Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlés …........................ Kgy. rendelete a Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról szóló 59/2003. (XII. 5.) Kgy rendelet módosításáról Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. tv. 44/A § (2) bekezdése, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban Étv.) 13. § (1) bekezdése, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (továbbiakban OTÉK) szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 2. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatról (továbbiakban SZÉSZ) szóló 59/2003. (XII. 5.) Kgy. rendelet módosításáról az alábbi rendeletet alkotja: 1.§ A SZÉSZ 2. § (2) – (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „2. § (2) I. rendű kötelező szabályozási elemek - a zóna határok és a zóna előírások (SZÉSZ II. fejezete), kivéve az építési zónák betűjelén és első két számkódján túli előírások, - az I. rendű közterületek, - az általános közlekedési zónán (az I. rendű közlekedési célú közterületen) belül a szabályozási tervlapon jelölt szabályozási elemek (úttengelyek, szabályozási szélességek, zöldsáv stb.). (3) II. rendű kötelező szabályozási elemek a (2) és (4) bekezdésben nem említett szabályozási elemek.” 2. § A SZÉSZ 4. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: „ 4. § (1)
A szabályozási terv a város közigazgatási területén - beépítésre szánt területet, - tervezett beépítésre szánt területet, - beépítésre nem szánt területet jelöl ki. (2)A tervezett beépítésre szánt területeken, ahol már a csatornázási munkálatok elkezdődtek - az OTÉK 32. §-ában felsorolt építményeket kivéve – ahol a szennyvízcsatorna hálózat nem épült ki – új épület építésére építési engedély és a meglévő épület rendeltetésének megváltoztatására irányuló engedély nem adható ki, amennyiben az többlet szennyvíz kibocsátásával jár. a) ha az érintett ingatlanon keletkező szennyvíz elvezetését biztosító szennyvízcsatorna hálózat építési munkái megkezdődtek, építésügyi hatósági engedély kiadható, de a használatbavételi engedély a rákötés tényleges megtörténte után adható ki. A felszíni vizek elvezetésére a nyíltárkos megoldás is elfogadható. b) az a) pontban előírt kötelezettségek teljesüléséig a jelenlegi kiskert területeken csak a 29. §, egyéb területeken csak a 32. § előírásai szerint szabad építési engedélyt kiadni.”
2 3.§ A SZÉSZ 5. § (1) bekezdésben „a beépítésre nem szánt területen” alcím alatt az e) pontban lévő (Vg) betűjel (VG) betűjelre módosul. 4. § A SZÉSZ 7. § (1) bekezdése kiegészül a következő szövegrésszel: „7. § (1) A nem utcavonalon építendő, további épületek nettó szintterülete nem haladhatja meg a 400 m2 –t, kivétel ez alól a 78. § és 84. § hatálya alá tartozó területek.” 5. § A SZÉSZ 8. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: „8.§ Kertvárosias (alacsony laksűrűségű) lakózóna (Lke) (1) A terület jellemzően laza beépítésű, összefüggő nagy kertes épületenként legfeljebb négy lakást magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál. Egy épület nettó szintterülete legfeljebb 400 m2 lehet. (2) A területen az OTÉK 13. § (2)-(4) bekezdéseiben foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el. (3) Nem helyezhető el üzemanyagtöltő állomás. (4) Nem helyezhető el zajos, bűzös tevékenységet befogadó építmény, még akkor sem, ha az a helyi lakosság alapellátását szolgálja. (5) A területen hulladékudvar kialakítható. - A területen csak 3-as, 4-es, és 5-ös karakterű építési zónák jelölhetők ki.” 6. § A SZÉSZ 16. § (3) bekezdés első mondatának helyébe az alábbi rendelkezés lép: „16.§ (3) A területen az (1) bekezdésben meghatározott építmény elhelyezését engedélyezni csak környezeti hatásvizsgálat alapján szabad.” 7.§ A SZÉSZ 19.§ (3) bekezdés számozása (2) bekezdésre módosul és a (4) bekezdés hatályon kívül helyezésre kerül. 8.§ A SZÉSZ 23. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „23. § (4) Az elhelyezhető épületek által elfoglalt terület a közlekedési és közműterület 2%-át, az épületek építménymagassága a 4,5 m-t nem haladhatja meg.”
3 9.§ A SZÉSZ 24. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „ 24.§ (2) Az elhelyezhető épületek által elfoglalt vasúti közlekedési és közműterület a telekterület 2%-át, az épületek építménymagassága a 4,5 m-t nem haladhatja meg.” 10.§ A SZÉSZ 27. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „ 27.§ (3) Az épületek építménymagassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t, kivéve a kilátó építményeket, melyek magasságát és elhelyezését egyedileg az adottságok figyelembevételével kell az Önkormányzati Tervtanács állásfoglalásának ismeretében az építési hatóságnak meghatároznia.” 11.§ A SZÉSZ 29. § alcímében az (Mkk) szövegrész helyébe az (Mk) szövegrész lép és a (2) bekezdés és a (3) bekezdés b) pontja helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „ 29.§ (2) A területbe eső telkeken a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos, a területen élők alapellátását szolgáló, továbbá a 33. §-ban felsorolt építmények helyezhetők el.” „29.§ (3) b) 1500 m2-t meghaladó telekterület esetén egynél több db, legfeljebb három gazdasági épület és terepszint alatti építmény,” 12.§ A SZÉSZ 30. § címében az (Má1) szövegrész helyébe az (Má2) szövegrész lép és ezzel egyidejűleg a (2), (4) bekezdés, továbbá az (5) bekezdés c)- d) pontjai helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „ 30.§ (2) A területre eső telkeken a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos, a területen élők alapellátását szolgáló, továbbá a 33. §-ban felsorolt építmények helyezhetők el.” „ 30.§ (4) A telek beépítettsége – a 34. §-ban előírt telepítéseket kivéve – nem haladhatja meg a 3 %-ot. Önálló lakóépülettel a telekterület legfeljebb 1,5%-a építhető be, de ez esetben is csak elvi építési engedély alapján haladhatja meg a beépített terület az 500 m2-t.” „30. § (5)
c) önálló lakóépület esetén legfeljebb 4,5 m építménymagassággal és magas tetővel, d) egyéb építmények esetén legfeljebb 7,5 m magassággal és magas tetővel telepíthető.” 13.§
A SZÉSZ 31. § címében az (Má2) szövegrész helyébe az (Má1) szövegrész lép és ezzel egyidejűleg az (5) bekezdés c)-d) pontjai helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „ 31.§ (5) c) önálló lakóépület esetén legfeljebb 4,5 m építménymagassággal és magas tetővel, d) egyéb építmények esetén legfeljebb 7,5 m építménymagassággal és magas tetővel telepíthető.” 4
14.§ A SZÉSZ 32. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „32.§ (2) A területen a teleknagyságtól függetlenül az OTÉK 32. §-ában és a 33. §-ban felsoroltakat és 3,5 m gerincmagasságot meg nem haladó növényházat (üvegházat), fóliasátrat kivéve építmények nem helyezhetők el.” 15.§ A SZÉSZ 33. §-a kiegészül az alábbi (4) bekezdéssel: „33. § (4) A kiskertes zónát kivéve valamennyi mezőgazdasági zónában kialakíthatók az OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdései alapján birtokközpontok.” 16.§ A SZÉSZ 34. §-a kiegészül az alábbi (2) bekezdéssel, ezzel egyidejűleg a jelenlegi rendelkezés (1) bekezdés jelölést kap: „34. § (2) Valamennyi mezőgazdasági zónában részletesebb szabályozási terv alapján telepíthető szélerőmű, illetve szélerőmű-park, ha a telepítést környezeti és örökségvédelmi hatásvizsgálat igazolta. A részletesebb szabályozási tervben kell meghatározni a beépítettség mértékét és az építménymagasságot. A beépítettség mértéke azonban nem érheti el a 10 %-ot.” 17.§ A SZÉSZ 35.§ (5) bekezdés számozása (4) bekezdésre módosul. 18.§ A SZÉSZ 36. § (5)-(7) bekezdések sorszámozása (6)-(8) bekezdésekre, valamint a (8) bekezdés számozása (10) bekezdésre módosul, továbbá kiegészül a következő (5), (9) bekezdésekkel, valamint az (1)-(2), valamint a módosított számozás szerinti (6) és (7) bekezdés a) pontja és a (10) bekezdések helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „36.§ (1) Sajátos előírások az 1-3. sz. táblázatban megadott számszerű előírásokat bővíthetik, illetve módosíthatják. (2) A szabályozási tervlapon jelölt, csak részletesebb szabályozási terv (RSZTK) alapján beépíthető tömbbelsőkkel érintett telkeken a zóna előírásokat a jelölt tömbbelsőkre eső telekrészek figyelmen kívül hagyásával kell alkalmazni. A 40,0 m-t nem meghaladó mélységű telkeken melléképület a hátsókert területén, a tervezett hátsó telekhatáron is elhelyezhető.” „36.§ (5) A többszintes növényállomány telepítésével a legkisebb zöldfelület mértéke csökkenthető az OTÉK 25. §-a alapján. Ez esetben a használatbavételi engedély csak a telepítést követően adható ki. Közlekedési felület (parkoló, út) gyepes burkolata nem vehető figyelembe a zöldfelületi követelmények teljesítése során. (6)Az egyes zónákban előírt legnagyobb építmény magasság - részletesebb szabályozási terv ettől eltérő előírásának hiányában - az épület egyik homlokzatánál sem léphető túl. 5
(7) a) Az építési telken elhelyezendő építmény bármely része, illetve hirdető berendezése az épület járdaszintjétől mért 3,0 m magasság felett közterület fölé legfeljebb 1,5 m-re és a közterület szabályozási szélességének legfeljebb 1/20 mértékéig nyúlhat be, ha a benyúlás a közterületen lévő növényzetet nem károsítja és ha szabályozási terv másként nem intézkedik. 3,0 m magasság alatti benyúlás esetén az OTÉK 40. § (1) bek. a)-b) pontjainak előírásait kell alkalmazni.” „36.§ (9) Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásról szóló 46/1997.(XII.29.) KTM rendeletben foglaltakon túlmenően ugyancsak építési engedély alapján végezhetők az I. rendű közterületről látható épülethomlokzatra kerülő mindenfajta reklám, hirdetés létesítése, festése, felszerelése. (10) Az előkert mérete a városi főépítész állásfoglalása alapján kivételesen módosítható, ha azt jelentős értékű növényállomány védelme szükségessé teszi.” 19.§ A SZÉSZ 37. § (1) bekezdése a következő d) ponttal, továbbá a következő (6) bekezdéssel egészül ki, valamint az (1) bekezdés bevezető mondata, valamint a) pontja és a (2)-(3) és (5) bekezdések helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „ 37. § (1) Az 1-2-es karakterű építési zónákba eső telkeken a) zártsorú beépítési mód esetén az épület mélysége a telek utcavonalára merőlegesen mért 14,00 méternél nagyobb nem lehet,” „37. § (1) d) zártsorú beépítési mód esetén a telek belső telekrészén elhelyezendő épület csak szabadon álló telepítésű lehet. Az elhelyezéssel kapcsolatos követelményeket elvi engedélyezési eljárás során kell tisztázni a városi főépítész szakvéleményének ismeretében.” „37. § (2) A 3-as, 4-es karakterű építési zónákban, ha az építési helyen az épület nem zártsorúan helyezkedik el, akkor az épület utcai építési vonalra merőlegesen mért vetületi hossza - ha részletesebb szabályozási terv eltérően nem rendelkezik - legfeljebb 30 m lehet. Saroktelek esetén azt, hogy a vetületi hosszra vonatkozó előírást melyik utca felől kell figyelembe venni, részletesebb szabályozási terv, illetőleg ennek hiányában a kialakult állapot határozza meg. A meghatározott vetületi méreteken túl erkély sem nyúlhat. (3) Az építési engedélykérelemhez benyújtott terveken ábrázolni kell a meglévő utcai fasorokat és zöldfelületeket, lombkorona nagyság feltüntetésével. Az építési engedélykérelemhez benyújtandó elrendezési terven ábrázolni kell a tervezett építmény használatával kapcsolatos tervezett közterületi változásokat, fakivágást. Fa kivágása csak fakivágási engedély alapján engedélyezhető.” „37.§ (5) A kialakult 1-es kategóriájú építési zónákban zártsorú beépítési mód esetén a 9. kódjelű épület utcai építménymagasságát utcaképi vizsgálatban kell meghatározni, ha a meglévő szomszédos épület, épületek magassága 1,5 m-nél nagyobb az építési zónára előírt értéknél. A magasságkülönbség áthidalásának módját és feltételeit elvi építési engedélyezési eljárás keretében – a főépítész javaslata alapján – kell megállapítani. (6) Épület tetőterében – (1-es belvárosi) karakterű építési zónába eső meglévő épületeket kivéve – kétszintes lakások nem alakíthatók ki.”
6 20.§
A SZÉSZ 38. § (1)-(2) és (4)-(5) bekezdéseinek helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „38.§ (1) Az I. rendű közterületről kisgarázsok közvetlenül nem nyithatók. II. rendű közterületről csak fakivágás nélkül nyithatók kisgarázsok. (2) Az építmények közötti legkisebb telepítési távolság kialakult állapot esetén 4,0 m-ig csökkenthető, az I-III. tűzállósági fokozatú „D-E” tűzveszélyességi osztályba sorolt építmények egymással szemben fekvő nyílásos homlokzatai között, ha az építmények egymást átfedő, szemben fekvő homlokzatainak magassága 5,0 m-nél nem nagyobb és a nyílások legalább az egyik homlokzaton az OTÉK 37. § (4) bekezdése szerinti méreteknél nem nagyobbak. RSZT ettől eltérő értéket is meghatározhat. A „A-C” tűzveszélyességi osztályba sorolt építmények közötti tűztávolságot a tűzvédelmi hatóság állapítja meg.” „38.§ (4) Ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik, és a szükséges védőtávolságok is megtarthatók, kialakult telekhasználat és beépítés esetén valamennyi melléképület és melléképítmény a szomszédos telekkel közös határvonalon (a hátsó kert területén) is elhelyezhető. (5) A telken el nem helyezhető gépjármű-várakozó helyek részben megválthatók. A megváltásról a parkolóalap képzéséről és felhasználásról szóló önkormányzati rendelet intézkedik.” 21.§ A SZÉSZ 40.§ kiegészül a következő (2) bekezdéssel és ezzel egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre módosul, továbbá a módosított számozás szerinti (3) bekezdés a) és c) pontjai helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „40.§ (2) Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének mindenkor hatályos, az Önkormányzati Tervtanács létrehozásáról, működésének rendjéről és véleményezésére benyújtandó tervek köréről szóló rendeletében meghatározott témakörökben építési engedélyek kiadásakor az Önkormányzati Tervtanács szakvéleményét figyelembe kell venni.” „40. § (3) a) Ha a telek jelenlegi beépítése nem felel meg az építési előírásoknak, a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhető, kivéve a tetőtér-beépítést, mely esetben az építménymagasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhető. Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az (1) bekezdés szerinti előírásokat kell alkalmazni.” „40. § (3) c) Ha a telek jelenlegi épület elhelyezése valamint a telek közterület felől kialakult építési vonala nem felel meg az építési előírásoknak, és az előírás szerinti beépítési mód nem érvényesíthető, attól eltérő beépítési mód is alkalmazható, ha az a kialakult állapothoz illeszkedik és a telekre vonatkozó egyéb építési előírások betarthatók.” 22.§ A SZÉSZ 41. § (1) bekezdés a)-b) pontjai helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „ 41.§ (1) a) a beépítési módot, az előkert szükségességét és méretét, az építési hely területét, a 7 hátsókert méretét és a telek beépítésének feltételeit részletesebb szabályozási terv hiányában a szomszédos telkeken kialakult adottságok és az egyéb országos érvényű előírások
megtartásával a városképi szempontok érvényesítése érdekében a városi főépítész szakvéleménye alapján az 1/A sz. táblázatában rögzített keretek között kell meghatározni; b) a legkisebb telekterületet, amely még beépíthető, az adottságok függvényében, az országos előírások megtartásával a városi főépítész javaslatainak ismeretében kell meghatározni az 1. sz. táblázat keretei között.” 23.§ A SZÉSZ 42.§ (2) bekezdés a), c), és d) pontjai és az (5) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „42.§ (2) a) újonnan az utcavonalon legalább 6,0 m és legfeljebb 20,0 m építménymagasságú épületek helyezhetők el. A nem utcavonalon és nem keretes beépítésű zónában építendő földszintesnél illetve 3,5 m építménymagasságnál magasabb további főépület csak szabadon állóan helyezhető el és építménymagassága a telekre előírt alsó értéket, illetve a 6,0 m-t nem haladhatja meg. A további épületek térfogata egyenként nem haladhatja meg az utcavonalra néző épület térfogatát. A második épület csak akkor létesíthető, ha az építési telek területe legalább másfélszerese az építési zónában előírt legkisebb telekterületnek. További épületek csak akkor létesíthetők, ha az építési telek területe legalább kétszerese az építési zónában előírt legkisebb telekterületnek. A második és további épületeknél az oldalkert mérete legalább 4,5 m legyen.” „42. § (2) c) ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik, - nem kialakult területbe sorolt építési telkeken előkert újonnan nem létesíthető, az utca felőli tervezett építmény utcára néző homlokvonala csak a szabályozási vonalon helyezhető el; - kialakult területekbe sorolt építési telkeken az előkert létesítésének szabályait a 41. § (1) bekezdés a) pontja határozza meg. d) a közterületi homlokvonalon álló tervezett építmény utcára néző, szállásjellegű helyiségeinek padlószint-magassága – ha a sajátos előírás másként nem írja elő - legalább 3 m legyen és a földszint utca felőli oldalán újonnan csak közösségi, kereskedelmi, szolgáltató funkció helyezhető el.” „42.§ (5) Új építés, bővítés és rendeltetési mód megváltoztatása esetén Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének mindenkor hatályos, a jármű-elhelyezési kötelezettség pénzbeni megváltásról, a parkolóalap képzésről és felhasználásról szóló rendeletében előírt jármű-elhelyezési igényt a telken belül kell kielégíteni.” 24.§ A SZÉSZ 43. § (2) bekezdés a), pontja és az (5) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezések lépnek, ezzel egyidejűleg a (2) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezésre kerül: „43.§ (2) a) újonnan az utcavonalon legalább 4,5 m és legfeljebb 12,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el. A nem utcavonalon építendő földszintesnél illetve 3,5 m építménymagasságnál magasabb további főépület csak szabadon állóan helyezhető el, és építménymagassága előírt alsó értéket, illetve a 6,0 m-t nem haladhatja meg. A további épületek térfogata egyenként nem haladhatja meg az utcavonalra néző épület térfogatát. A 8 második épület csak akkor létesíthető, ha az építési telek területe legalább másfélszerese az építési zónában előírt legkisebb telekterületnek. További épületek csak akkor létesíthetők, ha az építési telek területe legalább kétszerese az építési zónában előírt legkisebb
telekterületnek. A második és további épületeknél az oldalkert mérete legalább 4,5 m legyen. „43.§ (5) Új építés, bővítés és rendeltetési mód megváltoztatása esetén Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének mindenkor hatályos, a jármű-elhelyezési kötelezettség pénzbeni megváltásáról, a parkolóalap képzéséről és felhasználásról szóló rendeletében előírt járműelhelyezési igényt a telken belül kell kielégíteni.” 25. § A SZÉSZ 44. § (2) bekezdés a) pontja és az (5) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „44.§ (2) a) újonnan az utcavonalon legalább 3,5 m és legfeljebb 7,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el. A nem utcavonalon építendő további főépület építménymagassága legfeljebb az előírt alsó érték, illetve 4,5 m lehet. A további épületek térfogata egyenként nem haladhatja meg az utcavonalra néző épület térfogatát. A második épület csak akkor létesíthető, ha az építési telek területe legalább másfélszerese az építési zónában előírt legkisebb telekterületnek. További épületek csak akkor létesíthetők, ha az építési telek területe legalább kétszerese az építési zónában előírt legkisebb telekterületnek. A második és további épületeknél az oldalkert mérete legalább 4,5 m legyen.” „44.§ (5) Új építés, bővítés és rendeltetési mód megváltoztatása esetén Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének mindenkor hatályos, a jármű-elhelyezési kötelezettség pénzbeni megváltásáról, a parkolóalap képzéséről és felhasználásáról szóló rendeletében előírt jármű elhelyezési igényt a telken belül kell kielégíteni.” 26.§ A SZÉSZ 45. § (2) bekezdése kiegészül a következő d) ponttal, továbbá a (2) bekezdés a) pontja és a (6)-(7) bekezdések helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „45.§ (2) a) újonnan az előkert vonalán legfeljebb 6,0 m építménymagasságú épületek helyezhetők el. A nem utcavonalon építendő további főépület építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet. A további épületek térfogata egyenként nem haladhatja meg az utcavonalra néző épület térfogatát. A második épület csak akkor létesíthető, ha az építési telek területe legalább másfélszerese az építési zónában előírt legkisebb telekterületnek. További épületek csak akkor létesíthetők, ha az építési telek területe legalább kétszerese az építési zónában előírt legkisebb telekterületnek. A második és további épületeknél az oldalkert mérete legalább 4,5 m legyen.” „45. § (2) d) az előkerttel érintkező építési hely határa egyben kötelező építési vonal.” „45.§ (6) Közterület határán csak áttört kerítés létesíthető, kivéve a kialakult szabályozási kategóriába tartozó területeket, ahol az adottságok figyelembevételével, a városi főépítész egyetértő véleménye alapján ettől eltérő megoldás is engedélyezhető. 9 (7) Új építés, bővítés és rendeltetési mód megváltoztatása esetén Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének mindenkor hatályos, a jármű-elhelyezési kötelezettség pénzbeni megváltásáról, a parkolóalap képzéséről és felhasználásáról szóló rendeletében előírt jármű elhelyezési igényt
a telken belül kell kielégíteni.” 27.§ A SZÉSZ 46. § (4) bekezdése, továbbá a (6) bekezdés első mondata helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „46.§ (4) Új építés, bővítés és rendeltetési mód megváltoztatása esetén Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének mindenkor hatályos, a jármű-elhelyezési kötelezettség pénzbeni megváltásáról, a parkolóalap képzéséről és felhasználásáról szóló rendeletében előírt jármű elhelyezési igényt - az alábbi kivétellel - a telken belül kell kielégíteni. Meglévő, úszótelken elhelyezett épületben többlet gépjárműigénnyel járó átalakítás, vagy rendeltetés megváltoztatása esetén, a kizárólag nappali üzemelésű önálló rendeltetési egységekhez szükséges járművek elhelyezésénél az előzőekben említett helyi rendeletben előírt jármű elhelyezési igény 50 %-át kell figyelembe venni, mely a parkolóalapba történő befizetéssel az 57. § (3) bekezdése szerint megváltható. (6)A zónák területén a 4000 m2-t meghaladó telkeken (meglévő lakótelepi telektömböket kivéve) az egységes megjelenés biztosítása érdekében építést engedélyezni csak előzetes elvi építési engedély és hozzá mellékelt beépítési terv alapján a városi főépítész véleményének figyelembevételével szabad.” 28. § A SZÉSZ 46. § utáni „b) Környezetvédelmi zónák” szövegrész helyébe az alábbi szövegrész lép: „c) Környezetvédelmi zónák” 29. § A SZÉSZ 48. § (6) bekezdés számozása (5) bekezdésre módosul. 30. § A SZÉSZ 49. § (3) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „49.§ (3) A védett I/B kategóriába sorolt területen a védett I. kategóriára a légszennyezési határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékéről szóló 14/2001.(V.9.) Köm-EüM-FVM együttes rendeletben, illetve a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001.(II.14.) Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. A védett II. kategóriába sorolt területeken technológiai eredetű szennyezés is megengedhető, a védett II. levegőtisztaság-védelmi kategóriára vonatkozó országos határértékek betartása mellett.”
10 31. §
A SZÉSZ 51. § (3) bekezdés sorszámozása (4) bekezdésekre módosul, ezzel egyidejűleg kiegészül a következő (3) bekezdéssel: „51.§ (3) A helyi védett közparkokban terepszint alatti garázsok nem helyezhetők el.” 32. § A SZÉSZ 52. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „52.§ (2) Az országos védelem alatt álló táj- és természetvédelmi területek védőövezetében művelési ág-változtatás, építmények elhelyezése csak a természetvédelmi hatóság véleményének figyelembevételével történhet a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. alapján.” 33.§ A SZÉSZ 53. § a)-b) pontjai helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „53.§ a) Tilalmi zónák: - közcélú, - változtatási, - hulladék-lerakótelep tilalmi terület. b) Korlátozási zónák : - a bűzös, fertőzés-veszélyes telephely védőterületének, - a vasút védőterületének, - közmű védőterületének - a közút védőterületének, - repülőtér zajgátló - a bánya telkének, - hulladék-lerakótelep, - a temető védőterületének, - árvízvédelmi, - a tömbfeltárás, - az elővásárlás, - a védőfásítás (beültetési kötelezettség), - beépítési kötelezettség, - átmeneti korlátozás, - telekalakítási korlátozás, - helyrehozatali kötelezettség korlátozási zónája.” 34.§ A SZÉSZ 54. § kiegészül az alábbi (3) bekezdéssel: 11 „54.§ (3) A hulladék-lerakótelep tilalmi zónájában épületet elhelyezni nem szabad. A tilalom a hulladéktelep megszűnése után is érvényben marad.”
35.§ A SZÉSZ 55. § kiegészül a következő (7) bekezdéssel és az (1)-(5) bekezdések helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „ 55.§ (1) A bűzös, fertőzés-veszélyes telephely védőterületének zónájában szállásjellegű, pihenési célú, intézményi, továbbá élelmiszer-feldolgozás és élelmiszer-raktározás céljait szolgáló építmény, valamint üzemi méretű állattartó telep létesítése nem engedélyezhető. (2)A vasút védőterületének zónájában – a szabályozási tervlapon jelölt részén – a vasút védőterülete miatt építmény csak az OTÉK 36. § (7) bekezdésében, valamint a vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény 10. §-ában előírtak figyelembevételével helyezhető el. (3)A közmű védőterületének zónájában a telkek szabályozási tervlapon jelölt részén – közmű védőtávolsága miatt – közmű üzemeltető nyilatkozata alapján helyezhető el. (4)A közút védőterületének zónájában – a telkek szabályozási tervlapon jelölt részén – országos közút védőtávolsága miatt – építmény csak az OTÉK 36. § (6) bekezdésében, valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 42. §-ában előírt feltételek szerint helyezhető el. (5)A bányatelkek zónájában a telkeken építményt elhelyezni csak a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 39. §-ában meghatározott rendelkezések szerint szabad.” „55.§ (7) A hulladék-lerakótelep védőterületére eső telekrészeken épületet elhelyezni nem szabad. A korlátozás a hulladéktelep megszűnése után is érvényben marad.” 36. § A SZÉSZ 56. § a (3) bekezdés hatályon kívül helyezésre kerül, (4)-(8) bekezdések sorszámozása (3)-(7) bekezdésekre módosul,az átszámozás utáni (3) bekezdése, a (4) bekezdés első két mondata, valamint a (6)-(7) bekezdések helyébe az alábbi rendelkezések lépnek, továbbá kiegészül az alábbi (8) bekezdéssel: „56.§ (3) Az elővásárlási korlátozás zónájában a telkeken közcélú intézmények létesítésének biztosítására az önkormányzat elővásárlási jogot tart fenn. (4) A védőfásítási (beültetési) kötelezettség (beültetési) zónájában a telkeken a szabályozási tervlapon jelölt védőfásítások végrehajtását végre kell hajtani. Használatbavételi engedélyt csak a telepítések megvalósítását követően szabad kiadni.” „56. § (6) Átmeneti korlátozási zónában távlati területfelhasználási változás megvalósíthatósága érdekében újonnan lakóépület nem építhető. (7) Telekalakítási korlátozási zónában telkek határát rendezni, illetve új telket alakítani csak a szabályozási tervlapon jelölt korlátozási zóna egészére jóváhagyott részletesebb szabályozási terv alapján szabad. (8) Helyrehozatali kötelezettség zónájába eső épületek helyrehozatalát két éven belül meg kell kezdeni és négy éven belül be kell fejezni.” 37. § A SZÉSZ 57. § (3), (5)-(6) bekezdések helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „57.§ (3)
A gépjármű-elhelyezési igényről, illetve a telken kívül elhelyezhető parkolóhelyek 12
megváltásáról Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének mindenkor hatályos, a járműelhelyezési kötelezettség pénzbeni megváltásáról, a parkolóalap képzéséről és felhasználásáról szóló rendelete intézkedik.”
„57.§ (5) A 10 gépkocsi-férőhelyet meghaladó kapacitású újonnan létesítendő parkoló felületet fásítani kell. A fásítás mértéke haladja meg a legalább 1 fa/3 parkolóhely mértéket. (6) Részletesebb szabályozási terv a (2) és (4) bekezdésben előírtakat szigoríthatja.” 38. § A SZÉSZ 58. § (2)-(3) bekezdések sorszámozása (3)-(4) bekezdésekre, a (4)-(7) bekezdések számozása (6)-(9) bekezdésekre módosul, kiegészül a következő (2), (5), (10) bekezdésekkel, továbbá az (1) bekezdés első mondata, az átszámozás utáni (3)-(4) bekezdések helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „58.§ (1) A közüzemi közműhálózatok és közműlétesítmények, így - a vízellátás, - a szennyvízelvezetés, - a csapadékvíz-elvezetés, - a földgázellátás, - a kábel-TV, - a távközlés létesítményeit közterületen vagy a közmű üzemeltető telkén belül a burkolat alatt a burkolatot kísérő fáktól, fasortól számított 1,5 m-en túl kell elhelyezni.” „58. § (2) Közlekedési célú közterület zöldfelülete alatt, felett új közművezeték nem létesíthető. (3) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről és a meglevő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell. (4) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt bármely közmű építését a távlati közműelhelyezés lehetőségét biztosítva kell megvalósítani. Az így létesített utak 5 évig csak hibaelhárítás miatt bonthatók fel. (5) Meglévő közművek szükség esetén közparkok területén is felújíthatók. A helyreállításhoz kertépítészeti munkarészt kell készíttetni.” „58.§ (10) A kivágott, illetve károsodott fák értékét szerződésben kell meghatározni és a Zöld Alapba befizetni.” 39. § A SZÉSZ 62. § (1)-(2) bekezdések helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „62. § (1) A védősávon belül építmény elhelyezése részletes szabályozási terv hiányában a szakhatóságok és közmű üzemeltetők (ÁNTSZ, ATIKÖFE, DÉMÁSZ stb.) hozzájárulásával engedélyezhető. (2) Városképvédelmi szempontból a villamos - közép- és kisfeszültségű és közvilágítási – hálózatokat rekonstrukció, illetve új létesítés során a belterületen csak földbe fektetve szabad engedélyezni.” 13 40. § A SZÉSZ 63. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„63.§ (2) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az építmények utcai homlokzatára esztétikai okokból nem helyezhetők el. A berendezéseket telkek előkertjében (a kerítésbe építve), udvarán vagy az épület alárendeltebb homlokzatára kell szerelni.” 41.§ A SZÉSZ 65. § helyébe az alábbi rendelkezés lép: „ 65.§ Városképvédelmi szempontból távközlési hálózatokat rekonstrukció, illetve új építés során belterületen csak földbe fektetve, vagy alépítménybe helyezve szabad létesíteni.” 42.§ A SZÉSZ 66. § kiegészül a következő (6)-(10) bekezdésekkel, továbbá a (2), (5) bekezdések helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „66.§ (2) Az építési telken belüli beépítetlen területek gondozásáról, gyomtalanításáról, a meglévő növényállomány védelméről, valamint a közforgalom számára megnyitott magánterületek növénytelepítéséről és gondozásáról a tulajdonos(ok) köteles(ek) gondoskodni,” „66.§ (5) A közparkba, erdőterületbe sorolt záportározók, vízfelületek rendezéséhez előzetesen a vízügyi hatóság állásfoglalását be kell szerezni, mely tisztázza a vízfelület határait, valamint a csatlakozó területek funkcióját. (6) A közterületeken, illetve korlátozott használatú közterületen minden kivágott, illetve megsemmisült a) fát 1,0 m magasságában mért törzskerülettel azonos összkerületű fával vagy fákkal pótolni kell: b) 1 db cserje helyett legalább 2 db cserjét kell ültetni. Ha a pótlásra valamilyen okból nincs lehetőség a kivágott fa értékének meghatározását szerződésben kell rögzíteni és a Zöldfelületi Alapba befizetni. (7) Közhasználatú, illetve korlátozott közhasználatú zöldterületen olyan munkát végezni, mely a növényzetben kárt okoz, engedély nélkül csak halasztást nem tűrő esetekben szabad. (8) A nem közterületi telken csak olyan növényzet telepíthető, amely a szomszédos építmények, kerítések karbantartását nem akadályozza, illetve állagát nem rontja. (9) Kisvárosias illetve kertvárosias lakóterületen az utcai zöldsávok gondozásáról az ingatlan tulajdonosai kötelesek gondoskodni. (10) A telek tulajdonosa a telke előtti közterületi zöldsávban a) a meglévő egyöntetű utcai fasorban idegen fafajt nem ültethet, b) utcai légvezeték alá csak a városi főépítésszel előzetesen egyeztetett fafaj ültethető, c) sövény, illetve fa csak akkor ültethető, ha az a közutakra érvényes előírásokat nem sérti, d) helyi védelem alá eső zöldfelületeken növényt telepíteni csak a mindenkor hatályos helyi építészeti örökség védelméről szóló rendeletben foglaltak szerint szabad.”
14 43. § A SZÉSZ 68. § (9) bekezdés számozása (8) bekezdésre módosul, az (5)-(6) bekezdései helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
„ 68.§ (5) A talaj- és talajvíz védelme érdekében kommunális szennyvíz belterületen csak közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethető. Külterületen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, két aknás szennyvízderítés és szikkasztás megengedhető, az ATIVIZIG és a Környezetvédelmi Felügyelőség hozzájárulását követően. A közcsatornába vezetett szennyvizek minőségének meg kell felelnie a csatornabírságról szóló 204/2001. (X. 26.) Korm. rendelet mellékletében megállapított határértékeknek. A szennyvíz elhelyezés módját a talaj és talajvízviszonyok részletes vizsgálata alapján egyedileg kell eldönteni. A termőföld védelme érdekében a 250 m2-t meghaladó alapterületű az építési tevékenységet megelőzően a termőtalaj felső 20-30 cm-es rétegét a telken belül deponálni kell. (6) Az építési engedélyezési eljárás során az engedélyt kérőnek hitelt érdemlő módon igazolnia kell, hogy – amennyiben a telek előtti közterület közcsatornával ellátott – az ingatlan közcsatornára rákötött, vagy ha még nem, a közcsatorna üzemeltetőjével érvényes megállapodása van a rákötésre. (46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet.)” 44. § A SZÉSZ 69. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „69.§(2) A Holt Maros partjától (telek határától) mért 10-10 m védőtávolságon belül építés nem engedélyezhető.” 45. § A SZÉSZ IV. Fejezet, A VÁROS EGY-EGY RÉSZÉRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK cím alatti a) pont hatályon kívül helyezésre kerül. 46. § A 70. § helyébe az alábbi rendelkezés lép: „70. § 1.
SZEGED ALSÓVÁROS VÁROSRÉSZRE (Al) VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK
(1) A sajátos előírások hatálya Alsó-nyomás sor – Szent Antal utca – Tisza L. utca – Dobó utca – Hattyas sor – Ballagitó sor – Szentmihályteleki utca által határolt területre terjed ki. (2) Az (1) bekezdésben körülhatárolt területen a) a zártsorú-általános beépítési mód szerinti építési helyen belül újonnan vagy bővítéssel kialakítandó épületek csak zártsorúan vagy félzártsorúan helyezhetők el, b) a félzártsorúan elhelyezett épületek esetében az utcavonalon tömör kerítést kell létesíteni. A kerítés magassága legalább 1,8 m és legfeljebb 2,5 m lehet, c) saroktelkeken a SZÉSZ 2. sz. táblázat szerinti beépítettség legfeljebb 10%-kal növelhető.” 47. § A SZÉSZ 71. § (4) bekezdésben lévő Gsz betűjel Gksz betűjelre módosul, a (2) bekezdés és (3) bekezdés a) pontjának első mondata, a (6) bekezdés a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: 15 „71. § (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen a szabályozási tervlap az alábbi sajátos építési övezeteket jelöl: - Vk 51298X (F) - Gksz 512553 (F) - Ki 500019 (F) - Ki 5128X1 (F)”
„71. § (3) a) Az 1-3 táblázatok építménymagasságot.”
előírásai
szerint
helyezhetők
el
építmények,
kivéve
az
„71. § (6) a) A területen belül 15 db gépkocsi számára kell parkolóhelyet biztosítani.” 48. § A SZÉSZ 72. § a (8) bekezdése hatályon kívül helyezésre kerül, a (9)-(12) bekezdések sorszámozása (8)-(11) bekezdésekre módosul és a (3) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „72. § (3) Rendelet hatálya alá tartozó területen a szabályozási tervlap az alábbi: - Lk 21T565 (U) - Lk 21T564 (U) - Lk 21T364 (U) - Vt 21T784 (U) - Vt 21T665 (U) jelű sajátos építési övezeteket jelöli ki.” 49. § A SZÉSZ 73. § (2)-(3) és (7) bekezdés a) pontja helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „73. § (2) A lakótelkek kialakításának feltétele, hogy: 1. a lakóterület rendezett terepszintje legalább 79,3 m Balti szint feletti legyen; 2. az új lakóutcát kísérő fasor kiépítésre kerüljön és önkormányzati tulajdonba való átvétele megtörténjen.” „73. § (3) Épület létesítésének engedélyezési tervéhez az építtetőnek csatolnia kell az adott telekre vonatkozó részletes talajmechanikai szakvéleményt.” „73. § (7)a) A közpark területén vendéglátó egység nem helyezhető el.” 50. § A SZÉSZ 74. § (3) bekezdés a) pontja és az (5) bekezdés b) pontja helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „74. § (3) a) az építményeknek az utcavonal min. 50 %-át el kell foglalniuk; az előkertet úgy kell kialakítani, hogy az újonnan elhelyezett építmények az előkert által meghatározott építési vonal legalább 50 %-át érintsék.” 16 „74. § (5) b) a terület Budai Nagy Antal utca felőli végén 80 m-es, +0,5 m-rel megemelt szintű alkalmi színpadterületet lehet kialakítani.” 51. § A SZÉSZ 75. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezésre kerül, a (3)-(7) bekezdések számozása (2)(6) bekezdésekre módosul, a módosítás utáni (2) bekezdés g) pontja helyébe az alábbi
rendelkezés lép: „75. § (2) g) az a) pontban megjelölt térfalakon minden felirat és hirdető-berendezés engedélyköteles. E térfal földszintjén az utca felől csak közösségi célú bejárat nyitható;” 52. § A 76. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezésre kerül, a (3)-(17) bekezdések számozása (2)-(15) bekezdésekre módosul. 53. § A SZÉSZ 77. § (3) bekezdés utolsó mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép: „77. § (3)… A meglévő épületeket legfeljebb egy alkalommal 25,0 négyzetméterrel bővíteni csak az építési zóna előírások betartásával szabad.” 54. § A SZÉSZ 78. § (7) bekezdés c) pontjában lévő Gsz betűjel Gksz betűjelre módosul, a (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép, a (10) bekezdés az alábbi e) ponttal kiegészül: „78. § (2) Az (1) bekezdésben körülhatárolt területen a szabályozási tervlap az alábbi sajátos építési övezeteket jelöli ki: zLk 10X070 (B) zLk 20X080 (B) zVt 20X096 (B) zLk 20X069 (B) zLn, Lk 20X070 (B) zLk 20X075 (B) zLk 20X076 (B) zLk 20X079 (B) zVk 5153X6 (B).” „78. § (10) e) terepszint alatti garázsok nem helyezhetők el.” 55. § A SZÉSZ 79. § (2)-(3) bekezdésében lévő Gsz betűjel Gksz betűjelre módosul.
17 56. § A SZÉSZ 80. § (2)-(3) bekezdésében lévő Gsz betűjel Gksz betűjelre módosul, a (9) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „80. § (9)A kivágásra kerülő fákat Radó-féle értékszámítás alapján pótolni kell.”
57. § A SZÉSZ 81. § (2) bekezdésében a Ge betűjele Kke betűjelre módosul. 58. § A SZÉSZ 84. § (4) bekezdés a) pontja 2. alpontjában a VtFi betűjel hatályon kívül helyezésre kerül, a (6) bekezdés címében a VtFi betűjel VtF betűjelre módosul, a (7) bekezdés címében lévő VtFi betűjel VtL betűjelre módosul, a (20) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezésre kerül, (3) bekezdés a) pontja helyébe az alábbiak lépnek, a (3) bekezdés c)-j) pontjainak elnevezése módosul b)-i) pontokra, a (20) bekezdés b)-e) pontok elnevezése módosul a)-d) pontokra, a második (22) bekezdés száma módosul (23) bekezdésre, valamint a módosítás utáni (3) bekezdés a), d) és h) pontja, az (5) bekezdés d) pontja, a (14) bekezdés a) pont címe, a (15) bekezdés címe, a (17) bekezdés c) és d) pontja, a (21) bekezdés e) pontja helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „84. § (3) a) A mellékletben szereplő irányadó közterületi mintakeresztmetszetek egyes elemeinek kismértékű (az elrendezés lényegét nem érintő) megváltoztatása indokolt esetben a közterületi rekonstrukció tervezése során a szabályozási terv és előírások kötelező elemeivel összhangban a b), c), d) pontok szerinti előzetes elvi engedélyezési eljárás során lehetséges.” „84. § (3) d) Park, kert, fasor, zöldsáv építése-telepítése, illetőleg rekonstrukciója, továbbá 15 cmnél nagyobb törzsátmérőjű fák, idős cserjék kivágása csak a fák védelméről szóló 21/1970.(VI.21.) Korm. rendelet alapján történhet.” „84. § (3) h) A hatóság az építési, illetve szakhatósági engedélyt megtagadhatja, ha a tervezett megoldás ugyan megfelel az e rendelet és a szabályozási tervlap számszerűen és geometriailag értelmezhető előírásainak, de fennáll a veszélye annak, hogy a tervezett munka terv szerinti megvalósulása sérti a védett terület jellegét vagy megzavarhatja a védett építészetivárosépítészeti értékek érvényesülését.” „84.§ (5) d) az épületek emeleti szintjein újonnan csak lakások vagy irodák alakíthatók ki, a meglévő lakások más rendeltetésűvé nem alakíthatók át, kivéve közcélú funkciók elhelyezése esetén” „84. § (14) a) A beépítés követelményeit” „84.” (15) Az 1-es (belvárosi) karakterű építési zónákban a 42.§ előírásain túl az alábbi előírásokat is alkalmazni kell.” „84. § (17) c) Ha a szabályozási tervlap a korábban kialakított tömbtelket irányadó szabályozási vonalakkal - telek-jellegű lakókertre és 18 - közterület jellegű sétányokra tagolja, a szabad területek rekonstrukciója során az így meghatározott területeket kertészeti eszközökkel (pl. korlát és élő sövény) vizuálisan el kell választani egymástól. d) Ahol kialakult közhasználatú út magánterületen halad, legkésőbb a közterület rekonstrukciója során a köz- és magán területeket a szabályozási tervlap szerint el kell választani egymástól.” „84. § (21) e) Közterületi árusítóhelyek, pavilonok csak a szabályozási terven megjelölt helyeken
telepíthetők, köztárgyak a helyi építészeti örökség védelméről szóló rendeletben megengedett kialakítású hirdető berendezések csak az utca keresztmetszeteken megjelölt berendezési sávokban helyezhetők el.” 59. § A SZÉSZ 85. § (5)-(7) bekezdések sorszáma (6)-(8) bekezdésekre módosul, a módosítás utáni (7) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezésre kerül, és a (7) bekezdés b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép és ezzel egyidejűleg kiegészül a következő (5) bekezdéssel: „85. § (5) A szabályozási tervlapon jelölt 41185X(K) sajátos építési zónában a) a SZÉSZ 1-3. táblázatának megfelelő kódszámok szerinti előírásokat kell alkalmazni, kivéve az épületmagasságra vonatkozókat. Az épületek megengedett építménymagassága legfeljebb 7,5 m, a garázs épületrészé legfeljebb 3,5 m lehet; b) az előkert mélysége 10,0 m; c) a tömb négy sarokpontján olyan épületek is elhelyezhetők, amelyben a lakások száma több mint négy.” „85. § (7) b) A Zv-vel jelölt közpark területen építmény nem helyezhető el.” 60. § A SZÉSZ 87. § (2) bekezdés e) pont, a (3) bekezdés és a (7) bekezdés b) pontja helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „87. § (2) e) Az építési előírásokban rögzített zöldfelületi fedettség teljesülése a használatbavételi engedély megadásának előfeltétele.” „87. § (3) A szabályozási tervlap a területen az alábbi, sajátos építési övezeteket jelöli ki: Lke 413542 (N) Lk 315X73 (N) Vt 312886 (N)” „87. § (7) b) A régészeti lelőhelyek védelme érdekében a terület előkészítő tereprendezési és az út-, valamint a közmű építési munkák megkezdését legalább két héttel korábban be kell jelenteni a területileg illetékes múzeumnak, hogy az esetleges régészeti leletmentési feladatokról tudomást szerezzenek.” 61. § A SZÉSZ 88. § (6) bekezdés hatályon kívül helyezésre kerül, a (7) bekezdés számozása (6) bekezdésre módosul, az (5) bekezdésben lévő Gsz betűjel Gksz betűjelre módosul, a (2)-(4) bekezdések, továbbá a (6) bekezdés d) pontja helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: 19 „88. § (2) A szabályozási tervlap az alábbi sajátos építési övezeteket jelöli: Gksz 511924 (KP) Gksz 511964 (KP) Kkö. 511914 (KP) (3) A Kkö 511914 (KP) jelű különleges közlekedési rendeltetésű építési övezet gépjármű parkolók elhelyezésére szolgál. Az építési övezeten belül az alábbi sajátos előírásokat kell
megtartani: 4 parkolóhely után 1 db nagyméretű lombos fát kell telepíteni, melybe nem számítandó bele a telekhatár kötelező védőfásítása. (4) A Gksz 511924 (KP1) építési övezet piac elhelyezésére szolgál. Az építési övezeten belül az alábbi sajátos előírásokat kell alkalmazni: a) A terület zöldfelületi fedettsége 10 %-ig csökkenthető. b) A piac területén építmény csak a szabályozási tervlapon jelölt építési helyeken helyezhető el. c) A gyalogos főbejáratnál jelölt építési helyen csak közösségi, adminisztrációs, szociális, a piac ellátását szolgáló funkció telepíthető. d) A közterülettel határos építési helyeken elhelyezendő épületeket a csatlakozó kerítésekkel együtt – anyaghasználat és formai kialakítás összehangolásával – kell megtervezni és kialakítani. e) Az építési helyek telekhatárra eső vonalán csak tégla, illetve faanyagú, vagy ezek kombinációjával tervezett épület, illetve kerítés létesíthető. f) Az utcával határos épületek és a kerítésfal anyaga natúr tégla vagy vakolt felület, illetve fa lehet. g) A jelenlegi sportpályát érintő beruházások a sporttevékenység akadályoztatása nélkül, az új sportlétesítmény használatbavételi engedélyének kiadását követően kezdődhetnek el.” „88. § (6) d) Az A-C tűzveszélyességi osztályú építmények közötti tűztávolságot az első fokú tűzvédelmi szakhatóság szakvéleménye alapján a tűzvédelmi hatóság állapítja meg.” 62. § A SZÉSZ 89. § (2) bekezdésben lévő Lke betűjel Lke(k) betűjelre módosul, az (5) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezésre kerül, a (3) bekezdés a) pontja és a (4) bekezdés második mondata helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „89. § (3) a) Ha egy telken – a b) pont szerinti kivételtől eltekintve – több beépítési mód is alkalmazható lenne, akkor: - ha az építési hely szélessége a 7,00 métert és azt meghaladó méret esetén szabadonálló, - ha ennél keskenyebb, az ikerházas beépítési módot kell alkalmazni.” „89. § (4) A szabályozási tervlap - a Lke 412553 (HM) - a Lke(k) 412753 (HM) - a Lke(k) 412653 (HM) építési zónákat jelöli ki.” 63. § A SZÉSZ 90. § (4) bekezdés címében lévő XY betűjel 6X betűjelre módosul, az (5) bekezdés 20 hatályon kívül helyezésre kerül, a (4) bekezdés kiegészül a következő f) ponttal, a (6)-(8) bekezdések számozása (5)-(7) bekezdésekre módosul, a módosítás utáni (7) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezésre kerül, a módosítás utáni (7) bekezdés f)-g) pontja e)-f) pontra módosul, a módosítás utáni (6) bekezdésben lévő GSZ betűjel Gksz betűjelre módosul, a (2) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „90. § (2) A szabályozási tervlap az alábbi sajátos építési övezeteket jelöli
-
Lke 412553 (SZ) Lke 413352 (SZ) Lk 3151XY(SZ) Lk 3153XY(SZ) - Gksz 51267Z (SZ)”
„90.§ (4) f) A zártsorúan elhelyezett épületek csak a szomszédos épületekkel azonos, vagy közel azonos (38-42o) dőlésszögű nyeregtetővel fedhetők le. A tetőfedés anyaga lemez vagy bitumenes zsindely (tegola) nem lehet.” 64. § A SZÉSZ 91. § (2) és (7) bekezdésben lévő Gsz betűjel Gksz betűjelre módosul, a (2) bekezdés e) pontja, valamint a (3)-(4) bekezdések helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „91. § (2) e) A zöldfelületi fedettség legalább 33 % legyen. A gyephézagos burkolat a zöldfelület számításánál zöldfelületként nem vehető figyelembe. (3)A közlekedési célú területek önálló helyrajzi számmal magánútként is kialakíthatók, de azokon az akadálytalan közforgalmat ez esetben is biztosítani kell és a közlekedési felületek karbantartását egységes kezelő szervezetnek kell végeznie. (4)A szabályozási tervlapon jelölt „Evk” jelű zóna közterület, amelynek területén földbe fektetett közmű vezetéket, nagyfeszültségű elektromos légvezetékeket, ezen felül a terület legfeljebb 30%-án kiszolgáló utat és gépkocsi parkolót szabad elhelyezni és fenntartani. A zónát a jelen rendelet 24. sz. mellékletében lévő vonatkozó út mintakeresztszelvények figyelembe vételével kell kialakítani.” 65. § A SZÉSZ 92. §-ban lévő Gsz betűjelek Gksz betűjelekre módosulnak. 66. § A SZÉSZ IV. Fejezet, A város egy-egy részére vonatkozó sajátos előírások 25. pontja és a 94. §ban lévő RT betűjelek RU betűjelre módosulnak, a 94. § (3) bekezdés a) és d) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „94. § (3) a) Az (1) bekezdésben körülhatárolt területen a Terv az alábbi építési övezeteket jelöli ki: Ge 502069 (RU)” „94. § (3) d) Helyi védelem alatt nem álló épület helye, bontást követően építési helynek tekinthető.” 21 67. § A SZÉSZ 95. § előtti cím „Szeged kiemelt gazdasági övezetre (G) vonatkozó sajátos előírások” szövegrész 26. sorszám jelölést kap, a 95. §-ban lévő 511Z56(G) övezeti kód módosul 511X5X (G) övezeti kódra, a (9) bekezdés kiegészül a következő e) ponttal: „95. § (9) e) legnagyobb építménymagasság 20,0 m.”
68. § A SZÉSZ kiegészül az alábbi 96. § és 97. § rendelkezésekkel: „27.SZEGED, SZABADKAI ÚT – MÓRAVÁROSI KRT. – KATONA UTCA – CSEREPES SOR ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET (CS) SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI 96. § (1)A sajátos előírások hatálya Szeged Szabadkai út – Móravárosi krt. – Katona utca – Cserepes sor által határolt területre terjed ki. (2)A szabályozási tervlap a Vk 5118X3(Cs) jelű sajátos építési övezetet jelöli. A zónában a SZÉSZ 1-3. sz. táblázat előírásait kell alkalmazni – kivéve a beépítettséget. A beépítettség nem haladhatja meg a 75 %-ot és a zöldfelületi fedettség nem lehet kevesebb mint 10 %. A növényzettel fedett területbe nem számítható be a fásított parkoló. (3)Az (1) bekezdésben körülhatárolt tömb régészeti érdekű terület. E területen bármely, a talaj megbontásával járó munka tervezése során a tervezett munkákat a kulturális örökségvédelmi szakhatósággal egyeztetni kell és a munkák hatósági engedélyezése során a hatóság szakhatósági engedélyét is be kell szerezni. Engedélyét a szakhatóság a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerinti megelőző feltárás elvégzéséhez kötheti. (4)Kedvező városképi megjelenés érdekében a városi főépítész az engedélyezési terv véleményezése során kikötéseket tehet az alkalmazható anyagokra, tetőformákra és a megjelenést befolyásoló más formai megoldásokra, továbbá a beépítés vizuális folyamatosságát biztosító, erre alkalmas formai kialakítású építmény (pergola) létesítését javasolhatja. (5)A gépkocsi parkolókat az OTÉK 42. § (7) bekezdésben foglalt előírások szerint kell kialakítani; a fásítást előnevelt fákkal új várakozóhelyek építése esetén a parkoló építéssel együtt el kell végezni. Amennyiben a parkolóhely-sorokban nem osztható ki egyenletesen a legfeljebb 4 férőhelyenként egy db fa, akkor a telken belüli gépkocsi férőhelyek száma összesíthető, de ez esetben legfeljebb 3 férőhelyenként kell egy fát telepíteni a lehetőségektől függő kiosztással. (6)A Móravárosi körút és a Katona utca folytatásában kialakított út csatlakozásánál a szabályozási tervlap szerint közterülethez csatolandó területet a 24013/32 hrsz. területből a 24013/20 hrsz. közút javára le kell jegyezni. (7)Ha bármely építési munka végzése közben olyan tárgy kerül elő, amelyről nem zárható ki, hogy régészeti emléknek, leletnek minősülhet, az örökségvédelmi törvény előírásának megfelelően kell a munkát felfüggeszteni és az emlék, lelet előkerülését jelenteni. (8)A Móravárosi krt. és a telekhatárok közötti zöldsáv csapadékvíz elvezetésének megoldására szikkasztó árkot kell létesíteni. A Katona utca külső szakaszán a meglévő csapadékvíz szikkasztó árok teljes felújítása szükséges. (9) A szabályozási terv területén új létesítmények elektromos energiaellátását a Szabadkai úti 10 kV-os kábelről betáplált új transzformátor állomással kell biztosítani.” 22 „28.SZEGED, LONDONI KRT. BAKAY NÁNDOR UTCA – DR. BOROSS JÓZSEF UTCA – RIGÓ UTCA KÖZÖTTI TERÜLET (L) SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI 97. § (1)A sajátos előírások hatálya Szeged belterületének 25335/1-3, 25336, 25337 hrsz.-ú ingatlanjaira, valamint azokkal határos közterületre terjed ki. (2)A szabályozási tervlap a Vk5000X0 (L) jelű sajátos építési övezetet jelöli.
a) A zónában úszótelkek kialakíthatók, a szabályozási tervlapon jelölt építmények, építményrészek elbontását követően. A beépítettség mértéke az úszótelkeken 100 %-os lehet. b) A zónába eső telkeken belül kerítés nem létesíthető. c) A meglévő építmények átalakítása, bővítése, illetve rendeltetésének megváltoztatása esetén az eredetihez képest többletként jelentkező, el nem helyezhető gépjármű tárolási, parkolási igényt a hatályos önkormányzati rendeletben foglaltak szerint meg kell váltani. d) Az építési övezetben az épületek földszintjén újonnan lakások nem helyezhetők el. (3)Egyéb sajátos előírások a) A Londoni körút és a Bakay Nándor utca mentén a falak és a födémek ajánlott léghanggátlási száma a lakó funkciójú épületek esetében legalább 50 dB, a nyílászárók ajánlott léghanggátlási száma legalább 35 dB. Az éjszakai használat nélküli intézmények esetében legalább 40, illetve 30 dB. Funkcióváltás esetében különleges zajvédelmet igénylő létesítménynél a zajvédelmet egyedi akusztikai tervezéssel kell biztosítani. b) Az építési zónák területén a meglévő építmények átalakítása, bővítése, illetve rendeltetésének megváltoztatása esetén a városi főépítésszel egyeztetni szükséges, az építéshatósági engedélyes tervdokumentáció részeként kertészeti tervet kell készíteni. c) A Londoni körút 3. szám alatti irodaházat, a Rigó utca 5., 7., 9., 11., 13. számú épületeket, valamint a tömbbelsőben lévő öltöző és a favázas raktárépületet helyi értékvédelemben kell részesíteni a 49/2000. (XI. 07.) Kgy. rendeletnek megfelelően. d) A védett fasorok tengelyétől 2,0-2,0 m-re közművezetékek nem fektethetők, mélyépítési munka nem végezhető. e) Szeged M.J. Város Önkormányzata a 25335/1 helyrajzi számú telek teljes területére a tervezett hosszú távú hasznosítás, mint településrendezési cél megvalósítása érdekében – kialakuló úszótelket is beleértve – elővásárlási jogot jegyeztet be a tulajdoni lapra. f) Parkolóház építésének feltétele a Bakay Nándor utca – dr. Boross József utcai kereszteződés átépítése.” 69. § A SZÉSZ 98. § - 100 §-ok számozásai 100. § - 102. §-okra módosulnak, ezzel egyidejűleg kiegészül a következő 98. és 99. §-okkal: „29.SZEGED – SZENTMIHÁLY. KAPISZTRÁN UTCA – EGYENLŐSÉG UTCA – SPORTPÁLYA UTCA – PONTY UTCA MIKES KELEMEN UTCA – SZÉRŰSKERT UTCA KÖZÖTT FEKVŐ TERÜLETEK SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI 98. § (1)A sajátos előírások hatálya Szeged – Szentmihály városrész Kapisztrán utca – Egyenlőség utca – Sportpálya utca – Ponty utca – Mikes Kelemen utca – Szérűskert utca közötti területére terjed ki. 23 (2)A szabályozási tervlapon körülhatárolt sajátos előírások területén feltüntetett szabályozási elemek kötelezőek, kivéve a tervezett telekhatár, a tervezett utcanyitás, ill. utcanyomvonalmeghosszabbítás, valamint a javasolt területcsere jele. (3)Telekfelosztással létrehozott új telek közterületi kapcsolataként magánút akkor vehető figyelembe, ha az ú t szélességi mérete eléri a 8,0 métert, kivéve a meglévő zsákutca végén nyíló telket feltáró útszakaszt, amelynek szélessége minimum 6,0 méter. (4)Az (1) bekezdésben lehatárolt területen
a) süllyedésre illetve süllyedés-különbségre érzékeny szerkezet (pl. vasbeton koszorú nélküli alapozás és födém) nem építhető, b) kitermelt talaj padozat alá nem építhető be. (5)A szabályozási tervlapon „szabadon hagyandó közmű szolgalmi sáv” beírással és a jelmagyarázat szerinti jelöléssel megkülönböztetett területen a telektulajdonos(ok)nak tűrniük kell nyílt csapadékcsatorna építését és szabályszerű működését. A sávon belül fa nem telepíthető, építmény csak a csapadékvizek levezetése céljából létesíthető. (6)Az építési hely (2) bekezdés szerinti figyelembe vétele nem mentesít az általános érvényű (tűzvédelmi, vagyonvédelmi, egészségvédelmi stb.) előírások betartása alól. (7)Az épület(ek)et határoló falat legalább 3,0 méter hosszú szakaszával a szabályozási tervlapon bejelölt építési vonalon kell elhelyezni. (8)Telekalakítás (telekmegosztás, telekegyesítés, telekhatárrendezés) során a keletkező telek építési helyét az eredeti telekre illetve telkekre a szabályozási tervlapon bejegyzett elő-, hátsó-, és oldalkert méretek határozzák meg. (9)Szomszédos telekkel közös határvonalon, vagy attól 3,00 m-en belül álló épülethomlokzat magassága legfeljebb 3,50 méter legyen, az építménymagasság zóna előírásának változatlanul hagyása mellett. (10) a) Gépjárművel 8,0 méternél keskenyebb zsákutcáról megközelített telken új épület létesítése vagy a beépítettséget növelő épületbővítés akkor engedélyezhető, ha a zsákutca felőli kerítésnek a telek belseje felé való áthelyezésével legalább 18,00 m2 telekterület a telekhez tartozó, de a közterülettől el nem választott és a közforgalom elől el nem zárható gépjármű kitérő-, illetve beállóhelyként hasznosul. b) A kitérő, illetve beállóhely utcavonalra merőlegesen mért szélességi mérete legalább 2,0 méter legyen. (11) Az (1) bekezdés szerint beljebb léptetett kerítésvonal új közműbekötésnél telekhatárként veendő figyelembe. (12) Az (1) bekezdés szerinti gépjármű kitérő-, illetve beállóhely területén építmény nem helyezhető el. (13) Közterülettel határos kerítésmagassága legfeljebb 1,8 m legyen. (14) Előkert mentén zárt kerítés nem létesíthető. (15) 6,0 méternél keskenyebb utcákban a közterület teljes szélességében pormentes vegyes használatú (út- és járda-) burkolat biztosítandó, a csapadékvíz vápában (burkolatban lévő kismélységű folyókában) való levezetésével. (16) Az egyes utcák földmunkával járó közműépítési munkái során biztosítani kell a létesítési engedéllyel rendelkező további közműnyomvonalak helyét.” 24 „ 30. MULTI ÉS INTERREGIONÁLIS LOGISZTIKAI CSOMÓPONT TERÜLETÉRE (LCS) VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK 99. § (1)A sajátos előírások hatálya Szeged 25856/2-5 hrsz.-ú telkekre terjed ki. (2)A területet Kkö 5117x6 (L-CS) sajátos építési övezetbe kell sorolni. Az építési övezetben a) a SZÉSZ 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve a zöldfelületi fedettség mértékét, b) a zöldfelületi fedettség nem lehet kevesebb mint 10%.”
70. § (1) A SZÉSZ módosítás utáni 100. § kiegészül az alábbi rendelkezésekkel: „- Áttört kerítés: Olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50 %át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10 %-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 50 cm-t.” „- Épület térfogat: az épület befoglaló kubatúrája. Az épület térfogata = az építmény homlokzatmagassága x a beépített területtel.” „- Félig zártsorúan elhelyezett épület: Az építési helyen belül az épület olyan elhelyezése, amelynél az épület az egyik oldalhatáron áll és az utcavonalon elhelyezkedő épületszárny magastetős gerincvonala az utca tengelyével párhuzamos. Az utcavonalon elhelyezkedő épületszárny és a nem beépített oldalkert közötti legkisebb távolság az építési zónára előírt építmény magasságával egyenlő és a szabadon maradó oldalkert utcavonalán tömör kerítés létesül.” „- Halasztást nem tűrő eset: Olyan esemény (meghibásodás, rongálódás, katasztrófahelyzet, amelynél a sürgős beavatkozás nélkül emberek egészsége, élete veszélyben van, illetve jelentős vagyoni kár keletkezhet.” „- Hulladékudvar: Olyan kijelölt terület, ahol a rendszeres hulladékgyűjtés keretében el nem szállítható hulladékok előírások szerinti tárolása, rendszeres elszállítása biztosított.” „- Parkolólemez: Olyan épület, ahol nyitott parkoló felületek egymás felett több szinten helyezkednek el.” „- Radó féle értékszámítás: Dr. Radó Dezső fák korán és levéltömegén alapuló értékszámítása.” (2) Építmény „H” magasság (építménymagasság) fogalom címe és első mondata, Gazdasági építmény fogalom definíciója, Ikres beépítési mód fogalom definíció, Oldalhatáron álló beépítési mód fogalom definíciója, Szabályozási elem fogalom definíciója helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „- Építménymagasság ”H” magasság: az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény – kontúrvonalára állított függőleges síkra vetített homlokzati vetületi – felület összegének (F) valamennyi e vetületi felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték.” „- Gazdasági építmény: A gazdasági tevékenység (gyártás, termékfeldolgozás, raktározás tárolás) 25 célját szolgáló építmény.” „- Ikres beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol az építmények csak ikres építési helyen belül helyezhetők el. Az ikres építési hely a telken belül úgy helyezkedik el, hogy azt - vagy elő- és hátsókerttel, valamint egy oldalkerttel, - vagy hátsókerttel és egy oldalkerttel határos és szomszédos telek építési helyei a közös oldalhatáron érintkeznek egymással”
„.- Oldalhatáron álló beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol az építmények csak oldalhatáron álló építési helyen belül helyezhetők el. Az oldalhatáron álló építési hely a telken belül úgy helyezkedik el, hogy - vagy elő- és hátsókerttel, valamint egy oldalról oldalkerttel - vagy hátsókerttel, és egy oldalról oldalkerttel határos. Az építési helyen belül az épületet úgy kell elhelyezni, hogy annak egyik határfalainak legalább 2/3-a a telek oldalhatárára kerüljön” .”- Szabályozási elem: A rendelet előírásainak egységei (elemei). A szabályozási elemek csoportosíthatók témakörönként, illetve aszerint, hogy - szövegben rögzíthetők, - vagy csak rajzilag. Az előírásokat a SZÉSZ tartalmazza, az utóbbiakat a szabályozási tervlap. A zóna tervek a szöveges szabályozási elemek területi érvényességét rögzítik. I. rendű szabályozási elemek azok, amelyek módosítása csak a településszerkezeti terv módosítását követően lehetséges. II. rendű szabályozási elemek azok, amelyek módosítása nem vonja maga után a településszerkezeti terv módosítását.” (3) Melléképítmény fogalom definíció „ - növényház, üvegház, fóliasátor 4,5 m gerincmagasság alatt.” része és a Részletesebb szabályozási terv fogalom hatályon kívül helyezésre kerül. 71. § A SZÉSZ módosítás utáni 101. § a) pontjának 6. számú melléklet címe helyébe az alábbi cím lép: „101. § a) 6. sz. melléklet: Repülőtér védőterülete és a hulladék-lerakó védőterülete miatti tilalom és korlátozás „ 72. § A módosítás utáni 101. §-ban meghatározott módosításokkal érintett tervlapok helyébe a módosított tervlapok lépnek. 73. § A SZÉSZ módosítás utáni 102. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) Jelen rendelet 2004.12.15-én lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően induló ügyekben kell alkalmazni. (2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti: ● 35/1994. (VIII. 12.) Kgy. rendelettel jóváhagyott Szeged Általános Rendezési Terve, 26 valamint módosításai: 11/1995 (IV. 1.), 54/1995. (XII. 29.), 34/1996. (VII. 29.), 38/1996. (XI. 6.), 50/1996. (XII. 31.), 26/1997. (VII. 30.), 27/1997.(VII.30), 28/1997. (VII.30.), 11/1999. (III. 29.) z26/2000. (V. 18.) Kgy. rendelettel jóváhagyott Szeged-Tápé piactér és környéke építési szabályzata, ●13/2001. (IV. 17.) Kgy rendelettel módosított Szövetség u.-Tisza árvédelmi töltés által határolt terület építési szabályzata z19/2001. (VI. 20.) Kgy. rendelettel jóváhagyott Dél-Újszeged volt lőtér és környéke I-II.
Ütem építési szabályzata z45/2003. (XII. 01.) Kgy. rendelettel jóváhagyott Szeged, Szabadkai út – Móravárosi krt. – Katona utca – Cserepes sor által határolt terület RSZT; z39/2002. (X. 14.) Kgy. rendelettel jóváhagyott Szeged-Szentmihály Kapisztránutca – Egyenlőség utca – Sportpálya utca – Ponty utca – Mikes Kelemen utca – Szérűskert utca között fekvő területek RSZT; z44/2003. (XII. 01.) Kgy. rendelettel jóváhagyott Szeged, Londoni krt. – Bakay Nándor utca – dr. Boross József utca – Rigó utca közötti terület RSZT; z31/2002. (VII. 09.) Kgy. rendelettel jóváhahgyott Szeged, Makkosházi krt. – Ortutay utca – Gyöngyvirág utca – Agyagos utca közötti terület RSZT; z41/2002. (X. 14.) Kgy. rendelettel módosított és 18/2001. (V. 31.) Kgy. rendelettel jóváhagyott Szeged, Fő fasor belterületi határ – Katalin utca – Fülemüle utca által határolt terület RSZT; z19/2003. (V. 29.) Kgy. rendelettel jóváhagyott Szeged-Marostő, Katalin utca – Ágnes utca és folytatásába eső 077/3 hrsz.-ú dűlőút – Fő fasor folytatásába eső 092 hrsz.-ú dűlőút – 093/1 hrsz.-ú telek K-i határa – 0104 hrsz.-ú dűlőút – 096 hrsz.-ú telek Ny-i határa – meglévő belterületi határvonal között fekvő területek RSZT.” Dr. Botka László s.k. polgármester
Dr. Mózes Ervin s.k. jegyző
