A SZERENCSI KISTÉRSÉG

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

A SZERENCSI KISTÉRSÉG FELZÁRKÓZTATÁSI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA

2010. ÁPRILIS

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010.

-1-


A Szerencsi kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

A fejlesztési program az Európai Unió támogatásával, az ÁROP 1.1.5/C kódszámú pályázatból finanszírozott „Szerencsi kistérség hosszú távú fejlődésének módszertani megalapozása” című projekt keretében, a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából készült.

A FEJLESZTÉSI PROGRAM KIDOLGOZÁSÁBAN RÉSZTVEVŐ SZAKÉRTŐK: Dobos Károly, Kézy Béla, Róka László, Vámos Mariann, Vojtonovszki Gergő KÖZREMŰKÖDŐK A SZERENCSI KISTÉRSÉG RÉSZÉRŐL: Dr. Árvay László

2010. április


-2-


TARTALOMJEGYZÉK 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ____________________________________________________________ 5 2. BEVEZETÉS__________________________________________________________________________ 6 2.1 A MUNKA HÁTTERE ___________________________________________________________________ 6 2.2 A PROGRAM KIDOLGOZÁSÁNAK SZÜKSÉGESSÉGE ____________________________________________ 7 2.3 A PROGRAM FELÉPÍTÉSE, FŐBB ELEMEI ____________________________________________________ 8 3. A PROGRAM KÉSZÍTÉSE SORÁN ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN _______________________ 9 4. FEJLESZTÉSI KERETEK _____________________________________________________________ 11 4.1 FEJLESZTÉSPOLITIKAI KÖRNYEZET ______________________________________________________ 11 4.1.1 Tervezési keretek ________________________________________________________________ 11 4.2 ORSZÁGOS FEJLESZTÉSI TERVEK ________________________________________________________ 11 4.2.1 Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció ______________________________________________ 11 4.2.2 Országos Területfejlesztési Koncepció _______________________________________________ 12 4.2.3 Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) ___________________________________________ 13 4.2.4 Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (ÚMVST) ______________________________ 13 4.2.5 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) ____________________________________ 14 4.2.6 Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Terv (2008-2009) __________________________ 14 4.3 REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KERETEK ______________________________________________________ 14 4.3.1 Észak-Magyarország Régió Fejlesztési Stratégiája _____________________________________ 14 4.3.2 Észak-Magyarországi Operatív Program _____________________________________________ 16 4.4 KISTÉRSÉGI SZINTŰ KERETEK __________________________________________________________ 17 4.4.1 Zemplén 2000 Stratégiai és operatív területfejlesztési program ____________________________ 17 4.4.2 Tokaji Borvidék Kultúrtáj világörökség Kezelési Terve (2003) ____________________________ 17 4.5 NORMATÍV KERETEK _________________________________________________________________ 18 4.5.1 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről_________________________ 18 4.5.2 218/2009. (X. 6.) KTM rendelet a területfejlesztési koncepciók, programok tartalmi követelményeiről __________________________________________________________________________________ 19 4.5.3 A kistérség fejlődését meghatározó megyei szintű normatív keretek _________________________ 19 4.5.4 Kistérségi társulásokra vonatkozó normatív keretek_____________________________________ 19 4.5.5 Támogatásokra, forrásokra vonatkozó normatív keretek _________________________________ 20 4.6 SZAKMAPOLITIKAI KERETEK ___________________________________________________________ 20 4.6.1 Közlekedéspolitika_______________________________________________________________ 21 4.6.1.1 Transz-európai Hálózatok (TEN)_________________________________________________________ 21 4.6.1.2 Magyarország és a TEN ________________________________________________________________ 22 4.6.1.3 A magyar közlekedéspolitika stratégiai irányai ______________________________________________ 22

4.6.2 Közös Agrárpolitika _____________________________________________________________ 23 4.6.2.1 LEADER ___________________________________________________________________________ 24

4.6.3 Természetvédelem _______________________________________________________________ 24 4.6.3.1 NATURA 2000 hálózat ________________________________________________________________ 24 4.6.3.2 NATURA 2000 területek Magyarországon _________________________________________________ 25

4.6.4 Az EU Foglalkoztatás politikája ____________________________________________________ 25 4.6.5 Az Európai Unió energiapolitikája __________________________________________________ 26 4.6.5.1 Hazai energiapolitika illeszkedése az Európai Unióhoz________________________________________ 27

5. STRATÉGIAI HELYZETFELTÁRÁS ___________________________________________________ 28 5.1 TERÜLETI LEHATÁROLÁS ______________________________________________________________ 5.2 DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐK ____________________________________________________________ 5.3 MUNKAERŐPIAC, HUMÁN ERŐFORRÁS ____________________________________________________ 5.3.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség ________________________________________________ 5.3.2 Jövedelmi viszonyok _____________________________________________________________ 5.3.3 Oktatás, képzés _________________________________________________________________ 5.4 TÁRSADALMI, SZOCIÁLIS KÖRNYEZET ____________________________________________________ 5.5 GAZDASÁGI SZERKEZET_______________________________________________________________ 5.5.1 Mezőgazdaság __________________________________________________________________ 5.5.2 Ipar __________________________________________________________________________


28 31 39 39 42 44 47 53 55 61

-3-


5.5.3 Szolgáltatások __________________________________________________________________ 63 5.5.4 Üzleti szolgáltatások és üzleti infrastruktúra __________________________________________ 72 5.6 VÁLLALKOZÁSOK ___________________________________________________________________ 74 5.7 MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA ___________________________________________________________ 87 5.7.1 Közlekedés_____________________________________________________________________ 87 5.7.2 Közműellátottság ________________________________________________________________ 93 5.7.3 Hulladékgazdálkodás ____________________________________________________________ 98 5.7.4 Telekommunikáció_______________________________________________________________ 98 5.8 KÖRNYEZETI ÁLLAPOT ______________________________________________________________ 101 5.9 A KISTÉRSÉG KAPCSOLATRENDSZERE ___________________________________________________ 105 5.10 EDDIG MEGVALÓSULT ÉS FOLYAMATBAN LEVŐ FEJLESZTÉSEK A KISTÉRSÉGBEN _________________ 107 6. SWOT-ANALÍZIS ___________________________________________________________________ 111 6.1 A SWOT ELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA ___________________________________________________ 111 6.2 STRATÉGIAI KÖVETKEZTETÉSEK _______________________________________________________ 113 7. A SZERENCSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ______________________________ 116 7.1 A JÖVŐKÉP________________________________________________________________________ 7.2 A KIHÍVÁSOK ______________________________________________________________________ 7.3 A STRATÉGIAI KERET ________________________________________________________________ 7.4 STRATÉGIAI CÉLOK ÉS PRIORITÁSOK ____________________________________________________ 7.5 A JAVASOLT STRATÉGIA ÖSSZEFOGLALÁSA _______________________________________________

116 116 118 120 122

8. A PRIORITÁSOK RÉSZLETES BEMUTATÁSA _________________________________________ 124 9. KULCSFONTOSSÁGÚ PROJEKTEK __________________________________________________ 157 10. A MEGVALÓSÍTÁS MECHANIZMUSA _______________________________________________ 160 11. FELHASZNÁLT IRODALOM ________________________________________________________ 163 11. MELLÉKLETEK ___________________________________________________________________ 164


-4-


1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ


-5-


2. BEVEZETÉS 2.1 A munka háttere A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás pályázatot nyújtott be az Új Magyarország Fejlesztési Terv Államreform Operatív Programjának 1.1.5/C jelű (A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése) programjára. A pályázat kedvező elbírálásban részesült, így a kezdeményezés anyagi támogatást nyert az Új Magyarország Fejlesztési Tervből. A program célja A program kidolgozásának célja a többcélú kistérségi társulás felzárkózásának és fejlődésének elősegítése, a korábbi fejlesztési stratégiák felülvizsgálata, a jelen megváltozott körülmények feltárása valamint az új kihívásokhoz alkalmazkodva a rendelkezésre álló szűkös fejlesztési források koncentrálása, a fő fejlesztési irányok kijelölése, meghatározása volt. A program időtávja A program időtávjának meghatározását többszörös elvárásoknak való megfelelés motiválta: ennek megfelelően felvázolja a kistérség fejlesztésének fő irányait középtávon, ugyanakkor keretet biztosít a konkrét, rövidtávon megvalósítandó fejlesztési beavatkozások számára. A rövid távú célok a következő hároméves programozási ciklus (2011-2013) jelenleg még nem ismert fejlesztési kereteinek kihasználására irányulnak illetve a lehetséges beavatkozási területek meghatározására. A középtávon meghatározott célok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a kistérség hatékonyabban tudja érvényesíteni érdekeit a következő 2014-2020-as programozási periódusra készülő további fejlesztési tervek kidolgozása során. A programban meghatározott prioritások keretében az EU jelenlegi programozási periódusának végéig (2013) ismert nemzeti tervekhez illesztett és a kistérségi igényekre reagáló feladatok kerülnek kijelölésre, úgy, hogy a konkrét beavatkozási területek végrehajtása azonnal elindítható legyen. A 2011-2013-as programozási időszakban releváns akciótervek még nem ismertek – idén kerülnek kidolgozásra –, ezért 2011-ben szükségessé válik a kistérségi felzárkóztatási fejlesztési program céljainak, beavatkozási területeinek felülvizsgálata. A felülvizsgálatot indokolja még a tervek szerint 2011 év végén tartandó népszámlálás, ami a kistérségi helyzetelemzéshez szolgáltat majd aktuális adatokat. •

A program földrajzi beavatkozási területe

A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás által kidolgozott fejlesztési program a 2004. január 1. után Szerencsi Kistérséghez sorolt 18 település közös közigazgatási és fejlesztési szervezetének fejlesztési koncepciója. A Szerencsi Többcélú Kistérségi társulás Települései (3509): Alsódobsza, Bekecs, Golop, Legyesbénye, Mád, Megyaszó, Mezőzombor, Monok, Prügy, Rátka, Sóstófalva, Szerencs, Taktaharkány, Taktakenéz, Taktaszada, Tállya, Tiszalúc, Újcsanálos. 1. ábra: Statisztikai kistérségek Magyarországon


-6-


Forrás: www.terport.hu

2.2 A program kidolgozásának szükségessége Magyarországon szinte a rendszerváltás óta működnek kistérségi alapon szerveződő önkormányzati társulások, fejlesztéspolitikában betöltött szerepük 2004 után azonban alapvetővé vált. A 2004 után kialakított, statisztikai alapon szerveződött magyarországi kistérségek előtt jelentős kihívások állnak, melyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni, és a lehető legnagyobb mértékben ki kell használni az ezekben rejlő lehetőségeket. Az egyik ilyen nemzetközi kihívás az, hogy hazánk EU az ország szinte teljes területe az 1. célkitűzés hatálya alá tartozik, ezáltal jogosult a Strukturális Alapok támogatásainak fogadására. A másik jelentős kihívás hazai eredetű: a kistérségek (térségi társulások) létrejöttük óta köztes állapotban voltak, jelentős költségvetési korlátok között működtek/működnek, szerepük és feladatuk sokszor ma sem kellően tisztázott. Erre a kihívásra adott válasz volt kistérségek intézményesítése 2004 után. A létrejött, önkéntességen alapuló többcélú kistérségi társulások képesek lettek meghatározott térségi szolgáltató funkciók betöltésére, térségi alapon szerveződő területfejlesztési funkciók koordinálására (pl.: szennyvízberuházások, útberuházások). Létjogosultságukat a területi kiegyenlítésben az eddigi sikeresen lezárult infrastrukturális és szociális projektek fényében igazolták. Az államigazgatásban betöltött szerepkör azonban ma még nem tisztázott, rengeteg szakmai vita övezi a kérdést, középtávon mindenképpen indokolt többcélú kistérségi társulások közigazgatási és közszolgáltatási funkcióinak megerősítése és ésszerűsítése a hatékony szolgáltató állam kiépítése érdekében, mely a területi versenyképesség egyik alapja. A bemutatott kihívások és változások hosszú időre meghatározzák a kistérségek – így a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás – szerepét, helyzetét, ezért elengedhetetlen, hogy a kistérségek széles körben elfogadott stratégiával rendelkezzenek. Ezek alapján


-7-


szükséges olyan komplex kistérségi felzárkóztatási fejlesztési program kidolgozása, amely meghatározza az adott kistérség jövőbeli helyzetére, szerepére vonatkozó jövőképet és missziót, tartalmazza a kívánt jövőbeli állapot eléréséhez vezető utat (stratégia, prioritások) és azokat a beavatkozási területeket, melyekre koncentrálni szükséges a kistérség sikeres fejlődése érdekében.

2.3 A program felépítése, főbb elemei A Szerencsi kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja egy átfogó helyzetelemzést, az erre épülő beavatkozási stratégiát és annak javasolt megvalósítási mechanizmusát tartalmazza. A program első része tartalmazza a fejlesztési program készítésével kapcsolatos alapvető információkat. Ebben a részben található a vezetői összefoglaló, a bevezetés, valamint az alkalmazott módszertani alapelvek bemutatása; a fejlesztési keretek, mely magában foglalja a fejlesztéspolitikai környezetet, a kistérség fejlődését meghatározó hazai és nemzetközi tendenciákat. A bevezetésben kerül bemutatásra a program készítésének háttere, szükségessége, valamint a dokumentum felépítése. A tanulmány második része a stratégiai helyzetfeltárás: demográfiai, gazdasági-társadalmi és környezeti tényezők részletes, összehasonlító elemzése, a térség belső erőforrásainak stratégiai szemléletű bemutatása. A fejlesztési keretek és a helyzetfeltárás főbb következtetéseit a SWOT analízis jeleníti meg koncentrált és rendezett formában, mintegy vezérfonalat képezve a harmadik nagy tartalmi egység, a fejlesztési program (fejlesztési stratégia, prioritások és megvalósítási mechanizmus) kidolgozása felé.


-8-


3. A PROGRAM KÉSZÍTÉSE SORÁN ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN A jelen fejlesztési stratégiai módszertanának kialakításánál az a célkitűzés vezérelte a szakértőket, hogy a munka eredményeként ne egy elméleti tanulmány, hanem egy olyan szakmai anyag készüljön el, amely a gyakorlatban is alkalmazható a kistérség fejlődésének elősegítésére. Az alkalmazott módszertan középpontjában egyrészt a kistérségben felmerülő igények és szükségletek komplex kezelése, másrészt a közép- és hosszú távú fejlesztési célkitűzések, valamint a rövidtávon megvalósítandó konkrét fejlesztési beavatkozások közötti összhang megteremtése áll. Kistérségi szinten a programozás, a fejlesztési tervezés jelentősége elsősorban abban áll, hogy az elkészülő fejlesztési dokumentumok megfelelő keretet biztosítanak a konkrét projektek számára, csatornázzák, megfelelő irányba terelik azokat, továbbá elősegítik a szűkös források koncentrálását. Ennek megfelelően fejlesztési koncepció készítése során a szakértők a fejlesztési tervek készítésének széles körben ismert és elfogadott módszertanát követték. A Szerencsi kistérség fejlesztési programjának készítése során az alábbi konkrét módszertani alapelveket alkalmaztuk: •

Reális időtáv meghatározása

A program időtávjának kettős elvárást kell teljesítenie: egyrészt fel kell vázolnia a kistérség fejlesztésének fő irányait középtávon, másrészt keretet kell biztosítania a konkrét, rövidtávon megvalósítandó fejlesztési projektek számára. Az időtáv meghatározása igazodik az Európai Unió programozási ciklusaihoz. Ennek megfelelően a program missziója középtávon – 2014-ig – biztosíthatja a jövőképben kijelöltek elérését, ugyanakkor a prioritások keretében a rövid távú, az EU jelenlegi programozási periódusának végéig (2013 végéig) megoldandó konkrét feladatok kerültek kijelölésre. A 2014-2020-as programozási időszakban releváns fejlesztési keretek még nem ismertek, ezért legkésőbb 2014 elején szükségessé válik a kistérségi felzárkóztatási fejlesztési program céljainak, beavatkozási területeinek felülvizsgálata. •

Gazdaságfejlesztési orientáció

A kistérségi fejlesztési program kiemelten foglalkozik a gazdaságfejlesztés területével, mivel a helyi gazdaság dinamizálása előfeltétele új munkahelyek teremtésének, amely egyben kistérség népesség-megtartó képességét is növeli. A tanulmány valamennyi főbb fejezete – a helyzetelemzés, a stratégiai célok, prioritások, a megfogalmazásra kerülő javaslatok – alapvetően a gazdaságra koncentrál ugyan, de emellett a gazdaság fejlődésére jelentős hatással bíró társadalmi kérdéssel is foglalkozik. •

Primer és szekunder információk összhangja

A programkidolgozás során a hatékonyság biztosítása érdekében a lehető legnagyobb mértékben kívántunk támaszkodni szekunder információkra (statisztikai adatok, korábban elkészült fejlesztési koncepciók és programok), ugyanakkor az elérhető szekunder információk, adatok primer információkkal való kiegészítése szintén indokolt volt. A primer információgyűjtés kérdőívek és szakmai egyeztetések keretében történt, mind a tizennyolc település bevonásával. •

Építés hatályos tervdokumentumokra

A fejlesztési program kidolgozása során érvényesítendő fontos szempont volt, hogy a kistérségi program célrendszere illeszkedjen a különböző szintű érvényben lévő


-9-


tervdokumentumokhoz. Ennek érdekében elemzésre kerültek a különböző szintű – országos, regionális, megyei – fejlesztési koncepciók, programok. Az alábbi tervdokumentumok tartalma és céljai kerültek figyelembe vételre a program kidolgozás során: o

•

Országos szinten: Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció, Országos Területfejlesztési Koncepció, Új Magyarország Fejlesztési Terv, Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv, Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Terv.

o

Regionális szinten: Észak-Magyarországi Régió Fejlesztési Stratégiája, ÉszakMagyarországi Operatív Program.

o

Kistérségi szinten: Zemplén 2000 Stratégiai és operatív területfejlesztési program, Tokaji Borvidék Kultúrtáj világörökség Kezelési Terve.

Gyakorlatorientált megközelítés

A program elkészítése során az elméleti megfelelőség és a gyakorlati alkalmazhatóság egyszerre került figyelembevételre; ezért törekedtünk olyan program elkészítésére, amely a gyakorlatban is megvalósítható beavatkozási területekkel rendelkezik, és alkalmas az EU Strukturális Alapok támogatásainak felhasználására, forrásszerzésre. Az alapelveknek megfelelően az alábbi módszerek kerültek alkalmazásra a program készítése során: o Háttéranyagok, tanulmányok áttekintése, elemzése, o Statisztikai adatok összegyűjtése, elemzések meglévő adatbázisok alapján, o Primer információk összegyűjtése kérdőívek segítségével, o SWOT analízis összeállítása, o Szakmai workshopok rendezése a kistérség szereplőinek bevonásával. A program készítése során a fejlesztési dokumentumok készítésének széles körben elfogadott módszertanát követtük, azonban az intézkedések meghatározásánál ez nem volt lehetséges, mivel kistérségi szinten nem állnak rendelkezésre térségi fejlesztési források. Ebből kifolyólag kistérségi szinten nem volt lehetséges konkrét intézkedések beazonosítása és kidolgozása. Ennek megfelelően az intézkedések szintjénél átfogóbb beavatkozási területek kerültek a programban definiálásra, melyek két oldalról, a helyzetfeltárás megállapításai és a felmerült szükségletek, projektek ismeretében jelölik ki a kistérség számára a fontosabb fejlesztési területeket, irányokat.


- 10 -


4. FEJLESZTÉSI KERETEK 4.1 Fejlesztéspolitikai környezet A fejlesztéspolitikai alfejezet áttekinti a kistérségi fejlesztések megvalósításának tervezési, normatív és szakmapolitikai környezetét.

4.1.1 Tervezési keretek A kistérségi vezetők, valamint a fejlesztési elképzelések kidolgozásába bevont szakértők számára azért fontos a tervezési keretek ismerete, hogy a kistérségben megvalósítani kívánt fejlesztéseket illeszteni tudják a megyei, regionális, valamint hazai szintű tervekhez, illetve az ezekhez kapcsolódó fejlesztési forrásokhoz.

4.2 Országos fejlesztési tervek 4.2.1 Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció Magyarország hosszú távú, 15 éves fejlesztési koncepcióját tartalmazó Országos Fejlesztéspolitikai Koncepciót az Országgyűlés a 96/2005. (XII. 25.) határozatában fogadott el. A koncepció célja, hogy Magyarország 2020-ra Európa legdinamikusabban fejlődő, az uniós átlagot meghaladó fejlettséggel rendelkező, a fenntartható fejlődés szempontjait is követő országai közé tartozzon, ahol ennek eredményeként a jelenleginél •

több a munkahely,

•

magasabbak a jövedelmek,

•

biztonságos, tiszta és jó minőségű a környezet,

•

egészséges és hosszabb az élet.

Maga a Koncepció két részből áll: „A jövőépítés alapjai – Kiindulópontok Magyarország fejlesztéspolitikájához” és a „Célok és eszközök a sikeres Magyarországért – Magyarország fejlesztéspolitikai teendői” című dokumentumból. Az átfogó cél eléréséhez az alábbi stratégiai célok kerültek megfogalmazásra: •

A versenyképesség tartós növekedése;

•

A foglalkoztatás bővülése;

•

A versenyképes tudás és műveltség növekedése;

•

A népesség egészségi állapotának javulása;

•

A társadalmi összetartozás erősödése;

•

A fizikai elérhetőség javulása;

•

Az információs társadalom kiteljesedése;

•

A természeti erőforrások és környezeti értékek fennmaradása és fenntartható hasznosulása;

•

Kiegyensúlyozott területi fejlődés;


- 11 -


Az Országos Fejlesztési Koncepcióban megfogalmazott célok elérése érdekében prioritási csoportokat jelöltek ki, amelyek előrevetítik a Szerencsi kistérség fejlesztési irányait is. 1. ”Befektetés az emberbe” prioritáscsoport; 2. „Befektetés a gazdaságba” prioritáscsoport; 3. „Befektetés a környezetbe” prioritáscsoport. Az 1. és a 2. prioritási csoportokon belül kijelölt feladatok együttesen hozzájárulhatnak egyegy térség – így a Szerencsi kistérség – társadalmi-gazdasági fejlődéséhez. A foglalkoztathatóság javítása kiegyensúlyozottabb munkaerő-piaci helyzetet eredményezhet, az esélyegyenlőségi feltételeinek javításával biztosítható az oktatáshoz, a műveltséghez és a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés, az ellátások minőségének és hatékonyságának javításával korszerűsíthető az egészségügyi ellátórendszer szerkezete és működése, a technológiai modernizáció, valamint a vállalkozások működési és üzleti környezetének javítása pedig alapvetően hozzájárul a térség gazdasági stabilitásához. A 3. prioritási csoport kiemeli a természeti értékek és erőforrások megőrzésének fontosságát. Az elérhetőség javítása, a logisztikai csatlakozások fejlesztése javíthatja egy település vagy egy térség nemzetközi és hazai környezetben elfoglalt helyzetét, mindez a Szerencsi kistérség gazdasági fejlődése szempontjából is meghatározó feladat.

4.2.2 Országos Területfejlesztési Koncepció Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK 2005) célja, hogy kijelölje az ország rövidés hosszú távú területfejlesztési politikai célkitűzéseit és prioritásrendszerét, valamint a területi szempontok konzekvens érvényesítésének feltételeit, mind az ágazati politikák, mind az országos, regionális, térségi programok kidolgozásához. Az OTK jövőképe a területi harmónia, melynek eléréshez az alábbi hosszú távú, átfogó területfejlesztési politikai célokat határozták meg: •

Térségi versenyképesség

•

Területi felzárkózás

•

Fenntartható térségfejlődés, örökségvédelem

•

Területi integrálódás Európába

•

Decentralizáció és regionalizmus

Az OTK „Régiók fejlesztési irányai” fejezetben az Észak-magyarországi régióra vonatkozó átfogó célként egy technológiai fejlettségen alapuló versenyképes gazdaság megteremtése, regionális turisztikai hálózati rendszer kiépítése, valamint a minőségi élet feltételeinek kialakulása és a településhálózat integrált fejlesztése fogalmazódik meg. A Szerencsi kistérség természeti, turisztikai és gazdasági adottságait tekintve a regionális turisztikai hálózati rendszer kiépítése meghatározó jelentőséggel bír a kistérség jövőjét illetően. A területi célok között a régió külső-belső határai közötti horizontális társadalmi-gazdasági kapcsolatok erősítését, a régió szegregációval sújtott, különösen a magas arányú cigány népességgel rendelkező térségeiben a társadalmi kohézió erősítését, az aprófalvas térségekben a térségi központok funkcióinak megerősítését, az infrastrukturális hátrányok csökkentését, a turisztikai lehetőségek kiaknázását, valamint az áradásokkal sújtott területeken integrált árvízvédelmi és tájgazdálkodási programot hangsúlyozza. A területi célokban megfogalmazott programok megvalósítása javíthatja, ugyanakkor erősítheti a kistérség régióban betöltött szerepét.


- 12 -


4.2.3 Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Az ÚMFT az Európai Uniós fejlesztési források felhasználásának kereteit biztosító, 7 évre (2007-2013) szóló nemzeti fejlesztési tervdokumentum, amely meghatározza a fejlesztések fő céljait és irányait, valamint azokat a stratégiai területeket, amelyekre az ország az uniós fejlesztési forrásokat fordítani szeretné. A nemzeti fejlesztési tervdokumentum a fő stratégiai célokat jelöli ki, míg az egyes ágazatok és régiók fejlesztési céljait és a célok megvalósítását szolgáló beavatkozásokat az ún. operatív programok tartalmazzák. A programban kijelölt összehangolt állami és uniós fejlesztési célok 6 prioritási területet érintenek: a gazdaságot, a közlekedést, a társadalmi megújulást, környezet és az energetika területét, a területfejlesztést és az államreformmal összefüggő feladatokat. Az ÚMFT átfogó céljai, s azon belül meghatározott specifikus célok az ország fejlődésére és a nemzetközi versenyképesség erősítésére terjednek ki: •

•

a foglalkoztatás bővítése: o

foglalkoztathatóság javítása

o

munkaerő-kereslet bővítése

o

munkaerő-piaci környezet fejlesztése;

a tartós növekedés feltételeinek megteremtése: o

versenyképesség javítása

o

a gazdaság bázisának szélesítése

o

üzleti környezet fejlesztése.

Az ÚMFT-ben meghatározott prioritási területek együttes alkalmazása kedvező hatással lehet a régió, a kistérségi és a települések fejlődésére. A Szerencsi kistérségben jelenleg is folynak olyan fejlesztések, amelyek az említett hat prioritáshoz tartoznak, így pl. kis- és középvállalkozások jövedelemtermelő képességének javítása, közlekedési hálózatok fejlesztése, foglalkoztathatóság javítása, oktatási rendszer átalakítása, felzárkóztatási programok megvalósítása, egészségfejlesztési és egészség-megőrzési programok szervezése, infrastrukturális fejlesztésekhez kapcsolódó környezetjavító és környezetbarát intézkedések alkalmazása.

4.2.4 Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (ÚMVST) Az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel párhuzamosan dolgozták ki az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (ÚMVST) dokumentumot. A Stratégia célja, hogy – összhangban az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel és a vonatkozó közösségi és hazai fejlesztési dokumentumokkal – kijelölje az agrár-vidékfejlesztés irányait, célkitűzéseit, és meghatározza a célok elérésének módját, eszközét. A Stratégia átfogó célja, hogy a nemzeti sajátosságokra alapozva hozzájáruljon a vidéki térségek fenntartható fejlődéséhez az európai vidékfejlesztési politika keretei között. A Stratégia hozzájárul a mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és erdőgazdálkodás versenyképességének növeléséhez, figyelembe véve a fenntartható fejlődés alapelveit, valamint a természeti értékek és a bio-diverzitás megőrzését. A Stratégia a vidék életminőségének emelésére törekszik, a vállalkozói készség megerősítése és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása által. A helyi kezdeményezések kulcsfontosságú szerepet játszanak a helyi közösségek ösztönzésében és a Stratégia megvalósításában. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv intézkedési terveit, feladatait az Új Magyarországi Vidékfejlesztési program tartalmazza.


- 13 -


4.2.5 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program azokat az operatív mezőgazdasági és vidékfejlesztési beavatkozásokat tartalmazza, amelyeket Magyarország a 2007-2013 közötti időszakban az Európai Tanács Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) finanszírozott támogatásokról szóló rendelete alapján meg akar valósítani. A Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban megfogalmazott célok megvalósítása érdekében öt terület kapott prioritást: •

A mezőgazdasági, az erdészeti és az élelmiszer-feldolgozási versenyképességének javítása, a termelési szerkezetváltás elősegítése;

szektorok

•

A versenyképes agrárgazdaság humán feltételeinek megteremtése, különös tekintettel az innovációs készség és a piacorientált szemlélet terjesztésére;

•

A fenntartható gazdálkodás garanciáinak erősítése;

•

A vidéki foglalkoztatási gondok enyhítése, a jövedelemszerzési lehetőségek bővítése, az életminőség javítása, a szolgáltatásokhoz való hozzájutás könnyítése;

•

Helyi közösségek fejlesztése.

A felsorolt prioritások végrehajtása érdekében a Program a következő 4 támogatási tengelyt határozza meg: •

I. tengely: A minőség és a hozzáadott érték növelése a mező- és erdőgazdaságban, valamint az élelmiszer-feldolgozásban;

•

II. tengely: A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek figyelembevételével;

•

III. tengely: A vidéki foglalkoztatás bővítése, a tevékenységek diverzifikálása;

•

IV. tengely: Helyi közösségek fejlesztése.

4.2.6 Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Terv (2008-2009) Az Országgyűlés 2007-ben fogadta el a Roma Integráció Évtized Program Stratégiai Tervről szóló határozatot, amely egy rövid távú, kétéves időszakra szóló intézkedési terv. A Stratégiai Terv célja a roma lakosság társadalmi, gazdasági integrációjának elősegítése, életkörülményeinek javítása, közszolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása, valamint a romák és nem romák életkörülményei között kialakult szakadék csökkentése, hosszú távon megszüntetése. Ennek értelmében öt prioritási területet jelöltek ki: oktatás, foglalkoztatás, lakhatás, egészségügy, egyenlő bánásmód érvényesítése. A Szerencsi kistérség roma lakossága túlnyomórészt a szegregációval sújtott településeken él. A fenti öt prioritás által érintett területen történt változások nemcsak az életkörülményeik pozitív irányba történő változásával járnak, hanem javítják az adott települések gazdaságitársadalmi helyzetét is.

4.3 Regionális fejlesztési keretek 4.3.1 Észak-Magyarország Régió Fejlesztési Stratégiája Az Észak-Magyarországi Régió Fejlesztési Stratégiája című dokumentum a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozóan fogalmaz meg irányelveket és prioritásokat. A stratégiában


- 14 -


meghatározott átfogó cél egy olyan társadalmi-gazdasági- környezeti térszerkezet létrejötte, amely tartósan biztosítja a régió regionális versenyképességét, kiegyensúlyozott településrendszerre épül, szervesen és hatékonyan illeszkedik az európai térbe. Az átfogó célkitűzésekre épülő jövőképben meghatározásra kerülnek azok a fejleszteni kívánt területek, amelyeken keresztül egyensúly teremthető a régió társadalmi-gazdasági centrumai és perifériái között. A fejleszteni kívánt területeken belül 3 program, azon belül alprogramok fogalmazódtak meg, amelyek a stratégiai dokumentumban megvalósítási szinten kerültek kidolgozásra. 1. Versenyképes gazdaság megteremtése (Techno-Régió program) A stratégia első programja a régió adottságaira és jellegzetességeire alapozva azon ipari és szolgáltatási húzóágazatokat célozza meg, amelyek hozzájárulnak a gazdasági teljesítőképesség növeléséhez, és biztosítják a régió hozzáadott érték termelésének jelentős mértékű növelését. Az egykor nehézipari és könnyűipari ágazatokra épülő gazdaság átalakítását a tudásbázissal rendelkező központokban, valamint a kistérségi centrumokban húzóágazatok megtelepedésével valósítják meg: logisztikai hálózati rendszerek kiépítése; környezetvédelmi ipar meghonosítása; megújuló energiaforrásokra épülő energiaipar; üzleti szolgáltatások fejlesztése. 2. Regionális turisztikai hálózatok kialakítása az Észak-alföldi régióval közösen A régió számos regionális és nemzeti szintű természeti, környezeti és kulturális értékekkel rendelkezik. A régió számos regionális és nemzeti szintű természeti, környezeti és kulturális értékkel rendelkezik. Turisztikai adottságainak kihasználása alacsony mértékű. A régió turisztikai lehetőségeinek jobb kihasználásával erősíthetik a régió és a régión belül a kistérségek, települések gazdasági szerepét. A turisztikai folyamatokba való bekapcsolódásuknak alapját képezhetik olyan hálózati rendszerek (klaszterek) kijelölése, amelyek nemcsak a régió, de a szomszédos régió egyedi turisztikai értékeinek és kapacitásainak egymást erősítő hatásaként működhetnek. A regionális turisztikai hálózati rendszer program alprogramja: Közös regionális klaszter központ létrehozása az Észak-alföldi régióval, a Szerencsi kistérség sajátosságai alapján. A következő klaszterek kerültek meghatározásra: kulturális turizmus, világörökségi turizmus, történelmi turizmus, bor- és gasztronómiai turizmus, speciális egészségügyi turizmus, aktív turizmus, öko-turizmus, ipari örökség turizmus. Fontos a klaszterek alapjaiként szolgáló turisztikai szolgáltatások és humánerőforrás fejlesztése 3. A minőségi élet feltételeinek megteremtése, a településhálózat integrált fejlesztése A minőségi élet feltételeinek megteremtése a régió népességének megtartását célozza. A program célja a harmonikus, fenntartható fejlődés alapelvei alapján meghatározott településhálózat kialakítása. A stratégia támogatja a település nagyságától függetlenül megfelelő szintű életminőség biztosítását, különös figyelemmel a munkahelyteremtésre és munkahelymegőrzésre, az élhető környezet feltételeinek megteremtésére. Régió központok, kistérségi mikro-centrumok alapvető célja az integrált településfejlesztésének megteremtése különös tekintettel a települések közti telekommunikációs, közlekedéshálózatok, infrastrukturális hálózatok fejlesztésére. Az integrált településhálózat kiépítéséhez kapcsolódó alprogramok: tudás város-, kreatív város-, innovatív városhálózat; agglomerációs, szuburbán és korlátozott központi szerepkörrel rendelkező települések; szolgáltató városok; kistelepülések. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010.

- 15 -


4.3.2 Észak-Magyarországi Operatív Program A Regionális Operatív Programok 2007-2013 időszakra vonatkozó regionális szintű fejlesztési dokumentumait 2006-ban készítették el. A dokumentumok a régiók közötti eltérő területi, társadalmi-gazdasági sajátosságok szerint jelölik ki az adott régió számára fontos fejlesztési irányokat. Az Észak-Magyarországi Operatív Program kereteiben megfogalmazott fő stratégiai irányvonal a következő: „a régió gazdasági versenyképességének javítása, miközben mérséklődnek a régión belüli területi, társadalmi-gazdasági különbségek”. Az átfogó cél rámutat a régió gyengeségeire, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a fejlesztések megvalósításához figyelembe kell venni a térség természeti, kulturális adottságait, valamint a sajátos, aprófalvas településszerkezetet. A fentiekre alapozva a Program a következő specifikus célokat jelölte ki: •

A gazdaság helyi erőforrásokat, versenyképességének javítása;

együttműködéseket

kihasználó

•

A turizmus jövedelemtermelő képességének javítása;

•

A társadalmi kohézió erősítése és vonzó gazdasági-, lakókörnyezet kialakítása.

A Program kereteiben meghatározásra kerültek a fejlesztési célokkal összhangban lévő prioritások: •

Versenyképes helyi gazdaság megteremtése

•

A turisztikai potenciál erősítése

•

Településfejlesztés

•

Humán-közösségi infrastruktúra fejlesztése

•

Térségi közlekedésfejlesztés

A Programban meghatározásra kerültek terület-specifikus célok, feladatok is, amelyek közül a dél-zempléni területre a következők a mérvadók: •

Területi megközelítés, területi kohézió, melynek során cél az elmaradott, többnyire vidéki térségek fejlesztése.

•

Fenntartható fejlődéshez kapcsolódó tevékenységekhez kapcsolódó cél a régió környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság feltételeinek megteremtése.

•

Esélyegyenlőség és társadalmi kohézió a 2003. évi CXXV. törvény az „Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról” szóló dokumentum alapján kerül kialakításra.

•

Romák társadalmi integrációja fejlesztési program leginkább a társadalmigazdasági szempontokból elmaradottabb térségeket érinti. Ezeknek a térségeknek a felzárkóztatását a „Roma integráció évtizede Program” segíti. A program célja, hogy 2015-ig a Kelet-Közép-Európai tagállamok roma kisebbségének javítsa életkörülményeit, segítsen a közösség tagjainak beilleszkedni a társadalomba. A Szerencsi kistérség településein jelentős a hátrányos helyzetű társadalmi rétegcsoportok száma. A program keretében nemcsak a hátrányos helyzetű rétegek életkörülményeinek javítása, hanem a települések hátrányos helyzetű településrészeinek rehabilitációja, a foglalkoztathatóság és a közegészségügy


- 16 -


javítása, infrastrukturális megvalósulhatnak.

fejlesztések,

a

szociális

ellátás

átszervezése

is

4.4 Kistérségi szintű keretek 4.4.1 Zemplén 2000 Stratégiai és operatív területfejlesztési program A kistérségi társulások megalakulását követően helyi szinten lehetővé váltak, hogy a kistérség felzárkóztatását Európai Uniós forrásokból biztosítsák. A gazdasági, társadalmi jellegű programok fejlesztést segítik a helyi szerveződésű Vállalkozásfejlesztési Alapítványok. A Szerencsi kistérségben a Nektár Leader Vállalkozásfejlesztési Alapítvány koordinációs szereppel járul hozzá a kistérség társadalmi-gazdasági szintű felzárkóztatásához. A Zemplén fejlődésének, felzárkózásának, valamint az Európa Unióhoz történő csatlakozást követően az EU-ba történő integrálódásának elősegítésére négy stratégiai célkitűzést határoz meg a program: •

Helyi adottságokon alapuló versenyképes gazdasági szerkezet kialakítása: Új korszerű technológiák meghonosításával, piacképes termékek előállításával fejlődésképes, innovatív gazdasági ágak letelepítése, megerősítése, a vállalkozások teljesítőképességének, eredményességének jelentős emelése a Zemplén teljes területén.

•

Az agrárstruktúra versenyképességének javítása, a vidék esélyegyenlőtlenségének mérséklése: A mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelése, ezzel a termelők versenypozíciójának javítása, a további piacvesztés elkerülése.

•

A közlekedési, vízügyi és energetikai infrastruktúra fejlesztése: Az elérhetőség javítása, az árvízkár megelőzése, illetve csökkentése, belvízmentesítés, valamint a villamos energia- és földgázellátás szükség szerinti korszerűsítése és bővítése.

•

A stratégiai célok megvalósulását elősegítő szektor semleges területfejlesztési feladatok meghatározása (intézményesítés, térségi identitás erősítése): A tájegység kohéziójának, információs és tudásbázisának, marketingjének és kommunikációjának megteremtése, európai uniós tudásalapú technológiák importja.

A dokumentum a fentiek mellett részletezi a beavatkozási területeket a forráskoncentráció mentén, valamint bemutatja a megvalósításhoz szükséges feltételeket, lépéseket. A program törekszik a területfejlesztési feladatok meghatározásán túl a nemzetközi, országos, regionális és megyei fejlesztés összhangjának a megteremtésére.

4.4.2 Tokaji Borvidék Kultúrtáj világörökség Kezelési Terve (2003) A Tokaji borvidék feltárandó, feltárt és megismert értékeinek megőrzésére, kibontakoztatására, hasznosítására és fenntartható fejlesztésére, összhangban a Világörökségi Konvenció elvárásaival és ajánlásaival a magyar állam érintett szervei és intézményei és a helyi önkormányzatok 2001-ben kezelési tervet hoztak létre. A Kezelési Tervet 2003-ban a Világörökségi Védelem alatt álló Borvidékhez tartozó települések, így a Szerencsi kistérségből 6 település polgármesterei, vezető testületei is jóváhagyták. A kezelési terv jövőkép középpontjában táji és természeti és kulturális örökségi értékek védelme, az adottságok legmagasabb szintű, fenntartható hasznosítása, a táj- és környezetkímélő gazdasági tevékenységek élénkítésének és optimalizálásának megóvása


- 17 -


áll. Ehhez szükséges, hogy a szőlészet és bortermelés, az erre épülő idegenforgalom a települések életében jövedelmező munkalehetőséget biztosítson, emellett olyan alternatív fejlesztések is teret nyerjenek, amelyek a világörökségi értékeket nem károsítják, de hozzájárulnak az itt élő lakosság életminőségének javulásához. Ennek megfelelően a prioritások a következők: 1. Természeti és kulturális értékek leltára: szőlőkataszter és borászati adatok, táji és Természeti értékek, régészeti kataszter, műemléki kataszter, helyi értékvédelmi kataszterek. 2. A helyszínt fenyegető veszélyek felsorolása: a terület geológiai gazdagságából származóan rendkívül gazdag, nemfémes ásványlelőhelyek, így zeolit, kaolin, bentonit stb. találhatók itt. A külszíni bányászat tájképi, levegőtisztasági és zaj veszélyforrást jelent. 3. Megőrzési és védelmi elvek: a terület jövőjét meghatározó nemzeti, regionális és helyi tervekben prioritást élvez a környezeti, természeti, tájképi, szőlőművelési és kulturális örökségi védelem. A védelmi elvek a vonatkozó nemzetközi konvenciókkal összhangban vannak. A tervi elhatározások az integrált védelem és fenntartható fejlődés alapelveire épülnek, amelyek a katasztrófavédelem, tűzvédelem és a bányászati ártalmak kiküszöbölésére tesz javaslatokat. 4. A helyszín jelenlegi védettségi és megőrzési állapotát erősítő célok az értékes szőlőterületek jobb hasznosítására, a környezetkímélő turizmus fejlesztésére, a digitális érték-nyilvántartó rendszerek kiépítésére és a táji rekultivációra vonatkoznak.

4.5 Normatív keretek A normatív, jogszabályi keretek határozzák meg azokat az elvárásokat és feltételeket, amelyeket egyfelől a felzárkóztatási és fejlesztési program kidolgozásakor kell figyelembe venni, másrészt amelyek a kistérség szervezeti és szakmai működését befolyásolják.

4.5.1 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről A területfejlesztési politika célja az országon belüli társadalmi-gazdasági kohézió erősítése, a lemaradó régiók, megyék, kistérségek elmaradottságának csökkentése. A területfejlesztés feladatai a hatályos 1996. évi XXL. törvény 3.§ (2) bekezdése alapján •

a társadalmi és gazdasági megújulást elősegítő fejlesztéspolitika kidolgozása, összehangolása és érvényesítése;

•

az elmaradott térségek felzárkózásának elősegítése;

•

az ipari és mezőgazdasági területeken a szerkezetváltás elősegítése és a munkanélküliség csökkentése;

•

az innovatív kezdeményezések feltételeinek javítása;

•

a kiemelt térségek sajátos fejlődésének elősegítése;

•

a vonzó vállalkozói környezet kialakítása.


- 18 -


4.5.2 218/2009. (X. 6.) KTM rendelet a területfejlesztési koncepciók, programok tartalmi követelményeiről A Szerencsi kistérség felzárkóztatási és fejlesztési programja kidolgozása során elengedhetetlen „A területfejlesztési koncepciók, programok tartalmi követelményeiről” szóló 218/2009. (X. 6.) Kormányrendeletben előírt formai követelmények figyelembevétele. A program felépítése logikájában követi a rendelet előírásait, valamennyi szükséges tartalmi elem megtalálható a programban.

4.5.3 A kistérség fejlődését meghatározó megyei szintű normatív keretek Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 37/2009 (IV. 30.) számú határozata a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területrendezési irányelvekről, ajánlásokról és intézkedésekről. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése által elfogadásra került a 37/2009 (IV. 30.) számú határozat, mely Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési irányelveit, ajánlásait és intézkedéseit tartalmazza. Ezen irányelveket a megye területrendezési szabályzatában – településekre vonatkozólag –, meghatározott célokkal összhangban kell megvalósítani. A határozatban 4 prioritási területet jelölnek ki, amely a térségi szerkezeti tervre, terület felhasználási egységekre vonatkozó irányelveket, ajánlásokat, valamint a megye egyes övezeteire, kistérségeire vonatkozó terület–, gazdaságfejlesztési ajánlásokat tartalmazza. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 10/2009. (V. 5.) számú rendelete a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területrendezési Terv szabályzatáról A határozatot követően a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei közgyűlés 2009 májusában elfogadta a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Területrendezési Tervről szóló rendeletet, amelyben meghatározza a megye egyes térségeinek terület-felhasználási feltételeit, a műszaki infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve természeti erőforrások védelmére és fenntartható használatára. A rendelet programja illeszkedik a Területfejlesztésről és területrendezésről szóló többször módosított 1996. évi XXI. törvény 11. § (2) bekezdés b.) pontjában megfogalmazott feladatokhoz. A rendelet célkitűzései közvetlenül kapcsolódnak a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés 2009-ben hozott 37/2009 határozatához.

4.5.4 Kistérségi társulásokra vonatkozó normatív keretek Az Országgyűlés a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásainak intézményesítése, a kistérségek összehangolt fejlesztésének előmozdítása, a településfejlesztés összehangolása, az önkormányzati közszolgáltatások színvonalának kiegyenlített emelése érdekében alkotta meg a 2004. évi CVII. Törvényt a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról. Ennek a törvénynek 2007-ben történt módosításával (2007. évi CVII. Törvény) a kistérségek számát 168-ról 174-re emelték. Magyarország Többcélú kistérségi Társulásainak, így a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás létrejöttéről a 40/2008 (XI. 07) határozat szól, melynek célja, hogy egyes önkormányzati közszolgáltatási és területfejlesztési feladatok közös ellátása, a kistérség


- 19 -


lakói részére elérhető minőségi szolgáltatások, társadalmi és területi egyenlőtlenségek mérséklése, valamint szolgáltatások javítása hatékonyabb legyen. A kistérségek fejlettségét a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet határozza meg. A rendelet 1. és a 2. számú mellékletében a kistérségeket fejlettségi állapotuk alapján sorolják be. A rendelet 33 leghátrányosabb helyzetű kistérséget jelöli ki, amelyek egyike a Szerencsi kistérség.

4.5.5 Támogatásokra, forrásokra vonatkozó normatív keretek 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése által elfogadásra került a 37/2009 (IV. 30.) számú határozat, mely Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési irányelveit, ajánlásait és intézkedéseit tartalmazza. Ezen irányelveket a megye területrendezési szabályzatában, meghatározott célokkal összhangban kell megvalósítani. A határozatban 4 prioritási területet jelölnek ki, amely a térségi szerkezeti tervre, terület felhasználási egységekre vonatkozó irányelveket, ajánlásokat, valamint a megye egyes övezeteire, kistérségeire vonatkozó terület-, gazdaságfejlesztési ajánlásokat tartalmazza. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 10/2009. (V. 5.) számú rendelete a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területrendezési Terv szabályzatáról A határozatot követően a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei közgyűlés 2009 májusában elfogadta a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Területrendezési Tervről szóló rendeletet, amelyben meghatározza a megye egyes térségeinek terület-felhasználási feltételeit, a műszaki infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve természeti erőforrások védelmére és fenntartható használatára. A rendelet programja illeszkedik a Területfejlesztésről és területrendezésről szóló többször módosított 1996. évi XXI. törvény 11. § (2) bekezdés b.) pontjában megfogalmazott feladatokhoz. A rendelet célkitűzései közvetlenül kapcsolódnak a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés 2009-ben hozott 37/2009 határozatához.

4.6 Szakmapolitikai keretek A szakmapolitikai alfejezetben bemutatásra kerülnek azok a területek, amelyek stratégiáihoz, célkitűzési rendszereihez a kistérségi fejlesztési tervnek illeszkednie kell. A kistérségben megvalósuló fejlesztések azokra a folyamatokra alapozódnak, amelyek meghatározzák a kistérség megyén, illetve régión belüli szerepvállalását.


- 20 -


4.6.1 Közlekedéspolitika 4.6.1.1 Transz-európai Hálózatok (TEN)1 A közösségi közlekedéspolitika szorosan kapcsolódik az egységes belső piac hatékonyságának növelését szolgáló intézkedésekhez. Fő célja, hogy az infrastrukturális hálózat hiányosságait fölszámolva zökkenőmentessé tegye az áruk és az emberek szabad áramlását a tagországok között. A Transz-európai Hálózatok (Trans-European Networks: TEN) program az Európai Unió közlekedési, távközlési és energetikai infrastruktúráját foglalják magukba. A TEN kialakítása az 1980-as években az egységes piac kialakításával párhuzamosan kezdődött el. Kialakulásához a megfelelő jogi alapot a Maastrichti Szerződés teremtette meg. 1993 decemberében, az Európai Tanács jóváhagyta a „Növekedés, versenyképesség és foglalkoztatás” című Fehér Könyvet. A közlekedéspolitikai céljainak elérése a Kohéziós Alap finanszírozásával valósul meg. A TEN másik fő pénzforrása az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF), de számos más finanszírozási lehetőség is létezik (Európai Befektetési Bank kedvezményes kölcsönei, állami forrás, magán tőke stb.).

2. ábra: A páneurópai közlekedési folyosók

A TEN három részből áll: •

TEN-T: hálózata,

közlekedési

folyosók

•

TEN-E: energiaszállítási hálózat,

•

eTEN: telekommunikációs hálózat. Forrás: www.khem.gov.hu

Az EU közlekedéspolitikájában tervezett fő célkitűzések 2004-től:

1

•

2004-2009 közötti időszakban az Európai Unió három közlekedéspolitikai irányelvet fogalmazott meg: biztonság, utas védelem, versenyképesség.

•

2009-ben elfogadásra kerültek a közlekedési hálózatot érintő prioritások, amelyek közül az egyik célul tűzte ki a közlekedés kultúrában a fenntartható és környezethatékony közlekedési forma elterjedését. Az EU tagállamok eltérő földrajzi, gazdasági feltételeiknek megfelelően alkalmazzák a központi célkitűzéseket.

•

A TEN-T programok egy részét a Közösség finanszírozza (akár a központi költségvetésből, akár az Európai Befektetési Bank kedvezményes kölcsönein keresztül), másik részét az érintett állam, és be lehet vonni a magántőkét is.

Források: www.khem.gov.hu


- 21 -


4.6.1.2 Magyarország és a TEN 1997 júniusában a korábban jóváhagyott kilenc páneurópai közlekedési folyosót módosították és – a délszláv háborút követően – egy tízedikkel egészítették ki. Az ún. „Helsinki Korridorok” több szakasza érinti Magyarországot, amely központi helyzete következtében a páneurópai folyosók találkozásánál fekszik (3. ábra). A jelenlegi tíz folyosóból négy áthalad Magyarországon, s ezek egyben fõ tranzitútvonalaink is: •

IV. folyosó: Konstanca/Szaloniki/Isztambul;

Berlin/Nürnberg–Prága–Pozsony/Bécs–Budapest–

•

V. folyosó: Velence–Trieszt/Koper–Ljubljana–Budapest–Ungvár–Lvov és leágazásaként az V/B Rijeka-Budapest, valamint az V/C Plocse–Szarajevó–Eszék– Budapest;

•

VII. folyosó: Duna;

•

X. folyosó: X/B ágaként Budapest–Újvidék–Belgrád. 3. ábra: Helsinki-folyosók Magyarországon

Forrás: http://www.kti.hu

A folyosók Budapesten keresztül kötik össze Magyarországot a jelenlegi EU tagállamokkal, s biztosítják a Balkán-államok (Jugoszlávia, Szerbia stb.) és Ukrajna számára is az összeköttetést. Ezek közül az 5. Ungvár-Lvov felé haladó közlekedési folyosó érinti a Szerencsi kistérség fejlődését, amely fontos szerepet játszik abban, hogy ez a terület is bekapcsolódhasson a nemzeti és nemzetközi gazdasági vérkeringésbe.

4.6.1.3 A magyar közlekedéspolitika stratégiai irányai •

Az Európai Unióba való szerves integrálódásunk elősegítése.

•

A környező országokkal a regionális kapcsolatok feltételeinek javítása.

•

A tartós gazdasági növekedés elősegítése.

•

Az életminőség javítása, az egészség megőrzése, a közlekedésbiztonság növelése.


- 22 -


A környezet szempontjából fenntartható mobilitás biztosítása.

•

Az ehhez kapcsolódó fő prioritások a következők: 1. prioritás: a hiányzó infrastruktúra kiépítése, 2. prioritás: az EU közlekedésben alkalmazott szabályozásának követése, 3. prioritás: környezetkímélő közlekedési rendszer megteremtése2 Kistérségi vonatkozások: •

Cél a kistérség környezetében található M3-as autópálya gazdasági előnyeinek kihasználása;

•

Gazdasági lehetőségek kiaknázása érdekében a közlekedési infrastrukturális hálózat fejlesztése, úthálózatok felújítása, építése;

•

A környezetkímélő közlekedési rendszerek elterjedésének támogatása, a kerékpár utak hosszának növelése, a vasúthálózatok minőségi javulása.

•

Kistérségek, települések gazdasági fejlődésének egyik fontos eleme a megfelelően kiépült közlekedési hálózatok rendszere, illetve a települések környezetében megfelelő infrastrukturális hálózattal kiépített ipari parkok létesítése, meglévők hasznosítása.

4.6.2 Közös Agrárpolitika Az Európai Közösségek Bizottsága 1960-ban tett javaslatot a Közös Agrárpolitika (KAP) kidolgozására, melyet több alkalommal változtattak meg jelentősen, legutóbb 2003-ban, amely a következő 7 évre vonatkozó módosításokat tartalmaz. A reform módosítja a mezőgazdasági piacok támogatási rendszerének közösségi szabályozását az egységes területalapú kifizetési rendszer, SAPS által, amely a termelési mennyiségtől függetlenül kerül számításra. Az egységes területalapú kifizetési rendszerek 2010-ig érvényben maradó szabályozását 2010 után felváltja a kereszt-megfelelési rendszer, melynek közvetlen jövedelemtámogatások kifizetése előre meghatározott környezetvédelmi, állat- és növényegészségügyi normák betartásától függ. A Közös Agrárpolitikában bekövetkezett reform módosítások hatására 2007-ben megszüntetésre került az EMOGA finanszírozási alap, helyette két új finanszírozási keret került bevezetésre: •

Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA) – piaci és más intézkedések finanszírozása,

•

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) – vidékfejlesztési programok finanszírozása.

Az Európai Unió agrárpolitikájában 2008-2009. évektől kezdve újabb reformpolitikáról döntöttek. Legfontosabb célja a piaci orientáció erősítése, a versenyképesség növelése, a


- 23 -


vidékfejlesztés, a környezetvédelem további erősítése, a fogyasztói bizalom növelése, valamint a fenntartható fejlődési politikai alkalmazása volt.

4.6.2.1 LEADER A KAP rendeleteivel, intézkedéseivel párhuzamosan létező, az Európai Közösség közösségi kezdeményezési programja (LEADER), amely gazdasági, társadalmi és környezeti problémák helyi megoldásával törekszik a fenntartható fejlődést biztosítani. A LEADER program bevezetésének célja volt, hogy megállítsák az elszegényedő és elöregedő vidéki térségek további leszakadását. A LEADER programok 4-5 éves tervezési időszakra vonatkozó feladatokat, célkitűzéseket jelöltek ki, amelyek a turizmusra, képzési programokra kisipari- és mezőgazdasági tevékenységekre vonatkoztak. A LEADER programot a 2007-2013 közötti időszakban integrálták a Közös Agrárpolitikába, és nagyobb forrással gazdálkodhat. Az uniós vidékfejlesztési kezdeményezés célja a térségi belső erőforrások fenntartható és innovatív felhasználása, az aktív vidéki szereplők közötti együttműködés megalapozása, a fenntartható helyi fejlesztési stratégiák előkészítése és megvalósítása. A LEADER programot Magyarországon 2002 és 2004 között kísérleti jelleggel vezették be. A program során tucatnyi vidékfejlesztési programot valósítottak meg. A program sikerességét bizonyítják a vidékfejlesztésben, az ágazatok diverzifikációjában bekövetkező változások, ennek következményeként Magyarországon az ÚMVP IV. tengelyeként bevezették a LEADER programot, amely a helyi közösségi fejlesztésekre irányul. A Szerencsi kistérség gazdasági fejlesztései, település rehabilitációs tevékenységei számos esetben a LEADER programból valósulnak meg. Koordinációjáért a Dél-Zempléni Nektár Leader nonprofit szervezet a felelős. A kistérségi vonatkozások: •

•

2004-2006 közötti időszakban jelentősek voltak az agrár- és vidékfejlesztési operatív program kereteiben megvalósult fejlesztések. A fejlesztések többsége a mezőgazdasági beruházások támogatása, vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése és a LEADER+ konstrukciókba tartoztak. 2007. után a kistérség vidékfejlesztési programjai többségében településfejlesztési tevékenységekre, belterületi utak javítására vonatkoztak.

4.6.3 Természetvédelem Magyarország az Európai Uniós tagságával vállalta azokat az irányelveket, elvárásokat, amelyek a természet fenntartható megőrzésére vonatkoznak. Ennek egyik legfontosabb eleme a NATURA 2000 hálózat. 4.6.3.1 NATURA 2000 hálózat A NATURA 2000 az Európai Unió két természetvédelmi irányelvén – a Madárvédelmi(79/409/EEC) és az Élőhelyvédelmi Irányelven (92/43/EEC) – alapuló, az Unióban kötelezően megőrzendő élőhely típusok, állat- és növényfajok védelmére kijelölt területek hálózata. A NATURA 2000 hálózatot a madarak védelmére kijelölt Különleges Madárvédelmi Területek (SPA), valamint az élőhelyek, növény- és más állatfajok védelmére kijelölt Különleges Természet megőrzési Területek (SCI ill. SAC) alkotják.


- 24 -


A madárvédelmi irányelv célja az összes vadon élő madár védelme az Európai Unióban. Az irányelv foglalkozik a madarak, fészkeik, tojásaik és élőhelyeik védelmével, kezelésével. Az élőhelyvédelmi irányelv az Európai Unió egyik legfontosabb jogi eszköze a biológiai sokféleség megőrzése. Ez az irányelv a természetes élőhelytípusok és fajok élőhelyeinek, valamint maguknak a fajoknak a szigorú védelmét hivatott biztosítani.

4.6.3.2 NATURA 2000 területek Magyarországon A NATURA 2000 hálózat kijelölése és fenntartása valamennyi uniós tagállam számára kötelező. A magyarországi NATURA 2000 területek kijelölésére vonatkozó jogszabályi hátteret a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló dokumentum biztosítja. Az irányelvek a NATURA 2000 területekre monitorozási és kutatási feladatokat írnak elő. A közösségi jelentőségű fajok és természetes élőhelyek védelmi helyzetének rendszeres ellenőrzése céljából azok állományát, hazai elterjedését és természetvédelmi állapotát rendszeresen ellenőrizni kell, és különleges figyelmet kell fordítani a közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok kutatására. A Szerencsi kistérség 16 települése (Taktaharkány és Taktaszada kivételével) tartozik a NATURA 2000 hálózat programjához. A kistérség településeit részben vagy teljesen lefedik a madárvédelmi területhez a Bükki- és az Aggteleki Nemzeti Park kezelése alá tartozó területrészek úgy, mint a Bodrog zug–Kopaszhegy–Taktaköz; Zempléni-hegység a Szerencsi-dombsággal és a Hernád-völggyel, valamint a kiemelt jelentőségű temészetmegőrzési területhez tartozó Kesznyéteni Sajó-öböl Tiszalúc, valamint a Hortobágyi Nemzeti park kezelésébe tartozó Felső-Tisza terület Prügy települést érintő része. A kistérségi vonatkozások: •

A Szerencsi kistérség számos területe tartozik a NATURA 2000 hálózat programjához. A programba tartozó területeken tanösvények – jellegzetes flóra értékekkel-, valamint természetvédelmi területek – Kesznyéteni…– találhatók.

4.6.4 Az EU Foglalkoztatás politikája A szociális politika sokáig háttérbe szorult a gazdasági prioritásokkal szemben. Fokozatos előtérbe kerülését az 1997-ben aláírt Amszterdami Szerződés erősítette meg. Bár minden tagállamban más a helyzet, alapvetően ugyanazokkal a kihívásokkal kell szembenéznie valamennyi kormánynak: a népesség elöregedése, regionális egyenlőtlenségek, a szociális rendszerek tartósságának biztosítása olykor kedvezőtlen gazdasági környezetben. A szociális- és foglalkoztatáspolitikai kérdéskörével a 2007-ben aláírt, majd 2009. december 1-vel hatályba lépett Lisszaboni Szerződés is kezdett el foglalkozni. A korábbi szerződésekhez hasonlóan (Maastrichti, Amszterdami) a Lisszaboni Szerződés is biztosítja a négy főtengelyre épülés elvét. A négy főtengely egyik prioritása a növekedés és foglalkoztatás hatékony működését irányozza elő. A gazdasági, pénzügyi világválság MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010.

- 25 -


okozta negatív hatások értelmében biztosítani kell az átképzési lehetőségeket, a kkv-k terheinek csökkentését, növelni kell a szakképzési hozzájárulást, a K+F ráfordításokat. Fontosabb foglalkoztatási elemek •

Foglalkoztatottság: Az EU-ban a foglalkoztatás aránya az 2007-es 65,4%-ról 2009ben 65,8%-ra emelkedett, ez az érték azonban még mindig túl alacsony. A 2004-ben csatlakozott országokban 2007-re a foglalkoztatás aránya 63,6% volt. Lisszabonban a 70%-os foglalkoztatottság elérését tűzték ki célul 2010-re az Unió egészében. 2007-re hét ország, Dánia, az Egyesült Királyság, Hollandia, Svédország, Finnország, Ausztria és Ciprus már teljesítette ezt a célt, míg Magyarországon a foglalkoztatottak aránya 57,3% volt, amely messze elmarad a csatlakozott országok átlagától, ezért a hazai növekedési stratégia egyik alappillére a foglalkoztatás bővítése, az átlagos uniós foglalkoztatási ráta mielőbbi megközelítése.

•

Munkanélküliség csökkentése: A hosszú távú munkanélküliség sok tagállamot sújt és a társadalomból való kirekesztéshez vezet. 2009-ben az EU aktív korú lakosságának 9,6%-a legalább 12 hónapja munkanélküli volt. Ennél fogva az európai stratégia olyan intézkedések meghozatalára ösztönzi a kormányokat, amelyek eredményeként minden munkanélküli kapjon egy új elindulási lehetőséget (képzés vagy átképzés útján) mielőtt munkanélkülisége meghaladná az egy évet, fiatalok esetén a hat hónapot. A nők munkavállalását akadályozó tényezők enyhítéseként kiemelten kezelik a kisgyermekek számára a bölcsődei és óvodai férőhelyek számának növelését. Ezek mellett a helyi és regionális stratégiák fejlesztését, az adóterhek csökkentését (főként a kisvállalkozások esetében), a vállalatokon belüli képzést, az idősebb dolgozók képzését, valamint a feketemunka csökkentését emelték ki.

•

Esélyegyenlőség elve: Az EU szakpolitikájában prioritásként kezelik az esélyegyenlőség hatékony kezelését. Az Európai Unió teljes területén közös jogszabály írja elő, hogy tilos a nemek, etnikai hovatartozás, fogyatékosság, nemi orientáció, vallási és életkor szerinti hátrányos megkülönböztetés. Külön stratégiát dolgoztak ki a hátrányos megkülönböztetés és idegengyűlölet leküzdésére.

A kistérségi vonatkozások: •

A kistérség foglalkoztatási helyzetét javítják az ÁROP 1.1.5/ C programban megvalósulás alatt álló fejlesztések.

•

Gazdasági, mezőgazdasági tevékenységek fejlesztésével cél a kistérség munkanélküliségének csökkentése új munkahelyek létesítésével.

4.6.5 Az Európai Unió energiapolitikája Az energiapolitika szakpolitikája feladatának tekinti a társadalmi-gazdasági fejlődéshez szükséges energia megbízható, gazdaságos és környezetkímélő szolgáltatását, a felhasználók számára az energiatermékekhez való zavartalan hozzájutást a piacon, figyelembe véve a környezetkímélő módok és a fenntartható növekedés felé történő elmozdulást. Az Európai Unió vezetése 2008-ban újabb intézkedéseket fogalmazott meg, amelyben célul tűzték ki az Unió fokozottabb szerepvállalását a megújuló energiaforrások hatékonyabb


- 26 -


felhasználásában, az energiaimport függőségétől való mentességében és az akadálymentes ellátásban. További célnak tekintik, hogy 2020-ra 20%-kal csökkentik az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátását. A vállalások a következő területeket érintik: •

fenntartható fejlődés biztosítása: a környezetvédelem alapjait figyelembe véve az energiatakarékos, megújuló energiahordozók felhasználásával;

•

versenyképesség: energiatakarékosság eszközeivel a költségek mérséklése;

•

ellátás biztonság: energiahordozókkal szembeni importfüggőség mérséklése.

Az EU átfogó célkitűzései az ún. „Zöld Könyv”-ben kerültek meghatározásra, kijelölve a fejleszteni kívánt területeket. A Zöld Könyvben több konkrét javaslat fogalmazódott meg, amely az Európai Unió tagállamai közötti hatékony energiafelhasználás alapjaira vonatkozik, hangsúlyozva az Unión belüli területi különbségeket. Hatékony energia felhasználás konkrét javaslatai: •

belső energia és gáz piac kialakításának befejezése,

•

zöld energiaforrások célkitűzése (a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kutatásfejlesztés támogatása),

•

biztosítani kell az állampolgárok jólétét és a gazdaság megfelelő működését, valamint az energiatermeléshez való zavartalan hozzájutást a piacon.

4.6.5.1 Hazai energiapolitika illeszkedése az Európai Unióhoz Magyarország követve az Európai Unió 2006-ban meghirdetett energiapolitikáját átfogó célul tűzte ki a hatékony energiafelhasználás megvalósítását épületek, közlekedés, közületek és a lakosság esetében. Magyarország továbbá célja a hazai energiaforrások nagyobb mértékű felhasználása, energiaellátást biztosító eszközök korszerűsítése, újak létesítése, valamint a közlekedésben, a lakossági és gazdasági energiafogyasztásban a megújuló energiahordozók fokozottabb alkalmazása. A kistérséget érintő következtetések: •

A kistérség szerepet vállal az alternatív energiahordozók hatékonyabb felhasználásában a megépülő szalmaerőmű működése által, amely hatással lesz a kistérség gazdasági-társadalmi életben betöltött szerepére.

•

Az energiapolitikai célkitűzések kistérségi szinten gazdaságélénkítő programokkal is összekapcsolódnak, hatással lehetnek a térség foglalkoztatáspolitikai helyzetére.


- 27 -


5. STRATÉGIAI HELYZETFELTÁRÁS 5.1 Területi lehatárolás A Szerencsi kistérség megyében helyezkedik el.

az

Észak-magyarországi

régióban,

Borsod-Abaúj-Zemplén

4. ábra: Régiók, megyék, statisztikai kistérségek – 2004. január 1-től

Forrás: Miskolci Egyetem – Statisztikai kistérségek, www.uni-miskolc.hu

5. ábra: A Szerencsi kistérség elhelyezkedése

Forrás: www.nth.hu alapján saját szerkesztés

A Szerencsi kistérség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével (Tiszavasvári kistérség), illetve a Tiszaújvárosi, a Miskolci, a Szikszói, az Abaúj-Hegyközi és a Tokaji kistérségekkel határos.


- 28 -


A kistérséghez 18 település tartozik: Alsódobsza, Bekecs, Golop, Legyesbénye, Mád, Megyaszó, Mezőzombor, Monok, Prügy, Rátka, Sóstófalva, Szerencs, Taktaharkány, Taktakenéz, Taktaszada, Tállya, Tiszalúc, Újcsanálos. 6. ábra: A Szerencsi kistérség települései

Forrás: Népszabadság online, www.nol.hu

A terület az Alföld és az Északi-középhegység találkozásánál helyezkedik el, magában foglalja a Közép-tiszai ártér Taktaközi részét, a Borsod-Zempléni síkvidék Harangod nevű kistáját és a heterogén adottságokkal rendelkező Hegyalja kistáj keleti részét. 7. ábra: Zemplén kistájai

Forrás: www.ztsz.hu (Zempléni Településszövetség)


- 29 -


A kistérség települései természet-földrajzilag az alábbi három kistájhoz tartoznak: •

Harangod: Alsódobsza, Megyaszó, Sóstófalva, Újcsanálos,

•

Taktaköz: Prügy, Taktaharkány, Taktakenéz, Taktaszada, Tiszalúc,

•

Hegyalja: Bekecs, Golop, Legyesbénye, Mád, Mezőzombor, Monok, Rátka, Tállya, Szerencs.

A kistérség néhány települése a Tokaji borvidék, így a világörökség része: A Tokaji borvidék 1737 óta élvez védettséget, amikor is egy királyi rendelet – a világon elsőként – zárt borvidékké nyilvánította. (…) A jellegzetes szőlőbirtokok, farmok, falvak és kisvárosok mélyen fekvő, ősi borpincéiben nyomon követhető a tokaji bor termelésének minden mozzanata. Az elmúlt ezer év alatt kialakult szőlőművelési hagyományok érintetlen, eredeti formában való továbbélése és a borvidék évezrede tartó egysége indokolta, hogy az UNESCO Világörökség Bizottsága a Tokaji borvidéket 2002-ben mint kultúrtájat felvette a Világörökségi Listára. A világörökségi helyszín összesen 132,555 négyzetkilométernyi (13 255ha) magterülete megegyezik a magyar bortörvényben meghatározott Tokaj-Hegyaljai borvidékkel, az ütközőzónába pedig 27 további település közigazgatási területe tartozik. Forrás: www.vilagorokseg.hu/

8. ábra: A Tokaji borvidék

Forrás: www.tokaj.hu

A világörökség részeként nyilvántartott települések által határolt 132,555 km2-nyi területet az UNESCO megfogalmazása alapján magterületnek, vagy fejlesztési területnek nevezzük. Az ezt körülvevő, pontosan meghatározott 748,797 km2-nyi területet az UNESCO úgynevezett „buffer zone” kifejezéssel jelöli, melynek magyar megfelelője a védőzóna, vagy ütközőzóna, mely azt a célt szolgálja, hogy egy kiemelt területet elhatároljon több, másik területtől, elősegítve ezzel a kiemelt terület környezetkárosító hatásoktól, illetve egyéb lakossági és ipari beavatkozásoktól való védelmét.


- 30 -


A felterjesztési terület a Tokaj-Hegyalja borvidék legkiemelkedőbb termőhelyeit magában foglaló alábbi kilenc település közigazgatási területének része: Tokaj, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Mád, Mezőzombor, Rátka, Szegi, Tarcal, Tállya, továbbá a Sátoraljaújhelyen elterülő Ungvári Pince és a Sárospatakon lévő fejedelmi Rákóczi Pince, a tolcsvai Oremus pince és Bormúzeum, valamint Hercegkúton a Kőporosi és Gomboshegyi ún. emeletes pincék. (A vastagon kiemelt települések a Szerencsi statisztikai kistérséghez tartoznak.) A külső védőzónát Abaújszántó, Bekecs, Bodrogolaszi, Erdőbénye, Erdőhorváti, Golop, Hercegkút, Legyesbénye, Makkoshotyka, Monok, Olaszliszka, Sárazsadány, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szegilong, Szerencs, Tolcsva, Vámosújfalu települések közigazgatási területe alkotja. Területi lehatárolás Összefoglaló következtetések •

A Szerencsi kistérség 18 települése Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Harangod, Taktaköz és Hegyalja kistájakon található.

•

A kistérség több települése a Tokaji borvidék, így a világörökség része. 9. ábra: Szerencsi kistérség

Forrás: www.teir.vati.hu

5.2 Demográfiai jellemzők A Szerencsi kistérséghez tartozó 18 település területe együttesen 499 km2, Borsod-AbaújZemplén megye területének csaknem 7%-a, ahol a megye lakosságának a területi aránynál kisebb része (6,1%-a ), 42 868 ember él. A kistérség népsűrűsége 85,9 fő/km2. A


- 31 -


kistérséghez tartozó települések közül négy 1 000 fő alatti, 11 községben 1 000 és 3 000 fő közötti a lakosság száma, 3 000 és 10 000 fős lakónépesség három településen él. A legfrissebb adatok (2009. január 1.) szerint a kistérség központját adó Szerencs városban sem haladja meg a lakosok száma a 10 000 főt. A kistérség egyetlen városa Szerencs, itt él a népesség 22,1%-a.


- 32 -


10. ábra: A Szerencsi kistérség területe és népessége Terület (km2)

Megnevezés

Lakónépesség az év végén (fő)

1000 lakosra jutó természetes szaporodás (+) / fogyás (-)

1000 lakosra jutó belföldi vándorlási különbözet

Népesség (fő) 2009. január 1.

2008 Alsódobsza Bekecs Golop Legyesbénye Mád Megyaszó Mezőzombor Monok Prügy Rátka Sóstófalva Szerencs Taktaharkány Taktakenéz Taktaszada Tállya Tiszalúc Újcsanálos Szerencsi kistérség Borsod-Abaúj-Zemplén megye Észak-Magyarországi régió Országos

11 26 9 20 32 53 39 42 31 12 7 37 39 20 26 38 45 12

344 2 486 585 1 593 2 251 2 875 2 475 1 606 2 454 975 301 9 444 3 853 1 268 1 947 2 025 5 481 905

-17,44 -2,01 -5,13 -3,14 -9,33 -0,35 4,44 -6,23 2,04 -3,08 3,32 -9,32 -2,60 8,68 -1,54 -2,96 -2,19 -6,63

-63,95 -6,44 -46,15 -22,60 -23,99 -13,91 -14,55 -24,91 -47,27 -19,49 56,48 -6,57 -16,35 -7,89 -30,30 -23,21 -8,03 9,94

372 2 505 612 1 633 2 325 2 917 2 501 1 656 2 564 996 283 9 587 3 924 1 265 2 009 2 078 5 534 901

499 7 250 13 433 93 027

42 868 701 160 1 223 238 10 030 975

-3,52 -3,24 -4,09 -3,08

-15,51 -9,45 -7,57 0,00

44 636 -

Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis alapján saját számítások; kistérségi statisztikai adatok


- 33 -


Magyarország egészéhez hasonlóan Borsod-Abaúj-Zemplén megye népessége is fogy (az élveszületések száma alacsonyabb a halálozásnál), a régiós átlagnál kisebb, az országos átlagnál nagyobb mértékben. A természetes szaporodási mutatókat a Szerencsi kistérségben vizsgálva a megyei és országos helyzetnél kedvezőtlenebb kép rajzolódik ki: a kistérségben a népesség fogyása összességében magasabb a megyei átlagnál, azonban a települések között nagy különbségek mutatkoznak. Míg egyes településeken a népesség fogyása kiugróan magas értéket mutat (Alsódobsza -17,44, Mád -9,33, Szerencs -9,32, Újcsanálos -6,63), addig más községekben a természetes szaporodás magas értéke figyelhető meg (pl. Taktakenézen a 2008. évben majdnem kétszer annyi élveszületés volt, mint ahány haláleset). A természetes szaporodás pozitív mértéke a romák lakta településeken figyelhető meg leginkább, ami a magas gyermekvállalási hajlandóságuk következménye. 2008-ban természetes növekedés jellemzi Mezőzombor, Prügy, Sóstófalva és Tiszalúc településeket. A kistérség egészéről elmondható, hogy 2008-ban 1 születésre 1,3 halálozás jutott. 11. ábra: 1000 lakosra jutó természetes szaporodás / fogyás (2008) 8,68 4,44 2,04

-3,08

-0,35

-2,01

3,32

-1,54 -2,60

-3,14 -5,13

-2,19 -2,96

-6,23

-3,52

-6,63 -9,32

-9,33

-17,44

Al só do bs z Be a ke cs Le G o gy es lop bé ny e M Má eg d ya M s ez őz zó om bo M r on ok Pr üg y R Só átk a st óf al Sz va Ta ere kt a h ncs a Ta rká kt ny a Ta ken é kt as z za da Tá l Ti l ya sz a Ú lú jc sa c ná lo Ki st s ér sé g

9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 -1 -2 -3 -4 -5 -6 -7 -8 -9 -10 -11 -12 -13 -14 -15 -16 -17 -18

Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis adatok alapján saját számítások

A természetes szaporodás megoszlásával is.

alakulása


összefügg

a

népesség

életkor

szerinti

- 34 -


12. ábra: A népesség korcsoport szerinti megoszlása, 2008 (%) 0-14

15-29

30-39

40-49

50-59

60-

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10%

Pr üg y R át ka Só st óf al va Sz er en Ta cs kt ah ar ká Ta ny kt ak en Ta éz kt as za da Tá ll y a Ti sz al úc Ú jc sa ná lo s Ki st ér Bsé Ag Z m És eg za ye kM o M ré ag gi ya ó ro rs zá g

M ád M eg ya M sz ez ó őz om bo r M on ok

G Le ol gy op es bé ny e

Al só do bs z

a Be ke cs

0%

Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis adatok alapján saját szerkesztés

A települések népességét korcsoportok szerint vizsgálva megállapítható, hogy 8 településen a megyei átlagot meghaladó a 60 év feletti népesség aránya (Golopon a legmagasabb, ahol a teljes népesség több mint 26,3%-a 60 év feletti). A kistérségben ugyanakkor a 14 év alatti népesség aránya (18%) meghaladja mind a megyei, mind az észak-magyarországi átlagot. A települések közül Mádon, Rátkán és Szerencsen tapasztalható az országos átlag alatti arány. Nyolc településen viszont a lakónépesség több mint egy ötöde tartozik a 0-14 éves korcsoportba (Taktakenéz 25,8%, Megyaszó 25%, Prügy 23,9%, Sóstófalva 23,1%, Újcsanálos 22,6%, Taktaszada 22,5%, Mezőzombor 20,9%, Tiszalúc 20,1%). Megállapítható tehát, hogy a kistérség korösszetétele felemás képet mutat, a fiatalkorú lakosság aránya magasabb az átlagosnál, de ugyanez mondható el a 60 év feletti lakosság arányáról is. Ez viszont azt jelenti, hogy az aktív kereső korban lévők aránya a hazai átlagnál jóval kisebb, igen magas az eltartottak száma. Emellett fontos kiemelni a kistérséggel kapcsolatban, hogy jelentős különbségek mutatkoznak az egyes települések között a korösszetételt vizsgálva. A vándorlási egyenleg tekintetében Borsod-Abaúj-Zemplén megye a legrosszabb helyzetű megyék közé tartozik. A kilencvenes években javult a tendencia (az 1 000 lakosra jutó elvándorlás 1990-ben -6,8, 2001-ben -3,4 fő volt), de az egyenleg minden évben negatív maradt. Azóta viszont tovább nőtt a vándorlási különbözet 1 000 lakosra jutó aránya. 2008ban ez a mutató már 15,5 főnyi fogyást jelentett 1 000 lakosra vonatkoztatva.


- 35 -


13. ábra: Az 1000 lakosra jutó belföldi vándorlási különbözet alakulása településenként, 2008. 60 55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 -5 -10 -15 -20 -25 -30 -35 -40 -45 -50 -55 -60 -65

56,5

9,9

-6,4

-6,6 -14,5 -13,9 -22,6 -24,9 -24,0

-46,2

-7,6

-23,2 -30,3

Észak-Mo

B-A-Z megye

Kistérség

Újcsanálos

Tiszalúc

Tállya

Taktaszada

Taktakenéz

Taktaharkány

Szerencs

Sóstófalva

Rátka

Prügy

Monok

Mezőzombor

Megyaszó

Mád

Legyesbénye

Golop

Bekecs

-9,5 -15,5

-47,3

-64,0 Alsódobsza

-19,5

-8,0

-7,9 -16,4

Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis adatok alapján saját számítások

Az 1 000 lakosra jutó belföldi vándorlási különbözet 2008. évi alakulását vizsgálva megállapítható, hogy a kistérség egészében a mutató negatív értéke meghaladta a megyei átlagot is. A települések közül csak Sóstófalva és Újcsanálos esetében figyelhetünk meg pozitív irányú vándorlási különbözetet (Sóstófalva esetében ez csupán +17 fő, azonban 1 000 lakosra vizsgálva ez kiugró értéket eredményez a mindössze 300 fős településen). Kiugróan magas volt 2008-ban az elvándorlás mértéke Alsódobszán, Golopon és Prügyön (az alsódobszai kiugró érték szintén a település alacsony lakosságszámából következik). A demográfiai folyamatok hosszabb távú vizsgálata is jelentős hullámzást mutat a kistérségben, ahol 1980 óta 3 282 fővel csökkent a népesség:


- 36 -


14. ábra: A kistérség lakónépességének változása 1980-2008 között 445

500

411

158

32

12

98

0 -158

-105

-173

-51

-172 -205

-236

-500

-609

-1 000

-339 -650 -794

-946

-1 500 -2 000 -2 500

Kistérség

Tiszalúc

Tállya

Taktaszada

Taktakenéz

Taktaharkány

Szerencs

Sóstófalva

Rátka

Prügy

Monok

Mezőzombor

Megyaszó

Mád

Legyesbénye

Golop

Bekecs

Alsódobsza

-3 500

Újcsanálos

-3282

-3 000

Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis, Népszámlálás 2001. adatok alapján saját számítások

Demográfiai mélypont a vizsgált települések egészén 2008-ban következett be, de az egyes települések között jelentős eltérések tapasztalhatóak. A vizsgált időszakban 5 településen növekedett, 13 településen pedig csökkent a lakónépesség. Különösen drasztikus csökkenést tapasztaltak Mád (-946) és Tállya (-794) községekben, míg a növekedési tendencia kiemelkedő volt Bekecs és Tiszalúc esetében a vizsgált időszakban – a ’90-es években folyamatos növekedés. Mád és Tállya esetében a csökkenés fő okozója nemzetgazdaság szerkezetének átalakulása és a munkalehetőségek hiánya (a mezőgazdaság nem tudja biztosítani az itt élők megélhetését). Borsod-Abaúj-Zemplén megyében fontos probléma a jellemzően nehéz körülmények között élő roma lakosság életkörülményeinek javítása. A 2001-es népszámlálás eredményei szerint Magyarországon 205 720 fő vallotta magát a cigány (illetve romani, beás) kisebbségbe tartozónak.3 A roma népesség közel 50%-a az ország észak-keleti részében, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében él. 2004-ben elkészült „A magyarországi cigány népesség helyzete a 21. század elején” című NKFP kutatási program keretében felmérést végeztek a magyarországi cigányság helyzetéről. A programkidolgozás során elvégzett felmérések4 azt mutatták, hogy a roma lakosság a megye népességének közel 13,3%-a volt 2003-ban. A romák területi megoszlását tekintve a megye kistérségei jelentős különbségeket mutatnak, hiszen a cigányság legnagyobb része azokban a nehézipari körzetekben telepedett le, ahol a helyi

3

A népszámlálás adatai egyéni bevalláson alapszanak, amit az elemzés során figyelembe kell venni.

4

Kemény István-Janky Béla-Lengyel Gabriella: A magyarországi cigányság, 1971-2003.


- 37 -


gazdaság munkahelyteremtő képessége nagyobb volt: Ózd, Putnok, Edelény, Szendrő, Miskolc, Kazincbarcika, Szikszó városok. A Szerencsi kistérségben a roma lakosok részaránya 17,8% körül mozog – a települések becslései alapján. A Szerencsi kistérségben a romák közel 7%-a él külterületi részeken. A 3 154 szegregáltan élő 13 szegregátumban telepedett le (3-3 Taktaszadán és Tiszalúcon, 22 Mezőzomboron és Prügyön, 1-1 Sóstófalva, Taktaharkány és Taktakenéz településeken). A szegregáció mértéke a megye többi kistérségéhez hasonlítva közepesnek tekinthető. A következő ábra a roma népesség5 lakóhely szerinti megoszlását szemlélteti: 15. ábra: Roma népesség a Szerencsi kistérségben, 2008 50

10 000 9 500 9 000 8 500 8 000 7 500 7 000 6 500 6 000 5 500 5 000 4 500 4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0

45 40 35 30 25 20 15 10 5

Lakónépesség (fő)

Romák becsült száma (fő)

Újcsanálos

Tiszalúc

Tállya

Taktaszada

Taktakenéz

Taktaharkány

Szerencs

Sóstófalva

Rátka

Prügy

Monok

Mezőzombor

Megyaszó

Mád

Legyesbénye

Golop

Bekecs

Alsódobsza

0

Romák aránya (%)

Forrás: Szerencsi kistérség esélyegyenlőségi helyzetelemzésének (2008) adataiból, saját szerkesztés

A 15. ábra kiválóan szemlélteti a települések közötti különbségek mértékét: míg kilenc településeken a roma népesség aránya a népességen belül meghaladja a kistérségi értéket, addig hét településen a megyei érték alatti ez az arány. Tehát a roma népesség a kistérségen belül bizonyos településeken koncentrálódik. Kiemelten magas a romák aránya Taktakenéz (43,3%), Prügy (36,8%) és Tállya (35,1%) településeken. A cigány kisebbség körében végzett felmérések azt mutatják, hogy a munkanélküliségi ráta az általuk sűrűbben lakott területeken magas, elhelyezkedési lehetőségeik beszűkültek, a legbiztosabb jövedelemforrást számukra a szociális segélyek, támogatások jelentik. Körükben az alacsony iskolázottság együtt jár a munkanélküliséggel, egészségi károsodásokkal. Munkaerő-piaci, társadalmi integrációjuk egyre súlyosabb problémát jelent az általuk lakott, jellemzően elmaradott, szegény településeken.

5

Az adatokat a Szerencsi kistérség 2008 év végén készült esélyegyenlőségi helyzetelemzéséből vettük


- 38 -


Demográfiai jellemzők Összefoglalás, következtetések •

A kistérség települései különböző méretűek, vannak 1 000 fő alatti aprófalvak, három település több mint 3 000 lakosú, az egyetlen város Szerencs.

•

A kistérség népessége az 1980-as lélekszámot sem éri el, a népesség 3 282 fővel csökkent az eltelt időszakban.

•

A kistérségben 2008-ban az elvándorlások száma lényegesen meghaladta az odavándorlások számát, a természetes szaporodás/fogyás egyenlege szintén negatív volt.

•

A kistérség települései között mind a természetes szaporodási/fogyási mutató, mind pedig a vándorlási egyenleg tekintetében nagy különbségek mutatkoznak.

•

A lakosság korösszetétele településenként eltérő, összességében az országos átlagot sem éri el az aktív korban lévők lakosságon belüli aránya.

•

A roma lakosok kistérségi aránya 17,8%, egyes településeken koncentráltan.

5.3 Munkaerőpiac, humán erőforrás 5.3.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A népesség gazdasági aktivitás szerinti megoszlását a 2008. évi megyei statisztikai évkönyv és az Állami Foglalkoztatási Szolgálat kistérségi adatai szerint vizsgálva megállapítható, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az országos átlagnál jóval alacsonyabb a foglalkoztatottak (42,4% az országos 50,3%-kal szemben), ugyanakkor magasabb a munkanélküliek és az eltartottak aránya. A vizsgált kistérség településein a kedvezőtlen megyei helyzetnél is rosszabb a kép: a foglalkoztatottak aránya a megyei átlag alatt marad (a kistérségi átlag 37,7%). Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez hasonlóan a Szerencsi kistérségben is jelentősen romlottak a foglalkoztatási viszonyok a rendszerváltás óta. A munkanélküliség megjelenése óta Borsod-Abaúj-Zemplén megyében folyamatosan magas a munkanélküliségi ráta, a munkanélküliek száma és aránya jóval magasabb az országos átlagnál. A megye tehát hosszú évek óta küzd az igen magas munkanélküliséggel. 1995 óta gyakorlatilag állandósult a regisztrált munkanélküliek létszáma 50-60 ezer fő között (2007 januárjában 58 380 munkanélkülit tartottak nyilván). A 2008-as évben kiteljesedő világgazdasági válság azonban további negatív hatással volt a megyei munkanélküliségre: 2007 decemberétől a regisztrált álláskeresők száma átlépte a 60 ezer főt. A regisztrált munkanélküliek száma a Szerencsi kistérségben a legfrissebb adatok (2010. január) szerint 5 178 fő. A munkahelyteremtésre és a foglalkoztatás bővítésére irányuló törekvések egyelőre nem tudtak javulást hozni a kistérség munkanélküliségi helyzetében, sőt a tömeges elbocsátás (2008-as évben a cukorgyár bezárása több mint 100 dolgozót érintett közvetlenül), a munkahelyek megszűnése tovább rontottak a kistérség munkaügyi helyzetén. A munkanélküliségi arányokban kialakult megyén belüli különbségek évek óta nem módosultak érdemben, a ráta Szerencs körzetében meghaladja a megyei átlagot. A Szerencsi kistérségben a regisztrált munkanélküliek munkavállalói korú népességen belüli aránya csaknem minden településen meghaladja a magas megyei átlagot is. Taktakenéz településen a munkavállalási korú népesség 38,6%-a munkanélküli, de több


- 39 -


településen is (Prügy 25,2%, Mezőzombor 24,9%, Legyesbénye 24,9%, Taktaszada 23,4%, Megyaszó 21,6%, Újcsanálos 20,9%, Tiszalúc 20,5%) 20% feletti ez az arány. 16. ábra: Munkanélküliségi adatok a Szerencsi kistérségben, 2010. január 2010. január Megnevezés

Alsódobsza Bekecs Golop Legyesbénye Mád Megyaszó Mezőzombor Monok Prügy Rátka Sóstófalva Szerencs Taktaharkány Taktakenéz Taktaszada Tállya Tiszalúc Újcsanálos Szerencsi kistérség B-A-Z megye Észak-Magyarországi régió Ország összesen

Regisztrált >365 nap regisztrált Munkaválláló munkanélküliek munkanélküliek korú népesség összesen (fő) (fő) (fő) 34 256 60 268 179 377 408 166 420 94 36 719 463 300 307 232 737 122 5 178 77 136 123 999 653 023

8 60 14 79 40 66 106 32 118 14 5 162 157 99 115 53 131 22 1 281 24 918 36 763 163 755

218 1 867 387 1 076 1 674 1 748 1 636 1 069 1 669 668 187 6 519 2 459 778 1 311 1 368 3 593 584 28 811 475 367 821 599 6 721 637

Területi mutató (%) 15,60% 13,71% 15,50% 24,91% 10,69% 21,57% 24,94% 15,53% 25,16% 14,07% 19,25% 11,03% 18,83% 38,56% 23,42% 16,96% 20,51% 20,89% 17,97% 16,23% 15,09% 9,72%

Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat statisztikai adatai, www.afsz.hu

A megyében a munkanélkülieken belül az országos (50,8%) és regionális átlagnál (60%) is magasabb a tartós (180 napon túl) munkanélküliek aránya – 2008. KSH adatok szerint –, akiknek nagyon kevés az esélye arra, hogy visszakerüljenek a munkaerőpiacra. A regisztrált munkanélküliek több mint fele (62,5%-a) tartós munkanélküli Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Szerencsi kistérségben azonban még ennél is kedvezőtlenebb a helyzet (63,8%). A települések felében alacsonyabb ugyan a megyei értéknél a tartós munkanélküliek aránya, viszont számos településen jóval magasabb. Prügyön a munkanélküliek 79,2%-a, Mezőzomboron 76,9%-a, Taktaszadán 76,4%-a, Taktakenézen 72,8%-a, Megyaszón 70,3%-a kénytelen tartósan távol maradni a munka világától, míg további négy községben ugyancsak a kistérségi átlag fölötti a 180 napon túl munka nélkül maradók aránya. Ez a mutató csupán Rátka és Szerencs esetében kedvezőbb az országos átlagnál. A tartós munkanélkülieken belül az 1 évnél régebben munka nélkül lévők aránya – 2010. januári állapot szerint (ÁFSZ) – a megyei átlag (32,3%) alatti a kistérségben, kivéve Taktaszada (37,4%), Taktaharkány (33,9%) és Taktakenéz (33%) településeket, ahol a megyei átlagtól is rosszabb ez az arány. További 9 településen a munkanélküliek 20%-a több mint egy éve nem talál munkát.


- 40 -


A pályakezdő munkanélküliek megyei aránya szintén meghaladja az országos és a regionális átlagot (a regisztrált munkanélküliek 10,6%-a pályakezdő Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, míg a regionális átlag 10,2%, az országos átlag pedig 8,7%). A Szerencsi kistérségben a pályakezdők aránya meghaladja ezen átlagos arányokat (13,4%), az érték azonban jelentősen szóródik települési szinten vizsgálva (Megyaszó településen 18,6%, Mezőzomboron és Taktakenézen 18%, Golopon csupán 4,9%, Monokon 6,8%, illetve Tállyán 7% a nyilvántartott pályakezdő munkanélküliek aránya 2008-ban.) 17. ábra: Tartós és pályakezdő munkanélküliek a Szerencsi kistérségben, 2008.

10%

0

0%

Összes álláskereső (fő)

180 napon túli álláskeresők aránya (%)

Újcsanálos

50 Tiszalúc

20%

Tállya

100

Taktaszada

30%

Taktakenéz

150

Taktaharkány

40%

Szerencs

200

Sóstófalva

50%

Rátka

250

Prügy

60%

Monok

300

Mezőzombor

70%

Megyaszó

80%

350

Mád

400

Legyesbénye

90%

Golop

450

Bekecs

100%

Alsódobsza

500

Pályakezdők aránya (%)

Forrás: KSH adatok (T-STAR adatbázis 2008) alapján saját szerkesztés

A Szerencsi kistérségben a regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerinti megoszlása hasonló a megyei és a regionális arányokhoz, az országostól a magasabb végzettségűek tekintetében kedvezőtlenebb csupán. Azonban települési szinten jelentős különbségek mutatkoznak a kistérségen belül. Öt településeken kiugróan magas a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező munkanélküliek aránya (Prügyön 72,2%, Taktakenézen 71,2%, Taktaszadán 68,1%, Megyaszón 63,1% és Alsódobszán 60,7%), de további 4 településen (Mezőzombor, Taktaharkány, Legyesbénye és Monok) az álláskeresők több mint fele legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Ezzel ellentétben 6 településen (Rátkán, Szerencsen, Bekecsen, Golopon, Mádon és Tállyán) meglehetősen alacsony ez az arány – az országos átlag alatti, viszont kiemelten magas a középiskolai végzettséggel, illetve főiskolai és egyetemi diplomával rendelkező munkanélküliek aránya. A felsőfokú végzettséggel rendelkező állástalanok aránya jelentős szórást mutat településenként: négy településen nincs felsőfokú végzettségű munkanélküli, míg Tállyán a munkanélküliek 6%-a, Bekecsen 5,4%-a felsőfokú végzettségű, Szerencsen pedig a munkanélküliek 4,13%-a főiskolai, 1,38%-a egyetemi oklevéllel rendelkezik.


- 41 -


18. ábra: Nyilvántartott álláskeresők végzettség szerinti megoszlása 2008. Általános iskola 8 osztályánál kevesebb

Megnevezés

Alsódobsza Bekecs Golop Legyesbénye Mád Megyaszó Mezőzombor Monok Prügy Rátka Sóstófalva Szerencs Taktaharkány Taktakenéz Taktaszada Tállya Tiszalúc Újcsanálos Szerencsi kistérség B-A-Z megye Észak-Magyarországi régió Ország összesen

Általános iskola

32,14% 1,81% 0,00% 6,56% 3,45% 21,86% 19,10% 11,65% 24,72% 0,00% 15,63% 1,77% 15,59% 16,50% 21,67% 5,03% 3,30% 6,25% 11,75% 10,77% 10,16% 6,66%

28,57% 24,10% 29,27% 44,26% 31,53% 41,22% 39,52% 38,83% 47,50% 20,37% 31,25% 19,49% 38,64% 54,85% 46,39% 33,17% 43,15% 42,71% 37,69% 38,91% 38,87% 36,80%

Szakmunkás

21,43% 37,35% 36,59% 30,60% 39,41% 24,37% 27,06% 34,47% 17,78% 51,85% 40,63% 38,58% 29,49% 23,30% 23,95% 34,17% 36,55% 32,29% 30,90% 28,59% 28,22% 29,11%

Szakiskola

0,00% 1,20% 0,00% 2,73% 0,99% 1,08% 0,80% 1,46% 0,56% 1,85% 0,00% 2,36% 1,36% 0,00% 1,52% 1,51% 2,54% 3,13% 1,47% 1,84% 1,85% 2,26%

Szakközépiskola, technikum, gimnázium

Főiskola

17,86% 30,12% 31,71% 14,75% 21,18% 10,39% 12,47% 13,59% 9,17% 22,22% 9,38% 32,28% 13,56% 4,85% 6,46% 20,10% 12,69% 15,63% 16,09% 17,24% 18,10% 21,04%

0,00% 4,22% 0,00% 1,09% 2,96% 0,72% 0,80% 0,00% 0,28% 3,70% 3,13% 4,13% 0,68% 0,49% 0,00% 4,52% 1,27% 0,00% 1,59% 1,96% 2,15% 3,00%

Egyetem

0,00% 1,20% 2,44% 0,00% 0,49% 0,36% 0,27% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 1,38% 0,68% 0,00% 0,00% 1,51% 0,51% 0,00% 0,51% 0,68% 0,66% 1,14%

Forrás: KSH adatok (T-STAR adatbázis 2008) alapján saját szerkesztés

A gazdasági aktivitás és a munkaerő-piaci helyzetkép kedvezőtlen alakulásának egyik oka a demográfiai összetevők (gyermekkorúak, valamint idősek magas száma) és az iskolázottsági jellemzők miatti adottság, másrészt pedig a helyi gazdaság gyenge teljesítménye, munkahelyteremtő képessége. A polgármesterek körében végzett információszerzés eredménye is azt mutatta, hogy a települések többségében a foglalkoztatásban fontos szerepet töltenek be az önkormányzati intézmények, elsősorban az iskolák, óvodák és a polgármesteri hivatal.

5.3.2 Jövedelmi viszonyok Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az átlagbérek az országos érték alatt vannak, az alkalmazottak átlagkeresete jóval alacsonyabb, mint az ország fejlettebb régióiban dolgozó alkalmazottaké. Itt az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2008-ban az országos átlagnak csupán 85,1%-a volt (168 632Ft). Budapesten az átlagkereset az itteninek 1,53-szerese volt. A megyék között a legjobban Fejér megyében keresnek, az ottani keresetnek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei átlagkereset csak 85,9%-a.


- 42 -


19. ábra: Régiónkénti bér- és kereseti adatok a nemzetgazdaságban, 2008. Ft/fő, hó

250 000 kereset átlag 198 087

225 000 200 000

alapbér átlag 159 294

175 000 150 000 125 000 100 000 75 000 50 000 25 000 0 KözépMagyarország

KözépDunántúl

Alapbér

NyugatDunántúl

Kereset

Dél-Dunántúl

ÉszakMagyarország

alapbér átlag

Észak-Alföld

Dél-Alföld

kereset átlag

Forrás: http://www.afsz.hu/sysres/adattar2009/images/graf alapján saját szerkesztés

20. ábra: Létszám-, bér és kereseti adatok a nemzetgazdaság egészére, megyénkénti, régiónkénti bontásban, 2008. Megnevezés Budapest Pest megye Közép-Magyarország Fejér megye Komárom-Esztergom megye Veszprém megye Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron megye Vas megye Zala megye Nyugat-Dunántúl Baranya megye Somogy megye Tolna megye Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén megye Heves megye Nógrád megye Észak-Magyarország Hajdú-Bihar megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Észak-Alföld Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Dél-Alföld ÖSSZESEN

Személyi alapbér Teljes Kereset átlaga átlaga Ft/fő, hó Ft/fő, hó 210 871 257 629 159 972 192 960 199 658 243 382 150 265 196 211 142 551 192 301 129 037 159 554 141 776 184 488 144 656 183 326 130 883 164 185 132 512 162 243 137 328 171 999 133 973 168 251 123 163 150 609 123 236 150 978 127 603 157 919 134 856 168 632 135 381 173 162 122 386 149 261 133 084 166 709 131 408 164 663 125 341 154 356 125 202 153 283 127 535 157 850 130 281 159 741 123 791 152 819 134 075 170 797 129 922 161 847 159 294 198 087

Személyi alapbér átlaga Ft/fő, év 2 530 452 1 919 664 2 395 896 1 803 180 1 710 612 1 548 444 1 701 312 1 735 872 1 570 596 1 590 144 1 647 936 1 607 676 1 477 956 1 478 832 1 531 236 1 618 272 1 624 572 1 468 632 1 597 008 1 576 896 1 504 092 1 502 424 1 530 420 1 563 372 1 485 492 1 608 900 1 559 064 1 911 528

Létszám 625 176 801 104 81 74 260 97 65 60 222 70 58 43 172 128 46 31 205 99 95 74 269 94 64 87 246 2 253

310 686 996 560 207 608 375 114 139 598 851 523 215 665 403 747 011 206 964 209 485 938 633 052 702 390 144 466

Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján saját szerkesztés, www.afsz.hu


- 43 -


A lakosság jövedelmi viszonyainak alakulását az egy lakosra jutó személyi jövedelem adóalapot képező jövedelem nagysága mutatja. Ez alapján Borsod-Abaúj-Zemplén megye a 17. helyen áll a megyék között, ebben a megyében az egy lakosra jutó jövedelem nagysága a Budapestinek csak a 56%-a, és az országos átlagnak alig több, mint a 86%-a. 21. ábra: Személyi jövedelem adó-alapot képező jövedelem egy állandó lakosra, 2008.

Forrás: KSH adatok (Megyei Statisztikai Évkönyv 2008)

A Szerencsi kistérségben az egy lakosra jutó személyi jövedelem adó-alap (538 001) az alacsony megyei átlagnak is csupán 82%-a. A megye kistérségei közül ez alapján a 8 helyre sorolható. A kistérségi adófizetők aránya – szoros összefüggésben áll a települések lakosságának korcsoport szerinti megoszlásával és a munkanélküliségi helyzettel – összességében szintén elmarad az országos és megyei átlagtól. 1 000 lakos közül csupán 362-en fizetnek adót a kistérségben. A Szerencsi kistérségben az átlagosan egy lakosra eső adóalap alacsony színvonala jelzi a térségben élők életszínvonalának, vásárlóerejének gyengeségeit, ugyanakkor a települések közötti nagymértékű különbségek is figyelemre méltók. A háttérben két fő tényező húzódik meg: a megye egészére jellemző, hazai viszonylatban is alacsony bérszínvonal, a gazdasági aktivitás kedvezőtlen alakulása és a foglalkoztatottak kis részaránya.

5.3.3 Oktatás, képzés Borsod-Abaúj-Zemplén megyében – az ország egészéhez hasonlóan – folyamatosan javul a népesség iskolai végzettség szerinti megoszlása, azonban a 2001. évi népszámlálás eredményei azt mutatják, hogy ebben a megyében jelenleg is az országos átlag alatti a népesség iskolai végzettsége. Az általános iskola első évfolyamát sem végzettek aránya magasabb az országos átlagnál (Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a 10 évesnél idősebb népesség 0,9%-a, országosan 0,7%-a), míg a legalább általános iskola 8. évfolyamát végzettek és a legalább középiskolai végzettséggel rendelkezők aránya – a megfelelő korúak százalékában – alacsonyabb az országos átlagnál. A felsőfokú végzettséggel MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010.

- 44 -


(egyetemi, főiskolai oklevéllel) rendelkezők aránya is alacsonyabb az országos átlagnál: arányuk a 25 év feletti népességen belül Borsod-Abaúj-Zemplén megyében csupán 9,5 % (szemben az országos 12,6%-os átlaggal). A népesség iskolai végzettsége terén jelentősek a településhierarchia szerinti különbségek, a megyeszékhelyeken és a városokban általában magasabb, a községekben alacsonyabb az átlagos iskolai végzettség. Az adatok azt mutatják, hogy a vizsgált Szerencsi kistérség egyes településein a kedvezőtlen megyei átlagnál is lényegesen alacsonyabb a népesség iskolai végzettsége. 22. ábra: A népesség iskolai végzettsége a megfelelő korúak százalékában

Megnevezés

Alsódobsza Bekecs Golop Legyesbénye Mád Megyaszó Mezőzombor Monok Prügy Rátka Sóstófalva Szerencs Taktaharkány Taktakenéz Taktaszada Tállya Tiszalúc Újcsanálos

10-x éves általános iskola első évfolyamát sem végezte el

15-x éves legalább általános iskola 8. évfolyam

18-x éves legalább középiskolai érettségi

25-x éves egyetemi, főiskolai, stb. oklevél

2,6 0,4 0,2 0,6 0,5 1,9 1,5 0,5 2,8 0,2 0,9 0,5 2,4 3,6 1,6 0,5 0,8 0,4

75,7 89,3 81,2 81,2 83,2 75,4 79,8 76,5 69,7 84,8 79,4 89,8 79,5 68,1 77,2 85,1 84,4 84,1

21,9 30,3 15,1 14,8 28,7 20,6 18,4 16,3 14,9 21,6 18,1 41,1 22,7 9,4 12,3 27,7 22,5 21,3

4,1 7,5 1,7 2,3 6,5 6,0 2,9 3,7 3,8 4,8 2,4 11,6 4,8 2,4 2,5 5,1 4,3 4,9

0,9

86,8

34,0

9,5

0,8 0,7

86,2 88,8

33,2 38,2

9,3 12,6

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE

ÉSZAK-M AGYARORSZÁGI RÉGIÓ

ORSZÁG ÖSSZESEN

Forrás: KSH adatok, Népszámlálás 2001. (Területi adatok, Borsod-Abaúj-Zemplén megye)

Az általános iskola első évfolyamát sem végzettek aránya 7 településen magasabb a megyei átlagnál, ezen belül kiugróan magas az arány Alsódobszán (2,6%), Prügyön (2,8%), Taktaharkányban (2,4%) és különösen Taktakenézen, ahol a vizsgált mutató értéke 3,6%. A legalább általános iskolát végzettek aránya csak Szerencsen és Bekecsen magasabb, a többi községben alacsonyabb a megyei aránynál: Prügy és Taktakenéz településeken az általános iskolát elvégzett 15 évnél idősebb népesség aránya nem éri el a 70%-ot, azaz a népesség több mint egynegyede még az általános iskola 8 osztályát sem végezte el.


- 45 -


Az érettségivel rendelkezők és az egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya csak Szerencsen haladja meg a megyei átlagot, itt a megfelelő korú népesség 41,1%-ának van legalább érettségije, 11,6%-ának diplomája. (Taktakenéz községben ugyanakkor a megfelelő korú népességnek csak 9,4%-a rendelkezik érettségivel és a diplomások aránya csupán 2,4%. Felsőfokú végzettségűek tekintetében ennél az aránynál is kedvezőtlenebb a helyzet Golopon, ahol az érték csupán 1,7%.) Az egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya a kistérség minden községében messze elmarad az országos átlagtól. A legfrissebb (2008-as) megyei szintű végzettségi adatok vizsgálata alapján megállapítható, hogy 2005-ös év hasonló adataihoz képest csökkent a 8 évfolyamot végzettek (0,5%-kal) és az egyetemet vagy főiskolát végzettek (0,06%-kal) aránya, míg 1,04%-kal nőtt az érettségi vizsgát tettek aránya. 23. ábra: Az iskolai oktatásban végzettek, 2001-2008. Megnevezés 2001 2005 2006 2007 8 évfolyamot végzett a nappali oktatásban Érettségizett Ebből: nappali oktatásban Egyetemi, főiskolai oklevelet szerzett Ebből: nappali oktatásban

2008

9 300 6 379 5 186

9 503 6 110 5 638

9 129 6 343 5 580

8 559 6 297 5 567

8 266 5 614 4 871

1 909 1 281

2 284 1 288

2 142 1 294

2 086 1 220

2 001 1 128

Forrás: KSH Borsod-Abaúj-Zemplén megye területi statisztikai évkönyv, 2008.

A kistérség oktatási intézményekkel való ellátottsága jó, felsőfokú tanulmányok végzésére azonban nincs lehetőség a kistérségen belül. A kistérség valamennyi településén található óvoda. Általános iskola Golop és Sóstófalva kivételével minden településen van. Az óvodás gyermekek száma a kistérség központját adó Szerencsen (279) a legmagasabb. A legtöbb általános iskolai tanuló szintén Szerencs iskoláiban tanult 2008-ban (961 fő). Középfokú oktatási intézmény csupán Szerencsen működik a kistérségben, itt található a Bocskai István Gimnázium, Szakközépiskola, Középiskolai Kollégium, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Szakmai Szolgáltató, valamint a Szerencsi Szakképző Iskola, ahol a szakiskolai képzés mellett a ’90-es évektől szakközépiskolai képzés is folyik. 2009-ben a nappali és esti tagozatos gimnáziumi tanulók száma (a hat évfolyamos gimnázium megfelelő évfolyamaival együtt) 847 fő, a szakközépiskolai tanulók száma 172 fő, az iskola összlétszáma 1 019 fő. A középiskolai tanulókon belül a naponta bejárók száma 553 fő, az intézmény dolgozói összlétszáma 108, ebből 69 főállású pedagógus oktat a gimnáziumban. A szerencsi Bocskai István Gimnázium és Szakközépiskola képzési profiljai között szerepel hat évfolyamos képzés, négy évfolyamos gimnáziumi képzések: angol-német nyelvi tagozat, általános, informatika, matematika, rendészeti tagozat (rendészeti, jogi ismeretek) és közgazdasági szakközépiskolai képzés. A 2010/2011-es tanévtől kerül bevezetésre a biológia tagozat. Érettségire épül az egy éves, középfokú marketing- és reklámügyintéző OKJ-s képzés. A Szerencsi Szakképző Iskolában az oktatás a térség igényeihez igazodik, ennek megfelelően szolgáltató, kézműves, ipari jellegű. A szakiskolában fodrász, női szabó, villanyszerelő, csőhálózat-szerelő, valamint bútorasztalos képzettség szerezhető. A munkaerő-piaci igényekhez igazodóan a 90-es évektől szakközépiskolai képzés indult be, itt elektronikai, informatikai szakirányon tanulhatnak a fiatalok. A legközelebbi felsőoktatási intézmény a Miskolci Egyetem, mely a régió és Magyarország egyik legjelentősebb humánerőforrás-fejlesztési intézménye.


- 46 -


Szerencsen 2004. augusztus 30-án nyitották meg a tanuszodát, melynek szolgáltatásait a város, és a környező település iskolásai is igénybe vehetik. Munkaerőpiac, humán erőforrások • • • • •

• •

Összefoglalás, következtetések A kistérségben a gazdasági aktivitás alakulása kedvezőtlen: alacsony a foglalkoztatottak, és magas az eltartottak, az inaktívak és a munkanélküliek részaránya. A munkanélküliségi ráta a magas megyei átlagot is meghaladja, összetételét tekintve magas mind a tartós, mind a pályakezdő munkanélküliek részaránya. A tartós munkanélkülieken belül az 1 évnél régebben munka nélkül lévők aránya is nagyon magas a kistérségben, meghaladja a megyei átlagot. A települések többségén a foglalkoztatásban kiemelkedően fontos szerepet töltenek be az önkormányzati intézmények. A kistérségben mind az egy lakosra jutó személyi jövedelem adó-alap mind az adófizetők aránya elmarad az országos és megyei átlagtól. A mutatók települési szóródása nagy. A kistérség alapfokú oktatási intézményekkel való ellátottsága jó. Minden településen található óvoda, általános iskola pedig csupán 2 településen nincs. Szerencsen működnek a kistérség középfokú oktatási intézményei, melyek többféle képzési lehetőséget kínálnak.

5.4 Társadalmi, szociális környezet Az életminőségnek mindössze egyik eleme a jövedelem, a kereseti lehetőségek. Legalább ennyire fontos tényezők a települések társadalmi, szociális környezete, az elérhető szociális egészségügyi, oktatási és kulturális szolgáltatások. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a ’90-es években drasztikusan csökkent a kulturális intézmények (mozi, könyvtár, művelődési központok) száma, a megmaradt létesítmények állaga pedig nagymértékben romlásnak indult, ma már nem képes kielégíteni a közművelődési igényeket. Ezzel párhuzamosan következett be a kulturális rendezvények nézőszámának hanyatlása. A folyamat a lakosság romló színvonalával, szokásainak átalakulásával volt összefüggésbe hozható. Az elmúlt években azonban elkezdődött néhány jelentősebb intézmény felújítása, korszerűsítése, ez azonban elsősorban a komoly szakmai bázist képviselő (elsőssorban a megyeszékhelyen, illetve városokban található) létesítményeket érintette. A negatív folyamatok hatásai leginkább a kisebb településeket érintették. Az alábbi, 24. ábra sorszámú táblázat adatai alapján a térségben a fontosabb intézmények megoszlása nem egyenletes, a postaszolgáltatás az előző program óta jelentős átalakuláson esett át, Sóstófalván, Rátkán, Golopon, és Taktakenézen bevezetésre került a mobilposta rendszer, a korábbi állandó postahivatalokat megszűntették, mely hozzájárult ezen települések funkcionális elszegényedéséhez. A szórakozási, lehetőségek viszonylag szűkek, mozi a kistérségben csupán Szerencsen működik, piac és iparcikk jellegű üzlet viszont immár a kistérség szinte minden településén is található, mely jelentős előrelépés a az előző program elkészítése óta, ahol ezek a létesítmények csak a települések mintegy 50%-ában voltak megtalálhatók. Örömteli gyarapodásuk ugyanakkor sajnos a kényszervállalkozások növekvő számának is indikátora. A még mindig nem kielégítő intézményi ellátottság közvetve rontja az életminőséget, s így csökkenti a kistérség népességmegtartó erejét.


- 47 -


24. ábra: A települések fontosabb intézményekkel való ellátottsága a Szerencsi kistérségben Iparcikk Körjegyzőség Megnevezés Postahivatal Mozi Benzinkút jellegű üzlet Piac székhelye és áruház Alsódobsza Bekecs Golop Legyesbénye Mád Megyaszó Mezőzombor Monok Prügy Rátka Sóstófalva Szerencs Taktaharkány Taktakenéz Taktaszada Tállya Tiszalúc Újcsanálos

-

+ + + + + + + + + + + + +

+ -

+ + + + + + -

+ + + + + + + + + + + + + + + + + +

+ + + + + + + -

(+ = az intézmény helyben működik) Forrás: KSH T-Star, 2007

A vizsgált kistérségben az egészségügyi alapellátás a települések többségén megoldott, néhány községben viszont nincs helyben háziorvosi szolgálat. Nem működik önálló háziorvos és házi gyermekorvos Alsódobsza, Golop, és Sóstófalva és Taktakenéz településeken. Sajnálatos tény, hogy Tatakenézen a háziorvosi ellátás 2004-ben, az előző fejlesztési program elkészítésének idején még működött. A nagyobb településeken (Szerencs város, Bekecs, Mád, Megyaszó, Taktaharkány, Tállya, Tiszalúc) több orvos található, jobb az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés. Közforgalmú gyógyszertár a kistérség hat településén nincsen, további hat községben pedig csak fiókgyógyszertár működik. Kórház nem található a kistérségben, csak a közeli nagyvárosokban (Miskolcon, Nyíregyházán) működik. A KSH 2007-es adatai szerint a Szerencsi kistérségben összesen 23 háziorvos és 4 házi gyermekorvos praktizál. A felnőtt háziorvosok száma a korábbi a 2004-es fejlesztési program óta 5 fővel csökkent, okai részben nyugdíjazás ill. részben az orvosok elvándorlása, így az egy orvosra jutó lakosok száma 2007-ben 1913 lakos/orvos szemben a 2004-es 1 694 lakos/orvos aránnyal. Az orvoshiány leginkább a kistérség perifériális településeit sújtja, többszörözve ezen falvak lemaradását. Az orvosok leterheltsége valamivel a hazai és a megyei átlag alatt van (magyarországi átlag 2 024 lakos/orvos, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei érték pedig 2 036 lakos/orvos), de még így is jelentősen meghaladja a nemzetközileg ideálisnak tartott 1 300 lakos/orvos átlagot. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a lakosságnak az országos átlagnál lényegesen nagyobb része részesül rendszeres szociális segélyben. Bár a Szerencsi kistérségben a rendszeres szociális segélyben részesültek aránya nem haladja a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szintet, átlagosan még ma is minden 10. ember részesül ebben a segélyben (rendszeres szociális segélyt olyan aktív korú személy kaphat, aki munkaképességét legalább 67%-ban


- 48 -


elvesztette, vagy vakok személyi járadékában részesül, vagy nem foglalkoztatott és megélhetése más módon nem biztosított). A kistérség minden településén magasabb a rendszeres szociális segélyben részesültek aránya az országos átlagnál, az egyes települések között jelentős különbségek tapasztalhatók: Mezőzombor, Taktakenéz és Taktaszada településeken kiugróan magas a rendszeres segélyben részesültek aránya (10,5-12%), míg Szerencs esetében ez az arány nem éri el a 3%-ot, Rátkán (1,31%) pedig alig haladja meg az országos értéket. 25. ábra: Rendszeres szociális segélyben részesültek aránya a népességen belül, 2008.

Magyarország

É-Mo. régió

BAZ megye

Szerencsi kistérség

Újcsanálos

Tiszalúc

Tállya

Taktaszada

Taktakenéz

Taktaharkány

Szerencs

Sóstófalva

Rátka

Prügy

Monok

Mezőzombor

Megyaszó

Mád

Legyesbénye

Golop

Bekecs

Alsódobsza

% 18 17 16 15 14 13 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

Forrás: KSH adatok (Borsod-Abaúj-Zemplén megye statisztikai évkönyve 2008, Területi Statisztikai Évkönyv 2008) alapján saját szerkesztés

Szociális intézmény a kistérség szinte minden településén működik. Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthon, illetve időskorúak otthona azonban csak Szerencsen és Mádon van. A kapacitás-kihasználtság Mádon 80%-os, szemben a 2002-es 66,7%-al, míg a jóval több férőhellyel bíró Szerencsen a tartós bentlakásos idősek otthonaiban várólista alakult ki a 108%-os kihasználtság mellett is, a nappali ellátásban viszont némi kapacitástöbblet mutatkozik a statisztikai adatok szerint.


- 49 -


26. ábra: Szociális intézmények, 2007. A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok Megnevezés

Alsódobsza Bekecs Golop Legyesbénye Mád Megyaszó Mezőzombor Monok Prügy Rátka Sóstófalva Szerencs Taktaharkány Taktakenéz Taktaszada Tállya Tiszalúc Újcsanálos Szerencsi kistérség Borsod-AbaújZemplén megye

Nappali ellátást nyújtó idősek klubja

Időskorúak otthonai

Működő Működő Otthonok Gondozottak Otthonok Gondozottak férőhelyek férőhelyek száma száma száma száma száma száma

-

1

-

10

1

-

69

8 -

1

-

277 -

2

-

284 -

3

-

-

287

292

4

5 175

4 735

46

6283 289 3 326

Működő Ellátottak férőhelyek száma száma

Klubok száma

-

1

-

20 -

1 1 1 1 1 1 1 3 1

219

-

-

60 20 20 25 12 30 20 75 20 -

1 1 -

20 60 20 25 25 7 29 20 62 9 -

30 20 -

30 18 -

219

14

352

325

3 232

125

3 731

3 540

Forrás: KSH adatok (T-STAR adatbázis 2007)

Nappali ellátást nyújtó idősek klubja 12 településen van, ezen belül Szerencsen 3 ilyen intézmény is található. A klubokban összesen 352 férőhely áll rendelkezésre szemben a 2002-es 260 férőhellyel, a 2002-ben tapasztalható 109%-os kihasználtságot tehát sikerült optimális keretek közé szorítani (az ellátottak száma 325 fő volt). A 14 nappali intézményen túl Mádon egy 10 működő férőhellyel rendelkező, 8 idős embert ellátó szállást adó idősek klubja is üzemel. Végezetül a társadalmi, szociális környezet fejlettségének jó indikátora a civil szervezetek jelenléte. Ezen szervezetek ugyanis fontos szerepet töltenek be egy fejlett társadalom életében, olyan feladatokat vállalnak fel, melyekre az őket életre hívó közösségekben szükség van, s melyeket sem állami, sem önkormányzati szereplők, sem gazdasági szervezetek nem képesek ellátni.


- 50 -


27. ábra: A Szerencsi kistérség településein működő civil szervezetek, 2004 Civil szervezetek Megnevezés Jelentősebb civil szervezetek fő tevékenységi száma területei Alsódobsza n.a. n.a. Bekecs Golop

5 n.a.

Legyesbénye

3

Mád

2

Megyaszó

n.a.

Mezőzombor Monok Prügy

n.a. n.a. n.a.

Rátka Sóstófalva

5 n.a.

Szerencs

24

Taktaharkány

n.a.

Taktakenéz

2

Taktaszada

9

Tállya

6

Tiszalúc

10

Újcsanálos

4

gyermekek fejlődésének segítése, sporttevékenység, község közrendjének óvása, református közösség életminőségének javítása sporttevékenység Bűn- és baleset megelőzés, környezetvédelem, gyermek- és ifjúságvédelem, településfejlesztés és rendezés, épített és természeti környezet védelme, sportolási lehetőség, egészséges életmódra nevelés Sportolási lehetőség biztosítása, közrend védelem Község fejlesztése, turizmus, környezetvédelem, kulturális élet, oktatás támogatása, sporttevékenység biztosítása Sporttevékenység, sportolási lehetőségek biztosítása. n.a. n.a. Nevelés, oktatás, hagyományőrzés, közterület védelme, német nemzetiségi nyelvi hagyomány ápolás, oktatás feltételeinek javítása, egészséges életmód elősegítése, sport n.a. Testvérvárosi kapcsolatok ápolása, kultúra, helytörténet, művelődéstörténet , sportszervezés, nyelvoktatás, informatikai fejlesztés, szociális és egészségügyi tevékenység, vállalkozók számára szakmai segítség nyújtása Közösségi tevékenységek támogatása, helyi tv és újság biztosítása, támogatása, sport Közbiztonság javítása, sportélet biztosítása Népi hagyományőrzés, közpark gondozás, ifjúsági klub, nyugdíjas klub, cigány hagyományok ápolása, gyógytorna A faluban élő emberek segítése, borászat, kézművesség, sport Nagycsaládosok egyesülete, horgászat Közbiztonság javítása, kulturális pályázatok írása, rendezvények támogatása, iskolai eszközfejlesztés támogatása, hitélet támogatása

Forrás: a települési önkormányzatok körében végzett kérdőíves felmérés, önkormányzatok honlapjai

A kérdőíves felmérés eredményei alapján a megyei 3318 civil szervezetnek elenyésző hányada működik a Szerencsi kistérségben. A primer kutatás alapján hat településről nem állnak rendelkezésre számadatok, de az eredmények arra utalnak, hogy a civil aktivitás legélénkebb a kistérség egyetlen városában, Szerencsen, a kistérségben működő szervezetek döntő többsége itt került bejegyzésre. Jelentős számú szervezet folytat tevékenységet Tiszalúc és Taktaszada községekben is. A szervezetek tevékenységi köre


- 51 -


igen széles, a települések szinte mindegyikén megjelenik a közrend védelme, valamint a helybeli emberek, a helyi közösségek összetartását támogató szerveződés (sport, hagyományápolás, ifjúsági és nyugdíjas klub, közösségi tevékenységek) valamilyen formája. Jellemző a települések civil életére, hogy szinte mindenhol található oktatási tevékenységet támogató alapítvány. Társadalmi, szociális környezet Összefoglalás, következtetések • •

• • •

•

•

A települések fontosabb intézményekkel való ellátottsága kiegyenlítetlen, a szórakozásibevásárlási lehetőségek köre korlátozott. Az egészségügyi alapellátás a települések többségén megoldott, bár az orvosok elvándorlása és az öregedő népesség egyre nagyobb terhet ró az egészségügyi rendszerre. Kórház nem működik a kistérségben, közforgalmú gyógyszertár pedig a települések több mint felén még ma sem elérhető. A kistérségben praktizáló háziorvosok és házi gyermekorvosok túlterheltek. A kistérség minden településén magasabb a rendszeres szociális segélyben részesültek aránya az országos átlagnál. Szociális ellátás nem minden településen elérhető, az otthonok kapacitáskihasználtsága a 2004-es adatokhoz képest jelentős javulást mutat. A tartós bennlakásos ellátást nyújtó idősek otthonaiban azonban további kapacitásnövelés és infrastrukturális beruházások szükségesek. Nappali ellátást nyújtó idősek klubja 12 településen működik, tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthon (2), és időskorúak otthona (1) Szerencsen és Mádon működik. A kistérségben működnek kulturális, nevelési, hagyományőrzési, fejlesztési tevékenységet folytató civil szervezetek.


- 52 -


5.5 Gazdasági szerkezet Egy térség gazdasági szerkezetének vizsgálata, az egyes ágazatok (mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások) súlyának elemzése alapján következtetni lehet a vizsgált terület gazdasági fejlettségére. 28. ábra: A bruttó hozzáadott érték megoszlása gazdasági ágak szerint (%), 2007. Mezőgazdaság, vad-, Ipar, építőipar Szolgáltatások erdőgazdálkodás, halászat

Megnevezés Magyarország

3,97%

29,81%

66,21%

Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye)

0,68%

22,09%

77,23%

4,72%

48,36%

46,93%

5,16%

43,48%

51,37%

8,49%

27,11%

64,39%

4,19% 3,82%

40,13% 41,23%

55,68% 54,95%

8,40%

29,67%

61,93%

11,03%

27,40%

61,57%

Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém) Nyugat-Dunántúl (GyőrMoson-Sopron, Vas, Zala megye) Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna megye) Észak-Magyarország (BorsodAbaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megye) Borsod-Abaúj-Zemplén megye Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye)

Forrás: KSH T-Star adatbázis 2007.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a mezőgazdaság hazai viszonylatban alacsony súlyt képvisel a hozzáadott érték előállításában, míg az ipari tevékenységek részaránya magas: 41,23% (az országos átlag 29,81%). A szolgáltatói szektor részesedése a bruttó hozzáadott értékből közel 12 százalékponttal elmarad a hazai átlagtól. A hozzáadott érték termelésében a megye kistérségei között jelentős különbségek vannak, legjelentősebb a miskolci térség hozzájárulása, ezt követi a tiszaújvárosi, a kazincbarcikai kistérség, ami jelzi az ipari (a hagyományos ipari tengelyen elhelyezkedő) térségek húzóerejét. Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdaságát tehát alapvetően az ipari tevékenységek jelentős súlya jellemzi, azon belül legjelentősebb iparágak a vegyipar, energiaipar, élelmiszeripar és a kohászat. A megye gazdaságának fejlődése erősen függ az említett ágak konjunkturális változásaitól. Egy terület gazdaságának helyzetét jól tükrözi a foglalkoztatottak aránya, és azok ágazati megoszlásának alakulása is. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ez a mutató az országos átlagnál jóval alacsonyabb (28,12% az országos 36,19%-kal szemben). A vizsgált kistérség településein még a kedvezőtlen megyei helyzetnél is rosszabb a kép: a foglalkoztatottak aránya a településeken Szerencs és Bekecs kivételével jóval a megyei átlag alatti (a kistérségi átlag 24,18%), ezen belül a településeken 11,5-31,8% közötti.


- 53 -


A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ág szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az országos átlagnál kis mértékben alacsonyabb a mezőgazdaságban, kissé magasabb az iparban, építőiparban foglalkoztatottak aránya, miközben a szolgáltatási jellegű ágazatokban ez a mutató közel azonos értéket képvisel. A következő ábra a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei cégek által foglalkoztatottak megoszlását mutatja be. 29. ábra: Az alkalmazásban állók száma gazdasági ágak szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (2008.) Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás Bányászat

46 000 44 000 42 000 40 000

Feldolgozóipar

38 000

Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Ipar

36 000 34 000 32 000

Építőipar

30 000 28 000 26 000

Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés

24 000 22 000 20 000 18 000 16 000

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás

14 000 12 000 10 000 8 000

Egészségügyi, szociális ellátás

6 000 4 000 2 000

Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás

0

Forrás: KSH, B-A-Z megyei statisztikai évkönyv, 2008. alapján saját szerkesztés

A szerencsi kistérség településeinek legutolsó megbízható foglalkoztatottsági adatai a 2001es népszámláláskor kerültek felvételre. Az akkori állapot szerint a kistérségben összességében magasabb a mezőgazdaságban (8,5%) és alacsonyabb a szolgáltatási jellegű ágazatokban (59,1%) valamint az iparban foglalkoztatottak aránya (32,5%), mint a megyei, vagy az országos átlag. Az adatfelvétel óta a kistérség gazdasága átalakult, mely jelentősen kihatott a foglalkoztatottsági helyzetre is. A cukoripar megszűnésével az iparban dolgozók száma jelentősen csökkent, ezzel párhuzamosan nőtt a szolgáltatásban dolgozók aránya. A 2008-ban kirobbant gazdasági válság tovább csökkentette az iparban – különösen az építőiparban – dolgozók számát, akik az úgynevezett fekete-, és szürkegazdaságban próbálnak kereseti lehetőséghez jutni, vagy elvándorolnak a kistérségből.


- 54 -


30. ábra: A foglalkoztatottak megoszlása nemzetgazdasági ág szerint a Szerencsi kistérségben 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10%

Al só do bs z Be a ke cs Le G gy olo es p bé ny e M Má d e M gya ez sz őz ó om bo M r on ok Pr üg y R Só átk a st óf al va S Ta zer kt enc ah s a Ta rká n kt ak y Ta en é kt as z za da Tá ll Bo Ti ya sz rs S a od Ú z -A ere jcs lúc És baú ncs aná lo za j-Z i k k em ist s M ér p ag sé l ya én g ro me r g s O rs zág ye zá ir é g ös gió sz es en

0%

Szolgáltatási jellegű ágazatok Ipar, építőipar

Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás

Forrás: KSH, Népszámlálás 2001. (Területi adatok, Borsod-Abaúj-Zemplén megye) adatok alapján saját szerkesztés

5.5.1 Mezőgazdaság Borsod-Abaúj-Zemplén megye természeti adottságait tekintve nem tekinthető mezőgazdasági térségnek, gazdaságában az agrárium súlya országos átlag alatti, a bruttó hozzáadott értéknek 3,82%-át adta 2007-ben. Ennek megfelelően a megyében az országos átlagnál kis mértékben alacsonyabb a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya. A megye 695 409 hektárnyi összes földterületének 84,15%-a termőterület, ennek 71,3%-a mezőgazdasági terület. A Szerencsi kistérségben a földterület művelési ágankénti megoszlása a kistérség egyes településein a következőképpen alakul.


- 55 -


31. ábra: Használt mezőgazdasági terület művelési ágak szerint (ha) (2008.) Megnevezés Alsódobsza Bekecs Golop Legyesbénye Mád Megyaszó Mezőzombor Monok Prügy Rátka Sóstófalva Szerencs Taktaharkány Taktakenéz Taktaszada Tállya Tiszalúc Újcsanálos Szerencsi kistérség BAZ megye ÉszakMagyarország Ország

n.a. 20 106 58 1 253 40 65 n.a. n.a. 72 35 101 111 141 56 1 396 129 10

Nádas, halastó n.a. 0 0 0 3 26 98 n.a. n.a. 2 0 91 65 0 0 25 85 0

Művelés alól kivont terület n.a. 0 45 0 10 50 587 n.a. n.a. 263 0 918 607 0 157 3 475 1 850 0

3 354

3 593

395

7 962

8 688

126 801

165 580

2 498

110 234

12 866

20 958

199 657

378 309

2 923

195 357

97 323

92 847

93 445

1 570 991

Szántó

Kert

Gyümölcsös

Szőlő

Gyep

Erdő

n.a. 200 470 1 077 273 4 600 1 618 n.a. n.a. 361 504 1 862 2 942 118 1 931 549 2 734 985

n.a. 50 5 12 105 20 80 n.a. n.a. 8 39 11 0 0 0 10 9 30

n.a. 50 110 79 18 80 41 n.a. n.a. 51 11 30 0 0 0 94 1 5

n.a. 20 11 39 884 57 210 n.a. n.a. 297 18 224 0 0 8 700 1 3

n.a. 252 110 482 315 40 360 n.a. n.a. 154 95 441 272 0 119 156 539 20

20 225

380

570

2 464

266 097

8 570

6 941

502 084

18 231

4 515 547

98 482

1 063 104 1 771 661

Forrás: A települési önkormányzatok körében végzett kérdőíves felmérés; KSH, Területi statisztikai évkönyv 2008

A kistérségből rendelkezésre álló adatok alapján a földterület 79,56%-a termőterület. A földterület legnagyobb része szántó (52%), ezt követi az erdő (9,23%) és gyepterületek (8,6%) nagysága. A szőlőtermesztés a teljes földterület 6,3%-án folyik, művelés alól az összes földterület 20,44%-a van kivonva. 32. ábra: A földterület művelési ágak szerinti megoszlása (%) 100%

Művelés alól kivont terület Nádas, halastó

90% 80% 70%

Erdő

60%

Gyep

50%

Szőlő

40%

Gyümölcsös

30%

Kert

20% 10%

Szántó ország

régió

BAZ megye

kistérség

Tiszalúc

Újcsanálos

Tállya

Taktakenéz

Taktaszada

Szerencs

Taktaharkány

Sóstófalva

Prügy

Rátka

Monok

Mezőzombor

Megyaszó

Mád

Legyesbénye

Golop

Bekecs

Alsódobsza

0%

Forrás: A települési önkormányzatok körében végzett kérdőíves felmérés, KSH, Területi Statisztikai Évkönyv 2008 alapján saját szerkesztés


- 56 -


Az ábrából kiderül, hogy a kistérség egyes településein a földek művelési ágak megoszlása eltér az országos arányoktól. A települések heterogén képet mutatnak, kiugróan magas a szántóterületek részesedése Megyaszó (93,6%), Újcsanálos (93,5%) és Taktaszada (85%) községekben. Tállyán és Tiszalúcon pedig magas, az országos átlagot jóval meghaladó, a művelés alól kivont területek részaránya (54,25% illetve 34,6%). A kistérség egészét tekintve a szántó, a szőlő és a művelés alól kivont terület részaránya országos átlag feletti, a szőlők részaránya hatszorosa a hazai mutató értékének. Az erődültség ugyanakkor alacsony, mindössze 9,2%-os szemben az országos 19%-kal. A Taktaköz mezőgazdaságára nem jellemző a szőlő- és gyümölcs, a szántóterületek aránya azonban magas. A Szerencsen működött cukorgyár jelenléte, a borvidék közelsége összességében pozitívan hatottak a kistáj mezőgazdasági termelésének színvonalára, ahol a gazdálkodók mezőgazdasági kultúrája magasabb, mint a megye más tájain. A kistáj vetésszerkezetét a gabonafélék dominálják. Egészen a 2008-as Szerencsi cukorgyár bezárásáig az ipari növények, legfőképpen a cukorrépa határozta meg a kistáj mezőgazdasági termelését. Az állattenyésztés szerepe kevésbé jelentős, a kistájat alacsony állatlétszám jellemzi, holott a térség gyepterületein lehetőség volna a szarvasmarha- és a juhállomány növelésére. További biztos jövedelemforrást jelenthet az árpatermesztés a sörgyár közelsége miatt. A szerencsi kistérség több kis települését (Alsódobsza, Megyaszó, Sóstófalva, Újcsanálos) magába foglaló Harangod kistáj mezőgazdaságára jellemző, hogy a szántóterület aránya jelentősen meghaladja a megyei és az országos átlagot, adottságát tekintve a megye legjobb termőképességű területei közé tartozik. Ennek megfelelően kimagasló szerepük van a vetésszerkezetben a gabonaféléknek, úm.: őszi búza, kukorica, napraforgó, tavaszi árpa. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a szántóterület átlagos aranykorona értéke alacsony, a megye területének jelentős részén a 12 AK értéket sem éri el. 33. ábra: A szántóterületek településenkénti átlagos aranykorona értéke

Forrás: www.ktg.gau.hu (Szent István Egyetem, Környezetgazdálkodási Intézet)

A szerencsi kistérség településeit vizsgálva megállapítható, hogy a szántóterületek aranykorona értéke szinte mindenhol meghaladja a megyei átlagot, néhány településen pedig az országot átlagosan jellemző értéket is meghaladó a szántóföldek minősége.


- 57 -


34. ábra: A szántóterületek aranykorona értéke (2010.) Szántóterület átlagos aranykorona Település értéke (AK/ha) Alsódobsza 25 Bekecs n.a. Golop 13 Legyesbénye Mád

17 n.a.

Megyaszó

22

Mezőzombor

16 22 13 22

Monok Prügy Rátka Sóstófalva Szerencs Taktaharkány Taktakenéz Taktaszada Tállya Tiszalúc Újcsanálos

18 n.a. 17 14 20 9 26 27

Forrás: A települési önkormányzatok körében végzett kérdőíves felmérés

Az állattenyésztés súlya kisebb, néhány nagyüzemi szarvasmarhatartó telepen kívül önellátás céljára tartanak háziállatokat. Jelentősebb egyedszámot a szarvasmarha, sertés, juh és baromfi ágazatok tudnak felmutatni. A növénytermesztést áttekintve, az eredmények azt mutatják, hogy a kistérségben főként gabonatermesztés jellemző, elsősorban a búza, a kukorica és az árpa, de fellelhetők itt - a megyében egyébként nagyon jó termésátlagot produkáló - további gabonafélék is Az ipari növények közül meghatározóak a napraforgó és a repce, valamint a sörárpa. Több településen foglalkoznak szőlőtermesztéssel, Tállyán emellett két másik gyümölcsfélét, sárgabarackot és szilvát is termesztenek. Az alternatív mezőgazdasági tevékenységek közül Szerencsen és Legyesbényén biogazdálkodás folytatása, Tállyán pedig a bio-szőlőtermesztés említhető meg.


- 58 -


35. ábra: A fontosabb növények termésátlaga Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (2008.) Termésátlag BAZ Termesztett szántóföldi Termésátlag ország megyében növények és zöldségfélék összesen (kg/ha) (kg/ha) Búza 4 980 4 750 Őszi árpa 4 730 5 210 Tavaszi árpa 4 020 3 890 Kukorica 7 470 7 260 Rozs 2 580 3 640 Zab 2 970 3 170 Triticale 3 840 4 200 Cirok 3 520 4 420 Köles 1 630 2 470 Pohánka (hajdina) 960 1 700 Burgonya 22 280 19 750 Bab 2 440 3 020 Napraforgómag 2 670 2 590 Repcemag 2 650 2 310 Olajlenmag 910 1 170 Mák 890 1 880 Nyers dohánylevél 1 650 1 450 Cukorrépa 59 670 39 330 Tavaszi takarmánykeverék 5 660 12 360 Lucernaszéna 5 380 4 950 Vöröshere-széna 3 560 3 550 Petrezselyem 12 290 14 600 Vöröshagyma 22 190 28 700 Uborka 30 600 35 000 Zöldpaprika 26 440 42 000 Szőlő 7 120 Forrás: KSH, Területi statisztikai évkönyv 2008, T-Star adatbázis

A megyében a fontosabb termesztett növények termésátlagának vizsgálata során az a következtetés vonható le, hogy a helyi mezőgazdaság teljesítménye jellemzően nem marad el az országos átlagtól, sőt bizonyos zöldségfélék, takarmánynövények és gabonafélék esetében jelentősen meg is haladja azt. A kistérség birtokszerkezete vegyes képet mutat. Jellemző a kis területtel rendelkező apró gazdaságok működése, ugyanakkor a jobb minőségű szántó területeken fellelhetők a nagyobb, 20 ha feletti birtokok is. A következő ábra a gazdaságok területnagyság szerinti megoszlását mutatja be.


- 59 -


36. ábra: Gazdaságok száma területnagyság szerint (db) (2010) 1 Ha-nál 1-5 Ha 5-10 Ha 10-20 Ha 20-50 Ha 50 Ha Megnevezés kisebb között között között között felett Alsódobsza Bekecs Golop Legyesbénye Mád Megyaszó Mezőzombor Monok Prügy Rátka Sóstófalva Szerencs Taktaharkány Taktakenéz Taktaszada Tállya Tiszalúc Újcsanálos

0 0 0 0

1 0 1 0

2 12 9 28 39 0 0 0 16 0 0 200 0

4 8 13 36 72 1 0 0 6 27 0 50 0

0 0 0 0 n.a. 5 5 6 4 26 3 0 0 2 13 0 15 0

0 0 0 1

1 0 2 0

3 0 3 2

5 3 4 1 0 1 0 0 3 4 0 15 0

18 3 5 3 1 0 0 0 1 2 0 8 0

6 6 5 2 2 3 0 0 1 5 0 2 0

Forrás: A települési önkormányzatok körében végzett kérdőíves felmérés (2010)

Az alábbi ábra együttesen mutatja be a kistérségben a gazdaságok számát és megoszlását területnagyság szerint. A primer kutatás eredményei nem tekinthetőek teljeskörűnek, a hiányos válaszok következtében, azonban a kistérségre jellemző tendenciák így is nyomon követhetőek. A vizsgált 8 718 gazdaság 70,2%-a 1 ha alatt működik, az 5 ha alatti gazdaságok részaránya pedig 87,6%. A 20 hektárnál nagyobb gazdaságok részaránya 1,5%. A kistérségben 49 az 50 hektár feletti gazdaságok száma. Az elaprózott szerkezet csökkenti a mezőgazdasági termelés hatékonyságát, illetve arra is utal, hogy a kistérségben az agrárium szereplőinek jelentős része nem képes versenyképes piaci méretű termelésre, a mezőgazdasági tevékenység feltehetően jövedelem-kiegészítő célokat lát el sok esetben. Az alacsony jövedelemtermelő-képességű kisgazdaságok szűkös források következtében nem képesek modernizációs célú beruházások megvalósítására.


- 60 -


37. ábra: Gazdaságok száma és megoszlása területnagyság szerint (2010) gazdaságok száma 7000

gazdaságok megoszlása 80,00%

70,20% 6122

70,00%

6000

60,00%

5000

50,00% 4000

17,40%

40,00%

1517

3000

9,40% 821

2000

30,00% 1,50% 128

20,00%

0,90% 81

1000

0,60%

10,00%

49

0

0,00% 1 Ha-nál kisebb 1-5 Ha között 5-10 Ha között 10-20 Ha között20-50 Ha között 50 Ha felett

Forrás: A települési önkormányzatok körében végzett kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés (2010)

A hatékonyságot növelő, a kisebb szereplők közti szinergiákat kihasználó mezőgazdasági együttműködésen alapuló tevékenységek nem megfelelő mértékben jellemzőek a térségben, néhány integrátor szervezet működik csupán. Ilyen a bekecsi SZEMTÉSZ, mely 25 tagból álló szervezet, valamint Golopon a 3 fős kertszövetkezet, melyek gyümölcstermesztéssel foglalkoznak. Szerencsen végzi tevékenységét a Zempléni Olajmag Kereskedelmi Kft. (gabona-vetőmag-takarmány nagykereskedés), valamint a Szerencsi gyümölcstermelő, feldolgozó és értékesítési szövetkezet. A hozzáadott érték teremtő képesség, azaz a feldolgozói tevékenységek tekintetében Mád, Monok, Rátka és Tállya községekben szőlőfeldolgozás folyik, Mezőzomboron gyümölcsaszaló üzem, Szerencsen hűtőház működik. Ezen túl Bekecsen és Megyaszón pálinkafőző üzem üzemel, Rátka és Taktaharkány településeken fafeldolgozás folyik. Tiszalúcon pékáru, nyersolaj és haleledelgyártás, valamint fatömegcikk gyártás is megjelölésre került. Meg kell említeni továbbá a Szerencsi Mezőgazdasági Rt. tevékenységét, mely ÉszakkeletMagyarországon a legnagyobb túlnyomórészt mezőgazdasági profilú nagyüzem. A sertéstenyésztés terén a teljes vertikumot lefedi, a közel 24 000 egyedet számláló állományhoz vágóhíd és feldolgozó kapcsolódik. Jelentős az rt. szarvasmarha és a baromfitenyésztési valamint vetőmag-előállító tevékenysége is.

5.5.2 Ipar Az Észak-Magyarországi régió tradicionális ipara válságba került a kilencvenes években. A szükséges iparszerkezeti diverzifikálása, piacorientált átalakítása. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a térségben működő gépipari vállalatok és beszállítók működését a KGST piac összeomlása nehezítette meg vagy tette végérvényesen tönkre. Ezeket a cégeket


- 61 -


felszámolták, vagy privatizálták és racionalizálták, ami rendszerint leépítésével, a munkaerő egy részének elbocsátásával járt együtt.

tevékenységek

A Szerencsi kistérségben az iparban foglalkoztatottak aránya lényegében nem tér el az országos átlagtól és csak kis mértékben marad el a megye, illetve a régió átlagától. 38. ábra: Az iparban foglalkoztatottak száma a Szerencsi kistérségben (2001) Megnevezés

Iparban, Iparban, Összes építőiparban építőiparban foglalkoztatott foglalkoztatottak foglalkoztatott részaránya

Alsódobsza Bekecs Golop Legyesbénye Mád Megyaszó Mezőzombor Monok Prügy Rátka Sóstófalva Szerencs Taktaharkány Taktakenéz Taktaszada Tállya Tiszalúc Újcsanálos Szerencsi kistérség összesen BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ MAGYARORSZÁG ÖSSZESEN

38 256 67 103 279 141 170 120 117 83 16 1 022 259 46 131 192 490 62

89 791 143 326 643 663 565 341 461 276 50 3 238 984 142 375 464 1 330 176

42,70% 32,40% 46,90% 31,60% 43,40% 21,30% 30,10% 35,20% 25,40% 30,10% 32,00% 31,60% 26,30% 32,40% 34,90% 41,40% 36,80% 35,20%

3 592

11 057

32,50%

71 837 146 078 1 212 615

209 307 392 020 3 690 269

34,30% 37,30% 32,90%

Forrás: Forrás: KSH, Népszámlálás 2001. (Területi adatok, Borsod-Abaúj-Zemplén megye)

A megoszlást települési szinten áttekintve, látható, hogy a kistérségen belüli szóródás közepes mértékű. Alsódobsza, Golop, Mád és Tállya településeken 40 % feletti az iparban foglalkoztatottak aránya, ugyanakkor Megyaszó, Taktaharkány és Prügy településeken 30 % alatt marad. A korábban elkészült elemzések és a települési önkormányzatok körében végzett primer felmérések alapján megállapítható, hogy a szerencsi kistérség iparán belül két tevékenységi kör jelenik meg markánsan: a helyi adottságokra épülő élelmiszeripar (borászat) és a bányászat. Az említett tevékenységi körökön kívül jelen van még a gépgyártás, az építőipar, fa- és bútoripari és a fémmegmunkálási tevékenység is, ezek kisebb-nagyobb súlyt képviselnek a kistérség iparszerkezetében.


- 62 -


5.5.3 Szolgáltatások Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, illetve az Észak-Magyarországi régióban a szolgáltató szektor részesedése a bruttó hozzáadott érték előállításából 56-57%, ami elmarad a hazai 64,4%-os részaránytól. 5.5.3.1 Idegenforgalom Az idegenforgalmi potenciál vegyes képet mutat Borsod-Abaúj-Zemplén megyében: egyrészt jelentős számú országos és nemzetközi jelentőségű turisztikai adottsággal rendelkezik, másrészt az idegenforgalmat kiszolgáló infrastruktúra kiépítettsége, a szolgáltatások színvonala gyakran még mindig nem megfelelő. Az idegenforgalmi tevékenység a megyében jelenleg még nem képez olyan stabil, komplex rendszert, amely a kívánt „beszállítói” potenciállal rendelkező kis- és középvállalkozások számára is számos lehetőséget kínálna. A megyébe érkező turisták nagy része magyar állampolgár, a külföldi vendégek nagy része pedig kelet-közép európai országokból érkezik, jellemzően kevesebb vendégéjszakát tölt a térségben, költési hajlandósága kicsi. Ugyanakkor az elmúlt évek fejlesztései, a célzott marketingtevékenységek hatására 1999 óta kedvező folyamatok tapasztalhatóak, amennyiben lassan emelkedni kezdett mind a vendégek, mind a vendégéjszakák száma a megyében. A turisztikai potenciál kihasználását segítheti elő az a tény, hogy elkezdődött a megyei vonzerők „turisztikai termékké” alakítása, kiajánlása. Szükséges ugyanakkor a folyamat tudatos koordinálása, továbbfejlesztése. Borsod-Abaúj-Zemplén megye leglátogatottabb vidékei Aggtelek, Tokaj, a Bükk hegység, Miskolc, a Zemplén, a Tisza-vidék és Ózd környéke. Legkevésbé ismertek a Cserehát, a Mezőség és a Bodrogköz. Bár a válság hatására az utóbbi években csökkent a kereslet az idegenforgalomban is, várhatóan Zemplén egészében megélénkül majd a belföldi turizmus, ami pozitívumként értékelhető, hiszen csak a színvonalas szolgáltatásokat és programokat igénylő belföldi turisztikai kereslet alapozhatja meg az idegenforgalmi fejlesztéseket. A megyében a határmenti fekvés révén kialakult speciális turisztikai forma, a bevásárló- és termálturizmus kombinációja, jellemzően szlovák és lengyel vendégekkel. A speciális idegenforgalmi kereslet célterülete elsősorban Sátoraljaújhely és Sárospatak városok. A Szerencsi kistérség számos turisztikai vonzerővel rendelkezik. A primer kutatás eredményei azt mutatják, hogy a kistérség szinte minden települése rendelkezik természeti, kulturális és építészeti látnivalókkal, amelyek az ide látogató turisták számára vonzóak lehetnek. A természeti értékek közül legfőbb vonzerőt a folyók, holtágak, a hegyek képviselik, de a térségben található természetvédelmi területek és tájvédelmi körzetek is elsőszámú célpontjai az ide látogató természeti- és ökoturizmust kedvelők számára. Az épített örökségekhez tartoznak a helyi jelentőségű szép, régi épületek, faluházak, templomok, kastélyok, kúriák, valamint várromok, és a világörökség részét képező elemek is. Kiemelkedő értékek találhatók Szerencsen, Monokon, Tállyán és Mádon. A kistérség kulturális értékekben is gazdag, hiszen majdnem minden településen van faluház, tájház, múzeum, galéria, borház, népművelő emléke vagy szobor. A kistérség több településéhez kötődnek jelentős történelmi, irodalomtörténeti személyiségek (Rákóczi család, Kossuth Lajos, Móricz Zsigmond, Lavotta János), akiknek emlékét méltóképpen őrzik a különböző emlékhelyek, emlékszobák, szobrok. Rátkán aktívan őrzik a nemzetiségi hagyományokat.


- 63 -


Település neve

39. ábra: Idegenforgalmi látnivalók a Szerencsi kistérség településen

Természeti értékek

Építészeti értékek

Bekecs

Bekecsi nagyhegy

Római Katolikus templom

Golop

Vay-kastélypark

Új Vay-kastély

Legyesbénye

Legyesbényei barlang, Fúlóhegy Szilvás-fürdő

Rendezvények Falunap

Ősi magyar címertár és zászlókiállítás

Falunap (június utolsó vasárnapja) Ló szépségverseny (május vége)

Borpincék

Rabbi-ház

Református templom

Mád

Kulturális értékek

Tokaji Borvidék Világörökség része Borászati kiállítás

Ásvány gyűjtemény

Szüreti napok (szeptember utolsó szombatja) Fogathajtó verseny (versenynaptár szerint) Zempléni Fesztivál keretében hangverseny a Zsinagógában

Zsinagóga Máriássy-ház Barokk-lakóház Rákóczi Aspremont Kastély Temetőkápolna Cicvár Hernád-völgye, tátorjános Megyaszó

Megyaszói pincefalu

Tokaji Borvidék Világörökség része

Harangodi lapály Kastélypark Faopál lelőhely

Mezőzombor

Monok

n.a Ásvány- és fosszilia (kövületek) lelőhelyek, Ingvár-hegy Monoki-víztározó n.a

Sárga-Borház

Andrássy-kastély

Kossuth Lajos szülőháza Monoky család várkastély Református


Harangodi napok (4 évente 08.18.08.24) Fogathajtó verseny (versenynaptár szerint) Kézműves táboraugusztus Mihály-napi várás Óvoda (október) Falunap (szeptember első szombatja)

Tokaji Borvidék Világörökség része

Kossuth Lajos Emlékmúzeum

- 64 -


Település neve

Természeti értékek



Rendezvények

templom

Prügy

Hódoslapos-tó

Móricz-ház tájház

Ökör-tó

I. vh, Milleneumi emlékmű

védett homokbányák (parti fecske fészkelő hely)

Református templom

n.a

n.a Rátka

Sóstófalva

n.a

Német tájház

Citerazenekar

Hernád part

Katolikus imaház

Árpád hegyi kőtenger

Rákóczi vár

Szerencsi Homokos tó Szerencs

Német nemzetiségi Tájház

Nemzetközi nemzetiségi fesztivál (szeptember első szombatja)

Várkert

Parkerdő

Népház

n.a

n.a

Cukormúzeum

Északmagyarországi Kaláris Tokaj Hegyalja Gazdanapok (Pünkösd előtti hétvége) Országos Tárogatós (június)

Nepomuki Szent János szobor

Református templom (gótikus) Római Katolikus templom (barokk) Görög Katolikus templom Népház (Makovecz-terv)

Zempléni Múzeum

Rákóczi Zsigmond síremléke

Zempléni Művészeti Napok (augusztus 16-21.) Szerencs város napja (április 20.)

Népi tájház

n.a

n.a

Református templom Római Katolikus templom

Taktaharkány

Zsidó temető Tájház

Taktakenéz

Tisza-folyó

Milleneumi emlékliget István király bronzszobrával Világháborús emlékmű


Falunap

- 65 -


Település neve

Természeti értékek Takta-folyó

Taktaszada



Rendezvények

Református templom Római Katolikus templom Tájház

Patócs-hegy

Borpincék Római Katolikus templom Evangélikus templom Református templom

Tállya

Rákóczi kúria Mailloth-kastély

Tisza holtág Tiszalúc

Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet

Rákóczi pince Tállyai, Óvárdűlő Református templom Római katolikus templom

Kőzetek-Encsi György magángyűjteménye Történelmi Himzőszakkör Lavotta emlékszoba, Művésztelep Kossuth Lajos keresztelőhelye Főnix, Európa mértani közepe Lavotta János síremléke Bacchus-szobor

Szüreti napok (szeptember)

Sárkányölő Szent György szobor Horgászverseny Falunap Juniális Szent István Napi búcsú

Újcsanálos

Hernád-folyó

Református templom Evangélikus templom

Forrás: a települési önkormányzatok körében végzett kérdőíves felmérés

Növeli a térség idegenforgalmi értékét az is, hogy a kistérség több települése a Tokaj Hegyaljai világörökséghez tartozik. Szükséges lenne azonban a látnivalók, értékek fokozott összekapcsolása, hogy a Taktaköz települései is kapcsolódni tudjanak a Hegyalja nyújtotta lehetőségekhez. A kistérségi látnivalók bemutatása mellett fontos olyan rendezvények, rendezvénysorozatok kialakítása, melyek regionális, országos hírnévre szert téve „idecsalogatják” a vendégeket, és multiplikáló hatásuk a kistérség minden településére is kiterjed. A kistérség településein a következő fontosabb rendezvények kerülnek megrendezésre:


- 66 -


40. ábra: Idegenforgalmi jelentőségű rendezvények a kistérségben (2010.) Település Rendezvény (időpont) Alsódobsza Bekecs Golop Legyesbénye

Mád

Mezőzombor

Monok

Rátka

Szerencs

ATE szakmai nap (február eleje) Templomi koncertek (advent) Tátorján tanösvény túrák (augusztus illetve igény szerint) Bekecs Falunap Falunap (június utolsó vasárnapja) Díszmadár és Kisállat Börze Szüreti napok (szeptember utolsó szombatja) Zempléni Fesztivál keretében hangverseny a Zsinagógában Fogathajtó verseny (versenynaptár szerint) Kézműves tábor (augusztus) Mihály-napi várás Óvoda (október) Karácsonyi Gála - Mindenki Karácsonya (december) Falunap (szeptember első szombatja) Széchenyi kiállítás megnyitója a Kossuth Emlékházban ( 04.08.) Falunap ( 07.24.) Kossuth Népdalkör 15 éves jubileuma ( 08.07.) Reneszánsz nap a Monaky kastélyban ( 08.27-28. ) Kossuth Lajos születésének évfordulója ( 09.17. ) Nagybúcsú 100 éves a Kálvária ( 09.18-19. ) Nemzetközi nemzetiségi fesztivál (szeptember első szombatja) Észak-Magyarországi Kaláris Tokaj Hegyalja Gazdanapok (Pünkösd előtti hétvége) Országos Tárogatós (június) Zempléni Művészeti Napok (augusztus 16-21.)

Taktaharkány

Szerencs város napja (április 20.) n.a.

Taktakenéz Taktaszada

Falunap Majális, Falunap

Tiszalúc Tállya

Horgászverseny Szüreti napok (szeptember)

Újcsanálos

n.a.


A kistérség települései az utóbbi években kulturális programokban is egyre inkább gazdagodnak, bár éves viszonylatban a legtöbb rendezvény a kistérség központjában, Szerencsen kerül megrendezésre. A Zempléni Művészeti Napok rendezvénysorozat beindításával minden évben egyre több turista látogat el a Szerencsi kistérségbe is, ahol Mádon, Tállyán, Taktaharkányban és Szerencsen is tartanak koncerteket. A turisztikai infrastruktúra kiépítettsége a megyeihez hasonló tendenciákat mutat. A kistérség egészében megfelelő mennyiségű a szálláshely-kapacitás, a szálláslehetőséget kínáló helyek többsége azonban minőségi fejlesztésre szorul. Szerencsen található a kistérség egyetlen szállodája, panzió viszont Mezőzomboron, Mádon, Rátkán és Tállyán is működik. A falusi szállásadás tekintetében a KSH által feltüntetett 6 vendéglátóhely 5 településen oszlik meg.


- 67 -


A szállásférőhelyek számát tekintve a kistérségben összesen 118 kereskedelmi és 53 magán szállásférőhely található. Az alacsony számú kereskedelmi szállásférőhelyek közül 46 szállodában, 76 pedig panzióban található, a magánszállásadás 53 férőhelye pedig 41 és 12 értékben oszlik meg a falusi szállásadás és a fizető vendéglátás között. A kistérségbe 2008-ban 5 209 vendég érkezett, a megyei vendégek 1,8%-a. A külföldiek részaránya az idelátogatók között 16,7% volt. A kistérségi szálláshely-kapacitás sajátosságai miatt a vendégek többsége a szállodában és a panziókban szállt meg: az ide érkező turisták a térségben 2008-ban összesen 9 569 vendégéjszakát töltöttek, ennek közel 81,45%-át szállodákban és panziókban, illetve a szálláshelyek koncentrációjának következtében a vendégek többsége Szerencs városban lett regisztrálva.


- 68 -


41. ábra: Idegenforgalmi mutatók alakulása 2008-ban Megnevezés

Szerencsi kistérség

Borsod-AbaújZemplén megye

Magyarország összesen

Kereskedelmi szálláshelyek Szállásférőhelyek száma Vendégek száma Ebből külföldi vendég Vendégéjszakák száma Ebből külföldi vendég Egy vendégre jutó vendégéjszakák száma Egy külföldi vendégre jutó vendégéjszakák száma

118 5 079

17 947 289 413

863 (17 %) 9 321

45494 (15,7 %) 663 346

335 163,00 6176000* 3013000* (48,8 %) 18450000*

1547 (16,6 %)

126141 (19,02 %)

10361000* (56,2 %)

1,8

2,3

2,9

1,8

2,8

3,4

Magánszállásadás – falusi szállásadás Szállásférőhelyek száma Vendégek száma Ebből külföldi vendég Vendégéjszakák száma Ebből külföldi vendég

41 130 6 (4,6 %) 248 12 (4,8 %)

4 198 11 314 1116 (9,9 %) 43 289 7126 (16,5 %)

38 740,0 122 109,0 39919 (32,7 %) 575 530,00 215151 (37,4 %)

Egy vendégre jutó vendégéjszakák száma

1,9

3,8

4,7

Egy külföldi vendégre jutó vendégéjszakák száma

2,0

6,4

5,4

Magánszállásadás – fizető vendéglátás Szállásférőhelyek száma

12

2 626

203 448,0

Vendégek száma Ebből külföldi vendég Vendégéjszakák száma Ebből külföldi vendég

0 0 0 0

10 212 2821 (27,6 %) 64 260 7126 (11,1 %)

512 922,0 279996 (54,6 %) 2 912 970,00 1751825 (60,1 %)

Egy vendégre jutó vendégéjszakák száma

0,0

6,3

5,7

Egy külföldi vendégre jutó vendégéjszakák száma

0,0

2,5

6,3

Forrás: T-Star adatbázis 2008, KSH, Területi statisztikai évkönyv 2008, KSH alapján saját számítások

A táblázatból kiderül, hogy a kereskedelmi szálláshelyeken a kapacitáskihasználtság jóval magasabb, mint a magánszálláshelyeken, sőt a fizetővendéglátás férőhelyei a vizsgált időszakban kihasználatlanok voltak. A térségbe érkező vendégek körében az országos tendenciákhoz viszonyítva alacsony a külföldi turisták részaránya. A vendégéjszakák számának alakulása is arra utal, hogy a Szerencsi kistérségben mind a hazai mind a megyei MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010.

- 69 -


adatokhoz hasonlítva kevesebb időt töltenek el az ide látogató turisták. Ez az állítás a külföldi vendégekre is igaz. Különösen a magánszállásadás adatai esetében kell figyelembe venni azt a tényt, hogy a KSH által kimutatott adatok nem feltétlenül fedik teljes egészében a valóságot, mert azok a szálláshely-szolgáltatók által gyakran nem teljes körűen bejelentett adatokon alapszanak. Ennek ellenére a táblázat alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy szükséges lenne olyan rendezvények meghonosítása, illetve komplex programok kialakítása, melyek segítségével növelni lehet az ide érkező vendégek számát, és a térségben általuk eltöltött időtartam hosszát. 5.5.3.2 Kereskedelem A kereskedelem terén is komoly strukturális változások következtek be az elmúlt 10 évben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A megye nagyvárosaiban multinacionális kereskedelmi hálózatok telepedtek le, ezzel párhuzamosan pedig csökkent a kisvállalkozások száma, illetve fennmaradásuk veszélybe került. A kisebb településeknek azonban szükségük van a kiskereskedelmi üzletek fennmaradására nemcsak gazdasági, hanem jóléti szempontból is, hiszen az itt élők igényei eltérnek a városi lakosokétól. A Szerencsi kistérségben 530 kiskereskedelmi üzlet, és 21 nagykereskedelmi raktár található.


- 70 -


42. ábra: Kis és nagykereskedelem a Szerencsi kistérségben, 2008 Ebből: élelmiszer jellegű Nagykereskedelmi Kisüzletek raktárak száma kereskedelmi Megnevezés összesen üzlet Száma Részaránya Alsódobsza 2 2 100,0% Bekecs 3 25 8 32,0% Golop 5 2 40,0% Legyesbénye 16 7 43,8% Mád 5 39 7 17,0% Megyaszó 19 6 31,0% Mezőzombor 2 16 4 25,0% Monok 12 6 43,8% Prügy 26 12 46,0% Rátka 1 11 2 18,0% Sóstófalva 1 1 100,0% Szerencs 6 235 24 10,0% Taktaharkány 22 12 54,0% Taktakenéz 2 9 7 77,0% Taktaszada 15 6 40,0% Tállya 2 30 4 13,0% Tiszalúc 41 14 34,0% Újcsanálos 6 3 50,0% Szerencsi 21 530 127 24,0% Kistérség összesen Borsod-AbaújZemplén megye

526

9 417

2102

22,0%

ÉszakMagyarországi régió

n.a

17 172

3643

21,0%

Magyarország összesen

10 542

158 151

26324

17,0%

Forrás: T-Star adatbázis 2008 alapján saját számítások

Kiskereskedelmi üzletek a kistérség minden településén találhatóak. Szerencs kivételével minden településen az országos arányt meghaladó mértékű az élelmiszer jellegű üzletek részaránya, Alsódobszán 100%-os. Országos átlag alatti ugyanakkor a kiskereskedelmi egységek ezer lakosra jutó száma a kistérség egészében. A települések közti szóródás magas, 10 településen az országos átlag felét sem éri el a mutató értéke, Szerencsen és Mádon viszont meghaladja azt.


- 71 -


43. ábra: Ezer lakosra jutó kiskereskedelmi egységek száma a Szerencsi kistérségben, 2008 24

24,9

22 20

17,3

18

13,4 14,0

14 10,1

10 6

12,4

11,3

12 8

15,8

14,8

16

10,6

10,0 8,5

7,1 7,7

7,5 6,6 6,5

5,8

7,5 6,6

5,7 3,3

4 2

ország

régió

B-A-Z megye

kistérség

Újcsanálos

Tiszalúc

Tállya

Taktaszada

Taktakenéz

Taktaharkány

Szerencs

Sóstófalva

Rátka

Prügy

Monok

Mezőzombor

Megyaszó

Mád

Legyesbénye

Golop

Bekecs

Alsódobsza

0

Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén megye statisztikai évkönyve 2008, KSH, Területi Statisztikai Évkönyv 2008, alapján saját szerkesztés

5.5.4 Üzleti szolgáltatások és üzleti infrastruktúra Az üzleti infrastruktúrák közé tartoznak a vállalkozási övezetek, az ipari parkok, logisztikai és innovációs központok valamint az inkubátorházak. A kistérségben egy ipari park működik, a Szerencsi Ipari Park. A kiváló logisztikai adottságokkal rendelkező Szerencsi Ipari Park 27 hektáros területen helyezkedik el a 37. számú főközlekedési út városunkból Sátoraljaújhely felé kivezető szakasza mentén. A terület – mely szükség esetén további 31 hektárral bővíthető – vasúti nyomvonal mellett található. Szerencs Város Önkormányzata és a város Keleti Ipartelepén letelepült vállalkozások 2001ben határozták el, hogy a koncentrált iparfejlesztés céljára létrehozzák a Szerencsi Ipari Parkot, és közösen megalapították a Szerencsi Ipari Park Kft-t, mely a cím viselésére 2004 januárjától vált jogosulttá. Forrás: www.szerencs.hu

A Szerencsi Ipari Park elhelyezkedése közlekedési szempontból megfelelő. Vasúti átrakóhellyel rendelkezik, és közvetlen közúti kapcsolata van a főúttal. Az ipari parkba települt vállalkozások száma 14, összesen 52 foglalkoztatotti létszámmal, működését illetve fejlődését azonban akadályozza az infrastruktúra, úgymint szennyvízelvezető csatorna, vezetékes ivóvíz, valamint a közvilágítás hiánya. Az üzleti szolgáltatások körébe tartoznak többek között a banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások, a könyvelési-számviteli és könyvvizsgálói tevékenység, az ingatlanügyletek bonyolítása; a számítástechnikai szolgáltatások az üzleti, műszaki stb. szaktanácsadás. A tercier, illetve az üzleti szolgáltatói szektor gyors fejlődésével a statisztikai adatgyűjtés nem tudott lépést tartani, területi adatok csak korlátozott számban és részletességgel állnak rendelkezésre: a Szerencsi kistérségben a primer kutatás eredményei szerint 11 településen működik bankfiók, Szerencsen ebből 4 található.


- 72 -


44. ábra: Ipari, gazdasági hasznosításra alkalmas, jelenleg kihasználatlan ingatlanok Ingatlan Épületek Műszaki Ingatlan területe területe Tulajdonos állapot (1megnevezése (m2) (m2) 5)* Alsódobsza Ipari telek Ipari telkek Gazdasági szántó

25 000

önkormányzat önkormányzat

4 4

350

200 Megyaszó

Admiralitás Kft

2

1 200 2 500 15 000 1 500 900

240 550 400 260 80 Rátka

Református egyház Mag Kft Mag Kft Magép-vill Bt önkormányzat

3 2 3 4 4

2 599

2 599 Szerencs

Ernő-Ker Kft.

2

2 000

300 500 n.a.

önkormányzat önkormányzat önkormányzat

2 3 5

Malom. raktár Gépműhely Varroda Tejcsarnok Szőlőfeldolgozó, pince Ipartelep Bútorüzem és iroda Üzleti telek

Tsz major Kastély

3

n.a. n.a. Mád

Műhely

Széchenyi u. 15. Kultúrház u. 8. Kossuth u. 2.

Kft

28 826 953 520

Irodaház

Vörösmarty-dél szolgáltatási terület

n.a. Legyesbénye

5 000 11 000

n.a. Taktakenéz

önkormányzat

5

2 897 1 400 400

550 180 200 Taktaszada

Marilla Kft. önkormányzat önkormányzat

4 3 3

1 000 n.a. Tiszalúc

n.a. n.a.

3 2

4 000 300 Újcsanálos

magántulajdon Taktalúc Kft

3 3

50 25

Tejüzem Géppark

10 000 15 000

Iparterület

20 000

350 Tállya

önkormányzat

2

Huszár Vendéglő

1 700

850

önkormányzat

1

Régi posta

1 300

900

önkormányzat

2

*1: nagyon rossz, 2: gyenge, 3: átlagos, 4: jó, 5: kiváló Forrás: a települési önkormányzatok körében végzett kérdőíves felmérés

A települési önkormányzatok körében végzett kérdőíves felmérés vizsgálta azt is, hogy mely településeken találhatóak olyan ingatlanok, melyek alkalmasak ipari, gazdasági célú


- 73 -


hasznosításra. A kérdőívet kitöltők válaszait összefoglaló fenti táblázat alapján a települések többségén vannak ilyen paraméterekkel rendelkező ingatlanok. Gazdasági szerkezet

•

Összefoglaló következtetések A Szerencsi kistérségben magasabb a mezőgazdaságban (8,5%) és alacsonyabb a szolgáltatási jellegű ágazatokban (59,1%) és az iparban foglalkoztatottak aránya (32,5%), mint a megyei, vagy az országos átlag. A földterület legnagyobb része szántó, ennek s a szőlőterületnek a részaránya országos átlag feletti, az erdősültség azonban alacsony. A Hegyalja kistájra a szőlészet-borászat, Taktaközre és Harangodra a szántóföldi gazdálkodás jellemző, ahol a vetésszerkezetben a gabonafélék és az ipari növények dominálnak. A szántóterületek településenkénti átlagos aranykorona értéke 12 és 23 AK közötti, amely meghaladja a megyei, helyenként a hazai átlagot. A birtokszerkezet elaprózott, de működik a térségben néhány nagyobb mezőgazdasági üzem is. A kistérségben működik néhány integrátor szervezet és szövetkezet, a helyi terményekre kismértékben települt feldolgozóipari kapacitások. A kistérségben két jelentősebb ipari tevékenység van jelen: a helyi adottságokra épülő élelmiszeripar és a bányászat. A térség minden települése rendelkezik idegenforgalmi vonzerővel bíró természeti, kulturális és építészeti értékekkel. A szálláshely-kapacitás alacsony, Szerencsen koncentrálódik. A kistérségben az egy vendégre eső vendégéjszakák száma országos átlag alatti, a külföldi turisták részaránya alacsony. 2004. január 1.-vel kezdte meg működését a Szerencsi Ipari Park.

•

Gazdasági és ipari hasznosításra alkalmas ingatlan szinte minden településen található.

•

• •

• • • • • • •

5.6 Vállalkozások A Szerencsi kistérségben 4 515 vállalkozás működött 2008-ban (a megye összes vállalkozásának 6,3%-a). A működő vállalkozások aránya elmarad a kistérség területi és népességi arányaitól, tekintettel arra, hogy a kistérséghez tartozó települések területe a megye területének 6,88%-a, népessége a megye népességének 6,13%-a. A kistérségben a kis és mikro-vállalkozások jellemzőek (85%-os arányt képviselve), sok közöttük kényszervállalkozás. Elgondolkodtató adat, hogy a szövetkezeti forma értéke 0,6%, amely arra utal, hogy a rendszerváltás után 20 évvel sem állt vissza a bizalom e társulási forma irányába, sőt a 2002-es 2%-os értéktől is alacsonyabb, ami azért is igen szomorú tény, mert a két kistérségben a mezőgazdasági (szőlőművelés, gyümölcstermesztés és szántók, stb.) adottságok nagyobb volumenű termelést tennének lehetővé. A jelenlegi helyzetre az egyre elaprózottabb szerkezet, a termelés szempontjából gazdaságtalan, az Európai Uniós támogatási források lehívása szempontjából pedig értelmezhetetlenül kicsi egységek a jellemzőek.


- 74 -


45. ábra: regisztrált gazdasági szervezetek megoszlása, 2008 Megnevezés Alsódobsza Bekecs Golop Legyesbénye Mád Megyaszó Mezőzombor Monok Prügy Sóstófalva Szerencs Taktaharkány Taktakenéz Taktaszada Tállya Tiszalúc Újcsanálos Szerencsi kistérség BAZ megye Észak-Magyarország Magyarország

Regisztrált vállalkozások száma

1

4 71 138 1 561

Regisztrált korlátolt Regisztrált Regisztrált egyéni Regisztrált betéti vállalkozások felelősségű szövetkezetek társaságok száma száma száma társaságok száma

47 375 84 134 638 251 199 148 161 23 295 246 63 109 369 303 70 515 647 111 446

3 48 2 13 32 11 9 19 16 7 205 26 9 6 25 27 3 461 10 328 18 430 292 165

4 47 4 7 35 17 14 12 21 1 165 26 9 11 27 27 3 430 9 562 15 577 211 823

0 3 1 1 1 1 5 0 0 0 11 1 0 1 4 1 0 30 368 635 5 245

37 273 76 112 566 220 169 115 121 15 882 192 45 90 307 245 64 3 529 49 008 99 355 1 000 022

Forrás: KSH T-Star, 2008

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az országos és a régiós átlagnál magasabb az egyéni vállalkozások aránya (68,4%, az országos 64%-kal szemben). Szerencsi kistérségben az egyéni vállalkozások aránya (78,16%), mely lényegesen nagyobb az országos és megyei átlagnál, melyek nagy része gazdaságilag instabil kényszervállalkozás. Településenként kiugrások tapasztalhatóak ugyan (pl.: Alsódobsza, Taktaszada), de összességében a kistérségben – a megye egészéhez hasonlóan – a vállalkozási méretek elaprózottak, a közepes méretű és a tőkeerős, a foglalkoztatásban meghatározó szerepet játszó nagyvállalkozások aránya alacsony. A kistérségben a kft-k aránya (10,2%) az összes működő vállalkozáson belül az országos (18,71%) és a megyei (14,41%) átlagnál is alacsonyabb. A vállalkozások működési formája és az általuk foglalkoztatott munkaerő létszáma között általában szoros a kapcsolat, így van ez a szerencsi kistérségben is. A jogi személyiséggel rendelkező szervezetek rendszerint több főt foglalkoztatnak, mint a jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások. Ennek megfelelően a Szerencsi kistérségben működő 4 515 vállalkozás közül 3 747 (83%) maximum 9 főt foglalkoztat. Csupán 53 (1,17%) azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyek 10 főnél több embert alkalmaznak. Kevés az 50-249 fővel dolgozók száma (7 db), 250 fő fölötti vállalkozás pedig nem működik a kistérségben.


- 75 -


46. ábra: Működő vállalkozások száma és megoszlása létszám-kategória szerint, 2008 500 főnél 20-49 fős 50-249 fős 250-499 fős többet 1-9 fős 10-19 fős regisztrált regisztrált regisztrált regisztrált regisztrált foglalkoztató Megnevezés vállalkozások vállalkozások vállalkozások vállalkozások vállalkozások regisztrált száma száma száma vállalkozások Alsódobsza Bekecs Golop Legyesbénye Mád Megyaszó Mezőzombor Monok Prügy Sóstófalva Szerencs Taktaharkány Taktakenéz Taktaszada Tállya Tiszalúc Újcsanálos kistérség BAZ megye régió

33 312 75 112 582 218 173 120 133 17 980 215 57 98 301 257 64 3 747 55 433 108 521

1 4 0 2 4 0 2 1 1 0 26 5 1 0 2 4 0 53 1 054 1 901

0 4 0 1 4 2 2 0 1 0 14 1 0 0 1 2 1 33 509 957

0 0 0 0 1 1 0 0 1 0 4 0 0 0 0 0 0 7 225 398

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 25 54

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 18 31

Forrás: KSH adatok (T-STAR adatbázis 2008) alapján saját számítások és szerkesztés

A föntiekből kitűnik, hogy a foglalkoztatáspolitikai szempontból jelentős, közepes méretű vállalkozások aránya csekély. A vállalkozási szerkezetből kitűnik, hogy a kistérségben működő vállalkozások nem tudnak felszívni jelentős számú munkavállalót, amit nehezít az, hogy a térség nem rendelkezik hatékony vállalkozás-fejlesztési stratégiával. (Ez szinte egész Magyarországra jellemző, de az Észak-Magyarországi Régióban fokozottan érvényesül.)


- 76 -


47. ábra: A regisztrált vállalkozások ezer lakosra jutó száma településenként, 2008 283

267

182 156

151 144 137 111

ország

régió

kistérség

Taktaszada

55

Újcsanálos

56

Tiszalúc

50

Taktakenéz

Szerencs

Rátka

Prügy

Monok

Mezőzombor

Megyaszó

Mád

Legyesbénye

Golop

Bekecs

113 102

77

64

Tállya

76

66

Taktaharkány

92

Sóstófalva

87 80

84

B-A-Z megye

137

Alsódobsza

300 280 260 240 220 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0

Forrás: KSH adatok (Borsod-Abaúj-Zemplén megye statisztikai évkönyve 2008.)

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében regisztrált vállalkozások ezer lakosra jutó száma elmarad az országos átlagtól, annak csupán kétharmada (a megyében 113, míg országosan 156 regisztrált vállalkozás jutott ezer lakosra 2002-ben). A lakosság vállalkozási aktivitása – összefüggésben a jövedelmi viszonyokkal – a megye valamennyi kistérségében alacsony. Jelentős a kistérségenkénti szóródás: a megyeszékhely kistérségében jóval a megyei átlag feletti, míg néhány kistérségben különösen alacsony intenzitás jellemző. A Szerencsi kistérségben a megyei átlagnál magasabb a vállalkozássűrűség (ezer lakosra 111 vállalkozás jut, amely több mint duplája a 2002-es értéknek), az alacsony megyei mutatótól (56,3) is kisebb, a lemaradása mára csak az országos átlaghoz (156) viszonyítva nagy. A vállalkozások lakosságarányos számát településenként vizsgálva megállapítható, hogy legalacsonyabb a taktaközi településeken, Taktakenéz és Taktaszada és Taktaharkány településeken, míg a kiugróan magas Rátkán, Mádon és Tállyán ahol még az országos átlagot is meghaladja az ezer lakosra jutó vállalkozások száma. A működő vállalkozásokat gazdasági ágak szerint vizsgálva megállapítható, hogy a Szerencsi kistérségben magasabb a mezőgazdaságban (7,8%), az iparban és az építőiparban (20,89%), a kereskedelemben (25,92%) működő vállalkozások aránya a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei aránynál. A kistérségben ugyanakkor elmarad az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás (16,51%) és az egyéb gazdasági ágban (5,61%) működő vállalkozások aránya a megyei átlagtól. Településenként vizsgálva jelentős szóródás figyelhető meg a vállalkozások gazdasági ág szerinti megoszlásában, ahogyan azt a következő grafikon is mutatja.


- 77 -


48. ábra: A működő vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint, 2008

mezőgazd. , vadgazdálk., erdőgazdálk., halgazdálk.

ország régió

bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gőz-, vízellátás

B-A-Z megye kistérség

építőipar

Újcsanálos Tiszalúc

kereskedelem, javítás

Tállya Taktaszada Taktakenéz

szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

Taktaharkány Szerencs

szállítás, raktározás, posta, távközlés

Sóstófalva Rátka

pénzügyi közvetítés

Prügy Monok

ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

Mezőzombor Megyaszó

oktatás

Mád Legyesbénye Golop

egészségügyi, szociális ellátás

Bekecs Alsódobsza 0%

egyéb közösségi, személyi szolgált. 10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Forrás: KSH adatok (T-STAR adatbázis 2008) alapján saját számítások és szerkesztés

A települési önkormányzatok körében végzett kérdőíves felmérésben településenként összeírásra kerültek a települések által legjelentősebbnek ítélt, a helyi gazdaságban meghatározó szerepet játszó vállalkozások. 49. ábra: A kistérség jelentősebb vállalkozásai, 2010. Vállalkozás neve

Tevékenység

Foglalkoztatottak száma

Alsódobsza Bekecs 1) SZEMTÉSZ

Tej, gyümölcs

35-40

2) Viridis Pharma

gyógyszer

35-40

3) „Cs”-Ker Transz Bt.

szállítás

20-25


- 78 -


4) MONAX Kft.

Mezőgazdasági gép kereskedés

15

5) Czinagró Kft.

gyümölcs

10

6) Favorit

pékség

10

7) Kincses tüzép

építő

10

8) Szemán István

sertéshús

10

9) Patrilla

üzemanyag

10

Golop 1)Hadzsi József

árufuvarozás

2

2) Orosz István

árufuvarozás

2

3) Szabó László

árufuvarozás

1

4) Simon Józsefné

kereskedelem

2

5) Lakatos Józsefné

kereskedelem

1

6) STREK-BOON KFT.

vendéglátás

2

7) Tóthné Novák Mária

kereskedelem

1

8) "Gölöncséria 2002" Bt.

építő

3

Legyesbénye 1) Molnár piktor Kft.

építőipar

8

2.)Krupla Károly

mezőgazdaság

5

3)CS-KER Tranzit .

földmunka végzés, teherszemélygépjármű teljeskörű műszaki vizsgáztatása

18

Mád 1) Zeotrade Kft

bányászat

80

2) Geoproduct Kft.

bányászat

100

3) Ferroprofil Kft.

vasipar

60

4) Royal Kft.

borászat

25

5) Tatárka Kft.

szállítás

20

6) Langasztronómia Kft

borászat

18


- 79 -


7) Promontorbor Kft.

borászat

15

8) Bodvin Bt.

borászat

10

9) Tokaj Classic Kft.

borászat

6

Megyaszó 1) Megyaszó Mag Ker és Szolg Kft mezőgazdaság

114

3) Zsebesiné Áfra Anita

varroda (jelenleg nem működik)

10

5) JA-NE-SZA-TÓ Kft

kereskedelem

6

6) Kosnyíder László

személyszállítás

3

7) TOTO-PECTORE Eü. Bt.

eü. ágazat

4

8) Árnika patika gyógysz. Bt.

eü. ágazat

3

9) Rivex Kft.

kereskedelem

5

10) Filep-Trans Kft.

fuvarozás

15

11)Unio Coop Zrt.

kereskedelem

12

Mezőzombor 1) Gergely Sándor

fuvarozás

15

2) Agrotherm Kft.

mezőgazdaság

5

3) Lakatos István

fuvarozás

5

Monok 1) Fésűs Attila

mezőgazdaság

n.a.

2) Kovács és Fiai Bt.

mezőgazdaság

n.a.

3) Lapis Zoltán

festő

n.a.

4) KABADE KFT.

építőipar

n.a.

5) MONOK TRANS Bt.

szállítmányozás

n.a.

6) SÁGI és TSA KFT.

élelmiszerbolt

n.a.

Prügy 1) Béres József

építőipar

30-40

2) Semsey András

dohánytermelés

40-50


- 80 -


3) Bancsók Zsolt

építőipar

50-60

Rátka 1) Sauaka-Tokaj Kft.

szőlészet, borászat

n.a.

2) Balmez Bt.

építőanyag kereskedelem

3) Geoproduct Kft.

bányászat

4) Házépszer Kft.

építőipar

6

5) Júlia pincészet Kft.

borászat

3

5) Hegyalja Expressz Kft:

kereskedelem, szolgáltatás

2

6) Kalina Sándorné

kereskedelem

5

7) Takács Csaba

mezőgazdaság

2

8) Endel-Bau

építőipar

5

9) Rátka Bt.

kereskedelem, szolgáltatás

2

2 100

Sóstófalva 1) KARTESZ Kft.

kovácsoltvas termékek

2

2) ATBEZSÓ Kft.

kereskedelmi tevékenység

1

3.) ABZS KFT

kötőelem kereskedelem

3

Minden Lászlóné

mezőgazdasági vállalkozó

1

Szerencs 1) Szerencsi Mezőgazdasági Rt.

mezőgazdaság

200

2) Nestlé Hungária Kft.

Italpor gyártás, élelmiszer

200

4) Szivattyúgyár

Acélszerkezet és gépgyártás

80

5) JU-GO Bútor Kft.

bútorgyártás

25

6) Bon-Bon Kft.

Élelmiszer, csokoládé

40

Taktakenéz 1) Joó István és Társa Ép.ip. és építőipar Szolg. Bt

14

2) Drozsnyik és Drozsnyik Bt.

2

élelmiszer kereskedelem


- 81 -


3) Schweiczer Bt.


2

4) Sike Lajos

táp, takarmány értékesítés

1

5) Demkó András Ottóné

posta

1

6) Balák Ferencné


7)Konyecsik Imre

építőipar

3

8) Kiss Józsefné

presszó, vendéglátás

1

9) Simon István

vegyes iparcikk kereskedelem

n.a.

10) Gulyás László


n.a.

n.a.

Taktaszada Fűkő Attila

vegyes iparcikk kereskedelem

n.a.

Molnár Tibor

növénytermesztés

1

1)RE-Ba ép kft


2

2)Iván Józsefné


1

3)Bánszki Józsefné


2

4)Pálinkás Lászlóné


2

5)Coop áruház


8

6)Turbucz András


2

7)Szada Szövetkezet

növénytermesztés

6

8)Orosz József

növénytermesztés

3

9)Filep András

növénytermesztés

3

Tiszalúc 1)Sydnex Kft.

műanyagipari termékek

n.a.

2)Takta Lúc Kft.

mezőgazdaság

n.a.

3)Majdanics és Társa Bt.

építőipar

n.a.

4)Pócsi és Társa Bt.

élelmiszeripar

n.a.

5)Aranykalács Sütőipari Kft.

sütőipar

n.a.

6)Tiszauniverzál 96’ Kft.

n.a.

n.a.


- 82 -


7)Pócsi tüzép

építőipari ker.

n.a.

8)Intermed 97’ Bt.

egészségügyi ellátás

n.a.

9)UNIO Coop

élelmiszeripari kisker

n.a.

10)Aranykorona Patika Bt.

gyógyszerforgalmazás

n.a.

11)Tisza-Hús Kf

húsipari ker.

n.a.

12)Tisza Tüzép

építőipari ker.

n.a.

Újcsanálos 1)Euro-Tours Bt


10

2)Kánya László vállalkozó

mezőgazdaság

4

3)Győrfi István vállalkozó

mezőgazdaság

4

4)Farm-Tex Bt.

nagykereskedelem

1

5)Perge István vállalkozó

kiskereskedelem

3

6)Bűdi Lajos

kiskereskedelem

2

7)Dávidházy és Társai Kft.

nagykereskedelem

1

8)Hun-Leasing Kft.


5

9)Kardosné Balogh Erika

fodrász

1

10)Lábas Tiborné

kiskereskedelm

1

11)Zsoldosné Katona Mária

kiskereskedelem

n.a.

Tállya 1)COLAS Északkő

kő

48

2)Szőlészeti Borászati Szövetkezet bor

23

3)Imperial Kft.

n.a.

n.a.

4)Kalina pékség

kenyér

25

5)László pincészet

bor

1


Szerencs városban és néhány községben (Bekecs, Tállya, Mád) nagyobb ipari vállalkozások is működnek. A bányák közt jelentősebb Tállyán a francia tulajdonú Colas Északkő Bányászati Kft., a zeolitot, riolitot speciális termékké alakító mádi Zeotrade Bányászati Feldolgozó Kft. és a szintén mádi Geoproduct Kft..


- 83 -


A gépipar területén több kis-és középvállalkozás működik, a kitöltött kérdőívekben Bekecs, Sóstófalva és Szerencs jelölte meg az ágazatot. Szerencsen az egykori Diósgyőri Gépgyár üzemeként települt Hydrosteel Szivattyú- és Általános Gépgyár Kft. a legjelentősebb. A műanyagipari vállalkozások elsősorban a megye nagy vegyipari centrumai körül helyezkednek el, de egy jelentősebb cég a Sydnex Kft. Tiszalúcon fólia-termékeket állít elő. A kistérség élelmiszeriparának központja Szerencs, az itt működő vállalkozások jelentős szereppel bírnak a kistérség, és egyben egész B.-A.-Z megye gazdaságában. Emellett a Taktaközben több húsfeldolgozással foglalkozó cég is működik. Meghatározó gyár a nagy múltú a Nestlé által megvásárolt csokoládégyár (Szerencsi Csokoládégyár Kft.). 2008ban végleg bezárta kapuját a Szerencsi Cukorgyár Rt., amelynek korábban a Nordzucker AG volt a tulajdonosa. Az üzem bontási munkálatait várhatóan 2010. szeptemberre fejezik be. Jelentősebb pékségek működnek még a kistérségben, amelyek nemcsak a közvetlen környezetet látják el (pl. a bekecsi pékség). Kiemelendő továbbá Mád és Tállya községekben a nagy hagyományú borászati tevékenység. A korábban említett Szerencsi Mezőgazdasági Rt.6 Észak-kelet Magyarországon az egyetlen túlnyomórészt mezőgazdasági profilú nagyüzem. Tevékenysége az állattenyésztésen alapul. A sertéságazatban a vertikum teljesen kiépült, a takarmány előállításától a kiskereskedelmi értékesítésig. Huszonnégyezer hízót számláló sertéstelepükhöz vágóhíd és húsfeldolgozó is kapcsolódik. A közel háromezres szarvasmarha állományból nyolcszáz a tejtermelő tehén és ötszáz egyed a húshasznú Charolais törzstenyészetbe tartozik. Évente ötmillió liter extra minőségű tejet értékesítenek, fejőházuk teljesen automatizált. Az Rt. szántóterülete átlagosan húsz aranykorona értékű, amelyen elsősorban a saját állatállomány takarmánybázisát biztosítják. Az évek óta eredményes gazdálkodás, a tőkeerő, a termelés színvonala és a szakember-állomány alapján a Szerencsi Mezőgazdasági Rt. a térség kiemelkedő mezőgazdasági vállalkozása. A kérdőíves felmérés alapján a Szerencsi kistérségben 5 településen koncentrálódva több külföldi tulajdonban vagy résztulajdonban lévő vállalkozás is működik.

6

Információk forrása: www.szerencs.hu


- 84 -


50. ábra: Külföldi tulajdonú, vagy külföldi résztulajdonban lévő jelentősebb vállalkozások, 2010 Vállalkozás Származási Foglalkoztatottak Termékek/Ágazat pontos neve ország száma Mád 1) Royal Kft. 2) Bodvin Bt.

borászat borászat

1) Disznókő Rt.

Szőlészet, borászat

1) Nestlé Hungária Kft. (Szerencsi Csokoládégyár Kft.)

Italpor gyártás, élelmiszer

Anglia USA Mezőzombor Franciaország Szerencs

Svájc

25 10

50

200

Tállya 1) COLAS Északkő Kft.

kőbányászat

Franciaország

48

2) Palota Borház Kft.

borászat

Ukrajna

5


A külföldi érdekeltségű vállalkozások az élelmiszeriparban7 és a bányászat terén vannak jelen a kistérségben. A térség élelmiszeripara jelentős átalakuláson ment át az elmúlt 10 évben az új befektetők és a privatizáció révén. Megjelentek a térségben a külföldi befektetők, a Szerencsi Csokoládégyár a svájci tulajdonú Nestlé vállalatcsoport 100%-os tulajdonában lévő Nestlé Hungária Kft. birtokába került 1991-ben. A társaság hat fő termékcsoportot állít elő és forgalmaz Magyarországon, amelynek éves mennyisége meghaladja a húszezer tonnát. Az értékesítés húsz százaléka export, amely a nyugat-európai országokba és a környező külpiacokra irányul. A határok közelsége miatt a gyár fontos szerepet tölt be a kelet-európai országokba irányuló exportban. Itt készül többek között a Nescafé, a Boci csoki, a konyakmeggy. 2004 elején a gyár gazdasági okokra hivatkozva Szlovákiába telepítette át a piros mogyorós csoki gyártását. Jelenleg is szerkezet átalakítás zajlik, úgynevezett profiltisztítás-ami kihat a foglalkoztatottságra és annak szerkezetére. A szerencsi cukorgyár a német tulajdonos – Nordzucker Kft – 2008 márciusában bejelentett döntése alapján végleg bezárta kapuit. A külföldi vállalkozás felhagyott a magyarországi répacukor előállításával, és bezárta mind a szolnoki, mind az érintett szerencsi gyáregységét. A privatizáció során az Eridania Beghin Say (EBS) csoport tulajdonába került 1991-ben, mely a világ egyik vezető élelmiszeripari termelője és az Európai Unió második legnagyobb cukor- és szeszelőállítója. Az elmúlt években jelentős fejlesztés, korszerűsítés már nem valósult meg a gyárban. 2004-ben a francia tulajdonostól a német Nordzucker AG cég vette át. A 2005-től kibontakozó EU-s cukorreform következtében, melynek célja az Unió határain belül előállított cukorfelesleg csökkentése volt, cukorrépa termelők tömegei hagytak fel a termesztéssel, így a gyár nyersanyag nélkül maradt. A szinergikus hatás jeleként pedig a gyár bezárásával a termelők is visszavették a cukorrépa termesztést; ill. átcsoportosították termelési szerkezetüket. 2008-ban az 1889-ben épült gyár végleges bezárásról döntöttek, az

7

Az élelmiszeripari vállalkozásokkal kapcsolatos információk forrása: www.szerencs.hu


- 85 -


EU támogatás igénybevételéhez a gyártelep teljes felszámolása szükséges, így csak a műemléki oltalom alatt álló épületek maradnak meg 2010 szeptembere után. Az intézkedés következtében több mint 100-an vesztik el munkahelyüket, a befizetett iparűzési adó jelentősen lecsökken, 2010-ben és megszűnik a hazai élelmiszeripar egyik legrégebbi emblematikus cége. A vállalkozói szféra teljesítményére, az önkormányzatok által beszedett helyi iparűzési adó összegéből is lehet következtetni. Az alábbi táblázat alapján a helyi iparűzési adó összege a települések többségén lassan növekedett az elmúlt években. Visszaesés következett be Szerencsen 2008-tól, ami nagyban köszönhető a cukorgyár bezárásának. 51. ábra: Vállalkozások által fizetett helyi iparűzési adó (ezer Ft) Település 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Alsódobsza n.a. n.a. n.a. n.a. 2 813 5 415 6 654 5 313 5 547 5 564 Bekecs 7 000 10 000 11 000 13 000 12 601 24 898 18 788 20 308 25 563 26 190 Golop 312 368 410 410 1 238 1 090 1 242 960 3 449 1 828 Legyesbénye 2 453 944 1 826 3 643 3 459 3 454 8 852 9 243 5 955 5 526 Mád 15 432 19 221 22 323 26 071 28 052 31 200 330 300 34 520 35 100 35 400 Megyaszó 1 841 6 982 8 518 10 288 11 385 13 138 14 460 15 850 17 048 16 585 Mezőzombor 9 300 7 600 10 900 9 800 12 970 7 960 12 793 14 003 13 107 Monok n.a. n.a. n.a. 2 197 2 587 5 589 8 340 3 299 4 306 4 057 Prügy 885 1 086 1 575 2 650 3 349 3 560 4 967 4 371 4 873 9 234 Rátka 1 307 1 375 1 605 2 392 1 602 1 836 2 977 2 782 2 781 2 714 Sóstófalva 190 180 240 340 880 4 327 1 025 859 1 110 671 Szerencs 125 202 242 129 164 199 162 814 281 519 315 272 406 288 419 961 396 014 345 088 Taktaharkány 4 131 4 385 6 281 8 435 10 615 9 886 11 184 10 190 15 636 17 187 Taktakenéz n.a. 127 270 571 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Taktaszada 3 325 3 513 4 555 3 473 2 259 4 024 3 959 4 207 5 125 4 132 Tállya 23 512 21 211 22 258 23 276 22 696 22 879 23 367 72 957 26 105 30 660 Tiszalúc 5 025 5 561 8 384 8 373 13 700 14 368 18 650 21 762 18 677 17 398 Újcsanálos 180 24 972 358 0 807 3 643 236 347 1 186 n.a.: a kitöltő nem adott meg értéket Forrás: a települési önkormányzatok körében végzett kérdőíves felmérés

Összességében a vizsgált önkormányzati forrás alakulása arra utal, hogy a nagyobb jövedelemtermelő- s így munkahelyteremtő képességgel rendelkező vállalkozások elsősorban Szerencs, Mád, Tállya településeken működnek. A községekben tapasztalt alacsony bevételek pedig a kisvállalkozások nagy súlyára, illetve az alacsony vállalkozássűrűségre utalnak.


- 86 -


Vállalkozások Összefoglaló következtetések •

• •

• •

A kistérség vállalkozás szerkezete elaprózott, jellemző az alacsony foglalkoztatotti létszámmal bíró kis- és mikrovállalkozások túlsúlya, nagyon alacsony a szövetkezetek részaránya. Szerencsi kistérségben alacsony a vállalkozássűrűség, az aktivitás településenként jelentős eltéréseket mutat. Településenként vizsgálva jelentős a szóródás a vállalkozások gazdasági ág szerinti megoszlásában, a kistérség egészében a mezőgazdaságban, iparban, építőiparban, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágakban, valamint a kereskedelemben működő vállalkozások aránya megyei átlag feletti. A legjelentősebb vállalkozások által képviselt tevékenységi körök: bányászat, élelmiszeripar, kisebb mértékben gépipar, mezőgazdasági tevékenység. A kistérségben több külföldi tulajdonban vagy résztulajdonban lévő vállalkozás működik, alapvetően élelmiszeripari (ezen belül kisebb mértékben borászati) és bányászati tevékenységet folytatnak.

5.7 Műszaki infrastruktúra 5.7.1 Közlekedés A közlekedési lehetőségek jelentős befolyással rendelkeznek egy terület gazdaságitársadalmi fejlődését tekintve. A gazdasági élet fellendülése szempontjából fontos kérdés, hogy a kistérség be tud-e kapcsolódni az európai közlekedési hálózatok rendszerébe, mivel ezen tényező nagyban befolyásolhatja a jövőbeli versenyképesség alakulását. „Az országon belüli településenkénti elérhetőségi vizsgálatok bizonyították, hogy a rossz elérési helyzetben lévő települések kilencven százaléka társadalmi-gazdasági szempontból elmaradottnak minősül.”8 Borsod-Abaúj-Zemplén megye mind területileg, mind a népesség szempontjából országunk második legnagyobb megyéje, az úthálózat-hossz tekintetében – országos és önkormányzati utak terén egyaránt – azonban első helyen áll. Az állami közúthálózat sugaras szerkezetű, középpontjában Miskolc áll. A megyének Szlovákiával közel 300 km-es határa van. Állandó működő határátkelőhelyei közül a legjelentősebbek: Bánréve, Tornyosnémeti és Sátoraljaújhely. További átkelőhelyek: Aggtelek, Tornanádaska, Pácin és Sátoraljaújhely városi átkelő.

8

Forrás: J/3919. sz. Jelentés a területi folyamatok alakulásáról, a területfejlesztési politika érvényesüléséről, és az Országos Területfejlesztési Koncepció végrehajtásáról. Magyar Köztársaság Kormánya, 2001. április.


- 87 -


52. ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén megye főúthálózata

Forrás: www.b-a-z.hu, Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Terve

Az országos közúthálózatának hossza a megyében 2 591km, amely a kb. 30 ezer km-es teljes országos közúthálózatnak mintegy 8,3%-a. Az értékek alapján megállapítható, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye településeinek összekötöttsége nem marad el az országos átlagtól, sőt a 100 km2-re jutó országos közutak hossza kismértékben meg is haladja az országos átlagot. Az útállomány összetétele már kedvezőtlenebb képet mutat: a 100 km2re eső főútvonal-sűrűség a megyében elmarad az országos átlagtól (a megyében 5,6 km, országosan 7,6 km). A közúthálózatban mellékutak dominanciája jellemző, a főutak aránya a megye állami kezelésű úthálózatából 16% az országos átlagot jelentő 23,3%-kal szemben.


- 88 -


53. ábra: Az országos közúthálózat elemei Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Megnevezés 2000 2005 2006 2007 2008 Útjelleg Autópálya és autóút (km)

–

71

71

71

71

Elsőrendű főút (km)

113

114

113

113

113

Másodrendű főút (km)

243

249

248

250

251

2 102

2 145

2 146

2 148

2 155

2 458

2 579

2 577

2 582

2 591

Egyéb országos közút (km) Összesen (km)

Burkolat Beton, kő és keramit (km) Aszfalt és bitumen (km) Makadám (km) Föld (kiépítetlen) (km) Összesen (km)

1

4

3

4

3

2 407

2 502

2 501

2 509

2 518

42

67

67

63

63

8

6

6

6

6

2 458

2 579

2 577

2 582

2 591

Forrás: KSH adatok (Területi Statisztikai Évkönyv 2008)

A forgalom nagyság az országos átlag 78,56%-a (2 129 egységjármű/nap). A megyei közutak állapotát az jellemzi, hogy az utak felülete 54%-ban, az utak egyenetlensége 45%-ban, az utak teherbírása 38%-ban nem megfelelő. (Forrás: BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság honlapja, www.kozut.hu). A megye önkormányzati útjait a települési önkormányzatok üzemeltetik, melynek teljes hossza 9 826 km. Ebből 4 113 km belterületen található, melynek 72%-a kiépített. A kiépítettség általában a városokban, nagyközségekben magasabb, míg az apróbb falvas térségek kistelepülésein alacsonyabb. A megyét az országos gyorsforgalmi úthálózatból az M3-as autópálya érinti. Az M3 autópálya része az V. Helsinki folyosónak, mely Olaszországot, Ausztriát és Nyugat-Európát köti össze Ukrajnával és más kelet-európai országokkal. Megépítése hosszútávon motorja lehet a megye és a Szerencsi kistérség gazdasági fellendülésének.


- 89 -


54. ábra: A Szerencsi kistérség közúthálózatának fontosabb elemei

Forrás: www.terkepcentrum.hu

A Szerencsi kistérséget a 37. sz. főút kapcsolja össze Miskolccal, a közeli 38. sz. főút Nyíregyháza elérhetőségét teremti meg. A kistérség települései emellett alsóbbrendű utakkal kapcsolódnak egymáshoz. A megyei helyzethez hasonlóan a közutak minősége szinte mindenhol problémát jelent a Szerencsi kistérségben is, bár az utóbbi években jelentős minőségi javulásnak lehetünk tanúi. Ennek ellenére a főútvonal által érintett Szerencsen gondot jelent az utak túlzsúfoltsága a megnövekedett átmenő forgalom miatt, az ezzel járó jelentős zaj- illetve por okozta szennyezés jelentős környezet-egészségügyi kockázatot hordoz magában. A közúti hálózattal ellentétben a vasúti közlekedési kapcsolatok igen fejlettek. Borsod-AbaújZemplén megye Budapest irányából a 80-as számú vasúti fővonalon érhető el. A megyeszékhely és a főváros között napi átlagban 22 IC vonat és ugyan ennyi gyors vonat közlekedik, ami összesen 22 vonatot jelent. Ennek köszönhetően óránként indulnak vonatok Budapestről Miskolcra. A nemzetközi vasúti kapcsolatok is érintik a térséget a FrankfurtBudapest-Miskolc-Szerencs-Nyíregyháza-Debrecen útvonalon közlekedő Euro-Intercity révén. A Szerencsi kistérség településeinek fele rendelkezik vasútállomással: Tiszalúc, Taktaharkány, Taktaszada, Szerencs, Mezőzombor, Mád, Rátka, Tállya és Golop. A kistérség központja a Taktaközön keresztül vasúti kapcsolatban áll Miskolccal (80c sz. vonal) illetve a szomszédos Tokaji kistérségen keresztül (100c sz. vonal) Nyíregyházával és közvetve Debrecennel is. A kistérség egyes települései (Mád, Rátka, Tállya, Golop) a Szerencset és Abaújszántót (Hidasnémeti) összekötő 98. sz. vasútvonal mellett fekszenek. Szerencsen vasúti csomópont és rendező, Tállyán és Taktaharkányban pedig vasúti átrakóhely található. A 98. sz. vasútvonal felújítása időszerű, mivel az ágyazat kis vastagságú, a talpfák cserére szorulnak és emiatt 40km/h sebességkorlátozás van érvényben. A vasútvonal felújításával és jobb tömegközlekedési ráhordással lehetőség adódna a vonalon ipari és kereskedelmi


- 90 -


szállítások lebonyolítására, mely növelné a vonal kihasználtságát, így gazdaságosabban lenne működtethető. A Szerencsi kistérség települései Budapesttől 200-230 megyeszékhelytől pedig 20-50 km távolságra fekszenek.

Település Alsódobsza Bekecs Golop Legyesbénye Mád Megyaszó Mezőzombor Monok Prügy Rátka Sóstófalva Szerencs Taktaharkány Taktakenéz Taktaszada Tállya Tiszalúc Újcsanálos

km

távolságra,

a

55. ábra: Elérhetőségi viszonyok A település távolsága Utazási idő (óra) (km) Miskolc Budapest Miskolctól Budapesttől Vasút Közút Vasút Közút 25 35 50 35 45 30 38 45 40 50 20 35 30 40 30 40 25 20

210 210 220 220 230 210 220 220 220 220 200 225 205 230 220 230 200 200

0,5 1,0 0,8 0,6 1,0 0,5 0,5 0,5 1,0 0,3 -

0,5 0,5 1,0 1,0 1,0 0,5 1,0 3,0 0,5 1,0 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,8 0,5 0,4

3 4 3 3 3 3 3 3 3 2 -

3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 3 3 3 3 3 3 3

- A kitöltő nem adott meg értéket Forrás: a települési önkormányzatok körében végzett kérdőíves felmérés

A 2010-es kistérségi primer kutatás során gyűjtött adatok mind a közúti mind a vasúti közlekedés nehézségeire utalnak a kistérségben. A megyeszékhelyre a közúti utazási idő fél és 1 óra, vasúton pedig fél és másfél óra között van. Az átlagos utazási idő Budapestre közúton 2,5 óra, vasúton pedig 3 óra. Összességében a településekről közúton közelíthetőek meg gyorsabban a nagyvárosok. A megépült autópályákkal, illetve az utak felújításával csökkent ugyan az utazási idő valamelyest, de a változás mértéke nem számottevő, mindössze a kistérség központi települését érintette. Borsod-Abaúj-Zemplén megye a személygépkocsik ezer lakosra jutó számát vizsgálva az utolsó helyen áll a megyék rangsorában. A kistérségben élők személygépkocsival való ellátottságáról megállapítható, hogy a megyei átlag alatti, ezer lakosra mindössze 235 személygépkocsi jut, ami jelentősen elmarad az országos átlagtól (305). Települések szerint vizsgálva átlagosan Bekecsen rendelkeznek a legtöbben személygépkocsival, míg Sóstófalva településen a legalacsonyabb a személygépkocsik lakosságarányos száma, itt alig több mint a kistérségi átlag fele. A személygépkocsival való ellátottság közvetetten a lakosság jövedelmi viszonyait, életminőségét is tükrözi.


- 91 -


56. ábra: Személygépkocsival való ellátottság, 2008 1000 lakosra jutó személygépkocsik száma 324

315 301

293

305 241 259

230

222 225

235

237 202 208 202 195

175

191

ország

régió

BAZ megye

kistérség

Újcsanálos

Tiszalúc

Tállya

Taktaszada

Taktakenéz

Taktaharkány

161

Szerencs

Sóstófalva

Rátka

Prügy

Monok

Mezőzombor

Megyaszó

Mád

Legyesbénye

Golop

Bekecs

180

166 150

Alsódobsza

340 320 300 280 260 240 220 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0

Forrás: KSH adatok (Borsod-Abaúj-Zemplén megye statisztikai évkönyve 2008)

Az autóval nem rendelkezők a tömegközlekedésre vannak utalva. Bár a távolsági buszjáratok vonalai behálózzák a térséget, a járatok száma kevés, így a szolgáltatást csak meghatározott időszakokban lehet igénybe venni. Szerencset a kistérség minden településéről el lehet érni busszal, de a térség más települései között már nem lehet közvetlen járattal közlekedni (pl. Prügy és Golop), a csatlakozás lehetőségek pedig kedvezőtlenek. Kiépített kerékpárúthálózat a kistérségben jelenleg nincsen. Alsódobsza, Bekecs, Megyaszó, Sóstófalva, Szerencs és Taktaharkány rendelkezik nem jelentős hosszúságú belterületi úttal, azonban egyik sem kapcsolódik szomszédos településekhez. A kerékpárút-hálózat fejlesztése során figyelembe kell venni a frekventált helyi túraútvonalakat, és a kerékpáros turizmus fejlesztésére irányuló regionális és nemzetközi szintű terveket, együttműködési lehetőségeket. Az alábbi térkép a Magyar Országgyűlés által elfogadott Országos Területrendezési Tervben kijelölt kerékpárút-törzshálózat nyomvonaltervezetét mutatja be. A 3500 km hosszúságú nyomvonalnak jelenleg kb. hetede, 500 km használható biztonságosan. A teljes kiépülés időpontja egyelőre bizonytalan, azonban a régiók, megyék és kistérségek számára fontos feladat az, hogy a helyi, alsóbb rendű kerékpárút nyomvonalakat úgy tervezzék, építsék meg, hogy azok a fő-hálózathoz szervesen kapcsolódni tudjanak.


- 92 -


57. ábra: Kerékpárút-hálózat Magyarországon

Forrás: http://www.kerosz.hu/

A közvetlenül a Szerencsi Kistérséget egyetlen tervezett fővonal sem érinti, de közelében halad el a nyomvonala a 15-ös, Tokajt érintő Zemplén-Bodrog-Tisza menti kerékpárút (az EuroVelo hálózat 11. sz. útvonalának része). Vízi közlekedés a természeti adottságok miatt a szerencsi kistérségben nincsen, azonban az iparfejlesztés és a kereskedelmi kapcsolatok szempontjából jelentős, hogy a szomszédos kistérségekben található Tisza és Bodrog folyók egyaránt hajózhatók, lehetőséget teremtve az olcsó és nagytételű szállítási tevékenységre.

5.7.2 Közműellátottság Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a vezetékes földgázhálózat kiépítése fejlődik, 2008. év végén a gázellátással rendelkező lakások száma 206 344 volt, az összes lakás 72%-a, míg a kistérségben csupán 63%. A teljes gázcsőhálózat 5 767,5 km. 2008-ban a vezetékes gázt fogyasztók aránya Borsod-Abaúj-Zemplén megyében elmaradt az országos átlagtól. A vezetékes gázt fogyasztó háztartások aránya a vizsgált kistérség minden településén az országos átlag (76%) alatti, két településen magasabb valamivel a megyei (73%) átlagnál. Legalacsonyabb Tállyán (36%), legmagasabb Bekecsen (80%).


- 93 -


58. ábra: A kistérség közműellátottsága, 2008 Település

Alsódobsza Bekecs Golop Legyesbénye Mád Megyaszó Mezőzombor Monok Prügy Rátka Sóstófalva Szerencs Taktaharkány Taktakenéz Taktaszada Tállya Tiszalúc Újcsanálos Szerencsi kistérség BAZ megye Észak-Magyarország Magyarország

Lakásállomány az év végén

Háztartási villamosenergia fogyasztók

156 921 279 568 025 755 677 675 820 396 86 246 193 410 531 927 547 283 495 826

6 14 9 3 26 25 19 20 0 8 3 48 0 0 0 24 0 5 210 3 379

Közüzemi szennyvízcsatornahálózatba bekapcsolt lakás 99 574 127 65 782 470 483 226 0 199 42 2 870 0 0 0 456 0 182 6 575 186 855

458 238 4 083 630

5 956 41 897

325 606 3 066 861

Közüzemi Közüzemi Háztartási vízhálózatba szennyvízvezetékesgázbekapcsolt csatornafogyasztók lakás hálózat, km

163 928 301 630 1 211 920 902 806 837 432 112 3 869 1 343 436 682 1 019 1 926 335 16 852 286 428

170 1 023 313 788 1 761 1 307 919 813 850 469 113 4 383 1 907 419 677 1 614 1 688 326 19 540 321 999

113 740 163 310 729 531 462 369 422 359 74 2 734 1 001 218 420 366 1 378 229 10 618 206 347

510 562 4 302 827

373 031 5 033 778

373 031 3 291 554

1

3 1

1 14 252

Forrás: KSH adatok (Borsod-Abaúj-Zemplén megye statisztikai évkönyve 2008, Területi Statisztikai Évkönyv 2008) alapján saját számítások

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a közműves ivóvíz ellátási program befejezettnek tekinthető. Az elmúlt években azokat a településeket is bevonták a közműves ivóvíz ellátásba, melyek kimaradtak a 80-as, 90-es évek gyorsított ütemű fejlesztéséből. Jelenleg a közüzemi ivóvíz hálózatba bekapcsolt lakások aránya 90% felett van, amely megfelel az országos átlagnak (az országos átlag 93%). Jelenleg minőségi problémák merülnek fel ezen a területen. A megyében több mint 70 településen fordul elő egészségre káros szennyező anyag a települési ivóvízben (arzén, fluorid, bróm, ammónium, nitrát, vas és mangán).


- 94 -


59. ábra: A közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások száma 2004-2008. Megnevezés Terület Alsódobsza Bekecs Golop Legyesbénye Mád Megyaszó Mezőzombor Monok Prügy Rátka Sóstófalva Szerencs Taktaharkány Taktakenéz Taktaszada Tállya Tiszalúc Újcsanálos Szerencsi kistérség BAZ megye Észak-Magyarország

Közüzemi ívóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db)

2004. év 149 874 272 542 983 702 645 644 775 384 82 3 165 1 157 388 510 900 1 413 270 13 855 244 249 443 987

2005. év 154 896 273 552 1 005 715 656 662 791 388 85 3 184 1 168 403 512 911 1 446 272 14 073 247 315 448 355

Időszak 2006. év 154 906 276 556 1 007 733 666 667 836 394 86 3 206 1 184 419 519 917 1 478 280 14 284 249 994 452 739

2007. év 156 916 279 564 1 016 744 671 673 837 395 86 3 229 1 191 422 529 924 1 527 281 14 440 251 970 456 452

2008. év 156 921 279 568 1 025 755 677 675 820 396 86 3 246 1 193 410 531 927 1 547 283 14 495 252 826 458 238

Forrás: KSH T-Star 2008.

A szennyvízcsatornázás- és tisztítás a megye országos viszonylatban egyik legelmaradottabb infrastruktúrája, hiszen míg átlagosan a közüzemi szennyvízcsatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya 56%, addig ez az arány a megyében 2002-ben csupán 46,8% volt. Ezen a téren azonban az elmúlt években folyamatos fejlesztések valósultak meg. Az elmúlt évek legfőbb eredménye, hogy sikerült több olyan regionális szennyvízelvezető rendszert megépíteni – Hernádnémeti, Sárospatak, Tokaj, Halmaj, Tiszavalk, Forró, Borsodszirák, Mezőcsát települések térségeiben – melyek számos további önkormányzat csatlakozását tették, illetve teszik lehetővé. A regionális rendszereken túl önálló, települési rendszerek is átadásra kerültek.


- 95 -


60. ábra: A közcsatorna-hálózatba bekötött lakások száma a Szerencsi Kistérségben (db) 6575 6500 6000

5149

5500

4621

5000 4500 4000

5324

3719

3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 2004. év

2005. év

2006. év

2007. év

2008. év

Forrás: KSH T-Star 2009

61. ábra: A szennyvízhálózat hossza a Szerencsi Kistérségben (km) 209,6 220 200 180 142,3

160

142,3

140 120 90,1

90,1

100 80 60 40 20 0 2004. év

2005. év

2006. év

2007. év

2008. év

Forrás: KSH T-Star 2009


- 96 -


A megye településszerkezetéből adódóan számos helyen nem alakíthatóak ki térségi rendszerek. Ezen – nagyrészt 2000 lakosegyenérték alatti – települések egyedi, illetve alternatív szennyvíz tisztításának lehetősége nem terjedt el számottevően a megyében. Ezen típusú szennyvíztisztítási eljárások ösztönzése elengedhetetlen, hiszen a megye települései közül 203 fekszik sérülékeny környezetű, ebből 102 fokozottan érzékeny üzemelő vízbázison. A Szerencsi kistérségben mind a vízhálózatba, mind a szennyvízcsatorna hálózatba kapcsolt lakások aránya elmarad a megyei, regionális és országos arányoktól: a kistérségben a lakások 85,8%-a van a közüzemi vízhálózatba bekapcsolva, míg ez az arány országosan 93%. A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya a kistérségben mindössze 16,6% (szemben a 46,8%-os megyei, illetve az 56%-os országos átlaggal). A lakások vízellátását településenként vizsgálva Taktaszada a legkedvezőtlenebb helyzetű, ahol a lakások 67,4%-a van a közüzemi vízhálózatba bekapcsolva. A Szerencsi kistérségen belül a kisebb településeken továbbra is rosszabb az ellátás, mint a nagyobbakon: Szerencsen a közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 60,2% az összes lakásállományból, míg 12 településen a hálózat kiépítésének hiányában nincs közüzemi szennyvízcsatorna rendszer. A közműolló nyitottabb az országos átlagnál is: a közüzemi vízhálózat és a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettségének jelentős eltérése – a szennyvízcsatorna-hálózat alacsony kiépítettsége – miatt az elfolyó szennyvíz környezeti veszélyt jelenthet. A vízhálózatba és a szennyvízcsatorna hálózatba kapcsolt lakások településenkénti arányát az alábbi ábra mutatja be. 62. ábra: Víz- és szennyvízcsatorna hálózatba kapcsolt lakások aránya (%), 2008. vízhálózat arány

szennyvíz-arány

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10%

ország

régió

BAZ megye

kistérség

Újcsanálos

Tiszalúc

Tállya

Taktaszada

Taktakenéz

Taktaharkány

Szerencs

Sóstófalva

Rátka

Prügy

Monok

Mezőzombor

Megyaszó

Mád

Legyesbénye

Golop

Bekecs

Alsódobsza

0%

Forrás: KSH adatok (Borsod-Abaúj-Zemplén megye statisztikai évkönyve 2008, Területi Statisztikai Évkönyv 2008) alapján saját szerkesztés


- 97 -


5.7.3 Hulladékgazdálkodás A kistérség településein a lakossági kommunális hulladék elszállításának feladatait összesen 6 hulladékgazdálkodó szervezet végzi, a következő csoportosítás szerint: 1. Cirkont Hulladékgazdálkodási Zrt.: Alsódobsza, Sóstófalva, Újcsanálos; 2. Szerencs Térségi Hulladékgazdálkodási Legyesbénye, Mezőzombor, Szerencs;

Közszolgáltató

Kft.:

Bekecs,

3. Abaúj Hulladékgazdálkodási Kft.: Golop, Monok, Rátka; 4. Zempléni Hulladékkezelési Taktaszada, Tállya, Tiszalúc;

Közszolgáltató Kft.:

Mád,

Prügy, Taktakenéz,

5. Zemplén-Kom Kft.: Megyaszó; 6. AVE Miskolc Kft.: Taktaharkány; A lakossági kommunális hulladék elszállítása tehát minden településen megoldott valamelyik szolgáltató által, azonban a szelektív hulladékgyűjtésre egyelőre csupán Szerencs, Bekecs és Mezőzombor településeken van lehetőség. Ezeken a településeken szelektív hulladékgyűjtő sziget(ek) lettek kialakítva, ahol a papír, a műanyag és az üveg szelektív gyűjtése van biztosítva. A fenti hat szolgáltató a következő négy hulladéklerakókba szállítja a települési szilárd hulladékot: 1. Bodrogkeresztúri Regionális Hulladékkezelő Központ; 2. Encsi Hulladéklerakó; 3. Hejőpapi Regionális Hulladéklerakó; 4. Sajókaza Hulladékkezelő Centrum; A hulladéklerakók a kommunális hulladék befogadásán kívül vállalják a beszállított építési törmelék befogadását és kezelését a törvényi előírásoknak megfelelően. A települési zöldhulladék kezelése egyelőre nem minden településen megoldott, az a kommunális hulladék részeként (annak 30-50%-a) kerül elszállításra.

5.7.4 Telekommunikáció A kommunikációs technológiához való hozzáférés elengedhetetlen feltétele a gazdaságitársadalmi fejlődésnek. A telekommunikációs eszközökhöz való hozzáférés korlátozott volta szűkíti a térségi szereplők kommunikációs lehetőségeit, illetve lassítja az országos és nemzetközi kapcsolatok kiépítésének ütemét. Az információellátottság alacsony szintje egy terület elszigetelődéséhez vezet, ami korlátozza a társadalmi fejlődést, csökkentve a térség vonzerejét, különösen a fiatal, képzett munkaerő és a magasabb hozzáadott értéket képviselő gazdasági tevékenységek számára. Borsod-Abaúj-Zemplén megye telefonellátottsága – az 1000 lakosra jutó távbeszélő fővonalak száma – a második legrosszabb az országban (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye után), annak ellenére, hogy 1990 és 2002 között a távbeszélő fővonalak száma közel háromszorosára nőtt a megyében. A megyei 185 669 távbeszélő fővonal 8,2%-a közületi,


- 98 -


ami elmarad az országos aránytól (11%). Az ISDN vonalak megyei aránya (13,7%) szintén elmarad az országos átlagtól (18,5%). Az Internet-hozzáférésről csak regionális adatok állnak rendelkezésre. Az alábbi térkép alapján megállapítható, hogy az Internet használók aránya az Észak-Magyarországi régióban a második legalacsonyabb értéket mutatja. Országos viszonylatban kedvezően alakul (16-17%) ugyan, de így is több százalékponttal elmarad a legfejlettebb KözépMagyarország értékétől. 63. ábra: Internethasználók aránya a lakóhely regionális elhelyezkedése szerint, 2008.

Forrás: TÁRKI-WIP2008, KSH

A fehér négyzetekben található százalékok az adott régió egy főre jutó GDP-jét jelentik az országos átlaghoz viszonyítva. Az ország régiói közti fejlettségi különbségek az Internet használat terén is megmutatkoznak, hiszen az egy főre eső GDP alapján fejlettebb régiókban a használók aránya jóval magasabb, mint az ország keleti illetve déli részén. Az Észak-Magyarországi régióban az Internet használók aránya 18%, ami a második legalacsonyabb regionális érték.


- 99 -


64. ábra: A települések telekommunikációs rendszere, 2010. Helyi Internet hozzáférés módja (Igen: +, kábelTeleház Internet Nem: -) televízió Megnevezés Telefonos KábelMikrohullámú Igen: + , Nem: kapcsolat hálózat kapcsolat Alsódobsza Bekecs Golop Legyesbénye Mád Megyaszó Mezőzombor Monok Prügy Rátka Sóstófalva Szerencs Taktaharkány Taktakenéz Taktaszada Tállya Tiszalúc Újcsanálos

+ + + + + +

+ + + + + + + + + + +

+ + + + + + + + + + + + + + + + + +

+ + + + + + + + + + + + + + + + + +

+ -

+ + + + + + + -

Forrás: a települési önkormányzatok körében végzett kérdőíves felmérés, 2010

A Szerencsi kistérségben hat településen működik teleház és 11 településen helyi kábeltelevízió. Az Internet hozzáférés a kistérség egészében megoldott, minden településen telefonos kapcsolat révén, illetve Szerencsen a kiépített kábel hálózatot és mikrohullámú kapcsolatot is használhatnak ki Internet hozzáférés céljára. A mobil telekommunikációs rendszer a térség minden településén kiépült, így a mobiltelefonnal való ellátottság többnyire biztosított. A T-mobil, a Pannon GSM valamint a Vodafone szolgáltató rendszere mindenhol elérhető. Műszaki infrastruktúra • • • • • •

Összefoglaló következtetések A fő közúti közlekedési tengely a 37. sz. főút, amely kettészeli a kistérséget. Az M3-as és M30-as autópályák kiépülése nagymértékben javította a kistérség elérhetőségét. A 37-es főút négysávosítása tovább fogja csökkenteni a megyeszékhely és a főváros elérésének idejét. A közutak több helyen felújításra szorulnak, Szerencsen az átmenő forgalom jelentős problémákat okoz. A kistérség településeinek felén van vasútállomás, sürgető feladat a vasútvonalak felújítása. A kistérségen belüli tömegközlekedési kapcsolatok a Szerencs felé irányuló forgalom kivételével nehézkesek.


- 100 -


•

Kerékpárút-hálózat nincsen, mindössze öt település belterületén épült ki egy-egy szakasz. Vezetékes vízzel valamennyi település ellátott, viszont a közműolló nyitott: szennyvízcsatorna összesen csupán 13 településen épült ki, jellemzően önálló szennyvíztisztító teleppel.

•

A kistérség 6 településén teleház, 11 településén helyi kábeltelevízió működik, az Internet hozzáférés pedig minden településen biztosított.

•

A mobilhálózat teljesen kiépült.

•

5.8 Környezeti állapot A Szerencsi kistérség települései a tájföldrajzi beosztás szerint a Taktaköz, Harangod és Hegyalja kistájakhoz tartoznak. A három kistáj egymástól eltérő természeti adottságokkal rendelkezik. A Hernád völgyének keleti oldala mezőgazdasági terület, ahol a szántóföldi növénytermesztés alakítja a táj képét. Harangod és a Taktaköz alapvetően síkvidéki terület szántóföldi növénytermesztéssel. Tokaj-Hegyalja a Zempléni-hegység délkeleti peremén sajátos kultúrtáj képét mutatja hegyoldalakra feltörekvő szőlőültetvényeivel. Ma már a világörökség része. A kistérség környezeti jellemzőit ennek megfelelően kistáji bontásban célszerű vizsgálni. A Tisza árterületére eső Taktaközt sűrű csatornarendszer hálózza be. A meglévő morotvák és csatornák gazdag állat- és növényvilágnak adnak otthont. A Tisza egykori holtmedreinek madárvilága különösen értékes, itt költ pl. a nagy kócsag, a kis kócsag, a bakcsó, a kanalas gém, a szürke gém valamint különböző réce fajok. A hegyvidéki településeken az évezredes szőlőkultúra a táj adottságait kihasználva fejlődött ki, alkalmazkodva annak elemeihez. Éghajlat A Hegyaljai területet tekintve, az évi napfénytartam 1 950 óra, az évi középhőmérséklet 9,5-10 Celsius fok körüli. A csapadék éves átlaga 550-600 mm, június és augusztus hónapokban a gyakori nyári esők jelentős károkat okozhatnak még a szőlőterületeken és az alattuk fekvő földeken is (vonalas és csepperózió, talajpusztulás, iszappal elöntés, kisebb sárfolyamok). A Taktaköz éghajlatát a Tokaji hegy határozza meg, a nyugatról vagy északról érkező légtömegek által szállított csapadék gyakran nem jut el a térségig, a hegynek ütközve leesik. Harangod hullámosan sík vidékére a napos órák viszonylag nagyobb száma (kb. 2 000 óra) és 10-10,5 Celsius fok körüli évi középhőmérséklet jellemző. Az előbbiek párosulva az éves 600 mm-es csapadékátlaggal és jó termőtalajjal kedvező lehetőséget biztosítanak a gabonatermesztésre. Talaj A Taktaközben gyenge termőhelyi adottságokkal rendelkező, alacsony AK értékű talajok a jellemzőek. A Tiszához közelebb eső részeken az öntéstalajok dominálnak, máshol szikes területek, réti talajok találhatóak, néhol homokfoltokkal. Hegyalján az uralkodó talajtípus az agyagon képződött savanyú kémhatású barnaföld, és az agyagbemosódásos barna erdőtalaj. A térség nemesfém ásványi nyersanyagai: kaolin, bentonit, zeolit, perlit stb. szintén itt koncentrálódtak (pl. Mád).


- 101 -


Harangod településein jó termőhelyi adottságokkal rendelkező, viszonylag magas AK értékű talajok jellemzőek. A Hernád folyó hatásaként pleisztocén kori lösz talaj alakult ki, amely mélyen fekvő vulkáni kőzetre települt. 65. ábra: A talajok csoportosítása fizikai jellemzőik alapján

Forrás: www.ktg.gau.hu (Szent István Egyetem, Környezetgazdálkodási Intézet)

Hegyalja térségében jelentős a talajerózió, a nagy intenzitású esők esetében a hegyoldalról alkalmanként több száz tonna lösz tartalmú termőréteg mosódik le. Az elmúlt évtizedekben a hegyoldalakon tönkrementek az övárkok, iszapszikkasztók, megfelelő kapacitású átereszek, amelyek a víz zavartalan levezetését biztosították. A korszerű mezőgazdasági eljárások alkalmazásával, a szintvonalak menti szántással a talajpusztulás jelentős mértékben csökkenthető lenne. Védett területek A Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet 6 000 Ha területen alakult meg 1990-ben, területét jelenleg a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága kezeli. A Tájvédelmi Körzet (TK) a Tisza, a Takta, a Sajó és a tiszalúci holt Tisza öblözetében található, így a Szerencsi kistérség déltaktaközi településeit érinti. A Tájvédelmi Körzet nagyon gazdag növény- és állatvilággal rendelkezik. Olyan különleges növények találhatóak, mint pl. a tiszaparti margitvirág, az őszi kikerics, a fátyolos nőszirom, fehér tündérrózsa, a rucaüröm és a nyári tőzike. Az állatfajok közül kiemelendők a rovarok között a különböző védett futrinkafajták, a pompás fémdarázs, valamint a nagy hőscincér, az olyan különleges halfajok, mint a réti csík és a lápi póc de jelentősnek mondható az olyan védett madarak állománya, mint a nagy kócsag, a vörös gém, a selyemgém. Az emlős faunát a kisragadozók (hermelin, nyest, nyuszt, borz, menyét) és a vadmacska képviseli. A Taktaköz vizes élőhelyeinek a vízborítottságtól függően más és más a meghatározó növényzete. Gyakoriak az embermagasságú nádasok és magas sások, a színes mocsárrétek, nedves kaszálórétek, bokorfüzesek, valamint a liget- és láperdők. A morotvatavak érdekessége az úszó, elhalt növényi törmeléken kialakuló mocsári páfrányos úszóláp, mely a széliránytól függően változtatja helyét a vízfelszínen. A kistérséget érintő természetvédelmi területek a következők:


- 102 -


•

A Megyaszói Tátorjános Természetvédelmi Terület, mely az itt található fokozottan védett növényről kapta nevét. A védett terület megközelítése Alsódobsza felől, gyalogosan és kerékpárral lehetséges.

•

A Tállyai Patócs hegy Természetvédelmi Terület, mely 3,5 ha kiterjedésű. A védetté nyilvánítás célja a fokozottan védett magyar nőszirom és még számos védett növény termőhelyének védelme volt.

A kistérségben helyi védettséget élvez a golopi Kastélypark, a megyaszói és monoki faopálos lelőhely, valamint a Takta patak és környékének egyes részei. 66. ábra: Magyarország védett természeti területei

Forrás: www.ktm.hu

Vízrajz A térség meghatározó tényezői a felszíni vizek. Nagyobb vízfolyások a Hernád folyó és a Takta patak, ugyanakkor a települések egy része a Bodrog és a Tisza vízgyűjtő területeihez tartozik. A Tisza és a Bodrog is nemzetközi vízgyűjtő területtel rendelkeznek, így a vízminőséget nem csak hazai szennyezők befolyásolják. A Tisza magyarországi terhelése leginkább a települési szennyvizek befogadásából ered, a folyó vízminőségét alapvetően a felső szakasz terhelése befolyásolja, mely időszakos változékonyságot mutat és rendszerint rendkívüli események (pl. cián, nehézfém szennyezés) befolyásolják jelentősen. A folyó vizének minősége az utóbbi évtizedben javulást mutatott, a 2000-es ciánszennyezés ezt a folyamatot törte meg. Bár a regenerálódási folyamat megindult a szennyezés előtti vízminőséget csak több tíz év múlva éri el újra a folyó. A Bodrogot hazai szakaszán nem éri lényeges szennyezés. A Tisza visszaduzzasztása azt eredményezte, hogy a Bodrog erősen feliszapolódott, ami olykor állóvíz jelleget ad a folyónak. A térség vízfolyásainak közös tulajdonsága a szélsőséges vízjárás és a vízhozam ingadozása: az árvizek rendszerint kora tavasszal fordulnak elő, de nyár elején és ősszel is lehetségesek. Az árhullámok ritkán tartósak és gyorsan levonulnak, a legmagasabbak a kora tavaszi hóolvadásos árvizek.


- 103 -


A folyószabályozás során a Bodrog és a Tisza mentén teljes hosszon töltések épültek ki, a Bodrogot a tiszalöki duzzasztás hajózhatóvá tette, ugyanakkor a mélyebb részek ár- és belvíz veszélyeztetetté váltak. A Hernád gátjai, – mint azt a 2004. évi áradások is mutatták – elégtelenek, a hiányzó szakaszok kiépítése, illetve a meglévő gátak megerősítése szükséges. A kistérségben állóvizek is találhatók, holtágak és morotvák, melyek többsége a folyószabályozás során jött létre, s melyeknek kiemelt természetvédelmi jelentősége van a kialakult nemzetközi szinten is értékes madárélőhelyek miatt. Nagyobb állóvizek Megyaszón a halastó és Tiszalúcon a Holt-Tisza. Összefoglalóan a felszíni-, illetve felszín alatti vizek védelmével és a károk elhárításával kapcsolatos vízgazdálkodási feladatok tájegységenként a következők: •

árvízvédelem: Taktaköz, Hernád menti települések,

•

belvízvédelem: Taktaköz,

•

dombvidéki vízrendezés: hegyaljai települések,

•

ivóvízellátás: Hegyalja (sérülékeny vízbázisok), Taktaköz,

A Tisza Tokaj alatti, és a Bodrog, a Sajó és Hernád torkolat-országhatár közötti szakaszait az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság (Miskolc) kezeli. A Zemplén térségében két jellemző belvízöblözet található a Bodrogközi és a Taktaközi belvízrendszer. A hidrogeológiai viszonyok és a földrajzi adottságok következtében gyakran alakul ki kritikus belvízhelyzet. A belvizek tározása, visszatartása megoldható lenne a Taktaközben, ehhez viszont a csatornahálózat teljes hosszát folyamatosan tisztítani kellene. A kistérségben Mádon található a gyógyvízre kiépített Szilvásfürdő, de Megyaszón is 40 Celsius fokos termálvíz tör fel. Mádon egyelőre hasznosítatlan 20 C-os ásványvízforrás található. Kőzetvagyon, talajállapot A térségben a Taktaköz településein kívül szinte mindenhol található ásványkincs, a vulkanikus eredetnek köszönhetően. A szerencsi riolittufát, a tállyai andezitet és a bekecsi dolomitot az építőiparban használják fel. Mádon és Rátkán zeolitot és bentonitot bányásznak, illetve dolgoznak fel. Rátkán kvarcit és kaolin is található, amelyet helyben fel is dolgoznak. Taktaharkányban hasznosítatlan lignit és barnakőszén mezők vannak. A kistérségben néhány helyen a korábbi bányászati tevékenység miatt sérült a táj, még várat magára az elhagyott bányák rekultivációja. Környezeti állapot Összefoglaló következtetések •

A Taktaközben az öntéstalajok, Hegyalján barnaföld, Harangod kistájon pedig a jó termőhelyi adottságokkal rendelkező lösztalajok a jellemzőek.

•

Hegyalja térségében jelentős a talajerózió.

•

A kistérség természeti területei gazdag állat- és növényvilágnak adnak otthont.

•

A Kesznyéteni Tájvédelmi Körzeten kívül több természetvédelmi és helyi védettséget élvező terület is található a térségben.

•

A kistérség életének meghatározó felszíni vizei a Tisza és a Hernád, a természetvédelmi szempontból jelentős holtágak és morotvák.


- 104 -


•

A térség mélyebben fekvő részei ár- és belvíz-veszélyeztetettek.

•

A kistérségben Mádon és Megyaszón található néhány termál és egyéb vízforrás.

•

A kistérség több települése jelentős ásványkincsekkel rendelkezik (kaolin, andezit, dolomit, zeolit, bentonit, építési riolitttufa, stb.)

5.9 A kistérség kapcsolatrendszere A Szerencsi kistérséghez tartozó települések korábban a 32 tagtelepülést számláló Zempléni Regionális Fejlesztési Társuláshoz tartoznak. A Zempléni Regionális Fejlesztési Társulás a (2004. január 1-ével hatályba lépő új kistérségi besoroláshoz alkalmazkodó) többcélú kistérségi társulások megalakulásával és működésével várhatóan fokozatosan veszít majd jelentőségéből, a szervezet további sorsa a programkidolgozás időszakában még nem tisztázott. Mind a 18 település érintett a formálódó Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulásban. A Zempléni Településszövetség 1994-ben alakult 29 település részvételével, melyek öt gazdaságföldrajzi kistájhoz tartoznak, Taktaközt, Harangodot és Hegyalját is beleértve. A szervezet munkacsoportjai három fő területen képviselik a tagok érdekeit: településfejlesztés (idegenforgalom és környezetvédelem), kultúra, oktatás és sport, önkormányzati közigazgatási feladatok. A Szerencsi statisztikai kistérség települései kivételével nélkül tagjai a Településszövetségnek. Történelmileg is szoros kapcsolat köti össze a Harangodi településeket, amelynek hatása mind közös beruházásoknál, mind kulturális téren megmutatkozik. Szintén hosszútávú együttműködés Tállya, Golop, Monok és az Abaúji (szomszédos kistérséghez tartozó) települések között. Ugyanez érvényes a Taktaközi településekre, mind belső kapcsolataikra, mind a szomszédos Tokaji kistérséggel való viszonyukra tekintettel. Jellemző továbbá, hogy a kistérség középső része, melyet Szerencs és közvetlen környékének nevezhetünk, szintén szoros kapcsolatokat ápol. Fenti kapcsolatrendszerek elsősorban pályázatok elnyerése érdekében létrejövő ad hoc beruházási társulásokban mutatkoztak és mutatkoznak meg (pl.: gáz, szennyvíz). Várhatóan foglalkoztatási gondjaikon is ilyen együttműködések formájában próbálnak enyhíteni az önkormányzatok. A 18 település a következő közös projektekben, társulásokban vesz részt:


- 105 -


67. ábra: Közös projektek és állandó társulások a térségben Együttműködő települések

Együttműködés tartalma

Zempléni Településszövetség tagjai

RETINA informatikai fejlesztés

A volt Szerencs-Tokaji kistérség településeivel közösen

A hulladékelszállítás és kezelés megoldása (Zempléni Hulladékkezelő Társulás)

Golop, Tállya, Monok, (Abaújkér, Abaújszántó)

Szennyvízberuházás

Szerencs, Tállya, Monok, Golop, (Abaújszántó, Baskó, Sima)

Kerékpárút létesítése (tanulmány)

Taktaharkány, Prügy, Taktakenéz, Tiszalúc, (Taktabáj, Tokaj)

„Taktaközi romák foglalkoztatása a környezetvédelemben” Phare projekt (gesztor: Taktaharkány)

Szerencs, Mád, Tállya, Rátka

Elkerülő út Szennyvízberuházás Közös kulturális rendezvények

Megyaszó, Alsódobsza, Sóstófalva, Újcsanálos Szerencs, Mezőzombor, Bekecs, Legyesbénye, Rátka

Szennyvízberuházás

Szerencs, Tállya, Golop

Családsegítő- és gyermekjóléti szolgálat (önkormányzati társulás)

Taktaharkány, Taktaszada Taktaharkány, Tiszalúc

Szennyvízberuházás Orvosi ügyelet (összevont hétvége) Gázközmű beruházás

Taktaharkány, Tiszalúc, Taktakenéz, Prügy, (Csobaj, Taktabáj)

Rendőrségi adminisztráció

Prügy, Taktakenéz Alsódobsza, Sóstófalva

Vas-mangántalanító mű Körjegyzőség


A statisztikai kistérség 18 települése közötti együttműködések jellemzően infrastrukturális beruházásokra, illetve szociális szolgáltatások közös ellátására terjednek ki. A települések külföldi kapcsolatai elsősorban testvérvárosi, közigazgatási kapcsolatokat jelentenek. Testvérvárosi kapcsolat van Mád és Heidernod; Rátka és Unterbalbach (német), Krzyzanowce (lengyel), Medzev (szlovák), Krasznabéltek (román); Szerencs és Malchin (német), Geizenheim (német), Rozsnyó (szlovák), Hesperingen (luxemburgi); Taktaszada és Kaplony, valamint Kálmánd; Tállya és Tarnov (lengyel) között. Továbbá léteznek szoros kulturális együttműködések Taktaharkány és Attert (belga), valamint Szerencs és Ciesyn (lengyel), Cesky Tesin (cseh) települések között. A kistérség kapcsolatrendszere Összefoglaló következtetések •

A térségben működik a Zempléni Településszövetség, amelynek a kistérség valamennyi települése tagja.

•

A statisztikai kistérségben több kisebb településcsoportos együttműködés figyelhető meg, amelyek átnyúlnak a jelenlegi kistérségi határokon. Jellemzően ad hoc jellegűek és MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010.

- 106 -


infrastrukturális beruházásokra, illetve foglalkoztatásra terjednek ki. •

A külföldi kapcsolatok elsősorban együttműködést takarnak.

testvérvárosi,

illetve

nemzetiségi,

kulturális

5.10 Eddig megvalósult és folyamatban levő fejlesztések a kistérségben A térségben az elmúlt években minden településen folytak jelentős fejlesztések, melyek elsősorban a korábban bemutatott termelő és humán infrastrukturális hiányosságok felszámolására irányultak, de megjelennek a településkép rendezésére irányuló törekvések is. 68. ábra: Az elmúlt 5 év legjelentősebb fejlesztései a Szerencsi kistérség településen Település Projekt tartalma Alsódobsza Önkormányzati bérlakás építés Ravatalozó felújítás Művelődési ház felújítása Útépítések Bekecs Milleniumi park építése Szennyvízelvezetés Belterületi vízrendezés Polgármesteri Hivatal akadálymentesítése Golop

Legyesbénye

Mád

Megyaszó

Mezőzombor

Általános iskola, Napközi otthonos óvoda, Polgármesteri Hivatal, Orvosi rendelő fűtéskorszerűsítése Közvilágítás korszerűsítése Gázhálózat kiépítése Anya- és gyermekvédelmi Tanácsadó kialakítása Óvoda, Polgármesteri Hivatal, Orvosi rendelő fűtéskorszerűsítése Iskolabővítés Információs táblák kihelyezése Óvoda komplex akadálymentesítése Panzióbővítés Turisztikai fejlesztések Művelődési ház bővítése Iskolabővítés Önkormányzati bérlakás építés Közvilágítás korszerűsítése Intézményhálózat felújítása Fogorvosi ellátás fejlesztése Oktatásfejlesztés Polgármesteri Hivatal akadálymentesítése Idősek klubja szociális alapszolgáltatásainak fejlesztése Szennyvízcsatorna hálózat Közösségi ház létrehozása


- 107 -


Óvoda, orvosi rendelő, Polgármesteri Hivatal, öregek napközi otthona akadálymentesítése

Prügy

Rátka

Iskolabővítés Utak aszfaltozása Egészségügyi központ fejlesztése Móricz Zsigmond Általános Iskola komplex fejlesztése Mikrobusz vásárlás Intézményi eszközök beszerzése Elektromos hangosbemondó Vízhálózat bővítés Fűtéskorszerűsítés Információs táblák kihelyezése Kultúrház-információs pult kiépítése Polgármesteri Hivatal felújítása és komplex akadálymentesítése,

Monok Sóstófalva

Szerencs

úthálózat korszerűsítése Egészségügyi létesítmény akadálymentesítése n.a. ÁMK beruházás Járdaépítés Szennyvízhálózat és szennyvíztelep kiépítése MÁV állomás és környékének rendbehozatala Utak teljes kiépítése Gimnázium bővítés Óvoda felújítás Szecessziós fürdőépület felújítása Általános Iskola komplex felújítása és korszerűsítése Önkormányzati szervezetfejlesztés Egészségközpont és járóbeteg ellátó intézmény fejlesztése Útfelújítás Városközpont rehabilitáció Ipari park infrastrukturális ellátottságának javítása Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás LHH fejlesztési programcsomagjának kidolgozása Napköziotthon felújítása Művelődési ház felújítása

Taktaharkány

Közvilágítás korszerűsítése Vízmű korszerűsítés Iskola tetőszerkezetének felújítása Szociális intézmények akadálymentesítése Szennyvízelvezető rendszer és tisztítótelep kiépítése Taktaszada községgel együtt

Taktakenéz

Óvoda felújítása és fűtéskorszerűsítése Óvoda-konyha- ebédlő felújítása Művelődési ház belső felújítása


- 108 -


Közvilágítás korszerűsítése Belterületi utak részbeni kiépítése Vas-mangántalanító mű Általános Iskola és Óvoda bővítése és rekonstrukciója Útfelújítás Művelődési ház építése Új bekötöút építése Taktaszada

Általános iskola felújítása Temető, ravatalozó felújítása Közvilágítás korszerűsítése Napközi otthonos óvoda felújítása és bővítése

Tállya

Tiszalúc

Újcsanálos

Polgármesteri Hivatal épületének felújítása Teleház kialakítása Promenád közösségi tér kialakítása Sportöltöző felújítása Óvoda felújítása Belterületi utak felújítása Önkormányzati szervezetfejlesztés Óvodaépítés Gyöngyvirág utca felújítása I. ütem Alkotmány úti vízrekonstrukció I. ütem Gárdonyi u. felújítása Házi és fogorvosi rendelő felújítása Szennyvízcsatorna hálózat kiépítése Szennyvízelvezető rendszer és tisztítótelep kiépítése Óvoda bővítése Iskolabővítés Vízelvezető árok rekonstrukció Polgármesteri Hivatal épületének belső felújítása


A települési önkormányzatok a kérdőívben szereplő jelenleg kidolgozás vagy elbírálás alatt lévő projektek, pályázatok körébe a korábbiaktól némileg vegyesebb témaköröket felölelő elképzeléseket soroltak. A projektek egy része továbbra is infrastrukturális fejlesztésekre irányul, pl. iskola és óvoda bővítése, felújítása (Bekecs, Golop, Megyaszó, Mezőzombor, Rátka, Szerencs, Taktaharkány, Taktaszada, Tiszalúc, Újcsanálos), útépítés (Alsódobsza, Mezőzombor, Tállya, Legyesbénye, Szerencs, Taktaharkány, Taktakenéz, Tiszalúc, Újcsanálos). Ugyanakkor megjelentek olyan új típusú fejlesztési elképzelések, mint pl.: községszépítés (Bekecs), látványpark létrehozása (Legyesbénye), parkerdő, sétány, pincetelkek kialakítása (Rátka), kábeltévé kiépítése (Sóstófalva), vincellériskola, illetve roma közösségi ház létrehozása (Tállya). A fejlesztési elképzelések sikeres megvalósításának, illetve a hatékony forrásszerzésnek az egyik fontos eleme az, hogy van-e a térségi önkormányzatoknál, érdekelt szervezeteknél megfelelő projekt-előkészítési, pályázatírói kapacitás. A Szerencsi kistérség települései körében végzett felmérésre aktívan reagálók válaszaiból az derül ki, hogy a 18 településből


- 109 -


13 önkormányzatnál van olyan munkatárs, aki pályázatírással foglalkozik. Ez rendszerint 1-2 főt jelent, de Tiszalúcon 3 munkatárs feladatköre terjed ki erre a témára. A fejlesztések térbeli lehetőségeit, valamint a felmerülő igényeket tervezési keretek közé foglaló településrendezési tervvel Alsódobsza, Bekecs, Golop, Legyesbénye, Megyaszó, Prügy, Rátka, Sóstófalva, Szerencs, Taktaharkány, Taktaszada, Tállya, Tiszalúc és Újcsanálos is rendelkezik, míg településfejlesztési koncepcióval csak Legyesbénye, Mád, Sóstófalva, Szerencs, Taktaharkány, Taktakenéz, Taktaszada, Tállya és Tiszalúc. Eddig megvalósult és folyamatban lévő fejlesztések a kistérségben Összefoglaló következtetések •

Az eddigi fejlesztések a jelentős infrastrukturális hiányosságok felszámolására irányultak, de megjelennek a településkép rendezésére irányuló törekvések is.

•

A folyamatban lévő és tervezett fejlesztések nagy része hasonló tematikus megoszlást követ az elmúlt öt év fejlesztéseihez, de megjelentek újabb fejlesztési elképzelések is.

•

A települések többségén van pályázatírással is foglalkozik.


az

önkormányzatnál

olyan

munkatárs,

aki

- 110 -


6. SWOT-ANALÍZIS 6.1 A SWOT elemzés összefoglalása A SWOT elemzés négy elemének áttekintése után egyértelműen körvonalazódik, hogy a Szerencsi kistérségnek számos fejlesztési potenciálja lehet, azonban a lehetőségek realizálását, az erősségek kihasználását több gyengeség nehezíti. A gyengeségek több eleme gazdasági és demográfiai helyzetre vezethető vissza. A SWOT analízis egyes megállapításainak összevetésével meghatározhatók azok a területek, amelyek stratégiai szempontból kiemelt figyelmet érdemelnek. Az elemzés során megvizsgáljuk, hogy melyek a kistérség azon erősségei, amelyekre építhet, és melyek azok a gyengeségei, amelyek kiküszöbölésére törekednie kell. A belső erősségeket és gyengeségeket összevetjük a külső – a stratégia által nem befolyásolható – pozitív és negatív tendenciákkal, tényezőkkel. A kistérség erősségei önmagukban nem képesek ellensúlyozni a gyengeségeket, azonban a környezet által kínált lehetőségekre építve esély van arra, hogy a kistérség kitörjön elmaradott helyzetéből. A lehetőségek egyrészt a kistérség erősségeinek kihasználását támogatják, másrészt a gyengeségek leküzdését segíthetik. A veszélyek felerősíthetik a kistérség már meglévő gyengeségeit, ennek esélyét a stratégiaalkotásnál kell kivédeni.


- 111 -


ERŐSSÉGEK • • •

• • • •

• • •

• •

A kistérség 9 települése a világörökség részét képezi. A kistérség neve országosan ismert „márkanév”. Kedvező elhelyezkedés: Miskolc 30 km-re, Nyíregyháza 50 km-re, határátkelő Szlovákia felé 50 km-re található. Országos átlag feletti a föld aranykorona értéke a kistérség több területén. Hegyalja kistájon kiváló minőségű szőlőterületek találhatóak. A Kesznyéteni Tájvédelmi Körzeten és több természetvédelmi terület áll helyi védettség alatt. Vannak olyan települések, amelyek jelentős ásványkinccsel (riolit, andezit, riolittufa és andezittufa) rendelkeznek, az erre épülő bányászat fontos szerepet tölt be a helyi gazdaságban. Integrátor szervezetek és szövetkezetek működnek a kistérségben. Az Internet hozzáférés minden településen biztosított. Ipari hasznosításra alkalmas területek állnak rendelkezésre: Szerencsi Ipari Park, cukorgyári terület. Közoktatási intézményekkel való ellátottság megfelelő a kistérségben. A kistérségben nagyszámú képzett munkaerő áll rendelkezésre.

GYENGESÉGEK • •

• • • • •

• • • •

• • • • • • • • •

•


Folyamatosan csökken a kistérség népessége. Kedvezőtlen a gazdasági aktivitás alakulása: alacsony a foglalkoztatottak, magas az eltartottak, inaktívak, munkanélküliek részaránya. Alacsony a népesség iskolai végzettsége. Magas a segélyben részesültek aránya. A roma lakosok (részarányuk 17,8%) társadalmi integrálása problémát jelent. Több olyan település van, ahol az oktatási intézmények műszaki színvonala nem megfelelő. A házi- és gyermekorvosokkal való ellátottság nem megfelelő, nincs kórház és kevés a gyógyszertár. A szociális ellátás (idősek bentlakásos otthona) nem minden településen elérhető. Alacsony az erdősültség szintje. A birtokszerkezet elaprózott. Alacsony a szálláshely-kapacitás kihasználtsága, valamint az egy vendégre eső vendégéjszakák száma. Sok a tőkeszegény kisvállalkozás, és a kényszervállalkozás a kistérségben. A cukorgyár bezárása jelentősen növelte a munkanélküliséget a kistérségben. A Szerencsen átmenő főút környezetszennyező hatása nagy. A kistérség közutjainak rossz a minősége. Kevés a kiépített kerékpárút a kistérségben. Több olyan település van, ahol jelenleg nincs kiépítve a szennyvíz-hálózat. A térség mélyebben fekvő részei ár- és belvízveszélyeztetettek. Több területen is az együttműködés hiányosságai problémaként jelentkeznek a kistérségben. Az eltérő adottságok, fejlődési lehetőségek következtében a kistérségen belüli különbségek tovább növekednek. A térségi marketing-akciók területén kevés az összefogás.

- 112 -


LEHETŐSÉGEK •

•

•

• • •

• • •

•

Elkezdődött országos és regionális szinten a 20132020 közötti EU-s programozási időszak tervezése – a kistérségi érdekek érvényesítése kiemelt hangsúlyt kap. A 37-es főút tervezett négysávosítása, valamint a tervezett 39-es számú főút megépülése javítja a kistérség elérhetőségét. Logisztikai és infrastrukturális szempontból a kedvező területek felértékelődnek: a cukorgyári terület ipari hasznosításra alkalmas. A befektetői érdeklődés növekszik a kistérség iránt. Fokozódik a kereslet a magas feldolgozottsági szintű mezőgazdasági termékek iránt. Gazdasági együttműködések (integrátor szervezetek, szövetkezetek, társulások) szerepe felértékelődik. Növekszik az aktív, a gasztronómiai és a kulturálistörténelmi turizmus iránti kereslet. A világörökségi helyszínek megóvásának, tervezett kezelésének fontossága növekszik. A szalmatüzelésű erőmű működése során keletkező hulladékhő ipari és közüzemi hasznosításra alkalmas. Az öko-, kulturális- és borturizmus iránti kereslet tovább növekszik.

VESZÉLYEK •

•

• •

•

•

•

Az EU mezőgazdasági politikája miatt tovább élesedik a verseny a mezőgazdasági termékek piacán. A közeljövőben létrejövő kistérségen kívüli turisztikai infrastrukturális és attrakciófejlesztések csökkentik a kistérség idegenforgalmi versenyképességét. A szerencsi kistérség és az ország többi kistérsége közötti jövedelmi különbség növekszik. A gazdaságpolitikai tényezők kedvezőtlen alakulása miatt a befektetői érdeklődések csökkennek. A kevesebb munkalehetőség és az alacsonyabb kereseti lehetőségek következtében a szakképzett munkaerő elvándorlása fokozódik. Hátrányos helyzetű csoportok aránya tovább növekszik az érintett településeken, emiatt növekedhetnek a szociális problémák. A szabályozási politika tovább korlátozza a bányászati lehetőségeket.

6.2 Stratégiai következtetések A térség legfőbb erősségét kedvező logisztikai elhelyezkedése adja, aminek a gazdaságiturisztikai kihasználhatóságát azonban gyengíti az úthálózat alacsony minőségi szintje és a kistérségi attrakciók ismertségének hiánya. A kistérségben a szálláshely-kapacitás kihasználtsága nem megfelelő annak ellenére, hogy a kistérség erőssége az országosan ismert neve – a Szerencsi csokoládé miatt. Az EU-csatlakozással kibővült fejlesztési források, valamint a világörökségi helyszínek megóvásának, tervezett kezelésének megnövekedett fontossága lehetőséget kínálnak a kistérség számára a megnövekedő gasztronómiai, kulturális-történelmi turizmus iránti kereslet kielégítésére. Erősségeként tarthatjuk számon továbbá, hogy Magyarország egyik fő közúti közlekedési tengelye kettészeli a kistérséget, így a települések megközelíthetősége viszonylag kedvező. Kiemelten fontos a térség fejlődését elősegítő infrastruktúra fejlettségi szintjének növelése, a helyi, megyei közúti és vasúti kapcsolatok és a kommunális infrastruktúra további fejlesztése, mert ezek a tényezők alapvetően meghatározzák a térségbe irányuló befektetéseket a jövőben. Ugyanis kihasználható lehetőséget jelent, hogy a gyorsforgalmi-úthálózat kiépítése vélhetően a 2010-es években eléri a térséget. A Nemzeti Közlekedésfejlesztési Stratégia részét képezi mind a 37-es felújítása, mind a 39-es főút megépítése. A 37-es főút négysávossá alakítása – egyelőre 2,5 km-es szerencsi szakaszon – a tervek szerint 2010. év végére befejeződik. A 39. számú főút – ami vélhetően Tállya mellett halad majd el – az M30-as gyorsforgalmi út (Encs) és az M3-as autópálya (Hajdúnánás) közötti szakaszát köti majd össze, jelentősen csökkenti majd az észak-déli irányú tranzitforgalmat a kistérség meglévő útjain. Ugyanakkor további lehetőségként fogalmazhatjuk meg azt, hogy felértékelődhetnek a logisztikai szempontból kedvező területek. A kistérség idegenforgalmi versenyképességének növekedését veszélyeztetik a kistérségen kívüli turisztikai fejlesztések, mint Sárospatakon a fürdő felújítás, a Tokaji Patkó-bánya (Fesztiválkatlan) vagy


- 113 -


a Zemplén Kalandpark Sátoraljaújhelyen. A kistérség számára a turizmus helyi adottságokra (bor- és kulturális turizmus) épülő, valamint a fejlesztésre szoruló ökoturizmus hangsúlyozásában kínálkozik lehetőség. A kistérség fejlődése szempontjából az emberi erőforrások minősége és összetétele rendkívül fontos. A kistérség erősségét jelentő oktatási intézményekkel való ellátottság ellenére a népesség iskolai végzettsége alacsony. A Szerencsen működő két középiskola oktatási struktúráját jobban kellene igazítani a térségi és megyei munkaerő piac keresleti igényeihez. A népesség iskolai végzettségének különbségei, a kistérségi magas munkanélküliség, annak kedvezőtlen összetétele a kistérségen belül koncentráltan jelentkezik egyes településeken. Mindez szociális problémákhoz vezet. A szociális helyzetet tovább nehezíti, hogy magas a tartósan munka nélkül lévők aránya. Emellett rendkívül alacsony a kistérségben a lakosság aktivitási aránya, és magas az eltartott népesség száma. Mindezekből kifolyólag jelentős szabad munkaerő van a kistérségben, melyet vissza kell vezetni a munkaerőpiacra, a gazdaságba. E személyek munkaerő-piaci re-integrálására lehetőséget kínál a szociális tárca által is támogatott közfoglalkoztatási programok, amelyben felértékelődik az önkormányzatok szerepe. A kistérség lehetőségei közt szerepelnek a képzések és átképzések növekvő mértékben történő megvalósítása, melyek hatására csökken a munkanélküliek száma, és javul a munka világába történő integrálódásuk. Azonban az átképzéseknek szintén a munkaerő-piaci keresletet kell szolgálniuk. Komoly kockázatot jelent ebből a szempontból a munkalehetőségek további beszűkülése és az országos átlagnál lényegesen alacsonyabb kereseti lehetőségek, melyek hosszú távon veszélyeztetik a szociális biztonságot. Bár a térségből a szakképzett fiatal munkaerő nagy része kiáramlik, a korábban a helyi iparban dolgozó szakembergárda egyelőre jelen van a kistérségben. Ezt az erősséget az ipari vállalkozások térségbe vonzására lehet felhasználni. Gyengeség, hogy mind a vándorlási egyenleg, mind a természetes szaporodás negatív képet mutat, a népesség számát tekintve lassú fogyás figyelhető meg. A helyi lakosság elöregszik, ami hosszabb távon egyes települések elnéptelenedéséhez vezet. A népességen belül magas a hátrányos helyzetű és a roma lakosok aránya, akik egy része szegregáltan él, és jelenleg a társadalomba való beintegrálódásuk problémát okoz, valamint szociális feszültséget gerjeszt. Ezzel szemben más településeken a túlnépesedés, a munkaképes korúak alacsony aránya és a foglalkoztatás alacsony szintje további szociális problémák kialakulásának a veszélyét hordozza. Az elvándorlás egyik oka a helyi vállalkozások gyenge jövedelemtermelő- és munkahelyteremtő képessége, a versenyképes munkahelyek hiánya, és a keresetek alacsony szintje. Ennek felszámolására a térségnek ki kellene használnia az alternatív gazdasági lehetőségekben és a térség foglalkoztatását segítő külső forrásokban rejlő lehetőségeket. A hátrányos helyzetből származó negatív hatások csökkentése érdekében szociális-biztonságra, ennek érdekében pedig munkahelyteremtő beruházásokra, illetve azok megvalósulásának elősegítésére van szükség a térségben. A településeken összességében magasabb a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya a megyei és az országos átlaghoz viszonyítva, valamint kedvező adottságai (a termőföldek aranykorona értéke magasabb a megyei átlagtól) miatt fontos szerepet tölt be a térség gazdasági-társadalmi életében. A kistérség ezen erősségét negatívan befolyásolja az a tény, hogy a helyben történő feldolgozás szintje egyelőre alacsony. További gyengeség, hogy az térség egyik fő mezőgazdasági terménye a cukorrépa iránti kereslet megszűnt. Ezt a gyengeséget felszámolva, szakirányú mezőgazdasági képzésekkel kiegészítve növelni kellene tehát az agrárium hozzáadott értékét a térségben. A térség számára lehetőséget jelenthetne a magas feldolgozottsági szintű mezőgazdasági termékek iránti kereslet növekedése. Ezzel szemben a térség mezőgazdaságára veszélyt jelenthet az EU agrárpolitikájának kedvezőtlen változásai.


- 114 -


Továbbá, a mezőgazdaság modernizációjának, környezetbarát fejlesztésének lehetőségét segíti az a tény, hogy több támogatási forrás nyílik meg a gazdák előtt. Ennek kihasználásához szükséges azonban a megfelelő szintű információátadás, és a térségben felhalmozott pályázat-készítési és projekt-megvalósítási tapasztalat kihasználása, valamint szükséges a mezőgazdasági szereplők együttműködésének növelése. A térségi szereplők közös agrárstratégia kidolgozása és ezen alapuló fejlesztések révén növelhetik a termékek hozzáadott értékét, versenyképes és keresletorientált mezőgazdasági termékeket létrehozva. A térség gazdasági életének erősségét jelentik a helyi integrátor szervezetek és szövetkezetek, amelyek magukban hordozzák a lehetőségét, hogy kistérségi szintű forrásokhoz jussanak hozzá. A vidékfejlesztési programokban rejlő lehetőségek kihasználására a Dél-Zempléni Nektár LEADER egyesület segítheti a kistérségi gazdasági szereplőket, és az együttműködés szorosabbá tételét. A Szerencsi Ipari Park kedvező infrastrukturális feltételeket kínál a térségbe érkező külső befektetések számára. Szükséges azonban a jelenleg elégtelen üzleti szolgáltatói szféra fejlesztése, a munkaerő képzése. Továbbá a lehetőséget gyengíti annak a veszélye, hogy a térség elérhetőségét segítő további fejlesztések késnek. További ipari hasznosításra alkalmas területek vannak jelen még néhány településen, az ezekben rejlő lehetőségeket leginkább a kistérségi szereplők közös, tervezett keretek közötti együttműködésével lehetne leginkább kihasználni. A befektetői érdeklődés növelése érdekében tehát ezen területekben rejlő potenciál kihasználása komoly lehetőséget jelenthet. A külső befektetők vonzásának lehetősége a gazdaság fellendülése és a foglalkoztatás bővülés érdekében elengedhetetlen. Komoly veszélyt jelent a helytelen makrogazdaság-politika miatt a befektetői érdeklődés elmaradása a térségben. Ennek megakadályozása, a bekövetkezés valószínűségének csökkentése érdekében szükséges a nem megfelelően kiépített térségi és szakmai kapcsolatrendszer gyengeségének felszámolása. A kistérségi célok elérése érdekében szükséges a következő EU-s programok tervezésébe való bekapcsolódás, és a Szerencsi kistérség érdekérvényesítése a tervek készítése során. Összefoglalva a lényegi megállapításokat, elmondható, hogy bár a bemutatott erősségek és gyengeségek, valamint az ezekhez kapcsolódó lehetőségek és veszélyek településenként különböznek, a kistérség meglévő adottságaira támaszkodva, kihasználva a korábbi pályázási tapasztalatokat, megfelelő együttműködéssel csökkenthetők a települések közötti fejlettségi különbségek. A térségi fejlesztések összehangolása, a közös célkitűzések a gazdaságban és a társadalomban hosszú távon meghatározzák a kistérség fejlődését.


- 115 -


7. A SZERENCSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 7.1 A jövőkép A kistérség vezetése széleskörű konzultációra alapozva megfogalmazta a kistérség jövőképét: „A Szerencsi kistérség az egyedi értékek megtartása mellett stabil gazdasága révén megélhetést, valamint szociális biztonságot nyújt a lakosok számára, melyek a fejlett infrastrukturális és vonzó környezeti feltételekkel együtt a minőségi élet alapját jelentik. A természeti értékek megőrzésének figyelembevételével a kistérség fejlődését a helyi adottságokra alapozott környezetvédelem és bioenergetika, az öko-, kulturális-, és borturizmus valamint a belső kohéziót erősítő együttműködés határozza meg.” Az ambíciózus jövőkép egy olyan kistérséget tár elénk, amelyben a fenntartható módon fejlődő, versenyképes, kiemelten az környezetvédelemre és bioenergetikára, valamint az öko-, kulturális- és borturizmusra építő gazdaság stabil foglalkoztatást, megfelelő jövedelmet és ezen keresztül megélhetést biztosít a térségben élőknek. Ez jelenti a kistérség fejlődésének, a minőségi életnek az egyik lényeges alappillérét. Ezen túlmenően a kistérség jövőképe azt is hangsúlyozza, hogy a kistérség vezetői számára a gazdaságilag aktív népesség mellett azok is fontosak, akik valamilyen oknál fogva nem versenyképesek a munkaerőpiacon: lényeges eleme a jövőképnek, hogy számukra is megadatik a szociális biztonság lehetősége. Végül, de nem utolsósorban a jövőkép arra is kitér, hogy a prosperáló gazdaság, stabil foglalkoztatás és szociális biztonság önmagukban nem elegendőek a minőségi élethez: nagyon lényeges, hogy a kistérségben élők számára fejlett infrastrukturális feltételek és vonzó természeti és épített környezet egészítsék ki a jó megélhetést. Ha áttekintjük a kistérség jelenlegi helyzetét a részletes helyzetfeltárás, valamint az arra alapozott SWOT analízis alapján, akkor azt láthatjuk, hogy jelenleg a Szerencsi kistérség egyrészről számos nehézséggel, problémával küszködik, másrészről pedig nagyon sok – jelenleg még kihasználatlan – lehetőséggel is szembesül. A jövőképben leírt pozitív jövőbeli állapot természetesen önmagától nem következik be, ennek megfelelően a kistérség jelenleg válaszút előtt áll: amennyiben a jövőképben leírtakat valóban el szeretné érni, most szükséges összehangolt, és aktív cselekvés; ha ugyanis ez nem következik, be a kistérség állapota fokozatosan tovább romlik, elmaradottsága növekszik, és a jelenleg adott lehetőségek nagy része elszalasztott lehetőséggé válik. Szükséges tehát a kistérség számára egy átfogó fejlesztési stratégia megfogalmazása, amely felvázolja azokat a prioritásokat, amelyekre a kistérségnek a potenciálisan rendelkezésére álló – szűkös – erőforrásokat koncentrálnia célszerű. Bár a kistérség előtt álló kihívások tipikusak, és részletesen bemutatásra kerültek a korábbi fejezetek keretében, mégis stratégiai szemléletű áttekintésük segítheti a fejlesztési célkitűzések és prioritások megfogalmazását.

7.2 A kihívások A Szerencsi kistérség előtt álló legfontosabb kihívások az alábbiakban összegezhetőek:


- 116 -


•

Bár a kistérség földrajzi helyzete a viszonylag kedvező, a nagyobb hazai és nemzetközi gazdasági centrumokból jelenleg nehézkesen elérhető, és belső elérhetőségi viszonyai is sok szempontból kedvezőtlenek.

•

Az előző pontban megfogalmazottakkal szorosan összefügg, hogy a kistérség megközelíthetősége az elkövetkező években jelentős mértékben javulni fog; ez pozitív fejlemény, a kihívást az jelenti, hogy képes lesz a kistérség ezt a lehetőséget kihasználni, és az ebből származó hasznokat, előnyöket a kistérség minél nagyobb részére kiterjeszteni.

•

A kistérség gazdasága – a cukorgyár bezárásával – olyan meghatározó elemét veszítette el, aminek pótlására jelenleg a szalmatüzelésű erőmű lehet képes. A kihívást az jelenti, hogy ezt a fejlesztést mind a környezetvédelemmel, mind a Világörökségi címmel, mind a társadalmi elvárásokkal kellőképpen össze tudják hangolni.

•

A kistérséget jelenleg törékeny gazdasági szerkezet jellemzi, és szinte valamennyi gazdasági ágban – kiemelten a mezőgazdaságban – közös probléma a hozzáadott érték alacsony szintje; további, a gazdasággal összefüggő kihívás, hogy alacsony a vállalkozássűrűség, és a vállalkozások többségének nagyon korlátozott a versenyképessége.

•

Jelentős részben az előző ponttal összefüggésben, kevés a kistérségben a munkahely, magas a munkanélküliség, és a munkanélküliek között is magas a tartós munkanélküliek aránya; összességében a kistérségben kiugróan magas az eltartottak aránya.

•

Bár a kistérség rendelkezik turisztikai adottságokkal, jelenleg ezek nincsenek kellőképpen kihasználva. A kistérség turisztikai fejlesztése az együttműködés és a közös akciók megvalósításának kihívásával néz szembe.

•

Sajnálatosan alacsony az átlagos képzettségi szint, ami jelentős mértékben rontja a térség versenyképességét.

•

A kistérség jó néhány településén még mindig nem megfelelően kiépült, hiányos a kommunális infrastruktúra; különösen alacsony a szennyvíz- és csapadékvíz elvezető hálózat kiépítettsége, valamint komoly hiányosságok jellemzőek a hulladékgazdálkodás terén is, ami nem csak az életminőséget befolyásolja negatívan, hanem környezeti veszélyeket is hordoz.

•

Alapvetően jellemzi a kistérséget a belső források hiánya, ami gátat szab a kistérség által indukált fejlesztéseknek.

A lista jól mutatja, hogy a kistérségnek számos kihívással kell szembenéznie. Olyan stratégiát kell megfogalmaznia, amely képes komplex, összehangolt választ adni ezekre a kihívásokra. Annak érdekében, hogy a stratégia a kihívásokra reagálni tudjon, a jövőképre alapozva olyan általános célkitűzést kell megfogalmazni, ami alapján a fejlődés egy átfogó cél elérését biztosítja. A kistérség átfogó célja a következő: A települések heterogén adottságain alapuló, összehangolt, hosszú távú fejlesztések megvalósítása révén a Szerencsi kistérség gazdasági, társadalmi egyensúlyának a megteremtése és a fejlődés dinamizálásához szükséges feltételek biztosítása.


- 117 -


7.3 A stratégiai keret Szerencsére a kistérség vezetői felismerték, hogy nem halogatható tovább a beavatkozás, és most számos tekintetben kedvezőek a feltételek az aktív fellépésre; azt is belátták, hogy az eddigi elaprózott, többnyire kizárólag egyéni települési érdekeket szolgáló elaprózott fejlesztések helyett (illetve mellett) összehangolt cselekvésre, egy integrált stratégia megvalósítására van szükség. Az is tudatosult, hogy a rendkívül korlátos erőforrások eredményes felhasználása csak és kizárólag megfelelő koncentráció mellett lehetséges – a források porlasztása nem vezet célra, és valamennyi probléma egyidejű kezelése nem lehet sikeres. Végül, de nem utolsósorban, követelményként fogalmazódott meg, hogy alapvetően cselekvésorientált stratégiára van szükség. Olyan stratégiára, amely nem csak kijelöl célokat, prioritásokat, beavatkozási területeket, hanem megfogalmaz olyan kulcsfontosságú fejlesztési csomópontokat, amelyek meghatározó, központi elemei lehetnek a stratégiának, amelyek köré a fejlesztési projektek csoportosíthatóak. Mindezen szempontok messzemenő figyelembevételével kerültek megfogalmazásra a Szerencsi kistérség fejlesztésének stratégiai keretei. A kistérség jövőképe azt tükrözi, hogy – mint bármely kistérségben – a leglényegesebb, hogy a kistérséget alkotó települések jólétet, versenyképes életminőséget tudjanak biztosítani lakóik számára. A minőségi élet egyik leglényegesebb összetevője – ahogyan erre a jövőkép egyértelműen rá is mutat – a prosperáló, jól működő gazdaság, amely foglalkoztatást és megélhetést biztosít az aktív népesség számára. Ennek a csírái ugyan adottak a kistérségben, azonban a kistérség gazdasága jelenleg nem megfelelő szintű foglalkoztatást biztosít, a gazdaság nem megfelelően diverzifikált. Mindemellett alacsony a vállalkozássűrűség, és a vállalkozások jelentős részének a versenyképessége sem megfelelő. A javasolt stratégia egyik lényeges pillére ennek megfelelően mindenképpen a gazdaság fejlesztése, versenyképességének javítása. A gazdaság fejlesztése keretében a kistérség számos kihívással néz szembe, de ugyanakkor jó néhány adottságra is építhet. Fontos adottsága a kistérségnek, hogy jelentős mezőgazdasági termelési potenciál áll rendelkezésre, és lényeges szerepet játszik a szőlészet-borászat (a Hegyalja településein), valamint a gyümölcstermesztés. Problémát jelent ugyanakkor, hogy nagyon kevés a helyi feldolgozó-kapacitás, és ezzel összefüggésben a mezőgazdasági termékek hozzáadott értéke általában alacsony. A mezőgazdasági adottságok kihasználása, a mezőgazdaság versenyképesség javítása tehát mindenképpen lényeges feladat; ennek keretében célszerű a tájjellegű termékekre támaszkodva a szőlészet-borászattal, a gyümölcstermesztéssel és a szántóföldi műveléssel foglalkozók együttműködésének erősítése, valamint a kapcsolódó feldolgozó kapacitások fejlesztése. A gazdaság fejlesztése szempontjából komoly lehetőséget jelent, hogy a kistérség földrajzi elhelyezkedése kedvező – az M3-as autópálya és az M30-as gyorsforgalmi út megépülése következtében. A vélhetően a közeljövőben megvalósuló, a kistérséget közvetlenül érintő közlekedési infrastruktúra fejlesztése – 37-es út négysávosítása Szerencsig, jelentősen javítják majd a térség megközelíthetőségét. Vannak olyan vélemények, hogy megközelíthetőség javulása önmagában gazdaságfejlesztő hatású, automatikusan eredményezi a térségi gazdaság élénkülését. Hazai és európai tapasztalatok azonban egyaránt azt bizonyítják, hogy az autópálya (és más, hasonló jelentős infrastrukturális fejlesztések) akkor tudnak tényleges és fenntartható gazdaságfejlesztő hatást gyakorolni, amennyiben a térség gazdasága keresletet indukál a szükséges infrastrukturális fejlesztések irányába. A két tényező – gazdaság és közlekedési infrastruktúra – tehát szorosan összefügg. A javasolt stratégia egyik további lényeges eleme ennek megfelelően, hogy végre


- 118 -


kell hajtani azokat a fejlesztéseket, amelyek megalapozhatják az elérhetőség javulásával összefüggő pozitív hatások kiaknázását. Feltétlenül szükséges egyrészt vállalkozások letelepítésére alkalmas területek továbbfejlesztése az autópálya irányába vezető 37-es út közelében, másrészt azon belső közlekedési útvonalak fejlesztése, amelyek lehetővé teszik, hogy a fejlesztő hatás a kistérség minél nagyobb részére kiterjedjen. Amennyiben a fejlesztésekhez befektetés-ösztönzési és marketing akciók is kapcsolódnak, az a kistérségbe érkező külső vállalkozói tőke megnövekedését is eredményezheti, ami részben választ jelenthet a forráshiánnyal összefüggő problémákra. Az egyelőre pontos nyomvonal nélküli, csak tervezett 39. számú főútvonal észak-déli irányban csökkenthetné a kistérséget érintő teherforgalom kedvezőtlen hatásait, illetve javíthatná a kistérség összeköttetését nemcsak az Észak-alföldi régióval, de Szlovákiával is. Turisztikai szempontból is jelentős lehet az észak felé irányuló közlekedés fejlesztése, ugyanis 2013-ban a szlovákiai Kassa lesz Európa egyik kulturális fővárosa. A megközelíthetőség javulása azonban nem csak termelő vállalkozások letelepülését segítheti elő, hanem hozzájárulhat a kistérség turisztikai potenciáljának jobb kiaknázásához is. Jelenleg a kistérség turisztikai adottságai nem megfelelő mértékben kihasználtak. Nem várható ugyan, hogy a kistérségben az idegenforgalom meghatározó gazdasági ággá váljon, de az eddiginél komolyabb szerepet tölthet be (különösen az öko-, és borturizmus, valamint az rendezvényturizmus), és jelentős kiegészítő bevételi forrást jelenthet a kistérség bizonyos részein. A turizmus megerősítése érdekében egyrészt a turisztikai infrastruktúra fejlesztése fontos – ideértve a közösségi turisztikai létesítmények, vonzerők fejlesztését, valamint a falusi szálláshelyek minőségének javítását –, másrészt pedig a turisztikai marketing tevékenység javítása – programcsomagok, vonzó térségi rendezvények kialakítása. Végül a gazdasági fejlődés megalapozásának egy további lényeges eleme, hogy olyan képző és átképző rendszer működjön, amely a gazdaság igényeihez képes rugalmasan igazodni, és versenyképes tudással és készségekkel vértezi fel a munkaerőt. Önmagában persze a jól működő gazdaság, megfelelő szintű foglalkoztatás nem elegendő feltétele a minőségi életnek, mindenképpen lényeges, hogy a kistérségben élők számára adottak legyenek a megfelelő fizikai infrastrukturális feltételek, vonzó természeti és épített környezetben élhessenek. A stratégia másik lényeges pillére ennek megfelelően a természeti és épített környezet javítása, valamint a fizikai infrastruktúra fejlesztése. Az infrastruktúra fejlesztés vonatkozásában az egyik fontos feladat – a gazdaságfejlesztéshez kapcsolódóan már említett – útfejlesztések. Az útfejlesztéseket úgy kell megvalósítani, hogy azok szinergikusan egészítsék ki a gazdaságfejlesztési, környezetvédelmi és turisztikai célkitűzéseket. Éppen ezért kiemelten szükséges koncentrálni a kistérséget feltáró utak fejlesztésének ösztönzésére, amelyek kisebb településekre is kiterjeszthetik a kistérséget elérő országos főközlekedési utak építésének pozitív hatásait. Hasonlóan fontos az elkerülő gazdasági és szállítási utak fejlesztése is, amely a környezetterhelés csökkentéséhez járulhat hozzá jelentős mértékben. Végül, de nem utolsósorban a turisztikai vonzerő növeléséhez járulhat hozzá a kerékpárutak hálózattá történő fejlesztése és bekapcsolása az európai kerékpárforgalomba (EuroVelo 11). A kistérségben jelentős bányászati tevékenység, és ahhoz kapcsolódóan jelentős szállítási tevékenység folyik nagy tengelyterhelésű tehergépkocsikkal. Ezen tevékenységek komoly környezeti terhelést jelentenek, ezeknek a terheléseknek, negatív hatásuknak a felmérése, valamint a környezet megóvását szolgáló cselekvési terv kialakítása kiemelt fontosságú. Szintén fontos a természeti környezet védelme érdekében a közműolló csökkentése, a szennyvíz-elvezetés és kezelés megoldása a problémás területeken. Hasonlóan jelentős feladat a korszerű hulladékgazdálkodás feltételeinek megteremtése a térség egészében. Végül, a természeti környezet megóvásán túlmenően fontos az épített környezet védelme, javítása, ami szintén összefügg a turizmus fejlesztésével is. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010.

- 119 -


Stratégiánk harmadik pillére szintén szorosan kapcsolódik a jóléthez, és a minőségi élet feltételeinek megteremtéséhez. Míg az erősödő gazdaság munkahelyeket és megélhetést biztosít az aktív népesség jelentős részének, addig vannak olyan rétegek – az időskorúak, a munkaerőpiacon már nem versenyképes hátrányos helyzetű csoportok, – akiknek a helyzetét nem, vagy csak közvetve és nagyon kis mértékben javítja a gazdaság fejlődése. Számukra kritikus fontosságú, hogy a kistérségben jól működő szociális ellátás álljon rendelkezésre. Ez feltétlenül megköveteli a szociális ellátórendszer egészének, kiemelten az infrastruktúrájának fejlesztését a térség egészében, de különösen a kisebb, periférikus településeken. Fontos azonban az is, hogy azok, akik a munkaerőpiacon valamilyen oknál fogva nem versenyképesek, ne távolodjanak el teljesen a munka világától. Ennek érdekében olyan foglalkoztatási (pl. közmunkajellegű) programokat kell indítani, amelyek szinergikusan egészítik ki, támogatják a javasolt stratégia valamely másik elemét (pl. településkép javítása közmunkások bevonásával). A közszolgáltatások fejlesztése szintén hozzájárul a minőségi élet biztosításához. Szükséges mind a közintézmények infrastrukturális fejlesztése, mind a közigazgatási rendszer működésének hatékonyabbá tétele. A hatékonyságnövelés érdekében szükséges a jelenlegi közigazgatási rendszer működésének felülvizsgálata, a fejlesztendő területek beazonosítása és a hatékonyságnövelést célzó cselekvések kialakítása és következetes véghezvitele. A javasolt komplex stratégia felvázolt pillérei együttesen és egymást erősítve hosszú távon megteremthetik a minőségi élet, a jólét feltételeit a kistérségben.

7.4 Stratégiai célok és prioritások A kistérség jövőképe, valamint az előzőekben felvázolt stratégiai keretek alapján egyértelműen kijelölhetőek a kistérség fejlesztésének stratégiai céljai, és hozzájuk rendelhetőek a fejlesztési prioritások, amelyek együttes megvalósulása az átfogó cél teljesüléséhez vezet. A Szerencsi kistérség komplex fejlesztési stratégiájának céljai az alábbiak: 1. A gazdaság versenyképességének erősítése és foglalkoztatás bővítés 2. A minőségi élet környezeti és infrastrukturális feltételeinek javítása 3. A szociális biztonság megteremtése A felvázolt stratégiai célok elérésének biztosítása érdekében – összhangban a bemutatott stratégiai kerettel – 6 fejlesztési prioritást fogalmaztunk meg: A. Mezőgazdasági tevékenységek ösztönzése Az első prioritás a kistérség mezőgazdaság hagyományaira épít, az ezen a területen felhalmozott tapasztalatokat aknázza ki. Alapvető célkitűzés a mezőgazdasághoz kapcsolódóan a termékek hozzáadott értékének növelése, a termelési hatékonyság javítása, valamint az értékesítési és marketing rendszer erősítése. Ennek érdekében a prioritás keretében javasoljuk a szőlészettel, borászattal, szántóföldi műveléssel és gyümölcstermesztéssel foglalkozó kis- és közepes vállalkozások együttműködésének erősítését, valamint az erdő-, és vadgazdálkodási tevékenységek ösztönzését.


- 120 -


B. Turizmusfejlesztés A következő prioritás a kihasználatlan turisztikai potenciálra építve a kistérség idegenforgalmának erősítését célozza meg, a turizmusfejlesztés alapvető feltételeinek megteremtésén keresztül. Ennek érdekében fontos feladatként jelenik meg a vonzó, komplex kistérségi attrakciók, valamint rendezvények kialakítása, közösségi turisztikai létesítmények kialakítása és meglévő vonzerők fejlesztése, valamint – összhangban a kistérség bizonyos részeinek adottságaival – az öko-, kulturális, és borturizmus ösztönzése, feltételeinek javítása. C. Gazdaságfejlesztés A kistérség jövőbeli fejlődését kiemelten befolyásolja a gazdasági stabilitás megléte. A gazdaságfejlesztés prioritás – amely szorosan összefügg a többi prioritással – központjában a térségi munkaerő magasabb foglalkoztatási szintje áll. A kistérségi adottságokra építve javasolt az ipari hasznosításra alkalmas területekben, a mezőgazdaságra épülő ipari tevékenységekben és a bioenergetikai fejlesztésekben rejlő lehetőségek kihasználása a foglalkoztatás bővítése érdekében. D. Épített és természeti környezet megóvása Ahogyan arra már rámutattunk, a prosperáló gazdaságon túlmenően a minőségi életnek fontos összetevője a vonzó természeti és épített környezet. Ezzel összhangban ez a prioritás a természeti és épített környezet megóvását és javítását célozza meg, olyan beavatkozásokon keresztül, mint a közlekedés és szállítás kistérségi hatásainak felmérése, a szennyvíz- és csapadékvíz kezelés javítása, a településkép javítása, valamint a hulladékgazdálkodás fejlesztése. E. Közlekedési és közintézményi infrastruktúrafejlesztés A minőségi életnek fontos összetevője a jó minőségű közlekedési infrastruktúra is. Ennek megfelelően ezen prioritás egyrészt a kistérség közlekedési feltételeinek javítását célozza. A beavatkozási területek kiemelten koncentrálnak a kistérséget feltáró utak fejlesztésének ösztönzésére, az elkerülő, belterületi, valamint gazdasági utak kiépítésére, valamint – jelentős részben a kistérség turisztikai fejlesztését is segítendő – egy jól működő kerékpárút-hálózat kialakítására. Másrészt ezen prioritás a közigazgatás infrastrukturális feltételeinek javítását is magában foglalja annak érdekében, hogy a közszolgáltatások fejlesztésére rendelkezésre álljanak a felújított és mindenki számára elérhető középületek. F. Humán szolgáltatások fejlesztése A kistérségi szintű stabil szociális háttér megteremtése, a szociális biztonság erősítése fontos célkitűzése a kistérségi stratégiának. Ennek érdekében jelen prioritás a kistérségi szintű humán szolgáltatások feltételeinek fejlesztését célozza meg. A beavatkozási területek a prioritás keretében a képzés és átképzés korszerűsítésére, foglalkoztatási programok megvalósítására, valamint a kistérségi szociális ellátórendszer fejlesztésére koncentrálnak. Valamint ezen prioritás másik elemei közé olyan tevékenységek tartoznak, amelyek hozzájárulnak a közigazgatási rendszer hatékonyságának növeléséhez.


- 121 -


Prioritások

Stratégiai Misszió célok

Jövőkép

7.5 A javasolt stratégia összefoglalása A szerencsi kistérség az egyedi értékek megtartása mellett stabil gazdasága révén megélhetést, valamint szociális biztonságot nyújt a lakosok számára, melyek a fejlett infrastrukturális és vonzó környezeti feltételekkel együtt a minőségi élet alapját jelentik. A természeti értékek megőrzésének figyelembevételével a kistérség fejlődését a helyi adottságokra alapozott környezetvédelem és bioenergetika, valamint az öko-, kulturális-, és borturizmus, valamint a belső kohéziót erősítő együttműködés határozza meg. A települések heterogén adottságain alapuló, összehangolt, hosszú távú fejlesztések megvalósítása révén a Szerencsi kistérség gazdasági-társadalmi egyensúlyának a megteremtése és a fejlődés dinamizálásához szükséges feltételek biztosítása. A gazdaság versenyképességének erősítése és foglalkoztatás bővítés

A. Mezőgazdasági tevékenységek ösztönzése

Beavatkozási területek

A/1. Gyümölcstermesztés ösztönzése

Szociális biztonság megteremtése

E. Közlekedési F. Humán és szolgáltatások közintézményi fejlesztése infrastruktúrafejlesztés

B. Turizmusfejlesztés

C. Gazdaságfejlesztés

D. Épített és természeti környezet megóvása

B/1. Borturizmusfejlesztés ösztönzése

C/1. Mezőgazdasági kiszolgáló és feldolgozóipar fejlesztés ösztönzése

D/1. A szennyvíz-, és felszíni csapadékvíz hálózat fejlesztése

E/1. A kistérséget feltáró útfejlesztések ösztönzése

F/1. Munkaerőpiaci igényeknek megfelelő képzés, átképzés

C/2. Megújuló energetikai és környezetvédelmi fejlesztések ösztönzése

D/2. A közlekedésiszállítási terhelés hatásainak mérséklése

E/2. Elkerülő, belterületi és gazdasági utak fejlesztése

F/2. Foglalkoztatási programok indítása, fenntartása

C/3. Iparterületek hasznosításának ösztönzése

D/3. A modern hulladékgazdálkodás megteremtése

E/3. Kistérségi F/3. Szociális kerékpárútellátórendszer hálózat fejlesztése kialakítása

D/4. Kistérségi kép javítása

E/4. Közintézmények infrastrukturális fejlesztése

A/2. Szőlészetiborászati KKV-k B/2. Turisztikai összefogás együttműködésének ösztönzése ösztönzése

A/3. Szántóterületek művelésének modernizálása

A minőségi élet környezeti és infrastrukturális feltételeinek javítása

B/3. Rendezvények, turisztikai attrakciók fejlesztése

A/4. Erdő-, és B/4. vadgazdálkodás Ökoturizmus ösztönzése ösztönzése


F/4. Közszolgáltatási rendszer fejlesztése

- 122 -


A prioritások beavatkozási területei: A. Mezőgazdasági tevékenységek ösztönzése A/1. Gyümölcstermesztés ösztönzése A/2. Szőlészeti-borászati KKV-k együttműködésének ösztönzése A/3. Szántóterületek művelésének modernizálása A/4. Erdő-, és vadgazdálkodás ösztönzése B. Turizmusfejlesztés B/1. Borturizmus-fejlesztés ösztönzése B/2. Turisztikai összefogás ösztönzése B/3. Rendezvények, turisztikai attrakciók fejlesztése B/4. Ökoturizmus ösztönzése C. Gazdaságfejlesztés C/1. Mezőgazdasági kiszolgáló és feldolgozóipar fejlesztés ösztönzése C/2. Megújuló energetikai és környezetvédelmi fejlesztések ösztönzése C/3. Iparterületek hasznosításának ösztönzése D. Épített és természeti környezet megóvása D/1. A szennyvíz- és felszíni csapadékvíz hálózat fejlesztése D/2. A közlekedési-szállítási terhelés hatásainak mérséklése D/3. A modern hulladék-gazdálkodás megteremtése D/4. Kistérségi kép javítása E. Közlekedési és közintézményi infrastruktúrafejlesztés E/1. A kistérséget feltáró útfejlesztések ösztönzése E/2. Elkerülő, belterületi és gazdasági utak fejlesztése E/3. Kistérségi kerékpárút-hálózat kialakítása E/4. Közintézmények infrastrukturális fejlesztése F. Humán szolgáltatások fejlesztése F/1. Munkaerő-piaci igényeknek megfelelő képzés, átképzés F/2. Foglalkoztatási programok indítása, fenntartása F/3. Szociális ellátórendszer fejlesztése F/4. Közszolgáltatási rendszer fejlesztése


- 123 -


8. A PRIORITÁSOK RÉSZLETES BEMUTATÁSA Jelen fejezet a felzárkóztatási fejlesztési stratégia keretében megfogalmazott konkrét beavatkozási területeket mutatja be részletesen. Minden beavatkozási terület az alábbiak szerint épül fel: •

Beavatkozási terület sorszáma, megnevezése: a sorszám arra utal, hogy az adott beavatkozási terület mely prioritás alá tartozik.

•

Cél: annak meghatározása, hogy a beavatkozási terület mely stratégiai cél(ok)hoz járul hozzá, illetve mi az adott beavatkozási terület specifikus célja.

•

Indoklás: a beavatkozási terület háttere, mi indokolja a javasolt tevékenységek végrehajtását. Az indoklás megfogalmazása a helyzetelemzésre épül.

•

A beavatkozási terület szöveges bemutatása: a beavatkozási terület keretei között végrehajtható tevékenységek, tevékenységi körök rövid bemutatása. Amennyiben konkrét fejlesztési projektek is beazonosíthatóak, a szöveges bemutatásban ezek is szerepelnek annak érdekében, hogy a stratégia minél inkább elő tudja készíteni konkrét fejlesztések megvalósítását.

•

Finanszírozási források: a beavatkozási terület lehetséges projektjeinek megvalósításához igénybe vehető EU-s és/vagy hazai források. EU-s források esetén elsősorban az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretei között meghirdetett és meghirdetésre kerülő pályázatok alapján.

Prioritás: A - Mezőgazdasági tevékenységek ösztönzése Beavatkozási terület

A/1. Gyümölcstermesztés ösztönzése

Cél

Stratégiai cél: A gazdaság verseny-képességének erősítése és foglalkoztatás bővítés Specifikus cél: A kistérség gyümölcstermesztésre alkalmas területeinek hasznosítása.

Indoklás

A kistérségi mezőgazdasági területek kiválóan alkalmasak bizonyos gyümölcsfajták termesztésére. A szőlőművelésbe be nem vonható tájegységek számára olyan alternatívát kínál, ami munkalehetőséget biztosít a helyi lakosoknak. A térségi munkavállalók foglalkoztatásba bevonását segítheti elő, rendszeres jövedelmet és megélhetést biztosítva számukra.

A beavatkozási terület A gyümölcstermesztésben résztvevő KKV-nak az erősítése, szöveges bemutatása fejlesztése, a „best-practice” bevezetése, a környezetkímélő gazdálkodás megteremtése összefogás, termelő- és értékesítő szervezetek létrehozásával. Közösen kialakított kínálattal és minőségi termékek korszerű előállításával biztosítható a vidéki vállalkozások fejlesztése. A helyi piacra termeléssel felvehetik a versenyt a nagy beszállítókkal. Tudásalapú mezőgazdasági termelést kell megvalósítani, folyamatos korszerűsítésekkel és


- 124 -


összehangolt cselekvésekkel. Finanszírozási források

•

GOP 1. prioritási versenyképességért)

tengely

(K+F

innováció

a

•

GOP 2. prioritási tengely: (A vállalkozások (kiemelten a kkvk) komplex fejlesztése)

•

GOP 4. prioritási tengely (Pénzügyi eszközök)

•

UMVP I. prioritási tengely: Agrár-környezetgazdálkodási Támogatás

•

EMOP 1 prioritási tengely: Versenyképes helyi gazdaság megteremtése

•

GOP-2008-4.1. Új Magyarország kis- és középvállalkozói hitelprogram (aktuális 2010)

•

GOP-2007-4.1 - Mikrohitel Programok (aktuális 2010)

Beavatkozási terület

A/2. Szőlészeti-borászati KKV-k együttműködésének ösztönzése

Cél

Stratégiai cél: A gazdaság versenyképességének erősítése és foglalkoztatás bővítés Specifikus cél: A szőlészeti-borászattal foglalkozó KKV-k hatékonyságának növelése a közös piaci fellépés ösztönzésével.

Indoklás

A Szerencsi kistérség kilenc települése a Hegyalja borvidék és egyúttal a világörökség része. Mád, Mezőzombor, Rátka, Tállya a védett magterülethez, Bekecs, Golop Legyesbénye, Monok, és Szerencs pedig az ütközőzónához tartozik. A borvidékhez tartozó térségben az elmúlt években folyamatosan nőtt a szőlészettel foglalkozó ágazat területi részesedése. Ugyanakkor továbbra is számos kis- és közepes vállalkozás kategóriába tartozó borászat működik az érintett térségben. Az elaprózott szervezetek működési hatékonysága alacsony, a tulajdonosok kiszolgáltatottá válnak a felvásárlók felé. Az alacsony tőkeerővel bíró borászok források hiányában nem képesek új telepítéseket megvalósítani az elöregedett ültetvényeken. A borászatban rejlő idegenforgalmi lehetőségek kihasználása, az ide érkező vendégek informálása, térségben tartása sem valósul meg jelenleg megfelelő mértékben. A borászati-szőlészeti tevékenységek hatékonyságnöveléséhez szükséges tehát az együttműködések serkentése, közös fejlesztések megvalósítása. Az együttműködésen alapuló piaci fellépés révén a kisebb kapacitással rendelkező gazdák is képesek lehetnek nagyobb felvevőpiac megcélzására, s emellett működésük költséghatékonysága is javulhat. Mindezek alapján szükséges a kistérség borászati szektorában


- 125 -


alacsony hatékonysággal működő szereplők körében az együttműködési lehetőségek feltérképezése és ezek megvalósításához a háttérismeretek átadása. A beavatkozási terület Integrációk, termelési, szöveges bemutatása együttműködések kialakítása

beszerzési,

értékesítési

Az ösztönözni kívánt együttműködések mind a beszerzési, mind az értékesítési oldalon megvalósulhatnak. A közös megrendelések lebonyolításával a gazdák kedvezőbb szerződési feltételeket érhetnek el a beszállítóknál megnövekedett alkupozíciójuk révén. Hasonló módon az értékesítési oldalon is lehetőség van együttes fellépésre, akár az együttműködésben résztvevők mindegyike által használt, de a megkülönböztetésnek is teret hagyó márkanév használatával, közös promóciós tevékenységek kialakításával. Ez utóbbi megköveteli egy értékesítési „katalógus”, termék- és árlista kialakítását is. Az együttműködés jogi kereteit Kht. vagy Kft. formában célszerű megvalósítani. A felsorolt tevékenységek elősegítése érdekében szükséges az érintett településeken tájékoztató szemináriumok tartása, információk nyújtása a gazdák részére az együttműködési lehetőségekről, kiemelt hangsúlyt fektetve már működő (hazai és külföldi) minták ismertetésére. Kistérségi szinten célszerű a gazdák által felvetett fejlesztési elképzeléseket összegyűjteni, azért, hogy egységesen lehessen bemutatni a térségi együttműködések alakulását. •

Lehetséges projekt(ek): szőlészeti-borászati, gyümölcstermesztő klaszter kialakítása

illetve

A klaszter kialakítása a kisebb és közepes bortermelők és gyümölcstermesztők értékesítési nehézségeit kívánja oldani. Célcsoportját egyrészt azon kistermelők képezik, akik szűkös forrásaik miatt nem képesek a megtermelt boruk palackozására, s magasabb hozzáadott értékkel bíró értékesítésére, gyümölcstermesztők pedig a megfelelő hűtőházak működtetésére, másrészt pedig azok a közepes kapacitással dolgozó gazdák, akik megjelennek ugyan a piacon, de kellő mennyiségű termék hiányában nem képesek nagyobb piaci igény kielégítésére, stabil pozíció kialakítására. A nehézségeket egy logisztikai-marketing tevékenységeket is ellátó klaszter együttműködés segítségével lehet enyhíteni. Az értékesítési gondokkal küzdő gazdák borát valamint gyümölcsét az összefogást koordináló szervezet felvásárolja, levéve vállukról az ezzel járó logisztikai-szervezési feladatokat. Az összegyűjtött borok értékesítése fajtaborként, közös márkanév alatt történhet. •

Egy közös TÉSZ keretében logisztikai központ kialakítása indokolt, amely zárt hűtő helyiséggel, valamint nyitott tárolóhelyiséggel rendelkezik.


- 126 -


Finanszírozási források

•


tengely

(K+F

innováció

a

•


•


•

UMVP II. prioritási tengely: Agrár-környezetgazdálkodási Támogatás

•


•

GOP-2008-4.1. Új Magyarország kis- és középvállalkozói hitelprogram (aktuális 2010)

•

GOP-2007-4.1 - Mikrohitel Programok (aktuális 2010)


A/3. Szántóterületek művelésének modernizálása

Cél

Stratégiai cél: A gazdaság versenyképességének erősítése és foglalkoztatás bővítés Specifikus cél: A művelés alatt lévő szántóterületek minőségi fejlesztése modern mezőgazdasági termesztési módszerek és/vagy növényfajták alkalmazásával

Indoklás

A kistérség számos településén a megyei és országos átlagot is meghaladó aranykorona értékű szántóterületek jelenleg is mezőgazdasági művelés alatt állnak. A kiváló minőségű földeken a helyi viszonyokhoz igazított szántóterületi gazdálkodás révén modern gazdaságok létrehozásával nemcsak versenyképes termékek előállításához járulhat hozzá a szántóterületi művelés, hanem a helyben élők számára foglalkoztatási alternatívát is jelenthet.

A beavatkozási terület A szántóterületek kiválóan alkalmasak gabonafélék, olajos szöveges bemutatása magvak, burgonya valamint lucerna termesztésére. A hangsúlyt azon mezőgazdasági termények termesztésére kell helyezni, amelyeknek a helyben feldolgozása illetve a helyi felhasználása a legnagyobb mértékben megoldott. (A helyben történő feldolgozás mértékének növelését a C/1 beavatkozási területben részletezzük.) A hagyományos gabonatermesztésben szükség van helyi összefogással hatékonyan működő nagy gazdaságok létrehozásának ösztönzésére, amelyek képesek lesznek a takarmányozási célú, és étkezési gabonatermesztés mellett növénynemesítést és vetőmag előállítást is sikeresen megvalósítani. A szántóterületek alkalmasak a repcetermesztésre, ami a bioüzemanyag-előállítás fő alapanyagául szolgál. Finanszírozási források

•

UMVP II. prioritási tengely: Agrár-környezetgazdálkodási Támogatás


- 127 -


•


•


tengely

(K+F

innováció

a


A/4. Erdő-, és vadgazdálkodás ösztönzése

Cél

Stratégiai cél: A gazdaság versenyképességének erősítése és minőségi élet környezeti feltételeinek javítása Specifikus cél: Az erdősültség szintjének növelése, valamint a vadgazdálkodás élénkítése a kistérségben

Indoklás

A kistérség egyes területei mezőgazdasági alternatívaként alkalmasak erdőtelepítésre. Az erdősültség szintje jelenleg alacsony. Az erdő-és a vadgazdálkodás olyan lehetőséget jelent a helyi lakosok számára, ami hosszú távú megélhetést biztosít. A természeti környezeti fenntarthatóság Európai Uniós kezdeményezés minden pályázat esetén, ehhez az erdősítés nagyban hozzájárul. A minőségi élet természeti környezeti feltételeinek javulása a társadalomra mind pszichológiai, mind egészségügyi szempontból jótékony hatással van.

A beavatkozási terület Harangod és Taktaköz kistájakon a szántóföldi művelésbe be szöveges bemutatása nem vonható területeken erdőtelepítéssel lehet növelni a kistérségi erdősültség szintjét. Az erdőtelepítések és modern erdőgazdálkodás révén nemcsak az őshonos fafajták települnek vissza a tájba, hanem a meglévő fauna is tovább gazdagodik az erdők nyújtotta élőhelyek révén. A környezeti értékek megóvásán kívül, a hatékony erdő- és vadgazdálkodás az öko-turizmus kedvelőinek térségbe vonzására is alkalmas. A vadgazdálkodás hozzájárul az egészséges élelmiszerek és a kistérségi gasztroturizmus iránti kereslet kielégítéséhez. Finanszírozási források

•

UMVP 1. prioritási tengely: A mezőgazdaság, az élelmiszerfeldolgozás és az erdészeti ágazat versenyképességének javítása


- 128 -


Prioritás: B - Turizmusfejlesztés Beavatkozási terület

B/1. Borturizmus-fejlesztés ösztönzése

Cél

Stratégiai cél: A gazdaság versenyképességének erősítése és foglalkoztatás bővítés Specifikus cél: A kistérségi borturizmus minőségi feltételeinek javítása a Hegyalja településeken

Indoklás

A Világörökségi kultúrtájhoz és/vagy a Tokaji borvidékhez tartozó települések (Mád, Mezőzombor, Rátka, Tállya, Bekecs, Golop, Legyesbénye, Monok, Szerencs) fő idegenforgalmi vonzerejét a borászati tevékenység jelenti. A kistérségi gazdaság kiegészítő eleme a borturizmus napjainkban is. A környező kistérségek településeivel akkor vehetik fel a versenyt ezen a területen, ha minőségi fejlesztések révén vendégcsalógatóbbá teszik a helyi turizmust.

A beavatkozási terület A borturizmusban érintett valamennyi szereplő közös szöveges bemutatása cselekvésére van szükség, annak érdekében, hogy a kereslet fenntartható legyen vagy növekedhessen. Nemcsak a szálláshelyek, a vendéglátóegységek, a borospincék, de a termelők, az önkormányzatok, a civil szervezetek hozzájárulása is szükséges, hogy a borturizmus a térségbe tudja vonzani a turistákat, majd minőségi szolgáltatással tudja kielégíteni az igényeket. A meglévő borutak felülvizsgálata, keresletorientáltabb irányba történő továbbfejlesztése. Olyan borászathoz kapcsolódó akciók szervezése, amelyek nemcsak a bor fogyasztásához, hanem az előállításhoz, a termeléshez is kapcsolódnak. Finanszírozási források

•

EMOP 2. prioritási tengely: A turisztikai potenciál erősítése

•

UMVP III. tengely: Az életminőség javítása a vidéki területeken, a diverzifikáció ösztönzése

•

UMVP IV. tengely: LEADER Program


B/2. Turisztikai összefogás ösztönzése

Cél

Stratégiai cél: A gazdaság versenyképességének erősítése és foglalkoztatás bővítés Specifikus cél: A térségi turizmus érintettjeinek összehozása közös célok megfogalmazása és megvalósítása céljából

Indoklás

A kistérségi idegenforgalmi szereplők önállóan kevésbé hatékony akciókat tudnak megvalósítani. Szükséges a térségben hosszabb ideig tartani a turistákat, ami csak változatos, minőségi, összetett


- 129 -


programok kínálatával lehetséges. A kistérség diverzifikált adottságaiból adódóan széleskörű programlehetőségek nyújtására van lehetőség. A kistérségi marketing egyelőre nem megoldott. A környező területekkel szembeni versenyképességet a saját erősségeire koncentrálva lehet elérni, vagy akár a jelenlegi versenytársakkal együttműködés alakítható ki szélesebb körű marketing alkalmazásával. A beavatkozási terület A kistérségi turizmus két fontos cselekvési területen igényli a szöveges bemutatása fejlesztést. Egyrészt a turisztikai szolgáltatásoknak színvonalában és minőségében fejlesztésre van szüksége, hogy versenyképes tudjon lenni. Másrészt szükséges mindezt megfelelő módon kommunikálni, kistérségi ismertséget növelni. A kommunikáció közös marketingakciók megszervezését és véghezvitelét igényli. Mivel szoros a kapcsolat a turizmus különböző területei között, ezért a szereplők összehangolt cselekvésére van szükség. Ennek megszervezése felelős szakember(ek) kijelölésével vagy egy olyan szervezet felállításával lehetséges, amely minden résztvevő érdekeit megfelelően tudja képviselni. Finanszírozási források

•


•


•



B/3. Rendezvények, turisztikai attrakciók fejlesztése

Cél

Stratégiai cél: A minőségi élet környezeti és infrastrukturális feltételeinek javítása Specifikus cél: A kistérségi kohézió erősítése, és a kistérség vonzóbbá tétele turisztikai szempontból

Indoklás

A települések közötti összefogás erősítésre szorul. Az önálló kezdeményezések a települési kohéziót ugyan erősíthetik, azonban a kistérségi összetartozás megerősítéséhez közösen megvalósított attrakciók szükségesek. A nagyobb rendezvények nagyobb látogatószámot jelentenek, és tovább erősíthetik és javíthatják a kistérség ismertségét. Összefogás révén több napos rendezvények szervezésére is lehetőség nyílik, ami az idegenforgalmi szereplő számára kedvező.

A beavatkozási terület Egyrészt a minden településen évente megrendezésre kerülő szöveges bemutatása falunapokat kellene rotációs módszerrel nagyobb eseményekké szervezni. Több település összefogásával minden éven új helyszínen megrendezésre kerülő, közösen kialakított programmal nagyobb nyilvánosság biztosítható a rendezvényeken. A rendelkezésre álló erőforrások koncentrált felhasználásával nagyobb érdeklődés generálható. Másrészt a már meglévő attrakciók szervezésében és megvalósításában is összefogásra van szükség. Megfelelően kialakított, tudatos


- 130 -


marketinggel az attrakciók ismertségének növelése érhető el. Finanszírozási források

•


•


•



B/4. Ökoturizmus ösztönzése

Cél

Stratégiai cél: A gazdaság versenyképességének erősítése és foglalkoztatás bővítés Specifikus cél: A kistérségi természeti környezeti adottságokra épülő ökoturizmus kiépítése, fejlesztése

Indoklás

Az alternatív turizmustípusok, mint az ökoturizmus egyre nagyobb keresletet generál. A kistérség gazdag természeti erőforrásokkal rendelkezik, amelyek idegenforgalmi piacra vitelével versenyképes kínálatot nyújthatnak a helyi turisztikai szereplők. A környezetvédelem és a természeti értékek megóvása nemcsak a helyiek, hanem a turisták számára is a kiemelkedő jelentőségűvé válik.

A beavatkozási terület A három kistájra jellemző sajátos természeti értékek megfelelő szöveges bemutatása előkészítésével, kialakításával a helyi turizmus kínálata bővíthető öko-turizmussal. A kerékpáros-, és gyalogtúra ösvények kialakítása rendszeres karbantartása, megfelelő marketingje valamint a turisztikai szereplőknek (információs központok) történő kiajánlása révén a zempléni természetvédelmi és környezeti értékek megóvása mellett biztosítható turisztikai kereslet felkeltése. Természetesen csupán az ökoturizmusra építeni kistérségi szinten nem elegendő. Az összefogás, a megfelelő területek feltárása, és a kínálat szélesítése révén azonban elérhető, hogy a kistérségben meginduljon az ökoturizmus. Közösségi eszközökkel a turisztikai szolgáltatók együttműködése és kistérségi természeti értékek tudatosítása történhet meg. Finanszírozási források

•


•

KEOP 3. prioritási tengely: Természeti értékeink jó kezelése

•


•



- 131 -


Prioritás: C - Gazdaságfejlesztés Beavatkozási terület

C/1. Mezőgazdasági kiszolgáló és feldolgozóipar fejlesztés ösztönzése

Cél

Stratégiai cél: A gazdaság versenyképességének erősítése és foglalkoztatás bővítés Specifikus cél: A mezőgazdasági termékek hozzáadott értékének növelése

Indoklás

A kistérségben a mezőgazdaság jelentős szereppel bír. A mezőgazdasági termékek nagy része azonban feldolgozás nélkül kerül ki a térségből. Az alacsony hozzáadott érték miatt a mezőgazdasági termékek versenyképessége így jelentősen elmarad az ország más vidékein előállított mezőgazdasági eredetű termékektől. A kistérségben az ipari szakképzett munkások rendelkezésre állnak. A korábbi cukorgyári dolgozók jelentős helyi munkaerőt biztosítanak a kiszolgáló és feldolgozóipar fejlesztése esetén. Mivel az ipari tevékenységek ösztönzése közösségi eszközökkel csupán korlátozott mértékben lehetséges, így az ösztönző eszközök leginkább a piaci lehetőségek feltárásában, bemutatásában rejlenek. Szükséges tehát a komplex piaci kereslet-kínálat viszonyainak, valamint igényeinek pontos feltárása annak érdekében, hogy a befektetők vonzása valós adatotok alapulhasson.

A beavatkozási terület A mezőgazdasági termékeket kiszolgáló könnyűipari fejlesztések, szöveges bemutatása beruházások megvalósításának ösztönzése. A szőlőtermesztést, és közvetlenül a borgyártást támogató kiszolgáló ipari fejlesztés lehet például a dugó-készítés, vagy a kádárműhely. A feldolgozó ipar esetében szükséges egy gyümölcs préselő, léüzem, cimkéző és palackozó üzem létrehozása. Mind a szőlő, mind a többi gyümölcsöt termesztő gazdálkodás számára a helyben történő feldolgozás szintjét növelné. Azon fejlesztések támogatása indokolt, amelyek a kistérségi mezőgazdasági kapacitások feldolgozását ki tudják elégíteni. Az ipari tevékenységek megvalósulása nagyban függ a befektetői érdekek alakulásától. A helyi kistérségi piaci lehetőségek ismertetése a befektetők minél pontosabb valamint minél szélesebb informálásától függ. A kistérségi marketing tehát befolyásolja az ipari tevékenységes alakulását is hosszútávon. Finanszírozási források

•


•


•



tengely

(K+F

innováció

a

- 132 -



C/2. Megújuló energetikai és környezetvédelmi fejlesztések ösztönzése

Cél

Stratégiai cél: A gazdaság versenyképességének erősítése és foglalkoztatás bővítés Specifikus cél: A megújuló energia előállítás és felhasználás, valamint a környezetvédelmi infrastruktúra és szolgáltatások kialakítása

Indoklás

A kistérség gazdasági erejének megerősítése érdekében szükséges olyan ipari alternatívák megvalósítása, amelyek növelik a kistérség gazdasági versenyképességét, és diverzifikáltságát, valamint hozzájárulnak a foglalkoztatási szint növeléséhez. A kistérségi központban ipari hasznosításra alkalmas, kiépített infrastruktúrával rendelkező terület áll rendelkezésre. Az energetika iparág megfelelő helyettesítője lehet a bezárásra került cukorgyár biztosította foglalkoztatásnak.

A beavatkozási terület A kistérség központjában rendelkezésre álló műszaki szöveges bemutatása infrastruktúrával ellátott területeken olyan energetikai fejlesztés megvalósítása, ami hozzájárul a gazdasági versenyképesség megteremtéséhez. Jelenleg egy befektető kíván megvalósítani ilyen jellegű fejlesztést a Szerencsi Ipai Parkban. A szalmatüzelésű erőmű nemcsak közvetlenül a foglalkoztatáshoz járul hozzá, hanem az erőmű a mezőgazdasági melléktermékek hasznosítása révén energiát állít elő. Ezen túl az erőműben keletkező hulladékhő hasznosítása is ipari tevékenységet tud kiszolgálni, vagy más felhasználási területe is lehet. A közvetett hatásainak vizsgálata, illetve a környezetre rótt terhelés folyamatos monitoringja, szakértői véleményezése a borvidék illetve a borászatok esetleges veszélyeztetése miatt kiemelt feladat lesz. Finanszírozási források

•

KEOP 4 prioritás: A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely

•

KEOP 5 prioritás: Hatékony energiafelhasználás prioritási tengely

•

EMOP 3. prioritás: Településfejlesztés

•


tengely

(K+F

innováció

a


C/3. Iparterületek hasznosításának ösztönzése

Cél

Stratégiai cél: A gazdaság versenyképességének erősítése és foglalkoztatás bővítés Specifikus cél: A kistérségi iparterületek befektetők vonzása, betelepülésének segítése


hasznosítására

- 133 -


Indoklás

A kistérség gazdasági fejlődésének egyik legfontosabb alappillére az ipari tevékenységek fejlesztése. Az elmúlt években a cukorgyár bezárásával a kistérség ipara sokat veszített súlyából. Az kedvező elhelyezkedésű kistérség mind logisztikai szempontból, mind infrastrukturális szempontból megfelel ipari tevékenységek betelepítésére. Szerencsen működik ipari park, valamint az elbontott cukorgyári terület is alkalmas helye lehet ipari tevékenységeknek. Ezen kívül a kistérség több településén is ipari hasznosításra alkalmas területek állnak rendelkezésre, azonban ezek minősége egyelőre nem megfelelő – ipari hasznosításuk érdekében infrastruktúrafejlesztésre szorulnak. Mindemellett a kistérségben képzett szakemberek laknak, akik megfelelő munkaerőbázist képviselnek.

A beavatkozási terület Szükséges az ipari tevékenységek betelepülésének közösségi szöveges bemutatása eszközökkel történő ösztönzése. Az önkormányzatok számára kiemelt feladat az infrastrukturális feltételek biztosítása annak érdekében, hogy az iparterületek vonzóvá váljanak a befektetők számára. A tudatos iparformálás érdekében a már meglévő ipari tevékenységekhez kapcsolódó vagy azokat kiegészítő vállalkozások számára szakmai napok kialakítása révén lehetőség nyílik arra, hogy a térségi ipar szereplői minél szélesebb körben felismerjék, hogy megfelelő fejlesztési területek állnak rendelkezésre. Finanszírozási források

•

EMOP 3. prioritási tengely: Településfejlesztés

•


•



- 134 -


Prioritás: D - Épített és természeti környezet megóvása Beavatkozási terület

D/1. A szennyvíz- és felszíni csapadékvíz hálózat fejlesztése

Cél

Stratégiai cél: A minőségi élet környezeti és infrastrukturális feltételeinek javítása Specifikus cél: A vízrendezés infrastrukturális hiányosságainak pótlása a térségben

Indoklás

A kistérség településeinek életében a belvizek és a hirtelen nagy mennyiségben lehulló csapadék is problémát jelent. A tiszalöki duzzasztómű megépítését követően a Tisza mentén 3-4 méterrel megemelkedett az átlagos talajvíz-színt, amely a házak alatti pincék elvizesedését, a falak rohamos salétromosodását eredményezi. A településeken a nyári heves esőzések okoznak nagy gondot, mivel a belterületi csapadékvíz elvezető árkok a legtöbb helyen még nem épültek ki. Az ilyenkor lezúduló löszös sár szinte elönti a környező településeken a pincéket, a mélyebben fekvő területeket. A hidrogeológiai viszonyok és a földrajzi adottságok következtében gyakran alakul ki kritikus belvízhelyzet. A belvizek tározása, visszatartása megoldható lenne, ehhez viszont a csatornahálózat teljes hosszát folyamatosan tisztítani kellene. Elengedhetetlen az elavult zsilipek és átereszek rendbehozatala is. A fent bemutatott problémák kezelésére települési összefogásnak kell létrejönnie, a közös fellépés pedig erősebbé teszi a térség belső kohézióját. A térség önkormányzatai, lakosai a vízrendezési problémák megoldását fontos feladatnak tekintik, hiszen az infrastrukturális feltételek javulása javítja egyrészt a helyi lakosság életminőségét, a települési környezet állapotát, és lehetővé teszi a gazdasági tevékenységek biztonságosabb működését is. Mindezek következtében szükséges a belterületi csapadékvízelvezető hálózat kiépítése, külterületeken pedig csapadékvízelvezető árkok kialakítása. A településeken keletkező szennyvizek jelentősen befolyásolják a felszíni és felszín alatti vízkészlet minőségének alakulását. A Szerencsi kistérség települései értékes természeti területek mellett, a Tisza folyó közvetlen közelében. A térség 18 településéből 5-ben nincs bevezetve a szennyvíz elvezető hálózat, ami jelentősen elmarad mind a megyei, mind az országos helyzettől. A térség önkormányzatai, lakosai a közművesítettség javítását


- 135 -


fontos problémának, feladatnak tekintik, hiszen az infrastrukturális feltételek javulása javítja egyrészt a helyi lakosság életminőségét, a környezet állapotát, és lehetővé teszi a gazdasági tevékenységek biztonságosabb működését. A beavatkozási terület A beavatkozási terület a csapadék- és belvízelvezetés szöveges bemutatása problémájának megoldását célozza. Ezen belül szükséges bel- és a külterületi infrastruktúrák kiépítése, karbantartása is. A belterületi csapadékvíz hálózat terveinek elkészítése, karbantartása A kistérség legtöbb településén még nem épültek ki a belterületi csapadékvíz elvezető árkok, melyekre egyrészt a belvíz elleni védekezés miatt, másrészt a hirtelen lezúduló csapadék miatt lenne szükség. A belterületi hálózat kialakításához szükséges tehát a műszaki tervdokumentáció elkészítése, és a kivitelezéshez források szerzése. Az újonnan kialakítandó árkok mellett elengedhetetlen a már meglévők folyamatos karbantartása, tisztítása is. Külterületi csapadékelvezető árkok folyamatos tisztítása, rekonstrukciója

megtervezése,

A külterületi árkok kiépítése, illetve, ahol már kiépültek folyamatos tisztítása is elengedhetetlen. Fontos, hogy a tervezés összhangban legyen a belterületi csatornarendszerrel. Az árkok mellett a zsiliprendszer és az átereszek műszaki vizsgálatát és rendbetételét is el kell végezni, hogy a kiszámíthatatlan belvizek kezelhetőek, így egyes területek elöntése elkerülhető legyen. A beavatkozási terület a szennyvízhálózat fejlesztését is célozza. Ezen belül szükséges a már csatornázott településeken a lakások hálózatra való csatlakozásának folytatása, illetve ahol szükséges a hálózat további bővítése. A szennyvíz-csatorna hálózat kiépítése mellett fontos a térségben a szennyvíz-tisztító telepek korszerűsítése: azokon a településeken, ahol (nem EU-konform) ülepítéses rendszer működik, turbinás rendszer kialakítása. A térség nem csatornázott településein, településrészein a méretgazdaságosság és környezeti szempontok mérlegelésével kell dönteni a szennyvíz-kezelés módjáról. Ezeken a területeken ugyanis nem feltétlenül szükséges csatornarendszert és központi szennyvíztisztítást alkalmazni, hanem gyakran célszerű egyszerűbb egyedi tisztítási eljárások, biológiai alapú tisztítási módszerek alkalmazása. Finanszírozási források

•

KEOP 1. prioritás: Egészséges és tiszta települések prioritási tengely

•



- 136 -



D/2. A közlekedési-szállítási terhelés hatásainak mérséklése

Cél

Stratégiai cél: A minőségi élet környezeti és infrastrukturális feltételeinek javítása Specifikus cél: Az épített és természeti környezet védelme a szállítás és közlekedés romboló hatásától.

Indoklás

A Szerencsi kistérség az Alföld és az Északi-középhegység találkozásánál három kistájat érintve helyezkedik el. A kistérségnek azok a települései, melyek a Hegyalja kistájhoz tartoznak, egyben a Tokaji borvidék részét képezik. Ez a terület zárt borvidékként 1737 óta védettséget élvez, jelenleg pedig a világörökség részeként tartják nyilván. Ugyanakkor ezen a területen aktív kőfejtés folyik a környező hegyekből, a kitermelt köveket pedig nehézgépjárművek szállítják el. A kitermelésszállítás rendkívül nagy romboló hatással van erre a védett tájra. Egyrészről a sűrű tehergépjármű-forgalomnak levegő- és zajszennyező hatása van, másrészről nem biztosított ezeknek a gépjárműveknek a településeket elkerülő útvonala, így az útba eső települések épületeiben kár keletkezik. Az érintett települések a következők: kiemelten Mád, ahol a romboló hatás veszélybe sodorja a települést és természeti értékeit. Szerencs és Tállya közvetlen közelében is folyik kőfejtés, aminek negatív hatásait Tállyán már részben sikerült enyhíteni egy elkerülő úttal, de egy szakasza még mindig szorosan érinti a községet. Szerencs természeti és épített értékeit pedig a városon keresztülhaladó főút teszi tönkre.

A beavatkozási terület A bányászati tevékenység miatt kialakuló nagy teherforgalom a szöveges bemutatása kistérségi utakat jelentősen terheli az említett településeken. A beavatkozási terület arra a problémára kíván megoldást nyújtani, ami a védett, világörökség részeként nyilvántartott, ám sűrű teherforgalommal sújtott településeket érinti, azáltal, hogy felméri az így keletkezett károkat, és megoldást kínál a kiküszöbölésükre. •

Szükség van egy felmérésre, amely pontosan rávilágít a kőtermelés és közúti szállítás által keletkezett károkra. Meg kell vizsgálni, hogy közép és hosszú távon milyen romboló hatása van a szállításnak.

•

Alternatív lehetőségek vizsgálata a terhelés csökkentésének érekében. Alternatív szállítási útvonalak, illetve lehetőségek vizsgálata, például elkerülő út építése. Ez a projekt szorosan kapcsolódik a E/2 beavatkozási területhez, mely elkerülőutak építését irányozza elő a kistérségben.

A magáningatlanokban keletkezett károk felmérése, a helyreállítás módjának meghatározása, ehhez pályázati forrásból finanszírozási lehetőségek keresése. Finanszírozási

•



- 137 -


források Beavatkozási terület

D/3. A modern hulladék-gazdálkodás megteremtése

Cél

Stratégiai cél: A minőségi élet környezeti és infrastrukturális feltételeinek javítása Specifikus cél: A hulladék-gazdálkodás fejlesztése a kistérségben

Indoklás

A kommunális infrastruktúrák megfelelő kiépítettségének hiánya – a környezet terhelése, szennyezése mellett – a lakosság egészségi állapotát veszélyezteti, csökkenti az életminőséget. Jelentős szennyező forrást jelent a településeken keletkező kommunális hulladék, ezért ennek ártalmatlanítása, szakszerű tárolása, és amennyiben lehetséges újrahasznosítása szintén elengedhetetlen a környezet és a lakosság védelme érdekében. Az országos viszonyokhoz hasonlóan problémákat okoznak a kistérség területén található illegális szemétlerakók, amelyek megszüntetéséhez szükség van határozott önkormányzati fellépésre, és elsősorban az emberek környezeti szemléletváltására. Európai Uniós előírás szerint 2016-ig szükséges ezek teljes megszüntetése és rekultivációja. A folyamat már elindult, ehhez uniós forrás is rendelkezésre áll. A pályázat a második fordulónál jár, így szükséges az önkormányzatok további közreműködése a modern hulladékgazdálkodás feladatainak megoldásában. Szükséges tehát a térségen belül a hulladékprobléma komplex kezelése, a szelektív gyűjtés alapjainak megteremtése és szemléletformálás révén.

A beavatkozási terület Mint az infrastrukturális fejlesztések általában, a hulladékkezelés szöveges bemutatása is jellemzően önkormányzati feladat. A hulladék kezelésébe ugyanakkor bevonhatóak vállalkozások, a szemléletformálást pedig leghatékonyabban a civil szervezetek képesek ellátni. A javasolt tevékenységek a következők: •

A szelektív hulladékgazdálkodás kiterjesztése

A szelektív gyűjtés bevezetésére már létezik kezdeményezés a kistérségben. Ki kell alakítani minden településen a hulladékgyűjtő szigeteket, meg kell oldani a hulladék elszállítását is. Az infrastrukturális és logisztikai elemek mellett nagyon fontos a szemléletformálás és a gyakorlati információk biztosítása a lakosság részére. A szemléletformálás lakossági fórumok, tájékoztató kiadványok, előadások formájában történhet. Fent lehet tartani továbbá egy információs vonalat, ahol a lakosok tájékoztatást kaphatnak felmerülő kérdéseikre a szétválogatással kapcsolatban. •

Illegális hulladéklerakók rekultiválása a kistérségben


- 138 -


Az illegális hulladéklerakók amellett, hogy szennyezik a környezetet rontják a térség arculatát is. Mivel pedig a kistérség fontosnak tartja a turizmus- a településkép fejlesztését, határozott lépéseket kell tenni az illegális hulladéklerakások megelőzésére. Mindez azért is fontos, mert a Világörökséggé nyilvánított területeken külön követelmény az épített és a természetes környezet megóvása. Az ilyen lerakóhelyek előfordulását felmérték, a felszámolásuk nagyrészt megtörtént, meg kell szervezni a folyamatos utánkövetést, ahol lehetséges a lerakást végzők beazonosítása. Magyarországi minták alapján civil szervezetek bevonásával össze lehet állítani térségi szinten olyan csoportokat, akik rendszeresen bejárják az érintett területeket, s segítséget nyújtanak az önkormányzatoknak ezen tevékenység kivitelezésében. Az érintett területek rekultivációja pedig európai uniós forrásból a tervek szerint megvalósul (II: ütem).

•

Zöldhulladék kezelés

A hulladékkezelés problémáját alapvetően kétféle megközelítés alapján szükséges megoldani. Egyrészt a lakosság tudatformálása révén. Másrészt a szolgáltatás fejlesztése révén. A kettő terület szorosan összefügg és a modern hulladékgazdálkodás megteremtéséhez szükséges mindkét részen fejlesztési ösztönzések megvalósítása. Önkormányzati eszközökkel – és a közszolgáltatók bevonásával – megoldható a lakosság véleményformálása, a környezettudatosság erősítése. A tudatformálásnak már az oktatásban el kell kezdődnie, hogy jelentős eredmények szülessenek a hulladékgazdálkodásban. A közszolgáltatások fejlesztése nemcsak kihívás és helyi elvárás, hanem Európai Uniós irányelv is. A környezeti fenntarthatóság érdekében a hulladékgazdálkodó szervezetek számára fejlesztésekre van szükség. A kistérségben nagy mennyiségű zöldhulladék keletkezik a már említett szőlő és egyéb gyümölcstermesztés következtésben. Az ebből keletkező problémák felszámolására több lehetőség is adott:

Finanszírozási források Beavatkozási terület

•

komposztálóüzem létrehozása, kialakítása a zöldhulladék kezelésére;

•

mechanikai-biológiai szelektálás kialakítása;

•

újrahasznosító létesítmények létrehozása.

•

KEOP 1. prioritás: Egészséges és tiszta települések prioritási tengely

D/4. Kistérségi kép javítása


- 139 -


Cél

Stratégiai cél: A minőségi élet környezeti és infrastrukturális feltételeinek javítása Specifikus cél: Vonzó településkép kialakítása középületek és közterek felújítása révén

Indoklás

Az ország számos településére jellemző, hogy fokozottan leépülnek a gazdag kulturális és épített örökségek, értékek, valamint a középületek. Ez a probléma különösen a rurális térségekben és a kisebb településeken jelentkezik, ahol több olyan rendezetlen közterület, funkcióját vesztő településközpont, illetve nem megfelelően hasznosított építészeti értékkel rendelkező épület található, mely rontja az érintett települések lakókörnyezetét, a befektetői tőke- és turistavonzó képességét. Az életszínvonalat tehát közvetlen módon, negatívan befolyásolják a települési és térségi épített környezet jellemzői. Az Észak-Magyarországi Régióban jellemző a kedvezőtlen anyagi helyzetű települések nagy száma, melyek települési környezetének minősége rendszerint stagnál vagy romlik. A Szerencsi kistérség településein is megfigyelhetőek ezek a problémák, az épített elemek modernizációs szintje elégtelen, az új létesítmények pedig gyakran nem illeszkednek a településképbe. Szükséges lenne tehát a térség településein a közösségi épületek fejlesztése, parkok, zöldterületek, sportpályák és járdák kialakítása, felújítása. A zöld felületek revitalizációja több szempontból is indokolt: egyrészt a növények levegőtisztító munkája révén csökkentik az egészségre káros hatásokat, másrészt pedig rekreációs és esztétikai értékük révén hozzájárulnak az életminőség alakulásához.

A beavatkozási terület A beavatkozási terület a kistérség tizennyolc településén az szöveges bemutatása épített környezet rehabilitációját célozza meg, különös tekintettel a településközpontok felújítására, közösségi terek kialakítására, zöldfelületek növelésére. •

A fejlesztések magukban foglalják az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok felújítását, belső korszerűsítését. Ilyen ingatlanok az óvodák, iskolák, temetők, idősek otthona, hivatalok. Ezen épületek olyan közösségi szolgáltató funkcióval rendelkeznek, melyek a településképben elfoglalt helyük és építészeti értékük révén nagymértékben befolyásolják a településközpontok megjelenését, összképét. A beavatkozások végrehajtsa során megtörténik a településképet különösen rontó épületek felújítása, közösségi funkcióval megtöltése, illetve a műemléki és kulturális értékeket hordozó épületek, építmények, a település belterületén található történelmi értékkel bíró maradványok rehabilitációja.

A közösségi terek felújítása és kialakítsa során elsősorban olyan terek, gyalogosövezetek kerülnek felújításra, illetve kialakításra, melyek a településközpontokban rendezetlen táji,


- 140 -


természeti képet mutatnak. Ennek során ezeken a területeken díszburkolat lerakása, parkosítás, valamint utcabútorok elhelyezése valósul meg, ami helyszínéül szolgál sport, szabadidős és kulturális programok lebonyolítására is. A zöldfelületek kialakítása során fokozottan kell figyelni a természeti értékek megóvására, ezért javasolt őshonos fajok betelepítése, melyek belső értékek hordozói, és egyben az allergiás megbetegedések számának csökkenéséhez is hozzájárulnak. Finanszírozási források

•



- 141 -


Prioritás: E - Közlekedési és közintézményi infrastruktúrafejlesztés Beavatkozási terület

E/1. A kistérséget feltáró útfejlesztések ösztönzése

Cél

Stratégiai cél: A minőségi élet környezeti és infrastrukturális feltételeinek javítása Specifikus cél: A kistérség gyorsforgalmi utakhoz kapcsolódásának elősegítése, az elérhetőségek javítása

Indoklás

való

Egy térség gazdasági-társadalmi fejlődését, valamint tőkevonzó képességét nagymértékben befolyásolja a térség megközelíthetősége, fizikai kapcsolata a környező térségekkel, megyeszékhelyekkel, illetve a fővárossal. A gazdaság fejlődése szempontjából ezért fontos kérdés, hogy a kistérség mennyire közvetlenül kapcsolódik a hazai közlekedési hálózatok vérkeringéséhez, hiszen ez a tényező nagyban befolyásolja a jövőbeli versenyképesség alakulását. A szerencsi kistérség településeit a 37-es számú főúttal összekötő úthálózat hiányos, emellett komoly problémát jelent az alacsonyabb rendű utak leromlott műszaki állapota is, ami helyenként balesetveszélyessé teszi a közlekedést. Mindez rontja a térségben élők életminőségét, a gazdasági fejlődési potenciált, és hozzájárul a nagyfokú elvándorlás kialakulásához. Fejlesztésre szorulnak a fő közlekedési útvonalakra – a 37-es és a 38-as utakra – rávezető alsóbbrendű utak. Az úthálózat fejlesztése során kiemelten kell kezelni a térség és az autópálya közötti minőségi közlekedési összeköttetés megteremtését szolgáló fejlesztéseket. Ezáltal biztosítható a térség településeinek megfelelő közúti kapcsolata a szomszédos régiókkal, megyékkel, valamint az áruforgalom zavartalan és gyors áthaladása. Az útfejlesztések ösztönzése stratégiai fontosságú feladat, mivel hiánya és fejletlensége gyengíti a kohéziót, aminek következtében a térség lemarad a többi térséghez képest, ezért szükséges kihasználnia az autópályához való közelségét.

A beavatkozási terület A beavatkozási terület a 37-es főútra rávezető utak bővítését, szöveges bemutatása valamint a településeket összekötő utak fejlesztését szolgálja. •

A 37-es útra rávezető alsóbbrendű utak fejlesztése:

A közúthálózat fejlesztése során a kistérségben lévő több számjegyű megyei és állami alsóbbrendű összekötő úthálózat fejlesztése is szükséges. A települések helyzetét javítaná a 3-as útnak a 37-sel és az M3 autópályával való összekötése a meglévő utak felhasználásával és újak építésével. Ennek során az összekötő utak burkolatának felújítása, az utak szélesítése, biztonságos csomópontok kialakítása mellett a hiányzó összekötő utak megépítése is szükséges.


- 142 -


•

Az egyes települések közötti útfejlesztések:

A leghatékonyabb infrastrukturális fejlődést a települések akkor érhetik el, ha összefognak, egy kistérségi alapprogramba szervezik fejlesztési céljaikat, és ez alapján pályáznak támogatási forrásokra. Így növelik esélyüket egy nagyobb beruházás megvalósítására. Ahhoz, hogy a kistérség települései kapcsolatot tudjanak tartani az M3, M30 autópályákkal, és a 37-es, 38-as számú utakkal, össze kell hangolniuk terveiket Borsod-AbaújZemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közlekedési infrastruktúra fejlesztési terveivel. Mivel a megyei tervek már elkészültek, ezekkel való egyeztetése indokolt. Finanszírozási források

•

EMOP 5. prioritási tengely Térségi közlekedés fejlesztése

•


•


•

KÖZOP 3. prioritási tengely: Térségi elérhetőség javítása


E/2. Elkerülő, belterületi és gazdasági utak fejlesztése

Cél

Stratégiai cél: A minőségi élet környezeti és infrastrukturális feltételeinek javítása Specifikus cél: A kistérség belső közlekedési kapcsolatainak és a közlekedésbiztonságnak javítása

Indoklás

A Szerencsi kistérség településinek belső úthálózata több helyen hiányos vagy rossz minőségű, ami jelentősen megnehezíti a térség gazdasági fejlődését, nagymértékben csökkenti a közlekedés biztonságát. Komoly problémát okoz a településeken belüli utak túlterheltsége a főútvonal és a teherszállítás gyakorisága miatt. Kiemelten kedvezőtlen helyzetben van Szerencs, ahol a 37-es főút keresztülhalad a városon és Mád, melynek utcáin a környező kőbányákból kitermelt kövekkel megrakott teherautók közlekednek, nagymértékű levegő- és zajszennyezést, valamint károkat okozva ezzel az épületekben. A települések keskeny utcái nehezen bírják el az ilyen mértékű terhelést, mivel bár a belterületi utak jelentős része szilárd burkolattal ellátott, településenként változó arányban találhatók még földutak. A helyzetfeltárás alapján megállapítható, hogy a kistérségben ipari, mint a már említett kőfejtés, valamint mezőgazdasági tevékenység folytatására alkalmas területek helyezkednek el, amelyek nehézgépjárművekkel való közúti megközelítése nehézkes. Ezeknek a területeknek a közlekedési forgalma igen nagy, megközelítésük pedig megoldatlan. A térségi közutak állapotára jellemző, egyenletessége és teherbírása nem megfelelő.


hogy

felületük,

- 143 -


A beavatkozási terület szöveges bemutatása Finanszírozási források

•


•

EMOP 5. prioritási tengely: Térségi közlekedés fejlesztése

•

KÖZOP 3. prioritási tengely: Térségi elérhetőség javítása (elkerülő utak építése esetén)


E/3. Kistérségi kerékpárút-hálózat kialakítása

Cél

Stratégiai cél: A minőségi élet környezeti és infrastrukturális feltételeinek javítása Specifikus cél: A kerékpáros turizmus infrastrukturális feltételeinek javítása

Indoklás

Mivel egyre nagyobb szerepet tölt be az emberek életében a szabadidő turizmus és a környezettudatosság, így egyre inkább teret kap a gépkocsimentes közlekedés is. Ahhoz, hogy az itt élő emberek életminősége javuljon, és az alternatív közlekedési lehetőség is rendelkezésre álljon, szükség van a kistérségi kerékpárút hálózat kiépítésére. Kiépített kerékpárúthálózat a kistérségben jelenleg nincsen. Ennek következtében nem lehet a kerékpár turizmushoz kapcsolódó turisztikai termékeket és programcsomagokat kialakítani. Fontos tehát, hogy a kistérség lakói és az ide látogató turisták ezen a téren is ki tudják elégíteni igényeiket. A kistérség települései egy viszonylag kis átmérőjű körben helyezkednek el, aminek következtében a kerékpárút megtervezésével és megépítésével könnyen meg lehetne közelíteni minden települést. Mindezek mellett a minőségi kerékpáros közlekedés feltételeinek megteremtése azért is sürgető, mert a közúti közlekedés zaj- és légszennyező hatása várhatóan emelkedni fog a közúthálózat, különösen a gyorsforgalmi utak fejlesztésével. A térségi kerékpárút-hálózat fejlesztése mérsékelheti a helyi szennyező-források káros anyag kibocsátását, vagyis a helyi természeti értékek védelme és a lakosság egészségmegóvása érdekében szükséges lenne a környezetbarát közlekedési formák feltételeinek javítására, és a településeken belüli mobilitás növelésére.

A beavatkozási terület • Egy kistérségi kerékpárút hálózat kiépítése szöveges bemutatása A Szerencsi kistérséget közvetlenül egyetlen tervezett fővonal sem érinti, de közelében halad el a nyomvonala a 15-ös, Tokajt érintő Zemplén-Bodrog-Tisza menti kerékpárút (az Euro Velo hálózat 11. sz. útvonalának része Norvégiától Athénig vezető szakasz magyarországi szakasza: Sárospatak- Tokaj- SzolnokSzeged, amely Tokajon halad keresztül). Mindezek következményeként a kistérség összehangoltabb turisztikai programkínálatot tudna megvalósítani, pozitív hatást


- 144 -


gyakorolna kistérségi és települési szinten a társadalmi folyamatok fejlődésére, valamint a térségi kohézió erősödésére, az életszínvonal, életminőség növekedésére. A lehetséges kistérségi utak megtervezése indokolt, melynek nyomvonalai a Hernád és a Tisza mentén haladnának, összekötve a Tokaj kistérség útvonalaival.

•

A kistérségi települések bevonása a hálózatba

Fontos a térségi, illetve a többi magyarországi úthálózattal való kapcsolat kialakítása is, hiszen ez nagyobb turisztikai attrakciót jelent, vonzó a kerékpározni vágyók számára, nő a turisztikai vonzerő. A kiépítendő kerékpárútnak köszönhetően érdekesebbé válna a környék az ide látogatók számára, mely fontos összekötő útvonalat is képezhet. Finanszírozási források

•

EMOP 5. prioritási tengely: Térségi közlekedés fejlesztése


E/4. Közintézmények infrastrukturális fejlesztése

Cél

Stratégiai cél: A minőségi élet környezeti és infrastrukturális feltételeinek javítása Specifikus cél: A településeken infrastruktúrájának minőségi fejlesztése

Indoklás

a

közintézmények

A humán erőforrás fejlettsége szempontjából meghatározó magának az oktatási infrastruktúrának a minősége, a korszerű oktatás tárgyi feltételeinek rendelkezésre állása. Több településen a 14 éven aluliak aránya növekvő tendenciát mutat, melynek következtében több településen bővítésre szorulnak az iskolák, a meglévő infrastruktúra nem képes hatékonyan kiszolgálni a megnövekedett diákszámot. Mindezek mellett az oktatási intézményekre jellemző az épületek leromlott állapota, az oktatási eszközök elavultsága, korlátozott rendelkezésre állása. A minőségi oktatási eszközök hiányában a diákok nem lesznek képesek elsajátítani fontos készségeket (nyelvtudás, számítástechnikai ismeretek stb.), ami hátrányosan befolyásolja a diákok továbbtanulási esélyeit, pályaválasztását, másrészt akadályozza a gazdaság fejlődését. Ezekből kifolyólag szükség van az óvodák, általános és középiskolák épületeinek felújítására, egyes esetekben bővítésére, valamint a szükséges oktatási eszközök beszerzésére. Emellett a többi közintézmény infrastrukturális fejlesztése is indokolt több településen. A minőségi élethez hozzájárul, hogy a lakosok milyen infrastrukturális feltételek között vehetik igénybe a különböző közintézményeket. Biztosítva van e számukra a szolgáltatás zavartalan hozzáférése.


- 145 -


A beavatkozási terület Alapvetően önkormányzati feladat a közintézmények felújítása, szöveges bemutatása akadálymentesítése, eszközrendszerének korszerűsítése. Ennek érdekében már történtek fejlesztések a kistérségen belül, azonban szükséges ennek folytatása. A rendelkezésre álló helyi források sok esetben nem teszik lehetővé a mai kor elvárásainak megfelelő infrastruktúrafejlesztést, azonban az Európai Uniós források lehetővé teszik a szűkös erőforrások kiegészítését. Önkormányzati feladat tehát a megfelelő projektek beazonosítása a projektek szakmai színvonalon történő tervezése és megvalósítása. A magas színvonalú közszolgáltatás nyújtás érdekében hosszú távon megtervezett – a fenntarthatóságot szem előtt tartva – pályázati források lehívása. Finanszírozási források

•

TIOP 1. prioritás: Az oktatási infrastruktúra fejlesztése

•

TIOP 3. prioritás: A munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése

•

EMOP 3. prioritás: Településfejlesztés

•

EMOP 4. fejlesztése

•

KEOP 5. prioritás: Hatékony energia-felhasználás prioritási tengely


prioritás:

Humán

közösségi

infrastruktúra

- 146 -


Prioritás: F - Humán szolgáltatások fejlesztése Beavatkozási terület

F/1. Munkaerő-piaci igényeknek megfelelő képzés, átképzés

Cél

Stratégiai cél: Foglalkoztatás bővítés és szociális biztonság megteremtése Specifikus cél: Az oktatási infrastruktúra javítása, minőségének fejlesztése, valamint a munkanélküliek és hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci reintegrációjának elősegítése

Indoklás

Egy térség prosperitásának egyik legfontosabb tényezője a piaci igényeknek megfelelő szakismeretekkel és készségekkel rendelkező munkaerő, hiszen ennek megléte vonzerőt jelent a gazdasági vállalkozások, külső befektetők számára. Más szempontból pedig a képzés, át- és továbbképzés megkönnyíti az elhelyezkedést, és hozzájárul az egyén személyes fejlődéséhez is. Ehhez azonban jól működő szakképzési és továbbképzési rendszerre van szükség, amely piacképes ismeretekkel ruházza fel a képzések résztvevőit. Ezek a megállapítások érvényesek a Szerencsi kistérségre is, ahol magas a munkanélküliségi ráta, az egyes településeket tekintve az országos érték többszörösét is eléri. A foglalkoztatottsági szint kiemelkedően alacsony, a lakosság gazdasági aktivitása szintén elmarad az országostól. A települések gazdasági-társadalmi fejlődése érdekében ennek növelése elengedhetetlenül fontos. Mindezek alapján megállapítható, hogy a foglalkoztatottak ismereteinek javítását, valamint az elhelyezkedését segítő képzési programok lebonyolítása, valamint az átképző rendszer átfogó fejlesztése szükséges. A humán erőforrás fejlettsége szempontjából meghatározó magának az oktatási infrastruktúrának a minősége, a korszerű oktatás tárgyi feltételeinek rendelkezésre állása. Több településen a 14 éven aluliak aránya növekvő tendenciát mutat, melynek következtében több településen bővítésre szorulnak az iskolák, a meglévő infrastruktúra nem képes hatékonyan kiszolgálni a megnövekedett diákszámot. Mindezek mellett az oktatási intézményekre jellemző az épületek leromlott állapota, az oktatási eszközök elavultsága, korlátozott rendelkezésre állása. A minőségi oktatási eszközök hiányában a diákok nem lesznek képesek elsajátítani fontos készségeket (nyelvtudás, számítástechnikai ismeretek stb.), ami hátrányosan befolyásolja a diákok továbbtanulási esélyeit, pályaválasztását, másrészt akadályozza a gazdaság fejlődését. Ezekből kifolyólag szükség van az óvodák, általános és középiskolák épületeinek felújítására, egyes esetekben


- 147 -


bővítésére, valamint beszerzésére.

a

szükséges

oktatási

eszközök

A beavatkozási terület A beavatkozási terület az oktatási intézmények épületének szöveges bemutatása felújítását, bővítését, valamint az oktatási eszközök beszerzését szolgálja, valamint a kistérség képzési, átképzési rendszerének átfogó fejlesztését szolgálja. •

Az alapfokú oktatási intézmények (óvodák, általános iskolák) épületeinek felújítása, bővítése, valamint a speciális ismeretek elsajátításához szükséges eszközök beszerzése (informatikai eszközök, szoftverek, berendezések stb.), és szaktantermek, nyelvi laborok kialakítása valósul meg. Iskolai sportlétesítmények korszerűsítése, kialakítása (pl.: tornacsarnokok, tanuszodák, stb.) indokolt lenne. Az épületek felújítása során rendkívül fontos a környezetvédelmi, energiatakarékossági szempontok figyelembe vétele, másrészt szükséges azok akadálymentesítése, hogy a fogyatékkal rendelkező tanulók is képesek legyenek az iskolákban tanulni, közlekedni. Indokolt lenne egy iskolabusz beindítása, mivel Szerencsen működik egyedül középiskola, ahová a környező településről átjárnak a diákok. Ugyanez vonatkozik az általános iskolásokra.

Továbbképzési és átképzési programok szervezése és lebonyolítása javasolt, melyek keretében az övezet adottságainak, gazdasági szerkezetének és a vállalkozások igényeinek megfelelő ismereteket sajátíthatnak el a résztvevők. Ennek során a képzések tartalmi-módszertani fejlesztésére, az oktatók továbbképzésére, valamint az oktatáshoz szükséges eszközök beszerzésére van szükség. A munkanélküliek esetében a vállalkozói kedv növekedésének elősegítése fontos tevékenység, melyhez a szükséges ismeretek, átadása szükséges (úgymint alapvető menedzsment ismeretek, nyelvi és kommunikációs készségek). A továbbképzések a vállalkozói igényeknek megfelelően szükségesek. A képzések témájának piaci megalapozottsága érdekében piackutatást kell végezni a kistérségben működő vállalkozások, potenciális munkaadók igényeinek felmérésére, a munkaügyi központtal együttműködve képzések indítása. Finanszírozási források

•

TÁMOP 1 prioritási tengely: A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése

•


•



F/2. Foglalkoztatási programok indítása, fenntartása

Cél

Stratégiai cél: Foglalkoztatás bővítés és szociális biztonság megteremtése


- 148 -


Specifikus cél: Az elhelyezkedési nehézséggel küzdő csoportok munkaerő-piaci reintegrálása Indoklás

A Szerencsi kistérségben kedvezőtlenül alakulnak a gazdasági aktivitás mutatói. A foglalkoztatottak aránya minden településen jóval az egyébként is alacsony megyei átlag alatt marad. A kisebb településeken magas az inaktív keresők (nyugdíjban, gyermekgondozási ellátásban részesülők) aránya is. A kistérségben magas a munkanélküliségi ráta. A problémát tovább fokozza, hogy a tartósan munka nélkül lévők aránya 63,8%-a kistérségben, Mezőzombor, Prügy, Taktakenéz és Taktaszada településeken azonban a 70%-ot is meghaladja. Elhelyezkedési lehetőségeiket az is rontja, hogy a regisztrált munkanélküliek jellemzően az alacsonyabb végzettségűek közül kerülnek ki. A gazdasági aktivitás és a munkaerő-piaci helyzetkép kedvezőtlen alakulásának egyik oka a helyi gazdaság gyenge teljesítménye, munkahelyteremtő képessége. A stratégiai helyzetfeltárás keretei között végzett primer kutatás eredményei szerint a települések többségében a foglalkoztatásban fontos szerepet töltenek be az önkormányzati intézmények, elsősorban az iskolák, óvodák és a polgármesteri hivatal. A munkahelyteremtő képesség szempontjából fontosnak ítélt gazdasági szervezetek többsége mezőgazdasági (elsősorban a borászattal összefüggő) tevékenységet folytat. A kedvezőtlen aktivitási mutatók különösen magasak a hátrányos helyzetű csoportok, elsősorban a roma lakosság körében. A Szerencsi kistérségben a roma lakosok részaránya vélhetően 17% körül mozog. A cigány kisebbség körében végzett felmérések azt mutatják, hogy a munkanélküliségi ráta az általuk sűrűbben lakott területeken magas, elhelyezkedési lehetőségeik beszűkültek, a legbiztosabb jövedelemforrást számukra jelenleg a szociális segélyek, támogatások jelentik. Körükben az alacsony iskolázottság együtt jár a munkanélküliséggel, egészségi károsodásokkal. Munkapiaci, társadalmi integrációjuk egyre súlyosabb problémát jelent az általuk lakott, jellemzően elmaradott, szegény településeken. Mindezek alapján a beavatkozási terület javasolja foglalkoztatási programok indításához és fenntartásához szükséges mechanizmusok kialakítását a kistérségen belül.

A beavatkozási terület A munkaerő-piaci problémák kezelésének egyik módja aktív szöveges bemutatása foglalkoztatáspolitikai eszközök alkalmazása. Az ilyen típusú programok végrehajtásában fontos szerepet tölthetnek be az önkormányzatok, közhasznú foglalkoztatás megszervezése révén. A közhasznú munkák rendszerint a települési kommunális feladatok ellátását célozzák. Az ilyen programokat azonban célszerű összekötni képzéssel, tanácsadással a résztvevők minél


- 149 -


könnyebb munkaerő-piaci reintegrálása érdekében. A közmunka programokat úgy kell megtervezni, hogy azok minél komplexebb, egyénekre szabott eljárásokat is tartalmazzanak, illetve illeszkedjenek a kistérségi gazdaságfejlesztési programokban megfogalmazott fejlesztési elképzelésekhez. A beavatkozási terület megvalósításában a kistérség, illetve a tagtelepülések önkormányzatai a következő tevékenységeket hajthatják végre:

•

Foglalkoztatási programok szervezése, koordinálása

A munkanélküliség, különösen a tartós munkanélküliség enyhítése nem lehetséges egyszeri, akciószerűen megvalósított programokkal. A probléma kezelésére javasolt ún. foglalkoztatási szervezet létrehozása, közhasznú társaság jogi formában való működtetése. A foglalkoztatási szervezet létrehozása után a helyi önkormányzatoktól vagy a kistérségi szervezettől kapja forrásait, s 1-2 év működés után önállóan szervezi, koordinálja projektjeit. A tartós munkanélküliek foglalkoztatása irányulhat a hagyományos kommunális feladatok ellátására (települések vízrendezése, folyószabályozással kapcsolatos feladatok, útépítés, karbantartás), szezonális munkákra (pl. szüret), közterületek rendbetételére (kertészeti munkák, parkok rendezése, stb.). A közhasznú tevékenységeken túlmutató projekteket is lehet működtetni: (hazai példák alapján): építőipari tevékenységek, üzemanyag kút üzemeltetése, minőségvizsgálati labor kialakítása, vagyonvédelmi, portaszolgálati tevékenység, szociális ellátás, stb. A foglalkoztatási szervezet létrehozása előtt célszerű hazai és nemzetközi minták megismerése, azok adaptálásának vizsgálata a kistérség adottságaira. A kht. működéséhez szükséges eszközök beszerzése, a személyi jellegű kiadások finanszírozására pályázati forrásokat kell keresni. A munkatársak feladata a következőkre terjedhet ki: Lehetséges közmunka- és egyéb foglalkoztatáspolitikai pályázati és támogatási programok feltérképezése, Foglalkoztatási programok dokumentáció összeállítása,

tervezése,

ezekre

pályázati

Foglalkoztatási programok koordinálása, kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás a potenciális célcsoporttal, Kapcsolódó képzési programok szervezése, Egyéni tanácsadás, személyre szabott szolgáltatások nyújtása.

•

Speciális programok indítása a hátrányos helyzetű roma kisebbség foglalkoztatási helyzetének javítása érdekében

A roma kisebbség társadalmi beilleszkedésének, körükben a


- 150 -


szegénység leküzdésének legfontosabb előfeltétele a foglalkoztatás. Ennek érdekében szükséges mind a foglalkoztatás, mind az oktatás, képzés/átképzés terén a kirekesztés megelőzése. A roma kisebbség egyik célcsoportját képezi az előző tevékenységben bemutatott foglalkoztatási khtnak, de részükre mindenképpen szükséges speciális programok indítása. Ilyen a kht. közmunkaprogramjain felül: szociális földprogram indítása, a telepszerű lakókörnyezet felújítása/ felszámolása, környezet-egészségügyi és –rehabilitációs tevékenységek, stb. •

A roma programok indítása kapcsán a következőket kell figyelembe venni:

Mindenképpen szükséges képzési/átképzési programok indítása részükre mind a közmunkaprogramban való részvétel, mind a későbbi elhelyezkedés elősegítése érdekében. Esetükben meg kell fontolni részmunkaidős foglalkoztatást.

–

legalábbis

eleinte

–

a

A programok végrehajtásába, a kht. munkájába lehetőleg roma munkatársat is be kell vonni. Különösen a fiatalok részére célszerű tanácsadás, mentálhigiénés programok, szakmai gyakorlóhelyek működtetése, pályaorientációs tájékoztatás nyújtása. A programban résztvevők részére speciális tanácsadás nyújtása javasolt, mely elősegíti a munka és a családi élet összehangolását. Finanszírozási források

•

TÁMOP 3. prioritási tengely: Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek

•


•



F/3. Szociális ellátórendszer fejlesztése

Cél

Stratégiai cél: A szociális biztonság megteremtése Specifikus cél: A szociális ellátás infrastrukturális hátterének javítása

Indoklás

A társadalom és a gazdaság átalakulása során egyre magasabb az olyan emberek száma, akik nem képesek magukról gondoskodni, és mindennapi megélhetésük érdekében külső segítségre szorulnak. Közéjük tartoznak az idős emberek, a fogyatékkal élők, a pszichiátriai betegek, a speciális szükséglettel élők. A fokozódó szükséglet ellenére a szociális ellátás rendszere, a szolgáltatások hozzáférhetősége terén hazánkban továbbra is hiányok tapasztalhatók, akár az idősek gondozását, vagy a


- 151 -


személyes szolgáltatásokat (házi gondozás, ház körüli munkák), akár a munkaerő-piaci reintegrációs szolgáltatásokat tekintjük. Ezen hiányosságok megoldása, és a szolgáltatások biztosítása nélkülözhetetlen a minőségi életfeltételek biztosítása, valamint a települések népességmegtartó képessége szempontjából. A Szerencsi kistérségben csaknem minden településen fogy a népesség, a 18 település közül 8 településen a megyei átlagot meghaladó a 60 év feletti népesség aránya. Minden településen magasabb a rendszeres szociális segélyben részesültek aránya az országos átlagnál. Szociális intézmény a kistérség néhány nagyobb településén van. Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthon, illetve időskorúak otthona Szerencsen és Mádon van. A kistérség több szociális ellátást nyújtó intézményében szükséges az épület felújítása, az eszközállomány bővítése. A felszerelt, jobb állapotban lévő otthonokban pedig törekedni kell olyan foglalkozások, programok kialakítására, melyek gazdagítják az idős emberek mindennapjait. Az alapellátáson túl az innovatív, a célcsoport igényeinek minél inkább megfelelő szolgáltatások eszközigényét is fedezni kell. A szociális feladatok ellátására rugalmas, költséghatékony alternatívát jelent a jelzőrendszeres szociális hálózat működtetése, mostanáig azonban a kistérségben ilyen hálózat nem lett kiépítve. Nem elhanyagolható szempont továbbá, hogy a szociális szolgáltatások fejlesztése hozzájárulhat a foglalkoztatási lehetőségek - és elsősorban a női munkavállalás – bővüléséhez is. Egyfelől munkalehetőséget teremt a szociális gondozók, dolgozók számára, másfelől a gyermekek és idősek gondozását teljesítve segíti a nők munkaerő-piaci részvételét is. Mindezek alapján szükséges kistérségi ellátó diszpécser szolgálat kialakítása, illetve a jelenleg működő idősotthonok felújítása, felszereltségének javítása. A beavatkozási terület szöveges bemutatása

•

Szociális jelzőrendszer-hálózat kiépítése

A jelzőrendszer hálózat lényege, hogy a rászorultak szükség esetén segélyhívást tudnak küldeni egy a jelzések fogadására kiépített ügyeleti központ részére. A szolgáltatás éjjel-nappal üzemelve kiegészíti és megkönnyíti a kistérségben praktizáló, jellemzően túlterhelt háziorvosok ügyeleti munkáját. A rendszer segítségével a rászorultak nem csak vészhelyzetben tudnak jelezni, hanem szükség esetén eseti jellegű segítséget is kérhetnek (egészségügyi ellátás, ápolás, házi és házkörüli munkák elvégzése stb.) Ezen tevékenységek egy része az önkormányzatok hatáskörében működtethető (egészségügyi ellátás), a többi szolgáltatást civil szervezetek, egyházak bevonásával lehet hatékonyabban ellátni (ahogy azt számos hazai példa is mutatja). A civil szervezetek részvétele rugalmasságukból következik, mivel nagyrészt a helyi közösségek kezdeményezésére jönnek létre, sokkal inkább létező igényt


- 152 -


elégítenek ki. A hálózat kiépítésével párhuzamosan szükséges a falugondnoki szolgálat fenntartása, annak bevonása a hálózat működtetésébe. A civil szféra bevonása jellemzően hatékony házigondozók szervezése terén, akik a kisebb településeken nyújtanak otthoni segítségnyújtást (takarítás, bevásárlás, mosás, házkörüli munkák, beszélgetés, külső kommunikáció segítése, ügyintézés) a rászorulóknak. A házigondozók működését az önkormányzatnál regisztrálni kell. A jelzőrendszer következők:

kialakításával

kapcsolatos

feladatok

•

Lakossági tájékoztatással egybekötött igényfelmérés,

•

Egyeztetés civil szervezetekkel, potenciális partnerekkel,

•

Források keresése,

•

Hálózat tervezése,

•

Ügyeleti központ kijelölése,

•

Kivitelezés,

•

Üzemeltetés

a

Fontos annak mérlegelése, hogy a központ és a hálózat valamint a kapcsolódó szolgáltatások nyújtásába a kistérségben élő, megfelelő szakképzettséggel rendelkezőket, lehetőség szerint munkanélkülieket is be lehet vonni. A jelzőrendszer központját célszerű lenne Szerencsen kialakítani, mivel itt található mentőállomás és szakorvosi rendelőintézet is. Idővel pedig törekedni kell a települési önkormányzatok közötti feladatmegosztásra, kistérségi szemlélet érvényesítésére a szociális ellátás terén.

•

Időskorúak részére nyújtott szociális ellátást nyújtó intézmények épületeinek és eszközellátottságának fejlesztése

A tevékenység alapvetően a meglévő (átmeneti és tartós elhelyezést nyújtó) otthonok felújítását, korszerű felszerelésekkel (pl. számítástechnikai eszközök) való ellátását célozza lehetővé téve magas színvonalú szolgáltatások nyújtását. Az idősek számára ki kell alakítani minőségi programokat, szórakoztató, oktató és egészségmegőrző foglalkozásokat. Igény esetén új otthonok kialakítására is sor kerülhet, lehetőség szerint az érintett településen található használaton kívüli épületek fel- és átalakításával. Sor kerülhet a szállítást-utaztatást végző busz beszerzésére, melynek segítségével kirándulásokat is lehet szervezni az érintettek számára. A tevékenység kiterjedhet továbbá közösségi gondozóház


- 153 -


kialakítására is a kisebb községekben, mely lehetőséget ad étkeztetésre, együttműködik a helyi egészségügyi és/vagy kulturális intézménnyel. A tevékenység keretei között a következőket kell végrehajtani:

Finanszírozási források

•

Egyeztetés civil szervezetekkel, potenciális partnerekkel,

•

Források keresése,

•

Projektek tervezése,

•

Pályázás és kivitelezés.

•

TIOP 2. prioritási tengely: Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése

•


•


prioritás:

Humán

közösségi

infrastruktúra


F/4. Közszolgáltatási rendszer fejlesztése

Cél

Stratégiai cél: A minőségi élet környezeti és infrastrukturális feltételeinek javítása Specifikus cél: A közszolgáltatások minőségi fejlesztése, és hatékonyságnövelés

Indoklás

Az európai színvonalú szolgáltatásnyújtás alapja, hogy a közszolgáltatások esetében nem csupán infrastrukturális fejlesztés történik, hanem a szolgáltatás egész folyamatának, a működési mechanizmusoknak a minőségi fejlesztése is megtörténik. A közszolgáltatások jelenleg nem a megfelelő színvonalon és hatékonysággal működnek. Szükséges lenne ezek átfogó felülvizsgálata, a fejleszthető területek beazonosítása és ennek érdekében olyan belső eljárási folyamtok kialakítása, amelyek a hatékony működést elősegítik.

A beavatkozási terület A közszolgáltatások fejlesztése érdekében elsősorban a belső szöveges bemutatása folyamatok hatékonyságnövekedésére kell koncentrálni. Az ügyfélközpontúság, a feladatok minél pontosabb szétosztása, a felelősök kiválasztása és a szervezetek belső fejlesztése szükséges. A legtöbb esetben külső szakértők bevonása indokolt, hiszen a megfelelő átvilágítást és monitoringot, valamint a képzést is lebonyolítják. Az intézmények és közszolgáltatók közötti kapcsolatok javítása érdekében szükséges minél szélesebb körben kiterjeszteni az auditot. Finanszírozási források

•

ÁROP 1. prioritás: szervezetfejlesztés

•

ÁROP 2. prioritás: Az emberi erőforrás minőségének javítása

•

EKOP 1. prioritás: A közigazgatás és a közigazgatási szolgáltatások belső folyamatainak megújítása


Folyamatok

megújítása

és

- 154 -


•

EKOP 2. prioritás: a közigazgatási szolgáltatásokhoz történő hozzáférést támogató fejlesztések (szolgáltatások eljuttatása az ügyfelekhez)

•

TIOP 2. prioritási tengely: Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése

•



prioritás:

Humán

közösségi

infrastruktúra

- 155 -


A beavatkozási területek kistáj szintű relevanciája:

Humán szolgáltatások fejlesztése

Közlekedési és közintézményi infrastruktúrafejlesztés

Épített és természeti környezet megóvása

Gazdaságfejlesztés

Turizmusfejlesztés

Mezőgazdasági tevékenységek ösztönzése

Prioritás

Kistájak / Beavatkozási területek Gyümölcstermesztés ösztönzése

Harangod Taktaköz Hegyalja X

X

Szőlészeti-borászati KKV-k együttműködésének ösztönzése Szántóterületek művelésének modernizálása

X X

X

X

X

X

X

X X X

Rendezvények, turisztikai attrakciók fejlesztése

X

X

X

Ökoturizmus ösztönzése

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Erdő-, és vadgazdálkodás ösztönzése Borturizmus-fejlesztés ösztönzése Turisztikai összefogás ösztönzése

Mezőgazdasági kiszolgáló és feldolgozóipar fejlesztés ösztönzése Megújuló energetikai és környezetvédelmi fejlesztések ösztönzése Iparterületek hasznosításának ösztönzése A szennyvíz- és felszíni csapadékvíz hálózat fejlesztése A közlekedési-szállítási terhelés hatásainak mérséklése

X

A modern hulladék-gazdálkodás megteremtése

X

X

X

Kistérségi kép javítása

X

X

X

A kistérséget feltáró útfejlesztések ösztönzése

X

X

X

Elkerülő, belterületi és gazdasági utak fejlesztése

X

X

X

Kistérségi kerékpárút-hálózat kialakítása

X

X

X

Közintézmények infrastrukturális fejlesztése

X

X

X

Munkaerő-piaci igényeknek megfelelő képzés, átképzés

X

X

X

Foglalkoztatási programok indítása, fenntartása

X

X

X

Szociális ellátórendszer fejlesztése Közszolgáltatási rendszer fejlesztése

X X

X X

X X


- 156 -


9. KULCSFONTOSSÁGÚ PROJEKTEK Az itt megfogalmazott javaslatok a kistérségi szinten kiemelten kezelendőek, mivel meghatározó fontossággal bírnak a kistérség fejlődősére. Szükség esetén a stratégiában érintett szakhatóságok felé továbbítjuk: 37-es főút négynyomúsítása A projekt szükségességének indoklása A Szerencsi kistérség számára jelentős súllyal bír a kistérségen keresztülhaladó főútvonal korszerűsítése, fejlesztése. A főútvonal felújítása javítja ugyan a közlekedési feltételeket és a megyeszékhely felé lerövidíti az elérhetőséget, azonban végleges megoldással a 2*2 sáv kiépítésével megvalósuló négynyomúsítás jelenthetne. A négy sávossá kiépített 37-es javítja mind a közlekedésbiztonságot, csökkenti a balesetek, a személyi sérülések, az anyagi károk számát, valamint biztosítja a kistérség számára a megyeszékhely még gyorsabb elérhetőségét. A kistérség településeiről sokan járnak napi szinten ingázva munkahelyre illetve közoktatási intézménybe Miskolcra. A közösségi közlekedésben érintett autóbuszjáratok egy része a főútvonalon közlekedik. A 37-es számú főút négynyomúsítása Felsőzsolca és Gesztely között befejeződött az elmúlt években. Ezen kívül folyamatban van 2,5 km-es szakaszon a négy sáv kiépítése Szerencs területén. A fejlesztések tehát megkezdődtek, valamint a 37-es főút négynyomúsítása szerepel a megyei, országos szintű fejlesztési elképzelések között. A fejlesztési elképzelés rövid ismertetése Gesztely és Szerencs között a négy sávot a meglévő út kiszélesítésével, átépítésével lehetne megoldani. A négy sáv kialakításával egy időben megtörténne a jelentősen leromlott állapotú főútvonal felújítása. A korszerűsítés érintené a kijelölt szakaszon a bekötőutak megfelelő csatlakozásának kiépítését is a 37-es főúttal. A négy nyomvonal kialakításával a környezeti veszélyek (hófúvás, szél) is csökkenthetőek, amennyiben palánk kialakítása is megtörténik. A projekt tartalma a következő: •

a nyomvonal pontos kijelölése;

•

a szükséges területek kisajátítása;

•

a forgalom terelése a kivitelezési szakaszban;

•

a négy sáv kiépítése;

•

bekötőutak csatlakozásainak kialakítása;

•

négynyomúsítás forgalomirányításának kialakítása;

•

szélfogók, palánkok kihelyezése.

Tiszta vizünk projekt A projekt szükségességének indoklása Magyarországon az emberi fogyasztásra szolgáló ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről a 201/ 2001. (X. 25.) Korm. rendelet szól, harmonizálva az EU 98/83/ EK MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010.

- 157 -


irányelvével. A kistérség településeinek ivóvízellátásában olyan vízszennyező anyagok találhatóak, mint az arzén, fluorid, bór és az ammónium-nitrit-nitrát, amelyek a határértékeknél nagyobb mértékben vannak jelen. A rendelet meghatározza, hogy az ivóvíz minőségének javításának mikorra kell megtörténnie. Ennek érdekében az egyes települések ivóvízellátásának fejlesztésére egy nagyszabású, nemcsak a kistérséget érintő, projekt megvalósítására a Szerencsi Önkormányzat gesztorságával tettek javaslatot. A fejlesztési elképzelés rövid ismertetése A projektben összesen 81 település érintett, amelyből a Szerencsi kistérségben található Szerencs, Bekecs, Golop, Legyesbénye, Mezőzombor, Monok, Tállya, Rátka, Mád, Prügy és Taktakenéz. A nagyszabású projekt – amely már az első fordulón túljutott – érdekében Projekt Irányító Bizottságot hoztak létre, amelybe az érintett 8 kistérség 1-1 főt delegált. A vízminőségi jellemzők betartása (határérték feletti bór-, arzén-, és/ vagy ammóniumkoncentráció csökkentése) érdekében a Tokaji vízellátó rendszerre csatlakozó kistérségi településeken a következő fejlesztési beavatkozások valósulnak meg: 1. Szerencs, Bekecs, vízminőség-javítása

Golop

kistérségi

vízellátó

rendszer

településeinek

•

Golopi vízbázis technológiai fejlesztése és vízátvétel a tokaji térségi vízellátó rendszerből

•

Golop vízmű arzénmentesítési technológia

•

Tokaji vízmű bővítés

•

Tokaj víztisztító technológia fejlesztése

•

Bekecs-Tiszaladány távvezeték

•

Tokaj-Tiszaladány DN 200 méretű vezetékbővítés

•

Bekecsi vízmű nyomásfokozó kialakítása

•

Bekecs-Monok vezeték építése

•

Monok nyomásfokozó kialakítása

•

Golop-Szerencs vezetékcsere

•

Hálózat-rekonstrukció, tisztítás

A projektelem összköltsége: 1 817 740 000 Ft. 2. Prügy és Taktakenéz vízminőség-javítása •

Vízátvétel a tokaji vízellátó rendszerről

•

Tokaji vízmű bővítése

•

Taktabáji nyomásfokozó

•

Prügy-Taktabáj összekötő vezeték

•

Hálózat-rekonstrukció, tisztítás

A projektelem összköltsége: 279 939 000 Ft.


- 158 -


Kistérségi kerékpárút-hálózat kiépítése A projekt szükségességének indoklása A megnövekedő közúti forgalom, és a környezetterhelés következtében egyre nagyobb szerepet tölt be az emberek életében a szabadidő turizmus és a környezettudatosság, így egyre inkább teret kap a gépkocsimentes közlekedés is. Ahhoz, hogy az itt élő emberek életminősége javuljon és az alternatív közlekedési lehetőség is rendelkezésre álljon, szükség van a kistérségi kerékpárút hálózat kiépítésére. A jelenlegi csak nincs kiépített kerékpárút szakasz a kistérségben, Alsódobsza, Bekecs, Megyaszó, Szerencs és Taktaharkány rendelkezik nem jelentős hosszúságú belterületi úttal, azonban egyik sem kapcsolódik szomszédos településekhez. Az infrastruktúra hiányában nem lehet a kerékpáros turizmushoz kapcsolódó programcsomagokat kialakítani. A kistérség települései egy viszonylag kis átmérőjű körben helyezkednek el, tehát a kerékpárút megtervezése és megépítése nem ütközne komoly akadályokba a téren, hogy könnyen meg lehessen közelíteni minden települést. A fejlesztési elképzelés rövid ismertetése A kerékpárút-hálózat fejlesztése során figyelembe kell venni a frekventált helyi túraútvonalakat, és a kerékpáros turizmus fejlesztésére irányuló regionális és nemzetközi szintű terveket, együttműködési lehetőségeket. A Szerencsi kistérséget közvetlenül egyetlen tervezett fővonal sem érinti, de közelében halad el a nyomvonala a 15-ös, Tokajt érintő Zemplén-Bodrog-Tisza menti kerékpárút (az Euro Velo hálózat 11. sz. útvonalának része). A teljes kiépülés időpontja egyelőre bizonytalan, azonban a Szerencsi kistérség számára fontos feladat az, hogy a helyi, alsóbb rendű kerékpárút nyomvonalakat úgy tervezzék, építsék meg, hogy azok a fő-hálózathoz szervesen kapcsolódni tudjanak.


- 159 -


10. A MEGVALÓSÍTÁS MECHANIZMUSA Fejlesztések térségi szintű koordinálása A fejlesztési programban foglaltak megvalósulásában érintett legfontosabb szereplők a kistérségi társulások és a térség települései. Jelen program ugyan hosszútávon elérhető jövőképet tűzött ki, de a felsorolt beavatkozási területek a 2013-ig terjedő időszakra vonatkoznak. Az elkészült stratégia mind a magyar, mind az EU-s forrásokat is figyelembe veszi, és a beavatkozási területeket ezekre építi, ugyanis a fejlesztési források, valamint releváns tervek többsége erre az időre vonatkozik. A 2010 utáni hazai területfejlesztésiközigazgatási rendszer működésének részletei – az új kormány megalakulásáig, illetve a következő programozási periódus forrás-felhasználást befolyásoló fejlesztési célrendszere jelenleg még nem belátható. Fontos, hogy a kistérségek képesek legyenek megfogalmazni problémáikat, majd ezeket projektekké, programokká alakítani, hiszen csak ezekre lehet forrást szerezni. A kistérségekben valamennyi fejlődést elősegítő feltételt, és a felmerülő problémákat is figyelembe kell venni, majd ezek segítségével programokat kidolgozni. Az így elkészült projekteket továbbítani kell a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal (MTRFH), az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács, ugyanakkor a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség, a szaktárcák, és az Irányító Hatóság felé, hogy a jövőben olyan támogatási rendszerek, célirányzatok, intézkedések jelenjenek meg, amelyek megoldást jelentenek a térségi problémák kezelésére. Ennek segítségével a kistérségi, települési szintű igények is kielégíthetőek lennének, teret adva ezzel az Európai Unió egyik legfontosabb alapelvének, a szubszidiaritásnak. Szükséges a beavatkozási területek évenkénti felülvizsgálata, a megvalósult programok számbavétele, valamint a kritikai észrevételek beépítése a stratégiába. A kistérségi felzárkóztatási program végrehajtásáért a kistérségi fejlesztési társulás a felelős, koordinátora pedig a társulás alkalmazásában álló kistérségi menedzser, akinek munkáját segíti a kistérségi megbízott és a vidékfejlesztési menedzser. A felzárkóztatási fejlesztési program konkrét cselekvéseket fogalmaz meg, amelyek önkormányzati szinten is végrehajthatók, ezért javasoljuk, hogy minden kistérségi település testülete ismerje meg, és vitassa meg, a programot, a releváns célokat és intézkedéseket adaptálják az adott településre, majd évente ellenőrizzék annak végrehajtását. A Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal megbízásából foglalkoztatott kistérségi megbízottaknak kiemelt szerep jut az elkészült stratégiát illetőleg: •

a megfogalmazott konkrét cselekvésekhez folyamatos pályázatfigyelés,

•

a kistérségi szintű programok továbbítása az MTRFH felé,

•

évente figyelemmel kísérni a megvalósítást befolyásoló tényezőket, és azt közvetíteni az MTRFH számára,

•

képviselni a kistérség stratégiáját a regionális tervezésben, hogy az új tervezési ciklusban nagyobb lehetősége legyen a megvalósításra.

A program megvalósításához szükséges finanszírozási források


- 160 -


A program minden egyes beavatkozási területének ismertetése tartalmazza a lehetséges támogatási források felsorolását. Ezek egy része az Európai Unió Strukturális alapjaiból finanszírozható, de szükséges a lehetséges hazai (központi és decentralizált) pályázati források felkutatása, figyelemmel kísérése is. A horizontális fejlesztési alapelvek érvényesülése a megvalósítás során A stratégia sikere érdekében a megvalósítás során két horizontális alapelvnek kell érvényesülnie. A térségi kapcsolatrendszer fejlesztése alapelv azt jelenti, hogy a fejlesztések ne elszigetelt akciók legyenek, hanem a térség környezetéhez dinamikusan kapcsolódjanak. Szükséges a térségi szereplők kapcsolatrendszerének fejlesztése a megyei, regionális, nemzeti és akár nemzetközi potenciális partnerek, szakmai szervezetek irányában. Az abszorpciós képesség növelése alapelv arra utal, hogy a kijelölt fejlesztések megvalósításával párhuzamosan szükséges a térség felkészítése a támogatási források fogadására. Ez azt feltételezi, hogy vannak megalapozott és megfelelően előkészített projektek, és olyan szervezetek, mechanizmusok, és felkészült szakemberek, amelyek alkalmasak a projektek menedzselésére és adminisztrálására. A két fontos alapelv érvényesíthetősége érdekében két tevékenység-csoport végrehajtása szükséges: az egyik a térség-marketing, a másik a projektfejlesztés. 1. Térség-marketing A marketing tevékenység kétirányú. Egyrészt szükséges a fejlesztési program térségen belüli promóciója, megismertetése a lakossággal és az érintettekkel. Másrészt pedig a tervezett fejlesztéseket a kistérség lehetséges új kapcsolatai, partnerei felé is lehet közvetíteni, egybekötve azt a terület bemutatásával, kiajánlásával. A térségen kívülre irányuló tevékenység egyben befektetés-ösztönzési célokat is szolgálhat, mintegy megismertetve a hazai és külföldi szereplőkkel a térségben található üzleti lehetőségeket. Indokolt tehát, hogy a Társulás honlapjára felkerüljön egy új modul, mely a fejlesztési program megvalósításával kapcsolatos legfrissebb információkat, projektek listáját tartalmazza. Szükséges továbbá, hogy a végrehajtó szervezet minden alkalmas nyilvános fórumon tájékoztassa a lakosságot a program végrehajtásáról, az egyes fejlesztési projektek alakulásáról. 2. Projektfejlesztés A fejlesztési program megvalósítása konkrét projekteken keresztül történik, ezért elengedhetetlen azok előkészítéséhez és menedzseléséhez szükséges intézmények, mechanizmusok és szakemberek rendelkezésre állása. Ennek érdekében a következő négy tevékenység megvalósítását javasoljuk: •

Projektgenerálás folyamatának fenntartása

A fejlesztési program kidolgozása során elkezdődött egy folyamat a térségben, mely a létező fejlesztési elképzelések összegyűjtését, kidolgozását célozta. Fontos feladat a projektgyűjtés


- 161 -


folyamatának fenntartása, a kialakított projektadatbázis rendszeres aktualizálása. Ki kell dolgozni a folyamat módszertanát, egy egyszerű információs adatlapot, melyen a fejlesztési elképzelést körvonalazó keretinformációk begyűjthetők. •

Projekt-előkészítési képességek fejlesztése

A projektbázis megteremtéséhez és működtetéséhez szükség van olyan kistérségi szakemberekre, akik képesek előkészíteni és megvalósítani a Strukturális Alapok elvárásainak megfelelő projekteket. A kistérség projektgenerálási, projektfejlesztési kapacitásának fejlesztése érdekében szükséges mind a Társulás, mind a potenciális projektgazdák munkatársainak képzése. •

Projektek hasznosítása, kidolgozása

Fontos az adatbázisban szereplő projektek hasznosulásának biztosítása, „csatornázása” a megfelelő finanszírozási forrásokhoz. A térségben rendelkezésre álló fejlesztési források egy részét indokolt tehát a projektek benyújtásához szükséges dokumentumok (megvalósíthatósági tanulmány, műszaki tervek, stb.) elkészítésére fordítani, mivel így biztosítható leginkább a fejlesztési program megvalósítása, az érintett települések forrásfelhasználási képességének javítása.


- 162 -


11. FELHASZNÁLT IRODALOM [1] Borsod-Abaúj-Zemplén megye területfejlesztési koncepciója, 1999, Miskolci Egyetem [2] Az Észak-Magyarországi régió egészségügyi stratégiája, 2003-2006 közötti évekre, NORDA Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség, MTA Regionális Kutatások Központja, Észak-magyarországi Osztály, Miskolc [3] Zemplén 2000 Stratégiai és Operatív Program: Helyzetfeltárás, fejlesztési irányok és stratégia, 2001, Zempléni Településszövetség, Excellence Rt. [4] Észak-Magyarországi Regionális Innovációs Stratégia és Akcióterv (fejlesztés alatt lévő változat) [5] A Tokaji Borvidék kultúrtáj, Világörökség kezelési terv, Budapest 2001, a dokumentációt közreműködők segítségével összeállította a VÁTI Kht. [6] Háttéranyag a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei cigány lakosság életkörülményeit javító középtávú program kidolgozásához, BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE ROMA NÉPESSÉGÉNEK HELYZETE, Delphoi Consulting, 2002 [7] Középtávú Stratégia és Operatív Program A Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén élő romák élethelyzetének javítására, 2002, Hitesy, Bartucz és Hollai Tanácsadó Iroda, BorsodAbaúj-Zemplén megyei Fejlesztési Ügynökség [8] A magyar információs társadalom az Európai Unióhoz történő csatlakozás előestéjén: helyzetkép és stratégia, IHM [9] KSH kiadványok, T-Star adatbázis 2002 Internetes források [1] Gazdasági és Közlekedési Minisztérium: www.gkm.hu [2] Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: www.ktm.hu [3] Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács honlapja: www.norda.hu [4] Szent István Egyetem, Környezetgazdálkodási Intézet: www.ktg.gau.hu [5] Szerencs város honlapja: www.szerencs.hu [6] Nemzeti Terület- és Regionális fejlesztési Hivatal honlapja: www.nth.hu [7] Borsod-Abaúj-Zemplén megye honlapja: www.b-a-z.hu [8] Zempléni Településszövetség honlapja: www.ztsz.hu [9] www.vilagorokseg.hu [10] www.terkepcentrum.hu [11] http://www.kerosz.hu [12] Bükki Nemzeti Park honlapja: www.bnpi.hu


- 163 -


11. MELLÉKLETEK


- 164 -

A SZERENCSI KISTÉRSÉG

Recommend Documents