A személyiség kompetenciai, kulcskompetenciák
A kompetencia alapú nevelésnek, a kompetencia alapú oktatásnak a pedagógiai gyakorlatban történő megvalósításához mindenekelőtt fogalmi tisztánlátásra, kimunkált, egységesen értelmezett fogalmi keretre van szüksége. A kompetencia olyan pszichikus komponensrendszer, amelynek 1. közvetlen felsőbb komponensrendszere a személyiség, és amelynek alsóbb pszichikus komponensrendszerei: 2) a motívumrendszer és 3) a tudásrendszer, valamint 4) az öröklött komponensek és 5) a tanult komponensek. Egy komponensrendszer csak akkor kompetencia, ha motívumrendszer és tudásrendszer egysége, valamint öröklött és tanult komponensekkel rendelkezik. A személyiség legátfogóbb összetevői: (Nagy J.) 1. a személyiség alaprendszere és a 2. kompetenciák
1. A személyiség alaprendszerének értelmezése
A személyiség funkcionális modellje (Nagy J.) Személyes kompetencia
Szociális kompetencia
motívum- és tudásrendszere
Kognitív kompetencia motívum- és tudásrendszere
motívum és tudásrendszere
ALAPRENDSZER KUKLCSKOMPETENCIÁK
Szakmai kompetenciák
motívum- és tudásrendszere
A személyiséget pszichikus komponensek működtetik. Ezek: • alapkomponensek (alapkompetenciák, alapmotívumok,alapképességek, alapkészségek, alapismeretek, alaprutinok) – ezek működtetik a személyiséget • készenléti komponensek – a kivitelezést végzik Vegyük sorra az alapkomponensek rendszerét:
Alapkompetenciák A pedagógiai szakirodalom a valamire való alkalmasságot, rutinokat, képességeket, készségeket, ismereteket és motiváltságot a kompetencia szóhasználattal jelöli. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatban Nagy József a személyiség három általános kompetenciájának (alapkompetencia) és egy speciális (felhasználói) kompetenciának egymást sajátosan átfedő rendszerét különbözteti meg: a) Az ember létezésének feltétele, eszköze az információfeldolgozást – az információk vételét, kódolását, elemzését, termelését, használatát, közlését, tárolását - megvalósító kognitív (megismerő) kompetencia b) Az egyéni túlélés, a testi-lelki egészség, az önvédő mechanizmusok, az optimális működés fenntartása, életkörülmények javítása életminőségének megőrzése, javítása a személyes (perszonális) kompetenciának köszönhető c) Az egyén érdekeit is szolgálja, de a csoport a feltétele. A csoportok, a szervezetek, a társadalmak életminőségének megőrzését, fejlesztését a szociális kompetencia szolgálja d) A munkamegosztás eredményeként sok-sok speciális kompetencia (hivatás, szakma, foglalkozás, tevékenységi kör) jött létre, amelyekből egy személy néhánnyal rendelkezik. Valamennyi kompetencia a döntést lehetővé tevő saját motívumrendszerrel és a kivitelezést megvalósító tudásrendszerrel rendelkezik, de működésük a kognitív kompetencia közreműködésével valósul meg. A kognitív kompetencia aktuálisan önálló funkció szolgálatában is működhet, pl: a tanulás, kutatás. Fejlesztése az értelmi nevelés, az értelmezésre nevelés körébe tartozik: a tanulási képesség, a gondolkodási képességek fejlesztése.
Alapmotívumok Az alapmotívumok viszonyítási alapok, amelyek külső, belső változások, hatások következtében döntésre, majd e döntések kivitelezésére késztetnek:
• Kognitív kompetencia öröklött motívuma például az elsajátítási és a megoldási késztetés. Tanult kognitív alapmotívum például az érdeklődés, a tanulási igényszint. • Személyes kompetencia öröklött alapmotívumai például a sok-sok öröklött hajlam: az önállósulási
vágy, mozgásszükséglet. Ezeket tanult szokások, attitűdök, meggyőződések, adoptált alapnormák, alapértékek gazdagítják (életcél, éntudat), befolyásolhatják. • Szociális kompetencia öröklött alapmotívumai például a párképző, a rangsorképző, a gondolkozási, a kötődési hajlam. Tanult alapmotívumok a szociális viselkedés adoptált alapmotívumai, alapértékek például az együttműködés.
Alapképességek Alapképesség – a képesség készségek, rutinok, ismeretek rendszere, amelyek funkciója a motiváció hatására vállalt és késztetett kivitelezés megvalósítása:
• Kognitív kompetencia alapképességei: a gondolkodási képesség, tudásszerző (ismeretszerző, problémamegoldó, alkotó), kognitív kommunikációs (ábraolvasási, ábrázolási, beszéd-, beszédértési, olvasási, fogalmazási) képesség, tanulási képesség • Személyes kompetencia alapképességei: önvédő, önellátó, önszabályozó, önfejlesztő képesség • Szociális kompetencia alapképességei: szociális kommunikációs, nevelési, kontaktuskezelési, kötődési, szervezési, érdekérvényesítési (együttműködési, vezetési, versengési) képesség
Alapismeretek Az alapismeretek magára a személyiség alaprendszerére, annak alapkomponenseire vonatkozó ismeretek.
Alapkészségek Az alapkészségek rutinokból, egyszerűbb készségekből, ismeretekből szerveződő összetevők, amelyek tudatosan is működtethetőek. A készségek, a képességek és kompetenciák komponenseiként aktiválódnak.
Alaprutinok Az alaprutinok a másodperc tört részéig, illetve másodpercnyi ideig tartanak, amelyek működése nem befolyásolható. Vannak öröklött és tanult rutinok például az emberek arcának felismerése rutinszerűen történik; a leggyakrabban előforduló szó vizuálisan felismerő rutinja, ami nélkül az értő olvasás képessége nem alakulhatna ki; felidéző rutin a mérték, mértékek felidézése, amely a matematikai feladat megoldáshoz szükséges. Az általános iskolát elvégző tanulóknak rendelkeznie kell az alaprutinok szükséges terjedelmű részletével.
Az alapkomponensek rendszere a személyiség alaprendszere. A gyermek fejlődésében meghatározó a személyiség alaprendszerének alapkomponens-készlete, mely alapkompetenciákból, alapmotívumokból, alapképességekből, alapkészségekből, alapismeretekből és alaprutinokból áll.
2. A kompetenciák fogalma, értelmezése A kompetencia latin eredetű szó, alkalmasságot, ügyességet jelent. A kompetencia fogalmát többféleképpen értelmezik: • van általános, hétköznapi jelentése, • létezik a hétköznapi tudás pedagógiája szerinti értelmezése, • van az oktatáspolitika általi definíciója és • van tudományos, kutatásokra épülő meghatározása. A kompetencia a személyiség motívum és tudásrendszere; az aktivitás, a döntés és kivitelezés egységes pszichikus feltétele, eszköze.
A kompetencia fogalmának jobb megértésében, értelmezésében Nagy József munkái segítenek bennünket. (Nagy József: XXI. század és nevelés) Értelmezése szerint kétfajta kompetencia között teszünk különbséget:
Az egész személyiség egzisztenciális (létfontosságú) alapkompetenciái
A személyiség alaprendszerének kulcskompetenciái
- Személyes (perszonális)kompetencia - Szociális kompetencia - Kognitív kompetencia - Szakmai kompetencia
- Nyelvi kulcskompetencia - Személyes kulcskompetenciák (önvédő, önellátó, önismerő, önfejlesztő)
Motívum és tudásrendszerei
- Kognitív kulcskompetenciák (tudásszerző, tudásfeltáró, gondolkodási, tanulási) - Szociális kulcskompetenciák (kommunikatív, proszociális, együttélési, érdekérvényesítő) Motívum és tudásrendszerei
Az egzisztenciális kompetenciáknak van egy közös, központi, alapvető része, amely kulcskompetenciáinak rendszerével teszi lehetővé a személyiség működését, változását, fejlődését. A három egzisztenciális kompetencia mindegyikéhez négy kulcskompetencia tartozik. A személyiség alaprendszerének kulcskompetenciái Nyelvi kulcskompetencia motívum tudásrendszere Személyes kulcskompetenciák
Szociális kulcskompetenciák Kognitív kulcskompetenciák
ÖNVÉDŐ ÖNELLÁTÓ
TUDÁSSZERZŐ TUDÁSFELTÁRÓ
KOMMUNIKATÍV PROSZOCIÁLIS
ÖNISMERŐ ÖNFEJLESZTŐ
GONDOLKODÁSI TANULÁSI
EGYÜTTÉLÉSI ÉRDEKÉRVÉNYESÍTŐ
motívum és tudásrendszereik
motívum és tudásrendszereik
motívum és tudásrendszereik
A kulcskompetencia a személyiség alaprendszerének (az ismeretek, készségek és attitűdök) többfunkciós egysége, (komplex képességek, képességrendszerek), amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét kiteljesíthesse és fejleszthesse, be tudjon illeszkedni a társadalomba és foglalkoztatható legyen. Az alapoktatás és szakképzés végére a fiatalokban ki kell alakulnia a kulcskompetenciák egy olyan szintjének, amely felvértezi őket a felnőttlétre, és ezeket a kompetenciákat az élethosszig tartó tanulás részeként egész életük során fejleszteniük, gondozniuk és frissíteniük kell. Az EU által ajánlott kulcskompetencia lista legtöbb elemének helye tartalmi szempontból megtalálható a Nagy József által kidolgozott rendszerben. A NAT által meghatározott kulcskompetenciák: • Anyanyelvi kommunikáció • Idegen nyelvi kommunikáció • Matematikai kompetencia • Természettudományi és technológiai kompetenciák • Digitális kompetencia • A tanulás tanulása • Személyközi és állampolgári kompetenciák • Vállalkozói kompetencia • Kulturális kompetencia
Összegezve tehát a kompetencia valamely funkció teljesítésére való alkalmasságot jelent. Ez az alkalmasság döntések meghozatalában és a döntések kivitelezéseben, végrehajtásában nyilvánul meg. A döntés meghozatalának feltétele a motiváltság, a kivitelezésé a képesség, amit az alábbi ábra jól szemléltet. A KOMPETENCIA:
VALAMELY FUNKCIÓ TELJESÍTÉSÉRE VALÓ ALKALMASSÁG
Amiben megnyilvánul:
Döntés
Ami a feltétele:
Motiváció Attitűd
Kivitelezés
Képesség Készségek Rutinok Ismeret
A képesség és az ismeret sajátos kapcsolatából következően állítható egyrészt az, hogy minden ismeret elsajátításához szükséges bizonyos képességekkel rendelkezni, másrészt pedig az, hogy mindenfajta képesség fejlesztéséhez szükség van valamely ismeretre. Tehát minden kompetencia összetett komponensrendszer. Komponensei a komplex – összetett – és egyszerű képességek, készségek, rutinok és ismeretek, melyek önállósággal és egymásra hatással rendelkeznek. Az tény, hogy napjaink egyik leggyakrabban használt pedagógiai fogalma a kompetencia. A fogalom központi kategóriává válása mögött az a felismerés áll, hogy manapság már a nevelőoktató intézményekben nem elég csak ismereteket közvetíteni, hanem fel kell készíteni a gyermekeket-fiatalokat, a megszerzett tudásanyag változatos helyzetekben történő alkalmazására is. A tudás mennyiségének puszta gyarapítása mellett, a készségeket, jártasságokat, az attitűdöket és értékeket, a személyiségvonásokat és motivációkat is fejleszteni kell. A személyiség fejlődésének-fejlesztésének meghatározó időszaka a kisgyermekkor, másképp az óvodáskor. Az óvoda a kompetencia alapú nevelési gyakorlat megvalósulásának legtermészetesebb terepe. Az óvodás gyermekek alapvetően a játéktevékenység során szerzik ismereteiket, tanulnak, örömökhöz és sikerélményekhez jutnak. Az óvodapedagógusnak hozzá kell segíteni a gyermeket az ismeretek tapasztalati úton, cselekvésen keresztül történő megszerzéséhez. Meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a gyermek a játékon, a művészeti tevékenységeken és alkotómunkán, tehát saját tevékenységén keresztül ismeretekhez és élményekhez jusson, átélhesse a tanulás örömét, kialakulhasson benne a világ megismerésének vágya. A gyermekek személyiségének optimális fejlesztése érdekében egyrészt differenciált, egyéni módon kell foglalkozni velük, másrészt hozzá kell szoktatni őket a csoporttal való együttműködésre. A társas kapcsolatok alakulását elősegítik a közösen végzett feladatok, a kooperatív tanulási formák. A kompetencia fogalmának megértésében még sokat segíthet az, ha magunk elé képzelünk egy óvodába járó kisgyermeket. Milyen tulajdonságokkal rendelkezik? Mit csinál? Alapvetően kíváncsi, meg akarja ismerni a világot. Mindent megfog, megtapint, megszagol, megízlel. Rengeteget kérdez. Szívesen játszik, szerel, rajzol, ragaszt, mozog, táncol. Önfeledten örül annak, ha valamit elkészít.
Mennyi marad meg a kíváncsiságából, a kérdéseiből, az önfeledt öröméből? Válaszaink megfogalmazásában a kompetenciafejlesztés tudása és alkalmazása sokat segít. Forrás: • • •
Nagy József: XXI. század és nevelés Nagy József: Nevelés és kompetencia fogalmának értelmezése
•
Adaptációs kézikönyv - Gyakorlati útmutató integráló pedagógusoknak Kompetencia alapú oktatás – segédlet a kompetencia alapú pedagógusképzés módszertani megújulásához Bevezetés a kompetencia pedagógiába
• • • •
Nagy Erika: Óvoda a XXI. században Dr. Komlósi Ákos: A kisgyermekkori kompetenciák fejlesztése Iskolakultúra - Nagy József: A személyiség kompetenciái és operációs rendszere Modinfo KFT - Módszertani füzetek készségek, képességek, kompetenciák fejlesztése 2003
•
Szöginé Nádasy Márta óvodapedagógus
