A szellemi tulajdoni igények érvényesítése és a Ptk. Dr. Faludi Gábor egyetemi docens együttműködő ügyvéd
Szecskay Attorneys at Law
Bevezetés Mentegetőzés: részben a kommentárban nem olvasható, ezért nem illik könyvbemutatóhoz, de bíztatást kaptam, hogy e kérdések is kerüljenek szóba. Nem kidolgozott levezetések, csupán figyelemfelhívás a céljuk. Cél: megfigyelés, értelmezés, nem pedig elhamarkodott leszólás, kritika. A felvetett kérdések: Az rPtk hatálya alatt keletkezett egyéb szellemi alkotás és know-how-ra vonatkozó jogsértés a Ptk. hatálya alatt A gazdagodás megtérítési igények különbségei A non cumul szabály és a szellemi tulajdoni jogsértés A kamatszabályok hatása a jogsértési igények érvényesítésére A jogsértési igények elévülése Folie 2
Előkérdések Egyéb szellemi alkotás védelme (hézagmentes oltalom) megszűnt Know-how védelme az üzleti titok védelem körébe tartozik (TRIPS-konform megoldás) Az üzleti titok a magántitok fajtája A know-how (védett ismeret) személyiségi jogi védelemben részesül a Ptk. alapján Versenyviszonyban az üzleti titokra vonatkozó jog megsértése a Tpvt. szerint ítélendő meg
Folie 3
Az rPtk hatály alatt keletkezett egyéb szellemi alkotás és know-how-ra vonatkozó jogsértés a Ptk. hatálya alatt Ptké. (2013. évi CLXXVII. törvény) 1. § (…) a Ptk. rendelkezéseit a hatálybalépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra kell alkalmazni. 8. § személyiségi jogok megsértése: szankciókat a hatálybalépését követően történt jogsértésekre kell alkalmazni. Korábban megkezdett és befejezett, valamint a korábban megkezdett és folyamatos jogsértések esetén az érvényesíthető polgári jogi igényekre a jogsértés idején hatályos jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni. 54. § deliktuális kártérítési felelősség – ugyanez a megoldás. Folie 4
Az rPtk. hatálya alatt keletkezett egyéb szellemi alkotás és know-how-ra vonatkozó jogsértés a Ptk. hatálya alatt Az egyéb szellemi alkotásról csak az rPtk. rendelkezik (rPtk. 86.§ (3) bekezdés). Védelme a közkinccsé válásáig tart. →bármeddig védelem alatt állhat. Védelem + hasznosítási szerződés - aggálytalan Ha folyamatos jogsértés - aggálytalan Ha a jogsértés a Ptk. hatálya idején kezdődik meg, akkor a Ptk.-t kell alkalmazni - hogyan? Logikai ugrás. A szankciót az rPtk.-ból (személyiségi jogok) kell indítani, miközben a jogi tény a Ptk. hatálya idején keletkezik. Ugyanígy haszonrészesedési jog ↔ jogalap nélküli gazdagodási igény. (Hasonló helyzet, ha az rPtk. szerint védett, de a Ptk. szerint nem védhető know-how-ra vonatkozó jogot sértenek meg.) Folie 5
Gazdagodási igény Védett ismeret és egyéb szellemi alkotás: 2:51. § [Felróhatóságtól független szankciók] (1) Akit személyiségi jogában megsértenek, a jogsértés ténye alapján - az elévülési időn belül - az eset körülményeihez képest követelheti e) hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint.
Folie 6
Gazdagodási igény Jng: 6:579. § [Jogalap nélküli gazdagodás] (1) Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni. (2) Nem köteles visszatéríteni a gazdagodást, aki attól a visszakövetelés előtt elesett, kivéve, rosszhiszeműség (szerzéskor), vagy felróhatóság (megszűnéskor). Feltétele: tényleges vagyoneltolódás a gazdagodó javára → veszteséges jogsértés esetén az obj. alapú megtérítési igény nem érvényesíthető.
Folie 7
Gazdagodási igény Nevesített szellemi tulajdoni oltalom: gazdagodási igény akkor is érvényesíthető, ha a jogsértés veszteséges (fiktív„licencia” díj…) Vt. kommentár 283.o., Szjt. nagykommentárban a 94. § (1) bekezdés e) ponthoz fűzött kommentár →TRIPS-ben az IP fogalomkörében szabályozza a nevesített oltalmakat és a know-how-t. Mégis a gazdagodási igény tekintetében különbség áll fenn a jogérvényesítésben. De: Tpvt. 86.§ (3) bekezdés a) gazdagodási igény = nevesített oltalom bitorlása esetén fennálló igénnyel (Gfv.VII.30.116/2013/6.) →ha üzleti titoksértési (knowhow jogsértési) igény Tpvt. szerint: veszteséges jogsértés esetén is a fiktív licencia díj követelhető. Folie 8
Gazdagodási igény ∑ eltérő a gazdagodási igény érvényesítése üzleti titok (know-how) jogsértés esetén attól függően, hogy a jogosult az igényét a Ptk., vagy a Tpvt. alapján érvényesíti-e.
Folie 9
A non-cumul szabály hatása 6:145. § [Párhuzamos kártérítési igények kizárása] A jogosult kártérítési igényét a kötelezettel szemben akkor is a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint érvényesítheti, ha a kár a kötelezett szerződésen kívül okozott károkért való felelősségét is megalapozza (kettős fedelű tényállások).
Folie 10
A non-cumul szabály hatása Kontraktuális kártérítési igény: Objektív alap (≈ellenőrzési körön kívül, előre nem látható, el nem kerülhető/hárítható) + csak a tapadó károk megtérítése teljes, a következménykárok és elmaradt előny megtérítése csak az előrelátható károkra terjed ki akkor, ha a károkozó ezt előre látta, vagy előre kellett volna látnia (kivéve szándékos károkozás). Deliktuális kártérítési felelősség: továbbra is felróhatósági alapon (6: 518. és köv. §-ok).
Folie 11
A non-cumul szabály hatása
A szerzői jogban és iparjogvédelemben az engedély határainak túllépésével elkövetett szerződésszegés egyben a kizárólagos jog megsértése is.
Folie 12
A non-cumul szabály hatása Szjt. 16.§ 6) Jogosulatlan a felhasználás különösen akkor, ha (…) az arra jogosult szerződéssel engedélyt nem ad, vagy ha a felhasználó jogosultságának határait túllépve használja fel a művet. Szt: Vt.: -
Folie 13
A non-cumul szabály hatása Kvr.22. Cikk (2) „ A közösségi védjegyoltalom jogosultja a közösségi védjegyoltalomból eredő jogaira hivatkozással felléphet az engedélyessel szemben, ha az megsérti a használati szerződésnek a) a szerződés időtartamára; b) a használat tárgyát képező védjegy lajstromozott alakjára; c) a használati engedéllyel érintett áruk vagy szolgáltatások körére; d) a védjegyhasználat területi hatályára; vagy e) az engedélyes által gyártott áruk vagy nyújtott szolgáltatások minőségére vonatkozó bármely feltételét. 6/2002/EK r. a közösségi formatervezési mintáról 32. cikk (2) A szerződések jogára alapított bármely eljárás sérelme nélkül a jogosult a közösségi formatervezési minta-oltalomból eredő jogaira hivatkozással felléphet az olyan hasznosítóval szemben, aki megsérti a hasznosítási szerződésben a szerződés időtartamára, a hasznosítható formatervezési minta alakjára, a hasznosítási engedéllyel érintett termékek körére, valamint a hasznosító által gyártott termékek minőségére kikötött bármely feltételt. De: ESZE: 64. cikk (3) Az európai szabadalom bitorlása esetén a nemzeti jog szerint kell eljárni. Egységes szabadalom: Folie 14
A non-cumul szabály hatása A licencia szerződést az engedély terjedelmének túllépésével megszegő féllel szemben kártérítési igényt érvényesítő jogosult deliktuális, vagy kontraktuális alapon követelhet kártérítést? Szjt., Vt., Szt.: - jogsértés esetén a jogosult a polgári jog szabályai szerint követelhet kártérítést. Ptk. kisegítő alkalmazása: művekkel és teljesítményekkel /szabadalmakkal/ védjegyekkel összefüggő egyéb személyi és vagyoni viszonyokban. Ptk.: 2:55.§ a hatálya alá tartozó, a külön tv-ek által nem szabályozott kérdésekben a Ptk.-t kell alkalmazni. Folie 15
A non-cumul szabály hatása ∑ deliktuális alap Szerzői jog (szerzői művek, és előadások): külön szabály (16.§ (6) bekezdés hatása), Kvr. és közösségi formatervezési minta, ha a felperes ezt a jogalapot választja. kontraktuális alap Szerzői jog: egyéb teljesítmények: : Szjt.3.§→ Ptk. 2:55.§ →Ptk: 6:142.§ Szabadalombitorlás: Szt. 35.§ (3) és 43/A → Ptk. 2:55.§ →Ptk: 6:142.§, Belföldi védjegy, (és mintaoltalom) bitorlás: Vt. 27.§ (3) és 36/A.§→ Ptk. 2:55.§ →Ptk: 6:142.§. Folie 16
A non-cumul szabály hatása Ha kontraktuális alap: - elmaradt licencia díj: nem elmaradt előny, hanem tapadó kár, mert a hasznosítási engedély ellenértéke(?) - egyéb elmaradt előny, és a jogosult egyéb vagyonában keletkező kár: következmény kár. Ha a jogosult gazdagodás címén követeli a fiktív licencia díjat, és egyéb kárait követeli kártérítésként: csak következmény kár→”kontraktuális” előreláthatóság mindenképpen elbírálási tényező
Folie 17
A non-cumul szabály hatása Ha deliktuális alap: Tapadó/következmény kár probléma nem áll fenn. De: 6:521. § [Előreláthatóság] Nem állapítható meg az okozati összefüggés azzal a kárral kapcsolatban, amelyet a károkozó nem látott előre és nem is kellett előre látnia. (Too remote kárkövetkezmények kizárása…)
Folie 18
A non-cumul szabály hatása Értelmezés:egységesítés a jogsértés a meglevő szerződéstől leválasztható és leválasztandó jogi tény, mert önmagában, szerződés nélkül is megáll → minden esetben a deliktuális felelősségi szabályok alkalmazása. ha a felperes kontraktuális alapon igényel kártérítést, vagy alperes így védekezik: jogcímre nézve szabadon értékel a bíróság.
Folie 19
A kamatszabályok hatása Kötelmi és B2B (vállalkozások közötti) szerződésekből eredő fizetési késedelmek különbsége (6: 47.§, 6: 48.§ ↔ 6:155.§); megvolt az rPtk.-ban is (301.§, 301/A.§) Ptké 21/A. [A Ptk. 6:47. és 6:48. §-ához] Ha a Ptk. hatálybalépésekor fennálló jogviszonyból eredő kamatfizetési kötelezettséggel - ide értve a késedelmi kamatfizetési kötelezettséget is - érintett pénztartozás a kamatfeltételek változása esetén kamatmentessé vagy negatív kamatozásúvá válna, a pénztartozás - a felek erre vonatkozó kifejezett eltérő rendelkezése hiányában - 0.01%-os kamattal kamatozik mindaddig, amíg a kamat ezt a mértéket meg nem haladja. Ezt a rendelkezést a Ptk. hatálybalépését követően létrejött jogviszonyból eredő pénztartozás tekintetében is alkalmazni kell. Folie 20
A kamatszabályok hatása ∑ Ha a vállalkozás a díj nem, vagy késedelmes fizetésével megszegi a licencia szerződést → 6:155.§ (jegybanki alapkamat + 8% + 40 euro/követelés) Ha a vállalkozás engedély nélkül hasznosít → jegybank alapkamat. Különösen a közös jogkezelés körében jelent választási lehetőséget…
Folie 21
Elévülés Van-e elévülés a szerzői és iparjogvédelmi jogok körében az oltalmi időn belül? Gödölle István MIE előadása Magánjog tér- és idődimenziója (Csehi Z.) Tulajdonjog (rei vindicatio vs. egyéb idények + elbirtoklás) Személyiségi jogok – objektív igények is csak az elévülési időn belül (2: 51.§), kártérítés és sérelemdíj magától értetődően Öröklési jog: tv-es öröklés, dologi hagyomány és vr.-iigen, minden más igény az elévülési időn belül
Folie 22
Elévülés minden kötelemre Szt., Vt., Szjt. kifejezetten nem rendelkeznek (de: belenyugvás): egyéb személyi és vagyoni viszonyokban a Ptk.-t kell alkalmazni. Kötelmi igények: Ptk. 6:2. § (1) Kötelem keletkezhet különösen: szerződésből (…) személyiségi, dologi, vagy más jog megsértéséből. Különösen szó elég ahhoz, hogy ne hiányoljuk a szerzői és iparjogvédelmi jogok megsértését a felsorolásból.
Folie 23
Elévülés-rPtk. rPtk. idején aggálytalan bírói gyakorlat (példák) az anyagi (díj) igényekre: Vt.: BDT2008. 1926 Gazdagodási igény elévül, e szempontból a védjegytörlési eljárás tartama az elévülés nyugvására okot adót körülmény. Szjt. EBD2013. P.1. (korábban is: BH1978. 376., BH1989. 101.) Kjk jogdíjigény tárgya az elévülésnek, az a felhasználási cselekménnyel egyidejűleg esedékessé válik és megkezdődött az elévülés. (Megszakítást is vizsgálja) Formatervezési minta:K-H-PJ-2013-115. Szt.: LB-H-PJ-2011-536. Egyéb szellemi alkotás és know-how: BDT2011. 2443 Folie 24
Elévülés –Tpvt. Jellegbitorlás:BDT2013. 2837 Az elévülés a kifogásolt magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a fél a kifogásolt magatartást a jogvita végleges lezárásáig ideiglenesen szünetelteti, azt nem lehet a sérelmezett magatartás végleges abbahagyásaként értelmezni. Tpvt. általában: EBH 2004.1046. A tisztességtelen verseny tilalmába ütköző magatartás miatt indítható perre megszabott hat hónapos keresetindítási határidő elévülési jellegű.
Folie 25
Elévülés minden kötelemre - Ptk. - az oltalmi idő lejárata 6:21. § [Az időmúlás joghatása] Jogosultság gyakorlására és követelés érvényesítésére jogszabályban előírt határidő eltelte jogvesztéssel akkor jár, ha ezt jogszabály kifejezetten így rendeli. Ha a határidő nem jogvesztő, arra az elévülés szabályait kell alkalmazni. Első következtetés: a szerzői és iparjogvédelmi oltalmi idők nem a Ptk. szerinti értelemben jogvesztő határidők, mert magának a kizárólagos jognak a fennállásáról, nem pedig követelések érvényesítésének érvényesítéséről rendelkeznek. Ebből az következik, hogy – elvileg –létezhet az oltalmi időn belül is jogvesztés. → (Pl. belenyugvás a védjegyhasználat kizárólagosságának az elvesztése?) Folie 26
Elvülés minden kötelemre - Ptk. 6:22 § [Az elévülés ] (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a követelések öt év alatt évülnek el. (2) Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik. 6:1.§ (2) A kötelem valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől való tartózkodásra vagy más magatartásra irányulhat. Ha a Ptk. az egyéb jog megsértését kötelemfakasztó tényállásnak tekinti, akkor minden objektív és szubjektív igény is tekinthető az elévülés szempontjából kötelmi követelésnek. A külön törvények eltérő rendelkezése hiányában a szerzői jogi és iparjogvédelmi jogsértési igények kivétel nélkül tárgyai az elévülésnek. Folie 27
Elévülés - Összefoglalás Két megoldás: 1) A bíróságok a gyakorlatban a gazdagodási/kártérítési igények járulékos igényeire tájékoztatás, adatszolgáltatás), és a már befejezett jogsértés esetén a megállapításra, abbahagyásra, elégtétel adás, határozat közzétételére alkalmazzák az elévülést. Megsemmisítésre / átadásra, jogsértést megelőző állapot helyreállítására vonatkozó igények esetében is alkalmazzák az elévülést (probléma: a védelmi időn belül a megsemmisítési/átadási igény az eltiltásnak is járulékos igénye). Forgalomból kivonás,visszahívás értelemszerűen csak folyamatban levő jogsértés esetén alkalmazható. Eltiltás: az igény fennáll akkor is, ha a jogsértés már az elévülési időn túl befejeződött? – Igen, mert a jog fennáll. 2) Csoportosíthatók jogalkotással az igények, és megkülönböztethetők az értelemszerűen el nem évülhető, az elévülő, és az elévülhető, de az elévülés alól kivett igények. Folie 28
Dr. Faludi Gábor
[email protected] www.szecskay.com