A SZEGÉNYSÉG FÖLDRAJZA Beregszászi II. Rákóczi Ferenc Tanárképző Főiskola Beregszász, 2014. október 29.
Prof. Dr. Süli-Zakar István, DSc. Egyetemi tanár
Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék E-mail:
[email protected]
Életképek San Francisco főutcáján, a Market Streeten
30 évesek munka helyett koldulnak Montereyben
Valamiért a homelessek (Los Angeles) a legnagyobb melegben is téli ruházatot viselnek
California nagyvárosaiban (San Francisco, Los Angeles, San Diego) a szegény emberek hozzátartoznak az utcaképhez
Sokan zenei tehetségükből élnek utcazenészek
Sok művész is a homelessek közé csúszott le – műalkotások San Francisco építkezéseinek kerítésein
Szegénység: A szegény embernek kevesebb a jövedelme, mint amennyiből fedezhetné alapszükségleteit
• A szegénység sok tényezőből tevődik össze: – 1. a földrajzi-éghajlati környezethez való alkalmazkodás feltételeinek biztosítása (élelem, ruházkodás, lakás – rezsi) – 2. a kultúra és az identitás formálta megélhetési stratégiák (szokások-bevásárlókosár, családi felhalmozás, iskolai végzettség) – 3. az erőforrásokhoz való hozzáférés (tulajdonviszonyok, bevételek-munkabér, a munkaerőpiacon való helyzet) – 4. az állami bürokráciához való viszony – 5. politikai státusz (uralkodó osztály, kirekesztés, rasszizmus, szegregáció) – 6. földrajzi elzártság (földrajzi és társadalmi periférián való élés, foglalkoztatási lehetőségek hiánya) – 7. egyéni okok (ösztönző erő hiánya, ön-éredekérvényesítés, önföladás, önpusztító életmód)
A szegénység fogalma: • Fogalmához minden kor társadalmában az anyagi javakban való nélkülözés képzete, esetenként pedig az élelem tartós vagy időleges hiányát jelentő ínség fogalma társult. • Szegény az az egyén, vagy család, akik nem rendelkeznek elég forrással ahhoz, hogy úgy táplálkozzanak, olyan életfeltételekhez jussanak, olyan tevékenységekben és életfolyamatokban vegyenek részt, amelyek a társadalomban általánosan elfogadottak
Látó Endre festménye
Látó Endre festménye
1. Jézus Krisztus a szegénységről:
• „Szegények mindig vannak veletek.” Jn. 12,8.
• „Szegények mindig lesznek veletek.” Mt. 26,11. • „Szegények mindig vannak veletek. Akkor tehettek velük jót, amikor akartok.” Mk. 14,7. • A szegényekkel kapcsolatos „ócska” demagógia: - Iskarióti Júdás (a betániai vacsora) - Simon Gábor éhségmenete - Dopeman, a rapper Seuso-kincsek • Mohamed: az alamizsnaosztás a hívők 5 fő kötelességének egyike (együttérzés, könyörület)
2. A szegénység történetisége Magyarországon • 2.1 A hárommillió koldus országa: • Szociográfiák: -
Tessedik Sámuel – Berzeviczy Gergely: A parasztok állapotáról Magyarországon (1779) Fáy András: Az elszegényedések Magyarországon (1862) Braun Róbert: A falu lélektana (1909) Oláh György: Hárommillió koldus (1928) Féja Géza: Viharsarok Illyés Gyula: Puszták népe Szabó Zoltán: A tardi helyzet / Cifra nyomorúság Veres Péter: Az Alföld parasztsága / Falusi krónika Balogh Edgár: Tíz nap szegényországban Nagy Lajos: Kiskunhalom Kiss Géza: Ormánság Körmendi Zoltán: Budapesti bérkaszárnya Kiss Lajos: A szegény ember élete Erdei Ferenc: Magyar falu / Parasztok / Futóhomok Kovács Imre: A néma forradalom Darvas József: Egy parasztcsalád története Rézler Gyula: Falukutatók és szociográfusok 1943
2.2 Rákosi- és Kádár-rendszer • 2.2.1. A kommunisták megvalósíthatónak tartották a teljes foglalkoztatást, és a szegénység felszámolását – „A munka hősi tett.” - Rákosi – Krónikus munkakerülés büntetése – MSZMP-KB Határozata a cigányság asszimilációjáról (1961. június 20.) – SZETA (Kemény István, Solt Ottília) – Lenin Kohászati Művek esete (1986)
– A létező szocializmus az ipari forradalom kiteljesedését, a fordizmus győzelmét hozta, mégis a történelem szemétdombjára került (Ronald Reagan)
• •
• •
•
•
•
Az MSZMP Központi Bizottságának Politikai Bizottsága 1961. június 20-án határozatot fogadott el „A cigánylakosság helyzetének megjavításával kapcsolatos egyes feladatokról” címmel 1. A határozat feloszlatta a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségét; a szociális és kulturális ügyek intézését a Művelôdésügyi Minisztériumra bízta. Annak ellenére – szól az indoklás –, hogy a Cigányszövetség bizonyos eredményeket elért azzal, hogy a problémákra ráirányította a tanácsok és társadalmi szervek figyelmét, „nem alkalmas arra, hogy a cigánylakosság átnevelésében (sic!) jelentôs szerepet töltsön be.” 2. A határozat a cigányok életkörülményeinek javítását három eszközzel látta megvalósíthatónak: munka, lakás, oktatás. 3. A határozat a cigánytelepek felszámolását, a határos községekbe való beköltöztetést írta elô. A szándék nem csak az életszínvonal emelése volt. A nem cigány környezetbe való szétszórás az asszimilációt hivatott felgyorsítani. 4. A határozat alapelvi szinten határozta meg a cigányok társadalmi státuszát: „A cigánylakosság felé irányuló politikánkban abból az elvbôl kell kiindulni, hogy bizonyos néprajzi sajátossága ellenére sem alkot nemzetiségi csoportot.” A cigányok nemzetiségként való kezelése ellen a legfôbb érv az volt, hogy az csak erôsítené a cigánylakosság különállását és nehezítené a társadalomba való beilleszkedését (értsd: asszimilálását). 5. A határozat a cigányságot megszüntetendô társadalmi rétegnek minôsítette, amibôl kitűnik, hogy a cigánykérdést pusztán szociális kérdésnek tekintették. A szociális megközelítés azért hibás – mutat rá Havas –, mert „az etnikai megbélyegzés növeli a közegellenállást, mert kényszerű azonosságtudatot épít ki olyanokban is, akiknél ez nem »immanens« szükségszerűség, mert összetartozó kisebbséggé teszi a szociológiai, etnikai vagy kulturális értelemben távolról sem homogén cigányságot.” A határozat hármas kategóriarendszert állított fel, amely a korszak végéig meghatározta a cigányokról való gondolkodást. Az elsô csoportba a beilleszkedett cigányok tartoztak, akik az asszimilációs ideológia alapján tulajdonképpen már nem is tekinthetôk cigányoknak; a második csoport a beilleszkedés útjára lépett, de még elkülönült életet élô, a harmadik a beilleszkedni nem tudó és nem is akaró, problémát jelentô cigányok csoportja. Csakhogy ez a megközelítés saját csapdájába esett, hiszen kénytelen volt szembesülni minden asszimilációs politika örök dilemmájával: azaz „egy adott csoport »különbözôségének« csökkentésére irányuló politika szükségszerűen az adott csoport jellegzetes sajátosságaira összpontosítja a figyelmét, amellyel viszont implicit módon elismeri a csoport »különbözôségét«”
2.3 A fordizmusból a posztfordizmusba • 1989/90 – rendszerváltás • Privatizávió munkanélküliség • Átmenet az indusztriális társadalomból a posztindusztriális társadalomba, a fordizmusból a posztfordizmusba: - az informatika, az automatizáció és a robottechnika elterjedése eredményezi, a primer, a szekunder és a tercier ágazatok csökkenő élőmunka-igényét (a jövő a kvaterner szektoré)
Új szegénység!!!
Deklasszálódás a posztindusztriális társadalomban – Globális jelenség
Osztályok, rétegek Harmadik világ
A foglalkozási átrétegződés menete a Németországi Szövetségi Köztársaságban (1995-2010) 1995 Termelésorientált 30,7 tevékenységek (primer+szekunder)
16,9
2010 12,7 24,0
7,2 6,6
6,0 5,3 13,5
mezőgazdaság, bányászat, ipar kitermelés gépek üzembe helyezése javítás kereskedelem
11,4 Elsődleges szolgáltatások (tercier)
43,0
17,4
44,4
17,7
13,2
irodai munka általános szolgáltatás
14,2 Másodlagos szolgáltatások (quaterner)
26,3
5,0 6,7
14,6
5,5 8,4 31,6 17,7
kutatás, fejlesztés szervezés, menedzselés gondozás, reklám, tanácsadás, tanítás, publikálás, stb.
3. Az elszegényedés földrajzi tényezői • Napjaink harca az „új szegénység” ellen: - minden 3. magyar nélkülöző - minden 4. magyar súlyos anyagi nehézségekre van ítélve - kb. 3,2 millió ember relatív jövedelmi szegénységben él (a gyerekek kb. 40%-a)
1985
Az elszegényedés földrajzi tényezői A Minisztertanács 85-ben elfogadta
Elmaradott települések
• 3.1 Perifériára, kistelepülésre való születés
1993
3.2 Alacsony iskolai végzettség - Az oktatás a társadalmi felemelkedés kulcsa
Tiszavasvári felnőtt cigány lakosságának megoszlása iskolai végzettség szerint
Forrás: Fónai-Vitál (2005) adatainak felhasználásával saját szerkesztés
3.3 Sokgyermekesség A cigányság demográfiai robbanása
Kesznyéten (BAZ) korfái
A munkanélküliek összetétele iskolai végzettség szerint 100
80 60 40 20 0 1993
2000
2005
8 általános vagy annál kevesebb
Szakmunkásképző
Szakközépiskola, gimnázium
Főiskola, egyetem
2013
Foglalkoztatottak összetétele iskolai végzettség szerint 100 90 80 70 60 50 40 30
20 10 0 1980
1990
2000
2005
8 általános vagy annál kevesebb
Szakmunkásképző
Szakközépiskola, gimnázium
Főiskola, egyetem
2013
Jövedelmi viszonyok Tiszavasvári két cigány etnikumának háztartásaiban Oláh cigányok
Magyar cigányok 48,6
Rendszeres szociális segély
33,3 79,7
Családi pótlék
65,8 60,8
GYYES, GYED, GYET Nevelési segély
40,8 3,4
16,7 10,8
Munkanélküli járadék Közmunka Alkalmi munka
6,7 2,7 3,3
2,7 10,1 10,1 13,3
Rokkantnyugdíj Nyugdíj Kereset, munka utáni fizetés
6,8 15,8 13,5 41,2
Forrás: Fónai-Vitál (2005) adatainak felhasználásával
3.4. Roma származás A magyarországi cigányok etnikai csoportjai
3.5 Egészségtelen életkörülmények • • • •
Kedvezőtlen lakásviszonyok – gettósodás Alkoholizálás Drogok Gyakoribbá váló betegségek (TBC, hepatitis, mentális problémák)
3.6 Munkanélküliség Magyarországon az „új szegénység” kiváltója a munkanélküliség robbanásszerű elterjedése volt a 90-es évek elején
3.6 Munkanélküliség A nem dolgozók, nem tanulók aránya a lakónépességben 2001
Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás, Csatári B.
Roma munkanélküliség Hajdú-Bihar megyében
Forrás: A Hajdú-Bihar Megyei Cigányok Koordinációs Szervezetének felmérése
www.geoindex.hu
www.vg.hu
Magyarország teleüléseinek társadalomföldrajzi típusai. Forrás: Saját szerkesztés KSH adatok alapján (2011)
3.7 Alacsony munkabérek
Magyarország a globális világ munkaerőpiacán • Segély vagy közmunka? • Versenyképességünk okai a működőtőke megszerzésében
4. A szegénység enyhítése • 1. A jóléti állam segélyezési gondoskodása • 2. Javak és szolgáltatások juttatása • 3. Az adott helyzetre szabott megoldás biztosítása (munkahelyteremtés) • 4. Az emberek megélhetésére hatást gyakorló tényezők biztosítása • 5. Az alacsony bevételek emelése
4.1 Az „új szegénység” felszámolásának kísérletei 4.1 A magyar termőföld védelme – szociális földprogram – szociális szövetkezetek – fiatal gazdák, családi gazdaságok támogatása – „minden gyermek lakjon jól” (Hegedűs Zsuzsa) 4.2 3 éves kortól kötelező óvoda – krónikus hiányzások szankcionálása – tehetséggondozás 4.3 családvédelem – családi adórendszer, egykeresős családok támogatása, a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzése (hiányzik: otthonteremtési támogatás a fiataloknak) 4.4 a cigányság integrációjának felgyorsítása (Európai Romastratégia, 2011 – a névváltoztatás és ami mögötte van) 4.5
Rezsicsökkentés, „Fészekrakó” – devizaadósok segítése – hajléktalanok életkörülményeinek javítása
4.6
Munkahelyteremtés: közmunkaprogram – Vásárosnaményi kormányprogram
Politikai ígéretek: Orbán V. 1 millió új munkahely (10 év), Mesterházy: 250 ezer új munkahely (4 év), Jobbik: 750 ezer új munkahely (!) a mg-ban, a magyar tulajdonú nagyipar létrehozása LÉT
A területi preferenciák érvényesítésének első kísérlete Vásárosnaményi Kihelyezett Kormányülés, 2013. január 23.
• Orbán Viktor miniszterelnök
1. fázis: Mo. legyen az EU műhelye 2. fázis: Mo. legyen az innováció és a K+F országa
Kibővített, kedvezményezett kistérségek földrajzi elhelyezkedése
2014
Millenniumi Fejlesztési Célok • 2000-ben 189 ENSZ-tagállam 8 globális célt fogalmazott meg, melynek megvalósítását 2015-re tűzték ki: • Célok: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Véget vetni a súlyos szegénységnek és az éhínségnek Mindenkire kiterjedő alapfokú oktatás megvalósítása A nemek közötti egyenlőség előmozdítása, valamint a nők felemelkedésének elősegítése A gyermekhalandóság csökkentése Az anyák egészségének javítása Küzdelem a HIV/AIDS és a malária, valamint egyéb betegségek ellen A környezeti fenntarthatóság biztosítása A fejlődés érdekében globális partnerség kiépítése
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
