Szabolcs-Szatmári
%
A Szabolcs-Szatmári Szemle 1985- (XX.) évfolyamának tartalommutatója
■=F
4 0 ?
rlWrtffc Y & 1
GAZDASÁG
TÁRSADALOM
CSELOSZKI GYÖRGY: A v ál la la ti gazdasági m unkaközös ség a P a p írip a ri V állalat nyíregyházi g y á r á b a n ------- 2/28 FÁ B IÁ N L A JO S: Az elö ljáró sá gokról -------------------------------- 2/t i H A JN A L BÉLA : A te rü le t- cs településfejlesztés helyzete n a p j a i n k b a n ------------------------ 4/10 JU H Á SZ GÁBOR: A foglalkoz ta tási gondok és a kivezető ú t k e r e s é s e ------- --------------------- 4/18 KISS GÁBOR: A szocializm us ö n i s m e r e t é r ő l --------------------------2 5 LAKATOS ANDRÁS: SzabolcsS zatm ár m egye m ezőgazda ság án ak fejlődési irán y a —
4/31
M A JO RN É G ERG ELY FFY G A B RIE L L A —GYÖKÉR ISTVÁN —KUBALA FERENC: Az
A lkalo id a fejlődése
V egyészeti G yár — ------- ------------- 2/17
PETIS M IH ÁLY : ö n elszám o ló egységek a n y írb áto ri „Űj B a rá zd a” T erm előszövetke zetben ------------— — ---------2/34 RUDI BÉLA: A v állalati ö n ál lóság a N yíregyházi K o n zerv gyárb an ------------------------- 219 SIK LÓ S ISTV Á N : Új típ u sú gaz dasági szervezetek a K ele t m agyarországi Á llam i É p ítő ip a ri V állala tn á l — ------------2/22 SZILÁ G Y I IM RE; H ogyan tovább
41
VARGA G Y U L A : P ro g ra m u n k öt évre — — — — — — — —
2/1
VARGÁNÉ KÁNÁSI ERIK A : G ondolatok az ip a rfejlesz té s ről -----------------------------------4/25
T U D 051 Á N Y ÁCS Z O L T Á N : A datok a ra k a m azi ném etek tö rtén etéh ez —
2 43
ERDÉSZ SÁNDOR: O rtu tay G yu la nyírségi fo lk ló rk u tatása i
3i
BALOGH LÁSZLÓ: V árkony te lep ü lésneveink eredete és az a v a r o k ------------------------------ 2 53
FARKA S JÓ Z SE F: A datok az ú jab b ép ítésű csűrökhöz S zatm árb ó l — ------------------------ 3/13
BODNÁR ZSUZSA: L akásbelsők a Sóstói M úzeum faluban —
KISS L A JO S: L akásbelsők a ré gi R étközben — -------------— 3 29
3/22
BOROS LÁ SZLÓ : A dalékok a S zabolcs-S zatm ár m egyei sző lő k u ltú ra földrajzához ----------- 1/49 BORSY Z O L T Á N : N yíregyháza term észetföldrajzi k é p e -------
4/38
CSERVENYÁK LÁSZLÓ: S za bolcs-S zatm ár tá rsa d a lm a szerk ezetváltozásainak főbb vonásai a felszabadulás után 1/33 CSISZÁR Á R PÁ D : A hagyom á nyos p ara sztlak á s b eren d ezé sének re n d je S zatm árb an és . B e r e g b e n --------------------- — 3/17
LÓ KI JÓ Z SE F: A fe b ru á ri n y ír ségi szélerózióról — -------------- 1/33 LUKÁ CSK Ó ZSOLT: T erm oviziós hum ánbiológiai k u ta táso k S z a b o l c s b a n ------- ----------------1/44 MARGÓCSY JÓ Z SE F: K á rp á ta l ja m ag y ar iro d alm án a k tö r tén ete — ------------------NÉM ETH PÉTER N É: P o litik ai p á rto k és népi bizottságok S zabolcs-S zatm ár m egyében a felszab ad u lás u t á n ------- —
— 3 —
4/67
1/24
P Á L L ISTVÁN: U rad alm i é p ít kezés a n y írb a k ta i D égenfeld -b irto k o n az 1840-es években -------------------------SZABÓ GÉZA: A szabadkőm űves P opini A l b e r t --------------------SZABÓ SA R O LTA : A N yírség s z ő l ő k u l t ú r á j á r ó l ------- ---------
TID R EN C ZEL SÁNDOR: Az első m agyarországi k o le ra járv á n y p u sz títá sa m e g y é n k b e n -------
2/38
UDVARI ISTV Á N: A dalékok Szabolcs m egye tö rté n eti d e m o g r á f iá já h o z ---------------------
2/47
3/6 4,56 1/61
ESZMECSERE A feh é rg y a rm a ti já rá s föld rajzi n e v e i --------------------- --------2. fí2
K Á LN Á SI Á R PÁ D ; A szatm ári tá j m ű ltja és jelen e h ely n e vei t ü k r é b e n --------------------- 2/67
SZÉLES L A JO S; K ö s z ö n tő ------- 2/62
SEBESTYÉN Á RPÁ D : A szer kesztő „u tó szav a” ---------------- 2/75 CSEPELY I TA M Á S; Zárszó — 2/78
MEZŐ ANDRÁS: H elynévgyűjtés és h ely n év k u ta tá s — ------- 2/63
HAGYOMÁNY DIENES ö . ISTV Á N : A n y ír egyházi városi m úzeum a la k u lásáról --------------------------3/44 MARSSÓ JÓ Z SE F: A n y íreg y h á zi t a l i g a ------------------------------ 3 37 M OLNÁR JÓ Z SE F: A régen el p u sztu lt J á n o s ir ó l---------------- 1/95
PA LO TA I ER ZSI: V ácira e m lé kezve ---------------- ------------- 3/35 V IRÁGH FERENC: Szabolcsi tá bornokok és tö rzstisztek az 1848—49-es sz ab a d ság h a rc ban 1/83
FORRÁS BENE JÁ N O S: K isnem esi le ltá r 1 8 0 9 -b ő l-------------------------------4/107
M OLNÁR JÓ Z SE F: S zuhányi Ján o s v é g r e n d e l e t e ------------2/90
BOTÁR JÓ Z SE F—NÉM ETH PÉTERN É: D okum entum ok a fel szabadulás u tá n i élet m egin d u lásáról m e g y é n k b e n ------- 1/5
PREG UN ISTV Á NN É: N agykállóban felá llítan d ó p a tik a irá n ti fo lyam odvány 1753-ból
MEZŐ ANDRÁS: Szabolcs m egye a X V I. század közepén — —
4/72
2/97
TAKÁCS PÉT E R : P o litik ai h a n g u lat S zatm ár m egyében 1 8 4 7 / 4 8 - b a n --------------------- 3/52
MŰVÉSZET SZ. K Ü RTI K A T A L IN : A N y ír egyháza—sóstói N em zetközi É rem m űvészeti A lkotótelep ről, a tizedik évforduló elő tt 4/125
TELEPY K A TA L IN : II. Rákóczi . F eren c szökése a bécsújhelyi börtönből — B enczúr G yula vázlatai — --------------------------2/87
4 —
KÖZMŰVELŐDÉS CSERMELY TIB O R : 10 éves a P edagógiai M ű h e l y ------------3/61 HAMVAS LÁ SZLÓ : G ondolatok a film fo rg a lm a z á s ró l------------3/72
MANKÓ M Á RIA : T ények a szó rakozásról, gondolatok a szó rak o z tatá sró l --------------------- 3/64
JUBILEUM BARTHA D ÉNES: S im onkai (Sim kovics) L a j o s ------------------- 2/79 FAZEKAS Á R PÁ D : Jó sa A n d rás, az o r v o s ------------------------ 1/75 JÁ N O SI ZOLTÁN: N agy László tü k re -------------------------------- 4/116
KOREK JÓ Z SE F: Em lékezés J ó sa A n d rá sra és a Szabolcsvárm egyei M ú z e u m r a ------- 1/68 „Régen ta lá lk o z tu n k ” — R A P CSÁNYI LÁ SZLÓ : V endég ségben M olnár József iro d a lom történésznél ---------------- 4/112
MEGEMLÉKEZÉS H ársfalvi
P é te r
(1928—1985)
—
1/1
MARGÓCSY JÓ Z SE F : Csöndes búcsú M ester A t t i l á t ó l ------- 4/123
IRODALOM ANTAL A T TIL A : A költő dolga, Az a rég -v o lt erdészélet — 1/104 Őszutó, IV. B é l a ------------------ 2/110 P a ta k és idő, Z soltárok h ú r -------------------------------------- 3/75 já n
HALAS, FR A N T ISE K : Dal, V ad szőlő (versek, G abulya Pál f o r d í t á s a i ) --------------------------- 1/112
A SZTA FJEV , V IK TO R : Egy szál m ak aróni (novella, ford. A n tal M ik l ó s ) --------------------------- 1/114
K Á LLA I JÁ N O S: M int m a d á r szárny fölösleges tolla, E num eráció — ----------------------------1/106
BÍRÓ LÁ SZLÓ : T örténelem , L á tom ás -------------------------------- 2/105 BODNÁR ISTV Á N : Ide a p a rtra , Ju h a n n u s é j -----------------------1/111 F o g v ata rt m inket, V eszít a h i t -------------------------------------2/100 S zatm ár, Sysm aben, m erre a t a v a k ----------------------------------3/78 BUDAHÁZI ISTV Á N : N em tu d tam , K ih ű lt v u l k á n o k ------- 1/105 M ert az őzeket, S enkihez ne t a r t o z z á l ----------------------------- 3/79 CSELÉNYI ISTVÁN GÁBOR: Szólni kellene, F i u n k ------- 2/106 DÚSA L A JO S: L e b e g ü n k ------- 3/79
JÁ N O SI ZO LTÁ N : A z utolsó sor — e l b e s z é l é s -----------------------2/102
K ULCSÁR A T T IL A : Ráolvasó, Csekei f e j f á k -----------------------1/109 Egy szo k atlan író-olvasó ta lálkozó — k a r c o l a t ------------- 2/112 K ísérleti s z í n h á z --------------------3/79 M ADÁR JÁ N O S: S zív ü n k b en m arad jo n , Téli ü z e n e t ------- 1/104 K övekben lü k te t, T á n c ------- 2/111 M e g m ásíth atatlan u l — ---------- 3/75 MAGYAR JÓ Z SE F: E gyetlen lobbanás, T avasz j ö n ------- 1/105 K ét p a r t --------------------------- 2/102 A szerelm es versekből, S zí vem fölött, F alu s z é l é n ------- 3/77 NAGY ISTVÁN A T TIL A : É re tt ségi b a n k e t t ----------------------- 1/107 P o rtré, Já ték , P rá g a i képeslap 2/101
— 5 —
SZA K Á L SÁNDOR: A rcod betűi
OKUDZSAVA, B U LA T: Z ene ó rák — novella, fo rd .: A N TAL M I K L Ó S --------------------- 4 130 P A U L IN A ÉVA; ö re g e k — elb e szélés ------- -----------------------3/76 PILA R, JA N : Intelm ek, V égte lenül — ford. G abulya P ál — 4/142 SIEK K IN EN , R A IJA : A kenyér — novella, fo rd .: R cvay V a léria -----------------------------------4 139 SK IFT E SV IK , JO N I: Az égbolt szerelő és p ity p a n g rö p tető — novella, ford.: R évay V aléria 2/106
3/75
TAM ÁSI OROSZ JÁ N O S: N egy ven felé — -------------------------- 2/111 TAUFER, J I R I : A bíborszín szépségéről — fo rd .: G abulya P á l -------------------------------------1/112 TESK I TIB O R: A m in d en n ap o k h í d j a i n ------------------------------ 1110 TÖRÖ ISTV Á N: Az em b er n éh a (Nagydobosi b ará taim n ak ) — 1/110 ZA JÁ CZ D, ZO LTÁ N : E szterlánc, H angodból lesz — — — — 1111
KÖNYVEKRŐL A
EGY KÖLTÖNÖ K Á R PÁ T -U K R A JN Á B Ó L — P ál G yörgy írása Füzesi M agda Ú tban hazafelé cím ű k ö te té r ő l ------- 2 125
BÖLCSESSÉG M EGTARTÓ HATALM A, T am ási Orosz Ján o s írása Aczél G éza: A m án ia te rje sz kedése c. könyvéről — ------- 1/134
A CSALLÓKÖZ — Ju liu s T óthp ál: Z itny ostrov cím ű köny v ét ism erteti S ziklay László
ERDÉSZ SÁNDOR: K ígyókultusz a m ag y ar n ép h ag y o m án y b an (F arkas József k ö n y v ism erte tése) — ----------------------------------3/36
3/95
F IL O L Ó G IA I TANULM ÁNYOK A. P. Csehov d rám ai m ű v ei ről I. (P állné L akatos Hona k ö n y v is m e rte té s e )------------------ 4/151 FÜZES ENDRE: A gab o n a tá ro lása a m ag y ar p arasztg a zd a ság o k b an (Páll Istv án kö n y v ism ertetése) ------------------------ 3/90 GONDOLATOK BUDAHÁZI ISTVÁN VERSEINEK O L VASÁSAKOR — B udaházi Istv án : Hozzon jó h ír t a szél cím ű k ö nyvét ism erteti C sor ba S á n d o r --------------------------- 4/154
A L O K Á L PA TR IO TIZM U S B IB L IÁ JA — G ondolatok M ásíts László: S zülőföldünk a T i szántúl I. cím ű könyvéről, is m erteti T akács P é t e r ------- 4 148 A M EGBÉKÉLÉS PO L IT IK U SA — G roza P é te r em lékére cí m ű k ia d v án y t ism erteti B a rab á s L á s z l ó --------------------- 3/99 BIRÖ LÁ SZLÓ : F ű szálak éjjelén, ism erteti Z sirai L á s z l ó ------- 4 150 BON A GÁBOR: T ábornokok és tö rzstisztek a szab ad ság h arc- . bán 1848—49, ism erteti Virágh F e r e n c --------------------- 1/135
K R U PA A NDRÁS: R ozprávky nan ick i Zofky — Zsofka néni meséi (N ém eth Z oltán könyv ism ertetése) ------------------------ 3/88
CSORBA SÁN D O R: Szem ere B e rtala n neveltetése és p á lyakezdése (1812—1838), is m e rteti Szikora L ászlóné — 2/134 ECSEDI BÁTHORY ISTVÁN M EDITÁCIÓI — ism erteti Ján o s I s t v á n --------------------- 4/143
MAGYAR N ÉPM ESÉK JU G O SZ LÁ VIÁ BÓ L — P en av in O i- • ga: Jugoszláviai m ag y ar n ép m esék I—II. (Ism erteti E r dész S á n d o r ) ------------------------ 3/97
6
MARGÓCSY JÓ Z SE F: U tcák, te rek, em lék táb lá k (Szabó G é za k ö n y v ism e rte té se )------------3/84
TÁ TI ZO LTÁ N : Ip a ru n k te rü leti szerkezetén ek á tala k u lá sa (ism erteti H an u sz Á rpád) — 2/12Ü
MEGYÉNK BEM U TA TKO ZIK — M agyarország m egyéi sorozat S zab o lcs-S zatm ár cím ű köte té t ism erteti M argócsy József 2/131
TEREM TŐ A LÁ ZA TTA L ÍR T VERSEK — (M adár János két versesk ö n y v ét ism erteti F u tak y L á s z l ó ) ---------------- 1/132
REFORM KORI IRODALM I EM LÉKEK NÓGRAD M EGYÉ BEN — P raznovszky M ihály: M adách és N ógrád a re fo rm k o rb an (ism erteti Csorba S á n d o r ) ------------------------------ 4/145 SZALONTAI BA RNA BÁ S: N y ír b áto r népi építészete (ism er teti P áll G é z a ) ---------------- 3/93
Ú JÉV I JÓ K ÍV Á N SÁ G O K A K Á R PÁ T A L JÁ R Ó L (K alen d áriu m ’85. cím ű k ia d v án y t ism erteti M argócsy K lára) — 1/129 VESZÉLYEK VONZÁSÁBAN (Jánosi Z oltán É letveszély cí m ű novelláskönyvét ism erteti N agy Istv án A t t i l a ) ------------2/128
SZÍNHÁZ A HOMOK VÁNDORAI — Jeney Istv án írása B alázs József s z ín m ű v é rő l------------------------- 3/83
RÓBERT BOLT: K inek se nap, se szél cím ű d rá m á ja a M ó ricz Zsigm ond S zínházban, ism erteti B ánszki I s t v á n ------- 2/118
GOGOL: K árty áso k cím ű d a ra b ja a M óricz Zsigm ond S zín házb an — ism erteti K arád i Z s o l t ----------------------------------- 2/114
SZÍN H Á ZU N K S TÚ D IÓ SZ ÍN PADA — M argócsy József í r á s a : -------------------------------- 2/121
RATKÓ JÓ Z SE F: S egítsd a k i rály t! — M árkus B éla írá sa 1/117
ÜDÍTŐ LIM ONÁDÉ, avagy a D oktor ú r N y íregyházán — M argócsy K lára í r á s a ------- 3/80
KRÓNIKA K u ltu rális esem ények — összeál-
líto tta L ukács I l o n a ------------1/123
SZERKESZTŐI P ály ázati f e lh í v á s ! --------------------- 4/156
KÖZLEMÉNYEK: S zerzőink fig y e lm é b e !------------------ 2/136
KÉPEK BALOGH
G ÉZA :
T ám ogatók
— 2 16
BALOGH GÉZA —GYÖRFI SÁ N DOR: F é n y --------------------------2/124
Győzelem S zárnyalás
— --------------------- 2/46 2/133
BENCZÜR GYULA két vázlata -----------------------------------2/88 és 89
N i k é -------------------------------------- 2/46 B é k e -------------------------------------2/113 H a n g s ú l y --------------------------- 4/124
BUDAHELYI TIB O R: Sokszoro síto tt é r e m ----------------------------- 4/17
SZ. NAGY M A RIA : S ira tó fal — 4/141
CORNELIU,
PAPI
TA CH E:
A n tik
—
4/9
H A BITZ, G U N N : Belenövés az i d ő t é r b e -------------------------------- 4/141 Né m e t h K a t a : E nyhe g y a n a k v á s ------- 1/94
C s e n d ----------------------------------2/37 F á j d a l o m --------------------------- 2/133
M egtűrt a t é l ------------------------ 1/43 S zárn y a k n é l k ü l --------------------1/67
P á l y a m ű --------------------------- 2/135 T ö rtén elem — ------------------------2/136
E n y é s z e t - i d ő ----------------------- 1/113 Este a k a s té ly b a n ------------------ 1/128 O lvadás — ----------------------------1/136 H é t k ö z n a p o k --------------------------2/4
1/48
K iss S anyi em lékére — érem
SOLTÉSZ A LBERT: E rdei tisztás
1/32
SUCEROVA, LÉNA : N agyapó
4/71
TILLES
—
B ÉLA : É l e t f a --------------- 4/71
P ály am ű ,
KRUM OV DERM EN D IJEV , YOU L I: H o k i --------------------------- 4/106 NAGY L A JO S: K am asz, N ike —
K e m i z á c i ó ------- 4/71
SEBESTYÉN SÁNDOR: H áb o rú 3. — Ű t a sem m ibe, részletek egy sorozatból 2/27, 52, 74. és 77.
horváthné l in
L A JO S:
I I . ------------------------ 2/37
TÓTH SÁNDOR: Jó sa A n d rásd o m b o r m ű --------------------------- 2/113
1/74
40 é v ----------------------------------------2/4
G a r a b o n c i á s ----------------------- 1/116
S á r k á n y ö l ő --------------------------- 2/124
P o r t r é -------------------------------- 1/116
S ó s t ó -------------------------------------- 4/37
KÉPEK
A
NÉPRAJZI
DOLGOZATOKHOZ
T iszabecsi h á z ----------------------------- 3/73
P árh u zam o s elrendezésű szoba belső —M ú z e u m f a l u ---------- 3/24
P aszabi h á z ----------------------------------3/60
A szoba „k u ltik u s te re ” ---------------- 3/23
A narcsi h áz — ---------------- — —
3/71
N agyhódosi h á z ----------------------------- 3/43 T arp ai h á z ----------------------------------3/36
„M u n k até r” a k ish ázb an — M ú zeum falu --------------------------- 3/22
T üzelőpadka a p itv a rb a n — K em e c s e ----------------------------------3/34
P aszab — K an d a lló a sü tő k em en ce m e lle tt — K iss L ajos fel
T ü zelő p ad k ára á llíto tt ta k a ré k tűzhely — B e s z te r e c --------------- 3/28
vétele
----------------------------------3/14
i l l u s z t r á c i ó
A n y íregyházi szabadkőm űvesek egykori p á h o l y h á z a ------------4/60
2. G ávavencsellő, K a sté ly p a rk
A CÍM LA PO K SZÍN ES FOTÓI (IZsák Z oltán felvételei)
3. A szam oskérl tem plom
1. Földosztás (E m lékm ű Ib rá n y b a n — B orbás T ibor szobra)
4. Az új szakszervezeti székház N y ír egyházán
8
SZERKESZTŐ BIZO TTSÁ G: dr. C serm ely Tibor, C sernusi E ndre, dr. C servenyák László, dr. F azekas Á rpád, G yúró Im re (a szerkesztő bizottság elnöke), dr. K lenczner Im re, K o p k a Ján o s, dr. K őrössy K álm án, dr. K uknyó János, dr. M argócsy József, R a tk ó József, S im kovics G yula, Szilágyi Im re, Scholtz B éla, T óth S ándor, dr. V arga Lajos.
FELELŐ S SZERKESZTŐ : dr. H á r s f a l v i
Péter
SZAROLCS-SZATMÁRI SZEMLE G azdasági, tá rsa d alm i és k u ltu rá lis folyóirat. A S zabolcs-S zatm ár M egyei T anács L ap ja. M egjelenik negyedévenként. K ia d ja a S z a b o lc s m e g y e i L a p k ia d ó V á lla la t. F e le lő s k ia d ó : M ádl L a jo s ig azg ató . S z e rk e sz tő s é g : N y íre g y h á z a , S ó stó i ú t .1l/b. T e le fo n : 11-788 K ia d ó h iv a ta l: S z a b o lc s m e g y e i L a p k ia d ó V á lla la t, N y íre g y h á z a , Z rín y i Ilo n a u . 3—5. T e le fo n : 10-150 K é z ir a to t n e m ö r z ü n k m eg é s n e m a d u n k v issz a . T e r je s z ti: a M a g y a r P o s ta . E lő fiz e th e tő a P o s ta K ö z p o n ti H ír la p I r o d á n á l (B p., V., J ó z s e f n á d o r t é r 1., te le f o n : 180-850, p o s ta c ím : 1900 B u d a p e st) é s b á r m e ly k é z b e s ítő p o s ta h iv a ta ln á l. É vi e lő fiz e té si d í j : 88,— F t. C s e k k s z á m la s z á m : 215-96102. B e fiz e té s k o r m in d e n e s e tb e n k é r jü k f e ltü n te tn i a f o ly ó ir a t n e v é t: S ZA B O LC S-SZ A TM Á R I SZEM LE K é s z ü lt a N y írsé g i N y o m d á b a n . F e le lő s v e z e tő : J á g e r Z o ltá n — 85. — 2535
Index: 25 923—ISSN 0133—24G5 II
szabo lcs -szatm ári
G azdasági, társad alm i és k u ltu rá lis folyóirat
Tartalom: | H ársfalv i P é t e r ___________________________________ T A N U L M Á N Y O K — CIKKEK D okum entum ok a felszabadulás u tá n i élet m eg in d u lá sáról m egyénkben. (V álogatta és k ö zre ad ja : B o tár József— N é m e th P etem é) — ---------------- - — NÉMETH PÉTER N É: P olitik ai p á rto k és népi b iz o tt ságok S zabolcs-S zatm ár m egyében a felszaba du lás u tá n — — -------------------------------------------CSERVENYÁK LÁ SZLÓ : S zabolcs-S zatm ár tá rsa d a l m a szerkezetv álto zásain ak főbb vonásai a felsza b ad u lás u tá n — — ------ - — --------------------------33
1985. f e b r u á r X X . ÉVFO LYAM , t. SZÁM
j
5
24
TUDOMÁNY LÓKI JÓ Z SE F: A fe b ru á ri nyírségi s z é le ró z ió ró l------- 38 LUKÁCSKÓ ZSO LT: Term ovíziós hum ánbiológiai k u tatáso k S z a b o l c s b a n ----------------------------------------44 MEZŐGAZDASÁG BOROS LÁSZLÓ: A dalékok a S zabolcs-S zatm ár megyei sző lő kultúra fö ld ra jz á h o z -----------------------------------------49 SZABÓ SAROLTA : A N yírség s z ő lő k u ltú r á já r ó l------- 61 JUBILEUM KOREK JÓ Z SE F: Em lékezés Jósa A n d r á s r a ------------68 FAZEKAS Á RPÁ D : Jósa A ndrás, az orvos — ------------75 HAGYOMÁNY VIRÁ GII FERENC: Szabolcsi táb o rn o k o k és tö rzstisz tek az 1848—49-es s z a b a d s á g h a rc b a n ----------------------- 83 MOLNÁR JÓ Z SE F: A régen elp u sztu lt J á n o s ir ó l ------- 98 IRODALOM ANTAL A T TIL A : A költő dolga, Az a rég -v o lt erdész élet! — — — ------------------------------------------------------104 MADÁR JÁ N O S: S zívünkben m aradjon, Teli üzenet — 104 MAGYAR JÓ Z SE F: Egyetlen lobbanás, T avasz jön — 105 BUDAHÁZI ISTV Á N: N em tu d tam , K ih ű lt v u lk á n o k — 105 KÁLLAI JÁ N O S: M int m ad árszá rn y fölösleges tolla, E n u m e rá c ió ------- — ---------------------- - — ------------ 10 G NAGY ISTVÁN A T TIL A : É rettségi b a n k e t t -----------------107 KULCSÁR A T T IL A : R áolvasó, Csekei f e j f á k -----------------109
III.
TÖRÖ ISTV Á N : Az em b er n é h a ------------------------------ 110 TESK I T IB O R : A m in d e n n ap o k h í d j a i n ---------------------110 ZA JÁ CZ D. ZO LTÁ N : E szterlánc, H angodból lesz — 111 BODNÁR ISTV Á N : Ide a p a rtra , Ju h a n n u s é j ------------111 FR A N TISEK H A LA S: D al, V adszőlő (ford. G abulya P ál) 112 JIR I TA U FE R : A bíborszín szépségéről (ford. G abulya P é l ) --------------------------------------------------------------- 113 VIKTOR A SZ T A FJE V : Egy szál m a k aró n i (ford. A n tal M ik ló s )---------------------------------------------------------- 114 SZÍNHÁZ RA TK Ó JÖ Z SE F: S egítsd a k irály t! (M árkus Béla) —
117
KRÓNIKA K u ltu rá lis esem ények (Lukács I l o n a ) -----------------------123 KÖNYVEKRŐL Ü jévi jó k ívánságok a K á rp á ta ljá ró l (Margócsy Klára) T erem tő a láz attal ír t v erse k (F utaky L á s z l ó ) --------- 132 A bölcsesség m eg tartó h a la lm a (Tam ási Orosz János) — BONA G Á BO R: T ábornokok és tö rzstisztek a sz ab a d ság h arcb an 1840—49 (Virágh F e r e n c ) ------------- 135
129 134
KÉPEK HORVÁTHNÉ NÉM ETH K A TA LIN 43, (57, 94, 113, 128, 136 NAGY L A J O S ------------------------------------------------ 48, 74, 116 SOLTÉSZ A L B E R T ---------------------------------------------------------- 32 TÓ TH S Á N D O R ---------------------------------------------------------------82 A színes címlapon: Földosztás. (E m lékm ű Ibrányban.) Borbás Tibor szobrászm űvész alkotása. (Zsák Z oltán felvétele.)
E SZÁ M U N K M U N K A TÁ RSA I: A n ta l A ttila N yíregyháza; A nta l Miklós könyvtárigazgató, V ásá ro sn am c n y ; Bodnár István N yíregyháza; Borbás Tibor szobrászm űvész, B u d ap est; dr. Boros László főisk. docens, N y íregyháza; dr. Botár József k an d id átu s, tanszékvez. főisk. ta n á r, N yíregy h áz a; B udaházi Istvá n M átészalka; dr. Cservenyák, László főisk. főigazgató, N yíregy h áz a; dr. Fazekas Á rpád főorvos, N y íregyháza; F u ta k y László megyei k ö n y v tárig az gató -helyettes, N yíregyháza; G abulya Pál ta n á r, N yíreg y h áza; H orváthné N é m eth Katalin grafikusm űvész, N yíregyháza; Kállai János N y íreg y h áza; dr. K o rek József, a M agyar N em zeti M úzeum főigazgató-helyettese, B u d ap est; Kulcsár A ttila N yíregy h áz a; dr. L ó ki József egyet, a d ju n k tu s, D ebrecen; L ukács Ilona főisk. tan árseg éd , N yíregyháza; dr. L u k á c s k ó Zsolt, a S zabolcs-S zatm ár m egyei P ály av álasztási In tézet igazgatója, N yíregyháza; Madár János, N y íregyháza; Magyar József N y írb á to r, dr. Margócsy Klára főisk. a d ju n k tu s, N y íreg y h áza; dr. M árkus Béla, az A lföld főszer kesztő-helyettese, D ebrecen; M olnár József iro dalom tö rtén ész, B u d ap est; N agy István A ttila N yíregyháza; Nagy Lajos szobrászm űvész, N yíreg y h áza; dr. N é m e th Pélerne főisk. a d ju n k tu s, N yíregyháza; Szabó Sarolta m uzeológus, N yíreg y h áza; Tam ási Orosz János B ud ap est; T esk i Tibor N y íregyháza; Tóth Sándor szobrászm űvész, N y íleg y h áz a; Törő Istvá n B ud ap est; dr. Virágh Ferenc egyet, docens, B u d ap est; Zajácz D. Z oltán K isvárda. A képzőm űvészeti alko táso k fotóit Z sá k Z oltán készítette.
IV.
Nem kezdődött szerencsésen folyóiratunk jubileumi, XX. évfolyama, hiszen 1985 januárjának első napjaiban elvesztettük felelős szerkesztőnket, aki a Szabolcs-Szatmári Szemle újraindulásától haláláig, lényegében a mostani számig végezte ezt a nehéz munkát. Az a január 10-i nap, amikor a nyíregyházi Morgó temető ravatalozójától a távoli díszsírhelyig kísértük koporsóját, egyébként is emlékezetes lesz annak a 2—3 ezer főnyi tömeg nek, hiszen a mínusz 12 fokos hidegben, az enyhe hóesésben senki sem tá vozott, míg véget nem ért a végső tisztesség, a gyászbcszédtől, a sírnál mondott búcsúszavak utolsó mondatáig. Politikai és tanácsi intézmények, tömegszervezetek és szerkesztőségek, egyetemek-főiskolák és akadémiai intézetek képviselői küldték el hivatalos képviselőiket; jelen volt megannyi kollégája, pályatársa, a környék történelem szakos tanárainak sokasága, hi s z e n nagy részük az ő egykori hallgatója, és ott voltak a mai főiskolások is. A koporsónál elhangzott beszédek, az azóta megjelent hírlapi meg emlékezések részletesen foglalkoztak Hársfalvi Péter életével, munkássá gával; mindegyik kiemelte színes egyéniségét, kedélyes modorát, amely akkor is megnyilatkozott, amikor nehéz szakmai vagy vezetési kérdéseket kellett megbeszélni, fontos ügyekben kellett felelős döntést hozni. Amikor szerkesztő bizottságunk most, január 24-én először tartotta ülését nélküle, akkor nemcsak azt tapasztalhattuk, hogy a XX. évfolyam, a/ 1985. évi első szám lényegében együtt áll azokból a kéziratokból, ame1
lycket még ő kért, ő beszélt meg, amelyeknek margóján ott olvashatók az ő ceruzajegyzetei, hanem amikor felemlegettük cgy-egy utolsó találkozásaink emlékét, az elhangzott, megírt méltatásokat, azt is elhatároztuk, hogy — nem ismételve a mások által Hársfalvi Péterről elmondottakat — szerkesz tő bizottságunk ebben a számban külön is megemlékezik eddigi felelős szer kesztőjéről. Ez, a sürgető lapzárta miatt sietve készült rövid számvetés, természetesen nem helyettesíthet egy olyan elengedhetetlen részletes elem zést, mely majd egész életművét s ezen belül szerkesztői munkásságának a Szemle kapcsán kifejtett két évtizedes tevékenységét is kellőképpen bemu tatja. Az elmúlt tizenkilenc évfolyam 1966-tól számítódik: átlói kezdve vált a Szabolcs-Szatmári Szemle országos terjesztésű, negyedévenként megjele nő folyóirattá, számonként 7—9 ívnyi terjedelemben. S ha azt is számítjuk, hogy volt olyan számunk, melyik 11 ívvel jelent meg, és azt is tudjuk, hogy 1964-ben és 1965-ben is jelent meg egy-egy testes szám, szintén az ő össze állításában, akkor is hatalmas mennyiségi mutatók jelentkeznek: a 77 Szemle-szám mintegy 10 ezer oldala szolgálta ennek a megyének, környék nek társadalmi, gazdasági, kulturális életét. Nézzünk azonban e száraz adatok mögé, hogy közelebbről ismerhessük meg Hársfalvi Péter munkáját. Nem véletlenül került ő ebbe a felelős munkakörbe. Amikor induló családi élete és a megye központi levéltárának vezetői állása Nyíregyházára hozta vissza az egyébként megyénkbeli, ófehértói fiatalembert, akit „kirkatos” gimnáziumi évei is e városhoz kötötték: 1958-tól, az akkor még a régi megyeháza épületében elhelyezett levéltári dolgozószoba lett — a TIT megyei titkársága mellett — a másik „klubja” a kultúrával foglalkozó me gyeieknek. Az akkori kisvasúti végállomásra hozta a megyeház előtti térig a megyebelieket a kisvonat, a messzi ismerősöket, barátokat a távolsági vo natról leszállva a csengős kis villamos. És — akármerről jöttek is a nép rajzi, történelmi, irodalmi érdeklődésű filoszok, írók és költők — mindenki szükségesnek tartotta, hogy legalább néhány percre beugorjon a levéltár ba, Hársfalvi Péterhez. S ez a rövidre tervezett, futó látogatás olykor hoszszú beszélgetéssé, kedélyes társalgássá szélesedett, úgy, hogy az irodai „hi vatali idő” lejártával vagy a TIT-ben folytatódhasson az akkor éppen iz galmassá váló disputa, vagy pedig hazavezessen az út, ahol a megértő fele ség, és a férje barátainak is barátja, Erzsi asszony még a kedvenc lapcsánka sütésére is készen állt, olykor meglehetősen lehetetlen időkben is. Talán azt is mondhatnánk: 1958-tól, itteni hivatalos ténykedésétől kezdve, Hársfalvi Péter a város, a megye szellemi életének afféle központ ja, gyűjtője, szervezője lett. így vált természetessé, hogy amikor a Szemle újraindítása határozattá vált, természetesen, lényegi vita nélkül került a 2
szerkesztői feladat és felelősség az ő kezébe 1964-től. Ez az év egyébként elhozza őt a levéltár vezetői posztjából a nemrég alakult tanárképző főis kolára, ahol vele kezdődik a történelem szakos tanárok oktatása, ő szervezi meg a tanszéket, bővíti, fejleszti — és vezeti szinten két évtizeden át. Pár huzamos ez a húsz esztendő: a felelős szerkesztői és a tanszékvezetői funk ció jól kiegészíti egymást, mindkettő erősödhetett a másik segítségével. A Szemle legelső számainak alcíme is van: megyei írások. Jelezve ezzel egy többé-kevésbé provinciális, alkalmi kiadványnak a minőségét. Az ő szerkesztői munkája nyomán sikerült a szerkesztő bizottságban is érvénye síteni azt az alapelvet, hogy e vidék szeretete, kutatása nem szükségképpen belterjes és szűk látókörű. A legelső számok tartalmazzák azt a szociológus konferenciai sorozatot, amely Erdei Ferenc és tudóstársai cikkeivel oly szemléletesen rajzolták fel ennek a tájnak és népének sorsproblémáit, tár sadalmi felemelkedésének lehetséges alternatíváit. Az ilyen és hasonló ta nácskozások szervezése, az azokon való részvétel, az ott elhangzott előadá sok megszervezése a Szemle számára: összegezte azt a felfogást, hogy nem csak mi ismerjük és szereljük ezt a megyét, e táj népét, hanem vannak orszá gos tekintélyek, szakértők — részben olyanok is, akik innen kerültek felelős országos funkciókba —, akik előadásukkal, cikkeikkel hasznos segítséget nyújthatnak a megyei helyi politika megvalósításában, az országos segítség elnyerésének indoklásában. Nem tartozott azok közé a szerkesztők közé, akik maguk írják tele lapjukat; szinte többször szerepelt országos társa dalmi és tudományos fórumokon itteni kutatásai, tapasztalatai alapján szer kesztett felszólalásokkal, cikkekkel, tanulmányokkal. Legfontosabb tudo mányos cikkei, dolgozatai is országos lapokban, folyóiratokban, kiadónál jelentek meg, példát is adva arra, hogy ha kellő tudományos színvonalon dolgozik, ír, előad valaki, akkor nem kell félnie attól, hogy provinciális lesz, niég ha vidéken lakik és dolgozik, akkor sem. Szerkesztő-szervező munkájába bekapcsolta az akadémiai intézetek, tu dományegyetemek és társfőiskolák munkatársait éppúgy, mint cgy-cgy ér dekesebb eredményt elérő — bármily tudományági kutatót vagy éppen séggel nicg nem is oklevclczctt hallgatóját. Tudott feldolgozandó témákat, megírandó cikklehetőségeket megjelölni s nemigen fáradt bele az így el várt cikkek sürgetésébe. Készséggel várta, fogadta a máshol élő, de a mi megyénk múltjával, jelen kérdéseivel foglalkozó kutatók „jelentkezését”, s mindig örömmel számolt be a szerkesztő bizottságnak ilyen „sikereiről”, mint ahogy azt is örömmel fogadta, ha bizottságunk egyik-másik tagja fe dezett fel eddig ismeretlen szerzőket. Jó kapcsolatokat épített ki más lapok szerkesztőségével. A TIT megyei titkárságával együtt megszervezte a vidéki időszaki folyóiratok szerkesztői nek országos tanácskozását, egybekötve megyeismertető kirándulással is, ami különösen hasznosnak bizonyult a minket kevésbé ismerő, máshonnan 3
jött kollégáknak. Kétszer volt itt ez a találkozó, s többször máshol ke rült rá sor hasonló folyóiratok meghívására, szervezésében is. Mindig be bizonyította, hogy mennyire hasznos volt ez a kezdeményezése is. Ha a régebbi évfolyamokat átlapozzuk, látható a lap érdeklődési köré nek bővülése. A kezdeti, főleg társadalomtudományi „törzsanyag” mellett helyet kap a gazdasági élet, a megyei irányítás kérdéseinek sora, az ehhez kapcsolódó vitaanyag; mind jobban erősödött a szépirodalmi „rovat”, bíz va abban, hogy a rendelkezésre álló terjedelmet nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is hasznosíthatják az itt élő írók, költők, szárnyukat próbálgató fiatalok. Mind jobban követője-kísérője lett a Szemle a megye kulturális életének, krónikaszerűen is; a közölt reprodukciókkal a művé szeti életnek, táborozásoknak, pályázatoknak és kiállításoknak pezsgő, kez deményező, sikereket ismertető cikkeit is illusztrálhatta, népszerűsíthette. S az utolsó években így lett otthona a Szemle: állandó társulatunknak, a Móricz Zsigmond Színház művészi teljesítményeinek is. Gyakori közéleti szereplései közül azokat szerette a legjobban, amikor afféle klubszerű keretben beszélgethetett hallgatóival, vagy ha ünnepélye sebb ülésen elnökölt s ott zárszót mondhatott. Ilyenkor jól érvényesült gyors áttekintő és értékelő képessége, kedves csipkelődésre is hajlamos hu mora, poentírozó készsége. Ez alkalommal miénk a zárszó, s mint ahogy ő is szeretett egy-egy idé zettel kifejezni, lezárni, összefoglalni egy-egy megbeszélést, ülést vagy tárgyalást, búcsúzzunk most mi is Hársfalvi Pétertől egy Kosztolányi-idézettel, amelynek címe, a Halotti beszéd is köcsönzi időszerűségét az ide idé zett sorokkal együtt: . . . Keresheted őt, nem leled, hiába, se itt, se Fokföldön, se Ázsiába, a múltba sem és a gazdag jövőben akárki megszülethet már, csak ő nem. Többé soha nem gyúl ki halvány-furcsa mosolya. Szegény a forgandó, tündér szerencse, hogy e csodát újólag megteremtse . . . Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer. Hol volt, hol nem volt a világon, egyszer. . .
4
Tanulmányok — cikkek Dokumentumok a felszabadulás utáni élet megindulásáról megyénkben T ávolodva az esem énytől — im m ár 40. év fo rd u ló já t ü n n e p e ljü k h a z á n k felsza b a d u lásá n ak — egyre jo b b an kirajzo ló d ik sorsdöntő jellege. T ársa d alo m tu d o m án y u n k fejlődése, a k u ta tó h ely ek gyarapodása és felnövekedése és a fo rrása n y ag o k re n d e zésének elő reh alad ása m ind nagyobb lehetőséget n y ú jt a rra , hogy tö b b e t tu d ju n k m eg e sorsdöntő hónapokról, évekről. A m egyei m unk ásm o zg alo m -tö rtén eti bizottság irán y ításá v al folyó k u ta tó m u n k á k ered m én y ek én t a S zab o lcs-S zatm ár m egyei m u n kás- és p arasztm ozgalm ak első két k ötetének m egjelenése u tá n , a közeljövőben á t n y ú jth a tju k az olvasónak a sorozat 3. kötetét, am ely éppen en n ek az időszaknak, a népi d em o k ratik u s fo rrad a lo m k ib o n tak o zásán ak v álo g ato tt fo rrása n y ag á t ta r ta l mazza. Az ira ta n y a g fe ltá rá sa és v álogatása során m egyénk felszab ad u lás u tá n i tö rté n etén ek n éh á n y olyan fontos csom ópontja rajzolódik ki, am elyek bizonyos sa já to s ságokra utaln ak . a) Az egyik ilyen sajátosság, hogy az ország h a tá ra in a k v álto zása közvetlenül é rin te tte a m egye irán y ításá t, életét is. b) Ilyen jellegzetességnek te k in th e tő az is, hogy S zabolcsban, S zatm árb an az esetek többségében nem a b alo ld aliak á lta l irá n y íto tt n ép i b izottságok v e tté k k e zükbe a közigazgatás m egszervezését, h an e m fo rd ítv a: jó részt a h iv a tali közigaz gatás hozta lé tre a népi szerveket, nem zeti bizottságokat. c) A fegyverszüneti szerződés a la p já n szerveződő d em o k ratik u s h ad sereg d eb receni 6. gyaloghadosztályának egyes fontos a la k u la ta i Szabolcs m egyében jö ttek létre, s itt k észü ltek fel az an tifasiszta felad ato k teljesítésére. d) A népi d em o k ratik u s a g rá rfo rra d a lo m v é g re h a jtá sá n a k kö rü lm én y ei is je leznek eg yfajta sajátosságokat. Szabolcs és S zatm ár-B ereg m egye a tiszán tú li te rü letek k el és B orsod m egyével együtt a föld refo rm v é g re h a jtá sá n a k fo rrad a lm i öveze tébe tartozott, e) V égül ta lá n nem egészen és kizárólagosan helyi sajáto sság k é n t e m líth e tjü k a m u n k á sp á rto k n a k és a szakszervezeteknek a n ag y a rán y ú m u n k an élk ü liség , a köz ellátási és szociális feszültségek felo ld ásá ra irán y u ló gigászi erőfeszítéseit. Ezek m ind olyan kérdések, am elyek a d o kum entum o k b an , szám os m ás esem ény nyel eg y ütt figyelem re ta rth a tn a k szám ot. Az alá b b ia k b a n zöm m el a k ö tet n éh án y d o k u m en tu m an y ag át tesszük közzé, term észetesen az egyes té m á k ra vonatkozóan távolról sem a teljesség igényével, A közölt ira to k azo n b an lehetővé teszik, hogy képet fo rm á lh a ssu n k a fejlődés irán y áró l, a felszab ad u lt töm egek politikai m ozgá sáról, lendületéről.
5
Nyíregyháza, 1944. október 31. TUDÓSÍTÁS NYÍREGYHÁZA IDEIGLENES VÁROSI TANÁCSÁNAK MEGALAKULÁSÁRÓL Megalakult a városi tanács Nyíregyháza polgármestere: Fazekas János1 A közigazgatás m egszervezése, s a közrend bizto sítása te ré n jelentős elő re h ala d á st je le n t az a körülm ény, hogy a nyíregyházi S zovjet K ato n ai P aran csn o k ság m e g ala k íto tta N yíregyháza város tan ácsát. A váro si ta n ác sb an egyform a ará n y b an v an n a k képviselve az értelm iségi p ályákon m űködők (köztük az egyes felekezetek képviselői), a k ereskedők és iparosok, a m unkások és a gazdák. A v áros p o lg árm estere: F azekas János. A városi ta n ác s ta g ja i: V eczán Ján o s, Ilenzscl A n d rás, ifj. L ovas Kovács A n d rás, Tom asovszki M ihály, Babicz A ndrás, L iszkay Dezső, K o rláth Ernő, Zom borszki M ihály, S ch u b er M ihály, N ovák M ihály, — R ajk a A ndor, H arto s L ajos, E rdélyi J á nos, H offm ann B éla, dr. H a rtm a n n Dezső, O rosz K ároly, A cél Istv án , Bácskái Béla, K reszty an k ó G yörgy, K ovács M ihály, — F azekas Ján o s, S ajb en A n d rás, K u p íersm id t A ndrás, P ászto r József, E gri S ándor, M ákhel S án d o r, Jeles László, L ackovszky József, Je n ey G yörgy, A cél A nd rás, — dr. P a p p G yörgy, B ékefi Benő, K áp lá r G usztáv, Jób O livér, R im aszom bathy G éza, dr. D eák E ndre, dr. F rá te r Iv án , dr. Szeszta y A ndrás, K azár Já n o s és K orom pay F erenc. A városi ren d ő rség m egszervezésére L ackovszky Jó zsef k a p o tt m egbízást. M agyar Nép, 1944. n o ve m b er 8. 1
F a z e k a s J á n o s n y o m d á s z , 1919-ben a S z a b o lc s v á rm e g y e i d ir e k tó riu m ta g ja , a fe ls z a b a d u lá s u t á n a k é t m u n k á s p á r t e g y e s ü lé sé ig az S Z D P S zab o lcs v á rm e g y e i sz e rv e z e té n e k e l n ö k e , 1944. n o v e m b e r 2 -tő l 1948. á p r ilis 30-ig N y íre g y h á z a p o lg á rm e s te re .
Nyíregyháza, 1944. október 31. NYÍREGYHÁZA IDEIGLENES VÁROSI TANÁCSÁNAK FELHÍVÁSA A LAKOSSÁGHOZ K iáltv án y N yíregyháza népéhez! A szovjet had sereg v á ro sp a ra n csn o k a rendelk ezésére a v áro s lakossága m aga köteles gondoskodni a re n d és a tisztaság h ely re állítá sáró l, a vagyon és szem élyi biztonság m egőrzéséről. A v áro sp a ra n csn o k rend elk ezésére m inden fegyver és lőszer b eszo lg áltatan d ó és a k á r a sa ját, a k á r a n ém et had sereg á lta l v isszah ag y o tt v agy h arc közben elh án y t fegyver és m in d en hadfelszerelési tá rg y összegyűjtendő és a v áro sp a ra n csn o k n a k beszolgáltatandó.
6
A v áro sp aran csn o k rendelkezése, hogy 1. V árosi ren d ő rség et szervezzünk. 2. A város u tc ái, közterei, középületei és m agán lak ásai sürgősen m eg tisztítan d ó k és rendbehozandók. 3. R ádiókészülékekkel senki sem dolgozhat, sem fényképezőgéppel. 4. M inden ü zletb e vagy m a g án la k ásb a m agánszem élyeknek a b eh ato lás szigo rú a n tilos, m e rt a szovjet hadsereg re n d fe n n ta rtó a la k u la ta i figyelm eztetés nélkül fegyvert használnak. 5. M inden kereskedő és iparos nyom ban köteles üzlete, m űhelye és üzem e re n d behozásához fogni, hogy h árom n ap m úlva üzem be helyezhetők legyenek. A város lakossága h alad é k talan u l té rje n vissza h ajlék á b a. A v áro sp a ra n csn o k m indenki szem élyi és vagyonbizto n ság át bizto sítja, sa já t re n d fe n n ta rtó közegeink is az u tcákon lesznek, s a k it egyéni kezdem ényezésből sé relem érne, elsősorban a szovjet had sereg re n d fe n n ta rtó járő reih ez, ily en n ek h íjá n sa já t ren d fe n n ta rtó közegeinkhez forduljon. A jelen k iá ltv á n y t a szovjet had sereg v áro sp a ra n csn o k a á lta l k in e v ez ett és b ev ezetett ideiglenes városi tanács b o csátja ki azzal, hogy a győzedelm es szovjet hadsereg v áro sp aran csn o k a m egnyugtató íg éretet te tt a rra , hogy s a já t é letü n k és biztonságunk m ik é n t rendezésébe beavatkozni nem kíván , s egyetlen, d e szigorú követelése az, hogy hadviselésü k érdeke ellen senki n e vétsen. F elk é rjü k ro m b ad ő lt és kifosztott v áro su n k népét, hogy m ag át ehhez ta rtv a , v á rosunk m egm entése és ú jjá é p íté sé n e k m u n k á já b a n m inden erejév el v elü n k eg y ü tt dolgozzék. F elh ív ju k a ren d ő rség ittm a ra d t ta g jait, hogy h a la d é k ta la n sürgősséggel je le n t kezzenek a v árosházán. F elh ív ju k a h iv atalo s és önkéntes tűzoltókat, hogy n y ilv á n ta rtá sb a v é te lü k v é gett u gyancsak h a la d é k ta la n u l jelentkezzenek a v árosházán . F elh ív u n k m in d en férfit, aki a közbiztonság szolgálatáb a rész t v en n i k ív án , hogy h alad é k talan u l jelen tk ezzék a v árosházán. H a kellő szám ú önkéntes jelen tk ező nem volna, b erendelés ú tjá n fo gunk a szükséges létszám eléréséről gondoskodni. A későbbiekben m inden teendőről vagy falragasz ú tjá n , v agy a m eg alak ítan d ó újság és dobszó ú tjá n fo g ju k v áro su n k n ép ét tájék o ztatn i. Ideiglenes V árosi T anács N y o m ta to tt röplap. — Jósa A n d rá s M ú z e u m (J A M ) T örténeti dokum entációs g y ű j te m é n y 67. 92. 1. 1. Közölve: Sorsforduló. Iratok Magyarország felszabadulásának történetéhez. 1944. sze p tem b e r— 1945 április. Szerk.: K arsai Elek—S o m ly a i Magda. Budapest, 1970. 1. kötet 36. sz. irat.
7
Nyíregyháza, 1944. november 5. SZABOLCS VÁRMEGYE FŐISPÁNJÁNAK RENDELETE A KÖZIGAZGATÁS ÚJJÁSZERVEZÉSÉRŐL ÉS AZ EGYHÁZAK SZABAD MŰKÖDÉSÉRŐL K iáltv án y Szabolcs várm egye népéhez! A szovjet h ad sereg n ek v árm eg y én k és N yíregyháza v áro s k ato n ai k ö zigazgatá sá n a k m egszervezésére k ire n d e lt k ato n ai p ara n csn o k a a várm eg y e vezetésére engem re n d e lt ki. F eladatom m á, sőt kötelességem m é tette, m inden intézk ed ésn ek soron kív ü l sürgős fo g an ato sítását ahhoz, hogy várm eg y én k egész te rü leté n a közigazgatás, m inden fo kozatú iskolában a ta n ítá s, a közegészségügyi szolgálat, re n d fe n n ta rtá si szolgálat és álta lá b a n belső é letü n k teljes ü tem b en m eginduljon. R endelkezése sz e rin t belső közigazgatásunk vezetésébe beleszólni n em k ív án és n em fog, am ivel szem ben m egköveteli, hogy h ad v ezetésü k érd e k eit sem m iben ne sé rtse és ne veszélyeztethesse. E ngedélyt ad o tt arra , hogy összes felekezeteink tem plom i sz o lg álatu k at és isten tiszteletü k et úgy és a k k é n t lá ssák el, a m in t az eddig tö rté n t, m égis azzal a k ik ö tés sel, hogy egyházi beszédek p o litik ai k érd ések et n em é rin th e tn e k és n em irá n y u l h a tn a k sem ők, sem szövetségeseik ellen. E nnek m egfelelően elrendelem , hogy: 1. a v árm egye összes fo galm azáskari, seg éd h iv atali és altiszti szem élyzete, 2. N yíregyháza v áro s alk alm az o ttai közül ugyanezek, 3. a v isszam arad t összes csendőrök és rendő rö k , 4. a M. K ir. Pénzügyigazgatóság, 5. az összes ad ó h iv ata lo k tisztviselői közül ugyanezek, 6. a MÁV., 7. a Ny. V. K. V., 8. a M. K ir. P o stah iv ata lo k tisztviselői közül ugyanezek, 9. a v áros és v árm egye te rü le té n levő összes középfokú, elem i, szakiskolák és tanonciskolák összes ta n á ra i, és ta n ító i je len rendelkezésem m egjelenését követő 24 ó rán belül szolgálati helyükön je len jen e k meg, m u n k á ju k a t h a la d é k ta la n u l kezd jék meg, h iv a ta la ik és iskoláik ren d b e téte lé rő l és üzem be helyezéséről soron k ív ü l sürgősen gondoskodjanak, m e rt e rendelkezésem n em teljesítése, v agy m egszegése nem csak állásv esztést eredm ényez, h an e m k ü lö n b ü n tető jo g i következm ényekkel is já r. E lrendelem , hogy a várm egye összes já rá s a in a k főszolgabírói, v agy szolgabírái közül m indazok, a k ik helyükön m a ra d ta k , já rá s a ik a t h a la d é k ta la n sürgősséggel kéz b e vegyék, m egszervezzék és a no rm ális élet m eg in d ításáró l gondoskodjanak. M inden községi jegyző és községi bíró azonosan köteles e ljá rn i s a já t községé ben, m indaddig, am íg le v áltásu k ró l külön rendelk ezés nem tö rtén ik . M inden já rá s főszolgabírósága, főszolgabírója, h a pedig ezek közül senki ■•vissza nem m a ra d t volna, úgy a já rá s főszolgabírói székhelye községének jegyzője, ily en n e k h íjá n — végső esetben a község b írá ja —, a v asú ti és postai forg alo m m eg in d ításá ig h e te n k é n t kétszer — szerda és szom bati n ap o n — előfogatos, lovas vagy
8
k erék p áro s k üldönc ú tjá n a v árm egyeházán rendelkezéseim v ég re h ajtá sá ró l írásos je len tést tenni köteles. E ttől függetlenül jelen rendelkezésem m egjelenését követő n ap o n a fen teb b i bekezdésben foglalt so rren d b en m in d en já rá sb ó l ügyviteli ren d elk ezés á tv é te lé re és m eg értésére alk alm as szem ély köteles N yíregyházán — a v árm eg y eh ázb an — je lentkezni. A szo vjet h ad sereg k ato n ai közigazgatási p a ra n csn o k sá g án a k nyom atékos, szi gorú rendelkezése, hogy úgy a m agán, m in t a közforgalom ban kizárólagos fizetési eszköz a pengő, v a la m in t a rövidesen kibocsátandó hadipengő, éspedig úgy, hogy 1 m ag y ar pengő egyenlő 1 hadipengővel. M inden idegen p énznem ben való szám olás, vagy fizetés szigorúan tilos. A ren d k ív ü l súlyos és felelősségteljes n ap o k b an n em csak elv áro m , h an e m m in denkitől m egkövetelem , hogy ú jjá éled é sü n k és ú jra é p íté sü n k b izto sítása érd ek éb en a helyzethez illő kom olysággal és m inden ere jén e k m egfeszítésével n em csak a reá rótt, h an em a szükség p a ra n cso lja helyen ö n ként v állalan d ó kötelességét. M iu tán az érin tk ezés és központi rendelkezés o d a ju tta tá sa alig legyőzhető n e hézségekkel já r, különös n yom atékkai hívom fel a várm eg y e m in d en h ató ság a és m inden egyes hatósági közegének figyelm ét a rra , hogy k i-k i s a já t h atásk ö réb e n és sa já t kezdem ényezéséből is m in d e n t m egtegyen és elvégezzen ahhoz, hogy a köz rend, a köznyugalom m inél előbb helyreálljon. Je len rendelkezéseim v ég re h a jtá sá n a k és a s a já t kezdem ényezésű m in d en in tézkedésnek a k k é n t kell tö rtén n ie, hogy az eljövendő szám onkérés id ején m inden h ató ság és hatósági közeg következm ények nélk ü l tu d jo n szám ot adni. Dr. E rőss Já n o s1 k ire n d e lt főispán N y o m ta to tt plakát. — Közli a M agyar Nép, 1944. no ve m b er 8-i száma. 1. D r. E rő s s J á n o s , n y íre g y h á z i ü g y v é d , k is g a z d a p á r ti p o litik u s , 1931—1936 k ö z ö tt B a jc s y Z sllln sz k y E n d re N e m z e ti R a d ik á lis P á r tjá n a k , 1936-tól a F ü g g e tle n K is g a z d a p á rt ta g ja , 1945. a u g u s z tu s l l - t ő l az F K G P S z a b o lc s m e g y e i s z e rv e z e té n e k e ln ö k e . N y íre g y h á z a o k tó b e r 31-1 fe ls z a b a d u lá s a u tá n S zab o lcs v á rm e g y e Id e ig le n e se n m e g b íz o tt, m a jd az Id e ig le n e s N em zeti K o r m á n y m e g a la k u lá s a u tá n S zab o lcs, Ille tv e S z a tm á r v á r m e g y é k k in e v e z e tt fő is p á n ja . M e g b íz a tá sá ra v o n a tk o z ó 23/1945. M. E. és 63/1945. M. E. s z á m ú k o r m á n y re n d e le te k e t lá s d : M a g y a r K ö z lö n y 1945. j a n u á r 4., és j a n u á r 27. sz á m á b a n . E rő s s J á n o s a sz a b o lcsi f ő is p á n t tis z ts é g e t 1946. n o v e m b e r e le jé ig , a s z a tm á r- b e r e g it 1945. á p r ilis v ég éig lá tta el. 1946 n o v e m b e ré tő l 1947 s z e p te m b e ré ig k ö z e llá tá s ü g y i m in is z te r. 1948 ta v a s z á n k ü lf ö ld r e tá v o z o tt.
Nyíregyháza, 1944. november 20. SZABOLCS VARMEGYE FŐISPÁNJA ENGEDÉLYT AD LOVAS-KOVÁCS ANDRÁS GAZDÁLKODÓNAK A GAZDAKÖR MEGNYITÁSÁRA ÉS A KISGAZDAPÁRT SZERVEZÉSÉRE A Vörös H adsereg várm egyei k ato n ai p ara n csn o k á v al fo ly ta to tt m egbeszélés és tőle n y ert engedély a la p já n ö n t és á lta la v álasztan d ó tá rs a it felh atalm azo m a rra , hogy a B ethlen u. 24. sz. a la tti G azd ak ö rt m egnyissák, a b b a n a helybeli gazdák összejöhessenek és az ad d ig v o lt m ódon tevékenykedjenek .
9
M egbízom egyben azzal is, hogy a F üggetlen K isg a zd a p árt m ár m egvolt szer v ezeteit kiegészítsék és a p á r t szervezését folytassák. Jo g u k b a n áll a G azdakör vendéglőhelyiségét is m egnyitni és a vendéglősnek úgy a gazda, m in t egyéb közönséget kiszolgálni, figyelem m el az egyelőre m ég fen n álló szesztilalom ra. Szabolcs v árm eg y e k ire n d e lt fő isp án ja Fogalm azvány. — S z S z m L XXI . 1. 1944—152.
Nyíregyháza, 1944. december 6. ERŐSS JÁNOS FŐISPÁN KÉRI A SZABOLCS VÁRMEGYEI SZOVJET KATONAI PARANCSNOK SEGÍTSÉGÉT A SZÜKSÉGES GYÓGYSZEREK BESZERZÉSÉHEZ P aran c sn o k Ü r! A v áros és v árm egye m inden gyógyszertára fel v an d ú lv a és ki v an fosztva. A legszükségesebb gyógyszerek nem á lln a k rendelkezésre. T eljességgel h ián y o zn ak a lázcsillapító és v en e rik u s betegségek elleni gyógyszerek, m ik n ek h ián y a — különös figyelem m el a sok fertő zé sre — nagy veszedelem m el fenyeget. F elkérem , hogy am en n y ib en e rre lehetőség van , gyógyszerek ju tta tá sá ró l a V ö rös H adsereg k ato n ai p aran csn o k ság a ú tjá n szív esk ed jék gondoskodni, d e végső esetben utazási engedélyt bizto sítan i egy orvos, vagy egy gyógyszerész részére, a k i k et a N agyváradon és K olozsváron lévő gyógyszerész g y árak b a beszerzés v ég ett elk ü ld h etn ék . Szabolcs várm egye k ire n d e lt fő isp án ja Fogalm azvány. — S z S z m L V/B. 186. 1944—384.
Nyíregyháza, 1944. december 11. NYÍREGYHÁZA POLGÁRMESTERE ÉRTESÍTI A TÖRVÉNYSZÉK ELNÖKÉT, HOGY MUNKÁSTANÁCSOT JELÖL KI A BÍRÓSÁGHOZ A kato n ai p ara n csn o k sá g rendelkezése folytán a N y íregyházán m űködő b író sághoz teljes jogú tagokul kinevezem K ovács M ihály szabóm ester, F iu m e utca 31. szám , M ákhel S án d o r kőm űvesm ester, Sólyom u tc a 20. szám , P alicz M ihály k ere s kedő, S erház u tc a 36. szám , P alo tai P á l kőm űvesm ester, B ánság utca, Tóth Istv án kereskedő, C sillag u tc a 28. szám és Schőn H erm a n n m agántisztviselő, V ay Á dám utca 7. szám a la tti nyíregyházi lakosokat. K érem , hogy az á lta la m kin ev ezett bírósági tagok beosztásáról engem értesíten i szíveskedjék. D eák p olgárm esteri titk á r, előadó Fogalmazvány. — S z S z m L V/B. 186. 1944— 490.
10
F azekas p o lg árm ester
Nyíregyháza, 1944. december 19. NYÍREGYHÁZA POLGÁRMESTERÉNEK RENDELETE A MAGYAR NEMZETI FÜGGETLENSÉGI FRONT SAJTÓJÁNAK BIZTOSÍTÁSÁRÓL A M agyar N em zeti Függetlenségi D em okratikus F ro n t1 érdekeinek, s ezen k e resztül v áro su n k és országunk függetlenségének és a d em o k ratik u s gondolat u r a lom ra ju tá sá n a k biztosítása végett a M agyar N em zeti Függetlenségi D em okratikus F ro n t részére igénybe veszem a F ark as P ál nyíregyházi lakos szerkesztésében és P ap p A n tal nyíregyházi lakos kiad ásáb an m egjelent „M agyar N ép” cím ű lapot,2 és Orosz K ároly nyíregyházi lakos Bercsényi u. 3. sz. a la tt lévő könyvnyom dáját, a hozzátartozó m indennem ű papírkészletet, a K lafte r Ignácz tu la jd o n á t képező könyv nyom da teljes p ap íra n y ag á t. Az általam lefoglalt és igénybe v e tt újság, nyom dabe rendezés és p ap íran y ag kizárólag a M agyar N em zeti Függetlenségi D em okratikus F ro n t rendelkezésére áll és h asználható fel. A „M agyar N ép” cím ű n ap ilap kiad ó ja ezentúl a M agyar N em zeti F üg g etlen ségi D em okratikus F ro n t m egbízásából F ark as P ál lesz. A K lafte r Ignácz nyom daüzem éből igénybe veendő p ap íran y ag érté k ét a M agyar N em zeti Függetlenségi D em okratikus F ro n t ta rto zik a város h ázip én ztáráb a a zsidó vagyonok g y ű jtőszám lájára K lafte r Ignácz ja v á ra befizetni. Fazekas polgárm ester Tisztázat. — S zS zm L X X I . 1. 1944—593. 1. H e ly e s e n : M a g y a r N e m z e ti F ü g g e tle n sé g i F ro n t. 2. A M a g y a r N é p első sz á m a (lá sd : JA M T ö rt. d ó k . gy. 72. 31. 1.) 1944. n o v e m b e r 8 -án j e le n t m eg . T o v á b b i s z á m a i k ö z g y ű jte m é n y e k b e n c s a k 1945-től k e z d ő d ő e n ta lá lh a tó k . 1946 ta v a sz á ig a s z e rk e sz tő b iz o ttsá g o t a M a g y a r N e m z e ti F ü g g e tle n sé g i F ro n tb a tö m ö rü lt 5 de m o k r a tik u s p á r t k é p v is e lő i a lk o ttá k . Á p rilis v ég étő l m e g je le n t a S z ab o lcs K is Ü jsá g , s ez u tá n a M a g y a r N é p a B a lo ld a li B lo k k la p ja le tt. 1946. s z e p te m b e r v é g é tő l a S zo c iá ld e m o k r a t a P á r t is ö n á lló m e g y e i n a p ila p p a l (N yírség) je le n tk e z e tt, s e z u tá n a M a g y ar N ép — b á r m ég e g y id e ig v is e lte a M a g y a r N em zeti F ü g g e tle n sé g i F ro n t L a p ja a lc ím e t — k iz á ró la g o sa n a K o m m u n ista P á r t f ó ru m á v á v á lt. 1948 á p r ilis á b a n a „ N y írs é g ” fu z io n á lt a K o m m u n ista P á r t la p já v a l, a „ M a g y a r N é p p e l” , é s 1948. á p r ilis 18-tól 1949. o k tó b e r 29-ig „ N y írsé g i M a g y a r N é p ” c ím e t v ise lte .
Nyíregyháza, 1944. december 19. A MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT NYÍREGYHÁZI CSOPORTJÁNAK PÁRTHELYISÉG IRÁNTI KÉRELME Jegyzőkönyv F elv é tetett N yíregyházán 1944. decem ber hó 19-én N yíregyháza város polgárm es teri h iv a taláb a n P in té r A ndrás és T ársai, a M agyar K om m unista P á rt la k ásk iu talása tárgyában. M egjelent P in té r A ndrás a M agyar K om m unista P á r t titk á rá n a k m egbízásából, M urczkó K ároly és B e rn á th G yörgy nyíregyházi Ószőlő u. 6. és Búza té r 13. lako sok és k érik, hogy a p á rt részére a N yíregyháza V ay Á dám u. 24. sz. a la tt lévő és
11
a Eászler Béla tu la jd o n á t képező ház v alam in t az abb an ta lálh ató összes ingósá gokat a p á rt részére u ta ljá k ki és a birtokbavételt, v alam in t a tu la jd o n á tírá st is rendeljék el. M urczkó K áro ly 1 B ern áth György* Tisztázat. — S zS z m L V/B. 186. 1944—840. A K o m m u n ista P á r t S zab o lcs m eg y éb en e ls ő k é n t N y íre g y h á z á n a la k u lt m eg a S z o c iá ld e m o k ra ta P á r t b a lo ld ali tag ja ib ó l. A p á r ta la k ítá s id ő p o n tjá ró l m e g o sz la n a k a v é le m é n y e k , d e az b iz o n y o san m e g á lla p íth a tó , h o g y a K o m m u n ista P á r t m á r n o v e m b e r u to lsó h a r m a d á b a n m ű k ö d ö tt. Az M K p n y íre g y h á z i sz e rv e z e té n e k m e g a la k u lá s á ra lá s d : H úsz évvel e z e lő tt tö r té n t. D o k u m e n tu m o k és v issz a e m lé k e z é se k az új M a g y aro rsz ág m e g sz ü le té sé rő l. T á rs a d a lm i S zem le, 1065. 2. sz. 68. o ld .; P in té r A n d rá s : M e g in d u lt az élet. P á r ttö r té n e ll K ö zlem én y ek , 1960. 1—2. 241—252. o ld .; F ilep J á n o s : Az M KP sz e rv e z e te in e k k ia la k u lá s a és h a rc a S zab o lcsb an . 1944—1948. N y íre g y h á z a , 1970. 28—32. old. 1. M u rczk ó K á ro ly (1911 •— N y írb á to r) n y o m d ász, 1930-ban lé p e tt b e a N y o m d ász S z a k s z e r v ezetb e, ettő l k ezd v e ta g ja a S z o c iá ld e m o k ra ta P á r tn a k Is. A n é m e t m e g s z á llá s a la tt ré sz t v e tt az ú g y n e v e z e tt S z a k m a k ö z i B iz o ttsá g b a n , a m e ly N y íre g y h á z á n a fe lsz a b a d u lá sig a m u n k á s m o z g a lm a t Ille g á lisa n Irá n y íto tta . A lap ító ta g ja az M KP n y íre g y h á z i sz e rv e z e té n e k . 1945 ta v a sz á n a p á r t m eg b ízásáb ó l m in t földosztó te v é k e n y k e d ik , u tá n a az M K P m eg y ei B iz o tts á g á n a k m u n k a tá rs a , m ajd N y íre g y h á z a v á ro s i p á r tb iz o tts á g á n a k titk á r a 1971-ig. 2. B e rn á th G y ö rg y n y o m d ász, az 1930-as év ek v ég étő l ta g ja a S z o c iá ld e m o k ra ta P á r tn a k , s azon b elü l a P álfl E rnő á lta l v e z e te tt, fia ta lo k b ó l álló ta n u ló k ö r n e k , ah o l a k o m m u n ista ta n o k k a l ism e rk e d te k . 1942 á p rilis á b a n b e v o n u lta tjá k m u n k a s z o lg á la tra , a h o n n a n 1944. n o v e m b er 7 -én té r h aza. A lap ító ta g ja az M KP n y íre g y h á z i sz e rv e z e té n e k . Az ő v ezetésév el a la k u lt m eg a M A DISZ n y íre g y h á z i sz e rv e z e te 1945. j a n u á r 21-én. M int n y o m d a v e z e tő d o l gozik 1947 m á rc iu sá ig , a m ik o r a p á r t k iem eli o k ta tá s i v o n a tra . E ttől k ezd v e m in t p á r to k ta tó d o lg o zo tt és m in t a P o litik a i F ő isk o la ta n á r a v o n u lt n y u g á llo m á n y b a .
Vásárosnamény, 1944. december 28. A BEREGI KÖZSÉGEK NEMZETI BIZOTTSÁGAI ÉS A KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGOK KÉPVISELŐI KÉRIK A BELÜGYMINISZTERT, HOGY LENGYEL SÁNDORT NEVEZZE KI FŐISPÁNNAK Jegyzőkönyv F elvétetett V ásárosnam ényhan 1944. évi decem ber hó 28. n ap ján a községházán. H atározat Bereg várm egye M agyarországhoz tartozó részének összes hatóságai, v alam in t a várm egyei N em zeti Bizottság, az összes községek N em zeti B izottságai összejöttek V ásárosnam ényban 1044. decem ber hó 2fl-án abból a célból, hogy az eljövendő d e m okratikus M agyarország alapköveinek letételéhez a legnagyobb jó a k arattal, hoz záértéssel és szeretettel h o zz ájáru lja n ak és ebből a célból, hogy m indazok a k érd é sek, am elyek egy dem okratikus M agyarország m egalapozásának ügyét szolgálják és a m agyar lakosság, különösen pedig a m agyar gazdák, földm ívesek és napszám o sok érdekében a lehető legjobban, legtörvényesebben legyenek v ég reh ajtv a, m eg hozták a következő egyhangú határozatot. A hatóságok és a Nemzeti B izottságok a várm egye szervezetét csak úgy ta rtjá k a fenti szellem nek m egfelelően m egoldhatónak, ha leszám olunk azokkal, akik eddig a jó a k arat és a szaktudás hián y áb an intézték a várm egye ügyeit.
12
E nnélfogva a jelen lév ő k a n n a k m egállapítása u tá n , hogy a d em o k rácia szellem e a várm eg y e te rü leté n csak úgy lesz biztosítva, ha jó a k a ra tú , a n é p e t szerető köz igazgatási szakem ber vezeti a várm egye ügyeit, k é rik az ú jo n n a n a la k u lt m ag y ar k o rm án y t és an n a k b elügym iniszterét, hogy a v árm egye vezetésével, illetv e a főis pán! teendőkkel a szervezés id eje a la tt és lehetőleg az u tá n is, dr. L engyel S án d o r v ásárosnam ényi lakos, m. kir. tisztiorvos u r a t nevezze ki, M agyarország K o rm án y z ó ján a k h a tá sk ö ré t gyakorolva, a várm eg y e első d em o k ra tikus főispánjává. Ezen h a tá ro z a to t a jelenlevők egyhangúlag hozták, m elynek h iteléü l fen ti jeg y zőkönyvet ezennel m egerősítik. A hatóság képviselői: (39 aláírás)
A N em zeti B izottságok ta g ja i (32 aláírás)
Tisztázat. — S z S z m L X X I . 101. 1945—10. eln.
Debrecen, 1944. december 28. SZABOLCS VARMEGYE FŐISPÁNJÁNAK ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS POLGÁRMESTERÉNEK JELENTÉSE A NÉMET-FASISZTA CSAPATOK ÁLTAL OKOZOTT KÁROKRÓL Jegyzőkönyv Mi, a lu líro tta k , Szabolcs várm egye vezetői és N yíregyháza város p o lg árm estere ta n ú sítju k , hogy 1944. m árciu s 19-e óta a n ém et m egszállók az a la n t felso ro lt ingó és in g a tla n o k at ra b o ltá k el, ro n g á ltá k m eg és égették el.12345678*0 1. A n ém etek e lre k v irá ltá k 23 000 szám űzött zsidónak, a k ik 134 községben, 9 já rásban, 1 m egyében la k tak , összes a ra n y - és ezüsttárgyait, érték es szőnyegeit, ö s s z érték ü k m eg h aladja a 040 m illió pengőt. 2. A n ém etek teljesen k ira b o lta k 500 lakást, am elyek b an k áro k , gyárosok és k e reskedők stb. tu la jd o n a i voltak. 3. A n ém etek teljesen lerom bolták k ivonulásuk előtt a v asú tállo m ásn ak az a n gol bom bázás u tá n m ég épen m a ra d t részeit. 4. M ikor m ásodszor k iv o n u ltak a városból, lerom bolták a v áro s v íz tartá ly át. 5. U gyanakkor felg y ú jto ttá k és lero m b o lták az állom ás közelében levő gabona-, rizs-, zab- stb. ra k tá ra k a t. 6. E kkor ro m b o ltá k le a nyíregyházi vasúti hidat. 7. E kkor ro m b o lták le a vasb eto n h id at, am elyen á t N yíregyháza v áro si villam osv asú tja közlekedett. 8. L ero m b olták a „T erm ény- és á r u r a k tá r R t.” épületét. 9 U gyanakkor felégették enn ek a rész v én y tá rsasá g n ak ra k tá ra it, am elyekben "óbb száz vagon liszt, vetőm ag, és m ás élelm iszeranyag volt. 10. Le v an n a k rom bolva a h id a k és m egro n g álták a v asú tv o n a la t N yíregyháza —Tokaj, N yíregyháza—M átészalka, N yíregyháza—V ásárosnam ény, N yíregyháza—P o l gár, N yíregyháza—K isv árd a és N yíregyháza—D ebrecen között.
13
11. U gyanakkor rom bolták le N yíregyháza központi p o stah iv atalát, tá v író - és tá v beszélő-berendezését. 12. F elgy ú jto tták a „ J ú lia ”-m alm ot, m ely n aponta 500 to n n a lisztet dolgozott fel, h atalm as búza-, rozs-, zab- stb. ra k tá ra iv a l együtt. 13. L erom bolták és felgyújtották N yíregyháza villanytelepét, m ely 37 községet lá to tt el villanyáram m al. 14. A ném etek teljesen lerom bolták az angol—am erik ai bom bázás á lta l részben m egrongált dohánygyárat és an n a k rak tá ra it. 15. L erom bolták az „A rd ita” főzelék- és gyüm ölcsszárító és k o n zerv g y árat, ahol 260 m unkás dolgozott. 16. L erom boltak és felg y ú jto ttak 4 petróleum finom ítót és an n a k ta rtá ly a it. 17. A ném etek m egrongálták az összes országutakat, megyei u ta k a t és az ú tk e reszteződéseknél az ú tte ste t felszakították. 18. R akam aznál 10 hidat, ezek közül 5 v asú th id a t te tte k tö nkre, am elyek a T i szán vezettek át. 19. M egrongálták és lerom bolták a tiszai nagy v ash id at P olgárnál. 20. U gyanígy a rad acsi1 n ag y h id at is. 21. L erom bolták és k irab o lták a nyíregyházi konzervgyárat, an n a k egész b e re n dezését, ahol 350—400 m unkás dolgozott. 22. A következő tem plom okat g y ú jto tták fel és rom b o lták le: T iszalök G áva Bencsele2 Szabolcs R akam az T aktakenéz Csobaj P olgár T iszaeszlár Tiszabercel B alassa3 T im ár T iszadada P rügy T árd os
2 3 2 4 1 1 1 1 2 2 2 2 1 1 1
tem plom tem plom tem plom tem plom tem plom tem plom tem plom tem plom tem plom tem plom tem plom tem plom tem plom tem plom tem plom
23. K irab o ltak N yíregyházán 1200 m agánlakást. 24. A ném etek a városon keresztül h a jto tta k 4—5 ezer, a k ö rnyéken elrabolt, szarvasm arhát. 25. K örülbelül 4—5 ezer ra b o lt juhot. 26. K örülbelül 2—2,5 ezer disznót. 27. N em lehet m egállapítani, m ennyi kocsit és m ás járm ű v et. M iután az összeköttetés (sürgöny-telefon) még nem m űködik, m ég nem érkez tek be a m egye m inden p o n tjá ró l pontos adatok, arró l, hogy m it rom b o ltak le és m it rab o ltak el a ném etek. FAZEKAS JÁNOS, N yíregyháza város polgárm estere, ERÖSS JÁNOS, Szabolcs m e gye főispánja. 14
Magyar Újság, 1944. decem ber 28. Szabolcs m egye ve ze tő in ek jelentése a n é m e te k garázdálkodásairól. l. H e ly e s e n : ra k a m a z i. z. H e ly e s e n : V en csellő . 3. H e ly e s e n : B a lsa. A la p o t a H íra d ó , m a jd H íre k , v é g ü l M a g y ar Ü jsá g c ím e n a V ö rö s H a d s e re g a rc v o n a lá n a k p o litik a i o sz tá ly a a d ta ki a m a g y a r la k o s sá g s z á m á ra .
Búj, 1945. január 3. BÚJ KÖZSÉG KISGAZDAPÁRTI LAKOSAI SZABOLCS VARMEGYE FŐISPÁNJÁHOZ KÜLDÖTT LEVELÜKBEN KIFOGÁSOLJÁK A SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT ÁLTAL ÚJJÁALAKÍTOTT KÖZSÉGI ELÖLJÁRÓSÁG ÉS A KÖZSÉGI KÉPVISELŐTESTÜLET ÖSSZETÉTELÉT A lu líro tt úgy is m in t a m e g alak u lt B új községi F ü ggetlen K isg a zd a p árt ta g jai azon kéréssel fo rd u lu n k F őispán Ű rhoz, hogy országépítő m u n k á n k b a n m in k e t t á m ogatni m éltóztassék. K özségünkben m eg alak u lt a S zociáldem okrata P á rt, m ely k o rán tsem áll m eg közelítőleg sem an n y i tagból, m in t a F üggetlen K isg azd ap árt, s m ű ködését azzal kezdte, hogy a m á r változott viszonyoknak á ta la k íto tt elöljárósági ta g o k at csak a sa já t p á rtju k n a k m egfelelően jelö lték ki és k érik a n n a k érv én y esítését. Mi nem feled jü k el a nehéz napokat, s ezen nehéz n ap okban p edig a m o stan i elö ljáró ság viselte a te rh e t, s viseli is m ég m a is. K ülönösen a községi fő b író v an igénybe véve, aki m indenki m egelégedésére, a község é rd e k eit a tehetségéhez k ép est legm esszebbm cnőleg tám ogatva végezte igen nehéz fela d atá t, illetv e h iv a tását. K ifogás tá rg y á t képezi n álu k a községi ta n ác s ta g ja ik é n t jelöltek szem élye is, p edig an n a k össze állítása a k ia d o tt rendelkezés értelm éb en tö rté n t, s képv iselv e v an benne a d em o k ratik u s eszm ének m egfelelő m inden tá rsa d alm i réteg. B ecsatoljuk az elöljáróságtól k ik é rt s ja v a sla tb a hozott községi tanács ta g ja in a k a jegyzékét, m elynek ered etije jó v áh ag y ásra a já rá si főszolgabíró h iv atalh o z le tt b e terjesztve. Mi ugyanis, m in t a F üggetlen K isg a zd a p árt ta g jai m in d en k iv el és m inden p á r t tal k arö ltv e a legnagyobb egyetértésben ó h a jtu n k m űködni, s hogy községünkben az egyenetlenség és viszálykodás ne üthessen ta n y át, k é rjü k a m i érd e k ein k e t is figye lem be venni. F őispán ú r közism eretben álló jó in d u la tá b a a já n lv a m a g u n k at és ügyünk in té zését m a ra d u n k : H azafias tisztelettel F ek ete József Szepesi S án d o r .. .i Tisztázat. — S z S z m L X X I . 1. 1945— 124.1 1. T o v á b b i 112 s a já t k e z ű a lá írá s .
15
Nyíregyháza, 1945. január 5. A FŐISPÁN ÉRTESÍTI BÚJ KÖZSÉG ELÖLJÁRÓSÁGÁT A DEMOKRATIKUS PÁRTOK MŰKÖDÉSÉNEK A KÖZIGAZGATÁS TERÉN VALÓ SZABÁLYOZÁSÁRÓL V ett am a jelen tés birto k áb an , am ely sz erin t egyesek — p o litik ai p árto k b ó l — a községházán ren delkezéseket tenni, elöljáróságo t lev áltan i stb. stb. k ív á n n á n a k — u tasítom , hogy hozza a lakosság tu d o m á sá ra , hogy m in d en d em o k ra tik u s irán y z atú po litikai p á rtn a k a pártszerv ezés m eg van engedve, a tö rv én y által szab o tt k eretek között, te h á t izgatás és n y u g talan ság okozása nélkül. T úl a politikai pártszerv ezésen — p o litik ai p árto k n a k sem a község elö ljáró sá gában, sem a n n a k ügyvitelében p á rta la p o n részt v en n ie nem lehet. A m e g alak íto tt ta n ác s névsora előttem fekszik, s abból v e tt m egállap ításo m sz erin t n em csak k ü lö n böző foglalkozási ágak, de a politikai p á rto k is m egfelelően v a n n a k képviselve. A községi tan ács fela d ata , hogy a ren d és fegyelem fe n n ta rtá sá ró l gondoskodjanak. T örvén y h ató ság u n k te rü le té n a 24 tagú N em zeti B izottság in tézk ed ik — p o liti kai dolgokban, s ren d elk ezéseit hiv atalo m o n keresztül h a jtja végre, m inden más irá n y ú rendelkezés te h á t tilos, ennek m egfelelően gondoskodjék arró l, hogy a netán jelentkező ren d b o n tó elem ek káros m u n k á ja a h ató ság k özbejöttével e lh á ríth a tó legyen. K iren d e lt főispán Fogalmazvány. — S zS zm L . XXI . 1. 1945—124.
Nyíregyháza, 1945. március 9. A NÉPI DEMOKRATIKUS HADSEREG KATONÁINAK ÜNNEPÉLYES FOGADTATÁSA NYÍREGYHÁZÁN N yíregyháza város közönsége k itö rő lelkesedéssel fogadta az O roszországból h a z a té rt m agyar k ato n ák a t. S zívbem arkoló, lélekem elő ünnepség színhelye v o lt teg n ap a n y íregyházi K os su th tér, — ahol a város közönsége ünnepélyesen fo g ad ta az O roszországból h a z a érk e zett hadifoglyokat, az új d em o k ra tik u s h ad sereg első k ato n áit. Az idő ugyan hideg, de a tél h iáb a p róbálkozik m ár fagyos leheletével m eg b én ítan i a szíveket és rem énységeket, a ragyogó m árciusi n ap fé n y kacag az egybegyűltek arc án és a b ol dog m agyar jövendő rem énységét v etik a jelenbe. A K ossuth téren széles sorokban feszes vigyázzban á lln a k a m agyar fiúk. A fogadtatási ünnepséget F azekas János, N yíregyháza v áro s p o lg árm estere n y i to tta meg. — M agyar k ato n ák , O roszországból h a z a té rt m ag y ar testv éreim , szeretettel ü d vözöllek b enneteket. L átom arcotokon az á té lt sok-sok szenvedés nyom át és en n ek lá ttá n egy k érdés tolul a jk a in k ra : M iért? M iért k ellett an n y it szenvednetek, m iért k ellett m agyar an y á k és feleségek ten g ern y i könnye, m ié rt h ev ern ek ro m o k b an v á rosaink. E rre a m ié rtre egyetlen válasz v an : M in d e n n e k a fasizm us az oka! — A m agyar n em zet sz erete tt m in d en n ép et és békességben a k a rt élni m in denkivel. S zerette a z t a n ép et is, am ely ellen az ország áru ló i h ad b a k ü ld té k — szerette az orosz népet! (Éljenzés.)
16
— A fasiszta b rig a n tik zsák m án y o lt orosz b om bákkal tá m a d tá k K assát, hogy had b a k én y szerítsenek b e n n ü n k e t azzal a n em zettel szem ben, ak iv el éppen n éh á n y h éttel azelő tt k ö tö ttü n k örök b ará tság i szerződést.1 De m i tu d tu k , hogy ezt a gaz te tte t csak az a nagyzási m án iáb an szenvedő szadista ő rü lt k ö v eth ette el, aki ő rü lt ségében az egész világ u rá n a k h itte m agát. — De nem ez v olt az egyetlen gazság, a m it a hitlerizm u s a m a g y ar nem zettel szem ben elkövetett. F o ly tatta az em beri becsület ellen elk ö v etett m e rén y letein ek so rozatát, am ikor a D o n -k a n y arb an és a P rip je t-m o c sa ra k b a n összefagyott és éhség től elgyötört m agyar k a to n á k a t cserbenhagyott és a m enek ü ln i a k a ró k a t valósággal lerúgdosta a szekerekről azért, hogy a s a já t ir h á já t an n ál b izto sab b an m enthesse. — A náci hóh éro k betetőzik g aztetteik so ro zatát akkor, am ik o r a d iad alm as Vö rös H adsereg M agyarország te rü le té re lépett. M ikor m á r az egész v ilág elő tt n y il vánvaló volt, hogy ez a h áb o rú N ém etország szám ára végérvényesen elveszett, el p u sz títo tták falv a in k at, felg y ú jto ttá k v áro sa in k at, lero m b o lták g y ára in k at, — csupán azért, hogy h itv á n y életü k e t n éh án y h é tte l m eghosszabbítsák. — De a S zovjet H adsereg diad alm as k ato n ái S ztálin m a rsa ll vezetésével felsza b ad íto tta k b enneteket. E lőre a végső nagy küzdelem re, a n ém et fasiszta im p e rializ m us teljes m egsem m isítésére. A h atalm as éljenzéssel fogadott beszéd u tá n S zabó Istv án honvéd „A N ép ” cím ű sa já t k öltem ényét szavalta, nagy sikerrel. M ajd dr. Erőss Já n o s főispán em elkedett szólásra. — K ato nák! T isztek és legénység! Szabolcsvárm egye tö rv én y h a tó sá g án a k n ev é ben szeretettel ölelem k eb lem re h a z a té rt fiain k at. — De nincs ok u n k ünnepelni. Egy nép, am ely h á b o rú i vesztett, csak összeszo ríto tt fo gakkal és szakadásig feszített in a k k al dolgozhat, hogy jóvátegye, a m it lehet. Ez a kötelességünk. M égis meg kell m ondanom : nem tud to k olyan rongyosak lenni, nem tu d to k olyan elesettek lenni, hogy ne vo ln áto k n e k ü n k testv érein k . — A hadifoglyok k en y erét ettétek, a m it én is h a t éven k eresztü l ettem . Tudom , hogy m it je le n t ez. _ A m agyar nem zet és a m ag y ar had sereg becsülete követeli, hogy mi is o daállju n k azok közé, a k ik d iad alm asan h a la d n a k előre az a n tik risz tu s m egsem m isíté sére. A mi nem zeti b ecsü letü n k az, am ely követeli, hogy az igaz, a becsületes, em beries eszm ékért küzdő szövetséges h a ta lm a k m ellé mi is o d aá llju n k , hogy a mi kicsiny, d e tiszta erőnkkel ennek a m inden jó ra érdem es n ép n ek a jö v ő jét b iz tosítsuk. — Mi nem a k a ru n k b en n e te k et ta n íta n i, ti m agatok ism erite k leg jo b b an azt az ellenséget, am ely ellen harcolnotok kell. N em szédíthet b en n e te k et a hazug p ro paganda. E nnek az id e je elm últ. Mi csak egyet k é rü n k tőletek, azt, hogy h ig y jetek nekünk. A m i tö rté n n i fog, az tö rté n ik m in d n y á ju n k é rt, tö rté n ik so k at szen v ed ett es igen-igen m egpróbált h az án k é rt. Az utolsó fa la tu n k elv o n ásáv al is gondoskodni fogunk arró l, hogy egészségesek legyetek, erősek legyetek és b á tra n h arco lh assato k . — M ert h arcolnotok kell, nem csökkenő bátorsággal, a dicsőséges V örös H ad sereg o ldalán a m ag y ar jövőért, az ország ta lp ra á llítá s á é rt és felép ítéséért. Isten hozott b en n etek et és vezesse feg yvereiteket végső d ia d alra. A h allgatóság lelkes éljenzése u tá n N yíregyháza város orosz k ato n ai p a ra n c s noka2 üdvözölte ezu tán a m ag y ar honvédeket. — A zért harco lu n k , hogy a gyilkos h á b o rú t m inél előbb befejezzük! De h a r colunk a z é rt is, hogy a h áb o rú veszélyét egyszer s m in d e n k o rra e lh á rítsu k az eu ró pai nepek feje fölül. Sztálin marsall vezetésével célunkat m eg is fo g ju k valósítani. (Lelkes éljenzés.)
17
A katonai parancsnok beszéde után H ádel György, a h az atért m agyar k ato n ák nevében m egköszönte a lelkes fogadtatást. — V árosaink rom okban hevernek — m ondotta beszéde során H ádel György —, de a rom badőlt házak üszkös falai között m egtaláltu k a lakosság meleg szeretetét és ebből m egtudtuk, hogy m ost m ár igazán itthon vagyunk. — H arcolni fogunk, hogy legyőzzük egyetlen és igazi ellenségünket, a n ém et fasiszta im perializm ust. Ez a h arc u n k Sztálin m arsall k ato n áin ak oldalán (nagy taps) a biztos győzelem re vezet bennünket. De ha vége lesz a harcn ak , letesszük fegyvereinket, ism ét kezünkbe vesszük az ekét, a k alapácsot és a to llat és akkor ism ét m egtesszük m ajd kötelességünket, m ert igazi h iv atásu n k nem a rom bolás, hanem az építés. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a k ato n ák és a közönség a jk án felcsen d ü lt a Szózat és a hallgatóság lelkes hangulatban, szívében egy nagyszerű, felem elő ünnepség em lékével té rt haza. Magyar Nép, 1945. március 10. 1. A szó n o k m in d en b iz o n n y a l az 1940. d e c e m b e r 12-én B e lg rá d b a n m e g k ö tö tt m a g y a r—ju g o sz láv o ro k b a rá ts á g i sz e rz ő d é sre g o n d o lv a m o so tt eg y b e k ü lö n b ö z ő tö rté n e lm i e se m é n y e k e t. 2. N y íre g y h á z a sz o v je t k a to n a i p a ra n c s n o k a P la to v a le z re d e s volt.
5- l H „nuár 20-an M o szk v áb an m e g k ö tö tt fe g y v e rsz ü n e ti sz erz ő d és a la p já n D eb re c e n b e n fe éU iti.tt b o n v é d -g y a lo g h a d o sz tá ly h o z ta rto z ó , N y íre g y h á z á n és N y írb á to rb a n állo m áso z ó * és 18/III, g y a lo g z á s z ló a lja k tö rté n e té h e z lá s d : M arkó G y ö rg y : Az Id e ig le n e s N em zeti K ö ” e m é n y e k dSlTerg 4n e k 6 2 2 ^ 6 3 'r Idá rm e g y é b e n m e g a la k u lt g y a lo g z á sz ló a lja i. H a d tö rté n e ti
Nyíregyháza, 1945. március 13. A MAGYAR NÉP TUDÓSÍTÁSA A NYÍREGYHÁZI NÉPBÍRÓSÁG MEGALAKULÁSÁRÓL N yíregyházán is m egkezdte m űködését a N épbíróság, m elynek ta g ja it m ár ki is nevezték. A N épbíróság ta g jait a dem okratikus p árto k jelölték. A népbirósági tanács vezetője dr. V arga János. A népügyészeket az igazságügym iniszter nevezte ki. A N épügyészség elnöke dr. Bodonyi (Sweiezer) M árton, a népügyész dr. S chw artz György lett. A bíróság tagjai az esküt m ár letették, m űködésüket a V árosháza nagy tanácsterm ében a napokban m egkezdik. Magyar Nép, 1945. március 13.
Nyíregyháza, 1945. április 5. PÁLÉI ERNŐ CIKKE A MAGYAR NÉP C. LAPBAN A FÖLDREFORM FOGADTATÁSÁRÓL A szabolcsi falvak nagyrésze még úgyszólván érin tetlen az új m árciusi gondo lattól fű tö tt d em okratikus szellem től. P árto k n ak igen sok helyen még nyom a sincs és ennélfogva a földreform m al kapcsolatosan sem m iféle önálló kezdem ényezés nem in d u lt meg a falvak részéről. A földm űvelésügyi korm ány és a p ártok által k ik ü l d ö tt földreform előkészítő m u n k a társa k m egjelenése nagy feltű n ést k eltett ezekben
18
a falv ak b an. Sok helyen kissé tartózkodóan és b iz alm atlan k o d v a fo gadták őket. Igen sok helyen a dobolás ú tjá n történő összehívásra alig 40—50 em b er je le n t meg. S zinte bűvöletben h a llg a ttá k végig a fö ldreform ról elhangzott beszédeket. H a z a té r ve, m ég n éh án y napig eltű n ő d tek ra jtu k , m íg felocsúd tak és m eg értették , hogy ez nem p ro p aganda, nem kortesfogás, hanem valóság. A fö ld refo rm tényleg folyik és néhány napon belül kezükbe a k a rja ju tta tn i a m agyar földet. Ez a passzivitás, am i igen sok helyen m ég látszódott, abból a rem én y telen ség ből táplálkozott, am i csak vigasztalan jövőjű m agyar falv a k b an lehetséges. Eddig úgy látszott, hogy sem m iféle k iú t nincs ebből a rem én y telen m egállapodottságból és nyom orból, a m it az évszázadok m inden európaisága sem tu d o tt m eg v álto ztatn i. L assan m e g értették azonban a gondolatot s a m ásodik, h a rm a d ik n ap o n m á r ezekben a passzív falv a k b an is százas töm egekben je le n te tté k be ig én y ü k et a földre. K in tjá rtu n k b a n alaposan m egism ertük, hogy m inek köszönhető ez a passzív közvélem ény egyes falv ak részéről. íg y felism ertü k a még b ú jk á ló reakciós erők m u n k á ját, a k ik a n ag ybirtok tá jék á n ta lá lh a tó k és néh a egyszerűen csak á rta tla n , tá jék o zatlan em berek. A földreform m al végre ennek a te sp ed t félelem n ek is végeszakad ezekben a falv a k b an és az új m agyar fejlődésnek és felem elkedésnek szel lem e já rja á t őket. Egészen m ás a helyzet azonban a falvakban, ahol lúlnyom órészben n ag y b irto kokból á llt a h a tá r. I tt úgyszólván az első p illa n a tb a n felfo g ták a fa lu n in cstelen töm egei a kérdés jelentőségét és egy em b erk én t á llta k a földm űvelésügyi k o rm án y elgondolása mellé, m ég a földrefo rm tö rv én y m egjelenése előtt. E zekben a falv a k b an m ár előzőleg m e g ala k íto tták a földigénylő bizottságokat, szám ba v e tte k m inden nagy b irto k ot és ö sszeírták a földigénylőket. Ilyen helyeken m u n k á n k úgyszólván n éhány ú tb a ig az ítá sra szorítkozott. S ajnos, a falu értelm iség ét illetőleg csak kis szá zalékban ta lá ltu n k olyanokra, ak ik b en a népük irá n ti kötelesség p ara n csa m egszó la lta tta az együttérzést és m inden képességükkel a jog aiért, jó lé té ért és jö v ő jé ért dolgozó p arasztság m ellé állo ttak . A többség azonban p asszívan szem léli a néhol m ég kissé ügyetlenül mozgó népi önállóságot és k isu jjá t sem m o zd ítja an n a k é rd e kében. De ez nem baj, m e rt h a lassan is, a nép m egoldja azo k at a p ro b lém ák at, am elyek felm erülnek. Sok tárgyalás és vitatkozás u tán így is m e g találják a leghelyesebb m egoldást. Teljesen m eg értették fö ld refo rm -tö rv én y intézkedéseit. K izáró lag részletk érd ések en folyik a vita, vagy esetleg v itá s földdarabokon. Á ltaláb an az idősebb generáció könnyebben alkalm azk o d ik az új d em o k ra tik u s berendezéshez, a fia ta la b b a k tartózkodóbbak, am in ek a m a g y arázata az, hogy az új generációt ta lán jo b b an á th a to tta a reakció szellem e. Az idősebb generáció előbb kom oly k ritik á v a l m érlegelte a tényeket, de am ik o rra m e g jelen tü n k a falv a k b an a földreform öröm hírével, m ár a meggyőződés hevével fo g ad tak b e n n ü n k e t és lázas igyekezettel fogtak hozzá a földigénylő bizottságok m egalakításához, m ajd a fö ld osztás m u n kájához. Lázas m unka le tt ú rrá a falvakon, am ely et b á tra n nevezh etü n k a népi ö n tu d atéb red és első pillérének. A reakció lába alól k ih u llt a talaj, hogy b iz tos alap já u l szolgáljon önálló, biztos p ara szti egzisztenciáknak és az ezen a szilárd alapon felépülő dem o k ratik u s, népi országépítésnek. P álfi E rnőt Magyar Nép, 1945. április 5.I. I. P alfí E rn ő (D u d ap est, 1907). A m o z g a lo m m a l m in t m u n k á s , 17 éves k o rá b a n , B e csb en k é rn i k -n c so la tb a . 1932-ben j ö t t N y íre g y h á z á ra , e k k o r le tt ta g ja az S Z D F -n e k . 1934-ben ú jr a B n a a « s t, m a jd 1939-ban v issza N y íre g y h á z á ra . T e v é k e n y s é g e : v ö rö s se g ély , m u n k á s d a lá rd a , ta n u ló k ö r-v e z e té s . 1941-ben I n te rn á ltá k . A fe ls z a b a d u lá s u tá n 1945 f e b r u á r já b a n k e r ü l h a z a . l**s ’ú n lu s á to l az M K P n y íre g y h á z i v á r o s i titk á r a , p á r tm u n k á s , 1948. m á r c iu s 25-től S z a b o lcs m eg y e f ő is p á n ja . 1949 jú n iu s á tó l B u d a p e s tre , a B e lü g y m in is z té riu m b a h e ly e z ik . 1956 ta v a s z á n á H a z a fia s N é p fro n t O rszág o s K ö z p o n tjá b a n d o lg o zo tt.
19
Nyíregyháza, 1945. április 11. A MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT SZABOLCS VÁRMEGYEI ÉS NYÍREGYHÁZI SZERVEZETE MEGFELLEBBEZTE A TÖRVÉNYHATÓSÁGI BIZOTTSÁG MEGALAKULÁSÁT Másolat a 90 193/1945. B. M. számhoz. M ellékelten k ü ld jü k a Szabolcsvárm egye tö rv én y h ató ság áh o z b en y ú jto tt, az a l ispánhoz cím zett b ead v án y u n k a t,! am elyben az ab b a n fo g laltak a la p já n az alak u ló közgyűléstől, v a la m in t a választástól távol ta rto tta m a g át a M agyar K o m m u n ista P á r t Szabolcsvárm egyei és N yíregyházi szervezete. K érjü k , hogy a m ellék elt b e a d v á n y b an foglaltakhoz tessék m ég figyelem be ven n i az a la n t felso ro ltak at, k é rjü k ezeknek figyelem be vétele u tá n az ügyet kivizsgálni és a v álasz tást m egsem m isí teni P á rtu n k , a M agyar K om m unista P á rt, átérezv e a földm űvelésügyi k o rm án y zat in tencióit, az elsők között v állalta a 600,1045. M. E. sz. re n d e le t előkészítését és a v é g re h ajtá sb a n a földigénylő bizottságok életreh ív ását, to v áb b á h ath ató s seg ítsé get a föld refo rm v ég re h ajtá sá n ál, ennél fogva a tö rv én y h ató ság összehívásának id e jén nem v olt ab b a n a helyzetben, hogy a dem o k rácia szellem ében, kellő kom oly sággal elő tu d o tt volna készülni a rra a nagy fontosságú fela d atra , am ely et m a a d em o k ratik u s M agyarországnak a m egyei törv. h atóságok jelen ten ek . V idéki m u n k ásság u n k során politikai ta p a sz ta la tu n k a m egye te rü le té n az, hogy a N em zeti B izottságok összetétele nem m egfelelő, m e rt a d em o k ratik u s blokk szellem é n ek m egfelelően v a n n a k összeállítva, h an e m m ég a p á rto k m egalakulása előtt, a falu jegyzőjétől k ije lö lt em berekből tevődik össze. Az azóta m e g alak u lt p árto k képviselői sok helyen plu szk én t csatlak o ztak a m ár m eglévő N em zeti B izottsághoz, sok helyen azonban a p á rto k m egalakulása d ac ára sem v ették b e a p á rto k k ik ü l d ö ttje it a N em zeti B izottságba. E nnélfogva azok a községek, ahol a fen ti módon v a n n a k a N em zeti B izottságok összeállítva, ugyanilyen szellem ben p árto n k ív ü liek e t k ü ld ö ttek be a m egyei tö rvényhatóságba. K ifo g áso lju k : 1., hogy sok községben eg y általán nincsen N em zeti B izottság. 2., sok helyen a nem zeti bizottság p á rto n k ív üliekből áll, m e rt p á rto k vagy eg y általán nincsenek, m e rt v alam ily en szektor akadályozza, vagy a p á r t k ik ü ld ö ttei nem foglalnak h elyet a N em zeti B izottságban a rendelkezések helytelen értelm ezése m iatt, vagy k o n zerv atív és reakciós erők a k a dályozzák, nek ik m egfelelő m ódon értelm ezve a N em zeti B izottságokról szóló re n delkezéseket. 3., á llítju k , hogy a községek p o litik ai élete igen sok helyen felülről v ezérelt m ódon tö rté n ik , vagyis a K isgazda vagy m ás p á rti jegyző vagy k ö zh iv a talnok, ha nem is erőszakos úton, de célzatosan úgy n y ilatk o zik és úgy á llítja be az á lta la szervezett p á rto t, m in t olyat, am elyhez Ő m aga is ta rto z ik és am ely p á rt to b o rzá sára felh a szn á lja a falusi esküdteket, b író t stb. A község lakói nem tu d n a k vagy nem m e rn ek ellen t m ondani, m ikor ilyen m ódon a p á rtb a való belép ésre öszszeírják. A várm egyei törvén y h ató ság i m eghívót oly későn a d tá k ki, hogy azo k at a m eghívottak 1—2 n ap p a l a k itű z ö tt időpont előtt k ap ták meg, sőt olyan is ak ad t, a k it a törvényhatósági gyűlés előtti n apon telefonon érte sítettek . A M agyar K om m u n ista P á r t N yíregyházi és Szabolcsi Szervezete nem ta r tja a d em o k ratik u s blokk és az Ideiglenes N em zeti K o rm án y d em o k ratik u s szellem ének m egfelelően azt, hogy k o m olytalan já té k tá rg y á v á legyen egy olyan fontos ak tu s, m in t egy v árm egyei tö r v én yhatóság alak u lása, várm egyei tisztviselők m egválasztása. R agaszkodunk hoz zá, hogy egy ilyen választás esetén elég időt h a g y jan a k a rra , hogy a p á rto k külün-
2(1
külön, vagy a k á r együttesen kom oly je lö lő listát állíth a ssa n ak , hogy a gyűlésre m in den résztv evőt kellő időben értesítsenek. Ügy érezzük, hogy m ik o r a fen tiek et elő ad tu k , a D em okratikus F ro n t együttes érd ek eit képviseltük, an n a k d a c á ra is, hogy b en n ü n k e t a tö b b i p á rto k nem tám o g attak . H isszük, hogy úgy a B elügym iniszter ú r, m in t a M agyar K om m unista P á r t központi vezetősége e ljá rá s u n k a t helyeselni fogja és a választás m egsem m isítésében segítségünkre lesz, illetv e m egsem m isítik. N yíregyháza, 1945. évi áp rilis hó 11. A M agyar K om m un ista P á r t N yíregyházai S za bolcsi vezetősége. P in té r A n d rás sk. és P álfy E rnő sk. P. H. Másolat. — S zS zm L . X X I . 1. 1946—63. 1. A sz ó b a n fo rg ó b e a d v á n y a b e lü g y m in is z te r n e k S zab o lcs v á rm e g y e fő is p á n já h o z , a t ö r v é n y h a tó s á g i b iz o ttsá g ú j j á a la k ítá s á t elő iró , 1945. sz e p te m b e r 17-i r e n d e le té n e k m e llé k le te .
Nyíregyháza, 1945. április 23. A SZABOLCS MEGYEI NEMZETI BIZOTTSÁG ELŐTERJESZTÉSE A MINISZTÉRIUMOK ÁLTAL, HELYI SZERVEK MEGKÉRDEZÉSE NÉLKÜL KINEVEZETT TISZTVISELŐKKEL KAPCSOLATBAN M iniszterelnök Ü r! A várm egyei N em zeti B izottságunk m ind g y ak rab b an és g y ak ra b b an ta p a sz talja, hogy a különböző szakm in isztériu m o k írásaiv al, k ik ü ld etéseiv el, m egbízásával vagy egyenes kinevezésével részben itt m ár szolgálatot te lje síte tt, részb en m agunk és tö rv én y h ató ság u n k vezetői á lta l nem ism ert egyéneket k ü ld en ek le h iv a ta li h e lyek elfo g lalására — anélkül, hogy nev ezettek ellen az igazoló eljárás le fo ly tattato tt volna. Az Ideiglenes N em zeti K orm ány m u n k á já t m egnehezíteni n em k ív á n ju k , s csu pán ez okból elte k in tü n k attól, hogy egyes m egbízások, k ik ü ld e té sek vagy k in e v e zések ellen egyenesen tiltakozzunk, m inden esetre felh ív n i k ív á n ju k az o n b an M i nisztereln ö k Ü r figyelm ét a rra , hogy ism eretlen vagy tisztá za tla n m ú ltú és p o li tik a i m ú ltú egyének idelcüldése — csaknem kivétel n élk ü l — N em zeti B izo ttsá g u n k at és tö rv én y h ató ság u n k vezetőségét ren d k ív ü l nehéz helyzetbe hozza. Azonos jelenségek m u ta tk o z n ak különféle közgazdasági ala k u la to k k ik ü ld ö tt jeinél is, k ik szintén te rjed elm es m egbízásokkal és k ikü ld ések k el je len tk ez n ek tö r vén y h ató ságunkban. Ilyenek pl. a METESZ, FUTU RA , HOM BÁR, G abonaforgalm i H angya stb. stb. kik ü ld ö ttek , ú ja b b a n pedig az elő ttü n k m ég ism eretlen te rm é n y h iv atal kiküldöttei. A m ikor m agunk is elism erjük, sőt tu d a tá b a n v ag y u n k an n a k , hogy gazdasági életünk m egszervezése és szakem bereken keresztül való irán y ítása elen g ed h etetlen ü l szükséges, sem m ik én t nem tu d u n k egyetérteni azzal, hogy a fe n t m egnevezett és egyéb intézm ények, vagy — nem ritk á n —, m agáncégek kép v iseletéb en is olyan egyének le p jék el a piacot, a k ik e t az elm ú lt időkben k ife jte tt tevékenységükből ren d k ív ü l káro san és h á trá n y o san ism ertü n k , a k ik despotikus fellépésükkel, k iáltóan népellenes és közérdekellenes m a g ata rtásu k k a l a legélesebb k ö zh an g u lato t h ív já k ki m ag ukkal szem ben. N em ritk a jelenség, hogy h iv a ta li és gazdasági m egbízatással jelentkező és itt - - enyhén szólva —, ren d k ív ü l h á trá n y o san ism ert egyének id ejö n n i sem m eré-
21
szelnek puszta m ú ltju k k al, s hogy b áto rság o t és fedezetet csupán a tá jék o z atlan szak m inisztérium októl k ic sik a rt különféle irato k és m egbízások ad n a k n ev ezettek nek. Ezek u tá n — ism ét csak nem ritk á n — itt rögtön ren d ő rk éz re k erü ln ek , am i se m m ik én t sem h a t az őket o k irato k k al elláto tt szak m in isztériu m o k tek in tély én ek erősítésére, vagy — ritk á b b esetben —, a m egtévesztés vagy tévedésben ta rtá ssa l szerzett ez o k irato k k al előző m űködési helyein je len n ek meg, kéréssel, k ap acitálással, s a jövőre való ígérgetéssel m egengesztelni és az igazoló e ljá rá sb a n ellen ü k való ad a tszo lg áltatásró l lebeszélni k ív á n já k a helybeli lakosságot, am i pedig egyenesen illu so rik u ssá teszi az igazoló eljárást. M indez végeredm ényben és ha a k a ra tla n u l is — csak elősegíti reakciós em b e rek n e k so rain k b a való m eghúzódását és veszélyezteti egy d em o k ratik u s szellem ű jövendő k ialak u lását. M eg v ag y u n k győződve, hogy az Ideiglenes N em zeti K o rm án y tó l távol áll a szándék, hogy nem k ív án ato s elem eket védőszárnya a lá vegyen, a m ié rt is a rra k é r jü k M iniszterelnök U rat, szíveskedjék a m in isztertan á csb a n jelen felterjesztésü n k et az összes szak m in iszter u ra k előtt is ism ertetn i és oda h atn i, hogy tö rv én y h ató ság u n k te rü le té re — sem h iv a talb a, sem közgazdasági te rü le te n — k iren d elés, kinevezés, m egbízás és á lta lá b a n sem m i elhelyezés ne tö rté n je n an é lk ü l, hogy szak m in iszter U ra k a helyi h atóságokat előzetesen ne tá jé k o z ta tn á k és szem élyi v o n atk o zásb an v élem ényüket ki ne kérnék. Szabolcs várm eg y e N em zeti B izottsága Tisztázat. — S z S z m L X X I . 1. 1945—3066.
Nyíregyháza, 1945. május 8. A MAGYAR NÉP CIKKE A POLITIKAI HELYZETRŐL SZABOLCS MEGYÉBEN A szabolcsi nép egyre jo b b a n feleszm él elaléltságából, s egyre több b iztató jele v a n an n a k , hogy p o litik ai téren is sz ak ít azzal a közöm bösséggel, am ely eddig egy részét jellem ezte. A ré m h íre k elcsitultak. Ez köszönhető egyrészt an n a k , hogy a vezető nyilasok in te rn á ló tá b o rb a k erü ltek , de jelentős része v o lt ebben an n a k is, hogy a föld refo rm v é g re h a jtá sa felszínre dobta az eddig sötétben dolgozó reakciós erőket, s így azokkal az öntudatos dolgozók könnyen végezhettek. A falu p o litik ai élete lassan m egtisztul és eltű n ik m inden képzelt és tényleges ak a d ály a nép p o li tik ai v élem én y n y ilv án ítása elől. A p o litik ai p á rto k tag létszám a az utó b b i időben ro h am osan növekedett. A dolgozók ráeszm éltek, hogy jo g aik at, érd ek eik et csak a dolgozók p á rtja ib a n h arco lv a tu d já k k ic sik a rn i és m egvédeni. M ájus elsején m ár tízezres töm egek je len tek m eg a p á rto k gyűlésein, s jelezték ezzel h o v atarto zásu k at. A b iz tató je lek m e lle tt azonban v a n n a k elkeserítő jelenségek is. A reakciósok a m egváltozott helyzetet tu dom ásul v e tté k és feg y v ert cseréltek. Sok helyen ők lép tek fel p á rta la p ító k é n t és élnek azzal a joggal, am i a p o litik ai p á rto k a t és v e zető iket m egilletik. M aguk kö ré g y ű jtik m egbízható em bereiket, s a legerősebb f a la k m ögé húzódva lép n ek fel a dolgozókkal szem ben. A dolgozók p á rtja i term észe tesen kem ény h arc o t fo ly ta tn ak az ilyen betolakodók ellen, s m in d en téren folyik a szervezetek felülvizsgálása és igazolása.
22
Sok helyen egészen nevetségesen folyt le a helyi szervezetek m egalkotása. A jegyző ú r k iv á laszto tta a legnyug alm asab b n ak látszó p árto t, lis tá t k észített, azt el sőnek a lá írta s a já t m aga, aztán pedig a k isbíróval sorba k ö rö ztette a falu b an . T e r m észetesen az ilyen alak u láso k m egcsúfolásai a dem ok rácián ak , s világosan csak egy célju k v an : ne változzon meg sem m i. G örcsösen rag aszk o d n ak ah h o z a h a ta lomhoz, m elyet a régi ren d szer bizto síto tt szám u k ra, s ezt a h a ta lm a t m ost p á r t elnöki m inőségben a k a rjá k m eg tartan i. M ivel az ilyen fa jta alak u láso k k ifelé p á r t k én t szerepelnek, a N em zeti B izottságot alk o tjá k , ők ad n a k h iv atalo s v élem én y e zést az em berekről, ezek ügyelnek fel a közm unka ren d jé re , elképzelhető, m ilyen igában tu d já k ta rta n i a b en n ü k levő reakciósok a p á rto k seg ítség ére éppen rászo ru lt dolgozókat. A dem o k ratik u s p á rto k n a k küzdeniök kell, hogy az ilyen névleges, de nagy h atalo m m al bíró alak u láso k m egszűnjenek, A d em o k ratik u s p á rto k b a való becsúszás m ellett nem utolsó eszköze a re a k ciónak egy új, a F üggetlen F ro n tb a n részt nem vevő, p á rtn a k az ala p ítá sa sem. S em mi kifogásunk nincs és nem is leh et az ellen, ha jogos és igazságos érd ek ek v é delm ére — ha azok a m eglévő keretek b en védelm et nem ta lá ln a k — ú j szerveze tek, vagy a k á r új p á rto k alak u ln a k . De tiltak o z n u n k kell az ellen, h a csak a z é rt alak u ln ak új és új szervezetek, hogy egyesek h atalm i v ág y a ik a t kielégítsék, vagy egyéni céljaik elérésére m aguk m ögé töm egeket gyűjtsenek. Ezek a d em o k ratik u s ren d szer á ltal bizto síto tt szabadságra hivatkoznak, s így igyekeznek k ib ú jn i m inden jogos b írá la t alól. A d em o k ratik u s p á rto k tiszteletben ta r tjá k ezeket a szab ad ság jogokat, de nem engedik azokat szabadsággá faju ln i, és ezért k ím életlen ü l m egné zik, mi re jlik az ilyen szervezetek m ögött. N em hisszük, hogy a dolgozók k ü lö n le ges érd e k eit szolgálná péld ául a M ándokon m egalakult, a Függetlenségi F ro n tb a fel nem v e tt D em okrata N éppárt, vagy az új csodabogár, az u g y an csak M ándokon m eg alak u lt N em zeti D em o k ratap árt. S okkal in k áb b hisszük azt, hogy M ándokon n éh á n y régi vezető, félve a dolgozók p á rtja in a k szigorú ellenőrzésétől, ú j p á rto t alap ít, am elynek aztán országos feje lévén, ellenőrzés nélk ü l fo ly ta th a tja tevékenységét. A Függetlenségi F ro n tb a n részt vevő p á rto k a legszigorúbb tiszto g atást végzik szervezeteikben. I tt az id e je an n a k , hogy m ost m ár az ilyen k in ö v ések et is figye lem m el k ísé rjék és együttes fellépésükkel m ég csírá já b a n elfo jtsan a k m in d en olyan törekvést, am i a dolgozók félrevezetésére, vagy m egosztására irán y u l. P á l Jó zsef1 Magyar Nép, 1945. m á ju s 8. — Politikai helyzetjelentés. 1. D r. P á l J ó z s e f ( N y írá b r á n y , 1921) sz ü le i fö ld m ű v e se k . 1939—45. k ö z ö tt k ö z g a z d a s á g tu d o m á n y -e g y e te m i h a llg a tó , a B o ly ai m a jd a G y ő rffy I s tv á n K o llé g iu m ta g ja , a n é p i k o llé g iu m i m o zg alo m e g y ik a la p ító ja . 1944 d e c e m b e ré tő l a K o m m u n is ta I fjú s á g i S z ö v e tsé g ta g ja , az e lle n á llá s i m o z g a lo m ré sz e se . 1945-ben f ö ld re f o r m m in isz te ri b iz to s S zab o lcs m e g y é b e n , 1945—1947 k ö z ö tt a N em z e ti P a r a s z tp á r t S za b o lc s m e g y e i t itk á r a , az N F P O rsz á g o s V eze tő sé g é n e k ta g ja , 1947—1948 k ö z ö tt a S zab o lcs és S z a tm á r m e g y e i N é p i S z ö v e tk e z e te k k ö z p o n tjá n a k v e z e tő je , 1947—1951 k ö z ö tt o rs z á g g y ű lé s i k é p v is e lő , 1947-től a s z ö v e tk e z e ti m o z g alo m o rsz á g o s s z e rv e z é sé b e n k im a g a s ló é rd e m e k e t sz e rz e tt.
E helyen is m egköszönjük Filep Jánosnak, a S zabolcs-S zatm ár m egyei P á r ta r c h í vum v ezetőjének az életrajzo k összeállításához n y ú jto tt segítségét. V álogatta és közread ja: B o tár József — N ém eth P é te rn é
23
Né m e t h p é t e r n é :
Politikai pártok és népi bizottságok Szabolcs-Szatmár m egyében a felszabadulás után* A népi dem o k ratik u s korszak tö rtén etén ek legújabb hazai iro d alm a széles k ö rű tá jék o z ta tást n y ú jt a népi dem o k ratik u s hatalo m keletkezéséről, o sztály tartalm áró l, jellegéről. E kérdések kapcsán nem véletlenül foglalkozott tö rté n eti k u ta tásu n k a n é pi bizottságok közül elsősorban a nem zeti bizottságokkal. A felszabadulással egyide jű leg kibontakozó népi d em okratikus fo rradalom azokban a sp o n tán létrejövő, népi, fo rradalm i szervekben te stesü lt meg, am elyek az állam h atalm i, állam igazgatási fu n k ciók ellá tá sá ra vállalkozva, bázisul szolgálhattak az ú j állam iság u n k m egterem tésé nek. A nem zeti bizottságok a M agyar N em zeti Függetlenségi F ro n t lé trejö tte u tá n ezeknek a spontán létrejövő, különböző összetételű és elnevezésű bizottságoknak a szerves folytatói voltak, s egy ideig m aguk is végezték az é let m egindításának sok irán y ú fela d atá t. Az Ideiglenes N em zeti K orm án y helyi szerveinek kiépítésével — 1945 tavaszán — szerepük m ódosult, de azon tú l is fontos tá rsa d alm i-p o litik ai f u n k ciót lá tta k el — igaz, az évek m ú lásáv al nem ugyanolyan m értékben, de egészen 1949-ben tö rté n t m egszűnésükig. E lőadásom ban nem vállaikozhatom arra, hogy a k á r vázlatosan is áttek in tsem a népi bizottságok, vagy csupán a nem zeti bizottságok m egyei tö rté n eté t, an n ál .is in kább, m e rt h ely tö rtén e tírásu n k n em kevés ered m én y t tud felm u tatn i e k érdések k u ta tásáb an . így in k áb b n éhány helyi sajátosságra h ív n á m fel a T isztelt H allgatóság figyelm ét! A szovjet hadsereg a felszab ad íto tt te rü lete k en — összhangban a szövetséges n ag y h atalm ak közép- és d élkelet-európai p o litik ájáv a l — a régi közigazgatást igye k ezett ta lp ra á llíta n i, több-kevesebb sik errel. A zért m ondom , hogy több-kevesebb s i k errel, m e rt a felszabadító szovjet hadsereg szétverte, felm orzsolta a m agyar állam fegyveres ere jét, és elm en ek ü lt a helyi k arh a talo m szin te teljes állom ánya. U gyan akkor, a fro n t közeledtére a régi közigazgatási szervek m űködése is m egszűnt, s a h iv a talo k és hatóságok szem élyzetének zöm e is elm enekült. Így v o lt ez Szabolcs és S zatm ár-B eregben egyaránt. A zonban, am íg a felszab ad íto tt országrészeken a legtöbb városban és községben a lakosság öntevékenyen létreh o zo tt bizottságokra (m int Intéző Bizottság, Ideiglenes Tanács, Községi T anács stb.) b íz ta ügyeinek intézését, addig ezt a felad ato t S zabolcsban a gyorsan ú jjáéled ő közigazgatás v e tte át. (Szatm ár és Bereg sajáto s helyzetére még visszatérek.) T eh á t S zabolcsban — s bizonyos fokig csak N yír-
• E lh a n g z o tt a fe ls z a b a d u lá s u n k 40. é v fo r d u ló ja a lk a lm á b ó l 1984. n o v e m b e r 16-án a B e s s e n y e i G y ö r g y T a n á r k é p z ő F ő is k o lá n re n d e z e tt tu d o m á n y o s e m lé k ü lé se n .
24
egyháza k ivétel — n em a baloldali erők vezetésével lé tre jö tt n ép i bizottságok v ették kezükbe az állam i élet irán y ításá t, h an e m a közigazgatás ú jjászerv ezése m ár a b a l oldali erő k összefogása, a népi szervek m egterem tése e lő tt b efejezést n y ert. A m egyeszékhely felszabadulása u tán i n ap okban a szo v jet k ato n ai p aran csn o k ság Erőss Ján o s k isg azd ap árti ügyvédet bízta m eg Szabolcs m egye fő isp án i teendőinek ellátásáv al, aki nag y le n d ü lettel kezdte m eg a megyei, já rá si és községi a p p a rá tu s h ely reállítását. 1944 novem ber m ásodik felétől rendszeres főszolgabírói, decem berben pedig já rá so n k é n t jegyzői érte k ez letet is ta rto tta k , ahol a já rá so k at, községeket érin tő legfontosabb kérdéseket, m in t a V örös H adsereg e llá tá sá n a k m egszervezése, a te rm e lés m egindítása, az iskolák m egnyitása, és hasonló k érd ések k erü ltek m eg v itatásra. D ecem ber vége — ja n u á r elejé re ú jjá sz erv ez ték a községi ö n k o rm án y zati te stü le teket is. A fő isp ánná kin ev ezett E rőss Ján o s m u n k á já b a n elsősorban a k isg a zd a p árti jo b b szárnyhoz tarto zó b a rá ti körére tám aszkodott. E nnek kö v etk eztéb en a m egyei kö z igazgatás az ú jjászervezés során a polgári erők kezébe k erü lt. A m egyei közigazgatás azonban nem csupán a régi á lla m a p p a rá tu s szervezetét k ív á n ta h ely re állíta n i, h an em an n ak szellem ét is. így v á lt a szabolcsi közigazgatási gépezet a felszab ad u lás u tá n a koalíció jo bb szárn y áh o z tartozó polgári erők „fe lleg v áráv á” a felszab ad u lt te rü le te ken. E vázolt előzm ények nélkül alig h a é rth e tő meg, m ié rt tá m a d tá k a m egyei köz igazgatást olyan hevesen a kom m u n ista p á r t vezető szem élyiségei, k ö ztük R évai J ó ' zsef: a „K ellenek-e nem zeti bizottságok és m ire ? ” cím ű cikkében. E kkor, m ég csak 1945 ja n u á r első h a rm a d á b a n já ru n k , — vagy később Szabó Istv án , az M K P d e b re ceni te rü leti b izo ttság án ak a titk á ra , a S zabad N ép 1945. jú n iu s 9-i szám ában, ak in ek cikkéből — m ivel a jelen lev ő k sz ám á ra ta lá n az előbbinél kevésbé ism ert, — h add idézzek n éh án y so rt: „A töm egek nem voltak, nem is le h ettek olyan m ozgékonyak és po litik ailag ére ttek , m in t az ország m ás részein. A nnál m ozgékonyabb v o lt a re a k ció. K ezdettől fogva a r r a törek ed ett, hogy a m egyét ú jra sa já t felleg v áráv á ép ítse ki. Ebben a tö rekvésében keresve sem ta lá lh a to tt volna alk alm asa b b em b ert a fő isp á n n á l . . . Hogy Szabolcs m a politikailag a leg elm arad o ttab b m egyéje az országnak, az elsősorban Erőss Ján o s ►>érdeme«.” Ezek u tá n nézzük a kiv ételt: O któber 31-én, N yíregyháza felsz ab a d u lá sán a k n a p ján, m eg alak u lt az Ideiglenes V árosi T anács, am ely az ideiglenes nem zetgyűlési v á lasztásokig az egyeljen népi bizottság Szabolcsban. N yíregyháza V árosi T an ácsát — éppúgy m in t az ország szám os m ás felszab ad u lt v árosában és községében m e g alak u lt népi bizottságokat, — n em elsősorban a dem ok ratik u s p árto k , hiszen ezek jo b b á ra még nem m űködlek, h an em a dolgozó osztályok és réteg ek képviselői h o zták létre. A z Ideiglenes V árosi T an ács 40 főből állt, és a m unkásság, a parasztság, az értelm iség és a k istu lajd o n o sak (azaz a keresk ed ő k és kisiparosok) egyenlő ará n y b an k ép v iseltették m a g u k at benne. A m u n k ásság n ak a tan ácsb a d eleg ált 10 képviselője m in d szervezett, m u n k á s mozgalm i m ú ltta l rendelkező szem ély volt, s közülük k e rü lt ki a város felszabadulás utáni első polgárm estere, F azekas János, a városi rend ő rség első vezetője, L aczkovszky József (m indketten 19-es d irek tó riu m i tagok), S a jb e n A n d rás, az SZD P föld m unkás tag ozatának ta g ja, a felszabadulás u tá n az N PP m egyei szerv ezetén ek egyik alapítója, első m egyei ren d ő rk ap itán y . T ovábbá M áchel S án d o r kőm űves, a Szociál ■ d em o k rata P á r t ideiglenes nem zetgyűlési képviselője, és P ász to r József m ezőgazdasági m unkás, a felszabadulás u tá n az SZD P városi szervezetének elnöke, az 1945-ös v á lasztások u tá n nem zetgyűlési képviselő, és fo ly ta th a tn á m a sort. V izsg álhatjuk az Ideiglenes V árosi T anácsot aszerin t is, hogy ta g ja it a felsza badulás u tá n újjáéledő, vagy ú jo n n a n alakuló d em o k ratik u s p á rto k közül m ely p á r-
25
lók so raib an ta lá lju k meg. Igaz, egy későbbi állap o to t v e títü n k vissza 1944 október utolsó n a p já ra — de m égis k a p h a tu n k egy képet arró l, hogy a b alo ld ali erő k (értem a la tta a S zociáldem okrata, a K om m u n ista és a N em zeti P a ra sz tp á rto t), m ilyen a rá n y ban foglallak helyet a városi tan ácsb an . Az ered m én y m egközelítőleg k é th a rm a d eg y h arm ad a koalíció jo b b szárn y a ja v á ra , azzal a kiegészítéssel, hogy a h am aro san m egszerveződő k om m unista p á rt városi és m egyei vezetői még nem ta lá lh a tó k a v á rosi ta n ác s ta g jai között. Többségben voltak te h á t azok, ak ik az újjászerveződő K isg azd ap ártb a, vagy az 1945 fe b ru á rjá b a n m e g alak u lt P olgári D em okrata P á rtb a lép lek be, (utóbbi p á rt o r szágosan is jelentős bázissal ren d e lk ez ett N yíregyházán), illetv e az em líte tt p á rto k a t tám ogatták, te h á t a polgári-k isp o lg ári törekvések szószólói voltak. A V árosi T an á cs b an ta lá lju k a Polgári D em okrata P á r t egyik alap ító tag ját, a nyíregyházi igazoló b i zottság első elnökét, F rá te r Ivánt, Szesztay A nd rást, tisztifőügyészt, aki 1945. áp rilis 9-ig az ú jjá a la k u lt törvényhatósági bizottság összehívásáig, az alisp án i tisztséget töl tö tte be. H asonlóképp az 1944. novem ber 8-án m eg jelen t első m egyei újság, a M agyar N ép felelős szerkesztőjeként jegyzett dr. P ap p G yörgy görög k ato lik u s k an onokot (a szerkesztő F ark as P ál volt), a későbbi Szabolcsi K is Ü jság szerkesztőjét, illetv e később felelős kiad ó ját. A régi tisztviselői gárd áb ó l K azár Ján o s p o lg árm ester h elyettest, vagy a po lg árm ester m ellett titk á ri Cunkciót b etöltő dr. D eák E n d re ü g y védet, és itt is fo ly ta th a tn á m a sort. H angsúlyoznom kell azonban, hogy az itth o n m a ra d t tisztviselők, közéleti szereplést és közfunkciót v állaló ta n áro k , ügyvédek, tis z t viselők bekapcsolódása az élet m e g in d ítá sán a k m u n k á já b a azt jelen tette, hogy rá ju k tám aszkodva meg le h e te tt kezdeni az ú jjá ép ítés, az ú jjászerv ezés m u n k á ját, de egy ben azt is, hogy a népi d em o k ratik u s fejlődés n a p ire n d re tű z ö tt felad atai, a politikai erő k polarizálódása — idővel szükségszerűen m eg b o n to tta e széles k ö rű — helyi v i szonylatban is m egvalósuló — an tifasiszta -n e m ze ti egységfrontot. Az Ideiglenes V árosi T anács azonban nem elsősorban összetétele, h an em h a tá s k öre m ia tt té rt el a m á r k o ráb b an vázolt, országosan jellem zővé v ált népi b iz o ttsá goktól. A gyorsan újjászerveződő m egyei közigazgatás árn y é k áb an az Ideiglenes V á rosi T anács csak a kép v iselő testü let k o rláto zo tt jo g k ö rét g y ak o ro lh atta. S a p o lg ár m esteri h iv atal, am elyben ugyan a szociáldem ok rata p á rt jelen tő s pozíciókat szerzett meg, s F azekas Ján o s po lg árm ester több ügyosztály élére á llíto tt m u n kásokat, m in t S chm iedt M ihály nyom dászt, vagy P ászto r József fö ld m u n k ást, nem v á lt követendő p éld áv á a m egyében, hanem sokkal in k áb b az ak k o r m ég o sztatlan tek in télly el és h atalo m m al rendelkező főispán u ta sítá sa in a k v ég reh ajtó jáv á. H add idézzek a deportálásból h az atérő zsidók jo g ain ak biztosítósával k ap cso lat ban E rőss Ján o s fő isp án n a k 1944. decem ber 4-én F azekas Já n o s p o lg árm esterh ez in té zett á tira tá b ó l: „F elk érem a P o lg árm e ster U rat, hogy szíveskedjék a jövőben ezen szem pontok szem elött ta rtá sá v a l intézk ed n i a zsidókérdésben, s am en n y ib en szükségét lá tja , azonos érte lm ű h atáro za to t hozni a városi tan áccsal is. Nem m ulaszth ato m el azonban nyom atékosan felh ív n i a figyelm ét a rra , hogy a városi tanács tisz tá n con su ltatív szerv és nem rendelkező hatóság, s hogy P o lg ár m ester Ú r — m in t k in e v ez ett szem ély — felel ugy an csak szem élyében m inden k é r désben, am in t hogy m agam is — m int azonos kin ev ezett szem ély — vagyok kénytelen a felelősséget v állalni, és sa já t felelősségem tu d a tá b a n a fokozatos felelősséget á t h á ríta n i.” A z Ideiglenes V árosi T anácsról m ég csak an n y it, hogy 1945. fe b ru á r 27-én a v á rosi kép v iselő testü let m e g alak ításáv al m egszűnt. T ag jait a ja n u á r 4-i k o rm án y ren d e le t a la p já n a M agyar N em zeti F üggetlenségi F ro n tb a tö m ö rü lt 5 d em o k ratik u s p á rt a nem zeti bizottság á lta l m eg h atáro zo tt — ez esetben — egyenlő a rá n y b an jelö lték
26
ki. Ez a 120 főből álló k épviselőtestületben a baloldali p árto k szám ára 60%-os fölényt biztosított, ez az előny az 1945. o któber 22-én tö rté n ő ism ételt ú jjá szerv ezésk o r 72:48 arán y ró l 75:37-re‘ nőtt. Más kérdés, hogy a k isg a zd a p árt m egfellebbezte a m egyei nem zeti bizo ttság döntését azzal az indoklással, hogy nem fejezi ki az egyes p á rto k erőviszonyait. B ár nem csak N yíregyháza és a m egye, han em az ország szám os m ás helységéből b e n y ú jto tt fellebbezéseknek a belügym inisztériu m álta lá b a n h ely t adott, s újból v isszaad ta az illetékes nem zeti bizottságoknak döntés v égett a k ép v iselő testü letek ú jjá a la k ítá sá n a k ügyét. V égeredm ényben ezek a döntések n em v álto ztattak azon, hogy az ideiglenes törvényhatósági bizottságok, illetve városi, községi k ép viselő testü letek — am elyek összetételét a koalíciós szem pontok sz ab tá k m eg —, a baloldal szám ára jelen tsen ek előnyt. A 3 baloldali p á rt m e lle it általán o ssá v ált, hogy a sz a k szervezetet is egyenlő jogok illessek meg az önkorm ány zati te stü le tek b e k üldendő tagok esetében, így olyan helységekben is jelentős tényezővé tu d o tt v áln i a baloldal ezen a té ren , ahol ezt a választások során m ég korán tsem tu d ta v o ln a elérn i. H add m a ra d jak még a nyíregyházi városi képviselőtestület p é ld á já n á l: Az 1945. novem b er 4-i nem zetgyűlési választásokon N yíregyházán a baloldal 7468 szav azatáv al szem ben a K isg azd ap árt 17 834 szavazatot kapott, s 1946. szeptem ber 6 -án a B e lü g y m in iszté riu m által jó váh ag y o tt fellebbezés u tá n is 59:52 ará n y b an ugyan, de m e g m arad t a b a l oldali fölény. P ersze a fellebbezés beadása óta e lle lt egy év a la tt sok m in d en m eg változott. A V árosi T anácson kívül Szabolcs m egyében az Ideiglenes N em zetgyűlés 1944. decem ber 21-i összehívásáig meg egy népi bizollsag alakult, a Szabolcs m egyei N em zeti Bizottság, am elynek elsődleges fela d ata a nem zetgyűlési képviselők m egválasz tása volt. F eltehető a k érdés: eg y á lta lá b an sz án t-e v alam i tovább i sz erep et a főispán a S za bolcs m egyei nem zeti bizottságnak a N em zetgyűlés után. A „jogfolytonosságban'’ és a p a rla m e n ti d em o k rácia m agyarországi h ag y o m á nyaiban gondolkodó m egyei közigazgatás feje egyetlen pótolandó h iá n y t lá to tt még a közigazgatás szervezetében: a m egyei törvén y h ató ság i bizottság helyét. A Szabolcs megyei N em zeti B izottságot eppenúgy, m in t az Ideiglenes V árosi T an ácso t bele k í v án ta illeszteni a közigazgatás szervezetébe, im m ár nem városi, h an em m egyei ille tékességű szerv k én t de ugyanúgy, hangsúlyozva korláto zo tt jo g k ö rét és ideiglenessé gét. M egállapításom ala lá m a sz tá sá ra szeretn ém — fontossága m ia tt ta lá n kissé hoszszan is — idézni Szabolcs m egye fő isp án ján a k a b u ji elöljárósághoz in té ze tt levelét: „V ett am a jelentés b irto k áb an , am ely sz erin t egyesek — p o litik ai p árto k b ó l — a községházán rendelkezéseket tenni, elöljáróságot lev áltan i stb. k ív á n n án a k , utasítom , hogy hozza a lakosság tu dom ására, hogy m inden dem o k ratik u s p o litik ai p á rtn a k a partszervezés meg v an engedve, a törvény á lta l szabott k ere tek között, te h á t izgatás es n y u gtalanság okozása nélkül. Túl a politikai p ártszerv ezésen — p o litik ai p á rto k n a k sem a község elö ljá ró sá gában, sem an n a k ügyvitelében p á rt alap o n résztv en n ie nem lehet. A m e g alak íto tt tanács névsora előttem fekszik, s abból v e tt m egállapításom sz erin t n em csak k ü lö n böző foglalkozási ágak, de a p o litik ai p á rto k is m egfelelően v a n n a k képviselve. A iozségi tan ács felad ata, hogy a ren d és fegyelem fe n n ta rtá sá ró l gondoskodjék. T örvén y h atóságunk te rü leté n a 24 tagú N em zeti B izottság in tézk ed ik — p o litik ai dolgokban, s rendelkezéseit hivatalom on keresztül h a jija végre, m in d en m ás irán y ú rendelkezés te h á t tilos, en n e k m egfelelően gondoskodjék arról, hogy a n etán je len t-
• l»45 o k tó b e ré b e n a v á r o s i k é p v is e lő te s tü le t lé ts z á m á t 112-ben á lla p íto ttá k m eg.
27
kező rendbontó elem ek káros m u n k ája a hatóság közrem űködésével elh áríth a tó le gyen.” A levél 1945. ja n u á r 5-én íródott. Ez ad m agyarázatot szerintem a rra az „országban p á ra tla n tén y re”, hogy m iért szerezte meg a megyei Nem zeti B izottság elnöki tisztségét a főispáni m ellé Erőss J á nos, s am ikor eldőlt, hogy a nem zeti bizottságok nem épü ln ek be a közigazgatásba, még ideiglenesen sem — m ié rt v á lt meg ettől a funkciótól 1945 m ájus elején, — nem sokkal az április végi, az önkorm ányzatok újjászervezésének befejezését előíró k o r m án y rendeletet követően, A Szabolcs megyei N em zeti B izottság ezután, egészen m eg szűnéséig a kom m unista p á rt vezetése a la tt m űködött. ★
★
★
S zatm ár és Bereg népi bizottságainak nem olyan m a rk á n sa k az országostól eltérő vonásai, m int Szabolcs megyéé, b á r tö rté n etü k b em u tatása így is m egérne egy m isét. Mégis inkább e te rü le te k közigazgatási h o vatartozásán ak kérdésével foglalkoznék, am ely nem dőlt el azonnal a katonai felszabadulásuk után. Az első bécsi döntés előtti vásárosnam ényi járás, a felszabadulás után a u to m a tik u san leszakadt Bereg várm egyétől, s a korábbi já rá si székhely, V ásárosnam ény Központtal kezdett önálló közigazgatási életet. Az irato k nem b izo n y ítják eg y értel műen, hogy N am énynak várm egyei székhelyre vonatkozó aspirációi is le tte k volna. Hasonlóan az 1919—1923 közötti időszakhoz. V iszont a fro n t elhúzódása K árp át-U k ra jn á b a n (az erre vonatkozó jelentések még ja n u á r végén is érkeztek), s a hosszan ta rtó közelségéből fakadó nyom asztó háborús terh ek kényszerként vetik fel v a la m i féle központi irán y ítás létrehozását. M átészalkáról nem in d u lh a to tt ki még ekkor a kezdem ényezés, m ert még fen n állt a m ásodik bécsi döntés eredm ényeképpen S zatm ár várm egye. S zatm árném eti székhellyel, sót 1944. decem ber 27-ig m agyar fő isp án n al az élén. A vásárosnam ényi já rá s 1944 novem ber elejétől ja n u á r 22-ig élt önálló közigaz gatási egységként, bár elszigeteltségét jelentősen csökkentette, hogy az Ideiglenes N em zetgyűlés Előkészítő B izottságának egyik tagja, T arisk a Istv án orvos, decem ber 18-án N am ényba érkezett és 2 képviselő m egválasztására ad o tt felh atalm azást. A v á sárosnam ényi képviselők, dr. Lengyel S ándor já rá si tiszti főorvos és G ábor József, a m átészalkai Jeszenszky S ándorral, Szabó F erenccel és Széles E lem érrel együtt részt vettek az Ideiglenes N em zetgyűlés decem beri alakuló ülésén. G ábor József m oszkvai em igrációból té rt haza, s az Ideiglenes N em zeti K orm ányban 1945, m ájus 9-ig a k e reskedelem és közlekedésügyi m iniszteri tá rc á t töltö tte be, V ásárosnam ényhoz — mint. ez e kérdés k u tatója, G yarm athy Zsigmond írja — a későbbiek során sem m ilyen kapcsolat nem fűzte. 1944. decem ber 21. és ja n u á r 8. között a M átészalkán felállítan d ó várm egyei k öz igazgatás ügyében sem m i érdem leges nem történt, hacsak azt nem em lítjü k , hogy decem ber 28-án a vásárosnam ényi já rá s nem zeti bizottságai (érdem es itt a megyei viszonylatban korai d á tu m ra felfigyelni) és a közigazgatás tisztviselői kérvényben fo rd u lnak az Ideiglenes N em zeti K orm ány m iniszterelnökéhez, Lengyel S án d o r főis páni kinevezése érdekében. V alószínűnek tartom , hogy m ár a tria n o n i h atáro k o n belül visszaállítandó S zatm ár m egyéről volt szó. Ennek ellenére csak ja n u á r 8-án — a fegyverszüneti egyezm ény a láírására kijelölt küldöttségünk m ár M oszkvában ta r tózkodik — a fehérgyarm ati já rá s szovjet katonai parancsnoka u ta sítja a já rá s köz igazgatási vezetőjét, hogy a továbbiakban a S zatm árn ém etib en lévő főispán u ta s ítá sa in ak ne tegyen eleget, hanem vegye fel a kapcsolatot a M átészalkán felállítandó főispáni, illetve alispáni hivatallal. Egy nappal később a m átészalkai nem zeti b i zottság hasonló ta rta lm ú körlevelet küld szét, és ja n u á r 15-én — h ivatkozva a bel-
28
ügyi á lla m titk á r szóbeli fe lh a talm az ásá ra — m egbízza V arga G y u la szám vevőségi fő tan ácso st a várm egyei h iv a tali szervezet kiépítésével, és az alisp án i teen d ő k e llá tá sával. A fegyverszüneti egyezm ény a lá írá s á n a k n a p já n Erőss János, Szabolcs m egye fő isp án ja — aki valószínűleg szóban m á r m egkapta a sz atm ár-b ereg i főispáni k in e vezését — szem élyesen to v á b b ítja M átészalkára a m ag y ar k o rm án y n a k a tria n o n i h atáro k o n b elül visszaállítan d ó S zatm ár-B ereg v árm egyére vonatkozó ren d e leté t. J a n u á r 22-én kelt a v ásárosnam ényi főszolgabíró körlevele, am elyben a k o rm án y ren delet já rá s ra vonatkozó részét közli a hozzátartozó községekkel, s ezzel befejeződik a közel három hónapig ta rtó átm en eti állap o t ebben a térség b en is.
★
★
★
1945 n y a rá ra k ia la k u lt — lényegében végleges fo rm á b an — az ország p o litik ai s tru k tú rá ja . A politikai h a la im a t az M N FF p á rtja i ta rto ttá k k ezükben. (A PD F 1945 n y arátó l k ív ü l k e rü lt a koalíció keretein, b á r tényleges k iz árása n em tö rté n t m e g ! A népi d em okrácia k ialak u ló p á rtren d szerére jellem ző, hogy a tá rsa d alm i-p o litik ai ellen téte k n em a korm ánykoalíció és az azon kívül elhelyezkedő k o n zerv atív — jo b b oldali erők között, hanem a Függetlenségi F ro n to n belül, sőt a különböző, egym ással szem ben álló érd ek ű tá rsa d alm i réteg ek et töm örítő K isg a zd a p ártb an éleződtek ki. A politikai erőviszonyok ilyenképpen történő alak u lá sa e lk e rü lh e te tle n ü l összetűzé sekhez k ellett hogy vezessen a koalíción belül. Az ellen tétek — term észetesen m eg n y ilv á n u lta k az M N F F -t alkotó p árto k helyi szervezeteiben, sőt a koalíciós alapon szervezett különféle bizottságokban is. M egyénkben a felszabadulás után k ia la k u lt politikai erőviszonyok nem h ag y tak kétséget afelől, hogy m ár 1945 első felében sem le h e te tt felh ő tlen a d em o k ra tik u s p á r tok együttm űködése, s am ely csak további p ro b lém ák k al g y arap o d o tt az 1945-ös n em zelgyűlési választások felfokozott választási k am p án y á n ak időszakában. Az első nagyobb összeütközés S zabolcsban a K isg azd ap árt és a K o m m u n ista P á rt megyei szervezete között, a törvényhatósági bizottság m eg alak ítása k ö rü l za jlo tt le. A K om m unista P á rt e re jé t lekötötte a földreform , de nem is tu d o tt kellő e n e rg iát fo r dítan i a tö rv ényhatósági bizottság összehívását megelőző so k rétű cs k ite rje d t sz erv e zési m u n k án ak . 1945 fe b ru á rjá b a n — am ikor a törvényhatósági bizottság összehívá sának előkészületei m egkezdődtek — a k om m unista p á rtn a k m ég n em v o lt m inden községben k ié p íte tt szervezete, s így jelentős h á trá n y b a k e rü lt a közigazgatási a p p a rátu s tám o g atását m aga m ögött lu d h aló K isg a zd a p ártta l szem ben. De n agyobb p ro b lém a volt, hogy a K om m unista P á r t nem tu d o tt m egfelelő je lö lte t állíta n i a m eg v á lasztandó m egyei tisztségekre, sőt a két m u n k á sp á rt sem tu d o tt egységes állásp o n tra ju tn i eb b en a kérdésben. Az 1945. áp rilis 9-én összehívott tö rv ényhatósági bizottságról Szabó Istv án , a d e b receni te rü le ti bizottság titk á ra 1945 n y a rá n a kővetkezőket ír ta a m á r id é ze tt cik k é ben: „Az erőtlen m u n k á sp árto k és a reakció á lta l összeállított N em zeti Bizottságok nyom ták rá a bélyegét a várm egye felső intéző szerveinek m ű ködésére is . . . G ondo lunk elsősorban a törvényhatósági b iz o ttsá g ra . . . am elynek tag jai 60% -ban p á r to n kívüli és kisgazda . . . az ország legnagyobb p ro letár m egyéjében, ahol pedig a sze.jenyparasztok tíz- és százezrei eg y általán nem valószínű sítik , hogy ez a tö rv é n y hatósági b izottság fejezi ki a n éprétegek igazi erőviszonyát.” B ár a cik k egésze sz á mos túlzást, de egyben a debreceni T erü leti B izottság tü relm etlen sé g ét és szem élyes ellen téteit is ta rtalm a zz a a Szabolcs m egyei T itk árság g al szem ben — m égis írá sá n a k ■enyegét hosszú tá v ra is érv ényesnek kell te k in te n i m égpedig: hogy a m u n k á sp árto k
29
együttm űködése m egyénkben is sok kívánnivalót hagy m aga után, hogy töm egharcol keiJ indítani a polgári erőknek a közigazgatasban m egvalósuló befolyásának csökken téséért, a régi tisztviselők eltávolításáért, el kell érni a törvényhatósági bizottság ú j rav álasztását és szorosabbra kell fűzni a baloldali, m ind en ek elő tt a m u n k ásp árto k kapcsolatát. A polgári tábor, am ely m egyénkben is a K isgazd ap árto t te k in te tte fő bázisának, h áttérbe szorította, szinte átm enetileg m egbénította a baloldali p árto k k al való eg y ü tt m űködést vállaló paraszti-k isp araszti balszárnyat, s az 1945-ös választások elő tt a megyei p ro p ag an d áján ak középpontjába állíto tta a fontos állam i és állam igazgatási pozíciók m egszerzésének kérdését. 1945. szeptem ber 12-én az országos pártközi értek ezlet választójogi v itá já b an a K isgazdapárt követelte, hogy az Ideiglenes Nemzeti K o rm án y ad ja át a rendőrség feletti ellenőrzést gyakorló szervek egyikél a kisgazdáknak, m e rt csak így lá tja biz to síto ttnak a választások részrehajlás nélküli lebonyolitását. E kkor m erü lt fel Erőss János Szabolcs megyei főispánnak a jelólese a rendőrségi ügyekért felelős belügyi á llam titk á ri funkcióra. A kom m unista p á rt nem csak, hogy elu tasíto tta a K isg azd ap árt követelését, hanem hevesen tiltakozott a Szabolcs megyei ténykedését általa m ár ko ráb b an is kifogásolt Erőss szem élye ellen. A Szabolcs m egyei főispán közellátási téren elk ö v etett m ulasztásairól cikkező Szabad Nép 1045. október 9-i szám a ad ta az ürügyet, a K isgazdapárt Szabolcs megyei ügyvezető elnökének, A ndrássy D ánielnek (a választások u tán a megye főispánja), hogy a választási kam pány legélesebb és legjohboldalibb h angvételű sa jtó n y ilatk o zatát jelentesse meg a megyei napilapban, a M agyar N épben. K apcsolódva az Erőss János belügyi állam titk ári jelölése körüli problém ákhoz, s ügyesen k ih aszn álv a a b u dapesti törvényhatósági bizottsági választások utáni h an g u lato t — m eg tám ad ta n e m csak a dem okratikus rendőrséget, hanem a legleljesebb b izalm atlan ság át fejezte ki a nem zeti p ara sztp árti belügym iniszterrel szem ben az FK G P megyei szervezete n ev é ben. S egyben k ije le n tette: „É rthetetlennek ta rtju k , hogy am íg p á rtu n k készséggel h o zzájárult ahhoz, hogy az egyik legfiatalabb és a bud ap esti választások tan ú ság a szerint az ott ny ert 10 882 szavazatta] törpe kisebbségben m a ra d t N em zeti P a rasz tp árt k ap ja meg és töltse be a legfontosabb m iniszteri tárcát, addig egyesek el a k a rjá k ü tn i az ország legnagyobb p á r tjá t a budapesti választásukon 317 482 szavazatot ny ert Független K isgazda, Földm unkás es Polgári P árto t attól, hogy a belügym iniszter m ellé az eddigi politikai gyakorlatnak m egfelelően sa já t bizalm i em berét állítsa ál la m titk ári m inőségben.’' A Független K isgazdapárt n y ilatk o zata cím en m egjelent til takozást, am elyet A ndrássy D ániel ügyvezető elnök és M ráz Pál, az FK G P megyei titk á ra írta k alá, e lju tta ttá k az Ideiglenes K orm ány elnökéhez és a p á rt országos v e zéréhez, Tildy Z oltánhoz is. Nem csupán a leendő főispán jobboldali b eállíto ttság án ak illu sztrálása m iat: ta rto ttam szükségesnek beszám olni erről a választási p ro p ag an d áb an jól időzített korlesfogásként is felfogható „N yilatkozatról”, hanem azért is, m e rt 1946 nyarán A ndrássy D ániel főispáni m inőségében m egism étli akcióját. A Szabolcsi Kis Ú jságban nyiltan vádat em elt a K isgazdapárt Szabolcs megyei képviselőivel eg y ü tt a megyei ren d ő rk ap itán y ellen, és felszólította a belügym inisztert, hogy csináljon ren d e t a m e gyében. Azonban 1945 októbere és 1946 jú n iu sa között eltelt hónapokban a politikai erőviszonyok lényegesen m egváltoztak, s messze más következm énye lett u g y anannak az akciónak.
1946 elején m ár nyilvánvalóvá vált, hogy a baloldal a m egszervezett h atalm i p zíciók birtokában, a polgári dem okrácia keretein belül, kizárólag „felü lrő l” képtelen 30
a választások u tá n elfogadott korm án y p ro g ram o t v ég re h ajta n i, m ég kevésbé v issza szo rítan i az egyre erősödő jobboldali hullám ot. A töm egm ozgalm ak sik erei (a kiosz to tt földek m egvédése, a súlyos gazdasági helyzettel elégedetlen m unk ásság tiltakozó tü n tetései stb.) világossá tették , hogy túllépve a p arla m en ti d em o k rácia k ere tein — a dolgozok töm egm ozgalm aira tám aszkodó politikával leh et m egvédeni a népi d e m o k ratik u s v ív m án y o k at és továbblépni a népi dem o k ratik u s fejlődés ú tján . Az 1945-ös év az F K G P Szabolcs megyei szervezetének több m in t 60%-os győzel m ét és a jo b b sz árn y át vezető A ndrássy D ániel főispáni k inevezését hozta. 1946-ban viszont szem be k ellett nézni m egyénkben is a heves b alo ld ali töm egm ozgalom m al, a B aloldali B lokk m egalakulásával, a B -listázások v ég re h ajtá sá v al, s az F K G P m e gyei szervezetét is é rin tő jobboldali képviselők kizárásáv al. A Szabolcsi K is Ú jságban m egjelent N yílt L evélért, s am ié rt a főispáni k a r egyik ta g ja a nyilvánosság elő tt b iz alm atlan sá g át fejezte ki h iv a ta li elö ljá ró já v al, a b elü g y m in iszterrel szem ben — lía jk az ügyet a M inisztertanács elé v itte. E gy m in iszteri b i zottságot k ü ld te k ki az ügy kivizsgálására, s A ndrássy t felfüggesztették, m ajd 1946. augusztus 12-én felm en te tté k állásából. A K isgazdapárt Szabolcs m egyei jobbszárnya nem csak hogy fontos pozíciót veszí te tt a közigazgatásban és a m egyei vezetésben, hanem m in t ezt az 1947-es választási ered m én y ek is b izonyítják — az em líte tt esem ények betetőzése k ép p en a főispán m e nesztésével jó v á teh e te tlen presztízsveszteséget is szenvedett, am it m á r igazából nem tu d o tt k iheverni. A főispáni székben követő ugyancsak k isg azd ap árti Tom asovszkv M ihály gazdálkodó m ár a baloldali p á rto k k a l való együttm űködés híve és m egvaló sító ja volt. S zalm ár-B ereg b cn a kisgazd ap árti job b szárn y nem szerzett olyan fontos p o zíció d at a közigazgatásban, m int Szabolcs m egyében, s így a po litik ai k ü zdelm ek c é l p o n tja nem elsősorban a m egyei vezetés á ta la k ítá sa volt, an n a k ellenére, hogy itt is k isg azd ap árti főispán á llt a megyei közigazgatás élén 1945 d ecem b er és 1948 eleje között. B efejezésül az 1947. augusztus 31-í választási ered m én y ek rövid összegzésével zárn ám m ondanivalóm at. 1947 augusztus utolsó n ap jaib a n a v álasztások előestéjén a k isg a zd a p árt m egye: lap ja, a Szabolcsi K is Ú jság eképpen la to lg a tta a választások esély eit: „A k o rm á n y ban feltehetően a választási szövetség tag jai vesznek m ajd részt (ennek ellen k ező jére csekély a lehelőség), s ha a szavazás a választási szövetség ja v á ra 60:40 százalék lesz, s a 60"o-ból a k isg a zd a p árt 25, a koalíció m ásik 3 párLja 35% -ot fog kapni, a p o lg ár ság kisebbségbe kerül a koalícióban.” — M ajd ennek pu iitik ai k ih a tá sa it elem zi. Nos az előrejelzések, am i az ellenzek és a koalíciós p árto k viszonyát illeti, szinte alig té rt el a valóságtól (országos eredm ény 60,9% és 39,1% a koalíciós p á rto k ja ’ aia). - Ami viszont a választási szövetségen belüli ará n y o k at illeti, m á r egészen m ásképp áll a helyzet. Bál a Szabolcsi Kis Ú jság előrejelzései n em a S zabolcs-Szatm a r-B e ieg megyei v álasztó k erü letre, hanem az országos ered m én y ek re v o n atk o ztak — ez an n ál is in k áb b érthető, m e rt S zabolcsban az előző v álasztásokon 62,72%-os, S zalm arb an pedig 72%-os volt a k isg a zd a p árt győzelm e — feltételezh ető te h át, hogy m in d k ét m egyében ennél jóval többet v árta k , még ak k o r is, ha tisztá b an v o ltak azzal, hogy az 1945-ös választási eredm ények sem m iképpen sem ism ételh ető k meg. Mégis — az 1947-es választási eredm ények ism eretében — h a a k isg a zd a p árt Sza: olcsban eléri a 25% -ot, igencsak elégedett le h ete tt volna, hiszen éppen a felét, 12,3%-ot kapott. Hogy S zabolcs-S zalm ár-B ereg v álasztó k erü letb en a D em o k rata N ép p á rt u tán a m ásodik helyen végzett, azt an n a k köszönhette, hogy S zatm ár-B ereg b en 33 671-en, a szavazok 40% -a adta voksát a k isg a zd ap ártra.
31
A zok a töm egek, am elyek 1947 augusztus végére m a r eltáv o lo d tak a k isg azd a p árttó l, nagyrészt m ég a baloldali párto k o n k ív ü l k ere sték p o litik ai k ép v iseletü k et, s m in t a választási eredm ények is m u ta ttá k — az ellenzéki p á rto k S zatm ár-B ereg b en 16,5, Szabolcsban 51% -ot k a p ta k — nem jelen ték te len erő t képviseltek. S am i az ellenzéki p á rto k a t illeti — különösen figyelem re m éltó, hogy S zabolcs ban a k isg a zd a p árt á lta l elvesztett 50% (az 1945-ös v álasztási ered m én y ek h ez viszo nyítva) a B arank ovics-féle D em okrata N ép p á rt (28%), a P fe iffe r-p á rt (9,73%) és a B a lo g h -p árt (10,4%) között oszlott meg. A balold ali p árto k az M K P, SZD P és az N P P összesített erdem énye az 1945-höz viszonyítva n em változott, csu p án a szociáldem ok ra ta szavazatok á ra m lo tta k á t a kom m unistákh o z, m integy közel 6% -k al növelve az égjük, és csökkentve a m ásik m u n k á sp á rt szav a zatain a k ará n y á t. S zatm ár-B ereg m e gyében ettől eltérő a kép, a K isgazd ap árttó l leszak ad t p ara szti töm egek sz av a zatai n a k v alam iv el több, m in t a íe ié t szívták fel a baloldali p ártok, elsősorban az N P P és a kom m u n ista p árt. Az 1947-es választások u tán k ia la k u lt helyzet m á r új fejezete m egyénk tö r té netének.
Soltész A lb e rt: E rdei tisztás
32
CSERVENYÁK LÁSZLÓ:
Szabolcs-Szatmár társad alm a szerkezet változásainak főbb vonásai a felszabadulás után* A m ag y ar tá rsa d alo m szerkezetében a felszabadulás ó ta vég b em en t változások m élységüket, k ite rjed é sü k et, ü tem ü k et és következm ényeik et te k in tv e m éltán n ev ez hetők fo rra d a lm ia k n a k és szükségképpen v o n tá k m a g u k ra a p o litik ai irá n y ítá s és a tu dom ányok figyelm ét. A tudom ányos elem zések sokoldalú an bizonyítják, hogy ezek a változások szoros összefüggésben és k ö lcsönhatásban k ö v etk eztek be a h a ta lm i és term elési viszonyok átala k u lá sáv a l, a term előerők és a gazdasági szerkezet fejlesz tésével, az utóbbi időben pedig egész életü n k b e n az in te n zív fejlődés k ib o n ta k o zásával. A változások vizsg álata azonban n em csak országos m éretek b en indokolt, h an em kisebb p o litikai-gazdasági egységenként is. U gyanis az egyes te rü le te k tö rtén elm ileg eltérő fejlettsége és adottságai a la p já n a felszabadulás nyom án m eg tett lépések, m ajd a népgazdasági ágak eltérő ütem ű és ará n y ú fejlesztése különböző h atással já r t és m ás k ö v etkezm ényeket in d u k ált. K ülönösen v onatkozik ez egy olyan m egyére, m in t S zabolcs-Szatm ár, am ely a felszabadulás elő tt h azán k egyik leg elm arad o ttab b v i déke volt. E nnek érzék eltetésére elegendő felhozni, hogy m íg 1930-ban az ország m u n k a képes k o rú lakosság án ak 46% -a volt kereső, a m egyében csak 41% -a. H asonló erejű bizonyíték az is, hogy az ak tív keresőknek 72,5%-a dolgozott a m ezőgazdaságban, míg az országos a rá n y 50% körüli volt. A tá rsa d alm i feszültséget és a szociális nyom ort jól jellem zi, hogy 1935-ben a m egye m ezőgazdaságilag h aszn o síto tt te rü leté n ek csak nem fele 1240 nagy- és középbirtokos család tu la jd o n á b a n volt, a k ik a tu lajd o n o so k 1,1% -át je len tettek . A gazdaságok 1/4-e 5 kh alatti, 38% -a pedig 1 k h a la tti volt. 47 ezer mezőgazdasági, napszám os és 17 ezer gazdasági cseléd dolgozott az. u rad a lm ak b a n . A m egye ip a ra nem v olt szám ottevő és zöm m el kisüzem i k e re te k között m ű k ö dött. M indössze 4 olyan üzem e volt, am ely 100 m u n k ásn ál tö b b e t fo g lalk o ztato tt: a Dem ecseri B urgonyakem ényítőgyár, a K isv árd ai V asöntöde, a N yírbogdányi P e tró leum gyár és a T iszavasvári A lkaloida. Ezek m e lle tt m integ y 60 kis m alom , 50 szeszíözde, 25 o lajütő és tejü zem volt még, am elyek zöm m el idényjelleggel m űködtek. A •szolgáltató és egyedül vagy n éh án y segéderővel dolgozó k isip aro so k k al eg y ü tt á lta láb an helyi igényeket elég ítettek ki. Az alacsony jövedelem m ia tt b eru h ázásra, f e j lődésre alig volt lehetőségük. 1940-ben az ip a rb a n dolgozók szám a alig h a la d ta m eg az 1800 főt.
■ E lő a d ás az 1984, n o v e m b e r 16-i tu d o m á n y o s e m lé k ü lé s e n .
33
Az értelm iségiek és a lk alm az o ttak szám a is alacsony volt, ö sszetételü k p ed ig az elm a ra d o tt tá rsa d alm i-g az d asá g i szerk ezetet tükrözte. A p o litik ai és gazd aság i h a talo m a földbirtokosok, a tőkés b érlők és a d zsen tri h iv a taln o k ré teg k ezében össz pontosult. A m egye la k o sság án ak döntő többsége szegénységben, tu d a tla n ság b a n , egészség telen la k ás- és táplálkozási k örülm ények között élt. M agas v o lt a csecsem őhalandóság es szinte népbetegség v o lt a tbc. 1937-ben 10 ezer la k o sra csak 5 orvos és 19 k ó rh ázi agy ju to tt, m íg országosan 11 illetv e 53. A 6 éven felü li lakosság 15%-a, m in teg y 72 ezer em b er volt írá stu d a tla n . A m egye örökölt sajátosságai, am elyek szinte m áig érv én y esü lő b efo ly ással v o l ta k és v an n a k fejlődési lehetőségeire, a következőkben fo g lalh ató k össze: — m á r évszázada itt a legm agasabb a term észetes szaporodás; — a m egye gazdasága k ifejezetten m ezőgazdasági jellegű volt, am ely n ek term elése kedvezőtlen term ő h ely i adottságokon ala p u lt; — igen alacsony volt az ip a r súlya, ezért a gazdasági alap o k fe jle tle n e k és eg y o ld a lú a k v o ltak ; — hián y zo tt a v áro sh áló zat és fejletle n v olt a k u ltu rá lis in tézm én y h áló zat is, így nem érv é n y esü lh e te tt ezek k ö rn y ezetalak ító és -fejlesztő h a tá sa ; — sok v olt a m u n k a n élk ü li vagy részben foglalk o ztato tt, e z é rt n agy gond v o lt a fo g la lk o ztatá s k iterjesztése. Az elm ú lt négy évtized a la tt a népi h atalo m m egterem tése, a fö ld refo rm , az ú jjá építés, az állam osítások, a m ezőgazdaság szocialista átszervezése és a szo cialista ip a r fejlesztés nyom án m egyénkben is m ély reh ató p o litik ai, gazdasági, tá rsa d a lm i és k u l tu rá lis változások következtek be, am elyet a lakosság n ag y arán y ú m o b ilitása k ísé rt. Ezek közül a legalapvetőbb v álto zást a fö ld refo rm hozta, am ely n ek rév é n közel 59 ezer fő ju to tt földhöz. A felosztott föld te rü le te 340 ezer kh. volt. A fö ldhöz ju tLatottak 7% -a k o ráb b an nincstelenek, 1/4-e a 3 k h -n á l kevesebb földdel ren d elk ező k közül k e rü lt ki. A földosztás rév én m egszűnt a v o lt n ag y - és közép b irto k o s osztály hoz ta rto zó k gazdasági és p o litik ai h atalm a. U g y an ak k o r a m ásik oldalon csökkent az a g rá rp ro le tá ro k szám a es k iszélesedett a k istu lajd o n o k réte g én e k köre. V agyis a fo g lalk o zta to tta k között tovább n ö v ek ed ett a m ezőgazdaságban dolgozók arán y a. M inthogy azonban a földhöz ju tta lo lta k jelentős része csak csekély fö ld d el re n d e lk e zett, és nem tu d ta elő terem ten i a m űveléshez szükséges eszközöket, nem tu d o tt a csa lá d sz ám á ra biztos m egélhetést b iztosítani, ez ért csak átm en etileg e n y h ü lte k a fo g lalk o ztatási gondok. Az ú jjá ép ítési m u n k ák sem k ö tö ttek le jelentősebb szám ú m u n k a erő t. A h atalm i és igazgatási szervekbe kerülő népi szárm azású vezetők és alk alm az o ttak szám a sem a foglalkoztatás, h an e m sokkal in k á b b p o lin k ai szem pontból jelentős. A következő fontos lépest az állam osítások je len tették . U gyan az a n n a k rév é n kö zös tu la jd o n b a k erülő üzem ek és term elési alap o k m ennyisége nem v o lt szám ottevő, m égis a szocialista viszonyok k ia la k ítá sá n a k a jövő szem pontjából m e g h atáro zó volt a jelentősége. A z állam o síto tt üzem ekben, h a lassan is, de m eg in d u lt a fejlesztés, n ö v ek ed ett a m u n k ah ely ek szám a. 1948-ban 6 kisip ari szövetkezet a la k u lt 103 taggal. M int az eddigiek so rán lá ttu k , a m egye legnagyobb gondján, a m u n k aleh ető ség ek k iterjesztésén a földosztás, az ú jjá ép ítés, az állam o sításo k csak á tm en e tileg k ö n n y í tettek. A m egye üzem ei önerőből nem v o lta k képesek m egfelelő fejlesztésre, hogy a m u n k ah ely ek szám át növeljék. Az ötvenes években a T iszalöki V ízierőm ü és a N y ír egyházi D ohánybeváltó és F erm en táló V állalato n kív ü l (m ellett) jelen tő seb b b e ru h á zás nem tö rté n t. A foglalkoztatottság szín v o n alán ak em elkedését a felszab ad u lás utáni
34
m ásfél évtizedben az országos ép ítő m u n k a sziikségleLei, a szocialista ip a ro sítás s a já tosságai h a tá ro z tá k meg. K özism ert, hogy az 1950-es évek első felén ek g azdaságpoli tik á ja n em kedvezett a m egye fejlődésének, m ivel az elsősorban az ip ar, ezen belül is a n eh é zip ar fejlesztésére k o n cen trált, to v áb b á az ország e rő fo rrá sa it zöm m el azo kon a term elési bázisokon h aszn á lta fel, ahol a gazdaságépítés feltételei kedvezőbbek voltak. A m egye súlyos g o n d ja in ak felism erése, politikai és g azd aság p o litik ai k onzek v en c iá ján a k levonása és v állalása azonban a GO-as év ek közepéig v á ra to tt m ag ára. 1965-ben a p á r t P o litik ai B izottsága h a tá ro z a to t hozott a m egye átfogó fejlesztésére. M inthogy azonban e k k o rra m ár a szocialista ip aro sítás m u n k aerő ig én y e jelen tő s szá m ú m u n k a erő t vonzott, továbbá a m ezőgazdaság szocialista átszervezése is b efejező dött, a m ezőgazdaságból felszab ad u lt m u n k aerő az ország fő v áro sáb a és m ás ip a ro sodó te rü le té re vándorolt. Nagy részük véglegesen elh ag y ta la k ó h ely é t és ú j m u n k a helyéhez közel költözötl, egy jelentős részük pedig ingázóvá v ált. A z elköltözők döntő többsége az ip arb an és az é p ítő ip a rb a n helyezk ed ett el. Az elköltözők és ingázók n agy része a férfiakból tevődött ki. S zám ottevő volt az a veszteség is, am ely abból sz á r m azott, hogy a szakképzettséget, közép- vagy felsőfokú v égzettséget szerzett fia ta lo k a k o rláto zott lehetőségek következtében nem v á lla lh a tta k a m egyében m u n k át. A foglalkoztatási gondok m ég érth ető b b é váln ak , h a figyelem be vesszük a m egye népesedési helyzetének jellem zőit. Az 1901—1981 közötti évek fo ly am án 1 m illió 188 ezer élveszületéssel szem ben 663 ezer halálozás követk ezett be, am in ek ered m én y e k én t 525 ezer fő a term észetes szaporodás. A tényleges szaporodás u g y an ak k o r csak 210 ezer fő, ugyanis a m egélhetés nehézségei, a m u n k a alk a lm a k h iá n y a m ia tt a szá zadfordulón és a világgazdasági v álság idején jelentős v o lt a k iv án d o rlás, a felszab ad u lás u tán i évtizedekben pedig az elván d o rlás a megyéből. A v án d o rlá si veszteség a legnagyobb az ötvenes és h atv an a s években volt. Az elvándorlók döntő többsége a m u n kaképes és fia ta la b b korosztályból k e rü lt ki, és 2/3 részben a m unkahelyhez költözést jelö lte meg a m egyéből való elv án d o rlás okaként. Az 1970-es években a m egye gazdaságfejlesztésének ered m én y ek én t csök k en t a m egyén k ív ü lre vándorlás, am in ek h a tá sá ra nőtt a népesség szám a. A nyolc vanas években viszont a fejlesztés lassulásával p árhuzam o san ism ét növekvő az e l ván d o rló k szám a. A 60-as évek közepétől a terv szerű te rü let- és gazdaságfejlesztési p o litik a sz erin t a megye ip a ro sítá sá ra vonatkozó p a rt- és állam i h atáro za to k a la p já n in d u lt m eg e rő teljesebben a m egye fejlesztése. A koráb b iak h o z képest a m egye nagyobb ará n y b an részesült a beruházási pénzeszközökből, továbbá 1966—1975 k ö zö tt 704 m illió F t ip a r fejlesztési és 64 m illió F t ip a rk itelep ítési alap is h o zz ájáru lt az ip a r gyorsabb ü tem ű fejlesztéséhez. Az ip a r fejlesztése a m egyében k o n c e n trá lta n és terü letileg arán y o san valósult meg. E lsősorban a m egyeszékhelyen és a volt já rá si székhelyeken jö tte k lé tre ój üzem ek és fejlő d tek a korábbi term elő egységek. Az ip a r fejlődése m aga u tá n v o n ta más gazdasági ágazato k ; a kereskedelem , a közlekedés és szállítás, a szolgáltatások, a K ulturális és egészségügyi ellátás lend ü leteseb b fejlődését is. Ez v á lto tta k i a m un ■ kaerő v án d o rlá sát a m egyeszékhelyre, az iparosodó telep ü lések re, a jelen leg i v áro so k u l, am inek ere d m én y ek én t m a m á r a m egye lakosság án ak l/3 -a a m egye 6 v á ro sában él. Az átgondolt te rü le t- és gazdaságfejlesztési politika, am ely a 70-es évek Végéig lendületesen folyt, kom oly ered m én y ek et hozott. A fejlesztések kö v etk eztéb en á ta la k u lt a m egye gazdasági szerkezete, és jelentős ág azatáv á v ált az ip a r. E n n ek növekvő gazdasági szerepére jellem ző, hogy m íg 1960-ban 1,6, addig 1970-ben 4,2, 1980-ban p e dig m a r több m in t 25 m illiárd FI term elési é rté k e t állíto tt elő.
35
Ezzel párhu zam o san m egerősödtek a szocialista m ezőgazdasági nagyüzem ek, fo kozatosan té r t h ó d íto tta k a korszerű term elési és tenyésztési rendszerek. K edvezően v álto zo tt az üzem ek term elési szerkezete, n ö v ek ed ett az üzem ek áru term elése, k ü lö nösen a gyüm ölcs- és zöldségterm elés súlya. Ez te tte szükségessé a m ezőgazdasági ta rtó sító - és feldolgozóipari k ap a citás növelését. A z a k tív keresők szám a a III. ötéves te rv id e jén 16, a IV. és V. ötéves te rv id e jé n pedig 18,6 ezerrel nőtt. A m egyére különösen jellem ző adat, hogy a n y u g d íj-jo g o su ltság m ezőgazdaságra tö rté n t k iterjesztése és a gyerm ekgondozási segély bevezetése k ö v etkeztében 1949—1980 között 1% -ról 17,6% -ra n ö v ek ed ett az in a k tív k eresők a r á nya. M íg 1949-ben 100 lakosból 43,6 a k tív kereső, 1 in a k tív kereső és 55,4 e lta rto tt volt, addig 1980-ra ez 43,1 aktív, 17,6 in a k tív keresőre és 39,3 e lta rto ttra változott. 100 a k tív kereső re ek k o r 132 in a k tív kereső és e lta rto tt ju to tt. O rszágosan ez a szám 111. A m u nkaképes korú fé rfia k foglalkoztatása 85n/'o-os, te h á t szinte te ljesn ek m o n d ható. A nőké azonban csak 59%-os. Az iskolából kik erü lő k , elsősorban a nők közül so k an nem ta lá ln a k lakóhelyükön vagy a n n a k közelében m unkaleh ető ség et. A szabad m u n k aerő — am elynek sz ám á t m integy 5—6 ezerre b ecsülik — F eh érg y arm at, V ásáro sn am ény és N y írb áto r k ö rnyékén ta lálh ató . F o g lalk o ztatásu k m egoldása a z é it is sürgető, m e rt ezeken a te rü lete k en m ár m ost is alacsony a népsűrűség. A foglalkoztatási színvonal növekedésével egy ü tt já r t a foglalkoztatási szerkezet átala k u lá sa. A foglalkoztatottsági át.rétegződéshez v alam en n y i gazdasági ág azat szá m á ra a m ezőgazdaság b iz to síto tta a legjelentősebb m u n k a erő fo rrást. A z u tó b b i id ő ben m ind szám ottevőbb a ta n u lm á n y a it befejező ifjú nem zedékek szerepe. 1949—1980 között az ip a rb a n és az ép ítő ip a rb a n dolgozók szám a 21 300-ról 85 900ta , a rá n y a 8,8%-ról 33.6% -ra, közel negyszereseie nőtt. A zonban az 1000 la k o sra ju tó ip a ri fo g lalk o ztato ttak szám a m ég m indig csak 96 fő, fele az országosnak. M in t m á r jeleztük, a nagyfokú átrétegződés zöm m el a m ezőgazdaságból m e ríte tte fo rrásá t, az országos a d a to k k a l összevetve kiderül, hogy a m ezőgazdaságban dolgozók a rá n y a S zabolcs-S zatm árban m ég m indig igen m agas; 29,1%, az országos a rá n y 20,4% A kereskedelem ben, a sz állításb an és a v ízgazd álk o d ásb an dolgozóké 4,7% -ról 20,1% -ra növekedett. Az előbbi két ágazat lé tsz ám á n ak g y arap o d ásáb an a záhonyi á lra k ó körzetben dolgozó m integy 6 ezer v asutas, to v áb b á a kö rzetb en lé tre jö tt E id é rt-te le p e k 3 ezer főnyi dolgozója já tsz ik jelentős szerepet. A nem anyagi ág azatb an dolgozók szám a és ará n y a is jelentős m é rték b en m eg v álto zo tt a vizsgált időben. 21 300-ról 43 900-ra, illetv e 8,7% -ról 17,2%-ra. A foglalkoztatottsági szerkezet ágazatok közötti a rá n y á t te k in tv e a m egyék ra n g so ráb an az ip a rb a n foglalk o ztato ttak k al az utolsó, a m ezőgazdaságban fo g lalk o zta to tta k k a l pedig a m ásodik helyen vagyunk. A m egyében a m ezőgazdasági term elés szerkezete és hagyom ányai m ia tt to v á b b ra is jelen tő s fo g lalkoztató ág azat m a ra d a m ezőgazdaság, de ezt figyelem be véve is csökkenteni kell az itt dolgozók szám át, g a z dasági, de tá rsa d alm i, p o litik ai okok m ia tt is tovább kell fejleszten i a m egye g azd a sági szerkezetét, a foglalkoztatás sz ín v o n alát és összetételét. E zt az ért szükséges hangsúlyozni, m e rt a gazdasági növekedés új p á ly á ra állítása, az in te n zív gazdasági növekedés következm ényei sokkal n ehezebb felad ato k elé á llí to ttá k a viszonylag e lm a ra d o tt terü lete k et, k özöltü k m egyénket. Igen nehéz a m ai k ö rü lm ények között eredm ényesen h ely tálln i az új, k ö zö ttü k is a nem k o rszerű te c h n ik á v al felszerelt, a kellő term elési és gazdálkodási ta p a sz ta la to k k a l n em rendelkező, tov áb bá az an y a v állalato k tó l függő és kevés önállósággal rendelkező üzem eknek. A m egyében m űködő ip a ri és m ezőgazdasági üzem ek a szigorúbb gazdálkodási k ö rü l m ények között m ég a legoptim álisabb együttm űköd és a la p já n sem len n én ek képesek
36
elő terem teni azokat a fo rráso k at, am elyeket a m egye további gazdaságfejlesztése in dokolna. A z ország egyes te rü lete in viszont gondot okoz a k ap acitáso k k ih aszn álása, a te r m elés bővítése a m u n k aerő h iá n y a m iatt. A közgazdasági iro d alo m m á r sokszor h a n g súlyozta, hogy a term elés fejlesztése, a beruházások gazdaságossága szem pontjából m ilyen jelentős tényező a helyben ta lá lh a tó m unkaerő . De ezt ig azo lják a m egyei ip a rtele p íté s ta p a sz ta la ta i is. Azok az üzem ek, am elyek et k o rszerű te ch n ik á v al sze reltek fel, bizto sítan i tu d tá k az ezt alk alm azn i tudó m u n k aerő t, szín v o n alasan te r m elnek, korszerű te rm ék ek k el lá tjá k el a hazai piacot és év rő l év re növelik az e x portot. A m egye az elm ú lt m ásfél évtizedben k ié p íte tte a szak m u n k ásk ép zés jelen tő s bázisait, am elyek év e n k én t jelentős szám ban b o csátan ak ki szak m u n k ásk ép ző k b en és szakközépiskolában végzett fiatalo k a t, a k ik közül azonban n em m in d en k i sz ám á ra tu d u n k m egfelelő m u n k a alk a lm a t terem teni. A foglalkozási átrétegződés e g y ü tljá rt az ak tív keresők szak k ép zettség én ek és m űveltség ének növekedésével. 1970 és 1980 között a fizik aia k a rá n y a 77,2% -ról 72,3%ra csökkent és 17,7%ról 23,2% -ra n ő tt a szellem i foglalk o zású ak ará n y a. Tíz év a la tt 53,2% -kal n ő tt a szakm unkások, 40,9% -kal a b e ta n íto tt m u n k áso k szám a, a seg éd m unkásoké pedig 39,6% -ra csökkent. A szellem i alk alm azo tti foglalkozásúak szám a 41% -kal le tt m agasabb. Az érte lm iség i-alk alm azo tti réteg feltöltödése a parasztságból, k isebb részb en a m unkásságból és az értelm iségiekből, m ajd gyerm ekeikből tö rté n t, ö ssz eté te léb e n n ö vekszik a m űszaki, m ezőgazdasági és ennél la ssab b a n a közgazdasági kép zettség ű ek arán y a, de e lm arad a gazdaságépítés m ai, m ég in k á b b a jövőbeli követelm ényeitől. Ami az iskolai végzettséget illeti, 1949 és 1980 között itt is jelen tő s az előrelépés. A 15 éven felüli lakosságot figyelem be véve a je lz e tt idő a la tt 39 ezerrő l tö b b m in t 254 ezerre n ő tt az általán o s iskolát, 10 255-röl 67 617-re a középfokú és 2436-ról 14 225re a [elsőfokú végzettségűek szám a. Ami pedig a tá rsa d alm i átrétegződést illeti, itt is fig y elem re m éltó eltolódás m en t végbe. Az egész lakosságot te k in tv e 1980-ban 54% ta rto z o tt a m unkásoztálynoz, 26% a parasztsághoz, 16% a szellem i-alkalm azotti réteghez és 3% a k isáru term elő k h ö z. Az ak tív k eresők tá rsa d a lm i összetétele ennél kedvezőbb a rá n y o k a t m u tat, ugyanis 54% a m unkás, 21% a paraszt, 21% a szellem i-alkalm azotti réteg h ez tarto zó . A foglalkozási szerkezethez hasonlóan a tá rsa d alm i szerk ezet is jelentős e lté ré sek et m u ta t az országoshoz képest. A m unkásosztályhoz és a szellem i alk alm az o ttia k hoz tarto zó k a rá n y a alacsonyabb az országos 59% -nál, illetv e 25% -nál, a szövetkezeti parasztság hoz ta rto zó k é pedig to v á b b ra is jóval m ag asab b az országos 13% -nál. A m egyére jellem ző sajátosság, hogy a n y ugdíjasok 34% -a m u n k ásk én t, 56% -a szövet kezeti p a ra sztk é n t k e rü lt nyugdíjba. U g yanakkor a m unkásság és parasztság közeledését jelzi a m űveltségi és szak k ép zettségi szin t általán o s növekedése. A m unkásosztályhoz ta rto zó fizik aia k 40% -a, a szövetkezeti p arasztsághoz ta rto zó k 23% -a szakm unkás, 43% -uk, illetv e 56% -uk b e ta n íto tt m unkás volt a népszám lálás idején. Rövid összegzésként m e g állap íth atju k , hogy a négy év tized válto zásai igen je le n tősek, sőt túlzás nélk ü l állíth a tju k , hogy tö rté n elm i jelentőségűek. U g y an ak k o r azt is lá tn u n k kell, hogy a m egye e lé rt fejlettség i színvonala m ég m in d ig szám ottevő e lm a rad á st m u ta t az országostól. Ez m egnyilvánul az itt élő em b erek szűkebb értelem b en v ett tevékenységében, élet- és m unkakö rü lm én y eib en eg y arán t, am ely n ek jo b b ítása, a J1131 és holnapi igények szerin ti fo rm á lá sa h a la sz th a ta tla n p ro g ra m v alam e n n y iü n k szám ára.
37
Tudomány LÖKI JÓZSEF:
A februári nyírségi szélerózióról A N yírségben 1984. fe b ru á r 10—12 között ren d k ív ü l erős szél fú jt. Ez a v é d te len, laza futóhom okfelszíneken jelentős deflációs k á ro k a t okozott. A szélerózióval kapcsolatos észrevételeinket az a láb b ia k b an fo g lalju k össze. A szélerózió káros h a tá sá t h az án k b a n m á r a X V III. század m ásodik felében k ezd ték felism erni és igyekeztek védekezni ellene. A szélerózió elleni küzdelem ben n agy előrelépést je len teit, hogy a X IX . század m ásodik felétől h o m o k terü letein k en egyre több szőlőt és gyüm ölcsöst telep ítettek . A k o ráb b i terv sz erű tle n erd ő irtáso k helyén is sokfelé új erd ő k et ü ltettek , és hozzákezdtek a m ezővédő erdő sáv o k k i alak ításához. A 30-as évektől kezdve a N yírségben főleg W estsik V ilm os (1931, 1941.) m u n k ásság a nyom án nagy előrelépés tö rté n t az okszerű hom oki gazdálkodásban, am ely egyúttal a szélerózió elleni védelm et is szolgálta. Az 50-es évek és a 60-as évek elejének ism ételt súlyos hom okverései ú j le n d ü le tet a d ta k a szélerózió k u ta tá sá n a k . E hhez az is feltétlen ü l h o zzájáru lt, hogy a nagyobb tá b lák o n tö rté n ő m űvelés sokfelé fokozta a szélerózió veszélyét. Ebben a v o n atk o zásb an BODOLAY I.-n é (1965a, 1965b, 1966) és BORSY Z. (1971, 1972a, 1972b) m ár a k u ta táso k első fázisáb an is jelentős ered m én y ek et érte k el, és pontos a d a to k a t sz o lg áltattak a különböző erősségű szeleknek a futóhom okfelszíneken, ille t ve a h om oktalajokon fellépő deflációs h a tá sá ra vonatkozóan. K ésőbbi m u n k á ik b an p edig (BORSY Z. 1974a, 1974b, 1979., BODOLAY I.-n é 1975.) a h o m o k terü letek szélerózió elleni véd elm ére m á r részletesen kidolgozott ja v a sla to k a t is tettek. A m ezőgazdaságban dolgozó szakem berek m aguk is so k a t fá ra d o z ta k azon, hogy a szél k áros tev ékenységét csökkentsék. E n n ek ellen ére a hom okverés káros h a tá saiv al n a p ja in k b a n is szám olnunk kell. Az erősebben szeles években m a is sok tíz m illió fo rin to t je le n t az a k ár, am ely a szél deflációs tevékenysége m ia tt a m ezőgazdálkodást sú jtja . A k á r lényegesen nagyobb an n á l, m in t am ely et az Á l lam i B iztosító n y ilv á n ta rtá sá b ó l m e g állap íth atu n k . Az Á llam i B iztosító ugyanis csak a k k o r tu d ja m egtéríteni a k á rt, h a a szél sebessége a 15 m /sec-ot m eg h alad ta. Ily enkor m á r valóban súlyos hom okverések lé p h etn e k fel. A való ság b an azonban a szél a k áros tev ékenységét a m egfelelően nem v é d e tt hom okfelszíneken m á r ak k o r is k ifejth eti, h a sebessége 1 m m agasan 9—10 m /sec. Ilyen erősségű szelet pedig a N yírségben évente sokszor m érnek. A K ossuth L ajos T udom ányegyetem T erm észeti c sa to rn á já b a n végzett v izsgálatok szerint, h a a szél (1 m m agasan), a laza futóhom ok m ozgásnak indul. esetén az elh o rd o tt hom ok m ennyisége a szélsebesség
F ö ld ra jz i T an szék én ek szél sebessége eléri az 5 m /sec-ot A szélerő to v áb b i fokozódása köbével a rá n y o san növekszik.
A rra vonatkozólag, hogy a szélerózió m a is m ilyen jelen tő s leh et, tanulságos a d a to k a t szo lg áltatn ak a term előszövetkezetek á lta l b e je le n te tt k árig én y ek . íg y pl. B ökönyben 1980 á p rilisá b a n a szak em b erek több, m in t 760 h a-o n észleltek súlyos 38
széleróziót. A bökönyi h a tá r pedig a N yírségnek nem is ta rto z ik a széleróziótól leg jobban veszélyeztetett részei közé. A szélerózió m egfigyelése eddig főleg a tavaszi, ny ári, illetv e őszi h ó n ap o k ra szorítkozott. V iszonylag kevés a d a tu n k v olt a toli időszak hom okveréseiről. Ez a tél ebből a szem pontból a z é rt érdem el különös figyelm et, m e rt egyértelm űen m eg m u ta tta , hogy bizonyos id ő já rási helyzetekben télen is jelen tő s szélerózió s ú jt h a tja a m egfelelően nem v éd e tt hom okfelszíneket. A feb ru ári erős széleróziót sajátos id ő já rási helyzetek előzték meg. K öztudo mású, hogy az 1983-as év ren d k ív ü l száraz volt. A szárazság o t jól jellem zi, hogy N yíregyházán 1983 decem berében m indössze 7 m m csap ad ék o t m értek. Az elm últ évi csap ad ék h ián y t az sem enyhítette, hogy 1984 ja n u á rjá b a n 35 m m v o lt a csa padék (ennek (iti%-a hó). F e b ru á r 1-től fe b ru á r 11-ig 8 m m csap ad ék o t észleltek, am ely eső a la k já b a n hullott, A h ó ta k aró a nyíregyházi állom áson ja n u á r 24-én volt a legvastagabb (18 cm). E ttől kezdve vékonyodott és fe b ru á r 4-e u tá n N yíregy háza k ö rn y ékén m á r csak foltokban b o ríto tta a felszínt. íg y ahol a ta la jt nem fed te őszi vetés, vagy egyéb növényzet, o tt a széllel szem ben v éd telen v o lt a felszín. Jó részt ez az oka a n n a k , hogy a N yírségben fe b ru á r 10—12 között sokfelé súlyos szélerózió követk ezett be. A h áro m n ap a la tt ugyanis a N yírség te rü le té n ren d k ív ü l heves szél tom bolt. A legnagyobb szélsebesség e lé rte a 27,9 m /sec-ot (100,4 km /h). Az erős szél sajátos m akroszinoptikus helyzetnek v olt a következm énye. Az Égeilenger feletti központtal ugyanis m e d ite rrá n ciklon a la k u lt ki, és enn ek h á to ld a lán jö tt lé tre az az erőteljes északias áram lás, am ely a N yírséget is érin tette. M ár a szélv ih ar idején nyilv án v aló volt, hogy a v éd telen hom okfelszíneken jelentős leh et a szélerózió. E zért a szélv ih ar u tá n a N yírség középső és déli részén széleróziós m egfigyeléseket végeztünk. A felm érések nagyon h aszn o sn ak bizonyul tak. M u n k ánk során ú ja b b a d a to k a t k ap tu n k a hom okfelszínek ero d á lh ató ság á ra vonatkozóan, és a rra , hogy a szélerózió a téli időszakban is m ilyen káros lehet. Az átv izsgált te rü lete k en szinte 2—300 m éteren k é n t v álto zo tt az erózió m értéke. M egfigyeléseink a la p já n az ero d á lt felszíneket háro m típ u sb a soroltuk. 1. Ahol nem b o ríto tta h ó ta k a ró a felszínt, és a ta la jt ősszel szán tással, tá rc s á zással fellazíto tták , onnan á lta lá b a n jelentős m ennyiségű hom okot sz állíto tt el a szél. A hom ok egy része a tá b lá k szegélyén felá llíto tt hófogók m ögött rak ó d o tt le. A tovább mozgó hom oklöm egek pedig a m ű ú t m elletti áro k b an , illetv e a m ű úton halm ozódtak fel. A hom ok az á rk o k a t sok helyen teljesen feltö ltö tte. H a a K —N y-i irányú m ű ú t É-i o ld a lán levő áro k p a r tjá t növényzet fedte, az a hom okot elég jól megfogta. A terep en végzett m egfigyeléseink sz erin t a felszínt erodáló szél főleg a finom abb alkotórészeket és a hum uszkolloidokat sz állíto tta el. Ez azért káros, m ert az ilyen helyeken a későbbiekben hosszabb időre csökken a talaj term ő k é pessége, az ero dálhalósága viszont fokozódik. A széleróziónak a laza h o m o k te rü letek re gyakorolt káros h a tá sá t m indennél jobban b izo n y ítja az a tény, hogy egy 3—400 m hosszú É—D-i irán y ú parcella végénél n éh án y m széles sáv b an is to n n aszám ra le h ete tt m egfigyelni a felhalm ozódott a p ró - és finom szem ű futóhom okot. Az ilyen k á rt term észetesen nagyon n ehéz becsülni, de hogy ez a későbbiekben a term ésátlagokban m in denképpen jelentkezni fog, az egészen bizonyos. A ta lajp u sztu lás m é rté k é t jelentősen fokozták a hely telen ag ro te ch n ik a i e ljá rások. Sok helyen m egfigyelhető volt, hogy a szán tás b arázd ái a sz élirán n y al p á r huzam osan futo ttak . A felszín érdessége a lehetségesnél így jó v al kisebb volt, és a szél könnyebben e ro d á lh a tta a felszínt. A szántás b ará z d á ib a n a szél felgyorsult és így nagyobb erővel tá m a d h a tta a hom okot. K ár, hogy a gazdaságok m ég m a
39
sem fo rd íta n a k kellő figyelm et a felszín érdességének fokozására. A h o m o k ta la jo kon pedig ez nagyon fontos. A N yírség te rü leté n ezt tö b b ek között N y—K -i irán y ú szántással le h etn e elérni. A hófogók m ögött le ra k o d o tt hom okból k ism éretű , p arab o lasz erű fo rm ák , a bokrok, fűcsom ók sz élárn y ék áb an pedig ak a d ály fo rm á k (különböző m é re tű m ag á nyos, vagy összeért szélzászlók) jö ttek létre. A felb o ru lt hófogók m ögött h ely en k én t a finom p o r- és hom okréteg lepelszerűen b o ríto tta a felszínt. 2. A N yírségben v o lta k olyan te rü le te k is, am ely ek et v ékony h ó ta k aró b orított. Az ilyen helyeken először a hóréteg et e ro d á lta a szél. A m ozgásba le n d ü lt hószem csékből a hófogók m ögött hózászlók, vagy p ara b o la alak ú hóíelhalm ozódások k e letkeztek. T ávolabbról szem lélve, az ilyen h ó fo rm ák futóh o m o k n ak tű n te k , m e rt a többségüket vékony réteg b en b eb o ríto tta a futóhom ok. K ülönbség csak ab b an m u tatkozott, hogy a h ó fo rm ák v alam ivel n agyobb ak és élesebb gerin cű ek voltak. A hosszú ideig ta rló szélben a h ó v ih a r h o m o k v ih arb a m e n t át. A m ikor a hó m á r csak foltokban b o ríto tta a ta la jt, a hom okfelszínt „bom bázó” kem én y h ó k ris tály o k m ozgásba hozták a hom okszem cséket. A szél á ltal sz állíto tt hom ok a hó fogók m ögött és az útszéli á ro k b a n felhalm ozó d o tt hó te tején , vagy a h ó fo rm ák szélárnyékos részén ra k ó d o tt le. A z ilyen hom o k k al fed e tt h ó fo rm a k eresztm etsze téb en alu l á lta lá b a n 20—50 cm v astag feh é r h ó réteg h ely ezk ed ett el, e rre n éh á n y cm v astag szü rk e vagy sárgásszürke, hom okkal k ev e rt h ó réteg telep ü lt, m ajd 5—15 cm v astag futóhom ok következett. A hom okkal fed e tt fo rm á k term észetesen rö v id ideig m a ra d ta k meg. A n a p su gárzás h a tá sá ra gyorsan átm elegedő hom ok u gyanis elősegítette a hó o lv ad ását. 3. A h a rm a d ik típ u sb a azo k at a te rü le te k e t so ro lh atju k , ahol nem v o lt szá m ottevő szélerózió. Az ilyen helyeken vagy a vegetáció n y ú jto tt v éd elm et a fe l szín n ek (pl. rozs), vagy pedig löszös köpenyen k ia la k u lt mezőségi jellegű ta laj b o ríto tta a te rü lete t. A m ezőségi ta la j fagyott, kem ényebb rögei jól ellen á lltak a szél eróziós tevékenységének. Az ilyen p arc ellá k végén felh alm o zó d o tt h óform ákon legfeljebb elv étv e le h e te tt p o r- és hom okszem csékből álló fo lto k a t látn i. A te re p b e já rá so k so rán a téli szélerózióra vonatkozólag m ég az alá b b ia k a t á l la p íth a tju k meg. A szélerózió k áros tevékenysége télen n em an n y ira látványos, m in t a tavasszal, illetv e a n y á r elején. T avasszal súlyos k á ro k a t szen v ed h et a gyöngébb rozsvetés, a különböző kapások, zöldségfélék stb. Ily esm it a téli id ő szak b an nem fig y elh etü n k meg, és éppen ez az egyik oka a n n a k , hogy a téli vagy őszi szélerózió h aték o n y ság át h ajlam o sak v ag y u n k aláb ecsü ln i. A zt azo n b an so h a sem szabad szem elől téveszten ü n k , hogy a téli szélerózió is jelentős ta la jp u sz tu lá st okozhat, illetv e le ro n th a tja a ta la j szerkezetét, és en n ek h atása i hosszú időn k eresztül h á trá n y o san jelen tk ezn ek a term ésátlag o k b an .
40
1. kép Hófogó m ögött felhalm ozódott futó h o m ok N yíregyházától N y-ra.
2. kép F utóhom o k k al b etem e te tt áro k cserkesztől K -re.
3. kép P arcella déli végénél felhalm ozódott fu tóhom ok N yíregyházától N y-ra.
4. kép D eflációtól s ú jto tt felszín Nagy cser kész tő l N y -ra. (A szán tás É—D -i irán y ú !)
N agy
41
5. kép A kadály m ögötti szélzászlók N agycser kesz h a tá rá b a n .
6. kép L epclhom ok b o ríto tta felszín N agycser késznél.
7. kép H om okkal b o ríto tt hófo rm ák N y írb á to rtó l N y-ra.
8. kép H om oklerakődás a h ó fo rm ák szélárn y é kos részén. •
42
I R O D A L O M
Bodolay I.-n é 1965a: S zéleró zió e lle n i v éd ek ezés ön tözött h om ok teriiletek en . A grok ém ia és T a
lajtan . pp. 1—12. B od olay I.-n é 1965b: A talajok szélerózióján ak fo lyam ata és d in am ik ája. A grok ém ia és T a la j tan. pp. 311—320. B o d o la y I.-n é 1966: A ta la jm ü v elés szerep e a szélerózió fellép éséb en . A grok ém ia és T a la j tan. pp. 163—198. Bo dolay I.-n é 1975: A széleró zió fe llé p é se és m eg elő zése á sv á n y i eredetű talajainkon. K andi d átu si értek ezés. K ézirat, p. 1—2io. Borsy Z. 1972a: A széleró zió v izsgálata a magyarországi fu tóh om ok terü letek en . Füldr. K özi. pp. 156—168. B orsy Z. 1972b: A széleró zió v izsgálata a N yírségb en . S zab olcs-S zatm ári S zem le 4. pp. 83—97. B orsy Z. 1974a: R ecent resu lts of w in d -ero sio n stu d ies in H ungárián b low n -san d areas. Földr. Ért. pp. 227—236. Borsy z . 1974b: A fu tó h o m o k m ozgásán ak tö rv én y szerű ség ei és v éd ek ezés a szélerózió ellen . A k ad ém iai d ok tori értek ezés p. 1—385. — 248. ábra. B orsy Z. 1979: A n y írsé g i h o m ok verés. F öld rajzi O lvasók ön yv. II. k ötet. (K ézik ön yv tanárok részére). N y íreg y h á za , pp. 29—37. W eslsik V. 1931: J elen tés a T iszá n tú li M ezőgazdasági K am ara n y íreg y h á zi h om ok javító k ísér le ti gazd aságán ak m űk ö d ésérő l. T iszán tú li M ezőgazdasági K am ara. D eb recen . W cstsik V. 1941: H om oki v etésfo rg ó k lü éves üzem i ered m én ye a T iszán tú li M ezőgazdasági K am ara k ezelése alatt á lló n y íreg y h á zi h om ok javító k ísér le ti gazd aságb an . N yíregyh áza. W estsik V. 1951: Laza h o m o k talajok ok szerű m ű velése. M ezőgazdasági K iadó. Bp. p. 1—lű4.
H orváthnó N ém eth K ata lin : M egtűrt a té l
43
LUKÁCSKÓ ZSOLT:
Termovíziós hum ánbiológiai kutatások Szabolcsban — A magyar polgári repülőgcpvezető-képzést segítő hőfotós kísérletek eddigi tapasztalatai — EGY Ü J LEHETŐSÉG K ÍN Á L T A M AGÁT A repülőgép-vezetés igen összetett m unkafo ly am at. Az em b erre gyak o ro lt h a tá sok szem pontjából egyszerre je le n t sta tik u s és d in am ik u s m u n k á t, vibrációs h atást, g ravitációs (és antigravitációs) h atást, s p szicho -v eg etatív (stressz-) h atáso k at. M in d ezek az em beri szervezetben olyan elváltozáso k at p ro d u k áln ak , m elyek — tö b b ek között — a bőr in fravörös su g á rz ásá t is m egv álto ztatják . A m echanizm us egésze is, és egyes kom ponense is — az in frav ö rö s sugárzás m éréslehetősége m ia tt — jól nyom on követhető infratelevízióval. A vizsgálati lehetőség a lap ja , hogy szerveze tü n k b ő rh ő m érsék lete és h ő lead ása híven tükrö zi a m élyebb réteg ek b en lejátszódó folyam atokat. Az em beri testből kilépő sug arak , m elyek az in frav ö rö s ta rto m á n y b an helyezkednek el, speciális m űszerrel jól érzékelhetők, m érhetők. A repülőgép-vezetés p rim e r á rta lm a k a t n em okoz. H a k ü lö n -k ü lö n vizsg álju k a h ató tényezőket, és azok em beri szervezet m űködésére, egyes an ató m iai, élettan i egységeire gyakorolt befolyásoló szerepét, kedvező ered m én y t k ap u n k . Az összha tás m égis olykor deform ációkhoz vezet. A változások n ag y része m egm agyarázható, h a e deform ációk (kóros elváltozások, betegségek) h á tte ré t a v ére llátás, a v ég arterio láris ren d szer v etü letéb e n vizsgáljuk. E v ég a rterio lá ris ren d szerb en jelentkező keringési, v érellátási rendellenességek (R aynaud fenom enhez hasonló jelenségek) az em beri szervezet különböző helyein k ia la k u lh a tn a k , s az így k ia la k u lt helyi an yagcserezavarok m ásodlagos betegségek okozói lehetnek. A m ezőgazdasági repüléssel já ró m egterhelés m érésére, a repülőgép-vezetéssel já ró m unkavégzés h a tá sa in a k közvetlen reg isz trálá sá ra k ia la k u lt m érő m ódszer nincs, ezért úgy d ö n tö ttü n k , hogy repülésbiztonsági, p ály aalk alm asság i k ísé rlete in k e t az in fratelev ízió (term ovízió) a d ta lehetőségekkel bő v ítjü k . T alán ezen k u ta tá si p ro g ra m eredm ényeivel is g azdagítani tu d ju k a m ezőgazdasági repülőgép-vezetés em b e rre gyakorolt h a tá sa in a k ism eretan y ag át, ja v íta n i tu d ju k a k iv álasztás felelős ségteljes m u n k á ját. (Esetleg m ás k u ta tá si te rü le te k p roblém am eg o ld ását is segíteni tu d ju k !)
44
A MÓDSZER LÉNYEGE ÉS ELŐNYEI Az un. „in v asiv ” diagnosztikai tevékenység sokszor kiseb b -n ag y o b b b ea v atk o zást je le n t a szervezetbe. E zeknek az eljá rá so k n a k m egvan a m aguk — gyakorló orvosok által jól ism e rt — k o ck ázatu k ; olykor veszélyt je len ten e k a betegre, eset leg k ellem etlen szövődm ényekkel, néha e lh á ríth a ta tla n k ö v etkezm ényekkel já rn a k . A „n o n -in v a siv ” e ljá rá sn a k előnye, hogy nem je le n t veszélyt, k o ck ázato t a b e teg szám ára, nincs sem m iféle kellem etlen vagy k áro s következm énye. A lk alm azásu k során n em jön lé tre közvetlen érintkezés a szervezette], an n a k fu n k ció it n em b efo lyásolja, nem v á lto z ta tja m eg; a vizsg álat term észetes („in situ ”) k ö rü lm én y ek kö zött tö rtén ik , így a k ap o tt érté k objektívebb. Az á lta lu n k alk alm az o tt term ovíziós tech n ik a „n o n -in v a siv ” m ódszer. S zeren csésen m egfelel az ellenőrző és szűrővizsgálatokkal szem ben tá m a sz to tt k ö v etelm é nyeknek: gyors, egyszerű, könnyen kivitelezhető, töm eges v izsg álato k ra alk alm as, sem m iféle veszéllyel nem já r stb. Az em beri szervezetből kilépő in frav ö rö s su g á r zást, e su g árzás v álto zá sait m érjük. Az e célra szerk esztett készülék az in frav ö rö s su g a ra k at lá th a tó fén n y é a la k ítja , s oszcilloszkóp ern y ő re v etíti. E k ép e t m á r ta n u l m án yozhatjuk, sőt a b eren d ezésre ép ített fényképezőgép nyolc színszűrőn k eresztü l sum m ációs k épet készít. Több cég forgalm az term ovíziós k észü lék et (AGA, BOFORS stb.). A N yíregyházi M ezőgazdasági Főiskola R epülőgépvezető In tézetéb en 1981 óta „AGA 680” típ u sú berendezéssel dolgozunk. AZ ALKA LM A ZÁ S LEHETŐSÉGEI A k ísérletek első szakaszában repülőgépvezető h allg ató k n ál v ég eztü n k felm éré seket, szűrővizsgálatokat. A m ódszer alk alm asn a k lá tsz o tt r e jte tt k erin g ési zav aro k (kiserek m egbetegedései, n y ak i főverőér-szűkület, érszűkület, érelm eszesedés stb .); szervi m egbetegedések (pl. lappangó szívelégtelenség); biokém iai válto záso k (anyag csere-problém ák, p ajzsm irigy-rendellenességek, gyógyszerhatások, allerg ia ); vibrációs hatások és r e jte tt idegrendszeri károsodások (re jte tt congenitalis m aiform ációk, vegetatív id egrendszer kezdeti d y sharm óniás állapotai) érzékelésére, k im u tatá sára . Ilyen vizsgálatokról több hazai dokum en táció b an m á r b eszám o ltu n k (GOLENYÁK B.—LUKÁCSKO ZS.). Ügy tű n ik , a k ísé rleti anyagból az idegrendszerre vo natkozó ad a to k a le g é rté kesebbek. E te rü le t érték elése a napi vizsgálatok alkalm áb ó l tú ln y o m ó részt a legszubjektívebb v élem ényekre és ad a to k ra épül. E zért le tt különösen fontos a te rm ő gram m o b jek tív ad ata. Az idegrendszer egészének és m űködésének lényeges része a veg etatív idegrendszer, s éppen e ren d szer ta n u lm án y o zására n y ílo tt így lehetőség. H uzam osabb időn á t (1981—1983) ta n u lm án y o ztu k a repülőgépvezető-jel öltek — és a hallgatói állom ány — egészségi állap o tát, a n n a k v álto zásait (szűrővizsgálatok és k o n trol]m érések alk alm áv a l); a S zabolcs-S zatm ár m egyei K ó rh áz és R endelőintezelben különböző m egbetegedések, így a sp o rtsérü lések d iag n o sztizálásán ak le h e tőségeit; m é rtü k gyakorlórepülés, és rep tech n ik ai kiképzés so rán az em beri sz er vezetre gyakorolt stressz- és vibrációs h a tá so k a t; s tá jék o ztató felm érések et végez tünk a nyíregyházi á llatk ó rh á zb a n az állat-egészségügyi felh aszn álás terü letein . M int speciális k u ta tá si te am ta g ja, lehetőségem volt ergonóm iai v izsg álato k at végezni rak to rv ezető k et káro sító vibrációs h atáso k feltárásá n ál. Ezzel a term ovíziós vizsgálat lehetőségeit m ég távolról sem té rk é p e z tü k fel, csupán n éh á n y te rü lete n , n éhány té m áb a n (betegségcsoportban) v ég eztü n k vizsgá latokat.
45
A m unkavégzés az em beri szervezet any ag cseréjén ek a fokozódásával já r. Az erek k itág u ln ak , a keringés gyorsul. K ülön figyelm et érdem el e h atásm ech an izm u s k ét gyakori összetevőjének, a pszicho-vegetatív és vib ráció s h a tá so k n a k a kérdése. Az em beri szervezetnek nincs érzékelő szerve azo k ra a rezgésekre, am elyek (leg inkább) az e re k fa lá ra h a tn a k (100 Hz.). É rzékeln i csak a rezgések válto zását, gyor su lá sá t tu d ju k . Ezek a rezgések kezdetben jó kö zérzetet okoznak, de m eg h atáro zo tt időn túl — illetv e egy m egadott vibrációs h atás m ennyisége u tá n — a k erin g é st jav ító, anyagcsere-fokozó h a tá s h ely ett ellenkező irá n y ú jelen ség ek et p ro d u k áln ak . R epülőgép-vezetőinknél kiem elt helyen foglalkozunk e pro b lém áv al, a rezgések m u n k a teljesítm é n y t befolyásoló h atása iv al, (akár m in t z a jh a tás, a k á r m in t vibrációs h atás jelentkezik). A felm érések so rán m egkérd ezett idősebb p iló ták is v alam en y n yien e k ét h a tá st em lítették , m in t a m u n k a teljesítm é n y t legerősebben zav aró té nyezőt (az érzelm i m otívum ok, a zuhanások és rárep ü lé sek szorongásos m o tív u m ain kívül). így k e rü lt v izsg álatain k fókuszába a vibráció s h atás vizsgálata. NÉHÁNY K O NK RÉT ESET M éréseket végeztü nk (GOLENYÁK B.—LUKÁCSKÖ ZS.) 1982 októberében a n y ír egyházi rep ü lő téren , ahol D. L .; T. Cs.; és V. P. h allg ató k repülés előtti és különböző ideig ta rtó rep ü lések u tá n i á lla p o tá t v izsgáltuk. A kezeken 10—20 perces repülés u tán m ár k im u ta th a tó volt az in fra vörös sugárzás fokozódása. Az arco n a h arm a d ik , negyedik felszállás u tá n (20—30 perc elteltével) észleltük a su g árzás fokozódását. A kézen a localis, az arcon az egésztest-v ib ráció h a tá s a it rögzítettük. A zt ta p asz taltu k , hogy az oldalsági d ifferen cia az arcon és a kezeken a fiziológiásnál nagyobb. A carotis ren d szerek fu nkcionális szűkülete, m in t lehetőség, a jobb oldalon lehetséges. (E nnek igazolására k o n tro li vizsgálatok, k lin ik ai obszervásió szükséges). A k ísérletek során a lk alm az o tt m erev szárn y ú rep ü lő g ép típ u s 30—35 perces repülés u tá n olyan m eg terh elést okozott, m ely a b ő r infrav ö rö s su g á rz ásá n ak a csökkenését v o n ta m aga után. A vizsgálati anyag bizonyította, hogy a repülőgép-vezetés arcon, kézen és lábakon v alóban infrav ö rö s su g árzásv álto zást p ro d u k ál. A változás a m unkavégzés függvényében először in frav ö rö s sugárzás fokozódásá ban, később az infrav ö rö s sugárzás csökkenésében n y ilv án u l m eg — egészséges em bereken. Más felm érések és klin ik ai vizsgálatok bizo n y ítják , hogy r e jte tt k ó rfo r m ák (neurózisok különböző form ái, érren d szeri betegségek, szívbeteg ségek, gyulladások) esetén a term ogram m u k eltérő a d a to k a t adnak. U gyanebben az évben stressz cs vibrációs expozíciós m érések et v égeztünk a gávavcncsellői m u n k a re p ü lő té re n (GOLENYÁK B.—LU KÁ CSK Ö ZS.). K. A. III. éves rep ü lőgépvezető-hallg ató rep ü lés előtti, és különböző ideig ta rtó repülések u tá n i te rm o g ra m m ja it k észítettü k el és érték eltü k . A következő v áltozásokat jeg y ezh ettü k fel: Az arc te rm o g ra m m ja in a v áltozato sság ellen ére bizonyos szabálysze rűség' fedezhető fel. K ezdetben a sug árzás fokozódott, m ajd m in teg y 30 perc repülési tevékenység u tá n csökkent. O ldalsági e itérést (oldalsági d ifferenciál) észleltünk m á r a kezdeti szakaszban, a jobb oldal hide
46
gebb volt. K o n k ré ta n : a jobb oldali m ediális szem zug és a jobb oldali pofa (zygom aticus táj). 30 perc repülés u tá n egyetlen hidegebb te rü le te t észleltünk, az o rrc sú csot. A hom lokon k o ráb b an jelentkező oldalsági d ifferen cia g y ak o rla tilag m egszűnt. 50 perc rep ü lés u tá n a jobb oldal ism ét hidegebb lett. A kezek infrav ö rö s sugárzása csökkent, m ajd egy ad o tt, azonos szin ten m a ra d t. 1983. fe b ru á r 22-én p ró b am é ré sek e t v égeztünk egy á lta lu n k k o ráb b a n n em h aszn ált készülékkel, az MTA K u tató film „AGA 750”-es készülékével, h elik o p teren, repülési fe la d a t v é g re h a jtá sa közben (LUKÁCSKÖ ZS.—OZSVÁTH B.). Az eddig egyedülálló k ísé rle t so rán az észlelések igen im presszionálók és színesek voltak. S ajnos a kép ek kim erevítése, a term o g ram m o k rö g zítése, a fényképezés nem v olt kivitelezhető. A rep ü lés közben k észít hető színes felvételekhez ugyanis egyéb járu lék o s a lk atrésze k is szü k ségesek, m elyek nem á llta k rendelkezésünkre. 1983. jú n iu s 27—28-án több k u ta tó b evonásával speciális v izsg álato k at k ez d tü n k (BOCZÁN J .; K A R L IN G E R K .; LÁ N G FFY G Y .; LU KÁ CSK Ó ZS ; SZEN TÁ GO TH A Y K.). V alódi repülési provokációs eljárással, pontos b eállításo k k al, az előző évi p ró b ák és tanulságok felhasználásával, először h a jto ttu n k vég re la borató riu m i körülm ények között végzett terh eléses v izsgálatot, rep ü lési fe la d a t v é g le h a jlá sa u tán i ellenőrzéssel — term ovíziós k am erák előtt! A v izsgálatok résztv ev ő je P. Z .; 32 éves repülögépvezető-oktató, és S. J . ; 20 éves h allg ató volt. ÉRTÉKELÉS B izonyított, hogy a vizsgált szem élyeknél a repülés és a repüléssel já ró m eg lel Ívelések su g aizásv álto zást okoztak, s ez a változás in frav ö rö s term ogram m okon rögzíthető, jól m érhető. A repülőgép-vezetéssel já ró te rh e lő kom ponensek közül, úgy tű n ik , a szervezet an y ag csere-fo ly am ataira a vib ráció fejti ki a legnagyobb h atást. A localis és egész test-v ib ráció a vizsgált piló ták esetében jól nyom on követhető v álto záso k at okozott. M érésünk bizonyította, hogy az eg észtest-vibráció egyik fő k a p u ja az ü lő g u mókon, s az ágyéki gerincen keresztül vezet. (A lu m b alis rom bus fokozott in f ra vörös su g á rz ást m u ta to tt több esetben.) A localis v ib rác ió h atáso k a v ég a rterio lá ris ren d szerek te rü lete in v o lta k legkifejezettebben, — illetve a v érrel egyébként rosszul elláto tt te rü letek en , (pl. az u jja k kis ízületein), Ez felveti a n n a k a lehetőségét, hogy a vib ráció s h a tá sk é n t g y ak ran kifejlődő kis-ízületi elváltozások, a rth ro p a tiá k , és R aynaud fenom en jelenségek az úgynevezett vaso ak tív anyagok felszaporodásával, m egjelenésével, ak tiv izáló d ásáv al összefüggenek. ÖSSZEGEZÉS A m unka az em beri szervezetei több irányból terheli, s m indezen túl a m ező gazdasági repülőgép-vezetők napi m u n k á ja sajátos plusz m egterh elések k el is já r.
47
B alesetm egelőzés szem pontjából ajá n lo tt len n e az alk alm asság i v izsg álato k n ál a k lin ik u m b an és a szűrővizsgálatoknál, a p rev e n tív o rv o stu d o m án y b an m ár a lk a l m azott „n o n -in v a siv ” vizsgáló m ódszerek bevezetése. Ilyen eljáráso k az elek tro íiziológiai (EMG, EEG, EDG, EKG), biofizikai (u ltrah an g , infratelevízió) terü letek en az utóbbi években h az án k b a n m á r bevezetésre k erü ltek . E m etodikák közül a te rm o g ra m m e tria az em beri szervezet h ő reg u láeió ján ak a válto zásaib an azon te rü le te t teszi m érhetővé — a k o rá b b a n le írt módon —, m ely eddig igen nehezen v olt hozzáférhető, A k o ráb b a n felso ro lt h atások, a statik u s, cs d in am ikus m unka, a pszicho-vegetatív és vibrációs h atáso k az em b eri szervezetben az erek fa lá b a n levő sim aizom -rendszerben találk o zn ak . É p p en ez az a ren d szer, m ely válto zásain ak m érésére a te rm o g ráfiás m ódszert széles k ö rb en alk alm az h atju k . A m ódszerek ad a p tá ció ja kutatók, szakorvosok, biológusok, rep ü lésirán y ító k fel ad ata. N yíregyházán az utóbbi háro m évben egy ilyen új ad a p tá ció kezdeti, b iztató lépéseit te ttü k meg, szak te rü letü n k ö n nem zetközi téren is első k én t (lásd az egyes évek tudom ányos szakvélem ényeit). K ísérletein k a repülőgép-vezetők p ro b lém áit célozták. Ezen túl azonban — s a já t ta p a sz ta la ta in k b izo n y ítják — szám os te rü lete n , különösen a sp o rt- és ergonó m iai k u ta táso k b an és m u n k á k b an len n e érdem es e tech n ik a ad ta lehetőségeket k i használni.
Nagy L ajos: K am asz
N agy L ajos: N ike
M e z ő g a z d a sá g BOROS LÁSZLÓ:
Adalékok a Szabolcs-Szatmár megyei szőlőkultúra földrajzához Az utóbbi m á sfé l-k ét évtizedben végzett k u ta tó m u n k á k ered m én y ek ép p en S za bolcs-S zatm ár m egye legfontosabb növényi k u ltú rá in a k gazd aság fö ld rajzi v izsgálata, érték elése m egtörtént. Je len dolgozat ezen fo ly am atb a k ív án bekapcsolódni azzal, hogy a d a to k a t szolgáltat a szőlőterm esztés m ú ltjáh o z és jelenéhez, k iin d u ló alap o t szolgálva egy alaposabb feldolgozáshoz.
★ A szőlő fé n y - és m elegkedvelő m érsék elt égövi növény. L eg aláb b 9 °C, és legfel jeb b 21 °C évi átlagos hőm érsék letet igényel. így optim ális term őhelyei a 35—48. szé lességi fokok között a la k u lta k ki, de egyes helyeken (pl. az N S Z K -ban a R a jn a v ö l gyében) az 50°—52°-ig is felhúzódik északra, délen pedig kiseb b -n ag y o b b te rü lete k en m ár a 30—32. fok tá jé k á n is term esztik. A szőlő a hő m ellett a fényv iszo n y o kra is igen érzékeny. É v en te átlag o san leg alább 1950—2000 n apsütéses ó rá t igényel. K ülönösen sok h ő re és fén y re v a n szü k sége n y á r végén és ko ra ősszel, a bogyók érésekor. S zárazság tű rő növény, m ivel hoszszú gyökerei révén jól h asznosítani tu d ja a m élyebb ta la jré te g e k n ed v esség tartalm át. Ezzel m agyarázható, hogy a csap ad ék k al szem ben nem különösebben igényes. U gyan ak k o r k ísérletek, m érési ad a to k b izonyítják, hogy a nedvesebb ta la jú helyeken m a gasabb term éshozam érh ető el, aszályos években pedig célszerű öntözni, m e rt azt m eghálálja. A ta la jja l szem ben nem válogatós: v u lk á n i kőzetek m álad ék ain , különböző le jtő üledékeken, köves n y iro k -, b a rn a erdei, agyagos, hom okos talajo k o n , löszön, fu tó h o mokon eg y a rán t megél, H azánk a m inőségi szőlőterm elő övezet északi h a tá rá n fekszik. A term észeti föld rajzi tényezők kedvezőek a szőlőterm esztés szám ára. A 6—7 hónapos fagym entes id ő szak, a 2900—3300 °C közötti hőösszeg, az ország jelentős részében 1950—2000 ó rát elerő, ill. m eghaladó n a p fé n y tartam, a n n a k kedvező időbeli eloszlása, a jó dom borzati és ta lajad o ttság o k k itű n ő csem ege- és borszőlők term esztését teszik lehetővé. I. A szőlőtermesztés földrajzi feltételei Szabolcs-Szatm ár m egyében S zabolcs-S zatm ár m egye term észeti viszonyai csak részben feleln ek m eg a szőlő szam ára (pl. a m egye évi középhőm érséklete alig h a la d ja m eg a n övény szám ára m i nim álisan szükséges 9 °C-os középértéket), így nem ta rto zik h a z án k m inőségi term ő lajai közé. F ö ld rajzi fekvése és részben dom borzati adottság ai h atáro zz ák m eg sajáto s k im áját (az A lföld leghidegebb telű körzete). N yíregyháza évi k ö zéphőm érséklete
49
(9,8 °C) h a n éhány tizeddel is, de a la tta m arad h íres szőlőterm elő h elyeink 50 éves á tla g á n a k (Eger 10,1 °C, T árcái 10,3 °C, K ecskem ét 10,5 °C). A ja n u á ri k ö zéphőm ér sék let K isv árd án —3,7 °C, T arcalon —2,9 0C, N y íregyházán —2,8 °C, E gerben —2,1 °C, K ecskem éten —1,8 °C. A jú liu si középhőm érsék let 50 év átlag á b an (1901—1950) K is v á rd á n 20,5 °C, N yíregyházán 21,1 °C, E gerben 21,2 °C, T arcalo n 21,6 °C, K ecskem éten 21,9 CC, Pécsen 22,4 °C. A D una—T isza-közének nap fén y g azd ag terü letéh ez képest S zabolcs-S zatm ár évente átlag 50—150 óráv al kevesebb n ap sü tésb en részesül. A m e gye te rü le té n e k szélsőségekre h ajlam o s id ő já rá sa egyes években kedvezően, m áskor kedvezőtlenül befolyásolja nem csak a szőlő- és alm aterm és, han em m ás növényi k u l tú ra m ennyiségét és m inőségét is. N yíregyházán pl. 1946-ban 2288 óra, 1970-ben pedig m indössze 1631 óra v olt a n a p fé n y ta rta m érték e. Ez 1946-ban k iu g ró an jó m inőségű term és elérését te tte lehetővé, 1970-ben pedig jóval átlag a la tt v o lt a szőlő cu k o rfo k ta rtalm a . S zabolcs-S zatm ár m egyében a v u lk a n ik u s ered etű ta rp a i N agyhegy és a b arab ási T ipet-hegy le jtő it kivéve m indenhol h o m o ko n tö rté n ik a szőlő term elése. A d o m b o r zat és a ta la j viszonylagos egyhangúsága folytán lényeges m inőségi különbség nem m u ta th a tó ki a h alv án y a n k ö rü lh a tá ro lh a tó kisebb term ő k ö rzetek között. C supán a ta rp a i, a b ara b ási és a N yíregyháza környéki te rü lete k „p ro d u k á ln a k ” 1—2 cuk o rfo k k al édesebb bogyókat. A jobb m inőség érdekéb en a n yírségi em b er a hom okbuckák o ldalára, azoknak is elsősorban a déli fekvésű le jtő ire igyekezett telep íten i szőlőjét. A rövid, k islejtésű b u ck a o ld a lak azonban k o rán tse m b izto síto ttak olyan kedvező m ikrok lim atik u s feltételeket, m in t am i T o k aj-H eg y alján és m ás hegyvidéki te rü letek en ta p asztalható. K edvezőtlenül befolyásolja a nyírségi borok m inőségét a m egfelelő, állan d ó (11 °C körüli) h ő m érsék letet biztosító érlelő és táro ló pin c ék h iá n y a is. A lak áso k a la tti és k örüli, 1—2 m é terrel a felszín a la tt lévő tá ro ló k nem igazi pincék, nem igazán a lk a l m asak a bor érlelésére, tá ro lásá ra . M árpedig a h áz tá ji és kisegítő gazdaságok tú ln y o m ó része ilyen erősen változó hő m érsék letű helyen tá ro lja a bort. II. Szabolcs-Szatm ár szőlőtermesztése B ár az első írásos dok u m en tu m sz erin t m á r a XIV. század b an m eg jelen t a szőlő Szabolcsban, nagyobb jelentőségre az 1880-as évekig (a nagy filoxéravészig) nem te tt szert. N yíregyháza h a tá rá b a n az első jelentőseb b telep ítés 1790-ben tö rtén t. Az ú r i szék ugyanis ekkor a d o tt engedélyt a későn érkező és ezért kevés földdel rendelkező szlovák telepeseknek, hogy a K áro ly i-b irto k gyenge term ő érték ű , hom okbuckás te rü letein (K istelek) szőlőt telepítsenek. A telep ítő k kedvezm ényekben részesü ltek : „Aki szőlőt fog telepíteni a dato p resen tiu m 6 esztendőkig sem m in em ű kilenceddel, vagy m ás adózással nem fog te rh e lte tn i, szabadon m u stjá t vagy b o rát m inden h ír és ad ó zás nélk ü l ak á rh o v á v ih e ti.” (SIMKÓ GY. 1910.) FÉNYES ELEK 1847-ben m egjelent „M agyarország le írá sa ” c. m u n k á jáb a n em lítést tesz a nyírségi b o rokról: . . . Szőlős k e rte k m ind a nyírségben, m ind a m ezőségben ta lá lta tn a k , de ezek közönséges gyenge b o rt tere m n ek .” FÉNYES E. (1851) egy m ásik m u n k á jáb a n 15 nyírségi település (Búj, B üdszentm ihály, G áva, Gebe, H odász, K án to rján o si, M érk, N agyvarsány, N yíregyháza, N y ír k árász, N yírvasvári, Ó fehértó, Őr, Rohod és Válla.j) esetében tesz em lítést szőlőter m esztésről. A tizenöt közül ötnek közli a te rm ő terü le t n ag y ság át is: N yíregyháza 322 kh ( = 185 h ek tár), B új 200 kh ( = 115 ha), G áv a 83 kh (— 47 ha), N y írk árász 78 kh 44 ha), N y írv asv ári 22 kh ( = 12 ha) szőlővel ren d e lk ez ett 1850-ben. Össze sen te h á t 705 kh (— 404 ha) szőlőről van k o n k rét és hiteles a d a tu n k ebből az időből.
50
A többi falu esetében csak u ta lá st tesz Fényes. Pl. B ü d szen tm ih ály ró l ezt o lv a sh at ju k : „G azdag h a tá ra ro p p a n t k iterjed ésű , s igen szép b ú zát te re m ; ré tje sok: legelője pedig több ezer h o ld a k ra te rjed , de egy részét az árvizek já rjá k , posványos ereiben n á d a t bőséggel v á g h a t; szőlőskerteket m ivel s T o k ajra sok k en y e ret szokott h o rd a n i.” Ö fehértóról csak en n y it ír: „Sok ré tje és n ád ja, szőlőskertje, gyönyörű erd e je.” V áilajon m á r erősen e lte rje d t le h ete tt a szőlő, m e rt ez olvasható ró la: „ H a tá ra nag y részt hom ok, d e a lakosok szorgalm a u tá n term ék en y , m ind en g azd án ak v an egy szakasz erd eje s szőlője a hom okdom bokon.” Az 1880-as évek d erek án történelm i borvid ék ein k en h atalm as k á ro k a t okozott a filoxéra. A N yírséget övező híres b o rvidékek (Tokaj, U ngvár, Beregszász, S zinyérv ára lja) gazdaságai is elp u sztu ltak . E kkor k e rü lt előtérbe a nyírségi hom ok fokozot tab b b etelepítése a filo x éráv al szem ben ellenálló am erik ai alan n y al. Az ad d ig te lje sen elhanyagolt, siv á r hom okterületek, futóhom okbuckák, sovány juhlegelők helyén rövid idő a la tt virágzó szőlőtelepek létesültek. E bben a gazdasági és k u ltú rm u n k á b a n túlnyom ó részt az intelligensebb nagy- és középbirtokos osztály v itte a vezető szere pet. A legszebb szőlőtelepek ekkor gróf K árolyi T ibor k án to rján o si, gróf M ajláth József ófehértói, pazonyi, sóstói, nyíregyházi, C sanok Já n o s ú jfeh értó i, L ip tay Jen ő pazonyi, Ü jfalussy E nd re m á rto n fa lv ai telepei voltak. 1895-ben S zabolcs-S zatm ár m egye mai te rü le té n m á r 119 településen folyt szőlő term elés (ebből 98 szabolcsi, 21 szatm ári). K iem elkedő szerep et já tsz o tt N yíregyháza. 310 h ek táro n term esz tették az értékes növényt, s m ellette v o lt még 29 h a p arlag sző lője is. N yíregyházán kív ü l S zabolcsban em lítést érdem el m ég O ros (201 ha), Ű jfeh értó (148 ha), K iskálló (151 ha), K ótaj (97 ha), P azony (92 ha), Ö feh értó (84 ha), N ap kor (75 ha), K állósem jén (64 ha), K em ecse (59 ha), M ándok (55 ha), G y u lah áza (54 ha), A pagy (51 ha), N y írb áto r (51 ha), Nyíraclony (47 ha), S zen tm ih ály (46 ha) és N agy kalló (40 ha) szőlőkultúrája. Szabolcs össz-lerm ő terü lete 2854 h a v o lt ekkor. F eltűnő, hogy a m ú lt század utolsó évtizedében a Mezőség falv a ib an a k ed v ező t len ad ottságok ellen ére szám ottevő te rü le te t foglalt el a szőlő (Szentm ihály 46 ha, T iszaeszlár 37 ha, T iszabüd 29 ha, T iszadob 23 ha, T iszalök 18 ha, T iszad ad a 9 ha). S zatm ári részeken a 380 ha szőlőből K án to rján o si h a tá rá b a n 98 h a díszlett. Je le n tő sebb term őhelyek v o lta k még V állaj (37 ha), M érk (31 ha), N y írv asv ári (29 ha), N yírcsaholy és Fény (25—25 ha), G ebe (21 ha), F á b iá n h áz a (18 ha). Az in tenzíven m ű v elt szőlők m ellett 1895-ben több m in t 650 ha te rü le te t fo g laltak el az ún. szőlőparlagok (elöregedett, foghíjas tőkeállom án n y al, részben vagy egyál talán nem m űvelt földek). Ezek felú jítása, ill. az új telep ítések fo ly am ato san h a la d tak. A telepítés m é rték ét KEM ÉNY GY., v a la m in t a KSH a d a ta i a la p já n tu d ju k nyo mon követni. KEMÉNY GY. (1913) sz erin t a szőlőültetvények n ag ysága az 1895. évi 4900 k atasz trális holdról ( = 2818 ha) 1912-re 12 379 k h -ra (— 7122 ha) növekedett. A növekedés m é rték e te h á t igen figyelem rem éltó (4304 ha), különösen akkor, ha figye lem be vesszük, hogy a telepítésekkel egy időben a régi tőkéket, ü lte tv é n y ek e t k iv á g tak, m i v e l ...... te rm ése nem érd em elte meg a rá fo rd íto tt m u n k á t s a h írh e d t sav an y ú nyíri v in k ó t inkább ecetágynak és ven d ég riasztó n ak ta rto ttá k , m in t kellem es és h asz nos fogyasztási cik k n ek ” (KEMÉNY GY. 1913). A „ny íri v in k ó t” term ő régi fa jtá k helyébe lépő, jobb m inőséget adó új szőlők, továbbá a szak szerű b b kezelés ere d m é nyek én t jövedelm ezővé v á lt a szőlővel való foglalkozás. Ez érző d ö tt a te rm ő terü le t n ag yságrendi válto zásáb an is. A KSH ad atai szerin t (am ely nem egyezik KEMÉNY ( , Y. ad ataival) 1895-ben 3884 ha, 1913-ban 6530 ha te rü lete n folyt a m egye te rü lete n szőlőm űvelés. Az eltérő ad a to k egyrészről a szőlőterület értelm ezéséből (még te rm ő re nem fo rd u lt fiatal telepítés és a term ő szőlő külön, vagy eg y ü tt való kezelése) crcd -
51
nek, m ásrészről a telepítésekkel p árh u zam o san vég b em en t öreg szőlők szan álásáv al m agyarázható. F eyér P. (1970) 10 000 kh ( = 5754 ha) ú j telep ítésrő l tesz em lítést, am ely re több helyen jellem ző a gyüm ölcsköztes. Az 1911-es évben 320 000 hl m ust term ésrő l beszélnek az adatok, h o ld a n k én t 20 hl-es, jó n ak m o ndható átlaggal. 1912ben 65 289 hl m u st te rm ett, am iből 58 766 hl bor fo rro tt ki. E kkor a h o ld an k én ti átlag m a r jóval kevesebb, m indössze 5 hl volt. A századforduló tá já n v égbem ent telepítések b en elsősorban N yíregyháza és a nagyobb települések (K isvárda, N yírb áto r, N agykálló) jeleskedtek, „városok k ö rn y é kén a szőlőlelepek pom pás ü d ü lő - és n y araló h ely ek k é ala k u ln a k á t” . . . „N yíregyháza v asú t m enti része csupa szőlőterület. K isv á rd á n az 1896-ban lé te síte tt E rzsébet-szőlő1. táblázat SZA BOLCS-SZA TM Á R MEGYE FÖLD TERÜ LETÉN EK MEGOSZLÁSA M ŰVELÉSI Á G AK SZE R IN T Év
Szántó
K e r t+ gyüm.
1895* 1913* 1935 1950 1960 1970 1979
63,6 77,0 75,3 72,1 67,4 57,3 53,0
0,8 0,8 1,1 1,9 3,8 7,7 9,0
(%-BAN)
Szőlő
Rét
Legelő
Erdő
0,7 1,1 1,1 1,3 1,1 1,5 1,0
10.6 5,6 5,7 5,4 4,0 3,6
8,6 6,1 7,4 7,0 8,7 7,6
5,4 3,7 4,1 4,9 7,0 13,2 15,1
12,1
M űv. N ádas T erm ő a ló lk iv 0,9 0,1 0,0 0,2 0,1 0,1 0,2
90,5 94,4 94,7 92,8 92,1 91.0 90,4
9,4 5,6 5,3 7,2 7,9 9,0 9,6
* = a m ai m egye te rü le té re v o n atkoznak telep több m in t 600 kát. h o ld a t elfoglal s bővítése n ap ró l n a p ra fo ly am atb an v a n ” (KEMÉNY GY. 1913). E kkor a legelterjedtebb fa jo k az olaszrizling, kadarka, m éze s fehér, f u r m in t (borszőlő) és a chasselas (csemege). A m eg növekedett term ésm en n y i ség értékesítési gondokat okozott. A nagyobb lélekszám ú v áro so k h ián y a, ill. a m ás tá ja k v áro sa itó l való nagyobb táv o lság m ia tt nehéz v o lt p iaco t találn i. 1909-ben pl. m indössze 81 400 kg csem egeszőlőt tu d ta k érték esíten i, k ilo g ram m o n k én t 24—30 fillé res áron. K eveset fizettek a borszőlőért is. A le szű rt m u sto t álta lá b a n , te k in te t n él k ül a szőlőfajokra, 16—18 fillé ré rt á ru síto ttá k , m íg a k ife jte tt bor literen k é n ti á ra a legkedvezőbb viszonyok között sem érte el a 70—80 fillé rt (KEMÉNY GY.). U g y an ekkor a napi m u n k a b érek a következőképpen a la k u lta k : k a p á lá sé rt a férfiak 190, a nők 143, n y itá sé rt és fed é sért 171 (ill. 120), kötö zésért 173 (138), p erm etezésért 261 (155), sz ü re telésé rt 155 (116), m etszésért 246 fillé rt k ap tak . Ö sszeh aso n lításk én t é rd e mes m egem líteni, hogy egy férfi kaszálással nap i 170 fillé rt k eresett, a ra tá s é rt 326, csépléscrt pedig 250 fillé r v o lt a fizetség. A jobb term elési és érték esítési lehetőség érdekében a V árm egyei G azdasági Egyesület 1911-ben felv e tette a borterm elő és érték esítő szövetkezet a la p ítá sá n a k k é r dését, to v á b b á pincék ép ítésére te tt ja v aslato t. A m egvalósítása azonban ren d k ív ü l v o n ta to tta n tö rté n t. Az 1924/1925-ös összeírás sz erin t S zabolcs-S zatm árb an m ár 137 településen, öszszesen 6859 ha te rü le te n te rm e lte k szőlőt. Ez az ö sszterü letü k 1,53%-át jelen tette, s egy-egy fa lu ra átlagosan 50 h a szőlő ju to tt!
52
2. táblázat SZABOLCS-SZATM ÁR MEGYE LEGFONTOSABB SZŐLŐTERM ELŐ TELEPÜ LÉSEI 1924/1925-BEN (MÁRTON B. A DATAI A L A PJÁ N ) A település neve 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.
N yíregyháza Ü jfeh értó N yírpazony K isv árd a Oros N apkor N y írb áto r K iskálló K ótaj B alkány K án to rján o si F ényeslitke K em ecse A pagy
Ebből szőlő
Összes fö ld te rü le t
ha
26 811 15 737 2 763 3 586 7 197 3 825 8 224 807 3 089 9 001 5 033 2 502 3 899 2 863
398 355 321 237 236 227 179 171 145 130 124 120 110 108
% 1,48 2,25 11,61 6,60 3,27 5,93 1,48 21,18 4,69 1,44 2,46 4,79 2,82 3,77
Jelen tő s szőlőterm őhelyek v o lta k m ég: A narcs (86 ha, az ö sszterü let 5,01%-a), B üdszentm ihály (92 ha, 0,98%), K állósem jén (98 ha, 1,82%), M érk (86 ha, 1,84%), N yírbogát (86 ha, 1,55%), Szakoly (80 ha, 1,94%), V állaj (80 ha, 1,07%), to v áb b i 52 falu b an 20—79 h e k tá r nagyságú te rü le te n te rm e lte k (1. sz. m elléklet). 1890— 1925 között három jelentősebb te rm őkörze t alakult ki. 1. Nyíregyháza és a várostól keletre, észak k eletre lévő n éh án y község (pl. O ros, N ap k o r, N yírpazony, Kótaj, Sényő, A pagy, Ü jfehértó). 2, Kisvárda kö rn yé ke (A narcs, Fényeslitke, Tuzsár, A jak, N yírlövő, Jéke). 3. A m egye déli része, N y írb áto r és v id é k e (Szakoly, P iricse, K isléta, P ócspetri, M áriapócs, N yírgyulaj). A Tisza—K raszn a von alátó l keletre, a B ereg -S zatm ári-sík ság te rü leté n csupán Tarpa és Barabás te rü le té n foglalkoztak b orterm eléssel (1. és 2, áb ra). Ezen k ét te le pülés a h ajd an i egyik beregi szőlőterm elő körzet (Beregszász, M ezőkaszony, Z áp szony, M uzsaj, Bene) n y u g ati elvégződése. Ebben a körzetben ap ró ro m v u lk án o k le j tőin folyik a term elés. Az I. v ilá g h áb o rú u tá n i évtizedek kedvezőtlen gazdálkodási és érték esítési felté telei k áro san h a to lta k a m egye b o rg az d asá g aira is. N agyobb fellen d ü lés csupán a felszab ad ulás u tá n in d u lt m eg (1. és 3. táblázat). III. A m egye szőlőterm esztése a felszabadulás után A fö ldosztást követően előbb gom bam ódra szap o ro d tak a n éh á n y száz négyszög öles kis szőlőparcellák, m ajd az ötvenes évek m ásodik felétől a nagyüzem i tá b lá k (3. táblázat). 3. táblázat A SZŐ LŐ TERÜ LET A LAK U LÁ SA SZA BOLCS-SZA TM Á R MEGYÉBEN (HEKTÁRBAN) 1895: 1913: 1935: 1950: 1955:
3884 6530 6530 7497 5807
1960: 1965: 1970: 1972: 1980:
6206 9846 9541 9351 5218
53
1949-ben a l l 330 ha szőlőterület 5% -a (952 ha) jó, 72% -a (8120 ha) közepes, 23% -a (2664 ha) rossz állap o tú volt. 42% -ában (4783 ha) a tőkék 30 éven felüliek v o l tak , am i k áro san befolyásolta elsősorban a te rm és m ennyiségét. A gépi m űvelésre 100% -osan alk alm as szőlőterület állo m á n y án a k 43% -a am erik ai d ire k tte rm ő alan y v o lt ebben az időben (FEYÉR P. 1970). 1950 u tá n az átm en eti te rü letcsö k k en ést az egyéni gazdaságok m egszűnése, tag o sítása okozta. A m e g ala k u lt term előszövetkezetek a kezdeti években nem v o lta k m eg felelően felkészülve ezen m unkaigényes növény term esztésére. A te rm ő te rü le t csök k en ését fokozta a kiöregedett, lero m lo tt szőlők kivágása. H ely ü k re ren d sz erin t a lm á t te lep ítettek . A z ötvenes é v e k m ásodik felében in d u lt m eg d in a m ik u sa b b a n a n agy ü ze m i táblák kialakulása. 1955-höz viszonyítva 1960-ra 399 h a -ra l, 1965-re 4039 h a -ra l n ö v ek ed ett a szőlő te rü lete. 1965 u tá n először egy lassú, m ajd fokozatosan felg y o rsu lt ú ja b b te rü le ti csökkenés in d u lt el, am ely n a p ja in k ig ta r t (3. tá b lázat). Szám os oka közül az alm a té rh ó d ításá t, a nem m egfelelő m inőséget, az érték esítési, táro lási n e hézségeket, az erősen ingadozó term ésm ennyiséget és az alacsony jövedelm ezőséget kell m egem líteni. Több helyen a szakem ber- és a m u n k aerő h ián y is szerepet játszik a v isszaszorulásában. 1975-ben a m egye 161 településén te rm esz tettek k isebb-nagyobb te rü lete n szőlőt (4. tá b lá z a t és 3., 4. ábra). A te rm ő te rü le t csökkenésére jellem ző, hogy am íg 1975-ben m ég 22 település re n d elk ezett 100 ha fele tti ü ltetv én n y el, addig 1980-ban m ár csak 10 (4. tá b lá z a t és 5., 6. áb ra). Az 50—100 ha te rü le te n gazdálkodó falv a k szám a 1975-től kilenccel esett viszsza. T eljesen m egszűnt a szőlőterm esztés G yőrteleken, N agyecseden, P orcsalm án, T iborszálláson, T yúkodon, K ocsordon, T ím áron, M árokpapin, Rozsályon és még 10 olyan helyen, ahol k o ráb b a n is csak 1—2 h e k tá rt foglalt el. Azonos szin ten m a ra d t Póes4. táblázat SZA BOLCS-SZA TM Á R MEGYE LEGFONTOSABB SZŐLŐTERMELŐ TELEPÜ LÉSEI
N yíregyháza N y írb áto r K isv árda Ű jfehértó N ap k or N yírlugos F áb iá n h áz a B alkány Nagy kalló K állósem jén Bököny N yírbogát N y írb éltek N y írm ada K án to rjá n o si P ó csp etri N yírgelse M érk N yírm eggyes A jak K em ecse Szakoly
54
1980
1975
T elepülés ha
%
ha
%
337 241 153 347 225 207 191 189 189 144 141 129 123 120 119 114 109 109 107 104 103 102
1,85 3,01 4,26 2,46 6.00 3,54 7,02 2,10 2,75 2,64 3,96 2,32 1,97 3,09 2,84 4,32 3,94 4,34 3,70 4,20 2,64 2,46
327 152 111 151 68 150 24 84 81 114 117 101 121 42 73 113 74 24 76 78 41 74
1,19 2,27 3,09 1,07 1,81 2,50 0,98 0,90 1,18 2,09 3,29 1,82 1,94 1,08 1,74 4,28 2,68 0,95 2,63 3,15 1,05 1,78
Összes 1975—1980 különbsége fö ld te rü le t ha h a (1980) — 10 — 89 — 42 — 196 — 157 — 57 — 167 — 105 — 108 — 30 — 24 — 28 — 2 — 78 — 46 — 1 — 35 — 85 — 31 — 26 — 62 — 28
27 456 6 671 3 587 14 088 3 749 5 838 2 720 8 999 6 859 5 452 3 554 5 548 6 217 3 873 4 179 2 636 2 761 2 508 ' 2 886 2 475 3 901 4 144
p etrin (114 ha), B alsán (15 ha), Besenyődön (17 ha), N y írtu rá n (32 ha), L övőpetrin (30 ha), B arabáson (81 ha), Ilken (29 ha), és B eregsurány b an (8 ha). N övekedés csu pán A pagyon v olt tap asztalh ató , ott is je len ték telen m érték b en (62-ről 64 h a -ra em el kedett). A já rá so k közül a nyíregyházi és a n y írb áto ri term elése em elk ed ik ki, m íg a S zatm ár-B eregi-síkságon lévő vásáro sn am én y i és különösen a feh é rg y a rm a ti te rm e lése je len ték telen (5. táblázat). 5. táblázat A SZŐ LŐ TERÜ LET A LAK U LÁ SA JÁ RÁ SO N K ÉN T ÉS V Á ROSONKÉNT Já rá s 'város N yírbátori M átészalkai N yíregyházi K isvárdai V ásárosnam ényi F eh érg y arm ati N yíregyháza város K isvárda város N yírbátor város V ásárosnam ény város M átészalka város
A szőlőterm elő helyek ossz. földterü lete (ha) 85 852 64 283 164 020 67 035 37 636 15 289 27 456 3 587 6 671 6 522 4 122
Ebből szőlő 1975 ha 2068 1108 2528 1162 445 18 337 153 241 44 73
1980 %
ha
%
2,40 1,72 1,54 1,73 1,18 0,11 1,22 2,26 3,61 0,67 1,77
1424 528 1440 842 316 1 327 111 152 33 44
1,65 0,82 0,87 1,25 0,83 0,00 1.19 3,09 2,27 0,50 1,06
IV. A szőlőtermelés társadalm i sze ktoronké nti megoszlása A m egye te rü leté n m in d h á ro m alap v ető tá rsa d a lm i szek to rb an fo glalkoznak sző lőterm eléssel. Vezető szerepet a szövetkezeti m ezőgazdaság játszik , d e m ás term elési ágazatokkal ellen tétb en fontos szerepük v an az egyéni és kisegítő g azdaságoknak is. Az állam i gazdaságok m ás jellegű p ro filju k m ia tt viszonylag kis te rü lete n foglalkoz n ak szőlővel (6. táblázat). A 6. tá b láz atb ó l k id e rü l, hogy 1971—1975. évek átlag á b an a szőlők 64% -a a szö vetkezeti gazdaságok, 30,1% -a a kisegítő és egyéni gazdaságok, 5,9% -a pedig állam i gazdaságok tu la jd o n á b a n voltak. 1979-ben a szövetkezeti gazdaságok részesedése 68,1, az egyéni és kisegítő gazdaságoké 26,1%, az állam i gazdaságoké pedig 5,8%. 1980-ban a term ésm ennyiség 63,2% -át a szövetkezeti gazdaságok (ezen belül az m gtsz-ek közös gazdaságai 4,5%), 31,6% -át a kisegítő és egyéni gazdaságok, 52% -át az állam i gazdaságok adták. A borszőlő te rm ő terü le tén e k és m ennyiségének csökkenésével ellen tétb e n a cse megeszőlő term ésm ennyisége h a lassan is, d e növekvő te n d en c iát m u tat. Főleg a k e r tekben és a h áz ak u d v a rá n lu g a sk én t term esztik. Becslések sz erin t 1977-ben 2560, 1979-ben 2650 t v olt a leszü retelt m ennyiség. N yíregyháza piaci felh o zatala 1970-ben 18,1, 1975-ben 28,5, 1979-ben 35,1 to n n a v olt (BIBITY T. 1980). V. A te rm esztett fa jtá k A b o rv idékek sz ő lő fa jtá it a 133 074/1936. sz. és a 2 100 800/941. FM sz. ren d e let h a tá ro zta meg. E szerin t a nyírségi borvidéken az olaszrizling, köv id in k a, izsáki s á rfe hér, piros szlankam enka, K ecskem ét virága, m ézesfehér, ezerjó, zöldszilváni, szerém i zöld, leányka, zöld és piros veltelin i, rakszölő, b á n á ti rizling, cirfan d li, fu rm in t, ka-
55
6'. táblázat A SZŐLŐTERM ELÉS A L A K U LÁ SA TÁ RSAD A LM I SZEK TO RO K SZER IN T (HA-BAN) T ársad alm i szektor
1971—1975 évek átlaga 1*
Á llam i v állalato k és k öltségvetési szervek Ebből áll. gazdaságok, k o m binátok Szövetkezeti mg. Ebből mg. tsz-ek közös gazdaságai K isegítő és egyéni gazdaságok ÖSSZESEN:
1977.
2*
1979.
1978.
1*
2*
1*
2*
1*
2*
536
483
365
231
346
296
405
343
482 5848
440 5656
278 4760
231 4492
227 4633
223 4407
222 4507
201 4082
1562
1390
1164
901
1051
827
1567
1567
2755
2755
2279 7002
2429
1567
1567
8894
2279 7404
2429
9139
7408
7132
6479
5992
1* ■= összes te rü let 2* = ebből term ő 7. táblázat A SZŐLŐTERM ELÉS M ENNYISÉGE (TONNÁBAN) T ársa d alm i szektor All. v állalato k és költségvetési szervek E bből: áll. gazdaságok, k o m binátok Szövetkezeti mezőgazd. E bből mg. tsz-ek közös gazdaságai K isegítő és egyéni gazdaságok ÖSSZESEN:
1971—1975 évek átlag a
1977
1978
1979
1766
1020
556
640
1763 11980
1020 8735
468 6897
371 7770
1892 6797
1220 5235
528 4684
560 3891
20543
14990
12137
12301
d ark a , k ékfrankos, Csabagyöngye, szőlőskertek k irály n ő je, M ath iász Já n o sn é m usko tály, ottonel m uskotály, chasselas-félék, Cegléd szépe, E rzsébet k irály n é em léke, A fuz Ali v o lt term eszth ető 1959-ig. Az 1959. évi 23. tv r. sz erin t S zabolcs-S zatm ár m egyéből Nyíregyháza város sóstó hegyi része és N ap k o r a „ borvidékbe n e m sorolt jó b o rte rm ő h ely ek” cso p o rtjáb a le tt besorolva az ezerjó, m ézesfehér, olaszrizling és bánáti rizling ja v aso lt fa jtá k k a l. B a ra b á s körn y ék én ek a fu rm in t, h árslevelű, olaszrizling és b á n á ti rizlin g a ja v aso lt f a j tá i (FEYÉR P. 1970).V I. VI. A term és értékesítése és tárolása * A leszü retelt te rm é st a m egye nagyüzem i gazdaságai kevés kiv ételtő l eltek in tv e teljes egészében az E ger—M á tra -v id ék i B o rk o m b in át Szabolcs m egyei ü zem ének a d já k el szőlő fo rm á já b an . Az egyéni és kisegítő gazdaságok te rm ésü k nagyobb részét
56
u g y an csak az E ger—M á tra -v id ék i B o rk o m b in átn ál érték esítik . K isebb részét szabad p iaco n a d já k el, ill. s a já t fo gyasztásra h a sz n á ljá k fel. A b o rk o m b in á t az id ő járástó l, a term éstő l függően év en te 1000—4000 t szőlőt v á sárol fel a nyíregyháza-sóstóhegyi, ill. a n a p k o ri telepén. A szőlőbogyókat Sóstóhegyen egy 200 000 kg/óra k ap a citású présgépsor dolgozza fel. Sóstóhegyen a pincében, v a la m in t a v asb eto n és m ű an y ag ta rtá ly o k b a n m egkö zelítően 20 ezer hl, N apkoron 7 ezer hl, T iszadobon 4 ezer h l m ustot, ill. b o rt tu d tá ro ln i a b o rko m b in át. V III. összegzés S zabolcs-S zatm ár m egye te rü le te term észeti fö ld rajzi ad o ttság ai fo ly tán m inőségi, ex p o rtk ép es b o r te rm elé sére nem alkalm as. A kis reliefen e rg iá jú , jó részt h o m okbuc kás te rü le t csak belföldi fogyasztásra szánt, kom m ersz b o r elő állítá sára n y ú jt leh ető séget. Ez alól csupán N yíregyháza—N ap k o r környéke, v a la m in t B a ra b ás és T arp a k i vétel. Az előbbiek a jó b o rterm ő helyek k ateg ó riájáb a ta rto zn ak . T a rp á n és B a ra b á son zam atos asztali borok terem nek. Jó v a l kedvezőbbek a csem egeszőlő sz ám á ra a term elési és érté k esítési feltételek. A több m int 100 ezer lakosú N yíregyháza és m ás v áro so k biztos p iaco t k ín á ln ak a szabolcsi csem egeszőlőnek. T erm elésére n em csa k a hétvégi k erte k b en , a k isterm elő k nek, h an em a nagyüzem eknek is érdem es lenne nagyobb gondot fo rd ítan i.
IRODALOM , F O R R Á SO K 1. BORSY Z O L T Á N : A N y írsé g te rm é s z e ti fö ld ra jz a . A k a d é m ia i K iadó, B p . 1961. 2. BOROVSZK Y SAM U ( s z e r k .) : S zab o lcs v á rm e g y e . B p. 1900. 3. BOROS L Á SZ L Ó : N y íre g y h á z a m e z ő g azd a ság a. B e sse n y e i G y ö rg y T a n á rk é p z ő F ő isk o la A c ta -ja , 1930. 4. CSERVENYÁK L Á SZ L Ó : N y íre g y h á z a ö rö k v á llsá g a . N y íre g y h á z a . 1969. 5. FEY ER P IR O S K A : S ző lő - és b o r g a z d a s á g u n k tö r té n e ti a la p ja i. A k a d é m ia i K iad ó , B p. 1970. C. FÉN Y ES E L E K : M a g y a ro rsz á g le ír á s a I —II. P e st, 1847. 7. FÉN Y ES E L E K : M a g y a ro rsz á g g e o g ra p h ia i s z ó tá ra . P e st, 1851. 9. f r i s n y A k S Á N D O R : S z a b o lc s -S z a tm á r m eg y e fö ld ra jz i o lv a s ó k ö n y v I—II. N y íre g y h á z a , 1975, 1979. 9. G I.A TZ GYÖRGYNÉ szó b eli k ö zlése. 10. H Ű N E K EM IL ( s z e r k .) : N y íre g y h á z a é s S zab o lcs v á rm e g y e k ö zség ei. M a g y a r V á ro so k M o n o g r á fiá ja , B p. 1931. 11. KATO N A JÓ Z S E F —DÖM ÖTÖR JÓ Z S E F : M a g y a r b o ro k , b o rv id é k e k . B p . 1963. 12. K E LE TI K A R O LY : M a g y a ro rsz á g sz ő lé sz e ti s ta tis z tik á ja 1860—73. B p . 1975. 13. KEM ÉNY G Y Ö R G Y : S zab o lcs v á rm e g y e g a z d a s á g fö ld ra jz i m o n o g rá fiá ja . B p, 1913. 14. KORM ÁNY G Y U L A : N y íre g y h á z a é g h a jla ta , A cta A c a d e m ia e N y íre g y h á z ie n s is 1980. 13. KUKNYO JÁ N O S : A S z a b o lc s -S z a tm á r m e g y e i a lm a le rm e lé s tö r té n e ti k ia la k u lá s a , te rü le ti k é rd é se i. N y íre g y h á z a . 1975. 10. MARTON R É L A : A N y írsé g h e ly sé g e i. D e b re c e n , 1929. 17. M ARTON BE l A : A N y írsé g m e z ő g a z d a sá g i é le te . A d e b r e c e n i T isza I s tv á n T u d o m á n y o s T á r s a s á g H o n ism e rte tő B iz o tts á g á n a k K ia d v á n y a i. D eb recen . 10. M ező g azd aság i S ta tis z tik a i A d a tg y ű jte m é n y 1870—1970. K SH , B p. 1972. l'i. P A T A I Á R P Á D : A z alfö ld i b o rv id é k v á z la to s tö r té n e te . B p . 1900. 20. RACZ SÁ N D O R : S z ő lő te le p íté s h o m o k te rU le te n . K a ssa , 1890. 21. SIM KÖ G Y U LA : N y íre g y h á z a ta n y á in a k te le p ü lé s e . F ö ld ra jz i K ö z le m é n y e k , 1910. S z a b o lc s -S z a tm á r m eg y e s ta tis z tik a i é v k ö n y v e . 1965—1979. 23. SZILA G Y I IM RE (s z e rk .): N y íre g y h á z a e lő b b re lé p . N y íre g y h á z a , 1977.
57
1. sz. m ellék let A 20—79 HA SZŐ LŐ TERÜ LETTEL RENDELKEZŐ SZA BOLCS-SZA TM Á R MEGYEI KÖZSÉGEK (1924,1925-BEN)
Település D em ecser M ándok N yírbogdány T uzsér N y írvasvári N yírgyulaj N y írkárász G y ulaháza D om brád Bököny Nagydobos N y írbéltek N yírcsaholy Penészlek N yírlugos K ékese M áriapócs T ornyospálca V ásárosnam ény
F ö ld terü le t (ha) 78 74 68 66 62 ül 61 59 55 54 50 48 48 47 44 42 39 38 34
2. sz. m elléklet A SZŐLŐTERM ESZTÉS A LAK U LÁ SA NÉHÁNY SZABOLCS-SZATM ÁR MEGYEI TELEPÜ LÉSEN (1975—1980-BAN) S zőlőterület (ha-ban) Település N agydobos K isléta F ényeslitke T ornyospálca N yírcsaholy N yírgyulaj N y írvasvári D em ecser P iriose Ponészlek N yírderzs É rp a ta k N y írtelek V aja M áriapócs A narcs R akam az N yírpilis
58
1975
1980
95 91 91 88 88 88 87 84 80 80 74 72 72 62 62 57 57 55
71 84 72 40 48 77 36 41 22 48 29 26 11 42 51 28 3 20
1,
áb ra : S zabolcs-Szatm ár m egye szőlőte rü lete településenként 1925-ben
2. á b ra : A szőlő részesedési ará n y a (% bán) S zabolcs-S zatm ár m egye te lep ü lé sein 1925-ben (M árton Béla ad atai a la p ján )
3. á b ra : A szőlőterület alak u lá sa 1975ben (h ek tárb an , a KSH ad a ta i alap já n )
i . á b ra : A szőlő részesedési ará n y a 1975ben (ü o-ban)
59
5. á b ra : A m egye szőlőterületének te le p ü lé sen k é n ti alak u lá sa 1980-ban
6. áb ra : A sző lő terü let részesedési a r á n ya 1980-ban
7. á b ra : A szőlő terület alak u lá sa já r á sonként és v árosonként 1980-ban
8. á b ra : A T iszan ag y falu —V askapu h a tá rá b a n lévő h om okdűne földhasznosí tása 1980-ban. 1 = term ő szőlő, 2 = nem term ő, fiatal telep ítés, 3 = öreg, foghí ja s tő keállom ány, 4 — szántóföld, 5 zöldségeskert, (í = gyüm ölcsfa
60
SZABÓ SAROLTA:
A Nyírség szőlőkultúrájáról A N yírség M agyarország m ásodik legnagyobb fu tó h o m o k -terü lete. K ö rü lh a tá rolása, falv ai sz ám á n ak m eg állap ítása nehéz, m e rt a különböző le íráso k b a n igen e l telő ad ato k álln ak ren delkezésünkre. M árton Béla, ak i m u n k á ib an b eh a tó a n fo g lal kozott e terü lette l, m aga is eltérő ad a to k a t közölt: a N yírség m ezőgazdasági életéb en 5540 k m ?- t ír,i a N yírség helységeinek le írásá b an 4825 k m 2- t tesz k i a N yírség te rü lete, am elyen 158 település ta lá lh a tó .2 Ide tarto zó n ak v ette a rétközi, h a jd ú v á ro si te le p ü léseket és a beregi részről is n éh á n y falut. E lfogadva a N yírséggel foglalkozó n ép ra jzi m u n k á k ad a ta it, a N yírség fö ld rajzi h a tá ra i a következők,3 északon a R étköz és Bodrogköz, k eleten a S zatm ár-b ereg i sík ság, az E csedi-láp, d élkeleten az É rm ellék, délen a K örösök v idéke, n y u g ato n a H a j dúság. A N yírség te rü le té n e k nagy része Szabolcs m egyére esik, egy része átn y ú lik szatm ári, h ajd ú ság i és b ih a ri te rü le te k re is. A to v áb b iak b an azonban a könnyebb szám íthatóság k ed v é ért M árto n B éla: A N yírség helységei c. m u n k á já n a k a d a ta it v ettem alapul. A filo x érav észt m egelőző időből a N yírség szőlő- és b o rterm elésérő l nagyon k e vés ism eretü n k van. Az 1720-as összeírásban a szőlő nem szerepel, 1865-ben Szabolcs várm egyeben 14 644 kh. szőlő volt, ebből a N yírségre 9904 kh. esett.4 Fenyes Elek a legtöbb település esetén vagy m eg sem em líti, vagy azt írja , hogy kevés ,,szőlleje” van. C supán n éh á n y település gazdálkod ásáb an v an nagyobb je le n tősége a szőlőnek, pl.: K án to rján o si, M érk, N y irv asv ári, Ó fehértó. F ényes E. Ö r ese tében nyíri szőlőhegyet em lít, N yíregyházáról pedig ezt írja : „322 kh. a v áro s h a tá r á ban, de szőllöket a szom széd helységekben tö b b et b írv án a lakosok m in t otthon, bo ru k elég v a n .”5 Á ltaláb an elm ondható, hogy a szőlő jelentősége a filoxéravészt m egelőző idő ben, hasonlóan egyéb alföldi terü letek h ez, kicsi. A m ú lt század 90-es éveitől a helyzet gyökeresen m egváltozott. Ez k é t o k k al is m agyarázható: egyrészt a hegyvidéki k ö tö tt ta la jú szőlőterü letek p u sz tu lá sa k ö v et keztében a figyelem egyre in k áb b a filo x é rá ra im m unis h o m o k talajo k felé fordult, m ásrészt arró l sem szabad m egfeledkeznünk, hogy a lecsapolások, vízszabályozások következtében éppen ebben az időszakban a szőlőterm esztésre alk alm as te rü le te k is m egnőttek. A filo x éravész E u ró p á b an F ranciaországból in d u lt ki és a többi o rszágban is e l te rjed t a szőlővcssző-kercskcdelem ú tjá n . A zonban a vizsgálatok k id e ríte tté k , hogy a filo x éra vagy m ás néven szőiőletü a m e rik a i eredetű. E u ró p áb an először A ngliában, üvegházban nevelt szőlőn észlelte W eslw ood, aki P e rity m b ia V itisan a -n a k nevezte el. A g y ö k értetvek a szőlő g y ökerét tá m a d tá k m eg, s száraz ta lajo n a szőlőt 3—4 év alatt, jobb m inőségű ta lajo n 7—8 év a la tt te tté k tönkre.
61
F ran ciao rszág b an a p usztulás 1862-ben kezdődött meg, M agyarországon 1875-ben je len tették először, hogy a pancsovai szőlők 70 holdon íilo x é rá v a l fertőzöttek.*5 Az 1895-ös m ezőgazdasági összeírás a d a ta i a la p já n az összes szőlővel b e ü lte te tt te rü le t a N yírségben 84in kh, p arlagon hagyott vagy k iirto tt 1332 kh, az összes te rü le t 1% -a.7 Az 1920-as évek elején a szőlőterület 18 958 kh.,*1 az összes te rü le t 2% -a, vagyis a r á n y ait te k in tv e d u p lá já ra n ő tt a szőlőterületek nagysága az ú jra te le p íté s során. A b szolút értelem b en m ég ennél is jobban, 8500 k h -ró l csaknem 19 000 k h -ra . Az 1895-ös összeírás nagy te rü lete k en jelez p arlag o n h ag y o tt földeket, m u tatv a, hogy e k k o rra a filo x éra elérte a N yírséget és a nem hom okos ta lajo n k ip u sztíto tta a szőlőket. Jelen tő s parlagszölőket jelez a sta tisz tik a K ótaj, N yírbogdány, V asm egyer, B üdszentm ihály h a tá rá b a n . 1897-ben a tiszai já rá s íő sz o lg a b írá ja je len tette, hogy a já rá s te rü le té n az év első felében „phy lo x era nem észle lte tett”.9 1900-ban a földm ívelesi m in iszter á ltal k ia d o tt je len tésb en a dadai alsó és d ad ai felső já rá sb a n 8 község ben észleltek filo x é rá t: B új, B üd-Szent-M i'nály, G áva, R akam az, T iszabüd, Tiszadada, T iszaeszlár, T iszalök.19 A N yírvidék m á r 1882. nov. 5-i szám áb an h ird e té st közöl a filo x éra elleni „ h a táso s” vegyszerről. A filo x éra elleni v alóban hatásos vegyszer azonban még jó ideig v á ra t m agára. 1895 u tá n kom oly m é re tű telep ítések v aló su ln a k meg, Szabolcs várm egyében m in teg y 15 000 hold ú jo n n a n te le p íte tt hom oki szőlő létesü lt, m ivel a régi szőlősker te k e t jó részt pusztulni hagyták, s új talajo n te le p íte tté k ú jra. H elyi v iszonylatban jelentős borterm ő te rü le te k a la k u lta k ki, így p éld áu l a N y ír egyháza környéki te rü lete k en : Ószőlő, Ú jkisteleki szőlő; Sóstón, N apkoron, Sényőn. A szőlőterületek birto k o sai itt is, m in t sok m ás helyen az országban, létreh o zták a sa já t érdekvédelm i szervezeteiket, a hegyközségeket. M ándokon 1896-ban k érik a szőlőbirtokosok a hegyközséggé a la k u lá st.1* 1897-ben a la k íto tta k hegyközséget a már em líte tt nyireg y h áza-ro zsréti szőlőben, Ószőiőben, és Ü jk istelek i szőlőben.12 A hegyközség olyan á lta lá b a n hatósági jogkör n élk ü li, de ö n k o rm án y zati jelleg gel és m eg h atáro zo tt szervezettel brró intézm ény, am ely n ek fe la d a ta a szőlőm űvelés sel kapcsolatos érdekvédelem . A birtokosok m aguk közül v álasz to ttá k elö ljáró ik at, a tisztségviselők testületét. A hegyközségek k ia lak u lásá b an jelentős szerep et já tsz o ttak a 14— 15. századi hegyjogi szabályok. Az 1894. évi X II. te. m eg terem tette a m á r fen n álló hegyközségek tö rv én y es a la p já t és lehetőséget ad o tt a rra , hogy a szőlővel rendelkező terü letek en m e g ala k u lja n ak a hegyközségek, a tö rv én y á ltal egységesített hegyszabályok a la p já n .13 A hegyközségek kötelező érvényű m e g ala k ítá sát csak 1929-ben ren d elik el a 150 k h -n ál nagyobb szőlőterületeken, az ennél kisebb te rü lete k en ö n k én tes a m e g a la k u lá s.1! A S óstófürdőtelep szom szédságában fekvő m in teg y 1200 kh. Sósló-szőlőtelep b irtokosai is hegyközségbe tö m ö rü ltek 1 9 0 2 -b en .13 A hegyközségnek 72 b irto k o sa voltos jórészük nyíregyházi lakhelyű, de vo ltak kö zöttük bu d ap esti, kassai, m ádi, sőt győri illetőségű tulajdonosok is. A sóstói szőlőtelep közigazgatásilag N yírpazonyhoz tarto zo tt, de ez nehézkessé te tte a hegyközség m űködését, ez ért a hegyközség 1917-ben k érte N yíregyházához való csatolását. Ez azonban csak 1920-ban tö rté n t m eg.17 A Sóstó vidéki hegyközség alap szab ály át 1902-ben fo g ad ták el, u tá n a 1909-ben és 1927-ben k érté k az alap szab ály m ódosítását. A m ódosítások csupán a közgyűlések m e g tartá sán a k id ejét és a szőlő te rü leté n az idegenek tartó zk o d ásán a k tilalm as idejét v álto ztatták meg.
62
Az alapszabályzatból m e g tu d h atju k , m ilyen fela d ata i v a n n a k a hegyközségnek, kik leh etnek a tagjai, a tagok jogai és kötelezettségei, re n d ta rtá s a szőlőben stb. A Sóstó v id éki hegyközség a következőképpen szabályozza a szőlőtelep m űködését. Á l talános h atáro za to k : 1. § „M inden fö ld te rü le te k m elyek N yíregyháza városához tarto zó Sóstó közelében a pazonyi h a tá rb a n szőlővel lettek, vagy ezután lesznek telep ítv e, v a la m in t ezen szőlőkhöz tartozó in g a tla n o k egy hegyközséget képeznek, ezen érd ek eltség cí m e: »S óstó-vidéki hegyközsége pecsétnyom ójában pedig ugyanezen cím szolgál k ö rira tu l.” 2. § A hegyközség kötelékébe ta rto zn ak 1. a pazonyi h a tá rb a n lévő T elek y -telep n ev et viselő szőlőterületek, 2. m indazon szőlőterületek, m elyek a pazonyi h a tá rb a n S óstó-fürdő és T eleky-telep közeiében eddig m in t sző lő terü letet m ű v e l tein ek, 3. a m á r létező ezen szőlők közé eső te rü lete k , am en n y ib en még ezu tán szőlővel lesznek beültetve, 4. m indezen szőlőterületekhez tarto zó in g atlan o k (épületek, pincék, földek). A hegyközség céljai: 3. § 1. A szőlőterületek jó k a rb a n ta rtá s a érd ek éb en egym ást szükség esetére k öl csönösen tám ogatni, célszerű m űvelési eszközök, anyagok ju tán y o s b eszer zésére, a m u n k aid ő es napszám b ére k m éltányos szab ály o zására a hegyköz ség v álasztm án y a ú tjá n befolyást gyakorolni. 3. A k árté k o n y állatok, bogarak, rov aro k a m ind en felm erü lő szőlővész ellen védekezni. 4. A hegyközséghez tartozó területek, az azokon levő in g atlan o k biztosítása. A hegyközség ta g ja i: 4. § A hegyközség ta g ja i je len szabályzat 2. §-ban felso ro lt in g a tla n o k tu lajd o n o sai, A tagok jogai: 5. § „A tagok b írn ak 1 közgyűlésen szavazati joggal, ezen szav azati jo g u k a t az önjo g ú ak g y ak o ro lh a tjá k szem élyesen vagy írásbeli m e g h ata lm a zo tt által, m eg h atalm az o tt csak községi ónjogú tag le h el.” 2............h iv atali tisztségre csak tényleges önjogú tag v álasz th ató .” 4. „M inden 800 D ől, vagy ennél csekélyebb te rü le t b irto k o sa egy szav azattal, az ennél nagyobb te rü le t b irtokosa pedig an n y i sz av a zattal b ír, ahán y szo r 800 D ó i te rü lete van. Az összes hegyközségi birtokosok sz av azatain ak egy negyed részénél több szavazatot sa já t nevében egy birtokos sem g y ako ro lh at.” 5. „M inden ta g n ak joga van a választm ány, a bíró intézkedései ellen a köz gyűléshez fellebbezni.” A tagok kötelességei: 0. § 1. M indazon k özterh eket, m elyeket a közgyűlés jóváhagyott, b irto k ará n y áb an v iseln i; a választm án y által k iv e te tt tagsági já ru lek o t a hegyközség b író já nál félév en k én t egyenlő összegben előlegesen lefizetni.
63
2. K öteles m in d en tag önállóan, vagy m áso k k al szövetkezve v in c ellért ta rta n i, am ennyiben nem önm aga m űv eln é a szőlőt, s en n ek n evét, állan d ó la k ásá t a b író n ak bejelen ten i. 3. H a a m egjelölt m u n k á la to k a t v alaki h ián y o san vagy késedelm esen teljesíti, köteles a m ulasztásai következtében felm erü lő k öltségeket viselni. A hegyközség szervezete, a közgyűlés h atásk ö re: 7.
§ 1. „A hegyközségi b író t és jegyzőt, a v álasz tm á n y át titk o s szav azat ú tjá n egy évi ta rta m ra általán o s szótöbbséggel a közgyűlés v álasz tja .” 2. A bíró és a választm án y évi jelentését, sz ám ad ását felülvizsgálja. 6. „A választm án y ja v a s la tá ra h atáro z ú j te rü le te k n e k s azok b irto k o sa in ak a hegyközség kötelékébe bevonása irá n t.”
9.
§ „R endes közgyűlés m in d en évben egyszer s pedig a hegyközség te rü leté n és szü re tk o r ta rtan d ó . É rvényes h a tá ro z a t hozataláh o z a tagok egy negyed részének je len léte szükséges, ak ik legalább 100 szavazato t k ép v iseln ek .”
10.
§ „Jele n szabályok csakis rendes közgyűlésen és az összes te rü le t 2/3-adát k é p viselők részvétele m e lle tt v álto ztath a tó k m eg.”
A választm án y h atásk ö re: 14. § „A v álasztm án y áll h é t m egválasztott tagból, ezeken k ív ü l h iv a ta lá n á l fogva a hegyközségi bíró s jegyző is a v álasz tm á n y ta g jai.” 15. § A v álasztm án y ren d es ü léseit a hegyközségi b író eln ö k lete a la tt m in d en hó első v a sárn ap já n , a hegyközség te rü le té n a b író á lta l e cé lra k ije lö lt helyen ta rtja . 16. § E lkészíti a védekezéshez szükséges ja v aslato t. A bíró hatásk ö re: 17. § 1. elnököl a közgyűlésen s a választm án y ü lésein ; 2. a v álasztm ány ja v a sla ta a la p já n felfo g ad ja a hegyőröket; 5. engedélyt ad egyes tagoknak ren d k ív ü li okból sz ü re tre cs csem egeszőlő sze désre a választm án y á ltal m eg állap íto tt idő elő tt; 7. jogérvényesen képviseli a hegyközséget a h atóságokkal vagy egyes tagokkal szem ben. Hegyi rendészet: 18. § 1. „A m u n k a m in d en k o r a különbség nélk ü l n a p fe ljo tte k o r kezdődik s n ap le m e n tek o r végződik.” 2. M unkaszünetül reggelire 1/2 óra, ebéd re 1 óra, u zso n n ára 1/2 engedtetik, azonban uzsonnái szün etn ek csakis m áj. 1-től szep tem b er 1-ig v an helye. 19. § A zon birtokosok, ak ik szőlőjükben vin cellér la k áso k a t ta rta n a k s ebben állap d o v in c e llé rt alkalm azn ak , ellenőrzés céljából ta rto z n a k b ejelen ten i. 20. § Á llato k at csak bírói engedéllyel szabad a hegyközség te rü le té n ta rta n i, de azo k n ak a hegyközség te rü leté n való legeltetése tilos.
64
21. § „Szőlőérés idején, augusztus 1-től kezdve, a sz ü re t befejezéséig a közlekedés és tartó zkodás a hegyközség te rü leté n csakis a tu lajdon o so k n ak , h o zzátarto zó ik n ak és m egbízottaiknak enged tetik m eg.” 22. § „A hegyközség te rü le té n fák ültetése m e g e n g e d te tik ... M inden tu lajd o n o s kö teles a gyüm ölcsfák tis z tá n ta rtá sá ró l gondoskodni, ü lte tv é n y eit az elgazosodástól m egóvni és a kellő védekezést m indennem ű ü ltetv én y ek re k ite rjesz te n i.” 24. § „S züret u tá n i szokásos tarló zás szigorúan tilta tik .”10 A Sóstó vidéki hegyközségnek az 1930-as évekig 4 elnöke volt: P opp G yörgy, M alonyay G yula, B u ttle r S ándor, T ah y E ndre. A szőlőtelepítés az 1890-es években in d u lt meg a nyírségi h o m o k talajo n . A zt ír ja erről az 1900-ban m egjelent Szabolcs várm egye m o n o g ráfiája: „E zelőtt 4 évvel nem volt S zabolcsnak több szőlője 5000 k h -n ál, m a a b etele p íte tt és telep ítés a la tt álló te rü letek 17 000 k h -t tesznek k i.” (Érdekes m egem líteni, hogy N yíracsádon v o lt az első homoki szőlő.) A te lep ítést az A lföldről szárm azó, hom oki ta la jt jó l bíró fa jtá k k a l, főleg k ö v id in k áv al kezdték. S zerették ezt a fa jtá t, m e rt bő term ő volt, erős tőkéjű, karó is alig k ellett hozzá és h a jó n y á r volt, a k k o r cukorfoka e lé rte a rizlin g ét és az ezerjóét. 1897-ben a sóstói T eleky telepen az ezerjó m u st 22 fokot m u ta to tt,1® am iből m ár kiváló bor készíthető. Az e m líte tt szőlőfajokon kív ü l te rm esz tettek m ég k a d a r kát, rizlingel, pirosdinkát. Az új telep ítésű szőlőkben m á r a m űszőlészeti e ljáráso k honosodtak meg, ú j esz közök je len tek meg (metszőolló, perm etezőgép), okszerű szőlőm űvelés folyt, a m it elő segített a hegyközségek kötelező m eg alak ítása is. U gyanis a hegyközségi elnök, v a la m int a v in cellérek alk alm az ása szav ato lta a szőlők szakszerű m űvelését. Az ú j tele pítésű szőlők m űvelését a földm ívelési m iniszter á ltal 189G-ban k ia d o tt m űvelési te rv pontosan m e g h atáro zta: az ü ltetés előtti ta la jm u n k á t, az o ltványok m inőségét, az ültetés m enetéi, a sor- és tőtávolságot, az ültetés u tá n i első 2 év m u n k á it, a m etszési és perm etezési eljáráso k at. A szőlőm űvelés m ó d ja hasonló volt a Sóstó vidéki hegyközségben is. A telep í tések elő reh alad ásáv al egyre in k á b b helyben szerezték be a sim a ill. gyökeres veszszőket, azoktól a gazdáktól, ak ik rő l tu d tá k , hogy jó szőlője van . E m e llett h o ztak T o kajból is. Az ü lte té sre szán t szőlővesszőket ősszel még a fagyok b e á llta elő tt sz e d ték meg, s ü ltetésig a pincében őrizték. Á ru ltak gyökeres vesszőket is, azo n b an á lta lánosabb volt a sim a vessző telepítése. A telep ítésre szánt te rü le te n 60—70 cm m élyen m egfo rg atták a ta la jt, ebbe ü lte t ték 1 X 1 m táv o lság ra a vesszőket. A ‘30-as években folyó telep ítések n él ez a tá v o l ság 1,2 X 1,2 m -re nőtt. Ü ltetés u tá n becsirkézték a k ét szem re visszam etszett veszszőt, azaz a tövére földet kúpoztak. A szőlő m á ju s—jú n iu s tá já n h a jto tt ki, ek k o r m eglazítottak k ö rü lö tte a földet, de csak augusztusban te tté k szab ad d á teljesen a h a j tást. U gyanis e k k o rra erősödött m eg a n n y ira a szőlő, hogy az erős n y ári n ap nem tu d ta elp u sztítani. A sim a vesszővel te le p íte tt szőlő 3—4 év m ú lv a te rm ett, a gyöke res 2 év m úlva. A szőlő n y itá sá ra m árciu s elején k e rü lt sor, am ik o r a föld fag y a felen g ed ett. Ez után k ö v etk ezett a m etszés. Eszköze a m etszőkés ill. a m etszőolló. A m etszőkések o tt őrződtek m eg tovább a h aszn álatb an , ahol a filo x e ra elő tt is v o lta k szőlők, ah o l p ataszli szőlőm űvelés folyt. A szőlőt három szor k ap á ltá k . Az első k ét k a p á lá st h o ro lásn ak nevezték, nyeső kapával végeztek. Az utolsó k a p á lá sra augusztusban k e rü lt sor. E k k o r teljesen fe l-
65
v ág ták a te rü letet, b a k h á tra kap álták , így a szőlő tó v ére fo ly t az esővíz. É rés alá való k ap á lá sn ak neveztek. E zután szüretig nem n y ú lta k a szőlőhöz. Az id ő járástó l függően 4—5-ször p erm eteztek rézgálicos o ld a tta l. F okozatosan erősödő vegyszeres o ld a tta l p erm etezték a szőlőt, először 0,5% -ossal, m ajd 1% -ossal, legvégül 2% -ossal. Az utolsó perm etezés v olt a legerősebb, m iv el a szőlőszem ek m ár elég fejlette k vo ltak ahhoz, hogy az erős vegyszer n e p erzselje meg. A p erm etezés esz köze a rézötvözetből készült h á ti perm etező volt. K acsolásra, a zöld h ajtáso k e ltáv o lítá sára au g u sztu sb an k e rü lt sor, tetejezésn ek nevezték. Eszköze a szőlőkacsoló kés volt, u tóbb olló. A sz ü ret kezdési id eje változó volt, függött az id ő járástó l, a sző lő fajták tó l. Az e la d á sra sz án t csem egeszőlő k o rá b b a n ért, a borszőlő későbben. A sz ü re t kezdési id e jé t a tagokkal egyetértésben a hegyközség vezetősége h a tá ro z ta m eg, a h a tá ro z a t m in d en k ire egyform án érvényes volt, felm en té st csak a hegyközségi elnök ad h a to tt. A különböző b o rsző lő fajták at egyszerre és egybe szü retelték . A szőlőm unkások egy részét su m m ásk é n t szerző d tették a több hold szőlővel re n delkezők. Ezek a szőlőm unkások a. szőlőm unkák m egkezdésétől a n n a k befejezéséig, a szüretig m űvelték a szőlőt. F izetségük egy részét term én y b en (gabona) k a p tá k , m á sik részét h av o n ta pénzben. E m ellett foglalkoztattak még n ap szám o so k at is. A sóstó hegyi szőlők nagy részét k ó ta ji, ibrán y i, kem ecsei m u n k áso k m űvelték. S zü ret u tán m egjelentek a b o rkereskedők és a te rm és egy részét m u stk én t v á sá ro ltá k fel, m ásik részét egyszer le fe jte tt bo r fo rm á já b an . A k é t v ilá g h áb o rú közötti id ő szak b an a n y ír ségi borok m á r csak belső p ia c ra kerü ltek . Az I. v ilá g h áb o rú elő tti időben nagyobb b o rex p o rlálás folyt L engyelország felé, ahol a to k a j-h eg y aljai borok m e lle it a szabolcsi hom oki borok is a k e re se tt cikkek közé ta rto zta k . E zt az íg éretesen m e g in d u lt fe j lődést d eré k b a tö rte a világ h áb o rú , illetve a h á b o rú u tá n a külső piacok m egszűnése. Az addig szépen virágzó hom oki szőlő terü letek egyre in k áb b elso rv ad tak . A hom oki szőlő visszaszorulása azonban csak részben m ag y arázh ató a k ü lp ia ci feltéte lek ro m lásával, m iu tán ez az egész ország szőlőterm esztését sú jto tta . A visszaesésben k ö zre já tsz o tt az is, hogy a N yírség é g h a jla ta a szőlőterm esztés szám ára a D u n a—T isza közi h o m ok terü letek én cl lényegesen kedvezőtlenebb. A n y á r nem a n n y ira forró, a té l v i szont zord, a csap ad ék is több m in t az A lföld m ás részein. Az ég h a jla ti ad o ttság o k b ó l adódóan e te rü le t b o ra nehezen á llta a v erse n y t m ás te rü le te k jobb m inőségű b o ra i val szem ben, am ihez m ég h o zz ájáru lt a tú lterm elési válság is. A lassú visszaszorulási folyam atot lényegesen m eg g y o rsíto tta az l!)29-es év r e n d kív ül zord tele, am ik o r a kem ény íagyok a szőlő terü letek 60% -ót te lje sen tö n k re te t ték.20 T úlnyom ó részét nem is te le p íte tté k ú jr a és ezzel k ia la k u lt az a m áig ta rtó állapot, hogy a N yírségben a szőlő szerepe a jellegzetes növényi k u ltú rá k h o z (alm a, dohány, burgonya) viszonyítva csekély. J E G Y Z E T
1. M á rto n B é la : A N y írs é g m e z ő g a z d a sá g i é le te D e b re c e n , 1933. 8. p. 2. M á rto n B é la : A N y ír s é g h e ly s é g e i. D e b re c e n , 1929. A z a d a to k a t a f a lv a k te r ü le té n e k ö ssz e síté s é v e l n y e rte m . 3. D o b ro ss y T stv án : D o h á n y te rm e s z té s a N y írs é g b e n . D e b re c e n , 1978. G. p. E rd é s z S á n d o r - N y ír ség, B p. 1978. in. p. J 4. S z a b o lc s v á rm e g y e . 1339. 222. p. 5. M á rto n B é la : A N y írs é g h e ly s é g e i c. m u n k á já b a n u ta l F é n y e s E le k a d a ta ir a . 6. F e y é r P ir o s k a : S ző lő - é s b o r g a z d a s á g u n k tö r té n e té n e k a la p ja i. B p. 1970. 84—85. p ., 102 d 7. A M a g y a r K o ro n a O rs z á g a in a k M e z ő g a z d a sá g i S ta tis z tik á ja . B p. 1897. 474—482. p •' ' ' M a rto n B é la : A N y írs é g h e ly s é g e i c. m u n k á já b a n sz e re p lő f a lv a k a d a ta in a k ö ss z e g e z é s é b ó 1 s z á rm a z ik az e r e d m é n y . 6 S- s^ ö lő te rü ^ té b
A N yÍrSéB h e ly s ú g e l c - m u n k á já b a n p o n to sa n fe ltü n te ti a z
egyes
S z a b o lc s -S z a tm ű r M egyei L e v é ltá r IV . B. 4 ]l. a lis p á rü m u ta ló 12549'897 sz i r a t 10. S z.-S z. M. L e v é ltű r IV . 13. 411, 23100/1901. sz, i r a t, 1ULUai° ^ y öy/. sz. ir a t.
községek
11. 12. 13. 14. 15. lö. I . ír . 19. 20.
s..*..* 3 / m . L e v é ltá r IV. B. 411. 2230/97. sz. Ira t. S s .-s z . M. L e v é ltá r IV. B. 411. 7208.. 2420., 7209., i?i 7065/897. sz. ir a to k N é p ra jz i L e x ik o n B p . 1979. II. k ö te t 518—519. p. F e y é r P ir o s k a : i. m . 284. p . S z.-S z. M. L e v é ltá r IV, B. 4 tl. 7233/902. sz. ir a t S z.-S z. M. L e v é ltá r IV. B. 411. 4031'022. r- - í- M. L e v é ltá r IV. B. 411. 19088/920. és 4031/922. sz. ira to k . S z.-Sz. M. L e v é ltá r IV. B. 411. 1844/929. sz. Ira t. > /. öq Ics v á r m e g y e . (S z c rk .: B o ro v sz k y S.) B p, 1900. 271. p. S z ab o lcs v á rm e g y e B p . 1939. 222. p.
H orvátliné N ém eth K ata lin : S zárn y ak n élk ü l
Jubileum KOREK JÓZSEF:
Emlékezés Jósa A ndrásra és a Szabolcsvármegyei Múzeumra A m agyar m ú z eu m tö rté n et első korszakát az egyetlen m úzeum , a M agyar N em zeli M úzeum testesíti meg, am ely 1002. nov. "25-én tö rté n t a lap ításá v al h íven k iv ette részét n ép ü n k h alad á sáé rt, a nem zeti m űvelődésért v ív o tt harcaib ó l. T ö rtén ete össze fo rrt a nem zet történetével. A m ag y ar refo rm p o litik a sikerei, a m agyar nyelv h iv atalo s h asz n á la tá n a k k iv í vása, nem zeti tö rté n e tü n k m egbecsülésének á h itá sa országosan is k ezdte m egérlelni a gondolatot, hogy a szülőföld m egism erése, érté k ein e k összegyűjtésére v id ék en is lé tre kell h ív n i tá rsu lato k a t, egyesületeket, am elyek kovászai lesznek az országosan kiép ülő m úzeum i h álózatnak. S zabadságharc v érb e fojtása, az abszolutizm us önkénye a m eglévő N em zeti M ú zeum életé re tört, adóval sú jto tta , épületét kórházzá k ív á n ta á ta la k íta n i, érté k eit Becsbe szállítani. A derm edtségből való ébredés, a k ato n ai esem ények h a tá sá ra 1359Lől kezd érezhetővé válni, am ikor egyre fokozódó erővel tö rt k i a n em zet élni a k a rása, dicső tö rté n eti m ú ltjá n a k megőrzése. A k ö n ig rátzi csata, m a jd az 1867. évi k i egyezés lehetővé teszi, hogy a ham u a latt izzó parázs lá n g ra lo b b an jo n , és ro b b an á s szerűen lé tre jö jjö n M agyarországon a m úzeu m tö rtén et m áso d ik k o rszak a: a vidéki m úzeum ok m egalapítása. Egyet le h et érte n i H anipel Józseffel, hogy az abszolutizm us m á r u ra lm a te rm é szeténél fogva ellene v o lt a szabad egyesülésnek, s a közm űvelődési célo k ra tö rtén ő szövetkezések között nyilv án a tö rténelem tudom án y t legkevésbé szívesen tű rte , m ert az e körbe tarto zó tevékenységek, a nem zeti ö n tu d a tra serkentőleg h a tn a k (H am pel: Századok 1376). Az, hogy az egy m úzeum ból sok m úzeum felé elin d u lh a ttu n k , több tényezőnek tu d h a tó be. Elsősorban azt kell kihangsúlyozni, hogy az elnyom ás időszakában, de főleg az alkotm ányos lehetőségekkel elve, szám os helyen ak a d ta k olyan férfiak , akik ten n i a k a rta k a közért, és m ozgalm at szerveztek a m ag y ar föld és nép tö rtén etén ek g y ű jtésére, ápolására. Élesztő szerepe volt ebben az MTA Régészeti B izottságának, élén a lánglelkű apostollal, R óm er Flórissal, a M agyar T ö rtén eti T ársu la tn ak , a M a g yar N em zeti M úzeum nak nem zetre ható gyűjtem ényeivel. R óm er F lóris b íz ta tá sá ra alak u ltak meg különböző név a la tt tö rtén eti-rég észeti tá rsu lato k , közöttük az elsők között Szabolcs m egyei Régészeti E gylet N agykállóban. Az egylet m e g ala k u lá sát dr. Jósa A ndrás a m ag a szerény m o d o ráb an m e g írta a N y írvidék 1899. évfolyam m áj. 9-i szám ában. A m egyei m úzeum k eletk ezésére báró Vécsey József főispán és Jó sa A ndrás között 1868-ban lefolyt beszélgetés eredm énye, ahol Jósa A ndrás a G eszteréd h a táráb a n lévő, a nép által k u n h alo m n ak m o n d o tt h a l m okra h ív ta fel a figyelm et, s ezen felbuzdulva V ccsey költségén Jó sa A n d rás irá68
n y itásáv al az öt h alm o t fe ltá rta . B ár csalódtak, részben a h alm o k bolygatottsága, de legfőképpen k o ra m iatt, m e rt nem a v á rt honfoglalók em lék eit re jte tté k , h an e m a IV. sz.-i germ án előkelőket. „Ez adta a lökést arra, hogy érdeklődés ébredjen a ré gészet iránt m egy énk ben, ú g y hogy 1868. dec. 1-én báró Vécsey Ernő, T o k a ji Nagy Lajos titkár, Czóbel A lb e r t anarcsi, E lek Pál devecseri, Mészáros Dániel szakolyi, Ónodi Bertalan tiszalöki, Szilvássy János tiszaeszlári földbirtokos urak, G raffl József bashalmi nagybérlő, Görgényi Ignác kisvárdai, S im o n Endre nyíregyházi, T im á r Im re nagykállói plébános, V ra y T am ás törv.-széki bíró és az én csekély sze m ély em m egala k íto ttu k a Szabolcs m egyei Régészeti Egyletet.” A z ö n m ag át „csekélynek” nevező dr. Jó sa A n d rá sró l k ív án o k szólni, abból az alkalom ból, hogy a Régészeti és M ű v észettörténeti T á rsu la t h á lá já t és köszönetét k í v á n ja leró ni szülelésének közelgő 150. évfordulóján. K ö n n y űnek és nehéznek is érzem e m egtisztelő m egem lékezést. K önnyű, m e rt élete n y ito tt könyv, am elyet tü k rö z az á lta la írt, zöm ében m e g jelen t 664 dolgozat és m integy 250 Jósa A n d rá sra vonatkozó cikk, m in t azt C sallány Dezső összeállította. K önnyíti a feladatot, hogy leánya, Jó sa Jo lá n dr. Jó sa A n d rás és elődei cím m el m eg írta é le tra jz á t születésének 100. év fo rd u ló jára, am elyet Szabolcs m egye tö rv én y h a tó sága aláb b i aján lá ssa l a d ta ki: „Az utókor számára példaadásul, hálás kegyelettel ajánlva egy nagy, tetőtől-talpig igaz em ber e m lé ké n ek , a kit a vá r m e g y é b e n m in d e n k i ism ert és szeretett; a k in e k sohasem volt irigye csak lekötelezettje, aki annyi szenve ■ dón segített, de aki soha n e m ve tte igénybe e g y ik ü k jóindulatát se m .” M egkönnyíti a m un k át, hogy 1912. dec.-től kezdve m u n k a tá rsa K iss L ajos segéd űr, m ajd u tó d ja a m üzeum igazgatásban szám os helyen m é lta tta Jó sa A n d rás sokrétű, közéleti és régészeti m unkásságát. L egtöbbet azzal tette, hogy m e g írta a Szabolcs v á r megyei m ú z eu m tö rté n et első 50 évét, v alam ennyi fo rrá st felh aszn álv a, am ely egyben Jósa A n d rás é le tra jz a is. A nagyivű pálya, a k ite rje d t pu b lik áció s tevékenység, a ró la szóló tan u lm ányok, regények, novellák teszik nehézzé Jó sa A n d rá sra, a m ú zeu m alap ító ra való m egem lékezést, m e rt m it le h e t m ég írn i Kiss L ajos u tá n a rró l az em b errő l, ak it K rú d y G yula, fö ld ije és k o rtá rsa így je lle m ze tt: „Hóbortos és európai tudós. A nyírségi honfoglalók sírásója. Legjobb orvos fél Magyarországon, k in e k csodatetteit bízván zenghetné a lant; tudós orvos, ki lobogó hajjal fu to tt k é tk e r e k ű kocsiján, r u galmas, ellenálló m in t az agár s változatlanul egyforma, m in t a nyírségi h o m o k.” É letrajzáb ó l d ió h é jb an a következőt: 1834. nov. 30-án sz ü letett N agyváradon. A pja Jó sa P é te r nagykállói születésű jogász, a hétszem élyes tá b lá b a n bíró, 1849 u tá n fő ispán és a sem m isítő bíróság tag ja. N agyapja Jó sa Istv á n kiváló orvos, a k it 1787-ben h ív tak meg m egyei főorvosnak N agykállóba. T őle örökö lte az orvosi h iv atáso n tú l a közíigyek irá n ti érdeklődést, a lib e rális p o litik ai felfogást, a k u ru c ősök szellem iségét, a közösségért való m u n k á t és az áldozatv állalást. A p ja jo g ászn ak szánta, de az egye tem et ab b ah ag y ta, elvégezte a M osonm agyaróvári G azdasági A k ad ém iát. P ra k tiz á lt Széchényi nagycenki b irto k á n , m a jd gazdálkodott a p ja nagy szán tó i 600 holdas b irto kán k itű n ő eredm énnyel. 1859—64 között B écsben az orvosi fa k u ltá s ta g ja volt, ahol m egszervezte a bécsi m ag y ar tá rsa sk ö rt, am elynek elnöke lett. 1864-től visszatérv e N agykállóba, az o rv o sh iv atás m e lle tt élén k közéleti te v é kenységet végzett Szabolcs m egye k u ltu rá lis felv irág o ztatása érd ekében. A Szabolcs m egyei Régészeti E gylet lé treh ív á sak o r k o n cepciója eg y értelm ű volt, m a ra d t h aláláig, 1918. szept. 6-ig. Az egylet cé ljá n ak m egfogalm azása, az ő á llá s p o n tjá t tü k rö zi: „Hivatásául tekinti, hogy szorosan a m egye határain belül napfényre került régészeti érdek kel bíró tárgyak fenntartására törekedjék, azokat esetleg f e l k u tassa és a m egye szé kh e lyé n a m űrégészeti anyagot h a zá n k ezen része őstörténelmé-
69
n e k tudom ányos megírására összegyűjtse.” A gyűjtem én y i anyag m eg y eh atáro k közé szo rítása általán o s a X IX . sz. 3. h a rm a d á b a n m e g ala k u lt tá rsu lato k b a n , m úzeu m o k ban, de sehol sem érv én y esü lt olyan következetesen, m in t a Szabolcs m egyei m ú zeum ban. A X ÍX . sz. végén S zabolcsban m e g in d u lt szőlőtelepítés k ö v etk eztéb en e g y re m á sra b u k k a n n a k elő a leletek. M egm entésük érd ek éb en írá sb a n és k m -b en senki sem te tt a n n y it az országban m in t Jó sa A ndrás. 1889-től kezdődően szinte állan d ó ro v a ta le tt a N yírvidékben, am elyben b u zd íto tt a leletek m entésére, a hozzá való b ejele n té sre s k edvcsinálásul, ragyogó, könnyed to lláv a l b eszám olt a gyarapodásról, feltárások eredm ényéről. A N y írv id ék ad o tt lehetőséget, hogy m in d en le letb eje len tőnek köszönetét m ondjon, legyen az K állay A lb e rt fö ldbirtokos, vagy F ark as Ján o s, a n ap k o ri földm űves. M in t írja , n ev é t és em lékét m ú zeu m u n k a tö b b i adom ányozóval eg y ü tt m eg fogja örök íteni s p é ld á t ad m áso k n ak haso n ló an cselekedni. F o nto sn ak ta rto tta a te lje s lelet együttes bejelen tését. Ez n em v o lt általán o s a m úzeum i g y ak o rlatb an . L apozva a M agyar N em zeti M úzeum , vagy a Szegedi M ú zeum n ap ló jáb a n H am pel, R eisn er tudom ásul veszi az eladott, vagy a já n d é k b a k a p o tt tá rg y a k at, de nem m ennek u tá n a, hogy m i le tt a többivel. N em így Jó sa A ndrás. M ódszerében egyedülálló, am ely et a G ávai K ató H alom ról ír 1389-ben a N y írv id ék b en : „F. hó július 28-ón a halom lábánál a m u n k á s o k egy csontvázra akadtak, am ely birtokom ba került. E zen csontváz bokája rézrozsdának igen k ife je ze tt n y o m á t m u tatja. A m u n k á s o k n á l tu dakozódva azon értesülést nyertem , hogy a lelet na p já n egy kis féderes, n y ito tt kocsiban, a m ely elé két fe k e te sötét pej színű ló volt fogva, úrinö utazott Gáváról Bércéi fele ki, a bronz tárgyakat birtokába vette. Igen ké re m azon ösm eretlen úrinői, ha je len soraim tudom ására ju tn a k , legyen kegyes kilétéről engem c t értesíteni, hogy nála tisztelete m et téve a tárgyakat lerajzolhassam és leírhassam.’’ A tá rg y hólyagos k e lta láb p erec volt, az ism eretlen ú rin ő je len tk ez ett, s a tá rg y a t a m ú zeum nak ajándékozta. A leletek védelm ében több ezer k m -t kocsizott, k étk erek ű csézájával, am elyről sohasem h iá n y zo tt az ásó, s úgy ism erte a v árm eg y e d ű lő ú tját, hogy a k á r csősznek, vagy éjjeli kocsisnak is elm eh e te tt v o ln a s a já t szav ai szerint. A „pajkos k u ru c ”, ahogy K rú d y h ív ja, s am ely et in k áb b k u ltú rk u ru c ra kellen e m ódosítani, önálló állásp o n to t képvisel a korszak egyik so k a t v ita to tt ún. k in csfo g alm a té m ájáb a n . A róm ai jog úgy ren d elk ezett, hogy a kincs fö ld tu la jd o n o sá t és a ta lá ló t fele-fele a rá n y b a n illeti meg. A h e ly ta rtó ta n á c s X V III. sz.-b an úgy ren d e l k ez ett 100,— F t é rté k e t m eghaladó kincs esetében, hogy 1/3 az állam o t, 1/3 a tu la j donost, 1/3 a ta lá ló t illeti. Ez a rendelkezés m egfelelt a b irto k o s osztálynak, n em v o lt kielégítő a találó n ak , h átrá n y o s v o lt a m úzeum szám ára. M ivel az 1881-ben k ia d o tt első m ag y ar tö rv én y csak a m ű e m lék ek re te rje d t ki, e k érd és k ö rü l a m úzeum i tö r v ény előkészítésére lé tre h ív o tt bizottságokban éles v itá k folytak. A b b an eg y e té rte t tek, hogy az álla m m ondjon le a jogáról a m úzeum ok ja v á ra . H am p el József a b író ság o k ra k ív á n ta h á ríta n i a részesedés a rá n y á n a k m eg állap ítását. Jó sa A n d rá s az M K O F szom bathelyi ülésén 1898-ban a z t jav aso lta, m o n d ja ki a közgyűlés, „hogy azon kőkorszaki törvény, m e ly szerint a föld m élyéből előkerült tárgyak csak h a rm a dában illetik a találót, töröltessék el, és a találónak szabad tu lajdona legyen, a m it talált.” M ondani is felesleges, hogy b á r az in d ítv á n y t m egszavazták, de a m a g á n tu lajd o n szentsége m ia tt jogászi ag godalm ukkal m eg tám o g atv a m a ra d t m in d e n a ré g i ben. Jó sa becsületesen m e g írja a N yírv id ék b en érv én y b en lévő rendelkezést, de hoz záteszi: „Megsúgom azonban, hogy én n e m szégyellem m agam at orgazdának lenni, hfl azzal Szabolcs m egyei M ú ze u m o t gazdagítom és ü n n epélyesen megígérem, hogy azon esetben ha va la ki értékesebb leletet hoz h ozzám én azt m egveszem , vagy ha anyagi eszközeim elégtelenek lennének, a n n a k teljes értékesítését kö zve títe m , nehogy azok
70
a latált tá rgyak ü zé rk e d ő k kezébe kerüljenek, k i k azokat vagy beolvasztják, vagy külföldi g y ű jte m é n y e k b e uzsorás haszonnal átsikkasszák, m e rt tudom ásom szerint is mór több értékes lelet lett v á r m e g yé n kb e n potom áron kéz alatt m egvásárolva ér, külföldre vagy olvasztó tégelybe e ltünte tve .” Jó sa n em csak szenvedélyesen h arco lt a le letek m egm en téséért, hogy az ő stö r ténet fe le tti h om ályba fén y t vigyen, h an e m m eggyőződéssel tö re k e d e tt a tárg y ak m egm entésére és b e m u ta tá sá ra is. A k o nzerválás fogalm a az I. v ilág h áb o rú ig k im e rü lt ab b an , hogy a tö rö tt cserepeket enyvvel összeragasztották, a re p e d t ed én y t d r ó t hálóval k ö rb efonták, úgy m in t a szegény em ber a m egrep ed t fazek át, m e rt m ég így is h aszn álh ató v alam ire. A v asa k a t sellakkal v o n ták be, am i egy id ő re összefogta a m áladozó kengyeleket, k ard o k a t, hogy az tá n rétegesen szétv álv a m ég jo b b an m eg sem m isüljenek. Ezt szerette vo ln a m egakadályozni Jó sa A ndrás, m ik o r tu d o m ására ju tott, hogy a M agyar N em zeti M úzeum ban dr. G aspareck G éza alk alm azza az elektrolízises e ljá rá st, e z é rt 1914-ben a legféltetteb b k elta bronzkori és h o n foglalás kori tá rg y a it re s ta u rá lta tta , elsőként vid ék i m úzeum ok között. A z ezerm ester Jósa, ak it az esztergályozás közben szerzett tályog v itt az orvosi p ály ára, ez irá n y ú k épességeit is h aszn o síto tta a m uzeológia érdekében. B a rá ta i egy A n d rá s-n ap i v á s á rfiá u l G arasos K istük ö r cím en alb u m o t ad tak , am elybe H vezda gyógyszerész ír ta a rig m u so k at, F orberger M iklós M ünchenben v égzett r a jz ta n á r a rajzo k at, s ahol Jó sa m in t p iro technikus, szappanfőző, gom baterm elő, fotográfus, konyak g y ártó szerepel, k észít k e n d ertö rő gépet, vízszintes kerek ek k el forgó szélm alm ot, doh án y sim ító gépet, sőt 1879ben o rg o n át épít. A sokágú érdeklődés, am ely et a köz ja v á ra k ív á n fo rd ítan i, azt m u tatja, hogy n em csak a m ú ltn ak é lt régészkedése során, a je len n e k a gyógyítással, de a jövőnek k ív á n t szolgálni, sz erete tt szülőföldje gazdaságilag is m in él gyorsabban fejlődjön. É lete utolsó régészeti vonatkozású írása, am ely az A rchaeológiai É rtesítő 1918-1 szám ában lá to tt napvilágot, „Ő skori sírok biztos és könny ű k iem elése” cím en. G y a ko rlatb ó l tu d ta, hogy a láto g ató t legjobban a csontvázak fo g ják m eg és tu d a to s volt nála, hogy az in silu k iem elt csontváz hitelesebb lá tv á n y t n y ú jt, m in t a k o ráb b an , utólagosan ö sszerakott em bercsontváz. A sír k iem elésénél a fenékdeszkákat csav a rral illesztette be, hogy a sú ly á t csök kentse, több réteg b en olajozott p a p írt haszn ált, am ely et g ip szh ab arccsal fogott össze. Ma is ezt az e ljá rá s t alkalm azzuk, de a p a p írt fű ré szp o rral h ely ettesítjü k . T ech n ik ai készségét m u ta tja az 1576-ból szárm azó buji h ara n g ró l le v e tt p acsk o lata, és a le lk é szekhez ir t kérelm ében több tanácsot ad, am i nagy g y ak o rla tát b izo n y ítja. 1895. év ben B artalo s G yula egri történésszel szabolcsi fö ld v árb an v ég zett á satá st, ahol M u n zh ard t József m érn ö k felm érése alap já n , Jó sa agyagból és löszből elkészítette a fö ld v ár 1—200-as m a k e ttjé t, am ely a m illen n iu m i k iá llításo n szerepelt, de később a m unkások földre e jte tté k és izzó p o rrá tört. A gyűjtés, feltáró m u n k a m e lle tt a n y ilv á n ta rtá st ta rto tta a m úzeum i m u n k a alap ján ak , am ely a la tt a g y űjtem ény leíró, rajzos k ataló g u sát érte tte . Ú tm u tatásu l szolgál szám ára H am pel József, aki 1871-ben elkészítette a Szabolcs m egyei Régészeti Egylet ak k o r m ég V écsey főispán la k ásá n 3 szekrényben ő rzö tt g y ű jtem én y én ek leíró katalógusát. A m ikor N y íregyházára átköltözött, s 1899-ben a B essenyei-szobor a v a tásáv al összekötve m egnyílt a m úzeum , a k iá llítássa l egyidejűleg Jó sa k ia d ja „A Sza bolcs m egyei M úzeum ős- és középkori tá rg y a in ak ism ertetése” cím ű 70 lapos k a ta ló gusát. H am pel József így ír róla: „Szabolcs m eg y e páratlan buzgalm ú és kitartása gyűjtője, Jósa A n d rá s az idei év ben átadott Szabolcs m e g y é n e k egy m ú zeu m o t, m ely sok tp.kintetben a legjelesebb v id é k i m ú z e u m a in k közé tartozik. 30 évi gyűjtés ered-
71
m e n y e a gazdag tárlat, a m ely a nagy elfoglaltságú, jeles orvos, sűrű hivatalos s m a gángyakorlata közepette létesitetett a m egyeházán berendezett s a m e ly n e k lajstro m át is közzé tette. K evés m ú z e u m dicsekedhet azzal, hogy m egny itá sk o r ily bőséges kalauz volt látogató rendelkezésére, a m ely m in d e n tárgy iránt oly bő és pontos tá jé koztatást nyújt. A Jósa m ú z e u m leginkább őskori s kivált bronzleletekben b ő ve lk e dik, e részben alig van vid ék en gazdagabb g y ű jte m é n y .” Mi tö m énytelen energia fekszik az elism erő sorok között. H arc a g y ű jtem én y el helyezéséért, h a rc a b em u tatásh o z szükséges v itrin e k elkészítéséért. 1891-ben m eg kezd ték az új m egyeház építéséi, ahol íg é re tet k ap o tt a m úzeum elhelyezésére. De az alisp án sz erin t: „ nálunk az ef fél e sportok iránt n e m sok érzék m u ta t k o z i k ”. C supán az építésvállalkozó Jó sa irá n ti tiszteletéből sik e re d e tt ki 3 helyiség a főorvosi h iv atal m ellett, am elyből az egyik olyan sötét volt, hogy csak sö té tk a m rá n a k h aszn á lh atták . A ztán jö tt a b ú to rza t: „Sopronban a városháza legszebb te rm é b e n v a n elhelyezve a gyű jtem é n y, csupán a berendezés 9000,— Ft.-ba került. Egyelőre n á lu n k sze kré n ye k beszerzésére 400 korona is elég volna. Ilyen célra a vá r m e g y é n e k alapja nincs, ha csak valaki ki nem fundálja. Tudod m it gondoltam? V oltam é n is az őskorban Kállon m ű k e d v e lő színigazgató is, ahogy azt Te is tudod. Hátha újra kezdeném ? Hátha s z í n lapra n y o m a tn á m a 69 éves v é n Jósa kötélen fog láncolni a m ú z e u m i sze k ré n y e k be szerzésének érdekében. A n n y i eszem azonban m ég akadna, hogy a kötelet n e m fe szí te m ki magasba, han em a padlóra fe k te te m le. Itt a cél szentesíti az eszközt, ha m á s képpen n e m lehet így is jó lesz." Jó sa A n d rás m úzeum a egy lábon álló m úzeum volt, am ely a rég észetre és a kis n u m iz m a tik a i g y ű jtem én y re alapozódott. M ár 1889-ben felvetődött, hogy a Régészeti E gylet sikertelensége m iatt, több p ro filb an kellene p róbálkozni, d e m a ra d t a k itű z ö tt cél m ellett. M ég jobban érezte ezt 1903-ban te tt n y u g a t-d u n á n tú li m ú zeum i k ö rú tja során, ahol n ép ra jzi, iparm űvészeti, képzőm űvészeti, te rm ész etrajzi g y ű jtem én y ek et láto tt, m égis azt á lla p ítja meg, hogy m ú z e u m u n k egyoldalú ugyan, a m e n n y ib e n csu pá n politikai okból m egcsonkított Szabolcs várm e gye területéről került ősrégészeti tárgyakat őriz, de különösen a bronzkorszaki tá gy akban alighanem gazdagabbak v a gyunk , m in t az általam futólagoson m egte kin tett, 7 duná n tú li m ú z e u m összevéve". Szenvedélye a régészet volt, de túlzott szerénysége és a h atóság részéről tö rté n t m eg nem értés ezt m o n d a tta vele: „Régész n e m vagyok, csak régészet kedvelő. T erje delm es szakkönyvtár, g y ű jte m é n y e k tanulm ányozására idő és pén z n e m áll r e n d e l kezésemre. A régészetet csak m in t sportot ű zö m kicsiben, a m i n e m hoz ugyan a k o n y hára sem m it, de n e m is visz el annyit, m in t a nyúl. agár, lókínzás, kártya, kocsma. H asznát e n n e k az etnográfia, antropológia és az őstörténelem v e h e ti és bárm ely cse k é ly n e k látszó lelet, o k m á n y fontossá válhat azon sötét kor felderítésében, am elyből se m m it, va g y csak igen hiányos írott történ e lem m el bírunk." (N yírvidék, 1891.) A m eg nem é rté st tük rö zi az a m egfogalm azása, m isze rin t „a régészet szoros ér te lem b e n n e m tudom ány, h anem csupán a n em e sebb sportnak olyan nem e, am ely a történ e lem n ek n e m éppen m egvetendő szolgálatában áll. A ferblihez hasonló azzal a különbséggel, hogy itt a jövőt a 4 ászt, a 4 királyt stb. gusztáljuk, a m ott pedig a m ú lta t.” A m eg nem értés soha n em k eseríte tte el, legfeljebb k esern y éseb b é v á lt írása, m e rt biztos v o lt ben n e: „hogy m egvirrad m ég valaha, n e m lesz m in d ig éjszaka". És ek k o r sz ü letik meg igazi h itv a llá sa, „szeretnék bepillantani azon ősmúltba, a n n a k la kóiba, szokásaiba, k u ltúrájuk ba, a m e ly e k írott történelem hiányában m in te g y ku lcs ly u k o n ném ileg csak a kk o r p illa n th a tu n k be, ha az áth atolhatatlan földiepeit a v é le t len, s e n n e k folytatásaként az ásatás kissé fe lle b b e n ti”.
72
H árom régészeti tém a az, am iben Jósa A n drás m a ra d a n d ó t alk o to tt, ú g y an n y ira, hogy nem volt, s nem lesz a m agyar régészetnek olyan időszaka, hogy n e k e llje n t á m aszkodni m unkásság ára. Az egyik a b ronzkori rak tá rlele tek . Az A rcheológiái É rtesítő b en szám os cikkben ad ja közre az egyre szaporodó depoleleteket, s tisztáb an v an vele, hogy a B ritisch M úzeum n em ren d elk ezik olyan kollekcióval, m in t a nyíregyházi, s k özvetlenül a M a gyar N em zeti M úzeum u tá n áll, és áll m a is. A b ro n zleletck et bőven ontó te rü le t k u l tú rá já t N y ír-k u ltú rá n a k foglalja össze, úgy gondolva, hogy az k eletrő l k e rü lt a te rü letre, és in n e n h ato lv a n y u g at felé a la k ítja ki a Ila lls ta tti-k u ltú rá t. Hogy ezt bizo nyítsa, 1913-ban sokszorosító gépet vásárol és K iss L ajos 1912 decem b eréb en k in e v e zett segédőrrel (első fize tett alk alm azo tt 45 év után) m egkezdik az ad dig felgyülem lett 32 b ro n zlelet lerajzolását, sokszorosítását. 2015 tá rg y a t írn a k és rajz o ln ak le 60 péld án y b an m ag y ar és n ém et nyelven, hogy azokat nagyobb külföldi, k eleti m ú zeu m oknak m egküldjék. Az á lta la rengeteg u tá n já rá ssa l, agitációval és anyagi áld o zat tal összegyűjtött érté k es anyag m a is egyik p illére a m agy aro rszág i késő b ronzkor, korai vask o r időszakában kiterebélyesedő fém m űvesség ú j szem pontú feldolgozásá nak. A bban feltétle n ü l igaza v an Jó sán ak , hogy a N yírség az ország leggazdagabb terü lete, a késő bronzkorban, és az o tt lévő nagy m űhelyek, am ely ek E rdély és az É szaki-középhegység réz an y ag á t dolgozták fel, áru iv al, É szak- és K özép-T isza m enti terü letek et ellátták . B árm en n y ire szívén v iselte m inden egyes b ro n zb a lta sorsát, büszke v o lt a g y ű j tem ényre, d e szíve fajtájá h o z, a honfoglaló m agyarokhoz húzta, ez v o lt h a t lán y a u tá n a h eted ik gyerm eke. Á ltala, közrem űködésével fe ltá rt 104 sír, k ö ztük a tarcali, a kenezlői, a bezdédi, a tuzséri, a nagyhalászi tem etők és síro k a honfoglalók első g en eráció ja fejedelm i rétegének és k ísé re té n ek rangos em lék an y ag át őrzi. K iin d u ló p o n tja le tt a honfoglaló m agyarság fém m űvessége k u ta tá sá n a k F ettich N ándor, László G yula, D ienes István, F odor Istv án m unkásságával, illetőleg a nagy családi ren d szer tem etkezéseiből adódó, családi és nem zetségi tá rsa d alm i viszonyok k u ta tásán ak , a halál u tá n i tükröződésben elsősorban László G yula úttö rő m u n k ásság áv al. Éppen azért, m e rt a hiteles le letanyagban igen bő ism eretek k el ren d e lk ez ett a honfoglalók ru h áz atá ró l, fegyverzetéről, nehezen viselte el azo k at a képző- és ip a r m űvészeti alk o táso k at, am elyek nem korhű áb rá zo lá st adtak . T alán csak M unkácsyn ak bocsátott meg, m ikor a z t írja : „M unkácsy M ihály egy gyönyörű képben örökí tette m eg honfoglalásunk egyik m ozzanatát. Ha tudom ása lett volna azon honfoglalás kori leletekről, biztosan nem adott volna Árpád talpa alá olyan X V . századi koppantó tálaihoz hasonló tárgyat, m in t am ily en t M arokkóban m a is használnak, n e m f ü g gesztett volna oldalára olyan kardot, am ily en e ke t 1847-ben a ju rá tu so k viseltek, nem adott volna az üdvözlő töm eg e k m arkába bütykös fo k ú török szablyákat, n e m hordoztatta volna a lófarokkal díszített lándzsákat, alkalm azta volna azon szám talan ruhát díszítő ékszereket is, a m e ly e k közül a m i kis szerény m ú z e u m u n k is őriz.” M eggyőződéssel v allja, hogy a m úzeum az ért van, hogy k o rh ű a d a to k a t szo lg áltas son a honfoglaló dicső hőseink áb rázo lására. H iv atásáu l érzi, hogy a honfoglalók m in tak in cse helyet k ap jo n a m ai viseletben, berendezési tá rg y a k b an , s ehhez ad p é l d á t az a 6 db szék, am ely e t lá n y a in a k farag o tt, tarsoly lem ez alak ú tá m láv al, p alm ettás díszítéssel. Ezzel k o rai e lő fu tára a F ettich -testv érek n e k , a ho n fo g lalás kori ö tv ö s m űvészetnek, az ip arm űvészet átörökítésére. A h a rm a d ik főtém a, am i különlegesen foglalkoztatta, a n ép á ltal k u n h alo m n ak nevezett halm ok. B e já rv a az egész m egyét, m integy 50 halom ról v a n tudom ása, am ely ből 18-at megás, ill. közrem űködésével a földbirtokosok m e g k u tatják . Először veszi
73
észre, hogy a halm ok m esterségesen a környező te rü le trő l képződött föld összehor d ásáv al k észü lt tem etkező helyek. A ta p a sz ta la t h a m a r m eggyőzte, hogy zöm e k ir a b o lt és nehéz k o ru k m eghatározása. Az ő m u n k á jáh o z fűződik az első güdörsíros k u rg ánok feltárása , a késő rézk o r és ko rai bronzkor időszakából, s az igen jelentős le le te k e t adó, IV—V. sz.-i g erm án elem ek et ta rtalm a zó halm o k feltárása. Az ásatá si tech n ik a a k k o r még nem ism erte a cikkelyes feltárást, így felü lrő l való ak n ás rá b o n tá ssa l dolgozott, am i a sirszerkezet m egfigyelését nem te tte le h ető vé, különösen 3—4 napos feltárás során, re n d sz e rin t m á rciu sb an és o k tó b erb en esőben és fagyban, m e rt csak ek k o r á llo tt rendelkezésre a te rü le t és a m un k aerő . E n n ek e l len ére igen jó m egfigyelőnek bizonyult, elsősorban a talajréteg ző d ésb en , a m it m ég a m osonm agyaróvári akad ém ián sa já títo tt el, s itt k am ato z ta tta. M aga írja : „a régészeti ku ta tá so k n a k n em kincskeresés a feladata, h a n em az, hogy a koromsötét m ú lt bű, ha n e m is ívlám pával, de legalább kis mécsessel bevilágítsunk; kívánatos, hogy ö shalm aink ( a m e ly ek n á lu n k m in d e n eddig ösm ert esetben egy hatalm as em b e rn e k és pár esetben fele magasságban eltem etett m á sik egy énne k valószínűleg áldozatul leölt rabszolgájának szolgál sírul), sorban, gondosan á t k u t a s s a n a k Ez u tó b b i k ív á n sága még a m ai napig sem teljesü lt. A m úzeum alapitó Jó sa A n d rá s 50 éves szak a d atla n m u n k ásság áb ó l m ozaikokat v illan to ttam fel, lehetőleg a nagyközönség sz ám á ra ír t írása i segítségével, am ely b i zonyítja, hogy a m agyar m ű z eu m tö rté n et m ásodik k o rszak án ak v idéken kim agasló egyénisége volt. Jó sa A n d rá s az első tu d a to s leletm entő, a föld a la tti szabolcsi hom ok leg kitűnőbb ism erője. A k u ta tá s s a széles körű so k rétű ism eretterjesztés Összekap csolásával, e lő fu tárja le tt M óra F erenc föld a la tti M agyarországa országos érdeklődést k iv áltó régészeti ism eretierjesztésén ek . N agyon nehéz k ö rü lm én y ek között olyan g y ű jtem én y t hagyott h átra , am ely a la p já v á leh etett, hogy a régészet fejlődésével több iábon álló gyűjtem ény alak u lh asso n ki és a N yírség érté k ein e k központi g y ű jte m é nyévé váljon. Az 1878-ban a la k u lt Régészeti, M ű v észettörtén eti T ársu lat a b en n e tö m ö rü lt m ú zeu m barátok és szakem berek tiszte lettel adóznak a m ú zeu m alap ító Jó sa A n d rás m u n kásságának, születése 150. évfordulóján. M egbecsüléssel érté k e ljü k a N yírség és közép k o ri tö rté n e tü n k k u ta tá s a te ré n te tt ú ttö rő buzgalm át, eredm ényeit, am ely a szak m ai k u ta tá sn a k m indig fo rrása n y ag a m a rad , azzal, hogy egyre nagyobb „ív lám p áv a l” b e v ilá g ítv a a korai korszakok tö rté n eté t, a közönség is egyre tö b b e t k a p jo n Jó sa A n d rás testam en tu m áb ó l, a m ag y ar föld és nép em lékeinek m egism eréséből.
N agy L ajo st Kiss Sanyi em lékére (előlap)
74
K iss Sanyi em lék ére (hátlap)
FAZEKAS ÁRPÁD:
Jósa A ndrás, az orvos T isztelt Ü nneplő Közönség!* A zért jö ttü n k össze, hogy szü letésén ek 150. é s h a lá lá n a k 66. év fo rd u ló já n áldoz zunk Jó sa A n drás o rvosdoktor em lékének. Egy bud ap esti m éltató ja, dr. R atkó F e renc így ír t róla 1964-ben: „Jó sa A ndrás, a n y írségi polih iszto r-o rv o s n ev e a f ia ta labb orvosgeneráció előtt sajnos m á r ism eretlen, pedig P á p a i P áriz, B ugát és a töb bi polihisztor-orvos so rá b a n őt is orvosi re n d ü n k büszikeségének te k in tjü k . M in t em ber h u m an ista, m in t orvos m essze kim ag asló tehetség, és m in t régész, az o rszág h a tá ra in tú l -is e lism e rt tudós v olt.” K ülönös jellem vonása Jó sa A n d rás életének, hogy b á r n em Szabolcs, h an e m B i h ar m egyében: N agyváradon sz ü le te tt 1834. novem b er 30-án, m égis szabolcsinak v a l lo tta m agát, vagy m ik é n t ism ételten k ifejezte: „úgy érzem m ag am at, m in t Szabolcs m egye 280 000 lélekből álló c s a lá d já n a k egyik ta g ja !” E n g ed jék meg, hogy a következőkben Jó sa A ndrásról, .az orvosról és orvosi te v é kenységéről összefoglalóan elm o n d jam m indazt, a m it fo n to sn ak és alk alo m szerű n ek tartok. Ism eretes, hogy o rvosdoktori oklev elét 1864-ben szerezte meg B écsben, s ettő l kezdve 1918. szeptem ber 6-án b ekövetkezett h alálá ig (pontosabban: m ég 2 n a p p a l azt megelőzően is), azaz 54 esztendőn á t gyógyított. O rvosi p á ly a fu tá s á t a következő szem pontok kö ré csoportosítva igyekszem b e m u tatn i: I. m agánorvosi tevékenysége II. kórh ázi időszak: 1864—1884 III. m egyei főorvosi m űködése: 1884—1904 IV. iro d alm i tevékenysége V. egyesületi közéleti szerepe, és végül VI. kapcsolatai hazai és külföldi orvosokkal. I. Ami a m agánoTvosi, gyógyító orvosi tevékenységet illeti, e m líté sre m éltó, hogy Jó sa A ndrás csak 26 év e s k o ráb a n kezdte e l orvosi ta n u lm á n y ait, és 30 éves k o ráb an lett orvosdoktor. C sak 5 éves v o lt a k is A ndris, am ik o r m e g h alt n a g y a p ja : dr. Jó sa Is t ván v árm egyei főorvos, a k i term észetesen im p o n ált az u n o kának. Mégis engedel m eskedve a jogász éd e sa p a: dr. Jó sa P é te r k ív á n ság á n ak , egyetem i ta n u lm án y ai kapcsán előbb 1 é v e t h a llg a to tt a bécsi jogi karon, m ajd elvégezte a m agyaróvári M ezőgazdasági A k ad é m iá t is. '•Im iét 'e s z é t! a M aR yar R é g észei! és sén 1984. s z e p te m b e r 6-án.
M ű v é sz e ttö rté n e ti
T á r s u la t n y ír e g y h á z i
V á n d o rg y ű lé
75
M ár ebben az időben is so k a t íú rt-fa ra g o tt. N agyfokú kézügyességét az eszterg a pad m e lle tt is jól k a m a to z ta tta . A bécsi u d v ari esztergályostól tanulita el a m ű fogá sokat. És ez dön tö tte el végleges pályav álasztását ás! A sok esztergályozás m ia tt ugyanis tály o g o t kapott, a .gennyedés 1/2 évig elh ú zó d o tt és még 11 hónapig P esten kezelték: a 43. incisio k apcsán az u tá n elő k erü lt 2 idegen te st: az első felcser által o tt fe le jte tt v a rró tű és 1 v ia sz-d arab . E kkor h a tá ro z ta el véglegesen, a m it hum orosan így fe je z e tt ki: „Én :is orvos leszek, h á th a kevesebb k ín zással fogom e m b e rtá rsa im a t a m ásv ilág ra sz állítan i.” A m ik o r Jó sa A n d rás le telep e d ett N agykállóban, a p ja k ik ö ltö zö tt n a p k o ri b irto k á ra és la k á sá t á ta d ta fiának. A m ikor pedig 1866. o k tó b e r 27-én Jó sa A n d rá s m eg nősült, átköltözitek egy a k k o r v ásáro lt kényelm es k ú riáb a , am ely u gyancsak N agykálló főterén, a K ondor-hegy n ev ű dom bon á llo tt; s e z é rt tréfásan e la k á st k o n d o r hegyi v árk a stély n ak , önm ag át pedig K o n d o r-v ár u rá n a k nevezte. A lakosság h a m a r m egism erte és meg is sz e re tte a kiváló orvost. H ív ták közeli és távoli falv ak b a, ta n y á k ra , szin te állandóan úton volt. E rről így írt: „Egy k is n a gyítással a z t is állíth ato m , hogy ta lá n v árm eg y én k összes d ű lő ú tjá t úgy ism erem , hogy b átra n b e á llh a tta m volna éjjeli kocsisnak.” Id ején ek m inél g azdaságosabb k ih asz n álása v é g e tt később m ind N agykállóban, m in d N yíregyházán h e te n k é n t 2 ízben k ü lön ren d e lő n ap o t ta r to tt; m égpedig N agykállóban pén tek és v asárn ap , N yíregyházán pedig a piaci n apok, szerda és szom bat v o lta k ren d elő n ap jai. Ezek u tá n nézzük meg, m ily en volt Jó sa A n d rá s rendelője, v áró ja, lé p jü n k be oda. B etegei nagy szám a u tá n azt gondolhatn án k , hogy v alam i nagy, tágas orvosi v á ró ja és ren d e lő je volt. A valóság azonban az, hogy m ár 10—15 em b errel m egtelt a dív án n y al és n éh á n y székkel bebútorozott váró. A ren d elő m ár nagyobb volt, de főleg látványosabb. V olt a rendelőben íróasztal, m eg rak v a or vosságosüvegakkel, m ikroszkóp, rengeteg könyv, sőt az egyi'k sa ro k b a n az a k k o r még látványosság szám ba m enő fényképezőgép, o ld a lv ást pipatórium . A h átsó fal félhosszában s a já t készí tésű orgona. A m űszerek nagy üvegszekrényben voltaik. A v izsgálódívány fe le tt a déd ap a in g a ó rá ja, s legfelül K ossuth L ajos képe. „L á tta tla n b a n is k ita lá lu n k an n y it, hogy a szigorú ren d sehogy sem v o lt összhangban Jó sa n y u g ialan term észetével — írta K iss L ajos, a későbbi K ossu th -d íjas m űzeum igazgató —, de a r r a ingyen sem g o ndoltunk volna, hogy gyalupadot, esztergapadot, enyves láb ast, firniszes üveget, asztalos és esztergályos szerszám okat egész szék rén n y ek k el, a falo n több rendbeli fűrészt, fú ró t, csavarokat és ki tu d n á a z t h irte le n elszám lálni, m iféle furcsa eszkö zöket lá tu n k . Még orgona is készül i t t . . . N em le h e t csodálni, h a a belépő m egle pődve húzódott vissza: tá n nem is jó hely en járo k , a d o k to r u r a t 'keresem . H a meg éppen m u n k á b an ta lá lta a doktort, még inkább elb ám u lt, hogy: ehhez is é r t a z orvos | ű r?”
Jó sa A n d rá st a betegek nagy töm ege n em idegesítette, s ad dig nem is ebédelt, am íg v alam e n n y it m eg n em .vizsgálta, vagy ah o g y an a betegei m on d o g atták : „míg v alam en n y in ek ki n em kopogtatta a betegségét.” A b b an az időben u gyanis a m eg tekintés, a ta p in tá s m e lle tt a kopogtatás, v a la m in t a h allgatózás v o ltak a betegvizs g á la t legfőbb m ódszerei, továbbá a vizeletvizsgálat. A m ai orv o s sz ám á ra dr. D ohnál József várm egyei főorvos 1922. d ecem ber 21-sn ta rto tt beszéde re c a p itu lá lja a legszakszerűbben Jó sa orvosi m entalitását. Meg kell em lítenem , hogy ez v olt az első ún, Jósa-emlékelóadás, am ely et a B u d a p esten 'd ív ó B alassa- és M arkusovszky-féle em lékelőadásokhoz hasonló célzattal ren d eztek m e- « gyérekben 4 év en k én t, sajn álato sa n csak összesen 4 alk alo m m al. T eh á t Jó sa doktor m in denekelőtt ap rólékosan k ih a llg a tta betege p an aszát, közben gondosan k érd ezett,
76
m ajd vizsgált, s csak m iu tán a még szóba jöhető k ó rfo rm á k at ki tu d ta zárn i, m o n d ta ki a d iagnózist: „egy-egy kó rism éje a v elesz ü letett intuíció, a v illám g y o rsan m ű ködő eszm etársítás, a bám ulatos érzék k el m űködő iudicium rem e k e v o lt!” B ár köztiszteletben állo tt és nagy te k in té ly e volt, m égis egyes k a rtá rs a i — főleg a későbbiekben — n em egyszer h an g o z ta ttá k : . . .no igen, az öreg Jó sá n a k persze m inden m a lá ria vagy sy p h ilis!" P edig egyszerűen a rró l v o lt szó, hogy Jó sa a v á r m egyében ak k o r különösen e lte rje d t ezen k é t betegséget — miiként n ag y k álló i gy a korló orvosi idejében K orán y i F rigyes is — nagyon eredm ényesen gyógyította, m in t hogy k orán és atypusos a la k já b a n is felism erte. Id ü lt csont- és bőrfekélyeket, r á k n a k gondolt gum m ákat, izom sorvadásnak ta r to tt g erincv elő -sy p h ilist, am ely et idegspecialdsták is rem én y telen n e k ítéltek, eredm ényesen kezelt. Jó sa m inden féle kezelésnél elő b b re v aló n a k ta rto tta az oki th e rá p iá t, s m in d ig a z okot vagy az o k o k at igyekezett kipuhatolni. R en d szerin t nem is ren d elt, csak egyféle gyógyszert. II. Jó sa A ndrás életén ek szorosan v e tt kórházi, nagykállói igazgató-főorvosi m űkö dése 1864—84 közé esett, de tu d n i kell, hogy ezt megelőzően és később is foglalko zott kórházüggyel. Ism eretes, hogy N agykállóba v aló költözése e lő tt rövid ideig alorvoskodott a döblingi tébolydában, m ajd a n ag y h írű bécsi Skoda belgyógyász professzor m ellett volt asszisztens. A m ik o r pedig S k o d a professzor a beteg E rzséb et k irá ly n é m ellé Jó sa A n d rá st a já n lo tta orvosnak, ezen m egtisztelő állást Jó sa v isszau tasíto tta, s Bé cset o tth ag yva h a z a té rt N agykállóba, a régi Szabolcs várm eg y e székhelyére. M it tu d u n k m árm ost Jósa A n drás nagykállói kórh ázáró l? T u d ju k , hogy 1863. évi ren d k ív ü li országos aszály, a pusztító m arhavész, a következm ényes nyom or és e m beri fertőző betegségek k ih a tásán ak enyhítésére N agykállóban dr. K orányi Frigyes gyakorló orvos á ltal tá rsa d alm i gyűjtésből létreh o zo tt 8 ágyas Szükségkórház az év utolsó negyedében m á r m űködött. Az alap ító K orányi Frigyes azonban 1864. decem ber 27-én m ar P e stre költözött, s ettő l kezdve 20 éven át Jó sa A n d rás á llt a kórh áz élén. Előbb m in t helyettes, 1865-től pedig m in t kin ev ezett igazgató-főorvos. A kezdetben kis k a rita tív in té zm én y Jó sa A ndrás ig azgatóságának első 10 év é ben, 1864—74 között még Egyleti Kórház elnevezés a la tt m űködött, azaz to v áb b ra is jótékonysági gyűjtéssel, illetv e a kórház a felsegélyezése céljából g y ak ran ren d ezett m egyebálok jelentős bevételéből fedezték az egyre növekvő kiadásokat. Nyolc éven á t igazgató-főorvosi fizetését sem v ette fel Jó sa A nd rás, ső t erd é ly i szárm azású alorvosát: dr. Técsi F eren cet is s a já t házában szállásolta el és s a já t zsebéből fizette. Técsi 1874-ben súlyos tüdőtub ercu ló sisb an m eghalt. M egítélésem sz e rin t erre v ezet hető vissza Jósa tüdőfertözése (pleuritise), am ely m ia tt 1374 őszén s a já t m ag át gyógy ítg atta eredm ényesen: Szicíliába u ta z o tt n éh á n y hónapra, k irá n d u lg a to tt és szedte a m aga rendelte creosot-ol. A m u n k ak ép telen Técsi h ely ett 1873-tól m ár Lórencz G yula belgyógyász volt a z alorvosa. A nagykállói E gyleti K órház m űködéséről alig van ad atu n k . C supán az .ismeretes, hogy 1873-bain m á r 30 volt az ágyszám . Éppen ezért különös jelentőségű sz ám u n k ra a z a két okm ány, am ely a M egyei L ev éltárb an m a ra d t meg, és m ost ism ertetem első ízben. ím e az első ír a t: 1875. o któ b er 15-én a k ó rh áz alorvosa sürgős intézk ed ést v á rv a ezen levelet k ü ld te a helyben székelő alispánhoz: T ek in tetes A lispán Ür! E p illan a tb an N yir-B éltekről egy elm ebeteg nőt — M isicska M ihálynét, kb. 50 eves — k ü ld tek be a Sz. m. K özkórházba gyógykezelés végett. Részem ről m in t k ó r-
77
házi orvos, n em v eh etem föl az e m líte tt beteg nőt, m in ek u tá n a 58 beteglétszám m el le tt külön szobával n em rendelkezem . A láz attal kérem a T ek in tetes A lispán U rat, m éltóztassék — h a lehetséges — a várban a v o lt f egyen ezek egyik v. m ásik sz o b ájá n a k á ta d á sá t kegyesen m egrendelni, m ely esetb en én a z elm ebeteg gyógykezelését o tt is szívesen m a g am ra vállalom . E bbéli kegyes h a tá ro z a tá t elv árv a m a rad o k alázatos szolgája Dr. L órencz G yula k ó rh áz i orvos Jó sa A n d rás kórházigazgató vélem ényezése sz e rin t a b e u ta lt „m ániácus ro h a m okkal összekötött búskom orságban (m elancholia-ban) és esztelenségben szenved", a bőrén „a b ujasenyv (syphilis) kétségbe v o n h a ta tla n tü n e te i”. Végül is az elm ebeteg sorsa 12 n a p m ú lv a intéződött el, m e rt báró K em ény belügyi á lla m titk á r B u d a-P esten k elt 1875. okt. 27-i re n d e le té re „a m iskolezi k özkórház tébolydái o sz tály ára” szál líto ttá k , a közbiztonsági szabályok m e g ta rtá sa m ellett. A m ásik a k ta v o lta k ép p e n jelentés, am elyet Jó sa A n d rás k ó rh ázi igazgató-főor vos te rje sz te tt 1875. ja n u á r 16-án Bónis B a rn a b ás a.ispánhoz. Ebből a jelentésből k id erü lt, hogy e k k o r az Egyleti K órház gyógyszereit és vegyszereit (köztük: a e th e r su lfuricum , chloroform és ch lo ralh y d rat-o t) a bécsi Pezoldt és Süss cégtől rendelték. M a g y arázatk én t felhozta Jó sa A ndrás, hogy: „oka ezen tetem es k ia d á sn a k a n é lk ü lö zhetetlen chinin és jódkáli nagyobb m érv ű k én y telen fo g y asztása”, vagyis a m a lá ria és v érb a j (lues) m ia tt k ezeltek m agas szárra. A költségek csökk en tésére k ü lö n ben sok sz e rt „házilag” k észítette k el, pl.: különféle oldatokat. Csak m egjegyzem , hogy ebben az időben a v árm egyében a chindn -p ilu lát egyszerűen „Jó sa-p ilu ln ”-n ak nevezték. A z Egyleti K órház fejlő d ését és sikeres m ű té té it egyre in k áb b m eg ism erték a N yírség h a tá ra in tú l is, s a hatósági tám o g atás folyam atos bizto sítása v ég ett 1874. jú n iu s 10-én á tv e tte a várm egye a k ó rh ázat, am ely így ettő l kezdve m in t Szabolcs m egyei Nyilvános K özkórház szerepelt. E kkor a k ó rh áz a következő részekből állo tt: 11 k ó rterem , (6 nagyobb és 5 kisebb „kórszoba”), 1 m űtő, 1 felv ételi iroda, 1 ru h a tá r, 1 m osókonyha, 1 főzőkonyha, és 1 h alo tti k am ra , s m ár h iv a talo san is 50 v o lt az ágyszám , m égis tö b b n y ire zsúfoltság volt. 1874. jú n iu s 10-től a n ag y k álló i N yilvános K özkórháznak N yíregyházára való költöztetéséig: 1899. nov. 14-ig ren d elk ezésü n k re á lla n a k a betegforgalm i kim utatásoík, am elyek évről é v re a beteg létszám jelentős em elkedését tükrözték. T e h á t a lakosság id egen k ed ése eg y re csökkent az ak k o r még szokatlan kórházi kezeléstől. A vízhordás és m osás 1887-ig házilag tö rté n t, a b etegek élelm ezését v e rse n y tá r gyalás („á rle jté s”) k ap c sá n szerződött vállalkozó végezte. 1887-től 1900-ig évente n y o m ta to tt é v k ö n y v e t ad o tt ki a k órház a m űködéséről, s így a m ai em b er sz ám ára is b etek in th ető k a nagykállói k ó rh áz i osztályok m űködése. Jó sa A n drás „jó ideig k ó rh áz án ak — ak á rc sa k később m ú zeu m án ak — önkéntes m indenese v o lt”. Még a betegek fe jla p ja it is őm aga v eg y tin tá zta s a já t kezű sokszoro sítása alá. Sok régi nagykállói k ó rlap és b eteg -fe jlá p őrzi Jó sa írását, em lékét. Jósa A n d rás 20 éves igazgató-föorvossága a la tt a k ezd eti 8 ágyat 84 ágyas jelentős V ár m egyei kórházzá fejlesztette. Ezen kórházi igények m ia tt u tazo tt m ég 1 8 6 5 -ben ism ét Bécsbe, hogy S chuh professzor k lin ik á já n a sebészi k ép e sítést is m egszerezze. Ez- I u tá n o p e rá lt Jó sa k iz á rt sé rv e t, m egnyitott tályogot és ly m phom ákat, a m p u tá lt vég- | ta g o k at é s n ag y sik e rre l végzett szem észeti m ű té te k et is. ö v o lt a k o n tin en sen az
78
elsők egyike, aki hüvelyen keresztül m é h k iirtá st végzett a m aga k o n stru á lta m ű szerekkel. H ú gykőeltávo litásra kigondolt in stru m e n tu m á t B erlin b en k észíttette el, m a te h á t azt ds m ondanánk, hogy kiváló o rv o s-ú jító is volt. N y íregyházára költözése u tán sem sz ak a d t meg Jó sa k ap cso lata a kórház-üggyel, hiszen 1094-ben K isv á rá é n a fcözbirtokosságj kórházból ő hozta lé tre — dr. K üzm ös G yörgy járáso rv o ssal egyetem ben — a V árm egyei K órházat. M ár 1895-ben p éld át m u ta to tt a korszerű m űem lékvédelem re, am ikor a n ag y k álló i v o lt v árm eg y eh áza gyönyörű baro k k ép ü lete m egm entése érdekében abb an az Á lla m i Tébolyda fe lá llí tá s á t javasolta. Jó sa A n d rá s tevékenységét dicsérd az 1899. novem b er 20-án 165 ággyal m egnyílt új n y íreg y h ázi „E rzsébet”-közkórház ds, am elybe e k k o r átk ö ltö zö tt betegekkel és egészségügyi szem élyzettel eg y ü tt a m eg szü n tetett n agy k álló i közkórház. Az „E rzséb e t”-közkórházból k ia la k íto tt m ai S zabolcs-S zatm ár m egyei „Jó sa A n d rá s” K ó rh áz R endelőintézet te h á t azzal büszkélkedhet, hogy egyenes fo ly ta tása és jogutóda a K orányi Frigyes által 1863-ban létreh o zo tt kis S zükség-kórháznak. T ém ánk szem pontjából em lítésre m éltó H erm án O ttóhoz k ü ld ö tt 1895. szep tem beri régészeti tárgyú válaszlevele, am elyben Jó sa egyebek k ö zö tt így írt: „M egtisz telő levele folyó hó 8-án kelt, én a z t azonban csak tegnap o lv astam el, m e rt k ó rh ázak tan u lm án yozása v ég e tt 10 napig Sanajevóban, B udapesten és N y itrán lődörögtem .” Jó sa örökös m ozgásra, tevékenységre b e á llíto tt életé t jól szem lélteti, hogy öreg n y u g d íjasként, 81 éves korában, népfelkelő fő orvoskén t dolgozott a n y íregyházi ún. b a ra k k -k ó rh áz b an , am ely az O sztrák —M agyar M onarchia egyik legnagyobb (kb. 2000 ágyas) és legfontosabb kötöző és áteresztő hadikórháza volt. A lk alom szerű végül szólni a Jó sa család jelentős Icórházalapitványairól. A m ikor a n ag y ap a: dr. Jó sa István, 50 évi szabolcsi várm egyei főorvosi m űködése u tán , 1837. áp rilis 17-én, azaz 81 éves k o ráb a n n y ugdíjba m ent: búcsúzóul 500 v áltó fo rin lo s a la p ítv á n y t te tt „ezen m egyebeli szegény adózók ispotály ára, hogy addig is k am ato z zék, am íg m egvalósul." Nem is se jth e tte , hogy a h alála u tá n 24 évvel létesülő n a g y kállói S zü kség-kórház éppen A ndrás nev ű u n o k á já n a k az orvosi m űködése a la tt le n dül m ajd fel. T ény az is, hogy az ap a : dr. Jó sa P é te r a fia k ó rh áza sz ám á ra m á r előbb le tt 200 forintos alap ítv án y t, utolsó a k a ra tá v a l 1873-ban 800 fo rin tra egészí te tte ki. III. 1884-ben, am ikor N yíreg y h ázára költözve Szabolcs várm egye egészségügyi v e ze tését átv ette, a közegészségügy ezen „kők o rszak áb an ” — ahogyan Jó sa A n d rás ta lá lóan n ev ezte — még csak egy „ re cep tp ap ír m ek koraság ú a k tá t sem k ap o tt kézhez, m elynek alap já n a m ú lta k ra vonatkozólag tá jék o z h atta v o ln a m ag át.” ő azonban, m int „'kiváló po ly h isto r” — m ik é n t dr. K ovács L ászló városi orvos és egyben ú jsá g író k o lleg ája írta róla — „k o rá t m egelőzve mélyein b eleláto tt a dolgok lényegébe”, s á tlá tta , m it kell tennie. B evezette a betegségi és halálozási sta tisz tik á t, átszerv ezte a h alottkőm lést, s m ost m ó r reális ad a to k ra tám aszkodva á llíto tta össze igen ta rta l mas havi jelen téseit. „R avasz fo n d o rla tta l” — ahogyan ő m aga írta — k iv itte, hogy a közigazgatási bizottság a h av o n ta b e te rje sz te tt „Egészségügyi jc lcn tés”-ek et a N yírvidék c. lap „H ivatalos m e llék let”-eben ren d re m eg jelen tette, s így p ellen g ér szám ba m en t az, hogy a h iv atalo s lap közlései szerin t ebből és ebből a járásb ó l, avagy községből jelen tés nem érkezett. Messze tú lm e n t azonban az ak k o ri értelem b en v e tt h iv a tali kötelességén, am i kor 1890. évi decem ber h avi jelen téséb en m ár e z ek e t is le írta Jó sa A n d rás: „Id e jét látom a n n a k , hogy a g yakran m egdöbbentő sta tisz tik a i ad ato k at, nem c sak tu d o m á
79
sül vegyük, de azoknak a la p já n a közegészségügyi viszonyokban javítani is igyekez zü n k !” E nnek szellem ében foglalkozott Jó sa A n d rás: — a bábaság szín v o n alán ak em elésével: az ún. „u n g v ári b á b á k ”, vagyis az u n g v ári B ábaképzőben ta n u lt b áb á k alkalm azásával, — a dajkaságba ad o tt csecsem ők so rsá n a k ellenőrzésével, — a gazdasági cselédek la k ásá n ak elfogadható v á tételével, — a cselédek újévi, azaz té lv íz idején tö rtén ő költöztetése h ely ett az erd ély i szo kás: vagyis a S zentgyörgy h av i (áprilisi) költözés aján lásáv al, — és m in d en ek elő tt a já rv á n y o k (cholera, typh u s, ab d o m in alis, d ip h th e ria, tü d ő vész) elle n i küzdelem m el, u tóbbi té re n a környezetegészségügyi (ház, u d v ar, u tca, o rszág u tak m elletti árkok) és a szem élyi hygiénés viszonyok m eg jav ításáv al, to v áb b á a tehénhim lőnyirok, v a la m in t a d ip h th e ria elleni savó pro p ag álásáv al, — de szóvá te tte a z t is, hogy míg a legtöbb iskolában (87 iskolában) 1 g y erm e k re csak 2—3 m 3 levegő ju to tt, addig „a la k ta n y á k b a n 1 k ato n ára 17 m 3 levegő k övete lte tik !” H angsúlyozta: „A gyerm ek egészségének m egóvása ép p en o ly an fo n to sn ak lenne tek in ten d ő , m in t a katonáké! Ha a ló csikó korában elhanyagoltatik, éppúgy n e m válik paripává, m in t az egészségtelen iskolák b an — meg n em h a lt — de elsatnyul g y e rm e k katonává!” R ebellis m agyar, k u ru c m e n ta litá sá t Jósa A n d rás még a járv á n y o k elleni k ü zd e lem be is beleszőtte. E nnek érzék eltetésére felolvasok n éh á n y s o rt „Egészségügy a v árm eg y éb en ” c. a N yirvidék 1888. m ájus 13-i szám áb an közölt írásáb ó l: „Az e l k ü lönítés és fertőtlenítés m inden ragályos betegség ellen sik e rre l alk alm azh ató , a him lő ellen azonban ezek m e lle tt leghatásosabb a védhimlöoltás. De k ö ztudom ású, hogy a m egyénkben a B ach-k o rszak b an .a him lőoltás á ital tö b b község le lt a b u ja k ó rral íe rtő zte tv e, s e z é rt n ép ü n k a k a rró l-k a rra való o ltástó l irtózik. Igaz, hogy ezen te k in te tb e n az új kényszeroltási törv ény életb e lép tetése a helyzeten ja v íth a t, de a passív ellenállás, m ely a nép m eggyőződésében ta lá lja gyökerét, a tö rv én y vég re h a jtá s á n a k közegeit csak an n y ira m eg b én íth atja, m in t m eg b én íto tta M agyarország passív viselkedése a szu ro n y ra tám aszk o d o tt B a ch -k o rsza k ó t!” Jó sa A ndrás széles körű m egyei főorvosi m űkö d ésén ek rövid áttek in téséb ő l nem szabad k ifelejte n i nagyszabású ivóvízjavítási, pon to sab b an : kú tfú ró programját. A ty p h u s- és ch o lerajárv án y o k megelőzésére ugyanis m egyei szab ály ren d eletet h o za to tt, am ely sz e rin t m inden község 1000 la k o so n k én t 1 k u ta t köteles fú ra tn i. A m eg v aló su lt m in teg y 400 kerekes k ú t egyikét, a Jósa A n d rás egykori n y araló jáv al, az ún. vityillóva] szem közti, a m ai Sóstói u. 30/a telek sa rk á n iévő Jó sa -k u ta t 1930-ban K iss L ajos m úzeum igazgató k érésére m e g festen e Boross Géza festőm űvész. A 40X30 cm -es szép o la jfestm én y m a a Jósa M úzeum ban van, s m a ra d an d ó em léke a híres k ú tfú ró p rogram nak. IV. M u n k a társa és közeli jó ism erője, v a la m in t a m úzeum ig azg atásb an is utóda: K iss L ajos sz e rin t Jósa A n d rá sn a k írásaiv al v o lt a legnagyobb h a tá sa a várm egye különböző rétegeire. É ppen e z é rt elism erést érdem el az utó k o rtó l dr. Csallány Dezső m úzeum igazgató, aki 1958-ban ü sszegyűjtötte és k ö zread ta Jó sa A n d rás irodalm i m u n k ásság át: 334 régészeti és 227 egészségügyi közlem ény ad a ta it. Ezek az íráso k zöm m el a N yírvidékben és részben az A rcheológiái É rtesítő b en je len tek meg. Ma Jó sa A n d rá s orvosi vonatkozású írása it, főleg egészségnevelésnek m inősítenénk. Sze rin te m azonban Jó sa A n drás egész orvosi tevékenységében az a legnagyobb és eg y ben legm aradandóbb, hogy m á r abban az időben felism erte az egészségügyi felv ilá gosításnak, vagyis a lakosság eg yüttm űködése m egnyerésének döntő sz erep ét a já r t
80
ványok megelőzése, és egy általán a közegészségügy szín v o n alán ak ja v ítá sa é rd e k é ben. Töm ören ezt így feje zte k i: „Egészségnevelés vagy erőszak. T ertiu m non d a tu r!’ T erm észetesen Jó sa A n d rá sn a k sem sik e rü lt m in d ezt elérni, s m eg n em értés, vagy szű k látókörűség esetén clm ondogatta: „nem a m á n ak dolgozunk, m ajd eljön az idő, am ik o r m e g é rtik !” V. Jó sa A n d rás jellegzetesen közéleti em ber volt. Jól tud ta, hogy csakis együttm űködő tám o g atásáv al le h e t k ó rh ázat vagy m úzeum i g y ű jtem én y t U gyanakkor a tá rsa d a lo m is igényelte Jó sa tevékenységét, am ik o r pl.: években lé tre jö tt N yíregyházi Orvosok és Gyógyszerészek Köre eln ö k n ek , kös d íszelnöknek v álaszto tták .
a lakosság létreh o zn i. az 1890-es m a jd örö
K a rtá rsa i tisz te le té t és sz e re te té t ö rö k ítette meg sz ám u n k ra az a díszes fé n y k é p album, am ellyel orvosi m űködésének 40 éves ju b ileu m án aján d é k o ztá k meg. M a a Jó sa-m ú zeu m b an a régi szabolcsi orvosok és gyógyszerészek arck ép én ek ez a leg m egbízhatóbb fo rrása. VI. Jó sa A n d rá sn ak a belföldi és külföldi orvosokkal való kapcsolatának b e m u ta tá sát feleségének család jáv al kell kezdeni, am enn y ib en L á n e r O lga n ag y a p ja : dr. B enkő Sám uel Borsod m egye főorvosa, a párizsi A k ad ém ia és a d ijo n i Tudós T ársaság ta g ja volt. K ülönben B enkő S ám uel a klinikopathológiai és m etero p ath o ló g iai, v a la m in t o rvosföldrajzi irán y z ato k egyik korai hazai m egvalósítója is. Jó sa A n d rá s k ét ízben is já r t K och Róbertnél B erlin b en : a K och-bacillus, illetve tu b ercu lin felfedezése u tán . U tóbbi ú tja alk alm áv a l a tu b e rc u lin feltéte lez ett gyó gyító h a tá sá n a k ta n u lm án y o zására m egláto g atta Frántzl, Cornet és L é v y ta n á ro k k li nikáit. B erlini ú tjá ró l h az atérv e ta p asz talata iró l beszám olt kedves lap ja, a N y írv i dék h asá b ja in a v árm egye közönségének. G eniális orvos az, aki K och világszenzációt keltő felfedezéséhez nyom ban hozzá m e rte tenni sa já t vélem én y ét is: ,,En részem ről csak o ly anoknál leszek h a jla n d ó az új gyógym ódot (ti. a tu b e rc u lin t) és csak m int egyik fa k to rt alk alm az n i, ahol a bánlalom vag y m eg igen kezdetleges, vagy kétes." A z idő Jó s á t igazolta. U gyancsak B erlinben a v ilá g h írű Graefe szem észprofesszortól s a já títo tta el a hályogm űtétek te c h n ik á já t. De já r t u g y an itt Langenbeck sebószprofesszornál is. Jelen tő s külföldi orvosi n ex u sai m e lle tt Jó sa A n drás m u n k á já t elő seg ítették k i te rje d t hazai orvosi k apcsolatai is. B aráti viszonyban v o lt m edicus k o rátó l Siklóssy Gyula se b ész tan á rral, a n á la 7 évvel idősebb K orá n yi Frigyes, to v á b b á K é th ly K á roly és M orawcsik Ernő orvosprofesszorokkal. Így M oraw csik professzor ideggyó gyászati tan k ö n y v e Írásakor k ik é rte Jó sa v élem ényét a hypnoeissal k apcsolatban. Sok m u n k á ja m e lle tt elv á lla lt egyik rendőrorvosi boncolása kapcsán k e rü lt h iv a ta los érin tk ezésb e F etrik professzorral. Idézem ezzel foglalkozó írá sá t: „A tassi (ti. nyírtassi) eset bonczolása a lk alm áv a l ch o lerára g yanúsnak tű n t fel, a P e tiik O ttó egyetem i ta n árh o z górcsövi v izsgálat m egejthetése v ég e tt fe lk ü ld ö tt ü rü lék b en azon ban kom m a-bacillusok (ti. a ch o lera kórokozója) nem ta lá lta tta k .” G yakori távolléte, utazg atásai alk alm áv al c salá d ján a k egészségét dr. K o n th y Gyula v áro si főorvosra, b a r á tjá r a bízta, m ajd veje, dr. Dohnál József lá tta el e tisz tet, s végül pedig u n o k ája: dr. Dohnál Jenő megyei gyerm ekgyógyász főorvos.
81
T. Ünneplő K özönség! Jó sa A n d rás esem ényekben és ered m én y ek b en bővelkedő, igen boldog 84 é let évének b em u tatása egyszerre könnyű és n eh é z is. K önnyű, m e rt Jó sa szellem e itt a N yírségben m a is ható, eleven erő. Másrész,! nehéz, m ert m esterséges Jó sa életében, tevékenységében vagy ak á rc sa k n a p ja ib a n elk ü lö n íten i az orvost, a régészt, az ú j ságírót, illetve m indezek m ögött: az em bert, R em élem , az ért k itű n t az eddigiekből, hogy o lyan orvos volt Jó sa A ndrás, a k ire m éltán büszke le h et a szűkebb p átriája , Szabolcs m egye m ellett az egész ország is, Igaza volt K rű d y n ak , am ik o r így ír tr ó ia : „No lám , nem m indig közepes a term és ;a N yírben, n em csak a szabolcsi k ru m p li és a plricsei á rv a lá n y h a j .term ése van biztosítva, h an em a jeles e m b erek é is!” S zabad legyen végezetül m ég egy idézetet szíves figy elm ü k b e aján lan o m . K a r tá rsa, m u n k a társa , és éle té n e k egyik legjobb ism erője, Kiss Lajos, a későbbi Kossu th -d íja s m úzeum igazgató ir ta h a t évtizeddel ezelőtt és m a is m egszívlelhető: „A kincs, m it Jósa A n d rás egyénisége képvisel, a k k o r fog bőven kam atozni, ha m eg ism erjü k és követni fo g ju k az ő ú tja in , keresve az igazit, a szépet, hogy hozzá h a sonlóak le h essü n k !”
A m egyei kórh áz ú j épülettö m b jéb en Jósa A n d rás születésének 150. évd ulóján leleplezett bronz dom borm ű (Tóth Sándor szobrászm űvész a lk o tása.)
82
Hagyomány VIRÁGH FERENC:
Szabolcsi tábornokok és törzstisztek az 1848-49-es sz ab a d ság h a rcb a n A kik tú lé lté k is, száz éve halo ttak . D úló csaták u tá n n yugosznak a hős fiák. N oha v álto ztak a korok, a nem zet m a is ü n n ep e lv e em lékezik rá ju k m árciu sb an és októberben. A lig p á r hétig te h ette a dolgát a B a tth y á n y -k o rm á n y az á p rilisi tö rv én y ek vég re h a jtá sa közben, am ik o r 1848. jú n iu s elején m ár fegyveres önvédelm i h a rc ra k é n y szerült az ország a déli te rü le te in e k m e g tartá sa érdekében. M ajd a kezd etb en h e lyinek tűnő fegyveres küzdelem fokozatosan szélesedett a Béccsel szem ben v ív o tt országos háborúvá. A sereg m agva az első szükséghelyzetben a m egyéktől rö v id te rm in u so k ra, k é tháro m h étre, a v áltás íg éretével k iá llíto tt nem zető r zászlóalj. R övidesen felh ív ja a k o rm ány a császári seregben szolgáló, m agyar összetételű alak u la to k a t, hogy á ll ja n ak rendelkezésére, helyezzék m a g u k at a k o rm án y p a ra n csa alá. M ajd a sereg h arm a d ik féleségét az 1848. ősz elejétől a la k íto tt — egyelőre 10 — re g u lá ris h o n védzászlóaljak alkották. E rö v id re fogott tö rté n eti h á tté r tetszik ki a szabolcsi k ato n afiú k szab ad ság harcbeli tö rtén eteib ő l is. CSUHA ANTAL, TÁBORNOK N ag yhalászban szü letett 1794-ben, róm ai katolikus nem esfi. A család b irto k a a helységtől északra a T iszaháton (m a T iszaiéiek), a T elekdom bon te rü lt el.1 K ato n ai p á ly á ra lépett. T izenöt évesen, 1809-ben h ad a p ró d a „Don M iguel” 39. gyalogezredben, Csányi L ászlóval együtt.2 O lm ützben végezte a k ato n aisk o lát. 1813lól hadnagy, 1844-től őrnagy.2 A B a tth y á n y -k o rm á n y felszólítására, hogy a császári seregben szolgáló m ag y ar tisztek „a honvéd zászlóaljakhoz je len tsék m ag o k at”, C suha A n tal ő rnagy a M a gyarországon állom ásozó ezredétől nyom ban k ére lm et k ü ld ö tt (m ájus 17-én) a H ad ügy m in isztérium nak. H arm in ck ilen c évi k ato n ai szolg álatára és 5 éves törzstiszti m ú ltjá ra te k in te tte l kérte, bízzan ak rá több zászlóaljból álló egységet, s ezred esk én t vegye á t a hadsereg.4 M ájus 21-én hagyta el a la k u la tá t, s az O rszágos N em zetőri H ad itan ács gyalog sági osztályán k ap o tt beosztást. M egm agyarázhatatlan, hogy m íg a császári se re g ből á tlé p e tt tisztek á lta lá b a n eggyel m agasabb rendfo k o zatb an fo ly ta ttá k a fo rra dalm i seregben, C suha őrnagy k éré sét eg y általán nem te lje síte tté k , ő rn a g y k é n t m ent iunius első n a p ja ib a n Szabolcs megyébe, ahol n em zetőr zászló aljat szervezett, s m eg kezdte kiképzését.
83
K özben m ájus legvégén, jú n iu s elején fegyveres h arc o t kezd tek K arlóca körül a szerbek. Jú n iu s 7-én k itű z té k Ű jvidéken az u d v ari reakció szim bólum át, a sá rg a fek ete lobogót. B ár régi k a to n a tá rs a — B aldacci M anó ezredes, a n em zetőr h ad i tan ács elnöke — igyekezett m e g ta rta n i a h ad itan á cs szám ára, jú n iu s 12-én a h a d ügy m iniszter Szegedre re n d e lte az o tta n i nem zetőrség m egszervezésére, h ad re n d b e állítá sára . T íznapi o tt-tartó zk o d ó s a la tt a szerbek — a p é te rv á ra d i helyőrség t á m ad ásai ellenére — elhagyták Ú jv id é k vo n alát, észak felé n y o m u ltak . C suha jú n iu s 21-én 900 főnyi — részben gatyás, m ezítlábas — n em zető rrel gőzhajón Szegedről Ó becsére érkezett. A so rala k u la to k közül a F eren c -K áro ly ezredből h áro m és a Don M iguel 39. gyalogezredből 1 század csatlakozott a h ad inéphez. N éhány n ap m úlva Szeged v áro sa — a h a d ip é n z tá r későbbi térítésé b en bízva — felö ltö ztette k ato n a ru h á b a a csongrádi nem zetőröket, a k ik azonban k ije le n tették , nem m en n ek sehova, ahol lőnek, m e rt nem „m észárszékre” jö ttek .8 Csuha őrnagy az első m agyar tö rzstiszt, aki a szabadságharc első pillanataiban véd vo n a la t sze rve zett Ó becse m agasságában a T isza k é t partján. Ó becsét és F öld v á r t ta rto tta , am íg B echtold F ülöp a ltáb o rn ag y egységei dél felől be n em érkeztek v o n alára, hogy felsőbb p a ra n c sra betag o lja csap a táb a a C suhától v ez etett a la k u la to k at. B echtold azonban m indig távol ta rto tta m agától C suhát, a n em zetőr h a d i tan ács em berét, nehogy k á rty á já b a nézzen. K ésőbb k eserű en p an aszk o d o tt ro k o n á n a k ír t levélben, m e rt m eg ak ad ály o zh atta volna B ácsszenttam ás elestét, de le in te tte Bechtold, aki azzal érvelt, hogy ez a lépés ak a dály o zn á a fo ly am atb an levő b ék e tá rg y a lás sik e ré t.8 Jú n iu s végén (25-én) alezredessé lé p te tté k elő, s a Déli h ad sereg óbecsei d a n d á ré n a k paran csn o k a. Jú liu s 18-án T örökbecsén állom ásozott, a h o n n a n levelet ír t b a rá tjá n a k , v olt h a d a p ró d tá rsá n a k , Csányi L ászlónak, a d ráv a i sereg N agykanizsa vid ék én állom ásozó te ljh a ta lm ú k o rm ánybiztosának , a későbbi S zem ere-k o rm án y m in iszterének, a k it a z tá n B atth y á n y v al egy időben végeztek ki. „A m iről ez előtt 30 évekkel m in t egy szép álom ról beszélgetőnk s felle g v á ra k a t ép ítén k , m ost való ság ugyan, de m in t m inden jó é rt k ü zd c n ü n k kell m ég é re tte és legnagyobb sze rencsétlenségem , ahogy veled nem küzd h etek im á d o tt h a z á m é rt” — kezdődik Csuha alezredes levele. A B echtold a ltáb o rn ag y vele szem ben érvényesülő kezelése m ia tt keseregve k é rte te stv é ré t ugyancsak T örökbecséről, tegyenek lépést, hogy k iszab a d ulhasson értelm etlen helyzetéből. S zívesebben le tt volna a szabolcsi zászlóalj p a ran csn o k a.7 O któber elejétől az A rad, Bács-B odrog, Békés, C sanád, C songrád, Tem es és To ro n tó i m egyéket m agában foglaló szegedi 4. hadm egye p aran csn o k a. Szem élyesen já rja a te rü letet, hogy új a la k u la to k a t szervezzen a sereg szám ára cs a régieket feltöltse. O któber 26-tól ezredes.8 M iután B aldacci M anó tá b o rn o k , a felső-erdélyi fő p aran csn o k k iv á lt a seregből K olozsvár feladása következtében,8 az O rszágos H onvédelm i B izottm ány elnöke, K ossuth, helyébe C suha ezredest bízta m eg novem b er 20-án, hogy m in d e n t köves sen el az ellenség visszaverésére. M elléje ren d eli fő k o rm án y b izto su l Hódossy M iklóst. A lája ta rto z n a k a m á r o tt állom ásozó, az oda in d u ló csapatok, k ö ztü k a debreceni, a n ag y v árad i, a K ato n a M iklós-féle szatm ári zászlóalj és 4—5 mozgó a la k u la t.18 T énylegesen nem k e rü lt sor a m egbízás v é g re h a jtá sá ra . K ilenc n a p m úlva Bem József le tt az erdélyi h o n védcsapatok fő p aran csn o k a.11 1848 decem berében m egélén k ü lt a császári csapatok offenzívája, p róbatevő idő szak k övetkezett. D ecem ber elejétől ja n u á r közepéig 7 táb o rn o k , 90 tö rzstiszt — a
84
h onvédsereg és a nem zetőrség paran csn o k i k a rá n a k közel 1/3-a elh ag y ta a se re g et1* Csuha m a ra d t! D ecem berben elb izo n y talan o d o ttn ak íté lte a honvédelm i b izo ttm án y az A lvidék erős ku lcsát, P éte rv á ra d o t. Az Ú jvidékkel szem ben, a D una b al p a r tjá n M ária T e rézia é p ítte tte fel a korszak b an ren d k ív ü l m odern erődöt. „M ária T erézia G ib ra l t á r j á é n a k is nevezik, u ta lv a a dom bra, am ely kiem eli. A S zerém ség keleti részén a török vigyázása a felad ata. H adászati jelentőségét, rán ézv e m a is v isszavetíti m é rete. Z ah n tá b o rn a g y d ecem ber elején m ondott le, utó d a Blaguevich Im re altá b o r nagy b eteget je len tett. D ecem ber 22-én C suha ezredest b ízta m eg az OHB: m en jen azonnal P é te rv á ra d ra és tegyen m eg m in d en t a fontos v á r b izto sítására. M egbízása h an g súlyozottan ideiglenes. 1849. ja n u á r 1-én, beszám olva K ossuthnak, fe ltá rta C suha ezredes, hogy eléggé elő re h ala d t a fra te rn iz á lá s h a n g u la ta a véderőben. A szerb v ajd asá g p á triá rk á ja , R ajacsics nagy befolyást gyakorol az erőd tisztjeire. Ja v aso lja, h ag y ja jóvá az OHB intézkedését, am ellyel m e g tiltja az erődbeli tiszte k n ek — b eleé rtv e Blagoevich tá b o rnagyot is — a levelezést K arlócával. K éri egyben a v árő rség m egerősítését, to v áb b á a hadbiztosok u ta sítá sá t a k o rm án y ren d e le tek b e ta rtá s á ra . K ossuth a k é rése k et részben teljesíti, eközben szo k atlan u l m essze m ent, ugyanis felh a talm az ta C suhát, tegyen jelen tést, n em ta rtja - e feleslegesnek az ak adályozó h ad biztosokat. Á m de erő sítést nem ad : „Ó h ajtan ám , h a a szü n telen i k ato n ai erő kéréssel v alah a fe lh a g y n án a k ”. B ár ú tb a n v an kinevezése táb o rn o kká (1849. ja n u á r 9.), b izo n y talan hely zetére utal, hogy K ossuth v álasz át eredendően név sz erin t C suha ideiglenes v á rp a ra n c sn o k n a k cím ezte, m ajd jo b b n a k lá tta á th ú zn i és „a v á rp a ra n c sn o k sá g n a k ” általán o s m egszólítást alkalm azta. Az efféle „kicsinység”-ek persze a szem ély k ö rü li v ib rálásró l áru lk o d n a k ! T áb o rn o k k á tö rté n t előléptetése n a p ja ib a n az ellenség g y ű rű jéb e k e rü lt a v ár. Az E szterházy S án d o r gr. tá b o rn o k vezette bácsk ai h a d te st csaknem öszszero p p an t. A V erbász k ö rü li egységeinek zászlóaljnyi egysége á llt á t az ellenség hez. M aga E szterházy B aján je len tk ez ett a császári csapatoknál. A h a d te st m a ra d v án y á t az OHB P é te rv á ra d tó l tá v o lab b ra, Szeged irán y á b a m ozdította ki, ezzel növelve az ellenséges gyűrű s u g a rá t az erőd körül. E kkor C suha az ú jv id ék i sóház p é n z tá rá b an levő 35 000 ezüst fo rin to t a v á rb a szállíto tta, sz a rv a sm a rh á k a t h a jta to tt a v á r közelébe és jelentős m ennyiségű sz én á t h o rd ato tt. Ö ntevékenyen szer v ezte meg az o strom gyűrűbcli élet feltételeit.13 A ko llegialitás ala k u lá sá n a k m ik é n tjé re v e t fényt, hogy a B ácskai h a d te st ú j p aran csn o ka, gr. V écsey K ároly tábornok, h a tá sk ö ré t tú llép v e, H ollán Ernő tá b o r v ezérk ari őrnagy P é te rv á ra d ró l áthelyezésére te tt intézkedést, a k it K ossuth éppen a helyőrség ú jjászervezésében segítségül k ü ld ö tt le. C suha tá b o rn o k ja n u á r 18-án érte síte tte K ossuthot, aki u ta sítja a H adügym inisztériu m o t, h ag y ja P éte rv á ra d o n H ollán ő rnagyot.14 Az erőd ötezer fős v é d e re je 116 ág y ú ra tám aszkodott. C suha tá rsa a p a ra n c s nokság b an 1 ezredes, 3 alezredes, 4 ő rn ag y .^ A teljesen k ö rü lzá rt, fe b ru á r végétől kem ényen ostro m lo tt v á ra t m árcius 20-a körül sz ab a d íto tta fel Perczel M ór B ácskai (IV.) h adteste. E kkor azt észlelték, hogy a v árb e li tiszte k többsége m á r régóta r e m én y telennek lá tta helyzetét, alkudozott az ellenséggel. K o ssu th o t m árciu s 28-án tá jé k o z ta tta B a tth y án y K ázm ér hadbiztos és P erczel M ór tá b o rn o k : A v á r felm en tése az utolsó órák b an tö rté n t, m aga C suha tá b o rn o k v á rp a ra n c sn o k úgy n y ila tk o zott: „ő nem képes kem ény lenni, m e rt túl sok ism erősei, hogy fia császári szolgá latban, le a k a rá te n n i a várp aran csn o k ság o t, de k ív á n ság u n k ra, sőt nem zet nevében 85
ad o tt ren d elk ezésü n k re azt áp rilis 13-ig m e g ta rta n d ja ”.16 A laposan vizsgálva e t á jék o ztatást, nem nélkülözi az ellentm ondást. S m ás k ö rü lm én y is e rre utal. Az u tódlás körül K ossuth korm ányzó és P erczel tá b o rn o k közt le za jlo tt p á r já t ritk ító összeütközésből k itűnik, hogy C suha á z ta tása tö rté n t. Perczel C suha u tó d jáu l b áty ját, P erczel M iklós ezredest bízta meg, am ihez a korm ányzó nem já ru lt hozzá. „Egy előbbeni leveledben azt íro d : P éterváradon csak az lehet várparancsnok, aki nek ed tetszik — ír ja K ossuth m áju s 9-én. — M egbocsáss, K ossuth L ajos Perczel ú r ta n á c sá t és v élem ényét szívesen fogadja, s h a jó, k ö v eti; d e a tá b o rn o k p a ra n csolni a korm ányzónak nem fog.”17 1849. m áju s 21-én nyugdíjazzák. A z összeom lás u tá n 1849— 1851-ig fogságban ta r tjá k a császáriak. A h adbíróság 1851-ben P esten m egfosztotta ran g játó l. K assán h u n y t el 1867. fe b ru á r 22-én. N ehéz, küzdelm es p á ly á já n a jó ügy szolg álatáb an m in d e n t m egtett. Egy-egy m élyponton n y ú lt ki é re tte a fő hadvezetés, s á llíto tta k ritik u s, nem irig y elt h e lyekre. E lk e rü lték a bab éro k , ám d e a kivégzés is. E m lé k táb lát érdem el C suha A n tal táb ornok szülőhelyén, N agyhalászban l1^ RÉPÁSY M IHÁLY, TÁBORNOK K em ecsén sz ü letett 1800-ban, refo rm átu s birtokos nem es fia. A család nem es levele 1632. m árcius 10-én kelt, Szepes m egyében h ird e tté k k i; földesúri jo g át Szabolcs m egyében, L askod községben gyakorolta.12 A sá ro sp atak i jo g ak ad ém ián ta n u lt. 1817-től had fi a 3. dragonyosezrednél. 1819-ben h ad ap ró d . 1844-ben őrnagy a K árp áto k előterében, G alíciáb an állom ásozó 6. W ü rten b erg hu szárezred n él. Az ak tív politizáló tö rzstiszt ism erszik ki ekkori levelezéseiből. 1848. m áju s elején ezred ét szétszó rták S ztaniszlau környékén, m e rt a K ra k k ó b an a la k u lt lengyel fo r rad a lm i bizottság M etternich fu tása u tá n m ozgósít a felosztott L engyelország egy ségesítésének k ih a rc o lására. „Én a z t nagyon jól tudom , hogy egy h a jd a n i nagy n em zetnek nehezen esik az, hogy ő széjjel v an szaggatva, és hogy azon törekszik, hogy régi h elyheztetését az európai stá tu so k között ism ét visszanyerhesse, de a le n gyel ezt m aga erejével, külső segítség n élk ü l soha el n em é rh e ti” — véli reá lisan , testv érén ek , Já n o sn ak , Szabolcs m egyébe írv a .20 A császári sereg m ag y ar tö rzstisz tjek é n t á lta lá b a n úgy ítéli m á ju sb an , hogy az u ralk o d ó egyetértésével korm ányoz B a tth á n y L ajos. H az até ré sü k et a h a tá ro n tú lró l békés, ren d e zett fo ly am atk é n t rem éli. A kis engedm ények elfo g ad ásáb an gondolkodik. H absb u rg -h ű ség tő l á th a tv a vád o lja h álátlan sá g g al a lengyeleket, m e rt b á r Bécstől v alam i kis engedm ényt k ap tak , m égis feszítik a h ú rt, elégedetlenkednek. Az eset leges lengyel fegyveres felkelés ellen elszánt, h a rc ra kész, u g y an ak k o r rem éli, hogy a m agyarországi „zű rzav ar lecsillap o d ásáv al” h az ap á ra n cso lja a k o rm án y a la k u la tá t G alíciából. A lehetőségekkel szám olva, a k ö rnyezetéb en levő v ag y o n át („Bag'ázsi”ját) M unkácson és egy lengyel kolostorban helyezte biztonságba, A L em bergben szolgáló h a d a p ró d unokaöccsének, M en y h ártn ak sorsa is fo g lalk o ztatja, m e rt — m in t a b irodalom m inden p o n tjá n —, o tt is m o rajlik a föld, fo rró a n ép h a n g u la t m ájus elején.21 M egtévesztette az u d v a r látszatintézkedése, m isze rin t F e rd in á n d csász ár-k irá ly a m agyarországi fő h ad p a ra n csn o k o k a t — köztük Je llasicso t is — a B a tth á n y -k o rm ány irá n ti engedelm ességre u ta síto tta. Ezzel m a g y arázh ató h elyezkedésének vdtü lete, az ingerü ltség e a L enkey-ügyben. A h u sz áro sztály -p aran csn o k az a la k u la tá nál, a 6. hu szárezred n él tö rté n t lá za d ást lá t m indössze ab b an , hogy a M arian p o lb an
86
állom ásozó huszárezredbeli 2. század m áju s 28-án este, p aran csn o k ait, L enkey Já n o s századost és F iath P om peius főhadnagyot m egszorítva, élére á llíto tta , m ajd éjjel elhagyta k örletét, h a z a in d u lt K őrösm ező és M áram arossziget érin tésév el M ag y aro r szágra. E zt a fo rrad a lm i le tte t nem a civil észjárással kell m egközelíteni, m e rt ez így sem m it nem m ond. A században m indenki az életével játszo tt, d e a hős első sorban a p arancsnok, L enkey.22 R épásy őrnagy to llat ra g a d o tt jú n iu s 1-én. L evelet írt Szabolcs m egye a lisp á n jának. „Az engedelm ességről h íres m agyar ezredre szégyent és gy alázato t hozott a 2. huszárszázad. T ettét m ég azzal koronázta, hogy a században szolgáló m ag y ar tisztjeit — félretév e hazafiú ság o t —, a leggonoszabb fenyegetések közt, m in t fog lyot erőszakkal m agával e lra g a d ta ” — szól Répásy. K éri az alisp án t, n e tek in tsek a század te tté t hazafiú ság n ak , han em hitszegésnek, a kato n aszö k ev én y ek et fogattassa el és a legközelebbi k ato n ai p ara n csn o k sá g n ak ad assa át. R áad ásu l m egtoldja azzal a groteszk ó h ajjal, hogy levelére az alisp án B rezán b a — II. Rákóczi zászló b o n tásán ak helyére — cím ezve v álaszo ljo n .^ A ny o m ásnak engedett Bécs, a 6. W ü rte n b erg h uszárezred jú liu s közepén m a gyar fö ld re érkezett. Jú liu s 20-án B alassagyarm aton, N ógrád m egye székhelyén állom ásoztak. S zeptem ber elején ezredének ideiglenes p ara n csn o k a lett. Jó b a rá tja , régi k ato n a tá rsa , dr. B aldacci M anó ezredes, az O rszágos N em zetőrségi H ad itan ács elnöke. L evelezéseiből tu d ju k , hogy Szabolcs m egyei k ap c so la tait ápolja. B e aján lja hadnagyi előléptetésre unokaöccseit, M enyhártot, Bodó Ignácot. A besorozott k a d é tok közt v an földijének, P a ta y Józsefnek és M arkos Józsefnek a fia. S zere tettel ír testv ére feleségéről, Ju lc sáró l és nénjérő l, Rózsiról.24 E zredével részt v e tt szep tem b er 11-e körül a Jellasics elleni h arco k b an . O któ b er 1-től ezredes, h ad o sztály p aran csn o k a F eldunai sereg b en .25 O k tó b er végén a schw echati csatáb an a m agyar sereg b alszá rn y á n ak vezére, a sokkal nagyobb erejű lovasságot kétszer visszaverte, m ajd a m agyar sereg v isszav o n u lásak o r az üldöző ellenséges lovasságot felta rtó z ta tta , s ezzel lehetővé te tte a m ag y ar sereg tervszerű, ren d ezett v isszavonulását.26 D ecem ber 2-ától tábornok, a H adügym inisztérium pótlovazási és újoncozási osz tá ly án ak vezetője, a honvédsereg lo v asságának főfelügyelője.27 M u n k á ját 1848 d e cem berében B udapestről szervezte. K ossuth, az OHB elnöke felszólítja, hogy a Görgey segítésére alak u ló ta rta lé k c sa p a to k létszám áról ad jo n tá jék o z ta tást. M ásrészt felszólítja az ellenség közeledte m ia tt a d u n ai hídon á t m enekülő k ato n ák össze g y ű jtésére: „A honvédelm i b izottm ány tá b o rn o k ú rn a k ism ert erélyességétől s h a zafiságától elv árja, hogy in tézkedéseit a lehető legnagyobb sietséggel m eg teen d i”.26 Az országgyűlés, az OHB és a k o rm án y D ebrecenbe költözése m ásn ap ján , K ossuth az elsők közt a had sereg vezető tá b o rn o k a it szólította az ú j fővárosból. G örgey A rtú rn a k , gr. L ázár G yörgynek, Perczel M órnak, R épásy M ihálynak k ü ld ö tt u ta sí tá st: m inthogy az országgyűlés és a k o rm án y m egkezdte m u n k á ját, tegyenek s ü r gősen je le n té st csap a tu k helyzetéről. A főváros k iü ríté se u tá n i első, debreceni h aditanácso n , ja n u á r 9-én V etter A ntal, ideiglenes hadügym iniszter, K ossuth fő k ato n ai tan ácsad ó ja, G örgey A rtú r, Perczel Mór, gr. L ázár G yörgy és R épásy M ihály tá b o rn o k v e tt részt.29 Ja n u á r 10-étől a középtiszai ta rta lé k sereg p aran csn o k a R épásy táb o rn o k , Törökszentm iklóson és B alm azújvároson ta lá lh a tó p aran csn o k i helye. V ezetésével fo lyik a sereg feltöltése különböző a la k u la tta l.29 E ta rta lé k se re g a Perczel táb o rn o k T isza-m en ti első vonal m ögött h elyezkedett el, s készült fel tá m ad á sra. A m ikor az 87
OHB a szolnoki—tö rökszentm iklósi—tisza fü red i—to k aji seregek fővezéréül D em b inszki H en rik altáb o rn ag y o t n evezte ki (ja n u á r 29.), K lap k a ezredes k ijelen tette, hogy aláren d e li m ag át D em binszkinek. P erczel M ór tá b o rn o k azo n b an ö n k én t le m o ndott a S zolnok-táji, középtisza-m elléki II. h a d te st p aran csn o k ság áró l, helyébe R épásy tá b o rn o k k a p o tt m egbízást. T örökszentm iklósról sürgősen v é g re h a jto tt átköltözése közben, a vasúton, elvesztette ú tilá d á já t, am elyben legértékesebb v a gyontárgyai voltak. É rték é t ötezer F t-r a becsülte. K érésére m eg téríte tte k á rá t a p én zügym iniszter.31 H adbiztosául á tk é rte az eddigit, a szabolcsi Som ossy Ignácot. K a rd ja alá k e rü lte k a szabolcsi fiúkból álló századok — am ely ek et ered en d ő en C suha A n tal sz er v ezett —, a 48. honvédzászlóaljban, a n y írm a d ai P a ta y Istv á n őrnagy, a gávai R akovszky S ám uel p aran csn o k ság a alatt. D énes nevű ro k o n át m aga m ellé vette. A b u ji U ray Józsefet, a szülőfalujából szárm azó M ikecz T am ást századossá lé p te tte elő. I tt szolgált G uti F erenc százados és Som ossy B e rtala n főh ad n ag y is. „N agyon jól esik ennyi hős fia it S zabolcsnak lá tn i m agam k ö rü l” — ír ja b á ty já n a k felm elegedve. P an aszk o d n a k a szabolcsi tiszte k a Perczel p aran csn o k ság a a la tt szen v ed ett rid eg ség m iatt. P erczel, lévén b o n y h ád i fiú, különösebb k ö tő d ést n em ére zh etett a sza b olcsiak irá n t.33 M ásrészt a seregben nem szem p o n t a „fö ld i-stílu s”, sem ellene, sem m ellette. A T isza-m enti C ibak h ázán ál fe b ru á r 4-e k ö rü l hősiesen h e ly tá llta k a szabolcsi n em zetőrök — közülük sokan elestek —, am ik o r v isszav erték a ren e g át O ttin g er császári d a n d á rjá t.33 F e b ru á r elején, K enderesről írv a b íz ta m eg b á ty já t fö ld v ásárlással. Úgy tu d ja , N agyfaluban eladó „száz egy n eh á n y köblös fö ld ”, am ely n ek m e g v ásá rlásá ra m ost 600 fo rin tn y i pénze lenne, s „ha az Ü r Isten m eg tart, egy p á r h ó n ap m úlva, a su m m á t m ég vagy 1000 fo rin tta l p ó to lh ato m ”.34 — A sors közbeszólt, fél év m úlva! A D em binszkitől vezetendő előretörés előkészítése közben a H ad ü g y m in iszté riu m szem élyzeteként is n y ilv á n ta rto tt R épásy M ihály tá b o rn o k , h ad testp aran csn o k , közben v álto za tla n u l a h ad sereg lovassági felügyelője is.35 M iközben folyam atosan tö ltő d ik fel ala k u la ta , fe la d a ta i közé ta rto z ik n em egy kivizsgálás, m e rt a mozgó alak u la to k fu v a rt vesznek igénybe, élelm et, ta k a rm á n y t kö v eteln ek ingyen a néptől, a p esti k eresk ed ő t pedig — ak i az O IIB útlevelével fiához, D eb recen b e igyekezett — k ém n ek n ézték a P erczel-féle alak u la ttó l ellenő rzö tt te rü lete n , elv ették tá rg y a it, s fogva ta rto ttá k . E zekről K ossuth m egbotránkozással ír R épásy tá b o rn o k n a k .36 Ez idő tá jt R épásy segédtisztje L ázár V ilm os u tá szk a ri őrnagy, a később A rad o n k iv égzett 13 egyike.33 F e b ru á r 23-án k észenlétben álló n ak tek in th e tő a D em binszki a ltáb o rn ag y fővezérsége a la tt álló sereg, am ely n ek létszám a 35 ezer fő. D e baljó s jel, hogy ek k o r K o ssu th n ak védelm ébe kell v en n ie a L uzsénszky P á l k o rm án y b izto sn ak ír t lev e lében az OHB azon döntését, hogy n em G örgey, h an e m D em binszki k a p ta a fővezéri m egbízást.38 A fe b ru á r 26—27-i, K áp o ln a körü li vereséggel végződött o ffen zív áb an 15—16 ezer k ato n á n a k p ara n cso lt R épásy. M árcius 2-ig v isszav o n u lt Szolnok elé, a Tisza jobb p a rtjá ra . M árcius 4-én T iszafü red en a tiszte k elégedetlenségben tö rte k ki D em binszki ellen, ak i — le h e te tle n n é v álv a — lem o n d o tt a fővezérségről. 5-én a T isz afü re d re siető K ossuth a tiszai seregek fő v ezérletét G örgeyre b íz ta ; a lá ja r e n d elte R épásy tá b o rn o k és K lap k a ezredes egységeit. M árcius közepéig m a ra d a G ö r gey íővezérsége a la tt szerveződő kötelékben. E ddigre Szolnok térség éb e érkeztek D am janich tá b o rn o k vörössipkásai, a B ácskai, B án áti (alsó-tiszai) h a d te st is. SS
A ulich L ajos tá b o rn o k n a k a d la át R épásy a II. h ad test p ara n csn o k sá g át m á r cius m ásodik felében, s v isszatért a H adügym inisztérium és O rszágos F ő h ad p ara n csnokság kötelékébe, ahol osztályfőnök beosztásban sz erep elt.39 RÉPÁSY M IHÁLY, TÁBORNOK A m in isztériu m újoncozási osztályfőnökeként és a h ad sereg lovassági főfelügye lő iék én t m áju s 3-án K ossuth L ajos korm ányzó k itü n te ti a k ato n ai é rd e m re n d m áso d ik o sztályával.45 P est visszafoglalása u tá n (június 5-én) követi a k o rm án y t a fővárosba. K ossuth ren d e leté re k ite rje sz te tte újoncozási k ö rletét a v isszafo g lalt n y u g ati terü letek re, F ejér, V eszprém , Győr, M oson s Pozsony m egyére is, Jú n iu s 30-án, a szab ad ság h arc ügyének vesztésre állásak o r, a K ossuth korm ányzó á lta l összehívott h ad itan ácso n részt v e tt Kiss E rnővel, A ulich L ajossal, M észáros L áz árra l, D em binszki H en rik k el, T örök Ignáccal, L enkey Ján o ssal, P erczel M órral együtt. I tt sz ü leteti a döntés, hogy a sereg nagyobb részét az A lföldön, Szeged környékén v o n já k össze.4! Az országgyűlés és a k o rm án y P estről jú liu s 8—11-én S zegedre költözött. R épásy táb o rn o k is i t t dolgozott, a H adügym inisztérium ban, A kolera, Szegeden, jú liu s 30án ra g a d ta el.43 N em v olt fo rra d a lm á r, d e a sz ab a d ság h a rc ügye m ellett m indvégig k ita rto tt. K ossuth egyik leghaszn álh ató b b tá b o rn o k a k é n t h a lt m eg.43 PATAY ISTVÁN, EZREDES N y írm ad án született, refo rm átu s középnem es családból 1808. m ájus 19-én. A p ja táb lab író . A csalód korábbi m agva B ájon lakott. 1726-ban ép ü lt itt k astélya, m ajd a család sírb o ltja. H ad m é rn ö k -a k ad ém iát végzett Becsben, m ajd h u szárh ad n ag y . De az e lő re h ala dás k ilá tá sta la n sá g a és a sereg idegen szellem e okán k ilé p ett a seregből. G azd ál kodott. A szab adságharc k ibontakozásakor ism ét feg y v e rt fogott. A Szabolcs m egyei önkéntes n em zetőr ő rn ag y p aran csn o k a le tt. S zeptem ber 12-én a nagykállói m egye háza előtt felsorakozott 1200 fős zászlóalj eskütételén r a jta k ív ü l a következő tisz tek v ettek rész t; századosok: R akovszky Sám uel, A pagyi György, V ay K ároly, K ralovánszky A ndrás, H unyady F erenc, H o rv áth J á n o s; fő hadnagy: M ikecz T am ás, Böszörm ényi László, K ra szn a y G ábor, K állay F erenc, U ray József, H rabovszky R u dolf; h ad n ag y : A pagyi Sim on, M ajos K ároly, A pagyi T am ás, K riszto n D énes, Já rm y János, T a tá r József, S zom jas József, A ranyosy János, B orcsik S alam on, P ro p p e r Lipót, Szunyogh M anó, Igaz György, Bodó A lajos. O rvos: K o rá n yi Frigyes. Zászlós; Elek A n d rás.44 A szabolcsi zászlóalj O zoránál, R őth tá b o rn o k h ad teste elleni csatá b an esett á t a tű zkeresztségen ok tó b er elején, P a ta y Istv á n őrnagy p aran csn o k ság a alatt. 1848. fe b ru á r 8-tól alezredes, d an d á rp a ra n c sn o k P erczel M ór h ad testéb en . Ez idő tá jt, több Szabolcs m egyei birtokossal egy ü tt k é rte a h ad ifo g o ly -p aran csn o k o t, K ato n a M iklóst, ad jo n á t nek ik h a d ra nem fogható foglyot m ezőgazdasági m u n kára. Az OHB engedélye a la p já n N y írb áto rb an te lje síti a k é ré st K atona. M áju s közepétől P e st v áro s k ato n ai főparancsnok a, Az összeom lás n a p ja ib a n ezredessé lé p te tte elő Bem — a k ire K ossuth korm ányzó augusztus 9-én a h ad sereg fő p aran csn o k ság át b íz ta —, s h ad o sztály p aran csn o k a 10. h ad testn él. A szab adságharc lev erése u tá n évekig rejtőzött. Az am n e sz tiá k a t követően gaz d álk o d o tt b irto k á n . K épviselő, ellenzéki politikus. D ebrecenben h a lt m eg 1878. m á ju s 5-én.45
89
RAKOVSZKY SÁM UEL, EZREDES G áván sz ü letett 1802. ja n u á r 13-án, a p ja refo rm átu s nem es. A d ebreceni ref. kollégium i ta n u lm á n y a it és bölcsésztanfolyam ot követően k özhuszár a 6. W ü rten b erg h u szárezredben. F őhad n ag y k én t n y u g d íjb a m ent. T izenegy évig gazdálkodott. 1848. szep tem bertől a szabolcsi n em zetőr zászlóalj századosa. Ezt követően az ebből a la k u lt 48. zászlóaljban szolgált. 1849. fe b ru á r elejétől őrnagy, e zászlóalj p aran csn o k a. A h o nvédsereg egyik vakm erőségig bátor, ism ert törzstisztje. A tavaszi h a d já ra t köz ben a peredi csatá t követően 3., a kom árom i u tá n 2. osztályú k ato n ai érdem jellel tü n te tik ki és alezredessé lé p te tté k elő. A ugusztus elején K lap k a lé p te tte elő ezre dessé, am ik o r a 2. h a d te st egyik gyaloghadosztály án ak p aran csn o k a. A kom árom i v árő rségben k a p itu lá lt szeptem ber végén.40 Az 1871. szeptem ber 11-én bek ö v etk ezett h alálá ig visszav o n u ltan gazdálkodott, N agykállóban élt, a m egyei honvédegylet elnöke.47 ELEK FERENC, ALEZREDES N yírpazonyban sz ü letett 1817-ben. B irtokos nem es családból szárm azik. K atonai isk o lát K assán végzett. 1835-től kato n a. H adnagyi ran g o t a 16. h u szárezred b en szerzett. F őhadnaggyá 1848. á p rilisb a n lé p e tt elő a 18. h atárő re zred b e n . Jú n iu s b a n a 9. h onvédzászlóaljnál százados, m ajd 1849. fe b ru á r 1-étől e zászlóalj őrnagya, p a ra n c s noka. Á p rilisb an újoncszervező beosztásban K ecskem éten van, ahol a telep p ara n csn o ka. Jú n iu stó l a G ál László ezredes paran csn o k ság a a la tt álló X. h ad testb en a 129. honvédzászlóalj paran csn o k a. U gyanitt, ekkor d a n d á rp a ra n c sn o k P a ta y Istv án a l ezredes.40 N éhány h é t m úlva E lek alezredessé lé p e tt elő és d an d á rp aran csn o k . V ilágos u tá n rejtőzködik. E lfogták 1851-ben és 15 évi v árfo g ság ra íté lté k Pesten. Ö t évet tö ltö tt fogságban. A kegyelem u tá n Szabolcs m egyében gazdálkodott, a honvédegylet tagja. 1888-ban h a lt m eg H ajdúdorogon 40 GENCSY PÁ I, ALEZREDES B a lkányban sz ü letett 1801-ben, birtokos nem es családból. A 10. huszárezred b ő l 1833-ban, századosi ran g b a n lé p e tt ki, s gazdálkodott. A fo rrad a lm i k o rm án y hívó sz av ára je len tk ez ett 1848. jú n iu s 19-én. A B ih ar m egyei lovas n em zetőrség őrnagya, p arancsnoka. O któbertől egy lovas osztály p ara n csn o k a a B án átb an . D ecem berben is a B án áti h a d te st lovas o sztályának paran csn o k a, K iss E rnő tá b o rn o k alatt. 1849 m árc iu sá b an Bem erdélyi seregében lovas o sztályparancsnok. M ájus 1-től alezredes. Jú liu sb a n a K orponay Já n o s alezredes p aran csn o k ság a a la tt állom ásozó N ag y v á ra d -b ih arp ü sp ö k i népfelkelő tá b o rb a n a lovas n em zetőrség tö rzstisztje.50 S orsáról ezt követően, ez idő szerin t, tö b b e t nem tu d u n k . KATONA M IKLÓS, ALEZREDES B erkeszen sz ü letett 1813. o któber 22-én. B irtokos nem es szárm azású. A p ja k o r m ányszéki tanácsos. A bécsi h ad m érn ö k i ak a d ém ián egy évfolyam ot végzett. H ad nag y i rangból hag y ta el a h ad sereg et 1840-ben. K ő v árv id ék jegyzője, az tá n szolga b író ja. Az utolsó ren d i országgyűlésen követ. A szeptem beri fo rd u la t n a p ja ib a n K ossu th o t k ísé rte to b o rzó ú tján . O k tó b er 19től őrnagy, a 27. honvédzászlóalj paran csn o k a. N ovem ber elején 5—6000 fős nem -
90
zetör d a n d á r p aran csn o k a. Egységéhez ta rto z ta k a sz a tm á ri n em zető rö k is. A bécsi ellen fo rrad alo m o ld a lára á llt k ő v árv id é k i ro m án felkelők m ár 52 helységet v ettek b irto k b a, a m ag y ar lakosságot p u sztítv a. N agybánya elfoglalásában m egakadályozta a K ato n a v ezette d an d á r. V iszont novem b er 25-én D ésnél m eg fu tam o d o tt egysége az U rb án v ezette rom án felkelőktől. L ett ebből elég b a ja . T isztjei á ru lá s m iatt, Buda S ándor képviselő pedig azért, m e rt a rom án m ozgalom elfo jtása közben k atonái kem ényen b á n ta k a lakossággal, feljele n tést te tte k ellene. Á tm en etileg le ta rtó z ta t ták, d e K ossuth u ta sítá sá ra szabadon bocsátották. V izsgálat folyt ellene hónapokig, m ajd felm entő íté le t sz ü letett ügyében.54 Széles körben em leg ették a dési futást, E rdélyszerte elre tte n tő p éld ak é n t beszéltek róla.53 A törzstisztek névjegyzékében d e cem berben „vizsgálat a la tt álló ”-k é n t szerepel.53 1849 elejétől h adifogoly-parancsnok. F elad atai közé ta rto zik a különböző n em zetekhez ta rto zó k szám ba vétele, elhelyezése, a h a d ra fo g h ató k ú jr a alak u la th o z vezénylése, a h a d ra nem alk a lm a sa k to v á b b ítá sa birtokosokhoz, m ezőgazdasági m u n kára. F ela d ata n épszerűtlen, m e rt a foglyok ellen á llá st ta n ú síta n a k , a lakosság pe dig tiltak o zik, h a helységükben a k a rn a k foglyokat őrizni, félv e a feg y elm ezetlen ségtől. M iután felm en te tté k az á ru lá s v á d ja alól, a F elsőm agyarországi h ad sereg h a d segéde. A fősereg tem esv ári veresége n a p já n (augusztus 9.) D cm binszki alezredessé lé p tette elő, és k itü n te tte 3. osztályú kato n ai érdem jellel. Az összeom lás u tá n elhagyta az országot, em igrált. Az U S A -ban és F ra n c ia o r szágban élt. T ávollétében (in effigie) h a lá lra ítélik, fela k asz tjá k 1852-ben. A kegye lem ren d elet u tá n 1865-ben h az atért. S zatm ár m egye közgyám ja 1867-től. N agykárolyban h a lt meg 1886. augusztus 14-én.54 HUNYADY FERENC, ŐRNAGY Szabolcs m egyében sz ü letett 1818-ban. B irtokos nem es családból. N evével a Szabolcs m egyei n em zető r zászlóalj tisztjei közt találkozu n k . K ésőbb a 48. honvédzaszloalj tisztje. 1849. jú liu s 16-tól őrnagy, a 61. zászlóalj p ara n csn o k a a k o m á rom i v árőrségben. A szerencsések közt ezzel a véderővel te tte le a fegyvert. N yíregyházi fö ld b irto k o sk én t folytatta. B udapesten 1891-ben h a lt m eg.55 IRINYI BERTALAN, ŐRNAGY F én yeslitkén sz ü le te tt 1816. jú liu s 25-én. K özépbirtokos nem esfi. H adfi 1835tol a 39. gyalogezrednél, m ajd nem esi te stő r 1837—1842-ig. A 3. h u szárezred b en 1843-tól főhadnagy. Az elsők közt rész t v e tt a szerb felkelők ellen a délvidéki h a rc o k b an 1848. jú li ustól. S zep tem ber 12-től császári k irály i alszázados. A császári a la k u la tb a n szolgál va, V erbász fela d ása u tá n az a p já n a k ír t levélben kesereg: „szívem h asad a sok honja v eszte tt v ére im ért, k ik a fen ék (a szerb felkelők) elől fu tn a k cél n élk ü l”.55 S zeptem ber végén k é ri nyugd íjazását, m e rt a la k u la ta m ég nem á llt a h o n v éd sereghez. M ajd, am ik o r ez m eg tö rtén t, decem ber végén csatlak o zo tt az á tá llt egy segéhez. Századossá lé p e tt elő. H árom h é t m ú lv a őrnag y és o sztály p aran csn o k .5? A radon 10 évi v árfo g ság ra íté lte a császári hadbíróság. 1852-ben kegyelm et k ap o tt és ezt követően gazdálkodik. F ényeslitkén h a lt m eg 1880. au g u sztu s 19-én.55
91
K Á LLA Y ÖDÖN, CÍM ZETES ŐRNAGY N apkoron sz ü letett 1815-ben, jo g a k ad é m iá t végzett főszolgabíró. A n épképviseleti országgyűlésben a Szabolcs m egyei n á d u d v a ri k e rü le t rad ik á lis képviselője. 1848 ja n u á rjá tó l őrnagy. P erczel M ór B ácskai (IV.) h ad testéb en té rp a ra n c sn o k 59 A képviselőházban a D ebrecenben je len tk ez ett B ék ep árt k érle lh etetlen ellen sége közé tarto zik . M árcius 24-én a rad ik á liso k vezetői közt k öveteli K ossuthtól, v e gye kezébe a v ég re h ajtó h atalm at. Ezt nem te lje síte tte a korm ányzó, de m ásnap erőteljesen leleplezte a B ékepártot.60 A S zem ere-korm ány korm ánybiztosa. E közben gyak o ro lta képviselő jogát, sőt kötelességét, m inthogy az ülésekről tá v o llé tet szigorú szabályok sz e rin t igazolni k el le tt. R észt v e tt törvény-előkészítésekben. Az országgyűlés ja v a sla ta a la p já n Szege den alk o tta m eg a zsidók egyenjogúsításáról szóló 1849 : IX . tv .-t, am elyet K ossuth korm ányzó és Szem ere m in isztereln ö k 1849. jú liu s 28-án ír t alá, K ötél általi h a lá lra ítélik, de 1850. jú liu s 31-én kegyelm et k ap o tt. 1861-től az országgyűlés rad ik á lis, az em igrációban élő K o ssu th o t követő ellenzéki képviselője. K iscséren h a lt m eg 1879-ben.°i K RALOVÁNSZKY ANDRÁS, ŐRNAGY N yíregyházán sz ü letett 1783-ban. K isbirtokos nem es. H u szá rő rm e ste rk é n t szerelt le. N yíregyháza fő b író jáv á választották. A szabad ság h arc k itörésekor a la k u lt m egyei n em zető r zászlóalj századosa, te h át öt ran g o t ugrott. R észt v e tt a K ato n a M iklós ő rn ag y v ezette sik e rtele n h a d m ű v ele t ben Dés vidékén. 1849-ben a Szabolcs m egyei n em zetőrség p aran csn o k a. M ájus kö zepétől őrnagy. A feltö ltö tt, m ozgósított n em zető r zászló aljjal jú liu sb a n a tiszai ő r vonalon, D om brádnál állom ásozik. A b u k ás u tá n N yíregyházán városi hiv ataln o k . U g y an itt h a lt m eg 1863-ban.63 M IKECZ TAMÁS, ŐRNAGY K em ecsén sz ü letett 1816-ban, b irtokos nem es családból. M egyei h iv a ta ln o k a szab ad ság h arc előtt. 1848. szeptem ber 12-től a szabolcsi n em zető r zászlóalj fő h ad nagya. O któbertől az ebből a la k u lt 48. h onvédzászló aljb an szolgál — többek közt — R épásy tá b o rn o k paran csn o k ság a a la tt a szolnoki—tiszai fronton. 1849. fe b ru á r 1től százados. A tavaszi h a d já ra tb a n ta n ú síto tt h e ly tá llá sá é rt 3. osztályú k ato n ai érdem jellel tü n te tik ki. A ugusztus elején őrnagy, zászlóalj paran csn o k a kom árom i v árb an . I tt te tte le a fegyvert, így m en tesü lt a m egtorlástól. N yíregyházán h a lt m eg 1879. jú liu sb an .63 VAY FERENC, ŐRNAGY V aján sz ü letett 1814-ben. B irtokos nem es szárm azású. A 10. huszárezred b en szerzett főhadnagy rendfokozatot. 1839-ben k ilé p e tt a seregből és gazdálkodott. 1848. áp rilis közepétől a zem p lén -b ereg -u n g i lovas n em zető r osztály p ara n cs noka, őrnagy. 1849-ben egy szabolcsi, m ozgósított n em zetőr zászlóalj p arancsnoka, a tiszai őrvonalon, R akam aznál. 1890-ben a debrecen i honvédegylet ta g ja.64 *
92
V
A m ikor E uró p áb an m ár elcsendesedtek a fo rrad a lm i harcok, h az án k b a n még ja v áb a n folytak. 1849. m ájus 1-én F erenc József császár, a tró n fo szto tt k irály k ato n ai segélyt k é rt I. M iklós orosz cártól, hogy ta rto m á n y k é n t erőszakolja vissza M agyar országot a Ilab sb u rg -b iro d alo m b a . Az európai reakció fogott össze a honvédsereg ellen és győzte le. A tö rté n e tírá s adósságát törlesztjük, am ik o r összeállítjuk jelen tab ló n k at. Az egykori és a m ai ország kevés m egyéjét képviselte k é t tá b o rn o k és tizenegy tö rzs tiszt a szab adságharcban. H a m ost bevisszük n ev ü k e t a m egye helységeibe, gazda g ítju k o tt a tö rté n eti örökséget.
j
e
g
y
z
e
t
e
k
:
1. Az e ö rd ö g h fa lv i C s u h a -c s a lá d n e m e s le v e le 1640. j ú n i u s 20-án k e lt. (K c m p c le n B é la : M a g y a r n e m e s i c sa lá d o k . B p ., 1912. III. 170.). A p ja , S á n d o r, az 1860-as é v e k e le jé n é p íte tt ra n g o s k ú r i á t N a g y h a lá s z k ö z e p é n . T e s tv é re , T a m á s 1846. j a n u á r 26-án P e s te n g r. S z é c h e n y i I s tv á n n a l, H ép ásy J á n o s s a l, M ik ecz J á n o s s a l, J á r m y G y ö rg g y e l e g y ü tt í r t a a lá a F e lső -sz a b o lc si T iszai A rm e n te s ítő - és B e lv íz le v e z e tö T á rs u la t a la p ító sz e rz ő d é sé t, a T is z a s z a b á ly o z á s á ra , V á s á rh e ly i te r v e sz e rin t. C su h a T a m á s lá n y á t, V ilm á t fe le sé g ü l v e tte K á lla y M ik ló s a lis p á n A n d rá s n e v ű fia , a k ik n e k g y e r m e k e M iklós, a k é s ő b b i m in is z te re ln ö k , a k i N a g y h a lá s z b a n s z ü le te tt. (S z ab o lcs v m . B o ro v sz k y . 47., 309.; K e m p e le n : u. o. V. 324—5., M a g y ar É le tra jz i L e x ik o n , B p ., 1967.—842.) 2. D o n M ig u el p o r tu g á l tró n k ö v e te lő , a k i 1828-ban á lla m c s ín n y e l t r ó n r a k e r ü lt. A z ez re d m a g y a r le g é n y s é g ű . (V. W a ld a p fe l: A fo rr a d a lo m és s z a b a d s á g h a rc le v e le s tá ra . B p., 1952. IV. 193.) 3. B o n a G á b o r : T á b o rn o k o k é s tö r z s tis z te k a sz a b a d s á g h a rc b a n . B p ., 1983. 126. 4. Az e z re d b e n eg y z á s z ló a ljn y i sz a b o lc si f iú sz o lg á lt. S z e m e re o rsz á g o s b iz to s 1849 e le jé n M ig u e l-h ő s ö k e t k é r t T o k a j v id é k é re . ,,N a g y o n sz ép — v á la s z o lta K o s su th — c s a k h o g y k é r d ez n e m k ell. h o l v a n a z ? " . K o s su th L a jo s ö s s z e s M u n k á i. KLÖM . B a rta I s tv á n . 1955. V. 884.: B o n a. 118. 371.; U rb á n A la d á r : A n e m z e tő rsé g és h o n v é d sé g sz e rv e z é se 1848 n y a rá n . 248.: A s z a b a d s á g h a rc k ile n c n a g y c s a tá ja . 13., 67. 5. V. W a ld a p fe l. I. 124., 290., II. 122—123.; U rb á n . 52., 319. 6. U. O. I. 305,, II. 122—3. 7. O rszág o s L e v é ltá r. OL. C s á n y i- ir a to k . V I .; V. W a ld a p fe l. II. 67—68., 125.; U rb á n . 97—99., 269., 324., 358. 8. B o n a. 126.; K ö z lö n y , 1848. n o v . 12. 9. B o n a. 353. 10. KLÖM. X III. 515—6. 11. V. W a ld a p fe l. II. 67.; M a g y a ro rsz á g T ö rté n e te , 1848—1890. VI/2.—1486. 12. B o n a. 37., 58., 72., 361. 13. KLÖM. X IV . 100—101. 14. KLÖM . X IV . 195. 15. B ona. 106. 16. KLÖM . X IV , 893. 17. KLÖM. V. 247. 18. s z e rz ő e m lé k s z ik rá , g y e r m e k k o rá b a n é d e s a p ja n e v e z e te s e s e m é n y k é n t ta r to tta sz ám o n , h o g y m in is tr á lt a K á lla y -c s a lá d n a g y h a lá s z i k r i p tá já b a t ö r té n t te m e té s k o r, s a k k o r lá tta a C s u h a -c sa lá d e g y ik ta g já n a k k o p o r s ó já t. S z á z a d u n k 50—70-es e v e ib e n e lh a lt g e n e rá c ió N a g y h a lá s z b a n m ég sz á m o n t a r t o tt a e m lé k é b e n a C s u h á k a t. 19. S zab o lcs v m . B o ro v sz k y . 485. 20. V. W ald ap fel, I. 226. 21. U. o. I. 226—228. 22. A te tt é rz e lm e t k a v a r t á lta lá b a n . „ L e n g y e lb ő l eg y sz ázad h u s z á r sz ö k v e é rk e z e tt M á ram a ro s b a ” — Í r ja m e g rö k ö n y ö d é ss e l E g ry J á n o s K o lo z s v á rra b r. F e r é n y i Z sig m o n d n a k . (V. W a ld a p fe l. I. 299., 301.; A K ö z lö n y c s a k eg y h ó n a p m ú lv a (jú n iu s 20-án) le lk e s e d e tt; „S záz e z e r o ly h ő s t a h a z á n a k , m in t L e n k e y k a p itá n y és h u s z á r ja i” . M é száro s L á z á r h a d ü g y m in is z te r se m h e ly e s e lte a ,,sz ö k é s” -t. (V. W a ld a p fe l. I. 477.) D e P e tő fi S á n d o r fe lle b bez; „ I tt a h a z a fö ld jé n , H ová v o n t sz iv e te k , F o rró ö le lé sse l Ü d v ö z lü n k tite k e t, V itéz jó te s tv e re k , Ü d v ö z lü n k e z e rs z e r . . . B e sz é lje n a k á r m it, A h a d ü g y m in is z te r ! ” (L en k ei sz ázad a.) 23. v. W ald ap fel. I. 477. 24. P a ta y J ó z s e f S zab o lcs m eg y e f ő is p á n ja . Az u to lsó re n d i o rsz á g g y ű lé s e n K o s su th elle n fe le . M ajd az O IIB ta g ja . (V. W a ld a p fe l. I. 77., 343—4., II, 331.) 23. B ona. 282. 28. KLÖM. XV. 198. 27. B o n a. 282. 28. KLÖM. X III. 973. 29. E zt k ö v e tő e n g r. L á z á r G y ö rg y — M óga a ltá b o r n a g y v e je — P e s te n Je le n tk e z e tt a c s á sz á ri c s a p a to k n á l . . . A h a d b ír ó s á g m e g fo s z tja r a n g já tó l, 10 évi v á r fo g s á g r a Ítéli, d e eg y év m ú lv a k e g y e lm e t k a p o tt. (B ona. 363.: KLÖM. X IV . 59., 63.) 39. KLÓM. X IV . 90., 107., 126., 146., 163., 180. 31. KLÖM. XIV. 265., 271., 349. ! B ona. 301.; V. W a ld a p fe l. III. 128., 165.
93
33. B r. O ttin g e r F e re n c tá b o r n o k k o r á b b a n a f o rr a d a lm i se re g d r á v a i d a n d á r já n a k p a r a n c s n o k a , m a jd á tá llá s a u tá n a W in d is c h g ra tz -v e z e tte se re g d a n d á r p a r a n c s n o k a . (V. W ald ap fel. I. 115—6., 165.) 34. E z le h e t N a g y h a lá s z Is, T is z a n a g y fa lu is.
35. 36. 37. 30. 39. 40. 41. 42. 43. 44.
45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57.
58. 59. 60. 61. 62. 63. 64.
B o n a. 44., KLÖM . X IV . 397., 457. KLÖM . X rV . 323. B o n a. 218. KLÖM . X IV . 530—533. U. o. 591., 619., 681., 751.; B ona. 45-G ., 50. K ö zlö n y , 1848. m á ju s 0.; KLÖM . XV. 198. V u k o v ics S eb ő v iss z a e m lé k e z é se i 1849-re. 142., 238. B o n a G á b o r : A h o n v é d s e re g p a r a n c s n o k i k a r á n a k k ia la k u lá s a és ö ss z e té te le 1848—49. E LT E BT K d o k to r i d is s z e rtá c ió . 288. A c s a lá d u tó é le té h e z ta r to z ik , h o g y a K á lla y -c s a lá d o ro si á g á h o z ta r to z ó K á lla y Á rp á d a X IX . sz. m á s o d ik te lé b e n fe le s é g ü l v e tte R e p á sy A r a n k á t, az e lh u n y t tá b o r n o k u n o k a h ú g á t. (K em p elen . V. 324.) A zászló alj az o z o ra i ü tk ö z e tb e n r é s z t v e tt, m a jd 48. n o n v é d z á s z ló a ljjá a la k u lt R a k o v sz k y S á m u e l sz á z a d o s p a r a n c s n o k s á g a a l a t t f o ly ta tta . A d e c e m b e r v ég i m ó ri c s a ta u tá n a sz o ln o k i T is z a -v o n a lo n á llo m á so z ik R é p á sy tá b o r n o k H a d te sté b e n , m a jd az isa sz e g i, a k o m á ro m i c s a tá b a n je le s k e d ik . 1349. a u g u s z tu s e le jé tő l a k o m á ro m i v á r b a n k ü z d R a k o v sz k y e z re d e s a la tt. S z e p te m b e r 30-án k a p itu lá lta k . (B o n a. 259.) B o n a . 259. A c s a p a tz á s z ló t R a k o v sz k y S á m u e l e z re d e s d e r e k á r a c s a v a rv a m e n te tte k i. N y ír b a k tá n r e jte tté k el, a z tá n 1861-ben a m e g a la k u lt h o n v é d c g y le tn e k a d ta á t. (S zabolcs vm . B o ro v sz k y . 59. 68. 485.) B o n a. D o k to ri é rt. 101., 310.; B o n a . 57., 277. B o n a . 53—4. U. 0. 141—142. U. O. 41., 47., 60, 1B4B-1K N e m z e ti K é p v is e lő h á z ü lé s e in e k jk . 142., K ö zlö n y , 1849. m á ju s 2.; KLÖM . X IV . 355. V. W a ld a p fe l. II. 345., I. 52., IV. 166., 517. B o n a. 44. KLÖM . XIV. 126., 162., 215., 484., 583.; B ona. 50-, 190 B o n a. 57., 178. V. W ald ap fel. III. 97. E k ö z b e n f o rd u lt hozzá a c s á s z á ri s e re g b ő l k o r á b b a n le s z e re lt, de 48-ban az u r b é ris p á n á llá s á t e lv e s z te tt, s a se re g b e h a d n a g y k é n t v is s z a té r t ré g i k a to n a tá r s a , h o g y se g íts e e lő lé p te té s é n e k ü g y é t. (T h e n z le itn e r J á n o s h a d n a g y 1849. m á ju s 23-i lev ele. V. W ald ap fel. TíT. 375.) B o n a. 182.; V. W ald ap fel. III. 97., 375., 484. B o n a. 48.; S z a b o lc s v m . B o ro v sz k y 491.; B o n a . D iss z e rtá c ió . 104., 257. KLÖM . XIV. 117., 710., 952. V u k o v ic s S. v isszaérn i. 123.; A z 1848, 49. évi n é p k é p v is e le ti o rsz á g g y ű lé s . ( S z e rk .: B eér Já n o s , B p ., 1954.) 658., 873.; B ona. D iss z e rtá c ió . 104., S zab o lcs vm . B o ro v sz k y . 491. u . o. 59.. 58.; B o n a. 212, B o n a . 241. U. O. 328.
Ilo rv á th n é N ém eth K ata lin : E nyhe g yanakvás 94
MOLNÁR JÓZSEF:
A régen elpusztult Jánosiról 1982. decem ber elején egy n o v em b erb en írt lev élb en a követk ező k rő l érte sü lte m : „A csen g ő n tsz m egbízásából a Vízügyi T ársaság ta lajre n d ez ési m u n k á k a t v ég zett a Jánosi te rü leté n . Az árokásó gép c sa to rn á t hú zo tt a páty o d i ú t m e n tén lévő k ere szt től A ngyalos felé kb. 50 m -re kezdődően az úttól. A tsz-b ő l jö tt hozzám b ará to m egyik d élu tán , hogy a gép k oponyákat, csontokat, n ag y m éretű té g lá k a t d o b ált ki. Még aznap k im e n te m , s a k ite rm e lt földet csak úgy felü letesen , átab o tá b an átn é z tem , ta lá lta m n é h á n y igen szép m intázott, dom borm űves o rn am e n tális cse ré p d a ra bot, koporsószeget stb. A koponyák d a ra b o k ra tö rv e h ev e rtek az áro k p arto n , m in t utólag k id erü lt, a gépek h a jto tta k rá. M ásnap te le fo n á lta k a M egyei M úzeum ba, ak ik íg érték is, hogy k ijö n n e k — iám !a m a i nap ig is jö nnek, a gépek pedig szépen e lv itté k volna az egész m indenséget. S zerencsére fu to tt egy m ásik csato rn án is az ügy. T elefonáltam öcsém nek, aki e z t a dolgot m e g em líte tte rég eb b i ism erősünknek, dr. S zatm ári L ászló an tropológusnak, s azok h é t végén k i is jö tte k V arga Béla v a ja i m úzeum igazgatóval. K örü ln éztek a te re p en , s érdem esn ek ta lá ltá k egy k u ta tó á ro k erejéig. Egy h é t m ú lv a ism ét k ijö ttek , s m egkezdték az ásatást. Rengeteg bolygatott tég latö rm elék k e rü lt elő, és ép falrészek is kijöttek. Ezek sz e rin t a tem plom , m e rt biztosan az, kör a la prajzúnak m u ta tk o zik . A végleges és teljes fe ltá rá s t ta v a sz ra te r vezték, a tem plom on kívül a falu részét is meg a k a rjá k ásn i.” Ez az é rte sü lé s ad lehetőséget .arra, hogy a XVII. század végén n ép tele n n é v á lt településnek, Já n o sin a k m ú ltjá ra vonatkozó edd ig i b ú v árk o d ásaim ered m én y eit a k u tató k ren delkezésére bocsássam . Ján o siró l m ár M aksai F erenc m eg állap íto tta, hogy az a középkorban, C sengertől n y u g a tra a m ai (1940) Ján o si O sengerrel legalább egyidős, ugyancsak v árfö ld település. szam osi földjei közt ta lá l ju k ... A középkor végén (1524)
v alam ik o r népes falu v o lt tan y a h ely én te rü lt e l . .. K ésőbb a K áta-n em zetség m ég la k o tt hely v o lt.1
C sengerről a legrégibb hiteles a d a t a V áradi R egestru m b an ta lálh ató 1219-ből.2 Ján o si C sengém éi régibb és jelentősebb település v olt ebben az időben, m e rt A ndrás erdélyi p üspök 1322. novem ber 24-én G yulafeh érv áro n k elt oklevelével m egengedte Jánosi (de Iwan.issis) János m esternek, P é te r fián a k , hogy C sengerben fak á p o ln át (capellam ligneam ) ép ítte th essen olyan feltétellel, hogy a káp o ln a a Jánosi anya eg y ház (m atris E cclesiae M arg areth ae, de eadem Iw anissis) lelkésze szolgáljon benne, s h a abba Já n o s m e ste r vagy utó d ai m ás papot rendelnének, a kápolnához való jo g u k at elveszítsék. A z o klevél kiem eli, hogy a csengeri k áp o ln a a jánosi tem p lo m h o z m int anyaegyházhoz tartozzék, a m in t régtől fogva m aga Cseniger (Chenger) is azon tem plom hoz ta rto zan d ó v olt (ipsam capelliam d eb e at officiare et sem p er ip sa capella ad p raed ictam ecclesiae B eateae M a rg areth ae m a tre m p e rtin e a t).3 Já n o sib an m űködő k ét lelkészről is van tudo m ásu n k : T am ás 1332-ben 6 garast, B enedek 1334-ben 9 garas p ápai tized et fizetett.* 95
T e h á t Já n o si a k ö rn y ék legrégibb egyházas helyei közié ta rto zo tt, m e rt később a K áta-nem zetség b irto k a i között nagyobb jelentőségű, C sengernek m a is fen n álló (piros-fekete téglából épült) m ű em léktem plom áró l az első h iteles a d a t csak 1406-ból való.5 S ajnos a n év a d ó Jánosi-család tag jairó l, m eg a csalá d n ak a m egye m ásik Jánosi (K án to rjá n ősi) településéhez való kapcso latáró l m egn y u g tató a d a ta in k nin csen ek , de a XIV. században állandóan sz erep eln ek az oklevelekben. Egy 1320. jú n iu s 28-án k e lt oklevél sz erin t K á n to rn a k n ev e ze tt M iklós és Istv á n (Nlcolai et S tep h a n i C antor) szom szédbirtokosa Jánosi G othard fiá n a k, A n d rá sn a k (A ndree filii G o th ard i de Iw anussy). E z az oklevél P áty o d n e v é t is em líti a Szam os folyóval eg y ü tt (terciam p a r té m possessionis P a th u d que est cum flu v iu s Zom us).5 Jánosi Tam ás fia Istv á n (S tephanus filiu s T hom e d e Iw anussi) pedig ecsedi b ir to k á t zálogosítja el 1339-ben,7 Csaholyból a Szam os felé terjeszkedő K áta-n em zetség a X III. században sz e r ze tt a sz atm ári v á r jobbágyaitól k é t ékényi fö ld et C sengerben, s a család gazdago dása n yom án később G senger le tt ezen a tá jo n a n ag y tek in tély ű v é váló Csaholyicsalád b irto k a in a k a k özéppontja a XV. század b an .5 íg y k e rü lt a IC áta-nem zetségből szárm azó Csiaholyi-család b irto k á b a Jánosi is. 1429-ben, a m ik o r Zsigm ond k irály Csaholyi Já n o sn a k és L ászlónak, u d v a ri h ív e in ek h ű szo lg álata ik ért ú j ad o m án y le v elet ad a több m in t h arm in c településből álló u rad a lo m ra, enn ek a tá jn a k az o k levélben felsorolt helységei ily e n so rre n d b en szerep eln ek : Sályi, A ngyalos, Izgét, C senger-Jánosi, T iba telke, K o szta tu m , Csenger, Senye, L u ko s és Recsege. E zeknek a h elységeknek ja v a része azóta e ltű n t a föld színéről, de a csengeti h a tá r régi hely n evei k ö zö tt n y o m át m áig megtaláljuk.® A XV. században Já n o si és K án to rjá n o si tö b b C sengerben k e lt oklevélben elő fo rdul, de a k é t település szoros összefüggését m ással n em tu d ju k bizonyítani, m e rt K án to rjá n o si n em szerepel a C saholyi-család b irto k a i kö zö tt.1® A Csaholyi család b irto k a iró l szóló o k levelek b en foly am ato san szerepel Jánosi neve a k ö rü lö tte fekvő helységek n evével együtt, s am ik o r a C saholyiak férfiág o n a X V I. században k ih a lta k , a leányági örökösök b re b iri M elith, lekcsei Sulyok, P ré p ostváry, K ap y családok ira ta ib a n Jánosit, m in t a ro k o n o k tó l b írt h ely et ta rtjá k szám on. 1554-ben Jánosi, P átyod, P orcsalm a, U ra, Tyulcod és D om ahida k ato lik u s p a p ja 32 fo rin t 33 d é n á rt fizet az erdélyi püspöknek.11 A k ö rn y ék p ro testán ssá v álásáv al Ján o si is p ro testán s (reform átus) lesz a helységek fö ld esu ra iv al eg y ü tt.12 A XVI. század végén a K árolyi család b irto k a i k ö zö tt C senger-Jánosi-ban egy colonust, 1 lib e rtin u st és egy d esertu s locust ta rta n a k szám on.13 1600-ban A laghy F erencnek, K apy A n d rá sn ak , M elith P é te r és P áln a k , Sulyok Istv á n n a k Já n o sib an egy-egy te lk é t ír tá k össze. 1648-ban pedig M elith P é te r és G yörgy, v a la m in t K ap y G yörgy b irto k rész ék é n t em lítik .14 A X V II. században a m egye jó része az erd ély i fejedelem séghez tarto zik , s II. Rákóczi G yörgy felh ív ásá ra k a to n a i segítséget készül ad n i a nem esség. 1058. sz ep te m b e r 2-án Csegöldön ta rto tt m egyei gyűlésben e lh a tá ro z tá k , hogy feg y v e rt fog nak, s 7-én C sengerjánosiban gyülekeznek, s in n e n in d u ln a k S ám so n b a egyesülni a szabolcsiakkal.15 A m egyét azonban a k assai generális is szo ro n g atja, s fegy v erb e szólítja, te h á t a két lű z között sok szen v e d ést kell átéln ie a 'helységeknek, hiszen szin te h ad szín té rré v á lik ez a tájék. 1658. sz ep tem b er 8-án Szaniszlon g y ű ln e k össze a csap ato k 1®,
96
de II. Rákóczi G yörgy csatá t c sa tá ra veszt, s új feje d elm et v álasztan ak . O któber 29én m á r a esengeri gyűlésben p a n a s z o s o d n a k a ta tá rb e ü té srő l és m ás elszen v ed ett károkról.17 1662-ben a sz a tm á ri n ém et várőrség a Szam osközben negyven h elységet p ré d á it fel, dühöngve leginkább a helységek egyházai, p a p ja i és ta n ító i ellen.10 Já n o si ekkor m ég m egm enekült a pusztulástól. Hogy hogyan é lt ebben a z időben a nép, arró l nagyon k ev e se t tu d u n k , Já n o si val kapcsolatos az a m anum issionalis levél, am ely a Szuhányü család le v é ltá rá b a n m a ra d t fen n 1669-ből. ,.Én B reh iri M elith Zsigm ond és feleségem , Pécsi A n n a ad ju k em lékezetére, ak ik n ek illik ez m i le v elü n k n e k ren d ib en , hogy S zatm ár v árm eg y éb en C sengerJá n o sib an lakó Gaáll János n ev ű jám bor, öreg jo b b ág y u n k n ak boldog em lékezetű idvezült n éh ai te k in te te s és nagyságos Brebini M elith G yörgy ú r éd esaty ám h o z és M elith P é te r ú r, b áty ám ú rh o z való tökéletes já m b o r sz o lg alatjá t, s m ás bocsületes jó ak aró urainikniak e z é rt való in sta n c iá já t m e gtekintvén , ő te t az p a ra sz ti és lova h átán való szolgálatból kiivöttem, im m unissá tö ttem s m ag át szem élyében m a n u m ittáltam , úgyhogy az m i kegyelm es koromás k irá ly u ru n k tó l őfelségétől, h a a k a rja , A rm álist is szabadon vehessen m a g á n a k és extnahálhasson, k i ellen sem én, sem feleségem , sem fiaim , M elith P ál és G ábor, s Iste n jóvoltából e n n e k u tá n a leendő k ét ágon lévő gyerm ekeim , s e legatariu sim , n e com tradicálhassanak, s h a szin tén casuquo c o n tra d ieá ln á n ak is, an n ih ilá lta ssé k és sem m i e re je n e legyen. A z m ely házban pedig m ostan lakik, k in e k n a p k e le trü l az C sonka L ukács háza, n ap n y u g o tró l az O láh M ihály h á z a a szom szédja, a z t h arm in c f o rin t su m m áb an 'kötöm és adom nékie, úgyhogy sem én, ©em feleségem , m eg in t gyerm ekeim , s Isten jó voltából, h a kik len n én ek is a leg ata riu saim v ag y succesorim soha k ü lö n b en el n e v eh essék sem m agától, sem feleségétől, Sípos Borbálától, h a n e m a h a rm in c fo rin t su m m á t letévén vehessék el tőlük. I-Ia pedig G aáll Já n o sn a k holla tö rté n n é k , az feleségét Sípos B or b á lá t sem m inem ű ja v a ib a n meg n em h á b o rg a tju k , succesorim se h áb o rg ath assák , h an em az m íg a z Isten élteti, m ag a szabad a k a ra tja sz e rin t élhessen és d isp o n álh asson, am in t m a g án a k te tsz ik és a k a rja , h o lta u tá n pedig n e m ásra, h an e m édes g y er m ekére, G aáll D em e te rre m a ra d jo n az 'ház örökségével együtt, s jav aib ó l szabadoson disponálhasson, m elyben sem feleségem , se gyerm ekim n e co n tra d icá lh a ssan a k . Ez levelem nek pedig an n y i ereje legyen, m in th a conventben vagy n em es várm eg y e szé lein k ö lt volna. A z m a n u m issz ió é rt G aáll Já n o s is in p ara tis fiz e te tt és a d o tt száz forintot, m elyet le v á lta m tőle, m elynek nagyobb bizonyság ára és állan d ó erősségére adom ez p ecsétem és kezem írá sa a l a tt k ö lt levelem et az ide aláb b su b serib álan d ó jóakaró u raim elő tt A ctum in c a stro G sengeriensis die ja n u a rii 1669. M elith S igm ond” A z aláíró ta n ú k : T arp ay G yörgy S z a tm á r m egyei szolgabíró, H ad ad i Istv án S zatm ár m egyei esk ü d t, K erekes György, T arp ai A ndrás B ereg m egyei esk ü d t és Mikó Tam ás. Ezt az ira to t 1671. jú n iu sá b a n a Csegöldön ta rto tt m egyei gyűlésben k ih ird e tték , s ellenvélem ény sem hang zo tt el, b izo n y ítja Szakony Istv án , S z a tm á r m egye jeg y zője.10 Az ira tn a k a m o n d atai b é k é t és n y u g a lm a t ára szta n ak , hiszen a fa lu m ég áll, fizetik a porciót, am ely n ek beszedésére gróf Csáky Istv án k a p o tt m eg b ízást a k i rálytól s a fe n t m a ra d t ir a t 1666-ból jelzi, a C senger k örzetéb e ta rto z ó községek k ö zött Ú jfalu, Csenger, Jánosi, P átyod, A ngyalos és Tyúkod is szerepel. A legszigo rúbb ren d elkezéseket a d ja a dézsm a beszedésére.20
97
Ez az időszakasz m ár sok gonddal terhes. 1660-ban m eghalt II. Rákóczi György fejedelem , a török elfoglalta N agyváradot, s csapatai szerte száguldanak ezen a v i déken is. A ztán m eghalt Zrínyi Miklós (1664), s a W esselényi féle szövetkezés a leg nagyobb országos gondokat tükrözi, ez a tá j m á r a k irály i M agyarországhoz ta rto zik, s C araífa az úr, ta tárcsap a to k tö rn ek be és fosztogatnak. 1671-ben a debreceni közzsinat még C senget-Jánosiba rendeli Kölcsey A ndrást lelkésznek.21 1673-ban a megyei jegyzőkönyvek m ár a Szamos p arti községek elv i selhetetlen terheiről, s a helységek bírái a legnagyobb károkról tesznek vallom ást, felsorolva, m ennyit szenvedtek el a töröktől és k uru c hadaktól meg Teleki M ihálvtól.22 Az Ilosvay levéltárb an fentm anadt adatok alap ján érte sü lü n k arról, hogy a köz ség h a tá rá t három nyom ásban (Csenger felé való, Közép és Tyúkod felől való nyo más) használták, s az irato k sz erin t a h a tá r egyes részeinek n ev é t is m egőrizték: 1686-ban ezek: B ikarét, Dom buta, Éroldal, Falugátja, H asszúszer, Kalapos puszta, K isrét, K istátom , K orm ány, K örtvélytava, K útvölgye, N agykerektó, Nagykaszáló, Papszeg, Rétoldal, Sáságy, Setétszeg, Szakadék, Sziget, Tibatava, V ócsik mocsár, Z a b telek. L akosainak n ev e it is felsorolják: B alási János és Tam ás, Bel gór János és M ik lós, Csonka Lukács, F erenczi P éter, G ál D em eter, G ál János, K onkoly György, L u kácsi János, M áté János, Nagy P éter, O láh György és M ihály, P esti János, Rényes János, Szegedi P áln é Földesi K risztina, Szűcs István, Tóth János, Tyukodd János, Zsidó István.23 De a pusztulás m egállíthatatlan, a nép fogy, elm enekül, és a paróchiális telek a csengeri paróchiához tartozók. 1687-ben a m egyei jegyzőkönyvek beszám olnak e táj településeinek p u sztu lásá ról: Csaholy, Pátyod, Csengerjánosi, U ra m ár teljesen p usztán állott, s a környék többi települései pedig elnéptelenedtek.21 1701-ben m ár Csenger-Jánosi nevű puszta faluról szól a Tyúkodon lakó Szalay F erenc irata.25 II. Rákóczi F erenc szabadságharca idején Jánosi m ár teljesen el pusztult. 1707-ben Szaniszló Zsigm ond egy csapatot vezetve a fejedelem zászlaja alá, novem ber 4-én Jánosi határában szállt meg, s novem ber 5-én pedig „a Jánosi te m p lom m ellett, m ely is puszta volt.”25 1727-ben T éthy Szabó Sám uel, csengeri nem es, szű k idő lévén felv ett K árolyi S ám ueltől 4 köböl búzát húsz m agyar forintokban, s ezért a d ta Csenger-Jánosiban egy puszta telekét, m elynek neve Csonka L ukács pusztája. Ettől az időtől fogva Ján o sib an csak puszta telkekről tesznek bizonyságot a reán k m a ra d t iratok. 1736-ban, am ikor P erényi Miklós k u ru c ezredes gyerm ekei (m ásodik felesége M elith P ál Özvegye, P utnoki M agdolna volt), P erényi László, Perényi A ntal, Perényi B orbála és Perényi M ária a M elith jusson megosztoznak, C senger-Jánosiban egy-egy puszta te lk e t v allan a k m agukénak a hozzátartozó föl dekkel együtt, például P erényi László „a tem plom on fe lü l Csenger felől Splényi úr ő nagysága szom szédságában.” 1748-ban a Jánosi határ a csengeri földesurak h aszn álatáb an van, s tyukodi bir tokosoknak ad ják haszonbérbe legeltetés cé ljá ra : „A lább m egírt Lekcsei Sulyok J á nos csengeri com pessessor és több csengeri m éitóságos compeissessor u rak udvarbírái, kiket a pascuationknak ta x á ja a proportione possessionatus praedii Cs. J á n o s i e n s i s ibet, ad ju k tu d lo k ra valak ik n ek illik, hogy mi sem el pro sem per tyukodi uraim ékkal az m arhájok legeltetése dolgában esztendőnként való ta x a ra e szerint egyez tü n k meg: hogy valam ikor akarm ely részén Csenger Jánosinak nyom ás lészen, ezen
03
nyom áson lyukodi u ra im é k m a rh á i a szokott időkig szabadoson já rh a ssa n a k és p ascu alh assanak, m inden esztendőben négy vonás fo rin to k a t és h áro m p á r lib á k a t a d v á n és fizetvén tyukodi u raim ék ő kegyelm ek oly fo rm án , hogy eszten d ő n k én t a négy fo rin to k a t S zent G yörgy n a p já n m éltóságos G en erális B áró Splényi G ábor ő ex c ellen tiája csengeri tisztjén ek kész pénzül egyszersm ind m egadni ta rto zn ak , ő excelle n tiá ja tisz tje pedig a com possessor u ra k között su b d iv id aln i köteles lévén, ezen k ív ü l a h áro m p á r lib á k a t ugyanazon h ely re resig n áln i eszten d ő n k én t a ra tá s t á j b an o b lig áltatn ak . M elyrül a d ju k ezen levelü n k et. C senger 26 áp rilis 1748. L ekcsei Sulyok János, Lohoczki István m éltóságos b áró Splényi G áb o r ú r ő excel le n tiá ja u d v a rb írá ja , M olnár Istv án m éltóságos b áró P erén y i A n tal ú r gondviselője, K ovács Já n o s m éltóságos gróf Teleki M ihályné asszonyom tisztje.” 1759-ből ja n u á r 29-ről fe n n m a ra d t a S zuhányi le v é ltá rb a n egy irat, m ely J á n o sira vo natkozóan fontos dolgokról tá jék o z ta t b en n ü n k et. E k k o r írtá k össze S zu h á nyi L ászló alisp án , báró P erén y i A ntal, P erén y i József, P erén y i B o rb ála K állay J á n o sn é és P erén y i M ária K állay F erencné M elith jusson ö rökölt b irto k a it. C sengerben, C sen g erú jfalu b an , A ngyalosban, S ályiban és C senger-Jánosiban. A falu h ely et telek rő l te le k re veszik szám ba, s e lő ttü n k áll az északi és déli soron lévő p u sz tatel kek pontos helyzete. A k u riális telk en kívül a k é t soron kb. 30—30 h a jd a n i h ázn ak a helye k övethető nyom on, jelezve a tem p lo m elhelyezését is. Az ira tb a n a következő szem élynevek fo rd u ln a k elő: B ag am éri Ján o s, Bagosi László, B alási János, B író A ntal, C sáki S ándor, C sászár G yörgy, Csontos G yörgy, Csom aközi, D om ahídy F erencné E rdőhegyi Zsófia, D om ahidy Istv án , G encsi Zsigm ond, G yene A ndrás, G yene P ál, H adadi István, K á d á r F erenc, K ád á r György, K api-rész, K erekes György, L ukácsi György, M ajtényi A n d rás, M ester György, M elith-rész, N agy G yörgyné T yukodi B orbála, Orosz M áté, O sváth László, P erén y i A n tal, P erén y i B orbála, P erén y i József. P erén y i M ária, S p lényi G ábor, Sulyok F erenc, S ulyok Ján o s, Szalai F erenc, S zarvadi, T eleki M ihály, T éty Sám uel, U ray G áspár, U ray M ihály. A z ira t így ad h ír t a m ú ltró l: P r aed iu m Csen ger Jánosi „Ezen puszta falu h e ly n ek C senger felől való vagyis n ap k e le ti végén az észa ki vagyis T em p lo m soron, a m in t bem egy az e m b e r Ján o sib a, vagyon egy puszta, k in e k n ap k eleti vagyis C senger felől való szom szédja M éltóságos gróf T eleki M ihály, n a p nyugoti Sulyok F eren c úr, n incsen ezen puszta zálogban. U gyan a S ulyok F erenc ú r p u sztája m ellett n apn y u g o tró l egy p u szta zálogban volt, S zarvadinál, S zarvaditól k iv á lto tta B agam éri Ján o s, k inek n ap n y u g o ti szom széd ja gróf T eleki M ihály. Azon soron n ap n y u g o tra tovább m envén vagyon egy puszta, m o stan U ray G ás p ár ú r b irto k á b an , m ind nap k eleti, m ind napnyugoti K ap i-rész szom szédjai. U gyan ezen soron n ap n y u g o tra tovább is m envén ugyan n ap n y u g o tró l egy kicsint az tem p lo m o t m eghaladva vagyon egy b arázd án három puszta telek, k ik e t m ost G yene P ál m a ra d ék i b írn ak , k ik n ek n ap k e le ti és n ap n y u g o ti szom szédja K ap irész. U gyan ezen K ap i-rész m e lle tt napny u g o tró l egy L u k átsi G yörgy n ev ű p u szta P erényi József ú r részire való, n incs zálogban. U gyan m e lle tte egy puszta m ostan S zálainál zálogban, de S zalai H ad ad i Istv á n tól vette. U gyan e m e lle tt Tyukodi B orbála N agy G yörgyné asszonyom é, M elith-rész. U gyan a m e lle tt n apnyugotról P erényi A ntal ú r őnagyságáé.
99
M ellette napny u g o tró l P erén y i B o rb ála asszonyé. Ezek n in csen ek zálogban. U gyan m e lle tte M elith -rész zálogban E rdőhegyi Zsófia D om ahidi F eren cn é asszonyom nál. U gyan m e lle tte n ap n y u g o tró l m ás puszta, k it m ost K erekes G yörgy u ram bír. U gyan m ellette napny u g o tró l puszta, Szalai F eren c b írja zálogban. U gyan m ellette egy puszta G yene P ál m aradóid n ál. U gyan m ellette P erén y i M ária őnagysága egy p u sztája. U gyan m e lle tte n ap n y u g o tró l h áro m puszta egy b ará zd án T yukodi B o rb ála Nagy G yörgyné asszonyom nál zálogban. Az feljeb b m eg in t p u sz ták n a k nap n y u g o ti szom szédjok a közönséges m ező P áty o d felől, itt vége az te m p lo m vagy észa ki sornak. Ism ét fo rd u lv á n azon so rra, am ely V inczére vagyis n a p n y u g o lra n y ú l véggel, m ás véggel n a p k e le tre vagyis a z ország ú tjá ra , m ely Ján o sib ó l Tyuikoöra szolgál, s n ag y É r v a n m ellette, ezen soron vagyon egy p u szta curia, k it a z elő tt M ajtényi A n d rás b írt zálogban, m ost O sváth L ászló b írja , észak ró l szom szédja a P áty o d ra já ró ország ú tja , délről U ray G áspár. Ezen U ray G ásp ár p u sz tája is M elit-rész. U gyan délről m e lle tte B alási Ján o sn é, k it m ost C sáki S án d o r és az B alási m a radók! b írn ak . C sáki ugyan pénzben, az B alási m aradóidtól. U gyan m e lle tte d élrő l D om ahidi Istv án ú r m a ra d ék i b irto k á b a n vagyon. A m e lle tt T yukodi B orbála N agy G yörgyné asszonyom zálogos p u sztája. U gyan a m e lle tt délről h áro m p u sz tá ja egy b a rá zd án U ray M ihály ú r m a rad ék in ál zálogban. Ezen m e g írt p u sz ták n a k déli szom szédja M éltóságos G en erális S plényi G ábor ő ex cellen ciája h árom pusztája. Ezen h áro m p u sz ták m e lle tt délről az Jánosi árkon k ív ü l vagyon eg y puszta, k it m ost M ester G yörgy ú r bír, szom szédja délről a z Erge, északról itt vége ezen so rn ak . H o n n at ism ét fordu lv án , által m en v én az E rgén, a k i a z T y ú k o d ra szolgáló vagyis já ró ú t m e lle tt vagyon a déli soron lévő áro k m e lle tt k ezd v én a conscriptiot, h o lo tt is legszélről ezen áro k m e lle tt délről elhagyva G en erális S plényi p u sz táját, egyet m egint S plényinek, k e ttő t e m e lle tt északról M elith-rész, négy p u szta egy b arázd án . Az első d élről C sászár G yörgy m e lle tt északról G yene P ál m arad ék i. M ellette északról K ád á r György. És m ellette északról K á d á r F erenc. Ezen négy p u sz ták n a k szom szédjok a reá nyúló puszták. M egint fo rd u lv á n azon so rra, m ely sor általellenben vagyon az te m p lo m vagyis az északi sorral, és véggel egy felől észak ra, m ás véggel d élre n y ú ln a k a p u szták és azon soron m envén n a p k e le t felé vagyon egy p u szta T ély S ám u eln én ál zálogban, k in ek n ap k e le ti szom szédja g róf T eleki M ihály, n ap k e le ti G en erális Splényi. U gyan ezen a soron n a p k e le trő l vagyon egy p u szta Csom aközi fam ílián á l zá logba, nap n y u g o ti szom szédja S ulyok Já n o s u ram , n ap k e le ti G en erális Splényi. Ezen G enerális S plényi teleke m e lle tt n ap k e le trő l vagyon egy b ará zd án k ét puszta telek. A n ap n y u g o tit F ogarassy A ntal é s B író A n tal u ra im é k b írjá k , és Sidó Ján osné, h á rm a n : a n a p k e le tit pedig T yúkodon lak ó Szabó Já n o s b írja zálogban, n ap k eleti szom szédja G enerális Splényi. Ezen G enerális Splényi telek e m e lle tt n ap k e le trő l való eg y ik ét Orosz M áté p u sz tá ja félé t Bagosi László ú r m a rad ék i, n ap k eleti szom szédja G enerális Splényi. ' M egint n a p k e le tre m envén azon soron ta lá lta tik egy b ará zd án h áro m puszta, a n ap n y u g o t felől v aló t G encsi Zsigm ond, a m ellette v aló t n ap k e le trő l G yene A n d rás, ugyan a m e lle tt az h a rm a d ik a t n ap k e le trő l Csontos G yörgy u raim ék b írják ,
100
ezen h áro m te le k n e k n ap n y u g o ti szom szédja gróf T eleki M ihály, n ap k e le ti Sulyok Já n o s u ra m k é t pusztája. Ezen k é t Sulyok p u szták m e lle tt n ap k e le trő l egy b ará zd án ism ét vagyon k é t p u szta telek, a n a p n y u g o tit M ester G yörgy u ram , az n ap k e le tit pedig T yukodi B or b ála N agy G yörgyné asszonyom b írjá k , n ap k e le trő l gróf T eleki a szom szédja. A cu ria lis telek n ek , m e ly et M ajtényi A n d rástó l m ostan zálogban b ír O sváth László u ram , azon cu ria lis p u sz tán a k a n ap n y u g o t felől való végén P átyod felől vagyon egy VLncze nev ű kerti, eztet C sontos G yörgy u ra m b írja .” A X V III. század m ásodik felében a te le p ü lé st folyton p u sztán ak , p ra e d iu m n a k nevezik. 1773-ban a csengeri refo rm átu s lelkész d íjleveléb en ez á ll: „A Csenger Já nosi p rá d ium ban vagyon egy puszta telek, m ely m inden esztendőben tav aszv etésn ek h aszn álh ató, d e legkisebb m u n k á t is az ek k lésia conventioul r a jta n em tészen .” 1778-ban K om játh y Zsigm ond csengeri részbirtokos b irto k a i k ö zö tt Csenger J á nosiban egy p u szta telek , s Jánosi alatt b o rjú tilalm a s n ev ezetű kaszáló közönséges n y íllal szokott m inden esztendőben h áro m részre osztatn i. 1791-ben a T yúkodon lakó S zalay b irto k o k között C senger Já n o sib a n k ét puszta telek, s a Jánosi p ra ed iu m b a n p u szta te le k m egnevezés fo rd u l elő. 1806-ban S zuhányi Já n o s alispán b irto k a in a k összeírásáb an o lv assu k : „C senger Ján o si p u sztáb an lévő m inden esztendőben h aszn á lt szántó fö ld ek ta lá lta tn a k , a P uszta T em p lo m sorjában fél puszta, szom szédja keletről Eötvös Im ré n é asszony, nyugotról Diószegi Zsigm ond, te rjed elm e egy köblös eg y vékás. U gyanezen so rb an K állay részen lév ő egy o sz tatlan puszta, m in d en negy ed ik esztendőben ezen részre h a s z n á lta ik , a z tá n a déli oldalon M olnár nevezetű puszta, en n ek a végiben egy d ü lőföld, az úgynevezett M ilit gaz, ha k iirtó d n a, bele m en n e h é t köböl.” 1809-ben a csengeri refo rm átu s egyház b irto k a in a k összeírásáb an ez áll: „P uszta Jánosi paröchia a hozzátartozó fö ld ek k e l a csengeri egyház tu la jd o n a .” 1814-ben P uszta Jánosiban a következő h a tá rn e v e k e t em lítik : K istáto m -h áto n , H osszúszerben, K isk ö rtv ély tav án ál, a N agykerektó so rjáb a n , D o m b u tán a K ercsztú ln ál, a K isrétnél, K alapos puszta m ellett, R ácszerre m egyen véggel, D om bután az angyalosi ú tr a m egyen véggel, R avaszlyukban, a N agykaszáló so rjáb a n . 1818. novem b er 8-án C senger város jegyzőkönyvében o lv ash ató : „.közvárosi gyű lést ta rtv á n m ind a tek in te tes földesuraság, m ind a nem es birtokos u ra k az e rá n t, hogy a nyom ás m ezőnket úgynevezett Csengeri C senger Jánosi határon levőket m eg egyezéssel á lta la d tu k téli legelőnek jövő 1819-ik esztendőben esendő S zen t G yörgy n ap jáig E rdélyi ju h á szo k n a k 1700 azaz ezerh étszáz d ara b ju h o k szám ára, p árjá tó l 12 k ra je z á ré rt és h áro m v álasz to tt b árán y o k ért, m ely ju h o k b é rib e előre 6 0 -hatvan fo rin to k at le is fizettek .” 1822-ben C sengerben kelt ir a t a la p já n Diószegi F eren c a C senger Já n o sib an lévő osztatlan kaszáló ján ak őt illető egynegyed részét (8— 10 boglyaterm őt) zálogba a d ta 200 fo rin to k é rt F ogarassy L ászlónak 15 esztendőre. 1829. jú n iu s 18-án a csengeri fö ld esu rak gyűlésben tá rg y a ljá k Já n o si h a tá rá n a k problém áit, s a jegyzőkönyvben e z t olvassuk: „A Jánosi p u szta különös ta g b a külön h atáro k közt ren d e tlen fo rd u ló k ra h asz n á lta tv á n , azon b an n ém ely része a csengeri, n ém ely része a tyukodi és u ra i k erü lő k felv ig y áza tja a la tt lévén, csak egy d ara b r é sze ő riztetv én a rendes Jánosi ke rü lő k által, n e hogy ezen so k felé való felvigyázással üdővel a h a tá r z a v arb a jöhessen, és hogy célarán y o sab b an h aszn áltath asso n , m eg állap ittato tt, hogy az egész Jánosi puszta három rendes fo rd u ló kra szakasztasson, s hogy üdő m ú lv a a h a tá r já b a zav ar n e legyen, a szom széd helységekkel egyet-
101
értő leg a határai környes körül ú jítta ssa n a k meg, s en n e k u tá n a azon fö ld esú ri gyű lésben, m elynek C sengerbe m in d e n esztendőben a v á sá rv á m felo sztására ta rta tn i szükséges lészen, választasson m in d en esztendőben a Já n o si fö ld esu ra k közül fő mező b írá ja és akkor fo g ad tassan ak legelőkerülők is, s e vég re a fo rd u ló elosztás és h a tá rja i meg ig azítására k ik ü ld e tn e k T ek in tete s T asn ád szán tai B etsky János, Szuh án y i F erentz, U ray B álint, Ú jhelyi K ároly, M czőszőgyéni Szőgyény S ándor, Jé k ey M enyhért, U ray A m brus, Jő rö s L ajos fö ld esu rak s a m éltóságos T eleky ház részéről a tisz tta rtó úr, úgy a tek in te tes R ápolti Nagy G yörgy ú r részéről is a tisz tta rtó ja . Hogy pedig ezen kiküldöttség m u n k álk o d ása el ne h alasztasso n m e g h atá ro z ta to tt az is, jövő au gusztus h ó nap 21-én m u n kálkodásához o k v etlen hozzákezdjen s a h a tá r já rá s a Já n o si és U rai h a tá r közt intézze legelsőbben is, s u g y an o n n an T yúkod felé fo ly tassa.” S a jn á la tu n k ra e rrő l a te rv e ze tt h a tá rjá rá s ró l n e m m a ra d t fenn sem m iféle fe l jegyzés. 1842-ben a csengeri föld esú ri jegyzőkönyvből idézem a k ö v etkezőket: „M éltóságos k irály i tanácsos U ray B á lin t úr, m in t a P uszta Jánosi p red iu m öszvetöm egelése beli felp eres elő terjesztv én , hogy ném ely csengeri s egyszersm ind P uszta Jánosi b irto ko sok a töm egelési költségeket m ég eddig n em fiz e tté k ki, é s k érv é n azokat a csengeri regale felosztása a lk alm áv a l részére a ta rto zó k illetőségéből m e g téríttetn i, hogy azokból a célba v e tt vizbocsátó csatorna is m inél elébb elk észítteth essen . E bbéli k é rése oly óvás m e lle tt elfogadtatott, hogy a C sengerben n em birtokos tarto zó k o n is, szópör ú tjá n m inél eléb b ta rto z á sa ik a t vétesse m eg és tü sté n t a csato rn a k észítésé hez kezdjen, egy év a la tt azt bevégzendő és az illető fö ld esú ri gyűlés elib e sz ám a d á sá t előterjesztendő.” 1848-ban a föld esú ri jegyzőkönyvekben sokszor e sik szó P u szta Ján o si te rü leté n egy vízlebocsátó csato rn a ásatásáról. 1851-ben F ényes E lek geográfiai sz ó táráb a n en n y it ta lá lu n k : „C senger-Jánosi, p u szta S z a th m á r várm egyében C senger m ellett.”27 1868-ban m en t végbe a csengeri h a tá r ta g o sítá sa s a k k o r a Ján o si h a tá r á t szét o sztják Csenger, P átyod, A ngyalos, U ra és Tyúkod között. 1864-ben P esty F rigyes k érd ő ív ére a csengeri b író , B ih ari Im re jelen ti, hogy 1364-ben a fa lu helye a szántóföldek közül k im u ta th a tó s a tem plom ból rom ok fe l szedésére is em lékeznek élő em b erek .20 K iss K á lm á n 1878-ban fo g lalta össze a helység tö rté n e té t a re fo rm á tu s egyházashelyek között a P uszta-Jánosi cím ű részben: „Ján o si Mező C senger és P átyod között fekszik. B irtokosai azok voltak, k ik C sengernek a refo rm áció tá já n . Csaholyi Im réről M elith G yörgyre sz állo tt 1545-ben, k ik m in d k e tte n refo rm átu so k v o lta k (Szirm ai II. 130. 1.) N oha E m b er P á lla l úgy közölte is a sz atm ári esperes, m in t a sz atm ári tra k tu s egyik ekklézsiáját, m inthogy le h e te tt b en n e m ég a k k o r egynéhány ház, puszta v olt az m á r 1705-ben is, m in t a B élteki m a trik u lá ja 9. és 102. la p jaib ó l láth ató. E n n ek következtében a p ap i fizetés n incs o d a bejegyezve. E zután ró la egye d ü l az 1808-ban K ab ay F erenc esp eres á ltal k észített díjlev eles m a trik u lá b a n v a n szó, ahol a csengeri egyházi ja v a k jegyzékében úgy e m lítte tik a P u sz ta -Já n o si-i p aró k h ia a hozzátartozó földekkel együtt, m in t a csengeri egyház tu la jd o n a . 1782-ben a izm p lo m körfalai még m eglehetős n ag y ság b an m egvoltak. H elye a szántóföldek közül m a is k im ag aslik .”28 * K iss K álm án Ö.köritó tá rg y a lásán á l m egem líti még, hogy az egyház b irto k áb an v au „egy itezés nagyságú gazdagon ara n y o zo tt ezü st-p o h ár, 9 érem m el ék ítv e, m ely
102
érm ek en tu rb án o s fé rfi és női arck ép ek láth ató k . E zt a C sengerrel h atáro s P u szta jánosi h a tá rá b a n ta lá ltá k m eg s egy zsidótól id. K orm os F erenc v e tte m eg, kitő l az ököritói egyház 200 v áltó fo rin té rt v ásáro lta vissza.”30 A nyai nagyapám , O sváth Ján o s (1839—1924) gyerm ekk o ro m b an sokszor em leg et te, hogy a Já n o si h a tá rb a n ta lá lta k régen egy haran g o t, am ely a csengeri refo rm á tus egyházé lett, s k ish a ra n g n a k nevezték. A z 1809-es egyházi ja v a k jegyzéke errő l en n y it ír: „legkisebb harangon sem m i írás nincs. De em b er em lék ezetit felü lh ala d ja am ió ta a csengeri re fo rm a ta ekklézsia által h aszn áltatik , le h et m ásfél mázsás. 31 Ezt a h ara n g o t 1916-ban az első v ilág h áb o rú h adi c é lja ira v itté k el. 1907ben augusztus elsején n y ito ttá k meg a S zatm árn ém eti—M átészalk a között közlekedő v asú tv o n alat. A kkor Pátyod-C sengeTjánosi m eg álló h ely k én t szerepel a n e ve a z állom ás ép ü letén , s ez egészen a m ásodik világ h áb o rú u tá n i kicserélésig m in dig szerep elt a z é v e n k é n t k ia d o tt v asú ti m e n etren d b en is. 1908ban, a m ik o r a Borovszky féle S z a tm á r m egye m o n o g ráfiájáb an , M óricz Zsigm ond irta m eg a helységek tö rté n e té t, szájhagyom án y a la p já n jegyezte fel azt az értesü lést, am ely et T yúkod ism ertetésén él hoz fel: „Tyúkod h a tá rá b a esik az el p u sztu lt Jánosi helység te rü le te is, m ely a n éphagyom ány s z e rin t a lá p ingoványába sü lly ed t.”32 M ás helyen pedig úgy em lékezik meg, hogy „a tö rö k d ú láso k idején tö n k re m e n t” illetve „az utolsó ta tá rjá rá s k o r pusztult el.”33 JEGYZETEK 1. M a k sa i F e r e n c : A k ö z é p k o ri S z a im á r m eg y e, B u d a p e s t 1940. 132. 2. K a rá c s o n y i J á n o s — B o ro v sz k y S a m u : R é g e s tru m V a r a d ie n s e B p . 1903. 3. F e jé r G y ö rg y : C o d ex D lp lo m a tic u s V III./2 370. S zab ó K á ro ly : Az e r d é ly i M úzeum e re d e ti o k le v e le in e k k iv o n a ta (1332—1540) B u d a p e s t 18B9. 10. S z irm a y A n ta l: S z a tm á r v á rm e g y e fe k v é se B u d a 1809. I. 11., II. (1810) 128—130. 4. Mező A n d rá s — N é m e th P é te r : S z a b o lc s -S z a tm á r m eg y e tö r té n e lm i e tim o ló g ia i h e ly s é g n é v tá r a , N y íre g y h á z a 1972. 39—40. □ A d a lé k o k a c s e n g e ri m ű e m lé k -te m p lo m tö r té n e té h e z , M u e m lé k v e d e le m 1970. 03—71. 6. A n jo u k o n O k m á n y tá r, B u d a p e s t 1878. I. 560. 7. A n jo u k o n O k m á n y tá r II. 416. 8. S zab ó K á ro ly i. m . 5—6. 9. S z irm a y i. m . II. 109. C se n g e r ré g i h e ly n e v e i S z a b o lc s -S z a tm á r m e g y e i h e ly tö r te n e tir a s I —II. N y íre g y h á z a 1979. 269—297. S z e rk . G y a r m a lh y Z sig m o n d 10. F e k e te N a g y A n ta l: A P e tró c z y le v é ltá r k ö z é p k o ri o k le v e le i. L e v é ltá ri K ö z le m é n y e k IX. 1931. 67—102. 1401, 1405, 1410, 1412, 1425, 1444, 1450, 1454, 1460 é v e k b ő l v a ló o k le v e le k 11. T ö rté n e lm i T á r 1881. 259—260. 12. P e tr lc h e v ic h H o r v á th E m il: A P c tr ic h e v ic h c s a lá d tö r té n e té n e k re g e s z ta i 1069—1942. P é c s 1942. K iss K á lm á n : A s z a tm á ri r e fo r m á tu s e g y h á z m e g y e tö r té n e te K e c s k e m é t 1078. 694. 13. K á ro ly i O k le v é ltá r III. 545. 14. L u k in ic h Im re : E rd é ly tö r té n e ti v á lto z á s a i B u d a p e s t 1918. 375., 377—378. 15. B o ro v sz k y S a m u : S z a tm á r v á r m e g y e 1908. 472. 16. B o ro v sz k y i. m . 472—473. 17. B o ro v sz k y i. m . 473. 18. K iss K á lm á n i. m . 120. 19. Az 1944 ő sz én C s e n g e rb e n e lp u s z tu lt S z u h á n y l csa lá d le v é ltá rá b ó l. A k é s ő b b ie k b e n ah o l m á s h iv a tk o z á s n in c s, az a d a to k a S z u h á n y l L e v é ltá rb ó l í r a tta k k i 1938- 1943 k o zo tt. L. m eg M a g y a r C s a lá d tö r té n e ti S zem le 1942. 90—91., 1944. 15—16. 20. R á d a y L e v é ltá r J e r n e y G y ű jte m é n y XXV. k ö te t 503—518. 21. B a rc s a J á n o s : A tis z á n tú li r e f o r m á tu s e g y h á z k e rü le t tö r té n e lm e I. D e b re c e n 1906. 135. 22. B o ro v sz k y i. m . 479. 23. Ilo sv a y L e v é ltá r N y írm e g g y e se n B o ttk á n é Ilo sv a y Z só fia tu la jd o n á b a n v o lt. 24. t o r o v s z k y í. m . 483. . 25. s z a la y Z sig m o n d c s a lá d i Ira ta i k ö z t T y ú k o d o n , a m ié r t ez ú to n m o n d o k h á lá s k ö sz ö n e té t 26. S zan iszló Z sig m o n d n a p ló i, T ö rté n e lm i T á r 1891. 326. 27. F é n y e s E le k : M a g y a ro rsz á g g e o g ra p h la i s z ó tá ra P e s t 1851. II. 49. 28. P e s ty F rig y e s : M a g y a ro rsz á g h e ly n é v tá r a S z a tm á r v a rm e g y e 1864. I. 107. O. SZ. K. K ézirat t á r a F ö l H u n g 1114. sz. 29. K iss K á lm á n I m . G94. G e rv e rs-M o ln á r V e ra : A k ö z é p k o ri M a g y a ro rsz á g r o tu n d á i M ű v é sz e ttö rté n e ti F ü z e te k 4. B u d a p e s t 1972. 80. 30. K is s K á lm á n i. m . 664.
B o ro v sz k y i. m . 138. 31. C se n g e ri r e fo r m á tu s e g y h á z i r a t tá r a B o ro v sz k y 1. m . 35. A n g y a lo sró l 32. B o ro v sz k y í. m . 161. 33. B o ro v sz k y i. m . 35., 139. A n g y a lo s ille tv e P á ty o d tö r té n e té n é l.
103
Irodalom ANTAL ATTILA: A KÖLTŐ DOLGA
AZ A RÉG-VOLT ERDÉSZÉLET!
P aráz slik an n a k to rk a kin ek a szó a dolga!
Az évek a hónapok, napok, a k ö dbe orm oló h ajn alo k , a patak csö rg ető kövek, a fenyvesekbe fészkelő csillagok, a ta n y ák lid érc-fén y ei, a k u v ik -éjek , a p álin k a-fén y es ünnepek, a fiokós dan ák , a vaskos asszony-ölek, a p o rb an , sá rb a n szom orúságot zötyögtető szekerek, a napok, hónapok, az évek!
S h a re tte n tv e re tte n m aga is, félelem -k ereszten hogyha m egfeszül is: m ondja, m o n d ja . . . G yürkőzik m agával b író k ra ! M ondja, h a v érb u b o rék is a jk á n a szó, szívét h a dzsida já rja , ha golyó! H alállal is feszül b író k ra, hogy m o n d ja még, kim ondja, végigm ondja!
MADÁR JÁNOS: SZIVÜNKBEN MARADJON Szájszél feszül pengényi szélbe, nézem a fa csu rran ó levelét.
C supán előre —
tap o so tt-tiszta rem énnyel.
S zem em ben ágak, évszakok, g y ű rű z v élü n k az ég.
Hogy a v ég telen t szoptató ölelkezés szív ü n k b en m a ra d jo n m in d h alálig .
TÉLI ÜZENET H ófoltok. F e h é rre m eszelt ten y erek . A h allg atás íté le téb e n ; áld o tt legyen az anyaföld! Á ld o tt legyen a szerelm esek m egszentelt lábnyom a!
104
MAGYAR JÓZSEF: EGYETLEN LOBBANÁS éjszak a m ellkasom ban ny u g talan [vadállat k in t lá m p ák : sárga dögvirágok [röffennek az éjbe fü v ek su tto g n a k á rk o k végtelen sín éin szobám gödrében ülök fölöttem [em eletes ég alattam em eletes föld — te jó ég m icsoda évezredes rom bolva építkezés m in th a csak árn y a m csapna ki a földből egyetlen lobbanás a h íres öröklétből
TAVASZ JÖN T avasz jön, vesszők, v én ák tágulása, édes szerelm i k aram b o l, gyönyörű borzongás a rügyben, a gerincben, m edve-ásítással lev eti á lm á t a föld, szél-sím ogatástól víz mosolyog, h a d ra kel, csillog a N ap b an a fű, gyerm eteg fü st já tsz ik a tű z körül, fényiek én is, fén y lik kicsi lányom is — H eródes ellen m i m ást te h etn é n k ?
BUDAHÁZI ISTVÁN: NEM TUDTAM Nem ism ertem az est im bolygó tö rvényeit, a sik á to ro k suttogásait, a p ark o k ja jk iá ltá sa it, az arc o k arctalan ság át, a holdfény n agyo b b íto tt öklöket, a villanó pengéket. Nem tu d tam , ha fü tty süvít, s a d o b h árty á ra szaggató ütés zuhan, elég-e közös jelünk, egym ást szorító kezünk, vagy ria d ta n fu ssu n k v alam erre, h o n n an szirénázó segítséget v á rh a tu n k ? !
KIHŰLT VULKÁNOK L átod, m e g tö rtek a csillagok fényei is hom orú, szom orú alak u n k o n . M á r nem nézünk egym ás szem ébe, m in t a N ap és a kis p atak ; nem izzik m á r k itö ré sre piciny m agm ánk, szívünk, nem zubog láza san vérü n k , ha egym áshoz érünk. K ih ű lt v u lk án o k foszforeszkálása az estben szerelm ü n k .
105
KÁLLAI JÁNOS: MINT MADÁRSZARNY FÖLÖSLEGES TOLLA A botladozó csöndben lassan leszakadsz m ellőlem . H a rá n tlé p tű fénytócsák m a ra d n a k u tá n a d és k ita k a rt arcú árokszélek. Itthagyod m agányod foszló p alástjait, ta k aró fáty laid nem ó v n ak m ár a szem benézés egyszerűségétől. A íe léd k a p ó m ozd u lat elől, m in t v id ra -ije d tsé g ű állat, k itérsz: karm o k k al m utato d a sírá s ra késztető győzelem jelét. Végül tényleg ú tn a k szegezed lábaid m erészét. K o ppan m ögötted a fe lk a v a rt k av ics-érzé s-tö m e g ; n em m a ra d m eg bennem az örökkévalóság rólad k észült olajlenyom ata. K ihullsz, m in t fölösleges toll a m adárszárn y b ó l, alák erin g sz egyre süllyedő, szűkülő körökben, végül m agához r á n t a teljes elfeledés fullasztó ingoványa.
ENUMERÁCIÓ L assan m agadhoz szoksz. Szép, csendes estén, m ik o r surrogva sz álln ak a horgok, és kapcsosán álm o d n ak holnapi székfoglalóink. K ab á tn y i helyen elfér m á r u n d o ru n k : h elyettem o ld játo k m eg fiúk az egészet! K ala p ta la n sétáim on sikoltva félrerú g o m a fák at, m e rt nekem a fogalm azáskényszer napi lételem em .
106
Széthulló p illan atm o rzsák ! A d játo k m eg m ég a ren d b eszám lálás visszanéző biztonságát! N yugodj meg szív! A v ér még b á tra n iram lik , s tiszta, szép fénnyel pulzál a gondolat.
NAGY ISTVÁN ATTILA:
ÉRETTSÉGI BANKETT — Ide figyelj, elro n to ttam az élete m e t — m o n d ta Ildikó. F elém n y ú jto tta a ko nyakos p o h a ra t (a vastag, o rm ó tlan kocsm ai p ohár sehogyan sem ille tt a m ásodosz tály ú étterem hez), és csodálkozó tek in te tem látva, h o zzátette: te h e rb e e j t e t t egy ro h ad t gazem ber, egy utolsó strici. T udod, régóta sz eretn é k veled beszélgetni, de v a la mi m indig v isszatarto tt. F éltem tőled. Na, igyunk! T erhes vágyók, é rte d ? Egy tiz e n hat éves srác felcsinált, m it szólsz hozzá?! A z an y á m a z t m ondta, b ü d ö s k u rv a v a gyok, a z anyám , érted, az anyám , am ik o r m e g láto tt a fa lu b a n egy fiú v al. H á t m ondd meg, az vagy ok? (L e h ajto tta a konyakot, elő ren y ú lt az üvegért, tö ltö tt m ag án ak . T elt a rc á t ú jra felém fo rd íto tta . A szem én erősen lá tsz o tt m ár, hogy ivott. A ze n ek a r já t szani kezdett. A s á n ta cim balm os n a g y le n d ü lettel in d íto tta a szólót. F ö lfu to tt a d a l lam ive, m ajd visszaesett, hogy ism ét nekirugaszkodjon. Ild ik ó ráe m elte a te k in te té t a p rím ásra, az c sin á lt m osollyal köszöntötte.) A zt m ondod, n e igyák tö b b e t? A z egész életem et elro n to ttam , érted ! M ihez kez dek így? Nem, n e m m ondtam m eg an n a k a hülyének, m ié rt te tte m vo ln a? M in d ketten részegek v o ltu n k , ö m eg rá m m ászott. A fe n e egye meg, ezt nem le h e t jó za nul elviselni! A nyám évek óta azt m ondja, hogy k u rv a lesz belőlem . M ost aztán igaza lett. M indig a z t a k a rta , hogy igaza legyen. T izenöt éves k o ro m b an v o lt az első hapsim . N egyvenöt fö lö tt v o lt m ár, kopaszkás, kövérkés. A v o lt tanítóm . M indig a h a ja m a t m eg az a rc o m a t sim o g atta. N em volt k ö ztü n k te sti kapcsolat. Ezen m o st csodálkozol, mii? Jó k o rán kezdtem , b izto san ezt gondolod!? P edig nagyon jól ére zte m m agam vele. A zt hiszem , te h ete tle n szerelem v o lt a részéről. De pótolta az ap ám at. Ide figyelj, én nem kellek senkinek! A zt hiszed se g íte tt v alak i, am ik o r sz ü k sé gem v o lt r á ? F enét! Ü gy m e n tek el m ellettem , m in t a k ik sohasem lá tta k . N agy b a j ban v o lta m egyszer. Ö sszetört o tth o n m inden. A z a p á m részegen k ito m b o lta m agát, m ajd n em felg y ú jto tta a te h én istái lót. E ngem m eg k iv e rt h azulról. A zt hiszed, b efo gadott v alak i? E lm entem a csöves haverokhoz, H á rm a t ism ertem közülük. N em k é r dezték, hogy m i bajom , csak en g ed ték elm ondani, a m i b án to tt. O tt m ara sztaltak , inni ad tak . P ersze, gyógyszer meg szesz. K evés, aztán sok. Ki m éri az italt, am ik o r a legfőbb jó ra szom jas az em b er!? „M onté C a rlo ’-ban üldögéltünk, ez egy „bokor ren d szer” a város legnagyobb p a rk já b a n , ittu n k é s cigiztünk. Ide nézz! (F eltű rte a blúza u jjá t, csikkégések n yom ait, te to v áláso k at m u tato tt. A csuklója fö lö tt n é h á n y centi hosszú vágásnyom fehérlett.) A k aro m o n o lto ttam el a cig arettát, hogy közéjük tartó zh assam , a n ev ü k e t b elete to v á ltattam a karom ba, hogy sohase fele jtse m : közösségbe fogadtak, m ellém álltak . Figyelj, a z t ak aro m , hogy m eghallgass! M ihez kezdek én ez u tá n ? Tizennyolc éves vagyok, és a z t m ondom : e lro n to tta m e z t a v acak kis életem et. O lyan zav aro d o tt vagyok. Nem, n e m a z ita l teszi. K icsi korom tól zavarosodik ben n em ez az egész, s m ost felbugyborékol, m in t á rv íz k o r a Szam os a k e rtü n k alatt. K icsordul belőlem a panasz, a z t gondolod. N incs jogom egyszer v a la k in e k elm ondani, am i eb b en a b u ta fejem ben v a n ? O lyan n y u g o d t sz eretn é k le n n i még egyszer, m in t D rezdában a Szent P é te r b az ilik áb a n voltam . A h átsó széksorok egyikében ültem , s elcsendesí te tt a belső té r arányossága, a fe h é r falak, az em eleti erk ély ek h atalm as m érete,
107
a póztalanság, s a h a lk orgonaszó. N éhány k irá n d u ló lézen g ett a p ad so ro k között. A fe je m e t le h a jto tta m a p ad tetejére, b eh u n y tam a szem em , és a r r a gondoltam , hogy n em szabad se m m ire se gondolnom . N éh á n y lé p ésre a Z w ingertől, a rom okkal egybenöve ebben a h atalm as b az ilik áb a n tényleg m a g am ra találtam . E laludtam . Fél ó ra m ú lv a ébredtem , s m indaz, a m i k o rá b b a n n eh éz sú lly al n y o m ta a szívem et, to v a tű n n i látszo tt. S étá lta m még n é h á n y p e rc e t a 'környező u tcák b an , m egnéztem egy p la k á t-k iá llítá st. (Maga elé n é z e tt, a konyakos p o h a ra t fo rg a tta a kezében, m ajd o dak o ccin to tta az üveghez.) Így v a n ez, hallo d ? E lro n to tta m az életem et. Sohasem lesz bennem oly an harm ónia, m in t o tt volt. N a, igyunk! Le, le, le fenékig! Ez leg a lá b b m eglátszik ra jtu n k . N égy évig középiskolába já rta m . H innéd, h a n em tu d n á d ? M it ta n u lta m én a gim iben? N em sok at, összesein tíz ó rá t h a ta n u lta m a négy esz ten d ő alatt. V olt fo ntosabb dolgom is. Jó, m o st a z t gondolod, hogy rosszul tettem , biztosan n em lá tn á m az életem et e n n y ire rem én y telen n ek , sö tétn ek . M enj a fenébe a p rédikációddal! H a n em tudsz segíteni, n e szövegelj, abból volt részem elégszer! Ide figyelj, az an y ám lekurvázott, a s a já t lán y át! M o n d h at ilyet egy an y a a lá n y áró l? H ányszor el a k a rta m m en n i a suliból, de az öregem n em engedett. N eki é re ttsé g i zett lán y a lesz! H arm ad ik o s k o rom ban egy m á ju si p én tek d élu tán o n egyedül v o ltam o tth o n . Az öregem a szom széd fa lu b a n in té z e tt v alam it, az an y ám meg d élu tán o s v o lt a H Ó D I K Ö T helyi üzem egységében. M egittam négy felest, ap ám ötéves m a ra d ék alm ap á lin k á já t, leü ltem ócska sezlonunkra. és hoztam a fürdőszobából k é t zsilettpengét. V ár já l! A zt hiszed, v o lt b en n em v alam i félsz? E gy sz ik ra sem ! B al csuklóm on belevág ta m a z érbe. D ögöljek meg, é rte d ! A z apám hü ly ére pofozott, az anyám lek u rv ázo tt, az rú g o tt belém , aki a k a rt, le író d tam , m in t v alam i se lejtes áru , h á t ak k o r vigye a fen e az egészet! A k aro k é n élni, a z t hiszed, n em ? De ak k o r olyan keserűség ára sz to tt el m egint. M iént éppen eb b e a családba k e lle tt n ek e m születni, k érdeztem m a gam tól? N em a k a ro k én Á rv ácsk a le n n i! L efek ü d tem , és éreztem , hogy a v é r végig fu t az u jjaim o n , la ssú cseppekben lehull a szőnyegre. N em v ettem el onn an , m ér g elődjenek egy k icsit. E szem be ju to tt, hogy az eg y ik isb o latársam n éh á n y h éttel azelőtt fela k asz to tta m agát. K ét n ap ig próbálkozott, am íg sik e rü lt neki. K in t v oltam a tem etésén, de n em sírta m , m in t a többiek, in k áb b fölnéztem rá. E rősnek, b á to r n a k ta rto tta m . Persze, könnyen beszélsz! Behúzódsz a kuckódba, h arm o n ik u s körny ezetb en élsz, a m agad u ra vagy. T alán ép p en te m ondtad, hogy belül szabad le h e t a z is, ak i rab o dakint. Sok Szabó L őrinc v e rse t o lv a sta m azután. Szóval, n em ig en é rth e te d meg az öngyilkosok gondolkodását, érv e it. T úl jól élsz hozzá! Na, n éztem a m ennyezet repedéseit, a csillá r és a plafon k ö zö lt sűrűsö d ő pókhálót. A rra gondoltam , hogy sem m ilyen h iá n y neon m a ra d u tá n am . (A bbahagyta, tö ltö tt m agának, felém biccen te tt és k iü ríte tte a poharát. A z u to lsó k o rty o t sz é tte ríte tte a szájáb an , k icsit m eg borzongott.) H a pedig így van, ra jta m áll: a z é le te t vagy a h a lá lt v álaszto m -e? S za bad vagyok. N yilván sejted, hogy n em sik e rü lt. A z ö reg em előbb m egérkezett, m in t gondol tam . Szépen, kom ótosan á tk ö tö tte a csuklóm at egy k endővel, és elm en t az o rv o sért. Na, m it k ap tam én ezu tán ! N em csak k u rv a le tte m , h an em szülőkeserítő, h á lá tla n g y er m ek is, aki n em becsüli, n em tiszteli a szüleit, a k ik pedig m in d e n t m egtesznek azért, hogy ta n u lh asso n , m űvelődhessen. Á tkoztam m ag am az ügyetlen ség em ért, a b u ta sá gom ért. In n en visszanézve m indez ap róságnak , je len ték te len n e k tűnik. Id e figyelj, m ondd meg, m ié rt v a n az, hogy hozzám csak a csavargók, a csöve sek k ap csolódnak? Egy rendes sráco m se v o lt még. M inden ism eretségem konyak-
108
kai kezdődött, és fekvéssel feje ző d ö tt be. Sokszor elgondolkoztam m á r azon, h o n n an v an bennem ez a z ö npusztító erő, m ié rt űz folytan idegen ágyakba, m ié rt kell innom , am ik o r a sz ag á t is u tá lo m ? Z ü llö tt vagyok, k u rv a talán , ah o g y az an y ám szokta m o n d ani? Ide figyelj, ha lá tn é k m agam körül é rte lm e s életet, k o m olyan m on dom, m in d e n t abbahagynék. U nalm as a „n o rm á lis” élet, tele v an hazugsággal. M ár a gügyögéssel m egkezdődik a ham is v ilág építése, egyre töb b szö r csap já k be az ap ró em berkét. K ésőbb m indez tovább fokozódik, s m ire felnő az em ber, észre se veszi, hogy ráh u rk o ló d o tt m ár a pótcselekvés, azt hiszi, a te tte i azonosak önm agával. Én az vagyok, akiinek látsz. N em sokára elm egyek a k ó rh ázb a, felfekszem a m ű tőasztalra, m egszabadulok a te rh e m tő l, és szabad, szabad leszek. N em tudom , m it fogok csinálni. E gyik őrü ltség et a m ásik után. Egészen addig, am íg n em jön egy p illan at, am elyik m egajándékoz v alam i széppel. Figyelj csak, n é h a h allo k m ag am ban egy hegedűszólót. M ost is. Ily en k o r azt érzem , hogy e l k ell m e n n em valahová. I tt k ell hagynom m indent, és végére já rn o m en n ek a kínzó d allam n ak . (L e h ajto tta a konyakot, dülöngélve m eg in d u lt a k ijá r a t felé. V állig érő h a ja rem eg ett, rá z k ó dott, h allan i le h ete tt, a m in t görcsösen zokog.)
KULCSÁR A TTILA :
RÁOLVASÓ N aív költő vagyok ta n u lta k d o k to ráltak tu d ó s konzílium szerin t a v ersn e k nem sok le h et m á r h á tra
m égis k im o n d h a ta tla n fá jd a lm a in k ra sá m án -d o b o k n ak sz ív ritm u sá b an szólok k u ru zslást
CSEREI FEJFAK E m berem lékezet lá d a fiá b a re jt k ap u félfa h ely ett — a m árv án y nem fele jt — őrizni a neved felb érelh eted.
A fáb a v ésett név seb-begyógyulást után zó hegedés — em lékezet-kopás, hisz úgy is ad d ig élsz m íg b árk i felidéz.
C sónakfás sírje lek la p ju k o n a rovás ki elvégeztetett, s v ig asztalás-varázs A B. F. R. A. — h isz em -a b ra k ad a b ra .
A ztán csak jeltelen előd k ato n a -sír ki b en n ü n k elesett; s táb o ri p o sta -h ír: porladó test fele tt — korh ad ó ékezet.
109
TÖRÖ ISTVÁN: AZ EMBER NÉHA N agydobosi b a rá ta im n a k Az em b er n éh a úgy m egy el, hogy ég m ögötte m in d en út, le tag a d ja az akácokat, s a hom okot is mi szem ébe fu t;
az em b er n éh a úgy m egy el, b a rá to k szívét kisöpri, h a jd a n i cseléd, h a év k itelt, s füstölög u tá n a a sem m i;
az em b er néha úgy m egy el, m in t fö ld u ta k ró l a pára, és csak szívével felesel: m u n k a m a ra d m eg u tá n a ;
az em b er n éh a úgy m egy el, m a ra d m in d en rem énye, vágya, s a tá ja t ölelő vasbilincsszíve úgy bukdácsolgat u tána.
TESKI TIBOR: A MINDENNAPOK IIÍDJAIN ö ssz e ta rtó m ozdulatok ta r tjá k az éjszaka födelét fölénk, D ologtalan ilyenkor az em ber, m egáll, ül egy kicsit, begörnyedt d erék k al nézi gyerekét, kedvesét. H ígul a te k in te te ilyenkor, de k im é rt csöndszótagok és p á rn á z o tt ösztönök lö k ik előre. ö ssz e ta rtó m ozd ulatok ta rtjá k az éjszaka födelét fölénk. Az izm okban fárad tság v arrogat, a tü d ő fa lá n a k jólesően feszül a lélegzet, a csigolyák körül idegek ara szo ln a k — . . . k im é rt csöndszótagok és p árn á zo tt ö sz tö n ö k ...
110
gyorsan kell elalu d n i most! T alán a kedves segít u jja iv a l áttelep ed n i, ta lá n tu d ja is, hogy segít, ö ssz e ta rtó m ozd u lato k ta rtjá k az éjszak a födelét fölénk. A szem résnyi v ilág ra záródó fala k sö té tje lobog, összekuporodik a lélegzet. A ztán a h o ln ap o t összetartó m o zdulatok em elik, lepléről lecsorog a h ajn al, és nem öreg ed h et b en n ü n k az öröm nyit fényesebb k ap u k a t a mosoly.
ZAJÁCZ D. ZOLTÁN: HANGODBÓL LESZ
ESZTERLÁNC kavics száz százszor nyíló ham vas elb u k o tt utolsó vissza nézd innen sehol belőled színezüst
eső szó
virág
sem eddig addig k ristá ly hiányod k e re t
to lv aj k ö nnyet e jt az este a n ap felk elte m essze m ég
alk o n y at húz elm arad csöndben szirom istenek alkalom hozzád
h a ja d ten g erek k el já tsz ik hangodból lesz a m esszeség így vándorol földről fö ld re to rk o m b a n szunnyadó m agányom
soha csoda
és m egidézi h ián y o d at egy arco d ra fe ste tt világon
kiáltásod eltem et
BODNÁR ISTVÁN: IDE A PARTRA Id e a p a rtra csak ü ledékét h o rdja a történelem .
H iába zúdíto tt fagyot, porfelh ő t a szél a katlan b a, a tá jra .
H etven éve húzza a kom pot az öreg a vízszintes h arangkötelen.
F elfelé m u ta t itt a nád buzogánya.
A ladikon, m in t a révész a rc á n ezer rovátka, sok-sok régi jel,
A p a rt m ögött, a dom boldal felől m á r elszökött a régi visszhang,
verte, v erte őket a v ih a r m égsem m osta el.
de káp rázv a hull, vissza-visszatér a szállongó pitypang,
111
Elidőz itt szívesen a vándor, k u ta tv a gy ű jt h ite t és erőt.
Úgy in d u l neki a hegynek, leg y ű rn i az em elkedőt.
JUHANNUS ÉJ S zuperszonikus utazás tízezer m é terrel a ten g erszin t felett? V agy m ásnap az ö tezer éves m erülés a szigetvilág k u ltik u s helyén? K ezdettől fogva valam i furcsa időtlenség kísért a finnországi tartózkodás alatt. P á frá n y o k titk a iv a l te le írt csillag talan fe h é r éjszak át varázsol a jú n iu si ég. A fenyőfák vörös ú tja in ezüst zuzm ó és m oha
b o ríta n a k szőnyeget órád ketyegésére. A végtelenség tá v la tá b a n tanyázol, a m élységek fö lö tt m egáldozol, fény k ö rö k ara n y p erece it szórja feléd a víz szü n telen h u llám zásb an , állsz a p arto n különös lebegésben, fény, víz, fény, árn y ék m osódik össze lelk ed b en visszhangozva. S zavaid m á r k io lto ttá k régen a J u h a n n u s éji látom ások. Ö röm öt dobál benned a m érhetetlenség.
FRANTISEK HALAS: DAL (PISEN) Ism erlek szégyen bennem élsz ism erem to rzu lt alakod h ab zsoltam a szerelm et és szín lelt lán g volt m i m egkapott
S ajg o tt az éj sa jg o tt a n ap nem volt se könnyem sóhajom se boldogságra a k a ra t m ost részem csak a fájd alo m G abulya Pál fordítása
VADSZÖLÖ (PS1 VlNO) Vadszőlő a m en h ely fa lá ra vadszőlő kúszik a vigasz verse csak
A kkord u tá n nyúlsz de m it érne anny i m in th a csak tő rn ek éle tisz títa n á cipőd s a rá t
S ű rűdő árn y a k Csont n apok ez m a ra d t délről ez ju to tt dolgod deléről nép neked
V adszőlő a m en h ely falá ra vadszőlő k úszik a vigasz v erse csak
Az éj tin ta k é k m ocsarába úszik a csönd halkocsonyája s tovább fak u l a n egatív
112
G abulya Pál fordítása
JIRÍ T AU FÉR :
A bíborszín szépségéről (O krásné barvé slova purpur) Ilyen színű a vér m íg itt folyik erü n k b e n A rem ény fríg iai sa p k ájá n ez ég C sak mosolyog h a ínségtől szenved a nép s dalával az u tcára h ív ja m in d en ü n n en
Je l fölkelésre F egyver lázító kezekben ö rö m m ely b á tra n h a rc ra kél a b ánat [ellen Ó élet színe! Bíbor! Ki a desp o ták
a tűz-zászlók alá S ez a szín lengedez a szabad m u n k a gépein Ez az erélynek színe m i erő t ad az utca em berének N épünnepek m esébe illő színe ez
szívét a borzalm ak acélm ark áb a h ajto d Bíbor! P u rp u r! K ét ik e r szótag alk o t P u rp u r! neved két résznyi tisztaság G abuhja Pál fordítása
H o rv áth n é N ém eth K ata lin : E nyészet-idő
113
VIKTOR ASZTAFJEV:
Egy szál m akaróni Je vg e n yij Fjodorovics K a p u sztyin n a k, a hajdani gyalogos fe ld erítő n ek és hű barátnak. A h a d iu ta k kereszteződésében, egy ősi orosz v áro sb an , v alam ely ik soron követ kező kiképző-elosztó, p o n to sab b an fogalm azva: a k ato n ai b ü ro k rá c ia á ltal létrehozott alegységben, az em berrengetegben, am ely a rra v á rt, hogy a fro n tra vezénylendő egy ségekbe so rolják, folyt a k ato n ák étkeztetése — ebédet vagy reggelit osztottak, nehéz lenne eldönteni. T ra k to rh en g e re k h ez hasonló öblös, terjed elm es c sa jk á k a t a d ta k ki, s mi, a vegyes, ideiglenes m agasabbegység harcosai, lelem ényes fcrfilelk ü n k b e rejtve a se jté st azt gondoltuk, hogy ekkora edén y t nem a d n a k h iába, keveset csak nem lö tty in ten ek bele, különben k ilá tsz an a a feneke, s a csupasz üresség n em v á ln a d i csőségére a V örös H adsereg h a d tá p - és ellátó szolg álatán ak . D e a k a d ta k n álu n k jobb felfogásúak: a csajk a k ét em b erre szólt, párv álasztásró l pedig nem igen le h e te tt szó — ak i jobb kéz felé esett a sorban, azzal k ap ta az em ber a löttyöt a gulyáságyúnál, s a m in t m egkapták, k ét oldalról m eg m ark o lták a csajka fülét, félrev o n u ltak , letelepedtek a földre és n e k ilá tta k az evésnek. N ekem egy éltes harcos ju to tt c sajk a p áru l, talp ig szürkében. T erm észetesen a sa p k á ja is, a gim naszty o rk ája is, a n a d rá g ja meg a láb szárv éd ő je is terep szín ű volt, c sa jk a tá rsa m azonban csak szürkének m a ra d t meg az em lékezetem ben. L étezik ilyen. A c sa jk á t a táb o ri konyhától m agam v itte m el o ldalra, a tá rsa m nem m arkolta meg a csajk a fülét, m in t a többiek, ak ik féltek, hogy a tá rsu k m eglép a löttyel és egyedül kan alazza ki vagy hörböli be a v á rv a v á rt d u lp a levesporciót. A levesbe m a k aró n ité sztát főztek s a csajka zavaros m élyén alig lá th ató an fehér lett valam i. N egyvenhárom m á ju sá b an já rtu n k . K öröskörül zöldellt a fű, v irág o ztak a kertek V ég e láth ata tla n u l ara n y lo lta k , sá rg á n izzottak az öröm teli g y erm ek lán cfű -tán y érk ák , a p a ta k m entén buzgón legelésztek a tehenek, v alak i feh é rn e m ű t m osott a patakban, s a kék égi térségben ü v eg m arad v án y aik k al, el nem égett aran y o zo tt feszületeikkel és k upoláikkal m eg-m egvillantak a még teljesen le nem ro m b o lt tem plom ok és szé kesegyházak. Mi azonban nem igen tö rő d tü n k m ost a tavaszi tájk ép ek k el, az ősi város szépsé geivel. A zt a forró é telt k észü ltü n k b ekanalazn i, am ihez a S zibériából vezető úton ritk á n ju to ttu n k hozzá, ezért az tá n átdobások, átcsoportosítások, felálláso k és m e n e telések alk alm áv a l hol kétszersü lttel, hol p rése lt k o n ce n trátu m m al k ellett beérnünk, s rá g tu k a sós és kőkem ényre sa jto lt eledelt a fogunkkal, m ár ak in ek v o lt foga-hozzá. S zürke c sa jk a tá rsa m előhúzott az üres és ugyancsak szü rk e h átizsák b ó l egy ka n a la t s én azon nyom ban kétségbe estem — ilyen k an a la csak egy ta p a sz ta lt hadfi n ak és ak tív nagyevőnek leh etett. Az öreg, kiszolgált fa k a n áln a k , am elyet valaha nem csak a nyelén, de az öblén is lakkozott virágok d íszítettek, m ár elkopott körül a
114
széle s h ajszálrep ed ések kezdték behálózni, feltárv a a ta rtó s vöröses fát, valószínűleg n y írfagyökeret, am iből készült. T avasszal fa ra g tá k s a tavaszi n y írfa n ed v m eg m arad t és cu k o rszerűvé sű rű sö d ö tt a k an á l belsejében. N ekem közönséges alu m ín iu m k an a lam volt, am it m en et közben, seb téb en szerez tem v alahol a nagy h aditolongásban, m ég ta lá n az üzem i kiképzéskor. M int m in d en m odern em ber, aki h ely ett a had sereg gondolkodik, s ak irő l állan d ó a n az állam gon doskodik, nem fü rk észtem a n y u g ta lan ító jövőt, s b á r n em egyszer, se n em kétszer fala to ztu n k fu ttá b a n a íro n tu ta k o n , sok egyéb m e lle tt azt sem ta n u lta m meg, hogy azon fo rró n k a p ja m b e az ételt. A d ják nekem langyosan! Nos, ez a sz ü rk e m in d já rt elkezdi la p áto ln i a h ad ik an á lla l, am ely m á r k ezd ett m e rő k a n állá nő n i a szem em ben, nem igen h ag y ja m eghűlni, s a k ét porció fo rró vörösk ato n a-lev es p illa n a to k a la tt bendőbe k erü l! Idegen bendőbe! H ozzáláttunk. A leves m á r nem v o lt tú l forró s én m á r-m á r belelen d ü ltem istenigazából, k es k eny k a n a la m sebesen k ezd ett ide-o d a já rn i, am ik o r h irte le n észrevettem , hogy a tá r sam n em siet, nem él vissza v ih a rv e rt k an a lá v al. M eríten i m e ríte tt ő te lje s le n d ü le t tel, a k a n a la t is telem erte, de aztán , m in th a v életlen ü l és ügyetlenségből tenné, hoz zák o ccan to tta a csajkához — s a leves fele v isszalö tty en t a k an álb ó l, u g y an an n y i m a r a d t b en n e a zavaros léből, m in t az én k an a la m b an , ta lá n m ég kevesebb. A csajk á b a egy szál m ak aró n i k erü lt. Egyetlen szál — k é t em bernek. Igaz, szép hosszú, kövér szál, békebeli tésztából készült, lehet, hogy épp en A m erik áb ó l, a „m á sodik fro n t”-ról k ü ld té k ; m in t v alam i élőlény, g u ru lt a csajk a egyik oldalából a m á sikba, m e rt am ik o r az ügy a végéhez közeledett, s a k a n a la k k ezd ték k a p a rg a tn i a csajk a fenekét, m eg d ö n tö ttü k a csajk á t: a p árom nekem — s én m e rítettem , én neki — s ő m e rített. A végén csak a m a k aró n i m a ra d t — a zavaros lé t k a n a lu n k k a l áttö ltö g e ttü k m a gunkba, de az n em hogy csilla p íto tta volna, in k áb b m ég g erje sztette éhségünket. Ó, m en n y ire szerettem volna m e g k ap a rin tan i azt a szál m a k aró n it, n em k an állal, nem : a k an álró l visszacsúszik, visszapottyan a csajk áb a, s leh et, hogy gyönge te ste d a r a bokra szak ad ; kézzel a k a rta m m e g k ap a rin tan i a m a k aró n it, s — ham m ! H a a h áb o rú elő tt az élet nem ta n íto tt volna m eg a rra , hogy k o rd áb a n ta rtsa m érzelm eim et, vág y aim at, ta lá n így is csin áltam v o ln a : elkapom s lenyelem — m it te h etett vo lna a m ásik ? L egfeljebb hom lokon csap a k an a lá v al v agy m egrúg és rá m o rd íl: „S akál!” N agy eset is! K ap ta m én m á r k ülönb csú fn ev et és különb rú g á st is. E lfo rd u ltam és az erőfeszítéstől elhom ályosult szem ekkel m ered tem az ősi város szélére, a szelíd orosz tá jra , persze, m ondanom sem kell, sem m it se lá tta m . Az én szem em ben csupán egyetlen trag ik u s látom ás létezett: a feh ér m ak aró n iszál, am ely, m in t egy elárv u lt, ta lá n szégyenletesen elhagyott negyvenötös ágyú csöve, úgy h ev e rt o tt búsan. Egyszer csak egy h alk koccanás hallatszo tt, ö ssz erezzen tem és a b b a n a biztos tu d atb an fo rd u ltam meg, hogy a törékeny, finom m akaró n iszál m ár rég nincs a világon, hogy elra g a d ta ez a hallgatag, szürke, nem , nem em ber, h an e m fark as, vagy v alam i m ég gyűlöletesebb ragadozó, leereszkedően o tth ag y v a nekem a csajk a fen ek én egy k a n á lra valót a leves legsósabb, legfinom abb részéből, de h á t mi az a lé a m a k a ró n i szálhoz viszonyítva?! A m . . . ám a m akaró n iszál ott p ih e n t a helyén. Szétfőve, k érd ő je llé k u n k o ro d v a h ev e rt o tt ö , a belőle k icsepegett lé fehérkés felhőcskéjében, s k irály i te rm e te m in th a m ég testesebb, m ég bájo sab b le tt volna.
115
C sajk a társa m m ost nézett rám először figyelm esen. F á ra d t szem e m élyén, m elyre a szem héj alól a glicerin-csillogású h á rty á v a l együ tt vöröses nyom ok ú sztak rá, nem m osolyt vettem észre, han em v alam i m in d en t m egértést és fá ra d t bölcsességet, am ely kész a teljes m egbocsátásra is, az elnézésre is. Csorba k an aláv al szó n élkül k ettév ág ta a m akarónit, de nem egyenlő részek re — s én, a zöldfülű h ad fi, aki a ta rta lé k e z re d ben kicsinyes ala k k á változtam , rem eg tem belül a teh etetlen ség tő l és a d ü h tő l: nem vitás — a hosszabbik d a ra b o t fogja elm arn i! De a fak a n ál rö p k e pöccentéssel, szinte h aragosan éppen a hosszabbik rész t dobta á t az én o ldalam ra. C sajk a társa m a legcsekélyebb figyelem nélkül, szin te h an y ag u l bedobta őszes sor téval benőtt szájáb a a fehér m akaróniszalagot, le n y alta a k an a lá t, v isszad u g ta azt a h átizsák b a, felállt, s m iután m enet közben o d av etette az első s egyszersm ind az utolsó sz av a k at: „A dd le m ajd a c s a jk á t!” — elin d u lt valah o v á. Ügy éreztem , szü rk e h á tá ból, régóta b o ro tv álatla n , k á trá n y fe k e te nyakáról, k ere k re n y írt ta rk ó járó l, am elyre nem é rt le a ráncos és ugyancsak szürke kis sapka, m egsem m isítő m egvetés á ra d t felém. H alkan felsó h ajto ttam , k im ertem a m akarónicsig át, m ajd m ohón k iitta m a c s a j kából az alaposan elsózott löttyöt és siettem a ra k tá rb a , lead n i a csajk á t, am it a k a tonakönyvem ellenében kaptam , s am íg be nem o szto ttak a fro n tra in d u ló egységbe, nem m in th a féltem volna, de csak nem a k a rta m találk o zn i az én szü rk e c s a jk a tá r sam m al. És soha, sehol nem találkoztam vele többé, m e rt m in d e n ü tt felh ő k én t gom olygott a hadinep, s egy ilyen gom olygásban hogy le h etn e m eg találn i egyetlen em bert. De, m in t lá tjá k , nem felejtettem el alk alm i csa jk a tá rsa m a t, sem az á lta la fu ttá b a n ad o tt leckét. T alán a legigazibb, legerkölcsösebb leckét m indazok közül, am ely ek et az élet a d o tt nekem . F o rd .: A n ta l Miklós
116
Színház Ratkó József: Segítsd a királyt! — A Móricz Zsigmond Színház ősbemutatója —
N em az „ádázabb b a r á ta i”, a hosszú h allg atása it, konok csö n d jeit szem ére lo b b an to k — elcsendesedhetnek m á r a „förtelm es fagyot” fújó, alatto m o s ellenségei is R atkó Jó zsefnek: a Segítsd a királyt! ú jfe n t b izonyította a m egszenvedett szűk szav ú ságban is tá rs P ilinszky Já n o s igazát, m iszerin t n em az a fontos, h án y szo r csap a m a d ár a szárn y áv al, h an e m hogy íveljen. A z ország m ás, „boldogabb v id ék ei” vagy a szülőváros, B udapest h ely ett S zabolcs-S zatm ár „nehéz te re p é t” v álasz tó s itt foly v ást a vergölödés és az elszürkülés rém eivel ria sz to tt költő im m ár nem szorul rá, hogy m ások, k iv á ltk é p p pedig önm aga elő tt m en teg e tő d z ék : m ié rt ír keveset. E ljö tt az idő, m osolyoghat évekig h an g o ztato tt, n ém u lásb a n y u g tató téves té telén : k ö ltő k én t azért le tt volna szótalan, m e rt v álasz to tt szülőföldjén nagyobb szükség v an több m u n kahelyre, h ázra, jó ivóvízű k ú tra , m in t a versre, a szép szóra. A közösségi költészet hagyom ányairól és esélyeiről töprengő Illyés G yula egyik g o n d o lata le h e te tt a m a kacs félreértés fo rrása . N em tisztázó d o tt kellően, hogy a költő v aló b an m ag ára v á l la lh a tja a k á r egy vízügyi h iv a tal szerep ét is, de csak a v erseib en v agy a v erseiv el, s nem a k tá k fogalm azójaként, előszobák k ilincselőjeként, b ü ro k ra tá k k a l h arcolóként. A m űvész „hasznos a k a r a ta ” a M ű — ez a R atkó em legette „ k o n k ré t em b erség e” is. És an n ál in k á b b az, h a a legcsekélyebb túlzás nélkül á llíth a tó róla, a m it a Segítsd a királyt! k itű n ő ö tle tre valló m űsorfüzetében, a szom bathelyi fo lyóirat, az É letü n k szerkesztősége és a nyíregyházi M óricz Zsigm ond S zínház közös k ia d á sá b a n m eg jelen t É letünk K ö n y v e k tu d o m á su n k sz erin t első kötetében a m ű v észtárs és b a rá t K osa F e renc állít: R atk ó alk o tása „nem zedékünk ta lá n legjelentősebb iro d alm i m eg n y ilatk o zása”. O lyan esem ény — te h e tjü k hozzá —, am elynél nem egy csoport, vagy „szek ér tá b o r”, de egy egész irodalom elidőzhetne n éh á n y p illa n a tra . P ró b á ra téve ö n m ag át: képes-e még felülem elkedni m egosztottságain és kicsinyeskedésein? M agát b ecsülné meg az irodalm i élet, h a — nem érdem én felül!, „csak” — érd em éh ez m éltón foglal kozna R atkó József első d a ra b já v a l. M ert az ellenkezőjétől is ta rta n i kell. S nem is csak a szellem i tunyaság, restség okából m a ra d h a t olv asatlan a darab , lá ta tla n az előadás. N em kevésbé fenyeget az a veszély, hogy az iro d alm i élet kínosabb csetepatéira, hisztériás ügyeire, „húzd m eg — ereszd m eg” cirkuszos m u ta tv á n y a ira fü lét hegyező belterjesség fog szim atot, egy új m egütközés lehetőségét gyanítva. R atkó v álasz to tt m űfaja, a történelm i drám a — h a önm agában szem léljü k — meg is enged ilyen feltételezést. H iszen d iv a tja van m ost e m ű fa jn a k ; p a ra d o x o n t h aszn álv a: a kívü lálló b elterjes k épzelheti is, hogy ez a d i v ath u llám k ap ta a h á tá ra a József A ttila -d íja s költőt N agykállóból. Hogy aztán afféle „h u llám lo vasként” lovagolja meg tö rté n elm ü n k e t, a m ú lta t — a je le n re sa n d ítv a közben. A Segítsd a királyt! szerzőjétől mi sem áll távolabb , m in t a sandaság. Istv án k i rály és k ora n em ürügy szám ára. Egyiket sem te k in ti puszta eszköznek, hogy á lta lu k közölje, m it gondol a m áról. A m ú ltat nem az ért idézi elénk, hogy a je len t fogja
117
v allató ra . Sőt, kényes szándéka v o lt — vallom ásából idézve — : úgy m egírni a d rám á t, hogy „a későbbi időkből senki m ag ára ne vehesse az istv án i ra n g o t”. Ezt a célt szol g álta a m ű nagyon következetesen m egterv ezett k o n stru k ció ja, szin te h iá n y ta la n u l m o tiv ált cselekm ényrendszere, h ib á tla n egysége, m ély lé lek látású je lle m ra jz a s az egyénien elgondolt, fá jó szem élyességgel elő ad o tt alapeszm éje. N em az író különbözni vág y ását, de em beri s tö rtén elm i érzékenységét m u ta tja , hogy a Segítsd a királyt! az alapeszm e k ö rv o n alazásáb an is eltér az olyan m in ták tó l, m in t az István, a király cím ű ro ck o pera a la p já u l szolgáló B oldizsár M iklós-drám a. N em k ét ideológiának, a po g án y ságnak és a kereszténységnek a c s a tá já t á llíto tta a k ö zép p o n tjáb a, n em is a te s t v érh á b o rú t, a K oppán y -féle törzsökös m ag y arság n ak az erőszakos legyőzetését, nem is a n ép n e k az ú j állam re n d b e s ezáltal az európai k o n stelláció k b a való beilleszkedé sét, b eletöretését. R a tk ó d rá m á já n a k lényege n em k ét erős h a tá sú eszm e v agy erős a k a ra tú egyén, csoport összeütközése, h an e m egyetlen egy lélekben végbem enő tra g i k u s küzdelem . P o n to san ugyanúgy — s ez egyben a m ércét is jelzi —, ahogy le g n a gyobb nem zeti d rám á n k b an , a B á n k bánban. F eltételezh ető ta lá n , am ihez a későbbi ekben lesznek m ég érv e k : a Segítsd a királyt! nem kisebb am bícióból táp lálk o zo tt, m in t a klasszikus példához való felem elkedésből. O lyan k ép et rajzolni az álla m a la p ító S zent Istv án ró l, am ily e n t d rá m a iro d a lm u n k b a n n em m ás m u ta to tt fel legelőbb, m in t — K atona József. A kinek feledésbe m erü lt, d e itt és m ost okkal fö lem líth ető d rá m á ja , az egyetlen m ag y ar tá rg y ú tö rté n e ti d a ra b ja B án k tra g é d iá ja elő tt: az István, a m agyarok első királya. K ato n a ebben a G irzik X. F erenc n ev ű n ém et szerző m űvéből k észü lt átd o lg o zásáb an Istv án k irá ly n a k a „ m á r-m á r em b erfö lö tti jó sá g át és en g edékenységét” em el te ki — nem éppen h arm o n izálv a azzal a küzdelem m el, am ely egyrészt a V encellin v ezette ném et lovagok és a K upa v ezette pogány m ag y ar lázadók, m ásrészt viszont K u p a és Istv án között zajlott. G irzik n ek ezt a „m ag y ar állam n ém et segítséggel való a la p ítá sá t glorifikáló” d rá m á já t K ato n a úgy dolgozta át, hogy a sa já t leghosszabb ered eti szövegrészlete az lett, ahol Istv á n k irá ly K up át, az elesett ellen felét és tá rsa it s ira tja . „E végletes, csillapodni nem tu d ó kesergés a n n á l jellem zőbb — m o n d ja W ald ap fel József —, m e rt G irziknél éppen Istv án h a n g o z ta tja a bűnhődés jogosságát.” R atk ó József d rá m a író i k épzeletének eleven m űködésére, in v en ció zu sság ára vall, hogy Istv á n t u ra lk o d á sá n a k ab b a n a szak aszáb an áb rázo lta, am elyben a jóság és en gedékenység szem élyiségjegyei a m eghatározóak, s am elyben a csillapodni n em tudó keserg ésnek n em a m ag y arság helyzetében, h an e m a m ag án életb en b ekövetkezett változás a fo rrása. A k ép let itt is B á n k ra em lékeztető. Istv á n szem élyes trad é g iája fián ak , Im re h erc eg n ek az elvesztése: a lehető legsúlyosabb gyászélm ény k elti fel b ű n tu d a tá t, in d ítja le lk iism eretv izsg álatra. E zért a Segítsd a királyt! felszólítása így is h an gzik: segítsd az em b ert ta lp ra á lln i; segítsd a gyász v ég ig v ite léb e n ; segítsd, úgy dolgozza fel iszonyú veszteségeit, hogy cso n k u lt lelk e n e sé rü ljö n tovább. A leg m é lyebb m egrendültségről valló színpadi m ű n ek ez az alap eszm éje n em csak em berileg, de tö rtén elm ileg is h iteles körü lm én y ek között bom lik ki. R atk ó József a je lle m ra jz zal és a szereplők közötti k apcsolatok árn y a lásá v al is b iz o n y ítja: elképzelésének szi lá rd a la p ja a tá rg y k ö r alapos ism erete. E bben s n em fa n tá z iá ja csap o n g ásáb an b í zott. G yörffy G yörgy m o n o g ráfiá ja is úgy em líti Istv á n életén ek utolsó h ét eszten d ejét, az Im re h alálá tó l ta rtó éveket, m in t am ik o r a betegség testét, fia elvesztése p e dig lelk ét m egtörte, az evilági élettől elfo rd u lt, és csak a tró n u tó d lá s m eg o ld atlan ság a ta rto tta vissza attól, hogy ne szakítson teljesen a világgal. Ez a rem eteség re vágyó, vagy ahogy a d rá m á b a n jellem zik: ez a „nagy tű rő ”, a fá ra d tsá g a la tt „m egunakod o tt”, ez a végzet á ltal kiszem elt, ez a sorssal, n em zete jövőjével u to ljá ra m ég k ény szerűségből is szem benéző: ez az u tó d o t jelölő Istv á n k irá ly R atk ó d rá m á já n a k hőse. 118
A m ű, m ik én t Istv án k irály t, ak k ép p a m ásik k é t főalakot, az ö re g e t és a F őpapot is a szám vetés helyzetében lá tta tja , m egterem tvén ezáltal is kom pozíciónak és szem leletn ek az egységét. H aláltó l jegyes az ő önvizsgálatuk is — a F ő p ap a n eveltje, Im re herceg p u sztu lása m ia tt kényszerül szem benézni a m ú lttal, az óbéli em ber, a táltos, a regös Ö reg pedig a s a já t v égét érzi közeledni. K e tte jü k h a ta lm a s d ialógjai a mű nag y szerűen kidolgozott részei: gondolatgazdagok, sziporkázóan elevenek és k ü lönös za m a tú ak : h u m o rra l telítettek . A lelem ényes és szellem es rep lik ák úgy szín esí tik a d rám á t, hogy elevenségük, életszerűségük m e lle tt az egym ásnak uszuló k ét hős, két szem lélet kib ék ü lését is előkészítik. „Pogány, de Iste n t ism eri. Okos. / A m it m on dogat, nem száraz beszéd. / Á lm élkodtató szavakkal ta n ít” — ism eri be a F őpap, hogy tévedés v o lt erőszakkal irta n i az Ö reg eszm éit. A m elyek közül egyet visszhangzik Istv án k irály is, a reng eteg szem élyes in d u la to t és belső ellen tm o n d ást felk av aró v i tá k u tán , a d rá m a egyik csúcspontján, a F őpap p al közös nag y jelen etb en . A k irály senki m ás érv eit el n em fogadja, sem az életé re törő duxok ct, C setéét és D écséét, kik a vagy nem zeti önállóság, vagy a „szép h a lá l” v ízió ját v e títik eié, sem p edig a P e tu r türelm etlenségű Z erénd p an a sz át: „Bőséges szégyen r a jtu n k és gyalázat, / hogy ném et nélkül állni nem tu d u n k ! / K irály p ap o t vesz tőlük, új h itet, / nagy költségű h a d a t ta r t — ném etekből. / E llensége is ném et, híve is”. Az ö r e g v á d já t viszont m ag ára veszi, b ű n ek é n t ism eri be. „M egloptam v ére im ; / term észetü k b ő l sem m iztem ki őket, / elfo rg attam a m ú lt időt előlük, / m egvontam száju k tó l az én ek et!” Az ö n ítélet — Ratkó József ítélete. Az istv án i m űben ezt az egy v é tk e t ta lá lja : „papok sz av ára e ltil to tt m ag u n k tó l”, e rre kérdez rá, íelk iáltásszerű en , prózai v allo m ásáb an , a m egviaradás árá b an is: „nem fize ttü n k -e tö b b e t m eg m arad á su n k é rt, itt m a ra d ásu n k é rt, m in t am en n y it E u rópa e lv á rt tő lü n k !” A d a ra b ehhez az ítélethez illően szervezte a szereplő k k ap c so la tren d sz erét is, am i fő k én t az Istv án és Vászoly, G izella és Vászoly, illetv e az ö r e g és az Istv á n kö zötti v iszonyra vonatkozik. A szerző fegyelm ezettségére, elképzelésének h ig g ad tság ára és kom olyságára m u ta t, hogy a jövőbe látó, én ek tu d ó ö re g g e l összefüggésben sem engedett m eg sem m iféle vajákos, csűrdöngölős ő sm agyarko d ást — az óbéli em b er úgy lett Istv án szívéből kiszakadt, de m eg nem ta g a d o tt része, hogy szerep k ö re egy csep pet sem volt ham is. A z író olyan sá m á n t ra jz o lt m eg általa, ak i csak a h iv atalo s n é zőpontból — G izelláéból vagy a F őpap, a későbbiekben önm aga á ltal felü lb írá lt szem szögéből — „pogány ördög”, ám aki a kereszténység szövetségesének szeretn é tu d n i m agát. S ez a kép — ism ét a drám aszerző alapos tá rg y ism eretére valló n — egyezik a m agyar sám ánizm usról szóló forrásokéval. Ezek sz erin t a sá m án o k „m egkeresztel k ed ettek ”-n e k is nev ezték m a g u k at; a regös énekekben így tiltak o z ta k : „N em vag y u n k mi ördögök, han em S zent Istv án szolgái”. V ászoly ala k já v a l ném iképp m ás a helyzet. Az ö r e g r e sugárzó írói rokonszenvbői — am it jelez, hogy kétszer is hangsúlyos helyen tű n ik föl: a d a ra b legelején s a legvégén — V ászolyra is á ra d á t valam icske. N em az A dy m egénekelte Vazul ő — bolgáros neve is m agyarosra fo rm áló d o tt —, nem „az élet új d a la it' nem halló, s nem is az az „ostoba és k ö n nyelm ű” term észetű ifjú, a k it — ném ely fo rrás szerin t — m aga Istv án sem ta rto tt alk alm asn a k a tró n ra . R atkó elm ély ü lt gondolkodásának, mi több: fo rrá sk ritik a i, szövegm agyarázói m u n k á já n a k a jele, hogy V azul trag é d iája ügyében új, eredeti koncepcióval lép elő. Ami a n n á l is in k á b b elfo g ad h ató n ak látszik, mivel „a m agyar elbeszélő fo rráso k kendőző elő ad ása” (Györffy) m ia tt a trag é d ia m ozzanatai h om ályba vesztek. N em sokkal ugyanis Istv á n h a lá la u tá n V azul utódai k erü ltek a tró n ra , s egy „dicső u ralkodóág tö rté n e té t” hogyan le h e te tt v o ln a V azul bűnével és bünhődésével kezdeni? Ez a la p já n a Segítsd a királyt! szerzője a k á r biz-
119
ta tá s t is ére zh etett volna, hogy péld áu l S ütő A n d rás A szuzai m enyegzőjé n ek K alliszthenésze nyom án a tö rté n e tírá s fo rté ly a iró l és rejtély e irő l elm élkedtessen — eh e ly e tt V azul re jté ly é t igyekezett m egoldani, hogy en n ek m egfelelően bo n y o líth assa a d rá m a cselekm ényét. M egoldását az első M agyar K ró n ik ára, to v áb b á a K arth a u zi N évtelen elbeszélő m ű v é re (Bódogságus S ze n t Istvá n k irálnak innevéről) alapozta. Az előbbi sz erin t Istv án nagy betegségbe esvén, m e g b ízo ttját N y itrá ra k ü ld te V azu lért, hogy m ajd k irá lly á tegye azt, ak i éppen v alam ely „ifjú k o ri k ö nnyelm űség és o stobaság” m ia tt b ö rtönben v olt ott. A te rv e t h allv a G izella k irá ly n é egy m ásik, go nosz em b ert szalaszto tt V azulhoz, hogy m egvakíttassa. Istv á n k ü ld ö tte ilyen á lla p o t b an le lt rá V azulra, s v itte az u d v arb a , ahol a k irály sírv a fak a d t, s azt tan ácso lta V azul h áro m gyerm ekének, közöttük a későbbi k irály n ak , E n d rén ek , B élán ak és L e ventének, hogy m en ek ü ljen ek külföldre. V azul és Istv á n k ap c so la tán a k ez a felfogása alig hanem a „kendőző” tö rtén elm i előadás szülem énye, hiszen n em szám ol azzal, hogy Istv á n m á r a k k o r szem behelyezkedett V azullal, am ik o r a tró n ö rö k lés hagyom ányos ren d jé tő l elszakadva a sa já t fiát, Im ré t jelölte u tó d ján ak . G izella árm á n y k o d ása kap erős h angsúlyt. S en n e k a cselszövésnek az in d íté k a : a jogos, de m ag y ar trónörökösöket m ellőzve család ja b izalm asát, O rseoló P éte rt, a „fecske m ó d ra ficserélő ” olaszt jelölni m ag y ar k irály n ak . Ez a jelölés, a tö rtén elm i értékelések szerint, a beteg k irá ly nevében intézkedő k irá ly n é trag ik u san elh ib ázo tt lépése volt. M indehhez kép est m iben áll m árm o st a Segítsd a királyt! elképzelésének eredetisége? A bban, hogy V azul m eg v ak íttatásá t, G izella b ű n ét n em az u ralk o d ó b e tegsége súlyosbodásának, h an e m fia elvesztésének id ő p o n tjáh o z köti. Ö nálló m eg lá tá sra m u tat, hogy a vak ság o t sem úgy tü n te ti föl, m in t am i Istv án sz erin t ak a d ály a le h e te tt volna V azul tró n ra k erülésének. A m eg v ak íto tt em ber, cso n k aság át tu d v án , ö n k ént m ond le a tró n ró l — s ez a tárgyilagos önértékelés, ez az aszk étik u s vonás, az u ralkodás, a h a ta lo m lehetőségének ez az e lh á rítá sa ö n m ag áb an is m egem eli V á szoly alak já t. M éltóságot kölcsönöz neki. E nnek e lle n te tje k é n t viszont m ajdhogynem torzzá v álik G izella jellem e. O lyanná, a k it a gyász p illa n a ta ib a n leg aláb b a n n y ira fog lalkoztat a h a ta lm i utódlás, m in t a szem élyes vesztesége. A m eg v ak íttatás józan k iterv elése csökkenti m egrendítően szép im á já n a k m egszenvedett em b er h itelét. Egy szersm ind a lá tá m a sz tja Décse vélek ed ését: ek k o ra m egátalk o d o ttság o t, m ag y arg y ű lö letet csupán olyan em b er tű rh e t el, aki „ágybéli” szolga, vagy ak i m aga em léke m ár. A m i az alak o k közötti k o n flik tu so k b a n kevésbé, a szöveg sz in tjé n teljesen egé szében m eghatározó az: a népek, n em zetek — elsősorban is a m ag y arság — so rsán ak , jövőjének kérdése, R atk ó József színpadi ötletességét, látom ásosságát, n em u tolsósor b an gondolkodói e re jé t ta n ú s ítja a d a ra b nagy összegző jelenete, am ik o r Istv á n k i rá ly k á p rá z a tá b a n m egelevenednek ellenfelei és hívei, v isszh an g zan ak intelm eik. Szentenciózus, ax io m atik u s töm örséggel fogalm azó d n ak meg az olyan igazságok, m in t „Rosszul m ívelni jó t vagy jól a ro sszat — fe le tte n agy b ű n — m ásodik h a lá l!”, „A szabadság, h a m é rték nélküli, b ű n t b ű n re v e t”, vagy „C sak cél v an egy, irá n y ah án y felől e lin d u lu n k feléje, em b erek ” . Ezek összefoglalásaképp összegzi Istv á n az utolsó je len e t h atalm as im á já b a n élete, sorsa ta n u lsá g a it; az Ű rhoz fo hászkodva: „És tedd, hogy ne legyünk / g y aláz atja a szom széd nem zetek n ek , / n e legyünk csú fja és já té k ai, / s m esszire való m a ra d é k a in k / r ú t já ro m a lá n e v ettessen ek !” Ez a fohász: felülem elkedés a szem élyes veszteségeken; a nem zeti felelősségbe to rk o lló szám vetés. A m ű so rfü zet végén A lvinczi P é te rn e k és Illyés G y ulának, K ároli G á sp á rn a k és P ázm ány P éte rn e k , P ető fi S á n d o rn a k és Szenei M olnár A lb e rtn a k m ond köszönetét a szerző, a m ié rt „önzetlenül áten g e d ték az m a g y arság é rt és h itü n k é rt aggódó szavai-
120
k á t”. F ontos és szükséges a köszönő szó. Á m n em azért, m e rt jelzi, k in e k a segítsége n élk ü l le tt volna „nyelvében és eszm éiben szikárabb, n y o m o rú b b . . . e k isd ér m u n k ácsk a”. H anem , m e rt érzékelteti, m ekkora m űveltségan y ag o t sik e rü lt itt áth aso n íta n ia az írónak, a m agáévá élni! A különböző helyekről k ölcsönzött id ézetek észre vétlenül, m inden m esterk éltség nélk ü l sim u ln ak bele a d rám a nyelvébe, egy-egy alak beszédébe. O lyan sarkigazságok, aforisztikus té telek hang zan ak pedig el, m in t: „N em hin n i kell, h a tu d n i is lehet! J ó h it csak jó tudásból sz árm az ik ” ; „V an -e a h itn e k anyanyelve, m o n d d ?” ; „B ajt sokasít az éretlen h a ra g !” ; „M ásét ne b án tsd , ám m ag ad ét ne en g ed d !” ; „B olond, ki k a rd d a l köpölyöztet”, „Am i tö rté n t, m in d ig tö rté n ik az”, vagy „Rege h a nem szól, ak k o r is reg e” és így tovább. O lyan szólásm ondásokra, köz m ondásszerű nyelvi fo rd u la to k ra vagy egyszerűen „csak" különös zam atú k ifejezések re lelünk, m in t: „H úzd bé a nyelved, s ne csóváld!”, „H azudsz. F ü st á rá n adsz szelet”, „H olló k iá ltso n u tá n u k ”, „C sülökre, no!”, „Ne fu tta sd a szót!”, vagy „eszed is m egkopp a n t”, „k o tty b elé” és így tovább itt is, az olyan szavakig, régies m ondatfűzésekig, m in t a „dobrokol” „kákogsz”, „susnya”, „m azna”, vagy „szem ének elő tte ” és a „V an-e még a m it rá m írto k b ű n ? ”. A Segítsd a királyt! nyelve: R atkó József s a já tjá v á érlelt, zengzetesen szép, ódon hangzású, szem léletesen érzékletes költői nyelve. Az átv ételek épp oly term észe tességgel illeszkednek az előadásm ódba, ahogy — s nem gyarlóbb e tekincetben sem a m in ta — : a B á n k bánéba a sű rű n h aszn á lt kölcsönzések. M ert ki gondolja m a, hogy a k lasszikus m onológnak, T iborc p an a sz án ak nagy része idegenből fo rd íto tt szöveg? S ki azt, hogy a b la n k verse, a S h ak esp ea re d rá m á in a k fo rm á ja m ilyen m egkötöttsé gekkel já r? R a tk ó József is a verses d rá m a stílu sáv al, néh o l összecsengő, de á lta lá b a n rím telen ötös és ötödfeles ja m b ik u s so raiv al olyan te rh e t v á lla lt m agára, am ily en n ek az önkéntes viseléséhez ro p p a n t alkotói fegyelem re, a m űvészi erők nag y fo k ú össz p o n to sítására v o lt szüksége. Ügy te re m te tte m eg a m aga ö n törvényű világát, ahogy az ars p o etica-érv én y ű verse, a Jóhazát íg é rte: „láztalan u l, n em h eb eh u rg y án , m égis h itte l”. A Segítsd a királyt! így le tt a legjobb nem zeti d rám á in k h o z m érh ető gondol kodói s költői rem eklés. N ém i tú lzással azt m o n d h a tju k : N yíregyháza a d a ra b életre segítésével és b em u ta tásáv al m á r m egtette, am it m egtehetett. R atkó József lá b a — stílszerű en szólva — nem igen k ap o tt m ég görcsöt tiszteletk ö rö k fu tásától. I la te h á t ő m o n d ja (Film Színház M uzsika, 1985. ja n u á r 5.), akkor biztos igaz: a nyíregyházi tá rsu la t n élk ü l a Segítsd a királyt! „talá n m ég m a is félbe-szerbe le n n e”. M űhely, szellem i alkotóközösség ennél nagyobb d icséretet nem is k ap h a t. H át m ég ha a d a ra b születése k ö rü l bábásk o d ó k között o tt tu d ju k a nyíregyházi rá d ió hangos fo ly ó iratán ak , a H a ngsúly nak a m u n k a tá rsa it is! — szellem i pezsgésre u ta ló környezet se jlik ak k o r föl az új d rám a, az ős b em u tató körül. E ttől a pezsgéstől, ettől az ügyvállalástól v o lt eleven a ja n u á r 12-én ta rto tt p rem ier légköre is. Ügy tetszik, N agy A n d rá s László vezetésével a legjobb erőit m ozgósította a színház. A S zlá v ik Istv á n m. v. p rak tik u s, középfüggönyös m egoldásá val az előadás folyam atosságát célszerűen szolgáló, egyéb k én t azo n b an kissé kopott, „h a m u siv atag o t”, sem m in t k irály i p o m p át idéző díszletei között, az ugy an csak vendég Szakács G yörgyinek a k irá ly d rá m á k m egszokott külsőségeihez ragaszkodó jelm ezei ben előadott já té k legfőbb érdem e: a költői szó, a színpadi szöveg irá n t érz ett s m eg nyilv án u ló alázat. A színészek m u n k á já t nem csak a jó szüvegtudás, de a tiszta, é r t hető, szép beszéd is jellem ezte. L á th a tó a n öröm m el ízlelték az e la v u ltn a k tu d o tt nyelvi arch aizm usokat, s nem sie tté k el az id ő tálló n ak v é lt gondolatok k ifejtésé t sem. Fegyelm ezettség, tisztesség — a m ai színházi m u n k a ritk a jeg y eit m u ta ttá k fel. P a r a dox m ódon am iből az előny s az erény, abból szárm azo tt a h á trá n y s a gyarlóság is: a sorok lejtésére, a gondolatok fu tá sá ra és fu tta tá s á ra — a szövegre — ügyelve, ke-
121
Vesebb figyelem esett a já té k hitelére, életszerűségére, valósághűségére. H a Décse és C sete elfogatása nem ennyire, szinte kom édiába illően gyors, s h a P ető fia, a ném a énekvivő jelbeszédét — ben n e az Ó m agyar M á ria -siralo m n a k kissé a d a ra b b a is n e hézkesen illeszkedő b e té té t — C sete n em ilyen ro h an ó tem p ó b an fejti m eg s ü lte ti át a m aga nyelvére, a k k o r N agy A n d rá s L ászló rendezéséhez, k iv á ltk é p p pedig színész vezetéséhez szó sem igen férhet. A könnyen m egszüntethető, m e rt am úgy is fölösle gesnek látszó tech n ik ai trü k k ö k — a m űkedvelő m ó d ra b eá rasz to tt m űköd, a v ih a rcsinálás kínos lá tv á n y a — fö lem legethetek v o ln á n ak ugyan, s föl az is, hogy a kőpad és a s ír azonos díszletelem ének különböző fu n k ció it is illen ék jo b b an elv álasztan i egym ástól — m indez azonban nem v o n n á kétségbe a ren d ező alap v ető érdem eit. Az Istv á n t m egform áló Csikós Sándorban, a D ebrecen u tá n N y íreg y h ázán szinte sz árn y ak a t kapott, S ark ad i Oszlopos S im eo n ján a k K is Já n o sa k é n t p edig egyenesen sz ín h áztö rtén eti jelentőségű a la k ítá st p ro d u k áló színészben a rendező épp oly ideális a lk o tó tá rsra lelt, m in t Holl István b án vagy Bárány Frigyes ben, az Öreg, illetv e a Fő pap életre keltőiben. H a v alam i fölhozható, a k k o r az a kétely, hogy v ajo n az agg, a m egtört, a „m eg u n ak o d o tt” k irály betegségének érzék eltetéséh ez n em k e lle tt v o ln a-e a k á r külsőségeiben, m a szk jáb an , ta rtó sá b a n , h an g h o rd o zásáb an is m egváltoznia a n n a k a Csikós S án d o rn ak , ak i a szám vetést készítő u ralk o d ó t fiatalo sság áv al, erejével, fürge elm em űködésével is kiem elte a tá rsa k közül. A jövőbe lá tó bölcsességnek, am ely a m ú lt é rté k ein e k a szám bavételén alapszik, to v áb b á a szelíd rezignációnak, am ely et viszont a lét tö rv én y ein ek az ism erete és b elátá sa színez hol fájd a lm a s h u m o rú ra, hol k eserűen iro n ik u sra : en n ek a rezig n áció n ak a h iteles m egszólaltatója, m egejtő regös énekese Holl István. B árán y F rigyes dikcióján csakúgy, m in t az összeesküvőkén, a Csetét, illetv e a D écsét form áló V itai A ndrásén és Gados Béláén á tü t a gondolat heve, szenvedélye. Szabó T ü n d e G izella k irá ly n é ja az an y ai gyász kibeszélésében, te h e te t len vergölődésében m egrázó. A v ilá g o t és a v ilágró l m á r csak álm odó, a szem e v ilá g át is ú jr a álm odó V ászoly m egindító m onológjában Szigeti Andrásnak, v a n n a k léleg zetelállító p illan a tai. H etey László kétszeres in trik u s — B u d a fia, S ebőként és V ecellin b a jo r lovagként —, Csányi János a jelen etek átk ö tésére jó, d e egy éb k én t je le n té k telen betétb en W a lte rk é n t jelen ik meg. Az ő sbem utató m egérdem li, hogy felso ro lju k a te lje s cím lap o t: D urkó Zsolt k i fejező zenéjét, K o lin P éternek az íro tt szöveget tisztelő d ram a tu rg iai m u n k á ját. A ren d ező m u n k a tá rsa V árnai Ildikó volt. M árkus B éla
122
Krónika Kulturális esem ények JÜLIUS 2—4.: A M AGYAR FÖ L D R A JZ I TÁRSASÁG KÖZGYŰLÉSE N Y ÍREGYHÁZÁN A M agyar F ö ld ra jz i T ársaság 108. közgyűlésének, egyben 37. v án d o rg y ű lésén ek a Bessenyei G yörgy T an árk ép ző F őiskola ad o tt otthont. A h áro m n a p so rán az ország föld rajztu d ó sai és fö ld ra jz szakos ta n á ra i előad áso k at h a llh a tta k , k ö ztük SzabolcsS zatm árra v o n atk o zó ak at és k irá n d u lá st te tte k a m egyében is. JÜ L IU S 5.: A N Y ÍREG Y H Á ZI GY ERM EK KÓ RU S SIK E R E A N G LIÁ BA N A n y íregyházi 4. sz. Á ltalános Iskola g y erm ekkórusa az an g liai L langollenben rendezett nem zetközi kó ru síesztiv álo n m egnyerte a nagy d íjat. JÜ LIU S 5—6.: ORSZÁGOS G EOD ÉZIA I VÁNDORGYŰLÉS NYÍREG Y H ÁZÁ N Á vándorgyűlésen, m elynek a B essenyei G yörgy T an árk ép ző Főiskola ad o tt o tt hont, m agyar, lengyel, csehszlovák, bolgár és au sztrál szak em b erek v e tte k részt. S zín vonalas elő ad ásokat h a llh a tta k és m eg ism erk ed h ettek S zab o lcs-S zatm ár m egye n evczetessegeivel is. JÚ LIU S 9—13.: SZERVEZÉSTUDOM ÁNYI NYÁRI AK AD ÉM IA NYÍREGYHÁZÁN Az idén tizenegyedik alkalom m al ren d e zté k m eg a n y á ri ak a d ém ia előadássoro zatát. Az elm életi előadások m e lle tt több gyako rlatias jellegű esem én y re is sor k erü lt. JÜ LIU S 13.: HELY TÖ RTÉN ETI K IÁ L L ÍT Á S CSENGÉKBEN Á llandó h e ly tö rté n e ti k iá llítás n y ílt a nagyközségben. A C senger és környéke m ú ltját felidéző em lékek m éltó h ely et k a p ta k a község fő terén ta lá lh a tó tág as é p ü letben. JÜ LIU S 15.: M EG K EZD Ő D TEK A N Y ÍRBÁ TORI ZENEI N A PO K Az id én tizennyolcadik alk alo m m al csendült fel T inódi dallam a, jelezv e a N y ír bátori Zenei N apok kezdetét. A z idei rendezvénysorozatot K odály Z o ltán P salm u s H u n g aricu s-ával n y ito ttá k m eg. V ezényelt D arázs Á rpád, k ö zrem ű k ö d ö tt S im án d y József, a D él-k aro lin ai Á llam i Egyetem kóru sa és a M iskolci Szim fonikus Z enekar. JÜ LIU S 19.: ŐSBEM UTATÓ K ISV Á R D Á N A K isv árd ai V árszínház tá rsu la ta Lodovico Dolce—M ikó Istv á n —B a rb in ek P é te r: A kölyök cím ű zenés ren eszán sz k o m é d iáját m u ta tta be.
123
JÚ L IU S 23—AUGUSZTUS 3.: NYÍREGYHÁZI NYÁRI EGYETEM Az N D K -ból és a nyugati ném et nyelv terü letrő l a T IT n y ári egyetem ére érk ezett vendégek — a hagyom ányokhoz híven — n ém et nyelven h a llg a th a ttá k az előadáso k a t M agyarország k u ltu rá lis külkapcsolatairól, gazdasági fö ld rajzáró l, p o litik ai és közigazgatási felépítéséről. A m ai M agyarországról szóló előadások m ellett több tö r tén elm i té m a is helyet kapott. AUGUSZTUS 3—20.: SZABOLCSI SZÜLETÉSŰ KÉPZŐM ŰVÉSZEK K IÁ LLÍTÁ SA NYÍREGYHÁZÁN B uhály József festőm űvész képeit a L enin téri k iállító terem ben, A. Székhelyi E d it és N agy Lajos m űveit az MVMK szabadidős term éb en m u ta ttá k be. AUGUSZTUS 19.: ZÁRÓHANGVERSENY NYÍRBÁTORBAN A N yírbátori Zenei N apok rendezvénysorozatán ak b efejezéseként a reszów i női fúvószenekar és a H olborn fúvósegyüttes ad o tt térzen ét. A refo rm átu s m ű em lék tem p lom ban ren d ezett záróhangversenyen a n y írb áto ri vonószenei tá b o r ze n ek a ra Kovács Dénes közrem űködésével C sajkovszkij- és B eethoven -m ű v ek et ad o tt elő. AUGUSZTUS 20—29.: A NYÍREGYHÁZI VEGYESKAR AREZZÓBAN Az A rezzóban ren d ezett nem zetközi kórusfesztiválon a vegyeskari és a női kari k ategóriában eg y a rán t h arm a d ik helyezést é r t el az MVMK együttese. AUGUSZTUS 22—24.: A MAGYAR M IK RO BIOLÓ G IA I TÁRSASÁG ÜLÉSE NYÍREGYHÁZÁN Az ország különböző kutatóintézeteiből, lab o rató riu m aib ó l érk e zett m integy k ét százötven szakem ber az elm ú lt év legfontosabb k u ta tási ered m én y eit te k in te tte át. A h áro m n ap során százhúsz előadás hangzott el. Á tad ták a M an n in g er R ezső-em lékérm eket, és különböző p ály ad ijak a t is osztottak. AUGUSZTUS 24.: BEMUTATÓ NYÍRBÁTORBAN. EREDETI HELYSZÍNEN .'A BÁTORI ADVENT A n y írb áto ri m űem lék m in o rita tem plom ban is b e m u ta tta a M óricz Zsigm onö S zínház tá rsu la ta B alázs József d rám á ját. SZEPTEM BER 5—6.: KÖNYVTÁROSKONFERENCIA NYÍREGYHÁZÁN A T anárképző F őiskolán ren d ezett kétnapos tanácskozáson az ország tan árk ép ző főiskolái és egyetem i k ö n y v tá ra in ak vezetői v ita ttá k m eg az ad o tt k ö n y v tártíp u so k n ak az oktató-nevelő m u n k á b an b etö ltö tt szerepét és a m ag y ar k ö n y v tárü g y időszerű kérdéseit. E lőadást és konzultációt ta rto tt — többek közöt — Ju h á sz Jenő, az MM K ö n yvtár O sztályának vezetője is. A résztvevők ta p asz talatc sere-k irán d u lást te tte k a m egyében. SZEPTEM BER 6—8.: RÉG ÉSZETI VÁNDORGYŰLÉS NYÍREGYHÁZÁN A M agyar Régészeti és M űvészettörténeti T á rsu la t ü lésére az ország szám os m úzeu m ából, tudom ányos m űhelyéből érk e zett szakem berek és érdeklődők elő ad ást h a llh a tta k
124
Jósa A nd rásról — a nyíregyházi m úzeum a la p ító já ró l —, v a la m in t a régészeti és m ű vészettörténeti k u ta táso k legjobb eredm ényeiről. T ovábbá m e g tek in tették a szatm ári, a beregi és a nyírségi m űvelődéstörténeti em lékeket. SZEPTEM BER 22.: SC H IL L E R : TURANDOT .. cím ű d a r a b já t N agy A n d rás L ászló rendezésében m u ta tta be a M óricz Z sigm ond Színház tá rsu lata . SZEPTEM BER 24.: 40 ÉV SZA BOLCS-SZA TM Á R MEGYE KÉPZŐM ŰVÉSZETÉBEN . . . cím m el ren d ezlek ju b ileu m i k iá llítá st a R étközi M úzeum ban, K isv árd án , SZEPTEM BER 2!).: SH A K E SFE A R E : V ÍZK ERESZT, VAGY A M IT A K ARTOK cím ű v íg já té k á t m u ta ttá k be a M óricz Z sigm ond S zín h ázb an . A d a ra b o t S a lam on S uba László rendezte. OKTÓBER 3.: Ü N N EPI HANGVERSENY AZ M VM K-BAN A zenei v ilág n ap alkalm ából ren d e zett ü n n ep i h angversen y en fellép ett a fin n o r szági T apiola kórus is E rk k i P o k jo la vezényletével. OKTÓBER 17.: A B U D A PESTI KATONA JÓ Z SE F SZÍN H Á Z VENDÉGSZEREPLÉSE NYÍREGYHÁZÁN A vendégm űvészek R aym ond Q uneau S tílu sg y a k o rlat és Cseh T am ás—B erem ényi Géza Jó slat c. egyíelvonásosát m u ta ttá k be S alam on S u b a László rendezésében. OKTÓBER 19—NOVEM BER 18,: A 25. MEGYEI ŐSZI TÁ RLA T A k iállításo n tö b b m in t negyven alkotó, csaknem nyolcvan m u n k á já t m u ta t tá k be. OKTÓBER 20.: KATONAMÜ VÉSZEK NYÍREGYHÁZÁN A M agyar N éphadsereg M űvészegyüttese a M agyarország felsz ab a d u lá sán a k 40. év fo rd u ló jára k észített nagyszabású m ű so rát m u ta tta be. OKTÓBER 23—26.: A FELSŐ FO K Ú TA N ÍTÓ K ÉPZÉS NEGYEDSZÁZADA N égynapos ju b ileu m i rendezvénysorozatot ta rto tta k N yíregyházán, a Bessenyei György T an árképző Főiskolán. A tudom ányos ülésszak résztvevői elő ad áso k at h a ll h a tta k a nyíregyházi tanítóképzés fejlődéséről, s m e g tek in th ették a tan ító k ép zés d o k u m entum aiból ren d e zett k iá llítá st is. OKTÓBER 20—NOVEMBER 16.: R ÉG I N YÍREGYHÁZI H ÉTK Ö ZN APO K . . . cím m el ren d eztek k iá llítást a M egyei és V árosi M űvelődési K özpontban. A felszab ad u lásunk 40. évford u ló ja alk alm áb ó l b e m u ta to tt dok u m en tu m o k a város m ú ltját elev en ítették fel.
125
OKTÓBER 27—23.: A BEREGSZÁSZI N ÉPSZÍN H ÁZ V END ÉG JÁ TÉK A A BEREGBEN A beregszászi m agyar nyelvű tá rsu la t ta g jai V ásárosnam ényban és T iszaszalkán m u ta ttá k be M ihail B ogucsarov: Csendes öregek cím ű d rám á ját. OKTÓBER 27—31.: D O KUM ENTUM KIÁLLÍTÁS M ÁTÉSZALKÁN A városi kö n y v tárb an ren d ezett k iállításon azokat a k ö n y v tári és m úzeum i k ia d ványokat m u ta ttá k be, m elyek a felszabadulás u tá n je len tek m eg a városban. OKTÓBER 30—31.: FELSZABADULÁS UTÁNI MEGYEI VEZETŐK TA LÁ LK O ZÓ JA NYÍREGYHÁZÁN S zabolcs-Szatm ár megye újjászületésében részt v e tt v eterán o k at, egykori vezető k et lá to tt vendégül N yíregyháza. A vendégek elláto g attak M átészalkára, S zatm ár m e gye székhelyére is. 31-én részt v ettek a N yíregyháza felszab ad u lásán ak 40. év fo rd u ló ja tiszteletére ren d ezett ünnepségen. OKTÓBER 31.: KÉPESKÖNYV NYÍREGYHÁZÁRÓL A többszáz fek ete-feh ér és színes fotót tartalm a zó „N yíregyháza” c. album a v á ros felszabadulásának 40. év fo rd u ló já ra je le n t meg. NOVEMBER 3.: SZÍN H Á ZI BEMUTATÓ. K IN EK SE NAP, SE SZÉL . . . cím m el m u ta tta be a M óricz Zsigm ond S zínház tá rsu la ta R ó b ert B olt M órus T am ásról szóló d a ra b já t G ellért P é te r rendezésében. NOVEMBER 13—25.: XANTUS GYULA K IÁ L L ÍT Á SA FEHÉRGYARM ATON A festőm űvész legú jab b alk o tásait ezú ttal feh érg y arm ati érdeklődők te k in th e t ték meg. NOVEMBER 16.: FELSZABADULÁSI EM LÉKÜLÉS A BESSENYEI GYÖRGY TA NÁ RKÉPZŐ FŐISKOLÁN A főiskolán E kler György, az MSZMP megyei b izo ttság án ak titk á ra elnökletével „A népi dem okratikus átala k u lá s kezdeti feltételei h az án k b a n ” c. tém ak ö rb en számos előadás — köztük O rbán S ándor, az MTA osztályvezetőjéé — h an g zo tt el. NOVEMBER 17.: ÉSZA K -A LFÖLD I KÓRUSTALÁLKOZÓ NYÍREGYHÁZÁN Szolnok, H ajd ú -B ih ar és S zabolcs-Szatm ár m egye legjobb k ó ru sain a k találkozó já t első alkalom m al ren d ezték meg a m egyeszékhelyen. NOVEMBER 19—DECEMBER 13.: TERMÉSZETTUDOMÁNYOS HETEK NYÍREGYHÁZÁN Az egy hónapon á t ta rtó rendezvénysorozat kiállítások, előadások, útibeszám olók, vetélkedők segítségével ad o tt ízelítőt a term észettudom ányos k u ta táso k leg ú jab b és legjelentősebb eredm ényeiről.
12G
N O V E M B E R 23.: S Z Á Z É V E S A T Ű Z O L T Ó S Á G N Y ÍR E G Y H Á Z Á N
Az Ö nkéntes T űzoltóegylet m e g ala k u lá sán a k 100. év fo rd u ló ja alk alm áb ó l ünn ep i ülést ta rto tta k ; a Jó sa A ndrás M úzeum ban k iá llítás n y ílt az elm ú lt száz esztendő tö r ténetéről. A sóstói M úzeum falu a régi Időket idéző tű z o ltó sz ertá ra t k ap o tt. NOVEMBER 24.: AZ U NGVÁRI FILH A RM Ó N IA NYÍREG Y H ÁZÁ N Az MVMK h an g v ersen y term éb en — többek között — C sajkovszkij, H án d el és Sosztakovics m ű v eit h a llh a tta a zeneszerető közönség a v endégm űvészek elő ad ásáb an . NOVEMBER 26—DECEMBER 1.: KÖNYVÉRDEKESSÉGEK A M A GÁNGYŰJTEM ÉNYEKBEN . . . cím m el ren d e zett k iá llítá st a K ö n y v b aráto k K lu b ja a gyei K ö n y v tár épületében.
M óricz Z sigm ond M e
NOVEMBER 30.: JÓ SA -Ü N N E FSÉ G E K NYÍREGYHÁZÁN Százötven éve sz ü letett Jó sa A n d rás régész, nép rajztu d ó s, orvos és antropológus. A ju b ileu m i év forduló alkalm ából ünnepi m egem lékezéseket ta rto tta k a n ev é t viselő intézm ényekben. Ez alkalom m al a v a ttá k fel a m egyei k ó rh áz b an T óth S án d o r M unkácsy-díjas szobrászm űvész dom borm ű-kom pozícióját. NOVEMBER 30—DECEMBER 10.: A SZABOLCSI SZIM FO N IK U SO K AZ N SZK -BÁ N A zen ek ar T örök G éza k arm e ste r vezetésével nagy sik errel sz erep elt az N SZK ban, B o d enw erdenben és környékén. A zenészek a n ém et zeneirodalom k lasszik u sai nak — Bach, H aydn, M ozart — m ű v eit in te rp re tá ltá k . DECEMBER 3—5.: N YÍRSÉGI FÖ L D R A JZ I N A PO K NYÍREG Y H ÁZÁ N A Bessenyei G yörgy T anárk ép ző Főiskola fö ld rajzi tanszéke, a T IT és a M agyar F öldrajzi T á rsu la t nyírségi o sztályának közös rendezésében term észet- és gazd aság földrajzi előadásokat h a llh a tta k az érdeklődők. DECEMBER 7— 19.: Á M O S-EM LÉK K IÁ LLÍTÁ S NAGYKÁLLOBAN A nagyközség feslőszülöttére em lékezett. A m űvelődési k ö zp o n tb an m egnyílt em lék k iállításon b e m u ta ttá k azt az 3 festm én y t és 50 g rafik át, a m it A n n a M arg it festő művész, Ámos özvegye ad o tt á t a nagykállói tan ács tu la jd o n á b a. A festő alk o tásai a tervezett em lék h áz an y a g át g az d ag ítjá k m ajd. DECEMBER 8.: KO LO ZSVÁ RI P A P P LÁ SZLÓ : ÉDES OTTHON . . . cím ű k o m é d iáján ak ő sb e m u ta tó jára k e rü lt sor a M óricz Z sigm ond S zín h áz ban. A d ara b o t L én e r P é te r rendezte. DECEMBER 8.: VÁCI M IH Á LY -EM LÉK N A P TISZA SZA LK Á N T izedik alk alo m m al rendezték m eg a V áci M ihály v ers- és prózam ondó versenyt a beregi községben. Ez alkalom m al a v a ttá k fel S ebestyén S á n d o rn a k a költőről k é szített szo b rát a m űvelődési ház p a rk já b a n , m ajd K ato n a B éla elő ad ását h a llh a ttá k
127
— a költőre em lékezve, és m e g tek in tették az érdek lő d ő k „Az em lék n ap o k 10 év e” c. fo tó -d o k u m en tu m k iállítást. DECEM BER 9.: D O SZ T O JE V SZ K IJ: ÖRDÖGÖK . . . cím ű d rá m á já t a S túdiószínház m u ta tta be. A d a ra b o t S alam o n S uba László ren d ezte. DECEM BER 10.: V Á CI-Ü N N EPSÉG ÉS TUDOM ÁNYOS EM LÉKÜLÉS N YÍREGYHÁZÁN A Bessenyei té re n álló szobor m egkoszorúzásával, e m lék táb la -a v atá ssa l és tu d o m ányos em léküléssel adózott a v aros költőszülöttének. A „H angsúly” cím ű irodalm i, m űvészeti hangos fo ly ó irat és a S zabolcs-S zatm ári S zem le k ü lö n ö sszeállítást szen telt a költő em lékének. DECEM BER 10—31.: „A K Á C A FO R G Ó SZÉLB EN ” — VÁCI M IHÁLYRA EM LÉKEZVE G ergely S án d o r iparm ű v ész színes fotóillu sztráció it a költő születésének 60. év fo r d u ló já ra készítette, m elyeket az M V M K -galériában m u ta tta k be. L ukács Ilo n a
H o rv áth n é N ém eth K a ta lin : E ste a k astély b an 128
Könyvekről Űjévi jókívánságok a K árpátaljáról Jó és tanulságos o lv a sm á n y n ak bizo nyul ism ét a K alen d á riu m ’85 c. k ia d vány. Sok érdekes, izgalm as cik k et t a lá lh a tu n k benne, s ezeket jó szívvel a já n lh a tju k olvasóinknak. A K ale n d á riu m g o ndolatkörét á th a tja a fasizm us fe le tt a ra to tt 40 évvel ezelőtti győze lem öröm e, a h áb o rú s idők esem ényei n e k felidézése és a béke ügyének foko zott szolgálata. A K a le n d áriu m m ost is, m in t annyi éve m ó r egy m agasszintű, sokoldalú ta nítói, n evelői fe la d a tra vállalkozott. A környezetből, a tájegység sajáto s h ely zetéből adódó hagyom ányokat, ism ere teket, jellem ző tu la jd o n sá g o k at a k a r já k elénk tá rn i a K ale n d áriu m összeál lítói. A szokásos politikai, ip ari, m ező gazdasági tá rg y ú cikkek m e lle tt igen n agy szerepet kap — é rth e tő m ódon — a tö rtén elem , a közelm últ és a rég m ú lt eg y arán t; az irodalm i esem ények, a v i lágirodalom nagyságai éppúgy m egem lítődnek, m in t az orosz, u k rá n vagy m agyar írók. T alán a m egszokottnál k i sebb te re t k ap o tt a néprajz, a zene, az építészet, képzőművészeit, a nyelvészet és a táj, a term ész et b em u tatása. G az dagabb ta lán a m ostani K ale n d áriu m a p o rtré k b an : a helyb eliek n ek ism erős, jelentős szem élyiségek arck ép ei rajz o lódnak elénk élén k színekkel, izgalm as esem ényekkel felidézve az illető é le té n ek fontosabb m ozzanatait, fgy szinte szem élyes ism erősökké v á lh a tn a k az o l v aso ttak a la p já n : az idős színésznő, a kiváló orvos, a festő-grafikus, a m ező gazdasági szakem ber, a kád ár, vag y a kerékgyártó. T erm észetesen nem h iá n y o zh atn ak a K alen d árium la p ja iró l az orvosi figyel m eztetések a dohányzás, a tú lzo tt alko-
holfogyasztás ellen, a fek etek áv éró l, a helyes táp lálk o zásró l is o lv a sh a tu n k ; jó ta n ác so k at k ap u n k a z ízléses la k á s k u ltú ra , az öltözködés te rü le té rő l is. De felk e lte tte érd ek lő d ésü n k et a te rü le te n lévő só bán y ák áldásos h atásá ró l ír t é r tekezés is, am ely sz erin t itt k lím a te rá p iáv al az asztm atik u s betegségeket eredm ény esen gyógyítják. Ö röm m el o lv a stu n k tö b b cik k et a K á rp á to n tú li te rü le t színházi életéről. A z u n g v ári szín h áz fe n n á llá sá n a k 40. ju b ile u m á t ün n ep li, izgalm as a m ú lt tal és jelen n el e g y a rá n t foglalkozó el m élkedés. B izonyára k üldetéses sz ere p e t já tsz ik itt a színház, s jó lenne élő ben is m e g is m e rk e d n i az itten i tö re k vésekkel. Az uzsgorodi Á llam i E gyetem m a g yar ta g o za tán a k életéből a ta n szé k v e zető Lizanec Petro v illa n t fel em lék e zetes tényeket. A te rü le t életében je lentős esem ény v o lt 1963, am ik o r az egyetem en m agyar tagozat indult. A n a p p a li tagozaton 50, levelezőn 80 h a ll gató tanul. M indez jelen tő s szám ú sz ak k épzett nevelő o k ta tását teszi lehetővé. Fontos szerep et kap a m agyar filológiai tanszék a K á rp á to n tú li te rü le t k u ltu rá lis életéb en . O k tató i közül tö b b en e n n ek a k a le n d á riu m n a k a szerk esztésé ben, m e g írásá b an is jelentős szerep et já tszo ttak . A k árp á to n tú li m ag y ar n y elv járáso k fe ltá rá sá b a n a m ag y ar tan szék o ro szlán részt v állal, ezek n ek az eredm ény ek n ek a p u b lik á lá sá ra is van lehetőség, a n y elv járáso k szó tára, illetv e atlasza n em so k ára m eg is jelen ik . De kiváló ere d m én y e k et tu d h a tn a k m a guk én ak az orosz — m agyar, u k rá n — m ag y ar irodalm i kapcso lato k ta n u lm á -
129
n y o z á 'a te rü letén is. A m ag y ar filoló giai tan szék szoros b a rá ti eg y ü ttm ű k ö d ést ta r t fenn a szegedi, nyíregyházi főiskolákkal, a debreceni, szegedi egye tem ekkel, a b udapesti ak ad ém iai in té zetekkel; a z o k ta tó k szakm ai ta p a sz ta la tcseréje gyakori és igen gyümölcsöző. T erm észetes, hogy a K alen d áriu m történelm i cikkei közül a legtöbb a fel szabadító harcokról, azok kiem elkedő szem élyiségeiről, m á rtírja iró l szól. F el idéződnek az 1905-ös m unkásm egm oz dulások, a T anácsköztársaság, a k ét v i lág h áb o rú közötti időszak jeles f o rr a d alm i alak jai, esem ényei; egy spanyol p o lg á rh áb o rú b an já r t h arcos p o rtré já t is o lv a sh atju k . A z 1848—49-es sz ab a d sá g h arc m o zzan atait is m e g ism e rh e t tü k, am ikor L enkey legendás 80 h u szárjáh o z csatlak o ztak többen en n e k a te rü le tn e k lakói közül. M egism erkedhetünk a régebbi korok írásos és tárg y i em lékeivel: a szeredn y ei szovhoz pin céjéb en ta lá lh a tó fel ir a t a h íre s Dobó család XVI. századi tö rté n e té t idézi, a V isk város cím eréről íro tt cikk az 1620-as év e k et elev en íti fel. Az Á satások a gázvezeték m e n té n c. írás időben még m esszebb viszi az olvasót. A z U rengoj-P om ari-U zsgorod gázvezeték építése közben időszám ítá su n k elő tt V I—IV. századi települések n y om ait tá rtá k fel, olvasztókem encék m anadványait ta lá ltá k . Egy csoportos tem etkezési hely a d a ta i az i. sz. II—III. század ra tehetőek. A tö b b i ásatás is a r r a m ulat, hogy az i. sz. első évezred v e ge felé itt m á r jelentősebb lakóhelyek, gazdasági ép ítm ények voltak, a ta lá lt k e rá m ia tá rg y a k f e jle tt k u ltú rá t m u ta t n ak . A z i. sz. VI. század környékére d a tá lh a tó kunyhók, tárgyak, szerszá m ok m in d -m in d becses em lék ek a ko ra i települések tö rté n eté n ek ta n u lm á nyozásához. (Jó le tt volna n éh á n y fé n y k ép e t is lá tn i ezekről az érdekes á s a tá sokról.) Szép em lékező ta n u lm á n y t o l v a s h a tu n k Lehoc.zky Tivadarról, aki m á r sok évtizeddel ezelő tt elkezdte a
130
te rü le t régészeti an y ag án ak feltárásá t, gyűjtését. Nagy érdeklődéssel lap o zg attu k a K a le n d áriu m irodalm i kérdésekkel fo g lal kozó cikkeit. M egem lékeznek az é v fo r dulós költőkről, író k ró l,: József A ttilá ról, T hom as M annról, E. E. K ischről, P etőfiről, Csehovról, Szim onovról, Lunacsarszk ijró l, a 800 éves Igor-énekről. É rdekes felidézni a Jókairól szóló cik k et. (C o r tv a y E rzsébet m u n k ája) I tt a nag y író ta lán kevésbé ism ert te v é kenysége k erü l elő térb e: a b ék é ért vég zett m u n k á ja, a nem zetközi b ék eh arc ban b etö ltö tt szerepe. A n álu n k szinte csak Jó k a i-h ő sk én t ism ert B en y o vszky M óric életén ek irodalm i feldolgozásairól ír fig y elem re m éltó ta n u lm á n y t Galina Geraszim ova, am ik o r több m in t 40 n é m et, angol, m agyar, lengyel, orosz, fra n cia, cseh és szlovák m ű re utal. S zám u n k ra a legnagyobb felfedezést az orosz-m agyar, u k rán -m ag y a r irodal mi k ap cso lato k at felidéző cikkek je lentik. Így például a R ev ic z k y és Turgenye v cím ű, am ely T urgenyev m ag y ar országi fo g ad ta tásán a k is m eglepő tényeire u ta l: R eviczky — elég sa játo san — Tolsztoj jelen tő ség ét k ev eseb b re é rté keli, m in t kedvencét, T urgenyevét. Re viczky ren d k ív ü l rokonszenvezett a tu rgenyevi hősökkel, k ét v ersb en is adó zott a n agy író em lékének. F edák László és D upka G yörgy egy érdek es, de elfeled ett iro d alo m tö rtén eti té n y re h ív ja fel figyelm ünket. Fülöp Á rpád (1863—1953), az u n g v ári g im n á zium ta n á ra igen terjed elm es eposzt írt H unyadi cím m el, az egész m ű 41544 sorból, 48 énekből áll. A nagy hősről szóló eposz a b alk án i h a d já ra to t, a v a j dahu n y ad i, szegedi esem ényeket, m ajd a n á n d o rfe h é rv á ri csatát je len íti meg. A m ű k o ráb b an az irodalom történészek között ném i elism erést is v álto tt, kt: öröm m el o lv a stu n k volna n éh án y v e rs szakot e n em m in d en n ap i m űből. Sájáry László neve nem cseng ism e retlen ü l az irodalom szerető olvasók kö-
rében. B állá L ászló ih le te tt arc k ép et rajzol a 75 éve sz ü le te tt költőről, a k i n e k a hegyek között lakó nép nyom o rúságos sorsáról, a jövőbe v e te tt h itről szép versei szólnak. A költőről an n a k idején Illyés G yula, Féja Géza, Győri Dezső, Fábry Z oltán írta k m éltató sza v ak at. A fo rd ításirodalom , a forditókedv m egelevencdéséről is szám ot ad a K a lendárium . Jó v olt olvasni, hogy a Szov jetu n ió te rü le té n élő finnug or rokon n é pekkel ta rtjá k a kapcsolatot. G ennagyij Grebencov m ordvin költő láto g atásáró l is beszám olnak, ő v állalk o zo tt a rra , hogy m o rd v in ra fo rd ítja az itt élő m a gyar költők m űveit. A K ale n d áriu m b a n m ost ettő l a m ord v in költőtől is ta lá l ható k ét költem ény K ö v y E d it és Hor váth S án d o r fo rd ításá b an . A belorusz P jatru sz B ro vk a verseiről is o lv a sh a t tunk. Jurij Skrobinec, az ism ert u k rá n m űfordító és költő k ét szép verssel em lékezik a 60 évvel ezelőtt sz ü letett Nagy Lászlóra. A v erse k ékes m agyar n y el ven íródtak. O lekszandr K ornyijcsuk, a kiváló u k rán regény- és d rá m a író m u n k ásság át jeles ta n u lm á n y b an m é lta tja Vaszil Csumák; M akszim R ilszkij u k rá n köl tőről és te rjed elm es m űfordítói m u n kásságáról Mi,kóla Z im o m rja írt, A kim o n dottan szépirodalm i anyag főleg a József A ttila Irodalm i Stúdió tag jain ak írásaiból tevődik össze. Bállá D. Károly, Magyar Éva, Füzesi M agda, Finla Éva, B artha G usztáv, D upka György, Bállá Teréz, H orváth G yula, Imre Sándor, Nagy Z oltán M ihály, Fá bián László, Tárczy A ndor, Ferenczi T iham ér, K őszeghy E lem ér, H orváth Sándor, Szalai B orbála versei m ellett novellákat is o lv a sh atu n k : Nagy Z oltán ivíinály, Tárczy A ndor, Bállá D. K ároly, Gyorke László írásait. B állá L ászló K ét t«z ■ >”>.•! han g u lato s kis n o v ellát kö■>!. f'irbmmel lá tju k , hogy egyre többen töm örülnek e nagyszerű csoporthoz, s
egyre sokszínűbb költészetet tu d n a k te rem teni. Füzesi Magda szép v e rsé t idézzük: T ÉLI É JSZA K Á N A sü k et falna m á rtír-fa h a sá b o k M orse-jelekkel titk o t fénylenek. J a jg a t a lélek, döröm böl hiányod. É jfél rikoltoz a világ felett. M ost balzsam ozzák a m eg k ín zo tt fá k a t a vijjogó, v aják o s v én fagyok, íté le t nem volt. K egyelm et sem v á rh a t k i v ére hull'tán daccal h allg ato tt. A z ő rü lt csend m ost m eg fo jtja a tá ja t, h av a t zabái, v o n ítv a felröhög. H ová rejtsem a sá p a d t ibolyákat, h a álum -ágyban cso n ttá g ö rbülök? Meg kell em líte n ü n k V á rady-Ste rnberg Já n o s és Dupka G yörgy összeállí tá sát: V ersek a h áb o rú és fasizm us e l len. Ide olyan k ö ltő k m ű v ei k erü ltek , a k ik e tájo n élték , a k é t v ilág h áb o rú között harcos h u m a n ista sz erep et tö l tö tte k be, a h áb o rú ellen em elték fel a szav u k at. A v ersek sz á n d é k á t k ell b e csülnünk, eszté tik a i é rté k ü k n y ilv án különböző, d e eszm eileg m in d a n n y ia n igen nem es ü g y ért szálltak sík ra : így G yöry Dezső, Sáfáry László, Kiss László, Prerau M argit, Heiszter A ndrás. A K a le n d áriu m b a n való eligazodást gondos ta rlalo m jeg y z ék segíti, a szöve get jól k iválaszto tt, szép fén y k ép ek il lu sz trálják , a gazdaságos h ely k ih aszn á lá sra példa le h et e kötet, m inden n ég y z e tm illim éte r p a p ír hasznos in fo rm á ciókat hordoz. E lm o n d h atju k , hogy is m é t g azdagab b ak le ttü n k e könyvecske forg atása közben, eredm ényeiből, felv e téseiből, adataib ó l ta n u lh a ttu n k , p ra k tikus ö tle te it h aszn o síth atju k — örö m ünk te lt a tanulm ányozásban, ö ssz e á llíto tta : N ajpáver K am ii, F ejes János. S zerkesztő bizottság: Bállá László, G ortvay E rzsébet, K á ty ú k I s t ván- Szik sza i A ladár. (Uzsgorod, K á r páti Kiadó 1984.) M argócsy K lára
131
Teremtő alázattal írt versek ö rv en d e tes, hogy a m egyében élő fia ta l lírik usok és prózisták jelen lété t egy idő ó ta m ár m egszokhattuk, term észe tesn ek v ehetjük. A Szem le, a P edagó giai M űhely, a K elet-M agyarország fo lyam atosan közli írá sa ik a t — s m ind ezek m ögött a helyi m űvelődéspolitika m űvészeteket — ezen belül irodalm at párto ló tudatossága, segítő szándéka m unkál. A lehetséges m egjelenési fórum ok b elterjesebb köréből k ite k in tv e az is tapasztalható, hogy a pályakezdők kö zül h an got p ró b álv a jó néhányan m ás hol is m egjelenéshez ju tn ak , országos folyóiratok, irodalm i lapok adn ak h e ly et az a rra érdem es alkotásoknak. A m űhely, a költővé, íróvá válás előiskolá ja te h á t k ét ágon is a d v a van, az elis m ertetés további lehetőségét pedig — m eg in t csak egy hazai m egalapozott kezdem ényezés — a „T iszta szívvel” fü zetek biztosítja. M adár Já n o s: S z ó l j a t o k r á m c. kiskötete nem régiben e sorozat negye d ik ta g ja k é n t je len t meg. Az önm agá ban is figyelm et érdem lő v ergyűjtem énnyel szinte egyidejűleg napvilágot lá to tt egy m ásik önálló k ö tete: K ö v e k s z ó l í t a n a k cím m el. Ez u tó b bi a Csepeli O lvasó M unkás K lub M ű hely-füzetek sorozatában, s éppen ezért nem csak term észetes, de célsze rű is a k é t kötetb en foglalt versekről összevontan beszélni. E löljáróban n é h án y m ond attal u ta ln u n k kell azonban a kö tetek m egjelenési körülm ényeire. M adár János m in t a megyei írócso p o rt ta g ja az utóbbi évek versterm ésé nek k ifo rro ttab b d a ra b ja it válogatta kötetté, m ely anyag az írócsoport által k ia la k íto tt kiadvány-előkészítési gya k o rlatn ak m egfelelően (a v ersek köz lésképességének közös m egvitatása, lektorálás, a M egyei K iadói T anács jó 132
váhagyása s a kötelező nyom dai á tfu tá si idő után ) 1984. évben k erü lh e tett könyvárusi forgalom ba. A szerző ezt megelőzően a k o rán tsem látványos, de nagy szorgalom m al végzett irodalom szervezői tevékenysége, s egy d íjn y e r tes versp ály ázat nyom án m á r kapcso la tb a á llt a Csepel M űvek M unkásott hona O lvasó M unkás K lu b jáv al, mely alkotóm űhelyhez tarto zó k a m unkásm ozgalom h aladó hagyom ányainak, nem utolsó sorban K assák és k öre iro d alom történ eti jelentőségű p ro g ra m já n ak ápolását, fo ly ta tásá t tű zték ki cé lul m aguk elé. Ehhez a közösséghez v a ló kötődésről tan ú sk o d ik a K övek szó lítan ak , m ely k is késéssel kö v ette a m e gyénkben m eg jelen tetett, d e a versek m egírásán ak id ő ren d je sz erin t m égis a S zóljatok rám c. k ö tet előzm ényének tekinthető. A nagyobb szám ú v ersanyag a lk a l m as a rra , hogy tu lajd o n k ép p en az el ső lépésektől nyom on k ísérh essü k és fo ly am atáb an többet láth assu n k a lírai törekvések erővonalaiból, jo b b an fe ltá ru lja n a k a v ersíró m ű h ely m u n k áján ak kvalitásai — de gyengéi is. Egyvégtében végigolvasva a k é t k ö tetet m in d já r t a z válik szem betűnővé, hogy h a nem is világfájdalm as, de zöm m el m eg keseredett, za k lato tt hangú, sötét tó n u sú v ersek u ralják , p erlek ed n ek élettelh alállal, az em beri jobb sors rem én y é ben. Az egym ást követő verscím ek pu szta felsorolása m á r olyan d isz h ar m óniáról áru lk o d ik (Sebzetten, Irtó zom m agam tól, S zéd ü ljü n k világgá, stb.) am ely könnyen m egtévesztő lehet, s csupán ebből k iin d u lv a elh am ark o dottan ü th e tn én k r á e rre a költői a tti tű d re az ö n sa jn áltató „töm ény pesszi m izm us” elm arasztaló pecsétjét. A felü letek mögé néző lényegkeresés, az elem zőbb vizsgálódás, szerencsére más eredm ényhez vezet.
S o rren d e t ta rtv a : M adár János való ban nem a m egelégedettek, a beérk ezet tek önelégültségével néz szét a világban. Személyes in d íték a it keresve és ism erve erre oka alig lehetett. In d íttatása, az a szociális közeg am elyben felcsepere dett, az eszmeileg erősen polarizálódott, érdek szférák szerint széttagolt felnőtt világ, am elyben helyét keresve m egpró b áltatáso k kal te rh e s évek u tán gyökeret eresztett, főként m ásféle ta p asz talato k hoz segítették. A m egélt élm ények h i telességüknél fogva elégségesnek lá tsz a n ak az egyéni líra fun d am en tu m án ak lerakásához, a dolog nehezebbik felét azonban m indig az Jelenti, hogy a k i éneklésre késztető érzelm i-gondolati ta rta lm a k m iképpen transzponálódnak h atáro zo tt jellegű, általánosabb érvényű m ondanivalót hordozó költészetté. M int m inden fiatal lírikusnál, M adár Jánosnál is m egfigyelhető, hogyan keresi az önm aga h an g ját, kísérletezik form ai m egoldásokkal, küzd a kifejezés tiszta ságáért. T erm észetes v elejá ró ja ennek az útkeresésnek, hogy félkész versek társaság ában ta lá lju k meg az igaziakat. Valóban, jónéhány vázlatszerű, d a ra bos, nyers színekből kevert verssel t a lálkozunk, m elyeknél a logikai ép ítk e zés m enetébe egyenetlenségek, a kidol gozottság m értékét tek in tv e a rá n y ta la n ságok is fellelhetők (A ném aság lü k te tése, S zétszéledt m ozdulatok, stb.). A fenti, s az ezekhez hasonló, a szóképek k av arg ását lazán összetartó, elnagyol tab b versek hang u latterem tő ereje bár sokat visszaad a m agára m a ra d t em ber viaskodásaiból, az érzelm ek n y u g ta la nító mélységéből, a lélek háborgásaiból, mégis m indez ott válik igazán meggyő zővé, ahol letisztultabb, értelm ezhetőbb versbeszéddé sik e rü lt m egform álnia (Félni a jelent, Sirály, stb.). Azzal együtt m ondjuk ezt, hogy nyilvánvaló: a szóképeknek a m egszokottól eltérő h aszn álata a költő kísérletező m űhelyé ben m egengedett lehet, stilisztikai fo gásként alkalm azható — m indaddig
am íg nem vezet képzavarhoz. Ez u tó b bi azonban a hangulata tartalo m ö r vényszerű to rzu lása m ia tt nem hogy fokozná, de le ro n th atja a vers kifejező erejét, m űvészi h atását. Ebből köv etk e zően a kötetek anyagából — az érdesebb felületű, bonyolultabb képvilágú, több szólam ú versek szerepének tudom ásul vétele m ellett — elsősorban azok von tá k m aguk ra a figyelm et, és tetszettek, am elyekben a valós em beri é rté k ek b e m u ta tá sa a tisztán követhető gondolattal p árosult (Nagyapám , Szabolcs, Terem tő alázat, stb.). Ha M adár János líra i törekvéseinek, költői eszközkészletének további n é hány jellem ző jegyét vesszük szám ba, utalásszerűén a következőket em líth et jük. V isszatérő tém ak én t jelentkezik a társadalom külső körére szorultak é r zésvilágának m egjelenítése, az alap v e tő em beri jogok, a békevágy, stb. igen lése, fontosságának tudatosítása. Ezek hez a versvariációkhoz nem egyszer köl csönöz a vallási frazeológia m otívum anyagából (Kereszt, K arácsony, Im a, stb.), m ely csupán köntös s mögötte félreérth etetlen ü l mai társad alm i je le n ségekre vonatkozó je len téstartalo m h ú zódik, M int szem léleti elem et kedveli a szókincsben rejlő antropom orfizm ust, b átra n él a hangulatteresm tés nyelvi eszközeivel — és sorolhatnánk, A m ásfél évtized versterm éséből üszszeállított gyűjtem ények értékeléséhez több megközelítési szem pont is szolgál. E llentétben azzal a m egítéléssel am ely az effa jta költészetet az öncélú esztétizálás cím én nagyvonalúan „le írja ” — volt ilyen reagálás — a m agunk ré széről a z t ta rtju k elfogadható m ércé nek ami szám onkérhető egy induló lí rikustól. Az egyetem es igényű teljessé get te h át sem m iképpen. (M ert ilyen alapon ném ely m éltatlan u l reklám ozott kortársköltő m éla unalom m al olvasható verse pislákoló, tü n ék en y fényecske csak a m áig időtálló fároszok — nem polgári dekadens m ódon értelm ezett ha-
133
soníatról v an szó, hanem a m arx ista esztétika követelm ényrendszere sz erin ti term inológiában ás használható p árhuzam ról — középszerűre sikerült „költem énye” m ellett.) A zt azonban igen, hogy elfogadható, sőt jó verseket is írjon, és ha m ár ezt teszi, a saját han gján vállalja önm agát. M adár János e rre törekszik, igaz ez a hang n éh a még m utál, de ezzel együtt is szim patikusabb, m in t az oly gyakran alkalm azott, sablonokból fo rm ált vers építkezés. Ez a két k ötet nem h a t a szenzáció erejével, arról tanúskodik
csupán, hogy itt jár-k el, dolgozik közöt tü n k egy csendes em ber, aki kom olyan gondolja: őszinte n aiv itással írt v ersei vel h aszn álh at nekünk, az élet eleve elro n to tt dolgaiban. Ezt az ősidők óta em beri rem ény tá p lá lta szándékot b e csülni illik. Hisszük, hogy M adár Já n o s n a k elképzelései m egvalósításához egy racionálisabb költői program keretében lesz elég ereje, fegyelme, tü relm e, s újabb versekkel, kötetekkel jelentkezik m ajd. (M adár János: K övek szólítanak, Bp. 1983., Szóljatok rám , N yíregyháza, F u tak y László
A bölcsesség megtartó hatalm a E ngedtessék meg, hogy egy p ro fá n nak tű n ő sporthasonlattal kezdjem Aczél Géza új könyvével (A m ánia te r jeszkedése — Szépirodalm i) kapcsola tos m ondandóm at. Látszólag a behúzó dó, m á r-m á r m onoton védekezést v á lasztja, hogy aztán egy villám gyors k o ntratám adással rázza fel az olvasót Mór a kötet nyitóciklusában is — am ely egyébként valódi bűvöletbe e jt h e t b á rk it — e védekezéssel, e m agánybafordulással ta lá lju k szem be m agun kat. ö rö k lö tt m agányról van itt szó azonban, nem vállalt b efe léfo rd u lásró l; s a védekezés is inkább kényszerű fel ism erése valam inek — még nem válasz to tt harcm odor. „Virágzóim nem tudom mi végre s néha m ár ki sem nyithatom a szám .” —- írja a költő, s e sor m ögött az apróbb-nagyobb szem élyes kudarcok épp' úgy felsejlenek, m in t az átélt tá r sadalm i csapdák Létélménye. „Üszőm ezzel a tétova nem zedékkel” — fo ly tat ja a ciklus m ásik darab jáb an , hogy az tán azt is hozzátegye: „pedig az erőket n éha érten i kellene.” S lapozzunk tovább a kötetben, ha a 2 erők m egértésére törekszünk. Azon erők m egértésére, am elyek képesek m egfosztani egy fiatal em b ert az illú
134
zióitól. Egy férfilkorba lépő költő sz a vát h allju k m ár. aki m egpróbálja m eg terem ten i sa ját filozófiáját. A kam asz érzelm ek lírai töltése m ár odav an ; k i csit m ár meg is m osolyogja az „üres hin táró l égbe röppentő féltett ifjú sá g át” ez a fiatal em ber; de a sorsfordító, m egrázó ere jű élm ény (s az olvasókat is felrázó „ellen tám ad ás-v ers”) : K os suth hangja, Amely „m érh etetlen m eszsziről jö tt s fénylő fárad t v án d o rk én t (lovakat te re lt m eg m arad t h azát vize ket történelm et) s az esti döbbenetben m ár v o n u lt is tovább.” De m aga után hagyta a n y ugtalanságot; a m indanynyiu n k ra ható nyugtalanságot. S a fiatal em ber m ár férfik én t néz körül egy leperzselt világban, hogy m egállapítsa: „végül is csak szim pla öklözés e harc." L ehet: iró n iája, sz a r kasztikus mosolyai nem v áln ak előnyé r e e filozófiánaik azok előtt, akik bölcs, m etafo rik u s tételek re áh íto zn ak ; e fé r fik arb a lépett fiatal em ber azon b an még nem m ondott le a hétköznapok apró kis győzelm eiről; s „to v áb b ra is lírai lehetőségeket lá t.” De lírá já n a k lehetőségeiről b e n n ü n ket is meggyőz Aczél Géza. K önyve bi-
zakodással tölti el az olvasót. Ü jabb fontos, közéleti költészet é r t be e kö te t lap jain ; ezt főként a G ram m atika elegáns-ciklus bizon y íth atja b á rk i szá
m ára. Csak rem énykedhetünk, hogy költőnk h arm a d ik könyvére nem kell ú ja b b tíz esztendeig v árakoznunk . . . T am ási Orosz János
BONA GÁBOR:
Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban 1848—49 A m agyar polgári forrad alo m és sza badságharc hatalm as irodalm a ism eretes m ár, mégis a hadtö rtén ész szám ára is ju t bőven feladat. Ezek közé tarto zik a hadsereg összetételének tüzetes vizsgá lata, m inthogy az egyes és összefüggő nagy csaták kim enetelében lényeges szerepet já tsz h ato tt ez is. A Bona G á bortól n y ú jto tt új ism eretanyag b irto kában sokkal jobban m e g érth etjü k a forradalom politikai vezetőinek helyze téit. A h iv atalba lép ett B atthány-korm ány m indössze 50 napig, áp rilis 17-étől jú nius 10-e körűiig te h e tte dolgát külső b áb o rítás nélkül, am íg a Bécstől báto ríto tt karlócai szerb p á triá rk a , R ajacsics hívei létre nem hozták a v a jd a sá gi tanácsot (odbort) és a 3000 fős perlaszi katonai tá b o rt a B ánátban. E pil lan attó l a forrad alo m korm ányának po litik ája sú ly p o n tv áltásra kényszerült, a k ato n ai kérdés k e rü lt előtérbe. Így h át elm ondható, hogy a 48-as fo rradalom és szabadságharc 16 hónapjából tiz en négynek fő esem énye elsősorban a h ad történelem la p ja ira írható. K övetkezés képp Bona G ábor lényegi kérdést taglal Az alakuló honvédsereg tisztikara fokozatosan és sokféle közegből állt össze. V isszaléptek fegyverforgatásra azok a közép- és kisnem esek, ak ik ko ráb b an az előléptetés k ilátástalansága
m ia tt kiléptek a seregből, állam i, k in cs tá ri közhivatalnokok lettek, vagy kónyszernyugdíjba m entek, de az a jövő sem kecsegtetett sokkal. K özéjük ta rto zott a későbbi nevesebbek közül Dessew ffy A risztid, Görgey A rtúr, K lapka György. Ök lép tek elő a megyei n em zetőr századok, zászlóaljak paran csn o kaivá, m ajd ezen alak u lato k honvéd zászlóaljakká átm inősítése, átszervezé se u tá n ott folytatták. A tisztik ar m á sik részét azok alkották, ak ik a csá szári zászűóaljak, osztályok tisztjeik én t reguláris alak u latn ál szolgáltak, innen állta k át: D am janich János, Lenkey János, Mészáros Lázár. Ök, a császári hadiiskolán nevelkedettek, h aditapasz talatok birto k áb an egyelőre egy ren d fokozatot ugrottak, m ajd előléptetésük gyorsan ism étlődött. Görgey 1848, jú nius elején százados, októberben tá b o r nok. Véosey K ároly őrnagyként lépett át, 1848. decem ber elején tábornok. A nagyhalászi kisbirtokos nem esfi Csuha A ntal katonaiskolát O lm ützben végzett. A forradalom kitörésekor a 39. császári gyalogezred őrnagya. A szabadságharc kezdeti időszakában alezredes az O r szágos N em zetőri H aditanács gyalogsá gi osztályán, 1849 első n ap jaib an tá bornok, a p éterv árad i várőrség p a rancsnoka A nem zeti törzstisztjeinek
sereg tábornokainak, túlnyom ó többsége a
135
k a r szellem étől áth a to tt polgár hazafi, aki a seregben pályaem elkedést sejt. A szabadságharc esem énysorában h á rom alkalom m al alak u lt ki különös próbahelyzet a honvédsereg szám ára. Az első 1848. szeptem ber-október, a m i kor a bécsi kabinet először te tt k ísé r letet M agyarország visszakényszerítésére a H ab sb u rg -b iro d alo m b a; a m áso dik P estn ek a császári csapatok kezére kerülésekor decem berben, a h arm a d ik a D ebrecenben kim ondott detronizáció időszakában. M indhárom esetben ta pasztalható kevesek m egingása, kilépé se a hadseregből. De ez alig csodálha tó ; szám uk és a jelenség m aga inkább a rra utal, hogy nem a m agyar fo rra d a lom és szabadságharc ügye állt erősen, hanem a H absburg-házé gyöngén. Ez Utóbbit bizonyítja, hogy az orosz cári dinasztia segítsége nélkül M agyaror szág kiszakadását nem ak adályozhatta volna meg.
Bona m űvének legizgalm asabb olvas m ánya a h atalm as m u n k át igényelt lexikon-szerű anyag, ezerötven tö rzs tiszt és táb o rn o k életrajzi adata. Az é r deklődő utókor itt lá th a tja a Szabolcs m egyéből és a P arciu m -b eli Szatm árból in d u ltak at. Szabolcsból Csuha A n tal és Répásy M ihály tábornokokat, P ata y Istv án és Rakovszky Sam u ezre deseket, E lek Ferenc, Gencsy Pál és K ato n a Miklós alezredeseket, H unyady Ferenc, Irin y i B ertalan , K állay Ödön, K ralovszky A ndrás és Mikecz Tam ás őrnagyokat. A szatm áriak rangidőse M ándy Ignác ezredes. Az ezerötven törzstiszt és tábornok közt hiába keressük Petőfi Sándor ő r nagyét! A könyv b o rító ja — két tiszti csákó — igen sikeres, külön elism erést érd e mel. (Zrínyi K atonai K iadó, Budapest, 396. oldal.) V. F.
Ilo rv á th n é N ém eth K ata lin : O lvadás
13G
