Mőhelytanulmányok Vállalatgazdaságtan Intézet 1093 Budapest, Fıvám tér 8. (+36 1) 482-5566, Fax: 482-5567 www.uni-corvinus.hu/vallgazd
A szabadidısport szerepe a Brit nemzeti sportstratégiában (Participation sport in the Brit sport strategy)
„Egy lehetséges út”
Király István Attila
146. sz. Mőhelytanulmány HU ISSN 1786-3031
2011. december
Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézet Fıvám tér 8. H-1093 Budapest Hungary
Absztrakt Hazánk legutóbb, a Pekingi olimpiai játékokon a várakozásokon alul szerepelt. A magyar sportolók 11 megszerzett éremmel az összesített éremtáblázat 21. helyén végeztek, amely hosszú évek óta a leggyengébb szereplésnek számít. Sportnagyhatalmi titulusunkon ezzel komoly csorba esett, s a magyar élsport jövıbeli kilátásaival kapcsolatosan azóta is komoly aggályok merülnek fel. A 2012-es londoni olimpia küszöbén a figyelem ismét a sportra irányul. Vajon a mostani ötkarikás versenyeken visszatér –e a magyarok korábbi, 8-10 aranyéremmel fényjelzett dicsısége, vagy ezután hozzá kell szoknunk a hasonló, szerényebb eredményekhez? Nagy Britanniában szintén bizakodnak az érmekben gazdag szereplésben, amelyet nem csak a „hazai pálya elınye”, de a 2008-ban aratott kimagasló sikereik miatt is joggal remélhetnek. A brit csapat a 2008-as Pekingi Olimpián az elıkelı negyedik helyet szerezte meg az összesített éremtáblázaton annak ellenére, hogy másfél évtizeddel korábban még csak a 36. helyen álltak. Az atlantai kudarc kellı figyelmeztetésnek bizonyult a britek számára, akik ezt követıen jelentıs változásokat hirdettek meg a sport területén. A jelen tanulmány célja, hogy bemutassa a britek sportreformjának néhány kulcselemét és az aktuális sportstratégiájuk irányadó koncepcióját. Az eredmények azt tükrözik, hogy a stratégiai tervezéstıl a megvalósítás folyamatáig a brit koncepció és a jelenlegi magyar törekvések számos pontban lényeges különbségek mutatnak. Reményeim szerint a jól mőködı nyugat-európai folyamatok bemutatása, az ezekbıl levonható konklúzió segíthetnek a jövıben a magyarországi lakossági sport és a versenysport fellendítésén dolgozó szakpolitikusoknak. Kulcsszavak: elitsport, szabadidısport, sportstratégia, versenyképesség
Abstract Back in the 2008 Beijing Olympic Games, the Hungarian sports team’s performance was much worse than expected by most people. The Hungarian team finished twenty-first in the final medal table by winning the total of 11 medals which was the worst result since decades. The Hungarian title of ‘sport power’ had been lost and the humiliating outcome of the Olympics raised a great deal of concern about the prospects for elite sport in Hungary. In the face of the 2012 London Olympic games a great attention again focus on sport. The question is that whether we will restore our previous reputation for 8-10 medals in the next Olympics or we have to become accustomed to of similar small-scale results in the future. People in the United Kingdom are also full of hope for a great medal tally in London not just because of the ‘home team advantage’ but also by the reason of their great performance in 2008. The British team finished fourth in the final medal table at the Beijing Olympic Games despite their weak performance one and half decades ago in 1996. The fiasco of the British team in Atlanta Olympic Games proved an important warning to the British sports establishment and triggered the introduction of fundamental changes in the sports agenda. This article aims to discuss the current state of British sports, the recent reforms in English participation sports, the latest sport strategies and their objectives. The upshot is that the British strategies and the recent Hungarian process differ at many points throughout the whole development from strategy planning to implementation. I hope that the outcome of this examination of the West European process will assist those responsible for the development of participation and elite sports in Hungary. Keywords: elite sports, participation sports, sports strategy, competitiveness
-2-
Tartalomjegyzék
Összefoglalás………………………………………………………………………………………………………………………………….2 Absztrakt……………………………………………………………………………………………………………………………………….2 Bevezetés………………………………………………………………………………………………………………………………………4 1. A szabadidősport eltérő értelmezésekben………………………………………………………………………………….6 1. 1. A szabadidősport egyéni és társadalmi aspektusai……………………………………..........................7 2. A sport gazdasági jellemzői az Egyesült Királyságban………………………………………………………………… 8 2. 1. A sport gazdasági mutatói Angliában….……..…………………………………………………………………….10 3. A brit sport intézményrendszere………………………………………………………………………………………………11 4. A sportfinanszírozás fő jellemzői………………………………………………………………………………………………13 5. Stratégia és a sport………………………………………………………………………………………………………………… 15 5. 1. A brit nemzeti sportstratégia…………………………………………………………………………………………….16 5. 2. Angol sportstratégia………………………………………………………………………………………………………….20 6. Következtetés…………………………………………………………………………………………………………………………..25 Irodalomjegyzék…………………………………………………………………………………………………………………………..26
-3-
Bevezetés Hazánk a 2008-as Pekingi olimpiai játékokon a várakozásokon alul szerepelt. A magyar sportolók 3 arany, 6 ezüst és 2 bronzérmével az összesített éremtáblázat 21. helyén végeztek, amely az 1924-es párizsi olimpia óta a leggyengébb szereplésnek számít (1. ábra). Az eseményt követıen a hazai sajtó és média sokat foglalkozott az egyes vélemények által kudarcként, mások szerint viszont a magyar sport gazdasági helyzetéhez mérten reálisként értékelt szereplés háttértényezıivel. A legtöbb írás és vélemény sportszféránk finanszírozási nehézségei mellett a korszerő létesítmények hiányát, az utánpótlás-nevelés problémáit, illetve a sportegészségügy méltatlan színvonalát említi a sikertelenség lehetséges háttértényezıjeként. Sportnagyhatalmi státuszunkon ezzel komoly csorba esett, s a magyar élsport jövıbeli kilátásaival kapcsolatosan azóta is komoly aggályok merülnek fel. A londoni olimpiára készülı britek bizakodnak a kitőnı szereplésben, melyet nem csak a hazai környezet miatt, de a Pekingben aratott kimagasló sikereik révén is joggal remélhetnek1. Ahhoz, hogy ezt a szereplést kellıen értékelni lehessen fontos visszaidézni az 1996-os atlantai olimpiát, ahol a brit csapat mindössze egy aranyérmet – összesen 15 érmet – győjtöttek be, amivel az összesített éremtáblázaton csupán a 36. helyre szorultak. Az atlantai szereplés kellı figyelmeztetésnek bizonyult a britek számára. Az elmúlt több mint egy évtizedben minden addiginál nagyobb összegeket fordítottak a sportra és azért, hogy a befektetésük megtérülését biztosra vegyék, megszerezték több nemzetközi „megasportesemény” rendezési jogát is2. Való igaz, hogy abban az idıben a brit gazdaság remek teljesítménye eredményeképp volt mibıl finanszírozni a sportot. Ez mindjárt fel is veti a kérdést: valóban kizárólag az egyre nagyobb pénzösszegek a sportba való juttatása jelentette a megoldást a probléma megoldására? Az atlantai olimpiát követı brit sporthelyzetet, valamint a jelenlegi magyar körülményt vizsgálva néhány hasonlóság fedezhetı fel a két ország akkori és mostani helyzetében. Az elmúlt évtizedek alatt az üzlet térnyerésének hatására néhány sportokban – fıként a látványsportokban – az egyes kínálati szereplık között egyre kiélezettebbé vált a verseny, ugyanakkor az üzlet számára kevésbé vonzó sportágak iránti fizetıképes kereslet csökkent, piacai beszőkültek. A modern technikai és a technológiai vívmányok alkalmazásával a élsport finanszírozása drágább lett, ami egyre nagyobb kihívást jelent az egyes szereplık számára. A britek – a sportszféra növekvı gazdasági erejét felismerve a problémához elsısorban ebbıl az irányból közelítettek. A sport intézményi kereteinek, valamint a finanszírozás rendszerének átalakítását követıen, a sport minden szegmensére kiterjedı több, átfogó, és egymást támogató stratégiát dolgoztak ki, amelyek alapgondolata és fı célkitőzése a sport iránti kereslet bıvítése volt. Hazánkban – fıként az elızıekben említett változások miatt – szintén egyre nehezebbé vált a sportszféra finanszírozása, amelyet a sportszakma jelenleg is különbözı módszerekkel igyekszik orvosolni3. De vajon hosszú távon célra vezetıek ezek a módszerek?
1
A Brit csapat a pekingi versenyeken összesen 47 érmet szerzett, amivel az összesített éremtáblázat 4. helyén végeztek. 2 Nemzetközösségi Játékok: Manchester (2002), Glasgow (2014); BL döntő: Manchester (2002/3), London (2010/11); Olimpiai Játékok: London (2012); Rögbi VB: (2013, 2015); évente: Wimbledon; London Maraton; Ezen felül minden évben mintegy 30-40 nagyszabású sportesemény megrendezése különböző sportágakban. Forrás: UK Sport (2010) 3 A nemrégiben megjelent Társasági Adóról és az Osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. tv. módosítása (TAO), amely a magántőke sportéletbe történő bevonását célozza meg, a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása, az új nemzeti sportstratégia megalkotása
-4-
1. ábra: Az olimpiákon szerzett Magyar és Brit érmek száma 1924 és 2008 között
Forrás: http://hu.wikipedia.org
Az eddigieket összegezve, joggal merülhetnek fel a kérdések: gazdasági, társadalmi lehetıségeinket és helyzetünket figyelembe véve, lehet-e ma országunk sportja versenyképes a nemzetközi színtéren? Vajon a népesség egészségi állapotát – ezzel produktivitását – is közvetlenül érintı szabadidısport hogyan befolyásolhatja egy ország sportkultúráját? Lehetünk-e a sokat hangoztatott „sport és sportoló” nemzet is egyben? Milyen eszközök és módszerek segítségével érhetjük el kitőzött céljainkat? Az írás célja, hogy dokumentumelemzés módszerével az angol sport elmúlt két évtized alatt bekövetkezett változásait megvizsgálva olyan, országunk számára is járható stratégiát mutasson be, amelynek ha a szemléletét, vagy legalább néhány elemét sikerülne átvennünk, akkor segíthetne bennünket a fenti kérdések reális átértékelésére. Bár sporttörténetét tekintve mindkét országról elmondható, hogy korán, szinte a kezdetektıl involválódott a modern sportba, mégis a méretükben, kultúrájukban, gazdasági helyzetükben, demokratikus hagyományaikban, valamint sporttradíciójukban fellelhetı eltérések miatt az összehasonlítást természetesen kellı távolságtartással kell kezelni, de annak konklúziói minden valószínőséggel segítséget nyújthatnak a sport fejlesztésével kapcsolatos elképzelések gazdagításához. A tanulmány a stratégiák közül a szabadidısportot érintı pontokra fókuszál leginkább. E munka felvetése ugyanis az, hogy egy nemzet sportjának javítása a sportolás bázisának – azaz a kereslet – szélesítése nélkül hosszú távon nem megvalósítható. A dolgozat egyik fı törekvése, hogy a szabadidısportot a legújabb brit elméletekre és tapasztalatokra építve, elsısorban gazdasági szempontok alapján elemezze. Ezt követıen a brit sportstratégiák kapcsán bemutatott irányelvek és gyakorlati lépések, stratégiai szemléletben kerülnek ismertetésre. A tanulmány elsıként meghatározza a szabadidısporttal kapcsolatos – fıként Nagy-Britanniában használatos – fogalmakat, amelyek jelentései, tulajdonságai némiképpen eltérnek egymástól. Ezután a tanulmányban érintılegesen szó lesz a szabadidısportnak a gazdaságban betöltött szerepérıl, majd a brit sport intézményrendszerének, valamint a finanszírozás reformjának fıbb irányvonala kerül ismertetésre. Az írást a brit nemzeti sportstratégia, valamint a Sport England közösségi sportstratégiájának irányadó koncepciójának bemutatása, majd a következtetések zárják.
-5-
1. A szabadidısport eltérı értelmezésekben A szabadidısport fogalmának definiálása nem egyszerő feladat, egyrészt a meghatározáskor használt célok és módszerek eltérı megközelítése miatt, másrészt azért, mert annak tartalmát a mai napig számos tényezı bıvíti (Sárközy, 2010). Az elmúlt évtizedek alatt bekövetkezett életmódbeli változások következményeként egyes sportolási formákból eltőnt a sportban eddig nélkülözhetetlen versengés (pl. fitness, kocogás), ugyanakkor a versengés képes sportággá alakítani olyan tevékenységeket, amelyek nem járnak fizikai erıkifejtéssel (pl. sakk, bridzs). A sportnak az egészségre gyakorolt kedvezı hatásainak elıtérbe kerülése miatt számos új sportág jelent meg (pl. spinning, aerobic), amelyek céljaiban nem a teljesítményelvő követelmény, hanem fıként a fittség, az egészség, valamint az általános teljesítıképesség megszerzésének és megırzésének lehetısége húzódik meg. Egyes szabadidıs sportformáknál azonban (pl. tollaslabdázás a parkban, strandfoci, strandröplabda) a részvételben nem elsısorban az egészség, vagy a munkavégzı képesség helyreállítása a fı motiváló tényezı, hanem inkább a sport pillanatnyi élvezeti értéke dominál. A szabadidısport fogalmát bıvítik továbbá a különbözı rétegsportok (pl. gyerekek, diákok, vagy nyugdíjasok számára sajátosan kialakított sportformák), de mára ide soroljuk a legkülönbözıbb technikai eszközöket igénylı szabadidıs sporttevékenységeket (pl. ejtıernyızés, motorcsónaksport) is. Mindezek ellenére a terület megnevezésére egységesen a szabadidısport, vagy rekreációs sport, illetve hazánkban is egyre gyakrabban „Sport for All”, azaz a „Mindenki sportja” kifejezést használják. Utóbbiról azonban kevésbé ismert, hogy „ernyıfogalom”-ként a rekreációt, a tömeges részvétellel zajló sportprogramokat és azokat a kulturális, rekreatív tevékenységeket fedi le, amelyek célja a benne részt vevık szabadidıs tevékenységének fejlesztése és egészségük támogatása (Da Costa – Miragaya, 2002). Ugyanakkor, míg korábban a lakosság sportolási szokásainak vizsgálatakor elsısorban a hagyományos sportmozgások elıfordulását mérték, ma már a fizikai aktivitást szélesebb spektrumban elemzik. Így a kutatók a séta, a kirándulás, a kerékpárral vagy gyalogosan történı közlekedés, illetve a kertészkedés, a táncolás stb. mindennapi tevékenységrendszerben való megjelenését is rögzítik. Az angol nyelv a szabadidısport megfogalmazására különbözı terminológiákat használ, amelyek jelentései némiképp eltérnek egymástól. A „public sports” – ritkábban „mass sports” – amelynek a legközelebbi magyar megfelelıje a tömegsport – többnyire a helyi önkormányzat által biztosított sportlehetıségeket jelent, amely a teljes lakosság számára elérhetı. Ide értjük a közparkokban és tereken, az önkormányzati szabadidıs központokban őzhetı sporttevékenységeket – pl. kocogás, kerékpározás, úszás, labdajátékok, de a legkülönbözıbb „leisure” (hasznos, tevékeny szabadidıs) sporttevékenységeket is (pl. alkalmanként végzett labdajátékok a parkban, tollaslabdázás, társas sportvetélkedık). A „community sports” – magyarul közösségi sport – alatt az angol olyan típusú sporttevékenységekre gondol, amelyek legfıbb jellemzıje, hogy a helyi közösség – legtöbbször önkéntes alapon mőködı egyesületek – keretei között szervezıdnek. Ebben az esetben tehát a társadalom egy szőkebb rétege szervezi a sportot „saját maga számára”. Közösségi sportnak nevez az angol minden olyan, a versenysporthoz, a rekreációhoz, vagy „leisure”-höz kapcsolódó sporttevékenységet, amelyek fıképpen az önkéntes szektorhoz köthetıen, egy amatır versenyrendszer kereteiben valósulnak meg (pl. amatır rugby, futball, cricket). A „participation sports” magyarul részvételi sport jelentésének lényege – hasonlóan a magyar értelmezéshez – a fogyasztónak a sportban való aktív részvételére irányul. A „recreation sports” – rekreációs sport – ugyanakkor olyan rendszeresen folytatott szabadidıs sporttevékenységként értelmezhetı, ahol az örömszerzés és szórakozáson felül a sportoló célja fizikai állóképességének optimális szinten tartása, egészségének és munkavégzı képességének javítása (pl. fitness, aerobic, spinning). A szabadidısport e formájának nem feltétlen jellemzıje a versengés, viszont mindenképpen egyfajta rendszerességet feltételez. A „leisure sports” olyan alkalmanként végzett, jellemzıen kompetitív jellegő fizikai aktivitást jelent, -6-
amelynek elsıdleges célja a fogyasztó számára a szórakozás és kikapcsolódás (pl. beach ball, tollaslabda). A „social sports” – társasági sport – elnevezés pedig olyan sportaktivitásokat takar, amelyet egy kis csoport szervez saját maga szórakoztatására, mint például egy munkahelyi közösség által szervezett darts bajnokság (rowing competition). Ennek van egy erıs közösségformáló – mai divatos kifejezéssel élve csapatépítı – funkciója is. Angliában is használják a nemzetközi terminológiában népszerő „Sport for All” fogalmát, bár inkább a "hétköznapibb", mint a tudományos diskurzusokban. Leginkább akkor tőnik fel a "Sport mindenki számára" kifejezés, amikor valóban arról van szó, hogy a szabadidısport népszerősítése érdekében egyes sportokat a lehetı legszélesebb tömegek számára elérhetıvé kell tenni (pl. ingyenes úszásprogram). Leginkább a "community sports"hoz áll közel, azzal a különbséggel, hogy nem csupán egy lokális közösség sportjára, hanem szinte a társadalom egészére vonatkozik. Az eltérıségek ellenére a fogalmak azonosságokat is mutatnak, hiszen egy részük hangsúlyozza a tevékenység végzésének szervezett formáját, annak a szabadidıben végzett önkéntes voltát és hangsúlyozza az aktív részvételt. Más elemek a hivatásos sport tulajdonságainak (pl. jövedelemszerzés, munkavégzés, versengés) tagadása által definiál. Harmadik részük a definiálást különbözı sporttevékenységek hatásainak és eredményeinek felıl végzi (András, 2006). A jelen tanulmány konzekvens módon a szabadidısport4, a hivatásos sport és az elit sport5 definícióit használja. 1. 1. A szabadidısport egyéni és társadalmi aspektusai Bár a dolgozat a szabadidısport szerepét a brit sportstratégiában elsısorban gazdasági és stratégiai megközelítésben vizsgálja, néhány szóban mégis említést kell tenni a lakossági sport azon markáns egyéni és társadalmi jellemzıirıl, amelyek „korunk mozgásszegény, ülve rohanó világában a társadalmi jólét meghatározó alkotója lehet” (Takács, 1999). A sport ideális esetben kiemelt szerepet játszik a fizikai és mentális egészség megırzésében, az egészségtudatos magatartás kialakításában. Életvezetési technikák és módszerek közvetítıje, a nevelésnek olyan eszköze, amely a felmerülı problémákra sokszor játékos formában nyújt megoldásokat a gyermekek számára, lehetıséget kínál az egyén önmegvalósítására. Lényeges szerepet tölthet be a családi és társadalmi kötelékek erısítésében, miközben kulturált szabadidı-eltöltési, szórakozási, kikapcsolódási lehetıséget biztosít az egyének számára. Optimális állapotában a sport kiemelkedı szerepet játszik a hátrányos helyzető csoportok felzárkóztatásában, valamint integrálásában a társadalom egészéhez. Elismert kutatások foglalják össze azokat az eredményeket, amelyek hitelesen bizonyítják a rendszeres testmozgás halálozási kockázatcsökkentı, a populációs élettartamot növelı, illetve számos betegséget megelızni képes, tehát preventív hatását. A rendszeres testedzés megakadályozza az elhízást, javítja az általános közérzetet, serkenti az egyéni kreativitást, növeli a munkateljesítményt és csökkenti a betegségben töltött napok számát (Kiss, 2003). A sport a fizikai egészség mellett, a mentális egészség szempontjából is nagy fontosságú, ugyanis a rendszeres testmozgás hatására a fizikailag egészséges emberek pszichikai állapota is pozitívan változik. Az egészség és a sport szinergiájának korunk mozgásszegény világában egyre nagyobb a jelentısége, amely a társadalom egyre több szintjén érezteti hatását.
4
Az írásban a lakossági sport és a szabadidősport szinonim fogalomként értelmezendő Elit sport: A teljes sportpiac viszonylag kis szegmense. Jellemzően a legnépszerűbb – főként olimpiai – sportágak tartoznak a csoportjába. Legfőbb jellemzője a kimagasló teljesítményre és az eredményességre való törekvés. 5
-7-
A sport megfelelı és tudatos célkitőzések megvalósításával sikerélményt ad, szórakoztat, lehetıséget biztosít társadalmi kapcsolatok létrehozására és ápolására, olyan készségeket és képességeket fejleszt, amelyek mind a munka, mind az élet egyéb területein egyaránt felhasználhatók. Ezen felül segíthet új barátok szerzésében, a versenyhelyzetekben való helytállásban, levezeti a fölös energiákat – amely segíthet a deviáns viselkedési formák visszaszorításában. Az új növekedés-gazdaságtani megközelítés azt mutatja, hogy a fejlett és a kevésbé fejlett országok közötti nemzetgazdasági versenyképességbeli különbségek magyarázatában meghatározó a humán tıke szerepe (Palócz, 2006). Többen bizonyították, hogy a humán tıke képzésbe való beruházás fontossága mellett az egészségi állapot javításával növelhetı. Palócz szerint a magasabb színvonalú egészség nem csak következménye a versenyképesebb gazdaságnak, hanem kiváltója is. A szabadidısport – mint az egészséges életmód egyik lehetséges kiváltója – szoros kölcsönhatásban áll tehát a nemzetgazdasági versenyképességgel. 1. A sport gazdasági jellemzıi az Egyesült Királyságban Az Egyesült Királyságban a sport a 21. század fordulójára a szabadidıs piac6 részeként a gazdaság meghatározó tényezıjévé vált, s bár a „szabadidıs ágazat” nem a legnagyobb, azonban a legdinamikusabban fejlıdı része. Amennyiben a sport gazdasági aspektusait vizsgáljuk azt tapasztaljuk, hogy az ehhez főzıdı kutatások legtöbbje a látványsporthoz kapcsolódó televíziós jogdíjak, szponzori szerzıdések, és a sporteseményeket a helyszínen megtekintı nézık általi jegybevételeket vizsgálja. Annak ellenére, hogy a hivatásos sporthoz kapcsolódó gazdasági transzferek valóban jelentısek, valójában nem a legnagyobb részét képezik a teljes sportpiacnak (2. ábra). A 2. számú ábra a sportpiac egyes szereplıit és a piacon végbemenı pénzáramlásokat mutatja. A piramis tetején látható a hivatásos sport, ahol a sport bevételei a médiajogokból, a szponzoráló vállalatoktól, a jegybevételekbıl, valamint állami forrásokból származnak. Annak ellenére, hogy a sportnak ez a szintje tisztán üzleti alapokon mőködik, az állam – fıként a szerencsejátékok bevételeibıl – mégis támogatja, amelynek oka a sport pozitív társadalmi hatásainak kihasználásában rejlik. A piramis alján található a szabadidısport. Az emberek részt vesznek sporttevékenységek végzésében, amelynek oka lehet csupán pillanatnyi örömszerzés, szórakozás, vagy akár egészségesebb életforma kialakítására való törekvés is. A sport e szintjét az állam ugyancsak támogatja, egyrészt közvetlen támogatások által, a szerencsejátékokból származó bevételekbıl, valamint a helyi közigazgatás szervein keresztül. A központi támogatás mértéke azonban itt lényegesen nagyobb, mint az hivatásos sport esetében. Az ábrán látható a sportpiac egy másik jelentıs szereplıje az önkéntes szektor. Felmérések igazolják, hogy az önkéntes szektor hozzájárulása a sportpiac mőködéséhez igen jelentıs, ám ennek konkrét gazdasági értékének meghatározása nem könnyő feladat. A nehézséget az jelenti, hogy az önkéntesek által elvégzett munkából – a munka önkéntes jellegét tekintve – a munkavállalóknak nem keletkezik bevétele, amely megnehezíti a munkavégzésbıl származó hasznok közvetlen mérését. Habár a kormányzat és az önkéntes szektor is erısen támogatja a sport szabadidıs szegmensét, az ábrán látható több, kifelé történı pénzáramlás a fogyasztók felıl az állam, valamint kereskedelmi szektor irányába, amelyek a sporttermékek fogyasztása, valamint ehhez kapcsolódó adók formájában jelentkeznek.
6
A brit szakirodalmak a szabadidős (leisure) piacon a szabadidőben végzett tevékenységekhez köthető, szórakoztató, turisztikai, vendéglátó, sport és egyéb piacokat értelmezik
-8-
2. ábra: A sport piacai
Nézők/közönség
TV Jogok Vállalatok (szponzoráció)
Állam Hivatásos sport
Önkéntes szektor (Idő/szervezet)
Állam (létesítmények)
Szabadidősport
Sportcipők Sport felszerelések
Utazás Közlekedés
Sport ruházat
Állam (adók)
Forrás: Gratton, Taylor (2000) alapján
A sportpiac kínálati oldalát három különbözı szféra – az állami, az önkéntes és a vállalati – szféra szereplıi alkotják. A központi kormányzat egyaránt támogatja a szabadidı és a hivatásos sportot, ugyanakkor adók formájában jelentıs bevétele is keletkezik a sportból. A vállalatok szponzorként jelennek meg a sport mindkét színterén. Néhány vállalat (pl. Nike, Adidas, Reebok) szponzorálásuk fejében – termékük megvásárlása által – közvetlen bevételre tesznek szert, más cégeket, amelyek üzleti tevékenysége nem köthetı a sporthoz (pl. Coca-Cola, McDonalds) az elızıtıl eltérı üzleti tényezık motiválnak az együttmőködés során. A kormányzati és kereskedelmi szféra között húzódik az önkéntes szektor, amely ingyen munkaerıt bocsát a sport rendelkezésére, ennek cserében csupán a költségeinek egy részét kapja vissza. Amennyiben a sport kínálata komplex, úgy a keresleti oldal szintén összetett. A sport kereslete magába foglalja az igényt a szabadidıre, igényt a sportban való részvételre, a felszerelésekre, sportruházatra, szolgáltatásokra, valamint a sporthoz kapcsolódó utazásra. A keresletet tovább komplikálja az egymástól eltérı típusú fogyasztók jelenléte. A piramis legalján a szabadidısport fogyasztói találhatók, de ahogy haladunk az elitsport felé, a szereplık igénye egyre csökken a tényleges fizikai aktivitás, azonban nı a passzív sportfogyasztás iránt.
-9-
2. 1. A sport gazdasági mutatói Angliában7 A sport a gazdaságban betöltött szerepének vizsgálatakor három összetevıt vizsgálunk. Az elsı a fogyasztók ráfordítása a sporthoz köthetı termékekre és szolgáltatásokra (fogyasztói költések), a másik tényezı a sportnak a nemzetgazdasághoz (GDP-hez) hozzáadott értékét (GVA)8 mutatja, a harmadik pedig az ágazattal kapcsolatos foglalkoztatottsági értékeket reprezentálja (1. táblázat). A táblázat az angol háztartások sportfogyasztásának változását mutatja 1985 és 2008 között. Látható, hogy 1985-ben a lakosság 3, 536 millió fontot költött sporttermékek és szolgáltatások vásárlására és az érték folyamatosan növekedett a jelzett idıszakig. Erısebb ütemő fejlıdés figyelhetı meg 1995 és 2003 között, aminek folytán ez idıszak végére a lakosság sportra történı ráfordításai meghaladta a 15 ezermillió fontot. A 2003 és 2008 közötti idıszakban a növekedés üteme kissé csökkent (fıként a 2008-as recesszió hatásaként), azonban így is elérte a 17,384 millió fontot, amely az 1985-ös értékéhez képest mintegy 138%-os növekedést jelent. A táblázatból az egyes ágazatok, a sport által a nemzetgazdasághoz hozzáadott értéke (GVA) látható 1985 és 2008 között. A sporthoz kapcsolódó gazdasági aktivitás összességében 3,358 millió fontról 10, 373 millió fontra nıtt 1985 és 2000 között, amely 2008-re tovább emelkedett, megközelítve 17 millió fontot. A táblázatból kiderül, hogy legjelentısebb ágazatok a kereskedelmi (nem sport) szektor, amely a teljes sportgazdaság hozzáadott értékének mintegy 51%-át teszi ki, valamint a kereskedelmi sportszféra, amely 4, 327 millió fonttal járul a szektor gazdasági teljesítményhez9. Az angol sportágazat 441 ezer fıt – az összes munkavállalók mintegy 1.8%-át – foglalkoztatta 2008-ben. A sportszektor foglalkoztatottsági mutatók értékeinek folyamatos növekedése látható, amely mintegy 21%-os emelkedést ér el 2000 és 2008 között. 1. táblázat: A sport gazdasági eredményei 1985-2008 között (millió fontban, 2003-as árakhoz viszonyítva)
Fogyasztói költések Teljes költés %-a A sport hozzájárulása a GDP-hez (GVA)
%-ban Foglalkoztatottság (000’) %-ban
1985 1990 1995 1998 2000 2003 3,536 5,873 8,361 10,379 11,815 14,655 2.0 2.1 2.2 2.2 2.3 2.5 3,358 5,472 7,309 9,552 10,373 13,649
2005 16,580 2.6 15,471
1.5 346.0
1.5 365.0
1.6 401.0
1.7 433.9
2008 17,384 2.3 16,668 (4,327) (8,635) (2,110) (1,596) 1.8 441.0
1.5
1.6
1.7
1.8
1.8
kereskedelmi sport kereskedelmi nem sport önkéntes állami
1.2 1.3 1.4 304.0 321.0 326.0 1.3
1.4
1.5
Forrás: Sport England: Economic Value of Sport in England (1985-2008)
7
A sportgazdaság eredményeinek bemutatása nem az Egyesült Királyságra, hanem Angliára vonatkozik. GVA: Gross Value Added (GVA=GDP-a termékeken lévő adó+ a termékeken lévő támogatások) 9 Kereskedelmi (sport): a professzionális sportvállalatok, valamint a sporttermékeket előállító és forgalmazó gyártók, kis és nagykereskedők, valamint a média termékei (Pl. sportszolgáltatók, sportszer és ruházat gyártói, forgalmazói, TV csatornák, sportmagazinok) Kereskedelmi (nem-sport): a sporttal kapcsolatos termékek gyártói, forgalmazói (pl. energiaitalok, étel-kiegészítők). Ide soroljuk még az összes nem a sporthoz köthető tevékenységet végző vállalatokat, amelyek azonban kapcsolatban vannak a sporttal (pl. szponzorokat; McDonalds, Sörgyártók) 8
- 10 -
A 2. számú táblázat a különbözı szektorok bevételeinek és ráfordításainak eredményeit mutatja 2008ban. Látható, hogy a legfıbb bevételt a kereskedelmi (nem sport) szféra generálta, mintegy 11, 350 millió font értékben. Ezt követi a kereskedelmi (sport) szektor 9,61 millió, majd a fogyasztói szféra 7,407 millió fonttal. A kereskedelmi ágazaton belül a legjelentısebb sportból befolyó bevétel a kiskereskedelem produkálta, amely fıként a sportszerek, ruházat, sportcipık, sportmagazinok, könyvek, DVD-k értékesítésébıl származott10. A kiadási oldalon az látható, hogy 2008-ban a háztartások költötték messze a legtöbbet a sportra, értékben mintegy 17,384 millió fontot. A táblázatot összevetve a korábban bemutatott 2. számú ábrával (9. old.) látható, hogy sport bevételeinek legnagyobb része a fogyasztók ráfordításaiból, valamint a kereskedelmi sport és (nem sport) által keletkezik. Szembetőnı, hogy a kereskedelmi (hivatásos) sportvállalatoknak nagyobb a kiadásuk a bevételeiknél, amit feltehetıen az angol futballcégek magas fenntartási költségeibıl, valamint a játékosok magas bérköltségeibıl ered. A táblázat azt mutatja, hogy arányaiban az állam könyvelheti el a legnagyobb nyereséget a sportból. 2. táblázat: A bevétel és kiadás flow az egyes szektorok tekintetében (2008)
Bevétel Kiadás millió font millió font 7, 407 9, 461 Hivatásos (pl. futball vállalatok) 924 Szabadidısport 846 Kiskereskedelem 5, 448 2, 746 Önkéntes szektor 11, 350 Kereskedelmi (nem sport) 7, 195 Állam 2, 306 Helyi önkormányzatok Fogyasztó Kereskedelmi (sport)
17, 384 9, 131 1, 374 803 5, 011 2, 391 11, 090 1, 440 2, 822
Forrás: Economic Value of Sport in England (1985-2008)
Angliában a sport nagyjából a GDP 2%-át adja, a szektor évrıl évre jelentıs növekedést mutat, arányaiban meghaladva a teljes gazdasági növekedést. Az ágazat 2008-ban több mint 400 ezer ember foglalkoztatott, és az összes sportjellegő fogyasztói költés becsült éves értéke több mint 17 milliárd fontra tehetı.
3. A brit sport intézményrendszere A brit sportélet szervezeti irányítását a 20. század jelentıs részében az 1935-ben létrehozott civil szervezet, a Fizikai Rekreáció Központi Tanácsa11 látta el. A testület korábban fıként adományokból és kormányzati támogatásokból szervezte a sportéletet. Késıbb, a sport megváltozott jellege, gazdasági vonatkozásainak elıtérbe kerülése miatt szükség lett egy szélesebb intézményi keret magalkotására, amely a sport valamennyi szereplıje számára képes volt megfelelı finanszírozási és irányítási kereteket biztosítani.
10 11
Forrás: Sport England: The Economic Importance of sport in England 1985-2008 Az FRKT: Central Council Physical Recreation (CCPR)
- 11 -
Az angol sport intézményrendszerének mai formája, az 1997-es, a sporttanácsok újjászervezésérıl szóló rendelet által született meg. A törvény kimondta öt új autonóm szervezet, az Egyesült Királyság Sporttanácsa (UK Sport), az Angol Sporttanács (Sport England), valamint a skót, walesi és az észak-ír sporttanácsok felállítását. A sportszervezetek nemzeti tagozódását brit sajátosságnak is tekinthetjük, mivel egyes versenyeken (pl. olimpiák, világ és európa-bajnokságok) az ország sportolói NagyBritanniát, míg más nemzetközi sporteseményeken (pl. nemzetközösségi játékok) saját országukat képviselik. Nagy-Britanniában a sport irányítását kormányzati szinten a Kulturális, Média és Sportminisztérium (DCMS) végzi. A kormányzat, az önkormányzatok, valamint a civil sportszervezetek közötti kapcsolatokat a UK Sport, valamint a Sport England (Scotland, Wales, Northern Ireland) biztosítja. A UK Sport az elitsportot nemzeti (UK) szinten szervezı ernyıszervezet, amely közvetlenül a Brit Parlamentnek tartozik felelıséggel. A szervezet vezetését 10 tagú elnökség végzi, amely kéthavonta ülésezik. A testület koordinálja az általános sportpolitikát, támogatja és finanszírozza az elitsportot, menedzseli a nemzetközi kapcsolatokat, feladata a dopping kontroll megvalósítása, és felelıs a brit szinten megvalósuló nemzetközi versenyekért, valamint más nemzeti szintő programokért. A Sport England a közösségi sport fejlesztéséért felelıs ernyıszervezet. A Sport England feladata a központi sportcélok, direktívák elısegítése, a szabadidısportnak szánt kormányzati támogatás illetve a Nemzeti Lottó Alap forrásainak hatékony menedzselése. A szervezetet 13 tagú testület irányítja. İk döntenek a legfontosabb pénzügyi és finanszírozási kérdésekben, ellenırzik a nemzeti szinten történı projektek megvalósulását. A Sport England a sport lokális szintjéhez – a sportegyesületekhez és a helyi önkormányzatokhoz – 9 regionális irodán keresztül kapcsolódik, amelyek az ország teljes területét lefedik. A szervezet felelıs a nemzeti, valamint a lokális szinten megalkotott programok és stratégiák összehangolásáért, és azok megvalósításáért. A sport közösségi szinten történı szervezését a helyi önkormányzatok (local authorities) valamint a sportklubok (local sport clubs) végzik. Az Egyesült Királyságban a sport szervezése nem kötelezı feladat az önkormányzatok részére, ennek ellenére valamennyi helyi szervezet jelentıs módon támogatja sporttevékenységeket. A támogatás mértéke és módszere azonban régiónként, sıt egyes esetekben önkormányzatonként is jelentıs eltéréseket mutat. Közösségi szinten szervezıdnek továbbá a helyi önkéntes és privát klubok, a különbözı oktatási intézmények által irányított sportkörök és alapítványok. Ezek közül érdemes kiemelni az 1994-ben létrehozott „Fiatal Sport Alapítványt” (Youth Sport Trust), amely a fiatalok és diákok elérését és a sportba való bevonását tőzte ki céljául. Angliában a sportklubok többnyire csak egy, vagy csupán néhány sportágra szakosodnak, amelyeket az egyes sportágak szövetségei (NGB) fogják össze. Ezek teljesen független civilszervezetek, sem az önkormányzatoknak, sem pedig a központi kormányzatnak nem tartoznak beszámolási és elszámolási kötelezettséggel. A sportklubok és szövetségek, azonban ha központi támogatásban kívánnak részesülni, akkor évente szigorú elıírásoknak megfelelı üzleti tervet kell készíteniük, amelyben részletesen beszámolnak az elkövetkezı idıszakra vállalt célkitőzéseikrıl, azokhoz szükséges erıforrásokról, valamint ezek megvalósítási módjairól. A Brit Olimpiai Bizottság (BOA) önálló civil szervezetként mőködik, ezért jelentıs döntési hatásköre és meghatározó befolyása az állami és a szerencsejátékból származó források elosztásában nincs.
- 12 -
4.
A sportfinanszírozás fı jellemzıi
Az Egyesült Királyság (ezen belül Anglia) sportrendszerét alapvetıen olyan vállalkozói sportirányítási rendszerként jellemezhetjük, ahol a közintézményi rendszer kisebb mértékben van jelen, mert a sport mőködését jellemzıen a közgazdasági értelemben vett kereslet határozza meg. A sport központi finanszírozása kisebb mértékben közvetlen állami támogatásokon keresztül, nagyobb mértékben a helyi közigazgatás, valamint a szerencsejátékokból származó források révén valósul meg. A sport finanszírozásához jelentıs mértékben járulnak hozzá a vállalati szféra, valamint a lakosság fogyasztása (lásd: 2. táblázat). Angliában az állami (a lottóalapokkal együtt), az önkormányzati és vállalati szinten a sportra fordított pénzösszegek együttes értéke évi 3,2-3,7 Mrd Font (1225 Mrd Forint) körülire összegre becsülhetı12. Ebben azonban a lakossági, valamint az önkéntes szektor általi ráfordítások nem szerepelnek. Az alábbi ábra a sport – a fogyasztói és az önkéntes szféra hozzájárulása nélküli – finanszírozásának hozzávetıleges arányait mutatja.
3. ábra: A finanszírozás arányai (a fogyasztói és az önkéntes szféra hozzájárulása nélkül)
Forrás: Sport England (2005)
A sport finanszírozási rendszere az ábrához képest annyiban változott az elmúlt néhány évben, hogy a 2012-es londoni olimpia beruházásai miatt az állami ráfordítások mértékét és arányai tekintve is jelentıs mértékben nıtt. Angliában a sportfinanszírozás mértéke a közvetlen állami költségvetés 0,05%-át teszi ki, amely az európai országokhoz képest arányaiban alacsonynak számít, azonban ha ebbe beleszámítjuk az önkormányzati, valamint a szerencsejátékokból származó forrásokat, ez lényegesebben magasabb értéket mutat. Az állami pénzek (beleértve a lottóalapot is) elosztását döntıen a Sport England és a UK Sport végzi. A 3. számú ábrán látható, hogy a teljes sportfinanszírozásból a legnagyobb részben a vállalati szféra részesedik. Hozzá kell azonban tenni, hogy ennek legnagyobb része a professzionális sportklubok – 12
Forrás: Game Plan: a strategy for delivering Government’s sport and physical activity objectives
- 13 -
fıként a nagy hagyományokkal rendelkezı futball vállalatok – finanszírozásából adódik, és ezeknek a pénzeknek csak kisebb része kerül hagyományos sportklubokhoz, illetve a sportági szövetségekhez. A helyi közigazgatási finanszírozás szinte teljes mértékben az önkormányzatok tulajdonában és üzemeltetésében lévı sportinfrastruktúra fenntartására koncentrálódik. Angliában sajátos finanszírozási módszert jelent még különbözı adókedvezmények igénybevételének lehetısége (pl. 80%-os, egyes esetekben teljes adómentesség, ingatlanadó mentesség), amelyek fıként az amatır státuszban mőködı klubok mőködését segítik. A sport finanszírozását kiegészítik még a különféle alapítványok (pl. Futball Alapítvány, Fitnesz Alapítvány, Közösségi Sport Alapítvány) forrásai is. Az angol sportfinanszírozás szerkezetét a 4. számú ábra mutatja13. 4. ábra: An angol sportfinanszírozás rendszere Miniszterelnöki Hivatal
Gyermek és Család Min.
Kulturális és Sport Miniszt.
Lottó Vállalatok
Nagy Lottó Alap
PESSCL
Sport England
UK sport
Helyi Adók
SzabadidősRekreációs Tevékenységek
Helyi Önkormányzatok
Létesítmények
Sportszövetségek Professzionális sportolók
Sportklubok
Iskolák
Felsőszintű Oktatás
Forrás: Sport England (2005)
Az eddigiekbıl látható, hogy az elmúlt évtizedekben a britek nagy hangsúlyt helyeztek a sport szervezeti kereteinek megújítására, ezt követıen pedig a korábban tagolt és szétaprózódott finanszírozási rendszerüket egységesítették, megteremtve ezzel a sportrendszer hatékony mőködésének lehetıségét. A legjelentısebb elırelépést azonban minden bizonnyal a sport és a sporthoz szorosan kapcsolódó területek (pl. egészségügy, oktatás, turisztika) közös együttmőködése során létrejött több egymásra épülı stratégia jelentette, ami alapjaiban változtatta meg a brit és ezen belül az egyes nemzetek sportjának pozícióját nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt.
13
PESSCL: Physical Education School Sport Club Links strategy (az iskolai és a klubkeretek közötti sportolás kapcsolatának megteremtését célzó, átfogó kormányzati stratégia).
- 14 -
5. Stratégia és a sport A brit példa alapján, a sport egyéni, társadalmi és gazdasági aspektusainak vizsgálata során választ kaptunk arra a kérdésre, miszerint: milyen társadalmi és gazdasági szerepet játszik a szabadidısport egy nemzet sportjának fejlesztésében. A következıkben azt szükséges elemezni, hogy brit példa milyen konkrét célkitőzéseket követve, milyen koncepció mentén halad végsı céljához, a sport gyökeres átalakításához. A britek országuk sportkultúrájának felemelését mindennek elıtt a lakosság sportjának fejlesztésében látták, ezért a stratégiai program fı irányvonalát a szabadidısport népszerősítése jelentette. A britek egyrészt azt az összefüggést tartották szem elıtt, hogy a szabadidısport célja elsısorban a sport társadalmi értékének növelése, mely hatékonyan járulhat hozzá a sport pozitív – egészségvédı, szórakoztató, szociális kapcsolatokat erısítı – funkcióinak erısödéséhez, másrészt azt, hogy a sportban aktívan és a passzívan részt vevık megnövekedett fogyasztása által olyan plusz forrásokhoz jut a sport, amely lényegesen megkönnyíti a szféra finanszírozás. A britek sportprogramjuk megvalósításával egyidıben, egy egységes nyilvántartási rendszert vezettek be, amely évrıl évre pontosan nyomon kíséri a sportaktivitásban résztvevık számának alakulását és a programok megvalósításának részleges eredményeit annak érdekében, hogy az érdemi információk birtokában lehetıség nyíljon hatékonyság ellenırzésére és a célzott beavatkozásra. A vállalati stratégiaalkotásban jól ismert az a hierarchikus célrendszer, miszerint a szervezet mőködése során tevékenységeit különbözı célokhoz igazítja. A célok hierarchiája azonban nem csak a vállalatok mőködésére jellemzı, szintén alkalmazható a sport területén is (5. számú ábra). 5. ábra: A stratégia szintjei
Vállalat
Fogyasztói igény kielégítés Nők jólétének megteremtése 500 fogyasztó megnyerése marketingterv megvalósítása Napi árubeszerzés
Sport
alapvető cél
Szórakoztatás, erőlét, verseny
küldetés
A lakosság egészségi áll. javítása
stratégiai cél
1 millió fő bevonása a sportba
irányítási cél
Futóverseny szervezése
operatív cél
Eszközbeszerzés a versenyhez
Forrás: Bartek (2007) alapján
Amennyiben a sportot mint tevékenységet vizsgáljuk, a célok hierarchiájának egyes szintjei itt is jól azonosíthatóak. A sport alapvetı céljait és küldetését a sport egyéni, társadalmi és gazdasági céljaiban, funkcióiban vélhetjük felfedezni. Amennyiben a sportra vonatkozó stratégiai célokat kívánjuk megfogalmazni, ennél szőkebb határok közé kell vonni a kitőzött, és megvalósítandó céljainkat. Stratégiai célként értelmezhetjük például a sportban részvevık számának 1millió fıvel való növelését az elkövetkezendı húsz évben, vagy 20 olimpiai aranyérem megszerzését az elkövetkezendı két olimpián. Az irányítási célok olyan rövid távú tevékenységek összességét jelenti, amelyek konkrétan - 15 -
hozzásegítenek a stratégiai célok elérésében. A sport esetében ilyen lehet egy sikeres futóverseny megrendezése annak érdekében, hogy több fogyasztót nyerjünk a sport számára. Végül az operációs célok olyan „mindennapi” célok megvalósítását is jelentik, amelyek egy-egy tevékenység eredményére vonatkoznak. Ilyen lehet esetünkben a futóverseny lebonyolításához szükséges eszközök beszerzése. A britek a sport intézmény és a finanszírozási rendszerük megreformálását követıen a sport egyes területeinek és a sporthoz szorosan kapcsolódó ágazatok érintettjeinek együttes bevonásával elızetes kutatásokon és hatástanulmányokon nyugvó, olyan egymásra épülı többszintő stratégiákat dolgoztak ki, amelyek konkrét ütemtervekkel, határidıkkel, és döntési kompetenciákkal alátámasztva nemzeti, regionális és lokális szinten határozta meg a célkitőzéseket. A 3. táblázat azt mutatja, hogy egyes helyi szintő programok mely regionális és nemzeti szintő stratégiák programjába illeszkedik. 3. táblázat: Különböző szinteken egymásra épülő stratégiák
Nemzeti szint
Regionális szint
Sport England (Change 4 Sport 2004-2008) East Midland Strategy for the 2012 Olympic Games -2007 Sport Nottinghamshire „A Vision of Nottinghamshire the Sporting County 2006) Active People Survey (Sport England (2005/10)
Lokális szint
Nottingham City Council Plan Nottingham Transforming Neighbourhoods Nottingham City Council – Working Towards an Excellent Service Strategic Partnership for Children Nottingham Community Partnership Plan Nottingham Council ’Breathing Space’ 2007/17 Forrás: A Physical Activity and Sport Strategy Fort the People of Nottingham City (2008-2012) Game Plan (2002) National Strategy Choosing Health (2006) Every Child Matter (2003/04) Youth Matters (2005) Physical Education, Schools and Club link Strategy (2002) Sport England (Becoming World Class (2007)
5. 1. A Brit Nemzeti Sportstratégia A brit nemzeti sportstratégia (Game Plan: a strategy for delivering Government’s sport and physical activity objectives) megalkotása során a különbözı területek állapotfelmérése, valamint a múltbeli tapasztalatok értékelését követıen került sor azon hosszú távú célok kitőzésére, melyek a sportkultúra sokoldalú fejlesztésére irányultak. A britek a sportba fektetett pénzösszegek megtérülését elsısorban nagyszámú nemzetközi sportesemény megrendezésével kívánták biztosítani, amelyek nemcsak a sportnak, de az egész brit gazdaságnak jelentıs ösztönzést jelentenek. A program kitér egy átfogó intézményi reform megvalósítására, amelynek célja a hatékony és gazdaságos szervezeti keret mőködésének megteremtése, amely által a sportfogyasztók számára egy lényegesen magasabb szintő szolgáltatás válhat elérhetıvé. A brit nemzeti stratégiát késıbb több rövidebb távú sporttervezet követte, melyek céljaikat és magvalósításukat tekintve illeszkednek az átfogó programba. A stratégia a következı fı részeket tartalmazza:
A sport helyzetének értékelése A kormány szerepe a megvalósításban/várható elınyök
Hosszú távú célok kitőzése (2020-ig) Az ország sportkultúrájának fejlesztése - 16 -
A nemzetközi sportsikerek növelése Nemzetközi sportesemények szervezése, létesítmény beruházás
Az intézményrendszer fejlesztése Megvalósítási/Idı terv
A sport helyzetének értékelése (2002)
A brit felnıtt lakosság csupán 46%-a sportol 12-nél többször egy évben, szemben a svédek 70 % és a finnek közel 80 %- hoz képest. A brit népesség 32 %- a végez rendszeresen valamilyen fizikai tevékenységet14, szemben az ausztrálok 57%, és a finnek 70%-ával. A sportból való kiesettek száma a kötelezı iskolai tanulmányok elvégzését követıen (16 év) nagymértékben nı. A brit nık átlagosan 19%-kal kevesebbet sportolnak férfi társaiknál, a hátrányos és kisebbségben lévı csoportok részvételi aránya pedig átlagosan 6%-kal kevesebb az országos átlaghoz képest. A brit elitsportolók szereplése egyes nemzetközi versenyeken eredményesnek mondható15, azonban a nemzet sporteredményei összességében elmaradnak a várakozásoktól16. A közvetlen állami és a lottóbevételekbıl származó támogatás összege megközelítıleg évi 2. 2 milliárd font, amelynek jelentıs része az önkormányzati csatornákon jut el a sport szereplıihez. A lottóbevételekbıl, valamint a TV jogok értékesítésébıl származó bevételek csökkenı tendenciát mutatnak, azonban a közelmúltban jelentıs központi beruházások történtek az iskolai sportlétesítmények létrehozása és fejlesztése területén. A szabadidısport kínálatát a kormányzati, az önkormányzati, az önkéntes, valamint a privát szektor szereplıi alkotják, amelyek különbözı fogyasztói csoportok igényeire specializálva együttesen képesek a keresletet megfelelıen kielégíteni.
A kormány szerepe a megvalósításban és az ebbıl várható elınyök
Brit felmérések szerint a lakosság fizikai aktivitásának 10%-os növekedése, mintegy 6000 ember életét mentené meg évente, és megközelítıleg 500 millió fonttal csökkentené az egészségügyi kiadásokat. A fizikai aktivitásban résztvevık számának emelésében a korai oktatás kulcsszerepet játszik. A sportban való részvétel, a nemzetközi sportsikerek, valamint az országban megrendezett nagyszabású sportesemények közötti korreláció nem automatikus. Egy jó olimpiai szereplés, vagy egy sikeresen megrendezett sportesemény nem jelenti automatikusan a sportolási kedv általános növekedését. Az egyes területek közötti kapcsolatok, és az egymást támogató stratégiák megteremtése nélkül önmagában egyik terület sem fejleszthetı hosszú távon.
Hosszú távú célkitőzések (2020-ig)
A lakosság sportkultúrájának fejlesztése: cél a lakosság – a jelenlegi 30% helyett, 70%-a vegyen részt valamilyen rendszeres fizikai aktivitásban.
14
Heti 5-ször, alkalmanként 30 perc mérsékelt fizikai aktivitás (pl. kertészkedés, séta) A britek hagyományosan az angolszász versenyeket (krikett, rugby, gyeplabda) előtérbe helyezik a kontinentális megmérettetésekkel szemben, így ezeket az eredményeket összesítve, 60 sportágban, 200 ország közül magukat – az USA és Ausztrália mögött – a harmadik helyre sorolják. 16 Míg az atlantai olimpián a britek csupán 15 érmet szereztek, a pekingi olimpián már 47 éremmel tértek haza. 15
- 17 -
A nemzetközi sportsikerek növelése (tartósan a helyezések szerinti elsı öt legjobb országok közé tartozni, fıként a nemzetközileg is elismert sportágak között). Minél több nagyszabású nemzetközi sportesemény megrendezési jogának elnyerése A célok megvalósítása érdekében az egyes kínálati szereplık együttmőködésének összhangjának megteremtése.
Az ország sportkultúrájának fejlesztése
Az ország sportkultúrájának fejlesztése (a lakosság sporthoz főzıdı attitődjének javítása) Különbözı fogyasztói csoportok szegmentálása (demográfiai, földrajzi, pszihografikus, magatartási ismérvek alapján) A program holisztikus megközelítése: a keresletet befolyásoló tényezıkre (idı, motiváció, vagy információ hiány) való összpontosítás és a kínálat (létesítmények, szakemberek) egyidejő fejlesztése, összhangjuk megteremtése. A különbözı típusú sporttevékenységek (pl. informális sport, leisure és rekreáció jellegő, vagy amatır versenysport) fogyasztóinak eltérı igényeit figyelembe vevı stratégiák kialakítása. A meglévı iskolai és önkormányzati sportlétesítmények szélesebb körben való kihasználása (pl. „nyitott órák” mindenki számára). Aktív és sportos életmódot célzó vállalati ösztönzık megteremtése, direkt támogatási rendszerek kialakítása, az egészséges életmóddal összefüggı utazások, túrák támogatása. Olyan szervezet létrehozása (SPAB)17 amelynek feladata összeköttetést teremteni a sport és a sporthoz szorosan kapcsolódó területek (pl. egészségügy, oktatás) között. Mérési és információs rendszerek kidolgozása
Sportsikerek az elitsportban
A sportágak kiválasztása, amelyekben tartósan nemzetközi sikereket kívánnak elérni18. A fiatal tehetséges sportolók karrierjének nyomon követése. Ennek érdekében az iskolák és a sportklubok közötti együttmőködés megteremtése. A fogyasztói igényekre speciálisan kialakított szolgáltatási és támogatási rendszerek megvalósítása.
Nemzetközi sportesemények szervezése, létesítmény beruházás
A nagyszabású sportesemények megrendezését megcélzó pályázatok benyújtása a UK sport faladata, azonban a legnagyobb beruházásokat igénylı programok esetében (pl. olimpia) a kormány támogatása szükséges. A nemzetközi sportesemények kiemelt támogatása kormányzati szinten (létesítmény beruházás és fejlesztés, sportpolitika) a következı 20 évben.
17
Sport and Physical Activity Board Az angolok három kategória szerint csoportosították a sportágakat: tradicionális brit, tradicionális angol, és fejlesztendő angol sportágak. Az egyes sportágak ezen besorolás alapján kapják meg az állami támogatást, a többi sportág nem részesül közvetlen központi támogatásban. 18
- 18 -
Az intézményrendszer fejlesztése
A sportszervezetek szervezeti reformjaihoz igazított állami támogatások (beleértve a strukturális átalakításokat, menedzsment rendszerek és a személyzeti képességek felülvizsgálatát). A támogatások elosztásában az irányelv: a szervezetek mőködési kiadásainak csökkentése, több forrás biztosítása a fogyasztók számára. Nagyobb figyelem a sportra minisztériumi szinten. Szorosabb szervezeti összhang az egyes sportszervezetek között. Egyértelmő, egységes mérési és nyilvántartási módszerek bevezetése, amely a sport minden területén méri és nyomon követi a sportban részvevık számát. A nemzeti sportstratégiához kapcsolódó többvariációs részstratégia kidolgozása. A stratégiákhoz kapcsolódóan konkrét ütemtervek és akciótervek készítése, határidıkkel és döntési kompetenciákkal
6.ábra: A brit nemzeti sportstratégia koncepciója
A SPORTBAN RÉSZVEVŐK SZÁMÁNAK NÖVELÉSE
A sportban való részvétel Igényének növelése
A sport kínálatának kiszélesítése, fejlesztése
A sportfogyasztás növekedése (szolgáltatások)
Sporttermékek fogyasztásának növekedése
1. fogyasztói csoportokra kialakított szolgáltatások 2. a kiemelt fogyasztói csoportok közvetlen támogatása 3. egészséges életmódra
Információ eljuttatása a fogyasztókhoz 1. Marketing 2. Információ az egészséges életmódról 3. A sportban való részvételi
kialakított programok
lehetőségekről
Forrás: Downward-Dawson-Dejonghe (2009) alapján
- 19 -
Létesítmények fejlesztése 1. Meglévő létesítmények 2. Új létesítmények A szolgáltatás átadása 1. Edzők, tanárok képzése 2. Egészségi és közösségi tréningek 3. Az egészségügyben dolgozók bevonása
5. 2. Angol sportstratégia (Sport England Strategy) Az Angol Sporttanács 2008 elsı felében a sport több mint 100 érintettjének bevonásával19 készítette el közösségi sportprogramját. A program a 2002-es brit nemzeti stratégia célrendszeréhez igazodva jött létre. Az angol sportszakemberek úgy vélték, hogy a közeledı londoni olimpiai és paralimpiai játékok idıszerő alkalmat jelentenek arra, hogy az elmúlt hat év tapasztalatait felhasználják további céljaik elérésére érdekében. A program elsıdleges mozgatója a lakosság fizikai aktivitásának és a sportban résztvevık számának növelése volt. A sportprogram felelıs szervezete az Angol Sporttanács (Sport England), amelynek legfıbb stratégiai partnerei az alábbi szervezetek: a nemzeti sportszövetségek, a helyi közigazgatási szervek, a megyei sportszervezetek, az iskolák, az egyetemi sportszervezetek, a közösségi- civil sportszervezetek és klubok, valamint az üzleti szféra szereplıi. A program alapvetı célja kialakítani egy olyan vezetı közösségi sportrendszert, amely hatékonyan támogatja az ország egészségpolitikáját, valamint megfelelı utánpótlásbázist biztosít a versenyport számára is A Sporttanács szerepe a folyamatban
Összekötı szerep betöltése a nemzeti, regionális, valamint a lokális szintek között A közösségi sport kínálatának minıségi fejlesztése A pénzügyi erıforrások megteremtése a különbözı partnerek együttmőködésével Politikai hatások és döntések kiszőrése A mérhetıség rendszerének kidolgozása, és az ellenırzés lehetıségének biztosítása, az összes érintett számára
A program három fı irányvonal mentén halad
A fizikai aktivitásban való részvétel növelése: az angol lakosság 20. 9 %- a végez rendszeresen fizikai aktivitást legkevesebb három alkalommal hetente, miközben a népesség 50. 6 %- a egyáltalán nem sportol legkevesebb egyszer egy héten20. A sportból való kiesettek számának csökkentése: Angliában jelenleg évi 28-33 ezer fiatal hagy fel a rendszeres sportolással, az iskolai tanulmányaik befejeztével. A tehetségek gondozása: A program harmadik pontja, a sportban tehetséges fiatalok átjárásának biztosítása az iskolai, a szabadidısport, valamint a klubok között. Ennek a programnak kiemelt célja az élsport utánpótlásbázisának megteremtése. Közvetlen célkitőzések (goals)
A sportban való résztvevık számának egymillió fıvel való emelése A sportból kiesı fiatalok számának – legkevesebb 5 sportág esetében – 25%-kal való csökkentése A sport élvezeti értékének növelése21
19
Az érintettek között szerepeltek a sportklubok, a szövetségek, az önkormányzatok, a civil és non-profit szervezetek, magánklubok, támogatók, szponzorok, és egyéb csoportok képviselői. 20 Forrás: Sport England Strategy (2008-2011). Látható, hogy a fizikai aktivitásban résztvevők száma egyes felmérésekben egymástól eltérő értékeket mutat. (Lásd. 2002-es stratégia 32%). Ennek oka főként a fizikai aktivitás, valamint a végzés rendszerességének eltérő értelmezéseiből ered. 21 A sport résztvevőinek személyes megkérdezése alapján kidolgozott mérési rendszer által mérve
- 20 -
A tehetséggondozás rendszerének kiépítése legkevesebb 25 sportág esetében Az egyesületi keretek között sportolók számának 33%-kal való emelése
A program közgazdaságtani logikája A stratégia közgazdaságtani logikája a fogyasztói igények magas szintő kielégítésén keresztül a sport hasznossági és élvezeti értékének növelése, amely vélhetıen keresletnövekedést eredményez. A közgazdaságtan klasszikus felfogása szerint, sport iránti kereslet növekedése automatikusan megnöveli a sportszolgáltatások árát, aminek hatására a szolgáltatók között versenyhelyzet alakul ki. Az így kialakult verseny miatt ismét nı a szolgáltatások minısége, amely tovább emeli a sport élvezeti értékét, ezzel ismét a kereslet nagyságát.
A megvalósítás általános jellemzı Kiemelkedés (Excel) A sporttanács a rendelkezésre álló forrásainak közel 25%-át a tehetségek gondozására fordítja. Ebben fontos szerephez jutnak a különbözı sportágak szövetségei és a klubok, amelyeknek fı feladata a tehetséges fiatal sportolók felkutatása, valamint – a nemzeti szakember és edzıképzés programjával közösen együttmőködve – megfelelı számú és „minıségő” szakemberek biztosítása a fiatalok felkészüléséhez. Fenntartás (Sustain) A sporttanács forrásainak legnagyobb részét – mintegy 60%-át – a jelenlegi sportfogyasztók igényeinek magas szintő kielégítésére fordítja. A program célja a sport élvezeti értékének növelése, amely megnöveli a sportban való aktivitási kedvet. A rész kiemelten foglalkozik a 16 -19 év közötti fiatalok sportolási hajlandóságával. Az oktatás intézményeibıl kikerülı fiatalok nagy része ugyanis ekkor szakad el a sporttól, és a visszatérés esélye az évek multával lényegesen csökken. Kezdetekben öt sportágban került kidolgozásra az átjárás rendszere az iskolai, a közösségi intézmények, valamint a sportklubok között, amelynek tapasztalatai a késıbbiekben felhasználhatóak a többi sportág esetében is (8. ábra). Növekedés (Grow) A szervezet kereteinek 15%-át a sportban résztvevı felnıttek számának növelésére fordítja. A cél évi mintegy 200 ezer fı bevonása az aktív sportba, amely az olimpia évére közel 1 millió fıvel emelné a szereplık számát. Ennek megvalósítása párhuzamosan történik a fiatalokat megcélzó „öt óra sport egy héten”22 elnevezéső programmal, amely az iskolák, valamint a fiatalok érdekszervezeteinek23 közremőködésével valósul meg. A részprogram közvetlen célja 2010-re a klubokban sportoló 5-16 év közötti gyermekek számának 33%-os növekedésének elérése.
22
„Five hour sport a week offer”: a program kereteiben mintegy 100 millió angol font (3, 5 milliárd forint) került beruházásra az iskolai sport fejlesztésébe, amely egyaránt magában foglalja a nevelő és edzőképzést. A program a 9-16 év közötti fiataloknak heti 5 óra, a 16-19 év közöttieknek heti 3 óra sportolás lehetőségét kínálja. 23 Youth Sport Trust
- 21 -
A program megvalósításában a szabadidısport legtöbb érintettje érdemi szerephez jut, ezért döntı fontosságú a különbözı szereplık mőködési összhangjának megteremtése. Lényeges tehát a kormányzati, nem-kormányzati, valamint az önkéntes és privát szféra közötti átjárás és az együttmőködés feltételeinek megteremtése, nemzeti, regionális, valamint helyi szinten egyaránt. A folyamatban kiemelkedı szerephez jutnak az egyes sportágak sportszövetségei, amelyek megemelt jogkörrel rendelkeznek, és egyben felelısséggel is tartoznak az egyes részcélok megvalósításában. İk felelnek az erıforrások megfelelı és hatékony elosztásáért, miközben saját mőködési költségeiket – a hatékonyság fenntartása mellett – a lehetı legkisebbre kell csökkenteniük annak érdekében, hogy a finanszírozási források minél nagyobb arányban jussanak el a végsı fogyasztókhoz. A program kiemelt figyelmet fordít a szakemberképzésre is. A 2002-es nemzeti sportstratégia több pontban is kiemelten foglalkozik a testnevelık és az edzık képzésével. A közösségi sport szakemberképzési programjának24 hatására – 28 millió angol font (mintegy 10 milliárd forint) ráfordítással – közel háromezer sportszakemberrel bıvült a kínálat a szabadidısport munkaerıpiacán, amely mintegy egymillió többletfogyasztó magas szintő kiszolgálását teszi lehetıvé. Ismert tény, hogy Nagy Britanniában – és általában a fejlett demokráciát régebb óta gyakorló nyugati országokban – az önkéntes szektor jelentıs részt vállal a szabadidısport szervezési folyamataiban. Angliában jelenleg mintegy 1. 9 millió önkéntes tevékenykedik minimum egy órát egy héten különbözı sportokban, aminek gazdasági értéke megközelítıleg 100 ezer fımunkaidıs munkavállaló értékteremtésével egyenértékő25. A program az önkéntesek számának 8 ezer fıvel való emelését tőzte ki céljául, amely szereplık fıként a fiatalok oktatásának és képzésének folyamataiban vállalnának kiemelt szerepet. A program kitér a klubok fejlesztésére is. A sporttanács az angol futball szövetséggel valamint a futball alapítvánnyal26 közösen együttmőködve olyan professzionális „multi-klubok” létrehozását tőzte ki célul, amely a klubok hagyományos tevékenységein felül alkalmas a kor modern életformájának, leisure és rekreációs igényeinek legmagasabb szintő kielégítésére is.
24
Community Sports Coach Scheme (CSCS) Forrás: Sport England Strategy 2008-2011 26 Futball Association (FA); Futball Foundation 25
- 22 -
7. ábra: Az angol sportstratégia irányítási céljai Forrás: Sport England Strategy (2008-11), pp. 13-14
Fı megvalósítási terület
Teljesítmény és mérés
A nemzeti sportszövetségek és azok partnerei
• • •
Klubok és edzőképzés
• •
•
2005-09 a teljes sportprogram céljainak megvalósítása 2009-13 a források biztosítása a nemzeti partnerekkel való kapcsolat kiépítése „rekreációs terek a közösségnek” programjának bevezetése a „CSCS” program céljainak elérése A klubok és edzőközpontok finanszírozásának teljesítése 27 az edző és nevelésképzés (PESSYP) állami szerepvállalással a fizikai aktivitások kiszélesítése a fiatalok körében (az iskolai sportfoglalkozások heti 60%-kal való növelése) az iskolák bevonása a sportprogramba 75, 500 fiatal bevonása a sportintézmények keretei közé klubok fejlesztési programjának megvalósítása A regionális sportszervezetek bevonása a programba a pénzügyi erőforrások elosztása a szereplők között legkevesebb 75 önkormányzat csatlakozása a programhoz (Local Area Agreement NI8) 27 önkormányzat létesítményeinek bevonása a programba
• • • • • • • •
szerencsejáték bevételeinek elosztása elosztási csatornák kiépítése 3 millió font bevonása a magánszektorból (2008-09) 4 millió font bevonása (2009-10) 8 millió font bevonása (2010-11) 10 millió font bevonása (2011-12) stratégiai tervezés a kormány tájékoztatása a folyamatokról és teljesítményről
• • •
új felmérés elkészítése az érintettek számára a működési költségek csökkentésére vonatkozó program új szervezeti struktúra megalkotása 2008-09-re
•
• •
Gyermekek és fiatalok
Regionális szervezetek Helyi önkormányzatok Stratégiai tervezés és létesítmények Pénzügyi erőforrás menedzsment Üzleti szféra
Üzleti Tervezés és Teljesítmény menedzsment Kommunikáció Hatékonysági program Szervezeti struktúra
27
• • • • • •
Physical Education and Sport Strategy for Young People
- 23 -
8. ábra: A sport átjárási rendszerének koncepciója a tollaslabda sport példáján
A SPORT NÉPSZERŰSÍTÉSE
A sportban részvevők számának növekedése
Tollaslabda informális keretek között -informális keretek -leisure, pihenés - sport élvezeti értéke KÉPZÉS edzők szakemberek menedzserek
programok A részvevők számának növekedése Tollaslabda privát keretek között - magas szintű szolgáltatás - szűk fogyasztói szegmens - kiegészítő szolgáltatás - profitorientáció -rendszeres
Állam
programok
Tollaslabda egyesületi A részvevők számának keretek között - formális keretek növekedése - edzői jelenlét - versenyzés lehetősége - szolgáltatások Iskolák, oktatási intézmények -kötelező sp. foglalkozások -nem kötelező sp. foglalkozások -képzés
A sport élvezeti értéke nő Egészség megőrző funkció
SPORTFOGYASZTÁS NŐVEKEDÉSE
Forrás: Saját ábra
- 24 -
6. Következtetés Az elmúlt évtizedekben a sportban bekövetkezett változások miatt – ilyen a globalizációs hatások erısödése, a sport üzletivé válása – a sportszféra finanszírozási modelljének kialakítását elsıdleges szempontként kell kezelni. Hazánkban a sportfinanszírozás új irányvonalának egyik legjelentısebb változása a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI törvény módosítása, amely a magántıke sportba való bevonását szorgalmazza. A jogszabály kizárólag öt látvány-csapatsportág28 támogatását célozza meg, a sport többi területét azonban nem érinti. A magyar sportban a jelenben is tartó változások arra utalnak, hogy sportpolitikusaink elsıként egy nagyobb mértékő magántıke bevonásával (ami valójában állami támogatásnak is tekinthetı) igyekeznek pótolni a finanszírozásban keletkezett őrt, a jelentıs változásokhoz csak ezt követıen kezdenek hozzá. A britek a problémát más irányból közelítették meg. A britek a sportban jelentkezı problémákat globális kontextusban értelmezik, ezért a megoldást is ezen a szinten kezelik. A tanulmányban láthattuk, hogy a koncepciójuk lényege elsıként a sport fogyasztói bázisának szélesítése (sportkultúrájuk fejlesztése), tehát nem elsısorban közvetlen állami támogatással, hanem a sportfogyasztás növelése által igyekeznek pótolni a finanszírozásban keletkezett őrt. A sportban aktív és passzív résztvevık számának tartós növekedésének eléréséhez azonban elsıként a társadalom sporthoz főzıdı pozitív attitődjeinek kialakítása szükséges, amelyet koncepciójuk szerint két irányból célszerő ösztönözni. Egyrészt nélkülözhetetlen a különbözı fogyasztói csoportokra kialakított, a sport egyes hasznossági értékeit (pl. szórakoztató, társadalmi, egyéni, leisure) hangsúlyozó információk eljuttatása a megcélzott szegmensek számára, másrészt meg kell ismertetni a fogyasztókat a sportoláshoz való hozzáférés lehetıségeivel. Ezzel egy idıben elengedhetetlen az anyagi feltételek kedvezıbbé tétele (pl. adókedvezmények, terhelésmentes juttatások által) a minél szélesebb társadalmi rétegek számára. A sport tömegbázisának kiszélesítésében kiemelt szerephez kell jutnia az iskoláknak, és a különbözı oktatási intézményeknek, hiszen a fiatalok jelentik mind a szabadidısport, mind az élsport késıbbi bázisát. Fontos, hogy az iskolai sportoktatás rendszere összhangban legyen a szabadidısport célkitőzéseivel és a versenysport jövıbeli koncepciójával is. Alapvetı céljuk az is, hogy biztosítsák az átjárhatóságot az iskolai, a szabadidısport, a sportklubok és a privát sportintézmények között. Említést kell tenni az egységes nyilvántartási rendszerek bevezetésének és átfogó felmérések szükségességérıl is, ami pontosan meghatározza és nyomon követi a sportaktivitásban résztvevık számát és a programok megvalósításának eredményeit annak érdekében, hogy a releváns információk birtokában lehetıség nyíljon a fontos és fejlesztendı területek minél hatékonyabb fejlesztésére. Mindezek alapja a sport és a sporthoz szorosan kapcsolódó területek (pl. egészségügy, oktatás, turisztika) közös együttmőködése során létrejött több egymásra épülı stratégia, ami alapjaiban képes megváltoztatni a brit és ezen belül az egyes nemzetek sportjának pozícióját nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt. Hazánkban a sport területén jelenleg nem igazán érezhetık a különbözı területek célkitőzései közötti átfedések és összefüggések, melyek így inkább sokszor szembenállást, mint közös erıfeszítést eredményeznek. A brit tapasztalatok azt mutatják, hogy jelentıs változások a sport területén kizárólag nemzeti összefogás útján, a sport valamennyi területének érintettjeinek bevonásával, egymásra épülı, konkrét programokat és magvalósítási terveket tartalmazó átfogó stratégiák által valósítható meg, amelynek szemléletei igazodnak a legújabbkor sportszakmai kihívásaihoz. 28
Olyan sportágak (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong) amelyek többségének finanszírozása a fejlettebb sportpiaccal rendelkező országokban kizárólag a piacról történik.
- 25 -
Irodalomjegyzék: András K. (2003): A sport és az üzlet kapcsolata – elméleti alapok 34. sz. Mőhelytanulmány HU ISSN 1768-3031 András K. (2006): A szabadidısport gazdaságtana 75. sz. Mőhelytanulmány HU ISSN 1786-3031 Audit Commission (2006): Public sport and recreation services, National report. London: Audit Commission. Bartek M.- Bartók I. – Czakó E. – Gáspár J. – Könczöl E. – Pecze K. (2007): Vállalati stratégia Alinea Kiadó Da Costa, L. – Miragaya, A. (2002): Search of Experiences and Trends of Sport for All Worldwide. In: Da Costa, L. – Miragaya, A. (Eds.): Worldwide Experiences and Trends in Sport for All. Meyer und Meyer Verlag. Aachen, 15-31. DCMS/Strategy Unit (2002): Game Plane: A strategy for delivering the Government’s sport and physical activity objectives, London: Strategy Unit Downward P.- Dawson A. – Dejonghe T. (2009): Sports Economics Theory, Evidence and Policy. Elsevier Ltd. Gratton C. Taylor P. (2000): Economics of Sport and Recreation./Spon Press Földesiné, Sz. Gy. – Gál, A. (2008): Választút elıtt a sportpolitika. Magyar Sporttudományi Szemle, 2., 4-10. Király I. A. (2010): A szabadidısport szerepe az angol nemzeti sportstratégiában; a szabadidısport gazdaságtani elemzése. Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar; Budapesti (szakdolgozat) Király I. A.- Gál A. (2011): From Grass Roots to World Class (A Strategy for Delivering Physical Activity) Physical Culture And Sport Studies And Research Volume LI. Kiss É. Zs. (2003): Fizikai aktivitás- fittség-prevenció. Családorvosi Fórum 2003/4 Palócz É. (szerk. 2006): Egészségügy és versenyképesség, tanulmány, Kopint-Datorg Rt., Budapest, 2006. Február Idézi: András Krisztina Robinson, L. (2004): Managing public sport and leisure services. London: Routledge. Sárközy, T. (2010): Sportjog, a 2004-es sporttörvény magyarázata (második, hatályosított kiadás). Budapest: HVG-ORAC Lap- es Könyvkiadó Kft. Sport England (2004): The Framework for Sport in England. London: Sport England. Takács F. (1999): Kultúra, testkultúra és globalizáció, Kalokagathia, 1999. 1-2 sz.
- 26 -
