PROJEKTMENEDZSMENT ELEMZÉS, TERVEZÉS MÓDSZERTANA I. 1. feladat: Webes felület készít i a szervizelés és ügyfélszolgálat területén kívánják tevékenységeiket korszer!síteni. A beruházás jelent s volumen! költséget jelent, a cégvezetés SWOT elemzést végzett miel tt a fejlesztési projekt megkezdéséhez a végs döntést meghozná. Készítse el a SWOT elemzés táblázatát! Megoldás: Er sségek
Gyengeségek
G
Tevékenységünk gyenge pontja a cég marketing stratégiája. A vezet i elemzések az elmúlt évek
eddigi tevékenységeivel, illeszkedik a kialakított üzleti
gazdasági mutatóival azt igazolják, hogy az
stratégiához.
értékesítési stratégiánkat javítani kell.
A cég munkatársai fejlesztési projektek megvalósításában
A beruházás megtérülése nagyban függ attól, hogy a
nagy tapasztalattal rendelkeznek.
YA
A fejlesztés teljes mértékben összhangban van a cég
marketing tevékenységet milyen mértékben tudjuk felfejleszteni.
Lehet ségek
megrendelés érkezett. Azt remélhetjük, hogy a
A beruházás sikere múlhat a beszerzésre kerül technikai eszközök min ségén. A veszély
AN
Az elmúlt id szakban ügyfeleinkt l egyre több
Veszélyek
bekövetkezésének valószín!sége minimálisra
szolgáltatások min ségének magas színvonalon tartása,
csökkenthet a beszerzés körültekint
esetleg javítása er síti ezt a tendenciát. A lehet ség kihasználást a partnerkapcsolatok er sítésével katalizálhatjuk.
el készítésével, egy olyan eljárás lefolytatásával,
amely biztosítja a magas szolgáltatást és min ségi
6. Stratégiaelemzés
KA
terméket biztosító beszállító kiválasztásával.
Az elemzési szakasz utolsó fázisa a stratégiaelemzés. Cél az elemzés során feltárt er sségek és lehet ség építése, a gyengeségek és veszélyek kockázatának csökkentése. A stratégia olyan cél-csoportokat tartalmaz, amelyeket be lehet illeszteni valamely projekt programjába, és er források függvényében. A stratégia áttekinti a különböz
N
a rendelkezésre álló id
beavatkozások megvalósíthatóságát, ami a projekt fókuszának elmozdulásával járhat. Ebb l
M U
következik, hogy miután a stratégia kiválasztás megtörténik, a projekt célja és átfogó célkit!zései többé-kevésbé rögzítettek. A stratégiában egyszerre van jelen a küls
környezethez való alkalmazkodás és az annak
alakítására irányuló akciók. A stratégiakészítés a gazdasági bukás elkerülésének, a kockázat csökkentésének a
legfontosabb eszköze.
KOCKÁZAT ELEMZÉS Azt olvashattuk az el bb, hogy a stratégiakészítés a kockázat csökkentésének legfontosabb eszköze. Mi a kockázat, meg tudjuk válaszolni?
8
PROJEKTMENEDZSMENT ELEMZÉS, TERVEZÉS MÓDSZERTANA I.
1. Kockázat Egy projekt esetében léteznek olyan küls , illetve bels
hatások, melyek mérése, a
bekövetkezésük bizonytalansága miatt, közvetlen pénzügyi mutatókkal nem lehetséges. A
sikeres
projektirányítás
kapcsán
sokat
hangoztatott,
lényeges
terület
a
kockázatmenedzsment. Nehezen definiálható, hogy egy projekt kapcsán mit értünk kockázat alatt. Legegyszer!bben talán úgy fogalmazhatnánk meg, hogy a végrehajtással kapcsolatos bizonytalanságok jelentik a kockázatot. Lényegében minden bizonytalanság kockázat, de a kifejezéshez
G
valamilyen negatív esemény bekövetkezését társítjuk, holott nem feltétlenül negatív eseményt jelent. A kockázat fogalmába beleértend a pozitív eltérés lehet sége is.
YA
A projektben a bizonytalanságot kockázatnak tekintjük, mely lehet negatív és pozitív irányú (veszteség/nyereség). Mindezek alapján tehát azt mondhatjuk, hogy a kockázat egy nem várt esemény bekövetkezésének a valószín!sége. Fontos hangsúlyozni, hogy a kockázat
AN
esetében soha nem biztosan bekövetkez eseményr l van szó, csupán annak lehet ségér l. A kockázatmenedzsment folyamatai, kockázatok kezelése
A kockázatmenedzsment lényege pedig, hogy a projektvégrehajtás során felmerül kockázatokat (vagyis a bizonytalanságokat) szisztematikusan kezeljük. lépése, hogy valamilyen módon (elemzésekkel, becslésekkel, korábbi
KA
1. Ennek els
tapasztalatok felhasználásával, ötletbörzével stb.) definiáljuk, azonosítjuk a kockázati tényez t.
2. Miután az azonosítás megtörtént szükséges valamilyen válaszstratégiát kidolgozni, amellyel az esetleges negatív hatásokat képesek leszünk kiküszöbölni, vagy legalábbis 3. Fel
kell
N
csökkenteni. A válaszstratégia meghatározása kapcsán el ször is értékelést végzünk. mérnünk
a
kockázat
következményeit
és
meg
kell
határoznunk
bekövetkezésének valószín!ségét, majd ezek alapján kell meghatározni a beavatkozási
M U
prioritásokat, vagyis hogy milyen módon reagálunk a felmerül
bizonytalanságokra.
kockázat bekövetkezés valószín!sége leírható. Ahogy a bizonytalanság lényegi velejárója a projektek megvalósításának, ugyanúgy a kockázatok is végigkísérik ezt a folyamatot. Kockázat = bekövetkezési valószín!ség * veszteség (nyereség)
A kockázatkezelés f bb lépései tehát az azonosítás – értékelés – reagálás. Miel tt a szükséges lépéseket megtesszük, mindenképp érdemes a kockázatok okozta lehetséges veszteségek, és a kockázatkezelés költségeinek összevetése.
2. Kockázatelemzés módszerei
9
PROJEKTMENEDZSMENT ELEMZÉS, TERVEZÉS MÓDSZERTANA I. A kockázatelemzésben alkalmazott dokumentum a kockázatelemzés sablon, mely a kockázatkezelés lépéseinek kidolgozásához nyújt segítséget. Az elemzés során leírjuk a kockázati körülményeket, elemezzük annak hatásait, meghatározzuk a bekövetkezés valószín!ségét és válaszlépéseket dolgozunk ki. Az alábbi táblázat ahhoz nyújt segítséget, hogy ha meg tudjuk becsülni, hogy egy bizonyos esemény mekkora valószín!séggel következhet be, és milyen mértékben befolyásolja a projektet, akkor be tudjuk határolni, milyen mértékben kockáztathatja a terveinket. A táblázatba beírt számok a kockázati veszélyt reprezentálják: a nagyobb értékek nagyobb
M U
N
KA
AN
YA
G
kockázatot jelentenek.
6. ábra. Kockázati táblázat
2. feladat
Ha a vállalat beruházása nem készül el id re, akkor a vállalat egy komoly megrendelést
elszalaszthat. A kivitelez r l azt lehet tudni, hogy a nagyon jó min ség! munkát végez, de el fordult már, hogy nem tudta tartani a határid t. A határid csúszás valószín!sége: közepes, a hatása: nagyon magas. Mekkora a kockázat?
10
PROJEKTMENEDZSMENT ELEMZÉS, TERVEZÉS MÓDSZERTANA I. Megoldás: A táblázat alapján az 1-t l 25-ig terjed
skálán a kockázat értéke: 15, és piros
színnel jelzett. Ebb l az következik, hogy be kell avatkozni: a kockázat csökkentése érdekében ki kell dolgozni egy javaslatot az alternatív megoldásra (Például: másik kivitelez t kell keresni, vagy a mostanitól er s biztosítékot kell kérni a határid betartására.) A következ példában egy konkrét tevékenységhez kapcsolódó, már bekövetkezett kockázat
M U
N
KA
AN
YA
G
során alkalmazandó beavatkozási stratégiát dokumentáljuk.
7. ábra. Kockázatelemzés sablon
Ezeken kívül a projektmenedzsment gyakorlatában a kockázatelemezésre két – technikailag eltér – megoldás terjedt el.
Érzékenység vizsgálat Az érzékenységi vizsgálat során az kerül elemzésre, hogy a vizsgálatba bevont kockázati tényez k egyenkénti változásai milyen mértékben befolyásolják az elemzés alapjául szolgáló függ változót (megvalósítási id , költség, döntési kritériumok). Az érzékenységi vizsgálat figyelmen kívül hagyja a kockázati változók közötti esetleges összefüggéseket, a kockázati változók értékeinek el fordulási valószín!ségeit. 11
PROJEKTMENEDZSMENT ELEMZÉS, TERVEZÉS MÓDSZERTANA I. A kockázatelemzés az érzékenységi vizsgálat alapján a következ lépésekben végezhet el: -
az egyes kockázati változók legvalószín!bb értékváltozásainak a meghatározása (független változók halmaza)
-
a változók különböz
értékei mellett számítások segítségével a függ
változók
halmazainak a kialakítása -
a számítási eredmények grafikus ábrázolása.
A kockázati változók legvalószín!bb értékeinek a meghatározásához alkalmazható a Delphi módszer.
G
Az érzékenységi vizsgálat el nye, hogy ráirányítja a figyelmet azokra a kockázati forrásokra, amelyek leginkább veszélyeztetik a projekt tervezett paramétereit, és így arra ösztönzik a akkor új paraméterek kerüljenek meghatározásra.
YA
döntéshozót, hogy amennyiben a kockázatok mértéke túlmutat a kezelhet ség határán,
Hátránya, hogy az egyes kockázati tényez k hatását egymástól függetlenül kezeli, tekintet
Valószín!ségi elemzés A
valószín!ségi
elemzés
az
AN
nélkül azok bekövetkezése valószín!ségére.
egyes
kockázati
tényez k
valószín!ségi
eloszlásának
felhasználásával veszi tekintetbe a kockázati források együttes hatását az elemzés szempontja szerinti függ változóra (kiküszöböli az érzékenységi vizsgálat hátrányait).
KA
valószín!ség x hatás = várható érték
Pl. 50.000 Ft berendezés elromlásának valószín!sége: 10 %, a 85.000 Ft berendezésnek pedig 5 %. Így a várható érték:
(0,10 x 50.000 Ft) + (0,05 x 85.000 Ft) = 9.250 Ft
N
A projekt során elkészítenek egy valószín!ség-hatás mátrixot, mely a pozitív és a negatív hatásoknak a bekövetkezését is mérlegelve mutatja meg a kockázatok hatásait. A projekt
M U
során mindvégig ugyanazt a mátrixot kell használni.
3. feladat
A projekttel kapcsolatosan az alábbi kockázatok merültek fel: K01: AZ 1.2.1 Vázlat
elkészítése tevékenység teljesítése 5 napot csúszni fog. A csúszás napi költsége várhatóan 300 000 Ft. Ennek valószín!sége: 70%. A projekt teljes költsége 12 560 000 Ft. Határozza meg a kockázat mértékét!
12
PROJEKTMENEDZSMENT ELEMZÉS, TERVEZÉS MÓDSZERTANA I.
G
8. ábra. Valószín!ség-hatás mátrix
Megoldás: 70%-os valószín!ség, a táblázatból a valószín!ség oszlopból megtekintjük melyik sorba található ez az érték: 1. sor. Megnézzük melyik oszlopba kerülünk: ((5 nap x 300 000) magas érték található. K01: magas kockázat
-
AN
Kockázati válaszstratégiája öt féle lehet:
YA
/ 12 560 000) x 100 = 12 % ez a <20% oszlop, így az els sor, második oszlop metszékében
Kockázat elfogadása: ha a kockázatot elfogadjuk, akkor tisztába vagyunk a hatásaival, tehát úgy döntünk, hogy nem teszünk ellene semmit.
-
Kockázat elkerülése: pl. kihagyjuk a projektnek azt a részét.
-
Kockázat szabályozása: kockázati jellemz (k) kiválasztása, azért hogy felhívja a kockázathoz érünk. Szokás tartalékterv készítése az esetlegesen
KA
figyelmet, ha az illet
nem várt hatások bekövetkezésének kezelésére. -
Kockázatok átruházása és csökkentése: pl. biztosításkötés, szakért
alkalmazása,
különböz szerz dések kötése, Tartalékok képzése
-
Folyamatos kockázatmenedzsment
N
-
M U
A kockázatkezelés kett s célt valósít meg: -
lehet vé teszi a projekt hatékonyabb megvalósítását,
-
jelent sen hozzájárul a projektváltozatok reális gazdasági-pénzügyi értékeléséhez.
KÖLTSÉGEK BECSLÉSE Az elemzés során a projektalapító okiratban meg kell határozni a költségkategóriákat. Így foglalkoznunk kell a projekt háromszög leglényegesebb elemével, nevezetesen a munka elvégzéséhez szükséges pénzügyi er forrásokkal, a felmerül költségekkel.
Ebben fejezetben a projekt becslési technikáival ismerkedünk meg, amelyek az id
és
költségek el rejelzésére szolgálnak, azon túl, hogy megmutatják mennyi ideig fog tartani a projekt, egy el zetes tájékoztatást nyújtanak arról, hogy mennyibe fog mindez nekünk kerülni. 13
