A reklámadó legfontosabb szabályai 2014-2015.
Jogszabályi háttér A Magyar Közlöny 82. számában 2014. június 17-én jelent meg: a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény [Ratv.], amelynek rendelkezései 2014. augusztus 15-étől hatályosak. A 2015. évi változások a 161. számú Magyar Közlönyben jelentek meg. Forgalmi-fogyasztási jellegű adó. Területi hatály: nincs jelölve→ Magyarország
Fogalmak 1.
Az adóköteles tényállások: - a közzététel, függetlenül attól, hogy a reklám közzétételére irányuló szerződés meghatározza-e a reklám megjelenésének a helyét, az idejét vagy a módját, - a megrendelés. A reklám alatt: → a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény [Reklámtv.] szerinti gazdasági reklámot, valamint
→ a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény [Mttv.] szerinti kereskedelmi közleményt értjük.
Fogalmak 2. Gazdasági reklámnak minősül: → olyan közlés, → tájékoztatás, illetve → megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog – ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket –, szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul [Reklámtv. 3. § d) pont].
Fogalmak 3. Kereskedelmi közlemény az olyan médiatartalom, amelynek célja gazdasági tevékenységet folytató természetes vagy jogi személy árujának, szolgáltatásának vagy arculatának közvetlen vagy közvetett népszerűsítése. Az ilyen tartalmak fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében, vagy önreklámozás céljából kísérik a médiatartalmakat, vagy szerepelnek abban. A kereskedelmi közlemény formái közé tartozik többek között a reklám, a támogatást nyújtó nevének, védjegyének, arculatának vagy termékének megjelenítése, a televíziós vásárlás és a termékmegjelenítés [Mttv. 203. § 20. pont].
Az adóköteles reklám közzétételi módjai A reklám közzététele = megismerhetővé tétele Módjai: 1) a médiaszolgáltatásban 2) a Magyarországon kiadott vagy Magyarországon terjesztett, túlnyomórészt magyar nyelvű sajtótermékben 3) - a szabadtéri reklámhordozón (ingatlan külső felülete) - bármely járművön - nyomtatott anyagon (bármilyen anyagon ) - ingatlanon (belső falfelület, festett reklám) 4) az interneten - túlnyomórészt magyar nyelven vagy - túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon
Az adóköteles reklám megjelenési formái 1. A médiaszolgáltatás az az üzletszerűen végzett gazdasági szolgáltatás, amelyért egy médiaszolgáltató szerkesztői felelősséget visel, amelynek elsődleges célja műsorszámoknak tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából a nyilvánossághoz való eljuttatása valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül [Mttv. 203. § 40. pont]. A sajtótermék: a napilap és más időszaki lap egyes számai, valamint az internetes újság vagy hírportál, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, amelynek tartalmáért valamely természetes vagy jogi személy szerkesztői felelősséget visel, és amelynek elsődleges célja szövegből, illetve képekből álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából, nyomtatott formátumban vagy valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül [Mttv. 203. § 60. pont].
Az adóköteles reklám megjelenési formái 2. A szabadtéri reklámhordozó a reklám közzététele céljából építményen kívül elhelyezett eszköz. Nyomtatott anyagnak a nyomtatott üzleti reklámanyag, katalógus, prospektus, reklámposzter (például: a reklámcélú póló, molinó, reklámtoll, kitűző, karszalag függetlenül annak alapanyagától), minősül.
Közzététel 1. A reklám közzététele alatt a reklám megismerhetővé tételét értjük, történjen az akár nagyobb nyilvánosság, akár egyedi címzett számára [Reklámtv. 3. § f) pont].
Mástól megrendelt reklám-közzététel
Saját célú reklám (az adózó tesz közzé saját termékére, árujára, tevékenységére, nevére vonatkozó reklámot)
Az adókötelezettség szempontjából azonban nincs annak jelentősége, hogy a közzétételt esetleg jogszabály írja elő, figyelemmel arra, hogy a Ratv. az adókötelezettség alól mentességet erre az esetre nem rendel.
Közzététel 2. Adóköteles reklám közzététel például: ► Internetes reklám (akár megrendelésre, akár saját célú reklám) a) a magyar nyelvű reklám minden esetben b) az idegen nyelvű reklám, ha magyar nyelvű honlapon tették közzé ► Sportszponzoráció keretében nyomtatott anyagon közzétett reklám (pl. mez, mint nyomtatott anyag) ► Rádiós nyereményjáték ► Prospektus, katalógus, szórólap, reklámposzter saját terjesztése (saját célú reklám )
Közzététel 3.
Nem minősül reklám adóköteles közzétételének például: I. Nem reklám: ► azonosítási célt (nem népszerűsítési célt) szolgál → a név (logó) levélpapíron, névjegykártyán, számlalevélen, borítékon, a dolgozók munkaruháján szerepel, → a járművön csak a cégnevet, logót, elérhetőséget jelenítik meg ► műsor előzetes (ha csak ismertet)
► termékek tárgyszerű bemutatása web áruházban ► műszaki kézikönyv, műszaki leírás elérhetővé tétele ► márkás sportszerek nem reklámcélú használata
Közzététel 4. II. Nem a törvényben meghatározott csatornán keresztül valósul meg: ► könyvkiadó neve a könyvön ► CD-re írt katalógus ► a szponzorált csak szóban hozza nyilvánosságra III. Nem közzététel: ► reklámfelület bérbeadása, közterület bérbeadása ► nyomdai szolgáltatás, weboldal készítése ► az internet-szolgáltató tevékenysége ► önmagában a reklámanyagok kiszállítása
Közzététel 5. Nem adóköteles a reklám közzététele, ha azt a sportról szóló törvény szerinti: a) országos sportági szakszövetség vagy országos sportági szövetség (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: sportszövetség) aa) a nemzeti válogatott keret működtetésével, ab) az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátásával, ac) az amatőr versenyrendszer működtetésével, vagy b) sportszövetség tagszervezetként működő sportszervezet, sportiskola vagy utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány ba) az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátásával vagy bb) az amatőr versenyrendszerben való részvétellel összefüggésben végzi.
Az adó alanya 1. Illetőségtől függetlenül:
A reklám közzétevője (elsődleges adóalany)
A reklám közzétételének megrendelője (másodlagos adóalany) -fogalma -megjelenési forma -közzététel
REKLÁM
A reklám közzétevője, mint adóalany
Az adó alanya 2. Az adó alanya közzétevő esetén (illetőségétől függetlenül): a) az Mttv. szerint Magyarországon letelepedettnek minősülő médiatartalom-szolgáltató, b) az a) pont alá nem tartozó, olyan médiaszolgáltató, amely napi műsoridejének legalább felében magyar nyelvű médiatartalmat tesz Magyarország területén elérhetővé, c) a sajtótermék a) pont alá nem tartozó kiadója, d) a szabadtéri reklámhordozót, valamint a reklám elhelyezésére szolgáló bármely járművet, nyomtatott anyagot, ingatlant reklám céljára hasznosító személy vagy szervezet, e) az interneten közzétett reklám esetén a reklám közzétevője.
Bárki, aki reklámot közzétesz! (függetlenül attól, hogy saját vagy üzleti partner népszerűsítése a cél) Alkalmas eszközökkel rendelkezik és reklámot megismerhetővé tesz!
Az adó alanya 3. Médiatartalom-szolgáltató: a médiaszolgáltató, médiatartalom szolgáltatója [Mttv. 203. § 43. pont].
illetve
bármely
A médiaszolgáltató az a természetes vagy jogi személy, aki/amely vagy amely szerkesztői felelősséggel rendelkezik a médiaszolgáltatás [Mttv. 203. § 40. pont] tartalmának megválasztásáért, és meghatározza annak összeállítását [Mttv. 203. § 41. pont]. A reklámadó alanya nemcsak a reklám közzétételével üzletszerűen foglalkozó szervezet, személy lehet, hanem bárki, aki reklámot közzétesz, függetlenül attól, hogy arra a saját vagy a vele üzleti kapcsolatban álló vállalkozás népszerűsítése céljából kerül sor. A Ratv. e kétfajta közzététel között mindössze az adóalap számítása szempontjából tesz különbséget.
Az adóalap 1. 1. Megrendelésre közzétett reklám esetén Az adó alapja az adóköteles tevékenységből származó adóévi nettó árbevétel. Nettó árbevételként: ►a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény [Szt.] hatálya alá tartozó adóalanyoknál az Szt-ben meghatározott értékesítés nettó árbevételét kell figyelembe venni, → a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény [Szja tv.] hatálya alá tartózó adóalanyoknál pedig az Szja tv. szerinti általános forgalmi adó nélküli bevételt (ha ÁFA alany). ► növelve az Szt. szerinti kapcsolt félnek (!) minősülő reklámértékesítő ügynökség árrésével, jutalékával! Kapcsolt vállalkozás: Szt. 3. § (2) bekezdés 7. pont (és nem TAO szerinti)
Az adóalap 2. Mindazon adóalanyoknál, amelyek nem tartoznak az Szt. vagy az Szja tv. hatálya alá (bevételi nyilvántartást vezető eva-alanyok, vagy a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyai, magyarországi fiókteleppel nem rendelkező külföldi székhelyű vállalkozások),
az Szt. szerinti nettó árbevételnek megfelelő bevétel adja az adóalapot.
Az adóalap 3. 2. Adóalap a saját célú reklám közzététele esetén
► a reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költség Ide tartozik: Pl. reklámanyag költsége, a reklám készítésének, gyártásának, gyártatásának, közlésének költsége. ÁFA, ha nem levonható. Nem tartoznak ide az „általános” költségek.
Az adóalap elemei általában Az adóalap elemei általában ( a közzétevő esetén ) (2014-re speciális szabályok vonatkoznak) + Az adóköteles tevékenységből származó nettó árbevétel + Növelő tétel + Saját célú reklám közvetlen költsége = Adóalap mindösszesen
Az adó mértéke 1.
A reklám közzétevőjét terhelő adó mértéke sávos: ►az adóalap 0,5 milliárd forintot meg nem haladó része után 0%, ►az adóalap 0,5 milliárd forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 1%, ►az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó, de 10 milliárd forintot meg nem haladó része után 10%, ►az adóalap 10 milliárd forintot meghaladó, de 15 milliárd forintot meg nem haladó része után 20%, ►az adóalap 15 milliárd forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 30%, ►az adóalap 20 milliárd forintot meghaladó része után 40%. ►az adóalap 20 milliárd forintot meghaladó része után 50%. Ha az adóév 12 hónapnál rövidebb, a fizetendő adó összege az adóévi 4. § (1) bekezdés szerinti adóalapnak az adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összegéből az (1) bekezdés szerinti adómértékkel megállapított adóösszeg adóév naptári napjaival arányos része.
A 2014. évi adókötelezettség (speciális!) 1) az adóalany 2014. évi adóköteles tevékenységéből származó -éves nettó árbevétele • növelve a reklámértékesítő ügynökség árrésével
+ 2) a saját célú reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költség
-
3) csökkentve az elhatárolt veszteség 50%-ával, ha a 2013. évben kezdődő üzleti évben az adóalany adózás előtti eredményének összege nulla vagy negatív 4) a sávos adókulcsok segítségével számított adó
5) Időarányosítás a hatályba lépésétől számított időszak naptári napjainak arányában (139/365)
A D Ó A L A P
A kapcsolt vállalkozások adókötelezettsége Tao tv. 4. § 23. pontja szerinti kapcsolt vállalkozás esetén (ha az adóév bármelyik napján fennáll)/fennállásának időtartamára jutó: ► a belföldi és/vagy külföldi kapcsolt vállalkozások összesített adóalapjára kell kiszámítani az adót ► az egyes adóalanyok között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az adóalany adóalapja az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok által elért összes adóalapban képvisel • együttműködés, dokumentáció (elkészítése, megőrzése) • a kapcsolt vállalkozásoknál a reklám közzétételének megrendelőjét terhelő adóalapot figyelmen kívül hagyni → ha változik egyiknél az adóalap, mindegyik önrevíziót nyújt be!
A 2014. évi adó levezetése kapcsolt vállalkozások esetén
+ -
1) Az adóalany 2014. évi adóköteles tevékenységéből származó éves nettó árbevétele • növelve a reklámértékesítő ügynökség árrésével 2) Csökkentve a megrendelőt terhelő adó esetén az ügylet árbevételével 3) A saját célú reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költség 4) Csökkentve az elhatárolt veszteség 50%-ával, ha a 2013. évben kezdődő üzleti évben az adóalany adózás előtti eredményének összege nulla vagy negatív
5) Kapcsolt vállalkozások adóalapjának összesítése 6) A sávos adókulcsok segítségével számított adó 7) Kapcsolt vállalkozások adójának arányos megosztása 8) Időarányosítás (139/365)
A D Ó A L A P
Eljárási szabályok Általános eljárási rendelkezések: - adóelőleg fizetés - adó fizetés - bevallási kötelezettség - feltöltési kötelezettség A 2014. évi adókötelezettséget az adóévet követő év ötödik hónap utolsó napjáig (2015. május 31-éig) kell megállapítani és a 1494. jelű nyomtatványon bevallani • nem kell nullás bevallást benyújtani! Tevékenységét kezdő, átalakulással létrejövő: ▪ Megkezdést követő 15. nap.
Adóelőleg megállapítási, bevallási, megfizetési és adóelőleg-kiegészítési kötelezettség ► 2014. augusztus 20-áig (21-éig) kell bevallani, továbbá két egyenlő részletben, az említett időpontig és 2014. november 20-áig kell megfizetni. ► A 2014. évi adóelőleg alapját folyamatosan működő adóalanyok esetén a 2013. évi, adóköteles tevékenység adatai alapján kell számítani.
Év közben kezdők 2014-es adóelőlege A 2014. évi adóelőleg összege adóköteles tevékenységét a 2014. évben ► augusztus 15-e előtt kezdő adóalanyok esetén a 2014. évre várható adó összegének az augusztus 15-től számított időszak naptári napjaival arányos része (139/365) • adóelőleg bevallásának határideje 2014. augusztus 20-a (21- e), • Befizetés: ezen időpontig és 2014. november 20-áig kell ► augusztus 14-e után kezdő adóalanyok esetén a 2014. évre várható adó összege • adóelőleg bevallásának határideje az adóköteles tevékenység megkezdését követő 15. nap, • a befizetést e napig és az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kell teljesíteni
A 2014. évi előleg-kiegészítés ► Az előleg-kiegészítésre kötelezett a várható fizetendő adó és az adóévre már bevallott előlegek különbözetéről az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig bevallást (1494. jelű nyomtatvány) nyújt be és ezzel egyidejűleg fizeti meg annak összegét. ► Az Art. 42. § (2) bekezdése alapján – az adott előlegfizetés esedékességét megelőzően – adóelőleg mérséklési kérelemmel élhet, → ha a 2013. év nettó árbevétele/költsége alapján bevallott adóelőleg összegéhez képest a tárgyévi (2014. évi) adókötelezettsége számításai szerint kevesebb lesz.
Az eltérő üzleti éves adózók ► 2014. évben kezdődő üzleti évük kezdő napjától függetlenül 2014. január 1-je és 2014. december 31-e közötti időszak adóalapelemeit kell figyelembe venni a 2014. évi adóalap, illetve az adó kiszámítása során ► előlegfizetés a 2013-as naptári év adatai alapján ► feltöltés
► külön rendelkezés vonatkozik azokra a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalanyokra, akiknek nincs 2014. augusztus 20-áig beszámolóval lezárt utolsó üzleti évük Bevallás (’94-es)→ csak elektronikusan teljesíthető! Önellenőrzés, pótlás → ’94-esen. Átmeneti adóév a naptári évtől eltérő üzleti évesek számára, záró rendelkezések 9. § (5)-(8) bekezdés.
Bevallási kötelezettség általános szabály szerint Működő: →Elszámoló bevallás: évet követő 05.31. →Különbözet rendezése, visszaigénylés, befizetés Előleg: előző évi bevétel alapján: 07.20, 10.20 Előleg összege: adóévet megelőző év 12 hónap ha 12 hónál rövidebb: 12 hónapra számított adóévben jogelőd nélkül kezdő: várható átalakulással létrejövő: arányosítás Kezdő: 15 napon belül 12.20
Nyilvántartásba vétel 1. Hatály: 2014. 12.01.! Az állami adóhatóság a 3. § (1) bekezdés szerinti – a közzétevő - adóalany nevéről (elnevezéséről) és adóazonosító számáról a (2)-(5) bekezdés szerinti külön nyilvántartást vezet, melyet a honlapján közzétesz. A 3. § (1) bekezdés szerinti adóalanyt - annak kérelmére - az állami adóhatóság akkor veszi nyilvántartásba, ha a) adó-, adóelőleg-bevallási és adó-, adóelőleg-fizetési kötelezettségét határidőben teljesítette, vagy b) nyilatkozik az állami adóhatóságnak arról, hogy az adóévben adófizetési kötelezettség nem terheli. Az állami adóhatóság a nyilvántartásba vételt megelőzően ellenőrzéssel vizsgálhatja a nyilatkozat megalapozottságát.
Nyilvántartásba vétel 2. Az állami adóhatóság törli az adóalanyt a honlapján közzétett nyilvántartásból a) az adóalany kérelmére, b) ha az adóalany bevallás-benyújtási kötelezettségét elmulasztja vagy adófizetési kötelezettségét maradéktalanul nem teljesíti, c) ha az adóalanyt a (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozata ellenére az adóévben adófizetési kötelezettség terheli, kivéve, ha e kötelezettségét e törvény rendelkezésének megfelelően teljesíti, d) a (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozatot tevő adóalany esetén az adóév végével, e) ha az adóalany megszűnik, f) ha az adóalany ellen felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás indult, g) ha az adóalany adótartozása a - naptári hónap 1. napján - 100 000 forintot meghaladja. Az állami adóhatóság az adatváltozást az adatváltozásról való tudomásszerzés napján átvezeti a nyilvántartáson, és azt az átvezetést követő hónap első napján a honlapján közzéteszi.
A reklám közzétételének megrendelője, mint adóalany
Adóköteles a reklám közzétételének megrendelése (is) 1. ► Megrendelő adóalany = aki a reklám közzétevőjével (saját nevében, nem feltétlenül saját javára) szerződést köt a reklám közzétételének megrendelésére. ► Kivéve, ha ( 2014-ben ) → a megrendelő Szja. tv. szerinti egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély, vagy →a.) a reklám közzétevője nyilatkozott a megrendelő számára arról, hogy: ▪ adóbevallási, adófizetési kötelezettségének eleget tesz, vagy ▪ az adóévben a reklám közzététele után adófizetési kötelezettség nem terheli. [Ratv. 3. § (3) bekezdés] ▪ ( A nyilatkozatot nem kell módosítania tartalma miatt! )
Adóköteles a reklám közzétételének megrendelése (is) 2. Kivéve, ha: ( 2015-től kibővül ) b) a reklám közzétételének megrendelője ba) a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalanytól a 3. § (3) bekezdés szerinti nyilatkozat kiadását kérte, és ezt a tényt hitelt érdemlően igazolni tudja és bb) a ba) pont szerint kért nyilatkozatot a reklám közzétételéről szóló számla, számviteli bizonylat kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül nem kapta meg és bc) a ba) szerinti tényt, a közzétevő személyét, és a közzététel ellenértékét az állami adóhatósághoz bejelentette, c) a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalany a reklám-közzététel megrendelésének időpontjában szerepel az állami adóhatóság honlapján közzétett, a 7/A. § szerinti nyilvántartásban.
A nyilatkozat A nyilatkozatot 1.a reklám közzétételére vonatkozó szerződésben 2.a számlán vagy számviteli bizonylaton vagy 3.más okiraton kell megtenni. Elévülési időn belül pótolható! → A megrendelő önellenőrizhet. Nyilatkozat hiányában a közzétevő adókötelezettsége is változatlanul fennáll az ügyletből származó nettó árbevétel vonatkozásában. Lehetséges: mindkettő (megrendelő és közzétevő is) adózik. A nyilatkozatból derüljön ki, hogy melyik ügyletre vonatkozik. A közzétevő nyilatkozattételi kötelezettsége nem áll fenn, ha a megrendelés időpontjában szerepel a 7/A. § szerinti közzétett nyilvántartásban.
Az adó alapja, mértéke ► A megrendelt reklám közzététel havi összesített nettó ellenértékének 2 500 000 forintot meghaladó része (amelyre vonatkozóan nem rendelkezik nyilatkozattal (2014-ben ) ► Összesített ellenérték = egy vállalkozás által 2014. augusztus 14-ét követően megrendelt reklám közzétételek alapján az egy adott hónapban kézhez vett számlákon szereplő összesített ellenértéket jelenti (az adóelszámolás időszaka a számla kézhezvételének hónapja). Ellenérték: ÁFA nélkül! ► Az adó mértéke az adóalap 20 %-a.
Eljárási szabályok ► A megrendelő havonta, a reklám közzétételéről szóló számla, számviteli bizonylat kézhezvételét követő hónap 20. napjáig köteles az általa megrendelt reklám-közzététel utáni adót összesítve bevallani és megfizetni →’94. jelű nyomtatvány 04-es lap ► 2014-ben először: augusztus hónapról → szeptember 20-ig (illetve 22-ig) ► A megrendelőnek nem kell alkalmaznia az adóelőleg, adóelőleg-kiegészítés szabályait. ► Az adófizetésre nem kötelezett megrendelőnek nullás bevallást benyújtani nem kell. ► Ha az összeg módosul, vagy utóbb nyilatkozatot szerez be → önellenőrzés! ► ÁFA törvényt nem érinti! ► Megfelelő nyilvántartás vezetése!
Társasági adóalap korrekció 1. Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül a Ratv. szerinti reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költség (így különösen a reklám közzétevőjének vagy a reklám közzétételében közreműködőnek járó ellenérték), de legalább a reklám közzétételének szokásos piaci értéke, ha az adóalany nem rendelkezik a reklámadó alanyának nyilatkozatával, miszerint:( 2014-ben ) → a reklám közzétételével összefüggésben felmerült reklámadó kötelezettségét teljesíti vagy → reklámadó-kötelezettség teljesítésre nem kötelezett.
Társasági adóalap korrekció 2. - Tao tv. 3. számú melléklet A rész 16. pont alapján nem elismert költség - Az adóalapot növelni kell a költséggel, az adóval is, ha nincs nyilatkozat, bejelentés,nyilvántartásban szereplés (Tao tv. 8. § (1) ) bejelentést tesz
Reklámozó nem emel
Megrendelő oda adja
nem emel
Közzétevő Ad nyilatkozatot / szerepel a nyilvántartásban
emel
emel
Nem ad nyilatkozatot, nem szerepel a nyilvántartásban
Reklámadó: két szereplő
TAO korrekció: három szereplő is lehet
Társasági adóalap korrekció 3. 2015.01.01-től: Tao tv. 3. számú melléklet 16. pontja: a reklámadóról szóló törvény szerinti reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költség (így különösen a reklám közzétevőjének vagy a reklám közzétételében közreműködőnek járó ellenérték), de legalább a reklám közzétételének szokásos piaci értéke, ha annak összege az adóévben összesen a 30 millió forintot meghaladja és a) az adóalany nem rendelkezik a reklámadó alanyának olyan nyilatkozatával, miszerint a reklám közzétételével összefüggésben felmerült reklámadó kötelezettségét teljesíti vagy nincs reklámadó-fizetési kötelezettsége és b) az adóalany nem igazolja, hogy az a) pont szerint nyilatkozat kiadását a reklámadó alanyától ő vagy a reklám közzétételnek az Rtv. 3. § (2) bekezdés szerinti megrendelője kérte és c) a reklámadó alanya a reklám-közzététel megrendelésének időpontjában nem szerepelt az állami adóhatóság honlapján az Rtv. 7/A. § szerint közzétett nyilvántartásban.
Költségvetési számla száma
Költségvetési számla száma
Költségvetési számla megnevezése
Adónemkód
10032000- 01079081
NAV Reklámadó bevételi számla
300
Összefoglaló táblázat 1. Adóalany
A reklám közzétevője
A reklám közzétételének megrendelője
Adókötelezettség A reklám meghatározott módokon (a médiaszolgáltatásban, a Magyarországon kiadott vagy Magyarországon terjesztett, túlnyomórészt magyar nyelvű sajtótermékben, a Reklámtv. szerinti szabadtéri reklámhordozón, bármely járművön, nyomtatott anyagon, ingatlanon, az interneten, túlnyomórészt magyar nyelven vagy túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon) való közzététele.
Az adóköteles reklám közzétételének megrendelése, feltéve, hogy a reklám közzétevője a nyilatkozat-adási kötelezettségének nem tesz eleget és a megrendelő nem magánszemély.
Adóalap
Az adóköteles tevékenységből származó adóévi nettó árbevétel (növelve a reklámértékesítő ügynökség árrésével) és/vagy a saját célú reklám közzétételével kapcsolatosan felmerült költségek. A 2014. évi, az előzőek szerint meghatározott adóalap bizonyos feltételek esetén csökkenthető a veszteség 50%-ával.
A reklám-közzétételével havi összesített ellenértékének 2,5 millió forintot meghaladó része feltéve, ha a reklám-közzétevője nyilatkozat-adási kötelezettségének nem tett eleget.
Adómérték
Az adómérték sávos, 0-40%-ig.
Az adóalap 20%-a.
Forrás: Dr. Németh Nóra Adóvilág 2014. évi 11. szám
Összefoglaló táblázat 2. Adóalany
A reklám közzétevője
A reklám közzétételének megrendelője
Bevallási kötelezettség
Az elszámoló bevallás benyújtásának határideje az adóévet Havonta, a reklám követő ötödik hónap utolsó napja. közzétételéről szóló számla, számviteli bizonylat kézhezvételét követő hónap 20. napjáig.
Adóelőleg és adóelőlegkiegészítési kötelezettség
Az adóalanyt az adóév közben adóelőleg megállapítási, A megrendelőt nem terheli bevallási és megfizetési kötelezettség terheli. Az adóelőleget ilyen kötelezettség. – fő szabály szerint – az adóév ötödik hónap utolsó napjáig kell bevallani, más esetekben pedig a tevékenység megkezdését követő 15 napon belül. A feltöltési kötelezettség bevallásának határideje az adóév utolsó hónapjának 20. napja.
Befizetési kötelezettség határideje
Az adóelőleget két egyenlő részletben kell megfizetni, amelynek határideje fő szabály szerint az adóév hetedik hónapjának 20. napja, illetve tizedik hónapjának 20. napja, más esetekben a tevékenység megkezdését követő 15 napon belül és az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig esedékes. Az adóelőleg kiegészítése annak bevallásával egyidejűleg esedékes. Az adóelőleg, előleg-kiegészítés és az adó éves összege közötti különbözetet pedig az elszámoló bevallás benyújtására nyitva álló határidőn belül kell megfizetni.
Az adó megfizetése a bevallási kötelezettség teljesítésével egyidejűleg esedékes.
Köszönöm a figyelmet!