24. SZÁM.' 1898/45. Évrotj,
VASÁBNAPÚJJSÁOK
420
7712 K E S S L E R - f é l e
A „Very Well" kerékpárgyárak cs»k e l s ő o s r t a l y ú ke rékparokat g y á r t a n a k a legjobb anyagbíil. Eladás t é n y l e g e s J ó t á l l á s m e l l e t t . Raktár B u d a p e s t e n B l a u J ó z s e f n é l Teré*-körat 83. — B é c s b e n Baum a n n I - n é l VI./4. Millergasse 6/F. Képes árjegyzék ingyen és b é r m e n t v e . 7650
szállítom az én világhírű hnzó harmonikárnat a B O H E M I Á T hosszú billentyűkkel és valódi gyöngyház rátéttel. Két kettős lmzóval és 11 hajtású erős fnj'atóval.eltöihotetlen érozszegletvédővel. Minden hang nak megvan a maga Faját bil lentyűje, ennélfogva a harmo nikának i agy szerű az orgoná hoz hasonló hangzása. Nagyság IÖ'/ÍX^
60 80
17 X 3 * • 17'/ 2 X3*'/i •
• •
3 *
• •
cm.
JlKillAHAJKBŐCS
Bi/.tosan és gyorsan ható szer, tyúkszem S \ , A .-szemölcs és talp, valamint a sarok bőr- ,^^>2> &^' . «. keményedései, to.^^^"é^jr \ T Í vábbá mindennemú _^V>rYCr, \ Jrl\ bőrelszarusodás, S$?^&r nonti f ^ j a ellen. A hatás- > ^ , * V / l . í t v „ , < 1 i ! í sC^JSKf i J. . . . . „ , f <sr s?S szetKüldesi
dermatologiai-terapeutikus alapon nyugvó összetételénél fo^va az elismert legjobb szer
\
ért jótállás S&&Y
*--*H
Csak 4V2 forintért
40 hangú 2 Reg.
LU8EU L.-féle turista tapasz.
*-50
frt
550 • 6-50 •
v&uai- y^t^
tátik.
SCHWEM-- L,
><
MEIDLING - BÉCS. Csak akkor valódi, ha minB^^J^y den használati ntasitás és minden ?jr tapasz a mellettes védjegygyei és jr aláiiással el van látva, azért is erre ügyelni kell. 7670 Gyógyszertárukban vásárlandó.
^
r
_aktár.
rakt4r
%v
f
Főraktár: Budapesten, Eivály-utcza 12. szám TÖRÖK JÓZSEF gyógyszertárában.
Onoktatási iskola ingyen. Csoma golás és portó 60 kr., képes árjegy zék ingyen és bérmentve. 7305
korpa ellen, úgyszintén hajkilmllás ellen. M a g d a - h a j k e n ő c s több év óta kipróbálva, teljesen ártalmatlan, a haj növést elő mozdítja és mint k l t f n ő óvszer a gyakran előforduló hajbetegségek ellen, még gyermekeknél is használatra legjobban ajánlható. 1 t é g e l y á r a 3 borona. 7587
Föszétküldési raktár: K E S S L E R REZSŐ-néi gyógyszerész G y e r t y á m o s , (Torontál vármegye).
IiOHSE világhirű különlegességei
EAU DE LYS DE LOHSE.
KIRÁLYNŰ-ARCZCRÉME.
Hatvan év óta felülmúlha tatlan mint legkitűnőbb bor víz a tökéletes ifjú üdeség megtartására, valamint a nyári szeplő, napsütés, pi rosság, sárga {oltok és az arcz minden tisztátlanságának biztos eltávolítására fehérben és rózsaszínben szőkéknek, sárgában barnáknak.
legjobbnak ismert arczszépitő a világon. Exen arccréme a legrövidebb ídó ril«ttt pltávolit az arczró) minden bArtistztátlanaáfrot, u. m . mzeplÖ, pö> sem>H, mite*Hev atb. s azt hófehérre és üdévé teszi. Teljesen ártalmatlan. Kijy t+yely 70 kr., kiről ynö-oretne szappan 1 rlrb ŐO kr. — KirálynÖ-liőlgifpor fehér, rózsa és créme színben 1 fUboz 10 hrajcziir. Szétkül7721 déM f ő r a k t á r :
Temesváry József
kigyö
védjegygyei.
2.
Budapesten Török József gyógy szertárában, Király-otcza IX. sz.
Eredményesen haszt alva turisták, ke rékpárosok és lo vaglók által nagyobb túrák utáni erősí tésre és erőgyűjtésre.
Régi jAhirü diaetikas cosmetikus szer (bedörzsőlésre) az e.iiberi test izmai nak és inainak erősí tésére.
Csakis a fenti véd.egyes a va'ódi. — Kapható minden gyógyszerár ban. — F ő r a k t á r :
Kreisapotheke, Korneuburg (Bécs mellett). A név, rámegy és csomagolás törvényesen védett.
Első cs. és kir. o s z t r á k - m a g y a r kizárólag
szab.
OMLOKZAT-FESTÉK-GYÁR Kroosteiiier Károly Bécs, III., Ilauptstrasse 120 • házában), D£T Az a r a n y éremniel kitüntetve. ~^(jf
A különbség, mely a
Christy,
helyes surltietéUl van feltételezve.
Az orvosok a Christy-Byergel ajánlják. Minden kerékpárra ráilleszthető. Minden finomabb kerékpár kereske désben kapható.
Egyike a másfajta nyergeknek.
Tessék a Christy névre ügyelni.
7639
4 5 J á g e i e t r . 46 Berlin, ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ _ u d v a r i illatszerész. Kapható Ansztria-Magryarország- m i n d e n gyogysi.rtarában é s Jobb illatszer-üzleteiben. 7497
olajfestékkel. — WF" Mintakártya, úgyszintén használati sítás kívánatra ingyen és bérmentve küldetik."**
uta 7646
BEM és PETŐFI 70. Városliget.—Belépődíj
7
A női szépség
50 kr.
emelésére, tökéletesítésére és fentartására legkitűnőbb, teljesen ár talmatlan, vegytiszta és «irm«B /0UI tes készítmény a
Üdvös tanács. Köhögésnél, reki ködési
7615
Máyer K á r o l y L . u t ó d a M ü l l e r J a n ó . Budapest VHM Kazinczy-utcza 3. s z . - Képes árjegyzéke* ingyen és b e m e n j
Látható reggel 9 érától Este villamos fénynél. Aréna-út
7673
Torony-óra-gyár
Nagy körkép a szabadságharczból Festette: Vágó, Styka, Spányi.
és
Államilag kedvezményezett gőzerőre berendezett első magyar
Margit Créme.
, a t o r o k és l é g z é s i s z e r v e k m f i ü E s c * ' biztos hatásn
Rövid idő alatt s z ü n t e t - s z e g , májfoltot.patta^ás^bő^n^
ME IJLML S Z T I I Í L Á I veendők. (1 doboz 60 kr. és 1 frt Próbadoboz 25 kr.) & gyomor rendetlen működésénél radikális hatásának bizonyultak 7230
Egger Szóda-Pasztillái
Christy Saddle Co., Hamburg.
(1 doboz 30 kr.) Mindkét szer kapható minden gyógyszer tárban. — Fő- és szétknldési raktár Magyarországon:
Ttta
GUSTAV LOHSE
Föherczegi és herczegi uradalmak, cs. és kir. katon: i intézőségek, rutJak, ipari-bánya, és gyári társalatok, épitési vállalatok, építőmesterek, ugysriitéi gyári és ingatlan tulajdonosok szállítója. E homlokzat-fest< kek, melyek mészben feloldhatók, száraz állapotban poralakban és 40 különböző mintában kilónkint 16 krtól felfelé szállíttatnak, és a mi a festék szűrtisztaságát illeti, azonos az
Brosüröket ingyen küld:
Pickhnben 5.
Gyártmányaim vásárlásánál mél tóztassék miseiig figyelni a elégre:
Jóságának és tisztaságának köszöni világhírét rendkívüli kelendőségét.
kényelmessége
megfelelő
csodás illata, tisztasága ét finomsága végett a legkitű nőbb toilette-szappan, drbja 6 0 kr., rózsaszín 1 frt
van ffioydbms \Gxccur
boneztani kerékpár nyereg tekintetében más nyergekhez viszo nyítva fennáll, a Christy - nyereg nek a hygiene kö vetelményeinek
LOHSE liliomtej-szappan
Va p a l a c z k ára 60 kr.
Vi palaczk ára 1 írt.
Angyal-gyógyszertára
Zoiubor, J ó k a i - t é r
Turista11 u i d .
„IVádor'-gyógyszertár Budapest, Váezi-körnt 17. sz.
" Mos
íVlíirjíit h ö l g y p o r 60 kr, 3 ssánben. M a ^ * S h k r . p a n 35 kr. Margrit fogrpép (Zahnpasta) t
Készítő FÖLDES gyógyszerta**.
Aradon Doak roronos-ntcia 11. »*• ^ ^ t t BndaP*"" Főraktár: T*rök J Ó I M ! KT^>KTwxtke*' Király-nteza H. —
Franklin-Társulat nyomdája, (Budapesten IV., Egyetcm-nicza 4.)
Cí';^
SL
t0~ a bőr ápolására. ~*9
Graslits. 7305 Szétküldés u t á n v é t e l l e l . Kicserélés megengedve. — Ismételadók magas jutalékot kapnak
A
wm
Raktárak a következő gyógyszertárakban: Budapesten: Török József, Király-utcza H„ Dr. Budai Bqail, Városház tér 7., Baditz Bóbert, József-kömt 64. Pozsony: Czollner Vinczé. Lőrinczkapu-út. Miskolci: Baurch Gyula. SzékesFehérvár: Say Kudolf. Szeged: Barcsay Károly. Debreczen: Mihálovits Jenő. Arad: Földes Kelemen. Temesvár .-Theódor Albert, Versecz: Küchler Béla. Karánsebes: Müller F. Jakab. Nagy-Szeben: Molnár örökösei. Brassó: Jekelius Nándor, Kelemen Ferencz. Szász-Régen: Wermescher Emil.
6 arany, IH ezüst érem-
Elfi.S€HUSTER barmonikakésziti és hangszer-kereskedés
S-~£-
25. SZÁM. 1898. és ( egész POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt itt 1| félévre félév
TÓTH VILMOS. 1832—1898. MÁSFÉL ÉVE, hogy Tóth Vilmost, a M már nyugalomba vonult, de még minI 1 dig munkabíró politikust és államférfit Ő Felsége a főrendiház elnöki méltóságára kinevezte. Az a készség, melylyel e fontos állásra habozás nélkül vállalkozott, minden kiben azt a reményt keltette, hogy fényes elnöki székén még hosszú idei tevékenységre lesz képes. A következés azonban nem sokára megingatta ezt a föltevést. Egészsége mind inkább hanyatlani kezdett. Az egykor oly deli és erőtől duzzadó férfiú egyre gyakrabban érezte az utóbajait annak a szél ütésnek, mely ezelőtt mintegy négy évvel érte; a leggondosabb ápolás mellett sem tudott többé felüdülni, s végre a jelen június hó 14-ikén Nyitra-Ivánkán bevé gezte a szerencse ritka kedvezései közt folytatott életét, melyből kö zel ötven esztendőt a hazai köz élet szolgálatában töltött. T^IPEN
BUDAPEST, J Ú N I U S 19. 8 Csupán a VASÁRNAPI UJSÁG I T " 1 felévre — 4 8 Z
é
C
frt •
Tóth Vilmos 1832 május 28-án született a temesmegyei Szécsányban, hová előkelő régi nemes csa l j a a felvidékről származott. Te mesvárt, Nagy-Váradon, Pozsony ban és Pesten végzett tanulmányai után ügyvédi oklevelet nyert s aztán ivánkai birtokán, Nyitrame gyében telepedett le, hol már 1 848-ban tiszteletbeli megyei alJe8yző lett. A kellemes megjeleDe8u ' foom modorú és szép szóDOki kétséggel megáldott fiatal ||gyved oly népszerűségre emel l e t t a megyében, hogy a nyitrai . 8 z t ó ke rület az 1861-ÍM országÖ^ésre őt küldte képviselőjéül.
Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK
Tóth Vilmos a fölirati párthoz csatlakozván, csakhamar közelebbi összeköttetésbe jutott Deák Ferenczczel, ki aztán annyira megked velte, hogy állandóan bizalmasabb hívei közé sorolta. így a haza bölcsének környezetében nőtt bele a politikai életbe, a mi nemcsak neki, hanem közéletbeli egész szereplésének is nagy szerencséje lett. Az 1867-iki koronázó ország gyűlésre is őt küldte föl a nyitrai kerület, s ekkor gróf Andrássy Gyula is kiváló figyelmet kezdett iránta tanúsítani, mint a megyei élet alapos ismerője iránt; a belügyminisztériumba miniszteri tanácsossá nevezték ki, mely állásá ról Szlávy József után államtitkárrá lépett elő, aztán pedig 1871-ben maga lett belügyminisz-
Tóth Vilmos személye és élete sokkal általánosabb ismeretű, hogy sem ez alkalommal részletesebben volna szükség pályafutását méltat nunk, így élete történetéből csak a legfontosabb adatokat említjük föl s azokat is csupán magyarázóiul annak a veszteségnek, a melyet közéletünk az ő elhunytával szen vedett.
TÓTH VILMOS.
45. ÉVFOLYAM. egész évre B . félévre — 2 . S O
Külföldi előfizetésekhez a post&ilag meghatározott viteldíj is csatolandó.
térré. Már mint államtitkárnak nagy része volt a törvényhatóságokat, a községeket s a főváros törvényhatóságát rendező törvényezikkek léte sítésében. Majd az 1848-iki választási törvény megújítása iránt terjesztett be törvényjavasla tot, mely először adott okot a magyar ország gyűlésen arra, hogy az ellenzék az agyonbeszélés (obstrukezió) fegyveréhez nyúljon. E javas latából aztán, noha a Deák-párt helyeselte, nem is lett törvény. 1873-ban letette a miniszteri tárczát, de szívvel-lélekkel híve maradt pártjá nak, melyben azontúl is osztatlan népszerűsé get élvezett. 1879-ben a közös legfőbb számszék elnökévé nevezte ki 0 Felsége ; s ekkor megvált a parlamenti élettől, melyben mint képviselő évek hosszú során át, 1861-ben s 1865-től 1979-ig folyvást élénk részt vett. Ekkor hivatala folytatására Bécsbe költözött, honnan csak a delegácziók üléseire tért vissza koronként Budapestre. Bécsben érte a szélütés is, mely miatt 7 évi működés után számvevőszéki elnöki állásából nyugalomba vo nult, míg Szlávy József lemondása után a főrendiház elnöki székét el nem foglalta. Fokról-fokra való emelkedésé vel több kitüntetés érte, s egyebek közt a titkos tanácsosi méltóságot nyerte Ő Felségétől. De bármily fényes volt is pályafutása, soha egy pillanatra sem szédült meg annyira, hogy családi és társa dalmi hagyományaival csak leg kisebb mértékben is szakított volna. Tiszta, nemes jellemét és szerény ségét soha folt nem érte. Párat lanul szép családi életet élt. Mikor ez előtt néhány évvel özvegyen maradt, szeretete egész melegét gyermekeire és unokáira árasz totta, kik őt viszont az imádásig szerették. Utolsó betegségében leányai, Zsuzsanna és Erzsébet — amaz Thuróczy Vilmos nyitramegyei főispán, emez dr. Thuróczy Károly nyitramegyei tiszti főorvos neje — ápolták. A baj azonban gyógyíthatatlan volt. Nem régiben újabb szélütés érte, mely annyira megbénította, hogy azon túl már
VASÁRNAPI
422
ÚJSÁO-
25.
SZÁM. 1 8 9 a j 5 . Í.VFOLTA
Egy élet kevés rá, hogy mind elfeledje, Száz élet is kevés, hogy meg is bocsássa! Nem kell a lánya s e ! . . . Hát az unokája ? Kát esztendős elmúlt, és még nem is látta 1 Kire ütött vájjon ? . .. Apjára ? . . . Anyjára?. Akármelyikre is, Dacsó vér lesz benne; Akár így, akár úgy, neki kedves lenne, Hiszen olyan lehet, mint az édes apja, Mikor kis korában térdein ringatta!... Ha az ide jönne ?... Dehogy is jön!... Hátha?.. Még az apjának is mindent megbocsátna I. Ha az ide jönne, ha az szólna hozzá, Azt se neheztelné, ha az anyja hozná! Hisz, — ha nem röstelné, hogy a fiát kérje — Bizony, bizony talán maga menne érte ?! Mig odagondol a gügyögő gyerekre, Visszalopódzik a Dacsó Gáspár kedve, Kipirkadó kedvnek a helyét átadja Szivéről lefoszló nehéz indulatja S mire a legények megint visszajönnek, A nyoma is szikkadt orczáján a könynek. Látva, hogy kiderült megint az öregre, Mosolyog magában a Nagygergő Ferke S úgy adja föl a szót, mintha enmagának — Nem is az öregnek — beszélne csupán csak, De a szeme ott jár Dacsó Gáspárt lesve: ,Kám esik a sorja, — hazamék ma este I' Hallja Dacsó Gáspár, de csak neszét sem vet, Teszi, elereszti a szót füle mellett... Tudja, hogy hátra van még a csattanója!... ,A Gazsi gyerekhez egy szava se vóna ? Betérek hozzájok. Mit is mondjak nékik, Ha a gazduramnak izenetét kérik ? ' . . .
Az Országos Képtárban levő festmény után.
II. RÁKÓCZI FERENCZ NEJE, AMÁLIA HESSEN-RHEINFELSI HERCZEGNŐ.
járni sem volt képes; csak egy kerekes székben tologatták egyik szobából a másikba, vagy ko ronként ki a szabad levegőre. Ily állapotban a halál valódi megváltás volt rá nézve. Elhunytával ismét csökkent azok száma, a kik kiválóan tevékeny részt vettek újabb alkot mányos életünk megalkotásában és megszilárdí tásában.
DACSÓ GÁSPÁR HARAGJA. Húzzák a faluban a déli harangot, Kóbor szellő elkap egy-egy kósza hangot S viszi a Tiszára, le egész a révhez, Ottan is hadd tudják, a mikoron dél lesz ! Öreg Dacsó Gáspár csak mégse hallgatja: Árnyékról is tudja, nem szorul harangra! Kikötte a kompot, főzi az ebédet. Maga főz. Megszokta: régen özvegygyé lett! De azért valahogy' kicsordul a könnye S akárhogy titkolná, a mért olyan gyönge, Észreveszik mégis a révész legények! •Nyers a fa!» — szabódik, — az árt a szemének...
Mit kell a szivének teherként viselni! A mit a jó isten bánatot rakott rá, Majd csak elhordozza ! . . . Elég erős hozzá!, Pedig talán-talán meg sem érdemelte, A mért ilyen nagyon beborult felette ? ! . . . Gyászos özvegységét még csak elviselné, — Maholnap odajut felesége mellé ! — Hej 1 csak az a mádik bánata ne lenne, Lehajtva gyökerét fájó elevenbe ! Fájó elevenbe, szive közelébe, Vagy talán épen a kellő közepébe ? — Hogy élő halottját sirassa örökké . . . Mert ő neki meghalt, nem afiatöbbé ! Kettő közt választott, nem kellett az apja!.. 0 meg nem ismeri, ő meg megtagadja ! . . . Nem ismeri ? — csak a sértett büszkesége; Megtagadja? — ajka, de a szive mégse ; Nem fogadja vissza soha sem a házba? De a jöttét várja, egyre azt vigyázza S ha egy szóval kéri, — ma visszafogadja .. Csakhogy az is büszke, mint az édes apja!
Teszik azok mindjárt, mintha el is hinnék: .Erre száll a füstje, álljon kelmed innét!'... Ő pedig tagadná a kihullott cseppet S — mert új jön helyébe — bosszúságot tettet: •Jó tanács dolgában nem szorulok rátok, A hol nekem tetszik, már csak oda állok !>
• Dacsó vérit gondolja az öreg kevélyen S a fiatalsága forog az eszében, A mikor olyan volt, mint a fia mostan . . . Sok régi emléken a szíve megdobban S mintha a harag is messzeszállna tőle . . . Bizony, csak nem volt jobb a fiánál ő se !
Összenéznek előbb, aztán az öregre. ,Már megint rágondolt arra a gyerekre!' Tudva a szokását, — elég gyakran ráér! — Indulnak — azt mondják — egy kis száraz ágór'.., De nem a dologért: csak tanútlan hagyják Öreg Dacsó Gáspárt s nehéz indulatját. . .
Ö se házasodott apja parancsára ! Hát akkor afiamért lenne jobb nála ? : . . . Oszt' az asszonyban se' lenne hiba semmi, Messze földön kéne hasonlót keresni, Akkor se' akadna olyan feleségre ! . . . Ha is, de ő neki nem a menye mégse!
O is azt akarja s alig-alig várja, Nehéz fájdalmával, hogy lenne magára. Ne lássa azt senki, ne tudja azt senki,
Hogyha angyal lenne, akkor se' szeretné! — De hát az az asszony ő neki vétett-é ? . . . Vétkezett az apja eleget helyette !
Öreg Dacsó Gáspár odavágja fennen: •Nincs kinek izennem!... Nincsen mit izennemL.i De azért a Ferkét elszólítja félre, Egy ötös banknótát csúsztat a kezére S a fülébe súgja — hogy ne hallják — halkan: • Viddnekik,—de azért ne mondd, hogy én adtamli Szászy István.
A R Á K Ó C Z I A K PÁRISBAN. A Eákóczi-kor történetírói nagy becsű anya got nyertek történeti kutatásaikhoz a stuttgarti «Litterarischer Vérein» azon kiadványaiban, melyek a pfalzi születésű Erzsébet Sarolta, ké sőbb orleansi herczegnő és XIV. Lajos sógornője több kötetre menő levelezéseit tartalmazzák. Igen nagy kár, hogy azokat a leveleket, melyeket bujdosó Rákóczi maga intézett a herczegnőhöz, kivel neje révén atyafiságban is volt, a her czegnő, mint egyáltalában a hozzá intézett öszszes leveleket, megsemmisítette. Rákóczinak Grosboisban való tartózkodásáról részletesen megemlékezik Saint-Simon is emlékiratai XIX. kötetének 182. lapján, azonkívül életrajzát meg írta Leneble 1737-ben Parisban, és Eichorn 1854-ben Lipcsében. Ezekkel azonban, mint legalább részben ismert forrásokkal, nem szandékszunk most foglalkozni; itt csupán a pfala herczegnő leveleiben foglalt adatokra szontkozunk. .. Rákóczi Perencz 1713-ban jelent meg először Parisban és Versaillesben az udvarnál Saros\ gróf név alatt. Sem a királyi herczegekneJ, sem a királyi herczegnőknél nem tett ** talos látogatást, csak az orleansi herczegnovel érintkezett. «Derék, jó úr, -— ÚJ^ a herczegnő leveleiben, — mindig jó kede, sok esze van, sokat olvasott, mindenhez e^ Látni kívánta érem- és régiséggyűjteményét ^ s én megmutattam neki.» Idézi a herczegnő fejedelemnek egy érdekes szavajárását is, m következő volt: «akkor látom meg, mikor apa lutheránus lesz.. Olyankor szokta ezt a M ^ zést használni, mikor valamiben nagy° n kedett.
A GARANOSI TÓ PILIS-CSABA ÉS TINNYE HATÁRÁBAN.
Életmódjáról különben keveset jegyzett föl az orleansi herczegnő. Mulatott, szórakozott, va dászott, mint azon idők legkiválóbb gavallérjai szoktak. Egy vadászat alkalmával történt, hogy élete komoly veszedelemben forgott. Fejjel esett le lováról s ájulva maradt a földön. Tojás nagy ságú daganat támadt a fején, melyet azonban or vosa, egy nürnbergi német, pióczával és kenőcs csel három nap alatt tökéletesen lelohasztott. Öt év múlva a fejedelem újra megfordult Pa risban. Ekkor már 44 éves volt s ez időből külsejére nézve ekkép írja le az orleansi her czegnő : «Rákóczi magas, jól megtermett alak, jóságos vonásokkal; nem szép, habár csúnyának sem lehet mondani*. Még mindig jókedvű volt, szívesen csevegett és nevetgélt; de már az orle ansi herczegnőnek feltűnt az, hogy annyi bújagondja mellett hogyan lehet oly víg; s meg is volt győződve róla, hogy bensőleg nagyon szen ved ; legalább erre magyarázta azt, hogy utolsó ottléte alatt nagy változáson ment át; vézna, sovány lett s igen ájtatos, a ki Paristól 5—6 mérföldre Grosboisban együtt lakott a kamalduli barátokkal, holott ezeknek rendje majd oly szigorú, mint a karthauziaké, ügy élt, mint ők; éjfél után velők együtt kelt föl imádkozni, s gyak ran böjtölt, mint ők. Érdekes, hogy a herczegnő tudni véli azt is, hogy Rákóczit titkos vágy epesztette a rendkívül szép fiatal Conti herczegnőért, ki azonban hi degen viselkedett iránta s nem látszott viszo nozni a száműzött magyar fejedelem érzelmeit. Annyi bizonyos, hogy ekkor már a viszony Rákóczi és neje, a szépségéről egykor hires hessen - rheinfelsi herczegnő között, nagyon meg volt lazulva. Nejének családja Rákóczit mindenfelől komp romittálta különcz viselkedésével, s jellemző, hogy maga az orleansi herczegnő, a pfalzi Erzsébet Sarolta, bár a hessen-rheinfelsiekJiek közel rokonuk volt, mig Rákóczival a legbarátságosabb viszonyt ápolta, úgy, hogy ez 1 örökországból is többször irt hozzá terjedel mes leveleket: addig a felesége rokonságát ki n em állhatta, excentrikus, feltűnő modorukat nem egyszer szemökre lobbantotta. fSy járt el a finom tapintatáért s emelkee «t felfogásáért irányadónak elismert her czegnő Rákóczi apósával, Károly őrgróffal szemben is, a ki hozzá nem illő módon barátozott saját kocsisával s elég meggondolat411 v °to még a legmagasabb társaságokban is WW az emberrel hozakodni elő, a kit annyira egyelt, hogy nemcsak saját szobájában hálatta, nanem legifjabb fiát, egy elkényeztetett vadócz nczkot 1B általa neveltette, igaz, oly eredn ynyel, hogy, mint a herczegnő megjegyzi, a
tökéletesen elcsavart fejű gyerek rá se tudott nézni senkire; fejét a szőnyegbe rejtette, ha va laki szólt hozzá, s úgy rúgott, mint egy kis csikó. Az idősebb hessen-rheinfelsi herczeg sem esett messze a fájától. Rósz társaságokba keve redett s olyan nehéz felfogású volt, hogy három szót sem tudott egymás után kimondani. Mindez bántotta a német eredetére sokat tartó orleansi herczegnőt, a kinek e miatt nem egy szer voltak komoly jelenetei a hóbortos hessenrheinfelsi gróffal, mikor az Parisban járt. Egy ily alkalommal az őrgróf keserűen jegyezte meg a herczegnőnek, hogy úgy látszik, szégyenli ma gát rokonaiért s jobb szeretné, ba nem látná őket. A herczegnő boszúsan felelte, hogy ha így beszél, akkor van is oka rá, hogy szegy élje ma gát értök. Aztán haraggal váltak el. Ilyenek voltak Rákóczi apósa és sógorai. Az orleansi herczegnő irántuk való ellenszenvét átvitte Rákóczinéra is, habár ez kevésbbé érde melte azt meg, vagy legalább is elnézésre tart hatott volna számot a puritán erkölcsű her czegnő előtt, tekintve szerencsétlenségét és a sorscsapásokat, melyeket tűrni volt kénytelen. Mert ugyanis tudnunk kell, hogy a Rákócziak vagyoni viszonyai az időben már nagyon romlásnak indultak. Párisi ügyvivőjük, bizo nyos Brener abbé, a Rákócziaknak mintegy tíz ezer tallérnyi rá bízott vagyonát hűtlenül elke zelvén, saját torkát elmetszette, mely esemény Rákóczinénak is Parisba menetelét tette szük ségessé, hogy vagyonának roncsaiból, ha csak lehet, valamit még megmentsen. Rákócziné megérkezésének híre különös viszszatetszést keltett az orleansi herczegnőben, ki nél a fejedelemnét felkérésére rokona, Bethune marquisnő jelentette be, s egyúttal tájékozó
dást kért, hogy mikor láthatná. A herczegnő, mint tapasztalt diplomata, jól sejtette, hogy a közel rokonság révén bele akarnák vonni őt is a Rákócziak ügyébe s ettől előre félt, külö nösen, mert ismerte helyzetét az udvarnál s józan tapintatával kiérezte, hogy a német herczegnőkkel már is torkig vannak a franczia udvarnál s nem szívesen látnak többet belőlük. De egyéb okai is voltak a herczegnőnek, hogy ne örüljön a látogatásnak. Mint őszintén be vallja, restelkedett miatta, mert az udvarnál mindenki tudott a hessen-rheinfelsi herczegnő viselt dolgairól, melyeket a pletyka természete sen még túlozott. Maga az orleansi herczegnő majd balálra nevettette a fiát, midőn csípős czélzásokkal intette, hogy egyedül ne maradjon a fejedelemnével, mert — úgymond — szerelmi ostromnak teheti ki magát, mint annak idején az orosz czár. Rákóczinén különben még mindig láthatók voltak az egykori szépség nyomai, daczára 42 éves korának s annak, hogy már nagyon el volt hízva; kövérebb volt a szintén kövér orleansi herczegnőnél is, úgy, hogy ezt mindenki a kez dődő vízkórság tünetének tartotta. Azonban megelőző rósz híre mellett is maga az orleansi herczegnő kénytelen volt elismerni az első találkozás után, hogy a fejedelemnő igen illedelmes és udvarias volt, a mit a herczegnő azzal viszonzott, hogy más napra magához hivta ebédre* Úgyde Rákócziné nem mehetett el ez alka lommal az ebédre. Hirtelen roszúl lett, erős hidegrázás vett erőt rajta, s utána olyan forró ság, hogy azt hitte, közel van halálához. Maga helyett gyóntatóját küldte, egy alig 33 éves em bert, ki azonban 22 évesnek sem látszott. Könnyű elképzelni, hogy ez a kiséret épen nem volt alkalmas arra, hogy a pletykákra amúgy is hajló udvari körökben fokozza a feje delemnő iránti bizalmat. Még növelte a meg botránkozást a fejedelemnő másik kísérője, Schlieben gróf, egy erős, széles vállú ember, a ki mindig körüle forgolódott. Bármint legyen is, úgy látszik, Rákócziné tár gyalásai az orleansi herczegnővel nem vezettek a kivánt eredményre. Erre mutat a herczegnő nek 1721 november 27-én féltestvóréhez irt kö vetkező, meglehetősen szűkszavú levele: • Rákóczi fejedelemné újra felgyógyult. En gedelmet kórt tegnap tőlem Parisban, hogy még egyszer nálam ebédelhessen. Ha nem eszik többet, mint a múlt alkalommal, attól ugyan nem terheli meg a gyomrát, mert sem mit sem evett.. . Bele akartak vonni ügyeikbe ; én azonban kimentettem magam, hogy mit sem értek bankügyekhez, hogy sohse elegyedtem ilyesmibe, s erősen föltettem magamban, hogy soha sem is fogok ily dolgokba keveredni, tehát mit sem tehetek érette.» * Mi volt a két előkelő hölgy értekezésének tulajdonképeni tárgya, nincsenek rá adataink, de majdnem bizonyos, hogy az csak a már em lített sikkasztási ügy folytán a Rákócziaknak
A PILIS-CSABAI TÁBORHELY.
424
VASÁRNAPI UJSÁG.
megrendült anyagi helyzetük rendezésére vo ték eddig a lelki élet rejtelmeinek kutatói. Bő natkozhatott. Rákóczi akkor már Törökország anyagot és elmélkedni valót találhatnak benne ban volt s a herczegnő figyelemmel kisérte on azok, kik a kettős látás talánya, az előérzet kinan írt és a hollandi újságokban megjelent czik- fürkészhetlen titkai iránt érdeklődnek s rajongva keit. Egyébiránt még a herczegnő is reményke hajszolják a megmagyarázhatatlant. A fejedelemnő már napokkal előbb jól tudta, dett abban, hogy a törökök — mint írja — nem hogy halála közel van s ennek magyarázatául a kötnek Rákóczi nélkül békét s őt előbb-utóbb következőket beszélte el ő maga többeknek : visszasegítik trónjára. Mikor még Varsóban volt, egy éjjel azt ál A fejedelemnő ellenben minden számításában csalódván s minden támaszától megfosztatván, modta, hogy egy idegen ember lépett a szobá jába, a kit addig soha sem látott. Serleget nyúj végre is kénytelen volt Cherche-Midibe kolos tott feléje, itallal kínálva meg. A fejedelemnő torba vonulni, alig néhány héttel az orleansi eleinte szabadkozott, de a titokzatos idegen pa herczegnővel való utolsó találkozása után. rancsoló hangon szólt r á : Gyors és megrendítő volt a vég, mely a zak dgyál, mert ez lesz az utolsó ital életedben.* latott asszony életét kevéssel utóbb befejezte. E szavakra aztán fölrettent s körűinézett, de Alig volt hat hétig a világról való lemondás senkit sem látott. Rósz álomnak tartotta az egé szomorú tanyájának lakója, midőn egy nap, szet s nem is akart rá gondolni többet. De, 1722 februárjában fogfájás lepte meg s kihú- különös, hiába igyekezett kiverni fejéből, nem
25. SZÁMJ898. 45. ÉVFOLTA*.
(i Innen, tudom, nem megyek ki többé élv mert ez ugyanaz a szoba, melyet Lengyelorszá^ ban láttam álmomban s a hol az utolsó i t t fölhajtottam.* És az álom csakugyan teljesült. Rákóczi fele sége, az egykor oly szép hesseni herczegnő el hagyatva hunyta be szemeit a kietlen idegen földön. Egyetlen nővére, Hadanat herczegnő sem volt jelen a temetésén. Fiai sorsa felett a történetírás és a legenda szőtte össze fátyolát. Mint a bujkáló ér, idegen ben apadtak el. Eletük, viszontagságaik körül homály borong, s szinte fáj belevilágítani ebbe a homályba, hogy lássuk egy dicső név örökét lassan morzsolódni szét s ideális fényét meg törni a mindennapiság porában. Pedig ez volt végzete az idősebbik fiúnak, ki Jókai jellemzése szerint gyermekkorában iól la-
2 j : j 7 ^ M M 8 9 8 ^4 5 1 é V F O L Y A M .
VASÁRNAPI UJSÁG,
425
tudtommal még eddigelé nem fordultak elő vallásának és történetének egyik leghivatot határában se kő-, se bronz régiségek, — de biz tabb kutatója, néhai Ipolyi Arnold, az ő "Ma valószínűleg az ottani csatákban elesett és oda temetett hősök után ma is «Óriás temetőn-nek tosan felvihető egészen a római korig. gyar mithologiá»-jában említ, hogy t. i. a 40-es nevezi, és csakugyan azon tájon, erdőirtás, E falu határán vonult el a «Nagy Kopasz években Pilis-Csabán átutaztában egy pásztor hegy* alján az Aquincumból Bregetióba vezető fiútól hallotta, miszerint ott ősz felé, minden gyöptörés alkalmával azon kori ódon szekerhíres római hadi út, melynek nyomait hosszú kor az év bizonyos napjainak éjjelén, a csabai czéket, csákányokat, minőket gróf Zichy Jenő évek során hiába kutatták régészeink, míg azt erdőnek a tinnyei határ felé húzódó részében hozott a Kaukázusból és hosszú késeket, minő végre én dr. Fröhlich Róbert barátommal szeren az ottani nép még ma is roppant csatazajt, ket a csudok és skytha utódok fenn éjszakon, csés voltam kipuhatolni. Ez utat régibb okira fegyvercsattogást és halálhörgést vél hallani, valamint a Kaukázus lakói mai nap is horda nak, sokat találtak még ezelőtt pár évtized taink Traján útjának del B magamnak is van nevezték, a nép pedig, belőlük vagy 8—10 pél mint egy a XVIII. szá dány. zadból fenmaradt irat Nagy királyunk, Hol fentartotta, "Régi ko lós Mátyás idejében Pi pott út» neve alatt is lis-Csaba Tinnye köz merte. Innét került ségével együtt annak gyűjteményembe egy egyik vitéz kapitányáé, egészen jól fenmaradt Magyar Balázsé volt, római mérföldmutató, s kinek egyik leánya, Behogy azon időben már nigna, Kinizsi Pál ne lakott volt, bizonyítják jévé lett: de ezen kivűl az ott lelt római sírkö volt egy Aranka nevű vek és egyéb régiségek, leánya is, a ki midőn melyekből egy-két dom apja Tinnyót és Pilisborműves alakkal díszí Csabát végrendeletileg tett sirkő s egy unikum a margitszigeti Klariszszámba vehető kis sza apáczáknak hagyo ázsiai emlékérem szin mányozta, e miatt pörtén megvan gyűjtemé rel támadta meg az nyemben ; az újabb idő apáczákat; de úgy lát ben is több érdekes ró szik, csak Tinnyét sike mai régiség került elő rült vissza perelnie, az úgynevezett «Ráczmert Pilis-Csaba egész völgy»-ben (RaitzenJózsef császár idejéig thal), melyekről úgy megmaradt a szerzet tudom, hogy azok a tulajdonában. Később birtokos főherczeg Ferencz király idejé ajándékából a Nemzeti ben, az egész urada Múzeumba kerültek. lom József főherczeg, Magyarország felejthe Ugy látszik, hogy a tetlen nádora tulaj dohun időkben is nevezeA cZIRKVENICZAI LÁSZLÓ-GYERMEKMENEDÉKHELY FÖLAVATÁSA.
A KLOTILD-VILLATELEP HELYE PILIS-CSABÁN.
zatta fájós fogát, hogy másikat tétessen helyébe. Orvosa azonban ügyetlenül végezte a dolgot, mert a foghúsát úgy megsértette, hogy huszonnégy óra alatt rettenetes nagy daganat támadt rajta. Háromszor vágtak Rákóczinén eret, kétszer a karján, egyszer a lábán. Az utolsó érvágás után már egészen jobban érezte magát, de egy pilla nat múlva felkiáltott: «roszúl vagyok!» — s azonnal kiadta lelkét. A daganat — úgy mond ták — felhúzódott a nyakára s egyszerre meg ölte. Kolostorában temették el. Haláláról az orle ansi herczegnő értesítette a távol levő Rákóczi fejedelmet s maga is tizenkét napi gyászt viselt érette. Egyetlen kívánságát azonban, hogy hű cselédjét, Breitten-Landenberg kisasszonyt, kit a homburgi herczegnőtől kért magával az útra, magához vegye, nem teljesíthette az orleansi herczegnő, mert már akkor egész háztartását feloszlatta volt. És most egy rendkívüli körülményről kell megemlékeznünk, melynek kulcsát hiába keres-
sikerűlt s újra és újra fölmerült emlékezetében a titokzatos ember, a mint neki serlegét nyújtja. Midőn Parisba megérkezett, roszúl lett, s a vendéglőbe, melyben szállva volt, a királynak Helvetius nevű hollandi születésű orvosát hív ták hozzá. Az orvos belépett. A fejedelemnő, mi dőn rá pillantott, hangos sikoltásban tört ki, s egészen elrémülve tekintett szerteszét a szo bában. A szolgálatában levő Schlieben gróf aggódva futott be hozzá s baja felől kérdezősködött, mire a fejedelemnő elsápadva, minden tagjában re megve vallotta be, hogy Helvetiusban ugyanazt az embert ismerte fel, a kit Varsóban álmában látott. Igyekeztek megnyugtatni Rákóczinét, a mi végre sikerült is, és ő maga nevetve mondta kör nyezetének : «Még sem halok meg ebben a betegségben, mert ez a szoba nem ugyanaz, a melyről Varsó ban álmodtam.» Mikor azonban a cherche-midini kolostorba vonult, a lakást a nélkül bérelték ki számára, hogy előbb látta volna. Mikor aztán beleköltö zött s meglátta falait, összerezzent s teljes le mondással jegyezte meg a jelenlevőknek:
kott már az élet minden gyönyöreivel. Mellba jossá lett a korhely életmódtól, s ez lelkét is eltompítá. V- *
NÉHÁNY SZÓ PILIS-CSABA MÚLTJÁRÓL. Most, hogy József főherczeg a budapest-esztergomi vasút mentén, Budapesttől mintegy öt negyedóra távolságra fekvő pilis-csabai uradal mának legszebb erdős és hegyes pontján 200 holdnyi területet a fővárosi közönség számara nyaraló helyül villa-telepnek parczellázott, s ig? a nagy közönség érdeklődése is fel van keltve e vidék iránt,* talán nem lesz érdektelen, OA Pilis-Csaba és vidéke múltjáról, mint e k ö z ^ szomszéd birtokosa, a ki hosszú évtizedek o gyűjtöm e vidék régészeti leleteit, a nép hagy " mányait és mondáit, egyet-mást elmondok. Pilis-Csaba múltja eddigi kutatásaim szerint, vae ha nem nyúlik is vissza az ős időkbe, * A Klotild-telep név alatt alakuló P i l i s - c s t t í a , 1 t á £ J telep egyes telkeinek eladásával dr. G a l o v l t s , r f g j t é s t budapesti ügyvéd van megbízva; részletesb érte nála lehet nyerni (Budapest, VI., Király-utcza i»-
A LÁSZLÓ-GYERMEKMENEDÉKHELY CZIRKVENICZÁN.
tesi szerepe volt Pilis-Csabának, sőt talán maga a szeri t 6 8 6 i s o n n a n e r e d - H a z a i k r ó n i k á i n k éis7»t U g y a m s a z Aquincumtól (Sicambriától) kitéri?- 6-8 d é l r e t e r ü l ő > e r d ő borította, nagy tereoVn c' h e 8y e 8 - v ö l gyes vidéken, Buda, Eszhetf-lt" ? ^ekes-Fejérvár között történtek azon lvekh » ö l d ö k l 0 csaták és ütközetek, me"°»a ddőU * h & l á l a U t á n a h u n b i r o d a l o m a z o n l a n ' e u d Ú l 0 C 8 a t a k e m l é k é * tartotta fenn néphagyomány, melyet nemzetünk ős
annyira, hogy ilyenkor még a házából sem mert — legalább ezelőtt 40—50 évvel — ki lépni. E népmonda fenlétéről még a hatvanas években magam is meggyőződtem. E hagyo mányt Ipolyi az ott vívott hun harczok emléké nek tartja s összeköttetésbe hozza Csaba királyfi nevét Csaba község nevének eredetével. A szom szédos Tinnye község eredeti magyar lakos ságánál ugyan feledékenységbe ment már ez a monda, de az ottani hegység tövében, a völgy túlsó felén levő erdő borította lankás hegyoldalt,
nába ment át, kiről fiára, József főherczegre szállott. Nem mulaszthatom még el, hogy a PilisCsaba szomszédságában levő, magas hegyektől környezett regényes fekvésű Garancsi tóról ne elevenítsek fel egy szép népmondát, melyet ez előtt 50 évvel hallottam egy legalább nyolczvan éves asszonytól. Van ugyanis Tinnyén, a falutól nem messze, a Pilis-Csaba felé vezető út men tén, jobb felől a rétszélben, egy kisebb terje delmű, részben magában álló hegy, melyen
VASÁBNAPI UJSÁG.
426
JÓZSEF FŐHERCZEG ÉS CSALÁDJA MEGÉRKEZÉSE CZIRKVENICZÁRA.
holmi körsánczolatok nyomai ma is láthatók; ezen hegyet a tinnyei nép «Kis vár» név alatt ismeri. A monda szerint a régi időben itt egy kastélyszerű erősség állott, melynek tulajdo nosa egy Hajmási Csepke nevű nemes úr volt, a ki családjával a török időkben is itt lakott. Ezen úrnak volt egy szép hajadon leánya, a kit midőn a közeli zsámbéki várkastély török pa rancsnokának a fia egyszer vadászat közben meglátott, halálosan beleszeretett, s addig kerülgette a szép leányt, mig ez is szerelmessé nem lett a daliás legénybe. Ezek aztán, hogy a szülők észre ne vegyék, a várkastélyt környező erdős vidék egyik legszebb pontján, egy erdő koszorúzta magas hegyektől körűi vett völgyben, hol egy ivókút állott, az e mellett levő szomorú fűzek alján találkoztak rendesen, mig azután egy ily találkozás alkalmával, midőn már a jó Isten nem nézhette tovább, hogy egy magyar keresztény leány önként egy hitetlen pogány karjaiba vesse magát, egyszerre megnyílt alattok a föld s elnyelte mindkettőjüket, a kút vize pedig elöntötte az egész völgyet, melyből kelet kezett azután a mai napig meglevő Garancsi tó, a mely nevét is a török ifjútól vette. A kút he lyén pedig mind e mai napig van a tó vizé ben egy örvény, mely a keletkezése óta lefolyt századok alatt nem egy kenderáztató hajadont vagy fürdőző gyereket sodort már el. Vásárhelyi Géza.
A LÁSZLO-GYERMEKMENHELY CZIRKYENICZÁN. A Quarnero legszebb pontján, hol a Kapellahegység szirtfalától védett Vinodol-völgye a Dubracsina patakkal rést nyit magának a ten gerhez, még 1395-ben hatalmas klastromot ala pított a tengerbe ereszkedő sziklafokon e vidék akkori ura, Frangepán Márton, s azt a magyar eredetű Pálos szerzetesekre bizta, kik százado kon át innen terjesztették a vallásosságot és mivelődést az egész vidéken. Korunkban József főherczeg tulajdona lett a tisztes régi épület, melyet fenséges neje, Klotild főherczegnő beteg gyermekek üdülő helyévé rendezett be, s társadalmi téren is buzgólkodott, hogy legyen a szegény, gyengélkedő kicsinyek nek olyan menedékük, hol egészségüket újra visszanyerhetik. Erre a czélra alig lehetett volna ennél alkal masabb helyet találni. A tengerről éltető, üdítő levegő terjed el; a környező sziklás hegyek elhárítják az éjszaki szeleket, a déli fekvés pedig már magában véve is nagyon enyhévé teszi az éghajlatot; itt az olaj-, babérfa és más délszaki növények már szabadban tenyésznek. Az egész környék mintegy arra van teremtve, hogy üdülő helyűi szolgáljon. József főherczeg szívesen engedte át birtoka ezen részét az üdvös czélra; hiszen azelőtt is emberbaráti czélra szánta e helyet, hol beteg katonatisztek találtak üdülést.1
A főherczeg maga is nagy buzgalommal köz reműködött, hogy a régi klastrom új rendelte tésének megfelelhessen, hogy a régi barát-ezellákból barátságos, tágas szobák, termek legye nek, a hajdani puszta udvarból pedig gyönyörű virágos kert, melynek rózsái, növényei közül sokat ő maga ültetgetett, ápolgatott, hogy mi nél kellemesebbé tegye azt a helyet, melyet fen séges neje a szegény szenvedő kicsinyeknek szánt. A bánatos kegyeletnek, — melyben mind nyájan résztveszünk — ép oly szivre ható, mint mély érzésű, fenkölt lélekre valló nyilatkozása e menház alapítása; hiszen a fejedelmi édes anya oly korán elhunyt fiának, a felejthetetlen László főherczegnek emelt ebben a jótékony intézetben áldásos emléket. Az intézet László főherczeg nevét viseli. Be rendezését a szatmári irgalmas apáczák fel ügyeletére bizta a főherczegnő, orvosi felügye lője pedig dr. Coltelly Hermán, a főherczegi család udvari orvosa. A vagyonos családok sinylő gyermekei is bejuthatnak a pompás helyen levő intézetbe. A mit ezek ellátásáért fizetnek, azt is a szegény gyermekek javára for dítják. A berendezés, a mely Klotild főherczegasszony tervei szerint készült, mintaszerű. Az emeleten a leányok, a földszinten a fiúk, az egyik szárnyon az ingyenesek, a másikon a fizetők vannak elhelyezve. A földszinten van a tágas ebédlő, melyet ép úgy, mint a fogadó termet, László főherczeg arczképei diszítik. A menhely megnyitása május hó 8-án ment végbe, mely alkalomra a fővárosból is érkeztek vendégek. Fiúméból reggel kilencz órakor indult a vendégeket szállító«Előre* nevű gőzös, a mely nek fedélzetén voltak: József főherczeg és Klo tild főherczegnő két leányukkal: Erzsébettel és Klotilddal. Taraczklövések közt érte el tizenegy órakor a hajó Czirkveniczát, melynek díszkapu jánál Czar polgármester üdvözölte a vendége ket, a kik azután a régi kastélyhoz vonultak, a melyből a menhelyet alakították. Előbb Sauer alcsuthi udvari lelkész mondott hálaadó imát, azután a czirkveniczai plébános avatta fel a gyermekotthont. A vendégeket maga a főher czegnő kalauzolta körül a helyiségekben. Egyik képünkön maga a regényes fekvésű, menházzá átalakított ódon zárda-kastély van feltüntetve, a tengerre néző hatalmas tornyával, a másikon a főherczegi családot szállító «Előre» hajót látjuk a kikötés pillanatában, míg a har madik képen a felavató egyházi ünnepély egyik mozzanata van bemutatva.
25. SZÁM. 1898. 45. ÉVPOLY. "• aví-OLYAlI.
Az ezredet I. Napóleon idejében alakították a mikor egész Európa megalázkodott a hatal' mas franczia seregek előtt. Ferencz király és császár seregeinek javarésze elhullott a vé res harczokban és szükségessé vált, hogy új J szervezzék az ország hadierejét. Egy 1798 ápril 25-én kiadott császári rendelet a könnyű német lovasezredek számát tizenötre emelte fel, minek folytán ugyanazon év június 8-ikán a' bajor országi Engfurt melletti osztrák táborban meg alakult a 13-ik számú dragonyos ezred. Hat hónapi fönnállása után Stockach mellett már kiállotta a tűzpróbát, hol, bár a francziák na gyobb számmal voltak, a 13-as dragonyosok megkergették őket és számos foglyot ejtettek közülök. Midőn nem sokára Sztáray gróf tábor nok hadteste Wislochnál már-már a francziák hatalmába került volt, a legnagyobb veszély pillanatában megjelentek a harczmezőn a 13-as dragonyosok s ádáz tusa után visszaszorítot ták az ellenséget a már elfoglalt erősségekről. 1759-ben a felső Tisza vidékére vonult az ezred téli pihenőre. 1800-ban az ulmi ütközetben újra kitüntette magát az ezred, melyet 1802-ben a 6-os számú chevaux-legers (népiesen: svalizsér) ezreddé alakítottak át s a Landshut melletti csatában oly vitézül küzdöttek, hogy utóbb maga Napóleon is elismeréssel nyilatkozott róluk. Az asperni csatában 1809 május 22-én szin tén tevékeny részt vett az ezred, nem kü lönben a lipcsei csata dicsőségében is része volt; nevezetesen mikor a koczka eldőlt, a chevaux-legers-ek három franczia ezredet üldöz tek és száz foglyot ejtettek. A lipcsei csata után megdőlt Napóleon hatalma. A szövetséges sere gek, köztük ez ezred is bevonult Parisba, majd a párisi béke után Gyöngyösön, később Pesten, utóbb Bécsben állomásozott. 1851 májusában 10-ik számú ulánus ezreddé, 1873 augusztus 8-án a 16-os számú huszárezreddé alakították s Debreczenbe helyezték át, tiz évvel utóbb pedig Csernovicz lett az állomáshelye. ClamGallas gróf ezredtulajdonosnak 1891-ben tör tént halála után Üxküll-Gyllenband gróf lovas sági tábornok lett az új ezredtulajdonos. 1894 óta Budapesten állomásozik az ezred s legény ségét az Alföld legmagyarabb részéből sorozza. 1896-ban boldogfalvai Bartl Károly ezredes vette át a vezetését, a ki tisztikara élén buzgól kodik a kiképzésben. Ez év június havának 8-án az ezred nem csupán fönnállásának századik, hanem huszár ezreddé való átalakulásának huszonötödik év fordulóját is ünnepelte szigorú katonai formá ban. Béggel fél kilencz órakor az ezred teljes díszben, lóháton, a kaszárnya udvarán várta a vendégeket. Egymás után robogtak be a kocsik a főkapun és a «silbak» alig győzte a sok «kverausz!» kiáltást, annyi tábornok s törzs tiszt érkezett díszben, érdemrendektől csillogó egyenruhákban. A budapesti helyőrség tisztikara majdnem teljes számban megjelent, azonkívül ott voltak a nyugdijasok és tartalékos tisztek is, a kik valaha az ezrednél szolgáltak. Jelen voltak a katonai méltóságok közül Paar gróf lovassági főfelügyelő, Lobkovitz herczeg hadtestparancs-
A 16-OS HUSZÁROK SZÁZ ÉVES JUBILEUMA. 1798—1898.
Az Üxküll-Gyllenband gróf lovassági tábor nok nevét viselő 16-dik számú huszárezred június 8-án ünnepelte meg fennállásának szá zadik évfordulóját Budapesten.
Erdélyi fényképe után Boldogfalva! Bartl Károly ezredes, a 16-ik huszárezred parancsnoka
ok báró Fehérváry Géza honvédelmi minisz ter Klobucsár Vilmos, a honvédség lovassági főfelügyelője, Halasy Pál tábornok és még igen sok más. Azonkívül a polgári előkelőségek és szebbnél szebb hölgyek jelentek meg nagy számmal, mintegy tanúsítani azt a jó viszonyt, m e ly a fővárosi polgárság és katonaság között fennáll. A hadtestparancsnok és a miniszter szemléje után a tábori lelkész intézett beszé det a huszárokhoz s ennek végeztével az ud var közepén felállított sátorban tábori misét tartott. Mise után Bartl Károly ezredes, ezredparancs nok mondott lelkesítő beszédet a legénységnek, melyben felsorolta az ezred régi, dicső fegyver tényeit s a jövőben is a király s a haza iránti törhetetlen hűségre buzdította őket. Ezzel véget ért a délelőtti ünnepély. Délben a legénység ünnepi lakomában részesült, délután pedig a lovassági gyakorló téren nagy számú közönség előtt érdekes versenyek folytak le. Összesen hét verseny volt, melyekben úgy a tisztek, mint az altisztek, önkéntesek és közhuszárok is részt vettek. Verseny után a tisztek a «Hungáriái) szállóban társas vacsorán vettek részt. Termé szetesen nem volt hiány sem pezsgőben, sem felköszöntésekben. Ez alatt a legénység a fellampiónozott kaszárnyaudvaron sörös hordók mellett iddogált és tánczolt víg sarkantyúpengéssel.
MARGITAY DEZSŐ. 1839—1898.
Irodalmunknak szeretetreméltó, eszményekért hevülő tevékeny munkása hunyt el e hó 7-ikén Margitay Dezsőben. Mindig elismerést érde melnek azok, kik bármely téren leikök meg győződésével s a nemes czél iránti tiszta ön tudattal működnek, ha nagyobb alkotások nem fűződnek is nevükhöz. Sokat a közönség kevésbbé méltányol, a mig élnek és fáradnak, de a mikor nincsenek, feltűnik hiányok, s meg szokott hangjok elnémulását észre kell ven nünk. Margitay Dezső az elbeszélő szépirodalmat művelte évtizedek óta; s azok közé tartozott, kik távol maradtak az idegen áramlatoktól, s a külföldieskedéstől megóvták magokat. Magya ros volt gondolkozásában, s a magyar életet rajzolta műveiben, a falut, vagy a kisvárost. Népies irányú elbeszéléseihez csatlakozott néhány népszínmű, regény. Érzelmes és gyön géd lélek tükrözik vissza ezekben, rokonszen vesen és sok irói jó tulajdonsággal. Mint ügyvéd jogtudományi kérdésekhez is hozzá szólt a szaklapokban. Egy nagyobb ilyen műve kéziratban maradt ((Igazságszolgáltatás a nép képviseletben)) czim alatt. Politikai röpiratot is irt «Néhány szó helyzetünkről)) cziműt. Margitay Dezső 1838 április 26-ikán született a szabolcsmegyei Új fehértón. Atyja Margitay hamuéi földbirtokos, ügyvéd és több vármegye táblabírája, széleskörű műveltséggel biró férfiú volt, kivel Kossuth, Kazinczy Gábor s a kor több jeles embere benső baráti viszonyban élt. At yJ á t még gyermekkorában elvesztette, de a szülői ház emléke állandó nyomokat hagyott lelkében. Iskoláit Debreczenben és Sárospatakon végezvén, 1864-ben ügyvéd lett s előbb Sáros ban, aztán Hajdumegyében, majd a fővárosban folytatta az ügyvédi gyakorlatot. Az ügyvédsé gen kívül a jogi irodalom terén is működött, s kivált a «Jogtudományi Közlöny•-ben több dol gozatajelent meg, a melyekkel Horvát Boldizsár akkori igazságügyminiszter figyelmét is magára Első szépirodalmi kísérletei a Császár Fe rencz által szerkesztett .(Divatcsarnokában, a •Hölgyfutár))-ban, később a ((Fővárosi Lapok»oan jelentek meg a 60-as évek elején. Eleszelesei mintegy harmincz kötetet tennének «• de ezek nagyobbrészt a lapokban láttak 'apvilagot s csak kevés jelent meg könyvben (187^ 8yŰjtve - K e g é n y e i ezek: a «Kalandor* • V \*FoUámadás utam, «Őszi verőfény*, efJ0lt telkek*, « Végzet*, «Róka koma*, *A
MARGITAY DEZSŐ.
hivatal*. A 70-es évek írói közt körülbelül első volt, ki a népies irányú elbeszéléseket újból művelni kezdte s «Kornádi Marczi», «Ne sze resd el az én szeretőmet)), stb. elbeszéléseivel meglehetősen kedveltté tette. Népszínművei, me lyek a Népszínházban színre kerültek, ezek: ((Cserebogár», «A jó Isten», «Asszony nem számít)), (tCzine mintye», «Ezres bankó». A két utóbbi díjat is nyert. Irodalmi munkásságáért a Petőfi-társaság tagjai közé választotta, melynek egyik legrégibb tagja volt. A halál rákos-keresztúri nyaralójában érte a derék embert, ki a magánéletben is átalános szeretetben részesült. Holttestét behozták a fővárosba, s író társai és barátai igaz részvéte közt temették el a kerepesi-úti temetőben. Érde meiről a gyászszertartást végző Szász Károly püspök és Bartók Lajos, a Petőfi-társaság alel nöke mély megilletődéssel emlékeztek meg.
A KYFFHAUSI NÉMET REGE EREDETE. Ismeretes a németeknek az a sokszor meg énekelt regéje, hogy egyik híres uralkodójuk, rőtszakállú Frigyes, nem halt meg, hanem a kyffháusi hegyben rejtőzve él s onnan elő fog jönni, hogy ha nemzetét veszély fenyegeti s a németek számára új dicsőséget teremt. Ujabb kutatások azt mutatják, hogy ennek a regének valóságos történeti alapja van, bár nem rőt szakállú I. Frigyessel, hanem annak egyik utó dával, az ugyancsak hohenstaufeni házból szár mazó H. Frigyes német császárral kapcsolat ban, ki szintén kiváló uralkodó volt s különö sen az ekkor hatalmuk tetőpontján állott római pápákkal szemben sok dicsőséget szerzett hazá jának. Alig hogy ugyanis H. Frigyes elhunyt (t 1250) Olaszországban, 56 éves korában, az utána kö vetkező szomorú korszakban a német nép kö zött az a hir terjedt el, hogy a derék császár még él, csak elrejtőzött, de alkalmas időben kész visszatérni. Ezt a hitet több csaló felhasz nálta s mint álcsászár szerepelt. 1262-ben lé pett fel az első s oly hitelre talált a köznépnél, hogy a fejedelmek kénytelenek voltak őt láb alól eltenni. 1282-ben Kölnben lépett fel egy másik, ki udvartartást is rendezett be s az egy korúak állítása szerint feltűnően hasonlított Frigyes császárhoz. Ez a kalandor, kiről később kitűnt, hogy Kőlap Thilónak vagy Holztuch Ditrichnek hivták s több éven át kamarása volt H. Frigyes császárnak, Habsburgi Budolftól is merészkedett azt követelni, hogy hódoljon meg neki, mire az új császár katonákat küldött el lene, elfogatta s Wetzlárban, miután a kínzások alatt csaló szándékát bevallotta, megégettette. Később is szerepelt még ily czimen egy pár trónkövetelő, a legnevezetesebb azonban csak háromszáz év múlva lépett fel és pedig épen a kyffháusi hegységben. A reformáczió által fel izgatott kedélyek nagyon alkalmasak voltak arra, hogy sikert biztosítsanak számára. 1546-ban a hegység elhagyatott részében füstöt láttak föl emelkedni egyes pásztorok s oda menve, a régi vártemplom romjai között a tűz mellett egy igen öreg embert találtak csodálatos öltözetben, ki a csakhamar nagyobb számmal jövő kíván
csiak előtt kinyilatkoztatta, hogy ő H. Frigyes császár, ki most jött el, hogy Németországnak segítségére legyen. Méltóságos magatartása s nyugodt szavai nagy hatással voltak a parasz tokra, kik ezután ellátták őt élelemmel és ajándékokkal s új hívőket szereztek számukra. Az öreg rejtélyes módon gyakran eltűnt s csak ritkán jelent meg hivői előtt, kik azért is na gyon ragaszkodtak hozzá. A kor szelleméből érthető, hogy még komoly emberek is hittek a császár újjászületésében vagy legalább valami ördögies dolgot sejdítettek alatta, sőt maga Lu ther sem mert egészen határozottan ellene nyi latkozni. Több fejedelem, kik V. Károly ellen felei voltak, élesztgették a nép hitét, mig végre a schwarzburg-rudolfstadü gróf Günther elfo gatta az öreget s ekkor kitűnt, hogy az álcsászár egy Leopold János nevű őrült szabó, ki maga is hitte világmegváltó szerepét s ezért börtön ben kellett meghalnia, állítólag a patkányok és egerek elevenen ették meg. Elfogatása különben titokban történt, a hivő nép lázongott, de nem tudván biztos dolgot, a kyffháusi öreg újból való megjelenésére türelmesen várt s így vert gyökeret az említett rege. Még 1667-ben is jelent meg olyan krónika, mely erről a csodálatos öregről egéfc hivő lélek kel beszél, de a szegény szabónak nem akadt többé utánzója s a rege valódi regévé változott át, a költők és művészek kedvelt tárgyává, mely a legutóbbi időkben, midőn a hohenzollerni család annyira megerősítette a németek nem zeti egységét, mint a minő a hohenstaufeni ak kora óta soha sem volt, új tápot, s összehason lításra alkalmas anyagot talált. Hogy azonban ily regék más nemzeteknél is vannak, az termé szetes. A zsidók várvavárt Messiása, a magyar Csaba királyfi nem állanak magános példák gyanánt a világtörténelemben.
EGYVELEG. * A tüzérség és a vértezett hadi hajók közt évek óta folytatott küzdelem az ágyú győzelmével végződött. Ugyanis a Harvey-féle nickel-aczél 254 milliméter vastag vértekbe a Holtzer és SterlingWheeter amerikai czég öntödéjében készült löve gek, — melyeknél erősebb ágyú-lövegeket ez ideig nem ismertek, — behatoltak ugyan, de a vértet nem fúrták át. Most azonban Johnson amerikai gépészmérnök egy új löveget készített, melynek hegyében valami zsiros anyag van, mely a löveggel együtt a vértbe jutván, az áthatolást lehetővé teszi. A megejtett kísérletek alkalmával Johnson lövegei a 254 milliméteres vérteket teljesen átlyukasz tották. * A londoni pályaudvarokról jelenleg naponta 2200 személyvonat megy ki. * Régi óra. A roueni székesegyház nagy torony órája már 500 év óta rendesen üti nemcsak az egész, de a negyedórákat is, és e hosszú idő óta semmi nemű javítás nem volt rajta szükséges. * Női testőrsége van a sziámi királynak rend szeres katonai szervezet mellett; 400 leányból áll, kiket az ország legszebb és legerősebb női közül válogatnak ki. * A világ egyik legolcsóbb helye Japán, hol egy három tagból álló család 300 forintból évenként nagyon jól megélhet. Ez összegben a mindennapi meleg fürdő költségei is benne foglaltatnak. A Khina és Japán közt kiütött háború előtt az élet Japánban még sokkal olcsóbb volt. * Az Alpesek áldozatainak száma a múlt évben 33 volt, azok közt csak egy vezető, a legtöbb pedig olyan turista, ki vezető nélkül indult fel a hegyekre. Nyolczat a lavinák, kettőt lezuhanó kövek öltek meg, a többi maga zuhant le, három kivételével, kik eltévedve éhen vesztek. Az elpusztultak közül 12 svájczi, 8 osztrák, 6 német, 3 franczia és 1 an gol volt. * Vulkán, mint tűzhely. A Mount Rainer nevű tűzokádó hegy csúcsán egyszer a zivataros idő négy nap és három éjjelen át visszatartott négy turistát. Ezek a vulkán forró gőzét használták fel arra, hogy a magukkal hozott nyers élelmiszereket megfőzzék s ugyanezen idő alatt a kegyetlen szél ellen a vul kán melege nyújtott nekik enyhülést. * Az orosz czár pompás yachtja, a «Sarkcsillaga többe került 10 millió forintnál s ezenkívül még a • Standart* is csaknem félannyi költséggel készült, maga az ebédlő terem fölszerelése 200.000 forintot vett igénybe. A fedélzet színes márványból van, középen igen szép márvány szökőkút. Az egyes szo bákat drága ékszerek diszítik. A hajón 400 ember tesz szolgálatot. A • Standart*-ra a czári család 11 tagja számára vannak külön kényelmes lakosz tályok.
428
->.-,. SZÁM. 1898. 45. ÍVFOL*
VASÁENAPI UJSÁG,
AM.
i\
stk*.
Erdélyi fényképe. FENYVESY FERENCZ, VESZPRÉMMEGYE FŐISPÁNJA.
VESZPRÉMMEGYE ÚJ FŐISPÁNJA.
TÁBORI MISE.
Széles körökben keltett érdeklődóst Fenyvessy {.'(•rencznek Veszprémmegye főispánjává történt kioeveztetése, a ki mint országos képviselő, iró és hirlapszerkesztő, már évek sora óta kiváló tevékenységet fejtett ki. Különös öröm mel fogadták e kinevezést Veszprémmegyében, rm'Iynek Fenyvessy Ferencz eddig is egyik vezéi-férfia volt. Az új főispán 1855-ben született Egerben, a hol középiskolai tanulmányait is végezte; a jog°t a bécsi és budapesti egyetemen hallgatta 8 ez utóbbi helyen élénk részt vett annak ide jén az "Egyetemi kör» megalapításában is. Egyetemi tanulmányai befejeztével a jog- és államtudományból tudori rangot, majd ügyvédi diplomát nyert. Veszprémmegyébe, Pápára, mint a gróf Esterházy-fiúk jogi tanítója került 8 » jeles képzettségű fiatal jogász előtt csak hamar megnyílt a közélet porondja. Élénk részt vett a megye politikai és társadalmi mozgalmaiban s többek közt a «Pápai La pok* -at is szerkesztette. Tagja lett a tör vényhatósági bizottságnak, közigazgatási bizott ságnak, elnöke a Balaton-egyletnek, stb. De szereplése nem szorítkozott csak megyéjére. Választmányi tagja lett az országos képző művészeti társulatnak, a műbarátok körének, az Otthon irói és művészi körnek, elnöke a Nemzeti Színház nyugdíjintézetének, a zenemű vészek Liszt Ferenczről nevezett társaságának, az országos zenetanárok egyletének, stb. Képvi selővé 1881 -ben választották meg először az ugodi kerületben, melyet 15 éven át képviselt, mig * legutóbbi választás alkalmával Pápa városa küWötte fel a képviselőházba. Két éven át a Ház jegyzői t i s z t é t i g v i s e l t e j később sok ideig a közoktatásügyi bizottság előadója s a deleRáczió tagja volt. Nevével mindenfelé talál koztuk, a n o l közügyekben tettel, szóval és •rássm cselekedni kellett. Az emlékezetes veszp rémi nagy tűzvész idején kiváló része volt annak ^ o r s j ; a g 0 8 mozgalomnak megindításáan e 8 vezetésében, mely a szerencsétlen várost romjából újra építeni segítette. Az irodalom*>aM8 művészetnek is buzgó munkása és pártogoja volt Fenyvessy; ő alapította meg Pápán
AZ EZRED ARCZELBEN FÖLÁLLÍTVA.
'^gzó , J ó k a i kör»-t, melynek ma is elnöke. '^ózeletünk köréből, cziraű társadalmi és f>o» *kai kérdéseket tárgyaló könyvet irt, azon
AZ EZRED OSZTÁLYOKBAN FÖLÁLLÍTVA.
A 16-IK HUSZÁREZRED SZÁZÉVES J U B I l E U M I ÜNNEPÉRŐL.
Erdélyi fényképei.
429
VASÁENAPI UJSÁG.
1898- *5:JÍVFOLTAM._
felül irt röpiratokat «Felső oktatásunk reform járól, és könyvet «A görög nyelv tanításának kérdéséről.. Különböző helyen tartott emlék beszédei és felolvasásai külön kiadásban is megjelentek. A «Magyar Újság, czimű politi kai napilapnak is ő volt a megalapítója, melyet hat évig szerkesztett. Az új főispán ünnepélyes beigtatása folyó hó 12 és 13-án ment végbe Veszprémben, hová ez alkalomra különvonaton utaztak Pápáról. A vár megyének a vasúti vonalba eső falvaiban mindepütt nagy ünnepséggel, zeneszóval, mozsár lövésekkel s virággal üdvözölték. Legjobban ki tettek magukért a régi királyi vadászok utódai, a S\zentgáliak. Festői látvány volt az ős Bakony üde zöld lombkeretében a fellobogózott, fel virágozott kis állomás, ahol ünneplő ruhájában a falu apraja, nagyja megjelent. Érdekes volt a svábok lakta Berenden az iskolásfiuk kivo nulása, a kik szívből énekelték tanítójuk veze tése alatt a himnuszt és a szózatot. A különben csöndes Veszprémben is megelevenült az élet a vonat megérkezésekor. A pályaudvarból, a hol Kovács Imre polgármester üdvözölte Fenyvessyt, hosszú kocsisorban, a közönség sorfala és har sány éljenzése közt vonult a menet az új me gyeház elé. Itt Kolozsváry alispán tartott üd vözlő beszédet. Ezután a főispán a várba haj tatott, a hol a püspöki palotába szállott; ott fogadta a küldöttségeket is, számszerint ötvenet. Előbb a különböző hitfelekezetü papság tisztel gett nála, majd a szomszédos törvényhatóságok küldöttségei, utánuk a veszprémi helyőrség tisztikara Brenner Jaroszláv ezredes vezetése alatt, aztán a Budapesti Újságírók Egyesülete, az Otthon és a Vidéki Hirlapirók Szövet sége együttesen, s nevükben Vészi József be szélt, stb. A megyeház dísztermében másnap délelőtt tartott közgyűlésen, melyet a várbeli székesegyházban, «Veni Sancte. előzött meg, mondta el Fenyvessy a megye minden rétegét képviselő nagy számú közönség előtt székfoglaló beszédjét. Nem hozott — monda — történelmi nevet új méltóságába, de a munka czimer-levelét akarja megszerezni s a történelmi fény he lyett a munka fényével óhajtja megaranyozni a főispáni széket. Erély, becsület s igazság hármas jelszavát irja zászlajára, mely körűi bizonyára szeretettel, bizalommal csoportosul a megye L. G. tisztikara és közönsége.
A N É P R A J Z I MÚZEUM. A Nemzeti Múzeumnak eddig külön néprajzi osztálya nem volt, holott külföldön önálló nagy múzeumokat rendeztek be, melyekben hatal mas vizsgálódási anyag tárul föl a különböző
világrészek népeiről, azok iparáról, műveltségi fokáról és sajátosságairól. A mi eddig a Múzeum ban ilyesmi összegyűlt, azt a legutóbbi időig a folyosón helyezték e l ; mikor pedig 1871 -ben Xántus János Ázsiából nagy gyűjteményt hozott, annak csak egy részét tudták kiállítani. A gyűj temény egyre szaporodott, hely azonban nem volt. Különösen nagy bőséget hozott az utolsó néhány év, mikor egyes tudományos kutatók messze világrészekben gyűjtőitek ; így Fenichel Sámuel Uj -Guineában (a hol meg is halt), gróf Teleki Samu utazó, jelenleg pedig Biró Lajos gyűjt a Csendes oczeán szigetvilágán. Gr. Zichy Jenő is a múzeumnak ajándékozta kaukázusi becses gyűjteményi'!. Hermán Ottó néprajzi gyűjtése, az fcsfoglalkozás, pásztori élet, egyik legnevezetesb része a múzeumnak. Az lK'.Nl-iki ezredévi kiállítás maga egy egész múzeumra valót szolgáltatott, mert a tömérdek nép rajzi tárgy, a kiállítási falu egész berende zése, mind a néprajzi múzeumé lett. A nagy gyűjteménynek tehát helyet kellett szerezni. E czélra a kormány kibérelte a Csillag-utcza 15. Bzám alatt levő ház nagy részét s abban '.$2 szobában rendezték el a gyűjteményeket. Ez tehát a Nemzeti Múzeum külön osztálya. E hó 16-ikán délelőtt nyilt meg a néprajzi múzeum, Wlassics közoktatásügyi miniszter jelenlétében. A rendezés munkáját 1893-ban kezdték meg és tart még most is. Szála;/ Imre miniszteri tanácsos, a nemzeti múzeum igazgatójának vezetése alatt két szakember, Seemayer Willibald és Iiátky Zsigmond állította össze nagy gonddal az egyes csoportokat, mívelödési körök szerint. Kezdve a kőkorszak pri mitív népfajától a modern ezivilizáczióig, majdnem minden korszak képviselve van itt. Nemcsak a különböző népfajok és korszakok hadviselési eszkö zei, de minden a népek jellemzéséhez tartozó tár gyak, ruházatok, játékok, bálványok és hangszerek kibontakoznak előttünk. Sorrendben először látjuk a maláj-pápua műve lődési körbe tartozó új-guineai gyűjteményt. A tár gyak nagy részét Fenichel Sámuel, kolozsvári szár mazású kutató gyűjtötte. Kivüle Biró Lajos gyara pította. A tárgyak csekély része licitamin singaporei olasz gyűjtőtől származik. Ezek a tárgyak mind azt mutatják, hogy lTj-Guinea még most is kőkorszakban él. A fémek teljesen hiányzanak. A fegyverek, háztartási eszközök, ruházat, bálványok, álarezok az értelmi fejlődés legkezdetlegesebb foká ról tanúskodnak. A maláji művelődési kör tárgyai négy szobát foglalnak el. Borneo, Szumatraés a Filippini-szigetek néprajzi tárgyai ezek, s nagy részét gróf Teleki Samu hozta Borneo szigetéről. Itt már a magasabb értelmi fokról tanúskodnak a tárgyak.
Erdélyi fényképe után. AZ ÚJ VÁRMEGYEHÁZ VESZPRÉMBEN.
25.
VASÁKNAPT ÚJSAG.
430
SZAM. 1898.
45. IH-FOLY.
VM. j S . SZÁM- 1898. 4 5 . lívFQLTAtf.
zetekkel, mert szerencsére kiváló etnográfusaink vannak. Nagy fontosságot tulajdonít a múzeumnak, mely hű tükre minden nemzet anyagi és szellemi előrehaladásának. A beszédet zajosan megéljenez ték. A miniszter a társasággal együtt mintegy két óra hosszat időzött a múzeum termeiben.
A H A D I ÁRBOCZ.
KIJÖVET A SZÉKESEGYHÁZBÓL
Az indo-khinai művelődési kör magában foglalja Japán, Khina, Kelet-India és Sziám etbnografiai tárgyait. Nagyrészük japáni és khinai műipari tárgy, irodalmi termékek, rajzok, pálmalevelekre irott szanszkrit Írások, sziámi szent könyvek, munkaesz közök, háztartási czikkek, pipere- és kultusztárgyak. Különösen érdekesek a sziámi bronzbálványok. Az amerikai gyűjteményben érdekesek Patagon és a Tűzföld néprajzi tárgyai, prémek, egyéb ruhá zati czikkek, fegyverek és az indiánok ipartárgyai. Afrikai négerek két szobában elhelyezett tárgyai nagy része szintén gróf Teleki Samu gyűjtése, a ki azokat Massai országból hozta. Itt van Zimmermann és Menyhárt jezsuita atyák Zambezi-vidéki gyűjteménye is, melyet a kormány az ezredévi kiállítás alkalmával rendezett misszió-kiállításból vett meg 22,000 forintért. Az arab műveló'dési kör a Szomali félsziget, Zanzibar, Marokkó, Tunisz, Tripolisz, Algir, Jeruzsá lem, Turkesztán és Perzsia néprajzi tárgyait öleli fel. Ehhez a gyűjteményhez csatlakozik gróf Zichy Jenó'nek két szobát megtöltő kaukázusi gyűjte ménye, mely az ezredévi kiállításon is látható volt. A finn-ugor népek néprajzi gyűjteménye, melyet Reguly, Pápay Károly és Vikár Béla gyűjtöttek, magában foglalja a velünk nyelvileg rokon népek nek összes ethnografiáját. A magyar néprajzi gyűjtemény, mely az egész néprajzi osztálynak legnagyobb része, tizenegy szo bát foglal el és dunáninneni, dunántúli, tiszamelléki, erdélyi és nemzetiségi csapatokba van beosztva. Magában foglalja az összes népviseleteket, háztar tási, gazdasági és munkaeszközöket, hímzéseket, kerámiai tárgyakat. Három szobában van elhelyezve az ezredévi kiállításban volt ősfoglalkozási gyűj temény : a pásztorélet és a halászat eszközei. A megnyitásra e hó 16-ikán reggel 9 órakor már összegyülekeztek a néprajzi múzeum helyiségében a miniszter fogadására: Zsilinszky államtitkár, Szalay Imre a Nemzeti Múzeum igazgatója, gróf Teleki Sándor, Hermán Ottó, fíadkics Jenő, az iparművészeti múzeum igazgatója, a Nemzeti Mú zeum osztályának őrei, a néprajzi társaság képvise letében pedig Munkácsi Bernát alelnök, Ví A-ár Béla, Hermán Antal, Katona Lajos és mások. Élénk éljenzés fogadta Wlassics közoktatási minisztert, a kit Szalay Imre miniszteri tanácsos beszéddel üdvözölt. Megköszönte a miniszternek, hogy a nép rajzi gyűjteménynek olyan otthont adott, a melyben az, ha nem is muzeumszerűleg, de mégis ugy van elhelyezve, hogy a szakemberek és érdeklődők min denkor megtekinthetik. Ez a mostani gyűjtemény alapja a továbbfejlődésnek és mostani hajléka csak ideiglenes, de remélhető, hogy a Nemzeti Múzeum építkezéseinek kérdésével állandó és méltó hajlékot kap. Röviden elmondta a múzeum beosztását és megnevezte elismeréssel azokat, kik tárgyait gyűj tötték, elrendezték. Wlassics miniszter válaszában először is ezeknek mondott köszönetet. Tudja ő is, úgymond, hogy ez új osztályt mihamarabb meg felelő új épületben kell elhelyezni. De mint általá ban minden kulturális intézménynél, ugy ezzel szemben is az a politikája, hogy igénybe keil venni a jovo nemzedékek áldozatkészségét. Ezeknek az intézményeknek ugy is főleg a jövő nemzedék látja hasznát. A néprajzi tudomány meglehetősen új, de azért már is lépést tartunk a nvugati nagy nem-
Az újabb hadihajókon hiába keressük a régibb hajók égbenyúló árboczait, vitorláikkal s bonyo lult kötélzetükkel; feltűntek azonban helyettük a jóval alacsonyabb, de a réginél vastagabb, sajátságos alakú ú. n. hadi árboezok, melyek vitorlákkal nem birnak s így a hajó tovamozdítása többé m á r nem a szelekre, h a n e m egyedül a gőz erejére van bízva. A hadi árbocz szerepe abban áll, hogy az, míg egyrészt a jelző zászlók fölvonására szolgál alapul, másrészt tényleges részt vesz a hajó védelmezésében és pedig ez utóbbi szereplése némelykor életkérdéses lehet a hajóra nézve. Szerkezetét illetőleg, a hadi árbocz n e m egyéb, mint egy fölfelé keskenyedő, tág vascső, mely bizonyos magasságban egy vagy két árboczkosárral van fölszerelve. Az árboczkosarak 2—3 kiskaliberű gyorstüzelő vagy önműködő ágyúval vannak fölfegyverezve s terjedelmük akkora, hogy az alsó kosárban 4 — 5 ember, a felsőben két ember elfér s az ágyukat igazít hatja. A matrózok az árbocz belsejében alkal mazott létrán másznak fel a kosarakba s emelő géppel ugyanitt szállítják fel a töltéseket. Ütközet alatt a hadihajón nincs veszedelme sebb hely, mint fenn a hadiárboezon levő kosa rakban, hol a matrózok, kiket kötelességük oda szólít, az egész ütközet alatt az ellenség tüzé nek biztos czélpontul szolgálnak s védve alig vannak, mert az a vékony vaspánczél, mely őket körűiveszi, csak a puskagolyókat képes visszatartani, míg a nagyobbak ellen semmi védelmet n e m nyújt, sőt az ütődés által csak azok elrobbanását okozza. H a nagyobbfajta ágyúgolyó éri az árboezot, robbanásával azt egészen ledöntheti s elképzelhetjük, m i lesz azok sorsa, kik az árboczczal együtt le zuhannak. Különösen borzasztóvá az teszi a hadiárbo ezon levők helyzetét, hogy a míg a harezoló hajók egymástól távol vannak, nekik az ellen ség tüzének közepette mozdulatlanul kell várniok a pillanatot, mely őket is ütközetre szó lítja. Ez a pillanat akkor érkezik el, h a a hajók m á r egészen egymás közelébe jutottak s egy mást kerülgetik, hogy vasorrával melyik döfje
a másikat oldalba h a l á l o s a n . Ekkor megszólal nak a hadiárboezok apró ágyúi is s az ellensé ges födélzetén levő alakokat s főként az ágyu". ablakokat veszik czélba, hogy a mögöttük levő tüzéreket lelődözhessék. A legdöntőbb szeren azonban akkor j u t a hadiárboeznak osztály részül, m i k o r az apró torpedónaszádok táma dása ellen kell védekezni. Ezek közeledtét az ott levők a magasból messziről észrevehetik a közelgő veszélyre figyelmeztetik az alant levő ket. A nagyobb ágyukkal a gyorsan úszó tor pedónaszádokat nagyon nehéz eltalálni s mivel az ilyen ágyúk hajlási szöge csekély, bizonyos távolságon belül m á r lehetetlen is őket czélbavenni. E k k o r kezdenek rájuk a födélzet kisebb ágyúival lövöldözni s végre az árboczkosarak gyors tüzű ágyúi is, golyózáport zúdítanak az ellenségre. De mily feladat az, a szabálytalan inga g y a n á n t folyton ide-oda mozgó árboezkosárból czélba venni a gyorsan közeledő kis t o r p e d ó n a s z á d o t ? Jobb begyakorlás, kitartóbb erő s nagyobb lélek-éberség a hadihajón sehol sem szükséges, m i n t a hadiárbocz tüzéreinél, hogy az ilyen válságos pillanatokban sikerrel küzdhessenek. E k k o r azonban ők lesznek a hajó megmentői, a kik vészteljes helyzetüknél fogva, különben is m á r az ütközet kezdetétől fogva m é l t á n a hajó legelső hősei gyanánt tekint hetők.
PÁRISI DIVATTUDÓSÍTÁS. Az idei nyári ruhák kelméi minden tekintetben az ipar folytonos haladására vallanak. Eemek battisteok, crépe de chine, foulard és musselinok százféle színárnyalatban, beszőtt hímzéssel, vagy hosszú csíkokkal, virág mintákkal, eszményi vékony, de azért elég szilárd szövéssel és a mi főbb, mérsé kelt áron, mely utóbbi körülmény kizárólag azon elkeseredett versenyhareznak tulajdonítható, melyet Anglia-, Franczia- és Németország, nemkülönben — különösen selymek dolgában — Japán és Khina egymással vívnak. Különösen szépek az úgynevezett • Foulard rosier» (rózsa Foulard) könnyű selyem kelmék, melyekbe a rózsa mindenféle fajtái termé szetes színekkel vannak beszőve. Magát a kelmét «Grenadine» név alatt árulják, habár ennek legszebb mintái Japánból kerülnek Parisba és Londonba. A mi az utczai, estélyi, színházba, vagy kocsiba való öltözetek szabását illeti, a nyári divat alig tért el a tavaszitól. Kívánatos lenne, ha a most divatos rend kívül szűk ujjak némi változáson mennének ke resztül. Erre ugyan most még nem sok a kilátás, mert a nyári divat még a tavaszinál is szűkebbé tette az ujjakat. Könnyű nyári ruháknál azonban majdnem elkerülhetetlen fönt a vállon egy kis dudor (puff), a mely igen előnyös a termetre is.
IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Tűnő évek. Versek. Irta Havas István. A szerző álmodozó költői lélek, tele epedéssel, szelíd búsongással. Megihleti a természet szépsége, az erdő csöndje, a szántóvető feje fölött lebegő pacsirta, zsellérházuk hű lakója, az öreg gólya. Szülő faluja képével együtt özvegy édes anyja képe is föl-fölmerül ; de szivét mégis leginkább az ifjú ábránd, a szerelem tölti be, s érzései csinos dalokban zendülnek meg. Hazafias versei szintén nemes, emelkedett lélekről tanúskodnak. Versei | könnyen s többnyire dallamosan folynak; de igazi költői szépségeket inkább csak egyes vers szakok mutatnak. A szerzőnek nincs elég költői ereje, s ha jól indul is, hamar meglankad, s a szép sorokat bágyadt, színtelen helyek követik. De a nyolez íves kis kötetet így is élvezettel ol vashatjuk át. A kötet ára 1 forint; kapható a szerzőnél (Budapest, VH., Dohány-utcza 84. szám.) Mutatványul a következő költemény szolgáljon :
Megcsókolja . . . imádkozik, A fiáról gondolkozik. Véget ér az imádsága . . . Teszi könyvét a ládába. Édes anyám faládája Régesrég áll a szobánkba', Bégesrégen pingálhatták Száz virágát, tuíipántját I
Azóta az idő haladt, JJe a szivem csak jó maradt; Járok messze idegenbe S az a láda jut eszembe. Látom ülni anyám rajta, Imakönyvét lapozgatja, íjuai benne kicsiny képet, hajfürtöket, száz emléket.
Magyar Tájszótár. A magyar tud. Akadémia megbízásából szerkesztette Szinnyei József egye temi tanár s a magyar tud. Akadémia.x. tagja. E nagy fontosságú kiadványból közelebb a H. kötet
— Tulipántos öreg láda, Öregszel már, mindhiába, Még azok a szép virágok, Azok is hogy* kopnak, látod ! Van szobánkban bútor elég, Mind csupa új, mind csupa szép, Soknak talán becses drága, . . . Nekem legszebb ez a láda. A melyen én tanulgattam, Sok, szép mesét olvasgattam. Édes anyám, Isten áldja, Itt tanított imádságra !
BEIKTATÁSÁRÓL.
NYÁRI ÖLTÖZÉKEK.
• Kazinczy Ferencz Levelezéséi-bői, melyet a magyar tud. akadémia irodalomtörténeti bizottsá gának megbízásából dr. Váczy János tesz közé, közelebb már a VHI-ik kötet jelent meg s az 1810. július 1-től 1811. június 30-ig terjedő nevezetes esztendőről összesen 242 levelet foglal magában, melynek épen a fele magától Kazinczytól való. A 692 lapnyi vaskos kötet az előbbiek mintájára van szerkesztve, gondos jegyzetekkel, betűrendes név- és tárgymutatóval ellátva, melyekhez a kötet elején még egy 24 lapnyi tájékoztató bevezetés is járul. Különösen kiemeli a közétevő e bevezetésben Cserey Miklóst, Erdély akkori politikai életének e kiváló szereplőjét, ki a Kazinczyval levelezésben állott férfiak közt itt tűnik föl először. A széphalmi mes ternek a legszebb levelei közé tartoznak azok, a melyeket e barátjához irt, s melyekben oly szépen jellemzi magát, mint eszményi hazafit s az általános művelődés úttörőjét. Fölötte érdekesek Kazinczynak ez időben irt levelei egyebek közt azért is, mivel e jellemvonásait illetőleg sok becses adatot találunk bennök s verses és prózai műveit is ezek szempont jából magyarázgatja. A nagy kötetnek, mely az akadémia kiadásában jelent meg, ára fűzve 5 frt. Az összesen már 2032 levélre terjedő nagy gyűjte ményt melegen ajánljuk a művelt magyar közönség figyelmébe s pártolásába.
Tulipántos öreg láda Eégesrég áll a szobánkba', Kégesrégen pingálhatták Sok virágát, tulipántját.
A VESZPRÉMI FŐISPÁN
431
Hogy kalap, keztyűk és napernyők a ruha főszinével teljes összhangzásban^ legyenek, ezt a divat szigorúan megköveteli. Legújabbak a puha, nyulékony, színes glacé-bőrből készült napernyők, me lyek a napsugarak hőségének jobban ellentállnak. Fekete selyem napernyőt mai napság Parisban senki sem visel, mivel rájöttek, hogy a meleget magába veszi. A fekete szín már csak az «en tous cas»-ban járja. A szalmakalapok túlnyomó része a régi-, de azért mindig chices Canotier formát tar totta' meg, bár a kissé túlnagy virág-, csipke- és tollcsokrokkal díszített kalapok — különösen fiatal hölgyeknél — nagy kelendőségnek örvendenek. Ezúttal két Worth-nál készült toilettet mutatok be. Az egyik kék gazire fehér pettyekkel, hasonló gazire díszítéssel. A rövid zubbony-szabású derekat, övet és nyakkendőt ombré sárga selyemszalagok, csipkék és ruchek képezik. A kéz csuklójáig érő hoszszú szűk ujjak díszítése nagyon egyszerű. Szalma kalapban legelegánsabb élihez a sárga szinű, gazireés virágcsokrokkal díszítve. A másik ruha világos zöld Silencieuse selyem szoknyájának remek szabása meglepő, mert redői a kelme kiváló finomságát még inkább kiemelik. A díszítést hímezett szalagok és Tulle écru csokrok képezik. Mindez nagyon egyszerű, de azért előkelő ízlésre vall. A selyem mellényt gyémánt gombokkal megrakott zöld, kék bársonyszalagok díszítik. Ter mészetesen valódi gyémántgombokra nem minden kinek telik s így legtöbbnyire csak hamis gyémánt ból készülnek ezek a mellénygombok. E helyeit a még talán divatosabb és elegánsabb ezüstgombocskák is ajánlhatók. Hozzá széles karimájú és tüllel bevont madárszárnyakkal díszített szalmakalap igen jól áll. Fölemlíthetem még, hogy rendes utczai ruhának a nyárra kis koczkás, angol szabású vászonruhák igen divatosak. Czipőkben a legelegánsabb, de legköltségesebb is a ruháéval azonos szinű czipő. A ki azonban erre költeni nem akar, csináltasson barna czipőt, melyet hasonló szinű harisnyával szintén igen hordanak. Végül fürdőhelyeken viselik a rikító vörös derekat, fehér jabotval, más szinű szoknyához. Persze az ilyen feltűnő szin városi használatra nem elegáns, de a fürdői élet szabadságai közé tartozik ennek a viselése is. Alice.
Tulipántos öreg láda . . .
FOGADTATÁS A PÜSPÖKI PALOTA ELŐTT.
JvASAENAPI ÚJSAŐ.
3. füzete jelent meg a szokásos 10 ívnyi tartalom mal, mely a rőt és szalad közé eső népnyelvi szókat foglalja magában. A lehető teljességre törekvő szó gyűjtemény egész kincshalmaza a nép nyelvének és sok olyan gyöngyöt hoz napvilágra, a melyek eddig ismeretlenül lappangottak. A már vége felé közelgő vállalat füzetei évnegyedenként jelennek meg. Egy-egy füzet ára 1 frt. Pulszky Ferencz irodalmi hagyatéka. A múlt héten vette át a Nemzeti Múzeum igazgatósága néhai Pulszky Ferencz özvegyétől elhunyt férje irodalmi hagyatékát, levelezéseit, melyekért a kor mány az özvegy nyugdiját 1200 frtról 2000 frtra emelte föl. Pulszky hagyatéka három csoportra oszlik. Az első csoportba tartoznak: naplók, útijegyzetek, tudományos és művészi becsű értekezések, külföldi gyűjteményekről; azonkívül első nejének, a nagy műveltségű Walther Teréznek levelei, melyeket amerikai útja alatt irt hozzá. Mindez 17 vaskos kötetbe van egybefoglalva. A második csoport több nyire családi jellegű leveleket tartalmaz, azonban ezek közt vannak első nejének közérdekű levelei is, számszerint 390. Legérdekesebb a harmadik csoport, mely 3123 darab különböző politikai és irodalmi vo natkozású levélből áll, azonkívül számtalan történeti jelentőségű okmány a szabadságharcz utáni időkből 1867-ig és nyomtatványok. Ezek a magyar emigráczióra vonatkozó nagy becsű adalékok. A hagyaték hoz tartoznak még Pulszkynak a lapokban meg jelent czikkei. Pulszky összeköttetésben volt kora összes nagy férfiaival; legélénkebb volt Pulszky levelezése Cavourral, Garibaldival, továbbá Mazzinivel, a nagy forradalmárral; a korabeli tudósok közt pedig Lyell és Overbeckkel. Magyar szerző darabja párisi színházban. A párisi Gymnase-szinházban e hó 11-ikén magyar szerzőtől játszottak színművet. A szerző Blaskovits Sándor, a tenkei kerület országgyűlési képviselője. Színművének czime tPourl'honneuv (Becsületért.
VASÁBNAPÍ ÚJSÁG.
i$i Francziául irta, franczia világban játszik. A télen a Nemzeti Szinháznak is oda adta franczia nyelven, de nem hivatalosan nyújtotta be. A Nemzet Színház tovább semmi lépést sem lett, hogy ugyanakkor magyarul is előadhassa, mikor Parisban, a miről a szerzőt értesítették. Minden esetre szokatlan eset nálunk, hogy valaki, a ki köztünk él, előkelő állás ban és tehetséggel, irodalmi képességeinek próbáját idegen irodalomban és idegen helyen tegye. Az is szokatlan eset, hogy párisi szinházban magyar szerzőnek — az igazán érdemeseket sem véve ki — hozzák szinre termékét. Tudtunkkal Bertha Sándor egy operája került eddig szinre Parisban magyar szerzőtől. Az előadásra előkelő közönség gyűlt össze a Gymnasse-szinházban Az első felvonás tetszett, a másik kettő már kevésbbé. A párisi lapok csak rövi den emlékeznek meg a darabról, mert nyilvános főpróba nélkül adták elő és már a színházi saison legvégén. A .Gaulois* ír legtöbbet. Szerinte a darabból «nem hiányzik teljességgel a szellem, sót van néhány ügyesen elszórt mondás a tarlón», de a cselekvény •kissé zavart,bizonytalan és ingadozó*. A t Figaro »-ban Henri Fouquier igy ir : «Idegen iró művétől azt vártam, hogy vagy hazája szokásai val ismertet meg, vagy pedig azzal, miként Ítélnek mirólunk, francziákról (miután a franczia nevek azt látszottak mutatni, hogy a szinmű a franczia társadalomnak adja képét) az ő hazájában. De mindebből semmi sincs a «Pour l'honneur»-ben, a mely nem épen érdem nélkül való s korrekt nyelven irt munka, de a mi szinműirodalmunk utánzata». A «Journalt-ban Catulle Mendés is ki emeli az eredetiség és a nemzeti jelleg hiányát.
képen csak bővebben elmondott adoma. — A könyv ára két korona. A fővárosi színházak szünete. Június közepétől a fővárosi nagy színházak megkezdik a nyári pihe nőt, mely augusztus közepéig, az operánál pedig szeptemberig tart. Az operaszínház május 31-ikén tartotta utolsó előadását, a Nemzeti Színház, Nép színház, Magyar Színház június 15-ikén zártak kaput; a Vígszínház június 19-én csöndesül el. Elő adásokat most a színkörökben tartanak: a krisz tinavárosiban, a városiigétiben (mely épen most jubilált annak emlékére, hogy tiz év előtt, tartották benne az utolsó német előadást) és az ó-budai Kisfaludy-szinházban. • Megjöttek a huszárok.* Ez a czime Lampérth Géza egyfelvonásos idilljének, melyet Krecsányi társulata hoz legközelebb szinre a budai nyári szin házban. A poétikus kis apróságot nóta és táncz tarkítja. A dalokhoz Lányi Géza, a népszinház czimbalmosa.jrt zenét, s Izabella főherczegnó'nek ajánlotta, kinek kis leányait cziinbalmozni tanítja. A fó'herczegnő, ki nagyon kedveli a magyar nótát, szívesen fogadta az ajánlást. •
Előfizetési fölhivás.
A «VASÁRSAPI IMÍG» ' £ * szépirodalmi és ismeretterjesztő képes lap, újab ban hetenként egy félívvel bővítve, «A Vasár napi Újság regény tára^ czímű~álh^ szépirodalmi melléklettel jelenik meg, mely képekkel van mint a főlap, szintén művészi díszítve. — A ((Vasárnapi Újság» a női mun kára és divatra vonatkozó képeket és czikkeket is ad, s félévenként művészi becsű nagy kép mellékletet, összesen t ö b b m i n t e z e r k é p e t évenként. A «Vasárnapi Újság» társlapja, a most már 44-ik évfolyamában lévő (Politikai Újdonságok*, melyet mint az események hü és részreltajlatlan előadóját valódi hézagpótlónak ismert el a magyar olvasó kö zönség, a hét eseményeit kellő magyarázattal ellá tott gondos, tömör összeállításban tárja az olvasó elé, úgy, hogy a közönség együtt találja benne mindazt, a mi a napilapokban elszórtan jelen meg, s így e lap, kivált vidéken, hol a postajárás a napi értesülést különben is megnehezíti, a napilapokat is sok tekintetben pótolja. A «Politikai Ujdonságokt állandó ingyen melléklete a «Magyar Gazda* czímíí gazdasági és kertészeti képes lap. Mind a két lapnak kiegészítőjéül szolgál a • Világ krónika* czímű képes heti közlöny, mely heten ként egy íven, számos képpel illusztrálva jelen meg.
Nemzetünk n a g y költői. Ily czimen füzetes vállalat indult meg Stampfel Karoly pozsonyi ki adónál. Minden füzet egy-egy nevezetes iró és költő életrajzát közli. Most három külön füzet Balassa Bálint, Gyöngyösi István és Zrínyi Miklós életét és költészetét ismerteti Gaal Mózes tollából. Egy füzet ára 40 kr.
ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEINK. egész évre
félévre
negyedéire
A Vasárnapi Újság „. .. „ . 8 f r t - k r . 4frt-kr, 2frt-kr. A Világkrónikával együtt... » • 60 • 4 . 8 0 . 2 • Mi A Vasárnapi Újság és I 12 • - « Politikai Újdonságok J 8 . 40 A Világkrónikával együtt... 1 . ü Csupán a Politikai Ujdonságokj 1 .66 6 « 60 « A Világkrónikával együtt
A m a g y a r nép múltja és jelene czimen füze tekben megjelenő történelmi illusztrált munkából a 13-ik füzet hagyta el a sajtót az Athenaeum kiadásában. E füzet Mária Terézia korát tárgyalja. Ára 30 kr. A szegedi színészet száz éve czimen Szmolény Nándor történeti vázlatot irt, mely a szegedi magyar színészetnek 1803 szeptember 8-ika óta ismeretes adatait állította össze 28 oldalra terjedő kis füzet ben. Ára 50 fillér. Régi és modern nemzeti nőnevelés, irta Barkóczy Kata, ki eleven korrajzot fest néhány lapon a régi, de családias és vallásos nőnevelésről, s mint kérdő jelt állítja mellé a mostani nevelést, mikor a család keresetképessé igyekszik tenni leányait, pró bálván megoldani a megélhetés nehézségeit. A füzet külön lenyomat a "Nemzeti Nőnevelés» egyik köze lebbi füzetéből.
Az előfizetések a «Vasárnapi Újság* és .Poli tikai Újdonságok* kiadó-hivatalába, Budapest, Egyetem-utcza 4. küldendők.
KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK.
Singalériák különös czimmel adott ki egy köte tet Mendelényi Béla, a .Tiszántúl* czimű vidéki lap dolgozótársa. Mit jelent könyve czime, igy magyarázza meg : «Singalériák alatt oly dolgok értendők, a melyek a nyárspolgárias mértéken kivül esnek s a melyek épen ezért a szokatlanság ingerével igyekeznek hatni.* Ehhez képest igye kezett összeválogatni azokat a czikkeket, a melyek könyve tiz ívnyi tartalmát teszik. Van a könyv ben még amerikai történetke is a magyar földön játszó esetek mellett. Némelyik czikkecske tulajdon-
A HADI ÁRBOCZ.
TÜZELÉS A HADI ÁRBOCZRÓL.
SZXM. 1898. j k j y r o t t , , ,
A m a g y a r t u d . akadémia június 13-iki ülését Pauler Gyula elnöklete alatt tartotta. Jeles vendége is volt az ülésnek, dr. Schmeding porosz tudós, ki keletre utaztában néhány napot töltött itt s az ősz tudóst tudományos köreink nagy figyelemben része sítették. Az ülés tárgya Mátyás Flórián történetirónak székfoglaló értekezése volt. A magyaroknak Európá ban viselt első hadjáratával foglalkozott. Nem tartja igazoltnak az időpontot, melyre Pray, Katona, Kuun Géza gróf s más történetíróink a magyarok nak első, vagyis a bolgárok ellen viselt hadjáratát teszik. Hogy pontos évszámhoz jusson, végigkutatta az összes egykori nyugati és keleti historikusok ide vágó megjegyzéseit, kritikailag csoportosítja az egy mással egyező adatokat, s mindezek alapján arra az eredményre jut, hogy a magyar-bolgár háború csakis 888-ban lehetett s 889-ben, Leo császár ural kodásának negyedik évében ért véget. Az előadót megéljenezték. A Kisfaludy-társaság június 15-ikén tartotta Gyulai Pál elnökleté alatt nyári utolsó ülését, nagy közönség előtt. Beöthy Zsolt titkár jelentette, hogy Adán, Szarvas Gábor szülőhelyén e hó 19-ikén leplezik le a W* nyelvtudós mellszobrát s erre a társaságot is meg hivták. A felolvasások sorát Vargha Gyula n J T ^ meg, a ki négy költeményt mutatott be : két to tást és két eredeti verset. Ugy a fordítások, (líonD« de l'Isle : .A fekete párduez* és Sully Prudhomme«Az esti), mint eredeti költemények ( , T e * z í "° és . A gyermek.) tetszést arattak. Berezeg *ereu egy novelláját olvasta fel «Apa» czimmel, s a KO ^ ség tetszéssel fogadta. Kozma Andor «A bor m ^ czégón szatírájában elmésen gúnyolja a re hősöket, a kik minden eszközt fölhasználna* a r ^ hogy a nevüket forgalomba hozzák, s a hír la P -Dt is belejutnak, mert lakomákon, temetéseken w^ jelenvoltakat sorolják föl. Sekélyeszü, hiu, világcsaló Diszelg, mint örökös jelenvaló Mennyegzőn, ünneplésen, temetésen
25. SZAM. 1898- 45. ÉVFOLYAM.
VASÁRNAPI UJSÁG.
433
S nagy ébren áll mindig résen, g 0 gy benn legyen a neve másnap A lapban, mely tudósítást ad. S lám, lám, tud ám nagy dölyfe mellett holmi Biporternek udvarolni, Kit persze máskor s háta mögött Lenéz, mint szegény ördögöt. Üres diszért a szive reszket S mikor kijárt egy kis gomblyuk-keresztet, Van gondja rá, hogy arról alapos Közlést is adjon a kőnyomatos. Előbb még jelzőt nem irnak nevéhez, I)e olyan szívósan czégérez, Hogy végre a jeles hazánkfia Jelzőt olvassa róla Hunnia. Kozma felolvasása alatt ki-kitört a vidámság, végül pedig megtapsolták a sikerült és találó szatírát. Az utolsó felolvasás Farnos Dezső vendégnek munkája volt, melyet Szász Károly olvasott föi. «Göthe utolsó szerelmei »-ről szól az értekezés, s csak rész lete egy nagyobb munkának.
MI
UJSÁG?
* L a p u n k m a i s z á i i i á l i o z posta-utalvány van mellékelve, az e h ó végén lejáró előfizetések könnyebb teljesítése végett. — Az előfizetés megújításánál szíveskedjenek olvasóink czimszalagjukból, mely alatt a lapot kapják, egyet a posta-utalvány szelvény hátulsó lapjára föl ragasztani, és igy küldeni be kiadóhivatalunknak. A királyi p á r szobra a Park-klubban. A nagy úri klubok egyik legfényesebbje bizonyára a város ligeti Park-Klub, melyet meglátogattak a király, a királyné, a német császár, a főherczegek, A fény űzés, ízlés, kényelem egyesül termeiben. A klub múlt évi közgyűlése elhatározta, hogy elkészítteti a király és a királyné bronz mellszobrát s a két szob rot emeleti dísztermében állíttatja föl. Az életnagy ságú szobroknak, melyeket Zala György mintázott, ünnepies leleplezése október lü-ón fog megtörténni. Az ünnepi beszédeket Vaszary Kolos bíboros herczegprimás, Apponyi Albert gróf, Jókai Mór és Széli Kálmán lógják mondani. Bánff'y Dezső báró miniszterelnök jelentést tevén a királynak az ünne pies szoborleleplezésről, Ü Felsége azt tudomásul vette s hozzájárulását adta ahhoz, hogy a Park klub az ünnepre meghívja a főherczegeket és herczegasszonyokat. A Park-klub igazgatósága közei kétezer meghívót fog szétküldeni. Meghívja a királyi ház tagjain kivül a királynál megbízott idegen nagyköveteket és követeket, a diplomácziai kart és Ausztria és Magyarország notabilitásait. Szögyóny-Marich László berlini nagykövet ezüstlakodalma. A fehérmegyei csoóri kastélyban e hó 14-ikén családi ünnep volt. A monarchia berlini nagykövete, Szögyény-Marích László, kit Vilmos császár kiváló bizalmával tüntet ki minden alkalommal, ülte meg házasságának 25-ik évforduló ját. A nagykövet az üunepre családi fészkébe haza Jött és elvonultan, családi körben ülte meg családi eletének ünnepét. Üdvözletek azonban minden honnan érkeztek. Az ünnepi alkalomról hálás és meleghangú üdvözlő távirattal emlékezett meg a berlini magyar egyesület is, melynek a nagykövet egyik legerősebb támogatója. Az ünnepély a földíszített templomban szent misével kezdődött. Szogyény nejével, három leá nyával ment a templomba, melyet megtöltött a község ünneplő ruhaoa öltözött népe. Mise alatt a nagykövet egyik leánya, Szögyény-Manch Kamilla Kisasszony énekelt több egyházi dalt. Isteni tisz telet után a kastélyban megjelent a bíró vezetése alatt a község egész képviselőtestülete, továbbá ''liegler György plébános, Márton Tamás ref. lel kész. A küldöttség szónoka Fliegler plébános volt, K mek beszédére a nagykövet rendkívül meleg han gon válaszolt. Az ezustiakodalom alkalmából az ndvozlő táviratoknak és leveleknek nagy sokasága «ezett a kastélyba. A német császár táviratában saját és a császárné nevében gratulált, üdvözlő uwiratot küldtek még a többi közt Stefánia özvegy ronorokosné, Bánffy Dezső báró miniszterelnök es összes miniszterek, a német birodalmi kanczel'/•,-' V i j ! a m i l l t a berlini kabinet valamennyi tagja, nza Kálmán és még számos előkelőség. Mátyás király szülőháza. Mátyás király szülő háza elhagyatott állapotban van Kolozsvárt, ugy 10 gy gerendákkal kellett megtámogatni, hogy az ^szédüléstől megmentsék. Az Erdélyrészi KárpátEgyesület
a
napokban tisztelgett Radnóti Dezső
Wi-ímvurin íönykejie útim. A THONET-HÁZ ÉGÉSE BUDAPESTEN, JÚNIUS 15-IKÉN.
vezetése mellett Szvacsina Gézánál, Kolozsvár város új polgármesterénél, s fölkérte a polgármestert az egyesület támogatására s egyúttal arra, hogy a Mátyás király házát, a mely úgyis hasznavehetet len a városra nézve, engedje át az E. K. E. mú zeum czéljaira. Az egyesület azután gondoskodni fog a Mátyás-ház jó karban tartásáról s igy ez az érdekes ház továbbra is fenmarad Kolozsvár neve zetességei közt. A polgármester e kérésre kijelen tette, hogy már ő is foglalkozott ez eszmével s igy annál inkább hajlandó a Mátyás-háznak az E. K. E. múzeum czéljaira átengedését pártolni. Szent István szobra. Az első magyar király szobrát a budai várban, a Mátyás-templom mellett még az ezredévi ünnepre szerették volna föl állítani, de nem sikerült. Szent István király meg koronázásának két esztendő múlva lesz kilenczszáz esztendeje. Ezt az évfordulót a herczegprimás a Szent István-társulattal egyetértve azzal óhajtaná megünnepelni, hogy Szent István király szobrát 1900-ban leplezzék le és pedig a királyi vár kápol nája előtt. A primás e szerint lemondana arról az első tervről, hogy a Mátyás-templomnál a Halász bástyára állítsák a szobrot. A szoborra már kilenczvenhétezer forint van együtt s a Szent István-Tár sulat a napokban átír a fővároshoz és megindítja a mozgalmat, hogy első királyunk szobrát 1900-ra föl lehessen állítani. A czirkveniczai László-gyermekmenedékhelyről mai számunkban közölt képek eredetijeit József főherczeg Ő Fensége volt kegyes közlés végett átengedni a .Vasárnapi Újság* számára, melynek szerkesztősége nevében O Fenségénél Hermann Antal tanár járt közbe, ki az intézet megnyitó ünnepén is jelen volt Czirkveniczán. Szemere Bertalan szobra Miskolczon. Borsod megye már régebben gyűjt arra a kegyeletes czélra, hogy jeles fiának, egykori követének, Szemere Bertalan 1848-iki belügyminiszternek ércz-szobrot emeljen Miskolczon. Most, a mikor Kossuth mű vészi szobrát már fölállították, ez sürgető alkalmul szolgált, hogy Borsodmegye közgyűlése a terv megvalósítását elhatározza. Június 14-iki köz gyűlésén Tarnay Gyula alispán bejelentette, hogy Szemere szobrára 8000 forint gyűlt össze, s ha a megye a Bevitzky-pénztárt is fölhasználná, a szo bor fölállítása biztosítva volna. Lévay József, a költő, a megye volt alispánja lelkesen beszélt a szándék mellett, s azt ajánlotta, hogy a Revitzkypénztárból évenkint 2000 fotót használjanak a szo borra, a mig a szükséges 20,000 frt együtt nem lesz. Mindenki tetszéssel fogadta ezt az indítványt. Tarnay alispán végűi még hozzá tette, hogy Bóna József szobrász, ki Kossuth művészi szobrát készí
tette, Szemére szobrát is hasonló föltételek és költségek mellett hajlandó elvállalni. Miskolcznak tehát rövid idő múlva másik művészi szobra is lesz, s a nagy idők egyik nemes gondolkozású államférfia iránt szülőhelye lerójja a kegyeletet. Új színház Budán. Budavára is neki indult a változásnak, s kezd modern város lenni, mint test vére, Pest. Régi házai egymás után tűnnek el, s ódon jellege pusztul. Eltűnik a szép Sándor-palota is, melyben most a miniszterelnökség székel. Rom ladozik, tehát fentartani nem lehet, de a mi niszterelnökségnek is nagyobb hely kell, aztán a hatalmas királyi palotával szemközt a régi nagyúri egyemeletes palota kisszerű is volna. Hozzáveszik még a várbeli színházat is, mely egykor karmelita templom volt, s H. József uralkodása alatt, 114 esz tendővel ezelőtt alakították át szinháznak, termé szetesen a német múzsa számára, s nincs is harmincz éve, hogy magyarul játszanak benne. A szín házat lebontják, a kormány a telek árát megfizeti. A város ezt a mostani telek értéket szerint 107.347 frtra számítja. Ezzel már fele megvan annak az összegnek, melyből Budán új színház épülhessen, valószínűleg a Krisztinavárosban, mely az új hidak által, a villamos közlekedés kiterjesztésével most oly rohamosan alakul át Budapest villa-városává. Az eskütéri híd elkészültével pedig összekapcsoló dik a Belvárossal. Az új színház helye alkalmasint az lesz, a hol most a nyári színkör áll, csinos park szélén. Alig, hogy a régi színház lebontása határo zott alakot öltött, a városi hatósághoz már ajánlat is érkezett, hogy magánvállalkozók fölépítik a szín házat. A kassai új színház. Kassán az új, díszes szín ház építése már annyira haladt, hogy az őszszel rendeltetésének is átadhatják. A régi színházat a múlt nyáron bontották le, s ennek helyén emelke dik az új, mely ezer nézőt fogadhat be. Egy négyemeletes palota égése a fővárosban. Budapesten gyárak, ipartelepek égése gyakori, de ritka, mikor palota gyúl ki. Egyátalán a város bel területén nagyobb tűzvész kevés fordul elő, részint mert a házakban szigorú felügyeletet tartanak, ré szint mert a kitűnőn szervezett tűzoltóság hatalmas oltó szereivel azonnal megjelenik a vész helyén. Június 15-ikén délelőtt megtörtént, hogy a főváros egyik legnagyobb palotájának teteje kigyúlt s egé szen leégett. A szokatlan és megdöbbentő látvány nak színhelye a pompás Dunapart volt. Itt emelke dik a Thonet-ház, mind a négy oldalról szabadon, négy kapuval, három udvarral, több mellékudvar ral. Egy-egy oldalán 26 ablak egy sorjában. Két főhomlokzata közül az egyik a Dunára néz, szembe a királyi palotával, a másik a redout előtti térre,
85. SZÍM. 1898- 4 5 . ÉVFOLYAM.
434 számos benne a hivatal, iroda és a lakó. Táviró- és telefon-drót huszonhét volt a házhoz erősítve. Egy ilyen bérház maga egy jókora kolónia, a hol a lakók nem ismerik egymást. A tűz mikép keletkezett, még ismeretlen. A középső udvar padlásán reggel 7 óra előtt vet ték észre a gomolygó füstöt, nem sokára a lángok is kitörtek. Rendőrség, tűzoltók után katonaság is jött. Az oltás azonban szerfölött nehéz volt. A gőz fecskendők négy emeletnyire nem lökik fel a vizet, a toló létrákat sem lehet annyira megnyújtani, hogy ily magasságot elérjenek. A számos padlás följárást építési szabályzat szerint vasajtóknak kell zárni, nehogy tűzvész esetén a vész átégesse az ajtót és a lakók menekülését koczkáztassa. A nagy zavar ban azonban az ajtók kulcsát nem találták. Mialatt a tűzoltók az ajtókat feltörték, és a hosszú kaucsuk csöveket emeletről emeletre felvonszolták, azalatt a tűz terjedt. Volt a padlásokon sok száradó fehér nemű, egy nagy vendéglősnek tömérdek széke, asz tala, terítéke. Ez mind égett és hamuvá lett. A tűz oltók mégis felhatoltak az égő tetőhöz, a szivattyúk, gőzgépek működtek, a viz özönlött. A tetőzetet azonban megmenteni nem lehetett. A viz átáztatta sok helyen a legfelső emeletet. Ott hát a kár nagy. A lakók, a mig égett fejők fölött a ház, a féltettebb holmikat kezdték kihurczolni. A negyedik emelet lakói jajveszékeltek. Délben még mindig égett a palota, s az átázott párkányok kezdtek lezuhanni. A palotában levő kávéháznak az aszfalton levő már ványasztalait, székeit, virágait, villamos lámpáit, szertezúzták. A redout felé eső homlokzatot díszítő szoborcsoportozat is lezuhant. A törmelékek a ház homlokzatán díszelgő szobrokat lefejezték, karjokat törték. Egy pár irodában a hivatalos iratokat tűz és víz elpusztította. Mindezt rengeteg sokaság nézte a Dunaparton, a redout előtti téren a budai olda lon. A katonaság azonban őrt állt. Szerencsétlenség emberéletben nem történt. Egy pár tűzoltó gyön gébb sérülést szenvedett. Az izgató látványt a foto gráfia sietett megörökíteni. Déli egy órára a tűz megszűnt. A lakók kezdtek visszatérni. A negyedik emelet nagy része- átázott, azt talán újra is kell építeni. De a többi emelet ablakaiból este felé már az ablakokból kikönyökölve néztek a lakók a korzó sétáló világára, s a Dunára. Fölöttük pedig a sza kadozott párkányok, a lelógó nagy vaspléh-darabok, a kormos kémények. A palota tűzvész ellen 200.000 frtig volt biztosítva. A június 8-iki léghajók. A január végén Straszburgban tartott nemzetközi légkajós kongresszus határozatai értelmében június 8-ikán Európa hét nagyvárosából bocsátottak föl léghajókat, közös tudományos vizsgálódás czéljából. A városok : Ber lin, Brüsszel, München, Paris, Pótervár, Straszburg és Bécs. Mindenütt reggel eresztették útnak a lég hajókat és pedig azokat, a melyek emberek nélkül, tisztán tudományos készülékkel felszerelve indultak el, reggel nyolcz órakor, azokat pedig, a melyeken emberek is voltak, reggel kilencz órakor. A léghajók utasai főleg meteorológiai megfigyeléseket tettek, azonkívül pontosan följegyzik a léghajók utjának irányváltozásait is. Utjoknak eredményét pedig dr. Hergesell tanárnak, a Straszburgban tartott kongresszus elnökének fogják átszolgáltatni. A hatóságoknak minden országban gondjuk volt rá, hogy a lakosság a léghajókat oltalomban részesítse és a legénység nélkül fölszállott léghajókat ne te kintse gazdátlan jószágnak, hanem ha megtalálja, iparkodjék azt valamelyik vasúti vagy gőzhajó állomáshoz elszállítani, illő jutalom mellett. Az ilyen léghajók a légáramlat és légmérséklet fel tüntetésére szolgáló készülékkel vannak ellátva, valamint egy tokba illesztett írással, mely a meg találónak szól és fölhívja a léghajó s készülék megoltalmazására. Bécsben hat helyen bocsátottak föl léghajókat, a katonai léghajós intézet felügyelete alatt. A tudományos készülékkel fölszerelt, de utas nélküli «Falke», alig ért föl száz méter magasra, szétpukkadt és lezuhant ugy, hogy a rajta levő műszerek mind összetörtek. Három léghajó, köztük a .Hungária* nevű, Magyarország felé vette útját. A «Falke» nem világítógázzal volt megtöltve, hanem köneny-gázzal. Azt hiszik, hogy a szót robbanást a gyors felbocsátás következtében kelet kezett légnyomás okozta. * A páduai füvészkertben sok régi fa van, töb bek közt egy bignonia és egy pálma, melyeket Goethe is megbámult s melyeket ma róla neveznek el. Az előbbit 135, az utóbbit legalább 200 évesnek becsü lik. Külön nyitott pavillonban helyezték el őket s Goethére emlékeztető feliratot tettek a kerítésre. * A legkisebb ló Cortans olasz marquis Leo nevű kis ponnija. A parányi jószág csak 534 milli méter magas, de igen csinos és arányos termetű állat, kivévén, hogy farka egészen a földig ér. A t e r m e s gőzhajók 1898. évi nyári menetrendje Fiume- Velencze és Fiume Ancona között. Fiume és Velencze között az elegáns •Dániel Ernő», Fiume Ancona között pedig a legnagyobb kényelemmel berendezett • Villám• nevű gyorshajó közlekedik.
VASÁRNAPI UJSÁG. Ezen gőzhajók az I. helyen kívül még külön lukszus osztálylyal is bírnak, melyek külöa teremmel, ki tűnő ágyakat tartalmazó kabinetekkel, dohányzó teremmel, villamos világítássalvannak ellátva. A.Villám» nevű gőzhajó a termen kívül még egy kisebb 4 hálóhelylyel ellátott családi teremmel (sálon privé) is bír, mely külön megrendelhető. Ezen termeshajók menetrendje ápril hó 1 -tol októ ber 31-éig a következő: Fiúméból indul Velenczébe minden kedden és szombaton 8 órakor este, csatlakozásban a Buda pestről este 7 óra.40 perczkor érkező gyorsvonathoz, érkezés Velenczébe másnap reggel 7 órakor. Velenczéből indul Fiúméba minden hétfőn és csütörtökön este 7 óra 30 perczkor a szt. Márk-tér ről, érkezik Fiúméba másnap reggel 6 óra 30 percz kor, csatlakozásban a Budapestre 7 óra 25 perczkor reggel induló gyorsvonathoz. Fiúméból indul Anconába minden hétfőn és csü törtökön este 8 órakor, csatlakozásban a Budapest ről este 7 óra 40 perczkor érkező gyorsvonathoz érkezés Anconába másnap reggel 6 órakor, csatla kozásban a Rómába induló gyorsvonathoz. Anconából indul Fiúméba minden szerdán és szombaton este 8 óra 30 perczkor, csatlakozásban a római, nápolyi és bolognai gyorsvonatokkal; ér kezés Fiúméba másnap reggel 6 óra 30 perczkor, csatlakozásban a Budapestre reggel 7 óra 2 3 percz kor induló gyorsvonathoz. A tengeren való hajóátkelés 10 órát vesz igénybe. Budapest-Fiume között gyorsvonaton, onnan Anconáig vagy Velenczéig gőzhajón együtt fize tendő : a gyorsvonat I. osztályáért és a gőzhajón a lukszus osztályért ágygyal együtt 20 frt. A gyors vonat I. osztályáért és a gőzhajón az I. helyért ágy gyal együtt 18 frt, csak a gőzhajón a lukszus osz tályban ágygyal együtt 8 frt, csak a gőzhajón az I. helyen ágygyal együtt 6 frt. A fentebbi útirányon át közvetlen menetjegyek adatnak ki következő árakon a gyorsvonaton : Buda pest-Fiume között I. oszt. 12 frt, II. oszt. 8 frt. Bpest-Firenze ) „ . • Genus l^í"1110" • Müanó | yfen:. . Turin lczén M • NápolylFiume-An• Róma /conán át.
I.o.7580fc.II.o.55-45fc.m.3015.fo. . 92.50 • • 67-25 « t 36-55 • « 71-95 « « 5285 « « 28-70 t « 92.25 • t 6710 « « 3645 « . 104-45 « • 75-55 • • 41-05 « • 7605 • « 5565 • • 30-30 •
Ezen jegyeken kivül Budapestről Bari, Bettaglia, Bologna, Livorno, Padua, Pisa, Verona állomásokra is adatnak ki közvetlen menetjegyek. Bővebb érte sítés nyerhető a magyar kir. államvasutak városi menetjegy-irodáiban, a Cook-féle utazási irodában. A m a g y a r kir. államvasutak szállítási irodája a Lipótvárosban. A magyar kir. államvasutak igaz gatósága a Lipótvárosban (Arany János utcza 19. szám alatt) szállítási irodát rendezett be, a hol gyors és teherdarabárú szállítmányok az összes állomásokra feladhatók. Ez iroda, előleges értesítés mellett jutányos szabványárak mellett gondosko dik a küldemények háztól való elszállításáról is és közvetíti ugy a helybeli, mint az átmenő vámköte les küldemények elvámolását.
SZÁM. 1898. 45.
vele kapcsolalos főiskolának a vagyoni ügyeit ingve kezelte egészen 1889. év végéig. 1898-ban elhaS nejétől gyermekei nem lévén, rokonsága gyerme keit részesítette szerető gondjaiban. Különöse kedvelte unokaöcscsét, Hajdú Imrét, ki most ° pestvidéki törvényszék egyik jeles birája, s kivel ennek kora ifjúsága óta egy háztartásban ólt. Jósa gos, békés természetét jellemzőleg mutatja egyebek közt az, hogy 50 éven át folyvást egyazon házban lakott. Testi s lelki erőit halála napjáig megtartotta csupán a látása gyöngült meg a legutóbbi években' Emlékező tehetsége oly kitűnő volt, hogy legapróbb ügyeit is folyvást maga tartotta számon. Elhunytát nemcsak rokonsága, hanem a budapesti reform egyház is mélyen gyászolja. Elhunytak még a közelebbi napokban: LASSÚ LAJOS dr., a pozsonyi társaskáptalan kanonokja Élesden. Az elhunyt irodalmilag is működött és kisebb elbeszéléseken kivül néhány kötet verset is irt. Holttestét Pozsonyba vitték. — Székvári REN DES JÁNOS, nyűg. miniszteri tanácsos, 68-ik évében Budapesten. — NOCSECZ JÓZSEF, 1848—49-iki tüzér
főhadnagy, Nagy-Kanizsa város volt népiskolai igaz gatója, Zalamegye volt kir. tanfelügyelője, 76 éves korában, Nagy-Kanizsán. — HELLVIG NÁNDOE, nyűg.
főbányatanácsos, 76 éves, Körmöczbányán.
TÓTH VILMOST, a főrendiház elnökét, június 16-án
nagy részvét mellett temették el Nyitra-Ivánkán. Igen sok részvét-távirat érkezett a családhoz. A ki rály nevében Thuróczy Vilmos főispánhoz, az el hunyt vejéhez intézett részvét-nyilatkozat érkezett. A temetésen megjelentek: Perczel és Josipovich miniszterek, Latkóczy Imre államtitkár, báró Vay Béla, a főrendiház alelnöke a főrendiház több tagjá val, képviselők ; Nyitramegye és Nyitra-város ható sága ; a közös számszék főhivatalnokai. Az egyházi szertartást Bende Imre püspök végezte, s Markhot Gyula nyitrai alispán mondott beszédet a koporsó fölött. Az ivánkai temetőben levő családi sírboltnál Bende püspök még egyszer megáldotta a halottat, kit aztán örök nyugalomra helyeztek.
mondanivalók.
Rozsnyó T. Qy- A képet köszönettel vettük, s kér jük a kitűzött időre a szöveget is. Kis fiamnak. Közölni
fogjuk.
T ren Szép költemény, de némi simításra szorul. \f liárt az első sorban a «munka sarcza. roszul lka'linazott kifejezés ; a .befogott lélek ügetése. sem lami sikerült, s h a a szerző gondosan átnézi, bízó ra fel f°gj a találni a többi, javításra váró fogyat kozásokat is. Tükörlap. Négy első sorát ki kellene javítani. A .játszi képessége soha sem hever» épen nem jó kifejezés. Pünkösdkor. Formailag középszerű; tartalmilag sem áll magasabban. Nem közölhetők: Hymnus egy leányhoz. Szerző kíméletlen kritikát kér. Az igazságos kritika erről a versről nem is lehet m á s , csak kíméletlen. Dagályos, ízetlen frázisok, döczögős, csikorgó versekben: ebből áll az egész.— Erdő szélén. Faluvégen. Ablakomban. Nap nap után. A magyar r y t h m u s elég jól csendül bennök, de költői értékre n e m állnak felül az újabb időben gomba-módra termő m ű - népdalokon, melyek pedig sem zenénket, sem költészetünket n e m gazda gítják.
BE-
éves, az erdélyi Szentháromságon. — MAJTHÉNÍI JÁ NOS, ferenczrendi szerzetes, a pozsonyi ferenczrendi társház egyik tagja, Pozsonyban. — ONDEEY PÁL, 1848—49-iki honvédhadnagy, nyűg. gazdatiszt, 90
bet» hasonszenvi kórház egykori igazgató főorvosa, 53 éves korában, Feldhofban. — Dr. SZABÓ FERENCZ,
sütők malmának" főgépésze, Budapesten. — Dr. MECZNER ÁGOSTON, Szerémme^ye nyűg. főorvosa, 80 éves korában. — SZÉKELY KÁROLY, volt gazdatiszt
és földbirtokos, 65 éves korában, Búza községben. — SÚGÓ LAJOS, városi adótiszt, 40 éves korában, Marosvásárhelyen. — NYITRAY ANTAL, 48-as honvéd
főhadnagy, Nyitray József honvédezredes testvér-
A .Vasárnapi Ujság» 21-ik számában közölt kép talány megfejtése: Sok baj közül a legkisebbet kell választani. Felelős szerkesztő: N a g y Miklós. (L. Királyi Pál-utcza 4. sz.)
„EGYETÉRTÉS POLITIKAI NAPILAP.
öcscse, Érden, 78 éves korában. — BEÖTHY KÁROLT,
jászberényi földbirtokos, Budapesten, 81 esztendős korában. — LIPTÁK LAJOS, a Budapesti Hirlapszedői
Kör elnöke. SIMON ELEKNÉ, Kolozsvár város néhai polgármes terének özvegye. — OSCHEINHEIMER JANKA, a pozso
nyi hölgyvilág érdemes tagja, kit jótékonyságáért a király a koronás arany érdemkereszttel tüntetett ki. — NAGY JÁNOSNÉ, szül. Bábái Erzsébet, ref. lel kész neje, Sziliczén. — Özv. MIHÁLYIK MKLÓSNÉ,
Zsuzsanna,
81 éves korában,
Tállyán. — ÁBRAHÁM GYULÁNÉ, szül. Másek Gizella, 20 éves korában, Pinczehelyen. — RUTTKAY MALVINA,
55 esztendős korában, Kis-Turon. — Özv. LEDBBER BERNÁTNÉ, szül. Sváb Mária, 74 éves korában, PusztaBábonkán.
SAKKJÁTÉK. 2066. számú feladvány. Dubbe P.-tó'l.
daCZára a S&iÖ* " Egyetérté8 Egész évre F é l évre . Negyed évre Egy h ó r a ...
elM
Világot.
Sbtét.
1. B e 8 - e 3 K c 5 - d 4 (a) 2. Be3—e4 f t. sz. 3. F v. d i - d4 mat.
Vüágo:
1. . . .
—
«•
pipere holgypor: a
"»«4j
L a
2 0 frt — ÍO • —
Különleges R'uspor '
5 . — 1 . 80
Csávolszky Lajos, felelős szerkeszt",
1898. YxXII. évfolyam.
Kossuth Ferencz,
Az Egyetértés nem dolgozik a hatásvadászat olcsó esz közeivel, hogy magának egyszerre, tömegesen csakhamar újra elmaradó, nj előfizetőket szerezzen, hanem mindenkor kellő színvonalon álló közleményei, gyors, pontos és min den tekintetben megbízható tudósításai által iparkodik régi, 1° mraevét mint hazánk legelső rangú napilapja állandóan Iratáriam, hogy ez utón ne csak régi előfizetőit kapcsolja állandóan magához, hanem közönségét uj hóditások által évről-évre maradandóan meg is szaporítsa. Hogy ezt a czélt elérjük, erre nézve legnagyobb táma* u i " p n a g y terJedelme. Az Egyetértés egyetlen egy ««on majdnem annyi betűt képes közölni, mint a kisebb 'apok három egész oldalon s igy az Egyetértés egy rendes B owalos lapja annyi közleményt tartalmaz, mintha a iseüb lapok 24 oldalon jelennek meg, a mi azonban csak mnepnapokon történik. Byenkor az Egyetértés 12-20, meioieg a kisebb alakban számítva 36—60 oldalnyi terjedelmű. Í W S ' Í 8 p Uy n a e y méretei teszik lehetővé, hogy az wjetertes mindenről oly bő és részletes tudósításokat IÍSIWW ? m ü , y e n e k e t eey más lap sem nyújthat közön' ^ ' • I g y általánosan ismeretes, hogy az Egyetértés nPTmüfbT ,, t n d ó s i t á s a i e nemben a legtökéletesebbek, , « . „ ; a ™d°sitasok kimerítő volta folytán, hanem annál e S - f f ^ ' 1 1 4 1 é s részrehajlatlanságánál fogva is, mely uuositasokat minden pártszinezetn olvasó előtt is élvezeM t i ™ 1 ' i 8 7r e m á s i k n a e 7 erőssége a lapnak rendkívül két litfin^" . e * i » v r o v a t a . Az Egyetértés állandóan a m J l re .?f n y t közöl egyszerre, részint eredetit, részint műfordítói ™aJ?50
Szt.-Lukácsfürdö. Étterem, kávéház és amerikan bar.
med. univ. Dr. Révész Benő B u d a p e s t , K e r e p e s i - u t « 3 . sz. I. e m . 24 évi gyakorlat, a berlini és béosi kórházakban szerzett tapasztalatai alapján, gyorson és alaposan gyógyítja az összes 7506
É t k e z é s t e r í t é k szerint. P o n t o s kiszolgálás. Mérsékelt arak.
bőr-, i d e g és n e m i b u j o k a t . Szépségi b i b á k a t , szeplő, anva- és májfolt, pattanás, szemölcs, rézorr, fa gyos végtagok, hajkorpa, hajhullás, sebek; szakszerű tanácsosai szolgál az arcz és kéz ápolására. feltűnő eredménynyel gyógyítja a titkot betegségek név alatt Ismert összes férfi-, női bajokat s azok következményeit
Tisztelettel Fodor L. József. Alapítási ev ] 1810.
HALTMBERGER BÉlA^r "
Kendéi: délelőtt 8 - 1 2 , 1 1 . .1-5 éi eite 7 - 8 ériig. Levelekre azonnal válaszol. Kívánatra gyógyszerekről is gondoskodik. Min lenkor mély diskréczii').
LUSEll L.-féle turista tapasz. Biztosan és gyorsan ható szer, tyúkszem szemölcs és talp, valamint a sarok bőr keményedései, to vábbá mindennemű bőrelszarusodás, ellen. A hatás-
A 23. és 24. számnak első czikkei .Elázott reményeki és «A mi ü n n e p ü n k , ezimet viselnek. Ez utóbbi arra a nagysikerű ünnepélyre vonatkozik, melyet a .Tárulok Lapja* szerkesztősége az egész fővárosi diákság közre működésével rendezett. Folyik Verne-nek érdekfeszítő regénye «A . C y n t h i a . hajótöröttje.. ; Dobos Károlynak tanulmánya .A magyar diáknyelvről., annak betüsoros szótárával és befejezést nyer Kúnfi Zsigmondnak nagyobb szabású értekezése «A szabadságharcz költészetéről.. Zichy Antal emlékét szolgálja az elhunyt irónak «Paezal» czimü humoreszkje, mely a diákéletből való. Gaál Mó zestől költőileg megirt h u n mondát hoz a lap. .Egy magyar diák levele Bostonból, az araerikai gimnazisták ról közöl érdekes adatokat. Költemény Láng Józseftől való (.Garay Jánosi, szobránál! : e költemény vetélkedett a pályadíjért Várady Antal ódájával. Külön czikk szá mol be a pünkösdi tornaversenyekről. Szép képek kisé rik «A cyklon. és .Hírneves hajójelvények, ez. közle ményeket, valaminthogy minden szám bővelkedik csinos illusztrácziókban. A dr. Rupp Kornél tanár szerkeszté sében megjelenő «Tannlók Lapja, a magyar diákság igazi o r g á n u m a : a szülők nagy örömet szereznek fiaik nak, ha ezt az érdekes, tanulságos és hasznos lapot nekik megrendelik. Olcsó áránál fogva a szegényebb sorsú ifjak is megszerezhetik: negyedévre 1 frt 20 krba kerül. Az előfizetési pénzek a kiadó Franklin-Társulathoz kül dendők.
A legszebb TESTVÉREK
kereskedelmi kertészete, VII. kerfllet, Gizella-ut 33. szám.
VIRÁGCSARNOKA Deák-tár, a földalatti villamos vasat kioszkjában. Vidéki megrendelések postafordultával a leggondosabban eszközöltetnek. 7527 tMegváltó» gyógyszertára Puj, Erdély Hunyadmegye.
H a szereti gyermekét, elismert
Kárpáti
egészségi gyermek-tápkávét. Kapható
Köz ponti
ért jótállás / A 7 Bzétkttldétí vállal- X $ " i ^ X „ ™ k t á r : u t ü . y ^ l ^ S C B W E M L, ' * gyógyszerész MEIDLIRQ-BÉCB. CBak akkor valódi, ha minwo i> ií Xden használati utasítás és minden tapasz a mellettes védjegygyel és • ^ aláúáüsal el vsn látva, azért is erre ügyelni kell. 7670 Gyógyszertárukban vásárlandó.
JZt
V
F ő r a k t á r : Budapesten, Eiiály-utcza 12. szám TÖRÖK JÓZSEF grj Agyszertárában.
wssm
l\.
'4zz=&*2?$fk Idény május 1-től szept. végéig.
élő virágokat, esküvői és egyéb csokrokat, alkalmi ko szorúkat, dísznövényeket és virágokat legjutányosabban szállít
használja a kitűnőnek
F A Y , ILLATSZERÉSZ, PARIS - 8, rne de la Paix, 9 — PARIS9, rne
Bőr- és szépségápolás szakorvosa
Helyiségeiben egész n a p
REINISCH
B I 8 M U T T A L VEGYÍTVE
N
Előfizetéseket legczélszerübben postautalványon az Eeyetintézenda"k° Budapemt, p a p n ö v e l d e - n t o i a 8.
a legtöbb gyógyszertárban s minden na gyobb kereskedésben.
1 doboz á r a 18 krajezár. Budapesti főraktár: 7553 E G G E R - t ' é l e gyógyszertára .Nádorhoz..
K e s e r ű források. Ivó és fürdőgyófrymód. A gyógyhely fürdői, esetleg ivótorrasai kitűnő eredménynyel alkalmazhatók: 1. Bárminő okok folytán keletkezett lobos izzadmányoknál. 1. Női bajoknál, különösen metritis chronicánál; méh körül' és hashártyalob után visszamaradt izzad mányoknál ; a méhnek helyzetváltozások, nem különben daganatok által előidézett izgatottsági tüneteknél; hnrntos állapotok és tisztulási zavarok nál stb. 3. Az alhasi szervek bántalmainál: máj bajok, szokványos székrekedés, stb. Zsirkórnál 5. Köszvénynél, stb. FÜRDŐ-ORVOS: D r . B R U C K J A K AH, az orsz. közegészeégi tanács r. k. tagja. E g e u i é g e e fekve., fel ó r á n y i r a m fővárostól, k é n y e l m e i l a k i s o k , Jó vendéglő, l e n e , k á d - ás m á r v á n y f t t r d ő k , különféle . a h a n y k é M t t l é k e k kel. — R e n d é * t á n a a k o o s i - k ö a l e k e d á a .
A kocsik állomási helye: Ferencz Józseftér, a regi Lloyd-epület előtt. A gyógyhelyre vonatkozó bővebb
felvilágosítás
sal szívesen szolgál
Mattoni és Wille 7125
Budapest.
valamint fekete, fehér és színes Hennebergselyem 43 krtól 14 frt 65 krig méterenként — sima,
Világos indul s a negyedik lépésre matot mond.
A 2051. sz. feladv. megfejtése. Kohtz és Kookelkoro
Legjobb és leghirnovesebb
Tanulók Lapja.
pesten. — HAUSMANN ROLAND, orvostudor, az «Erzsé-
megyei Sárközön. -*- BARTHA ANTAL, 61 éves korá ban, Nagy-Váradon ; ugyanitt GYÜRKOVITS ÁGOSTON, 82 éves korában. — SÁRVÁRY MÁTÉ, a «molnárok és
eJveüen Z „ J U k ' h < T &i ^ J * * " * * ' a l « » i sajtónak S l v L » T f T m a ; m e y . a z intelligens közönség minden M X „ „ gf,MyeiVa H g t e I í e s e b b é r t é k b e n kielégíteni képes.
Kassa, Szerof sen-nteza 4 . u . Az ország legrégibb s kitűnően berendezett k e l m e f e s t ő és t i s z t í t ó i n t é z e t é b e n ruhák s bárminemű kelmék festet n e k és t i s z t i t t a t n a k . — A fősúlyt ezen intézet a postai megbizásokra fekteti s naponkint érkező elismerő levelek szerint a m u n k á l a t o k k i v i t e l e k i f o g á s t a l a n . Tudakozásokra azonnali válasz. 7519
KEPTALANY.
éves korában, Tapolczán. — Id. HDSVÉTH ISTVÁN,
kalocsai érseki orvos, a Ferencz József-rend lovagja, 76 éves korában. — GÁL ISTVÁN, főgimnáziumi h. tanár és ref. lelkész, 33 éves korában, a szatmár-
435
KELMEFESTŐ ÉS VEGYI TISZTÍTÓ INTÉZET.
volt 48-as honvédfőhadnagy, Zombor város törvény hatóságának tagja, 68 éves korában. — METZ TIVADAR, 1848—49-iki honvódhadnagy, nyűg. városi tisztviselő, 77 éves korában, Kassán. — OLT JÁNOS, 48-as honvédtizedes, a honvédmenedékház lakója, 84 éves korában, a Szent-István-kórházban, Buda
BOGÁTI HAJDÚ JÓZSEF, hites ügyvéd, földbirtokos
és a budapesti ref. egyház tanácsosa, elhunyt Buda pesten, 1898 június 13-án, 92 éves korában. A bol dogult azon ritka jó emberek közé tartozott, kikről azt szokás mondani, hogy a leghosszabbra nyúlt élet után is korán halnak meg. Hajdú József 1806-ban született a békésmegyei Szeghalmon. Tanulmányait a debreczeni kollégiumban végezvén, 1830-ban Biharmegye egykori főjegyzője, Tisza Lajos mellé ment joggyakorlatra Nagy-Váradra. Főnökét, mint követet, kisérte az 1833. évi országgyűlésre is Pozsonyba, hol ügyvédi oklevelet nyert s 1834-ben Pesten telepedett meg s itt aztán 1880. év végéig szakadatlanul folytatta ügyvédi működését s oly puritán önzetlenséggel, hogy munkájaért soha sem kért többet, mint a mennyit a felek neki önként fölajánlottak, szegény emberektől pedig egyáltalá ban semmit el nem fogadott. Nagy készültséggel folytatott életpályája mellett buzgón foglalkozott a budapesti ref. egyház ügyeivel. Ötven éven át ült ez egyház tanácsában, s úgy az egyháznak, mint a
Szerkesztői
RECZKY DÁNIEL földbirtokos, 1848-iki nemzetőr, 79
szül. Kostenszky
HALÁLOZÁSOK.
VASÁRNAP, UJSÁG.
hvotnu.
csíkos, koczkázott, mintázott és damaszt stb. (mintegy 240 kü lönböző fajta és 2000 különböző szin és árnyalatban stb).
-tói.
sstéU
---*?'«.
3. F a 5 - b 6 mat.
H e l y e s e n f e j t e t t é k m e g : Budapesten: K. J. ^ ^ ' „ KárolyAndorfi — Kovács Bonga m ű m 8. o. — ÜUTBCfl J. 4. — — Ztérczen: ABCTVtcrt . *o-
Dictö-Sient-Múrtonban: Schwete V. — *• V*'li ***'**'
65 krtól 14 frt 65 krig méterenként — saját gyáraimból
7537
Rahái s bloosoira a gyárból! Privát fogyasztóknak postabér-, vámmentesen és házhoz szállítva. Minták postafordultával. Magyar levelezés. — Svájczba kétszeres levélybélyeg ragasztandó
DEBERG G. selyemgyárai, Zorieüben (CB. é s k i r . u d v a r i
szállító)
VASÁRNAPI UJSÁG.
436
2 5 . S Z Á M . 1 8 9 8 . 4 5 . KVFOLVA,,.
3526/1898. szám.
Z. B Á R D I GABI GRÓFNÉ Ö Méltósífía—elismert fővárosi Bzépség — legkedveltebb toilette-ezikkei:
S a t a n e l l a - hölgrypor (fí'hér, rizsa és crém) és
S A T A N E L ÍJA-
CRÉME
hnj,nsi-'pm'(f.táte r's Uófvlwr nrcz azonnali vUUHUtására ! A kettő együtt ís és külon-külon használható \ Annyiban különböz nek a t ihbi készitm'nyéktől, hogy
hasznalatát m i n d e n i d ő b e n a b b a n l e h e t h a g y n i — a nélükl — hogy a legkisebb foltot vagy ránczot hagyna maga után. Nem m a r és ne n éget! 7735
Siitíinella-linjszesz mely a hajhu lást akkor is megszülitéti, ha az a legnagyobb betegHJgek következménye: hajnövést e'ö-e^iti; moly nem bántja, h;ijtörés és korpaképz'dés nem létezi '. Kgvedüli kés/ítő: E r é n y i B é l a gyógyszerész' Szabadszálláson ilVstm.) F ' r a k t á r : T ö r ö k J ó z s e f Királv-iitczii, M o l n á r é s M o s e r Koronahen-zeg-utcza, l m M i h á l y Muzeum-körut, M a j t h é n y i B é l a Egyetem utcza. WBy
Áut
1
forint.
Technikum Altenburg S.-A. fiir M a s c h i n e n b í i u , E l e k t r o t e c h n i k uud C h e í n i e . Vorbereitung zur Eiuj.-Freiw.-Prüfung. C#" L e h r w e r k s t a t t e . ""•B — Programme kostenfrei durch die Direktion. 7751
„ZAM. 1898. 4 5 . ÉVFOLYAM.
írverési hirdetmény.
emelésére, tökéletesítésére én f«„ tartására legkitűnőbb, teljesen £ tsJmatlan, vegytiszta és zsirmenzsirm™ tes készítmény 7502
Az alulírott m . kir. erdőigazgatóság Írásbeli verseny tárgyalás útján áruba bocsátja az erdőigazgatóság kerü letében telepítési és mezőgazdasági czólokra szánt 6 (bat) év alatt kihasználandó erdőterületeken levő, majdnem kizárólag tölgyfanemekből álló összes faanyagot tövön az erdőben, még pedig: 1 ső csoport. A Béga folyón való usztatás jogával, a temesvári és ltigosi faraktárak és a bégamenti farakodók használatával kapcsolatosan, valamint a lentnevezett erdőgondnokságok vágásaiban és raktáraiban készletben levő tűzifának átvételi kötelezettséggel a német-facseti, szudriási, lugosi, bálinczi és kiszetói m. kir. erdőgond noksághoz tartozó, összesen 7655.57 kat. hold erdőterü leten álló fakészletet holdankinti 104 frt (egyszáznégy forint) 90 kr. kikiáltási ár mellett. 2-ik csoport. A vadászerdői m. kir. erdőgondnoksághoz tartozó 237.38 kai. holdas csernegyházi erdőrészen álló faanyagot, holdankinti 106 (egyszázhat) forint 07 kr. kikiáltási ár mellett. 3 ik csoport. A dentai m. kir. erdőgondnoksághoz tar tozó opaticzai és omori összesen 783.63 kat. hold tér fogatú erdőrészeken álló faanyagot, holdankinti 311 (háromszáztizenegy) forint 35 kr. kikiáltási ár mellett. Az ivenkint 50 krnyi bélyeggel ellátandó írásbeli zárt ajánlatokban világosan és határozottan kijelentendő, hogy ajánlattevő a tárgyalás alapját képező általános és részletes árverési és szerződési feltételeket ismeri és azoknak magát feltétlenül aláveti, a megajánlott holdan kinti vételár pedig az ajánlatban számjegyekkel és be tűkkel is világosan kiírandó és az ajánlathoz és pedig az 1 ső csoportra vonatkozó ajánlathoz 13400 frt — kr., a 2-ik csoportra vonatkozó ajánlathoz 420 frt — kr., a 3-ik csoportra vonatkozó ajánlathoz 4100 frc — kr. bá natpénznek, akár készpénzben akár elfogadható érték papírokban, az alólirt erdőigazgatóság házipénztáránál történt letételét igazoló nyugta csatolandó. Az ilykép kiállított és felszerelt ajánlatok folyó évi július hó 14-ik napjának délelőtti 10 órájáig «Ajánlat a lugosi m. kir. erdőigazgatóság kerületében az 1-ső (vagy 2-ik vagy 3-ik) csoportban kihasználandó faanyagokra* felírással és az ajánlattevő nevével és lakásának jelzé sével ellátott zárt borítékban az alolirott m . kir. erdóigazgatóságnál nyújtandók be. Megjegyeztetik, hogy: 1. Egy-egy vállalkozó csak egy-egy csoportra verse nyezhet, miután több csoport egy vállalkozónak el n e m adatik, — éhez képest valamely ajánlat csakis egy cso portra vonatkozhatik; 2. Utóajánlatok el n e m fogadtatnak; 3. Oly ajánlatok, melyek az általános és különös ár verési és szerződési feltételektől eltérő kikötéseket tar talmaznak, figyelembe vétetni n e m fognak; 4. A földmivelési m . kir. Minister magának fentartja azon jogot, hogy tekintet nélkül az ajánlott árra, az ajánlatokat saját belátása szerint elfogadhatja avagy visszautasithatj a. 5. Az általános és részié'es árverési és szerződési fel tételek a földmivelésügyi m . kir. ministeri nm erdészeti főosztályában, az alólirt erdőigazgatóságnál, a dentai, vadászerdei, kiszetói, bálinczi, szudriási, német-facseti és lugosi m . kir. erdőgondnokságoknál a hivatalos órák alatt megtekinthetők. 7750
M. kir.
Maróit Créme. Rövid idő alatt szüntet szenlől máj foltot, pattanást, bőratkát (mit 'jsser) és minden m á s bőrbajt. Kisimítja a ránozokat éa himlőhelyeket, m é g koros egyéneknek is üde bájos arozszint kölcsönöz, á r a 50 kr., nagy 1 forint M a r g i t h f t l g y p o r 60 kr, 3 színben. M a r g i t szán p a n 35 kr. M a r g i t f o g p é p (Zahnpasta) 50 fa
(Budapesten,
Hirdetmény.
2 4 2 3 I . <«•
Az alább megnevezett állomásokon elhelyezett cs. és kir. közös hadseregbeli és magyar kir. honvéd csapatok, intézetek és elszigeteltek élelemszükségleteinek bérlet utján való biztosítása iránt nyilvános
K é s z í t ő F Ö L D E S gyógyszertára,
tárgyalások tartatnak.
Aradon Deák Faranos-utoza 11, s í . TCraktér: T ö r ö k J ó « . e f 8TÓgy«ortAr», Budapestéi Kirftlv-ntoza l í .
A
mely mely
A mezőtúr-turkevei vonalon közlekedő és jelenleg Mezőtúrról délután 4 óra 50 perczkor induló 8716 sz vegyesvonat f. évi junius hó 15-étől kezdve csak a Szol nokról délután 4 óra 33 perczkor induló 610 sz. sze mélyvonatnak megérkezése után, vagyis délután 5 óra 50 perczkor fog Mezőtúrról indulni, ennélfogva Tarkévére 6 óra 30 perczkor fog érkezni. Budapest, 1898. junius 7-én.
Az
megye
Duna jobbpart Duna balpart Duna jobbpart Duna balpart
Pest-PilisKis-Kun
Bodrogli
Kecskemét
könyvkereskedésben
1898
kapható
Szabadka Zombor
1898 jnliu»4.
(1881. évi LX, törvényczikk)
MAGYARÁZATA.
-*
Irta
KORÁBÓL.
KONBÁD
Pest-PilisSoltKis-Kun
m. kir. honv.csapatok
cs. és k i r . közöshadsereg
m . k i r . honv.csapatok •
A magyar polgári peres eljárás alaptanai. (A P E R B E L I
CSELEKVÉNYEK
TANA.)
JAVÍTOTT É S BŐVÍTETT
Ara, fűzve
4 frt
80
1898 ^ept.9.
KIADÁS.
kr.
UTAZÁS A T E N G E R ALATT. REGÉNY.
Irta . Dr. M A G Y A E Y
Irta
GÉZA
kir. jogakadémiai t a n á r Nagyváradon.
Ára
fiizre
:t frt.
VEliNE
fűzve
1 frt
20 kr.
a következő czikkekre
I! N
a .a
3
71
23
NO
29
115
*
•e
s o 1
t
S
Ia
-3
•a -5 a
3
2
f o r i n t
mm.
II
150
1042 640
23
60 360
69
69
58
15
15
25
68
270 10°6 01
6890 4852
1000 400
856 529
125 55
75
3<X>
bt *0 u 9 A
B
00 21
A 05
10|
Bs
05
•\'-
10 44
•:-:6 426
91
211 211
24
75 72
183
91
451 10
60
73
36
20
52
77
20
25
85
27 473
5287 3266
800 200
40 185
28
2582 1290
450
80
40
400 375
80
30
bt
v s
08
s
QO
0
3á
00
32
56
574 574 112 37
56
37 135
17
93
381
7124 4400
66
86 310
459 283
1200 240 90
20
175
85 100 110
Baranya 30 IS
12
44
IK
18
79
150
130 50
143 200
20
15
223 138
30
30 100
65
Somogy
BácsBodrogh Pest-Pilis Solt-Kis-Kun
Székes fehérvár
Fehér
Pécs
Baranya
Kaposvár
Somogy
1
Bács-
Zombor
Bodrogh
Kecsk e m é t
Pest-Pilis Solt-Kis-Kun
Székes fehérvár
Fehér
Pécs
Baranya
K a p osvár
Somogy
*0
•
I •H
co
•© A A — A o ao 30
3 A = 9 > o ö ac 35 30
20
82
5G
55
463
10
13
791 426
554
90 180
934 574
747
105 245
1181
37
48
130
15
754
18
23
85
10
463
69
173
110
60
bt —
388
10
26
90
10!
ú
791 426
1108
180 360
934 574
1494
210 490
1181
37
96
260
30|
754
18
46
170
20i
A u 9 A
388
X
O
flC Si 00
s •-
QO
10
45
ÜYÜLA.
Harmadik, egyedül jogosított kiadás. — 107 képpel.
Ára
1898 szept. 13.
84
555 635 159
9
Fehér
Kecskemét
Szabadka
frt. HARMADIK,
fa
m'
84
m . kir. honv.csapatok Kaposvár
u s
270
cs. és kir. közöshadsereg Pécs
CQ
télen
3
g r a m m
m . k. h o n v é d csapatok és i n t é z e t e k
Zombor
KIADÁS.
2
"lg
B á n a t p é n z
tJO
08
fa
cs. és kir. közöshadsereg
cs. és kir. közöshar , c _ieg Bács-
kir Ítélőtáblai tanácselnök.
fiixre
adagonként
nyáron
1
Solt-
Szabadka
Dr. I M L I N G Ara
szalma
számára
J4
MÁSODIK
S alom
havonként
a d a g
igazgatósát/.
A VÉGREHAJTÁSI TÖRVÉNY
A MAGYAR KÉNYURAK.
időtartamra
-tói
(Utánnyomás n e m dijaztatik.)
és minden
121—124. füzet, uj olcsó kiadás.
naponként
•> 2. -<»
N
:5 00
négy havon ként
840 4200 34002100
28.
J Ó S I K A MIKLÓS R E G É N Y E I
AZ A N J O U - K I R Á L Y O K
mely csapat
állomás számára
Székes fehérvár
4.) megjelent
lí
következő k a t o n a i élelemszükségletekre nézve
erdőigazgatóság.
IV., Egyetem-uteza
t a r t a t n a k
M e i i e t r e i i d m ó d o s i t á s a m e z ő t ú r - turkevci vonalon.
jUHiUs
REGÉNY
t á r g y a l á s o k
Magyar királyi államvasutak.
Hirdetések felvétetnek a kiadó hivatalban, Budapest, IV. ker., Egyetem-utcza 4. sz. kiadásában
437
A női s z é p s é g
Lúgoson, 1898. évi május hó 30-án.
A Franklin-Társulat
JZ4SÁRNAPTÜJSÁG.
— Vászonkötésben
1 frt
80
kr.
A kőszén évi szükségletéből a honvéd Ludovika- Akadémia részére 320 mm.,
* * A pécsi honvéd hadapród iskola részére szükséges tüzelőanyagot—- u . m .
ozponti honvéd ruhatár részére pedig 500 mm. (egész szükséglet) porosz
tűzifa és kőszenet — a m e n n y i b e n m á s intézkedés n e m tétetnék, a vállalatnyertes
aminőségben, a többi összes szükséglet pedig salgó-tarjáni kőszén minőségben 8z &llitandó.
a szerződésszerű árban szállítani köteles.
következő katonai élelem szükségletekre nézve
mely állomás
1898 június 28.
1898 július 4.
1898 sz«'pt. 5.
1898 szept. 9.
1898 szept. 13.
u C CD
íuegjc
csapat
M
számára
alom ágy a M 3m szalma adagonként as •to
840|420o|34002100 -tói
g r a m m
-ig
Tábor PilisCsabán az ehhez tar tozó hely séggel Pest-PilisSolt-KisÖrkény lőKun térrel* Czegléd Alberti-Irsa Abony Tolna
Szolnok
Tolna Jász-NagyKun-Szol nok
Örkény lőtérrel*
Pest-PilisSolt-KisCzegléd Kun Alberti-Irsa Abony Szolnok
1898 szept. 1.
Jász-NagyKun-Szol nok
Örkény lőtérrel* Pest-PilisSolt-KisCzegléd Kun Alberti-Irsa
1899 smg. 31.
A jövő évi tábo rozási időszakra u. m. körülbelül 1899. évi ápril hótól 1899. évi szept. hóig **
1898 szept. 1.
1899 SlUg.
31.
•
fa
a
u
-CD N CO
s
a 1
=o
m3
q
40
15
60 900
50
•
•
•
156 156
18
213 213
25
5
CO
-CB N CO
1
M
ili évi
a
a
-CB ej
•
124
40
4 2 Cfi KI
a
a
-CB N
KI (Q
co
0
•o
g
!
N JJ
0 44
f o r i n t 77
••
•
-03
mm.
•
9
cd
B
CB
S
m3
0) k •OS
03 C
a
"cS
co
CS)
25
•
•
30
80
50 150
50
1936 1196
300
95
10
2643 1632
420 130
30
r
27
,
.
156 156
18
1
15
2
73
.
,
156 15b
18
4
.
20
.
•
•
457 457
47
1
50
10 250
381
10
1936 1196 •
.
1936 1196 5671 3633
•
300
95
300
95
860 245
•
13
45
5
•
1898 o k t ó b e r o k t ó b e r 166 1. 31. 227 213
203
18
65
•
277
25
85
.
166 156
203
18
65
18
65
90
10
166 156
*
.
.
.
.
.
203
10
26
166 156
40G
227 213
554
50 170
166 156
406
36 130
381
X
.
Altalános határozványok.
5 25 30
.
10 90
•
•
• .
•
.
•
.
•
•
•
•
•
•
•
•
O
1898 HOV.
1.
1898 clecz. 31.
Tolna
166 156
406
451 457
119C
1. A tárgyalások mindenkor 10 órakor délelőtt bizottságilag tartatnak meg, meiyliez kizárólagosau Írásbeli ajánlatok fogadtatnak el. 2. Az 50 kros bélyeggel ellátott ajánlatoknak, lepecsételt boríték alatt, az előirt bánatpénzekkel együtt külön boríték alatt való csatolása mellett, az illető állomás szükségletének tárgyalására kitűzött napon, legkésőbb délelőtti 10 Óráig
.
36 130
. .
.
•
•
•
36 130
.
•
•
100 400
.
•
•
•
•
Ha valamely ajánlatban a számokkal és betűkkel irt ár között eltérés mutat koznék, akkor a betűkkel írott ár fog helyesnek tekintetni. 3. Minden ajánlattevő, a szerződési kötelezettségben már álló vállalkozók kivételével, üzleti képességét s erre vagyonának elégséges voltát, a kereskedelmi es iparkamara által, ha pedig a kereskedelmi lajstromba bejegyzett czégje nem volna, az illetékes gazdasági egylet által kiállított bizonyitványnyal igazolni tartozik. Az ilyen bizonyítványok nem az ajánlattevő, hanem a felsorolt hivatal vagy egyesület által a tárgyaló bizottsághoz hivatalosan juttatandó. Bizonyítványok, melyek a tárgyalás napjától számított két hónál korábbi kelettel birnak, tekintetbe nem vétetnek. Ezen bizonyítványokból a szállítási képesség terjedelmének ki kell tűnnie. 4. A tárgyalásokra nézve a cs. és kir. hadsereg szükségletére vonatkozólag, a Budapesten, Székesfehérvárott 1898. évi június hó 1-én, az I. és H. honvéd kerület területén levő csapatok számára pedig Budapesten, illetőleg Szegeden f. évi május 31-én, az V. honvéd kerület területén levő csapatok részére azonban Székesfehérvárott f. évi június 1-én kelt hivatalosan kiállított feltételek füzetének határozatai mérvadók. Az elsők betekinthetők a cs. és kir. 4. hadtest hadbiztossá gánál, a budapesti és székesfehérvári cs. és kir. élelmezési raktáraknál, Kecskemé ten a 13. huszár-ezred parancsnokságánál, utóbbiak a fennidézett állomásokon levő honvéd csapatoknál, valamint az illető m. kir. honvéd kerületi parancsnok ságoknál naponta délelőtt 9 órától 12-ig. Az ezen szállítási feltételek füzetében foglalt feltételek betartására minden ajánlattevő az ajánlat benyújtásával már kötelezve van. Ezen szállítási feltételek füzetei eladók is és a következő árak mellett bárki által megszerezhetők és pedig: a cs. és kir. közös hadsereg szükségletét illetőleg az előbb említett élelmezési
* A körülbelüli napi szükséglet az Örkényi lőtér részére, a lőgyakorlatok tartama alatt, azaz megközelitőleg 1898 június havától augusztus haváig J» wag széna á 3400 gr., 105 adag széna á 4500 gr., 203 adag alomszalma & 1700 gr. és havonta 14 m 3 kemény tűzifa. Továbbá ágyszalma az egész időtartamra 220 m^1* mázsa. A szállítást az Örkényi állomásra nézve elnyerő, köteles az Örkény melletti lőtérre vagy esetleg más, a táborba Örkény mellett bevonuló csapatok szükség a felajánlott szállítási árakon közvetlenül a lőtéren kiszolgáltatni. Az év folyamán az Örkényi táborba bevonuló gyalogsági csapatok szükséglete jelenleg m ismeretlen. ** A szállító kötelezve van a czikkeket a fennálló árakon a föntemlitett időszakon kívül is a Pilis-Csabán állomásozó csapatok részére szállítani.
60 kros bélyeg
N.
Különös határozványok. A cs. és kir. közöshadsereg számára: Azon állomásokra nézve, melyeken a bérleti időtartam alatt, különösen a lovasságnál az osztály- vagy ezredösszpontositás, lovas dandárgyakorlat, hadgya korlat vegyes fegyvernemekkel, és pedig dandár dandár ellen vagy hadosztály vagy más katonai gyakorlat eszközöltetik, a bérletnyertes ha kívántatik, köteles a származó nagyobb szükségletet és az esetleg engedélyezett pótlókokat a szerződött árak mellett szállítani. Székesfehérvár, Szolnok, Kaposvár, Pécs, Kecskemét, Zombor és Szabadka állomásokra nézve a vállalkozók kötelesek azon többletet, mely az 1898/99-ik évben beidézett szabadságosok, tartalékosok és póttartalékosok által származik, a bérleti árak mellett szállítani. A bérletnyertesek kötelesek az átvonuló csapatok szükségletét a feltételi füzet IV. pont, 1. bekezdés, A—o határozmánya értelmében kiszolgáltatni. Valamennyi állomáson a kenyérnek készítése ott helyben eszközlendő. A katonakenyér két 700 gr. adagos czipókban állítandó elő. A kétadagos czipóknak tésztában 1600 grammot és kisütve 1400 grammot kell nyomnia. A kézvényelések a szükségleti helyeken a kenyér- és lótápczikkekre nézve ötnaponként, a fa- és kőszénre nézve havonként és "az ágyszalmánál négyhavon ként történnek. A lótápczikkek, ha az a csapat érdekében áll, a cs. és kir. hadtest-hadbiztos ság jóváhagyása mellett kivételesen 10 vagy 15 napra is kézvényelhetök.
439
4. Termelők, mezőgazdasági egyesületek és községek ajánlatai egyenlő árak mellett más vállalkozókkal szemben előnyben részegülnek. 5. Azon vállalkozó, ii ki valamely közös állomás szükségleteinek szállitására vállalkozik, ajánlatával még akkor is ha abban határozottan nem volna kitéve, hogy a cs. és kir. közös hadsereg és a honvédség, hanem röviden csak az, hogy az N. állomás szükségleteinek szállitására vállalkozik, tekintet nélkül arra, hogy ajánlata a közös hadsereg részéről elfogadtatott vagy visszautasittatott, a honvéd igazga tással szemben mindaddig kötelezettségben marad, mig a honvéd hatóság elfogadó vagy elutasító értesítését kezeihez nem kapta. 6. A tűzifánál határozottan megemlítendő, vájjon a szállító úsztatott vagy usztatlan és mely fanemeket, vagy esetleg vegyes tűzifát szállit-e. A m. kir. honvédség számára: 7. Budapesten a keménytüzifa szükségletből a m. kir. honvédségi LudovikaA fegyvergyakorlatra bevonuló szabadságolt, tartalékos és póttartalékos akadémia, mintegy 640 köbméter, továbbá a in. kir. honvéd központi lovagiskola legénység szükségletét a szállító szintén köteles az elfogadott szállítási árakért 75 köbméternyi évi szükséglete 4 részre fűrészelve és felvágandó állapotban szállí kiszolgáltatni. tandó s az ajánlat is ezen szükséglet szállitására nézve ezen értelemben teendő. j . Az átvonulások esetében szükséges élelmi czikkek szállitására az 8. A termény és anyagjárandósági czikkek a következő időszakokban szol ajánlatok a szállítási feltételek füzetének IV. pont 1. bekezdés A—a) pontja értel gáltatandók ki: a széna és alomszalma előlegesen 5 napra, illetőleg a hó 16-tól a hó végéig terjedő időre, a tűzifa félhavonkint, illetőleg havonként, az Agyszalma mében teendők. 2. A czikk kiszolgáltatásának a Hirdetményben megnevezett állomásokon négyhavonként, vagyis január, május és szeptomber hó 1-sejóre. A tiszti tulajdon lovak számára kijáró lótáp félhavonkint vagy egész hóra is előre felvehető. kell történni. A kimutatott szükséglet növekedésére vagy apadására nézve, a magyar kir. 3. A szállító az ágyszalmát, tűzifát vagy kőszenet a szállítási feltételek füze tének X. czikk értelmében a laktanyába, sátortáborba illetőleg a csapatok elhe honvédség részére érvényes szállítási feltételi füzet határozványai mérvadók. A terményeknek általános mozgósítás esetén való kiszolgáltatására nézve a lyezésére szolgáló egyéb helyiségekbe elfuvarozni köteles, ha tehát erre vállalkozni rzállitási feltételek füzetének idevonatkozó határozványai mérvadók. nem akar, ennek ajánlatában az esetleg külön igényelt fuvardijak feltüntetése mel A kiszolgáltatási időszakokra nézve elrendelt minden változásról a szállitó lett határozott kifejezést kell adnia, mert ellenesetben az vélelmeztetvén, hogy a fel ajánlott szállítási árban már benfoglaltátik, külön fuvardíjra igényt nem támaszthat. j idejekorán értesíttetik.
a következő czikkekre
CB U b. -CB
N CO
JV&SÁRNAPI ÜJSÁG.
közös hadseregre vonatkozó részére nézve a hadsereg igazgatása; ellenben kir honvédségre vonatkozó részére nézve a m. kir. honvéd kerületi parancs* "ksfeok által értesíttetnek. Azon esetben, ha valamelyik állomáson a szállító, vagy a vele érintkezésben illó személyzetnek lovai között ragályos betegség ütne ki, a katonai igazgatásnak Lábán álland a fenforgó ragályveszélyes állapotokról kiállított katonai állatorvosi onvitvány alapján a lóállománynak — az igazolt szükség tartamára — a szükVbe'z képest esetleg más járványmentes állomásról való szállítás utjáni élelme s e iránt intézkedni; a nélkül, hogy a szállítónak valamely kártalanításra igénye ' á z n é k ^ b ó ] , hogy a lótáp ezen időre nem tőle vétetett fel.
CS
a
1898. 45. ÉVFOLYAM.
^OlYA*.
B á n a t p í "z
3 -o
a
fa
Í5. SZÁM.
1898. 4 5 .
u
n
télen
66
46
10
_Q
SZÁM.
kell a tárgyaló bizottsághoz beérkezniök, késó'bben érkező, vagy távirati utón tett ajánlatok nem vétetnek tekintetbe.
Abony Tolna
60
.
a
a
. j 10
nyáron
H
XD
a d a g Jász-NagyKun-Szol nok
havonként
03
m
számára
k ö z ö s h a d s e r e g
1898 július 8.
A cs. és kir. 4. hadtest-hadbiztosság hivatalos helyiségeiben Budapesten (Budán, hadtestparancsnoksági épületben)
189S július 4.
időtartamra
mely
négy" havon ként
naponként
mely
Szolnok 1898 június 28.
t a r t a t n a k
t á r g y a l á s o k
és kir.
napon
mely állomáson és hivatalban
A
Körülbelüli folyó összszükséglet
VASÁRNAPI UJSÁG^
438
mely
25.
A felvételezési helyiségek 1-9 km-nél a laktanyától számítva, ^ o ^ ^ legyenek. Ha mindemellett ez távolabb volna, akkor a szállító köteles a és zabot a szükségleti helyekre további díjazás nélkül elfuvarozni. ^ A zabszállitó, a szállítandó zab megvizsgálása czéljából, raktárában leg egy jó állapotban levő szélrostát tartson készletben. ., . ^ A bérleti utón szállítandó ágyszalma, tűzifa és kőszénre nézve az aj a szükséglet helyére való feltétlenül elfuvarozással együtt teendők.
Az alomszalmának Vi részben zsupszalmából kell állani. .^ Ajánlatok ki nem irt czikkekre feltétlenül és azonnal visszautasitta tnk a a tárgyalás t á r n v a l á s rákövetkező' rákhvetl
Ezenkívül a tárgyaló bizottság részéről mindazon ajánlatok . n „, tamánsk tekintetbe, melyekben egy és ugyanazon czikknél, a kiirt biztositasi 1 o egyes szakaira, különböző árajánlatok tétettek. A fa- és kőszén szállításra beadott ajánlatokban azok neme w ütendő. bók reW* Katonai élelmező legénységnek és üzleti eszközöknek a 8Z1 való rendelkezésre bocsájtása megengedve nincsen. tusára néstfe-s A terményeknek általános mozgósítás esetén való kiszolgáltatása szállítási feltételek füzetének XXVII. pontjára különösen utaltatik. g cg , A közös biztositások eredményéről az ajánlattevők, az ajánlatnKn
raktáraknál nyomtatott ivenként 4 krajczárért, továbbá a m. kir. honvédség szük ségletét illetőleg minden m. kir. honvéd kerületi-, gyalogezred-, zászlóalj- és huszár ezredparancsnokságnál füzetenként 7 krajczárért.
5. Községek a bánatpénz letételétől mentesek, de ajánlataikért s az ezekben elvállalt kötelezettségekért ugy mint más vállalkozók szavatolni tartoznak. Termelőknek a bánatpénz vagy óvadék letételétől való mentesség csak oly czikkekre adható meg. melyeket ők maguk termelnek, de Írásbeli nyilatkozatot kell adniok. hogy ők az elvállalt kötelezettségek teljesítésére nézve összes vagyonukkal szavatolnak. 6. Az élelem-szükségleteknek az állomáshoz tartozó helységekbe való elfuvarozására nézve, a cs. és kir. közös hadseregbeli csapatok szükséglete iránt előké szített feltételi füzet XVII. pontja értelmében külön ajánlat teendő, mert különben feltételeztetik. hogy az elfuvarozás a követelt szállítási árban már benfoglaltatik. Ha az elfuvarozásra többen egyenlő árak mellett ajánlkoznának, akkor ezek közül az, ki az illető czikkek szállítását elnyerte, előnyben részesül. A Budapesten és Kecskeméten állomásozó m. kir. honvéd lovas csapatok kincstári lovai részére szükséges lótápczikkek szállítása iránt beadandó ajánlatok ban, ezen czikkeknek a laktanyába, illetve a szükségleti helyre való elfuvarozására is teendő kötelező ajánlat és pedig a fuvarozási árnak métermázsánkint való kitün tetése mellett. 7. Az ajánlkozók a hadsereg, illetőleg a honvéd-igazgatásnak ajánlatuk elfo gadása iránti nyilatkozata tekintetében lemondanak az 1875. évi XXXVH. törvényczikk 314. és 315. §§-aiban valamely ajánlat elfogadása iránti nyilatkozatra nézve megállapított határidőnek betartásáról. 8. A nyári hónapokban, azaz április 1-től egész szeptember végéij,' az alomszalma 8'5 kilogrammos kötegben, a téli hónapok alatt, azaz október 1-től egész márczius végéig 10 kilogrammos kötegben szolgáltatandó ki. Az 1898. évi június hó 28-án, július hó 4. ós 8-án tartandó biztosítási tárgyalásoknál ajánlatok kenyér és zabra nézve 1898. évi november és deczember hónapokra is tehetők. A hadigazgatás azonban fenntartja magának a jogot, a nyertes ajánlatot ezen két czikkre nézve csak 1898. évi október havára elfogadhatni. Kelt Budapest, 1898 június hó 1-én.
A biztosító
bizottságtól.
Ajánlati minta.
Én alulirt az 1898. évi június hó 1-én 2423. szám alatt kelt hirdetmény alapján ezen állomásra nézve : a kenyérnek 840 grammos adagját 1400 gr. czipókban kisütve a zabnak 4200 grammos adagját a szénának 5600 grammos adagját az alomszalmának 1700 grammos adagját az ágyszalmának métermázsáját a tűzi fának köbméterét (neme)
* ajánlatomnál fogva kötelezem magamat, hogy az .kr., szóval • * " *
krajczárral,
*
? t ő n 8 o , n e k 'évd61™ ZS J hó végéig terjedő időtartamra szállítom, továbbá az átvonuló élelmezést is a gyakorlatokhoz bevonuló évi joltak, "tartalékosok, póttartalékosok éshonvédek, valamint átvonulások részére, az előkészített feltételi füzet illető pontjai értelmében kiszolgáltatom ** és «en ajánlatért a külön borítékban csatolt (vagy az ide csatolt elismervény szerint a... pénztárnál letéteményezett semmi más kötelezettséget nem szavatoló) nevezetesen összesen forint bánatpénzzel kezeskedem. Továbbá kötelezem magamat azon esetben, hat* szállítást elnyerném, hogy legkésőbb 14 n ^ a z ^ i r ^ W v ^ o ^ e ^ i t é s után b ^ p e n z ^ l O ^zaiéknyi óvadék erejéig kiegészitendem/s ha ezt elmulasztanám, a hadsereg-, illetőleg honvédség igazgatását feljogosítom arra, hogy ezen kiegészítést a kijáró 189.
ltóSÍ k
" £ é t o £ t , í h i r T t m í v b e Í k ö S S e l t é t e l e k e n kivül, a tárgyalásra előkészített feltételi füzetekben foglaltaknak is alávetem magamat. j g ^ ™ * » t o « » ^ ^ értesítése szerint a megbízhatóságomról és vállalatképességemről szóló bizonyitT *ny közvetlenül az nek fog átküldetni. _ „ . ... . . , . . ,, . . hó én Kelt N. ben 189 (vezeték- es keresztnév, lakhely, megye.l Az ajánlat lepecsételendő és boritékára Írandó : -én tartandó tárgyaláshoz.! •Ajánlat az 189 -án kihirdetett és 189 A letéteményezett bánatpénz az ajánlatban részletezendő, aiánl * B í e n h e l y e n o ^ e s e t b e ű > *&*» a z ajánlattevő az illető ajánlatot kizárólag ö l e l é s n e k kivánja tekinteni az .összetes. szó beszúrandó, mert minden Janlat. mely**ezen toldalékot összetesnek Ezen helyen a "nélkülözi, i honvédségnem számára teendő tekintetik. ajánlatoknál még a következőket kell felvenni: .a Budapesten vagy Kecskeméten elhelyezett honvéd lovasság JotápszükmioWA* ', ™ , .n°nveaseg szamara >™u i kraiczár métermázsánkenti ár mellett el is fuvaroztatnak.. szükségletet a szükséglet, helyre kr. szóval Kiajczar meier ütánnyomat nem dijaztatik.
25. SZÁM. 1898. »5.
VASÁRNAPIUJSÁG.
440
^
^
441
25. gzÁM- lggg- * 5 - • ? v i r o L Y A M -
Székesfehérváron folyó évi június hó 1-én, keltezett két-két összehangzó példány ban elkészített, a szállítási feltételeket tartalmazó füzetben foglaltatnak, és a pozsonyi, valamint a soproni cs. és kir. katonai élelmezési raktáraknál és a honvédséget illetőleg a m. kir. pozsonyi IV-ik és székesfehérvári V-ik honvéd A) A cs. és kir. hadsereg katonai közigazgatása határozottan fentartja magá- kerületi parancsnokságnál, valamint a fent idézett állomásokon levő honvéd it a netán rendelkezésére álló saját készleteit a szerződési időszakon át haszná- hatóságoknál és csapatoknál naponta délelőtti 9 órától 12 óráig betekinthetők. Különben az előirt feltételi füzet a cs. és kir. élelmezési raktárnál (árkusonkint * B) Minden állomáson köteles a bérlő a takarmányadag javítása által a folyó 4 krajczárért) mindenki által megkapható. A m. kir. honvédség részére való ükséglet és azontúl tartandó negyed rész ellen eredő többletet az elfogadott árért szállításokról szóló nyomtatott feltételi füzetek az összes honvédkerületi-, gyalog kiszolgál tatni. ezred vagy zászlóalj-, valamint huszárezred vagy osztály-parancsnokságoknál, C) Az alomszalma 7« részének zsupszalmából kell állania. füzetenkint 7 krajczárért megvehetők. D) Az ajánlatban határozottan kiteendő a fa neme pl. cserfa, bükkfa stb. és 6. A községek bánatpénz vagy óvadék letételétől fel vannak mentve. hasábok hossza, azután vájjon úsztatott vagy usztatlan-e; a kőszénnél pedig a Termelők és mezőgazdasági egyesületek azon vállalatokra nézve, a melyet saját telep és bánya megnevezendő. Sopron, Szombathely és Nagy-Kanizsa állomások termelésükkel teljesíteni képesek, óvadék letétele alól szintén fel vannak mentve. •észere «Wies»-i koczkakőszénre (a «Schönegg»-i, «Brunni»-i és «Steieregg»-i Termelők, mezőgazdasági egyesületek és termelők ajánlatai, a kenyóraknákból), továbbá «Brennberg»-i koczkakőszénre, ezenkívül a nagy-kanizsai állo szállitását illetőleg a sütőiparosok is egyenlő árak mellett, más vállalkozókkal más részére •Trifail»-i kőszénre is teendők ajánlatok. szemben előnyben részesülnek. E) Pozsonyban és Sopronban a vállalkozó köteles az elfogadott árért a meg 7. Osszetes ajánlatok csak akkor vétetnek tekintetbe, ha azok a cs. ós kir. határozott időn át egy esetleg összpontosítandó lovashadosztály vagy gyalogezred és hadsereg szükségleteit illetőleg a feltételi füzet XVlI-ik, a m. kir. honvédség pedig gyalog vagy lovas dandárban, vagy pedig egy gyalog-hadosztályban tartandó szükségleteit illetőleg a szállítási feltételek füzetének XV-ik czikkelyében meg gyakorlatok számára szükségelt többletet is kiszolgáltatni. A nagy-kanizsai állomá határozott kereten belül téteknek és ha együtt véve az egyenkint tett ajánlatoknál son az 5. sz. lósorozási bizottság szükséglete, mely előre meg nem határozható és a előnyösebbek. — Nem egynemű czikkeknél az ajánlatban az ár minden egyes hirdetményben csak általánosan felvétetett, a vállalkozó által az elfogadott árért czikkre nézve külön kitüntetendő. 8. A beszállításoknak a fentebbi táblázatban felsorolt állomásokon kell beszállítandó. F) A bérlő köteles zabraktárában a próbarostálásra teljesen alkalmas és jó történnie, és köteles a szállító az ágyszalmát, tűzifát vagy kőszenet a szállítási feltétek füzetének X-ik czikkelye értelmében, ugy a cs. és kir. hadsereg, valamint állapotban levő szélrostát tartani. G) A katonakenyér tiszta rozslisztből, 1400 grammos czipóban készítendő m. kir. honvédcsapatoknak a laktanyákba, illetőleg a csapatok elhelyezésére szol és a csapatoknak átadandó. A katonakenyérhez a sütőliszt egy métermázsájáxa, gáló egyéb helyiségbe megtérítés nélkül elfuvarozni. Ha a szállító erre vállalkozni nem akar, ennek ajánlatában — az esetleg azaz 101 drb 1400 grammos kenyérhez a helyben szokásos minőségű sóból 1 kilo gramm keverendő. A kenyérczipó 1600 grammal mérendő ki tésztában és 1400 gram külön igényelt fuvardíjak kitüntetése mellett — határozott kifejezést kell adnia, mert ellenesetben az vélelmeztetvén, hogy a fuvardíj a felajánlott szállítási árban mal kisütendő. H) A mozgósítás esetére vonatkozó külön határozványok szállítási feltételek már benfoglaltatik, külön fuvardíjra igényt nem támaszthat. Az élelemszükségleteknek az állomáshoz tartozó helyiségekbe való elfuvaroüzete XXIV. czikkében foglaltatnak. I) A soproni honvéd-főreáliskola legénységi állománya részére szükséges zására nézve a cs. és kir. közös hadseregbeli csapatok szükséglete iránt előkészített kenyér és a lóállománya részére szükséges lótáp, széna, alomszalma és zab, valamint feltételi füzet XVII. pontja értelmében külön ajánlat teendő, mert különben az ágyszalma szükségletet a vállalatnyertes a szerződésszerű árban szállítani köteles. feltételeztetik, hogy az elfuvarozás a követelt szállítási árban már benfoglaltatik. Ha az elfuvarozásra többen egyenlő árak mellett ajánlkoznának, akkor ezek 1. A császári és kir. közös hadsereg és a m. kir. honvédcsapatok fent kimuta tott élelmi szükségleteinek közös biztosítása végett a táblázatban megjelölt napo közül az, ki az illető czikkeknek szállítását elnyerte, előnyben részesül. 9. Azon ajánlattevő, ki közös állomásokon való terményszükségletek szállítá kon, kizárólagosan írásbeli ajánlatok utján, nyilvános tárgyalás fog tartatni. 2. Minden ajánlattevő, a szerződési kötelezettségben már álló és teljesen sára csak olyképen is tett ajánlatot, hogy N. állomás szükségleteinek szállítását jóhitelünek bizonyult, vagy a tárgyaló bizottság előtt vállalatképeseknek és meg elvállalja a nélkül, hogy ajánlatában határozottan kiemelte volna, hogy a közös bízhatóknak ismert vállalkozók kivételével, üzleti képességét s erre vagyonának hadsereg és a m. kir. honvédség szükségleteire tesz ajánlatot, a m. kir. honvéd elégséges voltát, a kereskedelmi és iparkamara által, ha pedig a kereskedelmi séggel szemben ajánlatával mindaddig kötelezve marad, mig ettől jóváhagyó vagy lajstromba bejegyzett czégje nem volna, az illetékes gazdasági egylet által kiállított elutasító határozatot nem nyert, tekintet nélkül arra, hogy a közös hadsereg az bizonyitványnyal igazolni tartozik. — Bizonyítványok, melyek a tárgyalás nap ajánlatot elfogadta-e vagy nem. jától számított két hónál korábbi kelettel birnak, tekintetbe nem vétetnek. — Határozottan kiemeltetik, hogy szállitásnyertes ajánlattevőnek értesítése am. k. A bizonyítványokban igazolandó vállalatképesség iránya és terjedelme a fentebbi honvéd kerületi parancsnokságok által, csupán az ajánlatnak a honvédség szükségle táblázatban van megjelölve. tére vonatkozó részére szól és, hogy a közös hadsereg szükségletére vonatkozó rész Az ilyen bizonyítványok nem az ajánlattevő, hanem a kiállító kamara vagy tárgyában, szállitásnyertes az értesítést külön az 5. hadtest hadbiztosságától veendi. 10. Az ajánlkozók a hadsereg, illetőleg a honvédigazgatás irányában egyesület által, a tárgyalást megelőző napig mint «bizalmas és sürgős» a tárgyaló bizottságoknak beküldendők. Az elkésés következményeit minden körülmények ajánlatuk elfogadása iránti nyilatkozata tekintetében lemondanak az 1875. évi között a fél viseli. XXXVII. törvényczikk 314. és 315. §§-aiban — valamely ajánlat elfogadása iránti 3. Az alábbi mintának teljesen megfelelőleg szerkesztett, 50 kros bélyeggel nyilatkozatra nézve — megállapított határidőnek betartásáról. 11. Tartalékkészletek készentartása végett a feltételi füzet VH-ik pontjára ellátott ajánlatoknak, lepecsételt boríték alatt, az előirt bánatpénzekkel együtt az illető állomás szükségletének tárgyalására kitűzött napon legkésőbb délelőtti külön figyelmeztetik. 12. Ajánlatok kevesebb mint 14 napi határidővel nem fogadtatnak el. 10 óráig kell a tárgyaló bizottsághoz beérkezniök, későbben érkező vagy távirati 13. A szállítási feltótelek füzetében foglaltak betartására már ajánlatának utón tett ajánlatok nem vétetnek tekintetbe. 4. Ha valamely ajánlatban a számokkal és betűkkel irt ár között eltérés benyújtásával minden ajánlattevő kötelezve van. Kelt Pozsonyban, 1898 június l é n . mutatkoznék, akkor a betűkkel irott ár fog helyesnek tekintetni. 5. A részletesebb feltételek a cs. és kir. közös hadseregbeli csapatok szükség letére nézve Pozsonyban és Sopronban 1898. évi június hó 1-én, és a m. kir. honvédcsapatok szükségletére nézve Pozsonyban 1898. évi május hó 12-én ós
Észrevétel.
fent
A es. és kir. 6. hadtest liailbiztosságánál Pozsonyban
11
a jelenleg ahhoz tartozó helységekkel
K.-Kanizsa cs. és k. vagy hadsereg Lazsnak
n
Pozsony
Trencsén
Pozsony
Trencsén
Sopron
N.-Kanizsa
Kőszeg
Sopron
N.-Kanizsa
1
1 1
1 1 1 1 1 cs. és k. hadsereg
m. kir. honvédség
m. kir. honvédség
CH. és k. hadsereg
m. kir. honvédség
cs. és k. hadsereg
cs. és kir. hadsereg és m. kir. honvédséf
1 1
A os. és kir. élelmezési raktárnál Sopronban
Kőszeg
Pozsony
Trencsén
Pozsony
Trencsén
Sopron
N.-Kanizsa
Minden fentemlitett állomáson
1 1 1 i
1898. évi július hó 4-én, délelőtti 10 órakor
mely Uomáson és ivatalban
Mint
~\
1898. évi július hó 7-éu, délelőtti 10 órakor
^
i
s
8
1 1
9»
1
00
o
ÜT
8 ^3
ÜT
1
8 c S 1 1
8
008
— o
009
00001
885
985
o
ÜT
-
1
1 1
Minden ötödik nap a csapat számára; a takarraány saját lovaknak az egész hónapra előlegesen is. Január 1-én, május 1-én és szeptember 1-én Félhavonként vagy havonként
P
B
alom
szecska
ágy
B
4 havonként
nyáron télen
nyáron
télen
A következő katonai élelem-szükségletekre nézve
ÜT
ÜT
<
e+
P
t¥
O: üN_ "
P
8' rV
9t
kenyér zab széna
szalma
fa
kőszén
kenyér, zab, széna, szalma és szecskára nézve
ágyszalmára
0 :
0
r^
» 52 CD CD ^ H M - CD
& P
^ CD
A közös biztosító-bizottságtól.
50 kros bélyeg
1 I
08szesen
1ti i s. ti i9 I
•• t
t Cs
1i 1
Di l
i s
c3 ( 1i l
Ajánlati minta.
En alulirt az 1898. évi június 1-én 2520. sz. a. kelt hirdetmény alapján kötelezem magamat, hogy az N állomáson s ahhoz tartozó helységeken szükséges : _. __krajczárral, kenyérnek 840 grammos (1400 grammos czipókban) adagját kr, szóval zabnak 4200 grammos adagját « 1898. évi október 1-től deczember 31-ig továbbá kr., szóval. krajczárral, szénának 5600 grammos adagját ' alomszalmának 2100 • • szecskának 850 • < .frt ágyszalmának métermázsáját kemény tűzifának köbméterét kőszén (milyen fajtájú) métermázsáját 189 hó végéig terjedő időtartamra szállítani, továbbá az átvonuló élelmezést is a cs. és kir. közös hadsereg .évi_ ...1-től 189 évi. és a m. kir. honvédségbeli csapatok részére, az előkészített feltételi füzet IV. czikkelye értelmében kiszolgáltatom és ezen czikkek elfuvarozását szükséglet helyére — a fent részletezett árakba már beleértve - elvállalom (a szükséglet helyére való elfuvarozás nélkül), mely ajánlatomért a mellékelt, külön borítókba zárt (vagy: az ide csatolt elismervény szerint a pénztárnál letéteményezett semmi más kötelezettségért nem szavatoló) nevezetesen
s
E t 0
tüzelőfa és kőszénre
^e
H- ffl
" a következő czikkekre
ÜT
ÜT
ÜT
or?
íavonként
ts
ts
t
vagy 3 hónapon
ts
1
naponként 1
co
§
B
széna
kőszén
5>
co
1
ÜT
o
szecska
kem 5ny fa
s
—a
ÜT
y évenl körülbelü
©
i
00
alom
naponként szalma
o
1
8
tzéna
A takarmányra r kézvényelési hatái a viszonyok vagy i érdekei ezt megkiv
774S
AlíK II fi! ff UH II
s
o
1 1
IS
szalma
1
1
1
»
á — adagonként
30
s
1
B
f o r i n t
-
S *•
5 fi
1
r
50
métermázsa
2 *•
09 N
1 1 1 1
zab
CR
köbméter
1
6
l" S o 1 8 8
CJT
1
rozs
3=
p
étermázsa
1
1
métermázsa
» fi fi •
1
1
grammal adag
fi
ÜT ÜT
zab
P-
» 1. Helyői •ségi csapatok, inté.seték, elszigeteltek és honvéd-csapatok számára.
w ^
ÜT
1 í SS 1
1500
1
ts ts
CO
370
1
ofel
o 4645
5L °
o
606
i»
ÜT
ÜT
00
150
E
**
oo
00
300
f
1
ÜT
ÜT
106
»
1
o
00
1 1 8
w
C5
05
1160
1* - s
1
1
ts
CB C5
1
138
|
1 i
1C
o
y.
225
P a:
£S
ÜT
CO
c
1 1
ÜT
&
390
I
1 1 1
640
1?
1 l|l
150
i
ÜT
00
CO
1 1 1
1000
1
00
ÜT
kenyér X-
_
:
1135
M
>* e
co 05
CO
224
1
e*
bS
1
150
1
K «*
1 1 1 1
ÜT
230
1
©
1
05
!
180
1
ÜT
8
•
1
146
o
00 ÜT
1
1
235
ÜT
o
1
er- t-ts fi fi
SE
ÜT
1 1 1 1
ts co
304
s «-
g
00
1
5960
ts
ts co
00
176
i—
Sr 5
ts co
142
1 500
a|
1
-J
285
fi- £
»5
8
1
142
-g
1
1
285
1
1 1 1 1
co
1
134
1
1
250
5m =-•
1
1
1
1
co
778
K. rv • 't £. 5*
1 1 1
~J
o
424
!
B P
00
ts co
i -
1
483
5§
1
1
741
i
c
430
1
8
co
105
l l
1 !1
673
H £ • «! - 2 .=• =
!
1
ts co
1698
«! B.
1
00
2518
55 > s
|
1
oc
270
«• e ti •
ÜT
403
1
co
276
1
1
408
1
-J
306
1
1
454
33
? | «— *£.
215
1
2. A fegyvergyakorlatra behívandó szabadságoltak, tartalékosok, póttartalékosok és honvédek számára, c körülbelül:
1
11200
• 7 •> « 2P
>
mely idő tar amra
K e n y é r és z a b 1898. évi október h ó 1-től d e c z e m b e r h ó 31-éig. £>zéna, s z a l m a tíi^ifa. ÁH kflsKÓn 1898. évi szeptember h ó 1-től 1899. évi augusztus h ó 3
[ íS <1
forint bánatpénzzel kezeskedem. . . Továbbá kötelezem magamat azon esetben, ha a szállítást elnyerem, hogy legkésőbb 14 nappal az ez iránti hivatalos értesites után bánatpénzemet a !0 százaléknyi óvadék erejéig kiegészitendem, s ha ezt elmulasztanám, a hadsereg, illetőleg honvédigazgatást feljogosítom arra, hogy ezen kiegészítést a kijáró szállitasi keresetemből való levonás utján eszközöltesse. . . . ^ 1 t , , tí Egyébiránt a hirdetményben közzétett feltételeken kivül, a tárgyalásra előkészített 1898. évi jumus h ó i - e n keltezett feltételi fűzetekben foglaltaknak is e v e t e m magamat. Az N. nek N.-ben kelt, ide mellékelt értesítése szerint a megbízhatóságomról és vállalatképességemről szóló bizonyítvány közvetlenül az. nek fog átküldetni. N. N. (vezeték- és keresztnév, lakhely, megye.) .én. hó. Kelt N ben, 189 — Az ajánlat lepecsételendő és borítékára irandó: , , . , , , , •Ajánlat az 189 -án kihirdetett s 189 — -en tartandó tárgyaláshoz.. A letéteményezett bánatpénz az ajánlatban részletezendő, a külön borítékon pedig ennek tartalma (készpénz vagy értékpapírok) számokkal és szóval kiírandó.
25. SZÁM. 1898. 46. Í.VPOLYÍ
VAgiRNAM ÜJSÁG.
442
|898.
RZÁM
15. I'M'H.VOI
VASÁRNAPI
BEM és PETŐFI
tjjrtáaára és emelésére a leg-kitünőbb szer :
c
l>i!)H *YÍ H Ü M bó 7 t';n, d. e.
^
E 9
2 £ ^£> o 2
5* C3 * *"*
-
•
—
CG O
ö Qi
i fl
B er so
A>
SU
(D
<
•
B
CD-
S
o
•ti O:
g 5-
3
CD
«••
-
I
0
na
I
w
^
2.
o
o 0
H
c-t-
ay. CD CD
í
<
?" i
5 i
-1
»
[3-
N o? s. a &
P
ff*
it
cs. és kir. hadsereg
— ír
l'l
189tffürdrl. 18ÍW/99 idényre
~ Kenyér és zab 1898. évi október hó 1-től deczember hó 31-éig széna, szalma tűzifa és kőszén 1898. évi szeptember hó 1-től 1899. évi augusztus hó 31-éig
_ . = c"
1
fí
/tv. O
*
H
-
Még
csak
néhány
napig.
Húzás már 1898. június hó 30-án.
Magy. kir, jótékonyczélu államsorsjáték főnyeremény 150,000 korona. Az összes n y e r e m é n y e k összege 365,000 k o r o n a . Sorsjegyek á 2 f r t é r t kaphatók a lottó igazgatóságnál Budapesten (Pest, fővám nál, félemelet), a hová a megrendelt sorsjegyek ára postautalvány mellett előre bekülilemlő, valamennyi só- és adóhivatalnál, a legtöbb postahivatalnál, és minden városban éa nevezetesebb helységben felállított egyéb sorsjegyámló közegnél. 7693 Budapesten, 1898. április hó.
O fls
u fú
•3 £
m ftür
Magy. kir. lotté-igaxgettósáff. A már 40 óv óta dicséretreméltólag ismert, a m. kir. egészségügyi hatóság által jónak talált és engedélyezett 7069
Ilii
1
arcztisztitó kenőcs uó'rszépitő szappan
fi:ll*
májfolt, bőrhámláa, boratkák, (Mittesser) pattanás eltűnik a Badfta-fál* Mirtns oréme által azon nalfinomítóH/.épitő, kézi ii arroréme t. 1 frt.
Budapest, hiiiily-iiliza 12. sz. Tőrük J. gyógyszertára.
Heliogravure, Fototypia, Telefon
If ,1.
szállodáinak szobái a társaság siófoki irodájában
előjegyezhetők.
H á r o m m o d e r n berendezésű szálloda. A 'Központi' szállodában szobák 120—150 forint áron kaphatók.
m
,k
filrdÖ
76G8
maguknak ingyen é s bérmentve egy kepe* árjegyzé ket az én higieniktiB, fekvéareea Uléire á t . változtatható kocsijaimról, a meyeknek belsó felszerelése leve 769* hető éa mosható.
BAUMANK L. szabadalom -tulajdonos B. cs.Vl 2.MiUergaase 6.
i IÍ sr 00
B,
írii
sr o * •
«| cro
C •* M C as *
a tt
g" £".2 — el
^
Minden ötödik nap a csapat szamára; a takarmány saját lovaknak egész hónapra előlegesen is.
r a
s széna, szalma és szecs kára nézve
ideges állapotokban) szenved, kérjen airol szóló füzeteket. Kívánatra ingyen és bérmentve megküldi a 8ehwanenApotheke, Frankfurt a. M.
P
r l l^
líflf!
Január 1-én, május 1-én és szeptember 1-én Félhavonkint vagy havonkint
ágyszalmára tüzelőfa és kőszénre
<
2- = 2. "< a. o
« K •
C
FÜRDŐTELEPET
Itrnt fíijnalyija
Kinek ? a i szeplöje ?
Ezrek mennek Carisbadba
az ideg-esség-
vagy bármi folt, Tagy patUnái u arczání Ax t«ljee blston•ággai fontolhat annak eltün tetése Tégett % v i l á g - h i r n
hogy r o e u gyomrukat kireparáljuk éa ujrm Jól ameazszenek pedig est a czélt otthon kénye lemben, kevés koltaéggel elérik
Serail arczkenó'cshöz.
haazxilata által, m e l / a i ételt megeméazteni aegiti é l a gyom rot róvid idón tókéleteaes helyreállítja Cascóra Sagrada-bor kitűnő enyhe h a t a n hashajtó éa Térüsztttó ezer. . » , n keserű! Minden ilynemű készítmény kSzt a legjobb. Az ezredéves orsxágoa kláilitáaoo jó hatáaáért kitüntetve. 1 ü v e g á r a 1 f r t SO k z , S ü v e g e t franko küldve 8 forint.
••Msloeabbtn
T CD
CD
bet a
w s dnnabor
^T^rlfrtaokr^ttveg **»»«> küldve e frt. J * , n - '•" «á«ltT. i, „ta• ° w « a legWbb eUoaaljet és " • • * tartanaane.
mely "Tit^fti' eltávolít min denféle bCrtiaztátI an wágot, ha nem aa a r o z b ó r t v a k í t ó f e hérré, tisztává éa üdévé teszi. 1 t é g e l y á r a 7 0 kr. Arozpor kossá 3 színben 70 kr. Postán franko küldve 1 frt 6 kr. Szap pan kozsá 1 drb. 3 0 kr.
^ R oR Oz Zs S>N Y A Y
Kwizda-féle
Restitutionsfluid
Komeaborgi marha-táppor
i. sir. szab. mosóvíz
r o k I Török
M Á T Y Á S gyégyBeréa Aradon.
lovaknak
Egy palaczkkal I frt 40 kr. o. é.
- '=
Ö arany 18 ezüst érem 30 tiszteleti és eliimeréai ok mány.
Kwizda-féle
étrendi táplálószer lovak, szarvasmarha éajuhok számara. Ara 1 doboznak 70 kr, '/» doboz 35 kr.
I
Kwizda-féle pataKwizda-féle patak e n S c s érdes éa tőrede- « r a g a s z mesterséges pata zett patákra 1 doboz a 4001 szaru, 1 rud ára 80 kr. grm. ára 1 frt 15 kr.
Kwizda-féle
Kwizda-féle nyereg szappan 1 doboz 1 forint.
7271
Szab. szárszalagvédó gummibóL
PEPSDÍ-BÓR
Kapható Budapesten: 7*80 J' óóz: a e f gyógyez. umál éa minden m a g y a r o m , gyógjsaartárban.
tanár, becsületrend lovagja — megfigyelése után Boisson gyógysz. által készített ipar isa-pllnla>, vesiculosinevel előállított növ. kész'tmény. Egy S frtos nemzetközi posta-utalvánj küldésével bérm izállit egy palaozkkal: M. R A T I É , 1 0 0 rne H o n t 'arla. Bndapesten kapható: Török József gyógy szerésznél, király-ntcza 12. szám 7503
KWIZDA FEREI.0Z 4Í.V0S
Szépség ós sgószsóg.
^ T * r t * h n » > « . malyból aiám »_ .eUen «„ * * • kor saéiM ii fe
Leaoványodásra s egyidejűleg aa g é s c s é g e r ő s í t é s é r e 2 hónapig veendő dr. B l y n s dr. D n o k e s n e - D u p a r o k l i n
A ki
Epilepsiában K Í ,
tar*
CD
S . U n g a r , Bécsben. Bóvebb felvilágositások valanint fOrdóIeirásokkal szolgál a fürdőigazgatóság Llpiken.
Értéktelen utánza tok váaárláfátni óvakodni kell. Csak akkor valódi, ha az i t t látható védjegy a kocslfenékbe be van égetve.
idény
„Siófok" Balaton fördí réméojtársaság igaiptósága.
Pi
K i t ü n t e t v e : Budapest 1885. é s 1886.. Londonban 1 8 9 3 . . B é c s b e n é s R ó m á b a n 1 8 8 4 . az e l s ő d i j a k k a l . 1 8 8 8 . ó t a L o n j a v ö l g y l v a s ú t i á l l o m á s a I Ilugoaellon át). Indulána Huriapmt magy. áll. vaaut fiumei gyomvonattal 7 óra 15 perez r e g g e l ; érkezés l.ipikre 6 Arakor d. u. Roiriániáonl, Hutgáriatinl, Bostniabél Bréd Efovskái ál. Azonkívül a d é l i v a s p á l y a á l l o m á s a F a k r a o U p l k - K a n i z s á n é s B a r o s o n á t . (IH98.ot.i ttaatarita.) Visszautazits minden irányba nanpuli gyorsvonatukkal. A l i p i k l k ö f o r r á s o k , t e r t a é m t e a 64° C. mágus hómér-ékletnknel, gazdag nátrium tartalmuknál ( m a g y a r E m e l , továbbá azoknuk iiidiiil vaJA íísszeki'illelésiiknél fagvu, i v ó - é s f ü r d é s i o z é l o k r a . kitiino hatásúak m i n d e n n e m ű h u r u t o s b e u t a l ó m n á l (gyomor-, bél-, gégehurut stb.i, k ö s z v é n y e s é s oauzos bajoknál, l s o h i a s n á l úgymint a m i r i g y e k é s v é r b e t e g s é g e i n é l , g ö r v é l y k ó r stb. Modern funlnhely, pumpásan kiállított porrzellán-, márványftlrdók stb., izzasztó Minink (tepidaria), bassínfürdok, fényesen berendezett szállodák, n j g y ó g y t e r e m színpaddal, zongora- 6* társalgó-termek, éttermek és kávéház ; remek szellős fedett sétány bazá rokkal és Hz ö-<szes helyiségben és n s g y s s i b á a u parkban v i l l a m o s v i l á g í t á s . Kiliinó fUrdózanekar. Hivatalos fttrilrorviisi d r . S s e m e r e y B e r t a l a n . J ó d b é v v i z s z é t k ü l d é s e s e j s n e e i a a forrást ól M a g y a r o r s z á g i faraktár: É d e s k u t y t . M a t t o n i é s W l l l e Budapesten. A u s z t r i a r é s z é r e : B e l n r . M a t t o n i é s
Anyák!
ellátás.— Caolnakázás, l o v a g l ó ás k e r é k p á r - p á l y a , l a w n tennie, h a n g reenyek, tánciestályek, k a t o n a - és czigányzene, k e l - és külföldi m i n Qennemü hírlapok stb., stb. — Felvilágosításokkal készséggel szolgál a 7784
Egyetlen jódlartalniu alkalikus Imfurrás (64° C.) a kontinensen.
aendet August Marbea, Bremen. 75Í9
-r>85
Slavóniuliuii.
7(IÍ:I
Biliige Briefmarken.11^^
Magyarország leglátogatottabb fürdőhelyei sorába emelték.
9
VM1
LIPIK-FÜRDŐ
Készíti, szét küldi az A p o s t o l gyógyszertár, Budapest J ó z s e f - k ö r u t 6 4 d.
rewlkivül
„SIÓFOK"
óasxekóttetoe.
Zsírtalan és ártalmatlan.
b"iíi J° fekvése, a fürdő finom fövénytalaja és idegedző hullámverése, a gyönyörű park és parti sétány, valamint azon kényelem, •nely a mai kor igényeinek megfelelően a társasági fürdőtelepen fellelhető.
f
Antot.vpia, I om;it.
:! kiállitisj kitüntetés.
SIOFOK-FÜRDO a Balaton mentén. A «Siófok* Balaton fürdő részvénytársaság
12. szám,
(u iii'iii-.ii MI Inóve] : i IMII.'III. Ajánljn 111tit.• r111.'• t mitidciiiiiiiiii l'
lni7.;iHs:ik
mely arozkenőcscsel a használati utasítás szerint alkalmazva, még koroBabb egyének nek i s viruló és fiatal klnézéat kölcsönöz. Egy nagy tégely arczkenőes ára 80 kr., kisebb 50 kr., szappan 50 kr. Utánzásoktól óvakodjunk I Csak K r a j c s o v i c s által V u k o v á r o n készített kenőcs valódi. Minden tégelyen K r a j c s o v i c s , a készítő arczkópe látható.
irrri
Kossuth Lajos-utcza
szeplő,himlőhely,sömör,májfoltok,fakadékok forrósági persenések, orrvörösség és min den egyéb arczvirágzások ellen, valamint a
P IIT Z E R - f é l e dr. S P
Sí 1
50 kr.
Szeplő!
dr. SPITZER-féle
ífii íííiii
•if
kerestetnek. ~mn
CnrakUrak Budapesten: Török József gyógyszertára, Király ilrza l*. *s d r - E BK e r L e 0 gyógyszertárában Váczi-körnt 17.
e
g j - i—J
70. Városliget.—Belépődíj
A r b e n z - f é l e svájrzi beretvák kicserélhető pengékkel, fölulmulhatatlan jóságuk*, finomságuk és megbízhatóságuknál fogva világ, hirtlek. T e l j e s J ó t á l l á s mellett kapható a gyárosnál és egész Ausztria-Magyarország jobb üzle teiben. — Tessék a védjegyre figyelni. A . A B B E N Z , Juinrne iLausanne). 7752
Pnilai megrendeléseknél finom p o n d e r e k , s z a p p a n o k r w # 1 i l l a t s z e r e k hozzácsomagolisra ajánltatnak.
•gs- Viszonteladók
ím
Lállialó reggel 9 órától Este villamos fénynél. Aréna-út
LESZKOVÁCZ 1HILETA
CD P P
III 11
Festette: Vágó, Styka, Spányi.
ROKONA" czimii gyógyszertárában Ó-Verbászon (Bácska), 150.
ÍV 5-
•*" V. - '
s.--s J;
^
Nagy körkép a szabadságharezból
(törvény által védve). 7706 arcxnak üde, meglepően tiszta fiatalos szint köl• f t * gemml m á sszerrel elérni n e m lehet mlt " * J ° Í i e r . míjfoltok, szeplók, pattanások, pörsenések w ., . tnlvörös arcz é s a bor minden tisitállansága n^Vvkrta vagy barna arczbfirt vakító fehérré teszi. * ' i j tég-ely á r a 1 k o r o n a . E ? y nagry tégrely • " T . , 3 k o r o n a . — Ezen közkedvelt szer k a p h a t j :
(D
(—•
SS o>
=
Cornélia-arczkeoOcs
S>
3
£1
1
g> tsi
3
0
dl
03 N rí
5
s-l
2 n»
^ 5. r? S ff
§ 3 2 N P or
-
-
O Sb
s.í>0 ! « . -
r — • ~ ri 5 K » -- 5- r:
és k. 6 liadtest badbiztosságánál Pozsonyban
a fí Ifi
m
I H
1898. évi juliUH 4-én, délelőtti 10 órakor
10 órakor A M. és k. katonai Cs. és k. katonai élelmezési raktár- élelmezési raktár nál Sopronban. Komáromban
M i n t fent
Ili Ifr
1H98. évi július )•<> II-én délelőtti Ki ..rakor
443 rr
g:A noi szépség -s ar-?
IMSÁC.
^ T-
Alapítta tott 1853-ban
4 szab. szárszalagrédAk szürke, fekete, barna és fe hér színben 4 nagyságban állíttatnak eló éa jedig bal- é s jobblibhoz. 10—22 cin. ker.-nek megf. 1. sz. n a g y s . M—M • • 1 • 14—n • • 3. • • 17—30 « • 4. . A szab. szárszalagvédók ára szürke színben db.-kint 1. sz. I frt 30 kr, l. sz. i frt 70 kr, 3 . ez. 1 frt 90 kr, 4. sz. 3 frt 30 kr. A szárszalagvédók fekete, b trna éi fehér színben dbként minden nagyságban 20 krral drágábbik mint szürke színben.
A Kwizda-féle szab, garami óvkéexülékekről, melyek a lovak lábait vannak hivatva megvédeni, illusztrált katalógusokat ingyen küld. Naponkénti postai szétküldés a főraktár által:
Kerflleti gyógysz. Korneuburg, Bte •ellett.
SZÁM. 1898. 4 5 . KVFOLYAM
VASÁENAPIJJJSÁG.
444
A NAGY KRACH!
„A világ legjobb sámfája"
FÖLDVÁRY férfi divat és fehérnemű raktárában.
IMRE
. . párja
Bndspest, IV., Koronaherczeg-utcza 11. sz. és VIII., Kerepesi-út 9. 7719 Férfi ingek, Jager - áruk, vadász és sport-ezikkek dús választékban kaphatók. Keityük és Nyakkendők
KIRÁLYNŐ ARCZGRÉME. legjobbnak
ismert arczsze'pitö a világon. Ezen arccréme a legrövidebb idö alatt eltávolít az arczról minden bórtisztátlanságot, n. m. *zept£, pötsenes, mitesser stb. s azt hófehérre és üdévé teszi. Teljesen Ártalmatlan. Egy tégely 70 kr., király nö-ereme szappan 1 drb Királynő-hölgypor BO kr. — fehér, rózsa és créme színben Szétkfll1 doboz 70 krajezár. 7721
dési főraktár:
Temesváry József Angyal-gyógyszertára
Zombor, Jókai-tér 2 . Budapesten Török József gyógy szertárában, K irály-ntcza l í . sz.
JÚJ^TTOJíi^ 7505
A világhirö kerékpár. F ő k é p v i s e l ő Magyarország részére :
Fodor
7660
Károly é s Társa, Budapest, V . , E r z s é b e t - t é r 17.
P o p é M f g . Co., g y á r o s o k , H a r t f o r d ,
SMMKWf
Conn.
E l s ő os. é s k i r . o s z t r á k - m a g y a r k i z á r ó l a g szak.
OMLÓ KZ AT-FESTÉK-GYÁR IvTonsteiiier Károly Bécs, IIL, Haiiptstrasso 120. (8*át n^" Az arany éremmel kitüntetve. Soha
nem remélt
jó
érzet!
MELLPASZTILLÁI
F. X A 8 K E Prága, Pofié 41.
Kapható csak BIRSdBERG A.-nál az egyesült amerikai szabad, ezüstáruk gyár főképviselőségénól, Bécs, II., Rembrandstrasse 19/7. Telefon 7114. Szétküldés a vidékre utánvéttel, vagy az összeg elóleges Beküldése mellett. — T l s z t i t ó - p o r hozzá 1 0 kr. Csupán a z I t t l á t h a t ó védjejfyiryel v a l ó d i . (Egészségi érc.) K i v o n a t az e l i s m e r ő l e v e l e k b ő l : Becses evőeszközküldeményét megkaptam, melylyel nagyon meg vagyok elégedve és kérem még egy olyan garnitúrát, 14 drb. amerik. szab. ezüstból utánv. küldeni. Bozovics, Kr.Szörénym. 18/7. 896. K e r e s z t e s S. főszolgabíró.
olajfestékkel. — VT Mintakártya, úgyszintén használati és bérmentve küldetik.~9* sítás kívánatra ingyen
>él, rekedtségnél, a torok és légzési szei ködési zavarainál E g g e r biztos hatású
Párja barnában vagy feketében 1 (rt 6 0 kr. A lábtalp hosszmértéke teljesen elegendő. Után vétellel küldi 7796
'nem szélhámosság ~^Q| ezennel nyilvánosan kötelezem magamat arra, hogy ha az áru nem felel meg, kifogás nélkül visszaszármaztatom a pénzt Senki se mulaszsza el a kedvező alkalmat, ezen remek gar nitúrát megszerezni, a mely különösen ajánlatos házassági é s a l k a l m i a j á n d é k u l é s jobb háztartá sok részére. 7749
Föherczegi és berezegi uradalmak, cs. és kir. katonai intézöségek, vasutak, ipari-bánya, és gyári társulatok, épitési vállalatok, építőmesterek, ngyszintén gyári és ingatlan tulajdonosok szállítója. E homlokzat-festt kek, melyek mészben feloldhatók, száraz állapotban poralakban és 40 különböző mintában kilónkint 16 krtól felfelé szállíttatnak, és a mi a festék szűrtisztaságát illeti, azonos az
Üdvös tanács.
Nyári gummiczipők.
N e w - Y o r k és L o n d o n az európai szárazföldet sem Kímélték meg s egy nagy ezüstárugyár indíttatva érezte maflát egész készletét — a munkadíj csekély megtérítése mellett — elajándékozni. E n vagyok felhatalmazva ezen megbízást eszközölni. E n tehát minden embernek adom az alant felsorolt tárgyakat pusztán 6 f r t 6 0 k r . megtérítése mellett é s pedig: 6 drb legfin. a a s t a l k e s t val.ang. pengével 6 « amer. szab. e z ü s t v i l l á t egy drbboL • • • evőkanalat, 6 • • • ' • kávékanalat, « « • levesmerőkual • • « « « tej merőkanalat « « « < tojástartót, • angol V l o t o r l a t á l o z á t , • pompás a s z t a l l - g y e r t y a t a r t ó t , • teaszürőt, • legfinomabb cznkorszórót, e 4 4 drb ö s s z e s e n csak 6 frt 6 0 kr. A fenti 4 4 tárgy ezelőtt 40 frtba került é s most ezen minimális árért, 6 f o r i n t 6 0 k r a j o z á r é r t kapható. Az amerikai szab. ezüst egy teljesen fehér fém, mely ezüst szinét 25 éven át meg tartja, miért i s jótállás vállaltatik. Leg jobb bizonyítékául, hogy ezen hirdetés
(1 doboz 30 kr.) Mindkét szer kapható minden gyógyszer tárban. — Fő- és szétküldési raktár Magyarországon:
emelésére, tökéletesítésére és fentartására legkitűnőbb, teljeson ártalmatlan, vegytiszta és zsírmentes készítmény az
I Jádor'-gyógyszertár Budapest, Váczi-körut 17. sz.
IRÉN-CRÉME hírneves, az elegáns hölgyek által használt arozeréme, rövid idő alatt ifjitja és szépíti az arozot, eltávolít az arczból szeplöt, májfoltot, pörsenést, borátkát (mitesser) é s minden m á s bfirbajt. Irén-szappan az Irén-pouderrel használva, hatása meglepő. Egy tégely Irén-oréme 5 0 kr., ír én-hölgy por 6 0 k r . , I r é n - s z a p p a n 4 0 k r . — Megrendelhető
B e n k o v i c h Mihály gyógyszertárából
7705
BUDAPEST, J Ú N I U S 26.
SZÖGYÉNY-MARICH LÁSZLÓ EZÜST-MENYEGZŐJE. de a legteljesebb házi boldogság egész melegétől áthatott öröm ünnepet ült Szögyény-Marich László és neje, Geramb Mária bárónő e hó 14-én, egybe kelésük 25-ik évfordulóján. Ezüst-menyegzővel ünnepelték meg azt a szövetséget, melyet elei től fogva oly példás szeretet és zavartalan bol dogság jellemez. Szögyény-Marich László ez idő szerint mo-
S
ZŰK CSALÁDI KÖRBEN,
Csupán a VASÁRNAPI DJSÁO { ^^J f *" lieievre — » « m
ÉVFOLYAM.
5.— Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK { °*" | felévre — 2.RO
narkhiánk nagykövete a német császári udvar nál s igy családjával együtt rendesen Berlinben lakik; házasságának most lefolyt örömünnepét azonban nem a fényes német fővárosban, ha nem itthon tartotta meg fehérmegyei ősi birto kán, a kis Csór helységet díszítő kastélyában, hol külföldön tartózkodása óta csak pihenés végett szokott megfordulni koronként. Családi ünnepélyét a nagyvilág zajától távol tartotta meg, de az iránta való nagy érdeklődés elől nem vonulhatott el. Az uralkodói palotáktól a szalmafödelű kunyhókig igen sok helyről érkez
i m
Külföldi előfizetésekhez a postailag megbatározott viteldíj ig csatolandó.
tek üdvözlések és szerencsekivánatok a csóri örömünnepre. S ezt igen természetesnek kell találnunk, ha Szögyény-Marich László eddigi életén és pálya futásán végigtekintünk. Olyan régi előkelő nemes családból származván, mely a XlV-ik század óta nagy számmal adott kiváló szereplőket a magyar köz- és politikai életnek, már öröklött hagyo mányainál fogva is nagyobb föladatok teljesí tésére kellett vállalkoznia. Ehhez járult, hogy a Gondviseléstől nyert kiváló tehetségeit és személyes tulajdonait olyan apa vezetése alatt
uta 7645
Államilag kedvezményezett gőzerőre berendezett első magyar
Torony-óra-gyár ™5
M á y e r K á r o l y L . u t ó d a M t t l l e r J á n o s Budapest VIT., Kazinezy-utcza 3. sz.— Képes árjegyzéke* ingyen és bérmentve
veendők. (1 doboz 50 kr. és 1 f r t Próbadoboz 25 kr.) A gyomor rendetlen működésénél radikális hatásúnak bizonyultak 7230
Egger Szóda-Pasztillái
26. SZÁM. 1898. Előfizetési feltételek • VASÁRNAPI ÚJSAG és / egész évre 1 2 frt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt 1 félévre — 6 t
Több mint
év óta sikerrel használtatik!
50
Az
Eszeli Spitzer Kenőcs és az
.WoTTiTz/MANFRÉD
Nagybecskerek, Melencei-utcza.
Valódi m i n ő s é g b e n csakis m i n t eddig, e z e n t ú l i s
VÉDJEGY.
7709
Eszéken, felsőváros.
D I E N E S G. J.-féle gyógyszertárban
PARFÜMER1E LOHSE
REPRODUKALO-nUINTEZET
l A c V í fcWcYvfcTv a legpompásabb ibolyaillat, hasonló a frissen leszakasztott ibolyáéhoz: i l l a t s z e r — s z a p p a n — a r e z p o r — p i p e r e - v i z 7498 brill antine — illatpárnák.
Gustav Lohse, axállitó. kir. u d v a r i
45/46 Jlgeratrasse 45/46
Kapható valamennyi ülatszerészet-, díszműáru, gyógyfüszerészeté s gyógyszertárban, valamint minden fodrászQzletben AusztriaMagyarországon.
PHOTO-CZÍNKOQRA FIA D Í R E C T A N G O L - RE NI DÓZER
BECS
készül é s m e g r e n d e l h e t ő . — S z e p l ő k e t é s m á j f o l t o k a t v a l a m i n t az összes b ő r t i s z t á t l a n s a g o k a t biztosan eltávolít.
35 kr. 1 tégely valódi Spitzer kenőcs... 40 kr. 1 üveg valódi Spitzer mosdóviz . - _ 50 kr. I darab valódi Salvator szappan 1 tégely kézpaszta ... . „ — — .— , , £ • ' 1 doboz valódi Lyoni rizspor 3 színben 50 kr. es l
MII. Bez. Josefstádterstrasse 481 •*" fenti nak féle
W.BUDAPE51
Ufyí A K A C Z F A - U T C Z A ^ - ^
mssmm
F i g y e l m e z t e t é s . Csak akkor valódi, ha a t ö r v é n y i l e g beiktatott v é d j e g r y & y e l e l v a n ' l á t v a é s kéretik a t. k ö z ö n s é g csakis D * 6 " 6 * " e s z é k i k e n ő c s ö t és szappant kérni é s elfogadni'
Főraktár
Budapesten:
T Ö R Ö K J Ó Z S E F Árnál
A Franklin-Társulat n y o m d á j a , (Budapesten IV., E g y e t e m - u t c z a 4.)
K i r á l y - u t c z a 12.
SZÖGYÉNY-MARICH LÁSZLÓ NEJÉVEL ÉS LEÁNYAIVAL A CSÓRI PARKBAN.
Erdélyi fényképe.