A tantárgyi tanítás tervezése – hosszú távú tervezés
A projekt mint módszer és mint témaköri tervtípus Vizuális nevelés tantárgypedagógia Sándor Zsuzsa (animációk nélküli változat) Bakos – Bálványos – Preisinger – Sándor: A vizuális nevelés pedagógiája. Balassi K., 2000 //ELTE Sándor Zsuzsa (szerk.): Vizuális kommunikációs projektek. Felsőoktatási Vizuális Nevelési Kollégium, 2003.
a vizuális kommunikációs projektek tankönyve:
+ alaptankönyv egyes kisebb fejezetei
a projekt mint módszer egy tanítvány tanulási útja
a vizuális kommunikációs projekt kapcsolatrendszere
a tanítvány egyedi utakat jár be, miközben kapcsolatot épít társaival és szűkebb-tágabb környezetével
a projektmódszerrel történő nevelés jellemzői: • önállóságra nevel • választásokra, döntésekre késztet • problémameglátásra és –megoldásra nevel • a probléma (feladat) megoldása komplex • viszonylatrendszerek meglátására nevel • a tanító az egyes tanítványra figyel • a tanítványok különböző tanulási utakat járnak be • erősíti az egyén szerepét a társas (közösségi) együttgondolkodásban és együttmunkálkodásban is • életszerű viszonylatokat használ és eredményez • a pedagógusnak csökkentett ismeretátadó szerepe van
a projekt mint módszer
képességfejlesztés (és szocializáció) projektpedagógia a vizuális kultúra tanulása-tanítása eleve rokon a projektpedagógiával: a) a képességfejlesztés dominanciája (vizuális alkotóés befogadó tevékenységek = vizuális kommunikáció) b) a tanulási utak egyéni szükségletek szerinti bejárása c) önállóság, a tanórai feladatok sajátos feldolgozása d) személyiségre-figyelés e) problémaközpontúság, életszerűség
vizuális nevelés és projektpedagógia
a projekt mint módszer a tanítvány és a tanár a projektfolyamatban
a projekt mint tanítási-tanulási terv a vizuális kultúra projektek tervezése Első lépés: megkeressük azokat
a) az általános (szociális, társadalmi) élethelyzeteket, amelyeknek gazdag a vizuális kultúra vonatkozása (pl. ünnep / születésnap) és/vagy
b) a komplex vizuális kultúra élet-jelenségeket, amelyek sokféle képváltozatot, alkotó tevékenységet tartalmaznak és/vagy előzményként-következményként ilyeneket feltételeznek, (pl. könyv - könyvkészítés)
így vizuális kommunikáció lényegű projektfolyamatokat generálhatunk a tervezés további lépései: → „éves
program készítése” témában (11.)
vizuális kultúra–lényegű élethelyzetek Példák általános élethelyzetekre: a legkülönfélébb foglalkozások (pl. mesterek mint cipész, szabó, keramikus; de pl. orvos, matróz vagy bankár); családi és más társas események, ünnepek (pl. karácsony, esküvő, születésnap); cégek, vállalkozások, hivatalok, intézmények; utazás, szórakozás; stb.
Példák komplex vizuális kultúra életjelenségekre: lakni-élni valahol, lakás-lakásbelső; öltözködés, divat, jelmez; könyv, könyvkészítés; nyomtatás-nyomhagyás; múzeum, kiállítás; tájékoztatás jelekkel; stb.
egy élethelyzet és komplex vizuális jelenség: a város A téma értelmezése: A városról az ember olyan eszményképet alakított ki, amely a rendezettség fogalmához kapcsolódik. (Lefebvre, Henri: A város jogán… In.: Urbanisztika 2000)
Város-organizmus: „az "élő" építészetnek és urbanizmusnak egyaránt biológiai sajátosságai vannak.” Le Corbusier: : A jövő nagyvárosai. Gondolat, 1968)
Város-szövet: ahol a szövedék egyfajta élő struktúraként értelmezendő; az urbánus társadalom tartóváza a szövedék csomópontjai, ezek a gazdaság, a társadalom, a kultúra. A város-dinamika – a változó város: előbb metropolisok, majd szuburbanizáció.
A város az ember burkainak egyike: az architektúra a harmadik rétegünk. (Vidor Ferenc: Huszonegyedik századi urbanisztikánk feladatai. In.: Urbanisztika 2000, 1999)
A város mint utca, az utca mint múzeum, mint fórum, mint üzlet és az utca mint főútvonal. “A városok az emlékezet lerakodóhelyei és egyfajta megszövegesítései.” (Sandercock: Kozmopolisz felé – utópia építés alatt. In.: Urbanisztika 2000)
A városlakó ember élete helyszínekhez, épített környezetéhez kötődik; a városkép az egyéni és a közösségi emlékezet tára.
Róma, Forum Romanum (fotó: Sándor)
A Guggenheim Museum, Bilbao ultramodern épülete. Egy fél évszázaddal korábban épült utcából szemlélve a formák és az anyagok kontrasztja különleges feszültséget kelt. (a képek forrása: Vertigo: The strange new world of the contemprorary city. Ed. Rowan Moore. Laurence King Publishing, London, 1999 )
Bécs, a régi épületek tükröződnek a modern üvegfelületen. (fotó: Sándor)
Budapest (fotó: Sándor)
város és vizualitás A vizuális hatások kiváltói a városban: - jelentési egységek - mint a motívumok és alapformák (pl. görbe vonal, vörös szín), - alaki egységek – mint épület-egészek és utcák, terek térisége és irányultságaik, - alaki együttesek és a település-egész.
A vizuális közlések a városban: az ember városteremtő és -formáló vizuális alkotásai; a város összefüggő rétegekben és többféle léptékben vizuális közlések sokaságából áll, amelyek stabilizálják a várost a mobilitásban, a város anyagi fixációját eredményezik.
Drezda, avantgárd mozikomplexum (forrás: Vertigo. The strange new world of the contemprorary city. Ed. Moore. Laurence King Publishing, London, 1999 )
a város
ezek mindegyikére vizuális kultúra / kommunikáció dominanciájú projektek tervezhetők
ezek mindegyikére vizuális kultúra / kommunikáció projektek tervezhetők
Shanghai főútja (Vertigo: The strange new world of the contemprorary city. Ed. Rowan Moore. Laurence King Publishing, London, 1999 )
Tér. Sárospatak, Hild - tér (fotó: Sándor)
a város –téma sokféle alkotásfajtában
Település rekonstrukciós makettje és dokumentatív fotó építményről. Róma
Híd, lépcső utcabútorok (Velence)
Térképváltozatok. (Velence)
Tér. (Velence)
Köztéri szobor. Pádua, Gattamelata (fotó: Sándor)
Tájékoztatás. Városismertető könyv, várostérkép és városi – városkörnyéki információs táblák Sárospatakon
Óriásreklám az épületfelújítást takaró ponyván, Budapest, Blaha Lujza tér. (fotó: Sándor)
Az óriásreklám egyik extrém esete. (fotó: Sándor)
Reklám-célú utcabútor a hirdetőoszlop.
Sárospatak
Budapest
Kereskedelmi reklám – kirakat. (Kecskemét, 2003) (fotó: Sándor)
Kényelmet szolgáló utcabútorok.
Utcakövezés és közműtárgyak
Graffiti, Budapest, 1997 (fotó: Hajdú J. Ferenc)
Graffiti-jellegű nyom egy utcabútoron (Sárospatak)
Lehetséges PROJEKTFELADATOK a város témakörében Az utca – Egy városi utca felújítása – az adott helyzet jobbító szándékú megváltoztatása. Feltételek, szempontok: a jelenlegi helyzet dokumentálása (fényképes-rajzos felmérés) az elképzelés megmutatása szöveges-rajzos megjelenítésben, máshol már látott és ottani helyén dokumentált megoldásokkal az utca egészét ölelje át az egyszerű közműtárgyaktól és utcabútoroktól a reklámokon és közlekedési jeleken át az építményekig.
A kirakat – A lakóhely egyik üzletéhez új kirakat tervezése.
A közlekedés – A lakóhely egy részletében (pl. a városközpont vagy egyetlen út a bekötő útjaival) a meglévő közlekedés felmérése, dokumentálása
A város egésze – Egy elképzelt város megtervezése rajzokban és a város makettjének elkészítése. és így tovább …
A cég a városban – Egy cég (pl. egy kisiparos, kereskedelmi, szolgáltató vagy vendéglátó üzlet, oktatási, kulturális intézmény) arculattervének, városképben elfoglalt helyének megtervezése A feldolgozás tartalmazza legalább a következőket: rövid képes-szöveges dolgozat készítése egy már létező megoldás (pl. egy bank) elemző bemutatásával: térképrajz, alaprajz és homlokzati rajz, jelek másolatai, fotók és látványrajzok a választott téma szöveges leírása, magyarázó-tervező rajzokkal/képekkela tervezett helyszín jelenlegi állapotát dokumentáló fotókkal a választott téma legalább egy tárgyi vetülete makettjének, illetve modelljének vagy mintapéldányának elkészítése (pl. a cég épülete/telephelye, az épületre kerülő cégér, vagy a dolgozók formaruhája, ill. egy öltözetdarab). [a vizuális arculatterv legfontosabb elemei: cégjel, levélpapír-boríték, alkalmazottak öltözete, cégér/cégtábla, telephely - épületportál és belső terek, gyártott termék csomagolás-elvei, ill. általános forma- és szín elvek, esztétikai és stíluskategória-elvek]
És így tovább, az ötletek száma végtelen …
városábrázolások képzőművészet
Giotto: Az ördögök kiűzése Arezzóból. Assissi, Szent Ferencfelsőtemplom. Teljes kép, 270x230 cm; 1297-99, freskó Forrás: Giotto életműve. Corvina Kiadó, IX. tábla
VÁROSÁBRÁZOLÁSOK A KÉPZŐMŰVÉSZETBEN: festészetben, grafikában, fotón, szoborkonstrukcióban VÁROSÁBRÁZOLÁSOK A SZÉPIRODALOMBAN, ZENÉBEN, FILMBEN
Október (őszi vetés); Grimani – breviárium, Flandria, 1490-1510 között; Velence, Biblioteca Nazionale Marciana
A VIZUÁLIS KULTÚRA PROJEKTEK TERVEZÉSÉHEZ A VÁROS CSAK EGY A LEHETSÉGES TEMATIKAI KERETEK KÖZÜL
A VIZUÁLIS KULTÚRA TANÍTÁSA – TANULÁSA TÉMAKÖRÖKBEN TÖRTÉNIK A TANULÁSI-TANÍTÁSI TÉMAKÖRÖK KORSZERŰ TÍPUSA A PROJEKT A PROJEKT TÍPUSÚ TANÍTÁSI TÉMAKÖR A PROJEKTMÓDSZERT TÜKRÖZI