TÁMOP-3.2.8/08/B "Múzeumok Mindenkinek" Program Múzeumok oktatási-képzési szerepének erősítése Múzeumi foglalkozások és programok kidolgozása és lebonyolítása: KÓCLELKEK tematikus foglalkozás
Foglakozások helye: Színháztörténeti és Színészmúzeum / Miskolc, Déryné u.3./ Foglalkozások időpontja: tanítási idő alatt, előzetes egyeztetés alapján
Korosztály:
A foglalkozások célcsoportja az általános iskola alsó tagozatos diákjai, akik több éve látogatói a bábszínháznak, s a műfaj művelődéstörténeti, technikai háttere iránt is érdeklődnek.
A programsorozat szakmai tartalma, célja, módszertani eszközei:
A „Kóclelkek”- Bábos mítoszok és műfajok c. tematikus foglalkozás a különböző bábtechnikákkal és műfajokkal ismerteti meg a résztvevőket. Egy foglalkozás középpontjában egy-egy bábtechnika ( wayang, kesztyűs báb, marionett stb.) áll: az ahhoz kötődő művelődéstörténeti háttér (bábtípus
kialakulása,
elterjedése,
kapcsolódó
mondák,
mítoszok,
legendák) megismertetése, valamint kreatív manuális tevékenyég pl. bábkészítés, bábozás. Két foglalkozáson pedig két jellegzetes bábszínházi műfajt járunk körbe: a vallásos bábjátékot illetve a vásári bábszínház világát.
A téma feldolgozása a színészmúzeum gyűjteményének - köztük Bródy Vera művész bábjainak, Barnáné Juhász Ildikó, Horváth Márta tervezők bábterveinek, valamint videobejátszások, múzeumi füzet felhasználásával történik a múzeum állandó kiállításán, illetve Horváth Márta bábtervező művész „Egyszer volt álmodtam, hol nem volt, rajzoltam” c . kiállításának terében. Célunk, hogy a bábszínház kulisszatitkai és az azokhoz kötődő legendák, mesék révén a gyerekek csodálkozzanak rá a világ gazdagságára, s váljanak maguk is alkotókká. Lehetőségük nyílik betekinteni különböző kultúrákba, s szeretnénk felkelteni az azok megismerésére, elfogadására irányuló igényt. A báb felszabadító hatásával élve kívánjuk formálni a programban
résztvevő
gyerekeket.
Célunk
a
gyermeki
kreativitás
működtetése és fejlesztése. A foglalkozásokon az egyéni és a csoportos alkotómunkára egyaránt van lehetőség: amíg a bábkészítés elsősorban egyéni tevékenység, a bábozás már csapatmunka. A foglakozások manuális részének a célja nem az adott bábtechnikai kivitelezésének elsajátítása, hanem az adott tematika önálló alkotásban történő, személyes, egyéni, kreatív továbbgondolása: ezért a manuális rész nem másolásra szánt bábok elkészítéséről, sablonok utánzásáról szól. Figyelembe kell venni, hogy a gyerekek számára különleges élményt jelent, hogy „ igazi” bábszínházi vagy a Távol-Keletről származó egzotikus bábokat vehetnek kézbe, kipróbálhatják azok mozgatását – időt kell hagyni az azokkal történő játszásra is. Ez akár izgalmasabb is mint a saját báb készítése, ezért sem kötelező feladat a bábkészítés. A gyerekek így az esetek többségében maguk dönthetnek, hogy az adott témához kötődve, hogyan
tevékenykednek:
bábot
vagy
díszletet
terveznek,
bábot
készítenek, rajzolnak… A manuális tevékenység mellett nagy szerepet kap a képzelőerő, fantázia fejlesztése, valamint a gyerekek kommunikációs képességeinek fejlesztése: szókincsük, kifejezésmódjuk, éneklésük.
1. foglalkozás A marionett Általános bevezető beszélgetés: Beszélgetés a gyermekek bábszínházi élményeiről illetve saját bábos szokásaikról Téma felvezetése: Ősi mítoszok, történetírók leírásai, a régészeti kutatások során előkerült bábuk vagy ábrázolások mind arról árulkodnak, hogy az ember ősidők óta készített bábot, hogy vallási szertartásain idézze meg isteneit, vagy jót nevessen az emberi gyarlóságon… Az idők folyamán kialakultak a jellegzetes bábtípusok, technikák, aszerint, hogy miként mozgatják a bábukat. Ám a bábszínház varázsát az is adja, hogy a művészek fantáziája újabb és újabb bábtípusokat szül – variálják, továbbfejlesztik a klasszikus technikákat, eredeti módon „lehelnek” életet a hétköznapi tárgyakba. Különböző bábtípusok számbavétele bábok segítségével Művelődéstörténeti háttér felvázolása: Az ősi India vallása, istenei Parvati bábjának története / Az indiai mítosz szerint Parvati, a Himalája lánya egyszer alkotott egy bábot, amit férje Siva isten megtalált. Nagy gyönyörűséggel nézte felesége alkotását, s annyira elnyerte tetszését a figura, hogy zsinóron leeresztette az emberek közé – s (mai műfaji meghatározása szerint) marionettként mozgatta. /
Az adott bábtechnika bemutatása, valamint kipróbálása: A bábu testrészeihez erősített zsinórokat a bábjátékos kezében lévő kereszthez kötik. A báb mozgatása a kerettel történik, amelynek két szára végén lógnak a kézmozgató zsinegek, a keresztezésnél a fejtartó zsinór, az úgynevezett billenőcsuklónál a lábmozgató zsinegek. A legegyszerűbb a négyzsinóros ,,marionett kereszt”, de léteznek harminc-negyven zsinóros bábok is.
Video megtekintése: A világ egyik leghíresebb bábszínháza a közel százéves Marionettszínház, melynek műsorán operák is szerepelnek. Részlet Mozart A varázsfuvola c. operájának előadásából.
Salzburgi
Kreatív, manuális tevékenység: Készítsünk un. szicíliai marionettet: formázzuk meg önmagunkat vagy mesebeli énünket, akik szívesen lennénk egy mesében!
2. foglalkozás Az árnyjáték
Általános bevezető beszélgetés: Beszélgetés a gyermekek bábszínházi élményeiről illetve saját bábos szokásaikról. Téma felvezetése: Ősi mítoszok, történetírók leírásai, a régészeti kutatások során előkerült bábuk vagy ábrázolások mind arról árulkodnak, hogy az ember ősidők óta készített bábot, hogy vallási szertartásain idézze meg isteneit, vagy jót nevessen az emberi gyarlóságon… Az idők folyamán kialakultak a jellegzetes bábtípusok, technikák, aszerint, hogy miként mozgatják a bábukat. Ám a bábszínház varázsát az is adja, hogy a művészek fantáziája újabb és újabb bábtípusokat szül – variálják, továbbfejlesztik a klasszikus technikákat, eredeti módon „lehelnek” életet a hétköznapi tárgyakba. Különböző bábtípusok számbavétele bábok segítségével
Művelődéstörténeti háttér felvázolása: Az Ezeregyéjszaka világa Karagöz története A törökországi Bursza városában egykor egy nagy mecsetet építettek. Az építők között volt Karagöz és Hadzsevaj is, akiket a szultán kivégeztetett, mert
vidám történeteikkel feltartották a munkásokat. A szultán hamar megbánta tettét. A vezér vigasztalásképpen elkészítette áttetsző állatbőrből a két tréfamester alakját, s egy megvilágított vászon mögött előadta történeteiket. Így született meg a török árnyjáték, a Karagöz.
Az ősi Kína hitvilága Kínában az árnyjáték a halott szellemének megidézéshez kötődik. Egy kínai enciklopédia ír Vu császárról, aki nem tudott belenyugodni felesége, Li halálába. Egy szellemidéző ajánlkozott, hogy megjeleníti a halott császárné képmását: gyertyákkal, lampionokkal megvilágított függönyre vetítette Li alakját. A kétdimenziós figurák árnyékképével megjelenített történetek Keleten mindenütt nagyon népszerűek volt, s a XVIII. században Európában is kedveltté váltak. Az animációs filmek sorában megtaláljuk az árnyszínházi technikával készített filmeket. Video megtekintése: Varázsfuvola: Papageno áriája /árnyjáték
Az adott bábtechnika bemutatása, kipróbálása: Árnyjáték kézjátékkal Árnyportré készítése Kreatív, manuális tevékenység: Rajzoljunk egy fekete országot! Találd ki, (s ábrázold a rajzon), játszd el, hogy ki hozza el a színeket, fényeket az elátkozott országba!
3. foglakozás A papírbáb Általános bevezető beszélgetés: Beszélgetés a gyermekek bábszínházi élményeiről illetve saját bábos szokásaikról.
Téma felvezetése: Ősi mítoszok, történetírók leírásai, a régészeti kutatások során előkerült bábuk vagy ábrázolások mind arról árulkodnak, hogy az ember ősidők óta készített bábot, hogy vallási szertartásain idézze meg isteneit, vagy jót nevessen az emberi gyarlóságon… Az idők folyamán kialakultak a jellegzetes bábtípusok, technikák, aszerint, hogy miként mozgatják a bábukat. Ám a bábszínház varázsát az is adja, hogy a művészek fantáziája újabb és újabb bábtípusokat szül – variálják, továbbfejlesztik a klasszikus technikákat, eredeti módon „lehelnek” életet a hétköznapi tárgyakba. Különböző bábtípusok számbavétele bábok segítségével Művelődéstörténeti háttér felvázolása: Az Ezeregyéjszaka világa A törökországi Bursza városában egykor egy nagy mecsetet építettek. Az építők között volt Karagöz és Hadzsevaj is, akiket a szultán kivégeztetett, mert vidám történeteikkel feltartották a munkásokat. A szultán hamar megbánta tettét. A vezér vigasztalásképpen elkészítette áttetsző állatbőrből a két tréfamester alakját, s egy megvilágított vászon mögött előadta történeteiket. Így született meg a török árnyjáték, a Karagöz. Az ősi Kína hitvilága Kínában az árnyjáték a halott szellemének megidézéshez kötődik. Egy kínai enciklopédia ír Vu császárról, aki nem tudott belenyugodni felesége, Li halálába. Egy szellemidéző ajánlkozott, hogy megjeleníti a halott császárné képmását: gyertyákkal, lampionokkal megvilágított függönyre vetítette Li alakját. A kétdimenziós figurák árnyékképével megjelenített történetek Keleten mindenütt nagyon népszerűek volt, s a XVIII. században Európában is kedveltté váltak. Az árnyjáték nyomán születtek a síkbábok, a papírból kivágott, festett vagy textillel díszített, tartóoszlopra szerelt figurák. Az adott bábtechnika bemutatása, kipróbálása: Mára ennek a technikának is sok változata alakult ki. A gyerekek leggyakrabban a hurkapálcával mozgatott vagy papírtalpakon álló egyszerű figurákat készítik el. De alkothatnak síkbábok különböző zacskókból is. Könnyen készíthetünk óriásbábot is, ha a gyerekek körberajzolják egymást egy nagy lapra, majd kivágva, kiszínezve maguk előtt tartják.
Video megtekintése: Európai népmesék a ládafiából c. animációs sorozat egyik epizódjának megtekintése Kreatív, manuális tevékenység: Képzeljük el, készítsük el a saját varázserdőnket papírmontázsként illetve papírbábokkal! Meséljünk „erdős” meséket!
4.foglalkozás A pálcás bábok Általános bevezető beszélgetés: Beszélgetés a gyermekek bábszínházi élményeiről illetve saját bábos szokásaikról. Téma felvezetése: Ősi mítoszok, történetírók leírásai, a régészeti kutatások során előkerült bábuk vagy ábrázolások mind arról árulkodnak, hogy az ember ősidők óta készített bábot, hogy vallási szertartásain idézze meg isteneit, vagy jót nevessen az emberi gyarlóságon… Az idők folyamán kialakultak a jellegzetes bábtípusok, technikák, aszerint, hogy miként mozgatják a bábukat. Ám a bábszínház varázsát az is adja, hogy a művészek fantáziája újabb és újabb bábtípusokat szül – variálják, továbbfejlesztik a klasszikus technikákat, eredeti módon „lehelnek” életet a hétköznapi tárgyakba. Különböző bábtípusok számbavétele bábok segítségével Művelődéstörténeti háttér felvázolása: Az Ezeregyéjszaka világa A törökországi Bursza városában egykor egy nagy mecsetet építettek. Az építők között volt Karagöz és Hadzsevaj is, akiket a szultán kivégeztetett, mert vidám történeteikkel feltartották a munkásokat. A szultán hamar megbánta tettét. A vezér vigasztalásképpen elkészítette áttetsző állatbőrből a két tréfamester alakját, s egy megvilágított vászon mögött előadta történeteiket. Így született meg a török árnyjáték, a Karagöz.
Az ősi Kína hitvilága Kínában az árnyjáték a halott szellemének megidézéshez kötődik. Egy kínai enciklopédia ír Vu császárról, aki nem tudott belenyugodni felesége, Li halálába. Egy szellemidéző ajánlkozott, hogy megjeleníti a halott császárné képmását: gyertyákkal, lampionokkal megvilágított függönyre vetítette Li alakját. A kétdimenziós figurák árnyékképével megjelenített történetek Keleten mindenütt nagyon népszerűek volt, s a XVIII. században Európában is kedveltté váltak. Az adott bábtechnika bemutatása, kipróbálása: A megvilágított árnyalakokhoz hasonlóan fából faragott, plasztikus bábokat is mozgatnak pálcákkal. Ezeket pálcás vagy a Jáva szigeti elnevezésük alapján wayang-báboknak nevezzük. Karjaikat a kézfejhez erősített pálcákkal irányítják – legtöbbször alulról –, de elterjedtek más megoldások is. A kínai vaspálcás színházban a színes háttérfüggöny rojtjai között oldalról három pálcával mozgatják a figurákat. Egy tartópálcát a báb hátához erősítenek, a másik kettővel pedig az alsó karokat mozgatják.
Video megtekintése: Pannabál – részlet
Kreatív, manuális tevékenység: A pálcás bábokkal nagyon sok érzést, lelkiállapot tudunk kifejezni. Készítsünk pálcás bábokat! Játsszunk el bábbal különböző érzéseket!
5. foglalkozás A zsákbáb
Általános bevezető beszélgetés:
Beszélgetés a gyermekek bábszínházi élményeiről illetve saját bábos szokásaikról
Téma felvezetése: Ősi mítoszok, történetírók leírásai, a régészeti kutatások során előkerült bábuk vagy ábrázolások mind arról árulkodnak, hogy az ember ősidők óta készített bábot, hogy vallási szertartásain idézze meg isteneit, vagy jót nevessen az emberi gyarlóságon… Az idők folyamán kialakultak a jellegzetes bábtípusok, technikák, aszerint, hogy miként mozgatják a bábukat. Ám a bábszínház varázsát az is adja, hogy a művészek fantáziája újabb és újabb bábtípusokat szül – variálják, továbbfejlesztik a klasszikus technikákat, eredeti módon „lehelnek” életet a hétköznapi tárgyakba.
Különböző bábtípusok számbavétele bábok segítségével
Művelődéstörténeti háttér felvázolása: A szerzetesség, prédikáció fogalma Egy szíriai kolostorban élt ,,Oszlopos Simeon”, aki később az emberektől való teljes elszakadást vállalta: felmászott egy húsz méter magas oszlopra, s élete végéig onnan prédikált az embereknek. A szerzetes egyszer leszakított egy darabot ruhája ujjából, rongybabát formázva összecsomózta, majd kezére húzta, s a bábfigurához kezdett beszélni, hirdetve Isten igéjét. Ez a párbeszéd felkeltette az addig érdektelen emberek figyelmét, és Simeonnak nagy lett hallgatósága. Oszlopos Simeon ma a keresztény bábosok védőszentje, reá emlékezve szervezik meg. Magyarországon minden évben a Templomi Bábjátékos találkozót. Az adott bábtechnika bemutatása, kipróbálása: A zsák- vagy kesztyűsbábnak csak a feje készül szilárd anyagból. A fej nyaki részéhez varrják a zsákszerű ruhát, amit a kezére húz a játékos, aki ujjait a bábu fejébe és karjaiba bújtatva kelti életre a bábot. A csukló mozgatásával bukfencezhet, meghajolhat a figura. Az ökölbáboknál – például a Muppet Show-ban – a bábos keze a báb fejében van s így a bábu szivacsfeje tud tátogni, fintorogni, pofákat vágni. Művelődéstörténeti háttér felvázolása:
A vásárok, és a vurstlik (a mai Vidámparkok korábbi változatai) elképzelhetetlenek voltak bábosok nélkül. A vásári bábosok műsorán sokféle darab szerepelt, de mindenütt népszerűvé vált egy-egy népi hős, akit főleg kesztyűsbábként formáltak meg : Magyarországon Vitéz László, Angliában Punch, Franciaországban Guignol, Oroszországban Petruska, Németországban Kasperl… A különböző figurák lényegében ugyanazt a karaktert testesítik meg: mind nagyszájú kópék, akik bátran szembefordulnak a kisemberek ellenségeivel. Bottal, fakanállal vagy palacsintasütővel agyabugyálják el a hatalmaskodókat, legyenek azok adószedők vagy ördögök. Még névadásuk is hasonló – valamilyen nemzeti ételhez-italhoz kötődik: Paprika Jancsi angol társa, Punch Puncsos János, német megfelelője Pickelharing azaz Savanyú Hering, a bajor Hanswurst pedig Hurkás János…
Video megtekintése: Vitéz László és az elrejtett kincs
Kreatív, manuális tevékenység: Vitéz László- figura illetve vásári jelenet rajzolása, készítése. Versmondás, daltanulás Weöres Sándor Holdbéli csónakos c, meséjéből
6. foglalkozás A tárgyjáték
Általános bevezető beszélgetés: Beszélgetés a gyermekek bábszínházi élményeiről illetve saját bábos szokásaikról
Téma felvezetése: Ősi mítoszok, történetírók leírásai, a régészeti kutatások során előkerült bábuk vagy ábrázolások mind arról árulkodnak, hogy az ember ősidők óta készített bábot, hogy vallási szertartásain idézze meg isteneit, vagy jót nevessen az emberi gyarlóságon… Az idők folyamán kialakultak a jellegzetes bábtípusok, technikák, aszerint, hogy miként mozgatják a bábukat. Ám a bábszínház varázsát az is adja, hogy
a művészek fantáziája újabb és újabb bábtípusokat szül – variálják, továbbfejlesztik a klasszikus technikákat, eredeti módon „lehelnek” életet a hétköznapi tárgyakba. Különböző bábtípusok számbavétele bábok segítségével Az adott bábtechnika bemutatása, kipróbálása: Számtalan mítosz szól arról, hogy élettelen tárgyak, kövek, fák, hogyan változtak élő emberré. Ezt a „varázslatot” a gyerekek is jól ismerik: játékaikban minden átváltozhat, megelevenedhet. Ehhez a gyerekkori tudáshoz egyre gyakrabban fordulnak a bábjátékosok is. A tárgyjátékban vagy tárgyanimációban átlényegített tárgyak szerepelnek. Urbán Gyula Rosszcsont Peti c. meséjében például műanyag ruhacsipeszekből lettek a virágszirmok, orvosi táska vált mentőautóvá, pöttyös labdából lett kislány. Video megtekintése: Bródy Vera mesél Kreatív, manuális tevékenység: Találjuk ki, milyen lehet Csipeszország! Találjuk ki történelmét, földrajzát, népesítsük be! Játsszuk el a legnagyobb ünnepüket!
7. foglalkozás A terrmésbáb
Általános bevezető beszélgetés: Beszélgetés a gyermekek bábszínházi élményeiről illetve saját bábos szokásaikról Téma felvezetése: Ősi mítoszok, történetírók leírásai, a régészeti kutatások során előkerült bábuk vagy ábrázolások mind arról árulkodnak, hogy az ember ősidők óta készített bábot, hogy vallási szertartásain idézze meg isteneit, vagy jót nevessen az
emberi gyarlóságon… Az idők folyamán kialakultak a jellegzetes bábtípusok, technikák, aszerint, hogy miként mozgatják a bábukat. Ám a bábszínház varázsát az is adja, hogy a művészek fantáziája újabb és újabb bábtípusokat szül – variálják, továbbfejlesztik a klasszikus technikákat, eredeti módon „lehelnek” életet a hétköznapi tárgyakba.
Különböző bábtípusok számbavétele bábok segítségével
Művelődéstörténeti háttér felvázolása: Valamikor a falusi lányok legkedvesebb játéka volt a kukoricahéjából font csutkababa. A csuhéfigurák ma ismét divatba jöttek, s mellettük a gesztenyék, dísztökök, makkok, tobozok is nélkülözhetetlen darabjai a termésbábokkal előadott meséknek. Amire figyelni kell: hogyha nem szárított terményeket, virágokat használunk, akkor hamar elfonnyadnak a bábjaink.
Az adott bábtechnikai bemutatása, kipróbálása: Ez technikai főleg az óvodákban, udvarokban, gyerekszobákban virágzik. De az időtálló anyagokból készített terménybábokat időnként használják a bábegyüttesek is. Nézzük meg segítségével!
Hamupipőke
meséjének
befejező
képét
termésbábok
Meseolvasás: Kipkopp és Tipptopp Kreatív, manuális tevékenység: A mesebeli erdőből eltűntek az erdőlakók. Hogyan szűnhet meg az átok? Alkossunk mesét, népesítsük be újra magunk készítette termésbábokkal!
7.foglalkozás Az óriásbáb
Általános bevezető beszélgetés: Beszélgetés a gyermekek bábszínházi élményeiről illetve saját bábos szokásaikról Téma felvezetése: Ősi mítoszok, történetírók leírásai, a régészeti kutatások során előkerült bábuk vagy ábrázolások mind arról árulkodnak, hogy az ember ősidők óta készített bábot, hogy vallási szertartásain idézze meg isteneit, vagy jót nevessen az emberi gyarlóságon… Az idők folyamán kialakultak a jellegzetes bábtípusok, technikák, aszerint, hogy miként mozgatják a bábukat. Ám a bábszínház varázsát az is adja, hogy a művészek fantáziája újabb és újabb bábtípusokat szül – variálják, továbbfejlesztik a klasszikus technikákat, eredeti módon „lehelnek” életet a hétköznapi tárgyakba. Különböző bábtípusok számbavétele bábok segítségével Művelődéstörténeti háttér felvázolása: A kelták vallásában fontos szerepet kaptak az emberáldozatok. A római hadvezér, Julius Ceaser is leírta azt a rettenetes szokást, amikor vesszőkből óriási emberalakot formáltak, amelyet rabokkal tömtek meg. A hatalmas figurát meggyújtották, az emberáldozatot pedig Taranisnak, az ég, a mennydörgés urának ajánlották fel Az adott bábtechnikai bemutatása, kipróbálása: A bábszínházak óriásbábjait rudakkal, kötelekkel mozgatják. De gyakori megoldás az is, hogy egy színész ölt magára jelmezt, maszkot. A vásárok, utcai karneválok kedvelt langalétái, a gólyalábasok gyakran bábbal egészítik ki figurájukat. A keltei ünnepek leglátványosabb figurái a sokszínű óriáskígyók, amelynek testében több ember lapul. Videobejátszás: Égből pottyant mesék
Kreatív, manuális tevékenység: Varázsoljuk magunkat óriásbábokká! Változtassuk el magunkat illetve keressünk, alkossunk magunktól kisebb figurákat!
Versolvasás: Szabó Lőrinc: Lóci óriás lesz
9. foglalkozás A vallásos bábjáték
Általános bevezető beszélgetés: Beszélgetés a gyermekek bábszínházi élményeiről illetve saját bábos szokásaikról Téma felvezetése: Ősi mítoszok, történetírók leírásai, a régészeti kutatások során előkerült bábuk vagy ábrázolások mind arról árulkodnak, hogy az ember ősidők óta készített bábot, hogy vallási szertartásain idézze meg isteneit, vagy jót nevessen az emberi gyarlóságon… Az idők folyamán kialakultak a jellegzetes bábtípusok, technikák, aszerint, hogy miként mozgatják a bábukat. Ám a bábszínház varázsát az is adja, hogy a művészek fantáziája újabb és újabb bábtípusokat szül – variálják, továbbfejlesztik a klasszikus technikákat, eredeti módon „lehelnek” életet a hétköznapi tárgyakba. Különböző bábtípusok számbavétele bábok segítségével Művelődéstörténeti háttér felvázolása: Abban a világban, ahol az ősi bábszínházi gyökerek erednek, a hagyomány, a vallás, a morál közvetítője volt a bábszínház. A Jáva szigeti árnyjátékok előtt mindig áldozatot mutattak be. Az ókori Egyiptomban Osiris isten tiszteletére rendezett ünnepeken báboztak a papnők. A bábosok Keleten még ma is sokszor az isteneknek játszanak: éjjel megjelennek a templomokban, hogy játékukkal az istenekhez fohászkodjanak, istennek tetszőt alkossanak. 1223 karácsonyát Assisi Szent Ferenc a kis olasz település, Grecció egyik barlangjában töltötte. Ekkor készítette el a szerzetes az első betlehemet, hogy láthatóvá, még átélhetőbbé tegye Jézus születésének történetét. Az élő betlehemek mellett elterjedtek a bábos változatok is. Franciaországban a betlehemi játékokban is alkalmazták a felülről irányított zsinóros figurákat, köztük Máriát, akit ,,kis Máriának”neveztek el, innen a marionett elnevezés.
Videobejátszás: Archaikus betlehemi játék Erdélyben Kreatív, manuális tevékenység: Betlehem készítése szabadon választott technikával. Betlehemi játék
10. foglalkozás A vásári bábjáték
Általános bevezető beszélgetés: Beszélgetés a gyermekek bábszínházi élményeiről illetve saját bábos szokásaikról Téma felvezetése: Ősi mítoszok, történetírók leírásai, a régészeti kutatások során előkerült bábuk vagy ábrázolások mind arról árulkodnak, hogy az ember ősidők óta készített bábot, hogy vallási szertartásain idézze meg isteneit, vagy jót nevessen az emberi gyarlóságon… Az idők folyamán kialakultak a jellegzetes bábtípusok, technikák, aszerint, hogy miként mozgatják a bábukat. Ám a bábszínház varázsát az is adja, hogy a művészek fantáziája újabb és újabb bábtípusokat szül – variálják, továbbfejlesztik a klasszikus technikákat, eredeti módon „lehelnek” életet a hétköznapi tárgyakba. Különböző bábtípusok számbavétele bábok segítségével Művelődéstörténeti háttér felvázolása: A vásárok, és a vurstlik (a mai Vidámparkok korábbi változatai) elképzelhetetlenek voltak bábosok nélkül. A vásári bábosok műsorán sokféle darab szerepelt, de mindenütt népszerűvé vált egy-egy népi hős, akit főleg kesztyűsbábként formáltak meg : Magyarországon Vitéz László, Angliában Punch, Franciaországban Guignol, Oroszországban Petruska, Németországban Kasperl… A különböző figurák lényegében ugyanazt a karaktert testesítik meg: mind nagyszájú kópék, akik bátran szembefordulnak
a kisemberek ellenségeivel. Bottal, fakanállal vagy palacsintasütővel agyabugyálják el a hatalmaskodókat, legyenek azok adószedők vagy ördögök. Még névadásuk is hasonló – valamilyen nemzeti ételhez-italhoz kötődik: Paprika Jancsi angol társa, Punch Puncsos János, német megfelelője Pickelharing azaz Savanyú Hering, a bajor Hanswurst pedig Hurkás János…
A magyar vásári bábszínháznak két népszerű alakja is van, akik jellemre, kinézetre nagyon hasonlítanak egymásra: Paprika Jancsi és Vitéz László. A szakemberek ma sem tudják biztosan, melyikük született meg hamarabb, s valóban két különböző figuráról van-e szó, vagy csak egyiküket átkeresztelték. Van olyan vélekedés, hogy a XIX. század közepén megjelenő Paprika Jancsi a magyarok kigúnyolására született meg, s a piros csákós, nagyorrú figura később kapta a jobban csengő Vitéz László nevet, noha, alakjában, jellemében nincs semmi vitézi.
Video megtekintése: Vitéz László és az elrejtett kincs Kreatív, manuális tevékenység: Vitéz László figura rajzolása, készítése Versmondás , daltanulás Weöres Sándor Holdbéli csónakos c, meséjéből
Szakirodalom Belitska-Scholtz Hedvig: Vásári és művészi bábjátszás Magyarországon 1945-ig Tihany, 1974 M. Dawidowski: Mókás bábok Magyar Könyvklub Rt., Bp., 2001 Gransztói Szilvia: Játsszunk a bábuval! Móra Ferenc Könyvkiadó, Bp. 1974. Kende Márta: Játsszunk bábszínházat! Mágus Design Kiadó, Bp. , 1995 Szentirmai László: Nevelés kézzel-bábbal Nemzeti Tankönyvkiadó , Bp., 1998 Szőke István: A bábjátszás ábécéje Dunaszerdahely, 1998 Tarbay Ede (szerk.) Bábtörténeti kalandozások Múzsák Közművelődési Kiadó, Bp., 1990 Tömöry Márta (szerk..) : Ember és báb Múzsák Közművelődési Kiadó, Bp., 1990