VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZGYŰLÉSE Szám: 2142-12/2008. JEGYZŐKÖNYV Készült:
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2008. október 30-án 8:00 órai kezdettel megtartott üléséről.
Az ülés helye:
Városháza Kossuth terme
Jelen vannak:
Debreczenyi János polgármester, Dr. Büki Szilvia jegyző, Asztalos István, Baumgartner Lajos, Dr. Bense László Erik, Brányi Mária, Domokos József, Czaun János, Gyimesi Károly, Hartai Ervin, Hartmann Ferenc, Hidasi Ferenc, Dr. Hudvágner Tamás, Katanics Sándor, Mazák György, Mihalovics Péter, Molnár Ernő, Némedi Lajos, Péterné Rózsa Mária, Dr. Polinszky András, Porga Gyula, Dr. Strenner Zoltán, Dr. Szalay András, Szolnoki Pál, Vereskuti Béla, Wéber László képviselők
Jelen voltak továbbá: Dr. Mohos Gábor aljegyző, Nász József, Schmidt István, Wolf Zsuzsanna, Szauer István, Bozsik Éva, Rompos Gabriella, Scher Ágota, Lindemann István, Angyal Éva irodavezetők, Horváthné Csere Anikó, Juhász László, Kovács Zoltán, Horváth Gábor, Lőczi Árpád, Vereczki Adrienn, Mészáros Éva, Perlaki Klaudia, Kovács Zoltán, Prém József, Nagyné Jakab Ibolya csoportvezetők, Jung Erzsébet, Kohlruszné Miskei Zsuzsanna, Józsa Tamás, Dr. Dénes Zsuzsanna, Dr. Bölöniné Dr. Deák Piroska, Horváth Zoltán, Göttlinger László, a VKSZ Zrt vezérigazgatója, Horváth György sajtószóvivő, Szeles József, Bázsa Botond, Simon J. Sándor, Balogh Balázs és Vadász Gábor az Aditus Zrt. képviselője, a Veszprém Televízió és a Séd Televízió munkatársai, valamint 25 állampolgár.
A polgármester köszöntötte a képviselőket, a megjelenteket és a HM Verga Zrt vezérigazgatóját, Kulcsár Zsoltot, és Gyöngyösi Csaba műszaki igazgatót. Megállapította, hogy mind a 25 képviselő jelen van, a testület határozatképes, az ülést megnyitotta. Tájékoztatta a képviselőket arról, hogy ebédre a Pannónia étterembe kerül sor. A Hónap műtárgya keretében a Gulyadombi parkerdő és kilátó bemutatását Kulcsár Zsolt, a Verga Zrt vezérigazgatója prezentálta. Debreczenyi János: Köszönetet mondott a társaság vezetésének azért, hogy lehetővé tették a Vadaspark területének a bővítését, mellyel az állatoknak egy európai színvonalú ellátást tudnak biztosítani, a fejlesztés pedig növeli az Állatkert, a város és térsége turisztikai rangját. Kulcsár Zsolt, a HM Verga Zrt. vezérigazgatója: Felszólalását a Veszprémi Erdőgazdaság bemutatásával kezdte. A Balaton felvidéken kb. 50 ezer hektáron gazdálkodik a társaság, törzsterületük a honvédség kiképző területe, ahol ellátják a természeti érték megőrzését és a természeti értékkel való gazdálkodást. A Honvédelmi Minisztérium felügyelete alatt állnak, és a minisztérium vagyonkezelésében álló területekkel történő gazdálkodást folytatnak, továbbá ellátják a megyében lévő magánerdők kezelését is. Külön állami forrás nélkül, saját eredményük terhére végzik a gazdálkodást, az ebből származó bevételt forgatják vissza közszolgáltatási, közjóléti tevékenységek végzésére. Kiemelt vállalatként Budapesthez tartoznak. Legfontosabb törekvésük az, hogy természetes erdőkben dolgozzanak, természetes őshonos fafajokkal olyan módon, hogy azokat ne kelljen levédeni, mert az azt jelentené, hogy abból a fajból kevés van. Területükön két természetvédelmi terület is található. A Gulyadombi parkerdő átadását többéves munka előzte meg, amely így már a város polgárai számára remek kikapcsolódást nyújt. A parkerdőben rendezvényhelyszínek, focipályák, játszóterek, pihenőhelyek, tűzrakóhelyek, és kutyafuttató került kialakításra. Külön kiemelte a kis és a nagy kilátótorony jelentőségét, és egyúttal megköszönte a testület által nyújtott segítséget, mellyel a rendezési terv módosítására sor kerülhetett. Végezetül felhívta a figyelmet arra, hogy a fából kikerülő anyaggal megköthető a szén-dioxid. Kérte, hogy a további fejlesztéseknél vegyék számításba a Gulyadombot is. Debreczenyi János: 2
Hozzászólásában kiemelte a természet becsületét, azt kérte a polgároktól, hogy kánikulában gondoskodjanak a fák, virágok öntözéséről, gondozásáról. Felhívta a figyelmet még a Csatárhegyen épült kilátó jelentőségére is. Megköszönte a társaságnak azt, hogy 65 millió Ft-ot áldoztak a parkerdő fejlesztésére. Napirend előtti felszólalások: Molnár Ernő: Felszólalásának címe: „Gazdasági ésszerűség a döntéshozatalban” Hangsúlyozta, hogy a Lokálpatrióták Egyesülete szavazatával is csak azokat a döntéseket támogatta, ahol igazolva látták a döntés végrehajtásához szükséges költségvetési fedezet biztosítását, és éppen ezért nem vett részt a Veszprém Aréna építésére vonatkozó szavazáson. Hozzászólásával figyelmeztetni kívánta a Közgyűlést, a várost megközelítő válság veszélyeire, és több olyan intézkedés megtételét javasolta, amellyel a kiadások jelentős mértékben csökkenthetőek, mint például az intézményhálózat felülvizsgálata és azok számának csökkentése, a nem kötelezően ellátandó feladatok felülvizsgálata, munkahelyteremtő beruházások, fejlesztések támogatása, a Polgármesteri Hivatal munkájának hatékonysági vizsgálata, önkormányzati képviselők számának csökkentése. (Felszólalás teljes szövege a jegyzőkönyvhöz csatolva.) Debreczenyi János: Mielőtt megadta volna a szót Hartmann Ferenc képviselőnek, felhívta a figyelmét arra, hogy az SZMSZ szerint olyan témában, amely a napirendi pontok között szerepel, abban napirend előtti hozzászólást tenni nem lehet, de úgy véli, hogy a képviselő kezdeményezéséről a város polgárainak tudniuk kell. Hartmann Ferenc: Felszólalásának címe: „Adóemelés helyett vállalkozássegítő alapot.” Felszólalásában emlékeztette a polgármestert egy korábbi nyilatkozatára, melyben jelezte, hogy a pénzügyi válság Veszprémben is komoly gondokat okozhat. Megkérdezte, hogy jó megoldás-e a pénzügyi, gazdasági válság idején az adóemelés? Kitért arra is, hogy a tervezetthez képest a 210 m Ft-os adóbevétel kiesés miatt módosítani kellett a költségvetés kiadási és bevételi oldalát. Az adóemeléssel 3
kapcsolatban megjegyezte, hogy a jobboldal pártjai nem adóemelést, hanem adócsökkentést követelnek. Képviselőcsoportja az adóemelés helyett javasolja és kezdeményezi, hogy más városokhoz hasonlóan Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata is hozzon létre vállalkozássegítő alapot, melynek feltételeiről kezdődjenek egyeztetések a kamarák és a munkaadók képviselőivel. A megoldás kidolgozásában készek a konstruktív együttműködésre, és várják a jobboldal ez irányú javaslatait, elképzeléseit. (Felszólalás teljes szövege a jegyzőkönyvhöz csatolva.) Debreczenyi János: Elmondta, hogy több veszprémi nagyvállalat vezetőjét felkereste. Jelezte, hogy a 210 m Ft-os iparűzési adóbevétel kiesése egy vállalat megszüntetésének a következménye miatt történt. A többi vállalat esetében a termelés visszaesése miatt kisebb nagyságrendű, de jelentős mértékű adóbevétellel lehet számolni. Annak érdekében, hogy a problémát kezelni tudják, egy szakmai válságstábot hívott össze a Hivatalon belül. Megköszönte minden képviselőnek és hivatali dolgozónak a felelős hozzáállását, melynek következtében az oktatási, egészségügyi és kulturális rendszer nem érezte meg ennek hatását. Minden dolgozó biztos lehet abban, hogy megkapja a fizetését, melyből a családját el tudja tartani. Kitért továbbá a miniszterelnök reggeli nyilatkozatára is, amelyben nem értette a Kormányfő azon kijelentését, miszerint „sikerült elhárítanunk a 13. havi nyugdíj ellen intézett alattomos támadást”. Megkérdezte, hogy ki intézett támadást a 13. havi nyugdíjak ellen? Büszke arra, hogy vannak olyan veszprémi gyárak, amelyek ebben az időszakban is fejlesztenek, készülnek a gazdasági recesszió túlélésére. Szomorúan vette tudomásul azt, hogy a válság miatt a cégeknek el kell bocsátaniuk dolgozókat, de az előbb említett fejlesztés miatt a jövőben több száz dolgozót tudnak majd foglalkoztatni. Ilyen vállalat például a Balluff Elektronikai Kft is, amely a jövő évben 100 főt tud felvenni, de hasonlóan jár el a Valeo és a Continental Teves Kft is. A Penny Market 18.000 m2-es logisztikai bázis építését fogja megkezdeni, és 2010-től 100-150 embernek fog munkahelyet biztosítani. Szabadságpusztán a Toxikológiai Központ be szeretne kapcsolódni a magyar klaszterhálózatba a gyógyszerfejlesztés és kutatás területén. Megérti azt, hogy annak a 15 embernek - akiket egy gyárból küldtek el nemrégiben nagyon nehéz ezt az élethelyzetet megélni. A képviselő javaslatát megköszönte, azt jó gondolatnak minősítette, és kérte, hogy a költségvetés tervezésekor ennek a feltételeit is határozzák meg, és építsék be a következő évi költségvetésbe. Meglátása szerint az együttműködés értelmében a költségvetés elfogadására is sor kerülhet.
4
Katanics Sándor: Felszólalásában felhívta a figyelmet az Arénában megrendezett programok után kialakult közlekedési káoszra, ami a 82-es főúton közlekedők életét megzavarja. Egyre inkább sürgetővé válik az Aréna megközelítésének a 8-as főútra történő kicsatlakozása, ami csökkentené a kialakult feszültséget. Kifogásolta továbbá, hogy az elkészült körforgalom rövid időn belül felbontásra került. Elmondta továbbá, hogy sajnálatos módon a csapadékvíz – elvezető csatorna megépítése olyan közel került a közúthoz, hogy télvíz idején az autósokat csak a korlát mentheti meg az árokba csúszás ellen. Hiányolta azt is, hogy kisajátítási problémák miatt nem épült meg a csapadékelvezetés a 82-es főút alatti átvezető szakasztól. Jelezte, hogy az esőzések miatt a környéken lakók, különösen az alacsonyabban fekvő területek lakói komoly veszélynek vannak kitéve, hiszen jelentősen megnőtt a vízgyűjtő területek nagysága a csarnok megépítését követően. A fenti ügyben kéri a polgármester sürgős intézkedését. Debreczenyi János: Egyetért a képviselővel abban, hogy az Arénában zajló programokat követően komoly forgalmi dugók alakulnak ki, de egyben felhívta a figyelmet a tolerancia tanúsítására is, amit meg lehetne tanulni más nemzetektől. Felkérte Horváth Gábor főépítészt arra, hogy vázolja fel a 8-as főútra történő kicsatlakozás lehetőségeit. A felbontott aszfalt ügyében azonban elmondta, hogy nem tudtak arról, hogy a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt-től ilyen irányú megkeresés érkezik erre a körforgalomra, hiszen ebben az esetben megfelelően gondoskodtak volna az infrastruktúráról. A bírálatot elfogadja, de ő volt egyike azoknak, aki meghatározta, a beruházás összegét és megvalósításának idejét. A csapadékvíz elvezetését valóban meg kell oldani, erre oda fog figyelni, úgy ahogy arra a járdára is, amely Kádártán, a Győri út melletti közlekedést teszi biztonságossá majd a jövőben. Horváth Gábor: Elmondta, hogy folyamatos egyeztetés zajlik a 8-as főút 11,5 tonnás fejlesztéséről, amely részben érinti a pálya szerkezetet, annak szélesítését, valamint a balatonfüzfői leágazás, illetve a déli csomópont közötti szakasz közlekedését is. A jelenlegi különszintű csomópontnál egy átépítés következtében egy különszintű leágazó csomóponttal lehetne megközelíteni a TESCO, OBI, Veszprém Aréna és egyéb fejlesztési területeket. A hatályos rendezési terv már tartalmazza a kisíves be- és kicsatlakozás lehetőségét, amely jelentősen segítené a csarnok elhagyását. A csomópontra több tervezet is készül.
5
A csapadékelvezetéssel kapcsolatban elmondta, hogy a vízügyi hatóság a nyitott karszt veszélye miatt minden burkolt felületről befogadókba vagy tározókba kell a vizet elvezetni. Meglátása szerint ezt a kérdést érdemes lenne újra tárgyalni, és megfelelő tisztítás, valamint szűrés után lehessen szikkasztást végezni a területeken. Meglátása szerint a további beépítések miatt a vízelvezetés kérdése újabb problémákat fog okozni. Debreczenyi János: Elmondta, hogy Gyulafirátóton a Halastói utca arra utal, hogy ott valamikor egy nagy tó állt, és véleménye szerint lehetnének olyan tavak, amelyek természetes pufferként szolgálhatnának egy-egy vis major esetén. Asztalos István: Felszólalásában az október 23-i Veszprém Arénában történt filmvetítésre kívánt reagálni. Kifogásolta, hogy a városvezetés határozott kívánságára a veszprémi középiskoláknak kötelező jelleggel egész osztályokat kellett szolgáltatniuk azért, hogy tanáraikkal együtt a film, és a polgármester közönsége legyenek. Eredeti terv szerint a város összes középiskolását be kellett volna terelni közönségnek, és erről a városvezetés csupán logisztikai okokból mondott le. Hangsúlyozta, hogy a kollégák, és a tanulók ízléstelennek minősítették ezt a fajta megoldást. Emlékeztette a polgármestert azokra a november 7-i ünnepségekre is, amikor kezdő pedagógusként tanítványaival, kényszer mosoly kíséretében vonultak el a megyei tanács épülete előtt, ahonnan kinézve láthatta őket. Nem tudja eldönteni, hogy az iskolásokat ünnepelni kirendelő városvezetés nem tanult, vagy nem felejtett. Kérte a városvezetést, hogy többet ne tegyenek ilyet, mert az nem használ egyetlen egy ünnepnek sem, ha muszájból tapsolnak, és muszájból néznek filmet a tanáraik által felsőbb utasításra terelgetett gyerekek. Amennyiben ezt önként, szabad akaratukból teszik, akkor az felér egy valódi kis rendszerváltással. Wéber László: Kérdésének címe: „Hol húzhatóak meg a kábítószer probléma határai?” Számos fórumon megjelent egy olyan kérdés, hogy a kábítószer probléma milyen módon jelenik meg a közéletben, ezért tartja indokoltnak, hogy az ülésen feltegye az alábbi kérdést: Igaz-e az a hír, hogy kábítószerrel való visszaélés alapos gyanúja miatt indított eljárásban bármelyik képviselő is érintett-e? A fórumon azt a választ adta, hogy nincs tudomása ilyen eljárás megindításáról, de az a véleménye, hogy erre feltétlenül célszerű válaszolniuk. Felhívta a figyelmet a
6
legnagyobb ellenzéki párt egyik politikusának azon nyilatkozatára, miszerint Magyarország szégyenpadra került. Pontosan a fentiek miatt szeretné megkérdezni a polgármestert, Dr. Hudvágner Tamás és Mihalovics Péter képviselőket arról, hogy van-e arról tudomásuk, hogy a testület bármely tagja érintett-e kábítószerrel való visszaélés alapos gyanúja miatt indított vizsgálatban. A kérdésre világos és egyenes választ vár. Mihalovics Péter: Megköszönte Wéber László képviselőnek, hogy a politikai kommunikáció ezen csatornáját használta ki az információszerzésre, és nem pedig névtelen levélben próbált meg gondolatokat eljuttatni az éterbe. Megtisztelőnek tartja, hogy a képviselő az ő véleményét kéri ki a kábítószer problémával kapcsolatban. A Fidesz-MPSZ mint kormányon, mint ellenzékben mindent megtett azért, hogy ez a probléma minél inkább visszaszoruljon a fiatalok körében. Igazából nem érti, hogy miért őket kérdezte meg a képviselő, ugyanis erre vonatkozóan semminemű információval nem rendelkezik. Sokkal inkább érdekes az a tény, hogy Wéber László képviselő évek óta a városi drog-preventor színében tündököl, miközben egy olyan pártnak a frakcióvezető helyettese, akik következetesen kiálltak az elmúlt tíz évben mindennemű droghasználat mellett, ezért nem is kíván a kérdéssel a továbbiakban foglalkozni. Végezetül pedig elmondta, hogy a képviselő kérdésére egyértelmű nem a válasz. Debreczenyi János: Válaszában kihangsúlyozta, hogy semmilyen hivatalos szervtől, semmilyen hivatalos értesítő vagy megkeresés nem érkezett hozzá arról, hogy Veszprém Megyei Jogú Város képviselői közül ilyen tárgykörben eljárás indult volna. Dr. Polinszky András: Kérdésének címe: „Kinek az érdekében áll a Veszprém Aréna melletti körforgalom útburkolatának átvágása, megrongálása?” Jelezte, hogy bár kérdésének tárgyát már Katanics Sándor képviselő érintette, de azért ő is szeretne kérdésére választ kapni. Megkérdezte, hogy valóban szükséges volt-e ezt a néhány hónapos műtárgyat ilyen traumának kitenni, illetve ki és miért engedélyezte az ottani felbontást, valamint nem lett volna-e más, az utat jobban kímélő technológiai megoldás még akkor is, ha az többe került volna. Elmondta továbbá, hogy a körforgalom közelében lévő vendéglő fejlesztését nagyban visszavetette, hogy a vízellátását csak a 82-es út alatti fúrással engedélyezték megoldani. 7
Debreczenyi János: Tájékoztatta a jelenlévőket arról, hogy megkereste őket Dr. Simon Attila a Herendi Porcelánmanufaktúra ZRt. vezérigazgatója, és felajánlotta számukra ezt a lehetőséget. Véleménye szerint a város kisugárzásának abban is meg kell jelennie, hogy befogadó legyen a környező települések ilyen irányú kezdeményezésére. A művet hétfőn fogja a lektorátus zsűrizni, majd a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság tárgyalja meg az „Életfa” és a tetején elhelyezett óra kihelyezésének és felállításának módját. A mű gondozását, esetleges sérüléseinek orvoslását a manufaktúra vállalta magára. A vezérigazgató használatba ajánlotta fel a városnak márkás herendi kávé- és étkészletét, hogy abból tudják megkínálni a hozzájuk érkező neves vendégeket. A felajánlást nemes gesztusnak találta, és leszögezte, hogy más módon is keresik az együttműködést a város vonzáskörzetében lévő vállalatokkal, önkormányzatokkal, mert az érdek közös, a cél pedig nemes. Végezetül jelezte, hogy a kivitelezők megpróbáltak más megoldást is találni, de az átfúrásos módszert egy sziklapad kizárta. Megkérdezte a képviselőtől, hogy válaszát elfogadja-e? Dr. Polinszky András: A képviselő elfogadta a polgármester válaszát. Dr. Szalay András: Felhívta a polgármester figyelmét arra, hogy Wéber László képviselőt nem nyilatkoztatta meg a válasz elfogadásáról. Debreczenyi János: Egyetért a képviselővel, bár válaszának elhangzását követően a képviselő bólintott, ő ezt elfogadásnak értelmezte. Megkérdezte Wéber László képviselőt, hogy elfogadja-e válaszát? Wéber László: A két választ elfogadja, bár a harmadik lehetséges válasz nem hangzott el, ezért nem tudja arra vonatkozóan elmondani, hogy választ elfogadja-e vagy sem. 8
Katanics Sándor: Hozzászólásában emlékeztette a polgármestert arra, hogy az október 2-i közgyűlésen kérdéseket intézett hozzá, melyre a válaszokat írásban megkapta, azonban a következő ülésen nyilatkoznia kell a válasz elfogadásáról. Debreczenyi János: Nem feledkezett meg erről, bár azt vélte, hogy a képviselő jelezni fogja majd a válasz elutasítását. Megkérdezte, hogy elfogadja-e a képviselő az írásban megküldött válaszokat? Katanics Sándor: Kiemelte, hogy Szervezeti és Működési Szabályzatuk lehetővé teszi azt, hogy az ülésen nyilatkozzon az írásban adott válasz elfogadásáról. Tájékoztatásul elmondta, hogy az öt rövid kérdésére nem a tárgyra kitérő választ kapott. Meggyőződése az, hogyha a polgármester a Kistérségi Többcélú Társulás Pénzügyi Bizottsági ülésének hangfelvételét meghallgatta, akkor vizsgálatot kellett volna indíttatnia a jegyző asszonnyal, illetve a Közbeszerzési Bizottság elnökével, hiszen a hangfelvételen szerepel, hogy a Társulás jogi tanácsadására jelentkező pályázók közül Dr. Hegedűs Tamás kedvezőbb ajánlatot tett, ám Czaun János kérésére Dr. Hudvágner Tamás ügyvédi irodáját választották, ezért nem tudja a válaszokat elfogadni. Kérte a polgármestert, hogy indítson vizsgálatot ebben az ügyben, és egyben felszólította a Közbeszerzési Bizottság elnökét is a vizsgálat megindítására. Debreczenyi János: Tájékoztatta a képviselőt arról, hogy a képviselők is megkapták a kérdésekre adott válaszokat. Hangsúlyozta, hogy semmiféle vizsgálatot nem fog az ügyben indítani, a képviselőnek joga van a válaszokat véleményezni, neki pedig joga van vizsgálatot elrendelni akkor, amikor helyét, idejét és jogszerűségét látja. Ismételten megkérdezte a képviselőt, hogy kíván-e nyilatkozni a válaszok elfogadásáról?
9
Katanics Sándor: Már előző hozzászólásában is határozottan jelezte, hogy a válaszokat nem tudja elfogadni. Debreczenyi János: Tájékoztatta a képviselőket arról, hogy az SZMSZ szerint a testületnek szavaznia kell a kérdés elfogadásáról, mivel azt a képviselő nem fogadta el. Sajnálattal vette tudomásul, hogy úgy kell a képviselőknek szavazniuk, hogy nincs előttük az írásos anyag. A Közgyűlés jelenlévő 25 tagja 14 igen szavazattal meghozta a következő határozatot: 253/2008. (X.30.) Kh. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése elfogadta Katanics Sándor képviselő 2008. október 2-i ülésén feltett kérdéseire Debreczenyi János polgármester által írásban adott válaszokat. Határidő: azonnal Felelős: Debreczenyi János polgármester Debreczenyi János: Jelentést adott a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról. A Közgyűlés jelenlévő 25 tagja 25 igen szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 254/2008. (X.30.) Kh. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a 66/2008.(III.27.) Kh., a 67/2008.(III.27.) Kh., a 91/2008.(IV.30.) Kh., a 193/2008.(VI.26.) Kh. 1.) pontja, a 222/2008.(IX.11.) Kh., a 224/2008.(IX.11.) Kh., a 247/2008.(X.2.) Kh. és a 248/2008.(X.2.) Kh. végrehajtására adott jelentést tudomásul veszi. A közgyűlés a 167/2008.(VI.26.) Kh. 2.) pontjának végrehajtási határidejét 2008. november 27-ig meghosszabbítja. 10
A 46/2008.(II.28.) Kh. és a 243/2008.(X.2.) Kh. végrehajtásával kapcsolatos előterjesztések szerepelnek a napirendek között. Debreczenyi János: Tájékoztatta a jelenlévőket arról, hogy Dr. Bense László Erik 14 óra után egyébirányú elfoglaltsága miatt nem tud részt venni a testület munkájában. „A Középfokú Nevelési Központ Gazdasági Igazgatóság intézményvezetőjének megbízása” című napirend tárgyalására a meghívóban közöltekkel ellentétben nyilvános ülésen kerül sor, mivel a zárt ülést kérő Szlovik Józsefné egészségügyi okokra hivatkozva pályázatát visszavonta. „Egyebek” című napirendi pont keretén belül kerül megtárgyalásra a Tájékoztató az átruházott hatáskörben hozott döntésekről”.
„
Zárt ülésen az alábbi napirendi pontok megtárgyalására kerül sor: - „Hornig-díj” adományozása Előadó: dr. Strenner Zoltán, az Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke - Polinszky-díj adományozása Előadó: Debreczenyi János polgármester - Fellebbezés elbírálása Előadó: dr. Mohos Gábor aljegyző A Közgyűlésre meghívott vendégek: - a 12.) napirend tárgyalásához 14 .00 órára: Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület ügyvezető elnöke - a 16.) napirend tárgyalásához 14 .00 órára:
dr. Fejes Péter megyei főügyész
- a 20.) napirend tárgyalásához 15.00 órára: Iványi András Szentkirályszabadja polgármestere Ebéd után, 14. 00 órakor kerül sor a ösztöndíjasa” cím átadására.
Cholnoky-díj, illetve a „Veszprém város
Az Önkormányzat 2008. II. félévi munkaterve a következő napirendeket tartalmazza, melyek tárgyalására nem kerül sor: - Veszprém Megyei Jogú Város Egyesített Bölcsődei Intézmény alapító okiratának módosítása című napirend tárgyalására egy későbbi időpontban 11
kerül sor, mivel két uniós pályázatot nyújtottunk be bölcsődebővítés céljából, melyeket még nem bíráltak el. - A Veszprémi Ifjúsági Közalapítvány alapító okiratának módosítása című napirend tárgyalására a novemberi közgyűlésen kerül sor, mert a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény miatt személyi változásokra kerül sor, de a konkrét személyekről még nincs politikai megegyezés. A napirenddel kapcsolatban kérdés, hozzászólás nem volt, a közgyűlés jelenlévő 21 tagja 20 igen szavazattal meghozta a következő határozatot: 255/2008. (X.30.) Kh. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése jelen ülésének napirendjét a következők szerint állapítja meg: Napirendek: 1.)
Városi Művelődési Központ és Könyvtár igazgatói pályázatának elbírálása Előadó: Porga Gyula alpolgármester
2.) Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008. évi költségvetésének módosítása Előadó: Debreczenyi János polgármester 3.) A helyi adórendeletek módosítása a.) Az építményadóról szóló 48/2002.(XII.18.) Ör. módosítása b.) A magánszemélyek kommunális adójáról szóló 34/1999.(XI.26.) Ör. módosítása c.) Az idegenforgalmi adóról szóló 49/2002.(XII.18.) Ör. módosítása d.) A luxusadóval kapcsolatos települési átlagértékek meghatározásáról szóló önkormányzati rendelet megalkotása Előadó: Czaun János alpolgármester 4.) A védőnői körzetek meghatározásáról szóló 15/2005.(V.2.) Ör. módosítása Előadó: Porga Gyula alpolgármester 12
5.) A háziorvosi körzetek meghatározásáról szóló 13/2008.(III.31.) Ör. módosítása Előadó: Porga Gyula alpolgármester 6.) Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás és vagyonhasznosítás szabályairól szóló 22/2005.(VI.27.) Ör. módosítása és kiegészítése Előadó: Dr. Büki Szilvia jegyző, címzetes főjegyző 7/A.) A hirdető-berendezések és hirdetmények 30/1999.(X.29.) Ör. módosítása és kiegészítése Előadó: Dr. Büki Szilvia jegyző, címzetes főjegyző
elhelyezéséről
szóló
B.) A közterületek használatáról, továbbá a közterületeken és beépítetlen önkormányzati tulajdonú földrészleteken a fák védelméről szóló 32/2007.(VI.28.) Ör. módosítása Előadó: Dr. Büki Szilvia jegyző, címzetes főjegyző 8.) Helyi Építési Szabályzat módosítása magasabb rendű (37/2007.(XII.13.) ÖTM rendelet, OTÉK) változásai miatt Előadó: Horváth Gábor városi főépítész
jogszabályok
9.) Veszprémi lakosú gyermekek és fiatal felnőttek gyermekvédelmi szakellátására vonatkozó szerződés megkötése a Veszprém Megyei Önkormányzattal Előadó: Dr. Büki Szilvia jegyző, címzetes főjegyző 10.) Támogatási szerződés megkötése az MKB Veszprém KC-vel Előadó: Porga Gyula alpolgármester 11.) A háziorvosi közreműködői szerződések felülvizsgálata Előadó: Porga Gyula alpolgármester 12.) A hajléktalan személyek ellátásával kapcsolatos feladatok átadása a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesületnek, a Családok Átmeneti Otthonának integrálása a Családsegítő és Gyermekjóléti Központhoz 13
- A VMJV Szociális Gondozási Központ megszüntető okirata - A VMJV Családsegítő és Gyermekjóléti Központ alapító okiratának módosítása - Ellátási szerződés kötése a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesülettel Előadó: Porga Gyula alpolgármester 13.) A „Veszprémi Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság” társasági szerződésének módosítása Előadó: Porga Gyula alpolgármester 14.) Veszprém Megye Közoktatásáért Közalapítvány Felügyelő Bizottságába új tag jelölése Előadó: Porga Gyula alpolgármester 15.) Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata 2009. évi vagyongazdálkodási irányelveinek meghatározása Előadó: Baumgartner Lajos, a Gazdasági Bizottság elnöke 16.) A veszprémi 290 hrsz., Vár utca 10. szám, valamint a veszprémi 304, 305, 308 és 309 hrsz-ú, Úrkút illetve Deák Ferenc utcai ingatlanok hasznosítása Előadó: Baumgartner Lajos, a Gazdasági Bizottság elnöke 17/
A.) Veszprém Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának jóváhagyása Előadó: Brányi Mária, a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke, városstratégiai tanácsnok
B.) Döntés pályázat benyújtásáról a Közép-dunántúli Operatív Program 3.1.1/D pályázati konstrukciójához integrált település-rehabilitációs fejlesztés támogatására Előadó: Brányi Mária, a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke, városstratégiai tanácsnok C.) Döntés városfejlesztési társaság létrehozásáról Előadó: Brányi Mária, a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke, városstratégiai tanácsnok 14
18.) Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Kábítószerügyi Stratégiája Előadó: Wéber László képviselő, a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum elnöke 19.) Veszprém, Rómer Flóris utcai 4274/52 hrsz.-ú ingatlanhoz tartozó járda jogi helyzetének rendezése Előadó: Schmidt István irodavezető 20.) Tájékoztató a Veszprém-Szentkirályszabadja repülőtér területe értékesítési szerződésében rögzítettek megvalósulásáról Előadó: Debreczenyi János polgármester 21.) Tájékoztató az Európai Unió Régiók Bizottságában végzett első éves munkáról Előadó: Dr. Szalay András képviselő, az Európai Unió Régiók Bizottságának tagja 22.) Tájékoztató a Balaton Bútorgyár volt területének fejlesztéséről, rendezési tervi módosításáról Előadó: Horváth Gábor városi főépítész 23.) A Veszprém és Térsége Szennyvízelvezetési és -kezelési Önkormányzati Társulásnak átadott útépítési kerettel kapcsolatos tájékoztatás Előadó: Schmidt István irodavezető 24.) A Középfokú Nevelési Központ Gazdasági Igazgatóság intézményvezetőjének kinevezése (zárt ülés) Előadó: Debreczenyi János polgármester 25.) „Hornig-díj” adományozása (zárt ülés) Előadó: Dr. Strenner Zoltán, az Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke 26.) Polinszky-díj adományozása (zárt ülés) Előadó: Debreczenyi János polgármester
15
27.) Egyebek
Napirendek tárgyalása: 1.)
Városi Művelődési Központ és Könyvtár igazgatói pályázatának elbírálása Előadó: Porga Gyula alpolgármester
Debreczenyi János: Köszöntötte a megjelent érdeklődőket, és egyben jelezte, hogy a pályázók hozzájárultak a napirendi pont nyilvános ülésen történő tárgyalásához. Porga Gyula: Köszöntötte a Városi Művelődési Központ megjelent munkatársait. Tájékoztatta a jelenlévőket, hogy két pályázat érkezett hozzájuk, amelyek mindegyike megfelelt jogi és formai szempontból is a pályázati feltételeknek. Meghallgatták a 41 fő munkatársat is, akik közül 31 fő támogatta Neveda Amáliát, míg 8 fő Kolti Helga pályázót. Végezetül elmondta, hogy a 9 fős szakértői Bizottság 9 igen szavazattal Neveda Amália pályázót támogatta, és ezt kéri a testülettől is. Dr. Szalay András: Kérte, hogy mivel frakciójuk nem kapott helyet a Kulturális, Turisztikai és Vallásügyi Bizottságban, ezért röviden hallgassák meg a pályázókat. Neveda Amália: Bemutatkozásában elmondta, hogy 11 éve dolgozik a VMK-ban, előtte a Cholnoky Klubkönyvtárban tevékenykedett. Gyermekei születése miatt az otthon töltött időket is tanulásra fordította, a Pécsi Tudományegyetemen elvégezte az Európai Unió szakértő szakot, majd középfokú nyelvvizsgát tett angolból. Pályázatának megírásakor két alternatív lehetőséget dolgozott ki: az egyik szerint, ha az Agóra Pólus pályázaton az intézmény sikeresen nyer, és tartalmilag valamint szerkezetileg
16
átalakulhat. Másik lehetőség az, ha a pályázaton nem nyernek, de az intézménynek tartalmilag ekkor is meg kell újulnia. Szervezőként teljesen átlátja a VMK működését, ezért ő gyakorlati oldalról közelítette meg a témát úgy, hogy az ott dolgozók számára a lehető legnagyobb biztonságot tudjon adni a közeljövőben. Kolti Helga: Bemutatkozásában tájékoztatta a jelenlévőket arról, hogy tudását, képességét szeretné Veszprémben kamatoztatni. Hosszú évek óta figyelemmel kíséri a város kulturális életét, és abban bizonyos ideig aktívan is részt vett, így komoly véleménye van arról, hogy a város milyen irányban halad, illetve mi az a kulturális koncepció, amelynek a Veszprémi Művelődési Központ is a része. Legfontosabbnak azt tarja, hogy az intézmény megfeleljen a kor kihívásainak. Fel kell térképezni azokat a területeket, amelyek még fehér foltok a város kulturális életébe, közművelődésébe. A felzárkóztatásnak és az esélyegyenlőségnek kell lennie a legfontosabb célnak és irányelvnek. A megváltozott gazdasági körülmények miatt piaci szempontból kell a gazdálkodásukat áttekinteni és elemezni, különös hangsúlyt kell fektetni a racionalizálásra, a bevételek növelésére, a kiadások csökkentésére. A VMK eddigi munkáira ezentúl is számít, elengedhetetlenül fontos az ő jelenlétük, de az intézmény életében alapvető változásokra is szükség van. A napirenddel kapcsolatban több kérdés, hozzászólás nem volt, a Közgyűlés jelenlévő 25 tagja 24 igen szavazattal meghozta a következő határozatot: 256/2008. (X. 30.) Kh. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a Városi Művelődési Központ és Könyvtárnál határozatlan időre szóló közalkalmazotti jogviszonyban lévő Neveda Amáliát (sz. 1976. augusztus 27. Várpalota, an. Lanczmann Márta, lakik Márkó, Vadvirág u. 3.) a 2008. december 1. napjától 2013. november 30. napjáig terjedő 5 éves időtartamra az intézmény magasabb vezetői beosztásának ellátásával megbízza. A Közgyűlés felkéri a Polgármestert, hogy a megbízási okmány elkészíttetéséről, kiadásáról és az illetmény megállapításáról gondoskodjék. Határidő: 2008. november 30. Felelős: Debreczenyi János polgármester Bozsik Éva irodavezető (a határozatban foglaltak előterjesztéséért)
17
Debreczenyi János: Megköszönte Kolti Helga művésznő pályázatát, és a jövőben is számítanak rá a programok lebonyolításában. Neveda Amália: Előre is megköszönte a Közgyűlés bizalmát. 2.) A helyi adórendeletek módosítása a.) Az építményadóról szóló 48/2002.(XII.18.) Ör. módosítása b.) A magánszemélyek kommunális adójáról szóló 34/1999.(XI.26.) Ör. módosítása c.) Az idegenforgalmi adóról szóló 49/2002.(XII.18.) Ör. módosítása d.) A luxusadóval kapcsolatos települési átlagértékek meghatározásáról szóló önkormányzati rendelet megalkotása Előadó: Czaun János alpolgármester Czaun János: Az anyagot a Gazdasági Bizottság, illetve a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság megtárgyalta, és azonos álláspont mellett az alábbi változatok elfogadását támogatták: - Az építményadó esetében az első változatot, azaz 1.100 Ft/ m2/év, - A kommunális adónál szintén az első változatot, amelynek mértéke 13.000,Ft, - Az idegenforgalmi adónál a második változatot 380 Ft/fő/vendégéjszaka. Előterjesztőként nem kívánt állást foglalni az emelések tekintetében, így azt a bizottságok döntésére bízta, és hasonlóan a közgyűlésen sem szeretne ajánlásokat megfogalmazni. Hartmann Ferenc: Már napirend előtti felszólalásában is hangot adott a frakció azon véleményének, hogy a jelenlegi pénzügyi helyzetben nem tartják jó megoldásnak az adóemelést.
18
Megkérdezte, hogy történt-e bármilyen egyeztetés a munkaadók és munkavállalók képviseletével, a kamarákkal egy konszenzuson alapuló javaslat érdekében, hiszen ők fogják ezeket az adókat befizetni. Mazák György: Visszalépett a hozzászólástól, mert ő is ezt szerette volna megkérdezni. Baumgartner Lajos: Hozzászólásában megkérdezte Hartmann Ferenc képviselőt, hogy a tisztelt Kormányunk milyen adócsökkentést kíván bevezetni, mert erre való törekvéseket nem látott. Jelezte, hogy ő is félti az adófizető munkahelyek sorsát, hiszen azok értéket állítanak elő. A kormány jelenleg százezer munkanélküli elbocsátásáról beszél, és vajon hol van az a munkahelyteremtő csomag, amivel megtudná védeni ezeket a munkahelyeket, különösen nem tud vállalkozásokat segítő alap létrehozásáról. Megjegyezte azonban, hogy támogatja Hartmann Ferenc képviselő azon javaslatát, hogy vállalkozásokat segítő alapot hozzanak létre Veszprémben, azonban ennek kormányzati szinten történő megvalósítását is elvárná. Dübörgő gazdasággal ellentétben az álmoknak már vége. Kihangsúlyozta azt is, hogy nagyon fájdalmas számukra az adóemelésről szóló döntés meghozatala, de ez többletbevételt jelent a városnak, melyek fejlesztések forrásául szolgálhatnak. Az építményadó emelése a magánszemélyeket csak abban az esetben érinti, ha a tulajdonukban lévő garázs területe 40 m2-t eléri, illetve meghaladja. A kommunális adó esetében viszont a 130 m2-t meghaladó lakások tulajdonosait érinti majd az emelés. Hartmann Ferenc: Baumgartner Lajos képviselő hozzászólására elmondta, hogy ő nem beszélt munkanélküliek elbocsátásáról, ami elég furcsa is lenne. Megkérdezte még egyszer, hogy történt-e egyeztetés a kamarákkal és a munkavállalókkal? Adócsökkentést sem javasolt, erről a Fidesz beszél országos szinten, de úgy gondolja, hogy a Veszprémben dolgozó munkavállalókért és vállalatokért tartoznak felelősséggel. Molnár Ernő: A Lokálpatrióták Egyesülete a magasabb mértékű adóemelést támogatja, már csak azért is mert a jövő évi költségvetési bevételeik bizonytalanok. 19
Debreczenyi János: Amennyiben Hartmann Ferenc képviselő javaslata módosító indítvány, akkor arról az előterjesztő nyilatkozatától függően szavaztatni fog. Hangsúlyozta, hogy az adóemelés nem egy népszerű lépésnek számít, de a jövő évi költségvetés előkészítése, a város működtetése és fejlesztése miatt felelősen jártak el ezzel a tervezettel. Az adóemelés a város lakosainak döntő többségét nem érinti, továbbá a kommunális adó esetében a 70 év feletti személyeknél alanyi jogon jár egyes feltételek megléte esetén az adómentesség. Kérte a képviselőket, hogy sajtónyilatkozataik során a fentiekről is korrekt módon tájékoztassák a lakosságot, illetve ne gerjesszék az indulatokat. Az idei elmaradt adóbevételt ezzel az adóemeléssel nem tudják pótolni, de nem is kívánják ezt a lakosság döntő többségére áthárítani. Hangsúlyozta továbbá az adónemek kismértékben történő emelését. Az intézmények működési felelősségére emlékeztette hozzászólásában Hartmann Ferenc képviselőt, és egyúttal tájékoztatást adott arról, hogy a normatívákon felül milyen önkormányzati kiegészítésekre van még szükség: - A város bölcsődéiben 382 gyermekről gondoskodnak, egy gyermek állami normatívája 136.000 e Ft, amelyet egy évben az önkormányzatnak 274.000 e Ft-további fedezettel kell biztosítaniuk. - Óvodába csaknem 1900 gyermek jár, az állami normatíva 426.000 e Ft egy gyermekre, és ehhez az önkormányzatnak 564.000 e Ft-ot kell még hozzátennie. - Általános iskolába 4340 gyermek jár, az állami normatíva 1.100.000 e Ft, ehhez még 1.200.023 e Ft-ot kell biztosítaniuk egy évben, egy gyermek után. - Középiskolában 4800 gyermek jár, a normatíva 1.330.000 e Ft, ehhez kell még 1.100.000 e Ft-ot hozzá rendelniük. Az önkormányzati intézményekben ellátott gyermekek után 3,2 mrd Ft-ot kell az állami normatíván felül fizetniük, továbbá 2860 fő dolgozó fizetéséről kell még gondoskodniuk. Felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy a népszerűtlen döntés meghozatalakor gondoljanak arra, hogy differenciáltan, a luxus körülmények tekintetében emelkedik az adó, mint például egy 40 m2-es garázs esetében. Nem vitatja azonban azt, hogy az emelés jelentősebb terhet ró a vállalkozásokra. Kiemelte továbbá, hogy felelősen kell hozzáállniuk azokhoz a beruházásokhoz, amelyek munkalehetőségeket is teremtenek, de természetesen nem kíván a strand mellett kampányolni, de a recesszió miatt állásukat elvesztő polgárok számára munkalehetőséget tudnak teremteni. Kérte a képviselőket arra, hogy felelősen döntsenek és a kommunikációban is ez jelenjen meg.
20
Mazák György: Jelezte, hogy hozzászólása előtt még szeretné meghallgatni az előterjesztőt. Dr. Szalay András: Bár nem kívánt ehhez a napirendhez hozzászólni, de Baumgartner Lajos képviselő véleményére most mégis reagálni szeretne. Elmondta, hogy a képviselőt a jobboldal egyik legfelkészültebb képviselőjének tartja. Kérte azonban, hogy ne vitassa el az ellenzéknek azon jogát, hogy kifejtse az adóemelés tényét. Emlékeztette a képviselőt arra, hogy nem Hartmann Ferenc képviselő, hanem a jobboldal használta az adóemelés „fájdalmas” minősítését, de hát a többség felelőssége ezzel jár, mert nem lehet mindig győzelmi jelentéseket tenni. Emlékeztette a képviselőt arra is, amikor a korábbi ciklusban ellenzéki szakértőként volt tagja a Gazdasági Bizottságnak és akkoriban hasonlóan nyilatkozott az adóemelések, ingatlan értékesítések kapcsán. Nem tartja helyesnek azt sem, hogy az országos politikát emlegetik az ülésen. Jelezte, hogy szeretne majd egy Napló cikkből idézni Czaun János: Előterjesztőként elmondta, hogy a Kereskedelmi és Iparkamara elnökét tájékoztatta az előterjesztésről, aki nem tartotta szerencsésnek az adóemelés időzítését, ezért nem is támogatja. Tájékoztatta a jelenlévőket arról, hogy a 6,5 mrd eurós csomag Veszprémet nem fogja érinteni, hanem a 38 mrd Ft-os önkormányzatokat érintő támogatás megvonása gyűrűzik majd le Veszprémbe. A mai ülésen a 9.) napirendi pontban pedig további állami feladatok átvállalásáról, és az ahhoz szükséges súlyos fedezetek biztosításáról kell dönteniük. Hozzászólásában hangsúlyozta, hogy nem nyúltak az iparűzési adó emeléséhez, amely mintegy 3,8 mrd Ft-ot tesz ki, és a vállalkozásokat leginkább ez terheli meg. Részletesen kitért az adóbevételek nagyságára, így a kommunális adó kb. 126 m Ft, az építményadó 910 m Ft, az idegenforgalmi adó pedig 21 m Ft bevételt jelent az önkormányzatnak. Az építményadó emelése miatt például egy 200 m2-es telephellyel rendelkező vállalkozásnak ez havonta plusz 1.000,- Ft kiadást jelent. Megköszönte Molnár Ernő képviselőnek a támogatást, és egyben kérte a képviselőket arra, hogy az ismertetett módosításokat szavazzák meg. Dr. Polinszky András: Vállalkozóként felhívta a figyelmet arra is, hogy egy nagyobb telephellyel rendelkező vállalkozónak az építményadó emelése több százezer forint további kiadást jelent, amit csak elbocsátásokkal lehet mérsékelni. Amennyiben 21
elbocsátáshoz folyamodik, úgy természetesen az árbevétel is csökken, ennek függvényében az iparűzési adó is. Nem ért egyet az áremeléssel, mert nem tudja vállalkozását máshová vinni. Az adót akkor is meg kell fizetnie, amikor nincsen munkája. Végezetül pedig jelezte, hogy a többi adónem emelésével egyetért, de az építményadó emelésével nem. Debreczenyi János: Hozzászólásában jelezte, hogy eddig sem szólt bele abba, hogy egyes önkormányzati beruházásoknál melyik helyi vállalkozás jut szerephez. A képviselő vállalkozása is kapott lehetőséget, teljes mértékben szabályos módon, és őszintén reméli, hogy ez a jövőben is hasonlóan alakul, hiszen ebből élnek. Mazák György: Megindokolta felszólalásában, hogy miért is várta meg az előterjesztő reagálását. Emlékeztette a képviselőket arra a sajtónyilatkozatra, ahol Czaun János alpolgármester úgy nyilatkozott, hogy kiváló kapcsolatban van a kamarákkal, de akkor most már lehet tudni, hogy igazából ez a kiváló kapcsolat mire is terjed ki. Szeretne továbbá megismerkedni az alpolgármester közgazdasági ismereteivel, hiszen előző hozzászólásában azt állította, hogy a Magyarországnak juttatott pozitív csomag hatása nem terjed ki Veszprémre, de a költségvetésben fellelhető negatív hatás az megjelenik a városban. Jelezte, hogy nem igazán tudja ezt megérteni, mert meglátása szerint mindkét csomag érinti Veszprémet. Elmondta továbbá azt is, hogy Czaun János és Baumgartner Lajos képviselők nem Hartmann Ferenc képviselővel vitatkoznak, hanem saját magukkal. Emlékszik Deutsch-Für Tamás azon korábbi kijelentésére, amely szerint ha 10 %-kal csökkentené a Kormány a gáz árát, akkor a vállalkozások teljesítménye, versenyképessége 10 %-kal növekedne. Meglátása szerint, ha a Fidesz el tudja képzelni az adócsökkentést, akkor ezt ki kell próbálni Veszprémben. Debreczenyi János: Emlékeztette a képviselőt arra, hogy a bevételi források nem címkézhetőek fel arra, hogy azokat milyen kiadásokra fordítsák. Az előző hozzászólásában felsorolt működési tételek pedig azt jelzik, hogy milyen nagyságú önkormányzati forrás kell ennek a szegmensnek a biztonságos működtetéséhez.
22
Mazák György: Ismételten kiemelte, hogy a szavakat és a tetteket bizonyos helyzetekben egységbe kell hozni. Tisztában vannak azzal, hogy a bevételekre szükség van. Némedi Lajos: Kérte a polgármestert, hogy hívja fel a képviselők figyelmét arra, hogy most nem Czaun János alpolgármester közgazdasági ismereteiről és Deutsch-Für Tamás véleményéről, hanem a napirendi pont témájáról, a helyi adók emeléséről kell beszélni. Baumgartner Lajos: Dr. Szalay András képviselő hozzászólására elmondta, hogy a veszprémi ellenzék pártja országos szinten kormányzati pozícióban van, így nekik nagyobb a felelősségük, és lehetetlen nem foglalkozni az országos problémákkal, hiszen azok lecsapódnak helyi szintekre is. Továbbra is fenntartja azon állítását, hogy fájdalmas feladat adót emelni. Egyetért azzal is, hogy a vállalkozásoknak hatalmas terhet jelent majd az emelés, ezért is fogalmazott úgy a Gazdasági Bizottság ülésén, hogy szíve szerint nem javasolná az emelést, de a költségvetésnek szüksége van a bevételekre az egyensúly megtartása érdekében. A fentiek értelmében ő is, és Mazák György bizottsági elnök is megszavazta az előterjesztést. Legnagyobb gondot meglátása szerint a recesszió okozza a vállalkozásoknak, nagyon kevés a munkalehetőség, és csökken az árbevétel, illetve számolni kell a különböző vállalkozásokat terhelő adónemekkel, és egyéb járulékok megfizetésével. Asztalos István: Kifogásolta, hogy Czaun János alpolgármester előterjesztőként nem fogalmazta meg álláspontját, a döntést a bizottságokra bízta. Egy gazdasági ügyekért felelős alpolgármesternek kell, hogy legyen véleménye, határozott álláspontja, világos és tiszta érvelése. Éppen ezért ő ezt egy alkalmassági kérdésnek tekinti, ezért felkérte Czaun János alpolgármestert, hogy foglaljon állást az előterjesztésről, melyet egy jól érthető érveléssel támasszon alá. Katanics Sándor: A polgármester által felsorolt normatívák miatt kért szót. Tájékoztatta a testületet arról, hogy jelen pillanatban folyik a Parlamentben a 2009. évi költségvetés általános vitára való alkalmasságának bizottsági tárgyalásai. Felhívta a polgármester és Czaun 23
János alpolgármester figyelmét arra, hogy a tervezetben pozitív irányú elmozdulások tapasztalhatóak a közoktatási normatívák tekintetében, például a teljesítménymutatók eddigi 2.550.000 Ft-os értéke 230.000,- Ft-tal fog emelkedni, de hasonlóan változnak a kollégiumi étkezési támogatások is. Meglátása szerint az adóemelésekről nem most kellene tárgyalniuk, hanem ráértek volna az előterjesztést decemberben tárgyalni, amikor ismert lett volna számukra több stabil pont is. A Lokálpatrióták Egyesülete napirend előtti felszólalásában költség megtakarításra hívta fel a figyelmet, és úgy gondolja, hogy a tanácsnoki funkciók megléte teljesen felesleges, hiszen jelentős többletköltségekkel bírnak, ugyanakkor a bizottsági struktúra a tanácsnoki feladatok elvégzése nélkül is működőképessé tudja tenni a rendszert. Nem tartja célszerűnek a tényszámok ismerete nélküli központi költségvetés kritizálását. Elmondta továbbá, hogy az Oktatási és Ifjúsági Bizottság két éve úgy működik, hogy a hatalmas intézményhálózat működtetésére nincsen koncepciója. Nem ért egyet a polgármester által felolvasott normatívák önkormányzati kiegészítésével, hiszen az alapfeladatokon túl többletfeladatok végzését is vállalták, ezek felülvizsgálata célszerű lenne, addig is természetesen ezért az önkormányzatnak többet kell fizetnie. Meglátása szerint a bizottság elnöke az elmúlt két évben nem tett szakmailag ezért a területért, most pedig már az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság alelnöke is lett. Kérte a polgármestert, hogy mivel problémája van a közoktatás finanszírozásával, ezért fordítsa figyelmét erre is a jövőben. Debreczenyi János: Kiemelte, hogy az országos költségvetést nem bírálta, de örömmel hallotta, hogy pozitív változásokra lehet számítani, bár meglátása szerint nem fogja kedvezően befolyásolni a város költségvetését, azaz a 45,15 %-os teherviselési arány nem fog 23%-ra csökkenni. Amennyiben viszont ez történik, akkor megköszönik Katanics Sándor országgyűlési képviselő segítségét. Hartmann Ferenc: Megnyugtatónak találta, hogy Czaun János alpolgármester nem próbált meg iparűzési adóra vonatkozó emelést benyújtani, hiszen jogszabály ezt meg sem engedné. A költségvetésnek nemcsak bevételi oldala van, ezért meg kell nézniük azt, hogy a központi bevételekből és a helyi bevételekből milyen feladatellátás finanszírozható. Az előterjesztést illetően kapkodást lát, azért, hogy minél előbb legyen meg az adóemelés elfogadása, de szerinte célszerű lenne megvárni a központi költségvetés alakulását, általános vitáját annak érdekében, hogy a normatívák mértéke világossá váljon, így ők is másképpen tudnának a kérdéshez viszonyulni.
24
Debreczenyi János: Emlékeztette Hartmann Ferenc képviselőt arra, hogy novemberben kell megtárgyalniuk a költségvetési koncepciót. Molnár Ernő: A hozzászólásokat hallgatva az a véleménye, hogy a bal- és a jobboldal vitája a szavazópolgárok jóindulatának megnyeréséről szól, ezért a Lokálpatrióták Egyesülete nevében módosító indítványt nyújt be arról, hogy a magasabb adóemelésre vonatkozó változatokat fogadják el, és ennek a döntésnek a negatív következményeit az Egyesület nevében felvállalja, mert ezt egyik oldal sem meri megtenni. Debreczenyi János: Örömmel vette volna tudomásul a képviselő ajánlatát, ha ezt a frakcióvezetői megbeszélésen bejelentette volna. Baumgartner Lajos: Megkérdezte Katanics Sándor képviselőtől, hogy a Parlament jelenleg hányadik költségvetési tervezetet tárgyalja? Jelezte, hogy ugyanis a napokban még nem vált ismertté a Nemzetközi Valutaalap költségvetést illető feltételei. Örömére szolgálna, ha önkormányzatokat érintő pozitív változások történnének, és egyben kéri Katanics Sándor országgyűlési képviselőt arra, hogyha ez mégsem így történne, akkor szavazatával ne támogassa a költségvetés elfogadását. Debreczenyi János: Tájékoztatta a jelenlévőket arról, hogy Dr. Szalay András képviselő kézfelmutatással jelezte, hogy Baumgartner Lajos képviselő immár harmadszor kért szót, ugyanakkor elmondta, hogy a birtokában lévő kimutatás szerint van olyan képviselő, aki egy napirendi pont tárgyalása során ötször kért szót, de ez ellen senki sem tett kifogást.
25
Némedi Lajos: Hozzászólásában először is megköszönte Katanics Sándor képviselő aggodalmát a bizottsági elnöki illetve alelnöki posztját illetően, ugyanakkor javasolta a képviselőnek, hogy emiatt forduljon az SZDSZ frakcióhoz annak érdekében, hogy minél előbb jelöljenek maguk közül valakit az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság elnöki posztjának betöltésére, akit ők szavazatukkal támogatni fognak, ennek következtében az alelnöki munkája alól mentesülhetne. Tájékoztatta továbbá a bizottságot arról, hogy az Oktatási és Ifjúsági Bizottság, illetve az oktatási tevékenység ellátása határozott koncepció mellett működik, és mindenáron biztosítani tudják az oktatási intézmények működését akkor is, amikor nehézségeket és szakmai hibákat okoz az MSZP-SZDSZ oktatási irányítása az országban. Meglátása szerint meg kell várniuk, hogy valóban lesz-e az országnak költségvetése, és az milyen számokat fog tartalmazni. Katanics Sándor: Az, hogy lesz-e az országnak elfogadott költségvetése az nem csak a kormányzó kisebbségen múlik, ők úgy látják, hogy a tervezet elfogadása az ellenzéken múlik, az ő felelőtlen magatartásuk miatt jelenleg ez veszélyben van, de csak remélni tudja, hogy meggondolják magukat. Felhívta Némedi Lajos bizottsági elnök figyelmét arra, hogy a közoktatási törvény alapfeladatokat fogalmaz meg az intézmények működésére vonatkozóan, és a többletfeladatok finanszírozása az önkormányzatokra hárul, éppen ezért nem tartotta szerencsésnek, hogy a polgármester ismertette az önkormányzati hozzájárulások mértékét, hiszen ezek az összegek a többletfeladatok ellátásának további költségeit is tartalmazzák. Baumgartner Lajos képviselő hozzászólását hallgatva úgy látja, hogy a képviselő mostanában nem olvasott újságot, ezért nagyon szívesen megküld neki egy-két linket annak érdekében, hogy ne állítson valótlanságot. Czaun János: Egyetért azokkal a képviselőkkel, akik a bevételek növelése mellett a megtakarításokat is szorgalmazzák, így erre vonatkozóan tájékoztatást adott arról, hogy a 2006. évi telekommunikáció 82 m Ft-os költségét sikerült a 2007. évi előkészítések során 30%-kal csökkenteniük. Jelezte, hogy folyamatosan gondolkodniuk kell azon, hogy hol lehet megtakarításokat elérniük, de azt oly módon, hogy ne történjenek munkahely megszüntetések. Asztalos István képviselő arra kérte őt, hogy nyilatkozzon az álláspontjáról, de ő megbízik a szakbizottságok álláspontjában, így azok által elfogadott változatokat támogatja. Indoklásul elmondta, hogy az előterjesztésben lévő táblázatok világosan megmutatják, hogy milyen plusz bevételekre tehet szert az önkormányzat. Mivel azonban látja a képviselőn, hogy bővebb indokolást vár, ezért elmondta, hogy az 26
idegenforgalmi adó emelése további bevétel növekedését is jelenti, és az nemcsak az adóban jelentkezik. Péterné Rózsa Mária: Katanics Sándor képviselő utolsó hozzászólására kívánt reagálni. Tisztában van azzal, hogy az önkormányzatok csak az alapfeladat ellátásához kapnak normatívát, a többletfeladathoz nekik kell a további forrást megteremteniük. Emlékeztette azonban a képviselőt arra, hogy a Lovassy László Gimnázium igazgatójaként ő is fontosnak tartotta azoknak a feladatoknak a vállalását, ami az ifjússág magasabb szintű ellátását lehetővé tette. Katanics Sándor: Rámutatott arra, hogy mindig is úgy vélte, hogy Veszprémnek többletfeladatokat kell vállalnia, de nem tartja azt célszerűnek, hogy olyan kötelezettséget is vállaljanak, amit más helyen párhuzamosan már biztosítanak. Sajnálattal veszi tudomásul, hogy két éve nem foglalkoznak a rendszer áttekintésével, és sokszor a lehető legköltségesebb kiadási formákat választják. Némedi Lajos képviselőtől megkérdezte, hogy hol van leírva a SZDSZ-nek azon kötelezettsége, hogy nekik kell választaniuk elnököt. Egy megállapodás szerint a frakció 2006-ban Dr. Szalay András képviselőt jelölte az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság élére, de a többség „mondvacsinált” okok miatt egy határozattal leváltották a bizottsági elnököt, és ezért a többségnek kell vállalni a felelősséget. Debreczenyi János: Félbeszakította a képviselőt, mert nem a napirendi ponthoz tartozik a hozzászólásának témája. Egyúttal kérte a felszólalni kívánó Némedi Lajos képviselőt arra, hogy csak abban az esetben kérjen szót, ha a napirendi pont témájára kíván reagálni. Némedi Lajos: A képviselő visszavonta hozzászólási szándékát.
27
Debreczenyi János: Megkérdezte Molnár Ernő képviselőt, hogy az építményadó, illetve a kommunális adó tekintetében fenntartja-e módosító indítványát. Molnár Ernő: A képviselő fenntartotta módosító indítványát. A Közgyűlés jelenlévő 25 tagja 1 igen szavazattal elutasította Molnár Ernő képviselőnek az építményadóra vonatkozó magasabb mértékű emelését. A napirenddel kapcsolatban több kérdés, hozzászólás nem volt, a Közgyűlés jelenlévő 25 tagja 19 igen szavazattal megalkotta a következő rendeletet:
56/2008. Ör. AZ ÉPÍTMÉNYADÓRÓL SZÓLÓ, TÖBBSZÖR MÓDOSÍTOTT 48/2002. (XII. 18.) ÖR. MÓDOSÍTÁSÁRÓL (A rendelet pontos szövege a jegyzőkönyvhöz csatolva.) A Közgyűlés jelenlévő 25 tagja 1 igen szavazattal elutasította Molnár Ernő képviselőnek a kommunális adóra vonatkozó magasabb mértékű emelését. A Közgyűlés jelenlévő 25 tagja 18 igen szavazattal megalkotta a következő rendeletet: 57/2008. Ör. A MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJÁRÓL SZÓLÓ, TÖBBSZÖR MÓDOSÍTOTT 34/1999. (XI. 26.) ÖR. MÓDOSÍTÁSÁRÓL (A rendelet pontos szövege a jegyzőkönyvhöz csatolva.) A Közgyűlés jelenlévő 25 tagja 25 igen szavazattal megalkotta a következő rendeletet: 28
58/2008. Ör. AZ IDEGENFORGALMI ADÓRÓL SZÓLÓ, TÖBBSZÖR MÓDOSÍTOTT 49/2002. (XII. 18.) ÖR. MÓDOSÍTÁSÁRÓL (A rendelet pontos szövege a jegyzőkönyvhöz csatolva.) A Közgyűlés jelenlévő 25 tagja 25 igen szavazattal megalkotta a következő rendeletet:
59/2008. Ör. A LUXUSADÓ TELEPÜLÉSI LAKÓINGATLAN FAJTÁK FAJLAGOS ÁTLAGÉRTÉKEIRŐL (A rendelet pontos szövege a jegyzőkönyvhöz csatolva.) 3.) A Veszprém és Térsége Szennyvízelvezetési és -kezelési Önkormányzati Társulásnak átadott útépítési kerettel kapcsolatos tájékoztatás Előadó: Schmidt István irodavezető Mazák György: A Társulás elnökeként tájékoztatta a képviselőket arról, hogy teljesítették azt a közgyűlési döntésnek megfelelő, egy menetben történő sávos út helyreállítást, amik a csatornázás idején felbontásra kerültek. A munkálatokat a Városházán készítették elő, teljesítették és ellenőrizték, és úgy látja, hogy a kivitelező megfelelő munkát végzett, annak az ellenőrzése rendben lezajlott. Tájékoztatta a jelenlévőket arról, hogy a projekt finanszírozása bruttó módon történt, de az áfa törvény időközben módosult, így az áfa mennyisége, illetve a közbeszerzési eljárások olcsóbb eredményei felhasználhatóvá váltak. Mindkét feladatra az önkormányzat koncepciót készített, melyet a Társulás benyújtott. A megtakarított összeg Veszprémet érintő aránya több mint 80%, tehát ez az összeg Veszprémbe fog érkezni. Rossz hír viszont az, hogy az ez évre jutó áfa összegét, illetve az önrészt meg kell előlegezniük, előre ki kell fizetnie azoknak az önkormányzatoknak, akikre ez a teher hárul. Volt egy szóbeli megállapodás, mely szerint központi forrást biztosítanak majd az áfa összegének megelőlegezésére, kölcsön formájában. Sajnálatos módon azonban ez nem jött létre, így nekik kell a forrást előteremteniük. Az önrészt és az áfa összegét a számlák után be kell fizetniük, de mivel a Társulás adóalany lett, ezért havonta történő adóbevallás eredményeként tudják az áfa összegét visszaigényelni. Az összeg a projekt végrehajtásának utolsó napjáig a rendszerbe maradhat, 29
finanszírozva így a többi feladatot, és majd a végén kell visszafizetniük az államnak. Több megoldást is kerestek. A legolcsóbb és legegyszerűbb megoldásnak az kínálkozik, ha Veszprém a költségvetéséből biztosítja az áfa megelőlegezését. A Hegyesdi Kistérség településeit érintő áfa összege viszont magasabb, mint az éves költségvetésük, ezért egy olyan előzetes megállapodás született, hogy csak az áfa összegét Veszprém megfinanszírozza, mint egyfajta szolidaritást a Művészetek Völgye felé, akik majd 3-4 hónapon belül rendezik tartozásukat. Ez a lépés a Társulás számára rendkívül fontos, hiszen ennek hiányában a számlákat nem tudják benyújtani a Kincstár felé, az pedig nem fizetné ki a vállalkozóknak a kivitelezési számlákat, amely további kötbér terhet róna a Társulásban résztvevő önkormányzatok részére. Az áfa tétele szerepelne a költségvetési rendeletben, és csak bízni tud abban, hogy ezt a testület nem utasítja el. Előzetes tájékoztatást adott a revizori csoportuk által végzett pénzügyi és szakszerűségi ellenőrzésről. A tervezet szerint további feladataik vannak a szabályzataik harmonizációjában, de összességében szabályos gazdálkodást folytattak azzal a forrással, amelyeket az önkormányzat, illetve az állam a Társulás részére átadott. Debreczenyi János: Kiemelte, hogy semmi esetre sem kívánják kétségbe vonni az elnök korrektségét a társulás vezetésében, hiszen bizalmát a Közgyűléstől kapta. A jövőre való tekintettel azonban örülne annak, ha a tárgyalásokba bevonnák Czaun János gazdasági ügyekért felelős alpolgármestert, és Baumgartner Lajos bizottsági elnököt. Kérte továbbá az elnököt arra, hogy amikor a Hegyesd Kistérség önkormányzataival megkötik a megállapodást, akkor abba foglalják bele az áfa visszautalási kötelezettség mellett a veszprémi önkormányzat inkasszó benyújtási jogát is. Ennek biztosítása érdekében felkérte Czaun János alpolgármestert, hogy a szükséges jogi háttérrel vegyen részt a munkálatokban, kihangsúlyozva az önkormányzat felelősségét. Mazák György: A kritikát elfogadta a polgármestertől, de jelezte, hogy a Hivatal pénzügyi szakemberei a folyamatban részt vettek. A megállapodásokat módosították, ennek fejében a veszprémi önkormányzat inkasszó jogot kapott a tagönkormányzatok felett.
30
Brányi Mária: A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság mintavétel céljából bejárta az érintett utcákat és jó néhány műszaki problémára, és megoldatlan kérdésre hívták fel a figyelmet. Bízik abban, hogy ezeket az észrevételeket orvosolni fogják. Baumgartner Lajos: Egyetért ennek a forrásnak a megelőlegezésével, de mivel az önkormányzat ezt rullírozó hitelből fogja finanszírozni, ezért megkérdezte, hogy a kamatok megfizetéséről készül-e külön megállapodás? Mazák György: Ígéretet tett arra, hogy a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság kritikái orvoslásra kerüljenek. Beszámolt arról, hogy kedden hasonló feladatokat látott el a Művészetek Völgyében, és szívesen elhívta volna Brányi Mária bizottsági elnököt azért, hogy lássa mekkora különbség van a két kivitelező munkája között. Baumgartner Lajos képviselő kérdésére elmondta, hogy a kamatok korrekt módon kiszámításra, és behajtásra kerülnek. A polgármester 10 óra 38 perckor szünetet rendelt el 10 óra 55 percig. A testület 11 órakor folytatta munkáját. (Hidasi Ferenc képviselő az ebédszünet után érkezett csak vissza a közgyűlésre, Domokos József képviselő pedig még nem érkezett vissza a szünetről.)
4.) Veszprém Megyei Jogú költségvetésének módosítása Előadó: Debreczenyi János polgármester
Város
Önkormányzata
2008.
évi
Debreczenyi János: Szóbeli kiegészítést nem kívánt tenni az előterjesztéshez, de megköszönte mindazoknak a munkáját, akik felelősen tevékenykedtek ebben a témában. (Molnár Ernő képviselő kiment a teremből.)
31
Baumgartner Lajos: Az előterjesztés határozati javaslatában a biztosítással kapcsolatban adnak jogosítványokat a polgármesternek, és az irodavezetőnek az előkészítéssel kapcsolatban. A Gazdasági Bizottság az alábbi kérést fogalmazta meg a jegyző asszonyon keresztül: „Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata és a TRINFORM Közvetítő Szolgáltató Kft. között 1999. október 24-én létrejött megbízási szerződés kerüljön felülvizsgálatra. Abban az esetben, ha a felülvizsgálat eredménye szerint jobb pozíciók érhetőek el más alkusz cég vonatkozásában, akkor kerüljön felmondásra a TRINFORM Közvetítő Szolgáltató Kft. között az 1999. október 24-én létrejött megbízási szerződés és a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata biztosítási alkusz cég kiválasztására pályázatot írjon ki.” Debreczenyi János: Előterjesztőként a bizottsági döntéssel egyetért. Mazák György: Tájékoztatta a képviselőket arról, hogy a közgyűlés szünetében a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság rendkívüli ülést tartott, melyen egyhangú szavazással a költségvetés módosítását elfogadták. A napirenddel kapcsolatban több kérdés, hozzászólás nem volt, a közgyűlés jelenlévő 22 tagja 22 igen szavazattal megalkotta a következő rendeletet: 60/2008. Ör. a 2008. évi költségvetés módosításáról A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. tv. és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény alapján Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az alábbi rendeletet alkotja: 1. § Az Önkormányzat bevételei (1) Veszprém Megyei Jogú Város Közgyűlése a 4/2008. (II.29.) Ör. számú rendelete 3. §-ában elfogadott bevételi főösszeget 276.343 eFt-tal csökkenti, a kiadási főösszeget
32
103.471 eFt-tal csökkenti, a hiány összegét 172.872 eFt-tal növeli. (2) Az (1) bekezdés szerinti főösszeg forrásonkénti részletezését a 2. számú melléklet tartalmazza. (3) Az 1. §-ban megállapított bevételek közül az intézményi bevételek részletezését a 4. sz. melléklet tartalmazza. 2. § Az Önkormányzat bevételei (1) Veszprém Megyei Jogú Város Közgyűlése a 4/2008. (II.29.) Ör. számú rendeletének 4. §. (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „A Közgyűlés a költségvetési hiány finanszírozása érdekében 3.190.613 eFt forrás kiegészítő hitel felvételét hagyja jóvá. Ezen belül a felhalmozási célú hitel összege 1.100.000 eFt a 18. sz. mellékletben felsorolt beruházásokhoz és felújításokhoz. A legfeljebb 1 éves időtartamra felvehető likvid folyószámla hitel összege 1.200.000 eFt, amelyet 2008. november 15. és 2009. március 31. közötti időtartamra 180.000 eFt-tal megemel.” (2) Veszprém Megyei Jogú Város Közgyűlése a 4/2008. (II. 29.) Ör. számú rendeletének 4. §. (3) bekezdés utolsó mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép: „A Közgyűlés a 2006. és 2007. években megkötött hitelszerződésen alapuló, de le nem hívott 710.613 eFt forrás kiegészítő hitel igénybevételét hagyja jóvá a 2006. évi és a 2007. évi költségvetési rendeletekben meghatározott feladatokra.” 3. §. Az Önkormányzat kiadásai (1) Veszprém Megyei Jogú Város Közgyűlése a 4/2008. (II.29.) Ör. számú rendelete 3. §-ában elfogadott kiadási főösszeget 103.471 eFt-tal csökkenti a 3. sz. mellékletnek megfelelően. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott kiadási főösszeg előirányzat szerinti részletezését a Közgyűlés az alábbiakban állapítja meg: 1. Működési kiadások
13.877 eFt-tal megemeli 33
2. Felhalmozási kiadások
28.757 eFt-tal megemeli
3. Felújítási kiadások
6.896 eFt-tal megemeli
4. Egyéb kiadások
2.470 eFt-tal csökkenti
5. Lakásalap kiadásai
46.530 eFt-tal csökkenti
(3) A (2) bekezdésben meghatározott működési kiadásokon belül a kiemelt előirányzatokat az alábbiak szerint határozza meg: 1. Személyi juttatásokat
16.218 eFt-tal megemeli
2. Munkaadót terhelő járulékot
356 eFt-tal csökkenti
3. Dologi kiadásokat
29.836 eFt-tal csökkenti
4. Ellátottak pénzügyi juttatásait
25 eFt-tal csökkenti
5. Speciális célú támogatásokat
27.876 eFt-tal megemeli
(4) Az I. – X. címek kiadási összegein belül az alcímenkénti részletezést és a kiemelt előirányzatonkénti csoportosítást az 5. sz. melléklet tartalmazza. (5) A XI. – XII. címek kiadási összegein belül az alcímenkénti részletezést a 3. sz. melléklet tartalmazza, feladatonként és kiemelt előirányzatonként a 6. 7. 8. sz. melléklet. (6) A Közgyűlés az I. -X. címek és alcímek teljesítéséhez 27.190 eFt-tal a költségvetési támogatást megemeli 4.§ Általános és céltartalék (1) Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a 2008. évi költségvetés céltartalékát 34.001 eFt-tal csökkenti. (2) Veszprém Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2008. évi költségvetés általános tartalékát 70.000 eFt-tal csökkenti a 3. sz. mellékletben részletezett célokra. 34
5. § Kisebbségi Önkormányzatok költségvetése Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata a Kisebbségi Önkormányzatoknak az önkormányzati kiadások és kötelezettségek 2008. évi előirányzatán belül az alábbi költségvetés módosítást állapítja meg:
Lengyel Kisebbségi Önkormányzat Kiadás: - dologi kiadásra: - céltartalékról: Kiadás összesen.
188 eFt -188 eFt 0 eFt
Német Kisebbségi Önkormányzat Kiadás: - dologi kiadásról: - dologi kiadásra (feladatalapú tám-ból.): - személyi kiadásra: - járulékra: - céltartalékból: - felhalmozási kiadásra: Kiadás összesen.
-150 eFt 155 eFt 100 eFt 50 eFt -310 eFt 155 eFt 0 eFt
6.§ A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba (A rendelet mellékletei a jegyzőkönyvhöz csatolva.) (Molnár Ernő képviselő visszajött az ülésterembe.) A Közgyűlés jelenlévő 23 tagja 23 igen szavazattal meghozta a következő határozatot: 257/2008. (X.30.) Kh. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az Önkormányzat vagyonának biztosítására 2009. január 1-től 2011. december 31-ig terjedő 3 éves időszakra 8 millió forint, összesen 24 millió forint előirányzatot biztosít.
35
Felkéri a Pénzügyi Iroda vezetőjét, hogy a vállalt kötelezettséget az Önkormányzat költségvetési javaslataiban szerepeltesse. Felelős:
Scher Ágota pénzügyi irodavezető
Határidő: A 2009. , 2010., és a 2011. évi költségvetési javaslatának elkészítése A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert a közbeszerzési eljárás lefolytatását követően a nyertes pályázóval a vagyonbiztosítási szerződés megkötésére. Debreczenyi János polgármester Scher Ágota pénzügyi irodavezető Határidő: 2008. december 31. Felelős:
(Domokos József képviselő 11 óra 06 perckor érkezett vissza a szünetről.) 5.) A védőnői körzetek meghatározásáról szóló 15/2005.(V.2.) Ör. módosítása Előadó: Porga Gyula alpolgármester Porga Gyula: Tájékoztatta a testületet arról, hogy az előterjesztést az Egészségügyi és Szociális Bizottság támogatta. Debreczenyi János: Jelezte a képviselők számára, hogy az előterjesztés elfogadásához minősített többségre van szükség. A napirenddel kapcsolatban több kérdés, hozzászólás nem volt, a közgyűlés jelenlévő 24 tagja 24 igen szavazattal megalkotta a következő rendeletet: 61/2008. (X.30.) Ör. a védőnői körzetek meghatározásáról szóló 15/2005. (V.2.) Ör. rendelet (továbbiakban”R”)
módosításáról 36
(A rendelet pontos szövege a jegyzőkönyvhöz csatolva.) 6.) A háziorvosi körzetek meghatározásáról szóló 13/2008.(III.31.) Ör. módosítása Előadó: Porga Gyula alpolgármester Porga Gyula: A bizottságok az előterjesztést megtárgyalták, azt elfogadásra javasolták, illetve a Háziorvosi Egyesülettel is lefolytatták az egyeztetéseket, akik szintén támogatták a rendelet módosítását. A napirenddel kapcsolatban több kérdés, hozzászólás nem volt, a közgyűlés jelenlévő 24 tagja 24 igen szavazattal megalkotta a következő rendeletet: 62/2008. (X.30.) Ör. a háziorvosi körzetek meghatározásáról szóló 13/2008. (III.31.) Ör. rendelet (továbbiakban”R”)
módosításáról (A rendelet pontos szövege a jegyzőkönyvhöz csatolva.)
7.) Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás és vagyonhasznosítás szabályairól szóló 22/2005.(VI.27.) Ör. módosítása és kiegészítése Előadó: Dr. Büki Szilvia jegyző, címzetes főjegyző Debreczenyi János: Tájékoztatta a képviselőket arról, hogy a rendelet módosítás elfogadásához minősített többség szükséges. A napirenddel kapcsolatban több kérdés, hozzászólás nem volt, a közgyűlés jelenlévő 24 tagja 23 igen szavazattal megalkotta a következő rendeletet:
37
63/2008. Ör. az Önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás és vagyonhasznosítás szabályairól szóló 22/2005. (VI. 27.) Ör. módosításáról és kiegészítéséről (A rendelet pontos szövege a jegyzőkönyvhöz csatolva.)
8.)
A./ A hirdető-berendezések és hirdetmények elhelyezéséről szóló 30/1999.(X.29.) Ör. módosítása és kiegészítése Előadó: Dr. Büki Szilvia jegyző, címzetes főjegyző B./ A közterületek használatáról, továbbá a közterületeken és beépítetlen önkormányzati tulajdonú földrészleteken a fák védelméről szóló 32/2007.(VI.28.) Ör. módosítása Előadó: Dr. Büki Szilvia jegyző, címzetes főjegyző
Dr. Büki Szilvia: Az előterjesztéshez a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság módosító indítványt fogalmazott meg az információs tábla magasságával összefüggésben, amit előterjesztőként befogadott, és erről a testület tagjait már tájékoztatta. Baumgartner Lajos: A Gazdasági Bizottság az előterjesztést megtárgyalta, és annak határozatát ismertette a testülettel: „Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Gazdasági Bizottsága felkéri a város címzetes főjegyzőjét, hogy vizsgálja meg, a hirdető-berendezések üzemeltetését milyen feltételekkel lehet átadni a Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. részére. Gyimesi Károly: A rendeletben szerepel egy olyan feltétel, hogy amennyiben a szerződött félnek a tevékenysége megszűnik, akkor köteles a hirdetését eltávolítani, aminek szigorúbb ellenőrzését javasolná.
38
Debreczenyi János: Jegyző asszony szerint hatósági intézkedést igényel a fenti kérés. Mazák György: A Pénzügyi és Költségvetési Bizottság részben támogatta a Gazdasági Bizottság fent ismertetett javaslatát azzal a módosítással, hogy az üzemeltetést meg kellene pályáztatni, és arra pályázhatna természetesen a VKSZ Zrt is, tehát ezt a kérdést kezeljék vállalkozási tevékenységként. A napirenddel kapcsolatban több kérdés, hozzászólás nem volt, a közgyűlés jelenlévő 24 tagja 24 igen szavazattal megalkotta a következő rendeletet: 64/2008. Ör. a hirdető-berendezések és hirdetmények elhelyezéséről szóló 30/1999. (X. 29.) Ör. módosításáról és kiegészítéséről (A rendelet pontos szövege a jegyzőkönyvhöz csatolva.) A napirenddel kapcsolatban több kérdés, hozzászólás nem volt, a közgyűlés jelenlévő 24 tagja 24 igen szavazattal megalkotta a következő rendeletet: 65/2008. Ör. a közterületek használatáról, továbbá a közterületeken és beépítetlen önkormányzati tulajdonú földrészleteken a fák védelméről szóló 32/2007. (VI. 28.) Ör. módosításáról (A rendelet pontos szövege a jegyzőkönyvhöz csatolva.) 9.) Helyi Építési Szabályzat módosítása magasabb rendű jogszabályok (37/2007.(XII.13.) ÖTM rendelet, OTÉK) változásai miatt Előadó: Horváth Gábor városi főépítész Horváth Gábor: Előterjesztőként tájékoztatta a képviselőket arról, hogy jogszabályi változás indokolta a rendelet módosítását. Jelezte továbbá, hogy az alábbi változtatást kéri
39
eszközölni a rendelet-tervezet 6. §. (1) bekezdésében: a kétszer iskolázott facsemete között „16-18 cm törzskör méretű” facsemetét kell elültetni. Katanics Sándor: Emlékeztette a képviselőket arra, hogy korábban napirend előtti felszólalásában hívta fel a figyelmet a falusias övezetet érintő tetőszerkezet HÉSZ által szabályozott feltételeire, amit a rendelet 7. §. (7) bekezdése tartalmazza. A szabályzat szerint az „Lk-, Lke-, Lf lakóövezetek területén az épületek meghatározó tetőhéjazata pikkelyszerű fedés lehet, a táblás jellegű fedés – a fémlemez fedés kivételével – nem engedélyezett”. Kádártai lakosok szerint túlságosan szigorú ez a megkötés, és ez anyagilag is komolyan érinti őket. Kéri a főépítész segítségét erre vonatkozóan, hiszen az építkezők nem értik a feltétel lényegét, hiszen eldugott kis településrészről van szó. Debreczenyi János: Előre is jelezte a képviselőnek, hogy a rendeletet lehet módosítani, de viharos vitára kell számítaniuk. Az építtetők szándékát egyfelől megérti, de egy nagypanelos nyomott lemezből képzett tetőhéjazatot egy falusias beépítésű területen nehezen tud elképzelni. Horváth Gábor: Tájékoztatást adott arról, hogy erről egyeztetések folytak az Építéshatóság képviselőivel, és készül egy újabb rendezéstervi csomag, amelyben ezt mindenképpen szeretnék figyelembe venni. Bizonyos épületek esetében lehet változtatni, de ehhez megfelelő eljárás lefolytatása szükséges, ehhez egy előkészítő anyag összeállítása folyamatban van. Brányi Mária: Meglátása szerint Veszprém városán belül nem lehet különbségeket tenni, mindenhol meg vannak azok a városképi elvárások, amiknek mindenképpen eleget kell tenni. Minden lakót az motivál, hogy a felújítás, illetve az építkezés a lehető legkedvezőbb áron történjen meg, de az önkormányzatnak érvényesíteni kell a városképi elvárásokat.
40
Katanics Sándor: Felhívta Brányi Mária képviselő figyelmét arra, hogy az önkormányzat igenis különbséget tesz a lakóövezetek között. Kádártai lakosok mutatták meg neki azokat az újabb tetőfedési lehetőségeket, amik kereskedelmi forgalomban kaphatóak, egyáltalán nem néznek ki rondán, de ezek a „fémlemezes fedél kivételével” meghatározás miatt nem használhatóak. Javasolta, hogy a feltételeket gondolják újra, és majd a szakértők válaszainak meghallgatása után szülessen döntés. (Brányi Mária képviselő kiment a teremből.) Debreczenyi János: A képviselő felvetését megérti, de egyben azt is kéri, hogy maradjanak a napirendi pont tárgyánál. Szavazás előtt felhívta a figyelmet arra, hogy az előterjesztés elfogadásához minősített többség szükséges. A napirenddel kapcsolatban több kérdés, hozzászólás nem volt, a közgyűlés jelenlévő 23 tagja 23 igen szavazattal megalkotta a következő rendeletet:
66/2008. Ör. Veszprém Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 61/2003. (XII.22.) Ör módosításáról (A rendelet pontos szövege a jegyzőkönyvhöz csatolva.) 10.) Veszprémi lakosú gyermekek és fiatal felnőttek gyermekvédelmi szakellátására vonatkozó szerződés megkötése a Veszprém Megyei Önkormányzattal Előadó: Dr. Büki Szilvia jegyző, címzetes főjegyző Dr. Büki Szilvia: Tájékoztatta a testületet arról, hogy törvényi változás következtében a megyei jogú városok kötelezettsége lesz a gyermekvédelmi szakellátás biztosítása, mely eddig a megyei önkormányzat hatáskörébe tartozott. 41
Az ellátási szerződésben az alábbi módosításokat kérte javítani: - az 1.) pontban a helyes hivatkozás: 1990. évi LXV. törvény, - a 2.) pontban helyesen: „gyermekek és fiatal felnőttek”, - a 3.) pont harmadik sorában pedig helyesen „megyei önkormányzatot illeti”. Az érintett bizottságok az előterjesztést megtárgyalták, azt elfogadásra javasolták a testület számára. Debreczenyi János: Kiemelte, hogy egy újabb jelentős feladat-ellátással bővül az önkormányzat, de ennek törvényi kötelezettségből kifolyólag eleget kell tenniük. A napirenddel kapcsolatban több kérdés, hozzászólás nem volt, a közgyűlés jelenlévő 24 tagja 24 igen szavazattal meghozta a következő határozatot: 258/2008. (X. 30.) Kh. 1.) Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése jóváhagyja a Veszprém Megyei Önkormányzattal kötött, ellátási szerződést a veszprémi lakóhelyű gyermekek és fiatal felnőttek gyermekvédelmi szakellátására vonatkozóan.
2.) A Közgyűlés felkéri a polgármestert az előterjesztés mellékletét képező ellátási szerződés aláírására. Egyúttal felkéri, hogy azt küldje vissza a Veszprém Megyei Önkormányzat Elnökének jóváhagyásra. Felelős: Határidő:
Debreczenyi János polgármester 2008. november 5.
A végrehajtás előkészítéséért felelős: Dr.Purda Zsuzsanna gyámhivatal vezetője Scher Ágota Pénzügyi Iroda irodavezetője 11.) Támogatási szerződés megkötése az MKB Veszprém KC-vel Előadó: Porga Gyula alpolgármester Porga Gyula: A frakcióvezetőket már tájékoztatta arról, hogy két helyen módosul a szerződés, ezért az ülés előtt kiosztásra került a javított előterjesztés. A korábban megkötött 42
szerződésben szerepelt, hogy az Egyesület a Veszprém feliratot a mezen szerepeltesse, és ez a mostani szerződésből kimaradt, de pótlásra került a kiosztott anyagban. Belső átcsoportosítás történt a támogatási pontok között. A határozati javaslat annyiban egészül még ki, hogy a 90/2008. (VI.30.) Kh. határozatot hatályon kívül helyezik. Kérte a képviselőket, hogy a fenti módosítások figyelembevételével fogadják el az előterjesztést, melyet a bizottságok támogattak. Debreczenyi János: Örül annak, hogy az előterjesztő az anyagban helyesen használta a megállapodás hatályba lépésének kifejezését, amelyet azonban a sajtó gyakran hibásan alkalmaz. Dr. Polinszky András: Tájékoztatta a polgármestert arról, hogy a Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrtben vizsgálták az egyesülettel kapcsolatos szerződést, és szomorúan tapasztalták, hogy nincs meg az alapszerződés az Aréna Kft és az Egyesület között. Kérte az illetékeseket, hogy ezeket a szerződéseket minél előbb kössék meg, mert áldatlan állapotok vannak. Debreczenyi János: Az észrevételt megköszönte, melyet jogosnak tartott, igyekeznek minél előbb megkötni a szerződést. Domokos József: Az előterjesztés szerint évi 37,5 m Ft támogatást adnak az Egyesületnek, de megkérdezte, hogy ezenkívül van-e még az önkormányzat és az egyesület között jogi kontaktus? Hartmann Ferenc: Az előterjesztésben szereplő egyik mondatra hívta fel a figyelmet és egyúttal kérte annak módosítását is: „Veszprémnek, a városvezetésnek is fontos, hogy időben nyújtson lehetőséget a klubnak az új eredmények eléréséhez.” Jelezte, hogy az ellenzéknek is fontos a klub támogatása.
43
Porga Gyula: Hartmann Ferenc képviselőtől elnézést kért a megfogalmazásért, melyet javítani fognak. Elmondta, hogy az aréna használatára kötendő háromoldalú megállapodás hamarosan megszületik. Erről a támogatásról korábban már döntöttek, és az ún. „de minimis” uniós szabály miatt meg kellett változtatniuk a támogatás belső szerkezetét. Jelenleg a korábbi szerződés van életbe, de hatályba van még egy másik szerződés az Egyesület és a Középfokú Nevelési Központ között a Március 15. úti csarnok használatával kapcsolatban. Brányi Mária: Nem igazán értette, hogy Hartmann Ferenc képviselő miért kifogásolta a városvezetés kifejezést, hiszen meglátása szerint ez Veszprém Megyei Jogú Város Közgyűlését jelenti. Domokos József: Megkérdezte, hogy más önkormányzati pénzügyi támogatás létezik-e a csapat felé? Porga Gyula: Nincsen más önkormányzati támogatás, ez a szerződés pedig 2009. január 1-jétől lép hatályba. Dr. Szalay András: Hivatkozva az ún. „de minimis” támogatásokra, megkérdezte, hogy mivel a támogatás forintban van megkötve, milyen módon tudják figyelni az árfolyam ingadozást, mert meglátása szerint ehhez folyamatos monitorozás szükséges. Scher Ágota: Tájékoztatta a képviselőket arról, hogy egy jogszabály szerint a döntés meghozatala előtti hónap utolsó napján érvényes árfolyamot kell alkalmazni. A napirenddel kapcsolatban több kérdés, hozzászólás nem volt, a közgyűlés jelenlévő 24 tagja 24 igen szavazattal meghozta a következő határozatot: 44
259/2008./X. 30./Kh.
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése megtárgyalta a „Támogatói szerződés megkötése az MKB Veszprém KC-vel” című előterjesztést. A Közgyűlés a 2009. január 1. napjától 2012. december 31. napjáig szóló szerződést az MKB Veszprém KC-vel a határozat mellékletét képező megállapodásban foglaltak szerint elfogadja. A Közgyűlés felhatalmazza aláírásával.
Debreczenyi János polgármestert a megállapodás
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a 90/2008. (IV.30.) Kh. határozatát hatályon kívül helyezi. Felelős:
Debreczenyi János polgármester Juhász László csoportvezető a határozatban foglaltak végrehajtásáért Határidő : 2008. november 05. 12.) A háziorvosi közreműködői szerződések felülvizsgálata Előadó: Porga Gyula alpolgármester Porga Gyula: Az érintett bizottságok az előterjesztést megtárgyalták, kérte a testületet, hogy támogassák az előterjesztést. A napirenddel kapcsolatban több kérdés, hozzászólás nem volt, a közgyűlés jelenlévő 23 tagja 23 igen szavazattal meghozta a következő határozatot: 260/2008. (X.30.) Kh. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése megtárgyalta: „A háziorvosi közreműködői szerződések felülvizsgálata” című előterjesztést és az alábbi döntést hozza:
45
I.
A Közgyűlés a Központi Ügyeletben sürgősségi betegellátásban közreműködő háziorvosokkal és egyéb („külsős”) orvosokkal kötött közreműködői szerződés módosítását a jelen előterjesztés 1. sz. melléklete szerinti tartalommal jóváhagyja. Felkéri a Polgármestert, illetve az Egészségügyi Alapellátás Vezetőjét a megállapodás-tervezet előkészíttetésére és a közreműködői szerződések aláírására. Felelős:
Határidő:
a szerződések aláírása vonatkozásában: Debreczenyi János polgármester, a szerződések aláírása vonatkozásában: Dr. Kovács Róbert Intézményvezető főorvos, a szerződések előkészítésében: Dr. Bölöniné Dr Deák Piroska egészségügyi tanácsadó 2008. november 25
13.) Veszprém Megye Közoktatásáért Közalapítvány Felügyelő Bizottságába új tag jelölése Előadó: Porga Gyula alpolgármester Debreczenyi János: Felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy az előterjesztés elfogadásához minősített többség szükséges. A napirenddel kapcsolatban több kérdés, hozzászólás nem volt, a közgyűlés jelenlévő 23 tagja 23 igen szavazattal meghozta a következő határozatot: 261/2008. (X.30.) Kh. 1.) Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése megtárgyalta a „Veszprém Megye Közoktatásáért Közalapítvány Felügyelő Bizottságába új tag jelölése” című előterjesztést megtárgyalta és elfogadta Wachtler Edina a Felügyelő Bizottság elnökének lemondását, egyúttal helyére a Közalapítvány Felügyelő Bizottságába Szentai Györgynét jelöli. 2.) Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a Veszprém Megyei Önkormányzattal közösen alapított a Veszprém Megye Közoktatásáért Közalapítvány a Veszprém Megyei Bíróság által a PK. 46
119/1997. (nyílv. Sz.: 955) számmal nyilvántartásba vett Közalapítvány alapító okiratának 13.) pontjának 2.) bekezdését az alábbiak szerint módosítja: „A Felügyelő Bizottság elnöke:
Szentai Györgyné 8200 Veszprém, Lóczy L. 33/3.
Tagjai:
Dr. Szabó Sándor 8200 Veszprém, Egry u. 6/G. Dr. Hárs Józsefné 8500 Pápa, Margaréta utca 10/1.”
3.) A Közgyűlés felkéri Debreczenyi János polgármestert a szükséges intézkedések megtételére, egyúttal felhatalmazza az alapító okirat módosításának aláírására. Felelős:
Debreczenyi János Polgármester Határidő: 2008. december 31.
14.) Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyongazdálkodási irányelveinek meghatározása Előadó: Baumgartner Lajos, a Gazdasági Bizottság elnöke
2009.
évi
Baumgartner Lajos: Tájékoztatást adott arról, hogy a bizottságok az előterjesztést megtárgyalták, változás a 2009-ben benyújtandó projektek esetében történik. - Hősök kapuja látogatóközpont létesítése - Északi iparterület fejlesztése a Henger u. fejlesztésével együtt - Észak-déli közlekedési tengely folytatása (Jutasi út átkötése az Almádi útra) - Kelet-nyugati belső útgyűrű kiépítésének I. üteme Jutasi út - Kistó utca közötti szakasz - Kerékpáros hálózatfejlesztés hivatásforgalmi és közlekedésbiztonsági céllal - Útburkolat-felújítási pályázatok - Kastélykert Óvoda rekonstrukciója A 2. határozati javaslat 3.) pontjához módosítást eszközölt: Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata „értékesítésre” meghirdeti az Életöröm Kht.-ban meglévő 3 %-os részesedését. 47
(Molnár Ernő képviselő visszajött a terembe.) Mazák György: Bizottsági elnökként tájékoztatta a jelenlévőket arról, hogy a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság az előterjesztést megtárgyalta. Javasolta, hogy vegyék elő a Gazdasági Programot és hangolják össze a hasonló tartalmú dokumentumokkal. Az aktív vagyongazdálkodás értelmében az önkormányzat ingatlanokat vásárolna, azokat átminősítené, majd felajánlaná értékesítésre, ami egyébként bevételszerző tevékenység lenne, mellyel érdemes lenne foglalkozni, különösen a gazdasági ügyekért felelős alpolgármester számára jelentene kiváló feladatot. Dr. Szalay András: Csak bízni tud abban, hogy a 2009-es év projektjei megvalósulnak, melyből egyet különösen kihangsúlyozott, még pedig a Jutasi út és a Tetőfedő Szakközépiskola összekötését. Nem tartja megalapozottnak az IFUA jelentését arra vonatkozóan, hogy az Életöröm Kht. 3 %-os részesedését az önkormányzat értékesítésre felkínálja, hiszen figyelembe kellene venni az önkormányzat küldetését, feladatát, mely egy korábbi szimbolikus döntést takar. Nem igazán érti, hogy miért javasolja Baumgartner Lajos bizottsági elnök az üzletrész értékesítését, ezért módosító indítványként kéri, hogy a második határozati javaslat harmadik pontja kerüljön törlésre. Debreczenyi János: Javasolta az előterjesztőnek, hogy első ütemben a Pápai út - Kistó utca közötti szakasz, második ütemben a Kistó utca – Tűzér utcai szakasz épüljön meg, illetve a két szakasz egy ütemben. Semmiképpen sem javasolja a Jutasi út - Tűzér utca, illetve a Jutasi út – Kistó utca közötti szakaszt, mert ebben az esetben a Pápai út teljes tehergépjármű forgalma rászabadulna a Táncsics utcán keresztül a Dózsaváros belvárosi útrendszerére, ami elviselhetetlen problémákat, zajterheléseket okozna, nem beszélve az ebből származó bírságokról. A híd miatt a Jutasi út - Tüzér utca közötti szakasz megépítése igen magas költséggel jár. Brányi Mária: A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság azzal a módosítással támogatja a 2009. évi vagyongazdálkodási irányelvek meghatározását, hogy a Henger utca addig 48
ne szerepeljen, amíg a Bizottság a műszaki tartalmat meg nem ismeri, és nem támogatja, továbbá javasolja, hogy a Kelet-Nyugati útgyűrű első ütem kiépítése a Henger utcai tervek figyelembe vételével, a Városfejlesztési Iroda közlekedési csoportjával és a területi képviselővel történő konzultáció után lehetőleg a Jutasi út – Kistó utca szakaszon kerüljön megvalósításra. A célok közt szerepeljen a Kastélykert Óvoda felújítása azzal, hogy pályázati forrásból történjen ennek a megvalósítása. ( Asztalos István képviselő 11 óra 50 perckor végleg távozott a közgyűlésről.) Domokos József: Dr. Szalay András képviselő hozzászólására elmondta, hogy a Gazdasági Bizottságnak két éve tagja, és azt tapasztalta, hogy nincs lehetőségük rálátni a Kht. működésére, nem volt fontos nekik az önkormányzat jelenléte. Személyesen tapasztalta a rendszer átláthatatlanságát, ezért indokoltnak tartja az üzletrész értékesítését. Péterné Rózsa Mária: Hozzászólásában elmondta, hogy a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság ülésén ő tette a javaslatot a Kelet-Nyugati útgyűrűvel kapcsolatban. Meglátása szerint nem a Házgyári út kiváltásáról, hanem a már meglévő körgyűrű tovább építésének folytatásáról van szó. Nem lenne szerencsés, ha a Házgyári út teherforgalmát akár közvetlenül, akár közvetetten ráirányítanák a Jutasi városrészt és a Dózsavárost összekötő útszakaszra. Ha a Pápai u. – Kistó utcai szakasz valósulna meg első ütemben, az a lakosság közlekedését kevésbé, míg a tehergépkocsi forgalmat jelentősen érintené, ezzel természetesen a zajvédelmi következmények komoly problémát okozhatnak. Szakaszolás esetén megfelelő méret- és súlykorlátozásokkal megteremthetnék a lakosság számára fontos belső körgyűrűnek ezen részét. Ideális az lenne, ha nem szakaszolnának, és az egész körgyűrű terve, elképzelése lenne benn ebben az anyagban, mert egyébként a lakosságra komoly terhet róna, ha csak a Pápai u. – Kistó u. közötti szakasz épülne meg. Katanics Sándor: Az előterjesztés 7. oldalán olvasott a Bajcsy Zs. u. 5-7. szám alatti ingatlan apportértékéről, és amely ingatlanon egyesített ügyfélszolgálati iroda kialakítását tervezik. Kérte a polgármestert, hogy mint a tulajdonosi jogok gyakorlója adjon
49
tájékoztatást arról, hogy az igazgatóság milyen állásfoglalást alakított ki, illetve hoztak-e olyan lényeges döntést, ami a képviselőkre is tartozik. Debreczenyi János: Ismételten jelezte a képviselőnek, hogy az MSZP delegáltja az Igazgatóságban Peretsényi György mérnök, forduljanak hozzá bizalommal. Baumgartner Lajos: Egyetért Mazák György képviselővel abban, hogy a 2007-ben készült Gazdasági Programot célszerű aktualizálni, melyről gondoskodni fog. Az ingatlangazdálkodást komolyan kell venniük, és az erre a célra létrehozott csoport egyre precízebben végzi a feladatát. Az IFUA iránymutatásra vonatkozó, Dr. Szalay András módosító indítványára elmondta, hogy az Életöröm Kht. beszámolóját csak a második fordulóban tudták elfogadni. Átláthatatlan a Gazdasági Bizottság számára a Kariatidák és az Életöröm Kht. közötti kapcsolat, és az önkormányzat számára nincs lehetőség a befolyásolásra. A fentiek alapján előterjesztőként a határozati javaslat 3.) pontját fenntartja, mert hiába a korábbi szimbolikus döntés, ha már nincsen ráhatásuk az ügyre. A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság határozatával kapcsolatban elmondta, hogy a Henger utcát érintő felülvizsgálattal egyetért, de előterjesztőként a Henger utcát a 2009. évi projektek között feltétlenül szerepeltetni kívánja, különösen azért, mert már ebben az évben is kiadásokat teljesítettek erre vonatkozóan. Kérte, hogy a bizottság a felülvizsgálatot végezze el, az érintett iroda pedig tegye meg a szükséges lépéseket. A polgármester hozzászólására jelezte, hogy a Kelet-Nyugati belső útgyűrűt érintő, a területi képviselő által meghatározott megfogalmazást tartja elfogadhatónak. Debreczenyi János: Elmondta, hogy az észrevételeit fenntartja, de elfogadja a körzeti képviselő egyik kérését, hogy az annak megfelelően kerüljön megfogalmazásra. Kiemelte, hogy olyat biztosan nem mondott előző hozzászólásában, hogy a teljes útszakasz képezzen egy ütemet, mert még így is olyan nagy költségvonzata van, és ennek teljes finanszírozására nem áll rendelkezésre pályázati „kosár”. A pályázati lehetőségektől függően a döntésüket majd módosíthatják, és hozzárendelhetnek egy szakaszolható műszaki tartalmat. Végezetül pedig visszavonta módosító indítványát.
50
Katanics Sándor: Nem véletlenül tette fel kérdését, hiszen nem Peretsényi György a tulajdonosi jogok gyakorlója. Nyilvános ülésen képviselőként kifogásolta a polgármester válaszát, és kérte, hogy ne utasítgassa őt arra, hogy kihez forduljon akkor, amikor a polgármester a tulajdonosi jogok gyakorlója. Debreczenyi János: Véleményében jelezte, hogy nem ezt a napirendi pontot tárgyalják. A szolgáltatóház műszaki és funkcionális tartalma jelenleg előkészítés alatt áll, erről az Igazgatótanács tagjának pontos információja van. A képviselő akkor forduljon ebben az ügyben felé, amikor a kérdés a közgyűlés elé kerül. Péterné Rózsa Mária: Elmondta, hogy a közút szakma javasolta, hogy ezt a szakaszt kellene elsősorban megépíteni. A beruházás önkormányzati és pályázati forrásból valósul meg, ezért véleménye szerint mindenképpen az önkormányzat érdekét kell szem előtt tartani. Emlékeztette a Közútkezelő Kht. –t arra, hogy a Házgyári út fejlesztése előbb – utóbb be kell, hogy kerüljön a prioritások közé. Az általa javasolt szakasz költségigénye jóval magasabb, ezért azt is el tudná fogadni, ha első szakaszban a Jutasi u. – Tüzér utca készülne el, ebben az esetben a költségeket jobban lehetne szakaszolni. Dr. Szalay András: Támogatottság hiányában módosító indítványát visszavonta. Debreczenyi János: Megkérdezte az előterjesztőt, hogy Péterné Rózsa Mária képviselő módosító indítványát be tudja-e fogadni. Baumgartner Lajos: Elfogadja a Jutasi út – Tüzér utca közötti szakasz első ütemben történő megépítését költségkímélő jellege, illetve a körzet képviselőjének javaslata miatt.
51
Brányi Mária: Felhívta a figyelmet arra, hogy Péterné Rózsa Mária képviselő javaslatát a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság indítványával is összhangba lehetne hozni. Kérte, hogy a bizottság által megfogalmazottakról szavazzanak, mert a Henger utcával kapcsolatban egészen más az álláspont. Baumgartner Lajos: Előterjesztőként elmondta, hogy szerepelhet a koncepcióban azzal a kitétellel, hogy a Bizottság vizsgálja felül a műszaki tartalmat az előbb ismertetett bizottsági határozat értelmében. Dr. Szalay András: Jelezte, hogy pontosabban ismertessék azt, amiről szavazni fognak, mert az nem egyezik meg az előttük lévő előterjesztéssel. Debreczenyi János: Brányi Mária bizottsági elnök a napirendi pont tárgyalásának elején ismertette módosító indítványát, Baumgartner Lajos bizottsági elnök pedig jelezte, hogy elfogadja a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság javaslatát azzal a feltétellel, hogy a Henger u. fejlesztésének vizsgálatára is sor kerüljön. Mazák György: Felhívta a figyelmet arra, hogy a Henger utcában már korábban kialakult egyfajta műszaki tartalom. A vállalkozások az általuk befizetett helyi adókból itt kaphatnának vissza úgy, hogy itt emberséges körülményeket teremtenek. Kérte a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságot, hogy mielőtt beavatkoznak, tárgyaljanak azokkal a vállalatokkal, mert ők a város legnagyobb adófizetői, és ennyivel tartoznak nekik. Debreczenyi János: Elmondta, hogy egyeztettek a vállalatokkal, akik nagyon várják az összekötő szakasz megépítését. Személyesen meggyőződtek az útépítés szükségességéről, ami 52
várhatóan 200 m Ft-ba kerül majd. A műszaki tartalom tisztázása miatt a Henger utca mellett működő cégek vezetőit az illetékes bizottsági ülésre meghívják. Brányi Mária: Kiemelte, hogy a 2008. évi költségvetésben szerepel a Henger utca környékén lévő kisajátítás, építés és tervezés 24-25 m Ft-tal, de a bizottsági tárgyaláson pontos információt kértek arról, hogy mit is takar a Henger utca fejlesztési projekt. Elmondta, hogy ez az elképzelés 2001-ben merült fel, melynek műszaki tartalmát a jelenlegi bizottság nem ismeri, és amely a bizottsági ülésen elhangzott információk szerint 2005-ben a magas bekerülési költsége miatt levételre került. A bizottság pályázatra alkalmasnak akkor minősíthet egy projektet, ha arról kellő információval rendelkezik. Az állásfoglalásuk lényege tehát az, hogy megfelelő információhoz juthassanak. Baumgartner Lajos: Egyértelművé kívánta tenni a helyzetet, ezért elmondta, hogy szerepeljen a Henger utca, de azzal a feltétellel, hogy a Környezetvédelmi Bizottság határozatának megfelelően a vizsgálatára sor kerüljön. Feltétlenül fontosnak tartja, hogy ez lévő vállalkozások miatt megtörténjen.
a projektek között Városfejlesztési és műszaki tartalom a beruházás az ott
Mazák György: Jelezte, hogy a fenti meghatározással a határozati javaslatot el tudja fogadni, azt viszont opponálja, hogyha addig nem történik semmi, amíg a Bizottság nem tárgyalta meg a műszaki tartalmat. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a jelenlegi bizottság megalakulása előtt is volt élet Veszprémben, és a korábbi döntés érvénybe marad, feltéve ha azt nem változtatják meg. Kiemelte továbbá, hogy ez egyfajta becsületbeli kérdésnek is számít, hiszen a műszaki tartalmat a cégekkel leegyeztették, így azok számítanak rá. Nem tartja helyesnek, hogy a bizottsági döntés a fenti fejlesztést megakadályozza, vagy esetleg a prioritások között hátrébb sorolja. Debreczenyi János: Az útépítés az ott lévő vállalkozások érdekeit szolgálná, akik természetesen adófizetéseikkel hozzájárulnak az önkormányzat működéséhez, így semmiképpen sem tekinthető politikai kérdésnek. 53
Molnár Ernő: Egyetért a Pápai u. – Henger u. között lévő szakasz megépítésével, szavazatával támogatja az előterjesztés elfogadását. A napirenddel kapcsolatban több kérdés, hozzászólás nem volt, a Közgyűlés jelenlévő 23 tagja 22 igen szavazattal meghozta a következő határozatot: 262/2008. (X.30.) Kh. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a 2009. évi vagyongazdálkodási irányelvek keretében a következő kiemelt célokat határozza meg: 2009-ben benyújtandó pályázatok: - Hősök kapuja látogatóközpont létesítése - Észak-déli közlekedési tengely folytatása (Jutasi út átkötése az Almádi útra) - Kelet-nyugati belső útgyűrű kiépítésének I. üteme Jutasi út – Tüzér u. közötti szakasz - Kerékpáros hálózatfejlesztés hivatásforgalmi és közlekedésbiztonsági céllal - Útburkolat-felújítási pályázatok - Kastélykert Óvoda rekonstrukciója - Henger utca (északi iparterület) fejlesztése 2009-re tervezett, saját erős projektek: - Fenyves u. útépítés - Szent István Völgyhíd nagyívének rekonstrukciója - Az iparosított és egyedi technológiával épült épületek energiatakarékos korszerűsítéséhez forrás biztosítása Felelős:
Debreczenyi János polgármester, Schmidt István, irodavezető a határozatban foglaltak előkészítéséért Határidő: 2009. december 31. A Közgyűlés jelen lévő 23 tagja 20 igen szavazattal meghozta a következő határozatot: 263/2008. (X.30.) Kh. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a 2009. évi vagyongazdálkodási irányelvek keretében a következő feladatokat határozza meg:
54
1)
A VKSZ ZRt – a Polgármesteri Hivatal közreműködésével készítsen éves ingatlanértékesítési tervet a Gazdasági Bizottság 2009. januári ülésére a vagyongazdálkodási irányelvek figyelembevételével.
Felelős:
Baumgartner Lajos, Gazdasági Bizottság elnöke Vereczki Adrienn, csoportvezető az előkészítésért Határidő: 2009. januári GB ülés 2)
A forgalomképes, üzleti ingatlanvagyon tételes vizsgálatát tovább kell folytatni, konkrét hasznosítási javaslatot kell kidolgozni a VKSZ ZRt bevonásával.
Felelős:
Baumgartner Lajos, Gazdasági Bizottság elnöke, Vereczki Adrienn, csoportvezető az előkészítésért Határidő: 2009. októberi Közgyűlés 3)
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése 2009-ben nyilvános pályázat útján értékesítésre meghirdeti az Életöröm Kht-ban meglévő 3%-os részesedését.
Felelős:
Debreczenyi János polgármester, Vereczki Adrienn csoportvezető az előkészítésért Határidő: 2009. április 30. A polgármester 12 óra 18 perckor szünetet rendelt el 13 óra 55 percig. Az ebédszünetet követően, 14 órakor került sor a Cholnoky emlékdíj, illetve Veszprém Város Ösztöndíjasa cím átadására.
Asztalos István, Dr. Bense László Erik, és Mazák György képviselők az ebédszünetet követően már nem vettek részt a közgyűlés munkájában. A polgármester köszöntötte a díjazottakat, azok megjelent családtagjait, majd átadta részükre az okleveleket, emlékplakettet. Kiemelte, hogy szerencsésnek mondható az a város, akinek olyan szülöttei vannak, mint a Cholnoky család és az M. Tóth család tagjai. Az átadást követően Horváth György, a Polgármesteri Hivatal sajtószóvivője köszöntőjében méltatta Dr. M. Tóth Antal életútját, tudományos tevékenységét. Cholnoky emlékdíjban részesült Dr. M. Tóth Antal, az orvostudomány kandidátusa, egyetemi tanár, az országos transzfuziológus szakfőorvos, az Országos Vérellátó Szolgálat Regionális Vérellátó Intézet igazgató főorvosa, akit a díjátadásra elkísért népes családja, öt kis unokája.
55
Dr. M. Tóth Antal főorvos megköszönte az elismerést, majd felszólalásában bemutatta a Cholnoky család tagjainak munkásságát, méltatta példaképeit, és természetesen köszönetet mondott munkatársainak. Veszprém város Ösztöndíjasa címet adományozott Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése Felföldi Viktóriának, a Pannon Egyetem Mérnöki Kar környezetmérnök szakos hallgatójának, és Pfening Dórának, a Pannon Egyetem Bölcsészettudományi Kar Alkalmazott Nyelvészeti szakos hallgatója részére, akiknek eredményeiről Horváth György, a Polgármesteri Hivatal sajtószóvivője számolt be. 15.) A hajléktalan személyek ellátásával kapcsolatos feladatok átadása a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesületnek, a Családok Átmeneti Otthonának integrálása a Családsegítő és Gyermekjóléti Központhoz - A VMJV Szociális Gondozási Központ megszüntető okirata - A VMJV Családsegítő és Gyermekjóléti Központ alapító okiratának módosítása - Ellátási szerződés kötése a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesülettel Előadó: Porga Gyula alpolgármester A polgármester köszöntötte a Máltai Szeretetszolgálat két képviselőjét, Wágner Gábort és Lőrincz Norbertet. Porga Gyula: A bizottságok egyhangúlag támogatták az előterjesztést, és bízik abban, hogy a jövőben sikeres együttműködés áll előttük. Molnár Ernő: A lakótelepen élők nevében elégedetlenségét fejezte ki azért, ahogyan a város a hajléktalanokkal való problémákat kezelte. Reméli, hogy a szervezet, tanulva a korábbi hibákból sikeresen kezeli, és megoldja ezeket. Beszámolt arról, hogy az utóbbi hónapban mélyebben tanulmányozta a hajléktalanok helyzetét, meghallgatta a lakótelepén élők véleményét is. Tapasztalatai alapján a városban élő hajléktalanok maximális létszáma 120 fő, és akikkel igazából probléma van, azok az úgynevezett fedélnélküliek, akik megtalálhatóak a Haszkovó 56
u. 18. szám előtt, a Kórház utcán, és a város szinte valamennyi pontján. Felelősnek érzi magát azonban azért, hogy ezeknek a személyeknek az ellátása nem volt megoldva. A város, illetve a Kormány összesen 146 m Ft-ot fordít egy évben a veszprémi hajléktalanok ellátására, mely forrásból 41 főállású alkalmazottat foglalkoztatnak a probléma megoldására. Elmondta továbbá, hogy 40-50 fő azoknak a hajléktalanoknak a száma, akikkel igazából gond van, és ezekkel az emberekkel mindössze 4 fő foglalkozott hivatali szokáshoz híven reggel 7-től délután 4-5 óráig. A hajléktalanok egy része gondot okoz azzal, hogy a hideg beálltával beköltöznek lépcsőházakba, a szükségleteiket pedig az állapotuktól függően éppen az adott helyen végzik el. Bízik abban, hogy a fent leírt problémákat a Máltai Szeretetszolgálat megoldja, sőt szívesen segítené őket tanácsaival, tapasztalataival. Javasolta, hogy a „fedélnélküliekkel” ne 4 fő és ne napi 8 órában, hanem fokozatosan 24 órában foglalkozzanak velük, továbbá a Máltai Szeretetszolgálat alkalmazottjának pedig legyen kötelessége a törvénysértéseket elkövető személyek hatóság felé történő jelentése annak érdekében, hogy cselekedeteik ne legyenek büntetlenek. Rámutatott arra is, hogy minden hajléktalannak van valamilyen jogcímen jövedelme. Abban az esetben, ha a fenti kéréseknek eleget tesznek, illetve ha gyakrabban ellenőrzi majd az önkormányzat a szolgálat tevékenységét, úgy az előterjesztést támogatni tudja. Debreczenyi János: Kérte a képviselőt, hogy ne nyilatkozzon a Hivatal munkájáról ilyen pejoratívan, mert a hivatali munkaidő ½ 8-tól 16 óráig tart. Tapasztalata szerint nagyon sok munkatárs lényegesen többet és tovább dolgozik, mint ameddig a munkaideje tart, különösen kiemelve a bizottsági üléseket, illetve a különböző célra meghirdetett lakossági fórumokat. Molnár Ernő: Jelezte, hogy előző hozzászólásában az Adóhivatalra gondolt. Némedi Lajos: Mindenki tisztában van azzal, hogy nem az Adóhivatalról van szó. Tájékoztatta a képviselőt arról, hogy az előterjesztés tartalmazza a megoldásokat. Elkészült egy cselekvési terv, amelyben szerepel a 24 órás szociális munka biztosítása is, ami megfelelő garancia a képviselő által megfogalmazott probléma rendezésére. Véleménye szerint a szolgálat eddig megismert tevékenysége a garancia arra, hogy támogassák az előterjesztést.
57
Porga Gyula: Előterjesztőként elmondta, hogy a megállapodástól sokat vár, de nem szabad túlzásokba esni. Nem szabad azt gondolni, hogy a feladatátadást követően megszűnik Veszprémben a hajléktalanság, mely a társadalmi struktúra egyik velejárója. Megköszönte minden munkatársának, intézményben dolgozó kollégáknak az áldozatos munkáját, és egyfelől kihangsúlyozta, hogy nem azért váltanak fenntartót, mert a munkatársak munkájával elégedetlenek lennének. A Máltai Szeretetszolgálat pedig a jelenlegi kollégákkal kívánja tevékenységét végezni, a merev intézményi működést, egy sokkal rugalmasabb civil szervezeti működés váltja majd fel, és pontosan ettől várják a tevékenység hatékonyságát. Véleménye szerint az, aki a kollégákat negatív színben próbálja meg feltüntetni, az nem is ismeri közelebbről ezt az ellátást. Bízik abban, hogy a mostani kollégák a fenntartó váltással nem hagyják el munkájukat. Wéber László: Mindnyájan nagyra becsülik Molnár Ernő képviselőnek a Virágos Veszprémért végzett munkáját, és egyúttal kéri is arra, hogy maradjon a palántáknál. Rámutatott arra, hogy a képviselőnek a szociális területen végzett kutatása nem volt igazán alapos. Mindenki által ismert, hogy Veszprémben eddig is 24 órában működött a hajléktalan ellátás, ezért kifogásolja a képviselőnek az erre vonatkozó elvárását. Elmondta továbbá azt is, hogy egy szociális munkás tevékenységével szemben rendfenntartói vagy felügyelői elvárás nem fogalmazható meg a fenntartó részéről. Értékelve a képviselő aktivitását, javasolta hogy ezt bízzák a szakemberekre, természetesen ötleteiket eljuttathatják nekik. Hidasi Ferenc: Köszönettel illette a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot, hiszen ők már bizonyítottak ebben az országban. Javasolta, hogy felhívásban jelöljenek ki olyan átvevőhelyeket, ahol nem használt, de jó minőségű ruhákat, egyéb használati cikkeket tudnának átadni a rászorulóknak. Molnár Ernő: Hozzászólásában a mindenki által ismert hibákra kívánta a figyelmet felhívni, és ezeknek a kezelésére, megoldására tett javaslatokat. Nem ért azonban egyet azzal, ha minden maradna a régiben, és nem történne változás. 58
Debreczenyi János: Szavazás előtt felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy a határozat elfogadásához minősített többség szükséges. A napirenddel kapcsolatban több kérdés, hozzászólás nem volt, a Közgyűlés jelenlévő 22 tagja 21 igen szavazattal meghozta a következő határozatot: 264/2008. (X. 30.) Kh. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. § (3) bekezdésében és a 90. § (1) bekezdésének c) pontjában, a 217/1998.(XII.30.) Korm. rendelet 11. §-ban foglaltak figyelembe vételével a fenntartásában működtetett Szociális Gondozási Központ intézményt 2008. december 31.-i hatállyal megszünteti. MEGSZÜNTETŐ OKIRAT I. 1) Az intézmény neve: székhelye: alapításának ideje: alapító szerve: típusa:
Veszprém Megyei Jogú Város Szociális Gondozási Központ Veszprém, Jutasi u. 24-26. 1993. január 1. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvényben valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított 1997. évi XXXI. törvényben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó intézmény.
2) Az intézmény felügyeleti szerve:
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése
3) Megszüntető szerve:
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése
59
4) Jogutódlással kapcsolatos rendelkezések: Veszprém Megyei Jogú Város Szociális Gondozási Központ intézménye - mint költségvetési intézmény - a népkonyha, utcai szolgálat, nappali melegedő, hajléktalanok átmeneti szállása, hajléktalanok éjjeli menedékhelye, hajléktalanok otthona (Veszprém, Jutasi u. 24-26.) szervezeti egységek tekintetében jogutód nélkül szűnik meg. -6A Családok Átmeneti Otthona (Veszprém, Pápai u. 37.) szervezeti egység vonatkozásában a jogutód intézmény Veszprém Megyei Jogú Város Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Központ és Családok Átmeneti Otthona, székhelye: Veszprém, Mikszáth K. u. 13. 5) Rendelkezés a feladat jövőbeni ellátásáról Az Önkormányzat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 91. § c) pontja alapján a népkonyha, utcai szolgálat, nappali melegedő, hajléktalanok átmeneti szállása, hajléktalanok, éjjeli menedékhelye biztosításáról, mint kötelezően ellátandó feladatáról, valamint a hajléktalanok otthonáról ellátási szerződés útján gondoskodik. Az Önkormányzat a Veszprém Megyei Jogú Város Szociális Gondozási Központ szervezeti egységét képező Családok Átmeneti Otthonát a Veszprém Megyei Jogú Város Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Központ és Családok Átmeneti Otthona szakmai egységeként működteti tovább. A jogutód intézmény változatlan színvonalon gondoskodik a feladat ellátásáról. 6) Vagyon feletti rendelkezés jogosultsága: - A Veszprém, Jutasi u. 24-26. szám alatti, a veszprémi 2130 hrsz.-on felvett 918,8 m2 területű ingatlan, - a Veszprém, Jutasi u. 28. szám alatti, a veszprémi 2552 hrsz.-on felvett, 76 m2 területű ingatlan, - a Veszprém, Pápai u. 37/B. II. em. szám alatti, a veszprémi 1940/1 hrsz.-on felvett, 334 m2 területű helyiség-együttes a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonát képezi. Az Önkormányzat a Veszprém, Pápai u. 37/B. II. em. szám alatti, a veszprémi 1940/1 hrsz.-on felvett, 334 m2 területű helyiség-együttes önkormányzati 60
tulajdonú ingatlan vagyont és a Családok Átmeneti Otthona leltár szerinti ingó vagyonát - az érték szerinti és a mennyiségi nyilvántartások alapján - a jogutód Veszprém Megyei Jogú Város Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Központ és Családok Átmeneti Otthona használatába átadja. Az Önkormányzat a tulajdonát képező Veszprém, Jutasi u. 24-26. szám alatti, a veszprémi 2130 hrsz.-on felvett 918,8 m2 területű valamint a Veszprém, Jutasi u. 28. szám alatti, a veszprémi 2552 hrsz.-on felvett 76 m2 alapterületű ingatlan vagyont, szerződés alapján a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület használatába adja. Ezen ingatlanokban lévő ill. ezekhez kapcsolódó ingóságokat - az érték szerinti és mennyiségi nyilvántartások alapján - a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület tulajdonába adja. A vagyoni jogok és kötelezettségek tekintetében a megszüntetett költségvetési szerv jogutódja: Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata. 7) Rendelkezés az intézményben foglalkoztatottakról: A költségvetési szerv (kivéve a Családok Átmeneti Otthona szervezeti egységét) valamennyi dolgozójának közalkalmazotti jogviszonya a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 25. § (1) bek. c) pontja alapján 2008. december 31. napjával megszűnik. A Családok Átmeneti Otthona közalkalmazottait a jogutód intézmény 2009 január 1-től tovább foglalkoztatja. A munkáltatói jogokat a Veszprém Megyei Jogú Város Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Központ és Családok Átmeneti Otthona intézményvezetője gyakorolja. II. A Közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy a Magyar Államkincstár Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága (8200 Veszprém, Budapest út 4.) felé a szükséges intézkedéseket tegye meg. Határidő: Felelős:
2008. november 5. Debreczenyi János polgármester Angyal Éva irodavezető a határozatban foglaltak előkészítéséért
A Közgyűlés jelenlévő 22 tagja 21 igen szavazattal meghozta a következő határozatot:
61
265/2008. (X. 30.) Kh. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a 264/1999. (XII.17.) Közgyűlési határozatát - amely Veszprém Megyei Jogú Város Családsegítő- és Gyermekjóléti Központ alapító okirata 2009. január 1-jei hatállyal az alábbiak szerint módosítja: I. ALAPÍTÓ OKIRAT
1)
Az intézmény neve: székhelye: alapításának ideje: alapító szerve: típusa:
Veszprém Megyei Jogú Város Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Központ és Családok Átmeneti Otthona Veszprém, Mikszáth K. u. 13. 2000. március 1. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben, a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I.7.) SzCsM. rendeletben, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben és a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV.30.) NM rendeletben meghatározott intézmény, mely önálló szakmai egységben látja el a családsegítés szociális alapszolgáltatás és a gyermekjóléti szolgáltatás és központ valamint a családok átmeneti otthona gyermekjóléti alapellátások feladatait.
2. Az intézmény fenntartó szerve a) a családsegítő és gyermekjóléti alapszolgáltatás tekintetében: Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata, Nagyvázsony Község Önkormányzata, Barnag Község Önkormányzata, Mencshely Község Önkormányzata, 62
Pula Község Önkormányzata, Vöröstó Község Önkormányzata, Tótvázsony Község Önkormányzata, Hidegkút Község Önkormányzata, Nemesvámos Község Önkormányzata, Veszprémfajsz Község Önkormányzata, Papkeszi Község Önkormányzata b) a gyermekjóléti központ és a családok átmeneti otthona tekintetében: Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata működési területe:
Veszprém Megyei Jogú Város valamint a Veszprémi Kistérség Többcélú Társulását alkotó alábbi tagönkormányzatok: Barnag, Hidegkút, Mencshely, Nagyvázsony, Nemesvámos, Pula, Tótvázsony, Vöröstó, Veszprémfajsz, Papkeszi közigazgatási területe
felügyeleti szerve:
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése
3) Az intézmény jogállása: pénzügyi szervezete, számlaszáma:
Az intézmény vezetője:
Jogi személy, részben önálló költségvetési szerv Az intézmény működésével kapcsolatos számviteli teendőket az Oktatási és Egészségügyi Pénzügyi Műszaki Szolgáltató Szervezet látja el az intézménnyel kötött együttműködési megállapodás alapján. Az intézmény költségvetésének végrehajtására szolgáló számlaszám: OTP 11748007-15430018 Magasabb vezetői beosztású közalkalmazott, akit a fenntartó bíz meg. A vezető az intézményben dolgozó közalkalmazottak tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlója.
4) Az intézmény alaptevékenysége: 85324-4
családsegítés feladatmutató: 63
szakágazati besorolása:
889900
M.n.s. egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül
az alaptevékenységen kívüli további tevékenységek:
75192-2
önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai egyéb szociális és gyermekjóléti szolgáltatás (helyettes szülői hálózat működtetése) Feladatmutató: átmeneti elhelyezést biztosító ellátások feladatmutató: férőhelyek száma (db)
85328-8
85318-1
Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. 5) Az intézmény jogi férőhelyeinek száma: 30 6) Az intézmény szervezeti egységei:
- Családsegítő Szolgálat, gazdasági egység Veszprém, Mikszáth K. u. 13. - Gyermekjóléti Központ Veszprém, Mikszáth K. u. 13. - Gyermekjóléti Szolgálat Veszprém, Mikszáth K. u. 13. - Családok Átmeneti Otthona 30 fő Veszprém, Pápai út 37.
7) A feladatellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezés joga: - A Veszprém, Mikszáth K. u. 13. szám alatti, a veszprémi 4601/1 hrsz.-on felvett 2725 m2 területű, és a 4601/2 hrsz.-on felvett 323 m2 területű ingatlan. Az ingatlanon lévő épület nettó alapterülete 585,65 m2. - a Veszprém, Pápai u. 37/B. II. em. szám alatti, a veszprémi 1940/1 hrsz.-on felvett, 334 m2 területű helyiség-együttes A vagyon a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonát képezi, az intézménynek használati joga van.
64
8) Az intézmény alaptevékenységének forrásai: - költségvetési támogatás - saját bevételek 9) Az intézmény hosszú és körbélyegzőjének hivatalos szövege: - Veszprém Megyei Jogú Város Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Központ és Családok Átmeneti Otthona 8200 Veszprém, Mikszáth K. u. 13. Tel./fax: 88/402-240 - Veszprém Megyei Jogú Város Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Központ és Családok Átmeneti Otthona 10) A Családok Átmeneti Otthona vonatkozásában a Veszprém Megyei Jogú Város Szociális Gondozási Központ jogutód intézménye a Veszprém Megyei Jogú Város Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Központ és Családok Átmeneti Otthona. II. A Közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy a Magyar Államkincstár Középdunántúli Regionális Igazgatósága (8200 Veszprém, Budapest út 4.) felé a szükséges intézkedéseket tegye meg. Határidő: 2008. november 5. Debreczenyi János polgármester Felelős: Angyal Éva irodavezető a határozatban foglaltak előkészítéséért A Közgyűlés jelenlévő 23 tagja 22 igen szavazattal meghozta a következő határozatot: 266/2008. (X. 30.) Kh. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesülettel kötendő ellátási szerződés tervezetet jóváhagyja. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy az ellátási szerződést az Önkormányzat képviseletében írja alá. Határidő: 2008. november 5. Felelős: Debreczenyi János polgármester A végrehajtás előkészítéséért felelős: Angyal Éva Szociálpolitikai, Egészségügyi és Közigazgatási Iroda vezetője Scher Ágota Pénzügyi Iroda vezetője
65
Tájékoztatta a képviselőket arról, hogy Mazák György képviselő az ebédszünetet követően egyéb irányú elfoglaltsága miatt már nem tud részt venni a testület munkájában. 16.) A „Veszprémi Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság” társasági szerződésének módosítása Előadó: Porga Gyula alpolgármester Porga Gyula: Előterjesztőként elmondta, hogy a bizottságok az előterjesztést megtárgyalták, és azért kell a társasági szerződést módosítani, mert a térség integrált szakképző központ regisztrációs folyamatát elindították, és az irányító hatóság kérte a szükséges módosítások elvégzését. Debreczenyi János: A szavazás megkezdése előtt felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy az előterjesztés elfogadásához minősített többség szükséges. A napirenddel kapcsolatban több kérdés, hozzászólás nem volt, a Közgyűlés jelenlévő 23 tagja 23 igen szavazattal meghozta a következő határozatot: 267/2008. (X. 30.) Kh. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése „A „Veszprémi Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság” Társasági Szerződésének módosítását a mellékleteknek megfelelően jóváhagyja, valamint felhatalmazza Debreczenyi János polgármestert a módosított Társasági Szerződés aláírására. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése felkéri a polgármestert, hogy a módosított Társasági Szerződést nyilvántartásba vétel céljából a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézethez nyújtsa be. Határidő: azonnal Felelős: Debreczenyi János polgármester Szauer István irodavezető a határozatban foglaltak előkészítéséért és végrehajtásért
66
17.) A veszprémi 290 hrsz., Vár utca 10. szám, valamint a veszprémi 304, 305, 308 és 309 hrsz-ú, Úrkút illetve Deák Ferenc utcai ingatlanok hasznosítása Előadó: Baumgartner Lajos, a Gazdasági Bizottság elnöke Baumgartner Lajos: „Köszönöm a szót, Polgármester Úr! Tisztelt Közgyűlés, Képviselőtársaim! Két alkalommal foglalkozott ezzel az előterjesztéssel bizottságok, Városfejlesztési, Pénzügyi és Gazdasági Bizottság. Megítélésem szerint fontos volt, hogy ezt az igen fontos és a helyszín tekintetében is egy meghatározó pontossággal bíró helyrajzi számok tekintetében kétszer is nekifutottunk ennek az előterjesztésnek. Három lehetséges változatot tártam a tisztelt Közgyűlés elé. Az értékesítés tekintetében, értékesítés funkció megjelölésével és külső céggel történő közös ingatlanfejlesztés tekintetében készült az előterjesztési anyag. A bizottságoknak és a Közgyűlésnek is az eladás tekintetében javaslom majdan a határozati javaslatot elfogadni. Jelezném a közgyűlés felé, hogy a Gazdasági Bizottság az értékesítés szempontjai tekintetében a súlyozás arányait is megállapította. Az ajánlott vételár tekintetében egy harminc pontos súlyozás, a megvalósítási, megvalósulási lehet biztonság, ez 35, ez egy nagyon fontos és nagyon pontos lehetőség. A jövőbeni funkciót 20 ponttal kértük meghatározni, a közlekedési hatást 10 súlyponttal, a megvalósítási határidő viszont 5 ponttal kerülne súlyozásra. Jelezném a tisztelt Közgyűlésnek, hogy a Pénzügyi Bizottság elnöke a bizottsági tárgyalás során a bánatpénz tekintetében pontosítást szeretett volna kérni, ezért tisztelettel javasolom a Közgyűlésnek, hogy a határozati javaslat, a második határozati javaslat 5.) bekezdése, az tulajdonképpen a következőképpen szólna: „A pályázó köteles a pályázati anyagának legkésőbb a leadási határideig bruttó 20 millió forint bánatpénzt fizetni a VKSz Zrt. számlájára, mely befizetésről igazolást köteles bemutatni. A vesztes pályázók részére a bánatpénz az eredmény kihirdetését követő 15 napon belül visszafizetésre kerül, a bánatpénz a nyertes pályázó vételár fizetésekor bemutatásra kerül.” Most jön az új szövegrész: „Amennyiben a nyertes pályázó a képviselő testület és a nyertes pályázók közötti jegyzőkönyvezett egyeztetések során közösen kialakított és minkét fél részéről elfogadott feltételeknek megfelelő adásvételi szerződést nem írja alá, vagy a vételár megfizetésének a jelölt határidőre nem tesz eleget, úgy a bánatpénzt a pályázó elveszíti, az az eladót illeti meg.” Ezzel a bekezdéssel egészülne ki ez a pont. Jelezném a képviselő-testületnek, hogy a Gazdasági Bizottság szakértői ármegállapítást követően az alábbi árakat javasolja a tisztelt Közgyűlésnek. A Vár utca 10-es, 290 hrsz-nél 500 millió forint + áfa, a 304-es, Veszprém, Úrkút utca 25 millió forint + áfa, a 305-ös, Veszprém, Úrkút utca 15.833.000,-, 67
Veszprém, Deák F. utca, 308-as hrsz 30.000.000,- Ft-tal, Veszprém, Deák F. utca, 309-es hrsz 34.166.000.- + áfa nagyságrendben értékesíthető. Kérem a tisztelt Közgyűlést, hogy ezt szíveskedjen elfogadni és támogatni. Köszönöm.” Debreczenyi János: „Tájékoztatom a tisztelt Közgyűlést arról, hogy az Ügyészség, illetőleg a legfőbb ügyész úr, miután értesült arról, hogy a veszprémi önkormányzat egy ilyen eladási szándékkal foglalkozik és a mai Közgyűlés elé kerül, ezért levélben jelezte felénk, hogy vételi szándékát fönntartja, illetőleg akkor, amikor az ingatlaneladás pályázati kiírása megjelenik, akkor nyilván ők is meg kívánnak jelenni vételi szándékkal. Arra vonatkozóan, hogy ezt bejelentsem a tisztelt Közgyűlésnek, a legfőbb ügyész úr felhatalmazását bírom. Terveztük, hogy meghívjuk a megyei főügyész urat is, meg is hívtuk a mai közgyűlésre, azonban más elfoglaltság miatt nem tudott megjelenni, de az általam elmondottakat vele is egyeztettem természetesen.” Hartai Ervin: Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Képviselő-testület! Valószínűleg ilyen beteges rögeszmém az, hogy ezt az ingatlant tulajdonképpen nem eladni kéne, és ezért módosító javaslatot indítványoznék, amit szeretnék, ha a polgármester úr megszavaztatna a 2/C. határozati javaslatra, az ingatlanfejlesztés külső céggel, tehát szálloda építésére vonatkozólag. Az előterjesztésben nagyon jól ki van dolgozva az érvek, ellenérvek, természetesen ugye ameddig az előterjesztés erre lehetőséget ad, nyilvánvaló, hogy egy ilyen esetben sokkal jobban meg kellene hirdetni és jobb szervező munkát kellene evvel kapcsolatban végezni. Ami indokom lenne úgy röviden, elsősorban hosszú távon is a város tulajdonában maradna, ugye, ez az épület, ugyanakkor bevételteremtő, új érték teremtődne nyilvánvaló egy idő után, és hát én úgy érzem, hogy talán gesztust is gyakorolnánk azokkal a volt diákokkal, polgárokkal, akik oda jártak, hogy hát az önkormányzat nem kótyavetyéli el. Én tudom, hogy szükség van a pénzre a költségvetéshez, és nem kótyavetyéli el, hanem hát saját tulajdonába próbálja megtartani, amivel később haszonra is szert tehet. Ugyanakkor érvként még hadd mondjam azt, hogy én úgy érzem, hogy a turisztikai terveinkben, gondolom, szerepel az, ha jól tudom, hogy hát a Várba egy kis élet költözzön, ami ezt elősegítené. Végül még egy mondatot, egy kissé pikírt mondat: hát ha végül is egy dubai befektető egy 500 szobás szállodát épít itt, akkor abban a pillanatban anullállódik minden ilyen érvem. Köszönöm szépen.”
68
Debreczenyi János: „Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Jelenlévők! Senki sem beszélt a tollforgatón kívül 500 szobás szállodáról. Senki sem beszélt. Ezt leírta, ahol leírta, az, aki leírta. Egy tájékozódó jelleggel volt itt Dubaiból a háromfős gazdasági delegáció, amikor a tollforgató úr kezdeményezett velem egy ismételt találkozást ebben az ügyben. Én azt kértem tőle, hogy most ne találkozzunk, mert nincs értelme, nem tudok újabbat mondani, majd kb. két héten belül fognak az előzetes jelzés szerint újólag jönni, hogyha annak lesznek érdemi pontjai, akkor erről tájékoztatni fogjuk – természetesen eddig is megtettük – a közvéleményt. Tehát ilyenfajta hírmegjelentetéssel én nem tudok érdemben úgy mit kezdeni, hogy készpénznek vegyem vagy cáfoljam, mint ahogyan az újságíró írta, hogy nem erősítette meg és nem cáfolta. Utána megcáfoltuk természetesen, hogy ez nem így volt. Egyébként pedig nagyon örülnék neki, hogyha az illető tollforgató úr megnevezné azt a képviselőt, aki magát meg nem nevező képviselő, akit ő magát meg nem nevezni kívánó képviselőként jelenített meg ebben az elektronikus újságban.” Hartmann Ferenc: „Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Képviselő-testület és igen tisztelt Jelenlévők! Ez az ingatlanegyüttes a város családi ezüstjének egyik utolsó darabja, a közgazdasági a legnagyobb darabja. Nagyon sajnálom, sajnáltam az iskola kiköltöztetését is, de tudomásul veszem. Azt azonban már nehezen tudom elfogadni, hogy most a hasznosítás, megőrzés helyett az eladásra tesznek Önök javaslatot. Úgy tűnik, hogy a cél szentesíti az eszközt. Azt látom ebből, hogy a költségvetés bevételi oldalának éhségét kívánják megoldani ezzel. Kísérletet sem tesznek arra igazából, csak látszólagosat az előterjesztésben, hogy az értékesítésen kívül milyen formában hasznosítható ez a komplett ingatlanegyüttes. Nem egy ingatlanról beszélünk, hanem egy komplett ingatlanegyüttesről. Kísérletet sem tesznek arra, hogy olyan projekteket valósítsanak meg, amelyek más városokban működnek hasonló ingatlanok esetében, mégpedig úgy, hogy az ingatlan maradna, maradhatna önkormányzati tulajdonban, a Vár viszont bővülhetne új funkcióval. Számos példa van erre, az előterjesztés is sorol ezek közül jó néhányat. Nagyon sajnálom, hogy a várost irányító többség nem gondolkodik összefüggésekben, csak a mindenáron való hasznosításban, és még inkább sajnálom, hogy ennek az ingatlanegyüttesnek szinte egyetlen darabja sem szerepel az Integrált Városfejlesztési Stratégiában, márpedig hogyha szerepelnének benne, akkor esély lenne a felújításukra, még azoknak is, akik esetleg magántulajdonban szerzik ezeket az ingatlanokat. Köszönöm szépen.”
69
Dr. Szalay András: Köszönöm szépen. Tisztelt Polgármester Úr, kedves Képviselőtársaim! Elnök úr által is említett két GB ülésnek, ugye, én csak az egyikén vettem részt érdeklődő képviselőként, és ez az első, úgyhogy igazából nem tudom, hogy a másodikon pontosan mi hangzott el. Én mindenesetre az elsőn, én az elnök urat új oldaláról ismertem meg, mert egy olyan mondatot mondott, hogy azonnal idézőjelben fel is jegyeztem, mint klasszikus mondás. Azt mondta, hogy „természetesen az értékesítés mellett vagyok” - mondta Baumgartner Lajos, és én azt gondolom, hogy fenntartva azt, amit korábbiakban is mondtam, hogy őt jól felkészült képviselőnek tartok, de emlékszem arra az időszakra, amikor ő a Gazdasági Bizottság külső tagja volt, és akkor ilyenek nem hangzottak el részére. Én azt gondolom, hogyha most ő itt az én helyemen ülne, akkor már – ugyan Hartmann Ferenc emlegette ezt a szóösszetételt, hogy családi ezüst és kótyavetye –, valószínűleg ilyen mondatok vagy ilyen szavak hangzanának el, én azonban nem ezt mondom. Én teljesen megérthető az, hogy a költségvetés, és főleg nemcsak a költségvetés főszáma, hanem alapvetően a költségvetés mögött lévő fejlesztési célok és fejlesztési célokat szolgáló pályázati önrészek és stb., azok szükségeltetik olyan bevételek biztosítását, amiből ezeket finanszírozni lehet. Ez teljesen természetes dolog. A lényeg egy ilyen nagy értékű ingatlan esetén az, hogy a vagyonból, mert ez, ugye, most az önkormányzat vagyona, egy újabb vagyon keletkezzen azokon a pályázatokon és egybeken keresztül, amiket említettem. Ezek után viszont azt a kérdést lehet feltenni, hogyha vagyonból vagyon, hogy a lényeg, hogy most akkor mennyit ér ez a vagyon. Ha ezt jól sikerül eltalálni és jól sikerül konvertálni ezt a vagyont, akkor azt gondolom, hogy az önkormányzat alapvetően jól döntött. Annak ellenére mondom ezt, hogy természetesen a Hartai Ervin által elmondott verzió, az is egy megoldása ennek, de úgy tudom, hogy az előterjesztő nem ezt preferálja, én azért beszélek arról alapvetően, amit az előterjesztő preferál. Én azt gondolom, hogy már volt arra példa, hogy egy biztosnak látszó, vagy annak az igényével fellépés, egy gyors lebonyolítás érdekében alulértékeljük ezt a vagyont. Alulértékeljük a vagyonunkat, és ha emlékeznek rá a képviselőtársaim, a Gyermekek Házánál végül is az ajánlattevő magasabb értékű ajánlatot tett, mint a mi korábbi javaslatunk volt. Tehát az ajánlattevő jobbra értékelte a vagyonunkat, a piac jobbra értékelte, mint amilyenre mi értékeltük. Én azt teljesen úgy látom, hogy a veszprémi közvélemény,a telekszomszéd Veszprémi Érsekség, sőt, még erkölcsi tulajdonosnak is nevezhető talán, volt piarista diákok köre és egyebek elfogadják ezt a helyzetet, de nagyon szerencsés az önök helyzete, mert ezt ők elfogadják ezt, tehát nincs semmi olyan probléma, ami az előterjesztő által preferált változatot illeti. Én azt gondolom, hogy ők azonban az indulási árba, vagyis az árba, abba nem szólnak bele, tehát ők nem kívánnak ebbe nyilván beleszólni, ez abszolút a mi felelősségünk, ennek a 25 képviselőnek a felelőssége, hogy milyen árat tud, persze természetesen a realitások talaján belül. Én azt gondolom, hogy ebben az esetben, a volt piarista gimnázium esetében ez nemcsak egy költségvetési kérdés itt már, hanem szimbolikus kérdés is, hogy mi ezt a vagyon úgy ahogy van, én most nem önmagában az épületről, hanem 70
a komplexumról beszélek, tehát a kapcsolt ingatlanrészekről is, ami, én azt gondolom, hogy az előterjesztésben szereplő, illetve az elnök úr által ismertetett ár, az nem megfelelő. Én ezért azt a javaslatot teszem, hogy szimbolikusan is, abban a táblázatban az az alsó szám, tehát ami a bruttó érték, az 1 milliárd forint legyen. Nem pontosan annyi, mert az áfával ez nem jön ki pontosan annyira. Egyetlen javaslatom van, még pedig a Vár utca 10. nettó értéknek, tehát ami abba a rubrikában van, azt 700 ezerre – mert ezerben van – írni, és ebben az esetben a végösszeg 1 milliárd 20 millió és egy kis vége van. Ezt én mindjárt át fogom adni, mert írásban megvan. Én azt gondolom, hogy ez kellően reprezentálná Veszprém városának az akaratát, hogyha tényleg értékesíteni akarja, és kellő súlyt adna ahhoz, hogy Veszprém városa egy ilyen történelmi épületet egy ilyen történelmi miliőbe minek tekint. Mert a jelenlegi ár, az gyakorlatilag körülbelül az úttörőház – most direkt ezt a szót használom – körülbelül úttörőház, hát, kissé lepukkant – ’70-es évek elején, ha jól emlékszem, akkor épült, de nem biztos, mert nem tudok visszaemlékezni – azt tükrözi, és én azt gondolom nem lenne helyes így ezt leértékelni. Én azt gondolom, hogy van elég időnk, ha ez a 2009-es költségvetést illeti, érdemes – szeretik önök ezt a fordulatot használni – nagyot álmodni. Ez szerintem nem olyan túl nagy álom, ez nem olyan nagy különbség, de mégis szimbolikusan azért jelzi, hogy itt a város, én ahogy visszaemlékszem az elmúlt évekre, talán a legnagyobb ingatlanértékesítése, vagy legalábbis a legértékesebb olyan értelemben, hogy itt tényleg egy történelmi helyről, egy történelmi miliőről van szó. Tehát én ezt szeretném polgármester úrnak átadni úgyis, hogy akkor tudjuk, hogy miről szavazunk, és akkor egyben ezt kérem, hogy módosító indítványként kezeljék. Persze ez csak akkor él, hogyha a Hartai Ervin által javasolt módosító indítvány nem kapja meg a többséget, mert ez nekem az előterjesztőhöz való módosításom. Köszönöm szépen.” Debreczenyi János: „Természetesen fordítva működik a dolog, miután ez volt a második módosító indítvány. Először Szalay doktor indítványáról kell, hogy szavaztassak, és csak azt követően lehet majd Hartai Ervin javaslatáról szavazni, amennyiben a módosító indítványt fenntartja. Tisztelt Közgyűlés! Tudjuk nagyon jól, hogy ahhoz, hogy egy ingatlan hasznosítása megtörténhessék, ahhoz értékbecslőnek a közreműködése szükséges. Ez alapozza meg a bizottsági munkát, és a bizottságok akkor járnak kellően felelősen, hogyha elfogadják a szakértőnek azt a véleményét, ami egy ingatlan esetében az induló árat meghatározza, mert itt is induló árról van szó, hiszen bizottsági elnök úr majd ennek a részleteit el fogja, úgy gondolom, mondani. Elérheti ez a 700 millió forintot is, de hogyha olyan árat határoz meg eleve a bizottság, ami reménytelenné teszi az ingatlannak az értékesítését, akkor nyilván, hogy annak a bevételével sem lehet számolni, és hogyha úgy terveznénk meg a költségvetést, hogy arra a bevételre 71
rátervezzük a kiadásaikat, akkor annak a következményeit már meg is tudjuk mondani előre.” Péterné Rózsa Mária: „Köszönöm a szót, Polgármester úr! Tisztelt Képviselő-testület! Én azt gondolom ebben a teremben – sőt biztos vagyok benne – nincsen olyan ember, aki ne érezné ennek az előttünk álló döntésnek a súlyát, és ezt nagyon komolyan mondom, mert minden veszprémi számára ez az ügy nagyon fontos, és mindenki nyilvánvalóan vívódik önmagában is, hogy itt mi történjen vagy mi történhet. Azt azonban én szeretném elmondani, hogy amikor itt az ezüst kiárusításáról beszélünk, és az utolsó ezüst kiárusításáról beszélünk, akkor azért egy kicsikét arról is kell beszélni, hogy Veszprémnek nem ez a vagyona volt csak, hanem nagyon komoly vagyoni értéke volt ’90-ben, ’90-től, ami gyakorlatilag a ’90 utáni években bizony rendesen eladásra került. A jelenlegi önkormányzat abban a helyzetben van, hogy neki már nagyon kevés a mozgástere ilyen szempontból, de valamikor ez nem így volt, és bizony azokban az években is az akkor regnáló önkormányzat nagyon gyakran ehhez az eszközhöz folyamodott. Nyilvánvalóan meg volt annak is az oka. Én ezt csak azért hozom szóba, hogy nem szerencsés most egy ilyen hangulatot produkálni, mert nem felel meg a valóságnak. Nagyon érdekesek lennének a számok, hogyha egymás mellé kerülnének az eddigi időszakokban eladott, értékesített ingatlanok értéke, illetve hát, eladási ára, illetve ez a jelenleg előttünk lévő ügy. Tehát nem tartom ezt szerencsésnek, hogy itt utolsó ezüst címén és annak az elkótyavetyélése címén ilyen jellegű mondatok elhangzanak, mert azt gondolom, hogy ebben az ügyben is a teljes egészet kell nézni, és tudni kell azt is, hogy az önkormányzatok melyik időszakban milyen problémával küzdöttek. Tehát én azt sem akarom mondani, hogy ’90-től kezdve az egy kótyavetye volt, hanem lehet, hogy pontosan ugyanilyen szükségszerűség. Csupán a helyzet realitásához tartottam fontosnak elmondani ezeket a gondolatokat. Mindenkinek rossz ez az ügy, és természetesen mindenkit, úgy gondolom, aki ebben a teremben ül, és minden képviselőtársamra is gondolok, mindenkit nagyon komolyan foglalkoztat ez a napirendi pont, mindenfajta politikai hozadéktól függetlenül is, mert valóban a város nagy értékű ingatlanáról van szó, amelyhez nagyon sokunknak érzelmi emlékei is fűződnek, tehát ez egy nagyon nehéz döntés, de én azt gondolom, hogy ezt a nehéz döntést a reális körülmények között kell vizsgálni, és így is kell róla nyilatkoznunk. Köszönöm.” Porga Gyula: „Köszönöm a szót, Polgármester Úr! Ingatlanértékesítési ügyekhez általában nem szoktam hozzászólni, de már reggel is vívódtam, amikor itt az adórendeletekről vitáztunk, hogy – nagyon az volt az érzésem, és a mostani vita aztán ezt csak folytatja -, hogy azért nagyon sok esetben az üléspont határozza meg ténylegesen az 72
álláspontot. Vajon azok a mondatok, amelyeket az előbb Szalay képviselőtársam, korábban Hartmann Ferenc képviselőtársam elmondott, az elhangzott-e részükről ebben a közgyűlésben akkor, amikor az Ének-zenei Általános Iskolát értékesítette a város, vagy pedig a régi mozi épületét? Hartmann Ferenc alpolgármesterként előterjesztett-e olyat a közgyűlés elé, hogy a reptérértékesítés helyett egy projektcég bevonásával az önkormányzat közös beruházásban valósítson meg egy repülőteret? Én azt gondolom, hogy ezek nagyjából ugyanazok, ugyanazzal a helyzettel állunk most szemben, mint a korábbi időszakban. Szerintem sokkal fontosabb az, hogy egyébként, hogyha ez valóban egy korábbi önkormányzat volt, és a két említett képviselőtársam az akkori közgyűlésben nem volt benn, a pártjaik azért bent voltak ebben a közgyűlésben, és ezek az értékesítések megtörténtek. Számomra sokkal fontosabb az, hogy ne járjunk úgy ezzel az épülettel, mint ahogy a régi mozi épületével, illetve az Ének-zenei Általános Iskolával jártunk, hogy rövidesen szét fog esni mind a két épületünk, Veszprém legnagyobb csúfságára egyébként. Én azt gondolom, hogy a Várban lévő épületegyüttesekkel ezt nem tehetjük meg. Köszönöm.” Hartmann Ferenc: „Köszönöm szépen. Ezt az idézetet már elmondták ebben a közgyűlésben, helyesebben ebben a teremben, hogy az üléspont határozza meg az álláspontot. Az más történetekre vonatkozott, kedves Alpolgármester Úr! Nem akarom feleleveníteni ezeket a történeteket, de mosolyogsz rajta, te is tudod, hogy miről van szó. A repülőtér funkcióra és a repülőtér területének hasznosítására bizony volt közgyűlési előterjesztés tárgyalás más alpolgármesterek, más önkormányzatokkal is annak megvalósítására, de be kellett látni, hogy önkormányzati forrásból reménytelen milliárdokat beleölni egy később megtérülő, sokkal-sokkal később megtérülő – sőt, a repülőtér önmagában lehet, hogy nem is megtérülő – beruházásban. Egyébiránt pedig szeretném, ha pontosan hivatkoznának ránk, kedves Mária is, kótyavetyéről nem beszéltem, véletlenül se nem tettem, családi ezüstről beszéltem. Egyébiránt pedig tessék visszaemlékezni, az előző ciklusban ingatlangazdálkodás folyt. Az előző négy évben az önkormányzat olyan mértékű és mennyiségű állami tulajdont szerzett vissza ingyenesen tulajdonába, amelyet az elmúlt, azt megelőző tizenvalahány év alatt soha nem tudott tenni. Így kerek a történet. Köszönöm szépen.” Baumgartner Lajos: „Köszönöm a szót, Polgármester Úr! Szalay képviselőtársam tulajdonképpen számon kérte tőlem, és idézőjelben aposztrofálta, hogy „természetesen az értékesítés mellett vagyok”. Most is jelzem, igen, az értékesítés mellett kell, hogy kiálljak, hiszen felelősséget kell, hogy vállaljak a 2009. évi költségvetésért, és 73
egyértelműen érzem annak a felelősségét, hogy nem lehetséges másként biztosítani a 2009. évi költségvetésünket, természetesen ismerve azokat a projekteket, azokat a fizetendő dolgainkat, amik 2009-ben várnak ránk. Azért emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy 2009-ben a csarnokkal kapcsolatos fizetési kötelezettség be fog nagyon komolyan lépni tulajdonképpen. Hartmann képviselőtársamnak igaza volt, hogy nem ő mondta a „kótyavetyét”, hanem Szalay képviselőtársunk mondta, hogy ne kótyavetyéljük el. Én úgy érzem, hogy nem arról szól a dolog, hogy elkótyavetyéljük a dolgot. Jelezném képviselőtársamnak, hogy a vagyonrendeletünk értelmében ingatlan-értékbecslőnek, szakértőnek az ár megállapítását meg kell tenni. Jelezném, hogy amit képviselőtársam a Vár u. 10-zel kapcsolatosan tett, a következő számok jöttek ki: az egyik ingatlan-értékbecslőnek a száma (nettó árakban beszélek), az 322 millió forint, a másik ingatlan-értékbecslőnek 412 millió, a Gazdasági Bizottság 500 milliót javasolt. Akkor szeretném kérdezni, hogy hol van tulajdonképpen ilyen szempontból a kótyavetye? Mi is úgy értékeljük, úgy ítéljük meg, hogy valóban induló árként célszerű magasabbat megállapítani, de azért azt is szeretném elmondani képviselőtársaimnak, hogy azok a kötöttségek, amik egy ilyen műemlék jellegű épülettel együtt járnak, ezek azért hatalmas feladatot és hatalmas pénzösszegeket rónak majd a lehetséges beruházó tekintetében. A Gyermekek Házát említette képviselőtársam. A Gyermekek Háza tekintetében, ha emlékszik vissza képviselőtársam, kétfordulós volt a Gyermekek Háza. Az első fordulóban azt a bizonyos összeget, amit említ képviselőtársam, a Gazdasági Bizottság állapította meg az első forduló tekintetében. Eredménytelen volt a pályázat, utána ismét visszakerült, árcsökkentést hajtottunk végre, a pályázó viszont a Gazdasági Bizottság eredeti árára pályázott. Hát, köszönjük szépen, örülünk neki, de ilyen szempontból nem más találta ki az árat, hanem a Gazdasági Bizottság találta ki az árat abban az esetben is. Természetesen jelezném Hartai képviselőtársamnak, hogy én a 2/C. változatot nem tudom támogatni, ezt a gazdasági bizottsági ülésen is ilyen szempontból elmondtam, de mivel majd szavazásra kerül a sor, ismételten jelzem, hogy én nem támogatom mint előterjesztő. Köszönöm szépen.” Péterné Rózsa Mária: „Köszönöm szépen a szót. A „kótyavetye” kifejezést nem volt szándékom azonosítani Hartmann úr megszólalásával, mert ha jól emlékszem, én a megszólalásomban nem mondtam nevet. Ha mondtam, akkor nagyon figyelmetlen vagyok. A másik dolog pedig, amit szeretnék mondani, szeretnék visszautalni arra, hogy én ’90-es évekről beszéltem, nem is ejtettem ki mást a számon, ’90-es éveknek az ingatlaneladásairól beszéltem, úgyhogy én azt gondolom, hogy ez eléggé meghatározza a mondanivalómnak a lényegét. Ami pedig azzal kapcsolatban hangzott el az előbb, valóban Hartmann úr tájékoztatott bennünket arról, hogy 2002. és 2006. között nagyon sok önkormányzati tulajdonba került ingatlannal gazdagodott a város. Én azt gondolom, hogy az nem úgy történt, hogy mi azt 74
megvettük, mert erre nyilván nem volt lehetőségünk, hanem egyszerűen olyan volt a jogszabályi környezet, a lehetőségek, amik ezt számunkra lehetővé tették. Köszönöm.” Katanics Sándor: „Köszönöm szépen a szót, Polgármester Úr! Tisztelt Közgyűlés! Tulajdonképpen, amióta többségbe kerültek, a gazdasági tervet megalkották, avval párhuzamosan gyakorlatilag célként tűzték ki, hogy meg sem próbálják a közgazdasági épületét iskolaépületként megtartani, és véleményem szerint onnantól kezdve minden döntési folyamat arról szól csak, hogy értékesíteni próbálják mielőbb ezt az épületet. Én nem fogom újra kifejteni az álláspontomat, hiszen számos esetben tárgyalta ezt a képviselő-testület, mindig elmondtam, hogy mélyen nem értek egyet evvel a fajta gondolkodással, avval, hogy ezt értékesíteni szeretnék. Abban reménykedem, hogy elolvasta mindenki az előterjesztés részeként a történelmi áttekintést. 1773. május 1-jén történt meg az alapkő letétele ott a gimnáziumnak, annak az iskolának, ami 235 éve iskolaépület. Most pontot teszünk ennek a történetnek a végére, nyilvánvalóan bízom abban, hogy mindenki kellőképpen felelősségteljesen gondolja végig, hogy milyen döntésnek válik a részesévé. Értem én azt, hogy kell nagyon a pénz, hiszen 2006. december 31-én még a hitelállomány 2 milliárd forint volt csak, most éppen a módosított költségvetésben is meg lehetett nézni, hogy a 2008. december 31-i állapotra tervezett hitelállomány eléri majdnem az 5,2 milliárd forintot. Kell – világos – a pénz, ez a legértékesebb ingatlanunk, ez a város legrégebbi iskolaépülete. Nagyon jó helyen van, meg kell próbálni értékesíteni. Én azért kérdezem mégis, hogy a határozati javaslatban, mivel benne van a 7. oldalon, és szó van, ugye, arról is, hogy itt a VKSz Zrt.-nek az önkormányzat átadja november 1-jétől az épületet – nyilván már a Közgazdasági Szakközépiskola a volt Nagy László Általános Iskola épületében megfelelő körülmények között van –, ezt az épületet őrizni kell, védeni kell, gondoskodni kell az állagmegóvásáról. Benne van ebben a határozati javaslatban, hogy az önkormányzat megtéríti majd a költségeket a VKSz Zrt. részére. Hogyan számolunk evvel, mi van akkor, ha – én azt vélelmezem, hogy úgy fog dönteni a többség, hogy eladja ezt az épületet -, mi van akkor, ha nem sikerül eladni, mennyibe kerül, számolnak-e, terveznek-e avval, hogy mennyibe kerül az őrzés, az állagmegóvás? Evvel kapcsolatosan örülnék, ha egy-két információt hallhatnék. Köszönöm szépen.” Dr. Szalay András: „Köszönöm, tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Elnök Úr! Azt gondolom, hogy megint nem sikerült kifejeznem magam úgy, hogy megértsétek azt, amit szerettem volna mondani. Igen, az én számból is elhangzott egyébként először, a mellettem 75
ülő képviselőtársam mondta ezt a bizonyos „kótyavetye” szót, de én ezt úgy idéztem, mint az elmúlt ciklusban legtöbbet hallott szót elnök úrtól, amikor még a Gazdasági Bizottság külső szakértője volt. Én így említettem ezt a szót. Ami pedig a – és azért ez egy kicsit alpolgármester úrnak is válasz az ülés- és álláspontok vonatkozásában -, amivel, én ennek ellenére azt gondolom, hogy nincs különösebb baj. De én azt gondolom, hogy a konkrét javaslatom, amit az ár vonatkozásában tettem, én egészen biztos vagyok abban, hogyha az Elnök Úr ebben a székben ülne, mint amiben most én ülök, akkor ő tenné meg ezt a javaslatot, és ahogy látom a testbeszédet – már volt erről szó ezen a napon -, ahogy látom a testbeszédet, most talán érthetően fejeztem ki magam és talán még igazam is van ebben a kérdésben. Úgyhogy én kérem, gondoljátok át ezt a dolgot, még csak november eleje lesz. Az biztos, hogy egy ilyen áron való meghirdetés és értékesítés, nem elég a megyei lapban és a Szuperinfóban meghirdetni ezt az épületet, az, azt gondolom, hogy kevés, ahhoz sokkal nagyobb befektető szervezői munkára van szükség. Legalább akkorára, mint ezzel a „C” változat esetében, tehát én azt gondolom, hogy ez valóban komoly kihívás elé teszi az ezzel az értékesítéssel foglalkozó professzionális szervezetünket. De mivel van ilyen professzionális szervezet, nem szabad belenyugodni abba, hogy ez – még egyszer mondom – akár szimbolikus értelemben is ne a hétszámjegyű összeget takarja bruttó értelemben. Úgyhogy én nagyon kérem, gondoljátok át, vagy akár Elnök Úr is gondolja át, vagy akár fogadja be, mert akkor nagyobb esély van arra, hogy ez a javaslat átmenjen, tehát mint előterjesztőként fogadja be, és hogyha egyébként ő maga meg fogja szavazni ezt a dolgot, és az idő annyira nem sürget, hogy a konkrét bevétel esetleges – látva a piaci lehetőségeket és mozgást -, hogy ne lehessen módosítani. Egy biztos, hogy fölfelé módosítani nem lehet, hogyha az értékesítés egyszer megvan, akkor ez egyszer s mindenkorra annak a tulajdonába fog kerülni, aki meg fogja nyerni ezt a tendert, ezt a pályázatot. Köszönöm szépen.” Debreczenyi János: „Köszönöm. Ugye, azért azt nem kell mondani, hogy az épületnek az állagromlása, azért egy olyan időszakban következett be, amikor arra sem jutott pénz, hogy az ablakokat kicseréljék, és ugye, többször kellett a mennyezetleszakadással is számolni. Úgyhogy ott úgy látszik, milliókra sem került pénz, most meg esetleg milliárdos nagyságrendben kellene, hogy pénz kerüljön valami fajta funkciónak a megtelepítésére.” Asztalos István: „Köszönöm a szót, Polgármester Úr! Állítólag latin történetírás szerint Cato, a cenzor minden beszédét a szenátusban, akármiről szólt, azzal fejezte be, hogy „Ceterum censeo Carthaginem esse delendam”. Hát, ez az én „ceterum censeo”-m, 76
amit most el szeretnék mondani. Nem lesz benne sok meglepő, mégis azt gondolom, hogy itt a helye. Én meg nem fogom megszavazni ugyanis ezt a határozati javaslatot, és azért nem fogom megszavazni, mert – ahogy azt elmondtam már itt néhányszor – én ezzel az egész történettel, attól fogva, hogy onnan mi az oktatást kitelepítettük, nem értek egyet, nem azonosulok, hanem szemben állok vele. Ez azt is jelenti, hogy teljes mértékben másként értelmezem, habár ezt annyiszor említettük itt, a „kótyavetye” kifejezést. Számomra a kótyavetye nem arról szól, hogy mekkora szám áll a táblázat alján, hogy az a szám kicsi-e vagy nagy, számomra a kótyavetye arról szól, hogy egy épületet arra használunk-e, amire való. És ha nem arra használjuk, amire való, ha kisöprűzzük belőle azt, amire való, akkor az kótyavetye, kótyavetye akkor is, hogyha akármekkora számot írunk a táblázat aljára. Én azt, hogy ezt az épületet, amit iskolának építettek a mi őseink, a mi veszprémi őseink, amelyik iskola volt mindig, amelyik iskolaként írta be magát egy ezeréves város történetébe, és szeretném, hogyha ezt nem, nagyon szeretném eljuttatni ezt az üzenetet, hogy mit jelent egy ezeréves városban élni, és mit jelent, hogy valami egy ezeréves város történetébe beépül és nyomot hagy. Miutánunk semmi nem fog, a lábnyomunk nem fog valószínűleg megmaradni egy ezeréves város történetében, ez az iskola meg benne van kiradírozhatatlanul, és mi voltunk azok, illetve hát nem mi, hanem önök voltak azok, akik ezt onnan kisöprűzték. Ezt a történelem föl fogja jegyezni, és nem fogja megbocsájtani, és én ebben nem kívánok szerepet játszani egyetlen „igen” szavazattal sem, a maival sem. Mindenesetre bizonyos mértékig megbecsüléssel kell megemlékeznem elnök úr, Baumgartner elnök úrnak az alapvetően becsületes, őszinte mondataira, ezt abszolút nem ironikusan mondom. Világos beszéd volt, szükségünk van a pénzre, nagyon nehéz idők jönnek, bevételi oldalon erre a pénzre szükségünk van, ez motiválja ezt az egész történetet. Értem, van ilyen, értem. Csak egyet kérek, hogyha ez egy túlélési gyakorlat, hogyha ez egy menekülési útvonal, akkor nevezzük annak, nehogy egy év múlva, két év múlva koncepciónak nevezzük, nehogy egy év múlva, két év múlva azt mondjuk, hogy egy nagyszabású terv része volt, nem az volt, egy pánikreakció volt, egy menekülési kísérlet volt, nehogy valamennyi idő múlva – tehát még egyszer – stratégiai győzelem és szép siker legyen belőle. Köszönöm szépen, én tehát nem szavazom meg az előterjesztést azért, amit itt igyekeztem összefoglalni. Köszönöm szépen.” Debreczenyi János: „Köszönöm. Tisztelt Képviselő Úr! Mi a funkció megváltoztatásában kell, hogy gondolkodjunk, de ez nem jelenti az épületnek a kisöprűzését, hogy az Ön kifejezését használjam. Viszont az elmúlt időszakban, több tíz évre visszatekintve sok olyan történelmi épületet söprűztek ki a Várból, illetve a városból, amely az ezeréves múltunkat most nagyon reprezentatív módon tudná kifejezni, úgyhogy mi ebbe a cipőbe nem akarunk belelépni, ebbe a folyóba sem, mert – reménykedem
77
benne, hogy – ugyanabba a folyóba még egyszer belelépni nemhogy nem lehet, hanem nem is szabad.” Hartmann Ferenc: „Köszönöm szépen. Boldog lennék, meg szerintem sokan mások is, hogyha az adott előterjesztésekhez kapcsolódó hangfelvételek felkerülhetnének a város honlapjára. Szerintem nincs különösebb akadálya, akkor nem kellene bizonygatnunk egymásnak, hogy ki mit mondott. Nem kerülnénk kellemetlen helyzetbe, eddigi nexusunk szerintem nem feltételezi ezt, kedves Mária. Nem kérek szó szerinti jegyzőkönyvet, nem akarom a hivatalt terhelni, de azért szeretném pontosítani, te se kértél, tudom. Én ingyenes tulajdonba adásról beszéltem, állami területek ingyenes önkormányzati tulajdonba adásáról, óriási különbség, nem fizettünk érte, és úgy jutottunk milliárdokhoz. Csak pontosítani szeretném. Egyébként pedig századszor, de lehet, hogy ennél többedszer hangzik el az, hogy ez az ingatlan, a volt közgazdasági iskola épülete 2005 óta van az önkormányzat tulajdonában, tehát a múltat, az azelőtti múltat ne kérjük már számon az önkormányzati testületeken. Köszönöm szépen.” Péterné Rózsa Mária: „Kérem, hogy szószerinti jegyzőkönyvezés készüljön.” Debreczenyi János: „Kérem, hogy a jegyzőkönyv szó szerint rögzítse a napirendi pont tárgyalásakor elhangzottakat.” Asztalos István: „Köszönöm szépen, és ígérem, hogy harmadszor már nem fogok szót kérni, de szeretnék reagálni polgármester úr megjegyzésére. Én azt mondtam – tényleg kell egy ilyen szó szerinti jegyzőkönyv –, én azt mondtam, hogy kisöprűzték belőle az oktatási funkciót. Polgármester Úr, kérem, kisöprűzték belőle az oktatási funkciót. Egyébként meg én nem tudok, gyorsan leltárt csináltam, remélem, nem felejtettem el valamit és nem csinálok szarvashibát, én egy olyan önkormányzat alpolgármestere voltam, amelyik szerintem a veszprémi Várban önkormányzati tulajdonban lévő ingatlant nem adott fel. Én egy olyan önkormányzat vagy egy olyan önkormányzati közgyűlés alpolgármestere voltam, amelyik a Vár u. 5-7-et, a Művészetek Házát, azt olyan mértékben rendbe hozta, hogy annak talán nem is 78
csak az ország, hanem a világ csodájára járt, ma ott van a Vass-gyűjtemény és büszkék vagyunk rá. Meg az egy olyan önkormányzat volt, amelyik Dali kiállítást vitt a bíróság nagytermébe. Meg egy olyan önkormányzat volt, amelyik Veszprémi Ünnepi Játékokat vitt a veszprémi Várba. Meg egy olyan önkormányzat volt, amelyik fölújította a Dubniczay-palotát, és ezzel Veszprém egyik legjelentősebb, Magyarország egyik első jelentős európai uniós sikerét érte el és ma büszkék vagyunk rá. Nem kell nekünk szeretnünk egymást, de igazságosnak kell azért egymással szemben lennünk, és én ezt azért mondtam el, mert úgy gondolom, hogy ez az igazság. Köszönöm szépen.” Debreczenyi János: „További észrevétel, vélemény? Ha nincs, akkor kérem, szavazzunk a 7. oldalon található határozatról, amelynek elfogadásához egyszerű többség elegendő. Kérem, szavazzunk! Megállapítom, hogy a közgyűlés 17 „igen” szavazattal, 2 „nem”, 4 „tartózkodás” mellett elfogadta a határozatot. 268/2008. (X. 30.) Kh. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata ideiglenes hasznosításra 2008. november 1-től az épületek végleges hasznosítására vonatkozó döntésig átadja a „VKSZ” Veszprémi Közüzemi Szolgáltató ZRt-nek a 290 hrsz., Vár utca 10. szám alatti, valamint a veszprémi 304, 305, és 309 hrsz-ú, Úrkút, illetve Deák Ferenc utcai ingatlanokat a VKSZ ZRt, az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal között 2006. február 24-én megkötött megállapodás szerint, mely alapján az épületek állagmegóvásáról, vagyonvédelméről gondoskodni kell. A közmű és egyéb költségeket – a hivatkozott megállapodás alapján – havonta a tulajdonos Önkormányzat megtéríti a „VKSZ” Zrt. részére. Határidő: 2008. november 30. Felelős:
Debreczenyi János polgármester Schmidt István irodavezető, az átadás-átvétel lebonyolításáért
Kérem a tisztelt Közgyűlést, hogy szavazzunk a 2/A. határozati javaslatról, melyben dr. Szalay András frakcióvezető úr úgy töltötte ki a táblázatot, hogy a 290 hrsz.-ú, Veszprém, Vár u. 10. megnevezésű ingatlan összesen bruttó 879.664.800.Ft vételárért kerüljön meghirdetésre, illetőleg a többi ingatlan, ami a 304, 305, 307, 308, 309-es hrsz.-ú ingatlanokat jelenti, ott pedig bruttó 250.698.392.-Ft áron kerüljön meghirdetésre. 79
Dr. Szalay András ügyrendi javaslata.” Dr. Szalay András: „Köszönöm, Polgármester Úr! Ez valóban így van, csak azt szeretném kérni, hogy elvileg úgy szólnak a játékszabályok, hogy az előterjesztő esetleg befogadja ezt, mert ő nem nyilatkozott erről. Én ezt kérdeztem is a felszólalásomban, hogy esetleg ő befogadja, mert akkor ugye nem módosító. Ha nem fogadja be, akkor nyilvánvaló, ebben, ahogy ismertetted, hát, ott van előtted. Most viszont előttem nincsenek a számok, tehát én nem tudom elmondani, mert odaadtam neked.” Debreczenyi János: „Én úgy emlékszem, hogy a bizottsági elnök úr elmondta, hogy nem fogadja el a módosító indítványt, de megkérdezem bizottsági elnök urat, hogy elfogadja-e dr. Szalay András frakcióvezető úr módosító indítványát?”
(Katanics Sándor képviselő 15 óra 20 perckor távozott a közgyűlésről.) Baumgartner Lajos: „Köszönöm. Nem tudom befogadni az András módosító indítványát, hiszen két igazságügyi ingatlanszakértőnek a véleményét alapozva a Gazdasági Bizottság minimális induló árként az 500 millió forintot határozta meg. Tehát ez a minimum.” Debreczenyi János: „Köszönöm, Bizottsági Elnök Úr! Tehát a bizottsági elnök úr nem fogadta be dr. Szalay András frakcióvezető úrnak az ár megállapítására vonatkozó módosító indítványát. Én sem támogatom a módosító indítványt. Brányi Mária bizottsági elnök asszony.” Brányi Mária: „Bocsánatot kérek, hogy ilyen későn, én most néztem meg, hogy a számítógéppel kiküldött közgyűlési határozati javaslat az egy későbbi verzió lehet, mint amit a 80
bizottsági üléseken tárgyaltunk, és szeretném a Gazdasági Bizottság tagjait vagy a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság tagjait tájékoztatni, hogy amiket a bizottsági ülésen módosító indítványként elfogadott az előterjesztő, hogy azok részei az anyagnak, mert a számítógépen nem az az anyag van előttünk.” Debreczenyi János: „Ezek után szavazhatunk a módosító indítványról. Kérem, szavazzunk! Én nem támogatom a módosító indítványt. Kérem, szavazzanak! Megállapítom, hogy a tisztelt Közgyűlés 6 „igen”, 14 „nem”, 1 „tartózkodás”-sal elutasította a módosító indítványt. 269/2008. (X.30.) Kh. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése elutasította Dr. Szalay András képviselő azon módosító indítványát, hogy a a 290 hrsz.-ú, Veszprém, Vár u. 10. megnevezésű ingatlan összesen bruttó 879.664.800.-Ft vételárért kerüljön meghirdetésre, illetőleg a többi ingatlan, ami a 304, 305, 307, 308, 309-es hrsz.-ú ingatlanokat jelenti, ott pedig bruttó 250.698.392.-Ft áron kerüljön meghirdetésre. Határidő: azonnal Felelős: Debreczenyi János polgármester Megkérdezem Hartai Ervin képviselő urat, hogy fönntartja-e a módosító indítványát?” Hartai Ervin: „Igen, fenntartom.” Debreczenyi János: „Igen, értem. Szavazzunk Hartai Ervin képviselő úr módosító indítványáról, mivelhogy az előterjesztő a 2/A. határozati javaslatot favorizálta, képviselő úr pedig a 2/C.-t, ezért tehát a 2/C.-ről kell, hogy először szavazzunk. Kérem, szavazzunk a képviselő úr módosító indítványáról! Én nem támogatom a módosító indítványt. Kérem, szavazzanak! Megállapítom, hogy a közgyűlés 7 „igen”, 12 „nem”, 2 „tartózkodás”-sal elutasította a módosító indítványt. 81
270/2008. (X.30.) Kh. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése „A veszprémi 290 hrsz., Vár utca 10. szám, valamint a veszprémi 304, 305, 308, 309 hsrz-ú, Úrkút, illetve Deák Ferenc utcai ingatlanok hasznosítása” című napirendi ponthoz Hartai Ervin képviselő módosító indítványát elutasította, melyben a 2/C határozati javaslat elfogadását kérte. Határidő: azonnal Felelős: Debreczenyi János polgármester Tisztelt Közgyűlés! Kérem, hogy szavazzunk a 2/A., illetőleg most már az előterjesztő által favorizált határozati javaslatról. Kérem, szavazzanak! Megállapítom, hogy a közgyűlés 14 „igen”, 5 „nem”, 2 „tartózkodás” mellett elfogadta a határozatot.” 271/2008. (X. 30.) Kh. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése, az Önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás és vagyonhasznosítás szabályairól szóló 22/2005. (VI. 27.) Ör. Vagyonrendeletben foglaltak szerint nyílt pályázati eljárás útján történő értékesítésre jelöli a veszprémi 290 hrsz., Vár utca 10. szám, valamint a veszprémi 304, 305, 308 és 309 hrsz-ú, Úrkút, illetve Deák Ferenc utcai ingatlanokat. Feltételként határozza meg: Az Önkormányzat fenntartja azon jogát, hogy a pályázatot – indokolás nélkül eredménytelennek nyilvánítsa. A tulajdonosi jogkör gyakorlója a pályázati feltételeknek megfelelő ajánlatokat, az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el. Értékelési szempontok
Súlyozás
Ajánlott vételár
30
Megvalósulási biztonság
35
Jövőbeni funkció
20
Közlekedési hatás
10
Megvalósítási határidő Összesen
5 100
A pályázatok közjegyző által irányított és jegyzőkönyvezett bontását követően, annak eredményéről lebonyolító tájékoztassa az Értékelő Bizottságot. Amennyiben az érvényes pályázatok között több – az Értékelő Bizottság véleménye szerint – előnyös ajánlat szerepel, úgy közöttük az ajánlatbontás lezárását követő 15
82
napon belül a kiíró licittárgyalást tart. A licitlépcső ebben az esetben - nettó 10.000.000,- Ft, azaz nettó tízmillió forint. Az Értékelő Bizottság véleménye alapján lebonyolító készítsen előterjesztést a pályázat eredményéről a Közgyűlés számára. A pályázó az ajánlatához a pályázat eredményéről való értesítés kézhezvételétől számított 90 napig kötve van. Tekintettel az ingatlanok elhelyezkedésére, javasolt az ingatlanok együttes értékesítése, azonban megengedett az ingatlanokra történő egyenkénti ajánlattétel is. A Deák, illetve Úrkút utcai ingatlanok önállóan történő értékesítésére azonban csak akkor kerülhet sor, ha a Vár utca 10. szám alatti ingatlan eladásra került, és annak hasznosításához nincs szükség a Deák, és Úrkút utcai ingatlanokra. Az ingatlanok együttes értékesítése esetén, nyertes pályázónak biztosítania kell a közforgalom számára a Vár utca, és az Úrkút utca, Deák utca közötti közlekedést. Az ingatlan együttesek közötti átközlekedést bemutató koncepciónak tartalmaznia kell, annak Buhim völgyre gyakorolt közlekedési hatását, valamint – az esetlegesen gerjesztett – többletforgalom kezelésére vonatkozó megoldást. Az ingatlanok együttes értékesítése esetén, nyertes pályázónak nyilatkoznia kell a magántulajdonban lévő 307 hrsz. alatti ingatlannak – az ingatlan együttes fejlesztésében – betöltött szerepéről. Tekintettel arra, hogy az ingatlan együttes Veszprém egyik legfrekventáltabb területén helyezkedik el, fontos, a nem zavaró hatású funkció megjelenése. A funkció megjelölésével párhuzamosan a pályázónak be kell mutatnia a megvalósítandó funkció közlekedési hatását, valamint a parkolási igényt. A pályázat részeként be kell nyújtani a beruházási programot, amely tartalmazza a résztvevőket, az ütemtervet és a költségbecslést. A pályázónak a beruházás befejezési határidejére konkrét ajánlatot kell tennie. A pályázatok elbírálását követően az Önkormányzat képviselői a nyertes pályázóval további egyeztetést folytatnak, a megkötendő szerződés tartalmának végleges kidolgozása érdekében. A Képviselő-testület és a nyertes pályázó közötti egyeztetés, a szerződésben szükség szerint szereplő mellék-kötelezettségek tisztázására és véglegesítésére irányulhat. A teljes vételár kifizetése és a szerződés megkötésének időpontja között nem telhet el több, mint 90 nap. A pályázó köteles pályázati anyagának legkésőbb a leadási határidőig bruttó 20.000.000,- Ft bánatpénzt fizetni a VKSZ ZRt. számlájára, mely befizetésről igazolást köteles bemutatni. Vesztes pályázók részére a bánatpénz az eredmény kihirdetését követő 15 napon belül visszafizetésre kerül. A bánatpénz a nyertes pályázó vételár fizetésekor beszámításra kerül. Amennyiben a nyertes pályázó a képviselő testület és a nyertes pályázók közötti jegyzőkönyvezett egyeztetések során közösen kialakított és mindkét fél részéről elfogadott feltételeknek megfelelő adásvételi szerződést nem írja alá, vagy a vételár megfizetésének a jelölt határidőre 83
nem tesz eleget, úgy a bánatpénzt a pályázó elveszíti, az az eladót illeti meg. Amennyiben eladó a szerződéskötés előtt eláll az eladástól, úgy minden pályázót megilleti a bánatpénz visszafizetése. A vevő köteles az eladó részére a vételáron felül, azzal egy időben megtéríteni a pályázati értesítésben közzé tett költségeket. Az ajánlattevő nem igényelhet térítést a kiírótól ajánlata kidolgozásáért. A pályázat elkészítésével és a pályázaton való részvétellel kapcsolatos költségek – az ajánlat érvényességétől, ill. eredményességétől függetlenül – az ajánlattevőt terhelik. Az ingatlan forgalmi értéke meghatározása érdekében a Gazdasági Bizottság az alábbi javaslatot teszi: Hrsz Ingatlan címe 290 304 305 308 309
Veszprém, Vár u. 10. Veszprém, Úrkút u. Veszprém, Úrkút u. Veszprém, Deák F. u. 17. Veszprém, Deák F. u. Összesen:
nettó
ÁFA
bruttó
500 000 000 Ft 25 000 000 Ft 15 833 333 Ft 30 000 000 Ft 34 166 667 Ft
100 000 000 Ft 5 000 000 Ft 3 166 667 Ft 6 000 000 Ft 6 833 333 Ft
600 000 000 Ft 30 000 000 Ft 19 000 000 Ft 36 000 000 Ft 41 000 000 Ft
605 000 000 Ft
121 000 000 Ft
726 000 000 Ft
A VMJV Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza a Veszprémi Közüzemi Szolgáltató ZRt-t - a ZRt, a VMJV Önkormányzat és a VMJV Polgármesteri Hivatal között létrejött és érvényben lévő megállapodás alapján - a pályázat lebonyolításával. Kéri a lebonyolítót, hogy a pályázati értékelést követően tegye meg ismételt előterjesztését. Felelős: Debreczenyi János polgármester Schmidt István irodavezető Határidő: 2009. február 28. 18.)
A.) Veszprém Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának jóváhagyása Előadó: Brányi Mária, a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke, városstratégiai tanácsnok
Brányi Mária: Emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy a közgyűlés legutóbbi ülésén tárgyalásra került az Integrált Városfejlesztési Stratégia munkaverziója. Az ott elhangzott észrevételekre a válaszokat kiosztásos formában megkapták a képviselők. 84
Elmondta, hogy az elmúlt időszakban részben az Integrált Városfejlesztési Stratégiához, részben a belvárosi rehabilitációhoz kapcsolódóan több egyeztetést folytattak. Lehetőséget kér arra, hogy a napirend keretén belül a pályázati tanácsadó képviselői erről részletes ismertetőt tartsanak. A polgármester felkérte az Aditus Zrt. képviselőit a prezentáció bemutatására. Balogh Balázs, az Aditus Zrt. képviselője: Hangsúlyozni szeretném, hogy ez egy kétfordulós pályázat, és a jelenlegi dokumentáció első fordulós pályázathoz készült, annak mellékleteit képezi. Igyekeztünk egy viszonylag komplex anyagot összeállítani, a pályázati útmutató alapján minél szélesebb körben bevonni a városban meglévő szereplőket. Ennek érdekében három vállalkozói, két lakossági fórumot tartottunk, kb. száz vállalkozói interjút készítettünk, tehát igyekeztünk egy viszonylag magas mintavétellel megfelelő szakmai tartalmat biztosítani ezekhez az anyagokhoz. Itt alapvetően három anyagról van szó. Az Integrált Városfejlesztési Stratégiához kapcsolódik az antiszegregációs terv. Mindkét dokumentumot szóban jóváhagyták az antiszegregációs szakértők, az írásbeli jóváhagyásuk még nem érkezett meg, amelyre a pályázat beadásához szükség lesz. Elkészült a belvárosra az előzetes akcióterületi terv is, amelynek főbb pontjait Vadász Gábor kollégája ismertette. Vadász Gábor az Aditus Zrt. képviselője: Sok év után nyílt lehetőség arra, hogy egy komplett város-rehabilitációs forráshoz juthasson a város, ezért igyekeztek összegyűjteni a legfontosabb, a város életében emblematikus projektelemeket. Ebben segítségünkre volt a Veszprémi Építész Műhely mint építésztervező cég, az ő műszaki javaslataik is beépítésre kerültek a team munkájába. Az akcióterület célrendszere illeszkedik a már korábban tárgyalt Integrált Városfejlesztési Stratégia célrendszeréhez, amelyből a két legfontosabb pontot emelné ki: egyrészről a város kereskedelmi, közszolgáltatási és kulturális szintjének a fejlesztése, másrészről a turisztikai vonzerő és vendégforgalom támogatása. Az akcióterületi tervbe a projektelemek kiválasztása ezek figyelembevételével történt. Összességében egy közel 6 milliárd nagyságrendű projekt volumen került a látóterünkbe, ami jelenti mind az önkormányzati, mind a magánprojekteket. Ebből végül kb. egy 4 milliárdnyi projekt volumen bekerülésére volt lehetőség az akcióterületi tervbe. Van olyan projektelem az akcióterületen szereplők közül, amely más pályázati forrásból valósul meg, például a VMK, de vannak olyanok, amelyek egy későbbi
85
fázisra tolódtak, illetve amelyek bekerültek a jelen Regionális Operatív Program pályázati kiírásának megfelelő pályázatba. Az önkormányzati projekt részévé vált első számmal a Kossuth utcának az átvezetése a Jutasi út alatt, egy rámpás, illetve mozgójárdás megoldással. Ezt követi 2. számmal a Kossuth utca ehhez közel eső szakaszának a felújítása, 6. számmal ennek a folytatása a Kossuth utca végéig, 3. számmal a Veszprém Hotel mögötti térnek a teljes rendezése, 4. számmal a Posta előtti térnek a teljes rendezése, beleértve ebbe a burkolatok, zöldfelületek, gyalogos felületek, utcabútorok cseréjét, kialakítását, felújítását, 5. számmal a Bányatröszt és a Kossuth u. 6. sz. közötti területnek a teljes rendezése, a parkolási megoldásokkal, végül 7. számmal a Jutasi út túloldalán a Kossuth utca meghosszabbítása, illetve egyfajta tér kialakítása. A magánerős projektek vonatkozásában rengeteg interjút folytattak a magánbefektetőkkel, és jelentős projektlista gyűlt össze ezekből. Az említett célrendszer mentén próbáltak a polgármesteri hivatallal közösen kiválasztani olyan projektelemeket, amely a legnagyobb hatást tudják kifejteni más befektetőkre is, illetve összhangban vannak az önkormányzati projektekkel. Így került be a pályázatba a „Lepény” néven ismert Kossuth utcai 6. sz. épület teljes homlokzatcseréje, felújítása, jelentős magánerővel. 9. számmal szerepel a volt Séd mozi, most már „Hangvilla” projektként ismert épület. Itt is milliárdos befektetés valósulhat meg teljes megújulással, konferencia, rendezvény és kulturális funkciókkal, parkolóházzal. A volt Korona Szálló épületének teljes homlokzat-, portál- és tetőhéjazat-cseréje képezi a projekt tárgyát 10. számmal. 11. számmal szerepel a Vas Gereben utcában található, jelenleg üres telek projektje, ami egy komplex parkolóházat, iroda, kereskedelmi és lakóegyüttest foglal magában, összesen egy milliárd körüli nagyságrendben. Bizonyos tárgyalások jelen pillanatban is folynak, mint például a Kossuth u. 6. számú épület tulajdonosaival, mivel a számuk meghaladja a száz főt, ez hosszabb időt vesz igénybe, de ezek a projektelemek is bekerülnének a pályázatba. Az ún. építési projekteket kiegészítik „soft” vagy ESZA típusú programok, amelyek nagyon fontosak abból a szempontból, hogy élettel telítik meg a projektelemeket és fejlesztéseket, rendezvényeket visznek oda, megmozgatják a veszprémi lakosokat. A civilekkel folytatott egyeztetések alapján úgy ítélték meg, hogy a veszprémi hagyományőrzés, az ifjúsági foglalkoztatás és önkéntes munka, illetve a környezettudatosság, környezetvédelemhez kapcsolódó rendezvények, kiadványok, akciók jól illeszkednének a városfejlesztés globális rendszerébe. Várhatóan 2009. III. negyedévében kezdődhet meg érdemben a projekt, és 2011. III. negyedévében be is kell fejeződnie, tehát a kétéves projektcikluson belül az önerő és a likviditás érdekében némileg szétcsúsztatva terveztük meg az önkormányzati projektelemeket. A magánprojekt gazdák minél előbb szeretnék elkezdeni projektjeiket, őket rögtön a 2009. III. negyedévre irányoztuk elő. A teljes költségvetése a projektnek a tárgyalások folytán átalakítás alatt van, csekély mértékben módosulhat, viszont kihangsúlyozta, hogy az előterjesztésben jelzett önkormányzati önerőt semmiképpen nem fogják túllépni. 86
Összességében egy 4 milliárd Ft-os projektnagyság egy 1,7 milliárd Ft-os támogatási összeg mellett valósulna meg, jelentős magánerőt tudnak azzal generálni, hogy bevonták a támogatásba. A projekt nem terjed ki teljes egészében a belváros területére, a Kossuth utca és vonzáskörzetéről tudtak projekteket bevonni a korlátozott források miatt, de léteznek olyan tervek a II.-III. fázisra is, amelyek ezt a lehetőséget kibővítenék. Balogh Balázs az Aditus Zrt. képviselője: Hozzászólásában kiemelte a projekt kockázatait. Egy funkcióbővítő város rehabilitációról lévén szó, a gazdasági funkciókat erősíteni kell, amely vállalkozók bevonásával lehetséges. A pályázat sajátossága, hogy a társasházi formát, amely Veszprém belvárosára, az üzletekre is jellemző, nem tudja kezelni, ezért csak kis- és középvállalkozások bevonásával lehetséges a konzorcium kialakítása, hiszen ilyen formában lehet pályázni az adott forrásokra. A konzorcium kb. 35-37 tagból fog állni, ez a létszám bizonyos kockázatokat rejt, ennyi konzorciumi partnerrel együtt dolgozni nagyon nehéz. Ezért úgy állították össze a költségvetést a gazdasági funkciók és a magánerős beruházásokra vonatkozóan, hogyha a négy beruházásból akár három nem valósulna meg, a projekt még akkor is megvalósítható lesz, hiszen van egy olyan előírás, miszerint ha a 20%-nál nagyobb mértékben csökken a projekt megvalósítása, akkor visszavonják a támogatást a két kör között, vagy akár a második kör után is. Végezetül megköszönte azok segítségét, akik ebben a projektben, illetve az előkészítésben mind a hivatal részéről, mind a képviselői oldalon segítségükre voltak. Debreczenyi János: Jelezte, hogy négy projektelem esetén 25%-nak kell teljesülnie, és nem 20%-nak. Balogh Balázs az Aditus Zrt. képviselője: Nem egyenlő arányban részesülnek ezek a projektelemek, ezért nem egyenlő sem a támogatási rész, sem a támogatási intenzitás. Brányi Mária: Az Aditus Zrt. képviselőinek tájékoztatóját kiegészítve elmondta, hogy a belváros műszaki megújításán túl nagyon fontosnak tartja a belváros szellemiségében való megújítását is, mert az új forma új használatot és új funkcionalitást tesz lehetővé 87
számukra, amely egy más típusú belvárosi létet feltételez, főként a jövő nemzedéke számára segítheti egy sokkal intenzívebb városi kötődés kialakulását. Jelentősek az ún. „soft” elemek, melyhez a civil egyesületek közreműködését szeretnék megnyerni. Véleménye szerint, ha egy más típusú, sokkal intenzívebb, a helyhez jobban kötődő használat újra jellemzővé válik Veszprém belvárosára, ennek a szellemi továbbvitele számokban nem kifejezhető erkölcsi értékké válna. Hartmann Ferenc: Hozzászólásában köszönetét fejezte ki az anyag elkészítésében résztvevőknek, egyben felhívta a figyelmet arra, hogy az IVS benyújtását és a különböző projektelemek pályázatainak elkészítését követően lesz lehetőség más, a városközpont megújítására igénybe vehető források pályázatának benyújtására is. Kormányzati előkészítés alatt van a Pre Jessica projekt, amelynek az a lényege, hogy az IVS-ben nem szereplő, de a városközpontban rehabilitációra szoruló épületeket vissza nem térítendő támogatásból fel lehet újítani, amennyiben azok fenntartható funkciót valósítanak meg. Kérte, hogy az idő rövidsége miatt az IVS-be bele nem foglalt elemek a jövőben kerüljenek átgondolásra, azért, hogy ne szakadjon meg ez a folyamat. Wéber László: Egy indikatív listát hiányolt az anyagból annak bemutatására, hogy a magánerős fejlesztéseknek milyen ösztönző gazdaságfejlesztő hatása lesz, mennyi munkahely létesül, milyen adóbevétel remélhető ezeknek a felújításon áteső szervezeteknek, intézményeknek a jobb működéséből. Elmondta, hogy az előterjesztő „intenzívebb lesz a belváros” szavaival kapcsolatosan felidéződött benne egy néhány hónappal ezelőtti sajtótájékoztató, ahol a csend és a rend kérdése merült fel. Szintén nem talált az anyagban utalást annak kezelésére, hogyha az intenzívebb belváros használat negatív hatással lenne a bel- és a külváros lakóinak nyugalmára. Az előterjesztés 3. számú mellékletének tartalmával, az antiszegregációs tervvel kapcsolatban fogalmazott meg kritikákat. Kérte az előterjesztőt, hogy annak első mondatát – amelyben elismerésüket fejezik ki az igen alapos munkáért – töröljék a dokumentumból. Kérését azzal indokolta, hogy egyrészt szokatlannak találja, hogy egy szakértői szolgáltatásért ilyen módon fejezik ki a hálájukat, másrészt megjegyezte, hogy azért sem tartja jogosnak ilyen formában a dicséretet, mivel ugyanebben az anyagban a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat neve helytelenül szerepel, amelynek kijavítását kérte. Megjegyezte, hogy a háttérdokumentum előző napon elérhető változatában a „soft” elemek tekintetében a civil szervezetektől húsz projektjavaslat érkezett, azonban az nem derült ki, hogy ebből a húszból hány projekt került beemelésre az anyagba. 88
Kérte, hogy amennyiben erről rendelkeznek információval, azt osszák meg a testület tagjaival. A 4/2. számú határozati javaslattal kapcsolatosan megkérdezte, magasabb rendű jogszabály vagy erre vonatkozó megállapodás akadályozza-e azt, hogy az önkormányzat költségvetésében szereplő mintegy 8 millió forint összegű civil alap forrását önrészként felhasználják a civil szervezetek? Utalt arra, hogy a 4/3. számú határozati javaslatban foglaltak szerint a polgármesternek meg kell vizsgálnia, hogy az önrész önkormányzati forrásból finanszírozható-e. Ezzel kapcsolatban azt kérte az előterjesztőtől, hogy amennyiben önkormányzati forrásból biztosítható lesz a civil szervezetek önrésze, akkor az ne a 8 millió forint összegű civil alapból történjen, tekintettel arra, hogy az elmúlt három évben a civil szervezetek számára rendelkezésre álló önkormányzati forrás nem növekedett. Úgy gondolja, ez egy jó befektetés lehet, hiszen így a civil szervezetek nem a saját tevékenységükbe forgatják vissza ezt a pénzt, hanem a belváros megújításába. Brányi Mária: Wéber László képviselő kérdéseire a következő tájékoztatást adta: Véleménye szerint a magánerős befektetéseknek a gazdaságösztönző szerepe jelen pillanatban azért becsülhető meg nehezen, mert nem tartanak az egyeztetéseknek olyan fokán, hogy ezt számszerűsíteni lehessen. Napirenden van a szándéknyilatkozat megtétele, illetve a konzorciumi megállapodás-tervezet aláírása. A szándéknyilatkozat pályázati kritérium, a pályázati forrást nem igénylő gazdasági szférára vonatkozik, amely az akcióterülethez kapcsolódóan önállóan gazdasági fejlesztést fog indukálni. A szándéknyilatkozat a birtokukban van, azonban a konkrét fejlesztésnek egyelőre csak a volumen nagyságát ismerik. Több mint egy milliárd forint összegű befektetési nagyságrendről van tudomásuk, azonban arra pillanatnyilag nem tud pontos választ adni, hogy ennek a konkrét összege és fejlesztő hatása miként alakul. Azok a befektetők, akikkel konzorciumi megállapodás aláírására kerül sor, jelen pillanatban szintén csak a szándékuknak megfelelő típusú, az elkövetkezendő időszakban reálisnak tűnő fejlesztést tudják körvonalazni, amelyeknek bizonyos részeit támogatja a pályázat. Konzorciumi megállapodásra próbálnak jutni például a húszemeletes alján lévő kis- és középvállalkozásokkal, esetükben az épület homlokzati megjelenésének javítását és belső akadálymentesítését támogatná a pályázat. A vállalkozásokkal folytatott egyeztetésekből kiderült az is, hogy a pályázati támogatás mértékének ismeretében egyúttal a húszemeletes alatti üzleti rész belső struktúráját is szeretnék megújítani. A Mackó cukrászdát magában foglaló volt Korona Szálló épületegyüttes esetében – a városképi szempontból fontos – külső homlokzat és a belső héjazat megújításának támogatására lenne lehetőség.
89
Vas Gereben utcában egy mélygarázs parkoló funkciót tudnának kialakítani, melynek megoldásával az épület megújítására és új üzletek kialakítására is sor kerülhetne. A „Hangvilla” esetében részben a parkoló megvalósítását, részben rendezvények tartását, részben pedig a homlokzat megújítását tartja támogathatónak, amelynek munkahelyteremtő hatása is lenne az épület kialakuló kulturális társasházi profiljára tekintettel. Az intenzív belváros és a rend összefüggése vonatkozásában elmondta, hogy a Kossuth utca térségének vannak jelenleg olyan területei, amelyek nincsenek a napi vérkeringésben, ilyen például a Hotel előtti térburkolat. Az egyeztetések során támogatásra talált a tér megújításának gondolata oly módon, hogy az egy állandó szabadtéri kiállítás installációját is magában hordozza. Ez a gondolat találkozott a civil egyesület programjával, egyrészt rendezvények háttere lenne egy állandóan megújuló, információs, ismeretátadó, kiállító felület, másrészt az Óváros tér rendezvényeinek egy része átkerülhetne arra a területre, annak érdekében, hogy a kulturális belvárosi hangulat a Kossuth utcát is jellemezze. Ennek eredményeképpen életben lehetne tartani azokat a kis- és középvállalkozásokat is, amelyek ezen a részen jelenleg is kereskedelmi és szolgáltató funkciót működtetnek. Véleménye szerint egy olyan terület kialakítása, ahol családi programokat szerveznének, nem zavarná a belváros lakosságának nyugalmát. Nehezen tartja elképzelhetőnek, hogy a civil szervezetek a pályázati önrészt (kb. 7,8 millió forint) biztosítani tudják, ezért került az előterjesztésben erre vonatkozóan három változatban megfogalmazásra a határozat. Az első változat szerint a civilek maguk biztosítják az önrészt, a másik változat szerint az önkormányzat, amelyet ő is preferál. Elmondta, hogy a polgármester indítványára a határozatban javaslatot tettek arra, hogyha más módon nem tudja az önkormányzat a költségvetésében biztosítani a civil szervezetekre vonatkozó önrészt, akkor az beemelhető lenne a civil alapnak a „programok” című sorából, melyre a civil szervezetek pályázhatnának. Amennyiben az önkormányzat biztosítani tudja ezek önrészét, az elképzelés megvalósítható lesz. Ezekre tekintettel a 4/3. számú határozatot támogatja. Az antiszegregációs tervvel kapcsolatos kérdés megválaszolására az Aditus Zrt. képviselőit kérte fel. Wéber László: A gazdasági szervezetekkel való együttműködés tekintetében megjegyezte, hogy a „soft” típusú elemekre rendelkezésre álló forrás mintegy négyszereséhez lehet majd hozzáférni. Példaként említette a „Hangvillát”, kb. 150 millió forint az, ami a pályázatból ebbe a projektelembe fog bekerülni, ez majdnem négyszer annyi, mint az összes „soft”, tehát úgy vélte, a nagyságrend tekintetében ezt a viszonyszámot kellene használni. Véleménye szerint fontos tudni, hogy itt azt a profitot finanszírozza meg a pályázati forrás, amelyeket a gazdasági társaságok realizálni 90
szeretnének. Azt is fontosnak vélte elmondani, hogy a „Hangvilla” esetében egy olyan épületről van szó, amely tulajdonviszonyát tekintve „helyzetet teremt”, hiszen a választásokon induló egyik szervezet egyik prominens alakja bekerül a négy kiválasztott projekt közé. Nem lát ezekben a tényekben kivetnivalót, de úgy gondolja, nyíltan és őszintén kell beszélni arról, hogy ezek a fejlesztési források hova kerülnek, milyen célt szolgálnak. Bízik abban, hogy mielőbb birtokába jutnak azoknak a gazdasági típusú érveknek, szempontoknak, amelyek ebben a pillanatban nem állnak rendelkezésre. A napirenddel kapcsolatban több kérdés, hozzászólás nem volt, a Közgyűlés jelenlévő 22 tagja 22 igen szavazattal meghozta a következő határozatot:
272/2008. (X.30.) Kh. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése megtárgyalta az ” A. Veszprém Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának jóváhagyása„ című előterjesztést, amely után az alábbi döntést hozza: 1) Jóváhagyja Veszprém Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiáját az előterjesztés 1. sz. melléklete szerint. 2) Jóváhagyja Veszprém Megyei Jogú Város Antiszegregációs Tervét az előterjesztés 2. sz. melléklete szerint. 3) Felhatalmazza a Polgármestert, hogy aláírja Veszprém Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiáját és, hogy a dokumentumot becsatolja a KDOP 3.1.1/D kódszámú pályázati felhíváshoz elkészített első fordulós pályázat dokumentációjához. Felelős:
Határidő:
Debreczenyi János, polgármester A 2) pontban foglaltakért: Angyal Éva, irodavezető Szauer István, irodavezető Schmidt István, irodavezető 2008. november 30.
(Gyimesi Károly képviselő kiment a teremből.)
91
B.) Döntés pályázat benyújtásáról a Közép-dunántúli Operatív Program 3.1.1/D pályázati konstrukciójához integrált településrehabilitációs fejlesztés támogatására Előadó: Brányi Mária, a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke, városstratégiai tanácsnok Brányi Mária: Tájékoztatta jelenlévőket arról, hogy a kis- és középvállalkozóknak három nyilvános fórumot tartottak, illetve minden belvárosi tulajdonost értesítettek. Akik igényelték, azokkal a pályázati tanácsadó társaság személyes egyeztetést folytatott le, így került kiválasztásra az a kör, akikkel a továbbiakban együtt tudnak működni. A szereplők körét legnagyobb mértékben az önrész vállalása szűkítette, mivel nagyon sok vállalkozó nem képes önrész vállalására, illetve nem tud olyan fejlesztést felmutatni, ami a pályázat forrásából támogatható. Elmondta, hogy a pályázat belső struktúrája annyira összetett és bonyolult, hogy nem lehet eltekinteni attól, kivel működnek majd együtt, mert egy erős belső összefüggésrendszer mentén kell több irányból végigszámolni a struktúrát, hogy a városi funkciók megvalósítását maradéktalanul garantálni lehessen. A pályázók körénél a meghatározó tényező a funkció volt, illetve, hogy tudják-e vállalni az önkormányzattal való együttműködést. A napirenddel kapcsolatban több kérdés, hozzászólás nem volt, a Közgyűlés jelenlévő 21 tagja 21 igen szavazattal meghozta a következő határozatot:
273/2008. (X.30.) Kh. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése megtárgyalta „B. Döntés pályázat benyújtásáról a Közép—dunántúli Operatív Program 3.1.1. /D pályázati konstrukciójához integrált település-rehabilitációs fejlesztés támogatására” című előterjesztést, amely után az alábbi döntést hozza: 1) Jóváhagyja a mellékletben csatolt előzetes akcióterületi tervet és az ahhoz kapcsolódó költségvetés tervezetet az előterjesztés 4. sz. melléklete szerint. 2) A jóváhagyott költségvetés alapján a kiemelt projekt önrészét maximum 380 000 000 ,- Ft azaz nem több, mint háromszáznyolcvan millió forint erejéig biztosítja.
92
3) Az Önkormányzat a megvalósítás időszakára a 24 hónapos megvalósítási időszakra feladat arányosan elosztva nettó 100 000 000,- , azaz százmillió forintot biztosít a saját költségvetéséből a szükséges közműkiváltásokra. 4) Felhatalmazza a Polgármestert, hogy a KDOP 3.1.1/D kódszámú pályázati felhíváshoz elkészített első fordulós pályázati dokumentációt aláírja és felkéri, hogy gondoskodjon a megfelelő tartalmú benyújtásról. 5) Nyilatkozik arról, hogy a kiemelt projekt fenntartási kötelezettségének a KDOP-3.1.1./D című támogatási komponens alapján eleget tesz és vállalja a pályázatban számszerűsített (indikátorok) projekt eredmények megvalósulását. Felelős: Debreczenyi János, polgármester Scher Ágota, irodavezető a 2. és 3. pontban foglaltakért Schmidt István, irodavezető az előkészítésért a 4. pontban foglaltakért Határidő: 2, 3 pont: a 2009. évi költségvetés elfogadása 4 pont:2008. november 30. A Közgyűlés jelen lévő 21 tagja 21 igen szavazattal meghozta a következő határozatot: 274/2008. (X.30.) Kh.
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése megtárgyalta „B. Döntés pályázat benyújtásáról a Közép—dunántúli Operatív Program 3.1.1. /D pályázati konstrukciójához integrált település-rehabilitációs fejlesztés támogatására” című előterjesztést, amely után az alábbi döntést hozza: 1) Jóváhagyja az előterjesztés 5. sz. mellékletében becsatolt „Konzorciumi együttműködési megállapodás tervezet projektötlet benyújtására” című dokumentum szövegét. 2) Felkéri a Polgármestert, hogy a kijelölt partnerekkel egyeztetve véglegesítse a konzorciumi megállapodást, ami a kiemelt projekt eljárásrend első fordulós benyújtásához szükséges.
93
3) Az Önkormányzat nem vállal biztosítékadási kötelezettséget a konzorciumi partnerek felé, a partnereknek rendelkezniük kell a projektgazdaságukban megvalósuló projektelemekhez tartozó önerővel. Felelős: Debreczenyi János, polgármester Schmidt István, irodavezető Határidő: 2008. november 30. az első forduló benyújtása A Közgyűlés jelen lévő 21 tagja 21 igen szavazattal meghozta a következő határozatot: 275/2008. (X.30.) Kh. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése megtárgyalta „B. Döntés pályázat benyújtásáról a Közép—dunántúli Operatív Program 3.1.1. /D pályázati konstrukciójához integrált település-rehabilitációs fejlesztés támogatására” című előterjesztést, amely után az alábbi döntést hozza: Az Önkormányzat felkéri a Polgármestert, hogy vizsgálja meg a civil kezdeményezésekhez kapcsolódó önrész önkormányzati forrásból való finanszírozhatóságát. Felelős: Határidő:
Debreczenyi János, polgármester Schmidt István, irodavezető Scher Ágota, irodavezető 2008. november 30. az első forduló benyújtása
(Gyimesi Károly képviselő visszajött az ülésterembe.) C.) Döntés városfejlesztési társaság létrehozásáról Előadó: Brányi Mária, a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke, városstratégiai tanácsnok Brányi Mária: Az alapító okiratban szereplő felügyelő bizottság létszámát 3 fő helyett 5 főben javasolta megállapítani. A társaság vezetőjének dr. Temesvári Balázst, a felügyelő 94
bizottság elnökének Brányi Máriát, tagjainak Baumgartner Lajost, Némedi Lajost, Palkovics Viktort és Szurmai Zoltánt, könyvvizsgálónak pedig a Signator Kft.-t javasolta. A 7. határozati javaslat 2.) pontját visszavonta. Hartmann Ferenc: Mértékletességet kért az előterjesztőtől. Véleménye szerint a jelenlegi pénzügyigazdasági helyzetben körültekintőbb döntés meghozatalára volna szükség, így ő az eredeti határozatban foglaltak elfogadását, a 3 fős társaság létrehozását támogatta, amely a funkcióval, tartalommal való megtöltését követően igény szerint bővíthető lenne. Debreczenyi János: Helyesbítette a bizottsági elnök asszony azon kijelentését, miszerint a felügyelő bizottság elnöke Brányi Mária, hiszen a bizottság saját maga választja majd meg az elnökét az alakuló ülésén. Dr. Szalay András: Tájékoztatta jelenlévőket arról, hogy Brányi Mária frakcióvezető asszony valamennyi frakcióvezetővel, így vele is megbeszélést kezdeményezett a gazdasági társasággal, illetve az IVS-sel kapcsolatban. Az IVS-sel kapcsolatosan folytatott megbeszélést eredményesnek találta, ezt hűen tükrözi a közgyűlés tagjainak a stratégia elfogadására vonatkozó egyhangú szavazata is. Ellenben a gazdasági társasággal kapcsolatos megbeszélés szükségességét megkérdőjelezte, hiszen az ott elhangzott vélemények, észrevételek a megbeszélést követően sehol nem jelentek meg, azokat nem vették figyelembe. Idézte az előterjesztés 12. oldalán szereplő bekezdést („Elvárások a városfejlesztő társasággal szemben: Átlátható legyen a Közgyűlés minden tagja és a Bizottságok számára, a Felügyelő Bizottságban képviselők vegyenek részt, lehetőleg az illetékes bizottságok (GB, VfKB) delegáltjai és a városstratégiai tanácsnok.”), amellyel kapcsolatban kijelentette, hogy számára és a képviselőcsoportjuk számára sem lesz átlátható a társaság. Sérelmezte, hogy nem kaptak lehetőséget arra, hogy ennek a pontnak eleget tegyenek, képviselőcsoportjuk szavazását ez a tény is befolyásolja. A társaság javasolt ügyvezetőjének személyével egyetértett, azonban a működésével kapcsolatosan fontosnak tartotta elmondani, hogy a valószínűleg 2009-ben 3,5 millió forinttal megalapítandó társaság munkaszervezetének mintegy 5 főből kell majd állnia ahhoz, hogy érdemi munkát végezzen, amelynek a működési költsége – véleménye szerint – mintegy évi 20 millió forintot jelent majd. Tudatában van 95
annak, hogy a pályázatban erre a célra is biztosított a keret, azonban becslése szerint ehhez az összeghez mintegy két év múlva juthatnak hozzá az utólagos finanszírozás miatt. Végezetül jelezte, hogy mivel az előkészített szöveg ellentmondásban van a tényleges döntéssel, tehát nem biztosított minden képviselő, illetve képviselőcsoport részére a társaság ügyeibe való betekintés, ezért döntésüket erre tekintettel hozzák meg. Debreczenyi János: Felhívta a figyelmet arra, hogy nem az önkormányzatok kezdeményezték az Integrált Városfejlesztési Stratégiával kapcsolatos pályázatok benyújtása és a stratégia végrehajtása érdekében városfejlesztési társaság létrehozását, hanem az irányító hatóság fogalmazta ezt meg. Az első iratokban nem is kft.-ről, hanem részvénytársaságról volt szó, amely még költségesebb gazdasági struktúra, így tehát nem az önkormányzaton múlik, hogy nem tud ezen a területen takarékoskodni. Az irányító hatóság két héttel ezelőtti ajánlásában a kft.-k létszámigényét legfeljebb 4 főben fogalmazta meg, további elvárás, hogy a létrehozandó gazdasági társaság a lehető legköltségtakarékosabb legyen. Molnár Ernő: Elmondta, hogy emlékei szerint a bizottsági ülésen említett öt felügyelő bizottsági tag neve nem egyezik az előterjesztő által jelen ülésen felsoroltakkal. Megkérdezte, mi az oka annak, hogy a személyi összetételre vonatkozó javaslat megváltozott? Brányi Mária: Válaszában arról tájékoztatta a képviselőt, hogy a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság ülését követő újabb egyeztetések hatására tartotta indokoltnak módosítani a tagok névsorát. A közgyűlés először Hartmann Ferenc képviselő módosító indítványáról szavazott: A Közgyűlés jelen lévő 22 tagja 9 igen szavazattal meghozta a következő határozatot: 276/2008. (X.30.) Kh. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése elutasította Hartmann Ferenc képviselőnek a „Döntés városfejlesztési társaság létrehozásáról” 96
szóló előterjesztéséhez kapcsolódó azon módosító indítványát, miszerint a Felügyelő Bizottság tagjainak a száma 3 fő legyen. Határidő: azonnal Felelős: Debreczenyi János polgármester A napirenddel kapcsolatban több kérdés, hozzászólás nem volt, a Közgyűlés jelenlévő 22 tagja 16 igen szavazattal meghozta a következő határozatot: 277/2008. (X.30.) Kh. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése megtárgyalta a ”C. Döntés városfejlesztési társaság létrehozásáról „ című előterjesztést, amely után az alábbi döntést hozza: 1) Mint tulajdonos, alapító jóváhagyja Pro Veszprém Városfejlesztési és Befektetés-ösztönző Kft. Alapító Okiratát, az előterjesztés 4. sz. melléklete szerint. 2) Felhatalmazza a Polgármestert, hogy Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata, az alapító nevében aláírja Pro Veszprém Városfejlesztési és Befektetés-ösztönző Kft. Alapító Okiratát és, hogy a cégbírósági eljárást a bejegyzés érdekében megindítsa. Felelős: Határidő:
Debreczenyi János, polgármester Schmidt István, irodavezető a támogatási szerződés megkötésig
A Közgyűlés jelen lévő 22 tagja 15 igen szavazattal meghozta a következő határozatot: 278/2008. (X.30.) Kh. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése megtárgyalta a ” C. Döntés városfejlesztési társaság létrehozásáról„ című előterjesztést, amely után az alábbi döntést hozza: 1) A 68/2007. (III.29.) Kh. számmal meghozott határozatát visszavonja.
97
Felelős: Debreczenyi János, polgármester Határidő: azonnal 2) A 68/2007. (III.29.) Kh. 6. pontjában előzetesen megjelölt 1,5 millió, azaz egymillió-ötszázezer forint kötelezettségvállalást átcsoportosítja a Pro Veszprém Városfejlesztési és Befektetés-ösztönző Kft. megalapítására a törzstőke biztosítása vagy emelése érdekében. Felelős: Debreczenyi János, polgármester Scher Ágota, irodavezető Határidő: az Önkormányzat költségvetésének 2008. évi maradványösszegének áthozatala a 2009. évi költségvetésbe A Közgyűlés jelen lévő 21 tagja 16 igen szavazattal meghozta a következőhatározatot: (Hartmann Ferenc képviselő jelen volt, de nem szavazott.) 279/2008. (X.30.) Kh. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése megtárgyalta „C. Döntés városfejlesztési társaság létrehozásáról” című előterjesztést, amely után az alábbi döntést hozza: Felkéri a Címzetes Főjegyzőt a 22/2005. (VI.27.) Ör., a vagyonrendelet módosításának előkészítésére, ami alapján a városfejlesztési gazdasági társaság a rehabilitációs projektek akcióterületi fejlesztéseihez kizárólagos hatáskört kap. Felelős: Határidő:
Dr. Büki Szilvia, címzetes főjegyző Schmidt István, irodavezető Dr. Dénes Zsuzsanna, jegyzői főtanácsadó a vagyonrendelet soron következő, novemberi módosítása
(Hidasi Ferenc képviselő kiment az ülésteremből.) 19.) Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Kábítószerügyi Stratégiája Előadó: Wéber László képviselő, a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum elnöke
98
Wéber László: Megköszönte az Oktatási és Ifjúsági Bizottság, illetve az Egészségügyi és Szociális Bizottság támogatását. A Közgyűlés előtt lévő anyagban az alábbi módosítások még nem szerepelnek: - Az Országgyűlés nem 1999-ben, hanem 2000-ben fogadta el azt a határozatot, aminek következtében hasonló dokumentumok készülnek szerte az országban. - Kiegészült továbbá az anyag az alábbi mondattal:” A Büntetés-végrehajtási Intézet működtet olyan drog prevenciós körletet, ahová a korábban drogot fogyasztó vagy veszélyeztetett szociális háttérrel rendelkező fogva tartottak kérhetik elhelyezésüket.” - Az Ipari Szakközépiskolából érkezett javaslat szerint: „ ….betegség miatt szorulnak emberek pszichiátriai és neurológiai kezelésre.” - Kikerült az anyagból a felsőoktatási intézményben elvégezendő attitűd vizsgálat, mely Dr. Albert József vezetésével 2008-ban publikálásra került. - A dokumentumot Dr. Balczár Lajos is véleményezte, aki azt elfogadhatónak tartotta. A drogosok világa egy állandó változásban lévő terület a felhasználói szokások, illetve az alkalmazott terápiák miatt, és éppen ezért célszerű ezzel a területtel minden évben foglalkozni. A főorvos szerint a pszichiáter szakma is változóban van a drogok megítélése tekintetében. Végezetül pedig elmondta, hogy egy olyan anyag van előttük, amit ha a következő években végigvisznek, végrehajtanak, akkor egészen biztosan hozzájárulnak ahhoz, hogy ez a probléma ne romoljon tovább. Némedi Lajos: Kérte az előterjesztőt, hogy egy egységes anyagot biztosítson majd számára. Segítségképpen jelezte, hogy a 25. oldalon olvasható a „szenvedélybetegek rehabilitációs intézményének létrehozásáról”, és elmondta, hogy tudomása szerint erre vonatkozóan OEP finanszírozás jelenleg nincsen. Javasolt a munkáltatókkal, munkavállalókkal egy olyan Kerekasztal megbeszélés szervezését, ahol a volt drogfogyasztók foglalkoztatásáról, foglalkoztatási támogatásáról is szó eshetne. Megelőzésként helyesnek tartaná, ha a szociális munkások iskolákban tartanának előadásokat, mert ez a modell Pécsett megfelelő módon működik. A 31. oldalon olvasható helyzetelemzésben kérte, hogy a „csonkacsaládok” kifejezést „egyszülős családra” javítsák, illetve hasonló a helyzet a „sikeres öngyilkosság” esetében is, amit „befejezett öngyilkosságnak” neveznek.
99
Wéber László: Ígéretet tett arra, hogy a terminológiákat javítani fogják. A kortárs-segítés az egyik leghatékonyabb megoldás, mely Veszprémben is működik, ennek kapcsán emelte ki a biztonságos szórakozóhely elnevezésű programot, ahol kiképzett fiatalok nem az iskolákban, hanem a kockázati helyszíneken jelennek meg, hogy közvetlen segítséget tudjanak nyújtani a fiatalok számára. Amennyiben viszont a megfelelő forrásokat elő tudják teremteni, úgy biztos abban, hogy az iskolák is partnerek lesznek a kortárs-segítés bevezetésében. A munkahelyi integrációt szintén nagyon fontosnak tartja, kidolgoztak egyfajta protokollt is, melyet első körben az önkormányzati intézményeknél kívánnak felvetni. Elmondta továbbá, hogy vannak olyan férőhelyek a megyében, ahol OEP finanszírozás keretében rehabilitációs célú ellátást kapnak a kábítószerfüggők. A napirenddel kapcsolatban több kérdés, hozzászólás nem volt, a Közgyűlés jelenlévő 20 tagja 19 igen szavazattal meghozta a következő határozatot: (Hartmann Ferenc képviselő jelen volt, de nem szavazott) 280/2008. (X.30.) Kh. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése megtárgyalta: „ A Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Kábítószerügyi Stratégiája” című előterjesztést és az alábbi döntést hozza: 1. A Közgyűlés a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának, - a kábítószer problémával kapcsolatos társadalmi összefogás szükségességét elismerve – Kábítószerügyi Stratégiáját, mint a drogprobléma kezelésének fejlesztési tervét elfogadja. 2. Felkéri Wéber László önkormányzati képviselőt, mint a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF) Elnökét, hogy a Stratégia célkitűzéseinek megvalósítását segítse elő az intézményrendszerrel, társadalmi- és civilszervezetekkel történő aktív együttműködéssel. Felelős: Debreczenyi János polgármester, a Stratégiával kapcsolatos konkrét intézkedések megszervezésében: Wéber László KEF elnöke, a szervezési feladatok előkészítése vonatkozásában: Dr. Bölöniné Dr. Deák Piroska egészségügyi tanácsadó, KEF- titkár Határidő: folyamatos, a stratégia részbeni végrehajtásáról 2009. október 31-ig a Közgyűlés tájékoztatása 100
(Hidasi Ferenc képviselő visszajött az ülésterembe.) 20.) Tájékoztató a Veszprém-Szentkirályszabadja repülőtér értékesítési szerződésében rögzítettek megvalósulásáról Előadó: Debreczenyi János polgármester
területe
Debreczenyi János: Köszöntötte az önkormányzat két meghívott szakértőjét Dr. Bálint Ferenc ügyvédet, és Simon Jójárt Sándor ezredest. Tájékoztatta a képviselőket arról, hogy az előterjesztést megküldték Iványi Andrásnak, Szentkirályszabadja polgármesterének, aki levelében tájékoztatta őt az észrevételeiről, melyből az alábbiakat idézte: „Indítványozom a veszprémi Közgyűlésnek annak megfontolását, hogy a reptéri ingatlanok közül eddig kimaradt 0229/1 hrsz-ú árok, művelési ágú 1067 m2 területi ingatlant ne adja át ingyenesen, se ellenérték fejében a két önkormányzat a Budawest Zrt-nek, hanem tartsa meg, illetve akár mint a Zrt tulajdonosa vegyen részt a Zrt-ben, ezzel is segítve, vagy ha úgy tetszik szorgalmazva azt, hogy a repülőtéri terület valóban repülőtéri hasznosításra hasznosuljon”. Megkérdezte a szakértőket, hogy az elmúlt időben volt-e olyan fejlemény, amiről a testületnek tudnia kell? A szakértők jelezték, hogy ilyen esemény nem történt. Hartmann Ferenc: Jelezte, hogy kétoldalú szerződés esetén elvárható lett volna, hogy megkérdezzék a másik felet arról, hogy ők miként látják a szerződés teljesülését, és sajnálattal vette tudomásul, hogy ez nem történt meg, azonban még pótolható. Debreczenyi János: Adott a lehetőség arra vonatkozóan, hogy rálátásuk legyen a Budawest Zrt. által szerződésben vállalt kötelezettségeinek teljesítésére, melynek eleget is kívánnak tenni. (Mihalovics Péter, Porga Gyula, és Szolnoki Pál képviselők elhagyták az üléstermet.)
101
21.) Veszprém, Rómer Flóris utcai 4274/52 hrsz.-ú ingatlanhoz tartozó járda jogi helyzetének rendezése Előadó: Schmidt István irodavezető Némedi Lajos: Az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság az előterjesztés mellékletét képező megállapodás 1.) pontjánál felhívta a figyelmet arra, hogy helyesen „Veszprém Megyei Jogú Város Jegyzője” adja ki az építési és használatbavételi engedélyeket. Kérte az előterjesztőt, hogy pontosítsák a megállapodást. A napirenddel kapcsolatban több kérdés, hozzászólás nem volt, a Közgyűlés jelenlévő 19 tagja 19 igen szavazattal meghozta a következő határozatot: 281/2008. (X. 30.) Kh. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése megtárgyalta „Veszprém, Rómer Flóris utcai 4274/52 hrsz-ú ingatlanhoz tartozó járda jogi helyzetének rendezése” című előterjesztést. A Közgyűlés a Gizella Projekt Kft-vel – 1066 Budapest, Mozsár u. 8. – a veszprémi 4274/52 hrsz-ú ingatlanra kötendő használati jog alapítására vonatkozó és e határozat mellékletét képező megállapodást jóváhagyja. A Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése felhatalmazza a megállapodás és változási vázrajz aláírására Debreczenyi János polgármestert. Határidő: 2008. november 17. Felelős: Debreczenyi János a megállapodás és a változási vázrajz aláírásáért Schmidt István irodavezető a határozatban foglaltak előkészítéséért 22.) A Középfokú Nevelési Központ intézményvezetőjének kinevezése Előadó: Debreczenyi János polgármester
Gazdasági
Igazgatóság
Debreczenyi János: Tájékoztatta a testületet arról, hogy Szlovik Józsefné egészségi állapotára hivatkozva visszavonta pályázatát, és Jung Erzsébet pályázó pedig nem kérte az előterjesztés zárt ülésen történő tárgyalását.
102
A napirenddel kapcsolatban több kérdés, hozzászólás nem volt, a Közgyűlés jelenlévő 19 tagja 19 igen szavazattal meghozta a következő határozatot: 282/2008. (X.30.) Kh. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése Jung Erzsébetet (szül.: Veszprém, 1954. december 10., an.: Plank Mária, lakcím: Veszprém, Május 1. u. 43. fsz. 1.) a Középfokú Nevelési Központ Gazdasági Igazgatóságához közalkalmazotti munkakörbe kinevezi és egyben az intézmény vezetésével megbízza 2008. december 1-től határozatlan időre. A Közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy a megbízási okmány elkészítéséről, kiadásáról és az illetmény megállapításáról gondoskodjék. Határidő: 2008. december 1. Felelős: Debreczenyi János polgármester Scher Ágota irodavezető a határozatban foglaltak előkészítéséért (Mihalovics Péter, Szolnoki Pál és Porga Gyula képviselők visszajöttek a terembe.) A polgármester gratulált és sok sikert kívánt a leendő intézményvezetőnek. Jung Erzsébet: Megköszönte a képviselők bizalmát, és igyekszik a jövőben ennek a bizalomnak megfelelni. 23.) Tájékoztató a Balaton Bútorgyár volt területének fejlesztéséről, rendezési tervi módosításáról Előadó: Horváth Gábor városi főépítész A tájékoztatót a képviselők tudomásul vették. 24.) Tájékoztató az Európai Unió Régiók Bizottságában végzett első éves munkáról Előadó: Dr. Szalay András képviselő, az Európai Unió Régiók Bizottságának tagja
103
Dr. Szalay András: Tájékoztatta a jelenlévőket arról, hogy az Európai Unió Régiók Bizottságában 12 magyar delegáltként, Veszprém város képviselőjeként vesz részt. Kiegészítésképpen négy kategóriát kívánt definiálni az Európai Unión belül. 1.) Európai Bizottságba minden tagállam egy biztost delegál, és a közös európai érdeket érvényesíti. 2.) Miniszterek Tanácsa vagy más néven az Európai Tanács, ami az állam- és kormányfők tanácsa, ahol a nemzeti érdekek képviselete jellemző. 3.) Az Európai Parlament tagjait közvetlenül választják meg, ebből kiindulva a választók érdekeit képviseli. 4.) A Régiók Bizottságának feladata pedig a helyi és területi önkormányzati érdekek képviselete. Beszámolt arról is, hogy teljesen más jellegűek az előterjesztések. Az előterjesztőnek egyfajta megtiszteltetés, ha anyagához módosító indítványokat nyújtanak be, ezzel is gazdagítva az előterjesztést. Abban az esetben, ha az előterjesztő nem ért egyet a benyújtott módosító indítvánnyal, akkor négyszemközt, illetve szakértők bevonásával kompromisszumos megoldást keresnek a plenáris ülésig. Elmondta azt is, hogy döntő többségben egyhangú határozatot hoz a bizottság, de ritkán előfordulnak ellenszavazatok is. Jelezte a képviselőknek, hogy a jövőben is felhívja a figyelmet olyan pályázati rendszerre, amelyek közvetlen módon Brüsszelben pályázhatóak meg. Végezetül pedig megköszönte a polgármester és a Polgármesteri Hivatal segítségét. Némedi Lajos: Elmondta, hogy nagy érdeklődéssel olvasta a képviselő előterjesztését. Megköszönte továbbá a képviselő által eddig is a rendelkezésükre bocsátott uniós ifjúsági és oktatási anyagokat. Megkérdezte, hogy a Régiók Bizottságának milyen feladatokkal bővült a hatásköre? Porga Gyula: Megköszönte a képviselő által készített előterjesztést, amelyben beszámolt arról, hogy szakkérdésekben többször egyeztetett Európai Parlamenti képviselőkkel, és javasolta, hogy a Néppárti frakció magyar képviselőivel is vegye fel a kapcsolatot, mert bizonyára ők is segítségére lesznek.
104
Péterné Rózsa Mária: Az előterjesztésben olvasta, hogy tárgyalt a bizottság az európai repülőterek jövőjéről, és megkérdezte, hogy mi volt ezzel kapcsolatban a képviselők véleménye? Dr. Szalay András: Megköszönte a képviselőknek a tájékoztatóhoz fűződő hozzászólásait. Porga Gyula alpolgármesternek elmondta, hogy nagyon jó a kapcsolata a Régiók Bizottsága néppárti képviselőivel. A bizottság a kezdetekben a regionális fejlesztésekkel foglalkozott, és folyamatosan bővült a hatáskörük a környezetvédelem, az oktatás, és az ifjúság területével. Kiemelte továbbá azt is, hogy az önkormányzatok szerepe is jelentőssé vált a bővítések előkészítésében, ennek kapcsán pedig jelezte, hogy a Macedónia bővítésének előkészítésével foglalkozó albizottságnak az egyik tagja. Különösen hangsúlyos az önkormányzatok szerepe is, hiszen amennyiben azok gátolják az integrációt, akkor a bővítés nehézkesebbé válhat. Abban az esetben, ha a lisszaboni szerződés életbe lép majd, akkor a Régiók Bizottsága az Európai Bírósághoz fordulhat, akkor, ha az önkormányzatok határozataikban a szubszidiaritás elvét megsértik. Beszámolt továbbá arról az indítványáról, amely nagy vihart kavart a magyar képviselők körében is. Javasolta, hogy 2013-2020. év között a Régiók Bizottsága legalább egy ügyben, az együttdöntési eljárásban részt vehessen. A repülőterek jövőjéről szóló előterjesztéssel az első ülésen találkozott, aminek lassan egy éve lesz. Tapasztalta, hogy Magyarország nem vett részt azon az eseményen, ahol Európa országainak kis repülőterei mutatkoztak be, erre vonatkozóan tett kritikája miatt elmarasztalást kapott azoktól, akiknek felelősségük van abban, hogy miként alakul a repülőtérnek az ügye. Az unió nagyon fontosnak tartja a kisebb repülőtereket, és ezért egyfajta pozitív diszkriminációban szeretné részesíteni úgy, hogy mentesítené a repülőtéri illetékek megfizetése alól. Megköszönte még egyszer a képviselők érdeklődését, és ígéretet tett arra, hogy megküldi az előterjesztést Péterné Rózsa Mária képviselőnek. Debreczenyi János: Megköszönte Dr. Szalay András képviselő által nyújtott segítségét akkor, amikor az Európai Tanács egyik prominens személye a városban járt, és a Vedac székházában tartott konzultáción kialakult személyes kapcsolata a képviselő közbenjárásának és közreműködésének volt köszönhető.
105
25.) Tájékoztató az átruházott hatáskörben hozott döntésekről Előadó: Debreczenyi János polgármester A képviselők a tájékoztatót tudomásul vették. A testület több napirendi pontot nem tárgyalt, a polgármester a nyilvános ülést 17 óra 08 perckor berekesztette, és a képviselők zárt ülésen folytatták munkájukat. K. m. f.
Debreczenyi János polgármester
Dr. Büki Szilvia jegyző, címzetes főjegyző
106