Oldal |1 A PIAC KIHÍVÁSAI ÉS A BAROSS GÁBOR KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA - 1. RÉSZ A piac kihívásai és a Baross Gábor Közgazdasági Szakközépiskola címmel a Győr Online, a régió digitális napilapjának riportere a közelmúltban készített interjút dr. Kun Andrásné igazgatónővel és Mészáros Eszter tanárnővel, a német munkaközösség vezetőjével. A cikkben főképp a két tannyelvű osztálytípusról kaphatnak képet, de olvashatnak iskolánk profiljáról is. A Győr Online tervei szerint a közeljövőben az Alma Mater rovatban a Baross további képzési ajánlatáról számol be, valamint tájékoztatást kaphatnak az újság olvasói olyan pályázatokról, melyeken osztrák partnerintézményekkel közösen vettünk részt, illetve jelenleg is dolgozunk. A Baross Gábor Közgazdasági Szakközépiskolában a tudásalapú nyelvoktatásra – mint eszközre - teszik a hangsúlyt. A világ állandóan változik - szólt egy hagyományosan magyar termék, az Unicum reklámszlogenje, arra utalva, hogy ebben a változásban jó, ha van egy biztos pont, ami évszázadok óta ugyanaz. Akkor is, ha az ital receptjén és legfontosabb paraméterein kívül minden változott. Változott, hogy megfeleljen az új korok követelményeinek, fogyasztói szokásainak, a konkurencia által generált versenynek, azaz a piac kihívásainak. Mindeközben a recept azért maradt a régi, mert az hordozza a minőséget. Hasonlóképpen vannak ezzel a középiskolák is, egyre gyakrabban kell az iskolamarketing eszközeihez, a különböző speciális képzésekhez, ahhoz a bizonyos pluszhoz nyúlniuk, hogy megfeleljenek a piaci kihívásoknak, hogy minél több, ha lehet, jó képességű tanulót csábítsanak be intézményükbe. A Baross Gábor Közgazdasági Szakközépiskola igazgatója szerint nem elég, hogy több mint 100 éves múltra tekintenek vissza a kereskedelmi, ill. számviteli oktatás területén, szükség van egy ma is kiváló szakember gárdára, piacképes tudás átadására, nemzetközi kapcsolatok ápolására, és amire külön büszke, hogy megvalósult intézményükben: a tudásalapú nyelvoktatás. Elsőként a magyar-osztrák kéttannyelvű üzleti képzésről érdeklődtünk. A vállalkozás és management szakirányt választók érettségit adó, kéttannyelvű képzésen vehetnek részt. A győriek egy eisenstadti szakiskola partnereként indították el ezt a hazánkban egyedülálló programot, amelynek eredményeként a végzősök mindkét országban keresett szakmát kaphatnak és osztrák felsőoktatási intézményekben is továbbtanulhatnak. Mészáros Eszter tanárnővel, a német munkaközösség vezetőjével beszélgettünk egy olyan lehetőségről, amely felkészíti a diákokat arra, hogy a gazdaság területein később az Unió bármely országában megállják a helyüket. - Hogyan indult el ez az osztrák- magyar kapcsolat és milyen előnyöket nyújt az ebben résztvevő tanulóknak? 2001-ben indult a képzés, az első osztály 2006-ban érettségizett. Egy eisenstadti, szintén gazdasági orientációs középiskolával kezdtük el ezt a programot. Az ő tananyaguk alapján dolgoztuk ki a miénket, melyet akkreditáltattunk „Két tanítási nyelvű speciális közgazdasági szakközépiskola”-ként. Erről az iskola igazgatója és Árpásiné dr. Tóth Erzsébet szakmai igazgatóhelyettes tudna részletesen beszélni. Leendő tanulóink magyarból és matematikából
Oldal |2 tesznek írásbeli felvételi vizsgát, ennek eredménye, valamint a hozott pontok alapján jutnak be az osztályokba. A 2006/2007-es tanévre legtöbben erre a kéttannyelvű szakra jelentkeztek. Hogy milyen előnyöket nyújt a képzés? A 9. évfolyamon fő célunk, hogy olyan nyelvi szintre hozzuk a tanulókat, hogy a 10. évfolyamtól az alapozó szakmai tantárgyakat és az informatikát már németül tudják tanulni. Ügyelünk a megtanult anyag gyakorlati alkalmazására is, hiszen ma már nem csak az a kérdés, hogy valaki ért-e a számítástechnikához, hanem mondjuk az, hogy leendő szakmájában hogyan tudja alkalmazni azt. Felkészülnek a német nyelvű informatika érettségi vizsgára, megtanulják a szakszavakat, németül kezelik az Excel táblázatkezelőt és a PowerPoint prezentációs programot is, hiszen ezekre szükségük lesz a komolyabb bemutatóknál majd a 11. osztályban, ill. még kifejezettebben a társadalom ismeret érettségin és a szakképző évfolyamon. 12. osztályban lehetősége van a diákoknak az előrehozott német nyelvű informatika érettségire, így emiatt egy év múlva már csak öt tantárgyból érettségiznek a hat helyett. - Gondolom, azért ehhez már az kell, hogy bizonyos szinten beszéljenek németül a tanulók. Amikor idejönnek az iskolába a diákok, nem kötelező nyelvtudás. Többen jöttek már úgy, hogy egy szót nem beszéltek németül és sikerült őket szintre hozni. Ehhez hozzátartozik, hogy 9. végén van egy belső vizsgánk, amiben írásbeli és szóbeli feladatok egyaránt előfordulnak. Ezt minimum 50%-ra teljesíteni kell a gyerekeknek. Akik nem érik el a minimumot, a hagyományos képzésben folytathatják tanulmányaikat. Meg kell jegyeznem, hogy évenként 12 tanuló az, aki sikertelenül veszi ezt az akadályt. Nem a nyelvvizsgát helyezzük előtérbe tehát, hanem a tudást, hangsúlyoznám, hogy nálunk tudásalapú nyelvoktatás folyik, hiszen nem a bizonyítványért kell tanulni, hanem azért, hogy az ismereteiket a gyakorlatban is tudják majd hasznosítani. Később sem követeljük meg a nyelvvizsgát, ettől függetlenül leteszik a diákok. - Mekkora óraszámban tanítják a németet? Az első évfolyamon 19 órában. Lexikát tanulnak heti hét órában, itt főleg a szókincsbővítésre, szituációs feladatokra helyezzük a hangsúlyt, ezzel a szóbeli készséget fejlesztjük. Nyelvészetet szintén hét órában, további három órában pedig szakmai nyelv van. Itt az alapfogalmakat tanulják meg a diákok első osztályban, például mit jelent az, hogy részvény németül, vagy egyszerű szakmai szituációkat gyakorlunk, például a repülőtéren kell fogadni egy vendéget és szállást keríteni neki. Mindez megalapozza a másodikban tanulandó gazdasági ismereteket. És adós vagyok még két órával, ezeken célnyelvi civilizáció keretében a német nyelvű országokról, tehát főleg Ausztriáról, Németországról tanulnak. A második évtől kezdve az általános nyelv heti öt óra, most már minden évfolyamon. Ilyenkor már közép- ill. felsőfokú tankönyvekből tanítjuk a diákokat. Mindenki egy kulturális portfoliót készít, amely továbbnöveli a tanulók informatikai tudását és a német prezentációs készségét is. Ez azért kell, mert ha 14. szakképző évfolyamon itt szeretnének maradni, az osztrák és magyar előírásoknak egyaránt meg kell felelniük a vizsgán. Természetesen a 10. évfolyamtól második idegen nyelvként belép az angol is. - A tananyag mennyire tér el a magyar közgazdasági középiskolákétól? Említette, hogy az osztrák képzést is figyelembe véve dolgozták ki a sajátjukat, amit akkreditáltattak. Az akkreditáció a két tanítási nyelvű érettségi időtartamáig, vagyis a 9-13. évfolyamig készült el. Egy egyedülálló program ez, amely meg kellett, hogy feleljen a magyar szakképzési törvénynek, a magyar érettségi követelményeknek, ugyanakkor úgy kellett beépítenünk a német nyelven tanított alapozó és orientáló szakmai tárgyakat - vállalkozástant, üzemgazdaságtant, számvitelt, tanirodát -, hogy azok előkészítsék a 14. szakképző évfolyamot. Nem véletlen tehát a „speciális közgazdasági szakközépiskola” jelző.
Oldal |3 - Jól értettem, akkor Ausztriában vizsgáznak a diákok? Az érettségi vizsgát nálunk teszik le a 13. évfolyamon a magyar jogszabályok szerint. Magyarul érettségiznek magyar nyelv és irodalomból, matematikából és történelemből. Németből – mint célnyelvből - emeltszintű érettségit tesznek, valamint társadalomismeretből és informatikából németül középszinten vizsgáznak. Így kapják meg a két tanítási nyelvű érettségi bizonyítványt, ami a felsőfokú nyelvvizsga bizonyítvány is egyben, és így 10 plusz pontot is jelent a magyar felsőoktatási felvételihez. Tehát a legnagyobb előnyt a felvételihez a ma érvényes jogszabályok szerint a két tanítási nyelvű érettségi bizonyítvány biztosítja. Érettségi után a tanulók választhatnak, hogy itt maradnak-e a 14. évfolyamra és részt vesznek az osztrák képzésben. Azon az évfolyamon már harminc órában tanulják németül a számvitelt, digital bussiness-t, alkalmazott számítástechnikát és a többi közgazdasági tárgyat. Ezt követi a szakmai vizsga. De természetesen ugyanúgy, mint más érettségizetteknek, lehetőség van arra, hogy tovább menjenek végzőseink egyetemre vagy főiskolára, vagy itt maradhatnak a hagyományos szakképző évfolyamon, ahol magyarul tanítjuk a szakmákat, így magyar OKJ-s szakmai bizonyítvánnyal tudnak majd kilépni az iskolából. - Úgy tudom, lehetőségük van a diákoknak arra is, hogy egy gazdasági főiskolán tanuljanak tovább Wiener Neustadtban, ide hogy tudnak jelentkezni? A 13. évfolyam végén meg kell szerezni az érettségit, ez nyilván feltétel hozzá. Ezen kívül van egy alkalmassági vizsga: angolból alapszintű vizsga, valamint egy logikai teszt. Odajelentkező diákjaink nagyon könnyen vették az akadályokat, két volt barossos tanul most ott és nagyon jók a tapasztalataik. Az elmondottak alapján úgy tűnik, hogy az 1897-ben létrehozott kereskedelmi iskola ma is megfelel a kor és a piac kihívásainak, ehhez nagy szükség van egy profi tanári gárdára, akik ismerik a munkáltatók igényeit és képesek hosszútávon gondolkodó, a társadalomba beilleszkedni tudó szakembereket nevelni. Cikksorozatunkat a gazdasági szakirányú képzéssel folytatjuk, melyet az Alma mater rovatban olvashatnak majd.
Oldal |4 A PIAC KIHÍVÁSAI ÉS A BAROSS GÁBOR KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA - 2. RÉSZ „Mondd és elfelejtik, mutasd meg és emlékeznek, vondd be Őket és megtanulják.” (Konfucius) Előző riportomban az osztrák-magyar kéttannyelvű üzleti képzésről faggattam Mészáros Eszter német nyelvi munkaközösség vezetőt. Most az iskolavezetőség tagjaival beszélgetek az induló osztálytípusokról, az iskola képzési rendszeréről. Milyen szerepet játszik az intézményben a gazdasági és az ügyviteli szakirányú képzés? - Ez jelenti iskolánk hagyományos profilját, hiszen a számviteli, pénzügyi oktatás a fő erősségünk. – válaszolja Árpásiné dr. Tóth Erzsébet szakmai igazgatóhelyettes. Természetesen e területen is folyamatos változások vannak, ill. mi magunk is igyekszünk versenyképességünk megtartása-növelése érdekében fejleszteni. Gondolom mindenki számára ismeretes, hogy a hagyományos 4 éves képzés minden szakközépiskolában megszűnt, mi is érettségi bizonyítványt adunk 4 év után, s ezután következik a jellemzően 1 éves szakképző évfolyam. Mi a különbség akkor egy gimnázium és a közgazdasági szakközépiskola között? - Először a közös vonásokat emelném ki, nevezetesen azt, hogy tanulóink, ugyanúgy mint bárhol máshol, legalább 5 tantárgyból érettségiznek. A magyar, a történelem, a matematika és legalább egy idegen nyelv mindenütt kötelező érettségi tárgy, s ehhez ötödik – választható tárgyként a pedagógiai programunk alapján valamilyen közgazdasági jellegű tantárgyat ajánlunk (pl. Közgazdaságtan, Üzleti gazdaságtan, Ügyviteli alapismeretek), de elvileg választható egy második idegen nyelv, vagy akár a Számítástechnika is – mondja Bertháné Hári Gabriella igazgatóhelyettes. A legnagyobb különbség abban rejlik, hogy tanulóink a 910. évfolyamon szakmai orientáló tantárgyakat - Gazdasági környezetünk és Információkezelés - is tanulnak. Mindezekre 11-12. évfolyamon épülnek rá a szakmai alapozó tantárgyak, nevezetesen: a Közgazdaságtan és az Üzleti gazdaságtan. Ez utóbbi keretében számviteli, pénzügyi, statisztikai, vállalkozási és marketing ismereteket sajátítanak el a tanulók. A Tanirodai gyakorlat és az Alkalmazott számítástechnika zárják a sort. - Az alapozásban tér el a gazdasági szakiránytól az ügyviteli szakirány – veszi át a szót dr. Kun Andrásné igazgató - mert itt az alapozó tárgyak: Gépírás, Gyorsírás, Viselkedéskultúra, Ügyviteli alapismeretek, Szakmai idegen nyelv és Közgazdaságtan. Visszatérve az eredeti kérdésre a gazdasági szakirányú képzésre elsősorban azokat a tanulókat várjuk, akik a számvitelben, a gazdálkodásban, a pénzügyekben jártas szakemberekké akarnak válni, szeretik a számok világát, és kellően precízek ahhoz, hogy az ilyen jellegű munkában örömet szerezzenek. Itt megtanulhatják készségszinten kezelni a számítógépes felhasználói programokat, és a szakmai idegen nyelv ismerete teszi őket alkalmassá arra, hogy vegyes vállalatoknál itthon vagy akár az Unió országaiban elhelyezkedhessenek. Kik jelentkezzenek az ügyviteli szakirányú képzésre? - Olyan tanulók, akik az irodai ügyviteli munkát kedvelik, jó kommunikációs készséggel rendelkeznek, alkalmasak önálló munkavégzésre. Mindezek a kompetenciák azért fontosak, mert az ügyviteli szakképesítésekkel olyan munkahelyek tölthetők be, amelyeknek lényege a felső vagy középvezetők munkájának segítése, ügyfelekkel való foglalkozás. Ez utóbbihoz az
Oldal |5 empátiás készség, a lelkiismeretesség, a pontosság különösen nélkülözhetetlen – emeli ki Bertháné Hári Gabriella igazgatóhelyettes, hozzátéve azt, hogy ezen osztálytípus kódja a 13. - Felhívnám a figyelmet az Idegen nyelvi ügyintéző titkár szakmára, ahol az érettségit követően az előzetes ismeretek beszámításával 1 év alatt felsőfokú szakképesítést adunk tanulóinknak akkor, ha az idegen nyelvi, ill. szakmai idegen nyelvi ismeretük a középfokú nyelvvizsga szintjét eléri – jegyzi meg Árpásiné dr. Tóth Erzsébet. - Az elmúlt 2 tanévben Ügyfélszolgálati asszisztens képesítést is szerezhettek tanulóink. Amennyiben ezt választják a gyerekek, továbbra is tudjuk biztosítani ezt az érettségi utáni szakképzést – egészíti ki Görögné Horacsek Melitta gyakorlati oktatásvezető. - Beszélgetésünkből is kiderül, hogy az érettségiig és az azt követő szakképző évfolyamon is nagyon fontos szerepet kap az idegen nyelv és az alkalmazott számítástechnika, hiszen korunkban ezek elengedhetetlen kommunikációs eszközei a magasan kvalifikált szakembereknek. Igyekszünk ezen a területen is munkánk hatékonyságát növelni, szerencsére a számítógépes technikai háttér biztosított, és nagyon jól felkészült nyelvtanárok dolgoznak iskolánkban. A jövőre való felkészülésünket bizonyítja, hogy a Barossban minden tanuló két idegen nyelvet tanul, németet és angolt. Nem véletlenül választottuk beszélgetésünk mottójául Konfucius idézett gondolatát, hiszen az nagyon jól kifejezi a gyakorlatorientált képzés iránti elkötelezettségünket – hívja fel a figyelmet dr. Kun Andrásné igazgató, majd hozzáteszi: Iskolánk képzési rendszere tehát e két alappillérre – a gazdasági, ill. az ügyviteli szakirányra – épül. Annak ellenére, hogy egymástól különböző szakmákra készítünk fel, mégis sok közös módszert alkalmazhatunk mindennapi munkánk során. Ez az összekapcsolódás megmutatkozik - az idegen nyelvi képzés, azon belül a szakmai idegen nyelv oktatása területén - az informatikai- alkalmazott számítástechnikai képzésben, valamint - néhány szakmai tantárgy idegen nyelven való tanításában. Ez utóbbira a legjobb példa a „Tananyagfejlesztés osztrák-magyar szakképzési programhoz” uniós pályázatban végzett tevékenységünk, melynek eredményeképpen saját jegyzetek készültek, a résztvevő kollégák nagyon komoly módszertani kultúrára tettek szert. Többen nyelvvizsgáztak a kollégák közül azért, hogy bekapcsolódhassanak ebbe a kéttannyelvű képzésbe. Egyszóval sokat ”épült” a tantestület, s így az eredmények közvetlenül a magyarosztrák kéttannyelvű képzésben érezhetők, de a közvetett hatás minden területen megmutatkozik. Ennek alapján reális az az elképzelésünk, hogy egy-egy szakmai tárgyat német ill. angol nyelven tanítsunk más osztálytípusokban, ami még inkább kézzelfoghatóvá és eredményessé teszi a tudásalapú nyelvoktatás megvalósulását is. Milyen egyéb eszközök állnak rendelkezésre a gyakorlatorientált képzés, valamint a tudásalapú nyelvoktatás megvalósítására? - A gyakorlatorientált gazdasági képzést célozzák a 11-12. évfolyamon a tanirodai és az alkalmazott számítástechnikai órák. Tanirodai gyakorlat keretében a tanulók megismerkednek a gazdasági társaságok alapításával és működésének főbb szabályaival, a pénzügyi és számviteli elszámolások folyamataival, a gyakorlatban alkalmazott bizonylatokkal, valamint az üzleti levelezés ügyirataival. Az alkalmazott számítástechnika órákon felhasználói programokkal oldanak meg pénzügyi, statisztikai és könyvelési feladatokat. Minden tanévben a szorgalmi időszakban, február-március hónapban a 13. szakképző évfolyam tanulói számára 2 hetes szakmai gyakorlatot szervezünk. A 60 órás gyakorlatot vállalkozásoknál, pénzintézeteknél és költségvetési szerveknél töltik a tanulók, melynek fő
Oldal |6 célja az elméleti ismeretek gyakorlati bemutatása, hasznosítása, kipróbálása. A gyakorló helyek és a tanulók is nagyon hasznosnak és sikeresnek tartják a gyakorlati tapasztalatszerzés ezen formáját – tájékoztat Görögné Horacsek Melitta gyakorlati oktatás vezető. - A gazdasági szakirányú képzéshez szorosan kapcsolódik a nyelvi előkészítő osztályunk. Iskolánk 2004-ben élt a törvény adta lehetőséggel és elindítottuk ezt az osztályt. Az idei tanévben már a harmadik évfolyam kezdte meg tanulmányait ebben a képzési formában, melynek lényege, hogy az első évfolyamon a nyelvtanulásra és az informatikaoktatásra kerül a hangsúly. A tanulók heti 11 órában sajátítják el az angol vagy a német nyelvet, valamint 5 órában tanulnak informatikát. A következő évtől a gazdasági szakirány szerint folytatódik a képzés, továbbra is fontos szerepet kap az idegen nyelv és az informatika. A főnyelv tanulását heti 5 órában folytatják, mellette elkezdik a második idegen nyelv elsajátítását. Informatikából lépésről lépésre teszik le a tanulók az ECDL vizsga moduljait – teszi hozzá Bertháné Hári Gabriella kommunikációs igazgatóhelyettes. Az idegen nyelvek hatékonyabb elsajátítását igyekszünk a külföldi diákcsere megszervezésével is támogatni. A német nyelvet tanulóknak lehetőségük van minden évben két hetet tölteni Németországban szakmai gyakorlaton. A finanszírozásban a Baross Gábor Középiskolai Alapítvány révén az intézmény komoly részt vállal. Ennél a programnál partnerünk a krumbachi Fachoberschule. Angol célnyelvre épül a másik diákcsereprogramunk. Ennek keretében minden évben egy hétre Rómába repülhetnek diákjaink. Egy neves római gimnázium, a Liceo Demokrito fogadja iskolánk tanulóit. Természetesen mindkét program keretében viszontlátogatásra is sor kerül. Az osztrák-magyar képzéshez kapcsolódik az eisenstadti Handelsakademie-vel kialakított szakmai kapcsolatunk. A cikksorozat következő részében Árpásiné dr. Tóth Erzsébet szakmai igazgatóhelyettessel két szakmai projektről beszélgetünk majd.
Oldal |7 A PIAC KIHÍVÁSAI ÉS A BAROSS GÁBOR KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA - 3. RÉSZ A Baross Gábor Közgazdasági Szakközépiskola szakmai munkáját befolyásoló két nagyobb pályázatról számol be Árpásiné dr. Tóth Erzsébet szakmai igazgatóhelyettes, mindkét pályázat projekt-felelőse. A Baross Gábor Közgazdasági Szakközépiskola szakmai munkáját befolyásoló két nagyobb pályázatról számolt be lapunknak Árpásiné dr Tóth Erzsébet szakmai igazgatóhelyettes, mindkét pályázat projekt-felelőse. Iskolánk stratégiai tervében évek óta hangsúlyos szerepet kap a szakképzés megújítása, a nyelvoktatás és az informatikai képzés fejlesztése. Pályázatok, szakképzés, nemzetközi kapcsolatok: ez a három fogalom összekapcsolódik a nemzetközi forrásból származó pénzeszközökkel. Az előbbi célt jól szolgálja a 2001-ben indult osztrák-magyar két tanítási nyelvű képzés. Erről szólt az első cikkünk. Közvetlenül ehhez a képzéshez kapcsolódik egy 2003-ban indult Európai uniós pályázat, a Phare CBC program keretében. "Tananyagfejlesztés osztrák-magyar szakképzési programhoz" című pályázatunkkal közel 30 millió forint állt rendelkezésre a megvalósításra. Ezt az összeget a partnerintézménnyel, az eisenstadti iskolával együttműködve német nyelvű tananyagok kidolgozására fordítottuk, valamint a képzéshez szorosan kapcsolódó technikai eszközök beszerzésére, tanulmányutak, továbbképzések megvalósítására. A tanulók a német nyelven tanulandó tantárgyakhoz tankönyvvel nem rendelkeztek. Ezért elsődleges célunk volt a tananyagfejlesztés, vagyis a német nyelvű tananyagok elkészítése, az akkreditált két tanítási nyelvű képzés tantervének és óratervének megfelelően. Összesen 26 ember (magyar és osztrák szakértők, adminisztratív és pénzügyi segítők) munkáját kellett összehangolni, ellenőrizni, irányítani, szervezni. A tananyagok összeállítását, gyakorlati alkalmazásának elsajátítását a tanárok és a diákok számára ausztriai tanulmányutak, a partnerintézménynél tett látogatások, az osztrák szakértők magyarországi óralátogatásai, a tanulóknak szervezett szakmai gyakorlatok segítették. Mindezek alkalmat adtak tanároknak, diákoknak egyaránt a tapasztalatszerzésre. Nagyon érdekes és tanulságos volt valamennyiünk számára az osztrák tanulók érettségi vizsgáján való részvétel, a vizsga anyagainak tanulmányozása. Nálunk még szokatlan módszereket, az informatika erőteljes alkalmazásának lehetőségeit ismerhettük meg, és mindezt idegen nyelven. Fejlődési lehetőség volt a nyelvészeknek is, de különösen a szakmai tárgyakat tanító kollégáknak. Nagyon hasznos a tanulók szempontjából is, jobban el tudják képzelni, mi az az új szakma, amit szeretnénk elsajátíttatni velük. Alapvetően projektünk megvalósításával a legfőbb célt elértük, tanulható és tanítható tananyag áll rendelkezésre német nyelven valamennyi tantárgyból 9-től 13. évfolyamig a tanulóknak és a szaktanároknak. Ez összesen 12 féle tananyagot jelent, s tartalmazza a nyelvi előkészítő évfolyam célnyelv anyagát, (Lexika, Kommunikáció, Nyelvtan, Országismeret, Gazdasági német), az összes szakmai alapozó tantárgy osztrák képzésnek megfelelő anyagát (Üzleti kommunikáció, Szövegfeldolgozás, Viselkedéskultúra, Tanirodai gyakorlatok,
Oldal |8 Gazdasági környezetünk, Üzemgazdaságtan, Számvitel, Vállalkozástan), valamint a két tanítási nyelvű érettségi miatt a szükséges közismereti tárgyak (Informatikai alapok, Társadalomismeret) anyagát. A beszerzett technikai eszközök használatának elsajátítása, alkalmazása a tanítási órákon látványosan megnőtt a pályázati munkával párhuzamosan. Egyre többen és többször, mindig több tantárgyhoz használják a modern technikai eszközöket. Mindazok a tevékenységek, melyeket megvalósítottunk, már hatással vannak a tanulás-tanítás hatékonyságára más képzési programokban is. Nőtt a tanárok szakmai és módszertani ismerete, ezzel a képzés színvonala is. Elkerülhetetlen volt a nyelvészek és közgazdászok, a magyar és osztrák szakértők, az elméleti és gyakorlati tárgyakat oktatók közötti együttműködés. A tananyagfejlesztésben résztvevő kollégák számára valóban óriási kihívást jelentett ez a munka. Olyan képességek fejlődtek, melyek jelentősek a későbbi illetve más osztályokban végzett szakmai munkában is (team-munka, projektek, prezentációk készítése, készíttetése, a legkorszerűbb informatikai eszközök mindennapos használata). Mindezek alapján reális elvárás volt, hogy a 2005/2006. tanév végén sikeres két tanítási nyelvű érettségi vizsgát tegyenek az első végzős diákok. Kiváló eredmények születtek ezen az érettségi vizsgán. Ezzel az osztállyal kapcsolatos a másik pályázat is. Ennek a pályázatnak az eredménye a szakmai képzést, a számvitel tanulását, tanítását segíti. A krumbachi partneriskola révén lettünk egy Leonardo projekt résztvevői. Hét ország (Ausztria, Dánia, Észtország, Finnország, Németország, Anglia, Magyarország) oktatási intézményei (középiskolák, felsőoktatási intézmények), vállalkozásai dolgoznak egy salzburgi főpályázó irányításával, koordinálásával. A pályázat célja a számviteli képzés minőségének javítása. Ez az e-learninges tananyag lehetőséget ad a tanári adminisztráció csökkentésére, egyéni tanulásra. A Web-alapú, többnyelvű adatbázis, multimédiás, interaktív eszközök felhasználása növelheti a tanulási motivációt is. A két éves munka eredményeként létrejött egy több száz, a számvitel szinte minden területére vonatkozó tesztfeladatot tartalmazó adatbázis, több mint 70 esettanulmány (országonként legalább 5, különböző nehézségi fokozatú, a gyakorlatból vett, eredeti bizonylatokkal alátámasztott feladat, legalább angol és német nyelven), a gazdasági számítások és a számvitel elsajátításához tanulási modulok, a számvitel különböző területein az egyes országok gyakorlatában meglévő különbségek bemutatása, többnyelvű szakmai szótár. Az oktatáson kívül gyakorlásra, hiányosságok pótlására, értékelésre is lehetősége van az alkalmazónak. Ezt a programot a pályázatban résztvevők, így iskolánk is, térítés nélkül használhatják. A pályázatok eredményeként hasznosítható ismeretek, készségek alakulhattak ki tanárnak, diáknak egyaránt. Továbbtanulásnál, álláskeresésnél valószínű előnyt jelent az idegen nyelven elsajátított szakmai ismeret. A tanárok más tantárgyak oktatásánál is tudják alkalmazni a korszerű módszereket, mindennapos lehet az internet adta lehetőségek bevonása a tanításba, tanulásba. Az elkészített tananyagok átalakítás nélkül is, de akár továbbfejlesztve, kiegészítve alkalmazhatók például a nyelvi előkészítő osztályok felsőbb évfolyamain, vagy a szakképző évfolyamokon, szakkörökön.