A PÁLINKA A MAGYAR GYÓGYÍTÓ HAGYOMÁNYBAN
A PÁLINKA – Arab találmány – al-kuhul ‘a legfinomabb’ – keresztesháborúk hozadéka. Desztilláló készülék kell hozzá! – Kétféle pálinka: – A) borból konyak, brandy, borpárlat, arak (pálmavirág- vagy rizs-borból), tody (pálmaborból), socsu (szakéból) – B) gyümölcsből, gabonából, tejből törköly, rakija (rizs), gin, rum, szilvórium, whiskey (zab), aizak (kecsketej) – De bármiből lehet pálinkát készíteni, ami szerves anyag.
A pálinka rövid története Magyarországon – 1332- ‘crematum’, ‘crematura’ – nyugatról származik, kolostorokban főzik (braxatorium), orvosság. (Eleinte az. Nyugaton a 14. századig csak patikákban kapható, de már 1496-ban Nürnbergben be kell tiltani!) – Aqua vitae Reginae Hungariae – köszvény ellen. (Rozmaringos borpárlat) – valószínűleg nem magyar orvosság. – Pálinka szó szlovák-cseh eredetű (palit – ‘égetett’). – Névformák: eget bor (1551) babinka (1572), pálinka (1630) ákovita (1620), alamázia-malvázia (1664), gugyi (1678) gorotka (1678) dühötke (1678) rozsólis (1708)
– 16. sz.: északról terjed a pálinkafőzés szokása, Mo.-n a specialitás, hogy nem csak gabonából, burgonyából, hanem gyümölcsből is főzik. – 17. sz. : Erdőpusztítás a főzők miatt -1652 Besztercebánya: a császári bizottság megállapítja, hogy 300 pálinkafőző van a városban! – Kassán 1668-ban statútum: a patikus a praedicatio alatt ne árulhasson pálinkát. – Mátyus szerint 1669-ben Erdélyben még nem ittak pálinkát, mert nem szerepelt a törvénykönyvben. 1695-1697-ben már törvényt hoznak ellene. – A 17. század közepéig csak vagyonosabbak isszák!
Apor Péter (1676-1752): Metamorphosis Transylvaniae • „Brassóban főzték az fahéj-vizet, azonkívül az reggeli italt hívták aqua-vitának, vagy tiszta égettbort ittanak, honnan is az úrasszonyok apró pincetokokban, úgy az nemes és főasszonyok is úgy kínálták”… „Vagy penig égettbort töltvén az tálban azt megmézelték, egy vagy két fügét vagy egynehány szem mazsolaszőlőt tettek köziben, meggyújtották az égettbort, aztán megoltván az tüzet, azt itták.”… „Mert nem vala olyan paszomántos gyomrok, mint az mostaniaknak.”
18-19.század • Városi, egyházi, rendi vagy birtokosi jog a pálinkafőzés, • a birtokosok a 18. század elejétől gyakran adják árendába zsidóknak: ettől kezdve lesz olcsóbb. • 1715- Heves megyei ciszterci főzde. • Miskolcon 1741-től árulhatják a patikában • Szegeden 1750-ben 81 kocsma, 53 pálinkamérés • Tallar jelentése: a románok pálinkaivásáról (1752)
• Tilalmak: 1757 (Mo.) 1767 (Erdély) tilos gabonából főzni, mert éhínséget okoz, csak krumpliból szabad. • Napoleoni háborúktól állami szabályozás, adóztatás (1836), 1850-től a szesz állami monopólium, 1851: 105 129 főzde összeírása! Nagy likőrgyárak gründolása. • 1919 teljes szesztilalom, 1920 korlátozás: (260 pálinkafőző), 1982 már megint 815 hivatalos (+bögrecsárdák), ma is ellenőrizhetetlen • 1952-1970 közt feles főzés: fele a gazdáé, fele az államé
A PÁLINKA A GYÓGYTÁSBAN • Gyógyszerkészítési eljárásokhoz régóta használják (maceratio, infusio, destillatio animi , spiritus, extracta, stb.) • Nálunk is gyakran hordozóanyag . „Eget bor” néven 1580as évektől több száz adat, állatorvosló könyvekben is. • Önmagában is gyógyszer ‘ami erős, az használ’. • Külsőleg: lemosó, dörgölő, öblítő (pl.fogfájás ellen) • Belsőleg: gyomorrontás, emésztési problémák, csömör, nemi betegségek, szívpanaszok , hideglelés ellen, fájdalomcsillapítóként (szüléskor anyának-bábának) • Gyakran ráolvasással, szentelménnyel , mágikus eljárásokkal (pl.köpködés) együtt alkalmazzák (Pócs Éva)
Szentgyörgyi János: Testi orvosságok könyve (1619) • „Szemnek való víz: Eget bor, dio, mondola, baraczk magot 9 torj megh, egj evegben kell tenni, az ganejában kell tartani, tizen eötöd napigh kel benne allani. Ki kel venni, megh kel zürni, azt kel az embernek szemeben bocziatani.”
Váradi Vásárhelyi István: Kis patika (1628) • „Akarmi fele forma kozveny ellen fö probalt orvossag. Arabs Avicenna orvossaga: ved az medvenek veret, ket fontniat, zarvasnak veret anniat, borznak es medvenek hajat fel fontot mind ket felet, aqua vitaet, es erös destillalt eczetet fel itzet, ezeket olvazd egiben, azzel kell haromszor napiaban kenni, reggel, delben, estve.”
Becskereki Váradi Szabó György: Medicusi és borbélyi mesterség (1698) • „Szűdobogásra valo: Ismét gyöngyvirágvíz olaja, aqua vitával elegítsék öszve, avval kenjék az szíve aránt.”
Mátyus István: Ó és új diaetetica. V.4. (1792) • • • • • • • • • •
1. Phlegmatikusoknak ajánlja mértékkel 2. Fáradság ellen 3. Belső rothadás ellen 4.Az izmok rostjait erősíti 5. Szív-erősítő 6. Nyugtató 7. Melegítő 8. Vizelet-hajtó 9. Hányinger-csillapító 10. Étvágygerjesztő
• „Éppen úgy lehet az égett-bor segítségét az emberi testben gondolni, mint a’ sarkantyút a’ ló oldalakban.”
Különleges alkalmazások • Szimpatikus mágia: Fehér folyás ellen Kalotaszegen fehér rózsát tesznek a beteg pálinkájába (Berde) • Szerelmi varázslás: Heves megyében havibajt cseppentenek a pálinkába, aztán megitatják a férfival (Komáromy) • Elhárító varázslás (fej bekenése rontás ellen) (Pócs) • Műfogsor pálinkába áztatása • Pálinkás cumik
Mai népi gyógyászati használata: • • • • • •
Borsos pálinka - hasmenés ellen Grog – lehűlés ellen Étvágygerjesztőként (aperitiv, appetizer) Érelmeszesedés-gátlóként (kis adagban) Depresszió ellen (súlyosbítja) Szerelmi serkentőként (kis adagban használ, nagy adagban gátol)
Balogh Kálmán: Gyógyszertan. Pest, Emich, 1866. 126-138. • Már elsősorban az ártalmakról van szó, bár hosszan ír gyógyhatásairól is! A „borlangmérgezés” tünetei: • „Ilyenkor mindenelőtt az elmebeli idegsejtek szenvednek, mi felfogás, gondolkodás, ítélés hanyatlásában, vagy azok ferdeségeiben nyilvánúl, s az egyén közvetlen benyomásoknak engedve, meggondolatlan, végűl összefüggés nélküli cselekvésekre hajtatik, s a beszélést dadogást váltja fel. Később az érzékszervek működési képessége csökken, vagy éppen el is enyész, az agyacs bántalmazott volta pedig a mozgások rendezetlenségében nyilvánúl….A mérgezés legfőbb fokán a nyúltagy élete megsemmisíttetvén, a légvételi mozgások megszűnte következtében az életnek el kell veszni.”