A Nemzeti Infokommunikációs Szakpolitikai Stratégia Rövid helyzetkép
2013. január 26.
Kelemen Csaba 1
Az Infokommunikációért felelős Államtitkárság felépítése
Infokommunikációs Államtitkárság
A főosztály feladatai:
Infokommunikációs Projektmenedzsment Főosztály Informatikai Felügyeleti Főosztály Infokommunikációs Szervezési Főosztály
Digitális készségek • Digitális írástudatlanság csökkentése • Köz- és felsőoktatás informatikai ellátottságának és színvonalának emelése • Hátrányos helyzetű rétegek digitális kompetenciájának fejlesztése
Digitális infrastruktúra • Piaci indíttatású NGA fejlesztések ösztönzése • Közintézmények, iskolák, kulturális intézmények sávszélesség-igényének biztosítása • Állami alaphálózatok konszolidációja és kiterjesztése • Hálózati hiányosság kezelése
Digitális gazdaság • KKV-k informatizáltságának növelése • Informatikus és mérnökképzés feltételeinek javítása
2
Az Államtitkárság céljai, tevékenységi területei
Digitális készségek A köz- és felnőttoktatás minden résztvevője sajátítsa el az e-készségeket Gyorsuljon fel a digitális írástudás és a felelős, tudatos internethasználat a lakosság és a KKV-k körében A digitálisan írástudók használata mélyüljön, tranzakciós aktivitásuk erősödjön
Infrastruktúra
Állami e-szolgáltatások
Digitális gazdaság
Legyen teljes szélessávú lefedettség az ország minden Háztartásában (4Mbps/1Mbps)
Az alapszintű szolgáltatások legyenek elérhetők minden állampolgár és vállalkozás számára
Jelentősen enyhüljön az IKT szakemberhiány, bővüljön az IKT-képzésben résztvevők száma
Az emelt szintű, illetve ágazat-specifikus szolgáltatások fejlesztése gyorsuljon fel
Nőjön a hazai IKT KKV-k bevétele a K+F+I pályázati részvétel eredményeként
A közintézmények jobb és olcsóbb szolgáltatásokat vehessenek igénybe
Emelkedjen a KKV-k belső és külső informatizáltsága, digitális gazdaságban való részvétele
Bővüljön a mobil szélessávú lefedettség és az elérhető sávszélesség Folytatódjon a nagy sávszélességű NGA-hálózatok építése, nőjön az NGA penetráció A közintézmények jobb és olcsóbb infrastruktúrán férjenek hozzá a szolgáltatásokhoz
3
Az infokommunikációs szektor jelentősége Helye a nemzetgazdaságban és a kormányprogramban összhangban az Új Széchenyi‐tervvel • •
• • • • •
100 000 munkahely A szektor mérete évi kb. 4,500 Mrd forint, a hazai GDP kb. 11%‐a, a GDP növekedésének 25%‐át a szektor vállalatai biztosították Versenyképesség 50%‐át magyarázza Multiplikátor hatás: a szektor minden más ágazat fejlődésére jelentős hatással van Technológiai fejlődés hajtómotorja Versenyképesség növelésében és munkahelyek létrehozásában jelentős hatása van Életminőség javításában kiemelt szerepe van
4
EU 2020 IKT szektorral összefüggő célkitűzései és a hazai helyzet
Hazai helyzet • 2,4 millió háztartásban nincs korszerű internet hozzáférés, amely nélkülözhetetlen a kényelmes és hasznos tartalmak használatához • Mobil szélessáv fejlesztése lelassult, az elmaradott területeken nincs fejlesztés • A lakosság ~40%‐a rendszeres internet használó • A mobil beszéd tarifák a hatodik legmagasabbak az EU‐ban, a legmagasabbak a régióban • A lakosság 5%‐a vásárol online • A lakosság 8%‐a használ e‐ kormányzati szolgáltatásokat • A K+F beruházások értéke EU viszonylatban nagyon alacsony
2015 2013 • 100%‐os szélessávú lefedettség
2010
•A lakosság 75%‐a legyen rendszeres internet használó •Egységes belföldi és külföldi mobil tarifák legyenek •A lakosság 50%‐a vásároljon online módon •A lakosság fele használjon e‐ kormányzati szolgáltatásokat •Az IKT területén végzett kutatási és fejlesztési kormányzati beruházások értékét a duplájára kell emelni
2020 • Szupergyors internet (minimum 30 Mbit/s) minden háztartásban, amely alkalmas bármilyen oktatási, információs szórakoztató tartalmat problémamentesen eljuttatni a fogyasztóhoz
5
Az állam felelőssége az ökoszisztéma egyensúlyát veszélyeztető problémák azonosítása és kezelése Digitális készségek
• A felnőtt (16 év feletti) lakosság csaknem fele digitálisan írástudatlan • A KKV‐k körében alacsony a használat • nem tudatosult az e‐közigazgatás valós jelentősége. • sok tanár még nem ismerte fel a digitális eszközök és tartalmak jelentőségét • alacsony az online tranzakciókat végrehajtók aránya („másodlagos digitális megosztottság”)
Digitális hálózatok
• a lakosság néhány százaléka számára nincs elérhető szélessávú szolgáltatás • több mint ezer települést nem ér el megfelelő körzethálózat. • lelassulhatnak az NGA fejlesztések • mobil szélessáv országos lefedéséhez nem elérhető megfelelő frekvencia • közintézmények, iskolák nem rendelkeznek jó minőségű, olcsó hozzáféréssel • párhuzamos állami hálózatok, drága szolgáltatás‐vásárlási és bérleti konstrukciók Digitális közigazgatás
Digitális gazdaság
• minőségi és mennyiségi szakemberhiány • alacsony hazai és nemzetközi K+F aktivitás • alacsony szintű együttműködési kultúra • tőkéhez és hitelhez jutás nehézkes • az IKT KKV‐k hálózatosodása és külpiacra lépése esetleges
• Szigetszerű, paralel fejlesztések, koordináció és interoperabilitás hiánya. • a szolgáltatások színvonala egyenetlen; • lemaradás az e‐ közbeszerzés területén; • elmaradott az e‐ számlázás , e‐fizetés • nem valósult meg az egykapus ügyintézés 6
A digitalizáció kiterjed a közigazgatás belső folyamataira (back office) és külső szolgáltatásaira (front office) is
Célkitűzések
Az alapszintű szolgáltatások legyenek elérhetők minden állampolgár és vállalkozás számára
Az emelt szintű, illetve ágazat-specifikus szolgáltatások fejlesztése gyorsuljon fel
A közintézmények jobb és olcsóbb szolgáltatásokat vehessenek igénybe
Tervezett eszközök
• Közigazgatási folyamatok belső informatizálása, a közigazgatási reform IKT támogatása • Egységes, minden digitális platformon hozzáférhető eközigazgatási rendszerek kialakítása • Szervezeti integráció • Ágazati alkalmazás-fejlesztések (pl. intelligens logisztikai rendszerek, távdiagnosztika, távmonitoring, távoktatás, közlekedéstámogató szolgáltatások, kulturális alkalmazások, e-közbeszerzés) • Kulturális tartalmak digitális formában való szélesebb körű elérhetővé tétele • Állami adatvagyon és nemzeti kultúrkincs hozzáférhetővé tétele
Eddigi eredmények
• KIFÜ létrehozása • Megkezdődött a 346/2010. Korm. Rend szerinti hálózatkonszolidáció végrehajtása (pl. EDR átvétele) • A 1277/2010. Korm. határozat alapján megkezdődött az adatgyűjtés, adatfeldolgozás a kormányzati informatika konszolidációja érdekében • NISZ Zrt. új szerepben a hatékonyabb és transzparens hálózati vagyongazdálkodás jegyében • Jelentős megtakarítás az állami informatika területén (pl. EDR, EKG) • Adatvagyon törvény és Korm. rendelet 7
Az e-készségek fejlesztése nagy volumenű képzési programokkal és oktatással Azonosított problémák • A 16 év feletti lakosság csaknem fele még mindig nem digitális írástudó • Különösen nagy a lemaradás az idősek, hátrányos helyzetűek, kistelepülésen élők és alacsony végzettségűek körében • A KKV-k és különösen a mikrovállalkozások tulajdonosi körében és menedzsmentjében alacsony szintűek a digitális készségek • A tanárok jelentős része még nem ismerte fel a digitális eszközök és tartalmak jelentőségét az oktatásban • A közalkalmazottak és –tisztviselők körében nem tudatosult teljes körűen az eközigazgatás valós tartalma és jelentősége. • A felhasználók körében az átlagnál alacsonyabb az online tranzakciókat végrehajtók aránya - „másodlagos digitális megosztottság”) • A digitális átállásra az érintett 8-900 ezer háztartás csaknem fele még nincs felkészülve, jó részük nem is hallott róla
Célkitűzések
A köz- és felnőttoktatás minden résztvevője sajátítsa el az e-készségeket
Gyorsuljon fel a digitális írástudás terjedése a lakosság és a KKV-k körében
A digitális írástudók használata mélyüljön, tranzakciós aktivitásuk erősödjön
Tervezett eszközök
• Képzési és motivációs programok az eMagyarország program bázisán, kiemelten az • • • •
aktív korú munkanélküliek gyermeket nevelő asszonyok hátrányos helyzetű fiatalok „fiatal nyugdíjasok” körében.
• Az internetes közösségi terek és eTanácsadó hálózatának fejlesztése, tevékenységének bővítése • Digitális készségek és tudás fejlesztése a munkavállalók, KKVvezetők/tulajdonosok és közalkalmazottak körében • Iskolai és felnőttképzésben az IKT szervesebb alkalmazása • Tanárképzésben az IKT alapú oktatási készségek kialakítása • A kreativitás, a strukturált gondolkodás ösztönzése a közoktatásban 8
Digitális gazdaság: humán és pénzügyi forráshiány enyhítése, K+F aktivitás növelése Azonosított problémák • minőségi és mennyiségi informatikai szakemberhiány, ami a szektor növekedését egyértelműen korlátozza • Az uniós K+F és innovációspályázatokon a magyar részvétel csökkenő aktivitást mutat, különösen a KKV cégek részéről. • A hazai pályázati rendszerben kevés az IKT-specifikus pályázat. • A vállalkozások forráshoz jutását hátráltatja az üzleti és az együttműködési kultúra hiánya vagy gyenge színvonala. • A hazai kockázati tőkebefektetések volumene alacsony, többsége nem a korai innovációs szakaszban lévő cégeket favorizálja. • alacsony a KKV-k (és különösen a mikro- és kisvállalkozások) IKThasználata
Célkitűzések
Jelentősen enyhüljön az IKT szakemberhiány, bővüljön az IKT-képzésben résztvevők száma
Nőjön a hazai IKT KKV-k bevétele a K+F+I pályázati részvétel eredményeként
Emelkedjen a KKV-k belső és külső informatizáltsága, digitális gazdaságban való részvétele
Javasolt eszközök • a piaci igényekhez igazodó, a piaci szereplők bevonásával zajló tovább- és átképzési programok. • az egyetemi mérnök és informatikus férőhelyek bővítése, az IKT ágazat igényeivel való összhang biztosítása. • a felsőoktatás és a piac együttműködésének ösztönzése (pl. kutatóműhelyek, kompetenciaközpontok) • a hazai IKT vállalkozások innovációs képességének és kultúrájának fejlesztése. • A piacképes termékek kifejlesztésére irányuló K+F+I tevékenység és a klaszteresedés kiemelt támogatása. • fejlesztési tőke biztosítása a vállalkozások korai életciklusában • a hazai IKT KKV-k külpiaci megjelenésének elősegítése, a szoftver és szolgáltatásexport élénkítése • a KKV-k digitális gazdaságba való bekapcsolódásának támogatása (belső rendszerek, egymás közti kapcsolatok)
9
A meglévő és a várhatóan kialakuló hálózati szűk keresztmetszeteket kezelni kell Azonosított problémák
• A lakosság néhány százaléka számára nincs elérhető szélessávú szolgáltatás • A lakosság és a KKV-k nagyobb csoportját (több mint ezer települést, minimum 6000 vállalkozást ) infrastrukturális szűk keresztmetszet kialakulása fenyegeti a megfelelő körzethálózat hiánya miatt. • Mobil szélessáv országos lefedéséhez nem áll a szolgáltatók rendelkezésére megfelelő frekvencia • Lelassulhatnak az NGA fejlesztések • Közintézmények, iskolák nem rendelkeznek jó minőségű, olcsó hozzáféréssel • Párhuzamos állami hálózatok, drága szolgáltatás-vásárlási és bérleti konstrukciók
Célkitűzések
Tervezett eszközök
• Legyen teljes szélessávú lefedettség az ország minden háztartásában (4Mbps/1Mbps)
Bővüljön a mobil szélessávú lefedettség és az elérhető sávszélesség
• •
• Folytatódjon a nagy sávszélességű NGA hálózatok építése és nőjön az NGA penetráció A közintézmények jobb és olcsóbb infrastruktúrán férjenek hozzá a szolgáltatásokhoz
•
•
Piaci indíttatású NGA fejlesztések ösztönzése közpolitikai és szabályozási eszközökkel Verseny- és befektetésösztönző hírközlési szabályozás Piaci hibák kezelése: az üzleti alapon hosszú távon sem kifizetődő fejlesztések támogatása, indokolt esetben elvégzése A digitális hozadék és a rendelkezésre álló spektrum hatékony és versenybarát felhasználása: rugalmas frekvencia-gazdálkodás. Közintézmények, iskolák, kulturális intézmények sávszélesség-igényének biztosítása Állami alaphálózatok konszolidációja és kiterjesztése
10
Köszönöm a figyelmet!
11