A NÉMETORSZÁGI EEG BIOGÁZRA VONATKOZÓ

A NÉMETORSZÁGI EEG BIOGÁZRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A MAGYARORSZÁGI RENDELETEKKEL

Készítette: Fuchsz Máté

Szent István Egyetem Környezettudományi Doktori Iskola Gödöllı 2008.

Tartalomjegyzék Villamos energia termelés az EEG alapján ................................................................................ 4 Villamos energia termelés biogázból ..................................................................................... 5 Megújuló energiatermelés szabályozása Magyarországon ........................................................ 9 A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI törvény (VET)........................................... 9 Menetrend tartása ............................................................................................................. 12 Átlagos átvételi ár................................................................................................................. 13 A két rendszer összehasonlítása ............................................................................................... 14 A társadalomra háruló terhek ................................................................................................... 16 Energetikai célú növénytermesztés .......................................................................................... 19 Összefoglalás............................................................................................................................ 22 Felhasznált irodalom ................................................................................................................ 23

2

A megújuló energiaforrásokból termelt energia részarányának növelése érdekében a társadalomnak és a politikának nagy áldozatokat kell hoznia. Abban az esetben, ha a társadalom felismeri a környezetkímélı energiaforrások hasznosságát, az azokra elköltött többletkiadásokat a villany, vagy főtésszámlában, esetleg a folyékony vagy gáz halmazállapotú üzemanyagok esetében, könnyebben képes elfogadni. Jelen tanulmányban egy átfogó összehasonlítást szeretnék arról készíteni, hogyan alakult Németországban az EEG 2004-es megreformálása után a biogáz üzemek támogatási rendszere, ill. mi jellemzi a mai hazai helyzetet. Ennek keretében szintén összehasonlítom, milyen kiadások hárulnak a hazai fogyasztókra, ill. ez hogyan

változna

akkor,

ha

egy

elméleti

villamos

energia

teljesítmény

biogáz/megújuló alapon kiépülne.

A német (párt)politikai erık 2004-ben elég erısnek érezték magukat ahhoz, hogy a megújuló energiaforrások összenergia-termelésbıl kivett részarányát megfelelı állami ösztönzıkkel segítsék. A megújuló energiaforrásokról szóló törvényt ezért módosították, így jött létre az EEG (Erneuerbare Energien Gesetz). A törvény módosításának gondolatához mindenféleképpen fontos alapot adott az a tény is, hogy az akkori kormánykoalícióban a zöldek pártja is benne volt. A törvény módosítása hozzájárult a megújuló energia szektor kimagasló fejlıdéséhez, a foglalkoztatottak számának növeléséhez, ill. egyes energiatermelési módokban a kutatás-fejlesztés felgyorsulásához. Ennek a fajta növekedésnek mindenféleképpen egyik nagy nyertese a biogáz szektor volt, ami nem látott fejlıdésen ment keresztül az elmúlt négy évben, s a német megújuló ipar egyik sikerágazatává nıttei ki magát. Valószínőleg a túlzottan gyors növekedésnek is köszönhetı, hogy mostanra a biogáz ipar az, ami a legnagyobb veszteségeket kell, hogy elszenvedje Németországban, hiszen a kezdeti befektetıi kedv egyre jobban visszaszorulni látszik, ill. a növekvı alapanyag árak miatt a biogáz termelés energianövény alapokon már most kezd veszteséges lenni. Ezért 5 éves korára az EEG biogáz termelésre vonatkozó passzusai átalakításon fognak keresztülmenni, aminek végsı eredményét még nem lehet tudni.

3

Villamos energia termelés az EEG alapján Az EEG egyik legnagyobb elınye, hogy a tervezett beruházásokat a fejlesztık a lehetı legnagyobb biztonságban tudják végrehajtani. Az EEG esetében, a szabályozása alá tartozó villamos energia átvétele kötelezı, a törvényben meghatározott átvételi áron. A szabályozás nem használja az átvételi ár kifejezést, e helyett a Vergütung – kártérítés, kárpótlás – szóval jellemzi a kötelezı átvételbıl adódó magasabb árat. Feltételezhetı, hogy az adott kifejezés arra vonatkozik, hogy a magasabb energia elıállítási költséget és annak a piaci ártól való különbségét kárpótolja a termelı részére a kötelezı átvételi rendszer. A kötelezı és meghatározott átvételi árat az állam 20 éves idıtartamra garantálja. Ez az idıtartam szinte minden beruházás esetében elegendı arra, hogy az megtérüljön. A 20 éves átvétel ideje alatti átvételi ár nagysága a beruházás elsı villamos hálózati csatlakozás és a közüzemi hálózatba betáplált, megújuló energiaforrásból származó villamos energia termelés kezdetében érvényes átvételi áron marad. Ez azt jelenti, hogy az 1 kWh villamos energia átvételi ára a teljes üzemelés ideje alatt azonos szinten marad, függetlenül attól, hogy a szabad piacon hogyan alakul a villamos energia ára. Amennyiben egy üzem a termelés megindulásakor 10 euro centet kapott a villamos energia 1 kWh-ért, a 20. évben is ugyanezt az összeget fogja megkapni. További megszorítás, hogy a törvény kihirdetésekor érvényes átvételi ár minden egyes évben 1,5%-kal csökken, amit az ún. degresszió intézményével magyaráznak. A törvényalkotók feltételezték, hogy az idı elırehaladtával az egyes technológiák olcsóbban fognak termelni, hatékonyságuk növekszik, ill. a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetıen a beruházási költségek is csökkennek majd. Az EEG különbséget tesz a különbözı mérető energiatermelı egységek között, feltételezi, hogy a méret növekedésével a beruházási költségek csökkennek, ezért a kisebb kapacitású erımőveket magasabb átvételi árral premizálja, míg a nagyobbakat egy meghatározott mérettartomány elérése után már nem részesíti elınyben. Az általánosan használt mérettartományok:

4

1. 2. 3. 4. 5.

150 kW elektromos teljesítménynél kisebb üzemek 150 – 500 kW elektromos teljesítmény közötti üzemek 500 kW – 5 MW elektromos teljesítmény közötti üzemek 5 MW – 20 MW elektromos teljesítmény közötti üzemek 20 MW elektromos teljesítménynél nagyobb üzemek A törvény egyik érdekessége, hogy az átvételre kerülı villamos energia

átlagos átvételi árát nem csak a beépített villamos energia termelı egység nagysága határozza meg, hanem az egyes kategóriákhoz viszonyított részaránya is. Abban az esetben, ha egy üzem elektromos teljesítménye 750 kW, akkor a 150 kW-os teljesítményhatárig megtermelt villamos energiát a 150-es kategóriába tartozó áron veszik át tıle, a 150-500-as áron a fennmaradó részt, ill. az 500 kW feletti részt a 3. kategória szerinti áron (a jobb megértés érdekében egy példán is bemutatásra kerül a rendszer a biogázra vonatkozó részek bemutatásakor). A törvény természetesen nem csak a villamos energia termelést kívánja segíteni, hanem a hıhasznosítást is. Ennek érdekében, azokat a rendszereket, ahol a villamos energia mellett hıenergia is képzıdik, további juttatásokban részesíti, amennyiben ésszerő módon hasznosításra kerül a hıenergia is. A hıenergia hasznosításért járó prémiumot a villamos energia átvételi árában érvényesítik. A rendszer hátránya, hogy amennyiben egy beruházás a hıértékesítés miatti magasabb átvételi ár mellett gazdaságos, a hıhasznosítás kiesése esetében már nincs értelme a projektnek. A szabályozás nem tért ki a menetrendtartásra, ezért a betáplálási idıponttól független a magasabb átvételi ár, bármely napszakban ugyanazt az árat kapja a termelı.

Villamos energia termelés biogázból Az EEG a biogáz alapú kapcsolt villamos és hıenergia termelést a törvény 8. §-ban szabályozza (EEG 2004 § 8 Vergütung für Strom aus Biomasse). Ez a paragrafus együtt szabályozza a biomassza alapú villamos energia termelést, amihez a hazai szabályozás nagyban hasonlít. Ennek ellenére a törvény jól definiáltan meghatározza azokat a kereteket, amelyeken belül biomassza alapú energiatermelésrıl beszélünk. Így a biomassza égetés mellett kerül szabályozásra a biogáz termelés is. A törvény erıssége, hogy csak 20 MW-os elektromos

5

teljesítményig támogatja a biomassza égetést, ill. megköveteli, hogy kizárólag biomassza kerüljön felhasználásra az erımőben (az együttégetés (biomassza + fosszilis energiahordozó) lehetıségét kizárja – kivétel a diesel befecskendezéső gázmotor, amiben 10%-ig gázolaj felhasználható, 2007. jan. 1 után termelı üzemekben csak biodiesel használható). Az átvételi árakat az elızı fejezetben bemutatott módon öt nagy csoportra osztották: •

150 kW elektromos teljesítménynél kisebb üzemek

•

150 – 500 kW elektromos teljesítmény közötti üzemek

•

500 kW – 5 MW elektromos teljesítmény közötti üzemek

•

5 MW – 20 MW elektromos teljesítmény közötti üzemek

•

20 MW elektromos teljesítménynél nagyobb üzemek. Az alap átvételi árat 2004-ben meghatározták, az ez utáni években érvényes

árakat a degressziónak megfelelıen 1,5%-kal csökkentik évente (1. táblázat).

Év 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 1. táblázat

150 kW-ig 11,50 11,33 11,16 10,99 10,83 10,66 10,50 10,35 10,19 10,04

500 kW-ig 9,90 9,75 9,61 9,46 9,32 9,18 9,04 8,91 8,77 8,64

5 MW-ig 8,90 8,77 8,64 8,51 8,38 8,25 8,13 8,01 7,89 7,77

20 MW-ig 8,40 8,27 8,15 8,03 7,91 7,79 7,67 7,56 7,44 7,33

A biomasszát hasznosító erımővekre vonatkozó kötelezı átvételi árak (saját számítás)

1. Példa: Átlagos villamos energia átvételi ár olyan biogáz üzem esetében, aminek 300 kW-os beépített elektromos teljesítménye van, alapanyagként trágyát és a feldolgozóiparból származó hulladékokat használnak fel (2. táblázat).

6

Átvételi ár a 150 kW-os teljesítményhatárig (az üzem teljes elektromos teljesítményének 50%-a) Átvételi ár a 150 kW-tól a 300 kW-os teljesítményhatárig (az üzem teljes elektromos teljesítményének 50%-a) Átlagos kötelezı átvételi ár: 0,5 * 11,50 + 0,5 * 9,90 2. táblázat

11,50 cent/kWh 9,90 cent/kWh 10,70 cent/kWh

1. példa az átvételi ár számítására (BMU, 2004)

A törvény értelmében, amennyiben energianövényeket is felhasználunk a biogáz üzemben, az átvételi ár tovább növekszik: •

500 kW-ig 6 cent többlet

•

5 MW-ig 4 cent többlet

•

5 MW felett nem jár többletbevétel. A faégetést a törvény kevésbé támogatja, esetében az átvételi ár a

következıképpen növekszik: •

500 kW-ig 6 cent többlet

•

5 MW-ig 2,5 cent többlet

•

5 MW felett nem jár többletbevétel. Ezzel a szabályozó rendszerrel a kifejezetten energianövényeket és

mezıgazdasági hasznosítását

termelésbıl próbálta

meg

származó a

melléktermékek

törvényalkotó

segíteni

energetikai (3.

táblázat).

célú Az

élelmiszeriparból és egyéb termelésbıl származó szerves hulladékok felhasználása esetén az üzem nem jogosult az ún. NaWaRo bónusz igénylésére. Év 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013.

150 kW-ig 17,50 17,24 16,98 16,72 16,47 16,23 15,98 15,74 15,51 15,27

500 kW-ig 15,90 15,66 15,43 15,20 14,97 14,74 14,52 14,30 14,09 13,88

5 MW-ig 12,90 12,71 12,52 12,33 12,14 11,96 11,78 11,60 11,43 11,26

20 MW-ig 8,40 8,27 8,15 8,03 7,91 7,79 7,67 7,56 7,44 7,33

3. táblázat A biomasszát hasznosító erımővekre vonatkozó kötelezı átvételi árak NaWaRo bónusszal növelve (saját számítás)

7

2. példa: A biogáz üzemben kizárólag trágyát és energianövényeket használnak fel. A beépített elektromos teljesítmény 750 kW (4. táblázat). Átvételi ár a 150 kW-os teljesítményhatárig (az üzem teljes elektromos teljesítményének 20%-a) Átvételi ár a 150 kW-tól a 500 kW-os teljesítményhatárig (az üzem teljes elektromos teljesítményének 47%-a) Átvételi ár a 500 kW-tól a 750 kW-os teljesítményhatárig (az üzem teljes elektromos teljesítményének 33%-a) Átlagos kötelezı átvételi ár: 0,2 * 17,50 + 0,47 * 15,90 + 0,33 * 12,90 4. táblázat

17,50 cent/kWh 15,90 cent/kWh 12,90 cent/kWh 15,22 cent/kWh

2. példa az átvételi ár számítására (BMU, 2004)

A törvény további többletbevételt biztosít azon üzemeknek, amelyek a kapcsoltan termelt villamos és hıenergia termelésbıl, a hıenergiát külsı fogyasztóknak értékesítik. Minden megtermelt kWh villamos energia után 2 cent. Ebben az esetben a fermentorok főtésére használt hıenergia nem minısül értékesítésnek, de a mezıgazdasági melléképületek, lakóházak, vagy éppenséggel uszodák főtése annak számít. Az EEG ezen pontja a legnehezebben értelmezhetı. Itt ugyanis csak azt a villamos energia mennyiséget jutalmazzák az ún. KWK-Bonusszal, ami a hasznosított hıenergia megtermelése mellett lett elıállítva. A számításhoz az ún. „Stromkennzahl” kifejezést hívjuk segítségül. A gázmotorok gyártói megadják a motor elektromos és termikus hatásfokát. Ha ezt a két értéket elosztjuk egymással megkapjuk a Stromkennzahl értékét. Amennyiben egy gázmotor elektromos hatásfoka 41,4%, termikus hatásfoka 35,2%, akkor a Stromkennzahl 1,17 (41,4/35,2), vagyis 1 kWh hasznosított hıenergia elıállításakor 1,17 kWh villamos energiát tápláltunk be a rendszerbe, tehát ekkora érték után kapjuk meg a többletbevételt. 3. példa: Az 1-es példában leírt biogáz üzem értékesíti a kapcsolt villamos és hıenergia

termelés

során

képzıdı

hıenergia

részarányának 20%-át (5. táblázat).

8

villamos

energiára

vetített

Átvételi ár a 150 kW-os teljesítményhatárig (az üzem teljes elektromos teljesítményének 50%-a) Átvételi ár a 150 kW-tól a 300 kW-os teljesítményhatárig (az üzem teljes elektromos teljesítményének 50%-a) KWK bónusz részarány Átlagos kötelezı átvételi ár: 0,5 * 11,50 + 0,5 * 9,90 + 0,2 * 2,00 5. táblázat

11,50 cent/kWh 9,90 cent/kWh 0,40 cent/kWh 11,10 cent/kWh

3. példa az átvételi ár számítására (BMU, 2004)

A törvény további bevételt biztosít azon technológiák részére, melyek még fejlesztés alatt állnak, vagy nem elterjedtek, ezért beszerzésük drágább. Ebben az esetben további 4 ill. 2 centtel nı az átvételi ár. A törvény szerint ilyen támogatandó technológia pl. a száraz fermentáció. Számos technológia gyártó kihasználta a nem megfelelı szövegezést ezért ezt a részt bírálták a legtöbbször a hulladékfeldolgozás mellett. Év 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013.

150 kW-ig 21,50 21,18 20,86 20,55 20,24 19,94 19,64 19,34 19,05 18,77

500 kW-ig 19,90 19,60 19,31 19,02 18,73 18,45 18,17 17,90 17,63 17,37

5 MW-ig 16,90 16,65 16,40 16,15 15,91 15,67 15,43 15,20 14,98 14,75

20 MW-ig 10,40 10,24 10,09 9,94 9,79 9,64 9,50 9,36 9,22 9,08

6. táblázat A biomasszát hasznosító erımővekre vonatkozó kötelezı átvételi árak NaWaRo és technológiai bónusszal növelve (saját számítás)

A legtöbb üzemnek természetesen nem sikerült a maximálisan lehetséges átvételi árat elérni, de az energianövényt hasznosító üzemek száma ugrásszerően növekedett a törvény életbelépése után.

Megújuló energiatermelés szabályozása Magyarországon A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI törvény (VET) A villamos energiáról szóló törvény megteremti az alapvetı jogi hátteret a megújuló energiaforrásokból termelt elektromos áram átvételére, segíti a

9

hálózatra történı csatlakozást, az átvételi ár meghatározásához és a kapcsolódó rendeletek megalkotásához is alapot nyújt. A VET 9. § (2) bekezdése értelmében „A megújuló energiaforrás, a hulladék,

mint

energiaforrás,

valamint

a

kapcsoltan

termelt

villamos

energiafelhasználásának elısegítése érdekében e törvény és a felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabály energiaforrásokra,termelési eljárásokra, az erımővi

névleges

hatékonyságára,

teljesítıképességre,

valamint

az

erımő

az

energiaátalakítás

létesítésének

hatásfokára,

idıpontjára

tekintettel

differenciált, kötelezı átvételi rendszert hoz létre.” Az egyes megújuló forrásokból termelt villamos energia árát így külön miniszteri rendelet szabályozza majd. A VET-ben meghatározásra kerülnek a közüzemi hálózatra történı csatlakozás általános feltételei, valamint az erımővi engedélyezési eljárás pontos menete is. A VET 7. § (5) bekezdésének értelmében a biogázüzem és a villamos hálózatra történı csatlakozási pont közötti hálózat kialakításának, átalakításának költségeit az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyes kötelesek viselni. A pontos költségviselés arányainak meghatározása külön rendeletben lesz szabályozva. A Magyar Energia Hivatal a hálózati engedélyesek többletköltségeit a rendszerhasználati díjak csökkentésével kompenzálja. A VET ezen rendelkezése nagymértékben elısegíti a megújulóból termelt villamos energia elıállítását. A villamos hálózat kialakítása a korábbi években nagy terhet jelentett a beruházók számára. A költségek áthárítása a szolgáltatóra azonban azzal a veszéllyel is járhat, hogy az engedélyesek nem vizsgálják meg megfelelıen a hálózatot, és kisebb csatlakozási teljesítményt biztosítanak majd a kérelmezıknek, hogy saját költségeiket csökkentsék. A megújuló energiaforrást hasznosító erımővek gazdasági hátrányának leküzdése

és

elterjedésüknek

segítése

érdekében

kötelezı

egy

olyan

ártámogatási rendszer kialakítása, mely figyelembe veszi az alapanyagok 10

elıállításának többletköltségét, a környezetre gyakorolt pozitív hatásokkal együtt. Az átvételi alapár összegét és a jövıbeli változások elvét a törvény rögzíti, a gyakorlati megvalósításról a gazdasági és közlekedési miniszter által megalkotott végrehajtó rendelet (vhr.) gondoskodik. Az elızıekben megfogalmazott kötelezı átvétel megvalósulhat piaci áron vagy külön rendeletben szabályozott kötelezı átvételi áron. Jelenleg ezt a 389/2007 (XII. 23.) Korm. rendelet szabályozza. Piaci áras átvétel esetén a törvény a zöld bizonyítvány rendszerének bevezetését szorgalmazza. Az átvétel mennyiségét kWh-ban adják meg, az átvételi alapárat a törvény 171. § (3)-(4) határozza meg. Ez alapján az induló kötelezı átvételi ár 2008. január 1-jétıl 24,71 Ft/kWh. A kezdı kötelezı átvételi alapárat minden évben az infláció mértékével növelik (k tényezı) . Az „átvételi kötelezettség alá esı megújuló energiaforrásból elıállított villamos energia legmagasabb induló átvételi ára k*24,71 Ft/kWh. (4) A (3) bekezdésben meghatározott „k” tényezı értéke 2008. január 1jétıl a Központi Statisztikai Hivatal által 2007-ben utoljára közzétett, 2006 azonos idıszakához viszonyított aktuális (utolsó) éves fogyasztói árindex értéke. Az ezt követı naptári években a k értéke minden év elsı napjától a tárgyév január 1-jét megelızıen a Központi Statisztikai Hivatal által utoljára közzétett, az elızı év azonos idıszakához viszonyított aktuális (utolsó) éves fogyasztói árindex értékének és a k tárgyévet megelızı évi értékének szorzata. „Az átvételi kötelezettség alá esı villamos energia átvételi árát - a (2) bekezdés

rendelkezéseivel

összhangban

-

energiaforrásonként,

termelési

eljárásonként, valamint a kapcsoltan termelt hı felhasználási céljától függıen és az erımővi teljesítıképességre való tekintettel eltérı mértékben is meg lehet állapítani.” Sajnálatos módon a VET erımővi teljesítıképességre vonatkozó rendelkezését nem használták a VHR megalkotása során, így csak a termelési eljárásonként jár különbözı átvételi ár. A villamos energiáról szóló törvény értelmében a gazdasági és közlekedési miniszter köteles a megújuló energiaforrásokból termelt villamos-energia átvételi

11

árát meghatározni. A miniszteri rendeletben a megújulókból termelt elektromos áram kettı nagy kategóriába lett osztva. Ezek az idıjárási körülményektıl függı nem fosszilis energiahordozók és az idıjárási körülményektıl nem függı nem fosszilis energiahordozók. Az idıjárási körülményektıl nem függı nem fosszilis energiahordozók

körébe

tartozik

a

biogáz

is.

Ennek

három

formáját

különböztethetjük meg: 1. hulladéklerakóból származó gáz 2. szennyvízkezelı létesítménybıl származó gáz 3. egyéb eredető biogáz. A megtermelt áramot a 389/2007 (XII. 23.) Korm. rendeletben megállapított, kötelezı áron veszik át. A magasabb elıállítási költségeket a villamos energia törvény alapján a megújuló energiaforrásokból termelt áram átvételi árának fedeznie kellene. A 2008. január 1. után érvényes átvételi árakat mutatja az egyes átvételi idıszakokban az alábbi táblázat: Csúcs 29,56 Ft 7. táblázat

Völgy 26,46 Ft

Mélyvölgy 10,80 Ft

A 2008. január 1. óta érvényes „zöldáram” ár a napszakok függvényében

A napszakok besorolása az árképzés szempontjából a következı: Az 3. erımőegység csoport esetében Csúcsidıszak Völgyidıszak

Téli idıszámítás

Nyári idıszámítás

Mélyvölgyidıszak

07:00 – 23:00 23:00 – 02:30 és 6:00-7:00 02:30 – 06:00

08:00 – 24:00 24:00 – 03:30 és 7:00-8:00 03:30 – 07:00

Az 3. erımőegység esetében Völgyidıszak Mélyvölgyidıszak

Téli idıszámítás 07:00 – 02:30 02:30 – 07:00

Nyári idıszámítás 08:00 – 03:30 03:30 – 08:00

8. táblázat

Hatóságilag megállapított átvételi idıszakok (389/2007 (XII. 23.) Korm. rendelet)

Az erımőegységek besorolása a kiserımő telepítési helyétıl függıen alakul. Magyarországot 3 részre osztották fel.

Menetrend tartása

12

A kiserımő üzemeltetıje köteles a rendszerirányítóval, vagy pedig a közüzemi engedélyessel, az általa megtermelt és felajánlott villamos energia idıbeli eloszlását, a rendszerbe történı betáplálás idıbeli menetrendjét megadni. Ez az egyenletes rendszerterhelés és energiaelosztás miatt szükséges. Abban az esetben, ha az elızetesen bejelentett menetrendtıl valamilyen okból kifolyólag el kell térnie az üzemeltetınek, akkor a rendszerirányítót arról értesíteni szükséges. Az érvényes menetrendtıl való eltérés esetén – a mérlegkör felelıssel való eltérı megállapodás hiányában – a kiegyenlítı energia beszerzésébıl adódó költséget az okozója, illetıleg okozói viselik. A menetrendadási kötelezettség megsértése esetén

a

villamosenergia-ellátási

szabályzatokban

meghatározott

jogkövetkezmények alkalmazandóak (Vhr. 27.§.). A megújuló erıforrásokból termelt villamos energia menetrend tartásának pontos szabályait a 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. § 4. és 5. bekezdése szabályozza. A szabályozás értelmében a kiserımő üzemeltetıje éves tervezett betáplálási mennyiséget köteles megadni, valamint havi bontásban külön menetrendet is. A menetrendtıl való havi +/- 5%-os eltérés esetén a betáplált, vagy betáplálásra nem került villamos energia minden egyes kWh-ja után szabályozási díjat köteles fizetni. A szabályozási díj nagysága 5 Ft/kWh.

Átlagos átvételi ár A magyar átvételi idıszakok kialakítása miatt nem lehet csak egész napos elektromos áram termeléssel és folyamatos mőködéssel számolni, mert a mélyvölgyidıszakok túlzottan alacsony átvételi ára az egy kWh-ra jutó átlagos bevételt igen alacsony értékre viszi le. Az 1 kWh-ra jutó átlagos átvételi ár folyamatos termelés esetén (munkanapokon) 26,24 Ft (10,29 cent), míg csak csúcs- és völgyidıbeli termelés esetén (ca. 21 h/nap) az átlagos bevétel kWh-ként 28,87 Ft (11,32 cent). A termelés esetén tovább kell bontani az átvételi árak számítását a törvényi szabályozás miatt. Az átvételi árakat meghatározó 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján ugyanis hétvégén, valamint munkaszüneti napokon a csúcsidıszaki átvételi ár helyett a völgyidıszaki ár kerül alkalmazásra. Mivel csak az éves szinten termelt elektromos áram mennyiségét ismerhetjük egy adott üzem esetében, a termelés pontos idıbeli eloszlása nem ismert, ezért az egy kWh-ra jutó átlagos átvételi árat kell kiszámolnunk a továbbiakban. 122 munkaszüneti napot és

13

243 munkanapot figyelembe véve a folyamatos termelés (24 h/nap) átlagos átvételi ára 25,39 Ft (9,92 cent), a szakaszos termelésé (20,5-21 h/nap) pedig 27,72 Ft (10,87 cent). Az átvételi árat szintén nem befolyásolja az, hogy az adott üzem milyen alapanyagokat dolgoz fel: így amennyiben csak élelmiszeripari hulladékokat vagy csak energianövényeket dolgoz fel a biogázüzem, ugyanazt az átvételi árat kapja meg. További érdekesség a hazai szabályozásban, hogy nem veszi figyelembe azt, hogy mekkora az üzem mérete, tehát az olcsóbb bekerülési költségő nagy teljesítményő üzemek is ugyanazt az árat kapják, amit a kis, drágább üzemek. Míg a német EEG csak 20 MW-ig ad nagyobb kötelezı átvételi árat, addig a magyar szabályozás 50 MW-ig változatlan áron veszi át a biomasszából termelt villamos energiát. Összehasonlításképpen, míg egy hazai 20 MW-os biomassza tüzeléső üzem 9,92 cent/kWh támogatásban részesül (ami minden évben az infláció mértékével azonosan növekszik), addig Németországban ez az érték 8,4 centrıl indult 2004-ben, idén már csak 7,91 centrıl indulna a termelés.

A két rendszer összehasonlítása A két támogatási rendszer összehasonlítása nagyon nehéz, a legfontosabb elemeket azonban mindenféleképpen jellemezhetjük. EEG rendelkezése Mérettıl függı átvételi ár, a kisüzemek többet kapnak, kompenzálva a nagyobb beruházási költséget 20 MW-os maximális határ Eltérı árak különbözı alapanyagok esetében Rögzített átvételi ár 20 évre Az átvételi ár 20 évig azonos Hıhasznosítás serkentése Innováció elısegítése Nincs menetrendtartási kötelezettség Napszaktól független átvételi ár 9. táblázat

Magyar rendelkezés Nincs különbség a termelı üzemek elektromos teljesítménye alapján a kötelezı átvételi ár nagyságában 50 MW-os maximális határ Alapanyag-összetételtıl független átvételi ár Nincs az átvételi ár idıtartama rögzítve, minden projektet egyedi kvótával látnak el Az átvételi ár az infláció mértékével növekszik Hıhasznosítás nem lényeges Semmiféle támogatás Menetrendtartási kötelezettség Napszaktól függı átvételi ár

A két rendszer összehasonlítása

Természetesen mindkét rendszernek megvan a maga elınye és hátránya is. Az EEG a villamos energia termelés bizonyos körülményeit nem vette

14

figyelembe, ezáltal óriási többletterhet rótt a villamos hálózatok üzemeltetıire, áttételesen pedig a fogyasztókra is. Az EEG elınyei között kell megemlítenünk, hogy: •

meghatározott idıtartamra, a beruházás megvalósításának körülményeitıl függetlenül rögzített áron garantálja a villamos energia átvételét, ezáltal javítva a beruházások kiszámíthatóságát

•

különbséget tesz az erımő mérete alapján a kötelezı átvételi ár nagyságában

•

különbségtétel a hulladékot is feldolgozó üzemek és a pusztán biomasszát használó üzemek között, így a hulladék kezelésért járó többletbevétel reményében az üzemeltetınek le kell mondania a NaWaRo bónuszról,

•

napszaktól független átvételi ár

•

hıhasznosítás támogatása Az EEG hátrányai között kell megemlítenünk, hogy:

•

az átvételi ár nem változik az infláció mértékével

•

nincs menetrendtartási kötelezettség

•

nincsenek napszakok beiktatva a rendszerbe

•

számos hulladékot kizárt a NaWaRo bónuszból (pl. lótrágya)

•

nem ésszerő hıhasznosítást is támogatta A magyar szabályozás elınyei között kell megemlítenünk, hogy:

•

menetrendtartásra kötelez

•

inflációval növekvı átvételi ár. A magyar szabályozás hátrányai között kell megemlítenünk, hogy

•

mérettıl független egységes átvételi ár

•

a csak biomasszát (nem hulladékot) feldolgozó üzemeket nem részesíti elınyben

•

büntetés a menetrend be nem tartása esetén

•

hıhasznosítást nem támogatja

•

nincs egységes szabályozás az átvételi idıtartamra vonatkozóan, minden projektet külön vizsgál meg a Magyar Energia Hivatal. A két rendszer elınyeinek összedolgozásával egy a biomassza alapú

15

energiatermelési

támogatási

rendszert

lehetne

létrehozni.

A

méretbeli

korlátozások hozzájárulnának a kisebb, helyi igényekhez és feltételekhez igazodó üzemméretek kialakításához, ami miatt a környezetre gyakorolt hatása az üzemnek pozitívabb, mint egy nagy üzemé, ami kevésbé illeszkedik a termelési folyamatokba.

A menetrendtartási kötelezettség miatt a

villamos

hálózat

fenntartása költséghatékonyabb lenne. A törvényben elıírt átvételi idıtartam pedig a könnyebb befektetıi számításokat tenné lehetıvé.

A társadalomra háruló terhek Az EEG eredményeképpen az 1 kWh villamos energia árába beépítésre került egy évente változó összeg, ami egy a magyar KÁP kasszához hasonló kalapba jut, amibıl az átvett villamos energia mennyiségnek megfelelı részarányban kiegészítı támogatásban részesülnek a szolgáltatók. Jelenleg az EEG részarány 1 kWh villamos energia árában 0,8 cent (enercity, 2007.), 2017ben, amikor is az EEG részarány a maximumát fogja elérni, 0,97 cent lesz (BMU, 2007.). Hazánkban a megújuló és földgáz alapú, kapcsoltan termelt villamos energia kötelezı átvételi ára, és a piaci ár közötti különbséget a KÁP kasszából egyenlítik ki a szolgáltatóknak (most már a MAVIR-nak). A kassza feltöltésére minden egyes kWh villamos energia díjában 2 Ft (0,78 cent) erre elkülönített összeget találunk. A KÁP kasszából 2007-ben 70%-ban a földgáz alapú kapcsolt energiatermelés kapott támogatást, míg a megújuló energiaforrások csak kb. 30%-ban. Így a fogyasztók minden egyes kWh villamos energia árában mindössze 60 fillérrel támogatták a megújuló energiaforrásokat. Németországban 3,4-szer többet fordítanak a megújuló villamos energia termelésre a majdnem ugyanakkora villamos

energia

árból.

Ez

mindenféleképpen

meggondolandó

az

itthoni

döntéshozók részérıl. Ország

1 kWh vill. energia ára (cent) ÁFÁ-val Németország 18,50 Magyarország (KÁP) 16,33 Magyarország 16,33 (megújuló)

Megújuló részarány az árban (cent) 0,8 0,78 0,23

Megújuló részarány az árban (%) 4,32 4,77 1,43

10. táblázat A német és magyar villamos energia ára, ill. annak megújulók támogatására fordított részaránya (saját számítás)

A Magyar Energia Hivatal KÁP kasszáról készített elemzése alapján (MEH,

16

2008.) elmondható, hogy a teljes magyar megújuló energiatermelés 88,18%-t 7 biomassza tüzelésre átalakított szénerımő adja. Ezekkel az átalakításokkal tudta csak elérni hazánk az EU felé vállalt 3,6%-os megújuló részarányát. A társadalmi szerepvállalás igen fontos lenne annak érdekében, hogy a megújulók részarányát nagyobb mértékben meg lehessen növelni. Egy külön számítást végeztem arra vonatkozóan, hogyan alakulna a hazai villamos energia ára, abban az esetben, ha a megújulókra kifizetett támogatás értéke a jelenlegi 10,58 Ft/kWh-ról 26,66 Ft/kWh-ra (10,45 cent/kWh) változna. Ebben az esetben már közelítünk a németországi támogatás értékéhez (jelenleg 10,94 cent/kWh – 13,97%-os megújuló részarány mellett (VDN, 2007.)). További számításokat végeztem arra vonatkozóan is, hogyan alakulna a jelenlegi lakossági közüzemi ár, ha a megújuló energiaforrásokra fordított támogatásokat beépítjük az árba (11. táblázat).

Megújuló kapacitás 100 MW 200 MW 300 MW 400 MW

Többletkiadás (26,66 Ft támogatás) 19 995 000 000 Ft 39 990 000 000 Ft 59 985 000 000 Ft 79 980 000 000 Ft

1 kWh-ra vetítve 0,71 Ft 1,43 Ft 2,14 Ft 2,85 Ft

Megújuló részarány 5,65% 7,36% 9,07% 10,78%

Árnövelés után 42,35 Ft 43,07 Ft 43,78 Ft 44,49 Ft

Árnövelés 1,71% 3,43% 5,14% 6,85%

11. táblázat A megújulókból termelt villamos energia támogatásához szükséges pénzeszközök és azok hatása a fogyasztói villamos energia árra (Saját számítás)

A számítások eredménye jól mutatja, hogy a további megújuló kapacitások kiépítése

érdekében

mindenféleképpen

szükség

lesz

a

közeljövıben

a

megújulóból termelt villamos energia átvételének nagymértékő átalakítására, ill. a villamos energia árának növelésére. Ezt támasztja alá az is, hogy az elmúlt évben csak és kizárólag a szélerımővek esetében volt kapacitásbıvülés – 89,7%-os növekedés – a többi szektorban csak pár %-os növekedésrıl beszélhetünk. Szintén jól mutatja a megújuló kapacitások visszaesését, hogy a 2005-ös 4,5%-os csúcsról 2006-ban 3,7%-ra esett vissza a megújuló termelés (ez 17,7 %-os csökkenést jelentett), ami tavaly 3,9%-ra nıtt vissza. A szélerımő kapacitások bıvülése a kimagaslóan jó átvételi áraknak köszönhetı. Míg Németországban 5,07 cent/kWh a kötelezı átvételi ár, hazánkban 10,37 cent/kWh. A megújulós piac a szabályozási keretek megváltozása esetén jó esélyekkel tudna új kapacitásokat kiépíteni. Ehhez hozzá tudna járulni a biogáz is. Számításokat végeztem

arra

vonatkozóan,

hogyan

17

alakulna

a

biogáz

üzemek

által

energianövény

termesztésre

felhasznált

szántóterületek

nagysága,

ha

a

fentiekben vázolt termelı kapacitásokat biogáz alapon kívánjuk létrehozni. A számításokban az energianövény termesztésre vonatkozó részfejezet számait használtam (12. táblázat). Energianövény termesztés Biogáz (100 MW) Biogáz (200 MW) Biogáz (300 MW) Biogáz (400 MW)

Terület (e ha)

Szántóföld %ban (2006) 1,11% 2,22% 3,33% 4,43%

50 100 150 200

1996-2000 átlagában 1,07% 2,14% 3,21% 4,28%

12. táblázat Az energianövény termesztésre felhasznált szántóföld nagysága az elektromos kapacitás függvényében (saját számítás)

A villamos energia termelés alapjául szolgáló energianövényekkel bevetett területek nagysága 100 MW kapacitás esetén 1,11%-ban csökkentik a szántó területek nagyságát, ahol takarmány vagy élelmiszercélú növénytermesztés folyhat. 12,00% 10,78%

10,00%

9,07%

8,00% 6,00%

7,36% 5,65%

4,00% 2,00%

1,71% 1,11%

6,85% 5,14%

3,42% 2,22%

4,43%

3,33%

Részarány a teljes energiatermelésbıl Összes megújuló Szántók

0,00% Biogáz Biogáz (100 MW) (200 MW)

Biogáz Biogáz (300 MW) (400 MW)

1. ábra Új biogáz termelı kapacitások kiépítésével a szántóföldi termelésbıl kiesı területek %-os aránya, összhangban a megújuló részarány növekedésével a zöld áram termelésbıl (saját számítások alapján)

Biogáz üzemi felhasználás esetén a megtermesztett energianövények által elfoglalt területet mővelésbıl kivont területnek lehet venni, ami azt jelenti, hogy a 10%-os területkivonásból visszamaradó földeken meg lehetne valósítani a nagyobb

arányú

megújuló

energiatermelést

biogáz

alapokon.

Ezért

mindenféleképpen elfogadhatónak tartom azt az elképzelést, hogy a hazai termıterületek nagyobb nehézségek nélkül tudnának 400 MW biogáz alapú

18

elektromos teljesítményt ellátni. Amennyiben egy ekkora kapacitásbıvítés megvalósulna, hazánk megújuló energiatermelése 10,78%-ra növekedne (13. táblázat). Biogáz kapacitás Hazai fogyasztás Megújuló (2007) Biogáz (100 MW) Biogáz (200 MW) Biogáz (300 MW) Biogáz (400 MW)

GWh

Részarány a teljes energiatermelésbıl 43 800,00 100% 1 723,00 3,93% 750,00 1,71% 1 500,00 3,42% 2 250,00 5,14% 3 000,00 6,85%

Összes megújuló 3,93% 5,65% 7,36% 9,07% 10,78%

13. táblázat Új megújuló (biogáz) kapacitások épülése esetén a megújulók részarányának alakulása az összes villamos energia termelésre vonatkoztatva (saját számítás)

Energetikai célú növénytermesztés A társadalom részérıl érthetı, hogy a növekvı energiaárak miatt az energetikai célú növénytermesztést csak kis mértékben tudja elfogadni. Ebben annak is szerepe van, hogy a Föld más tájain élı népcsoportok éhezésérıl a hírek hamarabb eljutnak hozzánk, s a problémát érzékenyen éli meg a társadalom. Ezzel szembe kell állítani a mezıgazdasági túltermelést, melyek kitőnı évek esetében óriási nyomást gyakorolnak a politikai döntéshozókra, hisz a gazdák amennyiben szabad piacon értékesítenék terményüket, alacsony értékesítési árral számolhatnak, míg az intervencióra költött állami és uniós források a költségvetést terhelik. A 2007es év rossz termésátlagai majdnem megháromszorozták a szemes takarmány árát, ezáltal az állattartóknak soha nem látott mértékő növekedést kellett elviselniük, amit az élelmiszerpiacra begyőrőzı áremelkedések is mutatnak. A lakosság ezért túlkínálat és hiány esetén is az energetikai célú növénytermesztést okol(hat)ja a növekvı éhínség, vagy a növekvı élelmiszerárak miatt. Ezen tanulmánynak nem célja az okok és következmények feltárása, de néhány kérdésre röviden választ kívánok adni. Az energianövények termesztése esetén nagy energiasőrőségő kultúrákat választunk ki, melyek a lehetı legjobb módon kielégítik egy biogáz üzem igényét. Mivel a technológia nagyban hasonlít a kérıdzık emésztırendszerére, ezért a tartósított

tömegtakarmányok

felelnek

meg

a

legjobban

a

biogáztermelés

alapanyagának. A szarvasmarhatartásban alkalmazott növények közül a nagy

19

szárazságot jól tőrı növényféléket kell elınyben részesíteni. Ezért javasoljuk a C4-es növények használatát, amik jobb szárazságtőréssel rendelkeznek. Így kitőnı alapanyagok a cirokfélék (cukorcirok) és szudáni fő, ill. a megfelelı mennyiségő csapadékkal rendelkezı területeken a silókukorica, vagy ezen növények kevert vetése. Ezek a növények terimések, nagy mennyiséget lehet 1 ha termıterületrıl lehozni, ill. megfelelı termesztéstechnológiával megvalósítható, hogy ugyanazon területre egy ıszi kalászos zöld besilózását követıen, a minimális talajmővelés után, a lebontási maradék tavaszi kijuttatását megoldjuk, majd ez után vessük el a második

növénykultúránkat.

Ennek

betakarítása

után

ısszel

ismételten

elhelyezhetjük a biogáz üzem lebontási maradékát. Számos helyen hallani, hogy közel 1 m ha területet kellene hazánkban a növénytermesztésbıl kivonni (FVM közlése alapján). Ezeken a területeken megvalósítható lenne az energetikai célú növénytermesztés,

de

csak

meghatározott

szempontok

követésével.

A

termıterületek kiválasztása során fontos szempontnak tartom, hogy az adott terület adottságainak megfelelı növénykultúrát telepítsünk. Így a rossz termıképességő területeken, ahol ez szükséges, alkalmazzuk az erdıtelepítést. Amennyiben gyepet érdemes az adott területen fenntartani, akkor azt hasznosítsuk alapanyag termesztésre. Az egyéves, lágyszárú energianövényeket csak és kizárólag oda telepítsük, ahol az megfelelı módon tud teremni és jól illeszthetı az adott táj természeti adottságaihoz (Ángyán – Menyhért 1997., Ángyán - Tardy – Vajnáné 2003.). Ha

a

termıterület

rendelkezésünkre

áll,

a

megfelelı

növénykultúrát

kiválasztottuk, akkor kezdıdhet az energianövény termesztés. Az FVM elképzelései szerint 2010-ig 100 MW elektromos kapacitást lehetne biogázból kiépíteni hazánkban. Az adott értéket sajnálatos módon nem tudjuk elérni, de a célkitőzés nem lehetetlen (a megfelelı állami ösztönzı rendszerek nem léteznek, ezért nem tud a kívánt termelı kapacitás kiépülni). 1 MW elektromos teljesítmény évi 7500 üzemóra termelés esetén 20 000 t cirok/kukorica szilázsból valósítható meg. Átlagosan 1 ha területrıl 40 t alapanyagot lehet betakarítani, így 500 ha-ról lehet 1 MW kapacitást ellátni. Az FVM által tervezett kapacitáshoz így 50 000 ha termıterületet kellene kivenni az élelmiszer vagy takarmány célú termelésbıl. Ez a terület az 1 m ha-nak csak 5%-a. Ekkora területen a 2005-ös évben megújuló energiaforrásokból termelt 1574,4 GWh villamos energiának (Magyar Energia Hivatal, 2006) közel 47%-át meg

20

lehetne termelni (750 GWh/év). A statisztika szerint 1517 GWh villamos energiát termeltek meg biomassza alapon, mellyel az EU felé vállalt 3,6%-os megújuló alapú villamos energia termelést hazánk teljesítette. 50 000 ha termıterületen egy jobb évben szemeskukoricából 7,5 t/ha átlagterméssel számolva (AKI – KSH., 2007.) 375 e t kukoricát lehetne megtermelni, ami a 2005-ös év közel 3 m t feleslegének (FVM, 2005.) 12,5%-a. Ebbıl az értékbıl is látható, hogy a kiesı termésmennyiség nem veszélyezteti a hazai fogyasztást. Az energetikai célú növénytermesztés csökkenti a túltermelést, valamit jól kiszámítható bevételt biztosít a gazdálkodók számára a garantált villamos energia átvételi ár miatt. Természetesen a folyékony bioüzemanyag termelı iparágak is a kiszámítható bevétellel

és

a

túltermelés

csökkentésével

próbálják

az

energetikai

célú

növénytermesztést elfogadhatóvá tenni. A biogáz a bioetanollal szemben a növény átalakítása után a lebontási maradék formájában szerves tápanyagot juttat vissza a termıföldre, míg a bioetanol alapanyag termesztınek a tápanyag utánpótlást mőtrágyával kell megoldania. A körfolyamatokban gondolkodó termelıknek ezért a biogáz termelés energianövény alapon sokkal jobb megoldást ad, mint bármely más biomassza hasznosítási mód. A jelenlegi törvényi és piaci szabályozás miatt a gazdaságos energianövény alapú biogáz termelés még nem lehetséges, ezért nem kell attól tartani, hogy a közeljövıben az élelmiszer alapanyag termı területek a biogáz miatt csökkennének.

21

Összefoglalás A németországi EEG szabályozó rendszerébıl is látszik, hogy a magasabb zöld áram átvételi árak a termelés növekedéséhez járulnak hozzá. Az EEG 2004es életbelépése óta több, mint 40%-kal nıtt a megújulók részaránya, az 1 kWh zöld áram ár támogatása azonban csak 17%-kal nıtt. A német példa jól mutatja, hogy a társadalom áldozatvállalása mellett a megújulók részarányát rövid idın belül nagy mértékben lehet növelni. A haza szabályozó rendszerek sajnálatos módon nem megfelelıen támogatják a megújuló energiaforrásokból termelt villamos energiát. A MEH által közölt adatok alapján a hazai megújuló termelés inkább stagnál, mint növekszik, sıt a 2005-ös csúcsot nem sikerült elérnie még 2007-ben sem. A visszás hazai környezet régi, elavult technológiával mőködı széntüzeléső erımővek átállításával tudta csak elérni az unió felé vállalt célértéket. Amennyiben nem történik változás a hazai szabályozásban, nem fognak új termelı kapacitások kiépülni, hiszen több része is kiszámíthatatlan a hazai átvételnek. Ezért olyan számításokat is végeztem, melyek megmutatják, hogyan alakulna a hazai fogyasztókra jutó terhek nagysága, ha egy a német példát

követı

árkiegészítés

jönne

létre

hazánkban.

Számításaim

eredményeképpen látszik, hogy a megnövelt átvételi ár mellett, amennyiben a hazai megújuló villamos energia termelés eléri a 10,78%-ot, a társadalomra háruló villamos energia árnövekedés 6,85%-os lenne. A növekedésnek lennének természetesen más kihatásai is. Az új 400 MW kapacitás kiépítése kb. 400 Mrd Ft befektetést generálna, növekednének az önkormányzatok bevételei, csökkenne a munkanélküliség. Nem szabad elfelejteni, hogy amennyiben kapcsolt villamos és hıenergia termelés valósul meg megújuló alapokon, és a hıenergiát hasznosítják, növekszik hazánk megújuló alapú hıenergia hasznosítása is. A megújuló erıforrásokból termelt energia részaránya hazánkban is növekedésnek indulna, amennyiben a döntéshozók felismernék, hogy csak és kizárólag magasabb átvételi árakkal lehet növekedést elérni, s a pártpolitikai érdekek helyett környezetpolitikai érdekeknek kell hangsúlyt kapniuk.

22

Felhasznált irodalom 1. Agrárgazdasági Kutató Intézet – Központi Statisztikai Hivatal (2007): Agrárgazdasági statisztikai zsebkönyv – 2006. Budapest, 133 p. http://www.fvm.hu/download.php?ctag=download&docID=2243 ((letöltés: 2008. május 1.) 2. Ángyán József – Tardy János – Vajnáné Madarassy Anikó (2003: Védett és érzékeny természeti területek mezıgazdálkodásának alapjai, Mezıgazda Kiadó, Budapest, 625 p. 3. Ángyán Jószef – Menyhért Zoltán (1997): Alkalmazkodó növénytermesztés, ésszerő környezetgazdálkodás. Mezıgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 414 p. 4. BMU: Mindestvergütungssätze nach dem neuen Erneuerbare-Energien-Gesetz (EEG). vom 21. Juli 2004. (http://www.umwelt-undenergie.de/files/pdfs/allgemein/application/pdf/verguetungssaetze_nach_eeg.pdf letöltés 2007. május 15.) 5. BMU: Erneuerbare-Energien-Gesetz (EEG) - Entwicklung der Stromerzeugung aus Erneuerbaren Energien bis zum Jahr 2020 und finanzielle Auswirkungen. (http://www.wind-energie.de/fileadmin/dokumente/Themen_AZ/Potenzial%20der%20EE/BMU_ausbau_ee_praesentation.pdf - letöltés 2007. május 17.) 6. enercity positive energie: Workshop „Strom- und Gaseinkauf“ // 30./31.05.2007. (http://www.kkvd.de/aspe_shared/form/download.asp?nr=151386&form_typ=115&ac id=2D75E877F0E04C71B971510F1D3B79B410102&ag_id=5308 – letöltés 2007. május 17.) 7. FVM (2005): Kína megszüntette a magyar gabona behozatali tilalmát. http://www.fvm.hu/main.php?folderID=1932&articleID=7346&ctag=articlelist&iid=1 (letöltés: 2008. május 3.) 8. Magyar Energia Hivatal (2006): A megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia mennyisége és a támogatási rendszer pénzügyi mutatói Magyarországon 2005ben. http://www.eh.gov.hu/gcpdocs/200605/kp2005_honlapravgleges_2.pdf (letöltés: 2008. május 3.) 9. Magyar Ebergia Hivatal (2008.): Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés fıbb mutatói 2007-ben. 23

(http://www.eh.gov.hu/gcpdocs/200803/2007vikpelemzs.pdf - letöltés 2007. május 17.) 10. Magyar Energia Hivatal (2008.): Az egyetemes szolgáltatásban (ESZ) részesülı fogyasztókra vonatkozó villamosenergia-árak és belsı szerkezetük 2008. januártól (http://www.eh.gov.hu/gcpdocs/200801/az_egyetemes_szolgltats_rszerkezete_tjkoztat _jan11_1.doc - letöltés 2008. május 17.) 11. VDN (2007): EEG-Mittelfristprognose: Entwicklungen 2000 bis 2013. (http://www.bdew.de/bdew.nsf/id/DE_EEG-Jahres-_Mittelfristprognosen/$file/200706-08_EEG-MiFri-bis-2013_Daten-u-Grafik.pdf - letöltés 2007. május 17.) 12. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI törvény 13. 389/2007 (XII. 23.) Korm. rendelet

24