A NEM KÖTELEZÕ JELLEGÛ FELADATOK ELLÁTÁSÁHOZ CÉLSZERÛ INFORMATIKAI ESZKÖZÖK BEMUTATÁSA

A NEM KÖTELEZÕ JELLEGÛ FELADATOK ELLÁTÁSÁHOZ CÉLSZERÛ INFORMATIKAI ESZKÖZÖK BEMUTATÁSA

TANULMÁNY

KÉSZÜLT A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK SZÖVETSÉGE ÉS AZ INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM EGYÜTTMÛKÖDÉSÉBEN

A nem kötelezõ jellegû feladatok ellátásához célszerû informatikai eszközök bemutatása

Tartalom VEZETÕI ÖSSZEFOGLALÓ .................................................................................5 1.

KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK........................................................7 1.1

BEVEZETÉS ................................................................................................7

1.1

A KÖZIGAZGATÁS FOGALMA ........................................................................7

1.3

A KÖZIGAZGATÁS KÖZPONTI SZERVEI ..........................................................7

1.3.1

A központi szervek szintjei ...............................................................7

1.3.2

A központi és a helyi igazgatás kapcsolata......................................8

1.3.3

A dekoncentrált szervek ...................................................................9

1.3.4

A megyei közigazgatási hivatalok ....................................................9

1.3.5

A helyi önkormányzati rendszer ....................................................10

1.3.6

A települési önkormányzat általános jellemzõi..............................10

1.3.7

A helyi önkormányzat vezetése......................................................11

1.3.8

A Polgármesteri Hivatal vezetése ..................................................12

2.

ÖNKORMÁNYZAT ÉS A HIVATAL MÛKÖDÉSE ....................................14 2.1

AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS A HIVATAL SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE.......................14

2.1.1

Alapfunkciók...................................................................................14

2.1.2

Kiszolgáló és feltétel biztosító funkciók ..........................................17

2.1.3

Menedzsment funkciók...................................................................18

2.2

AZ

ÖNKORMÁNYZATI SZAKTERÜLETEK MÛKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK ..............................................................................................20

2.2.1

Igazgatási feladatok .......................................................................20

2.2.2

Városüzemeltetési feladatok ..........................................................22

2.2.3

Vagyongazdálkodási feladatok.......................................................24

2.2.4

Közgazdasági feladatok .................................................................25

2.2.5

Egészségügyi, szociális és családvédelmi feladatok .....................27

2.2.6

Mûvelõdési feladatok ....................................................................28

2.2.7

Munkaügyi és igazgatásszervezõi feladatok ..................................28

2.2.8

Ellenõrzési feladatok .....................................................................29

3.

ÖNKORMÁNYZATI INFORMATIKA .........................................................30 3.1

BEVEZETÉS ..............................................................................................30

3.2

INFORMATIKAI SZERVEZETI ELHELYEZKEDÉSE ÉS KIEMELT FELADATAI .........31

3.3

ÖNKORMÁNYZATI NYILVÁNTARTÁSOK ALAPELEMEI .....................................32

3.4

ADATVÉDELEM .........................................................................................34

3.4.1

Törvényi szabályozások .................................................................34

Készült az MJVSZ és az IHM együttmûködésében

2/2


3.4.2

Biztonsági követelmények..............................................................35

3.4.3

Informatikai adatvédelmi szabályzat ..............................................36

3.5

DOKUMENTUMKEZELÉS ............................................................................40

3.5.1

Ügyvitelszervezés ..........................................................................40

3.5.2

Elektronikus dokumentumkezelés..................................................40

3.6

ÜGYFÉLSZOLGÁLATI RENDSZER KIALAKÍTÁSA.............................................42

3.7

TÉRINFORMATIKA AZ ÖNKORMÁNYZATI MUNKÁBAN .....................................44

3.7.1

Térinformatikai rendszer bevezetésének célja ...............................44

3.7.2

Térinformatikai rendszer bevezetésének korlátai...........................45

3.7.3

A rendszerfejlesztés módszertana .................................................46

3.7.4

Az önkormányzati térinformatikai projekt minõségbiztosítása........49

3.7.5

A térinformatikai rendszer biztonsági módszertana .......................49

3.7.6 A térinformatikai rendszerfejlesztés résztvevõi, feladatai és a velük szemben támasztott szakmai elvárások ................................................................50 3.7.7 döntések 3.7.8

A rendszerfejlesztés 56

során

felmerülõ

kiemelt

önkormányzati

Térinformatikai rendszerhez kapcsolódó adatbázisok áttekintése .61

3.7.8.1. Grafikus alapadatbázisok ............................................................61 3.7.8.2. A grafikus adatbázisokhoz kapcsolódó alfanumerikus alapadatbázisok.................................................................................................61 3.7.8.3. Önkormányzati térinformatikához kapcsolódó külsõ szervezetek és adatbázisai....................................................................................................62 3.7.9 viszonyai 3.8

Térinformatikai rendszer adatbázisainak tulajdonjogi és karbantartói 64

ÖNKORMÁNYZATI INGATLANVAGYON KATASZTER .......................................67

3.8.1

Az ingatlanvagyon-kataszter létrehozása és módosítása ..............68

3.8.2

A vagyonkataszter kapcsolata az ingatlan nyilvántartással ...........70

3.8.3

A közmûnyilvántartás tartalma és összefüggése a kataszterrel.....70

3.8.4

A számviteli nyilvántartás és a kataszter összefüggései................71

3.9

VEZETÕI DÖNTÉST TÁMOGATÓ STATISZTIKAI INFORMÁCIÓS RENDSZER AZ ÖNKORMÁNYZATI MUNKÁBAN ....................................................................73

3.9.1

Grafikus adatok ..............................................................................74

3.9.2

Alfanumerikus adatok.....................................................................75

3.9.3

Funkcionalitás ................................................................................75

3.9.4

Adatterületek ..................................................................................76

3.10 ELEKTRONIKUS KÖZGYÛLÉSI RENDSZER A TESTÜLETI MUNKÁBAN ...............78 3.10.1

A rendszer létrehozásának rövid összefoglalása ...........................80

3.10.2

A rendszer felépítése .....................................................................83


3/3


3.10.3

A rendszer funkcionalitása .............................................................83

3.11 ELEKTRONIKUS

BESZERZÉSI RENDSZER ALKALMAZÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATNÁL .................................................................................86

3.11.1

e-business megoldásokról általában ..............................................86

3.11.2

A bevezetés szükségessége..........................................................87

3.11.3

A bevezetés elõnyei az önkormányzati munkában ........................87

3.11.4

A bevezetés elõnyei a vállalkozói szférában..................................87

3.11.5

Várható eredmények a bevezetést követõen .................................88

3.12 ALKALMAZÁS-SZOLGÁLTATÁS A KISTÉRSÉGI INFORMÁCIÓS RENDSZER FEJLESZTÉSÉRE .......................................................................................89 4.

FOGALOMSZÓTÁR..................................................................................93


4/4


Vezetõi összefoglaló A jelen tanulmány elkészítésekor az alábbi legfontosabb célkitûzésnek kívántunk megfelelni: Készüljön el egy olyan összefoglaló tanulmány, melyben összefoglalásra kerül a közigazgatás legfontosabb ismérvei, valamint erre építve bemutatásra kerüljön a megyei jogú városok tekintetében napjaink legégetõbb informatikai fejlesztési feladatai, valamint a nem kötelezõ jellegû önkormányzati feladatokat támogató térinformatikai rendszer. Természetesen teljes körû áttekintést ezen tanulmány önmagában nem képes lefedni, azonban a már elkészült e-önkormányzati ajánlások, könyvek, tanulmányokkal együtt lehetõséget ad az önkormányzati informatika továbbfejlesztésére . Ennek megfelelõen a konkrét célkitûzésként fogalmazódott meg, hogy a tanulmány napjainkban kiemelkedõ a településirányítás informatikai támogatását elõsegítõ alkalmazások bemutatásával foglalkozzon, ezekkel kapcsolatos tapasztalatokat tegyen közzé, továbbá elsõsorban az önkormányzatok felsõvezetõi rétegéhez, illetve a kormány érintett szakhatóságaihoz szóljon — ennek megfelelõ részletességgel. Mindezen általános és konkrét célkitûzések az alábbi kettõs szerepnek kívánnak megfelelni: A tanulmány nyújtson megbízható kiindulópontot mindazon önkormányzatok számára, amelyek a közeljövõben informatikai fejlesztésbe kívánnak belekezdeni. A tanulmány legyen forrásmunka mindazon kormányhivatalok s önkormányzatokat felügyelõ felettes szervezetek számára, amelyek feladat- és hatáskörüknél fogva érdeklõdhetnek az önkormányzatoknál zajló ilyen irányú fejlesztések részletei iránt, és nyújtson segítséget a kormányzati szerepvállaláshoz a helyi önkormányzatok problémáinak megoldására irányuló fejlesztésekben. A komplex informatikai rendszer létrehozásához szükségesnek tarjuk egy egységes alapokon nyugvó informatikai közigazgatási szabványrendszer kidolgozását, mely elsõdleges célja, hogy iránymutatást adjon a fejlesztéseknek és megteremtse az alapot az egységes közigazgatás létrehozásának. Ezen szabvány a közigazgatási folyamatok egységes szemléletben történõ megteremtését is biztosítja, továbbá alapul szolgál a régóta várt ügyfélszolgálati információs rendszer megteremtésének. A kormányzati és EU-s törekvésekkel összhangban célnak kell tekinteni a szolgáltató önkormányzat megteremtését. Minden fejlesztésnek az ideálisnak tekinthetõ „egyablakos” ügyintézést kell szem elõtt tartania. Ennek érdekében célszerû létrehozni egy központi tudásbázist, amely tartalmazza az önkormányzatok igényei alapján már kifejlesztett, és használatban levõ szoftvereket. A cél az, hogy a már meglevõ szabványos kritériumoknak megfelelõ és egyben elõremutató kezdeményezésekhez bármelyik érdeklõdõ önkormányzat vagy azok együttmûködései hozzáférhessenek, illetve hozzátehessék a sajátjukat. Ez hosszú távon – a „best practice” megoldások továbbvitelével – egységes szoftver használathoz vezethet. Itt kell megemlíteni a megyei jogú városokra háruló kistérségi, regionális informatikai szerepvállalást is, ugyanis ezen területek vonatkozásában kiemelkedõ, meghatározó szerepet kell felvállalni, mert az EU vonatkozásában ezen törekvések kiemelt prioritást kaptak.


5/5


Szükséges és nélkülözhetetlen a szakminisztériumokkal (IHM, MEH, BM, FVM) történõ folyamatos egyeztetés a fejlesztések összehangolt megvalósítása érdekében. Az egységes szolgáltató önkormányzati rendszer megteremtése szempontjából a jövõben az alábbi kiemelt követelményeket kell megfogalmazni és alkalmazni: 1. A teljes ügymenet és ügyvitel lefedése biztosított legyen. 2. Emberközeli, felhasználó barát környezet megteremtése. 3. Egységes szabványfelület és adatmodell megteremtése. 4. Egységes adatbázis kezelés és integrált adatkezelés kialakítása 5. A felhasználói igények és a törvényi szabályozások összhangba hozása és folyamatszabályozásra épülõ rendszerek kialakítása (workflow) a késõbbiekben kialakítandó ”papírmentes” ügyintézés érdekében. 6. A rendszerek közötti egyértelmû átjárhatóság (interoperabilitás) biztosítása.. 7. Egyértelmû jogosultság és biztonsági rendszer kialakítása. 8. Az elkészülõ rendszerek fejlesztési feltételei mellett az üzemeltetési háttér is biztosított legyen. 9. A szükséges külsõ kapcsolatok megteremtése szempontjából a rendszerek alkalmasak legyenek térségi feladatellátásra is. Az informatikai rendszerek biztonsága, védelme jelenleg igen komoly szakmai és gazdasági tényezõkön múlik. A világon egyre több szakember foglalkozik az informatikai biztonsági eszközök és rendszerek fejlesztésével. Az információs rendszerek tekintetében a komolyabb támadások elsõdlegesen az adatbázisokra irányulnak. Ennek tükrében valamennyi rendszerelemet védeni kell a külsõ fenyegetõ támadásoktól. Az Internet széleskörû elterjedésével párhuzamosan komoly veszélyt jelent a különbözõ vírusok megjelenése, melyek egy komplex hálózatot is képesek lebénítani. Ezért ezen védelemre is fel kell készülni és a szükséges eljárásokat be kell illeszteni az önkormányzatoknál alkalmazott rendszerekbe is. A fentieket összefoglalva napjaink szolgáltató önkormányzatának kialakítása szempontjából az informatikai alkalmazások fejlesztése, bevezetése, mûködtetése, továbbá ezek megfelelõ szinten történõ kezelése érdekében az önkormányzatokon belül az informatika helyét és szerepét kiemelt fontosságúként kell kezelni és illeszteni a mindennapi munkába. Ezen tanulmány megpróbál segítséget nyújtani abban, hogy bemutassa az önkormányzati informatikai szerteágazó feladatkörét és hasznosságát, mely elõsegítheti a közigazgatási reform mielõbbi hatékony megvalósulását.


6/6


1. Közigazgatási alapismeretek 1.1

Bevezetés

Az önkormányzati alkalmazások megismerése és alkalmazási rendszereinek kialakítása szempontjából a közigazgatás általános keretrendszerének ismerete nélkülözhetetlen, ezért ezen fejezetben röviden összefoglaljuk a legfontosabb ismérveket. Az ismertetõben betekintést nyerhetünk a közigazgatás szerteágazó feladataira és kapcsolódó tevékenységi köreire. Természetesen nincs lehetõség arra, hogy a közigazgatás teljes vertikumát áttekintsük, de ahhoz, hogy az alkalmazások miértjét és szükségességét megértsük nélkülözhetetlen ezen ismeretek rövid áttekintése.

1.1

A közigazgatás fogalma

A közigazgatás, melyet a neve is fémjelez közösségi célok, feladatok megvalósulására irányuló tevékenységek összessége. Ez a fajta tevékenység a társadalom legfontosabb döntéseinek igyekszik érvényt szerezni. Ezért közigazgatási feladatok végrehajtására csak olyan szerveket szabad felhatalmazni, melyek megfelelõ döntéshozatali joggal bírnak. Két igazgatási szervezet rendelkezik ezen privilégiummal: Államigazgatási szervek Önkormányzati szervek igazgatást végzõ egységei E két szerv igazgatási tevékenységét együttesen az ellátandó feladatok azonos jellegzetességei alapján közigazgatásnak nevezzük.

1.3 A közigazgatás központi szervei 1.3.1

A központi szervek szintjei

A közigazgatás központi szervei államigazgatási szervek, hatáskörük az ország egész területére kiterjed. A központi szerveknek három szintjét különböztetjük meg, melyek a következõk: Az adminisztráció szintjén a minisztériumok és az országos hatáskörû szervek (szokásos országos fõhatóságoknak, központi hivataloknak is nevezi õket) találhatók. A koordináció szintjén a különbözõ interminiszteriális- és kormánybizottságok helyezkednek el. A döntési szinten pedig a kormány hangolja össze a közigazgatás egész tevékenységét, s mint a közigazgatás csúcsszerve dönt nem csak a központi, hanem a helyi igazgatási országos jelentõségû közügyekben.


7/7


1.3.2

A központi és a helyi igazgatás kapcsolata

A helyi igazgatást végzõ szerveknek két fõ típusa van: az ún. dekoncentrált típusú és az önkormányzatok részeként mûködõ decentralizált típusú. E kettõsséget azért kell kiemelni, mert a közigazgatás központi szerveinek befolyásolási lehetõségei a helyi igazgatás szervei felé aszerint nevezhetõk erõsnek, illetve gyengének, hogy milyen típusú helyi igazgatási szervrõl van szó. A dekoncentrált vagy centrális irányítású helyi igazgatási szervek a központi szervek részeinek tekinthetõk, ezért a viszony közöttük hierarchikus, aláfölérendeltségû. A fölöttes szerv – amely legtöbbször központi, országos hatáskörû szerv – ennek keretében általában a következõket teheti: Kinevezi, beszámoltatja leválthatja a dekoncentrált szerv vezetõjét, esetenként vezetõit, Megállapítja, illetõleg jóváhagyja a dekoncentrált ügyintézésének, munkarendjének alapvetõ szabályait,

szerv

mûködésének,

Utasítja a dekoncentrált szervet feladatkörébe esõ konkrét feladatok elvégzésére, a megkezdett munka abbahagyására vagy fölterjesztésére, Az alárendelt dekoncentrált szerv döntéseit utólag megváltoztathatja, illetõleg a döntés érvényességét elõzetes jóváhagyásához kötheti. Amint látjuk, a központi közigazgatási szerv dekoncentrált típusú szerveivel szemben személyi jellegû, a döntések tartalmát érintõ, valamint a döntések végrehajtásának mikéntjét szabályozó irányítási eszközökkel rendelkezik. Az önkormányzati (vagy decentralizált) igazgatás tekintetében a központi igazgatás jóval szûkebb jogkörrel rendelkezik. Attól függõen, hogy az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyek igazgatásáról törvény, illetõleg törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet elõírásai alapján végzett állami feladatok igazgatásáról (államigazgatásról) van-e szó, más és más a központi közigazgatás beavatkozási lehetõsége. Fõ szabályként csak a bíróság, illetve az Alkotmánybíróság bírálhatja felül az önkormányzatok ún. önkormányzati igazgatási tevékenységét, legyen szó akár egyedi hatósági ügyekrõl, akár rendeletalkotásról. Mindkét bíróság csak a jogszabálysértés fennállását vizsgálhatja, célszerûségi szempontok elemzésére a vizsgálat nem terjedhet ki. Más a helyzet a szó szoros értelmében államigazgatásinak nevezhetõ feladatok ellenõrzésében. E tekintetben a minisztereknek joguk és kötelességük a polgármesterek, a fõpolgármesterek számára elõírni, hogy milyen szakmai szabályok betartásával kell ellátniuk az államigazgatási feladatokat. Az elõírásokat csak rendeletekben fogalmazhatják meg és ellenõrizhetik érvényesülésüket. Ugyancsak rendeletben szabályozzák a helyi önkormányzatok által fenntartott intézmények szakmai követelményeit, az intézmények dolgozóinak képesítési elõírásait, ellenõrzik az elõírások érvényesülését. A kormány irányítja az államigazgatási feladatok ellátását teljes egészében, s rendeletben határozza meg, hogy az önkormányzati köztisztviselõk milyen iskolai végzettség, szakmai gyakorlat és egyéb kívánalom igazolása esetén tölthetnek be közfunkciókat (ezeket hívjuk képesítési elõírásoknak).


8/8


A központi közigazgatás szervei és az önkormányzatok között a törvényességi ellenõrzés mellett az együttmûködési kötelezettség alkotja a kapcsolatok tartalmát. Így pl. a miniszterek tájékoztatni kötelesek az önkormányzatokat a központi ágazatpolitikai célokról, szabályozási eszközökrõl és biztosítják számukra az ágazati feladatok ellátásához szükséges információt. Másik oldalról a helyi önkormányzatok adatokat szolgáltatnak és tájékoztatást adnak a minisztereknek az õket érintõ kérdésekben.

1.3.3

A dekoncentrált szervek

A kormány az államigazgatási kompetenciájába tartozó feladatokat közvetve vagy közvetlenül neki alárendelt, helyi szerveken keresztül látja el. E szervek jelenleg igencsak sûrûn behálózzák hazánk területét, s igen széles skáláját fogják át az igazgatási feladatoknak. A körülbelül harminc, különbözõ feladatokat ellátó dekoncentrált típusú szerv területi elhelyezkedésérõl azt állapíthatjuk meg, hogy mûködésük általában az általános államigazgatási területbeosztáshoz igazodik, vagyis a megyék, illetve a fõváros határaihoz. Néhány dekoncentrált szervnek azonban sajátos a mûködési területe.

1.3.4

A megyei közigazgatási hivatalok

A dekoncentrált típusú szervek sajátos típusát képviselik a megyei közigazgatási hivatalok. A közigazgatási hivatalok mûködési területükön a közigazgatás számos ágazatára kiterjedõ feladatai vannak, vagyis mint a kormány területi államigazgatási szerve általános hatáskörrel rendelkezik. A közigazgatási hivatal vezetõje a kormány kihelyezett emberének tekinthetõ: tevékenységét a kormány a belügyminiszter útján irányítja. Fegyelmi jogkört fölötte a miniszterelnök gyakorol. A közigazgatási hivatal feladata a törvényességi ellenõrzés, elsõ, illetve másodfokú hatósági jogkör gyakorlása, egyéb államigazgatási feladatok ellátása és végül a törvényekben elõírt összehangoló tevékenység végzése. A törvényességi ellenõrzést a közigazgatási hivatal a helyi önkormányzatok szervezete és mûködése tekintetében gyakorolja. Ha törvénysértést észlel, felhívja a helyi képviselõtestületet annak megszûntetésére. Ha felhívása eredménytelen, attól függõen, hogy törvénysértõ rendeletrõl, vagy egyedi határozatról van szó, az Alkotmánybírósághoz, illetve a rendes bírósághoz fordul. A törvénysértést tehát csak a bíróság állapíthatja meg. A közigazgatási hivatal második feladata bizonyos nagy szakértelmet igénylõ, ritkán elõforduló ügyfajták (pl.: kisajátítás, örökbefogadás, külföldiek ingatlanszerzése) tekintetében az elsõ fokú hatósági feladatok ellátása. Sokkal nagyobb volumenû munka adódik a másodfokú, jogorvoslati fórum szerepkörébõl. Ennek keretében elbírálja mindazokat a jogorvoslati kérelmeket, amelyeket a polgármester, a megyei jogú város jegyzõje elsõ fokon hozott hatósági döntésével szemben nyújtottak be. Mivel azonban számos esetben jogorvoslati eljárásra valamely más dekoncentrált államigazgatási szerv jogosult, ez a feladat megoszlik közte és a többi dekoncentrált szerv között. Harmadik feladata az olyan jelentõs államigazgatási ügyek intézése, mint pl. a honvédelmi igazgatás, a polgári védelem, közremûködés az országos népszavazás, a népszámlálás, a választás lebonyolításában.


9/9


Végezetül a közigazgatási hivatal összehangolja saját hivatalának tevékenységét – egyrészt – a már említett megyei dekoncentrált szervekkel, másrészt a megyei és települési önkormányzatok képviselõ-testületének hivatalaival. Ezen kívül összehangolja az önkormányzati hivatalok és a dekoncentrált szervek tevékenységét is.

1.3.5

A helyi önkormányzati rendszer

Az 1990. évi általános választások során létrejött új Országgyûlés legfontosabb feladatának tekintette az ország életét alapvetõen meghatározó helyi önkormányzati rendszer megteremtését. (1990. évi LXV. törvényt) Az önkormányzatiság legerõsebb garanciája, hogy a helyi önkormányzatok önállóan járnak el minden feladat- és hatáskörükbe tartozó, helyi érdekû közügyben, melyek a következõk lehetnek: A lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása. A közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlása Az elõzõekben említett két ismérv érvényre jutásához szükséges szervezeti, személyi és anyagi feltételek helyben történõ megteremtése. A helyi önkormányzat a törvények keretei között önállóan szabályozhatja, illetõleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi ügyeket. Az önkormányzati önállóság alkotmányos garanciájaként érvényesül hazánkban az önkormányzati jogok alkotmánybírósági és bírósági védelme. Az önkormányzat döntését kizárólag az Alkotmánybíróság, illetve a bíróság bírálhatják felül, s az említettek is csak jogszabálysértés esetén. Bármelyik helyi önkormányzat önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Sõt, az ún. fakultatív, azaz önként vállalt helyi közügyben az önkormányzat mindent megtehet, ami nem áll ellentétben valamely jogszabállyal. Feladatai megvalósítása érdekében az önkormányzat rendeletet alkothat, illetve határozatot hozhat. A képviselõ-testület a döntés jogát átruházhatja valamelyik bizottságára, a polgármesterre, illetõleg a települési részönkormányzat testületére, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat testületére. Fontos önkormányzati jog, hogy bármelyik helyi önkormányzat véleményt nyilváníthat és kezdeményezést tehet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintõ ügyekben. Minden önkormányzat szabadon társulhat bármely más helyi önkormányzattal. Érdekeik képviselete és védelme céljából az önkormányzatok területi (megyei vagy regionális) s országos érdekképviseletbe tömörülhetnek.

1.3.6

A települési önkormányzat általános jellemzõi

A települési önkormányzat alapvetõ célja, hogy a feladatok végrehajtásában törekedjék a lakosság bevonására, ösztönözze polgárai öntevékenységét, segítse elõ a lakosság közösségi önszervezõdését, kezdeményezze a civilszervezetekkel való együttmûködést.


10/10


A képviselõ-testület a szervezeti és mûködési szabályzatában határozza meg, hogy a lakóhely társadalmi, gazdasági, karitatív szervezetei, az öntevékeny állampolgári közösségek képviselõi közül a képviselõ-testület és bizottságai munkájába melyeket vonja be, üléseire melyeket hívja meg tanácskozási joggal. A 10 000-nél kevesebb lakosú településen a települési képviselõ-testület létszáma 3-13 lehet, lakosságszám-arányosan. A 10 001 és 70 000 fõ közötti lakosság esetén (arányosan) 17-27 közötti létszámú képviselõ-testület jön létre, majd minden további 10 000 lakos után eggyel nõ az egyéni választókerületekben, illetõleg minden további 15 000 lakos után eggyel emelkedik az ún. kompenzációs listán megválasztott képviselõk száma. A fõváros közgyûlésének 66 tagja van, akiket a választópolgárok közvetlenül, listán választanak meg. A települési önkormányzat jogi személy. A jogi személyiség ebben a tekintetben leegyszerûsítve azt jelenti, hogy az önkormányzatnak saját vagyona, szervezete van, önállóan vállalhat kötelezettséget, meghatározott jogok illetik meg. Az önálló jogi személyiség egyik fontos záloga az önkormányzatok önállóságának. Az önkormányzatok által ellátandó közszolgáltatások megvalósítása, szervezése igényli azt, hogy az önkormányzat önállóan, más szervezet jóváhagyása nélkül vállalhasson kötelezettségeket, kössön a feladat ellátása érdekében szerzõdéseket.

1.3.7

A helyi önkormányzat vezetése

A választást követõ tizenöt napon belül a képviselõ-testületnek meg kell tartania alakuló ülését. Az alakuló ülést korelnökként a legidõsebb települési képviselõ vezeti. A polgármestert a választópolgárok közvetlenül választják. A polgármester sajátos jogviszonyban áll az önkormányzattal: vele szemben a munkáltatói jogkört a képviselõ-testület gyakorolja. A polgármester az önkormányzat képviselõ-testületének akaratát végrehajtó, a közszolgálatában álló, de nem köztisztviselõnek minõsülõ személy. Sajátos jogállása az államhatalmi ágak szétválasztásának elvébõl következik. A polgármester tagja a képviselõ-testületnek, a képviselõ-testület határozatképessége, döntéshozatala, mûködése szempontjából települési képviselõnek tekintendõ. A polgármester a megválasztását követõen ugyancsak esküt tesz a képviselõ-testület elõtt. A polgármester az államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelõs. A polgármester nem csak önkormányzati feladatokat végez. Törvény, illetve törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet kivételesen államigazgatási feladatokat és hatásköröket adhat a polgármesternek, aki azokat a jegyzõ, illetve a képviselõ-testület hivatalának közremûködésével látja el. Ha a polgármester a képviselõ-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértõnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követõ három napon belül nyújthatja be. Az ügyben a képviselõ-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt A polgármester összeférhetetlenségét – és ez az elmondottakból is könnyen belátható – az Ötv. jelentõségének megfelelõen, igen részletesen szabályozza. Egyfelõl a polgármester nem lehet vezetõje, illetve tagja a legfelsõbb állami szerveknek (pl.: köztársasági elnök, alkotmánybíró, Állami Számvevõszék elnöke a kormány tagja, államtitkár stb.), másfelõl nem lehet bíró, ügyész, közjegyzõ vagy bírósági végrehajtó, valamint a fegyveres erõk, illetve a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja.


11/11


Továbbá: nem lehet más településen az önkormányzat képviselõ-testületének tagja, sõt, ugyanannál az önkormányzatnál intézményvezetõi posztot sem tölthet be. De nem lehet polgármester az a közalkalmazott sem, aki a vezetõi megbízást a képviselõtestülettõl kapja. A képviselõ-testület kizárólag a saját tagjai közül és kifejezetten csak a polgármester javaslatára, titkos szavazással, képviselõ-testület megbízatásának idõtartamára, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ. Egy alpolgármester választása mindenütt kötelezõ, több alpolgármester választása is lehetséges, célszerûen a nagyobb önkormányzatoknál. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejû betöltetlensége, illetõleg tartós akadályoztatásuk esetére a képviselõ-testület összehívásának és vezetésének módjáról az önkormányzatnak szervezeti és mûködési szabályzatában kell rendelkezni A polgármester irányítja a képviselõ-testület hivatalát. Teszi ezt a képviselõtestület döntései szerint, illetve saját önkormányzati jogkörében.

1.3.8

A Polgármesteri Hivatal vezetése

A jegyzõ az önkormányzatnak a képviselõ-testület által kinevezett tisztségviselõje. Ezt a kinevezést pályázati eljárásnak kell megelõznie és a jegyzõnek rendelkeznie kell a jogszabályban megállapított képesítési követelményekkel. A jegyzõ az önkormányzat közigazgatás szakmai vezetõje. Megbízatása nem politikai, hanem teljes mértékben szakmai tartalmú és jellegû. A jegyzõnek az önkormányzaton belül elfoglalt helyzete differenciált és feladatai is rendkívül sokrétûek. Mindezekre tekintettel érthetõ, hogy az önkormányzatnál a tulajdonképpen professzionista, határozatlan idõre kinevezett tisztségviselõvel szemben az átlagosnál lényegesen szigorúbb képesítési elõírások érvényesülnek. A képviselõ-testület a jegyzõ, illetõleg a fõjegyzõ javaslatára községben kinevezhet, más önkormányzatnál pedig köteles aljegyzõt kinevezni a jegyzõ helyettesítésére, illetve a jegyzõ által meghatározott feladatok ellátására. Az aljegyzõre a jegyzõre vonatkozó szabályok érvényesek, és kinevezése is – a jegyzõéhez hasonlóan – határozatlan idõre szól. A jegyzõ vezeti a képviselõ-testület hivatalát, a polgármesteri hivatalt. Gondoskodik az önkormányzat mûködésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, valamint tanácskozási joggal részt vesz mind a képviselõ-testület, mind a bizottságok ülésén. Elõkészíti döntésre a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket, és dönt mindazon hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester neki átad. Ugyanakkor a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét. Gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselõ-testület hivatalának köztisztviselõi tekintetében. Ennek korlátja, hogy adott esetben valamely kinevezéshez, vezetõi megbízáshoz, illetve felmentéshez (a vezetõi megbízás visszavonásához) és a jutalmazáshoz - a polgármester által meghatározott körben – a polgármester egyetértése szükséges. Ha a jegyzõ akár a képviselõ-testület, akár a bizottság vagy a polgármester döntését jogsértõnek tartja, köteles azt jelezni. Ez történhet szóban vagy írásos formában, esetleg az ügyiratra való feljegyezéssel.


12/12


A képviselõ-testület – az önkormányzat mûködésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való elõkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos ügyek ellátására – egységes hivatalt hoz létre. Ennek elnevezése: polgármesteri hivatal.


13/13


2.

Önkormányzat és a Hivatal mûködése

2.1

Az Önkormányzat és a Hivatal szervezeti felépítése

Az önkormányzatok szervezeti felépítése településenként más és más, melyet a helyi politikai akarat nagymértékben befolyásol. Az elõzõekben említettek tükrében az önkormányzat szervezeti vizsgálatánál fõ szempontként a valós szakterületeket kell alapul venni. E területek kizárólag szakmai alapokon mûködõ feladatokat látnak el, amelyek átfogó képet adnak az önkormányzati mûködésrõl.

2.1.1

Alapfunkciók 1. ÖNKORMÁNYZATI ALAPINTÉZMÉNYEK MÛKÖDTETÉSE önkormányzati választások lakossági részvétel és kontroll települési érdekképviselet vezetõk, más személyek választása és kinevezése testületi szervek mûködtetése elismerések, kitüntetések szervezetek létrehozása, mûködtetése, együttmûködések támogatások és alapok koncesszió személyes adatok védelme, közérdekû adatok nyilvánossága 2. TÉRSÉGI ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FUNKCIÓK térségfejlesztés területszervezés településrendezés 3. HELYI GAZDASÁG FEJLESZTÉSE piaci viszonyok fejlesztése fogyasztóvédelem vállalkozásélénkítés foglalkoztatás idegenforgalom, turizmus


14/14


4. KÖZSZOLGÁLTATÁSI FUNKCIÓK óvodai ellátás alapfokú ellátás diákotthoni ellátás középfokú ellátás nemzetiségi oktatás felnõttoktatás alapfokú mûvészetoktatás tankötelezettség tanácsadás

teljesítését

segítõ

szolgáltatások,

pedagógiai

közmûvelõdési, mûvészeti tevékenység és intézményi szolgáltatások, programok, klubok, mûvészeti csoportok segítése tehetséggondozás szobor, emlékmû, mûemlék, helytörténeti emlék gondozás tudományos tevékenység támogatása könyvtári szolgáltatás múzeumi szolgáltatás levéltári szolgáltatás helyi testnevelési, sport és turisztikai szolgáltatások, programok személyes szociális gondoskodást nyújtó intézmények mûködtetése családgondozás, gyermek- és ifjúságvédelem bölcsõdei ellátás körzeti védõnõi alapellátás iskolaorvosi ellátás körzeti orvosi és ügyeleti ellátás szakorvosi ellátás kórházi ellátás egészségügyi szûrési szolgáltatások, programok gyógyhelyi feladatok temetkezési szolgáltatás piac- és vásártartás, fenntartás közterületek, parkok, játszóterek fenntartása épített és természeti értékek védelme, környezetvédelem állategészségügyi szolgáltatások állattartás rendjének védelme


15/15


vadkár, zöldkár elleni védekezés növényvédelem, növénytermesztés földmûvelés, földvédelem vízellátás, vízfogyasztás rendje csatornázás, szennyvíztisztítás rendje csapadékvíz elvezetés ár- és belvízvédekezés, helyi vízkárelhárítás helyi közutak kezelése, fenntartása helyi közutak forgalmi rendjének kialakítása tömegközlekedés közvilágítás településtisztaság biztosítása helyi tûzvédelem polgári védelem és katasztrófa-elhárítás közrend, közbiztonság védelme honvédelem 5. HATÓSÁGI ÉS KÖZIGAZGATÁSI SZOLGÁLTATÁSI FUNKCIÓK anyakönyvi, állampolgársági ügyintézés hagyatéki ügyintézés útlevél ügyintézés peres, vitás, megegyezéses ügyek intézése /PTK/ menekültekkel kapcsolatok ügyek családjogi és gyámügyi ügyintézés építési és építésrendészeti ügyintézés területi, mûszaki nyilvántartási szolgálat környezetvédelmi ügyintézés helyi energiaszolgáltatás oktatás-hatósági ügyintézés családvédelmi, szociális és egészségügyi segélyezés és gondoskodás egészségügyi, hatósági ügyintézés lakás- és helyiség ügyintézés adó ügyintézés közterület használati, egyéb közterületi ügyintézés közterület felügyelet


16/16


szabálysértési ügyintézés állategészségügyi és növényvédelmi hatósági ügyintézés ipar-, kereskedelmi hatósági ügyintézés tartási szerzõdésekkel kapcsolatos hatósági ügyintézés közmûvekkel kapcsolatok hatósági ügyintézés hatósági bizonylatok, igazolások, környezettanulmányok készítése

nyilatkozatok

kiadása,

polgári védelmi hatósági ügyintézés egyéb hatósági ügyek hatósági eljárás, ügyintézés rendjének fenntartása közigazgatási ügyintézési szolgáltatások, ügyfélszolgálat

2.1.2

Kiszolgáló és feltétel biztosító funkciók 1. SZEMÉLYÜGYI BIZTOSÍTÁSA/

FUNKCIÓK

/EMBERI

ERÕFORRÁSOK

hivatali alkalmazás és elõmenetel, munkaügy ösztönzés és minõsítés, munkakörülmények biztosítása képzés, továbbképzés, személyzetfejlesztés létszám és bérgazdálkodás közszolgálati személyzeti nyilvántartás 2. PÉNZÜGYI FUNKCIÓK /PÉNZÜGYI ERÕFORRÁSOK BIZTOSÍTÁSA/ költségvetés és beszámoló készítése költségvetés végrehajtása, operatív, átmeneti gazdálkodás számvitel helyi adógazdálkodás forrásteremtés egyéb pénzügyi mûveletei belsõ gazdálkodás költségvetési szervek tevékenysége 3. VAGYONGAZDÁLKODÁSI ÉS VÁLLALKOZÁSI FUNKCIÓK vagyongazdálkodás vagyonkezelés vagyonnyilvántartás beruházás vállalkozás 4. JOGSZOLGÁLTATÁSI FUNKCIÓK


17/17


jogi képviselet jogi garanciák nyújtása belsõ jogi tanácsadási szolgáltatás törvényességi kontroll 5. INFORMÁCIÓELLÁTÁSI FUNKCIÓK informatikai feltételek biztosítása, fejlesztések üzemeltetés, adatszolgáltatás, adatgyûjtés, adatvédelem belsõ tájékoztatás, dokumentációs szolgálat 6. ÜGYVITELI IRODAI FUNKCIÓK ügyiratkezelés dokumentálás, nyomdai szolgáltatás irodai kommunikáció egyéb irodai szolgáltatások 7. TECHNIKAI FUNKCIÓK /TÁRGYI ÉS TECHNIKAI FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSA/ épületfenntartás eszközgazdálkodás, beszerzés technikai üzemeltetés gépjármû szolgálat 8. BELSÕ VÉDELMI FUNKCIÓK munkavédelem tûzvédelem vagyonvédelem rendészet

2.1.3

Menedzsment funkciók 1. STATÉGIAI ÉS TERVEZÉSI FUNKCIÓK általános önkormányzati stratégia kidolgozása, karbantartása funkcióstratégiák kidolgozása, karbantartása célprogramok kidolgozása, karbantartása 2. DÖNTÉSI ÉS SZABÁLYOZÁSI FUNKCIÓK


18/18


testületi rendeletalkotás testületi határozathozatal bizottsági döntéshozatal a mûködés belsõ szabályozása polgármesteri döntéshozatal jegyzõi döntéshozatal vezetõi döntéshozatal 3. OPERATÍV IRÁNYÍTÁSI FUNKCIÓK munkatervek készítése vezetõi értekezletek mûködtetése feladatkiadás és követés feladatok végrehajtásának szervezése, koordinálása szerzõdéskötés utalványozás kiadmányozás munkáltatói jogok gyakorlása, helyettesítés 4. ELLENÕRZÉSI ÉS FELÜGYELETI FUNKCIÓK belsõ ellenõrzés és beszámoltatás intézmények ellenõrzése és felügyelete közérdekû bejelentések, panaszok intézése külsõ szervek beszámoltatása 5. EGYÜTTMÛKÖDÉSI ÉS ÁLTALÁNOS KÉPVISELETI FUNKCIÓK általános önkormányzati képviselet, partnerkapcsolatok nemzetközi kapcsolatok, protokoll felügyeleti szervekkel kapcsolattartás 6. TÁJÉKOZTATÁSI FUNKCIÓK

KÖZÖNSÉGKAPCSOLATI

ÉS

ARCULATI

lakossági tájékoztatás, közönségkapcsolatok sajtófigyelés és elemzés- tájékoztatás önkormányzati jelképek arculatgondozás


19/19


7. IGAZGATÁSSZERVEZÉSI FUNKCIÓK feladatrendszer gondozás szervezetgondozás, munkakör-kialakítás információrendszer gondozás munkatechnológiák gondozása technikai eszközrendszer gondozása

2.2 Az önkormányzati szakterületek mûködésével kapcsolatos feladatok Az önkormányzatok részére az Önkormányzati törvény (1990. LXV.) állapít meg kötelezõen ellátandó feladat és hatásköröket, amelyet minden önkormányzatnak meg kell valósítania saját erõforrásból, valamint állami támogatás igénybevételével. Mindezeken túlmenõen más jogszabályok is meghatároznak feladatokat, illetve önként vállalt feladatokat is ellát az önkormányzat. Az adott Önkormányzat szerveként mûködõ polgármesteri hivatalok ügyrendje tartalmazza összefoglalóan valamennyi általuk ellátott feladatot. Az alábbiakban egy megyei jogú városi szinten mûködõ önkormányzat hivatali teendõit tekintjük át a teljesség igénye nélkül. Kiemelt szakterületi feladatok: -

Igazgatási feladatok

-

Városüzemeltetési feladatok

-

Vagyongazdálkodási feladatok

-

Közgazdasági feladatok

-

Egészségügyi, szociális és családvédelmi feladatok

-

Mûvelõdési feladatok

-

Munkaügyi és igazgatásszervezõi feladatok

-

Ellenõrzési feladatok

-

Informatikai feladatok

-

Egyéb

2.2.1

Igazgatási feladatok

Általános feladatok -

Ellátja és intézi a jegyzõ hatáskörébe tartozó szabálysértési ügyeket.

-

Intézi a hagyatéki eljárással kapcsolatos feladatokat.

-

Intézi a birtokvédelmi ügyeket.

-

Kiadja a tolmács és szakfordítói igazolványokat.


20/20


-

Elvégzi a szakértõi névjegyzékkel összefüggõ feladatokat.

-

Intézi a kereskedelmi célú közterület használattal kapcsolatos ügyeket.

-

Elõkészíti és szervezi a polgármester polgári védelmi feladatainak ellátását.

-

Részt vesz a védelmi bizottság mûködésének elõkészítésében.

-

Kapcsolatot tart a honvédség, a határõrség, a rendõrség és polgári védelem helyi szervezeteivel.

-

Kapcsolatot tart a Közterület - felügyelettel.

-

Figyelemmel kíséri az önkormányzat részérõl a rendõrségnek biztosított támogatás felhasználását.

-

Segíti a városi polgárõrségek mûködését.

Anyakönyvezés -

Ellátja az feladatokat.

anyakönyvezésrõl

szóló

jogszabályban

-

Intézi a külföldi állampolgárok kapcsolatos feladatokat.

-

Ellátja a magyar állampolgárok külföldön történõ házasságkötésével kapcsolatos feladatokat.

-

Felmentést ad a házasságkötést megelõzõ 30 napos várakozási idõ alól.

-

Elvégzi a honosítással és a visszahonosítással járó anyakönyvvezetõi feladatokat.

-

Biztosítja a szertartások, rendezvények (házasságkötés, házassági évfordulók, névadók, temetések, egyéb rendezvények) színvonalas mûsorát, gondoskodik az igényeknek megfelelõen a lebonyolításról.

magyarországi

meghatározott

házasságkötésével

Népességnyilvántartás -

Elvégzi a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat.

-

Ellátja a talált tárgyakkal kapcsolatos feladatokat.

-

Intézi az útlevéllel kapcsolatos feladatokat.

-

Intézi a robbanóanyagokkal kapcsolatos ügyeket.

-

Kiállítja a hatósági bizonyítványokat.

-

Ellátja a személyazonosító igazolványokkal kapcsolatos ügyintézést.

-

Kiállítja a lakcímigazolványokat.

-

Elvégzi a hatáskörébe tartozó közlekedési igazgatási feladatokat.

Kereskedelem és Ellenõrzés -

Ellátja az egyéni vállalkozással kapcsolatos feladatokat.

-

Intézi a jövedéki termékekkel kapcsolatos feladatokat.

-

Ellátja az idegenforgalommal kapcsolatos feladatokat.

-

Végzi a vásári és piacigazgatási feladatokat.

-

Intézi a kereskedelemmel, vendéglátással kapcsolatos feladatokat.


21/21


-

Ellátja a szerencsejáték törvénybõl fakadó jegyzõi feladatokat.

-

Ellátja a földmûvelésügyi igazgatással kapcsolatos feladatokat (növényvédelem, növényegészségügy, állategészségügy, vadkárbecslés).

Építéshatóság -

Gyakorolja a jegyzõ megbízása alapján a I. fokú építésügyi hatósági jogkörrel kapcsolatos feladatokat a város területén, valamint – megállapodás útján – a városkörnyékhez tartozó, egyes települési önkormányzatok illetékességi területén.

-

Ellátja az építésrendészeti tevékenységet.

-

Gyakorolja a mûemlékvédelemmel kapcsolatos építésügyi szakhatósági feladatokat.

-

Ellátja a telekalakítással kapcsolatos feladatokat.

-

Ellátja a tervezõi névjegyzékbe történõ felvétellel és törléssel kapcsolatos feladatokat, vezeti a tervezõi névjegyzéket.

-

Vezeti az építésügyi hatósági feladatokhoz kapcsolódó nyilvántartásokat, a mûszaki nyilvántartást, a terv- és térképtárat.

-

Gyakorolja a jegyzõ megbízása alapján az I. fokú tûzvédelmi hatósági feladatokat.

2.2.2

és

építés-felügyeleti

ellenõrzõ,

feltáró

Városüzemeltetési feladatok

Településfejlesztési feladatok -

Összeállítja a tervjavaslatot.

településfejlesztési,

-

Szervezi és koordinálja a településfejlesztési, területrendezési program végrehajtását.

-

Elemzõ, elõkészítõ feladatokat összeállításával kapcsolatban.

-

Koordinálja a településfejlesztési, területrendezési és távlati fejlesztési tervek összeállításával kapcsolatos tevékenységet.

-

Ellátja a városrendezési programokkal, tervekkel, azok módosításával, jóváhagyásával és végrehajtásával kapcsolatos elõkészítõ feladatokat.

-

Gondozza az általános érvényesülésüket.

-

Szakvéleményt nyilvánít építésügyekkel kapcsolatos hatósági feladatok elõkészítésekor a település építészeti – esztétikai arculatának formálása érdekében

-

Közremûködik a mûemlékvédelemmel kapcsolatos önkormányzati feladatok ellátásában.

-

Véleményezi a mûemlék kapcsolatos teendõket.

-

Ellátja a helyi értékek védelmébõl adódó feladatokat.

és

lát

területrendezési

el

részletes

kezelésével,


a

távlati

rendezési

program

fejlesztési

tervet,

hasznosításával,

és

tervek

szervezi

felújításával

22/22


-

Kutatja, elemzi a telekalakítási lehetõségeket, s operatív segítséget nyújt a településfejlesztési, területrendezési program végrehajtásához.

-

Szervezi, koordinálja és elõkészíti az önkormányzat, valamint a városkörnyéki (kistérségi) települési önkormányzatok között létrejött együttmûködési megállapodásból a területfejlesztés összehangolásával kapcsolatos feladatokat.

Kommunális és Környezetvédelmi feladatok -

Ellátja a város köztisztasággal, parkfenntartással kapcsolatos feladatait.

közvilágítással,

-

Elkészíti a kommunális városüzemeltetési feladatok ellátásához szükséges éves költségvetési igényeket, majd elfogadása után a féléves és éves teljesítés mértékérõl beszámol a közgyûlésnek.

-

A feladatkörét érintõen kapcsolatot tart az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokkal.

-

Ellátja a fakivágásokkal kapcsolatos engedélyezési feladatokat.

-

Közremûködik a városi elektromos, gáz, postai és hírközlési kábel, vízcsatorna, távhõ, csapadék csatorna fektetések közterületet érintõ egyeztetéseken.

-

Részt vesz az önkormányzati út- parkoló, közmûberuházások elõkészítésében, a megvalósítás során felmerülõ egyeztetéseken, átadásátvétel, illetve üzembe helyezési eljárásokon.

-

Elõkészíti a köztemetõk kapcsolatos döntéseket.

-

Ellenõrzi a temetõt mûködtetõ részére a jogszabályban, illetõleg az önkormányzattal kötött megállapodásban foglalt feladatok végrehajtását.

-

A költségvetésben jóváhagyott csoportra vonatkozó beruházásokra és felújításokra a jogszabályban foglaltaknak megfelelõen ajánlatokat kér be, nyilvános versenytárgyalásokat hirdet, megbízásokat ad ki.

-

Koordinálja, ellenõrzi az önkormányzati út, parkoló és közmûberuházásokat a kivitelezés során.

-

Elõkészíti az önkormányzat, valamint a városkörnyéki (kistérségi) települési önkormányzatok között létrejött együttmûködési megállapodásban szereplõ közmûfejlesztéseket.

létesítésével,

bõvítésével,

közmûvekkel,

fenntartásával

Közlekedési feladatok -

Elõkészíti, tervezi, megvalósítja a közúti közlekedéssel kapcsolatos önkormányzati feladatokat.

-

Ellátja az önkormányzat tulajdonában lévõ közutak kezelésével kapcsolatos engedélyezési feladatokat. (közterületbontás, közterület-használat).

-

Ellenõrzi a városi úthálózatot és végzi a közvilágítás korszerûsítési feladatait.

-

Összeállítja és bonyolítja a város úthálózatának felújítási és fenntartási munkáit.

-

Javaslatot tesz a helyi tömegközlekedéssel kapcsolatos döntésekre, és szervezi, irányítja a döntések végrehajtását.


23/23


-

Elõkészíti a helyi tömegközlekedési javaslatok díjainak megállapítására vonatkozó elõterjesztést.

-

Ellátja a helyi vízrendezéssel és vízkárelhárítással, az árvíz- és belvízvédelemmel kapcsolatos feladatokat.

-

Végzi a csapadékvíz-elvezetõ rendszer fenntartását, azok munkáinak ütemezését.

Beruházási feladatok -

Elõkészíti a fejlesztési feladatok megvalósítása érdekében a tervezõi, bonyolítói, kivitelezési szerzõdéseket.

-

A költségvetésben jóváhagyott beruházásokra és felújításokra a jogszabályokban foglaltaknak megfelelõen ajánlatokat kér be, nyilvános versenytárgyalást hirdet, megbízásokat ad ki.

-

A költségvetésben jóváhagyott beruházások és felújítások megvalósítása érdekében elõkészíti a jogszabályban foglalt feladatok végrehajtását. (közbeszerzési törvény, versenyszabályzat)

-

A kivitelezés során beruházásokat.

-

Az önkormányzati rendeletben megállapított bonyolításban valósít meg beruházásokat.

-

Gondoskodik a benyújtott költségvetések, majd a részletes számlák pénzügyi és mûszaki ellenõrzésérõl.

-

Ellenõrzi a fejlesztési kiadások felhasználását a költségvetési rendelet alapján.

-

Javaslatot tesz az érintett osztályokkal együttmûködve az intézmények felújítására.

-

Figyelemmel kíséri a város beruházásaival kapcsolatos pályázatokat, elsõsorban a cél és címzett támogatásokat.

-

Szakmai segítséget nyújt az önkormányzat, valamint a városkörnyéki (kistérségi) települési önkormányzatok között létrejött együttmûködési megállapodásban foglaltak szerint a települési önkormányzatoknak.

2.2.3

koordinálja

és

ellenõrzi

az

önkormányzati

értékhatárig

saját

Vagyongazdálkodási feladatok

-

Nyilvántartja az önkormányzat vagyonát.

-

Elõkészíti és végrehajtja az önkormányzat tulajdonában lévõ vagyontárgyak hasznosítására vonatkozó közgyûlési és bizottsági elõterjesztéseket.

-

Ellátja a helyiségbérlettel kapcsolatos bérbeadói feladatokat.

-

Az önkormányzat vagyonával összefüggõ peres eljárásokban ellátja az önkormányzat, vagy Polgármesteri Hivatal jogi képviseletét.

-

Közremûködik az önkormányzat tulajdonában lévõ ingatlanokat érintõ földjogi és telekrendezéssel összefüggõ ügyek intézésében.

-

Elõkészíti az önkormányzati hatósági eljárásokhoz szükséges tulajdonosi nyilatkozatokat.


24/24


-

Részt vesz az egyházi ingatlanok tulajdonjogának rendezésében.

-

Figyelemmel kíséri és gondozza az önkormányzat portfolió vagyonát.

-

Nyilvántartja és aktualizálja az üzletrészeket, értékpapírokat.

-

Elõkészíti az üzletrészek, értékpapírok forgalmazását.

-

Koordinálja az önkormányzat tulajdonában lévõ gazdasági társaságok tulajdonosi felügyeletét. Felülvizsgálja és ellenõrzi a tulajdonosi jogosítványi körbe tartozó üzleti terveket és összeállítja a vezetõk prémium feladatait.

-

Részt vesz az kidolgozásában.

-

Nyilvántartja és egyezteti a feladatkörében realizált bevételeket és kiadásokat.

-

Ellátja az önkormányzati bérlakások és helyiségek elidegenítésével kapcsolatos tulajdonosi feladatokat.

-

Közremûködik az önkormányzati vállalkozási lehetõségek feltárásában, vállalkozási koncepciók, programok kidolgozásában.

-

Kapcsolatot tart az önkormányzati vagyontárgyak kezelõivel.

2.2.4

önkormányzat

vagyonhasznosítási

stratégiájának

Közgazdasági feladatok

A Költségvetési részleg szervezi és elõkészíti, majd a közgyûlés döntése alapján végrehajtja a város – az Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal és az intézmények – költségvetését, ellátja az intézmények pénzügyi ellenõrzését, elkészíti az éves zárszámadásokról szóló rendelet-tervezetét. Az Adórészleg feladata az egyre jelentõsebb önkormányzati bevételt jelentõ helyi adók kezelése, kivetése és behajtása. Költségvetési feladatok Pénzügy -

A költségvetésrõl szóló önkormányzati rendeletben elõírtak alapján az egyes tételekre megállapított mértékig a kötelezettségvállalási és utalványozási rend szerinti jogköröket gyakorolja.

-

Ellátja a Polgármesteri Hivatal – mint költségvetési szerv – operatív gazdálkodási feladatait a képviselõtestület felhatalmazása alapján.

-

Figyelemmel kíséri az elõirányzatok teljesítését, jelzi azok várható túllépését és az indokolatlan elmaradását.

-

Kezeli a bankszámlákat az önkormányzati rendeletben meghatározott aláírási, ellenjegyzési rend betartásával.

-

Figyelemmel kíséri a lakáscélú önkormányzati hitelek (helyi támogatás, munkáltatói kölcsön) visszafizetését.

-

Ellátja a bérfizetéssel, táppénzfizetéssel, költségtérítéssel kapcsolatos hivatali feladatokat.


25/25


-

Szervezi az Önkormányzat, valamint a városkörnyéki (kistérségi) települési önkormányzatok között létrejött együttmûködési megállapodásban a belsõ szervezeti egység feladatkörébe tartozó ügyek intézését.

-

Elvégzi a készpénzforgalommal kapcsolatos feladatokat.

-

Feladata a költségvetési beszámoló összeállítása és a TÁKISZ-hoz történõ továbbítása.

Közgazdaság -

Elkészíti az önkormányzat éves költségvetési programtervezetét, ennek elfogadása után összeállítja a költségvetési rendelet-tervezetet a költségvetési törvényben foglaltak szerint, figyelembe véve a bizottsági és a közgyûlési határozatokat.

-

Szervezi és ellenõrzi a költségvetésrõl szóló önkormányzati rendeletben foglaltak végrehajtását. Javaslatot készít a költségvetés módosítására.

-

Közgazdasági-elemzõ és értékelõ tevékenységet végez a hatékony gazdálkodás elõsegítése és a következõ évi költségvetés elõkészítése érdekében.

-

Adatokat szolgáltat társosztályok igénye alapján az önkormányzati intézményekrõl.

-

Elvégzi a központi normatív állami hozzájárulás alapját képezõ adatok feldolgozását és a TÁKISZ-hoz történõ továbbítását.

-

A költségvetési rendeletben elõírtak figyelembevételével intézmény-finanszírozással kapcsolatos feladatokat.

-

Elkészíti a zárszámadásról szóló önkormányzati rendelet tervezetét.

ellátja

az

Intézményellenõrzés -

Ellátja az önkormányzati intézmények pénzügyi-gazdasági revíziójával kapcsolatos feladatokat az éves ellenõrzési ütemterv szerint.

-

Elvégzi a cél-és témavizsgálatokat, valamint külön megbízás alapján az egyéb feladatokat.

Könyvelés -

Elvégzi az önkormányzat intézményei és a Polgármesteri Hivatal költségvetésének, beszámolójának gépi adatfeldolgozását és összesítését.

-

Gondoskodik az intézmények részére a költségvetéssel, könyveléssel kapcsolatos számítógépes programok telepítésérõl és szakmai tanácsadást nyújt.

Adókivetési feladatok Vállalkozók, valamint magánszemély adókivetése -

Ellátják a helyi adók, illetve a gépjármûadó bevallásával, kivetésével, közlésével, nyilvántartásával, kezelésével kapcsolatos feladatokat.

-

Alkalmazzák az adók beszedéséhez kapcsolódó esetleges joghátrányokat.

Adókönyvelés -

Nyilvántartja, kezeli és elszámolja a hatáskörébe tartozó adókat és adójellegû köztartozásokat.


26/26


-

Bonyolítja a pénzforgalmat.

-

Vezeti az adóbeszedési számlákat.

Adóellenõrzés és végrehajtás -

Ellenõrzi a helyi és központi adójogszabályok érvényesítését.

-

Gondoskodik az esedékessé vált adók és adójellegû köztartozások behajtásáról.

2.2.5

Egészségügyi, szociális és családvédelmi feladatok

Egészségügy -

Koordinálja az egészségügyi alapellátás feladatait, rendszeres kapcsolatot tart a Megyei Önkormányzattal, az ÁNTSZ-szel, a MEP-pel, a városkörnyéki településekkel. Koordinálja a város egészségügyi ellátás feladatait, rendszeres települési önkormányzatok illetékeseivel.

-

Elõkészíti, segíti, mûködteti a helyi Rehabilitációs Bizottság munkáját.

-

Közremûködik az egészségügyi intézmények alapító megfogalmazott mûködtetési feltételek biztosításában.

-

Egyeztet az egészségügyi alapellátás területén a hatályos rendelkezésnek megfelelõ mûködtetés során felmerülõ kérdések tekintetében.

okiratában

Lakásügy -

Ellátja az önkormányzati bérlakások (a Nyugdíjasok Háza) bérbeadásával kapcsolatos elõkészítõ feladatokat és szervezi a bizottsági döntések végrehajtását.

-

Ellátja a Fiatal Családok Otthona és a Mérnök – Orvos – Pedagógus Ház mûködésérõl szóló önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat.

-

Elõkészíti az önkormányzat részérõl történõ bérlakás-vásárlásokat, elkészíti az adásvételi szerzõdések tervezeteit, és ellátja az adásvétellel kapcsolatos feladatokat.

-

Nyilvántartja a szociális jellegû lakások bérbeadására irányuló kérelmeket.

-

Ellátja a Lakásépítési- és Fenntartási Bizottság tekintetében az SZMSZ-ben meghatározott feladatokat.

Szociálpolitika -

Közremûködik biztosításában.

az

önkormányzati

-

Ellátja a szociális igazgatással kapcsolatos államigazgatási I. fokú hatósági ügyintézést.

-

Figyelemmel kíséri a szociális intézményhálózat mûködését, javaslatot tesz a korszerûsítésre.

-

Kapcsolatot tart a Megyei Munkaügyi Központtal, a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézettel, az Adó és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatallal, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárral, a Nyugdíjfolyósító Igazgatósággal, valamint társadalmi egyesületekkel és karitatív szervezetekkel.


szociális

közszolgáltatások önkormányzati

és

27/27


Gyámügy -

Ellátja az I. fokú gyámhatósági feladatokat, továbbá a gyámhivatali feladatokat.

-

Kapcsolatot tart a szakterülethez kapcsolódó szakmai szervezetekkel.

2.2.6

Mûvelõdési feladatok

Ellátja az önkormányzat közoktatási, nevelési, szakképzési feladatait, szervezi és felügyeli az önkormányzati fenntartású óvodák, általános- és középiskolák, kollégiumok mûködését, végzi a közmûvelõdési feladatokat és elõkészíti, a döntés után pedig szervezi az ifjúsággal összefüggõ feladatok végrehajtását.

2.2.7

Munkaügyi és igazgatásszervezõi feladatok

-

Közremûködik a hivatali munka racionalizálásában és a kapcsolódó jogszabályalkotásban, kidolgozza a korszerû eszközök és módszerek alkalmazására irányuló javaslatokat.

-

Közremûködik az önkormányzati igényeknek megfelelõ szervezetfejlesztési tervek, koncepciók kidolgozásában.

-

Ellátja a köztisztviselõk jogállásáról szóló törvény alkalmazása során a hivatal dolgozói személyzeti ügyeivel összefüggõ feladatokat, vezeti a nyilvántartásokat

-

Elõkészíti a munkáltatói jogok gyakorlásából adódó polgármesteri és jegyzõi feladatokat, végzi ezen teendõk adminisztrációját.

-

Szervezi és koordinálja a hivatal dolgozói és az intézményvezetõk szakmai képzésével és átképzésével kapcsolatos teendõket.

-

Figyelemmel kíséri a létszámhelyzet alakulását, az üres álláshelyeket, javaslatot tesz kitüntetésre, munkaviszony megszüntetésére. (nyugdíjazás, stb.)

-

Nyilvántartja a tisztségviselõi, osztályvezetõi és irodavezetõi szabadságok kiadását.

-

Nyilvántartja – az oktatási ágazat kivételével – az intézményvezetõk szabadságát.

-

Ellátja a Hivatal köztisztviselõi és az intézmények dolgozói tekintetében a munkáltatói kölcsön igénylésével járó feladatokat.

-

Intézi a Hivatal köztisztviselõinek kapcsolatos kérelmeiket.

-

Ellenõrzi a munkarend, munkafegyelem betartására, a biztonságos munkavégzés szabályaira vonatkozó, az ügyrendben meghatározott feladatok végrehajtását. Javaslatot tesz fegyelmi eljárás indítására.

-

Ellátja a hivatal köztisztviselõinek alapvizsgára, szakvizsgára történõ felkészítését, szervezi a továbbképzésüket, és a közigazgatási vezetõképzést.

-

Figyelemmel kíséri az önkormányzatok továbbfejlesztésével kapcsolatos elképzeléseket.

-

Részt vesz a korszerû és egységes minõségbiztosítási rendszer kialakításában az önkormányzati munkában, a minõségbiztosítás


az

illetményelõleg

folyósításával

28/28


bevezetési feltételeinek kiértékelésében.

vizsgálatában,

belsõ

audit

végzésében,

-

A feladatoktól függõen a szükséges helyzetfelmérõ és elemzõ munkák megszervezése, a hivatali mûködés továbbfejlesztésére irányuló szervezési javaslatok kidolgozása, kapcsolattartás a közremûködõkkel.

-

Szervezi a közigazgatási szakképzéssel és továbbképzéssel kapcsolatos tanfolyamokat, elõkészíti egy teljesítményelvû értékelési rendszer kialakítását.

2.2.8

Ellenõrzési feladatok

-

A polgármester és a jegyzõ által egyeztetett éves terv alapján végzi munkáját.

-

Folyamatosan végzi az éves költségvetés alapján az egyes szerzõdések, számlák felülvizsgálatát.

-

Folyamatosan végzi az egyedi hatósági ügyekben érkezett lakossági panaszok kivizsgálását. Ebbe szükség esetén a hivatali dolgozókat bevonja.

-

Az éves terv alapján szervezi és összehangolja a hivatali belsõ hatósági törvényességi ellenõrzéseket.

-

A polgármester, alpolgármester, jegyzõ, aljegyzõ célvizsgálatokat végez a Polgármesteri Hivatalban.

-

A polgármester, vagy a jegyzõ rendelkezése szerint az önkormányzati intézményeknél célvizsgálatokat, illetõleg utóvizsgálatokat végez.


felhívására

29/29


3. Önkormányzati informatika 3.1

Bevezetés

Az önkormányzatoknak a települések közigazgatási feladatainak ellátásában kiemelkedõ szerepük van. Ezen feladatok végrehajtásához manapság nélkülözhetetlen egy jól mûködõ informatikai infrastruktúra megteremtése. Az 1990-es évek elsõ felében több önkormányzat is felismerte az informatikában rejlõ lehetõségeket és megpróbálta a saját belsõ szervezeti egységeinek mûködéséhez felhasználni. A fejlesztések többségénél a helyi sajátosságokat és feltételeket vették figyelembe, melynek következtében az ország több településén különbözõ egymástól elszigetelt rendszerek kezdtek életre kelni. A legnagyobb hibája ezen fejlesztéseknek, hogy a hivatalokon belül mûködõ alkalmazások is külön – külön fejlõdtek és mûködtek. Az elõzõekben említettek – néhány települést leszámítva – elsõdlegesen azért alakulhattak ki, mert az önkormányzatok nem fektettek megfelelõ hangsúlyt az informatikai stratégia kidolgozására, az információs rendszerek megfelelõ áttekintésére sem fejlesztési sem pedig alkalmazói szinten. Az információs rendszerek fejlesztésénél sok önkormányzat abba a hibába esett, hogy az informatika leszûkült a számítógépek vásárlása és a „toldozott” programok elkészítésére. Az adatok eredetével, frissítésével, használhatóságával kapcsolatos kritériumok nem kerültek elõtérbe. Manapság már ez a tendencia kezd megváltozni és az önkormányzatok, mint egyik legnagyobb adatgazdák komoly hangsúlyt helyeznek az adatbázis építésre. Ehhez azonban sok esetben a jelenlegi információs rendszert újra kell tervezni és fejleszteni. Az önkormányzati informatikai alkalmazásokat részben átfedésekkel, de külön kell kezelni, mely következtében megkülönböztetünk - Általános Igazgatási Rendszerek - Térinformatikai Rendszerek. Az általános hatósági alapigazgatási feladatok egységesítése érdekében 2000. január 1.-tõl kezdték meg mûködésüket az Okmányirodák. Ezek az irodák azonban nem fedik le a hivatalok komplex mûködését, de részei lehetnek az önkormányzat hatékonyan mûködõ szervezetének. Egy önkormányzat komplex információs rendszerének kialakításához az általános igazgatási információs rendszereket, valamint a térinformatikai alapokon mûködõ rendszereket integrálni kell, mely következtében megvalósulhat egy egységes alapokon nyugvó vezetõi döntéstámogató rendszer. Ezek megteremtéséhez szükséges a hivatali folyamatok komplex feltérképezése, mely alapul szolgál a szakterületek szakirányú feladatait rendszerezõ egységes adatbázis szemlélet és szerkezet megteremtésére. Természetesen figyelembe kell venni az adatbázis tervezések során a meglévõ és alkalmazható rendszerek integrálásának, valamint az adatok felhasználásának lehetõségét. Sajátos és meghatározó szerep jut a közigazgatásnak, mint az informatika egyik legnagyobb potenciális felhasználójának. Megteremtõdhet a feltétele a közigazgatási szervek hatékonyabb mûködésének, az olcsóbb, szakszerûbb, gyorsabb, ugyanakkor


30/30


egyszerûbb ügyintézésnek, javulhat a polgárok tájékoztatása, véleménynyilvánítási lehetõsége. Mindez önkormányzati vonalon csak akkor és úgy lehetséges, ha -

Megismerjük és adaptáljuk a világ és közelebbrõl az uniós tendenciákat, az országos stratégiákat és programokat.

-

Az állam koordináló és feltétel biztosító segítõ szerepe (pl.: pályázatok, költségvetési források, stb.) nõ.

-

Elkészítjük a közigazgatási informatikai szabványrendszert. (minimális cél az ajánlás kidolgozása)

-

Növelni tudjuk a térségi és regionális szerepvállalást az adott térdégben. (kistérségi információs rendszer, teleházak, regionális informatikai rendszer kialakítása stb.)

-

Az önkormányzati szervezeti struktúrában az informatika valós helyét, szerepét és feltételeit megteremtjük.

-

Az adott informatikai infrastruktúra vonatkozásában biztosítjuk a személyi feltételeket.

-

Elkészítjük az informatika mûködési és fejlesztési költségeinek kiszámítására vonatkozó ajánlást.

-

Megteremtjük az önkormányzati informatikusok, valamint felhasználók szakmai továbbképzését.

3.2

Informatikai szervezeti elhelyezkedése és kiemelt feladatai

A jelenlegi közigazgatásban az informatika szervezeti kialakítása szabályozatlan és sok esetben adhoc, a helyi lehetõségek figyelembevételével alakult ki. Sok esetben a szakmai, stratégiai lehetõségeket nélkülözve kizárólag politikai szempontok figyelembe vételével alakították ki IT rendszereket. Néhány városban külön IT társaságot hoztak létre a mûködési és fejlesztési feladatok irányítására, menedzselésére, mely néhány esetben, ahol korrekt munkakapcsolat jött létre sikerült eredményeket elérni. Sajnos ezen szervezeti struktúra az önkormányzatokon belüli eltérõ politikai fogadtatás miatt érzékeny és sok esetben kivitelezhetetlen, esetenként szakmailag sem a leghelyesebb megoldás. Az IT helyét és szervezetben történõ elhelyezésére a leghatékonyabban közvetlenül a jegyzõ, mint a hivatal vezetõje alá rendelve képzelhetõ el. Ezen javaslatunkat alátámasztja az adatvédelemi, adatvagyon, adatgazdálkodás, valamint a legfontosabb az informatika gyakorlati fejlesztési-, mûködési feltételek és feladatok áttekintése a közszolgáltatás és a szolgáltató önkormányzat szempontjából. Kiemelt feladatok: -

Fejleszti és mûködteti a Polgármesteri Hivatal egységes és integrált általános informatikai rendszerének kialakítását.

-

Fejleszti és mûködteti a Polgármesteri Hivatal egységes és integrált térinformatikai rendszerének kialakítását. (amennyiben létezik)

-

Fejleszti és üzemelteti a város hivatalos honlap, portálrendszerét.


31/31


3.3

-

Gondoskodik az egységes információbiztonsági rendszerkialakításáról és mûködtetésérõl.

szabályzat

és

-

Szakmai feladatokban segítséget nyújt a hivatal szervezeti egységeinek, gondoskodik az informatikai képzési és ismeretterjesztési feladatok ellátásáról.

-

Igény esetén a polgármester, illetõleg a jegyzõ utasítása szerint számítástechnikai szoftvereket fejleszt és karbantart.

-

Gondoskodik a városi IT rendszerek szakmai koordinációjáról és stratégiai feladatok kialakításról.

-

Ellátja az országgyûlési, valamint a helyi és kisebbségi önkormányzati választásokkal kapcsolatos informatikai feladatokat.

Önkormányzati nyilvántartások alapelemei

Az elõzõ fejezetben részletesen tárgyalt feladatok áttekintését követõen megállapítható, hogy az önkormányzati szakmai feladatok nagyon szerteágazók és sokrétûek. Ennek tükrében az alkalmazások területén csak a leglényegesebb szakterületi rendszereket tekintjük át. (Természetesen említést teszünk a kisebb szakterületek nyilvántartási teendõirõl is.) A közigazgatás mûködése során az adatok eredete egyrészt a mobil egyedbõl (népesség, gazdaság stb.), másrészt a helyhez kötött objektumokból (ingatlanok, utak, közmûvek, építmények, stb.) származik. A közigazgatás információs rendszere szempontjából négy nagy adathalmazt különböztetünk meg. -

SZEMÉLY (természetes és jogi személy)

-

INGATLAN (az épített környezet bármely objektuma)

-

PÉNZ (pénz, munkaerõ, eszköz stb.)

-

TERMÉSZET és az ÉPÍTETT KÖRNYEZET

A közigazgatási rendszerek mûködésének mozgató rugója a folyamatosan gyûjtött információk, adatok, valamint ezek feldolgozása, rendszerezése, frissítése, továbbítása és használata. Az önkormányzatok nem kizárólag saját feladataik ellátására gyûjtenek adatokat, hanem központi szervek számára is. Az állami statisztikában elõforduló párhuzamos adatgyûjtés megjelenik az önkormányzatok szintjén is. Elõfordul, hogy a vezetõk és az ügyintézõk nem is tudnak a párhuzamos adatgyûjtésrõl. Pedig a szükséges adatok nagy része rendelkezésre állna, ha megfelelõen szervezett információs rendszerrel dolgoznának. Az egységes és jól mûködõ információs rendszerek kialakulását az alábbi belsõ munkafolyamatok gátolhatják: -

Az önkormányzati munkában érvényesülõ bonyolult felelõsségi rendszer.

-

Az Önkormányzat szervezeti egységei közötti merev elkülönülés következtében olyan információs kapcsolatok, amelyek egy-egy téma vizsgálatának összefüggéseit tenné lehetõvé nem alakulhat ki.


32/32


-

Az önkormányzati szervek testülete, a jegyzõ, szakigazgatási szervek önálló felelõsséggel, hatáskörrel rendelkeznek. Ennek következtében az önállóságra nagy hangsúlyt helyeznek, és háttérbe szorítják a munkafolyamatok kapcsolatát.

-

Az integrációs törekvések elsõsorban a szervezetek létrehozását helyezik elõtérbe, elhanyagolják a mûködés összehangolását, feltételének megteremtését, az információs rendszer integrációjának megfelelõ kialakítását. Minden ügyfajta külön-külön szakosított szervezetekhez tartozik, akik között hivatali hierarchia, ügymeneti kapcsolatok érvényesülnek, nem is törekednek a feladatok komplex módon történõ megoldására.

-

Az önkormányzat gazdasági rendszerénél kialakított információ feldolgozást a funkcionális adatáramlás és a párhuzamos adatfeldolgozás jellemzi.

-

A szakigazgatási szervek ügyrendi szabályozása merev, statikus, nem veszi figyelembe az egyes gazdálkodási folyamatok egymáshoz kapcsolódó elemeit.

-

A tényleges mûködést leíró dinamikus mûködési szabályzatok készítéséhez szükséges lenne a munkafolyamatok egységes rendszerbe foglalása.

-

A jelenlegi információs rendszerek széttagoltsága, merevsége és hagyományos módszerei csak késedelmesen követi a változásokat.

A fentiek tükrében megállapíthatjuk, hogy a jelenlegi önkormányzati szakfeladatokat jól mûködõ információs rendszerek nélkül nagyon nehezen lehetne végrehajtani. Ezért az önkormányzatok többsége a bevezetõben említettek tükrében a 90-es évek második felében megkezdte az önkormányzati mûködés felülvizsgálatát, melynél az alapelv az volt, hogy a lehetõségek átfogó felülvizsgálata után egy egységes alapokon nyugvó információs rendszer hozzanak létre. Az információs rendszerrel szemben támasztott követelmények az alábbiak voltak: 1. A Hivatal teljes ügyvitelének lefedése 2. Emberközeli, felhasználó barát környezet megteremtése 3. A meglévõ adatok felhasználása 4. Egységes adatmodell megteremtése 5. Egységes adatbázis kezelés 6. Integrált adatkezelés 7. Szakmailag korrekt megoldás megteremtése 8. A felhasználói igények felmérése és alkalmazása a fejlesztés során 9. Átjárhatóság az alaprendszerek között 10. A szükséges külsõ kapcsolatok megteremtése 11. Jogosultságrendszer kialakítása 12. Az esetleges késõbbiekben megvalósuló alapfeltételeinek megteremtése

”papírmentes”

ügykezelés

13. Korrekt üzemeltetés biztosított legyen


33/33


14. A rendszer mûködési keretrendszerének korrekt meghatározása. (hardver, operációs rendszer, alkalmazói szoftverek, hálózat)

3.4

Adatvédelem

Az informatikai eszközök használata során eleinte csak az eszközök és a felhasználók igényeivel foglalkoztak a szakemberek. Az adatbázisok méreteinek növekedése, valamint az új technológiák megjelenésével elõtérbe került az adatbázisok biztonságának és védelmének kérdése. Ebben a fejezetrészben az adatok védelmére vonatkozó fõbb kritériumokkal és módszerekkel foglalkozunk. Az adatbiztonság területén manapság rengeteg fogalom és szakkifejezés került napvilágra, melyek közé talán a teljesség igénye nélkül a következõket sorolhatjuk: adatvédelem adatbiztonság információ biztonság információ védelem megbízható mûködés stb. Az informatikai rendszerek biztonsága, védelme jelenleg igen komoly szakmai és gazdasági tényezõkön múlik. A világon egyre több szakember foglalkozik az informatikai biztonsági eszközök és rendszerek fejlesztésével. Az információs rendszerek tekintetében a komolyabb támadások elsõdlegesen az adatbázisokra irányul. Ennek tükrében valamennyi rendszerelemet védeni kell a külsõ fenyegetõ támadásoktól. Az Internet száleskörû elterjedésével párhuzamosan komoly veszélyt jelent a különbözõ vírusok megjelenése, melyek egy komplex hálózatot is képesek lebénítani. Ezért ezen védelemre is fel kell készülni és a szükséges eljárásokat be kell illeszteni az önkormányzatoknál alkalmazott rendszerekbe is. A fentiek tükrében az informatikai rendszerek védelme alatt azt az állapotot értjük, amikor a rendszer által kezelt adatok biztonsága, hitelessége, sértetlensége és rendelkezésre állása a mûködés során zárt, teljeskörû és folyamatos. Teljeskörû védelem alatt azt értjük, hogy a védelmi intézkedések a rendszer összes elemére kiterjednek. Zárt védelemrõl az összes lehetséges fenyegetést figyelembe vevõ védelem esetén beszélünk. A folyamatos védelem az idõben változó körülmények és viszonyok ellenére is megszakítás nélkül megvalósul.

3.4.1

Törvényi szabályozások

Az Országgyûlés 1992. október 27-én fogadta el a LXIII. törvényt, mely a személyes adatok védelmét és a közérdekû adatok nyilvánosságát szabályozza. A törvény gyakorlati megvalósításával a köznapi életben, személyes adataink felhasználásával kapcsolatban is gyakran találkozunk, ezért célszerû közelebbrõl megismerkedni bizonyos fogalmakkal és az adat különbözõ értelmezésével.


34/34


Személyes adat: a meghatározott természetes személlyel (érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megõrzi e minõségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. Különleges adat: A faji eredetre, nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, politikai véleményre vagy pártállásra, vallásos vagy más meggyõzõdésre, az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre, valamint a büntetett elõéletre vonatkozó személyes adatok. Közérdekû adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv kezelésében lévõ, a személyes adat fogalma alá esõ adat. Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatok felvétele és tárolása, feldolgozása, hasznosítása (ideértve a továbbítást és a nyilvánosságra hozatalt), adatkezelésnek számít az adatok megváltoztatása és további felhasználásuk megakadályozása is. Adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetõvé teszik. Nyilvánosságra hozatal: ha az adatot bárki számára hozzáférhetõvé teszik. Adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy helyreállításuk nem lehetséges.

3.4.2

Biztonsági követelmények

Az informatikai rendszerek biztonságát minõsítik. Mindegyik dokumentum meghatározza a biztonsági követelményeket, és ezek alapján biztonsági osztályokat definiál. Általában a következõ négy kategória létezik: minimális védelem, szelektív és ellenõrzött védelem, kötelezõ és ellenõrzött védelem, bizonyított védelem. Az információvédelem szempontjából történõ osztályozás különbözik a megbízható mûködés alapján történõ besorolástól. Ennél fogva az információvédelemmel, ill. a megbízható mûködéssel kapcsolatos követelmények és az ebbõl fakadó védelmi intézkedések eltérõek. Az informatikai rendszer elemeire és környezetése vonatkozóan az alábbi követelményeket kell figyelembe venni: infrastruktúra, hardver, szoftver, adathordozók, dokumentumok,


35/35


adatok, kommunikáció, személyek. Az adatminõsítés rendjét – amely szerint megkülönböztetünk nyílt, nem védett és védendõ adatokat, szolgálati-, ill. államtitkot – az információvédelem szempontjából három biztonsági osztályt szokás megkülönböztetni: alapbiztonsági osztály: nyílt adatok, személyes adatok, üzleti titkok, pénzügyi adatok feldolgozására, tárolására; fokozott biztonsági osztály: szolgálati titok, nagy tömegû személyes adat, banktitok kezelésére; kiemelt biztonsági osztály: államtitok, katonai titok stb. feldolgozására, tárolására.

Biztonsági rendszer felépítése

3.4.3

Informatikai adatvédelmi szabályzat

Az informatikai rendszerek biztonságának biztosításához nem elegendõ a teljes körû és zárt kialakítású védelmi rendszer, hanem a biztonsággal kapcsolatos intézkedéseket egyértelmûen, a szervezet elsõ számú vezetõje által jóváhagyott dokumentumok – az Informatikai Biztonsági/Adatvédelmi Szabályzatban – kell rögzíteni. Ez alapvetõ feltétele az intézkedések végrehajthatóságának, ellenõrizhetõségének és szükség esetén a felelõsségre vonásnak. Az Informatikai Adatvédelmi Szabályzat fõbb elemei - Minimálisan érvényesítendõ általános intézkedések - Intézkedések kapcsolatban:

az

informatikai

rendszer

környezetével

infrastruktúra, személyzet, szervezet, szervezeti egységek. - Intézkedések az informatikai rendszerrel kapcsolatban:


36/36


általános intézkedések rendszerelemekhez kapcsolódó intézkedések: adathordozók, hardver, szoftver, dokumentáció, dokumentumok, kommunikáció, hálózati rendszerek. - Az adatfeldolgozás folyamatához kapcsolódó intézkedések: adatbiztosítás, újraindítás biztosítása. Az adatvédelem gyakorlati megvalósítása szempontjából a mûszaki elemek a legfontosabbak, ezért ezekre vonatkozóan az alábbi követelményeket kell alapul venni: 1. Infrastruktúrához kapcsolódó védelmi intézkedések: számítógépet tartalmazó helyiségekbe való belépés rendje, központi géptermek védelmi elõírásai, áramellátás szolgáltatási rendje, telefon kapcsolódás feltételei, tároló-helyiségekre vonatkozó elõírások stb. 2. Hardverekhez kapcsolódó védelmi intézkedések: kezelési elõírások, szállítási rend, felhasználói terminálokra vonatkozó elõírások, központi gépekre vonatkozó elõírások, speciális biztonsági eszközök alkalmazása stb. 3. Adathordozókhoz kapcsolódó védelmi intézkedések: floppyk, mágnesszalagok használatának rendje, biztonsági másolatok készítésének és tárolásának rendje, munkamásolatok készítési és tárolási rendje, adathordozók raktározási, hozzájutási, selejtezési rendje, adathordozók nyilvántartási rendje, titkosítási célra felhasználható adathordozók használata, archiválási rend stb. 4. Dokumentumokhoz kapcsolódó védelmi intézkedések: rendszerleírások kezelési, tárolási rendje, rendszerprogram dokumentációk kezelési, tárolási rendje,


37/37


felhasználói dokumentációk kezelési, tárolási rendje, számítógéppel készített iratok nyilvántartási rendje, automatizált ügyiratkezelés rendje, szerzõdésben megjelenõ adatvédelmi intézkedések, fenti iratok selejtezési rendje stb. 5. Szoftverekhez kapcsolódó védelmi intézkedések: rendszerprogramok bevezetésének, használatának rendje, alkalmazói programok bevezetésének rendje, vírusellenõrzési mechanizmus elõírása, vírusészleléssel kapcsolatos viselkedési elõírások, programtervezési elõírások, biztonságot támogató programok használatának rendje, egyéb célú programok használatának rendje stb. 6. A kapcsolódó védelmi intézkedések: saját dolgozókról vezetett nyilvántartások, egyéb személyekrõl vezetett nyilvántartások, adatbeviteli elõírások, adat-feldolgozási elõírások, adatszolgáltatási elõírások, adat kiadmányozási elõírások, állandó és ideiglenes adattárolási elõírások, adattitkosítási, rejtjelezési elõírások stb. 7. Kommunikációhoz kapcsolódó védelmi intézkedések: adattovábbítási elõírások, adatfogadási elõírások, minõsített adatok továbbításának rendje, kommunikáció ellenõrzési elõírások, stb. 8. Személyekhez kapcsolódó védelmi intézkedések: az üzemeltetõ személyzet feladatai, kötelességei, a rendszergazda feladatai, kötelességei, az adatvédelmi megbízott(ak) feladatai, kötelességei, a karbantartó személyzet viselkedési szabályai, az õrzõ személyzet kötelességei, a segédszemélyzet feladatai stb.


38/38


Alapvetõ védelmi módszerek 1. jelszó 2. Hitelesítés 3. Tûzfal 4. Vírusvédelmi szoftverek 5. Adatsérülés (fizikai/szoftver)


39/39


3.5

Dokumentumkezelés

3.5.1

Ügyvitelszervezés

Az iratokkal kapcsolatos tevékenységeket iratkezelésnek nevezzük. Iratkezelés alatt értjük az irat készítését, nyilvántartását, rendszerezését és selejtezhetõség szempontjából történõ válogatását, segédletekkel való ellátását, szakszerû és biztonságos megõrzését, használatra bocsátását, selejtezését, illetve levéltárba adását. A legtöbb irat a szervezet mûködésével kapcsolatos ügyek kísérõ dokumentuma. Az ügyintézés e dokumentumokra támaszkodó irodai tevékenység, amit legtöbbször egy irat indít és a végeredménye is egy dokumentum. Egy jól mûködõ szervezet mûködéséhez nélkülözhetetlen a szervezeten belüli ügyintézés megszervezése és szabályozása. Az ügyintézés szervezett, szabályozott rendjét ügyvitelnek nevezzük. Az ügyvitel rögzíti az adott ügyek lebonyolításához, elintézéséhez szükséges érdemi tennivalók végrehajtási módját és sorrendjét. Irat és ügyiratkezelést szervezetben alapvetõen a törvényi elõírások figyelembevételével kell kialakítani. A törvényben nem szabályozott részleteket a szervezeten belüli szabályzatokban kell rögzíteni. Az irat és ügyirat-kezelési rendszert leíró szabályzatokat az önkormányzati igazgatás területén Szervezeti és Mûködési Szabályzatban (SZMSZ) és az irat-kezelési szabályzatban kell rögzíteni. Az ügyvitellel szemben támasztott informatikai követelmények:

3.5.2

-

Legyen gyors és hatékony.

-

Lehetõség szerint az adatok közvetlenül kerüljenek be az iktatási rendszerbe, amennyiben képfeldolgozás útján kerülnek be az adatok, akkor azok jól feldolgozhatók legyenek.

-

Amennyiben telekommunikációs hálózaton keresztül kerül be az információ a rendszerbe, úgy a bevitt adatok illeszkedjenek a helyi adottságokhoz.

-

Az ügyvitelszervezés egyik legrégebben kialakult informatikai formája az iktatási rendszer.

Elektronikus dokumentumkezelés

A kilencvenes évek közepétõl egyre erõteljesebbek azok a tendenciák, melyek során az irodák és környezetük, valamint a hozzájuk kapcsolódó alkalmazások megváltoznak. Ugyanis megnõ az informatikai eszközök alkalmazásának elérhetõsége, ezzel egyidejûleg megnõ az igény az információk tárolására. Az irodai munkák korszerûsítésekor általános tendencia a papír fokozatos csökkentése, ennek oka a költségcsökkentés és az elektronikus rendszerek rohamos elterjedése, fejlõdése. Ezen folyamatot gyorsítja az eltérõ rendszerek integrációjának technikai lehetõsége. A jövõ irodája nem a technikai eszközök felhalmozását jelenti majd, hanem egy integrált eszközrendszer kommunikációs hálózatban üzemeltetett felhasználását. Legújabban az iroda határainak kitolása került elõtérbe (távoktatás, otthoni munka stb.). Az elektronikus dokumentumkezelõ rendszerek bevezetésével nagymértékben elõsegíthetõ az önkormányzati munka hatékonysága és átláthatósága. Ez annak


40/40


tulajdonítható, hogy a fejlesztés során újragondolásra kerül a szervezeti mûködés, szervezeti forma és az alkalmazandó informatikai rendszerek. Elektronikus dokumentumkezelés Dokumentumkezelés az egyik legégetõbb feladat, melyre vonatkozóan az elkövetkezendõ években egyértelmû megoldást kell kialakítani az ügymenet szabályozás érdekében. A rendszer legfontosabb elemei a következõk -

Dokumentum nyilvántartás és keresés Az adatbázis az egyéni igényeknek megfelelõ struktúrába kell, hogy tárolja a dokumentumokat. A dokumentumok tetszõleges szoftverrel készülhetnek és tartalmazhatnak szöveget, képet, táblázatot stb. is. A dokumentumokba azonosító mezõk építhetõk, így a visszakeresésre több lehetõség is kínálkozik.

-

Teljes fejlesztõ eszközkészlet Segítségével definiálhatunk ûrlapokat, adatmezõket, adatcserét más adatbázisokkal és alkalmazásokkal, létrehozhatunk automatikus ügymenetet stb.

-

Beépített elektronikus levelezés Egy teljes levelezési rendszert kell tartalmaznia, mely bármely alkalmazásból használható. A leveleken felül faxot is küldhetünk és fogadhatunk.

-

Reprikációs technológia A különbözõ helyeken mûködõ alkalmazások ugyanazon adatokat tartalmazzák, mivel az adatbázis tartalma az egyes szerverek között automatikusan felfrissítõdik. A replikáció során nemcsak az adatok, hanem a hozzáférési jogok és a fejlesztés során létrejövõ változások is szinkronizálódnak a teljes rendszeren belül.

-

Biztonsági rendszer Az adatbázishoz való hozzáférési jogokat definiálni lehessen. A felhasználó nemcsak jelszóval, hanem fizikailag is elválasztható elektronikus azonosítóval is védhesse adatait.

-

Rendszerfelügyelet A rendszergazda helyben és távol is képes felügyelni a szerver mûködését, mindehhez grafikus rendszer-felügyeleti eszköz is használható legyen.

-

Ügymenet (WorkFlow) kezelés A rendszer eszközeivel leképezhetõk legyenek az adminisztrációs és üzleti folyamatok. Egyértelmûen figyelhetõ legyen a dokumentumok útja, figyelhetõ az egyes folyamatok állása, de a rendszer automatikusan is figyelmeztetheti a felhasználót az éppen aktuális feladatra.

-

Papír alapú dokumentumok kezelése Támogatni kell a papírdokumentumok elektronikus képpé alakítását, megtekintését és módosítását.


41/41


3.6

Ügyfélszolgálati rendszer kialakítása

Az elõzõ részekben említett irodai alkalmazások felhasználásával az Önkormányzatok többségénél elõtérbe kerül az egységes alapokon nyugvó ügyfélszolgálati irodák megteremtése. Ahhoz, hogy ezen rendszerek alkalmazása elinduljon egy Önkormányzat életében komoly igazgatási és informatikai szakmai fejlesztést kell végrehajtani, ugyanis a Hivatalok jelenlegi szervezeti és mûködési rendje és esetleges felkészültsége nem felel meg ezen kihívásnak. Az okmányirodák létrehozása az egyablakos ügyintézés elsõ elemeként jelentek meg a hivatalok életében. Ezen rendszer azonban nem fedi le az önkormányzatok mûködési felületét. Az ügyfélszolgálati rendszer létrehozásának fõbb kritériumai: A szakterületek szakmai felkészültsége és továbbképzése biztosított legyen. Személyi feltételek megteremtése. Ügyfélszolgálati irodák helyének kiválasztása és létrehozása. A szolgáltatásban résztvevõ szakterületek bevonása. Az ügyfélszolgálati rendszer adatbázisának korrekt felmérése és tervezése. Egységes informatikai hálózat megteremtése. Egységes irodai alkalmazások bevezetése. Egységes információs rendszer megteremtése. (egyedi alkalmazások) Törvényi háttér biztosítása. Adatvédelmi követelmények, elõírások betartása. Korrekt és naprakész adatok vezetése és nyilvántartása. A digitális aláírás lehetõségének megteremtése. Külsõ kapcsolódás (Internet) feltételeinek megteremtése. Az elõzõekben említett feltételek kidolgozása napjaink egyik legsürgetõbb feladata közé tartozik. Várhatóan egy egységes alapokon nyugvó ügyfélszolgálati rendszerek a közigazgatásban 2005-2007 között már gyakorlatban is megtalálhatók lesznek, mely alapjául az Európai Unió ajánlásában megfogalmazott kritériumokat is figyelembe kell venni. A 21. század elején a világhálón való megjelenés minõsége stratégiai kérdés, ebbõl adódóan a megyei jogú városok internetes portálrendszerei tartalmukban, arculatukban kell visszatükröznie, amit a térség jövõ szempontjából kiemelkedõ fontosságú. Ennek keretein belül a városok portálrendszereit úgy kell átalakítani, hogy az alkalmas legyen az Európai Unió elektronikus ügyintézési szolgáltatásokra vonatkozó ajánlásában foglaltak teljesítésére. A városlakóknak az Interneten keresztül hozzá kell férniük azokhoz az információkhoz, melyek alapján az õt érintõ döntéseket meghozzák. Sõt – mivel az


42/42


Internet közvetlen véleménynyilvánítási lehetõséget tesz lehetõvé – elvárható, hogy a polgárok a döntéseket az internetes világhálózaton keresztül akár befolyásolhassák. Az Európai Unió elektronikus ügyintézési szolgáltatásokra vonatkozó ajánlásában (eEurope akcióprogram, Common List of Basic Public Services ajánlás, a továbbiakban mint EU CLBPS) 4 szintet különböztet meg.

Szint

Tartalma

Interakció formája

Megjelenési formája (pl.)

1

Információs, tájékoztató

Egyirányú

Portál rendszer tájékoztató tartalommal

2

Ügymenetrõl tájékoztatás

Egyirányú

Ûrlapok letöltése, és „kézi” kitöltése

3

Ügymenet támogatása

Kétirányú

Ûrlapok le-, és kitöltése, ellenõrzése visszaküldése, az ügymenetkövetés csak tájékoztató jelleggel

4

Ügymenet támogatása

Kétirányú –on-line

Folyamat (work-flow) alapú ügyintézés informatikai rendszerrel támogatva, ügymenetkövetés ügyirat jelleggel


43/43


3.7

Térinformatika az önkormányzati munkában

3.7.1

Térinformatikai rendszer bevezetésének célja

Egy komplex önkormányzati térinformatikai rendszer általános célkitûzése a település közigazgatási feladatainak egységes elvek szerinti, magas szintû informatikai kiszolgálása, melynek nyomán a közigazgatás színvonalának emelkedése jelentõsen felgyorsulhat. Az információs rendszer fejlesztésénél a jelenlegi technológiai elemeket alapul véve biztosítani kell a lakosság számára a közvetlen elérhetõséget is. A térinformatikai rendszer fejlesztésének általános önkormányzati célkitûzéseit négy csoportba sorolhatjuk, melyek a következõk: A döntéshozatal szintjén Legyen biztosított a városfejlesztési stratégiáinak meghatározásához szükséges megalapozott döntés-elõkészítõ munka a városrendezési tervek készítésekor. A megfelelõ helyen és idõben álljon rendelkezésre korrekt információ a városüzemeltetési és városirányítási munkák összehangolásához és optimális ütemezéséhez. Biztosított legyen az információ az önkormányzati vagyon körültekintõ kezelésével kapcsolatos döntések meghozatalakor A tervezés szintjén Az önkormányzati fejlesztések és beruházások tervezhetõk legyenek A város területén mûködõ közmû-üzemeltetõ vállalatok mûszaki és gazdasági tervei megalapozottak legyenek A kapcsolódó (pl. környezetvédelmi) szervezetek által kezelt adatok rendelkezésre álljanak, így a város életét befolyásoló folyamatok, tendenciák elõre jelezhetõk, tervezhetõk legyenek Erõforrás gazdálkodás szintjén Csökkenjen a ténylegesen elvégzendõ munka mennyisége. Csökkenjen a manuális beavatkozást igénylõ feladatok száma. Olcsóbb adat-karbantartási módszerek alkalmazására nyíljon lehetõség. Nagyobb adatbiztonságot biztosítson a rendszer. A szolgáltatások szintjén: A térinformatikában rejlõ lehetõségek kiaknázása által javuljon a lakosságot érintõ hatósági és szociális munka hatékonysága A térinformatika lehetõségeinek kihasználásával csökkenjen az önkormányzati dolgozók leterhelése, legyen hatékonyabb a munkaszervezés A gyors, korrekt ügyintézés javítsa az állampolgárok közérzetét, s ezáltal javuljon az önkormányzat és az állampolgárok kapcsolata


44/44


A fentiekben összefoglalt célokat a mûszaki megvalósítás tükrében is összegezhetjük, melyek a következõk: A rendszer biztosítsa a pontos és valósághû adatkezelést és nyilvántartást. Különbözõ szabványok, szabályozások, egységes elõírások által legyen megalapozva az egyes közmû üzemeltetõk hatékony együttmûködése. A város térképi és mûszaki adatállománya egységes erõforrásként legyen kezelhetõ. Biztosítva legyen a grafikus adatokhoz tartozó lehetõ legrészletesebb mûszaki információtartalom tárolása. A tervezési és elemzési számítások alapjául szolgáló leíró adatok a grafikus adatokkal párhuzamosan, vagy azoktól függetlenül is kezelhetõk legyenek, a térképi adatokkal való összekapcsolásuk megoldott legyen. A nyilvántartás alapján a földrészletek, építmények, közmûhálózatok változása és különbözõ ellátási mutatók alakulása követhetõ legyen. A rendszer szolgáltassa a városirányítás mûszaki információs rendszereinek alapadatait. A rendszer biztosítsa a hatósági intézkedések teljes körû adatszükségletét, az egyes szakágak és az önkormányzat közti hatékony adatkommunikációt.

3.7.2

Térinformatikai rendszer bevezetésének korlátai

Egy önkormányzati térinformatikai rendszer fejlesztésénél a fejlesztési célok mellett számot kell adni a helyi sajátosságok figyelembevételével a megvalósítás korlátaira is. Ugyanis a célok megfogalmazása csak egy alapkritérium, melyet csak akkor tudunk reálisan végrehajtani, ha a helyi sajátosságokat is feltérképezzük és az ebbõl származó korlátokat feltárjuk. Természetesen egy valós elemzési munka szükséges ahhoz, hogy rávilágítsunk ezen korlátokra. Az alábbiakban néhány fontosabb korlátot tekinthetünk át, melyek egy rendszer megvalósításában komoly kritériumot jelent. Az adatgazdák, tulajdonosok között nincs szerzõdési kötelezettség és együttmûködés. Az önkormányzat nem alkotja meg -az együttmûködõkkel közösen- a késõbbi mûködéshez szükséges helyi rendeleteket, utasításokat. A rendszerfejlesztés személyi és szervezeti háttere nem biztosított. A rendszer pontos adattartalma és környezete nincs egyértelmûen deklarálva. A város nem rendelkezik megfelelõ megbízhatóságú digitális alaptérképpel. A rendszerben használt adatok feldolgozásának és technológiájának nem megfelelõ kiválasztása. Az input és output adatok nem megfelelõ meghatározása. Felhasználók alkalmazási igényeinek felmérése nélküli fejlesztés.


45/45


3.7.3

A rendszerfejlesztés módszertana

A térinformatikai rendszerek az általános informatikai rendszereknek egy speciális területe. A rendszer fejlesztésénél a klasszikus irodai alkalmazások mellett komoly hangsúlyt kell fektetni az egyedi térinformatikai alkalmazásokra, valamint adatbázisok megfelelõ tervezésére és felépítésére. Ez különösen igaz az önkormányzati térinformatikai rendszerekre, mivel itt több szakterület adatait kell egységes szerkezetbe illeszteni és használni. A térinformatikai rendszerek fejlesztésénél a technikai hátérre vonatkozóan megállapíthatjuk, hogy az alkalmazás szempontjából a jelen mûszaki fejlettség alapján biztosított a rendszer mûszaki feltételei. Az új technológia bevezetése egy önkormányzatnál vagy bármely más szervezetnél komoly, sokszor radikális szervezeti változásokat vonz magával. Amennyiben ezen technológiai feltételekhez az önkormányzat belsõ szervezetét és struktúráját nem vizsgáljuk meg és ennek alapján nem módosítjuk, úgy a rendszer beüzemelése és alkalmazása rengetek buktatóval járhat. Térinformatikai rendszerek fejlesztésénél az informatikai ismeretek mellett a speciális szakirányú ismeretek jóval nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjanak, mint egy általános irodai alkalmazói rendszer esetén. Ezt elsõdlegesen az adatok specializált ismerete és használata indokolja. (pl.: térképolvasás stb.) Az általános informatikai rendszerek fejlesztésénél számos rendszerszervezési módszertant alkalmaznak. (SSADM, PRINCE, SDM stb) Természetesen ezen módszertanok alkalmasak egy önkormányzati térinformatikai rendszer rendszerszervezési, projektirányítási feladatainak végrehajtásához. Módszertan alkalmazása esetén érvényesítését kell figyelembe venni:

a

következõ

alapelvek

következetes

A „felülrõl-lefelé” (top-down) közelítésmód alkalmazása az elemzésekben, vagyis az általánosból halad a részletek felé fokozatokat sohasem átugorva; A kettõs szintû tervezés módszere, amely csak a legközelebbi feladatokat tervezi meg részletesen, a csaknem beláthatatlan továbbiakat csupán nagyvonalúan, majd az egyes fázisok végén újra részletesen a soron következõt és újra nagyvonalúan a többi hátralévõt, újra és újra átgondolva minden teendõt; A késleltetett döntések elve, amely szerint minden döntést csak abban a legutolsó pillanatban szabad meghozni, amikor már elegendõ információ áll rendelkezésre, de még nem akadályozza a munka folyamatosságát a döntés elmaradása; A felhasználók folyamatos bevonása a fejlesztõ munkába, hogy az állandó kontrollt és állandó támogatást kapjon, és a közös munka révén a felhasználó azt elkötelezetten magáénak érezze; A munka célszerû szakaszolása, a szakaszok végén döntési pontok beiktatása a téves irányvonalak kiküszöbölése végett; A rendszeres iterációk alkalmazása, vagyis egy-egy feladat (megoldás) fázisonkénti egyre részletesebb kibontása;


46/46


Az úgynevezett hangolás, amely lehetõvé teszi, hogy a javasolt lépéssorozatot a fejlesztõk az adott feladat sajátosságai szerint alakítsák, sõt - akár menet közben - a kettõs szintû tervezés során is módosítsák. Egy térinformatikai rendszerben az adatok változása, naprakész vezetése a legmeghatározóbb, ezért a módszertan alkalmazásánál ezen elemre kell a legnagyobb hangsúlyt helyezni. Mivel a módszertan alapelve az adatszerkezeteknek a projekt korai szakaszától történõ folyamatos fejlesztése és a rendszer folyamataival való ismétlõdõ összeegyeztetése, így az önkormányzati térinformatikai rendszerfejlesztés szempontjából kiváló alapot biztosít. Az alkalmazandó módszertan általános alapelvei: Adatvezéreltség A logikai és fizikai lépések különválasztása A felülrõl lefelé és az alulról felfelé való megközelítés A felhasználók bevonása a logikai tervezésbe A rendszer több nézõpontból történõ vizsgálata Minõség ellenõrzés Öndokumentálás A módszertan elvi alapjainak figyelembe vételével egy térinformatikai rendszer megvalósításának fázisait négy fõ részre oszthatjuk, melyek a következõk: Elsõ fázis: Célok definiálása Felhasználói szükségletek elemzése Elõzetes tervezés Költség-haszon elemzés Pilot projekt Második fázis Végleges tervezés Javaslatkérés Harmadik fázis Áttekintõ értékelés Benchmark tesztelés Költség-hatékonyság kiértékelés Negyedik fázis


47/47


Bevezetési terv Szerzõdés Elfogadási teszt Bevezetés


48/48


3.7.4

Az önkormányzati térinformatikai projekt minõségbiztosítása

A minõségbiztosítás célja az, hogy a rendszerfejlesztés során elõálló termék, a településirányítási térinformatikai rendszer megfeleljen a kitûzött céloknak, és használatával megelégedett legyen a felhasználó. A kívánt minõség biztosításához elengedhetetlen, hogy a rendszerfejlesztés is megfelelõ módszertan alapján történjen. A minõségbiztosítás követelményeit az ajánlott SSADM ill. az azt kiegészítõ SDM módszertan kielégíti. Szólni kell még azonban a minõségirányításról is. A minõségirányítás a szervezet vezetésének azon funkciója, amely kialakítja és megvalósítja a minõségügyi politikát, vagyis amely biztosítja, hogy a szervezet „ügyfelei” elégedettek legyenek a szervezet munkájával. Esetünkben alapvetõen háromszintû szervezetben, és ezért háromszintû minõségirányításban gondolkodhatunk. Legfelsõ szinten van maga az önkormányzat, amelynek ügyfelei az állampolgárok és különbözõ szervezetek. Az önkormányzat munkájának minõségére kihat a belsõ informatikai szolgáltatások — köztük a térinformatikai rendszer szolgáltatásainak — minõsége. A középsõ szinten van az önkormányzat informatikai szervezete, amely elsõsorban a belsõ apparátus számára szolgáltat (utóbbi idõben már terjednek a külsõ személyek és szervezetek számára mûködtetett — internetes, akár térinformatikai — szolgáltatások is), és ezen szolgáltatás minõségét a saját minõségirányítási rendszere határozza meg. Végül a térinformatikai rendszer szállítói esetében a szállított termékek minõsége a szállítók minõségirányítási rendszerétõl függ. A minõségirányítás alapvetõen fontos tartozéka a dokumentálás. A minõségirányítás dokumentálási rendjének betartását a rendszer létrehozása során a szállítóktól, a rendszer üzemeltetése során pedig az üzemeltetõ szervezettõl kell megkövetelni.

3.7.5

A térinformatikai rendszer biztonsági módszertana

Az informatikai biztonság alapvetõen az informatikai rendszer üzemeltetésének problémája, de megfelelõ szintû biztonság megteremtéséhez szükséges eszközöket a rendszer tervezése során kell figyelembe venni, és a megvalósítás során kell biztosítani. Az önkormányzatnak rendelkeznie kell egy informatikai biztonsági koncepcióval, és a térinformatikai rendszernek — mint a többinek is — ezen koncepcióhoz kell illeszkednie. A tervezés során foglalkozni kell az adatok rendelkezésre állásának, sértetlenségének, bizalmasságának és hitelességének, valamint a rendszer mûködõképességének biztosításával. Figyelembe kell venni a környezeti infrastruktúrát, a hardver- és a szoftverkomponenseket, az adatokat, azok hordozóit, a kommunikációs eszközöket és a személyeket. A rendszerfejlesztés különbözõ szintû dokumentumaiban (megvalósíthatósági tanulmány, követelményjegyzék, feldolgozások részletes leírása stb.) meg kell jelenjen az informatikai biztonság valamennyi kérdése. A településirányítási térinformatikai rendszer felhasználói dokumentációjában szerepelnie kell többek között annak is, hogy a szállított elemek segítségével hogyan lehet kielégíteni a biztonsági követelményeket. Ehhez hozzá tartozik egy javaslat arra


49/49


nézve, hogy az önkormányzat informatikai biztonsági szabályzatát hogyan kell kiegészíteni a térinformatikai rendszer mûködtetésére vonatkozóan.

3.7.6 A térinformatikai rendszerfejlesztés résztvevõi, feladatai és a velük szemben támasztott szakmai elvárások Egy önkormányzati térinformatikai rendszer fejlesztése során az alábbi résztvevõket kell bevonni. Önkormányzat vezetését és szakembereit, Külsõ intézményeket (közmû), A hardver szállítóját, Az operációs rendszer szállítóját, Az adatbázis-kezelõ szállítóját, A térinformatikai alapszoftver szállítóját, A térinformatikai szoftver fejlesztõjét, A digitális térkép készítõjét, A szöveges adatbázis feltöltõjét. Vegyük tehát sorra a projekt résztvevõit, vizsgáljuk meg a projektben betöltött szerepüket, s azt is, hogy ezen szerep alapján milyen elvárásoknak kell megfelelniük. Önkormányzat Az önkormányzatnak igen fontos feladata a projekt kezdetén, hogy problémáit idejében felismerje, megfelelõ szakértelemmel és körültekintéssel kezelje, s az elõtanulmány elkészítése során lényegre törõ problémafeltáró munkát végezzen. Mindehhez az alábbi feltételeknek kell eleget tenni: A dolgozók bizalommal forduljanak feletteseikhez, ha munkájukat olyan tényezõ akadályozza, melyet saját hatáskörben megoldani nem tudnak. A felettesek átlássák a megoldandó probléma nagyságrendjét, és ennek megfelelõ lépések megtételét ne mulasszák el. Az elõtanulmány elkészítését egy az önkormányzati munkát mélyrehatóan ismerõ, tapasztalt, jó rendszerezõ képességgel rendelkezõ, vezetõ beosztású személy irányítsa. A sikeres munkavégzés feltételei az alábbiak: A középvezetõk jó szakmai felkészültséggel, s az irodájukat érintõ problémák terén mély ismeretekkel rendelkezzenek. A felsõvezetõi réteg lássa át az irodaközi és intézményközi munkafolyamatokat és a munkavégzést nehezítõ tényezõket, és objektív képpel rendelkezzék a hivatalról. Mind a felsõ-, mind a középvezetõi réteg nyíltan, õszintén beszéljen a hivatal nehézségeirõl. A feladatok ellátása az alábbiakon alapul: Készült az MJVSZ és az IHM együttmûködésében

50/50


Az önkormányzat a projektirányítási feladatok ellátására saját állományából felelõs, megbízható, szakmailag elfogadott személyt (illetve szükség esetén az õ vezetése alá tartozó szervezõ gárdát) nevez ki. Az önkormányzat felsõvezetése, miután elkötelezte magát a térinformatikai fejlesztések mellett, hivatali tekintélyét latba vetve, határozatok illetve önkormányzati rendeletek meghozatalával, s ezekkel összhangban álló kölcsönös megállapodások létrehozásával megteremti a városi térinformatikai rendszer intézményközi szervezeti hátterét. Az önkormányzat költségvetésében elkülönített alapot hoz létre a térinformatikai fejlesztések finanszírozására. A pályázat elbírálása után az önkormányzat szerzõdést köt a fõvállalkozóval. Fontos kitételek tehát a következõk: Az önkormányzat a szakmai munkában saját projektvezetõje, illetve a szakterületenként konzultációs lehetõséget biztosító szakértõkön keresztül vesz részt. Az önkormányzat a szakmai kérdésekkel kapcsolatos döntéseket saját projektvezetõjén keresztül, a fõvállalkozóval közös álláspontot kialakítva, egyetértésben hozza meg. Az önkormányzat a szerzõdésben meghatározott feladatainak a projekt sikerességének feltételeiként meghatározott tényezõknek maximálisan igyekszik eleget tenni. A fenti szakmai munkák elvégzése érdekében az önkormányzat az alábbi lépéseket teszi: Saját felépítésének, mûködésének, mûködési rendjének szükség szerinti módosításával biztosítja az önkormányzati térinformatikai rendszer üzemeltetésének szervezeti feltételeit. Saját személyi állományából biztosítja a rendszer üzemeléséhez a személyi feltételeket. A rendszer felhasználói és üzemeltetõi személyzetét oktatásra küldi, ahol a kinevezett személyek elsajátítják az új eszköz használatához és üzemeltetéséhez szükséges szakmai ismereteket. A rendszer kiképzett személyzete részt vesz a tesztelési, adatfeltöltési, beazonosítási munkák elvégzésében, és átveszi a fõvállalkozótól a rendszer üzemeltetését. A fenti munkák sikeres lebonyolítása után az önkormányzat felkészültnek tekinthetõ a térinformatikai rendszer önálló üzemeltetésére. Ekkor a rendszer fejlesztését célzó projekt lezárul. A rendszer további üzemeltetése önkormányzati feladat, melyhez a megfelelõ feltételeket az önkormányzatnak kell biztosítani.


51/51


Külsõ intézmények (közmû) A közmûvek a projektben szintén a megrendelõ szerepét töltik be, csak az általuk megcélzott térinformatikai rendszer a városi térinformatikai rendszer megfelelõ közmû szakági modulja. Az õ kötelezettségeik megegyeznek az önkormányzati kötelezettségekkel. A hardver szállítója A hardverszállító cég feladata, hogy a projekt számára szükséges hardver eszközöket biztosítsa. A hardver eszközök kiválasztása a fõvállalkozó feladata, aki a számítógépek illetve egyéb számítástechnikai eszközök típusát a megrendelõvel egyetértésben választja ki. (A projekt során a különbözõ típusú hardver eszközök beszerzése alkalmasint különbözõ hardverszállítóktól történik.). A hardverszállítókkal szemben támasztott követelmények az alábbiak: Az általuk szállított hardver eszközök legyenek megbízhatóak, jó minõségûek. A hardver eszközök meghibásodása esetén a szállító minél hosszabb idõre cseregaranciát biztosítson. A szállító a hardver eszközök meghibásodása esetén minél rövidebb kiszállási és javítási idõt vállaljon. A szállító cég legyen stabil, megbízható, korrekt. Az operációs rendszer szállítója Az operációs rendszert szállító cég feladata, hogy a projekt számára szükséges, a kiválasztott hardver eszközökön futó operációs rendszereket biztosítsa. A legtöbb esetben a hardverszállító cég szállítja az adott gépekre a kiválasztott operációs rendszert is. Az operációs rendszer kiválasztása a fõvállalkozó feladata, aki ezen tevékenységét a megrendelõvel egyetértésben végzi. Az operációs rendszer szállítójával szemben támasztott követelmények nagyrészt megegyeznek a hardvert szállító céggel szemben támasztott követelményekkel, azzal a különbséggel, hogy itt nem garanciáról beszélünk, hanem az adott operációs rendszerhez biztosított szoftverkövetési szolgáltatásról: A kiválasztott operációs rendszer legyen megbízható, jó minõségû, elterjedt, s alkalmas a rendszerben neki szánt szerepre. A szállító minél hosszabb szoftverkövetési szolgáltatást biztosítson, lehetõség szerint legyen telefonos tanácsadó szolgálata, s kedvezményesen szállítsa az operációs rendszerhez készülõ javító programcsomagokat. A szállító biztosítson kedvezményeket a szoftver vásárlójának a szoftver új verzióinak megvásárlásához. Az operációs rendszer legyen jól dokumentált, megismerhetõ, legyenek biztosítottak oktatásának feltételei. A szállító cég legyen stabil, megbízható, korrekt.


52/52


Az adatbázis-kezelõ alapszoftver, illetve a térinformatikai alapszoftver szállítója Az adatbázis-kezelõ, illetve a térinformatikai alapszoftverek olyan keretprogramok, amelyek speciális szolgáltatásokat nyújtanak az adatbázis kezelõhöz illetve térinformatikai alkalmazói programok fejlesztéséhez, használatához. Az ilyen szoftvereket szállító cégek feladata, hogy ezeket a programokat kedvezõ licencszerzõdés keretében bocsássák az önkormányzat, illetve az érdekelt közmûvállalatok rendelkezésére. Az említett keretszoftverek kiválasztása a fõvállalkozó feladata, aki ezen tevékenységét a megrendelõvel egyetértésben végzi. A keretszoftverek szállítójával szemben támasztott követelmények nagyrészt megegyeznek az operációs rendszert szállító céggel szemben támasztott követelményekkel: A kiválasztott keretszoftverek legyenek megbízhatók, elterjedtek, s alkalmasak a rendszerben neki szánt szerepre.

jó

minõségûek,

A szállító minél hosszabb szoftverkövetési szolgáltatást biztosítson, és lehetõség szerint legyen telefonos tanácsadó szolgálata. A szállító biztosítson kedvezményeket a keretszoftver használójának a keretszoftver új verzióinak megvásárlásához. Az egymást követõ újabb és újabb verziók legyenek felülrõl kompatibilisek, azaz a korábbi verzióban elkészült alkalmazások az újabb verzióban változtatás nélkül futtathatók legyenek. A keretszoftverek legyenek jól dokumentáltak, a velük kapcsolatos ismeretek megszerzése a megcélzott ismereti szintek szerint differenciáltan legyen biztosítva. A szállító cégek legyenek stabilak, megbízhatók. A térinformatikai szoftver fejlesztõje A térinformatikai szoftvert fejlesztõ vállalkozó célszerûen az egész városi térinformatikai fejlesztési projekt fõvállalkozója. Nem törvényszerû, de elképzelhetõ, hogy ugyanezen cég készítette a megvalósíthatósági tanulmányt is az önkormányzat részére. Ebben az esetben, mint a fejlesztõ munkát elõkészítõ megvalósíthatósági tanulmány készítõjének az alábbi elvárásoknak kell megfelelnie: Rendelkezzék a témában nagy fejlesztõi tapasztalattal, jelentõs, bíztató referenciamunkákkal. Legyen stabil, megbízható cég. A megvalósíthatósági tanulmányban elemezze, hogy milyen elõnyök származnak a térinformatika használatából, mik a fejlesztés kockázatai, mik a kritikus sikertényezõk és milyen befektetéseket, feladatokat jelent a projekt az önkormányzat számára. Vázolja fel a projekt nagyságrendjét, illetve az egyes feladatok megoldására kínálkozó lehetõségeket, s ennek megfelelõen soroljon fel több megvalósítási lehetõséget, hogy az önkormányzatot választás elé állítsa. Vázolja az egyes lehetõségek közötti lényeges különbségeket.


53/53


Adjon javaslatokat a projekt további lépéseire, beleértve a kiírandó pályázat feltételeit és elbírálásának szempontrendszerét is. Vázolja az önkormányzat számára rendelkezésre álló állami és egyéb pályázati lehetõségeket, amelyekkel a rendszer fejlesztésére fordítható anyagi keretek kiegészíthetõk. A fõvállalkozó a projekt során teljes fõvállalkozói, projektvezetõi szolgáltatást nyújt a megrendelõnek, melynek keretében: Közremûködik a külsõ intézményekkel, közmûvállalatokkal történõ szerzõdéskötésben, illetve a projekt anyagi kereteinek biztosítása érdekében az önkormányzattal karöltve külsõ pályázatokon vesz részt. A projekt menete folyamán minden döntési szituációban segíti az önkormányzati szakembereket a szakmailag is megalapozott döntések meghozatalában. Menedzseli az alá tartozó alvállalkozókkal való kapcsolattartást, ellenõrzi és szavatolja azok megfelelõ színvonalú munkavégzését. Elvégzi a teljes térinformatikai rendszer felépítését, beüzemelését. Oktatást tart az önkormányzat felhasználói és rendszerüzemeltetõi számára. Közremûködik az biztosításában.

elsõ

adatfeltöltési

munkák

zökkenõmentességének

Mindezen feladatok elvégzésében az alábbi elvárásoknak tesz eleget: Mint fõvállalkozó biztosítja, hogy a rendszer fejlesztése szervezetten, a minõségbiztosítási eljárásoknak megfelelõen menjen végbe. Szakmailag garantálja, hogy az általa létrehozott rendszer a fejlesztési korlátokhoz mérten, a lehetõségeket maximálisan kihasználva, készül el, s ezáltal biztosítja a projekt célkitûzéseinek teljesülését. A projekt sikere érdekében ismereteit és kapcsolatait rendelkezésre bocsátva részt vesz az intézményközi adatcsere-kapcsolatok célszerû kialakításában. Az önkormányzattal egyetértésben meghatározza a projekt hardver- és szoftverszükségleteit, s lebonyolítja ezek beszerzését. A tõle elvárható maximális gondossággal, precizitással és körültekintéssel végzi a térinformatikai rendszer tervezését, fejlesztését, melyben maximálisan igazodik az önkormányzat helyi igényeihez. Kapcsolatot tart a térképi és szöveges adatokat biztosító cégekkel, képviseli feléjük a projekt igényeit (adatszerkezetek, struktúrák, adatfeltöltõ segédprogramok stb.), ellenõrzi munkájukat, s ellátja az ezzel kapcsolatos szervezési feladatokat. Segíti az önkormányzat munkáját a térinformatikai rendszer üzemeltetéséhez szükséges helyi szervezeti és személyi feltételek kialakításakor, differenciált szintû oktatást végez a rendszer használói körében a kialakítandó szerepköröknek megfelelõen.


54/54


Beüzemeli a térinformatikai rendszert, s javaslatot ad a térinformatikai rendszer korrekt üzemének feltételeként kialakítandó információs folyamatok megtervezésére, illetve közremûködik kialakításukban. A rendszer beüzemelését követõen a projekt lezárul. Ezt követõen a rendszer fejlesztõje folyamatos rendszerkövetést végez, illetve a garanciális feltételeknek megfelelõen kezeli a rendszerrel kapcsolatos problémákat. Tevékenységével biztosítja, hogy a rendszer sikerességének feltételeiként felsorolt tényezõk teljesüljenek, s ezáltal a rendszer célkitûzései megvalósuljanak. A rendszerrel szemben felmerülõ további fejlesztési igényeket a legnagyobb gondossággal és alapossággal szolgálja ki. A digitális térkép készítõje A digitális térkép elkészítését végzõ cég a szerzõdésben meghatározott technológiával, a fõvállalkozó által meghatározott szerkezetben és formátumban létrehozza a megrendelt digitális térképet. Ezen munka során az alábbi elvárásoknak kell megfelelnie: A kiválasztott adatfeltöltési technológiák alapján a mûszaki specifikációknak megfelelõen, az ott meghatározott réteg- és objektumszerkezetnek megfelelõen hajtja végre a digitális adatbázis elõállítását. A szerzõdésben vállalt ütemeket az ott leírt határidõk betartása mellett készíti el és adja át. A kiválasztott technológiával biztosítható legnagyobb pontosság elérésére törekszik. A szöveges adatbázist feltöltõ cég A szöveges adatok feltöltését végzõ cég a szerzõdésben meghatározott technológiával, a fõvállalkozó által meghatározott szerkezetben és formátumban, esetenként a fõvállalkozótól kapott adatfeltöltõ program segítségével végzi munkáját. Ezen munka során az alábbi elvárásoknak kell megfelelnie: A kiválasztott adatfeltöltési technológiák alapján a mûszaki specifikációknak megfelelõen, az ott meghatározott réteg- és objektumszerkezetnek megfelelõen hajtja végre a digitális adatbázis elõállítását. A szerzõdésben vállalt ütemeket az ott leírt határidõk betartása mellett készíti el és adja át. Az adatfeltöltésnél általában elvárható kereteken belül a lehetõ legkisebb hibaszázalék elérésére törekszik.


55/55


3.7.7 A rendszerfejlesztés során felmerülõ kiemelt önkormányzati döntések A rendszer fejlesztése során az önkormányzatnak az egyes munkafázisokon belül kiemelt szakmai döntéseket kell meghozni, melyeket az alábbiakban részletes tárgyalunk. A döntési fázisok a következõk 1. Az elõtanulmány elkészülte utáni döntések 2. A megvalósíthatósági tanulmány elkészülte utáni döntések 3. A fõvállalkozói pályázati anyagok elbírálása 4. A rendszer logikai rendszertervének elkészítése során felmerülõ döntések Vizsgáljuk meg most részletesen, hogy az egyes döntési szituációkban milyen információk figyelembevételével, milyen döntési szempontoknak megfelelõen dönt az önkormányzat. Ahogy látni fogjuk, az egyre késõbbi döntési szituációk egyre inkább mûszaki jellegû kérdéseket tesznek fel a döntéshozóknak, szemben a kezdeti döntési szituációkkal, ahol a kérdések zöme fõként szervezési és financiális témákat érint. 1. Az elõtanulmány elkészülte utáni döntések A döntés alapjául szolgál:

az elõtanulmány.

A döntési lehetõségek: A probléma belsõ erõforrások mozgósításával megoldható. A probléma megoldása külsõ erõforrások igénybevételével oldható meg, de nem térinformatikai fejlesztést igényel. A probléma külsõ erõforrások igénybevételével, célszerûen térinformatikai fejlesztés indításával oldható meg. A döntéshozó:

hivatalvezetés

A fenti döntési szituációban a hivatalvezetés hozza meg a döntést, melynek alapjául az elõtanulmány által felsorakoztatott információk szolgálnak. Fontos tehát, hogy a belsõ elõtanulmány felmérje az alábbiakat: A probléma kapcsán jelentkezõ tünetek felsorolása A probléma oka, a probléma alapvetõ forrása A probléma okozata, a problémából származó hátrányos helyzet leírása Javaslattétel a probléma forrásának megszüntetésére Fontos, hogy az elõtanulmány készítõje ismerje a hivatalban zajló munkafolyamatokat, s az egyes munkafolyamatok kapcsolatát, egymásra gyakorolt hatását is átlássa. Mindez azért érdekes, hogy az elõtanulmány készítése során a tünetek felsorolása után ne elégedjen meg az elsõdleges okok feltárásával, hanem


56/56


azokat tovább vizsgálva hatoljon le a probléma gyökeréig, s arra keressen megoldást, hiszen ellenkezõ esetben csak tüneti kezelést kap a probléma. A forrásprobléma feltárása után annak kezelésére is javaslatot kell tenni, majd ezek után az ok-okozati láncolaton újra elõrefelé haladva meg kell vizsgálni azt is, vajon a láncolat közepén lévõ problémaforrások vajon megszûntek-e a forrásprobléma kezelésével, vagy az azok kezelésére további teendõket kell foganatosítani. A fenti elõtanulmány az önkormányzati felsõvezetõi fórum elé kerül, amelyik elsõsorban eldönti, hogy a problémaláncolat kezelése során szükség van-e külsõ erõforrások igénybevételére, vagy az teljes egészében orvosolható belsõ erõforrások felhasználásával, másodsorban megvizsgálja, hogy a javasolt módosítási, fejlesztési irányvonal igényli-e egy szûkebb szakterület ismeretét (pl.: térinformatika, irodaautomatizálás stb.), s ha igen, melyikét. Egy átlagos helyzetben lévõ, általánosnak mondható önkormányzatot tekintetbe véve elmondhatjuk az alábbiakat:

felkészültségû

Belsõ erõforrások igénybevételével megoldható a probléma, ha már meglévõ eszközökre támaszkodva kisebb szervezeti vagy mûködésbeli átszervezéssel orvosolható dologról van szó, esetleg meglevõ vagy jól ismert eszközök bõvítésére vásárlására lehet még szükség. Külsõ erõforrások igénybevételével kell számolni, ha az önkormányzat elõtt eddig ismeretlen, újdonságnak számító fejlesztési irányvonalat céloz meg az elõtanulmány. Ugyancsak erre számíthatunk akkor is, ha olyan fejlesztés körvonalai bontakoznak ki az elõtanulmány javaslatából, amelynek nagyságrendje meghaladja az önkormányzat fejlesztési kapacitását. Térinformatikai fejlesztés válhat szükségessé, ha olyan adatok kezelésével kapcsolatos problémák merülnek fel, amelyek valamilyen módon a tér bizonyos pontjához köthetõk, s az effajta lokalizáció az említett dolgok fontos, esetleg meghatározó jelentõséggel bíró tulajdonsága, illetve ha az elhelyezkedésen keresztül a különbözõ nyilvántartások eddig nem kezelt, új, hasznos összefüggései, kapcsolatai deríthetõk fel. Ellenkezõ esetben nem térinformatikai irányú fejlesztésrõl van szükség. A fentiek vizsgálata alapján eldönthetõ, hogy milyen irányú fejlesztés képzelhetõ el. (A térinformatikai fejlesztés belsõ erõforrás felhasználásával történõ kivitelezését nem soroltuk fel a választási lehetõségek között, mivel a tapasztalat azt mutatja, hogy egy átlagos önkormányzat nem rendelkezik térinformatikai fejlesztési ismeretekkel, s ha igen, akkor sem áll rendelkezésére megfelelõ fejlesztõ kapacitás egy ekkora nagyságrendû munka saját erõforrásból történõ lebonyolításához.) Ha a probléma térinformatikai irányú, külsõ erõforrások felhasználását valószínûsítõ fejlesztéssel látszik megoldhatónak, akkor a projekt folytatásaként egy evvel a témával foglalkozó, a témakörben jelentõs referenciamunkákat felmutatni tudó térinformatikai fejlesztõ céget választ ki az önkormányzat a projekt megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére. 2. A megvalósíthatósági tanulmány elkészülte utáni döntések A döntés alapjául szolgál: az elõtanulmány,


57/57


a megvalósíthatósági tanulmány, a hivatal jelenlegi anyagi és mûszaki helyzetének ismerete. A döntési lehetõségek: A megvalósíthatósági tanulmányban a probléma megoldására adott egyik lehetõség megvalósítására sincs az önkormányzat anyagilag felkészülve, az anyagi források biztosításáig a projekt szünetel. A megvalósíthatósági tanulmány tartalmaz olyan megoldási lehetõséget, melynek anyagi hátterét az önkormányzat elõ tudja teremteni, s a várható elõnyök arányban állnak az igényelt befektetés nagyságával, így a projekt folytatódik. A döntéshozó

:

hivatalvezetés

A megvalósíthatósági tanulmány célja, hogy az önkormányzati problémát egy külsõ, független szakértõ mérje fel, s megoldási lehetõségeket vázoljon fel. Ezek a megoldások már körvonalazzák, hogy amennyiben az önkormányzat mellettük voksol, az milyen terhelést jelent a hivatal számára, s a megvalósítás milyen elõnyökkel jár. Természetesen a fejlesztési tervek fogadtatása sosem homogén. Mindig vannak, akik a fejlesztést támogatják, mindig vannak akik ellenzik, a többség pedig általában bizonytalan. A dolog bonyolult, mivel nem is egyetlen fejlesztési javaslat fogalmazódik meg, hanem több, különbözõ terhelést jelentõ s eltérõ ütemezésû megoldási javaslat között kell választani. A megvalósíthatósági tanulmány nagy jelentõsége tehát abban rejlik, hogy vitaalapul szolgál az önkormányzatnak, melynek alapján a hivatal felsõ és középvezetése egységes véleményt alakíthat ki a fejlesztés irányvonalával és kivitelezésével kapcsolatban. Természetesen a tanulmány által felkínált lehetõségek közti választás igen nagy jelentõségû döntés, melynek meghozatalához sok összetevõvel kell tisztában lennie a hivatalnak. A helyi specialitásoktól eltekintve, melyekre lehetetlen recepttel szolgálni, az alábbi kérdéseket kell mindenféleképpen megfontolni és megválaszolni: Van-e a városnak digitális alaptérképe? Van-e a városnak digitalizálásra alkalmas, megfelelõ pontosságú papír alapú térképe? Milyen minõségû ez a térkép, és mikori állapotokat tükröz? A hivatal mely irodáit, csoportjait érintené a fejlesztés? Mely adatkörök szerepelnének a kialakítandó rendszerben? A kialakítandó adatkörök közül melyek állnak rendelkezésre digitálisan? A kialakítandó adatkörök mekkora adattömeget jelentenek? A kialakítandó adatkörök milyen gyorsan változnak? A kialakítandó adatköröket ki tartja jelenleg karban? Milyen kapcsolatok lelhetõk fel a kialakítandó adatkörök között? Hogyan változtatná meg a fejlesztés a hivatalon belüli, jelenlegi információs folyamatokat?


58/58


Hogyan befolyásolná a kialakítandó rendszer használata a hivatali munkát? Van-e a rendszer üzemeltetésének anyagiakban realizálódó haszna? Milyen külsõ kapcsolatai lennének a rendszernek? Mi a helyzet a külsõ adatokkal? Milyen ütemezésben célszerû megtervezni a projektet? Kik lennének a projekt résztvevõi? Mik a garanciái a projekt sikerességének? Mik a projekt kockázatai? Milyen anyagi, személyi stb. terhelést ró a projekt az önkormányzatra a fejlesztés és az üzemeltetés fázisában? Meg tud-e felelni az önkormányzat a reá rótt terhelésnek? Arányban állnak a rendszer beüzemelésétõl remélt elõnyök a beruházás nagyságával és kockázatával? A fenti kérdésekben az önkormányzat felsõ és középvezetésének egységes álláspontot kell kialakítania. Ezt az álláspontot meg kell ismertetni a közgyûléssel, ahol ennek függvényében döntést kell hozni a fejlesztés elindításának kérdésében. Ha a döntés pozitív, el kell indítani a térinformatikai fejlesztést a korábbiakban megfogalmazottak szerint. 3. A fõvállalkozói pályázati anyagok elbírálása A döntés alapjául szolgálnak: a beküldött pályázatok. A döntési lehetõségek:

a pályázati kiválasztása

anyagok

alapján

A döntéshozó:

pályázati döntéshozó bizottság

a

fõvállalkozó

A pályázati anyagok rangsorolása a pályázati döntéshozó bizottság feladata. A pályázat jellegébõl következõen fontos, hogy a pályázatok elolvasása elõtt állítsák föl az értékelés szempontrendszerét, s ezt követõen minden pályázatot egységesen, a felállított szempontrendszer szerint ítéljenek meg. A pályázatok elbírálásánál használt szempontrendszer általában részben szakmai, részben anyagi jellegû szempontokat sorakoztat fel, melyek a pályázati ajánlatra vonatkoznak, illetve tartalmazhat a pályázó cég stabilitására, szakmai múltjára vonatkozó szempontokat is. 4. A rendszer logikai rendszertervének elkészítése során felmerülõ döntések A döntés alapjául szolgálnak : a belsõ elõtanulmány, a megvalósíthatósági tanulmány, konkrét célfelmérések, a hivatal jelenlegi anyagi és mûszaki helyzetének ismerete,


59/59


részletes követelményjegyzék. A döntéshozó: a fõvállalkozó és a megrendelõ megbízott képviselõi együttesen A logikai rendszertervet a fõvállalkozó és a megrendelõ együttesen készítik. Az ebben foglalt konkrét kitételek mindegyike egy döntés eredménye. Ezen kitételek között vannak, amelyek egy konkrét projekt esetében nem itt merülnek fel elõször, de a nagy részük eddig csak említés vagy vázlat szintjén fogalmazódott meg. Mindenesetre a logikai rendszerterv megírása az a legkésõbbi idõpont, amikor az alább következõ minden kérdésre konkrét választ kell tudni adni, s ezen válaszok mindegyike egy döntés eredménye. Milyen hardver eszközök beszerzésére van szükség? Milyen alapszoftverek beszerzésére van szükség? Milyen modulokból, alrendszerekbõl áll össze a teljes rendszer? Milyen adatköröket érintenek az egyes alrendszerek? Milyen alapvetõ funkcionalitással bírnak az egyes alrendszerek? Milyen adatkapcsolatokat kell nyilvántartani? Hogyan keletkeznek a rendszer bemeneti adatai (szöveges és grafikus)? Milyen kimeneti adatokat produkál a rendszer (szöveges és grafikus)? Milyen információs folyamatok jönnek létre? Milyen adathozzáférési szintekre van szükség? A fenti kérdések megválaszolásában nagy segítségünkre van a korábbiakban vázolt rendszerfejlesztési módszertan. Egy igen fontos tényezõt azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni. A felülrõl lefelé történõ tervezési módszer (top-down), az általánostól a részletes felé való haladás nem emeli ki kellõképpen azt a tényezõt, hogy a projekt minden egyes konkrét lépése konkrét összegû anyagi ráfordítást igényel, mely lépések ráfordításainak összértéke nem haladhatja meg a projekt elõirányzott költségvetési értékeit. A top-down tervezés során a konkrét, összegszerû ráfordítási szükségletek nagy része a tervezés legalsó szintjén, a részletekben realizálódik, míg a keretösszegek elõirányzása az általános szinten történik. Éppen ezért két igen fontos tényezõ kulcsszerepet játszik a projekt életében: Egyfelõl nagy jelentõséggel bír, hogy a projekt kezdeti szakaszaiban minél jobb becsléseket adhassunk a projekt egyes lépéseinek anyagi erõforrásszükségletére. Itt válik világossá az elõtanulmány és fõként a megvalósíthatósági tanulmány nagy jelentõsége! Másfelõl fontos dolog, hogy mikor a top-down tervezés során leértünk a tervezés azon alsó szintjeire, ahol az anyagi vonzatok már jól realizálódnak, visszafelé ellenõrizve megvizsgáljuk, hogy a kapott részösszegek beleférnek-e az elõirányzott keretösszegbe, s ha nem, a szükséges módosításokat végig kell vezetni a terven. A fentiekben leírt keretösszeg-ellenõrzést a logikai rendszerterv elkészítése során el kell végezni, mivel itt még viszonylag alacsony költségen elvégezhetõk a szükséges módosítások, míg a projekt életének késõbbi szakaszaiban az ilyen változtatások már nehezebben kivitelezhetõk.


60/60


3.7.8 Térinformatikai áttekintése

rendszerhez

kapcsolódó

adatbázisok

Önkormányzati térinformatikai rendszerek tekintetében az alábbiakban tekintsük át azon adatbázisokat, melyeket érint egy komplex településirányítási rendszer. 3.7.8.1. Grafikus alapadatbázisok Digitális Földmérési Alaptérkép (belterület) Digitális Földmérési Alaptérkép (külterület) Digitális Közmû alaptérkép Digitális Közmûtérkép Digitális településrendezési tervek Raszteres térképi adatok (légi-földi felvételek Digitális környezetvédelmi térkép Digitális közlekedésirányítási térkép Digitális szakági csapadékcsatorna hálózat Digitális szakági szennyvízcsatorna hálózat Digitális szakági vízhálózat Digitális szakági elektromos hálózat Digitális szakági gázhálózat Digitális szakági távközlési hálózat Digitális szakági távhõ hálózat Digitális szakági közvilágítási hálózat Digitális szakági kábel TV hálózat Egyéb digitális tematikus térképek

3.7.8.2. A grafikus adatbázisokhoz kapcsolódó alfanumerikus alapadatbázisok Ingatlan nyilvántartás Ingatlanvagyon-kataszter


61/61


Építéshatósági nyilvántartás Kommunális nyilvántartás Területrendezési nyilvántartás Közlekedési alapadatok nyilvántartása Beruházások mûszaki nyilvántartása Környezetvédelmi nyilvántartások Népesség nyilvántartás Szociális nyilvántartások Egészségügyi nyilvántartások Lakás és helyiség nyilvántartások Gyámügyi nyilvántartások Vállalkozói nyilvántartások Vagyongazdálkodással összefüggõ nyilvántartások Helyi adó nyilvántartások Választási nyilvántartások Pénzügyi nyilvántartások Humán nyilvántartások Közoktatási nyilvántartások Idegenforgalmi nyilvántartások Egyéb okmányirodai nyilvántartások

3.7.8.3. Önkormányzati térinformatikához kapcsolódó külsõ szervezetek és adatbázisai Körzeti Földhivatal Közmûszakági Üzemeltetõk Városi Tûzoltóság


62/62


Városi Rendõrkapitányság Polgárvédelem Környezetvédelmi Felügyelõség Mentõszolgálat Kábel TV Egyéb


63/63


3.7.9 Térinformatikai rendszer adatbázisainak tulajdonjogi és karbantartói viszonyai Az önkormányzati térinformatikai rendszerek fejlesztése kapcsán talán egyik legkritikusabb pont az adatok eredetének pontos meghatározása, mely egyben eldönti a megvalósuló rendszer életképességének alapkritériumát az adatbázisok karbantartására, vezetésére vonatkozóan. Továbbá egyértelmûen meghatározza a partnerek és a szükséges együttmûködési megállapodások körét. Ennek tükrében az alábbi táblázatban összefoglalva tekintsük át a tulajdonos/karbantartó viszonyát. Grafikus alapadatbázisok

Tulajdonos

Karbantartó

Digitális Földmérési Alaptérkép (belterület)

Magyar Állam

Földhivatal

Digitális Földmérési Alaptérkép (külterület)

Magyar Állam

Földhivatal

Digitális Közmû alaptérkép

Önkormányzat

Önkormányzat

Digitális Közmûtérkép

Önkormányzat

Önkormányzat

Digitális településrendezési tervek

Önkormányzat

Önkormányzat

Raszteres térképi adatok (légi-földi felvételek

Magyar Állam/ Önkormányzat

Magyar Állam/ Önkormányzat

Digitális környezetvédelmi térkép

Önkormányzat

Önkormányzat

Digitális közlekedésirányítási térkép

Önkormányzat

Önkormányzat

Digitális szakági csapadékcsatorna hálózat

Közmû üzemeltetõ


Digitális szakági szennyvízcsatorna hálózat



Digitális szakági vízhálózat



Digitális szakági elektromos hálózat



Digitális szakági gázhálózat



Digitális szakági távközlési hálózat



Közmû

Közmû

Digitális

szakági

távhõ


64/64


hálózat

üzemeltetõ

üzemeltetõ

Digitális szakági közvilágítási Közmû hálózat üzemeltetõ


Digitális szakági kábel TV Közmû hálózat üzemeltetõ


Egyéb digitális térképek

tematikus

Alfanumerikus adatbázisok

Önkormányzat

Önkormányzat

Tulajdonos

Karbantartó

Ingatlan nyilvántartás

Magyar Állam

Földhivatal

Ingatlanvagyon-kataszter

Önkormányzat

Önkormányzat

Építéshatósági nyilvántartás

Önkormányzat

Önkormányzat

Kommunális nyilvántartás

Önkormányzat

Önkormányzat

Területrendezési nyilvántartás

Önkormányzat

Önkormányzat

Közlekedési alapadatok nyilvántartása

Önkormányzat

Önkormányzat

Beruházások mûszaki nyilvántartása

Önkormányzat

Önkormányzat

Környezetvédelmi nyilvántartások

Önkormányzat

Önkormányzat

Népesség nyilvántartás

Magyar Állam

Önkormányzat

Szociális nyilvántartások

Önkormányzat

Önkormányzat

Egészségügyi nyilvántartások

Önkormányzat

Önkormányzat

Lakás és helyiség nyilvántartások

Önkormányzat

Önkormányzat

Gyámügyi nyilvántartások

Önkormányzat

Önkormányzat

Vállalkozói nyilvántartások

Önkormányzat

Önkormányzat

Vagyongazdálkodással összefüggõ nyilvántartások

Önkormányzat

Önkormányzat

Helyi adó nyilvántartások

Önkormányzat

Önkormányzat


65/65


Választási nyilvántartások

Önkormányzat

Önkormányzat

Pénzügyi nyilvántartások

Önkormányzat

Önkormányzat

Humán nyilvántartások

Önkormányzat

Önkormányzat

Közoktatási nyilvántartások

Önkormányzat

Önkormányzat

Idegenforgalmi nyilvántartások

Önkormányzat

Önkormányzat

Egyéb okmányirodai nyilvántartások

Önkormányzat

Önkormányzat

Külsõ szervezetek

Tulajdonos

Karbantartó

Körzeti Földhivatal

Magyar Állam

Magyar Állam

Közmû Szakági Üzemeltetõk

Szakági üzemeltetõ


Városi Tûzoltóság

Önkormányzat

Önkormányzat

Városi Rendõrkapitányság

Magyar Állam

Magyar Állam

Polgárvédelem

Magyar Állam

Magyar Állam

Környezetvédelmi Felügyelõség

Magyar Állam

Magyar Állam

Mentõszolgálat

Magyar Állam

Magyar Állam

Kábel TV




66/66


3.8

Önkormányzati ingatlanvagyon kataszter

A helyi önkormányzatokról szóló törvény alapján az önkormányzat közszolgáltatásokat nyújt. Saját tulajdonnal rendelkezik, és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik. Az önkormányzat a tulajdonába került vagyontárgyain keresztül valósítja meg feladatainak döntõ részét. E vagyon milyensége, mennyisége és minõsége egyúttal behatárolja és eldönti mûködési lehetõségét, fenntartási kötelezettségeit, fejlesztési, beruházási koncepcióját, hasznosítási lehetõségeit, esetenként hasznait. Az önkormányzat gazdasági alapját tehát döntõen vagyona határozza meg, költségvetési bevételei, kiadásai, illetõleg pénzügyi gazdálkodása jelentõs részben alárendelt vagyoni helyzetének. A vagyongazdálkodás összetett tevékenység. Az gyakorlásához, döntés meghozatalához ismernie kell, hogy

önkormányzatnak

jogi

-

vagyontárgyai mely körében részben vagy egészben korlátozottak rendelkezési jogai (pl. forgalomképtelen törzsvagyon, hasznosítási korlátok),

-

az egyes vagyontárgyai tekintetében terhelik-e a tulajdonszerzés során, vagy más helyi döntés alapján vállalt idõszakos – esetleg átruházható – kötelezettségek (pl. elidegenítési, terhelési tilalom, jelzálogjog, haszonélvezet),

-

Az egyes vagyontárgyaknál a tulajdonosi jogok és kötelezettségek részben vagy egészben illetik- e meg, illetve terhelik (pl. közös tulajdon),

-

ha egyes vagyontárgyak tulajdonjoga tekintetében nincsenek korlátozó intézkedések vagy vállalt kötelezettségek – azaz értékesíthetõk, vállalkozásba vihetõk – akkor a tervezett intézkedés veszélyezteti- e a kötelezõ vagy helyileg önként vállalt feladatok ellátását. Vállalkozásba vitel esetén a vállalt felelõsség nem haladja- e meg a vagyoni hozzájárulás mértékét,

-

a vagyontárgyak milyen értéket képviselnek, ebbõl eredendõen hasznosításuk – a szociális szempontok figyelmen kívül hagyásával – rentábilis, illetõleg hasznot eredményezõ- e (pl. eladás, bérbeadás esetén),

-

mely vagyontárgyak mûködéséhez milyen szervezeti formát lehet, illetõleg célszerû választani annak érdekében, hogy az önkormányzat gazdálkodását rövid- és hosszú távon gazdaságosan, hatékonyan segítse elõ.

Az önkormányzat megalapozott vagyongazdálkodást tehát csak akkor tud megvalósítani, ha minden vagyontárgyról olyan nyilvántartást vezet, amelybõl információ nyerhetõ az elõbbiekben megfogalmazott minden kérdéshez. Az önkormányzat ezért a vagyongazdálkodásra vonatkozó rendeletét csak úgy tudja megalkotni, ha elrendeli a vagyonának tételes nyilvántartását és ezt saját hivatalára telepíti. Az ingatlanvagyonára vonatkozólag pedig a Kormányrendeletben elõírt módon nyilvántartást fektet fel és folyamatosan, naprakészen vezet.


67/67


3.8.1

Az ingatlanvagyon-kataszter létrehozása és módosítása

Az egyes állami tulajdonban lévõ vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 42. §-a elõírja: „az önkormányzat a vagyonát jogszabályban meghatározott módon köteles nyilvántartani, értékelni és teljesíteni az elõírt adatszolgáltatást.” A törvényi elõírás célja az, hogy az önkormányzat rendelkezzék a tulajdonában lévõ vagyonnal való gazdálkodáshoz szükséges adatbázissal, értékelni tudja a vagyonnal kapcsolatos döntéseket, továbbá a közvagyonról és változásairól vezetett nyilvántartás igazodjon a nemzetgazdaság vagyoni helyzetének áttekintését biztosító információs rendszerhez. Az önkormányzat vagyona a feladatainak ellátását tartósan szolgáló ingatlanokból, ingóságokból, vagyoni értékû jogokból, értékpapírokból, gazdasági társaságba apportként bevitt részesedésekbõl, stb., valamint forgóeszközökbõl áll. A vagyontárgyak közül - az ingatlanokat kivéve – a számvitel fõkönyvi és analitikus nyilvántartásai általában megfelelõ részletezéssel, értékadatairól megbízható módon tartalmaz információt. E vagyontárgyak értéke és változásai az éves beszámolók alapján mind helyileg, mind központilag megfelelõen nyomon követhetõk. A kataszterrel szemben támasztott követelmények a Korm. rendelet alapján a következõk: 1. az üzemeltetõtõl függetlenül tartalmazza az önkormányzat tulajdonában lévõ ingatlanvagyont, 2. legyen összhangban a földhivatal ingatlan-nyilvántartásával, illetõleg 3. a közmûvek tekintetében a közüzemi vállalatok közmûnyilvántartásával, 4. tartalmazza mindazokat a tényeket, amelyek – jogszabályok elõírásai alapján – befolyásolják, korlátozzák a vagyongazdálkodásukat, 5. tükrözze az ingatlan valós állapotát, mûszaki, természetbeni jellemzõit, 6. a számviteli nyilvántartásával egyezõen tartalmazza a könyv szerinti bruttó értéket, ha az a számviteli nyilvántartásban szerepel, 7. értékbecslésnél regisztrálja a becsült értéket, 8. elkülönítetten tartsa nyilván forgalomképességük szerint az önkormányzat törzs- és egyéb vagyonához tartozó ingatlanokat, 9. kövesse az változásokat,

ingatlanvagyon

állapotában

és

értékében

bekövetkezõ

10. szolgálja a helyi és központi döntések megalapozását. E szempontból alkalmas legyen az ingatlanok különbözõ csoportjai, illetve ismérvei szerinti rendszerezésre, adatgyûjtésre. Az ingatlanvagyon kataszter felülvizsgálatára 2001. évben került sor. A felülvizsgálat alapján megállapítható volt, hogy a kataszter létrehozása során meghatározott 1992. évi alapelvek – az eltelt idõ távlatában is – megalapozottak voltak. Szükségessé vált azonban a kataszter módosítása a következõ okok miatt:


68/68


1. a hazai gazdaság fejlõdése következtében -

bõvült az önkormányzati ingatlanok köre,

-

változtak az ingatlangazdálkodást befolyásoló jogszabályok, és lehetõségek,

-

pontosítani kellett a kataszter jogi, természetbeni és számviteli értéknyilvántartására vonatkozó adatok valóságtartalmát,

-

követni kell a számviteli elõírások változását,

-

változtak a helyi gazdálkodást és a központi fenntartási-, fejlesztési döntések megalapozását szolgáló adatok célirányos nyilvántartására, adatszolgáltatására vonatkozó igények.

2. az Európai Unióhoz való csatlakozás érdekében szükségessé vált -

a közlekedési pályák tekintetében a funkcionális szempontok szerinti adatnyilvántartás,

-

az adatgyûjtési rendszer átalakítása,

-

az ingatlanok valós értékének megállapítása.

Az önkormányzati ingatlanvagyon meghatározása Az önkormányzati ingatlanvagyon kataszter nevében foglalja, hogy az ingatlanok nyilvántartásának szabályait tartalmazza. Az önkormányzati ingatlanvagyon kataszterben az eddigiek alapján a földterület, a föld felszínén lévõ, valamint a föld alatti közmû építményének képezik. Az ingatlanok köre tehát a kataszterben bõvebb, mint az ingatlan-nyilvántartásban. Az önkormányzati ingatlanvagyon-kataszter az ingatlanok adatait a Ptk. szabályai szerint rendezi össze, vagyis az ingatlannyilvántartással összhangban, az önkormányzat tulajdonában lévõ egy helyrajzi számon szereplõ földrészletet a rajta lévõ építményekkel együtt kezeli, függetlenül attól, hogy annak ki a kezelõje, üzemeltetõje. Ha az önkormányzat tulajdonában felszínen lévõ alapközmû is van, akkor a számviteli nyilvántartás alapján az alapközmûnél veszi számba a közterület alatt vezetett közmû vezetékeket is az egyes ingatlanokhoz tartozó bekötésekig. Amennyiben az önkormányzatnak - alapközmû nélkül – csak közmûvezeték van tulajdonában, akkor azt helyrajzi szám nélkül is köteles a kataszterében szerepeltetni, ha azt a számvitelben nem a kezelésre, üzemeltetésre átadott ingatlanok között tartja számon. Az adott ingatlanról az alábbi jellegû adatok kerülnek nyilvántartásba az ingatlanvagyon kataszteren belül: Ingatlan adatlap Földterület betétlap Zöldterület betétlap Vizek, közcélú vízi létesítmények Közlekedési terület betétlap Köztemetõ betétlap


69/69


Lakóépület betétlap Intézmény vagy nem lakás célú épület Üzemi épült betétlap Közmû víz-, csatorna betétlap Közmû távfûtés betétlap Strand, fürdõ betétlap Sportlétesítmények Közlekedési mûtárgyak Egyéb építmény betétlap Lakás betétlap Nem lakás célú helyiség betétlap

3.8.2

A vagyonkataszter kapcsolata az ingatlan nyilvántartással

Az ingatlan-nyilvántartásról az 1997. évi CXLI. törvény, valamint a végrehajtásról szóló 109/1999. (XII.29.) FVM rendelet intézkedik. A törvény 2000. január 1-jén lépett hatályba. Az ingatlan-nyilvántartásnak jogi célja, hogy az ingatlannal kapcsolatos jogokat és törvényes érdekeket, valamint a jóhiszemû tulajdonszerzés védelmét, az ingatlanok békés használatát biztosítsa. Gazdasági célja, hogy a földet érintõ nemzetgazdasági döntésekhez, tervezéshez a rendeltetésszerû földhasználat és az ingatlanfogalom ellenõrzéséhez, a területrendezéshez, az üzemi földnyilvántartás vezetéséhez, a statisztikai adatgyûjtéshez, valamint egyes pénzügyi kötelezettségek megállapításához egységes alapot biztosítson. A földhivatal ingatlan-nyilvántartásában szereplõ minden jogi és természetbeni állapotra vonatkozó információ fontos az önkormányzatnak, ezért a vagyonkataszterbe mind beépültek. Így egyrészrõl elkerülhetõ, hogy a vagyonkataszter mellett párhuzamosan az önkormányzatnak ingatlan-nyilvántartást kelljen vezetni, másrészrõl a vagyoni jellegû adatokkal összekapcsolva az ingatlanvagyonban bekövetkezõ folyamatok áttekinthetõvé és követhetõvé válnak. A földhivatal ingatlan-nyilvántartási adatai a tulajdonjogi bejegyzések tekintetében ma már szinte mindenhol „naprakész”. Ezen adatokat a vagyonkataszterben is közhitelesnek kell elfogadni. Nem lehet azonban azt állítani, hogy az ingatlan-nyilvántartás természetbeni adatai mindenhol és minden esetben megfelelnek a valós helyzetnek. Ha az ingatlan-nyilvántartás és a valós helyzet között eltérés van, akkor az önkormányzat vagyonkataszterében a valós helyzetet kell szerepeltetni.

3.8.3

A közmûnyilvántartás tartalma és összefüggése a kataszterrel

Az ingatlan-nyilvántartás a közmûveknek csak a terepszint feletti ingatlanait tartalmazza. Ezek leginkább az alapközmûvek. Az ingatlan-nyilvántartás azonban nem tud érdemben választ adni az alapközmûvek mûszaki- technológiai jellemzõire, továbbá nem tartalmazza a terepszint alatti közmûvezetékeket. Ez utóbbiakhoz a módosított kataszter felfektetése és folyamatos vezetése során érdemben adatot szolgáltatni csak


70/70


a közmû cégek képesek, szakági nyilvántartásaik alapján. Segíti továbbá ezt a munkát a közmû cégek adatszolgáltatása alapján vezetett közmûnyilvántartás. A közmûvek megléte, milyensége, kapacitása a település közmûellátottsága szempontjából kiemelt jelentõségû, ezek ismeretében van módja az építésügyi hatóságnak építéseket engedélyezni, vagy meglévõ ingatlanokat a közmûellátásba bekapcsolni. A közmûnyilvántartás mindazokra a közmûvezetékekre kiterjed, amelyek közcélú közmûszervezet vagy más állami szerv kezelésében (üzemeltetésében) a település belterületén közterületen, vagy nem a közmûvezetékek kezelõjének rendelkezése alatt álló területen vannak, illetõleg a belterület határától 1 km távolságig terjedõ külterületi sávban lévõ jelentõs közmûlétesítményhez (alállomások, szennyvíztisztító, gázfogadóállomás, stb.) a belterület felõl csatlakoznak és a belterület ellátását (is) szolgálják. A közmûnyilvántartás az alapközmûveken kívül minden közmûvezetékre kiterjed, tartalmazza tulajdonformára tekintet nélkül minden közmûvezetéket (pl.: erõsáram, távközlés, vízellátás, szennyvíz és csapadékvíz elvezetés, gázellátás, távhõellátás, kõolaj és kõolajtermék szállítás). A közmûnyilvántartás részei a következõk: -

a közmûvezetékek elhelyezését feltüntetõ közmûtérkép,

-

a közmûvezeték közmûadattár,

-

a mérési és egyes szakági adattárat tartalmazó – a közmûalaptérkép felhasználásával, annak szelvényrendszerében készített – szakági részletes helyszínrajzok,

-

a hálózati összefüggéseket és a területi ellátottságot ábrázoló – átnézeti alaptérkép felhasználásával készített – szakági áttekintõ helyszínrajzok.

3.8.4

fontosabb,

összesített

mûszaki

adatait

tartalmazó

A számviteli nyilvántartás és a kataszter összefüggései

A számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény, valamint a végrehajtását szolgáló, az államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000.(XII.24.) Korm. rendelet az ingatlanokat a befektetett eszközök – ezen belül a tárgyi eszközök – fõcsoportjába sorolja. A Korm. rendelet elõírásai szerint a befektetett eszközök között csak olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy az államháztartás – jelen esetben az önkormányzat – szervezetének tevékenységét, tartósan, legalább egy éven túl szolgálja. Befektetett eszközök közé tartoznak: az immateriális javak, a tárgyi eszközök, a befektetett pénzügyi eszközök és az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközök. A tárgyi eszközök csoportját a következõ határozza meg: A tárgyi eszközök között a könyvviteli mérlegben azokat a használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket (földterület, telek, telkesítés, erdõ, ültetvény, épület, egyéb építmény, gép, berendezés és felszerelés, jármû, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékû jogok), tenyészállományokat kell kimutatni, melyek tartósan és – közvetlenül vagy közvetett


71/71


módon – szolgálják az államháztartás szervezetének tevékenységét, továbbá ezen eszközök beszerzésére (a beruházásokra) adott elõlegeket és a beruházásokat. Az ingatlan fogalmát számvitel szempontjából a számviteli törvény határozza meg. A számviteli törvény szerint az ingatlanok között kell kimutatni a rendeltetésszerûen használatba vett földterületet és minden olyan anyagi eszközt, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek. Az önkormányzati ingatlanvagyon kataszter csak az önkormányzati tulajdonú ingatlanokra terjed ki, tehát nem terjed ki a más ingatlanához kapcsolódó vagyoni értékû jogaira. Az is megállapítható, hogy a számviteli nyilvántartás – az ingatlannyilvántartástól eltérõen - a földet és a vele tartósan összeépített építményt nem együtt, hanem külön-külön tartja nyilván. Indoka, hogy míg a földrészlet nem amortizálódik, értékét elvileg az idõk végezetéig megtartja.


72/72


3.9 Vezetõi döntést támogató statisztikai információs rendszer az önkormányzati munkában Az Önkormányzat, mint a település közigazgatásával foglalkozó szervezet, az adott település életét irányítja, e tevékenysége kapcsán gyakorlatilag a település életét érintõ történések teljes vertikumról információkkal rendelkezik. Ezen információk egy része adatbázisban feldolgozva áll rendelkezésre, azonban egy része papíros formában is megtalálható. Az hogy ezen arány mekkora, meghatározza az adott település Önkormányzatának informatikai szakmai felkészültsége, az informatika „súlya” az ügymenetek végrehajtásában, illetve költségvetési kerete. Az informatika fejlõdési lépcsõfokai az Önkormányzatoknál megtalálhatók az általánosan jellemzõ metodika szerinti formában (elõször egy-egy gépen egy-egy rendszer, aztán hálózatban mûködõ, de egyedi rendszerek, majd – különbözõ fokban integrált – rendszerek). Az informatikai fejlõdés azonban lassabban ért el az Önkormányzatokhoz, noha nehezíti az Önkormányzatok helyzetét az jogi szabályozás is (pl. személyiségi jog), amely nem teszi lehetõvé bizonyos adatbázisok személyre szóló összerendelését (itt azonban kibúvót kínál, ha az adatok „névtelen” aggregálását végezzük el). Azok az Önkormányzatok akik felkívántak készülni az évezred kihívásaira az integrált rendszerek mellet döntöttek. Ezen - a különbözõ fokban - integrált rendszerek napjainkban kerülnek beüzemelésre. A fenti helyzetkép alapján kijelenthetjük, hogy egy Önkormányzat az adott település szempontjából az egyik legnagyobb és legszélesebbkörû információt birtokló tudásközpont. Abban az esetben, ha több Önkormányzat térségi együttmûködést alakított ki egymással, akkor az itt rendelkezésre álló adatok a térségre vonatkoztatva biztosítják a legnagyobb tudásbázist. Ezen tudásbázis azonban csak akkor lenne maradéktalanul kihasználható, ha ezen az óriási mennyiségû információs bázison egy olyan számítástechnikai rendszer mûködne, amely ezen információk alapján döntés elõkészítõ, döntés elõsegítõ információkkal látná el az adott település (vagy régió) vezetõit, s támogatná a döntéshozás folyamatát is. Az elmúlt évek során már több kísérlet is történt egy vezetõi döntéstámogató információs rendszer létrehozására az Önkormányzatoknál, azonban a körülmények (szakmai és személyi) nem tették lehetõvé ilyen jellegû sikeres fejlesztés megtörténtét. Napjainkban az informatikai eszközök olyan szintre fejlõdtek, hogy reális esély van egy ilyen rendszer megteremtésére. A személyi feltételek is adottak, mivel már informatikai támogatás nélkül nem oldhatóak meg mai feladatok és kihívások, így mindenkinek rendelkeznie kell átlagos informatikai ismerettel. Vezetõi Döntéstámogató Statisztikai Informatikai Rendszer kialakításával lehetõvé válhat egy egységes standard statisztikai adatbázismodell kialakítása, mely standardizált lekérdezési eljárásokat és széles körû aggregált információkat kínál a felhasználóknak a vezetõi döntések meghozatalához, s támogatja a önkormányzati döntéshozatal folyamatát. Ezen információs rendszer és alapadatbázis-modell felhasználásával elsõsorban gazdasági, infrastrukturális, mûszaki, humán és szocioökológiai adatok kerülnek feldolgozásra, melyek segítségével egyedi elemzéseket, vizsgálatokat lehet elvégezni. Ezen elemzések jó alapot adnak a városirányítási döntések meghozatalához.


73/73


A Statisztikai Döntéstámogató Információs Rendszer célja, hogy a települési információkat statisztikai elemzések céljából térképi felületen ábrázolva jelenítse meg a döntéshozók számára. Adatkörei ebbõl következõen két nagy csoportra oszthatók: grafikus adatok, alfanumerikus adatok.

3.9.1

Grafikus adatok

Az egyes megjelenítendõ információk térképhez kapcsolódnak. Ezek lehetnek területre vonatkozó statisztikai információk vagy egyéb térképi objektumok. Az elõzõeket statisztika hordozó térképi rétegeknek hívjuk, az utóbbiak egyszerû grafikus primitívek. (E két halmaz nem diszjunkt, lehet átfedés is.) A grafikus adatoknak csoportosítása Statisztika hordozó térképi réteg: Statisztikai információ területi érvényességét reprezentáló térképi réteg, mely értelemszerûen poligon objektumokat tartalmaz. Ezen rétegek területi kiterjedés alapján egymásba skatulyázható objektumokat tartalmaznak. Egyedi azonosítója van, ami az alfanumerikus adatok kapcsolódását szolgálja. Egyéb grafikus primitív: Valamely létezõ objektum elhelyezkedésének grafikus modellje. Egyedi azonosítója van, ami az alfanumerikus adatok kapcsolódását szolgálja. Statisztika hordozó térképi rétegek:

Ország

Régió

Megye

Kistérség

Város

Városrész

Választókerüle

Népszámlálási körzet

Tömbhatár

réteg

Földrészlethat

Beágyazások

Földrészlethatár Tömbhatár Népszámlálási körzet Választókerület Városrész Város Kistérség Megye Régió Ország 0


74/74


A beágyazások alapján minden egyes statisztika hordozó grafikus objektum (110) amely statisztikai információt jelenít meg, tudja magáról, hogy melyik magasabb rendû objektumba van besorolva.

3.9.2

Alfanumerikus adatok

Az alfanumerikus információkról a következõk tudhatók. Az alfanumerikus adatoknak két csoportja van. 1. Idõsoros statisztikai adatok : Egy (a fent leírt 10) grafikus objektum egy idõpontra vonatkoztatott valamely kvalitatív vagy kvantitatív jellemzõjének a leírására szolgál. Statisztikai jellegû információt tartalmaz. 2. Idõsoros objektum jellegû adatok : Valamely valós objektum egy adott idõpontban való létének reprezentációja, az adott idõpontban érvényes kvalitatív vagy kvantitatív adatainak összességével.

3.9.3

Funkcionalitás

A rendszer funkcionalitásának meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy a rendszer különleges térinformatikai alapfelkészültség nélkül is egyszerûen használható legyen a feladat összetettségének ellenére. A rendszer megcélzott funkcionalitása az alábbi összetevõkre épülhet. 1. Térinformatikai alapfunkcionalitás -

Tartalom beállítás

-

Zoom

-

Pan

-

Képkivágat beállítás

-

Nyomtatás

-

Mérések

2. Adatlekérdezés -

Szelekciós réteg beállítása

-

Grafikus szelekció

-

Szöveges szelekció

-

Azonos hordozó objektumon élõ szelekciós halmazok közötti mûveletek

-

Szelekciós halmazról objektumlista

-

Szelekciós halmazról statisztikai táblázat adott alfákkal

-

Szelekciós halmazhoz objektumokkal

-

Szelekciós halmaz megjelenítése térképen

csatolt

objektumok

táblázata

adott

3. Statisztikai elemzések megjelenítése -

Adott réteg tematikus átszínezése statisztikai adatok alapján


75/75


-

Adott rétegen élõ szelekció tematikus átszínezése statisztikai adatok alapján

-

Statisztikai adatok átvetítése durvább felbontású hodozó rétegre

-

Statisztikai adatok átvetítése finomabb felbontású hodozó rétegre

-

Statisztikai adatok változásának elemzése két idõpont alapján

-

Statisztikai adatok változásának elemzése több pontú intervallum alapján

-

Statisztikai hordozó objektumhoz területileg lefedett egyéb objektum adatának felgyûjtése

4. Adatkarbantartás - Grafikus karbantartás - Alfanumerikus karbantartás

3.9.4

Adatterületek

Gazdasági elemzési funkciók: -

Adóköteles jövedelem, befizetett jövedelemadó, adózott jövedelem

-

Vállalkozások száma, mérete, (városrészenkénti/körzetenkénti feltárására)

-

A legjelentõsebb vállalkozások listája, esetleg cégbíróságon elérhetõ (fontosabb) mérlegadataikkal

-

Kereskedelmi és vendéglátóipari egységek (térinformatikai feldolgozásban)

-

A beszállítói célprogramban résztvevõ vállalkozások részletes adatai (vállalkozói központ)

-

A foglalkoztatás ágazati jellemzõi

-

A munkaerõpiac információi (munkanélk. száma, jellemzõi, munkaerõkereslet adatai)

-

A munkaerõpiac várható folyamatai (kérdõíves megkérdezés és egyéb kutatási adatok alapján)

-

A szakképzés outputja (a munkaerõpiaccal összefüggésben)

-

Befektetési lehetõségek, önkormányzati területek, ingatlanok

-

Az Ipari Park pontos adatai feldolgozásban) és feltételei

-

Helyi adók, kedvezmények, feltételek

-

Az idegenforgalom trendjei

-

Az idegenforgalmi kínálat elemei

-

Turisztikai adatok

-

Vállalkozói kérdõíves megkérdezések eredményei (grafikonok, elemzések)

-

Elemzések: Pl. „A Megye gazdasága”, „Munkaerõpiac”, „Befektetési lehetõségek”, „Gazdaságszerkezet”, „Idegenforgalom”, ágazati elemzések,

-

A Megye területfejlesztési stratégiája


ágazati

(telep-mélységig

hovatartozása

–

térinformatikai

76/76


-

Városi fejlesztési koncepciók, elképzelések

Infrastruktúrához kapcsolódó elemzések -

Kommunális infrastruktúra (villany, víz, szennyvíz, gáz, hulladék) részletes feldolgozása a (tér)informatika által megkívánt és lehetõvé tett mélységben

-

Az infrastruktúra egyes elemeivel kapcsolatos fejlesztési elképzelések (az egyes intézmények információira támaszkodva)

-

Közúti közlekedés információi (adatok és elemzés)

-

Vasúti közlekedés információi (esetleg vasúti szállítás feltételei)

-

Lakások jellemzõi

-

Lakásárak feltérképezése (városrészenkénti bontásban)

-

Külföldi ingatlantulajdonosok száma (kiadott engedélyek)

-

Átfogó elemzés az infrastrukturális ellátottságról

Demográfiai elemzések: -

-

-

-

a város társadalmának térbeli szerkezete, annak a városban dolgozók adatai (kor, végzettség) a városban dolgozó nem helyiek adatai városi, nem a városban dolgozók adatai a dolgozók és a tanulók száma alapján a nappali népesség számítására módszertan kidolgozása, a városi intézményi- és közmû mutatók korrigálása a lakónépességrõl a nappali népességre forrás: Társadalombiztosítás, vállalkozások adatai (fõbb foglalkoztatók) – kérdõíves, megkereséses módszer migráció (oda-, elvándorlás), a lakóhely változtatások okai (pl. miért jött a városba, melyik részre költözne szívesen, hova nem, stb.) az ingatlanpiac és a városi lakáspolitika, árak, telekkínálat itt lehetne-e tartani a városkörnyékre kiköltözõket, ha lenne telek? mental map készítése (hogyan ismeri a várost a lakó, mely részeket nem, milyen jellegzetes épületekre, térelemekre támaszkodik a tájékozódásnál, stb.) forrás: kérdõívezés térkapcsolatok – a vállalkozások és a lakosság kapcsolattartási irányai (a tanszéken futó OTKA-kutatáshoz kapcsolódva a kimenõ, bejövõ telefonhívások alapján mely településekkel tart fenn kapcsolatot a város) – egyedi, országosan is úttörõ jellegû forrás: MATÁV adatvásárlással A városhatáron, megyehatáron túlnyúló gazdasági, intézményi, kulturális, oktatási, közigazgatási, stb. vonzástényezõi, a szombathelyi agglomeráció lehatárolása forrás: meglévõ adatok, statisztikák, új adatfelvétel

Szociális elemzések -

A segélyezésre, a segélyezettekre vonatkozó adatok (jövedelempótló támogatás, idõskorúak járadéka, gyermeknevelési támogatás, lakásfenntartási támogatás, fûtési támogatás, rendkívüli gyermeknevelési támogatás, rendszeres gyermeknevelési támogatás, rendszeres szociális segélyezés, ápolási díj)

-

Díjhátralékok és díjhátralékosok jellemzõ adatai

-

Munkanélküliségre és a munkanélküliekre vonatkozó adatok


77/77


-

Családsegítés adatai intézményi, területi bontásban is

-

A bérlakásokra és az ott lakó, vagy azt igényelt népességre jellemzõ adatok

-

Az idõsek és az idõsellátás helyzetét tükrözõ adatok

-

A 0-14 éves korúak veszélyeztetettségére vonatkozó adatok

-

A fogyatékkal élõk helyzetére vonatkozó adatok

-

Az egyes városi övezetek „társadalmi tartalmára” vonatkozó adatok

-

A népszámlálási adatok városszerkezeti egységenkénti aggregálása (ami kiegészítve egyéb szociális jellegû adatokkal a legteljesebb szociális térképet hozhatja létre!)

Egészségügyi elemzések -

Ezen adatok a rendelõintézetekben (háziorvosi, szakorvosi), az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Városi Intézetében – ha korlátok között is – de hozzáférhetõk. A projekt szempontjából ezek feldolgozása látszik célszerûnek.

-

Természetesen ezeket kiegészítendõ szükségesek akár esetenként teljes körû, akár mintavételes vizsgálatok, illetve további kutatások az egészségi állapot önértékelésérõl is.

-

A morbiditási adatok és az egyes betegségekben szenvedõk társadalmi és területi jellemzõi

-

Az egyes betegségek elõfordulási gyakoriságát és azok területi eloszlását tartalmazó adatbázisok

-

Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének (használatának) adatai, a betegforgalom adatai

-

Az egészségi állapot önértékelése

-

Az egészségügyi ellátással kapcsolatos elégedettségi vizsgálatok adatai

3.10 Elektronikus közgyûlési rendszer a testületi munkában Az e-Közgyûlés (Elektronikus Közgyûlési Rendszer) célja az önkormányzat rendeletalkotási és határozathozatali feladatainak követése támogatása. A rendszer alkalmazásával végigkövethetjük a helyi törvényalkotás folyamatát az elsõdlegesen megfogalmazott elõterjesztési szövegek létrejöttétõl, ezek szakmai és jogi fórumokon történõ bírálatán és módosításán keresztül, a bizottsági üléseken történõ tárgyalásokon és véleményalkotáson keresztül, egészen a közgyûlési döntéshoztalig. A kialakítandó rendszernek le kell fednie a meglévõ jog anyagok, rendeletek, határozatok nyilvántartását, és a fenti folyamatok során keletkezõ dokumentációk nyilvántartását is. A rendszer részenként kell tekinteni a létrejövõ dokumentumok nyilvántartásán kívül a helyi törvényalkotási folyamat mindenkori fázisának megfelelõen a munka elektronikus úton történõ támogatását, beleértve az anyagok célszemélyekhez történõ eljuttatását, és a döntéshozatali folyamat során történõ szervezeti összejövetelek, rendezvények (pl. bizottsági ülés, vitafórum, stb.) szervezésének támogatását is. Mivel a támogatandó folyamat az önkormányzati munka szakmailag és politikailag is kritikus részéhez tartozik, elengedhetetlen, hogy a megcélzott rendszer a


78/78


kezelt adatokat biztonságosan kezelje, ide értve egyfelõl az adatbázis sérülés elleni védelmét (vírusvédelem, fizikai megsemmisüléssel szembeni védekezés), másrészrõl a mind véletlen, mind szándékosan rosszindulatú jogosulatlan hozzáférések, illetve adathamisítással szembeni védelem témakörét is. Ugyanilyen okokból követelmény, hogy a rendszer állapotaiban illetve az adatbázisban végrehajtott módosítások mindenkor nyomon követhetõk legyenek, ami feltételezi egy fejlett jogosultsági rendszerszer meglétét. A rendszer felhasználói köztisztviselõk, a képviselõtestület tagjai, a rendszer használatának tehát felhasználói szinten illeszkednie kell az irodai munkában megszokott szoftverkörnyezethez. A rendszer hatékony felhasználásának alapfeltétele, hogy a felhasználást az adott szervezet, esetünkben az önkormányzat, szervezeti szinten is szabályozza, meghatározva ezáltal a használattal kapcsolatos felelõsségi, kötelezettségi és jogosultsági köröket. Mivel a támogatandó folyamat szabályozása jelenleg is része az önkormányzati mûködésnek, a rendszer felépítésénél mindenképpen a jelenlegi mûködés folyamataiból kell kiindulni.


79/79


3.10.1

A rendszer létrehozásának rövid összefoglalása

Az E-Közgyûlés (Elektronikus Közgyûlési Rendszer) célja az önkormányzat rendeletalkotási és határozathozatali feladatainak követése támogatása. A törvényalkotás folyamatát az elsõdlegesen megfogalmazott elõterjesztési szövegek létrejöttétõl egészen a közgyûlési döntéshozatalig követni kívánjuk. Ennek alapján a rendszer fõ folyamatát az alábbi egyszerû ábrán szemléltetjük:

1. START

2. Elõterjesztés változatok

3. Elõterjesztés

4. Elõterjesztés

5. Bizottsági

6. Közgyûlési

7. Közgyûlési döntés

8. Joganyag tárolása

9. STOP


80/80


1. Start: A megfelelõ jogosultságok birtokában a szakterületi vezetõ kiválasztja a kívánalmaknak megfelelõ lefutású ügytípust, létrehoz egy ennek megfelelõ új ügyet és kijelöli az egyes ügyszakaszokra az adot ügyszakasz felelõseit, akik az ügyszakasztípusnak megfelelõ státuszt az adott konkrét szituációban betöltik. 2. Elõterjesztés változatok létrehozása: A szakterület jogosult ügyintézõje elkészíti az elõterjesztés elsõ verzióját. Esetünkben ez egy elõterjesztést és egy határozati javaslatot jelent, mely két dokumentum elkészítéséhez rendelkezésre áll az ügytípusnak megfelelõ dokumentum sablon, az elõre definiált formátumbeli megkötésekkel. A rendszer a két elkészített dokumentumot eltárolja az elõterjesztés dossziéban. Amennyiben a dokumentumokon a szakterület újabb módosításokat végez, ezek egy újabb verziószámú dossziéban kerülnek eltárolásra. Amikor a szakterület megítélése szerint az elkészült anyag megérett a véleményezésre, átadja azt a véleményezésre jogosult személyeknek. Ezt megteheti egyenként, de megteheti egy lépcsõben is. A vélemények visszaérkezését követõen a szakterület újabb dosszié verziók létrehozásával átvezeti a beérkezett véleményeket az egyes dokumentumokon. A véleményezés történhet több lépésben, s ügyenként akár több iteráción keresztül is, mindez a szakterület döntése alapján történik mindaddig, míg a szakterület az anyagot ellenjegyeztetésre alkalmasnak találja. 3. Elõterjesztés véleményezése: A véleményezést végzõ személyek az illetékes szakterülettõl jogot nyernek arra, hogy a véleményeztetni kívánt dosszié tartalmát a rendszeren keresztül megtekintsék. A véleményezés során õk ugyancsak a rendszeren keresztül egy saját dossziét hoznak létre, melyben a véleményt tartalmazó dokumentumok szerepelnek. Ezt a dossziét olvashatja aztán a szakterület is. A vélemény lehet szakmai, jogi, gazdasági jellegû, amennyiben ennek megfelelõen a véleményezés tényét rögzíteni akarjuk, a folyamatban ezen véleményezési típusokra külön ügyszakasz típust lehet létrehozni, s a 2. lépésben az ügyszakasz típushoz rendelt megfelelõ állapotváltozóban lehet figyelni, hogy az elõterjesztés átment-e az adott típusú véleményezésen. Ezen állapotváltozók függvényében megkötést tehetünk rá, hogy az anyagot engedjük-e ellenjegyzésre bocsátani vagy sem. 4. Elõterjesztés ellenjegyzése: Az elõterjesztések ellenjegyzését a Polgármester és a Jegyzõ státuszban lévõ személy végezheti el. Amikor ilyen státuszú személy belép a rendszerbe, lehetõsége van azon ügyek leválogatására, amelyek az ellenjegyzés ügyszakaszában vannak. Megtekintheti magát az elõterjesztést, s dönthet a felõl, hogy az elõterjesztést ellen jegyzi vagy sem. Ezt az adott ügyszakaszhoz rendelt kétértékû állapotváltozó beállításával teheti meg. A beállítástól függõen az ügy vagy a 2. ügyszakaszba kerül (amennyiben az ellenjegyzés nem történt meg), vagy továbblép a következõ ügyszakaszba, amennyiben az ellenjegyzés megtörtént. 5. Bizottsági módosító javaslatok: Az ellenjegyzett elõterjesztések a kijelölt bizottságok elé kerülnek, ahol egyfelõl az adott bizottságok állásfoglalást tesznek az elõterjesztés elfogadására vagy elutasítására, másfelõl módosító javaslatot tesznek az elõterjesztés bizonyos pontjaira. A módosító javaslatok egy dossziéban, külön dokumentumokként kerülnek bele, melyeket szintén egy meghatározott dokumentumsablonból kiindulva hozhat létre az erre feljogosított személy. 6. Közgyûlési módosító javaslatok: A bizottsági véleményezésen megtárgyalt elõterjesztések a közgyûlés elé kerülnek, ahol a testületnek lehetõsége van az elõterjesztéssel kapcsolatban a bizottsági véleményeket figyelembe véve módosító javaslatokat tenni. A módosító javaslatok egy dossziéban, külön


81/81


dokumentumokként kerülnek bele, melyeket szintén egy dokumentumsablonból kiindulva hozhat létre az erre feljogosított.

meghatározott

7. Közgyûlési döntés: A képviselõtestület az elé került elõterjesztések megtárgyalását követõen a képviselõtestület hozza meg döntést, ahol a testület az adott elõterjesztést illetve az evvel kapcsolatosan korábban létrehozott testületi vagy bizottsági módosító javaslatokat elfogadja vagy elutasítja. A rendszernek ezzel kapcsolatosan a közgyûlési döntés rögzítése a célja. 8. Joganyag tárolása : A közgyûlés pozitív döntése esetén a határozatot/rendeletet az elfogadott módosító javaslatok alapján véglegesíteni kell, s el kell helyezni a jogerõs határozatok/rendeletek tárában. 9. Stop: A folyamat végén a rendszer terminálja az ügyet. A vázolt folyamat támogatása kapcsán számos olyan járulékos funkcionalitással együtt kell megvalósítani, amely az egyes funkciók megvalósítása során mind feladat specifikálható és megoldása nélkülözhetetlen, melyek vázlatosan az alábbiak: Alapadatok nyilvántartása (név, cím, telefon, email, FAX, stb.) Képviselõtestület nyilvántartás Bizottságok nyilvántartása Köztisztviselõk nyilvántartása Partnernyilvántartás Intézmény nyilvántartás Dokumentumkezelés Dokumentumok létrehozása Dokumentumok letöltése, megtekintése Dokumentumok verziózása Dossziékezelés Kézbesítési modul anyagok e-mailen történõ továbbítása érintettek felé (jelszó, titkosítás, tömörítés) anyagok távoli letöltése jogosultság alapján Archív nyilvántartások Elõterjesztési nyilvántartás Határozat/rendelet nyilvántartása Jegyzõkönyv nyilvántartás Rendezvény szervezés Rendezvények nyilvántartása Értesítések Napirend összeállítás


82/82


Meghívottak nyilvántartása

3.10.2

A rendszer felépítése

Az elõzõekben említett elvárások alapján a kialakítandó rendszernek két szintjét kell megkülönböztetni. Elsõ szint a logikai szint, amely a fenti funkcionalitást megvalósítja, második szint a fizikai szint, amely a fenti funkcionalitáshoz eszközkészletül szolgál. A fenti kettõsség biztosítja azt, hogy a kialakítandó rendszer a logikai szintek testre szabásával sokoldalúan felhasználható, helyi igények szerint hangolható. Bizottsági

Közgyûlés

Archív

Rendelete k s

or

Megjeleníté

Adminisztrát

ok

Határozat

Közgyûlés ek Távoli kommunikáció

Közgyûlési döntéshozatal Jogosultság -kezelés

ülések

Közgyûlési módosítások Rendezvény nyilvántartás

artás

zérlés

Dokumentu m-nyilvántartás

Bizotsági módosítások Folyamatve

és

Bizottsági

um

Bizottsági döntéshozatal

munka

Ellenjegyz

Elõterjeszt és véleményezés

Elõtejeszt és készítés

P olg.m., Jegyzõ

Személy nyilvántartás

Fizikai szint

Szervezet nyilvántartás

Logikai szint

S zakértõk

Ügynyilvánt

I roda

A fizikai rendszermodulok a szükséges funkcionalitás elvégzésében, a logikai rendszermodulok a felhasználói környezethez való illeszkedésben játszanak fontos szerepet.

3.10.3

A rendszer funkcionalitása

A rendszer mûködését az alábbi funkcionális környezetben javasoljuk megvalósítani, mely jól követi a Hivatal már kialakult feladatköreit a Döntéshozatallal kapcsolatban. Elõterjesztés készítés

Elõterjesztés véleményezés

-

Új elõterjesztés létrehozása

-

Folyamatban lévõ elõterjesztés kiválasztása

-

Elõterjesztés módosítása

-

Elõterjesztés felkínálása véleményezésre

-

Elõterjesztéssel megtekintése

-

Felkínált elõterjesztések megtekintése

-

Egy elõterjesztéssel kapcsolatos vélemény megírása

-

Egy

kapcsolatos

elõterjesztéssel


véleményezés

kapcsolatos

vélemény

83/83


módosítása

Ellenjegyzés

Bizottsági módosítások

Bizottsági döntéshozatal

Bizottsági ülések

Közgyûlési módosítások

-

Egy elõterjesztéssel kapcsolatos továbbítása a szakiroda felé

-

Ellenjegyzésre kínált elõterjesztés megtekintése

-

Adott elõterjesztéssel megtekintése

-

Egy elõterjesztéssel kapcsolatos vélemény megírása

-

Elõterjesztés ellenjegyzése

-

Elõterjesztés elutasítása

-

Ellenjegyzett elõterjesztések kiválasztása

-

Ellenjegyzett elõterjesztések megtekintése

-

Adott elõterjesztéssel kapcsolatos módosítási javaslat felvitele

-

Adott elõterjesztéssel kapcsolatos módosítási javaslat módosítása

-

Ellenjegyzett elõterjesztések kiválasztása

-

Ellenjegyzett elõterjesztések megtekintése

-

Adott elõterjesztéssel meghozatala

-

Adott elõterjesztéssel kapcsolatos módosítási javaslat megtekintése

-

Adott elõterjesztéssel kapcsolatos módosítási javaslat véglegesítése

-

Adott elõterjesztéssel kapcsolatos módosítási javaslat véglegesítése

-

Bizottsági ülés napirendjének összeállítása

-

Bizottsági ülés meghívójának összeállítása

-

Bizottsági ülés meghívóinak elektronikus kézbesítése

-

Bizottsági ülés jegyzõkönyvének elkészítése

-

Bizottsági ülés jegyzõkönyvének véglegesítése

-

Elõterjesztések kiválasztása

-

Elõterjesztések megtekintése

-

Elõterjesztéssel kapcsolatos bizottsági vélemények megtekintése

-

Elõterjesztéssel megtekintése

-

Adott elõterjesztéssel kapcsolatos módosítási javaslat


kapcsolatos

vélemény

vélemények

kapcsolatos

kapcsolatos

bizottsági

döntés

döntés

84/84


felvitele

Közgyûlési döntéshozatal

Közgyûlések

Határozatok, rendeletek

-

Adott elõterjesztéssel kapcsolatos módosítási javaslat módosítása

-

Elõterjesztések kiválasztása

-

Elõterjesztések megtekintése

-

Adott elõterjesztéssel kapcsolatos módosítási javaslat megtekintése

-

Adott elõterjesztéssel kapcsolatos módosítási javaslat elfogadása

-

Adott elõterjesztéssel kapcsolatos módosítási javaslat elutasítása

-

Elõterjesztéssel kapcsolatos döntés meghozatala

-

Közgyûlés napirendjének összeállítása

-

Közgyûlés meghívójának összeállítása

-

Közgyûlés meghívóinak elektronikus kézbesítése

-

Közgyûlés jegyzõkönyvének elkészítése

-

Közgyûlés jegyzõkönyvének véglegesítése

-

Elfogadott véglegesítése

-

Véglegesített határozat/rendelet ellenjegyzése

-

Határozat/rendelet nyilvántartásba történõ felvitel

-

Keresés a határozatok/rendeletek között

-

Kiválasztott határozat/rendelet megtekintése


határozat/rendelet

tartalmának

85/85


3.11 Elektronikus önkormányzatnál

Beszerzési

rendszer

alkalmazása

az

Az Európai Uniós csatlakozástól elvárt elõnyök (támogatások elnyerése, befektetések ösztönzése, stb.) elérése érdekében komoly feladat hárul az önkormányzatokra. Ez többek között jelenti egyrészt a közigazgatás szolgáltató jellegének kialakítását, másrészt a belsõ ügyviteli és gazdálkodási hatékonyság megteremtését. Végsõ soron az elérendõ cél az állampolgárok és vállalkozások minél hatékonyabb kiszolgálása. Ennek megvalósítása érdekében – a belsõ szervezési, szervezeti hatékonyság növelésével egyidõben – kiemelkedõ szerep hárul az informatikai fejlesztésekre. Az informatikai fejlesztések egyik fontos részterülete a beszerzések elektronikus úton való lebonyolítása, illetve az önkormányzatok és intézményeinek összefogása a közös beszerzéseken keresztül elérhetõ méretgazdaságossági elõnyök kiaknázása érdekében. Az elektronikus beszerzési rendszerek önkormányzati megvalósítása terén még nehéz hazai gyakorlatról beszélni, hiszen az ilyen típusú ún. „e-business” megoldások egyenlõre csak a vállalkozási piacon vannak jelen, de ott sem érték még el a teljes érettség szakaszát. Ettõl függetlenül egyes – informatikai fejlesztések terén élen járó – önkormányzatok már nem csak stratégiai szinten kezelik egy elektronikus önkormányzati beszerzési rendszer bevezetését, hanem már túl is jutottak a bevezetés elsõ fázisain.

3.11.1

e-business megoldásokról általában

Az elmúlt öt év során az Internet egy egyszerû böngészõ alapú információs eszközbõl a vállalatok közötti (business-to-business, vagy B2B) kereskedelmet lehetõvé tevõ eszközzé fejlõdött. A B2B elektronikus kereskedelem hatékonysága a vevõk és az eladók számára eddig példa nélküli piaci átláthatóságot biztosít az on-line információcsere révén. Az adott információhoz való jobb és gyorsabb hozzáférés lehetõvé teszi a megrendelõk / fogyasztók számára, hogy könnyebben hasonlítsák össze a termékeket és azok árait. A hagyományos e-business-szel szemben az elektronikus piactérben (emarketplace) nem kell minden vállalatnak külön kapcsolatot kiépíteni az egyes üzleti partnerekkel, hanem egyedül csak a piactérrel kell kialakítaniuk és karbantartaniuk ezt. Az ehhez szükséges technológiát és biztonságot, a keresõeszközöket, a katalógusokat a piactér biztosítja. Ezáltal jelentõsen, akár tíz-húsz százalékkal is csökkenhetnek a beszerzési költségek, egyrészt az alacsonyabb áraknak, másrészt az egyszerûbb beszerzési folyamatnak köszönhetõen. A portálon megvalósított piactéren keresztül könnyen, minimális költséggel beszerezhetõk a mindennapi üzletvitelhez szükséges olyan általános, nem stratégiai termékek, mint például az író- és irodaszerek, számítástechnikai cikkek, irodaautomatizálási cikkek, irodaszerek, karbantartási és tisztítószerek, irodabútorok, utazási és marketingszolgáltatások. A vevõk könnyen összehasonlítható, naprakész információkhoz juthatnak az árakról és az elérhetõségrõl, az eladók pedig az Internetet használhatják új piacok elérésére, új termékek, illetve szolgáltatások értékesítésére és tevékenységük hatékonyságának javítására. Az elektronikus piactér a szállítókat rendszerezve egy


86/86


összehasonlítható, könnyen hozzáférhetõ információforrást és választási lehetõséget biztosít a vásárlók számára, akik a szállítók közötti erõs versenybõl csak nyerhetnek.

3.11.2

A bevezetés szükségessége

Az Uniós elvárások mellett az önkormányzatokkal szemben támasztott, társadalmi és gazdasági elvárások is a felé mutatnak, hogy az önkormányzati szervek mûködési hatékonyságának fokozásával, átláthatóbbá és követhetõbbé váljék az önkormányzat és intézményeinek gazdálkodása. A beszerzések elektronizálásán keresztül a felelõsségi körök egyértelmûvé válnak, a beszerzési döntések nyomon követhetõsége pedig önmagában is ösztönzõleg hat az erõforrásokkal és eszközökkel való hatékonyabb gazdálkodásra. A rendszer alkalmazásával beszerzések minõsége is fejlõdik, a folyamatok egységesítése, illetve a beszállítási kondíciók folyamatos rögzítése révén.

3.11.3

A bevezetés elõnyei az önkormányzati munkában

Átfogó megoldás révén a beszerzési folyamat minden lépése automatizált, ezáltal idõt és pénzt takaríthat meg minden résztvevõ (önkormányzat és intézményei) a vásárlói oldalon. Az arra feljogosított ügyintézõ vevõként egy felhasználóbarát felületet használva közvetlenül az adott intézmény bármelyik személyi számítógépérõl gyorsan és hatékonyan rendelhet megbízható szállítóktól, elektronikus katalógusból ellenõrizheti az árat, a készletet, leadhat megrendeléseket és lebonyolíthatja a teljes folyamatot. Az elektronizált értéklánc által a teljes vásárlási tranzakciót közvetlenül az Interneten keresztül bonyolíthatják, hozzájuthatnak a termékekkel, árakkal kapcsolatos információkhoz, a termék használatához, beállításához szükséges eszközökhöz, nyomon követhetik megrendeléseik állapotát. Mindez a hatékony beszerzési döntést segíti elõ. Az automatizált folyamat, a következetes, felhasználóbarát formátum lecsökkenti a termék felkutatására és megrendelésére szánt idõt, kevesebb adminisztrációval jár, s rövidül a beszerzési ciklus. A rendelés pontossága növekszik, s a készletezett termékek készletszintje minimalizálható. Az automatizált csökkennek.

folyamatoknak

köszönhetõen

a

mûködési

költségek

Mivel az egész beszerzési folyamat a számítógépen keresztül lebonyolítható, nem kell rengeteg papír alapú katalógust, ajánlást átböngészni, nincs szükség több tucat weboldal megtekintésére. A mindig naprakész adatokat tartalmazó elektronikus katalógus pontos és kényelmesen elérhetõ információt nyújt az árakra és a készletre vonatkozóan.

3.11.4

A bevezetés elõnyei a vállalkozói szférában

Mivel az önkormányzat számára fontos a vállalkozások ösztönzése és a feléjük nyújott szolgáltatások színvonala, ezért egyáltalán nem elhanyagolhatóak a beszállítók számára jelentkezõ elõnyök sem. A beszállítói oldalon szereplõ résztvevõk az elektronikus piac segítségével növelhetik eladásaikat azáltal, hogy újabb értékesítési csatornákhoz, új vásárlókhoz juthatnak el. A pontosabb eladási folyamat révén nincs szükség nagy mennyiségû Készült az MJVSZ és az IHM együttmûködésében

87/87


termék készleten tartására. A hagyományos kereskedelemben a fogyasztói szokások és termék-hozzáférhetõség alacsony átláthatósága miatt az ellátási láncban felesleges készletek halmozódnak fel. Sok szállítónak kevés információja van arra nézve, hogy mikor és hogyan használják a termékeiket a fogyasztóik. Készleteket halmoznak fel, hogy felkészüljenek minden eshetõségre. Az Internet alapú kereskedés segítségével a társaságok optimalizálhatják raktárkészletüket, csökkenthetik a piac kiszolgálásához szükséges idõt és fejleszthetik elõrejelzéseik pontosságát. Az Internet alapú ellátási lánc képes lesz az információk gyors megosztására és a piaci feltételeknek való könnyebb megfelelésre. Az elektronikus kereskedelem térhódításával költségcsökkenés érhetõ el az értékesítés közvetlen és közvetett költségeinek területén. Az értékesítés közvetlen költségeinél a megfelelõbb ár-érték párosításával, a hatékonyabb forrásköltség csökkentéssel és a beszállítókkal való tárgyalások hatékonyabbá tételével eredményezhet az Internet megtakarítást, míg az értékesítés közvetett költségei a hatékonyabb folyamatok és olcsóbb tranzakciós költségek által csökkennek. Jelentõs költségeket takaríthatnak meg azáltal, hogy nem szükséges drága és gyorsan avuló termékismertetõket, prospektusokat nyomtatni. Az elektronikus katalógus révén szoros kapcsolatot tarthatnak fenn ügyfeleikkel, az árakkal és készlettel kapcsolatos információkról olcsón, gyorsan és naprakészen tájékoztathatják vásárlóikat. Új termékek megjelenésük pillanatában piacra kerülhetnek. A beszállítók tájékozódhatnak saját piaci helyzetükrõl, a versenytársak jobb ismeretében. Az elektronikus piacterek lehetõvé teszik azt is, hogy a kisebb vállalatok nagyként viselkedjenek. Egy cég, melynek kínálatában csak egyetlen termék szerepel, ugyanolyan hatékonysággal versenyezhet, mint egy több száz terméket kínáló vállalat. Más szóval a méret többé már nincs akkora hatással az elérhetõségre.

3.11.5

Várható eredmények a bevezetést követõen

Az elektronikus beszerzési rendszer bevezetése az említettek alapján komoly – elsõsorban pozitív – hatást gyakorol az önkormányzatokra és intézményeire illetve a vállalkozásokra egyaránt. Ezen belsõ és külsõ hatások összefoglalására és az esetlegesen felmerülõ veszélyek meghatározására a SWOT analízisen keresztül nyílik lehetõség: Erõsségek o

A bevezetéssel járó már többször említett legfontosabb elõnyök úm.: hatékonyság, gyorsaság, átláthatóság, költség megtakarítás, verseny élénkítés.

o

Az önkormányzatok törekvése a korszerû informatikai rendszerek bevezetése érdekében

Gyengeségek (belsõ veszélyek) o

Információ hiányból adódóan, az önkormányzati intézmények csorbuló autonómia érzete a beszerzés területén


88/88


o

Belsõ szabályozás (helyi rendeletek) módosításának szükségessége

Lehetõségek o

A rendszer regionális kiterjesztésével járó elõnyök kiaknázása

o

Multiplikációs hatás a vállalkozások versenyképességének javításán keresztül

o

EU-s és hazai normáknak való megfelelés, és ezen keresztül támogatási források elérése

Veszélyek o

A vállalkozások készsége az új rendszer befogadására

o

A külsõ jogi, szabályozási környezet alkalmassága az elektronikus (köz)beszerzések lebonyolításához

A rendszer bevezetése során tehát ügyelni kell az erõsségek és lehetõségek maximális kiaknázására az esetlegesen jelentkezõ belsõ és külsõ kockázatok minimalizálása mellett. Ez utóbbiak kezelésére megfelelõ projektmenedzsment eljárásokat kell alkalmazni. A feladat megvalósítása a PRINCE (PRojects IN Controlled Environment) projektirányítási illetve az SSADM rendszerelemzési és tervezési módszertan teljeskörûen alkalmas. A módszertan a megvalósítás folyamatát megkülönböztetett szakaszokra, bontja fel. A módszertan beépített ellenõrzési pontokat tartalmaz és megfelel a nemzetközi minõségbiztosítási szabványoknak. A módszertan alapján a megvalósításban érdekelt résztvevõk teljeskörû részvétele minden egyes szakaszban lényeges és gondoskodni kell arról az elvégzendõ munka minden területén, hogy mindenki megértse a rábízott feladatot, az elérendõ célokat és a részvevõk mindegyikétõl elvárt hozzájárulás mibenlétét.

3.12 Alkalmazás-szolgáltatás a kistérségi információs rendszer fejlesztésére A kistérségekben élõ állampolgárok, vállalkozások joggal elvárhatják, hogy egyenlõ esélyeik legyenek minden téren a nagyobb településeken tevékenykedõ állampolgárokhoz, illetve vállalkozásokhoz viszonyítva. A polgárok, vállalkozások esetében ez jelentheti az önkormányzati ügyintézési szolgáltatásokhoz történõ hozzájutást. Ezek a lehetõségek azonban a kistelepüléseken, kistérségekben gyakran korlátozottak, s gyakran szinte kilátástalannak tûnhet, hogy eme korlátok közül a kistelepülések valaha is „kiszabaduljanak”. Joggal mondhatjuk tehát, hogy a kistérség meglehetõsen hátrányos helyzetû jelenleg is, de a legsúlyosabb a helyzet talán az információs vérkeringésbe történõ bekapcsolódás nehézsége. Az esélyegyenlõség azt kívánja, hogy az e-önkormányzat, e-ügyintézés szolgáltatásaihoz a kistérségek, kistelepülések önkormányzati „ügyfelei”, azaz állampolgárai is hozzájuthassanak, ezáltal a gazdaságélénkítésen és annak következményein keresztül a térség felzárkóztatása a kistérségi összefogás, valamint az informatika és az Internet lehetõségei széles körû alkalmazása révén a lemaradás csökkentése az önkormányzati, közigazgatási szolgáltatások, az egészségügy, az oktatás, a kultúra, a közlekedés terén és más lehetséges területeken megtörténjen.


89/89


A kistérségek fontossága az összefogásban van sok minden, amit egy-egy kistelepülés önmaga nem képes megvalósítani, az megvalósítható a kistérség szintjén. Mindennek egyik legfõbb eszköze az e-önkormányzat, e-ügyintézés megvalósítása lehet. A kistérségek legfõbb (talán egyetlen) esélye erre az, ha közös informatikai fejlesztésre, üzemeltetésre vállalkoznak. Az alkalmazás-szolgáltatás (ASP) napjaink egyik legkorszerûbb technológiája, mellyel a kistelepülések könnyûszerrel igénybe vehetik a megyei jogú városok által kialakított és jól mûködõ önkormányzati alkalmazásokat. Az ASP (alkalmazásszolgáltatói) modell lényege, hogy az adott intézmény az általa használt szoftvereket nem saját belsõ hálózatán telepíti, hanem egy szoftverszolgáltatótól veszi igénybe, akinek a központjához valamilyen telekommunikációs vonalon kapcsolódik. Ez a szolgáltató lehet egy erre a célra szakosodott vállalkozás, de természetesen lehet egy olyan nagyváros (megyei jogú város) is, mely rendelkezik a megfelelõ informatikai infrastruktúrával, üzemeltetési tudással és kapacitással. A modell szempontjából lényegtelen, hogy a szolgáltatóként fellépõ nagyváros maga is szolgáltatásként vesz igénybe egyes elemeket (pl.: menedzselt tûzfal, szerver hosting, internet csatlakozás, stb.), az viszont fontos hogy a szolgáltatási lánc egyes elemeiért ki vállalja a felelõsséget és azt milyen minõségi paraméterek biztosításával teszi. Az igénybevevõ kistérség számára természetesen az a legideálisabb állapot, ha a komplex szolgáltatást egy központi szolgáltató garantálja számára az igényeinek megfelelõ rendelkezésre állással. A modell legnagyobb elõnyeként fogalmazható meg, hogy a szolgáltató leveszi partnerei (példánkban a kistérséget alkotó önkormányzatok) válláról a felügyeleti és karbantartási gondokat és költségeket, valamint szükségtelenné teszi a nagyobb beruházást igénylõ saját informatikai eszközpark építését, fejlesztését. A kistérségek esetében a települési önkormányzatok számára kedvezõ és gazdaságos megoldást jelent a szoftver alkalmazás havidíjas igénybevétele a hozzá kapcsolódó támogatási szolgáltatással kiegészítve. A szoftverek frissítését természetesen az alkalmazásszolgáltató végzi, így ez sem jelent problémát az informatikai lehetõségeiben korlátozottabb kisebb települések számára. Az ASP központban az ügyfelek igényeihez rugalmasan igazodva telepíthetõk újabb alkalmazások és kiszolgáló szerverek. Az ASP központ, más néven Data Center alapvetõen a központi informatikai infrastruktúrát jelenti, vagyis a tûzfalakat, vírusvédelmet, kiszolgáló applikációs és adatbázis szervereket, illetve magát a kommunikációs helyiséget. Ezt a szolgáltató üzemelteti, és természetesen a szolgáltató végzi a beruházást is. A komplex megoldási lehetõségekbõl következõen a szolgáltatónak tisztában kell lennie azzal, hogy milyen funkcionalitásra van szüksége a felhasználónak és egyben tanácsokat ad, hogy az ügyfelek a legmegfelelõbb összetételû csomagot választhassák A következõkben két ASP alapokon nyugvó önkormányzati alkalmazással ismerkedhetünk meg, melyek már több megyei jogú városban is a mindennapi munkában alkalmaznak. Elektronikus csoportmunka kezelés ASP alapokon


90/90


A csoportmunka kezelõ rendszer kialakításával lehetõség nyílik korszerû környezetben, rugalmas irányítási, munkaszervezési feltételek megteremtésére az önkormányzati munkafolyamatok egységes informatikai rendszerben történõ kezelésére. A rendszeren belül megvalósított partnerek nyilvántartás lehetõséget biztosít az egységes dedikált partnertörzs kialakítására, egyedi csoportok tetszõleges bonyolultságú csoportosításban történõ konfigurálására. Lehetõség van a feladatok elektronikus formátumban történõ kiosztására, az ügymenet nyomon követésére, a határidõnaptár vezetésére. A rendszer szigorú jogosítási lehetõségeit, a saját szervezet nyilvántartására szolgáló szervezet szerver, és a bejelentkezés kezelõ modul garantálja. A csoportmunka kezelõ erõssége, hogy az ügyintézõ nincs helyhez kötve, akár vidéki útján, Interneten csatlakozva részt vehet a vállalat életében úgy, mintha saját irodájában intézné feladatait. A csoportmunka kezelõ rendszer az alábbi moduláris alrendszerekre épül: 1. Levelezõrendszer 2. Névjegyalbum 3. Feladatkezelés 4. Dokumentumkezelés 5. Feljegyzések 6. Határidõnapló 7. Irattár 8. Eseménynapló 9. Szervezet 10. Rendszerüzemeltetés Költségvetés gazdálkodási rendszer ASP alapokon Az önkormányzati költségvetés gazdálkodás informatikai rendszerrel történõ támogatása napjaink egyik legnagyobb és legfontosabb feladatai közé tartozik. Az ASP adta technológia kihasználásával egy egységes, korszerû, széles körben alkalmazható integrált költségvetési gazdálkodás és irányítási rendszer kialakítását tudjuk reprezentálni. A már kialakított rendszer eleget tesz a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó hatályos jogszabályok elõírásainak, azok változásait folyamatosan követi. Az alulról való rendszerépítés biztosítja a megfelelõ információ megszerzésének lehetõségét, a magasabb szintû munkaszervezés és munkakultúra megteremtését, az apparátus és a vezetõk felszabadítását az idõrabló egyeztetésektõl és az eltérések keresésétõl, lehetõvé téve, hogy az érdemi gazdálkodásra, az egységes irányításra és mûködtetésre összpontosítsanak. A rendszer - korszerû architektúrájának és funkcionalitásának köszönhetõen mind a központi költségvetési szervezetek, mind az önkormányzatok aktuális igényeit kielégíti, így különösen a következõket. Készült az MJVSZ és az IHM együttmûködésében

91/91


1. A rendszer felhasználói – és igény szerint lakossági - szolgáltatásai átlagos számítógépen, normál sávszélességû Internet kapcsolaton keresztül bárhonnan elérhetõek, a felhasználónál nem szükséges sem speciális informatikai ismeret, sem különleges technikai eszköz. Felhasználói felülete egységes, könnyen kezelhetõ. 2. A központosított adatbázis és program-verziókezelés a felhasználótól semmilyen beavatkozást nem igénylõ folyamatos rendelkezésre állást és a jogszabályoknak mindenkor megfelelõ funkcionalitást biztosít. 3. A rendszer használatának lehetséges módjai (saját üzemeltetés, szolgáltatásbérlés: ASP, outsourcing) biztosítják, hogy az önkormányzatok igényeiktõl, erõforrásaiktól (pénz, eszköz, szakember) függõen eltérõ formában alkalmazzák, miközben felhasználóik ugyanazt a felületet látják. 4. Az egységes felhasználói felület és adat struktúra, a központosított adatkezelés könnyebben tervezhetõ, egyszerûbben kivitelezhetõ és hatékony vezetõi, pénzügyi ellenõrzõ munkát tesznek lehetõvé.


92/92


4. Fogalomszótár A felsorolt fogalmak jelen listája erõs válogatás eredményeképpen jött létre. szeretném jelezni, hogy a esetenként a könnyebb érthetõség érdekében nem ragaszkodtam a szakmailag teljesen precíz, de az olvasó számára esetleg kevésbé érthetõ definícióhoz, hanem igyekeztem egyszerû, könnyen értelmezhetõ formában fogalmazni. térinformatika A térinformatika tudományág, az informatika egyik ága. A térinformatikai rendszerek elméleti hátterével és gyakorlati megvalósításával foglalkozik. Fiatal tudományágról van szó, melynek kezdeteit kb. harminc évre érdemes visszavezetni. Az utóbbi tíz évben rohamos fejlõdésnek indult. A térinformatika magyarországi fellendülésének kezdetét a Hungis Alapítvány létrejöttétõl, 1991-tõl szokás számolni. térinformatikai (térinformációs) rendszer Egymással meghatározott kapcsolatban álló speciális hardver eszközök, szoftver termékek, térképi adatok, térképhez köthetõ információk, s a mûködést biztosító szervezeti, módszertani és humán erõforrások olyan összessége, amely geográfiai kapcsolattal rendelkezõ információk hatékony tárolásával, karbantartásával, kezelésével, elemzésével és megjelenítésével foglalkozik. (GIS= geographic information system) térkép A valóság olyan modellje, amely megadott vetítési szabályok szerint, általában síkban, méretarányosan kicsinyítve ábrázolja a Föld egyes részeinek felszínét, illetve a felszínen vagy a felszín alatt lévõ természetes és mesterséges tárgyakat, azok helyzetét és egymáshoz képesti elhelyezkedését. térképi réteg (fedvény) A térképen vizuálisan megjelenítendõ dolgok logikai csoportosításával nyert olyan halmaz, mely a logikailag azonosan kezelendõ, összetartozó dolgok együttes kezelését biztosítja. rétegszerkezet A térképi rétegek nevesítésével, tulajdonságaik rögzítésével s az egyes rétegek hierarchikus csoportosításával nyert összetett struktúra. hagyományos térkép Azokat a térképeket, amelyek valamilyen papír jellegû hordozóra grafikai vagy nyomdai úton lettek felrajzolva, hagyományos vagy papír alapú térképeknek nevezzük. A hagyományos térképek legfõbb jellemzõje a kötött méretarány, a kötött térképi tartalom és a kötött jelkulcs.


93/93


digitális térkép A térképeket digitális formában tároló adathalmazok a digitális térképek. Ezeket a hagyományos térképekkel ellentétben valamely speciális formátumban mágneses adathordozón tároljuk (merevlemez, mágnesszalag, optikai tároló stb.) A digitális térképek vizuális megjelenítésének legfõbb jellemzõje a szabadon beállítható méretarány, a szabadon kiválasztható térképi tartalom és esetenként a szabadon választható jelkulcs. A digitális térképeknek két fõ fajtája van, a raszteres és a vektoros digitális térkép. koordináta-rendszer Vonatkoztatási (viszonyítási) rendszer, mely a valóságos pontok térbeli helyzetének meghatározására szolgál. Ennélfogva alapvetõ eszköze a térképkészítésnek. (Pl. Descartes-féle derékszögû koordináta-rendszer, gömbi polárkoordináta-rendszer, EOV koordináta-rendszer stb.) Egy adott koordinátarendszerben egy pont helyzetét koordinátái jellemzik. Minden térképhez meg kell határoznunk azt a koordináta-rendszert, amelyben a térkép értelmezhetõ. Ismertek globális, a Föld teljes egészén értelmezett koordináta-rendszerek, s olyanok is, amelyek a földfelszín egy korlátos darabján használatosak csak. koordináta Egy adott koordináta-rendszerben egy, a valóságban létezõ pont helyzetének meghatározására szolgáló numerikus adat. Mértékegysége a koordináta-rendszer által meghatározott (pl. méter). A koordináta-rendszertõl függõen egy pont elhelyezkedésének meghatározásához több koordináta szükséges (síkbeli kordinátarendszer esetén 2, térbeli koordináta-rendszer esetén 3). objektum A valóságban létezõ dolgok térképen (és adatbázisban) megjelenõ reprezentánsait objektumoknak nevezzük. Az objektumokat geometriai és attribútumadataival írjuk le. A geometriai adatok az illetõ objektum méretét, alakját, helyzetét írják le, az attribútumadatok az objektum egyéb tulajdonságait adják meg. objektumtípus Az azonos geometriai felépítésû, azonos szerkezetû attribútumadatokkal rendelkezõ, azonos „viselkedésû” objektumokból általánosítással kapjuk meg az objektumtípust, amely az ilyen objektumok közös tulajdonságait hordozó szereplõje a rendszernek. Ezen megfogalmazás szerint tehát az objektum nem más, mint egy objektumtípus egy konkrét, egyedi példánya. Az egy objektumtípusba tartozó objektumok geometriai adatait általában egy térképi réteg hordozza. objektumcsoport Az objektumtípusokat valamilyen tematika, logikai felosztás alapján csoportokba oszthatjuk. Az így kapott csoportokat nevezzük objektumcsoportnak. A térképi rétegszerkezetet megkaphatjuk, ha az objektumcsoportok hierarchikus rendjét visszavetítjük az egyes objektumtípusokhoz tartozó térképi rétegekre.


94/94


méretarány Két pont térképi és vetületi távolságának hányadosa, vagyis a valós objektumok s a nekik megfelelõ térképi reprezentáció méretének összehasonlítására szolgáló viszonyszám, arány. Papíron megrajzolt térkép esetében az adott papírtérképhez rendelt állandó, míg számítógépen tárolt, s a számítógép képernyõjén megjelenített térkép esetében a megjelenítéshez rendelt érték, amely a felhasználó kívánsága szerint beállítható, s különbözõ megjelenítéseknél eltérõ lehet. (Pl. 1:500 méretarány azt jelenti, hogy a térképen 1 cm távolság a vetületi koordinátákból számított 500 cm-es azaz 5 m-es távolságnak felel meg.) a térkép pontossága Egy térkép, ezen belül egy térképi pont pontossága összetett fogalom. Egyrészt geometriai (helyzeti), másrészt tartalmi (tematikus) pontosságról beszélhetünk. A geometriai pontosság meghatározásakor figyelembe kell vennünk, hogy egy pont fizikai (terepi) helye és az általunk méréssel meghatározott, és egy vetületi koordinátarendszerben kiszámított helye között eltérés lehet. Ez az eltérés a mérési hiba. Ha ezután a pontot koordinátái segítségével térképezzük, akkor hagyományos, manuális szerkesztéssel létrejövõ térképek készítése esetén a mérési hibához a térképszerkesztési hibát is hozzá kell adnunk. A térkép geometriai pontossága tehát jellemezhetõ a térképi pontok így kapott abszolút, azaz elméleti ponthelyzethez viszonyított pontosságával. Ezzel szemben a relatív hiba fogalmán a pontok egymáshoz viszonyított helyzetének pontosságát értjük, amely általában jobb, mint az elõbb tárgyalt abszolút pontosság. (A térkép geometriai pontosságát a térképi pontok hibájának szórásával, illetve a középhibával adják meg.) Tartalmi vagy tematikus hibáról beszélünk, ha a térképen ábrázolt, s a valós objektumok között tartalmi eltérés mutatkozik. Tematikus hiba keletkezhet a térképen akkor, ha a térkép nem követi a valóságban bekövetkezõ folytonos változásokat, nincs megfelelõen karbantartva. (Például lebontottak vagy felépítettek egy házat, amelyet a térkép — lévén korábban keletkezett — nem jelöl.) Tartalmi hiba keletkezik akkor is, ha egy valós objektumot nem a neki megfelelõ térképi rétegre (pl. lakóépületet gazdasági épületként) térképezünk. megbízhatóság Az adatállományban nagy valószínûséggel már kimutatható hiba mértékét jellemzõ mennyiség. raszteres térkép A raszteres térkép a digitális térképek egy fajtája. A raszteres térkép alapja egy rácsháló. A rácsháló mezõihez tulajdonságokat, pl. színeket rendelhetünk. Az egyes valós dolgok térképi reprezentációi tehát a rácsháló adott tulajdonságú mezõcsoportjai lesznek. Alapvetõ fontosságú paraméter a mezõméret, azaz a raszter felbontása, hiszen ez korlátozza a raszteres térkép elvi pontosságát. Fontos jellemzõ még az egy rasztermezõhöz rendelhetõ tulajdonságok számossága, azaz az ábrázolás finomsága. Raszteres térképekkel szemléltethetünk domborzatot, különbözõ területi eloszlásokat, de akár egy légifényképet is. A raszteres térkép ugyanúgy koordináta-rendszerbe illeszkedik, mint a hagyományos térkép.


95/95


A raszteres térkép jellemzõi: Az állomány nagysága a raszter felbontásától, az ábrázolandó terület nagyságától és az ábrázolás finomságától függ. Az állomány megjelenítési sebessége a megjelenített terület nagyságától és a raszter felbontásától függ. Pontosságának elvi korlátot szab a raszter felbontása. szkennelés Azon technika, melynek segítségével hagyományos térképbõl (digitális) raszteres térképet lehet elõállítani. Ugyanezen technika szolgál bármilyen papír alapú képi adat digitális átalakítására is. Egy fénykép szkennelése során kapott digitális kép nem más, mint egy raszteres állomány. Figyelem! Az így kapott raszteres állomány még nem raszteres térkép, hiszen nem tartalmaz koordináta-információkat. A raszter regisztrálás mûveletével a raszteres állományból raszteres térképet lehet elõállítani. raszter regisztrálás Az az eljárás, amelynek során egy egyszerû raszteres állományból elõáll a koordinátahelyes digitális raszteres térkép. Ez sok esetben nem csak a kép sarokpontkoordinátáinak meghatározását jelenti, hanem a képen látható jellemzõ, ismert földrajzi koordinátájú pontok koordinátáinak meghatározásával is bõvül. Ezt követõen egy bonyolult eljárás segítségével a raszteres képet olyan torzításnak (rubber sheeting) vetik alá, melynek eredményeképpen a raszter minél több pontja a lehetõ legjobban megközelíti azt a pozíciót, amelyen koordinátahelyes ábrázolás esetén lennie kellene. digitális ortofotó Olyan raszteres állomány, amely egy földrajzi terület nagy magasságból készített fényképét mint raszteres állományt koordinátahelyesen ábrázolja. A digitális ortofotó fotogrammetriai eljárással készül. fotogrammetria Földi, légi- vagy ûrfelvételeken alapuló adatnyerési eljárás, amelyet elsõsorban az ábrázolandó objektumok geometriai adatainak meghatározására használnak. vektoros térkép Vektoros térképrõl akkor beszélünk, ha a térkép koordinátáival adott grafikus primitívek halmazaként áll rendelkezésre. A grafikus primitívek elemi geometriai alakzatok, melyeket töréspontjaik koordinátáival határozunk meg. A vektoros térkép jellemzõi: Az állomány nagysága az ábrázolt töréspontok mennyiségétõl függ. Az állomány megjelenítési sebessége a megjelenített területre esõ töréspontok számával arányos.


96/96


Pontosságának elvi korlátja az egyes koordinátákat tároló rendszer számábrázolási pontossága. (Természetesen a sokkal erõsebb gyakorlati korlát a térkép elõállításának hibáiból ered.) grafikus primitívek A grafikus primitívek elemi geometriai alakzatok, amelyek sarokpontjaik koordinátáival adottak. A vektoros ábrázolásához használt legegyszerûbb grafikus primitívek az alábbiak: pont: egyetlen koordináta párral adott pontszerû elem. vonal: kezdõpontjának, töréspontjainak és végpontjának koordinátáival adott törött vonalszerû grafikus elem. felület (poligon): területet ábrázoló grafikus elem, amelynek határvonala záródó vonalként adott, azaz amelynek kezdõ- és végpontja egybeesik. felirat: térképen elhelyezkedõ, szöveg jellegû grafikus elem. Legegyszerûbb meghatározása egy koordináta pár által meghatározott ún. beszúrási pont (amely a szöveg kezdetét jelöli a térképen), egy, a szöveg irányultságát meghatározó, szög jellegû mennyiség, és a kiírandó szöveg megadásával történik. A grafikus primitívek megjelenítése valamilyen jelkulcs segítségével történik. (Lásd jelkulcs) grafikus objektumok A grafikus objektumok grafikus primitívek, vagy grafikus primitívekbõl álló összetett struktúrák, melyek egységes egészként jelennek meg a térinformatikai rendszerben. Általában egy valós világbeli objektumnak egy grafikus objektum felel meg a térinformatikai rendszerben. digitális térképi alapok elõállításának technikái Azon technikák összessége, amelyek segítségével vektoros digitális térképek állíthatók elõ. A különbözõ eljárások különbözõ pontosságú térképek készítésére alkalmasak, és természetesen eltérõ erõforrásigénnyel rendelkeznek. Felsorolás szintjén megemlítjük a lényegesebbeket, bõvebb összehasonlítás az ajánlás 3.1.1. fejezetében található. teljes földi újfelmérés: a térkép pontjainak koordinátái a helyszínen történõ mûholdas helymeghatározás segítségével állnak elõ. digitalizálás hagyományos papírtérképrõl: a térkép pontjainak koordinátáit digitalizáló táblán olvassák le a régi, hagyományos, papír alapú térképekrõl. kombinált technológia: az elõbbi két technika egyesítésébõl származó összetett módszer mely kompromisszumok árán egyesíti a két módszer elõnyeit. digitalizálás szkennelt térképrõl: a régi hagyományos térképbõl szkennelés és raszter regisztrálás útján elõállított koordinátahelyes raszteres digitális térképrõl képernyõn való rámutatással olvassák le a pontok koordinátáit. digitalizálás ortofotóról: a koordinátahelyes digitális ortofotóról képernyõn való rámutatással olvassák le a pontok koordinátáit.


97/97


automatikus vektorizáló módszerrel: valamely koordinátahelyes digitális raszteres térképrõl nem kézi, hanem automatizált úton olvassák le a kérdéses koordinátákat. Ezt a módszert legtöbbször a szkennelt térképrõl történõ digitalizálási módszer elõtt, annak meggyorsítására szokták elvégezni, amit aztán kézi javítás követ. topológia A vektoros digitális térképeken az egyes grafikus primitívek térbeli kapcsolatainak, szomszédsági viszonyainak, egymással való térbeli lefedési viszonyainak leírása. (Pl.: az A és B poligonok szomszédosak a C közös élük mentén, a D vonal E kezdõpontjával csatlakozik az F vonal ugyanezen végpontjához stb.) A topológiai információk tárolásának a különbözõ grafikus elemzéseknél van nagy jelentõségük. jelkulcs A térkép ábrázolásakor a térképet alkotó egyes térképi elemek vizuális megjelenítéséhez alkalmazott szimbólumkészlet. A logikailag azonos besorolásba esõ térképi elemek azonos, míg a különbözõek különbözõ szimbólummal jelennek meg. Hagyományos térképeknél a jelkulcs a térkép készítésekor lerögzített, digitális térképeknél szabadon változtatható. A térképek könnyû olvashatósága, egységes értelmezése érdekében szabványok szabályozzák az egyes térképfajták esetén alkalmazandó jelkulcskészletet. földmérési alaptérkép A Föld felszínén található természetes és mesterséges tereptárgyakat, valamint az országok, települések, földrészletek határvonalait 1:500-1:4000 méretarányban tartalmazó térkép. kataszteri térkép A Föld felszínén található, az ingatlan-nyilvántartáshoz, ingatlanadózáshoz kapcsolódó természetes és mesterséges tereptárgyakat, valamint az országok, települések, földrészletek határvonalait 1:500-1:4000 méretarányban tartalmazó térkép. digitális (földmérési) alaptérkép Állami szabvány által szabályozott térképi rétegszerkezetnek, jelkulcskészletnek és egyéb, a szabványban szereplõ elõírásoknak megfelelõ, földmérési alaptérképi tartalmat feldolgozó digitális térkép. közmûalaptérkép A közmûnyilvántartás térképi munkarészeinek geodéziai alapjául szolgáló térkép. A földmérési alaptérkép felhasználásával készül, meghatározott technológiai elõírásoknak megfelelõen. szakági részletes helyszínrajz (közmû szakági térkép)


98/98


Közmû szakáganként (vagy ezen belül is további felbontással) készült térképek, melyek az adott szakág vezetékeinek, azok tartozékainak vízszintes vetületi helyzetére, valamint bemérési, kitûzési, mûszaki és térbeli elhelyezkedésére vonatkozó adatokat tartalmazzák. közmûtérkép Összevontan tartalmazza a település közmû és közmû vezetékhálózatának, valamint ezek tartozékainak vízszintes vetületi helyzetét.

jellegû

hitelesítés A geometriai és attribútum adatok valósággal mutatott egyezésének minõsítése szabványos ellenõrzési eljárás keretében. térképi adatbázis A térinformatikai rendszer által kezelt térképi adatok összessége. (Lásd térinformatikai rendszer) adat A tények, tárgyak, fogalmak nem értelmezett, de értelmezhetõ formában történõ, formalizált reprezentációja, amely alkalmas emberi vagy automatikus eszközök által történõ kommunikációra, értelmezésre vagy feldolgozásra. adatbázis Egy adatfeldolgozó rendszer mûködéséhez szükséges, az alkalmazott adatmodell által elõre meghatározott logikai szerkezetet követõ adathalmaz. adatmodell Szabályok összessége, mely az adatoknak (esetünkben a vonatkozási és vetületi rendszernek, az objektumszerkezetnek, a geometriai és attribútum adatoknak, valamint ezek kapcsolatának, az adatminõségi adatoknak) az adatbázisban való logikai szervezését határozza meg a valós világ egy kiválasztott részének diszkrét módon történõ leírása céljából. adatállomány Az adatbázis vagy adathalmaz valamely szempontok szerint kiválasztott része. leíró adatbázis A térinformatikai rendszer által kezelt térképhez köthetõ adatok összessége. (Lásd térinformatikai rendszer) Az elnevezés abból adódik, hogy ezen adatbázisban olyan adatokat tárol a térinformatikai rendszer, melyek a térképen megjelenõ grafikus objektumok különbözõ tulajdonságait, attribútumait írják le. A leíró adatok lehetnek


99/99


szöveges adatok, és lehetnek raszteres állományok, sõt multimédiás rendszerekben gondolkodva lehetnek akár különbözõ hang és mozgókép jellegû adatok is. szöveges adatok A térképhez, pontosabban a térképen lévõ grafikus objektumokhoz köthetõ olyan adatok, melyeknek megjelenítési formája valamilyen írott szöveg, kötött formájú írott szöveg vagy táblázat. Figyelem! Nem keverendõ össze ez a fajta leíró információ a felirat típusú grafikus primitívvel. Alapvetõ különbség a kettõ között az, hogy míg a felirat a térkép része, a térkép megjelenítésekor magára a térképre rajzolódik rá, addig a szöveges adatokat általában a térképtõl elkülönítve, ún. lekérdezési folyamat keretében jelenítjük meg. adatnyerés, adatgyûjtés Az objektumok geometriai, leíró megszerzésére irányuló tevékenység.

(attribútum)

és

kapcsolati

adatainak

lekérdezés Olyan mûvelet, melynek segítségével a leíró adatbázisból adatokat olvashatunk ki az adatbiztonsági elõírások betartása mellett. kirajzolás Olyan mûvelet, melynek segítségével a térképi adatbázisból adatokat olvashatunk ki az adatbiztonsági elõírások betartása mellett. Ez nem más, mint a térkép megjelenítése. adatbiztonság, adatvédelem Az adatbázishoz vagy a belõle származó adatállományhoz való hozzáférés kötöttségeit, szabadságát és az illetékességet megfogalmazó, a hozzáférés-ellenõrzés rendszerére, a hitelesség garantálására, a sértetlenség biztosítására vonatkozó szabályozások, intézkedések és eszközök összessége. adatminõség Az adatbázisnak vagy a belõle származó adatállománynak valamely elõre meghatározott felhasználási igény kielégítésére való alkalmassága. grafikus adatfeltöltés Az a mûvelet, melynek segítségével a térinformatikai rendszer térképi adatbázisába adatokat töltünk be. Ismeretes elsõdleges adatfeltöltés, illetve az adatok aktualitásának fenntartása végett elvégzett újbóli, másodlagos adatfeltöltés. szöveges adatfeltöltés


100/100


Az a mûvelet, melynek segítségével a térinformatikai rendszer leíró adatbázisába szöveges adatokat töltünk be. A grafikus adatfeltöltéshez hasonlóan megkülönböztethetünk elsõdleges és másodlagos adatfeltöltést. beazonosítás Az a mûvelet, melynek során a térinformatikai rendszerbe elkülönítetten betöltött és külön tárolt szöveges adatokat és grafikus objektumokat egymáshoz rendelik. Ezen mûvelet során dõl el, hogy egy adott szöveges információ melyik grafikus objektumhoz tartozik, melyiknek a tulajdonságait írja le. Léteznek módszerek, melyekkel egyes beazonosítási folyamatok automatizálhatók. A beazonosítás az adatkonzisztencia biztosításának egyik lényeges eleme. aktualitás Adatminõségi fogalom. Az adatok érvényessége, valamint felújítottsági, helyszíneltségi és változásvezetési állapota, amelyet az adatbevitel, a módosítás és a megszûnés idõpontjával fejezünk ki. adatbázis-kezelõ Az a szoftver (vagy szoftverek), amely a térképi és leíró adatbázisok tárolását, kezelését elvégzi, s megfelelõ kérésre az adatbázisokból adatot szolgáltat. Léteznek térinformatikai rendszerek, melyek a különbözõ típusú adatbázisokat egységes adatbázis-kezelõvel, egységes adatbázisokban kezelik, s vannak olyanok is, melyek a különbözõ fajta adatbázisok kezelésére más-más adatbázisokat hoznak létre, s ezeket több, különbözõ adatbázis-kezelõvel kezelik. Az adatbázis ezen utóbbi módon történõ megosztása nem mehet az adatkonzisztencia rovására. adatkonzisztencia Adatminõségi fogalom. Az adatkonzisztencia mértéke megadja, hogy az adatbázisban vagy az abból származó adatállományokban hogyan és mennyire ellentmondásmentesen valósul meg az adatszerkezetre, az objektumokra, attribútumokra és kapcsolatokra vonatkozó szabályok összessége. relációs szemlélet Olyan adatbázis-szemlélet, mely szerint az adatbázisban található azonos típusú, logikailag összetartozó adatokat egy erre a célra kialakított szervezési egységben, ún. adattáblában tárolják. Az egyes adattáblák között az adattábla bejegyzéseinek tartalmi egyezõsége alapján teremtõdik meg a kapcsolat. Ez a kapcsolat tehát adatfüggõ. adattábla Egy adatbázis-kezelõben az azonos típusú, logikailag összetartozó adatok tárolására létrejött logikai egység. Az adattáblában az adatok táblázatos formában, sorokba és oszlopokba szervezõdnek. Egy sorban (rekord) találhatók a logikailag összetartozó adatok. Egy rekord különbözõ típusú adatainak tárolása különbözõ oszlopokban, azaz a rekord különbözõ mezõiben történik.


101/101


reláció Relációs szemléletû adatbázisban az egyes adattáblák kijelölt oszlopai (mezõi) közötti tartalmi összefüggést, viszonyt, mely alapján az adattáblák egyes rekordjai egymással kapcsolatba hozhatók, relációnak nevezzük. objektumorientált adatbázis-szemlélet Olyan adatbázis-szemlélet mely szerint az adatbázisban szereplõ adatok összetett struktúrák ún. objektumok köré szervezõdnek. Gyakori, hogy ilyen esetekben a térképi és leíró adatbázisok egységes adatbázist alkotnak, s az adatbázison belül az objektumok megfelelnek a korábban definiált grafikus objektumoknak. Ezek az objektumok azonban összetettek, s a grafikus jellemzõkön és a kapcsolati jellemzõkön kívül magukban hordozzák az õket jellemzõ leíró adatokat is. Megemlítjük, hogy ez a fajta szemlélet egy általános objektumorientált szervezési rendszerbõl fejlõdött ki, mely egy általános objektumorientált programozási irányvonal kifejlõdéséhez vezetett, de ezen szemléletmód részletes taglalása nem célja a jelen anyagnak. Az objektumorientált adatbázis-szemlélet nem zárja ki, hogy az adatbázisban a relációs szemlélet elemei egyidejûleg fellelhetõk legyenek. kliens-szerver kapcsolat A számítógép-hálózat adta lehetõségek kihasználásával lehetõvé válik, hogy térinformatikai rendszer több, egymással hálózaton keresztül kommunikáló számítógépbõl álljon. Ezek közül egyesek szerver üzemmódban mûködnek; fõ feladatuk az adatbázis tárolása, s az adatbázis-kezelõ funkciók ellátása. Más gépek kliens üzemmódban mûködnek; ezek feladata minden olyan mûvelet elvégzése, amelyik az adatbázis-kezelõn kívül zajlik. A kliens gépen fut maga a térinformatikai alkalmazás, mely mûködése során kéréseket tesz fel a szervernek a hálózaton keresztül, fogadja a kapott válaszokat, és minden ehhez szükséges feladatot ellát. Ebben a megoldásban a hálózat terhelése kicsi, hiszen csak a feltétlenül szükséges információk közlekednek rajta, a szerver számítógép erõforrásigénye nagy, mivel több kliens kéréseit kell gyorsan kiszolgálnia, a kliens gépek erõforrásigénye közepes. terminál-szerver kapcsolat A számítógép-hálózat adta lehetõségek kihasználásának az elõbbitõl eltérõ másik módja. Ezen filozófia szerint a rendszert alkotó gépek közül egy szerver üzemmódban mûködik: minden ami a térinformatikai rendszer mûködéséhez szükséges, ennek az erõforrásait fogyasztja. A többi gép terminál üzemmódban mûködik: ezek feladata a felhasználó felé a felhasználói felület biztosítása. A terminál gépen tehát csak egy képernyõkép megjelenítésére alkalmas program fut, mely egyben fogadja a felhasználói interakciókat, s közvetít a szerver felé. Minden intelligens mûködés a szerveren zajlik. Ebben a megoldásban a hálózat terhelése nagyobb, hiszen a szerver és a terminál közötti kommunikáció jóval bõvebb, mint a korábbi kérdés-válasz csere esetében. A szerver számítógép erõforrásigénye nagyon nagy, hiszen minden felhasználó szinte teljes egészében annak erõforrásait terheli, a kliens gépek erõforrásigénye viszont kicsi, hiszen csak a felhasználói kapcsolat funkcióit kell végrehajtaniuk. Ezen megoldás nagy elõnye tehát abban rejlik, hogy csak egy erõs gépbe kell beruházni, szemben az elõzõ megoldás sok közepesen erõs gépével.


102/102



103/103

This document was created with Win2PDF available at http://www.daneprairie.com. The unregistered version of Win2PDF is for evaluation or non-commercial use only.

A NEM KÖTELEZÕ JELLEGÛ FELADATOK ELLÁTÁSÁHOZ CÉLSZERÛ INFORMATIKAI ESZKÖZÖK BEMUTATÁSA

Recommend Documents