A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA II. kötet
2005. november
PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
1. PRIORITÁS: A HELYI VÁLLALKOZÁSOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA............................................... 4 1.1. Stratégiai Program: A HELYI VÁLLALKOZÁSOK TÁMOGATÁSA ........................................................................ 4 2. PRIORITÁS: A MŰKÖDŐ TŐKE VONZÁSA....................................................................................................................15 2.1. Stratégiai Program: A MŰKÖDŐ TŐKE VONZÁSA...................................................................................................15 3. PRIORITÁS: MEZŐGAZDASÁG- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS............................................................................................19 3.1. Stratégiai Program: A VERSENYKÉPES AGRÁRÁGAZATOK FEJLESZTÉSE ....................................................20 3.2. Stratégiai Program: ÉLELMISZER FELDOLGOZÁS ÉS KERESKEDELEM ..........................................................23 3.3. Stratégiai Program: KÜLTERÜLETEK KOMPLEX FEJLESZTÉSE ........................................................................30 4. PRIORITÁS: A MINŐSÉGI TURIZMUS FEJLESZTÉSE..................................................................................................33 4.1. Stratégiai Program: TURISZTIKAI VONZERŐK ÉS RÁÉPÜLŐ TERMÉKEK FEJLESZTÉSE ...........................34 4.2. Stratégiai program: A TURIZMUS FOGADÁSI FELTÉTELEINEK FEJLESZTÉSE ..............................................41 4.3. Stratégiai Program: TURIZMUS MARKETING TEVÉKENYSÉG FEJLESZTÉSE.................................................45 5. PRIORITÁS: FOGLALKOZTATÁS JAVÍTÁSA................................................................................................................50 5.1. Stratégiai Program: A FOGLALKOZTATÁS FELTÉTELEINEK JAVÍTÁSA .........................................................52 6. PRIORITÁS: A GAZDASÁGFEJLESZTÉS KISTÉRSÉGI INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK KIÉPÍTÉSE.................54 6.1. Stratégiai Program: A GAZDASÁGFEJLESZTÉS KISTÉRSÉGI KOORDINÁCIÓJÁNAK ERŐSÍTÉSE............54 7. PRIORITÁS: A GAZDASÁGFEJLESZTÉS INFRASTRUKTURÁLIS FELTÉTELEINEK JAVÍTÁSA......................58 7.1. Stratégiai Program: A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉSE ...............................................................................58 7.2. Stratégiai Program: A KÖZÜZEMI CSATORNA- ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÓ HÁLÓZAT FEJLESZTÉSE .......60
2 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
Bevezetés
A Nagykátai kistérség gazdaságfejlesztési koncepciójának és programjának kidolgozása része annak az átfogó tervezési-programozási folyamatnak, amelynek végső célja, hogy Magyarország, mint Európai Uniós tagállam kidolgozza a (második) Nemzeti Fejlesztési Tervet, melyben az ország meghatározza az Európai Unió következő hétéves tervezési időszakában (2007-2013 közötti időszakban) rendelkezésre álló fejlesztési források felhasználásának célkitűzéseit, programjait, költségvetési kereteit, illetve a végrehajtás konkrét feladatait. Az alulról építkezés jegyében a kistérségi fejlesztési elképzelések, illetve kezdeményezések a megyei és fokozottan a regionális törekvésekbe beépülve tudnak a nemzeti célok szintjén is megjelenni. Az Európai Unió fejlesztéspolitikai rendszerének keretein belül nem támogatható célkitűzéseket Magyarország egy átfogó nemzeti fejlesztési tervbe, az úgynevezett Európa Tervbe építetten kívánja felkarolni. A gazdaságfejlesztési koncepció és program eszköz arra, hogy a Nagykátai kistérség, illetve a kistérséget alkotó települések saját fejlesztési céljait, törekvéseit, kezdeményezéseit megfogalmazzák, ezeket elhelyezze a hazai fejlesztéspolitikai térben. A koncepció és program egyszerre kívánja megszólítani a kistérség lakosságát, önkormányzati, intézményi, civil és gazdasági szférabeli szereplőit, segítve a közös társadalmi, gazdasági, életminőségi, környezeti, stb. érdekek felismerését, és a felszínre került célok végrehajtási kereteinek, feltételeinek megfogalmazását. Ugyanakkor a koncepció és program feladata, hogy szakmai bázisát képezze a térségnek a megyei, regionális és nemzeti tervezési folyamatokban való eredményes érdekérvényesítésének is. A hazai fejlesztéspolitika alapvető sajátossága, hogy a közösségi fejlesztések, elsősorban uniós és központi költségvetési forrásokból finanszírozhatók, amely tény tervezési módszertani szempontból determinálja a koncepció és program tartalmát, kidolgozottságát és a javasolható intézkedések körét. Jelen dokumentum a Nagykátai kistérség gazdaságfejlesztési programját tartalmazza prioritásokra, ezeken belül stratégia programokra bontva. A stratégia programokon belül azokon a területeken, ahol konkrét beavatkozás lehetőségei körvonalozottak operatív programok megfogalmazására került sor.
3 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
1. PRIORITÁS: A HELYI VÁLLALKOZÁSOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA
1.1.
Stratégiai Program: A HELYI VÁLLALKOZÁSOK TÁMOGATÁSA
A Nagykátai kistérségben a vállalkozások támogatásának célja egy tőkeerős, kiegyensúlyozott, további fejlődési potenciállal rendelkező helyi kis- és középvállalkozói kör kialakulásának támogatása, amely a kistérség gazdaságában és munkaerőpiacán a jövőben meghatározó szerepet tudnak betölteni. A kistérség fejlődése szempontjából ennek kettős hatása lenne: §
új munkahelyek teremtése révén enyhítené a meglévő munkanélküliség szintjét; ugyanakkor
§
megfelelő színvonalú helyi munkahely kínálat megteremtése esetén az aktív munkaerő városokba történő ingázása is mérsékelhető lenne.
A fenti célkitűzés elérése érdekében a gazdaságfejlesztés elérhető eszközrendszerét a fejlődni, növekedni képes kistérségi székhelyű mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítésére, versenyképességük, piaci részesedésük, innováció felvevő képességük bővítésére célszerű összpontosítani. Összhangban az Európai Unió vállalkozásfejlesztési politikájával, továbbá az Egységes Belső Piac által kínált lehetőségek figyelembevételével a kistérségi gazdaságfejlesztés számára a vállalkozásokra vonatkozóan az alábbi közvetlen célok fogalmazhatók meg: § § § § § §
a vállalkozások növekedésének és versenyképességük erősödésének elősegítése a globalizálódó és tudás alapú gazdaság keretein belül, a kistérség vállalkozásai „külgazdasági” nyitottságának növelése mind hazai, mind nemzetközi vonatkozásban, a K+F eredmények adaptációja iránti kereslet növelése, ösztönzése, az innováció felvevő képesség erősítése, a vállalkozások – különös tekintettel a mikro- és kisvállalkozások – infrastrukturális és pénzügyi környezetének javítása, a vállalkozások – különösen a mikro- és kisvállalkozások – humánerőforrás fejlesztésének támogatása és üzleti információkkal való ellátásának javítása, a Közösség vállalkozás támogatási szervezeteihez, szolgáltatásaihoz és programjaihoz való könnyebb hozzáférés biztosítása.
A vállalkozói szektor helyzete a kistérségben az alábbiakban összegezhető: §
a vállalkozássűrűség messze elmarad a vidéki és Pest megyei átlagtól, melynek oka egyrészt a vállalkozási hajlam alacsony szintje, másrészt Budapest és a környező városok munkaerő elszívó hatása;
4 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
§
a vállalkozói szféra fejlettsége elmarad az országos átlagtól, mind a technológiai háttér, mind a termelékenység, mind a tercier és kvaterner szektor súlya, mind a külgazdaság orientáltsága tekintetében;
§
csírájában létezik egy fejlődőképes vállalati kör, amely megerősödése, illetve növekedése célzott támogatási programokkal fokozható;
§
a vállalkozások tőkeellátottsága általában alacsony színvonalú, a vállalkozók tőkéhez jutási lehetőségei korlátozottak, folyamata nehézkes és a fejlesztést gyakran ellehetetlenítő költségekkel, garancia feltételekkel jár együtt;
§
a vállalkozások néhány kivételtől eltekintve, elsősorban a helyi, esetleg regionális, hazai piacokon tevékenykednek, versenyképességük általában elmarad a nemzetközi piaci követelményektől;
§
a vállalkozások közötti együttműködés részben a szervezeti keretek, tradíciók hiányának, részben a vállalkozók tájékozatlanságának következtésben szűk körű;
§
a gyenge infrastrukturális háttér (infrastruktúrával kiépített telephelyek hiánya, alacsony csatornázottság szint, rossz közúti megközelíthetőség, stb.) akadálya a vállalkozások hatékony növekedésének;
§
munkaerő szempontjából Budapest és a környező városok munkahely kínálata miatt a kistérségi munkaerő kínálati piacán a „maradvány elv” érvényesül;
§
hiányoznak a kistérségből azok a gazdasági szervezet(ek), amely egy gazdasági klaszter magját alkothatnák, a vállalkozások közötti együttműködés kezdetleges szinten van.
A kis- és középvállalkozások (KKV-k) a hazai decentralizált források, valamint az EU Strukturális Alapok által társfinanszírozott pályázati források egyik fő kedvezményezettjei. A KKV-k fejlesztésére irányuló országos programok egyre inkább a versenyképességük javítására, növekedésre képes, fejlesztési és beruházási célokra mobilizálható tőkével rendelkező vállalkozásokat célozzák meg, mely tendencia az EU 2007-2013-as tervezési időszakában várhatóan tovább fog erősödni. A vállalkozástámogatási rendszerek működése ellenére a fejlesztéspolitika megkülönböztetett figyelme és beavatkozása indokolt. További felkészítési, szaktanácsadási, szakértői segítséget célszerű biztosítani, főleg a mikro- és kisvállalkozásoknak illetve azoknak, amelyek beszállítói munkamegosztásra, specializációra, szakosodásra, innovációs együttműködésre vagy közös projektekre készülnek, ilyen önálló projektjük van.
A Program leírása A stratégiai program azoknak a vállalkozás-támogatási eszközöknek az összessége, amelyekkel a helyi –kistérségi székhelyű, vagy telephelyű– vállalkozások részére információ, szakmai és pénzügyi támogatás nyújtható a vállalkozások növekedése és versenyképességük erősödése érdekében. A támogatási eszközök a következők:
5 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
§
A gazdaságfejlesztés kistérségi szintű koordinációjának támogatása. Jelenleg a vállalkozások számára szakmai tanácsadási szolgáltatást piaci és non-profit szervezetek (kamarák, vállalkozói érdekképviseleti szervek, vállalkozói központ) nyújtanak. E szervezetek vállalkozástámogatási tevékenységének hatékonysága pillanatnyilag igen kicsi, mivel non-profit szolgáltatásaik köre korlátozott, a piaci alapon nyújtott szolgáltatásaik jelentős részére viszont nincs fizetőképes kereslet. A vállalkozás-támogatás intézményi struktúrájában a gazdaságfejlesztés kistérségi szintű támogatásában mutatkozik hiány (a gazdaságfejlesztési koordináció más programokat is érint, ezért horizontális jellege miatt külön fejezetben kerül tárgyalásra).
§
Információnyújtás a vállalkozók részére. A vállalkozások információ ellátottsága, pl. a jogszabályokról, intézményi és pénzügyi keretekről, a piaci környezetről, üzleti tervezésről, illetve pályázati és egyéb forrásokkal kapcsolatosan messze nem kielégítő. Továbbá a vállalkozások körében még mindig nagy hiányosságok mutatkoznak az EU-val kapcsolatos ismeretekben. Ahhoz, hogy e területeken a kistérségben áttörés legyen elérhető a közösségi szféra, elsősorban az önkormányzatok aktív közreműködése szükséges.
§
Pénzügyi támogatások. A kistérség, illetve a kistérséget alkotó önkormányzatok pénzügyi teherbíró képessége nem teszi lehetővé a vállalkozások számára közvetlen pénzügyi támogatások nyújtását. A kistérség szerepvállalása a vállalkozások forrásfelvételének segítésére korlátozódik (legyen szó támogatási vagy pénzpiaci forrásokról). A vállalkozások forrás-abszorpciójának támogatása önmagában is hatalmas feladat. Egyes vállalkozás finanszírozási pénzügyi konstrukciók (kedvezményes hitelek, kamattámogatási konstrukciók, a hitelgarancia, a kockázati tőke és egyéb pénzügyi formák) létrehozása a kistérség számára hosszú távú célként kell megjelennie, még akkor is ha jelenleg ezek létrehozására forrás nem áll rendelkezésre.
§
Egyes gazdasági tevékenységek támogatása. Ez a támogatási eszköz a kistérség fejlődése szempontjából meghatározó gazdasági ágazatok támogatását jelenti, az adott ágazatra kidolgozott stratégia mentén, a kistérségben legnagyobb hangsúllyal a turizmus, mezőgazdaság, informatika, környezeti iparok fejlesztése jöhet szóba.
§
Innováció. A tudásalapú gazdaságban a vállalkozások támogatásának egyik meghatározó eleme a vállalkozások innováció felvevő kapacitásának erősítése. E tevékenység átfogja az innováció-transzfer folyamatának minden lényeges elemét a kutató és fejlesztő tevékenyégtől az üzemi méretekben történő termelés megvalósításnak támogatásáig.
Várható hatások, eredmények § § § §
a kistérség vállalkozásainak versenyképessége növekszik; növekszik a magasabb hozzáadott értékű, illetve exportképes termékek előállításának részaránya; növekszik a helyben foglalkoztatottak részaránya; a kistérség vállalkozásai nagyobb arányban lesznek képesek a támogatási források hasznosítására. 6
PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
Költségbecslés és a finanszírozás forrásai A szükséges források összessége a programok rész-költségvetéseiből tevődik össze.
1.1.1. Operatív program: A vállalkozások felkészítése az EU szabályozási és piaci, versenyképességi követelményeire
Az operatív program célja Az operatív program célja a vállalkozások részére nyújtandó szakmai segítségnyújtás az EU csatlakozás és tagság következtében megváltozó gazdasági körülményekhez, jogi és szabályozási keretekhez való adaptációban. A vállalkozói ismeretek bővítése a versenyképesség megőrzésének, illetve fokozásának alapvető feltétele. Amikor felkészülésről beszélünk, nem lehet elvonatkoztatni attól sem, hogy az EU követelmények sikeres átvételének feltétele a nyelvi és informatikai ismeretek elmélyítése is. Indoklás Az EU egységes belső piaca új gazdasági perspektívát jelent a vállalkozási szféra számára, mely nem mentes a kihívásoktól. A versenyképesség megőrzése és fokozása érdekében szükséges, hogy a vállalkozások legjobb tudásuk szerint hasznosítsák tapasztalataikat, az új versenykörnyezet megismerésére, üzleti, fejlesztési, beruházási céljaikat a változó feltételrendszerrel összhangban határozzák meg. Magyarország európai csatlakozása után több mint egy évvel az tapasztalható, hogy a vállalkozások döntő többsége nem képes a 380 milliós európai egységes piac lehetőségeit kiaknázni. A vállalkozások döntő többsége számára a szükséges információk, tudás saját erőforrásokra alapozva továbbra sem érhetők el, ezért a vállalkozások információval való ellátását jelentős részben közösségi feladatnak kell tekinteni. Jól körvonalazódik pl. az építőiparban, mezőgazdaságban, kiskereskedelemben, hogy az európai belső piac alappilléreit képező versenypolitika és fogyasztóvédelmi szabályozás átvétele következtében az érdemi elmozdulás megkezdődött a minőségi termékek és szolgáltatások versenypozícióinak erősödése terén. Leírás Az EU szabályozási és piaci feltételeire, versenyképességi követelményeire a vállalkozások felkészítése az alábbi területeken indokolt: •
•
egyes gazdasági ágazatok, szegmensek ágazat kereteit adó EU politikák (verseny-, fogyasztóvédelmi-, vállalkozásfejlesztési, környezetvédelmi, strukturális és kohéziós stb. politikák) és azok Magyarországra, a gazdaságra és a vállalkozásokra gyakorolt hatásai; a szabályozási területeknél világosan kell láttatni, hogy mely területek, kérdések esnek Közösségi szabályozás alá, és melyek esnek továbbra is nemzeti kompetenciába, illetve ez utóbbiak egyes tagországbeli szabályozásában hol vannak eltérések; 7
PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
•
az egyes gazdasági szakágazatok vizsgálata az EU-ban, illetőleg a meghatározó jelentőségű tagállamokban (gazdasági súly, teljesítmény, vállalati struktúra, tulajdonosi szerkezet, foglalkoztatás, fejlődési trendek stb.); hazai vállalkozásokra gyakorolt várható hatások és konvergencia feltételeinek elemzése; a vállalkozások általános jogi és szabályozási keretei (vállalati jog, számvitel, szociális szabályozás, külföldi munkavállalás stb.), illetve ágazat-specifikus jogi és szabályozási keretek (kereskedelmi szabályok, minőségszabályozás, műszaki, környezetvédelmi, munkabiztonsági és munkaegészségügyi normák stb.) megismerése; a vállalkozások forrás-abszorbciós képességének erősítése (forrásfigyelés, projekttervezés, pályázási technikák, projekt menedzsment, projekt monitoring); a nyelvi készség és az informatikai kultúra erősítése.
•
• •
A hatékony ismeretátadás érdekében az operatív program eszközeinek alkalmazkodniuk kell a vállalkozók speciális képzési igényeihez. Javasolt eszközök: • • •
a képzési és információs igények folyamatos elemzése; oktatók képzése ("training of trainers" programok); vállalkozói képzési programok (képzési kurzusok, célszerűen ágazati bontásban, workshopok, konferenciák); információ-szolgáltató, terjesztő tevékenységek (interaktív elektronikus szolgáltatások, "help desk" szolgáltatás, kiadványok készítése, médiában való megjelenés).
•
Várható hatások/eredmények • • •
a vállalkozók EU-val kapcsolatos ismeretinek növekedése; a vállalkozók által megtett, a versenyképességüket javító intézkedések; a vállalkozások forrásszerző képességének erősödése.
Területi hatókör A program a kistérség egész területét érinti, figyelembe véve a kedvezményezettek, illetve tevékenységük térbeli elhelyezkedését. Megjegyzendő, hogy a programnak nem kell szigorúan a kistérségi határokhoz illeszkednie, hanem a fentiekben vázolt tevékenységek a kistérség nagyobb környezetében is folytathatók. Kedvezményezettek köre A program közvetlen kedvezményezettjei azok a mikro-, kis- és közepes vállalkozások, amelyek saját erőből nem képesek átfogóan megismerni az EU csatlakozás és a piaci változások következtében beálló új követelményeket. A programvégrehajtás főbb szereplői • •
Irányítás: kistérségi fejlesztési tanács, Megvalósítás: a kistérségi tanács munkaszervezete és a gazdaságfejlesztő ügynökség (lásd 6. Prioritás) közösen, a Tápiómenti Ipartestület, Pest Megyei 8
PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
Kereskedelmi és Iparkamara, Pest Megyei Agrárkamara, Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálózat Konzorciuma, benne a Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, ÉVOSZ, VOSZ, KISOSZ, szakképzési intézmények, képzéssel foglalkozó vállalkozások bevonásával. A megvalósítás időbeli rendje A programnak folyamatosan van létjogosultsága (2005-2009), de a tapasztalatok szerint sok vállalkozó általában fél-egy évig tart szoros kapcsolatot a programmal. A versenyképesség megőrzésére törekvő vállalkozások a tájékozódási csatornák, a megfelelő intézményes kapcsolatok kiépítése után kikerülnek a programból, a szükséges ismereteket más csatornákon keresztül megszerzik.
A program költségvetése és lehetséges forrásai A program becsült költségigénye: 2005-2009 években 50 millió Ft, melynek forrásai: • Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) Gazdasági Versenyképességi Operatív Program (GVOP); • közvetlen EU-s vállalkozásfejlesztési források; • hazai vállalkozásfejlesztési intézmények, • decentralizált regionális előirányzatok, • érdekelt gazdasági szervezetek sajátereje.
Kapcsolat más térségi fejlesztési prioritásokkal A kis- és közepes vállalkozásokat felkészítő program nagyban hozzájárul a vállalkozások versenyképességének és ezáltal a kistérség gazdaságának erősödéséhez, és szoros összefüggésben áll a mezőgazdaság, a turizmus és a foglalkoztatás fejlesztésével is. Közvetett módon erősíti a kistérség népesség megtartó képességet, a kistérség lakosságának társadalmi esélyegyenlőségét. 1.1.2. Operatív program: Az információs gazdaság megalapozása a kistérségben
A operatív program célja A program általános célja a Nagykátai kistérség gazdasági felzárkóztatásának elősegítése és versenyképességének növelése a korszerű info-kommunikációs technológia kínálta lehetőségek által. A "felzárkóztatás" szempontjából a kistérség számára az ország más fejlett térségeinek és a fejlett világ informatikai folyamatainak is vonatkoztatási alapként kell szolgálnia. Az információs társadalom kiépítése olyan alapvető szükségszerűség, amely szerint a fejlesztéssel foglalkozók feladata a fejlesztési folyamatok elősegítése, gyorsítása, a komparatív előnyök generálása, továbbá a területi és társadalmi esélyegyenlőség érvényesülésének, a méltányosság biztosítása. Indoklás
9 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
Az info-kommunikációs technológiák világméretű térhódítása, a digitalizált információk mennyiségének ugrásszerű növekedése, továbbá az információk hozzáférési, kezelési, feldolgozási, tárolási és továbbítási költségeinek csökkenése mélyreható társadalmi és gazdasági folyamatokat indukál. Az információs társadalom az életminőség folyamatos javulását a tudásalapú gazdaság növekvő versenyképességére, jövedelmezőségére és az új típusú kooperációs lehetőségekre alapozottan biztosítja és elősegíti a területileg kiegyensúlyozott, ökológiai és gazdasági szempontból fenntartható fejlődést. Az info-kommunikációs eszközellátottság és internet-hozzáférés tekintetében a kistérség az egész országot általánosan jellemző, a fejlett világtól való jelentős lemaradást mutatja. A becslések szerint a háztartások körülbelül egyötödében van számítógép és mintegy 10 % rendelkezik internet-hozzáféréssel. A kis- és közepes vállalkozásoknak közel fele van számítástechnikai eszközökkel felszerelve és egyharmaduk fér hozzá a világhálóhoz. Míg Magyarországon 100 lakosra 10-nél kevesebb személyi számítógép jut, addig az Egyesült Államokban 60, és az Európai Unió tagállamaiban 100 lakosra vetítve átlagosan 30 a személyi számítógépek száma. Különösen elgondolkodtató, hogy Magyarország az EU-hoz a 2004. év folyamán egyidőben csatlakozott tíz állam közül a nyolcadik (!) helyen áll a személyi számítógépek lakosságarányos számával. Az Európai Unió csatlakozás előtti (EU 15) tagállamaiban az internet-hozzáférés aránya háztartások esetében megközelítette a 40%-ot és a vállalati szférában meghaladta a 90%-ot. Az információs társadalom vívmányainak hazai átvétele során megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a versenyképesség javítására, valamint a szociális és területi esélyegyenlőség biztosítására azokon a területeken, ahol a pusztán piaci működés önmagában nem képes a szükséges strukturális változások végbemenetelét garantálni. Az adaptációs folyamatok dinamikájának és hatékonyságának biztosítása a közösségi szféra közreműködését igényli e területeken. Pillanatnyilag az informatika piaci szegmenseiben tevékenykedő vállalkozások (internet szolgáltatás, web tervezés, szoftverfejlesztés, digitális tartalmak előállítása stb.) nem fejlődnek a megfelelő ütemben. A gazdaságfejlesztés számára alapvető feladatként definiálható a számítógépes és internet-használati műveltség erősítése és kiterjesztése a kistérség teljes népességére. Leírás Elő kell segíteni a tudás-alapú gazdaság térhódítását, ennek érdekében támogatni kell egy olyan vállalati szegmens kialakulását, amely képes és hajlandó befektetni az információtechnológia által kínált piaci lehetőségek kiaknázásába. Ennek megfelelően a gazdaság szereplőit –főképp a mikro, kis- és közepes vállalkozásokat– támogatni kell abban, hogy elsajátítsák és mindennapi tevékenységükben hatékonyan alkalmazzák az információs és kommunikációs technológiákat. Továbbá, támogatni kell a tartalomiparban (content industry), a szoftveriparban fejleszteni kívánó vállalkozásokat és elő kell segíteni az információs társadalom által kínált új típusú munkahelyteremtés (pl. távmunka) létrehozásának illetve bővítésének feltételeit, lehetőségeit. Az információs gazdaság kistérségi megalapozása folyamán nem lehet elvonatkoztatni attól, hogy az információs társadalom vívmányainak átvétele, a "digitális kultúra" széleskörű elterjesztése is alapvető közösségi feladat, mely szoros kölcsönhatásban áll az információs gazdaság térnyerésével. Az információs társadalom kiépítésének legalapvetőbb feladatai a következők: 10 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
•
az információs társadalomnak az életkörülményekre, munkavégzésre és a hatékonyságra gyakorolt hatásainak széleskörű megismertetése a kistérség lakossága körében (intenzív felkészítő akciók, képzési programok, help-desk szolgáltatások); az e-közigazgatás feltételeinek megteremtése, kiépítése, a kistérségi közszolgáltatások informatikai, internetes megoldásainak kialakítása, az informatikai infrastruktúra (elsősorban az informatikai végpontok) célirányos fejlesztése; az internet-hozzáférés biztosítása a lehető legszélesebb körben, beleértve az erősen falusias térségek felzárkóztatását is (közösségi végpontok: iskolák, teleházak/telekuckók, közösségi házak, polgármesteri hivatalok fejlesztése); kísérleti (pilot) akciók (digitális tartalmak előállítása, elektronikus marketing, online szolgáltatások és közszolgáltatások, info-pontok létesítése).
• • • •
A fentiekből következően az információs gazdaság kiépítése egyrészt közvetlenül jelent közösségi feladatot, másrészről az információs társadalom (e-közigazgatás, oktatás, képzés, tájékoztatás, adatfeldolgozás, stb.) más szegmenseinek fejlesztése a gazdasági szereplők számára új piaci lehetőségeket nyit meg.
Területi hatókör A program a kistérség egész területét érinti, figyelembe véve a fejlesztések térbeli eloszlását. Kedvezményezettek köre A program közvetlen kedvezményezettjei az információs gazdaság kiépülésében résztvevő vállalkozások, önkormányzatok, gazdaságfejlesztési és civil szervezetek. A programvégrehajtás főbb szereplői • • •
Irányítás: a kistérségi fejlesztési tanács,. Megvalósítás: hálózati rendszerek tervezésével és kiépítésével foglalkozó, szoftverfejlesztő, webtervező, tartalomszolgáltató és informatikai képzéssel foglalkozó vállalkozások, valamint önkormányzati és kistérségi szervezetek. Szakmai felügyelet: Informatikai és Hírközlési Minisztérium, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, ProRégió Kht, Pest Megyei Közigazgatási Hivatal, Pest Megyei Területi Államháztartási Hivatal.
A megvalósítás időbeli rendje A programnak megindítása sürgető, annak érdekében, hogy a kedvezményezettek csatlakozni tudjanak az EU informatikai rendszereihez és az azokban rejlő potenciálok kiaknázásánál ne az informatika szűk (infrastrukturális és egyéb) keresztmetszetei okozzanak jelentős versenyhátrányt.
A program költségvetése és lehetséges forrásai
11 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
A program becsült minimális költségigénye: 300 millió Ft, melynek főbb forrásai: • Belügyminisztérium önkormányzati fejlesztési forrásai; • Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) Gazdasági Versenyképességi Operatív Program (GVOP); • Informatikai és Hírközlési Minisztérium; • vállalkozásfejlesztési források; • decentralizált regionális előirányzatok; • decentralizált megyei előirányzatok; • érdekelt gazdasági, közigazgatási és civil szervezetek sajátereje.
Kapcsolat más térségi fejlesztési prioritásokkal Az információs társadalom fejlesztése oldja a kistérség megközelíthetőségéből eredő versenyhátrányt, segíti a helyi gazdaság erősödését és új típusú munkalehetőségek kialakulását, és tudásalapú gazdaság irányába való elmozdulást.
1.1.3. Operatív program: Az innováció menedzsment és transzfer feltételeinek megteremtése
Az operatív program célja Általános cél a gazdaság hosszú távú fenntarthatóságának megőrzése és versenyképességének fokozása, a gazdasági szervezetek orientálása a tudásigényes, innovatív tevékenységek, technológiák, termelési és irányítási folyamatok alkalmazása irányába. A K+F piac megteremtése az innováció keresleti és kínálati oldalának erősítése révén. Közvetlen cél a kistérség gazdasági szervezeteinek intézményesített kapcsolódása az innovációs piachoz a hazai és nemzetközi K+F kínálat közvetítése a kistérség vállalkozásai felé, a vállalkozások általi hasznosítás, a termékké fejlesztés folyamatának szakmai és pénzügyi támogatása, egyedi projektötletek menedzsmentje révén. Indoklás A kistérség gazdasági szerkezete korszerűtlen, az innovatív ágazatok jelenléte gyenge. A K+F eredmények hasznosítása rendkívül fejletlen. Az innováció iránti kereslet kicsi, mivel a vállalkozások általában kevéssé nyitottak az innovációs eredmények befogadására. Az innováció-transzfer intézményei hiányoznak, illetve nem igen korlátosan érhetők el a régió gazdasági szervezetei számára. A kistérség csaknem kizárólag a K+F piac keresleti oldalán van jelen, azaz a vállalkozások innovációs igényét kell elsősorban kielégíteni, illetve egy szélesebb vállalati körben kell az igényt és készséget megteremteni az innovációs eredmények befogadására. A feladat tehát elsősorban nem a belső innovációs potenciál fejlesztése és a K+F eredményeinek bekapcsolása az innováció transzfer folyamatába -ennek feltételei a kistérségben nem adottak kutató-fejlesztő bázis(ok) hiányában-, hanem az innovációs eredmények "behozatala" és elterjesztése a kistérségen belül a potenciális hasznosító szervezetek között. Erre rendelkezésre állnak a kapcsolati elemek elsősorban a budapesti és gödöllői felsőoktatási 12 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
intézményekkel és kutató műhelyekkel. E kapcsolatokat kell tudatos szervező, ötletgeneráló és koordinációs munkával „apró pénzre váltani” a helyi vállalkozások fejlődésének elősegítése érdekében. Az innováció-transzfer folyamat a magas piaci kockázat és lassú megtérülés miatt tőkeszegény környezetben nem képes piaci alapon működni, a folyamat – bár lehetnek „piacosítható” elemei – nem nélkülözheti a közszféra szakmai és pénzügyi részvételét. A részvétel a gazdaságfejlesztéssel foglalkozó non-profit szféra részéről lehet: — — — — —
információszolgáltatás, hozzáférés biztosítása információs csatornákhoz, adatbázisokhoz, az üzleti alapon nem elérhető szolgáltatásokhoz, szaktanácsadáshoz, képzéshez stb.
Az innováció-menedzsment és innováció-transzfer intézményi keretei kiépítésében és egyes elemeinek működtetésében a közösségi források részvétele sem nélkülözhető. Egy jól szervezett, hatékony innováció-transzfer rendszer kockázati tőke bevonásra is alkalmassá tehető. Az innováció-transzfer főbb, a kistérség által támogatandó elemei az alábbiak lehetnek: § § § § § § § § § § §
stratégia fejlesztés, marketing stratégiák, üzleti tanulmányok, piaci előrejelzések; a kistérség vállalkozásainak innovációs igényének, kapacitásainak és szakismeretének feltárása; hazai innovációs szervezetekkel való együttműködés; az innovációs folyamatban résztvevő gazdaságfejlesztési szervezetekkel való együttműködés erősítése; az innovációs folyamatban résztvevők közötti partnerség kialakítása (partnerkeresés, K+F börzék, stb.) innovációs projektötletek, projektek kidolgozása, innovatív projektek menedzselése, inkubációs szolgáltatások, hazai és EU innovációs programokban való részvétel támogatása, pályázati és piaci források feltárása és bevonása, konferenciák, szimpóziumok, szakkiállítások, üzleti találkozók szervezése, az információátadás, szolgáltatás rendszerének kidolgozása és működtetése.
Megjegyzendő, hogy az innováció-transzfer folyamat nagy tudásigényű elemei (pl. iparjogvédelem, nemzetközi kapcsolatok építése, a K+F eredmények nyomon követése, nyilvántartása) túlmutatnak a kistérségi kereteken. E területeken a kistérség szerepe a kooperációs kapcsolatok kezdeményezése, generálása lehet a „nagy” (regionális, országos és akár nemzetközi) K+F műhelyekkel. Várható hatások/eredmények Az innováció erősítésének hatásai a kistérség gazdaságában az egyes vállalkozások szintjén jelentkeznek mind a jövedelemtermelésben, mind pedig a gazdaságszerkezet és a munkaerőpiac kedvező irányba történő átstrukturálásában. Közvetlenül mérhető eredmények: §
innovatív tevékenységet folytató vállalkozások száma, 13
PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
§ §
innovatív tevékenységű vállalatok árbevétele, hozzáadott érték termelése, a munkaerőpiac szerkezetének változása.
Területi hatókör Az operatív program a kistérség egész területét érinti, figyelembe véve a kedvezményezettek, illetve tevékenységük térbeli elhelyezkedését. Kedvezményezettek köre A program végső kedvezményezettjei azok a vállalkozások, amelyek az innovációs eredmények befogadására és az innovációt hordozó termékek előállítására és azok piacának megteremtésére alkalmasak. A programvégrehajtás főbb szereplői • •
Irányítás: kistérségi fejlesztési tanács, Megvalósítás: a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a térségen kívüli felsőoktatási és térségi és térségen kívüli szakképzési intézmények, vállalkozásfejlesztési intézmények, innováció-transzfer szervezetek, finanszírozó szervezetek.
A megvalósítás időbeli rendje Egy jól működő innováció-transzfer rendszer kiépülése inkább a középtávú, mint rövid távú feladat. Bár a témával kapcsolatban folytak és jelenleg is folynak felmérések, ezek egyelőre az innováció transzfer és menedzsment folyamat szereplőinek beazonosítása és közöttük lévő kooperációs lehetőségek feltárására irányulnak, további megalapozó vizsgálatok nélkül korai az operatív program megvalósulásának időbeliségéről beszélni. A program költségvetése és lehetséges forrásai Ebben a fázisban az innováció transzfer rendszer kiépítésének költségei nem becsülhetők. Potenciálisan bevonható források: • Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) Gazdasági Versenyképességi Operatív Program (GVOP); • EU K+F keretprogramok; • K+F, innovációs és vállalkozásfejlesztési források; • decentralizált regionális előirányzatok; • érdekelt gazdasági szervezetek sajátereje. Kapcsolat más térségi fejlesztési prioritásokkal Az innováció transzfer rendszer kiépülése a kistérség gazdasága egészére pozitív módon hat és a kooperációs „kényszer” miatt segíti a kistérségben és a kistérség határain túlnyúló együttműködési hálók erősödését.
14 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
2. PRIORITÁS: A MŰKÖDŐ TŐKE VONZÁSA
2.1.
Stratégiai Program: A MŰKÖDŐ TŐKE VONZÁSA
A stratégiai program célja Általános cél a kistérség gazdaságának stabilizálása egy tőkeerős (nagy)vállalati kör kialakításával, •
amely képes a munkavállalók részére a helyben foglalkoztatás alternatíváját nyújtani, és mérsékelni ezáltal az ingázás mértékét, és diverzifikálni a foglalkoztatási lehetőségeket (részmunkaidő, nők nagyobb arányú foglalkoztatása, stb.), és
•
amely hatékonyan képes együttműködni a helyi kis- és közepes vállalkozásokkal és ezáltal elősegíti a helyi vállalkozások fejlődését, versenyképességük erősödését.
Közvetlen cél: a külső –hazai és külföldi- működő tőke beruházások számára kedvező piaci és infrastrukturális és telephelyi feltételek megteremtése.
Indoklás A kistérség gazdaságát a tőkehiány jellemzi, amely megnehezíti a helyi KKV szektor foglalkoztatási kapacitásának erősödését. Ugyanakkor szűk a kistérségben jelen levő nagyvállalati kör, és gyakorlatilag nem található olyan vállalkozás, amely egyes gazdasági ágakban képes lenne beszállítói kapcsolatok révén a kisebb vállalkozásokat integrálni és ezáltal növekedésüket segíteni. A működő tőke csekély érdeklődése több – a befektetői szándékot erőteljesen befolyásoló – tényezőre vezethető vissza. Az okok keresendők egyrészt a kistérség földrajzi-közlekedési pozíciójában, a kedvezőtlen közúti-elérhetőségi kapcsolatokban. Másrészt keresendők a korábbról örökölt gazdasági-piaci struktúrájában és szerény befektetési és telephely kínálatában, továbbá a koncentrált munkaerő-kínálat hiányában, a belső piac alacsony felvevőképességében, valamint egyes konkurens Budapest közeli térségek kedvezőbb gazdaságföldrajzi adottságaiban.
Leírása A működő tőke bevonása három fő tevékenységet igényel: §
a telephelykínálat bővítése, amelyet célszerűen a települések rendezési tervei által már kijelölt gazdasági/ipari/kereskedelmi övezetek fejlesztésével lehet hatékonyan végrehajtani;
15 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
§ §
a befektetői kínálat promóciója, befektetési marketing (ezt a területet a későbbiekben a térségmarketinggel foglalkozó fejezetek tárgyalják); a befektetők információkkal való ellátása, a befektetés lebonyolításának szakmai támogatása, amely feladatot célszerűen a fentiekben javasolt gazdaságfejlesztési koordinációs egység láthatja el.
Várható hatások/eredmények §
növekszik a kistérségben letelepült külföldi vállalkozások száma, a befektetett tőke mennyisége, növekszik a helyben foglalkoztatottak aránya, növekszik a tudásigényes gazdasági tevékenységek jelenléte a kistérségben, beszállítói kapcsolatokon keresztült integrált helyi vállalkozások száma, a generált forgalom nagysága.
§ § §
2.1.1. Operatív program: A kistérség telephely kínálatának fejlesztése
Az operatív program célja A program általános célja az ipari termelés és feldolgozás (ideértve az agráriparokat is) szerepének és súlyának erősítése a kistérség gazdaságában, a termelési szerkezet tudatos fejlesztése a tudásigényes és környezetkímélő termelési ágazatok irányába, a tőkeszegény környezet oldása befektetői tőke vonzása révén és végül a térségi, (megyei, kistérségek közötti) gazdasági szereplők közötti együttműködés fejlesztése. A konkrét profil kialakítása tekintetében az élelmiszergazdaság, a korszerű feldolgozóipar, a környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási, újrahasznosítással foglalkozó termelő eszközök gyártása, fejlesztése lehetnek főbb tevékenységi körök. Így a konkrét célok lehetnek: § § § §
a helyszín kijelölése, a műszaki alapinfrastruktúra (víz-, csatorna-, gáz-, villamoshálózatok, bekötő és belső úthálózat) fejlesztése; szakmai befektetők betelepítése; pénzügyi befektetők vonzása; az termelők közötti együttműködés erősítése, a térségbeli (Észak-Alföld mellett Észak-Magyarország is) ipari integrátori funkciókkal rendelkező ipari parkokkal való együttműködés erősítése; a centrum innovációban és a logisztikai funkciókban vállalt szerepének növelése.
Indoklás Az ipari parkok befektetései, munkahelyteremtése mellett szükséges és célszerű a budapesti, gödöllői és gyöngyösi tudományos, innovációs intézményekkel közösen egy olyan „zászlóshajó” projekt kialakítása, amely: -
kihívást, megfelelő perspektívát, együttműködési terepet, közös fejlesztési célokat szolgál, kihasználja a kapcsolatokat, a földrajzi elhelyezkedés előnyeit, a meglévő helyi erőforrásokat, 16
PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
-
további lendületet adhat a helyi foglalkoztatási, képzési igényeknek.
A technológiai transzfer központ a helyi és regionális gazdaság integrált eszköze, amelyen keresztül a makroszintű gazdaságpolitika főbb elemei: az ipari szerkezet- és technológiaváltás, működő tőke bevonás, innovációs fejlesztések, be- és kiszállítói kapcsolatok erősítése, munkahelyteremtés, stb. megvalósíthatók.
A program leírása A program az alábbi öt elemre épül: § tudományos-technológiai-befektetői-vállalatszervezési tevékenység a funkciók kialakítása, a tervezés érdekében, § a beruházás megtervezése, megvalósítása: a centrum és/vagy az ipari park(ok) műszaki alapinfrastruktúrájának (víz-, csatorna-, gáz-, villamoshálózatok, bekötő és belső úthálózat fejlesztése) kiépítése, § promóciós / marketing tevékenység: a működő technológiai transzfer központ, az ipari park befektetőkkel való betelepítésének elősegítésére, § a szolgáltatások kialakítása, erősítése: szükséges, hogy a centrum és az ipari parkok üzemeltető szervezetei az alapszolgáltatások (vagyonvédelem, raktározás, postai szolgáltatás, étkeztetés, stb.) mellett a műszaki, jogi, pénzügyi, számviteli, banki szolgáltatások, valamint a szállítmányozás, a vámügyintézés, és a munkaerő-közvetítés terén elérhetővé váljanak, § vállalatközi együttműködés erősítése: szükséges a centrumban és az ipari parkon belüli kooperációs kapcsolatok erősítése, illetve a vállalkozások közötti együttműködés fejlesztése, amelynek az ipari parkban letelepült vállalkozások erős hálózati elemei lehetnek, § a szelektív fejlesztés: a vállalatközi együttműködés sajátos dimenziója az ipari park specializációja nagyobb térségi funkciók mentén. Ilyen területek lehetnek pl. az agrár innovációs, környezetvédelmi kísérleti, és K+F fejlesztések, spin-off vállalkozások fejlesztése, ezeket szolgáló eszközök termelése és a logisztika. Várható hatások / eredmények § § § §
növekszik a letelepült vállalkozások száma, növekszik a vállalkozások összárbevétele, növekszik az alkalmazott munkaerő létszáma, növekszik az exportárbevétel aránya.
Területi hatókör Az operatív program a kistérségen és megyén túli területeket is érinti. Kedvezményezettek köre A program közvetlenül a betelepülőket, közvetve a foglalkoztatottakat és mindhárom város önkormányzatát is kedvezményezi. A programvégrehajtás főbb szereplői
17 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
• •
Irányítás: kistérségi fejlesztési tanács, Megvalósítás: technológiai transzfer központ kht, ipari parki szervezetek, illetékes önkormányzatok, egyéb megyei gazdaságfejlesztési szervezetek, ITDH.
A megvalósítás időbeli rendje A program elindítását célszerű rövidtávon megkezdeni. A program költségvetése és lehetséges forrásai A program becsült költségigénye: 4.000-5.000 millió Ft, melynek forrásai: • Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) Gazdasági Versenyképességi Operatív Program (GVOP); • K+F központi támogatási előirányzatai, • decentralizált regionális előirányzatok, • decentralizált megyei előirányzatok, • érdekelt gazdasági szervezetek sajátereje. Kapcsolat más térségi fejlesztési prioritásokkal A program segíti egyúttal a kis- és közepes vállalkozások, mint ki- és beszállítók, fejlődését, hozzájárul korszerű technológiák térhódításához, illetve az EU-s normák hatékony átvételéhez, valamint a foglalkoztatási problémák oldásához.
18 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
3. PRIORITÁS: MEZŐGAZDASÁG- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS
A Tápió-menti kistérségben viszonylag kedvezőek az agro-ökológiai adottságok. A kistérségben előforduló talajok minősége változatos, átlagos aranykorona értékük 15, egyes területeken (Nagykáta, Tápiógyörgye, Tápiószentmárton, Sülysáp, Tápióság, Úri) ennél magasabb aranykorona értékek jellemző, ugyanakkor kifejezetten gyenge minőségű, jellemzően homokos termőterületek is előfordulnak. A térségre általában jellemező a talajvízszint csökkenése és az állandósult vízhiány, melyet a Tápió vízhozama nem képes ellensúlyozni. Annak ellenére, hogy a mezőgazdaság gazdasági súlya és a foglalkoztatásban betöltött szerepe csökken, a kistérség mezőgazdasági adottságai, termelési hagyományai, illetve földrajzi pozíciója és hosszú távú gazdasági érdekei, valamint foglalkoztatási szempontok egyaránt indokolják, hogy összhangban az EU által az agrártermeléssel szembeni követelményeivel a kistérségben kialakuljon, illetve erősödjön az élelmiszeriparral záruló integrált agrárágazat. Az EU szabályozás lényeges elemei a belső agrárpiac védelme mellett a mezőgazdaság egyes szegmenseiben a termelés mennyiségi korlátozása, az „érzékeny” termékekkel szemben pontosan meghatározott minőségi követelmények megfogalmazása és a környezetvédelmi, valamint az élelmiszerbiztonsági, fogyasztóvédelmi, növény-, és állategészségügyi, stb. követelmények érvényesítése a szántóföldi termeléstől a fogyasztó asztaláig terjedő teljes termékpályán. Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája (KAP) a termőterületi korlátozások és kvótaszabályozás alatt álló agrártermékek által kijelölt termelési korlátok között a maximális versenyképesség elérésére törekszik, melyet normatív, illetve fejlesztési típusú támogatások révén kíván elősegíteni. Az agrárszektor finanszírozási eszköze az Európai Mezőgazdasági Orientációs- és Garanciaalap (EMOGA), melynek Garancia Fejezete különböző jogcímeken alanyi jogon járó normatív támogatásokat nyújt, és Orientációs Fejezete egy versenyképesebb agrárstruktúra kialakításához szükséges beruházásokhoz biztosít támogatási forrásokat. Tulajdonképpeni „strukturális alapnak” csak az EMOGA struktúrapolitikai elemét, az Orientációs Fejezetet tekintjük. Forrásai felhasználása tekintetében a Nemzeti Fejlesztési Terv Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programja (AVOP) irányadó. Az AVOP – hasonlóan a Nemzeti Sapard Terv felépítéséhez – három prioritást határoz meg a hazai agrárszektor és a vidéki területek fejlesztésére, melyek: • • •
a versenyképes alapanyag-termelés a mezőgazdaságban; az élelmiszer-feldolgozás modernizálása; vidéki területek fejlesztése.
A Magyarország számára meghatározott termelési kvóták nagyvonalakban megfelelnek a jelenlegi termelési volumennek, de a piacra jutás további korlátját jelentheti a termékek minősége. A kistérség agrártermelőinek alapvető érdeke, hogy egy olyan termelési struktúra 19 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
alakuljon ki, mely elsősorban ne a termelés mennyiségének, hanem a minőségének a javítását ösztönözze. A termelők döntéseinek megalapozásához szükséges, hogy a termeléssel, a globális piacokkal és az uniós szabályozással kapcsolatos lehető legtöbb információ rendelkezésre álljon, és uralkodóvá váljon az a szemlélet, amely nemcsak a szűk értelemben vett agrár-, hanem a fenntartható vidékfejlesztés szempontjait veszi figyelembe. A gazdaságfejlesztési program agrár- és vidékfejlesztési komponensének „hatóköre” korlátozott abban az értelemben, hogy az agrárgazdaság részére nyújtott támogatási források közvetlenül az agrártermelőket érintik, így kívül esnek a gazdaság- és területfejlesztés döntéshozatali mechanizmusain. Ennek megfelelően a gazdaságfejlesztés szerepe az agrár- és vidékfejlesztési célok megvalósításában néhány kistérségi szinten meghatározó, katalitikus hatású, jellemzően közösségi fejlesztés kezdeményezése, illetve megvalósítása lehet.
3.1.
Stratégiai Program: A VERSENYKÉPES AGRÁRÁGAZATOK FEJLESZTÉSE
A stratégiai program célja A program alapvető feladata a Nagykátai kistérség ökológiai és ökonómiai adottságaira épülő, komparatív előnyeit optimálisan kihasználó mezőgazdasági termelési struktúra kialakításának előmozdítása. Ennek megvalósítása érdekében a természeti és gazdaságföldrajzi viszonyokhoz jobban igazodó növénytermesztési szerkezet és az ezt elősegítő üzemi struktúra kialakulását kell támogatni, illetve az állati termék-előállítás során a potenciális erőforrásokra alapozható környezetbarát technológiai eljárásokat szükséges elterjeszteni. A fentiekkel összhangban általános célként fogalmazható meg a kistérség mezőgazdasági potenciáljára alapozott gazdasági versenyképesség növelése az üzletszerűen (árutermelő, jövedelemérdekelt) folytatott mezőgazdasági ágazatok, tevékenységek körében mind a konvencionális termelés, mind az ökológia gazdálkodás területén. Közvetlen célok: magasabb ár-, árbevétel- és jövedelem elérése, a termelés- és piaci biztonság fokozása, a környezet védelme, a gazdasági önfenntartás és fejlődés biztosítása, a termőföld-, a munkaerő-, az eszközállomány kihasználásának javítása.
Indoklás A tradicionális növénytermelési szerkezet fenntartása (gabonafélék, ezen belül a kukorica túlzott aránya) indokolatlan. Az állatállomány csökkenése miatt a piacon túlkínálat, árveszteség és jelentős jövedelem kiesés következett be. Kiemelt figyelmet kell fordítani a versenyképesség növelésére, amelynek fontos eszközei lehetnek az ökológiai gazdálkodás szélesebb körű elterjesztése, a konvencionális termelés területén a termelési skála bővítése, továbbá a nem-élelmiszercélú mezőgazdasági termelés részarányának növelése. Kiemelt figyelmet kell fordítani a versenyképesség növelésére, amelynek fontos eszközei lehetnek az organikus szemléletű termelés elterjesztése, a feldolgozottsági fok és a hozzáadott érték növelése, a jövedelem tömegének fokozása.
20 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
Az organikus vagy ökológiai mezőgazdasági termelés alapja a föld, a növények, az állatok és az ember olyan harmonikus együttműködése, amelynek fő célja – az élelmiszerek előállítása mellett – a természetes körforgás fenntartása. Ennek megvalósítása során, tudatosan nem törekszik a maximális hozamok és teljesítmények elérésére, hanem a lehető leginkább környezetkímélő módszerekkel biológiailag nagy értékű, egészséges élelmiszerek előállítására. Az ökológiai gazdálkodás alkalmazott környezetvédelemnek tekinthető, amely a növénytermesztés és az állattenyésztés racionális összhangjának megteremtésére helyezi a fő hangsúlyt. Az ökológiai mezőgazdasági termelés fejlesztése alapvetően fontos gazdasági érdek mind a közvetlen vállalkozói, mind makrogazdasági szinten. A drága és környezet egyensúlyát megbontó ipari eredetű kemikáliák kiiktatása a vállalkozói jövedelemtömeget kedvezően befolyásolja, a gazdaságilag optimális hozam kisebb ráfordítás mellett valósítható meg. Ennél jóval nagyobb azonban a közvetlen haszon, amely a környezet kíméléséből, az ember egészségének megóvásából, a természetes tartalékok feltöltődéséből és a szűkülő természetes életterek védelméből adódik. Mind a konvencionális és mind az organikus (ökológiai) mezőgazdasági termelés fejlesztését a kistérségben a termőhelyek szerint differenciálva kell megvalósítani. A kistérségben a talaj adottságok három gazdálkodási formát indokolnak: § § §
extenzív állattartás (legeltetés) a gyenge termőképességű talajokon, gyümölcsösök és erdő (akác) telepítése a laza homoktalajokon, intenzív szántóföldi kultúrák a löszháti részeken.
Leírás A gazdasági verseny léte olyan objektív folyamatnak tekinthető, mely érinti a gazdaság összes szereplőjét. Szerencsére az érdekeltek számára a tudomásulvétel mellett számos megoldási lehetőség kínálkozik versenyképességük javítása érdekében. Ez az agrárszférában is a magasabb jövedelmezőséget, alacsonyabb költségek, vagy magasabb értékesítési árak elérését jelenti. A szántóföldi növénytermesztés fejlesztése: A szántóföldi növénytermesztésben a gabonafélék túlsúlya meghaladja a országos átlagot, a két legfontosabb gabonafajból, az őszi búzából és kukoricából kiemelkedően jó termésátlagokkal. A versenyképesség fokozásában e téren lehetőség kínálkozik. Korlátozó tényező a gazdaságok tőkeereje és műszaki színvonala. Ültetvényágazatok fejlesztése: Kívánatos lenne az ültetvényágazatok (zöldségkultúrák, gyümölcsök, bogyósgyümölcsök, előállítás) termőterületének növelése, valamint a versenyképességet növelő kultúrák területi arányának javítása. Közvetlen célként jelölhető meg az elöregedett kultúrák újakkal, a piaci kihívásoknak jobban megfelelő fajtákkal történő lecserélése, a korszerűbb termelési módokra (gépi művelhetőség, korábbi termőrefordulás) történő áttérés, valamint a magasabb hozzáadott érték (feldolgozottsági szint) elérése. A termesztési adottságok és az öntözés lehetősége a zöldségfélék termesztésére kiválóak lennének, de fejlődést a relatíve nagy tőkeigény, az öntözőrendszerek rehabilitációja és a termeltetési-finanszírozási konstrukciók hiánya akadályozza.
21 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
Állattenyésztés fejlesztése: Általános cél az állati eredetű termékek gazdasági versenyképességének növelése. Közvetlen célként jelölhető meg a hagyományos állattenyésztési ágazatokban (tej, hús) a minőségre, valamint a termőhelyi adottságokra irányuló fejlesztés. Ugyancsak az általános célt szolgáló közvetlen cél lehet a kiegészítő állattenyésztési ágazatok, valamint a speciális, extenzív állattenyésztési ágazatok fejlesztése. A hagyományos állattenyésztési ágazatok minőségorientált fejlesztése érinti az összes termelő ágazatot és jelenti a technikai háttér, a tenyészanyag, az állomány nyilvántartás és- ellenőrzés, szaktanácsadás és továbbképzés javításában, fejlesztésében rejlő lehetőségeket. Az ágazatok fejlesztésében kiemelten kezelendő a feltétlen takarmányforrásokat (legelő, mezőgazdasági és élelmiszeripari melléktermékek) hasznosító kérődző állatfajok (szarvasmarha, juh) fejlesztése. A szarvasmarha ágazat fejlesztésében a termelési irányok – tej, hús, kettős – határozott elkülönítése, valamint a takarmányforrásokra adaptált (extenzív és intenzív gyep, szétszórt gyepek és összefüggő területek, szántóföldi takarmányok, melléktermékek), termelési irányok és méretek összehangolása eredményezi a versenyképesség növelését. A sertéságazatban az extenzív tartás mind szélesebb körű elterjesztése javasolható. A kiegészítő ágazatok között elsősorban a nyúl- és prémesállatágazat fejlesztése indokolt, mint a meglévő erőforrások és adottságok (épületek, munkaerő, takarmány, víztározók, halastavak) elsőrangú hasznosítói. Az állati eredetű termékek előállítás során is előtérbe kerülnek a természetszerű tartáshoz kapcsolódó technológiai megoldások (egészséges istállók, kifutók, legelők). Tilos az állati szervezet életfolyamatainak vegyszeres úton történő befolyásolása, a kiszámíthatatlan utóhatású antibiotikumok, hormonok, szintetikus takarmánykiegészítők, az ivari szabályozók alkalmazása. A napfény, a friss levegő, a természetes táplálkozás és az erős szilárd ellenálló képesség előnyeire támaszkodik. Jelentősen előmozdítja ezt a folyamatot az Európa Tanács rendeletéhez kapcsolódó Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program (NAKP), amelyhez olyan agrártámogatási rendszert rendeltek, amely keretében a környezetbarát mezőgazdasági termelési eljárásokat – közöttük az ökológiai gazdálkodásra való átállást és annak megtartását is – támogatják. Kiemelendő, hogy a magyar mezőgazdaság környezeti állapota kedvezőbb, mint a fejlett európai államokban. Így a hazai agrárgazdaság számára komparatív előnyt jelent, ha a termelés, feldolgozás, raktározás és értékesítés során környezetkímélő eljárásokat alkalmazunk, tehát érvényesülnek az agrár-környezetvédelem szigorodó nemzetközi előírásai. Ezzel nemcsak a nemzetközi kötelezettségeknek és az EU szabályozás harmonizációs feladatainak teszünk eleget, hanem növeljük piaci versenyképességünket is.
Várható hatások/eredmények A stratégiai program megvalósítása jelentősen hozzájárul a Tápió-menti kistérség agrárgazdaságának fejlődéséhez, a meglévő erőforrások optimális kihasználására épülő versenyképesség fokozásához. Elősegíti az EU agrárpolitikájában is prioritást élvező multifunkcionális mezőgazdasági termelés megalapozását. Jelentősége nemcsak közvetlenül a vállalkozói szférában mutatkozik meg, hanem közvetett hatásai révén a megye bizonyos térségeinek foglalkoztatását is növeli, ezzel együtt vásárlóerőt, piaci keresletet gerjeszt. A fenti fejlesztési irányok alapján nagy valószínűséggel prognosztizálható, hogy a terület terhelése és szennyezése nélkül több és jobb minőségű növényi és állati eredetű termék állítható elő pótlólagos beruházásokkal. Olyan termékekről van szó, amelyek piacképesebbek, magasabb áron eladhatók, nagyobb jövedelmet produkáló áruban jelennek meg, javítják a 22 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
terület általános kultúrállapotát, többlet munkahelyet és jövedelmet hoznak létre a vidéki lakosság számára.
3.2. Stratégiai Program: ÉLELMISZER FELDOLGOZÁS ÉS KERESKEDELEM A stratégiai program célja A program célja egyrészt a feldolgozás során a minél nagyobb hozzáadott érték elérése, másrészt a kistérség élelmiszergazdasága hatékonyságának javítása a termelés- feldolgozásforgalmazás vertikális és horizontális integrálásával.
Indoklás A Nagykátai kistérség gazdaságában a mezőgazdasági termelésnek meghatározó szerepe volt és nagy jelentősége van napjainkban is. A Tápió-menti kistérségben előállított mezőgazdasági termékek feldolgozása nagyrészt nem a kistérségben történik, ezért a mezőgazdasági termékek jórészt alapanyag formájában, alacsony feldolgozottsági fokban áramlanak ki a kistérségből. A magasabb helyi hozzáadott értékhez szükséges tároló, elsődleges és másodlagos feldolgozó kapacitások nem állnak megfelelő mértékben rendelkezésre a kistérségben. A kistérség gazdaságföldrajzi elhelyezkedése a jelentős fogyasztói piacok közelsége lehetővé teszi, s egyben indokolja a kistérségben egy kistérségi logisztikai központ kiépítését, amelynek feladata a mezőgazdasági termékek összegyűjtése, fuvarozás, raktározás, csomagolás, disztribúció és az értékesítés megszervezése. Leírás A mezőgazdaság helyben történő hozzáadott érték növelése az elsődleges és másodlagos élelmiszer-feldolgozás (tároló, hűtő, feldolgozó, csomagoló, stb. kapacitások) fejlesztése, új beruházások megvalósítása révén érhető el. Kiemelten fontos az élelmiszer-feldolgozást kísérő termékfejlesztés, minőségjavítás, választékbővítést, valamint a piacfeltárást és – bővítést szolgáló intézkedések. A feldolgozóipari üzemek, integrációk létrehozása a gazdaság szereplőinek feladata. A logisztikai szolgáltatások terén első lépésként egy virtuális logisztikai központ létesítése, beindítása célszerű. A viszonylag kis beruházási és működési költségekkel üzemelő vállalkozás – a legmodernebb informatikai és telekommunikációs eszközök igénybevételével – hatékony segítséget tud nyújtani a szolgáltatást igénybevevők (piaci szereplők) számára. Második lépésben kerülhetne megépítésre – jelentős tőkebevonással – egy állandó telephely, amely az előbbi központhoz kapcsolódva teljes körű szolgáltatást (fogadó, raktározó- és szállítóeszközök stb.) tudna nyújtani térségi szinten. A második fázis szorosan illeszkedhet a kistérség közúti átjárhatóságát javító fejlesztésékhez.
Várható hatások/eredmények A feldolgozottsági szint növelésétől elvárható a meglévő feldolgozói kapacitások jobb kihasználása, illetve újabbak létesítése, az árak, a hozzáadott érték és jövedelem növelése, a foglalkoztatási gondok enyhülése, a lakosság jövedelmének növelése. Az agrártermékekhez 23 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
kapcsolódó logisztikai szolgáltatások fejlesztése a mezőgazdaság és élelmiszer-feldolgozás teljes vertikumának fejlődésére hat.
3.2.1. Operatív program: „Tápió-vidék termék” minőségi védjegy bevezetése
Az operatív program célja A program általános célja a kistérségben keletkező agrártermékek értékesítési lehetőségeinek javítása marketing eszközökkel. Közvetlen cél: a Tápió-vidéken termelt minőségi mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek számára minőségi védjegy bevezetése.
Indoklás A mezőgazdaság a Nagykátai kistérségben továbbra is meghatározó jelentőséggel bír. Az élelmiszer-felvevő piacok, különösen Budapest, közelsége indokolja a kistérségben előállított agrártermékek eddiginél erőteljesebb, térségi összefogáson alapuló marketingjét. Ennek hatékony eszköze a minőségi agrártermékek (konvencionális és biotermékek) minőségi védjegy alatti forgalmazása. A Nagykátai kistérség és egyes környező települések alkotják a Tápió-vidéket, amely mint jól definiált földrajzi egység alkalmas a térség termékeinek megjelenítésére.
Leírás A program megvalósítása az alábbi lépésekből áll: • • • •
az érintett együttműködő partnerek körének meghatározása; a „Tápió-vidéki termék” minőségi védjegy alatt forgalmazott termékek minőségi paramétereinek, a védjegy használat feltételeinek meghatározása, és ellenőrzési rendszerének kiépítése; a „Tápió-vidéki termék” minőségi védjegy bevezetése a piacon célzott marketing akciókkal; a védjegy használat feltételei betartásának biztosítása, a védjegy presztízsének megőrzése.
Várható hatások/eredmények • • • •
az agrártermékek piaca kiszámíthatóbbá válik; elmozdulás a minőségi termék előállítás irányába; kedvezőbb árkon értékesíthető termékek; térségi együttműködés az agrár- és egyéb vállalkozók között.
Területi hatókör A javasolt program a Nagykátai kistérségben létrejövő fejlesztés, melynek hatóterülete a kistérség tágabb környezetét –a Tápió-mentét- érinti. 24 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
Kedvezményezettek köre A program kedvezményezettjei a Nagykátai kistérség mintegy 30-40 km sugarú körén belül tevékenykedő mezőgazdasági termelők, mezőgazdasági és feldolgozóipari vállalkozások, valamint ezek piaci szervezetei. A programvégrehajtás főbb szereplői • • •
Koordináció: Nagykátai kistérségi társulás munkaszervezete, megyei és regionális területfejlesztési tanácsok. Megvalósítás: a kistérség önkormányzatai, mezőgazdasági termelők, feldolgozók, agrárvállalkozások, fuvarozók, terméktanácsok, Pest Megyei Agrárkamara. Szakmai felügyelet: Pest Megyei Földművelési Hivatal, Nemzeti Földművelési és Vidékfejlesztési Hivatal, AVOP közreműködő szervezetei.
A megvalósítás időbeli rendje A program végrehajtása folyamatos, a fejlesztések ütemét gyakorlatilag a forrásbevonás üteme határozza meg.
A program megvalósításának lehetséges forrásai • • • • •
központi költségvetés, FVM fejezete; NFT Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programja; megyei és regionális decentralizált források; önerő (saját tőke és külső /hitel, kockázati tőke, stb. / forrás) a 2007-2013-as időszakra szóló Nemzeti Fejlesztési Terv.
A megvalósítás értékelési kritériumai § § §
a „Tápió-menti termék” márkanév (brand) alatt értékesített termékmennyiség; az együttműködő (a védjegy alatt értékesítő) vállalkozások száma; a védjegy bevezetése által generált többlet jövedelem.
Kapcsolat országos, regionális és megyei fejlesztési prioritásokkal és a kistérségi program egyéb prioritásaival A program szorosan kacsolódik Magyarország gazdasági versenyképességének növelését előirányzó célkitűzéseihez, ezen belül is az innováció-orientált logisztikai és élelmiszer feldolgozáshoz, a helyi vállalkozások fejlesztéséhez és a régió-specifikus piacképes agrár termékstruktúra kialakításához.
25 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
3.2.2 Operatív program: Az agrárlogisztikai szolgáltatások fejlesztése
Az operatív program célja A logisztika hiánya vagy előnye különösen hatványozottan jelentkezik olyan esetben, amikor a távolság, az idő, a tömeg és az érték viszonyának meghatározó szerep jut. A mezőgazdasági termelés jellege (biológiai és időbeni összefüggések), a termelő és feldolgozó helyek elhelyezkedése, az anyagok mozgatási költsége és értéke alapján egyértelműen kijelenthető, hogy az agrárvertikumban jelentős előrelépés csak úgy képzelhető el, ha a kedvező adottságok kihasználása érdekében olyan átfogó, rendszerszemléletű megközelítéssel szervezett és vezetett lesz a kistérség agrárrendszere, amely korszerű logisztikai koordinációkkal érhető el.
Indoklás A mezőgazdaság és az élelmiszeripar tevékenysége a Nagykátai kistérség tágabb régiójára is hatással van. A kistérség élelmiszergazdaságának jelentős hiányossága a rugalmas piaci alkalmazkodást lehetővé tevő tároló kapacitások szűkössége. A nagytömegű áruk szállításánál további problémát jelent a rakodóhelyek (árufuvarozási csomópontok) alacsony teljesítőképessége és felszereltsége. A kis-, közép- és nagyvállalkozások, továbbá az egyéni gazdálkodók térben szétszórtan, sok esetben kapcsolatot egymással alig tartva, alacsony szervezettséggel kénytelenek működni. Az agrárágazat területi kiterjedtsége miatt különös jelentősége van egy kistérségi logisztikai szolgáltató központ létesítésének, amely számos szolgáltatással támogathatja a termelést, a tárolást, a feldolgozást, az agrártermékek piacra jutását és a vertikum szereplőinek egymásra találását, kapcsolat-építését.
Leírás Az agrárlogisztikai központ létesítését (hely, idő, működés) az alapvető infrastruktúra meglétén túl a kistérségben működő (agrár)vállalkozások, önkormányzatok és egyéb szervezetek közös érdekei határozzák meg. A rossz közlekedési helyzetben lévő Tápió-menti kistérségben első lépésként egy virtuális logisztikai központ létesítése, beindítása javasolható. A viszonylag kis beruházási és üzemeltetési költséggel működő vállalkozás szolgáltatásai igen kiterjedtek lehetnek. A központ napjaink legmodernebb informatikai és telekommunikációs technikáinak igénybevételével, az informatikai adatbázisok és piaci szereplők elérésével hatékony segítséget nyújthatna a szolgáltatást igénybe vevőknek. A kezdeti gazdasági sikerek öngerjesztő hatásukkal, hatékony marketing munkával elismertetik saját lehetőségeiket, így mind több gazdálkodót inspirálnak a központ felé. A központ bővítése a szolgáltatások mennyisége és minősége szempontjából fokozatosan megoldható. A második lépésben a közlekedési feltételek javulásával párhuzamosan jelentősebb tőkebevonással megépítésre kerülhet egy állandó telephellyel rendelkező raktár, szállítmányozó és élelmiszer-feldolgozó bázis, amely az agrárlogisztikai központhoz
26 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
kapcsolódva teljes körű szolgáltatást tud nyújtani. Ily módon a kistérség agrárlogisztikai központja valós anyagmozgásoknak, illetve termékfeldolgozásnak helyszínévé válhat. Az agrárlogisztikai szolgáltató központ fentiek szerinti alapítása és többlépcsős fejlesztése, a többfázisú szolgáltató rendszer, a gazdasági befektetők számára is kedvező, hiszen a valós eredmények ösztönzik őket a fokozatos befektetésre. Elengedhetetlen, hogy az anyagi folyamatok szakmai ismerete mellett egyetemi végzettségű informatikai, kommunikációs, marketing, kontrolling és egyéb menedzsment ismeretekkel rendelkező logisztikai szakemberek dolgozzanak az intézményben. Várható hatások/eredmények • • • •
az agrártermékek piaca kiszámíthatóbbá válik; elmozdulás a minőségi termék előállítás irányába; kedvezőbb árkon értékesíthető termékek; térségi együttműködés az agrár- és egyéb vállalkozók között.
Területi hatókör A javasolt program egy Tápió-menti kistérségben létrejövő teljes fejlesztés, melynek hatóterülete a kistérség tágabb környezetét érinti.
Kedvezményezettek köre A program kedvezményezettjei a Nagykátai kistérség mintegy 50-60 km sugarú körén belül tevékenykedő mezőgazdasági termelők, mezőgazdasági és feldolgozóipari vállalkozások, valamint ezek piaci szervezetei. A programvégrehajtás főbb szereplői • • •
Koordináció: Nagykátai kistérségi társulás munkaszervezete, megyei és regionális területfejlesztési tanácsok. Megvalósítás: a kistérség önkormányzatai, mezőgazdasági termelők, feldolgozók, agrárvállalkozások, fuvarozók, terméktanácsok, Pest Megyei Agrárkamara. Szakmai felügyelet: Pest Megyei Földművelési Hivatal, Nemzeti Földművelési és Vidékfejlesztési Hivatal, AVOP közreműködő szervezetei.
A megvalósítás időbeli rendje A program végrehajtása folyamatos, a fejlesztések ütemét gyakorlatilag a forrásbevonás üteme határozza meg.
A program megvalósításának lehetséges forrásai • •
központi költségvetés, FVM fejezete; NFT Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programja; 27
PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
• • •
megyei és regionális decentralizált források; önerő (saját tőke és külső /hitel, kockázati tőke, stb. / forrás) a 2007-2013-as időszakra szóló Nemzeti Fejlesztési Terv.
A megvalósítás értékelési kritériumai § § §
az agrárlogisztikai központon keresztül értékesített termékmennyiség; a központ által integrált vállalkozások száma; az agrárpiaci termékek nagykereskedelmi ára.
Kapcsolat országos, regionális és megyei fejlesztési prioritásokkal és a kistérségi program egyéb prioritásaival A program szorosan kacsolódik Magyarország gazdasági versenyképességének növelését előirányzó célkitűzéseihez, ezen belül is az innováció-orientált logisztikai és élelmiszer feldolgozáshoz, a helyi vállalkozások fejlesztéséhez és a régió-specifikus piacképes agrár termékstruktúra kialakításához.
3.2.3. Operatív program: Biomassza hasznosítás
Az operatív program célja A program általános célja a mezőgazdasági hulladékok és egyéb biomassza környezettudatos kezelése. A közvetlen cél a térségben feleslegben keletkező biomasszára alapozott energiatermelés, és ezáltal a helyi energiaellátás biztonságának növelése, illetve az üvegházhatást kiváltó gázkibocsátás csökkentése a fosszilis energiafelhasználás kiváltása révén.
Indoklás A biomassza felhasználása segít lebontani a jelenleg meglévő erősen központosított energiaellátó rendszert, ezzel nagyobb önállóságot adva egy-egy településnek. Széleskörű elterjedése esetén jelentősen csökkenthető a légkörbe jutó üvegház-hatású gázok - elsősorban a szén-dioxid - kibocsátása. A bioenergia termelés forrása a térségben feleslegben keletkező trágya és egyéb a mezőgazdásági termelés melléktermékeként előállított szerves anyag (kukoricaszár, szalma, stb.), illetve a kedvezőtlen mezőgazdasági adottságú területeken energianövények (energiafű, energiaerdő) termesztése. A program egyben össznemzeti célokat is szolgál, mivel az Európai Unióban egyre nagyobb az import energiától való függőség, ezért egy 2001-es direktíva szerint az évtized végére 14 százalékról átlagosan 22 százalékra kell emelni a megújuló energiaforrások felhasználásával megtermelt elektromos energia arányát. A direktíva szerint minden országnak az adottságai és képességei szerint kell hozzájárulnia az átlag kialakításához, így Magyarországnak 3,6 százalékot kell teljesítenie. Leírás
28 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
A biomasszára alapozott megújuló energiatermelés formái lehetnek: § §
hőenergia termelés közvetlen égetéssel; biogáz előállítás.
A Nagykátai kistérség adottságainak figyelembe vételével a közvetlen égetéssel nyert hőenergia termelés és egy biogáz üzem létesítése lenne indokolt a térségben. A hőtermelés a települési intézmények és lakóházak távfűtésére alkalmazható. A biogázképződés teljes folyamata alapvetően két szakaszra osztható: az első egy fermentációs biokémiai folyamat (savas erjedés), amely nagymolekulájú szerves anyagok lebontását jelenti. A lebontást a savképző baktériumok végzik. A második szakaszban további baktériumcsoportok az egyszerűbb molekulákat építik le. Így ezek a baktériumok a szerves anyagokat oldható zsírsavakra, alkoholra, szén-dioxidra, hidrogénre, stb. bontják. A folyamat végeredménye a főleg metánból és szén-dioxidból álló, energetikai célokra hasznosítható metángáz. Az ismert biogáztermelő technológiák és üzemi megoldások száma igen nagy. Az általános technológiai lépések a következők: 1. 2. 3. 4. 5. 6.
alapanyag-tárolás, -készletezés; anyag előkészítés; erjesztés; gázkezelés, maradékanyag-kezelés; kiszerelés; gázhasznosítás.
Várható hatások/eredmények § § § § § §
csökken az ország károsanyag kibocsátása; az energia helyben érhető el; csökken a felhasznált energia ára; új, innovatív gazdasági profil alakul ki a kistérségben; munkahelyteremtés; növekszik a kistérség térszervező ereje.
Területi hatókör A program alapanyag ellátás és energiaszolgáltatás szempontjából a kistérség teljes területét érinti. Az alapanyag beszállítás a kistérségen körüli térséget is integrálhatja. Kedvezményezettek köre A program kedvezményezettjei a szerves hulladékot feleslegben előállító mezőgazdasági termelők és mezőgazdasági vállalkozások. Az energiaellátás és klímaváltozás hatásai csökkentése tekintetében a térség egész népessége. A programvégrehajtás főbb szereplői
29 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
• • •
Koordináció: Nagykátai kistérségi társulás munkaszervezete, megyei és regionális területfejlesztési tanácsok. Megvalósítás: a kistérség önkormányzatai, mezőgazdasági termelők, agrárvállalkozások, Pest Megyei Agrárkamara, Nemzeti Technológia és Kutatási Hivatal, Magyar Villamos Művek (villamosenergia termelés esetén). Szakmai felügyelet: Pest Megyei Földművelési Hivatal, Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, AVOP, KIOP, GVOP közreműködő szervezetei.
A megvalósítás időbeli rendje A program végrehajtása folyamatos, a fejlesztések ütemét gyakorlatilag a forrásbevonás üteme határozza meg. A program megvalósításának lehetséges forrásai • • • • • •
központi költségvetés, FVM és KvVM fejezetei; Nemzeti Technológia és Kutatási Hivatal forrásai; NFT Agrár- és Vidékfejlesztési, Gazdasági Versenyképességi, Környezetvédelmi és Infrastruktúra Fejlesztési Operatív Programjai; megyei és regionális decentralizált források; önerő (saját tőke és külső /hitel, kockázati tőke, stb. / forrás) a 2007-2013-as időszakra szóló Nemzeti Fejlesztési Terv.
illetve
A megvalósítás értékelési kritériumai § § §
hasznosított biomassza mennyisége; termelt energiamennyiség; a biogáz üzem beszállítóinak száma.
Kapcsolat országos, regionális és megyei fejlesztési prioritásokkal és a kistérségi program egyéb prioritásaival A program a térség fenntartható környezetfejlesztési, illetve innovatív technológiák meghonosításával kapcsolatos céljaihoz kapcsolódik.
3.3. Stratégiai Program: KÜLTERÜLETEK KOMPLEX FEJLESZTÉSE A stratégiai program célja Általános cél a kistérség népességmegtartó képességének növelése, élhető lakókörnyezet biztosítása és a gazdaság diverzifikációjának erősítése. A program közvetlen célja a
30 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
külterületek „kultúrtáj” jellegének és az ehhez illeszkedő terület- és környezethasználat erősítése. Indoklás A települések mellett a kistérségben a klasszikus vidékfejlesztés célterülete a nagy kiterjedésű és változatos külterületek lehetnek, ahol a mezőgazdaság, turizmus és környezet- és természetvédelem összehangolt fejlesztése valósítható meg. A hazai vidékfejlesztés hangsúlyos támogatási területei: • • • • • •
a falvak, kisvárosok külső megjelenésének (köztereinek, köz- és lakóépületeinek állapota) megújítása; ellátó-szolgáltatási rendszereinek, gazdasági funkcióinak együttes fejlesztése; az érzékeny természeti területek megóvása, mezőgazdasági profiljának átalakítása, az agrár-környezetvédelmi szempontok együttes érvényesítése; a mezőgazdaságból részben kiszorult népesség alternatív foglalkoztatására a falusi és agrár-turizmus, a helyi kézmű- és házipari tevékenységek újraélesztése; a fiatalok vidéken tartásának, jövőjük elősegítése; az agrárstruktúra helyi fejlesztési irányaival összehangolt birtokrendezésre, külterület szabályozásra, a termelési infrastruktúra kiépítése.
A Nagykátai kistérségben a külterületek komplex fejlesztésére indokolt külön programot összeállítani. Leírás A program a külterületek komplex külterületi fejlesztés potenciális elemei lehetnek: - a külterületi infrastruktúra fejlesztése: § a mezőgazdasági utak fejlesztése, pormentesítése, § belvíz és csapadékvíz elvezető csatornák létesítése, tisztítása, § védekezés a szélerózió ellen, fásítás, § (ahol indokolt) öntözőcsatornák fejlesztése, - alternatív jövedelemtermelés: § a hagyományos háziipari és kézműves mesterségek revitalizációja, - a falusi turizmus fejlesztése: § a mezőgazdasági utak bevonása a kistérségi kerékpárút hálózatba, § a településkép fejlesztése, a települési kulturális értékek bemutatása, § természeti (pl. természetvédelmi területek) és kulturális értékek (pl. régészeti lelőhelyek) bemutatása, - a természet közeli állapot helyreállítása § ökológiai folyosók létesítése, § tájrehabilitáció. Ebbe a komplex hálózatba „rácspontokként” illeszkednek a kistérség települései, melyek falusias karakterének megőrzését részben a vidékfejlesztés feladatává lehetne tenni.
31 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
Várható hatások/eredmények A javasolt program hatásaként olyan esztétikus táji környezet alakul ki, ahol a gazdaság, az életminőség és a környezeti értékek megőrzése szerves egységet tud alkotni, megalapozva ezáltal a térség hosszú távon fenntartható, harmonikus fejlődését.
32 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
4. PRIORITÁS: A MINŐSÉGI TURIZMUS FEJLESZTÉSE
A program indoklása, összhangban a helyzetértékelés megállapításaival és következtetéseivel, illetve a meghatározott jövőképpel azon alapul, hogy a kistérség gazdasági életében bár egyre növekvő, de a lehetőségekhez, adottságokhoz képest még mindig kevésbé számottevő szerepet játszik a turisztikai szektor. A Tápió-vidék az Alföld és a Gödöllői dombság találkozásánál húzódik meg részben szelíd dombok között, részben alföldi jellegű, sík területeken. A tájegységnek meghatározó természet elem a Tápió-patak, melynek alsó és felső ága Tápiószentmártonnál egyesül. A vízben nem túl gazdag területet duzzasztott tavak tarkítják. A Tápió-mente 70 védett növényfaj és közel 180 védett állatfaj élőhelye. A környék madárvilága különösen gazdag, a védett állatfajok kétharmada madár. A farmosi nádastó a vonuló madarak fontos pihenőállomása, ezért a Nemzetközi Madárvédelmi Tanács 1992-ben a Tápió-Hajta vidéket felvette az Európai Jelentőségű Madárélőhelyek jegyzékébe. A kistérség építészeti örökségéből kiemelendő a Gombán, Sülysápon, Tápiógyörgyén található barokk és eklektikus kastélyok, Szentmártonkátán, Tápiószelén látható klasszicista kúriák. A régebbi múlt emlékei a mendei Árpád-kori földvár és Tápiószőlősön található Bagolyvár. Sülysápon a gótikus, Szentlőrinckátán a barokk, Kókán a klasszicista templom érdemel figyelmet, melyekben jelentős építészeti, képző-és iparművészeti értékek láthatók. Kiemelkedő műemléki érték a múlt századi nemesi kúriák világát idéző tápiószelei Blaskovich Múzeum. A vidék népe féltve őrzi hagyományait. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tavaszi hadjáratának egyik győztes csatája Tápióbicskénél zajlott. E történelmi esemény emlékére minden év április 4-én korhű jelmezekben, népes közönség előtt jelenítik meg a hídi csatát. A Tápió-vidék elsősorban az aktív pihenés számos formáját kínálja. A terület termálvizekben vizekben gazdag, Tápiószentmárton, Tóalmás és Nagykáta strandjain több mint 50 °C-os termálvíz táplálja a medencéket. A kistérség tavai a tápióbicskei, az úri, a tápiószentmártoni és a tápiószecsői tó a horgászok számára jelent vonzerőt. Az apróvadakban és őzekben gazdag terület vadászati lehetőséget kínál. A Tápiószentmártonban működő lovaspark a lovas- és szállodai szolgáltatások teljes skálájával várja a lósport szerelmeseit, lovasiskolájában felkészült, nemzetközileg elismert oktatók tanítják a kezdőket a lovaglás és a fogathajtás tudományára. A kerékpáros turizmus lehetőségei egyelőre nem kellően kiaknázottak. A turizmus fejlődésének egyik akadályaként a kevés szálláshely, és ezen belül is a magasabb komfortfokozatú, szállodaszerű ellátást kínáló panzió és szállodai férőhelyek alacsony száma jelölhető meg. A viszonylag kis befektetés igényű, szezonális turizmust szolgáló kemping férőhelyek kistérségi megoszlása egyenetlen. Az individualizálódó – útjait önmagának szervező –, fizikai aktivitást kereső turisták arányszámának növekedéséből fakadó keresleti trendnek csak úgy tud a kistérség megfelelni, ha a vízi-, a lovas-, és a kerékpáros turizmusban rejlő lehetőségeket tudatosabban használja ki, a részterületen szükséges további fejlesztéseket megvalósítja. Kitörési pont lehet a kistérségben rendezendő alkotótáborok. Bár az alkotótáborok résztvevői általában nem 33 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
kereskedelmi szálláshelyeket vesznek igénybe, az itt szerzett pozitív élményeik révén később, visszatérő látogatóként akár fizetővendégekké is válhatnak. A térség turizmus marketingje gyenge. A legközelebb Tourinform iroda Cegléden található. A kistérség kiadványok, térképek terjesztésével próbálja a vendégforgalmat élénkíteni.
4.1. Stratégiai Program: TURISZTIKAI VONZERŐK ÉS RÁÉPÜLŐ TERMÉKEK FEJLESZTÉSE A stratégiai program céljainak bemutatása A kistérség turisztikai potenciálja közismert tény. A lehetőséget azonban ki is kell használni, mely operatív szempontból elsősorban a magánvállalkozások feladata. A kistérség célja, hogy az ehhez szükséges infrastrukturális keretfeltételeket biztosítsa, de ezen túlmenően az önkormányzati tulajdonú és üzemeltetésű strandok, illetve a kerékpárhálózat fejlesztése. A kistérség célja az aktív turizmus és az ehhez kapcsolódó turisztikai termékek fejlesztése.
A program leírása, főbb komponensek •
A termálvízre alapozott rekreációs turizmus rohamosan fejlődő igényeinek kielégítése, egész éven át működő fürdők kialakítása és működtetése révén.
•
Az aktív turizmus különböző válfajai – lovas, kerékpáros, vadász, horgász – kínálati palettájának kialakítása, bővítése.
•
A kulturális- és rendezvényturizmus fejlesztése olyan új rendezvény(ek) meghonosításával, amelynek vonzereje messze túlnyúlik a kistérségen.
•
Az ökoturizmus változatos programcsomagjainak kialakítása és menedzselése.
•
A tanyasi-falusi turizmus potenciáljának kihasználása a vendégfogadók aktív felkészítése és folyamatos szakmai támogatása révén.
A program várható hatásai és eredményei -
növekvő vendégszám; növekvő idegenforgalmi vállalkozói bevételek; növekvő önkormányzati adóbevételek; turisztikai szezon meghosszabbítása; javuló foglalkoztatási helyzet.
4.1.1. Operatív program: Aktív turizmus termékcsomagok kialakítása, értékesítése
34 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
Az operatív program célja Elsősorban a természeti adottságokra alapozva olyan programkínálat és szolgáltatáscsomagok kialakítása, amelyek a fizikai aktivitást kedvelő turisták számára vonzó fogadóhellyé teszik a kistérséget. A térség turisztikai kínálatának szélesítése révén új, környezettudatos fogyasztói szegmensek megnyerésével a térség iránti turisztikai kereslet erősítése, ezáltal a turizmusból származó bevételek növelése. Olyan szabadidős szolgáltatások fogyasztói körének bővítése, amelyek kizárólag a térség lakossága keresletére alapozva nem tudnának megélni, ugyanakkor jelenlétük a lakosság életminőségének javulását is lehetővé teszi. Az aktív turisztikai szolgáltatók és termékek hálózataihoz kapcsolódva a térség külső kapcsolatainak erősítése a Közép-Magyarországi régió, illetve a szomszédos észak-alföldi és észak-magyarországi régiók felé. Indoklás Mind a belföldi, mind a külföldi turisták között jelentős arányt képviselnek a városi lakosok, akik közül egyre többen ismerik fel a fizikai aktivitás egészségmegőrző szerepét, ezért kikapcsolódásuk helyszínéül előszeretettel választanak olyan fogadóhelyet (desztinációt), amely lehetőséget kínál kerékpár-, lovas- vagy gyalogtúrák megtételére. A turisták egy szűkebb, de marketing szempontból jól beazonosítható csoportját, pedig úti célja megválasztásakor kizárólag az aktív turizmus egyes fajtái szolgáltatásainak elérhetősége motiválja. A program tartalma, az egyes komponensek leírása Lovas turizmus fogadási feltételeinek fejlesztése, elsősorban komplex szolgáltatást kínáló lovas panziók kialakítása. Lovas túraútvonalak kijelölése a települések külterületén, oly módon, hogy megteremtődjön a kapcsolódás lehetősége a térség határain kívül eső jelentős vonzerővel bíró turisztikai célpontok megközelítésének is. A kerékpáros turizmus meghonosításának alapvető feltétele a térség kerékpárút hálózatának fejlesztése. Önmagában az elkülönített kerékpárutak kiépítése, vagy kis forgalmú esetleg külterületi gazdasági utakon a kerékpárútvonalak kijelölése még nem elégséges a kerékpáros turizmus fellendítéséhez. A kapcsolódó szolgáltatásokhoz tartozik a kölcsönző és szervízszolgáltatások biztosítása megfelelő területi eloszlásban, továbbá kerékpárbarát vendéglátóhelyek és egyéb szolgáltató helyek kialakítása, ahol a turista biztonságban elhelyezheti közlekedési eszközét. Ugyancsak a kerékpáros turizmus széleskörű elterjedését segíti ajánlott útvonalak kijelölése, leírások készítése az útvonalak mentén megtekinthető értékekről. Továbbá olyan nemzeti vagy regionális kerékpáros tömegrendezvényekbe való bekapcsolódás, vagy ilyen rendezvények hagyományteremtő jelleggel való életre hívása, amelyek segítik a kistérséget a kerékpárosok tudati térképére való felkerülésben.
A program várható hatásai és eredményei -
új fogyasztói szegmenseket lehet a kistérség számára megnyerni; a már itt tartózkodó vendégek tartózkodási ideje nő az aktív szabadidő eltöltési lehetőségek bővülése miatt; növekszik a turizmusban foglalkoztatottak száma; növekvő idegenforgalomhoz kapcsolódó önkormányzati bevételek. 35
PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
Területi hatókör A kistérség teljes területe. Kedvezményezettek köre -
idegenforgalmi vállalkozók; önkormányzatok; non-profit civil szervezetek; lakosság.
A programvégrehajtás főbb szereplői -
idegenforgalmi vállalkozók; önkormányzatok; non-profit civil szervezetek.
A program költségvetése és lehetséges forrásai Infrastruktúra-, terület-, vidék- és turizmusfejlesztést szolgáló előirányzatokhoz kapcsolódó hazai és társfinanszírozott pályázatok. Vállalkozói és pénzpiaci források. A megvalósítás értékelési kritériumai -
turisták száma; vendégéjszakák száma; aktív turisztikai szolgáltatók száma; idegenforgalmi adóbevételek növekedése; kerékpáros, lovasturisztikai és bakancsos turistákat célzó rendezvények és résztvevőik száma.
Kapcsolat más térségi fejlesztési prioritásokkal A program összhangban van a kistérség fejlesztési prioritásaival, különös tekintettel a minőségi turizmus fejlesztését, a vállalkozások fejlesztését célzó programokkal, hozzájárulva ezzel a kistérség népességmegtartó erejének, valamint az ott élők életkörülményeinek javításához.
4.1.2. Operatív program: A kulturális- és rendezvény turizmus kínálatának bővítése, összehangolása
Az operatív program célja A szabadidő eltöltési lehetőségek bővítése a rendelkezésre álló kulturális értékek bevonásával, újak teremtésével. A turisták átlagos tartózkodási idejének növelése. A főszezonon kívül is
36 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
tartalmas kikapcsolódási lehetőséget teremteni a hétvégi vendégforgalom élénkítése érdekében. Indoklás A turisztikai termékkínálat világméretű szélesedése miatt, az önálló arculat, az egyedi termék/szolgáltatás profil kialakításának egyik lehetséges iránya a térségi örökségre épített kulturális turisztikai kínálat megteremtése, bővítése. A program tartalma, az egyes komponensek leírása Az egyetemes és a helytörténeti jelentőségű épületek, helyek egységes jelölési rendszerének kialakítása és alkalmazása, a kapcsolódó történetek összegyűjtése, turisták számára is emészthető formában való közzététele, ajánlott útvonalakat tartalmazó kiadvány szerkesztése, nyomtatása, terjesztése. Múzeumok látogatóbarát fejlesztése, interaktív elemek kialakítása a kiállítás tárgyához kapcsolódóan – lehetőséget kell teremteni pl. a kiállított eszközök kipróbálására, természetesen azok hiteles másolatát célszerű csak a látogató kezébe adni. Helytörténeti gyűjtemények kialakítása valamennyi városban, továbbá oly módon való elhelyezésének megoldása, hogy a kiállításhoz kapcsolódóan kézműves foglalkoztató, játszóház is kialakításra kerülhessen, továbbá a speciális helyi, kistérségi termékek bemutatásának – esetleg ajándékként való értékesítésének feltételei is megteremthetők. A tágan értelmezett kultúra részeként a kistérség tárgyi és szellemi értékeinek, ünnepeinek megismertetése az értékkereső turistákkal, különböző időtartamú programok, programcsomagok kidolgozása és menedzselése. A kistérség visszatérő kulturális rendezvényei időbeli összehangolása, szinergikus hatások erősítése a konkurencia helyett. Célszerű lenne a térség kapacitásait egy legalább országos vonzáskörű, de még inkább nemzetközi hatókörű nagyrendezvény kitalálására és megvalósítására koncentrálni. Ez elképzelhető valamelyik meglévő kulturális rendezvény erősítésével is. A program várható hatásai és eredményei -
új fogyasztói szegmenseket lehet a kistérség számára megnyerni; a már itt tartózkodó vendégek tartózkodási ideje nő a kulturális programok, igénybe vehető szolgáltatások bővülése miatt.
Területi hatókör A kistérség teljes területe. Kedvezményezettek köre -
idegenforgalmi vállalkozók; önkormányzati oktatási és kulturális intézmények; non-profit civil szervezetek, 37
PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
-
egyházak; lakosság.
A programvégrehajtás főbb szereplői -
idegenforgalmi vállalkozók; önkormányzatok; non-profit civil szervezetek; egyházak.
A program költségvetése és lehetséges forrásai -
területfejlesztési, turizmusfejlesztési és kulturális-, örökségvédelmi támogatási források; vállalkozói tőke; önkormányzati források.
A megvalósítás értékelési kritériumai -
turisták száma; vendégéjszakák száma; múzeumi és egyéb kiállítóhelyek száma; kulturális rendezvények száma; kulturális rendezvényeket látogató vendégek száma; idegenforgalmi adóbevételek növekedése.
Kapcsolat más térségi fejlesztési prioritásokkal A program összhangban van a kistérség fejlesztési prioritásaival, különös tekintettel a minőségi turizmus fejlesztését, a vállalkozások fejlesztését célzó programokkal, hozzájárulva ezzel a kistérség népességmegtartó erejének, valamint az ott élők életkörülményeinek javításához.
4.1.3. Operatív program: Az ökológiai értékek bemutatásának bővítése
Az operatív program célja A természeti értékek fenntartható bemutatása körülményeinek kialakítása. A turisták és a lakosság környezettudatosságának erősítése, a Duna-Ipoly Nemzeti Park részét képező TápióHajta vidék, illetve a kistérség más ökológiai értékeinek megismertetése révén. Indoklás Az érintetlen természeti tájak megritkulásával – különösen Európában – felértékelődnek a természetes, illetve természet közeli állapotban megőrzött tájak. Budapest vonzásában a Nagykátai kistérség irányban tervezett kiterjesztésével párhuzamosan szükséges a
38 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
természetvédelmi érdekeket szolgáló irányított vendégforgalom fogadási infrastruktúrája és kapcsolódó programcsomagok kialakítása, menedzselése.
A program tartalma, az egyes komponensek leírása A projekt tartalma egy látogatói központ kialakítása Nagykáta vagy Farmos területén, mely komplex szolgáltatásokat kínál, kiállítóhelyet, információs pontot, oktatási bázist, könyv- és ajándékboltot, vendéglátó egységet egyaránt magában kell, hogy foglaljon. Innen indulhatnak tanösvények, ajánlott túraútvonalak a táji értékek bemutatására. Táji értékeket bemutató tanösvényeket, ajánlott túraútvonalakat a nemzeti parki területeken túl is célszerű kialakítani a kistérségben. A látogatói központ szolgáltatási kínálatának szerves részét képezik azok a tájékozató és oktatási programcsomagok, amelyek a különböző felkészültségű vendégcsoportoknak személyre/csoportra szabott, élményszerű ismerete átadását teszik lehetővé. Célszerű a látogatói központban nyílt napokat szervezni a helyi lakosság számára a szemléletformálás jegyében a helyi védendő értékek és az ökoturizmus sajátosságainak megismertetésére. A program várható hatásai és eredményei -
új fogyasztói szegmens érdeklődését sikerül felkelteni a kistérség iránt; a turisztikai kereslet időbeli koncentráltsága mérséklődik a kistérségben; a természetvédelmi értékek és azok védelmének szükségessége a lakosság és a vendégek szélesebb köreiben tudatosodik; növekvő idegenforgalmi bevételek a non-profit szervezeteknél, növekvő idegenforgalmi adóbevételek az önkormányzatoknál.
Területi hatókör A kistérség teljes területe. Kedvezményezettek köre -
non-profit civil szervezetek; idegenforgalmi vállalkozók; önkormányzati intézmények; lakosság; turisták.
A programvégrehajtás főbb szereplői -
non-profit civil szervezetek; idegenforgalmi vállalkozók; önkormányzatok; Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága
39 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
A program költségvetése és lehetséges forrásai •
területfejlesztést, vidékfejlesztést, környezet- és természetvédelmet szolgáló hazai és EU társfinanszírozott pályázati források; önkormányzati saját erő; vállalkozói tőke.
• •
A megvalósítás értékelési kritériumai -
turisták száma; turisztikai bevételek növekedése; értékesített ökoturisztikai programok száma.
Kapcsolat más térségi fejlesztési prioritásokkal A program összhangban van a kistérség környezet- és természetvédelmi céljaival, valamint, a minőségi turizmus fejlesztésének főbb irányaival, gerjeszti a turisztikai vállalkozások fejlődését, hozzájárulva ezzel a kistérség népességmegtartó erejének, valamint az ott élők életkörülményeinek javításához.
4.1.4. Operatív program: A falusi-tanyasi turizmus, mint turisztikai termék kialakítása
Az operatív program célja A rendezett kultúrtáj fenntartása, egy sajátos településforma fenntartása érdekében kiegészítő jövedelem szerzési lehetőség biztosítása a tanyán élő népesség számára. Továbbá a térség szálláshely kínálat választékának bővítése. Indoklás Az elvonulást kereső turisták számára is vonzóvá teszi a kistérséget ezen szálláshelyi szolgáltatási forma kialakítása. A tanyákon létrehozott ingatlanvagyon értékmegőrzését szolgálja a turizmus bekapcsolása a jövedelemtermelésbe. A program tartalma, az egyes komponensek leírása Szemléletformáló megbeszélések szervezése a potenciális vendégfogadók felkészítése érdekében. Tanácsadói szolgálat megszervezése és folyamatos működtetése a kistérségi társulás munkaszervezetének bevonásával, a vendégfogadásra vállalkozó ingatlantulajdonosok, gazdák turisztikai tevékenységének segítésére. A falusi turizmusba bekapcsolódó szolgáltatók szolgáltatásainak minősítése az országos követelmények alkalmazásával, amit kiegészíthet márkázást, minőségbiztosítást szolgáló helyi szabályozás. A kialakított falusi, tanyasi vendégfogadó kapacitás közös piacra vitele. A program várható hatásai és eredményei •
csökken a leromlott állapotú tanyák száma; 40
PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
• • •
új vendégkör jelenik meg a kistérségben; kiegészítő jövedelem képződik számos tanyasi gazdaságban; csökkennek a foglalkoztatási problémák a kistérségben.
Területi hatókör A kistérség teljes területe. Kedvezményezettek köre -
non-profit civil szervezetek; lakosság; turisták.
A programvégrehajtás főbb szereplői -
önkormányzatok; non-profit civil szervezetek; lakosság.
A program költségvetése és lehetséges forrásai -
vidékfejlesztési típusú előirányzatok terhére kiírt centralizált és decentralizált pályázatok; magán tőke.
A megvalósítás értékelési kritériumai -
vendégfogadásba bekapcsolódó tanyák száma; tanyákon fogadott vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma; turisták száma.
Kapcsolat más térségi fejlesztési prioritásokkal A program összhangban van a kistérség fejlesztési prioritásaival, különös tekintettel a minőségi turizmus fejlesztését, a település rehabilitációt, a vállalkozások fejlesztését célzó programokkal, hozzájárulva ezzel a kistérség népességmegtartó erejének, valamint az ott élők életkörülményeinek javításához.
4.2. Stratégiai program: A TURIZMUS FOGADÁSI FELTÉTELEINEK FEJLESZTÉSE
A stratégiai program céljainak bemutatása A turizmus kínálati oldalán jelenleg a legnagyobb problémát a szállás- és vendéglátóhelyek nem megfelelő mennyisége és minősége adja. A stratégiai program célkitűzése a szálláshely kapacitások bővítése (többek között az egy busznyi (40-50 fő) vendéget egy helyen fogadni 41 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
tudó létesítmények kialakítása, melyre jelenleg a tápiószentmártoni Kincsem Lovaspark képes egyedül), a szálláshelyek és vendéglátóhelyek minősége javításának ösztönzése. A szálláshely- és vendéglátóhely kínálat differenciáltabbá tételének ösztönzése. A program leírása, főbb komponensek A vállalkozói oldallal koordináltan, fokozatosan megvalósuló turisztikai fejlesztéseknek köszönhetően a stratégiai program célkitűzései elérhetők 2-5 éves időtávlatban. A program része a csoportos vendéglátás infrastruktúrájának megteremtése, a jelenlegi kapacitások minőségi és mennyiségi bővítése, a vendéglátó-iparban aktív cégek közreműködésével. A program várható hatásai és eredményei -
növekvő vendégszám; növekvő vállalkozói és önkormányzati idegenforgalmi bevételek; javuló foglalkoztatási mutatók; a helyi lakosság életminőségének emelkedése; a vendégek elégedettségének növekedése, a visszatérő vendégek arányának emelkedése.
Költségbecslés és a finanszírozás forrásai A költségek 500-1000 millió Ft között várhatóak, jellemzően magánfinanszírozásból kivitelezendő beruházások.
4.2.1. Operatív program: Szálláshelyek kapacitásának és minőségének fejlesztése a magántőke bevonásával Az operatív program célja Kapacitások bővítése, szolgáltatások minőségének fejlesztése minden szálláshelyi kategóriában. A minőségi turizmus bővülése fogadási feltételeinek megteremtése. Indoklás A differenciálódó vendégigények, a tapasztalt turisták számának növekedésével az ár-érték arány előtérbe kerülése a szolgáltatások kiválasztásánál a legolcsóbb megoldás keresése helyett a minőségi szolgáltatásokat elfogadható áron nyújtó cégek felé tereli a turisztikai fogyasztást. A program tartalma, az egyes komponensek leírása Legalább három csillagos szálloda (szállodák) megépítése a kistérség két nagyobbik városában, amelyek alkalmasak egy busznyi vendég elszállásolására, kiszolgálására (40-50 kétágyas szoba). Célszerű a szállodákat olyan alapvető rekreációs és business szolgáltatásokkal felszerelni, amelyek révén kisebb vállalati tréningek megtartására is alkalmasakká válnak.
42 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
Az aktív turizmus valamely válfaja kiszolgálására specializálódott panziók (pl. lovas panzió, kerékpáros panzió) kialakítása a kistérség bármely településén. A program várható hatásai és eredményei • • •
a jelenleg még tapasztalható szűk keresztmetszet megszűnik a szálláshelyi kínálatban; magasabb fizetőképességű vendégek vonzása egész éven át lehetővé válik; az üzleti – tréning – turizmus irányába is tud nyitni a kistérség.
Területi hatókör A kistérség teljes területe. Kedvezményezettek köre -
idegenforgalmi vállalkozások; önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok (fürdők, kempingek).
A programvégrehajtás főbb szereplői -
idegenforgalmi vállalkozók; önkormányzatok.
A program költségvetése és lehetséges forrásai A program megvalósítása hangsúlyozottan igényli a magántőke bevonását, de területfejlesztési, turizmusfejlesztési támogatási forrásokra is lehet számítani legfeljebb 30%os támogatási intenzitással. A megvalósítás értékelési kritériumai -
különböző minőségi kategóriában rendelkezésre álló szállásférőhelyek száma; turisták száma; vendégéjszakák száma.
Kapcsolat más térségi fejlesztési prioritásokkal A program összhangban van a kistérség fejlesztési prioritásaival, különös tekintettel a minőségi turizmus fejlesztését, a vállalkozások fejlesztését célzó, programokkal, hozzájárulva ezzel a kistérség népességmegtartó erejének, valamint az ott élők életkörülményeinek javításához.
4.2.2. Operatív program: A térségen belüli és kifelé irányuló közlekedési kapcsolatok javítása – ajánlott túraútvonalak kialakítása
43 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
Az operatív program célja A turisták tartózkodási idejének növelése érdekében olyan javasolt túraútvonalak kialakítása és menedzselése, amelyek mentén egy-egy témára felfűzve önállóan is megismerhetik a kistérség természeti és kulturális értékeit, élvezhetik szolgáltatásait. Indoklás A turizmusban az utóbbi másfél évtizedben érvényesülő egyik trend a vendégforgalom individualizálódása, ami azt jelenti, hogy a turisták nem csomagban veszik meg a vakációzásuk során használt szolgáltatásokat (utazás, szállás, étkezés, programok), hanem az egyes szolgáltatási elemekből sokszor csak a helyszínen választanak. A program tartalma, az egyes komponensek leírása Gyalogos, kerékpáros, lovas és autóval bejárható ajánlott útvonalakat kell kialakítani, kitáblázni, hozzá kapcsolódó leírásokat készíteni és terjeszteni a kistérség természeti adottságainak, épített örökség értékeinek, kézműveseinek, rekreációs, stb. szolgáltatásainak, vendéglátóhelyeinek, gasztronómiájának tematikus és kevert bemutatására. A program várható hatásai és eredményei • • •
a kistérségbe látogató turisták átlagos tartózkodási ideje nő; nő a turisztikai szolgáltatók bevétele; növekednek az idegenforgalmi önkormányzati adóbevételek.
Területi hatókör A kistérség teljes területe. Kedvezményezettek köre -
idegenforgalmi vállalkozók; önkormányzati intézmények; non-profit civil szervezetek; lakosság; turisták.
A programvégrehajtás főbb szereplői -
idegenforgalmi vállalkozók; önkormányzatok.
A megvalósítás ütemezése -
koncepció kidolgozása: 1 hónap partnerség kialakítása: további 2-3 hónap kivitelezés: további 2-3 hónap
44 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
Célszerű az ütemezést úgy időzíteni, hogy 2006. május környékén az útvonalakról készült ismertetők rendelkezésre álljanakA program költségvetése és lehetséges forrásai -
decentralizált területfejlesztési-, vidékfejlesztési- és turizmusfejlesztési források; magántőke; önkormányzati saját erő.
A megvalósítás értékelési kritériumai -
turisták száma; kialakított és kitáblázott útvonalak száma; elkészült útvonal ajánló szóróanyagok száma.
Kapcsolat más térségi fejlesztési prioritásokkal A program összhangban van a kistérség fejlesztési prioritásaival, különös tekintettel a minőségi turizmus fejlesztését, a vállalkozások fejlesztését célzó programokkal, hozzájárulva ezzel a kistérség népességmegtartó erejének, valamint az ott élők életkörülményeinek javításához.
4.3. Stratégiai Program: TURIZMUS MARKETING TEVÉKENYSÉG FEJLESZTÉSE A stratégiai program céljainak bemutatása Magyarország rendkívüli adottságokkal rendelkezik termálvíz-készletét és az arra épülő termál- és gyógyvizet felhasználó fürdők tekintetében. Ez azonban azt is jelenti, hogy a kistérség adottságai e téren nem egyedülállóak, komoly konkurenciával kell szembenéznie. A program célja, hogy az elsődleges turisztikai vonzerőt kiegészítő fejlesztések, közös kezdeményezések valósuljanak meg, ezáltal versenyelőnyhöz juttatva a kistérséget és biztosítva a több lábon állást. A kistérség ismertségének növelése a hazai és a nemzetközi turisztikai piacon. A belföldi piacokon elsősorban a kulturális és gasztronómiai rendezvények szélesebb körű megismertetése, megkedveltetése; az ökoturisztikai, aktív turisztikai és falusi-tanyai turisztikai adottságok, kapcsolódó szolgáltatások bevezetése. A nemzetközi turisztikai piacon a kistérség egészségturisztikai kínálatának elismertetése a nyugat-európai turistákkal, az ismertség szintjének megerősítése a visszatérő vendégek számának növelése a szomszédos, illetve közeli Szlovákiából, Lengyelországból, Ukrajnából és Romániából. A fejlődő öko- és aktív turisztikai termékcsomagok megismertetése Nyugat- és Közép-Európa országainak érdeklődő turistáival. Viszonylag alacsony költségigényű megjelenési formák adta lehetőségek maradéktalan kihasználása érdekében önálló kistérségi turisztikai honlap kialakítása, csatlakozás más turisztikai portálokhoz.
45 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
A kistérséget alkotó városok összehangolt arculatának kialakítása, megjelenítése – amelynek kulcseleme Budapest közelsége – a szélesebb körű ismertség kialakítása érdekében. A program leírása, főbb komponensek A stratégiai program célja, hogy vonzó, szép települések fogadhassák az ide látogatókat. Ennek érdekében az önkormányzatoknak további erőforrásokat kell fektetniük a települési arculat fejlesztésére, a település(központ)ok felújítására, modernizálására a műemléki vagy műemlék jellegű épületek, közintézmények karbantartására. A kistérség vonzerejét, marketing hatását növelendő létre kell hozni egy kistérségi turisztikai web portált, mely belföldi és külföldi turisták részére információt és szállásfoglalást, programokhoz kapcsolódó jegyvásárlási lehetőséget biztosít. A program várható hatásai és eredményei -
turizmusból származó bevételek növekedése; élhetőbb és szebb környezet; áttételes dinamizáló hatások; vonzóbb befektetési helyszín.
4.3.1. Operatív program: Közös kistérségi – portálként is működő – turisztikai honlap kialakítása Az operatív program célja A program célja, hogy erősítse a kistérség turisztikai ismertségét oly módon, hogy kistérségi web portált valósít meg. Indoklás A kutatások szerint a turisták mind nagyobb hányada önállóan állítja össze vakációs programját, s ehhez mind többen veszik igénybe a legolcsóbb és leggyorsabb információszerzési lehetőséget, a világhálót. Mindez indokolja, hogy a kistérség is kialakítsa önálló turisztikai honlapját, amely egyben portálként is szolgál, a kistérségi turisztikai szolgáltatók számára kínál közös megjelenési felületet. A honlap egyben lehetőséget kínál a turisztikai és kulturális szolgáltatások elektronikus értékesítésére is, valamint a fogyasztói vélemények gyűjtésére, amely a szolgáltatások minőségének javításában kulcsfontosságú. A portál rendkívül értékes statisztikai adatokkal, visszajelzésekkel tud szolgálni, melyek alapján a további fejlesztések jobban tervezhetőek. A program tartalma, az egyes komponensek leírása A portál az alábbi feladatokat látja el: - a kistérség bemutatása turisztikai szempontból; - szállás- és vendéglátóhelyek bemutatása; - programkínálat bemutatása; - falusi turizmus fogadóhelyek bemutatása; - aktív turizmus szolgáltatók bemutatása; 46 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
-
on-line foglalási rendszer; on-line fizetési rendszer.
A portál működési elve a következő: a turisztikában érdekelt önkormányzati intézmények, szállásadók és egyéb szolgáltató vállalkozások és non-profit szervezetek adataiból táplálkozva egy komplett többnyelvű kínálati oldal jön létre. A portálnak azonban a passzív információszolgáltatáson túl kell mutatni, meg kell oldani a szállásfoglalás lehetőségét és végső soron a biztonságos elektronikus fizetés feltételeit is. Ezáltal jobb cash-flow helyzetbe kerülnek a vállalkozások, hiszen előleget kérhetnek, ami egyúttal a foglalás biztonságát is jobban garantálja. A portál az üzemeltetési költségek fedezésére e bevételek egy kis részét (pl.: 1%) megtartva, valamint on-line reklámfelületek értékesítésével a saját működtetését fedezni tudja. A program várható hatásai és eredményei -
egységesített kínálat; hatékonyabb marketing; növekvő bevételek, vendégéjszakák növekvő száma; erősödő kistérségi identitás.
Területi hatókör A kistérség teljes területe. Kedvezményezettek köre -
idegenforgalmi vállalkozók; önkormányzati intézmények; non-profit civil szervezetek; lakosság; turisták.
A programvégrehajtás főbb szereplői -
idegenforgalmi vállalkozók; önkormányzatok.
A megvalósítás ütemezése -
koncepció kidolgozása: 1 hónap partnerség (kínálat): további 2-3 hónap kivitelezés: további 2-4 hónap
Célszerű az ütemezést úgy időzíteni, hogy február-március környékén legalább részben elérhető legyen a rendszer. A program költségvetése és lehetséges forrásai
47 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
A web hely létrehozása: 4-5 millió forint, fenntartása évi 1 millió Ft. Az önerőn (vállalkozások, önkormányzat) kívül, hazai és EU-s támogatások is elérhetőek. A megvalósítás értékelési kritériumai -
turisták száma; foglalások száma a portálon keresztül; bevételek a portálon keresztül; oldalletöltések száma.
Kapcsolat más térségi fejlesztési prioritásokkal A program összhangban van a kistérség fejlesztési prioritásaival, különös tekintettel a minőségi turizmus fejlesztését, a vállalkozások fejlesztését célzó, programokkal, hozzájárulva ezzel a kistérség népességmegtartó erejének, valamint az ott élők életkörülményeinek javításához.
4.3.2. Operatív program: Közös kistérségi turisztikai arculat kialakítása és megjelenítése
Az operatív program célja A program célja, hogy erősítse a kistérség turisztikai ismertségét oly módon, hogy a térség adottságaiból, örökség elemiből kiemel néhányat, amelyekkel a kistérség szereplői azonosulni tudnak, és amelyek révén a turisták tudatában is könnyebben rögzíthető a kistérség egyedisége. Indoklás Napjaink információs dömpingjében a kibocsátott információk jelentős hányada nem képes elérni a célszemélyeket. A jól strukturált, egységes elemeket tartalmazó, többféle érzékszervre ható üzenetek csomagjainak nagyobb esélye van átjutni az információs csatornán, mint a széttagolt, egyenként minimális és egyenetlen adat-tartalommal kialakított üzeneteknek. A program tartalma, az egyes komponensek leírása Olyan örökségelemek kiválasztása és használatának bevezetése a turisztikai és általános térség marketingben, amelyek alkalmasak arra, hogy a kistérséget és egyes településeit megkülönböztessék a környezetétől. Ilyen elem lehet a sajátos településszerkezet, amely kiválóan alkalmas arra, hogy szimbolizálja ember és környezet harmonikus együttélését, történelmi hagyományok megőrzését. A program egyaránt kiterjedne a helyi lakosok szemléletének formálására, településtörténeti és helyi építészettörténeti ismereteinek erősítésére, a lokálpatriotizmus növelésére. A kistérség közös turisztikai (és egyéb kereskedelmi, szakmai) vásári megjelenését szolgáló installáció elkészítése és használata a bel- és külföldi rendezvényeken. A program várható hatásai és eredményei
48 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
-
növekvő lokálpatriotizmus, kötődés a város vállalkozói, lakói részéről; erősödő kistérségi identitás; egységesülő, hatékonyabb marketing kommunikáció; vendégéjszakák növekvő száma; növekvő idegenforgalmi ismertség és bevételek.
Területi hatókör A kistérség teljes területe. Kedvezményezettek köre -
önkormányzati intézmények (elsősorban oktatási és kulturális); non-profit civil szervezetek; lakosság.
A programvégrehajtás főbb szereplői -
önkormányzatok; önkormányzati intézmények; önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok; idegenforgalmi vállalkozások.
A megvalósítás értékelési kritériumai -
turisták száma; egységes arculati elemek alkalmazásának gyakorisága, megjelenések száma.
Kapcsolat más térségi fejlesztési prioritásokkal A program összhangban van a kistérség fejlesztési prioritásaival, különös tekintettel a minőségi turizmus fejlesztését, a vállalkozások fejlesztését célzó, programokkal, hozzájárulva ezzel a kistérség népességmegtartó erejének, valamint az ott élők életkörülményeinek javításához.
49 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
5. PRIORITÁS: FOGLALKOZTATÁS JAVÍTÁSA
A foglalkoztatás javítása vonatkozásában a kistérség jelen pillanatban korlátozott eszközökkel rendelkezik. Ugyanakkor a foglalkoztatásnak számos olyan aspektusa van, amely szociális töltete miatt nem a gazdaságfejlesztési program tárgya. A Magyarországon lezajlott rendszerváltozás gazdasági és társadalmi hatásai, a gazdaság szerkezetében bekövetkezett változások, egy új gazdasági struktúra körvonalazódása számos, még ma is jelen lévő válságot idézett elő a Nagykátai kistérség társadalma és gazdasága, hosszabb távon pedig a kistérség fejlődése, népességmegtartó képessége tekintetében. A munkahelyek számának csökkenésének következtében megjelenő munkanélküliség és az azzal járó gazdasági, társadalmi és szociális feszültségek csak az első problémát jelentették. Az ezt követő, illetve felgyorsuló változások egy még sötétebb jövőképet vetítettek előre: a tartós munkanélküliség veszélyét, a társadalom egyes rétegeinek, csoportjainak a társadalmi lét perifériájára szorulását, s összességében a kistérség vonzerejének jelentős csökkenését, a terület versenyképességének elvesztését, végső soron az itt élők életszínvonala okkal s joggal várt javulásának elmaradását. Az elmúlt évtized bizonyította, hogy a megélt traumát azok a térségek, régiók viselték el a legkönnyebben, illetve ott következett be leggyorsabban a gazdaság újraszerveződése, ahol a megváltozott környezeti feltételekhez rugalmasabban tudtak alkalmazkodni. E rugalmasság alapfeltétele volt a megfelelő humán erőforrás jelenléte. Míg korábban a munkavállalók részére biztos munkaerő-piaci helyzetet jelentett egy adott szakma megfelelő ismerete, s az adott területen szerzett jártasság, a környezeti feltételek gyors változása a fentiekben említett készségek és képességek felismerését és fejlesztését legalább ilyen fontossá tette. Az elmúlt évtizedben felgyorsult távközlési és informatikai fejlődés a gazdaság és a társadalmi lét egészét oly mértékben áthatja, hogy az ez irányú ismeretek megszerzése és folyamatos fejlesztése ma már alapkövetelmény a munkaerő-piaci elvárásoknak való megfeleléshez. Ebből következik, hogy mindazok, akik a szükséges alapismeretek hiánya, esetleg életkoruk miatt, vagy bármely más okból kimaradnak az új ismeretek megszerzéséből, könnyen a munkaerőpiac perifériájára szorulhatnak, s foglalkoztatásuk hosszabb távon erősen kérdőjeles. Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása újabb olyan lépés, amely szinte a gazdasági, társadalmi lét egészére, annak minden elemére hatással van. Ha ezekhez a környezeti változásokhoz nem tud kellő időben és kellő mértékben – tehát rugalmasan és proaktívan – alkalmazkodni egy terület vagy annak népessége – azaz nem tud a munkaerőpiacon versenyképes kínálattal megjelenni -, akkor lemaradhat abban a versenyben is, amely a gazdasági potenciál kiaknázását biztosító források megszerzéséért folyik, mely források megszerzése a terület fejlődésének és az ott élők életkörülményei javulásának záloga.
50 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
A kistérség humán erőforrásainak fejlesztése mellett szóló érvek sorában csak egy az Európai Unióhoz történő csatlakozás kapcsán megnyíló források gazdaságfejlesztő, s így munkahelyteremtő volta. A lehetőségek között számolni kell és lehet új – igényes - piacok, köztük az európai munkaerőpiac (fokozatos) megnyílásával, a szakmai ismeretek bővítésének, illetve az egész életen át való tanulás támogatásával, a kvalifikált munkaerő piaci értékének és ellenértékének – azaz a bérek - folyamatos emelkedésével. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az integrált európai munkaerőpiac komoly veszélyt is jelent az alacsonyan képzett vagy nem megfelelő szakmai struktúrájú munkaerő számára, s ezzel a térség újabb foglalkoztatási gondjait eredményezheti; a szabad európai munkaerőpiac felgyorsíthatja a magasan kvalifikált, korszerű tudással rendelkező szakemberek elvándorlását, bővítheti – a helyi lakosságnak ezzel konkurenciát teremtve - a munkaerő kínálatot. Emellett a feltételrendszer kiegyenlítődésével elveszhetnek olyan befektetésösztönző, illetve versenyelőnyt biztosító vonzerők is, mint pl. a munkaerő relatíve alacsony ára. Mindezen tényezők, változások egyenként és összességükben is a foglalkoztatási gondok újratermelődéséhez vezethetnek. Az idegen nyelvet beszélők alacsony számának okai a nem megfelelő szakmai struktúra, a korszerű számítástechnikai ismeretek hiánya, a vállalkozásoknak a rendszeres szakmai továbbképzéssel kapcsolatos attitűdjei, a munkavállalók alacsony érdekérvényesítő képessége, a szervezeti- és munkakultúra fogyatékosságai, a menedzsment ismeretek alacsony szintje, a munkaerő-piaci közvetítő rendszer hatékonyságának problémái. Továbbá az európai uniós támogatási rendszer gyakorlatában való járatlanság mind-mind olyan tényező, ami növeli a kistérségben lakó munkavállalók személyes kockázatát, illetve a terület fejlesztéséhez fűződő közösségi érdek sérülésének veszélyét. Összefoglalva a kistérségi gazdaságfejlesztésért felelős szervezetek feladatait a humán erőforrások fejlesztése terén két felelősségi kört vázolhatunk fel: 1. Aktív foglalkoztatás politikai eszközök fejlesztése A Program olyan beavatkozási intézkedések csoportja, melyek révén kistérségi szinten megvalósítható és érzékelhető eredményt produkáló foglalkoztatást elősegítő projektek születnek meg. Ennek érdekében az operatív programok a munkavállalókat és munkaadókat súlytó nehézségek csökkentésére, új foglalkoztatási formák megvalósítására, a munkaadók szükségleteinek megfelelő képzések kidolgozására vállalkoznak. 2. Foglalkoztatási szempontból hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci integrációja Az aktív foglalkoztatás politika kiemelt területe, és ezért külön stratégiai programként jelenik meg a munkaerőpiacra nem, vagy csak komoly nehézségek árán visszavezethető csoportok munkapiaci integrációja. Számukra olyan felzárkóztatási program szükséges, melynek célja az alapfeltételek és készségek megteremtése, valamint a nem piaci alapon működő foglalkoztatási formákon keresztül megvalósítandó re-integráció kivitelezése. Míg az aktív foglalkoztatás politika legfontosabb célkitűzései a piac által meghatározott kereslet-kínálat összhangjának megteremtése és az elsődleges munkapiacon foglalkoztatottak számának emelése, addig a hátrányos helyzetű csoportok részére a leszakadás megakadályozása, megállítása valamint a szociális foglalkoztatáson keresztül vezető felzárkóztatás a cél.
51 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
5.1. Stratégiai Program: A FOGLALKOZTATÁS FELTÉTELEINEK JAVÍTÁSA A stratégia program célja A foglalkoztatás hatékonyságának javítása a kistérség kompetenciájába eső konkrét akciókkal. Ilyenek lehetnek egyebek között: •
kistérségi fellépés a tömegközlekedés (vasút és autóbusz) összehangolása a gyárak, üzemek munka- (műszak)idő kezdésével és befejezésével, annak érdekében, hogy a munkába járás a lehető legrövidebb időt vegye el a munkavállalóktól;
•
a gyermekek, idősek és fogyatékkal élők gondozása miatt munkát vállalni nem képes aktív -döntően női- munkaerő munkavállalásának segítése a szociális intézmények (bölcsődék, iskolák, idősotthonok, szociális foglalkoztató intézmények) kapacitásainak bővítésével; valamint
•
folyamatos kistérségi szintű konzultációk, egyeztető fórum biztosítása a munkaadókkal a munkaerő piaci igények és kínálat jobb megismerése, és összehangolása érdekében.
5.1.1. Operatív program: Munkaerő piaci egyeztető fórum Az operatív program célja (általános és közvetlen célok) A program általános célja, hogy csökkenjen a betöltetlen állások száma, új állások jöjjenek létre a kistérségben. Közvetlen beavatkozásként a kistérség számára javasolt –saját intézményrendszerének keretein belül- egy hatékony konzultációs fórum létrehozása, hogy mind a munkaadói oldal, mind a munkavállalók, mind a képző intézmények időben tájékoztatva legyenek munkaerő piac helyzetéről, a várható fejlesztésekről, profilváltásokról, ezáltal időben meg tudják kezdeni a szükséges felkészülést. Indoklás A térségben jelentkező munkanélküliséggel egy időben betöltetlen állások is vannak. Egyes nagyvállalatok több mint 50 km-es körzetből szállítják a dolgozókat munkába. A folyamatban lévő gazdasági szerkezetváltozás, továbbá az országos infrastruktúra hálózat fejlesztésnek köszönhetően megnövekedett befektetői kedv hatására megváltoztak és folyamatosan változnak az igények a munkaadói oldalon. Ennek a folyamatnak a nyomon követése, illetve bizonyos szintű előrejelzések készítése hozzájárul a stratégiai program célkitűzéseihez. A program tartalma, az egyes komponensek leírása A program egy olyan munkaerő piaci egyeztető fórum létrehozását jelenti, amely a jelentősebb munkaadók, önkormányzatok, helyi gazdasági és civil szervezetek és képzési intézmények képviselőit magába foglaló rendszeres időközökben ülésező testület, amely keretet biztosít ahhoz, hogy a helyi szereplők tájékoztassák egymást a munkaerő-piaci kereslet, kínálat és képzés aktualitásairól, lehetőségeiről és várható irányairól.
52 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
A program várható hatásai és eredményei -
csökken a betöltetlen munkahelyek száma; rugalmasabb foglalkoztatási formák alakulnak ki; növekszik a munkavállalók munkaerő piaci alkalmazkodóképessége, nyitottsága a felnőttképzés iránt; növekszik a helyben foglalkoztatás aránya.
Területi hatókör A kistréség teljes területe. Kedvezményezettek köre -
munkaadók; munkavállalók; önkormányzatok munkaügyi központ; szakképző intézmények; képző intézmények.
A programvégrehajtás főbb szereplői Önkormányzati (kistérségi) koordinációval, a munkaadók és a képzők bevonásával. A megvalósítás ütemezése A fórum létrehozása: már részben megtörtént, további 1 hónap alatt véglegesíthető. A fórum működtetése: folyamatos (ülésezés: 2-3 havonta). A program költségvetése és lehetséges forrásai A program nem igényel többletforrást. Kapcsolat az országos, regionális és megyei fejlesztési prioritásokkal A program megvalósítása javítja a megye versenyképességét, javítja a lakosság életkörülményeit és életminőségét. Kapcsolat más térségi fejlesztési prioritásokkal A program javítja egyúttal a kis- és közepes vállalkozások igény szerinti munkaerőhöz jutását, ezáltal gazdasági pozícióik megerősödését.
53 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
6. PRIORITÁS: A GAZDASÁGFEJLESZTÉS KISTÉRSÉGI INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK KIÉPÍTÉSE 6.1. Stratégiai Program: A GAZDASÁGFEJLESZTÉS KISTÉRSÉGI SZINTŰ KOORDINÁCIÓJÁNAK ERŐSÍTÉSE
6.1.1. Operatív program: Kistérségi gazdaságfejlesztés iroda létrehozása
Az operatív program célja (általános és közvetlen célok) A kistérségi gazdaságfejlesztési együttműködés létrehozásának általános célja: a kistérség gazdasági pozícióinak, a gazdasági szféra versenyképességének erősítése, a forrásabszorpciós képesség javítása, a potenciálisan bevonható közösségi és külső fejlesztési források és működő tőke részvételének erősítése. A közvetlen cél egy olyan gazdaságfejlesztő, -szervező iroda létrehozása, mely a gazdaságfejlesztési kezdeményezéseket kistérségi szinten összehangolja. Az irodát az alábbi fő feladatok ellátására célszerű létrehozni: •
• • • • •
•
a kistérség gazdasági erőforrásainak, fejlesztési potenciáljainak, valamint a bevonható fejlesztési források módszeres feltárása és az így nyert információk rendelkezésre bocsátása potenciális befektetők, kedvezményezettek és egyéb célcsoportok részére; szakmai közreműködés a kistérségi és megyei fejlesztési stratégiák, programok, tervek, projektek, és a gazdaságfejlesztés decentralizált eszközrendszerének összehangolásában; figyelemmel a Strukturális Alapok támogatásaira a vállalkozások támogatásának abszorpcióját „kiszolgáló” tanácsadói rendszer (információszolgáltatás, pályázatkészítés) és pénzügyi mechanizmusok kiépítése; kistérségi projektek kezdeményezése, gesztorálása, koordinálása, megvalósítása; külső (elsősorban külföldi) működő tőke bevonásának elősegítése (befektetési lehetőségek feltárása és kommunikálása a potenciális befektetők felé és közreműködés a befektetések menedzselésében); vállalatközi (gazdasági hálózatok, integrációk) együttműködési, beszállítói lehetőségek feltárása (elsősorban a földrajzi közelség, a hagyományos kapcsolatok miatt Budapest, Cegléd, Jászberény, Újszász és Szolnok irányában), a vállalatok és pénzügyi szektor közötti, valamint a köz- és a gazdasági szféra közötti kooperációs és partnerségi lehetőségek fejlesztése; a kistérségi marketing kifejtése, összehangolása, fejlesztése.
Indoklás A gazdaságfejlesztő szervezetek (gazdasági kamarák, vállalkozói központok, ipari parkok, innovációs szervezetek, stb.) a kistérségben az országos helyzethez képest kisebb sűrűséggel és súllyal vannak jelen. Ezen külső, kapcsolódó szervezetek egyike sem rendelkezik olyan erőforrásokkal, hogy a kistérség gazdasági szerkezetének folyamatos fejlesztését a megfelelő 54 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
erőforrások biztosításával megoldhatná, programjai végrehajtását koordinálni, illetve részben gesztorálni és menedzselni tudná. Ugyanakkor a helyi tanácsadó szektor súlya és tőkeereje nem teszi lehetővé, hogy a gazdaságfejlesztés pusztán a piaci működés körülményei között valósuljon meg. Ezért külső szakértői kapcsolatrendszer kialakítása is szükséges. Szervezeti keretek: A kistérségi gazdaságfejlesztési szervezet elindításával kapcsolatos legfontosabb előkészületi teendőket az alábbiak jelentik: • feladatok rögzítése és munkamegosztás kialakítása a kistérségi társulás/tanács munkaszervezetével; • az alapítók körének kialakítása; • a szervezet létrehozása: jogi forma meghatározása, alapító dokumentumok előkészítése, bejegyzés, forrásbiztosítás, erőforrásigények meghatározása; • az iroda „üzletpolitikájának” vagy közhasznúsági tervének, éves munka- és pénzügyi tervének kidolgozása; • a stratégiai cél megvalósítására szolgáló meglévő programok és források feltérképezése; • az egyes projektekre vonatkozó részletes szakmai és pénzügyi koncepciók és tervek elkészítése; • projekteket végrehajtó szervezet(ek)– jellemzően pályáztatás útján való – kijelölése, szerződéskötés; • a projektek meghirdetése, előkészítése és végrehajtása; • folyamatos tájékoztatás, információnyújtás, valamint • a projektek végrehajtásának, elért eredményeinek értékelése. A sikeres kistérségi gazdaságfejlesztési szervezet három alappilléren nyugszik: § § §
szükséges egyrészt, hogy a szervezet a piac elvei szerint működjön, pénzügyileg önfenntartó legyen és a tulajdonosi forrásokból csak egy induló tőkeinjekciót igényeljen; a szervezet létrehozásának akkor van értelme, ha közvetlenül bekapcsolódhat a kistérségi fejlesztési, pályázatos döntések előkészítésébe és - elsősorban koordinatív szerepben - azok végrehajtásába; a szervezet nem kizárólag közösségi forrásokra épülve jöjjön létre, hanem a helyi gazdaság azon szereplőinek pénzügyi közreműködésével, melyek közvetlenül érdekeltek a kistérség gazdaságának erősödésében, a vásárlóerő növekedésében, valamint a népességmegtartó képesség megőrzésében.
Várható hatások / eredmények • • • • •
növekszik a forrásfelhasználás hatékonysága és a bevont források nagysága; növekszik a vállalkozások forrásfelvevő képessége fejlesztési, beruházási, modernizációs céljaik megvalósítására; tovagyűrűző, szinergikus hatású kistérségi projektek tudnak megvalósulni; a helyi vállalkozók, mikro-, kisvállalkozások számára olcsóbbá válnak a gazdaságfejlesztési, pályázati, üzletviteli, projektkészítési, projekt-menedzsment költségek, tudatos, tervszerű lehet a kistérségi gazdasági szerkezet korszerűsítése, fejlesztése; 55
PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
•
erősödik a vállalatközi (gazdasági hálózatok, klaszterek, beszállítói rendszerek, integrációk), a vállalatok és pénzügyi szektor közötti, valamint a köz- és a gazdasági szféra közötti kooperációs és partnerségi, pl.: (PPP) lehetőségek fejlesztése.
Területi hatókör Az egész kistérség területét érinti. Az iroda koordinálásában megvalósuló fejlesztések egyes időszakokban a településeken eltérő intenzitással jelentkeznek, de hosszabb idő átlagában ennek kiegyenlítettnek kell lennie. Kedvezményezettek köre A program általános kedvezményezettje a kistérség teljes vállalkozói köre, ezen keresztül az egész népesség. Közvetlen kedvezményezettek mindazok a gazdasági szervezetek, illetve magánszemélyek, akik az EU támogatási alapjainak kedvezményezettjei lehetnek, így önkormányzatok, önkormányzati, non-profit és civil szervezetek, vállalkozások, szakmai szervezetek, stb., amelyek gazdasági jellegű projektekkel foglalkoznak. A programvégrehajtás főbb szereplői • •
Irányítás: kistérségi fejlesztési tanács, Megvalósítás: külső szakértők bevonásával, hozzájárulók, a szervezet vezetője, alkalmazottai.
egyéb
alapítók,
pénzügyi
A megvalósítás időbeli rendje Az iroda létrehozását célszerű lenne haladéktalanul megkezdeni. Az iroda által menedzselt feladatok (projektek tervezése, projektek előkészítése, támogatás bevonás, tőke-mobilizálás) folyamatos tevékenységet igényelnek. A program költségvetése és lehetséges forrásai A gazdaságfejlesztési iroda létrehozásának alapvető kritériuma, hogy egy pénzügyileg önfenntartó szervezet jöjjön létre, mely csak az elinduláshoz igényel tőketámogatást három évben történhet az alábbiak szerint: Év Alapítói hozzájárulás Támogatás
Első év 3.000.000,30.000.000 Ft
Második év 20.000.000 Ft
Harmadik év 20.000.000 Ft
A szervezet létrehozásának forrása: • kistérségi fejlesztési tanács, • önkormányzatok, • érdekelt gazdasági szervezetek, • vállalkozásfejlesztési szervezetek. Kapcsolat a fejlesztési prioritásokkal 56 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
Egy sikeres kistérségi gazdaságfejlesztési szervezet hozzájárul a turizmus és agrárgazdaság fellendüléséhez, alapvető érdeke a nagy innováció tartalmú megoldások, technológiák irányába elmozdulni és ugyanakkor fontos katalizátora lehet a kistérség kohéziója erősítésének is.
57 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
7. PRIORITÁS: A GAZDASÁGFEJLESZTÉS INFRASTRUKTURÁLIS FELTÉTELEINEK JAVÍTÁSA
A Nagykátai kistérségben a gazdaság fejlődését, a helyi vállakozások versenyképssségét és a térség tőkevonzó képességét az infrastrukturális feltételek hiánya, illetve nem kellő fejlettsége kedvezőtlenül befolyásolja. Az infastruktúra”deficit” két meghatározó eleme, területe a közúti közlekedés (megközelíthetőség, átjárhatóság és belső közlekedési kapcsolatok) gyengesége, továbbá a szennyvízelvezetés és –tisztítás szinte teljes hiánya. Indokolt ezért, hogy a gazdaságfejlesztési program e területeket külön vizsgálja. Természetesen a kistérségben az infrastrukturális ellátottságnak vannak további gyenge pontjai (egyéb közlekedési ágazatok, oktatás, egyészségügy, stb.), de ezeknek közvetlen hatása a térség gazdasági fejlődésére kisebb jelentőségű annál, hogy a kistérségi gazdaságfejlesztési program a területfejlesztési és ágazati programok szerepét átvéve külön foglalkozzon velük. Az közlekedési és kommunális infrastuktúra fejlesztésében kompetenciák és finanszírozási képesség hiányában a kistérség közvetlen szerepe korlátozott.
7.1. Stratégiai Program: A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉSE
A program célja és tartalma Az EU csatlakozással Magyarország az országhatárokon túlmutató, országokon és régiókon átívelő közlekedési rendszer részévé és egyben egyik súlypontjává vált. A magas színvonalú közlekedési pályákat, csomópontokat, korszerű logisztikai rendszereket integráló közlekedési hálózat maga is gazdaság- és térségfejlesztési tényezővé válik. Az integrált összeurópai közlekedési rendszerben végső cél a versenyképesség megőrzése és fokozása, a gazdaság fejlődésének biztosítása, az élhetőbb környezet kialakulása, valamint a társadalom közérzetének javulása mellett, országos és kistérségi szinten egyaránt. A Nagykátai kistérség versenyképesség-javításának feltétele, hogy a közúti közlekedési helyzet alapjaiban változzon mind a kistérség elérhetőségének és átjárhatóságának, mind a belső közlekedési kapcsolatok viszonylatában. A magyar közlekedéspolitika 2003-2015 közötti célkitűzései gazdaságfejlesztési szempontból: • • • • • • •
a forgalmi torlódások mérséklése, a hálózatok szűk keresztmetszeteinek megszüntetése, a környező országokkal való kapcsolatrendszer feltételeinek javítása, a közlekedés globalizálódásának kezelése, a közlekedési módok közötti egyensúlyra törekvés, a regionális közlekedési egyenlőtlenségek csökkentése, a szabályozott verseny és a hatékony üzemeltetés feltételeinek megteremtése, 58
PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
• • •
az Európai Unióba való integrálódás elősegítése, életminőség javítása, közlekedésbiztonság növelése, környezet védelme és gazdaság- és területfejlesztési célok megvalósításának együttes előmozdítása.
Fő- és mellékutak hosszútávú fejlesztések célja a 30 ezer km országos közúthálózat korszerűsítése és fejlesztése, ezen belül az autópályára ráhordó alsóbbrendű úthálózat felújításának támogatása, források keresése. A fejlesztés lépései: •
•
A Nemzeti Felújítási Program keretében 2005. év végére elkészül a mellékúthálózat felzárkóztatási program javaslata. A javaslat 10 éves időszakra ad kitekintést, prioritások meghatározásával. Az autópályákra ráhordó alsóbbrendű úthálózat felújítására az előbbiekben említett tanulmány fog javaslatot tartalmazni.
A Nagykátai kistérséget közvetlenül és közvetetten érintő útfejlesztések: A 2003. évi CXXVIII. törvénynek és a 2044/2003. (III.14.) számú kormányhatározatnak megfelelően a Nemzeti Autópálya Rt. beruházásaként az alábbi beruházások valósulnak meg: 2007 végéig: • megvalósul az M0 útgyűrű keleti szektorában a 4. számú főút és az M3 autópálya közötti 26 km hosszúságú autópálya szakasz, benne: a 4. és 31. számú főutak közötti összeköttetés, valamint a 31. és 3. számú főutak közötti összeköttetés. • átadásra kerül az M31-es autópálya 12 km hosszú szakasza (gödöllői átkötés az M0 és M3as autópályák között). 2015 végéig: • megépül az M4-es Budapesttől Szolnokig, • befejeződik a 31-es számú főút korszerűsítése, részben új nyomvonalon történő kiépítése 44 km hosszon, • elkészül a korszerűsített 405. számú út, • befejeződik a 311. számú út korszerűsítése, • befejeződik a 3114. számú elkerülő út kiépítése, • befejeződik a 441. számú főút korszerűsítése a települések elkerülésével a teljes Pest megyei 31.5 km hosszon. Tervezett további úthálózat fejlesztések (határidő nélkül): • 4601. számú összekötőút földút szakaszának kiépítése 35.5 km hosszon, • új harántoló út kialakítása Pest, Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyék között a Jászberény-Nagykáta-Albertirsa-Örkény-Kunszentmiklós vonalon 90 km hosszban. E fejlesztések forrásfeltárásában, műszaki és szakhatósági előkészítésében, illetve kivitelezésében a Nagykátai kistérségnek közvetlen szerepe nincsen, mert az illetékes döntéshozatali és operatív kompetenciák országos és megyei szinten vannak, továbbá a fenti fejlesztések kezdeményezéséhez olyan költségek társulnának, amelyek mesze meghaladják a kistérség pénzügyi teherbíró képességét. A kistérség konkrét szerepe a tervezett útfejlesztések folyamatos napirenden tartása, lobby tevékenység lehet.
59 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
7.2. Stratégiai Program: A KÖZÜZEMI CSATORNA- ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÓ HÁLÓZAT FEJLESZTÉSE
A stratégia program célja és tartalma: A meglévő szennyvízelvezető- és tisztító kapacitások hiánya a térség gazdasági versenyképessége kibontakoztatásának komoly akadályozó tényezője, hisz a letelepülni szándékozó üzemeknek nagy költségigénnyel járó, alternatív beruházási és üzemeltetési megoldásokat kellene alkalmazniuk a kommunális és tisztított –közcsatornára bocsáthatótechnológia szennyvizeik elhelyezésére. Köztudott, hogy a közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekötött lakások száma a kistérségben még a 10%-ot sem éri el, ami egyben a helyi kis- és közepes vállakozások működési feltételeit és növekedési esélyeit rontja, és feltételezhetően a talaj- és talajvíz szennyezése révén felbecsülhetetlen környezeti károkat is okozhat. A kialakult helyzetben változást a jelenleg előkészítés alatt lévő térségi szennyvízcsatorna és –tisztítómű beruházásokra irányuló Kohéziós Alap projekt hozhat. A tervezett fejlesztés a húsz Tápió menti kistérséget érint (Bénye, Farmos, Jászfelsőszentgyörgy, Káva, Kóka, Mende, Nagykáta, Pánd, Sülysáp, Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápióság, Tópiószecső, Tápiószele, Tápiószentmártom, Tóalmás, Újszilvás és Úri) érintően valósulna meg. A beruházás 80.000 embert érintene, és területi lefedettségét valamint a megépítendő 800 km csatornahálózatot tekintve az ország egyik legnagyobb közmű beruházása lenne. A húsz települést műszaki, vízügyi és környezetvédelmi megfontolásokból öt mikrorégióra osztották, amelyek mindegyikében külön térségi szennyvíztisztító telep kerül létesítésre. A települések a keletkező évi 7.600 tonna szennyvíziszap ártalmatlanítását közös komposztáló telepen oldják meg. A program költségvetése A tervezett fejlesztés teljes költsége mintegy 30 milliárd Ft, amelyhez a finaszírozást az Európi Unió Kohéziós Alapja 2007- évi költségvetése biztosítja. A Kohéziós Alap támogatását a magyar központi költségvetés egészíti ki. A térséget a fejlesztési költségek önereje terheli. A Kohéziós Alap támogatási szerződésének aláírása megtörtént. Ütemezés A tervezett közműfejlesztés, a Kohéziós Alap támogatásának elnyerését célzó pályázati dokumentációnál részletesebb műszaki előkészítése 2005. év végén megkezdődik. Az előkészítés, beleértve a részletes műszaki tervzést, szakhatósági engedélyezést, tender előkészítést és a lakossági tájékoztatást is, 2006. végéig befejeződik. A kivitelezés a tervek szerint 2007. első negyedévében megkezdődhet. A rendszer teljes kiépítése és a műszaki átadás előreláthatólag 2010. folyamán valósul meg.
60 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com