A "MEDITERRÁN MIKROKONTINENS" BIOGEOGRÁFIÁJA PLIENSBACHI BRACHIOPODÁK ALAPJÁN. Vörös A ttilax BEVEZETÉS

A "MEDITERRÁN MIKROKONTINENS" BIOGEOGRÁFIÁJA PLIENSBACHI BRACHIOPODÁK ALAPJÁN Vörös A t t i l a X

BEVEZETÉS Az ősmaradványok f ö l d r a j z i e l t e r j e d é s é n e k v i z s g á l a t a k e z d e t t ő l fogva k u l c s s z e r e p e t j á t s z o t t a Tethys nevű, h a t a l ­ mas, e g y e n l í t ő i ő s-ó c e á n értelm ezésében. E. Suess z s e n i á l i s ö t l e t e ő sl é n y t a n i l e l e t a n y a g a lp já n s z ü l e t e t t t ö b b , mint száz évvel e z e l ő t t , és a Tethys fogalom későbbi f e j l ő d é s é t i s f ő ­ ként a p a l e o b i o g e o g r á f i a szabta meg / l á s d : ADAMS e t AGER 1967, JENKINS 1980/. A Tethys mint óceán csupán a hatvanas években, a lemeztektonika b e k ö szö n té v e l n y e r t megbízható ő s f ö l d r a j z i , a la p o t . A korai mezozoikumra a T e th y s t, a Pangea k e l e t i r é s z é ­ be - Laurázia és Gondwana közé - b e h a t o l ó , V - alakú ó c e á n i ö b l ö s e i k é n t r e k o n s t r u á l já k . A jura b io g e o g rá fu so k megpróbálták e l h e l y e z n i a már ko­ rábban f e l i s m e r t és k ö r v o n a la zo t t f a u n a p r o v i n c i é i k a t v a l a h o l , a Tethyst keretező k i t e r j e d t s e l f e k e n . Könnyű v o l t e z t meg­ tenni azokkal a p r o v i n c i á k k a l , melyek ma i s " s t a b i l ” kon tinen­ t á l i s te r ü le t e k e n nyomozhatok / p l , " B o r e á l i s ” , " S u b - b o r e á l i s " , ÉNy-európai" stb . Lauráziábap; " E t i ó p i á i ” vagy " A b e s s z i n ” Gondwanaban/. A Mediterrán p r o v i n c i a " ő s f ö l d r a j z i értelm ezése során sú lyos nehézségek és ellentmondások merültek f e l . A Me­ d it e r r á n f a u n a p ro v in cia "maradványai” az A l p - h i m a l á j a i hegy-

Természettudományi Múzeum E ö l d - és Őslénytár. H-1088, Budapest, Múzeum k r t. 14-16.

ül

láncok á l t a l k ö z r e f o g o t t t e r ü l e t e n nyomozhatok G i b r a l t á r t ó l a Kaukázusig és ezek a s a j á t o s faunával j e l le m e z h e t ő üledékek tö bbnyire a l l o c h t o n egységekhez kötődnek, vagy p e d ig olyan földkéregdarabokon t a l á l h a t ó k , melyek az a l p i o r o g e n e z i s során j e l e n t ő s elmozdulást szenvedtek. Az igen f e l t ű n ő a l l o c h t o n h e l y z e t e l l e n é r e számos sz e rző megpróbálta a Mediterrán p r o v i n c i á t a jura Tethys e g y ik , vagy másik s e l f jéhez k a p c s o l n i / p l . Európához: AGER 1967, 1971; A frik áh o z: GÉCZY 1972, 1973; mindkettőhöz: ENAY 1 9 72 /. Az e l ­ t é r é s nemcsak a különböző értelm ezések k ö z ö t t , hanem a Medi­ terrá n és a t ö b b i p r o v i n c i a f a u n a j e l l e g e k ö z ö t t i s igen é l e s . A Mediterrán p r o v i n c i a ugyanis csupán gyenge a f f i n i t á s s a l b i r az európai p r o v i n c i á k k a l , az a f r i k a i a k k a l p e d ig e g y á l t a lá n nem mutat k a p c s o l a t o t . Az ellentmondások egy Tethysen b e l ü l i "mikrok on tin en s" f e l t é t e l e z é s é v e l f e l o l d h a t ó n a k tűntek /VÖRÖS 19 73/. Később az ő s á l l a t f ö l d r a j z i problémát r é s z l e t e i b e n ta g la lt am és egy nagy t e r ü l e t ű , mélyte ngeri / ó c e á n i / b a r r i e r e k k e l k ö r ü l v e t t t e n g e r a l a t t i p l a t ó t té t e le z te m f e l a Mediterrán fa u n a p ro v in cia k i a l a k u l á s i h e l y é ü l /VÖRÖS 1977, 19 80 /. Az akkori d e f i n i c i ó s z e r i n t a "Mediterrán mikrokontinens" ma ismert j e l e n t ő s e b b fragmentumai a R i f - B é t i r é g i ó , P e r i a d r i a t i k u s r é g i ó , az A u sztr o a l p i egységek és a Kárpát-Pannon r é g i ó északnyugati r é s z e . Időközben a mezozoós f l ó r a - v i z s g á l a t o k a l a u r á z i a i és a gondwanai k ö z ö tt egy " T e t h y s - f l ó r a " f e l f e d e z é s é h e z v e z e t t e k /PÁNTIC és PELBER 1983/ és m e g e r ő s í t e t t é k a Tethysen b e l ü l hú­ zódó karbonátos platformok b i o g e o g r á f i a i ö n á l l ó s á g á t . A f e n t i e k k e l párhuzamos f e j l ő d é s f i g y e l h e t ő meg a Tethys nyugati r é s z é r e vonatkozó l e m e zte k to n ik a i rekonstrukciókban i s . A mediterrán mikrolemezeket a különböző sz erzők különbö­ zőképpen "rendezté k v i s s z a " a jura i d e j é r e . Példának okáért HSÜ / 1 9 7 1 / és SMITH / 1 9 7 V e mikrolemezeket az ó c e á n i Tethys nyugati s z ö g l e t é b e h e l y e z t e , szorosan i l l e s z t v e őket Európá­ hoz és Afrikához; DERCOURT / 1 9 7 1 / , valamint CHAI'TNELL és HOR­ VÁTH / 1976 / többségüket az a f r i k a i s e l f részeként k e z e l t e ; DEV/F'IY és t á r s a i / 1 9 7 3 / egy részüket az európai, más részü ket az a f r i k a i s e l f h e z k a p cs o lta . Később, az Argand nyomán f o l ú —

j i t o t t " a f r i k a i promontor" e l k é p z e l é s v á l t igen népszerűvé /CHAMELL et a l . 1979 és D’ ARGENIO e t a l . 1980 /. BIJU-DUVAL et a l . / 1 9 7 7 / l e v á l a s z t o t t á k az "A p u l ia " b l o k k o t A f r i k á r ó l , de északnyugati r é s z é t az európai s e l f s z o r o s k ö z e lsé g é b e n t a r t o t t á k a mezozoós r o t á c i ó során. Új elem j e l e n t k e z e t t a t e t h y s i ő s f ö l d r a j z b a n , midőn

TOLL-

MÁM / 1 9 7 8 / d e f i n i á l t a a mjezozoós " K r e i o s - k o n t i n e n s t " . TOLLMANN /19 78 , 1984/ s z e r i n t ez ,a hatalmas, e l n y ú l t ko nti nens Laurád 1 z i á t ó l és Gondwanától egyaránt t á v o l , a Tethysen b e l ü l húzó­ d o t t , és minden o l d a l r ó l ó ce án i t e r ü l e t e k v e t t é k k ö r ü l . SENGÖR / 1 9 8 4 / g e n e t i k a i l a g e l t é r ő , de g e o m e t r i a i l a g hasonló megoldá­ sokat v á z o l t f e l . És i t t elérkez tü nk a p a l e o b i o g e o g r á f i a és a le m e z t e k t o n i ­ ka k a p cso ló d á si pontjá h oz. Az egymástól nagymértékben f ü g g e t l e n érvrendszerek konvergenciája arra mutat, hogy l é t e z e t t egy nagy, t e n g e r r e l b o r í t o t t , Tethysen b e l ü l i k on tinen s. Ez az t i s j e l e n t i , hogy mezozoós ő s f ö l d r a j z i k é r d é s e k rő l sz ó lv a a T e t hysnek nemcsak ész aki és d é l i . hanem "k ö zé p ső " s z e g é l y e i r ő l i s beszélhetünk. A "Mediterrán mikrokontinens" és a "K re io s ko n tin e n s" azonban nem azonos. A TOLLMAM / 1 9 7 8 / - f é l e e r e d e t i d e f i n í c i ó s z e r i n t a " K r e io s " nem tartalmazza " A p u l i á t " , f e l ö l e l v i s z o n t olyan hatalmas t e r ü l e t e k e t / p l .

a Balkánon és I r á n b a n /, melyek

a VÖRÖS / 1 9 7 7 / - f é l e értelemben v e t t "Mediterrán m ik r o k o n tinens"-hez f a u n i s z t i k a i okokból nem kapcsolható k. Egy ú j é r t e l ­ mezésben /TOLLMAM 1984/ a " K r e i o s " már darabokra t a g o l t a n j e ­ l e n i k meg: ez esetben a legnyugatibb darab p lu sz Apulia l e h e t ­ ne a "Mediterrán mikrokontinens" m e g f e l e l ő j e . / I . á b r a / Min­ d enes etre a két koncepció k ö z e l í t é s é h e z még sok munkára l e s z szükség. MICHALIK és KOVÁC / 1 9 8 2 / k í s é r l e t e e bb ől a szempont­ b ó l nem v o l t s z e r e n c s é s , mert náluk a " K r e io s " l e s z ű k ü l t az A u sztro a lp i-h y u g at Kárpáti r é g i ó b a . Ami a mezozoós t e t h y s i kon tinen sre alkalmazandó e ln e v e ­ zést i l l e t i , a p r i o r i t á s , a s z e ll e m e s s é g és a jó hangzás egy­ aránt a "K re io s" m e l l e t t s z ó l . M indazon által, az e m l í t e t t n e hezsegek miatt es mivel a j e l e n c ik k o a l e o b i o g e o g r á f i a i t á r ­ gyú, a "Mediterrán mikrokontinens" név használata e h e ly ü t t i n 53

X. ábra

A Mediterrán mikrokontinens f e l t é t e l e z e t t ő s f ö l d r a j z i h e l y z e t e a Tethysen .belül a jura e l e j é n .

dokoltnak l á t s z i k . Az alá b b i p a l e o b i o g e o g r á f i á i tanulmány a P l i e n s b a c h i brachiopodákon a la p u l. A v i z s g á l t t e r ü l e t a Mediterrán mikro kontinens északnyugati r é s z e : a S z i c i l i á t ó l az Appennineken és az Alpokon k e r e s z t ü l a Nyugati Kárpátokig húzódó ö v e z e t . /A Nyugati Kam atok at, a Pieniny S z i r t ö v e t i s b e l e é r t v e , pa­ l e o b i o g e o g r á f i á i hasonlóságuk alapján a Mediterrán mikrokontinen s részeként k e z e l t e m . / Sajnos, a Mediterrán mik rokon ti —

nens j e l e n t ő s t e r ü l e t e i / p l . R i f - h e g y s é g , B é t i - C o r d i l l e r a , T e l l - A t l e s , Dinaridák, H e l l e n i d á k / , ahol a P l i e n s b a c h i b r a chiopoda adatok t ú l szórványosak, vagy gyengén ismertek, egy alapos ö s s z e h a s o n l i t á s c é l j á r a nem f e l e l t e k meg. Tipikus "Me­ d i t e r r á n " brachiopodák a k e l e t e b b r e eső m o b i l i s ö v e z e t e k b ő l i s e l ő k e r ü l t e k / p l . K e le t i- K á r p á t o k , A n a t ó l i a , Krim, Kaukázus/, se ezek a sporadikus, e l s z i g e t e l t e l ő f o r d u l á s o k e z i d ő s z e r i n t nem i l l e s z t h e t ő k be egy egységes ő s f ö l d r a j z i képbe.

55

vizsgálati anyag

Az u tó bbi években, az Olasz-Magyar Műszaki és Tudományos Munkaterv ker etében, a b u d ap e sti, a n á p o l y i és a palerm ói e-, gyetemek k ö z ö tt f o l y ó közös k u t a t á s i program során mód n y i l o t t számomra, hogy a Mediterrán bracliiopoda p r o v i n c i a l e g j e l e n t ő ­ sebb f a u n á i t r é s z l e t e s e b b e n i s megismerhessem. Az e m l i t e t t ku­ t a t á s i program értelmében egyik fe la d a t o m az v o l t , hogy a ba­ konyi p l i e n s b a c h i brachiopoda faunát hasonlítsam ö s s z e I t á l i a és a P e r i a d r i a t i k u s r é g i ó más r é s z e i n e k hasonló korú f a u n á i ­ v a l , E v i z s g á l a t során a P e r i a d r i a t i k u s r é g i ó t a szokványos­ n á l k i s s é tágabban értelmeztem: S z i c i l i á n , az Appennineken, a D é li Alpokon és a Dinaridákon k i v ü l ide soroltam még az Északi Mészkőalpokat, a Dunántúli Középhegységet és az Északnyugati Kárpátokat i s . A v i z s g á l t t e r ü l e t p l i e n s b a c h i brachiopoda f a u n á i k i v é t e l n é l k ü l mediterrán j e l l e g ű e k , r e n d s z e r t a n i ö s s z e t é t e l ü k azonban v á l t o z ó , és v á l t o z ó a bennük j e l e n t k e z ő ÉMy-európei b e f o l y á s mértéke i s . E vis zon yok pontosabb v i z s g á l a t a érdekében 22 " f a ­ unát" j e l ö l t e m k i , és h a so n líto t ta m ö ssz e egymással, a mód­ s z e r t a n i f e j e z e t b e n i s m e r t e t e t t e l j á r á s s a l . Többségük egyedi l e l ő h e l y , egy részük több, v i s z o n y l a g k ö z e l eső, de mindenkép­ pen azonos t e k t o n i k a i - ő s f ö l d r a j z i egységbe t a r t o z ó l e l ő h e l y fa u n á já t összevontan tartalmazza. A következőkben a 22. "fauna" l e l ő h e l y e i t , az irod alm i és más a d a t f o r r á s o k a t , valamint a l e ­ l ő h e l y e k t e k t o n i k a i - ő s f ö l d r a j z i b e s o r o l á s á t és - ahol l e h e t s é ­ ges - f á c i e s - é r t e l m e z é s é t adom: 1. Gerecse. Tata /KULCSÁR K. 1914, VIGH G. 1943, VIGH G. in PÜLÖP J. 1975/, Dunántúli Középhegység, c e . 15 f a j .

seamount és meden­

2. Bakony /VÖRÖS A. 1983/, Dunántúli Középhegység, sea­ mount és medence. 101 f a j . 56

3. Schafberg / S t . W olfgang/, /BŐSE, E. 1 8 98 /, F e l s ő Kele ta lp i takaró / T i r o l i k u m / . 37 f a j . 4. Kramsach / R a t t e n b e r g / , /BŐSE, E, 1 8 9 8 /, F e l s ő K e l e t a l p i takaró / T i r o l i k u m / . 27 f a j . 5 . P r e a l e i Carniche + I s o n z o - v ö l g y , /VINASSA DE REGNY, P. 1910, FERUGLIO, E. 1925, SELLI, R. 1956, POINTINGHER, D. 1 9 5 9 / , F r i u l i p la tfo r m - B e l lu n o - á r o k . 22 f a j , 6. Sospirol o / B e l l u n o / , /UHLIG, V. 1880, DAL PIAZ, G. 1907, TÓNI, A. 1 9 11 /, Trento platform-perem, 38 f a j . 7. Cortina d ’ Ampezzo + S. Cassiano, /HAAS, H. 1884, BŐSE, E. és .SCHLOSSER, M. 1900, BENTGNI, C. 1978 /, Trento p l a t f orm-perem. 40 f a j . 8. Ball i n o / R i v a / , /HAAS, 0, 1 9 12 /, Trento pla tform-perem . 25 f a d . 9. Arzo / T i c i n o / , /PARONA, C. F. 1885, BRAMBILLA, G. 19 71 /, Lugano seamount. 17 f a j . 10. Gozzano /Piemonte/,./PARONA, C. F. 1880, 1893, SACCHI VIALLI, G. és CANTALUPPI, G. 19 67 /, Gozzano seamount. 46 f a j . 11. M. Cucco + M. Catria + C a g li , /Umbria-Marche/, /ZITTEL, K. A. 1869, CANAVARI, M. 1880, 1881, RAMACCIONI, G. 1936, 1939 /, Umbriai takaró. 30 f a j . 12. M, S, V i c i n o + C i n g o l i + Camerino /Umbria-Marche/, /CANAVARI, M. 1880, 1881, 1883, FRANCESCHI, R. 1 9 2 1 /, Umbriai takaró. 23 f a j . 13. Térni + Acquasparta /Umbr ia/, /PARONA, C. F. 1883, PRINCIPI, P. 1910, FRANCESCHI, R.- 19 21 /, Umbriai ta ka ró . 29 f a j , 14. M o n t i c e l l i Co r n ic o l a n i /Róma/, /CANAVARI, M. 1880, 1881, 1883 /, Umbriai takaró / ? / . 23 f a j . 15. C a s t e l l u c c i o + S. Teresa /T aorm ina/, / D l STEFANO, G. 1891, MAUGERI-PAtANÉ, G. 1924/, "Taorminai s z i r t ö v " . 20 f a j . 16. Rocche Rosse / G a l a t i / , / D l STEFANO, G. 1891 + Cata niai gyűjtemény/, "Taorminai s z i r t ö v " . 71 f a j . 17. M. S. E l i a / B a g h e r i a / , /GEMMELLARO, G. G. 1874 + Pal e r m i o i gyűjtemény/, Panormid p la tfo r m perem, v. l e j t ő . 20 f a j . 18. Cozzo di Cugno /P a le r m o /, /TRICOMI, G. 1939 + P a l e r 57

moi gyűjtemény/, Panormid p la tfo r m perem. 33 f a j . 19.

M« E r i c e / T r a p a n i / , / D l STEFANO, G. 1 8 91 /, Trapani

seamount-medence. 38 f a j . 20o S. Anna / G i u l i a n a / + C h i u s a - S c h la f a n i , /GBMMELLARO, G, G. 18 74/, S c ia cc a seamount - S i c a n i medence. 28 f a j . 21. K o s te le c /SIEBLIK, M. 1965, 1966, 1967a, 1967b, 1968 + s a j á t g y ű j t é s / , Pieniny s z i r t ö v . 25 f a j . 22. Fatrikum + Tatrlknm /Belan ská Dolina, P r i s t o d o l o k , Z s o l t , F r i v a l d n é d a s / , /VIGH Gy. 1915, KULCSÁR K. 1916, PEVNY, J. 1964, SIBLIK, M. 1964, 1967a, 1967b, 1968 /, F á t r a i köpeny­ s o r o za t + Krizna takaró. 22 f a j . , , , ______ _______ _ A f e l s o r o l á s b ó l kitű n ik , hogy - s a j n á l a t o s módon - a P e r i a d r i a t i k u s r é g i ó hatalmas t e r ü l e t e i : a t e l j e s Dinaridák és a D é li Appenninek l e f e d e t l e n ü l maradtak. Ennek oka az, hogy e z e k r ő l a t e r ü l e t e k r ő l n in c s f a u n i s z t i k a i i n f o r m á c i ó , vagy csak ö s s z e h a s o n l i t h a t a t l a n u l gyér adatok állna k r e n d e l k e z é s r e . A p e r i a d r i a t i k u s r é g i ó északi és n y u g ati paremén a faunák hét szegmentumban koncentrálódnak: Északnyugati Kárpátok, Dunán­ t ú l i Középhegység, Északi. Mészkőalpok, D éli. Alpok, Középső Appenninek, K e l e t - S z i c i l i a , N y u g a t - S z i c i l i a . A v iz s g á l a t b a bavont 22 fauna ö s s z e h a s o n l i t á s a a l e h e t ő legnagyobb mértékben o b j e k t í v alapokon nyugszik. A faunák tö b b­ ségét eredetib en tanulmányoztam a p o z s o n y i, b é c s i , padovai, p i s a i , c a t a n i a i és palermói gyűjteményekben. Néhány a l p i fauna e r e d e t i anyagát nem láttam, de a -rendelkezésre á l l ó kitű nő mo­ n o g r á fi á k alapján ezeknél i s végre tudtam h a j t a n i az azonos szempontok s z e r i n t i r e v i z i ó t . /A " r e v í z i ó " i t t nem az t j e l e n ­ t i , hogy az ö s s z e s taxonómiai problémát megoldottam, csupán a z t, hogy ugyanaz a név minden esetben ugyanazt a formát f e d i . / A v i z s g á l t faunákban összesen 234 f a j s z e r e p e l / I . t á b l á z a t / .

ERSDiiriTTEK i

A f a j - ö s s z e t é t e l numerikus ö s s z e h a s o n l í t á s a A 22 fauna közös f a j a i n a k számát és a s z á m íto t t J a c c a r d - k o e f f i c i e n s ér té k e k e t a I I . t á b l á z a t mutatja. Bármely f a u n a - p á r hasonlóságának mértéke k ö z v e t l e n ü l l e o l v a s h a t ó , de a k o e f f i c i e n s e k a b s z o l ú t értéke álta lá b a n nem f e j e z i ki e lé g g é híven a v a l ó s v is z o n y o k a t , mert a f a j s z á m t ó l erősen f ü g g . Világosabb képet kapunk, ha az adatokat g ra fik usa n ábrá­ z o l j u k . Ehhez, a korábban i s alka lmazott módon, " t i p u s f a u n á kat” k e l l ki j e l ö l n i , - m e l y e k h e z az ö s s z e s t ö b b i faunát v i s z o ­ n y íth a tju k . Esetünkben a faunákat mind a Mediterrán p r o v i n c i á ­ hoz tartoznak, igy e le v e nem adódik két s z é l s ő s é g e s ö s s z e t é t e ­ lű fauna. K v a l i t a t í v m e g íté lé s alapján négy t i p u s f a u n á t j e l ö l ­ tem k i : Bakony / 2 / , M, Cucco /Umbria/ / l l / , E r i c e / N y - S z i c i l i a / / 19 / és K o s te l e c /P ie n i n y s z i r t ö v / / 2 1 / , melyek v i s z o n y ­ la g nagy fajszámú faunák és a P e r i a d r i a t i k u s r é g i ó t á t f e d v e , egymástól tá v o l helyezkednek e l . Ezután a négv tipusfáunához v i s z o n y í t o t t J a c c a r d - k o e f f i c i e n s értékek et k o o r d i n á t a - r e n d s z e r ­ ben ábrázoltam: ez négy diagramot eredményezett / 2 . és 3. ábra / m ellékle tek. A Bakony/Erice diagramon / 2 , á b r a / a faunákat kép­ v i s e l ő pontok két halmazra különülnek, a 6, / S o s p i r o l o / , 10. /Gozzano/ és a 16. /Rocche R o s s e / k i v é t e l é v e l , melyek a 4 5 ° - o s egvenes mentén e lh e ly e zk e d v e , átmeneti j e l le g ü c k n e k tűnnek. A M. Cu cco/Erice diagram csaknem ugyanezt az e l o s z l á s t mutatja, a különbség annyi, hogy a 7 . , 10.' és 16. pontok az e r i c e i / s z i ­ c í l i a i / a f f i n i t á s t mutató mezőbe kerülnek. A Ba kony/Kostelec diagramon / 3 . á b ra / i s f e l i s m e r h e t ő a két halmazra kü lö niilés, sőt mi több, a két halmazt lényegében ugyanazok a pontok / a z a z faunák/ a l k o t já k . Az átmeneti faunák száma k e t t ő v e l nagyobb: 5. / P r e a l p i Carn ich e/ és 18. /C o z z o d i Cugno/. A M. Cucco/Kost e l e c diagram i s hasonló e l o s z l á s t mutat, az e l t é r é s az, hogy a 7 . , 10. és 16. pontok a k o s t e l e c i / s z i r t ö v i / a f f i n i t á s mező59

2. ábra

A v i z s g á l t p l i e n s b a c h i brachiopoda faunák Jaccard k o e f f i c i e n s é r t é k e i a " tip us-fa un ák ho z” v a l ó hason­ l ó s á g függvényében: Bakony/Erice; M. C u c c o / E r i c e 60

3.

ábra

A v i z s g á l t p l i e n s b a c h i brachiopoda faunák Jaccard k o e f f i c i e n s é r t é k e i a "t ip u s - f a u n á k h o z " v a l ó hason­ lóság; függvényében: Bakony/Kost o l e c ; M. C u cc o /K o ste le c

61

jébe kerülnek* A diagramok alapjá n k é t lé n y e g e s k ö v e t k e z t e t é s adódik: 1. A tipusfannak közül a - j e l e n l e g i f ö l d r a j z i h e l y z e t é t te k in tv e - két l e g t á v o l a b b i / E r i c e , K o s t e l e c / , f e l t ű n ő é n nagy hasonlóságot mutat egymáshoz; 2. A p e r i a d r i a t i k u s r é g i ó fa u n á i - az átmeneti j e l l e g ű e ­ ket nem te k in tv e - k é t ,

j ó l e l k ü l ö n ü l ő c s o p o r t o t képeznek. Az

egyik nagy h aso n ló sá g o t mutat a bakonyi és a M. c u c c o i f a u ­ nákhoz: 1. / G e r e c s e / , 3* / S c h a f b e r g / , 4. /Kramsach/, 8. / B a l l i n o / , 12. /M. S. V i c i n o / , 13. / T é r n i / , 14. / M o n t i c e l l i / ; ezek tehát a Dunántúli Középhegység, az Északi Mészkőalpok és a Kö­ zépső Appenninek f a u n á i , valamint egy fauna a D é l i A lp o k b ó l. Ö ssze fo g la ló a n e s e t l e g "Appennino-Dunántúli" j e l z ő v e l i l l e t ­ h e tjü k ezeket a faunákat. A másik c s o p o r t az e r i c e i és a k o s t e l e c i faunához mutat nagy h a s o n ló s á g o t : 9. / A r z o / , 1 5 . / C a s t e l l u c c i o / , 17. /M. S. E l i a / , 20. / S . Anna/, 22. /Patricu m + + Tatrikum/; azaz S z i c i l i a és az Északnyugati Kárpátok f a u n á i , valamint egy fauna a D é li A lp o k b ó l. Ezeket " K á r p á t o - S z i c i l i a i " a f f i n i t á s ú faunáknak nevezhetjük, A f e n t i eredményeket térképen i s ábrázoltam / 4 . á b ra /. A faunákat a je lle g ü kn e k m e g f e le lő j e l e k k é p v i s e l i k . Feltü n ­ tettem két je lle m z ő mediterrán f a j , a h i n g u i t h y r i s asnasia és 8 S e c u r i t h y r i s adnethensis e l ő f o r d u l á s a i t i s . Ez a két f a j sohasem k e r ü lt még e l ő a Mediterrán p r o v i n c i á n k i v ü l . A térképen j ó l l á t s z i k , hogy a Dunántúli Középhegység, az Északi Mészkőalpok és a Középső Appenninek hasonló fauná­ v a l je l le m e z h e tő . Az Északnyugati Kárpátok és S z i c i l i a fau n ái i s hasonlóak egymáshoz, bár S z i c í l i á b a n két átmeneti j e l l e g ű fauna i s van. A D é l i Alpok fa u n á i nehezen értelm ezhető e l o s z ­ l á s t mutatnak, tö b b n y ir e átmeneti j e l l e g ű e k , de f i g y e l e m r e méltó, hogy Lombardia .nyugati részén mutatkozik a le ge rő se b b " K á r p á t o - S z i e i l l a i " hatás.

62

/(-. ábra

A v i z s g á l t t e r ü l e t p l i e n s b a c h i brachiopoda f a u n á i k ö z ö t t i h asonlósá g és két j e l le m z ő mediterrán f a j e l ő f o r d u l á s a i.

63

Néhány .jellemző nemzetség e l o s z l á s a A szegmentumok f a u n a ö s s z e t é t e l é t ö s s z e h a s o n l í t v a l á t h a ­ t ó , hogy a legtöb b nagy e l t e r j e d é s i ! és gyakori nemzetség / p l . : P i s i r h y n c h i a , G ib birhynchia , L o b o t h y r i s , h i n g u i t h y r i s , Z e i l l e r i a / e l o s z l á s a lényegében véve e g y e n l e t e s . Ugyanakkor azonban az i s f e l t ű n i k , hogy néhány nemzetség meglehetősen sz a b á ly o s e l o s z l á s t mutat, azaz egyes szegmentumokban több l e l ő h e l y e n i s e l ő f o r d u l ó , számos f a j k é p v i s e l i , más szegmentumokban v i s z o n t nem, vagy csak szórványosan f o r d u l e l ő . Az i l y e n , h a t á r o z o t t e l o s z l á s t mutató nemzetségek szegmentumonként! g y ak o riság á t a következő t á b l á z a t mutatja: Cirpa

Tetrarhynchia

Apringia

Securithyris

Dunántúli Középhegység

r

r

Gy

Gy

Északi Mész­ kőalpok

Gy

r

Gy

Gy

D é li Alpok

Gy

Gy

r

r

Középső Appenninek

r

r

Gy

Gy

S zicília

Gy

Gy

r

r

Északnyugati Kárpátok

Gy

Gy

r

r

Gy = gyak ori,

r = r it k a

Láth ató, hogy az Auringla ugyanott gyak ori, i l l e t v e r i t ­ ka, ahol a S e c u r l t h y r i s ; a Cirna v i s z o n t a T etrarh ynchiáva l képez hasonló " p á r o s t ” / az e g y e tle n k i v é t e l az Észak i Mész­ kőalpok, ahol a Cirna a v á r tn á l nagyobb g y ak o riság o t mutat/. Ezeket a vis zonyokat térképen i s ábrázoltam / 4 . á b r a / . A f ö l d ­ r a j z i e l o s z l á s hasonló képet mutat ahhoz, amelyet e l ő z ő l e g , a f a j - ö s s z e t é t e l ö s s z e h a s o n l í t á s á n á l kaptunk, azaz: a Dunántúli Középhegység faunája a Középső Appenninek és / k i s e b b mérték64

5. ábra

Néhány je l le m z ő p l i e n s b a c h i brachiopoda nemzetség dom inancia-vis zonyai és az ÍN y-eu róp a i fau n a-ka p cso­ l a t mértéke / a je lle m z ő Ény-európai f a j o k e l ő f o r d u ­ l á s i százaléka/. 65

ben/ az Északi Mészkőalpok faunájához mutat hasonlóságot. Más­ részt i t t is megmutatkozik a Déli Alpok, valamint az Északnyu­ gati Kárpátok és S z ic ilia faunái k ö zötti meglepő hasonlóság. Emlitésre érdemes a Spiriferinidaek eloszlásában mutatko­ zó szabályszerűség i s . A sima, d is z ite tle n L io sp irife rin a nem­ zetség sz egész v iz sg á lt régióban dominál, a bordázott formák / Spiriferina s. s t r . , D isp irife rin a , C a llo p iriferin a / résza­ ránya azonban szegment-úrnőnként v á lto z ik . Ezek a bordázott fo r ­ mák rendkivül ritkán fordulnak elő a Dunántúli Középhegység­ ben , az Északi Mészkőalpokban, igen gyakoriak viszont az Északnyugati Kárpátokban és S ziciliá b an . A Déli Alpokon belül változás figyelh ető meg: az általában alacsony részarány nyu­ gaton /Lombardiában/ megnövekszik.

Kapcsolat az ÉNy-európai faunaprovinciával Az 5 . ábrán a " j e l l e m z ő ÉRy-európai" f a j o k e l ő f o r d u l á s i százalé kát i s f e l t ü n t e t t e m . A " j e l l e m z ő " f a j o k a t k o r áb bi d o l ­ gozatomban /VÖRÖS A. 1980/ j e l ö l t e m ki; ezek közül ö t s z e r e ­ p e l t a j e l e n v i z s g á l a t során: Prionorhynchia g u i n a u e p l i c a t a , L o b o th y r is subpunctata. Z e i l l e r i a subnumismalls, Z. q u a d r i f i da. A u l a c o th y r i s r e s u p i n a t a . A, Dunántúli Középhegységben, az Északi Mészkőalpokban és a Középső Appenninekben egyikük.sem f o r d u l e l ő . A D é li Alpok ke l e t i részén egy, a D é l i Alpok nyu­ g a t i részén, S z i c i l i á b a n és az Északnyugati Kárpátokban p edig három-három " j e l l e m z ő ÉLiy-európaí" f a j t a l á l h a t ó . Ezeket az ér tékek et az egyes szegmentumokban e l ő f o r d u l ó ö s s z e s f a j szá­ zalékában f e j e z t e m k i és tüntettem f e l a térképen. Az ÉKy-európai f a u n a p r o v i n c i á v a l mutatkozó k a p c s o l a t mér­ té k é t úgy i s meghatározhatjuk, ha azokat a f a j o k a t vesszük t e ­ k i n t e t b e , amelyek mindkét t e r ü l e t e n e l ő f o r d u l n a k . A v i z s g á l a t ­ ba bevont 234 f a j kö z ü l 24 i l y e n " k ö z ö s " f a j v o l t kimutatható. Ezek szegmentumonként! sz áza lékos e l o s z l á s a a k ö v e tk e ző :

66

Az ÉNy-Európában i s e l ő f o r d u l ó f a j o k részaránya Dunántúli Középhegység Északi Mészkőalpok D éli Alpok / K /

3 ,9 4 ,3 7,1 19,8

% % % %

D éli Alpok /N y / Középső Appenninek S z i c í l i a /K / S z i c í l i a /N y /

3 ,8 % 13,0 % 18 ,7 %

Északnyugati Kárpátok

33,3 %

Ez a kép t e l j e s mértékben egyezik a z z a l, amelyet a " j e l l e m z ő M y -e u r ó p a i" f a j o k alapján kaptunk.

6r

DISZKUSSZIÓ A szu b -n rovin v iá k

A Mediterrán n ik rok on tin en s p l i e n s b a c h i brachionoda f a u ­ n á i k é t, meglehetősen j ó l e lk ü lö n ü lő c s o p o r t o t fo r m á ln a k .. As e l s ő csoportba a Dunántúli Középhegység, az Északi H é sz k ő a lpok és a Középső Appenninek fa u n á i tartoznak* ezek et az Anrin­ g j a . S e c u r it h y r is és L i o s n i r i f e r i n a nemzetségek dom inanciája j e l l e m z i , k a p csolatu k az ÍITy-európai p ro v in c iá v a k elh a n y a g ol­ ható mértékű. A második c s o p o r t o t S z i c i l i a , Lombardia és a n yu gati Kárpátok fa u n á i a lk o t já k , melyekben a C lm s és a T e trarhynchia nemzetségek, valam int a b o r d á z o tt S n i r i f e r i n i d á k játszanak f o n t o s s z e re p e t és az "ÍITy-európai a f f i n i t á s ” v i ­ szon ylag e r ő s. A D é li Alpok k e l e t i / a G u i d i c s r i a - v o n a l t ó l ke­ l e t r e e s ő / részének fa u n á i b iz o n y o s te k in te tb e n az e l s ő , más szempontból a második c so p o r th o z á lln a k k ö z e l. A két c s o p o r t nemcsak x a u n i s z t i k s i , hanem f ö l d r a j z i szem­ p on tb ó l i s e lk ü lö n ü l egym ástól, e z é r t i n d o k o l t , hogy "A ppennino-D unántúli” és " K á r p á t o - S z i c i l i a i " sz u b p rov in cia néven d e f i ­ n iá lju k őket a mediterrán p ro v in c iá n b e l ü l . A fen tie k b e n e m l i t e t t hét szegmentum j e l e n l e g egymástól igen s z é t t a g o l t h ely z etb en van. Ha azonban az "ÍITy-európai a f f i n i t á s " mértékét ő s f ö l d r a j z i prem isszaként h a sz n á lju k , egyéb ő s f ö l d r a j z i tényezők fig y e l e m b e v é t e l é v e l le h e t s é g e s s é v á l i k egy P lie n s b a c h i p s lin s z p a s z t ik u s r e k o n stru k c ió k i a l a k ít á s a / 6 . áb­ ra I t t a " K á r p á t o - S z i c i l i a i ” faunák / i l l e t v e szegmentumok/ sorakoznak a M editerrán mikrokontinensnek az eurónai s e l f f e l é néző peremén, az "Appennino-Dunántúli" faunák p e d ig belsőbb h e ly z e t e t f o g la ln a k e l . v‘

68

a

* ♦♦ ♦ ♦ • A V A V A V ****** V A

I O jj

■H 03 -H i—I

'H 'P c* O p •H '4 i N3 ia

| o £

|1

i—! v3 _i_>

c vi'j O £ r> KM "w

I 43 03 ÍO rP ~?-2 V~

I ■J3 0' r-4 «3

a? T3 'C •H 50 O a ; o» o: ? 03 rH C' p -p t ÍP co •• p o < AJ i —4i c p £? *• “C AJ T •H ^> O o N P-- -P 43 T3 0} CD '<0 ( —1 C O P; SH ff?_(—í P-_f-t 'CD O H o 4 3 :o c •H C' •S -P m or to CO o 0' 'O CO •l—1 £ 4= e h; or ». P CD p CT A: rC CO a ; 03 O 42 p CO P CO o b N 'O «prl pi :o CO aü; •* P r~í P CD o • —1 Ci1 P pl i P ,0 «rx 'p 43 •H 4^> C O 03 p •1—1 'CD £ O •s P P AJ 03 rO P o P a fi P 'Q3 p •• AJ •o 03 •* o •r~Í 2Í CH & 'O 4C •H PT -* p '03 •H P 60 P A? ** 'CD P O CO 00 03 CD •H -P 42 i —! y O •r~í 03 •r~1 C CT?

rC Q?

<*;

CD P 43 '01 * V.O 6n

ü P Q3 •H ■H SI P. •H I r—1 CQ H P- I CD

:

A M editerrán p ro v in c iá n b e l ü l i k ét s z u b -p r o v in c ia k i e gy énülése le g a lá b b három, egymástól f ü g g e t le n tén yező hatá­ sára v e z e th e tő v i s s z a : / ! / F ö l d r a j z i h e l y z e t . A brach iopodák e l t e r j e d é s e ,

szó­

ródása c s a k is a tengeráram latok á l t a l s z é t s o d o r t , r ö v id é l e t ­ tartamú, planktonikus lárvák s e g i t s é g é v e l megy végbe. A júra id ő s z a k i óceánok áramlási ren d szere r é s z l e t e i b e n nem ism ert, de az ren d k ív ü l v a ló s z in ü , hogy a Tethys óceánban n y u g ati irányú e g y e n l í t ő i áramlások u ralkod tak /BENSŐN 1976, BERGGREN és HOLLISTER 1 9 77 /. Ez a zt j e l e n t i , hogy a brachiopoda lárvá k f o s z á l l í t á s i iránya a M editerrán m ik r o k o n tin e n stő l az eu ró­ pai s e l f f e l é ir á n y u lt /b á r az sem zárható k i , hogy másodla­ gosan visszakanyarodó áramlások révén e lle n k e z ő irányú s z á l ­ l í t á s i s végbem ent/. M indenesetre, az ÉNy-európai és a Medi­ terrán p r o v in c iá k k ö z ö t t i k ö lcsön h a tá s eredményeként j e l e n t ­ kező fau n a-kevered és elsősorb a n a k ét p r o v in c ia , egymás f e l é néző, peremi zónájában várható. / 2/ Üledékes k örn y ez et. Az a ls ó júra során, a M editerrán mikrokontinensen t i s z t a karbonátos üledékképződés u r a lk o d o t t /bah a m a i-tip u sú karbonátok, k r in o id e á s mészkő, "ammonitico r o s s o " s t b . / . A " K á r p á t o - S z i c i l i a i peremen” azonban j e l e n t ő s mennyiségű t e r r ig é n törmelékanyag r a k ó d o tt l e / p l . Tatrikum es. Krizna egység a Nyugati Kárpátokban: MISIK 1964; C.anave se zóna a D éli Alpokban: BOSELLINI és WINTERER 1981; Taormins és Capo S. Andrea egység S z i c í l i á b a n : LENTINI és VEZZANI 19 7 5 /. A te r r ig é n anyag h e l y i eredetű l e h e t e t t : s t r i á s z / j ú r a h a tá ­ ron kiem elkedett k.éregblokkok le p u s z t u lá s á b ó l szárm azhatott, A kiemelkedés a k o n t in e n t á lis l i t o s z f é r a felhasadásának köz­ v e tle n következménye, melynek során a f e l h a t o l ó f o r r ó köpenyanysg f e l m e l e g i t i , "m egduzzasztja” és e z á l t a l i z o s z t a t i k u s kiemelkedésre k é s z t e t i a k o n t i n e n t á l is l i t o s z f é r a szomszédos b l o k k ja i t / " s z e p a r a t i v o r o g e n e z is " , OSMASTON 1 9 73 /. A t e r r i ­ gén anyag teh át ugyanannak a r if t e s e d é s n e k a terméke, ami e l s z a k í t o t t a a Mediterrán mikrokonbinonst E u róp á tól. A "K á rpá íjo—S z i c í l i a i " peremen lerakodó, t ö l n y í r e szürke, vagy f e n- b » i’OMOi-ns mészkövek r s margók erősön em lékeztetnek az

európai s e l f h ason ló korú ü le d é k e ir e . Ez a s z e d im e n t o ló g ia i hasonlóság le h e t az ÉNy-Európa.és a " K á r p á t o - S z i c i l i a i " pe­ rem k ö z ö tt megmutatkozó b iz o n y o s mértékű fa u n a -h a so n ló sá g egyik magyarázata. / 3 / E l s z i g e t e l t s é g . Nagyszabású ő s f ö l d r a j z i s z i n t é z i s e k s z e r in t / p l . SCANDONE 1975* D, ARGENIO et a l . 1980, BOSELLINX és WINTERER 1981/ a p e r ia d r ik u s s e l f r é g i ó t a mezozoikum során e l n y ú j t o t t , mély medencék t a g o lt á k . A mély medencék n ém elyi­ ke / p l . a Lagonegro medence az Appenninekben és nyúlványai S z ic íl iá b a n , a Lombard medence a D é li Alpokban/ k ö z v e t le n ü l a " K á r p á t o - S z i c i l i a i " perem mögött h ú z ó d o tt. A m ély ten g eri a l j z a t k ed vezőtlen a brachiopodák számára és k o r lá to z z a e l ­ te r je d é s ü k e t. Mivel azonban ez a mély-medence sáv nem v o l t túlságosan s z é le s és nem i s v o l t foly a m a to s, csupán k o r l á t o ­ z o t t mértékben s z i g e t e l t e e l a " K á r p á t o - S z i c i l i a i " szu b p rov i n c i á t a Mediterrán p r o v in c ia f ő töm egétől.

X

X

.X

A fe n tiek b en a két szu b p róv in cia k ö z ö t t i különbség és a " K á r p á t o - S z i c i l i a i " szu b p róv in cia ÉNy-európai a f f i n i t á s a különös hangsúlyt k a p o tt. Ez egy olyan hamis képet id é z h e t f e l az olvasóban, hogy a " K á r p á t o - S z i c i l i a i " sz u b p róv in cia egyszerűen átmeneti zóna v o l t , ami fo ly a m a to s s á g o t k é p v i s e l t az ÉNy-európai és a Mediterrán p r o v in c iá k k ö z ö t t . Hogy ez nem igy v o l t , azt a három p a l e o b i o g e o g r á f i á i egység k ö z ö t t megmutatkozó " f a u n i s z t i k a i " kü lön bség f e j e z i k i . A k övetk e­ ző táblázatban a Jaocard k o e f f i c i e n s és a " p r o v i n c i a l i t 'á s i index" értékek szerep eln ek /a p r o v i n c i a l i t á s i index JOHNSON 1971 s z e r i n t : P. I - C/2 , ahol C a két t e r ü l e t közös ta x 0n j a in ak sz áma, E-j p e d ig a k is e b b ik faunában e l ő f o r d u l ó .endemikus taxánok száma/.

ÉNy-európai

K árpá to-S z ic ilia i

Appennino-d u n á n tú li

ÉNy-európai

-----

0,2 6

0,0 8

K á r p á to -S z ic ilia i

9,2

—

2 ,6 4

Appennino-dunántúli

3 ,8

3 5 ,1

P. I .

—

J. c . Mindkét index azt m utatja, hogy a szu b p rov in ciá k k ö z ö t­ t i h ason lósá g mértéke egy nagyságrenddel nagyobb, / 3 5 , 1 i l l . 2 , 6 4 / mint az ÉNy-európai és a " K á r p á t o - s z i c i l i a i " faunák k ö z ö t t i h ason lóság / 9,2 i l l . 0 , 2 6 / . f e l t é t e l e z h e t ő , hogy a három p a l e o b i o g e o g r á f i á i egység k ö z ö t t i eg y k ori f ö l d r a j z i t á ­ v o ls á g f o r d í t o t t arányban v o l t a fa u n a -h a s o n ló s á g i érté k e k k e l

Az ÉNy-európai / M editerrán p r o v i n c i a l i t á s A 6 . ábrán lá t h a t ó , hogy a M editerrán mikrukontinens " K á r p á t o - S z i c i l i a i ” peremét egy b iz o n y ta la n s z é le s s é g ű , mély árok h a t á r o l j a . Ez az árok az a l p i ő s f ö l d r a j z i s z i n t é z i s e d ­ ben s z e r e p lő l ig u r i - p ie m o n t i- p e n n i n i zónának f e l e l t e t h e t ő meg. Az árok t ú ls ó oldalán a komplex eu róp ai selfperera húzódik. Az európai s e l f és az e p ik o n t in e n t á l i s ten gerek d é l i r é ­ sze v o l t az "ÉNy-európai" faunák h a z á ja . Ezt a; r é g i ó t n evez­ te e l G.ÉCZY /1 9 8 4 a / "Neumayriának". A Mediterrán m ik r o k o n tinens't b o r i t ó tengerekben e l t é r ő fa u n a -e g y ü tte s e k f e j l ő d t e k k i; ezek je lle m z ik a M editerrán p r o v i n c i á t . A te n g e r i faunák ÉN y-eurónai/M editerrán . p r o v i n c i s i i t á sa a júra időszak során igen j e l e n t ő s v o l t . A h e l y i környe­ z e t i tényezők nem e lé g s é g e s e k az erős és h osszú időtartamú f a u n i s z t i k a i különbségek megmagyarázásához. E z é r t , a p r o b lé ­ mával f o g l a l k o z ó szerzők á lta lá b a n valam ilyen g á t ló té n y e z ő t, b a r r ie r b t é t e l e z t e k f e l a két p r o v in c ia k ö z ö t t . Ivét típ u s ú 90

b a r r ie r le h e t ő s é g e merült f e l t é g h a j l a t i , vagy t o p o g r á f i a i . I g a z i é g h a j l a t i zónáció a jóra id e jé n a Tethys szóbanfo r g ó t e r ü le t é n b e lü l nem t é t e l e z h e t ő f e l . Az e g y e tle n számí­ tásba veh ető, é g h a j l a t i okokra v is s z e v e z e t h e t ő b a r r i e r egy sekély term oklin zóna* VALENTINÉ és JABLONSKI / 1 9 3 3 / t á r g y a l ­ ták a termoklin zónának a s e l f faunára g y a k o ro lt h atá sá t és rámutattak, hogy a " s e k é l y ” /t e r m o k lin f ö l ö t t i / és a "mély" /te r m o k lin a l a t t i / bentosz e l o s z l á s a és s z ó r ó d á s i módja l é ­ nyegesen e l t é r . A mély, h id e g v i z i bentonikus c s o p o r to k n á l a nagyon r ö v id időtartamú, / l e c i t o t r ó f / l á r v a á l l a p o t a je l le m z ő , e z z e l szemben a sekély te n g e r i c s o p o r to k többsége hosszú, é l e t ­ tartamú, " p la n k t o t r ó f lárvákk al t e r j e d , VALENTINÉ és JABLONSKI /1 9 S 3 / f e l s o r o l t a a le g fo n to s a b b , l e c i t o t r ó f l á r v á j ú b e n to n i­ kus c s o p o r to k a t: P olv p la cop h ora , P r o to b r a n c h ia , A r ch a e o g a s tr o poda, magányos A s c id ia c e a , D en d roch irota , P h ryn op hiuroid ea, Crinoidea és A r t i c u l a t a . Ez fig y e le m re m é ltó a M editerrán p r o v i n c i a l i t á s vonatkozásában, h iszen a jura i d ő s z a k i M editerrán n rov in cia le g fo n to s a b b , legg y a k orib b bentonikus c s o p o r t j a i éppen a Crinoideák és az A r t i c u l a t a brachiopodák; az A r c h s e o gastronodák p e d ig dominálnak az egyéb gastropódákkal szemben /SZABÓ 1930/, A B iv a lv iá k és más, h osszú időtartam ú, p la n k t o t r ó f lárvákkal t e r je d ő bentonikus c so p o r to k a l á r e n d e l t s z e r e ­ pet játszanak. A VALENTINÉ és JABLONSKI / 1 9 8 3 / á l t a l ad ott alapelvek s z e r in t mindez egy "m ély" bentonikus k ö z ö s s é g e t j e ­ len ten e. Ha mindem ellett azt i s fig y e le m b e v esszü k , hogy a Me­ d ite rrá n ammonoidea faunákban a f e l t é t e l e z h e t ő e n m é l y - o e l á g i kus P h y llo c e r a t in a alrend dominál, a kép egészen v ilá g o s n a k tűnhet: a Mediterrán p r o v in c ia mély v íz b en j ö h e t e t t l é t r e , h ő m érsékleti hatásra, 3 mediterrán faunák e l t e r j e d é s é t p e d ig a termoklin zóna, mint b a r r i e r szabta meg. Ez a h i p o t é z i s igen t e t s z e t ő s , de tények nem támasztják alá . A Mediterrán júra t e n g e r a lj z a t ugyanis nem v o l t egysége­ sen b a t i á l i s, hanem igen erősen t a g o l t v o l t : s e k é l v v i z i kar­ bonátos platform ok, mély medencék és sesmountok, t e n g e r a l a t t i magaséntok váltakozása a lk o t ta az ő s f ö l d r a j z i képet /BEKMÖULLI és JENKTNS 1974, CflAHKELL et a l . 1979 / , A sek ély t e r ü le t e k n é­ melyike / p l .

a karbonátos p la tfo r m o k / t e l j e s e n n yilv á n v a lóa n 73

a term oklin zóna f ö l ö t t v o lt a k , brachiopoda faunájuk mégis ugyanazt az a la p v ető j e l l e g e t m utatja, mint a t ö b b i t i p i k u ­ san mediterrán fauna AÖRÖS 1 9 77 /. Egy seamount-medence á t­ meneti zónában v é g z e t t r é s z l e t e s v i z s g á l a t a z t mutatta, hogy a brachiopoda fauna ö s s z e t é t e lé b e n nem je l e n t k e z i k lén y eg es v á lt o z á s a mélység függvényében AÖRÖS 1986 / . A t e r m o k l i n - h i p o t é z l ö jp a l e o k l i m a t o l ó g i a i szempontból i s c á f o l h a t ó . A mai óceánokban meglévő h a t á r o z o t t h őm é rsé k le ti í r é t e g z e t t s é g a sarki jég ta k a rók k a l van s z o r o s ö s s z e fü g g é sb e n . Az óceá n i viztöm eg nagy' r é s z é t képező h id eg "mély r é t e g e t " a sarki jé g ta k a ró k b ó l k iolv a d ó v i z t á p l á l j a , m elyet a mélyáram­ lások s z á l lí t a n a k az e g y e n l í t ő i t e r ü le t e k f e l é . Ennek k ö v e t­ keztében a napsugárzás á l t a l f e l m e l e g i t e t t f e l s z i n i v i z r é t e g meglehetősen vékony / 100-700 m, a f ö l d r a j z i s z é l e s s é g t ő l f ü g ­ gően: ANIKOUCHINE és STERNBERG 19 8 1 /. Ez a mai h e ly s e t a h ar­ madidőszak során - a sarki e l t e r j e d é s következtében - a la k u lt k i , e z é r t nem e x tr a p o lá lh a tó az egész f ö l d t ö r t é n e t i múltra. A nagy p a le o z o ó s jégkorszakok id e jé n a h e ly z e t h ason ló le h e ­ t e t t ; a term oklin hatása a f a u n a - e l o s z l á s r a és a p r o v in c iá k ­ ra i s kimutatható / p l . SHEEHAN 1976/. A jura időszakban azon­ ban a Föld é g h a jla ta sz ok a tla n u l k i e g y e n l í t e t t v o l t , é g h a jl a ­ t i zónáció a l i g je l e n t k e z i k , s a rk i jégsapkáknak n in c s nyoma /HALLAM 19 75 /. Ha mégis l é t e z t e k volna a sarkok f e l ő l induló h id eg fenékáram lások, ezek hatása a k e l e t - n y u g a t i irányú T e thysben alig h a érvén y esü lt v o ln a . BENSŐN /-1976/ s z e r i n t a T ethys "t e r m o s z fé r ik u s " v o l t , azaz 017/an óceán, melynek v i z e egészen a f e n é k ig v is z o n y la g meleg v o l t . Mindent ö s s z e v é v e , az, hogy a júra id ő s z a k i Tethysben markáns term oklin zóna l é ­ t e z e t t v oln a , rend kívül v a l ó s z i n ü t le n . fo n o g r á f i á i b a r r ie r számos s z e r z ő n é l s z e r e p e l az ÉNy-e u ró p a i/m a d ite rrá n p r o v i n c i a l i t á s magyarázataként. A p l i e n s bachi problémákat a néhány a lá b b i d o lg o z a t t á r g y a lt a . ALMÉRAS és ELMI /1 P 8 2 /, valamint ELMI et a l . A 985/ a nyugati Tethysen k e r e s z t ü l DNy-ÉK irányban húzódó karbonátos Pl.gtformokat t é t e l e z e t t f e l és ezt t e k i n t e t t e á l l a t f ö l d r a j z i határnak. A s e k é ly te n g e r i karbonátos platform ok valóban k or­

74

lá tó z h a tjá k az ammoniteszok e l t e r j e d é s é t / f ő k é n t a m é ly -p e lá g ik u s c s o p o r t o k é t / , de a brachiopodák es más bentonikus szerv ezetek számára a sek ély ten ger n y ilv á n v a lóa n nem képez b a r r i e r t . A p latform ok k ö z ö t t húzódó csatorn ák p e d ig még.a p elá g ik u s szerv e ze te k számára i s á t j á r ó t je le n t e n e k . F ig y e ­ lemre m éltó, hogy a f e n z i szerzők a p r o v i n c i a - h a t á r t nem i s a karbonátos p la tfo r m -v o n u la t te n g e ly é r e / t e h á t az á l l í t ó l a ­ gos b a r r i e r r e / , hanem sokkal északabbra h e ly e z ik / l á s d : ELMI eb a l . 1983, f i g . 5 / V . DGMMERGUES /1 9 8 3 / és 'CARIOU et a l . / 1 9 8 5 / , az ammonoideák e l t e r j e d é s é t tá r g y a ló munkáikban egy keskeny s z á r a z f ö l ­ d i p á sz tá t tü n te tt e k f e l az eu róp ai s e l f d é l i peremén, I b é ­ r ia d é l i r é s z é t ő l Szardián és Korzikán k e r e s z t ü l az Alpok B rianconnais z ó n á já ig . A s z á r a z f ö ld n y ilv á n v a lóa n áthághatat­ lan b a r r ie r minden t e n g e r i é lő lé n y számára. Ebben az esetben azonban az e m l i t e t t s z á r a z f ö l d i pászta nem ok o z h a to tt i g a z i e lk ü lö n ü lé s t , mert megkerülhető v o l t : az ÉNy-európai és a me­ d ite rr á n faunaelemek k i c s e r é l ő d é s e és keveredése valóban meg­ mutatkozik a "p á s z ta " két v ég é n é l /P o r tu g á liá b a n és az Alpok­ ban/ / l á s d : CARIOU et a l . 1985, f i g . 1 . / . Folyamatos m ig r á c i­ ó v a l, a két p r o v in c ia f o k o z a t o s hom ogenizációjának k e l l e t t volna végbemennie. M ivel azonban nem igy t ö r t é n t , m ásfajta b a r r ie r után k e l l néznünk. GÉCZY /1 9 8 á b , 1985/ t o v á b b f e j l e s z t e t t e k o rá b b i elk é p ze ­ l é s é t /GÉCZY 19 73 /, mely s z e r i n t a mediterrán és az ÉEy-európai /Neumayria/ p r o v in c ia k ö z ö tt -egy s z é le s ó c e á n i sáv húzó­ d o t t . Az újabb v á l t o z a t s z e r i n t ebben a P l ie n s b a c h i óceánban egy magasra emelkedő /d e a t e n g e r s z in t a l a t t i / , óceánközépi. . hátság i s van, ami a m ély -p elá g ik u s ammoniteszek számára bar­ r i e r , a s e k é ly -p e lá g ik u s formák számára p e d ig f i l t e r . Ez a h i p o t é z i s a brachiopoda p r o v i n c i a l i t á s r a i s kitű nő magyarázatot ad, különösen ha az i d ő b e l i v á lto z á s o k a t i s f i ­ gyelembe vesszük. A p r o v i n c i a l i t á s mértéke /a z a z a p r o v i n c i ­ ák k ö z ö t t i k ü lön b ség / ugyanis e lle n k e z ő te n d e n c iá t mutat az ammonoideák és a brachiopodák esetéb en . A p lien sba ch ib an az ammonoidea faunák p r o v i n c i á n k á s a

meglehetősen erős v o l t ,

a középső jurában azonban a m e d ite r 75

rón és az M y - e u r ó p a i p r o v in c iá k k ö z ö t t i különbség nem olyan k i f e j e z e t t /DOMMBRGUES 1983, GÉCZY 1984b, 1985/. A GÉCZY-fé­ l e modell e z t a következőképpen magyarázza: a n lien sb a ch ib a n l é t e z ő " t e t h y s i f i l t e r " /ó c e á n k ö z é p i h á t s á g / a középső ju r á ­ ban már e ltű n t / b e t o l ó d o t t / és a fennmaradó- n y i l t ó c e á n i t e ­ r ü le t " t e t h y s i k o r r i d o r a k é n t e l ő s e g i t e t t e az ammonoideák /mind a s e k é l y - mind a m ély -p elá g ik u s c s o p o r t o k / m i g r á c i ó já t . E zzel szemben, a brachiopodák p r o v i n c i a l i t á s a , amely már a p lien sb a ch ib a n i s igen j e l e n t ő s , az aaleniban és a b a j o d ­ ban még erősebbé v á l i k /VÖRÖS 1980, 19 8 4 /. Ez a brachiopodák k o r lá t o z o t t s z ó r ó d á s i k ép esség év el van ö ssz efü g g ésb en . Az A r t i c u l a t a brachiopoda lárvák pla n k ton ik u s periódusa nagyon r ö ­ vid /á l t a lá b a n csak néhány ó r a , de sohasem több, mint két nap: SCHELTEMA 1977, VALENTINÉ és JABLONSKI 1983a/. Ez a r ö v id i d ő ­ tartam csak k o r l á t o z o t t mértékű s z ó ró d á st t e s z l e h e t ő v é , STRATHMAN / 1 9 8 0 / s z e r in t csak 100 km-es tá v olsá g on b e l ü l . A.. GÉCZY /19 8 4 b , 1985 / á l t a l f e l t é t e l e z e t t p li e n s b a c h i óceánkö­ zépi hátság nem j e l e n t e t t b a r r i e r t a brachiopodák számára, hanem e lle n k e z ő l e g , az e l t e r j e d é s t , m ig r á c ió t s e g i t ő átmeneti é le t h e ly / " s t e p p i n g ston o, " p o s t a á ll o m á s " / l e h e t e t t . A h átság eltű n ése után, a középső júrában, a s z é l e s óceá n i t e r ü l e t b a r r i e r r é v á l t a brachiopodák számára. í g y , bár az ammonoideák és a brachiopodák p r o v i n c i a l i t á sának mértéke a jura során e lle n k e z ő te n d e n c iá jú v á l t o z á s t mutat, a két ősmaradványcsoport v i z s g á l a t á b ó l levon h ató k ö v e t­ k ez tetések e e ő s i t i k egymást és egy egységes p a l e o b i o g e o g r á f i á i modell k i a l a k ít á s á t t e s z ik le h e tő v é / 7 . á b r a /. Ez a m odell rendkivül. l e e g y s z e r ű s í t e t t , de j ó l h o z z á i­ g a z íth a tó a b o n y o lu lt jura id ő s z a k i ő s f ö l d r a j z i képhez. P é l ­ dának okáért, az óceánközépi hátság " e l t ű n é s é t " a középső jú ­ rában nem f e l t é t l e n ü l szükséges b e t o ló d á s s a l összefü g g ésb e h ozn i. Az óce á n i kéreg b l o k k ja i néha meglepően gyorsan kiem el­ kednek és e ls ü lly e d n e k , többszáz vagy ezer m éteres s z i n t v á l t o ­ zások mehetnek végbe a f ö l d t ö r t é n e t i l e g igen r ö v id idő a l a t t . Ilyen mozgásokat az óceánközépi hátságokat h a tá r o ló transzform törések mentén f e l l é p ő h e l y i nyomás /BONATTI és CHERMAK 19 81 /, 76

D O G G E R — 1— 1 AmmonoM * 1 1 BracNopods 1

1 C

O B

R A

R R

D

1

R

1

O E

R

!

R 1

L IÁ S Z

+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +• + + + i j f- r" \

+++++++++++++ +.................................. ++++++++++++ +++++++++■*+++

7. ábra

+ + + +

+ + + +

+ + + +

+ + + +

++ ++ MED. ++++ s++++++ +++ +++++ ................... ........... „ ......... ............. •;•++++• +*+++++++++ .................................. +++++++++++++

P a l e o b i o g e o g r á f i á i m odell az ammonoideák /GÉCZY 1984b, 1985 nyomán/’ -és a bra-chiopodák. migrációs, és s z ó r ó d á s i mechanizmusának' f e l t ü n t e t é s é v e l . A .c s i l l a g á s z t J e l z i , hogy az óceánközépi hátság "p o sta á llom á sk én t" s z o l ­ g á lh a t o t t a brachiopodák számára. EUR: eu rópai s e l f , MED: Mediterrán m ikrokontinens.

vagy p éld á u l " h o t - s p o t " tevékenység /CROUGH 1984/ okozhat. A z óceáni sávot sz e g é ly e z ő k o n t in e n t á lis s e l f —peremek sem v o lt a k egyszerű le fu tá sú a k és szerkezetűek. TRÜMPY / 1 9 8 2 / s z e r in t a mezozoós a l p i óceánokban nagyszámú "s z a la g k o n tin e n s " h úzódott / p l . a B rianqonnais-Pennini h á t s á g /. Ezek a von ulatok a fa u n a 77

-m ig r á c ió szem pontjából mind úgy működhettek, mint másodlagos szűrők, i l l . "p o sta á llo m á so k ". Az óceán másik o ld a lá n a Medi­ terrán mikrokontinens " K á r p á t o - s z i c i l i a i " pereme h ason ló sze­ repet já tsz h a to tt. M in dazon által, az É K y-európai/m editerrán p r o v i n c i a l i t á s t e lő id é z ő ala n v ető tényező az az ó c e á n i t e r ű l e t l e h e t e t t , amely a Mediterrán m ikrokontinenst e l v á l a s z t o t t a az eu róp ai s e l f t ő l .

X X X

A Tethysen b e l ü l i M editerrán m ikrokontinensnek, i l l e t v e fau n aprovin cián ak igen jó j e l e n k o r i és m ú ltb e li a n a ló g iá i van­ nak. A mai óceánokban / p l . az É s z a k -A tla n ti és az I n d i a i ó c e ­ ánban/ nagy számban t a lá lh a t ó k t e n g e r r e l b o r i t o t t k o n tin e n tá ­ l i s fragmentumok, melyek a sz é tsod ród á s során szakadtak l e a nagy k on tin en sek ről /SCRUTTON 1 9 7 6 /. E t e r ü le t e k többségén sa­ já t s á g o s brachiopoda együ ttesek t a lá lh a tó k /ZEZI1TA 1 9 7 6 /. A s z ig e te k és mikrokontinensek gyakoriak v o lt a k az ó p a le o z o ó s Iapetu s óceánben /FEUMAE1T 1 9 8 4 /, valam int a t r i á s z /TOZER 1982/ és a júra id ő s z a k i Csendes óceánban '/WESTERMÁIM 1985, SMITH és TIPPER 1986 / . Ezek az ő s f ö l d r a j z i r e k on stru k ciók az orogén övékét a lk o tó mikrokontinensek / " s u s p e c t t e r r a n e s " / faunájának elemzése ala pjá n k é sz ü lte k . A -fe ltű n ő e n erős f a u n i s z t i k a i kü­ lön b ségeket minden esetben az egykor közbeeső ó c e á n i t e r ü l e ­ tek k el magyarázták. I n d o k o lt, hogy ugyanezt a gondolkodásmó­ dot h asználjuk a jura id ő s z a k i Tethys esetében i s .

I . tá b lá z a t . A 22 ö s s z e h a s o n l í t o t t p li e n s b a c h i l e lő h e ly e n e l ő ­ f o r d u l ó f a j o k jegyzék e ooo 3

10 f<0 p« u (0 (0 •p o 1(0 1* o(0• maO I o& 0 0 * 0 < H 2 H •H 9 rt b Ö H O < 0 •H co rl *H *H • (0 Pi -P H o n ^ N NN 7Í It> k o o
Rhynchonelllna alpina pygraea renevieri blanci Nannirhynchia pygmea ? pusllla Plsirhynchia pisoldes retroplicata inversa ? meneghinii lottii Kerlcserella inversaeformls Septocrurella ? uhligi aff. u h l i g i A aff. uh l i g i B aff. uhl i g i C Calcirhynchia ? fascicostata plicatissima sanctihilarii subdiscoidalis zugmayeri cornicolana Cirpa briseis subco3tellata iphlmedia slovenlca ? latifrons ? oanevae Salglrella albertl Prionorhynchia serrata quinqueplicata polyptycha ps e u d o p olyptycha greppini aff. gr e p p i n i flabellum scherina pseudoscherina hagaviensls triquetra kiliani discoldalis ? boeseana ? sejuncta ? mattiroloi ? capellinil

bo

Bakony

h

m

i->

Gerecse, Tata

♦

V

A

A
o <0 <3

AS

s a

O W

h

Qi

5

3

£

o N M i)

€ XJ ü

6

7

8

o

s

E4)

1 iá o H

b t>

ÉH s

•&

o

« \

(0

•H o

O 6>

cft

10 <0 3 § s •H d Jo§ co ON o N OoS a OO

O O b W

eo

9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22

X X

X

X

X X X

x X

X

x X

X

X X

X

X

X

X X X X

X

X

X X

X

X

X X

X

X X

X

* X

X X

X

X

X

X X

X X

X

X

X

X

X

x

yt

X X

X

X

X

X

X X

X

X

X X

X

X X

X

X

X X

X X

X X X

X X X X X

X

X X X

X X

X

X X

X X

X X

X X

X

X X

X X

X

X X

79

Lokutella palmaeformls liasina deangelisi cuneiformis kondai Pseudogibbirhynchia verrii fissicosta pectiniformis Stolmorhynchla 7 reynesl gemmellarol bulga aff. b u l g a Aprlngia paolil picclnlnil

7

aptyga deltoidea stachei 7 fraudatrlx ? stoppanii 7 altesinuata 7 atlaeformis 7 suetil Homoeorhynchla a out a maninensis slovenica 7 lubrica 7 ptinolde3 Rhynchonelloldea lineata Tetrarhynchia subconcinna ? peristera 7 zittell 7 fraasi 7 rusconil Glbbirhynchia curviceps V orslnli ? sordellll 7 ltalica 7 subpectiniformis 7 aff. u r k u t i c a Cuneirhynchia palmata dalmasl rastuensis 7 retusifrons Plarorhynchda 7 caroli Furclrhynchi a furclllata subfurcillata 7 elcuterla Amphiclinodonta liasina bittneri Koninckodonta waehneri fuggerl a f f . fuggeri aff. a l f u r i c a ebcrhardi aquoniao styriaca Koninckella ? glbb03ula geyeri Splrlferina muensteri Dispiriferina slovenica segregata

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 1^ 15 16 17 18 19 20 21 22 X X XX X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X x X X X X X X X X X XXX X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

X

X

X X

X

X

X

X X

XX

X

X

X

XX

X

X

X

X \• X X

X

XX XX X X X X X X

X X X X

X

X

X

X

X X

X

x X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X X

X X

X

X

X

X

X

X

X X

X X

X

X

■• X

X

X

X X

X X

X

X

X X

X X

X

X

X X

X

X

X X

X X

X*

X X

X X

X

X X

X X X X

X

X

80

X

X

X

X

X

X

X

X

X X X

1

2

3

4

5

6

7

9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

8

C a llo sp lrlfe rin a g ib b a oxigona rupestri* Liospirlferina alpina angulata apenninica aequlglobata aesontina brevirostris capul'if o r m i s cantlanensls cordlformis darwini decipiens distefanol geyeri gryphoidea handeli meneghlni'ana moriconii cbovata obtusa pichleri pyrifornia rostrata salononi seraicircularls sicula statira undata zignol

A

A

A

X X

XX X

X X X

X X X X X XX XX

XX X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

XX

X X

X X X X X X

X

X X

X X

X

XXX X X X X X X X X X X

X

X

X

X

X

X XX

X

X X

X

X Xí

XX

X

X

X

X

XX

X

X X

Pseudokingena deslongchampsl capellinii Josephlnia Orthotcma apenninica aff. a p e n n i n i c a ? fornicata Lobothyris punctata andleri subpunctata ? Juvavica ? salisburgensia ? schlosseri ? dubiosa Telothyrls pyrenaica RhapidothyrÍ3 ? ovimontana beyrlchl aff. b e y r l c h l Viallithyrls gozzanensis ? delorenzoi Linguithyris aspasia linguata cornicolana clirysilla ? canavarii Securlthyri3 adnethensls filosa paronai Papodlna bittnerl Hesperithyris renierli ? pachela ? costata ? syn op h rys ? flm b r lo id e s ? a f f . r e n ie r li

A

X

X X

,.

XX

X

XXX x X

X

X X

X X X X X X X

X

X X X

XX X

X

XXX

X X X X X X X

X

X

X X

X X

X X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X X

X X

X

X X

X

X

X

X

X

X x X

X

X

X

X X

! X X X

X

X

1

X

X X X

81

1 I í

1

Lychnothyris rótzoana Phymatothyris cerasulum rheumatica eurydice ? furlana ? civlca ? rudla ? taramellii "Terebratula" costulata ascia gracilicostata sphenoldalls mediterranea hypoptycha

2

3

A ' 5

6

7

8

9

10

X

12

X

x

X

X

X

11

X X x

X X

X X

X

X

X

X

20

21

22

X

X X

X

X

x

X X X X

X

x

X

X

X X

X

X

x

X X

X

X

X

X

X

X

X X X X

X

X

X X X

X

X

X

X

*

x

*

X

X X X

X

X X

X

X

X X X

X

X X

X X

X

X

X X

X

X

X

X X

X X

X X

X

X X

X X

X

X

X

X

X

t

roth p letzi ? b e llu n e n s is ? g a sta ld ii ? a f f . gastaldii A u la coth y ris re su p ln a ta

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X X

pyriformis ? amygdaloides

X X

X

X

X X X

X

X X X

X

X

X X X

X

X

X

X

X

X X X

X X

X X

X

X

X

S ecu rin a

n n rn len sis

19

X

X

X

Antlptychina

se cu rifo rm is partsch i F lm b r io tliy ris tra n z e n s ls P le slo th y rls v ern e u ili T a u rom en la p oly m orp h a T h e c .td e a

18

X X

X X

p om a toid es

hierlatzica

17

X

X

X X

X

"Zeilleria" oxygonia

apenninica ovimontana a f f . ovimontana ewaldi ? avicula ? meneghinii Cincta numlsmalis

15 1 6

X

X x

X

? b a llin e n sis ? fu g g eri B a k on y ith y rls pedem ontan a

1^

X

Zeilleria alpina batillaefonnis bicolor catharinae cossae darwini engelhardti mutabllis livingstonei oenana quadrifida sarthacensla sospirolensis stapia subnumismalls thurwleserl venusta waehneri

13

X

X X

X

X

X

X

X

0) o.

r\> H O vű (X) -v3 CJNVJí 4>04 K) H O V O 03-*0 CTvVJI -p-04 ÍO M

M H í 'f o o ««**«<•<•<»<•<•« O I O O U lH U 3 * s J

ChHH H 4 > ro ro ooooovcrv £-«• < * < • < • < • • * « O 04 0 0 0 4 M OVOl

ro

B akony

V>l ^3

04

S c h a fb o r g

■t-

K ra m sa ch

ÍV) ro

VJI

P r e a lp l

«

o\

S o s p ir o lo

-0

C o r tin a

00

B a llin o

vo

A rzo

G ozzan o

ö ji || H U VjJ

II II M Q vO 'C ' B

K h m m

II C O O N ) II

M fU H M M H H H H H H I\ ) U Ul VO 0D O fO\j4 VO 04 Ul ODVŰ 0004 4 > fO -l> r o U H U v>4 04 t\) -P~ r o m r o u i 4 > v j i o o o 4 04->3 r o o o u i u M M M M M M M M M M M M MM H 4 > 0 vji -*>04 03 04 0DO1O4VJ1 l>0 000 4 U M H *<*<*<•<•«<•<«•«<•<•<•>*<•••<• B H .p'Vjl 00 V>l M U l O fO O l- O O l O O U m m ro m h io n CTx 0DVJ1 VŰ-OVŰIO VO C 0 -JO 4 CT-OVOUl ii ro 11 VO CD \j i (Jv O ■£* V 0 0 4 0 4 V Ű *^ M O M CTVO 04 M 00 CTvO II

40

M M M H H H H H H ONOMVJ 0004 -t> M l\) M -«J M J>Ul • oo -p * o o c r v ^ a ^ 'j í v j i ctv-p - o v o u i o

ro VJI

ü II M M II v>4 O i Vji -£*• .p- 4>vji n

r o W H H H H H H H roll M O 00 ■{> CTWŰ ro VJI M U l VO 04 II ii r o v ji O N v jív jív ji-g rv ) vO O 4> CT\V>J -t> C0 CT\M O 04 OJ Ul II

17

M H M H H H f U H H M II k>4 0D M O V VO 04 00 04 (JvOD VÖ M II M MM M ÍV) ii r j v o o 4 m oo od o ro 4> 0 > 0 4 0 4 VO-^3 00 O>C0VŰ->JVji 00 II

T a ta

C a r n lc h e

d ’ A m pezzo

46

1 ,

M

VO

M M M II

OVfV> CTv** CO í\) M ~0 II ro w .OVOIU1 . . . . . . . . . . OD'* *11 03 4>0D-P~ 00 4>->3VJl M (Tv MC0VJ1OJVJ1.P~s] CDV_D CD II M II C D -o -^ j-^ ^ o -^ r o c n ii M ii oo o v r o u i r o o 4 - P 'o i - i> 0 4 - P v jio ^ jv jiv ^ v jir o M ii

T é r n i,

ro

14

M o n tic e lli

M VJI

C a s te llu c c io ,

P~OJ O VOCOUl II m h m ro M M I\) M M Kj I " v !! 4 > r o oo v o c r » o - g o - s j v ji - q v o ' j i vji

16

S .

M.

13

ro VjJ

M.

12

C u cco,

R occh e

H ro f o M II C h v o o O O II M !! ^VJIVJJVJIVJJVOI O D O v r o v ji ^ o o v ju v o v ji M *>3 00 O 00 -P" II

20

M.

20

•*>

M M

29

s

OJ o

M

04

& -~o

m n J > 0 4 -s J M 00 OVOV-P-OD H M M ti V>j CTv OVV>l CD O U 1 -P~ -P* -P* Vű -P* M VOVJl Vji 00 Vji V>4 04 O l II

H M M II Ui ChCDVJl r o ^ J 4> 4> II

* * * p

M

M

!! 4>U1 CTv O -P U l Ui -«J OvV>4 fO -J> -p-

--- jvji ro o vji c n v o n

H M M M H M M II o vji p - o v m ^ > oo ii * «. .. > • '* -> * ii ro r o o j • P - O D v jív jív jic o v jir o r o v o M vji P *o4 m ro 04 ro u m r o v jj ro ro m

04

C a tr ia ,

V lc ín o

A cq u a sp a rta

C o r n ic o la n i

S .

T eresa

ii

o o m ó t oo 4> ro ii

■* * * " V

f\) M II Vj>v>j-nO OWJ)-f>^0v>| (JVVJívjíVjJ H

M

C ozzo

E r ic e

Anna

d i

Cugno

M.

20

MM

E lla

19

M

04

S .

28

M ro M II v j íV jl 'J II M H M M

M M M VO OWJl-P-OV-P*

M.

R osse

18

H M I D W II -P" M 4> O II

S .

il O M V D O N 4 > C D ^ K ) 1 ro M - g v ^ v j i OO P * M D I v o 1

ro VJI

ro M

K 0 3 t e le c

H M |_I \£) ~J C» ^3 CMVJ í - OM\J NJ\jl V > lV j JJ> CTvCM\J VJ1 IV) Vji

ro ro

ro ro

F a tr lk u m ,

* - * !! r J O U l l D v ^ H P - p-^>j ' O V j i - o o O f D P ' M M p - vjivű II

«

M M II c r r o i i M M r o m h 'j í ' od 1! ° 1X3 O v-P '-P '4> 0 4 04 -> í (J\VO OV-PVJl O vM M ro ii Dl 11

M

M

M

/G lu lia n a /

II

|l

KÖZÖS FAJOK SZÁMA

33

C a g ll

T a tr ik u m

?J.« tá b láza ta Az ö s s z e h a s o n l í t o t t faunák fa js zá m és k o e f f i c i e n s adata

M ->J MM V>J vO Ul O VJI 0 * 0 4 V004 04 Ov* 0004 O OVOD--3VJ1 VO • p<» ^ H I ' J O M - ' a M - ’ O.UlVJI H -p- f\J >£>VJTI H - p - H

G erecsa ,

10

M H ro M M M M M H H H H H o -o c o o 4 4 > u ic o r o -^ M v o -o a M v o c r v -P -o c D O v « < • « « « « * • < • < ( • * • • < • « < * « « < • < • « « OO-JVjl C O M jJ U l O v l H - J H OlVX'JlVJI VO 0DVJ1 O

M

27

£*VOM VOfOVOOO O 03 4 > O - 0 0 4 00 0 M 0 0 4 CTvO

101

fO M V O ÍO OVfO M O M V j i- 0 O v £ - - 0 O v fo v ji 0 ) ro 11

15

0)

00

IRODALOM - REFERENCES

ADAMS, C. G. and AGER, D. V. / E d s . / / 1 9 6 7 / s A sp e cts o f Tethyan biogeography. - S y st. A ssoc. P ubl, 2. AGER, D. V. / 1 9 6 7 / : Somé M esozoic brachiopoda in the Tethys r e g io n . In : ADAMS, C. G. and AGER, D. Y. / E d s . / : A sp e cts of Tethyan biogeography. - S y st. A ss o c. P u b l. 2 : 135-151. AGER, D. V. / 1 9 7 1 / : Space and time in brachiopod h i s t o r y . In : M iddlem iss, P. A . , RAWSON, P, F. and NEWALL, G. / E d s . / * Fauna! p r o v in c e s in space and tim e. - Geol. Journ. 4 : 95-110. ALMÉRAS, Y. and ELMI, S. / 1 9 8 2 / : F lu c tu a t io n s des peuplements d»ammonites et de b ra ch iop od es en l i a i s o n avec l e s v a r i a tio n s bathymétriques pendant l e Ju ra ssiq u es i n f é r i e u r et moyen en M éditerranée O c c id e n ta le . - B o l l . Soc. P a le o n t. I t a l . 2 1 / 2 - 3 / s 169-188. ANIKOUCHINE, W. A. and STERNBERG, R. W. / 1 9 8 1 / : The World Ooean. An introduction to óceánography. - P ren tice-H all, Englewood C l i f f s , New Jersey, 513 pp. BÉNI(271, C. / 1 9 7 8 / : R e v isio n e tassonomica d e i R h ynch onellid a l i a s s i c i d i Ra Stua / B e l l u n o / e Fanes /B o l z a n o / . - R iv . I t a l . P a le o n t. 8 4 / 1 / : 121-168. BENSŐN, R. H. / 1 9 7 6 / : In sea rch o f l o s t oceans: a paradox in d is c o v e r y . In: GRAY, J. and BOUCOT, A. J. / E d s . / : H i s t o r i c a l biogeography, p la t ö t e c t o n i c s and the changing env-ironment. - Oregon S ta te -Univ. P r e s s , C o r v a l l i s : 379-389. BERGGREN, W. A. and HOLLISTER, C. D. /T 9 7 7 /: Plate tectonics and paleocirculation - commotion in the óceán. Tectonophysics, 3 8 / 1 - 2 / : 11-48. BERNOULLI, D. and JENKYNS, H. C. / 1 9 7 4 / : A lp in e , Mediterra-< nean and Central A t la n t ic M esozoic f a c i e s in r e l a t i o n , t o the early e v o lu tio n of the Tethys. In : DOTT, R. H. j r . and SHAYER, R. H. / E d s . / : Modern and a n cien t g e o s y n e lin a l sedim entation. - SEPM Spec. P ubl. l g : 129-160.

BIJU-DUVAL, B ., DERCOURT, J. and LE PICHON, X. / 1 9 7 7 /: Erőm the Tethys óceán to the Mediterranean sea s: a p la t e t e c t o n i c model of the e v o lu t io n of the w estern A lp in e system. In : BIJU-DUVAL, B. and MONTADERT, L. /E d s . / : S t r u c t u r a l h i s t o r y of the Mediterranean b a s in s . Technip, P a r i s : 143-164. BONATTI, E. and CHERMAK, A. / 1 9 8 1 / r Pormerly emerging c r u s t a l b lo ck s in the e q u a to r ia l A t l a n t i c . - T e c to n o p h y s ics , 2 2 / 3 - 4 / : 165-180. BŐSE, E. / 1 8 9 8 / : Die m i t t e l i a s s i s c h e Brachiopodenfauna dér ö s t l i c h e n Nordalpen. Nebst einem Anhange über d ie Fauna des unteren Doggér in ba y erisch en I n n th a le . - P a la e o n t o graphica, 44: 145-236. BŐSE, E. and SCHLOSSER, M. / 1 9 0 0 / : Über d ie m i t t e l i a s s i s c h e Brachiopodenfauna von S ü d ty r o l. - P a la e o n to g r a p h ic a , 46: 175-212. BRAMBILLA, G. /1 9 7 1 /: Alcuni f o s s i l i domeriani d é llé Prealpi Lombarde. - Natura, 6 2 / 4 / : 467-478. CANAVARI, M. / 1 8 8 0 / : I B ra ch iop od i d e g l i S t r a t i a T erebratu la Aspasia Mgh. n e l l ’ Appennino C en tra le . - A t t i R. Accad. L i n c e i , Mem. Cl. S c i . F i s . , M át., Nat. 8 : 329-360. . . CANAVARI, M. / 1 8 8 1 / : A lcu n i n u cv i B ra ch iop od i d e g r i S t r a t i a Terebratula Aspasia Mgh. n e l l ’ Appennino C en tra le . A t t i Soc. t o s c . S c i. n a t . , Mem. % / 1 / i 177-188. CANAVARI, M. / 1 8 8 3 / : C on tribu sion e I l l . a l l a conoscenza d e i B rach iop od i d e g l i S t r a t i a T erebratu la Aspasia Mgh. n e l l ’ Appenino C en trale. - A t t i Soc. T osc. S c i . n a t . , Mem.

6/ 1 / :

70-110. CARIOU, E , , CONTINI, D ., DOMMERGUES, J . - L . , ENAY, R . , GEYSSANT J. R . , MANGQLD, Ch. and THIERRY, J. / 1985 / : B iogéograp h ie des .Ammonites e't é v o lu tio n s t r u c t u r a le de la Téthys. au coxirs du Jurassique. - . B u l l . Soc. g én i. F r . , s é r . 8 . , 1 / 5 / : 679-697. CHANNELL, J. E. T ., d’ aRGENIO, B. and HORVÁTH, F. / 1979 / : Adria, the African eromontory in Mesozoic Mediterranean palaeogeography. - Éarth-Sci. Rév. 1 5 /3 /: 213 - 292 .

CHAMELL, J. E. T. and HORVÁTH, P. / 1 9 7 6 / : The A f r i c a n / A d r i a t i c promontory as p a la eog eog ra p h ic premise f ó r A lpine orogeny and i t s e f f e c t on p la t e movements in the Carpatho-Balkan r e g io n . - T e c to n o p h y s ics , 5 5 / 1 / : 71-101. CKEETHAM, A. H. and HAZEL, J. E. /1 9 6 9 /t Binary / p r e s e n c e - a b s e n c e / s i m i l a r i t y c o e f f i c i e n t s . - J. P a le o n t. 4 5 / 5 / : 1150-1156. CROUGH, S. T. / 1 9 8 4 /: Seamounts as r e c o r d e r s o f h o t - s p o t ep eirog en y . - Geol. Soc. Amer. B u l l . 9 5 / 1 / : 5 - 8 . DAL PIAZ, G. / 1 9 0 7 / : Sül la fauna l i a s i c a -d é llé tran ze di S o s p i r o l o . - Mém. Soc. P á l. S u is s e , 2 5 : 1-6 4 . D’ ARGENIO, B . , HORVÁTH, F. and CHAMELL, J. E. T. / 1 9 8 0 / : P a la e o t e c t o n ic e v o lu tio n of A d r ia , the A fr ic a n promonto­ ry. In : AUBOUIH, J . , DEBELMA.S, J. and LATREILLE, M. / E d s . / : Geology of the A lp in e ch a in s bora from the Tethys . - Mém. B. R. G. M. 11£: 551-551. DERCOURT, J. / 1 9 7 1 / : L*expansion océanique a c t u e l l e et f o s s i l e ; ses i m p lic a t io n s g é o t e c t o n iq u e s . - B u l l. Soc. g é o l . F r . , s é r . 7 . , 12 / 1970 / / 2/ : 261 - 5 1 7 . DEWEY, J. F . , PITMAN, W. C . , RYAN, W. B. F. and BŐM IN, J. / 1 9 7 5 /: P la t ó t e c t o n i c s and the e v o lu t io n of the A lp in e system. - Geol. Soc. Amer. B u l l . 84: 5157-5180. Dl STEFANO, G. / 1 8 9 1 / : I I L ia s medio d é l M. San G iuliano / E r i c e / p re ss o Trapani. - A t t i Accad* Gioenia S c i . n at. Catania, s e r . 4 . , 2.: 121 - 270 . DOMMERGUES, J . - L . / 1 9 8 5 /: Le p r o v in c ia lis m e des Ammonites n o rd -o u e s t européennes au L ia s moyen. Une c r i s e faunique sous s o n t r o le p a léogéogra p h iqu e. - B u l l. Soc. g é o l. F r . , s é r . *7 ., 2 4 /1 9 8 2 / / 5 - 6/ : IO47 -I O 5 1 . ELMI, S. , ALMÉRAS, Y. , AMEUR, M’ H. , ATROPS, F. , BEHHAMOU, M. and MOULAH, G. /1 Q 8 5 /: La d i s l o c a t i o n des p la t e s -fo r m e s carbon atées l i a s i q u e s en M éditerranée O ccid en ta le et ses im p lic a t io n s sur l e s échanges fa u n iq u e s . - B u l l . Soc. g é o l. F r . , sér. 7 . , 2 4 /1 9 8 2 / / 5 - 6 / : 1007-1016. ',T',Al' > / 1 9 7 2 /: P a lé o b io g é o g ra p h ie des Ammonites du Jurassique . term inál /T it h o n i q u e / V olg ien /P o r t la n d ie n s. 1 . / et mobil i t é c o n t in é n t a le . - G éobios, 2 / 4 / : 555 - 407 .

FERUGLIO, E. / 1 9 2 5 / : Le P r e a l p i f r a l ’ Ison z o e l ’ A r z in o . B u l l. A ssoc. Agr. F r i u l . , s e r .

7 . , Ws 1-301.

FRANCESCHI, R. / 1 9 2 1 / : D e s c r iz io n e d i a lc u n i B r a c h io p o d i d él L ia s medio nell’ Appennino c e n t r a l e . - A t t i S oc. t o s c . S c i. n a t. ;ÍJ3: 214-232. FÜLÖP, J. / 1 9 7 6 / : The M esozoic basement h o rs t b l o c k s of Ta­ ta . - Geol. Hung., Ser. G eol. 16: 1-228. GEMMELLARO, G. G. / 1 8 7 4 / : , Sopra alcuue fauné g i u r e s i e l i a s i che d i S i c i l i a . Studi p a l e o n t o l o g i c i . I I I , Sopra i f o s s i l i d e ll a zóna con T erebratu la Aspasia Menegh. d e l l a p ro­ v in c ia d i Palermo e d i Trapani. - Giorn. S c i . n at. econ. Palermo. 10: _53-112. ■, . GÉCZY, B. / 1 9 7 2 / : A jura fa u n a p rov in ciá k k ia la k u lá s a és a me­ d ite rr á n lem eztekton ika. /The o r ig in of J u r a s s ic fa u n a l p ro v in ce s and the Mediterranean p l a t e - t e c t o n i c s / . / I n Hungárián/. - MTA X. Oszt. K özi. £ / 3 - 4 / : 297-311. GÉCZY,? B. /1 9 7 3 a /i P la t e t e c t o n i c s and palaeogeography in the East-M editerranean M esozoic. - Acta Geol. Acad. S c i . Hung, 1 2 1 421-428. GÉCZY, B. /1973b/.: The o r ig in o f the J u ra ssic fa u n a l p r o v in c e s and the Mediterranean p la t e t e c t o n i c s . - Ann. Univ. S c i. Budapest,' Sec. Geol. 16: 99-114. GÉCZY, B. /1 9 8 4 a /: J u r a ssic smmonite p ro v in ce s o f Europe. Acta Geol. Hung. 2 7 / 1 - 2 / : 67-71. GÉCZY, B. /1 9 8 4 b /: Toarcian ammonite- zones in the Gerecse Mountains, Hungary. In : MICHELSEN, C. and ZEISS, A. / E d s . / : I n t e r n a t io n a l Symposium on J u r a ssic S tra tig ra p h y 7/E rla n g én , 1984/. 1 : 218-226. /Copenhagen/ GÉCZY, B. / 1985 / : P r o v in c ia lis m of J u ra ssic Ammonites: exampl e s from Hungárián faunas. - Acta Geol. Hung. 28 HALIAM, A. / 1 9 7 5 / : J u r a ssic environments. - Cambridge Univ. P r e s s , 269 pp. HAAS, H. / 1 8 8 4 /: B e itr á g e zűr Kenntnis dér l i a s s i s c h e n B r a c h io poden fauna von S ü dtyrol und V en etien . ■- K i é l , XIV + 34 pp.

87

HAAS, 0, / 1 9 1 2 / : Die Fauna des m it t e le r e n L ia s von B a l l i n o in S ü d t i r o l . I . Brachiopoden, L a m ellib ra n ch ia ten und G a stro poden. - B e i t r . Pa],. G eol. Ö ste rr.-U n g . 2£: 2 2 3 -2 8 1]. HSÜ, K. J. / 1 9 7 1 / : Origin of the A lps and Western M e d ite rra n ean. - Natúré, 2 3 3 /5 3 1 4 /: 4 4 -4 8 . HUGHES,, C. P. /1 9 7 3 /i Analysis of pást faunal d istrib u tio n s. In : TARLING, D. H. and RUNCORN, S. K. / E d s . / : I m p l i c a t i ons of C on tin ental d r i f t t o the Earth S c ie n c e s . - Academic Press, JENKINS, H. A ssoc. KULCSÁR, K.

London, 1: 221-230, C. / 1 9 8 0 /: Tethys: p á st and p r e s e n t. - P r o c . G eol. 2 1 / 1 - 2 / : 107-118. / 1 9 1 4 /: Die m i t t e l l i a s s i s c h e n Bildungen des G ere-

c s e - g e b i r g e s . - P ö ld t . K özi. 4 4 / 1 - 2 / : 150-175# KULCSÁR, K. / 1 9 1 6 / : G eolog isch e Beobachtungen in den N ordw est-karpathan. - Jber. k. ung. g e o l . R e ich sa n st. / 1 9 1 5 / : 185-214. LENTTNI, P. and VEZZANI, L. / 1 9 7 5 / i Le unita m eso-cen ozoich e d e li a copertu ra sedimentar.ia d é l basamento c r i s t a l l i n o p e lo r i t a n o / S i c i l i a n o r d - o r i e n t a l e / . - B o l l . Soc. Geol, Ita l. 5 37 - 554 . MAUGERI-PATANÉ, G. / 1 9 2 4 /: I I l i a s d i G rotte p r e s s o S, Teresa in Riva / p r o v . M essin a/. - Catania, 79 PP# MICHALIK, J. and KOVÁC, M. / 1 9 8 2 / : On somé problems o f p a l i n — s p a s t ic r e c o n s t r u c t io n s and Ceno-Mesozoic p a le o g e o g r a p h ic a l development of the Western Carpathians. - G eol. Z b ., Geol. C a rp a th ., 3 3 / 4 / : 481-5'07. MISIK, M. / 1 9 6 4 / : L i t h o f a z i e l l e s Stúdium des L ia s dér Grossen Patra und des W e s t t e i ls dér Niederen Tatra. - Sborn. Geol. V ied . /Z K /, 1 : 7-9 2. NEUMAN, R. B. / 1984 / : Geology and paleobiology of island in the Ordovician lapetus Óceán: review and im plications. Geol. Soc. Amer. B u l l . , 2 5 / 1 0 / : 1188-1201. OSMASTON, M. P. /1 9 7 3 /: Lim ited lit h o s p h e r e sep a ra tio n as a main cause o f C on tin ental growth, and .epeirogeny. In : TARLING, D. H. and RUNCORN, S. K. / E d s . / : I m p lic a t io n s o f C on tin en tal d r i f t to the Earth S c ie n c e s , 2: 6 4 9 -6 7 4 ., Academic P r e s s , London, 2: 649-674. 88

PANTIC, N. and FELBER, P. /1 9 8 3 /: Palynomorpen aus den Zoophycos-Sch.ich.ten /subfurcatum-Zone, oberes B ajocian / dér Zentralschweizer Klippen-Decke. - E cl, geol. H e l v . , 7 6 / 2 / : 333-353. PARONA, C. F. /1 8 8 0 /t I I c a l c a r e l i a s s i c o d i Gozzano e i su oi f o s s i l i . - A t t i R. Accad. P i n c e i , Mem. C l. S c i . F i s .

Mát. Nat. 8s 187-216. PARONA, C. F. / 1 8 8 3 / : C on trib u to a l l o s tú d ió d e l l a fauna l i a s s ica d e l l ’ Appennino c e n t r a l e . - A t t i R. Accad. P i n c e i , Mem. C l. S c i . F i s . Mát. iTat. 1£: 64-3-674-. PARONA, C. F. / 1 8 8 5 / : I b r a c h io p o d i l i a s s i c i d i S a l t r i o e Arzo n e l l e P r e a l p i Pombarde. - Mem. R. I s t . Pomb. S c i . P e t t . , Cl. S c i . Mát. N a t ., s e r . 3 . , 1£: 227-262. PARONA, C. F. /1 8 9 3 / í Revisione della fauna lia s s ic a di Gozza­ no in Piemonte. - Mem. R. Accad. S ci. Torino, s e r .2 . , 4£: 1-6 2. PEVNY, J. /1964-/: Brachiopoda s e v e r n e j c a s t i Malych Kárpát. Geol. .P rá ce, Zprávy, 157-172. POINTINGHER, D. /1 9 5 9 /s I B ra ch io p o d i d i M. Najarda n e l l e Pre­ a l p i Carniche /L ia s - D o g g e r /. - A t t i I s t . Veneto S c i . P ett. A r t ., Cl. s c i. mát. nat. 117: 77-109. PRINCIPI, P. / 1 9 1 0 / : B ra ch iop od i d é l P ia s medio d i C a s te l d é l Monté / p r e s s o A cqu asp a rta/. - Riv-, I t a l . P a le o n t . 1 6 / 3 / ; 63- 88 . RAMACCIONI, G. / 1 9 3 6 / ; I I P ia s medio d i Monté Cucco n e ll* A p pennino C en trale. - B o l l . Soc. G eol. I t a l . 169-190. RAMACCIONI, G. /1 9 3 9 /: Fauna Giuraliassica e Cretacea di Monté Cucco e d in t o r n i /Appennino C e n t r a l e /. - P a la eon t o g r . I t a l . 2 % /N. S. % / ' 14-3-214. REYMENT, R. A. / 1971 / : I n t r o d u c t io n to q u a n t it a t iv e p a l e o e c o lo g y . - E l s e v i e r , 226 pp. SACCHI VIAPPI, G. and CANTAPUPPI, G. /1 9 6 7 /t I nuovi f o s s i l i di Gozzano /P realpi Piem ontesi/. - Mem. Soc. '.Ita l Sci. Nat. 1 6 / 2 / : 63-127. SCANDQN3, P. / 1975 / : T r ia s s ic seaways and the J u r a s s ic Tethys Óceán in the Central Mediterranean area. - N atúré, 256 : 117-119. 89

SCHELTEMA, R. S. / 1 9 7 7 / : D is p e r s a l of maríné i n v e r t e b r a t e o r - ' ganisms: p a le o b io g e o g ra p h ic and b i o s t r a t i g r a n h i c i m p l i c a t i o n s . In": KAUFFMANN, E. G, and HAZEL, J. E, / E d s . / í Con— c e p ts and methods of b i o s t r a t i g r a p h y . - Dowden, H iú c h in son et R oss, Ströudsburg, P en n e., 73-108. • SCRUTTON, R. A. / 1 9 7 6 / : Fragments of the E a rth ’ s C o n tin en ta l l it h o s p h e r e . - Endeavour, 5 3 /1 2 6 /: 99-103. SELLI, R. / 1 9 5 6 / : F o s s i l í r a osoz oici d e l l ’ a l t o b a c in o d e l i * I s o n ­ zó. - Giorn. G e o l . , s e r . 2 a . , 2 5 /1 9 3 3 /: 1 -4 3 . SENGÖR, A. M. C. / 1 9 8 4 / : The Cimmeride oro g e n ic system and the t e c t o n i c s of E u rasia. - G eol. Soc. Amer., Spec. Paper, ______ 135-:-1-82. ____ ._______ ______ ________ ....____ _____ _____ :_________ _ SHEEHAN, P. M. / 1 9 7 6 / : Swedish Laté O rdovician maríné b en th ic assemblages and th e ir b e a rin g on brach iop od zoogeography. In: GRAY, J. and BOUCOT, A. J. / E d s . / : H i s t o r i c a l b i o g e o graphy, p la t e t e c t o n i c s and the changing environment. Oregon S tate Univ. P r e s s , C o r v a l l i s . SIBLIK, M. / 1 9 6 4 / : K n álezu l i a s o v y c h b rach iop od u v h o rn i c a s t i Belanské d o li n y . - G eol. P rá ce , Zprávy, 3 1 : 157181. SIBLIK, M. / l 9 & 5 / : Somé new L i a s s i c B rach iop od s. - G eol. S b . , 1 6 / 1 / : 73-82. SIBLIK, M. /1 Q 6 6 /: Ramenonozci K osteleck éh o b r a d ia . - G eol. P ráce, Zprávy, 38: 137-157. SIBLIK, M. /1 9 6 7 a /: New s p e c ie s o f Domerian R h y n ch on elloid s írom S lov a k ia . - Geol. Sb. 18 / 1 / : 151-168. SIBLIK, M. /1 9 6 7 b /: T etrarh yn ch iin ae a C y c lo th y r id in a e s l o v e n ského domeru. - Geol. P r á c e , Zprávy, 41: 11-25 . SMITH, A. G. / 1 9 7 1 / : A lp in e deform ation and the ocea n ic areas of the Tethys, Mediterranean and A t l a n t i c . - Geol. S o c . ^ ' ^ Amer. B u l l. 8 2 / 8 / : 2039-2070. SMITH, P. L. and TIPPER, H ._W. / 1 9 8 6 / : P la t e t e c t o n i c s and p a le ob iog eog ra p h y : Early J u r a s s ic / P l i e n s b a c h i a n / endemism and d i v e r s i t y . - P a la io s , 5 / 1 / : 399-412. STRATÉGAIT, R. R. / 198 O/: Why does a la rva swim so long? P a le o b io lo g y , 6 / 4 / : 373-376.

SZABÓ, J. /1 9 8 0 /s L iá s z és dogger g a s t r o p o d a - á l l a t f ö l d r a j z a a Tethys n y u g a ti ré szé n . / L i a s s i c and Dogger gastropod z o o geography in the western p a rt of the T e t h y s . / / I n Hungá­ r iá n , w ith E n g lish summary/. - F ö l d t . K özi. 1 1 0 / 3 - 4 / ; 382-394. TOLLMANN, A. / 1978 / ; P la t t e n t e k t o n is c h e Fragen in den O s t a lpen und dér p la t t e n t e k t o n is c h e Mechanismus des m ed iterrá­ nén Orogens. - M itt, ö s t e r r .

g e o l . Ges. 6c> / 1 9 7 6 / ; 291-

351. TOLLMANN, A, / 1 9 8 4 / : Entstehung und fr ü h e r Werdegang dér Te-*, thys mit besonderer B erü ck sich tig u n g des m editerránén Raumes. - M itt. ö s t e r r . g e o l . Ges. 2 Z : 93-113. TÓNI, A. /T91T/:~L3 fauna l i a s i c a d i Yedana / B e l l u n o / . I . B r a c h io p o d i. - Mém. Soc. P á l. S u is s e , 36 1-452. TOZER, E. T. / 1 9 8 2 / : Marine T r i a s s i e faunas of N orth America; t h e i r s i g n i f i c a n c e f ó r a s s e s s in g p l a t e and te rra n e movements. - Geol. Rundschau,. 71* 1077-1104. TRICOMI, G. /1 9 3 9 /s B r a ch iop od i l i a s s i c i d é l Cozzo d i Cugno p resso T o r re tta /P a le r m o /. - B o l l . Soc. S c i . Nat. Econ. Palermo, 21: 3-13.■ TRÜMPY, R. / 1 9 8 2 / ; A lpine p aleog eog ra p h y : a r e a p p r a is a l. In : HSÜ, K. J. / e d . / : Mountain b u i ld i n g p r o c e s s e s . - A cademic P r e s s , London, 149-156. UHLIG, V. von, / 1 8 8 0 / : Über d ie l i a s s i s c h e n Brachiopodenfauna von S o s p i r o l o b e i B ellu n o. - S itz u n g sb e r. k. Akad. Wiss. 80 /1 8 7 9 /,' Abt. I . : 259-310.' VALENTINÉ, J. W. and JABLONKI, D. / 1 9 8 3 a /: Major determ inants of the b io g e o g ra p h ic p a ttern of the sh a llo w -se a fauna. B u ll. Soc. g é o l. F r . , sér. 7 . , 2 4 / 1 9 8 2 / / 5 - 6 / : 893-399. VALENTINÉ, J. Y/. and. .JABLONSKI, D. / 1 9 8 3 b /: L á rv á i a d a p ta tion s and p a tte r n s of brachiopod d i v e r s i t y in space and time. E v o lu tio n , 2 2 / 5 / i 1052 - 1061 . V1G1J, G. / 1 9 4 3 / : Die g e o lo g isch e n und pala ont o lo g is c h e n Vér­ b ő l tn i s s e im n ord w estlich en T e l i des G ere cse -G e b irg e s. /.In Hungárián, with Germán summary/. - F ö l d t . K özi. 75 //!.__q / . 30 1 - 359 .

-vl

ViGH, Gy. /19 15/ í G eolog isch e Beobachtungen in den G re n z g e b ir gen dér Komitate N y itr a , Turóc und T rencsén. - Jb er. k. ung. R eich sa n st. /1914-/: 71—106, VIHASSA de REGNY, P. / 1 9 1 0 / ; F o s s i l i m e s o z o ic i d é l l é P r e a l p i d e l l ’ A rzin o. - B e l l . R. Com. G eol. I t a l . 4JL: 173-200, VÖRÖS, A. /1 9 7 3 /s S p e c u la tio n s on f o o d supply and bathymetry in the Mediterranean J u r a s s ic sea. - Ann. Univ. S c i . Bu­ dapest, Sec. Geol. 16: 213-220. VÖRÖS, A. / 19 77 / : P r o v i n c i a l i t y o f the Mediterranean Lower Ju rassic brachiopod fauna: cau ses and p l a t e - t e c t o n i c impl i c a t i o n s . - P a la e o g e o g r ., P a l a e o c l i m a t o l . , P a l a e o e c o l .

21 / 1 / : 1-1 6. VÖRÖS, A. / 1 9 8 0 / : Lower and Middle J u r a s s ic b rach iop od p r o v in c e s in the western T ethys. / I n Hungárián, w ith E n g lis h summary./. - F ö ld t . K özi. 110/ 3 - 4 - / : 395-4-16, VÖRÖS, A. / 1 9 8 2 / : Mediterranean c h a r a c te r of the Lower J u r a s s ic brachiopod fauna of the Bakony Mts. /H ungary/ and i t s p a laeog eog ra p h ic im portance. - Ann. Univ. S c i . Budapest, Sec. Geol.. 21 / 1 9 7 9 /: 13-23 . VÖRÖS, A. / 1 9 8 3 /: The P lie n sb a ch ia n b ra ch iop od s o f the Bakony Mts. /H ungary/: a s t r a t i g r a p h i c a l study. -'F ra g m . Min. et P á l. 11: 29-39. VÖRÖS, A. / 1 9 8 4 / : Lower and Middle J u ra ssic brach iop od p r o v i n ces in the western Tethys. - Ann. Univ. S c i . Budapest, Sec. Geol. 24 / 1 9 8 2 / : 207-233.. VÖRÖS, A. / 1986 / : Brachiopod p a la e o e c o lo g y in a Tethyan Juras­ s i c seamount domain /P li e n s b a c h ia n , Bakony M ts ., Hungary/ . - P a l a e o g e o g r . , P a l a e o c l i m a t o l . , P a la e o e c o l . / i n p r e s s / . WESTERMAUU, G. E. G. / 1 9 8 5 / : Comments on the b io g e o g r a p h ic a l papers: a p l a t e - t e c t o n i c a l t e r n a t i v e . In : WESTERMÁIM, G. E. G. / E d . / : Ju ra ssic biogeography and stra tig ra p i-jy -of c a s t U. S. S. R. - IGCP P r o j e c t 171: C ir c u m -P a c ific Ju­ r a s s i c , Spec. Paper, 10: 28-29. WINTERER, E. L. and BOSELLINI, A. / 198 I / : Subsidence und s e d i mentation on J u ra ssic p a s s iv e C on tin ental margin, Southern A lp s, I t a l y . - Amer. A ssoc. P e t r o l . Geoly B u l l. 6 5 / 3 / : 394-421. 92

ZEZINA, C. N. /1 9 7 6 / í E k o lo g iia i r a s p r o s tr a n e n ie sovremennykh brakhiopod. /E c o lo g y and d i s t r i b u t i o n o f Recent b r a c h io p o d s . / / I n R u ssia n / - Nauka, Moscow, 138 pp. ZITTEL, K. A. /1 8 6 9 / í Geologische Beobachtungen aus den Cenfcral-Appenninen. - Benecke’ s Geognost. P á l. B eitr. 2 / 2 / : 91-177.