A Máriapócsi-főfolyás rekonstrukciós munkáinak bemutatása. Szakdolgozat

Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Környezetgazdálkodási Intézet Hidrogeológiai-Mérnökgeológiai Intézeti Tanszék

A Máriapócsi-főfolyás rekonstrukciós munkáinak bemutatása Szakdolgozat

Juhász Máté Geokörnyezetmérnöki Szakirány Konzulensek: Dr. Szűcs Péter egyetemi tanár Lőrincz Róbert osztályvezető helyettes Varga Zoltán műszaki ügyintéző

2013. május 8.

Miskolc, 2013.

Eredetiségi Nyilatkozat

"Alulírott Juhász Máté, a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karának hallgatója büntetőjogi és fegyelmi felelősségem tudatában kijelentem és aláírásommal igazolom, hogy ezt a szakdolgozatot meg nem engedett segítség nélkül, saját magam készítettem, és a diplomatervben csak az irodalomjegyzékben felsorolt forrásokat használtam fel. Minden olyan részt, melyet szó szerint, vagy azonos értelemben, de átfogalmazva más forrásból átvettem, egyértelműen, a forrás megadásával megjelöltem.

Miskolc, 2013. május 8.

.................................................. a hallgató aláírása

Tartalom

1.

Bevezetés ................................................................................................. 1

2.

Történeti áttekintés ................................................................................ 2

3.

A Máriapócsi–főfolyás lehatárolása, a rekonstrukcióval érintett területek bemutatása ............................................................................. 4 Természeti környezet............................................................................. 6

4. 4.1.

Domborzat .......................................................................................................................... 6

4.2.

Éghajlat .............................................................................................................................. 7

4.3.

Földtan, Geológia ............................................................................................................... 7

4.4.

Hidrogeológia ..................................................................................................................... 9

4.5.

Felszíni vízhálózat ............................................................................................................ 10

4.6.

Talajok.............................................................................................................................. 11

4.7.

Növényzet ........................................................................................................................ 11

4.8.

Településhálózat, népesség .............................................................................................. 12

A Máriapócsi – főfolyás rekonstrukciója ....................................... 13

5. 5.1.

A Máriapócsi-főfolyás általános jellemzése………………………………………………………………….13

5.2.

Belvízhelyzet a főfolyás területén .................................................................................... 18

5.3.

Helyzetértékelés a rekonstrukció előtt ............................................................................. 19

5.4.

A rekonstrukcióval érintett települések jellemzése .......................................................... 20

6.

Jogszabályi háttér ................................................................................ 21

7.

Rekonstrukciós munkálatok ............................................................... 24 7.1. A Felső–Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság által kidolgozott „A” és „B” változat a rekonstrukcióra ............................................................................................................................. 26 7.2.

Töltéskororona tönkremenetele ........................................................................................ 31

7.3.

A kiválasztott és megvalósított „A” változat átfogó ismertetése ..................................... 33

A rekonstrukció eredményei............................................................... 51

8.

Vízrajzi adatok elemzése .................................................................................................. 51

8.1.

9.

8.1.1.

Elemzés a rekonstrukció előtt....................................................................................... 51

8.1.2.

Elemzés a rekonstrukció során ..................................................................................... 55

8.1.3.

Elemzés a rekonstrukció után ....................................................................................... 58

Vízhozam mérés a Máriapócsi–főfolyáson ........................................ 62 I

10.

Köszönetnyilvánítás .......................................................................... 65

Összefoglalás .................................................................................................. 66 1. számú melléklet .........................................Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2. számú melléklet .........................................Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3. számú melléklet .........................................Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4. számú melléklet .........................................Hiba! A könyvjelző nem létezik. 5. számú melléklet………………………………………………………….72 6. számú melléklet…………………………………………………………..73 7. számú melléklet…………………………………………………………..79 8. számú melléklet………………………………………….…………….....80 9. számú melléklet………………………………………………………….81 10. számú melléklet…………………………………………………………82 11. Mellékletjegyzék…………………………………………...…………...86 12. Felhasznált irodalom ............................................................................... 87

II

1. Bevezetés A Máriapócsi-főfolyás rekonstrukciójáról először a Felső-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság Nyíri Szakaszmérnökségén töltött szakmai gyakorlatom során hallottam. Miután kicsit részletesebben megismertem a terveket úgy gondoltam, hogy a szakdolgozatom egyik része a rekonstrukciós munkák bemutatása, míg másik része a rekonstrukció hidrológiai hatásainak bemutatása lesz. Már akkor érezhető volt számomra, hogy a hatások kimutatására nagyon sokféle megoldás létezhet és bárhogy is végzem az elemzéseket, az szakmai szemmel nézve érdekes információkat fog tartalmazni. Az elemzések készítésében nagy segítséget nyújtott, hogy több alkalommal is végezhettem vízhozam méréseket a főfolyáson és a mért adatok kiértékelését is megismerhettem. Dolgozatom írása közben fontos volt számomra, hogy ne csak a szakdolgozatom készüljön el, hanem az tartalmazzon a Felső-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság számára is használható megállapításokat, elemzéseket, valamint próbáljak rávilágítani olyan tényekre, amelyek

egy

egyetemista

hallgató

számára

szakdolgozatom elérte az általam kitűzött célokat.

1

látható.

Amennyiben

ez

sikerült,

2. Történeti áttekintés

A vizek kártételei elleni védelem főként az ár- és belvízvédelemből tevődik össze. Körülbelül a múlt század közepéig a Felső–Szabolcs és a Nyírség alsó része vízzel és erdővel volt borított, ugyanis a tiszai árhullámok és a nyíri dombokról lefolyó belvizek elöntés alatt tartották a térséget. Az itt élő emberek, már ekkor meglátták azt, hogy a vizek káros hatásai ellen védekezni szükséges. A vízgyűjtő belvízvédelmi rendszerének kiépítése több lépcsőben történt. Első lépés a szervezett vízgazdálkodás irányába az úgynevezett vármegyei árkok kiépítése volt, mely folyamatot Kállay Miklós, Szabolcs vármegye alispánja indította meg. Ezek az árkok kis mélységűek voltak, és elsődleges céljuk az volt, hogy a homokdombok közti különálló mélyedéseket összekössék, s lehetővé tegyék, hogy azok vizei a természetes esés miatt az északi területek felé folyjanak, ahol egy-egy nagyobb medencébe torkollottak. Ennek az volt a célja, hogy a nyírségi homokdombok közötti mélyedésekből a vizeket az alacsonyabban fekvő területek felé irányítsák. Ennek a folyamatnak az lett az eredménye, hogy a nagyobb medencék vízszintje magasabb lett, a talajvíz megemelkedett és sokkal nagyobb terület vált vizenyőssé. A Nyírvíz Szabályozó Társulat megalakulása előtt mintegy 85093 hold területet nyilvánítottak ártérré. Mivel minden birtokos féltette a saját területét, ezért igyekeztek utat nyitni a víz számára, hogy az az alsóbb területek felé folyjon, így gyakorlatilag medencéről-medencére járt a víz, míg végül rázúdult a Rétközre. Az immár mesterséges beavatkozással lezúduló vizek komolyan megnehezítették a Rétköz életét. A helyzet kezelése érdekében 1846-ban megalakult a Felsőszabolcsi Ármentesítő Társulat, 1856-ban pedig már meg is fogalmazódott egy gondolat, mely szerint létesíteni kell egy csatornát, mely összegyűjti a térség vizeit. Az 1860-as években még az akkori kormány is foglalkozott a kérdéssel. Megtervezték a Berkesztől Gáváig húzódó medret, és elkezdődött a kivitelezés. Az 1863-as év aszályos volt, így a munkálatok félbe maradtak, azonban az 1870-es években ismét több volt a csapadék, így folytatódott a munka. A jelenlegi csatornahálózat gerincét alkotó főfolyások 1879-től folyamatosan kerültek kiépítésre, és ebben az időben kezdték megépíteni az övcsatorna szerepét betöltő Lónyay–főcsatornát. A főfolyások kivitelezési munkálatai mintegy 750 km hosszban zajlottak és építésük egészen 1939-ig tartott. A szabályozás eredményeképpen a Lónyay-főcsatornába délről hat nagyobb (III., IV., VI., VII., VIII, IX. sz. főfolyások) és több kisebb csatorna torkollik. 1965 és 1979 között egy lényeges

2

előrelépés történt, ugyanis ebben az időszakban építették meg a belvízmentesítést szolgáló tározó rendszert. A jelenlegi belvízrendszer közel két évszázad alatt került kialakításra. Ennek főbb állomásai a következők: -

1800 – 1879: Belvízmentesítés kezdete, megkezdődött a csatornahálózat kiépítése

-

1879 – 1882: A Tisza bal parti töltéseinek megépítése

-

1882 – 1932: A főfolyások, oldalágak, mellékágak megépítése 12 l/s∙km2 fajlagos vízelvezető képességre

-

1940 – 1964: A kiépült belvízelvezető rendszer működtetése, fenék biztosítás kiépítése 36 km hosszban

-

1950 – 1962: Öntözéses vízhasznosítás kezdete

-

1962: Komplex szemléletű vízgazdálkodás kezdete, mellyel egyidőben fejlődni kezdett az öntözéses és halászati vízhasznosítás

-

1962 – 1979: Víztározók kiépítése (többes céllal). 7 db tározó épült összesen 13,3 millió m3 víztérfogattal

-

1963: Felszín alatti vizek intenzívebb öntözési célú hasznosításának kezdete

-

1964: Vezetékes ivóvízellátás megteremtése.

-

1967: szennyvízcsatornázás kiépítésének megkezdése

-

1968: Hévízhasznosítás kezdete és fejlődése (12 db kút)

-

1990: Hulladék elhelyezés fejlődésének kezdete

-

1992: Vízminőségi célállapotok vizsgálatának a kezdete

-

1993: Természetvédelmi célú vízpótlás kezdete

-

1994: Felszín alatti ivóvízbázis védelmi program kezdete

-

1995: Felszín alatti víztermelés környezeti korlátainak kutatása

-

1996 Szennyezett területek feltárása, kármentesítése

-

1997: Szennyvíz elhelyezési koncepció kialakítása és megvalósulásának kezdete A Nyíri–belvízrendszerben ma közel 1455 km belvízelvezető csatorna van, amiből

292,18 km vízügyi igazgatósági, 881 km társulati, 67,3 km, 136,1 km pedig üzemi csatorna. A Máriapócsi–főfolyás a rekonstrukció előtt: Az 1930-as évek végi megépítése óta a főfolyás több, jelentős változáson ment keresztül, hiszen 21 db fenéklépcső, 4 db hordalékfogó böge, továbbá egy 4,5 millió m3-es kapacitással rendelkező állandó belvízi tározó épült meg rajta. A főfolyáson az elmúlt évtizedben többször is jelentős belvizek alakultak ki, ami miatt a kotrási munkálatok szükségessé váltak, továbbá a rongálódott műtárgyakat is rendbe kellett tenni. [1] 3

3. A Máriapócsi–főfolyás lehatárolása, a rekonstrukcióval érintett területek bemutatása

A 07.03. sz. belvízvédelmi szakasz a Nyíri (46.sz.) belvízrendszer területén található. A belvízvédelmi szakasz területe 339,5 km2. A terület az ország északkeleti részén, a Tisza balparti vízgyűjtőjén terül el. A környezetből kiemelkedő pleisztocén korú homokdombok sorozata a Nyíri tájegység szerves részét képezi. A Máriapócsi–főfolyás gravitációsan vezeti a vizet a Lónyay–főcsatornába, torkolati műtárggyal nincs ellátva, alsó szakasza pedig 1 %-os valószínűségű mértékadó árvízszintnek megfelelően árvízvédelmi töltéssel védett mintegy 4 km hosszban. 

Északon a befogadó csatorna az 1879-1881 között épített Lónyay–főcsatorna, mely

44,6 km hosszú és kelet-nyugat irányú gyűjtő övcsatorna szerepét tölti be. 

Nyugaton a Cserestói-csatorna, a Nyírbogdányi–főfolyás, a Sényői–főfolyás és a

Kállai-főfolyás vízválasztója. 

Keleten a Vajai–főfolyás vízválasztója



Délen a Nyíradony–Nyírbátor községek között húzódó természetes vízválasztó

vonal. A rekonstrukciós projekt kivitelezésében közvetlenül az alábbi települések voltak érintettek: Demecser, Nyírbogát, Máriapócs, Nyírbogdány, Ófehértó, Magy, Levelek, Nyíribrony, Nyírtét, Székely. Közvetett

módon

Apagy,

Besenyőd,

Kisléta,

Ramocsaháza volt érintett. [1]

4

Nyírgelse,

Nyírgyulaj,

Pócspetri,

1. ábra A Máriapócsi-főfolyás elhelyezkedése [1]

5

4. Természeti környezet A Máriapócsi-főfolyás a Nyírségben helyezkedik el, a Tisza részvízgyűjtő, Felső– Tisza tervezési részegység, Lónyay–főcsatorna elnevezésű alegységhez tartozik. A Nyírség–tájegység Magyarország második legnagyobb hordalékkúp síksága, melyet az Északkeleti–Kárpátokból és az Észak–Erdélyi részhegységből érkező ősfolyók halmoztak fel a pleisztocén jégkorszakban. A hordalékkúpot felépítő képződmények közül leginkább a futóhomok a legelterjedtebb. A futóhomok vastagsága igen változatos a területen. Értéke a néhány dm–től akár a 32 m–t is elérheti. (Nyíregyházán 22 m). A futóhomok szemcseszerkezetében az uralkodó szemcsék az apró szemű homok (0,2-0,1 mm). Az apró szemű homok miatt jellemző a defláció (szél okozta erózió), ami a bemosódásokon túl főként a belvízcsatornák szél által történő feltöltődésével érezteti negatív hatását. Az átlagos terepi esés a területen 1 m/km. A felszíni vizekben szegény talaj középkötött, homokos részekben laza szerkezetű, többnyire savanyú futóhomok feltalajú, nagy mélységben homok altalajú. A buckákon gyengén kilúgzott kovárványos barna erdőtalaj, illetve néhol futóhomok található. A laposabb területeken kissé iszaposabb, agyagosabb réti homoktalajokat találhatunk. A talajról általánosságban tehát elmondható, hogy túlnyomórészt homokból áll, mely gyengén savanyú, gyenge-közepes szerves anyag tartalommal bír. Mivel homoktalajról van szó, ezért megállapítható, hogy e talajtípus víznyelő képessége nagy. A termőréteg vastagság 70–100 cm között mozog. [2]

4.1.

Domborzat

A Közép–Nyírség, mint kistáj Szabolcs–Szatmár–Bereg megyében helyezkedik el, azonban egy kis része átnyúlik Hajdú-Bihar megyébe. Területe 1468 km2. A kistáj 95,7 és 163 mBf magasságú, félig kötött futóhomokkal, valamint lösszel és löszös homokkal fedett hordalékkúp síkság. A felszín enyhén észak felé lejt. Jellemző az ÉK– DNy–i csapású löszös homokövezetek, illetve az 5–25 m–rel magasabb futóhomok övezetek váltakozása. A Közép–Nyírség típusos formái a szélbarázdák, a 12–16 m-t is elérő garmadák és maradékgerincek. A nagy relatív reliefű szélbarázdás felszínek agrárszempontból igen kedvezőtlen adottságúak, így felszínüket főként szántóként és erdőként hasznosítják.

6

Típus

%

Hektár

Szántó

56,0

82169,3

Erdő

17,7

25962,9

Rét, legelő

8,5

12444,8

Lakott terület

8,3

12195,9

Kert

6,8

10030,2

Vízfelszín

2,5

3596,8

Szőlő

0,3

403,0 1. táblázat

A Közép – Nyírség területhasznosítása [2]

4.2.

Éghajlat

A Közép-Nyírség éghajlata a mérsékelten meleg kategóriához tartozik. Nyugaton száraz, ÉK-en azonban közel van a mérsékelten száraz kategóriához. Az éves napfénytartam 1846 óra/év. Nyáron 750–780, míg télen 170–175 óra a napfénytartam. A területen az átlaghőmérséklet 9,7oC, míg a csapadék átlagos mennyisége 577 mm. Az évi fagymentes napok száma 187–190 nap, amely időszak általában április 10–13 és október 18–20 közé esik. Az évi legmagasabb hőmérséklet átlaga 34,0–34,5oC, a legalacsonyabb 17,5 és -18oC között mozog. A legnagyobb évi csapadék mennyisége 1044 mm, a legkisebb pedig 302 mm. A csapadékos napok száma 60–190 között változik. A potenciális párolgás átlaga 766 mm, a tényleges párolgás 555 mm, míg az ariditási index 1,43. Az ariditási index nem más, mint a potenciális párolgás és a lehulló csapadék arányát számszerűsítő érték. A talajfagy átlagosan 27 cm mélyen hatol be a talajba. Nyáron körülbelül 350 mm csapadék várható, mégpedig általában eső formájában. Évente 40–42 hótakarós nap a megszokott, és az átlagos maximális hó vastagság 18 cm. A leggyakoribb szélirány az ÉK–i, amit a DNy–i és az É–i követ, az átlagos szélsebesség körülbelül 3 m/s. [1],[2]

4.3.

Földtan, Geológia:

A szakdolgozatomban vizsgált terület a Nyírségben, ezen belül is a Közép– Nyírségben található, ezért fontosnak tartom jellemezni előbb a Nyírség, majd a Közép– Nyírség földtanát is. 7

A Nyírség a Tisza bal partján, a nagy csapi kanyarulattól délre található. Sok könyvben

emlegetik

„feltűnő

domborzati

sziget”-ként.

Elhelyezkedését

tekintve

hegyvidékkel nem érintkezik. A homokdombság körüli síkságok tengerszint feletti magassága 100–110 m körül van, ugyanakkor a homokbuckák többsége a 150 m-es magasságot is meghaladja, sőt a legmagasabb 180 m magas. A homokvidék K-i és Ny-i határa közel É–D irányú tektonikai vonalat követ. Ugyanilyen irányban helyezkednek el a dombsorok is a „sziget” közepe tájáról É és D felé lejtve. A „sziget” közepén egy Ny–K irányú vízválasztó alakult ki. A homokdombság mai felszíni terjedelme mintegy 5600 km 2, de nyugaton a Hajdúság lösztáblája alatt valamennyire még tovább terjed, és a Szatmári– síkságon is folytatódik. A homokszemcsék többnyire 0,1–0,2 mm átmérőjűek, csak a völgyfenekeken durvábbak. A homok osztályozását tekintve kijelenthető, hogy nem olyan jól osztályozott, mint az a típusos szélhordta homoknál lenne várható. Ez azt jelenti, hogy valószínűleg nem messze távozott a származási helyétől. Löszréteget csak a felszíni futóhomok takarójaként, vagy a felszín alatt néhány méter mélységben találhatunk néhány területen. A Nyírség Ny-i, D-i, DK-i peremén egy jól fejlett lösztábla telepedik a nyírségi homokra. A Nyírség mélyföldtani szerkezete összességében még viszonylag ismeretlen, olyan mélyfúrás, amely eléri a mezozóos vagy paleozóos aljzatot, nem igazán volt még eddig. A Nyíregyházán mélyített fúrás 130 m-ig negyedidőszaki, 979 m-ig pannóniai képződményekben haladt, onnan miocén vulkanitokban állt meg 1150 m-en. A talajvíz a Nyírség központi részén a völgyekben és dombokon egyaránt pár méterre a felszín közelében található. Néhol 4–6 m a talajvíz mélysége, de helyenként a 8–10 m–t is eléri. Mélységi vízben a Nyírség gazdag, mégpedig olyan értelemben, hogy a felszín alatti rétegekben néhány száz méter mélységig a folyóvízi üledéksorban mindenhol van víz, viszont a kutak átlagos hozama nem nagy. „Urbancsek J. a nyírségi negyedidőszaki rétegeket vízbeszerzési szempontból három részre osztotta, mégpedig alsó-, középső-, és felső pleisztocén rétegekre (1963.).” [3] Az alsó pleisztocén összlet a vízben leggazdagabb, a középső pleisztocén rétegek szegényebbek, míg a felső pleisztocén rétegek ismét gazdagabbak. Termálvízben a Nyírség kifejezetten szegény. Ennek nem feltétlen a geotermikus gradiens az oka, hanem sokkal inkább az alacsony rétegnyomás és az aránylag kevés jó vízadó réteg. 500 m mélységben a rétegek mélysége az országos átlag körül jár, 40-45oC, 1000 m-nél jóval melegebb (60–66oC), viszont a kutak vízszintje 20–40 m mélyen áll a felszín alatt, ami kedvezőtlen nyomásviszonynak felel meg. Ásványi nyersanyagkincse a Nyírségnek alig van, néhány helyen építőhomokot termelnek. Szénhidrogént ezen a területen nem kerestek, mivel itt az alapkőzet nagy vastagságú fiatal 8

vulkanit,

amelyre

néhány

száz

méter

vastag

pannóniai

üledék

települt,

így

szénhidrogéncsapdák nem alakulhattak ki. A Nyírség termelékenységét tekintve nem termékeny talajtípussal rendelkezik, viszont burgonya, dohány és almatermelésben az ország élén jár. [3] „A változatos felszínű alaphegység feltételezett anyaga szenon–paleogén flis, amire igen jelentős magasságú (2–3 km) riolit, dácit, andezit anyagú rétegvulkánok települtek a középső miocénben (Baktalórántháza térsége).” [2] 222. old) A felszínre jellemző, hogy túlnyomórészt vastag löszös homok fedi, amely leginkább a Bodrogot összetevő folyók hordalékkúpjára települt. A Középső–Nyírség déli részén a löszös homok futóhomok felszínekbe megy át. A felszínen található üledékek valószínűleg a pleisztocén legvégéhez kapcsolhatóak. A Máriapócsi–főfolyás területén, a rekonstrukció során minden részletre kiterjedő vizsgálatokat végeztek, melynek eredményeképp az alábbi földtani szelvény felépítés vált ismertté: -

100-320 m pleisztocén

-

100–1200 m pliocén

-

1500 m miocén

-

1300 m kréta–paleogén flis [1]

4.4.

Hidrogeológia

A vízgyűjtő legtöbb része beszivárogtató terület, a beszivárgás mértéke 15-50 mm közötti. A felszín alatti vízadók felülről nyitottak, következésképp sérülékenyek. Vízbeszerzésre a pliocén–pleisztocén összlet lehet alkalmas. A triász mészkövek egy része karsztosodott. A pliocén hévíztartó összlet, a pleisztocén hideg, édesvíztároló összlet. A területen található felszín alatti vizek jellemzése: Talajvíz: A talajvíz átlagos terep alatti mélysége igen változó, 2-10 m között található. Rétegvíz: A rétegvíz fő víztartója az 1000–1500 m vastagságú pliocén–pleisztocén összlet. A 100–320 m közötti rétegek akár még ivóvízbeszerzés szempontjából is szóba jöhetnek. Fontos megjegyezni, hogy a talaj és rétegvizek egymással szoros hidraulikai kapcsolatban vannak. A talajvíz a vízgyűjtő legnagyobb részén táplálja a talajvizeket. A beszivárgás mértékére becsült érték áll rendelkezésre, mely szerint ez 15–50 mm közötti. A beszivárgó vizek egy része oldalirányban távozik a rendszerből. 9

Parti szűrésű víz: A vízgyűjtő területén nem található. Hévíz: A kitermelt víz hőfoka 35-52oC. A felszín és felszín alatti vizek között több érdekes összefüggést lehet megfigyelni. Kijelenthető, hogy a felszín és felszín alatti vízforgalom a beszivárgáson keresztül egymással szoros kapcsolatban áll. A víz folyásának felszín alatti táplálása 27 mm. [1]

4.5.

Felszíni vízhálózat

A Közép-Nyírség a Nyírség középső, É–nak lejtő területe, amelyet a Hajdúhadház– Nyíradony közötti vízválasztótól egymással párhuzamosan a Lónyay–főcsatornához tartó főfolyások tagolnak. A főgyűjtő a Lónyay–főcsatorna, azonban a táj pereme eléri a Belfő– csatornának a balról belé torkolló Nagyhalász–Pátrohai csatorna alatti szakaszát is, illetve Tiszaberceltől Ny-ra pár km hosszon egészen a Tiszáig fut, ami az 1. ábrán látható. A nagyvizek tavasszal, a kisvizek inkább ősszel gyakoriak, a vízminőség III. osztályú. A belvízlevezető csatornahálózat hossza 1200 km körül van, és torkolatukon 11 szivattyútelep működik. A Közép–Nyírség területén számos állóvíz található, amelyek közül mindössze 12 természetes jellegű (legnagyobb az újfehértói Nagyvadas–tó). A Leveleki tározó felszíne meghaladja a 200 ha-t. Vízfolyás

Vízmérce

LKV

LNV

KQ

KÖQ

NQ

(cm)

(cm)

(m3/s)

(m3/s)

(m3/s)

Lónyay – főcsatorna

Kótaj

25

230

0,070

1,80

40

IV. sz. főfolyás

Levelek

8

150

0,035

0,20

-

VII. sz. főfolyás

Nagykálló

0

110

0,040

0,22

-

VIII. sz. főfolyás

Nyíregyháza

20

182

0,045

0,30

-

2. táblázat Vízfolyások főbb vízrajzi adatai [9] A talajvíz mélysége 2–6 m között változik. A Máriapócsi–főfolyás, mentén vizsgálták a talajvíz kémiai jellegét, és megállapították, hogy a jellege nátriumhidrogénkarbonátos, keménysége 15-25 nko, de a települések környékén ez az érték akár 45 nko is lehet. A szulfát tartalom 60–300 mg/l között ingadozik. A közüzemi vízellátás az egész területen gyakorlatilag megoldott, a csatornázás viszont csak 2/3 részben. A terület vízhálózatának mai arculata gyakorlatilag 1800 és 1939 között alakult ki és 9 főbb részvízgyűjtőre osztható. Több kisebb-nagyobb tó a lecsapolások után 10

megmaradt. A vízfolyások esése 0,6-1,4 m/km között változik, megépítésre került 7 db mesterséges tározó. A vízfolyások felső szakaszai természetes, az alsó szakaszok mesterséges vízjárásúak. A mesterséges vízjárások okozó tényezői a tározókból történő vízkivételek. A Máriapócsi–főfolyás vizét a Lónyay–főcsatorna fogadja be, melynek nagyvízi vízjárása erősen függ a Tisza visszaduzzasztásától. A sokévi természetes vízkészlet 87,7 millió m3. A felszíni lefolyás a sokévi átlagos csapadék 7 %-a, vagyis a lefolyási hányad 42 mm. A lefolyt víz mennyiségének 60–70 %-a felszín

alatti

táplálásból

származik.

Egy

esetlegesen

bekövetkező

rendkívül

csapadékszegény évben a vízfolyások akár ki is száradhatnak. Jég átlagosan 59 napig fordul elő, míg az átlagos jégvastagság 15–25 cm közötti értékű. [2]

4.6.

Talajok

A területen a talajképző kőzet főként homok, melyen a kovárványos barna erdőtalaj alkotja a táj talajának több mint felét. Ez a talajtípus gyengén savanyú kémhatású, 0,5–1 % szerves anyag tartalommal bír, valamint a szelvényében barnás–vörös kolloidkiválásokkal színezett rétegek a jellemzőek. A finomszemű kvarcot és kevés szilikátot tartalmazó mészmentes, ún. savanyú homokon futóhomok talajok vannak. A kistáj É–i határa mentén löszös üledéken homokos vályog szemcse–összetételű, jó vízgazdálkodású, 2–4 % humusztartalmú, jó termékenységű réti csernozjom talajok fordulnak elő mintegy 5% kiterjedésben.

A

széles

mélyedések

hidromorf

talajképződményei

közül

az

öntésanyagokon, vagy a helyenként löszös üledékeken képződött, általában homokos vályog, vagy vályog fizikai féleségű, 2–3 % szerves anyagot tartalmazó, általában meszes réti talajok találhatóak a legnagyobb kiterjedésben (16%). A hasonló termőhelyeken kialakult, lényegesen nagyobb mennyiségű szerves anyagot tartalmazó lápos réti talajok részaránya 2%. A szikes talajvizű területeken kialakult szikes talajok összterülete 1%, amelyet a szoloncsák és néhány kisebb foltban a szolonyeces réti talaj alkot. [2], [4]

4.7.

Növényzet

A táj többnyire mezőgazdaságilag művelt potenciális erdőterület, az évszázadok alatt gyakorlatilag teljesen eltűntek a lombos erdők, főként ültetett akácos erdőket találhatunk ma. A kistáj erdeiben az alföldi erdők fajai mellett feltűnnek a hegyvidéki elemek, mint például az Ujjas keltike (Corydalis solida), vagy a fehér perjeszittyó ( Luzula

11

luzuloides). Mocsár és lápréteken jellemző a Pompás kosbor (Orchis elegans), a Szibériai nőszirom (Iris sibirica), vagy a Réti angyalgyökér (Angelica palustris).

4.8.

Településhálózat, népesség

A település sűrűség az országos átlagnak megfelelő (3,1 település/100 km2). A kistájon összesen 46 település található, melyek közül egyértelműen a megyeszékhely, Nyíregyháza játszik központi szerepet. A faluhálózatra jellemző, hogy lakossága 1000– 3000 fő között mozog, ennél kisebb illetve nagyobb lélekszámú falu nem igazán van a Közép–Nyírségben. A népsűrűség viszont érzékelhetően meghaladja az országos átlagot (2001-ben 147 fő/km2 volt a kistájon). A kistájon az elöregedési index kifejezetten jó, nagy a fiatalkorúak száma, viszont az iskolázottság sajnos már nem mutat ennyire kedvező képet. Az egyetlen osztályt sem végzettek aránya 2001–ben 2,1 % volt, a diplomások aránya csak 8,2 % ugyanebben az évben. 2001–ben igen magas munkanélküliségi mutatók láttak napvilágot, mely szerint a kistáj 17,7 % -a munkanélküli volt. [2]

12

5. A Máriapócsi–főfolyás rekonstrukciója 5.1.

A Máriapócsi – főfolyás általános jellemzése

A terület vízgazdálkodását a szélsőségek jellemzik. A Máriapócsi–főfolyás kiemelt jelentőséggel rendelkezik a területen, ugyanis ez az említett szakasz egyetlen főművi belvízcsatornája, a terület legfőbb vízgyűjtője. A főfolyás óriási területről gyűjti össze a vizet, majd vezeti azt a Lónyay–főcsatornába. A belvízvédelmi szakasz 3 db őrjárásra van felosztva, melyek a Demecser, Levelek, Pócspetri őrjárások. A főfolyás az 1930–as évek végén lett megépítve, azóta több jelentős átépítésen esett át. 21 db fenéklépcső, 4 db hordalékfogó böge, valamint épült egy belvíztározó is, amely 4,5 millió m3 vizet képes tárolni. Az elmúlt tíz évben sajnos egyre növekedtek a terület belvizei, így a főfolyás komplex rekonstrukciója halaszthatatlanná vált. Bár korábban történtek karbantartási (főként kaszálás) munkálatok a főfolyáson, ilyen komplex rekonstrukció (vízlépcsők, bögék helyreállítása, iszapkotrás, stb.) ezt megelőzően még nem történt. Az alábbi szakaszok kerültek korábban kiiszapolásra, melyeket a 3. táblázatban mutatok be: Iszapolással érintett szakasz

Iszapolási munkák ideje (tájékoztató adat)

5+640-5+940 (böge)

1999

6+460-6+710 (böge)

1999

8+316-13+549

~ 2000 ~ 2000

17+100-17+500 (böge) 2006 23+034-23+164 (böge)

1985

27+000-28+534

~ 2004-2005

3. táblázat Korábban végzett iszapolási munkák ideje a Máriapócsi – főfolyáson [1] A rekonstrukciót megelőző állapotokat jellemzi, hogy a meder néhol szinte teljesen feliszapolódott, a bögék iszapszintje elérte a mederfenék szintjét, így azok a funkciójukat 13

már nem voltak képesek tovább ellátni. 2009–ben a Vízügyi Igazgatóság felmérte az iszapszintet a főfolyáson és az alábbi helyeken mértek jelentősebb feliszapolódást: -

0+000 – 0+580 km közötti szakaszon

-

8+316 (Székelyi tározó duzzasztó zsilip) – 9+750 km közötti szakaszon

-

13+100 – 13+600 km között

-

16+575 (Leveleki tározó kőgát) – 36+421 km szelvényig bezárólag. A műtárgyak egy része teljesen tönkrement, ami miatt rézsűsuvadások,

mederelfajulások alakultak ki. További problémát okozott, hogy a zsilipek többsége sem volt megfelelő állapotban, ezért ezek felújítása is szükséges volt. A megfelelően működő zsilipek nélkül egy esetleges belvíz idején a víz nem vezethető le megfelelően. Mivel a rendszeres kotrás az anyagi források hiányában nem minden esetben valósult meg, ezért a csatorna feliszapolódott, ami miatt csökkent a vízelvezető, vízszállító képessége a Máriapócsi–főfolyásnak. Ez nemcsak belvíz esetén okoz komoly problémát, mivel a csatorna vizét mezőgazdasági célokra is használják. Az iszapszintek a bögékben is felmérésre kerültek, a korábban a bögékkel kapcsolatban említett problémák miatt. Az alábbi feliszapolódási szinteket mérték: Védelmi szakasz száma

07. 03.

A böge hossz szélesség

Csatorna tól-

Legutóbbi iszapolás

Jelenlegi feliszapoltsá g

a

e

(m)

(m)

5+640 5+940 300 Máriapócsi 6+460 6+710 250 17+100 17+500 400 ff.

13 12

1999 1999

110 110

12

~ 2000, 2006

60

23+034 23+164 130

10

1985

100

neve

Összesen:

-ig

éve

(cm)

1080 4. táblázat

Feliszapolódási szintek a Máriapócsi – főfolyáson [1] A Leveleki tározó elsősorban belvízcsúcs csökkentő céllal épült meg. Mivel 4,5 millió m3 vizet képes visszatartani szükség esetén és segíti annak szabályozott levezetését, ezért a töltés hullámverés elleni védelme, a töltéskorona stabilizációja fontos feladattá vált a Vízügyi Igazgatóság számára. A tározó feletti szakaszt kizárólag belvízvédelmi feladatokat lát el, míg a tározó alatti szakasz kettős működéssel bír (öntözővíz kivétel). [5]

14

A Vízügyi Igazgatóság nemcsak rekonstrukciós munkákat tervezett végezni, hanem egy kármentesítési létesítmény helyét is kijelölték. Erre azért volt szükség, mert a főfolyást több helyen keresztezi út, főút. Egy esetlegesen bekövetkezett baleset esetén nagy volt a veszélye annak, hogy valamilyen nem kívánt szennyező forrás a Máriapócsi–főfolyásba juthat, ahonnan a kármentesítő hely hiányában a Lónyay–főcsatornába jutna. A FETIVIZIG megfogalmazott néhány problémát, ami akkor jelentkezett volna, ha a projektjük nem nyer támogatást. Ezek a problémák a következők: -

A belvizek nagyságának folyamatos növekedése

-

Komoly vízelvezetési problémák

-

Jelentős mederelfajulások, ami számtalan további problémát idézhet elő

-

Belvízvédekezés költségének növekedése

-

Komoly belvízkárok a mezőgazdaságban és az érintett településeken

-

A tározó gáttestben megnövekedett károk akár katasztrófa közeli helyzetet is okozhatnak

-

Vízkár elhárítási hely hiányában esetleges szennyeződés során a befogadó vize is elszennyeződne

-

Vízszolgáltatási nehézségek merülhetnek fel, amik a mezőgazdaságban okozhatnak károkat. A Máriapócsi-főfolyás vízgyűjtő területe 339,5 km2. A főfolyás nemcsak a belvíz

elvezetését segíti, hanem öntözési igények kielégítésére is szolgál. Az 5. táblázatból megállapítható, hogy a belvízvédelmi szakasz területe leginkább szántóként van hasznosítva, mely mellett jelentős nagyságot képvisel még az erdő is. Az itt élő gazdák elsősorban gyümölcsösöket telepítettek (meggy, alma). Az 1990-es évek kezdetétől folyamatosan eltűntek a területről az úgynevezett „nagyüzemi táblák” és helyüket a magánkézben lévő kisparcellák vették át. A gyümölcsösök mellett azonban több mezőgazdasági növény is termeszthető itt. Ilyen például a kukorica, búza, cukorrépa vagy a dohány.

15

Művelési ág

Terület

Arány

szántó

121,20 km2

28,8 %

kert, gyümölcsös

12,60 km2

3,0 %

rét, legelő

26,80 km2

6,4 %

erdő

71,50 km2

17,0 %

belterület

25,43 km2

6,0 %

egyéb

163,47 km2

38,8 %

Összesen:

339,5, km2

100,0 %

5. táblázat A rekonstrukcióval érintett területek felosztása [1] A Máriapócsi-főfolyás völgyének területén az elmúlt években sajnálatos módon igen jelentős belvizek alakultak ki. 1998 nyarán mintegy 550 ha, 1999 és 2000 tavaszán 1200 ha, 2006 tavaszán pedig 2400 ha terület volt belvíz által elöntve. A 2006-os belvíz az elmúlt 50 év legjelentősebb, így a szakasz mértékadó belvize lett. Az adatokból megállapítható, hogy kevesebb, mint tíz év alatt a belvíz által elöntött területek nagysága majdnem az ötszörösére növekedett. Ez összefüggésbe hozható a belvíz elvezető rendszerek folyamatos állapotromlásával, feliszapolódásával. Így tehát a Máriapócsi– főfolyás rekonstrukciója valóban égetően szükségessé vált, hogy további károk ne következzenek be. A szakasz mélyebben található területein a vízborítások gyors mértékben növekedtek. Mivel az utóbbi időkben megnőtt a csatorna vízszintje, ezért szükségessé vált a zsilipekkel történő folyamatos kormányzás és a Leveleki–tározóban történő belvíztározás. A tározó nemcsak a belvíz visszatartására alkalmas, hanem egyéb célokat is szolgál. Ilyen például a horgászati, rekreációs, üdülési célok. A Máriapócsi–főfolyásról néhány fontosabb adatot az alábbi táblázatok mutatnak be:

16

VízgyűjtőVízfolyás neve

Vízfolyás

terület

hossza

Átlagos

legmagasab

esése

b pontja

(km)

(km2) Máriapócsi-főfolyás

A vízgyűjtő

339,5

37,3

(mBf)

(m/km)

183,00

1,3

Befogadó

Lónyayfőcsatorna

6. táblázat A főfolyás jellemző adatai [1]

KÖQ Vízfolyás

Szelvény

(m3/s

Különböző valószínűségű vízhozamok (m3/s) Cv 1% 5%

)

Máriapócsi-ff.

Levelek

0,259

10

20

80

90

95

99

%

%

%

%

%

%

0,4 0,64 0,50 0,43 0,35 0,15 0,11 0,09 0,05 9

0

0

0

5

0

5

2

8

7. táblázat Az évi átlagos vízhozamok jellemző értékei [1]

Különböző valószínűségű vízhozamok Vízfolyás

LNQ

Dátu

(m3/s)

m

Szelvény

(m3/s) fajlagos vízhozamok (l/s km2) 1%

Máriapócsi-ff.

Levelek

4,07

66.II.

5%

10 %

4,60/24,9 3,05/16,5 2,50/13,5 1,95/10,5

8. táblázat Az észlelt és számított évi maximális vízhozamok jellemzői [1]

17

20 %

Különböző valószínűségű vízhozamok

LKQ* Vízfolyás

**

Szelvény

(m3/s) Máriapócsi-ff.

Levelek

0,003

(m3/s)

Dátum

92

80 %

90 %

95 %

99 %

0,026

0,016

0,010

0,001

9. táblázat Az észlelt és számított évi minimális vízhozamok jellemzői [1] A Máriapócsi–főfolyást két részre, a Máriapócsi–főfolyás alsó, illetve a Máriapócsi–főfolyás felső szakaszra oszthatjuk. Alsó szakasza a 0+000–22+355 km-ig terjed, míg felső szakasza a 22+355–től a 37+500 km-ig terjed). A főfolyás fejlesztéssel érintett területén NATURA 2000 terület nem található, mint ahogy Nemzeti Park, Tájvédelmi Körzet és Természetvédelmi terület sem. Viszont ökológiai folyosó több település határában is van: -

Nyírtét – Apagy – Levelek települések által közrefogott területen

-

Magy település határában

-

Máriapócs település határában

-

Nyírbogát település határában. A 9. számú mellékletben kék színnel jelölve láthatóak, melyek azok az ökológiai

folyosók, amelyek az érintett területen találhatóak.

5.2.

Belvízhelyzet a főfolyás területén

A belvízvédelmi szakasz területe 421 km2, a Máriapócsi, Cseréstói, és Sényői főfolyások völgyét foglalja magába. A Máriapócsi–főfolyás völgyének horizontális elrendezését a közel dél–északi irányú elrendezettség jellemzi. A terület vertikálisan dél– északi lejtéssel bír. Jellemző terepmagasság a vízgyűjtő felső részén 157,30 mBf–158,30 mBf, míg a befogadónál 100,30 mBf-101, 30 mBf. [6] A 2. ábrán jól látható, hogy mely területek vannak fokozottan veszélyeztetve a belvíz által a FETIVIZIG működési területén.

18

2. ábra Belvíz veszélyeztetettségi térkép a FETIVIZIG működési területén [1]

A rekonstrukcióval érintett területen az alábbi sérülékeny vízbázisok találhatóak: -

Nyírbogát Községi Vízmű vízbázisa

-

Kisléta Vízmű vízbázisa

-

Máriapócs – Pócspetri Közös Vízmű vízbázisa

-

Levelek térségi Vízmű vízbázisa

-

Nyírgyulaj Községi Vízmű vízbázisa.

5.3.

Helyzetértékelés a rekonstrukció előtt

A Máriapócsi–főfolyás gravitációsan szállítja a vizet a Lónyay–főcsatornába. A főfolyás alsó szakasza az 1%-os valószínűségű mértékadó árvízszintnek megfelelően árvízvédelmi töltéssel van ellátva, mintegy 4 km hosszban. [8] A 14+600 km alatti csatornaszakaszon található a legtöbb jónak minősíthető csatornaszakasz. Ennek elsősorban az az oka, hogy a vízhasznosítási igények miatt erre a szakaszra a Vízügyi Igazgatóság nagyobb figyelmet fordított. A 8+316 km szelvényben az elmúlt néhány évben vízvisszatartás történt, ami a hordalék lerakódásával járt együtt. A 9+750 km szelvényig a szakasz kotrása szükségszerűvé vált. 19

A 13+100 és a 13+600 közötti szakaszon is jelentős mennyiségű iszap rakódott le. Ennek legfőbb oka, hogy az említett szakaszon iszapolási munka nem történt, itt csak kaszálási munkálatok folytak. A 13+445-13+600 km közötti szakaszon a Máriapócsi– Kárestói összekötő zsilip visszaduzzasztása miatt az iszap itt is lerakódott. A 16+575 (tározó kőgátja)–17+100 km közötti szakaszon továbbá a 18+365– 19+203 km (vasúti híd) közötti szakaszon szintén komoly problémát okozott a lerakódott iszap, de itt a mederelfajulás is megoldandó gondot jelentett. A 17+500–18+365 km között és a 19+203 km szakasz fölött az iszap mennyisége kicsit lecsökkent (a Bogáti mellékág becsatlakozásáig), de a csatorna állapota indokolta e szakaszon is a kotrást. A Máriapócs–Nyírgyulaj között található közúti híd fölötti szakaszon kotrás évek óta nem történt, így itt is indokolt volt a kotrás a feliszapoltság miatt. A kotrási munkákat a 36+421 km szelvényben fejezték be (Nyírbogát határában).

3. ábra Iszapszintek alakulása a Máriapócsi-főfolyáson [13]

5.4.

A rekonstrukcióval érintett települések jellemzése

20

Szakdolgozatomban fontosnak tartom felsorolni és egy pár fontos adatot leírni azokról a településekről, amelyek érintve voltak valamilyen formában a Máriapócsi– főfolyás komplex rekonstrukciójában. A rekonstrukciós munkálatok által az alábbi települések voltak érintettek: Nyírbogát, Nyírbogdány, Máriapócs, Ófehértó, Magy, Levelek, Nyíribrony, Nyírtét, Székely, valamint Demecser. Közvetetten, elsősorban a csatornák által Apagy, Besenyőd, Kisléta, Nyírgelse, Nyírgyulaj, Pócspetri, Ramocsaháza volt érintve.

Település

Kistérség neve

Terület

Lakónépesség

[km2]

[fő]

Magy

Baktalórántháza

20,70

987 (2008.I.1.)

Nyíribrony

Baktalórántháza

20,09

1 118 (2008.I.1.)

Nyírtét

Baktalórántháza

17,17

1 080 (2008.I.1.)

Ófehértó

Baktalórántháza

43,17

2 637 (2008.I.1.)

Demecser *

Ibrány-Nagyhalasz

13,18

899 (2008.I.1.)

Székely

Ibrány-Nagyhalasz

16,08

1 076 (2008.I.1.)

Nyírbogdány

Ibrány-Nagyhalasz

35,90

2 985 (2008.I.1.)

Baktalórántháza

25,73

2 898 (2008.I.1.)

Nyírbogát

Nyírbáto

55,36

3 279 (2009.I.1.)

Máriapócs

Nyírbátor

22,09

2 130 (2005.I.1.)

Levelek

10. táblázat Közvetlenül érintett települések legfontosabb adatai [1] Összesen több mint 22000 lakos él a Máriapócsi-főfolyás területén. 3000-nél is több kis– és középvállalkozás volt veszélyeztetve elöntések által, amíg a Máriapócsi– főfolyás rekonstrukciója le nem zajlott. Véleményem szerint önmagában a számok is bizonyítják, hogy igen széles körnek volt szüksége az egyébként időszerű rekonstrukcióra, amit a Felső–Tisza–Vidéki–Vízügyi Igazgatóság a legmagasabb szintű szakértelemmel végzett el.

6. Jogszabályi háttér

21

A Máriapócsi–főfolyás rekonstrukciója során a FETIVIZIG-nek figyelembe kellett vennie a hazai jogszabályokat, amelyeket ebben a fejezetben sorolok fel kiegészítve azokkal a jogszabályokkal, amelyek a korábbiakat felváltották, vagy helyükbe léptek. A

vizek

hasznosítását,

védelmét

és

kártételeinek

elhárítását

szolgáló

tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról szóló 379/2007. (XII.23.) Korm. rendelethez kapcsolódóan a belvíz okozta károk megelőzését szolgálta a rekonstrukció. Ezt időközben felváltotta a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet. A tervezésnél az igazgatóság igazodott a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló 30/2008. KvVM rendeletben foglaltakhoz. A hazai szabályozás illeszkedik az Uniós joghoz, gyakorlathoz, ajánláshoz. A vízkárelhárítással kapcsolatos jogszabályok alapja a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény. A törvény felhatalmazása alapján a 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet rendelkezik a vizek a vizek kártétele elleni védekezés szabályairól. Az alábbi jogszabályokat kell megemlíteni, amikre a rekonstrukció során tekintettel kellett lennie a kivitelező szervnek: -

az árvíz és belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII.17.) KHVM rendelet

-

a vízgyűjtő gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet

-

a nagyvizi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet

-

az árvíz és belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet módosításáról szóló 47/2006. (XII. 25.) KvVM rendelet

-

a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet

-

a vizek hasznosítását, védelmét, kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról szóló 379/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet, amit a 147/2010 Korm. rendelet váltott fel. [1]

Mivel a folyók többsége nincs tekintettel az országhatárokra, ezért 2000. december 22én életbe lépett a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, vagy ismertebb nevén az EU Víz

22

Keretirányelve. Ettől a naptól kezdve az országhatárokon túlnyúló koordinált vízgazdálkodás került előtérbe az Európai Unióban. Néhány fontosabb célkitűzés az EU Víz Keretirányelvből[7] „(18) A közösségi vízügyi politika átlátható, hatékony és összehangolt jogi kereteket kíván. A Közösségnek biztosítania kell a közös elveket és a cselekvés átfogó kereteit. Ezen irányelvnek ilyen keretet kell létrehoznia, továbbá koordinálnia, integrálnia és hosszú távon továbbfejlesztenie szükséges a víz védelmének és fenntartható használatának általános elveit és intézményi kereteit a Közösségben, a szubszidiaritás elvének megfelelően” „(26) A tagállamoknak arra kell törekedniük, hogy legalább a jó vízminőségi állapotot, mint célkitűzést elérjék a meglévő közösségi előírásokat figyelembe vevő, integrált intézkedési

programok

szerint

szükséges

intézkedések

meghatározásával

és

végrehajtásával. Ahol a jó vízminőségi állapot már biztosított, ott azt fenn kell tartani. A felszín alatti vizekre a jó állapot követelményén túlmenően, bármely szennyezőanyag koncentrációjának bármilyen jelentős és tartós növekedését ki kell mutatni és meg kell fordítani.” „(33) Minden vízgyűjtőn törekedni kell a vizek jó állapotának elérésére úgy, hogy az ugyanahhoz az ökológiai, hidrológiai és hidrogeológiai rendszerhez tartozó felszíni és felszín alatti vizekkel kapcsolatban tett intézkedések összehangoltak legyenek.” Megállapítható tehát, hogy az EU Víz Keretirányelv különleges jelentősége a vizek egységes – elsősorban ökológiai – szempontok szerinti következetes végrehajtásában, kezelésében van. A jogharmonizáció után a magyar vízi, környezetvédelmi és természetvédelmi jogszabályban már meglévő vízgazdálkodási és vízvédelmi eszközök tovább erősödhetnek. Az EU Víz Keretirányelv hatályba lépését követően a tagországok jogi és anyagi kötelezettséget vállalnak az irányelvben foglaltak maradéktalan betartására. Az egyik legfőbb alapgondolata az, hogy az Európai Unió tagországai 2015–ig minden olyan felszíni és felszín alatti víz minőségét jó állapotba hozzák, ahol ez egyáltalán lehetséges, továbbá ezt a jó minősítésű állapotot fenntartják. Természetesen az EU Víz Keretirányelv lehetőséget ad némely esetekben a határidő kitolására. Erre egy valóságban is előfordulható eset, ha például a víztest minőségi állapotát túlságosan nagy mértékben befolyásolja az emberi tevékenység, vagy ha a természeti állapotok olyanok, hogy a jó minőséget elérni csak túlságosan nagy költségek árán lehetne határidőre teljesíteni.

23

7. Rekonstrukciós munkálatok A Máriapócsi–főfolyás rekonstrukciója során a Felső–Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság készített egy tervet, mely szerint 22330 m hosszú szakasz érintett a kotrással, amelyből 1080 m hosszan a bögék kotrására került sor. A kitermelendő iszapmennyiség hatalmas, mintegy 27500 m3. Csak a bögékből 11800 m3 iszapot becsültek amely kotrásra kerül. 3 db műtárgy, és 18 db fenéklépcső helyreállítása vált szükségessé. A fenéklépcsők közül egyet teljesen el kellett bontani, 5 db kisebb javításra szorult, 3 db részbeni átépítésre, míg 9 db teljes átépítésre került. [1] A Leveleki tározón szükségessé vált 446 m hosszan RENO és GABION védelemmel ellátni a töltést. A töltésrézsűt 3568 m hosszban kellett ellátni hasonló védelemmel, míg 66 m hosszan terméskőterítéssel történő védelem megoldása került kivitelezésre. Töltéskorona stabilizáció 2650 m hosszan és 7950 m2 felületen valósult meg. 3180 m2-nyi területen padkarendezés, füvesítés történt. A töltésen volt 5 db sorompó és egy mérőhíd, amit lecseréltek, és egy vízminőségi kárelhárítási hely került kiépítésre. A projekt gyakorlatilag 3 év alatt lezajlott, melynek tervezett ütemezését a 8. számú melléklet mutatja be.

3. ábra Telepített sorompók helyei a Leveleki tározón [1] 24

A rekonstrukció céljai az alábbiak voltak, melyeket sikerült megvalósítani: -

A bel és külterület belvízvédelme, a biztonságos belvízelvezetés biztosítása

-

Felkészülés az éghajlatváltozás, illetve a várható szélsőségek kivédésére

-

A belvízrendszer vízelvezető, vízhasznosító és vízvisszatartó létesítményeinek fejlesztése

-

A Leveleki tározó zárógát hullámverés elleni védelme

-

Vízminőség kárelhárítás feltételeinek javítása

-

Vízgazdálkodás feltételeinek javítása

A főfolyás környezetében nagyon sokan élnek meg a zöldség- és növénytermesztésből, melyek a lakosság bevételének fő hányadát teszik ki. Az éghajlatváltozással kapcsolatos prognózisok alapján a zöldség- és gyümölcs ára a jövőben tartósan emelkedni fog, így a mezőgazdaság biztonságos, bel – és árvízmentes működése kulcsfontosságú lesz.

4. ábra A tervezett feladatok [1]

25

7.1.

A Felső–Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság által kidolgozott „A” és „B” változat a rekonstrukcióra

A két változat lényegében ugyanazt a célt kívánta elérni, a különbség csak a műszaki megoldásban jelentkezett. Hullámverés elleni védelem: Az „A” változatban a hullámverés elleni védelem kialakítását Reno elem és Gabion elem kombinálása, míg a „B” változatban a Reno elem és a Larssen lemez képezte a védelem alapját. A rézsűben kiépítendő hossz az „A” változatban 7 m szélességben Reno elem (4m+3m) és 1m szélességben Gabion elem. A Gabion elemnek a hullámverés elleni védelmi funkciója mellett megtámasztó szerepe is van. A „B” változat szerint 8 m szélességben kerül kiépítésre (4m+4m) Reno elem, továbbá az elemeket egy 2m hosszú Larssen–lemezsor zárja le. A Larssen lemeznek kizárólag megtámasztó funkciója van, a felette található Reno elemek megcsúszását akadályozza meg. Fenéklépcsők kialakítására készített két terv: Az „A” változat szerint Reno elemből és Larssen lemezből történik a 7 helyen átépítendő fenéklépcsők kialakítása. Ezeken a helyeken a fenéklépcsőknél, a rézsűben, valamint a mederfenéken is Reno elemek alakítandóak ki. További két helyen Gabion-, Reno-, és Larssen elemből volt tervezve két műtárgy kialakítása. Itt a csatorna rézsűjében Gabion elem, a fenéken Reno elem kerül elhelyezésre a terv szerint. A bukóél kialakítására Larssen elemet terveztek. A „B” változatban az állt, hogy az összes (12 db) átépítésre kerülő vízlépcsőnél Gabion-, Reno-, és Larssen elemek lesznek felhasználva. A csatorna rézsűjében Gabion elem, a mederfenéken Reno elem lesz lehelyezve. A bukóél kialakítását itt is Larssen lemezzel tervezték. Mindkét változatban megegyezik a további műszaki elképzelés, mely szerint a csatorna- és bögekotrás, a Parshall–csatornán építendő kezelőhíd, a vízkárelhárítási hely kialakítása, illetve a töltésstabilizáció azonos. A

tervek

rangsorolásánál

pontozták

a

költséghatékonyságot, a pénzügyi finanszírozhatóságot. 26

társadalmi

hasznosságot,

a

Műtárgyak állapotértékelése A Máriapócsi–főfolyás szakaszán több műtárgy található. Ezek aktuális állapotáról a Felső–Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság évente állapotértékelést készít. Kijelenthető, hogy a rekonstrukció előtt gyakorlatilag az összes műtárgyon volt kisebb–nagyobb javítanivaló. Némely esetben azonban a javítás olyan mértékben volt szükséges, hogy az már nem lett volna megoldható gazdaságosan, ezért néhány vízlépcső teljes átépítésre szorult. A főfolyáson található zsilipek sokkal jobb állapotban voltak a vízlépcsőkhöz képest, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a zsilipek a kettős működésű csatornaszakaszon a vízszolgáltatás alappillérét képezik. [8] Zsilipek állapota: Székelyi tározó duzzasztó műtárgya: A műtárgy a Máriapócsi–főfolyás 8+216 km szelvényében található. Funkciója a Székelyi–tározó gravitációsan történő töltése a főfolyásban érkező víz duzzasztásával. Mivel a műtárgy 1964–es átadása óta nem történt jelentős felújítás a műtárgyon, ezért terv készült a zsilipnél az acélszerkezet és a betonfelület javítására. A zsilip fémfelületein elsősorban a rozsdásodás okozott problémát. A terv szerint a mozgatószerkezet, a zsiliptábla, a tokszerkezet és a záró felület javítása és korrózióvédelme volt az itt elvégzendő feladat.

5. ábra Székelyi tározó duzzasztó műtárgya [1]

27

Máriapócsi–Kárestói összekötő csatorna műtárgya: A Máriapócsi–Kárestói összekötő csatorna műtárgyának helye a Máriapócsi– főfolyás 13+445 km szelvényében található. A műtárgy funkciója öntözővíz kiadagolás a főfolyásban gravitációsan érkezett víz visszaduzzasztásával. Az előző műtárgyhoz hasonlóan ebben az esetben is szükséges volt a betonfelület és az acélszerkezet javítása. A zsilip fémfelületei jelentős mértékben rozsdásak voltak, azok cseréje indokolttá vált. Az elvégzendő feladatok megegyeznek a Székelyi tározó duzzasztó műtárgyánál leírtakéval.

6. ábra Máriapócs-Kárestói összekötő csatorna műtárgya [1] Leveleki tározó duzzasztó műtárgya: A Leveleki tározó duzzasztó műtárgya a Máriapócsi–főfolyás 14+500 km szelvényében található. A műtárgy hármas funkcióval rendelkezik: -

Leveleki tározó duzzasztó műtárgya, melynek üzemeltetésével lehet a tározó vízszintjét szabályozni

-

Üzemeltetésével belvízi időszakban a főfolyás tározó alatti szakaszán belvízcsúcs csökkentése megvalósítható.

-

Lehetővé teszi a tározóban lévő víz mezőgazdasági célú felhasználását.

A műtárgy átadására 1976–ban került sor és azóta jelentősebb felújítás nem történt, mindössze karbantartási munkálatok zajlottak. A műtárgyon a zsilip fémfelületei vannak jelentős igénybevételnek kitéve, amit a víznyomás és a gyakori öntözővíz kiadagolás okoz. A rekonstrukció során a terv szerint javításra került valamennyi mozgatószerkezet, tokszerkezet és záró felület, továbbá ezek korrózióvédelme is megtörtént.

28

7. ábra Leveleki tározó műtárgya [1]

Fenéklépcsők állapota:

I.

A

főfolyáson

található

fenéklépcsők

szerepe

a

meder

esésviszonyainak

csökkentése, valamint a mederelfajulások megakadályozása. A Máriapócsi–főfolyáson 21 db fenéklépcső tölti be ezt a funkciót. Egyértelműen kijelenthető, hogy az elmúlt évtizedekben a fenéklépcsők állapota folyamatosan romlott. Azon fenéklépcsők rekonstrukció előtti állapotát, melyek a felújítást nem igénylő-, kisebb felújítást igénylő-, és részleges-, és teljes átépítést igényelnek, a 6. számú melléklet mutatja. Belvíz tározó:

II.

A Máriapócsi–főfolyás szakaszán a Leveleki tározóval biztosított a belvíz visszatartás, tározás valamint a belvízi csúcsok eltolása. Maga a tározó 1975-ben épült meg, majd egy évvel később, 1976-ban került beüzemelésre. A tározó elhelyezkedését tekintve a Levelek–Apagy–Nyíribrony települések közigazgatási területén, a 41. sz. műúttól északra helyezkedik el. Levelek községtől mindössze 4 km-nyire, de Nyíregyházától (Szabolcs–Szatmár–Bereg megye székhelye) is csak 23 km-re. A tározót több célra lehet használni, melyek a következők: -

belvízhullám csökkentés

-

öntözővíz biztosítás

-

halászati hasznosítás

-

jóléti hasznosítás (pihenés, üdülés, vízi sport, stb.)

29

vízgyűjtő terület:

189,0 km2

tározó terület (maximális):

225,0 ha

térfogata (maximális):

4.500.000 m3

megépített töltéshossz (védtöltés):

3.608 fm

megépített ülepítő töltéshossz:

2.225 fm

11. táblázat A Leveleki tározó adatai [6]

Leveleki tározó (Máriapócsi-főfolyás 14+600-17+000 km) jellemző adatai minimális

üzemi

maximális

vízszint:

350 cm

vízszint:

500 cm

vízszint:

550 cm

térfogat:

1240 em3

térfogat:

3600 em3

térfogat:

4.500 em3

felület:

92 ha

felület:

204 ha

felület:

225 ha

12. táblázat A Leveleki tározó főbb műszaki adatai [6] A Leveleki tározó északi töltése az uralkodó széliránynak köszönhetően erősen ki van téve a hullámverés romboló hatásának. A leginkább hullámverésnek kitett hossz 508 m az északi záró töltésen található, míg a hullámverésnek kitett vízállástartomány 336-530 cm. A rekonstrukciót megelőzően a zárógát védelme gyephézagos betonlapokkal volt megoldva (ami a nádtelepítés sikertelensége utáni megoldás), mely az erősnek mondható tavaszi déli-délnyugati szeleknél, és az ebben az időszakban előforduló magas vízállásnál nem nyújtott megfelelő védelmet. A gyephézagos burkolat alatt a nád nem tudott megtelepedni, a víz kimosta a burkolat alatt található ágyazatot, aminek egyenes következménye lett, hogy a burkolóelemek összecsúsztak, megsüllyedtek, azok kézzel is kiszedhetővé váltak.

30

8. ábra Hullámverés okozta károk [1]

7.2.

Töltéskororona tönkremenetele

A Leveleki tározó elsődleges funkciója a belvízvédekezés elősegítése. A többes hasznosítás következtében a tározó közvetlen környezetében igen jelentősen megnőtt a gépkocsi forgalom, amely a töltéskorona állagát veszélyeztetette. A töltéskorona állagának megóvása érdekében zúzottkő stabilizáció történt. A töltés 2600 fm hosszú, a koronaszélessége 4,2–4,6 m, míg a rézsűhajlás 1:3–1:4. Mivel a gépkocsi forgalom megnőtt az utóbbi időben a tározó környezetében, ezért a töltéskorona kikátyúsodott, és a 0+000 – 2+650 tkm szakaszon történt a stabilizálás. Nemcsak stabilizációs munka történt a töltéskoronán, hanem a meglévő sorompók cseréje is. Azért volt szükség sorompókkal elzárni a területet, mert a tározó töltését leginkább az illetéktelenül ott áthaladó gépjárművek jelentős mértékben károsították. A régi, elhasználódott sorompókat 6 db kerékpársorompóra cserélték.

31

A tározó duzzasztó műtárgya alatt kb. 100 m-rel található egy Parshall–csatorna, melynek segítségével a tározóból kiadagolt víz mennyisége pontosan meghatározható. Itt ellenőrző vízhozam méréseket szoktak végezni. Ide egy mérőhíd tervezése történt, ami megkönnyíti az itt történő vízhozam mérést. A mérőhidat vas szerkezetűre, két 200-as I gerendára támaszkodva alakították ki 50x50-es szögvas merevítéssel. A kezelőhíd két oldalán 50x50-es szögvas merevítéssel korlát kialakítása történt. Magát a hidat mindkét oldalán a betonburkolathoz rögzítették.

9. ábra A Paeshall-csatorna a Leveleki tározónálábra [1] A Felső–Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság a befogadó Lónyay–főcsatornát meg kívánta óvni egy havária esetén levonuló (elsősorban CH) szennyeződéstől, a Máriapócsi– főfolyás torkolati szakaszán, egy jól megközelíthető helyen megépített egy vízminőségi kárelhárítási helyet. Ez a kárelhárítási hely kiépített mederburkolattal illetve betontálcával van ellátva. A kárelhárítási hely a főfolyás 5+360 km szelvényében lett kialakítva, amely elsősorban az úszó, olajos szennyeződések leszedésére, eltávolítására szolgál. Az úszó szennyezést a kikötőbakokhoz rögzített T típusú merülőfallal lehet eltávolítani. A merülőfallal az olajos szennyezést a jobbpart felé terelik, ahol a csatorna rézsűjét burkolták 6,60m hosszon 40x40x10 cm-es lapburkolatokkal A rézsűburkolathoz monolitbeton lábazati megtámasztás került kialakításra. A mederfenéken a merülőfal alatt 6,60m hosszban burkolat készült. A jobb parton kezelőpadka kialakítására került sor 0,8m szélességben. Két oldalt 2-2 kikötőbak található. A leszedett olajos szennyeződést hordókba gyűjtik, és azok elszállításáig egy 8m2-es betontálcán tárolják. A tálca 15 cm vastag monolitbeton, 10 cm vastag homokos kavicságyazaton elhelyezve, 20 cm-es betonszegéllyel ellátva. A kezelés és kárelhárítás érdekében a burkolat mellett 1,20m 32

széles kezelőlépcső található. A szakaszon található egy, már korábban megépített 1+250 km szelvényben (Demecser) található létesítmény, azonban belvíz esetén ennek a megközelíthetősége komoly problémákat okozott. A projekt során kiépült kárelhárítási hely már könnyen megközelíthető és szükség esetén azonnali beavatkozást tesz lehetővé. A 26. oldaltól röviden bemutattam a Felső–Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság által kidolgozott „A” és „B” változat közötti lényeges különbséget. A részletes műszaki ismertetését a győztes „A” változatnak mutatom be. A két változatot szakemberek pontozták, és különbséget csak a társadalmi hasznosságban, és a költséghatékonyságban fedezhetünk fel. A hatásmutatók, az intézményi és működési kockázatok, a pénzügyi fenntarthatóság valamint a finanszírozhatóság mindkét változatban azonos pontszámot ért el.

7.3.

A kiválasztott és megvalósított „A” változat átfogó ismertetése

Kotrási feladatok: [1] Jelentősebb iszapszintek az alábbi szelvényekben alakultak ki a 0+000–5+580 km közötti szakaszán, a 5+640–5+940; 6+460–6+710; 17+100–17+500; 23+034–23+164 km szelvényben található bögékben, valamint a 8+316 (Székelyi tározó duzzasztó zsilip)– 9+750 km között. Jelentős volt az iszapszint még a 13+100–13+600 km közötti szakaszán, illetve a 16+575 (Leveleki tározó kőgát)–36+400 km szelvényig bezárólag Bár a 0+000–5+580 km közötti szakaszon a mértékadó fenékszint fölötti iszapszinteket mértek, ennek ellenére a csatorna fenékszintje egyensúlyi „beállt” állapotot tükrözött, a fenékszintek kiegyenlítődtek. Az itt található fenéklépcsők a funkciójukat még ellátták. A 8+316 km szelvényben a korábbi időszakban vízvisszatartás történt, ami miatt a hordalék lerakódott, ugyanis lecsökkent a vízsebesség. A 9+750 km szakaszig tervezett kotrás megtörtént. A 13+100–13+600 közötti szakaszon az iszap mennyisége jelentős volt. Ez egyenes következménye volt annak, hogy iszapolási munkálatok az említett szakaszon nem történtek, ott csak karbantartási (kaszálási) munkálatokat végeztek. A 13+445–13+600 km közötti szakaszon a Máriapócsi–Kárestói összekötő zsilip miatti visszaduzzasztás hatása érvényesült, és az iszap lerakódott. Eddig tartott a Leveleki tározó alatti szakasz kotrási munkálatai, ahol a tározó feletti állapotokhoz képest mindenképpen jobb állapotok uralkodtak. 33

Ezeken a szakaszokon megvalósult kotrás eredményeképp a Leveleki tározóból történő víz kiadagolás mennyisége növelhetővé vált, csökkent a kiadagolásra kerülő vízmennyiség vesztesége, továbbá sikerült meggátolni, hogy a becsatlakozó csatornákon keresztül a víz elöntést okozzon a környező területeken. A főfolyás Leveleki tározó feletti szakaszain a feliszapolódás igen komoly problémát okozott. A 16+575 (tározó kőgátja)–17+100 km közötti szakaszon, illetve a 18+365–19+203 km (vasúti híd) közötti szakaszon jelentős feliszapolódás volt megfigyelhető, továbbá a mederelfajulás is komoly gondokat okozott. A 19+203 km szelvényében igen jelentős földmunka került elvégzésre. További kotrás történt a 17+500– 18+365km között és a 19+203 km szakasz fölött egészen a Bogáti mellékág becsatlakozásáig (28+150 km). A Máriapócs–Nyírgyulaj között található közúti híd fölötti csatornaszakaszon (28+534–36+421 km) jelentős feliszapolódás volt megfigyelhető, mivel a csatorna megépítése óta itt jelentős kotrás nem történt. A csatorna mederszélessége és beágyazottsága jelentősen lecsökken ezen a szakaszon. A kotrási munkák a 36+421 km szelvényében értek véget, Nyírbogát határában. A Máriapócsi–főfolyás medréből körülbelül 21,25 km hosszban több, mint 15,7 ezer m3 iszap került kitermelésre. 18450m2 felületen még a kotrási munkálatok megkezdése előtt cserjeirtás történt, 23000m2 felületen a csatorna fenékről a nád és gyékény eltávolításra került sor, továbbá 32m3 fa lett letermelve. A kitermelt iszapot annak száradása, szikkadása után a csatorna partján elrendezték a terveknek megfelelően. A kotrással érintett csatornaszakaszokon a kotrási és depóniarendezési feladatokat követően számozott hektó és kilométer kövek lehelyezése történt. A lehelyezés során megkülönböztetett figyelmet fordítottak arra, hogy a kövek elhelyezkedése a későbbi kotrási, kaszálási munkálatokat ne zavarja. Bögekotrások: [1] A főfolyáson összesen 4db böge található, amelyekben az iszapszint elérte a csatorna fenékszintjét, így azok nem látták el funkciójukat. Kiiszapolásuk az „A” változatú terv szerint megtörtént.

Műtárgyak rekonstrukciója [1] 34

Leveleki tározó duzzasztó zsilip felújítása Elvégzett munkafázisok -

Ideiglenes elzáró gerendák elhelyezése, továbbá a műtárgy víztelenítése

-

Zsiliptáblák javítása, homokszórása, korrózióvédelme

-

Felhúzó szerkezetek átvizsgálása, javítása homokszórása, korrózióvédelme

-

Záró felületek és szorítószerkezetek teljes körű vizsgálata, javítása, beállítása

-

Küszöb- és tokszerkezetek javítása, cseréje, korrózióvédelme

-

Korlátok, takarólemezek tisztítása, valamint korrózióvédelme

-

Nyomáspróba elvégzése

-

Elzáró gerendák kiszedése Korrózióvédelem mindhárom zsilip esetében két réteg alapozó és két réteg takaró

festéssel történt (RAL 5024 Vikopol festék, 140 µm vastagság).

Beton felület javítása Elvégzett munkafázisok -

Mentett oldalon lejáró lépcső bontása, beton törmelék elszállítása

-

Lépcső zsaluzása, betonozása

-

Sérült és korrodált betonfelületek, betonrészek, fészkesedések eltávolítása

homokszórással, véséssel -

Látszó betonacélok további korróziós károktól való védelme

-

Javítóhabarcs, simítóhabarcs felhordása a javítandó felületekre különböző adalék

anyagok felhasználásával. -

Beton felület festése (160 m2)

Máriapócsi- Kárestói összekötő zsilip felújítása Elvégzett munkafázisok -

Máriapócsi-főfolyás elzárása, műtárgy víztelenítése

-

Zsiliptáblák javítása, homokszórása, korrózióvédelme

-

Felhúzó szerkezetek átvizsgálása, javítása, homokszórása, korrózióvédelme

-

Záró felületek és szorítószerkezetek átvizsgálása, javítása, beállítása

-

Küszöb- és tokszerkezetek javítása, cseréje, korrózióvédelme

-

Korlátok, takarólemezek tisztítása, korrózióvédelme

-

Nyomáspróba elvégzése 35

-

Főfolyás nyitása





-




Székelyi tározó duzzasztó zsilip felújítása Elvégzett munkafázisok -

Máriapócsi főfolyás elzárása, műtárgy víztelenítése

-

Zsiliptábla szükség szerinti javítása, homokszórása, korrózióvédelme

-

Felhúzó

szerkezet

átvizsgálása,

szükség

szerinti

javítása

homokszórása,

korrózióvédelme -

Záró felület és szorítószerkezet átvizsgálása, javítása, beállítása

-

Küszöb- és tokszerkezet szükség szerinti javítása, cseréje, korrózióvédelme

-

Korlátok, takarólemezek tisztítása, korrózióvédelme

-

Nyomáspróba elvégzése

-

Főfolyás nyitása





-




Fenéklépcsők 36

Fenéklépcső a 1+800 km szelvényben: A műtárgy kisebb felújítást igényelt. A betonfelület javítása 20m2-en történt, ppc habarccsal, és mintegy 3-5 m3 iszap kitermelésére került sor a műtárgyból Fenéklépcső a 3+870 km szelvényben: A műtárgy ebben az esetben is kisebb javítást igényelt, a betonfelület javítása és az iszap kitermelésének mennyisége megegyezett az előző fenéklépcsőnél megismertekkel, továbbá köröm készítési munkálatok kerültek elvégzésre Fenéklépcső a 4+885 km szelvényben: A műtárgyon kisebb javítási munkálatok történtek, így 20m2-en betonfelület javítása, illetve körömkészítés történt. Fenéklépcső a 17+686 km szelvényben: A műtárgyon 16m2-en ppc habarccsal betonfelület javítása történt, illetve 10m3 iszap került kitermelésre. Fenéklépcső a 18+375 km szelvényben: A régi fenéklépcső támfala, illetve elő- és utófeneke tönkrement, azokat szükséges volt elbontani, helyette egy teljesen új fenéklépcső építésére került sor, 70 cm-es szintkülönbséggel. A bukót 4,00 m-es LARSSEN G46-os szádfallal tervezték, 3,00 m-es bukószélességgel, 3–3 m-es szárnyfalbekötéssel. Paraméterek: -

felvizi folyási fenék: 115,25 mBf

-

alvizi folyási fenék: 114,55 mBf

-

szárnyfal magasság: 116,05 mBf

-

mértékadó vízszint: 116,90 mBf.

A burkolat szerkezete: -

30 cm RENO matrac (Z 100/150 mm kővel töltve)

-

terfil szövet

-

10 cm homokos kavicságyazat

Alkalmazott RENO matracok méretei: RENO matrac mérete

Mennyiség

Felület

[m]

[db]

[m2]

5x2x0,3

4

40

4x2x0,3

8

64

37

3x2x0,3

3

18

Reno összesen

15

122

A későbbiekben is alkalmazott RENO matracelemre vonatkozó adatokat a 17. táblázat tartalmazza. Rézsűhajlás a felvizi és az alvizi oldalon 1:1,5. Az előfenék hossza 4,0 m, az utófenék hossza 6,0 m. A burkolatot a meglévő rézsűhöz igazították. A szádlemez és a RENO matrac közötti hullámokat C 16-KK min. betonnal töltötték ki. Fenéklépcső a 19+000 km szelvényben: A meglévő fenéklépcső beton támfallal és előre gyártott G elemekből kialakított rézsűburkolattal készült. A felvizi burkolat megfelelő, míg az alvizi oldalon a burkolat rossz volt, és kimosódás 20 m hosszban volt található. Az utófeneket a kimosódással azonos hosszban készítették el. Az alvizi oldalon RENO burkolatot a meglévő rézsűhöz igazították. Ezek figyelembevételével a fenéklépcső felújítását a következőképpen tervezték: Paraméterek: -

felvizi folyási fenék:

116,10 mBf.

-

alvizi folyási fenék:

115,50 mBf.

-

mértékadó vízszint:

118,10 mBf.


Mennyiség

Felület

[m]

[db]

[m2]

5x2x0,3

14

140

4x2x0,3

8

64

Reno összesen

24

204

Az alvizi oldalon a kimosódás miatt 260 m3-nyi földfeltöltés volt szükséges. A RENO matrac alá 10 cm vastagságban homokos kavics és terfil szövet került. A Reno mögött és fölött a földfeltöltést 90 %-ra tömörítették, és a meglévő rézsűhöz igazították. 38

Fenéklépcső a 19+172 km szelvényben: A vasúti híd alatt található mederszakasz 75 m hosszban elfajult, és ennek következtében jelentős hátrarágódások alakultak ki. Az e szakaszon található fenéklépcső megrongálódott, és a rossz medervonal vezetés következtében már nem esett a csatorna tengelyébe. A fenéklépcsőt elbontották a Vízügy szakemberei, és helyette új fenéklépcsőt alakítottak ki, továbbá a meder szabályozása és bevédése megtörtént. A fenéklépcsőt a nyilvántartási adatoknak megfelelően 90 cm-es bukással tervezték. A támfal 6 m-es LARSSEN G 46-os lemezekkel készült. A fenéklépcső paraméterei: -

felvizi folyási fenék: 116,73 mBf.

-

alvizi folyási fenék: 115,83 mBf.

-

bukónyílás:

-

kétoldali szárnyfalbekötés:

3,00 m 3–3m

A fenék és partbiztosítás a vasút utáni burkolathoz csatlakozik. Az előfenék 18 m, az utófenék 57 m, melynek szerkezete: -

30 cm RENO matrac

-

terfil szövet

-

15 cm homokos kavics A kétoldali partbiztosítás a nagy hátrarágódás miatt Gabionból készült. A Gabion kőkosarak jellemző méretei: -

mérete:

0,50 x 1,00 x 2,00 m

-

anyaga:

horganyzott acéldrót

-

háló lyukmérete:

6 x 8 cm

-

drótvastagság:

2,7 mm

A Gabion kőkosár mérete 0,50 x 1,00 x 2,00 m, melyek 50 cm-es átfedéssel kerültek elhelyezésre. A Gabion hálóba Z 100/150 mm-es követ helyeztek. A Gabion alá is 15 cm homokos kavicságyazatot és terfil szövetet helyeztek. A terfil szövetet a háttöltés felől a függőleges felületre is fel kellett hajtani. A háttöltést réteges elterítéssel és 90 %-os tömörítéssel készítették. A Gabion a mértékadó vízszint fölé ér, így az előfenéknél 5 sor, az utófenéknél 10 m hosszban (az örvénylő vízmozgás miatt) 6 sor, ezt követően szintén 5 sor megépítése volt szükséges. A Gabion fölött a háttöltést 1:2 rézsűvel a meglévő terephez igazodva készítették. 39

A szádfal hullámai és a RENO matrac közötti üregeket C 16-KK min. betonnal töltötték ki. Kivitelezés előtt a csatorna tengelyét kitűzték és a fenéklépcső helye ehhez igazodva, az elbontandó fenéklépcsőtől jobbra 2,00 m-rel eltolva került kitűzésre. A munkák befejezése után a nagy vízszintkülönbség és bukás, továbbá az alvizi RENO fenékburkolat védelme miatt a bal parton deponált kőből a bukó után 2 m hosszban, 0,50 m magasságban kőszórást készítettek. A rögzítéshez acél tűzőkapcsokat használtak. Elhelyezésüket tűzőgéppel oldották meg. A matrac töltését géppel és kézi erővel végezték. Az összeállított matracba a kőanyagot géppel rakták be, majd kézzel rendezték el, az esetlegesen bekövetkező gép okozta hibák elkerülése céljából. A RENO és GABION elemek sarkainál csakis kézi erővel lehetett a kőanyagot belehelyezni. A maximális hézagtérfogat 35 % lehetett. A kőminőségnek meg kellett, hogy feleljenek a vízépítési köveknek előírtaknak (szilárdság, fagyállóság). Beépíthető kőanyag:

A háló kisebb lyukméretének 1,5 szerese a minimum

frakcióméret. Az alkalmazandó kőanyag ~ 100/150 mm frakcióméretű, amely megfelelően osztályozva volt. Csak osztályozott, valamint megfelelő méretű és tulajdonságú kőanyag volt beépíthető. A beépített kőanyag minőségi bizonyítványait minden esetben be kellett szerezni, és a kivitelezés csak ennek megtörténte után kezdődhetett meg. Az egyes rekeszeket teljesen feltöltötték 3-5 cm-el túltöltve azokat, majd a tekercsháló fedelet ráhelyezve lezárták, majd rögzítették. A feltöltött matrac fedelét tűzőkapcsokkal rögzítették. Fenéklépcső a 19+503 km szelvényben: A régi fenéklépcső támfala, elő- és utófeneke teljesen tönkrement, ez elbontásra került és helyette új fenéklépcső épült, 80 cm-es szintkülönbséggel. A bukót 4,00 m-es LARSSEN G46-os szádfallal tervezték, 3,00 m-es bukószélességgel, 3–3 m-es szárnyfalbekötéssel. A felvizi rézsű burkolat rossz állapotban volt, az alvizi oldalon a burkolat megfelelőnek volt minősítve. Az előfenék hossza 4,00 m, az utófenék hossza 6,00 m. Ezek figyelembevételével a fenéklépcső felújítását az alábbiak szerint tervezték: Paraméterek: -


118,00 mBf.

-


117,10 mBf.

-

szárnyfal magasság:

118,80 mBf. 40

-


119,55 mBf.



-

terfil szövet

-



Mennyiség

Felület

[m]

[db]

[m2]

5x2x0,3

4

40

4x2x0,3

8

64

3x2x0,3

3

18

Reno összesen

15

122

Rézsűhajlás a felvizi oldalon ~1:1,8 , az alvizi oldalon 1:1,5. Az előfenék hossza 4,0 m, az utófenék hossza 6,0 m. A burkolatot a meglévő rézsűhöz igazították. A szádlemez és a RENO matrac közötti hullámokat C 16-KK min. betonnal öntötték ki. A munkák befejezése után a nagy vízszintkülönbség és bukás, továbbá az alvizi RENO fenékburkolat védelme miatt a bal parton deponált kőből a bukó után 2 m hosszban, 0,50 m magasságban kőszórást készítettek. Fenéklépcső a 19+980 km szelvényben: A meglévő fenéklépcső beton támfallal és előregyártott G elemekből kialakított rézsűburkolattal készült. A felvizi burkolat megfelelő volt, míg az alvizi oldalon a burkolat rossz állapotban volt található. Ezek figyelembevételével a fenéklépcső felújítását az alábbiak szerint tervezték: Paraméterek: -


118,70 mBf.

-


118,20 mBf.

-


120,55 mBf.

Alkalmazott RENO matracok méretei:

41

RENO matrac mérete

Mennyiség

Felület

[m]

[db]

[m2]

5x2x0,3

2

20

4x2x0,3

7

56

Reno összesen

9

76

A Reno alá 10 cm homokos kavics és terfil szövet került. Az előfenék hossza 4,00 m, melyet kőszórással tölték fel, az utófenék hossza 6,00 m. Az alvizi oldalon RENO burkolatot a meglévő rézsűhöz igazították. Fenéklépcső a 20+217 km szelvényben: A korábbi fenéklépcső szintén beton támfallal és előregyártott G elemekből kialakított rézsűburkolattal készült. A felvizi rézsű burkolatot ppc habarccsal javították ki, az alvizi oldalon a burkolat rossz volt. Az utófenék hossza 6,00 m. Ezek figyelembevételével a fenéklépcső felújítását az alábbiak szerint tervezték: Paraméterek: -


119,30 mBf.

-


118,80 mBf.

-


121,10 mBf.


Mennyiség

Felület

[m]

[db]

[m2]

5x2x0,3

2

20

4x2x0,3

7

56

Reno összesen

9

76

A Reno alá 10 cm homokos kavics és terfil szövet került. Az alvizi oldalon RENO burkolatot a meglévő rézsűhöz igazították. Fenéklépcső a 20+422 km szelvényben:

42

A meglévő bukó betontámfala az elő- és utófenék burkolata rossz volt, az elbontásra került, csak az utófenék rézsűburkolata maradt meg. A fenéklépcső 6,00 m-es LARSSEN G46-os lemezekből került kialakításra, 3,00 m-es bukónyílással, 3–3 m-es szárnyfallal. Az előfenék hossza 4,0 m, az utófenék hossza 6,0 m. A bukó után RENO fenékburkolat védelme miatt kőből a bukó után 2 m hosszban, 0,50 m magasságban kőszórást kellett készíteni. Ezek figyelembevételével a fenéklépcső felújítását az alábbiak szerint tervezték: Paraméterek: -


120,33 mBf.

-


119,33 mBf.

-


121,13 mBf.

-


121,64 mBf.


Mennyiség

Felület

[m]

[db]

[m2]

5x2x0,3

5

50

3x2x0,3

4

24

Reno összesen

9

74

Rézsűhajlás a felvizi oldalon 1:2. A Reno alá 10 cm homokos kavics és terfil szövet került. A felvizi oldalon RENO burkolatot a meglévő rézsűhöz igazították. A szádlemez és a RENO matrac közötti hullámokat C 16-KK min. betonnal ki kellett önteni. Fenéklépcső a 20+970 km szelvényben: A meglévő bukó betontámfala az elő- és utófenék burkolata rossz állapotban volt, ezért azt el kellett bontani, csak az utófenék rézsűburkolata maradt. A fenéklépcsőt 6,00 mes LARSSEN G46-os lemezekből tervezték, 3,00 m-es bukónyílással, 3–3 m-es szárnyfallal. Az előfenék hossza 4,00 m, az utófenék hossza 6,00 m. A bukó után RENO fenékburkolat védelme miatt kőből a bukó után 2 m hosszban, 0,50 m magasságban kőszórást kellett készíteni. Ezek figyelembevételével a fenéklépcső felújítását az alábbiak szerint tervezték: 43

Paraméterek: -


121,48 mBf.

-


120,48 mBf.

-


122,28 mBf.

-


123,00 mBf.


Mennyiség

Felület

[m]

[db]

[m2]

5x2x0,3

5

50

3x2x0,3

4

24

Reno összesen

9

74

Rézsűhajlás a felvizi oldalon 1:2. A Reno alá 10 cm homokos kavics és terfil szövet került. A felvizi oldalon RENO burkolatot a meglévő rézsűhöz igazították. A szádlemez és a RENO matrac közötti hullámokat C 16-KK min. betonnal öntötték ki. Fenéklépcső a 21+401 km szelvényben: A régi fenéklépcső támfala, elő- és utófeneke tönkrement, azt el kellett bontani és helyette új fenéklépcső építése volt szükséges, 70 cm-es szintkülönbséggel. A bukót 4,00 m-es LARSSEN G46-os szádfallal tervezték, 3,00 m-es bukószélességgel, 3–3 m-es szárnyfalbekötéssel. A felvizi és alvizi rézsű burkolat teljesen rossz volt. Ezek figyelembevételével a fenéklépcső felújítását az alábbiak szerint tervezték: Paraméterek: -


122,30 mBf.

-


121,60 mBf.

-


123,10 mBf.

-


124,20 mBf.



-

terfil szövet

-


Alkalmazott RENO matracok méretei: 44

RENO matrac mérete

Mennyiség

Felület

[m]

[db]

[m2]

5x2x0,3

4

40

4x2x0,3

8

64

3x2x0,3

3

18

Reno összesen

15

122

Rézsűhajlás a felvizi és alvizi oldalon 1:1,5. Az előfenék hossza 4,00 m, az utófenék hossza 6,00 m. Az utófenéken a Reno matracok lehelyezése előtt a medret homokos kaviccsal feltöltötték. A burkolatot a meglévő rézsűhöz igazították. A szádlemez és a RENO matrac közötti hullámokat C 16-KK min. betonnal öntötték ki. Fenéklépcső a 21+510 km szelvényben: A régi fenéklépcső támfala, elő- és utófeneke tönkrement, az elbontásra került és helyette új fenéklépcső építése volt szükséges, 60 cm-es szintkülönbséggel. A bukót 4,00 m-es LARSSEN G46-os szádfallal tervezték, 3,0 m-es bukószélességgel, 3–3 m-es szárnyfalbekötéssel. A felvizi és alvizi rézsű burkolat rossz volt itt is. Ezek figyelembevételével a fenéklépcső felújítását az alábbiak szerint tervezték: Paraméterek: -


122,95 mBf.

-


121,35 mBf.

-


123,75 mBf.

-


124,20 mBf.



-

terfil szövet

-



Mennyiség

Felület

[m]

[db]

[m2]

45

5x2x0,3

2

20

4x2x0,3

6

48

3x2x0,3

7

42

Reno összesen

15

110

Rézsűhajlás a felvizi és alvizi oldalon 1:1,5. Az előfenék hossza 4,00 m, az utófenék hossza 6,00 m. Az utófenéken a Reno matracok lehelyezése előtt a medret homokos kaviccsal feltöltötték. A burkolatot a meglévő rézsűhöz igazították. A szádlemez és a RENO matrac közötti hullámokat C 16-KK min. betonnal öntötték ki. Fenéklépcső a 21+800 km szelvényben: A műtárgynak funkciója nem volt, ezért elbontásra került, a keletkezett kő és beton törmelékeket a helyszínről elszállították. Fenéklépcső a 22+563 km szelvényben: A műtárgy kisebb felújítást igényelt, az elő és utófenék támfal javítása ppc habarccsal történt 10m2-en. Fenéklépcső a 22+948 km szelvényben: A meglévő fenéklépcső beton támfallal és előre gyártott G elemekből kialakított rézsűburkolattal készült. A felvizi burkolat megfelelő volt, az alvizi oldalon a burkolatot rossz állapotúnak minősítették és a támfal állékonysága is veszélybe került. Ezek figyelembevételével a fenéklépcső felújítását az alábbiak szerint tervezték: Paraméterek: -


125,75 mBf.

-


124,85 mBf.

-


126,50 mBf.

-


126,30 mBf.

A beton támfalat az alvizi oldalon, közvetlenül a betonfal mellé levert 6,00 m hosszú LARSSEN G46-os szádfallal támasztották meg. A szádfalazás szélessége 9,00 m. Az utófeneket a kimosódással azonos 10 m hosszban készítették el. A fenékburkolat szerkezete: -

30 cm RENO matrac

-

terfil szövet

-

15 cm homokos kavicságyazat RENO matrac mérete

Mennyiség

46

Felület

[m]

[db]

[m2]

5x2x0,3

5

50

A kimosódás miatt a rézsűvédelmet Gabion hálóval tervezték, melyet Z 100/150 kővel kellett kitölteni. A Gabion mérete: 0,50 x 1,00 x 2,00 m, melyeket 50 cm-es átfedéssel rakták egymásra. GABION mérete

Mennyiség

Felület

[m]

[db]

[m2]

5x1x0,5

16

80

Gabion jellemző paraméterei mérete:

0,50 x 1,00 x 5,00 m

anyaga:

horganyzott acéldrót

háló lyukmérete:

6 x 8 cm

drótvastagság:

2,7 mm

A Gabion alá 15 cm homokos kavics és terfil szövet került. A terfilt a Gabion mögött függőlegesen is felhajtották. A Gabion mögött és fölött a földfeltöltést 90 %-ra tömörítették, és a meglévő rézsűhöz igazították. A LARSSEN lemez hullámait a betontámfal és a RENO matrac felől is C 16-KK min. betonnal töltötték ki. A bukónál a LARSSEN lemez végét a bukó íves felületéhez igazítva le kellett vágni. A rögzítés módja, illetve a kőanyag paraméterei megegyeznek a 39. oldalon bemutatott módszerekkel. Fenéklépcső a 25+281 km szelvényben: A régi fenéklépcső támfala, elő- és utófeneke tönkrement, azt el kellett bontani és helyette új fenéklépcső építése volt szükséges, 60 cm-es szintkülönbséggel. A bukót 4,00 m-es LARSSEN G46-os szádfallal tervezték, 3,00 m-es bukószélességgel, 3–3 m-es szárnyfalbekötéssel. A fenéklépcső felújítását az alábbiak szerint tervezték: Paraméterek: -


130,57 mBf. 47

-


129,97 mBf.

-


113,37 mBf.

-


131,57 mBf.



-

terfil szövet

-



Mennyiség

Felület

[m]

[db]

[m2]

5x2x0,3

2

20

4x2x0,3

8

64

3x2x0,3

8

48

Reno összesen

18

132

Rézsűhajlás a felvizi oldalon 1: 1,8 az alvizi oldalon 1:1,5. Az előfenék hossza 4,00 m, az utófenék hossza 8,00 m. Az utófenéken a Reno matracok lehelyezése előtt a medret homokos kaviccsal feltöltötték. A burkolatot a meglévő rézsűhöz igazították. A szádlemez és a RENO matrac közötti hullámokat C 16-KK min. betonnal öntötték ki A matrac töltését géppel és kézi erővel az alsó rekeszeknél kezdték. Az összeállított matracba a kőanyagot géppel helyezték be, majd kézzel elrendezték. Ajánlott és alkalmazott kőanyag ~ 100/150 mm frakcióméretű, amely megfelelően osztályozva van. Csak osztályozott, valamint megfelelő méretű és tulajdonságú kőanyag volt beépíthető. A belvízi tározón végzett feladatok műszaki jellemzése A rekonstrukciót megelőző állapot szerint a tározó vízoldali rézsűje védelemmel volt ellátva, mivel hullámverés okozta sérülésekre lehetett számítani. Az oldaltöltések rézsűjét kőrakat és nádas védte. Ezen a szakaszon a rézsűk állapota megfelelő volt, viszont az Északi zárógátnál, ahol gyephézagos beton által kialakított védelem volt, már nem tudott megfelelő védelmet nyújtani. A terv szerint a 114,33 mBf szint alatt a meglévő fűbeton védelmet el kellett bontani, és ezek helyett Reno matracból, valamint Gabion kosárból kialakított védelem került beépítésre. Ezen feladatok elvégzéséhez a 112,39mBf 48

és 114,33 mBf szint között tükröt kellett kialakítani a töltés rézsűjében. Az így kialakított tükörre geotextíliát tettek, majd 10cm vastag homokos – kavics ágyazatot, majd ismét geotextíliát helyeztek. (Az alkalmazott homokos – kavics szemszerkezetére különös figyelemmel volt az Igazgatóság, mert a megfelelő szemcseszerkezet biztosította a megfelelő tömörséget). A geotextília megfelelő szakítószilárdsággal és szűrőképességgel kellett rendelkezzen. Erre a felületre került a Reno matrac (0,3m vastag) és a Gabion kosár. A Gabion kosár a rézsűben történő megcsúszás ellen nyújt védelmet, továbbá a Reno matrac megcsúszásást is megakadályozza. [1] Reno matrac és Gabion kőkosár építése: A munkálatok azzal kezdődtek, hogy a medermatrac helyén a kitűzési síkban el kellett végezni a földkiemelési munkálatokat. A rézsűképzést követően a felületet megfelelően tömörítették. Eztán a geotextília első rétege került elhelyezésre. A geotextíliák feladata az ágyazat rétegeinek szétválasztása, szűrés, a különböző szemcseméretű anyagok keveredésének megakadályozása, valamint a talaj pórusaiban található többletvíz irányított elvezetése. Az első réteg geotextília fölé homokos kavicságyazat került kialakításra, amelyre a második geotextília réteg került elhelyezésre. Alkalmazott RENO matracelem mérete 4 x 2 x 0,3 m illetve 3 x 2 x 0,3 m, anyaga horganyzott duplánsodort acéldrót. A háló lyukmérete 6 x 8 cm, drótvastagsága 2,2 mm. A fedő hálóelem mérete 4 x 50 m, anyaga horganyzott duplánsodort acéldrót. A háló lyukmérete 5 x 7 cm, míg drótvastagsága 2,7 mm. A Gabion kőkosár elhelyezését követően megkezdődött a Reno matracok összeszerelése. A Gabion kőkosarak mérete 4 x 1 x 0,5 m, anyaga pedig horganyzott acéldrót. A háló lyukmérete 6 x 8 cm, drótvastagsága 2,7 mm A Reno és Gabion elemek egymáshoz illesztését acél tűzőkapcsokkal oldották meg, a matracok töltését kézzel, valamint géppel végezték. A maximális hézagtérfogat nem haladhatta meg a 35%-ot. A beépíthető kőanyag megválasztásakor követelmény volt, hogy a háló kisebb lyukméretének 1,5-szerese a minimum frakcióméret. Az alkalmazott kőanyag frakciómérete 100/150 mm, amely megfelelően osztályozva van. A beépített kövek tömörítése nem volt szükséges, a feltöltött matrac fedelét tűzőkapcsokkal rögzítették. A két medermatrac sor alá helyezett Gabion kőkosarakat a rézsűre keresztirányba helyezték el. A Reno és Gabion elemekkel védett szakasz a 0+962–1+408 tkm között került kialakításra. Az 1+408–1+470 tkm szelvények között, a nádas vízoldali vonala előtt 2m hosszban nagyméretű vízépítési terméskövet helyeztek a rézsűbe. 49

Töltéskorona stabilizáció -

Kátyúsodásra veszélyes szakasz a töltésen a 0+000–2+650tkm szelvény között alakult ki. A stabilizáció 3m szélességben, 50–70 cm padkaszélességgel történt. A tervek alapján a megvalósított pályaszerkezet: ~ 3 cm felületi behengerlés finomszemcséjű homokos kavicsból

-

15 cm zúzottkő útalap (D=0-80 mm)

-

Tömörített tükör

A zárógát 1+000–1+400 tkm közötti szakaszán a pályaszerkezet kiegészítésre került egy 6,0 cm vastagságú homokos kavics ágyazattal. A burkolat víztelenítését 10m-ként 0,2X0,3 cm keresztmetszetű homokos kavics padkaszivárgóval oldották meg. A burkolat előre elkészített tükörbe lett megépítve. A korona szintjéről 8-10 cm vastag földmennyiség került letermelésre, amit a padkán elterítettek. A tükröt simítóhengerrel látták el (ebbe hordták be a zúzottkövet), a zúzottkövet pedig vibrohengerrel tömörítették. Az elkészült útlapra 3cm vastag finomszemcséjű homokos kavicsot terítettek, amit aztán tömörítettek. A padkát a burkolat elkészülte után kézi erővel rendezték, hengerelték, majd a talajjavítást követően füvesítették. [1]

50

8. A rekonstrukció eredményei

A

Máriapócsi-főfolyáson

végrehajtott

rekonstrukció

eredményeképp

megállapítható, hogy a lefolyási viszonyok lényegesen javultak, a mederelfajulás korrigálva lett, továbbá a zsilipek felújításával a vízvisszatartás is sokkal hatékonyabb lett. A vizek lefutnak, nem állnak meg a mederben, amire szükség is volt, hiszen 2013. április 7-én elsőfokú belvízvédelmi készültség lett elrendelve a magas vízszintek, illetve a belvíz által elöntött területek nagysága miatt. Nemcsak a rekonstrukció után történt belvízvédelmi készültség, hanem a tényleges építkezés közben is volt egy elsőfokú készültség, mégpedig 2011 januárjában. A Leveleki-tározón elvégzett hullámverés elleni munkák, úgy tűnik, sikeresek voltak, bár ezt a víz által történő hosszú távú igénybevétel fogja eldönteni. Annyi azonban biztos, hogy a hullámverés ellen védelmet nyújtó Gabion elem eddig megbízható védelmet nyújtott és beépítése költséghatékonnyá tette a projekt kivitelezését. A tározó alatti szakaszon a főfolyás kettős működésű (mezőgazdasági célú vízkivétel), aminek további fenntartását és működését a rekonstrukció nagyban segítette. A tározó feletti szakasz kizárólag belvízelvezetésre használják, azonban ezen a szakaszon is nagymértékben javult a vizek lefolyása a kotrási munkálatokat követően.

8.1.

Vízrajzi adatok elemzése

8.1.1. Elemzés a rekonstrukció előtt A Máriapócsi-főfolyás rekonstrukciója 2010 szeptemberétől 2012 márciusáig tartott. A FETIVIZIG-től kapott adatok alapján ebben a fejezetben a rekonstrukció eredményeit elemzem a vízrajzi adatok segítségével. A rendelkezésemre álló adatsor 2006. június hónapjától mutatja a főfolyás főbb vízrajzi paramétereit. A 10. ábrán látható, hogy nagyobb vízállások a nyári hónapokban kerültek leolvasásra. 2010-ben a középvízállások megemelkedtek, amit egy 2011. januári belvízi készültség követett. A metnet.hu adatai szerint a 2010-es nyár igen csapadékos volt, hiszen a nyári hónapokban (június, július, augusztus) a csapadékos napok száma 27 volt, és a hullott csapadék mennyisége is soknak mondható. A középvízállás a 2010-es évet megelőzően 40-60 cm között mozgott, azonban 2010-ben már 60-90 cm volt jellemző. 51

A 11. ábra az úgynevezett Q-H görbe, amin a mért vízhozamok szerepelnek a vízállások függvényében. Ez az ábra is a rekonstrukció megkezdése előtti időszakot jellemzi. A legtöbb vízhozam méréskor a vízállás 30 és 60 cm között mozgott, és ekkor 0,05 m3/s és 0,35 m3/s közötti vízhozam volt mérhető. 0.5 m3/s feletti vízhozam csak 60 cm-nél nagyobb vízállásnál volt mérhető. Az egy nap alatt átfolyó víz mennyisége átlagosan tehát 4320000 l/d és 30240000 l/d között változik.

Középvízállások (cm)


Átlagos középvízállás

120 100

cm

80 60 40 20 0

(Szerző saját szerkesztése)

52

2011.02.26

Középvízállások a rekonstrukció előtt

2010.08.10

2010.01.22

2009.07.06

2008.12.18

2008.06.01

2007.11.14

2007.04.28

2006.10.10

2006.03.24

10. ábra

Máriapócsi-főfolyás. Q-H görbe (Levelek)

120 Vízállás (cm)

100 80 60 40 Mért adatok

20 0 0

0,5

1 Vízhozam (m3/s)

1,5

11. ábra Q-H görbe (Szerző saját szerkesztése)

Középsebességek (m/s)

Középsebességek (m/s)

1,2

Középsebesség átlaga

1

m/s

0,8 0,6 0,4 0,2 0

53

2011.02.26


2010.08.10

Vízsebességek a rekonstrukció előtt

2010.01.22

2009.07.06

2008.12.18

2008.06.01

2007.11.14

2007.04.28

2006.10.10

2006.03.24

12. ábra

A 12. ábrán látható, hogy a rekonstrukció előtt a vízsebesség hogyan alakult. A 2010 nyarán mért nagyobb vízsebességeknek az oka az ebben az időszakban hullott nagyobb mennyiségű csapadék. A magasabb vízállás nagyobb sebességet produkált, a nagy sebesség pedig nagyobb vízhozamokat okozott (

). Egy év lefolyása alatt

gyakorlatilag megduplázódott a Máriapócsi-főfolyáson mért vízsebesség. A rekonstrukció szükségessége a 10. sz. és 12. sz. ábrával is kimutatható, hiszen 2010-től ugrásszerűen megnőtt a vízállás és vízsebesség nagysága, ami további iszaplerakódást eredményezett.

1,8 1,6 1,4 1,2 1 Vízhozamok 0,8

Vízhozamok átlaga

0,6 0,4 0,2 0 2011.02.26

2010.08.10

2010.01.22

2009.07.06

2008.12.18

2008.06.01

2007.11.14

2007.04.28

2006.10.10

2006.03.24

13. ábra Vízhozamok alakulása a rekonstrukció előtt (Szerző saját szerkesztése) A 13. ábrán látható, hogyan alakult a Máriapócsi-főfolyáson a vízhozamok eloszlása az idő függvényében. 2006 nyarától 2010-ig a 0,4 m3/s-ot sem érte el a vízhozamok csúcsa. Ennek kettős oka lehetett. Az egyik a viszonylag száraz időjárás, a másik pedig, hogy szép fokozatosan emelkedett az iszapszint, ami folyamatosan eltelítette a medret, így kevesebb mennyiségű víz kisebb sebességgel tudott csak lefolyni. 2010-től azonban folyamatosan nőtt a vízhozam, ami valószínűleg a csapadékosabbá fordult időjárásnak volt köszönhető. Ebben az évben Magyarországon megdőlt az abszolút 54

csapadékrekord is, ami előrevetítette, hogy komolyabb vizek fognak levonulni a folyókon, főfolyásokon. Ez be is következett 2011 elején, amikor elsőfokú belvízvédelmi készültség lépett hatályba. Ezen a ponton a 10. ábrára pillantva látható, hogy nemcsak a vízhozam, hanem a vízállás is fokozatosan emelkedett ebben az időszakban.

8.1.2. Elemzés a rekonstrukció során

Máriapócsi-főfolyás Q-H görbe (Levelek) 120

Vízállás (cm)

100 80 60 40 20 0 0

0,2

0,4

0,6

0,8 Vízhozam

1

1,2

1,4

1,6

(m3/s)

14. ábra Q-H görbe a rekonstrukció alatt (Szerző saját szerkesztése) A 14. ábrán látható, hogy a mért vízhozamok a rekonstrukciót megelőző időszakhoz (11. ábra) képest elmozdultak a 0,3-1,2 m3/s tartományba és a korábbi 30-60 cm-es vízállás is változott a munkálatok alatt, ez 40-90 cm között mozgott többnyire. Ez azt jelenti, hogy ebben az időszakban 25920000 l/d és 103680000 l/d közötti mennyiségű víz futott le naponta. Ez a nagy szórás a főfolyás esetében jelentősnek mondható. A vízhozamok közti különbségek véleményem szerint azért ennyire eltérőek, mert a munkálatok során mederelzárások is történtek, ami befolyásolhatta az aktuális vízhozam mérést. Egyéb befolyásoló tényezőként még meg kell említeni a Leveleki-tározó vizének kiadagolását, valamint az időjárás szeszélyességét is.

55

Vízsebesség (m/s)

Vízsebesség (m/s) Vízsebesség átlaga

1,2 1

m/s

0,8 0,6 0,4 0,2 0 2012.04.01

2011.12.23

2011.09.14

2011.06.06

2011.02.26

2010.11.18

2010.08.10

15. ábra Középsebességek a rekonstrukció során (Szerző saját szerkesztése) A 15. ábrát összehasonlítva a 12. ábrával látható, hogy valamelyest csökkent a vízsebesség a rekonstrukciós munkálatok ideje alatt. A csökkenő tendencia egyértelműen jelzi, hogy a munkálatok során kevesebb víz kisebb sebességgel folyt a főfolyás medrében, ami a 16. ábrán is megfigyelhető. Ami a 16. ábrán látható vízállásokat illeti látható, hogy a vízszintek a 2010-es évet követően csökkenni kezdett, ami azzal magyarázható, hogy korábban a meder fel volt iszapolódva, és az eltávolított iszap nem járult hozzá a magas vízálláshoz.

56



Középvízállások átlaga

120 100 cm

80 60 40 20 0 2012.04.01

2011.12.23

2011.09.14

2011.06.06

2011.02.26

2010.11.18

2010.08.10

16. ábra Középvízállások a rekonstrukció során (Szerző saját szerkesztése)

Vízhozamok

Vízhozamok m3/s

Vízhozamok átlaga

1,8 1,6 1,4 1,2 1 0,8 0,6 0,4 0,2 0

(Szerző saját szerkesztése) 57

2012.04.01

Vízhozamok a rekonstrukció alatt

2011.12.23

2011.09.14

2011.06.06

2011.02.26

2010.11.18

2010.08.10

17. ábra

Látható a 17. ábrán, hogy 2010 végén és 2011 elején igen magas vízhozamokat mértek. Ez a már korábban említett belvíznek a hatása, de a későbbiekben szépen látszik az ábrán, hogy lépcsőzetesen hogyan „csengett” le a belvíz. A 2012 tavaszáig tartó rekonstrukció során volt időszak, mikor alig folyt víz a mederben, viszont 2012 tavaszától, ahogy haladtak a munkálatok, úgy fokozatosan nőtt a vízhozam, mivel eltávolításra került a lerakódott iszap.

8.1.3. Elemzés a rekonstrukció után

A Máriapócsi-főfolyás rekonstrukciójától a szakemberek egyértelműen a lefolyási viszonyok javulását várták. Ez azt jelenti, hogy a mederben nem tapasztalható feliszapolódás, a víz lefut, nem áll meg, valamivel nő a víz sebessége, illetve a vízhozam. A rekonstrukciós munkálatok 2012 márciusáig tartottak, így nem áll rendelkezésre még túl sok adat, hogy pontos következtetéseket lehessen levonni a rekonstrukció eredményeiről, azonban bizonyos megfigyeléseket már így is lehet tenni, amiket ebben a fejezetben ismertetek. A 18. ábrát a 10. ábrával összehasonlítva látható, hogy a rekonstrukció előtt 40-60 cm között mozgott többnyire a vízállás. A 18. ábrán egy csökkenő tendenciát figyelhetünk meg kezdetben, majd a hirtelen emelkedés oka a hirtelen jött, sok csapadék, ami belvízvédelmi készültséget is eredményezett a Felső-Tisza vidék mentén.

58


Középvízállások (cm) Középvízállások átlaga

100 90 80 70 cm

60 50 40 30 20 10 0 2013.05.06

2013.03.17

2013.01.26

2012.12.07

2012.10.18

2012.08.29

2012.07.10

2012.05.21

2012.04.01

2012.02.11

18. ábra Középvízállások a rekonstrukció után (Szerző saját szerkesztése) A 19. ábrán látható, a projekt befejezése óta eltelt időszakra jellemző vízhozamok. A rekonstrukció egyik legnagyobb eredménye ezen az ábrán látható, hiszen megállapítható, hogy a 13. ábrán látható vízhozamokkal ellentétben, a vízhozamok a rekonstrukció után sokkal egyenletesebben alakultak, nincs az a nagy ingadozás, ami a korábbi időszakot jellemezte. Még ha csak 1 évre is vizsgáljuk a felújítás előtti vízhozamot, ott is nagy ingadozások figyelhetőek meg. A 2013 februárjától látható vízhozam emelkedés szintén a hirtelen és nagy mennyiségben lezúduló csapadéknak és a hó olvadásának volt köszönhető, de ilyen jellegű ingadozásra mindig is számítani kell, hiszen az időjárás nem befolyásolható az ember által.

59

Vízhozamok m3/s 1,2 1 0,8 0,6 Vízhozamok

0,4 0,2

Vízhozamok átlaga

0 2013.05.06

2013.03.17

2013.01.26

2012.12.07

2012.10.18

2012.08.29

2012.07.10

2012.05.21

2012.04.01

2012.02.11

19. ábra Vízhozamok alakulása a rekonstrukció után (Szerző saját szerkesztése) A 20. ábrán látható vízsebességekről túl sok minden még nem olvasható le, az viszont igen, hogy valamelyest a sebességnek sincs már akkora szórása, ingadozása, mint korábban volt. Természetesen itt is növekedést eredményezett az ez évben levonuló belvíz. Vízsebességek Vízsebességek átlaga

Vízsebességek (m/s)

0,6 0,5

Tm/s

0,4 0,3 0,2 0,1 0

60

2013.03.17


2013.01.26

2012.12.07

2012.10.18

2012.08.29

2012.07.10

2012.05.21

2012.04.01

20. ábra Vízsebességek a rekonstrukció után

A Felső-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság Nyíri Szakaszmérnökségén (amely szakasz a vízhozamokat méri a főfolyáson) alkalmaznak egy úgynevezett Q-H görbét, amit arra alkalmaznak, hogy gyorsan és eléggé pontosan meg tudják becsülni az adott vízálláshoz történő vízhozamot. Ezt leggyakrabban a tározóban lévő víz kiengedésekor használják ki leginkább, mert így előre megbecsülhető a vízállás ismeretében a vízhozam. Természetesen minden mérésnél (főleg az ilyen hosszú távú méréseknél) előfordul néhány kiugróan magas vagy alacsony érték. Ezeket az adatokat a rekonstrukció eredményeinek szemléletesebb bemutatása érdekében elhanyagoltam. A rekonstrukció eredményeit legszemléletesebben a 21. ábra mutatja. Itt kiválasztva például a 80 cm körüli vízálláshoz tartozó vízhozamokat láthatjuk, hogy 0,60,8 m3/s vízhozam tartozott az adott vízálláshoz, viszont a görbe vége felé közeledve már azt tapasztaljuk, hogy 80 cm-nél 0,8-1,1 m3/s vízhozam tartozik. Ugyanígy eljárva mondjuk a 90 cm-es vízállásnál látható, hogy egy szakaszon (a kotrás előtt) 0,8 m3/s vízhozam tartozott, ami a kotrás után egyértelműen nagyobb, 1,1-1,3 m3/s lett. Így tehát látható, hogy ugyanahhoz a vízálláshoz egy lényegesen nagyobb vízhozam tartozik. Ez azt jelenti, hogy a víz gyorsabban folyik le, nem áll meg, nincs idő a feliszapolódásra és a hordalék lerakására, mederelfajulás kevésbé valószínű a főfolyáson.

Máriapócsi-ff Q-H görbe (Levelek)

120 100 80 60 40

20

Vízhozam Görbe Trendvonal

0 0

0,5

1

1,5

21. ábra Q-H görbe (Szerző saját szerkesztése)

61

2

A 117+721 számú szelvényben történik a vízhozam mérés és a hossz-szelvényen tisztán látszik, hogy a szelvény előtt és után is jelentős iszapszintek alakultak ki. Ebből a szakaszból több m3 iszapot távolítottak el és így a vízhozam mérési helyen nagyobb vízhozam lett mérhető. Véleményem szerint valamennyi hidrológiai paraméter vizsgálata 1-2 év múlva fogja jól reprezentálni a rekonstrukció eredményeit, ami már nemcsak a vízhozam, vízsebesség, vízállás egyenletes lefutásában fog megmutatkozni, hanem olyan jelekben, minthogy: 

valamelyest növekedni fog a vízsebesség, hiszen a víz lefutását már nem

akadályozza a mederben megtelepedett növényzet 

a sebesség növekedésével párhuzamosan nőni fog kicsit a vízhozam is



adott vízálláshoz a Q-H görbén folyamatosan nagyobb vízhozam lesz látható



a vizek kiadagolása, illetve tározása egyszerűbb lesz



csökken a feliszapolódás sebessége, mert megnő a vízsebesség, így a hordaléknak

kevesebb ideje van lerakódni 

jobban előre tervezhető a főfolyásból történő mezőgazdasági vízhasznosítás



a vízminőségi paraméterek valamelyest javulhatnak



mivel gyakorlatilag megújult a főfolyás, ezért új élőlények telepedhetnek meg.

9. Vízhozam mérés a Máriapócsi–főfolyáson Szakdolgozatom elkészítése során többször is részt vehettem a Felső–Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóságnak köszönhetően ultrahangos vízhozam mérésen. A vízhozam méréseket Varga Zoltánnal, a FETIVIZIG műszaki ügyintézőjével végeztem SEBA típusú forgószárnyas vízhozam mérővel illetve ultrahangos vízhozam mérő készülékkel. Szakdolgozatomban az ultrahangos vízhozam mérő készüléket mutatom be részletesebben, mert napjainkban ez a készülék az egyik legmodernebb a kisvízi vízhozam mérők közül, a SEBA forgószárnyas vízhozam mérő készülékkel pedig összehasonlítást készítettem. A vízhozam mérő készülék OTT ADC típusú, akusztikus vízhozam mérő műszer. A készülékkel a különböző vízfolyásokon (folyók, csatornák, patakok, stb.) tudunk vízhozamot mérni. A műszer a legújabb, legkorszerűbb akusztikus mérési elvek alapján működik, ami garantálja a nagy pontosságú és releváns mérési eredményeket. A készülék fel van szerelve egy beépített szenzorral, ami automatikusan képes érzékelni a vertikális mélységet, és a mérést végző személyt képes a megfelelő függélybe irányítani. Amit a 62

mérőeszköz mér, azt egy rendkívül könnyen kezelhető kezelőfelületen láthatjuk, illetve ezen a felületen lehet megadni a méréshez szükséges adatokat. Meg kell adni többek között a meder szélességet, a mederérdességi tényezőt, a meder mélységét is. A vízhozam mérő műszer a nemzetközi ISO szabványoknak megfelelően végzi számításait a vízhozam mérés során. A mérés elve az, hogy a műszer ultraszonikus jeleket bocsájt ki a vízbe, ami eléri a vízben található szennyeződéseket, apróbb planktonokat, vagy légbuborékokat. Ezekről a felületekről visszaérkezik a jel az ún. DSP (Digital Signal Processor) rendszerbe, ami gyakorlatilag digitális jeladóként működik. Rövid időt követően a műszer ismét kibocsájt ultraszonikus jeleket, majd ismételten fogadja azokat. A mérési fázist követően a DSP rendszer pillanatok alatt feldolgozza a mérési eredményeket, mégpedig úgy, hogy a két mérési periódust összeveti és csak azokkal az adatokkal számol, amelyek közelítően megegyeznek egymással az adott mérési időintervallumban, a nem egyezőeket pedig elveti. Eztán kiszámolja az adott vízfolyásnak a sebességét. A sebességmérés a szonda elején történi, attól mintegy 10 cm–re. A készülék előbb egy közép-, majd egy átlagos vízhozamot számol egy adott függélyre. A vízsebesség mérési tartomány kb. 2,4 m/s-ig tart, a mérési pontosság +/- 1%, a mérési frekvencia 6 MHz. 5 m mélységig mér a készülék, -5oC–tól + 35oC–ig és súlya kb. 800 g.[12] A 13. táblázatban is látható, hogy mennyire előnyös az ultrahangos vízhozam mérő készülék alkalmazása, hiszen egy esetleges árvíz vagy belvíz alkalmával vízhozamot kell mérni, és ekkor az adatok az ultrahangos vízhozam mérő készülék segítségével rögtön a rendelkezésre állnak és nem kell az irodában számolni.

63

Vízmélység

Vízhozam

ADC OTT ultrahangos

SEBA forgószárnyas vízhozam

vízhozam mérő

mérő

automatikusan,

a

készülék vízhozam mérést végző személy

határozza meg

határozza meg

helyszínen, a készülék számolja

irodában a mérést végző személy számolja

Középsebesség helyszínen, a készülék számolja

irodában, a mérést végző személy számolja

Mérést

növényzet, hőmérséklet

turbulencia

befolyásoló tényezők Jegyzőkönyv vezetés

a helyszínen nem szükséges, az a helyszínen szükséges, aztán irodai irodában kinyomtatható

feldolgozásra kerül sor

13. táblázat Ultrahangos és forgószárnyas vízhozam mérő készülék összehasonlítása

64

10.

Köszönetnyilvánítás

Szakdolgozatom megírása közben sokan adtak hasznos és megfontolandó tanácsot, vagy segítettek valamilyen módon, akiknek ezúton szeretnék köszönetet mondani. Elsősorban szüleimnek tartozom köszönettel, kiknek támogatása nélkül nem járhattam volna egyetemre és nem készült volna el szakdolgozatom sem. Köszönettel tartozom Dr. Szűcs Péter tanár úrnak, aki konzulensem volt, és sok hasznos tanácsot adott szakdolgozatom írása közben. Köszönöm segítségét Lőrincz Róbertnek, a Felső-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság osztályvezető helyettesének, valamint Varga Zoltánnak, a Felső-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság műszaki ügyintézőjének, akik a gyakorlatban történő kivitelezéseket, méréseket ismertették meg velem, rendelkezésemre bocsájtották a

számomra szükséges

adatokat, továbbá

tapasztalataikat megosztották velem, így segítve munkámat. Hálás vagyok a Felső-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság valamennyi dolgozójának a segítségnyújtásért és külön köszönöm az I. számú, Nyíri Szakaszmérnökségen dolgozó szakemberek türelmét, és önzetlen segítségét. Köszönet családomnak, barátaimnak és ismerőseimnek a lelki támogatásért és biztatásért.

65

Összefoglalás

A Miskolci Egyetemen folytatott tanulmányaim során mindig is fontosnak tartottam a gyakorlat és az elmélet alapos megismerését. Szakdolgozatomban igyekeztem a gyakorlatot előtérbe helyezni és azt az egyetemen elsajátított elméleti tudással összehangoltan bemutatni. Választott témám a Máriapócsi–főfolyás rekonstrukciójának jellemzése és a rekonstrukció hidrológiai hatásainak vizsgálata. A Máriapócsi–főfolyás a Közép–Nyírség kistérségben található és a térség életében fontos szerepet tölt be. Hatalmas területekről gyűjti össze a vizet, és lehetővé teszi az ár- és belvizek irányított levezetését. A Máriapócsi–főfolyás nemcsak ilyen esetekben jelent nagy segítséget, hanem vizét mezőgazdasági öntözővízként is hasznosítják. Az elmúlt években egy folyamatos állapotromlás volt megfigyelhető a főfolyás bizonyos szakaszain, ami miatt a mederrendezés illetve további rekonstrukciós munkálatok elengedhetetlenül fontossá váltak. A rekonstrukció három év alatt lezajlott és ma már egy rendezett, belvízvédekezés szempontjából országosan is kiemelkedő színvonalú főfolyássá vált a Máriapócsi–főfolyás. A munkálatok 2010 őszén kezdődtek és 2012 tavaszán fejeződtek be és bár úgy gondoltam nehéz lesz kimutatni rekonstrukció hatásait (hiszen nemrég fejezték be a munkálatokat), mégis úgy gondolom, néhány ábra a szakdolgozatomban jól reprezentálja a pozitív hatásokat. Véleményem szerint egyértelmű javulást jelent a vízhozamok egyenletes lefutása, valamint hogy nőtt a lefolyó víz sebessége, így nem áll meg sehol a víz, a hordaléknak kevesebb ideje van lerakódni. A 2013. áprilisi belvízi készültség során a Máriapócsi-főfolyás jelesre vizsgázott vízlevezetés szempontjából, és látható, hogy egy 2008-ban mért vízálláshoz 2013-ban nagyobb vízhozam tartozik. További eredmény, hogy a belvízvédekezés magasabb hatásfokkal volt végezhető és a vizek levezetése biztonságosabbá vált.

Juhász Máté Geokörnyezetmérnök Szakirány Miskolc, 2013. május 8.

66

Summary

I have always considered the thorough knowledge of theory and practice important during my studies at the University of Miskolc. In my thesis I tried to focus on the practice and show the connection between practice and theory. My chosen topic is the reconstruction of the Máriapócsi-főfolyás and the hydrological results of the reconstruction. The Máriapócsifőfolyás is in the middle region of the Nyírség and has a really important function in the region. This stream assembles water from a huge area, so this makes the controlled floods operations possible. The Máriapócsi-főfolyás is not just used for this way, but the water from the stream is used for agricultural activities. In the past few years everyone could see an ongoing deterioration at some points of the stream and these conditions caused the importance of the reconstruction. The reconstruction took over three years, and nowadays the Máriapócsi-főfolyás is an organized stream, and one of the best streams in Hungary from the flood defense aspect. The reconstruction had started in the autumn of 2010 and finished in the spring of 2012 and altough I thought that it will be difficult to show the results of the reconstruction (because the reconstruction finished recently), I still think, some figure in my thesis shows well the results. In my opinion the growth of the discharges and the velocity means a clear improvement, the discharges run consistently, and the alluvion has no time to settling. If we compare a discharge from 2008 with a discharge from 2013, we will see that higher discharge belongs to the same water level in 2013. Another result is that the floods defense can be carried out with a higher efficiency and the water controlling is safer.

67

69

70

71

5. számú melléklet A kotrása került szakaszok jellemző adatai [1] Szelvényszám

Csatornahossz

Jelenlegi

Átlagos

iszapmennyiség

feliszapoltság

3

(m )

Átlagos mederszélesség

(cm)

(fkm)

(m)

(m)

8+316-9+500

1184

1894

40

4,0

9+500-9+750

250

300

40

3,0

13+100-13+600

500

300

30

2,0

16+575-17+100

525

2205

60

7,0

17+500-17+722

222

333

30

5,0

17+722-18+365

643

386

30

2,0

18+365-19+203

838

1006

60

2,0

Mederrendezés

0

1050

19+203-22+400

3197

1918

30

2,0

22+400-23+034

634

190

30

1,0

Mederrendezés

0

550

23+164-28+150

4986

1496

30

1,0

Mederrendezés

0

380

28+150-33+000

4850

1940

40

1,0

33+000-34+200

1200

720

60

1,0

34+200-35+200

1000

300

30

1,0

35+200-36+421

1221

732

60

1,0

Összesen:

21250

15700

72

6. számú melléklet Fenéklépcsők adatai [1] Szelvényszám

Leírás

6+985

Felújított, jó állapotú műtárgy, nem igényel beavatkozást.

17+289

Funkcióját betöltötte, felújítást nem igényel.

21+800

Funkciója nincs, felújítást nem igényel.

24+240

Jó állapotú műtárgy, nem igényel beavatkozást.

14. táblázat Felújításra nem szoruló fenéklépcsők1

Szelvényszám

1+800

Leírás - Betonfelület javítás 20 m2-en. - 3-5 m3 iszap kitermelése a műtárgyból. - Betonfelület javítás 20 m2-en.

3+870

- 3-5 m3 iszap kitermelése a műtárgyból. - Köröm készítés.

4+885

17+686

22+563

- Betonfelület javítás 20 m2-en. - Köröm készítés. - Betonfelület javítás 16 m2-en. - 10 m3 iszap kitermelése a műtárgyból. - Az előfenék és a támfal betonfelület javítása 10 m2-en. - Utófenék stabilizálása szükséges kőszórással. 15. táblázat Kisebb javításra szoruló fenéklépcső

1

Megvalósíthatósági tanulmány, A Nyíri (46.sz.) belvízrendszer rehabilitációja II. ütem, Máriapócsi főfolyás komplex vízrendezése 56. old.

73

Szelvényszám

Leírás A támfal és bukóél állapota jó Az előfenék állapota megfelelő. Az utófenék rézsű és fenékburkolata teljesen megrongálódott,

19+000

melynek elbontása és burkolat kiépítése szükséges. A műtárgy alatt a rézsűvédelem hiányában jelentős suvadás alakult ki 20 m hosszan, melynek helyreállítása és bevédése szükséges. A támfal és bukóél állapota jó. Az előfenék teljes fenékbiztosítása hiányzik, kőszórással kell

19+980

pótolni. Az utófenék rézsű és fenékburkolata teljesen megrongálódott, melynek elbontása és burkolat kiépítése szükséges 6 m hosszban. A támfal és bukóél állapota jó Az

20+217

előfenék

rézsűvédelmének

betonfelület

javítása

szükséges. Az utófenék rézsű és fenékburkolata teljesen megrongálódott, melynek elbontása és burkolat kiépítése szükséges 6 m hosszban. 16. táblázat Részbeni átépítésre szoruló fenéklépcsők

74

Szelvény-

Jellemzés

szám

A meglévő beton támfal és mederburkolatok

teljesen

elkorrodálódtak, javításuk nem lehetséges, 18+375

azokat

már

csak

bontani lehetett. Új támfal és bukóél kialakítás volt szükséges. A felvizi oldalon 4 m, az alvizi oldalon 6 m hosszban új fenék és rézsűburkolatot kellett kialakítani, a mértékadó vízszint magasságáig a nyilvántartási szinteknek megfelelően.

19+172

A meglévő beton támfal és mederburkolatok teljesen elkorrodálódtak, javításuk nem volt lehetséges. A műtárgy feletti vasúti hídtól kezdve a mederben erős elfajulások és a rézsűben nagy rézsűsuvadások keletkeztek 70 m hosszan. Indokolt volt a jobb parton 75 m, bal parton 45 m hosszban a csatornameder burkolása a mértékadó vízszint magasságáig, partvédelem kialakítása illetve a csatorna bukóműtárgyra és az eredeti medrébe történő visszaterelése. A fenéklépcsőhöz új támfal és bukóél kialakítás volt szükséges. A meglévő beton támfal és mederburkolatok elkorrodálódtak,

19+503

teljesen ezért

itt

is

elbontásra került sor. Új támfal és bukóél kialakítás vált

szükségessé.

A

felvizi

oldalon 4 m, az alvizi oldalon 6 75

Szelvény-

Jellemzés

szám

m hosszban új fenék és rézsűburkolat kialakítása történt, a mértékadó vízszint magasságáig a nyilvántartási szinteknek megfelelően. A meglévő beton támfal és felvizi

mederburkolatok

teljesen

elkorrodálódtak,

szétcsúsztak, kidőltek. 20+422

Új támfal és bukóél került kialakításra. A felvizi oldalon 4 m hosszban új fenék és rézsűburkolatot kelettl kialakítani, a mértékadó vízszint magasságáig.Az alvizi oldalon 6 m hosszban szükséges volt új fenékburkolatot építeni. A meglévő alvizi rézsűburkolat jó állapotú, csupán az igazítása volt indokolt. Új támfal és bukóél kialakítása történt. A felvizi oldalon 4 m hosszban

új

fenék

és

rézsűburkolat épült, minimum a 20+970

mértékadó vízszint magasságáig a

nyilvántartási

szinteknek

megfelelően. Az alvizi oldalon 6 m hosszban szükséges volt új fenékburkolatot kialakítani. A meglévő rézsűburkolat jó állapotban volt, csupán annak igazítása történt A meglévő beton támfal és mederburkolatok

teljesen

elkorrodálódtak,

kiüregelődtek,

javításuk nem volt lehetséges, 21+401

azok elbontása történt. Új támfal és bukóél kialakítás került

kialakításra.

A

felvizi

oldalon 4 m, az alvizi oldalon 6 m hosszban új fenék és rézsűburkolatot építettek, a mértékadó vízszint magasságáig a nyilvántartási szinteknek megfelelően. 76

Szelvény-

Jellemzés

szám A

beton

támfal

mederburkolatok korrodálódtak,

és teljesen

kiüregelődtek,

elbontásuk indokolt volt. 21+510

Új támfal és bukóél kialakítás történt. A felvizi oldalon 4 m, az alvizi oldalon 6 m hosszban új fenék és rézsűburkolatot kellett kialakítani, a mértékadó vízszint magasságáig a nyilvántartási szinteknek megfelelően. A

meglévő

beton

támfal

kiüregelődött, azonban annak részbeni javítása lehetséges volt. Mivel a felvizi oldal burkolatai

nem

igényeltek

javítást, így a meglévő támfal 22+948

alá, vele összeépítve kell az új támfal kialakítható. Az alvizi mederburkolatok teljesen elkorrodálódtak, javításuk nem lehetséges. A rézsű védelmének hiányában nagy suvadás alakult ki a műtárgy alatt 10 m hosszban. Ezért az alvizi oldalon 10 m hosszban új fenék és rézsűburkolatot szükséges volt kialakítani, a mértékadó vízszint magasságáig. A meglévő beton támfal és mederburkolatok

teljesen

elkorrodálódtak, javításuk nem 25+281

lehetséges, elbontásuk szükséges volt. Új támfal és bukóél kialakítás kell. A felvizi oldalon 4 m hosszban, míg az alvizi oldalon egy kialakult suvadás bevédése érdekében 77

Szelvényszám

Jellemzés 8 m hosszban új fenék és rézsűburkolatot kellett kialakítani, a mértékadó vízszint magasságáig a nyilvántartási szinteknek megfelelően. 17. táblázat Teljes átépítésre szoruló fenéklépcsők [1]

78

7. számú melléklet Az alkalmazott RENO matracelemekre vonatkozó paraméterek [1] Horganyzott, duplánsodort acéldrót

Alkalmazott RENO matracelem anyaga: Alkalmazott RENO matracelem háló

6X8 cm

lyukmérete: Alkalmazott RENO matracelem drótvastagsága:

2,2 mm

Fedő hálóelem anyaga

Horganyzott, duplánsodort acéldrót

Fedő hálóelem lyukmérete

5X7 cm

Fedő hálóelem drótvastagsága

2,7 mm

79

8. számú melléklet A rekonstrukció ütemezése [1] Időszak

Tevékenység

Projekt előkészítés (2009. VIII-2010. VIII.) 2009.VIII-2010. VIII.

A projekt előkészítése, megvalósíthatósági tanulmány elkészítése, pályázat beadása

Projekt megvalósítás (2010. IX. -2012. VIII.) 2010. II - VIII.

Feltételes közbeszerzési eljárások lebonyolítása

2010. IX.-2012. III.

A kivitelezés végrehajtása

2010. IX.-2012. VI.

PR tevékenységek, műszaki ellenőrzés

2012. IV.-V.

Könyvizsgálat

2012. VI.- VIII.

A projekt zárása, elszámolások, üzembe helyezés

2012. IX. -tól

Folyamatos üzemeltetés, fenntartás

80

9. számú melléklet Ökológiai folyosók [1]

81

10. számú melléklet Képek

kép

1.

Vízhozam mérés a Máriapócsi – főfolyáson Leveleknél (Készítette: Varga Zoltán)

2. kép

3. kép

A Máriapócsi – főfolyás

Kiépített vízhozam mérő hely

(Készítette: Juhász Máté)

(Készítette: Juhász Máté)

82

kép

18.

Vízkár elhárítási hely (Készítette: Juhász Máté)

Rekonstrukció előtt

Rekonstrukció után kép

19.

A főfolyás egy szakasza a rekonstrukció előtt és után (FETIVIZIG)

83

Előtte

Utána kép

20.

A Máriapócsi – főfolyás egy teljesen elfajult szakasza a rekonstrukciót megelőzően illetve azt követően (FETIVIZIG)

Előtte

Utána kép

21.

Mederkotrás előtt és után (FETIVIZIG)

84

Máriapócsi-főfolyás 19+172 km szelvényében lévő, teljes átépítésre szoruló fenéklépcső

Előtte

Utána kép

22.

A Máriapócsi – főfolyás 19+172 km szelvényében lévő, teljes átépítésre szoruló fenéklépcső felújítás előtt és után (FETIVIZIG)

kép

23.

21+510 km szelvényben található fenéklépcső felújítás előtt és után (FETIVIZIG)

85

11.

Mellékletjegyzék

1. számú melléklet: Leveleki tározó töltéskorona stabilizációja...... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2. számú melléklet: Vízkár elhárítási tervrajz ....... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3. számú melléklet: Hullámverés elleni védelem részletes helyszínrajz .........................................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4. számú melléklet: Hullámverés elleni védelem mintakeresztszelvény .........................................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik. 5. számú melléklet: Kotrásra került szakaszok jellemző adata ................ 72 6. számú melléklet: Fenéklépcső adatai.…………………………………..73 7. számú melléklet: RENO matracelemekre vonatkozó paraméterek….79 8. számú melléklet: A rekonstrukció ütemezése……………………….…80 9. számú melléklet: Ökológiai folyosók……………………………...……81 10. számú melléklet: Képek………………………………………………..82

86

12.

Felhasznált irodalom

1. Megvalósíthatósági tanulmány, A Nyíri (46.sz.) belvízrendszer rehabilitációja II. ütem, Máriapócsi főfolyás komplex vízrendezése (FETIVIZIG) 2. Magyarország kistájainak katasztere szerk.: Dövényi Zoltán MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2010. II. átfolgozott, bővített kiadás 3. Geologica Hungarica, Series Geologica, tomus 21, Instititum Geologicum Hungaricum, Budapestini Augustus, 1985 4. Stefanovics Pál, Filep György, Füleky György Talajtan 2010. 5. Általános belvízvédelmi terv (FETIVIZIG) 6. 07.03. számú, Máriapócsi (IV. sz.) – Bogdányi (V. sz.) – Sényői (VI. sz.) főfolyások völgye nevű belvízvédelmi szakasz védelmi terve (FETIVIZIG 2008) 7. http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=DD:15:05:32000L0060:HU:PDF 8. Belvízvédekezési zárójelentések (FETIKÖVIZIG Vízrendezési és Vízhasznosítási Osztály) 9. FETIKÖVIZIG műszaki adatállománya 10. www.fetikovizig.hu 11. www.euvki.hu 12. http://meteo-tech.co.il/e-Catalog/pdf/adc.pdf

13. Takács Ilona: A Máriapócsi-főfolyás és a Leveleki-tározó rekonstrukciós munkálatainak koncepciója (FETIKÖVIZIG)

87

A Máriapócsi-főfolyás rekonstrukciós munkáinak bemutatása. Szakdolgozat

Recommend Documents