F Ö L D T A N I
K Ö Z L Ö N Y
A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT FOLYÓIRATA 106.
TARTALOMJEGYZÉK ÉRTEKEZÉSEK KROLOPP E., SCHWEITZER F.,
KÖTET
СОДЕРЖАНИЕ
НАУЧНЫЕ
СТАТЬИ
-
CONTENU MÉMOIRES
S C H E D E R Ö T , , D É N E S G Y . , K O R D O S L . , S K O P L E K I., J Á N O S S Y D . : A budai
Várhegy negyedkori képződményei — Quaternary formations of Castle Hill in Buda 193—228 P A Á L T . : A budai agyagok mérnökgeológiai összehasonlítása matematikai statisztikai alapon — Engineering geological comparison of Buda clays by mathematical statistics 229—256 D R . В А Ы Л T . — N A O Y M A R O S I A . : A hárshegyi homokkő kovásodása és annak hidrotermális eredete — Silification of the Hárshegy Sandstone and its hydrothermal origin 257—275 H A A S J.: CaC0 -oldás a tengervízben jelenleg és a geológiai múltban — Dissolution of a C a C 0 in sea water at present and in the geological past 276 —289 DR.
3
3
RÖVID K Ö Z L E M É N Y E K -
К Р А Т К И Е С О О Б Щ Е Н И Я — NOTICES
D R . E G E R E R F . : Megjegyzések a kőzetek mennyiségi mikroszkópos analíziséhez
290 —292
A M A G Y A R F Ö L D T A N I I R O D A L O M J E G Y Z E K E 1975 БИБЛИОГРАФИЯ ЛИТЕРАТУРЫ Г Е О Л О Г И Ч Е С К И Х К С М Е Ж Н Ы Х Н А У К В В Е Н Г Р И И , 1975г. - R E P E R T O I R E B I B L I O G R A P H I Q U E S D E S P U B L I C A T I O N S D U D O M A I N E D E S SCIENCES G E O L O G I Q U E S E N H O N G R I E 1975 293 - 3 0 6 H Í R E K , ISMERTETÉSEK TÁRSULATI ÜGYEK -
СООБЩЕНИЯ, РЕЦЕНЗИИ
ДЕЛА
ОБЩЕСТВА
-
NOTICES.REVUE BIBLIOGRAPHIE
— A F F A I R E S D E L A SOCIETE
307-322 823 - 329
ÉRTEKEZÉSEK Földtani Közlöny,
Ball, of the Hungarian Oeol. Soc.
(1976)
106.
193—228
A budai Várhegy negyedkori képződményei Krolopp
Endre—Schweitzer Ferenc—Scheiter Gyula—Dénes Kordos László—Shoflek István—Jánossy Dénes* (10
György—
ábrával, 4 táblázattal, 3 táblával)
Ö s s z e f o g l a l á s : A budai Várhegy paleogén bázisát negyedkori képződmények, többek között pleisztocén édesvízi mészkő borítja. Szerzők — szakterületüknek meg felelően — több éve tanulmányozták e képződmények morfológiai földtani, és őslény tani viszonyait. Vizsgálataikról az eredmények adatszerű rögzítése és rövid értékelése formájában ez úton számolnak be.
Bevezetés (Krolopp E.) A budai Várhegy a magyar történelem kiemelkedő szerepű területeinek egyike. Föld tani felépítésének megismerését azonban az évszázadok óta fennálló beépítettsége akadá lyozta, í g y S Z A B Ó Józsefnek m a már inkább tudománytörténeti jelentőségű leírásai után ( S Z A B Ó , 1863; 1879) az Alagút víztelenítési munkálataival kapcsolatban került sor a terület földtani viszonyainak részletesebb vizsgálatára ( S Z O N T A G H , 1908). A negyedkori képződményekre vonatkozó ismeretek bővülése a várhegyi pincebar langok feltárásainak vizsgálatával kapcsolatos. A 30-as években kezdődött el ui. a mély pincék („törökpincék", „barlangpincék") feltárása, helyenként tárókkal történt össze kötése, egy részük idegenforgalmi bemutatása, óvóhely céljára történő kiépítése. A mun kálatok során K A D I C Ottokár részletesen tanulmányozta a pleisztocén képződményeket ( K A D I C , 1933; 1934; 1937; 1942) és az előkerült őslénytani leletek ( M O T T L , 1942; 1943) alapján közelítő korbesorolást is adott ( K A D I Ó , 1939). A pleisztocén képződmények kőzettani és rétegtani viszonyaira vonatkozó ismeretek kel szemben a keletkezési m ó d kevésbé tisztázódott: különböző felfogások láttak napvilá g o t ( C H O L N O K Y , 1936; P A P P , 1936; H O R U S I T Z K Y H . , 1938a). A z 1950-es évek végétől új adatok tették lehetővé a Várhegy negyedkori képződmé nyeivel kapcsolatos problémák megoldását. 1958-ban K R O L O P P É . bejárta a hozzáférhető mélypincéket. Ezek nagyobb része különböző célú átalakítások során természetes jellegét elvesztette. Néhány pince viszont tanulságos szelvénnyel szolgált. A megvizsgált mintegy 90 pince közül több is fontos őslénytani leleteket szolgáltatott. Számos helyről, laza üledékekből MoHiísca-faunát gyűjtött, néhány helyről pedig gazdag gerinces-fauna ke rült elő. 1963-ban a pincerendszer egy részét az érdeklődők számára megnyitották. A Szabó József Geológiai Technikum tanulói B A E Á T O S I József szaktanár vezetésével végeztek itt földtani megfigyeléseket ( K O R D O S , 1969). A várhegyi építkezések alapozási előtanulmányai során (Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat) új lehetőségek adódtak a negyedkori képződmények vizsgálatára. A fúrások és néhány középület (Hilton Szálló) alapozása során S C H E U E R G Y . - n a k alkalma volt külö nösen az édesvízi mészkő rétegtani és genetikai viszonyainak részletes tanulmányozá sára ( S C H E U E R , 1972; SCHEITER-SZABÓ, 1967), D É N E S G Y . pedig az egykori Várpalota környékén végzett megfigyeléseket. A z összegyűjtött ismeretanyag mennyisége és jelentősége indokolta a jelen munkaegyüt tes létrejöttét. í g y készült el ez a szintetizáló dolgozat. A helyszínrajzon (1. ábra) tüntettük fel a lelőhelyeket, a fontosabb észlelési pontokat. A feldolgozás utalásai erre vonatkoznak.
* A szerzők sorrendje megfelel a részmunkák sorrendjének (Szerk.)
1 Földtani Közlöny
194
Földtani
Közlöny
106. kötet, 3. füzet
1. ábra. A budai Várhegy helyszínrajza. J e l m a g y a r á z a t : 1. Hilton Szálló területe, 2 . Fontosat* fúrásols, 3. Fontosabb észlelési pontok és lelőhelyek, 4. Főbb szerkezeti vonalak 1. Layout of Buda's Castle Hill. L e g e n d : 1. Area of Hotel Hilton, 2. Major boreholes, 3. Major observation points and fossilrecovery points, 4. Major structural lines
Fig.
A Várhegy geomorfológiai helyzete, földtani alkata (Schweitzer F.) A z Ördögárok-patak és a D u n a - v ö l g y k ö z ö t t elhelyezkedő V á r h e g y ( 2 . ábra) a Budai-hegység része, a hegység K - i peremén helyekzedik el. Mai d o m b o r z a t a teljes egészében a n e g y e d k o r b a n alakult ki. A Budai-hegység központi részéhez csatlakozó, К-felé fokozatosan lejtősödő, lepusztulási szintekkel tagolt, rögökre b o n t o t t , v ö l g y e k k e l felszabdalt terüle téről a Várhegyet a Budai-hegység tengelyén végigfutó, É N y — D K - i irányú Ördögárok-patak és a Pesti-síkságról Ny-felé t o l ó d ó Ős-Duna szakította le a középsőpleisztocéntől* k e z d v e . í g y a V á r h e g y N y - i és D N y - i , valamint D-i * A cikkben használt „középsőleisztocén" alatt szerzők J X N O S S Y Dénes és KROLOPP Endre gerinces és csiga faunák alapján kialakított rétegtani keretéhez igazodva, a Mindéitől a Riss-Würm ( R - W ) interglaciálisig terjedő szakasz tartalmát értik.
Krolopp
et al.: A budai Várhegy negyedkori
képződményei
195
2. ábra. A budai Várhegy és környezetének geomorfológiai térképe ( L E É L — 6 S S T Sándor—JUHÍSZ Ágoston adatai nak felhasználásával szerkesztette: SCHWEITZER I . ) . J e l m a g y a r á z a t : 1 . 1 6 0 — 1 7 0 m Bmf. édesvízi mészkőszint, 2 . 1 5 2 — 1 6 0 m. Bmf édesvízi mészkőszint, 3 . 1 4 2 — 1 5 2 m Bmf édesvízi mészkőszint, 4 . Eróziós-deráziós sziget hegy, 5 . Deráziós terasz felszíne és pereme, 6 . Erózióval átalakított deráziós völgy, 7 . Eróziós völgy, 8 . Domborzati nyereg, 9 . A z ördögárok-patak völgytalpa, 1 0 . 1 . sz. magasártéri szint, 1 1 . I I . a. sz. terasz pereme, 1 2 . I I , b. sz. terasz pereme, 1 3 . I I I . sz. terasz pereme, 1 4 . I V . sz. terasz pereme, 1 5 . Feltöltődött medermaradványok, 1 6 . Fosszilis csuszamlásos lejtő, 1 7 . Recens csuszamlásos felszín, 1 8 . Fosszilis szoliflukciós lejtő, 1 9 . Stabil lejtők, 2 0 . Kiépített part szakasz, 2 1 . Antropogén tereplépcsők Fig. 2. Geomorphological map of Buda's Castle Hill and its immediate neighbourhood (plotted by F. SCHWEITZER using data of S. L E É L - 6 S S Y and Á . JUHÁSZ). L e g e n d : 1 . Freshwater limestone horizon of 1 6 0 — 1 7 0 m altitude, 2 . Freshwater limestone horizon of 1 5 2 — 1 6 0 m altitude, 3 . Freshwater limestone horizon of 1 4 2 — 1 5 2 m altitude, 4 . Erosion-derasion inselberg, 5 . Derasion terrace surface and margin, 6 . Derasion valley transformed by erosion, 7 . Erosion valley, 8 . Saddle, 9 . Valley floor of ördögárok brook, 1 0 . High flood-plain level I, 1 1 . Margin of terrace I I . a, 1 2 . Margin of terrace I I . b, 1 3 . Margin of terracce I I I , 1 4 . Margin of terrace I V , 1 5 . Remnants of replenished channel-bed, 1 6 . Fossil slide-stricken slope, 1 7 . Recent slide-stricken slope surface, 1 8 . Fossil solifluction slope, 1 9 . Stable slopes, 2 0 . Developed stretch of river bank, 2 1 . Anthropogenic benches 1
oldalát az Ö r d ö g á r o k , K - i , D K - i részét a D u n a meredek v ö l g y o l d a l a határolja és különíti el a Budai-hegység szomszédos, fiatal üledékekkel fedett rögeitől ( R ó z s a d o m b , Martinovics-hegy, N a p - h e g y , Sas-hegy) és félig „ e x h u m á l t " sasbérceitől (Gellért-hegy). A z átlagosan 155—160 m magasságra — l e g n a g y o b b magassága 170 m B m f — kiemelt édesvízi mészkőösszlettel fedett rög morfogenetikailag csuszamlással, derázióval átformált eróziós teraszsziget. Magassága D D K - f e l é 150, 145 — 135, 120—115 m Bmf-i magasságú szintekkel fokozatosan csökken a T a b á n és a D u n a felé. E szintek e g y b e n jelzik a Nap-hegy—Várhegy k ö z ö t t i törésvonal mentén az ismételten b e v á g ó d ó Ördögárok fokozatos mélyülését a D u n a - v ö l g y b e v á g ó d á s á v a l párhuzamosan (2. ábra). A fentiekben körülhatárolt terület l e g n a g y o b b része 400 625 m -nyi kiterjedésű édesvízi mészkőtakaróyal v é d e t t lapos térszín. A magasabb szin ten lévő édesvízi mészkő alatt az Ö r d ö g á r o k középsőpleisztocén I V . sz., I I I . 2
1*
Földtani Közlöny
196
106.
kötet, 3. füzet
sz., míg az alacsonyabb fekvésű területeken az Ördögárok és a D u n a felső pleisztocén I l / b . sz. és Il/a. sz. teraszai — ezek a teraszszintek l e g t ö b b esetben a tömegmozgásos folyamatok közben lepusztultak — és holocén ártéri szintjei (Vérmező és a D u n a jobbparti síkja) a jellemzőek.
A negyedkori képződmények részletező ismertetése 1.
Völgytalpi
(SCHBUEE
üledékek
(folyóvízi
kifejlődések)
GY.—SCHWEITZER F.)
A V á r h e g y területén a Dísz-tértől É-ra 150—155 m Bmf-i magasságban az édesvízi mészkő alatt t ö b b helyen 0,5—1,5 m vastag völgytalpi rétegsor — görgeteges kavicsos h o m o k , „ i s z a p o s " h o m o k — települ a harmadidőszaki fekvőképződményekre. Előfordulását és kifejlődését t ö b b pincében — Táncsics M . u. 5., 24., Országház u. 6., Uri u. 32., 72., illetve a Petermann bíró utcai és a H i l t o n Szálló alapozása helyén feltárt szelvényben — részletesen tanulmányoz hatjuk (3., 5., 6. ábrák).
3. ábra. Fúrásszelvények a Várhegy területéről. J e l m a g y a r á z a t : 1. Feltöltés, 2. Agyagos, kavicsos görgeteg, 3. Homokos, görgeteges kavics, 4. Édesvízi mészkő oldási üregekkel. 5. Kiscelli agyag, 6. Budai márga, 7. Feltöl tött pince Fig. 3. Lithological logs of boreholes in the Castle Hill area. L e g e n d : 1. Replenishment, 2. Clayey, gravelly boul ders, 3. Sandy gravels with boulders, 4. Freshwater limestone with solution cavities, 5. KisceU Clay, 6. Buda Marl, 7. Replenished cellar " *
Krolopp
et al. : A budai Várhegy negyedkori
képződményei
197
i. ábra. A Várhegy összevont rétegsora. J e l m a g y a r á z a t : 1. Tetaráta üledékek, 2. Üregek, üregkitöltések, 3. Hasadékkitöltés, 4. Fagyaprozódás Fig. 4. Combined profile of Castle Hill. L e g e n d : 1. Tetarata sediments 2. Cavities.cavity-fills, 3. Fissure-fills, 4. Reduction in size due to frost action
A völgytalpi rétegsor kifejlődése változatos. Néhány feltárásban erősen görgeteges, s az összletből teljesen hiányzik a finomabb frakció — máshol a folyóvízi homok, „isza pos" homok kerül túlsúlyba — és vannak olyan feltárások is — pl. a Petermann bíró utcában — ahol uralkodóan az „iszapos" homoklencsékkel tagolt agyagos képződmé nyekre 10 — 16 cm 0 - j ű görgeteges, 1 — 4 cm 0 - j ű kavicsos agyagos „iszap" települ. A kavicsos rétegre 35 — 45 cm vastag, 0,5 — 1 cm vastag szintekkel tagolt mésziszap és agyag települt.
198
Földtani
Közlöny
106. kötet, 3. füzet
ä. ábra. Várhegyi pinceszelvényei. A = Bécsikapu tér 8., В = Táncsics M. u 5 С = Űri u 43 D = Disz tér 8 Q îffLÎ *r? л i í fdesvízi mészkő 2. É l e d é s e k e t és oldási üregeket kitöltő szürke-vörösesbarna agyag, 3.' 3. Eagyhatásra felaprózódott édesvízi mészkő, 4. Szürke és sárgásfehér rétegekből álló mésziszap, 5. Szürke, meszes agyag, e/a. Osszecementált görgeteges kavics, 6. Homokos görgeteges kavics, 7. Alsőoligocén mészmárga (budai márga) a
Mg. 5. Geological sections of cellars on Castle Hill A = 8, Bécsikapu Square, В = 5, Táncsics M . Street, О = 43, Űri Street, D = 8, Disz Sguare L e g e n d : 1. Freshwater limestone, 2. Grey to reddish-brown clay filling cracks and solution cavities, 3. Freshwater limestone fragmented by frost action, 4. Oalc-tufa consisting of grey and yellowishwhite beds, 5. Grey calcareous clay, 6/a. Cemented gravel with boulders, 6. Sandy gravels with boulders 7 Lower Oligocène calcareous marls (Buda Marl)
A várhegyi folyóvízi rétegsort részben ördögároki, részben dunai eredetű nek
tartották,
KADIC, E
s
egyben
a
Duna
I V . számú
1 9 3 3 ; K É Z , 1 9 3 3 ; CHOLNOKY,
tanulmány
szerzői
a
részletes
(fellegvári)
teraszának
írták
le
1941).
h e l y s z í n i v i z s g á l a t o k ellenére az
ásvány-
k ő z e t t a n i l a g i g e n j ó l e l k ü l ö n í t h e t ő D u n a I V . sz. t e r a s z á n a k a n y a g á t a V á r h e g y t e r ü l e t é n s e h o l s e m t a l á l t á k m e g , m é g o t t s e m , a h o l a K É Z ó s K A D I C által leírt dunai
eredetű
terasznak
lenni
kellett
volna
(Táncsics
M . u.—Fortuna
u.).
A
várhegyi kaviesanyag uralkodóan triász mészkőkavicsból és mészkőgörgetegből áll. A n y a g á n a k csak kisebb része kvarc, kvarcitkavics, amelynek e g y része közepesen (görgetettségi értéke 4,5 — 5), a másik része gyengén (1,5 — 2) görgetett, a szemcsék élesek, gyengén k o p t a t ó t t a k . PÉCSI
M . (1958)
kutatásai
alapján a D u n a folyóvízi
üledékeiben
ennél
lényegesen
n a g y o b b számban találunk jól görgetett kvarcit, kvarc, metamorf palából álló kavicsot, valamint
andezittörmeléket. A várhegyi
csak igen rövid szállításra lehet
MOLNÁR Duna-terasznak 6.
sz. lelőhely,
B.
II.
vizsgálatai
Táncsics M . u.
tábla,
rétegsor
alig
görgetett
anyagából
következtetni.
nehézásvány
leírt
völgytalpi
céljára
egyrészt
a
K É Z A.
által
5 . alatti pince teraszanyagából ( 1 . ábra;
4 . ) , másrészt
a
Pesti-síkság
dunai
teraszanyagából
Krolopp
et ál.: A budai Várhegy negyedkori
képződményei
199
6. ábra. A Hilton Szálló alatti pincék szelvényei. A = a várfal közelében, В = a Hess András tér alatt. J e l m a g y a r á z a t : 1. Édesvízi mészkó, 2. Vörös talajdarabos agyag (üregkitöltés), 3. Laza, fehér mésziszap, 4. Apró kvarc kavicsos, szürke mésziszap, 5. Szürke, meszes agyag, 5/a. Homokos, kavicsos agyag, 6. Homokos, görgeteges kavics, 6/a. Homokos kavics homokrétegekkel, 7. Sárgásszürke harmadidőszaki agyag Fig. 6. Geological sections of cellars in the basement of Hotel Hilton. A = Near the Castle wall, В = Beneath Hess András Square. L e g e n d : 1. Freshwater limestone, 2. Clay with red soil fragments (cavity-fill), 3. Loose, white calc-tufa, 4 . Grey calc-tufa with small quartz pebbles, 5. Grey calcareous clay, 5/a. Sandy, gravelly clay, 6. Gravels with sands and boulders, 6/a. Sandy gravels with sand layers, 7. Yellowish-grey Tertiary clay
v e t t ü n k mintát. A vizsgálat alapján kitűnt, h o g y a k o r á b b a n dunai eredetűnek t a r t o t t várhegyi v ö l g y t a l p i üledékek nem h o z h a t ó k kapcsolatba a D u n á v a l (I. táblázat). A táblázatból j ó l látható, h o g y a várhegyi mintában igen jelentős az o p a k á s v á n y o k szerepe, és hiányoznak a D u n a z ú g - h e g y s é g b ő l származó a m f i b ó l és hipersztén á s v á n y o k . A várhegyi anyag egyszerűbb összetételű, k e v e s e b b ásványfajta ill. c s o p o r t m u t a t h a t ó ki, mint a Pesti-síkság dunai ere detű teraszanyagában. A várhegyi v ö l g y t a l p i rétegsorban az Ördögárok v í z g y ű j t ő területére jel lemző Budai-hegységi kőzetféleségek m u t a t h a t ó k ki. A vizsgálatok alapján b i z o n y í t o t t n a k tekinthető, h o g y a V á r h e g y K - i oldalán e d d i g dunai eredetűnek t a r t o t t v ö l g y t a l p i üledéksor a Ny-i részen már k o r á b b a n is az Ö r d ö g á r o k - v ö l g y hordalékanyagának tekintett kifejlődéssel azonos eredetű. Ennek megfelelően kell módosítani a k o r á b b i álláspontot a várhegyi kavicsanyag dunai származá sát és a dunai I V . sz. terasz kavicskifejlődés formájában v a l ó várhegyi jelen létét illetően.
2. É d e s v í z i
mészkő
(SCHEUER G Y . — D É N E S G Y . )
A Budai-hegység területén a felsőpliocéntől napjainkig melegforrások fakadnak. E források a feltörési helyük környezetében számos helyen édesvízi mészkövet raktak le ( S C H E U E R — S C H W E I T Z E R , 1 9 7 3 ; 1 9 7 4 ) . Ezeknek sorába tartozik a várhegyi előfordulás
200
Földtani Közlöny
106. kötet, 3. füzet
A várhegyi völgytalpi üledékes képződmények és a mai Duna hordalékának nehézásvány-összetétele Heavy mineral composition of present-day Danubian alluvium and of Castle Hill's sedimentary formation of valley floor origin /. táblázat—Table I
Ásvány származása Origin and source of mineral
Kerne Its species
Bp. Várhegy Táncsics M. u. 5. db
Uralkodólag magmás ásvány Predominantly igneous minerals
Uralkodólag metamorf ásvány Predominantly metamorphic minerals
hipersztén egyéb rombos piroxen augit diopszid bazaltos amíiból magnetit-Ümenit biotit cirkon ilorit turmalin zoizit közönséges amíiból aktinolit-tremolit gránát sztaurolit cianit epidot kalcit-dolomib pirit egyéb csillám mállott ásvány
% 2
0,7
3
1.1
174 2
63,8 0,7
3 3 2
1Д 1.1 0,7
63
23,1
1
0,4
Csepel IV. 2. 208. 6,0 m db
%
23 6 3 6 13 26 2 1
7,6 2,0 1,0 2,0 4,3 8,6 0,7 0,3
14 2
4,7 0,7
17 1 105 2 5 1
5,6 0,3 34,9 0,7 1,7 0,3
3
1,1
2
0,6
17
6,2
3 69
1,0 23,0
273
100,0
301
100,0
A vizsgált frakció összes nehézásvány súly %-a Weight percentage of the total of heavy minerals in the examined grain size fraction. Várhegy = 3,13% Csepel = 4,1%
is, beleilleszkedve és kapcsolódva azokhoz a folyamatokhoz, amelyek meghatározták és befolyásolták a forrásokhoz tartozó karsztvízföldtani adottságokat. A pleisztocénben a hegység kialakulásában résztvevő tektonikus, üledékképződési, lepusztulási stb. folyamatok a karsztrendszer fejlődését olyan irányban befolyásolták, hogy a forrásfeltörési helyek időszakonként átrendeződtek. Ilyen két forrás-áthelyeződés közötti állapotot rögzít a Várhegy édesvízi mészkőösszlete is.
A várhegyi édesvízi m é s z k ö v e t lerakó hévforrások a pleisztocénkori Ördög árok v ö l g y é b e n k e z d t é k m e g működésüket. Valószínűnek látszik, h o g y a tek tonikai a d o t t s á g o k o n túlmenően a p a t a k bevágódása és az e v v e l kapcsolatos eróziós tevékenység hatására indult meg a forrásműködés. A p a t a k hordalék anyagának lerakódása idején már megindult a vízfeltörés, de a p a t a k vizének hígító hatása miatt nem v o l t meg a lehetőség a mészkőképződésre. A kezdeti szakaszban az árterületen mésziszapos, a g y a g o s üledékek keletkeztek (7. ábra). A m i k o r a p a t a k már árvizei idején sem tudta elönteni a források területét, akkor indult meg az édesvízi mészkő lerakódása. E z fokozatosan ment v é g b e , m e r t a mészkő alján — a H i l t o n pince feltárásoknál — az agyagos-mésziszapos rétegek 2 — 3 cm-es édesvízi mészkőrétegekkel váltakoznak, majd felfelé ural k o d ó v á válik a mészkő (7. ábra). A z édesvízi mészkő az egész V á r h e g y területén megtalálható (I. tábla, 4 ) . Csúcsmagassága a Szentháromság tér környezetében v a n , 167 — 170 tszf. magassággal. E t t ő l E-ra és D-re a mészkőfelszín lejt és á t m e g y 160—164 m-es szintbe, amihez a Várpalota területén e g y 152—154 m-es mészkőfelszín csat-
Krolopp
et al.: A budai Várhegy negyedkori képződményei
201
m
7. ábra. A Hilton Szálló munkagödör falának szelvénye. J e l m a g y a r á z a t : 1. Édesvízi mészkő (helyenként lemezes), 2. Vékonyan rétegzett mésziszap üregkitöltés, 3. Oldási üreg (kitöltés nélkül), 4. Vörösbarna, vörös, szürke agyag üregkitöltés Fig. 7. Section of the extraction pit of Hotel Hilton. L e g e n d : 1. Freshwater limestone (locally laminated), 2. Thinly laminated, cavity-filling calc-tufa, 3. Solution cavity (without filling), i. Eedbrown, red, grey cavity-filling clays
lakozik. E z e k a magassági különbségek a harmadidőszaki f e k v ő b e n is kimu tathatók. A z édesvízi mészkő vastagsága a V á r h e g y középső és E-i részén a fúrások szerint meghaladja a 10 m-t. A H i l t o n Szállónál lemélyített fúrásokban 13 m-nél is vastagabb v o l t . E területrészen a mészkő fehér v a g y szürkésfehér, általában k e m é n y , erősen kristályos szerkezetű (cukor s z ö v e t ű ) , törő szilárd sága magas. N é h o l p a d o s , v a g y v é k o n y r é t e g z e t t , d e megfigyelhetők t ö m ö t t , rétegzetlen szakaszok. E mellett v a n n a k még laza, mésziszapos kifejlődésű részek is. E g y e s helyeken pizolitos és n ö v é n y m a r a d v á n y o k b a n gazdag. K ü l ö n kell foglalkoznunk a V á r h e g y fennsíkjának déli részén, a Dísz tértől D-re elterülő édesvízi mészkőfedővel. Erre a területre v o n a t k o z ó l a g k o r á b b a n alig rendelkeztünk adatokkal, csak a felszabadulást k ö v e t ő e n lefolytatott nagy szabású ásatások tárták itt fel a forrásmészkőfedőt és így nyílt lehetőség el helyezkedésének, anyagának és kiterjedésének vizsgálatára. A z édesvízi mészkőfedő a Dísz tértől D-felé összefüggően folytatódik, cső fektetések során a régi H o n v é d e l m i Minisztérium előtt és alatt, a Várszínház h o m l o k z a t a előtt, a Sándor palota N y - i és D-i h o m l o k z a t a előtt is folyamatosan k ö v e t h e t ő v o l t . A régi H o n v é d e l m i Minisztérium épülete előtt és alatt a mészkő t ö m ö r , benne egymástól elszigetelt, jórészt e l t ö m ö t t üregek is mutatkoztak. T o v á b b D-felé az édesvízi mészkő laza szerkezetűvé válik, mállékony, kézzel szétmorzsolható, mésziszapos, benne csigák is találhatók. A Sándor palota déli h o m l o k z a t a és a Várpalota északi h o m l o k z a t a előtti árkokból vett minták b a n P E L I K Á N P . 15 % , illetve 18 % oldhatatlan maradékot mutatott ki, amelyek nek színes nehézásvány frakciójában a gránát és amfibol mintegy 30 —30%-kal v a n n a k képviselve. A V á r p a l o t a É-i h o m l o k z a t a előtt h ú z ó d ó árok m é l y é n , a Szent G y ö r g y tér felszíne alatt 3 — 3,5 m-rel pizolit-tömeget találunk. E g ö m b héjas szerkezetű k é p z ő d m é n y e k is laza szerkezetűek, mállékonyak. A V á r p a l o t a É N Y - i sarkánál az édesvízi mészkő t ö m ö r e b b , k e m é n y e b b vál t o z a t á t találjuk, felszínének tszf. magassága 158,5 m körül van. E z t a mészkő-
202
Földtani
Közlöny
106. kötet, 3. füzet
t ö m e g e t az épület alapozásakor 3,5 m mélységig feltárták, az í g y k a p o t t met szeten a mészkő egymásra települt k e m é n y e b b és l a z á b b szerkezetű rétegei j ó l szemlélhetők (I. tábla, 2). I t t D-felé hirtelen tereplépcső következik, 3,5 m szintkülönbséggel. A Várpalota u d v a r á n feltárt édesvízi mészkőtakaró b o l y g a tatlan, természetes felszíne 154 — 155 m tszf. körüli magasságban helyezkedik el, egészen a P a l o t a déli h o m l o k z a t á n a k alapjáig, a k ö z é p k o r i I s t v á n t o r o n y i g , ahol az édesvízi mészkőtakaró déli irányban végetér. A mészkőtakaró nemcsak a Várpalota udvarán, de az épületek alatt is k i m u t a t h a t ó v o l t , így a középkori kápolna és az ún. Király-pincék alapjaiban is. E z e k a feltárások lehetővé tették az itt mélyített fúrások adatainak átértékelését is, a fúrásnaplókban ugyanis — n e m t u d v a arról, h o g y édesvízi mészkőben fúrnak — mészkőtörmelék v a g y egyszerűen törmelék feltüntetése szerepel ezekben a szintekben. A Palota u d v a rán az édesvízi mészkőbe őskori és középkori g ö d r ö k mélyülnek, némelyik 8—10 m mélységig is, de még e g ö d r ö k talpát is mészkő képezi. A vizsgálatok szerint az édesvízi mészkő rendkívül változatos kifejlődését a keletkezési körülményekre vezethetjük vissza. A z édesvízi mészkőösszletet k i s e b b - n a g y o b b tetaráta medencéken átbukó forrásvizek építették fel. A me d e n c é n belül és annak homlokfalánál eltérő típusú m é s z k ö v e k k é p z ő d t e k . A b o n y o l u l t felépítést még a köztes- és az oldási üregeket kitöltő üledékek t o v á b b fokozták. A megfigyelések szerint a források m ű k ö d é s e t ö b b s z ö r szüne telt. Ilyen időszakokban a mészkő felszínén különböző típusú üledékanyag h a l m o z ó d o t t fel. E z e k e n túlmenően a fagyhatásra b e k ö v e t k e z e t t aprózódás is kimutatható az egykori mészkőfelszíneken (Uri u. 43. pince, 5. ábra, 1. ábra: 7. sz.). A z édesvízi mészkő k ü l ö n b ö z ő szintjei, a harmadidőszaki f e k v ő b e n mutat k o z ó magasságkülönbségek, valamint a mészkőben megfigyelhető kifejlődésbeli eltérések alapján két, e g y m á s t ó l j ó l elkülöníthető szakaszra b o n t h a t ó a várhegyi édesvízi mészkőösszlet képződése. A z i d ő s e b b mészkőösszlet a Dísz tértől É-ra fordul elő, míg az alacsonyabban települő fiatalabb mészkő a Vár p a l o t a területén található és a kettő k ö z ö t t átmeneti, ill. összekötő szakasz figyelhető m e g (2. ábra). A megfigyelések szerint a forrásfeltörés k ö z p o n t j a feltehetően az egész mész kőképződés alatt n e m v á l t o z o t t . Ezért azoknak a forr ás járatoknak a környeze tében, amelyek a fiatalabb mészkő lerakását végző vizeket vezették a fel színre, az i d ő s e b b mészkőre közvetlenül is rátelepül a fiatalabb édes vízi mész kő. E helyeken a fiatalabb mészkőösszlet vastagsága kicsi (2—3 m ) és nem is mindenütt v a n meg, mert a mészkiválásnak nem voltak meg az optimális fel tételei (hőmérséklet-csökkenés, megfelelő terepesés és e g y é b fizikai körülmé n y e k ) . E z t a Várpalota területén érte el és ezért o t t h a l m o z ó d o t t fel n a g y o b b vastagságban. I t t e g y lépcsős tetaráta-rendszer képe rajzolódik ki. A Szent G y ö r g y tér helyén n a g y o b b kiterjedésű tetaráta t ó helyezkedhetett el. A teta ráta medencét dél felé ív alakú, k e m é n y e b b szerkezetű perem határolta, amely ről mintegy 3 — 3 1/2 méter eséssel hullott alá a víz a k ö v e t k e z ő szintre, ahol ú j a b b vastag mészkőréteg alakult ki (I. tábla, 1.). A z egykori forrásvizeket levezető árok vize a Várhegy középső és É-i részén f o l y t . A H i l t o n Szálló t ö b b , mint 100 m hosszúságú feltárása (I. tábla, 3.) során a mészkőösszletben megfigyelt tetaráták alakja, iránya, valamint a tetaráta medencéket feltöltő üledékek települése, az üregkitöltő mésziszapok település viszonyai, valamint a mészkőben megfigyelt szerkezeti v i s z o n y o k azt bizo nyítják, h o g y a víz a m é s z k ő k é p z ő d é s első időszakában É — É K irányban
Krolop-p
et al.: A budai Várhegy negyedkori képződményei
203
f o l y t . A fiatalabb édesvízi mészkőképződés időszakában a z o n b a n már D — D K irányú v o l t a forrásvizek folyásának iránya. A víz az édesvízi mészkőtakaró fel színén D-felé l e f o l y v a tetaráta lépcsősort alakított ki, másrészt a V á r h e g y középső részén már k o r á b b a n kialakult mészkőtakaró alatt u t a t t ö r v e és ürege ket kialakítva f o l y t el, illetve újabb kilépési p o n t o k a t alakított ki D-i irányban is, l é t r e h o z v a az alacsonyabb szinten elhelyezkedő m é s z k ő t a k a r ó t , amely alatt m á r n e m ismerünk üregeket. A fő források feltörésében lényegében nem történt változás, legfeljebb kisebb mellék feltörési helyek apadtak el ill. szüntették meg m ű k ö d é s ü k e t . A lefolyási i r á n y o k megváltozása a z o n b a n k i h a t o t t az édesvízi m é s z k ő b e n keletkező jára t o k fejlődésére. Í g y a fiatalabb édesvízi mészkő k é p z ő d é s é n e k szakaszaiban az i d ő s e b b m é s z k ő b e n a lefolyás iránya felé m u t a t ó járatrendszerek fejlődtek. A főfeltörés helyéül a Szentháromság teret és k ö r n y e z e t é t jelölhetjük meg. E területrészen éri el a l e g n a g y o b b magasságát és a l e g v a s t a g a b b kifejlődést a mészkő, t o v á b b á oldási üregekkel, vízjáratokkal igen erőteljesen átjárt. D e erőteljesen átjárt üregekkel az egész V á r h e g y É-i része is. E z lényegében a v v a l m a g y a r á z h a t ó , h o g y a V á r h e g y édesvízi mészkőtakarója v a l a m i k o r n a g y o b b kiterjedésű v o l t . E fő forrásfeltörési centrumok áthelyeződésének nem v o l t a k meg a vízföld tani előfeltételei. A környező fúrások és g y ó g y f o r r á s o k adatai, valamint a vizek feltörési magassága azt bizonyítja, h o g y ezen a területrészen a budai márga v í z v e z e t ő képessége kedvezőtlen. H a j ó vízvezető lenne, akkor az Ö r d ö g á r o k v ö l g y é b e n m a is hévízeknek kellene feltörnie, mert a T a b á n és a Döbrentei tér a l a c s o n y a b b a n fekszik, mint a források kilépési szintje. A n a g y s z á m ú fúrásban egyetlen esetben sem jelentkezett a budai márgában hévíz, sőt a Várkertiben t ö b b m i n t 2 0 0 m-t haladt benne a fúró érdemleges vízbeáramlás nélkül (HORTJS I T Z K Y , 1 9 3 8 b . ) . A hévíz azonnal feltört, a m i k o r a d o l o m i t o t elérték, ill. a b b a n repedést harántoltak. Ismeretes t o v á b b á , h o g y a R u d a s fürdő forrásait a budai márga duzzasztja vissza és így azok a d o l o m i t b ó l a márga tetején lépnek ki. J o g g a l feltételezhetjük, h o g y a budai márga vízvezető képessége hasonló v o l t a b b a n az i d ő b e n is, amikor a várhegyi édesvízi mészkő k é p z ő d ö t t . A harmad időszaki k é p z ő d m é n y e k kedvezőtlen vízvezető tulajdonságai miatt a mai forrá soknál o l y gyakori típust — a felszálló forrásvíz törmelékes f o l y ó v í z i üledékeken keresztül törő kiemelt helyzetben levő karbonátos (mészkő- v a g y d o l o m i t ) k ő z e t b ő l származik, — valószínűsíthetjük. A várhegyi édesvízi m é s z k ö v e t a Gellért-hegy körül fakadó hévforrások ősei rakhatták le. 3.
T e t a r á t a-ü
l ed
ék
eh
(SCHEUER G Y . )
A k ü l ö n b ö z ő nagyságú és mélységű tetaráta-medencékben a megfigyelések alapján az alábbi üledéktípusokat lehet m e g k ü l ö n b ö z t e t n i : a) Szemcsés mészüledékek (mésziszap, m é s z h o m o k , oolit) b) Á t h a l m o z o t t mészkőtörmelék c) E r ő s e n meszes á t h a l m o z o t t löszszerű üledék d) H i d r o m o r f talaj e) R é t e g z e t t és rétegzetlen a g y a g o k / ) A g y a g és mésziszap váltakozásából álló üledékanyag. A szemcsés mészüledékek (mésziszap, m é s z h o m o k , oolit) az egyik l e g g y a k o ribb üledéktípus, amely számos helyen megtalálható. Feltárták a H i l t o n Szállónál, a B é c s i kapu téren, a P e t e r m a n n bíró u.-ban, valamint a V á r p a l o t a
204
Földtani
Közlöny
108. kötet, 3. füzet
területén. E típushoz k a p c s o l ó d v a fordulnak elő a m é s z k ő t ö r m e l é k e k is, ame l y e k vízszállítással kerültek települési helyükre. A szemcsés mészüledékeknek kétféle változatát lehet megkülönböztetni. A z első' amely keletkezési helyén eredeti településben mutatható ki. A másik az, amikor a forrás vizek áthalmozták, ezért ilyen esetben gyakran keveredik más típusú üledékanyaggal, így lösszel is. A z erősen meszes áthalmozott löszös tetaráta üledékeket a Tárnok utcában, a Dísz téren a csőfektetési munkálatok során lehetett megfigyelni, továbbá a Szentgyörgy téri feltárásokban (1. ábra 26 — 27. sz.).
A H i l t o n Szálló alapozási munkálatai során k i s e b b és n a g y o b b lapos aljzatú tetaráta medencéket tártak fel, amelyekben szürke a g y a g o s üledékek mutat k o z t a k . A z a g y a g gyakran mésziszaprétegekkel tagolt, egészen az o l y a n v á l t o zatig, amikor az egész kitöltő üledékanyag ezek v á l t a k o z á s á b ó l áll. A köztes tetaráta üledékek egyrészének ( c — f típusok) keletkezése, hasonlóan a hasadékokat és üregeket kitöltő a n y a g o k h o z , összefüggésben v a n az édesvízi m é s z k ő k é p z ő d é s intenzitásának csökkenésével v a g y teljes megszűnésével. I l y e n k o r a mészkőfelszínen k ü l ö n b ö z ő típusú üledékanyag h a l m o z ó d i k fel. A lerakódott anyagokat már keletkezésük során is sok hatás érhette, z á p o r o k v i z e beöblítette a tetarátákba, talajfolyás által történő átmozgatás is valószínűsíthető, t o v á b b á mállási f o l y a m a t o k — talajosodás — segítették átalakulását, eredeti kiindulási anyagának és szerkezetének elvesztését. A h é v í z m ű k ö d é s újbóli megindulásával a forrásvizek l e m o s ó hatására ezek az üledékek áthalmozódtak és í g y kerültek jelenlegi helyükre. Másodlagos hely z e t ü k b e n sok esetben a forrásvizek még t o v á b b i m ó d o s í t ó hatást — kioldást v a g y meszesedést — fejtettek ki az a d o t t k ö r ü l m é n y e k n e k megfelelően.
4.
Üregképződés,
karsztosodás
(KORDOS L . )
A budai V á r h e g y barlangpince rendszere, amelynek összhosszúsága meg haladja a 10 km-t ( K A D I C , 1942), egy-két, v a g y h á r o m szintben k ö v e t h e t ő . A legalsó szinten levő, budai márgára v a g y kavicstakaróra települt üregek mes terséges pincék, míg az édesvízi mészkőben magasabb szinten található, m a m á r u g y a n c s a k mesterségesen k i b ő v í t e t t és átalakított üregek eredetileg bar l a n g o k v o l t a k , nagyrészük a barlangüreg kialakulását k ö v e t ő e n teljesen kitöl tődött. A z üregrendszer nagyrésze a Dísz-tértől a Bécsikapu tér E-i vonaláig húzódik, míg a Várpalota területén a barlangokat nem ismerjük. A kisebb üregek eloszlása rendkívül szeszélyes, jelenlétük rendszerint egy-egy réteglaphoz kötött.
A barlangpincék térbeli elhelyezkedése SZONTAGH T. (1908) térképe és szel v é n y e i szerint szabályos É K — D N Y - i és É É N Y — D D K - i irányú hálózatba r e n d e z ő d ö t t . N e m lehet egyértelműen eldönteni, h o g y a természetes barlangok elhelyezkedése ezt az édesvízi mészkőben utólagosan keletkezett tektonikus p r e f o r m á c i ó t követi-e ( K O R D O S L . 1969), v a g y a pincerendszer a település hálózattal alakult szabályossá. A várhegyi barlangok keletkezéséről eddig többféle nézet látott napvilágot. C H O L N O K Y J. (1936) a tetarátás mésztufa keletkezésekor bezáródó elsődleges mésztufabarlangoknak tartotta azokat. H O R U S I T Z K Y H . (1938a) szerint az édesvízi mészkövet lerakó forrásvíz végül helyenkint már nem tudott keresztülhatolni saját üledékén, s így a budai márga és az édesvízi mészkő határán keresett magának utat, ahol a mészkőben kisebb termé-
Krolopp
et al.: A budai Várhegy negyedkori
képződményei
205
szetes üregeket is kioldott, vagy kimosta a mészkő alatti lazább üledéket. A barlangok falán korróziós nyomokat figyelt meg. K A D I C O. (1942) másként magyarázza keletkezé süket: , , A mésztufa lerakódása után, a benne keletkezett repedéseken és hézagokon á t a felszínen összegyűlő víz a mélységbe szivárgott és annak alján részben oldó, részben pedig vájjó hatásánál fogva létrehozta a szóban levő mésztufaüregeket". L Á N G S . (1958) visszatér C H O L N O K Y elképzeléséhez, vagyis a járatok elsődlegesek, egyidősek a mésztufá val. P A P P F. Cholnokyt idézi, miszerint „ A Várhegy még közvetlenül összefüggött a Szabadság-heggyel, és az onnan lerohanó patakok vágták volna ki a forrásvízi mészkő takaró alatti üregeket", (in: S C H A F A R Z I K — V B N D L - P A P P 1964). Nézetét azonban nem osztja K O R D O S L . (1969) a várhegyi barlangokat poligenetikusnak tartja. Eszerint meg találhatók az elsődleges mésztufaüregek, valamint a mészkőben keletkezett utólagos repedések mentén feltört vizek kémiai oldó és kvarckavicsos eróziós barlangjai is ( I I . tábla 3., 4.).
Az eddigi igen ellentétes nézetek revíziójához a k ö v e t k e z ő újabb megfigyelé sek k a p c s o l ó d n a k : az édesvízi mészkő tetarátás k é p z ő d é s ű ; a m é s z k ö v e t lerakó forráscsoportok t ö b b periódusban törtek fel; a tetaráta üledékeket t ö b b helyen ú j a b b mésztufaréteg fedte be ; a barlangok jelentős részét kitöltő laza üledékek már kialakult barlangüregekbe h a l m o z ó d t a k át — k ü l ö n b ö z ő m ó d o n — , de ezek és a bezáró mészkő földtani kora k ö z ö t t őslénytani vizsgálatokkal jelentős korkülönbséget nem lehet kimutatni. A fenti tények igazolják, h o g y elsődleges mésztufabarlang képződésének a lehetősége m e g v o l t , viszont semmilyen jel nem m u t a t arra, h o g y felszínről beszivárgó víz, v a g y patak erodálta v o l n a ki az üregeket. A barlang- és hasadékkitöltések helyzete, jellege és k o r a alapján legvalószínűbb, h o g y a barlangokat a feltörő víz alakította ki az általa lerakott, és már megszilárdult mésztufában. í g y a mésztufatestben a forrásműködéssel egyidejűleg üregképződés, máshol a már kialakult üregekben esetleg üledék beiszapolódással barlangfeltöltés j á t s z ó d o t t le, m i k ö z b e n az e folyamatokat létrehozó víz a felszínre t ö r v e mésztufát rakott le, ill. tetaráta medencéket ala k í t o t t k i . A forrásműködés helyének vándorlásával v á l t o z o t t az üregképződés és üregkitöltés menetének ideje és helye is. E z e k p o n t o s rögzítése az antropogén hatások miatt m a már n e m rekonstruálható.
5. Üreg-
és
hasadékkitöltések
(SCHETTEK G Y . )
A Várhegy édesvízi mészkövének oldási üregeit és hasadékait rendszerint különböző eredetű és származású anyagok töltötték ki. A z utóbbi években az édesvízi mészkőbe mélyített feltárások lehetőséget nyújtottak arra, hogy ezeknek településviszonyait közvetlenül vizsgáljuk, különböző típusait elkülönítsük és származásukra vonatkozóan megállapításokat tegyünk.
A H i l t o n Szálló, Szentháromság tér 7 — 8. (8. ábra), Dísz tér 8. sz. (5. ábra) alatti alapfeltárások ( 1 . ábra: 4 — 5 . sz.), t o v á b b á számos pincében (pl. Bécsi k a p u tér 8, 6. ábra, 1.. ábra: 10. sz.) és a Várbarlangban v é g z e t t megfigyelések szerint az üreg- és hasadékkitöltő üledékek alábbi típusai különíthetők el: a) A járatban áramló forrásvízből ritmusosan kiváló lemezes édesvízi mészkő (I. tábla 3.). b) a, forrásvízből kivált és lerakódott rétegzett mésziszap. c) Mésziszappal, m é s z h o m o k k a l kevert agyag ( I I . tábla, 1 — 2.). d) V ö r ö s b a r n a , barna talajdarabos a g y a g o s kitöltés ( I . tábla, 4 . ) . e) Szürke és sárga átalakult löszös anyag. / ) A p r ó mészkőtörmelékes átalakult lösz, mangános és vasas kiválásokkal.
206
Földtani
Közlöny
106. kötet, 3. füzet
8. ábra. A Szentháromság tér 7—8. sz. alatti alapgödör szelvénye. J e l m a g y a r á z a t : 1. Talaj", 2. Mészkonkréciós talajosodott lösz, 3. Barnássárga agyagos lösz, 4. Édesvízi mészkő Fig. S. Geological section of building pits at 7—8, Szentháromság (Trinity) Square. L e g e n d : 1. Black soil, 2 Humified loess with lime concretions, 3. Brownish-yellow clayey loess, 4 . Freshwater limestone -
A fenti felsorolásból látható, h o g y az üregkitöltő üledékek igen k ü l ö n b ö z ő keletkezési k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t j ö t t e k létre. A z a, b típusú üledékek a forrás tevékenységgel kapcsolatosak. Keletkezésük arra az időszakra tehető, amikor a forrástevékenység csökkent, a víz már nem t ö l t ö t t e ki az üregeket teljes szelvényben, illetve a fő vízáramlás áthelyeződése következett b e . Lerakódásuk álló, v a g y g y e n g é n m o z g ó v í z b e n történt. A c — f típusú üledékek keletkezési módjai és körülményei élesen eltérnek az előzőektől. E z e k a forrásműködés t ö b b alkalommal b e k ö v e t k e z e t t megszű nését ill. intenzitásuknak erőteljes csökkenését, a karsztvízszint süllyedését, a járatok szabaddá válását jelzik. A mészkőképződés megszűnése után az akkori mészkőfelszínen löszképződés történt. A v ö r ö s és barna talajok jelenléte pedig a löszös üledékek talajosodását b i z o n y í t j á k . A z oldási üregekbe a kitöltő üle d é k e k olyan éghajlati szakaszban kerültek, amikor a forrásműködés szünetelt. A m é s z k ö v e t fedő a g y a g o s , löszös rétegek víztartalma olyan f o k o t ért el, h o g y plasztikussá váltak és ilyen fizikai állapot mellett lassú „ t a l a j " folyással a fel színre nyíló üregekbe és hasadékokba b e n y o m u l t a k és azokat fokozatosan kitöl tötték. A z üregkitöltő f o l y a m a t t ö b b s z ö r megismétlődött. E z t bizonyítják a külön b ö z ő típusú üregkitöltő a n y a g o k , t o v á b b á , h o g y a forrásműködés szakaszosság á b ó l eredően az üregek is k ü l ö n b ö z ő képződési fázisokhoz k ö t ő d n e k . A z üregkitöltő a n y a g o k n á l az ú j b ó l meginduló forrástevékenység anyag kihordása, t o v á b b á a hévíz átalakító hatása is megfigyelhető. 6. S z e r k e z e t i
v i s z o n y o k
(SCHETJEE, G Y . )
A Várhegy szerkezet-alakulásával korábban S Z O N T A G H (1908) és HORTJSITZKY H . (1938a) foglalkoztak. A W E I N G Y . (1974) által a Budai-hegység területére felvázolt tektonikai és hegység kialakulási adottságok és körülmények jól beilleszthetők a Vár hegynél tapasztalt képbe.
A V á r h e g y és az édesvízi m é s z k ö v e t lerakó források vízföldtani adottságai nak kialakulásában a tektonikai t é n y e z ő k n e k meghatározó szerepük v o l t .
Krolopp
et al. : A budai Várhegy negyedkori
képződményei
207
A már ismert törésrendszereken (az Ö r d ö g á r o k - v ö l g y e , a V á r h e g y D u n a felőli pereme) t ú l m e n ő e n sikerült újabb töréseket kimutatni, ill. valószínűsíteni. A legjelentősebb, É N y — D K - i r á n y ú törésvonal a Magas u. és az A n j o u b á s t y a Ny-i v é g e k ö z ö t t m u t a t h a t ó ki. E törés mentén érintkeznek a felsőeocén és olig o c é n k é p z ő d m é n y e k (1. ábra). A fúrások adatai szerint a harmadidőszaki fekvő felszínében jelentős, 10 — 20 m-es eltérések m u t a t h a t ó k ki. E z e k e t a felszínkülönbségeket É K — D N y - i r á n y ú kisebb törések o k o z t á k . A jelenleg rendelkezésre álló a d a t o k alapján n e m ismer jük kellően a v í z v e z e t ő v e t ő k e t , amelyek az egykori forrásokkal álltak k a p c s o latban. A mai hévforrások adatait, valamint a harmadidőszaki f e k v ő k é p z ő d m é n y e k vízvezető képességi adottságait figyelembe v é v e a z o n b a n valószínű síthető, h o g y a forrásfeltörési helyek alatt sasbércszerűen karbonátos k ő z e t v a n . A k o r á b b i megállapításokon túlmenően lerögzíthetjük, h o g y a források keletkezésében az Ördögárok törésrendszere mellett a V á r h e g y e n m u t a t k o z ó másodrendű törések által kialakult helyi adottságok is jelentősen közreját szottak. A V á r h e g y e t — a Budai-hegység más területein v é g z e t t vizsgálatok ered ményeihez hasonlóan — a pleisztocén folyamán szakaszosan v é g b e m e n ő függő leges m o z g á s o k és az ezek k ö v e t k e z t é b e n f o k o z ó d ó f o l y ó v í z i erózió hozta létre. A harmadidőszaki fekvő és az édesvízi mészkőfelszín magassági helyzete alap j á n három kiemelkedési fázist állapíthatunk meg (2. ábra). A kiemelkedés a középsőpleisztocénben indult meg és ekkor két emelkedési szakasz zajlott le. A z első fázisban csak a V á r h e g y középső és É-i része emelkedett meg. A máso dik emelkedési fázisban már a D-i — a Várpalota területe — is részt v e t t a m o z gásban. A harmadik fázisban, amely a felsőpleisztocénben ment v é g b e , a Vár hegy egész t ö m e g e t o v á b b emelkedett. E b b e n a szakaszban már a v á r h e g y i édesvízi m é s z k ö v e t lerakó források elapadtak, mert m é l y e b b szinten ú j , e d d i g vízzáró k é p z ő d m é n y e k k e l elfedett vízvezető járatok nyíltak meg, amelyek hatására a m a g a s a b b a n fekvő régi források megszüntették működésüket. A z édesvízi m é s z k ö v e t É É N y — D D K és É K — D N y irányú repedések, hasadé k o k járják át. A megfigyelések szerint ezek mentén elvetődések n e m történtek. Keletkezésüket a V á r h e g y kiemelkedésével hozhatjuk összefüggésbe.
7. A
Várhegy
geomorfológiai
fejlődéstörténete
(SCHWEITZER F . ) A Várhegy fejlődéstörténete sok hasonlóság mellett több vonatkozásban is különbö zik a hegységnek támaszkodó, K-felé fokozatosan lejtősödő, rögökre töredezett, lepusz tulási és teraszszintekkel tagolt hegységelőtéri terület részeinek kialakulásától és geo morfológiai fejlődésmenetétől. E z e k a különbségek elsősorban a Várhegy sajátos földtani felépítésében és sajátos hidrogeológiai adottságaiban jutnak kifejezésre. A Várhegy kialakulásához, teraszszigetté^ fejlődéséhez egyrészt a korábbi hegység előtér szakaszos emelkedésének hatására az Ördögárok és a Duna erőteljes bevágódásához kapcsolódó teraszszintek, másrészt a fenti folyamatokból adódó karsztfelszínek kipreparálódása következtében megindult újabb és mélyebb helyzetű karsztforrásműkö dés hatására kiváló édesvízi mészkőrétegek geomorfológiai helyzete és szintjei adnak megbízható képet ( S C H E U E R — S C H W E I T Z E R , 1 9 7 4 ) .
A k ö z é p s ő p l e i s z t o c é n b e n a V á r h e g y t á g a b b környezete rögökre töredezett, v ö l g y e k k e l felszabdalt hegységelőtéri térszín v o l t , amelynek legjelentősebb, e g y b e n legrégibb vízfolyása az Ördögárok-patak.
208
Földtani Közlöny
106. kötet, 3. füzet
A felszínfejlődést és a szerkezeti m o z g á s o k a t érzékenyen tükröző édesvízi mészkőszintek az Ördögárok v ö l g y é b e n Máriaremetétől a R ó z s a d o m b i g , illetve a V á r h e g y i g egyre fiatalodó mészkőképződési szinteket jeleznek, közülük 1 6 0 — 1 7 0 m B m f . magasságú szintek jelzik a terület mindéi végi, mindel-riss eleji térszínét s e g y b e n a közeli D u n a I V . sz. teraszának kialakulását is. A mindéi végi, mindel-riss interglaciális eleji szerkezeti m o z g á s o k ezt a hegységelőteret jelentősen megemelték. Ezáltal újabb r ö g ö k , r ö g c s o p o r t o k alakultak ki, amelyek az erőteljes denudáció k ö v e t k e z t é b e n részben „ e x h u m á l ó d t a k " . A törésvonalak mentén ú j a b b és ú j a b b v ö l g y e k v á g ó d t a k hátra. Mé l y e b b szintbe v á g ó d o t t az Ördögárok is, a térszín erózióbázisa, a D u n a újabb b e v á g ó d á s á n a k hatására. A z Ördögárok bevágódásával a V á r h e g y területén jelentős mértékű areális és lineáris erózió k e z d ő d ö t t . E f o l y a m a t o k hatására jelentős vastagságú har madidőszaki és negyedkori üledék pusztult le a V á r h e g y területéről. A lepusz tult felszínen — amely ekkor még nem v o l t teraszsziget — az Ördögárok nagy kiterjedésű alluviális térszínt alkotott, s a jelenlegi V á r h e g y területén a Szent háromság-tértől É-ra többszáz m szélességben m i n t e g y 0 , 1 — 0 , 9 m vastag völgytalpi üledéket h a g y o t t hátra. E n n e k az üledéksornak fekvő magassága 1 5 0 — 1 5 2 m Bmf.
( K É Z , 1 9 3 3 ; PÉCSI, 1 9 5 9 ; K A D I C ,
1942).
A z újabb vizsgálatok alapján az egész üledéksor közelhegységi eredetű t ö r m e l é k a n y a g o t tartalmaz, az Ördögárok hordaléka. A paleogeomorfológiai v i s z o n y o k rekonstruálása alapján ú g y tűnik, h o g y a mindéi végi, mindel-riss D u n a ( I V . sz. terasz) eróziós pályája néhány 1 0 0 m-rel K - e b b r e helyezkedett el, s a V á r h e g y k ö z v e t l e n környezete o l y a n n a g y o b b ki terjedésű alluviális térszín lehetett, amely kiterjedt a jelenlegi Pesti-síkság felé is. A z Ördögárok I V . sz. ( 1 5 0 — 1 5 2 m B m f . magasságú) teraszszintje és az édes vízi mészkőösszlet mindenképpen a középsőpleisztocén D u n a I V . sz. teraszá nak ártéri szintjét jelöli (PÉCSI, 1 9 5 2 , 1 9 7 4 ; S C H E U E R — S C H W E I T Z E R , 1 9 7 4 ) . A V á r h e g y középsőpleisztocén nagykiterjedésű térszíne D — D N y - , valamint N y - f e l ő l lejtő térszínnel k a p c s o l ó d o t t a Nap-hegy, Gellért-hegy, Martinovitsh e g y kiemelt, fiatal üledéktakaróval fedett térszínéhez. A pleisztocén k ö z e p é t ő l a D u n a - v ö l g y szakaszos süllyedésének hatására az Ö r d ö g á r o k v ö l g y e is megkezdte b e v á g ó d á s á t a N a p - h e g y és a V á r h e g y k ö z ö t t h ú z ó d ó É N y — D K - i irányú törésvonal mentén és m e g k e z d ő d ö t t a Gellért h e g y — N a p - h e g y és a V á r h e g y k ö z ö t t levő lejtős térszín átvágása, amely az újholocénig tartott. E n n e k a bevágódási folyamatnak kezdetét és a folyamat m é r t é k é t jelölik egyrészt a z o k az a l a c s o n y a b b fekvésű édesvízi mészkőszintek, a m e l y e k 1 5 0 — 1 5 5 m , 1 4 3 — 1 4 5 m B m f . fekvőmagasságban helyezkednek el, másrészt pedig a z o k a határozottan elkülönülő teraszformájú deráziós szintek, a m e l y e k a V á r h e g y D — D N y - i , a N a p - h e g y K D K - i , a Gellért-hegy É É K - i lej tős térszínein 4 — 5 ° - o s lejtőkkel és lejtőüledékekkel fedettek. E z e k a szintek l e g t ö b b esetben e g y m á s felett települnek, 1 3 5 — 1 4 0 , Ц 5 — 1 2 0 m B m f . magassá gúak, s a I I I . és a I l / b . sz. teraszok peremének homlokmagasságában alakultak ki. A szintekről a folyóvízi üledékek a l e g t ö b b esetben hiányoznak, valószínű leg a szoliflukciós, deráziós, felületi eróziós és csuszamlásos hatásra pusztultak le. A D u n a és az Ö r d ö g á r o k h o l o c é n b e v á g ó d á s a u t á n kialakultak a holocén ártéri szintek (magas ártér, alacsony ártér), amelyeket a V á r h e g y duna-völgyi, v é r m e z ő i oldalán a feltöltés k ö v e t k e z t é b e n a l e g t ö b b helyen már nem találunk meg.
Krolopp
et al.: A budai Várhegy
negyedkori
képződményei
209
A holocénre a V á r h e g y geomorfológiailag iskolapélda-szerű eróziós-deráziós teraszszintté f o r m á l ó d o t t , amelyet az e m b e r majdnem teljes egészében t e c h n o gén térszínné formált.
őslénytani adatok B o t a n i k a i
v i z s g á l a t o k (SKOFLEK I.)
1970-től k e z d ő d ő e n t a n u l m á n y o z t a m a b u d a i V á r h e g y e n épülő H i l t o n Szálló alapozásához szükséges építésföldtani vizsgálatokhoz mélyített fúrások édes vízi mészkőanyagát. A fúrómagokat, amelyeknek átmérője 8 és 12 c m k ö z ö t t v á l t a k o z o t t , kalapáccsal mintegy 0,5 cm-es darabokra szeleteltem fel, majd részletesen megvizsgáltam. A t ö b b évig t a r t ó munka e r e d m é n y e k é n t 51 p o n t (10. sz. ábra) fúrómagjait, összesen 370 méter a n y a g o t d o l g o z t a m fel. A z e r e d m é n y , a munka nagyságához mérten, szerénynek m o n d h a t ó (összesen 1238 d b é l e t n y o m o t fedeztem fel a mésztufában, ezeknek csak 40 %-a n ö v é n y i eredetű, a t ö b b i az állatvilághoz tartozik — a csigákat n e m s z á m í t v a ! ) . A z előkerült flóra a k ö v e t k e z ő : 1 . Cf. Vaucheria sp. — a bekérgezett algafonalak tömege felismerhető. 2. Chara sp. — a csillárkára jellemző bekérgezett levélkék töredékeinek tömege. 3. Cf. Alga (lenyomat) — átkristályosodott fonal-kötegek figyelhetők meg a mész tufában, amelyek közelebbről nem határozhatók meg. 4 . Bryophyta indet. Párhuzamos, bekérgezett moha-szálak tömege. A többszöri kioldás és átkristályosodás hatására „ f a j i " jellegei nem ismerhetők fel (az elhelyezkedés, a nagyságrend a fosszilis Barbula csoportra utalhat, de egyetlen esetben sem sikerült határozható, biztos bélyeget felismernem).
9. ábra. A Hilton Szálló vázlatos helyszínrajza a fúráshelyek feltüntetésével. J e l m a g y a r á z a t : 1. Szelvények, 2. Fúrások helye, 3. Fúrás, a fekvőből mikrofaunavizsgálat, 4. Faunalelőhely (17. sz.) Fig. 9. Schematical layout of Hotel Hilton's site with indication of boreholes. L e g e n d : 1. Sections, 2. Sites of boreholes, 3. Borehole, microfossils from the foot-wall examined, 4. Fossil-recovery point (No 17)
2
Földtani Közlöny
210
Földtani
%
8/a
8/b
25
Közlöny
15
106. kötet, 3. füzet
11
19
24
28
17
10. ábra. A várhegyi ilíoítaeffi-lelőhelyek szárazföldi faunájánál: dominancia-megoszlása mikroklíma igényük alapján. J e l m a g y a r á z a t : 1 . Meleg, száraz (xerotherm), 2. Meleg, nedves, 3. Indifferens, 4 . Nedves, 6. Tágtűrésű, 8 / a . — 1 7 . = A lelőhelyek jelölése. Fig. 10. Distribution of the frequencies of terrestrial faunae from Castle Hill's mollusc localities in terms of micro climates needed for molluscan life. L e g e n d : 1 . Warm, dry (xerothermous), 2. Warm, humid, 3. Indifferent, 4 . Humid, 5 . Of wide tolerance, 8 / a — 1 7 . = Signs of localities
5 . Cf. Equisetum sp. — A szárkeresztmetszetek között egy 0 , 8 em átmérőjű, és erőtel jes bordájú + valószínűséggel az Equisetum genusba tartozó lenyomat. 6 . Pinus cf. silvestris L . A kettős tűlevélek lenyomata 3 , 5 . . . cm hosszú. A tűlevelek alapja több lenyomaton megvan. A levelek keresztmetszete félkör alakú ( I I I . tábla, 1 . ) . 7 . Cf. Juniperus cf. Sabina L . A hajtásvég 2 cm hosszú, elágazó, 1 , 2 m m átmérőjű, a levélpikkely lenyomatok rombusz alakúak, fedik egymást (hasonlít a J. virgiliana-hoz is, sőt egyes mohák lenyomata is közel áll hozzá, csak a nagyságrendben van különbség) (III. tábla 2 . ) . 8 . Cf. Lysimachia sp. — a levél 2 , 2 cm hosszú, visszás tojásdad, épszélű. 9 . Betula ef. pendula R O T H . A levél 3 , 4 cm hosszú, kétszeresen fogas, a levélalap és a csúcs hiányzik. A z érpárok száma 5 , hegyesszögben erednek ( I I I . tábla, 3 . ) . 1 0 . Betula cf. pubescens E E E H . A levél 2 , 5 cm hosszú, majdnem kerek, egyszeresen fogas, a levélalap tompaszögben nyélbe keskenyedő. A z érpárok száma 5 , hegyesszögben, részben váltakozva erednek. A levél csúcsa hiányzik ( I I I . tábla, 4 ) . 1 1 . „Lomblevél" — Kétszikű levéltől eredő lenyomattöredékek, amelyek nem határoz hatók meg közelebbről (a mészkristályok viszonylagos nagysága lehetetlenné teszi az epidermisz vizsgálatot!). 1 2 . Cf. Schoenoplectus sp. — A szárkeresztmetszetek között van néhány finoman bor dás, amelyek közül több, egymással majdnem párhuzamosan helyezkedik el. Ezek + valószínűséggel a Schoenoplectus genusba tartoznak. 1 3 . Oramineae — A levéllenyomatok alakja, erezete az egyszikű pázsitfűfélék (esetleg sásfélék) csoportjára utal. 1 4 . Cf. Phragmites communis Т Е Ш . — levéllenyomat. 1 5 . Egyszikű levél — A levéllenyomatok töredékein a párhuzamos erezet kivehető. 1 6 . Szárkeresztmetszet — A mésztufában előforduló, szabályos, különböző nagyság rendbe tartozó üregek összefoglaló jelzése. Meghatározásuk gyakorlatilag lehetetlen. Ebben az esetben mégis van jelentősége, mert növények jelenlétét bizonyítja. 1 7 . Szerves töredék (detrüusz) — A bekérgezett növényi maradványokon egyedi bélye gek nem ismerhetők fel.
A várhegyi édesvízi mészkő n ö v é n y és ízeltlábú m a r a d v á n y a i — Vegetal a n d arthropodal remnants of Castle Hill's freshwater limestone II. táblázat—Table II. A
f ú r á s o k
A 3
A 1
A 4
В 7
A 8
X
b e t ű
és
s z á m
j e l z é s e i
—
L e t t e r
2. szelvény
1. Szelvény
T
VII
vni
1
1
A 12
D 1
I.
D 3
0 2
D 4
0 3
D 5
0 6—3
a n d
n u m e r i c a l
s y m b o l s
of
b o r e h o l e
D 9
0 8
III.
II.
13/b
6 4
2
10
В 1
E 8
E 5
E 2
-
4. szelvény
3. szelvény E 1
V f
E 3
G 1
E 4
G 3
G 4
G 5
G 6
E 6
V 1
E 7
6 1
5 3 4
3
4
3
2
G 8
G 9
z
E 13
E 13/b
3 3 2
2
1 8
E 14
E 15
Úriu. 37.
13/7
11/b
E P
13/7
FLÓRA Of. Vaucheria sp. Ohara sp. Cf. Alga Cf. Moha Of. Equisetum sp. Pinus silvestris Of. Juniperus sp. Of. Lysimachia sp. Betula pendula В. pubescens „Lomblevél" Of. Schoenoplectus Gramineae Cf. Phragmites „Egyszikű* Szár 0 Detritus
4 1 5
3 1 2
2 1
2 2
1
1
2 6 8
6 1 2
3
4
2
2
5
3 3
1 3
1 1
3
4 2
2
1
1
4
2
3
7
1
7
7
1
5
2
4
3 2 3
3
2
1 4 3 3
2
4
1
1 6
1
1
2 2 2
1 2 5
2 4 1
2 5
2
13
6
29
4
2
3
1 1 3
1
4 1
3
1 1
2 1
4 2
1
3
98
1
2
3 1
8
1
2 1
2
3
6
10
8
2 1 1 1
3
3
1
1 2
6
1
2
2
2
3 3
1 2
О fi fi 2
О fi fi
fi
2 1 1
1
2
1
О fi fi
1
1
1
3
1
4
i
1
2
1
1 3 2
1 1
fi
1 1
1
7
1
1
1
. 1
3
2 2
1
1 3
4
1 1
3 2
3 1
1 10 2
1 7
FAUNA Of. Copepoda Of. Oammarus „ízeltlábú" Of. Neuroptera Mollusca Radix peregra Biihynia tentaculata OlausiUidae sp.
6
1
1
2
13
14
3
5
1
2
2
:
31
26
6
10
3
3
91
3
1
14
26
16
4
4
36 1
19
3
65
23
2
1
1
6
1
4
2
20
1
1
1
91
4
5
2
1
5
1 2
1
3
2
1
7
3
3
1
1
1
3
3
1
8
3
1
4
2
3
2
1
1
6
1
3
6
2
3
1 2
+
Krolopp
et ál.: A budai
Várhegy negyedkori
képződményei
211
A 497 darab n ö v é n y i lenyomat megoszlása a k ö v e t k e z ő : Tűlevelű 15,2% Lombosfa 2,0% Fűféle 19,2% A t ö b b i m o h a , alga és egyéb meghatározhatatlan, v a g y jellegtelen l e n y o m a t (II. táblázat). A mennyiségi v á l t o z á s o k az alábbi szakaszosságot mutatják: A. 14—10 méter között: A Pinus silvestris n ö v e k v ő mennyisége jellemző, amit a m a x i m u m körül a nyírfélék megjelenése tesz változatossá. E z e k mellett n a g y o n s o k a vízi élőlény (Mollusca, Gopepoda). A fűfélék alárendelt szerepűek, (atlantikus, csapadékos, kiegyenlített, d e i n k á b b h ű v ö s éghajlat). B. 10—8 méter között: A f e n y ő k százalékaránya növekszik, a Gramineák mennyisége m a x i m u m o t mutat, a lombosfák csak n y o m o k b a n fordulnak elő. A vízi élőlények mennyisége is csökken (az atlantikus éghajlat az előző szakasz nál kontinentálisabb lehetett ! ) . C. 8—5 méter között: A tűlevelűek átmeneti visszaesés után a m a x i m u m o t érik el, a l o m b o s f á k eltűnnek, a Gramineák is visszaszorulnak. A vízi élőlények mennyisége lényegesen csökken (kontinentális, h e g y v i d é k i éghajlat). D. 5—2 méter között: A tűlevelűek csak n y o m o k b a n fordulnak elő, a Grami neák mennyisége nő, lombosfák nincsenek. A vízi élőlények is fokozatosan el tűnnek. (Itt csigák már nincsenek !) A mésztufát főleg m o h a alkotja (kontinen tális, egyre szárazabbá v á l ó éghajlat, amit a forrásműködés és a mésztufakép ződés megszűnése k ö v e t ) . A botanikai anyag alapján a mésztufa képződése minden valószínűség szerint egy hidegebb éghajlati szakasz kezdetére és kifej lődésére esik. I z e 111 áb ú-l enyomatok
(SKOFLBK I.)
A fent említett f ú r ó m a g o k vizsgálata során 741 d b ízeltlábú-lenyomat is elő" került ( I I . táblázat). E z e k a k ö v e t k e z ő típusokhoz sorolhatók: 1. Cf. Oopepoda — 6 m m hosszú lenyomatok, kissé bunkó alakúak, 8 szelvény figyel hető meg rajtuk, E g y é b részletek nem láthatók ( I I I . tábla, 6 . ) . 2 . Cf. Qammarus sp. — A lenyomat 2 2 m m hosszú, k b . 1 0 — 1 2 szelvény figyelhető meg rajta. A töredékes lenyomat nem őrizte meg az összes jellegzetességet, így csak feltéte lezésekre szorítkozhatunk ( I I I . tábla, 6 . ) . 3 . „Ízeltlábú" lenyomat — 1 cm hosszú, 1 2 m m széles szelvényezett, vagy ízeit élő lény lenyomata. 4. Cf. Neuroptera — 4 m m széles és k b . ugyanilyen hosszú, szelvényezett (ízeit) élő lény lenyomata. M oll и s с a - f a una
(KKOLOPP
E.)
A Várhegy negyedkori képződményeiből a korábbi irodalom csupán 2 helyről említ Mollusca-faunát. S Z A B Ó J. az Alagút K - i szája környékéről, a löszből közöl „Helixfajokat" (SZABÓ, 1 8 7 9 ) , a Dísz tér K - i házainak pincéjéből pedig a budai márga és az édesvízi mészkő közé települt „diluviális agyagból" említ „apró Helix, Planorbis és OZaiísiZia-töredókeket" S C H A P A B Z I K F. ( 1 8 8 2 ) . A B u d a környéki édesvízi mészkő- és mésziszapelőfordulások AfoW«sca-faunájának tanulmányozása során ( К В О Ь О Р Р , 1 9 6 1 ) néhány Vár-beli pincét is felkerestem. Mivel kitűnt, hogy a K A D I Ó által említett „laza lösz-szerű anyag" mésziszap, amely helyenként ilíoZiíísca-faunát is tartalmaz, a hozzáférhető helyeket (mintegy 9 0 pince) rendszeresen végigvizsgáltam. E n n e k a munkának során МоИшса-япущ mellett több helyen gerinces fauna is előkerült (1. ott).
2*
Földtani Közlöny
212
106. kötet, 3. füzet
A Várhegy pleisztocén lelőhelyeinek Mollusca-faunája
Lelőhelyek jelaése
Fajok Species db
Pisidium cf. obtusale (0. PFR.) Pisidium sp. Vaboata eristata MÜLL.
8/b.
8/a.
5
%
3,9
db
25.
%
44
35,5
1 X
0,8
db
15.
%
4 27
7,7 51,9
4 X
7,7
db
11.
%
26
6,3
6 X
1,6
db
9.
%
62 4
4,8 0,3
43 X 1
0,1
20 16 959 73
1,5 1,2 74,1 5,6
db
%
Уdivata piscinalis (MÜLL.)
Bühynia tentaculata (L.) Bühynia operculum Fagotica cf. esperi (FÉR.) Melanoides tuberculata (MÜLL.) Radix ретедга (MÜLL.) QáUba truncatula (MÜLL.)
Planorbis planorbis (L.) Anisus spirorbis (L.)
X
15 5 70 34
11,6 3,9 64,3 26,4
3 12 64
2,4 9,7 51,6
4 6 7
7,7 11,5 13,5
38 23 188 134
9,2 5,5 45,3 32,3
3,3 X
5
Anisus leueostomus (MTLL.) Gyraulus cf. Zaevís ( A L D . )
116
Armiger crista (L.)
9,0
Segmentina nitida (MÜLL.)
összesen: Pomatias elegáns (MÜLL.) Carychium minimum MÜLL.
Succinea cf. putris (L.) Succinea elegáns ElSSO Succinea oblanga DRAP. Cochlicopa lubrica (MÜLL.) Abida frumenttum (DRAP.) Vertigo pygmaea (DRAP.) Vertigo antivertigo (DRAP.) Verk/o angustior JEFFR.
Vertigo cf. alpestris A L D . Pupilla muscorum (L.) Pupilla triplicata (STUD.) Truncatellina cylindrica (FÉR.)
129
100,1
124
100,0
52
100,0
17 1 25 4 4 11
14,4 2,3 2,3 6,3
415
100,1
1294
99,9
9,8
4
0,6
21 12
0,6
1
0,1
3,1 1,7
15 41
2Д 5,8
4 6
6,3 6,6
367 3
53,4 0,4
359
60,4
32
42,6
1
0,1
1,3
0,3
0,3 0,1 0,6 0,1
1
2
2 1 4 1
1
1,3
2
0,2
8 15 6 855 9 7 10
0,6 1.1 0,5 64,6 0,7 0,5 0,8
21 1 7 40 5 631 16 16 27
1,6 0,1 0,5 3,1 0,4 49,2 1,2 1.2 2,1
4
0,3
11
0,8
28
2Д
32
2,5
1
0,6
28
4Д
31 48 11 23 48
2,3 3,6 0,8 1,7 3,6
69 71 55 15 124
5,4 5,5 4,3 1,2 9,7
8 47 15
4,6 27,0 8,6
43 66 10 23
6,3 9,6 1,5 3,3
13 2
1,8 0,3
5,7
3
0,4
10
1,4
1
0,1
28
2,1
3 1 47
0,2 0,1 3,7
12
6,9
5
0,7
1
0,6
97
14,1
5
Truncatdlina sp. FaZfoíwa pulchella (MÜLL.) VaZkmia costata (MÜLL.) Vallonia enniensis (Q-REDL.) Chondrula tridens (MÜLL.)
Clausula pumila 0. PFR. Clausiliidae sp. Fiírőa crystallina (MÜLL.) Nesovitrea hammonis (STRÖM) Zonitoides nitidus (MÜLL.) 2?«co?iwiws futvus (MÜLL.)
IAmacidae sp.
10
Discus perspectives (MÜHLF.) Pwnciwm pygmaeum (DRAP.) Bradybaena fruticum (MÜLL.) Eelicella obvia (HARTM.) H.
WASN.
Perforatella bidentata (GMEL.) Selicodonta obvoluta (MÜLL.) Серова vindobonensis (FÉR.)
189
14,3
88
6,9
1 14
0,6 7,6
1 X
0,1
2
0,2
3
1,7
1
1,3
1
1.3
3
4,0
263
36,9
27
36,0
99,7
2
0,3
összesen — Total
1324
100,0
1282
99,9
174
100,0
687
99,9
712
99,9
75
Vízi—"Water—dwelling Szárazföldi—Terrestrial
129 1324
8,9 91,1
124 1282
8,8 91,2
52 174
23,0 77,0
415 687
38,1 61,9
1294 712
64,5 35,5
5 75
6,3 93,7
összesen — Total
1453
100,0
1406
1092
100,0
2006
100,0
80
100,0
Яейя pomatia L. Helicidae sp.
X
100,0
226
100,0
J e l m a g y a r á z a t : lelőhelyek: 8/a = Petermann bíró u. 4, alsó szint; 8/b = Petermann bíró u. 4, felső szint; 2; 10/a. = Béosikapu t. 8, mésziszap; 10/b. = Bécsikapu t. 8, üregkitöltés; 26. - Dísz t.; 27. = Szentgyörgy t.; horizon; 25. = 3, Tárnok Street, 15. = 52, Űri Street, 11. = 25, Fortuna Street; 9. = 21, Országház Street; 19. = a. fill; 26. = Disz Square; 27. = Szentgyörgy Square; 28. - N W corner of the Palace; 17. = Hotel Hilton; x - Frag-
Krolopp
et al. : A budai Várhegy negyedkori
képződményei
213 Táblázat—Table III.
Mollusc fauna of Castle Hill's Pleistocene localities Locality indications
%
db
%
%
db
26.
10/b
10/a.
24.
19. db
db
%
db
27.
%
db
28.
%
17.
db
db
%
1
1 X
13 X
X
1 1 4
1 5 11 X
104
X
22 2
1 7
0,5 3,2
4 1
21
75
34,4
5 1
7
3,2
15 9
6,9 4,1
2
218
100,0
69
17 4
57
3 3
2 3 X X
23 9
i 6
7
26
79
2 2 2 2
62
85
47,7
2
19
20 6
1
0,3
211
69,9
1
1
0,6
1 132
0,6 79,5
0,3
5
1 1
1
11 1 1 1
7
3
2 2
4 4
3,9 3,9
1 1
1
1,0
4 9
3,9 8,8
2 1
5,9
X
X 1
0,5
11 1 1 7 1
6,0 0,5 0,5 3,8 0,5
162
88,1
1 1 2 2
1 1
0,7 0,7
0,6 0,6 1 2
1 17
5,6
6
3,6
1
0,3
1
0,6
1
2
1
1
18
10
X
22
21,6
7
12 6 4
11,8 4,9 3,9
1
9 17 2 3
8,8 16,7 2,0 2,9
3 67
22,2
23
13,9
1 X X 24
302
100,0
166
100,0
42
7 302
2,3 97,7
6
3,5 96,5
79 42
65,3 34,7
26 22
309
100,0
172
100,0
121
100,0
50
166
X 40
8 52,0 48,0
100,0
81 8
1
89
102
100,0
184
99,9
25,5 74,5
19 184
9,4 90,6
91,4 8,6
218 40
84,5 15,5
69 102
100,0
258
100,0
171
1 J
100,0
100,0
203
2 5 . = Tárnok u. 3, 15 = Űri u. 52; 11. = Fortuna u. 25; 9. = Országház u. 21; 19. = Országház u. 6; 24. = Űri u 28. = a Palota É N Y - i sarka; 17. = Hilton Szálló; x - töredékek L e g e n d ; localities: 8/a = 4, Petermann bíró Street, lower horizon; 8/b = 4, Petermann bíró Street, upper Országház Street; 2 4 . = 2 , Űri Street; 10/a. --- 8, Bécsikapu Square, calc-tufa; 10/b. = 8, Bécsikapu'Square, cavityments
214
Földtani
Közlöny
106. kötet, 3. füzet
A harmadidőszaki fekvőre települő folyóvízi üledékekből JfoZZMsea-maradv á n y n e m került elő és ugyancsak faunátlannak b i z o n y u l t a kavics fölötti szürke, meszes agyag is (1. ábra: 6 sz.). Gazdag ilfoWwsca-faunát sikerült azon ban gyűjteni a b b ó l az általánosságban mésziszapnak nevezhető, igen k ü l ö n b ö z ő kifejlődésú k é p z ő d m é n y b ő l , amely v a g y közvetlenül a harmadidőszaki fekvőre telepszik, v a g y az édesvízi mészkő k ö z ö t t rétegeket, lencséket alkot. A l e g n a g y o b b fajszámú faunát a 8 . sz. lelőhely (Petermann bíró u. 4 . ) szol gáltatta. A f e d ő t képező mintegy 6 m-es szilárd, illetve a f e k v ő t a d ó laza édesvízi mészkő k ö z é települt mésziszapos üledékből 6 vízi és 2 2 szárazföldi faj került elő ( I I I . táblázat). A víziek kisebb vízmedencére jellemző euriök fajok. A szárazföldiek k ö z ö t t dominálnak a xerotherm elemek. Hidegtűrő faj nincs afaunában, amely így a maihoz hasonló, esetleg kissé melegebb klímára utal. Az üledék felső részében a xerotherm elemek dominanciájának csökkenése, egyúttal a n e d v e s e b b környezetet igénylők n a g y o b b számban való fellépése észlelhető ( 1 0 . ábra). Ezzel párhuzamosan a nyílt, füves v e g e t á c i ó t jelző fajok kal szemben növekszik a b o k r o s , ligetes területen élők száma. U g y a n a k k o r a felső szintben az üledék színe is s ö t é t e b b . E z e k b ő l az a d a t o k b ó l a klíma csapa dékosabbá válására lehet következtetni, ami együtt járt a humuszanyagoknak a m e d e n c é b e v a l ó f o k o z o t t a b b mértékű bemosódásával. U g y a n c s a k n e d v e s e b b , egyúttal azonban valamivel h ű v ö s e b b éghajlatra utal a pincerendszerben k b . a T á r n o k u. 3 . sz. alatt ( 2 5 . sz. lelőhely), közvetlenül az édesvízi mészkő alatti barnás mésziszapból g y ű j t ö t t fauna, a m e l y b e n néhány olyan, n a g y ökológiai tűrőképességű, részben hidegtűrő faj is van, amely a Várhegy területéről egyedül innen került elő ( I I I . táblázat). N a g y o b b tetaráta-medence, v a g y forrástó üledéke lehetett az Úri u. 5 2 . ( 1 5 . sz. lelőhely) pincéjében feltárt mésziszap, amely a tárgyalt 8 . sz. lelőhely alsó szintjéhez hasonlóan igénytelen vízi és főleg xerotherm elemekből álló szárazföldi csigafaunát tartalmazott ( I I I . táblázat). Jellegében megegyező ezzel a F o r t u n a u. 2 5 . (1Д. sz. lelőhely) anyaga. A gazdag gerinces-faunát szol gáltató „ l e n c s e " és a felette levő mésziszapos szint ( I I . tábla, 1 — 2.) lényegében azonos faunáját összevontan a I I I . sz. táblázat tartalmazza. A z ugyancsak gerinces faunát szolgáltató 9 . sz. lelőhelyről (Országház u. 2 1 . ) hasonló jellegű, de fajszámban kisebb csiga-anyag került elő és ide sorolható a 1 9 . sz. (Ország ház u. 6 . ) és 2 4 . sz. (Uri u. 2 . ) lelőhelyek faunája is (utóbbi helyen közvetlenül a budai márgára települő v é k o n y , agyagos mésziszaprétegből g y ű j t ö t t e m ) ( I I I . táblázat). A tárgyalt lelőhelyek vízi faunájának közös jellemvonása a kis fajszám mel lett a meglehetősen n a g y egyedszám, a nagytermetű fajok hiánya, t ö b b fajnál az átlagméret alatti p é l d á n y o k . A fauna n a g y ökológiai tűrőképességű euritherm (ezen belül inkább termofil) fajokból áll. E z e k figyelembevételével és a Buda környéki pleisztocén mésziszapok faunájának tanulmányozása során t e t t megfigyelések alapján (KROLOPP, 1 9 6 1 ) 2 0 — 2 5 ° C - o s vízzel kell számol nunk. Valamennyi eddig ismertetett Mollusca-íáuna összefoglalóan „ t e t a r á t a üle d é k n e k " nevezhető, k ü l ö n b ö z ő színű, t ö b b n y i r e durvaszemű, sokszor néhány apró kavicsot tartalmazó mésziszapból kerül elő. T ö b b helyen azonban az édes vízi mészkő — v a g y az említett „ t e t a r á t a üledékek" — alatt finomszemű, t ö m ö t t , alig rétegzett mésziszap található, jelentős vastagságban. E z az üledék valószínűleg n a g y o b b , m é l y e b b forrástavak üledéke. Jelentősebb faunát csak a 1 0 . sz. lelőhelyen (Bécsi k a p u tér 8 . ) sikerült gyűjteni belőle ( I I I . táblázat),
Krolopp
et al.: A budai Várhegy
negyedkori
képződményei
215
másutt csak néhány, átkristályosodott csigahéj, illetve számos Bühynia tentaculata o p e r c u l u m került elő ( 1 3 . , 1 6 . , 1 8 . , 2 1 . , 2 3 . sz. lelőhelyek). Fajszegénysé gét a héjak utólagos kioldódásával, v a g y melegebb ( 2 5 — 3 0 °C) vízhőmérsék lettel magyarázhatjuk. A z édesvízi mészkő felszínéhez közel két helyről került elő ilíoZZMsca-anyag. A Dísz téri csatornaásásnál ( 2 6 . sz. lelőhely) „tetaráta-üledékből" származó kis fauna ( I I I . táblázat) érdekessége a Melanoides tuberculata vízicsiga, a m e l y m a a Földközi-tenger mellékén és Távol-Keleten él (ZSAGYIN, 1 9 5 2 ) . A pleisz t o c é n b ő l S z o m ó d mellől folyóvízi üledékből, valószínűleg a vértesszőllősivel e g y k o r ú faunából ismeretes (nem közölt adat). A z indifferens szárazföldi faunában 3 fiatal példánya került elő egy #eZiceZZa-fajnak. E z e k recens példá n y o k k a l való összehasonlítás alapján Helicella obvia-n&k bizonyultak. A H. obivá K ö z é p - E u r ó p á b a n holocén bevándorló, a pleisztocénből a Balkán-fél szigetről ismeretes (LÖZEK, 1 9 6 3 ) . A várhegyi adatok alapján a Kárpát-meden cében a fajnak e g y középsőpleisztocén bevándorlásával is számolnunk kell (együtt a Melanoides tuberculata-val !). A másik felszínközeli mésziszapelőfordulást a Palota előtt ( 2 8 . sz. feltárás) és a S z e n t g y ö r g y téren ( 2 7 . sz. feltárás) a legújabb időben csatornaásás, illetve régészeti ásatás révén tárták fel. Itt a két lelethely csigafaunájából ( I I I . táblá zat) n é h á n y o l y a n faj került elő, amelyek a V á r h e g y pleisztocén k é p z ő d m é n y e i ből máshonnan ismeretlenek voltak (Pomatias elegáns, Discus perspectivus, Nesovitrea hammonis, Helicodonta obvoluta). A részben erdei elemekből álló fauna e n y h e , csapadékos ,,inter" szakaszra utal ( 1 . ábra). Említésre m é l t ó , h o g y a Pomatias elegáns nálunk eddig csak a R i s s - W ü r m interglaciális üledékei ből ismeretes (KROLOPP, 1 9 6 9 ; 1 9 7 3 ) . Előkerült a faunából a Melanoides tuberculata-пак e g y k o p t a t o t t és mésszel bekérgezett töredéke is ( b e m o s á s ? ) . Mindezek figyelembevételével ezt a mésziszapelőfordulást a többinél fiatalabb nak, u g y a n a k k o r e g y „interglaciális" szakaszban képződöttnek, valószínű leg R i s s - W ü r m korúnak kell tartanunk. A V á r h e g y pleisztocén képződményei közül magából az édesvízi m é s z k ő b ő l csupán a talajmechanikai fúrások anyagából került elő Mollusca-fa,unsL. E z az anyag k ő m a g o k b ó l és l e n y o m a t o k b ó l , ritkábban átkristályosodott héjakból áll és í g y n e m mindig határozható meg pontosan. Majdnem kizárólag egyetlen faj, a Radix peregra példányaiból áll ( I I . táblázat a botanikai résznél). E z a n a g y ökológiai tűrőképességű faj melegebb vizekben is megél ( 3 5 °C-ig), más részt v i s z o n t a gyorsabban áramló és sekélyebb vizekben is otthonos (STARMÍJHLNER, 1 9 5 7 ) . E z e k b ő l az adatokból a mészkő képződési körülményeire következtethetünk. A z édesvízi mészkő üregeit kitöltő üledékekből is került elő MoZZwsca-fauna. Mindenekelőtt a H i l t o n Szálló alapgödrének falából ( 1 7 . sz. lelőhely), a mészkő üregét kitöltő barnás-vörös a g y a g b ó l (I. tábla, 5 . ) származó faunát említem ( I I I . táblázat). E z a fauna — összhangban a gerinces paleontológiái adatokkal — meleg, száraz klímát és sztyep-vegetációt jelez. N é h á n y vízicsiga is előkerült, jeléül, h o g y az elsődleges üledékkeletkezés időnként v a g y részben vízzel borí t o t t felszínen ment v é g b e . K ü l ö n kiemelendő a már említett Melanoides tuberculata-neik. néhány töredékes, valószínűleg b e m o s o t t példánya. Mivel a szóban forgó üregkitöltést a gerinces fauna a tetaráta-üledékeknél fiatalabbnak datálja, í g y a Dísz téri, eredeti M. tuberculata-előíorduláa „ante q u e m " alapon ennél i d ő s e b b , valószínűleg a pincékben feltárt mésziszapelőfordulásokkal e g y korú — geológiailag.
216
Földtani
Közlöny
106. kötet, 3. füzet
A budai Várhegy pleisztocén gerinces lelőhelyeinek faunája Fauna of the Pleistocene vertebrate localities on Buda's Castle Hill
táblázat—Table IV. Rendszertani egységek Taxonomic units
Pisces Апита Emys orbicularis L. Lacertilia Ophidia Aves indet.
Lelőhelyek jelzése — Locality indications 12.
Z
—
-
11.
14.
=
=
-
1
38 1 1
1
—
1
9.
13/d
-
—
—
13
Z
-
-
gy-
gy-
130 7 1
17.
21.
_ 2 —
1
—
—
1 1
1 1
—
1
Talpa cf. fossilis PETÉNYI
10.
—
1
Lyrurus cf. tetrix L. Peräix cf. perdia: L. Grus sp. Otis cf. tarda L. Oies cf. tetrax L. Acdpitriformis indet.
13/0
=
_
1
Lyrurus partium KRETZOI
13/a
-
870
Pelargosteon toihi KRETZOI
Anser cf. amer ь. Anas sp.
20.
s 1470 106
2
82
Talpa cf. europaea L. Desmana thermalis KORM. ÎSOT-AZ cf. -sw&aranéws H E L L .
Crocidura cf. oJíwía KRETZ.
19 4 6
2
1 1
7
1
Crocidura sp. Erinaceus aff. praeglacialis
1
BRUNNER
Erinaceus sp. Rhinolophus cf. méhelyi MAT.
6 6 1 7
Ä A . cf. hipposideros BECHTS. Myotis cf. oxygnathus MONT. Jtf- cf. пайетегг K Ü H L
1
"— —
2
631
Ж", sp., kis faj Miniopterus cf. Schreibern KTJHL
2 2
Trogontherium cf. schmerlingi 2 1«
LAUGEL
Citellus citellus csop.
Marmota cf. öobafc (MÜLL.)
—
1
—
2
-
— Sf
-
-
Spalax cf. leucodon IsTORDM. JSicista cf. praeloriger KORM. Sicista cf. subtilis PALL.
2
(?Z£í cf. 0ÍÍA L.
Dryomys cf. nüedula PALL.
Apodemus cf. sylvaticus L.
1
—
ЖИА musculus synanthropus KRET.
—1
9
_
Cricetulus sp.
Lagurus transiens JÁNOSSY Arvicola cantiana (HTNTOIÍ)
Arvicola sp. („sima zománc")
z
Microius arvalinus HiNTOíf
—
20
—
-
1
1 1 10@ti)
1
— еосбм^
t
—
34
—
S<M ) 20 36 3 13
20
2(M,)
ZÍO spelaeus wurmi FREUDENB. Ormenalurus latidens O W E N £7rsws deningeri REICHENAU 17мад stehlini (KRETZOI) Dicerorhinus cf. etruscus FALO.
ej
=
gy
1
3
3
4
26
=
-
_
2
=
— _ 1
—
7
—
9 1
—
—
—
fl
43 1
z
3
4
-
1
ei.2
of. 3
—
i
—
-
1
—
Lepus sp. Ochotona sp. Cams sp. (lupus nagys.) Fidpíí sp. Vulpes cf. vulpes L. JfcfíiSfeZa nivalis L. Hyaena sp.
=
2(M )
1
Microtus sp. („aberráns")
Cams mosbachensis SOERGEL.
=
1
cf. 1
Pitymys arvalidens KRETZOI Püymys gregaloides HINTÓN Microtus cf. arvalis PALL. Microtus gregalis PALL. Microtus ratticepoides HINT.
_1
18 1«
Allocricetus bursae SCHAUB
Cricetus cricetus ssp. Pliomys episcopalis M É H . Myodes sp.
—
8
-
-
-
—
-
-
1
—
—
gy
-
-
-—
_
-
-
1
1
-
1
—
-
-
1
-
-
-
К г оl оp p
Rendszertani egységek Taxonomic units
et al. : A budai Várhegy negyedkori
képződményei
217
Lelőhelyek jelzése — Locality indications 12.
Allohippus „Stenosis minor" COCCHI x Equus mosbacTiensis REICHENAU CapTeolus süssenbornensis £ AHLKE s Cervus acoronatus BENINDE Megaloceros sp. Bison prisms ssp. x Archidiscodon trogontherii POHL. Palaeoloxodon antiquus FALCONER. —
11.
20.
14.
13/a
13/c
9.
13/d
17.
10.
21.
— 15
— X
2 21
13
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
3 —
2 1
~~
—
J e l m a g y a r á z a t : Lelőhelyek: 12. = Űri u. 72; 11. = Fortuna u. 25; 20. = Országház u. 14; 14. = Ország ház u. 16; 13/a = Országház u. 2 0 , 1 . lelet hely; 13/c = Országház u. 20. III. lelethely; 9. = Országház u. 21; 13/d = Országház u. 20, IV. lelethely; 17. = Hilton Szánó; 10. = Bécsikapu t. 8; 21. = Várbarlang; X = előfordul, gy = gyakori, * = csak az alsó rétegből. L e g e n d : Localities: 12. = 72, üri Street; 11. = 25, Fortuna Street; 20. = 14, Országház Street; 14. = 16, Országház Street; 13/a = 20, Országház Street, fossil-recovery point I; 13/e = 20 Országház Street, fossil-recovery point IV; 17. — Hotel Hilton; 10. = 8, Bécsikapu Street; 21. = Castle Cave; X = sporadical, gy = frequent; 1* = from the lower bed.
A Bécsikapu tér 8. ház pincéjében található üregkitöltések a n y a g á b ó l faj és egyedszámra csekély, jellegtelen fauna került elő, amelynek k o r a bizonytalan. Meglepő m ó d o n itt is számos vízicsiga került elő ( I I I . táblázat). A z édesvízi mészkő felszínét b o r í t ó eolikus üledékeknek a beépített területen m a már nyomai is alig vannak, ezért külön érdeklődésre tarthat számot a Szentháromság tér 7—8. alatt (5. sz. lelőhely) feltárt löszös üledék, amelynek talajosodása a belőle kikerült Zébrina detrita alapján a holocénben m e n t v é g b e .
Gerinces-faun
a(JÁNOSSY
D.)
A budai Várhegyről első ízben M O T T L írt le pleisztocén emlősmaradványokat az Úri u72. ház pincéjéből ( 1 2 . sz. lelőhely). Ezeket* a profilrajz tanúsága szerint az édesvízi mészkő fekvőjében, illetve a budai márga fedőjében levő, homokos, kavicsos agyagban gyűjtötték (IV. táblázat). A z Archidiscodon trogontherii, a „merkoid", evolváltabb orrszarvú (Opsiceroe etruscus), az Equus mosbachensis, valamint a Cervus „maral fossilis" alapján a fauna korát, — az akkori nomenklatúrának megfelelően, — a „mosbachienbe" helyezi, Gombaszög és Brassó közé, azt egykorúnak tartva a mindéi I glaciálissal (MOTTL, 1 9 4 2 ) . E g y évvel később az édesvízi mészkő alatti 1 — 2 m vastag „porhanyós lösszerű meszes agyagból" (a későbbiekben: mésziszap) az Országház u. 1 4 . és a Szentháromság u. 7. házak pincéjéből Palaeoloxodon antiquus, Cervus „maral" és Rhinoceros sp. (etruscus seu mercki) maradványokat említ ( M O T T L , 1 9 4 3 ) . A lelőhely ( 2 0 . sz.) K A D I Ó alapján: Szentháromság u. 5 — 9 ( K A D I Ó , 1 9 3 9 ) . Fontos'adat a Palaeoloxodon antiquus első hazai előfordulása, mert a bezáró üledék az alábbiakban tárgyalásra kerülő lelőhelyek mésziszap-anyagával nyilvánvalóan azonos.
A z ú j a b b a n y a g o k e g y részére építkezési munkálatok során h í v t á k fel a f i g y e l m e t (JÁNOSSY, 1 9 6 9 ) . í g y az 1 9 5 5 . é v b e n B A R B I E L . akkori v á r g o n d n o k
figyelmeztetett az Országház u. 1 6 . ház pincéjében, a jelenlegi felszín alatt k b . 1 0 m mélységben előkerült csontokra ( 1 4 . sz. lelőhely). A m a r a d v á n y o k a t , e g y szarvas állkapocs- és fogtöredékeit, — az édesvízi mészkőből kiszabadítani n e m t u d t u k . E g y légakna közelében a z o n b a n — az édesvízi mészkőbe települt ( v a g y annak bázisát k é p e z ő ) mésziszaplencsében — nagyszámú c s o n t k a v i c s o t találtunk, mely t é n y erős folyóvízi tevékenységre enged következtetni. N é h á n y
218
Földtani
Közlöny
106. kötet, 3. füzet
kilogramnyi anyag iszapolása révén igen gazdag, főleg aprógerincesekből álló fauna került felszínre ( I V . táblázat). A lelőhelyet n e m sokkal munkánk befeje zése u t á n befalazták. A következő lelőhelyek legnagyobb részének felfedezése már rendszeres kutatómunka eredménye. 1958-ban K R O L O P P Endre a M . Áll. Földtani Intézet részéről járta be a várhegyi barlangpincéket, elsősorban puhatestű faunák gyűjtése céljából. A bejárások során több helyen bukkant csontmaradványokra és azokat szíves volt nekem átadni, illetve a lelőhelyekre figyelmemet felhívni.
Az e g y i k lelőhely ugyan a Táncsics Mihály u t c a 2 8 . számú házhoz t a r t o z ó pince, a z o n b a n helyileg a F o r t u n a utca 2 5 . szám alatt fekszik ( 1 1 . sz. lelőhely). A m é l y p i n c é b e n , a felszín alatt k b . 1 0 m-nyire az édesvízi mészkőösszlet bázi sán k ü l ö n b ö z ő színű, szalagos rétegződést m u t a t ó mésziszap helyezkedik el (I. tábla, 1 — 2 . ) . A mésziszap két szintre tagolható. A z alsó szintben k e v e s e b b a csigaanyag, de lencseszerűen gerinces faunafeldúsulást figyelhettünk meg. A gerinces faunát tartalmazó lencse anyagát ( k b . 1/2 tonnányi) teljes egészében kiiszapoltuk. A felső szintben gerinces mikrofauna csak szórványosan mutat kozott, g a z d a g csigafauna kíséretében. E b b ő l csak kisebb minták kerültek iszapolásra. A fosszilia-tartalomnak megfelelően az alsó rétegből gazdag, a felső ből szegényesebb fauna került napvilágra ( I V . táblázat). A t o v á b b i lelőhelyekre szintén KROLOPP E n d r e hívta fel a figyelmet. A z Országház u. 2 1 . ház pincéjében ( 9 . lelőhely) n a g y o b b csontfeldúsulásra nem bukkantunk, de e g y viszonylag kisebb mennyiségű anyagminta némi faunát mégis szolgáltatott ( I V . táblázat). A lelőhely felszín alatti mélysége az előzőék hez hasonló és itt is az édesvízi mészkő fekvőjében helyezkedik el. A hasonlókorú lelőhelyek sorozatában utolsóként k ö z l ö m ázt a hármat, melyek az előzőekkel szemben n e m az édesvízi mészkő f e k v ő j é b e n , hanem az abba k ö z b e t e l e p ü l t mésziszapban található. E z e k közül k e t t ő h ö z az Ország ház u. 1 9 . h á z b ó l j u t h a t u n k le, d e helyileg az Országház u. 2 0 . számú ház alatt fekszenek ( 1 3 . sz. lelőhely). I t t keresztrétegzett szürke mésziszapban és k ő t ö r melékes üledékekben erősen legörgetett csontokat, valamint iszapolással o l y a n mennyiségű faunát találtunk, m e l y igazolja azok egykorúságát a t ö b b i , eddig tárgyalásra került lelőhelyekével ( I V . táblázat). Csak futólag említem meg azt a lelőhelyet, melyet KROLOPP E n d r e az Országház u. 2 6 . házból lemenve közelített m e g , s az alsó p i n c é k b e n t o v a h a l a d v a k b . a 20-as számú ház alatti részben ért el. A z e l ő b b említett lelőhelyekéhez hasonló állagú üledékben néhány csontszilánkot fedezett fel, melyek közül e g y kardfogú tigris szemfogának töre déke ismerhető fel. A Várbarlang Uri u. 9 . alatti részén ( 1 5 1 - e s terem: 2 1 . sz. lelőhely) az édesvízi mészkő b o l t o z a t egyenetlenségeit kitöltő mésziszapból 1 9 6 8 — 6 9 - b e n K O R D O S L . g y ű j t ö t t gerinces-maradványokat ( I V . táblázat). A z előző faunákhoz v a l ó kapcsolódását a Lagurus sp. jelenléte alátámasztja. U g y a n c s a k a Várbarlang ban ( 2 2 . sz. lelőhely) a mennyezeten Elephantidae-íoglenyomatot találtak z o mánctöredékekkel (BARÁTOSI K .
1970).
Végül k ü l ö n ki kell emelnünk — mint látni fogjuk, a t ö b b i e k t ő l eltérő kora miatt is — azt az állattársaságot, m e l y a Halászbástya és a Mátyás t e m p l o m k ö z ö t t épülő H i l t o n Szálló 1 9 7 4 . é v i alapozásánál került napvilágra ( 1 7 . sz. lelőhely). SCHEUER G y u l a figyelt fel az édesvízi mészkő felsőbb részeiben levő v ö r ö s b a r n a a g y a g g a l kitöltött üregekre ( I . tábla, 5 . ) , m e l y e k b ő l K R O L O P P Endrével e g y ü t t jelentős faunát g y ű j t ö t t ü n k ( I V . táblázat). A fauna nemcsak
К г о l оp p
et al.: A budai Várhegy
negyedkori
képződményei
219
k o r b a n tér el az összes t ö b b i eddig ismert várbarlangitól, hanem a b b a n is, h o g y kifejezetten szárazföldi jellegű, amazok vízi fáciesével szemben. Amellett o l y a n nagytestű szárazföldi (sztyepp) madarak (túzokok) találhatók benne, melyek bekerülése az üledékbe csak ú g y magyarázható, h o g y a V á r h e g y semmi képpen sem lehetett annakidején olyan kiemelkedő hegy, mint k é s ő b b (nehezen képzelhető el, h o g y bármilyen kisebb testű ragadozó, mely az üregek zsák mányállatait összehordta, egy 10—15 kg-os madarat e g y magasabb hegy tete jére v i t t volna fel). A b u d a i V á r h e g y mésziszapösszletének faunáit egymással összehasonlítva megállapíthatjuk, h o g y a helyi „színezőelemektől" eltekintve ezek az egymás tól néhány száz méternyire fekvő állattársaságok földtani értelemben v é v e egykorúak. A faunák klimatikus jellegét figyelembe v é v e megállapíthatjuk, hogy a F o r t u n a utcai anyag kifejezetten „interglaciális" jellegű, amit a gazdag két éltű- és hüllő (elsősorban Testudinata-£a,un&), valamint az afrikai-délázsiai rokonsági körbe tartozó fehérfogú c i c k á n y o k és denevérek (Crocidura és főleg a Bhinolophus méhelyi ) különösen kihangsúlyoznak. A V á r h e g y nyugatibbd é l n y u g a t i b b részein fekvő lelőhelyek jellege is hasonló (Országház u . ) , csupán azzal a különbséggel, h o g y itt a jelenleg északibb rokonsági körrel bíró „gregal o i d " és „ r a t t i c e p o i d " elemek jelentkeznek a pocokfaunában, t o v á b b á ezek e g y része kifejezetten ,,denevéres fauna", ami egykori üregek jelenlétére utal. E z e k a különbségek a különböző részmedencék ill. a tetarátarendszerek geoló giai értelemben ma m é g n e m igazolható csekély korkülönbségeivel magya rázhatók. A F o r t u n a utcai gazdag fauna a legalkalmasabb rétegtani megállapításokra, természetesen a t ö b b i hasonlókorú állattársaságok egyes elemeivel kombinálva. A középsőpleisztocén kisemlősök evolúciós-rétegtani jelentőségének részletes elemzésére h i v a t k o z v a (JÁNOSSY, 1969), a k ö v e t k e z ő k e t állapíthatjuk meg: az a n y a g b a n a típusos alsópleisztocén elemek (ősi cickányok, mint Episoriculus, v a g y p o c k o k , mint a iMtmomys-nemzetség tagjai) teljesen hiányoznak, a Trogoniherium őshód egyértelműen meghatározható maradványai viszont iga zolják, h o g y a középsőpleisztocón idősebb szakaszánál fiatalabbak n e m lehet nek. V é g ü l a p o c k o k közül a Pitymys arvalidens és Microtus arvalinus nagyjából azonos aránya (a későbbi pleisztocénből eddig hasonló arányt n e m ismerünk), a Lagurus transiens megjelenése és a nagytermetű pele (Qlis) együttes előfor dulása a közepes termetű hörcsöggel (Cricetus cricetus ssp.) a tarkői l-es réteg gel v a l ó hasonlóságra utal (JÁNOSSY, 1975). Sok a megegyezés m i n d a makro-, mind a mikrofaunában a vértesszőllősi lelőhelyek anyagával is (a Vértesszőllős I I . lelethelyen kisebbtermetű pele (Qlis) fordul elő együtt a közepes hörcsöggel, viszont ennek fekvőjében Pliomys is előfordul). H a az Országház utca anyagá b a n levő görgetett Pliomys-leleteket is egykorúnak tételezzük fel a többi faunaelemmel, a várhegyi összes mésziszap-faunát a tágabb értelemben vett bihari faunaszakasz tarkői fázisába helyezhetjük, mégpedig nagyrészt annak fiatalabb részébe (idősebb középsőpleisztocén, a régebbi nevezéktan szerint ,,mindéi", „ m o s b a c h i " stb.). K ü l ö n rövid elemzést érdemel a Hilton-pince faunája, melyet különleges helyzete miatt másutt szándékozom részletesen ismertetni. Itt t ö b b e k közt a v í z i p o c o k (Arvicola) különleges alakja, a marmota jelenléte, a törpe és közepes n a g y s á g ú hörcsög ( Allocricetus és Cricetus) számbelileg hasonló aránya és a mezei p o c o k (Microtus arvalis) szinte egyedülálló volta a p o c k o k körében
220
Földtani
Közlöny
106. kötet, 3. füzet
(egészen különleges variánsokkal) a fauna minden „semlegessége" mellett arra utal, h o g y a középsőpleisztocén fiatalabb szakaszával v a n dolgunk. Erre a hazánkban eddig kétségtelenül teljesen ismeretlen szakaszra aCastellumi s z i n t elnevezést javaslom (a latin castellum = vár, e r ő d í t m é n y ) . Ismereteink jelenlegi állásának megfelelően ez leginkább az u p p o n y i és solymári szakaszok közé helyezhető (fiatalabb középsőpleisztocén, „fiatalabb mindéi — rissz", „ o l d e n b u r g i " , holsteini stb.). Paleolit-leletek
(KROLOPP E.)
Az Ű r i u. 7 2 . sz. pincéjéből ( 1 2 . sz. lelőhely) az édesvízi mészkő alatti kavicsos üledékből 1 7 d b kovaszilánkot g y ű j t ö t t K A D I Ó ( 1 9 3 9 ) . V É R T E S L . az atipikus, d e felismerhető kavicseszközöket a vértesszőllősi lelettel azonosította és Buda-ipar néven írta le (VÉRTES, 1 9 6 5 ) . A 1 3 . sz. lelőhelyen az édesvízi mészkőben tört kavicsra akadtam. E z , mint a bezáró kőzetre idegen anyag, „ m a n u p o r t " lehet. A Várbarlangból, a 2 2 . sz. lelőhelyről mésziszapból, megmunkáltnak tűnő kvarcszilánk került elő. Ugyan itt BARÁTOSI K . és H A A S J . k o r á b b a n is talált megmunkált kovaszilánko kat
( M A R O N Р.
1970).
E z e k a szórvány-leletek arra figyelmeztetnek, h o g y valahol a V á r h e g y terü letén, a középsőpleisztocénben az előember tanyázott. Tanyahelyét szerencsés véletlen felszínre hozhatja.
Összefoglalás A V á r h e g y a Budai-hegység K - i előterében, az Ördögárok-patak és a D u n a völgye által határolt területen 1 7 0 m magasságra kiemelt, mészkőtakaróval fedett teraszsziget. F ő t ö m e g é t budai márga alkotja. Az ú j a b b megfigyelések során k i m u t a t o t t k é p z ő d m é n y e k (tardi agyag, kiscelli a g y a g ) , illetve ezek kifejlődése azt bizonyítják, h o g y a negyedkori kőzetek harmadidőszaki fekvőjének földtani felépítése sokkal b o n y o l u l t a b b , mint azt korábban feltételezték. A középsőpleisztocénben a hegység előterének jelentős megemelkedésével és az Ördögárok bevágódásával a V á r h e g y területén jelentős_ mértékű areális és lineáris erózió vette kezdetét. A lepusztult térszínen az Ördögárok patak folyóvízi üledéksort hagyott hátra. A V á r h e g y É-i részén 1 5 0 — 1 5 5 m tszf. magasságban t ö b b helyen megtalálható folyóvízi üledékek (kavics, homokos kavics, meszes agyag stb.) e g y részét korábban a D u n a hordalékának tartot ták. A z újabb vizsgálatok során b e b i z o n y o s o d o t t , h o g y ezek nem dunai erede tűek, í g y az egész folyóvizi rétegsor az Ördögárok I V . sz. terasz-szintjét jelöli. A folyóvízi üledékekre — a V á r h e g y D-i részén közvetlenül a budai márgára — települő édesvízi mészkő hévforrásokból rakódott le. E z e k a források a rossz vízvezető képességű budai márga törésein törtek föl az olyan helyeken, ahol a felszín alatt eocén m é s z k ő b ő l álló sasbércek valószínűsíthetők. A fő forrásfeltörési centrum a Szentháromság tér környékén v o l t , e mellett csupán két-három kisebb jelentőségű vízkilépési hely (pl. Dísz tér) valószínű síthető. A z édesvízi mészkövet a forrásfeltörósi helyektől kiindulóan lépcsősen — tetaráta-szerűen — kisebb-nagyobb medencéken átbukó vizek rakták le.
Krolopp
et al. : A budai Várhegy negyedkori képződményei
221
A mészkőképződés t ö b b s z ö r megszakadt, az ilyen időszakokban a mészkő fel színén és a tetaráta medencékben k ü l ö n b ö z ő típusú laza üledékek k é p z ő d t e k , a m e l y e k a későbbi időszakokban k ü l ö n b ö z ő m ó d o n az édesvízi mészkő üregeibe j u t o t t a k , illetve az újból meginduló forrásműködés során keletkező édesvízi mészkő rétegei fedték le és zárták k ö z r e azokat. A t ö b b s z ö r megismétlődő f o l y a m a t a laza üledékek egyrészének áthalmozódását is előidézte. A z édesvízi mészkő képződésének szüneteit éghajlati t é n y e z ő k (csapadék szegény időszak) o k o z t á k . A z erózióbázis süllyedését ugyanis a források n e m k ö v e t t é k , mivel m é l y e b b szinten n e m nyíltak meg ú j a b b , a források elapadá sát o k o z ó vízvezető járatok. A kialakuló térszínkülönbsógek í g y az erózió bázis irányába lépcsősen — tetarátásan — k é p z ő d ő édesvízi mészkő kialakulá sát o k o z t á k . A forrásfeltörés k ö z p o n t j a az egész mészkőképződés alatt n e m v á l t o z o t t , így a feltörési helyek közelében az idősebbre v é k o n y rétegekben közvetlenül is rátelepül a fiatalabb édesvízi mészkő. A V á r h e g y D-i részén (a Várpalota környékén) 155 m tszf. körüli felszín magassággal a fiatalabb édesvízi mészkő előfordulását rögzíthettük. E z a terü let a középsőpleisztocén mozgások második fázisában k a p c s o l ó d o t t b e az emel kedésbe. A z édesvízi mészkő fiatalabb, valószínűleg rissi-würmi korát itt a malakológiai adatok is megerősítették. F e n t i e k alapján a jelenleg egységesnek tűnő édesvízi mészkőtakaró képző désének korábbi — egyetlen n a g y t ó h o z k ö t ö t t — elképzelését az újabb meg figyelések n y o m á n dinamikus szemlélettel, i d ő b e n és térben v á l t o z ó tetarátás képződéssel kell helyettesíteni. A vizsgálatok során a negyedkori k é p z ő d m é n y e k b ő l gazdag őslénytani a n y a g került elő. A z édesvízi m é s z k ő b ő l származó paleobotanikai leletek a mészkőképződés megszűnését hűvös és f o k o z ó d ó mértékben kontinentális ég hajlati szakaszban rögzítik. K ü l ö n érdekesség a nagyszámú ízeltlábú-lenyomat. A tíz lelőhelyről elő került, összesen 48 fajt számláló Mollusca-£&xm& statisztikus vizsgálata alapján elsősorban a környezeti v i s z o n y o k r a n é z v e k a p t u n k adatokat. A z édesvízi m é s z k ö v e t lerakó források vize 30 — 35 °C körüli, a tetaráta-medencék vize p e d i g 20—25 °C körüli lehetett. A szárazföldi csigafauna meleg, száraz éghaj latot és nyílt, füves vegetációjú környezetet jelez, csak a V á r h e g y D-i részén lerakódott fiatalabb mészkő képződését rögzíti enyhe és csapadékos szakasz ban. Gerinces-fauna Ц lelőhelyről került elő, ezek közül 1 kavicsból, 7 mésziszap b ó l illetve tetaráta üledékből, 3 üregkitöltésből származik. A k a v i c s b ó l csak n a g y e m l ő s ö k ismeretesek, melyek csupán t á g a b b kormeghatározást (középső pleisztocén) tesznek lehetővé. A z összes mésziszapban fekvő lelethely faunája az aprógerincesek beható analízise alapján a középsőpleisztocén tarkői szaka szára esik, — éspedig annak fiatalabb részébe. A z egyes lelethelyek kisebb, i n k á b b fácieskülönbséggel magyarázható (különböző részmedencék) eltérése ket m u t a t n a k . A H i l t o n Szálló alapozásánál előkerült gazdag üregkitöltés fauna új szintet képvisel a pleisztocénben, melyet jelenlegi ismereteink szerint az u p p o n y i és solymári szakaszok k ö z é helyezhetünk (castellumi szakasz). A negyedkori k é p z ő d m é n y e k b ő l előkerült paleolit szórványleletek alapján az e l ő e m b e r is élt a V á r h e g y területén.
222
Földtani
Közlöny
106. kötet, 3. füzet
Táblamagyarázat — E x p l a n a t i o n o f Plates I . tábla -
Plate I .
1—2. A Palota E N Y - i sarkánál feltárt tetaráta-lépeső és metszete (a lépcső felső, illetve alsó forrásmészkő felszínét a nyilak jelölik) Cross-section of the tetarata steps unco vered at the northwestern corner of the Palace (the upper and the lower freshwater limestone surface of the steps are indi cated b y arrows) 3. A Hilton Szálló alapozási munkálataihoz készült munkagödör látképe Panoramic view of the pit made for Hotel Hilton's foundations 4. Üregkitöltő vörös talajdarabos agyag (nyíl) a Hilton Szálló feltárásában (1974. V . ) Cavity-filling red clay with soil fragments in the exposure at the Holtel Hilton site (May 1974) 5. Édesvízi mészkőszikla a Várhegy K - i oldalán Freshwater limestone cliff on the eastern slope of Castle Hill 6. A mészkőjáratban mozgó vízből kicsapódott réteges, laza szövetű édesvízi mészkő (nyíl) Layered, loose freshwater limestone precipitated from the water which percolated through channelways in the limestone II.
tábla -
Plate I I .
1—2. A z édesvízi mészkő üregeit utólag kitöltő rétegezett agyagos-homokos mésziszap a Fortuna u. 2 5 . s z . ház mélypincéjében (11. lelőhely) U Stratified, clayey-sandy calc-tufa filling secondarily cavities in the freshwater limestone in the deep cellar of the property of 25, Fortuna Street (fossil-recovery point 11) 3. A z édesvízi mészkő repedései mentén létrejött másodlagos oldásnyomok a Fortuna u. 2 5 . sz. ház mélypincéjének mennyezetén Traces of secondary dissolution along cracks in the freshwater limestone on the ceiling of the deep cellar of the property of 2 5 , Fortuna Street 4. A z édesvízi mészkő alatti folyóvízi üledéksor (mésziszapos agyag, agyagos-homokeres kavics) a Táncsics M . u. 5. sz. ház mélypincéjében (6. lelőhely) K É Z A . (1933) közleményében szereplő kavicselőfordulás Fluviatile sedimentary sequence (clay with calc-tufa, clayey gravel with sand stringers) in the deep cellar of the property of 5, Táncsics M . Street (fossil-recovery point 6). Gravel occurrence figuring in the paper of A . K É Z (1953( III. 1. 2. 3. 4. 5. 6.
tábla -
Plate I I I .
Pinus cf. silvestris L. Juniperus cf. Sabina L. Betula cf. pendula R O T H Betula cf. pubescens E H R . Cf. Gopepoda sp. Cf. Oammarus sp. A példányok mellé helyezett cédula mérete : 2 x 1 cm Size of the label attached to be fassil specimens: 2 x 1 cm
I r o d a l o m — References BAKATOSI K . (1970): Mammutfog lenyomat a Budai Várbarlangban. Hidrol. Tájék BOROS A . (1967): Bryogeographie und Bryoflora Ungarns. Budapest. C H O I N O K Y J. (1936): A budai várhegyi barlangok. Barlangvil. 6. 12. p. 10—18 CHOLNOKY J. (1941): A cseppkő és mésztufa. Barlangvü. 11. 1—4. p. é. 12. I T I . Talajmechanikai és mérnökgeológiai szakvélemények. F T I Adattár.
1970 jún n
189
H O E U S I T Z K T H . (1937): A budai Várhegy csuszamlási okairól új megvilágításban. Pöldt. Közi 67 4—6 D 101—309 HOKUSITZKY H . (1938a): Budapest Duna-jobbparti részének geológiai viszonyai. Hidr Közi 18 H O K U S I T Z K Y H . (1938b): A várkerti melegforrás. Hidr. Közi. 18. ' IBRiNYIifÉ A J K O S I К - B A L D I N Í В Е К Е M . (1974): A budai márga nannoplanktonjának elektronmikroszkópos vizs galata. Fóldt. Közi. 104. p . 105—113.
Krolopp
et al.: A budai Várhegy negyedkori
képződményei
223
J Í N O S S Y , D . (1969): Stratigraphische Auswertung der europäischen mittelplesitozänen Wirbeltierfauna. Ber. Deutsch. Ges., geol. Wise., Paläont. 14. 4. p. 3 6 7 - 4 3 8 . J A N O S S Y , D.( 1975): Die Eelsnische Tarkő. Karszt és Barlangkut. 8. (szerk. alatt.) K A D I Ó О . (1933): Beszámoló a várbeli pincebarlangok kutatásáról. Barlangvil. 3 . 1. p. 14—20. K A D I C 0 . (1934): A budavári pincebarlangok jelentősége. A Természet. 30. p. 220—223. K A D I Ő O. (1937): Budapest a barlangok városa. Földt. Ért. 2. K A D I Ő 0 . (1939): A budavári barlangpincék földtani viszonyai. A Szt.István Akadémia Menny.-Term. Tud. Oszt. Ért. 3. 4 . p. 1—20. K A D I C 0 . (1942): A budavári barlangpincék, a várhegyi barlang és a Barlangtani Gyűjtemény ismertetése. Barlangvil. 12. 3 — 4 . p. 4 9 — 7 5 . K E R E K E S J. (1938): Morfológiai adatok a Budai-hegység kialakulásához. Hidrol. Közi. 18. p. 494—500. K É Z A . (1933): A budai Várhegy terraszkavicsa. Eöldr. Közlem. 61. p. 266—268. K R I V Í N P. (1964): Erózióbázis feletti édesvízi mészkőalakulatok földtani vizsgálatának elvi alapjairól. Őslénytani viták. 2. p . 1 3 - 1 8 . K K I V Á N P. (1973): A periglaciális Duna-üledékek közelhegysegi törmelékanyagának eredete a Duna-kanyartól a Pesti síkságig. Földt. Közi. 103. p. 1 3 6 - 1 4 4 . K R I V Á N P. (1974): Jelentés Budapest mérnökgeológiai térképezés 1973. évi munkálataihoz. I I . a Budai-hegységi pleisztocén édesvízi mészkőformáció részletező földtani vizsgálata. Alsőpleisztocén (mindeli) édesvízi mészkőfor máció. I . F T I . Adattár (kézirat). K R I V Í N P. — S Z E N T I R M A I I . — V É Ö H S . - N É (1974): Budapest építésföldtani térképezése. Földtani térkép magyarázója a 8. sz. „Rózsadomb" térképlap. F T I . Adattár (Kézirat). K O R D O S L. (1969): A budai Várhegy és a Várbarlang földtani viszonyai. Karszt és Barlang. 1969. 2 . p. 47—50. KROLOPP Б . (1961): A Buda környéki alsó-pleisztocén mésziszapok csigafaunájának állatföldrajzi és ökológiai vizs gálata. Doktori dissz. p . 1—141 (kézirat). KROLOPP, E . (1969): Die jungpleistozäne Molluskenfauna von Tata (ungarische V U ) . Ber. deutsch. Ges. geol. Wiss. Geol. Paläont. 14. 4. p . 491—505. KROLOPP E . (1973): Quaternary malacology in Hungary. Negyedkori malakológia Magyarországon. Földrajzi Közlem. 21 (97). 2 . p. 1 6 1 - 1 7 1 . L Á N G S. (1958): Karsztjelenségek. In: PÉCSI M . (szerk.): Budapest természeti képe. p. 1 — 744. L O Z E K , V . (1963): Quartärmollusken der Tschechoslowakei. Sozpr. Ü.Ü.G. 31. p. 1—374. Praha. M A R O N F. (1970): Őskori kemping a Várhegyen. Delta, 4. évf. 8. pp. 9—11. MATONICKIN, I . — P A V L E T I C , Z . (1964): Studi;ekologici delle biocenosi sulle deposizioni travertinose. Arch, di Oceanogr. et Limnol. 13. p. 1 9 7 - 2 0 4 . MOTTL M . (1942): Adatok a hazai ó- és;új-pleisztocén folyóterraszok emlősfaunájához. Földt. Int. E v k . 36. 2. p. 1—70. MOTTL M . (1943): A várhegyi barlangpincék ópleisztocén emlősfaunája. Barlangkut. 16. 3. p. 275—292. MÓCZÁR L . (1965): Állathatározó ( I — I I . ) . Budapest. M Ü L L E R , A . H . (1966): behrbuch der Paläozoologie. 3. 1. Leipzig P A P P Р . (1936): A budai Várhegy. Földt. Ert. 1. P É C S I M . (1948); Budapest természeti képe. p. 1—744. Budapest P É C S I M . (1959): A magyarországi Duna-völgy kialakulása és felszínalaktana, p. 1 — 346. Budapest P É C S I M . (1974): A Budai-hegység geomorfológiai kialakulása, tekintettel hegytípusaira. Földr. Ert. 23. p. 171—182. P O S E W I T Z G. (1936): A várhegyi földcsuszamlás. Földt. Ert. 1. 3. SCHAFARZIK F . (1882): A budai várhegyben talált pisolith-telepről. Földt. Ert. 3. p. 99—102. SCHAFARZIK F . — V E N D L A . (1939): Geológiai kirándulások Budapest környékén. Budapest SCHAFARZIK F . — V E N D L A . — P A P P F. (1964): Geológiai kirándulások Budapest környékén. Budapest SCHEUER G Y . (1972): Hotel Hilton mérnökgeológiai szakvéleménye. F T I . Adattár. Tsz. 69/2069 (kézirat) S C H E U E R G Y . — S C H W E I T Z E R F. (1970): A karsztvíz eredetű édesvízi mészkőnek csoportosítása. Földr. Ért. 19. p. 356—360. SCHEUER G Y . — S C H W E I T Z E R F. (1971): A negyedkori fagyaprózódási folyamatok hatása a karsztforrásokra. Föld. Ert. 19. p . 4 6 5 - 4 6 8 . SCHEUER G Y . — S C H W E I T Z E R F. (1972): A z édesvízi mészkövet lerakó karsztforrások paleogeográfiai viszonyai és osztályozásuk. Földr. Ért. 21. p. 385—390. SCHEUER G Y . — S C H W E I T Z E R F. (1973): A magyarországi travertinó összletek képződésének fázisai a negyedkorban. Földr. Közlem. 21. p. 133—144. S C H E U E R G Y . — S C H W E I T Z E R F. (1974): Űj szempontok a Budai hegység környéki édesvízi mészkőnek képződéséhez Földr. Közlem. 22. p. 9 - 2 8 . SCHEUER G Y . — S Z A B Ó P. (1967): Ujabb építésföldtani problémák a Budai Várhegyen. Mérnökgeol. Szemle, p. 25 — 32. SCHRÉTER Z . (1912): Harmadkori és pleisztocén hévforrások tevékenységének nyomai a Budai hegyekben. Földt. Int. E v k . 19. p. 1 8 1 - 2 3 1 . SCHRÉTER Z . (1953): A Budai- és Gerecsehegység peremi édesvízi mészkő előfordulásai. Földt. Int. E v i Jel. 1951-ről. p. 1 1 1 - 1 5 0 . SKOFLEK I. (1972): Kérész-lárva lenyomata a tatai pleisztocén korú mésztufában. A tatai Herman Ottó Term. Tud. Stúdió Münk. I I . köt. p. 147—148. Tata. Soó B,. (1951): A magyar növényvilág kézikönyve (1—2.). Budapest STARMÜHLNER, F. (1957): Ergebnisse der österreichischen Island-Expedition 1955. Zur Individuendichte und Form änderung von Lymnaea peregra Müller in isländischen Thermalbiotopen. Sitz. Ber. d. Wiss. Wien. 166. 7—8. S T E I N M A N N H . (1967): Magyarország Állatvilága 13. 14. (Megaloptera). Budapest SZABÓ J. (1863): Pest-Buda környékének földtani leírása. Term. Tud. pályaműnk. M . T. A k . SZABÓ J. (1879): Budapest geológiai tekintetben. M . Orv. és Term. Vizsg. Vándorgy. Münk. SZONTAGH T. (1908): A budai várhegyi alagút hidrogeológiai viszonyai, p. 1—23. Budapest U L L M A N N T E R É Z (1971): Területismertető talajmechanikai szakvélemény a Várhegy területén jelentkező vízelöntések okairól. Fömterv 3. kötet, (kézirat) V É R T E S L . (1965): A z őskőkor és az átmeneti kőkor emlékei Magyarországon, p. 1—385. Budapest W E I N G Y . (1974): A Budai-hegység szerkezetalakulása. Földt. K u t . 17. 3. p. 23—21. Z S A G Y I N , V . I . (1952): Molljuszki presznüh i szolonovatüh vod SzSzSzU. p. 1—376. Moszkva
224
Földtani
Közlöny
106. kötet, 3. füzet
Quaternary formations of Castle Hill in Buda E. Królopp,
F. Schweitzer, Gy. Scheuer, Gy. Dénes, L. Kordos,
I. Skoflek,
D.
Jánossy
Castle Hill is a limestone-covered terrace island, rising to an altitude of 170 m in the eastern foreland of the Buda Hills, between Ördögárok brook and the Danube valley. Its bulk is constituted b y Upper Eocene calcareous marls (Buda Marl). A s evidenced b y the formations identified in the course of recent investigations (Tard Clay, Kiscell Clay), and/or b y their lithofacies, the Tertiary basement of the Quaternary rocks is geologically much more complicated than was earlier beUeved. W i t h the considerable uplift of the forreland of B u d a Hills in Middle Pleistocene time and with the incision of the Ördögárok, a sheetwash and linear erosion of considerable intensity began in the territory of Castle Hill. Ördögárok brook left over a fluviatile sedimentary sequence on the eroded surface. Some of the fluviatile sediments (gravels, sandy gravels, calcareous clays, etc.) occurring in several places in the northern part of Castle H i l l were earlier believed to represent, a part of the Danubian alluvium. A s evidenced b y more recent investigation, these are of non-Danubian origin, thus the whole fluviatile sequence represents the I V t h terrace level of Ördögárok. The freshwater limestone overlying the fluviatile sediments — or, in the southern part of Castle Hill, directly the Buda Marl—was deposited from bot springs. These springs welled u p via fractures in the Buda Marl of low permeability in places, where horsts consisting of Eccene limestones are supposed to occur buried under the surface. The main centre of spring activities was in the vicinity of Szentháromság (Trinity) Square, besides only two or three minor exit points of groundwaters (e.g. Dísz Square) are likely to have occurred. The freshwater limestone was settled b y overspill waters that flowed stepwise, in a tetarata pattern, from the springs across basins of varying size. Limestone formation was interrupted several times, when loose sediments of different type were formed in the tetarata basins and on the surface of the limestone. These sediments were later introduced, in different ways, into the cavities of the freshwater limestone and/or they were buried or interlocked b y freshwater limestone beds that would be formed in the course of re starting spring activities. Recurrence of the process led to a redeposition of a part of the loose sediments. „ Interruptions in the formation of freshwater limestones were provoked b y climatic factors (periods of extremely low precipitation). Notably, the springs did not follow the sinking of the base level of erosion, as new water-conducting channelways that would have led to the exhaustion of the springs did not open at deeper levels. Thus the resulting topographic level differences caused the freshwater limestone to be accumulated stepwise — in a tetarata pattern—with steps oriented towards the base level of erosion. The centre of spring activities did not change during the whole time range of limestone formation. Accordingly, the older limestone beds in the vicinity of the places of welling up of spring water are immediately overlain b y younger freshwater limestones. In the southern part of Castle Hill (close t o Castle Palace) younger freshwater limes tones could be recorded to occur at an altitude of about 165 m above sea level. This area joined the general uplift in the second phase of Middle Pleistocene movements. The younger, probably Riss-Würm, age of the freshwater limestones here has been confirmed b y malacological data too. On the basis of the considerations above, the earlier concept suggesting a uniform formation mechanism, connected with one large lake, for the freshwater limestone mantle should be replaced b y a tetarata mechanism that must have changed in space and time, as evidenced b y recent observations interpreted b y a dynamic approach. In the course of research work a rich paleontological material was recovered from the Quaternary formations. A s shown b y paleobotanical records, limestone formation must have stopped with the setting in of a cool climate that would become increasingly more and more continental. The great number of arthropodal casts is of particular interest. On the basis of the statistical examination of a total of 42 gastropod species recovered from 10 localities, mainly paleo-ecological informations have been obtained. The temperature of the springs yielding the freshwater limestones seems to have been about 30 to 35 °C, that of the tetarata basins about 20 to 25 °C. The terrestrial gastropodal fauna is indicative of an arid climate and an open environment with grassland vegetation. Only the younger limestones deposited in the southern part of Castle Hill are suggested to have been formed in a mild and humid climatic phase.
Krolopp
et al.: A budai Várhegy negyedkori
képződményei
Vertebrates have been recovered from 11 localities, of which 1 from gravels, 7 from calc-tufa and/or tetarata sediment and 3 from cavity-fill. The gravels have yielded onlylarger mammals enabling just a broader age determination (Middle Pleistocene). As shown by careful analysis of smaller vertebrates, the fauna of all fossil-recovery points situated in calc-tufa, would correspond to the Tarkő stage of the Middle Pleistocene, precisely to its younger member. The individual fossil-recovery points show minor differences that may be explained mainly by differences in facies (different subbasins). The rich cavity-fill fauna recovered from the foundation trench of Hotel Hilton's construc tion site represents a new horizon in the Pleistocene, a horizon that can be placed, accord ing to our present-day knowledge, between the Uppony and Solymár stages (Castellum Stage). As suggested by paleolithic finds scattered in Quaternary formations, the territory of Castle Hill was inhabited by early man, too.
3 Földtani Közlöny
226
Földtani
Közlöny
106. kötet,
3.
füzet
I . tábla — Plate I .
Krolopp
et al. : A
budai
Várhegy
negyedkori
képződményei
227
I I . tábla — Plate I I .
3*
228
Földtani Közlöny
106. kötet, 3. füzet
I I I . tábla — Plate I I I .
Földtani Közlöny, Butt, of the Hungarian веЫ. Soc. (1976) 106.
229-256
A budai agyagok mérnökgeológiai összehasonlítása matematikai statisztikai alapon* dr.
Paál
Tamás**
(21 ábrával, 3 táblázattal)
Ö s s z e f o g l a l á s : A geo technikai, talajmechanikai vizsgálatok eredményei nyil vánvalóan kell tükrözzék azokat a hatásokat, melyek az anyag keletkezésében közre játszottak és amelyek a réteget kialakulása óta érték. Ennek az alapelvnek a számszerű alátámasztására matematikai statisztikai vizsgálatok készültek budai agyagterületeken végzett mintegy tízezer talajfizikai adat feldolgozására. A tanulmány első két fő fejezete az eloszlás-vizsgálatok és a regresszió analízis néhány geológiai vonatkozású részletére utal, m a j d a harmadik az eloszlások eltérésének szignifikancia vizsgálata útján geotechnikai adatokból geológiai következtetésekre, kérdés felvetésekre jut. Végül a függelék a rendelkezésre álló — viszonylag kis számú — agyagásvány-vizsgálat eredményeit fog lalja össze.
Bevezetés A műszaki és földtani t u d o m á n y o k határterületén a k ü l ö n b ö z ő eélú és m ó d szerű vizsgálatok, az eltérő beállítottságú gondolkodás összhangját kell meg teremteni. A kérdést e g y kissé túlságosan leegyszerűsítve azt lehetne mondani, h o g y a geotechnikai vizsgálat általában a „kicsiből halad a n a g y felé", viszony lag kis talajminták anyagjellemzőiből k ö v e t k e z t e t a nagy talajtömeg tulajdon ságaira. A geológia — bár természetesen végez anyagvizsgálatot — inkább a „ n a g y b ó l halad a kicsi f e l é " , n a g y o b b területegységek földtani felépítését figyelembe v é v e következtet a szűkebb terület jellegére. E kettősségen kívül az is különbséget jelent, h o g y a mérnök számára általá b a n értékesebb a matematikai f o r m á b a öntött közelítő szabály még akkor is, ha kisebb területen érvényes, mint az általánosabb érvényű, de számításra alkalmatlan logikai tétel. A matematikai megformálás során viszont óhatatla nul b i z o n y o s egyszerűsítésekre v a n szükség, melyek jogosságát a gyakorlati tapasztalat kell igazolja. í g y v a n szerepe a tömeg-jelenségek kiértékeléséből l e v o n t következtetéseknek. A z itt bemutatásra kerülő tanulmány alapvető célkitűzése, h o g y megkísé relje összevetni a műszaki előtervezés során végzett geotechnikai vizsgálatok eredményeit és a talajminták származási helyének geológiai viszonyait. A vizsgált réteg ,,geológiai előélete", a keletkezési körülmények és az azóta eltelt idő alatt bekövetkezett változások, valamint a jelenlegi állapot ugyanis nyil v á n v a l ó a n együttesen meghatározó jelentőségűek. Természetes, h o g y e g y adott hézagtényező, v a g y b i z o n y o s nyírószilárdsági paraméterek nem jelzik egyértel műen a vizsgált réteg összes tulajdonságát és az azonos számértékekhez nem * Elhangzott és megvitatásra került a MET Mémőkgeológia-Epítésföldtani és az Agyagásványtani Szakosztályok 1975. I I I . 17-1 közös előadóülésén. * Fővárosi Mélyépítési Tervező Vállalat. e
230
Földtani
Közlöny
106. kötet, 3. füzet
tartoznak szükségképpen p o n t o s a n azonos tulajdonságok is, t ö b b e k k ö z ö t t a rétegek „ e l ő é l e t é n e k " sokfélesége miatt sem. A v á z o l t cél érdekében a Fővárosi Mélyépítési T e r v e z ő Vállalat t ö b b mint 2 0 éven át készített talajfeltárásaiból kiválogattuk a budai agyagterületeken végzetteket és részletesen végigvizsgáltakat. A z összegyűjtött mintegy tíz ezer talajfizikai adatot matematikai statisztikai ú t o n vizsgáltuk t o v á b b ( P A Á L , 1 9 7 3 ) . A z első két vizsgálati csoportról, az eloszlás vizsgálatról és a regresszió analízisről a M é l y é p í t ó s t u d o m á n y i Szemle e g y - e g y cikke, ( P A Á L 1 9 7 4 ) és (Paál 1 9 7 4 ) számolt b e . A k ö v e t k e z ő k b e n egyrészt az o t t b e m u t a t o t t a k n é h á n y geológiai v o n a t k o z á s ú részletére kívá nunk utalni, másrészt t o v á b b i , m é l y e b b matematikai statisztikai elemzés (az eloszlások eltérésének szignifikancia vizsgálata) útján igyekszünk geotechnikai adatok b ó l geológiai következtetésekre, kérdés-felvetésekre jutni.
Vizsgálati előzmények A már néhány éve megindult budapesti mérnökgeológiai térképezés előkészí tése után megállapították ( K A B Á C S O N Y I S . — R E M É N Y I P . 1 9 7 2 ) , h o g y B u d á n (a X X I I . ker. kivételével) átlagosan 9 0 d b fúrás készült km -ként. A térképe zési irányelvek szerint ritka feltártsághoz k b 5 0 d b fúrás/km , közepes feltártsághoz k b 1 5 0 d b fúrás/km szükséges. L á t h a t ó tehát, h o g y a b o n y o l u l t geológiai felépítésű terület feltártsága ritkánál n e m sokkal t ö b b , annak ellenére, h o g y általános hiedelem szerint itt viszonylag sok fúrás készült már és í g y B u d a az átlagosnál j o b b a n ismert terület kellene legyen. A minduntalan felbukkanó anomáliák azonban alapozási nehézségeket o k o z n a k , rosszabb esetben felszínmozgásokhoz vezethetnek, s így minduntalan újra m e g g y ő z ő d h e t ü n k arról, h o g y sehol sincsen „ m á r ele gendő m é r t é k b e n " feltárt terület. A matematikai statisztikai vizsgálatokban szereplő talajfizikai jellemzők B u d a l e g k ü l ö n b ö z ő b b pontjain készített fúrásokból származnak. A z ily m ó d o n vizsgáltnak tekinthető terület határai, délen a D u n a mellett indulva: Galvani u t c a — ő r m e z ő — Parkasrét — Orbán tér — Szép Ilona — L i p ó t mező — Csatárka — Z s i g m o n d tér — Bécsi út — J a b l o n k a utca — Filatori gát — R ó m a i f ü r d ő i dunapart. A talajfizikai j e l l e m z ő k adatait, az a n y a g geológiai hovatartozását szem előtt tartva, az alábbiak szerint csoportosítottuk: 2
2
2
A. B. C. D. E.
középsőoligocén szürke kiscelli agyag középsőoligocén sárga kiscelli agyag, amely az eddigi ismereteink sze rint a későbbi k o r o k b a n lényegesen átalakult z ö m m e l a pleisztocénban áthalmozott másodlagos fekvésű agyag a kis celli agyag felett SJL eocén-oligocén kor határán keletkezett budai márga z ö m m e l a pleisztocénban áthalmozott másodlagos fekvésű agyag a budai márga felett.
P a ál:
A budai agyagok mérnökgeológiai
összehasonlítása
231
Tényleges geológiai kormeghatározás csak a legújabb vizsgálati a n y a g o k közül v o l t néhánynál, a többinél a kategorizálás geológiai térkép alapján tör tént. E célra legalkalmasabbnak H O K U S I T Z K Y H . ( 1 9 3 8 ) térképe b i z o n y u l t léptéke és utca-hálózata alapján. A későbbi térképek ehhez képest átnézetesnek minősíthetők és alig azonosíthatók. í g y bár részletesebb felvétel és korsze r ű b b elemzések alapján készültek ezek a térképek, mégis k e v é s b é v o l t a k k ö z vetlenül felhasználhatók. A kiscelli agyag és az alsóoligocén ún. " t a r d i " szint elválasztása a térkép készítése idején még szóba sem került, í g y a megkülön böztetés ennek alapján n e m lehetséges. A tardi és a kiscelli a g y a g egyes építés földtani tulajdonságai eltérésének gondolata újabban t ö b b s z ö r felvetődik ( 1 9 7 0 ) , ( K R I V Á N 1 9 7 1 ) , ezért ahol biztos v o l t az elválasztás, o t t a tardi szint any igái nem szerepelnek a vizsgálatokban. A bizonytalanságok miatt a z o n b a n feltételezhetjük, h o g y néhány adat mégis a tardi agyagra v o n a t k o z i k , m e l y e t hosszú ideig mindenki kiscelli a g y a g n a k tekintett ( J Á M B O R — M O L D V A I — R Ó NAI 1 9 6 6 ) .
Részletek az eloszlás-vizsgálatokról A v i z s g á k talajfizikai jellemzők közül néhánynak a legfontosabb eloszlási adatait az I. táblázat mutatja b e . A 2 . oszlopban az észlelési adatsor szélső értékei szerepelnek. A 3 . oszlop médián ( M ) értéke a h a l m o z o t t relatív g y a k o r i ság ábrájáról került meghatározásra. A 4 . oszlop szórásértéke a korrigált e m p i rikus szórásnégyzet p o z i t í v n é g y z e t g y ö k e .
Ezzel kapcsolatban m e g kell jegyezni, h o g y a szereplő szórásérték tulajdonkép pen „összegezett s z ó r á s " -nak tekintendő és nem kizárólag a réteg heterogenitásá b ó l adódik. Természetes ugyanis, h o g y minden vizsgálati módszer csak t ö b b é kevésbé ad reprodukálható eredményeket és emellett minden vizsgáló személy nek v a n b i z o n y o s hatása az eredményre. R É T H Á T I L . kutatásaiból ismeretes, hogy
ahol s s s m
r
— a jelentkező összegezett szórás, — a vizsgálati módszer és a vizsgáló személy egyedi szórásértéke, — a ténylegesen vizsgálandó szórás, a heterogenitásból.
É p p e n az itt jelentkező bizonytalanságok indokolják, h o g y a más jellegű vizs gálatoknál szokásos 95 — 9 9 % - o s valószínűségi szint helyett elégedjünk m e g p — 90%-kal, ugyanis a pontosság „látszatának" hajszolása valójában p o n tatlanságot, illetve használhatatlanul széles intervallumokat eredményezne. E b b ő l a megfontolásból kiindulva az 5. oszlopban az M ± képlettel
meghatározott
1,64 • s
p — 90%-os
t ü n t e t t ü k fel ( P A Á L , 1 9 7 4 ) .
megbízhatósági intervallum
határait ,
232
Földtani
Közlöny
106. kötet, 3. füzet
I.tábUtal Eloszlási adatok Az anyag-megnevezésnél alkalmazott rövidítések: A szürke kiscelli agyag В sárga kiscelli agyag О kiscelli agyag feletti másodlagos fekvésű agyag D budai márga E budai márga feletti másodlagos fekvésű agyag
Anyag
Terjedelem határai
1
2
Medián
Egyedi észlelés 90%-os megbízhatósági intervallum határai
Szórás
3
4
5
7,2 8,6 11,2 10,5 14,6
42—67 45—73 35—71 40—75 30—77
6,2 7,2 8,4 8,1 11,5
18—39 21—45 15—43 18—45 10—48
folyási határ % A В 0 D В
38—77 28—92 23—82 33—97 23—82
A В 0 D E
13—52 13—62 3—52 13—67 8—57
A В 0 D E
0,85—1,95 0,75—1,75 0,75—1,65 0,75—1,85 0,55—1,65
A В 0 D В
0,25—0,95 0,25—1,15 0,45—1,15 0,15—1,85 0,35—1,15
A В 0 D В
65—315 45—254 45—164 45—434 46—374
54,7 58,9 53,2 57,8 53,7 plasztikus index % 29,1 33,0 29,0 31,3 29,0
konzisztencia index 1,29 1,19 1,13 1,24 1,11
0,16 0,12 0,15 0,17 0,15
1,03—1,56 0,99—1,38 0,88—1,38 0,96—1,52 0,86—1,36
0,11 0,11 0,13 0,18
0,36—0,72 0,48—0,84 0,49—0,91 0,33—0,93 0,44—0,94
hézagtényező 0,54 0,66 0,70 0,63 0,69
1
0,15 összenyomódási modulus kpjcm
3
138 117 91 133 120
37 40 23 77 48
!
I
78—199 52—182 63—129 7—259 41—199
A t á b l á z a t i a d a t o k n á l képiesebb a hisztogram ábrája. A z 1 . ábrán b e m u t a t j u k a vizsgált ötféle talajtípus k ö z ü l a szálban állók folyási határ értékeinek eloszlását. A kiscelli agyag kétféle megjelenési formája és a budai márga össze hasonlításánál érdekes megjegyezni, h o g y a sárga kiscelli a g y a g és az ugyan csak sárga színű budai márga kereken 4 % - k a l magasabb középértékű, mint a szürke kiscelli agyag. E z t a különbséget n e m tekinthetjük véletlennek, hanem — t ö b b e k k ö z ö t t — a vasvegyületek különbözőségének hatását kell e b b e n lát nunk. Ismeretes ( V B G H N B , 1 9 6 8 ) , h o g y a vastartalom növekedése emeli az a g y a g o k plaszticitását, d e ezt itt ú g y kell értenünk, h o g y a szürke kiscelli a g y a g b a n is b e n n e levő v a s v e g y ü l e t e k a pirit v í z b e n n e m o l d ó d ó , kristályos formája m i a t t kevésbé befolyásolják a folyási határ növekedését, mint a sárga a g y a g o k b a n l e v ő vashidroxid, amely k ö n n y e n k o l l o i d o t k é p e z ő csapadék.
Pa
ál:
A budai agyagok mérnökgeológiai összehasonlítása
233
I . ábra. Folyási határ értékek eloszlása Fig.
1. Distribution of the liquid limit values
Megfigyelések szerint a mállott anyag általában k é p l é k e n y e b b , mint az ü d e , m i v e l a mállási f o l y a m a t o k már m i n t e g y „ f e l t á r t á k " az agyagásványokat, s í g y hatásuk j o b b a n érvényesül. (Analógiája ennek a folyási vizsgálatot meg előző előáztatás képlékenységet n ö v e l ő hatása.) A m á r g a w = 80 % körüli kiemelkedő értékeit és a legmagasabb adatokat a r é t e g b e n tapasztalható tufaszórásnyomokkal ( J Á M B O E — M O L D V A I — R Ó K Á I , L
1966),
(SCHEJÉTEPV—SZŐTS—HOKUSITZKY—MAUKITZ,
1958)
magyarázhatjuk,
m e l y e k általában kiugróan magas plaszticitásúak. U g y a n e z a hatás m u t a t k o zik m e g a k ö v e t k e z ő k b e n tárgyalandó CASAGEANDE-diagramnál is. A plasztikus index adatai alapján — külön ábrán történő bemutatás nélkül is — megállapítható, h o g y az eloszlások lényegében ugyanazt tükrözik, mint amit a folyási határnál elemeztünk. A másodlagos fekvésű rétegek plasztikus i n d e x é n e k középértékei itt is a l a c s o n y a b b a k , mint a szálbanállóké, de a k ü l ö n b ség már csak 0,3 — 0,9 % . E z az eltérés arra mutat, h o g y azok a hatások, melyek a folyási határnál a n a g y o b b különbséget o k o z z á k , itt már kevésbé érvényesül nek (a plasztikus határ értékei b i z o n y o s mértékben kiegyenlítik a differenciát). K o r á b b i adatgyűjtések ( F T V 1970) szerint az a g y a g á s v á n y o k sokkal j o b b a n befolyásolják w -értékét, mint az I -t L
p
234
Földtani
Közlöny
106. kötet, 3. füzet
2. ábra. Hézagtényező értékek eloszlása Fig. 2. Distribution of the void ratio values
A 2. ábra érdekesen mutatja, h o g y a külső megjelenésre gyakran hasonlónak tűfre- szürke kiscelli agyag és budai márga hézagtényezőinek eloszlása milyen jellegzetesen k ü l ö n b ö z ő . A z összes talajfajtából a szürke kiscelli agyag mediánj a a legalacsonyabb és legkisebb a szórása is (ez u t ó b b i a sárga kiscelli agyagé val e g y e z ő ) . A budai márga viszont viszonylag alacsony mediánja mellett szél sőségesen n a g y szórású. A márga rendkívül n a g y terjedelme (1,2, a t ö b b i típus 0,7—0,9 közötti értékével szemben) egyrészt magas CaC0 -tartalma miatt sok helyen „ k ő z e t s z e r ű " megjelenésével magyarázható, ihnen az e = 0,2 körüli értékek, másrészt a márga gyakori töredezettségével, melyek az e = 1,0 feletti értékek forrásai. (Ez u t ó b b i a k részben mintavételi problémákra is visszavezet hetők.) A sárga kiscelli agyagnak a másodlagos fekvésű rétegeket megközelítő t ö m ö r sége t ö b b e k k ö z ö t t arra is utal, h o g y a pirit bomlása közben jelentős térfogat növekedés k ö v e t k e z i k b e , ami az eredetinek tízszeresét is eléri. E z természete sen az egész talajtömegben érezteti a hatását. 3
P a ál:
A budai agyagok mérnökgeológiai összehasonlítása
235
A z összenyomódási modulus értékek k ö z ö t t a b u d a i márga és a szürke kis celli a g y a g mediánértékei kiemelkedően a legmagasabbak, d e feltűnő a márga t ö b b m i n t kétszeres nagyságú szórása. A kiscelli a g y a g feletti másodlagos fek vésű réteg kivételével a másik két típus e g y m á s h o z közeli átlagokat a d o t t . A márga és a felette l e v ő másodlagos réteg 300 k p / c m feletti nagyságú terje delme lényegesen eltér a t ö b b i típusnál tapasztaltaktól. A márgában l e v ő igen k e m é n y , kis kompresszibilitású részek magyarázzák ezeket a magas értékeket, hiszen a márga feletti rétegbe is belekerülve o t t is észlelhetők. 2
Részletek a regresszió analízisekből A k ü l ö n b ö z ő talaj-adatok összefüggései közül ezúttal csak a mintavételi mélységgel v a l ó k a p c s o l a t o k közül k e t t ő t és a folyási határ — plasztikus i n d e x v i s z o n y á t kifejező CASAGEANDE-féle ábrát tárgyaljuk.
3. ábra. A mintavételi mélység és a folyási határ összefüggése Fig. 3. Liquid limit values connected with the depth of sampling
Földtani
236
Közlöny
106. kötet, 3. füzet
1
Ténylegesen h o m o g é n réteg esetén a mintavételi mélység n e m lehet hatássa a folyási határ értékére. E z t az előzetes feltételezést csak részben támasztják alá az eredmények. A sárga kiscelli agyagnál e g y é r t e l m ű a mélység szerinti n ö v e k e d é s , az összes t ö b b i talajtípusnál csökkenés tapasztalható, éspedig a szürke kiscelli agyagnál és a budai márgánál kicsi ( 2 % / 1 0 m ) , a másodlagos rétegeknél valamivel t ö b b . A k ö z ö l t kismértékű csökkenés véletlen jellegűnek is felfogható lenne, külö nösen, ha a regressziós e g y ü t t h a t ó szórása miatt a 9 0 % - o s megbízhatósághoz t a r t o z ó szélső helyzetű regressziós egyenesek függőlegesnek is tekinthetők, vagyis a mélységtől független értéket adnak. A 3. ábrán feltüntetett összevetésben mégis a jellegzetes különbözőséget kell lássuk, hiszen ezek a rétegek tulajdonképpen azonos regressziós egyenest kellene adjanak. A sárga kiscelli agyag méterenkénti osztályátlagai azonban k ö v e t k e z e t e s e n a szürke a g y a g pontjai felett v a n n a k (egyetlen p o n t esik g y a korlatilag e g y b e , ahol a sárga réteg 0,2 %-kal a l a c s o n y a b b ) . A k é t réteg szükség szerű e g y m á s felettisége ugyanis azt igényelné, h o g y a sárga réteg mélységgel n ö v e k v ő w -értékei mintegy folytatódjanak a szürke réteg felszín közeli adaL
4. ábra. A mintavételi mélység és az összenyomődási modulus összefüggése Fig. 4. Coefficient of compressibility values connected with the depth of sampling
Paál:
A budai agyagok mérnökgeológiai
összehasonlítása
237
taiban. E z azonban n e m í g y adódik, hiszen a metszéspont 1 m-nél v a n és a szó rás miatti szélső helyzetű regressziós egyenesek k ö z ö t t is jelentős szög-diffe rencia v a n . A két talajtípus variációs együtthatóit vizsgálva feltűnő, h o g y a sárga rétegé a mélységgel jelentősen csökken ( k b . 19%-ról 6%-ra), míg a szürkéé enyhén e m e l k e d i k (ugyanazon intervallumban k b . 1.2%-ról 14%-ra). A mintavételi mélység és az összenyomódási modulus kapcsolata egyértel m ű e n p o z i t í v korrelációt mutat, ami a mélységgel n ö v e k v ő t ö m ö r s é g természe tes k ö v e t k e z m é n y e (4. ábra). A változás mértéke a z o n b a n meglehetősen eltérő: a legmagasabb M-értékeket a márga adja, majd csökkenő sorrendben a szürke, a sárga kiscelli a g y a g , a másodlagos fekvésű rétegek együttes vizsgálata, v é g ü l a kiscelli agyag feletti másodlagos réteg. A márga különválása természetes, mivel gyakran k ő z e t jellegű, a kiscelli agyag kétféle v á l t o z a t a viszonylag kis m é r t é k b e n tér el e g y m á s t ó l . A z ábrán szerepel V A R G A László (1966) korábbi vizsgálatainak eredménye is. A B S Z K R T jelű minták a 40-es é v e k elejéről származó előzetes feltárási anyag b ó l , a F A V jelűek a Budapestet teljesen átszelő K e l e t — N y u g a t i Metró-vonal feltárásából származnak, melynek mentén a Vérmező táján budai márga, t o v á b b a D u n a felé kiscelli a g y a g , tardi agyag található, majd a pesti oldalon főleg m i o c é n a g y a g o k fordulnak elő. A k ü l ö n b ö z ő k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t keletkezett és eltérő v i s z o n y o k k ö z ö t t fennmaradt anyagok együttes vizsgálata során ter mészetesen e g y b e m o s ó d n a k az eltérések és annak az anyagnak a jellege é r v é nyesül erősebben, a m e l y n a g y o b b számmal szerepel az összesítésben. A föld alatti vasúttal k a p c s o l a t b a n vizsgált a n y a g o k z ö m e a pesti oldalról származik, tehát csak részben hasonlítható a mostani elemzés kizárólag b u d a i eredetű anyagaihoz. A folyási határ és a plasztikus index összefüggésének vizsgálata a k ö v e t kező regressziós egyenleteket a d t a :
ip % 20
10
о
5. ábra. A képlékenységi diagram részlete Fig .5. Detail of the plasticity diagram
238
Földtani
szürke kiscelli agyag sárga kiscelli agyag kiscelli agyag feletti másod lagos réteg b u d a i márga márga feletti másodlagos réteg CASAGKANDE ^á-vonala
Közlöny
I I
p
p
I I I I
p
p
p
p
106. kötet, 3. füzet
= 0,11 {w — 0,ll(w
— 16,8) — 15,6)
L
L
= = — =
0,78(w 0,12(w 0,ll(w 0,73(w
t
L
L
L
— 16,0) — 13,4) — 1.5,7) — 20)
V a l a m e n n y i vizsgált budai talajtípust az Л - v o n a l feletti egyenes jellemzi, s a m á r g a kivételével az egyenesek gyakorlatilag p á r h u z a m o s a k egymással, de n e m párhuzamosak az A-vonallal. A márga egyenese közel párhuzamos C A S A G E A N D E vonalával. A z 5 . á b r a csak a képlékenységi diagram elejét tünteti fel a kellő nagyítás érdekében. J ó l látható, h o g y I = 0-nál l e g t á v o l a b b e g y m á s t ó l a szürke kis celli a g y a g és a budai márga indul, de a regressziós e g y ü t t h a t ó k eltérése miatt w = 6 6 % - n á l metszik egymást. E z arra utal, h o g y w = 6 6 % alatt azonos I értékhez a kiscelli agyagnál magasabb w érték tartozik, mint a márgánál. Magas w mellett azonban a márgához tartozik n a g y o b b folyási határ, mint a kiscelli a g y a g h o z , ami szintén a már említett vulkáni közbetelepülésekkel h o z ható összefüggésbe. E z e k az a n y a g o k ugyanis b o m l á s u k során n a g y o b b aktivi tású a g y a g g á alakulnak. A z előző ábrából kiemelve a szálban álló anyagú rétegeknél m u t a t k o z ó össze függéseket és a szórásokból meghatározható p = 9 0 % - o s valószínűségi inter v a l l u m o k a t is feltüntetve a regressziós egyeneseken azt tapasztaljuk, h o g y az eltérés minimális ( 6 . ábra). A k ü l ö n b ö z ő regressziós egyenletekkel jellemezhető talajtípusok éppen a legvalószínűbb előfordulás t a r t o m á n y á b a n alig k ü l ö n b ö z t e t h e t ő k m e g . T o v á b b csökken a talajtípusok eltérése, ha nemcsak a regressziós egyenes mentén, h a n e m síkidomként ábrázoljuk a 9 0 % - o s valószínűségi tarto m á n y t ( 7 . ábra). A z így k a p o t t területek tehát a fenti valószínűséggel tartal m a z z á k a z összes szálban álló anyag w — I adatpárját. A z átfedés m é g teljep
L
L
p
L
L
L
p
6. ábra. Szálban álló rétegek képlékenységi diagramja Fig. 6. Plasticity diagram for undisturbed layers
Pa
ál:
A budai agyagok mérnökgeológiai összehasonlítása
239
7. ábra. A szálban álló rétegek w x — I adatainak p = 90%-os valószínűségű előfordulási tartományai Fig. 7. Range of 90% probability of wz—I values for undisturbed layers p
p
s e b b n e k látszik és ú g y tűnik, h o g y a talajtípusonkénti megkülönböztetésnek e g y r e k e v e s e b b a jelentősége. A z eddig bemutatott vizsgálati módszerekkel v a l ó b a n n e m lehet ilyen helyzetben az eltéréseket regisztrálni, ezért a k ö v e t k e z ő k ben vizsgáljuk meg, h o g y mi a tényleges különbség a látszólag azonos jellegű adattömegek között.
Eloszlások eltérésének szignifikancia vizsgálata H a v a l a m e l y jellemzőre v o n a t k o z ó l a g két k ü l ö n b ö z ő eredetű a d a t c s o p o r t eloszlása áll rendelkezésünkre, megvizsgálható ( P A Á L , 1 9 7 3 , 1 9 7 4 ) , h o g y a két minta (adatcsoport) u g y a n a z o n f o l y t o n o s eloszlású statisztikai alapsokaságból származik-e ? (Kellően nagyszámú adat esetén a tapasztalati eloszlás f ü g g v é n y az o s z t á l y o k lépcsőzésének lineáris kiegyenlítésével eloszlási poligonná alakít h a t ó , mint azt a 8 . ábra mutatja.) A kérdés az, h o g y az eloszlási hisztogramok milyenD eltérése esetén beszélhetünk k ö z ö s , v a g y eltérő eredetről. H a u g y a n is a minta elemszáma fokozatosan igen nagyra nő és az alapfeltevés igaz, akkor m i n d a két vizsgált tapasztalati eloszlás f ü g g v é n y (eloszlási hisztogram) az alapsokaságnak ugyanazt az elméleti eloszlás függvényét kell megközelítse, tehát határértékben D —>- 0 . m a x
m a x
A K O L M O G O K O V — S z M U t N O V p r ó b a szerint képezni kell a
értéket és ennek alapján táblázatból állapítható m e g , h o g y milyen valószínű séggel vethető el a két görbe azonos statisztikai sokaságból származására v o n a t k o z ó alapfeltevés. (Táblázat pld.) ( R E I M A N N , 1 9 7 2 p . 2 4 8 — 2 4 9 . ) .
240
Földtani
Közlöny
106. kötet, 3. füzet
S. ábra. Eloszlási poligonok Fig.
összehasonlítása
S. Comparison of distribution polygons
A közös eredet (kevéssé szignifikáns eltérés) feltételezése p = 90 % - o s v a l ó színűséggel elvethető akkor, ha z =
1,23
A k é p l e t b ő l jól látható, h o g y a p r ó b a igen érzékeny a m i n t a elemszámára. A z eltérő eredet 9 0 % - o s valószínűségének feltételezéséhez meghatároztuk, bogy n = 500 esetén Z> = 0,078 ( 7 , 8 % ) n = 300 „ Z> = 0,100 n = 150 „ D = 0Д42 n = 100 „ -D = 0,174 n = 30 „ Z) = 0,318 ( 3 1 , 8 % ) szükséges. m a x
m a x
m a x
m a x
m a x
A 9. á b r a részletesen feltünteti а Х > minimálisan szükséges értékét az elem szám f ü g g v é n y é b e n . A z ábra segítségével a későbbiekben bárki k ö n n y e n meg állapíthatja, h o g y az általa vizsgált eloszlások eltérő eredetének feltételezésére van-e elég a l a p ? Magasabb z értékek esetén az eltérés valószínűsége a k ö v e t k e z ő : т а х
z=l,30 z=l,40 z = 1,60 2=1,80 z = 1,95 z=2,23
23 = ^ = p = p = p = 23 =
93,2% 96,0% 98,8% 99,7% 99,9% 99,99%
E z a g o n d o l a t m e n e t — inverz f o r m á b a n — megjelenik hidrológiai vizsgála t o k b a n is ( R É T H Á T I 1974). T a l a j v í z a d a t o k idősorát ugyanis a k k o r lehet h o m o génnek feltételezni, ha nem szignifikáns az eltérés. Esetünkben pedig szignifi káns eltérés esetén vethető el a k ö z ö s eredet (homogenitás) feltételezése.
Paál:
A budai agyagok mérnökgeológiai
összehasonlítása
241
9. ábra. KOLMOGOROV—SzmjRNOV próba a különböző eredet valószínűségének vizsgálata Fig.
9. K O L M O G O K O V — S Z M I R N O V test for the examination of probability of different origins
A z e l ő z ő e k b e n r ö v i d e n vázolt m ó d o n és a (PAÁL, 1 9 7 4 ) - b e n részletezett elosz lások ismeretében lehetséges ezek összehasonlítása is. A n n á l is i n k á b b , mert ha b i z o n y o s talajtípusok eloszlásai k ö z ö t t a különbség kellő mértékben szignifi káns, akkor matematikai statisztikai alapon is b i z o n y í t o t t n a k tekinthetjük, h o g y a k é t minta k ü l ö n b ö z ő eredetű a n y a g b ó l származik, v a g y legalább is azt, h o g y az eltérő t í p u s o k a t joggal tekintjük külön rétegnek. E n n e k ellenkezőjét, vagyis h a nincs kellően szignifikáns eltérés b i z o n y o s talajtípusokból eredő min ták egyes talajfizikai jellemzőinek eloszlásai k ö z ö t t , már n e m ilyen k ö n n y ű értelmezni. V a n n a k esetek, h o g y k ü l ö n b ö z ő eredetű a n y a g o k hasonló tulajdon ságokat m u t a t n a k , tehát ha nincs n a g y különbség, még nem kell feltétlenül fel vetni a k ö z ö s eredet kérdését. Vizsgálatokat v é g e z t ü n k ötféle talajfizikai jellemző eloszlási poligonjainak eltérésére v o n a t k o z ó a n . A vizsgált jellemzők: w I„ I e M L
c
Szálban álló rétegek
folyási határ plasztikus index konszisztencia index hézagtényező összenyomódási modulus
eltérése
A z elsődleges fekvésű, szálban álló budai márga és a kétféle kiscelli agyag összehasonlítása alapján a k ü l ö n b ö z ő eredet valószínűségére a k ö v e t k e z ő % értékek a d ó d t a k : I, Kétféle kiscelli agyag között Sárga kiscelli agyag és budai márga között Szürke kiscelli agyag és budai márga között
4
Földtani Közlöny
100 53,5 99,99
100 78,9 98,72
M
Ic 100 99,99 96,56
100 99,99 99,99
99.98 78,0 59,3
Földtani Közlöny
242
106. kötet, 3. füzet
Az eloszlások különbözőségét a 1 0 — 1 Д . ábrák is dokumentálják. A legszembetűnőbb a szürke és a sárga kiscelli agyag eloszlási adatainak különbözősége. Eddigi ismereteink szerint a kiscelli agyag eredetileg szürke színű v o l t teljes vastagságában s felső része az atmoszferiliák hatására alakult át többé-kevésbé. E n n e k tudatában s részben a jellegzetes szín különbség folytán, általános az a gyakorlat, h o g y külön rétegnek tekintjük a kiscelli agyag kétféle változatát. A mostani vizsgálatok teljes mértékben alátámasztják ezt a pra xist, hiszen a szálban álló rétegek anyagai k ö z ö t t ez az egyetlen talajtípuskettős, a m e l y valamennyi vizsgált jellemzőnél rendkívül n a g y valószínűségű eltérést m u t a t . Mindezek természetesen a jelenlegi állapotra vonatkoznak, és a talaj fizikai jellemzők mai, igen szignifikáns eltéréséből n e m következik még az, h o g y a sárga réteg eredetileg is más réteg lett v o l n a , mint a szürke. Mivel azon b a n az e o c é n kori budai márga j o b b a n „ h a s o n l í t " az oligocén kori kiscelli a g y a g sárga és szürke változatára, mint azok egymásra, ezért legalább is fel kell vetnünk azt a gondolatot, hogy célszerű volna részletes (őslénytani, ásványtani
100 %
10. ábra. Szálban álló rétegek folyási határ és plasztikus index adatai eloszlásának eltérése Fig. 10. Differences in the distribution of
and I
p
values for undisturbed layers
Paál:
A budai agyagok mérnökgeológiai
összehasonlítása
243
100%
100 %
11. ábra. Szálban álló rétegek konsziszteneia index és hézagtényezö adatai eloszlásának eltérése Fig. 11. Differences in the distribution of relative consistency and void ratio values of undisturbed layers
stb.) vizsgálatot végezni a kiscelli agyag két típusának még tökéletesebb megisme résére, az esetleges különbözőségek pontosabb mérlegelése érdekében. I t t kell megemlíteni DE. B I D L Ó Gábornak azt a szíves közlését, h o g y vizsgá latai során eltérő típusú földpátokat talált a sárga és szürke kiscelli agyagban. E b b ő l arra következtet, h o g y a két réteg anyaga különböző lehordási terület ről származik, tehát eredet szerint is eltérő. A m i l y e n feltűnő a kiscelli agyagon belül mutatkozó különbség, olyan meg lepő a sárga kiscelli agyag és a budai márga közötti eltérés valószínűségének három talajfizikai jellemzőnél is meglevő viszonylag alacsony értéke, melybe esetleg belejátszhatnak az elválasztás kérdései is. A konsziszteneia index és a hézagtényező jelentős differenciája azonban felhívja a figyelmet e két réteg megkülönböztetésének a fontosságára is. A szürke kiscelli agyag és a budai márga összevetése csak az összenyomódási modulusnál nem adott 9 0 % feletti valószínűségi eltérést, bár a t ö b b i adat is 4*
244
Földtani
Közlöny
106. kötet, 3. füzet
alacsonyabb a kiscelli agyag két típusa k ö z ö t t mutatkozónál. A z M -értékek eloszlásának közelsége a mindkettőnél meglevő palás jellegre vezethető vissza. R ö v i d e n visszatérve az előző fejezetben látott nagyfokú egybeesésre, az itt b e m u t a t o t t a k világosan igazolják, h o g y az igen közeli regressziós egyenesek nagyon k ü l ö n b ö z ő eloszlásokból eredhetnek. A matematikai statisztika alapján vizsgált különbözőségeket „ h a g y o m á n y o s " összehasonlítással is kiegészíthetjük. A 12. ábrán bemutatjuk a szürke és a sárga kiscelli agyag fázisos összetételének eltérését. A szürke kiscelli agyag t ö m ö r e b b volta és a sárga kiscelli agyag magasabb víztartalma (helyenként teljesen telí tett is!) j ó l leolvasható az ábráról. U g y a n c s a k a h a g y o m á n y o s értékelési m ó d o k k ö z é tartozik a nyírószilárdsági paraméterek tan 0 — с koordinátarendszerben történő ábrázolása is. A 13. ábrán is jellegzetes különbözőség mutatkozik. Az a) ábrarészen szereplő szürke kiscelli agyagnál a sűrűn előforduló adatok zónája mellett el kellett választani azt a sávot, melyben csak egy-két adat fordul elő — feltehetőleg természetes anyag-heterogenitásból és mintavételi, vizsgálati o k o k b ó l ered a szórás. Ab) ábrarészen a sárga kiscelli agyagnál tömegesen előforduló alacso n y a b b nyírószilárdsági paraméterek látszanak. A z összehasonlítás képiesebbé tételére szolgál a c) ábrarész, melyen csak a zónahatárokat tüntettük fel. Kiscelli
agyag és fedőrétegének
eltérése
A legtöbbször mélyen fekvő és színe miatt is egyértelműen elválasztható szürke kiscelli agyag n e m igényel külön vizsgálatot. A felszín közelében levő sárga kiscelli agyag ós a közvetlenül felette levő, ugyancsak sárga, másodlagos fekvésű réteg eltérésének vizsgálata már rendkívül fontos és érdekes. Itt is tisz tázandó ugyanis az a kérdés, h o g y milyen jelentősége v a n egy felszín közelében levő szálban álló réteg és e g y ugyanabból az anyagból származó, de áthordott, keveredett réteg tulajdonságai megkülönböztetésének. A 14. ábrán b e m u t a t o t t és a t ö b b i eloszlás alapján a különböző eredet valószínűsége a következőre adó dott.
12. ábra. Szürke és sárga kiscelli agyag fázisos összetétele Fig. 12. Soil phases of grey and yellow Kiscell clays
Paál:
A budai agyagok mérnökgeológiai összehasonlítása
IS. ábra. A tiscelli agyag nyírószilárdsági paramétereinek összehasonlítása Fig. 13. Comparison of the shear strength parameters for Kiscell clays
w h f e M L
c
99,81% 97,18% 77,98% 94,18% 95,31%
245
Földtani
246
Közlöny
106. kötet, 3.
füzet
100 %
14. ábra. A kiscelli agyag és fedőrétege folyási határ és konsziszteneia index adatai eloszlásának eltérése Fig. 14. Differences in the distribution of wr, and I„ values for Kiscell clay and its overburden layer
A z alap és fedőrétegének eltérése a konsziszteneia index kivételével minden adatfajtánál jellegzetes. E z arra mutat, h o g y az előzőekben felvetett kérdésre — ti. van-e jelentősége a szétválasztásnak — határozottan p o z i t í v választ kell adni. A konsziszteneia n e m n a g y eltérése valószínűleg arra vezethető vissza, h o g y a sárga kiscelli agyagban is gyakran jelentkezik talajvíz, s ezért állapota kevésbé tér el a fedőrétegétől, melyben t ö b b s z ö r v a n talajvíz (esetleg időszakos víz). Budai márga és fedőrétegénele
eltérése
A z alap és fedőréteg igen szignifikáns eltérése itt a vártnak megfelelően a d ó d o t t (15. ábra): w 99,98% Ip 99,83% I 100 % e 99,99% M 90,30% L
c
Paál:
A budai agyagok mérnökgeológiai
összehasonlítása
247
100 %
15. ábra. A budai márga és fedőrétege plasztikus index és konszisztencia index adatai eloszlásának eltérése Fig. 15. Differences in the distribution of I and I values for Buda marl and its overburden layer p
c
Figyelemre méltó az előző p o n t t a l összevetésben a konszisztencia teljes külön b ö z ő s é g e , amely a m á r g a belsejében igen ritkán előforduló víz és a fedőrétegben gyakran megjelenő talajvíz hatására vezethető vissza. A különbözőséget mutatja a h a g y o m á n y o s tan 0 -c ábra is, melyet a X6. ábrán közlünk. A márgánál, a szürke kiscelli agyaghoz hasonlóan, itt is két csoportra oszthatók a nyírószilárdságot jelző p o n t o k . E felosztás o k a feltehetően u g y a n az, mint amit o t t említettünk. Mértékadónak és jellegzetesnek a fő-adattöme gek különbözőségét tekinthetjük. Meg kell jegyeznünk, h o g y e két talajtípusnál elsősorban k o h é z i ó b a n mutat kozik különbség, míg a szürke és sárga kiscelli agyagnál az eltérés mindkét paraméterre v o n a t k o z i k . A vizsgált a n y a g o k k ü l ö n b ö z ő eredetének valószínűsége tehát csak az aláb biaknál nem éri el a megkívánt 9 0 % - o t : folyási határ és plasztikus index vonatkozásában budai márga és sárga kiscelli agyag
248
Földtani Közlöny
106. kötet, 3. füzet
16. ábra. A budai márga és fedőrétege nyírószilárdsági paramétereinek összehasonlítása Fig. 16. Comparison of the shear strength parameters for Buda marl and its overburden layer
konszisztencia index v o n a t k o z á s á b a n sárga kisceUi a g y a g és fedőrétege összenyomódási m o d u l u s v o n a t k o z á s á b a n b u d a i márga és a kiscelli agyag mindkét típusa. ( H é z a g t é n y e z ő k eltérése mindenhol igen szignifikáns.)
Paál:
A budai agyagok
mérnökgeológiai
összehasonlítása
249
Kiértékelés A b e m u t a t o t t matematikai statisztikai vizsgálatok ugyan talajmechanikai anyagvizsgálati adatokra vonatkoznak, mégis t ö b b esetben közvetlen kapcso latba hozhatók geológiai hatásokkal, melyek v a g y a keletkezés idején befolyá solták a réteg összetételét, v a g y az azóta eltelt idő alatt eredményeztek válto zásokat. A z eloszlás vizsgálatok és a regresszió analízisek során tapasztalt talajtípu sonkénti elkülönülések mellett látszólag lényeges átfedések is mutatkoznak a. p — 9 0 % - o s valószínűségű előfordulási t a r t o m á n y o k összehasonlításából. A talajfizikai jellemzők adattömegein belüli eloszlás-viszonyok eltérésének szignifikancia vizsgálata a kérdés m é l y e b b elemzését tette lehetővé és m ó d o t a d o t t az egyszerűbb vizsgálatok után m u t a t k o z ó „átfedések" kiküszöbölésére. A 9. ábrán szereplő határgörbe általános használatra számíthat. A számszerű leg és grafikusan is bemutatott különbözőségek különösen a szálban álló réte gek esetén adtak nem várt eredményt: az eocén kori budai márga jobban „hason lít" az oligocén kori kiscelli agyag sárga és szürke változatára, mint a kétféle kis celli agyag egymásra. E z utóbbi k ü l ö n b ö z ő s é g tulajdonképpen m i n d az öt talaj fizikai jellemző esetében teljesnek tekinthető és ezért t o v á b b i kiterjedt vizsgá latok i n d o k a lehet.
FÜGGELÉK Agyagásvány vizsgálatok A kiscelli agyag kétféle megjelenési formájának az előzőekben javasolt n a g y o b b mélységű összevetése pillanatnyilag csak a g y a g á s v á n y o k szempont j á b ó l v o l t lehetséges (PAÁL, 1973). B e v e z e t ő b e n meg kell jegyezni, h o g y az előzőekhez viszonyítva itt lényege sen k e v e s e b b adat szerepel. Sajnálatosan n a g y o n kevés agyagásvány vizsgálat készül — elsősorban azért, mert a t ö b b i talajfizikai vizsgálatnál lényegesen költségesebb és időigényesebb, t o v á b b á azért, mert az eredmények közvetlen felhasználása m é g n e m alakult ki. A rendelkezésre álló vizsgálati anyagból a sárga kiscelli agyagra v o n a t k o z ó a k a F Ö M T E R V tervtári adatai. A szürke kiscelli agyagra v o n a t k o z ó k közül e g y szakirodalmi k ö z l e m é n y b ő l származik ( A L B E E T — M Á T B A I 1969), ö t pedig a Budapesti Műszaki E g y e t e m Á s v á n y és Földtani Tanszékén készült a Szilikát ipari K ö z p o n t i K u t a t ó és Tervező Intézet laboratóriumának közreműködésével. K ö s z ö n e t t e l t a r t o z o m DB. M E I S E L János professzornak a vizsgálatok elké szíttetéséért, valamint DE. B I D L Ó G á b o r adjunktusnak a derivatográfos vizs gálatok készítéséért, a diffraktométeres vizsgálatok kiértékeléséért és az ezek kel kapcsolatos eszmecserékért. A minták ásványos összetételét és plasztikus tulajdonságait а I I . táblázat tartalmazza. A z agyagtalajok tulajdonságait elsősorban determináló agyagásványoknak a teljes anyagmennyiséghez viszonyított arányán kívül nagy jelentőségű a k ü l ö n b ö z ő aktivitású agyagásványok egymáshoz viszonyított aránya is. E z é r t a I I I . táblázatban feltüntettük az összes agyagásvány-tartalomra vetí t e t t montmorillonit-, illit-, kaolinit-arányt is. A táblázatok adatait háromszögdiagramban ábrázoltuk (17. ábra).
Földtani
250
A táblázat Mont. Hl. Kaol. Ossz. Karb. többi Wi Jp
Közlöny
106. kötet, 3. füzet
Kiscelli agyagminták ásványos összetétele fejlécében alkalmazott rövidítések: - - montmorillonit-tartalom % = ffllt-tartalom % — kaolinit-tartalom . % összes agyagásvány-tartalom % = karbonát-tartalom % = többi ásványianyag-tartalom % = folyási határ % = plasztikus index % :
II. táblázat Anyag jele
Mont.
Ш.
Kaol. '
Ossz.
Karb.
Többi
Wz
1 2 2 21 2 16 14 17 11 18 35 37 9
26 30 37 33 30 53 38 43 40 38 31 25 45
66 81 61 53 73 38 54 49 61 67 62 66 65
39 47 34 30 43 18 31 29 37 43 37 41 43
18 18 22 32 33 12
50 43 48 44 44 39
4в 43 43 52 50
26 23 25 32 30 20
Sárga ki sceUi agya Я b d í g h i к
1
36 24 12 в 22 6 4 12 10 12 12 20
21 37 33 40 42 30 37 33 35 29 17 21 21
16 7 16 4 1 5 5 2 5 5 5 5
73 68 61 46 68 31 48 40 49 44 34 38 46
Szürke к isceüi agyад 3 5 3 2 1 9
0 Р г s t
12 19 13 10 11 23
17 16 14 12 11 17
32 39 30 24 23 49
A kiscelli agyag agyagásvány tartalmának %-os megoszlása Alkalmazott rövidítések: Mont. П1. Kaol.
= = =
montmorillonit tartalom az összes agyagásvány %-ában illit tartalom az összes agyagásvány %-ában kaolinit tartalom az összes agyagásvány %-ában
Anyag jele
Mont.
Ш.
Eaol.
Sárga kiscelli tgyag a b d e 1 g h i i к 1 ш
49 35 20 14 32 12 10 25 23 35 32 44
29 55 54 86 62 97 77 82 71 66 50 55 45
22 10 26 в 3 11 8 4 11 15 13 11
Szürke kiscelli cu TW n
0 р г t
18 9 14 11 7 5
47 37 48 42 44 48
35 54 38 47 49 47
Ш . táblázat
Paál:
A budai agyagok mérnökgeológiai
kaolinit a r á n y
összehasonlítása
251
%
17. ábra. A szürke (1) és sárga ( 2 ) kiscelli agyag, a) ásványos összetétele, b) az agyagásványtartalom %-os megoszlása Fig. 17. a) mineral components, b) percentage of clay minerals, in grey ( 1 ) and yellow ( 2 ) Kiscell clays
A z összegyűjtött a d a t o k a t kiértékelve megállapíthatjuk, h o g y ая a) ábra részen is m u t a t k o z i k b i z o n y o s k ü l ö n b ö z ő s é g a szürke és sárga kiscelli a g y a g mintái k ö z ö t t , d e a b) ábrarész szerinti különbség igen jellegzetes. A szürke kis celli a g y a g montmorillonit-aránya általában alacsony (5 — 1 4 % ) , míg a sárga kiscelli agyagnál u g y a n e z az a g y a g á s v á n y 0 — 4 9 % k ö z ö t t v á l t o z i k . Még n a g y o b b a differencia a kaolinit-arány vonatkozásában, ahol a szürke kiscelli a g y a g mintái 35—54%, a sárga kiscelli a g y a g mintái 0—26% közötti értékeket a d t a k . A kétféle megjelenésű kiscelli agyag agyagásványkülönbsége jól alátámasztja az eltérések szignifikancia vizsgálata során nyert különbözőséget és a földpát o k k a l kapcsolatos differenciával együttesen értékelve, még n a g y o b b a jelentő sége.
Földtani Közlöny
252
106. kötet, 3. füzet
IS. ábra. összefüggés a kisceUi agyag agyagásvány tartalma és folyási határa között a) regressziós egyenes a vizsgálatok ezerint, b ) számított érték (FTV 1970) szerint Fig. IS. Clay mineral content of Kiscell clays related to liquid limit values a) regression line according to the tests b) estimated W i values according to (PTV, 1970)
A rendelkezésre álló adat-csoportot feldolgoztuk, úgy is, hogy az összes agyagásványtartalom (A, %) kapcsolatát kerestük a folyási határral. A 18. ábra felső a) részén látható pontokra illeszthető regressziós egyenes egyenlete w = 0,64 • A + 29 L
A pontok az egyenes körül ± H % értékben szórnak. Ez az összefüggés jól egyezik azzal a tapasztalati ténnyel, hogy az agyagásvány-tartalom nélküli homokliszteknek is van 20—25%-os folyási határértéke. Ismeretes ((PTV. 1970), hogy a természetes agyagok folyási határ értéke megbecsülhető az alábbi képlettel: w
L
= 2 - S
m
+ l - S
t
+
0fi-B
k
Paál:
A budai agyagok mérnökgeológiai
19. ábra. H T G . diffraktométeres felvétel a szürke kiscelli agyag „ s " jelű mintájáról Fig. 19. X-ray diffraction curve for sample „ s " of the grey Kiscell clay
összehasonlítása
253
20. ábra. B-TG. diffraktométeres felvétel a szürke kiscelli agyag „ s " jelű mintájáról Fig. 20. X-ray diffraction curve for sample „ s " of the grey Kiscell clay
ahol 3 , S S az a g y a g b a n levő montmorillonit, illit, kaolinit a g y a g á s v á n y s ú l y %-a; 2 , 1 és 0 , 6 az a g y a g á s v á n y o k aktivitását kifejező tapasztalati szor z ó k . Kísérleti adatok szerint ugyanis a tiszta Ca-montmorillonitnak kereken w = 2 0 0 % , a tiszta illitnek w = 1 0 0 % , a tiszta kaolinitnek w — 6 0 % a folyási határa. Az ennek figyelembevételével meghatározott pontsor regreszsziós egyenesének egyenlete esetünkben m
it
k
L
L
w
L
L
= 1 , 5 1 • A — 1 5 lenne.
Az e l ő b b hivatkozott ábra b) részén feltüntetettek szerint itt is ± 1 1 % nagy s á g ú t a r t o m á n y b a n szórnak a p o n t o k . A két egyenes összehasonítása érdeké b e n feltüntettük a saját adatainkon alapuló regressziós egyenest is. A n a g y o n jelentős különbség magyarázatát a b b a n kell keresnünk, h o g y a tiszta a g y a g á s v á n y o k folyási határ értékei a k ü l ö n b ö z ő publikációkban igen
254
Földtani Közlöny
106. kötet, 3. füzet
21. ábra. Derivatográfos felvétel a 20. ábra anyagáról 21. Derivatographe curves for sample „ s " of the grey Kiscefl clay
Fig.
eltérőek s í g y a szorzótényezők alkalmazott kerek értékei csak közelítésnek tekinthetők. í g y p l . ( D U M B L E T O N — W E S T , 1966), (GRIM, 1962) és ( K E Z D I , 1967) szerint az egyes a g y a g á s v á n y o k az alábbi folyási határ értékekkel jelle mezhetők: ГЯГИВЬЕТОЖ—WEST
Gam (1962)
KEZDI (1967)
100—200% 40— 90% 80— 70%
290—710% 95—120% 88— 59%
(1961)
Montmorülonit
160%
nut
Kaolinit
80%
Valószínűnek tarthatjuk, h o g y a tiszta a g y a g á s v á n y o k w? -értékeinek különbsége mellett n a g y o n lényegesek a természetes a g y a g o k b a n levő agyag ásvány-társulások geológiai o k o k r a visszavezethető egyedi tulajdonságai és egymásrahatásai is. L
I r o d a l o m — References вÀ Ï Ï S ™ » ^ ^ " ^ < м> ;
А
1
w S ? A |
8
^ f
A
-
1
J
1 9 6 9
,
?
Z
8
^
1
Шt (.Ulít?™**
J
5
^
т е
U
8
1 а а
?
L
в folyamatok. Építőanyagе 8 У а о 1 ! : égetésénél végbemenő
ж
^
в
A
T
( 1 в 7 0
(
1
9
7
0
> )
:
;
а
ä " XXI. к 6
sz gD
the rdationbetw 201-213
Nagybudapesti csúszásveszélyes területek, (kézirat) T
e
"
e
Z
é
S
Í
S
e
g
é
d
l
e
t
a
g
y
a
8
Ä
^ m e c h a n i k a i célú kolloidkémiai vizsgálata-
-ä
Paál:
A budai agyagok mérnökgeológiai
összehasonlítása
255
GKQf, R . E . (1962): Applied Clay Mineralogy. McGraw-Hill, New York (Toronto) London HOKTJSITZKY H . (1938): Budapest duna-jobbparti részének (Budának) hidrogeológiája. Hidrológiai Közlöny JÁMBOR Á . — M O L D V A Y L.—ïtôNAI A . (1966): Magyarázó Magyarország földtani térképsorozatához (Budapest). M Á F I kiadv. Bp. K A R Á C S O N Y I S . ~ R B M É N Y I P . (1972): A városfejlesztéshez kapcsolódó feltárások jelentősége a mérnökgeológiai térképezésnél. Földtani Kutatás 4. sz. p. 85—90. KEZDI A . (1967): Stabilizált földutak. Akadémiai Kiadó. Bp. КвггАК P. (1971): A fővárosi építésföldtani térképezést előkészítő földtani felvétel feladatai. Mérnökgeológiai Szemle 10 ez. p . 5 7 - 6 0 . PAAb T. (1973): Alapozási kérdések és felszínmozgások budai agyagterületeken. Műszaki doktori értekezés. Budapesti Műszaki Egyetem PAAL, T. (1974): Distribution-analysis of soil-physical characteristics. Proc. 2nd Int. Congr. of Int. Ass of Eng. GeoLSao Paulo PAÍL T. (1974): Talajfizikai jellemzők eloszlás vizsgálata. Mélyépítéstudományi Szemle 8. sz. p . 379—387. PAAL T. (1975): Regresszió-analízis talajfizikai adattömegek esetén. Mélyépítéstudományi Szemle 1. sz. p. 2 2 — 3 0 . BEIMANN J. (1972): Ismerkedés a valószínűségszámítással. Zrínyi Katonai Kiadó, B p . RÉTHÁTI L . (1974): Talajvíz-idősorok homogenitásvizsgálata. Hidrológiai Közlöny, 1. sz. p. 1—9. SCHRÉTER Z.—SzőTS E . — H O R T J S I T Z K Y F . — M A U R I T Z B. (1958): Budapest és környékének geológiája. In- Bp. termé szeti képe. Akadémiai Kiadó, Bp. S Z I L V Á G Y I I . (1955): Zusammenhänge zwischen Kennzählen und bauteehnischen Eigenschaften der Böden. Gedänkbuch für Prof. Dr. J . Jáky, Budapest V A R G A L . (1966): Rugalmas ágyazáson alapuló számításaink megbízhatósága. E K M E Tudományos Közlemények 4. sz. p . 99—136. V E G H S Á N D O R N E (1968): Nemércek földtana. Tankönyvkiadó, Bp.
Engineering geological comparison of buda clays by mathematical statistics Dr. T.
Pool
Correlation of the numerical figures of soil physical characteristics used in engineering practice t o the geological conditions of the parent layer are known only in principle. Paper illustrates the evaluation of the soil mechanical data sets of different geological origin materials b y means of mathematical statistics. The test samples have been taken over the hilly area of Budapest, to the W e s t of the River Danube. Here, over the mesozoic bedrock of limestone and dolomite, the Eocene and Oligocène marl and clay types can be found in a great thickness and extent. These substances are still close to the surface, covered b y a recumulated layer. Materials tested were Type A : Oligoeenic grey Kiscell clay, Type B: Oligoeenic yellow Kiscell clay, higher part of type A, decomposed upon the effect of upper atmospheric condensations. Type G : Pleistocenic top layer with scree over type B, Type D: Buda marl, produced around the turn of Eocene and Oligocène, respectively, representing a stratum of significant carbonate content, and exhibiting a rock type character in certain places, Type E: Pleistocenic top layer with scree over type D. The present processing has involved the examination of a total of about 10.000 data from the five different materials. Investigations employed values pertaining to the 9 0 % reliability, although other mathematical statistical processing methods have worked with 95 or 9 9 % reliabilities. This is explained b y the fact that in the determination of the soil conditions an extremely heterogenous material produced b y nature is studied with only more or less reliable laboratory techniques. I t would n o t be reasonable, therefore, to increase further the numerical value of reliability, since this ought to enhance uncertainly instead of accurancyW h e n comparing the liquid limits of the strata (Fig. 1.), it deserves attention that the mean value exhibited b y both the yellow Kiscell clay and the yellow Buda marl is about 4 % higher than that of the grey Kiscell clay. This difference m a y be attributed mainly to that in the iron compounds involved, as it is well known that an increased iron content would similarly increase clay plasticity. This must be understood here in such a w a y that, owing to the crystalline form of the pyrite insoluble in water, the iron compounds in the grey Kiscell clay influence the increase of the liquid limit to a lesser degree than the iron hidroxidé in the yellow clay, which is a precipitation readily forming colloid. The about w^, = 8 0 % outstanding values and peak data of the marl can be explained by the tuff dispersion traces observed in the stratum which are, generally, of an extremely high plasticity.
Földtani
256
Közlöny
106. kötet, 3. füzet
The m o s t significant difference between the void ratio data sets of mean values and standard deviations is that, while the grey Kiscell clay is the lowest in both, B u d a marl has an extreme standard deviation as against its medium average (Fig. 2.). The excessive extent of the marl can be explained partly b y its frequent rock-like appearance, leading to the values around e = 0.2 and partly to its similarly frequent fissures representing the source of the values above e = 1.0, which, however, m a y be attributed to sampling problems as well. The high void ratio of the yellow Kiscell clay is due, among others, to the significant volume increase during the decomposition of the pyrite, in certain cases, to as much as the tenfold of the original. This, of course will exert an effect on the entire soil mass. In the regression analysis we can see on Fig. 3. the liquid limit values of grey and yellow Kiscell clays connected with the depth of sampling. I f the tested layer is really homogenous, three is no difference of w values according to the depth. B u t there is a remarkable deviation between the two types, although they are throught to have a common origin. Coefficient of compressibility has pozitive correlation to the depth of sampling, because of the grwoth of compactness (Fig. 4.). The separate layers have different growth of M-values and they are different of the lines of Dr. L . VABGA, originated from the soil investigations of Budapest M E T R O . This underground-railway line crosses the whole capital from East to W e s t and in its way crosses different clay types (Miocene, Oligocène, Eocene). So it is not separated according to irigin. The plasticity diagram, after CASAGKANDB, shows the connected w/_,—l values (Fig. 6 — 6.). The differences of undistrubed layers (type А, В and D) are very small on Fig. 7. looking to the ranges of 9 0 % probability, so it is necessary to search the real distingtion more widely, that is the significance test of distribution differences. If the distribution of the soil physical characteristics of the different strata are known, these characteristics can be readily compared, and it can be determined whether the two samples (data sets) have come from the same statistical basic assembly of con tinuous distribution, or not. The question is according to the KOLMOGOROV—SMIRNOV test, up to what D difference of the distribution histograms (Fig. 8.) m a y we speak about a common or different origin ? I f the element number of the sample is gradually increasing to a very high value, and the basic assumption is true, then both empirical distribution functions under test ought to approximate the same theoretical distribution function of the basic assembly, which means that at the limit value D ->- 0. Fig. 9. presents in detail the minimum necessary D value in the function of the element number (above the line there is the probability of different origin over 9 0 % ) . The small table shows that the comparison of the three undisturbed layers tested has led to very high percentages in most cases, reflecting the probability of different origin (Fig. 1 0 - 1 1 . ) . Most conspicuous is the difference between the distribution data displayed b y the grey and yellow Kiscell clays. The Eocenic Buda marl ,,resembles" the yelow and grey versions of the Oligocenic Kiscell clay to a much higher degree, than the latter two one another. Differences of the two types of Kiscell clay are supported b y conventional figures too (Fig. 1 2 - 1 3 . ) . The above test methods proved to be excellently adaptable for the separation of the geological substratum and its recumulated covar, e.g. types B—G and D—E (Fig. 14 — 15-16.). A n A P P E N D I X is at the end of the paper to show the clay mineralogical differences between the two Kiscell clay types. The ratios of the individual clay minerals (Montmorillonite, Illite, Kaolinite) to the total of the clay minerals differ significally (b. part in Fig. 17). The Montmorillonite of gray Kiscell clay is 5 —14%, while that of the yellow clay is 0 — 4 9 % . The Kaolinite-ratio of the grey one is 35 — 54%, and of the yellow one is 0 — 2 6 % I t is in conformity very well with the observations of D r . G. BIDLÓ, who has found different types of Feldpars in the grey and yellow Kiscell clay and he suggested the material of the two originated from different areas. L
p
M A X
m a i £
m a x
Földtani Közlöny, Bull, of the Hungarian Qeol. Soc. (1976) 106. 257—275
A hárshegyi homokkő kovásodása és annak hidrotermális eredete* Dr.
Báldi
Tamás**
és
Nagymarosi
András**
(6 ábrával, 4 táblával)
Ö s s z e f o g l a l á s : Szerzők rekonstruálják a hárshegyi homokkő kovásodásának folyamatát csaknem 50 felszíni feltárás, 13 mélyfúrás anyaga alapján. Megállapítják, hogy a kovás kötőanyag nem autigén, hanem elég nagy hőmérsékletű, lúgos-kovás hidrotermális oldatok lehűlése és p H csökkenése révén vált ki az eredetileg savanyú pórusvízű homokban a középsőoligocén elején. Magyarázatát adják a kioldási jelenségeknek is. A hárshegy homokkő területileg is elváló két típusát különítik el. K i m u t a t j á k a kovásodás törésvonalakhoz kötött jellegét és ezzel kapcsolatban felismerik a budai vonal tektonogén pasztáját, amely meghatározó jelentőségű volt a hárshegyi homokkő szedimentációjában és kovásodásában. Felismerik a felsőeoeén magmatitok elterjedési ten gelyének és a hárshegyi homokkő kalcedonereinek azonos csapásirányát. A középsőoligocén kovásodást (hidrotermális folyamatot) a felsőeocén magmatizmussal hozzák összefüg gésbe. Ennek kapcsán utalnak a Darnó-vonallal durván párhuzamos budai vonal esetle ges ércföldtani jelentőségére is. Módszereik kiterjedtek a makroszkópos terepi megfi gyeléstől a csiszolati-mikroszkópi, szedimentológiai, R T G - D T G , nyomelem és dekrepitációs vizsgálatokig.
A hárshegyi h o m o k k ő e g y i k s z e m b e ö t l ő , tercier h o m o k k ö v e k n é l igen ritka ( P E T T I J O H N et al. 1 9 7 3 ) sajátosságát, k o v á s k ö t ő a n y a g á t SCHRÉTER ( 1 9 1 2 ) , S C H E R F ( 1 9 2 2 ) , F E K E T E ( 1 9 3 5 ) és HORTJSITZKY ( 1 9 5 8 ) hidrotermális eredetű n e k t a r t o t t a . A z u t ó b b i é v t i z e d e k b e n általánossá v á l t a z o n b a n az a nézet, m e l y a hárshegyi h o m o k k ő k o v á s s á g á t a diagenezis során v é g b e m e n t oldásikiválási f o l y a m a t o k k a l magyarázza, a k o v á s k ö t ő a n y a g o t diagenetikus erede t ű n e k tartja: K A S Z A N I T Z K Y ( 1 9 5 6 ) , V A D Á S Z ( I 9 6 0 ) , Á K O S ( 1 9 6 4 ) . A Cserhát, Pilis és B u d a i - h e g y s é g területén 1 9 7 3 ó t a csaknem 5 0 felszíni fel t á r á s b a n , valamint 1 3 fúrási s z e l v é n y b e n t a n u l m á n y o z t u k a hárshegyi h o m o k k ö v e t , és ennek k a p c s á n e k ő z e t u t ó l a g o s elváltozásairól s o k i r á n y ú anyagvizsgá lattal a l á t á m a s z t o t t k é p e t t u d t u n k kialakítani, s ő t e k é p alapján b i z o n y o s é r c p r o g n o s z t i k a i hipotézis felvázolására is vállalkozni m e r t ü n k .
1. A hárshegyi homokkő kőzettani jellegei A z e l k o v á s o d á s megértéséhez e l ő b b r ö v i d e n át kell tekintenünk e k é p z ő d m é n y k ő z e t t a n i jellemzőit. A hárshegyi h o m o k k ö v e t , mint f o r m á c i ó t , h á r o m fő k ő z e t t í p u s alkotja:
• Szerzők a téma sokoldalú támogatásáért köszönetüket nyilvánítják a Magyar Állami Földtani Intézetnek, továbbá Dr. H A M O R Gézának és Dr. ZELENKA Tibornak. Az agyagok ásványtani vizsgálatáért külön köszönetüket fejezik ki Dr. B O G N Í R Lászlónak. ** E L T E Földtani Tanszék
6 Földtani Közlöny
258
Földtani
Közlöny
106. kötet, 3. füzet
a) A típusos, erősen k o v á s o d o t t hárshegyi h o m o k k ő b) K e v é s b é típusos, alig k o v á s o d o t t hárshegyi h o m o k k ő c) V ö r ö s - , tarka-, és tűzálló a g y a g o k Az a) és b) típus b i z o n y o s mértékig földrajzilag elkülöníthető (1., 6. ábra), amennyiben a Bi atorbágy—Páty—Nagykővácsi—Pilisszentiván—Pilisvörös vár—Pilisszántó—Pilisszentkereszt, nagyjából 20—200° csapásirányú vonal tól Ny-ra kizárólagos a b) típusú, alig v a g y egyáltalán n e m k o v á s o d o t t hárs hegyi h o m o k k ő , míg e v o n a l t ó l K - r e uralkodik (bár n e m kizárólagos) az « J típus erősen kovás h o m o k k ö v e . A két típus különbsége és földrajzi helyzete már HORTJSITZKY (In: SCHRÉTER et al. 1.959.)-nak is feltűnt. A két típus egy idejűsége dilemmatikus. Mindkettő oligocén kori transzgressziós báziskonglo merátum, a pontos egyidejűség mellett és ellen azonban számos érv szól, melyről e g y következő dolgozatunkban kívánunk részletesen szólni. Ac) típus (a vörös- és tűzállóagyagok) mind az a), mind a, b) típushoz kapcsolódva, az említett v o n a l mindkét oldalán megtalálható. A kovásság mértéke az a) és b) típuson belül is eléggé változékony, kis terü leten, v a g y akár e g y szelvényen belül is n a g y o n különböző lehet. A kovásodás erőssége függ ui. a tektonikai helyzettől (törésvonalak mentén jóval erősebb a kovásodás), a homokszemcsék átmérőjétől és osztályozottságától (az agyag szegény, durva, jól osztályozott h o m o k k ő — j o b b permeabilitása révén — j o b b a n k o v á s o d o t t ) , a karbonátos aljzattól való távolságtól (pH-viszonyok változása). A m i k o r tehát a fenti területi elkülönülésről beszélünk, átlagos, túlsúlyban levő megjelenési formákra gondolunk. a) A típusos, erősen kovásodott hárshegyi
homokkő
Azért tartjuk típusosnak, mert a Nagy-Hárshegyen is ez van. Tömegének nagy részében erősen k o v á s o d o t t , igen kemény, fehéres-szürke, sárgásbarna, v a g y vörösesbarna durva h o m o k k ő , konglomerátum és finom h o m o k k ő . Pados, v a g y keresztrétegzett. Csillámszegény, CaC0 -tartalma < 5 % , gyakorlatilag 0%. A karbonátkioldással kapcsolatos egyes rétegekben észlelhető sejtes szö vete (kioldott mészkő- és dolomittörmelék), valamint a molluszkák kőbeles előfordulása (még a kalcithéjas Ostreák és Chlamysok is !). Gyakoriak a növényi törmelék és teredos uszadékfák maradványai. Sok helyen kalcedon- ós barit erek járják át. A kalcedonerek iránya majdnem mindig K D K — N y É N y (80—120 és 260—300° k ö z ö t t i pasztában) és csak kivételesen található az erre durván merőleges 15 —195°-os csapásban (1. ábra). Ugyanezt a csapást észlelte K A S Z A N I T Z K Y (1956) is a V ö r ö s k ő v á r o n . Akárcsak a kalcedonerek, a bariterek is meghatározott törésirányokhoz kötöttek, éspedig 20—40 — 200—220° és a 135—170 — 31.5 — 350° csapású törési pásztákhoz. Mind a kalcedon- mind a bariterek dőlésszöge 45 — 90° közötti lehet, az esetek többségében a 75° körüli dőlésszöget mértük. Vékonycsiszolatban a detritális anyag mennyisége átlagban 7 0 — 9 0 % közötti (a kimérést beosztásos okulárral a RosiWAL-elv alapján két irányban végeztük, az ásványok mennyiségét térfogatszázalékokban adtuk m e g ) . Szélsőértékek: 45 — 9 1 % . A törmelék anyaga z ö m é b e n magmás és metamorf eredetű kvarcit, t o v á b b á k v a r c . Muszkovit 0,5 — 3,0%-os elegyrésze a h o m o k kőnek (makroszkóposán többnyire n e m is észlelhető). A földpát nagy ritkaság (csak e g y mintában észleltük), karbonáttörmelék egyáltalán nincs. Kiméréseink 3
В ál d г — Nagymarosi:
A hárshegyi homokkő kovásodása . . .
259
1. ábra. A hárshegyi homokkő elterjedése a kalcedonerek és a fő litoklázis irányok csapásának feltüntetésével. J e l m a g y a r á z a t : 1. Felszíni feltárás, 2. Mélyfúrás, S. Fő litoklázis irány, 4. Kalcedonér és iránya, 5. Hárshegyi homok kő felszíni elterjedése, 6. Makrofauna Vig. 1. Distribution of the Hárshegy Sandstone with indication of main lithoclase strike directions. L e g e n d : 1. Surface exposure, 2. Deep borehole, 2. Main lithoclase strike direction, 4. Chalcedony streak and its direction, 5. Surfacial distribution of the Hárshegy Sandstone, 6. Macrofauna
során észleltünk még cirkont, amfibolt, rutilt, gránátot és epi'dotot. K ü l ö n t a n u l m á n y o z t a H A E T A I É v a a k a v i c s o k anyagát. A z uralkodó k v a r c i t o n és k v a r c o n kívül 3— X4%-nyi fekete, finoman palás szövetű grafitpala, t o v á b b á e l v é t v e e g y - e g y h o m o k k ő , csillámpala és k o v á s fatörzs alkotja a k a v i c s o k anya6*
Földtani Közlöny
260
106. kötet, 3. füzet
gát. A z o k b a n a rétegekben, melyek valamilyen o k b ó l elkerülték a kioldásikovásodási folyamatot (általában a transzgresszív helyzetű bázistagozatban) n a g y százalékban találhatunk mészkő- és d o l o m i t k a v i c s o t illetve f i n o m a b b tör meléket. A bázisrétegek törmelékében gyakori a tűzkő. A k ö t ő a n y a g o t is vékonycsiszolatokban t a n u l m á n y o z t u k , bár itt segítséget jelentett a röntgendiffraktométeres mérés is. E z u t ó b b i segítségével B O G N Á R László a Hárshegyről, Telki-Sziklafalról, R o m h á n y tanácsi k ő b á n y á b ó l néhány % kaolinitet t u d o t t kimutatni, m e l y a k ö t ő a n y a g részét képezi. A Pilisboros j e n ő - K ö v e s b é r c 0,063 m m alatti frakciója 5 0 % - n y i j ó l kristályos kaolinitet tartalmaz. A T ö k - h e g y e n a teljes kőzet kaolinittartalma m a x . 2 0 % . A k ö t ő a n y a g b a n tehát t ö b b - k e v e s e b b kaolinit lehet jelen. (Erre már HORTJSITZKY I n : SCHRÉTER et al (1959) is utal.) E g y é b k é n t négyféle k ö t ő a n y a g cementálja a hárshegyi h o m o k k ő n e k ezt a típusát: barit, kalcit, v a s o x i d , k o v a . A baritos és kalcitos cementáció rendkívül ritka. A pesthidegkúti T ö k - h e g y egyetlen mintájában figyelhettük meg a baritos k ö t ő a n y a g o t , mennyisége 5 % . A kalci t o s cementáció a pilisszántói Hosszúhegy Martini-féle egykori kőbányájában fordul elő kovásodással együtt. A v a s o x i d o s cementáció viszont igen gyakori, a kovásodással mindig e g y ü t t jelentkezik. Általában vörösesbarna, o p a k össze függő póruskitöltéseket alkot, máskor tűs kifejlődésű. I g e n gyakran erekben, s á v o k b a n cementálja és színezi a kőzetet. A pilisszentkereszti Szurdokban és Csobánka-Hosszúhegyen hidrohematitot is találtunk. A leglényegesebb k ö t ő a n y a g ennél a típusnál a S i 0 . A k ö t ő a n y a g b a n levő S i 0 mennyisége, néhány %-tól 50%-ig terjedhet. A cementáló k o v a a n y a g színtelen, v a g y ha vassal szennyezett, sárga, sárgásbarna. Megkülönböztethető egy g y a k o r i b b , szálas-rostos, sokszor sugaras változat, és e g y t ö m ö t t e b b , x e n o m o r f szemcsékből álló változat. U t ó b b i k ö n n y e n összetéveszthető a kvarccal, ettől csak aprószemcsés kifejlődésében, valamivel kisebb törésmutatójában és kettős törésében különbözik. A röntgenvizsgálat a k ö t ő a n y a g o t is kvarcszerke zetűnek állapította meg, d e optikai jellemzői alapján a k o v a k ö t ő a n y a g kalce don. A z e l ő b b leírt kétféle kalcedon gyakran e g y ü t t is megjelenik. Míg az első, szálas típus csak bekérgezéseket alkot a szemcséken, addig a másik változat mindig repedés-, ül. póruskitöltésként jelentkezik, mégpedig teljesen kitöltve az üreget. E g y ü t t e s megjelenéskor a t ö m ö t t szemcsés második változat gyakran körülnövi az elsőt. 2
2
M u n k á n k során vizsgáltuk azt is, v a j o n mutat-e a k o v á s cement eloszlása egy rétegen v a g y szelvényen belül valamiféle szabályszerűséget. Feltételeztük, h o g y az átlag-szemcseátmérő — tehát k ö z v e t v e a permeabilitás — függvényé b e n k o v á s o d t a k az egymás fölött elhelyezkedő homokkőrétegek. Eredményeink a z t mutatják, h o g y ilyen egyértelmű kapcsolat nincs a k o v á s o d á s mértéke és az átlag-szemcseátmérő k ö z ö t t . Minták
Ezüsthegy 1. Ezüsthegy 2. Hosszúhajtás-hegy 1. Hosszúhajtás-hegy 2. Nagyhárshegy (alulról felfelé m-ként) „0" „0"
Átl. szemcse átmérő (mm)
Kvarc törmelék %
Kovás cement %
Vasas cement %
0,125—0,063 0,063—0,031 0,5 —0,25 0,063—0,031
82,7 84,7 81,0 67,6
17,2 15,4 19,0 10,3
22,1
0,063—0,031 0,125—0,063 0,5 —0,25
77,2 75,6 91,4
22,8 24,4 8,6
—
—
— —
В ál d г — Nagymarosi:
A hárshegyi homokkő kovásodása .
261
Hasonlóan esetlegesnek tűnik a k o v a kiválása pl. egy, az esztergomi K á l v á ria-dombról származó minta esetében, ahol ugyanazon kőzetdarab vassal meg festett része (a.) 6 1 , 7 % kvarctörmeléket, 3 2 % karbonát k ö t ő a n y a g o t és -tör meléket és 6 , 3 % vasas k ö t ő a n y a g o t , míg vassal nem színezett része (b.) 5 0 , 1 % kvarctörmeléket, 3 2 , 5 % kovás cementet és 1 7 , 4 % karbonát k ö t ő a n y a g o t és -törmeléket tartalmaz. E g y é r t e l m ű szabályszerűséget fedeztünk fel a kovásodás mértékében a k o v a szállító repedések helyzetéhez viszonyítva. A telki Sziklafal két különböző helyen gyűjtött mintáiból sorozatot csiszoltunk és ásványtani összetételt mér tünk.
Minták
(törmelék) %
Kovás cement %
Telki 6. a) Közvetlenül a kovaér mellett b) Kovaértai 2 cm-re
72,8 78,5
27,2 21,5
Telki 3. a) Közvetlenül a kovaér mellett b) Kovaértöl 8 cm-re c) Kovaértől 6 cm-re
55,4 65,0 66,4
44,6 35,0 9,6
Karbonát % (törmelék kötőanyag)
Z nyomokban 24,0
K i m u t a t h a t ó tehát, h o g y a kovaértől t á v o l o d v a — egyre csökken a kovás cement mennyisége — egyre nő a ki nem oldott karbonát törmelék és -kötőanyag mennyisége — egyre nő a ki nem töltött pórustérfogat.
b) Kevésbé
típusos,
alig kovásodott hárshegyi
homokkő
Aza) típustól abban tér el, h o g y csak egyes rétegei kovásodottak, sőt a k o v á sodás teljesen elmaradhat, t o v á b b á jelentősen t ö b b agyag és aleurit kísérheti a h o m o k k ö v e t . Felépítése ennek megfelelően finom és durva h o m o k k ő , konglo merátum és agyagos aleurit váltakozásából adódik. Változóan k e m é n y , színe fehéres szürke, sárgás barna, v a g y vörösesbarna. Vékony-lemezesen, padosán rétegzett, v a g y keresztrétegzett. Makroszkóposán is gyakran észlelhető muszk o v i t , néha mállott biotit, glaukonit. CaC0 -tartalma gyakran n a g y o b b 1 0 % nál. A sejtes szövet igen ritka, a kisebb v a g y n a g y o b b átmérőjű karbonáttör melék viszont gyakori. Molluszkákban igen szegény, viszont sok a növényi törmelék, teredos uszadékfa-maradvány, levéllenyomatok. K a l c e d o n - és baritér e b b e n a típusban nincs. A z agyagos aleurit betelepülésekből n e m e g y helyen Ostracoda- és Roraminifera-iwméX (Rotalia propinqua, Ammonia beccarii, Ammomarginulina, Ammobaculites, Rhabdammina, Hyperammina) mutatott ki H O R V Á T H Mária. E z a hárshegyi h o m o k k ő típus halványan emlékeztet egyes felsőoligocén h o m o k o k r a , ezért felületes vizsgálat esetén össze is téveszthető azokkal. A kevéssé k ö t ö t t rétegek anyagát iszapolási — ülepítési eljárásokkal, szitálással lehetett előkészíteni, míg a k ö t ö t t h o m o k k ö v e t ez esetben is v é k o n y csiszo latokban vizsgáltuk. A legteljesebb átmenet mutatkozik a meszes agyagaleurit-homok-kavics frakciók k ö z ö t t . A detritális anyag mennyisége 5 7 % körüli. A törmelék anyaga — szemben az a) típussal — a kvarcon és kvarciton kívül mindig több-kevesebb karbonát. A karbonátszemcsék aránya a kvarcit3
262
Földtani Közlöny
106. kötet, 3. füzet
hoz képest elérheti az 5 0 % - o t . Fentieken kívül t ö b b - k e v e s e b b tűzkőszemcse, néhol glaukonit, egy-egy plagioklász és csillámok észlelhetők. A kavicsanyag minősége az a) típuséhoz hasonló, mennyisége azonban kisebb az üledék t ö m e géhez képest. A k ö t ő a n y a g — szemben az a) típussal — t ö b b n y i r e kalcit és a tűs, opak limonit. Csak egyes rétegekben jelentkezik a kalcitos cementációval együtt a kalcedonos póruskitöltés. Pilisszentlélekről foszforitos cementációt jelez N A G Y G . (1968). c)
Vörös-, tarka- és tűzálló
agyagok
A hárshegyi h o m o k k ő mindkét típusának jellegzetes kísérői. A vörösagyag többnyire a h o m o k k ő bázisán jelentkezik szeszélyesen változó vastagságú, kiékelődő tömegek formájában a karbonátos fekvő mélyedéseiben. Granulometrikus vizsgálataink szerint agyag és f i n o m h o m o k tartalmú aleuritnak bizo nyult. BOGNÁR László röntgenográfiai és D T G vizsgálatai szerint max. 60 %-ban jól v a g y közepesen kristályos kaolinitból áll, melyhez kvarc, változó mennyi ségű kalcit és vas (az u t ó b b i sokszor kimutathatóan hematit formájában) valamint Pilisvörösvártól E-ra, a Vörös-hegyen 40%-nyi b ö h m i t társul. A transzgresszív formáció bázisán jelentkező vörösagyag, m e l y egyes szelvények ben alig k o p t a t o t t mészkő, d o l o m i t és tűzkőtörmeléket tartalmaz lencsésen kiékelődő rétegecskékben — átiszapolt, áthalmozott, degradált bauxitnak v a g y a korai oligocén klimatikus viszonyainak megfelelően már alig bauxitosodott, terra-rossa eredetű vörösagyagnak tekinthető ( V A R J Ú 1957, valamint B Á R DOSSY G y ö r g y szóbeli közlése). Kevéssé valószínű, h o g y a korábbi földtani térképek által „ k r é t á n a k " jelölt kor elfogadható lenne. A vörösagyag eredeti anyaga az oligocén abrázió során áthalmozódott és í g y szervesen kapcsolódik a hárshegyi h o m o k k ő h ö z . A vörösagyag, ha nem is összefüggő kőzettestként, a Hárshegytől egészen Kesztölcig és a R o m h á n y i rögökig sok szelvényben meg található. A tűzálló agyagok legdúsabb szemcsefrakciója a durva aleurit és az agyag. A vörös agyagoktól állandóan kicsi (<<7 % ) CaC0 -tartalmukban és kis vastar talmukban különböznek. A tűzálló agyag Budakeszitől R o m h á n y i g ill. Pilis csabáig n y o m o z h a t ó szabálytalan, lencsés testekben közbetelepülve a hárs hegyi h o m o k k ő b e n . A kaolin és a hárshegyi h o m o k k ő k ö z ö t t minden átmenet megvan. í g y gyakoriak a kaolinos homokközbetelepülések különösen Budake szitől Ny-ra és a romhányi rögökben, de máshol is előfordulnak. Mint láttuk a hárshegyi h o m o k k ő kemény, kovás változatából sem hiányzik a kaolinit mint kötőanyag. 3
2. A hárshegyi homokkő kovásodása FÜCHTBAUER (in FÜCHTBATJER und M Ü L L E R 1970) háromféle kvarcitot külön b ö z t e t meg. — Metakvarcit: h o m o k k ő rekrisztallizációja útján keletkező metamorf kvar cit. Jelen vizsgálataink szempontjából érdektelen. — Diagenetikus kvarcit ( „ D r u c k q u a r z i t e " , „pressolved quartzite"): réteg terheléses nyomás hatására egyes szemcsék részleges v a g y teljes oldása (2. ábra) majd kiválása révén megkeményedett agyagos v a g y csillámos h o m o k k ő . A k o v a kötőanyag ebben az esetben autochton, vagyis a homokkőtesten belül
В áld
г — Nagymarosi:
A hárshegyi homokkő kovásodása . . .
263
2. ábra. Nyomás hatására létrejött oldódás szomszédos homokszemcsék között ( F Ü C H T B A U E R und M Ü L L E R , 1 9 7 0 ) Fig.
2. Dissolution between adjacent sand grains due to pressure ( F Ü C E T B A Ü E R and M Ü L L E R , 1 9 7 0 )
k é p z ő d ö t t v a g y az említett n y o m á s hatására, v a g y a f ö l d p á t o k kaolinosodása révén: 4KAlSi 0 + 4 H 0 — Al (OH) Si O + 2 K 0 + 8Si0 káliföldpát kaolinit 3
8
2
4
8
4
1 0
2
2
A fenti reakció során k é p z ő d ő a m o r f csapadékból — mint kísérletek igazolják — a kaolinit és a k o v a ki fog kristályosodni. A z a u t o c h t o n (autigén) k v a r c a h o m o k s z e m c s é k azonos optikai orientációban való (homoaxiális v a g y syntaxiális) t o v á b b n ö v e k e d é s e k é n t válik ki. A t o v á b b n ö v e k e d e t t szemcsék száma a süllyedési mélységgel arányos ( 3 . ábra). A z u t ó b b i idők felfogása a hárshegyi h o m o k k ö v e t — v é l e m é n y ü n k szerint tévesen — idesorolta. — ,,Cement"-kvarcit: a kőzettestbe kívülről behatoló, allochton S i 0 - t ő l e l k o v á s o d o t t agyagszegény h o m o k k ő . A homoaxiálisan t o v á b b n ö v e k e d e t t k v a r c helyett itt a pórusokat rostosan-hullámosan (,,faserig-undulöse") k i o l t ó , v a g y kriptokristályos kvarc tölti ki (epitaxiális rárakódás PETTIJOHN et al. 1 9 7 3 szerint). A S i 0 e b b e n az esetben gyorsan vált ki. H E A L D a n d R E N T O N ( 1 9 6 6 ) (in F Ü C H T B A U E R u n d M Ü L L E R 1 9 7 0 ) hidrotermális kísérletei szerint ez koncentrált o l d a t o k gyors bevezetésekor következik b e . A „ k ö z é p - n é m e t " tercier k v a r c i t o k a t p l . opál —»- kalcedon —>- k v a r c cementálja (FÜCHTBATJER 2
2
und
MÜLLER
1970).
továbbnőtt 10
20
k v a r c s z e m c s é k (%) 30
40
50
60
2500
3. ábra. Kvarcszemcsék homoaxiális (syntaxiális) továbbnövekedése a növekvő betemetödési mélység függvényében (FÜCHTBAUER
Und
MÜLLER,
1970)
Fia. 3. Homoaxial (syntaxial) over growth of quartz grains in dependence on the depth of burial ( F Ü C H T B A U E R MÜLLER
1970)
and
264
Földtani Közlöny
106. kötet, 3. füzet
A hárshegyi h o m o k k ő az általunk átvizsgált, csaknem 6 0 d b vékonycsiszolat alapján, ahol egyáltalán k o v á s o d o t t , tehát az a) típus és helyenként a b ) típus esetében, — egyértelműen a „ c e m e n t - k v a r c i t o k " osztályába sorolandó ( v ö . 1. fejezet k ö t ő a n y a g leírása). Kioldási n y o m o k csak n é h á n y minta kvarc szemcséin v o l t a k megfigyelhetők, a kioldási öblösödésekbe t ö b b n y i r e vasas k ö t ő a n y a g hatolt b e . A szemcsék felületére kivált k o v a k ö t ő a n y a g k ö v e t i a szemcse körvonalát, a t o v á b b n ö v e k e d é s azonban más orientációjú, új ásvány alakjában történt. Egyetlen mintában (Hárshegy) találtunk csak e g y h o m o axiálisan t o v á b b n ö v e k e d e t t k v a r c k a v i c s o t , e g y é b k é n t a k ö t ő a n y a g kristály orientációja mindig más, mint a szemcséké és ez kizárja a diagenetikus, „ D r u c k quarzit"-jellegű kovásodást. A S i 0 a hárshegyi h o m o k k ő b e kétségtelenül kívülről hatolt b e erősen lúgos ( p H 9 — 1 1 ) oldatokkal ( 4 . ábra, oldh. diagr.). A h o m o k t e s t durvaszemú, jól o s z t á l y o z o t t , n a g y porozitású és permeabilitású részei ez o l d a t o k kitűnő vezetői v o l t a k , szemben az a g y a g o s a b b rétegekkel. A S i 0 oldat a h o m o k t e s t eredeti pórusvizével reakcióba lépett. E z az eredeti pórusvíz s a v a n y ú kellett, h o g y legyen. E z u t ó b b i r a b i z o n y í t é k a kaolinit gyakorisága a hárshegyi h o m o k k ő f o r m á c i ó b a n , a kaolinit t u d v a l e v ő e n a s a v a n y ú vizű trópusi lagunákra jel 2
2
l e m z ő és o t t
stabil (EÜCHTBATJEE. és M Ü L L E R 1 9 7 0 , K U K A L 1 9 7 1 , PBTTIJOHN
et al 1 9 7 3 , N E M E C Z 1 9 7 3 ) . A z eredetileg is viszonylag s a v a n y ú partközeli tengervíz p H értéke a lerakódott h o m o k pórusaiban az o t t b o m l ó , nagy mennyiségben betemetett n ö v é n y i anyagtól t o v á b b csökkent (humuszsav kép ződése a bomlás során). A hárshegyi h o m o k k ő pórusvize az üledék lerakódása után tehát s a v a n y ú b b v o l t , mint az átlagos tengeri üledékek gyengén savas pórusvize, közvetlenül az üledék felszíne alatt ( K U K A L 1 9 7 1 ) . A hárshegyi h o m o k k ő pórusvize p H 6-ra becsülhető (feloldotta a karbonát kavicsokat és a molluszkaházakat). A z erősen savas jelleget bizonyítja, h o g y még a dolomit szemcsék és a kalcit-teknők is feloldódtak. N e m valószínűtlen azonban, h o g y a lúgos-kovás o l d a t o k o n kívül — azokkal n e m e g y i d ő b e n — s a v a n y ú hidrot e r m a is hatott, és ez tetőzte be az agresszív kioldási f o l y a m a t o t . A lúgos S i 0 - d ú s oldat tehát az egykori h o m o k t e s t b e hatolásakor lehűlve és a fenti savanyú pórusvízzel reakcióba lépve k o v a s a v tartalmának jelentős részét leadta ( 4 . ábra), mely utóbbi kalcedon formájában a p ó r u s o k b a n kivált. 2
4. ábra. Amorf kovasav oldhatósága (FŰCHTBAUER und M Ű X L E R , 1 9 7 0 ) . a = vizes oldatban a hőmérséklet függvé nyében, b = 25 O-on a p függvényében 4. Solubility of amorphous silica (FtJOHTBArJER and M Ü L L E R , 1 9 7 0 ) . a = in an acmeous solution as a function ol temperature, b = at 25 О as a function of р я f f
Fig.
Báldi
— Nagymarosi:
A hárshegyi homokkő kovásodása .
265
M i k ö z b e n a hárshegyi h o m o k k ő j a v a t ö m e g é b e n a kovásodás a fenti m ó d o n lejátszódott, a h o m o k k ő bázisrétegeiben az egykori pórusvíz összefüggött a k a r b o n á t o s alaphegység karsztvizével. A karsztvíz — mint ismert — lúgos, az alábbi összefüggés szerint: СаСОз + 2 H 0 2
Ca(OH)
2
+ H C0 2
3
m e l y b ő l a C a ( O H ) j o b b disszociációja révén k ö v e t k e z i k a rendszer lúgos p H - j a . A lúgos karsztvíz a h o m o k k ő alsó néhány méterében a pórusvizet k ö z ö m b ö sítette, s ő t lúgosíthatta, ezért itt elmaradt a karbonát-kavicsok és molluszkahéjak kioldása és a k o v a s a v sem vált ki n a g y o b b mennyiségben. Pilisvörös v á r o n az O E A irodája mögötti feltárásban ( „ á l l o m á s - b á n y a " ) triász d o l o m i t r a települ a hárshegyi h o m o k k ő alul 2 m vastag d o l o m i t b r e c c s á v a l , melyre 4 m vastag, barna, sejtes k o v á s k v a r c h o m o k k ő k ö v e t k e z i k . A breccsából és h o m o k k ő b ő l alulról felfelé haladva vett minták C a C 0 t a r t a l m a a k ö v e t k e z ő k é p p csökken: 1 5 , 3 % , 6 , 3 % , 3 , 1 % , 4 , 7 % , 7 , 1 % . H a s o n l ó a helyzet t ö b b e k k ö z ö t t a solymári V á r e r d ő h e g y e n is, ahol MONOSTORI М . ( 1 9 6 4 ) a z ascendens kovásodás elleni érvként írta le az alsó n é h á n y méter nem k o v á s o d o t t jellegét, karbonát-törmelékességét. A kovásság hiányát a fekvő rétegekben a z o n b a n itt is a karsztvíz hatásának tulajdonítjuk. 2
3
3. A cementáló Si0 eredete 2
Vékonycsiszolati mikroszkópi vizsgálataink tehát egyértelműen b i z o n y í t o t ták, h o g y a k o v a s a v kívülről, hirtelen hatolt b e a hárshegyi h o m o k k ő b e , a cementáló anyag autigén eredetét (Drucklösung) gyakorlatilag kizártuk. Fel merül a kérdés : honnan került a n a g y mennyiségű k o v a s a v a h o m o k k ő b e ? A z alábbi lehetőségekre g o n d o l h a t u n k : a) a, m e d e n c e más területén o l d o t t S i 0 b e n gazdag, lúgos tengervíz v o l t ; b) a tufák (földpátok) kaolinosodása során felszabaduló k o v a s a v (1. feljebb); c) hidrotermális o l d a t o k kovásítottak. A k ö v e t k e z ő k b e n bizonyítani fogjuk, h o g y az első két folyamat, ha egyáltalán, akkor is igen k o r l á t o z o t t mértékben járulhatott hozzá a kovásításhoz. a) B á r a hárshegyi h o m o k k ő lerakodási területén — mint láttuk — az átla gosnál s a v a n y ú b b v o l t a tengervíz, a vele szomszédos és d u r v á n egyidősnek tekinthető kiscelli agyag üledékgyűjtőjében a tengerek átlagára jellemző gyen gén lúgos ( p H 8) közeg alakulhatott ki. Ilyen k ö z e g b e n a nem kristályos S i 0 (vulkáni üveg, Diatoma-váz) k ö n n y e n oldatba m e g y , h o g y azután az üledék m é l y e b b rétegeinek s a v a n y ú b b környezetében — v a g y esetleg áramlással t á v o l a b b i , s a v a n y ú b b rendszerbe kerülve — kiváljék. A K á r p á t o k m é l y e b b oligocénjében eltez'jedt menüitek kovásodása í g y történhetett. A hárshegyi-kiscelli üledékgyűjtő esetében azonban ez kizárható, mivel az olyan kiscelli agyag b a n sincsenek gyakorlatilag diatomák, melyek e g y é b mikroflórában illetve -fau nában g a z d a g o k és maga a kiscelli agyag sehol sem k o v á s o d o t t el ú g y , mint a menüitek. 2
2
b) A hárshegyi h o m o k k ő h ö z k ö t ö t t e n sok a kaolinit ( v ö . 2. fejezet). Tufásságra utaló n y o m o k is akadnak egy-két helyen a hárshegyi h o m o k k ő b e n , mint pl. Pilisborosjenőtől E N y - r a , a Fehér-hegyi árokban, ahonnan t ö b b mint 5 0 , 0 % kaolinit mellett 1 0 % - n y i montmorillonitot m u t a t o t t ki BOGNÁR L . A helyszí nen is b o n t o t t tufitosnak tűnő h o m o k k ő tehát tufás v o l t és a halmirolizist (montmorillonit) kaolinosodás is kísérte. T e g y ü k fel, h o g y a hárshegyi h o m o k -
266
Földtani
Közlöny
106. kötet, 3. füzet
k ő b e n is annyi tufaanyag v o l t eredetileg, mint az egyidős kiscelli agyagban és e tufa földpátjának kaolinosodásakor felszabaduló SiO j kovásított. A z átlagos kiscelli szelvényben a z o n b a n a rétegoszlopnak mindössze 2 — 3 % - á t teszik ki tufák, tuffitok, és — mint a tufákban általában — ezeknek földpáttartalma legfeljebb 2 0 % . A z így a d ó d ó mennyiség rendkívül csekély a hárshegyi h o m o k k ö v e t cementáló n a g y t ö m e g ű k o v a s a v h o z képest. Tehát az eleve kevés tufából és még k e v e s e b b f ö l d p á t b ó l kevés k o v a származhatott. Azonfelül a tűzálló agyag (kaolin) lencsés, kiékelődő települése, keresztréteg zett h o m o k k a l keveredő megjelenési módja külső (extrabazinális) eredetre és behordásra utal, vagyis a kaolin javarészt n e m in situ keletkezett a hárshegyi h o m o k k ő b e n , hanem még a lehordási területen és már kaolinitként került az üledékgyűjtőbe. c) Már kizárásos alapon is maradna tehát a hidrotermális eredet feltevése, melyet azonban szerintünk m e g g y ő z ő ténnyé emelnek az alábbi pozitív bizo nyítékok : — a kovásodás törésekhez k ö t ö t t v á l t o z é k o n y jellege; — a törésvonalakhoz k ö t ö t t kalcedonerek gyakorisága; — a barit gyakorisága, a hidrohematit és (az eocénben) a cinnabarit jelen léte, a Berkenye-4. sz. fúrás hárshegyi h o m o k k ö v é n e k pirites-kalcitos erei, hintett piritessége ; — a nyomelemek. K é t barit-minta és e g y k o v a é r (mindegyik Pilisborosjenő, K ö v e s b é r c r ő l ) nyomelem-tartalma a Z n , Cu, P b figyelmen kívül hagyásával az alábbi eredményeket adta:* Barit I.
В Zr V As Or Se Co Sr Ba
Barit II.
55 190 18 180 30 90 68 150 sok
100 800 34 320 28 10 40 250 sok
Kovaér
40 36 7 200 5 10 43 13 <300
ppm
A z A s , Se, B a gyakorisága (utóbbi a kovaérben) egyértelműen hidrotermális eredetet b i z o n y í t Z E L E N K A T . szerint. V I T Á L I S G Y . és H E G Y I I . ( 1 9 7 4 ) a Buda pilisi k o v á s d o l o m i t o k b ó l a mi eredményeinkkel teljesen egyező elemzési ada tokat nyert (kiemelik a Sr, B a , A s gyakoriságát, elemzésük kiterjedt az elég gyakorinak m u t a t k o z ó P b , Z n és Cu-ra is). P É C S I N É D O N A T H É . ( 1 9 7 3 ) a felső petényi hárshegyi h o m o k k ő f o r m á c i ó b ó l és a fekvő k ő z e t e k b ő l a Cu, Z n , A s , Ba, Sr viszonylagos gyakoriságát mutatta ki e g y é b elemek mellett. — a k o v á s í t ó oldat feltűnően n a g y mezotermális hőmérséklete. A z Országos Érc- és Á s v á n y b á n y a Vállalatnál C S I L L A G János mérése szerint két, a pilis borosjenői K ö v e s b é r c kőfejtőjéből származó barit-minta dekrepitációs vizsgá lata az alábbi eredményeket adta: „barit I . " = 3 1 0 ° C ; „barit I I . " = 3 2 0 ° C . E meglepően nagy értékek t o v á b b i vizsgálatokat tesznek indokolttá. A kalce don kiválási hőmérsékletét eddig n e m tudtuk meghatározni, de egy esetleges mezotermális hőmérséklet e b b e n az esetben is várható, a kalcedon ui. már 5 0 0 ° C - t ó l k e z d ő d ő e n 2 0 0 ° C - i g keletkezhet. "Az
elemzés a Bányászati Kutató Intézetben készült
Báldi
— Nagymarosi:
A hárshegyi homokkő kovásodása .
267
— a cementáló kova nagy mennyisége, m e l y az eredeti pórustérfogat alapján kiszámítható. J ó l k o v á s o d ó hárshegyi h o m o k k ő térfogatának átlag 15%-át alkotja a pórusokat csaknem teljesen kitöltő k a l c e d o n c e m e n t . M i n t h o g y a k v a r c (2,65 g / c m ) és a kalcedon (2,57 — 2,65 g / c m ) sűrűsége csaknem egyenlő, 3
5. ábra. A S i 0
3
kristályos és amorf változatainak oldódása (NEMECZ, 1973). J e l m a g y a r á z a t : I . Kvarc, I I Kristobalit, I I I . Opál, IV. Amorf kovasav Fig. 5. Dissolution of the crystalline and amorphous modifications of S i 0 ( N E M E C Z , 1973). L e g e n d : I. Quartz, II. Oristobalite, I I I . Opal, IV. Amorphous silica 2
2
3
ez ténylegesen k b . 400 k g kalcedont jelent a h o m o k k ő minden m - é b e n . A m e n y nyiben a kalcedon a törmelékes kvarcszemcsék visszaoldása révén keletkezett volna, ú g y a h o m o k k ő eredeti pórusvizének, és a benne átáramló víznek, kel lett v o l n a 400 kg S i 0 - t feloldani a kvarcszemcsékből. E z az érték lehetetlen nek tűnik, ha tudjuk, h o g y 7 p H mellett a víz 25°-on mindössze 7 g/t, 200°-on pedig k b . 50—55 g/t k v a r c o t o l d fel. A fenti hatalmas t ö m e g ű k o v a a n y a g csakis máshonnan származó, S i 0 - t tartalmazó oldat átáramlásával magyarázható. 2
2
4 . A középsőoligocén hidrotermális tevékenység térben és időben SCHBÉTBB ( 1 9 1 2 ) a budai hidrotermális f o l y a m a t o t az alsó mediterránban (alsómiocénben) k e z d ő d ő és a pleisztocén travertinó képződésig terjedő egysé ges jelenségsorként értelmezte, nyilvánvalóan a m i o c é n vulkanizmushoz k ö t v e azt. SCHERF ( 1 9 2 2 ) és F E K E T E ( 1 9 3 5 ) ugyanakkor találóan m u t a t o t t rá arra, h o g y a hárshegyi h o m o k k ö v e t ért hidrotermális hatások a kiscelli agyag lerakó dása előtt kellett, h o g y b e k ö v e t k e z z e n e k , mivel az u t ó b b i t n e m érte hidrotermá lis elváltozás. V a l ó b a n , ha arra g o n d o l u n k , h o g y a tardi agyag a törésvonalak mentén m é g k o v á s o d o t t , viszont a kiscelli agyag még ilyen helyeken sem, akkor a k o v á s í t ó folyamat záródását a középsőoligocén elejére helyezhetjük. U g y a n e z lehetett a barit n a g y o b b t ö m e g ű kiválásának befejező d á t u m a is. A z is m e g y ő z ő , h o g y az egerien (felsőoligocén) n a g y o n hasonló fáciesű homokrétegei a k o v á s o d á s legcsekélyebb jelét sem mutatják a hárshegyi h o m o k k ő v e l azonos t e k t o n o g é n pasztában sem. A térképen ( 1 . és 6. ábra) feltüntettük az erősen k o v á s o d o t t és az alig k o v á s hárshegyi h o m o k k ő típusok elterjedését, valamint a kalcedonerek előfordulá sát és csapását. A hárshegyi h o m o k k ő K - i határa, m e l y mentén laterálisán, hirtelen á t m e g y a kiscelli a g y a g b a e g y 3 0 — 2 1 0 ° - o s csapású, feltehetően
268
Földtani Közlöny
106. kötet, 3. füzet
pireneusi ( v a g y még korábbi) tektonikai v o n a l Csitár—Nézsa—Kósd—Szent endre— Üröm—Jánoshegy—Törökbálint—Nadap vonalában. A z erősen k o v á s o d o t t , a) típusú hárshegyi h o m o k k ő Ny-i határa (Pilisszentkereszt — Pilis szántó— Pilisvörösvár—Nagykovácsi— P á t y — B i a t o r b á g y ) nagyon durván
в. ábra. A hárshegyi homokkő és az eocén vulkánitok elterjedése a budai vonal helyzete, a kalcedonerek csapásának vázlatos feltüntetésével. J e l m a g y a r á z a t : 1. M s ő e o c é n vulkánit, 2. Tardi agyag, 3. Hárshegyi homokkő A-típus, 4. Hárshegyi homokkő B-tfpus, 5. Feltételezett hárshegyi homokkő, 7. Budai vonal, 8. Kalcedonér csapása Fig. 6. Distribution of the Hárshegy Sandstone and of the Eocene volcanics, the position of the Buda bine, with schematical indication of the strike directions of the chalcedony streaks. L e g e n d : 1. Upper Eocene volcanics 2 Tard Clay, 3 . Hárshegy Sandstone, Type A , 4. Hárshegy Sandstone, Type B, 5. Supposed JHarshegy Sandstone, 7. ' Buda Line, 8. Strike of chalcedony streak
В áld
г — Nagymarosi:
A hárshegyi
homokkő kovásodása . . .
269
nárhuzamos a keletivel, i l y m ó d o n a k é p z ő d m é n y és ezzel a k o v á s o d á s e g y 1 0 — 2 0 k m széles É K — D N y - i csapású D-felé keskenyedő tektonogén pasz tához k ö t ő d i k . E pasztát és különösen annak K - i határát budai vonalnak nevezzük, és a hidrotermális tevékenység ennek mentén hatott ( 6 . ábra). A kalcedonerek eloszlása arra utal, h o g y a hidrotermális befolyás n e m v o l t azonos intenzitású a budai v o n a l teljes hosszában. Míg a Cserhátban kevés kalcedoneret találunk, addig a Pilis e g y részében és a Budai hegységben ezek g y a k o r i a k . Tehát a budai v o n a l mentén D-felé haladva a hidrotermális elválto zás intenzitásának fokozódásával számolhatunk. A budai v o n a l környezetében a Budai-hegységben a preoligocén k é p z ő d m é n y e k e n észlelt hidrotermális ere detű elváltozások is j ó v a l jelentékenyebbek és különösen markáns hidrotermá lis elváltozásokat m u t a t a Velencei-hegység, a budai vonal D - i folytatásában, g o n d o l v a itt pl. a pázmándi kvarcitra, mely utóbbi J A N T S K Y ( 1 9 5 7 ) szerint is a felsőeocén magmatizmus utóhatásaként elkovásított k é p z ő d m é n y . A kalcedonerek csapása meglepően állandó: K D K — N y É N y . A priabonien andezitelőfordulások, melyek erősen lepusztított és jórészt mélybesüllyedt szubvulkáni és sztratovulkáni tömegek (inkább foszlányok) formájában h ú z ó d n a k a Vértes D-i előterétől és a Velencei-hegységtől a Bicskétől D-re elterülő (Csákvár 1 8 . sz. fúrás), valamint a Budaörs—Budafok körüli területen (Budaörs-1, B u d a f o k - 1 . sz. fúrások) át Sári és Ujhartyán vidékéig ( S Z É K Y N É — B A R A B Á S 1 9 5 3 , JANTSKY 1 9 5 7 , GIDAI 1 9 7 5 , W E I N 1 9 7 4 , JUHÁSZ 1 9 7 1 ) lényegé
b e n azonos csapásirányú tengely mentén n y o m o z h a t o k , tehát azonos törés rendszerhez kötődnek ( 6 . ábra). Az idősebb oligocén hidrotermális tevékenység, a hárshegyi homokkő kovásodása is minden jel szerint a felsőeocén magmatizmushoz kötődik. E n n e k bizonyítékai t e h á t a kovásítás k o r a (mivel a magasabb oligocén már n e m k o v á s o d o t t ) csapásirányok fenti egyezése és a kovásodás térbeli helyzete (a priabonien andezitelőfordulások felé való erősödése).
5. Ercföldtani következtetések A felsőeocén magmatizmus érchozó jellege közismert ( R e c s k — D a r n ó ) . A Budai-hegység vonatkozásában v a l ó ilyen jellegű jelentőségére már W E I N ( 1 9 7 4 ) is utalt. A budai vonal Cserháttól Velencei-hegységig húzódó, Darnó vonal lal párhuzamos pasztája, különösen annak D-i része, ebből a szempontból minden képp /igyelemre m é l t ó . A budai v o n a l nemcsak lefutásában, de geokémiai szi tuációjában is emlékeztet a D a r n ó vonalra (magmás t ö m e g e k és karbonátos k ő z e t e k érintkezése). H Á M O R ( 1 9 7 2 ) érckutatási perspektívából a NaszályB e r k e n y e k ö z ö t t h ú z ó d ó pasztát prognosztikus jelentőségűnek tartja, tehát n e m hanyagolandó el a budai vonal Duna-balparti folytatása sem, különösen ha a hárshegyi h o m o k k ő b e n még itt is szórványosan észlelhető kalcedonérre és hintett piritesedésre gondolunk. A priabonien andezitvonulat esetleges É-i kiszögellése a B ö r z s ö n y irányában, v a g y esetleg e g y — a délitől független — v o n u l a t léte e b b e n a térségben, még a j ö v ő kutatásainak tárgya. V I T Á L I S G y . — H E G Y I I . ( 1 9 7 4 ) a triász d o l o m i t kovásodását u g y a n a miocén vulkanizmussal h o z z a kapcsolatba, „ m é l y e b b s z i n t i , metaszomatikus ércesedés (magnezitesed é s ) " lehetőségét azonban hangsúlyozza, és rámutat a törésvonal és hidroter mális tevékenység összefüggésére.
270
Földtani
Közlöny
106. kötet, 3. füzet
V I T Á L I S G Y . és H E G Y I I . ( 1 9 7 4 ) , v a l a m i n t saját n y o m e l e m v i z s g á l a t a i n k is az A s , B a , Se, Cu, P b , s t b . g y a k o r i s á g a alapján esetleges mélyebbszinti h i d r o termális ércesedés lehetőségére v e t n e k f é n y t . U t a l v a a k o r á b b i fejezetekben t á r g y a l t e g y é b jelenségekre is (magas m e z o t e r m á l i s hőmérséklet, a k o v á s o d á s n a g y kiterjedése, jelentősége) a t o v á b b i , részletesebb kutatás e b b e n az irány b a n n e m t ű n i k érdektelennek. E m u n k a zárásánál n e m mulaszthatjuk el k ö s z ö n e t ü n k e t nyilvánítani a F ö l d t a n i T a n s z é k e n d o l g o z ó geológus-hallgatóknak: BOLSTER K a t a l i n , H A R T A I É v a , T Ó T H Z s u z s a és V A R G A P é t e r n e k , akik s z á m o s terepi és anyagvizsgálati m u n k á b a n értékes segítséget n y ú j t o t t a k .
Táblamagyarázat
— E x p l a n a t i o n o f Plates
I . tábla 1. Pilisborosjenő, Pilisborosjenő, 2. Nagyhárshegy, Nagyhárshegy,
Plate I .
Kövesbérc. Kovaerek hárshegyi homokkőben Kövesbérc. Streaks of silica in the Hárshegy Sandstone kőfejtő. Kovaerek hárshegyi homokkőben quarry. Streaks of silica in the Hárshegy Sandstone
I I . tábla -
Plate I I .
1. Azonos orientációban továbbnőtt kvarcszemcsék (FÜCHTBATJER und MÜLLER, 1970) Quartz grains with over growth of the same orientation (FÜCHTBATJER and M Ü L LER, 1970) 2. Külső hatásra elkovásodott homokkő (a fekete foltok opálból, a finomszemcsés foltok kalcedonból állnak). (FÜCHTBAUER und MÜLLER, 1970) Sandstone silicified upon external effect (the black spots consist of opal, the fine grained spots are composed of chalcedony) (FÜCHTBATTER and MÜLLER, 1970) H I . tábla -
Plate I I I .
1. Sziklafal Budakeszi és Telki között. Hárshegyi homokkő kovaanyaggal cementált tektonikus breccsája. A z üledék már előbb kőzetté vált, mielőtt kovásodás érte volna Cliff wall between Budakeszi and Telki. Tectonic breccia of the Hárshegy Sandstone, cemented b y siliceous matter. The sediment had been lithified, before being affected by silicification 2. A z előző minta egyik kovás repedésének mikroszkópos képe keresztezett nikolok között. Nagyítás k b . 100 X One of the siliceous cracks in the previous sample as seen in microscope. Magnification about 100 X
TV. tábla -
Plate Г 7 .
1. Felsőpetény-292. fúrás, 39,00 — 44,00 m . Hárshegyi homokkő mikroszkópos képe keresztezett nikolok között. Nagyítás k b . 100 X . Jól látható az aprószemcsés kőzet anyag Borehole Felsőpetény-292, 39.00 — 44.00 m. Microscopic, image of the Hárshegy Sandstone as viewed with crossed niçois. Magnification about 100 X . The fine-grained rock material is clearly observable 2. Üröm—Ezüsthegy. Sugaras szálas kalcedon kötőanyag hárshegyi homokkőben. Mikrosz kópos felvétel, keresztezett nikolok között. Nagyítás k b . 250 X Üröm — Ezüsthegy. Radiaxial, broad chalcedony matrix in the Hárshegy Sandstone. Microscopic photograph with crossed niçois. Magnification about 250 X
Báldi
— Nagymarosi:
A hárshegyi homokkő kovásodása .
271
I r o d a l o m — References Á K O S É . (1964): A romhányi rög földtani és kőzettani vizsgálata. Szakdolgozat, E L T E Földtani Tanszék, Budapest, kézirat F E K E T E Z. (1935): Adatok a hárshegyi homokkő geológiájához. Földt. Közi., 65, pp. 126—150. F Ü C H T B A U E R , H . - - M Ü L L E R , G. (1970): Sedimente und Sedimentgesteine. Teil I I . Schweitzerbart'sche Verl., Stutt gart, p. 726. G I D A I L. (1975): A z BK-dunántúli eocén rétegtani kapcsolatai. Földt. Kőzi., 105, p p . 82—88. H Á M O R G. (1972): A Börzsöny-hegység D-i részének ősföldrajzi vázlata. M A F I E v i Jel. 1972-ről, pp. 23—32. H O R U S I T Z K Y F . (1958): 1. in SCHRÉTER et al. 1958. J A N T S K Y В. (1957): A Velencei-hegység földtana. Geol. Hung., 10, p. 170. JUHÁSZ Á . (1971): A Duna—Tisza köze harmadidőszaki vulkanitjai. Földt. Közi. 101, pp. 1—12. K A S Z A N I T Z K Y F. (1956): A z alsóoligocén (hárshegyi) homokkő ásvány-kőzettani vizsgálata. Földt. Közi. 86, p p . 244—256. K U K A L , Z . (1971): Geology of Becent Sediments. Academia, Puhl. House, Prague, p . 490. MONOSTORI M . (1964): Üledékföldtani vizsgálatok a Budai-hegység paleogén rétegein. Szakdolgozat, E L T E Földtani Tanszék, Budapest, kézirat N A G Y G. (1968): Pilisszentlélek. Magy. a Dorogi-med. földtani térképéhez, 10 000-es sor., M A F I Budapest, p . 4 2 . NEMEOZ E . (1973): Agyagásványok. Akadémiai Kiadó, Budapest, p. 507. P É C S I - D O N Á T H E . (1973): Geochemical Investigations of Sedimentary Kocks from the Vicinity of Felsőpetény. Annal. Univ. Sei. Bpest., sect geol., 16, pp. 157—185. PETTIJOHN, P . J . , P O T T E R , P. E . - S I E V E R , R . (1973): Sand and Sandstone. Springer V . , New York—HeidelbergBerlin, p . 618. SCHERE E . (1922): Hévforrások okozta kőzetelváltozások (hidrotermális kőzetmetamorfózis) a Buda-Pihsi-hegységben. Hidr. Közi., 2, p p . 19—88. SCHRÉTER Z . .(1912): Harmadkori és pleisztocén hévforrások tevékenységének nyomai a budai hegyekben. M A F I Évkönyv, 19, pp. 181—231. SCHRÉTER Z . , SZŐTS E . , H O R U S I T Z K Y F. - M A U R I T Z B. (1958): Budapest és környékének geológiája. I n Budapest természeti képe. Akad. Kiadó, Budapest, p p . 35—145. S Z É K Y N É F U X V . - B A R A B Á S A . : (1953) A dunántúli felsőeocén vulkánosság. Földt. Közi. 83, pp. 217—229. V A R J Ú G Y . (1957): A pilisi töböragyag (tűzállóagyag) teleptani viszonyai, ásvány-kőzettani és technológiai jellemzői. Bány. K u t . Int. Közi., 2, pp. 1 3 3 - 1 4 0 . V A R J Ú G Y . (1959): A Bomhányi-rög területén levő (Bánk-petényi) tűzálló-agyag-előfordulás. M A F I E v i Jel. 1955— 56-ról, p p . 361—373. V I T Á L I S G Y . - H E G Y I I . (1974): Hidrotermális kőzetelváltozatások a dunai andezithegységgel határos dolomit területeken. Hidr. Közi., pp. 562—569. W E I N Gy. (1974): A Budai-hegység szerkezetalakulása. Földt. K u t . , 17, pp. 23—34.
Silicification of the Hárshegy Sandstone and its hydrothermal origin Dr. T. Báldi
and A.
Nagymarosi
The process of silification of the Hárshegy Sandstone is reconstructed on the basis of almost 50 exposures and 13 boreholes. The authors conclude that the siliceous matrix is not authigenic, but it precipitated at the beginning of the Middle Oligocène in sands which originally carried acid interstitial water and its segregation took place as a result of cooling of alcaline-siliceous hydrothermal solutions of rather high temperature and owing to a decrease in pH. Explanation is also given for dissolution phenomena. Two types, distinct even territorially, of the Hárshegy Sandstone are distinguished. The authors show that silification is controlled by fracture lines and in this context they have recognized the tectonogenic belt of the Buda Line which must have been determining factor in the sedimentation and silicification of the Hárshegy Sandstone. They have recognized that the axis of distribution of the Upper Eocene igneous rocks and the chalcedony streaks of the Hárshegy Sandstone have the same strike direction. Lower Oligocène silicification (hydrothermal process) is suggested to have been connected with Upper Eocene magmatism. In this connection, the possible metallogenic significance of the Buda Line, being subparallel to the Darnó Line, is also referred to. The methods used by the authors have included a wide range of techniques from the megaloscopic field observations to thin section microscopy, sedimentological, RTG —DTG, trace element and decrepitation analyses.
272
Földtani
Közlöny
106. kötet,
3.
füzet
I. tábla — Plate I.
B á l d i — Nagymarosi:
A
hárshegyi
homokkő
kovásodása.
I I . tábla -
6
Földtani Közlöny
273 Plate I I .
274
Földtani
Közlöny
106. kötet,
3.
füzet
I I I . tábla -
Plate Ш .
В áld
г — Nagymarosi:
A hárshegyi homokkő kovásodása . . .
I V . tábla -
6*
275 Plate ГУ.
Földtani Közlöny,
Bull, of the Hungarian Geol. Soc. (1976)
106.
276-289
СаСОз-oldás a tengervízben jelenleg és a geológiai múltban Haas (8
János
ábrával)
Bevezetés A z utóbbi években, elsősorban a lemeztektonikai elmélet alkalmazásával kapcsolatban, gyakran merül fel az a kérdés, h o g y értelmezhetők-e bizonyos üledékes kőzetek többezer méter mély tenger-aljzaton k é p z ő d ö t t n e k , v a g y sem. A z Alp-kárpáti területen, így természetesen hazánkban is, t ö b b mint félévszá z a d ó t a vita tárgya a „ v ö r ö s j u r a " képződési környezetének, elsősorban képző dési mélységének kérdése. Természetesen e régió lemeztektonikai értelmezésé nek kísérlete újra felélénkítette a régi vitát, hiszen az elmélet alkalmazásának egyik kulcskérdése a jura-beli Tethys óceáni mélységének bizonyítása, v a g y elvetése. A m i ó t a az óceánkutatás megismerte az aljzaton végbemenő karbonátoldás jelenségét és megállapította az ún. kompenzációs szintet, az abisszikus mélység híveinek egyik fő érve az, h o g y a kőzetekben megfigyelt, tenger-aljzaton végbe ment oldásnak tulajdonított jelenségek (pl. a C a C 0 hiánya egyes formációk ban, az eredetileg aragonit vázú ősmaradványok, ill. ősmaradvány részek hiánya v a g y viszonylagos csökkenése a kalcit vázú fossziliákhoz képest, hullá mos felszínek, szabálytalanul visszaoldott ősmaradványok stb.), amelyek fel tehetően a kompenzációs szint alatt jöttek létre, az e szintre v o n a t k o z ó , jelen kori adatok alapján 4000—5000 m mélységben való képződést jeleznek. Mivel az aktualizmus túlságosan leegyszerűsített és kritikátlan alkalmazása, vagyis a jelenkori megfigyeléseknek, az egykori feltételek kellő mérlegelése nélküli m ú l t b a vetítése, súlyos tévedések forrása lehet, megkíséreltem az említett p r o b l é m á t szemügyre venni. A tengeri karbonátoldódásra v o n a t k o z ó mai ismeretek összegyűjtésével először arra a kérdésre kerestem választ, h o g y milyen t é n y e z ő k befolyásolják napjainkban az oldási folyamatot, mert csak ezek ismeretében lehet megfontolás tárgyává tenni, h o g y milyen mértékben v á l t o z t a k meg ezek a földtörténet során, t o v á b b á , h o g y a változások miképpen m ó d o s í t o t t á k az egykori oldási modellt. 3
Összeállításom a karbonátoldás tárgyában, a legutóbbi években publikált modellkísérletek és tengerkutatási megfigyelések, mérések eredményeit, illetve értékelését adja, elsősorban a földtani, őskörnyezeti interpretációnál való alkal mazásuk nézőpontjából.
Kalciumkarbonát-oldódás a mai óceánokban, az oldódás „nevezetes szintjei" A z 1960-as é v e k v é g é n rendkívüli mértékben fellendült óceánkutatás ki emelkedő fontosságú vizsgálati eredményeket szolgáltatott az óceánok víz t ö m e g é b e n és aljzatán végbemenő karbonátoldódás, illetve az óceánok karbo-
Haas:
CaC0 -oldás 3
a tengervízben jelenleg és a geológiai múltban
277
nát háztartásának megismeréséhez. A vizsgálatok 3 fő irányát lehet megkülön böztetni. a) N a g y területeken mérték az ó c e á n o k aljzatán levő üledékanyag karbonát tartalmát, az eredményeket izovonalas karbonáteloszlási térképeken szemlél tetik. (Viszonylag s o k adat gyűlt össze a Mélytengeri Fúrási P r o g r a m során mélyített fúrásokból.) E z a vizsgálat az ún. kompenzációs mélység (CCD) meg állapítására, illetve változásainak n y o m o n követésére n y ú j t lehetőséget. — A k o m p e n z á c i ó s mélység az a mélységhatár, amely alatt az óceánaljzati üledékek gyakorlatilag karbonátmentesek (3 — 6 % - n á l k e v e s e b b C a C 0 - o t tartalmaznak). Természetesen eltér a k o m p e n z á c i ó s mélységszint a kalcitra és az aragonitra (ez u t ó b b i é m a g a s a b b szinten van) valamint az alacsony és magas Mg tartalmú kalcitra is (a magas Mg-tartalmú kalcité van magasabban). b) Vizsgálják a k ü l ö n b ö z ő szervezetek karbonátos vázának oldódását a mélység függvényében, o l y m ó d o n , h o g y az aljzatról, illetve az óceánvíz külön b ö z ő mélységtartományaiból emelnek ki mintát és mérik az élő és a már elpusz tult szervezetek v á z á n a k mennyiségét. E z a módszer a k o m p e n z á c i ó s mélység meghatározásán k í v ü l az ún. lysoclin mélységének megállapítására is alkalmas. — A lysoclin f o g a l m á t B E R G E R ( 1 9 6 8 ) vezette b e , annak a szintnek a meg jelölésére, ahol a kalcit v á z ú foraminiferák oldódásának sebessége hirtelen megnő. K é s ő b b a fogalmat kiterjesztették és m a már annak a mélységnek az általá nos megjelölésére szolgál, ahol karbonátszemcsék oldási sebessége hirtelen megnő. c) Regisztrálják az oldási sebesség mélység szerinti változását ú g y is, h o g y CaCOg anyagú próbatestet engednek fokozatosan egyre m é l y e b b r e az óceán vizébe és mérik a próbatest súlyának egységnyi idő alatti csökkenését (PETER SON kísérlete 1 9 6 6 ) . E z z e l a módszerrel a k o m p e n z á c i ó s mélység ós a lysoclin n y o m o z á s á n kívül az egyensúlyi szint helyzete is regisztrálható. — A z egyensúlyi szint az a mélység, ahol a tengervíz C a C 0 - r a éppen telí tett. E felett a v í z telített, oldás nincs, ez alatt telítetlen, és a C a C 0 anyag — elméletileg — o l d ó d i k (gyakran előfordul, h o g y az egyensúlyi szint alatt sem k ö v e t k e z i k b e oldás, például akkor, ha a kalcitszemcsét organogén v é d ő film burkolja). A fenéküledék C a C 0 tartalmának eloszlásáról j ó információink vannak az Atlanti- és a Csendes-óceán területéről. I g e n értékes adatokat tartalmaz D . B . E L L I S és Т . C. M O O R E J R . ( 1 9 7 3 ) cikke, az Atlanti-óceán D-i részének vizsgála táról. Megállapították, h o g y a k o m p e n z á c i ó s mélység az óceánban rész-medencén k é n t jelentősen v á l t o z i k . í g y a Brazil és az É-Argentin m e d e n c é b e n 4 8 0 0 m , a Cape medencében 5 4 0 0 m . A k a r b o n á t t a r t a l o m eloszlását ábrázoló térképet az 1. ábra mutatja. A tér képről a k a r b o n á t t a r t a l o m és az óceánaljzat morfológiája, illetve az óceáni mélységviszonyok k ö z ö t t i korreláció világosan leolvasható. A k o m p e n z á c i ó s szintre v o n a t k o z ó k o n k r é t adatok megegyeznek M . N . 3
3
3
3
B R A M L E T T E ( 1 9 6 1 ) , TTJREKIAN ( 1 9 6 5 ) W . H . B E R G E R ( 1 9 7 1 ) és m á s o k k o r á b b i
adataival, így összegezve megállapíthatjuk, h o g y a kompenzációs mélység általában 4 7 0 0 — 5 5 0 0 m k ö z ö t t változik. A k a d igen jelentős eltérés is ettől az
Földtani Közlöny
278
1. ábra. A z óceánfenék üledékanyagának C a C 0 nyomán) J e l m a g y a r á z a t :
a
106. kötet, 3. füzet
tartalma az Atlanti-óceán déli medencéjében ( K . K . TmtEKIAíT
1 . 8 0 - 1 0 0 % , 2 . 6 0 - 8 0 % , 3 . 4 0 - 6 0 % , 4 . 2 0 - 4 0 % , 5 . 0 - 2 0 % CaCO,
Fig. 1. СаСОз content of the sediment of the ocean floor in the southern basin of the Atlantic Ocean (after К . K . TTJEEKIAN). L e g e n d :
1. 8 0 - 1 0 0 % , 2 . 6 0 - 8 0 % ,
3 . 4 0 - 6 0 % , 4 . 2 0 - 4 0 % , 5 . 0 - 2 0 % CaCO,
értéktől, például a R o s s tengerben csupán 500 m a kompenzációs szint ( K E N NET 1966). A szervezetek vázának oldási viszonyait W . H . B E U G E R vizsgálta igen alapo san az elmúlt években. Különösen a kompenzációs mélység és a lysoclin közötti összefüggéseket elemezte. Foramini fera kamrákon végzett megfigyelései sze rint a lysoclin általában mintegy 1000—1500 m-rel a kompenzációs szint fölött helyezkedik el, tehát 3000—4000 m mélységben. A lysoclin és a kompenzáciás mélység közötti t a r t o m á n y b a n ellenálló vázanyagú Foraminiferák találhatók. F o n t o s megállapítása, h o g y az egyenlítő közelében a kompenzációs mélység növekszik, m í g a lysoclin hasonló mértékben magasabbra kerül. T o v á b b i értékes megfigyelése, h o g y a telítettségi szint az É-i féltekén 300—400 m-rel átlagosnak tekinthető, az egyenlítőtől D-re 1000 m alá süllyed (2. ábra). A szerves eredetű aragonit oldásával kapcsolatban Pteropoda vázakra vonat k o z ó megfigyelések vannak. K ü l ö n ö s e n érdekes Friedmannak az az adata, amely szerint a Vörös-tenger határozottan meleg (20 °C feletti) 1000—2000 m mélységű vizében a Pteropoda vázak oldódása figyelhető meg. E z az észlelés méginkább figyelmet kelt, ha szembesítjük azzal a tapasztalattal, h o g y a hide g e b b óceánv í z b e n az aragonit v á z csak jóval n a g y o b b , például a Bermudák környékén k b . 4500 m mélységben oldódik (FRIEDMAN 1965). Erre az első pil lanatban v a l ó b a n különösnek tűnő jelenségre H U D S O N (1966) h í v t a fel a figyel met.
Haas:
Ca00 -oldás 3
a tengervízben jelenleg és a geológiai múltban
279
2. ábra. A z egyensúlyi, a lysoclin és a kompenzációs szint helyzete a földrajzi szélesség függvényében ( B E R G E R nyomán) Fig.
2. Variation of the equilibrium, lysocline and compensation levels in dependence on the latitude (after B E R G E R )
A tengerben lejátszódó oldási jelenségek regisztrálásában jelentős előrelépést h o z o t t PETERSON kísérlete. K a l c i t g ö m b ö k e t engedett le 4 hónap alatt fokozato san 5 0 0 0 m mélységig a Csendes-óceán vizébe és mérte a súlyváltozást. Kiderí t e t t e , h o g y a súlycsökkenés m á r n é h á n y száz méter ( 3 0 0 — 5 0 0 m ) mélyen meg indul, — tehát ez alatt a mélység alatt a v í z már telítetlen C a C 0 - r a és elkez d ő d i k az oldás. Kísérletét f o l y t a t v a azt tapasztalta, h o g y az oldási sebesség 3 7 0 0 m - b e n hirtelen megnő. A P E T E R S O N által kimutatott, és e g y é b megfigye lésekkel is alátámasztott hirtelen oldási sebességnövekedés okát a k ü l ö n b ö z ő szerzők sokféleképpen magyarázták. Elgondolásaikra k é s ő b b részletesebben kitérek. A kalciumkarbonát tengervízben v a l ó oldódására v o n a t k o z ó legfontosabb megfigyelések eredményeit, valamint a „nevezetes szintek" átlagos helyzetét a 3 . á b r a mutatja. ( A Bergertől á t v e t t ábra a Csendes-óceán középső részére 3
3. ábra. A tengeri СаОО, oldódás „nevezetes szintjei" ( B E R G E R összeállítása) Fig.
3. ..Significant levels" of СаОО, dissolution in sea water (after B E R G E R )
280
Földtani
Közlöny
106. kötet, 3. füzet
v o n a t k o z ó adatokat tartalmazza, de a g ö r b é k lefutása és a „nevezetes szintek" helyzete közelítőleg az óceáni területek nagyrészére vonatkoztatható.) A „nevezetes szintek" k o n k r é t térbeli helyzetét e g y r e p o n t o s a b b a n ismer j ü k . A z óceánokban v é g b e m e n ő oldási jelenségek p o n t o s lefolyásáról, a legfon t o s a b b befolyásoló t é n y e z ő k hatásáról azonban még nincs kialakultnak m o n d ható, általánosan elfogadott álláspont. A legfőbb kérdés az, h o g y mi o k o z z a az oldási sebesség hirtelen növekedését, a lysoclin jelenséget. Mutatnak-e az óceán mérhető fizikai-kémiai paraméterei valamilyen jellegzetes változást, amivel a jelenség magyarázható lenne?
A kalcium-karbonát oldását befolyásoló tényezőkre vonatkozó mérési adatok A Seripps Oceonógráfiai Intézet munkatársai 1966-ban részletes méréseket végeztek a Csendes-óceán vizében (É 18°49'; N y 168°31') a hőmérséklet és a sótartalom mélység szerinti változásának megállapítására. A 4. ábra mérési eredményeiket mutatja, kiegészítve a szovjet V i t y a z óceánkutató állomás ( É 19°58' N y 169°59') által regisztrált p H értékekel. A k ö z ö l t mérési adatok szerint a Csendes-óceán a d o t t pontján az óceánvíz hőmérséklete k b . 500 m-ig viszonylag gyorsan csökken, az ezt k ö v e t ő 1000 m-en meglehetősen lelassul a hőmérsékletcsökkenés üteme, 1500 m alatt a t o v á b b i csökkenés már n e m
4. ábra. A tenger hőmérsékletének, sótartalmának, p H és ЛрН-jának változása a mélység függvényében Fig. 4. Variation of the temperature, salinity, p H and ApK as a function of depth
Haas:
Ca00 -oldás 3
a tengervízben jelenleg és a geológiai múltban
281
haladja meg az 1 ° C - o t , 3000-m-től pedig gyakorlatilag konstans hőmérsékletű, 1,4—l,5°C-os a víz. A sótartalom 500 m-ig csökken, majd 2500 m-ig ismét n ő . E z alatt alig v á l t o zik (34,65 —34,68% k ö z t ) . A p H 1200 m-ig csökken, m a j d kismértékben nő és végül 4000 m alatt — a b e m u t a t o t t példán — újra csökken. E z e k az értékek és tendenciák, v a g y vonalakban a jelenlegi óceánokra jel lemzőnek t e k i n t h e t ő k . Az a d a t o k e g y b e v e t é s e világosan mutatja, h o g y a vizsgált paraméterekben n e m tapasztalható o l y a n markáns változás, amely a lysoclin jelenséget (és a viszonylag éles k o m p e n z á c i ó s mélység szintet) m e g m a g y a r á z h a t ó v á tenné. A n y o m á s n y i l v á n v a l ó a n egyenletesen nő a mélységgel, a hőmérséklet a lysoclin mélységében már csaknem konstans, és a p H , valamint az alkalinitás esetében is csupán igen csekély mértékű a változás. A z észlelt jelenségek okát a legalapvetőbb fizikai-kémiai t é n y e z ő k mérése n e m m u t a t t a meg, viszont j ó alapot a d o t t a laboratóriumi kísérletekhez, ame lyek során a tengervíz egyes paramétereit — a t ö b b i feltétel stabilizálása mel lett — mesterségesen változtatták, keresve azt a paramétert, amelynek meg felelő változtatásával az ó c e á n o k b a n tapasztalthoz hasonló lefutású oldási sebesség g ö r b é k nyerhetők. 0
A kalciumkarbonát tengervízben történő oldódásának laboratóriumi modellezése A mélytengerekben lezajló oldási jelenségek kísérleti tanulmányozásáról a közelmúltban cikksorozat jelent meg az A m e r i c a n Journal o f Science f o l y ó iratban, amelyben R . A . B E K N E K és J. W . M O K S E számolt be vizsgálatairól. Kísérletük célja az v o l t , h o g y meghatározzák az oldási sebesség változását a p H változtatása szerint, a t ö b b i feltétel változatlansága mellett. Olyan berendezést szerkesztettek, amely a konstans p C 0 - t , C a koncentrá ciót és 25 °C-os hőmérsékletet biztosított, t o v á b b á a p H - t automatikusan sza2 +
2
5. ábra. A CaCOa oldási sebesség változása a dpK Fig.
változtatása során ( B E R N E R és M O R S E nyomán)
5. Variation of the rate of CaCO dissolution with changing J p H (After B E R N E R and M O R S E ) a
Földtani
282
Közlöny
106. kötet, 3. füzet
b á l y o z t a (HCl-adagolással). A z oldáshoz 1—20 m/í-os kalcitport, illetve eredeti, ó c e á n b ó l kiemelt k a r b o n á t üledéket használtak. A ZlpH ( 4 p H = p H - p H , ahol p H = C a C 0 - r a telített oldat számított p H - j a , ugyanolyan C a és p C O , t o v á b b á n y o m á s , és hőmérséklet v i s z o n y o k meüett mint amit a kísérlet során alkalmaztak; p H = a kísérlet során s z a b á l y o z o t t p H aktuális értéke) és az oldási sebesség közti összefüggésre az 5. ábrán lát ható g ö r b é t k a p t á k . A diagramon 4 jellegzetes szakasz különíthető el. E z e k k ö z ü l az egyensúlyhoz közeli (1 és 2 számmal jelölt) t a r t o m á n y viszonyai v a l ó sulhatnak m e g az ó c e á n o k vizében. A z egyensúlyhoz igen közeli t a r t o m á n y b a n (1.), tehát kis telítetlenség esetén ( p H -< 0,10) az oldás n a g y o n lassan és mindezideig kevéssé meghatározott m ó d o n m e g y v é g b e . 0,1 — 0,16 ZlpH-val az oldási sebesség hirtelen megnő (az 5. diagramm felnagyított szakasza). E l e k t r o n m i k r o s z k ó p o s vizsgálatokkal k i m u t a t t á k h o g y a 1 — 0,16 J p H - n á l tapasztalt sebességváltozás o k a a kristályfelszín molekuláris jelenségeiben található m e g . E kritikus értéknél ugyanis lehetővé válik, h o g y a kristályfel színről leváló molekulák áthatoljanak a felületen abszorbeált gátló i o n o k o n , a m e l y e k k ö z ü l a — kísérletek végzői szerint — a foszfát hatása a legjelentősebb, de e g y é b i o n o k és szerves molekulák szerepét sem tartják kizártnak. 3
2 +
a
0
10 Üledék
20
30
(nap%)
6 . ábra. А СаСО, oldási sebességének változása a mélység függvényében, a tengeri mérések és a laboratóriumi kí sérletek során ( B E K N E K és M O E S E nyomán). J e l m a g y a r á z a t : 1 . Gömbök ( P E T E K S O N ) , 2 . Foraminifera ( B E É G E K ) , 3 . Kalcitpor, 4 . Üledék Vig. 6. Variation of the rate of СаСО, dissolution with depth as measured in the sea and in the course of laboratory experiments (after B E E G E R and M O E S E ) . L e g e n d : 1 . Spheres ( P E T E E S O S ) , 2 . Foraminifera ( B E K N E K ) , 3 . Calcite powder, 4 . Sediment
Haas:
Ga00 -oldás 3
a tengervízben jelenleg és a geológiai múltban
283
A kísérletek során tapasztalt kritikus Л р Н megegyezik azzal, amely az óceáni lysoclinnál számítható és ahol a PETERSON-féle kísérletben az oldás g y o r sulása fellépett. B á r a kísérletileg kimutatott és az ó c e á n o k b a n v é g b e m e n ő természetes oldás sebességgörbéi n a g y m é r v ű hasonlóságot mutatnak, az abszolút sebességérté k e k b e n jelentős eltérés mutatkozik. A laboratóriumban mért sebesség csak n e m két nagyságrenddel n a g y o b b (6. ábra). B E K N E K és M O R S E az eltérést első sorban a kísérleti és természetes k ö r ü l m é n y e k közti jelentős hőmérsékletkülönb ségnek tulajdonítja (a laborkísérletnél 2 5 ° C , míg a PETERSON kísérletnél 2 ° C ) . A laboratóriumi kísérlet tehát arra is felhívja a figyelmet, h o g y állandó p C 0 esetén a hőmérséklet növekedésével az oldási sebesség igen jelentős mértékben nő. (Ez magyarázatot adhat pl. a Vörös-tengeri kis k o m p e n z á c i ó s mélység okára is.) A kísérleti és természetes v i s z o n y o k k ö z ö t t i oldási sebességkülönbség a gátló i o n o k k o n c e n t r á c i ó j á b ó l is levezethető. H a a korábban leírt oldási kísérletet P 0 ~ - i o n o s k ö z e g b e n hajtották végre, az oldási sebesség lelassult és az í g y k a p o t t diagram b i z o n y o s P 0 ~ koncentrációjánál megegyezett a PETERSON féle görbével. A kívánt P 0 " ~ koncentráció hozzávetőlegesen megegyezett azzal, amelyet PETERSON és B E R N E R mértek, említett vizsgálataik során az óceán vizében. 2
3
4
3
4
3
4
A mai óceánokban lezajló CaC0 -oldódás értelmezése 3
A mérések és a laboratóriumi modellkísérletek eredményeinek áttekintése arra h í v j a fel a figyelmet, h o g y az ó c e á n o k b a n v é g b e m e n ő oldási jelenségek n e m o l y a n egyszerűek, mint azt a részletes vizsgálódás előtt még a közelmúltban is g o n d o l t á k , sőt a rendkívüli nagyszámú befolyásoló tényező miatt igen b o n y o lultak. E n n e k tulajdonítható, h o g y a k ü l ö n b ö z ő k u t a t ó k az eredményeket k ü l ö n b ö z ő k é p p e n értelmezik, és í g y az oldási jelenségek okaként más és más t é n y e z ő k e t emelnek ki, bár a l e g t ö b b e n elismerik, h o g y az óceáni karbonátoldás jellegeit nem lehet csupán egyetlen faktorra visszavezetni. — A részletes kutatás előtti általános elképzelések szerint az ó c e á n o k b a n a k a r b o n á t o l d ó d á s a n y o m á s , a hőmérséklet és a koncentráció (telitétlenség, p H ) adataiból egyszerűen levezethető. A z oldhatóság a n y o m á s n ö v e k e d é sével a hőmérséklet csökkenésével nő. — E D M O N D ( 1 9 7 1 ) szerint, az óceáni oldási jelenségek o k a n e m kereshető pusztán a v í z kemizmusának megváltozásában ( p H változás) hiszen e b b e n n e m tapasztalható éles törés, az oldási sebességben viszont igen. A lysoclin jelleget a v í z áramlási sebességének hirtelen növekedéséhez kapcsolja, vagyis tengeri áramlatok hatásának tulajdonítja. R . A . B E R N E R és P . W I L D E ( 1 9 7 2 ) v é l e m é n y e az, h o g y nem lehet d ö n t ő o k a víz áramlási sebesség, hiszen a l y soclin jelenség nem áramló rendszerben is megfigyelhető, sőt kísérletileg is k i m u t a t h a t ó . A turbulenciának viszont szerepe lehet a szemcsék körüli egyensúlyi v í z telítetlen vízre v a l ó kicserélésében. — PETERSON ( 1 9 6 6 ) vetette fel a kristályfelületi jelenségek szerepének hang súlyozását. N e m tartja elfogadhatónak, h o g y az oldási sebesség egysze r ű e n a telítetlenség fokának f ü g g v é n y e , és a kristályfelszínen abszorbeált idegen i o n o k , b e v o n a t o k jelentőségét emeli ki. V é g e r e d m é n y b e n hasonló megállapításra j u t o t t a k laboratóriumi kísérleteik
Földtani
284
Közlöny
106. kötet, 3. füzet
során B E R N E R és W I L D E ( 1 9 7 2 ) , illetve B E R N E R és M O R S E ( 1 9 7 4 ) , akik leg
f o n t o s a b b oldási sebességcsökkentő ionnak a P 0 - a t tartják (bár más hasonló hatású i o n o k , v a g y szerves molekulák szerepét sem tagadják) és úgy vélik, h o g y a lysoclin jelenséget e g y kritikus telítetlenség értéken ( 0 , 1 4 — 0 , 1 6 p H ) megfelelő foszfátionok jelenlétében a kristály felületén v é g b e m e n ő f o l y a m a t o k változása idézi elő. V é l e m é n y ü k szerint az oldás se bességét a hőmérséklet is jelentősen befolyásolja, mégpedig ú g y , h o g y a sebesség egyenesen arányos, a hőmérséklet változásával, ha a t ö b b i para méter konstans. — W . H . B E R G E R ( 1 9 7 1 ) v é l e m é n y e az, h o g y termodinamikai paraméterek és a vízcirkuláció hatásán kívül a tenger biológiai produktivitásának is jelen tős szerep jut a k a r b o n á t o k oldásában. E z o k o z z a azt a megfigyelt jelensé get, h o g y a n a g y produktivitású területeken (egyenlítő környéke) a nagy mennyiségű C 0 - f e l s z a b a d u l á s miatt a lysoclin viszonylag közel kerül a tengerszinthez ( 3 0 0 0 m ) . U g y a n a k k o r a nagymennyiségű b i o g é n üledék termelés k ö v e t k e z t é b e n a k o m p e n z á c i ó s mélység az átlagosnál mélyebbre ( 5 0 0 0 m ) süllyed ( 2 . ábra). —• H U D S O N ( 1 9 6 6 ) fontosnak tartja az elvi (termodinamikai) és a természetben észlelhető (aktuális) karbonátoldás megkülönböztetését. A z elvi oldási sebesség változásának értelmezésében a hőmérséklet hatását emeli ki. Gondolatmenete a k ö v e t k e z ő : az oldási sebesség kétségtelenül nő a telítetlenséggel, u g y a n a k k o r az is igaz, h o g y a reakciósebesség a csökkenő hőmérsék lettel általában csökken. A jelenlegi ó c e á n o k hideg mélységi vizei nél mindkét hatással számolni lehet, és az u t ó b b i hatás meg is haladhatja az előbbit, ami azt jelentené, h o g y az alacsonyabb hőmérséklet az oldási sebességet csökkenti. (Ezt a feltételezést mint említettük R . A . B E R N E R és P . W I L D E laboratóriumi kísérletei is megerősítették.) A z elvi és az aktuális karbonátoldás k ö z ö t t i eltérést H U D S O N szerint, elsősorban a tengervízben o l d o t t e g y é b i o n o k és a b i o g é n karbonátszemcséket gyakran b u r k o l ó szerves film oldódást gátló hatása o k o z z a . — D . В . E L L I S és Т . C . M O O R E , ( 1 9 7 3 ) atlanti-óceáni méréseik alapján arra következtettek, h o g y az óceánfenéken v é g b e m e n ő karbonátoldódást első sorban az agresszív v i z ű sarki fenékáramlatok hatása szabja meg. A z oldás szempontjából n e m az áramlatok vizének alacsony hőmérséklete a döntő hiszen láttuk, h o g y állandó koncentráció v i s z o n y o k mellett hideg v í z b e n az oldási sebesség csökken, hanem a sarki eredetű vizek n a g y f o k ú telítetlensége, agresszivitása (ez természetesen kapcsolatban v a n a hőmérséklettel is), és a telítetlen z ó n a folytonosságát biztosító állandó, szabályszerű víz m o z g á s . A m é l y helyzetű ó c e á n m e d e n c é k aljzatán, a h o v á az áramlatok sarki eredetű vizet szállítanak a karbonátoldás csaknem teljes, míg a hátságok területén alig észlelhető ( 1 . ábra). 3
2
A különböző irányú és módszerű vizsgálatok eredményeinek összegezése alap ján b i z o n y o s n a k látszik, h o g y az oldást, a meghatározó t é n y e z ő k k ö z t a n y o máson, hőmérsékleten és a telítettségen kívül, rendkívül fontos szerepe v a n b i z o n y o s i o n o k n a k és szerves molekuláknak, feltétlen figyelembe v e e n d ő t o v á b b á a biológiai produktivitás intenzitása, a szárazföldről bekerülő üledékanyag mennyisége és jellege, az aljzat morfológiája és igen lényeges a sarki fenékáramlatok hatása.
Haas:
CaCO -oldás z
a tengervízben jelenleg és a geológiai múltban
285
A CaC0 -oldást befolyásoló paraméterek változásának lehetősége a földtörténeti során 3
H a a felsorolt paramétereken végigtekintünk .megállapíthatjuk, h o g y ezek mindegyike k i s e b b , v a g y n a g y o b b mértékben v á l t o z o t t a földtörténet során, tehát h a fosszilis üledékek leülepedési mélységeinek elemzésére kívánjuk fel használni a k a r b o n á t o l d ó d á s jelenségeit, értékelnünk kell ezen változások lehetőségét és mértékét. — A tengervíz n y o m á s a , a d o t t v í z o s z l o p o t tekintve, a v í z sűrűségétől függ, ez viszont a sókoncentrációtói és a hőmérséklettől. A fanerozoikumot tekintve az átlagos sókoncentráció lényegesen nem v á l t o z o t t , jelentősen v á l t o z o t t viszont a hőmérséklet. — A z őshőmérséklet vizsgálatával, az u t ó b b i évtizedekben k ü l ö n b ö z ő m ó d szerekkel (oxigén-, szénizotópos vizsgálat Ca/Sr-arány stb.) számos k u t a t ó foglalkozott. A z a d a t o k b ó l világosan látszik, h o g y a változás ö n m a g á b a n sem elhanyagolható, de f ő k é p p e n akkor nem, ha a legutolsó 1 millió é v adatait v e t j ü k össze az i d ő s e b b k o r o k é v a l . FALRBBIDGE ( 1 9 6 7 ) felhívja a figyelmet arra, h o g y „ a jelenlegi hőmérsékleti v i s z o n y o k n e m tekinthetők földtörténeti „ n o r m á l " állapotnak, hiszen a h o l o c é n a n e g y e d k o r interglaciális szakasza és . . . jégkorszakok csak ritkán fordulnak elő a geológiai idő b e n " . A geológiai „ n o r m á l " őséghajlati képet, a jelenlegi vel összehasonlítva, a k ö v e t k e z ő k e t m o n d j a : „ a közepes szélességeken az óceánvíz és a levegő átlagos h ő m é r séklete k b . 1 0 °C-kal, az egyenlítő szélességén 3 — 5 ° C kal, míg a sarki részeken k b . 2 0 °C-kal melegebb v o l t mint ma, és n e m v o l t sarki jégsapka. A z óceánaljzat v i z é nek hőmérséklete n a g y általánosságban 2 — 1 0 °C-kal ha ladta meg a jelenlegit". A jelenlegi állapot tehát, legalábbis tengervíz hőmér sékleti s z e m p o n t b ó l , tulajdonképpen interglaciálisnak felel meg és í g y a mai karbonátoldódási modell is ezt tükrözi. Óceáni fúrások bizonyítják, h o g y az interglaciális, interstadiális és a glaciális üledékek C a C 0 - t a r t a l m a k ö z ö t t m i l y e n jelentős különbség mutatkozik (7. ábra). L e g a l á b b ilyen jelentős lehet a különbség az interglaciálisok és a „ n o r m á l " (eljegesedés nélküli) föld történeti szakaszok k ö z t , legalábbis a sarkokhoz v i szonylag közeli területeken. — A jelenlegi m o d e l l n e k még e g y n a g y o n fontos jellege van, ami összefügg a legutolsó jégkorszak közelségével, és ez a sarki j é g s a p k á k léte. Ez a földtörténetben viszonylag ritka jelleg d ö n t ő m ó d o n befolyásolja az ó c e á n o k vízforgalmát, a globális fe3
7. ábra. Fig.
A CaC0
3
változása az
7. Variation of C a C O
s
in
Észak-Atlanti óceáni pleisztocén-holocén rétegsorban (OLAUSSON nyomán) a Pleistoeene-Holocene sequence of the North Atlantic Ocean (after OLAUSSON)
286
Földtani Közlöny
106. kötet, 3. füzet
S. ábra. A 0 0 , tartaom változása a földtörténet során (FAIRBRIDGE nyomán) Fig.
S. Variation of the C 0
S
content in the course of geological history (after F A I R B R I D S E )
nékáramlatok hajtómotorja, és ezekkel biztosítja az ó c e á n o k m é l y e b b ré gióiban az agresszív sarki víz folyamatos áramát. A z o k b a n az időperiódus o k b a n tehát, m e l y e k b e n n e m v o l t jégsapka, teljesen más áramlási, hő mérsékleti és vízkémiai modellel kell számolnunk, mint a mai ó c e á n o k ese tében. Szemléletesen mutatja ezt a Földközi-tenger K - i medencéje és a V ö rös-tenger esete, amelyekbe n e m jut el a sarki fenékáramlat és í g y paramé tereik is teljesen eltérnek az óceánokétól. — Ú g y v é l e m , n e m k í v á n részletesebb bizonyítást, h o g y a tengervíz CO -tartalm a is n a g y m é r t é k b e n v á l t o z o t t a földtörténet során és elég, ha a F AIRBRIDGE összefoglaló diagramját k ö z l ö m e változások számított mértékéről (8. ábra). — K é t s é g k í v ü l v á l t o z o t t a biológiai produktivitás p l . a tengeri karbonátos v á z ú p l a n k t o n élőlények gyors e v o l ú c i ó j á v a l a jura—kréta folyamán, vál t o z h a t o t t az oldást befolyásoló i o n o k (pl. P O | ~ ) koncentrációja, a beáramló terrigén üledékanyag mennyisége és a tengeraljzat morfológiája is. 2
A fenti felsorolás ú g y v é l e m , elgondolkoztatja azokat, akik a m a i modell kritikátlan felhasználásával, az egyes kőzetekben észlelt és tengeraljzaton vég b e m e n t oldásként értelmezett jellegekből rögvest, a mai modellnek megfelelő környezeti a d a t o k a t olvasnak ki, és ha oldási jelenségeket vélnek észrevenni, n y o m b a n 4000—5000 m képződési mélységre következtetnek.
Haas:
OaC0 -oldás 3
a tengervízben jelenleg és a geológiai
múltban
287
Az oldási paraméterek változásának figyelembevétele az egykori környezet interpretálásnál R e m é n y t e l e n - e tehát az oldási jellegek felhasználása az e g y k o r i leülepedési mélység becslésére? Erről nincs szó, mert m a már a jelenkori környezetek b e h a t ó vizsgálata és a természetes körülmények k ö z t , illetve a laboratórium b a n v é g z e t t kísérletek értékelése m ó d o t a d arra, h o g y az értelmezéshez szüksé ges paraméterek nagyrészét figyelembe v e g y ü k . (Van már számos példa erre az i r o d a l o m b a n , például H U D S O N (1966) a felsőkréta írókréta k é p z ő d m é n y e k e t értelmezte az oldás egykori paramétereinek sokoldalú elemzésével.) N y i l v á n v a l ó , h o g y minden konkrét esetben az összes t é n y e z ő t értékelni kell, és n e m adható egységes recept az értelmezésre. E z é r t itt csupán néhány szem p o n t r a szeretném felhívni a figyelmet. — L á t t u k , h o g y milyen fontos a sarki áramlatok szerepe. Első lépésben cél szerű tehát megállapítani, h o g y a vizsgált periódusban lehetett-e sarki jégsapka, v a g y sem. — Sarki jégsapka hiánya esetén is v o l t hőmérsékletkülönbség a poláris terü letek és az egyenlítői részek k ö z t , tehát lehetett globális áramlás, jóllehet kisebb hatásfokkal. Megállapítandó azonban, h o g y az a d o t t területre elju t o t t - e a sarki eredetű víz, v a g y sem. A longitudinális, sarkok felé nyílt ó c e á n m e d e n c é b e valószínűleg eljuthat a fenékáramlatokkal szállított v í z , latitudinális orientáció esetén (Tethys ! ) , ennek az esélye k i s e b b . A kérdés a p l a n k t o n és nekton, illetve a bentosz fossziliák őshőmérsékleti adataink összevetésével n a g y valószínűséggel eldönthető. H a b i z o n y í t h a t ó , h o g y nem v o l t folyamatos agresszív vízutánpótlás a sarki áramlatok segítségével, akkor e g y igen fontos, a mai modellt jelentős rész b e n megszabó tényező kiesik. N e m számolhatunk n a g y mértékben telítet len fenékvízzel, tehát a p C 0 felszínközeli z ó n á k alatt közel konstans, ezzel kérdésessé válik az éles lysoclin felület, valamint a határozott k o m p e n z á c i ó s szint feltételezésének jogosultsága is. I l y e n körülmények k ö z ö t t a hőmérsékleteloszlás ; a szerves p r o d u k c i ó és a terrigén anyagbeszállítás aránya, valamint a víz karbonát — ós e g y é b ion koncentrációja lesz, az oldási jelenségeket irányító legfontosabb tényező. — A m e n n y i b e n a v í z nincs kapcsolatban a globális áramlatokkal, a tenger aljzatának hőmérséklete nagyjából a környező szárazföldek minimumá v a l egyenlő (pl. mai Földközi-tenger). A szárazföldi környezet hőmérsék letére a fosszilis flóra és a szárazulati üledékek jellege utal, de megtud hatjuk pl. riff környezetek kőeteinek őshőmérsékleti méréseiből is. A kísérletek szerint állandó p C 0 - v e l jellemezhető tengervízben a karbo nát oldási sebessége a hőmérséklet emelkedésével nő, tehát a k o m p e n z á c i ó s m é l y s é g csökken. E z t támasztja alá F B I E D M A N N k o r á b b a n idézett V ö r ö s tengeri megfigyelése is a P t e r o p o d á k oldódásával kapcsolatban. — L á t t u k , h o g y a mai tengerekben az egyensúlyi szint csupán néhány száz (300—400) méter mélységben van, ez alatt, mint azt a PETERSON kísérlet mutatja, már v a n lassú oldás. A m e n n y i b e n tehát az üledékképződési sebes ség kicsi, az aljzaton a karbonátszemcsék hosszú ideig o l d ó d h a t n a k és e z lassú oldás esetén is teljes feloldáshoz vezethet. H a azonban az üledékképző dés sebesség n a g y és nincs határozott lysoclin, akkor az egyensúlyi szint alatt n a g y mélységben sem t u d oldódni a karbonátüledék. 2
2
288
Földtani
Közlöny
106. kötet, S. füzet
— A beszállítódó terrigén n e m karbonátos üledék mennyisége növeli u g y a n az üledékképződés sebességét, és í g y csökkenti az aljzaton a karbonát oldódást, ugyanakkor azonban „felhígítja" a karbonát-üledékeket, tehát a C a C 0 százalékos értékét csökkenti. Láthatjuk ezt p l . !.. ábrán az A n g o lai-öböl esetében. 3
— A z egyensúlyi szint aktuális helyzetének becslésénél az üledékgyűjtőbe j u t ó C 0 és a karbonátkicsapó faktorok viszonyát elemeznünk kell. E b b e n segítségül szolgálhatnak a m a i tengeri környezetre v o n a t k o z ó vizsgálatok eredményei. 2
— A felsoroltakon kívül is számos t é n y e z ő létezik, amelyekről tudjuk ugyan, h o g y szerepük f o n t o s , d e amelyekkel m a m é g a szükséges recens és fosszilis a d a t o k hiánya miatt — t ö b b n y i r e n e m számolhatunk (pl. n y o m e l e m e k , szerves vegyületek, kolloid b e v o n a t o k s t b . ) . A bevezetésben v á z o l t kérdésekre válaszolva, összefoglalásképpen, azt szeret n é m hangsúlyozni, h o g y a karbonátos k ő z e t e k rétegfelszínén megfigyelt tengeraljzati oldásra utaló jelenségek értelmezése (nem tekintve azt a g y a k o r t a elő forduló tévedést, h o g y a diagenezis során létrejövő sztilolitokat fenékaljzati oldással k é p z ő d ö t t felszíneknek vélik) n e m kezelhető leegyszerűsítve. A z üledékanyag oldódásának jelensége csakúgy mint a l e g t ö b b földtani jelenség, nyilvánvalóan v é g b e m e n t a múltban, d e a maival csak olymértékben azonos m ó d o n , amennyire a jelenséget m e g s z a b ó , illetve befolyásoló t é n y e z ő k hasonlóak v o l t a k a jelenlegihez. A z értékelésnél a v á l t o z ó paraméterek által o k o z o t t eltéréseket lehetőség szerint k o r r e k c i ó b a kell venni. A m e n n y i b e n a f o l y a m a t o t megszabó t é n y e z ő k jelentősen k ü l ö n b ö z t e k a maitól (a földtani múltban visszafelé haladva egyre n a g y o b b mértékben számíthatunk erre), a jelenkori modellel n e m számolhatunk. A karbonátoldódási jelenség múltbeli interpretációjának kérdése csupán egyetlen p é l d a arra, h o g y a m a lezajló f o l y a m a t o k múltba vetítése milyen elővigyázatosságot igényel, é p p e n ezért zárszóként azt az általános szemlélet m ó d o t szeretném aláhúzni, amely a földtani értelmezésnél nélkülözhetetlen aktualizmus elvét n e m a jelenlegi és e g y k o r i jelenségek azonosságaként, hanem v á l t o z ó m é r v ű hasonlóságaként fogja fel, és a földtörténet során kétségtelenül v é g b e m e n t egyirányú változásokkal is számol.
I r o d a l o m — References BATHURST, B . G. C. (1966): Depth indicators in sedimentary carbonates. Marine Geol. v. 5 No. 5/6. B E R G E R , W . H . (1968): Planktonic Poraminifera: Selective solution and paleoclimatic interpretation. Deep-Sea. Bes. v. 15. B E É G E K , W . H . (1971): Sedimentation of planctonic Poraminifera. Marin Geol. v. 11. B E R N E R , B . A . , M O E S E , J . W . (1972): Dissolution kinetics of calcium carbonate in sea water I I . A kinetic origin for the lysocline. A m . J . Sei. v. 272 No. 9. B E K N E K , В . A . , M O R S E , J . W . (1974): Dissolution kinetic of calcium carbonate in sea water I V . Theory of calcite dissolution. A m . J . Sei. v. 274 No. 2. . B E R N E R , В . A . , W I L D E , P. (1972): Dissolution kinetics of calcium carbonate in sea water I . Saturation state para meters for kinetic calculation v. 272 N o . 9. B R A M L E T T E , M . N. (1961): Pelagic sediments In: Sears (ed.) Oceonography. Publ. A m . Assoc. Sei. v. 67. E D M O N D , J . M . (1971): A n interpretation of the calcite spheres experiment. A m . Geophys. Union, E O S Trans, v. 5 2 . E L L I S , D . В., M O O R E , T. C. (1973): Calcium carbonate, opal and quartz in Holocene pelagic sediments and calcite compensation level in South Atlantic Ocean. J . Marin Bes. v . 31 No. 3 . P A I K B R I D G E , B . W . (1967): Carbonate rocks and paleoclimatology in the biogeochemical history of the planet. In: G. V . CHILLINGAR, H . J . BISSELL, B . W . E A I K B R I D G E (ed.) Carbonate rooks. Development in sedimentology. 9 / A New York Elsevier F R I E D M A N , G. M . (1965): Occurrence and stability relationships of aragonit, high-magnesium calcite and low-magnesium calcite under deep sea conditions. Bull. Geol. Soc. A m . v. 76. H U D S O N , J . D . (1966): Speculations on the depth relations of calcium carbonate solution in recent and ancient seas. Marin Geol v. 5 No. 5/6.
H aas:
CaC0 -oldás 3
a tengervízben jelenleg és a geológiai múltban
289
K E N N E T , J . P . (1966): Foraminiferal evidence of a shallow calcium carbonate solution boundary, Ross Sea, Antartic Science v . 153 OLAFSSON, E . (1965): Climatological, geoeconomical and paleooceanographical aspects on carbonate deposition. In: M . Sears (ed.) Progress in oceonography Pergamon Press PETERSON, M . N. A . (1966): Calcite: rates of dissolution in a vertical profile in the central Pacific. Science v. 154 SOHNITEER, D . (1974): W e s t Atlantic abyssal circulation during the past 120 000 years. Nature v. 248 No. 5447 TTIREKIAN, К . K . (1965): Some aspects of the geometry of marine sediments. In: I . P. Kiley, G . Shirrow (ed.) Chemical Oceonography Acad. Press London
Dissolution of CaC0 in sea water at present and in the geological past 3
J.
Haas
In recent years, primarily in connection with the application of the plate tectonic theory, the question is often aroused, whether some sedimentary rocks can be interpreted as having been formed on a sea bottom of several thousand metres depth, or not. I n the Alpine-Carpathian region, including Hungary, the problem of the depositional environ ment of the R e d Jurassic and, first of all, that of the depth of its formation, has been heavily discussed for more than the half of a century now. Of course, the at tempt a t a plate tectonic interpretation of this region has re-animated the old discussion, for one of the main points of the application of this theory is to prove or to refute the oceanic depth of the Jurassic Tethys. Since océanographie research has revealed the phenomenon of carbonate dissolution on sea bottom and it has stated the existance of a so-called compensation level, one of the main arguments of the representatives of the abyssal depth theory is that phenomena observed in rocks and attributed to dissolution on a sea bottom (e.g. the lack of C a C 0 in some formations, the absence or relative decrease of originally aragonite-skeletoned fossils as compared to calcite-skeletoned ones, undulated surfaces, irregularly redissolved fossils, etc.) which seem to have taken place below the compensation level would indicate a deposition at a depth of 4000 to 5000 m as shown b y recent data. Since the over simplification and the unscrupulous use of the principle of actualism, i.e. extra polation of present-day observations to the geohistorical past without due consideration of the one-time conditions, would be the source of grave errors, the authors has attempted to scrutinize the afore-mentioned problem. B y collecting present-day information on the dissolution of carbonate in sea water, he has sought to find an answer first of all to the question: which are the factors controlling the process of dissolution recently? Notably, unless these are known, it would be impossible to judge as to the extent of the relevant changes that m a y have taken place during geological history, the less so to determine the ways in which those changes could modify the one-time dissolution model. The present paper has been intended t o report on the results of model experiments and océanographie observations published in the last years and to give their evaluation, primarily from the point of view how to use them in geological or paleo-ecological inter pretations. 3
7 Földtani Közlöny
RÖVID KÖZLEMÉNYEK Földtani Közlöny, Bull, of the Hungarian Geol. Soc. (1916) 106. 290—292
Megjegyzések a kőzetek mennyiségi mikroszkópos analíziséhez Dr.
Egerer
Frigyes
Összefoglalás: A dolgozat a kőzetek ásványkomponenseinek optikai úton történő mennyiségi meghatározásának pontosságával foglalkozik. Egyszerű kőzetszá mítási módszert közöl, amellyel a vizsgálatoknál az elvégzendő észlelések száma, azaz a vizsgálathoz szükséges munka mennyisége, jó közelítéssel meghatározható.
Bevezetés Ismeretes, h o g y a mikroszkópos analízis — mint az ásvány-kőzettani vizs gálatoknak m a m á r klasszikusnak nevezhető módszere — igen régen haszná latos a kőzetek alkotórészeinek mennyiségi meghatározására. A vizsgálatok — melyeket manapság egyre korlátozottabban alkalmaznak — eredménye mégis az esetek jelentős részében e g y csiszolatra vonatkozik. E z a tény kettős problémát v e t fel. Nevezetesen, az első az, h o g y e g y néhány tized m m vastag kőzetcsiszolatot vizsgálunk. E z pedig az esetek többségében j ó v a l alatta marad az ún. kritikus méretnek ( E G E E E E , 1.967), tehát annak a legkisebb mintaméretnek, amelynél — a vizsgálat megkívánt hibahatárán belül — a minta (csiszolat) összetétele megegyezik annak a kőzetnek az összetételével, amelyből a minta származik. E z néhány tized m m vastag csiszolatok esetén csak igen ritka kivételek esetén teljesül. A másik kérdés pedig az, h o g y egy, v a g y t ö b b csiszolaton hány észlelést kell végeznünk ahhoz, h o g y a mintában p részarányban jelenlevő kőzetalkotót ±Ap k ö z é p h i b á v a l határozzuk meg. A z i r o d a l o m ( V E N D E L 1 9 5 9 , SZTEÓKAY et al. 1 9 7 0 ) általában különösebb indokolás nélkül közli, h o g y 3 0 0 v a g y 1 0 0 0 észlelést kell végezni közelebbről sokszor m e g s e m határozott „kielégítő p o n t o s s á g " eléréséig. A felhasznált adatok pontosságát pedig j ó l ismerni igen fontos dolog. Ezzel kapcsolatban í
m a már széleskörű i r o d a l o m ismert
(BENKŐ 1970, M I L L E E — K A H N
1962).
A z e l m o n d o t t a k indokolják valamilyen módszer alkalmazását, h o g y e g y ásványkomponens adott hibájú meghatározásához szükséges észlelések számát előre — legalább j ó közelítéssel — meg tudjuk mondani, annak megítélése cél jából, h o g y a kívánt eredmény eléréséhez milyen mennyiségű (reálisan számí tásba vehető, v a g y irreális) munkát kell végezni.
Általános meggondolások H a a mikroszkóp látómezejében — hálós módszerrel, v a g y integrációs asz tallal — végzett észleléseket egymástól függetlennek tekintjük, akkor a nagy számok törvényeinek segítségével a kitűzött feladatot egyszerűen és gyorsan
Egerer:
Megjegyzések
a kőzetek mennyiségi
mikroszkópos
analíziséhez
291
megoldhatjuk. (Független észlelés az, ahol v a l a m e l y észlelés független bárme l y i k másikkal kapcsolatos eredménytől.) A m i k r o s z k ó p i észlelések v a l ó j á b a n n e m tekinthetők m i n d e n v o n a t k o z á s b a n függetlennek egymástól, hiszen például a két szomszédos észlelés a kőzetszem csék meghatározott elhelyezkedése miatt n e m mindenkor független egymástól. Mégis ennek a t é n y n e k a t u d a t á b a n a n a g y s z á m o k t ö r v é n y é n e k alkalmazása — g y o r s és egyszerű v o l t a miatt — mindenképpen célszerű, bár eredménye n e m teljesen p o n t o s (alsó korlát). A vizsgálat v é g e r e d m é n y é n e k p o n t o s szórá sát p e d i g természetesen csak a k a p o t t e r e d m é n y vizsgálata alapján határoz hatjuk meg. L e g y e n tehát e g y kőzetalkotó ásvány térfogata a v térfogatú k ő z e t b e n , í g y az elfoglalt térfogati részarány p = vjv . A vizsgálat során azonban n e m p o n t o s a n a p valószínűséget, hanem a h h o z e g y közelálló értéket, a p\ relatív gyakoriságát tudjuk meghatározni. A feladatunk az tehát, h o g y határozzuk m e g az észleléseknek szükséges minimális számát (N); ahhoz, h o g y a relatív gyakoriság és a tényleges érték eltérésének abszolút értéke 1 — ô biztonsággal. T e h á t m e g o l d a n d ó feladatunk k
x
k
1
\Pi-Pi\
U)
ahol a n a g y s z á m o k t ö r v é n y é n e k értelmében (2) A kifejezésben p
±
=
1 — p, a pedig az
(3)
feltételből határozandó írhatjuk :
meg. A (3) feltételt közismerten a k ö v e t k e z ő k é p p e n
Ф[а) -
Ф(-а)
= 2Ф{а) -
1>
1 -
— 2
(4)
A fentiekben leírt egyszerű összefüggéssel, tehát feladatunkat egyszerűen és g y o r s a n megoldhatjuk. Ugyanis Ap ; p és megadása után (4) összefüggésből a számítható, ezután a (2) formula közvetlenül a N-t adja 1
w P é l d a : E g y k ő z e t b e n egyik alkotó ásvány p részarányban van jelen. H á n y független észlelést (N) kell legalább v é g e z n i ahhoz, h o g y p -t 1 — à biztonság gal a p ±dp értéken belül határozzuk meg. L e g y e n e g y igen p o n t o s feltétel, azaz р = 0,01; Ар = ± 0 , 0 0 1 és l — д = 0,8. E k k o r (4) formulából Ф (a) minimum 1
x
x
г
7*
Földtani
292
Táblázatból
Közlöny
106. kötet, 3. füzet
(BOLSEV, SZMIBNOV 1 9 6 5 ) a = 1 , 6 4 , ( 5 ) formulából pedig N
=
[
1.64у
_
l
0
_
2
_
0
Q
Q
=
2
6
6
2
7
E z p = 0 , 1 ; Ap = 0 , 0 1 - n é l 1 — <5 = 0,8-nál is N = 2 4 2 1 ; v a g y p = 0 , 1 ; Ap = 0 , 0 3 ; 1 — ô = 0 , 8 esetén (ami e g y igen szerény pontossági feltétel) N = 2 6 9 a független észlelések száma.
összefoglalás H a a mikroszkópi szediment- v a g y csiszolat vizsgálatoknál mennyiségi ada t o k a t akarunk meghatározni, a minimálisan szükséges független észlelések (szemcsék) száma a n a g y s z á m o k t ö r v é n y é v e l határozható meg. Mivel ezen számok általában 1 0 , de szerényebb pontossági igények esetén is Ю nagyság rendűek, ezért a mikroszkópi módszerek mennyiségi adatok meghatározására történő alkalmazása erősen korlátozott, mert kielégítő pontossághoz igen sok észlelés szükséges. 3
2
Irodalom V E N D É I M . (1959): A kőzetmeghatározás módszertana. Akadémiai Kiadó Bp. SZTEÓKAY K . , GRASEbbY GY., NEMEOZ, В . , K i s s , J. (1970): Ásványtani praktikum I I . Bp. B E N K Ő F. (1970): A z ásványelőfordulások értékelése. Ásványkutatás és Bányaföldtan Bp. 241—396. M I L L E R , К . L., K A H N , J. S . (1962): Statictical Analysis in the Geological Sciences. J. Wiley. London PROKOV, B O Z O N O V (1967): Teorija verojátnosztyej. „Hauka". Moszkva. B É N Y I A . (1954): Valószínűségszámítás. Bp. BOLSEV, SZMIRNOV (1965): Tablici matematicseszkoj sztatisztiki. „Nauka". Moszkva E U E R E R , E. (1967): Primecsenyije к opregyelényiju fizicseszkih parametrov gronih porod v csasztnosztyi ih tyeplop rovogyimesztyi. Acta Geod. Geophys. et Montonist. Ac. Sei. Hung. 2 (1—2) 131—143.
A magyar földtani irodalom jegyzéke,
1975
293
A m a g y a r földtani irodalom jegyzéke 1975 — Библиография литературы геологических и смежных наук в Венгрии, 1975 г. — R é p e r t o i r e bibliogra p h i q u e s des publications du domaine des sciences géologiques en Hongrie 1975
Á D Á M A . : lásd: K i s s К . ALFÖLDI L . : Principles of Hydrogeology U N E S C O International Post-Graduate Course on the Principles and methods of engineering geology (1975) (jegyzet) ALFÖLDI L . — B A L O G H К . —RADÓCZ G Y . — R Ó N A I A . — L Á N G S. —SZŰCS L . : M - 3 4 X X X I I . Miskolc. Magyarázó Magyar ország 200 000-es öldt. térk. sor.-hoz. M Á F I kiadv. Budapest, pp. 1 - 2 7 6 . 52 ábra, 43 táblázat ANTAL S.: Subdivision of the Late Permian Sequence of the B ü k k Mountains in Northern Hungary. A c t a Min. Petr. Szeged. 2 3 . 1. p p . 1 1 3 - 1 1 8 . AUJESZKY G. — SCHEUER G Y . — ZSÁMBOK I . : A H a t v a n környéki lakó- és ipartele pek vízellátásának előmunkálatai. M ű szaki Tervezés. X V . évf. 1975. 7. sz. p p . 3 5 - 3 7 . , 4 ábra ATJJESZKY G. — SCHEUER G Y . : A Z Eger déli víznyerő terület tájékoztató feltárása. Hidrológiai Tájékoztató. 1974. p p . 61 — 65, 5 ábra. (Megjelent 1975-ben !) ATJJESZKY G. —SCHEUER G Y . : Szeged város építéshidrológiai adottságai. Hidroló giai Tájékoztató. 1973. pp. 84 — 86., 3 ábra (Megjelent 1975-ben!)
BADINSZKY P.: Papp Ferenc mérnökgeoló giai tevékenységének továbbfejlesztése az építőanyagkutatás területén. Mérnök geológiai Szemle. 16. sz. 1975. szept. p p . 19-31. BADINSZKY P.: lásd: FALU J. BALÁZS A . —LELKES A . — KONCZ I . : Mély ségi vizek szervesanyag-tartalmának vizsgálata és szerepe a szénhidrogéntele pek kutatásában — Untersuchung des Gehaltes an organischer Substanz der Tiefenwässer und ihre Rolle in der Er kundung von Kohlenwasserstofflager stätten. Földtani Kutatás X V I I I . évf. 3. sz. pp. 39 — 46., 4 ábra, 1 táblázat, német fi. r.C BALÁZS Á . — K O N C Z I . : Üledékes kőzetek diszperz szervesanyagának vizsgálata.
Földtani Kutatás X V I I I . , 3. sz. p p . 7 - 2 0 . , , 8 ábra BALÁZS A . — KONCZ I . : Geochemische U n tersuchungen übertiefer Bohrungen. 24. Haupttagung der Deutschen Gesell schaft für Mineralölwissenschaft und Kohlechemie е. V . , Hamburg, 1974. p p . 8 4 - 9 7 , . 7 ábra BALÁZS A . — K O N C Z I . : Geochemische U n tersuchungen übertiefer Bohrungen. Erd öl und Kohle, 28. 6. p p . 289., Leinfelden. BALÁZS E . : A szanki szénhidrogénmező rétegtani, ősföldrajzi és szerkezeti viszo nyai. O G I L Műszaki-Tudományos K ö z leményei. 10. szám. Szénhidrogén K u t a tás. B p . (1973.) p p . 7 - 1 8 . BALÁZS G Y . — B U D A G Y . —BORJÁN I . — KERTÉSZ P.—KOVÁCS MIKXÓSNÉ — LIPTAY A . —ZIMONYI G Y . : Építőköveink vizsgálata útépítési alkalmasság szem pontjából. B M E Építőanyagok Tanszék, angol orosz R . BÁLDI T . - H O R V Á T H M . - T . M A K K Á . : Profile Budafok-2: Parastratotype pro posed for the Paratethyan stages K i s cellian, Egerian, Eggenburgian. Annales Univ. Sei. Budapestinensis de R . E . Sectio Geol., 17., 1973., 1974., p p . 3 - 5 7 . , 6 ábra, 1 táblázat, 5 tábla, orosz R . BÁLDINÉ В Е К Е M . — B Á L D I T . : Nannoplankton and macrofauna of the type section at N o v a j (Kiscellian-Egerian). Annales Univ. Soi. Budapestinensis, Sectio Geol., 17., 1973., 1974., p p . 5 9 - 1 0 3 . , 4 ábra, 3 táblázat, 10 tábla, orosz R . BÁLDI T.— BÁLDINÉ В Е К Е M . —HORVÁTH M.—NAGYMAROSI A . —BALOGH К . —SÓS Е . : A d a t o k a magyarországi kiscelli agyag abszolút és relatív korához — On the Radiometric A g e and the Biostratigraphic Position of the Kiscell clay in Hungary. Földtani K ö z l ö n y 105., 2., pp. 1 8 8 - 1 9 2 . BÁLDI T. —SENES, J.: Die Definition der Zeiteinheit ОМ — Egerien. I n : Chronostratigraphie und Neostratotypen Mio zän der Zentralen Paratethys-, Band V . ,
294
Földtani
Közlöny
OM Egerien, Slowakischen Akademie der Wissenschaften, pp. 41 — 42. Bratis lava B Á L D I T . : (társszerzőkkel): Die Entwick lung der Egerer Schichtengruppe in Ungarn, in der Tschechoslowakei, in Rumänien und in Jugoslawien. In: Chronostratigraphie und Neostratotypen Mio zän der Zentralen Paratethys., Band V . OM Egerien, Slowakischen Akademie de > Wissenschaften, pp. 55 — 62, 2 á b r a Bratislava , BÁLDI T . (társszerzőkkel): Holostratotypus und Faziostratotypen der Egerer Schich tengruppe. I n : Chronostratigraphie und Neostratotypen Miozän der Zentralen Paratethys., Band V . , OM Egerien, Slo wakischen Akadémia der Wissenschaf ten, p p . 97 — 191, 28 ábra, Bratislava BÁLDI T. (társszerzőkkel): Die Mollusken fauna des Egerien. I n : Chronostrati graphie und Neostratotypen Miozän der Zentralen Paratethys., Band V . , O M Egerien., Slowakischen Akademie der Wissenschaften, pp. 341 — 375, 14 tábla, Bratislava BÁLDINÉ В Е К Е M . : lásd: BÁLDI T . BALLÁ Z . : Гидротермальная минерализа ция Южно-Керуленского поднятия (Во сточная Монголия) — Hydrothermal mineralization of South-Kerulen uplift (East Mongolia). Novoszibirszk. Геология и геофизика 8. pp. 37 — 44. 2 táblázat, angol R . BALOGH, К . : Kahler, F . : „Fusuliniden aus T'ien-Schan und Tibet mit Gedanken zur Geschichte der Fusuliniden-Meere im Perm." (Rep. sei. exp. N W prov. China leadership Sven Hedin. Sino Swedish E x p e d . Public. 52. V . Invertebr. Pal. 4 . , Stockholm, 1974. 1 0 + 1 4 8 p. 2 tábla, 1 táblázat. 2 ábra) — Ismer tetés. Földt. K ö z i . 105. 3. pp. 3 8 4 - 3 8 5 . BALOGH, K . : „Fusulinids from T'ien Shan and Tibet with Concepts concern ing the history of the Fusulinidaea during the Permian." (Rep. Sei. E x p . N W - P r o v . China leadership Sven Hedin. Sino-Swodish Exped. Public. 52. V . Invertebrate Pal. 4., Stockholm, 1974. — 10 + 148 p. 2 photopl., 1 table, 2 figs.) — Ismertetés. Acta Min. Petr. Szeged. 22. 1. pp. 1 8 7 - 1 8 8 . BALOGH К . : Zapfe, H . (szerk.): „ D i e Stratigraphie der alpin—mediterranen Trias — The Stratigraphy of the Alpine — Mediterranen Triassic. Symposium W i e n , Mai 1 9 7 3 " — Schriftenreihe Erdw. K o m m . Österr. A k a d . Wiss. 2. Springer Verlag. W i e n — N e w York, 1974. 2 5 1 . p., 12 tábla, 42 ábra 15 táblázat. — Ismer tetés. Földt. K ö z i . 105. 1. p. 95. BALOGH K . — lásd: ALFÖLDI L . r
106. kötet, 3. füzet
BALOGH K . — lásd BÁLDI T. BABABÁSNÉ STUHL A . : A d a t o k a dunán túli újpaleozóos képződmények biosztratigráfiájához. Földtani K ö z l ö n y 105. 3, pp. 3 2 0 - 3 3 4 . , 5 ábra. 2 tábla, angol R . BARÁTH I . et al. : Megemlékezés a magyar — szovjet tudományos műszaki együttmű ködés 25. évfordulójáról — 25th Anni versary of the Hungarian-Soviet Scienti fic-Technical Cooperation — Отмеча ется 25-летие венгерско—Советсково научно-технического сотрудничества. Magyar Geofizika X V I . , 1. pp. 1 - 6 . , angol, orosz R . BÁRDOSSY, G Y . — V A S S E L K . R.—IBRÁNYINÉ ARKOSI K . : Quantitative Phase Analysis and Texture of Typical Hunga rian and Soviet Bauxite Samples. Mineralogical and Technological Evaluation of Bauxites, pp. 43 — 141. BARTA G Y . : A Föld mágneses tere okáról. A z ionoszféra-fizikai Szeminárium elő adásaiból. M T E S Z , 1974. Sopron pp. 5-11. BARTA G Y . : Geofizikai kutatások a Balaton vidékén. Balaton monográfia B p . , 1974. Panoráma pp. 60 — 68. BARTA G Y . : Vannak-e különlegesen veszé lyes pontjai Földünknek? Föld és É g , X . 4. sz. pp. 102.; É l e t és Tudomány, X X X . pp. 2 2 3 8 - 2 2 3 9 . BARTA G Y . : A Föld magjának szerkezeté ről. Magyar Meteorológiai Társaság Réthly A n t a l emlékkönyve 1975. p p . 81-89. BARTA G Y . : A Magyar Geofizikusok Egye sületének szerepe a magyar geofizika fejlődésében. Magyar Geofizika X V I . 6. sz. pp. 2 1 1 - 2 2 2 . BARTA G Y . : R é t h l y A n t a l 1 8 7 9 - 1 9 7 5 . Magyar Geofizika X V I . 6. sz. pp. 239. BÉROZi I.—VIOZIÁN I . : Clay minerals of a Neogene sedimentary sequence in Southern Hungary. Proc. X t h Congr. C B G A , Bratislava, 1973, Sect. I I . Sedimentology pp. 7 — 17. BÉROZiNÉ M A K K A . : A Mezőkeresztes kör nyéki eocén és oligocén üledékes kőzetek foraminiferás fáciesei. — Foraminiferal facies of Eocene and Oligocène sedimentary rocks in the vicinity of Mezőkeresz tes. Földtani K ö z l ö n y 105. kötet, 3. szám. pp. 344 — 356., 7 ábra, angol R . BERNÁTH Z . : A nyersanyag minőségének vizsgálata a kavicskutatási eredmények alapján. Mérnökgeológiai Szemle. 16. sz. szept. pp. 3 — 17., 2 tábla BIDLÓ G.: Schmidt Sándor ( 1 8 5 5 - 1 9 0 4 ) . Természet Világa 106. p p . 3 5 3 - 3 6 4 . 1 fénykép BIDLÓ G . : Investigation of the decomposi tion of Clay Minerals b y means of the Derivatograph. Előadás és összefoglaló.
A magyar földtani irodalom jegyzéke,
Abstrais of papers. E U R O A N A L Y S I S 11. Budapest, pp. 4 2 2 - 4 2 3 . BIDLÓ G. : Thermal investigation of differ ent types of Hungarian Red-Clays. Thermal Analysis. V o l . I I . pp. 6 9 9 - 6 0 9 . Akadémiai K i a d ó . Budapest BIDLÓ G . : lásd: SIMON А . В . BoccALETTi M . —GÉCZY В . — H O R V Á T H P. — LODDO M.—MONGELLI F . — S T E G E N A L . : The Tyrrhenian sea and the Panno nian Basin, in: Abstracts Intern. Union Geodesy Geophys. X V I . Ass. Grenoble, pp. 2 1 . BODRI В . : Is the Earth tide phase lag unaffected b y anelastieity ? Nature, V o l . 254. N o . 5498 March 27, pp. 314. London BODZAY I . : lásd: KŐRÖSSY L . BOHN P.: A Keszthelyi-hegység komplex földtani kutatásának újabb eredményei. Földtani K ö z l ö n y 105. évfolyam 1 füzet. pp. 3 1 — 5 7 . , 2 ábra, 2 táblázat, I I tábla, angol R . BOHN P.: A Keszthelyi-hegység regionális gazdaságföldtani potenciálja. Földtani K u t a t á s X V I I I . évfolyam 1 — 2. szám. pp. 75 — 95. 2 ábra, 4 táblázat, 3 tábla, orosz R . BOHN P.: A Keszthelyi-hegység geomorfo lógiai felépítéséből adódó környezetvé delmi feladatok. Földrajzi Értesítő X X I V . évfolyam 1 füzet, pp. 1 — 6. BOHN P.: Bevezető és kutatások értékelése a Mélyfúrási Alapadatok 1970. évi kötet hez. M A F I Kiadvány. Budapest B O H N P . : Bevezetés a „Mélyfúrási Alap adatok 1 9 7 1 . " kötethez. M Á F I K i a d vány. Budapest BOHN P . — H O R N J . : N e m feltárásos jel legű földtani kutatások célkitűzése ( 1 9 6 9 - 1 9 7 4 ) . Földtani Kutatás X V I I I . évfolyam 1 — 2 s z á m . p p . 5 — 26. orosz R . BONA J . : lásd: JUHÁSZ M . BORJÁN L : lásd: BALÁZS G Y . BÖCKER T.: Vízhozamkiegyenlítés a FelsőSzinva forrásnál. Hidrológiai Tájékoz tató 1973. BÖCKER T. : Változások a D M K természetes karsztvízkészletének. V I T U K I Tudomá nyos Napok — kézirat BÖCKER T.: Hidrogeology of Karstic Terraons I . A . H . kiadvány, Avignon BÖCKER T. : Felszínalatti vízforgalom elem zése a Bükk-hegysóg déli előterében. Vízügyi Közlemények 2. sz. BÖCKER T. —CSOMA JÁNOSNÉ — LIEBE P.— LORBERER Á . —MAJOR P.—MÜLLER P.: A felszínalatti vízkészletek komplex kutatása a bükkábrányi tervezett kül fejtés környezetében — Récherche com plexe des eaux souterraines dans la région de la taille a ciel ouvert planifiée a Bükkábrány — Kompleksznoje iszszledoványije reszurszov podzemnüch vod
1975
295
V rajonye planyirovannoj Bjukkábrányszkoj poverschosztnoj v ü j e m k i , ( H . rész). A Magyarhoni Földtani Társulat Mate matikai Földtani Szakcsoportja és a Magyar Geofizikusok Egyesületének A u tomatizálási Bizottsága által szervezett Matematika és számítástechnika a nyers anyagkutatásban" c. nemzetközi kon ferencia (Budapest, 1974. I X . 22 — 23) anyaga, M T E S z kiadása, Budapest, I I . kötet p p . 24 — 3 5 . ( A z első részből ki maradt 9 ábra pótlása a magyar nyelvű összefoglalóval kiegészítve) BÖCKER T.—CSOMA JÁNOSNÉ—LIEBE P.— LORBERER Á . — MAJOR P.—MÜLLER P.: A felszínalatti vízforgalom elemzése a Bükk-hegység déli előterében — Analy sis of the underground water budget in the southern border area of the Bükk Mountain Range — Analyse di régime des eaux souterraines dans les contrefors de la montagne de Bükk — Analisierung des unterirdischen Wasserverkehrs in dem südlichen Vorraum des Bükk Gebirges. Vízügyi Közlemények. 2. sz. füzet pp. 1 8 3 - 2 0 9 . , 11 ábra, 8 táblázat, angol, francia, német R . BUDA G Y . — lásd: BALÁZS G Y . BUJDOSÓNÉ LENGYEL E . : lásd: M u c s i М . CICHA I.—CTYROKÁ, J . — HORVÁTH M . : Die Foraminiferen des Egerien. I n : Chronostratigraphie und Neostratotypen Miozän der Zentralen Paratethys, Band V . , OM Egerien, Slowakischen Akademie der Wissenschaften, pp. 233 — 277., 12 tábla, Bratislava CZAKÓ T.: Application of Aerial Photo graphs in the Engineering Geology. U N E S C O International Post-Graduate Course on the Principles and Methods of Engineering Geology 11., 73 p., H u n g . Geol. Inst. B p . CSIKY G.: Böckh Hugó (1874-1931). Természet Vil. 11. pp. 501., 1 ábra CSIKY G.: Megmelékezések az 1973. évről. Földt. Tud. Tört. É v k ö n y v 1974. 3. sz. CSIKY G.: Krónika és függelék. Földt. Tud. Tört. É v k ö n y v 1974. 3. sz. CSOMA JÁNOSNÉ: lásd: BÖCKER T. CSONGRÁDI В ELÁNÉ: A beleznai kutatási terület rétegtani viszonyai. O G I L M ű szaki-Tudományos Közleményei. 10. sz szám. Szénhidrogén Kutatás. B p . (1973.) pp. 1 8 - 2 5 . D A N K V . : A geofizikai mérések ós értéke lési módszerek fejlődése döntő tényezője a korszerű szénhidrogénkutatásoknak. Magyar Geofizika 1975. X V I . 6 pp. 2 2 3 233.
296
Földtani
Közlöny
D A N K V . — H I N G L J . —SZABÓ G Y . — B É R C Z I I . : A nagymélységű szénhidrogénkutatás helyzete Magyarországon. Földtani K u tatás 1 9 7 4 . X V I I . évf. 4 . szám. D A N K V . : Kőolajipari munkalehetőségek a fejlődő országokban. M T E S Z K i a d v á n y 8.
sz.
pp.
291-307.,
Bp.
1974.
D A N K V . : Gyors fejlődés és nagy feladatok előtt a hazai földtan (az 1 9 7 5 . márc. 1 2 - i tisztújító közgyűlés elnöki megnyi tója. Földtani Közlöny. 1 0 5 . , 3 . pp. 2 6 1 274.
D A N K V . : 1 0 0 éves a Belga Földtani Társu lat. Földtani Közlöny 1 0 5 . 2 . pp. 2 3 8 239.
D A N K V . —KONOZ I . : Koreferátum Tóth József előadásához. Földtani K u t a t á s X V I I I . 3., pp. 3 7 - 3 9 . DANKHÁZI G Y . —VERŐ L . : A gerjesztett potenciál jelenségek analitikus vizsgá lata. Magyar Geofizika, X V I . kötet, 1 . füzet, p p . 2 7 — 4 0 . , 1 3 ábra, orosz, angol R. D E Á K MARGIT: A z Alföld földtani térképe zése napjainkban. Hidr. t á j . , 1 9 7 4 . pp.
106. kötet, 3. füzet
intrusion von N a d a p . A n n . Hist-nat. Mus. N a t . H u n g . 6 7 . EMBEY-ISZTIN A . : Dilatációs és kiszorításos (metaszomatikus) telérek a Velencei hegységben — Dilatation — injection and replacement dikes in the Velence Hills. Fragmenta Mineralogica et Pale ontologies, 6 . köt. p p . 4 3 — 6 1 . , 9 ábra, 2 táblázat, 4 tábla, angol R . EMBEY-ISZTIN A . : lásd: NOSKÉNÉ FAZEKAS GABRIELLA ERDÉLYI M . : A Magyar Medence hidro dinamikája — Hydrodynamik des Unga rischen Beckens. Hidrológiai K ö z l ö n y 5 5 . évf/4. sz. pp. 1 4 7 — 1 5 6 . , 9 ábra
DTJDICH E . : Obzor bokszitovüh mesztorozsdenij Vengerszkoj Narodnoj Reszpubliki. Geologija Rudnüh mesztorozsdenij, T o m . X V . 3 . pp. 9 3 - 1 0 3 . , 1 ábra. A . N . Sz. Sz. Sz. R . , Moszkva
FÁBIÁN P.: lásd: — SZÉKYNÉ FTJX VILMA FALTJ J.—BADINSZKY P.: A z építőanyag ipar távlati fejlesztését megalapozó ásvá nyi nyersanyagkutatásaink. Szilikát technika 1 9 7 5 . , 1 . pp. 4 — 8 . , 3 ábra, 1 tábla FAZEKAS G . : lásd: EMBEY-ISZTIN A . FAZEKAS V . — K Ó S A L . —SELMEOZI В . : Ritkafém ásványosodás a Soproni hegy ség kristályos paláiban. Földtani K ö z löny 1 0 5 . 3 pp. 2 9 7 - 3 0 8 . , 2 ábra, 5 táblázat, 3 tábla, angol R . F. CSÁNYI PIROSKA: lásd: SZÉKYNÉ F U X VILMA FISCH L : lásd: R Á c z D . FÖLDVÁRINÉ V O Ö L MÁRIA: A területi geo kémiai kutatás elméleti és gyakorlati módszerei. 2 . bőv. kiadás. M Á F I , A l k . kiadv. FRANYÓ F . : Epítésföldtan. Magyarázó Magyarország 2 0 0 0 0 0 - e s térképsorozatá hoz. L - 3 4 - X . Békéscsaba, p p . 9 8 — 1 0 5 . , 9 ábra. M Á F I , B p . FRANYÓ F . : Építésföld tan. Magyarázó Magyarország 2 0 0 0 0 0 - e s térképsorozat hoz. L - 3 4 - V . Kisvárda, pp. 1 0 1 - 1 0 5 . , 4 ábra, M Á F I , B p . FRAU T. L . —SZABÓ P.: Ergebnisse bei der Böschungssicherung. I X . Internationale Konferenz Mechanisierung im Erdbau. Praha. 1 9 7 5 . Band 3 . , pp. 1 0 5 - 1 1 0 . orosz R . FODOR TAMÁSNÉ: U N E S C O Nemzetközi Mérnökgeológiai Továbbképző Tanfo lyam Magyarországon — U N E S C O In ternational Postgraduate Course on Engineering Geology in Hungary. Föld tani K u t a t á s . X V I I I . évf. 1 — 2 szám.
EGRI G. —SZILVÁGYI I . : Explorations, Field- and Laboratory Examinations. Bp. M Á F I . 1 9 7 5 . 2 0 2 . p., 7 3 ábra, 2 tábla. ( U N E S C O International PostGraduate Course on the Principles and Methods of Engineering Geology) EMBEY-ISZTIN A . — F A Z E K A S GABRIELLA: Petrologisehe Untersuchung der Andesit
FODOR TAMÁSNÉ: A mérnökgeológiai tér képezés története és jelenlegi helyzete Magyarországon. Mérnökgeológiai Szem le. 1 5 . szám. pp. 5 — 2 2 . , 7 ábra FODOR TAMÁSNÉ: U N E S C O Nemzetközi Mérnökgeológiai Továbbképző Tanfo lyam Magyarországon. Mérnökgeológiai Szemle. 1 5 . szám. p p . 9 9 — 1 0 7 .
65-66.
DÉNES G Y . : (társszerző). Aggteleki Karszt vidék (útikalauz) 1 9 7 5 . DIENES I . : Fúrási adatbank szervezése a M A F I - b a n . I n : Matematika és számítás technika a nyersanyagkutatásban I I . A z M F T M F szakcsoportja és a M G E A B 1 9 7 4 . 0 9 . 1 2 — 1 3 . rendezett ankétja elő adásai. Szerk. DIENES I . , pp. 8 7 — 9 7 . 1 táblázat DOBOS IRMA: E a u x medicinales en Hongrie. Bp. DRAHOS D . — SALÁT P.: A felszíni és karottázs elektromágneses szondázások inter pretációjának az információ-elméleten és a lineáris rendszerek elméletén alapuló stratégiája. Magyar Geofizika, X V I . évf. 1.
sz.
pp.
14-26.
DRAHOS D . —SALÁT P.: Mérési eljárás föld felszín alatti tértartományok geofizikai struktúrájának elektromágneses jelensé gek vizsgálatán alapuló földerítésére. Szabadalmi K ö z l ö n y ós Védjegyértesítő 80.
évf.
2 . sz.
pp.
121-122.
pp.
71-74.
A magyar földtani irodalom jegyzéke, 1975
FÜLÖP J . et al. (szerk.): A rétegtani osztá lyozás, nevezéktan és gyakorlati alkal mazásuk irányelvei. A Nemzetközi R é tegtani Osztályozási Albizottság (ISSC) irányelveinek figyelembevételével és a M a g y a r Rétegtani Bizottság állásfogla lása alapján. Magyar Rétegtani Bizottság B p . 32 p. FÜLÖP J . : Ú j perspektívák a hazai Föld tani kutatás előtt. Földt. K u t . X V I I I . 1 — 2., p p . 1 — 4. orosz R . FÜLÖP J. : Earth Sciences. Science and scho larship in Hungary. Corvina, B p . p p . 81-97. FÜLÖP J . : A magyar föld kincsei. Népsza badság. Vasárnapi melléklet. 1975. május 18. FÜLÖP J . : A tatai mezozóos alaphegység rögök. Geol. Hung., Ser. Geol. 16. FÜLÖP J . : A ritkafémkutatás és felhaszná lás a Ritkafém Tárcaközi Koordináló Bizottság 10 éves működése alatt. I V . Országos Ritkafém Konferencia, Buda pest. 1975. okt. 2 — 3. előadásai. I I I . k ö t e t . FÜLÖP J. et al.: A föld- és bányászati tudo m á n y o k szerepe ásványkincseink feltá rásában. Geonómia és Bányászat, V I I I . 1-2. GAÁL CSABÁNÉ — SZLABÓCZKY P. : A z Orszá gos Földtani K u t a t ó és Fúró Vállalat Eszakmagyarországi Üzemvezetőségének vízkutatási tevékenysége 1966 — 1974 között. Hidrológiai Tájékoztató GABOS G . : Applications o f EngineeringGeological Maps and Guiding Principles of Mapping. B p . M Á F I . 1975. 124 p., 19 ábra. ( U N E S C O International PostGraduate Course on the Principles and Methods of Engineering G e o l o g y ) , GALÁCZ A . : Bajóci szelvények az Északi Bakonyból. Földt. K ö z i . , 105. 2. p p . 208-219. GÁLOS M . — K Ü R T I I.—KERTÉSZ P.: Triaxiál tests of solid rocks in Hungary. Proceedings of the first Baltic Confer ence on Soil Mechanics and Foundation Engineering, Gdansk, p p . 145 — 157., 8 ábra GÁSPÁR J.: lásd: VEREBÉLYI S. GÉOZY В . : The Lower Jurassic ammonite faunas of the Southern Bakony. A n n . Univ. Sei. Budapestinensis Sect. Geol. 17 (1973.) p p . 1 8 1 - 1 9 0 . , 2 ábra GÉCZY В . : A magyar őslénytan időszerű problémái. Földt. K ö z i . , 105. p p . 1 2 4 128. GÉCZY В . : Tatai alsóliász Ammoniteszek. in: FÜLÖP J.: Tatai mezozóos alaphegy ségrögök. Geol. H u n g . Ser. Geol. 16. p p . 28-30. GÉCZY В . : lásd: BOCCALETTI M . GÉCZY В . : lásd: HORVÁTH F .
297
GÉCZY В . : lásd: STEGENA L . GESZTESI G Y . : lásd: SELLYEY G Y . GIDAI L . : A Z É K - d u n á n t ú l i eocén réteg tani kapcsolatai Földt. K ö z i . , 105. 1. pp. 8 2 - 8 8 . GLANT T . : lásd: M Á N D I B . GRASSELLY G Y . : A geokémia szerepe és lehetősége a szénhidrogén-prognózisban. Földtani Kutatás X V I I I . évf. 3. sz. p p . 3-5. HAAS J.: A karbonátos üledékképződós folyamata, szakaszai és alapvető ténye zői. A karbonátos kőzetek képződése, vizsgálata és gazdasági jelentősége, p p . 3 4 - 8 3 . , MTESZ, Bp. H A A S J.: A karbonátos kőzetek vizsgálata, az eredmények összegezése, értelmezése és az őskörnyezeti kép kialakítása. A kar bonátos kőzetek képződése, vizsgálata és gazdasági jelentősége, p p . 1 — 32., M T E S Z Bp. HAJÓS MÁRTA: Late Cretaceous Archaeomonadaceae, Diatomaceae, and Silicoflagellatae from the South Pacific Ocean. Deep Sea Drilling Project, Leg 29, Site 275. Initial Reports of the Deep Sea Drilling Project. X X I X , Part I I I . pp. 9 1 3 - 1 0 0 9 , 21 ábra, 4 táblázat, 40 tábla. Washington HAJÓS M . — KENNETT, J. P. —HOTJTZ, R . E . et al.: Site Reports, Site 275, 276, 277, 278, 279, 280, 281 and 2 8 3 . Initial Reports of the Deep Sea Drilling Pro ject, X X I X . Part I - V . p p . 1 - 1 1 9 7 . , Washington HÁMOR G.: Magyarázó a Mecsek hegység földtani térképéhez, 10 000-es sorozat. Bonyhád, 30. p. 1 táblázat, M Á F I , B p . HÁMOR G. : The Lower and Middle Miocene of Hungary. Guide for the Excursion in the Egerian and Neogen areas of Hungary, p p . 5 — 9., 1 ábra. ( V I . Cong ress of. C. M . N . S. - Bratislava 1975) MTESZ, xp. HEGYINÉ PAKÓ J.: A csoznyatetői agyag terület minősítő vizsgálata — Qualität bestimmungsuntersuchungen der Ton lagerstätte in Csoznyatető (Ungarn) — Qualification Study of the Csoznyatető Clay Deposit. Építőanyag, X X V I I . 2. pp. 5 7 — 6 2 . , 3 ábra, 7 táblázat. Orosz, német, angol R . HEGYI-PAKÓ J.—VITÁLIS G Y . : Geologi sche und Eignungsuntersuchungsmethoden, erläutert am Beispiel eines Tonvor kommens für die Zementindustrie — Geological and research methods illust rated b y an example of a clay deposit for the cementindustry. Tonindustrie Zeitung, 99. 6. pp. 1 4 3 - 1 4 8 . , 6 ábra, 8 táblázat, orosz, német, angol R . HEGYINÉ PAKÓ J.: lásd: VITÁLIS G Y .
298
Földtani
Közlöny
HEGYMEGI L . : Elektronsűrűség mérése whistlerekkel és a plazmaszféra. Asztro nautikai K ö z . , Ionoszféra és magnetoszféra fizika. I I . p p . 3 7 - 4 6 . HBGYMEGI L . — TÓTH P. et al.: Characte ristics of the Plasmasphere at Middle Latitudes. Rivista Italiana di Geofisica Bologna I L , 1., pp. 3 7 — 4 0 . , 6 ábra, olasz, angol R . H E L L E L — R E M É N Y I P.: A mérnöki előtervezés szerepe a beruházási folyamat hoz kapcsolódó környezetvédelem és környezetfejlesztós terén. Építési K u t a tás Fejlesztés. 3 . sz. p p . 1 6 2 - 1 6 5 . , 2 ábra HEMBACH К . : Gázmentesítés víztechnoló giai lehetőségei. K u t a k és vízművek gázosságának technológiai problémái. (Szerk.: KARÁCSONYI S. ós SELLYEY G Y . ) Bp. M H T . p p . 4 3 - 4 8 . , 3 ábra HETÉNYI M . and VARSÁNYI I . : R a p i d Determination of Calcite and Dolomite for Routine Analysis b y Gasometry. A c t a Mineralogica-Petrographiea Tomus X X I I . , Fasc. 1 . p p . 1 6 5 - 1 7 0 . 1 ábra, 5 táblázat HIDASI J.: Karbonátos kőzetek A I - , M g - , V - és Mn-tartalmának neutronaktivációs elemzése. A karbonátos kőzetek képző dése, vizsgálata és gazdasági jelentősége (MFT alkalmi kiadványa B p . 1974.) pp. 2 9 3 - 3 1 0 . HORÁNYI ÁGNES —SUGÁR L . : Vizsgálatok a Hévízi-tó utánpótlási viszonyairól. V I T U K I Tudományos Szemle 1 9 7 5 . X I I . 1
H O R N J.: lásd: BOHN P. HORVÁTH F . —STEGENA L . —GÉCZY В . : Ensialic and ensimatic interarc basins. Journal of Geophysical Research, V o l . 8 0 . N o . 2 . p p . 2 8 1 - 2 8 3 . 2 . ábra, 1 táblá zat, Washington, D . C. HORVÁTH F . —STEGENA L . —GÉCZY В . : Late cenozoic evolution of the Panno nian basin. Tectonophysics, V o l . 2 6 . N o . 1 — 2 . p p . 7 1 - 9 0 . 1 0 ábra, függelék. Amsterdam, The Netherlands. HORVÁTH F . —STEGENA L . —GÉCZY В . : A Pannon medence késő-kainozóos fej lődése. Földtani Közlöny, 1 0 5 . évf. 2 . sz. p p . 1 0 1 — 1 2 3 . 1 1 ábra, 1 táblázat, függelék, francia R . HORVÁTH F . : Application of plate tectonics to the Carpatho-Pannon region; a review. A c t a Geologica A c a d . Sei. Hung., 1 8 . köt. 3 - 4 . sz. p p . 2 4 3 - 2 5 5 , 1 9 7 4 . , 1 0 ábra, orosz R . HORVÁTH F . : lásd: BOCCALETTI M . HORVÁTH F . : lásd: STEGENA L . HORVÁTH M . : lásd BÁLDI T. HORVÁTH M . : lásd: CICHA J. HORVÁTH Z S . —SOHEUER G Y . : A balaton földvári és fonyódi magaspartok állé
106. kötet, 3. füzet
konyságának mérnökgeológiai vizsgá lata. Földtani K ö z l ö n y . T. 1 0 5 . N o . 3 . pp. 3 3 5 - 3 4 3 . , 5 ábra HORVÁTH Z s . : A dunaföldvári és balaton földvári magaspartok összehasonlító mér nökgeológiai vizsgálata. Mérnökgeológiai Szemle. 1 6 . sz. p p . 5 1 — 6 0 . 4 ábra HORVÁTH Z S . —SCHEUER G Y . : A Kiscelli Múzeum mélypincéjének károsodásával kapcsolatos mérnökgeológiai vizsgála tok. Mérnökgeológiai Szemle. 1 5 . sz., p p . 7 1 - 8 0 . , 3 ábra IBRÁNYINÉ ARKOSI K . — V A R J Ú G Y . : Qua lification of Clay-Minerals b y Granulometric Investigations. Proceedings of the Balaton Conference on Electron Microscopy,, 1 9 7 5 . C - 9 . IBRÁNYINÉ ÁRKOSI К . : lásd: BÁRDOSSY GY. JÁMBOR A . : A magyarországi neogén karbonátos képződmények keletkezési körülményeinek alapvonásai. A karbo nátos kőzetek képződése, vizsgálata és gazdasági jelentősége, pp. 1 6 5 — 1 8 6 . , 5 ábra, 3 , tábla, 1 térkép. M T E S Z , B p . JÁMBOR Á . : The Upper Miocene and Plio cene (Pannonian) of Hungary. I n : Guide for the Excursion in the Egerian and Neogen areas of Hungary, p p . 1 1 — 2 5 . 4 ábra. - ( V I . Congress of C.M.N.S. Bratislava 1 9 7 5 ) M T E S Z , B p . JÁMBOR Á . : Olajpala Magyarországon. Élet és Tudomány, 3 0 . p p . 1 6 8 8 - 1 6 9 3 . 6 ábra, 2 térkép JÁNOSSY D . : Pliomys lenki in Ungarn. A c t a Zoologiea Cracoviensia, 2 0 ( 1 0 ) p p . 427-430. JÁNOSSY D . : N e w ,,Middle Pliocene" Microvertebrate fauna from Northern Hungary (Osztramos Loc. 9 ) . Frag. Min. Pal., 1 9 7 4 , 5 . p p . 1 7 - 2 7 . JÁNOSSY D . : New ,,Middle Pliocene" Microvertebrate faunas from Northern Hungary (Osztramos 9 . and 1 3 . ) Actas i Coloyuio Internat. Sobre Biostr. Conti nental Neogene Sup. Cuatern. Inf. Mad rid, p p . 9 3 - 9 7 . JÁNOSSY D . : Upper Pliocene and Lower Pleistocene Bird Remains from Poland. A c t a Zoologica Cracoviensia, 2 4 . p p . 531-564 JÁNOSSY D . : Some new data on faunistical exchanges through the Bering-Bridge. Aquila, 1 9 7 3 - 7 5 , p p . 8 1 - 8 9 . JÁNOSSY D . : Faunatörténeti és jelenlegi adatok a császármadár (Tetrastes bonasia) előfordulásához Magyarországon. Aquila, 1 9 7 1 - 7 2 , p p . 1 5 3 - 1 5 6 JÁNVÁRI J.: lásd: PETROVICS ILONA JOCHÁNÉ EDELÉNYI E . : Jelenkori plat form és zátonyjellegű karbonátos üledé-
A magyar földtani irodalom jegyzéke, 1975
kek. A karbonátos kőzetek képződése, vizsgálata és gazdasági jelentősége, p p . 1 - 3 2 . MTESZ, Bp. JOCHÁNÉ EDELÉNYI E . : Mészkövek szöveti vizsgálata. A karbonátos kőzetek képző dése, vizsgálata és gazdasági jelentősége, pp. 1 8 7 - 2 0 8 . M T E S Z , B p . JUHÁSZ J . : Engineering Geology of Hidraulic Engineering W o r k s and Reser voirs. U N E S C O Nemzetközi Mérnök geológiai Továbbképző Tanfolyam jegy zete, 1975. JUHÁSZ M . — B Ó N A J.: A Tata környéki alsó-albai aleurit palinológiai vizsgá lata, (in: FÜLÖP J\: Tatai mezozóos alaphegységrögök, Geol. H u n g . Ser. Geol. 16.)
K A K A S K . et al.: A bányavágatok alatti bauxitfekü kimutatása geoelektromos mérésekkel. Magyar Geofizika, X V I . 3. pp. 80 — 86, 5 ábra, magyar, orosz, angol R. K A K A S K . et al.: A bányavágatok alatti bauxitfekü kimutatása geoelektromos mérésekkel Bányászati és Kohászati Lapok Bányászat. 108 8. p p . 545 — 547., 5 ábra KAKAS K . : lásd: SZABÓ J. KARÁCSONYI S. —SCHEUER G Y . : H a t v a n város vízföldtani viszonyai. Hidrológiai Tájékoztató. 1973. p p . 7 0 - 7 2 . , 7 ábra. (Megjelent 1975-ben!) KARÁCSONYI S.: K u t a k gázvizsgálatának tapasztalata. Hidrológiai Közlöny. 5 5 . évf. 12. sz. pp. 560 — 568., 13 ábra, orosz, német R . KARÁCSONYI S.: A korszerű védőövezet kialakítás elvi és gyakorlati kérdései. Hozzászólás. Hidrológiai Közlöny. 54. évf. 1974. 11. sz. p. 4 9 7 . (Megjelent 1975-ben !) KARÁCSONYI S.: K u t a k indító terhelésének különleges esetei. Hidrológiai Közlöny. 54. évf. 1974. 11. sz. p p . 5 0 1 - 5 0 8 . , 13 ábra, német R . (Megjelent 1975-ben!) KARÁCSONYI S.: A gázos víz és a gázmente sítés jelentősége a vízellátásban. K u t a k és vízművek gázosságának technológiai problémái, pp. 7 — 14., 5 ábra, B p . M H T . KASZAB I . Újszeged építésföldtani tér képezése. — Инженерно—геологичес кое картирование г. Уйсегед Földt. kut. X V I I I . 1 - 2 . p p . 5 5 - 6 9 . , 9 ábra, 2 táb lázat, orosz R . KECSKEMÉTI T.—VÖRÖS A . : Biostratigraphische und Palaeoökologische Unter suchungen einer^ transgressiven Eocaenen Schichtserie (Darvas-tó, Bakonygebirge). Frag. Min. Pal., 6, p p . 6 3 - 9 3 . KERTÉSZ P.: R o c k Physics. U N E S C O Post Graduate Course on the Principles and
299
Methods of Engineering Geology, p p . 176, 79 ábra. B p . KERTÉSZ P.: K ő - és kavicsipari termékek szabványosítása. Szilikátipari Szabvá nyosítási Ankét. Magyar Szabványügyi Hivatal pp. 1 7 - 2 3 . KERTÉSZ P.: A karbonátos kőzetek építőanyagipari minősítése ós a minősítés kőzetfizikai alapjai. A karbonátos kőze tek képződése, vizsgálata és gazdasági jelentősége, pp. 3 6 7 - 3 8 3 , 3 ábra, B p . KERTÉSZ P.: A jó beton adalékanyagai. Szabványosítás. 27. évf. 11. sz. p p . 3 2 8 - 3 3 2 , 5 ábra KERTÉSZ P.: lásd: BALÁZS G Y . SZ. KILÉNYI É V A : Application of stacking for refraction time sections — Refrak ciós időszelvény előállítása stacking alkalmazásával — Построение времен ных разрезов К М П В по методу ОГТ. Geofizikai Közlemények. 23., pp. 39 — 46., 3 ábra, 2 táblázat, angol, orosz R . Sz. KILÉNYI É V A : A szintetikus szeizmogram számításának pontossági követel ményei. Magyar Geofizika, X V I . 3., pp. 87 — 97., 12 ábra, orosz, angol R . K i s K . — Á D Á M A . — STEGENA L . : Magnetotelluric, géothermie and paleomagnetic investigations in Hungary 1971 — 1974. A c t a Geodaetica, Geophysica et Montanistica Acad. Sei. Hung. Tomus 9. Fasc. 3. pp. 1 8 3 - 1 9 0 . , 1974., 8 ábra. K i s s L . : Gázos jelenségek kérdései. K u t a k és vízművek gázosságának technológiai problémái, pp. 3 5 - 3 6 . B p . M H T . K I S S L . —SCHEUER G Y . — L E V Á R D Y F . - N É : A Balf környéki ásványvíz kutatási munkálatok eredményei. Műszaki Ter vezés. X V . évf. 7. sz. pp. 38 — 41., 8 ábra K L E B В . : Mérnökgeológia. Tankönyvkiadó B p . 1975. p p . 1 - 2 4 1 . 119 ábra, 44 táb lázat. Egyetemi jegyzet KOMLÓDI M . : Címszavak (vegetációtörté net): STRAUB F . B.( főszerk.) Biológiai Lexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest KOMLÓDI M . : A n Atlas of recent european moss Spores. Akadémiai Kiadó. Buda pest KONCZ I . : lásd: BALÁZS Á . KONCZ I . : lásd: D A N K V . KORDOS L . : Jelentés a Vártetői-barlangban és a Fényeskő I I . sz. víznyelőbarlang ban végzett üledékföldtani vizsgálatok ról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoz tató 1974. 3 - 4 . pp. 6 4 - 6 9 . KORDOS L . : A Z Esztramos barlang gene tikai, hegységszerkezeti és üledékföldtani vizsgálata. Karszt- és Barlang, 1974., 1., pp. 2 — 26. angol, orosz R . KORDOS L . : Paleoklímatológiai vizsgála tok lehetőségei barlangokban. K a r s z t és Barlangkutatási Tájékoztató, 1974. 5 — 6. pp. 1 8 - 1 9 .
300
Földtani
Közlöny
KORDOS L . : Barlangok korával kapcsola tos kérdések. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1974. 5 - 6 . pp. 1 4 - 1 5 . KORDOS L . : Jelentés a Hajnóczy barlang ban végzett őslénytani és üledékföldtani vizsgálatokról. Karszt- és Barlangkuta tási Tájékoztató, 1974. 5 - 6 . pp. 2 0 - 2 5 . KORDOS L . : The loss of Vegetation in the Aggtelek K a r s t in the light of Paleontological Studies. International Conference Baradla 150. B p . - Aggtelek, 2 6 - 2 9 . 0 8 . magyar, orosz R . KORDOS L.:,Gerinces fauna történeti vizs gálatok. Állattani Közlemények., L X I I . 1 - 4 . p . 162. KORDOS L . : Holocén gerinces biosztratigráfiánk kérdései és távlatai. Őslény tani Viták. 22., pp. 9 5 - 1 0 8 . angol R . KORIM K . : Mineral and thermal waters in porous rocks in the basin of the Great Hungarian Plain — E a u x minérales et thermales dans les roches poreuses du bassin de la Grande Plaine de Hongrie. „Lucrarile Simpozionului International de A p o Minerale si Thermale" (Eforie Nord, 1974). Institutul de Geologie si Geofizics, (Budapesti) — Studii Technice siEconomice SeriaE/Nr. 12. pp. 1 0 4 - 1 0 6 . KORIM K . : A Balaton környéki hévízfel tárás helyzete és jövője — Lage und Zukunft des Thermalwassererschliessung in der Umgebung des Balaton. Hidroló giai Tájékoztató 1974. pp. 4 6 - 4 7 . ill. V . KORIM К . — LIEBE P.: A szolnoki hévíztá roló rendszer fő jellemzői — The main characteristics of the thermal ground water basin at Szolnok — Caractéristi ques principales des gisements des aux thermales de Szolnok — Hauptkenn zeichen des ThermalwasserreservoireSystems von Szolnok. Vízügyi Közle mények 1974/4. sz. pp. 44 — 64, 7 ábra, 7 táblázat, angol, francia, német R . KORIM K . : lásd: BÉLTEKY L . KORVIN G. — PETROVICS I . : Seismic data processing using a reduced number of bits — Обработка сейсмических данных M O B с пониженным количеством разр ядов. Geofizikai Közlemények 23., pp. 47 — 69., 10 ábra, orosz R . KORVIN G. — PETROVICS L : Reflexiós szeiz mikus adatok csökkentett bitszámú fel dolgozása. Geofizikai Közlemények 23. pp. 4 7 - 6 9 . , 10 ábra KORVIN G.: lásd: PETROVICS ILONA KÓSA L . : lásd: FAZEKAS V . KOVÁCS F . : lásd: MESKÓ A . KOVÁCS MIKLÓSNÉ: lásd: BALÁZS G Y . KOVÁCH Á . — SCHLENK В. —SZÉKYNÉ FTJX VILMA: Nagyfrekvenciás nagyfeszültségű fényképezés ásványkőzettani alkalma zásai. Földtani K ö z l ö n y 105. pp. 1 ábra, 5 tábla, angol R .
106. kötet, 3. füzet
KŐHÁTI A . : A bolygók földtana. Delta 1975/6, pp. 4 4 - 4 7 . 7 ábra KŐHÁTI A . : Földtani kutatás földkörüli pályáról. Élet és Tudomány 1975/23 - 24. szám. pp. 1 0 6 4 - 1 0 6 9 , 1 1 3 4 - 1 1 3 8 . 8 ábra KŐRÖSSY L . : A magyarországi mély- és nagymélységű kutatás — Deep and Ultradeep drilling in Hungary — Die tiefe und übertiefe Erkundung in Ungarn. A Magyar Olajipari Múzeum Évkönyve I. 1 9 6 9 - 1 9 7 4 . pp. 1 8 7 - 1 9 7 . angol, német R . Zalaegerszeg KŐRÖSSY L . : R o i ' tektonicseszkogo faktora v razmestyenii nefti i gaza v Vengrii. (Tektonikai tényező szerepe a magyar országi kőolaj és földgáztelepek eltendeződésében. Csak orosz nyelven) in: Zakonomernoszti formirovania i razmescsenija mesztoroszdenia hefti i gaza v geotektonicseszkih territorij sztran — cslenov S Z E V A című könyvben, p p . 1 7 6 - 1 9 6 . Moszkva „ N e d r a " 1975. KŐRÖSSY L . — R É T I S.—NÉMETH G.— BODZAY L — T E N K E I S.: Gidrogeologicseszkie iszledoványija vengerszkih mesztorozsdenij nefti i prirodnogo gaza. (A magyar kőolaj és földgázelőfordulá sok hidrogeológiai vizsgálata. Csak orosz nyelven), megjelent az előbb idézett munkában, pp. 99 — 119. KRIVÁN P.: Ursprung des aus nahe gelege nen Abtragungsgebieten stammenden Schuttmateriales der periglazialen D o nauablagerungen vom Donauknie bis zur Pester Ebene. Annales Univ. Sei. Budapestinensis, Secto Geol., 17., 1973., 1974., pp. 1 9 1 - 2 0 0 , 10 ábra, orosz R . KROLOPP E . : Helicella obvia (Hartmann 1840) a magyarországi pleisztocénből — Helicella obvia (Hartmann 1840) aus dem ungarischen Pleistozän. Soosiana, 3. pp. 3 — 10, német R . KULCSÁR L . : Szakvélemény a Troulli község (Ciprus) melletti rézércelőfordu lásról (I — X V I táblázat). Geominco adat tára. Kézirat. 1975. 1 - 6 6 . 1. LÉNÁRT G. —PINTÉR J.— RISCHÁK G.: Vlijanyie szzsatyija na kosztnoj tkanyi. Mehanyika Polimerov, 1975, 4, p p . 664 — 668. Izdatyelsztvo „Zinatnye". Riga. LEVÁRDY F.-NÉ — SCHEUER G Y . — T Ó T H L . NÉ: Balf fürdő és környékének vízföld tani viszonyai. Hidrológiai Tájékoztató. 1973. pp. 4 3 - 4 8 . , 6 ábra. (Megjelent 1975-ben !) LÁNG S.:,lásd: ALFÖLDI L . , LELKES Á . : lásd: BALÁZS Á . LÉNÁRT G.: lásd: Pintér I . LIANTAND G.: lásd: SIMON A . B . LIEBE P.: Hydrodynamische Untersuchun-
A magyar földtani irodalom jegyzéke, 1975
gen der Mineral- und Thermalwässer Ungarns — Hydro-dynamic Investiga tions of mineral and thermal waters in H u n g a r y . „Lucrarile Simpozionului In ternational de A p e Minerale si Termale" (Eforie Nord, 1974). Institutul de Geo logie s i Geofizies (Buearesti) Studii Technioe si Economice Seria E / N r . 12. pp. 1 0 7 - 1 1 0 . LIEBE P . : lásd: BÖCKER T. LIEBE P . : lásd: К о ш м К . LIPTAY A . : lásd: BALÁZS Á . LIPTAI E.—SCHEUER G Y . : Újabb adatok az egri források vízföldtanához. Hidro lógiai Tájékoztató, p p . 74 — 77., 6 ábra LORBEREB A . : Stanislaw Staszic szerepe Magyarország földtani megismerésében — R o l e de Stanislaw Staszic dans la reconnaissance géologique de la Hongrie — R o l a Stanislawa Staszica w historii geologii Wegier. Földtani K ö z l ö n y 105. k ö t e t / l . sz. füzet p p . 23 — 30. 3 ábra., 1 táblázat, francia, lengyel R . LORBEREB A . : A magyar föld kutatásának lengyel úttörője: Stanislaw Staszic — Polnischer^Pionier der Erdforschung von ungarische Land: Stanislaw Staszic — Polski pionier badania ziemi wegierskiej : Stanislaw Staszic. Hidrológiai Tájékoz tató 1 9 7 4 . p p . 5 — 9., 2. ábra, 1 táblázat, német, lengyel R . LORBEREB A . : Oligocénkori kettős porozi tású homokkőösszlet hidraulikai paramé tereinek vizsgálata szokványos kútada tok alapján — Iszszledovanyije gidravlieseszkich parametrov oligocenovüch peszcsányikov sz dvojnoj porisztoszty'ju n a osznoványiji obüesnüeh dannüch о szkvazsinach. Hidrológiai K ö z l ö n y 5 5 . évf./5. s z p p . 211 — 223: 14 ábra, orosz R . LORBEREB A . : Hegységszerkezeti és karszt genetikai megfigyelések Pilisszántó kör nyékén — Tektonische und karstgenetische Beobachtungen in der Umgebung von Pilisszántó. Földtani K ö z l ö n y 105. kötet/3, sz. füzet p p . 3 7 6 - 3 8 3 , 6 ábra, német R . , LORBEREB A . : lásd: BÖCKER T. LORBEREB Á . : lásd: LORBERER ÁRPÁDNÉ SZENTES IZABELLA LORBEREB ÁRPÁDNÉ SZENTES IZABELLA— LORBEBER A . : A mélyszerkezet és a fel színalatti vízkészletek összefüggésének vizsgálata a Duna—Tisza közének észak nyugati részén. Altalános Földtani Szem le 7. sz. (1974). p p . 3 - 5 3 . , 17 ábra v
MAJOR P . : lásd: BÖCKER T. MAJOROS G Y . —SZABÓ L : A Balaton kör nyék földtani felépítése és kialakulása. Balaton. Panoráma kiadó (1974. Buda pest) p p . 4 8 — 60., 5 ábra M Á N D I В . — PEOKÓ M . —SZÖŐR G Y . and
301
GLANT T . : Connective tissue alterations following neonatal t h y m e c t o m y . A c t a Morphologica A c a d . Sei. H u n g . 23. p p . 59 — 69., 1 ábra, 12 mikrofotó, 3 táblázat, német, orosz R . MECSNÓBER M . : lásd: VEREBÉLYI S. MESKÓ A . —KOVÁCS F . : Digitális szűréssel felbontott gravitációs anomáliák értel mezésének problémái. Magyar Geofizika, X V I . köt. 2. sz. p p . 5 4 - 6 2 . MESKÓ A . — KOVÁCS F.: A n unbiassed com parison of two methods suggested for the computation of residual gravitgy. A c t a Geodaet., Geophys. et Mont. A c a d . Sei. H u n g . T o m . 10. Fasc. 1 - 2 . p p . 69 — 78., 7 ábra, orosz R . MESZÉNA BERNADETTE: A Z öttömösi szén hidrogénkutatási terület földtani felépí tése. O G I L Műszaki-Tudományos K ö z leményei. 10. szám. Szénhidrogén K u t a tás. B p . (1973) p p . 2 5 - 3 6 . MEZŐSI J.: Comparison between the X - r a y Diffractometric Quantitative Determi nation Methods of Calcite and Dolo mite on the Basis of the Investigations of Neogene Sediments of the Great Plain. Acta Mineralogica et Petrographica Tomus X X I I , Faso. 1. p p . 1 5 7 - 1 6 4 . 5 ábra MIHÁLY S.: Geológiai természetvédelmi területeink és nevezetességeink. Búvár 30. évf. 2. MIHÁLY S.: Paleoökológiai megfigyelés a gánti középsőeocénből. Földt. Közi. 105. 1. p p . 7 5 - 8 1 , 1 ábra, 1 tábla, angol R . MIHÁLY S.: U j a b b pikermi jellegű gerinces fauna előfordulás, a Polgárdi-Ipartelepek nagykőfejtőjében. Ősi. Viták. 2 2 . , p p . 89 — 94., 1 ábra, angol R . MITUCH ERZSÉBET —POSOAY K . et al.: Deep seismic sounding in the eastern part of the Pannonian basin along the international profile X I for the investi gation of the Earth's crust, conducted b y Hungarian and Roumanian parties in co-operation — Magyar—román közös szeizmikus mélyszondázás a pannon medence K - i részében a X I nemzetközi földkéregkutató vonal mentén — ГСЗ в Восточной части Паннонского бас сейна по X I международному профилю с целью исследования земной коры, проведенное совместной венгерско—ру мынской экспедицией. Geofizikai Közle mények 2 3 . p p . 7 — 12., 6 ábra, angol, orosz R . MOLDVAI L . : Magyarázó Magyarország 200 000-es Földtani Térképsorozatához. M-34-XXXV., Kisvárda L-34 V. Mátészalka. (Társszerzők: BÓOÁN В . , FRANYÓ F . , SZEPESHÁZY K . , SZÉLES M . , SZŰCS L . ) 115 p . M Á F I , B p .
302
Földtani
Közlöny
MOLNÁR В . : Über die Gesetzmässigkeiten der terrestrischen klastischen Sedimen tation in der Ungarischen Tiefebene. Zeitschr. Geol. W i s s . Berlin. 3. 10. p p . 1349 — 1367., 12 ábra, 2 táblázat MOLNÁR В . — M U R V A I M . : Geohistorical Evolution and Dolomite Sedimentation of the Natron Lakes of Fülöpháza, K i s kunság National Park, Hungary. A c t a Min. Petr. Szeged, 2 2 . 1. p p . 7 3 - 8 6 . , 4 ábra, 1 táblázat MOLNÁR P.: (Társszerzőkkel) Péesváradi földpáttartalmú homok finomkerámiai alapanyagként való hasznosítása. B K L . Bányászat, 108. 1 - 2 . pp. 4 6 - 4 9 . MONOSTORI M . : The microfauna of the Carboniferous limestone at Szabadbatytyán. Part I . A n n . Univ. Sei. Budapestinensis Sect. Geol., 17. (1973.) 1975. p p . 217-241 MONOSTORI M . : Ostracodák az óbudai tardi kifejlődésből — _ Ostracods from the Tard faciès of Óbuda (Budapest), ő s lénytani Viták, 22., pp. 8 1 - 8 7 . MUCSI M . — BUJDOSNE LENGYEL E . j K o r referátum Balázs Ádám—Lelkes Á k o s — Koncz István előadásához. Földtani K u t a t á s X V I I I . évf. 3. sz. p p . 4 7 - 4 8 . MTJCSI M . and RÉVÉSZ I . : Neogene E v o l u tion of the Southeastern Part of the Great Hungarian Plain on the Basis of Sedimentological Investigations. Acta Mineralogiea-Petrographica T o m u s X X I I . , Fasc. 1., pp. 2 9 - 4 9 . 10 ábra, 4 táblázat MORVÁI M . : lásd: MOLNÁR В . MÜLLER P.: A melegforrás-barlangok és gömbfülkék keletkezéséről — O n the origin of thermal caves and spherical niches — О formirovanyii termalnüh pescser i saroobraznüh nyis. K a r s z t és Barlang 1974.1., p p . 7 - 1 0 , 2 ábra, angol, orosz R . MÜLLER P.: A karsztos kőzetek, mint víz tárolók. Karsztvizek I n . A karbonátos kőzetek képződése, vizsgálata és gazda sági jelentősége, pp. 359 — 366, Budapest 1974 (megj. 1975-ben) M F T kiadása ( A z M F T Ifjúsági Bizottsága 1974. április 8 — 12 között Veszprémben szervezett tanfolyamának előadásai.) MÜLLER P.: lásd: BÖCKER T. NAGY L.-NÉ—PLANDEROVA E.—KLAUS W . : Palynologische Charakteristik des Egerien und mikrofloristische Korrela tion der Schichtengruppen in der Tsche choslowakei, Ungarn und Österreich. Chronostratigraphie und Neostratoty pen. Miozän der Zentralen Paratethys. B d . V . p p . 5 5 3 - 5 7 7 . Bratislava. N A G Y L . - N E : Results of the W o r k i n g Group of Paleobotany Eastern European sec
106. hotel, 3.
füzet
tion. Report on activity of the R . C . M . N.S. W o r k i n g Groups ( 1 9 7 1 - 1 9 7 5 ) , pp. 97 — 99, Bratislava NAGYMAROSI A . : lásd: BÁLDI T. NÉMEDI VARGA Z . : Mezo-kajnozojszkij magmatizm na jugo-vosztoke zadunajszkogo kraja — Meso-cenozoic magmatism and tectogenesis in southeast Transdanubia. A c t a Geol. A c a d . Sei. Hung. T o m . 18, ( 3 - 4 ) NÉMETH G.: lásd: KŐRÖSSY L . NÉMETH M . : Ú j a b b mészalgák a Bükkhegységi középsőkarbonból. — Neuere KaÜcalgen aus dem Mittelkarbon des Bükk-Gebirges in Nordungarn. Földt. K ö z l . 105. 2 . , p p . 1 4 3 - 1 5 4 . , 1 ábra, 4 tábla, német R . NÉMETH M . : A Comparative Petrologic Study of Sarmatian Pyroxene-Andesites near Telkibánya — Pányok (Tokaj -Mts, N E - H u n g a r y ) . A c t a Min. Petr. Szeged. 22. 1., p p . 9 7 - 1 1 2 . 5 ábra, 4 táblázat, 3 tábla NOSKENÉ FAZEKAS GABRIELLA—EMBEYISZTIN A . : Petrologische Untersuchung der Andesitintrusion von Nadap. Anna les Hist.-Nat. Mus. N a t . Hung., 67. kötet, 5 — 17. 1 ábra, 6 táblázat, 4 tábla, angol R. NYERGES L . : lásd: SZABÓ J. ÖRKÉNYI R . - N É — VINCZE T . - N É : Rechne rische Auswertung der wichtigsten UTischoperationen durch elementara Vek tormethoden. (Sajtó alatt) P Á L Í Y J . : A mátraderecskei hévíz földtani viszonyai Hidr. T á j . , 1976. pp. 7 7 - 7 9 . 2 ábra, 1 táblázat PECKÓ M . : lásd: M Á N D I B . PETHÖ G.—ÜJSZÁSZI J . : Barlangkutatás radiokip módszerrel. Magyar Geofizika 1975. X V I . évf. 6. sz. pp. 1 8 1 - 1 8 5 . 6 ábra, orosz, angol R . PETROVICS ILONA—JÁNVÁRI J . — KORVIN G. —SIPOS J . : Reflexiós szintek korrelá ciójának vizsgálata digitális szűrés, ener gia-analízis, abszorpciós számítás fel használásával. Magyar Geofizika X V I . 3., pp. 98 — 105, 9 ábra, orosz, angol R . PETROVICS ILONA: lásd: KORVIN G. PINTÉR J.—LÉNÁRT G . — RISCHÁK G.: Ultrastructure of a Mixed From of Cal cinosis. Clinical Orthopaedics and Relat ed Research, 107. March—April pp. 295-297. PINTÉR I . : lásd: LÉNÁRT G. POSGAY К . : Mit Reflexionsmessungen bestimmte Horizonte und Geschwindig keitsverteilung in der Erdkruste und im Erdmantel — Reflexiós mérésekkel meghatározott felületek és sebességelosz-
A magyar földtani irodalom jegyzéke, 1975
303
lás a földkéregben és köpenyben — Горизонты и распределение скоростей в земной коре и в мантии по данным MOB. Geofizikai Közlemények 2 3 . p p . 1 3 — 1 8 . , 2 ábra, angol, orosz R . POSGAY K . : lásd: MITUOH ERZSÉBET
RÓNAI A . : lásd: ALFÖLDI L . RÓNAKI L . : A mecseki karszt 1 : 10 0 0 0 méretarányú vízföldtani, morfológiai és speleológiai térképe. Hidrogeológiai Tá jékoztató (1973), p p . 7 8 - 8 1 . , 3 ábra, német R .
R Á C Z D.—SZOLNOKI J . — FISCH L . : Fel színi szénhidrogén-geokémiai kutatások. Földtani Kutatás: X V I I I . , 3 . sz. p p . 4 9 - 5 1 . , 2 ábra RADÓCZ G Y . : lásd: ALFÖLDI L . RAVASZ CS.: Regeneration of Precious Opals. A c t a Mus. N a t . Pragae, 2 9 B , 1 - 2
SALÁT P.—DRAHOS E>.: Mérési eljárás föld felszín alatti tértartományok geofizikai struktúrájának elektromágneses jelensé gek vizsgálatán alapuló földerítésére. Szabadalmi K ö z l ö n y és Védjegyértéke sítő, 80. évf. N o . 2. p p . 1 2 1 - 1 2 2 . SALÁT P.—DRAHOS D . : A felszíni és karottázs elektromágneses szondázások inter pretációjának az információ-elméleten és a lineáris rendszerek elméletén alapuló stratégiája. Magyar Geofizika X V I . köt. N o . 1. p p . 1 4 - 2 6 . SCHEUER G Y . : Kiegészítő adatok a Bükkhegységi édesvízi mészkövek előfordulá saihoz. Földrajzi Értesítő. X X I V . évf. 1. sz. p p . 75 — 78., 6 ábra, német R . SCHEUER G Y . : A Bükkhegységi Kacs — Sályi karsztforrások foglalásának építés hidrológiai tapasztalatai. Mérnökgeoló giai Szemle. 15. sz. pp. 61 — 70., 3 ábra SCHEUER G Y . — T Ó T H I . N É : A Z óbudaiÁrpád-forrás földtani és vízföldtani vi szonyai. Földtani Kutatás. X V I I I . évf. 1—2. sz. pp. 41 — 45., 5 ábra, orosz R . SCHEUER G Y . — SCHWEITER F . : Ú j szem pontok a Budai-hegység környéki édes vízi mészkőösszletek képződéséhez. Földrajzi Közlemények. X X I I . köt. 1974. 2. sz. p p . 1 1 3 - 1 3 4 . , 21 ábra, 1 tábla," angol R . (Megjelent 1975-ben !) SCHEUER G Y . — SCHWEITZER F . : A d a t o k a Balaton-felvidéki forrásüledékek vizs gálatához. Földrajzi Értesítő. XXIII. évf. 1974. 3. sz. pp. 3 4 7 - 3 5 7 . , 19 ábra, német R . (Megjelent 1975-ben !) SCHEUER G Y . : lásd: AUJESZKY G SCHEUER G Y . : lásd: HORVÁTH Z S . SCHEUER G Y . : lásd: KARÁCSONY S. SCHEUER G Y . : lásd: LEVÁRDY F . - N É SCHEUER G Y . : lásd: LIPTAI E SCHLENK В . : lásd: KOVÁCH Á . SCHMIDT E . társszerzővel: Extreme Varian ten des M der Feldmaus (Microtus arvalis Pallas) in Ungarn I I . Zeitschrift f. Säugetierkunde Hamburg, 40 (1) p p . 34-36. SCHWEITZER F . : lásd: SCHEUER G Y . SELLYEY G Y . — GESZTESI G Y . : Gázmente sítési kísérleti tapasztalatok. K u t a k és vízművek gázosságának technológiai problémái, p p . 3 7 - 4 2 . , 3 ábra, B p . M H T SELMECI JÓZSEFNÉ: Optikai feszültség vizsgálat a kőzetmechanikában. Tan széki segédlet. 1975. N M E , Miskolc, p . 112 SELMECZI В . : lásd: FAZEKAS V .
pp.
4 9 - 5 3 .
REMÉNYI P.—VARGA M . : A mérnöki elő készítés szerepe az ipari nagyberuházá sok területfelhasználásánál és üzemelte tésénél. I I I . Ipari Építészeti Konferen cia,
1975.
pp.
193-199.
Bp.
ETE
REMÉNYI P.: lásd: H E L L E I . R É T I S.: lásd: KŐRÖSSY L . RÉVÉSZ I . : lásd: M u c s i M . RICHTER R . : Aktiven Ausbau beim MetroBau. Metróépítési Konferencia. 1 9 7 5 . pp.
443-450.
RISOHÁK G.: lásd: LÉNÁRT G. RISCHÁK G.: lásd: Pintér J . RÓNAI A . : A z Alföld földtani atlasza. Csongrád — The Geological Atlas of the Great Hungarian Plain. MÁFI, Budapest, 1 9 7 4 . X X I I . p . + 2 2 t. RÓNAI A . : Size of Quaternary movements in Hungary's area. A c t a Geol. A c . Sei. Hung. 1 9 7 4 . ( 1 9 7 5 ) T o m . 1 8 . , 1 - 2 . p p . 3 9 - 4 4 .
RÓNAI A . : A talajvíz és rétegvíz kapcsolata az Alföldön. Hidr. K ö z i . , 2 . p p . 4 9 - 5 3 . RÓNAI A . : Engineering-Geological Mapping International Postgraduate Course. Bu dapest. M Á F I + U N E S C O . 1 0 3 . p . RÓNAI A . : Classification des sédiments fluviatils de grain fin au point de vue géotechnique. I n : Hydrology and Engi neering Geology. Proceedings of the X . t h Congress. Carpatho-Balkan. Geol. Asso ciation, p p . 2 2 3 — 2 3 0 . Bratislava RÓNAI A . : Review on the present state of art in the knowledge Neogene-Quater nary Boundary in Austria—Hungary— Czechoslovakia. Scientific Papers. Inter nat. Union of Geolog. Sciences. Paper 6 . I I . Symposion. The Neogene-Quaternary Boundary. 1 1 . p . RÓNAI A . : Magyarázó Magyarország 2 0 0 0 0 0 - e s földtani térképsorozatához. L - 3 4 - X . Békéscsaba. (Társszerzők: B ó CZÁN В . , CSIKY G., FRANYÓ F . , Széles M . SZEPESHÁZY К . , Sztjcs L . ) 1 2 5 p . MÁFI, Bp. RÓNAI Á . : A d a t o k az Alföldi negyedkori vízadó rétegeiről. Földt. K ö z i . , 1 0 5 . N o . 3 . pp.
275-296.
;
t
304
Földtani
Közlöny
SIDÓ M Á R I A : A tatai formáció foraminiferái (felsőapti). Földt. K ö z i . 105. 2. p p . 155-187. SIMON А . В . —BIDLÓ G.—LIAUTAUD G.: On the Black Cotton Soils of NorthCameroon. Engineering Geology (Ams terdam). 9. (1975) pp. 3 1 2 - 3 2 8 . , 3 ábra, 2 táblázat, angol R . SIPOS J.: lásd: PETROVICS ILONA SOMOS L . : Vagyonszámítási paraméterek megbízhatósága. (Calculation Parame ters.) Földt. K u t . , X V I I I . 1 - 2 , pp. 33-40. SOMOSVÁRI Z S . : Durch die Herstellung unterirdischer Hohlräume verursachte Bodenbewegungen. Metróépítési Konfe rencia, p p . 207 — 218. SOMOSVÁRI Z S . : A kőzetek anyagjellemző ként számbavehető nyomószilárdságá nak meghatározása. I . Tatabányai Szén bányák Műsz. Közgazd. K ö z i . 2., p p . 80-87. Sós E . : lásd: BÁLDI T. STEGENA L . —GÉCZY В . — H O R V Á T H F . : A Pannon-medence késő-kainozóos fejlő*dése. Földt. Közi., 105. p p . 1 0 1 - 1 2 3 . 11 ábra, 1 táblázat STEGENA L . : lásd: BOCCALETTI M . STEGENA L . : lásd: HORVÁTH F . STBGBNA L . : lásd: K i s K . SUGÁR I . : lásd: HORÁNYI ÁGNES SZABÓ I . : lásd: MAJOROS G Y . : SZABÓ J.—NYERGES L . — K A K A S K . : Bá nyavágatok alatti bauxitfekü kimutatása geoelektromos mérésekkel. Magyar Geo fizika 1975. X V I . évf. 3. sz. pp. 8 1 - 8 6 5 ábra., orosz, angol R . SZABÓ P.: lásd: FRAU T. L . SZABÓ Z . —ZSILLÉ A . : A geofizikai érc kutatás helyzete és tapasztalatai a fejlő dő országokban. M E T E S Z fejlődésben levő országok tudományos kérdéseivel foglalkozó bizottsága kiadv. 1974., 8., 4 ábra, 2 táblázat SZÁDEOZKY-KARDOSS E . : A Föld- és Bá nyászati Tudományok Osztálya osztály elnöki beszámolója a M T A 1974. évi közgyűléséről. Geonómia és Bányászat 7. 3 - 4 . , p p . 1 8 1 - 1 8 8 . SZÁDEOZKY-KARDOSS E . : Bevezető H o m o ródi Lajos akad. lev. tag székfoglalójá hoz. Geonómia és bányászat 7. 3 — 4. p p . 217-218 SZÁDEOZKY-KARDOSS E . : Bevezető Nemecz Ernő akad. lev. tag székfoglalójához. Geonómia és Bányászat 7. 3 — 4. p p . 231-233. SZÁDEOZKY-KARDOSS E . : Alpiner Magmatismus und Plattentektonik des karpatischen Beckensystems. A c t a Geologica A c a d . Sei. H u n g . X V I I I . p p . 2 1 3 - 2 3 2 . , 6 ábra, német R .
106. kötet, 3. füzet
SZALAY L : Tectonic setting of the N E Mátra mountains according to geophysi cal measurements. A c t a Geologica Sei. Hung. 18. 3 - 4 . pp. 4 1 1 - 4 1 9 . 5 ábra SZANTNER F . : lásd: VEREBÉLYI S. SZEDERKÉNYI T.: Paleozoic magmatism and tectogenesis in Southeast Transdanubia. A c t a Geol. A c . Sei. Hung., T. 18, 3 - 4 . pp. 3 0 5 - 3 1 3 . 1974. SZÉKELY F . : Estimation b y digital compu ter of the drawdown caused b y ground water withdrawal. Hydrological Sciences — Bulletin — des Sciences Hydrolo giques Oxon, United Kingdom. Volume XX. N o . 3. (September 1975) pp. 341 — 351 3 ábra, 1 táblázat SZÉKYNÉ F U X VILMA: A Z International Confederation for Thermal Analysis (ICTA) 4. Nemzetközi Konferenciája Budapest, 1974. júl. 8 — 13. Földtani Közlöny, 105. pp. 92. SZÉKYNÉ F U X VILMA: Spilites and Spilitic Rocks. Szerkesztette: G. C . A m s t u t z . Földtani Közlöny, 105. pp. 244 — 245. SZÉKYNÉ F U X VILMA—FÁBIÁN P.— F . CSÁNYI PIROSKA: A Z ásvány- és kőzet nevek írásának rendezése. Magyar Tudo mány, X X . 2. pp. 8 8 - 9 2 . SZÉKYNÉ F U X VILMA: lásd: KOVÁOH Á . SZÉLES MARGIT: A kunadacsi mélyfúrás pannóniai puhatestű faunája. OGIL Műszaki-Tudományos Közleményei. 10. szám. Szénhidrogén Kutatás. B p . (1973) pp. 3 6 - 4 0 . SZÉLES MARGIT: A pliocén rétegek felépí tése. A z Alföld Földtani Atlasza. Magya rázó. Csongrád. M Á F I , B p . 1974. X . о. SZÉLES MARGIT: Pliocén. Magyarázó Ma gyarország 200 000-es Földtani Térkép sorozatához. L - 3 4 - X . Békéscsaba. M Á F I , Bp. pp. 44 — 47. SZÉLES MARGIT: Pliocén. Magyarázó Ma gyarország 200 000-es Földtani Térkép sorozatához. M - 3 4 - X X X I . Kisvárda. L 34-V. Mátészalka. M Á F I , B p . pp. 4 2 - 4 4 . SZEMETHY A . : Karbonátásványok rönt genvizsgálata. A karbonátos kőzetek képződése, vizsgálata ós gazdasági je lentősége, pp. 2 7 5 - 2 9 2 . M T E S Z , B p . SZEPBSHÁZY K . : A negyedkorinál idősebb képződmények. I n : RÓNAI A . : Magya rázó Magyarország 200 000-es földtani térképsorozatához. L - 3 4 - X . Békéscsaba, pp. 2 0 - 4 3 . , 9 ábra. M Á F I , B p . SZEPESHÁZY К . : A negyedkorinál idősebb képződmények. I n : MOLDVAY L . : Ma gyarázó Magyarország 200 000-es föld tani térképsorozatához. M-34-XXXV. Kisvárda. L-34-V. Mátészalka, pp. 24 — 34. M Á F I , B p . SZILVÁGYI I . : Á Salgótarján, A r a n y János út melletti „ D " út támfalának csúszása.
A magyar földtani irodalom jegyzéke, 1975
Mérnökgeológiai
Szemle.
1 5 . sz.
pp.
4 3 - 4 9 .
SZILVÁGYI I . : lásd: E G E I G. SZLABÓCZKY P.: A Bükk hegységet harántoló karsztvíztározó alagút létesítésének elvi lehetősége. Magyar Hidrológiai Tár saság győri V . ifjúsági napok kiadványa. SZLABÓCZKY P.: lásd: GAÁL,CSABÁNÉ SZOLNOKI J . — K . MENDLIK A . : CH-oxidizing soil bacteria as indicators of hydro carbon accumulations. V H t h Scientific Session of Soil Biology, Keszthely, p . 1 5 . SZOLNOKI J . : lásd: R i e z D . SZÖŐR G Y . et al. (Contributors): Atlas of thermoanalitical curves. Edited b y G. LIPTAY. (Calcite from Bervavölgy, Aragonit from Doghacea, Cerussite from Broken Hill, Malachite from Ural, A z u rite from Chessy, Smithsonit from Dognacea.) Akadémiai Kiadó Budapest, H e y d e n and Son L t d . , London. 4 . p p . 2 4 7 - 2 5 9 . , 8 ábra SZŐÖR G Y . : lásd: MÁNDI В . SZTRÁKOS К . : Paleogene Planktonic Foraminiferal Zones in Northeastern H u n gary — Paleogén planktonforaminiferazónák Magyarország északkeleti részén. Fragmenta Mineralogica et Paleon tológica. 5 . Budapest, pp. 2 9 — 8 1 . , 3 ábra, 3 táblázat, 1 0 tábla SZTRÁKOS К . : A Budapesttől északkeletre elterülő területpaleogénjének ősföldrajza. I . rész: A felső lutéeiaitól a kiscelli agyag/tardi agyag határáig — Paläogen Paläographie des N O von Budapest lie genden Gebietes. I . Teil: V o m oberen L u t e t zur Tarder Ton/Kisceller Ton Grenze. OslénytaniViták. 2 2 . f. pp. 5 1 — 8 0 . 6 ábra Szűcs L . : lásd: ALFÖLDI L . T E N K E Y S.: lásd: KŐRÖSSY L . TÓTH I . N É : lásd: LEVÁRDY F . N É TÓTH L - N É : lásd: SCHEUER G Y . T . M A K K Á . : lásd: BÁLDI T. TÓTH P.: Whistlerek előfordulási gyakori sága és azok kapcsolata a N a p — F ö l d eseményekkel. Asztronautikai Közlemé nyek. Ionoszféra és magnetoszféra fizika. I I . p p . 1 3 - 2 4 . 6 ábra TÓTH P.: Mágneses térváltozások spektru m a és a szoláris ciklusok. Asztronauti kai Közlemények, Ionoszféra és magtoszféra fizika. I I . p p . 2 5 — 3 6 . 7 ábra TÓTH P.: lásd: HEGYMEGI L . UNGÁR T. : Szeged negyedidőszaki képződ ményeinek fizikai sajátságai. Földtani K u t a t á s . X V I I I . évf. 1 - 2 . sz. p p . 4 7 5 3 . , 7 ábra, 1 tábla, angol Pv. UNGÁR T . : Szeged pleisztocén-képződmé nyeinek összenyomhatóságáról. Mérnök
8
Földtani Közlöny
geológiai Szemle. 1 6 . sz. p p . , 2 ábra, 1 tábla ÚJSZÁSZI J . : lásd: PETHŐ G.
305 75 — 80.
VARGA G Y . , CSILLAGNÉ TEPLÁNSZKY E . , FÉLEGYHÁZI Z S . : A Mátra hegység föld tana. 5 7 5 p . , 4 7 tábla, 1 7 4 ábra, 5 térk. és grafikus mell. M Á F I É v k . L V I I . k., l.f. VARGA G Y . : Tectonic conditions of the Mátra Mountains and their surroundings. A c t a Geol. A c . Sei. Hung., T. 1 8 , 3 - 4 . , pp.
401-410.
VARGA M . : lásd: REMÉNYI P . VARGA P.: Possible variations of the mo mentum on inertia and of the ellipticity on the Earth during the last five hundred million years — A Föld inerciamomen tumának és lapultságának lehetséges változásai az utolsó félmilliárd év alatt — Возможные вариации момента инерции и сжатия Земли за последние полмил лиарда лет. Geofizikai Közlemények 2 3 . pp. 1 9 — 2 6 . , 1 ábra, 1 táblázat,, orosz R . VARJÚ G Y . : lásd: IBRÁNYINÉ ÁRKOSI K . VARSÁNYI I . : Clay Minerals of the Souther Great Hungarian Plain. A c t a Mineralogica-Petrographica Tomus X X I I , Fas. 1 . pp. 5 1 — 6 0 . 3 ábra, 9 táblázat VARSÁNYI I . : lásd: HETÉNYI M . VASSEL К . R . : lásd: BÁRDOSSY G Y . VÉGH-NEUBRANDT E . : Korrelations-Pro bleme der ungarischen Trias — „ D i e Stratigraphie der alpin—mediterranen Trias." Schriftenreihe Erdwiss. K o m m . Österr. A k a d . W i s s . , 2 , W i e n , 1 9 7 4 . p p . 223-227.
VÉGH-NEUBRANDT E. : Stratigraphische Lage der Triaskomplexe des Budaer Gebirges. Annales Univ. Sc. Budapestinensis de R . Eötvös nom. Section Geol. X V I I , 1 9 7 3 . pp. 2 8 7 - 3 0 1 . V É G H S.: A Z ásványi nyersanyagkutatás helyzete és lehetőségei Dél-Amerikában. Fejlesztési tapasztalatok a fejlődő or szágokban. A M T E S Z Fejlődő Országok Bizottságának 8 . sz. kiadványa, p p . 2 4 7 - 2 6 0 . Budapest VEREBÉLYI S.—MECSNÓBER M. — SZANTNER F . — GÁSPÁR J . etc.: A Bauxitkutató Vállalat 2 5 éve. Balatonalmádi VERŐ L . : lásd: DANKHÁZI G Y . VICZIÁN L : Karbonátos kőzetek agyagás ványai. A karbonátos kőzetek képző dése, vizsgálata és gazdasági jelentősége, pp. 1 1 1 - 1 2 9 . M T E S Z , B p . VICZIÁN I . : lásd: BÉRCZI I . VITÁLIS G Y . : Vízföldtani gondolatok Buda pest centenáriumán. Hidrológiai Tájé koztató, 1 9 7 3 . 6 - 7 . VITÁLIS G Y . : A csoznyatetői agyagterület földtani vizsgálata — Geologische Unter suchung der Tonlagerstätte in Csoznya-
306
Földtani
Közlöny
tető (Ungarn) — Geological E x a m i n a tion of the Csoznyatető Clay Deposit. Építőanyag, X X V I I . 2. 1975. p p . 5 2 56. 6 ábra, 1 táblázat, orosz, német, angol R . VINOZE T.-NÉ: lásd: OBKÉNYI R . - N É VITÁLIS G Y . : Bányaföldtani szolgálat agyagterületen — Grubengeologischer Dienst bei Tonlagerstätten — Geological Servica in Clay Pits. Építőanyag, X X V I I . 2. 1975. p p . 7 9 - 8 3 . , 1 ábra, 1 táblázat, orosz, német, angol R . VITÁLIS G Y . : A cementipari nyersanyag kutatások korszerű módszerei. Bányá szati technológiák az építőipari nyers anyagtermelésben, (A Miskolci Nehéz ipari Műszaki Egyetemen 1974-ben el hangzott mérnöktovábbképző előadások anyaga). A Szilikátipari Tudományos Egyesület kiadványa, soksz. B p . p p . 1 7 5 - 1 9 1 . 20 ábra VITÁLIS G Y . — HEGYINÉ PAKÓ J.: A Hejőcsabai Cement- és Mészmű nyersanyag bányáinak bővítése során végzett föld tani és anyagvizsgálatok — Die bei der Erweiterung des Kalkstein- und Tonberg baus der Zement- und Kalkwerke in Hejőcsaba durchgeführten geologischen Untersuchungen und Materialprüfungen — Geological investigation and material tests carried out in conjunction with the extension of the limestone and clay mining of the Cement- and Lime W o r k s at Hejőcsaba — Essais des matières et études géologiques au cours de l'élargissement des carrières de l'entreprise Hejőcsabai Cement- és Mészmű. Bányá szati és Kohászati Lapok — Bányászat, 108. 1 - 2 . 1975. p p . 1 2 0 - 1 2 6 . 5 ábra, 4 táblázat, orosz, német, angol, francia R . VITÁLIS GY.—VITÁLISNÉ ZILAHY L . : Pest megye vízföldtani tömbszelvénye. Hid rológiai Közlöny, 55. 5. 1975. p p . 185 — 188. 2 ábra
106. kötet, 3. füzet
VITÁLIS G Y . : lásd: HEGYI-PAXÓ J. VITÁLISNÉ ZILAHY L . : lásd: VITÁLIS G Y . VÖBÖS A . : Bathymétrie distribution of some Mediterranean Lower Jurassic brachiopod (Bakony M t s . , Hungary). Ann. Univ. Sei. Budapest, Sec. Geol., 18. p p . 2 7 9 - 2 8 6 . VÖBÖS A . : Jelenkori karbonátos üledék képződés a kontinensperemi és óceáni területeken. I n : A karbonátos kőzetek képződése . . . stb. M F T kiadvány, p p . 33-54. VÖBÖS A . : A biológiai tényezők szerepe a karbonátos üledékek képződésében. I n : A karbonátos kőzetek képződése . . . stb. M F T kiadvány, p p . 8 3 - 9 6 . VÖKÖS A . : lásd: KECSKEMÉTI T. W É B E B В . : A z urán és tórium eloszlása az Északi Középhegység földtani kép ződményeiben légi gammaspektrometriai mérések alapján. Földtani K ö z l ö n y 105. 3 p p . 309 — 319., 8 ábra, angol R . W É B E B В . : Räumliche Verteilung von Kalium und seine strukturellen Bezie hungen in den vulkanischen Gebirgen von Nordungarn. A c t a Geologica 18. (1974) p p . 3 5 9 - 3 7 5 . , 8 ábra, orosz R . ZILAHI SEBESS L . : Geofizikai programozás (Nehézipari Műsz. E g y . Bányamérnöki Kar, Miskolc) Tankönyvkiadó, B p . p . 267, 6 ábra ZIMONYI G Y . : lásd: BALÁZS G Y . ZSÁMBOK I . : lásd: AUJESZKY G. ZSILLÉ A . : lásd: SZABÓ Z .
A szerzők által beküldött anyag alapján összeállította MEISEL JÁNÓSNÉ
HÍREK, ISMERTETÉSEK
A Szlovák Földtani Társulat X X . Országos Geológiai Kongresszusa (Kassa, 1975. június 24—28) A X X . Országos Geológiai Kongresszus szervezésében a Szlovák Földtani Társulat Keleti Csoportján kívül a Szlovák Tudo mányos Akadémia, a Csehszlovák Ásvány tani- és Földtani Társulat ós a Csehszlovák Tudományos Akadémia is résztvett. A kö zös szervezés hatása a n a g y érdeklődésben is megnyilvánult, a Kongresszusnak 4 0 0 hazai (szlovák, cseh) résztvevője volt. A rendezvényt K-Szlováika Állami és Párt vezetői, bányászati és ipari Vállalatai kitűnően támogatták. A n y a g i támogatá suk jelentősen hozzájárult a Kongresszus sikeréhez. A Magyarhoni Földtani Társulat elnök ségének képviseletében SZÉKYNÉ FITX VILMA társelnök és BÉRCZI István titkár vettek részt a Kongresszuson. A magyar delegáció népes volt: az elnökségi tago kon kívül Társulatunkat 1 , a Központi Földtani Hivatalt 2 kiküldött, a Magyar Állami Földtani Intézetet 3 , a Kossuth L . Tudományegyetem Á s v á n y - és Földtani Tanszékét 2 geológus képviselte. R a j t u n k kívül lengyel, bulgár és finn meghívottak is résztvettek a Kongresszuson. A Kong resszus elnöke Prof. Ing. L . ROZLOZNIK, titkára R N D r . P. GREOULA volt. A 3 napos Kongresszus ünnepélyes meg nyitóból, bevezető szakmai összefoglaló előadásokból és 2 — 2 napos földtani bemu tató kirándulásból állott. A Kongresszust ROZLOZNIK professzor ünnepi bevezetője nyitotta meg. A z üdvözlések sorában a külföldi vendégek nevében SZÉKYNÉ Ftrx VILMA társelnök köszöntötte a Kongreszszust. A megnyitót követő plenáris ülésen, a kirándulások szakmai előkészítésére a
következő magas szintű összefoglalások hangzottak el: 1. A Szepes-Gömöri-Erchegység föld tana és ércgenetikája 2 . A Keleti-Kárpátok Gömörid mezo zóos sorozatának tektonikai helyzete 3. A Keleti-Kárpátok flis sorozata 4. A Kelet-szlovákiai neogén képződ mények 5. Kelet-szlovákiai mérnökgeológiai ku tatás eredményei A z összefoglaló előadásokat élénk vita követte. A vita legélénkebb résztvevője ANDRUSOV akadémikus volt. A 2 napos földtani kirándulások szoro san csatlakoztak az előadásokhoz. A z 1 . kirándulás a Szepes-Gömöri-Erc hegység, a Szalánci-hegység és a Vihorlát fontos, új nyersanyagelőfordulásait m u tatta be. A 2 . kirándulás résztvevői a Gömöridák mezozóos képződményeit tekintették meg. A 3 . kirándulás a Kelet-szlovákiai flis képződmények szedimentológiai és petrográfiai problémiának bemutatására szolgált. A 4 . kirándulás Kelet Szlovákia neogén vulkanitjait és üledékeit ismertette az Eperjesi-hegység és a Vihorlát területén. A z 5 . mérnökgeológiai kirándulás a legújabb műszaki földtani létesítményeket mutatta be. A magyar geológusok jelentős része az 1 — 3 . kiránduláson vett részt. A kirán dulások igen hasznosak voltak a közös földtani problémák megvitatása és a to vábbi együttműködés szempontjából is. SZÉKYNÉ F U X VILMA
A Regional Commitee o n Mediterranean Neogene Stratigraphy V I . (bratislavai) kongresszusa A C M N S felkérésére a Szlovák Tudo mányos Akadémia, a Cseh- és Szlovák Földtani Hivatalok 1 9 7 5 . I X . 4 — 7 . kö zött rendezték meg a szervezet V I . kon
8*
gresszusát Bratislavában. A kongresszussal egyidőben ülésezett az I . G . C . P . 2 5 . témá jának munkacsoportja (a Tethys-Paratethys rétegtani korrelációja).
308
Földtani
Közlöny
A kiválóan szervezett és mintegy 300 külföldi résztvevővel lebonyolított kon gresszuson a magyarországi neogénkutatást 12 tagú delegáció képviselte. A kongresszus plenáris üléseit panel diszkusszió formájában bonyolították le az előzetesen közreadott anyagok alapján. A kongresszus témái röviden a következők voltak: (az eredmények és ajánlások teljes szövege a ,proceedings of the V l . t h Cong res" 1976-ban megjelenő I I . kötetében található): 1. Mikropaleontológia (ezen belül: szinte zési lehetőségek a plankton Foraminiferák, nannoplankton, benthosz Foraminiferák, Diatomák, Otholithok, Ostracodák alapján; ajánlják a B E R G G B E N (1972) hivatkozási skála használatát, to vábbá az Ostracoda-tanulmányok ki szélesítését). 2. Molluszkavizsgálatok (a Pectinidaek ver tikális elterjedését bemutató táblázat korrekciója; javasolják a Pectinidaek, Turritellidaek, Cardiidaek, Limnocardiidaek, továbbá a Dreissena-Congeriafélék törzsfejlődési vizsgálatát rétegtani célokra). 3. Gerinces vizsgálatok [ M E I N (Lyon) által bemutatott, emlősökre alapozott neogén rétegtan vitája]. 4. Palinológia (megtörténő az első kísérlet a sztratigráfiai egységek palinológiai jel lemzésére; határozat született a munka módszerek egységesítésére). 5. Radiometrikus kormeghatározás és paleomagnetizmus (szükség van a fő kifejlődési területek tengeri neogénjéből ú j , lehetőleg mindkét módszerrel megalapo zott adatokra; különösen fontos a határ képződmények vizsgálata. A kor táv korrelációja bizonyíthatónak látszik, fel állítandó a szárazföldi képződmények abszolút korskálája is. 6. Tengeri és szárazföldi üledékek korrelá ciója (a palinológia kezdeti eredményeit tovább kell fejleszteni és részletesebben kell vizsgálni a tengeri üledékek emlős maradványait) . 7. Standard regionális emeletek. A kongreszszus egyik fő célkitűzésére alábbi hatá rozat született, viharos viták alapján. Regionális emeletek (mint kronosztratigráfiai egységek) : 8. Világkorreláció, szuper emeletek és stan dard globális kronosztratigráfiai (geokronológiai) skála felállítása. E témakörben összegezte tulajdonkép pen a kongresszus a továbbterjesztendő javaslatokat és a főbb kutatási feladatokat. aj A világkorreláció érdekében meg kell oldani — a Tethys és Paratethys (utóbbi középső és keleti része között is) korrelációját
106. kötet, 3. füzet
Tethys
piacenzien zancleanien (tabianien) messzimen tortonien
i
serravallien langbien burdigalien akvitánien
Középső Parafcethys
romanlen dacien
K-i
Paratethys
akcsagilien
pontién panaon s. str. (malvesien) szarmatien badenien kárpátién ottnangien eggenbnrgien egerien
pontién meotien szarmatien s. 1. karaganien csokrakien tarhanien kocahurien szakaraulien kaukázien
— a miocén alsó és felső határának pontos definiálását és a miocén belüli határok megvonását plankton-Foraminiferák alapján. b) A szuper-emeletek feltételes hasz nálatát nagy vita után határozták el. — — — —
girondien (cortemilien) cessolien castellanien rosselien
= = = =
alsómiocén középsőmiocén felsőmiocén pliocén
c) A globális kronosztratigráfiai (geokronológiai) skála neogén emeleteinek a Mediterrán Tethys neogén emeleteit tekint hetjük. d) A következő kongresszus témájául a mediterrán területen előfordult világvi szonylatú események hatásának tanulmá nyozását tűzték ki. További határozatok: A kongresszus az 1975 — 1979. időszakra 15 tagú Végre hajtó Tanácsot választott J. S E N E S elnök ségével. Elfogadta Görögország megbízását az 1979-ben Athénben rendezendő V I I . kongresszusra és 5 munkacsoportot hozott létre (mikropaleontológia, molluszkák, ge rincesek, radiometrikus kor és paleomágnessóg, Paratethys) az egyes feladatok megoldására. A kongresszushoz két elő és két utókirándulás csatlakozott. A szervezőbizott ság felkérésére a D utókirándulást a Ma gyarhoni Földtani Társulat vállalta. A háromnapos tanulmányút a magyarországi egerien és neogén közelítőleg teljes szel vényét mutatta be a következő útvonalon: Bratislava—Rajka — Hosszúpereszteg (pan non), Balatonkenese (pannon) —Várpalo ta — Bántap úszta (kárpátién) —Várpalota— Szabóbánya (badenien) —Tinnye (szarma tien)—Máriahalom (egerien)—Tinnye (pan non)—Eger (egerien) — Kazár (ottnangienkárpátien) — Sámsonháza (kárpátien-badenien-szarmata) — Szécsóny (eggenburgien).
Hírek,
ismertetések
A kirándulásvezetőben BÁLDI T. a m a gyarországi egerien, HÁMOR G. az alsóés középsőmiooén, JÁMBOR A. a felső miocén és pliocén összefoglaló leírását tette közzé, az alapszelvények bemutatásában rajtuk kívül BODA J . és K Ó K A Y J . tag társaink vettek részt.
309
A M F T elnöksége a kongresszusi kirán dulás 11. országból származó 24 külföldi résztvevője tiszteletére szeptember 10-én fogadást adott a M T E S Z székházában. HÁMOR G .
A z E u r ó p a i Földtani Társulatok Találkozója, R e a d i n g 1,975. szeptember 8 — 12. A z Európai Földtani Társulatok első Találkozóját 1975. szeptember 8 és 12. között tartották a hangulatos középangliai egyetemi városban, Readingben. A rendezés költségeit a Geological Society of L o n d o n és a Readingi Egyetem vállalta, míg a szervezési feladatok oroszlánrésze a Readingi Egyetemre várt, amelynek gár dája P . A L L E N professzor és a fáradhatat lan Mrs. D . M . POWELL vezetésével biz tosította a meglehetősen feszített prog ram zavartalan lebonyolítását. A mintegy 400 résztvevő között európa csaknem vala mennyi földtani társulatának képviselői jelen voltak, sőt magánemberként számos tengerentúli (egyesült államok-beli, brazil, ausztrál, új-zélandi, rhodéziai hong-kongi) geológus is volt a résztvevők között. Á Magyarhoni Földtani Társulatot SZÉKYNÉ FTJX VILMA társelnök és BÉRCZI István titkár képviselte, rajtuk kívül, a Szervező Bizottság vendégeként BÁLDI Tamás vett részt a Találkozón. A szervezők célja az volt, hogy a szek ciókra bontott szakmai programon kívül — amelyben helyet kapott az érc- és kő olaj- és mérnökgeológia, valamint Európa földtörténeti és tektonikai fejlődésének főbb kérdései — a jelenlevők megvitassák egy, az európai földtani társulatokat tö mörítő nemzetközi szervezet létrehozásá nak kérdését. A sokszor késő éjszakába nyúló hivatalos tárgyalások és magán megbeszélések eredményeképpen kialakult az az egységes álláspont, hogy a tervezett nemzetközi szervezet létrehozása kívánatos összhangban van a Hesinki dokumentumok szellemével, súlyos hiba lenne azonban kellő előkészítés és pontos megfogalma zott tevékenységi háttér nélkül megalakí tani. (Magánbeszélgetésben C . A . R A O brazil geológus hozta fel negatív példa ként a Latin-Amerikai Földtani Társulatok
A
„Geologische
Regionális Szervezetének sorsát, amelyet 1974-ben Caracasban létrehoztak ugyan, de előre kidolgozott programok, tevékeny ségi terv híján a Szervezet látható ered m é n y t még nem produkált.) Mindezek figyelembevételével a delegá tusok egyhangú döntéssel Időközi Szervező Bizottság létrehozását határozták el. Tag jai: Percy ALLEN (elnök); D . V . A Y E R , F. W . DURMING, C. MCCANN, J. WATSON, A. HEPWORTH (mind Nagy-Britannia); J. AUBOUIN (Franciaország); M . ZUFFARDI (Olaszország); K . BJODIKKE (Norvégia); G. S. DZODZENIDZE (Szovjetunió); G. LŐT TIG ( N S Z K ) ; M . JANKOVITS (Jugoszlávia); P. FONTAVILLE (Spanyolország); W . KRANTZ (Hollandia); és Svédország egy később kijelölendő képviselője. A z Időközi Szervező Bizottság dolgozza ki a leendő Európai Szervezet alapszabályát, műkö dési szabályzatát. A Találkozó magyar vonatkozása — az érces, illetve alkalmazott földtani ós kőolajföldtani szekcióban elhangzott hozzá szólásokon kívül — hogy a Londoni Föld tani Társulat fogadásán SZÉKYNÉ FTJX VILMA társelnök társulatunk jubileumi emlékplakettjét nyújtotta át a Londoni Földtani Társulat soros elnökének Sir Peter KENT-nek, francia nyelvű üdvözlő beszédében kiemelve, hogy a plakettel Európa rangidős földtani társulatát kívánja Európa harmadik társulata megtisztelni. A szép kivitelű plakett és a gesztus igen kedvező benyomást tett a megajándé kozottakra és a résztvevőkre egyaránt. A találkozó sikeres kezdeményezésnek bizonyult, amit az bizonyít legjobban, hogy mindenki egyetértett abban, hogy a hasonló rendezvényeknek jövőjük van. Folytatás 1977- vagy 1978-ban, Francia országban v a g y Hollandiában.
Bundesanstalt in W i e n "
A „Geologische Bundesanstalt in W i e n " 1975. szeptember 12 —13-án ünnepelte fennállásának 125. évfordulóját, melyre meghívta a környező államok földtani
fennállásának
125. évfordulója
intézeteit, szaktudományi egyesületeit. Te kintettel a Magyar Állami Földtani Inté zet alapítási körülményeire, a Magyarhoni Födtani Társulat 1848. óta vitt tudomány-
310
Földtani
Közlöny
szervező szerepére, valamint az élénk szak mai kapcsolatokra és a hazai hasonló jubileumokon megnyilvánult magasszintű osztrák képviseletre, a rendezvényen a hazai földtudomány a Központi Földtani Hivatal, a Magyar Állami Földtani Intézet és a Magyarhoni Földtani Társulat képvi selőiből összeállított 8 tagú delegációval v e t t részt. A Magyarhoni Földtani Társu latot az elnökség határozatára HÁMOR Géza főtitkár képviselte. A jubileumi ünnepi ülést 1975. szep tember 12-én tartották az Intézet dísz termében. A z ülésszak másnap W i e n -•- Linz — Salz burg útvonalon az A l p o k nagyszerkezetét bemutató tanulmányi kirándulással, illetve a Bécsi Nemzeti Múzeum drágakő-gyűjte ményét bemutató programmal egészült ki. A z ülésszak a szövetségi kultuszminisz ter védnökségével és részvételével zajlott, programjában emlékbeszédek, üdvözlések, kitüntetések átadása, kamarakoncert és miniszteri fogadás szerepelt. Figyelemre méltó és további együttmű ködésünk szempontjából jelentős az oszt rák kormány által, az Intézet első igazga tója, Dionysos STUR emlékére alapított tudományos ösztöndíj. A z ösztöndíjat éven te három fiatal külföldi geológus pályáz hatja meg egy-egy hónapi időtartamra.
A
106. kötet, 3. füzet
Pályázni lehet azokból az országokból (területekről), ahol Dionysos STUR mun kásságát kifejtette (Csehszlovákia, Magyar ország, Jugoszlávia). A pályázati felhívá sokat az illetékes földtani intézetek kap ják meg és tehetnek javaslatot az osztrák fél számára. A z ülésszakon az osztrák tudományos élet jeles képviselői mellett megjelentek Csehszlovákia, Magyarország, a Német Szövetségi Köztársaság képviselői. Magyar részről a jubileumot dr. FÜLÖP József akadémikus, a Központi Földtani Hivatal elnöke személyes képviselője útján levélben köszöntötte,, dr. KONDA József igazgató a Magyar Állami Földtani Inté zet nevében mondott üdvözlő szavakat, dr. HÁMOR Géza főtitkár átadta a Magyar honi Földtani, Társulat díszoklevél formá ban készített emlékiratát és a társulat 125. éves jubileumi emlékplakettjét. A jubileum alkalmából a Geologische Bundesanstalt levelező tagjai sorába vá lasztották magyar részről dr. FÜLÖP József akadémikust. A jubileumi ülésszak plenáris ülésén és a magánbeszélgetéseken osztrák részről történt megnyilatkozások egyértelműen a szakmai kapcsolatok fontosságára, erő sítésére irányultak.
brnoi nemzetközi petroarcheológiai kongresszus
1975 április 21—25. között Brnoban nemzetközi petroarcheológiai kongresszust rendeztek, amelyre a rendező J. E . Purkyne egyetem részéről én is meghívást kaptam. A 4 napos kongresszus első napján meg tekintettük a brnoi archeológiai múzeu mot, ahol eredetiben láthatók BURJÁN festőművész összes őslénytani tárgyú fest ményei. A 2. és 3. napon előadások hangzottak el, a 4-ik napon pedig tanulmányi kirándu lást rendeztek, aminek során a Brno kör nyéki nevezetes archeológiai feltárásokat, a morvái karszt területének ősember lakta barlangjait majd a „ N a g y Moravia" és Mikulcice hatalmas ásatásait mutatták be. A z előadások közül magyar vonatkozás ban említésre érdemes a lengyel delegáció egyik tagjának A . SxoczYLAS-nak előadása a Tokaj környéki obszidián eszközök len gyelországi kereskedelmi útvonalairól, to
(1975. április 21 — 25.)
vábbá TRDLICKA Z . előadása a Öaslavi erődítmény rendszer építéséhez Visegrád ról a Dunán szállított andezittufáról, amit abban az időben cement helyett kötőanyag ként használtak az építkezéseknél. A brnoi Spolecnost pro Mineralogie a Geologie ülésén (a kongresszus 3-ik napján este 7 ó-kor kezdődő ülésén), cseh nyelven előadást tartottam „ A Pannóniai Medence kristályos aljzata" címmel. A z előadásnak igen nagy sikere volt, hallgatóim még este 9 ó-kor is adták fel kérdéseiket a Pannóniai köztesmasszívum földtani fejlődéstörténetével kapcsolatban. A z előadás után megmutatták a föld tani tanszék vendégkönyvét, amelyben 1931. V . 22-i bejegyzéssel a prágai Károly Egyetem kirándulása résztvevőjeként e beszámoló szerzőjének neve is szerepel. JANTSKY Béla
Hírek,
ismertetések
V I I I . Magyar Diffrakciós A V I I I . Magyar Diffrakciós Konferen ciát 1976. április 22 — 26. között rendezte az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Tihany ban. A konferencián mintegy 60 magyar és 60 külföldi szakember vett részt. A hi vatalos nyelv az angol volt. A szervezés rendkívül jól'sikerült. A munkák bemutatá sának három formáját alkalmazták: hoszszabb általános előadások, rövidebb szó beli előadások speciális témákról, valamint faliújságon való bemutatás (poster). K ü lönösen ez utóbbi forma aratott tetszést kötetlensége és az idő j ó kihasználása miatt. A konferencián 3 nagyobb témakör sze repelt: 1. egykristály-szerkezetvizsgálat, 2. folyadékok szerkezete, 3 . pormódszerek. A z ásványtani, és a földtani kutatásban alkalmazott röntgenvizsgálatok szempont jából a pormódszerek témaköre volt a leg érdekesebb. A kvantitatív fázisanalízis terén különösen GADÓ Pál és munkatár sai (Fémipari К . I.) hoztak sok újat azáltal, h o g y a régóta fennálló ós ismert problémá kat számítógéppel igyekeznek megoldani (pl. csúcsszótválasztás, Náray-féle konstan
311 Konferencia
sok, orientáció, reális szerkezet figyelembe vétele). J. F I A I Í A a kvantitatív fázisanalí zisre számítógépes optimalizációs módszert mutatott be. Ásványtani vizsgálatokban is jól alkalmazhatók azok a módszerek, amelyeket a porfelvételekből az elemi cella meghatározására, indexelésére ( R . SHIR LEY), a cellaméretek pontos mérésére ( S . POPOVIC), valamint a vonalprofil-ana lízisre vonatkozólag ismertettek. A konferencián néhány speciálisan kő zetekre ós ásványokra vonatkozó munkát is bemutattak, így SASVÁRI J. és VARGHA N . a neogén, ún. pergő márgák fázisanalí ziséről, K . PAWLOWSKI a feketekőszén grafittá alakulásáról, NEUBAUER I . és ROMWALTER A . műszaki cirkon kristá lyosodásáról, GADÓ P . és ZÁBRÁCZKY J. a korundpreparátumok kitüntetett orien tációjának meghatározásáról. A konferencia előtt Budapesten R . SHIRLEY angol kutató háromnapos tan folyamot tartott a pormódszerekben az utóbbi években elért fejlődésről. VICZIÁN István
A z 1975. évi Freibergi B á n y á s z — K o h á s z N a p o k Mint már évek óta, a Freibergi Bányá szati Akadémia 1975. évben is megrendezte, május 21 — 23. között a Bányász-Kohász N a p o k a t . A rendezvények fő témája a környezetvédelem volt: a víz, a levegő és a talaj védelme a bányászati környezet szennyező hatására, továbbá a zajártalom elleni védekezés a bányaiparban. A Magyarhoni Földtani Társulatot C S I K Y Gábor és CSONGRÁDI Jenő képviselték. A plenáris ülésen, május 21-ón, D . ROTTER rektor üdvözölte a résztvevőket, m a j d F . ULLMANN Freiberg város polgár mestere köszöntötte a vendégeket. À meg nyitó előadást az N D K minisztertanácsá nak elnökhelyettese, H . REICHELT tartot
ta, „Környezetvédelem a bányászatban, mint az N D K környezetvédelmi politiká jának jelentős tényezője" címmel. A május 22. és 23-án tartott számos, zömmel műszaki előadás közül két föld tani vonatkozású említhető meg: 1. R . WIENHOLZ professzor vitaindító előadása, „ A földtani tudományok szerepe a kör nyezetvédelemben", továbbá 2. H . J . RÖSLER professzor előadása, „ N y o m e l e m e k az iparban és a bioszférában" címmel. Ezenkívül 24-én kirándulást rendeztek a Szász-Érchegységbe. A házigazdák kul turális programról is gondoskodtak. dr.
C S I K Y Gábor
Tanulmányút a Német Demokratikus Köztársaságban A M F T Északmagyarországi Területi Osztályától JUHÁSZ András, JÓZSA Gábor, K É R I János, MAJOROS LÁSZLÓNÉ és M É SZÁROS Zoltán 1975. május 26-tól június 4-ig tanulmányúton volt a Német Demok ratikus Köztársaságban. A tanulmányút során bejártuk a H a r z és Kyffhäuser hegységet. A felszínen a gipsz és anhidrit karsztot és szerkezetét,
a karsztforrásokat és víztározókat tanul mányoztuk (Uftrungen környéke, a H a r z és A u e folyókon levő víztározók). Megtekintettünk több anhidrit külfej tést (Uftrungen, Niedersachswerfen) és barlangot. (Jelentősebbek Rübelandban a Hermann és Baumann, és Kyffhäuser hegy ségben a híres Barbarossa barlangok). Láttuk a rézpala-bányászat nyomait ós
Földtani
312
Közlöny
bemutatták számunkra azokat a felszíni mozgásokat és károkat, amelyeket a német szakemberek szerint a rézpala-bányászat tal összefüggő vízkiemelés okoz. A tanulmányút érdekessége és eredmé nye az volt, hogy olyan földtani felépített-
106. hotel, 3. füzet
ségű területeket tanulmányozhattunk, ame lyet Magyarországon nem láthatunk. Né m e t vendéglátóink igen szívélyesek voltak. dr. JUHÁSZ András
A I X . N e m z e t k ö z i Szedimentológiai Kongresszus (Nizza, 1975) A Szedimentológusok Nemzetközi Aszszociáeiója 1975. július 6 — 13. között ren dezte meg I X . kongresszusát Nizzában. A közel ezer résztvevő csaknem 40 ország ból érkezett; az előadással szereplők száma meghaladta az ötszázat. A z előadásprog ramot szerencsésen egészítette ki egy egy napos kirándulás a Tengeri Alpok (Szubalpi hegyláncok) területére. A kongresszus rendkívül széles temati kai skálát fogott át. Altalános tanulság ként megállapítható volt, hogy míg a re
A
cens üledékképződést, a nagyszabású szin téziseket, és a jól vizsgálható, általános üledékképződési folyamatokat tárgyaló előadások nagy tömegeket vonzottak, ad dig a szűkebb területek helyi problémáit bemutató előadásokat csekély érdeklődés kísérte. A záróülésen az Asszociáció elnöke FRIEDMAN professzor bejelentette, hogy a X . Nemzetközi Szedimentológiai Kong resszus Izraelben lesz, 1978-ban. VÖRÖS Attila
m é r n ö k n ő k és t u d o m á n y o s p á l y á n m ű k ö d ő n ő k I V . világkongresszusa ( K r a k k ó , 1975. I X . 8 - 1 3 . ) .
1975 szept. 8 — 13. között tartották Krakkóban a mérnökök és tudományos pályán működő nők I V . világkonferenciá ját. A M T E S z nőküldöttség tagjaként e sorok írója is részt vett ezen a rendezvé nyen. A konferencia munkáját hat szek cióban végezte. A 6. szekció a nyersanyagés energiaforrások problémakörével fog lalkozott. A z előadások középpontjában különösen két témakör állott: 1. A környe zet védelme széntüzeléses ipari létesítmé nyek esetében, 2. Újfajta energiaforrások kutatása. A z első témakörbe tartozó előadások (főként lengyel előadóktól) lényegesen ú j ós átalános érvényű megoldásokról nem
A KBGA
számoltak be, inkább helyi jellegű megol dásokat javasoltak. A második témakörben azonban sok érdekes előadás hangzott el. Hallottunk például arról, hogy Japánban alagútópítésnél a hagyományos robbantásos tech nikával szemben igen előnyösnek mutat kozik a kőzetek megbontása mikrohullá mokkal történő gyors lokális felmelegítés sel. Sokat hallottunk a geotermikus ener giák hasznosítására világszerte folyó kí sérletekről. Sok szó esett a fejlődő országok nyersanyag kincseiről. A konferenciát né hány kulturális programmal és kirándulá sokkal tarkították. VOGL MÁRIA
Szedimentológiai Bizottságának l v o v i ülése (1975. I X . 23—29.)
A Szedimentológiai Bizottság ülése két részben zajlott le. Szeptember 23 — 25. kö z ö t t az Ukrán Tudományos Akadémia lvovi Földtani-Geokémiai és Fűtőanyag kutató Intézetének tanácstermében elő adásokra, illetve az egyes nemzeti delegá ciók beszámolóira került sor. Szeptember 26 — 29. közötti az ülés résztvevői kirán dulás keretében ismerkedtek meg az UkránK á r p á t o k földtani felépítésével. A z első napi ülésen (szeptember 23-án) az Ukrán-Kárpátok kréta képződményeit ismertető előadásokra került sor. Ezek el
hangzása után A . SLACZKA főszerkesztő mutatta be a Kárpát-medence kréta idő szaki képződményei paleotranszport mun katérképét. A programot a nemzeti delegációk tag jainak hozzászólása zárta, amely áthúzó dott a következő napi (szeptember 24-i) ülésre is. Ennek keretében H A A S J. rövi den ismertette a hazai kréta időszaki kép ződményeket, illetve tájékoztatást adott a Magyar Rétegtani Bizottság elmúlt három esztendőben végzett munkájáról. Szeptember 25-én külön ülést tartott a
Hírek,
ismertetések
Szedimentológiai és a Sztratigráfiai Bizott ság. A K B G A Konferenciák hagyományait követve a lvovi ülés után is sor került közvetlen, terepi tapasztalatcserére és a szedimentológiai, illetve rétegtani prob lémák terepi áttekintésére. A kirándulás útvonalát a szovjet fél úgy állította össze, hogy az demonstrálja az Ukrán-Kárpátok szerkezeti egységeit és az egyes egységek rétegtani karakterét. A szerkezeti csapásra nagyjából merőlegesen két szelvényvonal mentén ismertették meg a résztvevőkkel a földtani felépítést, először L v o v — Sztrij — Vereckei hágó— Poljana —Ungvár, m a j d Huszt—Mezsgorje — Viskövszki hágó — Sztrij —Lvov irányokban. A z ülés és a kirándulás tapasztalatai a következőkben összegezhetők: 1. A z ülések és a kirándulások jól szer vezettek, alaposan előkészítettek voltak.
313
2. A Szedimentológiai Bizottság tevé kenysége eredményes, a témák feldolgo zása megfelelő ütemben halad. 3. A jól szervezett kirándulások egyrészt lehetőséget nyújtottak az E K - i Kárpátok szerkezetének, másrészt fiatal mezozóospaleogén, illetve részben neogén üledékes képződményeinek megismeréséhez. 4. A kirándulások útvonalát bemutató metszetek és szelvények rendkívül alapos térképező, szerkezetelemző és nyersanyag kutató munkákra utalnak. A Szedimentológiai Bizottság következő ülésére 1976. szeptemberben, Romániában kerül sor. Témája a karbonátos kőzetek szimpóziuma, illetve a paleogén paleotranszport térképmodellek megvitatása. H A A S János,, KORPÁS László Szűcs István, dr. JÁMBOR Áron
Nemzetközi k o o p e r á c i ó v a l készülő térkép A Moszkvai Állami Egyetem ,,a geológiai környezet változásai az emberi tevékeny ség hatására Kelet-Európa területén" című térképatlasz kíszítését kezdeményezte. A z atlasz a következő lapokat fogja tartalmam: a) a geológiai környezetváltozás térké pét a hasznos ásványi nyersanyagok fel tárásával kapcsolatban; b) a geológiai környezetváltozás térkó pét az ipari-, lakó- és út-épitésekkel kap csolatban; c j a geológiai környezetváltozás tér
képét a hidrotechnikai és meliorációs épí tésekkel kapcsolatban; d) az emberi tevékenység hatására keletkezett környezetváltozások komplex térképét. A nemzetközi kooperációval megvaló sítandó 1 : 2,500.000 méretarányú térkép előkészítése ügyében megbeszélések voltak Moszkvában 1975. szeptember 29—októ ber 3. között. A Magyar Állami Földtani Intézet részéről dr. RÓNAI András vett részt a tárgyaláson, Társulatunkat dr. PAÁL Tamás képviselte.
A K B G A Ásványtan-Geokémiai Bizottságának „ A z üledékes kőzetek geo k é m i á j a " témájú munkaülésszaka ( K r a k k ó , 1975. X I . 11 — 15.) A z ülésszakon Bulgária (J. UZTJNOV), Csehszlovákia (V. CAMBEL), Jugoszlávia ( L . BARICS), Lengyelország ( I . GTJCZVA, W . NAREBSKI), Magyarország (BOGNÁR L . , CSALAGOVITS I . , PÉCSINÉ-DONÁTH É . ) és a Szovjetunió (V. I . PAVLISIN) képviselői vettek részt. A z ülésszakon a résztvevők beszámoltak az egyes országokban folyó nyomelem kutatásokról, az elért főbb eredményekről, a kutatási módszerekről ós bemutattak egy-egy konkrét kutatást. A z üléseket követően a vendéglátók terepbejárást szerveztek a kárpáti flis területekre, a Pieninekbe ós a lengyel Tát rába. A z ülésszak végeztével, vitát követően
a résztvevők záróközleményt írtak alá, melyben a K B G A tagállamainak további együttműködési terve került megfogalma zásra az üledékes nyomelemkutatásokra vonatkozóan. E z t a közös dokumentumot minden országban eljuttatták az illetékes földtani hatósághoz (magyarországon a K F H - h o z ) . A dokumentum szerint a részt vevő országok a jövőben azonos módon kell, hogy feldolgozzák nyomelemkutatási ered ményeiket és a nyilvántartásra kidolgoz nak egy katalógust. A K B G A 1977-es kongresszusa ezt megvitatja ós az ott elfo gadott elvek alapján alakítják ki a közös ,,adatbank"-ot az üledékes kőzetek nyom elemzésére vonatkozóan. BOGNÁR László
314
Földtani
Közlöny
106. kötet, 3. füzet
7 5 . éves a Szabó József emlékérem A Magyarhoni Földtani Társulat a ma gyar földtan megalapítójának, legelső hazai geológusunk SZABÓ Józsefnek, a budapesti Tudományegyetem első ásvány-földtani professzorának emlékezetére SZABÓ József emlékérem alapítását határozta el az 1 8 9 7 . évi február 3-án tartott közgyűlésen, „ o l y természetvizsgálók kitüntetésére, akik mint az ásvány-földtani szakcsoport valamely ágának kutatói, a tudományt kiemelkedő értékű munkával, a szakcsoportot önálló kutatások alapján új adatokkal, eredmé nyekkel, gyarapították." A z 1 9 1 0 . évi közgyűlés az eredeti ügyrend idézett részét akképp módosította, „ h o g y az ne a kitün tetendő szerzőről vagy szerzőkről, hanem a kitüntetendő munkáról v a g y munkákról szóljon", vagyis az emlékérem nem a szerző, hanem a munka kitüntetésére szol gál, amiről a közelmúltban néha megfeled keztünk ! A Társulat az emlékérmet az arra érdemesített munka szerzőjének 3 évenként az évi közgyűlésen adományozza. A SZABÓ József emlékérem, mint a hazai földtan kimagasló műveléséért kiérdemelt legnagyobb magyar tudományos kitüntetés első ízben az 1 9 0 0 . évi februári közgyűlésen, vagyis ezelőtt 7 5 évvel került kiadásra, amikoris BÖCKH Jánosnak, a M . A . Föld tani Intézet igazgatójának adományozták. A z ó t a a kitüntetettek alábbi névsora ill. felsorolt munkáik hűen tükrözik tudomá nyunk fejlődését és haladó irányzatát. A z 1 9 7 5 . évi közgyűlésen 26.-szor került sor az emlékérem kiadására, melyet az ajánlóbizottság javaslatára a választmány egyhangú határozata alapján, a közgyűlés hozzájárulásával a Társulat elnöke SZÉKY NÉ FTJX ViLMÁnak nyújtott át. A Szabó József emlékéremmel kitüntetett munkák jegyzéke: 1. 1 9 0 0 . BÖCKH János: A d a t o k az Iza völgye felső szakasza geológiai viszonyainak ismeretéhez, külö nös tekintettel az ottani petró leumtartalmú lerakódásokra. M . K . Földtani Intézet E v k ö n y v e , X I . k. 1 . f. 1 8 9 4 . A háromszékmegyei Sósmező és környékének geológiai viszonyai, különös tekintettel az ottani petróleumtartalmú lerakódások ra. M . K . Földtani Intézet É v könyve, X I I . k. 1 . f. 1 8 9 5 . 2 . 1 9 0 3 . TJHLIG Viktor: Die Geologie des Tatragebirges. I . Einleitung und stratigraphiseher Teil. I I . Tekto nik des Tatragebirges. Denk schriften der mathematisch-na
3. 1906.
4. 1909.
5. 1 9 1 2 .
6. 1 9 1 5 .
turwissenschaftlichen Klasse der kaiserlichen Akademie der W i s senschaften in W i e n . Band L X D 7 u. L X V I I I . 1 8 9 7 . u. 1 9 0 0 . W i e n . KALECSINSZKY Sándor: I . A szovátai meleg ós forró konyhasós tavakról, mint természetes hőakkumulátorokról. П . Meleg sós tavak és hőakkumulátorok elő állításáról. Földtani K ö z l ö n y X X X I . kötet, 1 9 0 1 . PETHŐ Gyula: Die Kreide-(Hypersenon-) Fauna des Peterwar deiner (Pétervárader) Gebirges (Fruska-Gora). Palaeontographica Band L H . , Stuttgart 1 9 0 6 . P A L Ï Y Mór: A z erdélyrészi Érchegység bányáinak földtani viszonyai és érctelórei. M . K . Földtani Intézet E v k ö n y v e , X V I I I . k. 4 . f. 1 9 1 1 . ID. LÓCZY Lajos: A Balaton környékének geológiai képződmé nyei és ezeknek vidékek szerinti telepedése. A Balaton Tudomá nyos tanulmányozásának ered ményei. I . kötet 1 . rész. Bpest, 1913.
7 . 1 9 1 8 . BALLENEGGEB Róbert: A tokaj hegyaljai nyirok talajról. Föld tani Közlöny, X L V I I . kötet, 1917.
8 . 1 9 2 1 . TOBOBFFY Zoltán: A csillámok. Adatok a hazai és külföldi csil lámok felismeréséhez és megha tározásához. K . M . Természet tudományi Társulat kiadványa. 1916.
9 . 1 9 2 4 . KBENNEE József: Schafarzikit ein neues Mineral. Zeitschrift für Krystallographie u. Mineralo gie. Band L V I . Leipzig, 1 9 2 1 . 1 0 . 1 9 2 7 . NOPCSA Ferenc: Die Familien der Reptilien. 1 9 2 3 . Berlin. 1 1 . 1 9 3 0 . ZIMANYI Károly: Kristálytani vizsgálatok Krassó-Szörény vár m e g y e pyritjein. Mathematikai és Természettudományi Értesítő, X L I . kötet. M . Tud. Akadémia. 1924.
1 2 . 1 9 3 3 . LŐBENTHEY Imre: Die fossilen Decapoden der Länder der unga rischen Krone. Geologica Hungarica, series paleontologica. Fasci culus 3 . 1 9 2 9 . 1 3 . 1 9 3 6 . V E N D L Aladár: A Szászvárosi és Szebeni Havasok kristályos területe. Geologica Hungarica, series geologica. Tomus 4 . 1 9 3 2 . 1 4 . 1 9 3 9 . RAKTJSZ Gyula: Die oberkarbo-
Hírek,
ismertetések
nischen Fossilien von Dobsina und Nagyvisnyó. Geologica Hungarica, series paleontologica. Fasciculus 8. 1932. 15. 1942. ROZLOZSNIK Pál: Bevezetés a nummulinák és assilinák tanul mányozásába. M . A . Földtani Intézet É v k ö n y v e , X X V I . k. 1. f. 1924. 16. 1946. MAJZON László: A d a t o k egyes kárpátaljai flisrétegekhez, tekin tettel a Globotruncanákra. M . A . Földtani Intézet Évkönyve, X X X V I I .
k.
1.
f.
1943.
17. 1948. ID. NOSZKY Jenő: A Cserhát hegység földtani viszonyai. Ma gyar Tájak Földtani Leírása, I I I . к. 1940. 18. 1950. VENDEL Miklós: Életműért ado m á n y o z o t t „Centenáris Szabó József emlékérem", a Magyar honi Földtani Társulat jubiláris éve alkalmából. 19. 1954. VADÁSZ Elemér: Magyarország földtana. Akadémiai kiadó, 1953. 20. 1958. SZÁDECZKY-KARDOSS Elemér: Szénkőzettan. Akadémiai kiadó, 1952. 21. 1961. SZÖRÉNY! ERZSÉBET: Bakonyi kréta Echinoideák. Geologica Hungarica, series paleontologica. Fascicul. 26. 1955.
22. 1963. PANTÓ Gábor: A rudabányai vasércvqnulat földtani felépíté se. M . Á . Földtani Intézet É v könyve, X L I V . k. 2. f. 1956. 23. 1966. SCHRÉTER Zoltán: A Bükkhegység felső-permi Brachiopodái. Geologica Hungarica, series paleontologica, Fascicul 28. 1963. 24. 1969. FÜLÖP József: A Bakonyhegység alsó-kréta (berriázi-apti) képződ ményei. Geologica Hungarica, series geologica, Tomus X I I I . 1964. A Villányi-hegység krétaidőszaki képződményei. Geologica H u n garica, series geologica, T o m u s X V . 1966. 25. 1972. KOCH Sándor: Magyarország ás ványai. Akadémiai kiadó, 1966. 26. 1975. SZÉKYNÉ F U X VILMA: Telkibá nya ércesedése és kárpáti kap csolatai. Akadémiai kiadó, 1970. Megjegyezzük, hogy a felsorolt 26 Szabó emlékérmes közül öt tagunknak a Társulat elhunytuk után adományozta az érmet. A posztumus emlékérmesek : PETHŐ Gyula, KRENNER József, LŐRENTHEY Imre, R A KUSZ Gyula és ROZLOZSNIK Pál. Dr.
Jubilál a „Hidrológiai 1975. évben tizenötödik évfolyamába lépett a Hidrológiai Tájékoztató. 1961-ben Dr. PAPP Ferenc egyetemi tanár, a Magyar Hidrológiai Társaság akkori elnökének kezdeményezésére jött létre időszakos ki adványként. Kezdetben évi három, majd 1963-tól évenként egy száma jelent meg, oldalszám szerint m a j d n e m azonos terje delemben. A z első kilenc évben füzeten ként 1000 — 2200 példányszámban, majd 1970-től, >a Forrás Tanácsi és Vízügyi Vál lalatok Egyesülésével közös kiadványként 3000-es példányszámban. A z elmúlt tizenöt év alatt 20 alkalommal jelent meg. 982 közleménnyel, összesen 2240 oldal terje delemben. A z elmúlt 15 év számait végignézve meg állapíthatjuk, hogy a kiadvány megjelen tetése nem volt hiábavaló. Nemcsak az 1961. évi „Beköszön»oben" vázolt célkitű zéseknek tett eleget. A Magyar Hidrológiai Társaság hivatalos folyóirata, a „Hidroló giai K ö z l ö n y " mellett célszerű volt ennek a második kiadványnak a megjelentetése is. A nagy számban megjelent cikkek,
315
CSIKY Gábor
Tájékoztató"
mind tartalomban, mind változatosságban és időszerűségben értékesek. Számos neves szerző írt tanulmányokat, anyagi érdek nélkül. E z t bizonyítja az olvasók elismerő véleményének sokasága is. A kiadvány hasábjain, a vízgazdálkodás egész területét átfogó tanulmányok iránt, nemcsak a Hidrológiai Társaság tagjai, hanem más területek, így a földtan szak emberei is érdeklődnek. Számos geológus, földtani, — főleg hidrogeológiai tárgyú cikke jelent meg az egyes számokban. A vízföldtan, vízkutatás témakörben a legtöbb, — 131 szakközlemény látott nap világot. N a g y jelentősége van ennek, figye lembe véve, hogy a földtani publikációs lehetőségek elég korlátozottak hazánkban. A Hidrológiai Tájékoztatóban megje lent közlemények 17 szakterületbe csopor tosíthatók. Ezek között a legfontosabbak: ismertetés, rövid hír, beszámoló, vízföldtan-vízkutatás, hidrológia, vízellátás-csa tornázás, vízgazdálkodás-vízvédelem, víz kémia-vízminőség, meteorológia, vízépítésvízrendezés, öntözés-mezőgazdasági víz_
316
Földtani
Közlöny
hasznosítás, balneológia, víztisztítás, szennyvízkérdés, limnológia. A közlemény a Magyar Hidrológiai Társaság szakosztályaiban, területi szerve zetében elhangzott időszerű és közórdeklődésű előadások, hozzászólások, egyesületi események és hírek közlésével az időszerű híradás szerepét is betölti. A Hidrológiai Tájékoztatót a Magyar Hidrológiai Társaság egyéni és jogi tagjai a tagdíj ellenében, valamint a Forrás Tanácsi és Vízügyi Vállalatok Egyesülése tagvállalatai kapják. Könyvtárak és egyéb intézmények pedig folyóirat v a g y kiadvány
106. kötet, 3. füzet
csere formájában juthatnak hozzá. A H i d rológiai Tájékoztató cikkeinek írása és a kiadvány szerkesztése társadalmi munká ban történik. A Tájékoztatót 15 éve, vagyis indulásától kezdve D r . VITÁLIS György szerkeszti, aki nagy szakmai hozzáértés sel, fáradtságot nem ismerő lendülettel gyűjti össze évről-évre az időszerű szak anyagot, és rendezi azokat sajtó alá. Elismeréssel üdvözöljük a Hidrológiai Tájékoztató Szerkesztő Bizottságát, illetve szerzőit, a közlemény tizenhatodik évének indulásakor. RÁSONYI László
Ifjúsági B i z o t t s á g o k hírei A z M F T Ifjúsági Bizottsága a T I T Ter mészettudományi Stúdióval és az E L T E geológus KISZ-alapszervvel együttműkö désben 1976. március 6-án „ I f j ú Geológus Összejövetelt" rendezett a Természettudo mányi Stúdió Bocskai úti épületében. A rendezvény célja az volt, hogy szórakoz tató program keretében elősegítse az ifjú szakemberek és diákok szakmai-baráti kapcsolatfelvételét, az I B szakemberbázi sának erősítését. A z összejövetelt D A N K Viktor, társula tunk elnöke nyitotta meg. Felhívta az ifjúság figyelmét azokra a feladatokra, amelyeket a magyar földtan vár tőlük, utalva a szakmai irányzatokra és az ifjúság beilleszkedésének általános problémáira. E z t követően GALÁOZ András humoros dia vetítéses összeállítás keretében a távolabbi és a közelmúlt ifjú geológusainak szakmai tanulmányi életéből villantott fel epizódo kat. A z est további részében MINDSZENTY ANDREA vezetett tréfás csoportos szakmai vetélkedőt, majd a hagyományos geológusnótázás és tánc tetőzte a hangulatot. A z összejövetel célját maradéktalanul elérte. Különösen örvendetes volt a geoló giai szakközépiskola tanulói népes csoport jának aktív részvétele. A Magyar Geofizikusok Egyesülete Ifjú sági Bizottsága az ifjú geofizikus szakem berek számára 1976. április 1 — 3 között ankétot rendezett Dobogókőn a Nimród Szállóban. A kiválóan szervezett ankét célja egyrészt az volt, hogy az I B beszá moljon tevékenységéről, ismertesse terveit, s ehhez az ifjú tagtársaktól javaslatokat gyűjtsön. Másrészt módot adott arra, h o g y feltárja a fiatal szakemberek szak mai-továbbképzési problémáit, s ezek meg
oldási lehetőségeit. Különös súlyt kapott a geofizikai kutatások fejlődési, illetőleg fejlesztési perspektívájának elemzése az új ötéves terv feladatainak vizsgálata tükré ben. A z ankétot DERES János az M G E főtit kára nyitotta meg, majd KOMLÓSI Zsolt és PÁZSIT Imréné beszámolt az I B tevékeny ségéről, terveiről. E napirendi ponthoz hozzászólt BÉROZI István társulatunk tit kára. Hozzászólásában rávilágított a két rokon szakma társulatának közös felada taira (határterületi problémák vizsgálata, ajánlotta Ifjúsági Bizottságuk együttmű ködési szándékát ezek végrehajtásában. A z ankét második napján STEGENA Lajos ( E L T E ) a globális tektonikai elmé letről tartott előadást, ÁDÁM Oszkár ( K F H ) pedig az ötödik ötéves terv feladatait is mertette. E z t követően CEGLÉDI István a karotázsgeofizika problémáiról tartott előadást. A napirend délutáni programját „ f ó rum"-szerű szervezésben bonyolították. A z előzetesen írásban és a helyben felvetett kérdésekre a K F H , az E L G I , az O K G T üzemei és vállalatai, az O F K F V , az egye temek, valamint az M G E és társulatunk képviselői válaszoltak. A 42 • kérdésre adott válasz széleskörű tájékoztatást biz tosított a szakterület aktuális kérdéseiről. A z ankét utolsó napján JANTSKY Béla tagtársunk érdeklődéssel kísért kirándulás keretében mutatta be Dobogókő környé kének földtani-kőzettani felépítését. A z ankét a fiatal tagság aktivizálását, a problémafeltárást és a tájékoztatást együttesen biztosító rendezvények mintá jául szolgálhat. A N D Ó József
Hírek,
ismertetések
BISZTBIOSÁNY Ede: Mérnökszeizmológia. Akadémiai Kiadó Budapest, 1974. pp. 1 - 2 1 6 . 118 ábrával. . A z utóbbi évtizedekben a hírközlési eszközök és -szolgálat fejlődésével párhuza mosan mind gyakrabban hallunk ijesztő híradásokat, látunk borzalmas részleteket több ezer, sőt több tízezer ember halálát okozó földrengésekről; mint legutóbb az 1976. éveleji quatemalai földlökésekről. N e m kétséges, hogy a halálnak ilyen mértékű aratása ott ós akkor következik be, ahol a lakóházak építésekor a földren gések lehetőségét, illetve azok várható méreteit nem vették figyelembe, és ha á földmozgások kipattanására éjjel kerül sor, az alvó tömegekre a hirtelen bekövet kezett földrengések hatására otthonaik ráomlanak. A z említett quatemalai föld rengésnél méreteiben és természeti valósá gában bizonyára sokkal borzalmasabb lehetett az a múlt század eleji kaukázusi földrengés, amelynél kb. 800 (nyolcszáz !) szabadban élő hegyipásztor vesztette éle tét: v a g y a leomló sziklák ütötték agyon őket, v a g y az irtózatos robajjal ketté repedő hegyek többszáz méteres hasadékai ban lelték halálukat nyájaikkal együtt. A műszaki létesítményeknek a várható földrengésekre való tekintettel történő tervezésével m a már a földrengéstannak egy nagyon is összetett (komplex) tudo mányága: a mérnökszeizmológia foglalko zik. A földrengéstan maga is összetett tudo m á n y : műveléséhez és a szeizmikus jelen ségek értelmezéséhez geológiai (közelebb ről: földszerkezeti, geofizikai) ós matema tikai ismeretekre van szükség. Fokozza a téma nehézségét, hogy a földrengésjelenségek kétféle : szemünkkel látható és egyensúlyérzókünkkel azonnal, kétségtelenül ész lelhető-, valamint emberi érzékekkel nem, hanem csakis igen finom műszerekkel ész lelhető rengéshullámokkal támadják Föl dünk „szilárdnak" vélt kérgét. (Az előb bieket nevezzük makro-, az utóbbiakat mikroszeizmikus rengéseknek.) Említsük meg, hogy az állatok a földrengés kipatta nását megelőző, fokozottabban erős, de az emberek által még nem észlelhető mikrorengéseket is észlelik és elmenekülnek az epicentrum közeléből. A mérnökszeizmológia az eddig ismer tetett földrengéstannál jóval összetettebb tudományág. Műveléséhez több tudomány és tudományág neves művelőinek közös munkájára van szükség: így statikus, talaj mechanikus, geológus, geofizikus, geokinetikus, fizikus és matematikus szakértőkre. BISZTBIOSÁNY könyve e szerteágazó ismeretkörből a szorosabban vett szeizmo
31.7
lógiai fejezetekre szorítkozik. Mindenek előtt bevezeti az olvasót a földrengéstan alapvető ismereteibe. A z itt tárgyalt jelen ségek közül a rugalmas visszapattanás elméletére szánt alfejezet ilyen összefog laló kézikönyv jellegű műben első a magyar szakirodalomban, de mindössze tíz sorban. Hiányolható ez annál inkább, mert e jelen ségnek a földrengést megelőző, illetve követő szabatos geodéziai mérésekből való nagyságrendi megállapítása kontinensbelseji viszonylatban (az 1956. jan. 12-i duna haraszti földrengés alkalmával) magyar országi mérések alapján vált lehetségessé. A rugalmas hullámokkal, illetve a rugal mas közegben keletkező feszültségekkel foglalkozó, nagyon alaposan kidolgozott, és az egész m ű 20%-át kitevő fejezet a különféle rengéshullámokat írja le szaba tos matematikai apparátussal. A nem szeizmológus olvasók számára a rövidre fogott, de nagyon világosan fogalmazott szövegek adnak a képletekbe foglaltakról eligazítást. A 3. fejezet a földrengés-erősségi skálák ról nyújt tájékoztatást. E z a — mind össze 11 oldalnyi — nagyon hasznos fejezet lehetővé teszi a nemzetközi szeizmológiában használatos tucatnyi földrengés-erősségi adatainak megközelítő átszámítását. Fon tosak ezek az adatok épp úgy, mint pél dául a fészekmélységek meghatározása. (A m ű első fejezetében — természetesen — röviden ezt a tárgykört is érinti.) A következő, 30 oldalra terjedő fejezet az altalaj hatásával foglalkozik. Bevezető ben az 1948. október 6-i ashabadi kataszt rofális földrengés izoszeiztáit állítja elénk a helyi szeizmológiai obszervatórium köz lései alapján. Ashabad, Türkménia fővárosa, a szov jet—iráni határ közelében; a Kopet-Dag hegylánc lábánál. A város évezredes törté nete folyamán több ízben is elpusztult, de agyagból döngölt, tapasztott házait rövi desen újra építették. 1948-ban is — az 1963. évi szkopjeinéi erősebb rengés hatá sára — csupán az epicentrumtól távolabbi néhány lakóház kivételével a város teljesen elpusztult. (Ma már a város kivétel nélkül korszerű, európai értelemben vett lakóés áruházakkal, színházzal stb. teljesen újra épült.) Mi okozta a több, mint százezer lakosú település többszöri pusztulását Î A z alatta rejlő rácsszerkezet jellegű szeizmotektonikai törésrendszer, amelyben a 30—40 másodpercig tartó földrengés tartama alatt a törések csapásiránya pillanatonként harmonikaszerűen megváltozik. Eközben a mélységben rejlő kőzettömegek EK-felől igyekeztek felnyomulni a Kopet-Dag vonu latában máris feltornyosult tömegekre.
318
Földtani
Közlöny
106. kötet, 3. füzet
1. ábra. a) A z Ashabad többszöri pusztulását okozó töréses rácsszerkezet ( B E U D E F Y L . 1 9 7 3 ) : b) A rácsos törések pillanatonkénti bekövetkező és ismétlődő deformációja a rengés tartama alatt ( B E N D E F Y L . 1 9 7 5 )
2
ábra. A z 1 9 4 8 . évi ashabadi földrengés alkalmával észlelt hipocentrumok mélységi eloszlása (SCSUKTN J U . K . 1 9 7 6 M . Geof. X V I I . évf. 1 . sz. 7 . old. 3 . ábra)
Hírek,
ismertetések
319
A hegységben e rácsrendszer csapásirányai közepes erősségű földrengés alkalmával nak megfelelő friss törések megállapítha az alappontok néhány dm-től több méterig tók voltak (1 — 2. ábra). terjedő elmozdulást végeznek horizontális E fejezet utolsó oldalain (p. 98 — 99) a és vertikális irányban. Ezzel szemben ná felszínt borító talaj maradó alakváltozá lunk egy olyan földrengés alkalmával, sait tárgyalja a szerző, összegezve a földmint az 1956. január 12-i volt, amely négy rengési szempontból kedvező és kedvezőt faluban okozott tetemes anyagi károkat, len körülményeket. Mind e helyütt, mind a Széchényi-hegyi csillagvizsgálónak Pasa korábbiakban n a g y részletességgel tárja sage-pillére mindössze 21 mm-rel emelke fel a m ű (szavakban és matematikailag) a dett meg. Hasonló nagyságú elmozdulást földrengések alkalmával keletkező külön tapasztaltunk 10 hónappal a földrengés böző épületkárosodásokat kedvezőtlenül után a visegrádi kanyar szikláiba beépí befolyásoló körülményeket. tett egyes szintezési alappontokon is. A z 5. fejezet a földrengések kipattaná A megismétlés intervalluma függ továb sakor feloldódó energia gyakorisága, inten bá attól, milyen szabatosságú műszereket zitása és mérete közötti összefüggéseket alkalmaznak-, és milyen magasfokú gya tárja elénk, elsősorban GUTENBERG és korlattal rendelkeznek az észlelők. RICHTER kutatásai alapján. A magyaror A k ö n y v egyik legfontosabb része a szági viszonyokat BISZTRICSÁNY E . , CSÖ földrengéshullámoknak az épületekre gya MÖR D . és K i s s Z . vonatkozó földrengéskorolt hatását tárgyaló fejezete. A rengés gyakorisági térképei alapján tárgyalja. keltette alakváltozásokat épületfajtánként A „Szeizmotektonika" című 20 oldal tárgyalja építési anyaguk és az emeletek terjedelmű fejezetet a nemrég elhunyt száma szerint. Minden változást matema SZÉNÁS György írta. Bevezetőben 8 oldalon tikai képletekkel közelít meg, illetve deter át tektonikai alapfogalmakról nyújt rövid minál, azt az egyetlen esetet kivéve, ami összefoglalást, m a j d , , A Kárpát-rendszer kor az épületszerkezet súlypontja nem esik kialakulása és szerkezete" címen a Tectonoegybe a szimmetriaponttal (tengellyel) és physics-ben megjelent angol nyelvű tanul emiatt csavaró igénybevétel is keletkezik, mányának magyar nyelvű kivonatát adja. amit szintén figyelembe kell venni. A benne közölt, a Föld tektonikai egysé A tervezők számára igen hasznos az ide geinek összehasonlítását tartalmazó 6.1 táb vonatkozó szabányokat részletezően ismer lázat, valamint CSÖMÖR Dezsőnek földren tető 8. fejezet. gés-veszélyességi-, és CSÖMÖR D . — K Ő A következőkben a földrengési adatok RÖSSY L . földrengésmegoszlási térképei a meghatározásának módjáról kap az olvasó legerősebb kapocs, amely ezt a fejezetet tájékoztatást. S végül az utolsó, 10. feje a téma gyakorlati oldalához fűzi. V é g ü l zet a mai korszerű szeizmográfokat ismer SZÉNÁS G Y . E . GUBIN szovjet szeizmolóteti megfelelő matematikai apparátussal. gusnak a Tien-San hegységben végrehaj Mindent egybevetve: a könyv kiváló t o t t vizsgálatait említi példaként arra, kezdeményezés a magyar szakirodalomban. hogyan lehet megközelítőleg előrejelezni Megérdemli, hogy ez elméletet tárgyaló egy esetleges földrengést valamely fiatal ezen első kötet után egy következő, számos lánchegység környezetében. gyakorlati példával gazdagított kötetben A m i a földrengések előrejelzését illeti, az e téren adódó speciális feladatokat végre SZÉNÁS is úgy vélekedik, hogy a kéregde hajtó szakemberek sok hasznos tanácsot és formációk meghatározásának legismertebb útbaigazítást kaphassanak. és m a leginkább elfogadott módja a sza Dr. BENDEFY batos geodéziai mérés. Téves azonban az a megállapítása, hogy „ a geodéziai mérések nek az az alapvető hibája van, hogy nem MÓRA László: A Budapesti Műszaki E g y e lehet őket akármilyen rövid időközönként tem Kémiai Technológia Tanszék százéves megismételni. A kéregdeformációk mérté története. B p . Franklin ny. 1975. 306 p . kére csak a folytonos észlelés adhatna meg (Budapesti Műszaki Egyetem Központi bízható felvilágosítást." K ö n y v t á r a Műszaki Tudománytörténeti E z a megfogalmazás merőben téves, Kiadványok. 23. sz.) mert a szabatos szintezések, illetve három szögelések vagy egyéb szabatos alappont A műszaki kémiai felsőoktatás első ön meghatározások megismétlési időinterval álló tanszékét EÖTVÖS József az egyetemi luma elsősorban a várható elmozdulások rangra emelt József Műegyetemen 1870nagyságától függ. Nyilván sokkal rövi ben állította fel. A z alapítás centenáris debb idő múltán ismételhető meg (a nálunk ünnepségén elhatározták, hogy az elődök megkívántnál észrevehetően kisebb pon eredményeit, a megtett utat megörökítik. tossággal) bármiféle szabatos geodéziai Száz év eseményeit, egy fontos tanszék mérési eljárás Japánban, ahol egy-egy jó sokrétű tevékenységét áttekinteni hálás, de
Földtani
320
Közlöny
nem könnyű feladat MÓRA László — szá mos sikerült tudománytörténeti monográ fia szerzője — e megbízást is a publi kált és az irattári anyag gondos feldolgozá sával, a munkatársak visszaemlékezéseinek összegyűjtésével, a tőle megszokott alapos sággal teljesítette. A munka kiemelendő erénye, hogy a jelentős katedra történetét a hazai vegyipar fejlődésével összefüggés ben tárgyalja, mint erre a m ű szaklektora, POLINSZKY K á r o l y akadémikus, a Tanszék volt munkatársa az Előszó-ban rámutat: „ E z a k ö n y v a dokumentum hűségével és tudományos igényességgel mutatja be a K é m i a i Technológiai Tanszék százéves tör ténetét, s ezen túl nemcsak egy egyetem egyik szervezeti egységének életét és mun káját elemzi az évtizedek felelevenítésével, hanem kipillantást nyújt a műszaki kémia tudománya évszázados hazai fejlődósének fő vonalaira, eredményeire, sikereire." A z első fejezet a technikai kémiai okta tás kezdeteivel, a selmeci Bányászati Akadémián folytatott ásványtan, kémia és kohászati stúdiumokkal foglalkozik, amely ha nem is szerves része a tanszék történe tének, de szerencsésen vezeti be a tanszék alapítást. Hazánkban a kiegyezéssel a kapi talista fejlődés meggyorsul, a vegyészet terén is új iparágak keletkeznek. Ennek megfelelően a Műegyetemen is különvá lasztják az általános és a technikai kémia oktatását. A „vegyiparműtani tanszék"-re W A R T H A Vincét (1844 — 1914) nevezik ki, aki addig több éven keresztül a Műegyetem ásvány- és földtani tanszékét vezette. A szilikátok összetételét tanulmányozva W A R T H A az első volt, aki az alumoszilikátok lényegét már 1868-ban helyesen értel mezte. A z anortit ós más földpátok, a szkapolit, gránát és néhány zeolit szerke zetét megállapította és különösen fontos eredményekhez vezetett a szerpentinek vizsgálata. Ásvány- és földtani munkássága elismerését jelenti, hogy nevéről KRENNER József új ásványt nevezett el: a warthait az ólom-szulfo-bizmutitek közötti ásvány, összetétele 4PbS . B i S . Tudományos munkásságával a tanszék a gyakorlatot szolgálja. Ilyen a hazai kő szénfajták vizsgálata 1879-ben a főváros világítógázzal való ellátására. Legfonto sabb ténykedése az eozinnak elnevezett, színes fémfényű máz előállítása, amellyel a W A R T H A felfedezését iparilag hasznosító pécsi Zsolnay kerámiagyárnak világhírt szerzett. A diszciplina hazai megalkotója körül kialakult „Wartha-iskola" tagjai között számos egyetemi tanárt és sok kiváló kémikust találunk. Közéjük tartozott PFEIFER Ignác (1867 — 1 9 7 1 ) , aki mesterét a katedrán követte. A tüzelőanyagok ós a 2
3
106. bötet, 3. füzet
víz technológiájával foglalkozva az iparral szoros kapcsolatot tartott; a víz keménysé gének meghatározására kidolgozott mód szerét, a „Wartha—Pfeif er"-féle vízvizs gáló eljárást sokáig használták. PFEIFER a tatai szénnel végez kísérleteket és terve ket dolgoz ki a magyar ásványszenek tökéletesebb kihasználására. A sármási gázkitörés vizsgálataiban közreműködik és a földgáz ipari értékesítésére számos elő adásban ós cikkben hívja fel a figyelmetA katedrák szerepót a tudománytörté netben a szerző így írja körül: „Mind az univerzitásokon, mind a technikai főis kolákon az oktatás és a tudományos munka bázisai a tanszékek. Egy-egy tanszék a megfelelő tanár vezetésével valóságos tudo mányos központot alkot, melyben a szak tudományok újabb eredményei szület nek." E megállapítás helyességét igazolja a Műegyetem kémiai technológia tanszók harmadik professzorának, VARGA József nek (1891 — 1956) munkássága. A két világháború közötti években először ered ményes bauxithasznosítási kutatásokat vé gez, majd a kőszenek, kátrányok és kő olajok nagynyomású hidrogónezésekor fel lépő kénhidrogén-effektus felismerésével (1928) hívta fel magára és tanszékére a szakemberek figyelmét. A felszabadulás után a budapesti tanszékének vezetése mellett a Veszprémi Vegyipari Egyetem megszervezésénél kamatoztatta tapaszta latait ós alapító igazgatója volt a Nagy nyomású Kísérleti Intézetnek. A z ásvány olajok és kátrányok középnyomáson tör ténő hidrogónezésónek, a róla elnevezett „Varga-hidrokrakk" eljárás kidolgozásával (1953) a magyar tudomány j ó hírét öreg bítette az egész világon. VARGA akadémikus halála után egy évig a tanszéket L Á N Y I Béla, az elektro kémia neves professzora vezette, majd a katedrára KORACH Mór (1888 — 1975) aka démikus került. Mint WARTHA egyik ki váló tanítványa követte mesterét az elmé let és gyakorlat egysége megvalósításában. Síkra szállt a fólüzemi gyakorlatok beve zetése mellett és a képzés színvonalát az „általános kémiai technológia" tantárgy kimunkálásával növelte. 1963-ban, 75 éves korában nyugalomba vonul, azonban mint az M T A Műszaki Kémiai Intézet szaktanács adója aktívan ténykedett a közelmúltban bekövetkezett elhunytáig. A nagy elődök által kijelölt úton halad nak az utódok: VÁJTA László professzor, akinek a személyében a gyakorlott oktató és a kőolajfeldolgozó ipar nemzetközi hírű szakembere egyesült. 1967-től pedig SZEBÉNYI Imre kandidátus, egyetemi docens irányítása mellett működik a nagymúltú tanszék. A z utolsó évtizedben a műszer-
Hirek,
ismertetések
parkot korszerűsítik, az üzemcsarnokában levő vízlágyító, alkáli-klorid elektrolizáló stb. berendezésekkel a laboratóriumi mun kát az üzemi gyakorlatokkal tették haté konyabbá. A százéves jubileum évében pedig — a B M E vegyészmérnöki karán elsőként — egy számítógépet kapcsoltak be a szénhidrogénipari technológia oktatá sába. A tanszék aktívan részt vesz a mér nökök továbbképzésében a magkémia, kenéstechnika, kémiai technológiai kiber netika, legújabban pedig a környezet védelmi szakmérnök képzés szervezésével. Megállapíthatjuk, hogy a tanszék abban a szellemben dolgozik, amely a kőolaj, szén-, gáz- és petrolkémiai kutatások hazai bölcsőjét kötelezi. A befejező fejezet ismerteti a Magyar Ásványolaj- és Földgáz Kísérleti Intézet, a Nehézvegyipari K u t a t ó Intézet, a N a g y nyomású Kísérleti Intézet és az M T A M ű szaki Kémiai K u t a t ó Intézet rövid törté netét is, mivel ezek az intézetek a Buda pesti Műszaki Egyetem Kémiai Technológia Tanszéken alakultak meg és a mai napig szoros szálak fűzik őket az alapító tan székhez. A gazdag tényanyagot élvezetes stílus ban feldolgozó munkában a tájékozódást a tanszék volt és jelenlegi munkatársainak válogatott bibliográfiája, kronológia, vala mint névmutató segíti elő. A hivatkozások szakszerűsége, az illusztrációk megválasz tása és az áttekinthető szerkezet módszer tani például szolgálhat az egyetemi intéz mények történetével foglalkozók részére. A forrásértékű m ű felsőoktatásunk — kémikusok számára különösen érdekes — fejezetét örökítette meg. Dr. VAJDA Tamás
M I K E ZSUZSA: Légifénykép-interpretálás és a természeti erőforrások feltárása. A k a démiai Kiadó Budapest, (159 o. 81 ábra) Örömmel üdvözöljük az első magyar nyelvű légifénykép-interpretálási szak k ö n y v megjelenését. E gyorsan fejlődő interdiszciplináris tudomány idegennyelvű irodalmát alig tudjuk követni. Míg évekkel ezelőtt minden irodalom tanulmányozá sára lehetőség volt, m a már csak a legje lentősebb módszertani és alkalmazási irány zatokat emelhetjük ki tanulmányozás cél jából. E rohanás következtében nem gondo lunk arra, hogy az alapokat — melyek a mai napig változatlanok — össze kell fog lalnunk és lerögzíteni az utókor számára. E z t a feladatot tűzte maga elé a szerző, amikor e munkához hozzálátott. Bár kéz iratát 1972-ben lezárta, mégis e könyv úgy 9 Földtani Közlöny
321
lett összeállítva, hogy az m a is időtálló összefoglalás az e téren kezdő szakember számára. A könyv összefoglalja a légifénykép interpretálást, mint módszert, majd annak alkalmazását mutatja be az egyes szakterü leten. Mindent röviden és tömören és sok ábrával szemléltetve. A „Külföldi eredmények" c. fejezetben a légifényképezés és interpretálás történetét írja le. A „Fotogrammetria és a légifénykép interpretáció kapcsolata" e. fejezetben na gyon jól megfogalmazza és kihangsúlyozza a légifénykép interpretálás fogalmát, tár gyát és helyét a szaktudományi kutatá sokban. A STEINER féle (1967) felmérési módozatokat ismerteti, amelyek a geoló giában is használatosak. A „Légifénykép-készítés" c. fejezetben foglalkozik a mérőkamarával készült légi fényképekkel, az egy- és többobjektíves felvevő kamarával, a különböző látószögű objektívekkel, amelyeket a földtani kuta tásban is alkalmaznak. Majd ismerteti a különböző magasságból, kézikamarával készült légifényképezést. A „Légifénykép geometriája" c. fejezet ben tárgyalja a légifénykép vetületét, a függőleges és ferdetengelyű felvételek geo metriáját. Foglalkozik a méretaránnyal, torzulásokkal és a térlátás feltételeivel. A „Légifényképezés fényérzékeny anya gai" c. fejezetben foglalkozik a fény szere pével, a feloldóképességgel és fényérzékeny séggel, valamint a színszűrőkkel. Tárgyalja az évszakok és napszakok szerepét és a filmtípusokat; az utóbbit fekete-fehér és színes légifényképekkel is szemlélteti. A „Távérzékeléses módszerek" közül a többsávos, infravörös és radar felvételek kel foglalkozik részletesen. Különösen az infravörös radiometriát ós alkalmazását tárgyalja részletesen, mert ezt már Magyar országon is kipróbálták. A szövegben néhol zavaró a reflexiós és emissziós infravörös fogalmak keveredése. Sajnos a bemutatott egyetlen radarkép nem jellegzetes. Ebben a fejezetben kitér a műholdról és űrhajóból készült felvételekre is. „A légifényképek felhasználása" c. feje zetben bemutatja az interpretálás és térkép készítés legfontosabb segédműszereit, majd a fényképi tulajdonságokat sorolja fel interpretálási szempontból. Sajnos az infra vörös reflexiót sorozatosan összetéveszti a sugárzással, amellyel a színeket, növényi betegségeket is magyarázza. Alkalmazási területek közül a szerző a „Geomorfológiai, földtani analízis"-пек szenteli a legnagyobb részt, mivel szűkebb kutatási területe a geomorfológia volt. Foglalkozik a lejtőtípusokkal, a vízgyűjtő
322
Földtani
Közlöny
hálózattal és a különböző genetikája for mákkal. E z tulajdonképpen bevezetés a fotogeológiába is. A geomorfológia közve tett utalást ad a földtani, tektonikai viszo nyokra. A kőzetanalízisnél a kőzetek különböző klímaviszonyok alatti megjelenését hang súlyozza ki, felsorolja az üledékes, majd a magmás és metamorf főzetek fénykép jel lemvonásait. A szerkezeti analízisben rész letesen felsorolja a töréses mozgás helyes felismerésének szempontjait. A „Fotogeológia" leírásában a kőzet és szerkezeti ana lízisen túl a kőolaj - ós érckutatásra is kitér. A „Hidrogeológiai interpretáció" tárgya a folyóvíz, az árvíz, a talajvíz, a belvíz és a tavak felmérése. A lógifénykép haté konyan alkalmazható a vízszennyeződés fel derítésére is. A „Talajtani, mező- és erdőgazdasági interpretáció" c. fejezetben a talajok, a természetes vegetáció, a mező- ós erdő gazdasági növények felmérésénél fellépő, légifényképpel megoldható feladatokat is merteti. Bemutatja a talajtani interpretá ció hatékonyságát 2 hazai kísérleti terü leten (Izsák, Nyírkáta). Foglalkozik a légi fénykép szerepével a mezőgazdasági föld hasznosítási térképkészítésnél. Kitér a növénybetegségek légi felderítésére. Leírja
106. kötet, 3. füzet
az erdészeti interpretáció feladatait, egy fakorona-átmérő mérésére alkalmas m ű szert ós bemutat a Visegrádi-hegységben készített erdészeti interpretációt. 113 hazai ós 86 külföldi publikációt sorol fel, amelyek közül 33 földtani témájú. A könyv tömör összefoglaló, nem tér ki minden részletre, hiszen minden fejezet ből egy külön könyvet lehetne írni, inter diszciplináris jellege miatt. Áttekintést nyújt a légifónyképezéstől az interpretálás alkalmazásáig minden vonatkozásban. A szakmai eredményeket 1972-ig foglalta össze, sajnos a nyomdai átfutás hátráltatta időszerű megjelenését. Jó magyar nyelvű kézikönyv az e témában kezdő, vagy hiá nyos ismeretű szakemberek számára. Â geo lógusok méltó helyet foglalnak el a könyv ben, hiszen sok módszer bevezetésében úttörő szerepet vállaltak. A z ábrák technikai szerkesztésénél szem léletesebb elrendezés lett volna a légifény képeket és interpretációját egymás mellé helyezni. A kiadás jól sikerült, szép kivitelű. Remélhető, hogy e könyv ösztönözni fogja a szakembereket a légifénykópek fokozot tabb alkalmazására a gyakorlati életben. CZAKÓ Tibor
TÁRSULATI ÜGYEK
A
Magyarhoni
F ö l d t a n i Társulat 1976 február—június elhangzott előadások
Február 2. Tudománytörténeti Bizottság ve zetőségi ülése Elnök: ALLODIATORIS IRMA Napirend: 1 9 7 6 I . félévi program meg beszélése Résztvevők száma: 1 1 fő Február 2. Őslénytan-Rétegtani Szakosz tály előadóülése Elnök: BÁLDI Tamás DETRE Csaba: A szendehelyi nóri fauna MONOSTORI Miklós: A bajóti búzás hegyi szelvény és az Esztergom 8 1 . sz. mélyfúrás eocén ostracodáinak fácies-értékelóse Vita: Galácz A . , Detre Cs., Báldi T., Monostori M . Résztvevők száma: 1 0 fő Február 9. Mérnökgeológiai-Epítésföldtani és az Általános Földtani Szakosztály közös rendezésű klubdélutánja Elnök: RÓNAI András K i s s Lajos: Útiélmények az U S A - b a n : K é t hét gépkocsival Denvertől Denverig Résztvevők száma: 7 5 fő Február 10. választmányi ülés Elnök: D A N K Viktor Napirend: 1 . 1 9 7 6 évi munkaterv; 2 . Közgyűlés előkészítése; 3 . Egyéb indít ványok, javaslatok Résztvevők száma: 4 9 fő Február 13 Oslénytan-Bétegtani Szakosz tály klubdélutánja Elnök: KECSKEMÉTI Tibor JÁNOSSY Dénes: Beszámoló az 1 9 7 4 . évben Spanyolországban tartott I N Q U A Konferenciáról VÖRÖS Attila: I X . Nemzetközi Szedi mentológiai Kongresszus — Nizza — 1 9 7 5 . Résztvevők száma: 1 0 fő Február 16. Agyagásványtani vezetőségi ülése Elnök: NEMECZ Ernő 9
:
Szakosztály
havi ülésszakán
Napirend : Agyagásványok módszerei c. tanfolyam Résztvevők száma: 8 fő
vizsgálati
Feburár 16. Agyagásványtani Szakosztály előadóülése Elnök: NEMECZ Ernő JÓNÁS KLÁRA: Bauxitásványok kristá lyos állapotának jellemzése infravörös spektrofotometriás módszerrel Vita: Szántó F., Nemecz E . , Takáts T., Varjú G y . , Sztrókay K . , Földvári M . , Jónás K . Résztvevők száma: 21 fő Február 18. Mérnökgeológia-Épüésföldtani Szakosztály megbeszélése Elnök: RÓNAI András Tárgy: Szentendrei térképbemutató elő készítése Résztvevők száma: 5 fő Február 18. Gazdaság földtani Szakosztály előadóülése Elnök: H A H N György FALU János : Tanzánia gazdaságföldtana Résztvevők száma: 2 7 fő Február 23. Általános Földtani Szakosztály előadóülése Elnök: KŐRÖSSY László SZABÓ Elemér: Magyarországi bauxit genetikai kérdések afrikai lateritbauxitosodási tapasztalatok tükrében Vita: Komlóssy Gy., Mindszenty A . , Vörös I . , Czakó T., Szabó E . Résztvevők száma: 2 6 fő Február 25. Ifjúsági Bizottság előadóülése Tatabányán a Szabó József Geológiai Szak középiskolában ANDÓ József: K u b a geológus szemmel Február 26. Mérnökgeológia-Épüésföldtani Szakosztály vezetőségi ülése Elnök: RÓNAI András Napirend: 1 . Referátum a Hidrogeológusok Nemzetközi Egyesülete magyaror szági konferenciájának előkészületeiről, 2 .
324
Földtani
Közlöny
A Metro-építéssel összeiüggő felszínsüllye dések témájú előadóülés előkészítése, 3. Mérnökgeológiai Szemle 1 7 . száma, 4. Szabó József Geológiai Szakközépiskola szakosz tályi patronálása Résztvevők száma: 6 fő Február 26. Mérnökgeológiai-Építésföldtani Szakosztály előadóülése Elnök: RÓNAI András K O N D A József: A z U N E S C O nemzetközi mérnökgeológiai tanfolyam tapasztalatai nak értékelése (előadta: PEIKER György) Vita: Boromissza T., Gabos G y . , Bartkó L . , Láng S., Vitális G y . , Rónai A . Résztvevők száma: 25 fő Március 1. Ásványtan-Geokémiai Szakosz tály előadóülése Elnök: BOGNÁR László A N D Ó József: Beszámoló a kubai föld tani térképezési munkákról FÖLDESSY János: Tanulmányúton Ausztráliában Résztvevők száma: 40 fő Március 3. Ifjúsági Bizottság vezetőségi ülése Elnök: A N D Ó József Napirend: 1 . Geológus összejövetel; 2. E g y é b ügyek Résztvevők száma: 9 fő Március 8. Nemzetközi Kapcsolatok Bizott ságának ülése Elnök: SZÉKYNÉ FTJX VILMA Tárgy: 1 9 7 6 . évi külföldi kiküldetések egyeztetése Résztvevők száma: 5 fő Március 8. Őslénytan-Bétegtani Szakosztály előadóülése Elnök: KECSKEMÉTI Tibor KORDOS László: Ú j felsőeooén Sirene Felsőtárkányból MONOSTORI Miklós: Nyergesújfalui eo cén ostracodák fácies-értékelése Vita: Vitálisné Zilahy L . , Boda J., Jánossy D . , Monostori M . , Kordos L . , Kecskeméti T. Résztvevők száma: 1 1 fő Március 15. Általános Földtani Szakosztály előadóülése Elnök: KŐRÖSSY László JANTSKY Béla: A Kárpát-Balkán terü let prekambriumi képződményeinek kor relációs vizsgálata Vita: Csiky G., Szepesházy K . , Bendefy L . , Morvái G., Szálai T., Szederkényi T., Kőrössy L . , Jantsky B . Résztvevők száma: 22 fő
* A Földtani Közlöny 1976/4 füzetében jelennek meg.
106. kötet, 3. füzet
Március 16. Elnökségi ülés Elnök: D A N K Viktor Tárgy: Közgyűlés előkészítése Résztvevők száma: 4 fő Március 19. Közgyűlés Elnök: D A N K Viktor Napirend: 1 . Elnöki megnyitó,* 2. Meg emlékezés Jugovics Lajosról,* 3. Főtitkári beszámoló,* 4. Hozzászólások, javaslatok, 5. „ 5 0 éves társulati tagság" díszoklevelek átnyújtása, 6 . Ifjúsági Díjak átadása, 7. dr. Jan Senes tiszteleti tag előadása: Elértük-e a neogén sztratigráfia krízisé nek csúcspontját. A Közgyűlés dr. Jan Senest (Csehszlo vákia) a magyar földtanhoz kapcsolódó munkássága s nemzetközi téren kifejtett eredményes tevékenysége alapján a Tár sulat tiszteleti tagjává választotta. Dr. BENDEFY László és dr. LENGYEL Endre „ 5 0 éves társulati tag" díszoklevelet vet tek át. Ifjúsági Díjjal KORDOS László ós NAGYMAROSI András tagtársakat tüntet ték ki. Március 24. Gazdaságfödltani Szakosztály előadóülése Elnök: H A H N György BOHN Péter: Időszerű földtani kutatás gazdasági kérdések H A H N György: Á s v á n y vagyongazdál kodásunk néhány gazdaság- és közlekedésföldrajzi problémája és eredménye BADINSZKY Péter: Cementipari nyers anyagok kutatásintenzitásának változásai a kondíciók függvényében Vita: Benkő F., Mónus F., Mészáros M . , Mach P., Bohn P., H a h n G y . Résztvevők száma: 48 fő Március 26. Ifjúsági Bizottság előadóülése a Szabó József Geológiai Szakközépiskolában , BOGNÁR László : Erckutatási módszerek (Ónérckutatás a Góbiban) Március 29. Ásványtan-Geokémiai Szak osztály előadóülése Elnök: BOGNÁR László VÖRÖS István: Bauxitmikromineralógiai vizsgálatok kiegészítése vékony- és felü leti csiszolatok készítésével GECSE E V A : A nagyegyházi bauxit mikromineralógiai vizsgálatának eredményei. MINDSZENTY ANDREA: Nigériai lateritek VÖRÖS István: A bauxitgenetika néhány kérdéséről (bejelentés) Vita: Varjú G y . , Vörös I . , Kiss J., Mó-
Társulati
szaros J., Gecse É . , Mindszenty A . , Bognár L . , Gatter I . , Sztrókay K . , Risehák G.. A n d ó J., Haas J. Résztvevők száma: 3 9 fő Április 12. Földtani Közlöny bizottságának ülése E l n ö k : D A N K Viktor Résztvevők száma: 6 fő
Szerkesztő
Április 12. Általános Földtani Szakosztály vezetőségi ülése E l n ö k : K Ő R Ö S S Y László Tárgy: 1 9 7 6 . évi munkaterv részletes előkészítése Résztvevők száma: 4 fő Április 12. Agyagásványtani Szakosztály előadóülése E l n ö k : VARJTJ Gyula IBRÁNYINÉ ÁRKOSI KLARA—VARJTJ Gyula: Agyagásványok minősítése elekt ronmikroszkópos granulometriai vizsgála tok alapján Vita: Vojnárovits L . - n é , Somodi Z s . , Lenkei M . , Viczián I . , Szántó F . , Olasz V . , Czilly L . , Varjú G y . Résztvevők száma: 1 8 fő Április 14. Tudománytörténeti Bizottság klubdélutánja E l n ö k : ALLODIATORIS IRMA ALLODIATORIS IRMA: Lambrecht K á l m á n emlékezete BOGSOH László: 1 0 0 éve született Kadic Ottokár CSIKY Gábor: Emlékezés Papp Simonra és Pávai Vájna Ferencre születésük 9 0 . évfordulóján SZÁLAI Tibor: Pávai Vájna Ferenc a tektonikus Résztvevők száma: 2 7 fő Május 3. Oslénytan-Bétegtani Szakosztály előadóülése a Magyar Bétegtani Bizottság Oligocén Albizottságával közös rendezésben E l n ö k : BÁLDI Tamás H A B L Y LILLA: Oligocén makroflóra Vértesszőllős környékéről SZTRÁKOS K á r o l y : Kiscellien-egerien transzgresszió ÉK-Magyarországon BÁLDLNÉ В Е К Е MARIA: A budai oligo cén rétegtani és fáciestani tagolódása nannoplankton alapján B Á L D I Tamás—NAGYMAROSI András: A Hárshegyi H o m o k k ő kovásodása és annak hidrotermális eredete B Á L D I Tamás — BÁLDINÉ В Е К Е MÁRIA — HORVÁTH MÁRIA—KECSKEMÉTI Tibor — MONOSTORI Miklós—NAGYMAROSI András: A Hárshegyi H o m o k k ő kora és képződési körülményei
ügyek
325
BÁLDI Tamás: A Dunántúli Közép hegység és Észak-Magyarország oligocénjének korrelációja KORPÁS László: A dunántúli oligocén litosztratigráfiai egysége Vita: Jámbor A n é , Czakó T., Müller P., Nyirő R . , Szálai T . , Rákosi L . , Vörös A . , H a b l y L . , Sztrákos К . , В . Веке M . , Báldi Т., Monostori M . , Korpás L . , Kecs keméti T . Résztvevők száma: 4 2 fő Május 6. Ifjúsági Bizottság előadóülése a Szabó József Geológiai Szakközépiskolában MINDSZENTY ANDREA: Bauxitkutató expedícióval Vietnámban Május 10. Elnökségi ülés Elnök: D A N K Viktor Napirend: 1 . Miskolci kibővített ve zetőségi ülés, 2 . Külföldi kiküldetés, 3 . El lenőrző bizottság felállítása Résztvevők száma: б fő Május 10. Mérnökgeológiai-Epítésföldtani Szakosztály előadóülése Elnök: RÓNAI András GRESCHXK Gyula: Rendkívüli esemé nyek építésföldtani háttere a metróépítés nél Vita: Bodonyi J., Paál T., Greschik Gy., Rónai A . Résztvevők száma: 1 8 fő Május 17. Agyagásványtani Szakosztály előadóülése a Szilikátipari Tudományos Egyesület Szilikátkémiai Munkabizottságá val közös rendezésben Elnök: SZÉKYNÉ F U X VILMA W O JNÁROVITS LÁSZLÓNÉ — LENKEI GYÖRGYNÉ: Zettlitzi kaolin ós füzórradványi illit scanning elektronmikroszkópos vizsgálata Vita: Sasvári J., Salamon L , Soha I . , Viczián L , Takáts T., Gilde F - n é , Székyné F u x V . , Vargha L.-né, Molnár B.-né, Träger T., Wojnárovits L.-né. Résztvevők száma: 3 8 fő Május 18. Tudománytörténeti Bizottság vezetőségi ülése Elnök: ALLODIATORIS IRMA Napirend: I I . félévi munkaterv Résztvevők száma: 8 fő Május 19. Ifjúsági Bizottság vezetőségi ülése Elnök: ANDÓ József Napirend: Technológiai tanfolyam elő készítése, Középiskolai földrajztankönyv vel kapcsolatos megbeszélés Résztvevők száma: 7 fő
326
Földtani
Közlöny
Május 26. Gazdaság földtani Szakosztály vitaülése Elnök: VARJÚ Gyula VARJÚ Gyula: A környezetvédelem né hány időszerű kérdése ZBORAY György: A környezetvédelmi törvény ismertetése Vita: Bohn P., H a h n G y . , Hartner M . , Zboray Gy., Varjú G y . Résztvevők száma: 14 fő Május 31. Általános Földtani Szakosztály és a Matematikai Földtani Szakcsoport közös rendezésű előadóülése Elnök: KŐRÖSSY László DIENES István: Javaslat formalizált rétegtani nevezéktan bevezetésére és a formalizált rétegtan fogalmainak alkal mazása a Dorogi-medence eocénjére Vita: Kecskeméti T.-né, Vitális Gy.-né, Viczián I . , Detre Cs., Gidai L . , Erdélyi M . , Kecskeméti T . , Edelényi E . , Dienes I . , Kőrössy L . Résztvevők száma: 1 8 fő Június 3. Tudománytörténeti Bizottság klubdélutánja Elnök: ALLODIATORIS IRMA DOBOS IRMA: 5 0 éve hunyt el HALAVÁTS Gyula BOGSCH László: Emlékezés id. NOSZKY Jenőre CSIKY Gábor: A hazai tudományos aka démiai törekvések fejlődéstörténete BIDLÓ Gábor: LIFFA Aurél emlékezete Résztvevők száma: 2 0 fő Június 7. Agyagásványtani Szakosztály előadóülése Elnök: BIDLÓ Gábor VARGHA NÓRA —SASVÁRI JUDIT: Omló márgák ásványos összetételének vizsgá lata röntgendiffrakcióval és scanning elekt ronmikroszkóppal Vita: Bidló G., Viczián L , T ó t h M . , Lenkei M . , Somlai Zs., Wojnárovits L.-né, Egerer F . , Vargha N . Résztvevők száma: 2 4 fő Június 7. Alapszabálymódosító ülése Elnök: ALFÖLDI László Résztvevők száma: 1 2 fő
Bizottság
106. kötet, 3. füzet
Június 14. Agyagásványtani Szakosztály vezetőségi ülése Elnök: NEMECZ Ernő Tárgy: „Agyagásványok vizsgálati mód szerei — I . " c. tanfolyam előkészítése Résztvevők száma: 7 fő
Június 18. Mérnökgeológia-Építésföldtani Szakosztály tanulmányútja Kirándulásvezető: RÓNAI András Útvonal: Budapest —Dorog —Eszter gom —Visegrád — Szentendre — Budapest — Esztergom: A Technika Házában Szűcs J. ismertette Esztergom mérnökgeológiai tér képezési kérdéseit, majd bemutatta a Szt. Tamás hegyi és a Várhegyi feltárásokat és a Primásszigeti vízkutató fúrást. Visegrád: A Lepence völgyi hévízkút, az épülő strand és a Zsigmondy emlék szoba (DOBOS I.), a V I K U V Laboratóriuma (ROBATKAY В . ) , valamint a mongol jurta (DOBOS I.) megtekintése. A visegrádi kő bánya bejárása, majd a fellegvári parkoló hely mellől a nagymarosi tervezett vízlép cső mérnökgeológiai kérdéseinek (BOGNÁR E.) ismertetése. A z Apátkúti völgyben levő Magda-forrás és az Ördögmalmi víz esés megtekintése. A változatos program, jól sikerült tanul mányút során az autóbuszban menetköz ben VITÁLIS G Y . , DOBOS I . és BOGNÁR E . tartott szakelőadást és magyarázatot. Résztvevők száma: 2 7 fő
Június 22. Elnökségi ülés Elnök: D A N K Viktor Napirend: 1. Tájékoztatás az Ellenőrző Bizottság munkájáról, 2 . Beszámoló az Alapszabálymódosító Bizottság üléseiről, 3 . Egyéb ügyek. Résztvevők száma 5 fő
Június 28. Általános Földtani Szakosztály klubdélutánja Elnök: KŐRÖSSY László DUDIOH Endre: Kubai útibeszámoló Résztvevők száma: 2 3 fő
A Magyarhoni Földtani Társulat Alföldi Területi Szakosztálya 1.976 f e b r u á r június havi ülésszakán elhangzott előadások Február 26. előadóülés Elnök: BALOGH K á l m á n KURUCZ Béla: A Battonya—Puszta földvár gerinc keleti szárnyának újabb kutatási eredményei
Vita: Balogh K . , Mezősi J., Kurucz В . , H a j d ú D . , Lakatos I . Résztvevők száma: 19 fő
Társulati
Március 25. előadóülés Elnök: BALOGH K á l m á n ZENTAY Tibor: A Délalföldi Területi Föld tani Szolgálat földtani kutató tevékeny ségének ismertetése. KASZAB Imre: Újszeged építésföldtani térképezésének bemutatása Vita: Sallay I . , Kuesora S., Lakatos T . , Valez G y . , Balogh K . , Gruber Gy., Zentay T., K a s z a b I . Résztvevők száma: 18 fő Április 22. vezetőségi ülés Szolnokon Elnök: BALOGH K á l m á n Napirend: 1976. év jmunkaterv rész letes tárgyalása Résztvevők száma: 5 fő Április 22. előadóülés Szolnokon Elnök : BALOGH K á l m á n VÖLGYI László: A Körös — Berettyó vidék mezozóos képződményei GAJDOS István — TATÁR ANDRÁSNÉ: A Kornádi — Biharugra környéki pannóniai képződmények kőolaj- és földgázföldtani jelentősége Vita: Béroziné Makk A . , Kurucz В . , W a l e z G y . , Somfai A . , Lakatos L , Balogh K . , Völgyi L., Mezősi J., Révész I . , Tatárnó Szijjártó É . , Résztvevők száma: 2 4 fő Május 20. előadóülés a Műszaki Hónap keretében Elnök: MEZŐSI József SZABÓ Mátyás: A szegedi mező ferde fúrásai
ügyek
327
Vita: Trócsányi G., Szabó M . , Mezősi J. TRÓCSÁNYI Gábor: A szegedi mezőben folytatott vibroszeiz mérések eredményei Vita: Pap S., Trócsányi G., Magyar L . , Kovács S., Mezősi J., Lakatos S., Zentay T . PAPP Sándor: A Szeged-móravárosi tá roló földtani és szénhidrogénföldtani vi szonyai Vita: Mucsi M . , Szentgyörgyi К . , T . Kovács G., Mezősi J., Papp S., Zentay T . Valez G y . , Gajdos I . Résztvevők száma: 2 5 fő Június 18— 20. Tanulmányút a Dunazúghegységbe és a tatai természetvédelmi terü letre Kirándulásvezető: BALOGH K á l m á n Útvonal : Szeged — Szolnok — Budapest — Csillaghegy — Leányfalu — Dobogókő — D u nabogdány — Csódi-hegy — Visegrád — Lá batlan — Berzsek-hegy—Vértesszöllős — Tata — Budapest — Szolnok — Szeged A földtani kirándulás célja a Dunántúli Középhegység néhány jellegzetes, rétegtani, tektonikai szempontból érdekes triász, jura és kréta szelvényének, a Duna-kanyar miocén vulkánosságának, valamint néhány tájképileg szép, kulturális és történelmi emlékének bemutatása volt. A tanulmány út alkalmával a Kálvária-domb területén létrehozott földtani természetvédelmi terü letet FÜLÖP József akadémikus szakveze tésével tekintették meg a résztvevők (31 fő)
A Magyarhoni F ö l d t a n i Társulat Déldunántúli Területi Szakosztálya 1976 február—június havi ülésszakán elhangzott előadások Február 5. előadóülés E l n ö k : KOVÁCS Endre SZEDERKÉNYI Tibor: Mohács-sziget és környékének harmadidőszak előtti meden cealjzata az újabb kutatások tükrében Vita: K ó s a L . , Szederkényi T . , Pólai Gy., Jantsky В . , Honig G y . , Szabó J.-né, Pordán S. W É B E R Béla: Nagyszerkezeti szelvény vázlat a N y - i Mecsekről Vita: Szederkényi T., Somogyi J., K o vács M.-né, W é b e r В . , Kassai M . , Bárányi I . , Honig G y . , Várszegi K . Résztvevők száma: 4 7 fő Február 26. előadóülés Elnök: NÉMEDI VARGA Zoltán SELMECZI B É L Á N É — W É B E R Béla: A d a tok a Tornakápolna 2 . sz. fúrás kőzettani vizsgálatának eredményeiből
Vita: Szederkényi T., Selmeczi B.-né, W é b e r В . , Némedi V . Z . ELŐD Szaniszló: Bányavágatok bizto sításának vizsgálata a M E V . I I . Bánya üzemében , Vita: Wéber В . , Előd Sz., Somogyi J., Érdi Krausz G. HORVÁTH Endre: Pécs földalatti köz műveinek rekonstrukciója és a földtani felépítés Vita: Némedi V . Z . , Szederkényi T . , Somogyi J., Horváth E . , Berényi Üveges I . Résztvevők száma: 2 4 fő Március 22. ankét a geofizikai módszerek alkalmazásának gyakorlati földtani eredmé nyeiről közös rendezésben a Magyar Geo fizikusok Egyesülete Déldunántúli Csoport jával, a Baranya megyei Műszaki és Köz gazdasági Propaganda Hónap keretében
328
Földtani
Közlöny
Elnök: G E R Z S O N István S Z A B Ó János : Megnyitó K i s s E m i l Zoltán: A mélyfúrási geofi zika eddigi eredményei és jövőbeni fel adatai a mecseki kőszénkutatásban (25 éves a mecseki kőszénkarottázs) CSÓKÁS János : Geoelektromos módszerek alkalmazása a szénbányászatban K Ó S A László — W E I D I N G E R István: K o m ponens analízis alkalmazása bonyolult földtani (üledékes-metamorf) kifejlődósű területek ércgenetikai viszonyai felderíté sében W E B E R Béla: Tapasztalatok a gravitá ciós maradékanomália adatok földtani ér telmezésével kapcsolatban a Ny-i Mecsek ben B O D O K Y Tamás: Telephullámok alkal mazása földtani szerkezetek kimutatására szénbányákban R Á N E R G é z a — V A R G A Géza: Reflexiós és magnetotellurikus mérések értelmezése a Mecsek- és Villányi hegység kutatásánál V Á R F A L V I Lajos: A Mecsek—Villányi hegységek közötti terület medencealjzata és szerkezeti viszonyai Felkért hozzászólók: Némedi Varga Zoltán, Gyulay Ákos, Szabó Imre Vita- K ó s a L . , Papp I . , Szabó I . , Csókás J., Honig G y . , Somogy J., W e b e r В . , Pál I . , Lucza V . , Bodoky T., Bárányi I . , Ráner G. Résztvevők száma: 60 fő Április 2. előadóülés a Magyar Közgazda sági Társaság Baranya megyei szervezetével közös rendezésben Elnök: К о о н László S Z E D E R K É N Y I Tibor: Természeti poten ciáltérképek és a regionális tervezés M A C H Péter: A z ásványkutatás és ter melés közgazdasági problémái Vita: Papp I . , Kovács E . , Virágh K . , Kiss J., Lafferton G y . , Wéber В., K o c h L . , R a d ó A . , Bodrogi P., Molnár E . , Szeder kényi T., Mach P., Tóth A . Résztvevők száma: 28 fő Április 29. előadóülés Elnök: V I R Á G H Károly T É G L Á S S Y L á s z l ó — R Ó Z S Á S Ferenc: Ada tok az alkálidiabáz Ny-Mecsek-i előforfordulásához
106. bötet, 3. füzet
Vita: Rónaki L . , Kovács E . , Barabás A . , Pál I . , Kovács М.-né, Előd Sz., Téglássy L., Wéber В . , Virágh K . V I N C Z E János: A Mecseki lelőhely ércesedésének vizsgálata modellkísérletekkel Vita: Barabás A . , W é b e r В . , Vincze J., Virágh K . Résztvevők száma: 25 fő Május 10. vezetőségi ülés Elnök: T Ó K A Jenő Napirend: 1. Tájékoztató a társulati alapszabály módosításról, 2. M T E S Z fel mérés az értelmiség helyzetéről, 3. 1976. I I . f. évi rendezvények, 4. Sajtó ügyek Résztvevők száma: 6 fő Május 21. előadóülés Elnök: K O V Á C S ^Endre B E N K Ő Ferenc: Ásványi nyersanyagok földtani—gazdasági értékelésének néhány kérdése Vita: K o v á c s E . , Pólai G y . , Horváth J., Kiss J., Benkő F. Résztvevők száma: 22 fő Június 8. Előadóülés a Magyar Hidrológiai Társaság Pécsi Csoportjával közös rendezés ben Elnök: B A R A B Á S Andor S C H M I E D E R Antal: Repedezett, karszto sodé víztározók vízvezetési jellemzői Soós JózsEFNÉ — K A S S A I Miklós: A Dél kelet-Dunántúl 100 000-es vízföldtani tér képeinek bemutatása Vita: Szlabóczky P., Lorberer Á . , Fekete K . , Kassai M . , Barabás A . H O R V Á T H János: Áttekintés a KeletiMecsek hidrogeológiai viszonyairól Vita: Rónaki L., Horváth J., Lorberer Á . R Ó N A K I László: A Tettye-forrás védő területének kijelölése Vita: K o c h L . , Szabó J.-né, Rónaki L . P O R D Á N Sándor: Vízfeltárási lehetősé gek Komló-Magyaregregy térségében K O C H László: A permi repedés és a triász karsztvíz kapcsolatának lehetőségei és az alsótriász összlet szerepe a bánya vízvédelemben Vita: Vass В., Kassai M . , Szabó J.-né, Koch L. Résztvevők száma: 56 fő
A Magyarhoni Földtani Társulat Északmagyarországi Területi Szakosztálya 1976 február—június havi ülésszakán elhangzott előadások Február 26. előadóülés Elnök: P O J J Á K Tibor S O M O S V Á R I Zsolt: K ö t ö t t talajok rugalmas jellemzőiről
M Á T Y Á S Ernő: Bentonitos nemesanyagtelepek a mezopotámiai medencében Résztvevők száma: 1 9 fő
Társulati
ügyek
Március 25. előadóülés E l n ö k : K É R I János EGERER Frigyes: Megjegyzések a kő zetek mennyiségi mikroszkópos analízisé hez. BALÁZS Zoltán — JUHÁSZ András: Szénvagyonminősítések tapasztalatai, hatása a szénkutatás tervezésére Vita: Juhász A . , Kéri J., Tompos E . , Egerer F . , Hursán L . , Mészáros Z . Résztvevők száma: 1 9 fő Április 29. vzeetőségi ülés E l n ö k : JUHÁSZ András Napirend: 1 . 1 9 7 6 I . f. évi munka érté kelése, 2 . Borsodi Műszaki Hetek prog ramja Résztvevők száma: 5 fő Április 29. előadóülés E l n ö k : BAKSA Csaba MOLNÁR Pál: W - S n - M o tartalmú granitoidok geokémiai — teleptani jellem zése ( I I . rész) CSILLAG János: Dekrepitáció hőmérsék letmérési eredmények Vita: Juhász A . , Harnos J., Molnár Baksa Cs. Résztvevők száma: 1 5 fő Május 14. vezetőségi ülés a Társulat elnök ségének és a területi szakosztályok vezetőinek résztvételével E l n ö k : D A N K Viktor Napirend : A Társulat aktuális problémái; országos és területi szakosztályainak munkatervegyeztetóse Résztvevők száma: 16 fő
A
329
Május 27. Nyersanyagkutatási ankét a Magyar Geofizikusok Egyesülete Alföldi Csoportjával közös rendezésben a Borsodi Műszaki Hetek keretében Elnök: JUHÁSZ András ÁDÁM Oszkár: Földtani kutatások Észak-Magyarország területén a I V . ötéves tervben és a következő tervidőszak cél kitűzései HÁMOR Géza: A z ásványi nyersanyag kutatás földtani megalapozottsága BAKSA Csaba: A recski mélyszinti föld tani kutatások feladatai az V . ötéves terv tükrében D E Á K János—VARRÓ Tibor: Barnakő szénkutatások eredményei B. N A G Y József: Lignitkutatás a Mátra és a Bükk-hegység előterében HURSÁN László — В. SZABÓ László: Szén telepek minőségi paramétereinek meghatá rozási lehetőségei a karottázs eredmények alapján SOMFAI _Attila: A szénhidrogónkutatás helyzete Észak-Magyarországon MÁTYÁS Ernő: A Tokaj-hegység nyers anyagkutatásainak jelenlegi helyzete és perspektívái SZLABÓCZKY Pál: Építőanyag-ipari ku tatások helyzete HURSÁN László —FERENCZY László: K ő bányászat komplex geofizikai kutatása FODOR TAMÁSNÉ: Építésföldtani kuta tások Észak-Magyarországon (előadta J U HÁSZ József) JÓZSA Gábor: Nógrád megye gazdaság földtana Vita: Kiespitz J., Cseh Németh J., Benkő F . , Józsa G., Csókás J., Juhász A . Résztvevők száma: 6 fő
Magyarhoni Földtani Társulat K ö z é p d u n á n t ú l i Területi Szakosztálya 1976 február—június havi ülésszakán elhangzott előadások
Február 11. előadóülés az 1972 — 75. évi vietnami magyar bauxitkutatás földtani ered ményeiről Veszprémben E l n ö k : SZANTNER Ferenc KOMLÓSSY György: A z expedíció fel adata, a bauxitkutatás módszerei MINDSZENTY ANDREA: Általános föld tani és szerkezeti viszonyok HAVAS László: A kutatási terület föld tani fölépítése, az 1 : 2 5 ООО-es földtani térképezés SIDÓ MÁRIA: A paleozóos karbonátos kőzetek mikropaleontológiai, faciológiai és sztratigráfiai vizsgálata
KOMLÓSSY György: A bauxit rétegtani helyzete, teleptani sajátosságai, keletkezése és felhalmozódása MINDSZENTY ANDREA: A bauxit ásvány kőzettani vizsgálata HAVASNÉ SZILÁGYI ESZTER: A bauxit dúsítása (előadta VÉGH Anna) V i t a : H a a s J., K o m l ó s s y G y . , Mind szenty A . , Balkay В . , Szekér Z . , Knauer J., H a v a s L . , Nardai Z . , J. Edelényi E . , Regős P. B.észtvevók száma: 3 2 fő
Ára: 1 0 , - Ft
I N D E X : 25299
Előfizetési díj egy évre: 40, —Ft
Felelős szerkesztő: DANK VIKTOR Technikai szerkesztő: MEISEL JÁN0SNB A szerkesztő bizottság tagjai: B Á L D I TAMÁS, F Ö L D V Á R Y N É VOGL M Á R I A , K O N D A JÓZSEF, K R I V Á N P Á L , S Z É K Y N É F U X VILMA, SZILVÁGYI IMRE
Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbe sítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál ( K H I 1900 Budapest V . , József nádor tér 1.) közvetlenül vagy postautalvá nyon, valamint átutalással a K H I 215—96162 pénzforgalmi jelzőszámára. Egyes példányok beszerezhetők a 1055 Budapest V . , Bajcsy-Zsilinszky út 76. sz. alatti hírlapboltban. Előfizethető és példányonként megvásárolható az Akadémiai Kiadónál, 1363 Budapest V . , Alkotmány u. 21. Telefon 111—010. Pénzforgalmi jelzőszámunk 215—11488, az Akadémiai Könyvesboltban: 1368 Budapest V . , Váci u. 22. Telefon: 1 8 5 - 6 8 0 . Előfizetési díj egy évre: 4 0 , - F t
AKADÉMIAI
KIADÓ,
BUDAPEST