S Z Í N H Á Z T Ö R T É N E T I
K Ö N Y V T Á R
6. szám
S T A I D
GÉZA
A MAGYAR SZÍNHÁZTÖRTÉNET FORRÁSAI I, RÉSZ
SZÖVEGKÖNYVEK SZÍNLAPOK ZSEBKÖNYVEK
Budapest, 1962. SZÍNHÁZTUDOMÁNYI
INTÉZET
O r s z á g o s Színháztörténeti Múzeum
A szerkesztésért a
és k i a d á s é r t felelős: D r . Hont F e r e n c ,
Színháztudományt Intézet igazgatója
Megrendelve: 196 2 . V I . 2 . Példányszám: 5 0 0 Készült Rotaprint eljárással az MSZ 5601-54 Â és MSZ 5602-55 Á szabványok ábrával szerint 5,75 (A/5) ív terjedelemben 62-9652— FELSŐOKTATÁSI J E G Y Z E T E L L Á T Ó VÁLLALAT, B U D A P E S T
A MAGYAR SZÍNHÁZTÖRTÉNET TÁRGYA, F E L A D A T A ÉS MÓDSZEREI A színház szerepét, jelentőségét, tematikáját, t e n denciáit és formáit minden korban a termelési viszonyok, i l l e t v e a társadalmi helyzet szabja meg.Másként j e l e n t k e z i k a 3zinház a rabszolgatársadalomban, másként a feudalizmus idején, más arcot mutat a polgári fejlődés különböző f o k a i n és ismét mást a szocializmusban. Az eltérések nem véletlen körülményekből származnak, hanem a társadalom szerkezetével függenek össze, még akkor i s , ha ezek az összefüggések első t e k i n t e t r e nem ismerhetők f e l , vagy ha mai ismereteink mel l e t t nem tudunk minden mozzanatot a társadalmi alapviszo nyokra visszavezetni. A művészi jelenségekben az általános gazdasági és társadalmi összefüggések sokszor csak látens módon, esetleg többszöri bonyolult áttétellel tükröződnek. Ez vonatkozik a színházra mint művészetre i s . Temati kájának és művészi eszközeinek változásaiban egyáltalán nem olyan könnyű mindig f e l i s m e r n i a különböző társadalmi v i szonylatok tükröződését. Ezért még nagyon sok részletkutatásra és s z i n t e t i k u s átgondolásra van szükség ahhoz, hogy egy minden porcikájában marxista színháztörténet megszület hessek. Különösen nagy nehézségekbe ütközik ez nálunk, ahol még a források felderítése sem törtónt meg kimeritŐ módon, sem az egyes x*észletkérdések nem nyertek kielégitŐ megol dást, s igy a szintézishez szükséges előmunkálatok jórészt hiányoznak. Vannak tiszteletreméltó és páratlan méretű erő feszítéseket mutató összefoglaló müveink, amelyekben a ku tató maga végezte e l a forráskutatás, a részlettanulmány
és az összefoglalás sok embert igénylő munkáját -mint Bayer József, Eerenczi Zoltán és Pukánszky Béláné munkái -, de az egész magyar s z i észét területén még mindig több a parlag, mint a megművelt terület. Sajnos kevesen foglalkoznak a ma gyarországi színészet történetével, s ezek munkásságában sem n y i l a t k o z i k meg kellő tervszerűség. Ebben a tanulmányban nem a magyar szinészet történe tét akartuk megirni, hanem csak azokat a forrásterületeket igyekeztünk feltárni, amelyekre a magyar színháztörténet támaszkodhatik. A forrásanyag feltárásával és számbavételé vel párhuzamosan bizonyos módszertani kérdéseket i s érin tettünk, amelyek a források értékelésére és felhasználására vonatkoznak. Ahhoz, hogy eljárásunk i g a z o l t e l v i alapokra támaszkodhassék, bizonyos elméleti kérdéseket k e l l tisztáznunk. A színháztörténetet sokáig az irodalomtörténet, a mű velődéstörténet, vagy a művészettörténet valamiféle függe lékének, vagy járulékos tudományának tekintették, s anya gának feldolgozásában i s ezeknek a tudományoknak a kutatási eljárásait alkalmazták. Az első világháború után azonban mindinkább t e r e t hóditott az a felfogás, hogy a színháztör ténet önálló tudomány, s önelvü módszerekkel k e l l rendel keznie. ^ A p o l i t i k a i történet, a társadalomtörténet, a mű velődéstörténet, az irodalomtörténet, a művészet- és zene történet, a néprajz és a nyelvészet eredményeit felhasznál ja ugyan a színjátszás történeti képének kialakításához, de eljárásai és eredményei ma már egy önálló tudomány rend szerében jelentkeznek. 1
Hermann. Max:Forschungen zur deutschen Theatergeschiohte des M i t t e l a l t e r s und der Renaissance, B e r l i n . 1914. - Knud.se n, Hans: Theater p h i l o l o g i e. Das litararische Echo.1916. - Hermann Max:Uber die Aufgaben eines theaterwissenschaftlichen I n s t i t u t s . Die Scene, 1920. - Köster Albert : Ziele der Theaterforschung, Euphorion, 192~3T Hêmei Antal: Színháztörténet vagy mimológia. Napkelet,
A színháztörténet tárgya mindenekelőtt a színházi előadás, az előadott mü,a színjáték. Tárgya továbbá minden, ami az előadás feltételeire, előzményeire, körülményeire és hatására vonatkozik. A színjáték elemzése a továbbiakban rá fog vezetni bennünket arra, hogy milyen sajátos forrásterü l e t e k k e l foglalkozzunk és a feldolgozásban milyen önelvü módszereket alkalmazzunk. A színjáték elsősorban szemléletesség tekintetében különbözik az irodalomtól. Az Írott mü szemléletessége az olvasás utján jön létre, a színjáték szemléletessége pedig a látás és hallás utján. Az irodalmi alkotás főleg fogalmi eszközöket alkalmaz, a színjátékban az emocionális mozzana tok erősebben érvényesülnek, mint a fogalmi kifejezés. Egy olvasott drámai mondatnak mindenekelőtt az értelmét f o g j u k f e l , a szinpadon elmondott mondatból viszont a l o g i k a i t a r talom gazdag érzelmi árnyaltsággal bukkan elő.Az i r o t t drá ma szemléleti eszközeit a mondatok stiláris eszközeitől n y e r i , a színjáték szemléletessógót pedig a szinész dikció j a , játéka és a színpadi effektusok biztosítják. Az irodalmi mü lényeges sajátossága a lerögzített, változatlan, i r o t t szöveg maradandó sása * Ezzel szemben a színjátéknak nincs maradandósága. Abban a pillanatban, ami kor a szinész elhagyja a színpadot és l e e r e s z t i k a függönyt, a színjátékból nem marad semmi. A többi művészetnek ~ épí tészetnek, festészetnek, szobrászatnak - i s lényeges vonása a színjátékkal szemben, hogy a művész alkotását megrögzíti s ezáltal maradandóvá teszi.A színészi alkotásnak ez a rög zít ettség nem lényeges eleme. A múltban i s voltak olyan eljárások, amelyek többé-kevésbé megrögzítették a színjáték egyes mozzanatait /díszlet, jelmez, színészi gesztus, a közönség magatartása stb./, ma pedig a magnetofon és a han g o s f i l m segítségével egész előadásokat tudunk megrögzíteni, ezzel azonban a színjáték e r e d e t i jellege m i t sem változik. Lényegéhez még akkor sem t a r t o z i k a maradandóság, ha ma már többé-kevésbé rögzíteni tudjuk.
Éppen ezért a színjáték tulajdonképpen lamé telne tét len. Nemcsak ugyanannak a drámának két különböző felújítása tér e l egymástól, hanem egy rendezés minden egyes előadása i s . Még ha ugyanazok a szinészok játsszak i s a darabot, már két egymást követő előadás közt i s mutatkoznak eltérések, mert a szinész nem mechanikusan ismétli, hanem minden a l kalommal u j r a a l k o t j a a szerepét. Ha ugyanannak a betanulás nak két egymástól kissé távol eső előadását nézzük meg, élesen f e l fognak tűnni a módosulások. Az i r o d a l m i mü mindig mint az alkotási folyamat eredménye j e l e n t k e z i k , s az alkotó müvelet befejeztével l e válik alkotójáról. A színészi alkotás viszont azonos az a l kotó f o l y a m a t t a l és az alkotó személyétől nem választható e l . Egressy Gábor I I I . Richárdja azonos Egressy Gáborral, mint ahogy Ódry Árpád I I I . Richárdja ódry Árpáddal azonos. I t t még nem i s utalunk a szerep egyéni felfogására, csak azokra a f i z i k a i adottságokra, amelyek a szinész megjelené sében és hangjában jelentkeznek. Minden más művészet egyedi alkotó müve, a szinház azonban társas művészet. Nincs egyetlen szerző j e , hanem az alkotást a közreműködők egész serege hozza létre. Az Író ebben az együttesben csak egyik tényező, igen fontos té nyező, de egyedül nem hozhatja létre a szinházi előadást. Voltak s z i n játéktípusok, amelyek még az iró segitségét sem vették igénybe /atellánák,commedia d e l l ' a r t e , Haswurstiádok stb./. A színjáték társas alkotó folyamatában az irón kivül részt vesz a rendező, a díszlettervező, a jelmeztervező és mindenekelőtt a szinész. De a színjáték színészi része ma ga sem pusztán egyedi alkotása a színésznek, hanem a színé s z i együttes k o l l e k t i v munkájának eredménye. A néző ezt a sokrétű munkát egységként érzékeli, előtte a színjáték az előadás egységében j e l e n i k meg. A közreműködők tevékenysége oly szorosan olvad egybe, hogy első látásra még a szakember sem t u d j a az egyes alkotási
mozzanatokat egymástól szétválasztani. Különösen áll ez az Író, a rendező és a szinész tevékenységére. Eltérést jelent más művészetektől az a körülmény i s , hogy a színjáték a sz-
séri. A l i g van műrészét, amelynek annyi gazdasági vonat kozása lenne, mint a színház. Éppen ezért a gazdasági kon junktúrák és dekonjunktúrák i s erősen éreztetik hatásukat a színház életében. A színház közönsége i s lényegesen különbözik más mű vészetek közönségétől. A regény olvasója négyszemközt marad a könyvvel, kép, zenemű, épület, iparművészeti tárgy magá nos emberre f e j t i k i hatását. A színházban azonban töme gesen gyűlik össze a közönség és az egész előadás, vagyis az alkotás folyamata a l a t t jelen van. Az iró, a festő és á zeneszerző tevékenységének nem kritériuma a közönséggel va ló közvetlen érintkezés. A szinész azonban az alkotás f o lyamata a l a t t közvetlen kapcsolatban áll a nézőtéren j e lenlévő nézőkkel. Jelenlevő közönség nélkül nincs színházi előadás. A többi művészetek közönségétől eltérően a színház nézői közvetlenül és azonnal nyilvánítják tetszésüket és nemtetszésüket az előadással kapcsolatban, s ítéletük meg fellebbezhetetlen. A közönség magatartása a színjáték lété nek lényeges tényezője. Sikernek és bukásnak egészen más értelme van a színházban, mint az irodalomban, vagy a kép zőművészetben. Egy könyv kedvezőtlen fogadtatását az utókor megmásíthatja, Bach müveit a mester halála után több mint egy évszázaddal kezdték csak értékelni, de ha egy előadás a közönség magatartása következtében megbukott, ezt jóvá t e n n i többé nem lehet. A darabot u j betanulásban szinre lehet ugyan hozni, de ez már más előadás, amelynek a régi hez lényegileg semmi köze nincs. Amikor ßztanyiszlavszkij műsorára tűzte Csehovnak Szentpétervárott 1896-ban megbu k o t t Sirályát és hatalmas s i k e r t a r a t o t t vele, nem a bukott előadást rehabilitálta vele, hanem az irót. Végül a társadalmi rendszerek ezer ,^ogi szállal szőfcü ték körül a színházak működését, s igyekeztek i l y módon az uralkodó osztályok politikájának szolgálatába állítani. Az uralkodó körök már az ókorban i s tisztában v o l t a k a szin-
háznak minden más művészetnél erősebb propagandisztikus ha tásával. Még világosabbá vált ez az újkor vezető rétegei előtt. Ezért i s kötötték tevékenységét ezernyi j o g i felté telhez, a színház nyitási engedélytől kezdve az előadásra kerülő darabok cenzúrázásáig.Nincs még egy művészet a vilá gon, amelyhez annyi rendelet és egyéb hivatalos utasitás kapcsolódnék, mint a színházhoz. A színháztörténet tárgya tehát az i t t felvázolt külö nös műalkotás, a színjáték. Mivel azonban ez a műalkotás nincs meg, s nem állhat a kutató szeme előtt, fölmerül a mü rekonstrukciójának szüksége. A színháztörténet első lépése tehát a színházi a l k o tás helyreállítása. Más művészetek történet Íróinak erre az eljárásra nincs szükségük, mert a szemléleti tárgy - i r o t t mü, kép, szobor, épület s t b . - a kutató rendelkezésére áll. Ez a rekonstrukciós feladat t e s z i a színháztörténetet külö nösen bonyolult tudománnyá, s ez t e s z i érthetővé forrása nyagának különlegességeit i s . A színháztörténet olyan f o r rások alapján dolgozik, amelyek nagy része más történeti tudományágak előtt ismeretlen, vagy értéktelen.Mit i s kezd hetne például az irodalomtörténész egy rendezőpéldánnyal, vagy a művészettörténész egy színészi maszkkal? A rekonstrukció folyamán a szinháztörténésznek helyre k e l l állítania elsősorban az előadás szövegét. Ez egyálta lán nem azonos az Író müvével, s csak a rendező-, vagy sugópéldány alapján történhetik. Sem a szerző eredeti kézira t a , sem a dráma legkitűnőbb k r i t i k a i kiadása nem mond sem mit az előadás szövegéről. A drámairodalom a színháztörté n e t i kutató előtt a szövegkönyvek formájában j e l e n t k e z i k . A rekonstrukció azonban nemcsak a szövegre t e r j e d k i . Meg k e l l állapítani, hogy a darabot milyen szinpadon ját szották, milyen díszletek és bútorok között, milyen vilá gításban, milyen jelmezekben, k i k voltak az egyes szerepek alakitói, ezeknek milyen v o l t t e s t i megjelenésük, milyen ruhában és milyen maszkban játszottak, hogyan mozogtak, m i t
hangsúlyoztak és milyen kellékeket használtak* Végül meg k e l l állapítani, hogyan viselkedett a közönség az előadá son és mi v o l t a darab k r i t i k a i visszhangja. Ez a rekonst rukciós eljárás rendkívül sokrétű tudományos munkát igé nyel, az adatok szintéziséhez azonban még bizonyos foka vizionárius alkotó képesség i s szükséges, mely a különálló 2/ elemekből egységes képet teremt. ' Az előadás rekonstrukciója sajátos színházi filológi a i eljárásokkal történik. Bár a művelet folyamán sok tör ténelmi anyag merül f e l , a helyreállítás még nem m e r i t ! k i a színháztörténet feladatkörét. Hogy hasonlattal éljünk, ez még csak annyi, mintha az irodalomtörténésznek, mielőtt Vö rösmarty epikájáról beszél, rekonstruálnia kellene egy e l veszett Zalán futása t e l j e s szövegét i s . A mü értékelése$ a fejlődésbe való beillesztése, társadalmi és művészi öszszefüggéseinek feltárása csak ezután következik. A rekonstrukció e l j u t h a t egy ideális makettig, vagy egy olyan eszmeien részletes rendezőpéldánylg. amelynek alapján a színjáték újból feleleveníthető volna, de termé szetesen sohasem v e h e t i f e l a versenyt egy regény, vagy egy festmény mindenkor élő szemléletességével. Az előadás lehető legteljesebb rekonstruálása után kerül sor azoknak a történeti problémáknak a megvilágítá sára, amelyeket Hont Ferenc vázolt föl a Tézisek a magyar színház történetének tankönyvéhez cimü tanulmányábanJ** Knud s en. Hang : A színháztudomány mai állása Férne t o r szágban. EPhK". 1 9 2 7 . - Pukánszkyné Kádár Jolán : A színészettörténet tudományos rendszerének kialakulása és a ma gyar szinészet története. Budapesti Szemle, 1928. - Hont Ferenc ; A színjáték. Szeged, 1938. - Staud Gézái Szin" háztudományi alapfogalmak. Bp. 194-0» - Niessen. Carl: Handbuch der Theaterwissenschaft, I . 1-2. k. Emsdetten, 1949-1954. Hont Ferenc; Tézisek a magyar színház történetének tan könyvéhez. Színháztörténeti Ertesitő, 1954. 71-76. p.
À színjátszás eseménytörténetén belül különös figyelmet k e l l szentelni e művészeten át érvényesülő osztályharcnak, a r e a l i s t a és a n t i r e a l i s t a színházi törekvések küzdelmének, a nemzeti függetlenségért és nemzeti művelődésért vívott harc megnyilatkozásának, valamint bizonyos nemzeti sajá tosságok kialakulásának. Mindezeket a kérdéseket a közönség magatartásának, a müsorpolitlkának, a művészi vezető szemé lyének, a színtársulat összetételének, a színház gazdasági kérdéseinek és a szinház külső történetének tárgyalása f o lyamán k e l l megválaszolnunk. 1/ Az előadás valamiféle hatást vált k i a közönség ből. A közönség közvetlen reakciója szabja meg a darab sor sét, amely a sikerben vagy a bukásban n y i l a t k o z i k meg. Az előadások száma fokmérője a sikernek, i l l e t v e a bukásnak. Magyarországon legnagyobb színpadi sikerként Kacsoh Pongrác János vitézét tartják számon,amely a bemutatót követően f o lyamatosan háromszázszor került szinre, azóta azonban a Csárdáskirálynő 1954. évi felujitása ezt a számot i s túl szárnyalta. Természetesen az előadások számát mindig csak a váres lakosságához és az időponthoz viszonyítva szabad mér tékül elfogadni. Mást j e l e n t Debrecenben harminc előadás, mint Budapesten, mást j e l e n t a XIX. század első felében és mást a XX. század közepén. A közönségtörténet a színháztörténet egyik l e g i z g a l masabb, de mindeddig legkevésbé müveit területe. A szinját szás hatását tulajdonképpen ezen lehet leginkább lemérni. Történtek már kísérletek ebben az irányban i s , ^ de a kuta tás i t t ingoványos t a l a j o n mozog, s a kutató súlyos nehéz ségekkel találja magát szembe.A kérdés módszertanilag sincs még kellőképpen tisztázva. Hont Perenci Szinház és munkásosztály. Bp. 1 9 3 5 . - Pukánszkyné Kádár Jolánt Nemzeti Színházunk és a közvé lemény a JLLX. szazadban. Budapesti Szemle, 1937./Klny. i s . / - Mályuszné Császár E d i t ; Szinház és közönség az elnyomatás korában. Kandidátusi értekezés. 1 9 5 9 . /Kéz irat./
A színházi közönség magatartását sok minden "befolyá solhatja. Gyakran csodálkoznak azon, hogy gyenge vagy kö zepes színmüveknek nagy sikerük van, viszont kitűnő i r o d a l mi müvek megbuknak. Ennek egyik fő oka, hogy a közönség egységben látja a színjáték minden tényezőjét, a drámaíró, rendező, szinész, díszlettervező stb. munkáját, s ítéletét erről az egységről mondja k i . Tetszésnyilvánítása nem a drámairónak vagy a színésznek szól külön-külön, hanem min denkor az előadásnak. Amikor gyeage műnek i s t a p s o l , vagy a kitűnő előadást, vagy egy kiemelkedő színészi alakitást jutalmaz vele,ha pedig egy egyébként értékes szinmüvet buk t a t meg a színpadon, nem az iró e l l e n támad, hanem az elő adás hiányosságait itéli e l . Ebben az esetben az iró a rossz előadásnak csak áldozata. A színháztörténet érték rendje tehát egészen más, mint az irodalomtörténeté. Pontos tényezője a darabok sikerének az aktualitás. Minden szinre kerülő müvet meg k e l l vizsgálni abból a szem pontból, van-e benne valami n y i l t vagy r e j t e t t utalás az előadás korának társadalmi vagy p o l i t i k a i viszonyaira. A közönség magatartása ugyanis nemcsak esztétikai értékíté l e t , hanem mindenkor p o l i t i k a i állásfoglalás i s . Nem igaz az a sokszor hangoztatott állitás, hogy a klasszikusokat bármikor műsorra lehet tűzni, mert örök aktualitásuk van. Szophoklész, Molière, Shakespeare és Ibsen müveinek i s vannak aktuális p i l l a n a t a i , amikor még azonos értékű előadás esetén i s más és más hatást váltanak k i . Ennek az a k t u a l i tásnak a vizsgálata és értékelése hálás f e l a d a t a kutató számára. A közönség p o l i t i k a i állásfoglalása döntő módon be folyásolja az előadás fogadtatását. Az osztrák hatóságok már a X V I I I . századtól kezdve figyelemmel kisérték a Ma gyarországon szinre kerülő színmüvek tartalmát, s egyeseket vagy egyáltalán nem engedtek előadni, vagy törölték k i f o gásolt részeiket. Később arra i s rájöttek, hogy nemcsak a szöveg, hanem az előadás, a szövegtől függetlenül i s pro-
dukálhat p o l i t i k a i l a g nem kívánatos mozzanatokat. A szinész egy t e k i n t e t e , gesztusa, hangsúlya sokszor a legsemlege sebbnek latszó mondatba i s lázitó tartalmat csempészhet. A bécsi állami levéltár XIX. századi anyaga már számos olyan jelentést i s tartalmaz, amely egyes előadások hangulatáról számol be. Az utóbbi félszázadban az ügyeletes rendőrtiszt viselő mindig jelen v o l t a szinházak előadásain, s azonnal intézkedett, ha az előadáson p o l i t i k a i l a g kifogásolható mozzanat merült föl. 2/ De nemcsak egy-egy színpadi mü előadás-sorozatát kisérhetjük figyelemmel, hanem összefüggésükben számba kçll vennünk egy szinház valamennyi szinrekerülő darabját i s . A darabok kiválasztása és egymásutánjának megállapítása nem a véletlen müve,hanem a szinház vezetőségének többnyire tuda tos állásfoglalásából születik. Ezt a szinház müsorpolitikájának nevezzük. A színház müsorpolitikájában nagyon sok féle inditék érvényesülhet: p o l i t i k a i , gazdasági, művészi, személyi stb. motivum. Ezeknek a rugóknak a kimutatása na gyon fontos a színháztörténet szempontjából. Minden szinház - n y i l t a n vagy r e j t e t t e n , tudatosan vagy öntudatlanul - valamilyen társadalmi szemléletet és p o l i t i k a i irányzatot képvisel. Ez a magatartás a darabok kiválasztásában és egymásutánjában, vagyis a szinház müsor politikájában j u t kifejezésre. Milyen jellemző például a Nemzeti Szinház müsorpolitikája a szabadságharc előtti években. Érdekes Molnár György budai népszínházi müsorpo litikája, amelyet a Nemzeti Színházzal való versengés, és a Nemzeti Szinház konzervativizmusával szemben, bizonyos forradalmiság jellemez. A Vígszínház müsorpolitikája, ame l y e t nagyon i s tudatosan a jómódú polgári középosztály igé nyeihez szabtak, ezen a határon belül többféle árnyalatot mutat: más v o l t a század elején, más a két világháború kö zött és más a felszabadulás után. A müsorpolitika értékelésében természetesen számos k e l l vennünk azokat a lehetőségeket, amelyek a szinház ren-
delkezésére álltak. Pünkösti Andor Madách Színháza 19411944-ig súlyos p o l i t i k a i viszonyok között, a Színművészeti Kamara ellenőrzése m e l l e t t , néhány klasszikussal tudott b i zonyos p o l i t i k a i ellenállást k i f e j t e n i . Shakespeare Hamletjében pédlául a "Dánia börtön" kétszavas mondat és az ál nok király megölése kapott különös p o l i t i k a i hangsúlyt.Min den más, nyíltabb szembefordulás a f a s i s z t a rendszerrel, a szinház azonnali bezárását eredményezte volna, ami külön ben 1 9 4 4 . március 19-én be i s következett. Gyakran gazdasági tényezők i s befolyásolják a s z i n ház müsorpolitikáját. Kis tőkével rendelkező színházak más műsorral indulnak, mint a tőkeerős vállalkozások. Rossz üzletmenet esetén a szinház gyakran tér e l eredeti elgon dolásától, s nyul kevésbé művészi, de több anyagi s i k e r t igérő eszközökhöz. A Vígszínház például több alkalommal tű zött műsorára operettet, hogy megrendült gazdasági helyze tén javítson. Vidéki színházak műsorán, az államosítás előtt, gyakran v o l t érezhető a színigazgató gazdasági f e l készületlensége • Személyi adottságok i s befolyásolhatják egy szinház programját. így például a Magyar Szinház sokáig Törzs Je nőre építette műsorát. A Vígszínház hosszú éveken át Var sányi Irén és Hegedűs Gyula művészetére támaszkodott. He v e s i Sándor műsorának kialakításában jelentős szerepet ját szott Bajor G i z i és Ódry Árpád. 3 / Nem mellőzhető e l a színtársulat vezetőjének sze mélye. Bármennyire társas művészet i s a szinház, a művészi vezető műveltsége, izlése, szakmai felkészültsége, szer vezőképessége, világnézete, p o l i t i k a i állásfoglalása döntő tényezői lehetnek a színjátéknak. Bajza, Bartay, Molnár György, S z i g l i g e t i , Paulay, Ditrói, Hevesi működése elég bizonyíték e r r e . Mindegyikük egy-egy korszakot jelez a ma— gyar szinészet történetében. 4/ Jelentős tényezője mind6n szinház történetének a társulat összetétele. Kiemelkedő művészek és az összeta-
,
•
t
n u i t együttes a művészi színvonal állandóságának biztosíté k a i . Magyarországon ritkán voltak meg a színházi együttes kialakulásának feltételei. A Kassáról és Kolozsvárról 1 8 5 3 ban a Várszínházba került társulat Döbrentei Gábor és Páy András a l a t t kovácsolodott együttessé s i g y került át 1837ban a Nemzeti Színházba. A TTZ, század utolsó évtizedeiben Pauley Ede nevelt kitűnő együttest a Nemzeti Színházban. A magánszínházak közül csak a Vigszinház körülményei kedveztek művészi együttes kialakulásának. A színház játékstílusa csak a vezető színészek egyéni alakításainak és az együttes munkájának alapos ismeretében Ítélhető meg. 5 / A művészi tényezőkön kivül fontos a szinház gazda sási vonatkozásainak ismerete. A történésznek f e l k e l l f e d nie a szinház gazdasági a l a p j a i t . Amennyiben magánszínház ról van szó, a magántőke szerepét a szinház irányításában, ha pedig állami szinház a kutatás tárgya, az állami költ ségvetés tételeit. A szinház belső elszámolásai - kiadás és bevétel rovatai - az üzem t e l j e s belső életét elénk tudják vetíteni.A modern színháztörténet sokat f o g l a l k o z i k a szín házak gazdaságtörténetével, legalább olyan mértékben, mint amennyire a gazdasági szempontok érvényesülnek a szinházak mindennapi életében. 6/ Az egyes produkciók sorsa, a müsorpolitika, a mű vészi vezetés, a színészi alakitások és a gazdasági szem pontok a színház belső történetének részletproblémáit a l kotják, s közvetve vagy közvetlenül a színjátékhoz mint mű alkotáshoz kapcsolódnak. Ezen kivül azonban nem hanyagolha tó e l a szinház külső története sem. Külső történeten e l sősorban a színházak létesítésének, szervezésének, építé sének, átalakításának, pusztulásának eseményeit értjük.Ezek mögött i s széleskörű társadalmi és p o l i t i k a i mozgalmak hú zódnak meg. Az i s k o l a i színjátékokat vallásos erők hozzák létre; a főurl színházak nagyúri kedvtelésből születtek? az első magyar színtársulatokat polgárosodó társadalmunk k u l -
turális igényei hivták életre; a Nemzeti Szinház megnyi tását hosszas p o l i t i k a i viták előzték meg és avatták nem z e t i üggyé, a XIX. század végén megnyiló magánszínházak mögött pedig az uj lehetőségeket kereső magántőke üzleti érdekei álltak. A magyar színháztörténet tematikus szempontjai mel l e t t nagy jelentősége van a feldolgozás módszerének. Hont Ferenc e m i i t e t t tanulmányában, ahol a polgári szinháztörténetirás birálatát i s adja, vázolja egy marxista szinháztörténet módszertani a l a p e l v e i t . A magyar szinház történetét mint a magyar társadalom történetének szerves részét k e l l vizsgálnunk. Fel k e l l tár n i a magyar társadalom gazdasági és p o l i t i k a i történetének összefüggéseit a szinház történetével. Az egyes eseményeket nem ragadhatjuk k i természetes környezetükből,hanem vizsgá latukat csak az egész magyar kultúra, elsősorban a magyar irodalom fejlődésével szerves kapcsolatban végezhetjük e l . A szinház egyes jelenségeinek azonban nemcsak szin kronikus összefüggéseire k e l l rámutatnunk, hanem a törté n e t i mozzanatokat folyamatként k e l l felfognunk, hogy d i akronikus kapcsolataik i s megvilágítást nyerjenek. Az e l lentétes p o l i t i k a i érdekek és művészi áramlatok küzdelmének feltárása segit bennünket az egyes mozzanatok valódi szín háztörténeti értelmének megfogalmazásához. Végül az adatok nyomán feltárt kép nem maradhat sem leges, o b j e k t i v i s t a tárgytörténet, hanem "marxista-leninis t a értékelést k e l l tartalmaznia minden színháztörténeti j e lenségről, világosan és pártosan kiemelve szinjátékhagyo mányunk értékes, haladó, továbbfejlesztő elemeit, feltárva a káros örökség továbbélő maradványainak gyökereit."^ ? /
Hont Ferenc: Tézisek a magyar szinház történetének tankönyvéhez. Színháztörténeti Ertesitő, 1954. 71-76. p. Uo.
Az alábbiakban a magyarországi színjátszás történeté nek legfontosabb forrásait igyekeztünk rendszerbe szedni. Minden egyes fejezeten belül a következő kérdésekre keres tünk választ: 1/ Mi a tárgyalt forráscsoport j e l l e g e , sajátossága és milyen adatokat szolgáltat? 2 / A csoportba tartozó forrásanyag milyen mértékben h i t e l e s és megbízható? 3 / Melyek a f e l s o r o l t források legfontosabb lelőhe lyei? Tehát nem egyszerű forrásfelsorolást adtunk, hanem a források fogalmi tisztázására,kritikájára és felhasználásuk módszereire i s kitértünk. A tárgyalás folyamán mindenütt utaltunk a színházi forrásanyag szakirodalmára. Nem foglalkoztunk a színjátszásnak azon területeivel, amelyeknek forrásanyaga és módszere inkább a f o l k l o r i s z t i k a területére t a r t o z i k : i g y elsősorban a pogány k o r i és későb b i középkori magyar színjátszással. Ugyancsak mellőztük az öntevékeny színjátszás forrásait, amelyeknek feltárása kü lönálló tanulmányt igényelne. A munka tehát elsősorban a magyarországi hivatásos színészet forrásainak tárgyalását tűzte maga elé, de a források hasonlósága miatt helyet ka p o t t benne az i s k o l a i szinjátszás i s . A magyar színháztörténet forrásait az alábbi 11 f e jezetben tárgyaljuk: 1/ Szövegkönyvek 2 / Színlapok 3 / Színházi almanachok 4/ Szinházi sajtó 5/ Emlékiratok 6/ Levéltári anyagok 7/ Képes ábrázolások 8/ Jogszabályok 9/ Tárgyi emlékek
10/ Egyéb források 11/ Szakirodalom A Szakirodalom cimü fejezetben tárgykörök s z e r i n t csak azokat a színháztörténeti feldolgozásokat vettük föl, amelyek forrásként használhatók.
SZÖVEGKORTVEK Általánosságban szövegkönyveknek nevezzük a színházi célokra készült vagy a színház munkájában felhasznált szín müvek példányait. Lehetnek kéziratosak, litografáltak, gé peltek vagy nyomtatottak, jellegüket azonban nem az előál lítási vagy sokszorosítási eljárás szabja meg, hanem az a f e l a d a t , amelyet a színpadi előadás előkészítésében vagy lefolyásában játszanak. Â szövegkönyvek a színháztörténet elsőrendű forrá s a i , mert nemcsak a színpadi előadás verbális anyagát tár ják elénk, hanem tájékoztatást nyújtanak az i r o t t szöveg színpadi értelmezéséről i s . A nyomtatott szöveg az irói a l kotásnak mechanikus reprodukciója, a színházi előadás azon ban mindenkor a szöveg művészi értelmezése* A szövegkönyv funkcionálisan az irói alkotás és a színpadi alkotás között áll, az Írót a színpaddal köti öszsze. Az a számtalan adat, amelyet a szövegkönyv a színészi játékra, a díszletre, jelmezre, kellékekre, világításra, a zenére és a külső zajokra vonatkozóan nyújt, végső fokon a szöveg értelmezését szolgálja. A színpadi rekonstrukció nélkülözhetetlen alapja a szövegkönyv, mellette minden más forrás csak másodrendű szerepet játszik. Aszerint, hogy a színpadi előadás milyen mozzanatát rögzítik meg, a szövegkönyveket több csoportra szoktuk osz tani. 1 / Rendezőpéldányok 2 / Sugókönyvek • 1,9 —
5/ Olvasópéldányok V ttgyelőpéldányok 5/ Világosító példányok 6/ Kelléklapok 7 / Bútorlapok 8/ Szerepek 9 / Cenzurapéldányok 1/ Először a rendezőpéldányokkal foglalkozunk. Igaz, hogy a történet folyamán ez a szövegkönyvforma a l a k u l t k i legkésőbb, de t a r t a l m i szempontból ez a l e g f e j l e t t e b b és legfontosabb forrás a színjáték rekonstrukciójához. Â rendezőpéldány az előadás rendezői elgondolását tükrözi. Leolvashatók belőle elsősorban azok a dramaturgiai változások, amelyeket a dramaturg vagy a rendező a mü szö vegén eszközölt. Ha ezek a szövegváltoztatások olyan nagy méretűek, hogy j e l e n e t e k átcsoportosítására, összevonására, megcserélésóre, lényeges részek és szereplők elhagyására, helyszínváltoztatásokra, szövegbetoldásokra i s k i t e r j e d n e k , akkor szcenáriumrél beszélünk. I l y e n azcertátriumnak és nem egyszerű rendezőpéldánynak tekinthető például Az ember t r a gédiájának Pauley Ede által készített első s z i n r e alkalma zása, vagy Shakespeare Antonius és Cleopatra clmü tragé diájának szinrealkalmazása, amelyben Hevesi Sándor az e r e -
2/ d e t i 40 színváltozást 6-ra vonta össze. A rendezők célja mindkét esetben az v o l t , hogy a s z e rintük erősen széttagolt, a színpadon nehézkesen ható müveA rendezőpéldány a Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Osztályán' található. - Vö. még: Németh A n t a l l Az ember tragédiája a színpadon. Bp. 1933* Shakespeare« W i l l i a m i Antonius und Kleopátra, Trauer s p i e l i n fünf Aufzügen. Bühnenbearbeitung nach der Über setzung von S c h l e g e l und T i e c k von Alexander Hevesi. Herausgegeben von C a r l F r i e d r i c h Wittmann. Regie und S o u f f l i e r b u c h mit dem vollständigen Szenarium. L e i p z i g , 1 9 0 2 . /Bühnen-Shakespeare 1 7 - /
kei áttekinthetőbbé, egységesebbé, díszletileg könnyebben megoldhatóvá s a közönség részére megközelithetöbbé tegyék. l i a i értelemben Tett rendez őpé Idény ok nálunk csak Pauley Ede óta készülnek rendszeresen, vagyis azóta, amióta a rendező önálló munkaköre k i a l a k u l t s a rendező tevékeny sége kezdett az előadás jelentős tényezőjévé válni. Termé szetesen azelőtt i s v o l t a k a szinház! előadásoknak betaní tói és szervezői - az iskoladrámák szerzői, vezető színé szek, vagy az ügyelők -, de önálló rendezői munkakör csak a ZXZ. század második felében a l a k u l t k l . A régi rendezők tevékenysége többnyire csak a húzásokra, a szöveg egyszerű színészi interpretálására és néhány t e c h n i k a i mozzanatra /butor, kellék/ szorítkozott, de a mü hatékonyabb színpadi megformáláséra, egységbe hangolására, művészi kiegészíté sére nem t e r j e d t k i . Az előadásnak a színészi alakításon kívüli mozzana t a i , mint egyszerű t e c h n i k a i kérdések, a disz l e t festő és az ügyelő hatáskörébe t a r t o z t a k . Jelmezről a színész gondosko d o t t . A rendezők tehát többnyire csak színészi utasításokat adtak, s megelégedtek aszal, hogy azokat a színészek meg jegyezték és végrehajtották, de az utasítások Írásbeli rög zítését a rendezőpéldányban nem tartották szükségesnek. A Nemzeti Szinház első rendezői - Eonti Károly, Lendvay Már ton, Szentpétery Zsigmond,Egressy Gábor,Fáncsy Lajos stb.-, akiknek a nevét a színlap feltünteti, a rendezőpéldányokban csak az alaprajzot és az állásokat, valamint a külső zajo kat jegyzik f e l . Molnár György a Budai Népszínházban ugyan már nagy előadásszervező tevékenységet f e j t e t t k i , figyelme a színpadi tömegekre és látványos elemekre l s k i t e r j e d t , de rendezőpéldányát ebből a korból nem ismerjük.
Galamb Sándort Az első nagy magyar rendező. Színészek Lapja, 1 9 2 7 . 1. sz. - Kálmán Lászlót Molnár György, a r e a l i s t a színjátszás előfutára. Szeged, 1958. /Iroda lomtörténeti dolgozatok 10./
 Molnár és Pau l a y előtti rendezők tehát nem voltak a mai értelemben rendezők s rendezőpéldányokat sem készítet tek. Paulay óta azonban külön rendezőpéldányok készültek, egy o l d a l r a i r o t t szöveggel, mig a lap másik oldala a ren dezői bejegyzések részére v o l t fenntartva. Olykor az i r o t t vagy nyomtatott lapok közé fehér oldalakat i k t a t t a k , s az utasításokat /instrukciókat/ ide Írták be. Ma i s ez a ren dezőpéldány készítésének szokványos formája. Valószínű, hogy Paulay a meiningeniektől vette át a rendezöpéldány készítésének a formáját. Meiningeni György iL/ herceg társulata 1375-ben járt először Magyarországon, ' s Paulay első rendezőpéldányai a vendégjátékot követő évek5/ bői maradtak fenn.-" Paulay óta, de még inkább Hevesi óta, nemcsak az j e l lemezte a rendezők működését, hogy hatékonyan belenyúltak a színmüvek szerkezetébe, kiterjesztették figyelmüket az elő adás minden - nemcsak szöveg! és színészi - mozzanatára, hanem az is,hogy elképzelésüket szükségesnek tartották meg rögzíteni a rendezőpéldányokon. Ennek a megrögzitésnek kétféle célja van. Egyrészt összegeződik benne az előadásnak minden fontoaább mozzana t a , s ellenőrizhető, hogy a szinész, ügyelő,világosító s t b . végrehajtja-e a rendező utasításait, másrészt reprizek a l kalmával mint valami partiturából rekonstruálható belőle egy régebbi rendezői elképzelés.
J
^
A meiningeniek 1875-hen a Gyapjú u t c a i színházban ját szottak. Vö. Föv. Lapok, 1875. 2 5 3 . sz. - 1879-ben, 1882-ben és 1888-ban i s vendégszerepeltek Budapesten.
'
A Népszínházban ugyanebben az időben kezdték a rendezőpéldányok alkalmazását. Vö. Berezeli Károly né ; A Nép színház műsora. Bp. 1 9 5 7 . /Színháztörténeti ~ füzetek 33./
A rendező utasításai mindig eltérnek a szerző szín padi utasításaitól. ^ Helyesebben a színházban a szerzői utasításokat nem szokták figyelembe venni. Ennek több oka van. A szerző utasításait egyrészt inkább az olvasónak Írja, mint a színésznek, másrészt a szerzői utasítások l e g többször szakszerűtlenek, nem veszik tekintetbe a színpad -és a színjátszás sajátos törvényeit. Nemcsak G. B. Shaw tudatosan irodalmi kommentár jellegű utasításaira gondo lunk, hanem gyakran előforduló megvalósíthatatlan ós téves utasításokra i s . Még olyan nagy színpadi g y a k o r l a t t a l r e n delkező drámairónál i s , mint Katona József, találunk efféle instrukciótî "Kézzel fogható sötétség. Békák, gyíkok és kí gyók mászkálnak mindenfelé* Egy oszlop a l a t t f e k s z i k egy már félig elrothadt emberi test„" Vannak Írók - maguk i s színészek vagy a színpadi munka kiváló ismerői -, mint Bac in©, Molière, Shakespeare, Ibsen vagy akár Molnár Ferenc, akiknek színpadi utasításait, mint t e l j e s e n szakszerű instrukciókat, mellőzni nem lehet. Általában azonban a rendező mindig újra hangszereli a darabot és egy meghatározott rendezői elképzelés s z e r i n t többé-kevésbé megformálja, átalakítja, értelmezi. Esetleg megrövidíti a szöveget, meghatározza a színjáték helyét, rögziti a kísérőzenét és zörejeket, felvázolja a díszlet alaprajzát /ennek vázát rendszerint be i s r a j z o l j a a rendezőpéldányba/, utasítást ad a szinész mozgására, járására, elhelyezkedésére, a szövegmondás tempójára, hangsúlyaira, szüneteire és a játékra vonatkozólag. Mindezt többé-kevésbé megrögzíti a rendezőpéldányban. ^ 6
8
/
Gy. Juhász Józseft A színpadi utasítás. A Színpad,1936. 540-547.
p.
7/ Katona József; A borzasztó torony, vagyis a gonosz t a lált gyermek, I I I . f e l v . 9. j e l . - Kerecsényi Dezsői Katona József s z i n i utasításai. Irodalomtörténet, 1*331. Hont Ferenci A rendező alkotása. A színpad, 1936. 65-71. p. - Hevesi Sándori Színház. Bp. 1938. - Staud Géza; A rendező munkája<• Dramaturgiai vázlatok.Bp. 1 9 4 0 . 6 8 - 7 7 . p .
Az egyes rendezők különböző módon késztik elő és dolgozzák k i rendezőpéldányaikat. Ivánfi Jenő például elő re megrögzített minden mozzanatot és tintával I r t a be rész letes utasításait a rendezőpéldányba. Hevesi Sándor v i szont csak a legáltalánosabb utasításokat jegyezte be elő r e , a többit a rendezés folyamán ceruzával I r t a be. Álta lában egyes rendezők többet, mások kevesebbet Írnak a ren dezőpéldányba. I l y e n mozzanatok a kézíráson kivül gyakran eligazítanak az egyes rendezőpéldányok szerzőségének meg állapításában. Meg k e l l jegyeznünk, hogy a legrészletesebben k i d o l gozott rendezőpéldány sem f e d i sohasem teljesen az előa dást, s minden esetben csak vázlatos képet nyerhetünk be lőle. Egy műnek minden egyes szinrehozatala a mü t e l j e s át értelmezését j e l e n t i még akkor i s , ha a rendező tudatosan igyekszik egy régebbi előadás képét híven visszaállítani. A t e l j e s rekonstrukció a színpadon lehetetlenség. Ennek ellenére a rendezőpéldány mégis a színháztör téneti kutatás legfontosabb forrása marad. Ha egy színpadi mü pályafutását kívánjuk figyelemmel kísérni s az egyes előadások felfogásbeli eltéréseit vizsgáljuk, akkor első sorban a rendezőpéldányokhoz k e l l fordulnunk. Bennük van leginkább megrögzítve egy-egy szinmü színpadi története. A rendezőpéldányok módszeres vizsgálatából egy u j tudomány, a színpadi filológia kezd k i a l a k u l n i , amely sokkal h i t e l e sebben t u d j a megvilágítani a drámák utóéletét, mint az i r o dalomtudományi filológia, amely csak az irói kézirat szö vegét és az egyes kiadások eltéréseit vizsgálja. A rendezőpéldányok hitelessége k r i t i k a i szempontból igen nagy, mert magukon v i s e l i k a színpadi előkészítő munka Kádár Jolánt A budai és p e s t i német szinház Shakespeare-sugOkönyvei. M. Shakespeare-Tár, X I . 1919« 180231. ï>. ós X I I . 1922. 23-54.p. - Németh Antalt Az ember tragédiája a színpadon. Bp. 193:3^ - Németh Antalt A Bánk bán száz éve a színpadon. Bp. 1935*
lázas menetének nyomait. Bizalmas műhelymunkák ezek. áruló őszinteségük a színpadi alkotás legintimebb t i t k a i t i s f e l tárja éppen azért, mert a bejegyzések készitői nem számí tanak az utókor kutatóinak kíváncsi vizsgálódására. Á rendezőpéldány azonban az előadás rekonstrukciójá hoz mégsem elegendő; a kutatónak más forrásokat i s f e l k e l l hozzá használnia. Többek közt maradhatnak a rendezőpéldány ban olyan bejegyzések, amelyek a színpadi előadásban nem kerültek k i v i t e l r e , s viszont igen sok rendezőpéldányból fontos színpadi motívumok bejegyzései kimaradnak. A rendezőpéldányok identifikálása legtöbbször kézi r a t ! vizsgáló módszerekkel történik, mert a rendezők csak ritkán szokták példányaikat szignálni. A Nemzeti Szinház rendezői közül Ivánfi Jenő és Horváth Árpád irták alá leg gyakrabban a rendezőpéldányokat. Paulay Ede,Tóth Imre, ódry Árpád, Hevesi Sándor rendezőpéldányait csak a kézírás alap ján lehet meghatározni. Egyes rendezőpéldányokat nyomtatásban i s kiadtak. Ér dekes, hogy a legelső ismert magyarországi rendezőpéldány egy i s k o l a i színjáték rendezőkönyve, mely már 1652-ben Bártfán nyomtatásban i s megjelent.Ez Eisenberg Péternek Ein Zwiefacher Poetischer Akt cimü színmüve, amely mindössze 2 példányban maradt f o n n . ^ Az illusztrált könyvecske az i s k o l a i színjáték német szövegén kivül részletes utasításokat i s közöl a díszletre, ruházatra, világításra és az előadók játékára vonatkozólag. A szerző szándéka nyilvánvalóan az v o l t , hogy lehetővé tegye a darab későbbi előadásait az i s kolák részére. Nagy szinószettörténeti értékét Pukánszkyné ismerte f e l , s ő i s ismertette irodalmunkban. ' Eisenberg Péter könyve azonban magános jelenség a ma ga korában. Legközelebb csak a XIX. század végén találko1 0
11
1 0 /
lly
^
Szabó Károly: RMK. I I . k. 765. sz. Pukánszkyné Kádár Jolán: Az Országos Széchényi Könyv tár szineszettörténeti forrásanyaga. I . M. Könyvszem l e , 1928. 28-40. p.
zonk olyan nyomtatott rendezőpéldányokkal, amelyeknek nem csak szövege, hanem utasításai i s sokszorosított eljárással készültek. I l y e n többek közt Jókai néhány színpadi müvének rendezőpéldánya. Húzásokat és rendezői magyarázatokat tartalmaz a Ma dách Könyvtár 1945-ban megjelent Hamlet-kiadása, amely az 1 9 4 2 . évi felújítás rendezői elképzelése nyomán készült. '^ A Bánk bán rendezőpéldányát Both Béla főiskolai tanár r e n de zönövendékeinak gondozásában adták k i 1958-ban, Sok szorosított példányokat adott közre a Szinház és Filmmű vészeti Szövetség i s : -Sztanyiszlavszkij rendezőpéldányát Shakespeare Othellójához és Csehov Sirályához. Külföldön ujabban igen e l t e r j e d t nevesebb rendezők rendezőpéldányainak nyomtatásban való kiadása.Ebben a f r a n ciák járnak előli főleg klasszikus színmüveknek Báty, D u l l I n , Jouvet, Barrault által készített rendezőpéldányait adják k i könyvalakban. 2 / A sugópéldányok vagy sugókönyvek olyan szöveg könyvek, amelyek a színházi sugó részére készültek vagy az ő használatában voltak. Ez a szövegkönyv legősibb formája. Az előadott darabok h i t e l e s színpadi szövegéről Pauley igazgatásáig csakis a sugókönyvek alapján tudunk tájéko zódni. 1880 után azonban számos darabnak nemcsak sugópéldánya, hanem egyéb színházi példánya i s fennmaradt. 1
12/
Több hasonló példány a Színháztörténeti Osztályon.
15/
Shakespeare g Hamlet, dán királyfi. Ford. 1 Arany János. Bp. I 9 4 3 . /Madách Könyvtár ÍJ./
14/
15/
Katona József : Bánk bán. Dráma öt szakaszban. Szövegmagyarázatokkal és rendezői utasításokkal elláttak Both Béla, a Nemzeti Szinház főrendezőjének vezetésé v e l az Orsz. M. Színművészeti Főiskola Rendezőképző Tanszakának I I I . éves növendékei. Bp. 1948. Sztanyiszlavszkij, K. Sz. rendezőpéldánya Shakespeare Othello cimü tragédiájához. Bp. 1954. - Sztanyiszl a y s z k i j rendezőpéldánya Csehov Sirály cimu" színda rabjához. Bp. 1956.
A sugókönyvekben a daraboknak kizárólag a színpadon elhangzott szövegét találjuk. Pel vannak tüntetve "bennük a szövegkihagyások /színházi nyelven: húzások/, amelyeket többnyire színes ceruzával jelölnek.A húzások vonala mindig az utolsó elhangzott szótól a legközelebbi kimondott szóig t e r j e d . Ennek az eljárásnak az az értelme, hogy a sugó sze mét zökkenésmentesen a következő mondatra irányítsa. Át vannak húzva a sugópéldányban az összes szerzői utasítások, nehogy a sugó véletlenül ezt i s súgja. N a g y r i t kán a sugó néhány járást i s bejelöl a maga példányába, többnyire valamelyik szinósz kérésére. Olykor a függöny já rásra és zenére vonatkozó rendelkezések i s helyet kapnak a sugópéldányban, ha a zene indítása, vagy a függönymozgás irányítása a súgólyukból történik. Á sugókönyvek szövege többnyire kétoldalas, hogy mi nél kevesebbet k e l l j e n a súgónak lapoznia. Ujabban azonban a súgók egy o l d a l r a gépelt szöveget használnak. Régi súgók még akkor i s kézzel irták l e a szöveget jó nagy betűkkel, ha egyébként nyomtatott szöveg i s rendelkezésükre állt. Természetesen súgtak nyomtatott könyvekből i s . így például a p e s t i és budai német szinház, valamint a szomolnoki mű kedvelő színház súgói nyomtatott szövegkönyveket használ tak. A sugópéldányokban gyakran megtaláljuk a darab sze reposztását. Sőt egyes súgók még a nevüket i s beírták s a z t i s följegyezték, hogy a darabot h o l és mikor súgták. A sugópéldányok forrásértéke igen nagy, mert t e l j e s hitelességgel tüntetik f e l a szinpadon elmondott szövegei. amely mindig eltér a darab szerzői kéziratától, vagy nyom tatásban megjelent szövegétől. Számos olyan darab szövegét, amely nem j e l e n t meg nyomtatásban, csak sugópéldánybó 1 i s merjük. Tulajdonképpen sugópéldényoknak k e l l tekintenünk az iskoladrámák kéziratos szövegeit i s . Ezek előadásra és nem olvasásra szánt müvek v o l t a k , ezért i s j e l e n t meg közülük t
oly kevés nyomtatott formában. Eddig csak irodalomtörténeti szempontból vizsgálták őket, színháztörténetünk nem sok ügyet v e t e t t rájuk, h o l o t t az i s k o l a i előadások betanítása csak ezek segítségével történhetett. Ismerünk számos iskoladráma-szöveget, még többnek tudjuk a elmét, előadási helyét és idejét, de az előadások rekonstrukciójára és az i s k o l a i színjátszás színháztör téneti összefoglalására eddig még senki sem vállalkozott. 3/ Olvasópéldányoknak nevezzük azokat a szövegkönyve ket, amelyeket a színházban pusztán a darab megismerése cél jából olvasásra használtak. Színházi bejegyzéseket általá ban nem tartalmaznak. Legtöbbször a szerzők e r e d e t i szöve gezései vagy már dramaturgiai átdolgozások, de a színpadra állítás megkezdése előtt keletkeztek. Az olvasópéldány egy fajtáját képviselik a főúri színházak nyomtatott szövegkönyvei i s , amelyeket a meghí v o t t közönség között osztottak szét. Az Esterházy Miklós herceg kismartoni és eszterházai színházában előadott müvek szövegkönyvei általában 400 példányban készültek a pozso nyi Landerer, a soproni Siess, a kismartoni hercegi vagy valamelyik bécsi nyomdában. Ezek a szövegkönyvek a l i b rettón kivül tartalmazzák az operák, vagy színmüvek szerep osztását, díszlettervezőjét, karmesterét, a színváltozáso kat és az argumentumokat i s . / Az Esterházy-szövegkönyvek cimeit meglehetős részletességgel ismerjük. Jegyzéküket Hárich János, majd Horányi Mátyás állította Össze.*" Ezek többnyire operalibrettók s csak elvétve akad köztük pró zai mü. 1 6
Horányi Mátyás: Eszterházi-vigasságok. Bp. 1959. Horányi Mátyás : Az Eszterházy-szinházak szövegkönyvei. 3p. 19^7- /Színháztörténeti füzetek 17./ - Ua. Zene tudományi tanulmányok V I . kötet. Bp. 1957. - Hárich János gépiratos címjegyzéke a Széchényi Könyvtár SzTE^ háztörténeti Osztályán. /1941./ - Zolnal Klára : A ma gyarországi olasz nyomtatványok. /1699-1918./ Bp,1932.
Egyéb főúri színházak szövegkönyvei közül csak nagyon keveset ismerünk. I l y e n az Erdődy-féle pozsonyi szinház egyik szövegkönyve, a Julius Sablnus, amely azért i s érde kes, mert függelékként a pozsonyi Erdődy-opera rövid törté netét és az 1785« évi műsort i s magában f o g l a l j a . , / Az Er dődy-opera szövegkönyvei /Axur. König von Ormus s t b . / még nincsenek feldolgozva. Ezeket a főúri színházi szövegkönyveket Logenbüchernek /páholykönyvecskéknek/ nevezték, mert az előadás kezde te előtt a páholyokban helyezték e l őket. A főúri színháza kon kivül csak a Burgtheaterben v o l t a k ilyenek. Ezeket nem szabad összetéveszteni az un. Logenmeisterdrucke nevü kiad ványokkal, amelyeket a Logenmeister árusított az egyes szín házakban. A könyvekre rá i s nyomtatták "zu kaufen beim Logenmeister." I l y e n a Pálffy-féle gyűjtemény a bécsi The aterwissenschaftliches I n s t i t u t b a n . Ez Pálffy György bécsi Burgtheater-beli igazgatósága idején k i a d o t t müsordarabok több száz kötetből álló gyűjteménye. Magyar vonatkozásuk mindössze annyi, hogy Pálffy gróf nevéhez fűződnek. Szövegkönyveket a budai és p e s t i német színházakban i s árultak, csak nem a Loge nme i s térnél, hanem a pénztár nál. Ezeket Büchelnek hívták s a szinlapon hirdették. A Varázsfuvolából nemcsak szövegkönyvet árultak, hanem a ze neszámok szövegét i s , Arrien Büchel elmen 10 krajcárért. Ezek a szövegkönyvek p e s t i nyomtatványok, bár sokszor ké szültek hely és nyomda megjelölése nélkül. Csokonai Varázs fűv o l a-f ordítása alkalmasint i l y e n Büchel szövege alapján kószült. 1 8
19/
*
J u l i u s Sablnus. Eine ernshafte Oper i n d r e i Aufzügen, flebst einem Anhange das hochgräfl. Erdődische Opern theater betreffend; für welches diese Oper übersetzT, und zum Drucke befördert i s t von Johann Nepomuck Schüller, M i t g l i e d der gräflichen Operngesellschaft i n Pressburg. Pressburg, 1785. •^/ Pukánszkyné Kádár Jolán: Csokonai Varázsfuvola-fordí tása. I t k . iy>4. 52=7Ü. p. - Pukánszkyné Kádár Jolán: A Varázsfuvola első magyar fordítása. Zenetudományi Tanulmányok. V.k. 1956.
A Mesterséges ravaszság 1785» évi színlapján ez o l vasható: "NB. A' nyomtatott Játék* darabjai bó köttetve t a láltatnak a Teátromnál 7 k r Az Endrody-^éle Magyar játékszín, az Erdélyi játékos gyűjtemény, a Magyar Tudományos Akadémia Eredeti Játékszín és Külföldi Játékszín cimü kiadványai i s színházi célokra készültek. Hasonló a mult század végén kiadott Nemzeti Szinház Könyvtára ós a Fővárosi színházak műsora i s . Olvasópéldányoknak tekinthetjük a színpadi kiadók ál t a l sokszorosított vagy kinyomtatott színpadi szövegeket, mert céljuk as v o l t , hogy a színházak Így megismerjék és előadják a darabokat. A Színházi Élet cimü h e t i l a p hosszú i d e i g színdarabmellékletet i s c s a t o l t minden számához. Ezek a mellékletek felölelték a futó műsorok d a r a b j a i t . Közölt ék a szereposztást és mindig a színpadon k i a l a k u l t végleges szöveget adták közre. A darabok kiadása csak k i s részben szolgálta az elő fizető olvasóközönség igényeinek kielégítését, inkább azért nyomtatták k i , hogy a vidéki színpadok, esetleg a szomszé dos államok magyar színházai, vagy akár az amerikai magyar színtársulatok megismerjék és lekössék őket. A Színházi Élet által k i a d o t t színmüveknek nyomtatott katalógusa I s v a n . / Vidéki színházaink számos rendező-és sugópéldányát ezeknek a kiadványoknak a felhasználásával készítették. 4/ UgyelŐpéldányok az olyan szövegkönyvek, amelyeket a színpadi ügyelők készítenek, s az előadás technikai l e folyásának mozzanatait rögzítik meg bennük. Sokszor t e l j e s szövegek, amelyekben az ügyelő megjelöli a színészek szín relépésének végszavalt, a kórusra, zenére, külső zajra vagy más effektusra vonatkozó utalásokat. Vannak azonban olyan ügyelöpéldányok, i l l e t v e ügyelőlapok, amelyekben csak a vég szavakat tüntetik f e l s ezekhez illeszkednek az ügyelői t e endőket feltüntető jelek és megjegyzések. a
2 0
Színházi Élet színdarabjai. Bp. /1928./
5/ Az ügyelőpéldányokhoz hasonlóak a világosító pél dányok, amelyek a színpadi világosító teendőit rögzítik meg vagy t e l j e s szövegű példányokon, vagy végszavas világosító lapokon. I l y e n világosító lapok természetesen csak azóta vannak használatban, amióta a villanyvilágításnak jelentős szerep j u t o t t a modern színpadi rendezésben. 6-7/ Kellék és bútorlapokat készítenek a színházak Y ^lékesei és bútorosai. Az egyik a darab folyamán szüksé ges kellékeket s o r o l j a f e l felvonásonként vagy képenként, a másik az előadásban felhasznált bútorokat. Az első előa dások alkalmával a kellékes és a bútoros ezekből ellenőrzi a függöny felhúzása előtt,hogy minden rendben van-e a szín padon. Később már fejből tudja, de utódja, vagy helyettese megint csak a kellék- i l l e t v e bútorlapból tud tájékozódni. 8/ A szövegkönyvek közé sorolhatjuk még a színészek szerepeit l s . A szinész részére nem az egész darabot szok ták leírni, hanem csak az egyes szereplők beszédét "szere pe z i k " k i , az előtte beszélő szinész szövegének "végszavai v a l " együtt. Sok szinész sajátkezüleg s z e r e t i lemásolni szerepét, mert az i r a s segítségével könnyebben megy a tanu lás. Az i l y e n példányoknak ereklye szerű értékűk van. A szí nészek jelentős része a szerepbe j e g y z i bele a rendezőnek a játékra vonatkozó utasításait i s , s i g y az i l y e n szerep a játék rekonstruálása szempontjából jelentős adatokat t u d szolgáltatni. 9/ A szövegkönyvek csoportjában emiitjük a cenzúrapéldányokat i s . A X V I I I . , majd a XTX. században egészen 1867-ig a sajtócenzura m e l l e t t színházi cenzúra i s műkö dött. /Kivéve az 1848-49. éveket./ Az osztrák kormányható ságok nagyon i s tisztában voltak a szinház p o l i t i k a i j e l e n tőségével, a közhangulatra gyakorolt hatásával, s ezért f i gyelműket nem kerülték e l az előadott darabok sem. A X V I I I . században az iskoladrámákat nem cenzúrázták, csak abban az esetben, ha nyomtatásban megjelentek. Ez
azonban ritkán f o r d u l t elő. Az iskola dráma-programok azon ban mint nyomtatványok, már cenzúra alá e s t e k . / Ugyancsak cenzúrázták a X V I I I . század második felétől kezdve a német és magyar előadások szövegelt i s . A darabo kat f e l k e l l e t t t e r j e s z t e n i a Helytartótanácshoz, ahol a cenzor átvizsgálta, a kifogásolt részeket törölve, majd a példányt záradékkal ellátva, lepecsételve, aláírva v i s s z a j u t t a t t a a színházhoz. A cenzúrázott példányok zsineggel v o l t a k átfűzve, hogy közéjük u j oldal beiktatható ne l e gyen. A cenzurapéldányokat a színházak sokszor sugópéldányként használták f e l . A szövegkönyvek lelőhelyei. Számos sugókönyvet őrzött az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára. Tulajdonképpen ez v o l t az első olyan közgyűjtemény, ahol helyet kaptak a színházak sugókönyvei i s . A szövegkönyvek műfaji j e l l e g e a század elején még tisztázatlan v o l t . Mivel túlnyomó részü ket kézzel Írták, tehát kéziratoknak tekintették őket s ezen az alapon kerültek a kézirattárba. A gyűjtés 1904-ben i n d u l t meg azzal az eredeti cél l a l , hogy olyan színdarabok kéziratait gyűjtsék össze, ame21
2 2 /
2 1
/
2 2
/
Gárdonyi Albertt A nagyszombati j e z s u i t a nyomda X V I I I . századi .aprönyomtatvanyai. M. Könyvszemle, 1942 . 413415- P. Kéky Lajos: A Nemzeti Szinház sugókönyvei. B i b l i o f i l Szemle, 1^25. 197-201. p. - A cenzúrához lásd még: Bayer József: A színházi cenzúra. A nemzeti játékszín története.Bp. 188?. I I . k. 289-518. p. - Balogh Gyula: Színpad ás cenzúra 1860-ban. P e s t i Napló, 1886. 213. ss. - Lábán Antal: S z i g l i g e t i és a bécsi P o l i z e i Hof stelle 1833-ban. M. Pigyelő, 1914. - Láin Frigyest Győri adalékok a cenzúrához és a Bánk bán történetéhez • I t K . 1 9 2 6 . - Naményi Lajosi S z i g l i g e t i kéziratok a Nemzeti Múzeumban. Vas. Ujs. 1904. 12. sz. - Németh A n t a l iBank bán száz éve a színpadon. Bp. 1933• -fiikánsz&yBélánéi Az Országos Levéltár szinészettörténeti forrás anyaga. Levéltári Közlemények, 1940. 41. 456-467« p. Viszota Ovula» Czakó Leona cimü drámája és a cenzúra. Vas. Ujs. 1913.~40. sz. - A cenzúra a Bach korszakban. Bp. H i r l a p , 1906. I I I . 2 3 .
lyek Magyarországon színpadra kerültek.Az első vételbe több olyan darab sugókönyve I s belekerült, amelynek szövege nyomtatásban már napvilágot látott. Ezeknek a kéziratos be jegyzések alapján tulajdonítottak némi értéket. A Széchényi Könyvtár Kézirattárában található szöveg könyveket Vértesy Jenő dolgozta f e l két tanulmányában. ^ Annotációk kíséretében cim s z e r i n t i s f e l s o r o l t a valameny n y i t : 1909-ig 246 darabot, 1909-től 1916-ig pedig további 65-öt. A kézirattári anyag kiemelkedő érdekességei v o l t a k többek közt a Dubsky és Hienz családok bábjátékainak pes ti-német dialektusban i r o t t szövegkönyvei,köztük egy Faustbábjáték. E szövegeket 1890 táján diktálta l e Hienz Károly nak nagyatyja. A bábjátékok szövegeit tartalmazó kézirato kat Bevilaqua Béla helyezte e l a Széchényi Könyvtár Kéz irattárában. Nyomtatásban i s m e g j e l e n t e k . / 1954-ben a Kézirattár nem autográf sugókönyvanyaga a Színháztörténeti Osztályra került, ahol beolvasztották az Osztály szövegkönyvgyüjteményébe. Az autográf anyagot azon ban továbbra i s a Kézirattárban őrzik. A magyarországi szövegkönyvek leggazdagabb gyűjtemé nyét az Országos Széchényi Könyvtér Színháztörténeti Osztá lyán találjuk. Magába f o g l a l j a a Széchényi Könyvtár néhány régebbi gyűjteményét, de 1949-ben történt létesítése óta számos u j anyaggal gazdagodott. A Színháztörténeti Osztály szövegkönyvgyűjteményének alapját 6 szinház! könyvtár a l k o t j a : 1 / a p e s t i és budai 2
24
^/
Vértesy Jenőt A Magyar Nemzeti Múzeum sugókönyvei. M. Könyvszemle, I 9 0 9 . 211*243. p. - Vértesy Jenő: A Ma gyar Nemzeti Múzeum ujabb sugókönyvei. k. könyvszemle, 1916. 1 * 5 - 1 5 9 . p.
2
^/
Bevilaqua Béla: Vitéz László l e s z e r e l . Nemzeti Újság, 1926. 277. sz. - Gragger .Robert a Deutsche Puppenspie l e aus Ungarn. Archiv für aas Stud-. ^ der neueren Sprachen und L i t e r a t u r e n . Braunschweig -nd B e r l i n , 1 9 2 5 . - Hlaváts Elinor:Német bábjátékosaiig. Bp. 1940. /Német néprajztanulmányok I I I . / -
német színházak, 2 / a Nemzeti Színház. 3 / a p e s t i Népszín ház, 4/ a budapesti Vígszínház, 5/ Krecsányi Ignác és 6/ a szomolnoki műkedvelő P a l a t l n a l Theater könyvtári anyaga. Ezeket a szövegkönyvtárakat a gyűjteményen belül külön egy ségenként kezelik, mert a szövegkönyvek történetileg össze tartoznak s együttesükből fontos következtetések vonhatók le egy-egy szinház belső életére. 1 / A budai és p e s t i német színházak szövegkönyveit egy évszázadig a Fővárosi Közlevéltár őrizte a budapesti Városháza helyiségeiben. Ide valószínűleg a p e s t i német szinház 1847* évi leégése után kerültek. 1943-ban a két német szinház t e l j e s levéltári anyagával együtt a Városháza egyik óvóhelyére, a B a z i l i k a pincéjébe menekítették.A Köz ponti Városháza épületében lévő óvóhelyeken elhelyezett l e véltári anyag bombatalálat és tüz áldozatává l e t t , a Bazi l i k a pincéjében elhelyezett i r a t o k és könyvanyag viszont megmenekült. A Fővárosi Levéltárban feltalálható Fogyatéki Napló hejegyzése szerint 1952. április 29-én az időközben 1. szá mú Állami Levéltárrá alakult Fővárosi Közlevéltár kiemelte a p e s t i és budai német színházak anyagából a könyvtári részleget mint nem levéltári anyagot, s átadta az Országos Széchényi Könyvtárnak. így került az 556 darabból álló német szövegkönyv gyűjtemény a Színháztörténeti Osztály kezelésébe. Valamenyn y i darabja németnyelvű nyomtatott sugókönyv, amelyekben húzások, a függönyjárásra és zenére vonatkozó bejegyzések találhatók. A könyvtár eredeti állagáról és fejlődéséről tájéko zódást nyújtanak a Fővárosi Levéltár színházi iratanyagában elfekvő különböző leltárak, amelyeket a budai és p e s t i né met színházak bérlői készítettek felügyeleti hatóságuk, a Városi Tanács részére. A szövegkönyvek adatait kiegészít hetjük a budapesti Egyetemi Könyvtárban őrzött német s z i n lapokból i s . A budai és p e s t i német színházak legfontosabb
forrásai tehát - szövegkönyvek,színlapok, levéltári akták iá 3 helyen szétszórva i s , viszonylag t e l j e s képet v e t i t e oak a kutató elé a két szinház műsoráról. A budai és p e s t i német színházak sugókönyveit Pu kánszkyné Kádár Jolán használta f e l e két német szinház történetéről i r o t t munkáiban. ''/ Egy részüket, a p e s t i és budai német színház Shakespeare-sugókönyveit külön t a n u l mányban i e f e l d o l g o z t a . ^ Ez az értekezés példaadó mód szerességével először tárta föl szakirodalmunkban a sugótönyvek jelentőségét és feldolgozásuk szempontjait. 2/ A Színháztörténeti Osztály szövegkönyvgyűjtemé nyének legértékesebb és leggazdagabb részét a Nemzeti Szín ház egykori könyvtára a l k o t j a . Ez a gyűjtemény az ország legnagyobb és legrégibb magyarnyelvű színházi könyvtára, amelynek anyagában őrizték a magyar játékrendet a Nemzeti Színház megnyitásától kezdve, de vannak benne 1837 előttről származó darabok i s . Ezt a könyvtárat, mint muzeális jellegű anyagot,, már a Nemzeti Színházban i s elkülönítve kezelték a szinházüzem napi igényeit kiszolgáló müsorkönyvtártól. A Nemzeti Szín ház Csokonai utca 3» sz* a l a t t i raktárában v o l t elhelyezve és nyilvántartása egy 1900-ban készült leltárkönyv alapján történt. A könyvtárat a mult század folyamán többször se lejtezték a szinház könyvtárosai. ^/ E selejtezések után 2
26
2
25/
Kádár Jolán; A budai és p e s t i német színészet történet e löl2-lg "játékszJLni és drámairodalmi szempontból.Bp. 1914. - Káder Jolánt A p e s t i és budai német színészet története 1812-1848-ig„ Bp. 1923. 26/ Kádár Jolán î A budai és p e s t i német szinház Shakespeare-sugókönyvei. M. Shakespeare-Tár,XIo 1919. 1 8 0 - 2 3 1 . p. és X I I . 1 9 2 2 . 23-54. p. 27/ A Nemzeti Szinház könyvtárosai voltak: S z i g l i g e t i Ede /1837-1840/, Balog István /1840-1847/, Komlóssy Ferenc /1847-1861/, Benkő Kálmán /1861-1886/, Balázs Sándor /1886-1889/, Gr. Festetics Andor /1889-1894/, Lányi Béla /1894-1900/, Mészáros Lajos /1900-1926/, Pataki József /1926-1945/. - Pataki József: A Nemzeti Szinház múzeuma és könyvtára. A Nemzet'i Szinház és Kamaraszín házának zsebkönyve. Bp. I 9 3 O . 73-76. p.
1900-ban a könyvtár állománya 2 9 3 3 darab v o l t . 1901-től 1925-ig a szaporulat 7 0 2 , tehát 1925-ben az állomány 3635 darabra rúgott. A k i i r t szerepek száma ugyanekkor 6019. Ezt az állapotot rögzítette l e Kéky Lajos, a Nemzeti Szinház sugókönyvei cimü cikkében. ®/ Az egész muzeális anyag 1949-ben került át a Színház történeti Osztályra. I t t megtartották a régi raktározási rendet: a darabok cim s z e r i n t , betűcsoportonként újra kez dődő számsorban vannak elhelyezve a régi nemzeti színházi leltárkönyv alapján. Nyilvántartásuk N. Sz. /Nemzeti Szín ház/ jelzetű cédulakatalógus segítségével történik, amely nek k a r t o n j a i a szövegkönyvek könyvészeti adatain kivül az előadás idejét, a darab rendezőjét, a bejegyzések szerzőit és a cenzorokat i s feltüntetik. Autográf kézirat esetén ezt a körülményt i s j e l z i k . A katalógus szerző és darabeim sze r i n t t a r t j a nyilván az anyagot. Igen sok autográf kézirat, érdekes cenzúra- és sugópéldány, nevezetes rendezőpéldány és nagy színészek kézje gyét őrző szerep található közöttük. Külön figyelmet érde melnek Paulay Ede, Tóth Imre, Ivánfi Jenő, Hevesi Sándor, Csathó Kálmán, Horváth Árpád, és Németh Antal rendezőpóldanyai. I t t láthatjuk például Az ember tragédiájának Paulay Ede készítette első rendezőpéldányát, vagy Shakespeare Szentivánéji álom cimü színmüvének 1864. évi fordítását /amelyet egy i d e i g Arany János autográf kéziratának vél tek./. A Nemzeti Szinház százéves műsorának számos felújí tása különböző rendezésekben tárul a kutató elé a sugó- és rendezőpéldányok lapjain.így lépésről lépésre nyomon követ hetők egyes darabok szövegének és beállításainak változásai, a Nemzeti Szinház színpadán. A szövegkönyvek nyújtotta ké pet kiegészítik a Színháztörténeti Osztályon Őrzött s z i n Xapgyűjtemény adatai és a Pukánszkyné által k i a d o t t nemzeti 2
Kéky Lajos: A Nemzeti Szinház sugókönyvei. Szemle, 1925- 197-201. p.
Bibliofil
J /
színházi iratanyag. A Nemzeti Szinház régi szövegkönyv anyagát áttekintő összefoglalás és feldolgozás eddig még nem született meg. 3/ A Színháztörténeti Osztályon került végleges he lyére a budapesti Népszinház szövegkönyvelaek legnagyobb része i s . ' Ez a színházi könyvtár igen kalandos útra t e k i n t h e t vissza. Amikor a Népszinház 2 3 évi működés után Máder Rezső Népszinház-Vigopera nevű vállalkozásával 1908ban megszűnt,^ / az épületbe "ideiglenesen" a Nemzeti Szin ház társulata költözött be. Ekkor a Népszínház könyvtárát a Csokonai u t c a i színházi raktár helyiségébe vitték át, l e zárták és kezelésével a Nemzeti Szinház portását bizták meg. Kremmer Dezső, a Fővárosi Könyvtár igazgatója v e t e t t e f e l 1923-ban a z t a gondolatot, hogy a népszínházi anyagot át kellene szállítani a Fővárosi Könyvtárba, mivel a nép színházi könyvanyag a Székesfőváros tulajdona, de helytör téneti vonatkozásánál fogva i s oda kivánkozik. A j a v a s l a t m e l l e t t szólt az a körülmény i s , hogy a Nemzeti Szinház könyvtárának már amúgy i s szük v o l t a hely, s terjeszked nie k e l l e t t . így került a Népszínház szöveg-, s z i n l a p - és zenei anyaga a Fővárosi Könyvtár Károlyi u t c a i helyiségébe, ahol egyelőre folyósokon helyezték e l . 1925-ben sikerült külön helyiséget szerezni számára a Papnövelde u t c a i elemi i s k o l a első emeletének egyik tantermében. A főváros i t t polcokat készíttetett a könyveknek és Koch Lajos könyvtáros megbí zást kapott az anyag rendezésére. 29/
Pukánszkyné Kádár Jolánt A Nemzeti Szinház száz éves története. I I . Iratok. Bp. 1938.
30/
Berezeli Károlynét A budapesti Népszinház könyvtára. Az Országos Széchenyi Könyvtár Evkönyve 1958. Bp.1959. 369-378.
p.
A Népszinház 1907-8-ban Népszinház-Vigopera ködött.
néven mű
A rendezés két évig t a r t o t t . Alapvető szempontja && v o l t , hogy a túlnyomó részben zenés darabok egyes részei zongorakivonatok, p a r t i t u r a k , zenekari szólamok, rendezőpéldányok, sugókönyvek és szerepek - egy kötegbe kerülje nek. E müvelet történeti jelentősége, hogy Magyarországon ekkor dolgoztak f e l először színházi könyvtárat egységes szempontok s z e r i n t , módszertanilag pedig azért v o l t érde kes, mert a rendezés folyamán - igen helyesen egy ségnek tekintették és egy kötegbe rendezték egy-egy elő adás minden mozzanatát megrögzitő különféle szövegkönyveket és kottaanyagot. Az előadás mint egységesítő e l v i t t j e lentkezett először egy heterogén könyvtári anyag rendezé sében. A l i g fejeződött be a rendezés, az iskola igazgatója, Petik A l b e r t , arra való hivatkozással, hogyha terem padló zatát a leszakadás veszélye fenyegeti, 1927-ben az egész könyvtárat lehordatta az iskola alagsorába, a központi fű tés csövei közé. I t t a gyűjtemény ismét teljesen szétzilá lódott, a hely alkalmatlansága m i a t t pedig a pusztulás ve szélye i s fenyegette. Enywári Jenő, a Fővárosi Könyvtár igazgatói széké ben Kremmer Dezső utóda, látva áz anyag veszélyeztetettsé gét, felhívta a Nemzeti Színházat, nem volna-e hajlandó v i s s z a v i t e t n i a könyvtárat a Csokonai u t c a i raktárba. He vesi Sándor, a Nemzeti Szinház a k k o r i igazgatója, hozzájá r u l t a javaslathoz, mire Pataki József, a szinház könyvtá rosa, még 1927-ben visszaszállittatta a szövegkönyveket a Csokonai utcába. A raktározás megkönnyitésóre a főváros átengedte a könyvespolcokat i s . Innen a könyvtár, 1 9 3 7 ben, a Nemzeti Szinház múzeumával együtt, az Emke kávéház fölötti helyiségekbe került. I t t őrizték az anyagot 1946-ig. Ekkor Dávid Antal, a Fővárosi Könyvtár igazgatója újból átvitette a Fővárosi Könyvtár u j , Baross u t c a i helyiségébe. Ujabb rendezésre azonban i t t már nem került sor, 1950-ben az egész könyvtá-
r a t . zenei jellegére való hivatkozással átszállították az Állami Operaház Könyvtárába, kivéve a szinlapokat, amelyek eddig a szövegkönyvekkel együtt vándoroltak. Â népszinház! szinlapok 42 kötetét a Szabó Ervin könyvtár v i s s z a t a r t o t t a és a Budapesti Gyűjtemény anyagába o l v a s z t o t t a be. Végül 1954-ben a Népszinház könyvtárának sokat hánya t o t t anyaga a Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Osztályá r a került, a kisérő leltárban f e l s o r o l t első 105 mü kivé telével, amelyeket az Operaház v i s s z a t a r t o t t azon a cimen, hogy ezek a tételek elsősorban operák. A könyvtár vándorlása élénk fényt v e t az ötletszerű ségre, felelőtlenségre és szakszerűtlenségre, amellyel ezt az értékes anyagot kezelték, miközben egyesek az anyag meg mentésén és rendezésén fáradoztak. A sok hányattatás követ keztében a könyvtár természetesen súlyos károkat szenve d e t t , számos mü elveszett, több csonkává vált és igen sok. megrongálódott• Sajnos az egységesen kezelt anyagot helytelen mód szertani e l v alapján a Széchényi Könyvtárban i s megbontot ták, amennyiben 1956-ben a darabok zenei anyagát - zongora kivonatokat, partitúrákat, zenekari ós énekszólamokat - a Széchényi Könyvtár Zeneműtárába vitték át. A Színháztörté n e t i Osztályon tehát csak a szövegkönyvek maradtak. 5 I I da rab 452 példánya, a legtöbbnek rendező- és sugópéldánya, más részének csak egyik példánya, de van olyan i s , ame lyiknek 2 sugópéldánya i s maradt. Ezeket az eredeti leltár könyv számsorában rendest ék. Eredetileg a könyvtár kb. 1000 müvet ölelt f e l a népszínházi leltár s z e r i n t . Az anyag nagy segítséget nyújt a Népszinház történetének kutatásához és kitűnően egésziti k i Verő Györgynek a Népszínházról i r o t t munkáját. A könyvtár szövegkönyvanyagát Berczeliné Monori Er zsébet A Népszinház műsorában dolgozta f e l . ^ / A Népszinház 2
2
3 /
Berezeli Károlyné: A Népszinház /Színháztörténeti füzetek 20./
műsora. Bp. 1958.
műsora cimü összeállítás egyébként az első olyan kiadvány, amelyben nemcsak cimleirást kapunk, hanem a szerző a z t I s feltünteti, hogy az illető darabnak milyen példánya /Hp, Sp. Up. s t b . / található meg a Színháztörténeti Osztályon. Számos érdekes példány között Beöthy László, Bérezik Árpád, H e l t a i Jenő, Rákosi V i k t o r , S z i g e t i József, Toldy István, Vidor Pál, Ewa Lajos, Lukácsy Sándor, Verő György és még sok más iró kézírását őrizték meg a rendezőpéldá nyok. A Népszinház-Vigopera! korszakból főleg Hevesi Sán dor néhány rendezőpéldánya emelkedik k i . A Tháliában k i f e j t e t t munkásságán kivül ezek v o l t a k a Nemzeti Szinház későbbi kiváló igazgatójának első rendezői s i k e r e i . Sajnálatos, hogy éppen a legérdekesebb, Az ember tragédiája Népszinház-Vigopera! előadásának rendezőpéldánya hiányzik a gyűjteményből, csak sugópéldánya maradt fenn a Viszont Hevesi kevésbé jelentős rendezéseinek szövegei Bolond Istók, A bálkirálynő A tékozló f i u . A nagymama megtalál hatók a népszínházi anyagban. 4/ A Népszinház könyvtárához hasonlóan különálló gyűjteményként kezelik a Színháztörténeti Osztályon a Víg színház szövegkönyveit i s . Az 1949-ben államosított szinház könyvtára 1950-ben egyszerre és szinte hiánytalanul került át az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Osztá lyára. Bizonyos rend már a színházon belül i s k i a l a k u l t . Időrendben sorakoztak egymás mellé a bemutatott müvek ren dező-, sugó-, sőt olvasópéldányai i s . A Színháztörténeti Osz tályon megtartották a színházban kialakított rendet, amely ben egy, még a szinház idejében készült betűrendes mutató nyújt tájékoztatást. A könyvtár anyagát Monorl Erzsébet dolgozta f e l a Vigszinház műsorával foglalkozó munkájá ban. t
5 3 7
Berezeli KárolynétA Vigszinház műsora. Bp. I960./Szín háztörténeti Füzetek 3 3 . /
A könyvtár, amely a Vígszínházban, P e s t i Színházban ós Boyal Színházban előadott müveket f o g l a l j a magába, egy modern szinház 53 esztendejének t e l j e s anyagát tárja a ku tató elé 1896-tól 1 9 4 9 - i g . Szövegkönyvei között számos iró /Jókai Mór, Bródy Sándor s t b . / autográf kéziratára bukka nunk. A Nemzeti Szinház m e l l e t t művelődéstörténeti szem pontból legfontosabb magánszínházunknak, a budapesti Víg színháznak eddig még nem akadt történetirója, pedig modern dráma Írásunk és az utolsó félszázad magyar színjátszásának képét meg sem lehet érteni a Vigszinház működésének ismere te nélkül. A kutató munkáját megkönnyíti az a körülmény, hogy a szövegkönyvekhez tartozó t e l j e s színlap- és i r a t a nyag ugyancsak a Színháztörténeti Osztály birtokában van. 5/ Különálló egységként k e z e l i k a Krecaányi Ignác-fél e szövegkönyveket, amelyek 1954-ben kerültek a Nemzeti Szinház pincéjéből a Színháztörténeti Osztályra.A századvég legjobb vidéki színtársulatának szövegkönyvei ezek. Egyelő re csak ábc-be rendezték őket, katalógusuk és más természe tű feldolgozásuk n i n c s . 6/ Különálló gyűjteményt alkotnak a szomolnokl német műkedvelő társulat szövegkönyvel I s a Színháztörténeti Osz tályon. Szomolnok a X V I I I . században jelentékeny bányaváros v o l t . Rézbányája és pénzverdéje számos munkást, Iparost és tisztviselőt f o g l a l k o z t a t o t t . A X V I I I . század utolsó évei ben, főként tisztviselőkből, német műkedvelő társulat a l a k u l t , amely Gesellschaft für Theaterfreunde néven egészen a mult század nyolcvanas éveiig működött. Színházat i s épí t e t t e k Szomolnokon, a Palát i n a l Theatert, amely nagyszerű felszereléséről v o l t nevezetes. Az első h i t e l e s feljegyzések erről a színházról 1806ból valók. Ekkor a színház már fennállót és működött. Az utolsó feljegyzéseket 1859-ben találjuk róla. 1890-ben a színházépületet az állami dohánygyár vette át, a bányaigaz gatóságot pedig, mivel a bányák kimerültek,Selmecbányára helyezték át.
A műkedvelő színtársulatnak igen gazdag németnyelvű könyvtára v o l t az előadásra került színdarabok nyomtatott példányaiból. Mikor a szinház működése megszűnt, a ruhatár és egyéb felszerelés elkallódott, a könyvtárat azonban a bányaigazgatóságon helyezték e l . A könyvtár nem követte a bányaigazgatóságot Selmecbányára, hanem Szomolnokon maradt, azután a Dohányjövedék központi igazgatóságára szállították át, Budapestre. 1900-ban az igazgatóság átadta a könyvtárat és a hozzátartozó i r a t o k a t a Magyar Nemzeti Múzeumnak. I n nen került a könyvtár 1949-ben a Színháztörténeti Osz tályra. Anyagát Vértesy Jenő dolgozta fel.Tanulmányában a megmaradt könyvtár t e l j e s címjegyzékét i s közli az i r a tok közt megmaradt, négy különböző időben készült jegyzék alapján. A gyűjtemény állománya 5 7 2 nyomtatott színdarab egyesek 2 - 3 példányban i s -, 152 darab csak szerepekben és 29 kéziratban lévő szinmü. A Színháztörténeti Osztály I . M. /Idegennyelvü Műsor/ jelzetű cédulakatalógusában szerző és cim s z e r i n t i s megtaláihatók=. A szoraolnoki színházi könyvtár művelődéstörténeti jelentősége, hogy ez az egyetlen műkedvelő színjátszó könyvtár, amely Magyarországon a XIX. század elejéről fenn maradt, s egy régi bányaüzem igen magas színvonalú német színjátszására vet világot. A társulat műsorán, a fennma radt szövegkönyvek tanúsága s z e r i n t főleg Iffland,Kotzebue, Korner, Lessing, S c h l e g e l , S c h i l l e r , Y/eissenthurn és Zíegler darabjai szerepeltek nagy számmal. A szomolnoki bányaüzem műkedvelő szinjátszótársulata egyébként nem állt egyedül hazánkban. Hozzá hasonló műked velők játszottak mór a XVIII.században Oravicabányán i s . ^ 3
Vérbesy Jenő; A szomolnoki műkedvelő színtársulat könyvtara a Nemzeti Múzeum Könyvtárában. M. Könyvszem l e , 1912. 8-18., 135-151.1 224-240. p. Kubán Endre ; Magyarország legrégibb kőszinháza. Művé s z e t i Almanach. Szerk. Incze Sándor. Bp.1919, 166-171. P.
1817-ben állandó kőszinházat épitettek maguknak, ahol még a XX. század első évtizedeiben i s f o l y t a k előadások. Ennek a társulatnak a szövegkönyveiről azonban sajnos nincsenek adataink. Az Oravitzaer Dilettanten Theater irattárának egy része azonban a Széchényi Könyvtár Kézirattárában talál ható. Kicsiny, de történeti szempontból jelentős csoportot alkotnak a XVTII. századi Esterházy-szinházak fennmaradt olasz és német nyelvű szövegkönyvei. Ezek különböző könyv tárakból kerültek a Szinháztörténeti Osztályra, ahol külön kezelik őket. A Magyarországon játszott olasznyelvü színmüvekre először Váli Béla h i v t a f e l a figyelmet 1887-ben. Cikké ben 60 olyan szindarabot e m l i t , amelyeket kétségtelenül olaszországi színészek adtak elő Magyarországon. Ezek kö zül 19 azonos azokkal,amelyek Esterházy Miklós herceg szín házainak müsordarabjai v o l t a k , Váli Béla a darabok szöveg könyveit nem e m l i t i . Pohl Haydnról szóló alapvető munkájában már f o g l a l k o zik a szövegkönyvekkel. ''^ Egy részüket Zolnai Klára i s f e l s o r o l j a a magyarországi olasz nyomtatványokról szóló t a nulmányában. ^ Megjegyzi, hogy az 1768-1790 közti évekből a Széchényi Könyvtár 13, az Esterházy-levéltár 28 darabot őriz. Ma már nincs meg a levéltárból származó 28 idézett olasznyelvü szövegkönyv, viszont több németnyelvű operaszö veg került elő. Mindenesetre az i t t őrzött anyag kiegésziti a Széchényi Könyvtár központi részlegében található főúri operalibrettókat. Adataik megvilágításához Csatkai Endre 36//
3
8 7
•56/ Váli Béla: Magyarországi olasz színmüvek. EPhK. 1887. 41TT-4ÖJ5. p. Pohl. C. F.: Joseph Haydn. Leipzig, 1882. Zolnai Klára: A magyarországi olasz nyomtatványok. Bp.
tanulmánya i s hozzá járult.Legújabban Horányi Mátyás ^foglalkozott velük; először a Színháztörténeti füzetekben és a Kodály emlékkönyvben ismertette, majd az Eszterházi vigasságok cimü munkájában dolgozta f e l őket Megjegyezhetjük még, hogy a szövegkönyvekhez tartozó zenei anyagot, Így Haydn operáinak kottaanyagát részben a Széchényi Könyvtár Zeneműtára, részben a kismartoni Haydn Levéltár őrzi. Â Színháztörténeti Osztály szövegkönyvanyagának l e g nagyobb részét azok a darabok alkotják, amelyek a színpadi kiadók államosítása utáa a kiadóvállalatok raktáraibél kerültek a Széchényi Keayvtárfca. Igen jelentés mennyiség, több ezer színpadi szöveg - egyesek tebb példányban i s -, jobbára XX. századi színmüvek. Szinte kivétel nélkül olva sópéldányok, az előadások útját még nem járták meg, s i g y legtöbbjükben semmiféle bejegyzés sem található. Ez a részleg a Színháztörténeti Osztály szövegkönyvgyűjteményének növekvő része. Az újonnan érkező példányok - bármely forrásból származnak i s - kurrens számozással e z t az anyagot gyarapítják. Részben gépelt, részben nyomtatott példányok. Zenei vonatkozású szövegkönyvek találhatók a Szóché4-0 a /
n y i Könyvtár zeneműtárában i s . ' A nyomtatásban megjelent szövegkönyvek legnagyobb ré szét az Országos Széchényi Könyvtár központi könyvtári részlegében találjuk.
40/
Csataki Endret Die fürstlich Esterházyschen Druckerei55 i n Eisenstadt. Burgenländische Heimatblätter, 1 9 3 6 .
Horányi Mátyás: Az Eszterházy színházak szövegkönyvei. Bp. 1 9 > 7 . /Színháztörténeti Füzetek 17./ - Ua. Zene tudományi Tanulmányok 71. kötet. Bp. 1 9 5 7 . - Ha. Esz terházi-vigasságok. Bp. 1959» 40.a/ V.ö: üjfalussy József; Erkel Ferenc és szövegkönyvei. Az opera történetéből. Bp. 1961. 3 7 - 4 3 . p.
1 Régi Magyar Könyvtár gyűjteményében van a f e j e z e t bevezető részében e m i i t e t t Bin Zwiefacher Poetischer Akt cimü szövegkönyv jellegű nyomtatvány. Szabó Károly egy má sodpéldányát i s említi, amely most a Tudományos Akadémia könyvtárában található. A Széchényi Könyvtár központi részlegében bújnak meg a X V I I I . századi főúri színházak szövegkönyvei, nemcsak a már e m i i t e t t eszterházai és kismartoni színházaké, hanem Erdődy gróf pozsonyi színházából valók i s . Ezek azonban nem alkotnak külön gyűjteményt, s csak cim, esetleg szerző sze r i n t lehet őket megtalálni a cédulakatalógus alapján. Zolnai Klára az olasznyelvü szövegkönyvekkel f o g l a l kozó tanulmányában már 1741-ben Pozsonyban játszott és k i adott müvet i s emlit és 1849-ig bezárólag - a fiumei s z i n ház műsorát i s ideszámítva - összesen 56 darabot sorol f e l a Széchényi Könyvtár állományából. Közben u t a l az Esterházy levéltárban, az e g r i Érseki Könyvtárban található példá nyokra, sőt a csak cim szerint ismert, de egyelőre lappangó szövegkönyvekre i s . Teljes számmal megtalálhatók a Széchényi Könyvtárban mindazok a könyv alakban megjelent színpadi szövegek, ame lyek kimondottan előadási céllal kerültek kiadásra. I l y e n nek tekinthetjük a Pővárósi Színházak Műsora cimü drámaso r o z a t o t , amely színházaink legsikeresebb d a r a b j a i t közölte a mult század végétől kezdve. Vagy i l y e n a Nemzeti Szinház Könyvtára, a Népszinház Könyvtára és különböző ifjúsági és műkedvelő színpadok részére készült kiadványok. Ide s o r o l hatjuk az operai szövegkönyveket i s , amelyek régebben az Operaház,ujabban a Zeneműkiadó kiadásában jelennek meg. Vé gül ilyenek a Színházi Élet darabmellékletei, amelyek sze reposztás kíséretében mindig a mü színpadi szövegét nyúj tották a próbák közben k i a l a k u l t legfontosabb rendezői uta sításokkal. A f e l s o r o l t kiadványok mint nyomtatott müvek természetesen minden nagyobb könyvtárban megtalálhatók, a
Széchényi Könyvtárra i t t csak mint a t e l j e s hüngarica anya got őrző intézményre utalunk. Jelentős mennyiségű szinház! szövegkönyvet találunk az Országos Színháztörténet! Múzeum Könyvtárában I s . A rég! anyag magját a debreceni szinház szövegkönyvei alkotják, amelyek 1956 májusában kerültek a Múzeum birtokába .1850-től 1940-ig terjedő időből valók. Többnyire zenés müvek - ope rák, operettek, zenés vigjátékok -, de vannak közöttük pró zai darabok i s . A prózai müvek javát azonban még 1924—ben kiválogatták és a debreceni Csokonai Színházból a Déry Mú zeumba vitték át. A múzeum nem t u d o t t a szövegkönyvekkel mit kezdeni* ezért az egész anyagot továbbadta a debreceni Egyetemi Könyvtárnak. Evek óta bálákba kötve, f e l d o l g o z a t l a n u l fekszik az Egyetemi Könyvtár egyik raktárhelyiségé ben. Valószínű, hogy számos érdekes darabot r e j t e g e t a mult század első feléből is.A debreceni Egyetemi Könyvtárban őr zött szövegkönyvek száma körülbelül 500-600-ra tehető. A Budapestre került anyag mintegy 900 műből áll, da rabszáma azonban meghaladja a 3000-et, mert egy-egy operá nak vagy operettnek a sugópéldányon kivül rendezőpéldánya, ügyelőlapja, szerepei ás t e l j e s zenekari anyaga i s együtt van. Rendezése ugyanazon elvek s z e r i n t történt, ahogy a Népszinház anyagát i s rendezték 1925-ban a Fővárosi Könyv tárban: az egy műhöz tartozó mindennemű szövegkönyv-adalék egy fasciculusba került* Mint a debreceni színház könyvtá rát egységes gyűjteményként k e z e l i k s a szövegkönyvek a rendes helyszámon kivül külön kurrens számozást i s kaptak. A debreceni szövegkönyvekkel kapcsolatban már e r e d e t i l e g i s valami megőrzési törekvés érvényesült. A szinházi könyvtá ros ugyanis minden sugópéldányba beleragasztotta az eredeti szinlapot i s . A Színháztörténeti Múzeumba került 1956 folyamán a. pécsi Egyetemi Könyvtár padlásán talált mintegy 30 darab sugókönyv a mult század közepe tájáról. A jelek a r r a mutat nak, hogy Bayer József hagyatékának egy k i s töredékéről van szó. 1
Érdekes sugókönyvek birtokába j u t o t t a Múzeum Balog 41/ István hagyatékával. ' Ezek közül i s kiemelkedik Csokonai Karnyónéjának Zolnay András szinját3zó által 1821. I I . J-án másolt szövege, továbbá Csokonai Dorottyájának szinpadi változata. Színháztörténeti szerepüket Pukánszkyné t i s z tázta. Ezenkívül még mintegy 100 különféle szövegkönyvet őriz a Színháztörténeti Múzeum. Nyilvántartásuk külön szö vegkönyvkatalógus segítségével történik, amely minden irá nyú - cim, szerző, zeneszerző, forditó,átdolgozó s z e r i n t i útmutatást nyújt a kutatónak. Általában minden egyes szinház könyvtárában találha tók szövegkönyvek. Az Állami Operaház Könyvtárában kapott helyet operai szövegkönyveink legnagyobb része.Ez a könyv tár magába f o g l a l j a a régi Nemzeti Szinház operai szöveg könyveit i s 1884-ig, vagyis az operának a Nemzeti Színház ból való kiválásáig, i l l e t v e az Operaház megnyitásáig. I t t találjuk a Népszinház anyagának egy részét i s , amelyet i s meretlen okból v i s s z a t a r t o t t a k , amikor az anyag többségét átadták a Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Osztályának. A népszínházi könyvtár leltárának első 105 darabja maradt az Operaházban, a szétválasztás tehát nem kiválogatás alap ján történt, hanem az anyagot teljesen ötletszerűen és i n dokolatlanul csonkították meg. Az Operaházban tárolt szövegkönyveknek sem raktározá sa, sem kezelése, sem nyilvántartása nem szakszerű. Az egész anyagot, tehát a legrégibb és legértékesebb szöveg könyveket a legújabb szövegkönyvekkel együtt, minden megkü lönböztetés nélkül, müsorkönyvtári szempontok szerint ke42/
41/
K&raszti Arpádné; Balog István hagyatéka a Szinháztörténeti Múzeumban. Bp. 1958. /Színháztörténeti füze tek 5./
42/
Pukánszkyné Kádár Jolán: Csokonai-müvek Balog István vándortársülatának műsorán. I t K . I960. 1. sz. 75-82.p.
z e l i k . A muzeális anyagot nem választják szét a szinház! üzem napi szükségleteit kielégítő példányoktól. így a ke zelésben semmiféle értékőrző szempont nem érvényesül. Heve s i Sándor művészileg jelentős és tanulságos rendezőpéldányaiból például mindössze 4- található meg, h o l o t t Hevesi 1912-től 1915-ig huszonegy operát és táncjátékot rendezett, később mint vendégrendező pedig még négyet. Rendezőpéldá nyait - köztük a Varázsfuvolának, a Szöktetésnek, a Don Jü annak és a Mirandolinának művészi szinrealkalmazásait f e l használták o l y módon, hogy a rendezői utasításokkal t e l e i r t lapokat kitépték a zongorakivonatok k o t t a l a p j a i közül, s az utóbbiakból u j rendezőpéldányokat készítettek. Igen sok értékes példány veszett e l kikölcsönzés folytán* A könyvtár raktározása i s igen siralmas. Hat raktárban széttagolva fekszik az anyag, mutatója,cédulakatalógusa nincs, mindöszsze egy leltárkönyv nyújt némi tájékoztatást, egyébként a kutató a hivatalsegédek emlékezőtehetségére van u t a l v a . Természetesen senki sem kivánja egy működő színház tól, hogy lázas napi gondjai m e l l e t t szigorú könyvtári ós muzeológiai módszerekkel őrizze és t a r t s a nyilván könyv anyagát, de a lazább és kevésbé tudományos kezelés még nem indokolhatja fontos kulturális értékeink pusztulását. A színházi üzem fenntartásához immár nem szükséges, muzeális jellegű anyagot át kellene adnia olyan szerveknek, ahol az i l y e n értékek megóvása és szakszerű kezelése biztosít va van.A j e l e n l e g i helyzetben a kutatók csak nehezen tudják megközelíteni a szövegkönyveket, s i g y feldolgozásuk egye lőre akadályokba ütközik. Igen jelentős szövegkönyvanyagot őriz a kolozsvári Magyar Szinház könyvtára i s . Számos, még a mult század ele jéről származó sugópéldány sorakozik a modernebb szövegek mellé. A rendkívül gazdag anyagban csak egy egyszerű be tűrendes katalógus tájékoztat. Tudományos feldolgozásukra eddig senki sem vállalkozott.
Nagy mennyiségű szövegkönyvet tarolnak a nagyváradi szinház egyik raktárhelyiségében* A sugópéldányok között még a vándorszínészet korából i s vannak példányok. Rendezé sükre nem került sor s Így tudományosan egyelőre f e l nem használhatók. Több a X V I I I . század végéről származó német sugóköny vet találunk a budapesti Ráday Könyvtárban i s . 1945 de még inkább 1949 utáni műsoranyagot gyűjtött az 1952-ben életre hívott Szinház- és Filmművészeti Szö vetség Tudományos Osztálya. Túlnyomó részben gépelt olvasó példányok, egyesek több levonatban. 1957-ben ez a tekinté lyes anyag a Szövetség megszűntével a Színháztudományi I n tézetbe, i l l e t v e a Színháztörténeti Múzeum Könyvtárába ke rült. CenzurapéIdényokat a Színháztörténeti Osztályon kivül még szép számmal találunk az Országos Levéltárban i s , mint színházi akták mellékleteit. Megemlíthetünk még bizonyos színházi pályázatokra be érkezett pályamunkákat i s , amelyek ugyan nem kimondottan színházi példányok, de végső fokon mégis színházi célokra készültek. Ilyenek többek közt a Magyar Tudományos Akadémia drámapályázataira beérkezett darabok az Akadémia könyvtárá ban, vagy az egyik népszínházi pályázat pályamüvei a Fő városi Levéltár népszínházi i r a t a i között. Az iskoladrámák kéziratos vagy nyomtatott szövegeit elsősorban a pannonhalmi könyvtárban, a piaristák budapesti levéltárában, valamint a szerzetesrendeknek a B a z i l i k a p i n céjében őrzött levéltáraiban találhatjuk. De vannak i s k o l a dráma szövegek nagy könyvtáraink anyagában i s . ^ " / 1
3 7
Jóboru Magda: Akadémiai drámai pályamüvek 1857-88. Mezőtur, 1 9 4 2 .
44/
'
Vö. : Kardos Tibor-Dömötör T e k l a : Régi magyar drámai emlékejc. 1 . 1 1 . k. Bp. I960. - Ugyanitt részletes b i b liográfia i s .
II. S Z Í N L A P O K
Nagyon fontos forrása a színháztörténeti kutatásnak a szinlan. A színház és a közönség kapcsolatát szolgálja,fel adata az előzetes tájékoztatás, Nyomtatott - néha kézira tos - formában közli a közönséggel a szirtre kerülő, vagy műsoron futó darabokra vonatkozó tudnivalókat. Annak meg felelően, hogy a különböző korokban a színtársulatok veze tői m i t t a r t o t t a k szükségesnek közölni a közönséggel, i l l e t v e mit t a r t o t t fontosnak a közönség, a szinlapok t a r t a l ma, szerkezete és külalakja i s változott. Első magyarországi szinlapként szokták emlegetni egy ismeretlen bártfai passiójáték kéziratos szereposztását, Valójában nem szinlapról van szó, csak a szinjáték-elökészitői részére készült kéziratos feljegyzésről, amelyen a szerepek mellett a szereplők nevei i s láthatók. De sem az előadásra kerülő mü cime, sem az előadás helye és i d e j e nincs r a j t a feltüntetve, tehát éppen azok a lényeges moz zanatok hiányoznak róla, amelyek a közönség tájékoztatását szolgálnák, vagyis amelyek szinlappá avatnák. ^ A modern szinlap magyarországi őseit az iskoladrámák programjaiban vagy argumentumaiban k e l l keresnünk. Ezek a 2
Abel Jenő: A s s imígy Bártfán Szazadok7 1884. 22-51. p.
a XV. és XVI. században.
2/ Kardos Tibor ..- Dömötör Teklát Régi magyar drámai emlékek. Bp. 195P. 1. k. 299-305. . P
programok a XVII. századtól kezdve kísérői az i s k o l a i szí nielőadás oknak. 4-32 lap terjedelmű nyomtatványok, amelyek a darab részletes cimén kivül az előadás időpontját, helyét, a szinjáték tartalmát és a szereplő személyek nevét i s köz l i k . Az előadás évszáma sokszor krónosztikonban van e l r e j t ve. Többnyire l a t i n nyelvűek, de vannak köztük szép számmal német, magyar, szlovák, sőt két-, három- és négynyelvü programok i s . Az iskoladrámák programjai az előadott mü tartalmát igen gyakran jelenetről jelenetre közlik olyan részletesség gel, hogy a cselekmény menetét a leírás alapján hivon kö v e t n i t u d j u k . Nagyon sok iskoladráma tartalmáról és előadá sának körülményeiről csak az argumentumok alapján értesü lünk. Számos iskola dráma programjának csak a cimét ismer jük. A nagyszombati j e z s u i t a nyomda a kancellária rendele tére 1754—tői kezdve rendszeresen beküldte a helytartóta nácshoz minden sajtótermékének ellenőrző példányait, össze sítő lajstromok kíséretében. A példányok elvesztek ugyan, de a f e l s o r o l t aprónyomtatványok között megtaláljuk a j e zsuita drámák programjainak elmeit i s . Külön s z i n l a p t i p u s t képviselnek a X V I I I . századi fő úri színházak színlapjai. Ezek nem önálló nyomtatványok, hanem a nyomtatott szövegkönyvek részei. Rendszerint a cím lap verzóján, esetleg a szövegkönyv 3« vagy 4 . oldalán találjuk a színlap jellegű tájékoztatást. I t t sorolják f e l a szerepeket, a színészeket, a díszlettervezőt, a karmes t e r t és a díszletek változásait. A szinészek neve gyakran egy geometrikus ábrában van elhelyezve oly módon, hogy e l helyezésükből drámai kapcsolataikra i s következtetni lehet. Amikor tehát a főúri vendégek ezeket a páholyukban e l h e l y e z e t t szövegkönyvecskéket /Logenbücher/ kézbe vették, 3 7
Gárdonyi A l b e r t; A nagyszombati jezsuita nyomda X V I I I . századi aprónyomtatványai. M. Könyvszemle, 1942. 4 1 3 - 4 1 5 . p .
a szövegen kivül megtalálhatták bennük a színpadi előaaas tájékoztató adatait i s . I l y e n színlap fakszimiléjét Horányi Mátyás közölte Az Eszterházy-szinházak szövegkönyvei cimü munkájában.^/ A modern, egyoldalas szinlapokat a német színészek honosították meg Magyarországon a X V I I I . században, ^zek természetesen semmiben sem különböznek az egykorú osztrák és német színlapoktól. 1784. november 4-én a budai Eeischl-féle bódéban né met szinészek magyarnyelvű előadását hirdették. Mayer Já nos és Dietelmayer Terézia társulata Heinrich Ferdinand Möller Graf Waltron cimü darabját adta elő. Ennek az első magyarnyelvű előadásnak s z i n l a p j a nem maradt fenn.''/ Egy év múlva azonban, 1785. szeptember 12-én és 14-én Simái K r i s tóf Mesterséges ravaszság cimü darabját adta elő valószínű leg a Ráday Pál vezetése a l a t t álló Magyar Jádzók Társa sága. Az első előadás s z i n l a p j a , amely azonban nem közli a szinészek nevét, fennmaradt és megtalálható a Fővárosi Sza bó Ervin Könyvtárban.Ez volna tehát első magyarnyelvű s z i n lapunk. / Az első magyar hivatalos színtársulat/a Kelemen Lászlór-féle "Magyar Játszó S z i n i Társaság"/ s z i n l a p j a i igen t e t szetős, fekete vagy piros szególyrajzzal d i s z i t e t t negyed rét alakú nyomtatványok. A Pest és Nógrád megye levéltárá ban /régi Pest megyei Levéltár/ őrzött nyugták szerint egyegy darab szinlapját 500 példányban nyomtatták k i a T r a t t 6
Horányi Mátyás : Az Eszterházy-szinházak szövegkönyvei, up. 1 9 5 / . 2 2 - 2 3 . p. /Színháztörténeti füzetek 1 7 . / ^/ Bayer Józsefi Az első magyarnyelvű színielőadás a fővárosban és Gróf Waltron. I t K . 1 9 0 3 . 1 2 9 - 1 3 . p. - Heppner Antal: Az első p e s t i magyar előadáshoz. EPhK. 1 9 1 6 . 4 3 3 . P. 6 / Rexa Dezső: Az első magyar nyilvános színielőadások Pesten és Budán. Tanulmányok Budapest múltjából. I I I . Bp. 1 9 3 4 . I 2 7 - I 3 7 . - Pukánszkyné Kádár Jolán: Hivatásos színjátszóink első előadásai. I t K . 1 9 4 Ö . 3 4 4 - 3 5 5 . p. r
ner-féle nyomdában. Később a Döbrentei-féle várszínházi társaság s z i n l a p j a i 1833-35-ben, ugyancsak a nyomdaszámlák tanúsága s z e r i n t már 1200 példányban készültek. Mindkét szám igen soknak tűnik föl mai szemmel, de ha arra gon dolunk, hogy a szinlapokat nemcsak a város különböző pont j a i n helyezték e l , hanem az előadás előtt osztogatták, i l letve árulták i s /erre v a l l a "szinlaposztó" elnevezés/, a példányszám érthetővé válik. A k a l l i g r a f i k u s szegélydisszel ellátott, m e r i t e t t pa pírra nyomott színlapok a XIX. század harmincas éveiben át adják helyüket egyszerűbb tipografizálással készült nyom tatványoknak. A század második felétől kezdve a színházak már tipográfiai állandóságra i s törekedtek. A Nemzeti Szin ház, a Népszinház, majd a Vigszinház hosszú évtizedeken át azonos t i p u s u szinlapokat nyomatott. A vidéki társulatoknál takarékosságból mind gyakrab ban f o r d u l t elő, hogy ugyanarra a szinlapra több előadás adatait nyomtatták. Ebből a szokásból alakultak k i a XX. század első felében használatos un. kutyanyelvek, sokszor másfél méter hosszú, keskeny színlapok, amelyeken a szín igazgató két hét előadásait i s h i r d e t t e . Gyűjteményekben néha találkozunk kéziratos szinlapokkal i s . Vidéki színtársulatok gyakran játszottak olyan helyiségekben, amelyeknek a környékén nem v o l t nyomda, s i l y e n esetekben kézzel i r t szinlapokat használtak. Olykor a szegénység i s erre kényszeritette őket. A vándorszínészet koráról szóló mult századi megemlékezésekben gyakran idézik a színlapok "körmölgetését"./Petőfi:A tintás üveg./ A szinlapok leírása többnyire a kezdő szinészek feladata v o l t . Nem szabad azonban összetévesztenünk a kéziratos szinlapokat, a színlapok kézirataival. Az Országos Széché-
Staud Géza: Az első magyar színtársulat s z i n l a p j a ! . Bp. I960. /Színháztörténeti füzetek 15./
n y i Könyvtár Színháztörténeti Osztálya és a Színháztörté n e t i Múzeum Őrzi az első magyar színtársulat néhány nyom t a t o t t színlap3ának e r e d e t i kéziratát I s . E színlapok Kéz i r a t a i t Brnyi Mihály vagy Láng János irták alá. Ami a színlapok szövegét i l l e t i , általában közlik az előadásra kerülő színdarabok elmét, az előadás helyét és idejét, a szerepek és a szinészek nevét. A szerző, különö sen a XVIII» század második és a XIX. század első felében nem mindig szerepel a színlapon, mint ahogy a fordító és az átdolgozó nevét sem jelölik rendszeresen. Ezért olyan nehéz néha ebből az időből származó színlap alapján meghatározni, milyen darabról van szó. Megnehezíti ezt még az a körülmény i s , hogy egyes színmüvek különféle elmeken kerültek szinre. Még a XX. században i s számtalan példa akad arra, hogy v i déki színigazgatók önkényes elmek a l a t t h i r d e t t e k régi da rabokat, mert így az újdonságok látszatát akarták k e l t e n i . Pontos adatokat közöl a színlap arról, hogy a darab először kerül-e szinre, vagy u j betanulásról, u j rendezés ről és u j fordításról van-e szó. Zenés müveknél a színházi karmester neve i s szerepelni szokott a színlapon. A színlap jelentős részét a szerepek és a szerepeket játszó szinészek neve tölti k i . A magyar színészet első évtizedeiben a színésznők nevéhez rendszerint hozzáfűzték a Leányasszony, vagy I f 1 asszony, a színészekéhez pedig az ür szavakat. A negyvenes évektől kezdve a színjátszók már csak puszta nevükkel szerepeltek. Vendégszereplés esetén a szinészek neve m e l l e t t a my. röviditést találjuk ami azt j e l e n t i : mint vendég. Az aka démiai növendékek fellépése esetén a színlapokon f e l szok ták tüntetni: an. /akadémiai növendék/ vagy ujabban f h . /főiskolai hallgató/. A dekorációk, a t e c h n i k a i trükkök és egyéb látványos ságok felsorolása már a legrégibb szinlapoknak i s fő csa logató eszköze v o l t . A vásári kikiáltók stílusában készült leírásuk néha a színlap tükrének nagyobb felét, f o g l a l t a f
3
e l . Gyakran még üzleti vagy közérdekű hirdetések i s helyet kaptak a XIX. század első felének szinlap j a i n . A legtöbb szinlap feltünteti a szinház helyárait i s . Ezek az adalékok különösen a szinház gazdaságtörténete szempontjából igen fontosak. Következtetni lehet belőlük a r r a , hogy milyen társadalmi rétegekre számított a szinház. s ha a nézőtér befogadóképességét i s ismerjük, rekonstruál hatjuk az egész belső kalkulációt. A barokk színpadokon már igen nagy szerepe v o l t a de korációnak. A XVTII. századi színpad i g a z i ura a díszlet tervező. Ezért korán feltűnik a szinlapon a díszlettervező és szinházi festő neve. Az Esterházy szövegkönyvekben t a lálható színlapok gyakran e m i i t i k Carlo Quaglio és P i e t r o Travaglia nevét.^ A városi színházak német s z i n l a p j a i n i s találunk utalásokat a dekorációk készítőire. A rendező nevének feltűntetése a szinlapon csak jóval később, a XIX. század közepe felé kezd rendszeressé válni. A magyar szinházak közül először a Nemzeti Színház nyomatta k i a rendező nevét a szinlapra 1843, július 1-ón. /Auber: A p o r t i c i néma. Eendezte Konti Károly./ A jelzés ettől kezdve, 1831. március 16-ig, minden egyes darabnál - a mű sordarab oknál i s - megtalálható, s csak ritkán marad e l . 1851. március 17-től 1855. április 9 - i g semmi nyoma a ren dező nevének. 1855» április 10-től kezdve ismét megjelenik a jelzés s megmarad egészen 1870. október 3 0 - i g . Ezek a rendezők azonban /Konti, Fáncsy, Szentpétery, Lendvay, Egressy, Tóth József, Szigeti,Paulay/ akkor még csak a l k a l mi játékmesterek voltak,akik színészi foglalkozásuk m e l l e t t vállalkoztak egyes darabok betanítására. A rendező önálló művészi munkaköre ekkor még nem a l a k u l t k i . Talán csak 8 7
Kádár Jolánt a budai és p e s t i német színészet története 1812-ig. Bp. 1914. 50-52.p. Horányi Mátyás; Eszterházi-vigasságok. Bp. I960,
Fáncsy és Paulay emelkedik k i az egykorú rendezők közül, de ebben az időben még az ő munkájuk sem mérhető a modern h i vatásos rendező széleskörű tevékenységéhez. Laube és a Pes ten vendégjátszó meiningeniek hatása a l a t t Paulay Edében i s csak 1875 után bontakoznak k i nagy rendezői képességei,ame lyek aztán a Csongor és Tünde /1879/ és Az ember tragédiája /1883/ színpadi megvalósításában nyilatkoznak meg a legha tásosabban. A mai rendező előfutára Magyarországon azonban mégis inkább Molnár György l e h e t e t t , aki a Budai Népszinház szín lap j a i r a /1861-1869/ következetesen kinyomatta a maga és rendezőinek nevét /Együd, B i h a r i , Taí'áts, Szilágyi/. Mikor 1875-ben a Népszínházhoz került, o t t i s öntudatosan ragasz kodott ahhoz, hogy rendezői tevékenységét a szinlapokon feltüntessék /Angot asszony leánya. Utazás a föld körül 80 nap a l a t t . A képzelt beteg. A talléros pékné/, bár ugyanak kor más rendező nevét a Népszínház s z i n l a p j a ! nem j e l z i k . Érdekes, hogy Paulaynak mint rendezőnek a nevét a Nemzeti Szinház s z i n l a p j a ! sohasem tüntetik föl, akárcsak később Tóth Imréét sem. Az önálló rendezői munkakör nálunk teljesen csak a századforduló után alakul k l . Ennek elismerése abban kezd megnyilatkozni, hogy a szinházak újból feltüntetik s rend szeresítik a rendező megnevezését a szinlapokon. Bizonyára szerepet játszott ebben Antoine hirneve, valamint a nálunk társulatukkal vendégszereplő Brahm és Reinhardt működé se i s . A sort a Vigszinház n y i t j a meg /Molnár Ferenc: Doktor ur. Rendezte: Góth Sándor. 1902. szeptember 28./. A jelzés azonban rövidesen elmarad a szinlapról és csak 1915-ben ke rül ismét vissza.A Király Szinház megnyitása napjától kezd ve feltünteti a rendező nevét /Martos-Huszka: Aranyvirág. Rendezte: Bokor József. I 9 0 3 . november 6,/» A Magyar Szin ház s z i n l a p j a i n egy hónappal később j e l e n i k meg a rendező neve /Verő György:Doktorkisasszonyok.Rendezte : Mérei Adolf.
1 9 0 3 . december 2 2 « / . Az Operában először Alszeghy Kálmán nevével találkozunk /Bizet: Carmen. Rendezte: Alszeghy Kál mán. 1 9 0 7 . szeptember 26./. A Népszinház-Vigopera egyéves működésének első napjától kezdve rendszeresen feltünteti a darabok rendezőjét /Herczeg Ferenc: Avatójáték* Rendezte Andoivfi Péter. 1907* október 1 . / . Feltűnő, hogy ugyanezen a napon került bemutatásra Szemere György Bolond Istók cimü humoros szinjátéka is.ame l y e t Hevesi Sándor rendezett, de az ő neve csak a harmadik előadáson j e l e n t meg a plakáton, pedig ebben a színházban ez v o l t bemutatkozó rendezése / 1 9 0 7 . október 3»/« Hevesi addigi rendezői működését sem a Nemzeti Szinház, sem a Thalia s z i n l a p j a i nem jelezték. Valamennyi szinház között a legkonzervatívabb ezen a téren a Nemzeti Szinház. Hevesi második nemzeti szinházi szerződtetése idején /1908-1912/ már egész sereg bravúros rendezéssel t e t t e ismertté nevét /Szentivánéji álom, Anto nius és Cleopatra, Vízkereszt. Hamlet, Felhők, P a t h e l i n mester, A fogadósné/, de művészi tevékenységét semmi sem j e l z i a szinlapokon. 1912 őszén a Nemzeti Színház igazgató sága végre rászánja magát, hogy az általánossá vált szokás nak megfelelően tájékoztassa a közönséget a darab rendező jéről i s /Szigeti József: Csizmadia mint kisértet. Rendez t e : Csathó Kálmán. 1 9 1 2 . szeptember l . / . Később, 1 9 2 6 . október 26-tól 1 9 3 1 . szeptember l - i g a Nemzeti Szinház szinlapjairól ismét elmarad a rendező ne ve. Ennek oka valószinülag a Hevesit ért támadásokban ke resendő. A p o l i t i k a i célzatú cikkek szerzői ugyanis azzal vádolták a Nemzeti Szinház igazgatóját, hogy mint fordító, 107
i 1 7
1 0 7
Staud Géza: Hevesi Sándor rendezései. Bp. 1957* /Szinnaztörténeti füzetek 3 « / Csathó Kálmán szóbeli közlése s z e r i n t azonban a darabot nem i s ő rendezte, nevét megkérdezése nélkül nyomatták ki.
átdolgozó és rendező túlságosan sokat szerepel a nyilvá nosság előtt. A harmincas évektől kezdve már minden fővárosi szin ház szinlapján rendszeresen feltüntetik a darab rendezőjét. Vidéki színházainkban ez a szokás csak az államosítás után vált általánossá. Hasonló módon helyes lenne k i m u t a t n i , hogy az egyes 3zinházak mikor tüntették f e l a díszlettervező és a jelmez tervező nevét. így számos adalékot nyernénk a díszletterve ző és jelmeztervező munkakörének kialakulásához és a szín házi produkcióban játszott szerepének tisztázásához. Az a körülmény például, hogy a Vígszínház hosszú évtizedeken ke resztül nem f o g l a l k o z t a t o t t jelmeztervezőt, hanem a ruhákat a legnevesebb fővárosi szabócégeknél készíttette, s ezek nek a nevét h i r d e t t e s z i n l a p j a i n i s , rendkívül jellemző en nek a tőkés színháznak sznobizmussal kevert üzleties szem léletére. A díszlettervezői és jelmeztervezői munkakört felölelő részletes adattár előkészíthetné a magyar díszlet tervezés és jelmeztervezés történetének megírását. A színlapok forrásértéke igen nagy, de hitelességük nem minden esetben t e l j e s . Nem szabad ugyanis figyelmen k i vül hagynunk, hogy az előadást megelőzően készülnek és so hasem b i z t o s , hogy az előadást valóban megtartották-e, i l l e t v e ugy tartották-e meg, ahogy a színlap h i r d e t t e . Meg betegedhetett v a l a k i a szereplők közül és szerepét más v e t t e át, vagy a szinház kénytelen v o l t műsorváltozást eszkö zölni. Ezért a színlapok adatait más források alapján /utó lagos hiradás, k r i t i k a s t b . / mindig ellenőrizni k e l l . Minden tekintetben csak azok a szinlapok megbízhatók, amelyeken valamilyen módon az előadás lefolyása i s jelezve van.Tóth Imre főrendezősége és igazgatósága idején az ügye l e t e s rendező köteles v o l t az előadáson történt változáso kat / p l . szerepváltozás/ a szinlapra rávezetni és a s z i n l a pot aláírásával ellátni. Ezek valóban minden tekintetben hitelesnek fogadhatók e l . Viszont kritikával k e l l felhasz-
nálni a Nemzeti Szinház azon színlapjait,amelyeket az igaz gatóság a következő cicadas szinlapjának nyomtatásához kéz iratként használt f e l , kéziratos bejegyzéssel jelölve r a j tuk az u j színlapnak a régitől való eltérését. Igen fontosak a szinlapokon a darabok előadásának számára vonatkozó adatok i s . Hiánytalan szinlapsorozatból sajnos i l y e n csak kevés maradt fenn - napról napra megálla pítható egy-egy darab pályafutása. Az utóbbi évtizedekben a huszonötödik, ötvenedik, századik s t b . előadást i s f e l szokták tüntetni propaganda céljából. Ezek a számok azonban nem megbízhatók, mert színházi szokás szerint ilyenkor rendszerint többet tüntetnek f e l a valóságnál, hogy a darab sikerét alátámaszák. Az utóbbi félszázad folyamán az előadások száma az elszámolási iratokon kivül ellenőrizhető az un. kéthetes müsorteryekb ől, amelyeket nagyobb színházainkban használ tak /Operaház, Nemzeti Szinház, Vigszinház/. Ezek két hét re előre adják meg a színház műsorát s napról napra f e l tüntetik, hogy a darab hányadszor került szinre. A Nemzeti Szinház kéthetes műsortervein két szám szerepel: az egyik a darab addigi előadásainak számát j e l z i , a másik pedig azt tünteti föl, hogy a legújabb betanulásban a darab hányadszor kerül szinre. P l . Az ember tragédiája -ZyS . Ez a Tra gédia 368. előadása Paulay óta, amely ugyanakkor u j rende zésben 12-edszer kerül szinre. Ezekből a kéthetes műsorter vekből állapitható meg egyébként a darab rendezője i s , ha a szinlapról hiányzik. A modern szinlapok már az előadásnak minden fontosább adatát közlik. Tehát a szerző nevén, a darab elmén, műfaján és a felvonások számán kivül feltüntetik a forditót, az át dolgozót, a zeneszerzőt, a rendezőt, a koreográfust,a dísz lettervezőt, a jelmeztervezőt, a karmestert és természete sen a szereposztást, továbbá az előadás helyét, napját és a kezdés időpontját i s .
•
A színlapok adatait már a X I I . század közepétől kezd ve a műsorújságok i s közlik, de az ezekben megjelent s z i n lapmásolatok sokszor hibás adatokat tartalmaznak, ezért csak ellenőrzéssel használhatók f e l . A színlapok első gyűjtői magánszemélyek v o l t a k . Ná lunk többek közt Fáncsy Lajos, i d . Szinnyei József, Rakodczay Pál, Krecsányi Ignác gyűjtöttek szinlapokat. De egyes színházakban i s találkozunk i l y e n értékőrző törekvés s e l . A pest-budai német szinházak s z i n l a p j a i t valószínűleg rendszeresen gyűjtötte a színház igazgatósága; erre v a l l egységes kötésben fennmaradt sorozatuk. A Nemzeti Színház ban Festetics Leó kezdte e l a színlapok köttetését, s ezt a rendszert Radnótfái i s f o l y t a t t a . A Vígszínházban hasonló törekvés érvényesült. A köteles példány bevezetése óta /1897/ a rendeletben körülirt szervek - elsősorban az Országos Széchényi Könyv tár Plakáttára - kaptak egy-egy példányt a nyomdákban elő állított szinlapokból. A Széchényi Könyvtár 1949-ben léte sített Színháztörténeti Osztálya és az 1952-ben életrehiv o t t Országos Színháztörténeti Múzeum régi szinlapanyagát vásárlás utján i s gyarapítja. Ma az ország legnagyobb szinlapgyüjteményét az Or szágos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Osztályán t a láljuk. Ez a hatalmas, közel háromszázezer darabot számláló gyűjtemény fokozatosan a l a k u l t k i és különböző forrásokból gyarapodott. A Széchényi Könyvtár szinlapgyüjteményének a l a p j a i t már a mult században lerakták. Gyulai Pál A phllosophusról i r o t t cikkében már 1881-ben hivatkozik a Nemzeti Múzeum szinlapgyüjteményére.' ' / 1951-hen Pukánszkyné Kádár Jolán rendezte a Széchényi Könyvtár szinlapanyagát, A rendezés 1
2
Gyulai P a i r A philosophus. Vas. Ujs. 1881. 39. sz. 524-252. p. - és Dramaturgiai dolgozatok. Bp. 1908. I I . 515. p. - Gl
folyamatát regisztráló cikkéből pontos képet kapunk a s z i n lapgyüjtemény eredetéről és méreteiről. ^ 1931-ben a Széchényi Könyvtér szinlapgyüjteménye a következő összefüggő egységekből állt: 1/ Â Páncsy-féle szinlapgyűjtemény 2/ A Eakodczay-fóle szinlapgyüjtemény 3/ A Krecsányi-féle szinlapgyüjtemény Ezek eredeti kötésben, i l l e t v e tokban, kronologikusan rendezve kerültek a könyvtárba. A Páncsy-féle szinlapgyüjteményt Vértesy Jenő már 1908-ban i s m e r t e t t e . ^ Ez a gyűjtemény 16 kötetből állt, 4 kötet k v a r t , a többi fólió formátumban. Első s z i n l a p j a 1829. július 23-án, az utolsó 1844. december 31~én k e l t . Vértesy ismertetésében f e l s o r o l j a az érdekesebb szinlapo kat i s . A Eakodczay-féle hagyatékot Pukánszkyné Kádár Jolán feldolgozásából ismerjük, A rendkívül terjedelmes kézi ratos hagyatékban v o l t egy szinlapgyüjtemény i s , Rakodczay Pál igazgatósága idejéből, egy kötetbe kötve. A folyamatos szinlapanyag 1894. március 25-től 1897. április 11-ig t e r jed. Érdekessége, hogy nagyon sok magyar Shakespeare-szinlapot t a r t a l m a z o t t . A Krecsányi-féle szinlapgyüjtemény 1162 darab s z i n lapot f o g l a l t magába az 1873-1914-ig terjedő évekből. Kre1
1
Pukánszky Béláné Kádár Jolán: Az Országos Széchényi Könyvtár szinészettörténeti forrásanyaga. I I . Az újon nan rendezett szinlap-gyüjtemény. M. Könyvszemle,1931. 38-55. P. Vértesy Jenőt A Páncsy-féle szinlapgyüjtemény a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárában. M. Könyvszemle, 1908. 201-222. p. Kádár Jolán: Rakodczay Pál irodalmi hagyatéka a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárában. M. Könyvszemle, 1923» 111-121. p.
csányi Ignác kéziratos hagyatékával együtt került a Nemzeti Múzeum Könyvtárába, ^ 1931-ben már a Széchényi Könyvtárban v o l t az Uránia Tudományos Szinház 20 kötet s z i n l a p j a i s . Nagy mennyiségű szinlap került a Könyvtárba I d . Szinnyei József gyűjtésé ből, adományokból és vásárlás utján i s . Ezek nem voltak kötetekbe kötve. A rendezés alkalmával tékákba sorolták őket. A Páncsy-, Rakodczay-, Krecsányi-gyüjtemények és az Uránia s z i n l a p j a i n kivül a Könyvtár szinlapgyüjteménye 5939 darabot f o g l a l t magába. Az egész gyűjteményről cédulakata lógus készült, amelyben minden faszcikulus külön cédulát kapott. A gyűjtemény 1897-ig» a kötelespóldány-rendszer életbeléptetéséig t e r j e d t . 1897-től a kötelespéldány-szinlapokat a könyvtár negyedéves csomagokban őrizte. 1949-ben az egész szinlapgyüjtemény átkerült az újon nan létesített Színháztörténeti Osztályra, ahol újra ren dezték az anyagot és tovább fejlesztették a tékarendszerü tárolást, mint amely g y a k o r l a t i l a g legalkalmasabbnak bizo nyult. Ebben az időben a gyűjtemény fontos anyagokkal bő vült. Ide került a Nemzeti Szinház t e l j e s szinlapgyüjtemé nye évenként külön kötetekbe kötve /csak az 1837-38-as évek hiányoztak, ezeket különálló szinlapokkal pótolták/, továb bá i t t kapott helyet az 1949-ben megszűnt Vigszinház ugyan csak kötött, t e l j e s szinlapanyaga i s . 1959-Den a Színháztörténeti Osztály szinlapgyüjtemé nye ujabb jelentős változásokon ment át. A Plakáttárban tá r o l t hatalmas mennyiségű, főleg vidéki szinlapot kiemelték a más jellegű aprónyomtatványok és plakátok közül ós átad ták a Színháztörténeti Osztálynak. Ezzel az i t t tárolt 16
Pukánszkyné Kádár Jolán: Krecsányi Ignác hagyatéka a Nemzeti Múzeum Könyvtáréban. M. Könyvszemle, 1925. 8192. p.
szinlapanyag mintegy 200 000 darabot meghaladó mennyiséggel szaporodott. A Plakáttárban csak a duplumok maradtak. Ezzel egy időben megszüntették a tékákban való táro lást és egységes fólió-méretü dobozokba rakták a szinlapo kat a helységek ábécéjében, s ezen belül időrendi sorban. A dobozokba rendezett szinlapokon kivül a Színháztörténeti Osztályon a következő kötetekbe kötött folyamatos szinlapok találhatók: - Pesti és budai német szinház 7 kötetben; - Budai színészet a Várszínházban 1 8 3 3 . október 1-től 1835- március 2 9 - i g 4 kötetben; - Nemzeti Szinház 1 8 3 9 . január 1-től 1 9 3 0 . december 3 1 - i g 4 9 kötetben; - Várszínház 1871-től 1 8 9 9 - i g 3 kötetben; - Nemzeti Kamaraszínház 1925-től 1 9 3 0 - i g 1 kötetben; - Vigszinház 1896-tól 1941-ig 76 kötetben; - Operaház 1884-től 6 kötetben; - Uránia Tudományos Szinház 20 kötetben; - Feld Irén Kamarajáték cimü vállalkozásénak s z i n l a p j a ! a Nemzeti Szinház várszinházi s z i n l a p j a ! közé vannak bekötve az 1 9 1 1 - 1 9 1 2 - i k i évadban. Az első magyar hivatásos színtársulat legrégibb s z i n l a p j a a gyűjteményben A talált gyermek. A darabot 1 7 9 2 . jú nius 11-én adta elő "A Nemzeti Játék-Szini Társaság Budán a* Hid m e l l e t t lévő Nyári Játék-Szinben" /vagyis a Reischlbódéban./. A Társaságnak ennél csak egy régebbi színlapjá rói van tudomásunk, amely az Országos Levéltárban találha tó: A filozófus s z i n l a p j a 1 7 9 2 . június 9-ről. A Kelemen-féle Nemzeti Játék-Szini Társaság /később Nemzeti Játszó Társaság/ szinlapjaiból a következők vannak a Színháztörténeti Osztályon:
Harsányi István: Régi magyar szinlapok. l/Mesterséges ravaszság. 2/ A filozófus. Irodalomtörténet, 1 9 1 3 . 3 8 41. p. - Staud Géza: Az első magyar színtársulat szín lap j a i . Bp. I960. /Színháztörténeti Füzetek 1 5 . sz./
1/ A talált gye írnek « 1 7 9 2 . június 11. 2/ Pikko hertzeg és Jutka Perzsi. Prinz Pikko. und Jutka P e r z s i . /Kétnyelvű szinlap./ 1793. május 6. 3/ A tsörgő sapka. 1795» szeptember 28. 4/ Cserei K r i s z t i n a vagyis a Meny-Asszony és a 7öLegény egy Személyben.1795« október 28. /Kézirat./ 5/ Cserei K r i s z t i n a vagy-is a Meny-Asszony és a 75Legény egy Személyben. 1795. október 28. /Az előb b i nyomtatott példánya./ 6/ Minden Levben kanál. 1795. október 3 0 . 7/ A Pejedelem Ttikos / s i c ! / Utazása. 1795» novem ber 4. 8/ A Házasság Szerző Prókátor. 1795« november 9«/Kéz irat./ 9/ A Házasság Szerző Prókátor. 1795» november 9 . /Az előbbi nyomtatott példánya./ 10/ Berényi Jolanta. 1 7 9 5 . november 1 3 . /Kézirat./ A kolozsvári magyar szinlapok közül a legrégibb A megtébolyodott R i t t e r és a különös tükör 1 7 9 3 . november 16-17-i előadásáról szól. Időrendben a második az első ma gyar Hamlet-előadás szinlapja. Az érdekességek közül megem líthetjük a Bánk bán első, 1833. február 15-1 kassai elő adásának színlap ját, amelyet Rexa Dezső fedezett f e l , meg döntve a z t a régebbi irodalomtörténeti véleményt, hogy a Bánk bán először Kolozsvárt, Egressy Gábor jutalomjátéka ként került s z i n r e . ^ I t t található Arany János szinészkedésének adataival mintegy JO szinlap és számos, külön böző időből származó, ünnepi előadások emlékét őrző selyem re nyomott szinlap. A Széchényi Könyvtár Plakáttárában i s nagy mennyiségű 3zinlapot tárolnak. Ezek eredetileg az aprónyomtatványokkal 1 8
Rexa Dezső. Bánk bán 16. sz. 184-185« p.
első előadása. 7as. U Í S . 1921.
kerültek oda s a többi hasonló nyomdatermékkel együtt éven ként sorolták óket a vegyes tartalmú anyag közé. Különösen nagy az i t t található vidéki szinlapok száma. Az 1959-ben végrehajtott szinlapválogatás után már többnyire csak a duplumok maradtak a Plakáttárban. Unicum példányként őriz a Plakáttár 5 darab Kelemen féle szinlapot, amelyek egyelőre nem kerültek át a Színház történeti Osztályra: 1/ K i - k i maga háza előtt seperjen. 1 7 9 2 . július 22. 2 / A talált gyermek. 1793« január 1 3 . 3 / A szolgálatból ki-maradt Katona t i s z t e k , vagy i s Az Állhatatosság és Kétségbeesés. 1793» novem ber 8. Az Országos Levéltárból A filozófus.az Országos Szín háztörténeti Múzeumból pedig a Cserei K r i s z t i n a 1795» októ ber 2 8 - i nyomtatott és A Fejedelem Titkos Utazása 1795» no vember 4-1 szinlapjénak kéziratos példányát ismerjük. így tehát az első magyar színtársulat eddig ismert e r e d e t i szinlapjainak a száma 16, beleszámitva a 4 kéziratos pél dányt i s . ^ / /Duplum csak a Cserei K r i s z t i n a 1 7 9 5 . október 28-i s z i n l a p j a . / Nem szinlapok, hanem a színházi év végén utólag ké szült szinlapmásolatok találhatók a Eáday Levéltár egy 18 lapos kéziratában ^, amely 1790. október 28-tól. 1794. au gusztus 23-ig 95 darab szereposztását őrizte meg. / Két ségkívül a legmegbízhatóbb forrásanyag a Kelemen-féle tár s u l a t műsorához. 1
20
21
Lugo s i Döme Kelemen László és az első "Magyar Játszó öziní Társaság" cimü munkájának 63. oldalán egy saját gyűjteményéből való szinlap fényképmásolat át közli A Gonoszság nélkül való Tévellygés cimü darab 1795« március 6-1 előadásáról. Á szinlap e r e d e t i j e elkalló dott. 20/ 21/
Jelzet: B. I I I . 1. B. A. : A legrégibb magyar szinlapok. Színháztörténeti ErT~ ^ E i s T t ő , 1 9 5 4 . 165-1^3. p.
A Széchényi Könyvtár könyvtári részlegéhen c i m , i l l e t ve szerző szerint számos iskoladráma programját találhatjuk meg. A jezsuita programokat Takács József dolgozta f e l . / Pukánszkyné említést tesz a könyvtár egy iskoladráma-programgyüjteményéről, ez azonban már nem lelhető f e l . ^ / A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában csak igen kevés szinlapot őriznek.Ezek sincsenek külön gyűjteményben, hanem a "Történelem** és a "Vegyes" anyag. katalógusában a szerzők betűrendje szerint vannak besorolva. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak viszont jelentős szin lap any aga van. Mint a fővárosra vonatkozó nyomtatványo kat, a Budapesti Gyűjteményben tartják nyilván. I t t talál ható a Mesterséges Ravaszság 1785. szeptember 12-1 előadá sának a szinlapja. *'/ A darab két nappal későbbi előadásá nak szinlap ját i s i t t őrizték, de ma már nem található. A budapesti Népszinház t e l j e s szinlapanyaga - az első három év kivételével - 1878. október 15-től 1908. május 3 1 i g 42 kötetben ugyancsak a Budapesti Gyűjteményben találha tó. Ezek a szinlapok a Népszinház szövegkönyvanyagának az Operaházba való átszállítása után maradtak vissza a Szabó Ervin Könyvtárban. A Vár szinház szinlap jainak 6 évfolyamát 1889~9Ö~től 1894-95-ig t valamint a Nemzeti Kamaraszínház 3 kötetnyi szinlapanyagát 1938. szeptember 10-tÖl 1940. május 20-ig i s 2 2
2
21
22/
Takács Józsefi A jezsuita iskoladráma. I I . Bp. 1 9 3 7 .
23/
Pukáns zky Bél éné _ Kádár Jo 1 án % Az Országos Szé' hényl Könyvtár színészetförteneti forrásanyaga. I I . Az újon nan rendezett szinlapgyüjtemény. M. Könyvszemle, 1931. 38-55. P.
24/
Harsányi István; Régi magyar szinlapok, 1 / Mesterséges ravaszság. 2/ A filozófus. Irodalomtörténet, 1915. 3841. p. - Pukánszkyné Kádár Jolán; A Nemzeti Szinház százéves története. I , k. Bp. '1940. 522, p. - S taug Géza; Az első magyar színtársulat s z i n l a p j a ! . Bp.T9"£ÖT /Színháztörténeti füzetek 15./
i t t találja meg a kutató. Ezenkívül számos kötetlen német szinlap az 1809-től 1889-ig terjedő időből f e k s z i k a rak tárban, ezek között a Deutsches Interims Theater meglehető sen összefüggő szinlapanyaga 1852-53 évekből. A többi szin lap i s , majdnem mindegyik budapesti szinházból, tékákba rendezve található meg. Túlnyomó többségük a felszabadulás utáni időből való. A Budapesti Egyetemi Könyvtárban az iskoladrámák programmjainak egy kisebb, de igen értékes gyűjteményét őr z i k . Mintegy 50 darab ZVTI. és X V I I I . századi többnyire nagyszombati nyomtatvány. A kutató számára külön értéke a gyűjteménynek, hogy együtt találja az egyébként rendkivül r i t k a anyagot,amelyet a többi könyvtárban /Széchényi Könyv tár, a MTA Könyvtára/ csak cim szerint lehet f e l k u t a t n i . Igen jelentős az Egyetemi Könyvtárban Őrzött p e s t i és budai német szinlapok gyűjteménye. 1794. január 1-től 184-5. március 3 1 - i g kisebb megszakításokkal folyamatos anyagot találunk i t t 60 kötetbe kötve. A szinlapok száma meghaladja a 8000 darabot. Adataikat Pukánszkyné Kádár Jolán dolgozta f e l a p e s t i és budai német színészetről i r o t t két monográ fiájában. / Az Országos Színháztörténeti Múzeumban mintegy 12 000 darabot meghaladó szinlapot tárolnak.Túlnyomó többségük kü lönálló példány, összefüggő sorozat csak a legujabbkori anyagban akad. A szinlapokat leltári számsor s z e r i n t ren dezik. A tájékozódást különféle szempontú mutatók segítik elő: szerző, cim, szinház, rendező, zeneszerző, díszlet tervező, sőt egyes fontosabb szinészek szerint i s . A j e l e n 25
-*/
Kádár Jolán: A budai és p e s t i német színészet történet e löl2-ig játékszini és drámairodalmi szempontból. Bp. 1914. - Kádár Jolán: A p e s t i és budai német szí nészet története 1812-184-7. Bp. 1923.
t ős ebb szinlapok a Múzeum állandó kiállításán üveg a l a t t láthatók. A Ráday Könyvtárban a szinészettörténeti iratokon k i vül egy terebélyes köteg szinlap i s található. Ez a f a s z c i kulus 278 darab szinlapot f o g l a l magába az 1814-től 1825-ig terjedő évekből. P e s t i és budai, német és magyar szinlapok sorakoznak benne időrendbe rakva« Az Operaház s z i n l a p j a i t évenként bekötve az Operaház könyvtárában találjuk. Ez az egyetlen olyan t e l j e s s z i n lapanyag , amely Magyarországon még szinház kezelésében van« Tárolása és kezelése természetesen nem szakszerű és fennáll a veszély, hogy előbb-utóbb valami károsodás éri. Sürgősen szükség volna arra, hogy ezt a rendkívül értékes, pótolha t a t l a n szinlapanyagot mihamarabb olyan intézmény vegye át, amely megőrzését biztosítani t u d j a és a kutatók részére i s hozzáférhetővé t e s z i . A levéltárakban általában csak elvétve, aktákhoz csa t o l v a találunk egy-egy magányos szinlapot. Pest és Nógrád vármegye levéltárában /régi Pest megyei levéltár/ azonban a Nemzeti Szinház 1857-1858 jelzetű köteghez csatoltan egy félbőrbe kötött szinlapgyüjteményt őriznek, amely a kassai Nemzeti D a l l és Szinjátszó Társaság egy éves hiánytalan szinlapsorozatát f o g l a l j a magába az alábbi részletezés sze rint: Kassa: 1830. január 1. - 1830. május 6. Máramarossziget: 1830. június 2 0 . - 1 8 3 0 . július 2 5 . Kolozsvár: I 8 3 O . augusztus 7. - I 8 3 0 . szeptember I 3 . Debrecen: 1830. szeptember 2 0 . - I 8 3 O . október I 7 . Kassa: I 8 3 O . október 3 0 . - I 8 3 O . december 3 0 . A vidéki muzeumok közül tekintélyes mennyiségű szinlappal rendelkezik a győri Kantus János múzeum. Legnagyobb 26/
A Magyar Színészet Hősi Harca 1790-184-9-ig cimü kiál lítás ismertetője. Bp. 1961.
részük a győri bencés gimnázium könyvtárából került át. Az 1835 és 1876 között Győrött megfordult színtársulatok szín lap j a i t tékákban tárolják. Anyagukat részben K o l t a i V i r g i l , részben Lám Frigyes dolgozta f e l . ^ A szegeâi Somogyi Könyvtárban főleg szegedi eredetű szinlapokat gyűjtöttek. Gyűjteményük 8 kötetbe kötve az 1883. október 14-től 1902. április 2-ig terjedő időt öleli f e l . Ezenkivül kisebb mennyiségű egyéb vidéki anyag i s t a lálható a könyvtárban. Az ujabbkori szinlapanyag tekinté lyes, de rendezve még nincs. Kiváló szakszerűséggel rendezett szinlapgyűjteményt Őriznek a Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtá rában, a debreceni Kollégiumban. A debreceni színlapok az 1811-1955-ig terjedő időből valók. Egyes évek anyaga f o l y a matos ós kötegekbe van f o g l a l v a : 2
1880 1881 1882 1883 1892 1897
-
1881 1882 1883 1884 1896 1905
összesen
2 kötet 1 1 " 1 " 9 " 8 " 22 kötet
A többi nem összefüggő debreceni szinlapot 6 dobozban tá rolják. Az egyéb vidéki szinlapokat külön k e z e l i k . A Kol légium t e l j e s szinlapállománya megközeliti a 10 000 dara bot. A gyűjtés 1955-ben megszűnt. Az ujabbkori szinlapokat a Debreceni Egyetemi Könyv tár gyűjti. Nagy részük Szegedről került a Könyvtárba Öm l e s z t e t t anyag formájában. Ezeket társulatok szerint kro nológiai rendben a könyvtár Nyomtatványtára őrzi. Külön nyilvántartásuk és feldolgozásuk eddig nincsen. K o l t a l V i r g i l : Győr szinészete. 1-2. k. Győr, I 8 0 9 . 1890. - Lám Frigyes: A győri német szinészet történe t e . Győr, I935.
Kisebb mennyiségű szinlapot őriznek a XIX. század közepe tájáról a debreceni Déry Múzeumban i s . A miskolci Hermann Ottó Múzeumban csak kevés s z i n l a pot tartanak nyilván, ezek közül viszont több a miskolci szinház első éveiből való. ®/ A veszprémi Múzeumba került valami különös véletlen folytán a Nemzeti Szinház első két esztendejének/1837-1858/ t e l j e s szinlapanyaga két kötetbe kötve. Mi;. *n valószínűség szerint a Színháztörténeti Osztály nemzet színházi s z i n lap sorozat ának hiányzó első két kötetéről van szó. Ugyanitt találunk 2 8 darab kéziratos szinlapot i s , amelyek Pápán 1817-től 1 8 2 3 - i g bemutatott színmüvekre vonatkoznak. Nem lehet t e l j e s bizonyossággal megállapítani, vajon valóban kéziratos szinlapok-e vagy kinyomtatott szinlapok megmaradt kéziratai. Az első feltevés látszik valószínűnek. 2
A g y u l a i Erkel Szinház folyamatos, t e l j e s s z i n l a p anyaga 1901-től 1 9 4 9 - i g 3 5 kötetbe kötve megtalálható a bé késcsabai Megyei Könyvtárban. Rendezett állapotban vannak a pozsonyi Városi Levél tárban a pozsonyi magyar, német és szlovák nyelvű s z i n l a pok. Dobozokban tárolják őket. A levéltár 1955-ben k i adott katalógusa 5000 darab szinlapot e m l i t az 1 7 9 6 és 1 9 4 0 közötti időből. ^/ Ezeket már több izben feldolgozták, így elsősorban Benyovszky Károly, Heppner Antal és Samarjay Ká r o l y a pozsonyi színészetről i r o t t munkáikban.^ / 2
0
28/
2
y
A debreceni szinlapanyag felhasználásával készültek a következő monográfiák;Gere s 1 Kálmán A debreceni színé szet vázlatos története 1 7 9 0 - 1 0 9 8 . Debrecen, 1 8 9 8 . Szathmáry Zoltán: A debreceni színház története./18651 9 2 5 / . Debrecen, 1 9 2 4 . - Hegyi Tibor: A debreceni szí nészet és színház története a legrégibb időktől a k i egyezésig. Balassagyarmat, 1 9 3 7 . 9/ Archiv Mesta Bratislavy. Praha, 1 9 5 5 « ' Benyovszky. K a r l : Das a l t e Theater. B r a t i s l a v a - Pre s 8burg. 1 9 2 6 . - Benyèvszky Károly: A pozsonyi magyar színeszet története 1867-ig. B r a t i s l a v a - Pozsony, 1 9 2 8 . - Heppner Antal: A pozsonyi német színészet története a J L v l l i . szazadban. Pozsony, I 9 1 0 . - Samar.lay Károly: A pozsonyi régi és u;j német színház. Pozsony, J-ööb. - 71 -
A kassai városi levéltárban i s szépen rendezett, bár csak kisebb mennyiségű kassai szinlapot találunk* A nagyváradi színházban minden előadott darab szöve ge, s z i n l a p j a és egyéb tartozéka megvan. Kolozsvárott a magyar szinlapok gyűjteményét szépen rendezve a Magyar Szinház Könyvtára őrzi, akárcsak a szö vegkönyveket. De vannak szinlapok a kolozsvári Egyetemi Könyvtárban i s , igy többek közt a Jane só Pál-féle s z i n l a p gyüjtemény, amely az Erdélyi Múzeum Egylet tulajdonából ke rült i d e . A brassói evangélikus gimnázium könyvtárában az 1794tői 1851-ig terjedő idő t e l j e s német szinlapanyagát őrizték meg 2 9 k ö t e t b e n , A gyűjtemény j e l e n l e g i állapotáról n i n csenek értesüléseink. A szerzetesrendek irattáraiban iskoladráma programo kat találhatunk. A szerzetesi irattárak közül a legjelentő sebbek a kegyesrendiek budapesti központi könyvtára és a Benedek-rend pannonhalmi könyvtára. A p i a r i s t a iskoladrámák 9 programját Lugosi Döme dolgozta f e l és fakszimiléjüket i s kiadta. Vannak magyarországi magyar és német szinlapok a bé c s i Nationalbibliothek Színházi Gyűjteményében i s __a_ 147 447 - D. Theatr. Abl. jelzetű kötetben. Több 1809-ből való. A pozsonyi szinlapok között különösen érdekes, ame l y i k ü a t t h y a n y Fülöp herceg német színtársulatának vendég játékát h i r d e t i Pozsonyban Zöllner Frigyes vezetése a l a t t . A J u l i u s von Tarent oder der Brüdermord cimü szinlapon év szám és helymegjelölés nincsen, de mint pozsonyi szinlapot tartják nyilván. Ezek s z e r i n t ez volna az egyetlen szinlap, 5 2 /
31/
Gross. JuliusiKronstädter Drucke 1535-1886. Kronstadt, r
Lugosi ömet A piaristák szegedi drámajátékai. Szeged. 1 9 3 0 . /klny. az ItK-ből./ - Lugosi Döme: A piaristák szegedi drámajátékainak s z i n l a p j a i . Szeged, 1 9 3 0 .
amely a Batthyányak X v T I I . századi főúri sziliházaiból fenn maradt. A szinlapok lelőhelyeinek felsorolását szinte a vég l e t e k i g folytathatnánk. Általában Magyarország minden vidé k i Múzeumában és könyvtárában van kisebb mennyiségű szin lap. Ezek számbavételéhez azonban esztendők kellenének. Ta lálhatók szinlapok különböző városi és megyei levéltárakban i s egyes színházi aktákhoz csatolva.Ezek azonban csak szór ványos darabok. Nem volna haszontalan dolog egyszer a magyarországi szinlapok t e l j e s kataszterét felállítani, ahogy ezt a s z i n házi zsebkönyvekkel kapcsolatban i s elvégezték.^/ I t t k e l l megemlékeznünk egyéb aprónyomtatványokról i s , amelyek nagy számmal kerülnek k i a szinház üzeméből s többnyire a közönséggel való kapcsolat szolgálatában áll nak. ^ / Műsorok, műsorfüzetek, meghívók, újévi üdvözlőver sek, a színészeket ünneplő un. szóróversek mind adatokat szolgáltatnak a szinház történetéhez. A színészek életrajzi adatainak megállapításában nagy segítséget nyújtanak a ha l o t t i levelek vagy gyászjelentések. Leggazdagabb lelőhelye ezeknek a kiadványoknak a Széchényi Könyvtár Plakát- és aprónyomtatványt ára. De bőven találunk aprónyomtatványokat a Színháztörténeti Osztály szinlapgyüjtöményében, a Színháztörténeti Múzeumban, a Sza bó Ervin Könyvtár Budapesti Gyűjteményében, a Magyar Törté-
Hankiss Elemér - Berezeli A. Károlyné: Magyarországon megjelent színházi zsebkönyvek bibliográfiája. XVTIIXIX. század. Bp. 1961. Pukánszkyné Kádár Jolánt Szinészettörtóneti vonatkozá sú p e s t i és budai nyomtatványok a X v T I I . századból a Nemzeti Múzeum Könyvtárában. M. B i b l i o f i l Szemle,1925. 56-61. p.
n e t i Múzeum Újkori Osztályán, sőt még a levéltárak aktahalmazax kozott i s .
A szinlapokra vonatkozó egyéb irodalom: Bayer Józsefi Egy Bánk bán tárgyú német dráma és magyar színlap dal, EPhK. 1904. 141-149. p. - Bayer Józsefi E l f r i d e I 8 O 5 i k i kolozsvári s z i n l a p j a . EPhK. 189Ö. 373« p. - Bayer Józsefi Eredeti drámák s z i n l a p j a i a mult századból. I t K . 1893. I I 3 - I I 5 . p. - Bayer Józsefi Hamlet előadá sok a mult században. EPhK. 1892. 596-402, p. - Bayer József; Kisfaludy Irénéjenek legrégibb szinlapjálról. GyÖri Közlöny, 1892. 8 5 . sz. - Bayer József; Magyar szinlap 1812-ből. I t K . 1894. 485. P. - /b.f./: Megta lálták a Bánk bán premierjének szinlap ját. Képes Kró nika, 1 9 4 1 . 5 3 . sz. - Harsány!• István: Régi magyar szinlapok. írod. 1913.' 58-41 p. - Heinrich Gusztáv: A legrégibb nagyváradi szinlap. EPhK. 1 9 0 0 . 95*5. p. L.i Régi miskolci szinlapok. Miskolci Napló, 1 9 2 1 . T60. S Z . - Lugosi Döme: Régi szilapok. M. Múv. Alma nach, 19O8. 53-56. p. - Szlávik Ferenc: Egy i s k o l a i dráma szinlapja. EPhK. 1 9 1 1 . 441-444. p.' - Szűcs Sámu e l : Miskolci szinlapok a legrégibb időkből. Borsodmegyei Lapok, 1886. 59-60. sz. - Váli Béla: Színészetünk ereklyéiről. Ország-Világ, 1 8 9 0 . 5 4 . sz. - Váli Béla. Színészetünk műkincsei. M. Salon, 1890. 481-5U6. p. ~ A legrégibb erdélyi szinlapok. M. Szinház! Lap, 1860. 18. sz, - Miskolci 5 3 éves magyar szinlap. Nemzet, 1886. 2 0 5 . sz. - Régi erdélyi szinlapok. Vas. Ujs. 1868. 3 3 9 . p. - Szinlap Debrecen, 1826. aug, 1 9 - r o l . Egyetértés, 1886. 244. sz. 0
III. SZÍNHÁZI ALMANACHOK:
Az almanachok periodikus, rendszerint évenként megje lenő kiadványok v o l t a k , vegyes tartalommal, szórakoztató célzattal. Naptárt, csillagászati adatokat, az elmúlt évről összefoglaló áttekintést, a jelenről átfogó képet, a jövő évről pedig jóslatokat közöltek. Az adatközlő részletek mellett a szórakoztatást rövid elbeszélések, költemények, anekdoták és nem utolsó sorban képek szolgálták. Az alma és nach tehát tulajdonképpen ismeretterjesztő adatokkal szépirodalmi anyaggal bővitett naptár v o l t . Az almanachok d i v a t j a már a ZVTI. században kezdett k i a l a k u l n i , de széles körben csak a XvTII. században t e r jedt el.Ezekben a vegyes tartalmú almanachokban rendszerint szinházi vonatkozású részletek i s v o l t a k , amelyek kiváltot ták a közönség érdeklődését. Belőlük a l a k u l t k i a ZvTII. század elején a sajátos szinházi almanach. Az első szinházi almanachok Franciaországban j e l e n t e k meg. F. Panard Etrennes logogriphes du Théâtre.et du Par nasse cimü könyve 1754-ben íátott napvilágot. F, P a r f a i c t már három egymás után következő évben - 1 7 5 5 , 1 7 5 6 , 1757 • adta k i almanach ját az alábbi cimenî L'Agenda historique et chronologique des Théâtres. 1751-től igen népszerű v o l t a Calendrier h i s t o r i q u e de théâtre de l'Opéra, des Comédie Françoise e t I t a l i e n n e e t des Foires. 1752-től j e l e n t meg az Almanach h i s t o r i q u e et chronologique de tous les spec t a c l e s , amely 1754-ben Les Spectacles de Paris-ra változ t a t t a cimét. A Calendrier és a Les Spectacles 1759-ben
egyesült és a következő elmen j e l e n t meg: Les Spectacles de P a r i s ou Calendrier historique et chronologique des Théâtres. Ez a szinházi almanach kisebb megszakításokkal 1815-ig fennmaradt. ^ Olasz országban az első szinházi almanach Carlo Gozzi nevéhez fűződik. 1756-ban adta k i La Tartana d e g l i i n f l u a s i per l'Anno b i s e s t i l e 1756. cimen«, A legrégibb bécsi szinházi almanach nemcsak f r a n c i a mintára készült, hanem francia nyelven i s j e l e n t meg: Ré p e r t o i r e des Théâtres de l a v i l l e , de Vienne Depuis l'Année 1752 jusqu'à l'Année 1757» Vienne en Autriche. Dans l'imp rimerie Jean Leop. de Ghelen, MDCCLVTI. Ebben az ismeretlen kompilátor röviden elmondja a szinészet történetét^ majd a j e l e n állapot ismertetésére tér át. Bemutatja a szinházak társulatait i s . Bennünket kü lönösen az egyik Architecte et Dessinateur des Décorations" érdekel, egy Quaglio nevü olasz festő, akinek nevével né hány évvel később az Esterházy-szinházakban találkozunk. Francia minták nyomán k e l e t k e z e t t , a magyarországi német szinháztörténet szempontjából i s legfontosabb i l y e n természetű kiadvány, a gothai Theater-Kalender. H e i n r i c h August Ottokar Reicharöt, a gothai Hoftheater igazgatója, későbbi Kriegsrat, adta k i 1775-től kezdve 1800-ig, 2 5 éven áb a 26 darabból álló almanach-sorozatot Theater-Kalender cimmel. Ez a 16° nagyságú k i s könyvecske rendszerezi elő ször a német szinházakat és vándortársulatokat egész Euró pában, képet ad a kor szinházi állapotéról és dramaturgiai törekvéseiről. Esztétikai tanulmányok, társulati névsorok, t e l j e s évi műsorok, statisztikák követik benne egymást. Adatszolgáltatása igen k i t e r j e d t és pontos. Számos i l l u s z t ráció d i s z i t i , metszetei közül több Chodowieckitől való. / 1
w
2
•*-/ Enciclopedia dello Spettacolo. Roma, 1 9 5 4 . I . / Röder. A l w i l l : Fünfzig Jahre Deutscher Bühnengeschichte 1856-1888. /Mit besonderer Zugrundelegung des deutschen Bühnen-Almanachs./ B e r l i n , 1886. Vg. Freund und Jeckel. 234. p.
2
69
I
Magyar szempontból azért jelentós a gothai TheaterKalender, mert évről évre közli a Magyarországon vándorló vagy letelepedett német színtársulatok személyzetét és t e l jes műsorát. Még a gothait megelőzve Bécsben i s j e l e n t meg egy németnyelvű almanach 1772-ben;Genaue Nachrichten von beyden Kaiserlich-königlichen Schaubühnen und andern öffentlichen Ergötzlichkeiten i n , Wien. Mit Kupfern. Herausgegeben von Johann Heinrich F r i e d r i c h Müller, Mitgliede der k a i s e r l . königl. National-Schauspielergesellschaft. Wien, Gedruckt mit v. Ghelenschen S c h r i f t e n . 1772. A magyarországi német szinházi almanachok TheaterAI manach, Theater-Kalender, Theater-Jahrbuch, TheaterTaschenbuch, Abschiedsgeschenk stb. elmeken jelentek meg, de lényeges különbség nincs közöttük, A szépirodalmi rész gyakran hiányzik belőlük, s a tartalom csak a társulat név sorára és a műsorra szorítkozik. Ezek az almanachok i s általában évenként jelentek meg. Szerzőjük, szerkesztőjük, vagy helyesebben kompilátoruk a társulat súgója v o l t , akinek ez külön jövedelmet j e lentett. A legrégibb magyarországi német szinházi almanach 1783-ból maradt ránk: Theatertaschenbuch von a l l e n V O M Anfange des Jänners b i s zum Ende des Dezembers 1783,von der deutschen Schauspielergesellschaft i n Pest Aufgeführten Schauspielen und B a l l e t s . Zum Neujahrsgeschenke zusammen getragen. Pest, gedruckt von Anna Marie Litzenbergerin. auf dem Fischplatze im Terpendischen Hause. Ettől kezdve a pesti és budai német színházak, s a v i déken kóborló német színtársulatok számos almanachjávai találkozunk. Ezekben éppen ugy, mint a németországiakban a társulati névsorok és a müsoradatok a legfontosabbak, A magyarországi német almanachok tengerében vannak tartalmiknál vagy kiállításuknál fogva kiemelkedő, érdekes példányok. Valamennyi magyarországi német almanach közül
legjelentősebb a Hochgrâflieh Brdődiseher Theater-AIgianach auf das Jahr 1787t amely Leipzigben és Berlinben j e l e n t meg. Elállításában vetekszik a legszebb német és f r a n c i a almanac hókkal tartalmát t e k i n t v e pedig operatörténetünk egyik legfontosabb forrása. Mindössze 1 példánya ismeretes. Ez E l l i n g e r Gusztáv hagyatékából került az Országos Szé chényi Könyvtárba, s ma a Színháztörténeti Osztály őrzi. Szakirodalmunk jól ismeri, többen - Bayer József, Heppner A n t a l , Pukánszky Béléné - részletesen ismertették,igy könyvészeti és t a r t a l m i leírására nincs szükség. A pozsonyi Erdődy-opera működésének keletkezését, három éves műsorát /1785-1788/ i s m e r t e t i és a társulat életéről illusztráció kat i s közöl. Színháztörténeti értékét az illusztrációk különösen emelik. s
Az 1808-ban megjelent németnyelvű pesti-budai alma nach azért érdekes, mert közli a p e s t i és budai német szín házak rövid történetét: Geschichte der Schaubühne i n Ofen und Pest, ugyancsak szinészettOrt éneti értekezése miatt emelkedik k i az 1815-ben megjelent pest-budai almanach i s a többi sablonos kiadvány közül. Az értekezés cime: Fragment eines Briefes über die Entstehung des Theaters i n Pesth und Ofen, geschrieben den 31« Marz 1794. De nemcsak a pest-budai német színházak adtak k i év ről évre almanachokat, hanem a magyarországi és erdélyi városokban működő és szerte az országban kóborló német tár sulatok i s . Ezek általában szerényebb kiéllitásuak, mint a fővárosiak, a társulati névsort és az évi műsort azonban szinte kivétel nélkül közlik. Bayer József: A nemzeti játékszín története. Bp. 1887. I I . k. 261-267« p. - Heppner A n t a l : A pozsonyi német színészet története a i v l i i . században. Pozsony, 1910. 52-63« p« és 94-97. P. - Joiantha Pukánszky - Kádár : Geschichte des «Deutschen Theaters I n Ungarn. Erster Band. Von den Anfängen b i s 1812. München, 1933* 61-64. P.
A magyarnyelvű almanachok kezdetben a német minták formátumát és beosztását követik. Később némileg eltérnek tőlük és a Nemzeti Szinház megnyitását kővetően tetszető sebb formában és gazdagabb tartalommal jelennek meg. Címük igen változó: Theatrumi almanach. Theatrumi zsebkönyvecske. Szinházi zsebkönyv. Játékszín! emlékkönyv. Játékszín! nefelejts,Játékszín! füzér. Színi emlény stb. A szakirodalom ban sokszor sugókönyvek néven emlegetik, mivel a sugó adta k i őket, ez azonban h e l y t e l e n , a sugó könyv elnevezést a színházak sugópéldánya! részére k e l l f e n n t a r t a n i . Az első magyar színházi zsebkönyvet 1793-ból ismer jük: Magyar Teatromi Zsebkönyvetske az 1793-dik Esztendő. Pesten Trattner Mátyás betűivel. A 3 2 ° méretű könyvecske Ajánlással kezdődik, majd egy bevezető versikét közöl A ma gyar Nyelvnek hatalmas támogatóihoz. Ezután következnek a Nemzeti Játszó Társaság t a g j a i , végül az első magyar hiva tásos színtársulat által bemutatott színdarabok jegyzéke a elmek ábécéje szerint. Az első magyar színjátszó társulat működéséből még két zsebkönyvet Ismerünk: 1794—bői és 1795-ből. A második pesti színjátszó csoport életéről 7 zsebkönyv számol be, az 1808., 1810., 1811., 1812., 1813., 1814. és 1815* évi kiadások. A vándorlások korára több vidéki szinházi zsebkönyv vet világot az 1819., 1824., 182?., 1828., 1829., 1831.» 1832. évekből. Ezek a zsebkönyvek, akárcsak az előzők, rendkívül ritkák, legtöbbjük unieum-példány. 1838-ban i n d u l t meg a Nemzeti Színház zsebkönyveinek sorozata. Rendszeresen j e l e n t meg minden évben egészen 1876-ig, amikor az igazgatóság b e t i l t o t t a . Jelentősek a Budai Népszinház zsebkönyvei, amelyek most már t e l j e s számban előkerültek. Belőlük Molnár György vállalkozásának mindkét szakasza /1861-1864, 1867-1870/ h i ánytalanul rekonstruálható. Az 1862. éviben Pésüs György a Népszinház keletkezésének rövid történetét i s megírta.
A század második harmadában a vidéken mindjobban e l szaporodó társulatok i s számos zsebkönyvben számolnak be működésükről. Ezeknek legnagyobb része egyáltalán nincs feldolgozva irodalmunkban. A szinházi almanachok forrásértéke igen nagy. A tár s u l a t i névsort és a napról napra k i m u t a t o t t műsort általá ban hitelesnek lehet elfogadni. Szerzőik a társulat súgói, akiknek az elmúlt évre vonatkozó adatok /színlapok, szám adások stb./ rendelkezésűkre álltak, s ők maguk az esemé nyek közvetlen szemlélői lehettek. Viszont nem voltak külö nösen müveit emberek, ezért ajánlatos az általuk f e l s o r o l t szerzők és cimek ellenőrzése,mert e l i r a s , torzítás, tévedés gyakran előfordul. A társulati névsorok és a lejátszott szinmüvek jegy zékén kivül számos magyar zsebkönyv szinmüvek szövegét-is közli. Ezek ugyan többnyire nem éppen magas színvonalú,iro dalmi értékű müvek, hanem rendszerint a társulat sikeres darabjai. Érdekességük, hogy sehol másutt f e l nem lelhetők, s rendkívül jellemzőek a korra, a közönség Ízlésére és a társulat műsorára* Értékes adatokat szolgáltatnak a kor dramaturgiai és színháztörténeti műveltségéhez azok a kisebb-nagyobb színházesztétikái és színház-történeti értekezések, ame lyeket - a német zsebkönyvhöz hasonlóan - a magyar zseb könyvekben i s megtalálunk. I t t bukkannak föl a magyar s z i nészettörténet első próbálkozásai i s . így például az 1810. évi Magyar Játék-Szini Almanachban Benke József megírta a Nemzeti Játszó Társaság törté netét 1806-tól 1810-ig.Ez a k i s tanulmány szervesen kapcso lódik Endrődy János a Magyar Játékszín cimü négykötetes munkájának bevezetőjéhez, amelyben Endrődy az első magyar színjátszó társaság történetét mondja e l . Az 1814-ik esztendőre készült almanach érdekessége, hogy S c h i l l e r esztétikai tanulmányának magyar fordítását közli A Játékszín címmel. Valószínűleg Benke József f o r d i -
t o t t a . As 1815-ik évi almanach 6 nyomtatott oldalon a Pes t i Magyar Theatrum Históriáját közli. Ugyancsak értékes t a nulmányt találunk a magyar színészet kezdeteiről Könyves Máté Játékszín! Koszorú cimü színház! zsebkönyvéhen. amely először 1854-ben, másodszor 1836-ban j e l e n t meg. A nemzeti szinész társaság eredete Magyarországon címmel jelentős terjedelemben és részletességgel i s m e r t e t i a p e s t i , az e r délyi, a miskolci és a füredi játékszín történetét. Egyes szinházi zsebkönyvek metszeteket i s közölnek. A Budai Nemzeti Játékszín! Zsebkönyv 1837-re a Nemzeti Szinház képét hozza Rphlmann Károly metszetében. Az 1838. évi Pesti Nemzeti Játékszini Zsebkönyvben Lendvayné és Me g y e r i Károly arcképét találjuk. Megyerinek ez az egyetlen arcképe, előzőleg a Honművész 1834. évi 28.számában j e l e n t meg, utólag pedig a Nemzeti Színház 1844. évi zsebkönyvében i s . Az 1839. évi zsebkönyv Schodel Rozália és Lendvay Már ton képét közli. 1840-ben Laborfalvi Róza és Fáncsy Lajos képével találkozunk. Majd sorra következik a Nemzeti Szin ház több neves színésze iFelbér Mária, Szentpétery Zsigmond, Mochanaky Amália, Hubenayné Magda Ludovika, Szathmáryné, Egressy Béni stb. Ezt az értékes színháztörténeti anyagot csak legújabban katalogizálták. A metszetekkel Pataky Dénes f o g l a l k o z o t t , a kőrajzokat pedig Gerszi Teréz dolgozta fel. A század közepétől kezdve a szinházi zsebkönyvek mel l e t t hozzájuk hasonló,de általában magasabb igényű, t a r t a l masabb, országos jellegű almanachok kezdtek megjelenni. Szerkesztőik sem színházi súgók többé, hanem irók, újság írók, szinészek. Ezek a müvek i s naptárral egybekötött, évenként megjelenő kiadványok, de túlnyomó részben irodalmi szövegeket közölnek. 4 /
Pataky Dénes: A magyar rézmetszés története. Pp.- 1951. Gerszi Teréz: A magyar kőrajzolás történeta á XIX, században. Bp, I960,
Közöttük a legnevezetesebb a Magyar Thalia. Játék szín! almanach, 1853-ra. Alapit & és szerkeszti Vahot Imre. Az eis8 évi folyam. Benne találjuk az első magyarnyelvű egyetemes színháztörténetet: A játékszín általános történe tének vázlata Vahot Imrétől. Sorra veszi a görög, római, olasz, f r a n c i a , spanyol, portugál, német, angol, amerikai, holland, dán, svéd, orosz, lengyel, cseh, i l l i r , hindu, hé ber, kínai , japán, perzsa, arab, török játékszín történe tét. A V I I I . fejezetben pedig a magyar szinészet történekét f o g l a l j a össze. Ezután a szerkesztő Balog István önéletrajzából közöl részleteket Dobsa Lajos naplótöredékével együtt.Bulyovszkyné Egy színésznő cimü beszélyével, Bernát Gáspár Frescokép egy vándorszínész életéből cimü Írásával szerepel. Vahot Imre Katona Józsefről i r életrajzi vázlatot, egy régi s z i nész pedig vidéki színészetünk problémáit f o g l a l j a össze. Színháztörténeti szempontból az almanach legfontosabb ré-j sze az,ahol a szerkesztő az 1852-ben működő 24 vidéki szin-' társulat adatait közli. Szinházi naptár 1857. évre Bethlen Miklós, Dobsa La jos ós Tóth Kálmán szerkesztésében már sok t e k i n t e t b e n e l tér a régi almanachoktól külső megjelenésében és belső szerkezetében egyaránt. A 400 o l d a l terjedelmet meghaladó naptár több érdekes cikket és igen sok képet tartalmaz. Eg ressy Gábor Szóváltás a színházi naptár fölött. Vadnál Ká r o l y A p e s t i Nemzeti Szinház. Antunovlcs J. A szabadkai szinház. Feleki Miklós Jegyzetek a magyar vándor színészet ről címmel közöl c i k k e t . Balog István az első vidéki szín társulat alakulását mondja e l . Salamon Perenc a magyar ven dors zinészetről i r . Megtaláljuk benne a Nemzeti Szinház személyzetének névsorát és a vidéki színtársulatokat i s . A Nemzeti Szinházi nyűg-intézeti naptár 1858-ra S z i g e t i József szerkesztésében és kiadásában j e l e n t meg. Ennek a tartalma i s színvonalas: Páy András cikke A magyar szí nészet múltjáról. Egressy Gábor eszmefuttatása Szinház.nem-
zetiség. emberiség:, hasznosság és mulatság. S z i g l i g e t i Ede tanulmánya A szinköltészetről magasabb igényeknek i s megfe l e l . A naptár régül közli S z i g e t i József Vén bakancsos és f i a a huszár cimü népszínművének t e l j e s szövegét. Lenhard Ede A magyar színészet országos névtára cimü almanachja 1872-től 1875-ig négy kötetben j e l e n t meg, az összes magyarországi színházak társulati névsorával. Műso rokat azonban nem ado Benkő Kálmán Magyar színvilág cimü almanachja 1873ban újból közli P e l v i n c z i szinjátszási engedélyének szöve gét, Kelemen László színtársulatára vonatkozó néhány i r a t o t és a Magyarországon 1565-től 1872-ig előadott színművek jegyzékét. A magyar szinészek névsorát 1790-től 1872-ig, a Nemzeti Szinház személyzetét 1837-től 1872-ig találjuk meg benne.. Hasonló jellegű Bártfai Paczona Antal 1887-ik évi Szinészek naptára és évkönyve cimü kiadványa, amely az o r szág valamennyi színházának személyzetét közli, s f e l s o r o l j a az állandó színházakat, nyári színköröket és szintermeket i s . A század vége felé a zsebkönyvek d i v a t j a tűnőben van. 1901-ben Incze Henrik igyekszik feleleveníteni a hasznos k i s kiadványt ós k i a d j a a Magyar Színészet! Almanachot, amely harmadik évétől kezdve már bővített tartalommal mint Magyar Művészeti Almanach j e l e n i k meg. 1913-ig összesen 13 kötet látott napvilágot és szerzett népszerűséget. Az ügye sen szerkesztett Almanach nemcsak napról-napra vezetett eseménynaptárt nyújt, hanem tájékoztat minden fontos művé s z i , elsősorban szinházi eseményről, szinházalapitásról, halálozásról ós valamennyi vidéki színtársulat állomáshe lyéről. Több kisebb tanulmány és sok kép t e s z i váltc jatossá tartalmát. A Tanácsköztársaság idején tudomásunk szerint csak egyetlen hasonló kiadvány j e l e n t meg, a szolnoki Szinházi almanach 1919> Szerkesztette Révész Jenő. A 34- lapos képes
füzetben líariházy Miklós kecskeméti és szolnoki szintársulaténak t a g j a i tesznek h i t e t a Tanácsköztársaság m e l l e t t . Ugyancsak a régi hagyományt akarta felújítani a Szin házi Életnek Művészeti Almanach elmen k i a d o t t évkönyve. Há rom évfolyama j e l e n t meg 1919», 1921. és 1922. években. Ko r a szinházi életének számtalan adatát rögzítette meg. Ha sonló céllal j e l e n t meg Lugosi Döme és Görög Sándor szer kesztésében a Szegedi Városi Szinház zsebkönyve 1929-ben ós 1930-ban. Hevesi Sándor a l a t t a Nemzeti Szinház i s a d o t t k i két zsebkönyvet Mészáros Sándor titkár szerkesztésében az 1 9 3 O . és 1 9 3 1 . évben. Az utolsó efféle kiadvány 1941-ben látott napvilágot Nemzeti Szinház 1941. címmel, amely 4 3 0 oldalon keresztül tárja az olvasó elé a Nemzeti Szinház eredményeit 1935-től 1941-ig. Németh Antal igazgatása idején. Hat év eseményeit részletes statisztikákban dolgozza f e l . Erre az időszakra kitűnően használható forrásmunka. A magyarországi színházi almanachok leggazdagabb l e lőhelye az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti O s z t á l y a . A német és magyar zsebkönyvek e r e d e t i l e g a müncheni mintára készült katalógus Hung. !.. L. Eleg. m., Var., Chron.. P.O. Germ, j e l z e t e i b e v o l t a k besorolva, j e lentős részük azonban dobozokba rakva katalogizálatlanul hányódott. Ezek a zsebkönyvek valamikor E l l i n g e r Gusztáv és I d . Sz ínnyel József hagyatékából, valamint vásárlások f o l y tán kerültek a Széchényi Könyvtárba. Kutatáshoz való f e l használásuk egységes gyűjtemény hiányában igen nagy nehéz ségbe ütközött.
Jónás Alfréd i Színházi évkönyvek, zsebkönyvek és almanachok a Nemzeti Múzeum Széchényi Könyvtárában. M. Könyvszemle, 1 9 3 9 . 3 1 2 - 3 1 7 . p. - Lugosi Döme t Almana chok, naptárak. Művészeti Almanach. A BzinEagi Élet év könyve. Bp. 1 9 2 2 . 6 5 - 6 9 . p.
Imikor a könyvtár Színháztörténeti Osztályát 1949-ben életre hívták, i t t külön zsebkönyv gyűjtemény kezdett k i a l a k u l n i , részben a Nemzeti Színház gyűjtéséből, részben ömlesztett anyagokból, részben vásárlás utján* 1959-ben ezen a téren i s jelentős változás következett be. Hankiss Elemér gondos munkával kiemelte a Széchényi Könyvtár v a lamennyi részlegéből a színházi zsebkönyveket és átszállí t o t t a a Színháztörténeti Osztályra, ugyanakkor megkapta az Osztály az Aprónyomtatvány- és Plakáttár példányait i s , és valamennyit közös gyűjteményben egyesíthette. E z z e l azonban a munka nem ért véget. Számbavették valamennyi magyarorszá g i , csehszlovákiai, erdélyi és jugoszláviai könyvtár, múze um és levéltár fellelhető példányait, cimfelvételezték és lehetőleg l e i s fotografálték. Nyomdatörténetek és b i b l i o g ráfiák alapján összeállították a hiányzó zsebkönyvek jegy zékét i s . így több mint egy éves munkával t e l j e s kép a l a k u l t k i a magyarországi színházi zsebkönyvekről. Ugyanakkor megkezdődött az anyag könyvészeti f e l d o l gozása i s . Ennek eredménye a Hankiss Elemér é s B e r e z e l i Â. Eárolyné szerkesztésében megjelent Színházi zsebkönyvek bibliográfiája cimű kiadvány, amely a szakirodalomban elő ször dolgozza f e l tudományosan ezeknek a forrásértékű nyom tatványoknak az a d a t a i t • * 1138 darab zsebkönyv, továbbá a Függelékben 240 darab egyleveles nyomtatvány, országos nap tár, évkönyv és külföldi almanach címleírását közli. A mun ka nemcsak egyszerű címgyűjtemény,hanem a zsebkönyvek t a r talmi elemzését i s tartalmazza, feltűntetve a könyvekben előforduló képeket ós az egyes példányok lelőhelyét i s . A maga nemében páratlan rendszerességgel készült bibliográfia színháztörténetünk egyik legfontosabb kézikönyve.
Hankiss Elemér és Berezeli A. Károlyné: A Magyarországon megjelent szinházi zsebkönyvek bibliográfiája. X V I I I XXX. század. Bp. 1961.
 hatalmas kutató és rendszerező munka eredményekép pen százával kerültek elő olyan zsebkönyvek, amelyeket még senki sem látott. így például Mályuszné Császár Edit a Bu dai Népszinház műsora c. kiadványában a Budai Népszínháznak még csak 5 zsebkönyvét e m l i t i az 1862., 1863., 1864.,1868. és 1869-70. évekről. Azóta előkerült az 1861. és 1869.évi Népszinház! Emlény i s , s igy a t e l j e s műsor rekonstruálható a zsebkönyvek alapján, ami annál fontosább, mert a Budai Népszínháznak a l i g maradt fenn néhány szinlapja. Különösen nagy hézagot pótolnak az újonnan felbukkant zsebkönyvek a vidéki színházak területén. Szépen rendezett zsebkönyvgyüjteményt találunk a bu dapesti Egyetemi Könyvtárban i s . Az un. Metszetszobában őr zik őket s a katalógusban "Szinház" cimszó a l a t t találhatók meg. A magyarnyelvű zsebkönyvek száma 126, a németeké 95Terület szerint az ország úgyszólván minden nagyobb városa képviselve van. Ezenkívül jelentős mennyiségű zsebkönyvet őriz az Országos Színháztörténeti Múzeum és a Szabó Ervin könyvtár i s . Általában az ország minden könyvtárában, múzeumában és levéltárában találhatunk néhány példányt. A vidéki városok közül legtöbb van a sárospataki kollégium könyvtárában és a debreceni református kollégium könyvtárában.®'' Még a bé c s i Theatersammlung i s őriz 9 darab pest-budai német zseb könyvet az 1818-1855 közötti időkből. 7/
1
Mályuszné Császár Edit: A Budai Népszinház műsora. Bp. 1 9 5 8 . /Színháztörténeti Füzetek 1 0 . / Barna János: Debreceni szinházi almanachok. Debreceni Szemle, 1 9 3 5 . 3 0 - 3 9 . p. - Szatay Ferenc: A debreceni szinészet bibliográfiája. M. Művészeti Almanacn. Bp. 1909.
A gothai Theater-Kalendcrnek egyetlen példánya sincs meg Magyarországon. Ezért Hankiss Elemér és Berezeli A. Ká rolyné idézett bibliográfiája közli a magyar színháztör ténet szempontjából fontos zsebkönyv 26 kötete magyar vo natkozású anyagának regesztáját. A bécsi Nationalbibliothek szinházi gyűjteményében az egész sorozat megtalálható.
T A R T A L O M J E G Y Z É K A magyar színháztörténet tárgya, feladata és mód szerei I. Szövegkönyvek I I . Szinlapok I I I . Színházi almanachok . „ •
3 19 51 73
SZÍNHÁZTÖRTÉNETI KÖNYVTÁR
1. 2. 5« 4. 5*
Staud Géza: Kelemen László naplója és feljegyzései Pfützner-Wolf: A német műnkásszínjátszás Kubr, Frantiéek: Â cseh munkásszinjátszás Cenner Mihály: Márkus Emília Lewanski, J u l i u s : A lengyel színház Báthory István k i rálysága idején 6« Staud Géza: A magyar színháztörténet forrásai. I . rész.
Főúri színház szövegkönyvének címlapja
A z ember tragédiája rendezőpéldányának egyik lapja (Paulay Ede kézírása)
Egy iskoladráma színlapja 1729-ből
XVIII.
századi főúri színház szinlapja
Pozsonyi német színlap 1745-ből
A z eiső magyar színtársulat színlapja
Az első német
nyelvű
pesti
zsebkönyv
címlapja
Az első magyar nyelvű zsebkönyv címlapja
i I
i
1
4