IV. Évfolyam 3. szám - 2009. szeptember
Majer Milán
[email protected]
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG RENDŐRSÉGÉNEK TEVÉKENYSÉGE A DÉLSZLÁV TERÜLETEKEN
Absztrakt A Magyar Köztársaságnak Európai Uniós és NATO tagságából következően részt kell vennie néhány EU és NATO által lebonyolított hadműveletben. A hadműveletekben a Magyar Honvédség, illetve a Magyar Rendőrség állománya hajt végre feladatokat. Cikkemben a Magyar Köztársaság Rendőrségének azon tevékenységeiről írok, melyeket EU-s és NATO kötelezettségeink keretében a rendőrök különböző háborús, vagy harci cselekményekkel érintett területeken hajtanak végre. As a consequence of the European Union and NATO membership, the Hungarian Republic has to participate in some of the operations arranged by the EU and NATO. In these operations it is the rank and file of the Hungarian Army and the Hungarian Police who complete the tasks. In my article, I am writing about those actions of the Police of the Hungarian Republic which are completed in the scope of our obligations to the EU and NATO in areas concerned with military actions and hostilities. Kulcsszavak: Magyar Köztársaság, Európai Unió, NATO tagság, harci feladat, háborús terület, délszláv válság, hadművelet, kötelezettség, nemzetközi szerződés ~ Hungarian Republic, European Union, NATO membership, military task, war zone, Southern Slavonic crisis, operation obligation, international treaty
Bevezetés A Magyar Köztársaság a NATO (1) és az Európai Uniós (2) tagságából következően bizonyos nemzetközi szerződések szerint köteles a nemzetközi katonai műveletekben részt venni. E részvételek között nem csak a Magyar Honvédség (3) munkája értendő, hanem a Magyar Rendőrség (4) feladat vállalása is. Cikkemben kitérek a Magyar Rendőrség délszláv területeken végzett munkájára, illetve kiemelten foglalkoznék az ENSZ UNMIBH IPTF (5) nevű béketámogató műveletével. 403
A délszláv területeknek érdekessége, hogy a fokozott nemzetközi nyomás ellenére is a Magyar Rendőrség hivatásos tagjai kifogástalanul végzik szolgálati feladataikat olyan körülmények között, amelyek fennállása a Magyar Köztársaság területén bonyodalmakat okozna. Ahogy a Magyar Honvédség állománya eddig nem vett részt tényleges harci feladatban, úgy a Rendőrség sem végzett tényleges, önálló munkát. Csak részfeladatok ellátásával volt megbízva, azonban a rendőrök néhány helyzetben az ügy szükségességéből adódóan komplett feladatokat is végrehajtottak. Előzmények Az 1991 júniusában kezdődött jugoszláviai polgárháború áldozatai, a több százezer halott, több millió menekült sorsát, az újonnan alakult utódállamok demokratizálódási folyamatát volt hivatva lezárni az USA-ban 1995.év végén aláírt békeegyezmény. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1995-ben, a Dayton-i Megállapodás (6) aláírását követően – az Általános Keretegyezményt aláíró felek kifejezett kérésére – létrehozta az ENSZ Nemzetközi Rendőri Különítményét (UN International Police Task Force – IPTF), melynek általános feladatául szabta, hogy támogassa az entitásokat a rendészettel kapcsolatos alkotmányos kötelezettségeik végrehajtásában. Az IPTF élén az ENSZ főtitkára által kinevezett parancsnok (commissioner) áll, aki szorosan együttműködik az ENSZ főtitkár különleges képviselőjével, a főképviselő hivatalával, az IFOR parancsnokával és a Nemzetközi Közösség más magas rangú képviselőivel, valamint a helyi végrehajtó hatalom legmagasabb szintjeivel. Az IPTF nem rendelkezik a klasszikusan vett rendőrhatósági, nyomozati hatáskörrel és feladatkörrel. A rendőri jelleg azért kapott különleges hangsúlyt, mert az a fajta tevékenység, amelyet ettől a szervezettől az ENSZ elvár, magas szintű rendőri-jogalkalmazói felkészültséget és tapasztalatot igényel. A magyar rendőri részvétel A Magyar Köztársaság Rendőrsége több országgal együtt részt vett az ENSZ UNMIBH IPTF (7) fedőnevű béketámogató műveletében Boszniában és Hercegovinában 1995. december és 2002. december közötti időben. A Nemzetközi Rendőri Különítmény feladatai a következők voltak: - figyelemmel kell kísérni és ellenőrizni a rendészeti tevékenységeket és objektumokat, beleértve a kapcsolódó igazságszolgáltatási intézményeket, szervezeteket és eljárásokat, - tanácsadást kell folytatni a rendészeti szerveknek és munkatársainak, - képezni kell a rendészeti szervek munkatársait, annak érdekében, hogy azok nagyobb figyelmet fordítsanak a közbiztonság olyan lényegi elemeire, mint a menekültek visszatérése, a szervezett bűnözés, a kábítószerek, a korrupció és a terrorizmus, valamint a közbiztonsági krízis-menedzsment (beleértve a tömegdemonstrációk kezelését). - az IPTF támogató missziójának keretei között megkönnyítettük a felek rendészeti tevékenységét, - értékeltük a közrendet fenyegető problémákat és tanácsot adtunk a rendészeti szerveknek, hogy lehetőségeiknek megfelelően foglalkozzanak ezekkel a fenyegetésekkel, - tanácsadást folytattunk Bosznia és Hercegovina kormányzó hatóságainak a hatékony polgári rendészeti szervezetek megszervezése vonatkozásában, valamint - támogattuk a Felek rendészeti szerveinek munkatársait oly módon, hogy velünk együtt hajtja végre azokat a szolgálati feladatokat, melyeket az IPTF megfelelőnek ítélt.
404
A gyakorlati munka Az IPTF vizsgálatot indított azon ügyekben, amelyekben rendőrt vagy bármely rendészeti vagy igazságszolgáltatási szervezet tisztviselőjét az emberi jogok vagy az alapvető szabadságjogok megsértésében való részvétellel vádolták. További feladat a határ-rendőrség reformja és a szervezett bűnözés-elleni küzdelem megszervezésének támogatása is. A Magyar Köztársaság rendőrsége 1996. március 10-től vesz részt az IPTF munkájában. Az eltelt időszak alatt évente 2-3 kontingens utazott Bosznia-Hercegovinába összesen 101 magyar rendőr részvételével. Munkatársaim az ENSZ illetékeseinek megelégedésére, nagy szakmai hozzáértéssel, lelkiismeretesen látták el feladataikat. A misszióban részvettek 6 hónap után kiérdemelték a „Béke Szolgálatáért” érdemérmet. A délszláv polgárháborúnak véget vető Párizs, Dayton-i béke megállapodást követően, az ENSZ által alapított Nemzetközi Rendőri Különleges Egység (IPTF) közel hét éves mandátuma 2002. december 31-gyel lejárt, megteremtve a lehetőséget a BoszniaHercegovinai Európai Unió Rendőri Misszió létrejöttéhez. A nemzetközi közösség, illetve a boszniai politikai vezetés kölcsönösen kinyilvánított igénye volt az ENSZ által megkezdett és mandátumának lejárta miatt esetlegesen befejezetlen programok folytatása, a nemzetközi rendészeti jelenlét folyamatos biztosítása. 2002. március 4-én a boszniai hatóságok felkérték az Európai Uniót, hogy 2003. január 1-jével vegye át és folytassa a Nemzetközi Rendőri Missziót. 2002. március 11-én megkezdődött az EUPM-et (8) előkészítő szakmai tevékenység. Az EU és a boszniai politikai vezetés 2002. október 4-én megállapodást irt alá az EUPM felállításáról. Az EUPM az első civil válságkezelő művelet az Európai Unió közös védelmi- és biztonságpolitikai együttműködés keretén belül. A misszió első szakaszának mandátuma 2003. január 1-től 2005. december 31-ig tartott. Az EUPM főparancsnokává az IPTF főparancsnokát, Sven Frederiksen (9) dán rendőr alezredest nevezték ki. Az új EU Misszió az IPTF eredményeire támaszkodva, de létszámában – a korábbi IPTF közel 1800 fős létszáma 1/3-ánál is kisebb, az 500 főt kevéssel meghaladó létszámmal – összetételében és feladatrendszerében jelentős újításokat hozva kezdte meg működését. A misszió fő feladata tanácsadás a bosznia-hercegovinai rendészeti szervek közép és felső vezetői szintjei felé, továbbá azok szakmai felügyelete és ellenőrzése volt. Az EUPM feladata - mandátuma alapján - segítséget nyújtani a rendészeti szervek korszerű kialakításához, biztosítva a feltételeket, hogy az ország képes legyen demokratikus elvek alapján működő rendvédelmi modell kialakítására, fenntartására. Kiemelt feladat az új típusú biztonsági kihívások hatékony kezelésére is alkalmas bűnügyi szolgálat kiépítése. Az EUPM-ben résztvevő országok köre eredetileg csak az Európai Unió tagállamaiból, illetve a 2004-es EU felvételre váró, továbbá EU tagsággal nem rendelkező NATO tagországokból állt volna össze. Végül az ENSZ-hez hasonlóan igazán széles nemzetközi bázisú lett a részvétel, mivel 34 különböző ország rendészeti és közigazgatási szakemberei láttak el szolgálatot az EUPM keretén belül. Résztvevő EU országok: Ausztria, Belgium, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, valamint az Egyesült Királyság voltak. Résztvevő nem EU tagállamok: Bulgária, Kanada, Izland, Norvégia, Románia, Oroszország, Svájc, Törökország, Ukrajna voltak. Sven Frederiksen főparancsnok a folyamatosság érdekében nem akart egy új missziót teljesen új személyi állománnyal kezdeni a még be nem fejezett fejlesztési programok és a misszió feladatainak zökkenőmentes átadás-átvétele miatt. Így szükség volt bizonyos számú 405
olyan IPTF-es tisztre, akik sikeres pályázat esetén az EUPM-ben folytatták missziójukat. A felvételi feltételek magas szakmai követelményeket, beosztástól függően 8-22 év rendészeti szakirányú gyakorlatot, kiváló angol nyelvtudást és kiemelt beosztásokhoz magasabb rendfokozatot írtak elő. Az IPTF magyar kontingenséből (10) két kulcspozícióban levő kolléga került kiválasztásra, hogy missziójukat az EUPM keretén belül folytassák. Magyarország az első EU által fenntartott rendvédelmi misszióban alulreprezentáltan, 5 fő rendőr, illetve határőr tiszttel képviseltette magát. A misszió mandátumának megkezdésekor a külszolgálatot ellátó magyar tisztek mindegyike több éves missziós tapasztalattal rendelkezett. A nemzeti jelölésnél és az EU Misszióba való kiválasztásnál döntő szempont volt a Bosznia-Hercegovina területén szerzett korábbi rendészeti tapasztalat. A pályázás során kiválasztásra került öt magyar rendvédelmi szakember közül három középvezető szintű beosztásba került. Mivel Magyarország az EUPM mandátumának kezdetén EU tagságra kandidáló ország volt, nem kapott lehetőséget kulcspozíció elnyerésére. 2003. január 1-jén megtörtént az EUPM hivatalos beiktatása egy zárt ünnepség keretében, az EU zászló felkerült az ENSZ zászló mellé. Az EU kiemelt jelentőséget tulajdonít az EUPM-nek, mint első EU rendészeti missziónak, melynek prioritása, hogy biztonságot teremtsen egy országban, amely kiemelten fontos az európai külügyi, biztonsági és védelmi politika szempontjából, valamint segítséget nyújtson a felzárkózásban az EU intézményrendszeréhez. Az EUPM felső vezetésének koncepciója kiemelt figyelmet fordítani az új célok és metódusok kidolgozására. Az új EU-s elvárásokat az ENSZ misszió – helytelennek minősített – gyakorlatához viszonyítva próbálták megfogalmazni. Az EU egy kis létszámú missziót kívánt megalapozni, kiemelkedően képzett, az európai kultúrkörből érkezett rendészeti szakemberek révén. Az új modell egy általános, közös és széles körben elfogadott értékekre épülő gyakorlaton – „best European police practice” – (11) alapult, melynek megfogalmazása az eltérő nemzeti értékrendek miatt komoly kihívásnak bizonyult. A rendészeti feladatot három kulcsszó határozta meg: felügyelet, mentorálás, tanácsadás (monitoring, mentoring, advising). A misszió feladata a helyi rendőrségi és határrendészeti szervek komplex átvilágítása volt. Az analízis eredményeképpen hét fő fejlesztési területet jelöltek meg, ahol 1-3 évig terjedő projektek kidolgozása és végrehajtása kezdődött meg, melyek teljes egészében átfogták az adott szakterületet és világos elérendő célokat jelöltek ki. Az EUPM számos változást hozott az ENSZ nézőpontoz képest: -
a boszniai rendvédelmi szerveket és vezetőjüket partnerként kezeli, a hangsúly az ellenőrzés és a felügyelet irányából a partneri együttműködés felé tolódott; - csak közép- és felső vezetői szinten fenntartott munkakapcsolat; - a Misszió struktúrája igazodik a helyi szervek struktúrájához; - jelentős eltérés az ENSZ rendészeti filozófiájához képest az, hogy a kisebb létszám, és a szakterülethez való specializálódás a meghatározó; - a munkakörülményeket meghatározó személyi és tárgyi feltételek magas szintű biztosítása. A misszió joggal volt elégedett a SIPA (Állami Nyomozó és Védelmi Ügynökség) fejlesztésében betöltött szerepével. Az Ügynökség teljes rendészeti hatáskörrel, és a súlyos- és szervezett bűnözés elleni nyomozás kompetenciájával rendelkezik. Hatalmas fejlődésen ment keresztül az EUPM mandátumának 3 éve alatt, egy teljes erővel működő szervezetté nőve ki magát a kezdeti ötletből.
406
2004. január 26-án Sven Frederiksen EUPM főparancsnok elhunyt. 2004. március 1jén Kevin Carty került kinevezésre az EUPM főparancsnokaként és vezette a Missziót egészen az EUPM első szakaszának lezárásáig, 2005. december 31-ig. Az 5 fős magyar kontingens három tagja 2004. január 11-ével befejezte külszolgálatát, a váltásukra érkező három új kolléga mindegyike Szarajevóban kapott jelentős beosztást. A kontingensben a második váltás 2004. június 2-án történt, melynek során a határőr kolléga állomásparancsnoki tisztséget, a rendőr kolléga személyügyi beosztást kapott a szarajevói főparancsnokságon. Összegzés Magyarország a mai napig vesz részt nemzetközi szerződésekben meghatározott feladatokban a délszláv területeken, folyamatosan kiváló eredményekkel. Az Európai Unió EUROFOR IPU/ALTHEA (12) fedőnevű Integrált Rendőri Egysége Bosznia és Hercegovina területén 2005. március 16-tól kezdődően napjainkig folyamatosan teljesít szolgálatot. Magyarország jelenleg 117 katonával van jelen az ALTHEA műveleteken, melyek közül 8 fő törzstiszt a parancsnokságon, 1 tiszt kiképzőként és 100 fő az EUROFOR IPU keretében teljesít szolgálatot. Rendőri erőkkel is részt veszünk a műveletekben, 5 fő nyomozó is szolgál a területen. Fő feladatuk az operatív munka, kiemelten a szervezett bűnözéssel kapcsolatos információk megszerzése, illetve a háborús bűnösök hollétének megállapítása.
Hivatkozások 1. www.nato.lap.hu
2009.05.01.
2. www.eu.lap.hu
2009.05.01.
3. http://www.hm.gov.hu/honvedseg 4. www.police.hu
2009.05.01.
2009.05.01
5. Petheő Ádám: A bosznia-hercegovinai békefolyamat helyzete, Biztonságpolitika, 2004. év 3-4. szám 6. Eszes Boldizsár, Vastagh László: Az EUROFOR ALTHEA művelete Bosznia Hercegovinában, Magyar Honvéd, 2007. 02. 15. 7. Padányi József: A menekültek és a hontalanok visszatelepítése Bosznia Hercegovinába, Hadtudomány, X. évfolyam, 2. szám 8. http://www.eupm.org/ 2009.05.01. 9. http://www.southeasteurope.org/subpage.php?sub_site=30&w_id=296 2009.05.01. 10. http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:22003A0925(05):HU:NOT 2009.05.01. 11. http://www.cepol.europa.eu/index.php?id=208 2009.05.01. 12. http://www.nokitc.hu/beke.html 2009.05.01.
407