A MAGYAR GYÓGYSZERÉSZETTÖRTÉNETI IRODALOM

A MAGYAR GYÓGYSZERÉSZETTÖRTÉNETI IRODALOM

A Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára sorozatban megjelent orvostörténeti és gyógyszerészettörténeti kötetek, illetve az egészségügy történetét tárgyaló munkák

VEKERDI LÁSZLÓ: A TIJDOMÁNYNAK HÁZA VAGYON SCffiJLTIIEISZEl.VllL: AZ ORVOSLÁS KULTÚRTÖRTÉNElÉBŐL SZÁLLÁSI ÁRPÁD: MAGYAR ÍRÓK ORVOSAI AZ 1848"19-ES MAGYAR SZABADSÁGHARC HONVÉDORVOSAI V. MOLNÁR LÁSZLÓ: KELET ÉS NYUGAT VONZÁSÁBAN WESZPRÉMI ISTVÁN EMLÉKEZElE A MÚLT MAGYAR ORVOSTÖRlÉNÉSZEI ERNYEY JÓZSEF: MŰVELŐDÉSTÖRlÉNET - GYÓGYSZERÉSZETTÖRlÉNET EGY HAIHA TA1LAN ERDÉLYI TIJDÓS, BOLYAI FARKAS (ORVOSI FELJEGYZÉSEIVEL) A MAGYAR-LENGYEL TIJDOMÁNYOS KAPCSOIA TOK MÚLTJÁBÓL SEJl.1Jl.1ELWEIS IGNÁC EMLÉKEZETE DÖRNYEI SÁNDOR: A MAGYAR ORVOSTÖRlÉNETIIRODALOM 1715 1944DADAY ANDRÁS: KURIÓZUMOK AZ ORVOSTIJDOMÁNY MAGYARORSZÁGI TÖRlÉNElÉBŐL BIRTALAN GYŐZŐ: KLASSZIKUSOK AZ ORVOSLÁSRÓL TANULMÁNYOK SCHULTIIEISZEMIL80. SZÜLETÉSNAPJÁRA PATAKI JENŐ: AZ ERDÉLYI ORVOSLÁS KULTÚRTÖRlÉNElÉBŐL KARASSZON DÉNES: A MAGYAR ÁLIA TORVOSTÖRlÉNETI SZAKIRODALOM KÖNYVÉSZETE SCffiJLTIIEISZ El.VllL: AZ EURÓPAI ORVOSI OKTATÁS TÖRlÉNETÉBŐL V. MOLNÁR LÁSZLÓ: ÉLETUTAK TAIÁLKOZÁSA, 1703-1848 TAKÁTS LÁSZLÓ: A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC EGÉSZSÉGÜGYE BALÁZS PÉTER: SZERVEZETT EGÉSZSÉGÜGYÜNK 1770-ES ALAPRENDELETE

DÖRNYEI SÁNDOR

A MAGYAR GYÓGYSZERÉSZETTÖRTÉNETI IRODALOM 1944-IG FELELŐS SZERKESZTŐ:

GAZDA ISTVÁN

MAGYAR GYÓGYSZERÉSZTÖRTÉNETI TÁRSASÁG MAGYAR TUDOMÁNYTÖRTÉNETI INTÉZET SEM1\.1ELWEIS ORVOSTÖRTÉNETI MÚZEUM, KÖNYVTÁR ÉS LEVÉLTÁR ERNYEY JÓZSEF GYÓGYSZERÉSZETTÖRTÉNEflKÖNYVTÁRA 2005

MAGYAR TUDOMÁNYTÖR1ÉNETI SZEMLE KÖNYVfÁRA 35.

A kötet szerkesztését támogatta: a M agyar Tudományos Akadémia Könyv- és Foly óirat.kiadó Bizottsága és a Jóban Béla Alapítvány

A kötet kiadását támogatta: az AstraZeneca Kft.

AZ ELÓSZóTIRTA:

dr. Grabarits István a Magyar Gyógyszerésztörténeti Társ aság elnöke

A S.AJTÓ ALÁ RENDFZÉSBEN KÖZREMŰKÖpÖ'IT

Bodorné Sipos Ágnes a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársa

ISSN 1416-5368 ISBN 963 9276 48 0

© dr. Dömyei Sándor, 2005 Készült az OTKA T043545 kutatás keretében, témavezető: dr. Sz állási Árpád

A kiadásért telel: Magyar Tudománytörténeti Intézet Kht. 2081 Piliscsaba, Pf. 12. Nyomdai gondozás: Tordas és Társa Kft. Tördelte: Gazda Ákos Nyomta és kötötte: Révkomárom Nec Arte nyomdája Fel elős vezető: dr. Szénássy Átp ád

TARTALOM

ELŐSZÓ (Grabarits István) .. „ . „ „ . „ „ . „ „ „ „ .. „ „ „ „ . „ „ „ „ . „ „ . „ „ . „ „ . „ „ „ „ . „ „ . „ „ . „ „ . „ „ „ „ .. 9

BEVEZETÉS (Dömyei Sándor)..................................... .................... .......................... 11

1. A GYÓGYSZERÉSZET TÖRTÉNETE 1.1. ÁLTALÁNOS MŰVEK „ „ „ „ . „ „ . „ „ „ „ . „ „ . „ „ . „ „ . „ „ „ „ . „ „ . „ „ . „ „ . „ „ „ „ . „ „ . „ „ . „ 15 1.1.l. Összefoglaló történeti könyvek „ „ . „ „ . „ „ . „ „ „ „ „ „ „ „ „ . „ „ . „ „ . „ „ „ „ „ „ . „ . 15 1.1. 2. Áttekintő közlemények az eg; etemes g; ógyszerészettörténetröl .. ..... ..... ..... ..... ..... .... ..... ..... .... ..... ...... .... ..... ..... .... ..... ..... .... ...... 16 1.1.3. Áttekintő közlemények a mag;ar gyóg;szeréS'zet történ etéről „ „ . „ „ „ „ „ . „ „ „ „ . „ „ . „ „ „ „ „ „ „ . „ „ „ „ . „ „ . „ „ „ „ . „ „ „ „ „ „ „ . „ „ . „ „ 17 1. 1.4. Közlemények eg;es külföl di országok g;ógyszerészetéről „. 20 1.2. A GYÓGYSZERÉSZETTÖRTÉNET MŰVELÉSE „ „ . „ „ . „ „ „ „ . „ „ „ „ „ „ „ . „ „ .. 20 l. 2.1. A g;óg;szerészeti történetírás „ „ „ „ „ „ . „ „ . „ „ „ „ „ „ „ „ „ . „ „ . „ „ „ „ . „ „ . „ „ .. 20 1.2.2. Gyóg;szerészettörténeti társ aságok, kongresszusok „ „ . „ „ „ „ . „ „ . „ „ „ „ . 22 1.2.3. Gyóg;szerészeti múzeumok, kiállítások „ . „ „ . „ „ . „ „ . „ „ . „ „ „ „ . „ „ . „ „ . „ „ . 23 1.2. 3.l. Hazai múzeumok, kiállítások ............................................. ... 23 1.2.3.2. Külfqldi múzeumok, kiállítások „ „ „ . „ „ „ „ . „ „ . „ „ . „ „ . „ „ „ „ . „ „ 27 1.3. A GYÓGYSZERÉSZI SZAKNYELV „ „ „ . „ „ „ „ . „ „ . „ „ . „ „ . „ „ „ „ . „ „ . „ „ . „ „ . „ „ „ 28 1.3.l. Gyóg;szemevek „ . „ „ . „ „ . „ „ . „ „ . „ „ „ „ . „ „ . „ „ . „ „ . „ „ „ „ . „ „ . „ „ . „ „ . „ „ „ „ . „ „ 28 1.3.2. Növénynevek „ „ „ . „ „ . „ „ „ „ . „ „ . „ „ „ „ „ „ „ „ „ . „ „ . „ „ . „ „ . „ „ „ „ . „ „ . „ „ . „ „ . „ „ 29 1.3.3. Egyéb nyelvi kérdések . „ „ . „ „ „ „. „ „ . „ „ . „ „ . „ „ „ „ . „ „ . „ „ . „ „ . „ „ „ „ . „ „ . „ „ .. 30 1.4. SZAKIRODALOM, FOLYÓIRATOK „ . „ „ . „ „ „ „ „ „ „ . „ „ „ „ . „ „ „ „ . „ „ . „ „ . „ „ . „ „ 31 l. 5. GYÓGYSZERÉSZKÉPZÉS

„ „ „ „ „ „ . „ „ . „ „ . „ „ „ „ „ „ „ „ „ . „ „ . „ „ . „ „ „ „ „ „ . „ „ „ „ „ ..

34

1.6. GYÓGYSZERÉSZI SZERVEZEIEK . „ „ . „ „ . „ „ „ „ . „ „ „ „ „ „ „ . „ „ . „ „ „ „ . „ „ . „ „ „ . 36 1.6.l. Országos szervezetek .............................................. .................. ............ 37 1.6.2. Egyes városok, meg;ék szervezetei „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ . „ „ „ „ . 40 1. 6.3. Külföldi és newz.etközi szervezetek „ . „ „ . „ „ „ „ . „ „ . „ „ „ „ . „ „ „ „ . „ „ „ „ „ . „ 43 l. 7. A GYÓGYSZERÉSZEIRE VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK „

„„. „„. „„. „„

43

1.8. TÁRSADALl\.11 KÉRDÉSEK .......................................................................... 45 1.8.1. Szociális kérdések ................................................................................ 45 1.8.2. Nők a gyógyszerészetben ..................................................................... 46 1.8.3. A gyógyszerészet és az orvosok ........................................................... 46 1.8.4. A gyógyszerészek a közéletben, politikában ........................................ 47 1.9. GYÓGYSZERÉSZEK ÉS A TUDOMÁNYOK, MŰVÉSZETEK .. 48 1.9.1. Gyógyszerészek a természettudományokban ....................................... 48 1.9.2. A gyógyszerészet és az irodalom .......................................................... 48 1.9.3. A gyógyszerészet és a képzőművészetek ............................................. 50 1.9.4. A gyógyszerészet és a numizmatika ..................................................... 50 1.9.5. A gyógyszerészet és a zene .................................................................. 51 1.9.6. Gyógyszerészi humor ........................................................................... 51 1.10. GYÓGYSZERÉSZET AZ EGYES KOROKBAN ......................................... 52 1.10.1. Gyógyszerészet, gyógyszerek az ókorban ......................................... 52 1.10.2. Gyógyszerészet a középkorban ......................................................... 53 1.10.3. Gyógyszerészet a XVI XVIII. században ......................................... 55 1.10.4. Gyógyszerészet a XIX. században .................................................... 57 1.10.5. Gyógyszerészet a XX. században ..................................................... 59

1. A GYÓGYSZERTÁRAK TÖRTÉNETE 2.1. A GYÓGYSZERTÁRAKRÓL ÁLTALÁBAN ............................................... 62 2.2. A GYÓGYSZERTÁRAK STATISZ,TIKÁJA .................................................. 62 2.3. GYÓGYSZERTÁRI JOG ADOMÁNYOZÁSA .............................................. 63 2.4. GYÓGYSZERT ÁRVIZSGÁLA T .................................................................. 64 2.5. GAZDASÁGI, PÉNZÜGYI KÉRDÉSEK ....................................................... 65 2.6. GYÓGYSZERT ÁRI MUNKA, FELSZERELÉS ............................................. 67 2. 7. MÉRTÉKEK ÉS SÚLYOK .............................................................................. 67 2.8. SPECIÁLIS GYÓGYSZERTÁRAK ................................................................ 68 2.8.1. Szerzetesi gyógyszertárak ..................................................................... 68 2.8.2. Katonai gyógyszertárak ........................................................................ 70 2.8.3. Főúri házipatikák, receptes könyvek .................................................... 70 2.8.4. Vándor gyógyszerárusok ...................................................................... 71

2. 9. EGYES HAZAI TERÜLETEK, HELYSÉGEK GYÓGYSZERTÁRAI ...................................................................................... 72 2.10. KÜLFÖLDI GYÓGYSZERT ÁRAK .................................. .......... .................. 84 2.1!. DROGÉRIÁK ................... ....................... .............................. ... ......................... 85

3. A GYÓGYSZEREK TÖRTÉNETE 3.1. GYÓGYSZERTAN, GYÓGYSZERTERÁPIA ............................................... 86 3.2. MÉREGTAN .................................................................................................... 87 3.3. GYÓGYSZERKÖNYVEK, TAKSÁK ............................................................. 88 3.4. A GYÓGYSZERKINCSRÓL ÁLTALÁBAN ................................................. 91 3.5. GYÓGYSZERANYAGOK .............................................................................. 92 3.5. l. Növényi eredetű gyógyszeranyagok ..................................................... 92 3.5.l.l. Növénytan, gyógynövénytan ... ..................................... ........ 92 3.5.1.2. Egyes gyógynövények, növényi gyógyszeranyagok .......................... ....................................................... 95 3.5. 1.3. Növények a népi gyógyászatban ........................................ 100 3.5. 1.4. Gyógynövénytermesztés, -kereskedelem ........................... 102 3.5.2. Ásványi gyógyszerek ....................... ................................................... 102 3.5.3. Állati eredetű gyógyszerek ................... .............................................. 103 3.5.4. Zsírok, olajok, mézgák ....................................................................... 105 3.5.5. Ásványvizek .................................... ................................................... 105 3. 6. GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNYEK ..... .... ..... ..... .... ..... ..... ..... ..... ..... .... ..... ..... ... 107 3.6. l. Kéziratos receptes könyvek ................................................................. 107 3.6.2. Egyesreceptek ..................................................................................... 109 3.6.3. Hatástani csoportok ............................................................................. 112 3.6.4. Személyekhez kötődő készítmények ................................................... 116 3.6. 5. Titkos szerek, „csodaszerek" .............................................................. . 119 3.6.6. N épi gyógyszerek, háziszerek ................ >........................................... 119 3.7. KOZMETIKUMOK, ILLATSZEREK, HIGIÉNÉS SZEREK .......................................... ..................................... ....... 125 3.8. BALZSAMOZÓ SZEREK ........................ .................. ................................... 128

3. 9. GYÓGYSZERIPAR GYÓGYSZER NAGYKERESKEDELEM .................................................... 129 3.10. KÉ:rvJIA, GYÓGYSZERÉSZI KÉ:rvIIA ......................................................... 131 3.10.1. Általános kérdés ek ............................................................................ . 131 3.10.2. Analitikai kémia ................................................................................ . 133 3. 10.3. Alkalmazott kémia .. ........................................................................... 134 3.1 0.4. Alkímia ........................................................ ...................................... 135 3.11. Hamisítások .......................................................................................... . 141

4. A GYÓGYSZERÉSZEK 4.1. ÉLETRAJZGYŰITEMÉNYEK ..................................................................... .142 4.2. MAGYARORSZÁGI GYÓGYSZERÉSZEK ÉLETRAJZAI ....................... 142 4. 3. KÜLFÖLDI GYÓGYSZERÉSZEK ÉLETRAJZAI ................................. ..... 381

NÉVMUTATÓ ........................................................................................................ 295

ELŐSZÓ Az elöljáró beszédben van szerencsém Dömyei Sándor egyik mondását megerősíteni, miszerint nincs izgalmasabb olvasmány, mint egy jó bibliográfiát lapozgatni. Különösen érvényes ez a gyógyszerészet történetének könyvészete iránt érdeklődőnek, mert csaknem egy évszázada jelent meg ilyen kötet A kezdő kutató álma, hogy rátaláljon egy olyan régi cikkre, amelynek csak a témakörét ismeri. A gyakorlottabb kutató lapozgatás közben izgalmas utazást is tehet, számba véve, hogy kedvenc témájához mennyi fotTás csatlakozik még. Egy bibliográfia olvasása közben tárulnak fel újabb és újabb kutatandó területek, csodálatos ismeretlen tájak, azután az út végén rádöbben az utazó, hogy mindazt, ami mellett elsuhant, részleteiben megismerni egy munkásélet sem elegendő. Eddig önálló hazai gyógyszerészettörténeti bibliográfia még nem jelent meg. Miként Dömyei Sándor is utal rá, ?rvostörténeti bibliográfiák részeként, vagy egy-egy rövidebb korszak vonatkozásában készült csak ilyen, de a teljes mű könyvtári kartonlapokon várta, hogy napvilágra kerüljön. A kezünkben lévő bibliográfia kéziratos lapjai tehát évtizedeken át gyűltek, és vártak szebb napokat a megjelenésre. E terv realizálódott most a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársainak és szervezőmunkájának köszönhetően. Dömyei Sándor a magyar gyógyszerészet múltjának első számú könyvésze, aki szerényen elhallgatja, hogy az elmúlt évtizedekben megjelent, szakmánkba vágó bibliográfiákat is már ő készítette, s hogy napi munkája mellett az orvos- és gyógyszerészettörténetre - annak különösen biográfiai és bibliográfiai feltárására - szánta minden idejét. A magyar gyógyszerészetről bibliográfia önálló kötetként eddig mindössze egy jelent meg, Matolcsy Miklós 'Könyv- és irodalmi gyűjtemény magyarországi gyógyszerészeti munkákról 1578-1909' címmel. Matolcsy számba vette az önálló kiadványokat és az általa megjelölt - elsősorban gyógyszerészi - kiadványokat. Műve ma nélkülözhetetlen könyvritkaság. Kötetét gyógyszerészeti csoportokra osztotta: · tudományos művek, gyakorlati gyógyszerészi irodalom, szakügyeket tárgyaló irodalom, kiképzést tárgyaló irodalom, történeti munkák (ebben 120 szerzőt találunk), folyóiratok, enciklopédiák, phrumacopoeák, taxakönyvek, vegyes müvek. A jelen mű „csak" a gyógyszerészet töfténetének bibliográfiáját öleli fel, mégis vaskos kötet lett belőle. Már a tartalomjegyzék is megszédíti az elmét, ezek alapján akár egy teljességre törő „Magyar gyógyszerészet története" is elkészíthető, de ez a munka már csak több kutató részvételével jöhet létre. A Magyar Gyógyszerésztörténeti Társaság etTe a nagy munkára segít felkészíteni és vállalkozó szakembereket hívogatni, mert „a munka sok, s a munkás oly kevés". 9

A Társaság alapszabálya szerint céljai között szerepel: A magyar gyógyszerészet és a hozzá kapcsolódó gyógyszeripar és nagykereskedelem történetének kutatása. A magyar gyógyszerészet erkölcsi értékeinek telmutatása és nemes hagyományainak ápolása. A hazai és külföldi gyógyszerészet történetének tanulmányozása és kutatása, a gyógyszerészek és a gyógyszerész-iljúság támogatása mindazon törekvéseiben, melyek a haza és a hivatás iránt való odaadó szeretet növelésére alkalmasak. Elősegíteni a gyógyszerésztörténeti tudomány eddigi eredményeinek mind szélesebb kötű megismerését, belföldi és külföldi terjesztését. Kulturális örökség megóvása és kulturális tevékenység, műemlék­ védelem. - A határon túli magyarsággal kapcsolatos együttműködés, támogatás. A 2002-ben alakult Társaság céljainak megvalósításához nem is képzelhető el nagyobb ajándék, mint az, hogy a Társaság egyik vezetőségi tagjának, Dömyei Sándornak a művét, gyógyszerészettörténeti irodalmunk klasszikus századainak bibliográfiáját - amely több mint háromezer tételt tartalmaz · ezennel kézbe vehetjük, és szívből ajánlhatjuk minden kedves kutatónak és érdeklődő olvasónak. A bibliográfia vezétfonal a Társaság munkájához, megkönnyíti a kutatást, szemléletet és eligazodást ad, ugyanakkor feltárja az eddigi publikációink hiányosságait. Rámutat a gyógyszerészet történetének nagyon elhanyagolt területeire, mint például az eszköztörténet és munkafolyamatok története, amelyekre a Társaság kutatóinak különös figyelmet kell szentelniük. Ajánlásunkat Winkler Lajos professzornak, a Matolcsy-bibliográfiához 1910-ben írt gondolataival is nyomatékosítani kívánjuk: „ E mű szerzője nagyon hasznos munkái végzett, amikor a magyar gyó~ szerész(történet)i vonatkozású szakdolgozaJokat - nehogy reájuk a . feledés homálya boruljon - nagy> gonddal összegyűjtve jegyzéküket közhasználatra hocsájtotta.. Fölötte kívánatos azonban e munka minél szélesebb körben való terjesztése még inkább azért, hogy a mai gyógyszerészek e művet olvasgatva elődeik érdemeit megbecsüljék és ebből erőt merítsenek a .folytatólagos serény munkára " Kalocsa, 2005. január 4.

Dr. Grabarits István a Magyar Gyógyszerésztörténeti Társaság elnöke

10

BEVEZETÉS 1961-ben jelent meg az 1945 és 1960 közti időszakot felölelő orvostörténeti bibliográfia, amely tartalmazta a gyógyszerésztörténeti műveket is. Az 1961 és 1970 közötti évtized hasonló bibliográfiai feldolgozása mintegy két évtizeddel ezelőtt készült el, és kéziratos formában az Orvostörténeti Könyvtárban és néhány más helyen hozzáterhető. A korábbi időszakban, vagyis 1945 előtt megjelent munkákat összefoglaló orvostörténeti bibliográfia az elmúlt év folyamán készült el, ebben viszont már nincsenek benne a gyógyszerészettörténeti munkák. Ezek önállóan ezúttal jelennek meg. A két tudománytetület: a gyógyszerészet- és az orvostörténet számos tetületen elválaszthatatlan egymástól, ezért egyes témakörök (elsősorban a gyógyszerrel kapcsolatos fejezetek, de ugyanígy az orvos-gyógyszerész társaságok) egyaránt beletartomak mindkettőbe. Miután a két bibliográtíát jórészt nem ugyanazok hasmál/ák, az ilyenjellegű művek mindkettőben szerepelnek. A jelen bibliográfia a kezdetektől 1944-ig megjelent műveket igyekszik feltárni. Kiterjed a hazai szerzőknek az egyetemes és a magyarországi gyógyszerészettörténeti munkáira, akár itthon, akár külföldön, akár magyarul, akár idegen nyelven publikálták őket Kiteijed továbbá a külföldi szei·zőknek a magyar gyógyszerészet múltjával foglalkozó közleményeire. Nem dolgoztuk fel viszont a külföldi szerzők Magyarországon megjelent fordításait, ha azok témája nem volt magyar vonatkozású. A gyógyszerészettörténeti írások igen nagy változatosságot mutatnak mind a megjelenési helyet, mind a „műfajt" tekintve. Az 1945 előtti időszak­ ban nem volt kifejezetten' gyógyszei·észettörténeti folyóirat, de a szaklapok közül szinte mindegyik közölt több-kevesebb történeti írást. A gyógyszei·észettörténetet érintő közleményeket gyakran orvosi, egészségügyi folyóiratokban, valamint általános tudományos kiadványokban vagy más szaktetületek (kémia, növénytan, történelem, nyelvészet stb.) pei·iodikumaiban találjuk meg. A folyóiratokon kívül nagyszámú, megörökítésre érdemes közleményre bukkantunk a napi- és hetilapokban (pl. a gyógyszei·észek nekrológjai). Számos esetben emeltük ki nagyobb történeti műveknek kifejezetten gyógyszerészettörténeti fejezeteit, amelyek könnyen elketülhetik a kutatók figyehnét. Nem tettük viszont ezt a Baradlai János és Bársony Elemér nevéhez füződő összefoglaló magyar gyógyszei·észettörténettel, hiszen ennek ismei·ete, használata a gyógyszerészettörténeti munka során kikerulhetetlen. A bibliográfiailag most feltárt időszakban viszonylag kevés a mai szigorúbb követelményeknek is megfelelő, visszakei·eshető fotTáshivatkozásokkal, jegyzetekkel ellátott munka. A tudományos igényű tanulmányok mellett egyszerű adatközlések, évfordulói megemlékezések, nekrológok, időskori visszaemlékezések, hírlapi riportok egyaránt ketültek gyűjtésünkbe. Természetesen 11

válogatnimk kellett, s igyekeztiink azokat az írásokat felvenni, amelyek a kutatás számára hasmálható információkat tartalmamak. A kutatási szempontok, igények azonban igen sokfélék lehetnek, ezért bizonyára inkább több maradt fenn a szűrőn, nehogy valami hasmos kimaradjon. Az abszolút teljességet úgysem lehet elérni, bármennyire törekedjünk is rum. A bibliográfiát négy részre tagoltuk: gyógyszerészet - gyógyszertárak gyógyszerek - gyógyszerészek. Az első inkább az általános jellegű irodalmat tartalmazza, a másik három talán nem szorul magyarázatra. El kellett térnünk a gyógyszerészi tudományok tagolódásától (gyógyszerészi kémia, farmakognózia, gyógyszertechnológia, hatástan stb.), mert ez nem nyújtott volna áttekinthető rendszerezési elvet, a történeti közlemények súlypontjai (az életrajzi közleményektől eltekintve is) ugyanis egészen mások, amint az a csoportalkotás során kiderült. A fejezetek és alfejezetek alkotásakor az a szempont vezetett, hogy a kereső lehetőleg egy helyen találja meg a szükséges témakör irodalmát. A fontos vagy jól elkülönülő témakörökből akkor is külön fejezetet csináltunk, ha csak néhány közleményt sorolhattunk oda. A túl nagy fejezeteket igyekeztünk elkerülni, ezt segítette elő az alfejezetekre bontás,_ ami akkor történhetett meg, ha a közlemények tartahna és száma ezt indokolta. Minden közleményt csak egy helyen szerepeltettünk, de a fejezetek (alfejezetek) végén felsoroltuk a további tételek számát, ahol még ide is vonatkozó közlemények találhatók. A korábbi szakirodalom alaposabb értékelése érdekében közöljük az egyes könyvek (kivételesen folyóiratközlemények) ismertetéseit. Ezeket az egyes művek bibliográfiai leírása után „lsm." jelzéssel külön adatcsoportban soroltuk fel, a megjelenési adatok után megadva az ismertető nevét vagy alkahnazott betűjelét, monogramját Az ismertetések adatait a bibliográfiai leírásoktól megkülönböztetve dőlt szedéssel közöl/ük. Ugyanígy jártunk el az egyes tételekhez füzött, a címet kiegészítő rövid megjegyzésekkel is. Az életrajzi részben ,,Gyógyszerészek") a gyógyszerészek mellett a gyógyszerész-oktatásban különösen jelentős személyeket (Fabinyi Rudolf, Nyiredy Géza stb.) is szerepeltetjük, bár nem gyógyszerészek voltak. Ugyanígy került be néhány olyan személy, aki a gyógyszeriparban, -kereskedelemben játszott fontos szerepet. Ebben a részben a besorolás az egyes személyek betiirendjében történt Mindenkinek igyekeztünk megadni a születési és halálozási évét (ahol ez nem sikerült, ott a hiányzó számjegyet kérdőjel helyettesíti), valamint működési területét a helységnévvel együtt Legtöbbször a „gyógyszerész" megjelölés szerepel, ez abban az időben általában a gyógyszertártulajdonost jelentette. E mellett megadtuk a további, említésre méltó működési területet is (pl. képviselő, polgármester, borász stb.). A valamely művészetben kiemelkedő gyógyszerészek (pl. Csontváry, Tömötkény, Ibsen) esetében csak a gyógyszerész voltukkal foglalkozó közleményeket soroltuk be a bibliográfiába. Ebben a részben számos esetben támaszkodtunk Szmodits 12

László már megjelent és még publikálatlan adatgyűjtésére. Ennek rendelkezésünkre bocsátásáért köszönettel tartozom neki. A bibliográfiai leírások könyvek esetében - az általános szokásoknak megfelelően - tartalmazzák a szerző(k) nevét, a mű címét, a fordító, az elő­ szót író, szerkesztő nevét, a nyomda (vagy kiadó) nevét és a terjedelmet (lapszám, táblák, mellékletek, térképek száma), majd ismét külön sorban az esetleges sorozatcímet és számot. Könyvrészek esetében a gyűjtőkötet lerövidített címét, a megjelenés helyét és évét, végül a kezdő és végső lapszámot adjuk meg. FolyóiraJ- és hírlapi kiJzlemények esetében a periodikum rövidített cúnét, a megjelenés évét, az évfolyam vagy kötet számát (dő lt szedéssel), a füzetszámot, végül a kezdő és végső lapszámot közöljük. A bibliográfiai rész után található a személ~ és helységnévmutató, amelyben szerepelnek egyrészt a szeizők és további szellemi közreműködők (fordítók, szerkesztők, ismertetők), másrészt a földrajzi nevek (ország, vidék, megye, város). Azokat a személyneveket, amelyek a címekben vagy a megjegyzésekben szerepelnek, valamint a földrajzi neveket d őlt szedéssel közöljük, hogy így is kiemeljük a szerzők nevét. · Az életrajzi részben az egyes személyek működési helyéül a nevek után kitett helységnevet a következő első közlemény tételszámával szerepeltetjük a mutatóban. Dőrnyei

Sándor

13

1. A GYÓGYSZERÉSZET TÖRTÉNETE 1.1. ÁLTALÁNOS MŰVEK 1.1. l. ÖSSZEFOGLALÓ TÖRTÉNETI KÖNYVEK l. TRAJÁNOVITS Ágoston: Az orvos-gyógyszerészet ó- és újkori fej lődése s hanyatlása, tekintettel a hazai gyógyszerészetre. Sarkad, 1874, Sédy, Bp. 34 p.

2. TAMÁSSY Károly: A gyógyszerészet története hiteles okmányok után. Debreczen, 1883, Városi ny. 16 p. 3. SCHÉDY Sándor: A magyarországi gyógyszerészet rövid története. Bp. 1897, Szent László ny. 48 p. lsm. Gyógysz. Hetil. 1897, 36, 49, 779-780. 4. ORIENT Gyula: Az erdélyi és bánáti gyógyszerészet története. Cluj-Kolozsvár, 1926, Minerva ny. 263 p. Jsm. Erdélyi irod Szle 1927, 4, 1, 101. (S. Nigy László) - Gyógysz. L. 1927, 22, 17, 9-10. (S. Nagy' László) -Magy. Gyógyszerészettud. TáTs. Ért. 1930, 6, 4, 345-346. (Szathmáry László) 5. OR1ENT, [Gyula] Julius: Aus pharmazeutischer Vergangenheit Siebenbürgens und des Banats. Übers. Edgár Müller. Berlin, [1930], Gesellschaft fíir Geschichte dér Pharmazie. 58 p. lsm. Pharm. Mh. 1930, 11, 5, 117-118 (Heger) 6. BARADLAI János - BÁRSONY Elemér: A magyarországi gyógyszerészet története az ősidőktől a mai napig. Bp. 1931, Magyarországi Gyógyszerész-Egyesület. 2 kötet. Jsm. Bull. Féder. int. Pharm. 1931, 12, 2, 135-136. - Gyógysz. L. 1930, 25, 24, 17. - Magy. Gyógyszerésztud TáTs. Ért. 1931, 7, 3, 271-272. (Szathmáry László) -Népegészségügy 1931, 12, 12, 680-683. (Bálint Nagy István) - Pharm. Mh. 1931, 12, 6, 139. (m. h.) BARADLAI János: A toll becsülete. Gyógysz. Ért. 1934, 42, 1(1), 6-8. Válasz Bálint Nagy ' István kritikájára 7. SZTANKAI István: A gyógyszerészetre és a budapesti gyógyszertárakra vonatkozó adatok. Bp. 1935, Radó ny. 272 p„ 2 t. lsm. Gyógysz. Ért. 1935, 43, 18 (53), 259-261. (B. E.) - Magy'. Drog. 1936, 12, 3, 6-7. - Jvfagy. Gyógyszerésztud. Téo·s. Ért. 1936, 12, 2, 201-202. (Horváth Jenő) . - Orv. havi Ért. 1936, Új sor. 3, 3, 21. Századok 1937, 71, 1-3, 118-119. (VargaEndre) 15

1.1. 2. Á ITEKINTÖ KÖZLEMÉNYEK AZ EGYETEMES GYÓGYSZERÉSZETTÖRTÉNElRÖL 8. OSVÁTH Pál: A gyógyszerészet történelme. Gyógysz. Hetit. 1863, 2, 2, 28-30. 3, 43-47. 4, 61-63. 12, 185-189. 15, 236-238. 16, 251-255. 19, 296-302. 22, 346-349. 9. URSZINYI Zsigmond: Adatok a gyógyszerészet történetéhez. Gyógysz. Hetit. 1873, 12, 13, 201-204. 16, 249-251. 17, 367-368. 19, 399. 10. TAMÁSSY Károly: A gy ógyszerészettörténete. Gyógysz. Hetit. 1883, 22, 28, 439"'142. 29, 457/\159. 31, 488-492. 11. Pár lap a gyógyszerészet fejlődésének Gyógysz. Közi. 1886, 2, 1, 9-10.

történetéből.

12. UHLÁR Béla: Néhány szó a gyógyszerészeti tudomány eredetéről s fejlődéséről. Gyógysz. Közi. 1886, 2, 3, 32-35. 13. FÜLEKY Pál: A gyógyszerészet múltja és fejlődése. Közli Mihalovits Jenő. Gyógysz. Hetit. 1897, 36, 46, 722-725. 47, 738-740. 48, 754-757. 49, 770-774. 14. ERNYEY József: Reflexiók a „Gyógyszerészet múltja és fejlődésére". Gyógysz. Hetit. 1897, 36, 50, 786-789. 51, 802-804, 53, 834-836. 15. BLU1\.1ENFELD Ervin: A gyógyszerészet fejlődése Európában. A budapesti gyógyszerészettan hallgatók önképző körének évkönyve 1898-99-re. Bp. 1899. 130 138. p. Gyógysz. Ért. 1899, 7, 23, 353-355. 24, 369-373. 16. ROTH Manó: A gyógyszerészet fejlődése Európában, lépést tartva az emberiség művelődésével. Gyógysz. Közi. 1902, 18, 3, 41-43. 6, 93-95. 7, 109-110. 17. WEBER Gyula:A gyógyszerészet múltjából. Gyógysz. Közi. 1905, 21, 42, 671-673. 18. ALBERTI Andor: A gyógyszerészet története. Gyógysz. Hetit. 1908, 47, 49, 782-784. 50, 798-803. 51, 814-816. 52, 830-834. 1909, 48, 1, 3-5. 2, 18-22. 3, 34-38. 19. Adatok a gyógyszerészet történetéhez. Gyógysz. Érl 1920, 28, 1, 4-5.

16

20. NÉ1\.1ETH István: Gyógyszerész-történehnijegyzetek. Gyógysz. Híradó 1920, 2, 16, 179. 21. NÉ1\.1ETH István: Mithologia a gyógyszerészetben. Gyógysz. Híradó 1920, 2, 18, 204. 20, 227-228. Gyógysz. L. 1920, 15, 35, 6-7. 22. KAZAY Fndre: Az animismus a gyógyító tudományban. Gyógysz. Szle 1917, /, 2, 2-4. 3, 2-3. 4, 2-4. Gyógysz. Ért. 1931, 39, 13 (39), 195-196. 14 (42), 203-205. 23. GAÁL Jenő: A gyógyszerészet fejlődéstörténetéből. Magy. Gyógysz. 1928, 2, 3, 13. 4, 10-11. 5, 4-6. 6, 7-8. 8, 7-8. 9, 10-11. 10, 9-11. 11,7-8. 12,4-10. 13, 8-9. 14, 5-6. 15, 8. 16, 9-10. 17, 6-7.18, 11-12. 24. STIJDÉNYI János: Régi gyógyászat új köntösben. Magy. Gyógysz. 1928, 2, 50, 5-7. 25. Régi írásokból. Gyógysz. Ért. 1929, 37, 15 (44), 217-220. 26. Apró emlékek a régmúlt időkből. Gyógysz. Ért. 1930, 38, 4 (10), 58-60. 27. HORVÁTH Jenő: Gyógyszerészeti primeurs-ök. Magy. Gyógyszerésztud. Társ. Ért. 1930, 6, 4, 292-295. 28. HAJÓS Gyula: A gyógyszerészet művelődéstörténete. Gyógysz. L. 1932, 27, 24, 7-9. 1933, 28, 1, 11-12. 29. PREYER Dezső: Időszerű riport a gyógyszerészet keletkezéséről. Soproni Újs. 1932, 19, 144, 1. 30. Al\.1BRUS Tibor: A gyógyszertári ügy fejlődése. Jó Egészség 1933, 24, 13-14, 104-105.

1.1.3. ÁTIBKINTÖKÖZLEMÉNYEKAMAGYAR GYÓGYSZERÉSZET TÖR1ÉNETÉRÓL 31. SZTUPA György: A magyar gyógyszerészek múlt és jelen kora. Orv. Hetit. 1860, 4, 10, 197-199. 11, 197 [!221]-223. 12. 235-239. 32. A magyar gyógyszerészet. Gyógysz. Hetil. 1879, 18, 1, 1-4. 3, 33-35. 4, 49-53. 5, 65-67. 8, 113-116. 12, 178-182. 13, 193-198. 15, 226-228. 17-18, 258-268. 19, 283-292. 21, 324-328. 25-26, 385-389. 17

33. Adatok a magyar gyógyszerészet történelméhez. Gyógysz. Hetil. 1880, 19, 8, 121-123. 34. HINCZ György: A gyógyszerészet múltja és jelene. Vegyt. L. 1882, 1, 2, 37-40. 1883, 1, 4-5, 105-111. Gyógysz. Hetil. 1883, 2, 8, 122-124. 9, 135-140. 35. A magyar gyógyszerészet történetéből. Az 1235-ik éven innen. [úta]:Clio. Aesculap 1884, 1, 11, 81-83. 36. A gyógyszerészet hajdankora és tö1ténelme. Lírtaj: Futurus. Aesculap 1886, 3, 50, 509-510. 37. CSIPPÉK János: Adalékok a magyar, különösen a felvidéki gyógyszerészet történetéhez. Gyógysz. Heti!. 1898, 37, 18, 274-278. 19, 291-293. 20, 306-308. 21 , 322-325. Gyógysz. Közi. 1898, 14, 20, 313-315. 21 , 328-331. 22, 343-345. 38. CSIPPÉK, [János] Johannes: Beit.rage zur Geschichte des Apothekenwesens im Ungam, speciell im ungarischen Hochlande (Oberungam). Pharm. Post 1898, 31, 22, 245-247. 24, 269-275. 39. CSIPPÉK János: Adatok a magyar gyógyszerészet történetéhez. A magyar orvosok és természetvizsgálók ... 30. vándorgyűlésének ... munkálatai. Bp. 1900. 817-826. Gyógysz. É1t 1900, ~ 31, 485-490. 32, 501-505. 33, 517-520. 34, 533-537. Gyógysz. Közi. 1900, 16, 31, 504-508. 32, 524-528. 40. CSIPPÉK János: Adatok a magyar gyógyszerészet történetéhez. Gyógysz. Ért. 1901, 9, 42, 649-654. 43, 665-667. 44, 681-685. 45, 697-698. 46, 711 -714. 48, 743-746. 49, 759-762. 50, 775-777. 51, 791-794. 52, 811-814. 1902, 10, 1, 1/\4. 2, 17-19. 3, 33-36. 5, 65-68. 6, 81-84. 7, 97-1 00. 8, 113-116. 9, 129-131. 13, 193-195. 41. CSIPPÉK János: Ujabb adatok a magyar gyógyszerészet történetéhez. Gyógysz. Hetil. 1901, 40, 3, 44-47. 4, 58-61. 6, 95. 7, 109- 11 0. 42. CSIPPÉK János: Adalékok a magyar gyógyszerészet történetéhez. Kivonat. A magyar orvosok és természetvizsgálók ... 31. vándorgyűl ésének ... munkálatai. Bp. 1902. 221-224. p. 43. WEBER Gyula: A gyógyszerészet múltjából. Orv. Heti!. 1905, 49, 37, 639-640. 18

44. GE1\.1L József: A gyógyszertárugy történeti fejlődése hazánkban. Gyógysz. Közi. 1907, 23, 46, 746-749. 47, 763-764. 48, 778-779. 49, 792-795. 1908, 24, 6, 86-89. 45. NÉ1\.1ETH István: Gyógyszerész-történehni jegyzetek. Gyógysz. L. 1920, 15, 30, 6-10. 46. VASVÁRY Béla: Emlékezzünk régiekről. Gyógysz. L. 1921, 16, 9, 6-7. 10, 6-7. 11, 6-7. 12, 6-7. 13, 6-7. 14, 11-12.

47. KOVÁCS Odön: Adatok a magyar gyógyszerészet történetéhez. Gyógysz. Közi. 1923, 39, 10, 114-116. 48. S. NAGY László: Ibsen népe ... (Adatok az erdélyi gyógyszerészet történetéhez.) Cluj-Kolozsvár, 1924, Lepage. 56 p. A szerző tiucacikkeinek a gyiijteménye. Az egyes dmahokat lásd a megfelelő helyen lsm. Erdélyi orv. L 1925, 6, 21, 245-246. (pJ.) 49. S. NAGY László: Az erdélyi gyógyszerészet kultúrtörténelmi hivatása. S. N. L.: Ibsen népe .. Cluj-Kolozsvár, 1924. 5-8. p. 50. S. NAGY László: Az erdélyi gyógyszerészet kialakulása. Rév. Farm. (Kolozsvár) 1925, 3, 19, 291-293. 51. ORIENT, [Gyula] Julius: lstoricul farmacie in Ardeal. Clujul med. 1926, 7, 7-8, 353-359. 52. POLÓNYI Géza: Kivonat a gyógyszerészet történetéből szlovenszkói vonatkozásban. Magister (Pozsony) 1930, 9, 3, 19-20. 4, 27-28. 5, 41-42. 6, 49-50, 7, 60. 53. FRANKL Antal: Apróságok a régi időkből. (Vitrum adlatum. Gyógyszerészeskű a középkorban. - 1882 a felfedezések korszaka. A gyógyszerészi kamarák.) Gógysz. Frt. 1931, 39, 11 (33), 164-165. 54.

KORITSÁNSZKY, Otto: Zusammenfassender Ueberblick über die Entwicklung und heutige Lage des ungarischen Apothekenwesens. Pharm Post 1932, 65, 53, 660-662.

55. BARADLAI, [János] Johann: Alteingewanderte deutsche Apotheker im Königreich Ungam. Die Vortrage der Hauptversammlung der Gesellschaft für Geschichte derPharmazie. Mittenwald, 1934. 224-231. p. Kurzes Autorejerat: Phmm. Mh. 1934, 15, 5, 120.

19

56. MOZSONYI Sándor: A gyógyszerészet és a gyógyszerészi b.ldományok fejlődése Magyarországon. Gógysz. Közi 1934, 50, 37, 614-616. 38, 630-631. 57. FRANKL Antal: Ujabb adatok a régi gyógyszerészetről. Gógysz. Hetit. 1942, 81, 18, 172-173. 20, 193-194. 21, 203-204. 22, 212-213. A1agvaJy-Kossa Gyula: Magjar orvosi emlékek IV. köt. aí,apján 58. CSAJKAS Bódog: A hazai gyógyszerészetről. Ther. Közi. 1944, 16, 8, 231-235. 9, 256-259.

1.1.4. KÖZLEMÉNYEK EGYES KÜLFÖLDI ORSZÁGOK GYÓGYSZERÉSZEfÉROL" 59. Románia gyógyszerészeiének múltjából. Gyógysz. Ért. 1905, 13, 52, 1022-1026. 1906, 14, 1, 2/\1. 2, 22-25. 60. ORIENT Gyula: Románia gyógyszerészet történelme. (Kivonat - sajtó alatt lévő munkájából.) Rév. Farm. Gyógysz. F. 1926, 4, 7, 127-130. 61. ORIENT Gyula: A romániai gyógyszerészet története. Magy. Gyógysz. 1936, 10, 4 (8), 49-52. 62. Gyógyszerészet a régi Bécsben. Gyógysz. Hetit. 1939, 7~ 44, 583-584. 63. LICHINGER Ferenc: Orosz gyógyszerészet a múltban. Gyógysz. Hetit. 1941, 80, 33, 323-325. 37, 363-365.

1.2. A G YÓGYSZERÉSZETTÖRTÉNET MŰVELÉSE 1.2.1. A GYÓGYSZERÉSZETI TÖRTÉNETÍRÁS 64. LIPT A Y Károly: Felhívás és kérelem. Gyógysz. Közi. 1888, < 21, 335. Felhívás gyógy>szerészettörténeti adatok beküi,désére 65. Bírálati jelentés a „Gyógyszerészi Hetilap" állandó pályázatának XII. pály akérdésére. Gyógysz. Hetit. 1906, 45, 53, 841-844. Ernyel! Józsefszakvéleményével. A nyertes Koritsánszky Ottó Sopron, Nagyszeben és Pozsony gyógyszertárainak a történetével.

20

66. KORI'I SÁNSZKY Ottó: A magyar gyógyszerészet története. Gyógysz. Hetit. 190CJ, 48, 19, 289-292.

Javasolja a magyar gyógyszerészet történetének a megírását 67. GER.GYE Béla: Történetírás. írjuk meg a magyar gyógyszerészet történetét. Gyógysz. L. 1920, 15, 10, & G. B.: Kis képek a magyar gyógyszerészet köréből. Tata, 1931. 25-26. p. 68. KORITSÁNSZKY Ottó: Gyűjtsünk adatokat a magyar gyógyszerészet történetéhez. Gyógysz. L. 1920, 15, 20, 6-7. 69. S. NAGY László: Gyógyszerészetünk története. S. N. L.: Ibsen népe „. Cluj-Kolozsvár, 1924. 54-55. p. 70. DÁNIEL Mihály: Dohogások. Gyógysz. Közi. 1930, 46, 17 (50), 275-277. 71. FRANKL Antal: A magyar gyógyszerészet története. Gyógysz. Közi. 1930, 46, 17 (50), 274-275. 72. GAÁL Endre: A múltért - a jövő érdekében! Gyógysz. Közi. 1930, 46, 17, (50), 270-271. 73. KORITSÁNSZKY Ottó: „A történelem az élet mestere." Gyógysz. Közi. 1930, 46, 17 (50), 277-278. 74. MIHALOVITS Jenő: „Fmlékezzünk régiekről..." („A magyar gyógyszerészet története".) Gyógysz. Közi. 1930, 46, 17 (50), 271-272. 75. RÉlHEL YI József: A magyar gyógyszerészet története. Gyógysz. Közi. 1930, 46, 17 (50), 273-274. 76. TEMESVÁRY József: Szép álom volt a múlt... (A Magyar Gyógyszerészet Története.) Gyógysz. Közi. 1930, 46, 17 (50), 272-273. 77. ABAY-NEMES Gyula: A gyógyszerészet történelme. Gyógysz. Ért. 1931, 39, 3 (9), 38/\12. 78. ABAY-NEMES Gyula: A magyar gyógyszerészet története. Dr. Baradlai János. Gyógysz. Ért. 1931, 39, 5 (15), 69-72. 79. ABAY-NEMES Gyula: A magyar gyógyszerészet története. Bársony Elemér. Gyógysz. Ért. 1931, 39, 6 (18), 84-87.

21

80.

ABAY-NEMES · Gyula: Mit nyújt nekünk egyesületünk lelkes a gyönyötű gyógyszerészeti történehni munka kiváló íróival s mit váthat tőlünk? Gyógysz. Ért. 1931, 39, 2 (6), 17-19.

vezetősége

81. A Magyar Gyógyszerészet Története. Levél a szerkesztőhöz. [írta]: K. M. Gyógysz. Ért. 1931, 39, 1.(3), 5. 82. Mit figyeltem meg a történelmi munkával kapcsolatban. [írta]: EooY falusi Apothecarius. Gyógysz. Ért. 1931, 39, 3 (9), 34. 83. A „Népegészségügy" című ko1mányfőhatósági hivatalos lap [és más hazai és külföldi vélemény a gyógyszerészettörténetről], Gyógysz. Hetit. 1931, 70, 5 (14), 80-81. 84.

A gyógyszerészettörténelmi munka és a felvidéki gyógyszertárak. Gyógysz. Szle 1940, 5, 24, 253-254. Baradlai és Bársony művéhez.

1.2.2. GYÓGYSZERÉSZETTÖRTÉNETI TÁRSASÁGOK, KONGRESSZUSOK 85. Gyógyszerész-történelmi társaság Ausztriában. Gyógysz. Hetit. 1926, 65, 13, 254. 86.

87.

BARADLAY János: A gyógyszertörténehni társaság Münchenben. Gyógysz. Hetit. 1927, 66, 8, 169-170.

közgyűlése

BARADLAY János: A Gyógyszerészettörténelmi Társulat berlini nagygyűlése.

Magy. Gyógysz. 1929, 3, 25, 18. 26, 11-13. 27, 4-6. 87a. ERNYEY József: A Német Orvos- és Természettudománytörténeti Társulat közgyűlése Budapesten. A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1930-ra. Bp. L1929J, 37-11. p. 88.

BARADLAY János: A bázeli nemzetközi gyógyszerésztörténehni kongresszus. Magy. Gyógysz. 1934, 8, 8 (23), 330-331.

89. A francia „Gyógyszerésztörténeti Társulat" (Société d'Histoire de la Pharmacie) fennállásának 25-ik évfordulója. Orv. Gyógysz. L. 1938, 9, 5, 105.

22

1.2.3. GYÓGYSZERÉSZETI MÚZEUMOK, KIÁLLÍTÁSOK 1.2.3.1. HAZAI MÚZEUMOK, KIÁLLÍTÁSOK

Budapesti múzeum 90. Gyógyszerészi múzeum. [Írta]: Futurus. Aesculap 1887, 4, 16, 124-126. 91. [LUKÁCS István] -cs: A „gyógyszerész történehni múzeum" és a „gyógyszerészi album" eszméjéhez. Gyógysz. Hetil. 1892, 31, 12, 178-181. 92. NAGY Gyula: Egy magyar gyógyszerészeti történelmi múzeum érdekében. Gyógysz. Hetil. 1892, 31, 8, 113. 93. NAGY Gyula: A magyar gyógyszerészettörténelmi múzeum. Gyógysz. Hetil. 1892, 31, 14, 210-211. 94. SCHWARZ Ignác: A magyar gyógyszerészet-történelmi múzeum eszméjéhez. Gyógysz. Hetil. 1892, 31, 9, 129-130. 95. ORIENT Gyula: Magyar gyógyszerészeti múzeum. Gyógysz. Hetil. 1903, 42, 1, 106-107. Gyógysz. Ért. 1903, 11, 1, 127-128. Gyógysz. Közi. 1903, 19, 8, 125-127. 96. Magyar Gyógyszerészeti Múzeum alapítása. Gyógysz. Közi: 1903, 19, 8, 128-129. Hozzászólás Orient Gyula cikkéhez 97. Gyógyszerészeti múzeum Gyógysz. Ért. 1905, 13, 22, 435. 98. A gyógyszerészeti múzeum érdekében. A Magyar Gyógyszerészegylet felhívása. Gyógysz. Ért. 1906, 14, 3, 49-50. Gyógysz. Hetil. 1906, 45, 2, 21-22. Gyógysz. Közi. 1906, 22, 1, 1-3. A múzeum a A1agyar Nemzeti Műzeum Néprqjzi Osztálya keretében valósul meg örök/e tétként, ehhez kérnek qjándékozásokat 99. A gyógyszerészeti múzeum ügye. Gyógysz. Közi. 1906, 22, 14, 218. 100. Gyógyszerészeti múzeum alapítása. Gyógysz. Közi. 1908, 24, 4 7, 754-755.

23

101. Gyógyszerészeti Múzeum. Egyetértés 1908, 43, 311, 13. 102. KORITSÁNSZKY Ottó: A Magyar Gyógyszerészeti Múzeum. Gyógysz. Heti!. 1909, 48, 33, 513-515. Támogalást kér az országos egyesülettől az ijjúság ál.tal megvalósított múzeum számára 103. A „Gyógyszerészeti Múzeum". Gyógysz. L. 1909, 4, 2, 2-3. 104. A Gyógyszerészeti Múzeum és á gyakornoki tanfolyam ünnepélyes megnyitás a. Gyógysz. Ért. 1910, 18, 17, 327-330. Bayer Antal beszédével és Forgács Rezső beszámolójával 105. A Gyógyszerészeti Múzeum megnyitása. Gyógysz. Hetil. 1910, 49, 15, 236. 106. A Gyógyszerészeti Múzeum ösmertetése. Gyógysz. Közi, 1910, 26, 17, 265-266. Forgács Rezső beszámolójával 107. KORITSÁNSZKY Ottó: A Gyógyszerészeti Múzeum megnyitása. Gyógysz. Hetil. 1910, 49, 17, 261-264. Andriska Viktor és Forgács Rezső beszédével 108. [VONDRASEK József] V-k: Három uj intézményünk. Gyógysz. Ért. 1910, 18, 16, 301. Vezércikk a gyakornoki tanfolyamról, a múzeumról és agyógyszerészotthonról 109. A gyakornoki tanfolyam és a Gyógyszerészeti Múzeum megnyitása. Gyógysz. Közi. 1910, 26, 16, 248.

llO. Ankett a gyógyszerészi múzeum ügyében. Gyógysz. Heti!. 1912, 51, 23, 377. Hozzászólás: Gyógysz. Hetil. 1912, 51, 42, 708. ll l. [KORITSÁNSZKY Ottó] -ts-: Gyógyszerészeti műkincsek. Gyógysz. Hetil. 1912, 51, 17, 273-275. Vezércikk a kőszegi paJikafeiáJlítása alkalmából 112. A Gyógyszerészettanhallgatók Segély- és Önképző Egyletének válasza. Gyógysz. Hetil. 1912, 51, 19, 313-314. 113. DARVAS Ferenc: Kis múzeum az Aggteleki-utcában. Gyógysz. Hetil, 1913, 52, 12, 176-177, 13, 183, 24

- -- - - - - -- - - - - - - - - - - - - - -

114. Kis múzeum az Aggteleki utcában Gyógyszerészeti ritkaságok. [írta]: Tomaa!jai. Pesti Napló 1913, 64, 52, 9. I 15. FORGÁCS Rezső: A Gyógyszerészi Múzeum. Gyógysz. Közi. 1918, 34, 40, 568-569. 116. FORGÁCS Rezső: Orvostörténelmi múzeum vagy gyógyszerészeti múzeum. Gyógysz. Heti!. 1918, 57, 36, 474/\75. 117. Orvostörténelmi vagy Gyógyszerészi Múzeum? Gyógysz. Közi. 1918, 34, 47, 668-669. ] 18. Orvos-gyógyszerész-múzeummal gazdagodott Budapest gyűjteményeinek száma. Magy. Hír!. 1926, 36, 289, 8. 11 9. ERNYEY József: A gyógyszerészi múzeumok ügye. Magy. Gyógyszerésztud. Társ. Ért 1928, 4, 6, 361-377.

I 19a. Magyar gyógyszerészi emlékek sikere Angliában. Gyógysz. Heti!. 1928, 66, 7/21/, 111. l 19b. A Nemzeti Muzeum gyógyszerész gyűjteménye. Gyógysz. Közi. 1930, 46, 11/32.1, 186. 120. A magyar gyógyszerész-kultúra emlékei. - Denkmaler der ungarischen pharmazeutischen Kultur. - Souvenirs de la culture phannaceutique hongroisc. - Remembrances ofthe Hungárián pharmaceutical culture. Bp. 1931, Globus ny. 4 p„ 19 t Jsm. Jvfagy. Gyógyszerésztud. Társ. Ért 1932, .S: 1, 77-78 (.$rnyey József) 121. Mi is van voltaképpen a Gyógyszerészeti Múzeummal. [úta]: P-y 0. Gyógysz. Szle 1942, 7, 4, 31-32. 122. FRANKL Antal: A „Gyógyszerészeti Múzeum" - 35 évvel ezelőtt Kik voltak az első adományozók? Gyógysz. Heti!. 1943, 82, 8, 74-76. 9, 83-84.

A kolozsvári

gyűjtemények

123. [K. KARLOVSZKY Geyza] K. K. G.: Haladjunk! Gyógysz. Közi. 1887, 3, 15, 226-228. Támogaija a kolozsvári gyógyszerészi segélyegylet elnökének ajavaslatát múzeum létesítésére.

25

124. L OSONCZY Emő: [A gyógyszerészi múzeum ügye. ] Gyógysz. Heti!. 1905, 44, 43, 685-686. Gyógysz. Közi. 1905, 21, 44, 697-700. 125. Kérelem Magyarország gyógyszerészeihez. Gyógysz. Heti!. 1910, 49, 44, 870-871. A kolozsvári gyógyszerészhallgatók könyvtáruk és múzeumuk újjáieremtéséhez kérnek, adományokat 126. A Gyógyszerészi Múzeum. Levél a szerkesztőhöz. [írta): Egy budapesti gyógyszerész. Gyógysz. Heti!. 1910, 49, 47, 767. Gyógysz. Ért. 1910, 18, 41, 932. A két múzeum ellen, mert megosztja az erőket 127. Kolozsvári gyógyszerészi múzeum és könyvtár. Gyógysz. Közi. 1910, 26, 44, 699. 47, 747. 128. Gyógyszerismereti múzeum. Gyógysz. Heti!. 1914, 53, 11, 139. A kolozsvári gyógyszerismereti intézet kezdett el gyújtést 129. ORIENT Gyula: Az Erdélyi N emzeti Múzeum Érem- és Régiségtárának gyógyszerészeti gyűjteménye. Dolgozatok az Erdélyi Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárából. Kolozsvár, 1918. 247-248. p. 130. ORIENT Gyula: Szemelvények az „Erdélyi Múzeum" kebel ében felállított Gyógyszerész Múzeum gyűjtem~eiről. Phatm. Gyógysz. Újs. 1921, 2, 13, 188-189. 14, 206-207. 1922, 3, 1, 4-5.2,20-21.3,36-37.

Kiállítások 131. SCHWARTZ Ignác: A magyar gyógyszerészet szerepe a millcnium ütmepén. Gyógysz. Heti!. 1893, 32, 36, 564-566. 37, 580-581. 38, 595-596. Javaslat a magyar gyógyszerészet történetének a bemutatására a milleniumi kiállításon

132 Reliquiák. írta: Senex. Gyógysz. Heti!. 1894, 33, 13, 197-1 98. A múzeum megvalósíthatatlan, de a miiieniumi kiálittáson bemutatót keli rendezni 13 3. HANKO Vilmos: Nyilt kérelem Magyarország gyógyszerészeihez. Gyógysz. Heti!. 1895, 34, 4, 60. A gy 'ógy 'szerészek segítségét kéri a milleniumi kiáüttáshoz

26

134. A UJLSZKY Aladár: Egészségügyi dolgok az ezredéves kiállításon. Orv, Hetit. 1896, 40, 35, 423/\124. 36, 43SA136. 135. PREYER Dezső: Fmbervédehni kiállítás - állandó gyógyszerészkiállítás. Gyógysz. Hetit. 1925, 64, 13, 207-208. „Az ember" című kiállítás téonogalására kéri a gyógyszerészeket 135a. Magyar gyógyszerészi emlékek sikere Angliában. Gyógysz. Hetit. 1928, 66, 7/21/, 11. 136. Múzeumi tanulmány-kirándulás. Gyógysz. Hetit. 1928, 67, 17, 280-281. Az egyetemistáknak Ernyey József be mutatta a Nemzeti Múzeumban őrzött gyógyszerészeti emlékeket 137. Orvosi és gyógyszerészi kiállítás a múzeumban XVIl-XIX. századi tárgyakból. Pécs-Baranyam. Múz. Egyes. Ért. 1928, 10, 1, 37. Hír 137a. Orvos-gyógyszerészi relikviák kiállítása. Magy , Gyógysz. 1929, 3, 37, 11. 1.2.3.2. KÜLFÖLDI MÚZEUMOK, KIÁLLÍTÁSOK 138. Régi gyógyszertár a prágai kiállításon. Gyógysz. Hetit. 1895, 34, 37, 588. Régi gyógyszertár a prágai néprqjzi kiállításon 139. Gyógyszerészeti tö1ténelmi múzeum. Gyógysz. Hetit. 1896, 35, 32, 509. A nürnbergi Germanisches Museum részlege 140. LÖW Dezső: A Nordiska Museet gyógyszerészi osztálya. Gyógysz. Hetit. 1897, 36, 31, 482-485. St.ockholmban 141. Gyógyszerészeti múzeum. Gyógysz. Ért. 1903, 11, 19, 373-374. A hannoveri múzeum gyógyszerészeti kiállítása 142 [VARSÁGH Zoltán] V. Z.: Milyen volt az ősök gyógyszertára? Gyógy sz. Hetit. 1915, 54, 51, 594-595. Történeti gyógyszertár a berni tmtományi kiállításon 143. Gyógyszerek múzeuma. Magy. Gyógysz. 1937, 11,4 (12), 55. Münchenben

27

1.3. A GYÓGYSZERÉSZI SZAKNYELV 1.3.1. GYÓGYSZERNEVEK. 144.

BAJNOK, [Antal] Antonius: Nomenclator pharrnaceutico-chemicus, continens nomina praeparatorum chemicorum officina! ium, tam nova, pure chemica, quam synonyma, antiqua et trivialia. Pestini, 1850, in typogr. Eisenfelsiana. 65 p.

145. ARANYI Áipád: A Nádudvaron dívó népgyógyszerek s azok elnevezései. Aesculap 1885, 2, 32, 278. 146.

SOMOGYI Károly: Népgyógyszerek és népelncvezések Tassról. Aesculap 1885, 2, 32, 278-279.

Dömsödről

és

147. KARLOVSZKY Geyza: A gyógyszerek magyar tudományos, népies és tájelnevezése, latinjelentésekkel együtt Bp. 1887, Gyógyszerészi Közlöny. VID, 236 p. hm Gyógysz. Közi. 1887, 3, 35, 554-556. - Orv. heti Szie 1887, 3, 6, 186. 148. RÉVÉSZ Fmő - V ASVERO Rá]mund - BARTS József: Miseden Magy. Nyelvőr 1888, 17, 3, 130-131. Az ammonium chloratum neve 149. KAZAY Endre: Néhány gyógyszerelnevezés etimológiája. Gyógysz. Heti!. 1897, 36, 7, 101-102. 8, 118-120. 150. Magyar gyógyszemevek egy Korvin-kódexben. Gyógysz. É1t. 1903, 11, 22, 432. Schönherr Gyula előadása nyomán 151. ERDŐS János: Patikabeli szók a nép nyelvén. Magy. Nyelv 1906, 2, 1,.43. Hódmezővásárhelyi és Losonc vidéki palóc szavcik 152. BENKÓCZY Emil: Népies orvosságnevek. Magy. Nyelvőr 1908, 37, 4, 188-189. 153. [MAGYARY-] KOSSÁ Gyula: Régi magyar gyógyszemevek. Magy. Nyelv 1908, 4, 7, 322-327. 8, 369-371. 9, 424-126. 10, 471-173. 1909, 5, 1, 39-41. 2, 84-85. 3, 130-132. 4, 185-187. 5, 225-227. 7, 325-327. 8, 378-381. 9, 422-124. 10, 464467. 1910, 6, 1, 37-39. 4, 183 -185. 6, 273-275. 8, 369-371. 191 1, 7, 3, 134-135. 4, 176-177. 6, 278-279. 8, 372-376. M.-K. Gy.: Magyar orvosi emlékek. 2. köt. Bp, 1928, 243-281, p. Önállóan: Bp, 1909, Hornyánszky ny, 53 p. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 10.) 28

154. Magyar gyógyszemevek gyűjtése. Gyógysz. Közi. 1912, 28, 36, 586. 37, 602. .Km·lovszky Geyzajelhívása

155. VASVÁRY Géza: A magyar gyógyszemevek gyűjtéséhez. Gyógysz. Közi. 1912, 28, 39, 630-632. 156. ERDŐS János: Giliszta-por. Magy. Nyelv 1917, 13, 5-6, 208. 157. ERDŐS János: Szú-por és társai. Magy. Nyelvőr 1917, 46, 5-6, 182-183. 158. HORVÁTH Géza - MELEGDI János: Szú-por. Magy. Nyelv 1917, 13, 5-6, 207-208. 159. Népies gyógyszerelnevezések magyarázata. Gyógysz. Közi. 1917, 33, 10, 116. 160. ERDŐS János: Orvosságnevek a nép ajkán. Gyógysz. Közi. 1918, 34, 52, 743-744. Magy. Nyelv 1918, 14, 34, 99-1 00.

161. HORGER Antal: Lápisz. Magy. Nyelv 1936, 22, 1-2, 44. 162. Gyógyszemevek eredete. Gyógysz. Ért. 1928, 36, 2 (4), 30-31. 163. [RAPAICS Raymund] R R.: Boszorkánypor. Természet 1933, 29, 21-22, 256. 164. SZABO T. Attila: Magyar növény- és gyógyszemevek a XVI. századból. Magy. Nyelv 1943, 39, 4, 331-333. 5, 391-397.

1.3.2. NÖVÉNYNEVEK 165. KOLUMBÁN Samu: Házi különös orvosságok. Magy. Nyelvőr 1890, 19, 1, 4142. A Kolozsvárt 1773-ban megjelent !Wnyv növényei 166. BORBÁS Vince: A Matricaria magyar nev e. Term.- tud. Közi. 1895, 27, 308, 220-221. 167. FLATT Károly: A Matricaria Chamomilla L. magyar népies neve Term.- tud. Közi. 1895, 27, 308, 219-220.

29

168. BORBÁS Vince: A Cynoglossum officináié L. magyar nevéről. Tetm.- tud. Közi. 1896, 28, 328, 651---652. 169. ERNYEY József: A Calcatrippa etymologiája. Gyógysz. Hetil. 1897, 36, 20, 306-309. 170. FIALOWSKI Lajos: A Szinnyei-féle „Magyar Tájszótár" népies növényei. Term.- tud. Közi. 1901, 33, 383, 452-455. Gyógysz. Ért. 1901, 9, 26, 395-397. 171. FIALOWSKI Lajos: A népies növenynevek gyűjtése érdekében. Gyógysz. Ért. 1901, 9, 29, 453-454. 172. JAKABFAL VY Árpád: Gyógynövényeink régi magyar neveiről. Gyógysz. Ért. 1910, 18, 18, 342-344. 173. KAZAY Endre: Adatok az „Oculus Christi" nomenclaturájához. Gyógysz. F. 1910, 5, 10, 174-176. 174. ERNYEY József - JAKUBOVICH Emil: Két tetmészetr,Yzi szójegyzék. Magy. Nyelv 1915, 11, 1, 37-39. 2, 80-83. 3, 131-135. 175.

ERNYEY József - JAKUBOVICH Emil: Te1mészetrajzi szójegyzék. Gyógysz. Közi. 1915, 31, 12, 184-185. 13, 199-200. 21, 328-330. 23, 357-358. 24, 377-378.

176. HORVÁTH Jenő: Néhány drógnév ethymologiája. Magy. Gyógyszerésztud. Társ. Érl)929, 5, 6, 473-478. Lásd még: 164 1. 3.3. EGYÉB NYELVI KÉRDÉSEK 177. SZILY Kálmán: A természettudományi műnyelvről a magyar irodalomban. (f örténeti vázlat és javaslat.) Term.- tud. Közi. 1879, 11, 121, 329-345. Sz. K.: Adalékok a magyar nyelv és irodalom történetéhez. Bp. 1898. 35-62. p. 178. A „drogua" szó eredetéről. Gyógysz. Közi. 1885, 1, 20, 233-234. 179. [BÉM László]: B. L.: A „chemia" szó ei·edete és jelentése. Vegyt Közi. 1889, 7, 2-3, 42-44. Gyógysz. Közi. 1890, 6, 2, 27-28. 30

180. M i a gyógyszerész népies elnevezése? Magy. Nye lvőr 190 1, 30, 2, 98.

Körkérdés: ....... 8 Moní/ja~ a nép valahol: gyógyszer, gyógyszertál; gyógyszerész ... ha nem, mit mond helyettük? " Válaszok: Magy. Nyelvőr 1901, 30, 4, 204-204. 181. Az e lső pesti „magyar" gyógyszertár. Gyógysz. Heti!. 1909, 48, 33, 520.

1833-ban Pregardt János, aNagy Kristófpatikára írta ki először a „gyógyszertár" nevet, s a gyógyszereket is magyar névvelje/(jlte 182. WEBER Dezső: A „drog" szó eredete. Gyógysz. F. 1909, 4, 9, 153-154. 183. KAZAY Fndre „Gyógytár". Gyógysz. Heti!. 1913, 52, 17, 234-235. 184. NÉ1\1ETH István: A gyógyszerész latin nevei és jelentései. Gyógysz. Híradó 1920, 2, 17, 190. 185. HAUER Miksa: Magyar gyógyszertani és gyógyszerészeti kifejezések. Magister (Pozsony) 1929, 8, 11, 109-11 0. 186. ZOLNAY Vilmos: Betegségek, gyógyszerek, orvoslás, kuruzslás régi magyar nyelvi emlékei. Népegészségügy 1932, 13, 2, 60-64. 187. SINGER Zoltán: Drogista vagy drogszerész? Magy. Nyelvőr 1933, 62, 7-10, 124-125. 188. Drogista vagy drogszerész. Magy. Nyelvőr 1934, 63, 1-2, 29-30. 189. [ZSIRAI Miklós) Zs. M.: Nappal gyógysze1tár - éjjel patika. Magyarosan 1934, 3, 1-2, 18-19. 190. VÖRÖSMARTY Mihály: Az orvosi kar magyar gyógyszernyelvéről. Gyógysz. L. 1939, 34, 5, 7.

A Tudományqs Gyűjteménybe_n megjelent cikk Lásd még: 561, 810, 812, 823

1.4. SZAKIRODALOM, FOLYÓIRATOK 191. Adatok a magyar vegyészet és gyógyszerészet könyvészetéhez az 1472-1875-iki időszakban. Gyógysz. Heti!. 1881 , 20, 13, 200-203 . 14, 215-219. 17, 265-268. 18, 281-283. 23, 362-364. 24, 379-381. 44, 694-696. 49, 776-778. 50, 792-794. 51, 808-812. 52, 823-827. 31

192. [BÁRSONY Elemér] B. E.: Egy kis história. Gyógysz. Heti!, 1908, 47, 42, 670-672, 193. MA TOL CS Y Miklós: Könyv és irodalmi gyűjtemény magyarországi gyógyszerészeti munkákról. 157 8-tól 1909. december 31-ig. Gyógysz. Heti!. 1910, 49, 20. számtól a 47. számig számonként Gyógysz. É1t. 1910, 18, 2L, 22., 41., 451\-7. , 49., 52. számban, 1911, 19, 3-5., 8., 12„ 18., 20-22., 30., 36., 40., 41. számban Gyógyszerész 1910, 12, 6., 8-12. számban, 1911, 13, 11\1. számban Gyógysz. L. 1910, 5, 23., 26.,27., 30., 31. , 36. számban Önállóan: Winkler Lajos előszavával. Bp. 1910, Stephaneum ny. IV, 256 p.

Is ni. Gyógysz. Hetil 1910, 49, 25, 396. (Koritséinszky Ottó) - Gyógysz. Közi. 1911, 27, 2, 23-24. (K K G.) - Pharm. Post 1911, 44, 22, 223. (Waldmann) 193a. FORGÁCS Rezső: Adatok a régi 1578-1882 k özötti magyarnyelvű orvos-gyógyszerészi .irodalom történetéhez. Pár régi orvos-gyógyszerészi munka ismertetése. Gyógysz. Szle 1918, 2, 48, 3-5. 49, 2-3. 50, 2-3. 51 , 2-3 . 52, 2-4. 1919, 3, 1, 2 -1. 5, 2--4. 194. Tudományos hírlapirodalom. [írta) A. V. B. Gyógysz. L. 1923, 18, 23, 21\1. 25, 2-4. 28, 4-5.

A növénytcmi, vegytcmi és gyógyszerészeti lapokfejlődé~é 195. LIPTÁK Pál: A gyógyszerésztudományi szakirodalom. Magy. Gyógyszerésztud. Társ. Ért. 1934, 10, 1, 7-14. Lásd még: 248 Gyógyszerészeti Hírlap 196. VASVÁRY Béla: Az első magyar gyógyszerészeti hírlap. Magy. Gyógyszerésztud. Társ. Ért. 1926, 2, 1, 26-29. Gyógyszerészi Hetilap 197. HINTZ György: A „Gyógyszerészi H etilap" 25 éves jubileuma. Szívélyes üdvözlet Schédy Sándornak. Gyógysz. H eti!. 1887, 26, 31, 4 79-482. V egytani L . 1887, 5, 1-2. 198. A Gyógyszerészi Hetilap jubileuma Gyógysz. Közi. 1887, 3, 10, 153-154. 199. A hetvenötéves Gyógyszerészi Hetilap. Magy. Gyógysz. 1936, 10, 7 (19), 37-39. 32

200. [BERKOVITS Károly] B.: 75 éves a Gyógyszerészi Hetilap. Gyógysz. L. 1937, 32, 1, 11. 201. Jubileumi üdvözletek, emlékezések. Gyógysz. Hetil. 1937, 76, 1, 4-33. Weszelszky Gyula, Andriska Viktor, A1úzsa Gyula, Tauffer Gábor, Temesváiy József, Nagy Béla, Koritsánszky Ottó, Kovács Ödön, Grójf Gyula, Ernv.ey József, Baradlai János, lippay Károly, Schubert Arnold, Haas Miklós, Erdélyi Dezső, Kiulár Gyula, Hans Heger, Róna Nándor, .Molnár .Mi.klós, Vidacs Gyula, Paál Géza, Réthelyi József, Sümegi Vilmos, Gaál Endre írása Lásd még: 456

Gyógyszerészi Közlöny 202. A harmincz éves Gyógyszerészi Közlöny. Gyógysz. Közi. 1914, 30, 52, 702-706. Deér Endre, Múzsa Gyula, Zoltán Béla üdvözlő írása 203. BAYER Antal: Jubileum. Gyógysz. Közi. 1915, 31, 1, 1-2. 204. Lapunk harmincz éves jubileumáról. Gyógysz. Közi. 1915, 31, 2, 25-26. 205. KARLOVSZKY [Geyza]: Félszázad küszöbén. Gyógysz. Közi. 1934, 50, 1, 6-7.

206. MUZSA Gyula: Történelmi távlatból. Gyógysz. Közi. 1934, 50, 1, 8-9. 207. ROTH Manó: A gyógyszerészet képviselete. Gyógysz. Közi. 1934, 50, 2, .24-25. 208. TAUFFER Gábor: Jubileum. Gyógysz. Közi. 1934, 50, 2, 24.

Gyógyszerészek Lapja 209. CSIKÓS Ádám: A „Gyógyszerészek Lapja" története. Gyógysz. L. 1920, 15, 20, 6-8. 23, 6-9. 24, 6-9. 27, 6-7. 28, 6-7. 31, 6-9. 210. [ADLER Andor] A. A.: Huszonötödik évfolyamát kezdi meg ... Gyógysz. L. 1930, 25, 1, 6-7. 211. MÁTRAY Gusztáv: Visszaemlékezés a Gyógyszerészek Lapja 25 éves múltjára. Gyógysz. L. 1931, 26, Jubil. sz. 8-11. 33

212. l\.1ILLNER György: A „Gyógyszerészek Lapja" és az „Oki. Gyógyszerészek Orsz. Egyesülete". Gyógysz. L. 1936, 31, Jubil. sz. 13.

Magyar Gyógyszerészettndományi Társaság Értesítője 213. MÁGÓCSY-DIETZ Sándor: Visszapillantás. Magy. Gyógyszerésztud Társ. Ért. 1934, 10, 1, 3-6.

Chemist and Druggist 214. The Chemist and Druggist. 50 éves fennállása emlékére. [írta]: A. V. B. Gyógysz. Hetil. 1909, 48, 49, 774-776.

1.5. GVÓGYSZERÉSZKÉPZÉS 215. Verzeichniss deijenigen, die bey der königl. Ungar. Universitat seit dem Jahre 1770, als die medizinische Fakultat hiezu gekommen, bis November 1786 in der Apothekerkunst nach vorschrittmassiger Ptűfung das Magisterium rechtmassig erhalten haben. Mei·kur v. Ungam 1786, 7, 8, 719-721. 216. SCHWARCZ Ignác: Két magyarországi gyógyszerész esküforma a 17. s 18. századból. Gyógysz. Hetil. 1891, 30, 48, 762-763. 217. SCHWARCZ Ignác: Adalékok a magyar gyógyszerészet múlt századbeli történetéhez. 2. A gyógyszerészek tanulmányi menete és vizsgái. Gyógysz. Hetil. 1893, 32, 32, 501-502. 218. Gyógyszervizsgáttettek 1771-1800közt. Egészségű. Ért. 1894, 2, 4, 42. 219. SCHWARZ, Ign[ ác]: Beitrage zur Geschichte des ungarischen Apothekenwesens im vorigen Jahrhundert. 2. Studiengang und Prüfungswesen der ungarischen Pharmazeuten im vorigen Jahrhundert. Pharm. Post 1894, 27, 5, 42-14. 220. HOGYES Endre: A gyógyszerészek kiképzése a budapesti egyetemen 1770-től 1867-ig. Gyógysz. Közi. 1897, 13, 8, 120-122. Részlet a milléniumi emlékkönyvből 221.VÁMOSSY István: A gyógyszerészek kiképzése hazánkban a XVIII. század végéig. (l\1utatvány - „Adatok a gyógyászat történetéhez Pozsonyban" című könyvéből.) Gyógysz. Hetit. 1901, 40, 26, 434/\136. 34

222. A gyógyszerészet előadása a budapesti egyetemen. Gyógysz. Közi. 1905, 21, 28, 442/\145. 223. MATOLCSY Miklós: A pharmacia tanításának története. Gyógysz.Közi.1906,22, 5, 71-74. 224. Szakoktatásunk reformja félszázad előtt. Gyógysz. Ért. 1909, 17, 25, 482/\186. 225.

MATOLCSY Miklós: A gyógyszerészképzés történeti fejlődése Magyarországon. Gyógysz. Közi. 1911, 27, 21, 333-335. 22, 349-353. 23, 367-370. 25, 403-404. 29, 469-471. 30, 485-487.

226. MATOLCSY Miklós: Régi gyógyszerész-gyakornoki bizonyítványok. Gyógysz. Hetil. 1913, 52, 10, 146-147. 11, 158-160. 12, 170-171. XIX század eleji bizonyítváJzyok Sürgeti a régi bizonyítványok összegyűjtését

227.

SlROCKER Alajos: A gyakornoki t~olyam 25 éves története. Gyógysz. Hetil. 1913, 52, 1, 2/\1. 2, 18-21. 3, 34-38. 4, 50-54. Gyógysz. Ért. 1913, 21, 5, 70-71. 6, 87. 7, 103. 9, 136-138. 10, 148-150.

228. DARVAS Ferenc: A gyógyszerészgyakomoki iskola története. Ströcker Alajos hátrahagyott feljegyzései nyomán úta - . Gyógysz. Ért. 1920, 28, 24, 382-385. 25, 398/\100. 26, 414-416. 229. KÓNYA, S[ámuel]: Frinnemngen an die Studienjahre 1864-1870. Pharm. Post 1922, 55, 42, 310-311. 43, 318-319. A bécsi egyetemen tcmuli 230. S. NAGY László: Az első hatosztályos gyógyszerészek. S. N. L.: Ibsen népe „. Cluj-Kolozsvár, 1924. 39-40. p. 231. HOGYES Endre: A magyarországi gyógyszerészoktatásról Gyógysz. Hetil. 1925, 64, 5, 49-52. H E.: Emlékkönyv (Bp. 1896.) kétjéjezete

1770-től.

232. BARADLAI János: A régi Wien diákéletéből. - Studentenleben im altén Wien. Gyógysz. L. 1927, 22, 21, 38-42. 233. LIPTÁK Pál: A magyar gyógyszerészek egyetemi kiképzésének vázlatos története. Magy. Gyógyszerésztud. Társ. Ért. 1929, 5, 5, 361-383. 234. BARADLAI János: Robbanás a gyógyszerészhallgatók laboratóriumában 1858-ban. Gyógysz. Ért. 1930, 38, 2 (4), 24-25. 35

235. BARADLAI János: Erlangeni gyógyszerészi és egyetemi élet 150 év előtt.

Gyógysz. Őre 1933, 2, 2, Y'l. 236. HORVÁTH Jenő: Magyar doktor gyógyszerészek. Magy. Gyógyszerésztud. Társ. Ért. 1934, 10, 1, 81-146. 237. ERNYEY József: A Pázmány Péter Tudományegyetem és első gyógyszerészei. Magy. Gyógyszerésztud. Társ. Ért. 1935, 11, 5, 484-506. 238. LIPTÁK, P[ál]: Das 300 jalu·ige Jubilaum der königlichen ungarischen Peter Pázmány-Universitát in Budapest. Phatm. Mh. 1935, 16, 9, 169-170.

" Tibor: Egyetemi gyógyszertár felállításának tervezete 239. GYORY 1813-ban. Otv. Hetit. 1936, 80, 1, 156-157. Gyógysz. Közi. 1936, 52, 11, 167-169. 240. Régi írások. Gyógysz. Hetit. 1936, 75, 10 (29), 132-135. 50-60 éves litografál.t jegyzet a gyógyszerész gyakornokok számára 241. FERENCZ Áron - DÁ VID Lajos: A Ferencz József Tudományegyetem Gyógyszerészeti Intézete és Egyetemi Gyógyszertára története. Magy. Gyógyszerésztud. Társ. Ért. 1937, 13, 3, 321-327. 242. LIPTÁK Pál: A phatmakognosiai oktatásról. Magy. Gyógyszerésztud. Társ. Ért. 1937, 13, 3, 253-259. 243. HALMAI János: A gyógyszerészkiképzés ügye a szabadságharc idején. Gyógyszerészhallg. Érl 1939, 8-9, 0, 2-6. 244. LIPTÁK Pál: A Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Gyógyszerismereti Intézetének 25 éves jubileuma. Magy. Gyógyszerésztud. Társ. Frt. 1939, 15, 5, 451460. Lásd még: 104, 108, 109, 420

1.6. GYÓGYSZERÉSZI SZERVEZETEK 245. KATAI Gábor: Egy történet a magyar gyógyszerészet múltjából. Orv. Hetit. 1861, 5, 4, 78-80. Gyógysz. Hetit. 1862, 1, 1, 112-114. 1833-lxm kérelmezik a magyarországi gyógyszerésztestület megal,akítását 36

246. ERNYEY J ózsef: Kísérletek országos gyógyszerészegyesület alapítására 1816-1 837. Kivonat - el ő adásábó l. Gyógysz. Heti!. 1905, 44, 4, 51-53. Gyógysz. Közi. 1905, 21, 4, 55-58. Gyógyszerész 1905, 7, 2, 23-24. 247. ERNYEY József: Kísérletek országos gyógyszerészegyesület alapítására 1816-1837-ben. Gyógysz. F. 1906, 1, 2, 21-25. 3, 37-41. Gyógysz. Közi. 1906, 22, 32, 503-504. 33, 518-520. 35, 551-552. 36, 567-569. 37, 581-582. 248. STUDÉNY János: Fejezetek a középeurópai gyógyszerészet történetéből. 5. Gyógyszerésztestületek, egyesületek és szaksi!itó. Magy. Gyógysz. 1928, 2, 33, 4-7. 249. BÁRSONY Elemér: Orvos-gyógyszerész egyletek. Gyógysz. Ért. 1935, 43, 12 (35), 155-156. Lásd még: 53

1.6. l. ORSZÁGOS SZERVEZETEK

A magyar orvosok és természetvízsgálók vándor gyűlés ei 250. HALÁSZ Geyza: Az eddigi magyar természetvizsgálói gyűl ések tö1ténetei és hasmai. A magyar orvosok és természetvizsgálók ... 6. nagygyűlésének ... munkálatai. Pécsett, 1846. 81-90. p. 251. HALÁSZ Géza: A magyar orvosok és temiészetvizsgálók eddig i működésének fö mozzanatai. Gyógyászat 1869, 9, 41, 650-654. 252. CHYZER Koméi: A magyar orvosok és temiészetvizsgálók vándorgyűléseinek története 1840-től 1890-ig. Sátor-Alja-Újhely, 1890, Zemplén ny, 176, Cl p. Jsm. Orv. Hetil. 1890, 34, 35, 42~421. 253. CHYZER Koméi: A magyar orvosok és természetvizsgálók v ánd orgy űl éseinek történetéből. 2 gyű l és Pesten. 1844. szept. 6-9. Gyógyászat 1890, 30, 26, 309-310. 254. SZABÓ József: Pillantás a magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűl ése inek múltjába és jövőjébe. A magyar orvosok és természetvizsgálók ... 25. vándorgyűl ésének ... munkálatai. Bp. 1891. 99-105. p. 37

255. ÁGH Timót: Az orvosok és természetvizsgálók 1845-ben Pécsett tartott vándorgyűlésének történetéből. Pécsi Újs. 1894, 13, 11, 1-2. 12, 1-2. 15, 1-2. 16, 1-2. 17, 1-2. 256. BÁRSONY Elemér: Orvosok és teimészetvizsgálók vándorgyűlése. Gyógysz. Hetit. 1910, 49, 35, 550-553. 257. A magyar orvosok és teimészetvizsgálók vándorgyűléseinek története 1890--1910-ig. [írta]: Schachtei· Miksa, Lakits Fei·enc, Prochnow József, Kei·ekes Pál. Bp. 1910, Franklin. VI, l2J, 167 p. !sin. Orv. Heti/. 1910, 54, 38, 680. 258. Az orvosok és teimészetvizsgálók már 1847-ben is tartottak kongresszust Sopronban. [írta]: B. D. Soproni Hírl. 1929, 16, 191, 1. 259. GRÓSZ Fmil: A Magyar Orvosok és Tetmészetvizsgálók Vándorgyűléseinek centenáriuma. Orv. Hetil. 1940, 84, 49, 629. 260. GRÓSZ Emil: A magyar orvosok és teimészetvizsgálók vándorgyűlésének száz éve. Tenn.- tud. Közi. 1941, 73, 1122, 359-361. 261. MOLNÁR Béla: A Magyar Orvosok és Tetmészetvizsgálók nagygyűlése Kassán 1866-ban. Felvid. Újs. 1941, 4, 67, 2. 68, 2. 69, 2. 70, 2. 71, 2. 72, 2. M. B.: Kassa orvosi története. Kassa, 1944. 289-309. p. Lásd még: 388, 390, 392, 396

Magyarországi Gyógyszerész-Egylet 262. SCHÉDY Sándor, id.: A Magyarországi Gyógyszerész-Egylet huszonötévi története. Bp. 1897, Szent László ny. 179 p. lsm. Gyógysz. Hetil. 1897, 36, 49, 779-78Q 263. KORITSÁNSZKY Ottó: Jubileum. A Nyugdíjintézet megalakítása és újjászervezése. Gyógysz. Hetit. 1914, 53, 12, 142-146. 264. Új otthonban. Gyógysz. Hetil. 1926, 65, 3 (8), 41"''43., 54. Az Egyesület székházavatása és a múlt idézése 265. FRANKL Antal: 60 év. Az „Országos Gyógyszei·ész Egylet" megalakulása. Gyógysz. Közi. 1932, 48, 9 (27), 116-117. Lásd még. 98, 102 38

Okleveles Gyógyszer észek Országos Egyesülete 266. MÁTRAY Gusztáv: Egy esületünk története egyéni megvilágitásb an. A kezdet. Gyógysz. L. 193 1, 26, Jubil. sz. 11-13. 267. MILLNER György: Huszonöt év után. Gyógysz. L. 1931, 26, Jubil. sz. 13-16. 268. LÁNG Oszkár: Egyesületünk kultúrharca. Gyógysz. L. 1936, 31, Jubil. sz. 23-24. 269. MANDEL Pál: A debreceni csoport 12 éve. Gyógysz. L. 1936, 31, Jubil. sz. 32. 270. SZÁSZ Tihamér: Emlékezzünk. Gyógysz. L. 1936, 31, Jub il. sz. 20-21. Lásd még: 212

Magyar Gyógyszerésztudományí Társaság 271. LIPTÁK P ál : A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság alapitásának története. Magy. Gyógyszerésztud. Társ. Ért. 1930, 6, 1, 3-5. 272. HORVÁTH Jenő: Az els ő decennium. Magy. Gyógyszerésztud. Társ. Ért. 1932, ~ 6, 345-351.

273. JAKABHÁZY Zsigmond: A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság alapitásának 15. évfordulójára. Magy. Gyógyszerésztud. Társ. Ért. 1938, 14, 1, 3-6.

Gyógyszerészhallgatók segélyszervezetei 274. A budapesti m. kir. tudomány-egyetemi gyógyszerészhallgatók segélyegyletének ... negyedszázados jubileuma. Gyógysz. Heti!. 1888, 27, 18, 273-280. 275. CSÁSZÁR (CZAICH) T. Gyula: A „Budapesti királyi magyar tudomány-egyetemi gyógyszerészettan-hallgatók segély- és önképzőegyesülete" 25 évi fennállásának története. C's. (Cz.) T. Gy.: Emlék-könyv. Bp. 1888. 13-52 p. Gyógysz. Közi. 1888. 4, 18, 289-290. 19, 305-307. 20, 319-321. 276. BALOGH Gábor: A budap esti k. magy. tud. egyetemi gyógyszerészettanhallgatók segély - és önképző- egyletének rövid története. Högyes Endre: Emlékkönyv. Bp. 1896. 434-436. p.

39

277. GÁLFY György: A kolozsvári gyógyszerészettanhallgatók segély egyletének 25 éves története. 1873-1898. Gyógysz. Ért. 1898, 6, 23, 368-373. 278. A kolozsvári jubileum. Gyógysz. Ért. 1898, 6, 23, 360-368. 279. BALOGHiván: 1863-1933. Gyógyszerészhallg. Ért. 1932-33, 5, 1-3, 1-2. A budapesti egylet évfar.dulója Lásd még: 112, 123, 125

1.6.2.

EGYES VÁROSOK, MEGYÉK SZERVFZETEl

Bihar megye 280. LBERKOVITS Miklós: A Biharmegyei orvos-gyógyszerészeti és természettudományi egylet 25 éve.] Orv. Hetil. 1893, 37, 40, 478/\i 79. 41, 489/\190. 42, 502-503. 281. Az Orvos-Egylet jubiláris közgyűlése. Félszázados fennállásának emléke. Szabadság (Nagyvárad) 1918, 45, 136, 2. 282. Az orvosegylet ötvenéves jubileuma. Nagyvárad 1918, 48, 136, 2. 283. EDELMANN Menyhért: A „Biharmegyei Orvos-Gyógyszerész és Természettudományi Egylet" hatvan éve (1868-1928). Dolgozatok a Biharmegyei Orvos-Gyógyszerész és Természettudományi ~aylet 60 éves fennállásának emlékére. Oradea, 1928. 15-51. p. Borsod megye 284. KACZANDER Áron: A borsodi orvos- s gyógyszerészi egylet történelmi keletkezéséről s működéséről. A magyar orvosok és teimészetvizsgálók ... 10. nagygyűlésének ... munkálatai. Pest, 1865. 108-110. p. 285. FŰRÉSZ Jenő: Érdekességek a borsodmegyei orvos és gyógyszei·ész egyletről.

Reggel (Miskolc) 1914, 3, 108, 2-3. 109, 3/\1. 115, 2-3. 286. FŰRÉSZ Jenő: Szemelvények a 86 éves egyesületünk múltjából. A Borsod-Miskolci Orvos-Gyógyszerész Egyesület évkönyve az 1933-34. évről. Miskolc, 1934. 25-32. p.

40

287. HENSZELMANN Aladár: A Borsod-Miskolci Orvos-Gyógyszerész Egyesület 87-ik évfordulójához. Orv. Gyógysz. L. 1934, 5, 2, 35. 288. [FODOR Inu·e] F. I.: A Borsod-Miskolci Orvos-Gyógyszerész &:,ayesület történelmének vázlata. A Borsod-Miskolci Orvos-Gyógyszerész Egyesület jubileumi évkönyve. Miskolc, 1938. 8-12. p.

Budapest 289. [LUKÁCS István]: A budapesti gyógyszerészsegédek betegápoló egyletének 50 éves történelméből. 1886. Gyógysz. Hetil. 1892, 31, 51, 833-834. 290. VONDRASEK 1. József: A budapesti gyógyszerész-segédek betegápoló egyletének története. 1841-1896. Bp. 1896, Corvin ny, 242 p, lsm. (iv.ágysz. Ért. 1896, 4, 34, 388 389.-Gyógyász. Közi. 1896, 12, 51, 809. 291. BÁRSONY Elemér: Avató ünnep. Gyógysz. Hetit. 1909, 48, 44, 690-692. A Budapesti Gyógyszerésztestület 100 éves történetét foglalja össze az új helyiségekfelavatásakor 292. FRANK Antal: Gyógyszerész Kaszinó. Gyógysz. Ért. 1930, 38, 15 (43), 228-230. A megval,ósítás előzményei is

Debrecen 293. A Debreczen-bihrumegyei gyógyszerész-testület és az általános magyarországi gyógyszerész egylet III. kerület IV. járás gyógyszertárai, testülete, és egyletének története alapításuk óta. Szerk. Rótschnek V. Fmil. Debreczen, 1882, Debreczen-bihrumegyei Gyógyszerész-Testület. 238 p. 294. RÓTSCHNEK V. Fmil: Pótlék és helyreigazítás a „debrecz. bihrumegyei gyógyszerész-testület" és „az áll magy. orsz. gyógysz. Egylete" 12. járása gyógyszertárai, - testülete - és egyletének története alapítások óta czímű műhöz. Debrecen, 1884, Szerző. 40 p. 295. VARGA Géza: Debreceni orvos és gyógyszerész egyesület. Debreczen 1888, 20, 32, L3J, 33, Ll-2J. 34, L2J,

41

Marosvásárhely 296. TURNOWSKY Mór: Visszapillantás tíz egyleti évre. Marosvásárhely, 1900, Gtün ViJmos ny. 20 p. Nyitra megye 297. BIRINGER Ferenc: Az egyesület története 1888-1896. A nyitraválmegyei orvos-gyógyszerészi és te1mészettudományi egyesület 1895-iki évkönyve. Nyitra, [1896]. 7-17. p. Pozsony 298. A pozsonyi orvos-teimészettudományi egyesület 40 éves jubileuma. (Titkári jelentés - az egyesület vázlatos története.) Nyugatmagyarorsz. Híradó 1896, 9, 36, 1-2. 37, 1-2. 299. FISCHER Jakab: A pozsonyi orvos-teimészettudományi egyesület vázlatos története. A pozsonyi orvos-természettudományi egyesület közleményei. Új folyam. IX. füzet. Pozsony 1897. 3-10. p. 300. FEIGLER Fei·enc: A pozsonyi orvos teimészettudományi egyesület múzeumának ötvenéves múltja. 1856-1906. Emlékmű. Pozsony, 1907. 75-94. p. 301. FISCHER Jakab: A pozsonyi orvos-teimészettudományi egyesület története 1856-1906. 1856-1906. Emlékmű. Pozsony, 1907. 1-74. p. 302. MERGL Károly: A pozsonyi orvos-teimészettudományi egyesület könyvtárának ötvenéves múltja. 1856-1906. Ewl.é.tw,ű. Pozsony, 1907. 95-110. p. 303.

POLIKLEIT Károly: A pozsonyi orvos-teimészettudományi egyesület teimészettudományi szaküléseinek jegyzéke. 1856-1906. Emlékmű. Pozsony, 1907. 111-135. p.

304.

POLIKLEIT Károly: A pozsonyi orvos-természettudományi egyesület közleményeiben 1856-1906-ig megjelent értekezéseknek ismertetése. 1856-1906. Emlékmű. Pozsony, 1907. 136-180. p.

Szepes megye 305. LORX Sándor: A szepesi orvos-gyógyszerész-egylet 25 évi működésének rövid vázlata. 1867-1892. Lőcse, 1893, Reiss ny. 45 p.

42

Trencsén megye 306. PETROGALLI Artúr: Az egyesület története 1877-1888. 1887-iki évkönyv. A Trencsén Vármegyei Természettudományi &:,aylet. TrcncscÍ:t, 1888. 31-14. p. 307. JANOVSZKY László: A trencsén válmegyei teimészettudományi egyesület története 1877-1895. A Trencsén válmegyei teimészettudományi egylet 1895. évkönyve. Trencsén, 1895. 24-54. p. Zemplén megye 308. ROSENBERG Bernát: A Zemplén-vármegyei orvos-gyógyszerész egyesület 30 éves fennállásának s működésének története. Sátoraljaújhely, 1900, Zemplén ny. 53, [2] p. 309. CHYZER Koméi: A Zemplén vármegyei orvos-gyógyszerészi segély ző-egyesület története. Gyógyászat 1903, 43, 38, 603-604. A magyar orvosok és teimészetvizsgálók ... 32. vándorgyűlésének ... munkálatai. Bp. 1905. 156-159. p. 310. CHYZER Koméi: A zemplénválmegyei orvos-gyógyszerészi segélyző egyesület története. Bp. 1903, Schmidt ny. 52 p. !sin Gvóg\>sz. Ért. 1903, 11, 38, 749. - Gvógy~z. Hetil 1903, 42, 38, 608-609. , 1.6.3. KÜLFÖLDI ÉS NEMZETKÖZI SZERVEZETEK 311. LIPTÁK Pál: A Deutsche Pharmazeutische Gesellschaft alapításának .40. évfordulójáJ·a. · Magy. Gyógyszei·észtud. Társ. Ért. 1930, 6, 6, 425-427. 312. A F. I. P. huszonötévesjubileuma. Gyógysz. Szle 1937, 2, 18, 314-315. 313. A 100 éves svájci gyógyszerész egyesület munkássága. Magyarorsz. Gyógysz. Egyes. Közi. 1943, 9, 34, 395-396.

1. 7. A GYÓGYSZERÉSZETRE VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK 314. SCHWARTZ Ignác: Adalékok a magyar gyógyszerészet múlt századbeli történetéhez. 3. A gyógyszei·észet az 1791-i országgyűlésen. Gyógysz. Hetil. 1893, 32, 33, 518-519. 43

315. SCHWARZ, Ign[ác]: Beitrage zur Geschichte
Helytartó TCO'lácsi rendelet 1829-ből 319. MEDZIBRODSZKY Ignác: Generale Normativum in Re Sanitatis. III. rész. Gyógyszerészekre von. utasítás. Gyógysz. Érl 1930, 38, 18 (52), 280-281. 320. MEDZIBRODSZKY Ignác: Érdekes régi rendeletek. Gyógysz. Ért 1931, 39, 1 (3), 6-7. 2 (6), 23-25. Magy. Fogorv. L. 1931, 9, 2, 27-28. XVI/1 századi rendeletekfordítása linzbauer Codexéből 321. [BÁRSONY Elemér] B. E.: A gyógyszerész szerepe az 1876-iki törvény megalkotása kötül. Gyógysz. Ért 1936, 44, 14 (39), 169-171. 322. Az 1876: XIV. t. -c. útja a benyújtástól a szentesítésig. Gyógysz. Közi. 1936, 52, 45, 713-717. 46, 725-728. 323. A gyógyszerészi törvény előzményei. Magy. Gyógysz. 1936, 10, 10 (28), 127-130. 324. A közegészségügyi törvény története. Magy. Gyógysz. 1936, 10, 5 (13), 59-62. 325. Történelmi visszapillantás a 131 .§kialakulására és magyarázatára. Gyógysz. Közi. 1936, 52, 44, 693-696.

44

1.8. TÁRSADALMI KÉRDÉSEK 1.8.1. SZOCIÁLIS KÉRDÉSEK 326. S . NAGY László: A patika mint kaszinó. S . N. L.: Ibsen népe „. Cluj-Kolozsvár, 1924. 34-38. p. 327. STUDÉNY János: Fejezetek a középeurópai gyógyszerészet történetéből. 3. A gyógyszerészek társadalmi helyzete. Magy. Gyógysz. 1928, 2, 28, 4-7. 328. STUDÉNY János: Adatok a régi idők gyógyszerész alkalmazottainak anyagi helyzetéről. Magy. Gyógysz. 1929, 3, 8, 6-8. Fizetések, jövedelmek aXV. század végétől 1848-i.g

329. FRANKL Antal: A vidéki gyógyszerészek elszegényedése. Részletek a magyar gyógyszerészet múltjából. Gyógysz. Ért. 1931, 39, 10 (30), 150-151. A Tolna megyei gyógyszerészekjolyamodványa 186 7-ből

330. GYÓRY Tibor: Patikárius-tisztesség. Népegészségügy 1931, 72, 20, 1028-1030. Molnár János: Orvosi törvény (Székesfehérvéo; 18 14) alapján 331 . BARADLAI János: Alkalmazott gyógyszerészek évszázadok Gyógysz. L. 1936, 31, Jubil. sz. 34-35.

előtt.

332. [BÁNYAI Károly]: Haiminc év krónikája. Gyógysz. L. 1936, 31, Jubil. sz. 36-38. 3, 7-9. 4, 8-9. 5, 7-9. 6, 14. 10, 7-8. 11, 8.12;910.13, 10-11.14, 7-8. 16,4-8.17, 6-8. 18, 7-8. 19, 8-10. 20, 6-8. 21, 4-6. 23, 8-9. 1937, 32, 1, 4-5. 2, 18-19. 4, 5-8. 8, 7-9. 14, 3-5. 15, 3-6. 16, 7-10. 19, 9-11. 20, 7-10. 22, 8-9. 24, 7-9. 1938, 33, 1, 8-12. 2, 7-9. 5, 8-9. 6, 6-9. 8, 7-9. 9, 8-10. 11, 12-15. 14, 9-11. 15, 8-9. 18, 8-10. 333. BÁNYAI Károly: Harminc év krónikája. A gyógyszerészi szociális mozgalmak története 1906-1936. Bp. 1941, Kis Gyula ny. 377 p. Jsm Gyógysz. Hetil. 1941. 8ü, 22, 217. - Gyógy.s'.?'. Szle 1941, 6, 28, 2 95. - Gyógysz. Közi. 1941, 57, 26, 366-368. (Emyey Józsej) 334. [KORITSÁNSZKY Ottó] K. 0.: Ernyey József könyvismertetéséhez. Gyógysz. Közi. 1941, 57, 27, 378.

335. FRANKL Antal: Alkalmazotti események a régi Gyógysz. L. 1942, 37, 5, 4.

időkből.

45

336. BONTHA Jenő: A „Százas-bizottság" története. Gyógysz. Szle 1943, ~ 39, 384-388. 1918-ban Lásd még: 714 1.8.2. NŐK A GYÓGYSZERÉSZEIBEN 337.

Női

orvosok és női gyógyszerészek. [Irta]: V. Gyógysz. Hetil. 1899, 38, 42, 698-701. 43, 714-717.

338. FRANKL Antal: Nők a gyógyszerészi pályán (1896-1933). Gyógysz. Közi. 1933, 49, 28, 528-529. 29, 547-548. 339.

FRANKL Antal: Régi feljegyzések a külföldi Gyógysz. Hetit. 1934, 73, 10 (33), 389-392.

női gyógyszerészekről.

340. Címképünkhöz. Gyógysz. Szle 1941, 6, 45, 472. XVL századi gy>ógyszerésznő képe 1.8.3. A GYÓGYSZERÉSZET ÉS AZ ORVOSOK 341.

HAIDENRAICH János Lajosnak, a múlt században Aradmegyc tiszti tanulmánya a gyógyszertárakról. Ford. Traxler László. Gyógysz. Közi. 1888, 4, 3, 47-50. 4, 64-66. 5, 79-82. 6, 96-98. 7, 113-114. 8,129-130. 9,144-146. 10,159-160.

főorvosának

342. SCHWARCZ Ignác: Magyar orvosok a gyógyszerészetről. Gyógysz. Hetil. 1895, 34, 1, 6-8. 2, 18-19. 3, 4Hl. 4, 51-52. Huszty Zakariás: KTitischer KommentCO' über die österreichische ProvinciaJ-PhCO'makopoe. Pressburg, 1785. - Herczegy .Móric: A1emoiren aus dem Reisetagebuch eines ungCO'ischen Arztes. Wien, 1850. -Haidenraich, Johann Ludwig: Von denApotheken Pes~ 1786. - Ribicz, Georgius Rudolphus: Dissertatio historiccrjuridica de praerogativis, olftcio et privilegiis phCO'macopaeorum. Viennae, 1729. 343. ERNYEY József: Adatok a magyar orvosi és gyógyszerészi rend történetéhez. Gyógysz. Hetil. 1898, 37, 16, 242-245. 17, 258-261. Gyógyászat 1898, 3~ 28, 450-452. Lőcsén 1779-ben kuruzslás miatt bep(O'l{JSzo/ták a gyógyszerészeket 344. ERNYEY József: Vita a gyógyszerészet előjogairól. Gyógyszerész 1901, 3, 38, 599-600. 39, 614-615. 40, 631-632. Ribicz György disszertációja

46

345. A kassai borbélyok panasza a gyógyszerészek ellen. Gyógysz. Közi. 1911, 27, 33, 542-543. 346. REICHMANN Zoltán: Az orvosok és gyógyszerészek viszályai. Gyógysz. L. 1921, 16, 15, 6-7. 16, 6-7. 17, 6-7 ..

Francit:wrszágbcm 347. MEDZIBRODSZKY Ignác: Gömöri Dávid győri orvos pestisről írt könyve ( 1739) gyógyszerészi vonatkozásai. Gyógysz. Ért. 1930, 3~ 9 (25), 137-140. 48. ERNYEY József: A régi gyógyszertárak egészségügyi szerepe. Egészség 1942, 81, 15, 142-144. 349. FRANKL Antal: Orvos-gyógyszerész. Gyógysz. Hetil. 1942, 81, 15, 142-144. 350. DADAY András: Kis írások. Gyógysz. Szlc 1943, 8, 20, 197.

A gyógyszerészek és aseborvosok-orvosok viszonyáról l. 8.4. A GYÓGYSZERÉSZEK A KÖZÉLETBEN, POLITIKÁBAN 351. S. NAGY László: Magyar írók, művészek, politikusok, akik gyógyszerészek voltak ... S. N. L.: Ibsen népe ... Cluj-Kolozsvár, 1924. 9-14. p. 352. FRANKL Antal: Gyógyszerészek a képviselőválasztások harcaiban. Visszaemlékezések a választások küszöbén. Gyógysz. Ért. 1931, 39, 8 (24), 113-114. 353. ORIENT, LGyulaj J.: Die Apotheker-Senatoren, Geletuten und Bürgermeister von Siebenbürgen. Pharm. Mh. 1931 , 12, 6, 132-135. 354. ORIENT Gyula: Erdély gyógyszerész-polgármesterei, szenátorai, országgyűlési képviselői és természetbúvárai. Erdélyi Múz. 1933, 3~ 7-9, 367-376. 355. HORVÁTH Jenő: 0 is gyógyszerész volt ... ! Magy. Gyógyszerésztud. Társ. Frt. 1937, 13, 3, 384-391.

47

1.9. GYÓGYSZERÉSZEK ÉS A TUDOMÁNYOK, MŰVÉSZETEK 1. 9.1. GYÓGYSZERÉSZEK A TER1\.1ÉSZETTUDOMÁNYOKBAN 356. HANKO Vihnos: Régi magyar tennészett.udósok. Gyógysz. Közi. 1906, 22, 18, 278-281. 357. ERNYEY Jószef: Természettudományi mozgalmaink a 17-18. században. Terin.- tud. Közi. 1912, 44, 3-4. pótfüz. 113-1 29. hm. Darwin 1913, 2, 5, 80. - Phcom. Post 1913, 46, 96, 1049-105. (Waldmcom) - Századok 1913, 47, 7, 552-553. 358. KISS Vilmos: Nagyságok. Gyógysz. Hetil. 1917, 56, 43, 486"'187. Gyógyszerészhől lett kémia tanárok külfoldőn 359. LIPTÁK Pál: A szepesi gyógyszerészek tudományos törekvései a XIX. század második felében. Magy. Gyógyszerésztud. T árs. Ért 1928, 4, 6, 378-384. 360. STUDÉNY János: Kiváló gyógyszerészek szerepe a bakteriológiában. (Történelmi visszapillantás.) Gyógysz. Hetil. 1929, 6~ 14 (41), 224-225. 361. STUDÉNY János: Régi magyar gyógyszerész-botanikusok. Gyógysz. Közi. 1929, 45, 15 (45), 255-256. 362. VONDRA Antal: Mit köszönhetnek a természettudományok és az orvostudományok a gyógyszerészeknek? Gyógysz. Közi, 1934, 50, 32, 536-538, 33, 55 1-553, 363. BARADLAI János: Gyógyszerészek természetraj zi és műgyüjteményei, Magy, Gyógysz. 1935, 10, 6 (15), 72-73.

1.9.2. A GYÓGYSZERÉSZET ÉS AZ IRODALOM 364. Dante, mint gyógyszerész, s korának gyógyszerészi állapotai. Gyógysz. Hetil. 1877, 16, 34, 537-539. 365. MAUBACH Hugó: Egy olasz kollégánk. Gyógysz. Hetit. 1899, 38, 4, 58-60. Shakespeare Romeo és Júliájában szereplő gyógyszerész 366. SZTÁRA Sándor: Dante mint gyógyszerész. Gyógysz. Ért. 1914, 22, 25, 397. 48

367. KISS Vilmos: A gyógyszerészet az irodalomban és a közönség Gyógysz. Hetil. 1916, 55, 26, 330-332. 27, 346-348. 368. KISS Vilmos: Portrék. Homais gyógyszerész és gyakornoka. Gyógysz. Hetil. 1917, 56, 23, 242-243. Flaubert Bovaryné e. regényének alakjai 369. KISS Vilmos: A kulisszák mögül. Gyógysz. Hetil. 1917, 56, 31, 342-343. Ktúdy: Kell-e doktor, patika? és Bródy: Az ezüst kecske című darabjainak gyógyszerész alakjai 370. KAZAY Endre: Gyógyszerészek a tudomány és művészet szolgálatában. Gyógysz. Szle 1918, 2, 19, 2/\1. 3 71. ABAY NE1\.1ES Gyula: Adatok Shakespeare „Romeo és Júliá" -jában szereplő gyógyszerész psy cho logiai jellemzéséhez. Gyógysz. Ért. 1921, 29, 29, 442-445. 30, 458/\160. 3 72. KAZAY Endre - ABAY NEMES Gyula: Goethe gyógyszerész ismerősei.

Gyógysz. Ért. 1921, 29, 52, 810-813. 1922, 30, 1, 2-4. 2, 18-19. 373. ABAY NEMES Gyula: Megjegyzések Flaubert Homais gyógyszerészének jellemzéséhez. Gyógysz. Ért. 1922, 30, 17, 206-208. 374. BARADLAY János: Goethe és a gyógyszerészet Gyógysz. Ért. 1927, 34, 12 (35), 216-218. 375. HORVÁTH Jenő: A magyar gyógyszerész a szépirodalomban és a művészetben.

Magy. Gyógysz. 19.27, 1, 5, 4-6. 376. BARADLAI János: Gyógyszerészek a magyar kultúra szolgálatában. Gyógysz. Közi. 1932, 48, 15 (45), 206-208. 16 (48), 221-223. 1933, 49, 1, 11-13. 377. BARADLAI János: Orvos, gyógyszerész és gyógyszer régi, népies sírteliratokban. Magy. Gyógysz. 1934, 8, 5 (14), 201-202. 378. PERÉDY György: Petőfi és a szép gyógyszerészné. Gyógysz. Szle 1943, 8, 24, 238-239. Penkert Mihályné Teodorovics Róza székely hídi patikusné

49

1.9.3. A GYÓGYSZERÉSZET ÉS A KÉPZŐMŰVÉSZETEK 379. KAZAY Fnclre: Cranach Lukács és családja a gyógyszerészeiben. Gyógysz. Ért. 1914, 22, 52, 738. 380. KAZAY Endre: A B. Gy. T. titokzatos Gyógysz. Szle 1917, 1, 14, 2-3. Budapesti Gyógyszerész Testület

festményéről.

381. KAZAY, Endre: Historische Namen in dér phannazeutischen Nomenklatur. 3. Lukas Cranach und seine Familie in dér Phanuazie. Phann. Post 1917, 50, 1, 2 382. KOVÁCS Kálmán: Exlibris a gyógyszerészetben. Gyógysz. Hetil. 1927, 66, 18 (52), 362-363. Walther Zimmermann könyve a német gyógyszerészi exlibrisekről 383. KORITSÁNSZKY Ottó: Párisi pillanatfelvételek. 3. A gyógyszerészet dicsőségét hirdető szoborművek.

Gyógysz. Közi. 1928, 44, 12 (35), 196-198. 384. KORITSÁNSZKY Ottó: Magyar gyógyszerészek a szépművészetekben.

Gyógysz. Közi. 1942, 58, 48, 622-623. 385. HORVÁTH Jenő: Kérelem a „szépművész" Kartársakhoz. Gyógysz. Hetil. 1943, 82, 3, 25-26. 386. HORVÁTH Jenő: Közérdekű kérelem a gyógyszerész társad<Jlomhoz. „Magyar gyógyszerészek a szépművészetekben" tárgyában. Magyarorsz. Gyógysz. Egyes. Közi. 1943, 9, 18, 265-266. 387. HORVÁTH Jenő: Köszönetnyilvánítás a „Magyar gyógyszerészek a szépművészetekben" tárgyában. Magyarorsz. Gyógysz. Egyes. Közi. 1943, 9, 22, 297-2.98.

1.9.4. A GYÓGYSZERÉSZET ÉS A NUMIZMATIKA 388. BERNÁTH József: A magyar orvosok és természetvizsgálók emlék-étmei. A magyar orvosok és természetvizsgálók ... 25. vándorgyűlésének ... munkálatai. Bp. 1891. 576-584. p. 389. GRÜNN Albert: Kazay Sámuel ét·emgyűjteménye. Numizm. Közi. 1903, 2, 1, 5-7.

50

390.

JURKOVICH Emil: Numizmatikai ritkaságok. 2. A magyar orvosok és teimészetvizsgálók 1842-iki, Besztei·cebányán tartott vándor-gyűlésének emléké1me. Numizm. Közi. 1903, 2, 1, 12-14. J. E.: Besztercebánya múltjából. Besztercebánya, 1906. 110-112. p.

391. ZOLTAI Lajos: A debreceni kollégium éremtárának keletkezése és a Kazay-féle gyűjtemény. Numizm. Közi. 1915, 14, 4, 137-143. 392. FALUD! Géza: A magyar orvosok és teimészetvizsgálók vándorgyűléseinek érmei. Érem 1924, 2, 1-4, 5- 7. 393. FALUD! Géza: A numizmatika gyógyszerészi vonatkozásai. Magy. Gógyszei·észtud. Társ. Ért. 1931, 7, 4, 319-336. 394. FALUD!, Géza: Die Beziehungen dérPharmazie zűrNurnismatik. Pharm. Mh. 1931, 12, 8, 176-177. 395. SZATHMÁRY László: Az alkémiai énnek. Numizm. Közi. 1931-32, 30-31, 71-89. 396. FALUD! Géza: Adatok a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlései énneinek történetéhez. Numizm. Közi. 1943, 42, 64-66. 1.9.5. A GYÓGYSZERÉSZET ÉS A ZENE 397.

ABAY NEMES Gyula: Szemelvények a „Patikárus-testvérek" Gyógysz. Ért. 1927, 34, 1(2),10-11. Kiss Benedek, a fővárosi Fekete Sas patika segédje, az ő fiai .cigányzenészek lettek

életéből.

398. BARADLAY János: Vörösmarthy [!] Mihály és Patikárus Fei·kó. Magy. Gyógysz. 1930, 4, 21, 4-5. 22, 4. 24, 4. 27-28, 4. 29, 4. 399. BARADLAY János: Haydn József opei·ája „A gyógyszei·ész". Gyógysz. L. 1932, 27, 9, 8--10.

1.9.6. GYÓGYSZERÉSZI Ífl.JMOR 400. S. NAGY László: Patikus-viccek. S. N. L.: Ibsen népe ... Cluj-Kolozsvár, 1924. 41-45. p.

51

401. VARSÁGH Zoltán: Mutatvány -

m ost megjelenő

anekdotáskönyvéből.

Gyógysz. Ért. 1925, 33, 14 (40), 9. Gyógysz. Közi. 1925, 41, 14 (41), 272-275. Magister (Pozsony) 1926, 5, 4, 35-36. Rév. Fatm. (Kolozsvár) 1925, 3, 21, 323-325. 402. VARSÁGH Zoltán: Vidám percek Aesculap birodalmából. Visszaemlékezések és mókák. Bp. 1925, Gyógyszerészi Hetilap. 160 p. lsm. Rév. Farm. (Kolozsvár) 1925, 3, 21 , 327-328. (S. Nagy László) 403. HAUER Miksa: A gyógyszerészet és a gyógyszer a magyar közmondásban. Magister (Pozsony) 1929, ~ 15, 154-1 56. 404. LOVASY Odön: Pharmacopoea Humorica. Editio prirna. Baja, 1930, Szerző. 12 rézkarc. lsm . Gyógysz. Heti!. 1930, 69, 4 (12), 54-55. (Kovács Ödön) - Magy. Gyógysz. 1930, 4, 11, 5-6. (Czaich Zs. Comél) - N épegészségügy 1930, 11, 8-9, 57 0-57 1. (Vondrasek József) 405. Baradlay János dr., kedves fömunkatársunk munkában. Farma-vicc ek. Magy. Gyógysz. 1932, 6, 10, 7-8. 11, 6-8. 12, 5-7. 13, 6-7. 14, 9-10. 17, 7-8. 20, 7. 22, 8-9. 23, 9. 1933, 7, 1, 7. 2, 6-7. 405a. [BARADLAI János] B. J.: Az „Ószerész Ujság" élcei. Gyógysz. Heti!. 1934, 73, 2161, 98-99. 406. FRANKL Antal: Vidám sorok. Gyógysz. Heti!. 1942, 81, 14, 133-134.

1.10. GYÓGYSZERÉSZET AZ EGYES KOROKBAN 1.1 0. 1. GYÓGYSZERÉSZET, GYÓGYSZEREK AZ ÓKORBAN 407. SCHEUlHAUER, Gustav: Beitrage zur Erklarung des Papyrus Ebers, des hermetischen Buches über die Arzneimitel der aJten Aegy pten. Ar ch. path. Anat 188 1, 85, 2, 343-354. 408. MURAKÖZY Károly: Az első lap a gyógyszerészet történetéből. Gyógysz. Közi. 1886, 2, 40, 475-480.

52

409. ROZSNYAY Kálmán: A gyógyszerészet őskoráról. Gyógysz. Heti!. 1891, 30, 13, 199-200. 16, 248-250. 17, 265-266. 18, 278-280. 19, 295-296. 20, 307-310. 21, 322-325. 22,339-341. 23, 358. 24, 375-376. Hosszú Élet 1891, 4, 10, 93-94. 11, 103. 12, 113-114. 410. MAJOR Ágoston: Gyógyszeralakok a régi rómaiakná l. (Mutatvány a szerzőnek „A gyógyászat a régi Rómában" című művéből.) Gyógysz. Heti!. 1899, 38, 17, 274-277. 411. MAJOR Ágoston: Gyógyászat a régi rómaiaknál. (Különös tekintettel a gyógyszerészetre.) A budapesti gyógyszerészettan hallgatók önképző körének évkönyve 1898-99-rc. Bp. 1899. 170-229. p. 412. [VONDRASEK József] V.: A régi hinduk vegyi gyógyszerei. Gyógysz. Heti!. 1899, 38, 49, 822-826. 413. FINÁLY Gábor: Gyógyszetüzlet a régi rómaiaknál. Gyógyszerész 1901, 3, 41, 647-648. 414. [VONDRASEK József] V-k: A chinaiak vegyészeti és gyógyszerészeti ismeretei. Gyógysz. Ért. 1902, 10, 43, 678-680. 44, 694-696. 45, 714-716. 46, 734-736. 47, 754-756. 48, 774-776. 415. [VONDRASEK József]: Receptek az ékírás tábláin és Egyiptomban. Gyógysz. Ért. 1904, 12, 12, 226-228. 416. NÉMETH István: Gyógyszerészet az ókorban. Gyógysz. Híradó 1920, 2, 1, 4-6. 3, 32-33. 417. BARADLAI János: Klasszikus ősnemzetek gyógyszerészete. .Magy. Gyógysz. 1929, 3, 13, 9-12. 418. GAÁL István: Ősmaradványok szerepe a kínaiak gyógyászatában. Term.- tud. Közi. 1934, 66, 1009-1010, 429----431. Lásd még: 770, 829, 1229, 1230, 1232, 1238, 1239, 1241, 1242, 1244, 1248, 1263, 1273, 1287, 1290, 1293, 1415, 1424 1.1 0. 2. GYÓGYSZERÉSZET A KQZÉPKORBAN 419. NÁDASDY Géza: Gyógyszerészek esküje a középkorban. Gyógysz. Heti!. 1891, 30, 47, 743-744. Hosszú Élet 1891, 4, 24, 236-237.

53

420. SCHWARTZ, lgn[ác]: Beitragezur alteren Geschichte des Wiener Apothekenwesens. Pharm. Post 1893, 26, 23, 281-284. 24, 293-296. 25, 305-314. 26, 317-318. 1. Wiener Apotheker vom Jahre 1342-1499. 2. Eine Wiener Taxe aus dem XV. J ahrhundert. 3. Die medicinische Facultat und die Apotheker. 4. Martin Steinpeiss über die Apotheker. 421. WERTNER Mór: Középkori magyar orvosok és gyógyszerészek. Századok 1893, 27, 7, 599-608. 422. DEMKO Kálmán: Gyógyszerészek és gyógyszertárak az Árpád-korból és vegyes házakból származott királyok alatt. 1000-1526-ig. Mutatvány - „A magyar orvosi rend története" czímű művéből. Gyógysz. Közi. 1894, 10, 16, 251-253. 423. SCHWARZ Ignác: Adalékok a gyógyszerészet történetéhez Magyarországon. Gyógysz. Hetit. 1894, 33, 1, 9--10. 1. Középkori magyar gyógyszerészek. 2. Főúri gyógyszertárak. 3. Weber János eperjesi gyógyszerész. 424. ERNYEY József: Cosmas és Damianus. Gyógysz. Ért. 1901, 9, 39, 601-606. 425. Visegrádi gyógyszerész 1358-ban. Gyógyszerész 1902, 4, 12, 227. A Zichy-oklevéltár adata Lando gyógyszerészről 426. SCHWARZ, lgnaz: Geschichte des Wiener Apothekenwesens im Mittelalter. Wien, 1917, Wiener Apotheker-Hauptgremium. XXIII, 288 p., 12 t. (Geschichte der Apotheken und des Apothekenwesens in Wien. 1. Bd.) lsm. Mitt. Gesch. Med. Natmwiss. 1917, 16, 4-5, 420-421. (Hermann Schelenz) - Orv. Hetit. 1918, 62, 48, 624. (Győry) - Pharm. Post 1917, 50, 39, 345-346. 44, 389-390. (A. Kremei) 427. MAYER Ferenc Kolos: Orvosok és patikusok bűnei a XV. században. Orv. Hetit. 1925, 69, 39, 937-938. ~oY szerzetes útmutatója a gyóntatóknak 428. ORIENT, [Gyula] Julius: Einfluss des deutschen Geistes auf die Fntstehung und Entwicklung der Phatmazie in Siebenbürgen. Pharm. Post 1928, 61, 9, 102-107. 429. SCHMIDERSCHITSCH, F.: Zur Entstehung und Fntwicklung der Pharmazie. Pharm. Post 1928, 61, 12, 138-139. Vita Orienttel a Budai Jogkönyv értelmezésében 54

430. ORILNT, [Gyula] Julius: Zur Entstehung und Fntwicklung der Phannazie. Phann. Post 1928, 61, 18, 218-219. Válasz Schmiderschitschnek 431. V ARSAGH Zoltán: A középkor gyógyszerészeiének kapcsolata a theologiával. Gasser János ... értekezése nyomán szabadon átdolgozta -. Gyógysz. Éit.1938, 46, 13(38),173-175. 43 2. ERNYEY József: Egy német gyógyszerész Budán Mátyás és II. U lászló idejében. Magy. Gyógyszerésztud. Társ. Ért. 1940, 16, 4, 309-333. Lásd meg: 53 1.10.3. GYÓGYSZERÉSZET A XVI-XVIII. SZÁZADBAN 433. [SCHÉDY Sándor] S.: Az első megyei gyógyszertárak keletkezése hazánkban. Gyógysz. Heti!. 1867, 6, 1, 12-13. Hibajavítás: Gyógysz. Heti!. 1867, 6, 2, 32. 434. Száz év előtti gyógyszerészi oklevél. Gyógysz. Közi. 1887, 3, 40, 638-639. 42, 670-671. 435. SCHWARTZ, lgn[ác]: Beitrage zur Geschichte der Medizin in Ungam. 4. Zur Geschichte des Apothekenwesens in Ungam bis zum XVIII. Jahlhundeit. Ung. Rev. 1890, 10, 1, 22-36. Sch. L: Zur Geschichte dei· Medizin in Ungam. Bp. 1890. 31/\16. p. 436. SCHWARTZ Ignác: A gyógyszerészet tö1ténetéhez Magyarországon, a XVIII. század elejéig. Gyógysz. Közi. 1891, 7, 19, 305-308. 21, 338-340. 24, 386-387. 25, 403/\105. 28, 452-454. 29, 467/\169. 31, 497-499. 32, 515-517. 33, 531-533. 437.

DEMKÓ Kálmán: A gyógyszerészet a tizenhatodik században. Mutatvány - „A magyar orvosi rend története" czímü művéből. Gyógysz. Közi. 1894, 10, 18, 283-285. 19, 298-301. Gyógysz. Heti!. 1894, 33, 19, 299-300. 20, 313-315.

438. SCHWARZ Ignác: Adalék a magyar gyógyszerészet múlt századbeli állapotához. Gyógysz. Heti!. 1896, 35, 38, 594-598. SzOts Károly a magyar gyógyszerészetről a Trommsdortf Joumal der Pharmacie-ben 1795-ben. 55

439. Egy érdekes régi német gyógyszerészeti munka. Gy ógysz. Közi. 1897, 1 3, 46, 729-731. Johann Schröder: Vollstandiger Artzney-Schatz (Frankfiirt-Leipzig, 1709) 440. ERNYEY J[ózsef]: Gyógyszerészi memorandum 1563-ból. Gyógysz. Hetil. 1897, 36, 37, 578-581. 38, 594-596. Sophus Frigyes Weimarból Lőcsére települt gyógyszerész memoranduma a városi tanácshoz. 441. VÁMOSSY István: A gyógyszerészet gyakorlása hazánkban a XVIII. századig. (Mutatvány - „Adatok a gyógyászat történetéhez Pozsonyban" című könyvéből.) Gyógysz. Hetil. 1901, 40, 39, 646-649. 442. TAKÁTS Sándor: Műveltségtörténeti közlemények. 3. A magyar patika. Századok 1907, 41, 4, 332-343. XVI. századi adatok szerint a patika kereskedés 443. KAZAY Fndre: Bonnard Szilveszternek. Gyógysz. Hetit. 1915, 54, 26, 278-281. Jungken: Lexicon phatmaceuticum (Frankfurt, 1694) 444. MAGYARY-KOSSA Gyula: Régi magyar gyógyszerészekről és gy ógyszertárakró1. Közegészségü. Ért. 1925, 1, 2, 13-16. 1926, 2, 1, 9-11. Gyógysz. Haladása 1926, 3, 34. 88-93. Magister (Pozsony) 1927, 6, 19, 149-152. 20, 157-158. Magy. Gyógyszerésztud. Társ. Érl 1929, 5, 2, 131-142. M.-K. Gy.: Magyar orvosi emlékek. 2. köt. Bp. 1929. 73-102. p. 445. MAGYARY-KOSSA Gyula: Heringet áruló gyógyszerész a XVIII. században. Magy. Gyógyszerésztud. Társ. Ért. 1926, 2, 2, 63-65. M.-K. Gy.: Magyar orvosi emlékek. 1. köt. Bp. 1929. 352-353. p. Engel lőcsei gyógyszerész a gyógyszerkészítéshez szükséges heringzsírt árult 446. MAYER Ferenc Kolos: Pesti orvosok és rokon foglalkozásúak a XVII-XVIII. században. Orv. Hetit. 1928, 72, 10, 286-288. 447. BARADLAI János: „Régi magyar gyógyszerészekről". Gyógysz. Ért 1929, 37, 7 (20), 97-100. Vita Magyary-Kossa ilyen című cikkével

56

448. BARADLAI János: A császári orvosgyógyszerész m arhaUzletei 1529-ben. Gyógysz. Közi. 1932, 48, 3 (9), 33-34. Marcus bécsi orvos. - Vö. Tört Tár 1887, [1 0], 3, 566-567. 449. SZATHMÁRY László: Magyar iatrochemikusok. Magy. Gyógyszerésztud. Társ. Ért. 1933, 9, 5, 297-320. 450. MAGYARY-KOSSA, [Gyula] Julius: Von alten Apothekem und Apotheken. M.-K. Gy.: UngarischemedizinischeErinnerungen. Bp. 1935. 219-237. p. 451. KLEIN, Karl Kurt: Von sachsischen Badem, Wundarzten und Apothekem in Moldau. Siebenbürg. Vjschr. 1936, 59, 3, 219-251. 45la. [Pataki Jenő]: Orvostörténeti okmányok. I. Gyógyszerészi vélemény. Orv. Szle (Kolozsvár) 1938, 11, 12, 264-265. 452. BEVILAQUA B ORSODY Béla: Egy budai patiku slegény n aplója anno 1688 és a hűvösvölgyi Kochmeister-villa. Budai Krón. 1939, 7, 11, 7 -8. Lásd még: 846

1.10.4. GYÓGYSZERÉSZET A XIX. SZÁZADBAN 453. SCHÉDY Sándor: A testvérhaza t. gyógyszerész közönségéhez. Gyógysz. Heti!. 1867, 6, 8, 113-116. 9, 129-132. 10, 145-148. 1848-ról 454.

WAGNER Dániel, id.: Jegyzetek az 1848-iki fö ldmivelés1', kereskedelmi s ipari minisztérium egészségügy i osztályának működéséről, gyógyszerészeti ügyek tekintetében. ·Gyógysz. Heti!. 1867, 6, 13, 204-207. 14, 218-221.

455. A gyógyszerészet múltja és jelene. [írta]: Egy hatvan éven át a gyógyszerészettel küzdő veterán gyógyszerész. Gyógysz. Heti!. 1882, 21, 15, 230-233. 456. [SCHÉDY] Sándor: A negyed-század. Gyógysz. H eti!. 1887, 26, 1, 1-9. 2, 17-22 3, 33-36. 7, 97-102. 13, 193-199. 24-25, 369-374. 26, 393-398. 27, 413-41 7. 29, 44Y'l49. 30, 461-465. 3 1, 482-485. 40, 621-623. 41, 63 7-640. 46, 720-724. 48, 7 50-7 54. 49, 7 67-770. 50-51, 784-789. 1888, 27, 4, 5 1-55. 6, 81-86. 16, 243-247. 30, 46Y' l67 . 31, 482-484. 34, 529-532. 38, 596-599. 49, 770-773. 50, 7 85-7 88. 51 , 804-808. 52, 818-821. A Gyógyszerészeti Hetilap és a magyar gyógyszerészet negyedszázados története 57

457. SZÉKELY Ferenc: A paksi patikárius keserve hajdanában. Gyógysz. Frt. 1898, 6, 28, 451-453. Hering Antal 1806-1807-ben 458.ERNYEY József: Magyar gyógyszerészet a XIX. században. Gyógyszerész 1902, 4, 1, 17-22. 459. Harminc év emléke. Közli: -r-. Gyógysz. L. 1910, 5, 37, 4-6. 39, 4-6. 41, 4-6. 48, 4-5. 1911, <5, 3, 28-29. 4, 40-41. 460. GY ORY Tibor: Gyógyszertári adatok a múlt század elejéről. Gyógysz. Közi. 1917, 33, 47, 655. Egy német orvos 1828-i útleírásából 461. VASVÁRY Béla: Régi emlékek. Gyógysz. Hetil. 1925, 64, 7, 85-87. Adatok a Napkelet 1859-i évfolyamából 462. VONDRA Antal: Az avaron járva. Magy. Gyógysz. 1929, 3, 20, 7 10. 1848-i események 463. HAJOS Gyula: Gyógyszerészi vonatkozások és epizódok a nemzeti megújhodás korából. Magy. Gyógyszerésztud. Társ. Ért. 1933, 9, 5, 364-371. 464. Wagner Dániel tervezete a gyógyszerészeti ügyről. Magy. Gyógysz. 1936, 10, 12 (34), 155-157." 1848-ban 465. ZIKELI, Gustav Adolf: Deutsche Apotheker in Kischineff. Siebenbürg. Vjschr. 1936, 59, 4, 307-308. Az első kisinevi gyógyszerész a szebeni Johann Schuster (1779-1835) volt 466. FRANKL Antal: Tallózás egy régi „Gyógyszerészi Évkönyv"-bcn. Gyógysz. Hetit. 1942, 81, 30, 292-293. 1898-i adatok 467. FRANKL Antal: Beszél a múlt! Kis krónikák a hajdani világból. Mi történt 1899- (1900)-ban? Gyógysz. Hetil. 1942, 81, 33, 322-323. 34, 332-333. 36, 353-354. 37, 362-363. 468. URSZINYI Károly: Elsárgult papírok. Gyógysz. L. 1943, 38, 18, 1/\1. 19, 2-4. 20, 4-6. 21,2-5. 22, 2-5. Az 1898. évi gyógyszerészeti eseményekből Lásd még: 53, 243

58

- - - - - - - - - - - - - - - - - - --

··-···-

-

. -· . -··-

---

1.1 0.5. GYÓGYSZERÉSZET A XX. SZÁZADBAN 469. DEÉR Endre: A kommunizmus gyógyszerészete. Gyógysz. Közi. 1919, 35, 13, 166-167. 470. FORGÁCS Rezső: Adatok a Népjóléti Népbiztosság gyógyszerészeti ügyosztályának működéséről a proletárdiktatúra alatt. Gyógysz. L. 1919, 14, 19, 1-7. 20, 4-9. 31, 3-6. 1920, 15, 2, 5-8. 471. KORITSÁNSZKY Ottó: Vázlat a proletárdiktatúra gyógyszerészetéről. Gyógysz. Közi. 1919, 35, 16, 220-222. 17, 238-239. 472. GYŐRY Tibor: A gyógyszertárak a proletárdiktatúra alatt Gyógysz. Közi. 1920, 36, 44, 527-528.

473. KAZAY, Endre: Erinnerungen eines „Apothekeninspektors" an die Kommunczeiten Ungarns. Pharm. Post 1920, 53, 22, 185-186. 474. KORITSÁNSZKY, Otto: Das Apothekenwesen in Ungarn wahrend der Raterepublik. (21. Marz 1919 - 1. August 1919.) Pharm. Post 1920, 53, 27, 229-231. 28, 237-239. 29, 245-246. 47, 4021'104. 49, 418-419. 51, 447" 149. 52, 456-457. 475. KORITSÁNSZKY Ottó: A gyógyszertárak szocializálásának története. (Mutatvány - munkájából.) Gyógysz. Közi. 1920, 36, 5, 51-54. 476. KORITSÁNSZKY Ottó: Kommunistahajsza a principálisok ellen. (Mutatvány a szerzőnek imént megjelent „A magyar gyógyszerészet a proletárdiktatúra és a politikai átalakulások idején" című érdekes könyvéből.)

· Gyógysz. Hetik 1920, 59, 7, 94-100.

All. KORITSÁNSZKY Ottó: A magyar gyógyszerészet a proletárdiktatúra és a politikai átalakulások idején. Fredeti okmányok és feljegyzések alapján. Bp. 1920, Magvető ny. 305 p. l sm. Drog. Közi. 1920, 17, 2, 2-A. - Gyógysz. Közi. 1920, 36, 17, 195-1 96. 18, 207-209. (Réthelyi József) - Népegészségügy 1920, 1, 3, 123-125. (Andriska Viktor) - Orv. Hetik 1920, 64, 14, 167. (Győry) Századok 1920, 54, 1-3, 285-287. (x) 478. KORITSÁNSZKY Ottó: A proletárdiktatúra kikiáltásának hatása a gyógyszerészetre. Gyógysz. L. 1920, 15, 4, 6-10. 59

479. KORITSÁNSZKY, Otto: Das Apothekenwesen in Ungam wahrend der Rate-Republik. Geleitwort von Hans Heger. Wien, 1921, Phannazeutische Post. 36 p. lsm. Gyógysz. Közi. 1921, 37, 46, 560-561. 480. KORITSÁNSZKY Ottó: A gyógyszertárak gazdasági ellenőrzése a kommun alatt. Gyógysz. Híradó 1921, 3, 20, 226-228. 21, 238-240. 481. KORITSÁNSZKY Ottó: A magyar kommun alatt. Gyógysz. Híradó 1921, 3, 16, 176-180. 17, 191-193. 18, 204-205. 482. KORITSÁNSZKY Ottó: A proletárdiktatúra alatt. Gyógysz. Híradó 1921, 3, 8, 88-92. 9, 100-103. 483. KORITSÁNSZKY Ottó: A prletárdiktatúra kikiáltásának hatása a magyar gyógyszerészeire. Gyógysz. Híradó 1921, 3, 6, 64-66. 7, 76-78. 484. DÖMÓTOR Lajos: A magyarországi kommunizmus hatása az alkalmazott gyógyszerészi viszonyokra. Magister (Pozsony) 1925, 4, 21, 172-174. 485. FRANKL Antal: Visszaemlékezés a régebbi Gyógysz. Ért. 1930, 38, 13 (37), 196-198.

időkre.

486. FRANKL Antal: Szemelvények fakult írásokból. Gyógysz. Ért. 1933, 41, 24 (50), 418-420. 1934, 42, 2 (4), 5.8-60. 7 (19), 270-272. 8 (22), 316-317. A századeleji lapokból 487. SZÁSZ Tihamér: Visszaemlékezés az „elvtárs-uralom" sötét napjaira, a kommun húszéves évfordulója alkalmából. Gyógysz. Szle 1939, 4, 31, 464/\168. 488. Frdély gyógyszerészete a 22 esztendős román uralom alatt. Gyógysz. Közi. 1940, 56, 36, 513-515. 489. A magyar gyógyszerészet helyzete az eltelt 22 év alatt. Gyógysz. Közi. 1940, 56, 37, 527-531. 490. l\.1ILLNER György: A magyar gyógyszerészet utolsó 60 évének ismertetése Gyógysz. L. 1941, 36, 20, 5-6. 22, 6-7. 24, 9-10. 1942, 37, 5, 5-6. 7, 5. 10, 5.

60

491. FRANKL Antal: Beszél a múlt! Kis krónikák a hajdani világból. Mi történt 1901-[191 l]-ben? Gyógysz. Hetil. 1942, 81, 38, 374-375. 40, 392-394. 41, 403/\105. 42, 414-416. 43, 423-424. 44, 432/\133. 45, 443/\144. 47, 464-465. 49, 483--484. 50, 494/\196. 51, 505-506. Minden számban egy-egy év krónikája 492. FRANKL Antal: Felújított régiségek. A gyógyszerészi történelem rövid adatai. Gyógysz. Közi. 1943, 59, . 33, 418--420. 34, 432--433. 39, 489-491. 50, 622-623. 1944, 60, 3, 35-36. 7, 81-82. 9, 103-105. Adatok a szaklapok alapján 1899-től 1906-ig

61

2. A GYÓGYSZERTÁRAK TÖRTÉNETE

2.1. A GYÓGYSZERTÁRAKRÓL ÁLTALÁBAN 493. A gyógyszertár múltjából. A régi és modem patika. Új Idők 1913, 19, 16, 413-414. 494. BARADLAI János: Régi erdélyi gyógyszertárak. Magy. Gyógysz. 1927, 1, 2, 8-9. 3, 5-6. 4, 5-6. 495. SZERELEMHEGYI Ervin: Magyar patikák. Orv. Tud. 1932, 1, 2, 51-56. 496. Gránátalma és Arany Oroszlán a két legrégibb magyar gyógyszertár neve. Orv. Hírl. 1940, 5, 19-20. 6. 497. FRANKL Antal: Magyarország régi gyógyszertárai. Gyógysz. Hetil. 1942, 81, 24, 233-234. 25, 243-244. 27, 265-266. 498. FRANKL Antal: A magyarországi gyógyszertárak címjelzésci. Gyógysz. Hetil. 1942, 81, 16, 153-154. A gyógyszertárak elnevezései Lásd még: 138, 142, 189, 433, 442

2.2. A GYÓGYSZERTÁRAK STATISZTIKÁJA 499. CSAPLOVICS János: A Magyar országi patikákról. Tud. Gyűjt. 1822, 6, 2, 79-87. 500.

SCHWARTZ Ignác: Adalékok a magyar gyógyszerészet múlt századbeli történetéhez. 1. Az 1747-i gyógyszertár-összeírás. Gyógysz. Hetil. 1893, 32, 32, 499-501.

501. SCHWARTZ, lgn[ác]: Beitrage zur Geschichte des ungarischen Apothekenwesens im vorigen Jalu·hundert. 1. Die Apotheken-Conscription von Jahre 1747. Pharm. Post 1894, 27, 5, 41-42. 502. Gyógyszertárak statisztikája, alapítási évük szerint összeállítva. Gyógysz. Hetil. 1895, 34, 10, 149-151. 503. SCHWARTZ Ignác: 1859 és 1895. Összehasonlító gyógyszerészet-statistikai tanulmány. Gyógysz. Hetil. 1895, 34, 14, 212-213. 16, 244. 62

504. VARSÁGH Zoltán: A hazai gyógyszertárak keletkezése. Gyógysz. Heti!. 1903, 42, 52, 842-843. A még fennálló, XV-XVII. századi alapítású gyógyszertárak, a XVIII ~XIX. századiak.ró! évenkénti statisztika 505. K.AZA Y Endre: Száz év előtt. Gyógysz. Szle 1918, 2, 4, 2-3. Gyógysz. Heti!. 1933, 72, 14 (33), 240-242. Csaplovics statisztikája (1822) az akkorival összevetve

2.3. GYÓGYSZERTÁRI JOG ADOMÁNYOZÁSA 506. Egy régi jogadományozás. Gyógysz. Heti!. 1893, 32, 25, 389-390. Forgách Simon 1702-ben Pozsonyban engedélyt ad Gottmann Mártonnak gyógyszertár nyitására 507. SCHWARTZ Ignác: Adalékok a magyar gyógyszerészet múlt századbeli történetéhez. 4. Reál- és személyi jogú gyógyszertárak. Gyógysz. Heti!. 1893, 32, 33, 519. 508. SCHWARTZ Ign[ác]: Beitrage zur Geschichte des ungarischen Apothekenwesens im vorigen Jahrlmndert. 4. Real- und pcrsonalrechtliche Apotheken. Pharm.Post1894,27, 7,62. 509. [ERNYEY József] E. J.: Jognyerés 1748-ban. Gyógysz. Ért. 1898, 6, 46, 763-766. Körmöcbányán Sailler György 510.

Első F erencz József király

és a személyjogú gyógyszertárak. Visszaemlékezés 25 év előtti időkre. Gyógysz. Közi. 1916, 32, 49, 785-786.

511. BARADLAI János: „Acta Stegeriana". Gyógysz. Ért. 1930, 38, 1 (1), 8. Steger Ferenc patikajogot kér Pestre 1821-ben 512. FRANKL Antal: Gyógyszertári jogosítvány ok engedélyezése Magyarországon 1495-től - 1930 végéig. Gyógysz. Ért. 1931, 39, 12 (36), 178-180.' 513. HAJÓS Gyula: Gyógyszertárijogadományozás a Bach-korszakban. Gyógysz. L. 1933, 28, 2, 11-12. 514. A reál és személyes jogosítvány ok kialakulásának története. Gyógysz. Közi. 1936, 52, 50, 790-795. 63

515. SZTANKAY István: A mai reáljogú gyógyszertárak kialakulása. Magy. Drog. 1936, 12, 8, 6. 9, 8-9. 10, 8-9. 516. KŐHALMY Miklós: „Lex Szapáry". Gyógysz. Közi. 1933, 49, 28, 522. Lásd még: 647, 715

2.4. GYÓGYSZERT ÁRVIZSGÁLAT 517. SCHWARTZ Ignác: Adalékok a magyar gyógyszerészet múlt századbeli történetéhez. 7. A gyógyszertárak vizsgálata. Gyógysz. Hetik 1893, 32, 46, 726. 518. GALLIK Géza: A gyógyszertárak állami ellenőrzésének kérdéséhez. Gyógysz. Hetil. 1894, 33, 43, 677-679. A közegészségügyi és demográfiai kongresszuson elhangzott előadás 519. SCHWARTZ lgn[ác]: Beitragezur Geschichte des ungarischen Apothekenwesens. 7. Apotheken-Visitationen. · Phrum. Post 1894, 27, 9, 82-83. 520. [MAGYARY-] KOSSA Gyula: Adatok a hazai gyógyszerészet történetéhez. A gyógyszertárak ellenőrzése hajdanában. Gyógysz. Hetil. 1906, 45, 15, 230-232. 16, 246-250. A körmöcbányai gyógyszertár vizsgálati jegyzőkönyve 1791-ből 521. STUDÉNY János: Fejezetek a középeurópai gyógyszerészet történetéből. 1. A gyógyszertári vizsgálatok. Magy. Gyógysz. 1928, 2, 24/8-13. 522. FRANKL Antal: Tiszti gyógyszerészek. Gyógysz. L. 1933, 28, 6, 11. Gyógyszerészek a gyógyszertári vizsgálatokban 1867-ben 523. [PAT AKI Jenő]: Adatok a gyógyszertárak vizsgálatához. Orv. Szle (Kolozsvár) 1936, 9, 4, 123-124. Tordai vizsgálat 524. SZEPES Béla: Gyógyszertárvizsgálat II. József császár korában. Gyógysz. Közi. 1940, 56, 11, 147-149. Hatvani vizsgálat 525. SCHRAUD Ferenc gyógyszertárvizsgálatijegyzőkönyve. Csajkás Bódog: Szeged egészségügyének története a XVIII. században. Bp. 1944.244-246.p. Szeged 1789 Lásd még: 714 64

2.5. GAZDASÁGI, PÉNZÜGYI KÉRDÉSEK 526. [BÁRCI] BRIX Iván: A gyógyszerészet gazdasági fej lődései. Gyógysz. Heti!. 1876, 15, 2, 23-27. 3, 39"40. 527. THALLÓCZY Lajos: Oivostörténeti adatok. Tört. Tár 1878, [/], 2, 364-365. Scholtz lőcsei gyógyszerész számlája 1678-ból 528.TRAXLER László: Gyógyszettári számla Gyógysz. Közi. 1893, 9, 1, 11.

1754-ből.

529. SZABÓ Dénes: Perczentezés a múlt században. Gyógysz. Közi. 1896, 12, 46, 733. 530. KEl\.1ÉNY Lajos, iÍj.: Kassa város levéltárából. Orvos szerek. Tört. Tár 1897, l20J, 4, 11 A. Wanczek Mihály kassai jezsuita gyógyszerész számláj a 1 699-ből 531. Gyógyszer-számla 1678-ból. Gyógyszerész 1901, 3, 41, 65 1. Scholtz lőcsei gyógyszerész számlája 532. ORIENT Gyula: Gyógyszerészettörténeti adatok Bethlen Gábor ei·délyi fejedelem udvarából, 1619-1628 körül. Gyógysz. Heti!. 1901, 40, 40, 662-664. 41, 678-680. 42, 694-696. Gyógyszerbeszerzés Bécsből 533. ORIENT Gyula: Bethlen Gábor erdélyi fejedelem gyógyszervásárlásai Bécsben. Gyógysz. Közi. 1901, 17, 21, 442/\144. 534.

ORIENT, [Gyula] Julius: Medicamenten-Einkáufe Gábriel Bethlens, .des Fürsten von Siebenbürgen, in Wien, in den Jahren 1621-1626. Pharm. Post 1901, 34, 29, 389-391.

535. Piaczi árszabás 1522-ből. Gyógyszerész 1902, 4, 9, 180. 536. KISS Vilmos: A patika drágasága a múltban. Gyógysz. Heti!. 1917, 56, 50, 582-584. 537. VASVÁRY Béla: Adalék a magyar gyógyszeréSzet történetéhez. Gyógysz. L. 1923, 18, 5, 2-4. A gyógyszerárus és a könyvárus kapcsolata 538. BARADLAI János: Gyógyszerszámla 250 év előtt Gyógysz. Haladása 1925, 2, 1, 12-13. Scholtz lőcs ei gyógyszerész számlája 1678-ból 65

539.Kávéházi élet 100 év előtt Karcagon Karcagi Napló 1928, 19, 18, 3. Egy verekedéssel kapcsolatos gyógyszerszámla 540. STIJDÉNY János: Fejezetek a középeurópai gyógyszerészet történetéből. 4. Gyógyáru beszerzés és kereskedelem. Magy. Gyógysz. 1928, 2,. 30, 4-7. 541. STUDÉNY János: Percentezés, üzleti versengés régen és ma. Magy. Gyógysz. 1929, 3, 22, 4-6. XVIII-XIX. századi adatok 542. Száz év előtti magyar taxarendelet a tisztességtelen verseny ellen. Gyógysz. Közi. 1929, 45, 3 (9), 35-37. 543. BARADLAI János: A nagy patikus per 1853-ban. Magy. Gyógysz. 1930, 4, 2, 9-10. Gömöty Károly és a kórházi szállítások 544. FRANKL Antal: Visszaemlékezés a régebbi időkre. . Gyógysz. Érl 1930, 38, 13 (37), 196-198. A századeleji harcok a munkáspénztárakkal 545. FRANKL Antal: Egy régi eset. Gyógysz. Ért. 1931, 39, 13 (39), 190-191. 546. FRANKL Antal: Az első magyar gyógyszer-árszabvány. Gyógysz. L. 1932, 27, 20, 4-6. 547. FRANKL Antal: Szemelvények gyógyszerészeti vonatkozású régi hirdetésekből.

Gyógysz. Hetil. 1941, 80, 51, 503-504. 52, 515. 1942, 81, 1, 4-6. 548.SZÁSZ Tihamér: Milyen volt a gyógyszertaksa 175 évvel ezelőtt? Gyógysz. Szle 1941, 6, 52, 540-541. 549. LANDGRAF János: Gyógyszerek árszabása „Magyarországra és hozzá kapcsolt tartományokra alkalmaztatva" 100 évvel ezelőtt. Gyógysz. Szle 1942, 7, 45, 441-442. 550. SZÉKELY Miklós: A közgyógyszerellátás reformja. Városi Szle 1943, 29, 5, 641-647. 551. [WOLF Lajos] W. L.: Régi írások, régi mulasztások ... Gyógysz. Hetil. 1944, 83, 19, 217-218. A pesti és budai gyógyszerészek értesítése a percentezésről 1838-ban Lásd még: 615

66

2.6. GYÓGYSZERTÁRI MUNKA, FELSZERELÉS 552. KORITSÁNSZKY, Otto: Ein altes Dokument. Beitrag zur Geschichte der Pharmazie. Pharm. Post 1906, 39, 44, 689-691. Apotheker-lnstruktion. Sopron, 1606. 553. REBER, B: Standgefásse alter Apotheken aus Österreich-Ungam und Spanien. Pharm. Post 1910, 43, 74, 709-714. Apothekenbilder ausNah und Fem. 5. Heft. Wien, 1912. 109-112. p. 554. STRÖCKER Alajos: Gyakornoki instrukció a XIX. század első feléből. Gyógysz. Heti!. 1912, 51, 1, 2-5. Gyöngyösi instrukciók 555. A gyógyszertár múltjából. A régi és modem patika. Gyógysz. Közi. 1913, 29, 16, 247-249.

556. MOLNÁR Bertalan: Régi gyógyszerészeti törvények. Gyógysz. Heti!. 1915, 54, 2, 10- 11. 3, 18. 4, 26. 5, 34-35. Rácz Sámuel ,,Borbélyi tanításokról'' című müvének gyógyszerészi vonatkozásai 557. Egy érdekes gyógyszertári munkarend a múlt század 90-es éveiből. Magy. Gyógysz. 1928, 2, 15, 1 1-13. Rotschnek W. Emil debreceni gyógyszertárának munkarendje 558. GOTISCHLING Frigyes: Előírások egy ősrégi Rév. Farm. (Kolozsvár) 1928, 6, 5, 70-71.

manualéből.

559. l\1EDZIBRODSZKY Ignác: Kéziratos gyógyszerészi Manuale 1696-ból. ·Gyógysz. Ért. 1930, 38, 7 (19), 100-104. 560. FRANKL Antal: Egyről-másról. (Van-e balzsam Gileádban? - A gyógyszertárak vasárnapi munkaszünete.) Gyógysz. Ért. 1931 , J9, 13 (39), 202-203.

2.7. MÉRTÉKEK ÉS SÚLYOK 561. [BUGÁT Pál) B-t: A gyógyszertári mértékek magyar nevei, nevezetesen az obon. Orv. Tár 1833, 3. év 11. köt. 7, 62-63.

67

562. FINÁLY Henrik: A régi magyar súlymérték. Az Erdélyi Múzeum-Egylet évkönyvei. 4. köt. 1866-67. Kolozsvár, 1868. 54-71. p. 563. FINÁLY Henrik: Az ókori súlyokról és mértékekről. Bp. 1883, Magyar Tudományos Akadémia. 163, [1] p. 564. [LUKÁCS Károly]: A mértékek és súlyok történetéből. Gyógyszerész 1902, 4, 19, 335-336. 565. TÉGLÁS Gábor: Régi súlyméttékek. Közgazd. Szle 1907, 31, 6, 416--42 1. 566. Finály H enrik középkori magyar metrologiája. - Metrología Hungarica medii aevi auctore Henrico Finály. Numizm. Közi. 1908, 7, 2, 41 -62. 567. A mértékek és súlyok történetéből. A méterrendszer 120 éves jubileuma alkalmából. [írta): S. Sz. Gyógysz. Hetik 1911, 50, 16, 246-249. 568. A mértékek története. Zalai Közi. 1911, 5 0, 56, 1-2. 569. MAGYARY-KOSSÁ Gyula: Régi orvosi súlyrendszer. M.-K. Gy.: Magyar orvosi emlékek. 3. köt. Bp. 1931. 266-269. p.

570. MARIAN, Victor: Vechile greutati medícale (farmaceutiche) din Ardeal. C luj, 1939, Universitatea Regele Ferdinand 1. 12, [1] p.

2. 8. SPECIÁLIS G YÓGYSZERT ÁRAK 2. 8.1. SZERZETESI GYÓGYSZERTÁRAK 57 1. SCHWARTZ Ignác: Adalékok a magyar gyógyszerészet múlt századbeli történetéhez. 5. A zárdái gyógyszertárak. Gyógysz. Heti!. 1893, 32, 46, 725-726. 572. SCHWARTZ, lgn[ác) : Beitragezur Geschichte des ungarischen Apothekenwesens. 5, Klosterapotheken. Pharm. Post 1894, 27, 9, 81. 573. ERNYEY József: A szerzetes-rendek gyógyszertárai hazánkban. Gyógysz. Ért. 1898, 6, 16, 242-246. 68

574. CSIPPÉK János: A szerzetesrendek gyógyszertárai 1724-1790-ig. Gyógysz. Közi. 1903, 19, 36, 591-593. 38, 626-627. 39, 643-645. 40, 657-659. 41, 672-674. Kivonat: A magyar orvosok és teimészetvizsgálók ... 32. vándorgyűlésének ... munkálatai. Bp. 1905. 160. p. 575. ABAY NEMES Gyula: Jezsuita gyógyszerészek és gyógyszertárak Magyarországon. Gyógysz. Ért. 1924, 32, 1, 4-7. 4, 2-5. 5, 2/\1. 8, 2-3. 9, 2-3. 576. ABAY NEMES Gyula: Jezsuita gyógyszertárak Magyarországon. Budap. Hírt. 1924, 44, 133, 7-8. 577. STUDÉNY János: Fejezetek a középeurópai gyógyszei·észet történetéből. 2. Vallás és gyógyszei·észet. Magy. Gyógysz. 1928, 2, 26, 5-7. 578. Az irgalmasrendi gyógyszertárakról. [írta]: Peregrinus. Gyógysz. Ért. 1930, 38, 14 (40), 214-216. 15 (43), 236-237. 579.MAGYARY-KOSSA Gyula: Jezsuiták gyógyszertárai. M.-K. Gy.: Magyar orvosi emlékek. 3. köt. Bp. 1931. 252-253. p. 580. ERNYEY József: Szei·zetesrenc!ieink gyógyszertárai. Magy. Gyógyszei·észtud. Társ. Ért. 1932, 8, 3, 182-215. 581. ORIENT Gyula: Szei·zetes- és orvospapok kórházainak és gyógyszertárainak keletkezése Erdélyben. Erdélyi Múz. 1933, 38, 1-3, 107-128. lsm. Századok 1936, 70, 7-8, 342. (Varga Endre) 582. ORIENT, [Gyula] Julius: Die Entstehung der Mönchsorden und geistlichen Aerzte-Spitaler und Apotheken in Siebenbürgen. Die Vortrage der Hauptversammlung der Gesellschaft für Geschichte der Pharmazie. Mittenwald, 1934. 153-178. p. Pharm. Mh. 134, 15, 5, ll8-120. Pharm. Post 1934, 67, 30, 362-365. 31, 374-377. 32, 386-389. 33, 406/\107.34,417--420. lsm. Népegészségügy 1934, 15, 23, 967. (Győry) 583. SZTANKAY István: Az lrgalmasrend budapesti gyógyszertárának története. Gyógysz. Hetit. 1936, 75, 1 (2), 3-5. Mutatvány „A gyógyszerészetre és a budapesti gyógyszertárakra vonatkozó adatok" című könyvéből 584.

Besnyői

kapucinus gyógyszerészek. [írta]: K. K. M. Gyógysz. Közi. 1939, 55, 45, 724-725. Lásd még: 665, 667, 687, 721, 743 69

2.8.2. KATONAI GYÓGYSZERTÁRAK 585. SCHWARTZ Ignác: Adalékok a magyar gyógyszerészet múlt századbeli történetéhez. 6, Katonai gyógyszertárak. Gyógysz. Hetik 1893, 32, 46, 726. 586. SCHWARTZ, lgnl ácJ: Beitrage zur Geschichte des ungarischen Apothekenwesens. 6. Militar-Apotheken. Phatm. Post 1894, 27, 9, 81-82. 587. [ERNYEY József] E. J.: Tábori gyógyszertár szervezése a XVI-ik században. Gyógysz. Hetit. 1897, 36, 44, 690-692. Pozsonyban működött 1595-ben 588. ERNYEY József: Tábori gyógyszertárak. Gyógysz. Ért. 1898, 6, 17, 259-263. 18, 275-281. 589. CSIPPÉK János: Adatok a hazai gyógyszerészet történetéhez. 4. A katonai gyógyszerészet. Gyógysz. Ért. 1905, 13, 45, 882-885. 46, 902-905. 47, 922-925. 48, 942-945. 49, 962-965. 50, 982-985. Gyógysz. Közi. 1905, 21, 38, 607-609. 39, 625-626. 40, 640-641. 41, 653-656. 42, 673-674. Kivonata: A magyar orvosok és természetvizsgálók ... 33. vándorgyűlésének ... munkálatai. Bp. 1906. 356-357. p. 590. FEHÉR László: A német katonai gyógyszerészek helyzete az utolsó ötven év alatt, Gyógysz. Szle 1939, 4, 42, 601-603. 2.8.3. FŐÚRI HÁZIPATIKÁK, RECEPTES KÖNYVEK 591. JAKAB Elek: Bornemisza Anna Apatí tejedelemasszony házi curiosumai közül. 1. Aranyvíz-forma. Aqua vitae. 2. Bornemisza Anna fejedelemasszony patikaszerei. Tört. L. 1874, 1, 20, 317-320. 592. JEDLICSKA Pál: Gyógyszertár. J. P.: Kiskárpáti emlékek. 1. köt. Bp. 1882. 95. p. A Palffyak patikája a vöröskői várban 593. [SZILY Kálmán] Sz. K.: Műveltségtörténeti adatok a XVII. század második feléből. Terin.- tad. Közi. 1899, 31, 364, 718-719. Illésházy József „Orvosságos könyvecskéje" 70

594. Magyar orvosságos könyv a XVII-ik századból. Gyógysz. Közi. 1900, 16, 1, 107-108. Illésházy József „Orvosságos könyvecskéje"

595. GrófBercsényi Miklós házigyógyszertára. Gyógyszerész 1902, 4, 2, 62. 596. DADAY András: Vay Judit hasmos könyvéről. Gyógyászat 1928, 68, 18, 422423. Kézirat 1740-ből 597. DADAY András: GrófBalassy Péter házipatikájáról. Magy. Orv. 1930, 11, 24, 525-526. 1931, 12, 1, 17-18. 2, 43/\15. 598. DADAY András: Tsömöty Zay Anna orvoskönyvéről. Gyógyászat 1931, 77, 49, 774-775. 50, 790-792. A XVIII. század elejéről 599. MAGYARY-KOSSA Gyula: Patikaládák. M.-K. Gy.: Magyar orvosi emlékek. 3. köt. Bp. 1931. 336. és

416-All. p. 600. [PATAKI Jenő] pj.: Patikaláda. Orv. Szle (Kolozsvár) 1933, 6, 4, 21. 601. [PATAKI Jenő] pj.: Orvosságos könyvek. Orv. Szle (Kolozsvár) 1934, 7, 9, 298. Zay Anna könyvének másolatairól 602. DEBRECZY Sándor: Apaffi Anna orvosságos könyve. Erdélyi Múz. 1940, 45, 4, 322-324. Lásd még: 423

2.8.4. VÁNDOR GYÓGYSZERÁRUSOK 603. CSIPPÉK János: Adatok a felvidéki „olejkárok", házaló gyógyszerárusok történetéhez. Magy. Nemz. Múz. Népr. Oszt. Érl 1907, 8, 3-1, 247-268. 604. CSIPPÉK János: Adatok a magyar gyógyszerészet történetéhez. Adatok a felvidéki házaló gyógyszerárusok (circumforanei) történetéhez. Gyógysz. Hetil. 1907, 46, 45, 726-729. 46, 741-743. 47, 757-761. 48, 773-776. 49, 789-791. 605. CSIPPÉK János: Sáfrányosok a Felvidéken. Magy. Nemz. Múz. Népr. Oszt. Ért. 1910, 11, 3--4, 226-242. 71

606. MAGYARY-KOSSA Gyula: Azolajkárok. Magy. Gyógyszerésztud. Társ. Érl 1927, 3, 5, 399-406. M.-K. Gy.: Magyar orvosi emlékek. 2. köt. Bp. 1929. 162-167. p. 607. BARADLAI János: Kóbor gyógyító művészek a régmúltban. Magy. Gyógysz. 1936, 10, 15 (43), 198-199. 608. CSATKAI Endre: Vándorpatikusok, vándotfogászok. Új Sopronvárm. 1941, 3, 50, 3-4.

2.9. EGYES HAZAI TERÜLETEK, HELYSÉGEK GYÓGYSZERT ÁRAI Bács-Bodrog megye 609. STADLER Aurél: Bács-Bodrog vármegye régi gyógyszertárai. Gyógysz. Szle 1941, 6, 48, 498/\199.

Besztercebánya 610. CSIPPÉK János: Besztercebánya gyógyszertárai és az 1632-évi leltár. Gyógysz. Közi. 1904, 10, 1, 108-110. 8, 123-125. 9, 138-141. 11, 171-172. 611. JURKOVICH Emil: Besztercebánya egészségügye a múltban. (Kivonat a Népegészségügyben megjelent hosszabb közleményből.) Magy. Gyógysz. 1927 1, 12, 6-10. 612. MAGYARY-KOSSA Gyula: Gyógyszerészet Besztercebányán. M.-K. Gy.: Magyar orvosi emlékek. 3. köt. Bp. 1931. 159-160. p.

Bihar megye 613. ROTSCHNEK V. Fmil: A biharmegyei gyógyszertárak története telállításuk óta. A Debreczen-biharmegyei gyógyszerész-testület ... története. Debrecen, 1882. 142-157. p.

Brassó 614. GUSBEfH, Eduard: Apotheken und Apotheker. G. E.: Zur Geschichte der Sanitats-Verhaltnisse in Kronstdt. Kronstadt, 1884. 116-148. p. 615. Rechnung betreffend die Stadtapotheke 1546. Rechnungen aus dem Archiv der Stadt Kronstadt. 3. Bd. Kronstadt, 1896. 368. p.

72

616. GUSBEfH, Eduard: Die Apotheken und Apotheker. G. E.: Das Sanitatspersonal in und aus dem Kronstadter Komitate in den Jahren von 1901-1910. Kronstadt, 1910. 44-73. p. Budapest 617. Die Apotheke „zum rothen Kreuz" in Budapest. Phatm. Post 1897, 30, 28, 339-341. Apothekenbilder aus Nah und Fem. 2. Heft Wien, 1901. 13-15. p. 618. Régi budai gyógyszerészek. Buda és Vid. 1897, 6, 47, 3/\1. Schédy Sándor könyve alapján 619. [ERNYEY József]: Érdekes magyar gyógyszertárak. A budapesti „Szent háromság" -hoz címzett városi patika története. Gyógysz. Hetit. 1899, 38, 19, 314-317. 21, 343-345. 22, 364-367. 620. SCHMALL Lajos: A budapesti „Szentháromsághoz" nevű városi patika története. Sch. L.: Adalékok Budapest székes főváros történetéhez. Bp. 1899. 2. köt. 155-195. p. 621. SCHMALL Lajos: Magyarország gyógyszertárai írásban és képben. A budapesti reáljogú gyógyszertárak története. Gyógysz. Közi. 1899, 15, 20, 311-314. 21, 326-328. 22, 344-347. 23, 359-362.24,377-379.26,412--414.28,446/\147.31,496--498.32, 511-514. 33, 529-530. 34, 543-546. 36, 574-576. 37, 591-593. „Adalékok Budapest székes főváros történetéhez" című könyvéből. 622.VARSAGH Zoltán: Budapest gyógyszerészei és egészségügyi viszonyai a főváros történetében (1687-1848). Gyógysz. Hetit. 1899, 38, 21, 356-360. 623. [VONDRASEK J. József] V. J. J.: Érdekes hazai gyógyszertárak. Az „Opera" gyógyszertár. Gyógysz. Hetit. 1899, 38, 26, 434/\136. 624. [VONDRASEK József]: Reáljogú gyógyszertárak áthelyezése. Gyógysz. Érl 1905, 13, 33, 642-645. Budai gyógyszertárak története 625. VÁRNAI Sándor: A pesti gyógyszerészek múltjából. Gyógysz. Hetit. 1906, 45, 52, 818-821. XVIII. század végi adatok 626. [TIIBIL Frigyes]: A budapesti reáljogú gyógyszertárak történetéből. Gyógysz. L. 1909, 4, 52, 4, 19. 73

627. Budapest gyógyszertárai. Gyógysz. Közi. 1911, 27, 32, 526. 628. Régi pesti patikákról. Gyógysz. Hetik 1911, 50, 47, 753-754. Váradi Antal egyik tárcájából idéz 629.MATOLCSY, [Miklós] Nikolaus: Ueber Universitats-Apotheken. Die Universitats-Apotheke in Budapest Pharm. Post 1914, 47, 59, 559-566. 630. HALÁSZ Pál: Adatok a gyógyszerészet és gyógyszerismeret történetéhez Magyarországon. 1. A budai jogkönyv (1244-1421). Gyógysz. Közi. 1918, 34, 6, 86-88. 631. MÓRICZ Pák Barangolások Pest-Budán. Miről híres az Oroszlán-patika? Magyarország 1923, 4, 141, 5. 632. KRUDY Gyula: A Szentháromság-gyógyszertár igaz története. Est 1924, 15, 54, 9. 633. DOBOZI István: Kétszázötvenéves budai patikák harca a „Városi" cún használatáért. Magyarság 1927, 8, 148, 14. 634. KARLOVSZKY [Geyza]: A székesfővárosi közkórházi gyógyszertárak házi kezelésbe vételének hisztorikuma. Gyógysz. Közi. 1929, 45, 8 (24), 126-131. 635. KARLOVSZKY Endre: A „Kígyóhoz" címzett budapesti reáljogú gyógyszertár története. Gyógysz. Közi. 1935, 51, 33, 545-546. 636. BARADLAY János: Az 150 esztendős „Oktogon" gyógyszertár. Gyógysz. Ért. 1936, 44, 1 (21), 88-91. 637. [BÁRSONY Elemér] B. E.: Százötven esztendő a közegészségügy szolgálatában. Gyógysz. Ért 1936, 44, 7 (21), 85-87. 638. FARKAS Imre: A legszebb patika. Társaság 1936, 23, 22, 10-11. Magy. Gyógysz. 1936, 10, 8 (22), 102-103. Az Oktogon gyógyszertár 639. MÓRICZ Zsigmond: Patika. Százötvenéves patika az Oktogonon. Gyógysz. Ért 1936, 44, 7 (21), 87-88. Magyarország 1936, 43, 118, 13. Gyógysz. Hetik 1942, 81, 39, 383-384.

74

640. Címképünkhöz. Gyógysz. Szle 1939, 4, 11, 156. A Pallas Athéné gyógyszertár 641. VOIT Pál: EooY régi pesti patika. Tanulmányok Budapest múlyából. 7. köt. Bp. 1939. 41-69. p. A Gömöry-patika 642. Címképünkhöz. Gyógysz. Szle 1940, 5, 48, 488. A Szentlélek gyógyszertár 643. BARTA-SCfilÜTTER E.: Az első patika Pest városában. Gyógysz. Közi. 1941, 57, 50, 687-688. A Szentháromság gyógyszertár 644. A legrégibb budapesti gyógyszertár története. Gyógysz. Hetit. 1941, 80, 45, 442-443. 645. Bayerék Andrássy-úti gyógyszertárában. Gyógysz. Közi. 1943, 59, 35, 441-443. 36, 452-453. 646. Címképünkhöz. Gyógysz. Szle 1943, 8, 32, 319-320. A Magyar Korona gyógyszertár 647. DOBOZI István: Lipót császár legelső patikajog adományozása budai és pesti polgárok számára. Városok L. 1944, 39, 8, 92. 648. A gyógyszertárak múltjából. Gyógysz. Hetit. 1944, 83, 14, 167-168. Az első budai gyógyszertárak Lásd még: 7, 181, 583

Debrecen 649. T AMASSY Károly: A hazai gyógyszertárak történetéhez. (Gyógyszertár az arany angyalnál Debrecenben.) Gyógysz. Hetit. 1875, 14, 3, 43-46. 4, 60-62. 650. ROTSCHNEK V. Emil: A debreczeni gyógyszertárak története felállításuk óta. A Debreczen-biharmegyei gyógyszerész-testület ... története. Debreczen, 1882. 117-141. p. 651.ROTSCHNEK V. Emil: A „gyógyászat" Debreczenben, N. - Váradon és vidékén a legrégibb időktől. A Debreczen-biharmegyei gyógyszerész-testület ... története. Debreczen, 1882. 19-31. p.

75

652. VONDRASEK J. Jószef: Érdekes hazai gyógyszertárak. Az „Arany egy szarvúdhoz címzett gyógyszertár Debrecenben. Gyógysz. Hetit. 1900, 39, 10, 154-157. 11, 170-174. 653. ZOLTAI [Lajos]: A legrégibb gyógyszertár Debreczenben. Debreczeni Újs. 1901, 5, 202, 2-3. 654. [ZOLTAI Lajos]: Debreceni régi patika. Vezető Debrecen sz. kir. város Déri-Múzeumában. Debrecen, 1930. 142-144. p. 655. ZOLTAI Lajos: Debrecen legrégibb gyógyszertárai. Debreceni Újs. 1934, 38, 44, 5. 656. ZOLTAI Lajos: Tallózások a városi levéltárból. 4. Mire is jó volt a város apothekája? A debreceni Déri Múzeum évkönyve 1934. Debrecen, 1935. 94. p. 657. MAGYARY-KOSSA Gyula: Adatok a magyarországi gyógyszerészet történetéhez. A gyógyszerészet múltja Debrecenben. Magy. Gyógyszerésztud. Társ. Ért. 1937, 13, 5, 727~731. 658. MAGYARY-KOSSA Gyula: A gyógyszerészet múltja Debrecenben. (Kivonat a M. Gy. T. Társaság Értesítőjéből.) Gyógysz. Hetit. 1939, 78, 32, 448--451.

Eger 659. BREZNAY Imre: Gyógyszertárak. B. 1.: Eger a XVIII. században. 2. köt. Eger, 1934. 30-37. p.

Érsekújvár 660. Az újvári öreg patika. Farkas Sándor emlékének, [írta]: János. Érsekújvár és Vid. 1943, 62, 52, 4. Gyógysz. Közi. 1944, 60, 1, 13. Győr

661. RATHKároly: II. Rákóczy György erdélyi fejedelemmozsara és a legrégibb győri gyógyszertárról. Győri tört. rég. Fűz. 1863, 2, 2, 188-189. 662. CSOKONAI VITÉZ Mihály: A reáljogú három győri patika. Dunántúli Hírt. 1929, 38, 181, 5. 186, 3. 197, 4. 663. PETZ Aladár: Gy őrváros Szentháromság közkórházának 1781. és 1799. évi gyógyszerrendelései. Magy. Gyógysz. 1929, 3, 45, 10-11.

76

Hajdú m egy e 664. ROTSCHNEK V. Emi l: Hajdúmegyei gyógyszertárak története felállításuk óta. A Debrecen-biharrnegyei gyógyszerész-testület ... története. Debreczen, 1882. 158-162. p.

Kassa 665. KEMÉNY Lajos, iij.: kassa város levéltárából. Orvos szerek. Tört T ár 1897, f 20}, 4, 774. Aiezsuita patika 1699-ben 666. [KEMÉNY Lajos, ifj.] K. L.: A kassai gyógyszertár könyvei 1731-ben. Magy. Könyvszle 1900, Uj f. 8, 428-429. 667. A kassai jezsuita gyógyszertár inventáriuma 1731 Gyógysz. Ért. 1901, 91 7, 109-110.

-bői.

668. A kassai borbélyok p anasza a gyógyszerészek ellen. Gyógysz. Közi. 1911, 27, 33, 542-543. 669. A régi városi patika. Leltár 1 73 1-ből. Kassai Hír!. 1917, 14, 117, 2. 670. MAGYARY-KOSSA Gyula: Kassai gyógyszerészek a 14-18. században. M.-K. Gy.: Magyar orvosi emlékek. 3. köt. Bp . 1931. 68-71. p. 671. MOLNÁR Béla: 400 év a kassai gyógyszerészet múltjából. Magyarorsz. Gyógysz. Egyes. Közi. 1940, 6, 5, 9-14. 672. MOLNÁR Béla: 400 év a kassai gyógyszerészet múltjából. Gyógysz. Heti!. 1 940, 79, 28, 280. Előadáskivonat

673. MOLNÁR Béla: Négyszáz év a kassai gyógyszerészet múltjából. M. B.: Kassa orvosi története. Kassa, 1944. 275-288. p.

Kolozsvár 674. ORIENT Gyula: Adatok a magyar gyógyszerészet és gyógyszertárak történetéhez. Gyógysz. Heti!. 1900, 39, 22, 346-348. 23; 362-363. A főtéri (Hintz) gyógyszertárról 675. S. NAGY László: Egy régi híres patika története 1710-től. Pharrn. Gyógysz. Uj;. 1923, 4, 19, 300-301. S. N. L.: Ibsen népe ... Cluj-Kolozsvár, 1924. 15-19. p. A Hintz-patik a

77

676. [PATAKI Jenő] p. j.: Városunk legrégibb gyógyszertára. Orv. Szle (Kolozsvár) 1936, 9, 6, 198-200. A Mauksch-féle gyógyszertár

Komárom 677. VONDRASEK J. József: Érdekes magyar gyógyszertárak. A komáromi „Megváltódhoz cúnzett gyógyszertár. Gyógysz. Hetik 1899, 38, 51, 858-866.

Körmöcbánya 678. ERNYEY József: Körmöcbánya gyógyszertárainak történetéből. Gyógysz. Hetik 1905, 44, 16, 242-245. 17, 258-261. Gyógysz. Közi. 1905, 21, 17, 263-264. 18, 279-281. Kivonat - előadásából 679. ERNYEY József: Körmöcbánya gyógyszertárainak történetéből. Gyógysz. F. 1907, 2, 6, 81-85. 1908T 3, 1, 10 14. 2, 17-19. 680. KISZLING László: Körmöcbánya gyógyszertárainak története. Gyógysz. Híradó 1919, /, 20, 230-233. 21, 242-244. Kőszeg

681. ORIENT Gyula: Egy érdekes régi gyógyszertár. Gyógysz. Közi. 1895, 11, 46, 728-729. 682. Értékes régi gyógyszertári berendezés Gyógysz. Élt. 1909, 17, 49, 972. 683. Gyógyszertári berendezés mint műkincs. Gyógysz. Közi. 1909, 25, 50, 785-786. 684. Híres gyógyszertátberendezés az Magy. lparműv. 1910, 13, 1, 35.

Iparművészeti

Múzeumben.

685. A kőszegi gyógyszertár. Gyógysz. Hetik 1910, 49, 2, 26. 11, 174. 28, 447. 51 , 831. 1911, 50, 33, 527-528. Az Iparművészeti Múzeumba kerűl ése 686. Középkori gyógyszertár-berendezés az Iparműv észeti Múzeumban. Gyógysz. Közi. 1910, 26, 51, 811. 687. Kétszázharmincéves gyógyszertár. Magyar jezsuiták hagyatéka. Pesti Napló 1911, 62, 5, 5. 688. A kőszegi gyógyszertár. Magy. lparműv. 1911, 14, 6, 251. 78

689. A kőszegi gyógyszertár berendezése az Iparművészeti Múzeumban. Gyógysz. Közi. 1911, 27, 34, 559. 690. Kétszázharminczéves magyar gyógyszertár-berendezés. Gyógysz. Közi. 1911, 27, 3, 46. 691. A kőszegi régi gyógyszertár az Iparművészeti Múzeumban. Magy. lparrnüv. 1911, 14, 1, 37. 692. LANDGRAF János: Szemelvények Kőszeg szab. kir. város gyógyszerésztötténeti emlékeiből. Gyógysz. Szle 1943, 8, 47, 467-468. Lásd még: 111 Magyaróvár 693. MILD Gyula: A magyaróvári régi patikáról. Tulajdonosai és kezelői. Gyógysz. Közi. 1944, 60, 18, 210-212. Csak az l. közlemény jelent meg Medgyes 694. Dl MA, Lia: Eine handschriftliche geschichtliche Skizze der mediascher Apotheken aus 1816. Der Apotheker im Osten. 9. Folge. Dez. Sibiu, 1942. 217-220. p. Miskolc 695. A legrégibb patika. Borsod-Miskolczi Közi. 1897, 15, 44, 3. 696. A miskolezi első gyógyszertár erigálása. Gyógysz. Közi. 1905/'27, 8, 121-122. 697. Fmlékezzünk régiekről. [Irta]: Senior. Gyógysz. Hetit. 1930, 69, 8, 124. 698. Egy miskolci régi gyógyszertár helyváltoztatása és története. Gyógysz. Közi. 1931, 47, 12 (34), IX. Az Arany Oroszlán gyógyszertár 699. Jubilál a legrégibb miskolci gyógyszertár. Fel sőmagyarorsz. regg. Hírl. 1937, 46, 99, 5. Az 1765-ben alapított. Arany Szarvas Nagykanizsa 700. VILLÁNYI Henrik: Egy 200 éves bolt A legrégibb kanizsai gyógyszertár. Zalai Közi. 1930, 70, 226, 4. A Fekete Sas

79

N agyszeben 701. [SEIVERT, Gustav]: Inventarium der Stadt-Apotheke von 1531. Transilvania 1863, Neue Folge 3, 1, 20-23. 702.

703.

[SEIVERT, Gustav]: Wilhelm Balcks, Stadtapothekers Inventar bei der Uebemahme der Stadtapotheke von 1580. Transilvania 1863, Neue Folge 3, 1, 23-30. HERBERT, H[einrich]: Die Gesundheitspflege in Hermannstadt bis

mm Ende des sechszehnten Jahrhunderts. Arch. Vereins siebenbürg. Landesk. 1885, N. F. 20, 1, 5-46. 704. HERBERT, Heinrich: Die Gesundheitspflege in Hermannstadt zur Zeit Karls VI. Mittheilungen aus den HermannstMter Magistrat-Protoc ollen. Program des evangel. Gymnasiums A. B .... zu Herrnannstadt fúr das Schuljahr 1892/93. Hermannstadt, 1893. 3-34. p. 705.

HERBERT, H[einrich]: Die Gesundheitspflege in Herrnannstadt im siebzehnten J ahrhundert. Arch. V ereins s iebenbürg. Landesk. 1901, N. F. 30, 2, 254-306.

706.

ERNYEY József: A nagyszebeni gyógyszertár felszerelése 1531-ben. Gyógyszerész 1902, 4, 15, 270-271. 16, 289-290. 17, 301-302. 18, 319-320.

707. MAGYARY-KOSSÁ Gyula: Gyógyszerészek Nagyszebenben. M.-K. Gy.: Magyar orvosi emlékek. 3. köt. Bp. 1931. 170-171. p. Lásd még: 731 Pécs 708. Egy gyógyszertár kétszázéves jubileuma. Gyógysz. Közi. 1897, 13, 52, 829-830. A Szerecsen (Sipőcz) gyógyszertár 709. VARSÁGH Zoltán: Érdekes hazai gyógyszertárak. Egy kis előszó. 1. A „Szerecsen" gyógyszertár Pécsett. Gyógysz. Hetil. 1899, 38, 14, 233-235. Pozsony 710. Die Salv ator-Apotheke in Pressburg. Pharm. P ost 1892, 25, 16, 453-461. Apothekenbilder aus Nah und Fern. Wien, 1896. 21-24. p. 711.

80

SCHWARZ Ignác: Egy magyar gyógyszertár kétszáz éves jubileuma. Gyógysz. Hetil. 1894, 33, 33, 514-515. 35, 546- 550. A Szent Háromság gyógyszertár

712. VÁMOSSY István: Gyógyszerészek Pozsonyban a XN. századtól Torkos Justus Jánosig. V. 1.: Adatok a gyógyászat történetéhez Pozsonyban. Pozsony, 1901. 261-307. p. 713. VÁMOSSY István: A legrégibb magyar gyógyszertárak Pozsony városában. A klistér története. (Mutatvány - „Adatok a gyógyászat történetéhez Pozsonyban" című könyvéből.) Gyógysz. Heti!. 1901, 40, 22, 370-372. 714. VÁMOSSY István: A pozsonyi gyógyszerészek a XIV-XVIII. században. (A gyógyszerészek anyagi helyzete. A gyógyszertárak vizsgálata.) Gyógysz. Heti!. 1901, 40, 43, 711-714. Részlet a fenti könyvből 715.

VÁMOSSY István: A pozsonyi gyógyszertárak a XIV-XVIII. században. (Gyógyszertárnyitási engedélyek adományozása. A gyógyszertárak rendezése.) Gyógysz. Heti!. 1901, 40, 46, 75.8-760. 47, 774-777. 48, 790-791. 49, 806-809. Részlet a fenti könyvből

716. ERNYEY József: Adatok a gyógyászat történetéhez Pozsonyban. írta: Vámossy István. Gyógysz. Ért 1901, 9, 29, 448-451. Könyvismertetés 717. VÁMOSSY István: Válasz Ernyey József úrnak „Adatok a gyógyászat történetéhez Pozsonyban ... " czímű munkám ... bírálatához. Gyógysz. Ért 1901, 9, 33, 512-514. Nyugatmagyarorsz. Híradó 1901, 14, 183, mell. [1-2). 718. ERNYEY József: Rés Posonienses. (Válasz dr. Vámossy István úr replikájára.) Gyógysz. Ért 1901, 9, 34, 527-530. 719. VÁMOSSY, [István] Stephan: Apotheker in Pressburg vom XIV. Jahrhundert bis Johann Justus Torkos. V. S. : Beitrage zur Geschichte der Medizin in Pressburg. Pozsony-Pressburg, 1902 243-307. p. 720. ORTVAY Tivadar: Pozsony gyógyszerészei a középkorban. Gyógysz. Közi. 1904, 20, 12, 187-1 88. 14, 220-222. Mutatvány ,,Pozsony város története" című könyvébő l 721. MURA Fülöp: Az irgalmasrend pozsonyi gyógyszertárának rövid története és nyilvánossági joga. Gyógysz. Híradó 1920, 2, 6-7, 68-74. 81

.

·

··· - · ~

722. NÉMETH István: Gyógyszerészetre vonatkozó okmányok a pozsonyi levéltárban. Gyógysz. Híradó 1920, 2, 8, 83-85. 9, 94-96. 723. NÉMETH István: Gyógyszerész-történehni jegyzetek. Gyógysz. Hú·adó 1920, 2, 14, 156-157. 724. SEDivY, E.: Zdravotnictvi, lékámy a epidemie za starodavna v Bratislavi. Cas. cés. Lékám. 1921, 2, 0, 9. 725. DONÁTH Géza: Régi pozsonyi gyógyszertárak. Magister (Pozsony) 1924, 3, 15, 120-122. 726. MAGYARY-KOSSA Gyula: Gyógyszerészek Pozsonyban. M.-K. Gy.: Magyar orvosi emlékek. 3. köt. Bp. 1931. 48-50. p. Lásd még: 731

Sátoraljaújhely 727. DONGÓ Gy. Géza: A sátoralja-újhelyi 3-ik patika öröklevele 1733-ból. Adai. Zemplén Vámi. Tört. 1902, 8, 5, 1.52. 728. Érdekes lelet. Gyógysz. Ért. 1902, 10, 23, 366. Az előző közlemény alapján

Sellye 729. Száz éves jubileumát ünnepli ajövő évben a sellyei gyógyszertár. Dunántúl 1941, 31, 23, 4. 730. A százéves sellyei gyógyszertár. Gyógysz. Közi, 1941, 57, 6, 83-84,

Sopron 731. KORITSÁNSZKY Ottó: Régi magyar gyógyszertárak (Sopron, Nagyszeben, Pozsony), Gyógysz. Hetil. 1907, 46, 2, 18-20. 3, 34-36. 4, 50-53. 5, 67-71. 6, 82-86. 7, 98-100. 8, 114-115. 9, 146-148. 10, 162-167. 11, 178-180. 12, 194-197. 13, 210-212. 14, 226-228. 732. HÁZI Jenő: Adatok a soproni gyógyszerészek és gyógyszertárak múltjából. Soproni Hírl. 1932, 19, 145, Y'l. 146, 4. 147, 2. 148, 2. 149, 2-3. Gyógysz. Közi. 1935, 51, 32, 529-531.

82

733. VONDRA Antal: Adatok a soproni gyógyszertárak múltjából. Gyógysz. Közi. 1935, 51, 31 , 512-514. 734. CSATKAI Endre: Egy régi patikaház a Várkeruleten. Sopronvármegye 1936, 38, 178, 4. Magyar Korona gyógyszertár 735. [PU1NOKY István]: Sopron - az évszázados patikák városa. Gyógysz. Szle 1937, 2, 16, 290-292. 736. CSATKAI Fndre: A Fehér angyal patika múltja. Új Sopronvátm. 1942, 4, 276, 4. 277, 4. Szeged 737. FRANK [!] Antal: Szegedi gyógyszertárak adományozása 1869-ben. Gyógysz. Heti!. 1941, 80, 38, 374-376. 738. CSAJKÁS Bódog: Szeged gyógyszertárai a XVIII. században. Gyógysz. Szle 1942, 7, 47, 464" 166. 48, 474-175. 49, 485-486. 50, 494-495. 51, 507-508. 52, 518-519. Részlet „A XVIII. századbeli Szeged közegészségügyének története" című készül ő könyvéből

739. CSAJKÁS Bódog: Gyógyszertár. Cs. B.: Szeged egészségügyének története a XVIII. században. Szeged, 1944. 137-158. p. 740. FRANKL Antal: A szegedi gyógyszertárak az árvízkor. Gyógysz. Hetit. 1944, 83, 11, 124-125. Székesfehérvár 741. .LAUSCHMANN Gyula - FANTA Adolf: Székesfehérvár néhány műemléke. Nádor-utcai Lukáts-féle gyógyszertár állványai. Székesfehérvári Hír!. 1907, 12, 46, 4. 742. Városunk múltjából. A gyógyszertár. [írta]: Ph. Székesfehérvári Szle 1932, 2, 7-9, 38. 743. REXA Dezső: A városi gyógyszertár alapítása Székesfehérváron. Városok L. 1933, 28, 23-24, 326-327. 1745-ben a jezsu iták vezetése alatt 744. SCHNEIDER Mik lós: Székesfehérvár múltjából. A gyógyszertár. Fejérm. Napló 1933, 40, 75, 4-5. 745. [BÁRSONY Elemér] B. E.: A székesfehérvári gyógyszertárak adatai. Magy. Gyógysz. 1935, 10, 11(30),147.

83

746.

[SKORKA Károly] Sk.: 240 éves Székesfehérvár híres gyógyszertára, a faragott bútorzatú Lukács-patika, amely a város egyik nevezetessége. Új Fehérvár 1937, 4, 178, 4.

Temesvár 747. GEML József: A gyógyszettjrijog adományozása és a temesvári gyógyszertárak. Városi Közi. (Temesvár) 1907, 10, 7, 255-306. lsm. Gyógysz. F. 1907, 2, 6, 95-96. (Rossberger József) - Gyógysz. Hetit. 1907, 46, 36, 584-585. - Városi Szle 1908, 1, 4, 313-314. (Sz. B.) Trencsén 751. BRANECZKY József: A trencséni „Szentlélek"-hez címzett gyógyszertár története. Magyarorsz. Gyógysz. Egyes. Közi. 1941, 7, 7, 10-12.

2.10. KÜLFÖLDI GYÓGYSZERTÁRAK 752. A régi bécsi udvari gyógyszertár titkaiból. LírtaJ: Em. F-y. Gyógysz. Ért. 1926, 33, 3 (9), 49. 4 (12), 92. Magister (Pozsony) 1926, 5, 11, 85-86. 753. CSEKEY István: A revali tanácspatika múltjából. Gyógysz. Hetit. 1928, 67, 16, 253-256. 1582-től a magyarországi származású Johannes Burchart Bellovarius bérelte 754. BARADLAY János: Az innsbrucki Winkler-patika. Gyógysz. L. 1931, 26, 9, 4-5. 755.

ANDOR León: Pillanatfelvételek a bécsi „Hofapotheke" levéltárából. Újság 1933, 9, 64, 37.

756. A bécsi Hofapotheke levéltárából. Gyógysz. Közi. 1933, 49, 13, 242-243. 757. RAFFAY Béla: A tallini tanácspatika. Magy. Gyógyszerésztud. Társ. Ért. 1933, 9, 3, 216-217. 758. PAÁL Jób: Európa legrégibb patikája. (Dubrovnik) Magy. Gyógysz. 1937, 77, 18 (52), 248-250. 759.

84

BARADLAY János: Az eisenach-i udvari patika 300 éve (1585-1935). Gyógysz. Hetil. 1938, 77, 1 (1), 5-9.

760. VARSÁGH Zoltán: A bécsi udvari gyógyszertár titkaiból. (A Neues Wiener Joumal egy régebbi közleménye után szabadon.) Gyógysz. Hetil. 1939, 78, 51, 659-660.

2.11. DROGÉRIÁK 761. MOLNÁR Ignác: EooY kis visszaemlékezés. Drog. Közi. 1906, 3, 9, Y'l. A régi pesti drogériák 762. HORVÁTH Ferenc: A drogéria történetéről. Illatszerész 1927, 7, 11, 4. 763. A régi Pest-Buda illatszerészei. [írta]: Historicus. Illatszerész 1936, 16, 5, 8. 6, 6-7. 764. HEGEDŰS Lajos: Az illatszerészet története. Magy. Illatszerkeresk. 1941, 2, 12, 1-2. 765. Az illatszetkereskedelem fejlődése. Magy. Illatszerkeresk. 1941, 2, 3, 1.

85

3. A GYÓGYSZEREK TÖRTÉNETE

3.1. GYÓGYSZERTAN, GYÓGYSZERTERÁPIA 766. BALOGH [Kálmán]: A therapeutika fejlődésének némely útjai. Orv, Hetik 1884, 28, 42,'1150-1153. 43, 1175-1182. A budapesti kir. orvosegylet 1884-diki évkönyve. Bp. 1884. Függelék 1-11. p. 767. Antik gyógyszertan. Gyógysz. Hetit. 1897, 36, 12, 184-186. 15, 197-198. 768. KAZAY, Endre: Das Mythenreicli dér Armeien. Pharm. Mh. 1921, 2, 2, 17-22. 3, 29-32. 769. MAYER Ferenc Kolos: A gyógyszertan múltjából. Orv. Hetit. 1925, 69, 35, 847-849. 770. HAUER Miksa: A gyógyszertan ókori története. Magister (Pozsony) 1929, 8, 8, 80-84. 10, 98-102. 771. ISSEKUTZ Béla: A gyógyszertani kutatások múltja, jelene és további fejlődésének föltételei hazánkban. A természet-, orvos-, műszaki és mezőgazdaságtudományi országos kongresszus munkálatai. Bp. 1926. 281-289. 772. ISSEKUTZ, B[éla]: Phrumakclogie. Die Entstehung einer intemationalen Wissenschaftspolitik. Leipzig, 1932. 258-266. p. 773. TÓTH József: A gyógyszertan fejlődéséről. Fogtechn. Szle 1935/'5, 1, 10-11. 774. VÁMOSSY Zoltán: A gyógyszertan haladása Balassa óta. Orv. Hetit. 1936, 80, 45, 1055-1060. 46, 1081-1086. 47, 1107 1110. 775. SCHULEK Elemér: A gyógyszer és az ember. Magyarorsz. Gyógysz. &:,ayes. Közi. 1940, 6, 6, 7-16. 7, 11-13.

116. A gyógyszertherapia fejlődése az utolsó 40 év alatt. Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. 1901-1941. Bp. [1942]. 19-63. p. Önállóan: Bp. [1942], Posner. 45 p. 777. SCHULEK Elemér: A gyógynövénytől a gyógyszeriparig. Terin.- tud. Közi. 1944, 76, 236, 177-1907 Lásd még: 185 86

3.2. MÉREGTAN 778. KISS Elek: Az aqua tofana. Vasám. Ujs. 1866, 13, 12, 142. 779. MOLNÁR János: Beniczky Lajos hullarészeinek vegyvizsgálata. Gyógysz. Heti!. 1868, 7, 41, 805-808. 780. MOLNÁR János: Vegyészi jelentés Beniczky Uijos hullarészeit illetően.

Gyógysz. Heti!. 1869, 8, 37, 724-726. 781. BING Ármin: A mérgek a régieknél. Vasám. Ujs. 1880, 27, 13, 209-210. 782. [MAGYARY-] KOSSÁ Gyula: Adatok a méregtan történetéhez. Gyógyászat 1895, 35, 21, 249-250. 22, 262-263. 23, 273-275. 783. Duvad mérgezése 1808-1812-ben. Gyógysz. Ért. 1901, 9, 28, 437-138. Farkas ok mérgezésére Nux vomica 784. WIESINGER Károly: A méreg hazai történelmünkben. Sajó Vid. 1899, 2, 34, 1-2. 785. [ERNYEY József]: Aqua tofana. Gyógyszerész 1902, 4, 13, 237. 786. LVONDRASEK Józset]; Aqua Tottana és más híres mérgek. Gyógysz. Ért 1903, 11, 3, 42-44. 787. [VONDRASEK József]: Vadnépek mérgei. Gyógysz. É1t 1903, 11, 4, 62-64. 788. ERNYEY József: Szent János áldása. Magy. Nyelv 1913, 9, 9, 399-403. Mérgek ellenszere 789. Aqua Tofana. Felv id. Hír!. (Homonna) 1914, 7, 22, 1-2 23, 1. Figyel ő (Besztercebánya) 1915, 11, 499, l r3. 790. VAY Sándor: Szerelmi varázslatok és b ájitalokról. Cé l 1915, 6, 11 , 664-671. 791. MAGYARY-KOSSA Gyula: Adatok a bürök történetéhez. M.-K. Gy.: Magyar orvosi emlékek. 2. köt. Bp. 1929. 111-116. p. Kivonat a Gyógyászatban (1895) megjelent közleményéből 87

792. ROTSCHNEK Jenő: Aqua tofana. Tetm.- tud. Közi. 1930, 62, 915-916, 511-513. 793. MIKSA Gyula: A vegyi harcanyagok története. Gyógysz. Szle 1939, 4, 5, 66-68. 9, 120-122.

3.3. GYÓGYSZERKÖNYVEK, TAKSÁK 794. LINZBAUER Fei·enc: Gyógyszei·könyv (pharmacopoea) és gyógyszei·árszabály. Gyógyászat 1869, 9, 8, 124-127. 9, 142-143. 11, 173-175. Gyógysz. Hetit. 1869, 8, 9, 17.3-174. 10, 193-194. 11, 210-212. 12, 231-233. 795. LINZBAUER Xavér Ferenc: Kivonat dr. -m. kir. egyetemi tanárnak következő művéből „A magyar korona országainak nemzetközi egészségügye". Gyógyszerkönyv (pharmacopoea) és gy ógyszerárszab ály. Gyógysz. Hetit. 1872, 11, 35, 548-552. 36, 563-566. 796. HA YDU Gyula: A múlt század patikája. Szabadság ("Nagyvárad) 1886, 11, 77, [2-3], 78, [2-3], 79, [1-2]. 80, [2-3]. A Dispensatorium Viennense 1728 797. 150 évvel ezelőtti phrumakopoeaból. [Irta]: F. Aesculap 1887, 4, 18, 139-141. Dispensatorium regium electorale Éorusso-Brandenburgicum (1731) receptje pestis ellen 798. TRAXLER László: Adalékok a magyar gyógyszerészet történetéhez. 1. Az első magyar gyógyszerárszabvány. Gyógysz. Közi. 1887. 3, 51, 811-812. Brevis instructio. Kassa, 1739 799. BRANECZKY Kálmán: Egy múlt századbeli gyógyszer-jegyzék és árszabvány. Gyógysz. Közi. 1888, 4, 34, 549-552. Catalogus el taxa medicamentorum officinalium [Taxa phrumaceutica Posoniensis. Pozsony, 1745] 800. TRAXLER László: Egy múlt századbeli gyógyszerjegyzék és árszabvány. Gyógysz. Közi. 1888, 4, 37, 601-602. Hozzászólás Braneczky Káhnán fenti cikkéhez

88

801. TRAXLER László: A magyathoni gyógyszerszabványok bibliográfiája. Gyógysz. Közi. 1890, 6, 20, 315-317. 21, 340-341. 22, 356-357. 802.[TRAXLER László] T. L.: [Válasz a régi gyógyszerkönyvekre vonatkozó kérdésekre.] Gyógysz. Közi. 1891, 7, 7, 111-112. 803. SCHWARZ Ignác: [Hozzászólás Traxler László közleményéhez.] Gyógysz. Közi. 1891, 7, 9, 139-140. 804. Egy 1640-beli phannacopoeából vesszük a következő Gyógysz. Hetil. 1897, 36, 6, 87-88. Theriaca

előiratot.

805. ERNYEY József: A kassai phrumacopoea. 1739. Gyógysz. Ért. 1898, 6, 21, 323-327. 806. ERNYEY József: Magyru· gyógyszerszabvány-tervezet Gyógysz. Ért. 1898, 6, 51, 843-847. 52, 863-867.

1799-ből.

807. ERNYEY József: Rulandus phrumacopoeája, 1644. Gyógysz. Hetil. 1898, 37, 1, 98-100. 8, 114-116. 9, 130-132. 10, 146-147. 808. KUBEK Sándor: Dispensatorium Phannaceuticum Austriaco-Viennense 1729-ből. Gyógysz. Hetil. 1898, 37, 1, 2-5. 2, 18-21. 3, 34-35. 809. [ERNYEY József] E. J.: Taxa phrumaceutica Posoniensis (1745). Gyógysz. Ért. 1899, 7, 25, 385-387. 26, 401/\102. 27, 417-419. 28, 449-/\152. 810. APÁTHY István: A magyru· kémiai nevezéktan és a Magyru· Gyógyszerkönyv műszavai. ·Gyógysz. Közi. 1901, 17, 28, 456-459. 30, 49Q/\192. 31, 507-509. 32, 522-524. 811. A legrégibb pharmakopoeák. Gyógysz. Ért. 1901, 9, 27, 422/\-23. 812. [MAGYARY-] KÓSSA Gyula: A gyógyszetkönyv és a reczipe nyelve. Orv. Hetil. 1902, 46, 50, 813-814. 51, 828-829. 52, 840-843. Gyógysz. Közi. 1903, 19, 3, 48-50. 4, 64-66. 5, 79-81. 6, 95-97. 7, 109-112. 813. HELTAI Frigyes: Taxa medicamentorum pro regno Hungáriáé el partibus eidem adnexis. Gyógysz. Hetil. 1902, 41, 37, 590-593. 1840-es évek

89

814. [MAGYARY-] KOSSÁ Gyula: Adat a Magyar Gyógyszerkönyv történetéhez. Gyógysz. Közi. 1903, 19, 13, 206-207. Az otvoskar javaslata gyógyszerkönyv összeállítására 1848-ban 815. ERNYEY József: A Magyar Szent Korona országainak területén érvényben volt gyógyszerkönyvek hivatalos gyógyszereinek jegyzéke (1774- 1904). Bp. 1905, Magyarországi Gyógyszerészegyesület. 163 p. lsm. Gyógysz. Ért. 1905, 13, 31, 614-615. - Gyógysz. F. 1906, 1, 5, 77-80. (Rossberger József) - Gyógysz. Hetit. 1905, 44, 52, 834. (r.) Gyógysz. Közi, 1905, 21, 29, 459--461. (K. Karlovszky Geyza) Növényt. Közi. 1905, 4, 3, 105-106. (Rapaics) 816. MATOLCSY Miklós: Adatok az első magyar gyógyszerkönyv megjelenés ének történetéhez. Gyógysz. Hetil 1905, 44, 45, 709-711. Gyógysz. Éh, 1906, 14, 31 , 602-607. 817. [ROSSBERGER József] -r: A régi gyógyszerkönyvek. Gyógysz. Heti!. 1905, 44, 52, 829-831. 818. S. NAGY László: A magyar gyógyszerészi taxa őse 1 745 -ből. S. N. L.: Ibsen népe ... Cluj-Kolozsvár, 1924. 26-30. p. Taxa Posoniensis 819.

S. NAGY László: Egy háromszázéves pharmakopoea társaságában. Érdekes régi gyógyszerkönyvek a kolozsvári református kollégiumban. Gyógysz. L. 1927, 22, 4, 11-12.

820. STUDÉNY János: Fejezetek a középeurópai gyógyszerészet történetéből. 6. Pharmacopoeák és szakkönyvek. Magy. Gyógysz. 1928, 2, 35, 4-9. 821. MAGYARY-KOSSA Gyula: A Magyar Gyógyszerkönyv történetéhez. M.-K. Gy.: Magyar orvosi emlékek. 2. köt. Bp. 1929. 212-214. p. 822. MEDZlHRADSZKY Ignác: Az 1852-ik évi hivatalos homoeopatha gyógyszerkönyv tervezete. Gyógysz. Ért. 1929, 37, 16 (4 7), 230-233. 823. ERNYEY József: A gyógyszerkönyv ek és az új m agyar gyógyszerkönyv latinsága. A Magyar Gyógyszerkönyv IV. kiadásának ismertetése. Bp. 1934. 262-287. p. 824. ALMASY Emő: Visszaemlékezés az első magyar gyógyszerkönyvre. Gyógysz. L. 1937, 32, 23, 7-8. 90

825. PUTNOKY István: Az első magyar gyógyszerkönyv 70 éves jubileuma. Gyógysz. Szle 1942, 7, 37, 364-366. 826. PAPP László: Dédanyáink orvosságai. Jó Egészséget! 1944, 3, 5, 143-144. Lásd még: 342, 420, 542, 546, 548, 549

3.4. A GYÓGYSZERKINCSRÖL ÁLTAIÁBAN 827. CLARK Simon: Történelmi jegyzetek egyes gyógyszerekhez. Gyógysz. Közi. 1888, 4, 9, 146-147. 10, 160-161. 11, 176-178. 12, 192 -194. 13, 209-210. 14, 224-226. 16, 255-258. 17, 273-274. 828. LUKÁCS Hugó: A gyógyszer történetéből. Gyógyszerész 1901, 3, 29, 4.54-4.5.5. 829. [VONDRASEK József]: Bibliai gyógyszeranyagok. Gyógysz. Ért. 1903, 11, 5, 82-84. 6, 102-104. 7, 122-124. 830. [VONDRASEK József]: Ősi és újabb vegyi gyógyszerek. Gyógysz. Ért. 1903, 11, 38, 742-744. 831. A legfontosabb gyógyszerek feltalálásának clu·onologiája. Közli: Dr. S. Gyógyszerészet 1905, 1, 1, 5-7. 832. [MAGYARY-] KOSSÁ Gyula: ~oY XVII. századbeli magyar gyógyszerész kéziratai. Gyógysz. Hetil. 1907, 46, 44, 710-714. 45, 726-729. Fekete Imre nagyszombati gyógyszerész gyógyszerleírásai 1678-ból 833. VÁRNAI Sándor: Régi gyógyszerek. . Gyógysz. Hetil. 1907, 46, 17, 274-277. 834. Régi orvosságok. [írta]: Scriba. Zaránd 1913, 11, 42, 1-2. 835. NÉl\.1ETH István: Régi gyógyszerek. Gyógysz. Híradó 1920, 2, 15, 168-169. 836. LIPTÁK Pál: Régi idők gyógyszerei. Gyógysz. L. 1923, 18, 5, 5-8. 26, 2-3. 28, 2-3. 837. RAPAICS Raymund: Régi idők különös orvosságai. Budap. Hírl. Vasám. 1929, ápr. 7. 7-8. 838. STUDÉNY János: A gyógyszerkülönlegességek ősei. Magy. Gyógysz. 1929, 3, 6, 7-10.

91

839. NYIRY Dániel: Régi gyógyszerek. Rcgg. Hír!. (Miskolc) 1931, 40, 185, 6. 188, 10. 840. GEIGER Fmő: Gyógyszerkincsünk története. Búvár 1935, 1, 12, 809-813 . 841. Régi orvosságok. Erdélyi Isk. 1935, 3, S-4, 242-243. 842. Vesegyulladás ellen - rózsatinktúra, fejfájás ellen - alabástrom flastrom. Hogyan gyógyították a betegeket a 250 év előtti Pest-Buda fürdővárosban.

8 órai Újs. 1936, 22, 197, 8. 843. SZIMONIDESZ Lajos: Milyen gyógyszerek voltak a régi gyógyszertárakban? Gyógysz. Heti!. 1939, 78, 20, 287-288. 844. [CSÁNYI Piroska] cs. p.: Ötezer dolláros hashajtó ... Ibsen „irodalmi pilulája" az amerikai börzén Délmagyarország 1941, 17, 238, 5. Régi híres gyógyszerek 845. SARKADI NAGY Sándor: A gyógyszerek története. Gyógysz. L. 1942, 37, 24, 4-6. 1943, 38, 5, 7-8. 6, 5-6.

3.5. GYÓGYSZERANYAGOK 3. 5.1. NÖVÉNYI EREDETŰ GYÓGYSZER.ANYAGOK 3.5.1.1. NÖVÉNYTAN, GYÓGYNÖVÉNYTAN 846. SADLER József: A növénytan történetei honunkban a 16-dik században. A királyi magyar természettudományi társulat évkönyvei. l. köt. 1841-1845. Pest, L1845J, 78-118. p. 847. HANUSZ István: Szent László király füve. Term.- tud. Fűz. 1881, 5, 3, 78-84. 848. HANUSZ István: Csaba füve. Term.- tud. Fűz. 1883, 7, 2, 63 -67. 849. FIALOWSKI Lajos: Csaba-íre. Magy. Nyelvőr 1884, 13, 2, 62-67. 3, 114-120. 4, 155-160. 5, 205-211. 9, 397-404.

92

850. BORBÁS Vince: Szt. László füve. Term- tud. Közi. 1886, 18, 207, 494. 851. RUPPRECHT Gyula: A gyógynövények történetéb ől. Gyógyászat 1892, 32, 33, 397-401. Gyógysz. Közi. 1892, 8, 35, 557-559. 36, 576-577. 37, 592-593. 40, 639-641. 852. TRAXLER. László: Dioskorides „Symphyton"-járó l. Gyógysz. Heti!. 1895, 34, 52, 828-829. 853. [ERNYEY József): Egy régi botanika 1562-ből. Gyógysz. Heti!. 1896, 35, 51, 802-805. 52, 818-823. 1897, 36, 1, 5-10. 854. GYORY Tibor: Momentumok a magyar orvosi történetből. Századok 1901, 35, 1, 45-56. Benne: „Csaba íré füve; aqua reginae Hungáriáé; Spindler Pál pulvis pannonicus ruber-e" 855. KARDOS Árpád: A v irág és növény a török n éph itben és k öltészetben. Gyógysz. Ért. 1901, 9, 1, 1-4. 2, 17-20. 3, 33-36. 856. ZLINSZKY Aladár: Szent László füve. Gyógysz. Ért. 1901, 9, 40, 617-621. 41, 633-635. 857. [VONDRASEK József]: A legrégibb herbáriumok. Gyógysz. É1t. 1903, 11, 45, 882-883. 858. ERNYEY József: A növénytani bibliográfiának szláv adatai. Növényt. Közi. 1904, 3, 4, 173-184. 859. ROSKA Márton: XVIII. századi orvosi tanácsok. Erdélyi Múz. 1910, 27, 5, 291-292. Verses tanácsok a gyógynövények használatáról 860.VERSÉNYI György: XVIII. századi orvosi tanácsok. Erdélyi Múz. 1910, 27, 6, 385-387. Hozzászólás Roska cikkéhez 861. BOTHÁR Dániel : Magyar orvosi kézirat 1683-ból. (Régi magyar gyógynövény ek.) Magy. Nyelvőr 1911, 40, 3, 104-111. A soproni liceum könyvtárában 862. BOTHÁR Dániel: Régi magyar gyógynövények. Gyógysz. Ért. 1911, 19, 25, 489"'192. 26, 507-509. 27, 526-529. 93

863. Kossuth Lajos a növények gyógyhatásáról. Gyógysz. Közi. 1915, 31, 37, 587-588. 864. ERNYEY J[ózsef]: A pozsonyi botanikuskert katalógusa Botan. Közi. 1916, 15, Y' l, 76-81. 865.

165 1 -ből.

HALÁSZ Pál: Adatok a gyógyszerészet és a gyógyszerismerct történetéhez Magyarországon. 2. A modenai Hyppolit codex drogtö1téneti vonatkozásai (1487-1489). Gyógysz. Közi. 1918, 34, 9, 135.

866. HALÁSZ Pál: Adatok a gyógyszerészet és a gyógyszerismerct történetéhez Magyarországon. 3. A kun kódex drog és növény nevei. Gyógysz. Közi. 1918, 34, 13, 200-202. 867. HALÁSZ, P[ál]: Pharmakognostisches aus dem Codcx Cumanicus. Arch. Gesch. Med. 191 9, 11, 5-6, 278-285. 868. NÉM:EIB István: Régi növényi gyógyszerek. Gyógysz. Híradó 1920, 2, 13, 142- 143. 869. ERNYEY József : Régi füves könyveink történetéből. Nedclici Vályi M ihály és művei. Pótfüz. Term. - tud. Közi. 1921, 53, 1--4, 41-54. 870. KAZYNÉ HAMPEK Margit: A pharmakognosia irodalmáról. Gyógysz. L. 1923, 18, 12, 4-5. 13, 5-6. 871. HORVÁTH Jenő: Tanulmány a farmakognózia köréből. Gyógysz. Haladása 1924, 1, 3, 42/\14. Gyógysz. L. 1924, 19, 7, 4-5.. 9, 4-5. 11,3 4. Magister (Pozsony) 1926, 5, 9, 73-75. 10, 80. 872. DADAY András: Növény detmatotherapiánk a XVl-ik században. Bőrgy ógy. urol. vener. Szle 1927, 5, 10, 242-247. 12, 296-302. 873. DADAY András: Urológiai vonatkozások a XVI-ik századbeli növénytherapiánkban. Bőrgyógy. urol. vener. Szle 1928, 6, 4, 93-97. 874. DADAY András: Növénydermatotherapiánk múltjából. XVII. század. Bőrgyógy. urol. vener. Szle 1930, 8, 7, 130-133. 9, 167- 170. 875. DADAY András: Urológiai vonatkozások a XVIII. századbeli növénytherapiánkban. Bőrgyógy. urol. vener. Szle 1931, 9, 3, 64-67. 876. [RAPAICS RaymundJ R R. : A gyógynövények útja a világtörténelemben. A Pesti Hírlap nagy naptára az 1932. szökő évre. Bp. [1932]. 271-278. p.

94

877. HORVÁTH Jenő: Szemelvények a drog-történelem köréből. Magy. Gyógyszerésztud. Társ. Ért. 1933, 9, 5, 338-342.

878. LÁSZLÓ Ferenc: Pettyeni alias Gyöngyösi Márton orvos könyve. Állatorv. L. 1934. 57, 24, 357. Régi gyógynövények 879. RAPA I CS Raymund : Aphrodité füvei Magyarországon. Magy. Gyógyszerésztud. Társ. Ért. 1934, 10, 6, 473- 187.

880. ERNYEY, J[ózsef) : Clusius és Báthory István. - Clusius und Stefan Báthory. Botan. Közi. 1935, 32, 1-6, 1-22. 881. FRANKL Antal: Egy 200 éves könyv. Gyógysz. Hetil. 1943, 82, 18, 174-176. 19, 183-185. 20, 193-194. „Igen szép könyv. A füveknek természetek és hasznokról mindenféle

betegségekben" című kézirat 882. HARCOS Jenő: Gyógynövények régen és ma. Természet 1943, 39, 2, 22. 883. Vacat Lásd még: 165 -1 76, 178, 182, 194, 242, 361, 953 3.5.1.2. EGYES GYÓGYNÖVÉNYEK, NÖVÉNYI GYÓGYSZERANYAGOK Akác lásd Robinia

Alliüm 884. HOLUBY, Joseph: Knoblauch (Allium sativum L.) als Volksheilmittel bei den Slovaken Nordungams. Dtsch. bot. Mschr. 1884, 2, 1, 7-9.

885. BÁLINT NAGY István: A hagyma a magyar népies gyógyászatban. Makó i friss Ujs. 1929, 2 0, 75, 4. Anyarozs lásd Secale Beléndek lásd Hyoscyamus Bodza lásd Sambucus

Bor 886. GALLIK Géza: A tokaji bor mint gyógyszer. Gyógysz. Heti!. 1894, 33, 42, 659-662. Felsőmagyarország 1894, 10, 261, 2.

95

887. MAGYARY-KOSSA Gyula: Magyar borok orvosi használata. M.-K. Gy.: Magyar orvosi emlékek. 3. köt. Bp. 1931. 410. p.

Capsicum 888. HANGAY Octav: A paprikáról, tekintettel a régi füszerekre. Székesfehérvár, 1887, Számmerny. 112 p. 889. T01H Béla: A paprika tö1ténete. T. B.: Magyar ritkaságok. Bp. 1899. 144-155. p. T. B.: Magyar ritkaságok 2. kiad. Bp. 1907. 195-209. p. 890. AUGUSTIN, Béla: Historisch-kritische und anatomisch-entwicklungsgeschichtliche Untersuchungen über den Paprika. lnaugural-Dissertation der hohen philosophischen Fakultat der Universitat Bem. Németbogsán, 1907, Rosner. 86 p., 10 t. 891. AUGUSTIN, Béla: Die Geschichte des Paprika in Ungarn. Schweiz. Wschr. ebem. Pharm. 1907, 45, 33, 493--499. 892. AUGUSTIN Béla: A paprika története. Kor 1907, 1, 24, 169-1 74. 893. AUGUSTIN Béla: Beitrage zur Geschichte des Paprika (Capsicum anuum) in Ungam. Pharm. Post 1909, 42, 12, 129. 894. AUGUSTIN Béla: A paprika történetéhez Magyarországon. Gyógysz. Ért. 1909, 17, 1, 132-133. 895. RAPAICS Raymund: A paprika útja Magyarországba. Term.- tud. Közi. 1934, 66, 1005-1006, 351-352. Lásd még: 913

Cinchona 896. A chinakéreg története. Gyógysz. Heti!. 1872, 11, 1, 101- 103. 897. DEÉR Endre: Néhány lap a chinakérgek történetéből. Gyógysz. Közi. 1887, 3, 33, 523-526. 898. SZÉKELY Géza: A chinin története. Gyógysz. Közi. 1888, 4, 1, 16-19. 899. A china-kéreg története a mai napig. Gyógysz. Heti!. 1897, 36, 51, 805-808. 96

900. GYARMATI Emil: A kma-kéreg története. Gyógysz. Közi. 1897, 13, 51, 805-807. 901. GYŐRY Tibor: Marginalia medicohistorica. (A császátmetszés. A chinin.) Népegészségügy 1921, 2, 8, 255-256. 902. TOTIS Béla: A háromszászéves chinin diadalmas harca a malária ellen. Magy. Hírl. 1937, 48, 167, 19-20. Magy. Gyógysz. 1937, 11, 12 (31), 152-153. 903. HONTI Jenő: A kínafa és a kinin. Búvár 1938, 4, 8, 597-603. Cinnamomum 904. A fahéj fa-tenyésztés történeti vázlata. Gyógysz. Hetil. 1864, 3, 29, 46Ql'163. 30, 47Y'177. Datura 905. [GOMBOCZ Endre] G. E.: A redőszirmú maszlag története. Terin.- tud. Közi. 1932, 64, 961-962, 388-389. Digitálh 906. REINER Gábor: A digitális útja másfélszázadon keresztül. Gyógysz. Hetil. 1929, 48, 6 (16), 88-91. 10 (28), 161-163. 11 (31), 179-181. 907. HARCOS Jenő: Ismerték-e az ókori népek a piros-gyüszűvirágoí? Tetmészet 1943, 39, 3, 34. 908. SCHWEITZER József: A piros-gyüszüvirág és az ókori népek. Természet 1943, 39, 8, 91-92. Diófa lásd Juglans Dohány lásd Nicotiana ErythroxyJon coca 909. A koka levelek története. Gyógysz. Hetil. 1896, 35, 4, 62. 910. [GOLDZIEHER Vilmos] G. V.: A cocain 25 éves jubileuma. Szem. L 1909, [5], 4, 37-38. Fagyöngy lásd Viscum

97

Fahéjfa lásd Cinnamomum Fűzfa

lásd Salix

Gossypium 911. HANUSZ István: A gyapot története. Bars 1885, 5, 6, Ll-2J. 7, Ll-2J. 8, Ll-2J. 10, L2J, 11, L12J. 13. [1-2]. 14, [1-2]. 16, [1], 17, [1], Hagyma lásd Allium Hyoscyamus 912. MAGYARY-KOSSÁ Gyula: A beléndek (Hyoscyamus nigcr) hasmálata régi gy ógy ászatunkban. M.-K Gy.: Magyar orvosi emlékek. 3. köt. Bp. 1931. 262-263. p. Juglans 913. BENCZE József: Diófalevél és paprika a népies gyógyító szokásokban. Gyógyászat 1925, 65, 21, 500-503. Kamilla lásd Matricaria Koka lásd Erytlu·oxylon coca Kökörcsin lásd Primula Kosbor lásd Orchis Mák lásd Papaver Mandragora 914. MAGYARY-KOSSA Gyula: Mandragora. M.-K. Gy.: Magyar orvosi emlékek. 3. köt. Bp. 1931. 381-383. p. 915. KUHARSZKY Tihamér: A mandragora-növény jelentősége az ókori Keleten. Magy. Gyógyszerésztud. Társ. Ért. 1933, 9, 4, 260-272. Maszlag lásd Datura Matricaria 916. SOMOGYVÁRI Lajos: A kamillavirág története. Drog. Szle 1943, 5, 13, 8-9.

98

Mentha 917. CZAKÖ Tibor: A menta monográfiája. 1. A menta története. Drog. Közi. 1938, 35, 20, 314-315.

Nicotiana 918. A dohány mint orvosság a középkorban. Magy. Dohányújs. 1911, 28, 19, 2. 919. GYŐRY Tibor: Marginalia medicohistorica. Népegészségügy 1920, 1, 16, 580-581. 920. ZOLNAY Vilmos: Régi babonás hiedelmek a dohány gyógyító hatásáról. Népegészségügy 1931, 12, 18-19, 972-975.

Orchis 921. Kosbor. [írta]: -n-n. Állatorv. L. 1935, 58, 5, 81-82.

Papaver 922. Az ópium történetéből. Gyógysz. Hetit. 1896, 35, 45, 718. 923. ROTSCHNEK Jenő: A mortín föltedezésének századik évfordulója. Tenn.- tud. Közi. 1916, 49, 677-678, 513-514. Gyógysz. Közi. 1917, 33, 31, 399"'100.

Primula 924. RAPAICS Raymund: Kökörcsin, a magyarság Tetm.- tud. Közi. 1931, 63, 928, 161-169.

ősi

virága.

Rheum 925. LIPTÁK Pál: Adat a rheumteimelés történetéhez. Magy. Gyógyszei·észtud. Társ. Ért. 1929, 5, 3, 173-174.

Ricinus 926. A ricinus történetéből. Gyógysz. Érl 1899, 7, 50, 817-818. 927. Háromezer esztendős gyógyszer. [írta]: -fy. Búvár 1942, 8, 1, 32-33.

99

928. A ricinus karrierje a papimsztól a repülőgépig. [írta]: -fy. Gyógysz. Közi. 1942, 58, 51, 661.

Robinia pseudoacacía 929. ERNYEY József: Az akácfa vándorutja és megtelepülése hazánkban. Magy. bot. L. 1926, 25, 161-191.

Rosmarinus 930. ARÁNYI Ignác: A rozmarin. (Mint magyar eredetű gyógyszer.) Főv. L. 1888, 25, 316, 2318-2320. 931. HANUSZ István: A rozmaring. Budap. Hírt. 1888, 8, 214, 1-3. Lásd még: 1046, 1145, 1146, 1256-1258, 1261 Salix

932. NA TIER-NÁD Miksa:. A fúznemzetség története. Búvár 1943, 9, 4, 121-124.

Sambucus 933. HOLUBY, Joseph: Der Holler (Sambucus) in der Volksmedizin und im Zauberglauben der Slovaken in Nordungam. Dtsch. bot. Mschr. 1883, 1, 0, 68-70. 0, 86-87.

Secale 934. [ERNYEY József] E. J.: A secale comutum történetéből. Gyógysz. Ért. 1900, 8, 48, 757-76Í. 50, 789-792. 935. ERNYEY József: Az anyarozs történetéből. A magyar orvosok és természetvizsgálók ... 41. munkálatai. Bp. 1934. 364-373. p.

vándorgyűlésének

...

Viscum 936. KLElN Miklós: A viscum album múltja és jelene. Gyógyászat 1930, 70, 4, 69-73. 3.5.1. 3. NÖVÉNYEK A NÉPI GYÓGYÁSZATBAN 937. HOLUBY, JosefLudwig: Ueber einige aufPflanzen bezügliche aberglaubische Gebrauche bei dem slovakischen Volke des Trentschiner Comitates. Pressburger Ztg 1875, 111, 85, 1-4. Verh. Vereins Natur-u. Heilk. Pressburg 1881, NeueFolge 4, 1-10. 100

938. PÁTLR Béla: A nép néhány orvosi növényéről. Term.- tud. Közi. 1896, 28, 317, 22-26. Gyógysz. Közi. 1896, 12, 5, 72-75. 939. GYORFFY István: A köznép növényi gyógyszerei. Gyógysz. Heti!. 1904, 43, 20, 311. 940. HANUSZ István: Iratos füvek, tisztes fák. Gyógysz. Közi. 1904, 20, 4, 59-61. 5, 76-78. Gyógysz. Étt. 1904, 12, 8, 146-149. 9, 166-168. 10, 186-188. 11, 206-208. Term.- tud. Közi. 1904, 36, 413, 29-35. H. I.: Fűben, fában. Bp. 1905. 25-36., 110-119. p. 941. PÉTERFY Tamás: Kerti növények a nép orvoslásban. Kert 1907, 1 3, 19, 593-595. 942. MOESZ Gusztáv: Néhány népies orvosi növény. Term.- tud. Közi. 1918, 50, 709-710, 644-646. 943. BUDAI József: Népies gyógynövények és gyógy élj árások Borsod vármegyében. Herba 1924, 7, 8, 309-3 17. 944. HORVÁTH Jenő: A növények szerepe a Magyar mythologiában. Magy. Gy ógysz. 1928, 2, 6, 4-7. 7, 4-8. 8, 14-16. 9, 4-6. Kandra Kabos Magyar mythologia e. művérő l 945. ROSKA Márton: Gyógynövények a nép köréből. Rév. Farm. (Kolozsvár) 1928, 6, 8, 115-117. 946. MAGYARY-KOSSA Gyula: Rhizotomusok ,,füvesek"). M.-IC. Gy.: Magyar orvosi emlékek. 3. köt. Bp. 1931. 202-203. p. 947. LUBY Margit: Gyógynövények és gyógyító eljárások a szatmármegyei parasztság körében. Debreceni Szle 1935, 9, 8-10 (92-94), 360-364. 948. DRAGON, Hilda: Über Heilkráuter und Volksheilkunde in Banat. Ternesvarer Ztg 1939, 88, 14, 10. 45, 8. 949. PÉTERFFY Tamás: A nagyaitai gyógy_ító~szony gyógyn_Qvéwei. Herba 1941, 2, 9, 233-234. 10, 262-263. 950. FÁLLER János: Növényeink a népies gyógyászátban, kuruzslásban és babonában. Bölcsészdoktori értekezés. Debrecen, 1943, Debreceni Egyetemi Növénytani Intézet 64 p. 951. GIOVANNINI [Rudolf]: Egy kevés mythologia (hitrege) a gyógynövényekkel kapcsolatban. Herba 1943, 4, 10, 256-257. 101

952. IGMÁNDY József- KELa.íEN Sándor: A népi orvoslás gyógynövényei Hajdúnánáson. Debreceni Szle 1943, / 7, 9 (184), 209-212. 953. TREIBER János: A középkor híres „boszorkány" növényei. Herba 1944, 5, 2, 46-17. 954. ZATHURECZKY Zsigmond László: Gyógynövények, mint varázs- és boszorkányszerek. Búvár 1944, 10, 3, 105-107. 3.5. 1.4. GYÓGYNOVÉNYTERMESZTÉS, -KERESKEDEL™ 955. LIPTÁK Pál: Adatok a magyar gyógynövényügy történetéhez. Herba 1922, 5, 2, 76-77. 956. SPERGELY Béla: A drogkereskedelem fejl ődése. Drog. Közi. 1923, 20, 3, 5-1 0. 4, 10-1 1. 957. TAKÁTS Sándor: A kertek termésének feldolgozása a XVI. cs XVII. · században. Budap. Szle 1932, 224, 650, 26-54. Gyógynövénytermesztés és -feldolgozás is 958. SZATHMÁRY László: Indigó honosítási kísérletek hazánkban, a XVIII-ik század végén. Term.- tud. Közi. 1937, 69, 1068, 71-77. Lieblein Kristóf Konrád gyógyszerész Bálint: A magyar gyógynövényügy és huszonötéves évfordulóján. Herba 1944, 5, 1, 1-3.

959.BEfEGH

gyógynövény~rtékesítés

3.5.2. ÁSVÁNYI GYÓGYSZEREK 960. Mily

erőket tulajdonítottak

a régiek a drágaköveknek. Győri Közi. 1877, 21, 58, [2],

961. Az arany gyógyászati alkalmazása a régi korban. Hosszú Élet 1891, 4, 10, 94. 962. SCHWARZ Ignác: A nitrum az ókori matéria medica-ban. Gyógysz. Hetil. 1893, 32, 23, 361-362. 24, 374-375. 963. MOESZ Gusztáv: A drágakövekhez f"'uződő babonák. Brassói Szle 1901, 1, 17, 2-5. 102

964. [TAKÁTS Sándor] T. S.: Az arany mint orvosság. Magy. gazd. -tört. Szle 1903, 10, 5-6, 284. 965. BÁTKY Zsigmond: A földevésről. Term. -tud. Közi. 1907, 39, 450, 129-132. 966. KARL Lajos: Mátyás király aranya. Orv. Heti!. 1928, 72, 20, 550. 967. MAGYARY-KOSSA Gyula: Orvosságos kövek. M.-K. Gy.: Magyar orvosi emlékek. 3, köt, Bp, 1931. 4581\160. p. 968. SZATHMARY László: Az aurum potabile, az örökélet itala. Magy. Gyógyszerésztud. Társ. Ért. 1933, 9, 2, 108-116. 969. CSIPKE Zoltán: Az.arsen gyógyászati alkalmazása az ókortól napjainkig.

Gyógysz. L. 1936, 31, Jubil. sz. 9-10. 970. ZIMMERMANN Frigyes: A föld, mint gyógyszer. Gyógysz. Közi. 1943, 59, 43, 544. T erm. -tud. Közi. 1943, 75, 1147, 283-284. Lásd még: 1085 3.5.3. ÁLLATI EREDETŰ GYÓGYSZEREK 971. A régiek gyógyszerei az állatországból. Gyógysz. Heti!. 1864, 3, 39, 616-617. 40, 638-639. 41 , 653-655. 44, 695-697. 972. ERDŐDI Adolf: Az erdei állatok szereplése a múlt század gy ógytanában. Érd. L. 1866, 5, 6, 279-282. 973. HOLUBY József: Érdekes babona. Term. -tud. Közi. 1870, 2, 13, 180. Mammutcsont maradványok a nyavalyatörés ellen 974. UHLÁR Béla: Az állatvilágból származott régi gyógyszerekről. Gyógysz. Közi. 1887, 3, 51, 812-815. 52, 827-8~0. Közegészségü. Kalauz 1888, 10, 4, 3-4. 975. WEBER, Sámuel : Die Wunder- und Heilkraft des Frosches in dér Zips. Ethnol. Mitt. aus Ungam 1893, 3, 11-12, 296. 976. Állatok a régiek gyógybJdományában. Selmecbányái Híradó 1895, 6, 44, 172-173. 103

977. LÓSY József: Házi állataink a régi gyógyszerészetben. Gyógysz. Ért. I899, 7, 44, 705-710. 45, 72I-727. 46, 737-742. 978. Orvosságok divatja. [írta]: Sa-nyl. Torontáli Közi. I90I, 19, IO, [I-2). 979. HANUSZ István: Orvosságok az állatvilágból. Gyógysz. Heti!. I902, 41, I9, 290-293. Bácskai Ellenőr 1902, 23, 42, 1-2. 980. SZTOJAKOVICS D. Koméi: Az állati eredetű gyógyszerekrő l. Gyógysz. Közi. 1908, 24, 51, 814-817. 981.

TIJNNER Károly: Adatok a másfél évszázad előtt a gyógyszertárakban hivatalosan tartott állatoknak a mostaniakkal való összehasonlításához. Gyógysz. Ért I908, 16, 38, 748-750. 39, 763-764.

982. GEBHARDT Ferenc: Gyógyítás életmüszerekkel. Term. -tud. Közi. 1909, 41, 479, 272-284. 983. ERDŐS János: Az állati zsírok mint népies gy ógyszerek. Állatorv. L. I 917, 40, 47, 308. Gyógysz. Közi. 1917, 33, 45, 624. 984. ERDŐS János: Borz-zsír, medve-zsír stb. Magy. Nyelv I917, 13, 7-8, 237. 985. WAGNER, Alfréd: Beitrag zűr Geschichte dér Pharmazie. Pharm. Post I926, 59, 43, 399/\I02. Szarvasagancs por 986. KÁSZONYI Ferenc: A vakondok szíve és a kutya koponyája, mint gyógyszer. Ethnographia I931, 42, 3, 148. 987. ÁBRAHÁM Ambrus: Az állatok szerepe a gyógyászatban. (Organotherap iás szerek.) Magy. Gyógyszerésztud. Társ. Ért 1932, 8, 6, 356-398. 988. JÁKI Gyula: A pióca a gyógyításban. Búvár I93 7, 3, 11, 849-852. 989. ÉHl K Gyula: Orvosságnak hasmált csontok. Búvár I939, 5, 4, 310-312. 990. [MAGYARY-KOSSA Gyula] M.-K. Gy.: Orvostörténeti jegyzetek. Köpöly és pióca. Orv. Heti!. I942, 86, 30, Orv. Gyak. Kérd. 60. I04

3.5.4. ZSÍROK. OLAJOK. MÉZGÁK 991. HAYNALD Lajos: A szentírásban megemlített mézgák és gyanták te1mő-növényei.

Természet 1869, 2, 4, 25-28. 992. HAYNALD Lajos: A szentírási mézgák és gyanták teimőnövényei. Magy. növényt. L. 1879, 3, 36, 177-222. 993. Adatok a gyapjúzsír (lanolin) történetéhez. Gyógysz. Közi. 1888, 4, 39, 633-634. 40, 648-650. 994. Gummi arábicum történetéből. Gyógysz. Ért. 1899, 7, 35, 575. 995. ERNYEY József: A balsamum Hungaricum és az oleum carpaticum történetéből.

Növényt. Közi. 1904, 3, 3, 134-135. Gyógysz. Közi. 1905, 21, 26, 410. 996. ERNYEY József: Balsamum Hungaricum és Oleum Carpaticum. Gyógysz. Közi. 1909, 25, 38, 601-602. 39, 615-617. 40, 630-633. 41, 647-649. 42, 663-666. 43, 679-681. 44, 694-695. 45, 712-713. 997. MEDZIBRODSZKY Ignác: Aether Carpathicus. Gyógysz. Ért. 1929, 37,9 (26), 115~118. 998. VASVÁRI Béla: Az Opodeldok története. Gyógysz. Ért. 1930, 38, 9 (25), 140-142. 10 (28), 156-157. 999.

HALMAI János: A szentírási mézgák és gyanták termőnövényeiről. ('Néhai Haynald Lajos ... dolgozatához készült képek ismertetése.) Magy. Gyógyszerésztud. Társ. Ért. 1938, 14, 6, 614-634. Lásd még: 983, 984, 1098, 1099 3.5.5. ÁSVÁNYVIZEK

1000. HANUSZ István: Hazaijavasvizeink ismeretéhez. Földr. Közi. 1895, 23, 5, 161-172. 1001. [ERNYEY József] :i;:. J.: Múlt századbeli „felsőbb" intézkedések ásványvizeink érdekében. Gyógysz. Ért. 1899, 7, 17, 257-260. 1002. GYŐRY Tibor: Ásványvizeink történetéből. A Magyar Szent Korona Országai Balneologiai Egyesületének 1902-iki évkönyve. Bp. 1902. 219-225. p. 105

1003. GYORY, T[ibor]: Zur Geschichte der ungarischen Mineralwasser. Int. Mineralquellenztg 1902, 0, 45, 1-3. 1004. INCZE György: Újabb adat a budai keserűvízfotTások történetéhez. Pótiuz. Term. -tud. Közi. 1934, 56, 1-4, 77-78. 1005. OELHOFER H. Gy.: A budapesti Hungária ásványvízfotTás története és mai hírneve. Balneol. Ért. 1925, 10, 3, 12-13. 1006. ENGLÁNDERNÉ BRÜLL Klára: Elfelejtett foiTásaink Pest-Budán. Újság 1934, 10, 284, 26. 1007. [PATAKI Jenő] p. j.: A savanyú vizekről. Orv. Szle (Kolozsvár) 1934, 7, 4, 119-120. 1008. MARGITTAY Rikárd: Hogyan találták meg a budai keserűvizeket. Budai Napló 1936, 34, 1241, 3. 1009. MADRICZKY[!] Andor: Hogyan találták meg a budai keseruvizeket. Budai Napló 1937, 35, 3, 3. 1010. MAZSÁRY Béla: A „Sál mirabilis Hungaricus" vagyis „A magyar Csudasó" felfedezése 1781-ben. A budai keserűvíz története. Budai Napló 1937, 35, 20-21, 3. 1011. BUDAY András: Adatok ásványvizeink történetéhez. Egészség 1939, 5.3, 3, 87-89. Gyógysz. Hetit. 1939, 78, 45, 594-596. Tognio és Sangaletti vízvizsgálatai 1012. BENCZUR Gyula: Ivókúrák értékelése régen és most. Egészség 1940, 54, 3, 33-37. 1013. DADAY András: A balatonfúredi savanyúkutak múltja. Egészség 1940, 54, 5, 71-74. 1014. SZÁHLENDER Lajos: A budai keserűvizek története és gazdasági jelentősége.

Hidrol. Közi. 1940, 20, 316-329. 1015. NEMES J. György: A budapesti ivókúrák múltjáról és jelenéről. Egészség 1942, 56, 9-10, 323-324.

106

3.6. GYÓGYSZERKÉSZÍ1MÉNYEK

3.6.1. KÉZIRATOS RECEPTES KÖNYVEK 1016. PETTKÓ Béla: EooY érdekes emlékkönyv aXVII-ik századból. Tört. Tár 1882, [5], 3, 499-506. Óvári János receptes könyve 1017. JÁNOSI Béla: Babonák, egy múlt század végéről származó kéziratból. Magy. Nyelvőr 1885, 14, 5, 220-221. „Némelly házi orvosságok" az aradi gimnáziumban 1018. WIEDER Gyula: Paraszt házi orvosságok. Egészség 1890, 4, 4, 127-133. Gyógysz. Közi. 1890, 6, 35, 562-565. 37, 595-597. 39, 627-629. Kézirat a csíksomlyói gimnáziumban 1019. TÁBORI Róbert: 167 éves „reczipés" könyv. Magy. Sálon 1891, 14, 8, 663-664. „A mágy iás ezer mesternek, Czövek István úr continuatiója szerint leírt könyvének próba mesterségei. Kolozsvár, 1724" 1020. VERES Samu: A nép hajdani orvosi tudománya. Ethnographia 1892, 3, 2-3, 60-63. Kézirat 1727-ből 1021. J.\.1IHALIK József: Keresztúri Diószegi Borbély István könyve az orvosságokról s a betegségek gyógyításáról. Tört. Tár 1894, [/7], 3, 385-420. 1022. TAKÁCS Lajos: Egy 175 éves magyarreczipés könyv . . Gyógysz. Közi. ·1897, 13, 37, 583-585. „A mágyiás ezer mester ... próba mesterségei" 1023. BALLÓ István: Régi paraszt háziorvosságokjegyzéke. Ethnographia 1900, 11, 8, 352-355. 9, 411 -418/\ 1024. R. KISS István: Váradi Szabó György két verse (1699-1703). ú·od. -tört. Közi. 1903, 13, 1, 85-89. 1025. KOVA CSICS Sándor: Népies recipék gyűjteménye (kéziratban). Budap. orv. Újs. 1906, 4, 29, 593. 1835- bői 1026. LISZT Nándor: Egy XVII. századbeli népies orvosi kézirat ismertetése. Gyógyászat 1906, 46, 32, 539-541. 34, 572-573. 36, 603-605. 107

1027. BARLA Sz. Jenő: Régi babonás gyógymódok. Ethnographia 1907, 18, 4, 221-227. A „Házi különös orvosságok" (Kolozsvár, 1761) másolata 1028. ERNYEY József: A „Házi különös orvosságok" szerzői és fotTásai. Ethnographia 1908, 19, 1, 34-35. 1029. LISZT Nándor: Szemelvények a XVIII. és XIX. század népies gyógyászatának irodalmából. Gyógyászat 1909, 49, 3, 44-45. 5, 76-77. 10, 159-161. Nyavalyák orvoslása (1760-as évek) - Házi kincstártel könyv (Debrecen, 1796) - Lutheritz Károly Fridrik: Házi patikája (1830) 1030. l\.1ILLNER György: Egy híres kuruzslókönyv a „Pragmatica Sanctio" idejéből.

Gyógysz. L. 1909, 4, 39, 2-4. 40, 2-4. 41, 2-4. 42, 2-4. 43, 2-4.' „Önkényt kinyílott gránátalma" (Bécs, 1741) 1031. Másfélszáz éves receptek. Esztergom 1917, 22, 13, [1-2]. Temesvári Újs. 1917, 9, 89, L2J, Újvidéki Napló 1917, 9, 18, 1. Két kéziratos receptes könyv (1755, 1833) ismertetése 1032. Kézzel ú·ott orvosi könyv Gyógysz. Szle 1918, 2, 1, 2. A XIX. század közepéről 1033. BARADLAY János: Pharmakologia profana. Gyógysz. Ért. 1926, 33, 12 (36), 290-292. Diószegi Borbély Mihály kassai borbély receptgyűjteménye 1676-ból 1034. LÁSZLÓ Ferenc: Fodor Patritius fráter orvoskönyve. Állatorv. L. 1930, 53, 21, 309-310. 1035. MOLNÁR József: Néprajzi adalék. Ethnographia 1938, 49, 3--4, 435--437. Kézirat 1787-ből 1036. ZATHURECZKY Zs. László: Hogyan gyógyítottak egy évszázaddal ezelőtt?

Gyógysz. L. 1942, 37, 20, 2-3. Bélteki doktor kéziratos receptgyűjteménye (XIX. század első fele) Lásd még: 593, 594, 596, 598, 601, 602

108

3.6.2. EGYES RECEP1EK 103 7. NA GY Gábor: M agyar régiségek. 1. Tud. Gyűjt: 1835, 19, 7, 33-36. Döbrentei Gábor: Régi magyar nyelvemlékek. Pest, 1840. 2. köt. II. r. 4. p. 1416 előtti recept 1038. TOLDY Ferenc: Egy 1619. előtti magyarországi dulcamara. új magy. Múz. 1858, 8, 8-9, 393-394. „Az electuariumnak, azaz a terjéknek hasznairól." 1039. [RÓMER Flóris] R. F.: Gyógyrendeletek. Győri tört rég. Fűz. 1861, 7, 3, 282-283. Német receptek egy XIV. századi kódexben 1040. RÓMER [Flóris]: Orvosi rendeletek. Győri tört rég. Fűz. 1861, 7, 1, 85-89. XVI. századi receptek magyarul vagy latinul magyar szavakkal 1041. RÓMER Flóris: Régi magy ar orvosi rendeletek. Győri tört. rég. Fűz. 1863, 2, 4, 378-380. 1042. GÉRESI Kálmán: Ny elvtörténeti apróság. Magy. Nyelvőr 1873, 2, 2, 68-69. Nagy Gábor olvasatát (1037)javítja 1043. FRAKNÖI Vilmos: Fölfedezések könyvtáblákban. 6. Az 1616-ik előtti orvosi hirdetmény. Magy. Könyvszle 1878, 3, 5, 293-294. „Az electuariumnak ... hasznairól"

év

1044. CSONTOS! János: Egy régi magyarrecipe. Magy. Nyelvőr 1879, 8, 5, 214. A XVI. század első feléből az „emésztetlenségről" 1045. SZINNYEI J ózsef, id.: Egy XVI. századbeli nyelvemlék. Magy. Nyelvőr 1879, 8, 4, 169. 1046. RÓMER F[lóris] : Régi magyar orvosi j egyzet. Magy. Könyvszle 1880, [5], 3, 275-277. „Rozmarin hasm ay" a XVII. század közep éről 1047. [TEUTSCH, Friedrich] T. Fr.: Rezept. Korresp. -BI. Vereins siebenbürg. Landesk. 1885, 8, 10, 120. ,,Die Armen und Hand zu reiben" (Repser Protokoll 1638) 1048. Egy XVII-ik századi recept. [Közli]: Sz. Századok 1891, 25, 5, 420.

109

1049. NITS János: Egy magisteriumról. Gyógysz. Hetil. 1892, 31, 29, 463/\164. Frantz György: Rövid chemiai értekezés a hamany ib lanyról (1827) = káliumjodatum 1050. Gyógyszerek a XVI-ik századból. [Irta): Fuvalon. Debreczeni Hírl. 1900, 10, 44, 1-2. 206, 5. 1051. Prédikáció a receptben. Eperjesi L. 1900, 25, 4, 5. Weber János receptje 1052. Régi tanácsok betegségek ellen. Debreczeni uJs. 1900, 4, 26, 1-2. Heti Szle (Szatmár) 1900, 9, 9, 3-4. Gyógysz. Ért. 1900, 8, 18, 788 U288J, 1053. Régi magyar fíirdőreczipe. Gyógysz. Közi. 1901 , 1 7, 44, 723-724. 1054. KORITSÁNSZKY Ottó: N éhány elsárgult lap a theriaka történetéből. Drog. Közi. 1905, 2, 6, 2-8. 1055. [MAGYARY-] KOSSÁ Gyula: A legrégibb magyarreczipe. Gyógysz. F. 1907, 2, 6, 86-88. M. -K. Gy.: Magyar oroosi emlékek. 1. köt. Bp. 1929. 328-330. p. Nagy Gábor 1835-i közlésének ajavítása 1056. Történelmi apróságok Háromszék múltjából. Hatalmas recipe, mely az emberi életnek továbbvaló meg tartására egybe szerkesztetett. [Közli]: A-s. Függ. Székelység 1907, 2, 119, 1-2. 1057. HALASY Szerencs: Egy 77 esztendős recept. Adai. Zemplén Várm. Tört. 1908, 14, 7-9, 286. „Lábdagadás" elleni szer 1833-b ól 1058. Régi recept. Besztercebánya és Vid. 1908, 2 0, 13, 4. Egy lévai polgár gyűjtötte régi irásokból 1059. Régi recept. Győri vasám. Ujs. 1908, 9, 13, 5. Vízibetegség elleni szer 1060. JAKABFALVY Árpád: Régi emberek - régi télfogások. Gyógysz. Ért. 1909, 17, 38, 744-746.

110

1061. KÁRFFY Ödön: Kctrégi recipe. Uránia 1909, 10, 12, 528-529. 1062. DONGÓ Gy. Géza: Háromszáz esztendős pálos-receptek. Adai. Zemplén Várm. Tört. 1910, 16, 1-3, 30-32. 1063. Régimagyarrecipe. Magy. Nyelvőr 1911, 40, 3, 139. 1064. A Rp. eredete és é1tehne. Orv. Heti!. 1911, 50, 13, 411-412. 1065. Egy 1776-ban írott orvosi recipéről. Közli: M. J. Gyógysz. Heti!. 1912, 51, 43, 718-719. 44, 734-735. Dr. Chemyei receptje 1066. MELEGDI János: Cserecsény. Magy. Nyelv 1917, 13, 1, 19. Rómer Flóris közölte recept (1040) helyes olvasatához 1066a. [PATAKI Jenő]: Pilularurn mearum„ Orv. Szle (Kolozsvár) 1929, 2, 5, 188. 1067. BOD Péter: ,,Pax corporis"-hoz csatolt néhány régen írott :fü lj egyzésből.

Orv. Szle (Kolozsvár) 1933, 6, 9, 298-299. 1934, 7, 3, 85 -86. 1068. JAKUBOVICH Emil: Régi magyar receptek. Magy. Nyelv 1933, 29, 5-6, 187-189. „Az kiben béka vagyon" és „Az kit a kő bánt" a XVI. század elejéről 1068a. [PATAKI Jenő]: A laxáló pilulák. Orv. Szle (Kolozsvár) 1934, 7, 1, 26. 1069. SZABÓ T. Attila: XVI. századi orvosszer a mirigy ellen. · Magy. Nyelv 1939, 35, 1-2, 56. 1070. SZABÓ T. Attila: Golyva elleni orvosság a XVI. században. Magy. Nyelv 1939, 35, 6, 261-262. 1071. [ERNYEY József]: Ki tudja elolvasni? Gyógysz. Szle 1943, 8, 20, 196-197. Egy 1 740-ből származó recept olvasata Lásd még: 591, 804, 854

111

3.6.3. HATÁSTANI CSOPORTOK

Altatószerek 1072. SCHIFFER József: Az altatószerekről. Művelődés történelmi tanulmány. Gyöngyös 1878, 7, 30, 1-2. 31, 1-2. 32, 1-2. 33, 1-2. 34, 1-2. 1073. UHLÁR Béla: Az altató szerek eredetéről. Gyógysz. Közi. 1886, 2, 50, 597-599. 51, 608-610. Érzéstelenítők

1074. NÉVY Fmil: Az anaesthesia felfedezésének ötvenedik évfordulójára. - Die fünfZigste Jahreswende dér Fntdeckung dér Anaesthesie. Odontoskop 1895, 4, 1-4, 8-21. 1075. AUJESZKY LAladárJ: A narkotizálás teltedezésének 50 éves jubileuma. Orv. Hetil. 1896, 40, 41, 507-508. Term. -tud. Közi. 1896, 28, 328, 617-623. 1076. Az anaesthesia a régieknél. [írta]: d. Magy. orv. Rév. 1897, 1, 1, 10. 1077. A klorofo1m feltalálója. Gyógysz. Ért. 1911, 19, 37, 726-731. 1078. REDECHA Rezső: Narkózis az araboknál a 704. évben. Állatorv. L. 1911, 34, 9, 105-106. 1079. ROTSCHNEK Jenő: A klorofo1m felfedezésének 100. évfordulója. Term. -tud. Közi. 1931, 63, 927, 156. 1080. GYŐRY Tibor: A chloroform bevonulása a magyar Of"'.OSi gyakorlatba. Szoc. Orvostud. 1935, 2, 2, 52-53. 1081. KORBULY György: Adatok az aether-narkosis magyarországi történetéhez. Orv. Hetil. 1937, 81, 36, 924-927. 1082. NAPPENDONCK Éva: Az érzéstelenítés és altatás története. Magy. népegészségü. Szle 1940, 8, 6, 116-127. Fertőtlenítők

1083. GYŐRY Tibor: Marginalia medicohistorica. Népegészségügy 1920, 7, 13, 478/\180.

112

Kemoterápia 1084. A sero- cs chemoterápia ősformái. [írta]: -t. Állatorv. Közi. 1925, 22, 9-10, 41-43. 1085. VARGA Kálmán: A bismuttherapia tíz éve. Budap. orv. Ujs. 1931, 29, 31, 811-814. 1086. PREIS Károly: A salvarsan 25-évesjubileumához. Gyógyászat 1935, 75, 35-36, 545-546. 1086a. HASSKÓ Sándor: A chemotherapia fejlődése és jelentősége. Állatoiv. L. 1936, 59, 3, 36-38. 1087.

Győzelem

a halálos álom felett. Huszonöt éves a Ge1manin. Gyógysz. L. 1943, 38, 7, 7.

1087a. A halálos álom rejtélye. Gyógysz. L. 1943, 38, 17, 6-7.

Kolera elleni szerek 1088. A cholera Tisza-Bábolnán. ÜIV. Tár 1831,/, 7, 103-106. 1089. GARZÓ Gyula: Néhai gr. Török Lajos cholera ellen alkalmazott rusztincturája, s az ezen üldözött gyógyszer fényes sikerének okiratai. Kecskemét, 1873, Szilády ny. 49 p. 1090. BOKÉNYI Dániel: Vasárnapi levél. (A tiszabábolnai pap receptje.) Máramaros 1911, 47, 47, 1-2. 1091. A kolera gyógyítása száz év előtt. A tiszabábolnai veszedelem. . Tiszántúl (Nagyvárad) 1912, 18, 173, 2. Zsoldos Ignác „A szolgabírói hivatal" (1842) című könyvéből 1092. DÉRI Henrik HERCZEG Árpád: Morvái János choleragyógymódja 1831-ben. Otv. Hetil. 1932, 76, 35, 80-bor. 3. 1093. BENDA Kálmán: „Tudósítás Jász-Apáthy városában uralkodó cholera nyavalyának gyógyítása módjáról 1831. esztendőben." Ethnographia 1939, 50, 1-2, 166-167.

Organoterápia 1094. Az organotherapia ősforrása. [írta]: -t Állatorv. Közi. 1925, 22, 11-12, 56-58. 113

1095. NOVÁK István: A hereho1monkutatás fejlődése 1927-1937-ig. Magy. Gyógyszerésztud. Társ. Ért. 1937, 13, 4, 669-679. 1096. URSZINYI Károly: A húszéves inzulin. Gyógysz. L. 1943, 38, 14, 2/\1. MABI Tud. 1943, 2, 6, 137-138. Egészs. Élet 1944, 3, 5, 9-10. 1096a. ZAlHURECZKY Zs. László: EooY érdekes évforduló. Gyógysz. L. 1943, 38, 15, 6-7. Pestis elleni szerek 1097. Egy régi pestis recept Századok 1879, 13, 5, 442. Gyulafy Lestár írása 1592 kötül 1098. DALMADY Zoltán: Az olaj mint a pestis orvossága. Term. -tud. Közi. 1900, 32, 369, 313. 1794 kötül Magyarországon is hasmálták 1099. Az olaj mint a pestis orvossága. Gyógysz. Ért. 1900, 8, 21, 333. Hozzászólás Dalmady cikkéhez 1100. A szarvas könnye. Gyógysz. Ért 1900, 8, 33, 531. Pápai Páriz Ferenc a pestis ellen ajánlja 1101. XVI. sz.-beli recipe a pestis ellen. Gyógysz. Ért. 1900, 8, 44, 707. 1102. MAGYARY-KOSSA Gyula: Mátyás király óvszere a pestis ellen. Orv. Hetil. 1927, 71, 33, 943-944. M.-K. Gy.: Magyar orvosi emlékek. 1. köt. Bp. 1929. 330-333. p. 1103. MAYER Ferenc Kolos: Béldi Pál pestis elleni orvossága. Otv. Hetil. 1927, 71, 18, 509-511. 1104. MAGYARY-KOSSA Gyula: Füstölések pestis alkalmával. M.-K. Gy.: Magyar orvosi emlékek. 3. köt. Bp. 1931. 271-273. p.

Stomatologica 1105. KRIZA János: Fogfájás elleni urusság. (Háromszéki tájejtés szerint.) Magy. Nyelvőr 1873, 2, 4, 174-175.

114

1106. FREY Antal: A „stomatologia" háziorvosságai 1821-ben. Fogorv. Szle 1932, 25, 8, 578-581. A „Házi orvosságok" (Vác, 1821) fogászati vonatkozásai Lásd még: 1265 Veszettség elleni szerek 1107. Régi receptek víziszony ellen. Gyógysz. Heti!. 1898, 37, 40, 670. 1108. KORITSÁNSZKY Ottó: Egy „régi jó idők"-ből való gyógyszerről. Gyógysz. Heti!. 1909, 48, 31, 482--485. Újhely Ferenc „A veszettségről" (1819) című könyvében leírt egy „electuarium hydrophobicum"-ot 1109. PORKOLÁB István: Lalich és Morvái urak gyógymódja. Veszprémi Hír!. 1927, 35, 46, 1-3. Lalich József a XIX. szd. elején műtéti és gyógyszeres eljárást dolgozott ki a veszettség gyógyítására 1110. MA GYARY-KOSSA Gyula: Kőrisbogár és veszettség. Magy. Gyógyszerésztud. Társ. Ért. 1925, 1, 3, 83-88. M.-K. Gy.: Magyar orvosi emlékek. 1. köt. Bp. 1929. 359-363. p. 1111. MAGYARY-KOSSA Gyula: Régi magyar gyógyszerek a veszettség ellen. M.-K. Gy. Magyar orvosi emlékek. 2. köt. Bp. 1929. 207-211. p. 1112. MEDZIBRODSZKY Ignác: Adatok a veszettség elleni híres gyógyszer történetéhez. Gyógysz. Ért. 1929, 37, 15 (44), 211-216. 1113. MAGYARY-KOSSA Gyula: Veszettség. Tétjék. M.-K. Gy.: Magyar orvosi emlékek. 3. köt. Bp. 1931. 63-64. p. 1113a. VAJKA Y-WAGENHUBER Aurél: Adatok a veszettség gyógyításához. Ethnographia 1937, 48, 1, 82-93. 1114. DADAY András: Adatok a veszettség gyógyításának történetéhez. Orv. Gyógysz. L. 1938, 9, 9, 214-216. 1115. DADAY András: Magyarország küzdelme a veszettség ellen. Egészség 1938, 52, 4, 95-98. Vitaminok 1116. A C-vitámin története. Gyógysz. Ért. 1934, 42, 2 (4), 62-63.

115

ll 16a. KELLNER Dániel: A vitaminok felfedezése. Jó Egészs. 1938, 29, 3" 1, 26-27. 111 7. FAZEKAS István: Az új életelixir története. Bp. 1940, .Cserépfalvi. 176 p. lsm. Magy. Nemz. 1941, 4, 26, 6. (B. A.) - Orv. Heti!. 1941, 85, 27, 361. (Púder Sándor) - Tuberk. el!. Küzd. 1941, 5, 8, 401. (Púder Sándor) 1118. GYULAI Ádám: A vitaminkutatás útja. Jó Egészséget! 1944, 3, 10, 287-288. 3.6.4. SZEMÉLYEKHEZ KÖTŐDŐ KÉSZÍTMÉNYEK 1119. FRANCSICS Vince: A Jósa-pilula. Nyírvidék 1882, 3, 49, 1-2. Az 50 éves „Nyírvidék" albuma. Nyíregyháza, 1928. 150-153. p. 1120. Jókai orvossága Gyógysz. Ért. 1896, 4; 24, 23 1. A tanninurn purum és a syrupus diacodii keveréke 1121. [ERNYEY József] E. J.: Lac virginis pharmaceuticurn atque chymicum. Gyógysz. Ért. 1899, 7, 18, 273-277. 1122. Apafíy Mihályné életesszenciája. Gyógysz. Ért. 1900, 8, 4, 62. 1123. A Blaud pilulák eredeti előirata. Gyógysz. É11. 1900, 8, 14, 222. 1124. [VONDRASEK József]: A Blaud-labdacsok története. Gyógysz. Ért 1903, 11, 25, 482" 184. 1125. KAZAY Endre: Le Comte de St. Germain. Gyógysz. Heti!. 1915, 54, 1, 2-3. A „Species St. Germain" XVlll. századi gyógyszer feltalálója. 1126. KAZAY Endre: Magyarországi Szent Erzsébet a gyógyszerészeiben. Gyógysz. Heti!. 1916, 55, 52, 655-658. „Globuli monialiurn Sanctae Elisabethae" - ,,Erzsébet golyók" 1127. KAZAY, Fndre: Historische Namen in dér pharmazeutischen Nomenklatur. l. Die heil. Elisabeth, die Rosentragerin. ·· Pharm. Fost 1916, 49, 104-105, 1005-1008.

116

--

11 28. KAZAY Endre: La Motte és Bestuscheff aranytinkturája. Gyógysz. Heti!. 1916, 55, 4, 38-39. A PhHg. III-ban is szereplő Tinctura nervinotonica Bestuscheffii eredetéről

1129. KAZAY, Endre: Historische Namen in der phannazeutischen Nomenklatur. 4. Der Grafvon St. Germain. Phann. Post 1917, 50, 2, 17-18. 1130. KAZAY Endre: Historische Namen in der pharmazeutischen Nomenklatur. 5. Die Goldtinktur von La Motte und Bestuscheff. Phann. Post 1917, 50, 3, 29-31. 1131. KAZAY Endre: Tulajdonnevek a gyógyszemomenclaturában. Gyógysz. Szle 1917, 1, 6, 2-4. 8, 3. 1132. MEDZIBRODSZKY Ignác: A Pulvis Doweri előiratának módosulatai az egységes előiratig. Gyógysz. Ért. 1929, 37, 12 (35), 165-167. 1133. LIPTAK Pál: Gyógyszerészi történelem. A magyar királyné kenőcse. Magy. Gyógyszerésztud. T árs. Ért. 1930, 6, 3, 250-25 1. 1134. KAZAY Endre: Történelmi nevek a gyógyszerészi nómenklatúrában. l. Szt Erzsébet a rózsás királylány. Ford. Kazay Adél. Gyógyszerészhallg. Ért 1931, 4, 1-3, 26-29. 1134a. PATAKI Jenő: „Pilula Rufi" id. Pápai Páriz Ferenc instructiójában. Orv. Szle (Kolozsvár) 1934, 7, 1, 31. 1135. KAZAY Endre: Szent Erzsébet neve a gyógyszerészi nómenklatúrában. Gyógysz. Szle 1942, 7, 9, 86-87. 3.6.4.l. AOUA REGINAEHUNGÁRIÁÉ 1136. WESZPRÉMI István: A magyar királyné vizéről. Aqua reginae Hungáriáé. L 'eau de la Reine d'Hongrie. W. 1.: Magyar országi öt különös elmélkedések. Pozsonyban, 1795. 67-78. p. 113 7. SCHWARZ, Ign[ác]: Beitrage zur Medizin in Ungam. 2. Das Wasser der ungarischen Königin (L'eau de la reine d'Hongrie). Ung. Rev. 1889, 9, 10, 691-696. Sch. 1. : Zur Geschichte der Medizin in Ungarn. Bp. 1890. 23-28. p.

117

- ----...

1138. TÓTH Béla: A magyar királyné vize. T. B.: Magyar ritkaságok. Bp. 1899. 68-78. p. Gyógysz. Ért. 1899, 7, 40, 641-647. T. B.: Magyar ritkaságok. 2. kiad. Bp. 1907. 120-130. p. 1139. MAGYARY-KOSSA, [Gyula] J.: Aqua reginaeHungáriáé. Festschrift ... Karl Sudhoff gewidmet. Leipz ig, 1913. 250-257. p. Arch. Gesch. Naturwiss. Techn. 1913, 6, 0, 250-257. 1140. Aqua reginae Hungaricae. Gyógysz. Közi. 1916, 32, 35, 567. A Joumal Suisse de Pharmacie alapján 1141.

KAZAY Fndre: Historische Namen in der pharmazeutischen Nomenklatur. 2. Elisabeth Lokietek, Königin von Ungam (1300-1386). Pharm. Post 1916, 49, 105-1 06, 1008-1 010.

11 42. RAPAICS Raymund: A kölni víz eredete. Term. -tud. Közi. 1921 , 53, 771-774, 296-298. Gyógysz. Közi. 1924, 40, 11 (32), 232-234. 1143. PÁLINKÁS Gyula, S.: A „kölni víz" története és mibenléte. Térni. -tud. Közi. 1923, 55, 808, 357-362. 1144. A kölni víz eredete. [írta]: S. H Illatszerész 1924, 4, 4, 3. 1145. TOLNAI Vilmos: A magyar királyné vize. Napkelet 1924, 4, 9, 383-384, 1146. MAGYARY-KOSSA Gyula: Aqua reginae Hungáriáé. Orv. Heti!. 1927, 71, 50, 1451-1454. M.-K. Gy.: Magyar orvosi emlékek. 2. köt. Bp. 1929. 290-296. p. 1147. TOLNAI, Vilmos: L' eau de la reine de Hongrie. Rev. Ét. hong. 1927, 5, 3-4, 343-345. 11 45. RAPAICS Raymund: A rozmaring nyomában. Az első világparfüm. Pesti Hír!. Vasám. 1929, 51, 18, 38-39. 1146. RAPAICS Raymund: A rozmaring nyomában. Eau de Cologne. Pesti Hír!. Vasám. 1929, 51, 20, 25-26. 1150. MAGYARY-KOSSA, [Gyula] Julius: L ' eau de la Reine de Hongrie. Aesculape 1931, N. S. 21, l , 194-198. 1151. MOUSSON-LANAUZE: L' eau de la Reine de Hongrie. Paris méd. 1932, 84, Part paraméd. 3 77. 118

1152. MAGYARY-KOSSA, [Gyula] Julius: Aqua reginaeHungáriáé. M. -K. Gy.: Ungarische medizinische Frinnerungen. Bp. 193 5. 238-242. p. I 153. TOTIS Béla: „A magyar királyné vize". A magyar csodadoktorok és csodavizek a tizenhetedik századtól napjainkig. Magy. Hú-J. 1936, 46, 27, 22. Lásd még: 854

3.6.5. TITKOS SZEREK, „CSODASZEREK" 1154. HANKO Vilmos: A titkos szerek chemiája. Term. -tud. Közi. 1888, 20, 232, 457-464. 1155. HANKÖ Vilmos: A titkos szerek chemiája. Gyógysz. Közi. 1889, 5, 27, 422-126. 28, 441" 142. 29, 456-157. 30, 468-471. 31, 486-487. 32, 503-505. 34, 537-539. 36, 567-568. 37, 583--584. 38, 601-602 39, 615-616. 40, 632-634. 41, 647-648. 42, 663-664. 43, 678-680. 44, 692-694. 45, 709-71 1. 46,726-727. 47, 742-743. 48, 759-760. 49, 774-776. Önállóan: Bp. 1890, Gyógyszerészi Közlöny. 114, [1] p. 1156. FERENCZY M.: Szédelgések titkos szerekkel a régi Gyógysz. Közi. 1890, 6, 28, 453A154. 29, 466-468.

időben.

1157. BARADLAI János: „Élet-Ital". Gyógysz. L. 1929, 24, . 16, 7-8. Csodaszer 1865-ből 1158. DADAY András: Egy 150 év előtti csodaszerről. Betcgápolásügy 1941, 21, 6, 61-63. · „Egyiptomi életbalzsam" 1797-ben 1159. Hogyan szédítették 50 évvel ezelőtt a csodaszerekkel az embereket? Gyógysz. Heti!. 1942, 81, 38, 372-373. Lásd még: 1153

3.6.6. NÉPI GYÓGYSZEREK, Hf.ZISZEREK 1160.

BÁTY, Joannes: Specimen inaugurale medicum sistens descriptionem quorundam morborum Hungaris endemicorum et remediorum iisdem f amiliarium et quasi domesticorum. Trajecti ad Rhenum, 1775, ex officina Abrah. von Paddenburg. IV, 60p. 119

- ------

11 61. LANGE, M artinus: Recensio remediorum praecipuorum Transylvanicis domesticomm. Offenbach, 1788, ex officina W. Weiss et C. L. Brede. XII, 11-54. p. 1162. KREMZIR Mózes: Disquisitio critica quorundam remediorum popularium Hungaricomm. Dissertatio inaug uralis medica. - Némely magyar nép-gyógyszerek bíráló vizsgálata. Pesten, 1837, Beimel József betűivel. 15, [l] p. 11 63. GRÜNBLATT Jakab: Felső-Zemplén megyében általában különösen a megigézés ellen használt népgyógyszerekről. A magyar orvosok és természetvizsgálók ... 17. nagygyű l és ének ... munkálatai. Bp. 1875. 208-209. p. 1164. WERTNER Mór: A báj italokról. Államorvos 1881, [73], 3, 35-39. 1165. SZAB Ó Ferenc: A cinnober-füstölési kuruzslásnak 01Vosi megfigy elése. Gyógyászat 1883, 23, 22, 361-365. 1166. CSANDA Endre: A Fekete-Ardó vidékén dívó nép-gyógyszerek. Aesculap 1884, 1, 1, 51. 1167. KUN Géza: [Népies gyógyszerek Kézdivásárhelyen.] Aesculap 1884, 1, 8, 61. 1168. Népgyógyszerek. Aesculap 1884, 1, 3, 19-20. 9, 68-69. 11, 86. Székelyudvarhelyi, siklósi közlések 11 69. [A népgyógyszerek közléséről.) [hta): K. R. Aesculap 1884, /, 15, 119-120. 1170. PLA1HY János: A Simontornyán és vidékén használt nép gyógyszerek. Aesculap 1884, 1, 12, 95. 1171. RI CHTER Árpád: A Trencsén m egy ei baáni gyógyszertári kör népszerei. Aesculap 1884, 1, 10, 76. 1172. SZILB:ER Gyula: N épdoktorok Ó-Becsén. Aesculap 1884, /, 11, 85-86. 1173. [TÖMÖRKÉNY] STEINGASSNER István: Szegeden dívó nép gyógyszerek. Aesculap 1884, 1, 1, 51-52.

120

1 1174. BATÁRY Imre: Merény gyógytári körének népgyógyszerei. Aesculap 1885, 2, 32, 279-280. 1175. EDELMANN Menyhért: Babonák, gyógymódok és gyógyszerek. Nagyvárad 1885, 16, 221, [2]. 222, [2], 223, [2], 224, [2], 1176. GOVORKOVICH János: A babona a gyógyszerészetben. Gyógysz. Közi. 1892, 8, 15, 235-236. 16, 251-252. 1177. [TRAXLERLászló] T. L.: „A babona a gyógyszerészetben". Gyógysz. Közi. 1892, 8, 20, 317. Hozzászólás Govorkovich János közleményéhez 1178. CSERNÖ Koméi: Régi házi gyógyszerek. Komáromi L. 1895, 16, 46, 1-2. 1179. NESSELFELD Miklós: Miféle házi szereket hasmáltak száz évvel ezelőtt:

Aranyosvidék 1895, 5, 5, 17-18. 7, 35-36. Szilágy 1895, 13, 16, 4-5. Gyöngyösi János „Füvek és virágok hasmáról való jegyzések" 1784-ből

1180. SZIGETHY László: Babona a gyógyászatban. Gyógysz. Hetil. 1895, 34, 43, 674-676. 1181. HAEFFLER István: Népünk delejes orvossága. Buda és Vid. 1897, 6, 51, 4-5. 1182. TURNOVSZKY Mór: Népies gyógyítás és háziszerek. Egészség 1897, 11, 1, 16-27. 1183. Feledésbe ment házi orvosság. Adai. Zemplén Válm. Tört. 1899, 5, 1, 32. 1184: Pázmány Péter reczipéje. Gyógysz. Ért. 1900, 8, 6, 94. Magy. Fogorv. L. 1931, 9, 11, 27. 1185. BALÁSY Dénes: Udvarhelymegyei kuruzslószerek és gyógyítási babonák. Ethnographia 1901, 12, 1, 33-36. 1186. Régi orvosságok. Abaúj-Kassai Közi. 1901, 30, 36, 1. 1187. NÉMET Károly: Régi házi orvosságok. Ethnographia 1902, Í3, 3, 132-135. Baróti Szabó Dávid „Tréfás majorsági és orvosi dolgok"

című

verséből

121

1188. LVONDRASEK József]: Népies gyógyszerek és gyógymódok az Alföldön. Gyógysz. Ért. 1902, 10, 27, 422/\124. 28, 438-440. 29, 454/\156. 30, 47Q/\172. 32, 502-504. 33, 518-520. 35, 550-552. 1189. GAJDA Pál: Mikor a nép doktor. (Néhány népies gyógyszer és babonás gyógymód a Nagy-Kunságból.) Gyógysz. Ért. 1903, 11 ~ 15, 284-285. 16, 302-304. 17, 322-324. 18, 342-344. 19, 362-364. 20, 382-385. 21, 402-404. Gyógysz. Hetit. 1903, 42, 15, 234-236. 16, 246-252. 17, 262-265. 18, 278-281. 1190. KAZAY Endre: Babonák a patikában. Gyógysz. Frt. 1903, 11, 11, 202-204. 12, 222-224. 13, 242-244. 14, 262-264. 15, 282-283. 1191. SZMIKAntal: Kumzsló asszonyok. Házi orvosságok. Sz. A.: Adalékok Felsőbánya szabad királyi bányaváros monográfiájához. Bp. 1906. 310-315. p. 1192. THIM József: Népies gyógyító szerek és hiedelmek. Közegészségü. Kalauz 1906, 28, 21, 9-10. Apatini adatok 1193. TÖMÖRKÉNY István: Tanyai orvosságok. Magy. Nemz. Múz. Népr. Oszt. Ért. 1907, 8, 3-4, 238-245. 1194. SZTANCSEK József: Privigye vidékén gyűjtött babonák, babonás szokások és házi gyógyszerek. Ethnographia 1908, 19, 2, 99-105. 1909, 20, 4, 243-244. 5, 294-300. 6, 357-362. 1195. A múmiapor, mint gyógyszer. Gyógysz. Hetit. 1910, 49, 24, 382-383. 1196. RELKOVIC Neda: Kumzsló szerek XVIII. századi jegyzéke Újbányán. Ethnographia 1912, 23, 0, 366-367. 1197. Házi patikák a régi jó időkben. [Irta]: L. Datwin 1913, 2, 5, 78. 1197a. KAZAY Endre: Gyógyszerészeinkhezfúződő legendák, mondák és hiedelmek. Gyógysz. Szle 1917, 7, 10, 2-4. 11, 2-4. 1198. KAZAY Fndre: Egy régi sebgyógy ítási módszer felújítása. Term. -tud. Közi. 1917, 49, 675-676, 439-441.

122

1199. KAZAY Endre: Ethologia a patikában. Gyógysz. Szle 1918, 2, 17, 2-4. 1200. KISS Vilmos: Boszorkányok gyógyszerkönyvéből. Gyógysz. Hetit. 1918, 57, 6, 74-75. 1201. KISS Vilmos: Boszorkányok,javas asszonyok gyógyászata. Gyógysz. Szle 1918, 2, 15, 2-3. 16, 2-3. 1202. NÉ1\.1ETH István: Orvoslás és babona. Gyógysz. Híradó 1919, /, 17, 194-196. 1203. HARSÁNYI István: Népi receptek a XVI. századból. Ethnographia 1921, 32, 1-6, 134. 1204. RAPAICS Raymund: A boszorkánykenőcsről. Term. -tud. Közi. 1922, 54, 779-782, 51-53. 1205. BARADLAY János: A magyar ősgyógyítók és kuruzslók. Gyógysz. L. 1925, 20, 17, 12-14.. 1206. BARADLAY-BREIT, J[ános]: Marktpfuscher im ungarischen Mittel-Alter. Pharm. Post 1925, 58, 49, 417--418. 1207. HORVÁTH Jenő: A babona és varázslat az ősrégi gy ógyszerismeretben. Gyógysz. Haladása 1925, 2, 3, 43-44. 4, 60-62. Magister (Pozsony) 1925, 4, 18, 148-150. 19, 157-158. 20, 163-164. 1208. ORIENT Gyula: A köznép gyógyszerei és miszticizmusa. Rév. Farm. (Kolozsvár) 1927, 5, 10, 197-198. 11, 219-220. 13-14, 270-271. 15, 289-290. 16, 305. Magy. Gyógysz. 1938, 12, 3 (9), 33-38. Gyógysz. Hetit. 1938, 77, 4 (10), 44--45. Magy. Népegészségü. Szle 1939, 7, 1, 2-9. lsm. Pásztortűz 1928, 14, 22, 528. (Sz. F.) 1209. FODOR Tibor: Kóborlás a babonák világában, ahol patkószeggel, fokhagymával, pókhálóval és bagólével gyógyítottak. Magy. Hírl. 1928, 38, 199, 9. 1210. HOFFER József: Kumzsló eljárások és gyógyszerek Magyarországon 1928-ban. Anya- és Csecsemővéd. 1928, 1, 9, 509-514. 1211. DFZSÖ Erzsébet: Csízió és babona a régi gyógyszerészetben. Gyógyszerészhallg. Ért. 1930, 2-3, 6-8, 33-36. 123 ''

1212. FRANKL Antal: Házi és úti patikák 1740-ben. Gyógysz. Ért. 1931, 39, 7 (21), 98-100. „Házi és úti patikátskák" (Buda, 1740) című könyv 1213. KAZAY Endre: Gyógyszereinkhez fúződő legendák, mondák és hiedehnek. Gyógysz. Ért. 1931, 39, 11(33),165-168. 12 (36), 180-182. 1214. ORIENT, [Gyula] J.: Die Armeimittel des Volkes und deren Mysticismus. Phrum. l\!lh. 1931, 12, 1, 160-164. 1215. MADARASSY László: Porrá tört férfíkoponya mint orvosság. Ethnographia 1934, 45, 1-2, 81. 1216. MAJZON László: Ősmaradványok, mint a nép gyógyszerei. Közegészségü. Szle 1934, 10, 2, 13-14. 1217. LEPÁCEK, Celestin: Medicina domestica v XVIII. storoci. Kultura (fmava) 1935, 7, 3, 120-123. 1218. MARX, Ottó: Volksheilmittel aus altén Zipser Ouellen. Z. Volksk. 1935, 7, 0, 143-153. 1219. ROTHSCNEK Jenő: Boszotkányfüvek, boszorkány kenőcsök, báj italok. Debreceni Szle 1935, 9, 8-10 (92-94), 371-375. 1220. BEDO" Imre: A nép, a doktor, meg a patika. Szeged, 1936, Juhász. 24 p. Ism. Budap. orv. Újs. 1936, 34, 2~, 574. (Bru·abás Zoltán) 1221. BING, Maxim: Zigeunerische magische Heilsverfahren und Krankheitsmittel. Ciba Z. 1936, 3, 31, 1060-1063. 1222. Egy hűléses fájdalomelleni őrségi székely gyógyszer. Székelység 1936, 6, 1-2, 7. 1223. BOGA Lajos: A székely ember házi patikája. Az Erdélyi Múzeum-&:,ayesület ... tizennegyedik emlékkönyve. Cluj, 1938. 85-92. p.

vándorgyűlésének

1224. ORIENT Gyula: A köznép gyógyszerei és miszticizmusa. Szülésmők L. 1939, 44, 3, 93-94. A menstruációra vonatkozó rész 1225. ÁRVA Y József: Százéves házi gyógyszerek. Pásztortűz 1942, 28, 1, 313-314. Vesekő, illetve pestis elleni recept 124

---

-~--

.......

1226. Fűben, fában orvosság. Házipatika-receptek a múlt századból. [írta): -i-. Délinagyarország 1942, 18, 182, 5. Lásd még: 145, 146, 186, 1018, 1023, 1025, 1026, 1029

3.7. KOZMETIKUMOK, ILLATSZEREK, lllGIÉNÉS SZEREK 1227. ÉCSI A.: A kendőzés eredetéről. Magyarorsz. ésNagyvil. 1872, 8, 2, 16-17. 1228. BALOGH Tihamér: A kendőzésről. Hasonszenvi L. 1874, 9, 23, 362-368. 24, 376-384. Magyarorsz. és Nagyvil. 1874, 11, 50, 618-620. 51 , 632-635. 1229. A római nők piperéje. [írta]: T. L. Családi Kör 1878, 19, 21, 48.51'187. 1230. FÁY L.: niatos kenőcsök az ó- és újkorban. Okt Háziorv. 1885, 3, 1, 3 -5. 1231. HIDASI P ál: Az illatról és i llatszerekről. Ország-Világ 1887, 8, 19, 307-31 0. 1232. BALOGH Elemér: Az ókor illatszerei. Térni. -tud. Közi. 1891, 23, 267, 589-593. 1233. PATAKI Károly: Szépítőszerek a régieknél. Képes családi L. 1891, 13, 25, 389-390. 1234. Fejedelmi hölgyek pipere-szerei. Gyógysz. Közi. 1900, 16, 5, 78-79. 1235:

Szépítőszerek

XVI. Lajos korában. Gyógysz. Ért. 1900, 8, 15, 239.

1236. A

szépítő szerekről.

Gödöllői

[írta): Dr. Közi. 1902, 7, 4, 3"4.

1237. GROSZ Frigyes: Részletek a kozmetika történetéb ől. Gyógyszerész 1903, 5, 5, 70-71. 6, 90-91. 7, 102-103. 8, 118-120. . 9, 136- 137. 1238.

Szépítőszerek

a bibliában. Gyógysz. Ért. 1904, 72, 41, 81 0-813 .

1239. ROZSNYAY Kálmán: Az illatszerek használata az ó-korban. Aradi Híradó 1906, 13, 3, 1-2. 125

1240. [VONDRASEK József]: A kozmetika történetéből. Gyógysz. Ért. 1906, 14, 41, 802-804. 42, 822-825. 43, 842-845. 44, 862-865. 1241. WEYNER Emil: A Biblia kozmetikája. Gyógyászat 1906, 46, 41, 679-681. 1242. WEYNER Emil: Ovidius kozmetikájáról. Orv. Hetil 1907, 51, 29,' 527-528. 1243. WEYNER Fmil: Egy régi kozmetikáról. Gyógyászat 1907, 47, 42, 718-719. 1244. WEYNEREmil: A „Papyros Ebers" kozmetikája. Orv. Hetit. 1908, 52, 34, 627-628. 1245. VASVÁRY Béla: A kendőző szerekről. Gyógysz. L. 1921, 16, 4, 6-7. 5, 6-7. Két orvosi disszertáció az 1840-es évekből 1246. ZÁDOR Samu: Az illatszerészet története. Illatszerész 1923, 3, 5, 2. 1247. Illatszerek és kozmetika a régidőben. [Itta]: M. H. G. Illatszerész 1925, 5, 1, 2-3. 1248. VÉCSEY Jenő: Az ó-kor illatszerei. Reggeli Hírt. (Miskolc) 1926, 35, 222 [242], 5. 1249. DADAY András: Kozmetikánk múltjából. Bőrgyógy. urol. vener. Szle 1927, 5, 10, 242-247. 12, 296-303. 1250. Az illatszerek ősi története. A legi:égibb iparág. Sümegi Újs. 1927, 9, 49, 1. 1251. [SZÉKÁNY Béla] Sz. B.: A parfüm hasmálatának története. Illatszerész 1927, 7, 9, 6-7. 1252. [SZÉKÁNY Béla] Sz. B.: A púder és pirosító története. Illatszerész 1927, 7, 14, 6-7. 1253. [SZÉKÁNY Béla] Sz. B.: Az illatszerek szerepe. Illatszerész 1927, 7, 12, 5-6. 14, 3-4. 17, 7. 19, 7. 20, 4-5. 1254. VÉCSEY Jenő: A kozmetika története és fejlődése. Reggeli Hírt. (Miskolc) 1927, 36, 293, VII. 1255. PÁLFFY László: Mennyi idős a szappan? Illatszerész 1928, 8, 9, 11-12. 1256. RAPAICS Raymund: A rozmaring nyomában. Sába királynőjének ajándéka. Pesti Hírt. Vasám. 1928, 50, 48, 17-18. 126

1257. RAPAI CS Raymund: A rozmaring nyomában. Értekezés a kenőc sökről.

Pesti Hír!. Vasám. 1928, 50, 50, 8-9. 1258. RAPAI CS Raymund: A rozmaring nyomában. A szegények tömjénfája. Pesti Hír!. Vasám. 1928, 50, 51, 33-34. 1259. SEBESTYÉN Józsa: Az arcfestés története, lllatszerész 1928, 8, 6, 7-8. 7, 6-7. 8, 7-8. 1260. GAJDA Pál: Kozmetika története. Magy. Gyógysz. 1929, 3, 23, 6-9. 25, 6-8. 28, 6, 29, 9-10. 1261. RAPAICS Raymund: A rozmaring nyomában. A szép lo virágai. Pesti Hír!. Vasám 1929, 51, 7, 30-31. 1262. BERDE Mária, R.: Udvari dekrétum az orca-fehérítő és pir osító festékekről. Pásztortűz

1929, 15, 14, 318.

1788-ból 1263. SZATMÁRI Mór: Kozmetika a római császárság idején. Pesti Hír!. Vasám 1929, 51, 14, 12-13. 1264. MADOS György: Mária Teréziaparfömje. Gyógysz. Ért. 1930, 38, 3 (7), 39r-10. Nemz. Ujs. 1930, 12, 27, 36. 1265. VADNAY Imre: Fogápolószerek a XVI. és XVII. században. Fogtechnika 1930, 2, 7, 155-157. 1266. DADAY András: Kozmetikánk múltjából. · Bőrgyógy. urol. vener. Szle 1931, 9, 11, 175-1 76. 12, 195-199. 1267. BARADLAY János: Adatok az illatszerek történetéhez. Illatszerész 1932, 12, 6, 3-4. Magister (Pozsony) 1932, 11, 14, 1-3. 1268. Jegyzetek a parföm történetéből (írta]: B. E. Drog. Közi. 1932, 29, 9, 133. 10, 152 11, 167. 1269. Egy régi francia illatszerész. Illatszerész 1932, 12, 2, 6. 3, 6-7. 4, 6-7. J ean-Frangois Houbigant (17 52-18??) 1270. BARADLAI János: Otkolon és otlarein. Gyógysz. HetiL 1934, 73, 3 (9), 131-132.

127

1271. PONGRÁCZ Árpád: Kozmetika a világtörténelemben. Szépség és Kozm. 1934, 1, 10, 2. 11, 2. 12, 2. 1935, 2, 1, 2. 2, 2. 1272. MÁRKUS Jenő: Tíz év a kozmetika fejlődésében. Magy. Drog. 1935, 11, 13, 22-23. 1273. TÖRÖK Lajos: Az ókori zsidók kozmetikáj a. Orv. Heti!. 1935, 79, 3, 77-80. Múlt és Jövő 1935, 25, 1, 14-15. 2, 52-53. 1274. BERCZELLER Miksa: A kozmetika ősi korszakából, írod. Mag. (Sopron) 1936, 1, 4, .139-140. 1275. Kozmetika és gyógyítás száz évvel Debreczeni Újs. 1936, 40, 256, 6.

ezelőtt

[írta]: n.

1276. VÁRADY Uus: Egy és más a kozmetika történelmi múltjából. Brassói L. 1936, 42, 4, 14. 1277. PONGRÁCZ Áipád : A kozmetika történetéből. Szépség és Kozm 1937, 4, 7, 1-4. 8, 4-9. 9, 6-7. 1278. SZÁNTÓ Jenő: A kozmetikai szerek kérdése. Búvár 1937, 3, 1, 29-32. 1279. VIDOR Andor: Az illatszergyártás fejlődése. Magy. Illatszerkeresk. 1937, 1, 2, 7. 3, 7-8. 1938, 2, 1,6. 2, 4. 4, 5. 5, 9. 7, 8. 1280. Mit mond a százesztendős kalendárium? Régi kozmetikai tanácsok, (írta]: Historicus. Illatszerész 1938, 18, 10, 9-10. 1281. Régi magyar nők kozmetikája. Milyen tanácsokkal látták e l a lapok hölgyolvasóikat 140 évvel ezelőtt. [nta]: Historicus. Illatszerész 1938, 18, 9, 6-8. 1282. VARSÁGH Zoltán: Szépségápolás egykor és most. Idegen eredetiből szabadon átdolgozta - . Gyógysz. Heti!. 1940, 79, 10, 91-92. 1283. Kozmetika a régmúlt időkben. Gyógysz. K özi. 1941, 57, 41, 563-565.

3.8. BA.LZSAMOZÓ SZEREK 1284. NEl CHEL, [Károly] Carolus: Dissertatio inauguralis medica, sistens pollincturam cadavemm humánomul, juxta antiquos et recentes. Pestim; 1821, typis Ludovici Landerer. 44 p. 128

1285. CONSTANTIN M ihály: Dissertatio de methodis balsamandi cadavera juxta antiquos et recentiores. - Értekezés a holttestek balzsamozás áról. Pestini, 1834, typis Landererianis. 32, [1] p. 1286. KÁLAZDY (KAUFJ\.1ANN), (Mór] Mauritius: Dissertatio inauguralis medica de balsamisatione. Vindobonae, 1847, typis Caroli Ueberreuter. 27 p. 1287. l\IIESSINGER Károly: A holttestek bebalzsamozásának technikája az ókori népeknél. Budap. orv. Újs. 1908, 6, 22, 422/\-26.

1

1288. l\.1AKÓI S.: A balzsamozás technikája. Uránia 1909, 10, 4, 184-188. 1289. l\IIESSINGER Károly: A holttestek bebalzsamozásának technikája a középkortól a mai napig. Budap. orv. Ujs. 1910, 8, 8, 148-154. 1290. NÉMETII István: A balzsamozás művészete az egyiptomiaknál. Gyógysz. Híradó 1919, 1, 22, 254-258. 1291. l\.1A YER Ferenc Kolos: Régi balzsamozási eljárások. Orv. Heti!. 1925, 69, 33, 799-800. 1292. BARADLAY János: Hullakonzerválás régen és ma. Gyógysz. Étt. 1926, 33, 6 (18), 168-172." Magister (Pozsony) 1927, 6, 17, 133-135. 1293. KUHÁRSZKY Tihamér: A bebalzsamozás fejlődése és alkalmazásának módszerei a régi egyiptomiaknál. Pót.füz. Ten11. -tud. Közi. 1941, 7 3, 221, 40"18.

3.9. GYÓGYSZERIPAR GYÓGYSZER NAGYKERESKEDELEM 1294. SIPŐCZ, [Lajos] Ludwig: Die Gewinnung des Karlsbader Sprudelsalzes einst und jetzt Pharm. Post 1895, 28, 38, 433/\13 7. 40, 459-461. 41, 469"176. 1295. FABINYI Rudolf: A német vegyi ipar fejlődése. A magyar orvosok és természetvizsgálók „. 32. vándorgy űlés ének „. munkálatai. Bp. 1905. 163-170. p. Gyógysz. Heti!. 1905, 44, 8, 114-116. 9, 132-133. 10, 148-149.

129

1296. DEUTSCH Emő: A höchsti gyár 50 éves jubileuma. Orv. Hetit. 1913, 57, 4, 70-71. 1297. DÉVAI Mór: A höchsti művek jubileuma. Egészség 1913, 27, 10, 294-297. 1298. [BÁRSONY Elemér] B. E.: A Richter gyár huszonötéves jubileuma. Gy ógy sz. Ért. 1928, 3 6; 1 (1 ), 8. 1299. A Keleti és Murányi-gyár huszonötéves jubileuma. 25 éves aLysoform. Magy. Drog. 1928, 4, 20, ll. 1300. LÁZÁR Albert: A Richter-gyár 25 éves munkássága. Drog. Közi. 1928, 25, 1, 8. 1301. BARADLAI János: Patikalaboratóriumokból világhírű vegyi gyárak. Gyógysz. L. 1932, 27, 15, 5-6. 16, 8-9. 17, 10-11. 20, 8-10. 1302. CZAICH Zs. Comél: Hazai gyógyszerészeti gy árainkról. Magy. Gyógysz. 1932, 6, 24, 6-15. Richter, Egger, Beiersdorf, Baeder 1303. Harminc éves a Lysoform. Dr. Keleti és Murányi r.-t. 30 éves jubileuma. Magy. Drog. 1933, 9, 21, 5. 1304. ORIENT Gyula: A gyógyszer-chémiai ipar a hábotú alatt. Cluj, 1935, Fortuna. 17 p. Gyógysz. Hetit. 1939, 78, 6, 74-80. 1305. Dr. Pécsi Dani és István oltóanyagtermelő intézet ötvenéves jubileumára. Állatorv. Közi. 1936, 33, 12, 193-194. 1306. A Krompecher tápszergyártó- és gyógyszeripari cég 100 éves jubileuma. Budap. orv. Újs. 1936, 34, 42, 896. 1307. Százéves cégünneplés. Orv. Hetit. 1936, 80, 41, 982. Krompecher tápszergyár 1308. Huszonötéves a Phylaxia. Gyógysz. Szle 1937, 2, 11, 211-212. 1309. WIRTH Károly: Hogyan volt azelőtt. A Kochmeister Frigyes Utódai. Drog. Szle 1942, 4, 7, 3/\1. Gy ógy áru nagykereskedés 130

1310. URSZINYI [Károly]: A huszonötéves Pantoclrog. Gyógysz. L 1943, 38, 8, 6.

3.10. KÉMIA, GYÓGYSZERÉSZI KÉMIA

3.10.L ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK 1311. KARLOVSZKY Géza: Adatok a vegytan történetéhez hazánkban. Gyógysz. Hetit. 1880, 19, 50, 792-794. 52, 824-826. Főként Martinovics Ignác és Debreczeni Márton 1312. Winterl Jakab s egy pillantás a chemia történetére hazánkban. Gyógysz. Hetit. 1881, 20, 2, 25-27. 3, 36-38. 4, 56-57. 5, 72-74. 8, 118-122. 1313. GYURCSOVEC Gusztáv: A vas miniatűr-története. Aesculap 1884, /, 40, 342-344. 42, 360-362. 43, 368-369. 44, 383-385. 45, 393-394. 46, 398-399. 1314. TAMÁSSY Károly: Adalékok a vegytan történetéből. Aesculap 1884, /, 16, 125-127. 17, 133-135. 18, 142-145. Önállóan: Debreczen, 1884, Városi ny. 15 p. 1315. TAMÁSSY, [Károly] Carl: Beitriige zur Geschichte der Chemie. Pharm. Post 1884, 17, 18, 409-411. 19, 433-436. 20, 455456. 1316. SAJÓHELYI Béla: Néhány lap a vegytan történetéből. Polg. Isk. 1885, 10, 4, 66-72. 5, 82-85. 1317. SZILASI Jakab: Az erjedésről. Tetm. -tud. Közi. 1887, 19, 217, 359-375. Gyógysz. Közi. 1887, 3, 38, 599-601. 39, 612-614. 40, 629-632. 41, 643-645. 1318. BECKER János: A chemia fejlődése s annak befolyása korunk művelődésének fejlődésére.

Gyógysz. Hetit. 1889, 28, 50, 801-802. 51, 823-824. 52, 837-838. 1890, 29, 2, 26-27. 1319. ILOSVAY Lajos: A szerves chemia hajdan és most Tenn. -tud. Közi. 1893, 25, 2, pótf. 49-60. 3. pótf. 97-107. 1320. RUZÍTSKA Béla: A chemia legfontosabb vívmányai évszázadunk utolsó negyedében. Gyógysz. Közi. 1893, 9, 10, 164-166. 11, 180-181. 12, 194-196. 131

1321.lHAN Károly: A kémia történetének vázlata. Gyógysz. Közi. 1897, 13, 5, 68-72. 7, 104-107. 1322. DOBY Géza: A vegyérték teóriája és története. Gyógysz. Hetil. 1898, 37, 15, 228-230. 16, 242-244. 17, 261-262. 18, 278-279. 19, 294-296. 20, 311-312. 21, 327-328. A budapesti gyógyszerészettanhallgatók önképző körének évkönyve 1898/99-re. Bp. 1899. 22-39. p. 1323. [ERNYEY Józsaf]: Az elemek nevei. Gyógysz. Ért. 1899, 7, 16, 241-242. 17, 260-261. 1324. TŐKÉS Lajos: A chemia haladása a XIX. században. Term. -tud. Fűz. 1901, 25, 2, 57-78. 1325. WESZELSZKY Gyula: A chemia fejlődése. Urania 1901, 2, 3, 53-63. 1326. BOKOR Jenő: A phlogiston alkonya Magyarországon. Gyógysz. Közi. 1905, 21, 39, 623-625. 40, 638-640. 1327. LENGYEL Béla: A chemia mint a kulturális fejlődés egyik tényezője.

Tetm. -tud.- Közi. 1905, 37, 434, 593-601. A magyar orvosok és természetvizsgálók ... 33. munkálatai. Bp. 1906. 80-87. p.

vándorgyűlésnek

...

1328. SZAKÁCS Ödön: A thermochemia története és mai állása. A kecskeméti áll. segélyezett evang. refonn, főgimnázium értesítője az 1905-06-ik iskolai évről. Kecskemét, 1906. 3-52. p. 1329. KAZAY Fmlre: Régi magyar kémiai írás és jelzés. Gyógysz. Közi. 1907, 23, 29, 458/\159. 1330. DOBLER Béla: Az alkaloidák általános ismertetése. 1. Az alkaloidák története. Gyógysz. Ért. 1909. 17, 35, 685. 1331. FULÖP Zsigmond: Az oxigén felfedezésének története. Állatorv. L. 1911, 9, 1, 6-8. 8, 5-7. 9, 7-9. 10, 5-6. 11, 8-9.. Gyógysz. Ért. 1911, 19, 16, 309-313. 17, 326-331. Magy. chem. F. 1911, 17, 1,4-10. 2, 21-25. 1332. BOKOR Jenő: Tallózás régi kémiai munkákból. Gyógysz. Közi. 1913, 29, 49, 781-782. XVIII. századi könyvek 1333. DARVAS Fei·enc: A világítógáz 100 éves jubileuma. Gyógysz. Hetil. 1916, 55, 53, 672-673. 132

l 1334. ORIENT Gyula: Az orvosi és chemiai tudományok fejlődésének befolyása a gyógyszerészi kémia kialakulására. Rév. Farm. (Kolozsvár) 1925, 3, 11, 165-166. 1335. BALLENEGGER, Robert: Der Fortschritt der chemischen Wissenschaft in Ungam innerhalb der letzten 75 Jahre. Pcster Lloyd 1928, 75, 120, Beil. A 8-9. 1336. VASVÁRY Béla: Emlékezzünk régiekről. Magy. Gyógysz. 1928, 2, 27, 4 7. SadebeckMóric: A vegytan alapvonalai. Pest, 1843. 1337. VONDRA Antal: Visszapillantás a szerves kémia egy évszázados fejlődésére. 1828-1928. Magy. Gyógysz. 1928, 2, 50, 7-10. 1338. ILOSVAY, [Lajos] Ludwig - GORKA, [Sándor] Alexander: Chemie. Die Entstehung einer intemationalen Wissenschaftspolitik. Leipzig, 1932. 164-175. p. 1339. SZATIIMÁRY László: Vita, amely a tellur felfedezésére vezetett. Magy. Gyógyszerésztud. Társ. Ért. 1932, 8, 1, 19-29. 1340. SZATIIMÁRY László: A chemiai egyenletek jelölése a magyar főiskolákban, a XVIII. század végén és a XIX. század elején. Magy. Gyógyszerésztud. Társ. Ért. 1933, 9, 1, 1-20. 1341. BRUMMER Emő: A kémiai elemek nevének eredete. Búvár 1936, 2, 10, 707-710. 1342. SCHEFFER László: Ajódnak, w,W.t biogen elemnek története. Orv. Szle 1937, 2, 10, 1-3. 1343. VINKLER Elemér: A magyar chemikusok. Phlogiston (Szeged) 1941, /, 2, 25-27. · Kitaibel, Görgey, Than, Winkler Lásd még: 179, 194, 358, 810

3.10.2. ANALITIKAI KÉMIA 1344. Egy chemiai vizsgálat a régi időkből. Gyógysz. Hetit. 1889, 28, 21, 329-330. 1345. Sigerus Péter patikárus minőleges elemzése Gyógysz. Ért. 1899, 7, 50, 818-819.

1810-ből.

1346. INCZE György: A súlybüretta története. Adatok a titrimetria történetéhez. Magy, ehem. F. 1919, 25, 6-7, 99-100. 133

1347. INCZE György: A térfogatos el~és mérő-eszközeinek története. Részletek a titrimetria történetéből. Magy. chem F. 1919, 25, 8-12, 145-164. 1348. INCZE György: A titrimetriai alapanyagok hasmálatának története. Magy. chem. F. 1920, 26, 1-6, 40-56. 1349. KllliN István: A jódbrómszám-meghatározás történeti fejlődése. Gyógysz. Haladása 1924, 1, 3, 33-35. 1925, 2, 2, 17-20. 3, 33-35. 1350. BEKE Manó: Bunsen és Kirchhoff színkép elemzője 75 éves. Búvár 1935, 1, 1, 42-45. 3.10.3. ALKALMAZOIT KÉMIA 1351. MOROCZ István: Dissertatio inauguralis medica sistens conspectum historico-chronologicum evolutionis chemiae applicatae. - Az alkalmazott vegytan történeti vázlata. Pesten, 1846, nyomatott Beimel József betűivel. 3~, [2] p. 1352. A szódagyártás története. Gyógysz. Közi. 1886, 2, 5, 57-58. 1353. KOSUTÁNY Tamás: A szeszfőzés története. Tetm. -tud. Közi. 1887, 19, 220, 482494. 1354. MURAKOZY Károly: A kénesőtermelés hazánkban. Gyógysz. Közi. 1892, 8, 12, 188-189. 13, 203-204. 1355. ffiJBNER Emil: Nagy-Kőrös salétromfözése a török uralom alatt Magy. gazd. -tört. Szle 1900, 7, 5~ 236-239. Gyógysz. Ért 1900, 8, 32, 514. 1356. KOSUTÁNY Tamás: A szesz hajdan és most. Gyógysz. Ért 1904, 12, 48, 950-952. Gyógysz. Közi. 1904, 20, 48, 776-777. 1357. SZATHMÁRY László: Pozsonyban új salétrom előállítási módszerrel kísérleteztek. Magy. Gyógyszerésztud. Társ. Ért. 1931, 7, 3, 225-229. 1358. SZATHMÁRY László: Salétromtermelés Magyarországon az elmúlt századokban. Tetm. -tud. Közi. 1932, 64, 963-964, 415-425. 1359. SZATHMÁRY László: A sziksófözés története hazánkban. Term. -tud. Közi. 1933, 65, 993-994, 553-559. Liebetraut Gottfried Bács megyei főorvos és Rückert György Krisztián gyógyszei·ész 134

' i·;

i

1360. SZATIIMÁRY László: A muzsályi timsófüző és kémikusainak küzdehne. Term. -tud. Közi. 1934, 66, 1017-1018, 616-623.

il

1361. SZATHMÁRY László: A hamuzsítfőzés Magyarországon. Magy. Gyógyszerésztud. Társ. Ért. 1934, 10, 3, 388-396.

1~

!.! i:. l,;

,;. ~

,;o:

1362. SREfER, Max: Linberger Gyula pesti tanintézete a répacukor

•Ii

iparszerű előállítására.

!;

Magy. Gyógyszerésztud. Társ. Ért. 1935, 11, 2, 277-281.

.~

~

ríO.:j

1363. SZATIIMÁRY László: A kénsavgyártás fejlődése és Sdu·ottenbach Lipót nagyszombati gyógyszerész tervei. Magy. Gyógyszerésztud. Társ. Ért. 1935, 11, 6, 654-663.

t;'

~·

" .~

~i ~

1364. SZATIIMÁRY László: Csüllengtermelési és csülleng-indigó gyártási

kísérletek hazánkban. Magy. Gyógyszerésztud. Társ. Ért. 1937, 13, 2, 143-160.

1

1365. KOVÁCS Béla: A debreceni salétromteimelés története. Értekezések az 1941. évről. Debrecen, [1942], 63-106. p.

,,

lL~·

r,,

3.10.4. ALKÍ1\.1IA

il1 ,, •

f

1366. Alchimistai okmányok. Gyógysz. Hetit. 1869, 8, 15, 300-301. A Tabula smaragdina

~.

!

1367. FEHÉR Ipoly: Az alchemia szerepe a természettudományok fej 1ődéstörténetében. A magyar orvosok és természetvizsgálók „. 13. nagygyűlésének „. · munkálatai. Egei-, 1869. 296-300. p.

I;

i'

~r

1368. BREUER Ámíin: Az alchemia mint a vegytan anyja. Hazánk s Külf. 1870, 6, 23, 364-367. 24/\396-398.

l !

~!

rl' íSf·

1369. A régibb és újabb kor alchimistái. Gyógysz. Hetit. 1871, 10, 29, 465467. 46, 741-742. 47, 757-758.

1f

1370. [FITTLER Oszkár] F„.r: Az alchymistákról. Magyarorsz. ésNagyvil. 1875, 12, 14, 179-180.

~·

~·~f

1371. A 18-ik század arany gyártói. [írta]: L. L. Magy. Keresk. L. 1884, 4, 9, 2-3. Bars 1884, 4, 23, L2-3J. Bácskai Ellenőr (Szabadka) 1885, 7, 4, [1-2],

t· !ff i} -,.! ~

ID: 135

~u

..i\!:, .,;j·rJ? \

„~!

1372. BRANECZKY M. Kálmán: Bölcsek köve. Chemia-történeti értekezés. Aesculap 1885, 2, 45, 384-385. 46, 390-392. 47, 398-400. 48, 406-407. 49, 414415. 50, 422-424. 51 , 430431. 1886, 3, 1, 5-7. 2, 20 21. 3, 26-28. 4, 36-37. 1373. SZEMERE Lajos: NéhánY, szó az alchymizmusról. Aesculap 1886, 3, 9, 81. 1374. Szemere Lajos úrnak szavaira az alehimizmusról. [Irta]: F'. Aesculap 1886, 3, 10, 89-91. 11, 101. 1375. SCHWARZ, lgn[ác]: Ungarische Alchemisten. Beitrag zűr Culturgeschiclite Ungams. Ung. Rév. 1889, 9, 7, 517-531. 13 76. Magyar arany csinálók. V ilág-Krónika 1891, 75, 8, 62-64. 1377. SCHWARZ Ignác: Magyar alchirnisták. Gyógysz. Hetik 1891, 30, 8, 118-120. 9, 133-135. 10, 154. 11, 169. 12, 184-185. Hosszú Élet 1891, 4, 5, 43. 6, 56. 7, 64-65. 9, 83-84. Term. -tud. Közi. 1891, 23, 258, 57-69. 1378. FABINYI Rudolf: Múlt és jelen a chemiában. l. A Bölcsek köve. Ért. Erdélyi Múz. -Egy!. orv. -term. -tud. Szakoszt. 111. Népszerű szak 1892, 14, 2, 41-59. 1379. SCHWARZ, Ign(ác]: Wiener Aléhemisten-Geschichten aus dem 17. und 18. Jahmundert. Pharm. Post 1893, 26, 19, 233-235. 20, 245-247. 21, 257-260. 22, 269-271. 1380. BÁRSONY Elemér: Az „Alchimia". Gyógysz. Hetik 1899, 38, 44, 730-734. 47, 786-793. 1381. KAZAY Endre: Az aranycsinálás mestersége. Gyógysz. Hetik 1899, 38, 3, 42-44. 1382. Magyar alkimisták. Gyógysz. Közi. 1899, 75, 51, 829-830. 1383. Báró Linden arcanuma 1794. Gyógysz. Ért, 1900, 8, 6, 94. A Magyar Kurír 1794. évf.-ból

136

1 ~;

,·,

1384. RUZITSKA Béla: A bölcsek köve.

Népszerű

teimészettudományi ·'·

előadás.

Gyógysz. Ért. 1900, 8, 7, 97-100. 8, 113-117. 9, 129-131. 10, 145-148. 11, 161-164. 12, 177-179.

r;-1

~~i

r.~

1385. ORIENT Gyula: Adatok az alchymia történetéhez Magyarországon. Ért. Erdélyi Múz. -Egy. orv. -teim. -tud. Szakoszt. II. Tetm. -tud. Szak 1902, 24, 1-3, 14-20. Gyógysz. Ért. 1903, 11, 35, 682-685. 36, 702-705.

.;u

lf

~:í

•<

·•

;~~

"

~~

1386. ORJENT, LGyulaj Julius: Beitrage zur Geschichte dei· Alchemie in Ungarn. Pharm. Post 1903, 36, 19, 269-272.

:~;~

~ · '!

·,· ~

!1,

1387. MÁ1HÉ Mihály; Alchymisták hazánkban. Gyógysz. Hetit. 1905, 44, 18, 274-278. 19, 290-292. 20, 306-310. Összefoglalás a középkortól a XVIII. szd.-ig, külön az alkimista gy ógy szei·észekrő 1

)~!

~l ~l

tii

1.11

~ii

fí.t

1388. ORBÁN Gyula: Az alchimia. Uránia 1905, 6, 1, 25-31.

~~!j

~:.;~ J::

·~ .; ~ ~:

1389. RICHTER Ede: Két német alchymista Selmecbányán 1585-86-ik évben. Tört. Tár 1905, Új foly. 6, 3, 418--433. Alexander Blinklin és Vinzenz Reuss

f:i

.::i

u il

~11 .

r:

:~ ~~

1390. TÖRÖK Mihály: Az alchimia alapgondolata és a legújabb teimészettudományi felfogás. Bölcseleti F. 1905, 20, 3, 394-410.

~

f~

íl

~1

i;,•l

fii

1391. KROPF Lajos: Magyar alchimisták. Budap. Szle 1907, 129, 361, 32-11. · Elsősorban Bánffihunyadi Jánosról

l:'ii „.i!1

1392. ORIENT Gyula: Fejedelmi alchimisták. Kivonat. A magyar orvosok és teimészetvizsgálók ... 34. vándorgyűlésének ... munkálatai. Bp. 1907. 171-172. p.

~·~i!

<

f;;l

~·l ~.

~'l~~i

1393. BALLO Rezső: A vegytan gyeimekkoráról. Kor 1908, 2, 27, 265-269.

i!.tí

1394. HAUSER Miklós: A bölcsek köve. Darwin 1916, 5, 21, 246-248.

if·l

~ll.~;i r,~t

i1ji

-t!l

·1'.J ~;1

1395. TYRMAN, J.: Ueber Alchemie. Temesvarer Ztg 1918, 67, 1, 1-2.

"'l~!i''~

:1J

:'.'l i

137

•f~ }. [!)

'; !

i•,:

.~·'

'J•,

1::

1396. FAUST, Ovidius: Ein A/chemistenprozess in alten Pressburg. Heimat (Pozsony) 1920, 1, 15, 3-6. Liszty István 1397. SZÁSZ Tihamér: Az alkémia kora és a magyar aranycsinálók. Gyógysz. L. 1920, 15, 6, 6-8. 7, 6-9. 8, 6-8. 10, 6-8. 12, 6-9. 1397a. HARSÁNYI István: Adalék a Gyöngyösi-irodalomhoz. Akad. Ért. 1921, 32, 1-5, 26-29. Pápai Molnár Mihály alchimista 1398. KRECSMÁRIK Endre: A higany szerepe az alchimiában. Pótf term. -tud. Közi. 1923, 5 5, 1-4, 72-73. 1399. Alchymia v starej Bratislave. Slovensky 'Dennik 1924, 7, 17, 3. Liszty István 1400. Aranycsinálás. Zalai Közi. 1924, 63, 219, 3. 1401. BARADLAY János: A Selmecbányái alkimisták. Gyógysz. Haladása 1925, 2, 4, 59-60. 1402. BARADLAY-BREIT, J[ános]: Die Alchymisten in Schemnitz. Pharm. Post 1925, 5 8, 2, 9-10. 1403. LOCZKA Alajos: Az alchimia története. Bp. 1925, Magyar Középisk. Tanárok Nemzeti Szöv. 218, [9] p. lsm. Magy. Műv. 1925, 4, 6, 94-96. (Koch Nándor) 1404. MAGYARY-KOSSA Gyula: A magyar alkimisták. Tetmészet 1926, 22, 23-24, 138-144. M.-K. Gy.: Magyar orvosi emlékek. 1. köt. Bp. 1929. 271-289. p. 1405. MAYER Ferenc Kolos: A bölcsek kövéről. Magy. Gyógyszerésztud. Társ. Ért. 1926, 2, 2, 65-80. 1406. ORIENT, [Gyula] Julius: Beitrage zur Geschichte der Alchemie in Kremnitz. Pharm. Post 1927, 60, 32, 401-406. 33, 413-415. 1407. ORIENT Gyula: Frdélyi alchimisták. Erdélyi irod. Szle 1927, 4, 3-1, 335-378. 1408. ORIENT Gyula: Frdélyi alchimisták. Bethlen Gábor fejedelem alchimiája. Cluj-Kolozsvár, 1927, MW,,erva. 47 p. lsm. Rév. Farm. (Kolozsvár) 1928, 6, 3, 38. 138

1409. SZATHMÁRY László: A biblia és az alchimia. Pótf tetm. -tud. Közi. 1927, 59, 1, 24-35. 1410. SZATHMÁRY László: Alkimisták a magyar királyi udvarban. Tetm. -tud. Közi. 1928, 60, 853, 81-95. 1411. SZATHMÁRY László: „A piszkoskezü aranyat és orvosságot főző Adept." (Pottomyai és csáthi Pottomyai András György.) (Mutatvány - „Magyar alkémisták" című könyvéből. Magy. Gyógysz. 1928, 2, 48, 4-7. 1412. SZATHMÁRY László: Magyar alkémisták. Bp. 1928, K. M. Természettudományi Társulat. XI, 452 p. lsm. Állatorv. L. 1928, 51, 21, 257. (-n -n) - Litei·atura 1928, 3, 10, 354-357. (Bendetz) - Magy. Gyógysz. 1928, 2, 43, 7-8. (Vondra) Magyarság 1928, 9, 285, XIV. (Hajós Antal) - Népegészségügy 1929, 10, 8, 500-501. (Győry) - Prot. Szle 1930, 39, 6, 415. (Szilády Zoltán) 1413. Strindberg és az aranycsinálás. Budap. Hírl. Vasám. 1929,jún. 16. 23-24. 1414. Fei·enc József mint alchimista. Vegyi lp. 1930, 29, 13, 6. 1415. [FOTHY János] F. J.: Az ókori alchimistáktól a mai aranycsinálókig. Pesti Hírl. Vasám. 1930, 52, 20, 8-9. Fogtechnika 1931, 3, 3, 45-16. 4, 63-66. 1416. [PATAKI Jenő]: pj.: Az alkimiának Erdélyben is sok híve volt Orv. Szle (Kolozsvár) 1930, 3, 7, 272. 1417. [PATAKI Jenő] pj.: Bánfihunyadi János. · Orv. Szle (Kolozsvár) 1930, 3, 7, 264. 1418. SZATHMÁRY László: Aranycsináló recept magyar fordítása 1570-ből.

Magy. Gyógyszei·észtud. Társ. Ért. 1930, 6, 6, 428--433. 1419. SZATHMÁRY László: Bánfy-Hunyadi János alkémista receptje a borostyánkő-olaj előállításáról.

Magy. Gyógyszei·észtud. Társ. Ért. 1930,' 6, 6, 434-438. 1420. SZATHMÁRY László: Báthory Zsigmond esete az alkémistával Magy. Gyógyszerésztud. Társ. Ért. 1930, 6, 3, 208-214. 1421. SZATHMÁRY László: Egy kuruzsló arany csinálása a budai várban. Magy. Gyógyszerésztud. Társ. Ért 1930, 6, 4, 313-318.

139

1422. Aranycsináló a XX. században. írta: S. B. M. Fogtechnika 1931, 3, 5, 87-90. 1423. HERCZEG Gábor: Liszty Stefanus pozsonyi nemes alkimista működése és pere. Híradó (Pozsony) 1931, 44, 344, 5. 1424. A régi aranycsinálás és a régi aranycsinálók. [írta]: Historicus. Debreceni függ. Újs. 1931, 29, 99, 4-5. 1425. [SIGERUS, Emil] E. S.: Siebenbürgische Alchemisten. Siebenbürg, -dtsch. Tagebl. 1931, 58, 17338, 4-5. 1426. SURÁNYI Miklós: A magyar alchimisták. Rajongók, tudósok és szélhámosok. Pesti Hírt. Vasám. 1931, 53, 48, 16-17. 1427. SZATHMÁRY László: Mátyás király aranycsináló receptje. Magy. Gyógyszerésztud. Társ. Ért. 1931, 7, 2, 108-114. 1428. SZATHMÁRY László: Dr. Wallaszkay János főon!os aranycsinálással foglalkozik. Magy. Gyógyszerésztud. Társ. Ért. 1932, 8, 2, 101-108. 1428a. FAUST, Ovidius: Alchimisticky proces v starej Bratislave. Zo staryéhzápisnic. Bratislava, 1933. 122-125. p. 1429. SZATHMÁRY László: A brassói ezüstember. Pesti Hírl. Vasám. 1933, 55, 12, 11. 1430. SZATHMÁRY László: Az alkémiaijelképek megfejtéséről. Magy. Gyógyszerésztud. Társ. Ért. 1934, 10, 4, 323-340. 1431. MAGYARY-KOSSA, [Gyula] Julius: Arzte als Alchimisten. M.-K. J.: Ungarische medizinische Erinnerungen. Bp. 1935. 243-255. p. 1432. SZATHMÁRY László: Bárótzi Sándor testőrezredes-író mágikus tükre. Búvár 1935, 7, 8, 549-551. 1433. SZATHMÁRY László: Az aranycsináló Chaos báró. Búvár 1936, 2, 2, 125-128. 1434. SZATHMÁRY László: 1. Ferenc József három aranycsinálója. Búvár 1937, 3, 5, 373-376. 1435. FODOR Béla: Alkímia. Napkelet 1938, 75, 10, 656-662.

140

l

1436. LIPTÁK, Johann : Alchimisten, Gottsucher und Schatzgriiber in der Zips. Késmárk, 1938, Sauter. 49, [2] p., 4 t. (Bilder aus der Zipser Vergangenheit.) 1437. TRÓCSÁNYI Zoltán: Az alkémia Magyarországon. Az ezeréves Magyarország. Bp. 1939. 908-912. p. 1438. SZATHMÁRY László: Az asztrológia, alkémia és misztika Mátyás király udvarában. Mátyás király emlékkönyv. Bp. [1940], 2. köt 413-451. p. 1439. ZATHURECZKY Zs. László: Igazuk volt az alkimistáknak. Gyógysz. L. 1942, 37, 22, 6. 1440. Érdekes írások egy alkimista koporsójában. Gyógysz. Heti!. 1944, 83, 18, 208-209.

Lásd még: 395, 968

3.11. HAMISÍTÁSOK 1441. ROZSNYAY Kálmán: A tápszerek hamisításai a középkorban. Gyógysz. Heti!. 1891, 30, 46, 728-730. 47, 741 -743. Hosszú Élet 1891, 4, 24, 235-236.

•.I

r

1442. Régi é lelmiszer-hamisítók. Vílág-Krónika 1910, 34, 29, 229-230. 1443. ROTSCHNEK Jenő: Az élelmiszerek hamisítása és ellenőrzése a rég i időben.

Term. -tud. Közi. 1924, 56, 810, 71-76. 1444„ HAUER Miksa: Súly és gyógyszerek hamisítása az ókorban. Magister (Pozsony) 1929, 8, 22, 237. 1445. Vacat

141

4. A GYÓGYSZERÉSZEK

4.L ÉLEIRAJZGYÚJTEMÉNYEK 1446. STUDÉNY János - VONDRA Antal: Hírneves gyógyszerészek. Előszót hta: Winkler Lajos. B p. 1929, Szerzők. 320 p. lsm. Budap. orv. Újs. 1930, 28, 9, 252. (Barabás Zoltán) - Gyógysz. Ért. 1929, 37, 17 (50), 250-251. (B. E.) - Gyógysz. L. 1930, 25, 5, 9-10. (M.) - Magister (Pozsony) 1930, 9, 8, 78. - Magy. Gyógysz. 1930, 4, 9, 6-7. (Czaich Zs. C'omél) - Magy. Gyógyszerésztud. Társ. Ért. 1930, 6, 2, 175-176. (Szathmáry László) - Magy. Orv. 1930, 11, 44, 312. (F. S.) - Nép egészségügy 1930, 11 , 8, 390-391. (Mozsony i Sándor) - Orsz. Orv. -Szöv. 193 0, 3, 4 , 84. (Lipták P ál) - Therapia

1930, 7, 5, 104. 1447. FRANKL Antal: E lhllllyt nagyjaink. Gyógysz. Ért. 1933, 41, 17 (36), 285-287. Gyógysz. Hetik 1933 , 16 (37), 275-277. Gyógysz. Ért. 1933, 41, 18 (38), 307-310. Gyógysz. Hetik 1933, 72, 17 (39), 291-292. Gyógysz. Ért. 1933, 19 (40), 326-328. Gyógysz. Hetik 1933 , 72, 18 (41), 314-315. Gyógysz. Ért. 1933, 41, 20 (42), 343-344. Gyógysz. Hetik 1933 , 19 (43), 329-330. Gyógysz. Ért. 1933, 41, 21 (44), 357-360. 23 395-397. 1448. HALMAI János: Felvidéki szálak. Gyógysz. L. 1938, 3 3, 22, 5-6. Neves gyógyszerészek felvidéki kapcsolatai

1449. A magyar gyógyszerészet Pantheonja. Gyógyszerészi évkönyv az 1942. évre. Bp. 1942. 621-635. p. 1450. FRANKL Antal : Akik a „Magyar Gyógyszerészet P antheon" -jából kimaradtak. Gyógysz. Sze 1943, 8, 9, 84-87. 31, 306-307, 34, 337-338. 46,

456"158.

4.2. MAGYARORSZÁGI GYÓGYSZERÉSZEK ÉLETRAJZAI

Abay Nem es Gyula (1 876 -1 952) paksi, majd budapesti gyógyszerész 1451. Abay N emes Gyula dr. Hiin László: Tolnamegyei fejek. Bp. 1930. 273. p.

142

72,

41, 72, (48),

• 1452. Abay Nemes Gyula távozása. Tolnám. Újs. 1931, 13, 74, 2. 1453. JANKÓ GYULA Imre József: Dr. Abay Nemes Gyula. Gyógysz. Ért. 1936, 44, 5 (15), 62-64. 1454. BARADLAI János: Abay N emes Gyulajogot nyert. Gyógysz. Hetik 1937, 76, 3 (7), 80. Adám lnue (1890-1 927) szendrői gyógyszerész 1455. [DÖMÖTÖR Lajos] D.: Ádám Imre. Gyógysz. L. 1927, 22, 4, 1-2 Adám Pál (18707-1 931) nemesvidi gyógyszerész 1456. Arzént vett be és meghalt a nemesvidi patikus.

Zalai Közi. 1931, 71, 94, 4. Adametz Leó (1869-1935) túrkevei gyógyszerész 1457. Adametz Leó 1869-1935. Túrkevei Újs. 1935, 14, 10, 3. Ajtay G. Gyula (1902 - 19?) nagyváradi gyógyszerész 1458. Címképünkhöz. Gyógysz. Szle 1943, 8, 48, 479. Alexander János (185 9-1908) szolnoki gyógyszerész 1459. Halálozás. Tiszavidéki újs. (Szolnok) 1908, 2, 50, 4.

l!1.,

Alexy ·Sándor (1846-1904) hajdúszoboszlói gyógyszerész

I· 1 l

1460. Halálozás. Függ. Hajdúság 1904, 3, 50, 4. Ambrus Lajos (1889-1975) gyulai gyógyszerész, takarékpénztári vezető 1461. Címképünkhöz. Gyógysz. Szle 1942, 7, 49, 490. Angyal Antal (1812-1 877) esztergomi gyógyszerész 1462. BARADLAI János: A kutsteini rab gyógyszerész. Gyógysz. Hetik 1937, 76, 14 (41), 230-233.

143