A magyar földrajztudomány története II.
Dr. Lakotár Katalin
Fejlődő geográfiai területek , kutatások -morfológia – Cholnoky követői folyók teraszrendszere, Duna-völgy képződése, Balaton-környéki löszterületek, homokterületek, karsztkutatás, barlangi morfológia, klíma, növényzet hatása a felszínre Bulla Béla, Kádár László, Kéz Andor, Szabó Pál Zoltán -gazdasági földrajz – Teleki Pál módszertani kérdések: statisztika, helyes alkalmazása gazdaságföldrajzi problémák, gazdasági vonatkozásai
térképek általános kiemelten a klíma
Főbb művei: Statisztikai értékelés a gazdaságföldrajzban, 1925 A magyar demográfia és gazdaságföldrajzi statisztika történelmi forrásai, 1932
A mezőgazdasági termelés színvonala Magyarországon a néprajzi és népsűrűségi viszonyok alapján, 1928 Magyarország mezőgazdasági földrajza, 1929 A gazdaságföldrajz kifejlődése és módszertani helyzete, 1935 A gazdasági élet földrajzi alapjai, 1936 - Teleki geográfiai eszmerajza a földrajzban nem is maga a földrajzi anyag a lényeg, mert az anyag csak eszköze a földrajzi gondolkodásra nevelésnek Módszertani problémák a modern földrajzban, 1937 Mezőgazdasági iparostájak Európában, 1939 Európáról és Magyarországról, 1934 tanulmányok magyar nyelvű összefoglaló kiadványa politikai földrajz megalapozója politika-társadalomtudomány-történelem-földrajz kapcsolata
Más geográfusok kutatásai: közlekedésföldrajz, Nyírség mezőgazdasága, kereskedelmi témák, nemzetiségi és határproblémák, politikai földrajzi térképi ábrázolások, településföldrajzi kérdések: tanyák,Kolozsvár, Szombathely városkutatás/ Kerekes Zoltán/, Nyíregyháza, Debrecen, Pécs Mendöl Tibor: Az alföldi városok morfológiája, 1936 városföldrajz megalapítója -emberföldrajz ember és természet viszonya a hatás és visszahatás aspektusából Mendöl Tibor: Táj és ember, az emberföldrajz áttekintése, 1932
1905 - 1966 Szarvas földrajza című doktori disszertáció első hazai városföldrajzi monográfia nemzetközileg is minden tekintetben a kor színvonalán az emberföldrajz a tárgya, célja: ez pedig a természet és társadalom kölcsönhatásainak történeti szemléletű vizsgálata egy kitüntetett téregységben (esetünkben Szarvason és környékén)
FONTOSABB MŰVEI Szarvas földrajza (1928) Táj és ember (1932) Alföldi városaink morfológiája (1936) Die Stadt im Karpathenbecken (1943) A Kárpát-medence földrajza (Bulla Bélával, 1945) A városföldrajz tárgyköre és feladatai (1946) A Szovjetunió földrajza (1948) A Balkán földrajza (1948) Általános gazdaságföldrajz (1950) A földrajz tárgya, fejlődése (1950) Bevezetés a földrajzba (1952, 1953) Magyarország gazdaságföldrajza (1953) A szocialista településföldrajz problémái (1954) Általános településföldrajz (1963)
Földrajztudományunk teljesítményei vezető egyéniségek mellett több száz geográfus, kb. hétszáz év munkája Matematikai és csillagászati földrajz, vetülettan kevés önálló alkotás, európai színvonalú művelője Hell Miksa Természeti földrajz szeizmológiai tanulmányok: Kövesligethy Radó graviméteres kutatások: Eötvös Lóránd glaciológia: sarki jég - Cholnoky Jenő, kárpáti eljegesedés hidrogeográfia és limnológia: Lóczy Lajos, Cholnoky Jenő; Velencei-tó, Fertő-tó, Medve-tó, Gyilkos-tó, Szt.Anna-tó karszt és barlangvizek: Kessler Hubert, Láng Sándor paleohidrográfia: Fodor Ferenc geomorfológia: legszélesebb körű, eredményes terület általános, leíró eróziós völgyekről, karsztokról, partformákról, szinlőkről, tera-szokról, lejtővizsgálatok, barlangi kutatások
-kiemelkedő képviselői: Lóczy Lajos(Balaton), Cholnoky Jenő(futóhomok), Princz Gyula(Tisia), Bulla Béla(lösz), Kádár László(homokformák), Kessler Hubert, Jakucs László(karszt és barlang) levegő fizikai földrajza, klimatológia: általános légkörtan, szél, zivatargyakoriság, felsőbb légrétegek kutatása, leíró éghajlattan, tájak leíró éghajlata, időjárási helyzetek Bacsó Nándor, Hille Alfréd, Zách Alfréd, Réthly Antal, Péczely György biogeográfia: hazánk flórájának természetes tagozódása, növényföldrajzi térképek, Alföld, Bakony növényzete, a pusztai növényzet fejlődése, erdőtakaró pusztulás, állatföldrajzi kutatások, Balaton, Ecsedi-láp Kitaibel Pál, Borbás Vince, Princz Gyula, Kaán Károly, Soó Rezső, Zólyomi Bálint
Emberföldrajz általános emberföldrajz: elméleti kérdések, tartalmi meghatározás Cholnoky Jenő, Teleki Pál, Mendöl Tibor, Princz Gyula, Fodor Ferenc, Czirbusz Géza településföldrajz: településmorfológia, településmonográfia, települések térbeli eloszlás, városok földrajzi helyzete, tanyakutatás Mendöl Tibor, Györffy István, Cholnoky Jenő, Fodor Ferenc, Erdei Ferenc városföldrajz: telpüléstörténet, városok nagysága, városok helyzeti energiája, alföldi városok morfológiája, Budapest városföldrajza Princz Gyula,Mendöl Tibor, Kogutowicz Károly, Fodor Ferenc gazdasági földrajz: elméleti és módszertani kutatások mezőgazdasági termelés földrajzi vizsgálata, ipari földrajzi kutatások, energiatermelés és bányászat problémaköre, közlekedésföldrajzi kutatások, gazdaság térképi ábrázolása Czirbusz Géza, Teleki Pál, Fodor Ferenc, Kádár László, ifj. Lóczy Lajos
politikai földrajz: államismei adatok, közigazgatási beosztás, nyelvhatárok, állam és kisebbségek, államterület statisztikai képe, nemzetiségi és politikai határok, kisebb államok geopolitikai szerepe Teleki Pál, Rónai András, Hantos Gyula, Szabó Pál, Fodor Ferenc kultúrföldrajz: ember azon kulturális tevékenységeinek, mint földrajzi jelenségeknek vizsgálata, amelyek szellemi és nem gazdasági kultúra körébe tartoznak Cholnoky: Belső-Ázsiai öntözések és a népvándorlás, A kínai műve-lődés kezdetei, A rizstermelés jelentősége az emberi művelődés tör-ténetében, Az oázis élet jelentősége a művelődés történetében, A sátoros pásztorkodásról Zalotay Elemér: Földrajzi tényezők hatása Magyarország neolitikus kultúráinak kialakulására
történeti földrajz: Magyarország régi folyóvizei, a török hódítás kora, helységnevek eredete, településtörténet, török uralom és népesség, kereskedelmi útvonalak a különböző korokban, történeti tájrajz Fodor Ferenc, Zalotay Elemér, Győrffy István, Szabó Pál, Thirring Gusztáv, Bendefy László A földrajz dimenziói napjainkban -városszerkezet, városfejlődés, településrendszer a XXI, sz. elején, társadalmi-gazdasági átalakulás térbeli vizsgálata, regionális fejlődés dimenziói, hazánk és az EU regionális szerkezete, politikája, régiókutatás, népesség vándorlása MTA: magyar iparban zajló folyamatok, térszerkezeti változások vizsgálata - nagyvárosi ipar, ipari parkokra a terület-és településfejlesztést megalapozó vizsgálatok etnikai-, vallás- és politikai földr. kutat. a Kárpát-Balkán régióban lakáspiaci és városrehabilitációs folyamatok vizsgálata turizmus társadalmi, gazdasági és területi problémái a foglakoztatási szerkezet változásai és migrációs folyamatok
geomorfológia -folyóvízi erózió, teraszkutatás, deflációs periódusok, holocén–későglaciális paleohidrológia, és -hidrográfia, lösz- és negyedidőszak-kutatás, karsztmorfológia, karsztfejlődés, karsztökológia, klímakutatások MTA: recens felszíni folyamatok vizsgálata (talajerózióval kapcsola-tos kutatások, modellezés) a globális klímaváltozások hatásai, valamint GIS alkalmazása a természeti földrajzi kutatásokban térinformatikai módszerek alkalmazása a természeti földrajzban tájdegradáció és talajdegradációs kutatások nehézfémek viselkedése a talaj-talajvíz-növény rendszerben lösz- és negyedkorkutatás mérnökgeomorfológia és térképezés veszélyes hulladékok elhelyezésének geomorfológiai feltételei késő kainozoikum kutatása és geokronológiája
