A MAGYAR ERDÉSZETI IRODALOM BIBLIOGRÁFIÁJA 1935 -1944 BIBUOGRAPHIA SILVICULTURAE HUNGÁRIÁÉ BIBLIOGRAPHIE DER UNGARISCHEN FORSTLICHEN LITERATUR BIBLIOGRAPHY OF THE HUNGARIAN FORESTRY LITERATURE BIBLIOGRAPHIE FORESTIERE HONGROISE BIBLIOGRAFÍA DE LA LITERATURA FORESTAL HÚNGARA
ERDÉSZETTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK XXVI.
1996
A MAGYAR ERDÉSZETI IRODALOM BIBLIOGRÁFIÁJA 1935 1944 -
BEBLIOGRAPHIA SILVICULTURAE HUNGARIAE BIBLIOGRAPHIE DER UNGARISCHEN FORSTLICHEN LITERATUR BIBLIOGRAPHY OF THE HUNGARIAN FORESTRY LITERATURE BIBLIOGRAPHIE FORESTIERE HONGROISE BIBLIOGRAFÍA DE LA LITERATURA FORESTAL HÚNGARA
szerkesztette: redigit: redigiert: edited by: rédigé par: a redacta:
BARTHA Dénes és OROSZI Sándor FRANK Norbert közreműködésével
Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztály Budapest - Sopron 1996
A sorozatot szerkeszti: dr. Oroszi Sándor A sorozat kötetei megrendelhetők a szerkesztő címén: 1367 Bp. 5. Pf. 129. ISSN 0866-3181 ISBN 963 8251 26 3
Kiadja az Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztálya Felelős kiadó: dr. Oroszi Sándor, az OEE Erdészettörténeti Szakosztály elnöke
A kiadvány megjelenését anyagilag támogatták: Mátra-Nyugat-Bükki Erdőgazdasági Rt. Országos Erdészeti Egyesület
Nyomdai munkák: Diós Nyomda, Budapest
5
ELŐSZÓ
Az idén emlékeztünk meg az 1936. évi, Budapesten tartott II. Nemzetközi Erdőgazdasági Kongresszusról. (II-eme Congres International de Sylviculture). Az ugyanekkor rendezett IX. IUFRO (International Union o f Forest Research Organizations - Erdészeti Kutatóintézetek Nemzetközi Szövetsége) kongresszusára jelent meg GERLAI Arnold Gusztáv „Bibliographia universalis silviculturae. Hungaria. A magyar erdészeti irodalom könyvészete 1934-ig” című mű. A könyv ugyan csak a betűsoros részt tartalmazza, de így, szakmutatók nélkül is az említett időszak teljes áttekintését adja. Második erdészeti bibliográfiánkat KOLOSSVÁRY Szabolcsné „A magyar erdészeti irodalom bibliográfiája 19451964 ” címmel állította össze. O már használta az egyetemes tizedes osztályozás FAO és IUFRO szerinti kategóriát. KOLOSS VARYné módszerét követve tavaly jelentettük meg „A magyar erdészeti irodalom bibliográfiája 1965-1990” című kiadványunkat. Akkor abban a reményben bocsátottuk útjára könyvünket, hogy a munkát folytatni tudjuk és összeállítjuk az 19351944 közötti időszak erdészeti irodalmának gyűjteményét is. Reményeink most, a magyar millecentenárium évében teljesültek. Szerkesztői munkánkat segítette Frank Norbert, a gépelést Nagy László és Surányi Attila, míg Szövetes Krisztián a kigyűjtésben nyújtott segítséget. A kötet számítógépes adatbázisprogramját és adatbázisát Mocsári János és Mocsári Jánosné készítette. Munkájukat ezúton is megköszönjük. Külön köszönet illeti az Országos Erdészeti Egyesületet és a MátraNyugat-Bükki Erdészeti Részvénytársaságot, akik anyagilag segítettékjelen összeállításunk kiadását.
6
VORWORT Im laufenden Jahr haben wir des im Jahre 1936 in Budapest stattgefundenen II. Internationalen Kongresses für Forstwirtschaft (II-eme Congres International de Sylviculture) gedacht. Aus Anlass des zu demselben Zeitpunkt veranstalteten Kongresses der IUFRO (International Union o f Forest Research Organizations Internationaler Verband der Forstlichen Forschungsanstalten) ist das „Bibliographia universalis silviculturae. Hungaria. Bibliographie der ungarischen forstwirtschaftlichen Literatur bis 1934” betitelte Werk von Arnold Gustav GERLAI erschienen. Das Buch enthält zwar nur den alphabetischen Teil der Bibliographie, bietet jedoch auch in dieser Weise, ohne Sachverzeichnisse eine vollständige Übersicht der erwähnten Periode. Die zweite forstwirtschaftliche Bibliographie Ungarns ist von Márta KOLOSSVÁRY mit dem Titel „Bibliographie der ungarischen forstwirtschaftlichen Literatur 1945 1964” zusammengestellt worden. Die Autorin des Werkes hat bereits die durch die FAO und IUFRO festgesetzten Kategorien der universalen Dezimierung angewendet. Die Methode von Márta KOLOSSVÁRY befolgend publizierten wir 1995 unser Werk „Bibliographie der ungarischen forstwirtschaftlichen Literatur 1965 - 1990” Damals haben wir das Buch in der Hoffnung herausgegeben, dass wir die begonnene Arbeit fortsetzen und die Sammlung der forstwirtschaftlichen Literatur der Periode 1935 1944 ebenfalls zusammenstellen können. Unsere diesbezüglichen Hoffnungen haben sich nun im Jahr des Millezentenariums der Landnahme der Ungarn erfüllt. Bei der Verfassungsarbeit hat uns Norbert Frank Hilfe geleistet; das ¡computerisierte Datenbasisprogramm sowie die Datenbasis des Bandes wurde von János und Ildikó Mocsári verfertigt. Für ihre Mitwirkung sprechen wir unseren Dank auch an dieser Stelle aus. Wegen der zum Zwecke der Publizierung unseres vorerwähnten Werkes gewähnten finanziellen Unterstützung gebührt unser innigster Dank auch dem Landesverband für Forstwirtschaft, sowie der Aktiengesellschaft für Forstwirtschaft der Region des Mátra- und Bükk-Gebirges.
7
PREFACE In the eurrent year we have commemorated the II. International Congress o f Silviculture (II-eme Congres International de Sylviculture) arranged in Budapest in 1936. On occasion o f the IX. Congress o f the IUFRO (International Union o f Forest Research Organizations) taking place at the same time, the work o f Arnold Gustav GERLAI „Bibliographia universalis silviculturae. Htingaria. - Bibliography o f Hungarian Literature on Silviculture up to 1934” was published. The latter book contains only the alphabetical part o f the bibliography, however, even in this way, without index o f subject areas it provides complete survey o f the period referred to. The second bibliography o f Hungarian literature on silviculture was compiled by Márta KOLOSSVARY with the title „Bibliography o f Hungarian Literature on Silviculture 1945 1964” In this case the categories stated by the FAO and IUFRO for universal decimal classification were used by the author. Guided by the method o f Márta KOLOSSVÁRY, in 1995 we published our work „Bibliography o f Hungarian Literature on Silviculture 1965 - 1990” At that time we issued the latter book in the hope that we would be able to continue the work and compile the bibliography o f literature on silviculture also for the period 1935 - 1944. Our hopes have been realized now in the year o f the millecentenary o f the Hungarian settlement in Europe. Compilation o f our bibliography was aided by Norbert Frank; the computerized program for the data basis as well as the data basis itself were worked up by János and Ildikó Mocsári. Herewith we express our thanks to them. For having provided financial support to the publication o f our present book acknowledgements are due to the National Association o f Forestry as well as to the Share Company o f Forestry covering the region o f the Mátra- und the Western Bükk Mountains.
8
PRÉFACE
Le II éme Congrès International de Sylviculture tenu á Budapest en 1936 a été commémoré cette année. A l ’occasion du IX-éme congrès IUFRO (International Union o f Forest Research Organizations- Union Internationale des Instituts de Recherches Forestières) organisé dans le même temps, l ’oeuvre de Arnold Gusztáv GERLAI, intitulé de „Bibliographia universalis silviculturae. Hungaria - Bibliographie de la littérature hongroise de sylviculture jusqu’à 1934” Le livre ne comporte que le régistre alphabétique, il donne pourtant même sans l ’index technique une récapitulation complète de la période mentionnée. Notre deuxième bibliographie de sylviculture a été rédigée par Márta KOLOSSVARY sous le titre „A magyar erdészeti irodalom bibliográfiája 1965-1990 - Bibliographie de la littérature hongorise de sylviculture 1965 á 1990” Elle a déjà utilisé la catégorie classification décimale d ’après FAO et IUFRO. Suivant la méthode de KOLOSSVARYné, nous avons publié notre édition intitulée de „A magyar erdészeti irodalom bibliográfiája 1965-1990 - Bibliographie de la littérature hongroise de sylviculture 1965 a 1990” En ce temps-là nous avons sorti notre livre dans l ’espérence de pouvoir continuer le travail et de rédiger la collection de la littérature de sylviculture de la période 1935 a 1944 aussi. Notre espoir s ’est accompli maintenant, dans l ’année de la millecenténaire hongroise. Notre travail á été aidé par Norbert Frank, le logiciel ainsi que la banque de données ont été préparés par János Mocsári et Ildikó Mocsári. Nous profitons de l ’occasion pour leur remercier de leur travail. Nos remerciements particuliers pour Országos Erdészeti Egyesület (Association Nationale de Sylviculture) et Mátra-Nyugat-Bükki Erdészeti Részvénytársaság (Société Anonyme de Sylviculture Mátra et Nyugat-Bükk), qui nous ont prété leur soutien financier pour la rédaction de l ’oeuvre présent.
9
PREFACIO
En este año hemos recordado del 2.° Congreso Internacional de Silvicultura que fué organizado en Budapest, en el año de 1936. Para el 9.° Congreso de IUFRO (International Union o f Forest Research Organizations- Unión Internacional de Organizaciones de Investigaciones Forestales), el que ocurrió al mismo tiempo fué editada la obra por Amold Gusztáv GERLAI bajo el título „Bibliographia universalis silviculturae. Hungaria. La Bibliografía de la Literatura Forestal en Hungría hasta el año 1934 ” Anque el libro contuviera sólo un orden alfabético, pero y así -sin índice especial- dió una reseña completa. Nuestra segunda bibliografía forestal fué recopilada por Sra Márta KOLOSSVÁRY, bajo el título „Bibliografía de la Literatura Forestal Húngara entre los años 1945-1964” Ella usó la clasificación decimal universal (UDC) según las categorías, aceptadas por FAO y IUFRO. Siguiendo el método de Sra KOLOSSVÁRY, en el año pasado edicamos nuestra publicación con el título „Bibliografía da la Literatura Forestal Húngara entre los años 1965 v 1990” En aquel tiempo emitimos nuestro libro en la esperanza de que pudiéramos continuar la obra y recopilaríamos una colección de la literatura forestal del periodo de 1935-1944. Nuestras esperanzas han realizado ahora, en el año de milecentenario húngaro. Nuestro trabajo redactorial fué asistido por Norbert Frank el programa de los datos básicos informáticos y los datos básicos de la colectanea fueron hechos por János Mocsári y la señora de Ildikó Mocsári. Les agradesimos su ayuda en esta manera, también. Gracias especiales a la Unión Nacional de Silvicultura y a la Mátra-Nyugat-Bükki S.A. Forestal, las cuales dieron una ayuda material a fin de que esta colección pudiera salir a luz.
11
TARTALOMJEGYZÉK 0 ÁTFOGÓ MUNKÁK.............................................................................................15 1 TERMŐHELYI TÉNYEZŐK. AZ ERDŐ BIOLÓGIÁJA________________ 15 11 TERMŐHELYI TÉNYEZŐK............................................................................. 15 12 ÁLTALÁNOS ÉLETTAN.................................................................................... 19 13 ÁLTALÁNOS ÁLLATTAN................................................................................. 20 15 AZ ERDEI ÁLLATOK ÖKOLÓGIÁJA. VAD. VADÁSZAT. HALÁSZAT .....21 16 ÁLTALÁNOS NÖVÉNYTAN______________________________________ 24 2 ERDŐMŰVELÉS_________________________________________________ 27 22 ERDŐMŰVELÉSI RENDSZEREK (ÜZEMMÓDOK). AZ ÁLLOMÁNYOK FELÉPÍTÉSE ÉS SZERKEZETE. ERDŐALAKOK_____ 27 23 ERDŐFELÚJÍTÁS ÉS ERDŐTELEPÍTÉS___________________________ 28 24 ÁLLOMÁNYOK ÉS FÁK ÁPOLÁSA............................................................... 30 26 ERDÉSZETI KAPCSOLATOK A MEZŐGAZDASÁGGAL ÉS A LEGELTETŐ GAZDÁLKODÁSSAL. ÖNTÖZÖTT ÉS ÁRTÉRI ERDŐK, MEZŐVÉDŐ ERDŐSÁVOK ÉS KEZELÉSŰK.............................................. 30 29 EGYÉB ERDŐMŰVELÉSI ADATOK...............................................................31 30 A MUNKATUDOMÁNY.................................................................................... 32 31 A FA KITERMELÉS ÉS SZÁLLÍTÁSA ÁLTALÁBAN.................................. 32 37 A FA SZÁLLÍTÁSA............................................................................................ 32 38 ERDÉSZETI MŰSZAKI MUNKÁK..... .... ....................................................... 33 4 ERDŐVÉDELEM_____________ ___________________________________33 42 SZERVETLEN (FIZIKAI) HATÁSOK OKOZTA KÁROK_____________ -54
12
44 NÖVÉNYI KÁROSÍTÓK....................................................................................34 45 ÁLLATI KÁROSÍTÓK........................................................................................34 49 AZ ERDŐVÉDELEMRE VONATKOZÓ EGYÉB ADATOK......................... 36 5 FATERMÉSTAN. NÖVEDÉK. AZ ÁLLOMÁNYOK NÖVEKEDÉSE ÉS SZERKEZETE. FÖLDMÉRÉS ÉS TÉRKÉPEZÉS..........................................37 52 ÉLŐ FÁK ÉS FAÁLLOMÁNYOK, ERDŐSÉGEK ÉS A KITERMELT FA MÉRETEINEK ÉS TÉRFOGATÁNAK MEGHATÁROZÁSA...................... 37 58 FÖLDMÉRÉS ÉS TÉRKÉPEZÉS, LÉGI FELVÉTELEK............................... 38 6 ERDŐRENDEZÉS. ERDÉSZETI ÜZEMGAZDASÁG. ERDÉSZETI IGAZGATÁS....................................................................................................... 38 67 EREDMÉNYSZÁMÍTÁS. MÉRLEGKÉSZÍTÉS. KÖNYVELÉS ÉS SZÁMVITEL. ÜZEMI STATISZTIKA............................................................. 40 7 ERDÉSZETI TERMÉKEK KERESKEDELME (FAPIACISMERET). AZ ERDÉSZETI SZÁLLÍTÁS ÉS A FAIPAR GAZDASÁGI KÉRDÉSEI............40 8 ERDEI TERMÉKEK ÉS FELHASZNÁLÁSUK..................................................41 9 ERDÉSZETI POLITIKA.......................................................................................43 93 ERDŐFELÜGYELET ÉS ERDÉSZETI TÖRVÉNYHOZÁS. ERDŐTÖRVÉNYEK...........................................................................................48 94 AZ ERDŐGAZDASÁGOK POLITIKAI VÉGREHAJTÁSÁNAK EGYÉB ESZKÖZEI. ÁLLAMI SZUBVENCIÓK. HITELEK. BIZTOSÍTÁSI ÜGY. SZÖVETKEZETEK............................................................................................50 96 ERDŐ- ÉS FAGAZDASÁGI MUNKAVISZONYOK........................................55 97 NEMZETKÖZI ERDÉSZETI POLITIKA ÉS EGYÉB NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS..........................................................................................55 NÉVMUTATÓ
.57
13
Rövidítések jegyzéke
B Bp.
= Budapest
E E. EK. EL. ESK. EZS.
= Az Erdő = Erdészeti Kísérletek = Erdészeti Lapok = Erdészeti Statisztikai Közlemények = Erdészeti Zsebnaptár
N NEK
II. Nemzetközi Erdőgazdasági Kongresszus. Budapest, 1936.1-III. (Bp., 1936.) Szerk.: Emil de BARREY
O OEE
Országos Erdészeti Egyesület
R RGE.
= Rádiós Gazdasági Előadások
T TK.
= Természettudományi Közlöny
Z ZfWF.
= Zeitschrift für Weltforstwitschaft. (Berlin) Sonderheft (1939. 74. 3:) Ungarn
15
0 ÁTFOGÓ MUNKÁK 1. MOLCSÁNY G.: Die Forstwirtschaft des heutigen Ungarns. ZfWF. 126-132. 2. TELEKI K.: Einleitung. ZfWF. 125. 3. OROSZ I.-TÖMÖSVARY M. (szerk.): Az erdészeti műszaki-segédszemélyzet zsebkönyve 1935. évre. Bp., 1935. 255 p. 4. LESENYI F.: A magyar erdőgazdaság története és mai helyzete, összefoglaló ismertetés a ... II. Nemzetközi Erdőgazdasági Kongresszus részére. Bp., 1936. 70 p. 5. LESENYI F.: Geschichte und heutige Lage der ungarischen Forstwirtschaft. Zusammenfassende Darstellung für den in Sept. 1936. in Budapest tagenen II. Internationalen Forstwirtschaftskongress. Bp., 1936.80 p. 6 . LESENYI F.: Histoire et situation actuelle de la sylviculture Hongrois. Essai rédigé pour le Il-e Congres International de Sylviculture, Budapest Septembre 1936. Bp., 1936.72 p. 7. LESENYI F.: Hystory and present state of hungarian forestry. Concise exposition for the benefït of the 2nd International Forestry Congress to be held in Budapest, September, 1936. Bp., 1936. 6 8 p. 8 . NAGY SZALÁNCZY B .: A magyar erdészet. Stádium nyomda, Budapest. 1936. 8 p. 9. LUNCZ G.: Forest Privées. Institut International D'Agriculture, Rome. 1938. 381p. 10. MOLCSÁNY G.: Magyarország erdőgazdasága. Stádium nyomda, Budapest. 1940. 16 p. 11. TRAUER E.: Erdőgazdasági alapismeretek. Szerző kiadása, Budapest. 1940. 192 p. 12. Erdészeti Zsebnaptár I-II. Bp., 1943.
1 TERMŐHELYI TÉNYEZŐK. AZ ERDŐ BIOLÓGIÁJA
11 TERMŐHELYI TÉNYEZŐK 13. FEHÉR D.: Die bodenbiologischen Probleme dér Sandaufforstung. In: NEK. III. 73-87. 14. IJJÁSZ E.: Magyarország éghajlata. In: NEK. III. 88-91. 15. IJJÁSZ E.: Magyarország talajviszonyai. In: NEK. III. 95-97. 16. SZÁNTÓ I.: A Kárpátok Medencéjének erdőtenyészete mint az éghajlat és a helyi vízellátás függvénye. In: NEK. III. 108-116. 17. Májusi fagy. EL. 1935. 74. 6 : 499-500. 18. AUJESZKY L.: A zúzmarakérdés erdészeti vonatkozásai. EL. 1935. 74. 12:906-918. 19. FEHÉR D.: Az alföldi homokos talajok biokémiai vizsgálata tekintettel a fásításra. EK. 1935. 37. 1-2: 25-56.
16 20. FEHÉR D.: Biochemische Untersuchungen der Sandböden der ungarischen Tiefebene mit besonderen Berücksichtigung ihrer Aufforstung. EK. 1935. 37. 1-2: 57-63. 21. FEHÉR D.: A talaj térképezés célja és jelentősége a korszerű erdőgazdaságban. EK. 1935. 37. 3-4: 222-235. 22. FEHÉR D.: Die Bedeutung der Bodenkartierung in der Forstwissenschaft. EK. 1935. 37. 3-4: 235-237. 23. FEHÉR D.: A talaj savanyúság biológiai alapjelenségeiről. EL. 1935. 74. 1-2: 32-40. 24. FEHÉR D.: Vizsgálatok az alföldi homokos erdőtalajok phosphor és káli gazdálkodásáról, különös tekintettel az alföldfásításra. EL. 1935. 74. 5:419-432., 6:510-519, 25. FEHÉR D.: Vizsgálatok az alföldi homoktalajok növényszövetkezeteinek talajjellemző értékeiről. EL. 1935. 74. 7-8: 598-604., 9:699-706. 26. IJJÁSZ E.: A királyhalmi m. kir. erdőőri és vadőri szakiskola tanulmányi erdőgazdaságának tenyészeti tényezői. EK. 1935. 37. 3-4: 238-248. 27. IJJÁSZ E.: Die Bodenkarte des Lehrreviers der Forstschule in Királyhalom. EK. 1935. 37. 3-4: 249-250. 28. PÉTERFAY J.: Az időjárás vadszaporodási kihatásai. EL. 1935. 74. 6 : 540-548. 29. VÁGII.: Van-e hazánkban ezeréves puszta, vagy azt a török hódoltság okozta. Megváltozott-e a Nagy-Alföld éghajlata a török hódoltság miatt aszályosabb irányban, továbbá a talajok is alig javíthatóan megromlottak-e a valóságban. EL. 1935. 74. 2: 142-153. 30. FEHÉR D.: Az alföldi homokos talajok biochémiai vizsgálata, tekintettel a fásításra. (Klny. Matematikai és Természettudományi Értesítő.). Bp., 1936. 133-172. 31. AUJESZKY L.: Az erdőségek légvédelmének meteorológiai alapjai. EL. 1936. 75. 9-10: 804-820. 32. FEHÉR D.: Adatok a magyarországi erdőtalajok nitrogén, foszfor és káli állapotának ismeretéhez. EL. 1936. 75. 8 : 679-692. 33. FÖLDVÁRY L.: A zúzmarakérdés erdészeti vonatkozásai. EL. 1936. 75. 2: 121-130. 34. IJJÁSZ E.: Az erdészeti altalajvízmegfigyelések eredményeinek rövid ismertetése. EL. 1936. 75.9-10: 820-829. 35. IJJÁSZ E.: Az erdőgazdasági talaj térképezés alapvonalai. EL. 1936. 75. 4: 290-301. 36. STUDINKA L.: Erdők hógyűjtő szerepe. TK. 1936. 6 8 . 1057-1058: 446. 37. IJJÁSZ E.: Die Geschichte, Organisation und Forschungsrichtung der forstlic hen Meterologie Ungarns. Sopron, 1937. 19 p. 38. IJJÁSZ E.: Adatok a fák villámsújtottságának gyakoriságához. (Klny. Időjárás.). Bp.; 1937. 8 p. 39. IJJÁSZ E.: Die Rolle des Rohhumus im Wasserhaushalte des Waldes. (Klny. Hidrológiai Közlöny.). Bp., 1937. 72-101. p. 40. "Az Erdészeti Kísérletek 1935. évi 37. kötetében megjelent Dr. Fehér: "Az alföldi homokos ...." ". EK. 1937. 39. 3-4: 336. 41. BOTVAY K.: Az ülepedés zavarainak elhárítása az Odén-féle eljárás alapján történő mechanikai elemzésnél. EK. 1937.39. 1-2: 1-17.
17 42. VENDL M.: Geologischer Führer der Versuchsflächen Ontástető und Csanyik desk. ung. Forstamtes von Bányabükk. Röttig-Romwalter. Sopron. 1937. 21. 43. VENDL M.: Geologischer Aufbau der Umgebung von Sopron und geologischer Führer in den Waldungen der K. ung. Freistadt Sopron. Röttig-Romwalter. Sopron. 1937. 13 p. 44. VENDL M.: Geologischer Führer der Versuchsfläche in dem Walde der k. ung. Freistadt Pécs. Röttig-Romwalter. Sopron. 1937. 7 p. 45. VÁGII.: Az erdei talajok kálium- és foszfor-háztartása különböző földrajzi szélességek és éghajlatok alatt. EL. 1937. 76. 12: 922-935. 46. MARCZELL GY.: Miképpen módosítja az erdő az éghajlatot? (Klny. Időjárás). Bp., 1938. 7 p. 47. RÉTHLY A.-BACSÓ N.: Időjárás, éghajlat és Magyarország éghajlata. Bp., 1938. 404 p. 48. AUJESZKY L.: A magyar Felvidék időjárási érdekességei. TK. 1938. 70. 1090: 752-758. 49. IJJÁSZ E.: Grundwasser und Baumvegetation unter besonderen Berücksichtigung der Verhältnisse in der Ungarischen Tiefebene. (Klny. Erdészeti Kísérletekből). Röttig-Romwalter. Sopron, 1938. 217 p. 50. NAGY J.: Néhány szó az erdészeti meteorológiáról. E. 1938. 12. 6-7: 171-172. 51. NAGY J.: Még egyszer az erdészeti meteorológia. E. 1938. 12. 8 : 233-234. 52. OROSZ I.: Hozzászólás Nagy József: Néhány szó az erdészeti meteorológiáról c. cikkéhez. E. 1938. 12. 8 : 238-241. 53. VÁGI I.: Kritische Bemerkungen zu den chemischen Untersuchungen Dr. Fehérs, welche sich mit den Waldböden befassen. EK. 1938. 40. 1-4: 127-158. 54. VÁGI I.: Kritikai megjegyzések dr. Fehér kémiai vizsgálataihoz, amelyek az erdei talajokkal foglalkoznak. EK. 1938. 40. 1-4: 54-126. 55. VÁGI I.: Az erdei talajok könnyen felvehető P20 5-tartalmának évi változásáról. EL. 1938. 77. 2: 125-130. 56. VÁGI I.: Elmélkedések az erdei talajok foszforsaváról, mésztartalmáról, reakciójáról, sósav kivonatáról és baktériumairól. Sopron, 1939. 12 p. 57. AUJESZKY L.: A légkör határfelületek jelentősége az erdészeti meteorológiában. EL. 1939. 78. 7:711-727. 58. BOTVAY K.: Adatok a szuszpenzióoszlop forgómozgásának a szedimentációs elemzésnél megnyilvánuló hatására. EK. 1939.41. 1-4: 243-252. 59. BOTVAY K.: Beiträge über die Auswirkung der Drehbewegung der Suspensionsäule bei der Sedimentationsanalyse. EK. 1939.41. 1-4:253-254. 60. IJJÁSZ E.: Grundwasser und Baumvegetation unter besonderen Berücksichtigung der Verhältnisse in der Ungarischen Tiefebene IV. EK. 1939.41. 1-4: 1-107. 61. IJJÁSZ E.: A fatenyészet és az altalaj víz, különös tekintettel a nagyalföldi viszonyokra. EK. 1939.41. 1-4: 108-116. 62. NAGY J.: Az erdészeti meteorológiáról. E. 1939. 13. 1: 9-10. 63. VÁGI I.: A Duna és Tisza közötti meszes futóhomoktalajok könnyen felvehető foszforsav tartalma az akácfásítás szempontjából. EL. 1939. 78. 4: 373-382. 64. BOTVAY K.: Egy új önműködő szedimentációs mérleg. EK. 1940. 42. 1: 106-140., 3-4: 145-456.
18 65. BOTVAY K.: Egy új önműködő szedimentációs mérleg II. EK. 1940. 42. 3-4: 145-156. 6 6 . BOTVAY K.: Über eine selbsttätige Sedimentationswaage. EK. 1940. 42. 3-4: 157-170. 67. RÉTHLY A.: Erdély éghajlata. TK. 1940. 72. Pf: 219: 176-181. 6 8 . SZÁNTÓ I.: Erdőtenyészet, éghajlat és lecsapolás a Kárpátok medencéjében az Alföldre való tekintettel. OEE. Sopron. 1940. 252 p. 69. TIKOS B.: Erdészeti sziktalaj-meghatározási módok. EL. 1940. 79. 12:716-731. 70. VÁGII.: A Duna és Tisza közti futóhomoktalajok fizikai tulajdonságai az akácfásítás szempontjából. EL. 1940. 79. 1: 23-28. 71. VÁGI I.: Az alföldi fiitóhomok-talaj okban előforduló, könnyen felvehető kálium jelentősége a fásítás szempontjából. EL. 1940. 79. 4: 252-255. 72. VÁGI I.: Az erdei talaj televény- és könnyen oldodó P20 5-tartalmának az évi változása. EL. 1940. 79. 9: 562-568. 73. Öntözés és szikjavítás. EL. 1941. 80. 5: 290-291. 74. STUBNYA D.: A magyarországi árvizek keletkezéséről. EL. 1941. 80. 10:563-571. 75. VÁGI I.: Az erdei talaj szelvények kialakulása a talajtan mai felfogása szerint. EL. 1941.80. 2:51-64. 76. Dr. Fehér Dániel nagyjelentőségű felfedezése. EL. 1942. 81.4: 189-190. 77. AUJESZKY L.: Az erdőségek esőkeltő hatása az újabb meteorológiai megvilágításban. EL. 1942. 81.6: 257-263. 78. BABOS I.: Időszerű kérdések (belvizek, árszabályozás). EL. 1942. 81. 7: 301-308. 79. BALLENEGGER R.: A feketeföld. TK. 1942. 74. 1129: 65-70. 80. FEHÉR D.: Vizsgálatok az erdő szénsav-táplálkozásáról. EK. 1942. 44. 1-4: 166-199. 81. FEHÉR D.: Untersuchungen über die Kohlensäueremähung des Waldes. EK. 1942. 44. 1-4: 200-216. 82. VÁGI I.: Vizsgálatok egyes sopronvidéki erdei talajok reakciójáról. EK. 1942. 44. 1-4: 350-379. 83. VÁGI I.: Untersuchungen über die Reaktions-verhältnisse einiger Waldböden aus der Umgebung von Sopron. EK. 1942. 44. 1-4: 380-409. 84. VÁGI I.: A gödöllői arborétum talajkémiai vizsgálata. EL. 1942. 81. 1: 7-10. 85. VÁGI I.: A meszes erdei talajok reakciójáról. EL. 1942. 81. 11: 499-501. 8 6 . FEHÉR D.: Der Wüstenboden als Lebensraum. EK. 1943-44. 45. 1-4:213-336. 87. FEHÉR D.: La vie des sols desetiques. EK. 1943-44. 45. 1-4: 337-340. 8 8 . FEHÉR D.: Untersuchungen über die biologische Wirkung der kurzwelligen Strahlung der Elemente II. EK. 1943-44.45. 1-4:341-368. 89. BACSÓ N.: Az erdő és az éghajlat. EZS. 1943.1. 39: 178-185. 90. BOTVAY K.: Természeti tényezők. Talajaink mint dinamikus rendszerek. EZS. 1943. 1.39: 55-177. 91. LÁNGOS L.: Milyen időjárás várható holnapra?. EZS. 1943.1. 39: 186. 92. RÉTHLY A.: A talajfagyás mérése. TK. 1943. 75. 1150: 374-376. 93. VÁGI I.: Az erdei talaj reakciójának a változása a próbavétel után. EL. 1943. 82. 2: 503-505. 94. VÁGI I.: A mésznélküli erdei talajok reakciójáról. EL. 1943. 82. 4: 162-168.
19 95. GÁL V.: Az erdőpusztítás hatása a Háromszéki medence és a Barcaság éghajlatára. EL. 1944. 83. 5: 243-245. 96. NYARÁDY E. GY.: A sóhegyek és az erdő Szovátafürdőn. TK. 1944. 76. 234: 75-80.
12 ÁLTALÁNOS ÉLETTAN 97. PAÁL G.: Az 1934. évi tavasz virágzási naptára Zalaszentgróton. TK. 1935. 67. 1027-1028: 254-255. 98. RÉTHLY A.: Tavasz a télben (meteorológia + virágzások). TK. 1935. 67. 1021: 87-89. 99. RÉTHLY A.: Hazánk részvétele a növény fejlődés (fenológia) nemzetközi megfigyelésében. EL. 1935.75. 12: 1029-1038. 100. RÉTHLY A.: Felhívás a növény fejlődési (fenológia) nemzetközi megfigyelésben valórészvételre. TK. 1936.68. 1047: 146-149. 101. A levelek sókiválasztása. TK. 1937. 69. 205: 42-44. 102. GERLAI A.: Keimphysiologische Untersuchungen mit Verwendung künstlicher Lichquellen. EK. 1937. 39. 3-4: 163-260. 103. GERLAI A.: Csírázás fiziológiai vizsgálatok mesterséges fényforrások alkalmazásával. EK. 1937. 39. 3-4: 261-264. 104. AUJESZKY L.: A virágillat és az időjárás. TK. 1938. 70. 1084: 384. 105. BOKOR R.: Adatok az akácnak nitrogéngyűjtő baktériumokkal való oltásához. EL. 1938. 77. 7-8: 623-632., 9: 711-723. 106. GYŐRFFY I.: A zuzmósavak rendszertani értékéről. TK. 1938. 70. 210: 85-86. 107. KADOCSA GY.: A mézharmat. TK. 1938. 70. 1088: 656. 108. KÚTHY S.: Hogyan hat a levegő oxigéntartalma a növények fejlődésére. TK. 1938. 70. 1080: 115. 109. ORSÓS O.: Anyagszállítás a növényi testben. TK. 1938. 70. 1083: 299-303. 110. RAPAICS R.: A növény polaritása. TK. 1938. 70. 1088: 638-639. 111. RAPAICS R.: Gyökérképző anyagok. TK. 1938. 70. 212: 115-121. 112. A csemetegyökerek elkérgeződésének(?) hatása a magassági növekedésre. EL. 1939. 78. 1: 101-103. 113. BALLENEGGER R.: A virágfestékek és átöröklődésük. TK. 1939. 71. 1101:605-610. 114. HARASZTY Á.: A növények vízfelvétele. TK. 1939. 71. 1098: 495-499. 115. KIESELBACH GY.: Öreg fák kora. TK. 1939. 71. 1096: 374-379. 116. KRÓL O.: Adatok a növények "Válságos időszakjának kérdéseihez. EL. 1939. 78. 4: 382-393. 117. KÚTHY S.: A növények fotoszintézisének lefolyása. TK. 1939. 71. 1095: 326. 118. KÚTHY S.: A növényvilág biokémiai fejlődése. TK. 1939. 71. 214: 94-95. 119. PREISZ H.: A hüvelyes növények gyökér-gümőiről és ezek baktériumairól. TK. 1939.71.213: 1-15. 120. RAPAICS R.: A növények légköre. TK. 1939. 71. 1100: 567-576. 121. ROTH GY.: Élő fák korának meghatározása. TK. 1939. 71. 1093: 192.
20 122. KENDI FINÁLYI.: Miért zöldek a falevelek?. TK. 1940. 72. 1106: 150-151. 123. FEHÉR D.: A hőmérséklet és a víz együttes és kölcsönös élettani hatásának biológiai jelentősége az erdő életterében. EK. 1941.43. 3-4: 167-208. 124. FEHÉR D.: Die biologische Bedeutung der komplexen physiologischen Wirkung des Wassers und der Wärme im Lebensraum des Waldes. EK. 1941. 43. 3-4: 208-223. 125. HARACSI L.: Az erdő táplálkozása. EL. 1941. 80. 11: 598-610. 126. FEHÉR D.: Untersuchungen über die biologische Wirkung der durchdringende Strahlung der Elemente. EK. 1942. 44. 1-4: 288-324. 127. FEHÉR D.: Az elemek által kibocsájtott áthatoló sugárzás biológiai hatásáról. EK. 1942.44. 1-4: 325-349. 128. RAPAICS R.: Kiszáradó növények. TK. 1942. 74. 1133: 209-212. 129. RAPAICS R.: A virágzás élettana. TK. 1942. 74. 1138: 360-370. 130. BOKOR R.: A mykorrhiza-kérdés erdőgazdasági vonatkozása. EL. 1943. 82. 8 : 355-360., 9: 389-406. 131. BALLENEGGER R.: A talaj tápanyagszükségletének megállapítása növényélettani alapon. TK. 1944. 76. 1153: 82-83. 132. RAPAICS R.: A növényi ingerület. TK. 1944. 76. 1157: 193-204. 133. RAPAICS R.: Nyugalmi szakaszok a fejlődésben. TK. 1944. 76. 1161:293-300. 134. RAPAICS R.: Mikorrhiza-típusok. TK. 1944. 76. 236: 232-234. 13 ÁLTALÁNOS á l l a t t a n 135. VARGA L.: Az erdőtalajban élő állati véglények (protozoák) mennyiségének évi változása. EL. 1935. 74. 7-8: 605-612. 136. NAGY J.: Az erdő madárvilága. Debrecen, 1936. 103 p. 137. SOÓ L.: Az ehető csiga életmódja és tenyésztése. TK. 1936. 6 8 . 1061:536-539. 138. VARGA L.: Az erdőtalajban élő állati véglények (protozoák) életét meghatározó tényezők. EL. 1936. 75. 3: 207-226. 139. SCHENK J.: A fekete rigó. (fogyatkozás). TK. 1937. 69. 1068: 159. 140. VARGA L.: Az erdőtalajban élő állati véglények (protozoák) biológiája. EL. 1937.76.5:401-415. 141. CSATH A.: Békés vármegye madárvilága hajdan és ma. Gyula, 1938. 61 p. 142. FEJÉRVÁRY G.-NÉ.: A béka fejlődése. TK. 1938. 70. 1083: 291-298. 143. ROTARIDES M.: A siófoki "lápi-póc" - előfordulása. TK. 1939. 71. 1091:51-53. 144. NAGY J.: A hortobágyi sziki pacsirta. Debrecen, 1940. 25 p. 145. RÖSZLER D.: Az erdő és a hangya. EL. 1941. 80. 8 : 449-457. 146. SCHLICK B.: Az erdei sikló tápláléka. TK. 1941. 73. 1126: 553-554. 147. VÁSÁRHELYI I.: Adatok a borsodi Bükk gerinces-faunájához. EL. 1942. 81. 2:58-67., 3:121-128., 4:170-178., 5:204-211. 148. NAGY J.: Európa ragadozó madarai. Debrecen, 1943. 272 p. 149. HOMONNAY N.: A madarak lábcsonkulásáról. TK. 1943. 75. 1144: 179-184. 150. MOLNÁRI.: Védjük az erdei hangyát. E. 1943. 17. 4: 10-12.
21 151. DORNING H.: A havasi szürkebegy Budapesten. TK. 1944. 76. 1154: 127. 152. VÁSÁRHELYI I.: Az erdei sikló tápláléka. TK. 1944. 76. 1159: 265-267. 153. Mivel táplálkozik az uhu. EL. 1937. 76.4: 383. 154. SZY F.: A szarka. E. 1940. 14. 4: 73-76. 155. VASVÁRI M.: Erdély hazatért része és néhány madarunk. E. 1940. 14. 12:212-215. 15 A Z ERDEI ÁLLATOK ÖKOLÓGIÁJA. VAD. VADÁSZAT. HALÁSZAT 156. ROTH GY.: Das Jagdwesen in Ungam. ZfWF. 163-174. 157. Magyarország vadkivitele. EL. 1935. 74. 10: 816-817. 158. Megint egy vadászati rendelet. EL. 1935. 74. 11: 821-824. 159. Az új vadászati tilalmi rendelet. EL. 1935. 74. 9: 677-681. 160. Vadorzók III. E. 1935. 9. 1-2: 9-14. 161. Rendelet a vadásztársaságok ellenőrzéséről. E. 1935.9. 11-12: 108-109. 162. Rókazsúr. E. 1935. 9. 9-10: 8 6 . 163. GYŐRFIJ.: A menyét-félék erdőgazdasági jelentősége. EL. 1935. 74. 10: 793-800. 164. NAGY J.: A galamb. E. 1935. 9. 11-12: 104-105. 165. NAGY J.: Réceles. E. 1935. 9. 3-4: 20-23. 166. PÉTERFAY J.: A vadkár kérdése. EL. 1935. 74. 12: 941-952. 167. PÉTERFAY J.: A vadállomány ivararánya. EL. 1935. 74. 9: 707-717. 168. ROTH GY.: Az ebtartásról. EL. 1935. 74. 2: 188-198. 169. STORCZ M.: A dúvad pusztítás sikeres módjai. E. 1935. 9. 11-12: 99-104. 170. ZALAVÁRI: Még egyszer az "Ebtartásról". EL. 1935. 74.4: 376-382. 171. Faodvak gumitömése. TK. 1936. 6 8 . 1055: 383. 172. A vadőrök szakvizsgája. EL. 1936. 75. 12: 1117-1118. 173. Célszerű vadásztöltény hüvely-újító szerkezet. EL. 1936. 75. 7: 651-654. 174. BÜKKI: Orvhalászok. E. 1936. 10. 2: 40-42. 175. FAZEKAS GY.: Vadászkaland. E. 1936. 10. 8 : 162-169. 176. HORVÁTH K.: A vadkárról. EL. 1936. 75. 11: 975-978. 177. INKEY P.: A vadkár kérdése. EL. 1936. 75. 3: 191-200. 178. JÁRMY I.: Fogolytenyésztés, vadőrtartás, vadászterület. E. 1936. 10. 4: 64-67. 179. JÁRMY I.: Fogolytartás - vadőrtartás. E. 1936. 10. 5: 84-86. 180. JÁRMY I.: Vadásztörténetek. Cserkészeten és lesen. E. 1936. 10. 6 : 105-107. 181. JÁRMY I.: A takarmányozás befolyása az agancs fejlődésére. E. 1936. 10. 8 : 152-159. 182. OROSZ I.: Izgalmas vadkanvadászat kutyával. E. 1936. 10. 10: 204-208. 183. PÉTERFAY J.: A fácánszaporodás biológiája. EL. 1936. 75. 5: 417-428. 184. ROHOSY S.: Állami kezelésben lévő erdők vadászati jogának értékesítéséről. EL. 1936. 75. 12: 1085-1096. 185. ROTH GY.: A nyest, nyuszt és menyétfélék párzási és vemhességi idejéről. TK. 1936. 6 8 . 1037:443. 186. STORCZ M.: A dúvadhívó használati módja. E. 1936. 10. 7: 142-144. 187. SZIGETI Z.: Farkasüvöltés. E. 1936. 10. 8 : 160-163. 188. ZAY I.: Mit várhatunk az új vadászati törvénytől?. EL. 1936. 75. 4: 302-306.
22 189. Nemzetközi vizsgálat a vadlúdak és vadrécék állományainak megállapítására. TK. 1937. 69. 1068: 103-105. 190. A m. kir. Madártani Intézet kérelme a magyar vadászokhoz. EL. 1937. 76. 1:99-101. 191. Vadászat Magyarországon. EL. 1937. 76. 11: 897-899. 192. Néhány szó az agancskiállításról. EL. 1937. 76. 5: 474-476. 193. Nemzetközi vadászati kiállítás Berlinben. EL. 1937. 76. 5: 481-482. 194. A fotocella a vadgazdaság szolgálatában. EL. 1937. 76. 9: 770. 195. GUNSZTF.: A vizsla tanításáról. E. 1937. 11. 11: 185-189., 12:210-213. 196. INKEY P.: Vadászat - üzlet. EL. 1937. 76. 7-8: 614-622. 197. PÉTERFAY J.: Vadbetegségek. EL. 1937. 76. 1: 61-81., 2:152-171. 198. ROHOSY S.: A vadbőségről. EL. 1937. 76. 9: 722-731. 199. ROTH GY.: Fácán tollvetése. TK. 1937. 69. 1067: 48. 200. ROTH GY.: A vadvédelemi szerekről. EL. 1937. 76. 3: 296-298. 201. ROTH GY.: A golyós csövekről és lövedékekről. EL. 1937. 76. 5: 439-452. 202. ROTH GY.: A nyúlvész (Tularaemia). EL. 1937. 76. 6 : 574-577. 203. VARGA L.: A pézsmapocok továbbterjedése a Dunántúl közepén és déli felében. TK. 1937. 69. 1068: 77-81. 204. VÖRÖS F.: A nyúl. E. 1937. 11. 1-2: 12-13. 205. ÉHIK GY.: Magyar sakál, magyar nádifarkas. TK. 1937. 69. 1074: 427-433. 206. GUNSZT F.: A vizsla tanításáról. E. 1938. 12. 1:12-15., 2:41-45., 3:72-74., 4:104-106. 207. GUNSZT F.: Az őzhívásról. E. 1938. 12. 9: 278-279. 208. HOMONNAY N.: A Magyarországon elpusztított kártékony madarak száma. TK. 1938. 70. 1090: 783-784. 209. HUTÁS J.-BICZÓ L.: Kúriai döntvény a nagyvad által okozott kár megtérítéséről. EL. 1938. 77. 7-8: 680-683. 210. KOVÁCS J.: A vadkár - kérdéshez. EL. 1938. 77. 11 : 1025-1028. 211. MAJOR Á.: Jövedelmező házinyúltenyésztés. E. 1938. 12. 10:305-306. 212. OROSZ I.: Szakszerű vadtenyésztés. E. 1938. 12. 6-7: 168-170., 8 : 234-238., 9: 280-283., 10: 303-305., 11: 346-348. 213. PÉTERFAY J.: Időjárás és vadszaporodás 1938-ban. EL. 1938. 77. 12: 1080-1094. 214. PÉTERFAY J.: Időjárás és vadszaporodás. EL. 1938. 77. 4: 335-350. 215. STORCZ M.: Dúvadirtás csalsíp és mérgezés segítségével. E. 1938. 12. 1:7-9. 216. STORCZ M.: Vadjaink gondozása télen. E. 1938. 12. 2: 55-58. 217. STORCZ M.: A kikaszált fogoly- és fácántojások kotló alá tevése, felnevelése, szabadon eresztése. E. 1938. 12. 4: 94-98. 218. VÉN H.: Vadlibafogás hálóval. E. 1938. 12.4: 102-104. 219. Németország hadat üzen a pézsmapocoknak. EL. 1939.78. 11: 1078-1079. 220. Kérelem a vadásztársakhoz. EL. 1939. 78. 11: 1079. 221. Az 1939. évi trófeák bemutatása. EL. 1939. 78. 4: 421-422. 222. BARTHOS GY.: Új falat a róka étlapján. EL. 1939. 78. 11: 1078. 223. FEKETE Z.: A derékszögű távcsőkereszt. EL. 1939. 78. 11: 1030-1037. 224. OROSZ I.: őzbak cserkészeten. E. 1939. 13. 5: 115-118. 225. ROTH GY.: Vadásztársaink szíves figyelmébe. EL. 1939. 78. 2: 212. 226. ROTH GY.: Kérelem vadjelzés ügyében. EL. 1939. 78. 5: 577-578.
23 227. BALOGH A.: Az alföldi és kopár területek fásítása, erdősítése az időjárási viszonyok és vadvédelem szempontjából. Magyar Vadászújság. 1940. 213-214. 228. A vadőr. E. 1940. 14.9: 151-153. 229. A mezei nyúl tilalmi idejének a meghosszabbítása. EL. 1940. 79. 11: 687. 230. GAÁL I.: A füij tömegei félévszázad előtt és ma. TK. 1940. 72. Pf: 219: 182-182. 231. NAGY J.: A technika pusztításai a madárvilágban. TK. 1940. 72. 1105: 106-108. 232. OROSZ I.: Téli vadóvás. E. 1940. 14. 8 : 138-139., 9: 155-156. 233. SZEDERJEI Á.: Vadászat. Kormeghatározás: A vaddisznónál. EL. 1940. 79. 1:29-33. 234. SZEDERJEI Á.: Vadászat. Kormeghatározás: A nyúlnál. EL. 1940. 79. 10:615-617. 235. SZEDERJEI Á.: Vadászat. Kormeghatározás: A zergénél. EL. 1940. 79. 12: 739-740. 236. SZEDERJEI Á.: Vadászat. Kormeghatározás: A farkasnál és a rókánál. EL. 1940. 79. 2: 96-99. 237. SZEDERJEI Á.: Vadászat. Kormeghatározás: A "nagy kakas"-nál. EL. 1940. 79. 3: 193-195. 238. SZEDERJEI Á.: Vadászat. Kormeghatározás: Az őznél. EL. 1940. 79. 6 : 374-385., 7: 427-432. 239. SZEDERJEI Á.: Vadászat. Kormeghatározás: A hiúznál és vadmacskánál. EL. 1940. 79. 8 : 493-496. 240. SZÉKELYHÍDI V.: A "Vadászkutya". E. 1940. 14. 12: 216-217. 241. SÓLYOM: A vizsla és vadászata. E. 1940. 14. 12: 193-196. 242. VASVÁRI M.: Erdély hazatért része és a madárvilág. EL. 1940. 79. 12: 732-738. 243. Tikölő, sólyomvércse és egyebek. E. 1941. 15. 4: 6-11. 244. A róka kártevése. TK. 1941. 73. 1126: 540. 245. HOLDAMPF.: Szüntessük meg a bérlelövést?. EL. 1941. 80. 12: 732-734. 246. IGMÁNDY J.: A vicsok (erdei cickány). TK. 1941. 73. 224: 234 p. 247. PARTY P.: Vadászat. Az erdő és a szarvas. EL. 1941. 80. 1: 13-15. 248. PÉTERFAY J.: A vadállomány mennyiségi becslése. EL. 1941. 80. 5:264-271. 249. PÉTERFAY J.: A vadállomány mennyiségi becslése (Befejező közlemény). EL. 1941.80. 6:311-319. 250. VASVÁRI M.: Ismét a ragadozókról. E. 1941. 15. 6 : 2-6. 251. ÉHIK GY.: Néhány adat a pézsmapocok elteijedéséhez. TK. 1941. 73. 224: 232-234. 252. Tenyészvad-juttatás. EL. 1942.81. 10:482-483. 253. BERETZK P.: Költöző madaraink téli időzése. TK. 1942. 74. 1128: 57-59. 254. H. FEKETE P.: A pézsmapocok a Hajdúságon. TK. 1942. 74. 226: 84. 255. SZEDERJEI Á.: Vadászat. Kormeghatározás: A muflonnál. EL. 1942. 80. 2: 70-72. 256. SZEDERJEI Á.: Vadászat. Kormeghatározás: A szarvasnál. EL. 1942. 81. 5:212-219. 257. SZEDERJEI Á.: Vadászat. Kormeghatározás: A szarvas. EL. 1942. 81. 6 : 271-276.
24 258. SZEKERES K.: Vadjaink téli etetése és gondozása. E. 1942. 16. 2: 6-10. 259. SZŰCS L.: A szarvashívásról. E. 1942. 16. 10: 9-13. 260. SÁTORI J.: Az első pézsmapocok a Hortobágyon. TK. 1942. 74. Pf: 228: 175. 261. Az Országos Vizsla-club ismeretteijesztő előadásai. EL. 1943. 82. 1: 38. 262. Hírek az Országos Vizsla Clubról. EL. 1943. 82. 3: 142. 263. Felhívás a nagyvad-vadászáshoz. EL. 1943. 82. 3: 143-144. 264. Az 1942. évben zsákmányolt vadászdíszek bemutatója. EL. 1943. 82. 4: 191-192. 265. FÖLDVÁRY M.: Vadászat. Balogvár. EL. 1943. 82. 4: 172-175. 266. GYULAVARI J.: A sörétlövés gyakorlati vizsgálata. E. 1943. 17. 7: 4-8., 8 : 9-10. 267. KOSTYÁL J.: A vadak téli elhullása. E. 1943. 17. 5: 4-8. 268. MIKOSDY A.: Vadászat. A drótszőrű-németvizsla. EL. 1943. 82. 3: 124-127. 269. MIKOSDY A.: Vadászat. Visszásságok véreb idomítása körül. EL. 1943. 82. 9: 424-427. 270. NADLER H.: Időszerű kérdések (trófeabírálat, pontozás, értékelés). EL. 1943. 82. 2: 65-69. 271. ROTH GY.: Vad- és halgazdaság. EZS. 1943. 1. 39: 721-746. 272. ROTH GY.: Vadászat. Uj vadászati szakkönyvünkről (A hiv. vadász). EL. 1943. 82.9:416-424. 273. SZÉKELYHÍDI V.: Képzettebb kezekbe a magyar vadállományt. E. 1943. 17. 7: 12-14. 274. SZÉKELYHÍDI V.: Hivatásos vadászok erkölcstana. E. 1943. 17. 9: 4-7. 275. SZŰCS L.: Valamit a selejtezésről. E. 1943. 17. 8 : 5-9. 276. FODERMAYER V.: Róka ugratás. E. 1944. 18. 3: 5-7., 4: 8-9., 7: 9-10. 277. SZEDERJEI Á.: Vadászat. Kormeghatározás: A dámvad. EL. 1944. 83. 5:210-215. 278. UDVARDY M.: Madárvonulási kérdések. TK. 1944. 76. 1157: 210-215. 16 ÁLTALÁNOS NÖVÉNYTAN 279. FEHÉR D.-MÁGÓCSY-DIETZ S.: Erdészeti növénytan. (2. átd. kiad.) I-III. Sopron, 1929-1935. 280. BOROS Á.: A Nagykőrös vidéki homoki erdők növényvilága. Nagykőrös, 1935. 2 2 p. 281. Mérges-e az akácfa. TK. 1935. 67. 1029: 301. 282. Kérelem a népies növény- és állatnevek gyűjtésére. EL. 1935. 74. 6 : 576. 283. BERNÁTSKY J.: Díszfák a Balaton partvidékén. TK. 1935. 67. 1029: 287-289. 284. BOROS Á.: A nagykőrösi homoki erdők növényvilága. EK. 1935. 37. 1-2 : 1-18. 285. BOROS Á.: Die Flóra dér Sandwálder bei Nagykőrös. EK. 1935. 37. 1-2: 19-24. 286. BÉKY A.: A gyertyán elteijesztése az Alföldön. EL. 1935. 74. 2: 210-211. 287. MAGYAR P.: A magaskőris középhegységeinkben. EL. 1935. 74. 3: 251-263.
25 288. RAPAICS R.: Növényi részek elfeketedése. TK. 1935. 67. 1039: 535-536. 289. ROTH GY.: A gödöllői József főherceg arborétum. EK. 1935. 37. 3-4: 267-284. 290. ROTH GY.: Erzherzog Josef Arboretum bei Gödöllő. EK. 1935. 37. 3-4: 284-292. 291. SURÁNYI J.: Adatok a tátoijánról. TK. 1935. 67. 198: 89-91. 292. SZEMERE L.: Bocskoros gombák (Volvaria). E. 1935. 9. 1-2: 7-9. 293. SZILÁDY Z.: Adatok a diófáról. TK. 1935. 67. 1021: 100. 294. TRÄNKNER H.: Az akác elterjedése Csonkamagyarország területén. EK. 1935. 37. 3-4: 251-255. 295. TRÄNKNER H.: Die Verteilung der Robinie im heutigen Ungarn an Hand der neuesten Daten. EK. 1935. 37. 3-4: 256-258. 296. VINCENT G.: Einfluss der Seehöhe auf das Wachstum der Fichte in den Karpathen. Sopron, 1936. 11 p. 297. RAPAICS R.: A tavaszi sáfrányok. TK. 1936. 6 8 . 1045-1046: 90-91. 298. SOÓ R.: Soziologische Waldvegetations-studien in Ungarn. Besonders über die Wälder jenseits der Theiss [Tisza]. Röttig-Romwalter. Sopron. 1936. 14 p. 299. SOÓ R.: A modern növényföldrajzi kutatások eredményei Magyarországon 1925-1936. TK. 1936.68.201:23-28. 300. ZÓLYOMI B.: Tízezer év története virágporszemekben. TK. 1936. 6 8 . 1061:504-515. 301. Egy figyelemreméltó akác-válfaj. EL. 1937. 76. 11: 850-862. 302. A sudár-akác iránt érdeklődők figyelmébe. EL. 1937. 76. 12: 981. 303. BÜKKI: Alaktan (morphológia) és biológia. E. 1937. 11. 11: 180-183. 304. BÜKKI: Rendszertan. E. 1937. 11. 12:214-215. 305. BÜKKI: A növények anatómiájának rövid ismertetése. E. 1937. 11. 9: 138-141. 306. BÜKKI: Élettan (physiológia). E. 1937. 11.9: 159-161. 307. BÜKKI: Helyreigazítás az előző számban megjelent A növények anatómiájának rövid ismertetéséhez. E. 1937. 11.9: 171. 308. GOMBOCZ E.: A növényrendszertan újabb irányai. TK. 1937. 69. 208: 125-129. 309. GOMBOCZ E.: A gyomnövényekről. TK. 1937. 69. 208: 132-133. 310. GYŐRFFY I.: Mérges fák. TK. 1937. 69. 1071: 284-286. 311. MAGYAR P.: Buchen- und Eichenwaldtypen in Ungarn. Röttig-Romwalter. Sopron. 1937. 12 p. 312. REGŐS J.: A növények tarkalevelűsége. TK. 1937. 69. 205: 9-22. 313. ROTH GY.: Élőfák korának megállapítása. TK. 1937.69. 1068: 108-109. 314. SCHNEIDER J.: A Magnolia-fajok szaporítása. TK. 1937. 69. 1068: 109-110. 315. SOÓ R.: A Nyírség erdői és erdőtípusai. EK. 1937. 39. 3-4: 337-377. 316. SOÓ R.: Wälder und Waldtypen des Sandgebiets Nyírség. EK. 1937. 39. 3-4: 378-380. 317. MÁTHÉI.: A debreceni virágpiac vadvirágai s azok nyírségi és tiszántúli eltenedése. Tiszántúli Kertészeti Tanácsadó. 1938. 2: 2. 318. SOÓ R.: A Nyírség vegetációja. 1. A Nyírség erdői. 2. A Nyírség vízi, mocsári és réti növényzetei. (Klny. Matematikai és Természettudományi Értesítő.). Bp., 1938. 22 p.
26 319. BOROS Á.: Növényházi harasztok elvadulása kutakban. TK. 1938. 70. 1081: 178. 320. BOROS Á.: A székfu szerepe a magyar gazdasági életben. TK. 1938. 70. 1083:311-317. 321. KISS V.: Vackorligetek Szatmár megyében. TK. 1938. 70. 1082: 268. 322. MIHÁLYI Z.: Újabb adatok a sudárakácról. EL. 1938. 77. 2: 181-184. 323. NAGY J.: Adalékok a canadai nyárhoz. E. 1938. 12. 8 : 241-242. 324. PÉNZES A.: Ázsia élővilága Európában. TK. 1938. 70. 209: 1-11. 325. RAPAICS R.: A piros gyűszűvirág. TK. 1938. 70. 1082: 239-241. 326. RAPAICS R.: Tulipánfa. TK. 1938. 70. 1084: 385. 327. RAPAICS R.: A házi berkenye a Magyar Középhegységben. TK. 1938. 70. 1085:451-453. 328. SZEPESFALVY J.: Jégkorszaki mohák. TK. 1938. 70. 1083: 336. 329. Diófa kísérleti telep. EL. 1939. 78. 2: 205. 330. SOÓ R.: A növénytakaró a magyar táj képében. TK. 1939. 71. 1037: 407-420. 331. BOROS Á.: A magyarföldi husáng (Ferula sadleriana), hazánk bennszülött növénye és újabb termőhelye. TK. 1940. 72. 220: 229-232. 332. RAPAICS R.: A növények társulása (mezőgazd.). TK. 1940. 72. 1110: 268-274. 333. SOÓ R.: Magyar karácsonfa. Búvár. 1940. 766-768. 334. SOÓ R.: Európai botanikus kertek. TK. 1940. 72. 1110: 286-291. 335. DUDICH E.: Azonos növény- és állatnevek. TK. 1941. 73. 224: 221-223. 336. REGŐS J.: A fehér eperfa ivari jellegének nem öröklődő módosulása. TK. 1941. 73.221:56. 337. BOROS Á.: Fák összenövésének érdekes esete a főváros erdejében. TK. 1942. 74. 1131: 159. 338. FÖLDVÁRY M.: Szilfatörzsön nőtt lucfenyő. EL. 1942. 81.12: 590. 339. BARTAL L.: Fák összenövésének érdekes esete Esztergomban. TK. 1943. 75. 1139:31. 340. BOROS Á.: A törpe kecskerágó, magyarország új cseijéje. TK. 1943. 75. Pf: 230: 102-103. 341. FEHÉR D.: Növénytan. EZS. 1943. 1. 39: 187-248. 342. GYŐRFFY I.: A nagybugaci erdő borókásairól. TK. 1943. 75. 231: 127-136. 343. BOROS Á.: Az erdei magaspart. TK. 1944. 76. 236: 191-202. 344. KISS F.: A serevényfűz (Salix rosmarinifolia) monográfiája. EL. 1944. 83. 7: 303-314. 345. FEHÉR D.: Adatok az európai földrajzi erdőhatár vidékének klimatológiai viszonyaihoz. EK. 1935. 37. 3-4: 259-265. 346. FEHÉR D.: Beiträge zu den klimatischen Verhältnissen der nördlichsten Waldgebiete Europas. EK. 1935. 37. 3-4: 265-266. 347. FEHER D.: Az erdőtalaj gombáinak jelentősége az erdő életében. EL. 1935. 74. 10: 766-778. 348. MAGYAR P.: Verdunstungmessungen in sandigen Auwälden des Alföld. EK. 1935. 37. 1-2: 109-120. 349. MAGYAR P.: Párolgásmérések az alföldi ligetes homoki erdőkben. EK. 1935. 37. 1-2: 76-108. 350. FEHÉR D.: Az erdőtalaj moszatflórájának szerepe és jelentősége az erdő életében. EL. 1936. 75. 1: 18-29.
27 351. MAGYAR P.: Növényökológiai vizsgálatok az alföldi homokon. EK. 1936. 38. 1: 115-208. 352. MAGYAR P.: Pflanzenökologische Untersuchungen auf den Sandböden. EK. 1936. 38. 1:209-233. 353. DUDICH E.: "Élettér", élőhely, életközösség. TK. 1939. 71. 214: 49-64. 354. SAÁGHY I.: Télen virágzó cserjék. TK. 1939. 71. 1093: 174-175. 355. FEHÉR D.: Vizsgálatok a fák vízigényéről. Klny. Tiszántúli Öntözési Közleményekből, Magyar Nemzet Könyvkiadó, Debrecen. 1940. 16 p. 356. ROTARIDES M.: A környezet. TK. 1941. 73. 222: 74-85. 357. PÁTER E.: A Kelemen-Görgényi-havasok virágpompás ősze 1943-ban. EL. 1944. 83.6: 291-293.
2 ERDŐMŰVELÉS 358. MAGYAR P.: Aus den pflanzensoziologischen Beziehungen des ungarischen Waldbaues. ZfWF. 228-241. 359. PÁSZTHORY Ö.: Waldanlagen in Ungarn. ZfWF. 217-227. 360. ROTHGY.: Erdőműveléstan 1-2. Röttig-Romwalter, Sopron. 1935. 1: 1-408, 2: 409-971 p. 361. SOÓ R.: Magyarország erdőtípusai, összehasonlító vegetációtanulmányok. Röttic-Romwalter, Sopron. 1935. 128 p. 362. MIHÁLYI Z.: The question of origin in the case of the scotch pine plantations of present-day Hungary, from the point of view of seed testing. EK. 1936. 38. 1: 107-114. 363. SVINHUNFVUD V. E.: A Cajander-féle erdőtípusok talajbiológiai alapjelenségeiről. EK. 1937. 39. 3-4: 265-311. 364. SVINHUNFVUD V E.: Untersuchungen über die bodenmikrobiologischen Grundlagen der Cajanderschen Waldtypen. EK. 1937. 39. 3-4: 311-336. 365. FÖLDVARY L.: Erdélyi erdőtájak. Pátria nyomda, Budapest. 1940. 273-280. 366. TÓTH I.: Az erdőművelés. EL. 1942. 81.5: 242-244. 367. ROTH GY.: Erdőművelés. EZS. 1943. 1. 39: 249-289.
22 ERDŐMŰVELÉSI RENDSZEREK (ÜZEMMÓDOK). A Z ÁLLOMÁNYOK FELÉPÍTÉSE ÉS SZERKEZETE. ERDŐ ALAKOK 368. ROTH GY.: Bestandesklasseneinteilung und Durchforstungtechnik. In: II. NEK. 105-107. 369. KOVÁTS E.: Studie über die innere Struktur der Robinienausschlagbestände. EK. 1937. 39. 12: 138-162. 370. KOVÁTS E.: A saijeredetű akácállományok faállományszerkezettani vizsgálata. EK. 1937. 39. 12:40-138. 371. BÜKKI: Főbb erdőalakok. E. 1938. 12. 2: 50-53. 372. BÜKKI: A szálalóvágásos haszonfagazdaság, a szálalás és az örökerdő. E. 1938. 12. 6-7: 190-191. 373. NAGY L.: A Hoverla őserdeje. EL. 1940. 79. 3: 176-184.
28 374. ROTH GY.: Vonalas szálalás ill. vonalas szálaló vágás. EK. 1940. 42. 34: 203-216. 375. ROTH GY.: Linieaplenterung und Linienplenterschlag. EK. 1940. 42. 34:217-224. 376. FRÖHLICH GY.: Északerdély maradvány őserdőségei és átalakításuk gazdasági erdővé. EK. 1941. 43. 34: 289-303. 23 ERDŐFELÚJÍTÁS ÉS ERDŐTELEPÍTÉS 377. ORTUTAY P.: Nagykőrös megyei város Pótharasztpusztai erdősítései. In: NEK. 99-104. 378. PÁSZTHORY Ö.: Fásítsuk az Alföldet. In: RGE. 1935. 121-128. 379. A szálerdő természetes felújítása. E. 1935. 9. 3-4: 25-30. 380. MUZSNAY G.: A fokozatos felújítóvágásmód múltjából a régi Magyarországon. EL. 1935. 74. 11: 826-833., 12: 919-925. 381. TURY E.: Gyakorlati adatok a kötött szikes agyagtalajok erdősítési és erdőápolási költségeihez. EL. 1935. 74. 3: 287-293. 382. BACSÓ N.: Az Alföld erdősíthetőségének kérdése a napilapokban. (Klny. Időjárás.). Bp., 1936. 3 p. 383. BÜKKI: Erdősítés. E. 1936. 10. 10: 219-221. 384. BÉKY A.: "Kisebb művelés-technikai kísérletek az Alföldön". EL. 1936. 75. 3: 200-207. 385. FENYVESSY S.: Magyar erdők. E. 1936. 10. 11: 233-243. 386. KOVÁTS E.: A természetes felújítás alatt álló erdőrészletek. EL. 1936. 75. 9-10: 798-804. 387. MARTINKOVICS A.: A jövő erdeje. EL. 1936.75. 12: 1044-1056. 388. SZEDERJEY OSTADÁL J.: Akácfaültetés. EL. 1936. 75. 12: 1038-1044. 389. Milyen fanemekkel fásítsunk a Nyírségben?. EL. 1937. 76. 12: 943-949. 390. AJTAY J.: Akácfaültetés. EL. 1937. 76. 3: 233-243. 391. AJTAY V.: Fokozatos felújítás alatt levő állományok vágás-sorrendszáma. EL. 1937.76. 2: 119-130. 392. VIRÁNYI J.: A fásítás végrehajtása. E. 1937. 11. 12: 216-217. 393. A fásítás végrehajtása. E. 1938. 12. 2: 59-61. 394. Magvizsgálat biokémiai alapon. EL. 1938. 77. 5: 481-482. 395. Vörösfenyőmag vetése és a vetés kezelése. EL. 1938. 77. 5: 484-485. 396. BÜKKI: Erdőművelési alapismeretek. E. 1938. 12. 1: 30-33. 397. BÜKKI: A csíraképesség megvizsgálása és a vetés. E. 1938. 12. 10: 308-310. 398. BÜKKI: Mesterséges felújítás - csemetekert. E. 1938. 12. 11: 344-345. 399. BÜKKI: Csemetekert. E. 1938. 12. 12: 386-387. 400. BÜKKI: Szálerdő természetes felújítással. E. 1938. 12. 3: 77-79. 401. BÜKKI: A fokozatos felújító vágás. E. 1938. 12. 5: 132-134. 402. BÜKKI: Mesterséges felújítás. E. 1938. 12. 8 : 244-245. 403. BÜKKI: Erdei magvak gyűjtése. E. 1938. 12. 9: 283-285. 404. FEKETE Z.: A sűrűség és záródás hatása az akácegyed fejlődésére. EL. 1938. 77. 1: 8-23. 405. GAVRA A.: őszi magvetések a csemetekertben. E. 1938. 12. 4: 92-94. 406. GAVRA A.: Az akácmag vetése. E. 1938. 12. 6-7: 172-176.
29 407. NAGY J.: Nyármagvetések. E. 1938. 12. 10:306-308. 408. TIKOS B.: Szikfásítási kísérletek. EL. 1938. 77. 6 : 514-521. 409. VIRÁNYI J.: A fásítás végrehajtása. E. 1938. 12. 4: 107-108. 410. BÜKKI: A csemetekert (folytatás). E. 1939. 13. 1: 12-15. 411. BÜKKI: Az ültetés kivitele. E. 1939. 13. 3: 55-57. 412. BÜKKI: Ültetési módok. E. 1939. 13. 4: 71-73. 413. NIEDERMANN Á.: A geislingeni bükk-erdősítési kísérletekről. EL. 1939. 78. 3: 249-259. 414. OROSZ I.: Tisztítóvágások és azok kivitele. E. 1939. 13. 2: 38-41. 415. MOLCSÁNY G.: Alföldi- és kopárfásítások. A Magyar Mérnök- és ÉpítészEgylet Közlönye. 1940. 247-251. 416. BEKY A.: Az ültetés sűrűsége. EL. 1940. 79. 4: 255-260. 417. HARACSI L.: A természetes felújításról. EL. 1940. 79. 8 : 477-483. 418. NEUMAYER P.: A csemetenevelés és erdősítés kézikönyve. Magyar Erdészeti és Kertészeti Vállalat, Zalaegerszeg. 1940. 34 p. 419. ROTH GY.: A magyar szikesek erdősítéséről. EK. 1940. 42. 3-4: 225-237. 420. ROTH GY.: Über die Aufforstungen dér ungarischen Szikböden. EK. 1940. 42. 3-4: 238-252. 421. SZABOLCS J.: Az ültetés sűrűségéről. EL. 1940. 79. 8 : 541-542. 422. SZEDERJEY OSTADÁL J.: A homoki erdők fafajainak megválasztásáról, az akác telepítésről és a lecsapolás hatásáról. EL. 1940. 79. 3-4: 161-175. 423. OROSZ I.: Mesterséges erdősítések kivitele. E. 1941. 15. 3: 6 -8 . 424. ROTH GY.: A tölgymakk használati értéke. EL. 1941. 80. 2: 64-69. 425. SZELESS I.: Néhány adat a természetes felújításokhoz. EL. 1941. 80. 4: 200-206. 426. ALAKSZA GY.: Fásítási tapasztalatok. EL. 1942. 81.6: 296. 427. BÉKY A.: A dugványozás. EL. 1942. 81.2: 92-93. 428. NEMES K.: Természetszerű szálerdő-állományok telepítése. EL. 1942. 81. 9: 412-420., 11: 505-522., 12: 555-564. 429. SZÍJ F.: A szikes és a faültetés. E. 1942. 16. 1: 3-6. 430. SZŰCS F.: A szikes talajokon inkább megmaradó fafajok. E. 1942. 16. 3: 2-4. 431. BABOS I.: Az alföldi erdők helyzete a mai Magyarországon. EL. 1943. 82. 1: 16-23. 432. HORVÁTH K.: Erdősítés faiskolával. EL. 1943. 72. 3: 140-142. 433. HUSZÁR K.: Rontott erdők. EL. 1943. 82. 5: 213-218. 434. NEMES GY.: Néhány szó a gleditschia (lepényfa) mag forrázásáról. E. 1943. 17. 9: 8-10. 435. TUZSON J.: Alföldfásítási kísérletek néhány idegenföldi fafajjal. EL. 1943. 82. 3: 113-119., 4: 151-162. 436. TUZSON J.: Nagyobb fák nyári átültetése. EL. 1943. 82. 8 : 388-389. 437. Jelmondatok az alföldfásítás népszerűsítéséhez. EL. 1944. 83. 1: 44-45. 438. FODOR GY.: Erdőművelési rendszerünk korszerűsítése. EL. 1944. 83. 8 : 364-374. 439. KISS F.: Harc az elemi csapásokkal a Duna-Tisza közti homokterületeken. EL. 1944. 83. 2: 51-68., 3: 101-108. 440. RAPAICS R.: A csírázó magvak felnyitása. TK. 1944. 76. 1153: 88-89.
30 24 A l l o m A n y o k
é s f á k ápo lása
441. FEKETE Z.: Tisztítás, tisztítóvágás, tisztázóvágás. EL. 1937. 76. 5: 415-420. 442. NAGY J.: Nyárfaproblémák. E. 1938. 12.6-7: 166-167. 443. ROTH GY.: Az erdőlésről. EL. 1940. 79. 8 : 467-473., 12:698-, 444. SZELESS I.: Néhány állományalakunk gyérítési adatai. EL. 1940. 79. 5: 326-335., 6 : 366-374. 445. TIKOS B.: Az akáccsemeték csonkítása. EL. 1940. 79. 8 : 536-539. 446. HUSZÁR K.: A gyertyánosok átalakítása. EL. 1941. 80. 7: 363-368. 447. SZELESS I.: A gyérítések erdőhasználati és üzemtani vonatkozásai. EL. 1942. 81. 6 : 264-270. 448. KOVÁCS E.: A gyérítési kísérletek fatermési eredményei. EZS. 1943. 39. 1:290-294.
26 ERDÉSZETI KAPCSOLATOK A MEZŐGAZDASÁGGAL ÉS A LEGELTETŐ GAZDÁLKODÁSSAL. ÖNTÖZÖTT ÉS ÁRTÉRI ERDŐK, MEZŐVÉDŐ ERDŐSÁVOK É S KEZELÉSÜK 449. KALLIVODA A.: Az Alföld fásítása gazdasági szempontokból. EL. 1935. 74. 9: 689-698. 450. PÁSZTHORY Ö.: Fásítsuk az Alföldet! FM., Pátria, Budapest. 1935. 121-128. 451. PÁSZTHORY Ö.: Fásítsuk az Alföldet! EL. 1935. 74. 10: 759-764. 452. KOVÁCS ZS.: A legeltetés kérdésének megoldása a miskolci erdőkincstári uradalomban. Miskolc, 1936. 16 p. 453. Az Alföldfásítás népszerűsítéséről. EL. 1936. 75. 6 : 560. 454. BÉKY A.: Útmutatás az Alföld fásításának munkájához. Városi nyomda, Debrecen. 1936. 142 p. 455. BARDIÓ L.: Tapasztalataim a lengyelországi Hel félszigeten fekvő erdőgazdaság homokbuckáinak befásításáról. EL. 1936.75.3:227-234. 456. MAGYAR P.: Kérdések az Alföldfásítás köréből. EL. 1936. 75. 6 : 473-483. 457. Heves vármegye szabályrendelete a közlegelők fásításáról. Eger, 1937. 6 p. 458. KEMÉNY Z.: Az erdő kihatásai a mezőgazdaságra. E. 1937. 11. 1-2: 5-8. 459. PÁSZTHORY Ö.: Fásítsuk az Alföldet. Pátria, Budapest. 1937. 7 p. 460. Útmutató a közterületeken álló eperfa és epersövény kezelésére. Országos Selyemtenyésztési Felügyelőség, Budapest. 1939. 31 p. 461. BÁRÁNY K.: Ültessünk erdőt és fasort! Kalántai, Gödöllő. 1939. 8 p. 462. KAÁN K.: Alföldi kérdések. Erdők és vizek az Alföld kérdéseiben. Stádium. Budapest. 1939. 420 p. 463. MOLCSÁNY G.: Alföldi- és kopárfásítások. Klny. Magyar Mérnök- és ÉpítészEgylet Közleményéből. 1940. 16 p. 464. NEMES K.: Mezőgazdasági művelésre alkalmatlanná vált területek befásítása. EL. 1943. 82. 4: 168-171. 465. POTTERE de G.: A havasi legelőkről. EL. 1943. 82. 10: 443-449. 466. TAMÁS J.: Az ártéri erdőgazdálkodásról. E. 1943. 17. 11: 8-11. 467. BABOS I.: Az alföldi erdők telepítése és vízgazdálkodásuk. EL. 1944. 83. 10: 415-424.
31 468. BABOS I.: Alföldi erdészgondok. EL. 1944. 83. 2: 68-77.
29 EGYÉB ERDŐMŰVELÉSI ADATOK 469. MAGYAR P.: Növényszociológia és az erdőművelés. EL. 1935. 74. 5 : 433-444., 6 : 520-528. 470. PAPOLCZY J.: A Libocedrus decurrens telepítése az Alföldön. EL. 1935. 74. 9: 740. 471. ROTH GY.: Sajmeggyfa termelése Magyarországon. TK. 1935. 67. 1025: 202. 472. MAYER Z.: A csonkamagyarországi erdeifenyőtelepítések származásiam problé mái a magvizsgálat szempontjából. Sopron, 1936. 94 p. 473. FEHÉR D.: Néhány megjegyzés a váltógazdaság problémáihoz. EL. 1936. 75. 4: 267-289. 474. FLEISCHMANN R.: Az akác nemesítése Magyarországon. TK. 1936. 6 8 . 1053-1054:313-318. 475. MIHÁLYI Z.: A csonkamagyarország erdeifenyő-telepítések származásiam problémái a magvizsgálat szempontjából. EK. 1936. 38. 1: 1-92. 476. MIHÁLYI Z.: Die Herkunftsfrage bei den Weiökiefempflanzungen Rumpfungams im Lichte dér Saatgutprüfüng. EK. 1936. 38. 1: 93-106. 477. BARANYAI M.: Az akácfa egyik elhanyagolt változata. EL. 1938. 77. 10:914-915. 478. MAGYAR P.: A kanadainyár-kérdéséről. EL. 1938. 77. 5: 432-445. 479. MAGYAR P.: Elegyes erdők, idegen fafajok. EL. 1938. 77. 9: 724-739. 480. PALLAY N.: Tájékoztató vizsgálatok a kanadainyár és robusztanyár műszaki tulajdonságairól (befejező közlemény). EL. 1938. 77. 11: 962-974. 481. TIKOS B.: Az elhanyagolt akácfa-változatról. EL. 1938. 77. 12: 1139-1141. 482. TÓTH I.: Kanadainyár-megfigyelések egy dunamenti ártéri erdőgazdaságban. EL. 1938. 77. 6 : 571-573. 483. ZÓLOMY I.: Telepítsünk-e kanadai nyárt?. EL. 1938. 77. 5: 456-461. 484. Hogyan védekezzünk az akác térfoglalása ellen?. EL. 1939. 78. 5: 556-557. 485. FORGÁCH B.: Az akác tenyésztése a nyírségi futóhomokon. EL. 1939. 78. 10: 973-987. 486. MOLITORIS Á.: Gyertyánveszedelem - Kőrisveszedelem. EL. 1939. 78. 5: 545-549. 487. A kanadainyár tenyésztéséről. EL. 1940. 79. 3: 228-230. 488. PEJACSEVICH-MIKÓ E. (szerk.): Ültessünk nemes idegentáji fanemeket. EL. 1941.80.4: 165-172. 489. KAFFKA K.: A kanadai-nyár a dárdai uradalom ártéri erdőgazdaságában. EL. 1942.81.4: 163-169. 490. FODOR GY.: Az erdeifenyő szerepe az Alföldön. EL. 1944. 83. 5: 201-206. 491. PALOTAY I.: Az akác és a magyar erdész. EL. 1944. 83. 12: 447-450. 492. RÓNAY GY.: Igazságot az akácnak! EL. 1944. 83. 3: 109-122.
32 30 A MUNKA TUDOMÁNY 493. Egészségügyi tanácsadó. E. 1936. 10. 12:331-338. 494. Munkavállalás és munkateljesítés. EL. 1937. 76. 6 : 500-502.
31A FA KITERMELÉS É S SZÁLLÍTÁSA ÁLTALÁBAN 495. TÖRÖK B.-PALLAY N.: Erdőhasználati időtanulmányok II. EK. 1935. 37. 3-4: 205-218. 496. TÖRÖK B.-PALLAY N.: Zeitstudien im Hanungsbetriebe II. EK. 1935. 37. 3-4:218-221. 497. PALLAY [PLAUDER] N.: Erdőhasználati ídőtanulmányok III. EK. 1936. 38. 1: 234-261. 498. PALLAY [PLAUDER] N.: Zeitstudien im Hanungsbetriebe III. EK. 1936. 38. 1:262-264. 499. SZEŐTS B.: Az üzemi balesetek megelőzése a fakitermelés - és szállításnál. EL. 1936. 75. 8:709-721. 500. FEKETE Z.: A használatok elnevezése. EL. 1937. 76. 4: 316-320. 501. PALLAY N.: Erdőhasználati időtanulmányok IV. EK. 1937. 39. 1: 18-36. 502. PALLAY N.: Zeitstudien im Hanungsbetriebe IV. EK. 1937. 39. 1: 37-39. 503. KÖVESI A.: Az ember munkájának gazdasági hatásfoka és élettani értéke. EL. 1938. 77. 7-8: 636-643. 504. KÖVESI A.: Az ember munkájának gazdasági hatása és fiziológiai értéke. EL. 1938. 77. 9: 739-746. 505. KOVÁCS E.: Mi is az az erdőgazdasági üzemtan?. EL. 1940. 79. 11:650-661. 506. BABOS I.: Hozzászólás a "Gazdasági kérdésekéhez. EL. 1941. 80. 4: 173-179. 507. BOKOR R.: Egy újfajta húzólag működő irtógép. EL. 1941. 80. 7: 358-362. 508. PÁTER E.: A fenyőtermelés fejlődése Erdélyben. EL. 1941. 80. 4: 158-164. 509. TÓTH I.: Gazdasági kérdések (Különös tekintettel a Duna-Tisza közti homoktalajok erdőgazdaságaira). EL. 1941.80.3: 107-119. 510. ZÓLOMY I.: Az irtógép alkalmazása. EL. 1942. 81.6: 295-296. 511. KRIPPELM.: Erdőhasználat. EZS. 1943. 1. 1: 563-720. 512. SZEDERJEI Á.: A szervezésről. EL. 1943. 82. 5: 218-231. 513. VIRÁNYI J.: A fásítás végrehajtása. E. 1938. 12. 5: 134-137.
37 A FA SZÁLLÍTÁSA 514. Erdészeti forgalmi berendezések törvényhatóságonként. 1932. ESK. 1935.25. 26-27. 515. TILL D.: Egy különleges erdei függőpálya. EL. 1941. 80. 12: 688-698. 516. PALOTAY I.: Tutaj ozás i és úsztatási tanulságok. EL. 1943. 82. 8 : 370-373.
33 38 ERDÉSZETI MŰSZAKI MUNKÁK 517. TRUMMEL Á.: Vízmosások megkötésénél használatos eséscsökkentő művek. In: NEK. III. 330-344. 518. KRÓL O.: A talajútjavítás problémája. EL. 1936. 75. 5: 386-396., 6 : 495-514. 519. RIKLY I.: A mozgósítandó földtömegek meghatározásának egy új grafikus módja, erdei utak és vasutak építésénél. EL. 1937. 76. 9: 693-710., 10: 761-769. 520. MODROVICH F.: Az erdei vasút az erdőfeltárás szolgálatában. EL. 1939. 78. 7: 727-744. 521. LÁNGOS L.: Erdei vasútak nyomjelzése. EL. 1941. 80. 10: 547-563. 522. LÁNGOS L.: Erdei csúsztatópályák tervezése. EL. 1941. 80. 5: 251-264. 523. LÁNGOS L.: Erdei vasúti hidak tervezése. EL. 1941. 80. 8 : 419-448. 524. TÓTH I.: Az épületleltárok fontossága és összeállítása. EL. 1941. 80. 7: 368-373. 525. ZÓLOMY I.: Néhány szó Lángos Lajos "Az erdei vasutak nyomjelzése" című tanumányhoz. EL. 1941. 80. 12: 698-705. 526. GÁRDONYI NAGY L.: Olcsó, teljes kényelmű erdei lakás. EL. 1942. 81. 6:294. 527. LÁNGOS L.: Vasbeton-rendszerű erdei vasúti hidak tervezése és építése. EL. 1942. 81.7: 308-318, 10: 453-462. 528. MESTYANEKI.: A dolhai cserkészútak (cserkészút építés). EL. 1942. 81. 7:318-323. 529. KIRÁLYI O.: Útépítéssel kapcsolatos talajvizsgálatok. EL. 1943. 82. 7:316-323. 530. LÁNGOS L.: Táblázatok és egyenletek csúsztatópályák tervezéséhez. EZS. 1943. 1.39: 291-294. 531. MODROVICH F.: Földmunka. EZS. 1943. 1. 39: 160-175. 532. MODROVICH F.: Hídépítés. EZS. 1943. 1. 39: 176-209. 533. MODROVICH F.: Útépítés. EZS. 1943. 1. 39: 209-236. 534. MODROVICH F.: Vasútépítés. EZS. 1943. 1. 39: 236-291. 535. SOLTB.: Építőanyagok. EZS. 1943. 1. 39: 295-304. 536. SOLT B.: Épületszerkezetek. EZS. 1943. 1. 39: 304-331. 537. SOLT B.: Költségvetés, építésvezetés, átvétel. EZS. 1943. 1. 39: 331-337. 538. FÖLDVÁRY L.: A vasút és az erdőgazdaság (befejező közlemény). EL. 1944. 83.4: 164-172. 539. TUSKÓ F.: Körívkitűzés húrhosszabbítással. EL. 1944. 83. 6 : 275-281.
4 ERDŐVÉDELEM 540. Az erdeifenyő tűinek színváltozása. EL. 1937. 76. 4: 384. 541. KACZLÁN V.: Növényegészségügyi követelmények a faiskolában. (RGE). Bp., 1939. 57-64. p. 542. KELLE A.: A szilfabetegség elsőleges okai. Sopron, 1940. 40 p. 543. URBÁN F.: Néhány szó az erdővédelemről. E. 1941. 15. 8 : 9-11., 9: 9-12. 544. URBÁN F.: Néhány szó az erdővédelemről II. E. 1941. 15. 9: 9-12.
34 545. HARACSI L.: Erdővédelem. EZS. 1943. 1.1: 295-328. 42 SZERVETLEN (FIZIKAI) HATÁSOK OKOZTA KÁROK 546. Szél és hó által okozott károk törvényhatóságonként. 1932. ESK. 1935. 12. 547. Erdőtüzek és erdőégések törvényhatóságonként. 1932. ESK. 1935. 8 . 548. WEISSENBACH I.: Az Amerikai Egyesült Államok védekezése az erdőtüzek ellen. EL. 1935.74. 1: 10-31. 549. AUJESZKY L.: A széltörés okozta erdei károk meteorológiájához. EL. 1937. 76. 7-8: 607-614. 550. FÖLDVÁRY M.: Jégkár a somogyi erdőkben. EL. 1937. 76. 3: 293-296. 551. Adatok a fák villámsújtottságának gyakoriságához. EL. 1938. 77. 1: 103-104.
44 NÖVÉNYIKÁROSÍTÓK 552. 553. 554. 555. 556.
KELLE A.: A mezei szil betegségének. EL. 1935. 74. 6 : 572-573. RAPAICS R.: A levelek fehér foltjai. TK. 1935. 64. 198: 91-92. HÚSZ B.: A szilfavész. TK. 1936. 6 8 . 1051: 253-255. HARACSI L.: Beiträge zur Biologie der Blattläuse. EK. 1938. 40. 1: 47-53. KELLE A.: Székfoglaló beszéd. M. kir. József Nádor Műegyetem Évkönyve, Pátria, Budapest. 1939. 16 p. 557. HARACSI L.: A cseresek veszedelme: a kétalakú tapló [Fomes obliquus (Pers.) Fries]. EK. 1941.43. 1-2: 1-21. 558. HARACSI L.: Der zweigestaltige (schiefe) Holzschwamm: eine Gefahr der Zerreichen [Fomes obliquus (Pres.) Fries]. EK. 1941. 43. 1-2: 22-31. 559. KÖVESSI F.: Növényi vírus-betegségek. TK. 1941. 73. 222: 85-101. 560. GYŐRFI J.: A Fomes annosus Fries, károsítása a soproni botanikus kertben. EK. 1943-44. 4 5 . 1-4:71-77. 561. GYŐRFI J.: Fomes annosus Fries. Schädling des Soproner botanischen Gartens. EK. 1943-44. 45. 1-4: 78-84. 562. GYŐRFI J.: The Damage of the Fomes annosus Fries, in the Botanic Garden of Sopron. EK. 1943-44. 45. 1-4: 85-86. 563. A bükkfa álgesztje. EL. 1944. 83. 4: 195-196. 45 ÁLLATI KÁROSÍTÓK 564. Rovarkárok törvényhatóságonként. 1932. ESK. 1935. 16-17. 565. KADOCSA GY.: A fűzfa gubacsiegye. TK. 1935. 67. 1029: 303-304. 566. KISS F.: Beobachtungen über die Lebensweise des Walkers (Polyphylla fullo L.). EK. 1935. 37. 1-2: 64-75. 567. PATZAUER S.: Hernyók a kanadai nyárfában. TK. 1935. 67. 1019-1020: 45. 568. GYŐRFI J.: Műszakilag káros rovarok. EL. 1936. 75. 6 : 514-531., 7:611-621. 569. KISS F.: Az almamoly életéről. EL. 1936. 75. 4: 307-316.
35 570. GAMMER A.: A gyapjaspille irtása. TK. 1937. 69. 1079: 399-400. 571. GYŐRFI J.: Erdőgazdaságilag fontosabb díszbogarak. EL. 1937. 76. 7-8: 630-638., 9: 711-721. 572. KELLE A.: A tölgyfagolyva okozója. EL. 1937. 76. 1: 10-33. 573. MÉHES GY.: Gubacs és gubacsdarázs. Búvár. 1937. 94-96. 574. SZÉKESSY M.: A közismert és mégis ismeretlen cserebogár. TK. 1937. 69. 1071:227-284. 575. HARACSI L.: Adatok a levéltetvek biológiájához. EK. 1938. 40. 1-4: 1-46. 576. MOESZ G.: Magyarország gubacsai. Természettudományi Társaság, Budapest. 1938. 110 p. 577. MOESZ G.: Védekezés a Chermes abietis ellen. TK. 1938. 70. 1085: 463. 578. BALÁS G.: Gubacsok Komárom megyéből. (Klny. Botanikai Közlemények.). Bp., 1939. 6 p. 579. GYŐRFI J.: Adatok a fiirkészdarazsak erdészeti jelentőségéhez. EK. 1939. 41. 1-4: 117-235. 580. GYŐRFI J.: Beiträge zur forstlichen Bedeutung der Schlupfwespen. EK. 1939. 41. 1-4: 236-242. 581. TIKOS B.: Az Ocneria dispar pusztítása amerikai szemmel nézve. EL. 1939. 78. 2: 164-174. 582. DOMOKOS J.: Egy falusi utca gubacsai. Kripinger, Budapest. 1940. 11 p. 583. GYŐRFI J.: A fadarazsak és kártételük. EL. 1940. 79. 2: 77-95. 584. GYŐRFI J.: A Sympiesis First, nem paläarktikus fajainak revíziója. EK. 1941. 43. 1-2: 122-124. 585. GYŐRFI J.: Revision der paläarktischen Arten der Gattung Sympiesis Forst. EK. 1941.43. 1-2: 125-134. 586. GYŐRFI J.: Magyarországi szú-félék rovarellenségei. EK. 1941. 43. 1-2:32-60. 587. GYŐRFI J.: Die Insektenfeinde der Boden-käfer Ungarns. EK. 1941. 43. 1-2:61-65. 588. GYŐRFI J.: Die Ephialtesarten Ungarns. EK. 1941. 43. 2: 242-249. 589. GYŐRFI J.: A Lithocolletis platani Stgr. és parazitái. EK. 1941. 43. 3-4: 224-229. 590. GYŐRFI J.: Lithocolletis platani Stgr. und ihre Parasiten. EK. 1941. 43. 3-4:230-235. 591. GYŐRFI J.: Magyarország Ephialtes fajai. EK. 1941. 43. 3-4: 236-241. 592. GYŐRFI J.: A Lymantria dispar L. pusztítása után fellépő másodlagosan káros rovarok. EL. 1941. 80. 3: 120-123. 593. HARACSI L.: A szárazföldi rovarálcatípusok áttekintése. EK. 1941. 43. 3-4:250-268. 594. HARACSI L.: Übersicht der landbewohnenden Insektenlarventypen. EK. 1941. 43. 3-4: 269-288. 595. TILL D.: A Dreyfusia nusslini előfordulása hazánkban. EL. 1941. 80. 7: 351-358. 596. GYŐRFI J.: Fürkészdarázs kutatásaim eredménye, különös tekintettel a mellékgazda kérdésére. EK. 1942.44. 1-4: 1-89. 597. GYŐRFI J.: Magyarország Pissodes fajai. EK. 1942. 44. 1-4: 217-257. 598. GYŐRFI J.: Die Pissodes-Arten Ungarns. EK. 1942. 44. 1-4: 258-287.
36 599. GYŐRFI J.: Die Ergebnisse meiner Schlupfwespen-forschungen mit besonderer Berücksichtigung der Zwischenwirtfirage. EK. 1942. 44. 1-4: 89-165. 600. RAPAICS R.: A gubacsképződés. TK. 1942. 74. Pf: 228: 178-179. 601. GYŐRFI J.: Ökológiai vizsgálatok a Hymenopterák életéből. EK. 1943-44. 45. 1-4: 1-33. 602. GYŐRFI J.: Beobachtungen über die Ernährung der Schlupfwespenimagos. EK. 1943-44. 45. 1-4: 100-112. 603. GYŐRFI J.: Observation sur la nutrition des imagos des Hymenopteres parasites. EK. 1943-44. 45. 1-4: 113-114. 604. GYŐRFI J.: Adatok a Kőszegi-hegység valódi furkészdarázsféléinek (Hymenoptera fám. Ichneumonidae) ismeretéhez. EK. 1943-44. 45. 1-4: 115-124. 605. GYŐRFI J.: Beiträge zur Kenntnis der echten Schlupfwespenarten des Koszeger Gebirges. EK. 1943-44.45. 1-4: 124-126. 606. GYŐRFI J.: Notes on the Knowledge of the Species Hymenoptere Fam. Ichneumonidae in the Koszeg-Mountains. EK. 1943-44.45. 1-4: 126. 607. GYŐRFI J.: Ökologische Untersuchungen aus dem Leben der Hymenopteren. EK. 1943-44. 45. 1-4: 34-68. 608. GYŐRFI J.: Observation ecologique concemautes la vie des Hymenopteres. EK. 1943-44. 4 5 . i_4: 69-70. 609. GYŐRFI J.: Megfigyelések a fiirkészdarazsak nemzőinek táplálkozásáról. EK. 1943-44. 4 5 . i_4: 87-89. 610. HARACSI L.: Pajorvizsgálatok a debreceni erdőkben. EK. 1943-44. 45. 1-4: 127-155. 611. PETŐ J.: Az erdők első számú közellenségéről (kecskék). EL. 1943. 82. 2: 87-91. 612. TRAUER E.: Az ember erdei károsításai. E. 1943. 17. 7: 3-4. 613. HARACSI L.: Megfigyelések az erdei rovarok kártételének megítéléséhez. EL. 1944. 83.4: 150-163.
49 A Z ERDŐVÉDELEMRE VONATKOZÓ EGYÉB ADATOK 614. Fogházbüntetés az erdőben való dohányzásért. EL. 1938.77. 12: 1144-1145. 615. BRAXATORIS Z.: Az erdőrendészeti áthágásokról. EL. 1938. 77. 6 : 527-533. 616. TRAUER E.: A tulajdonos erdei károsításai. E. 1943. 17. 10: 3-6. 617. TRAUER E.: A tulajdonos büntetlenül elkövethető erdei károsításai. E. 1943. 17. 11:2-5. 618. TRAUER E.: Az erdők büntetőjogi védelme. E. 1944. 18. 10: 3-6. 619. TRAUER E.: Az idegenek erdei károsításai. E. 1944. 18. 12: 2-5. 620. TRAUER E.: A tulajdonos büntetéssel járó erdei károsításai. E. 1944. 18. 4: 5-9., 5: 5-9. 621. TRAUER E.: Az idegenek erdei károsításai. E. 1944. 18. 9: 3-9.
37 5 FATERMÉSTAN. NÖVEDÉK. AZ ÁLLOMÁNYOK NÖVEKEDÉSE ÉS SZERKEZETE. FÖLDMÉRÉS ÉS TÉRKÉPEZÉS
52 ÉLŐ FÁK ÉS FAÁLLOMÁNYOK, ERDŐSÉGEK ÉS A KITERMELT FA MÉRETEINEK ÉS TÉRFOGATÁNAK MEGHATÁROZÁSA 622. FEKETE Z.: Einfluss dér Schlussverháltnisse auf die Form und Masse dér Robinie. In: NEK. II. 429-433. 623. BOGDÁN G.: Tájékoztató becslési módok a vágható korú erdőkre. EL. 1935. 74. 1: 99-102. 624. KOVÁCS E.: Adalékok az akác fatömegtáblákhoz. EK. 1935. 37. 3-4: 168-177. 625. KOVÁCS E.: Nachfráge zu den Robinien-Massentafeln. EK. 1935. 37. 3-4: 178-181. 626. AJTAY V A vágásérettséget és vágássorrendet meghatározó szám. EL. 1937. 76. 1:33-56. 627. AJTAY V A természetes vágássorrendszámra alapított hozamszabályozás. EL. 1937. 76.4: 321-345. 628. BÍRÓ Z.: Néhány megjegyzés Ajtay Viktornak "A vágásérettséget és a vágássorrendet megállapító szám"-ról írt cikkéhez. EL. 1937. 76. 1: 56-60. 629. BÍRÓ Z.: Néhány szó a vágássorrendszámhoz. EL. 1937. 76. 3: 267-272. 630. FEKETE Z.: Akác-fatermési táblák a Magyar Alföld számára. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Sopron. 1937. 103 p. 631. HARACSI L.: Adatok a vágássorrend-számhoz. EL. 1937. 76. 3-4: 244-252. 632. KOVÁCS E.: Ajtay Viktor vágássorrendszáma és hozamszabályozása. EL. 1937. 76. 11: 831-850. 633. MAGYAR J.: Hozzászólás Ajtay Viktornak "A vágásérettséget és vágássorrendet meghatározó szám" címmel megjelent tanulmányához. EL. 1937.76. 3: 253-267. 634. Egy új köböző átlaló. EL. 1938. 77. 9: 822. 635. FEKETE Z.: A köbözés legegyszerűbb kulcsszámai. EL. 1938. 77. 5 : 475-478. 636. KOVÁCS J.: Rönkök és szálfák gyakorlatias köbözése. EL. 1938. 77. 4: 383-388. 637. KOVÁCS J.: Melyik köbözés gyakorlatiasabb. EL. 1938. 77. 6 : 567-571. 638. KOVÁTS E.: Adalékok az akác-állományok becsléséhez. EL. 1938. 77. 5 : 445-456. 639. MAGYAR J.: Egyszerű eljárás a termőhelyi osztályoknak arányos különbségekkel való alakítására. EL. 1938.77.4:330-335. 640. OLÁH J.: A gyakorlatias köbözésről. EL. 1938. 77. 5: 478-481. 641. A gyakorlatias köbözésről. EL. 1939. 78. 8 : 892-896. 642. AJTAY V.: A másik fél részéről. EL. 1939. 78. 11: 1040-1042. 643. KOVÁCS E.: A vita lezárása. EL. 1939. 78. 11: 1037-1039. 644. KOVÁCS E.: Az erdőlési kísérletek főbb fatermési eredményei. EL. 1939. 78. 3: 224-248.
38 645. KOVÁCS J.: Az előhasználatok fatömegének pontosabb meghatározása. EL. 1939. 78. 11: 1043-1051. 646. KÁLLAY Á.: Ötévi növekedés százalékának táblázata saijerdők részére. EL. 1939. 78. 6:608-618. 647. RÓNAY GY.: Faállománybecslés grafikus úton. E. 1943. 17. 12: 2-8. 58 FÖLDMÉRÉS É S TÉRKÉPEZÉS, LÉGI FELVÉTELEK 648. FODOR GY.: A légi fotogrammetria térhódítása és várható jelentősége az erdőrendezési munkálatok szempontjából. EL. 1935.74. 1:41-62., 5: 454-460. 649. MEZEY R.: Az alaptérkép. EL. 1936. 75. 5: 396-412. 650. SÉBORJ.: Vektoriális kiegyenlítés. EL. 1937. 76. 10: 740-752.,11: 819-830. 651. SZEDERJEI Á.: A légifényképészet szerepe a korszerű erdészetben. EL. 1939. 78. 12: 1130-1142. 652. HALÁSZ A.: Összetett pontbekapcsolás. EL. 1943.82. 11:512-519. 653. SÉBOR J.: A földméréshez használt műszerek, vizsgálatok és kiigazításuk. EZS. 1943. 1. 2: 64-83. 654. SÉBORJ.: Mérés, térképezés. EZS. 1943. 1. 2: 84-120.
6 ERDŐRENDEZÉS. ERDÉSZETI ÜZEMGAZDASÁG. ERDÉSZETI IGAZGATÁS 655. FEKETE Z.: Die ungarischen Ertragstafeln. ZfWF. 155-162. 656. FEKETE Z.: Geschichte und Stand dér Forsteinrichtung in Ungam. ZfWF. 151-154. 657. FEKETE Z.: Erdőbecsléstan. H.n. 1935. 344 p. 658. FEKETE Z.: Akác fatömegtáblák és szerfabecslési táblázatok. Szerző kiadása, Sopron. 1935. 63 p. 659. FEKETE Z.: Nyílt levél erdész szakközönségünkhöz. EL. 1935. 74. 10: 757-758. 660. MEZEY R.: Az erdőgazdasági üzemtervekről. EL. 1935. 74. 11: 847-856. 661. BÉKY A.: Erdőgazdasági üzemtervünk fejlesztése. EL. 1936. 75. 1: 11-17., 11:944-953. 662. KOVÁTS E.: Az erdőrendezés újabb irányai. EL. 1936. 75. 6 : 483-495., 7: 596-611. 663. AJTAY V.: Átmeneti vágásforduló. EL. 1938. 77. 11: 938-961. 664. AJTAY V.: Összefoglalás (hozadékszabályozás). EL. 1938. 77. 3: 218-233. 665. FEKETE Z.: A sűrűségi és záródási viszonyszám helyes értelmezése. EL. 1938. 77. 10: 841-850. 6 6 6 . FEKETE Z.: Az erdő gazdasági beosztása és a jövőbeli gazdaság alapelveinek megszabása. EL. 1938. 77. 12: 1052-1063. 667. FEKETE Z.: Az erdőgazdasági üzemterv rajzábrás mintái. EL. 1938. 77. 4: 323-330. 6 6 8 . FEKETE Z.: Erdőrendezési utasításunknak a fatermési táblákra vonatkozó rendelkezései. EL. 1938. 77. 5: 419-432.
39 669. FEKETE Z.: A részletes erdőleírás alakja és tartalma. EL. 1938. 77. 7-8:613-622. 670. KRAMMER J. (szerk.): Gömbfa-köböző. Gergely, Budapest. 1938. 64 p. 671. RIKLY I.: Az Ajtay-féle "természetes vágássorrendszám" grafikus meghatározása. EL. 1938. 77. 1: 23-30. 672. ZÓLOMY I.: A vágásforduló fogalmának meghatározása. EL. 1938. 77. 10: 901-903. 673. FEKETE Z.: Üzem- és hozamszabályozás. EL. 1939. 78. 2: 127-139. 674. KISS F.: A Duna-Tiszaközi homoki erdők használatának tartamosságáról. EL. 1939. 78. 1:29-36. 675. RÁK: Időszerű üzemrendezési széljegyzetek. EL. 1939. 78. 8 : 887-892. 676. TILL D.: Az évi vágások rajzábrás nyilvántartása. EL. 1939. 78. 11: 1052-1059. 677. KÁLLAY Á.: Gyors fatömegbecslés akác állományokban. EL. 1940. 79. 8 : 483-487. 678. MAGYAR J.: A fatermési táblák szerkesztésének alapkérdései. EK. 1940. 42. 1: 1-89. 679. MAGYAR J.: Grundfragen dér Aufstellung von Ertragstafeln. EK. 1940. 42. 1:90-105. 680. MAGYAR J.: Az egykorú állomány fáinak az osztályozása. EL. 1940. 79. 8 : 487-492. 681. MATTYASOVSZKY E.: Üzemrendezési tervezet. EL. 1940. 79. 7: 422-427., 8 : 474-477. 682. MAGYAR J.: Az egykorú állomány felsőmagassága. EL. 1941. 80. 3: 101-107. 683. MIKEVÁRIT.: Erdőrendezőségi teljesítményszámítás. EL. 1941. 80. 4: 184-200. 684. PALOTAY I.: Payer Artúr famagasságmérője. EL. 1941. 80. 4: 236-238. 685. BRAXATORIS Z.: Az erdőrendezésről. EL. 1942. 81.7: 340-342. 6 8 6 . FEKETE Z.: Az egységes magassági görbék alkalmazása a fatömeg becslésére s a hazai átlagos tölgy-görbék. EK. 1943-44. 45. 1-4: 369-379. 687. FEKETE Z.: Gebrauch dér Höhen-Einheitskurven zűr Massenermittlung, und die ungarischen Normalkurven fiir die Eiche. EK. 1943-44. 45. 1-4: 380. 6 8 8 . FEKETE Z.: L' usage des courbes moyennes des hauteurs pour le calcul de volume, et les courbes moyenne hongroises pour le chene. EK. 1943-44. 45. 1-4: 381-382. 689. FEKETE Z.: Az átlagtörzs helye a faállományban. EK. 1943-44. 45. 1-4: 383-389. 690. FEKETE Z.: Stelle des Mittelstammes im Bestande. EK. 1943-44. 45. 1-4: 390-391. 691. FEKETE Z.: La piacé de la tige moyune dans le peuplement. EK. 1943-44. 45. 1-4: 392-393. 692. FEKETE Z.: Erdőbecslés és erdőérték-számítás. EZS. 1943. 1. 1: 329-562. 693. FRITSCH A.: Üzemterv vagy üzemrendezési jegyzőkönyv?. EL. 1943. 82. 4: 189-191. 694. BABOS I.: Még néhány szó az alföldi erdők üzemtervéhez. EL. 1944. 83. 4: 173-184.
40 67 EREDMÉNYSZÁMÍTÁS. MÉRLEGKÉSZÍTÉS. KÖNYVELÉS ÉS SZÁMVITEL. ÜZEMI STATISZTIKA 695. SALLAK J.: A kettős könyvelés fontossága a gazdálkodásban. EL. 1943. 82. 9:435. 696. KAPUVÁRI: Faraktárunk vezetése grafikon segítségével. E. 1944. 18. 11:2-5. 7 ERDÉSZETI TERMÉKEK KERESKEDELME (FAPIACISMERET). AZ ERDÉSZETI SZÁLLÍTÁS ÉS A FAIPAR GAZDASÁGI KÉRDÉSÉI 697. Erdei érték- és árszabályzat Tolna vármegye egész területére. Molnár nyomda, Szekszárd. 1935. 4 p. 698. Magyarország a negyedik faimportáló állam Európában. EL. 1935. 74. 1: 105. 699. A termelői ár, a fogyasztói ár. EL. 1935. 74. 1: 5-10. 700. Az első évnegyed fabehozatali forgalma. EL. 1935. 74. 6 : 504-506. 701. Az első félév fabehozatali mérlege. EL. 1935. 74. 9: 685-686. 702. BÍRÓ Z.: Fabehozatalunk az év első 9 hónapjában. EL. 1935. 74. 12: 887-888. 703. PALLAY [PLAUDER] N.: A bakonyvidéki lucfenyő erdőhasználati értéke. EL. 1935. 74. 12: 926-940. 704. WORSCHITZ F.: A faanyagvizsgálat okszerűsítése és nemzetközi szabályozása (MONNIN-rendszer). EL. 1935. 74. 10: 779-792., 11: 834-846. 705. WORSCHITZ F.: Röngten technikai cellulóz és rost vizsgálatok IV. EL. 1935. 74.3:264-271. 706. Erdőbirtokosok és Fakereskedők Faforgalmi Rt. évi jelentés és számadás. Révai, Budapest. 1936. 11 p. 707. Az első háromnegyed év fabehozatali mérlege. EL. 1936. 75. 12: 1024-1026. 708. BARTOSCHOWSKY - BARTOSZEWSKI V.: Fűrésztelepek munkabéreiről. EL. 1936. 75. 2: 131-140. 709. PALLAY [PLAUDER] N.: A bakonyvidéki lucfenyő erdőhasználati értéke (folytatás). EL. 1936. 75. 1: 30-42, 2: 97-121. 710. Németországban nem szabad lucfenyőből bányafát termelni. EL. 1937. 76. 11:903. 711. Mégegyszer a tűzifakérdés. EL. 1937. 76. 3: 217-232. 712. Újfajta enyv rétegelt lemezek gyártásához. EL. 1937. 76. 7-8: 663-664. 713. Vízben oldható fa. EL. 1937. 76. 9: 770. 714. PALLAY N.: A soproni tűzifa rőzsekötegekről és azok gazdasági jelentőségéről. EL. 1937. 76. 2: 130-143. 715. KIRÁLY S.: A kereskedelmileg fontosabb fenyőfák áruvizsgálati módszere. Kereskedelmi szakoktatás. Franklin, Budapest. 1938.9-21. 716. TÖRÖK B.: A magyar Alpok és a Bükkhegység lucfenyőállományainak erdőhasználati értkéke (Elfogadott doktori értekezés; Erdészeti lapok IV. füzetének melléklete). EL. 1938. 43 p. 717. A tűzifa legmagasabb árának megállapítása. EL. 1939. 78. 12: 1092-1095. 718. Európa fakereskedelme az 1938. évben. EL. 1939. 78. 2: 201-202.
41 719. Bizonytalanság (tűzifa-kérdés). EL. 1939. 78. 8 : 817-823. 720. BÍRÓ Z.: A tűzifa árkérdése. EL. 1939. 78. 10: 969-972. 721. ZSOMBORY I.: Magyarország fakereskedelmi politikája erdőgazdasági vonatkozásban. EL. 1939. 78. 5: 480-499. 722. Fás címtár. Bp., 1940. 106 p. 723. LONKAY J.: Fakereskedelmi ismeretek. EL. 1943. 82. 3: 120-123. 724. BÍRÓ Z.: Faforgalmi központ. EL. 1944. 83. 6 : 251-253.
8 ERDEI TERMÉKEK ÉS FELHASZNÁLÁSUK 725. Erdei mellékhasználatok és azok értéke törvényhatóságonként. 1932. ESK. 1935. 23. 726. Fát feldolgozó üzemek és gyárak törvényhatóságonként. 1932. ESK. 1935. 27. 34-35. 727. KRIPPEL M.: Tanulmány a tompaélű gerendákról. EK. 1935. 37. 3-4: 135-163. 728. KRIPPEL M.: Studie über die rundskartigen Balken. EK. 1935. 37. 3-4: 163-167. 729. KÁLLAY Á.: A tűzifa fajsúlyának változása. EL. 1935. 74. 2: 163-170. 730. RAPAICS R.: Csipkerózsa nevelése magról. TK. 1935. 67. 1029: 304. 731. WORSCHITZ F.: A fa micelláris anyagismerettani vázlata. EK. 1935. 37. 3-4: 182-204. 732. WORSCHITZ F.: Röntgentechnikai cellulóz és rostvizsgálatok. IV. EL. 1935. 74.3:264-271. 733. ZAJTAY A.: A lombtakarmány. TK. 1935. 67. 1023-1024: 138-140. 734. BALLENEGGER R.: A fa hamuja mint műtrágya. TK. 1936. 6 8 . 1049-1050: 223-224. 735. DOCTORICS B.: Az erdei szénégetés jelentőségének csökkenése. TK. 1936. 6 8 . 1045-1046: 97. 736. Az erdész mellékkereseti lehetőségei. E. 1937. 11. 4: 60., 5: 58., 6-7: 94-96., 8 : 107-110. 737. A bükk mint talpfaanyag. EL. 1937. 76. 6 : 577-578. 738. Vörös és kék revesedést mutató jegenyefenyőből készített cellulóze. EL. 1937. 76. 7-8: 664. 739. BOKOR R.: A fagáz mint energiaforrás járművek hajtására. EL. 1937. 76. 9: 681-693., 10: 752-761. 740. PALLAY N.: A fakeménység vizsgálati módszerének kérdése. Anyagvizsgálók Közlönye, Budapest. 1937. 120-138. 741. ÁGFALVI J.: Meggyfa-botüzem. EL. 1937. 76. 4: 356-359. 742. Újabb adatok az akácfából készült boroshordók használhatóságáról. EL. 1938. 77. 7-8: 679-680. 743. BALÁZSOVITS: Boroshordók - akácfából. EL. 1938. 77. 6 : 575-576. 744. MAJOR Á.: Az erdész mellékkereseti lehetőségei. E. 1938. 12. 3: 75-76. 745. PALLAY N.: Tájékoztató vizsgálatok a kanadai és robusztanyár műszaki tulajdonságairól. EL. 1938. 77. 10: 850-861. 746. PERHÁCS P.: A tűzifa beszáradásáról. E. 1938. 12. 8 : 242-244.
42 747. Hibák a fűrészüzemben a fa gazdaságos kihasználásánál. EL. 1939. 78. 11: 1075-1076. 748. BÉKY A.: Az erdő rendes és rendkívüli használata. Pátria nyomda, Budapest. 1939. 5 p. 749. KALLIVODA GY.: Néhány adat a kanadainyár-épületfa tartósságáról. EL. 1939. 78.2:200-201. 750. KIRCHKNOPF E.: A fának cukorrá való feldolgozásáról. EL. 1939. 78. 3: 282-286. 751. Utasítás a vasúti talpfák és élfák (extrafa) termeléséhez. Lám., Ungvár. 1940. 40 P-
752. ERDEI GRÚZ T.: Cukorgyártás fából. TK. 1940. 72. 1113: 401-403. 753. FEHÉR D.: Összehasonlító regionális vizsgálatok a magyar fa futőhatásáról. EK. 1940. 42. 3-4: 171-193. 754. FEHÉR D.: Untersuchungen über den Heizwert der ungarischen Brennhölzer. EK. 1940. 42. 3-4: 194-202. 755. FEHÉR D.: Vizsgálatok a magyar fa futőhatásáról. EL. 1940. 79. 3: 147-160. 756. FEHÉR D.: Kiegészítő megjegyzések a magyar fák futőhatására vonatkozó közleményhez. EL. 1940. 79. 4: 296-298. 757. KIRÁLY S.: A csipkebogyó vitamintartalma. TK. 1940. 72. 1111: 341-342. 758. WINDICH R.: Fenyőtűkből készült tea, mint C-vitaminpótló. TK. 1940. 72. 1105: 103-104. 759. Z. CSEMKE L.: A bükkhaszonfa feldolgozásáról. EL. 1940. 79. 9: 568-578., 10: 608-615. 760. A gyantatermelésről. EL. 1941. 80. 9: 535-536. 761. BOKOR R.: A fa természetes szárításának a meggyorsítása. EL. 1941. 80. 4: 152-158. 762. BOKOR R.: A gyantanyerés lehetőségei hazánkban. EL. 1941. 80. 6:303-310. 763. GÁRDONYI NAGY L.: Fából készített vízerőmű-csövek. EL. 1941. 80. 4: 179-183. 764. KENESSEY P.: "Nagy hiba, hogy már a múltban nem indítottuk meg a gyantatermelést!1’ EL. 1941. 80. 10: 587-588. 765. KIRÁLY S.: A csipkebogyó jelentősége a népi táplálkozásban. TK. 1941. 73. 1122:385-386. 766. PALLAY N.: A miskolci erdei- és vörösfenyő szilárdsági vizsgálata. EK. 1941. 43. 1-2: 135-160. 767. PALLAY N.: Festigkeitsprüfung des Lärchen- und Kieferholzes aus der Umgebung von Miskolc (Ungarn). EK. 1941.43. 1-2: 161-165. 768. BOKOR R.: A fa víztartalmának gyakorlati gyors meghatározása. EL. 1942. 81. 12: 564-573. 769. HOLLUB J.: Bőrcserzésre szolgáló gubacs. TK. 1942. 74. 1132: 191-192. 770. KIESELBACH GY.: A fenyőtűtea. TK. 1942. 74. 1136: 320. 771. KIESELBACH GY.: A hársfatea. TK. 1942. 74. 1137: 352. 772. KOSTYÁL J.: November havi teendők a méhesben. E. 1942. 16. 11: 13. 773. KOSTYÁL J.: Február havi teendők a méhesben. E. 1942. 16. 2: 6-10. 774. KOSTYÁL J.: Március havi teendők a méhesben. E. 1942. 16. 3: 10-11. 775. KOSTYÁL J.: Április havi teendők a méhesben. E. 1942. 16. 4: 6-7. 776. KOSTYÁL J.: Május havi teendők a méhesben. E. 1942. 16. 5: 12-14.
43 777. KÚTHY S.: A csipkebogyó, az új természetes C-vitamin forrás. TK. 1942. 74. 1133:204-206. 778. PÁTER E.: A faragottfa káros térhódítása. EL. 1942. 81. 2: 51-58. 779. PÁTER E.: Ismételten a faragottfa káros térhódításáról. EL. 1942. 81. 7: 336-337. 780. SZY G.: A faragottfa-termelésről. EL. 1942. 81.5: 235-238. 781. PALLAY N.: A fák víztartalma. A szabad és kötött víz befolyása a műszaki tulajdonságokra. EK. 1943-44.45. 1-4: 161-202. 782. PALLAY N.: Der Wassergehalt der Hölzer: Der Einfluss freien und gebundenen Wassers auf die technischen Eigenschaften. EK. 1943-44.45. 1-4: 203-212. 783. BIRÓ Z.: Termelés és ármegállapítás. EL. 1943. 82. 12: 542-551. 784. BOKOR R.: Új furészüzemi szakkönyv. EL. 1943. 82. 10: 457-463. 785. KIRSCHMAYER Ö.: Az erdeifenyő csapolásának hatása a faszövet sajátságaira. EL. 1943. 82. 6 : 282-285. 786. KOSTYÁL J.: Április havi teendők a méhesben. E. 1943. 17. 4: 8-10. 787. KOSTYÁL J.: Május havi teendők a méhesben. E. 1943. 17. 5: 13-14. 788. KOSTYÁL J.: Augusztus havi teendők a méhesben. E. 1943. 17. 8 : 10. 789. KOVÁCS J.: A lombosszerfából készült fűrészárufélék árveréséről. EL. 1943. 82. 11: 505-512. 790. KOVÁCS J.: A fenyőrúdfáról. EL. 1943. 82. 5: 208-212. 791. MAZEK-FIALA: A feketefenyő-gyanta csapolása. EL. 1943. 82. 2: 55-64. 792. MÖBIUS: Az erdeifenyő-gyanta csapolásának mai állása Németországban. EL. 1943. 81. 1: 11-16. 793. NÁSFAY Z.: Észrevételek a szerfarendelethez. EL. 1943. 82. 9: 407-416. 794. ORTEGEL R.: A gyantatermelés fejlődése Németországban. EL. 1943. 82. 1: 7-11. 795. PALLAY N.: A német-dongák hordóűrtartalmának összehasonlító számításai. EL. 1943. 82. 5: 263-268. 796. ROTH GY.: A gyantacsapolás jövője. EL. 1943. 82. 1: 3., 2: 55., 3: 102-112. 797. BOKOR R.: Tanulmányúti tapasztalatok Németországban a gyantatermelésről. EL. 1944. 83. 6 : 257-266. 798. KOSTYÁL J.: Március havi teendők a méhesben. E. 1944. 18. 3: 7-8. 799. KOSTYÁL J.: Április havi teendők a méhesben. E. 1944. 18. 4: 7. 800. KOSTYÁL J.: Május havi teendők a méhesben. E. 1944. 18. 5: 16-17. 801. LONKAI J.: Hozzászólás a lombfa-furészáru árveréshez. EL. 1944. 83. 2: 88-90. 802. PALLAY N.: Hozzászólás a gyantacsapolás kérdéséhez. EL. 1944. 83. 1: 5-16. 803. SIMONKAY GY.: A korszerű furészelésről. EL. 1944. 83. 3: 141-146. 804. THIRINGER J.: A havasi legeltetés erdőgazdasági és vadászati hatásai. EL. 1944. 83. 1: 17-26.
9 ERDÉSZETI POLITIKA 805. FÖLDVÁRY L.: Általános időszaki erdőstatisztikai felvétel. In: NEK. 120-127.
44 806. SABAU V.: Beitrag zur Schaffung einer internationalen Forststatistik. In: NEK. 250-262. 807. SABAU V.: Statistisches über die rumänischen Wälder. In: NEK. II. 263-277. 808. TOMASOVSZKY I.: Magyarország erdészete a statisztikák tükrében. In: NEK. 142-149. 809. KAÁN K.: Gazdaságpolitikai feladatok. Bp., 1935. 117 p. 810. A Miskolci kir. Erdőigazgatóság alá tartozó kincstári uradalom történelmi és gazdasági rövid ismertetése. Miskolc, 1936. 54 p. 811. DOBÓ I.: Die Forstwirtschaft des Revieres Farkasgyepű. Sopron, 1936. 6 p. 812. EÖRSI F.: Mennyiben szorítja meg az új erdőtörvény a birtokos szabad rendelkezési jogát. (Doktori értekezés.). Bp., 1936. 149 p. 813. TOMASOVSZKY I.: Magyarország erdészete a statisztika tükrében. Bp., 1936. 8 p. 814. Magyarország 300 kát. holdat meghaladó erdőterületeinek kimutatása és erdőbirtokos névsora. Bp., 1937.46 p. 815. Erdőbirtokosok és fakereskedők, faforgalmi Rt. Évi jelentés és számadás. Bp. 1938. 11 p. 816. Az egri érsekség... erdőbirtokának ismertetése. Eger, 1938. 20 p. 817. JUHASZ L.: A vasmegyei Farkas-erdő a XVII. és XVIII. században. (Klny. Századok.). Bp., 1938. 23 p. 818. SABAU V.: Vorschläge zur Vervollkommung des internationalen forstlichen bibliographischen Systems. Sopron, 1938. 7 p. 819. VÉSSEI F.: A tűzifa árkérdése 1939. év tavaszán. Bp., 1939. 27 p. 820. PÓLYIK Á.: Erdőgazdaság. In: Hajdú vármegye és Debrecen sz. kir. város. Szer.: Csobán E. Bp., 1940. 155-157. 821. UJVÁRY G.: A kalocsai székesfőkáptalan erdőgazdaságának leírása. Kalocsa, 1940. 13 p. + mell. 822. TUZSON J.: A Magyar Alföld. Gazdasági, növényföldrajzi tanulmány, telepítési és vízgazdálkodási tervezet. Bp., 1941. 6 6 p. 823. FÖLDVÁRY L.: Unsere Forstwirtschaft nach der Befreiung der östlichen und siebenbürgischen Gebiete. EK. 1941.43. 1-2: 114-121. 824. OROSZ I.: Mit kíván a belteijes erdőgazdálkodás az erdőőrtől?. E. 1941. 15. 10: 5-7. 825. FÖLDES T.: Beschreibung des ärarischen Waldbesitzes. ZfWF. 199-202. 826. SCHMIDT COLINET W.: Über Ungarns zurückgekeherte Waldgebeite. ZfWF. 203-216. 827. A jóváhagyott erdőgazdasági tervek száma törvényhatóságonként. 1932. ESK. 1935. 24: 22-23. 828. Az állami kezelésben lévő erdőbirtokok tulajdonjogi minősége, száma és kiterjedése törvényhatóságonként 1933. ESK. 1935.28. 829. Egy kis tájékoztató. EL. 1935. 74. 10: 749-756. 830. A hitbizományi reform. EL. 1935. 74. 11: 824-825. 831. Lapzárta előtt. EL. 1935. 74. 2: 120-121. 832. Az önvédelem és a józan belátás. EL. 1935. 74. 3: 220-223. 833. A vasúti tarifák kérdése. EL. 1935. 74. 3: 223. 834. Az 1934. év behozatali adatai. EL. 1935. 74. 3: 224-225. 835. A telepítés kérdése. EL. 1935. 74. 4: 305-308. 836. Tűzifa-tarifa. EL. 1935. 74. 5: 416-418. 837. Az új értékesítési idény. EL. 1935. 74. 6 : 500-504.
45 838. Egy kis statisztika. EL. 1935. 74. 7-8: 590-598. 839. A tűzifa vasúti szállítási díjkedvezménye. EL. 1935. 74. 7-8: 592-597. 840. A vasúti szállítási díjkedvezmény. EL. 1935. 74. 9: 675-677. 841. Tanulságok. EL. 1935. 74. 9: 681-684. 842. A műfaszállítási díjkedvezmény. EL. 1935. 74. 9: 6 8 6 -6 8 8 . 843. A kedvezményes tűzifa feladóállomások. EL. 1935. 74. 9: 743-746. 844. AJTAY J.: A csonka-bellyei uradalom erdőgazdasági eredményei, erdőmémök, erdőtulajdonos, erdőtörvény, erdő. EL. 1935. 74. 2: 154-162. 845. BÍRÓ Z.: A tűzifa árdrágulása. EL. 1935. 74. 12: 888-905. 846. KRÓL O.: Belső telepítés a Duna-Tisza közén. EL. 1935. 74. 4: 327-352. 847. MALCOMES B.: Fatermelésünk és faellátásunk mai helyzete. Vajna, Budapest. 1935.48 p. 848. LAMOTH M.: A tervszerű erdőgazdálkodás. E. 1936. 10. 12: 329-330. 849. RADÓ G.: Begang dér Stadtwaldes von Debrecen. Röttig-Romwalter, Sopron. 1936. 6 p. 850. RAPAICS R.: A magyar erdők számokban. TK. 1936. 6 8 . 1045-1046: 89-90. 851. ROTH GY.: Les champs d'essai dans la forit de vilié du Pécs. Röttig-Romwalter, Sopron. 1936. 18 p. 852. A tűzifa kérdése: legyen a fa belföldi. EL. 1937. 76. 5: 393-397. 853. Procés-verbal de la réunion de Budapest pour la création d'un Comité International de Sylviculture. Pátria, Budapest. 1937. 52 p. 854. A tűzifa ára EL. 1937. 76. 2: (109-114). Két és fél év tűzifaforgma. EL. 1937. 76. 2: 114-117. 855. FERDINÁNDY G.: Cellulóz és mezőgazdaság. Mezőgazdasági Közlöny, Pátria nyomda, Budapest. 1937. 160-476. 856. KEMÉNY Z.: A természet és az erdő. E. 1937. 11. 3: 27-29. 857. MATUSOVITS P.: Vágvölgyi krónika. EL. 1937. 76. 2: 144-152. 858. NAGY I.: Takarékosság és nyomor. E. 1937. 11.5: 45-46. 859. SZELESS I.: Néhány szó egy erdőbirtok átszervezéséről. EL. 1937. 76. 3:272-281. 860. Az esztergomi érsekség javadalmához tartozó uradalom erdőbirtokának ismertetése. Buzáravits nyomda, Esztergom. 1938. 20 p. 861. A magyar energiagazdálkodás és a törvényhozás. EL. 1938. 77. 4: 394. 862. DIETL Á.: Az erdész és a vadász. EL. 1938. 77. 7-8: 632-636. 863. DUDICH E.: A visszatért Felvidék természeti kincsei III. Állatvilág. TK. 1938. 70. 1090: 737-743. 864. JÁVORKA S.: A visszatért Felvidék természeti kincsei II. Növényvilág. TK. 1938. 70. 1090: 727-736. 865. MAURITZ B.: A visszatért Felvidék természeti kincsei I. Ásványok - kőzetek. TK. 1938. 70. 1090: 721-727. 8 6 6 . RÁBAY GY.: Die Forstwirtschaft dér königl Freistadt Pécs (Als Handschrift gedruckt). Röttig-Romwalter, Sopron. 1938. 11 p. 867. TÓTH [BÓDOG] F.: Die Forstwirtschaft dér Nationalen Kulturstiftung zu Párád. Als Handschrift gedruckt. Röttig-Romwalter, Sopron. 1938. 5 p. 8 6 8 . Debrecen szabad királyi város erdőgazdaságának ismertetése. Városi, Debrecen. 1939. 19 p. 869. BRAXATORIS Z.: A fahasználati jog gyakorlása. EL. 1939. 78. 2: 175-181. 870. FÖLDVÁRY L.: Kincstári erdők Kárpátalján. Les forest domanials en Subcarpathic. Homyánszky nyomda, Budapest. 1939. 23 p.
46 871. GYŐRFFYI.: A Tisza forrásánál. TK. 1939. 71. 1099: 529-537. 872. GÖRCS L.: A pécsi erdő. Haladás nyomda, Pécs. 1939. 59 p. 873. KISS F.: Szeged erdészete. EL. 1939. 78. 3: 260-281., 5: 500-512., 6 : 619-634., 7: 745-759., 8 : 823-836. 874. KÉZ A.: A Ruténfóld. TK. 1939. 71. 1094: 214-228. 875. ORTUTAY P.: Visszatért értékeink. EL. 1939. 78. 5: 467-479. 876. ORTUTAY P.: Az erdőmémök az országrendezés munkájában. EL. 1939. 78. 9:911-938. 877. PÁLINKÁS A.: A fa közgazdasága. Gyarmati, Budapest. 1939. 20 p. 878. PÁLINKÁS A.: A cellulóz és papír közgazdasága. Gyarmati, Budapest. 1939. 24 p. 879. SZENT ISTVÁNY A.: Mennyi erdőt kapunk vissza a felszabadult Felvidéken? EL. 1939. 78. 1: 15-28. 880. SZENT ISTVÁNY A.: Kárpátalja erdőkincse. EL. 1939. 78. 4: 360-373. 881. ASBÓTHF.: A magyar erdő háborúja a magyar életért. Brecsa, Kiskunhalas. 1940. 27 p. 882. BÍRÓ Z.: Aggodalmak. EL. 1940. 79. 3: 143-146. 883. BÍRÓ Z.: Erdély. EL. 1940. 79. 9: 553-555. 884. BÍRÓ Z.: A faellátás kérdése. EL. 1940. 79. 9: 556-562. 885. FRŐHLICH GY.: Maros-Torda, Csík és Háromszék vármegyék erdőségeinek a mai állapota. EL. 1940. 79. 10: 636-639. 8 8 6 . FRŐHLICH GY.: Befejező szavam a görgényi uradalom erdőgazdálkodása ügyében. EL. 1940. 79. 12: 785-786. 887. FÖLDVÁRY L.: A visszacsatolt keleti és erdélyi országrész erdőterülete és faellátásunk jövője. Homyánszky nyomda, Budapest. 1940. 16 p. 8 8 8 . FÖLDVÁRY L.: Kincstári erdők Kárpátalján. Les forest domaniales en Subcarpath ic. Homyánszky nyomda, Budapest. 1940. 42 p. 889. FÖLDVÁRY L.: Mennyi erdőt kaptunk Északerdély visszacsatolásával (válasz). EL. 1940. 79. 12: 779-782. 890. HUSZÁR K.: A diósgyőri kincstári uradalom erdőgazdasága. EL. 1940. 79. 3: 184-192., 4: 260-269. 891. JÁVORKA S.: A visszatért Erdély természeti kincsei. II. Növényvilág. TK. 1940. 72. Pf: 219: 154-163. 892. KARSAIK.: Kassa m. kir. város mint erdőbirtokos. OEE, Sopron. 1940. 47 p. 893. KEGLEVICH GY.: Hozzászólás a faellátás kérdéséhez. EL. 1940. 79. 10: 640-642. 894. KOCH S.: A visszatért Erdély természeti kincsei. III. Ásványok. TK. 1940. 72. Pf: 219: 163-172. 895. KOTSIS T.: Barlangok a tómalmi erdőben. Röttig-Romwalter, Sopron. 1940. 50 p. 896. KOVÁTS A.: Megjegyzések Frőhlich Gyula cikkéhez. EL. 1940. 79. 11:683-687. 897. MADAS A.: Mit láttunk Kárpátalján?. EL. 1940. 79. 8 : 530-536. 898. MAURITZ B.: A visszatért Erdély természeti kincsei. IV. Kőzetek. TK. 1940. 72. Pf: 219: 173-176. 899. PAUKSCH P.: Tájékoztató Kassa sz. kir. város erdőbirtokáról. Stádium, Budapest. 1940. 8 p. 900. ROTARIDES M.: A visszatért Erdély természeti kincsei. I. Állatvilág. TK. 1940. 72. Pf: 219: 145-154.
47 901. VIRÁGH B.-BIRCK O.: Mennyi erdőt kaptunk Északerdély visszacsatolásával. EL. 1940. 79. 10: 601-608. 902. Erdőgazdálkodásunk időszerű kérdései a felsőoktatásban. EL. 1941. 80. 1:38. 903. A Magyar Mérnök- és Építész-egylet 75. évi jubileumi közgyűlése. EL. 1941. 80. 12:730-731. 904. A világ fakészlete és fafogyasztása. EL. 1941. 80. 8 : 485-486. 905. BÍRÓ Z.: A z árkérdésről. EL. 1941. 80. 12: 671-681. 906. BÉKY A.: Lesz-e rnost már elég fánk?. EL. 1941. 80. 2: 88-90. 907. FRŐHLICH GY.: Néhány sürgős erdélyi erdészeti feladat. EL. 1941. 80. 3: 137-140. 908. FÖLDVÁRY L.: Erdőgazdaságunk a keleti és északerdélyi területrészek felszabadulása után. EK. 1941. 43. 1-2: 66-113. 909. FÖLDVÁRY L.: Fenyőfagondjaink. EL. 1941. 80. 3: 140-142. 910. GUTS J.: A Lápos-hegység mészkő fennsíkja. TK. 1941. 73. 1116: 53-56. 911. ISTVÁNFFY J.: Termelési feladatok a visszatért területeken. EL. 1941. 80. 9:514-517. 912. KOVÁCS J.: Gondolatok az árkérdésről. EL. 1941. 80. 11: 610-615. 913. MIHÁLYI Z.: A magyar erdőgazdaság feladatai. EL. 1941. 80. 12: 646-659. 914. NEMES K.: Emlékezés Háromszékvármegye őserdeire. EL. 1941. 80. 9: 497-504. 915. NYÁRÁDY E. GY.: A Radnai-havasok tavasza és az ott lakó emberek hegyekre utaltsága. TK. 1941. 73. 1122: 361-369. 916. ONCZAY L.: Erdőgazdaságunk feladatainak a megoldása. EL. 1941. 80. 12: 659-671. 917. ZSOMBORY I.: Magyarország faellátása a rendeletek tükrében. EL. 1941. 80. 8:402-418. 918. BABOS I.: Az árkérdés alföldi szemmel nézve. EL. 1942. 81.1: 16-20. 919. BÍRÓ Z.: Az erdész és a gazda. EL. 1942.81.3: 102-115. 920. BÍRÓ Z.: Videant consules!. EL. 1942. 81.3:115-120. 921. BÍRÓ Z.: Háborús gondok. EL. 1942. 81.9: 402-407. 922. GÁL V.: Erdély faiparának a jövő feladatai. EL. 1942. 81.5: 239-241. 923. ISTVÁNFFY J.: Szénbányászat és legelőgazdaság. EL. 1942. 81. 5: 238-239. 924. SZEDERJEY OSTADÁL J.: Belterjes erdőgazdálkodás. EL. 1942. 81. 4: 151-163. 925. Az erdészet feladatai az átmenetgazdálkodásban. EL. 1943. 82. 12: 552-565. 926. A bányafa-termelés érdekében. EL. 1943. 82. 2: 87. 927. BÍRÓ Z.: Háborús gazdálkodásunk veszedelmei. EL. 1943. 82. 6 : 253-262. 928. FÖLDVÁRY L.: Statisztika. EZS. 1943. 1. 39: 747-752. 929. WALDBOTT K.: A fa, mint a hadigazdálkodás fontos nyersanyaga. EL. 1943. 82. 7: 304-316. 930. BÍRÓ Z.: Háborús kötelességek!. EL. 1944. 83. 7: 301-302. 931. FÖLDVÁRY L.: A vasút és az erdőgazdaság. EL. 1944. 83. 3: 123-128. 932. HUSZÁRIK K.: Az erdőmémök jövő feladatairól. EL. 1944. 83. 6 : 271-275. 933. KOVÁCS J.: Időszerű gondolatok, árkérdés. EL. 1944. 783. 6 : 256-270. 934. KOVÁCS J.: Az árszabályozás egyik elhanyagolt tényezője. EL. 1944. 83. 9: 395-401. 935. NEMES K.: A Bereck-Ojtoz körüli őserdők faállománya, kora és használhatósága. EL. 1944. 83. 8 : 352-364.
48 936. NEMES K.: A Bereck-Ojtoz körüli őserdők faállománya, kora és használhatósága. EL. 1944. 83. 9: 383-394. 937. PLENTZNER F.: A városok és községek erdőgazdasági alkalmazottainak helyzete és sorsa. EL. 1944. 83. 9: 408-410. 938. PRÜGERH.: Erdészeti könyvelés. EL. 1944. 83. 5: 206-210. 939. TOMASOVSZKY I.: Erdészeti előadások hazánk mezőgazdasági szakoktatási intézményeiben. EL. 1944. 83. 2: 90-91. 940. TOMASOVSZKY I.: Az erdőgazdaság és a gazdatisztek. EL. 1944. 83. 7: 322-327. 93 ERDŐFELÜGYELET ÉS ERDÉSZETI TÖRVÉNYHOZÁS. ERDŐTÖRVÉNYEK 941. Törvényjavaslat az erdőről és a természetvédelemről. (Az 1935:IV te. törvényhozási tárgyalásai.). Bp., 1935. 942. AJTAI S.: Magyar erdészeti közigazgatás. Bp., 1935. 144 p. 943. Magyarország állami erdészeti adminisztrációja. 1934. ESK. 1935.29. 40-41. 944. Az új erdőtörvény. EL. 1935. 74. 3: 217-220., 4: 17-32., 5: 33-48., 6 : 49-64., 7-8: 65-80., 9: 81-96. 945. Az erdőtörvény sorsa. EL. 1935. 74. 2: 119. 946. Az új erdőtörvényjavaslat képviselőházi tárgyalása - Melléklet az EL. 1935. évi III. füzetéhez. EL. 1935. 74. 3: 1-16. 947. Az 1935. évi IV t.-c. az erdőkről és a természetvédelemről. EL. 1935. 74. 5:413-416. 948. AJTAI S.: Über die forstliche Administration Ungams. ESK. 1935. 29. 255-268. 949. AJTAI S.: Magyar Erdészeti Közigazgatás - Melléklet az EL. 1935. 3. füzetéhz. EL. 1935. 74.3: 115 p. 950. ÁGFALVI I.: Az erdészeti szakoktatás az erdőtörvényekben. EL. 1935. 74. 5: 461-466. 951. Az új erdőtörvény. (Magyar közigazgatás könyvtára 5.). Bp., 1936. 100 p. 952. BALÁS P. E.: Az 1935:IV. törvénycikk büntető rendelkezései. In: Az új erdőtörvny. Bp., 1936. 78-99. 953. BEZERÉDJ I.: Az új erdőjog egyes kiemelkedőbb szabályai. In: Az új erdőtörvény. Bp., 1936. 52-59. 954. FLUCK A.: Erdészeti igazgatásunk átszervezése (Az 1935:IV. törvénycikk hetedik címe). In: Az új erdőtörvény. Bp., 1936. 71-77. 955. NAGYSZALÁNCZY B.: Az erdőről és a természetvédelemről szóló törvény méltatása erdészeti jogtörténetünk megvilágításában. In: Az új erdőtörvény. Bp., 1936. 7-45. 956. NÉMETHY I.: Az erdőről és a természetvédelemről szóló új törvény összefoglaló ismertetése. In: Az új erdőtörvény. Bp., 1936. 46-51. 957. NÉMETHY K.: Erdészeti ügyek a Közigazgatási Bíróságnál (felsőházi bizottsági felszólalás). In: Az új erdőtörvény. Bp., 1936. 67-70. 958. MEVME. Emlékiratunk, melyet "Az erdőkről és természetédelemről" szóló 1935. IV. te. és azok végrehajtási utasítására a m. kir. Földmívelésügyi Miniszter Úrhoz benyújtottunk. E. 1936. 10.6: 114-124.
49 959. OROSZ I.: Erdei kihágások megakadályozása és kihágási feljelentések szövegezése. E. 1936. 10.9: 182-189. 960. Az 1936. évi XXXVI. t.c. végrehajtási utasítása (397-400). EL. 1937. 76. 5: 393-401. 961. Az erdők telepítése, a fásításokra, továbbá az erdő- és természetvédelemre vonatkozó törvénycikkek. Szombathely, 1938. 19 p. 962. KOZMUTZA L.: Erdőtörvényeink és rendeleteink fejlődése, különös tekintettel erdőgazdaságaink állami támogatására. (Doktori értekezés.). Kispest, 1938. 16 p. 963. Az Országos Erdészeti Egyesület felterjesztése a m. kir. Földmívelésügyi Miniszter úrhoz az erdőtörvény végrehajtása tárgyában. EL. 1938. 77. 12: 1041-1052. 964. A végrehajtási utasítás. EL. 1938. 77. 6 : 500-514. 965. BÉKY A.: Az erdőtörvény végrehajtása. Pátria, Budapest. 1938. 8 p. 966. DIETL Á.: A vadászati törvény revíziójának kérdéséhez. EL. 1938. 77. 11: 1021-1025., 12: 1135-1139. 967. A természetvédelemre vonatkozó törvényes rendelkezések. (Kivonat az erdőkről és a természetvédelemről szóló 1935:IV. törvénycikkből és a 3500/1938. F.M. sz. végrehajtási utasításból.). Bp., 1939. 16 p. 968. CSERNÓ A. (összeáll.): Fatermelők, kereskedők és iparosok rendelettára. Bp., 1939. 207 p. 969. LOSTORFER V.: Erdészeti igazgatásunk új alapelvei és menete az 1935:IV. t.-c. alapján. (Doktori értekezés.). Bp., 1939. 80 p. 970. ROTH GY.: Az új vadászati törvény. EL. 1939. 78. 1: 36-61. 971. SCHWIMMER M. (összeáll.): Az árellenőrzés országos kormánybiztosának 10.300/1939. Á. K.számú rendelete a külföldről behozott fenyő... eladási árának megállapítása tárgyában ... Az árdrágító visszaélésekről szóló 1920:XV. t.-c. Bp., 1940. 15 p. 972. BÍRÓ Z.: A vadászati törvény revíziója. EL. 1940. 79. 1: 5-22. 973. BRAXATORIS Z.: Jegyzetek az 1935:IV. t-c. és annak végrehajtása tárgyában kiadót 35.000/1938. F.M. számú rendeletéhez. EL. 1941. 80. 9: 504-513. 974. TRAUER E.: Az erdőről és a természetvédelemről szóló 1935:IV. t.-c. és végrehajtása. Bp., 1942. 676 p. + mell. 975. A m. kir. fölmívelésügyi miniszternek 84.800/1942. F.M. számú rendelete. E. 1942. 16. 8 : 7-13. 976. KAFFKA K.: Hozzászólás az új lombszerfa-rendelethez. EL. 1942. 81. 1 0 : 479-481. 977. KOVÁCS J.: Néhány szó az új lombszerfa-rendelethez. EL. 1942. 81. 9: 407-412. 978. LUNCZ G.: Legújabb intézkedések a magánerdők hozadékának a fokozása érdekében. EL. 1943. 82. 10:449-456., 11:495-503. 979. TRAUER E.: Erdészeti közigazgatás. Bp. 1944. 48 p. + mell. 980. KLŐZEL O.: Faforgalmi Központ vagy Erdőgazdasági Minisztérium. EL. 1944. 83.7: 340-341.
50 94 A Z ERDŐGAZDASÁGOK POLITIKAI VÉGREHAJTÁSÁNAK EGYÉB ESZKÖZEI. ÁLLAM I SZUBVENCIÓK. HITELEK. BIZTOSÍTÁSI ÜGY. SZÖVETKEZETEK 981. KAÁN K.: Naturschutz. Mit Hinsicht auf die Geschichte der ungarischen Forsirtschafit. ZfWF. 141-150. 982. KLEINER A.: Naturschutz und Vogelberingung. In: NEK. III. 501-506. 983. LESENYI F.: Geschichtliche Ueberblick. ZfWF. 191-198. 984. MIHÁLYI Z.: Das forstliche Unterrichtswesen in Ungarn. ZfWF. 242-254. 985. NAGYSZALÁNCZY B.: Magyarország természetvédelme. In: NEK. III. 507-512. 986. NAGYSZALÁNCZY B.: A természetvédelem az államok nemzetközi érdekközösségben. In: NEK. III. 513-517. 987. ROTH GY.: Das forstliche Forschungswesen in Ungarn. ZfWF. 175-190. 988. SCHENK J.: Appell an den Waldbesitz zum Schutze der Raubvögel. In: NEK. III. 518-524. 989. SZALÓKY-NAVRATIL D.: Über den Naturschutz in Ungarn. In: NEK. III. 521-524. 990. WALDBOTT K.: Der Landesforstverein im Dienste des forstlichen Geisteslebens Ungarns. ZfWF. 133-140. 991. WARGA K.: Die Tätigkeit des Königlich Ungarischen Omithologischen Institutes auf dem Gebiete des Naturschutzes in Ungarn. In: NEK. III. 526-536. 992. NAGYSZALÁNCZY B.: Természetvédelem. RGE. 1935.8:57-64. 993. Magyar Fatermelők, Fakereskedők és Faiparosok Országos Egyesülete jelentése 1934. évi működéséről. Magyar Fatermelők, Fakereskedők és Faiparosok Országos Egyesülete kiadványa. 1935. 994. Magyarország erdészeti szakoktatása. ESK. 1935. 30. 44-45. 995. Az 1934. évi agancskiállítás. EL. 1935. 74. 1: 102-103. 996. Munka és elismerés. EL. 1935. 74. 1: 3-5. 997. Kiss Ferenc ünneplése. EL. 1935. 74. 2: 115-118. 998. Az egyesületek viszonya egymáshoz. EL. 1935. 74. 4: 308-312. 999. Az államerdészet részvétele az Országos Mezőgazdasági Kiállításon. EL. 1935. 7 4 . 4 : 400-402. 1000. BARTHOS GY.: Tervezet erdészeti vonatkozású nevek megörökítéséhez. EL. 1935. 74. 4: 402-403. 1001. BEKE Ö.: Csokonai Vitéz Mihály mint botanikus. TK. 1935. 67. Pf: 197: 8-14. 1002. DARÓCZY M.: Alerdész szakiskola. E. 1935. 9. 11-12: 96-99. 1003. FÖLDVÁRY M.: Felsődunántúli természeti emlékek (folytatás). EL. 1935. 74. 2: 171-188., 3: 272-286. 1004. GOMBOCZ E.: Az első hatóságilag védett növény hazánkban. TK. 1935. 67. 1023-1024: 106-108. 1005. GOMBOCZ E.: Kitaibel a Pietroszon. TK. 1935. 67. Pf: 200: 124-128. 1006. MAYERZ.: Tanulmányúti pillanatfelvételek. EL. 1935. 74. 4: 362-376. 1007. MOESZ G.: A Kiskunság rétségei. TK. 1935. 67. 1033-1034: 374-377. 1008. RAPAICS R.: A gyilkos fák mondája. TK. 1935. 67. 1019-1020: 46. 1009. RAPAICS R.: A diósgyőri törökmogyoró végpusztulása. TK. 1935. 67. 1027-1028: 242-243.
51 1010. SOÓ R.: A pusztuló Bátorliget. TK. 1935.67. 1019-1020: 14-21. 1011. TOMASOVSZKY I.: "A Magyar Zöldmező Mozgalom 1930-1934”. EL. 1935. 74.2:211-212. 1012. BALOGH I.: Adatok a debreceni erdőgazdálkodás történetéhez. A vákáncsosok. Debrecen, 1936. 16 p. 1013. BEZERÉDJ I.: A természetvédelemről. In: Az új erdőtörvény. Bp., 1936. 60-66. 1014. GERLAI A.G.: A magyar erdészeti irodalom könyvészete 1934-ig. 1. Betűsoros rész. Sopron, 1936. 616 p. 1015. GERLAI A.G.: Die Organisation der forstlichen Forschungsanstalten. Sopron, 1936. 8 p. 1016. ROTH GY.: Report of the IXth Congress. Rapport du IXe congres. Bericht über den IX. Kongress des Internationalen Verbandes Forstlicher Forschungsanstalten. Sopron, 1936. 113 p. + mell. 1017. Selmecbányaiak Emlékkönyve. Selmecbányaiak Egyesülete, Budapest. 1936. 183 p. 1018. A Műegyetem bánya-kohó és erdőmémöki karának ünnepélyes tanévnyitója. EL. 1936. 75. 11: 1001-1002. 1019. Egy csendes évforduló. EL. 1936.75. 12: 1019-1020. 1020. Törvény és végrehajtás. EL. 1936. 75. 12: 1020-1024. 1021. A vadkár-kérdés. EL. 1936.75. 12: 1026-1028. 1022. A diósgyőri történelmi nevezetességű mogyorófa sorsa. EL. 1936. 75. 2: 159-160. 1023. Kérelem a magyar erdőbirtokosokhoz, vadászterülettulajdonosokhoz és bérlőkhöz. EL. 1936. 75. 2: 160-161. 1024. A tűzifa termelői ára. EL. 1936. 75. 2: 73-80. 1025. ’’Tervezet erdészeti vonatkozású nevek megörökítéséhez’’. EL. 1936. 75. 7: 654. 1026. A Műegyetem erdőmémöki osztályának új tanulmányrendje. EL. 1936. 75. 8 : 670-679. 1027. Széljegyzetek a miskolci közgyűléshez. EL. 1936. 75. 8 : 772-776. 1028. Külföldi erdészek Magyarországon. EL. 1936. 75. 9-10: 829-871. 1029. BRAXATORIS Z.: Az erdőről és a természetvédelemről szóló 1935. IV. t.-c. szerepe a volt úrbéres közös birtokok ügyvitelénél. EL. 1936. 75. 1: 43-46. 1030. BRAXATORIS Z.: A volt úrbéres közös birtokok újabb fásításának támogatása az 1935: IV. t.-c. által. EL. 1936. 75. 5: 412-416. 1031. BÜKKI: Erdészeti kiállítás Miskolcon. E. 1936. 10. 9: 191-193. 1032. FEHÉR D.-MARÓTHY E.: Die Beschreibung der Versuchsflächen der Forstdirektion Miskolc und des Botanischen Institutes der kön. ung. Universität für Technische und Wirtschaftwissenschaften in dem Bükk-Gebirge. RöttigRomwalter Ny., Sopron. 1936. 12 p. 1033. KOVÁTS E.: A fakészlet, növedék-gazdálkodás és a rendkívüli használatok. EL. 1936. 75. 5: 365-386. 1034. KOVÁTS E.: Válasz Bíró Zoltánnak. EL. 1936. 75. 6 : 531-533. 1035. LENGYEL G.: Természetvédelem a Pótharaszti pusztán. TK. 1936. 6 8 . 1059-1060: 472-476. 1036. ROTH GY.: Az Erdészeti Kutató Intézetek Nemzetközi Szövetségének IX. kongresszusa hazánkban. EK. 1936. 38. 3-4: 337-444. 1037. SZELESS I.: Beszámoló a III. éves erdőmémökhallgatók 1936. évi tanulmányújáról. EL. 1936. 75. 8 : 721-729.
52 1038. VARGA L.: Sopron környékének hatóságilag védett növényei. TK. 1936. 6 8 . 1057-1058:433-434. 1039. SOÓ R.: Pusztuló magyar tájak. (Klny. Búvár). Bp., 1937. 4 p. 1040. Intézeti ügyek. EK. 1937. 39. 3-4: 381. 1041. A Baranya megyei erdőtiszti értekezlet. EL. 1937. 76. 10: 802-804. 1042. Szaknyelvünk magyarsága. EL. 1937. 76. 3: 299-300. 1043. Fakereskedelmi szaktanfolyam a Budapesti Kereskedelmi Akadémián. EL. 1937. 76.3:301. 1044. A zöld gallér becsülete. EL. 1937. 76. 4: 308-312. 1045. Az Országos Erdőgazdasági Tanács létesítés. EL. 1937. 76. 4: 312-315. 1046. Országos mezőgazdasági kiállítás. EL. 1937. 76. 4: 379-381. 1047. Csonkamagyarország cellulóz-szükségletének fedezése. EL. 1937. 76. 4: 382-383. 1048. Nyári egyetem Sopronban. EL. 1937. 76. 6 : 499-500. 1049. Az Országos Erdőgazdasági Tanács. EL. 1937. 76. 6 : 502-504. 1050. A M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a folyó évben augusztus 1-től augusztus 18-ig Sopronban nyári egyetemi tanfolyamot szervez. EL. 1937. 76. 6 : 568-572. 1051. A Temetvényi erdőrendtartás. EL. 1937. 76. 7-8: 660-663. 1052. FABRICIUS L.: Die Wünschelrute in der Forstwissenschaft. Röttig-Romwalter Ny., Sopron. 1937. 7 p. 1053. FEKETE Z.: Néhány műszavunk helyes értelmezése. EL. 1937. 76. 4: 346-355. 1054. FEKETE Z.: Magyar erdészeti szakkifejezések. EL. 1937. 76. 6 : 515-524. 1055. FŰZY L.: Az ember és az erdő. E. 1937. 11. 1-2: 15-16. 1056. GENSZKY G.: Szakunk jövő útja. EL. 1937. 76. 5: 421-439. 1057. GÓCZÁN J.: Néhány szó a sárvári uradalmi erdőről egy kitüntetés kapcsán. E. 1937. 11.3:30-32. 1058. H9MONNAY N.: A tihanyi szürkegémtelep. TK. 1937. 69. 1078: 672-676. 1059. HÁRS L.: Az erdő az irodalomban. E. 1937. 11.4: 53-58. 1060. JARMY Z.: Tanulmányúton Németországban. E. 1937. 11.3: 22-24., 4: 47-49., 5: 47-49., 6-7: 90-91., 8 : 111-112., 9: 1. 1061. KILVÁDI GY.: Három nap Börzsönyben. E. 1937. 11.6-7: 97-100. 1062. KRÓL O.: Megjegyzés Genszky "Szakunk jövő útja" c. cikkéhez. EL. 1937. 76. 5:525-531. 1063. MOESZ G.: Móra Ferenc virágai és fái. TK. 1937. 69. 1045-1046: 471-480. 1064. Jegyzőkönyv a Magyar Erdészeti és Vadászati Műszaki Segédszemélyzet Országos Egyesülete 1938. évi közgyűléséről és választmányi üléséről. Esztergom, 1938. 10 p. 1065. NAGY J.: A természetismeretre, szeretetre és védelemre való nevelés az elemi iskolában és a középiskolák alsó osztályaiban. (Klny. Protestáns Tanügyi Szemle 1938. 2. sz.). Debrecen, 1938. 6 p. 1066. Intézeti ügyek. EK. 1938. 40. 1-4: 269. 1067. Az újév küszöbén. EL. 1938. 77. 1: 1-5. 1068. Segíts magadon. EL. 1938. 77. 1: 5-7. 1069. Emlékezzünk régiekről. EL. 1938. 77. 2: 184-186. 1070. Műszaki magyar nyelvünk. EL. 1938. 77. 2: 186-190. 1071. Néhány szó a mezőgazdasági kiállításról és az agancsbemutatóról. EL. 1938. 77. 4: 390-392.
53 1072. Selmeci találkozó Budapesten. EL. 1938. 77. 5: 482-483. 1073. AUJESZKY L.: Az erdők jelentősége a világ energiagazdaságának jövője szempontjából. EL. 1938. 77. 4: 315-322. 1074. BRAXATORIS Z.: Az erdőbirtokossági társulatokról. EL. 1938. 77. 2: 150-155. 1075. BÉKY A.: Az erdőmémök gyakorlati kiképzése és jövője. EL. 1938. 77. 6 : 533-538. 1076. FRITSCH A.: "Emlékezzünk régiekről.". EL. 1938. 77. 4: 388-390. 1077. MARTINKOVICS A.: Adatok a magángazdaságok erdészeti számviteléhez. EL. 1938. 77. 10: 862-877., 11: 974-993. 1078. MIHÁLYI Z.: A gyakorlati kiképzés kérdése. EL. 1938. 77. 3: 233-247. 1079. MIHÁLYI Z.: Az első erdőmémök-továbbképző tanfolyam mérlege. EL. 1938. 77. 9:816-821. 1080. ROTH GY.: A berlini nemzetközi vadászati kiállítás. EL. 1938. 77. 2: 130-149., 3: 254-270. 1081. RÉZ E.: Az erdészeti felsőoktatás reformja. EL. 1938. 77. 3: 247-254. 1082. RÓNAI GY.: Magyar erdészeti szakkifejezések. EL. 1938. 77. 6 : 522-526. 1083. ZÜGNN.: Soproni erdészeti régiségek. EL. 1938. 77. 12: 1064-1079. 1084. Kivonat a m. kir. Bányamémöki és Erdőmémöki Főiskola ezidőszerint érvényben lévő rendszabályaiból. Sopron, 1939. 35 p. 1085. TURY E.: A püspökladányi m. kir. szikkísérleti telep leírása. Sopron, 1939. 8 p. 1086. Intézeti ügyek. EK. 1939. 41.1-4: 256. 1087. Kiss Ferenc doktorrá avatásának ünnepélye a szegedi egyetemen. EL. 1939. 78. 12: 1171. 1088. Az erdészruha ügye. EL. 1939.78. 12: 1178. 1089. Az erdőmémöki kar érdekében. EL. 1939. 78. 12: 1178. 1090. Egyesületünk - A világ legrégebbi erdőgazdasági érdekképviselete. EL. 1939. 78. 4:410-411. 1091. Néhány szó a Mezőgazdasági Kiállításról. EL. 1939. 78. 4: 416-419. 1092. Döntsünk végre az erdészruháról!. EL. 1939. 78. 6 : 677-684. 1093. A Soproni "Nyári Egyetem". EL. 1939. 78. 7: 803-805. 1094. BÍRÓ Z : Dr. Kiss Ferenc. EL. 1939. 78. 9: 906-907. 1095. BOROS Á.: A Szilicei jégbarlang, mint a növényzet élőhelye. TK. 1939. 71. 1095: 323-324. 1096. DORNYAY B.: Hivatalos verébirtás a 18-19-ik században. TK. 1939. 71. Pf: 216: 128-131. 1097. FEKETE Z.: Száz év távlatából (Emlékezés Greiner Lajosról). EL. 1939. 78. 12: 1095-1104. 1098. FÖLDVÁRY M.: Az első védett természeti emlékek Debrecen város birtokán. TK. 1939.71. 1102:644-650. 1099. JÁVORKA S.: Egy évszázados tölgy halálára. TK. 1939. 71. 1094: 228-231. 1100. KARVALY.: Milyen is az erdész hivatása?. E. 1939. 13. 12: 266-267. 1101. KRIPPEL M.: Adatok a helyes magyar erdészeti szaknyelvhez. RöttigRomwalter Ny., Sopron. 1939. 75 p. 1102. MIHÁLYI Z.: Az erdészruha ügye. EL. 1939. 78. 7: 797-803. 1103. SEBŐK J.: Esztergomtól - Kőrösmezőig. E. 1939. 13. 10: 233-241., 11:244-255., 12: 271-274.
54 1104. LESENYI F.: Erdészeti szakművelődésünk és felsőbb erdészeti szakoktatásunk történelmi alapjai. (Klny. Bányászati, Kohászati és Erdészeti Felsőoktatásunk története 1735-1935. c. műből). Sopron, 1940. 78 p. 1105. Kárpátaljai szakvizsgák. E. 1940. 14. 10: 166-170. 1106. Az esztergomi m. kir. Alerdész Szakiskola II. éves tanulóinak kirándulása (1940. május 5-9-ig). E. 1940. 14.7: 114-122. 1107. Intézeti ügyek. EK. 1940. 42. 3-4: 253. 1108. Az állami erdőmémöki kar sérelmei a képviselőházban. EL. 1940. 79. 1:55-57. 1109. A magyar természetvédelem kérdései. EL. 1940. 79. 3: 232-233. 1110. A M. kir. József Nádor Műegyetem IV. éves mezőgazdasági hallgatóinak idei erdőgazdasági tanulmányútja. EL. 1940. 79. 6 : 403. 1111. A legöregebb európai akác halála. EL. 1940. 79. 6 : 403. 1112. Szükség van-e egyesületi életünk reformjára?. EL. 1940. 79. 7: 412-422. 1113. FÖLDVÁRY M.: A szegedi Fehértó, mint védett madármenedékhely. TK. 1940. 72. 1108:211-214. 1114. KLEINER E.: Hazánk fácánállománya és a természetvédelem. TK. 1940. 72. 1111:328-333. 1115. MIHÁLYI Z.: Az Országos Erdészeti Egyesület tiszteletbeli tagjai. EL. 1940. 79.2:71-76. 1116. SZEKERES K.: Élményeim Máramarosban. E. 1940. 14. 12: 196-202. 1117. SZEKERES K.: Élményeim Kárpátalján. E. 1940. 14. 9: 141-150. 1118. Az 1940. évi vadászdíszek bemutatója. EL. 1941. 80. 4: 241. 1119. Emlék-fásítások a Nagybányai M. kir. Erdőigazgatóság kerületében. EL. 1941. 80. 5: 289. 1120. GÁRDONYI NAGY L.: A visszakerült erdélyi természeti emlékek. EL. 1941. 80. 2 : 8 6 - 8 8 . 1121. KELLER J.: Száz éve jelent meg az utolsó magyar orvosbotanika. TK. 1941. 73. Pf: 223: Pf. 156-158. 1122. MOLCSÁNY G.: Kaán Károly emlékezete. EL. 1941. 80. 1: 4-12. 1123. NAGY L.: Hogyan végezték a faeladást a védkerület-vezető erdőőrök?. EL. 1941.80. 4:213-218. 1124. TÁRCZY HORNOCH A.: Egy elfelejtett magyar úttörő (Ujsághy Zsigmond). EL. 1941. 80. 12:681-685. 1125. Zsombory Ignác előadása (Budapest székesfőváros tűzifaellátása). EL. 1942. 81. 1:40-41. 1126. FEHÉR D.: Néhány megjegyzés Karunk térbeli fejlesztésének kérdéséhez. EL. 1942.81.8: 354-362. 1127. GUNSZT F.: Tanulmány az ungi hegyek erdőségeiről. E. 1942. 16. 7: 6 -8 . 1128. GUNSZT F.: Tanulmány az ungi hegyek bükköseiről II. E. 1942. 16. 9: 3-5., 7: 6 -8 . 1129. KINTSES J.: Bolyai Farkas törekvései az erdészeti pályára. EL. 1942. 81. 11:501-505. 1130. LESENYIF.: Erdészeti jogunk kódexéhez. EL. 1942. 81. 12: 547-554. 1131. MODROVICH F.: Karunk térbeli fejlesztése. EL. 1942. 81. 6 : 252-257. 1132. RÓNAI GY.: Az erdőmémök a koreszmék fergetegében. EL. 1942. 81. 10: 445-453. 1133. WALDBOTT K.: A 75 éves Egyesület. EL. 1942. 81. 1: 2-17. 1134. Erdész üdülőházat Hévízen! EL. 1943. 82. 4: 192.
55 1135. A Bánya-, Kohó- és Erdőmémöki Kar ünnepe. EL. 1943. 82. 5: 201-208. 1136. Válasz Csekovics Endre gróf röpiratára. EL. 1943. 82. 7: 343. 1137. FÖLDVÁRY M.: A szádelői völgy. TK. 1943. 75. 1143: 137-144. 1138. FÖLDVÁRY M.: Természeti emlékek pusztulása. TK. 1943. 75. 1148:310-311. 1139. FÖLDVÁRY M.: Hazai védett természeti emlékek. TK. 1943. 75. Pf: 230: Pf. 74-81. 1140. MAGYAR J.: Mit mond Dietrich erdőgazdasági üzemtanának III. kötetében? EL. 1943. 82. 8 : 361-369. 1141. SCHEILI L.: Megmásztuk a Hoverlát. E. 1943. 17. 5: 10-13. 1142. SZEDERJEI Á.: A továbbképzésről. E. 1943. 17. 8 : 2-4. 1143. SZŰCS L.: Üzenet az alerdész-különbözetire készülőknek. E. 1943. 17. 10:7-10. 1144. SZŰCS L.: Bakony, a várak országa. E. 1943. 17. 3: 5-9. 1145. CHOLNOKY J.: Tihanyi Nemzeti Park. Sorsunk. 1944. 5: 245-248. 1146. A III. Gazdatiszti Továbbképző Tanfolyam. EL. 1944. 83. 3: 146-147. 1147. A Soproni Nyári Egyetem. EL. 1944. 83. 7: 340. 1148. 24 nyelvű erdészeti szótár. EL. 1944. 83. 8 : 379-380. 96 ERDŐ- ÉS FAGAZDASÁGI MUNKAVISZONYOK 1149. Erdei munkásviszonyok törvényhatóságonként. 1932. ESK. 1935. 26: 30-31. 1150. FODOR GY.: Erdőgazdasági viszonyaink alakulása az alerdész szemszögéből. E. 1936. 10. 12: 255-257. 1151. JARMY I.: Hogyan lehet elhelyezni ötszáz szakiskolát végzett erdő- és vadőrt. E. 1936. 10. 2: 32-34. 1152. JARMY I.: Az erdőőrök és vadőrök viszonyát intézményesen szabályozni kell. E. 1936. 10. 3: 46-48. 1153. NAGY I.: 1926-1936. A MEVME 10 éves történetének összefoglalása. E. 1936. 10.12:271-281. 1154. MEVME "Beadványa” a vadőrök ügyében a Földmívelésügyi Miniszter Úrhoz. E. 1940. 14. 10: 163-166. 1155. A MEVME "Beadványa” az erdészeti segédszemélyzet sérelmei ügyében a Földmívelésügyi Miniszter Úrhoz. E. 1940. 14. 6 : 97-103. 1156. MEMVE bustyaházi csoportja. "Emlékirat" a m. kir. Földmívelésügyi. E. 1940. 14. 11: 183-187. 1157. SEBŐK J.: Az erdészeti segédszemélyzet problémái, ahogy azt egy idegen látja. E. 1940. 14. 4: 60-70.
97 NEMZETKÖZI ERDÉSZETI POLITIKA ÉS EGYÉB NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS 1158. Németország legöregebb és legnagyobb hársfája. EL. 1935. 74. 7-8: 669. 1159. FEHÉR D.: Észak-Afrika erdőgazdasági viszonyairól. EL. 1935. 74. 2: 122-141.
56 1160. ROTH GY.: Az észak-amerikai erdőgazdasági viszonyokról. EL. 1935. 74. 3:226-231. 1161. SCHERG K.: A bajor Spessart tölgyeiről. EL. 1935. 74. 4: 353-361. 1162. II-eme Congres International de Sylviculture. II-ik Nemzetközi Erdőgazdasági Kongresszus. Budapest, 1936.1. Excursion á Lillafüred, Debrecen, Hortobágy et Püspökladány. II. Excursion á Kecskemét, Bugac, Szeged et Mezőhegyes. Bp., 1936. 114 p. 1163. II-ik Nemzetközi Erdőgazdasági Kongresszus. Budapest, 1936. szept. 10-14. Avis Importans. Bp., 1936. 60 p. 1164. II Congres International de Sylviculture. II. Nemzetközi Erdőgazdasági Kongresszus. Budapest, 1936. Liste des membres (Premier épreure) Éd. du 7 Sept. Bp., 1936. 20 p. 1165. II Congres International de Sylviculture. II. Nemzetközi Erdőgazdasági Kongresszus. Reglements. Szabályzat. Bp., 1936. 50 p. 1166. BARREY de E. (szerk.): Il.-e Congres International de Sylviculture. II-ik Nemzetközi erdőgazdasági kongresszus iratai. Budapest, 1936. szept. 10-14. I-III. Bp., 1936. 1167. Osztrák-magyar diákcsere mozgalom. EK. 1937. 39. 3-4: 336. 1168. LUNCZ G.: Nemzetközi Erdészeti Bizottság alakul. EL. 1937. 76. 6:531-539. 1169. MIHÁLYI Z.: Az Österreichischer Reichforstverein közgyűlése és soproni látogatása. EL. 1937. 76. 10: 798. 1170. MIHÁLYI Z.: Svédország példája. EL. 1937. 76. 7-8: 622-630. 1171. WORSCHITZ F.: Argentína erdőgazdasági vázlata. EL. 1937. 76. 6 : 539-548. 1172. A világ fakészlete. EL. 1939.78. 1: 105-106. 1173. A mezőgazdasági iparok VI. nemzetközi technikai és kémiai kongresszusa. EL. 1939. 78. 2:210-211. 1174. MIHÁLYI Z.: A német erdő- és fagazdaság piacrendje. EL. 1939. 78. 2: 140-163. 1175. (Nemzetközi Erdőgazdasági Kongresszus) IV. session du Counité du C(entre) International de) S(ylviculture) á Budapest du 22 an 26 octobre 1940. Ordre du jour et programme des excursions. Bp., 1940. 72 p. + mell. 1176. BARTHOS GY.: Nadcopi utam madártani és erdészeti tanulságai. Esztergom, 1941. 112 p. 1177. A szlovák erdőgazdaság fejlődése. EL. 1941. 80. 4: 242. 1178. FRŐHLICH GY.: A bükkfakérdés Délkeleteurópában. EL. 1941. 80. 6 : 335-338. 1179. LOVÁSZY P.: Néhány szó a finn erdőgazdaságról. EL. 1941. 80. 4: 207-212. 1180. KOVÁCS J.: Tanulságos adatok a boldog békeidőkből (Bosznia-Hercegovina erdőgazdaságának képe). EL. 1942. 81. 8 : 362-369. 1181. MIHÁLYI Z.: A nemzetközi Erdészeti Központ tisztikarának magyarországi tanulmányútja. EL. 1943. 82. 7: 324-330: 1182. Hogyan vadászhatnak a német hadsereg tagjai Magyarországon. EL. 1944. 83. 6 : 293-294. 1183. PALOTAY D.: Szibéria erdőgazdasága. EL. 1944. 83. 7: 342-344.
57
NÉVMUTATÓ
58
Szerző nélküli: 12, 17, 40, 73, 76, 101, 112, 153, 157, 158, 159, 160, 161, 162, 171, 172, 173, 189, 190, 191, 192, 193, 194, 219, 220, 221,228, 229, 243, 244, 252, 261, 262, 263, 264, 281,282, 301,302, 329,379, 389, 393, 394, 395,437, 453, 457, 460, 484, 487,493, 494, 514, 540, 546, 547, 551,563, 564,614, 634,641,697, 698, 699, 700, 701,706, 707,710, 711,712,713,717,718,719, 722, 725, 726, 736, 737, 738, 742,747, 751,760,810,814, 815, 816, 827, 828, 829, 830, 831,832, 833,834, 835, 836, 837, 838, 839, 840, 841,842, 843,852, 853,854, 860, 861, 8 6 8 , 902, 903, 904, 925, 926, 941, 943, 944, 945, 946, 947, 951,958,960, 961,963,964, 967, 975, 993, 994, 995, 996, 997,998,999, 1017, 1018, 1019, 1020, 1021, 1022, 1023, 1024, 1025, 1026, 1027, 1028, 1040, 1041, 1042, 1043, 1044, 1045, 1046, 1047, 1048, 1049, 1050, 1051, 1064, 1066, 1067, 1068, 1069, 1070, 1071, 1072, 1084, 1086, 1087, 1088, 1089, 1090, 1091, 1092, 1093, 1105, 1106, 1107, 1108, 1109, 1110, 1111, 1112, 1118, 1119, 1125, 1134, 1135, 1136, 1146, 1147, 1148, 1149, 1154, 1155, 1156, 1158, 1162, 1163, 1164, 1165, 1167, 1172, 1173, 1175, 1177, 1182 Ajtai S.: 942, 948, 949 Ajtay J.: 390, 844 Ajtay V.: 391, 626, 627, 642, 663, 664 Alaksza Gy.: 426 AsbóthF.: 881 Aujeszky L.: 18, 31, 48, 57, 77, 104, 549, 1073
Ágfalvi I.: 950 Ágfalvi).: 741 Babos I.: 78,431, 467, 468, 506, 694, 918 Bacsó N.: 47T, 89, 382 Balás G.: 578 Balás P. E.: 952 Balázsovits: 743 Ballenegger R.: 79, 113, 131, 734 Balogh A.: 227 Balogh I.: 1012 Baranyai M.: 477 Barrey de E.: 1166X Bartal L.: 339 Barthos Gy.: 222, 1000, 1176 Bartoschowsky - Bartoszewski V.: 708 Bárány K.:461 Bárdió L.: 455 BekeÖ.: 1001 Beretzk P.: 253 Bemátsky J.: 283 Bezerédj I.: 953, 1013 Béky A.: 286, 384, 416,427, 454, 661,748,906, 965, 1075 Biczó L.: 209T Birck O.: 901T Biró Z.: 628, 629, 702, 720, 724, 783, 845, 882, 883, 884, 905,919, 920, 921, 927, 930, 972, 1094 Bogdán G.: 623 Bokor R.: 105, 130, 507, 739, 761, 762, 768, 784, 797 Boros Á.: 280, 284, 285, 319, 320, 331,337, 340, 343, 1095 Botvay K.: 41, 58, 59, 64, 65,66, 90 Braxatoris Z.: 615, 685, 869, 973, 1029, 1030, 1074 Bükki: 174, 303, 304, 305, 306, 307, 371,372,383, 396, 397, 398, 399,400,401,402,403,410, 411,412, 1031 Cholnoky J.: 1145 Csath A.: 141 Csemó A.: 968X Daróczy M.: 1002
59 Dietl A.: 862, 966 Dobói.: 811 Doctorics B.: 735 Domokos J.: 582 Doming H.: 151 Domyay B.: 1096 Dudich E.: 335, 353, 863 Eörsi F.: 812 Erdei Grúz T.: 752 Éhik Gy.: 205, 251 Fabricius L.: 1052 Fazekas Gy.: 175 Fehér D.: 13, 19, 20,21,22, 23,24, 25, 30, 32, 80,81,86, 87, 8 8 , 123, 124, 126, 127, 279T, 341, 345, 346, 347, 350, 355,473, 753, 754, 755, 756, 1032T, 1126, 1159 Fejérváry G.-né.: 142 Fekete Z.: 223, 404,441, 500, 622, 630, 635, 655, 656, 657, 658, 659, 665, 6 6 6 , 667, 6 6 8 , 669, 673,686, 687, 6 8 8 , 689, 690, 691,692, 1053, 1054, 1097 Fenyvessy S.: 385 Ferdinándy G.: 855 Fiala: 791T Fleischmann R.: 474 Fluck A.: 954 Fodermayer V.: 276 Fodor Gy.: 438,490, 648, 1150 Forgách B.: 485 Földes T.: 825 Földváry L.: 33, 365, 538, 805, 823, 870, 887, 8 8 8 , 889, 908,909, 928,931 Földváry M.: 265, 338, 550, 1003, 1098, 1113, 1137, 1138, 1139 Fritsch A.: 693, 1076 Fröhlich Gy.: 376, 885, 8 8 6 , 907, 1178 Füzy L.: 1055 Gaál I.: 230 Gammer A.: 570 Gavra A.: 405,406 Gál V.: 95,922
Gárdonyi Nagy L.: 526, 763, 1120 Genszky G.: 1056 Gerlai A.: 102, 103 Gerlai A.G.: 1014, 1015 Gombocz E.: 308, 309, 1004, 1005 Góczán J.: 1057 Görcs L.: 872 Gunszt F.: 195,206, 207, 1127, 1128 Guts J.: 910 Győrfify I.: 106,310, 342, 871 Györfí J.: 163, 560, 561, 562, 568, 571, 579, 580, 583, 584, 585, 586, 587, 588,589, 590, 591, 592, 596, 597, 598, 599, 601, 602, 603, 604, 605, 606,607, 608, 609 Gyulavári J.: 266 H. Fekete P.: 254 Halász A.: 652 Haracsi L.: 125,417, 545, 555, 557, 558, 575,593,594,610,613, 631 Haraszty Á.: 114 Hárs L.: 1059 Holdampf.: 245 Hollub J.: 769 Homonnay N.: 149, 208, 1058 Horváth K.: 176,432 Húsz B.: 554 Huszár K.: 433,446, 890 Huszárik K.: 932 Hutás J.: 209T Igmándy J.: 246 íjjász E.: 14, 15,26,27, 34, 35, 37, 38, 39,49,60,61 Inkey P.: 177, 196 Istvánffy J.: 911, 923 Jármy I.: 178, 179, 180, 181, 1151, 1152 Jármy Z.: 1060 Jávorka S.: 864,891, 1099 Juhász L.: 817 Kaán K.: 462, 809,981 Kaczián V.: 541 Kadocsa Gy.: 107, 565 Kaffka K.: 489,976
60 Kallivoda A.: 449 Kallivoda Gy.: 749 Kapuvári: 696 Karsai K.: 892 Karvaly.: 1100 Kállay Á.: 646, 677, 729 Keglevich Gy.: 893 Kelle A.: 542, 552, 556, 572 KellerJ.: 1121 Kemény Z.: 458, 856 Kendi Finály I.: 122 Kenessey P.: 764 Kéz A.: 874 Kieselbach Gy.: 115, 770, 771 Kilvádi Gy.: 1061 KintsesJ.: 1129 Király S.: 715, 757, 765 Királyi O.: 529 Kirchknopf E.: 750 Kirschmayer ö.: 785 Kiss F.: 344,439, 566, 569, 674, 873 Kiss V.: 321 Kleiner A.: 982 Kleiner E.: 1114 Klőzel O.: 980 Koch S.: 894 Kostyál J.: 267, 772, 773, 774, 775, 776, 786, 787, 788, 798, 799, 800 Kotsis T.: 895 Kovács E.: 448, 505, 624, 625, 632, 643, 644 Kovács J.: 210, 636, 637, 645, 789, 790,912, 933,934, 977, 1180 Kovács Zs.: 452 Kováts A.: 896 Kováts E.: 369, 370, 386, 638, 662, 1033, 1034 Kozmutza L.: 962 Kövesi A.: 503, 504 Kövessi F.: 559 Krammer J.: 670X Klippel M.: 511, 727, 728, 1101 KrólO.: 116,518,846, 1062 KúthyS.: 108, 117, 118, 777 Lamoth M.: 848
Lángos L.: 91, 521, 522, 523, 527, 530 Lengyel G.: 1035 Lesenyi F.: 4, 5, 6 , 7, 983, 1104, 1130 Lonkai J.: 801 Lonkay J.: 723 Lostorfer V.: 969 Lovászy P.: 1179 Luncz G.: 9, 978, 1168 Madas A.: 897 Magyar J.: 633, 639, 678, 679, 680, 682, 1140 Magyar P.: 287, 311, 348, 349, 351, 352, 358,456, 469, 478, 479 Major Á.: 211,744 Malcomes B.: 847 Marczell Gy.: 46 Maróthy E.: 1032T Martinkovics A.: 387, 1077 Matusovits P.: 857 Mattyasovszky E.: 681 Mauritz B.: 865, 898 Mayer Z.: 472, 1006 Mazek: 791T Mágócsy-Dietz S.: 279T Máthé 1.: 317 Mestyanek I.: 528 Mezey R.: 649, 660 Méhes Gy.: 573 Mihályi Z.: 322, 362, 475,476, 913, 984, 1078, 1079, 1102, 1115, 1169, 1170, 1174, 1181 Mikevári T.: 683 Mikó E.: 488TX Mikosdy A.: 268, 269 Modrovich F.: 520, 531, 532, 533, 534, 1131 Moesz G.: 576, 577, 1007, 1063 Molcsány G.: 1, 10,415,463, 1122 Molitoris Á.: 486 Molnár J.: 150 Möbius: 792 Muzsnay G.: 380' Nadler H.: 270 Nagyi.: 858, 1153
61 Nagy J.: 50, 51, 62,136, 144, 148, 164, 165, 231,323,407,442, 1065 Nagy L.: 373, 1123 Nagyszalánczy B.: 8 , 955, 985, 986, 992 Násfay Z.: 793 Nemes Gy.: 434 Nemes K.: 428,464, 914, 935, 936 Némethy I.: 956 Némethy K.: 957 Neumayer P.: 418 Niedermann Á.: 413 Nyárády E. Gy.: 96, 915 Oláh J.: 640 Onczay L.: 916 Orosz I.: 3TX, 52, 182, 212, 224, 232, 414, 423,824, 959 Orsós O.: 109 Ortegel R.: 794 Ortutay P.: 377, 875, 876 Paál G.: 97 Pallay [Plauder] N.: 497,498, 703, 709 Pallay N.: 480, 495T, 496T, 501, 502, 714,740, 745,766, 767, 781, 782, 795, 802 Palotay D.: 1183 Palotay I.: 491, 516, 684 Papolczy J.: 470 Party P.: 247 Patzauer S.: 567 Pauksch P.: 899 Pálinkás A.: 877, 878 Pászthory ö.: 359, 378,450, 451,459 Páter E.: 357, 508, 778, 779 Pejacsevich: 488TX Perhács P.: 746 Pető J.: 611 Pénzes A.: 324 Péterfay J.: 28, 166, 167, 183, 197, 213,214,248, 249 Plentzner F.: 937 Pottere de G.: 465 Pólyik Á.: 820 Preisz H.: 119
Prüger H.: 938 Radó G.: 849 Rapaics R.: 110, 111, 120, 128, 129, 132, 133, 134, 288,297, 325, 326, 327, 332, 440, 553, 600, 730, 850, 1008, 1009 Rábay Gy.: 8 6 6 Rák: 675 Regős J.: 312, 336 Réthly A.: 47T, 67, 92, 98, 99, 100 Réz E.: 1081 Rikly I.: 519, 671 Rohosy S.: 184, 198 Rotarides M.: 143, 356, 900 RothGy.: 121, 156, 168, 185, 199, 200, 201,202,225, 226,271, 272, 289, 290,313,360, 367, 368,374, 375,419,420,424, 443,471,796, 851,970, 987, 1016, 1036, 1080, 1160 Rónai Gy.: 1082, 1132 Rónay Gy.: 492, 647 Röszler D.: 145 Saághy I.: 354 Sabau V.: 806, 807, 818 Sallak J.: 695 Sátori J.: 260 Scheili L.: 1141 Schenk J.: 139, 988 SchergK.: 1161 Schlick B.: 146 Schmidt Colinet W.: 826 Schneider J.: 314 Schwimmer M.: 97IX Sebők J.: 1103, 1157 Sébor J.: 650, 653, 654 Simonkay Gy.: 803 Solt B.: 535, 536, 537 SoóL.: 137 Soó R.: 298, 299, 315, 316, 318, 330, 333,334,361, 1010, 1039 Sólyom: 241 StorczM.: 169, 186,215,216,217 Stubnya D.: 74 Studinka L.: 36 Surányi J.: 291
62 Svinhunfvud V. E.: 363, 364 Szabolcs J.: 421 Szalóky-Navratil D.: 989 Szántól.: 16, 6 8 Szederjei Á.: 233, 234, 235, 236, 237, 238, 239, 255, 256, 257, 277, 512, 651, 1142 Szederjey Ostadál J.: 388, 422, 924 Szekeres K.: 258, 1116, 1117 Szeless I.: 425, 444, 447, 859, 1037 Szemere L.: 292 Szent Istvány A.: 879, 880 Szeőts B.: 499 Szepesfalvy J.: 328 Székelyhidi V.: 240, 273, 274 Székessy M.: 574 Szigeti Z.: 187 Szij F.: 429 Szilády Z.: 293 Szücs F.: 430 Szűcs L.: 259, 275, 1143, 1144 Szy F.: 154 Szy G.: 780 Tamás J.: 466 Tárczy Homoch A.: 1124 Teleki K.: 2 Thiringer J.: 804 Tikos B.: 69, 408, 445, 481, 581 Till D.: 515, 595,676 Tomasovszky I.: 808, 813, 939, 940, 1011
Tóth [Bódog] F.: 867 Tóth I.: 366, 482, 509, 524 Tömösváry M.: 3TX Törők B.: 495T, 496T, 716 Tránkner H.: 294, 295 TrauerE.: 11,612,616,617,618, 619, 620, 621,974, 979 Trummel Á.: 517 Tury E.: 381, 1085 Tuskó F.: 539 Tuzson J.: 435, 436, 822 Udvardy M.: 278 Ujváry G.: 821 Urbán F.: 543, 544 Varga L.: 135, 138, 140,203, 1038
Vasvári M.: 155,242,250 Vági I.: 29, 45, 53, 54, 55, 56, 63, 70, 71,72, 75, 82, 83,84, 85,93,94 Vásárhelyi I.: 147, 152 Vendl M.: 42, 43,44 Vén H.: 218 Véssei F.: 819 Vincent G.: 296 Virágh B.: 901T Virányi J.: 392, 409,513 Vörös F.: 204 Waldbott K.: 929, 990, 1133 Warga K.: 991 Weissenbach I.: 548 Windich R.: 758 Worschitz F.: 704, 705, 731, 732, 1171 Z. Csemke L.: 759 Zajtay A.: 733 Zalavári: 170 Zay I.: 188 Zólomy I.: 483, 510, 525, 672 Zólyomi B.: 300 ZügnN.: 1083 Zsombory I.: 721, 917