A Magyar Biztosítók Szövetségének SZABÁLYZATA a Unit Linked teljesköltség-mutató (TKM) számításáról és alkalmazásáról
Tartalomjegyzék I. Bevezető II. A TKM mutató célja és rövid ismertetése III. A szakmai önszabályozás deklarálása és a csatlakozás formája IV. Érintett termékek köre V. A TKM mutató megjelenítésének formája és a feltételezett paraméterek VI. TKM* fogalma VII. Nyugdíjbiztosítások speciális szabályai (TKMNy) VIII. A TKM mutató megjelenítésének módja IX. Új termékre, és az időközi módosításokra vonatkozó határidők X. TKM mutató karbantartása XI. TKM fogalom védelme XII. Ellenőrzés és szankció XIII. Rendelkezés a költségek viseléséről XIV. Átmeneti szabályok Melléklet 1.sz. melléklet: A TKM mutató kiszámításának technikai útmutatója 2.sz. melléklet: TKM mutató dokumentálása az ügyfelek számára 3.sz. melléklet: Csatlakozó nyilatkozat
I.
Bevezető
A MABISZ TKM Charta-hoz csatlakozott életbiztosítók elkötelezettek abban, hogy a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási termékek megvásárlásakor a fogyasztó hozzájusson azokhoz az információkhoz, amelyek lehetővé teszik a megalapozott fogyasztói döntés meghozatalát. Ezen elvárás szerves részét képezi a szerződő által viselt költségekről történő tájékoztatás is. A biztosítási piac iránti fogyasztói bizalom megerősítése, illetőleg fenntartása stratégiai kérdés, ami egybeesik a biztosítótársaságok hosszú távú érdekeivel is.
II. TKM mutató célja és rövid ismertetése A TKM-mutató az ügyfél által viselt, az V. pont számítási módja szerint bemutatott költségeket egy belső megtérülési ráta számítás segítségével minimális elérendő hozamként mutatja be, melynek során azt az átlagos bruttó éves hozamot keressük, melyet az érintett termékek (l. IV. pont) mögött álló és a befektetéseket tartalmazó eszközalapokat alkotó befektetési eszközöknek, illetőleg befektetési alapoknak a biztosítási szerződés tartama alatt mindvégig állandó hozamnagyságot feltételezve bruttó módon (azaz a vagyonkezelési költségek levonása előtt) legalább el kell érniük ahhoz, hogy az ügyfél lejárati – illetve élethosszig szóló biztosítások esetén a TKM-mutató megállapításához használt időpontokbeli visszavásárlási – összegként nominálisan visszakapja az eredeti díjelőírás szerint befizetett díjak összegét. Amennyiben a fenti esetekre a biztosító vagy harmadik személy kötelezettséget vállal arra, illetve a 1
befektetési politikájából következik az, hogy az ügyfél legalább az eredeti díjelőírás szerint befizetett díjak összegét visszakapja (nominális díjelérési ígéret), a TKM értékét úgy kell megállapítani, mintha a nominális díjelérési ígéret nem történt volna meg. Amennyiben a nominális díjelérési ígéret díja a befektetési eredményből kerül elvonásra, vagy a termék költségei között szerepel, úgy az elvonást a vagyonkezelési költségek között, illetve a termék költségei között megfelelően figyelembe kell venni. A számítással a biztosítási szakma az alábbi célokat kívánja elérni: - növekszik az érintett termékek átláthatósága, - az egységes mutató révén a különböző biztosítók által kínált termékek költségszintje könnyebben összehasonlíthatóvá válik, - az átláthatóság és az összehasonlíthatóság abban segít, hogy az ügyfél még inkább megalapozott, informált döntést hozzon a biztosítási termék megvásárlásakor, - a biztosítók kiemelt célja továbbá az ügyfélközpontú piac további erősítése.
III. A szakmai önszabályozás deklarálása és a csatlakozás formája A biztosítási szakma a TKM bevezetésének és működésének feltételeit az önszabályozás keretein belül teremti meg. Az önszabályozás növelheti az ügyfelek iparágba vetett bizalmát és megfelelő módon demonstrálja a szakma elkötelezettségét a fogyasztók érdekeit szem előtt tartó és a hosszútávra összpontosító üzletmenetet illetően. Mindazonáltal a biztosítók az előkészítő munkák során folyamatosan konzultáltak a piac szakmai felügyeletét ellátó szervezettel (a TKM rendszer indulásakor PSZÁF) annak érdekében, hogy a fogyasztók érdeke megfelelő módon megjelenítésre kerüljön. A szabályozáshoz önkéntes alapon csatlakozhat minden, a Magyar Köztársaság területén biztosítási tevékenységet engedéllyel végző biztosító1 szervezeti formától és MABISZ tagságtól függetlenül. A csatlakozást követően ugyanakkor a szabályzatban rögzítettek kötelező érvényűek a csatlakozó biztosítók számára. A csatlakozási szándékot a MABISZ főtitkárának kell jelezni. A csatlakozás nyilatkozat formájában (TKM Charta) történik, melyben a csatlakozó biztososító (továbbiakban Biztosító) hivatalosan deklarálja csatlakozási szándékát a MABISZ (továbbiakban: Szövetség) TKM önszabályozáshoz. (A nyilatkozat szövegét a 3. sz. melléklet tartalmazza.) A cégszerűen aláírt csatlakozó nyilatkozatokat a Szövetség nyilvántartásba veszi és azokat dokumentációs rendszerében megőrzi. Az önszabályozásban résztvevő biztosítók listáját a Szövetség a honlapján is megjeleníti, és a listát folyamatosan karbantartja. A Szövetség az induló állapotról a Felügyeletet értesíti, illetőleg a későbbiek során is tájékoztatja a felügyeleti feladatokat ellátó hatóságot a változásokról. Azok a csatlakozó biztosítók, amelyek nem tagjai a Szövetségnek, tanácskozási joggal részt vehetnek a MABISZ Életbiztosítási tagozata üléseinek, kifejezetten a TKM-t érintő megbeszélésein. A TKM önszabályozásban való részvétel megszűnik az alábbi esetekben: - a biztosító tevékenységi engedélyének visszavonása esetén az MNB határozat dátumával szűnik meg a részvétel, - a csatlakozási szándék biztosító általi visszavonása esetén a Szövetség tudomására jutásával, - az Ügyvezető Elnökség által megállapított szabálysértés esetén a biztosító TKM-nyilvántartásból való törlésével az Ügyvezető Elnökség döntése szerinti határidővel.
1
A Magyar Köztársaság területén bejegyzett biztosító részvénytársaság, szövetkezet vagy egyesület, másik EUtagállamban székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepe, harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe, a határon átnyúló tevékenységet végző tagországok biztosítótársaságai.
2
IV. Érintett termékek köre A TKM számítási kötelezettség kiterjed minden, rendszeres (folytatólagos, folyamatos) és egyszeri díjas befektetési egységekhez kötött életbiztosítási termékre (unit linked), amelyet a Biztosító a fogyasztók széles körében értékesít, az értékesítésből nem vont ki, vagy annak értékesítését nem állította le. Nem számít széles fogyasztói körben értékesített terméknek például a leendő ügyfél (szerződő) által meghatározott és saját egyedi igényekre kialakított, a tenderre benyújtott, továbbá pályázatra kidolgozott termékek, amelyekre szintén nem terjed ki a TKM számítás kötelezettsége. Tekintettel arra, hogy az érintett termékek köre egzakt, taxatív formában nem határozható meg, ezért a TKM Bizottság megvizsgálhatja, hogy egy értékesített, vagy értékesítésre szánt termék széles fogyasztói körben értékesítettnek tekinthető-e. Amennyiben a termék annak minősül, úgy a terméket forgalmazó vagy forgalmazni kívánó Biztosító a jelen szabályozás szerint kell, hogy eljárjon. (A TKM Bizottság jogállására vonatkozó rendelkezéseket a X. fejezet tartalmazza.) A TKM számítás kiterjed a nominális díjelérési ígérettel értékesített termékekre is. Amennyiben valamely termékre, vagy egy terméken belül egy vagy több eszközalap esetén fennáll a teljes tartamra szóló vagy részleges (a tartam egy meghatározott időpontjára, vagy az eredeti díjelőírás szerint befizetett díjak adott százalékára vonatkozó) nominális díjelérési ígéret, akkor arról a Biztosító külön általános megjegyzésben tájékoztathat a TKM értéke közlése során a következő szöveggel: „Felhívjuk figyelmét arra, hogy biztosítónk a TKM értékétől függetlenül további garanciát/védelmet is nyújt, melyről a részletes tájékoztatást a … tartalmazza/tartalmazzák.” A kipontozott rész helyére a biztosítók a részletes információ pontos helyét kötelesek beírni, más azonban itt nem szerepeltethető. Ez esetben ugyanez a megjegyzés a MABISZ által közreadott táblázatban a biztosító kérésére megjeleníthető. Azon termékek TKM értékeit, ahol a nominális díjelérési ígéret garancia formájában, az alábbi feltételek fennállása mellett valósul meg, úgy azt a tényt a MABISZ egy, a többi termék TKM értékétől elkülönült táblázatban jeleníti meg honlapján, ahol megjelölésre kerül a garanciát nyújtó intézmény neve, illetőleg a garancia százalékos szintje az eredeti díjelőírás szerint befizetett díjakhoz képest. A garancia jellemzői a fenti vonatkozásban az alábbiak: - A garanciát hitelintézet, biztosító vagy viszontbiztosító nyújtja írásban foglalt kötelezettségvállalás formájában úgy, hogy az az adott szerződés vonatkozásában nem mondható fel. - A garancia az eredeti díjelőírás szerint befizetett díjakra vonatkozik, és semmilyen módon nem függ az eszközalapok jövőbeli teljesítményétől. A garancia a kötelezettséget vállaló nyilatkozata szerint kiegészülhet hozamra vonatkozó garanciával is. - A garancia a teljes tartamra/a szerződés fennállásának teljes idejére szól, illetve ha a díjfizetési tartam eltér a kockázatviselés tartamától, akkor a díjfizetési tartam végéig érvényes.
V. A TKM mutató megjelenítésének formája és feltételezett paraméterek A mutató egy, a mindenkori unit linked biztosításpiaci átlagszerződést a lehető legjobban megközelítő típuspéldán kerül bemutatásra táblázatos formában, ahol a kiinduló pontot az alábbi feltételezések jelentik: a.) Biztosított: egy fő, 35 éves személy b.) Biztosítási szolgáltatás: kizárólag a szerződési feltételek szerinti kötelezően választandó biztosítási kockázatokra terjed ki (pl. ha kötelezően minimum 200 ezer Ft kockázati élet- és/vagy balesetbiztosítást kell választani, akkor ezzel kell számolni a TKM számítás során). Minden olyan 3
kockázat opcionálisnak tekintendő és így nem kell beszámítani a költségmutatóba, melyet a feltétel és az ajánlat nem tesz kötelezővé, azaz amely nélkül az ajánlat felvehető. c.) Biztosítási díj: a modell biztosításpiaci átlagdíjjal kalkulál, (amennyiben a Biztosító minimális díja ennél magasabb, akkor a vonatkozó termék esetében azzal is történhet a számítás, lásd TKM* a VI. fejezetben). A biztosítási díj indexálása csak akkor kerül figyelembevételre, ha az a szerződéses feltételek szerint kötelező. Amennyiben az indexálás inflációhoz kötött, akkor az inflációs feltételezés végig 0%. Amennyiben konkrét százalékos értékkel növelt az indexálás (pl. infláció+2%), akkor ezen konkrét értékkel kell számolni (a példában az inflációt 0%-nak véve). d.) Díjfizetés gyakorisága: éves (vagy egyszeri) e.) Díjfizetés módja: csoportos beszedési (vagy átutalás) f.) Biztosítás tartama: Folyamatos díjas esetben 10-15-20 év, egyszeri díjas biztosításoknál 5-10-20 év, ahol a kalkulációt mindazon tartamokra el kell végezni, melyek lejárattal, illetve élethosszig szóló biztosítások esetén visszavásárlással elérhetőek. Pl.: ha a köthető minimális tartam a folyamatos díjas változatnál 15 év, akkor az ügyfél számára megfelelő tájékoztatást jelent, amennyiben ebben az esetben a biztosító nem mutat be TKM értéket 10 évnél. A MABISZ táblázat megjegyzés rovatában, ill. az ügyféltájékoztatóban értelemszerűen azt is szerepeltetni kell, hogy a termék minimális tartama 15 év. Amennyiben a köthető minimális tartam magasabb, mint a Szabályzatban szereplő adott típushoz (egyszeri illetve folyamatos díjas) tartozó legkisebb tartam, és az nem esik egybe a Szabályzatban szereplő egyéb kötelező tartamokkal, akkor erre a tartamra kötelező TKM-et publikálni. Abban az esetben, ha a TKM érték nem monoton csökkenő valamely két szomszédos publikálandó tartam között, akkor a TKM értéket a fenti két szomszédos publikálandó tartam között valamennyi évre külön-külön be kell mutatni. 20 éves tartam felett pedig az a szabály, hogy amennyiben a 20 év feletti maximális érték meghaladja a 20 éves értéket, akkor ezt az értéket külön kell feltüntetni a 20 éves tartamot követően, a hozzá tartozó tartammal együtt. g.) Költségek: a számítás figyelembe veszi, a biztosító által az adott termék kapcsán felszámolt valamennyi költséget, ami rontja az ügyfél befektetésének értékét, valamint ezen túlmenően tartalmazza a mögöttes alapok vagyonkezelési költségeit is. Ennek megfelelően a figyelembe vett költségek közé értendőek különösen a következőek: a biztosító által felszámolt szerzési- és fenntartási költségek, továbbá minden adminisztratív-jellegű fix és változó költség, a szerződésbe kötelezően beépített kockázati élet- és/vagy balesetbiztosítás díja, a mögöttes alapok vagyonkezelési költségei (ideértve az eszközalapok költsége, a befektetési jegyek vagyonkezelési díja, és egyéb költséglevonások, mint a befektetési egységek vételi és eladási árfolyamának különbségéből adódó költségek, a nominális díjelérési ígéret alapján elvont díjak és költségek, illetőleg azoknak a befektetési eredményt befolyásoló hatása, valamint a mögöttes instrumentumok befektetési költségei). Amennyiben az adott Biztosító eszközalap- illetőleg mögöttes alap kezelési díjai eltérnek a különböző eszközalapok esetében, akkor egy minimummaximum tartomány kerül meghatározásra. Vagyonkezelési díjként kell bemutatni az eszközalapok költségét és az eszközalapokban lévő befektetési eszközökből annak kezelője vagy kibocsátója által elvont költségeket. Így különösen az eszközalapban szereplő befektetési jegyek vagyonkezelési díját, a strukturált kötvények tájékoztatójában bemutatott költséglevonást, és a nominális díjelérési ígéret befektetési eredmény terhére fizetett díját. A költségek figyelembevételekor addig az első befektetési alap szintig kell lemenni a számítással, amíg el nem tűnik az „alapok alapja” megoldás. A TKM Szabályzat tekintetében „alapok alapja” megoldásnak tekintendő minden olyan befektetési alap, mely a megfigyelési időszak alatt tartalmaz portfoliójában befektetési jegyet.
4
A TKM számítás nem veszi és nem is veheti figyelembe a díjhoz és a kifizetésekhez kapcsolódó változó hatályú esetleges adó- és járulékterheket és/vagy kedvezményeket. h.) Bónuszok és költség visszatérítések: A TKM érték számítása során a biztosító olyan jóváírást, ill. költségkedvezményt nem vehet figyelembe, mely adott tartamkor nem jár minden körülmények között, ide nem értve a szerződés (részleges) visszavásárlása, pénzkivonás, díjcsökkentés, díjmentesítés, díjnemfizetés, ill. díjszüneteltetés esetét (a késedelmes díjfizetés ugyanakkor nem tartozik a kivételek közé). A táblázatban szereplő 3 (az egyes eszközalapok esetében eltérő alapkezelési díjak esetében 6, amennyiben a díjfizetési időszak és a szerződés lejárati tartama eltér, maximum 12) TKM érték a fenti feltételezések teljesülése esetén irányadó az adott termékre úgy, hogy a szerződés az előre meghatározott tartam előtt nem kerül (részleges) visszavásárlásra (sem rendszeresen, sem alkalmanként), (részleges) díjmentesítésre, vagy egyéb módon (pl. biztosítási szolgáltatás következtében) nem szűnik meg az előre rögzített időpont/esemény bekövetkezése előtt. Amennyiben a díjfizetési időszak és a szerződés lejárati tartama eltér, akkor a vonatkozó TKM értékeket duplán, két sorban kell feltüntetni: egyik a minimális díjfizetési időtartam melletti TKM értékeket mutatja be, a másik pedig a TKM-mutató publikálandó tartamaihoz tartozó lejáratokig, illetve élethosszig szóló biztosítások esetén ugyanezen tartamokhoz tartozó visszavásárlásig terjedő maximális díjfizetési tartamra számított TKM értékeket. Ebben az esetben feltüntetésre kerül a szóban forgó minimális és maximális tartam nagysága is. A TKM Charta-hoz csatlakozó biztosítók ajánlást tesznek a jelen szabályzat IV. fejezete szerint érintett termékek körében olyan TKM limitfigyelési értékek alkalmazására, melyek tükrözik az életbiztosítások komplex jellegéből adódó sajátosságokat, ugyanakkor erősítik a célt, hogy a unit linked életbiztosítási termékek a védelmi célon túlmenően hosszú távon megtakarítási célokat is érdemben tudjanak szolgálni. Ugyanakkor a személyi jövedelemadóról szóló 1995. CXVII törvény szerint nyugdíjbiztosításnak minősülő termékek esetében a TKM Charta-hoz csatlakozó biztosítók az itt leírtakat helyenként módosító ajánlást tesznek, melynek részletes leírását a jelen szabályzat VII. fejezete tartalmazza. Erre tekintettel általánosságban az alábbi sávok, mint limitfigyelési sávok, alkalmazása javasolt a Biztosítók számára 10 éves tartamig a sáv 4,75% - 6,75% 10 és 20 év közötti tartamoknál: Alsó érték Felső érték
10 4,75% 6,75%
11 4,65% 6,65%
12 4,55% 6,55%
13 4,45% 6,45%
14 4,35% 6,35%
15 4,25% 6,25%
16 4,15% 6,15%
17 4,05% 6,05%
18 3,95% 5,95%
19 3,85% 5,85%
20 3,75% 5,75%
20 éves tartam felett a sáv 3,75% - 5,75% Egy adott tartamra vonatkozó TKM akkor haladja meg a fenti limiteket, ha a TKM alsó értéke meghaladja a limit alsó értékét, vagy ha a TKM felső értéke meghaladja a limit felső értékét. A fent rögzített felső korlátokat meghaladó TKM értékre számos, a biztosítási termék egyedi jellegéből adódó, és az ügyfél érdekeit nem sértő ok lehet. Ilyen például a termékbe foglalt magas kockázati tartalom, vagy a biztosítói költségeken túlnyúló egy vagy több szofisztikált eszközalap alapkezelési költsége, melyek szintén tükröződnek a TKM értékben. A fenti sávhatárok tehát nem tiltó jellegű korlátok, továbbra is lehetséges azokat meghaladó TKM értékű termékek kínálni, a Biztosító ugyanakkor köteles a limit meghaladásának tényére az ügyfél figyelmét írásban felhívni minden olyan helyen, amit jelen Szabályzat kötelezővé tesz (standard ügyfél-tájékoztató dokumentum, MABISZ honlap, biztosítói honlap). A Biztosító számára opcionális lehetőség, hogy más 5
egyéb ügyféldokumentumokban részletesen is bemutassa a fogyasztó számára, hogy a limittől való eltérés milyen okokra vezethető vissza. A TKM számítás részletes szabályait az 1.sz. melléklet tartalmazza. Az 1.sz. melléklet szerves részét képzi az alábbi 3 Excel file: - A számítás alapjául szolgáló Excel sablon - A TKM számításához alkalmazott termék paramétersablon - Eszközalapok kezelési költségeit összefoglaló táblázatsablon A fenti sablonok alkalmazása kötelező az éves audit során az Auditor számára történő adatszolgáltatásban.
VI. TKM* fogalma Abban az esetben, ha az adott biztosítási terméknél nem elérhetőek a fent rögzített standard számítási paraméterek, és ez az eltérés hatással van a TKM értékre, akkor a TKM* megjelölést kell alkalmazni az alábbiakra is tekintettel. Biztosítás tartama: Tartamos biztosítások esetén, amikor a Szabályzatban meghatározott 5-10-20, illetve 10-15-20 éves tartamok nem – vagy csak részlegesen – elérhetők, akkor az V. fejezet. f.) pontjában rögzítetteknek megfelelően a rögzített tartamoktól eltérő tartamokra számított értékeket TKM*-gal kell jelölni a szabványos lejárati TKM értéktől megkülönböztetendő. Ezzel egyidejűleg a „Megjegyzés” rovatban jelezni kell, hogy az érintett értékek mely tartamokkal kerültek kiszámításra. Biztosításpiaci átlagdíjnál magasabb minimáldíj: Amennyiben a Biztosító adott termékének minimális díja minden esetben magasabb az alkalmazandó biztosításpiaci átlagdíjnál, akkor a vonatkozó termék esetében azzal is történhet a számítás, az eltérés mértékét a Biztosító a publikáláskor köteles feltüntetni.
Biztosított életkora: Amennyiben a termék nem elérhető a 35 éves személy számára, a Biztosító a számítás során a legjobb közelítését használja (minimalizálja az abszolút értékes különbségét a termékben elérhető és a Szabályzatban meghatározott életkornak). A Biztosító ezen esetekben a publikáláskor jól láthatóan írja le, mennyiben tér el a TKM számításánál előírt paraméterektől.
A TKM* feltüntetésének módja a következő. A Szabályzat 2.sz. melléklete szerinti standard ügyféltájékoztató szövegben a figyelemfelhívó (bekeretezett) részben található konkrét TKM érték bemutatásánál a szövegben a TKM szövegrészt csillaggal (*) kell ellátni, és a megadott, módosított paraméterekkel számított TKM érték alatt jól látható módon a következő, csillaggal kezdődő lábjegyzetet kell elhelyezni: „*Jelen termék sajátosságai miatt a fentiekben ismertetett TKM számítási eljárástól a következő módon tértünk el.” Ezt követően pedig meg kell adni az eltérés rövid indoklását és az eltérés mibenlétét. A normál paraméterektől eltérő számítás ugyanakkor minden esetben a mutató megjelenítését megelőzően egyeztetést igényel a TKM Bizottsággal. Kérésre a TKM Bizottság állást foglal, hogy mely paraméterekkel számoljon a Biztosító. Az előzetes egyeztetés elmaradása esetén a TKM Bizottság – tagjainak 2/3-os többséget igénylő – döntésével jogosult a TKM érték Mabisz-honlapon való publikálásához szükséges jóváhagyását a jelen Szabályzat szerinti határidőig visszatartani. Egyéb eltérés esetén, azaz a jelen pontban rögzítetteken kívüli eltérés esetén – amennyiben az a számítást befolyásolja – a TKM Bizottság előzetes állásfoglalása szükséges a TKM, TKM*, TKMNy , TKMNy* vagy más ehhez hasonló megjelölés biztosítási termékkel kapcsolatos megjelenítéséhez.
6
VII. Nyugdíjbiztosítások speciális szabályai (TKMNy) A 1995. évi CXVII törvény (Szja) szerinti nyugdíjbiztosításnak megfelelő termékek esetében jelen Szabályzat rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni. a.) Annak érdekében, hogy a nyugdíjbiztosításokra számolt TKM érték egyértelmű módon megkülönböztethető legyen standard unit linked termékekre számolt TKM értékektől, ill. a TKM* értékektől, a nyugdíjbiztosításokra számolt teljesköltség-mutató esetében a TKMNy, illetve a szabványos eljárástól való eltérés esetén a TKMNy* jelölést kell alkalmazni. Ezeket a jelöléseket értelemszerűen az ügyféltájékoztató dokumentumokon is alkalmazni kell. b.) A TKMNy érték számításánál az adott tartamra 65-tartam belépési korral kell számolni. c.) Ennél a termékcsoportnál a limitfigyelés sávhatára a következők szerint alakul: 10 éves tartamig a sáv 4,25% - 6,25% 10 és 20 év közötti tartamoknál: Alsó érték Felső érték
10 4,25% 6,25%
11 4,19% 6,19%
12 4,13% 6,13%
13 4,07% 6,07%
14 4,01% 6,01%
15 3,95% 5,95%
16 3,86% 5,86%
17 3,77% 5,77%
18 3,68% 5,68%
19 3,59% 5,59%
20 3,50% 5,50%
20 éves tartam felett a sáv 3,50% - 5,50% Amennyiben a TKMNy érték egy vagy több eszközalap esetében a fent jelzett alsó sávértéktől eltér, akkor azokat biztosítónak a 2.sz. melléklet szerint ügyféltájékoztatóban tételesen fel kell sorolnia, felhívva a limittúllépésre az ügyfél figyelmét. Ugyanott jelezni kell azt is, hogy az ügyfél hol találja meg az ezekhez tartozó TKMNy értékeket, ill. annak magyarázatát, hogy a nyugdíjbiztosításhoz kapcsolódó eszközalap milyen hozzáadott értékkel bír, az állampapírokat tartalmazó, nem összetett szerkezetű eszközalapokhoz képest, ami a limittúllépést indokolja (pl. hozam- vagy tőkegarancia, tőkevédelem, komplex, magasabb potenciájú eszközalap, termékben lévő magasabb biztosítási kockázat stb.) Ez utóbbi tájékoztatást a Biztosító megadhatja pl. a biztosító online felületén vagy az eszközalap tájékoztatóban. A felső sávhatár átlépése esetére vonatkozó figyelemfelhívás az V. fejezetben írottakhoz képest – értelemszerűen – annyiban módosul, hogy a nyugdíjbiztosítások esetén a nyugdíjbiztosításra vonatkozó sávhatárokat kell figyelembe venni. d.) Jelen Szabályzat 2.sz. melléklete szerinti ügyféltájékoztatóban a következő figyelemfelhívást kell tenni: „Tájékoztatjuk. hogy jelen termék nyugdíjbiztosítás.” A 1995. évi CXVII törvény (Szja) szerinti nyugdíjbiztosítási fogalomnak megfelelő termékek TKMNy értékeit a MABISZ a szövetség honlapján egy, a többi termék TKM értékétől elkülönült táblázatban jeleníti meg.
VIII. A TKM mutató megjelenítésének módja A V. pontban leírt paraméterek alapul vételével elvégzett számítás eredményét az eladást megelőzően, még az ajánlati szakaszban kell az ügyfél (leendő szerződő) tudomására hozni az ügyféltájékoztatás részeként, továbbá annak elérhetőségét az Interneten is lehetővé kell tenni mind a Szövetség, mind a Biztosító Internetes honlapján. Az ügyfél (leendő szerződő) tájékoztatását célzó rövid TKM ismertetőt a Szövetség standardizált változatának megfelelően kell alkalmazni, amely szöveget a 2. sz. melléklet tartalmazza. A tájékoztató során 7
az ügyfél (leendő szerződő) figyelmét hangsúlyozottan fel kell hívni arra a körülményre, hogy a közölt TKM értékek a típuspéldában feltételezett paraméterek esetén, és a szerződésnek a példákban rögzített futamidő alatti fennmaradását feltételezve értendőek. Az ügyféltájékoztatóban továbbá kötelezően meg kell jeleníteni, hogy a Biztosító a TKM számítás során pontosan milyen fedezetre szóló és milyen szolgáltatási értékű, a termékbe épített biztosítási kockázattal számol.
IX. Új termékekre, illetőleg időközi módosításokra vonatkozó határidők Új termék bevezetése esetén a TKM értékeket a termék bevezetésével egy időben fel kell tüntetni a Szövetség és a Biztosító honlapján, illetőleg az ügyfél (leendő szerződő) részére átadott ügyféltájékoztatóás részeként átadott dokumentumban. A TKM-körbe tartozó régebbi termékek esetén, amennyiben a Biztosító változtat az induláskor feltételezett költségeken, alkalmazott paramétereken, és ezen változtatások a TKM mutató értékét módosítják, akkor soron kívül újra kell számolni a TKM mutatót és azt a Biztosító 15 napon belül köteles korrigáltatni, illetőleg korrigálni a Szövetség és a társaság Internetes honlapján. Valamely termékre vonatkozó minimális díj emelése e tekintetben, akkor veendő figyelembe, ha az a TKM értékre hatással van. A biztosításpiaci átlagdíjnál magasabb minimáldíjjal történő kalkuláció esetén a TKM* megjelölést kell alkalmazni a VI. pontban rögzítetteknek megfelelően. Amennyiben a Biztosító bármilyen okból új TKM értéket számol (új termék vagy régi termék újraszámítása), a bejelentés a Szövetség által rendszeresített adattábla segítségével történik. Régi érték módosítása esetén mindig jelezni kell a módosítás pontos okát is. Elvárás a TKM értékkel szemben hogy az bármely időpontban érvényes legyen a következő értelemben: van olyan eszközalap, melyre a TKM nem nagyobb a sáv minimum értékénél, és minden eszközalap esetén a TKM nem nagyobb a sáv maximum értékénél. Mivel a mögöttes eszközalapok költsége és összetétele folyamatosan változhat, ezért elvárt, hogy a Biztosító folyamatos ellenőrizze ezt a megfelelést, és szükség esetén újraszámolja a TKM értéket. A gyakori újraszámolással járó többletmunka elkerülése érdekében ugyanakkor ajánlott, hogy az alsó és felső sávhoz egy „puffer” kerüljön hozzáadásra, melynek mértékét kellő gondossággal, cég-specifikusan célszerű megállapítani. Ezzel a technikával előfordulhat, hogy a megadott TKM sáv egy adott időpontban a ténylegesnél némiképpen magasabb lesz, ez azonban nem számít a TKM Szabályzat megsértésének. Előzetes egyeztetési eljárás: A biztosító által beküldött adattáblát a TKM Bizottság 5 munkanapon belül véleményezi (a továbbiakban: véleményezési határidő), szükség esetén az érintett társaságnak pontosító kérdéseket tesz fel. A megkeresett társaság a Bizottság véleményére, kérdésére 48 órán belül köteles érdemben válaszolni, illetőleg a TKM Bizottság kérésére köteles személyes egyeztetésre rendelkezésre állni. A TKM Bizottság az előzetes egyeztetési eljárás alapján a véleményezési határidőn belül az alábbi döntések meghozatalára jogosult: - a TKM érték publikálását jóváhagyja, - rendkívüli audit elvégzését kezdeményezi, - személyes egyeztetést kér az érintett biztosítótól és azt 15 napon belül lebonyolítja, és a fenti két döntés valamelyikét ennek kimenetele függvényében hozza meg. Amennyiben a fenti egyeztetés eredményeként a TKM érték változik, úgy a továbbiakban a megváltozott érték alkalmazandó. A változásokat az ügyfél (leendő szerződő) számára átadandó dokumentumokon is át kell vezetni. Ez utóbbi megtörténtéig egyéb módon kell gondoskodni arról, hogy az ügyfél (leendő szerződő) az új
8
számításnak megfelelő TKM értékről tájékoztatást kapjon. A biztosító már bevezetett termékének változó TKM-jére vonatkozó ügyfél-tájékoztatási kötelezettség csak az új eladások vonatkozásában értendő. A TKM Charta-hoz újonnan csatlakozó Biztosító a csatlakozás napjától köteles eleget tenni a jelen Szabályzatban foglaltaknak.
X. TKM mutató karbantartása A TKM mutató számításánál alkalmazandó magyarországi biztosításpiaci átlagdíj kiszámításához szükséges adatokat a társaságok tárgyév március 31-ig kötelesek megküldeni a Szövetségnek (szerződésszám + állománydíj a tárgyévet megelőző évben az új szerződések vonatkozásában két termékcsoportra bontva: rendszeres (folyamatos) és egyszeri díjas unit linked biztosítások). A MABISZ a számításokat a teljes unit-linked biztosítási piac adatainak figyelembe vételével végzi el annak érdekében, hogy a kialakított minta megfelelő módon leképezze a biztosításpiaci átlagot. A MABISZ a TKM Bizottsággal egyezetve a fenti számítások ismeretében minden évben április 15. napjáig dönt arról, hogy az átlagdíj változás mértéke, indokolja-e új átlagdíjak megállapítását a Biztosítók által végzett TKM számításhoz, vagy az előző évben megadott értékek maradnak érvényben (éves karbantartás). Az éves karbantartás során továbbá azt is szükséges mérlegelni, hogy indokolt-e a mintapéldában alkalmazott biztosítotti életkor felülvizsgálata. Minden évben szintén április 15-ig újonnan kerül megadásra az MNB által az előző naptári évre közzétett Ft/€/USD/CHF stb. éves átlagos árfolyamérték, melyekről a MABISZ tájékoztatja a TKM Charta tagjait. Amennyiben a Szövetség a fenti mérlegelés eredményeként új paramétereket ad meg, akkor a megadott adatokkal a Biztosítóknak tárgyév június 30-ig (TKM aktualizálási időpont) kell aktualizálni a TKM adatokat, illetőleg az újonnan induló termékeknél már ezeket az értéket kell alkalmazni a számítás során. A korrigált TKM értékeket a Biztosítók honlapjain az új értékek megadásával egy időben, illetőleg az új szerződést kötő ügyfelek (leendő szerződők) számára átadott tájékoztató dokumentumokon egyaránt javítani szükséges. A változások ezzel egy időben a MABISZ honlapon is átvezetésre kerülnek. A TKM mutató számításával kapcsolatos tapasztalatokat a Szövetség Életbiztosítási tagozata (továbbiakban: Tagozat) évente, vagy akár az audit, akár a TKM Bizottság, akár más Biztosító jelzése alapján a számítási módszer esetleges hiányosságára utaló esetben a jelzést követően kiértékeli és annak eredményét az Ügyvezető Elnökség elé terjeszti. Amennyiben a piaci folyamatok, a jogszabályi környezet változása, vagy más fontos körülmény azt indokolja, a Tagozat javaslatot tehet az Ügyvezető Elnökségnek jelen szabályzat módosítására. A Tagozatban a módosító javaslat elfogadásához a TKM önszabályozásban részt vevő Biztosítók egyszerű szavazat-többsége szükséges. Az Ügyvezető Elnökség által is jóváhagyott módosítási javaslatot - annak véglegesítése előtt – a biztosítási piac felügyeletét is ellátó MNB-vel is egyezteti. Módosítási igény esetében a módosítás hatályát úgy kell megállapítani, hogy az a következő éves TKM aktualizálás időpontjáig a Biztosítók által teljesíthető legyen. A TKM önszabályozásban részt vevő Biztosítók elkötelezettek abban, hogy a rendszer folyamatos működése során szerzett tapasztalatok fényében a TKM rendszert a szükséges mértékben továbbfejlesszék.
XI. TKM fogalom védelme A TKM elnevezés csak abban az esetben alkalmazható, amennyiben a mutató a jelen szabályzatban rögzített módon kerül kiszámításra. Ettől eltérő alkalmazás a szabályzat megszegésének tekintendő. Nem számít a jelen szabályzat megsértésének, amennyiben a Biztosító a számítás alapjául szolgáló Excel tábla
9
mellett további segédoszlopokból olvas be adatokat a számításhoz, amennyiben ez szükséges a számítás pontos elvégzéséhez. Az elnevezés védelme egyben azt is jelenti, hogy bármely más módon számított költségmutató esetében – beleértve a konkrét szerződés konkrét paramétereivel végzett számításokat is – a TKM elnevezés sem mint betűszó, sem pedig annak valamilyen szóösszetételben való használata nem megengedett. A TKM elnevezést értelemszerűen csak a TKM önszabályozásban részt vevő Biztosítók alkalmazhatják. A Tagozaton belül megalakításra kerül a TKM Bizottság. A TKM Bizottság létszáma legalább 3 és legfeljebb 9 fő. A tagokat jelölő Biztosítókat a Tagozat az auditálási folyamat befejeződésével,minden évben újraválasztja. Tag alatt mindig a Biztosítót kell érteni és nem a képviseletében eljáró természetes személyt. A TKM Bizottság egy külön dokumentumban rögzített ügyrend alapján végzi működését. A TKM Bizottság Ügyrendjének kidolgozása a TKM Bizottság hatáskörébe tartozik, az Ügyrendet az Életbiztosítási Tagozat hagyja jóvá. A TKM Bizottság tagjai első ízben 2009. december 31-ig kerülnek megválasztásra, és megbízatásuk 2010. november 30-ig tart. Az ezt követő időszakra megválasztott Tagok megbízatása a következő audit befejeződéséig érvényes. A Tagok újraválaszthatóak. A TKM Bizottság feladata az általános szakmai bázis és háttér nyújtása a TKM rendszer működtetéséhez, javaslatok tétele a rendszer továbbfejlesztéséhez; a TKM Bizottság emellett őrködik a rendszer működőképessége és a szabályok betartása felett. Ez utóbbi funkciójához kapcsolódóan jogosult publikálás előtt megismerni és véleményezni a Biztosítók TKM értékeit a VIII. pontban részletezett eljárásnak megfelelően. Amennyiben kérdés merül fel a modell (lásd. 1 számú melléklet) konkrét alkalmazására vonatkozóan, minden Biztosítónak, illetőleg a TKM Bizottság tagjainak joga van előzetesen módszertani kérdéseket feltenni, amelyet a TKM Bizottság köteles megválaszolni az ügyrendjében rögzített határidőn belül. A Bizottság állásfoglalásai a Döntvénytárban kerülnek rögzítésre, és ezen állásfoglalások figyelembe vétele a számítások során minden, szabályozásban részt vevő, a TKM Chartát aláíró biztosító számára kötelező. Szintén a TKM Bizottság feladata, hogy amennyiben a számítások segédleteként szolgáló Excel tábla (ld. 1.sz. melléklet) az új, fejlesztés alatt álló termékek alkalmazhatósága miatt továbbfejlesztésre szorul, akkor javaslatot tegyen az alkalmazandó számítási módszerre, illetőleg szükség esetén az Excel tábla módosítására. A javaslatot a Tagozat hagyja jóvá. Az elfogadott módosítás hatályba lépési időpontját úgy kell megállapítani, hogy az a következő évi TKM aktualizálási időpontig teljesíthető legyen. A TKM Bizottság ügyrendjében köteles rendelkezni a TKM Bizottság tudomására jutott biztosítási és üzleti titkok kezeléséről.
XII. Ellenőrzés és szankciók A Szövetség a TKM önszabályozáshoz csatlakozó biztosítótársaságokról nyilvántartást vezet, azt folyamatosan karbantartja, annak aktualizált változatát a honlapján közzéteszi, beleértve az esetleges szankció tényét is. A Biztosítók által végzett TKM-számításokat a Szövetség által megbízott olyan – érintett Biztosítóktól független – szakértő egyén vagy szervezet (továbbiakban: Auditor), melynek van olyan alkalmazottja, aki megfelelő aktuárius végzettséggel és tapasztalattal rendelkezik naptári évente egyszer auditálja, és az erről készült jelentést beterjeszti a TKM Bizottságnak. A jelentés benyújtásnak határideje minden év október 30a. A TKM Bizottság legkésőbb ugyanazon naptári év november 30-ig az Auditor jelentését kiértékeli, a jelentést a határozati javaslattal a Szövetség a Tagozat elé terjeszti. A TKM önszabályozáshoz csatlakozó nem MABISZ tag Biztosítók a jelentést megkapják. Hibás számítás esetén, amennyiben az érintett Biztosító nem vitatja az auditálást végző aktuárius szakember észrevételeit, és annak megfelelően javítja az 10
adatokat, akkor a kiértékelés nem vizsgálja a konkrét számítás módját, hanem csak a hiba mértéke alapján vitatja meg a Tagozat a jelentést. A Biztosító által vitatott tényállás esetén vizsgálja csak a testület a hibásként jelzett TKM érték konkrét számítási módját. Az ellenőrzéshez szükséges adatokat a Biztosítók kötelesek a Szövetség rendelkezésére bocsátani, ezek alatt értendőek többek között a szerződéses feltételek, belső szabályzatok, illetőleg az ügyfelek számára visszajuttatott bónuszokra vonatkozó adatok. A Szövetség szükség esetén további, a Tagozat által is jóváhagyott dokumentumok benyújtását is megkövetelheti. Amennyiben az ellenőrzés elvégzéséhez olyan adatok szükségesek, amelyek a feltételekben nem szerepelnek, tehát nem publikusak, akkor az érintett Biztosító vállalja, hogy a szóban forgó adatokat a Szövetség honlapján nyilvánossá teszi. Tekintettel arra, hogy a TKM számítás kiterjed a biztosítói költségeken túlnyúló alapkezelési díjakra is, melyek igazolása egy külső szereplőtől (alapkezelőtől) szerezhető be, az audit folyamat során a biztosítók jogosultak az alábbi típusú dokumentumok bármelyikével alátámasztani a mögöttes alapkezelési költségeket: - eszközalap tájékoztató, - alapkezelővel kötött szerződés aláírt változata, - alapkezelőtől kapott e-mail, - aláírt alapkezelői nyilatkozat, - Excel tábla kiegészítve egy alapkezelőtől kapott hitelesítő e-mail-lel, - Excel tábla kiegészítve egy alapkezelőtől kapott hitelesítő nyilatkozattal, - online link az alaphoz, - print screen az eszközalapról egy adott dátumra (online rendszer vagy alapkezelői szoftver). A Szövetség által megbízott Auditort az auditálás kapcsán a tudomására jutott biztosítási és üzleti titok tekintetében, időbeni korlátozás nélkül titoktartási kötelezettség terheli. A TKM Bizottság bármely érintett termék TKM-számításának soron kívüli ellenőrzését kérheti a Szövetségtől, illetve rajta keresztül az Auditortól (rendkívüli audit). Rendkívüli audit elrendelését kérheti továbbá bármely, a megállapodáshoz csatlakozó biztosító a TKM Bizottságtól a megfelelő indoklással. A kérés elutasítása esetén a kérést megfogalmazó biztosító felülbírálatért a Tagozathoz fordulhat. Az ellenőrzés által érintett Biztosító az ellenőrzéshez szükséges adatokat köteles 5 munkanapon belül megadni az ellenőrzést végző Auditornak és a későbbiekben is köteles együttműködni, illetve az ellenőrzéshez szükséges segítséget megadni. A Szövetség az eseti ellenőrzést az Auditor és szükség szerint a TKM Bizottság bevonásával végzi. A Szövetség az ellenőrzés eredményéről az adatok rendelkezésre bocsátásától számított 5 munkanapon belül tájékoztatja a TKM Bizottságot, illetve a Tagozatot. Amennyiben az éves auditálás és/vagy az eseti ellenőrzés során bebizonyosodik, hogy valamely Biztosító a valóságtól eltérő adatokat közöl, vagy egyéb módon nem tesz eleget a jelen szabályzatban foglaltaknak, a Tagozat az érintett Biztosító bevonásával megtárgyalja a kérdést, szükség esetén vizsgálóbizottságot felállítva. Ha tagozati szinten nem sikerül a kérdést megnyugtató módon rendezni, akkor a döntés átkerül az Ügyvezető Elnökség hatáskörébe. Abban az esetben, ha az Ügyvezető Elnökség is megalapozottnak tartja a szabálysértés tényét: a Szövetség főtitkára írásban felszólítja a mulasztó Biztosítót a jelen szabályzatban rögzített kötelezettségek betartására, aminek - az írásbeli felszólítás átvételét követő - 15 napon belül az érintett társaságnak eleget kell tennie, ennek elmulasztása esetén a Szövetség jogosult a TKM sértéssel kapcsolatos tényt a Szövetség honlapján hangsúlyozott módon nyilvánosságra hozni, illetőleg a TKM-nyilvántartási listáról az érintett társaságot törölni. A Szövetség Főtitkára ezzel párhuzamosan köteles írásban tájékozatni a biztosítási piac felügyeletét ellátó MNB-t szabályszegés tényéről, és a kapcsolódó szövetségi intézkedésről. 11
XIII. Rendelkezés a költségek viseléséről Amennyiben az éves audit költségei nem érik el a 10 millió (tízmillió) forintot, akkor az auditálás költségeinek finanszírozása a MABISZ rendes éves költségvetéséből történik. Amennyiben az éves auditálás költsége meghaladja a 10 millió forintot, akkor a TKM Charta-hoz csatlakozó biztosítók a felmerülő költségeket a MABISZ költségvetéstől elkülönülten, az auditált termékek darabszámával és jellegével (új vagy régi termék) arányos módon finanszírozzák. A Szövetség az érintett termékek darabszámának és az audit költségeinek pontos ismeretében elkészíti a költségfelosztást, a Biztosítók pedig vállalják, hogy az ennek alapján kiszámított összeget soron kívül, a rendes éves tagdíjon felül a Szövetség számlájára utalják. Lehetőség van továbbá arra is, hogy az éves audit költségek megosztásáról a MABISZ és a TKM Charta tag biztosítók között a 10 millió forintos kereten belül a fentitől eltérő megállapodás szülessen. Ilyen eset lehet pl az, hogy bizonyos típusú mulasztások esetén (pl. az audithoz szükséges dokumentumok hiányos vagy téves beadása, téves számolás) az audit során felmerülő pluszköltségeket a MABISZ továbbhárítja a mulasztó biztosítóra, ami a szabályok fegyelmezett betartására ösztönözhet. Az ilyen jellegű költségmegosztást az Életbiztosítási tagozat előterjesztésében az Ügyvezető Elnökség hagyhatja jóvá. A TKM rendszerben résztvevő nem MABISZ tag Biztosítók az audit költségek rájuk eső részét a fentiektől eltérően minden esetben maguk állják, ezeket a költségeket a Szövetség továbbszámlázza rájuk.
XIV. Átmeneti szabályok A Biztosítók az érintett termékcsoportra kiszámított TKM értékeket első ízben 2010. január 4-én jelentetik meg a Szövetség, illetőleg a Biztosítók saját honlapjain. Az induló TKM számításokat a jelen Szabályzat 1.sz. mellékletében közölt biztosításpiaci átlagdíjakkal kell elvégezni, kivéve az V.c) pontban szereplő, biztosításpiaci átlagdíjnál magasabb minimáldíjú termékeket, ahol a magasabb minimáldíjjal lehet számolni. Az átlagdíjak a Szabályzatnak megfelelően rendszeresen aktualizálásra kerülnek, első ízben, 2011. április 15-ig. Az ügyfelek részére átadott dokumentumokban a Biztosítóknak első ízben legkésőbb 2010. július 1-ig szerepeltetniük kell a vonatkozó TKM értékeket. Az V. fejezetben javasolt TKM limit értékre vonatkozó tájékoztatást a Biztosítóknak a megfelelő átálláshoz szükséges átmeneti idővel kell beépíteni a standard ügyféltájékoztatóba. A javasolt TKM limit értékre vonatkozó szabályokat ennek megfelelően az új termékek esetében a szabályzatmódosítás életbe lépésétől, 2013. július 1-től számított legkésőbb 1 év múlva (2014. július 1-től), a már meglévő termékek esetében pedig legkésőbb a szabályzatmódosítás életbe lépésétől számított 2 év múlva (2015. július 1-től) kell alkalmazni. A 1995. évi CXVII törvény (Szja) szerinti nyugdíjbiztosításnak megfelelő termékek esetében az V. fejezetben szereplő TKM limitértékre vonatkozó tájékoztatást 2014. január 1. határidővel kell beépíteni a standard ügyféltájékoztatóba, a VII. fejezetben rögzített TKM limitértékekre vonatkozó tájékoztatást pedig a kapcsolódó termékfejlesztés ésszerű időszükségletének figyelembe vételével lehetőség szerint 2014. július 1-jével, de legkésőbb a termékfejlesztés befejezését követően haladéktalanul be kell építeni a standard ügyféltájékoztatóba. Az MNB nyugdíjbiztosítási ajánlására tekintettel a 2014. évi auditra irányadó időpont az alábbi: A jelen szabályzat X. fejezete szerinti TKM aktualizálási időpont 2014. évben július 31-e, amely időpontra a TKM Chartához csatlakozott biztosítótársaságok a szövetség által megadott adatok figyelembe vételével elvégzik a TKM értékek újraszámolását a 2014. július 15-i állapotnak megfelelően. 12
Mellékletek
13
1.sz. melléklet: MABISZ unit linked életbiztosítási iparági teljes költségmutatója (TKM) kiszámításának technikai útmutatója Az életbiztosítási iparági TKM (Teljes Költség Mutató) a Szabályzat IV. pontjában meghatározott termékekre vonatkozóan megadja azt a bruttó hozamot, ami mellett a termékbe beépített biztosítási kockázati fedezetet és éves díjfizetést választva egy adott unit-linked típusú terméket vásárló ügyfél (leendő szerződő) éppen a befizetett díjaival egyező nominális összeget kap kézhez a lejárat, élethosszig tartó (whole-life termékek) esetében a meghatározott időben történő visszavásárlás pillanatában. Más szóval azt mutatjuk meg, hogy közelítőleg mekkora hozamveszteség éri az ügyfelet egy elméleti költségmentes hozamhoz képest amiatt, hogy azt az adott unit-linked terméken érte el. A TKM kiszámításához segédanyagként szolgál egy, a MABISZ TKM munkacsoportján belül létrehozott és elfogadott, Excel táblázatkezelő szoftverre épülő modell és annak célérték-kereső függvénye. Ugyanakkor, ha a konkrét termék bonyolultsága azt indokolja, lehetőség van saját társasági modell alkalmazására is, amennyiben az megfelel a TKM számítás szellemiségének és megfelelő módon dokumentált. A MODELL FORMÁLIS LEÍRÁSA A TKM kiszámításához először bevezetjük az alábbi jelöléseket: n
a biztosítás tartama években; n 5,10,15,20 . Az egyszer díjas biztosításokra 5-10-20 éves tartamokkal, míg a rendszeres díjúaknál 10-15-20 éves tartamokkal kell a TKM-et kiszámolni.
p
a díjfizetés tartama; p 1..n
k
kötvényév (0-val kezdődően indexelt vektor); k 0..n
j
éves, kötelező díjindexálás (skalár)
jp
az éves, kötelező díjindexálás tartama években (az első jp évben lesz emelés)
Π
díjelőírás (esetleges kedvezményekkel csökkentve). A díjcsökkentés hatása nem vehető figyelembe, csak ha az kötelező.
F
időszaki záró eszközérték
c
időszaki nettó költséglevonás vagy díjjóváírás az esedékes előírt díj (Π) arányában. Amennyiben a biztosító kezdeti egységeket is képez, úgy ide az effektív allokációs faktorokat kell írni. Ilyenkor előfordul, hogy az egyéb költségek (havi adminisztráció, kockázati díj) tényleges levonása csak azokban az években történik meg, amikor kezdeti egységeket már nem képzünk. A modell az egyszerűség kedvéért ezt nem kezeli, de ezzel felülbecsli a tényleges TKM-et.
f
időszaki –nettó, azaz az ügyfeleknek visszajuttatott bónusszal csökkentett– éves folytonos alapkezelési díj ill. eszközarányos költséglevonás, a mindenkori átlagos eszközérték (F) arányában értve. Nem a nominális, hanem az effektív ráta használandó. Amennyiben több eleme van a költséglevonásnak, azokat mind át kell számítani egyetlen éves effektív egyenértékesre2. E költségeknél nem csupán a direkt eszközalap költségét kell figyelembe venni, hanem (az első olyan szintig, amely alatt már nincs alapok alapja konstrukció) az esetleges mögöttes eszközalapét (ill. befektetési alapét vagy egyedi pénzügyi instrumentumokét) is. A költségeket az elvonás módjától függetlenül kell bemutatni, tehát függetlenül attól, hogy az a nettó eszközérték csökkentésével vagy az eszközök (pld. befektetési egységek) darabszámának csökkentésével történik.
2
Például egy napi 1 bázispontos vagyonarányos alapkezelői díj éves effektív egyenértékese nem 3,65%, hanem -0,0365 1- e ≈3,58% (a napi elszámolást gyakorlatilag folytonosnak tekinthetjük). Előbb mindent folytonos alapúra kell kiszámolni, majd innen évesíteni, mert így a hozamok és alapkezelői díjak tényleg additívak lesznek.
14
Amennyiben az alapkezelési költségek eszközalaponként változnak, úgy a TKM-et a legalacsonyabb és a legmagasabb alapkezelési költséggel számolt két külön TKM-et felhasználva, azt intervallumként megadva kell kimutatni ("-tól–ig") r
időszaki kockázati díj, amennyiben ez az alapból kerül elvonásra, illetve az időszaki, nem díjarányos, de a díjból vagy tartalékból eszközölt fix költségelvonás (feltesszük, hogy r ≤ Πk minden esetben) TKM időszaki, éves effektív bruttó hozam, a célérték keresés azon argumentuma, ami mellett a tartam végén rendelkezésre álló eszközérték éppen a befizetett díjak nominális értékével egyenlő.
Az ügyfél pénzáramát rekurzív elven írjuk fel. Képlete:
F0 0 Fk Fk 1 k 1 ck rk eln1TKM f , ha k > 0, ahol
k (1 j ) k 1 , ha 1 ≤ k ≤ jp, egyébként k (1 j ) jp1 A TKM egyenlet: n
Fn k k 1
Keressük azt a TKM-et, ami mellett a fenti egyenlőség fennáll. Ehhez iterációt használunk, amit a TKMhez készített Excel modellben végzünk el. Az értékeket nem diszkontáljuk, a költségek nem inflálódnak/indexálódnak, a díj indexálása minden esetben kinullázandó, amennyiben az nem kötelező. Automatikus inflációkövetés esetén 0%-os inflációt alkalmazunk (a költséglevonásokkal összhangban). A TKM értékek összehasonlíthatósága érdekében éves díjfizetést feltételezünk akkor is, ha az a szerződési feltételek szerint egyébként nem lehetséges. A TKM mutatót a pénzügyi szférában szokásos 4 tizedes (bázispont alapú) pontossággal adjuk meg százalékos formában. KI T Ö L T É S I Ú T M A T Ó A Z E X C E L M O D E L L H E Z
A modell főbb beviteli paraméterei az alábbiak.
induló életkor (35 éves személyt feltételezünk, nyugdíjbiztosítások esetében a VII. fejezetben rögzített eltéréssel)
éves díj összege Ft-ban (Euróban vagy egyéb külföldi pénznemben nominált termék esetén az utolsó teljes naptári év adatai alapján a Mabisz által megadott átlagos MNB középárfolyamát kell használni. Az alkalmazandó MNB középárfolyamot a MABISZ a magyarországi biztosításpiaci átlagdíjjal együtt adja meg, amely értéket a szövetség az MNB honlapján közölt előző évi adatok számtani átlaga alapján számol ki.)
kockázatviselés, a díjfizetés és a kötelező indexálás tartama (egész években)
a konkrét, kötvényfeltételeknek és bemeneti paramétereknek megfelelő pénzáram
kötelező indexálás mértéke (j)
Jelenleg3 az „n” érték alatt meghatározott tartamokat, egyszeri díjas biztosítások esetén 1.750.000,- Ft-os éves átlagdíjat, folyamatos/rendszeres díjas biztosítások esetén 210.000,- Ft-os éves átlagdíjat kell alkalmazni a kitöltéshez. Ezeket a parametéreket a MABISZ TKM Bizottság éves időközönként felülvizsgálja, és amennyiben azokban jelentős változás tapasztalható, módosítja. A modell viszonylag nagyobb szabadságot enged meg az éves díjarányos levonásokra és a kockázati/adminisztrációs díjakra. A teljes pénzáram előre nem rögzített értékekkel tölthető ki, ezért a 3
2014-ben.
15
modell egyéb pontjain fennálló korlátozásokat ehelyütt lehet a legkézenfekvőbben korrigálni, amennyiben ez szükséges. Nyugdíjbiztosítások: A 1995. évi CXVII törvény (Szja) szerinti nyugdíjbiztosításnak megfelelő termékek esetében a TKM érték számításánál 55, 50 és 45 éves belépési korral kell számolni az ezekhez értelemszerűen rendelt 10, 15 és 20 éves tartamokkal.. A konkrét teendők pedig: 1. Pirossal jelölt MABISZ paraméterek ellenőrzése: a.
35 éves biztosított (nyugdíjbiztosítások esetében a VII. fejezetben rögzített eltéréssel)
b. <<MABISZ által megadott>>,- Ft éves induló díj az egyszeri díjas biztosítások esetében és <<MABISZ által megadott>>,- Ft éves induló díj a folyamatos/rendszeres díjas biztosítások esetében. Ezek az értékek első alkalommal a rendelkezésre álló 2008. évi magyar piaci adatok alapján kerültek meghatározásra, és ezeket a 2010. januári első megjelenítéskor kell alkalmazni. Az értékek a Szabályzatnak megfelelő rendszerességgel módosításra kerülnek. 2. A modellben sárgával jelölt cellák kitöltése a biztosító termékének megfelelően. 3. A zölddel jelölt keresett hozam előállítható a szürke gomb megnyomásával, ami az Excel beépített célérték-keresőjét használja egy Visual Basic szubrutin meghívásával. T KM S Z Á M Í T Á S I M Ó D N O M I N Á L I S D Í J E L É R É S I I G É R E T ( KÖ Z V E T L E N - I L L E T V E HARMADIK SZEMÉLY ÁLTAL VÁLLALT GARANCIA, ILLETVE VÉDELEM) ESETÉN A számítás során úgy kell eljárni, mintha nem lenne garancia, vagyis a garancia, mint szolgáltatás nem kerül figyelembevételre. A biztosító minden, az eladáskor ismert költséget figyelembe vesz, beleértve a garancia díját is, amennyiben ez a termék költségei között szerepel, vagy a befektetési lánc valamelyik szintjén a befektetési eredmény terhére történik a felszámítása. Amennyiben a garancia nem a teljes tartamra szól, akkor az adott időszakra kell elszámolni a garancia díját (minden más, a TKM Szabályzatban korábban rögzített költségelem mellett) – ebben az esetben a hátralevő tartamra az eladáskor ismert legjobb költségbecslést kell alkalmazni. Amennyiben a garancia díja az eladás időpontjában nem pontosan ismert, az adott pillanatban ismert legjobb becslést kell alkalmazni a garancia díjának meghatározásához.
Mellékletek Jelen 1.sz. melléklet szerves részét képzi az alábbi három Excel file: - A számítás alapjául szolgáló Excel sablon - A TKM számításához alkalmazott termék paramétersablon - Eszközalapok kezelési költségeit összefoglaló táblázatsablon A fenti sablonok alkalmazása kötelező az éves audit során az Auditor számára történő adatszolgáltatásban
16
2.sz. melléklet A TKM mutató dokumentálása az ügyfelek számára Tisztelt Leendő Ügyfelünk!
Az Ön által megkötni kívánt élet- és/vagy nyugdíjbiztosítás az olyan befektetési egységekhez kötött (ún. unit-linked típusú) biztosítások körébe tartozik, ahol a biztosító - az Ön választása szerinti formában fekteti be a befizetett biztosítási díj megtakarításra szolgáló részét. Annak érdekében, hogy Ön, a szerződéshez kapcsolódó költségekről átfogó képet kapjon, a Magyar Biztosítók Szövetségének TKM Charta-hoz csatlakozó tagbiztosítói megalkották az ún. Teljes Költség Mutatót (TKM). A csatlakozó biztosítók vállalják, hogy a TKM-et egységesen alkalmazzák a befektetéssel kombinált életbiztosítások TKM Szabályzatban meghatározott körére, továbbá azt is vállalják, hogy a mutató értékéről Önt, mint leendő szerződőt előzetesen tájékoztatják annak érdekében, hogy megalapozottabb döntést tudjon hozni.
Mi a TKM? A Teljes Költség Mutató (TKM mutató) egy, az Ön tájékoztatását szolgáló, egyszerű mutató, amely egy százalékos érték vagy értéktartomány segítségével fejezi ki a típuspéldában bemutatott biztosítás költségeit, amelyek tartalmazzák – többek között - a termékbe beépített biztosítási kockázati fedezetek ellenértékét is.
Mire szolgál? A TKM megmutatja, hogy adott paraméterek mentén közelítőleg mekkora hozamveszteség éri Önt egy elméleti, költségmentes befektetés hozamához képest amiatt, hogy a hozamot az adott unit linked terméken érte el.
Miben szolgálja az Ön érdekeit? A TKM segítségével - a típuspéldán keresztül - Ön egyszerűbben össze tudja hasonlítani a magyar életbiztosítási piacon kínált befektetési egységekhez kötött (unit-linked) biztosítások költségszintjeit.
Lássunk egy egyszerű típuspéldát A biztosított kora és a díjfizetés módja A biztosított egy 35 éves személy,, aki o MABISZ által megadott,- Ft-ért (vagy annak megfelelő €/USD/CHF stb.) egyszeri díjas, vagy o MABISZ által megadott,- Ft éves díjjal (vagy annak megfelelő €/USD/CHF stb.) rendszeres díjú, éves díjfizetésű biztosítást köt, ahol a díjfizetés csoportos beszedési megbízással, vagy átutalással történik. A befektetési lehetőségekhez kötött élet- és / vagy balesetbiztosítási szolgáltatások A megkötni kívánt biztosítás a befektetési lehetőség mellett kockázati biztosítási szolgáltatást is tartalmaz (pl. élet vagy balesetbiztosítás). A TKM mutató azon biztosítási fedezet(ek) kockázati díját is figyelembe veszi költségként, amely(ek) azokra a biztosítási szolgáltatásokra, vonatkoznak, amelyek a konkrét termékre vonatkozó biztosítási feltételek szerint kötelezően választandó(ak). Jelen (termék elnevezése) biztosítás esetében a szerződésbe épített biztosítási kockázat jellemzői a követezőek: (kockázat megnevezése + minimális biztosítási összeg).
17
A biztosítás időtartama A TKM kalkuláció különböző időtartamokra történik. Ez arra szolgál, hogy látható legyen, miként befolyásolják a különböző időtartamok a termék költségterhelését. Rendszeres díjfizetés esetén a számítás 10-15-20 évre, egyszeri díjas szerződéseknél 5-10-20 évre történik. Amennyiben a fenti tartamok közül valamelyikre nem történik számítás, az azt jelenti, hogy az adott tartam a konkrét termékre nem elérhető. Fontos tudni, hogy a nyugdíjbiztosítások esetében a fenti számítási mód annyiban tér el, hogy a biztosító folyamatos díjas szerződések esetén 45-50-55 éves biztosítottal, egyszeri díjas szerződések esetén 45-55-60 éves biztosítottal számol, a hozzájuk értelemszerűen tartozó 20-15-10, illetve 20-10-5 éves biztosítási időtartamokkal. Ez a számítási mód azáltal, hogy figyelembe veszi a kérdéses termék speciális tulajdonságát, - miszerint az jellemző módon nyugdíjba vonuláskor szolgáltat - pontosabb tájékoztatást nyújt az ügyfelek számára. A megkülönböztethetőség érdekében a nyugdíjbiztosítások esetén a TKM helyett a TKMNy jelölést alkalmazzuk. A TKM számítás figyelembe vesz minden, a termékhez tartozó, a befektetés értékét csökkentő olyan költséget, ami azért merül fel, mert Ön az adott befektetést befektetési egységekhez kötött terméken keresztül valósította meg. Nem veszi ugyanakkor figyelembe a díjhoz és a kifizetésekhez kapcsolódó esetleges adó- és járulékterheket és/vagy kedvezményeket. Amennyiben a különböző eszközalapok kezelési díjai eltérnek, akkor egyetlen százalékos érték helyett egy minimum-maximum tartományt adnak meg a biztosítók. Jelen (termék elnevezése)4 biztosítás TKM értéke: (aktuális TKM érték feltüntetése) {TKM nyugdíjbiztosítás megjegyzés (ha indokolt).} Tájékoztatjuk, hogy jelen termék nyugdíjbiztosítás. {TKM* vagy TKMNy* megjegyzés (ha indokolt).} {Garanciára/védelemre vonatkozó figyelemfelhívás, amennyiben a biztosító ezzel élni kíván (opcionális):} Felhívjuk figyelmét arra, hogy biztosítónk a TKM értékétől függetlenül további garanciát/védelmet is nyújt, melyről a részletes tájékoztatást a … tartalmazza/tartalmazzák. {TKM/TKMNy maximum megjegyzés (ha indokolt).} Felhívjuk figyelmét, hogy jelen termék az alábbi eset(ek)ben meghaladja a TKM Szabályzat által javasolt TKM/TKMNy limitértéket: - {5/10} éves futamidőnél {az alsó értéket/a felső értéket/az alsó és felső értéket} - {10/15} éves futamidőnél {az alsó értéket/a felső értéket/az alsó és felső értéket} - 20 éves futamidőnél {az alsó értéket/a felső értéket/az alsó és felső értéket} {Megjegyzés: A fenti felsorolásból az összes érintett esetet értelemszerűen kell feltüntetni, illetve az interpoláció alkalmazása esetén a megfelelő futamidőre kell hivatkozni.) {Nyugdíjbiztosítások esetében az alsó sávértéktől való eltérés esetén további kiegészítés, ha indokolt}: A TKM Szabályzat által javasolt alsó limitértéket meghaladó TKMNy-et eredményező eszközalapok a következők: 4
Amennyiben a termék hosszú elnevezése a díjfizetés módjára (egyszeri vagy rendszeres/folyamatos), illetőleg a konkrét devizanemre vonatkozóan nem tartalmaz információt, akkor a terméknév mellett további pontosítások is megjelölhetőek.
18
Ezekhez az eszközala(pok)hoz tartozó TKMNy értéke(ke)t és a javasolt limitértéktől való eltérés indoklását a … tartalmazza/ tartalmazzák.) Figyelem! Fontos tudnivaló, hogy a szerződés megkötése előtt közölt TKM értékek a típuspéldánkban bemutatott paraméterek esetén értendőek, azt feltételezve, hogy a szerződés az adott tartam alatt mindvégig élő, nem kerül módosításra, a szerződésből pénzkivonás semmilyen formában nem történik és a megállapított díj az adott tartam során maradéktalanul megfizetésre kerül. A TKM mutató nem a megvásárolni kívánt konkrét szerződéssel kapcsolatban ad pontos képet a költségekről, hanem megközelítő tájékoztatást nyújt az adott termékkel kapcsolatos költségekről, amelyek természetesen a szerződés egyedi paramétereire tekintettel akár lényegesen is eltérhetnek a közölt TKM-től. A TKM számítására és alkalmazására vonatkozó szabályzat a Magyar Biztosítók Szövetségének honlapján (www.mabisz.hu) olvasható. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a TKM mutató fontos, de nem az egyetlen lényeges pontja a befektetési egységekhez kötött életbiztosításokra vonatkozó ügyféltájékoztatásnak. Nem elhanyagolható szempont a konkrét ajánlatban szereplő biztosítási fedezet jellege (baleset vagy életbiztosítás) és nagysága. Hosszú távú megtakarításokról lévén szó, szempont lehet továbbá, hogy a tartam alatt esetleg megváltozó élethelyzetben a termék mennyire testre szabható (pl. milyen kiegészítő fedezettel bővíthető a biztosítás), mennyire likvid az adott szerződésben elhelyezett összeg, milyen további kényelmi megoldásokat kínál a társaság az ügyféligények kiszolgálására (pld. befektetések online átcsoportosításának lehetősége). Köszönjük figyelmét és bízunk abban, hogy a TKM bevezetésével is hozzájárulunk ahhoz, hogy különböző biztosítók által kínált, befektetési egységekhez kötött biztosítások költségszintje átlátható és összehasonlítható legyen, és így Ön még inkább megalapozott, informált döntést hozzon a biztosítási szolgáltatás megvásárlásakor. Pontos dátum feltüntetése
19
3. sz. melléklet: Csatlakozó nyilatkozat (TKM Charta)
NYILATKOZAT a MABISZ TKM Charta-hoz történő csatlakozásról Alulírott ………………………………………………………………………………………………………… (csatlakozó biztosító neve) …………………………………………………………………………………………………………. (székhelye ……………………………………………………………………………………………………….. (cégjegyzék helye és száma/ kijelenti és jelen nyilatkozat aláírásával megerősíti, hogy a.) csatlakozni kíván a MABISZ TKM-önszabályozásához, b.) elfogadja és magára nézve kötelezőnek ismeri el a MABISZ TKM Szabályzatát, c.) vállalja az abban a csatlakozó tagok számára meghatározott kötelezettségek teljesítését, különös tekintettel az adatszolgáltatási és az éves auditálással kapcsolatos együttműködési kötelezettségre.
Tudomásul vesszük, hogy részvételünk a TKM-önszabályozásban a jelen nyilatkozat benyújtásának napján veszi kezdetét, a Szövetség a csatlakozás tényét a honlapján közzéteszi, és erről a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét is tájékoztatja.
Kelt………………………, év………….hónap…………...nap
…………………………………………………………… (csatlakozó biztosító cégszerű aláírása)
20
