Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kar Nemzetközi Gazdálkodás Szak Nemzetközi Üzleti Kommunikáció Szakirány
A magánbefektetők hosszú távú befektetései az Egyesült Államok részvénypiacán
Készítette: Bagó Melinda
Budapest, 2012.
Tartalomjegyzék
1 Bevezetés...............................................................................................................................6 2 Gazdasági környezet ...........................................................................................................9 2.1 A gazdaság teljesítményének mérése .................................................................................9 2.2 A megtakarítás és a befektetés összefüggései ..................................................................10 2.3 A fogyasztói bizalom indikátorai .....................................................................................11 2.3.1 Fogyasztói bizalmi index (CCI).....................................................................................11 2.3.2 Fogyasztói árindex (CPI) ..............................................................................................12 2.4 Az infláció hatása egyéni befektetői szempontból ...........................................................13 2.5 Recesszió és gazdasági stagnáció .....................................................................................13 2.6 Az Egyesült Államok gazdaságpolitikája.........................................................................15 3 Fiskális politika ..................................................................................................................16 3.1 A költségvetés bevételi oldala ..........................................................................................16 3.2 Adótípusok .......................................................................................................................19 3.2.1 A személyi jövedelemadó mértéke az egyes befektetési eszközök esetében ...................19 3.3 A költségvetés kiadási oldala ...........................................................................................24 4 Monetáris politika .............................................................................................................26 4.1 Monetáris politika hatása a részvényárakra......................................................................28 4.2 Kamatlábváltozás hatása bizonyos értékpapírokra...........................................................29 5 A tőkepiac működése.........................................................................................................30 5.1 Az amerikai tőkepiac sajátosságai....................................................................................30 5.2 A tőkepiac felépítése ........................................................................................................32 5.3 Az értéktőzsde ..................................................................................................................33 5.3.1 A befektetők köre ...........................................................................................................34 5.3.2 A piaci szereplők bizalma ..............................................................................................35 5.3.3 New York Stock Exchange (Big Board).........................................................................36 5.3.4 A tőzsdére jutás feltételei...............................................................................................36 3
5.4 Piaci kereskedés................................................................................................................37 5.4.1 Piaci pozíciók ................................................................................................................37 5.4.2 Piaci szereplők...............................................................................................................38 5.4.3 Tőzsdei tranzakciók .......................................................................................................39 5.4.4 Derivatív ügyletek (Származtatott ügyletek)..................................................................40 5.5 Tőzsdeindexek ..................................................................................................................40 5.5.1 Standard & Poor’s 500 (S&P 500) ...............................................................................42 5.5.2 New York Stock Exchange Composite Index (NYSE Index) ..........................................42 5.5.3 NASDAQ Composite Index............................................................................................42 5.6 A tőzsdén kívüli piac (OTC) ............................................................................................42 5.6.1 NASDAQ........................................................................................................................43 5.7 A tőkepiaci szabályozás ...................................................................................................44 5.7.1 SEC regisztrációmentes értékpapírok ...........................................................................44 5.8 A tőzsde előnyei ...............................................................................................................45 5.8.1 Hatékonyság ..................................................................................................................45 5.8.2 Költségek .......................................................................................................................45 5.8.3 Kockázatkezelés .............................................................................................................46 5.8.4 Szabályozottság .............................................................................................................46 5.8.5 Átláthatóság...................................................................................................................46 5.8.6 Likviditás .......................................................................................................................46 6 Befektetési eszközök ..........................................................................................................47 6.1 A pénzügyi eszközök kialakulása.....................................................................................47 6.1.1 Nyilvános kibocsátás (IPO) ...........................................................................................48 6.2 A részvény ........................................................................................................................50 6.3 Elsőbbségi részvény .........................................................................................................51 6.3.1 Éves osztalék..................................................................................................................52 6.3.2 Az elsőbbségi részvény és az irányadó kamatláb kapcsolata ........................................52 6.3.3 Átváltható elsőbbségi részvény......................................................................................53 6.4 A törzsrészvények jellemzői.............................................................................................53 6.4.1 A részvényből származó bevételi források.....................................................................53 4
6.4.2 Osztalék elszámolás.......................................................................................................54 6.5 Fundamentális elemzés.....................................................................................................55 6.5.1 Book value .....................................................................................................................55 6.5.2 Earning per share..........................................................................................................55 6.5.3 P/E ratio ........................................................................................................................55 6.6 Befektető által elvárt hozam .............................................................................................56 7 Befektetési előkészületek...................................................................................................56 7.1 Kockázat ...........................................................................................................................57 8 A befektetők informálódási alternatívái..........................................................................59 8.1 Információforrások ...........................................................................................................59 8.1.1 Bennfentes információ ...................................................................................................60 8.1.2 Éves riport .....................................................................................................................60 8.2 SEC jelentés......................................................................................................................60 8.2.1 Nyomtatott sajtó.............................................................................................................61 8.2.2 Internetes források.........................................................................................................62 9 Portfólió menedzsment......................................................................................................62 9.1 Értékpapírok befektetést befolyásoló tulajdonságai .........................................................62 9.2 A részvény-túlsúlyos portfólió .........................................................................................63 9.3 Befektetési tanácsadó választása ......................................................................................65 10 Konklúzió .........................................................................................................................66 11 Irodalomjegyzék ..............................................................................................................68 12 Ábrajegyzék .....................................................................................................................72 13 Mellékletek .......................................................................................................................73
5
„Még a leglassabb észjárású emberekkel is meg lehet értetni a legbonyolultabb összefüggéseket, feltéve, ha nincs előzetes elképzelésük, viszont még a legegyszerűbb dolgokat sem lehet elmagyarázni azoknak, akik azt hiszik, hogy mindent tudnak.” Lev Tolsztoj
1 Bevezetés A tőkepiacot a két gazdasági szereplő, a háztartások (magánbefektetők), illetve a vállalati szektor piaci kapcsolatai mozgatják. A tőkepiac teszi lehetővé, hogy a háztartások által megtermelt jövedelem (megtakarítás) befektetéssé válva, eljuthasson azokhoz a piaci szereplőkhöz, akik igényt tartanak ezekre a pénzforrásokra. A megtakarítások gyarapításának számtalan módja van. Aki hosszú távon az átlagosnál magasabb hozam elérésére törekszik, és befektetését teljes mértékben kézben szeretné tartani, annak a részvénypiac kínálja a tökéletes befektetési alternatívát. A napjainkban tapasztalható bizonytalan nemzetközi pénzügyi helyzet következtében a részvénypiacok kockázatos és volatilis piacnak tekinthetők. A nagymértékű volatilitás azonban a hosszú távú befektetést tervező, magasabb kockázattűrő képességgel rendelkező magánbefektetők számára egyedi beszállási lehetőséget kínál. Szakdolgozatom
megírásához
az
alapvető
ötletet
a
főiskolai
előadásokon,
szemináriumokon szereztem. Az előadásokon ülve lenyűgözött az Egyesült Államok nemzetközi pénzügyekben és világgazdaságban betöltött szerepe. Választott témám, az egyéni befektetők részvénypiacon történő hosszú távú befektetései az Egyesült Államokban. Az alapvető problémát abban látom, hogy a magánbefektetők részvénypiaccal kapcsolatos ismeretei a mai napig hiányosak. Az emberek többsége a tőzsdén való befektetést a szerencsejátékkal azonosítja. Célom, hogy bebizonyítsam, hogy a részvényvásárlás kockázatos befektetés, de nem kiszámíthatatlan. A gazdasági környezet és tőkepiac
közti
kapcsolat
ismeretében,
illetve
az
értékpapír-elemzés
módszereinek
alkalmazásával lehetőség nyílik a befektetés kimenetelének pozitív befolyásolására. Milyen 6
tényezőket kell figyelembe venni a befektetési döntés meghozatalához? Hogyan építsük ki a számunkra megfelelő befektetési stratégiát? Az első fejezetben a gazdasági környezet sajátosságait szeretném ismertetni. Mielőtt meghoznánk a végleges befektetési döntést, ismernünk kell a piacot, ahová befektetni szándékozunk. Ha ismerjük az ország legfőbb gazdasági irányvonalait, pénzügypolitikáját könnyebb lesz eldönteni, hogy a választott befektetési eszköz hozamát milyen mértékben befolyásolják a gazdasági környezet változásai. Hogyan viselkednek a részvények az egyes gazdasági ciklusokban? Milyen hatással van a pénzügypolitika a részvényvásárlásra? A dolgozat második nagy tartalmi egységében szeretném ismertetni az Egyesült Államok részvénypiacának legfőbb sajátosságait, különös tekintettel a New York Stock Exchange-re, a Nasdaq-re és az egyes tőzsdeindexekre. A fejezetben a piac pénzügyi felügyeletét végző intézmény, a SEC bemutatása is fontos szerepet kap. A harmadik fejezetben a részvényeket szeretném ismertetni, hangsúlyozva az előnyöket és hátrányokat magánbefektetői szemszögből. Hogyan kalkulálható egy részvény-befektetés várható hozama, kockázata? A negyedik fejezetben a befektetők informálódási alternatíváit mutatom be. Milyen információforrások állnak rendelkezésre a befektetési döntések meghozatalához és a már meglévő befektetések aktív menedzseléséhez? Az ötödik tartalmi egységben, a befektetői szokásokat, előkészületeket fogom ismertetni. Milyen tényezők, faktorok ismerete szükséges ahhoz, hogy megtaláljuk a legkedvezőbb befektetési stratégiát? Továbbiakban interjút készítek a Merrill Lynch vezető pénzügyi tanácsadójával. Az interjú során arra keresem a választ, hogy az amerikai magánbefektetők milyen tanácsokat kérnek befektetéseik menedzseléséhez. Mint befektetési szakember mi a személyes véleménye a részvénypiacon történő befektetésekről, illetve befektetői szemszögből miért tartja jobb választásnak a részvényt, más tőkepiaci befektetésekkel szemben? A befejezés előtti fejezetben, tapasztalataimat és kutatásom során kapott ismereteket felhasználva, bemutatom a sikeres portfólió titkát. Milyen szempontokat kell megvizsgálnunk, 7
mielőtt belevágunk a számunkra megfelelő befektetési portfólió összeállításába? Hogyan tudunk megtervezni egy olyan részvény-túlsúlyos portfóliót, ami a magas hozam mellett is biztonságos befektetésnek minősül?
8
2 Gazdasági környezet A fejezetben a gazdasági környezet és a részvénypiaci befektetések közötti kapcsolatot szeretném bemutatni. A gazdasági környezet elemzésével hasznos információkat kaphatunk arra vonatkozóan, hogy az értékpapírok jövőbeli árfolyama milyen irányban fog elmozdulni. Számos elemzés bizonyítja, hogy a részvénypiac és a gazdasági aktivitás között kapcsolat van. A tőzsdei trendet tükröző árfolyamindexek vizsgálatával, rövid távú következtetéseket állapíthatunk meg a gazdasági aktivitás alakulására vonatkozóan. [Horváth, 1996] Mielőtt kiválasszuk a számunkra megfelelő pénzügyi eszközt, meg kell vizsgálnunk, hogy az adott ország gazdasága, a befektetés időpontjában milyen gazdasági ciklusban van. A gazdaságban bekövetkező változások, megkövetelik a befektetési stratégia módosítását. A befektetőnek tudnia kell, hogy mikor, melyik vállalati szektor részvényeit válassza egy profitáló befektetés megvalósításához.
2.1 A gazdaság teljesítményének mérése A gazdaság elemzéséhez nélkülözhetetlen a leggyakrabban használt gazdasági mutatók ismerete, és a makrogazdasági összefüggések elsajátítása. Ezek ismeretében meg tudjuk állapítani, az adott ország gazdasági teljesítményét, azaz mennyi értéket képes előállítani az ország az adott időszakban. Gross Domestic Product (GDP): A bruttó hazai termék egy ország rezidens egységei által egy adott időszakban, általában egy év alatt előállított, végső felhasználásra kerülő anyagi javak és szolgáltatások összessége. [Simanovszky -Czagány, 1999] Az egy főre vetített GDP-t az ország életszínvonalának elemzésekor használjuk. Feltételezve a jövedelemazonosságot, a GDP nem csak az ország teljesítményét mutatja meg, hanem az ország jövedelmét és kiadásait is.
9
A GDP képlete a következő: GDP= C+I+G+NX Ahol, C a háztartások fogyasztása, I a bruttó hazai beruházások, G a kormányzati kiadások és NX a nettó export, amelyet az export és az import különbségéből kapunk. A mutató megbízhatósága azonban hagy kivetnivalót maga után. Nem minden esetben tükrözi a gazdaság egészének teljesítőképességét. A GDP csak az olyan gazdasági tevékenységeket veszi figyelembe, amelyek pénzmozgással járnak. [Epping, 2003]
2.2 A megtakarítás és a befektetés összefüggései Adott időszak alatt megtermelt jövedelemből levonva a fogyasztást, megkapjuk az adott időszakra vonatkozó megtakarítás mértékét. [BCE, 2008] Az imént megfogalmazott összefüggést az alábbi egyenlet írható le: S=Y-C S: megtakarítás Y: megtermelt jövedelem (beruházási javak és fogyasztási javak együttese adja) C: fogyasztás I: beruházási javak Y= I+C A két egyenlet alapján megkapjuk, hogy adott időszakban rendelkezésre álló megtakarítások mértéke azonos lesz ugyanazon időszak beruházásaival. I=S Adott időszakban rendelkezésre álló megtakarítások, válhatnak anyagi beruházássá, illetve pénzügyi beruházássá. Szakdolgozatomban a pénzügyi megtakarítás részét képező értékpapírbefektetéseket (részvényvásárlás) fogom részletesen ismertetni.
10
2.3 A fogyasztói bizalom indikátorai 2.3.1
Fogyasztói bizalmi index (CCI)
A következő vezető gazdasági indikátor, amit feltétlenül fontos megvizsgálni, a fogyasztói bizalmi index (Consumer Confidence Index), amit havonta hoz nyilvánosságra a Fogyasztói Kutató Központ (Consumer Research Center). A CCI elsősorban a háztartások fogyasztását méri, de ugyanakkor hatással van a vállalati profitra és a munkanélküliség alakulására is. Az index növekedésével emelkedik a fogyasztói biztonság, ezáltal nő a fogyasztás, ami indukálja a gazdasági növekedést. A bizalmi index emelkedésével nő a befektetési kedv, és ezzel együtt a kereslet a kockázatosabb befektetések iránt. [Conference Board, 2011] A bizalmi index csökkenésével, a befektetők előtérbe helyezik a biztonságosabb befektetéseket, jellemzően a tőkeerős, a gazdasági változásokra kevésbé érzékeny vállalatok részvényeit.
11
1. ábra: A bizalmi index alakulása az Egyesült Államokban
80 70 60 50 40 30 20 10 0
70 45
48
40 Bizalmi index
2011.szeptember 2011.október
2011.november
2012.március
Forrás: saját készítésű ábra a Conference Board alapján
A grafikonról leolvasható, hogy a bizalmi index értéke szinte egyenletesnek tekinthető a 2011-es évet tekintve. 2012 márciusában tapasztalhattunk egy átlagosnál magasabb 70 pont körüli értéket. A bizalmi index értéke októberben 46 körül alakult, míg november hónapban alig érte el a 40 pontot. 2.3.2
Fogyasztói árindex (CPI)
A befektetések szempontjából nélkülözhetetlen az infláció mértékét vizsgáló fogyasztói árindex. Az áruk és szolgáltatások árainak alakulásának vizsgálatával következtethetünk az infláció mértékére. Infláció: tartós árszínvonal emelkedés, az áruk és szolgáltatások árszintjének folyamatos és tartós emelkedése. [ BCE, 2008] Az infláció nagyságát a fogyasztói árindex, CPI (Consumer Price Index) kiszámításával kaphatjuk meg. Az index kiszámítása a Bureau of Labor Statistics feladata. Ha a CPI-index értéke például 100-ról 105,6-ra emelkedik, az éves inflációs ráta 5,6% lesz. Míg az Egyesült 12
Államokban a CPI-index a meghatározó, addig az Nagy-Britanniában az RPI (Retail Price Index) szolgál az infláció kiszámításának alapjául. [Epping, 2003]
2.4 Az infláció hatása egyéni befektetői szempontból Az inflációs ráta emelkedése, növeli a befektetői kockázatot, ezáltal egy újabb bizonytalansági faktort teremtve. A Federal Reserve, az infláció megfékezése céljából, az irányadó kamatláb növelésén keresztül csökkenti a pénzkínálatot a gazdaságban. A magasabb kamatlábak és a tartós árszínvonal emelkedés kihat a befektetői kedvre, arra ösztönözve a befektetőket, hogy módosítsanak befektetési stratégiájukon. A kamatváltozásokra érzékeny hosszú lejáratú, fix hozamot kínáló értékpapírok háttérbe szorulnak, a befektetők számára egyre vonzóbbá válnak a rövid lejáratú pénzpiaci eszközök. [Horváth, 1996] Inflációs gazdasági környezetben javasolt olyan befektetési eszközt választani, ami likvid és nem ígér fix hozamot. Továbbá befektetői szempontból előnyösebb defenzív befektetési stratégiát választani, hogy elkerülhető legyen a vásárlóerő csökkenése. [Mayo, 2001] A defenzív stratégia alkalmazása esetén válasszunk, olyan értékpapírokat, amelyek kevésbé érzékenyen reagálnak az esetleges piaci árváltozásokra. Ezek alkalmazásával csökkenthető a kockázat. A tartósan fennálló infláció rontja a befektetésből származó jövedelem vásárlóerejét. Ez különösen igaz a fix hozamú hosszú-távú befektetésekre. [Európai Bizottság]
2.5 Recesszió és gazdasági stagnáció Befektetői szempontból a recessziós időszak megköveteli a befektetési stratégia átgondolását. A recesszió hatására megnő a munkanélküliségi ráta, ami nagymértékben befolyásolja a befektetési szokásokat. A háztartások a befektetésre szánt megtakarítást, recesszió idején gyakran vésztartalékká alakítják. [Mayo, 2001] Recesszió és gazdasági stagnáció idején a befektetőnek lehetősége van olyan vállalatok részvényei közül választani, amelyek a defenzív szektorban szerepelnek. Ha a gazdasági környezet bizonytalan és fennáll a lehetősége egy recessziós időszaknak, olyan vállalatok 13
részvényeibe érdemes befektetni, amelyek teljesítményét kevésbé befolyásolja a gazdaság teljesítményének csökkenése. Egy defenzív portfólió részeként a defenzív szektor részvényei nem csupán biztonságosak, de jelentős növekedési perspektívát is hordoznak magukban. Ide tartoznak az egészségügyi szektor vállalatai, a szállítmányozói vállalatok, illetve a közszolgáltatói társaságok. A befektetési stratégia kiépítése szempontjából fontos, hogy a befektető által használt stratégia illeszkedjen az aktuális gazdasági környezetbe és képes legyen reagálni a gazdasági változásokra. A gazdasági környezet ismerete komoly segítséget nyújthat a befektető számára, hogy megtalálja az ideális befektetési formát. Az aktív portfólió menedzsment alapvető feltétele, hogy a befektető kellőképpen fel legyen készülve a gazdasági környezet változásaira és időben képes legyen ezekre változásokra reagálni.
14
2. ábra: Az Egyesült Államok gazdasági indikátorainak alakulása (2010-2011) 2010
2011
3%
2%
Munkanélküliség
9,6%
9%
Infláció
1,6%
3%
GDP növekedés
Irányadó kamatláb
0,25%
Forrás: Saját készítésű ábra a Wall Street Journal alapján
2.6 Az Egyesült Államok gazdaságpolitikája A gazdaság teljesítményére vonatkozó előrejelzéseken kívül, a befektetőnek ismernie kell az adott ország, esetünkben az Egyesült Államok gazdaságpolitikai irányvonalait is. Az állam a gazdaságpolitika és pénzügypolitika révén jelentősen befolyásolja a tőkepiac működését. Ahhoz, hogy megértsük a részvénypiac az egyes befektetési eszközök nyújtotta lehetőségeket, tisztában kell lennünk az ország által alkalmazott gazdaságpolitikával. Mit is foglal magában tulajdonképpen a gazdaságpolitika kifejezés? A makrogazdasági politika céljai országtól függetlenül (természetesen a modern gazdaságokban) egységesnek mondhatók. Ezek a következők: •
Teljes foglalkoztatottság
•
Az árszínvonal megfelelő keretek között tartása
•
Gazdasági növekedés elérése
•
Ország fizetési mérleg egyensúlyának fenntartása
•
Nemzetközi fizetési mérleg egyensúlyának fenntartása 15
Az imént felsorolt célokat az állam mikrogazdasági, makrogazdasági és társadalompolitikai eszközökkel kívánja megvalósítani. [Simanovszky-Czagány, 1999] A gazdaságpolitika területi hatálya szempontjából a következő szinteket különböztetjük meg: •
Országos
belüli
gazdaságpolitika
(regionális
gazdaságpolitika,
kormányzati
gazdaságpolitika, központi/állami gazdaságpolitika) •
Nemzetközi szintű gazdaságpolitika
A következőkben a pénzügypolitika két fő területét, a költségvetési politikát és a monetáris politikát szeretném bemutatni, a részvénypiaci eszközök szempontjából, vagyis az állam milyen szerepet tölt be az Egyesült Államok részvénypiacán.
3 Fiskális politika A már korábban említett makrogazdasági célok eléréséhez az egyik eszköz a költségvetési politika vagy más néven fiskális politika, amellyel a szövetségi kormányzat az állami bevételek és kiadások útján kísérli megvalósítani a kitűzött makrogazdasági célokat, mint az árszínvonal stabilitását, a teljes foglalkoztatottságot, a gazdasági növekedést és a költségvetési mérleg egyensúlyának fenntartását.
3.1 A költségvetés bevételi oldala Az államháztartás bevételeit a következő kategóriákba sorolhatjuk: •
Adójellegű bevételek (adók, vámok, társadalombiztosítási járulékok)
•
Nem adójellegű bevételek (illetékek, bírságok és egyéb díjak)
A szövetségi kormányzat legfőbb bevételi forrását az adó jellegű bevételek képezik. Az adók ezen belül is meghatározó szerepet töltenek be.
16
Az adókat az alábbi csoportokba sorolhatjuk az adó tárgya szerint: [BCE, 2008] •
jövedelemadó (income tax)
•
vagyoni illetve tárgyi adó (estate tax)
•
forgalmi adó (sales tax)
•
jövedéki adó (excise tax)
A következő táblázat az Egyesült Államok adóbevételi forrásait mutatja a 2010-ben.
3. ábra: USA adóbevételi forrásai 2010.
Forrás:Saját készítésű ábra www.heritage.org alapján A személyi jövedelemadó az összes adóbevétel 41,6 %-át teszi ki, ami 898,5 milliárd dollárnak felel meg. A második helyen a munkáltató által fizetett járulékok szerepelnek, összefoglaló néven payroll taxes. A munkáltatói járulékok a teljes adóbevétel 40%-át képezik. Ezután következnek sorrendben a vállalati szektor adói, a vámok, a jövedéki adó illetve egyéb adók. Az adóterhek növelésének makrogazdasági következménye a háztartások jövedelmének csökkenése. Azáltal, hogy csökkennek a háztartások megtakarításai ezáltal csökken a háztartások befektetési kedve. 17
Az adó hatóköre szerint beszélhetünk központi (federal) és helyi (state, city) adókról. Az Egyesült Államok esetében a helyi adók különösen fontos szerepet töltenek be az adózás folyamatában. Adó: magán- vagy jogi személyek által felettes hatalomnak (állam, önkormányzatok) kötelezően fizetett rendszeres vagy rendkívüli ellenszolgáltatás nélküli pénzbeli juttatás. Közgazdasági szempontból, a háztartások, a vállalati szektor valamint a külföld által utalt transzfer. [Pénzügysziget] Az adók közgazdasági funkciói: •
fedezeti funkció (állami kiadások fedezetének biztosítása)
•
befolyásolási funkció (az állam célja a piaci szereplők magatartásának befolyásolása)
•
elosztási funkció (jövedelmek újraelosztása) [BCE, 2008]
A forgalmi adó (sales tax) a megvásárolt áruk és szolgáltatások után fizetendő. Az Egyesült Államokban az adózásra vonatkozó szabályozások országon belül, államonként változnak. Bizonyos államokban, például a szolgáltatások után nem fizetendő a forgalmi adó, illetve az adó mértékét tekintve is jelentős különbséget tapasztalhatók. Az amerikai típusú forgalmi adó annyiban különbözik a magyar általános forgalmi adótól, hogy azt a végső felhasználó fizeti meg, tehát a nagykereskedelmet nem érinti. Az adók közül a forgalmi adó érinti legkevésbé a tőkepiaci befektetéseket, mivel az értékpapírok után a befektető nem köteles forgalmi adót fizetni. Ide tartoznak a részvények, az államkötvények és befektetési alapok. Természetesen vannak különböző befektetési formák, melyekre fizetni kell forgalmi adót. [Merrill Lynch, 2011]
18
3.2 Adótípusok Az adók mértéke alapján megkülönböztetünk progresszív adót, regresszív adót és lineáris adót. A szövetségi kormányzat és az egyes államok által kivetett személyi jövedelemadó, vagyonadó valamint az ajándékok utáni fizetendő adó a progresszív adók csoportjába tartoznak. Progresszív adó: „Ha a befizetett adó százalékos növekedése nagyobb, mint a jövedelem százalékos növekedése.” Minél magasabb az adóalap (esetünkben a jövedelem), annál magasabb százalékot kell utána befizetni adó formájában. A progresszív adó ellentéte a regresszív adó, amikor a befizetett adó százalékos növekedése kisebb, mint a jövedelem százalékos növekedése. Az adókulcs csökken az adóalap emelkedésével. Az Egyesült Államokban ide tartozik a forgalmi adó, az ingatlanadó és a jövedéki adó. A harmadik adótípus az egykulcsos adó vagy lineáris adó, amely esetében az adókulcs konstans. A befizetett adó százalékos növekedése megegyezik a jövedelem százalékos növekedésével. [Simanovszky-Czagány,1999] 3.2.1
A személyi jövedelemadó mértéke az egyes befektetési eszközök esetében
A magánszemélyek tőkepiaci befektetései szempontjából különösen fontos szerepet játszik a személyi jövedelemadó. Az adózás jelentős mértékben módosíthatja az egyes befektetési alternatívák hozamát. Az alábbiakban azt szeretném bemutatni, hogy az egyes befektetési eszközökből származó jövedelmet milyen mértékben érinti a személyi jövedelemadó. Az adóalapot képező jövedelem három csoportba sorolható. 1. Passzív jövedelem 2. Aktív jövedelem 3. Portfólió jövedelem 19
Passzív jövedelemről akkor beszélhetünk, ha a megszerzett jövedelem valamiféle passzív tevékenységből származik. Például limitált részesedés egy vállalatban. Aktív jövedelem (Earned income): ide tartoznak a havi fizetések, bónuszok, illetve minden olyan jövedelem, ami aktív tevékenységből származik. Portfólió jövedelem (Portfolio income): részvény vásárlásán keresztül kapott osztalékok, kötvényvásárlásból származó kamatok, és a tőkenyereség. Ebben a fejezetben a portfólió jövedelmet érintő személyi jövedelemadó sajátosságait szeretném ismertetni, mivel a magánszemélyek tőkepiaci befektetéseiből származó jövedelmek az Egyesült Államokban portfólió jövedelemnek minősülnek. [Mayo, 2001] A tőkenyereség (Capital gain) Tőkenyereséget akkor realizál egy befektető, ha az adott értékpapír a vásároltnál magasabb áron kerül eladásra. Tehát az értékpapír felértékelődik. Egy magánbefektető részvényt vásárol az értéktőzsdén 45 dolláros részvényenkénti (per shares) áron. Ha a vásárlást követően a részvény ára 65 dollárra emelkedik, akkor tőkenyereséget könyvelhetünk el. A realizált tőkenyereség értékpapírtípustól függetlenül teljes mértékben adóköteles, mind szövetségi (központi), mind pedig helyi szinten. A tőkenyereség lehet rövid távú és hosszú távú a befektetés időtartamától függően. [Empire S. 2006] Hosszú távú tőkenyereség (Long-Term Capital gain) A hosszú távú tőkenyereségre fizetendő maximális adókulcs 15%. Tegyük fel, hogy egy befektető részvényt vásárol és ezt 15 hónapig tartja. A befektető a részvényt 10 000 dollárért vásárolja meg és 13 000 dollárért adja el a vásárlástól számított 15 hónap elteltével. A hosszú távú tőkenyereség ebben az esetben 3000 dollár lesz. A tőkenyereséget adó terheli attól függően, hogy a befektető milyen adósávban szerepel. Vállalati kötvény (corporate bond) utáni kamatra vonatkozó adózás szabályai megegyeznek a hagyományos jövedelem utáni adózás szabályaival. Tehát a fizetendő adó nagysága megegyezik a befektetőre vonatkozó általános adósávok kamatlábaival. A vállalati kötvényből származó jövedelem szövetségi és helyi adó köteles. 20
A helyi önkormányzatok kötvénye (municipal bonds) mentes a szövetségi adó fizetése alól. Az Egyesült Államok kormányzati kötvénye (US government bonds or Federal government bonds) után a befektetőnek nem kell helyi adót fizetni. Egy New York-i lakos, aki a személyi jövedelemadó fizetésekor 30%-os adósávban szerepel a következőt tapasztalja: egy New York állami kötvény (municipal bonds) adózás előtti éves kamatlába 6,5 %. Egy vállalati kötvény adózás előtti éves kamatlába 9,3 %. Habár a vállalati kötvény magasabb hozamot ígér, hozam szempontjából egyenértékűnek tekinthető az alacsonyabb hozamot kínáló államkötvénnyel. A kötvények éves kamatlábát az alábbi képlet segítségével kaptuk meg. [Mayo, 2001] ic (1-t) = im ic: a vállalati kötvény kamatlába im: az állam által kibocsátott kötvény kamatlába t: adott személyre vonatkozó adósávban szereplő kamatláb nagysága ic (1-0,30) = 0,065 ic= 0,065/0,7=9,3 % Készpénz osztalékra (cash dividend) fizetendő adó mértéke azonos a befektető adósávjában megállapított kamatlábbal. Részvény osztalékra (Stock dividend) nincs adófizetési kötelezettség, amíg a részvény nincs eladva. Tételezzük fel, hogy egy befektető kétezer darab részvényt vásárol 15 dollár/darab részvényenkénti áron. Egy év múlva ezer darabot elad 20 dollár/darab áron. A befektető tőkenyeresége 5 dollár lesz részvényenként. Ezer eladott részvény esetében a teljes tőkenyereség 5000 dollár, amely után a fizetendő adó mértéke a befektetőre vonatkozó adósávban szereplő kamatláb alapján kapható meg. A külföldi részvények után fizetett osztalék után a befektető köteles az állampolgárságának megfelelő ország adótörvényeinek megfelelően adózni. Ha egy amerikai magánszemély 21
értékpapírt vásárol egy külföldi értékpapírpiacon, és a befektetésből származó jövedelme külföldön lett megadóztatva, akkor a fizetett adó bizonyos része jóváírható az Egyesült Államok adótörvénye értelmében. Ennek mértéke általában 15 %. Tőkeveszteség (Capital losses) Tőkeveszteség abban az esetben következik be, ha az adott értékpapír a megvásároltnál alacsonyabb áron kerül értékesítésre. Ha a tőkeveszteség meghaladja a tőkenyereséget, nettó tőkeveszteségről beszélünk. A maximális veszteség, amit a befektető levonhat a jövedelméből maximum évi 3000 dollár. A 3000 dolláron túli veszteség átvezethető következő évre. A következő évre átvihető veszteség nagyságát tekintve nincs limit megszabva. Az alábbi példa szemlélteti az imént leírtakat: Tőkenyereség: $15 000 Tőkeveszteség: $25 000
⇒
Nettó veszteség: $10 000
Törzsrészvény (common stock): A várható hozam megjelenthet osztalék és tőkenyereség formájában. Ha a befektető által vásárolt részvény osztalékot fizet készpénz formájában, akkor az adózás folyamata megegyezik a készpénz osztalék adózási folyamatával. Az adó mértéke megegyezik a befektetőhöz tartozó adósávban szereplő adókulccsal. Ha a befektető tőkenyereséget realizál, az adó megegyezik a tőkenyereségre vonatkozó adózás szabályaival. Elsőbbségi részvény (preferred stock): Az elsőbbségi részvény fix osztalékot fizet. Az osztalékra érvényes adófizetési kötelezettségek lesznek érvényben. [Empire S. 2006];[Country Studies]
22
4. ábra: Szövetségi jövedelem adósávok USA, 2011
Adókulcs
Adóalap
10%
0- 8500 $
15%
8500-34 500 $
25%
34 500-83 600 $
28%
83 600- 174 400 $
33%
174 400-379 150 $
35%
379 150 $ és felette
Forrás: Saját készítésű táblázat Efile alapján A befektetésekből származó jövedelem utáni adófizetési kötelezettség szempontjából a részvénypiaci befektetések kevésbé jövedelmezőek, hiszen a részvény-befektetést attól függetlenül, hogy tőkenyereséget termel, vagy osztalékot fizet, minden esetben jövedelmi adó terheli. Elérhető tőkenyereség esetén azonban lehetőség van az adó befizetésének késleltetésére. Az adót nem köteles a befektető befizetni, amíg a nyereség nincs realizálva. A részvényvásárlással hosszú-távon elérhető jövedelem mértéke, az adózás után is magasabb, mint más befektetési eszközök nyújtotta hozam.
23
Ábra 5: Hozamok alakulása 2010
12% 10% 8% 6%
10%
07% 06%
Teljes hozam
05%
Infláció után
04%
4%
Infláció és adók után
02% 2% 01%
00%
-01%
0%
Részvények
Kötvények
Készpénz
-2%
Forrás: Saját készítésű ábra Black Rock Solution alapján Mint már említettem, a befektetések hozamát jelentős mértékben befolyásolja a befektetésen elért nyereség után fizetendő adó mértéke. A fenti grafikon az értékpapírok hozamát vizsgálja, az infláció és az adók vonatkozásában. A részvények 4,7%-os hozamot értek el az infláció és a fizetendő adó levonása után, míg a kötvények inflációval és adóval csökkentett hozama 0,4%.
3.3 A költségvetés kiadási oldala A költségvetési politika nem kizárólag a bevételeket foglalja magában. Az állami kiadások hasonló mértékben hatással vannak a tőkepiacra, különösen, ha az állami költségvetési mérleg deficites. A nagymértékű költségvetési deficit, rontja a tőkepiac nemzetközi megítélését. Költségvetési deficit: Az államháztartási mérlegben az állami kiadások meghaladják a bevételeket. 24
A legfrissebb adatok szerint az Egyesült Államok költségvetésében 222,5 milliárd dolláros hiány állapítottak meg az idei év februárjában, ami az elemzők várakozásaihoz képest pozitívnak tekinthető. [US Debt Clock] Az Egyesült Államok költségvetési politikája különösen fontos szerepet tölt be az értékpapírpiac működésében. Az egyéni befektetéseket érintő személyi jövedelemadó nagymértékben befolyásolja az egyes befektetési eszközök várható hozamát. Ennek ismeretében a potenciális befektető tudatosabban szelektálhat a tőkepiac nyújtotta lehetőségek közül.
25
4 Monetáris politika Az Egyesült Államok szövetségi kormányzata a költségvetési politika mellett, a monetáris politikán keresztül irányítja a gazdaságot. Amíg a fiskális politika az állami bevételekre és kiadásokra irányult, addig a monetáris politika a gazdaságban lévő pénzmennyiség mértékét befolyásolja. A monetáris politikáért felelős állami intézmény a jegybank vagy más néven központi bank. Az Egyesült Államokban a monetáris politikáért felelős intézménye a Federal Reserve. A központi bank általános céljai megegyeznek a költségvetési politika által kitűzött makrogazdasági célokkal. Az amerikai jegybank gazdaságpolitikai céljai között szerepel a teljes foglalkoztatottság elérése és az árstabilitás megteremtése. A monetáris politika a forgalomban
lévő
pénzmennyiséget
kontrollálja,
az
irányadó
kamatláb
szintjének
meghatározásával. Ha a FED, növeli a pénz- és hitelkínálatot, hogy ezáltal javítsa például a foglalkoztatást, expanzív monetáris politikáról (easy monetary policy) beszélhetünk. Ha a pénzkínálatot szűkíti az infláció visszaszorítása érdekében, akkor restriktív monetáris politikáról (tight monetary policy) beszélhetünk. [Thompson, 2009];[Federal Reserve Bank of New York] Az irányadó kamatláb mértéke határozza meg a hitelfelvétel költségét. Ha a kamatlábak csökkennek, megnő a kereslet a hitelek iránt. Az alacsony kamatlábak növelik a befektetéseken keresztül elérhető nyereség nagyságát, továbbá pozitívan befolyásolják a befektetői kedvet. A magasabb hozamot ígérő befektetések, arra ösztönzik az egyéni befektetőket, hogy növeljék megtakarításaikat. A FED elsődleges célja, hogy a birtokában lévő eszközök segítségével növelje a gazdaság teljesítményét. A központi bank a monetáris politika eszközrendszerével befolyásolja a kamatlábakat, ezáltal változtatva a gazdaságban lévő pénzkínálatot.
26
Az alkalmazott eszközök az alábbiak: •
kötelező tartalékráta
•
refinanszírozási ráta
•
nyíltpiaci műveletek
Kötelező tartalékráta: A központi bank előírja, hogy a kereskedelmi bankok a folyószámla betétjük hány százalékát kötelesek tartalék formájában a központi banknál elhelyezni. Refinanszírozási ráta: Az az ügylet, amelynek keretében a központi bank az általa nyújtott hitel finanszírozására egy másik banktól hitelt vesz fel. [Lentner, 2007] Nyíltpiaci műveletek: A központi bank értékpapírokat vásárol vagy ad el a pénz,-és tőkepiacon. [Lentner, 2007] A három eszköz közül a nyíltpiaci műveletek bizonyulnak a legfontosabbnak a téma szempontjából. Nyíltpiaci ügyletek során a Federal Reserve állami kincstárjegyeket (U.S. Treasury bills) vásárol vagy eladja azokat. Az ügyletekre vonatkozóan nincs mennyiségi illetve időbeli korlátozás. Expanzív monetáris politika esetében, a FED, kincstárjegyet vásárol. Ennek következtében, a kereskedelmi bankrendszer tartalékai megemelkednek, így nő a gazdaságban lévő pénzmennyiség mértéke. Az értékpapír-vásárlás következtében emelkedik az értékpapírok árfolyama, és ezzel egy időben csökken a várható hozamuk, ami arra készteti a befektetőket, hogy eladják értékpapírjukat. Restriktív monetáris politika alkalmazásával, a jegybank “leszívja” a bankrendszer tartalékait. Tehát a FED kincstárjegyeket ad el, amelyeket a bankok és a nyilvánosság (General Public) megvásárol. Az ügylet következménye, a pénzkínálat és a hitelezés csökkenése. Az értékpapír eladása az expanzív politikával ellentétesen hat az árfolyamra és a hozamra. 27
A Federal Reserve monetáris politikája erősen befolyásolja a pénzpiaci és tőkepiaci befektetéseket. Függetlenül attól, hogy expanzív vagy restriktív politikát alkalmaz a jegybank, döntéseivel hatással van az értékpapírok árfolyamára és hozamára, ezáltal megkönnyítve a befektetési döntés végleges meghozatalát. Egyéni befektetőként érdemes figyelmet fordítani a monetáris politika irányára. A tőkepiacot érintő jelentős változások a Federal Reserve gyűlés után tapasztalhatók, amik irányadóak lehetnek a befektetések kimenetelének szempontjából.
4.1 Monetáris politika hatása a részvényárakra A monetáris politika részvényekre vonatkozó hatását a következő osztaléknövekedési modellen keresztül szeretném szemléltetni. [Empire S. 2006] V= D0 (1+g)/k-g V: részvény értéke D0: kifizetett osztalék k: befektető által elvárt hozam g: osztalék növekedési ráta Restriktív monetáris politika esetén, csökken a pénzkínálat és emelkednek a kamatlábak. A magasabb kamatlábak, növelik a befektetők által elvárt hozamot. Csökken a növekedési ráta (g) és kifizett osztalék mértéke (D). Összességében esik a részvény értéke. (V) Expanzív monetáris politika az előzővel ellentétes hatást okoz. Az alacsonyabb kamatlábak, növelik a részvényárat és a vállalat bevételeit. Az osztalékok emelkednek, ami csökkenti a befektetők elvárt hozamát. [Mayo, 2001] Összegezve a Federal Reserve monetáris politikáját, elmondhatjuk, hogy a kamatlábak változtatásával és a gazdaságban lévő pénzmennyiség szabályozásával egyedülálló szerepet tölt be a tőkepiaci befektetés alakulásában. Egyéni befektetői szemszögből a forgalomban lévő pénzmennyiség,
és
a
gazdasági
növekedés
28
mértéke
meghatározó
a
részvények
kiválasztásában. A befektetés teljes ideje alatt javasolt különös figyelemmel követni a Federal Reserve monetáris politikára vonatkozó döntéseit.
4.2 Kamatlábváltozás hatása bizonyos értékpapírokra A kamatlábak változtatására különösen érzékenyek bizonyos értékpapírok. Ide tartoznak a fix jövedelmet biztosító elsőbbségi részvények, a pénzügyi intézmények (kereskedelmi bankok) törzsrészvényei és a közüzemi vállalatok törzsrészvényei. Ha a kamatlábak emelkednek, a kereslet a fix hozamú befektetések iránt csökken. A kamatlábak emelkedése vonzóbbá teszik azokat a befektetési eszközöket, amelyek hozama az irányadó
kamatlábakhoz
igazodik.
Ennek
következtében
a
befektetők
próbálnak
megszabadulni a kötvényektől és megtakarításaikat olyan pénzügyi eszközbe kívánják fektetni, ami jobban igazodik a piaci kondíciókhoz. Ahogy csökkennek a kamatlábak, a befektetők a fix hozamú befektetési formákat preferálják. A nem fix hozamú befektetésekhez képest a vártnál magasabb hozamot biztosítanak az elsőbbségi részvények. A fix hozamú befektetések hozama fordítottan arányos a kamatlábakkal. A közüzemi vállalatok törzsrészvényei szintén érzékenyen reagálnak a kamatlábak mozgásaira. Ha a kamatlábak növekednek, a részvény árfolyama csökkeni fog. A kamatlábak ellentétes irányba történő elmozdulása, a részvényárak emelkedését eredményezi. A kereskedelmi bankok törzsrészvényei ugyancsak érzékenyek a kamatláb változtatásokra. A kamatlábak emelkedésével, a kereskedelmi bankok költségei jelentősen megnövekednek. Elsődleges forrásaik a lekötött betétekből származnak, amelyekre a megnövekedett kamatlábak következtében, magasabb kamatot kötelesek fizetni. A befektetők többsége ebben az esetben szívesebben választ más befektetési alternatívát. [Merryl Lynch]
29
5 A tőkepiac működése 5.1 Az amerikai tőkepiac sajátosságai Az értékpapírok piacán folyik bizonyos értékpapírok kereskedelme, ahol vállalatok, magánszemélyek és állami szervek (kormányok) kereskednek, azért hogy hosszú távon növeljék tőkéjüket. A tőkepiac legfőbb sajátossága, hogy ide tartoznak az egy év és egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírok. A piac résztvevői elsősorban intézmények, mint biztosító társaságok, bankok, felsőoktatási intézmények, nyugdíjalapok. A tőkepiac részét képezi a kötvénypiac (Bond market) és a részvénypiac (Stock market). A tőkepiac a pénzpiaccal ellentétben, a hosszú távú megtakarításokból származó befektetéseknek teremt piacot. [BCE 2008] A tőkepiac pénzügyi eszközei: ♦ részvények ♦ kötvények ♦ befektetési jegyek ♦ hosszú lejáratú bankhitelek, bankbetétek ♦ záloglevelek Az Egyesült Államok tőkepiaca a világ egyik leghatékonyabban működő és legnagyobb forgalmat lebonyolító piaca. A tőkepiac biztosítja a befektetők számára a szükséges anyagi forrásokat és jelentős szerepet tölt be az amerikai gazdaságban. Az amerikai tőkepiac lehetővé teszi, hogy akár naponta több millió tranzakció mehessen végbe, továbbá korlátlan mennyiségű információt biztosít a befektetők számára. Így a befektetők akár percről percre nyomon követhetik a piacon történt változásokat. Az Egyesült Államok tőkepiacán a vállalatok és intézmények mellett egyre fontosabb szerepet töltenek be az egyéni befektetők.
30
6. ábra: Összes befektetési eszköz az USA-ban Magánszemélyek összes befektetései 2008. USA
Pénzügyi eszközök
$46 301
Tárgyi eszközök
$141 512
Forrás: Saját készítésű ábra Rutledge Capital alapján
A fenti ábra az Egyesült Államok befektetési eszközeinek arányát mutatja a 2008-as évre vonatkozóan. A kördiagram alapján elmondhatjuk, hogy a pénzügyi eszközök különösen fontos szerepet kapnak, az összes befektetés 75%-át teszik ki, míg a maradék 25%-ot a kézzel fogható vagyontárgyak alkotják.
7. ábra: Magánszemélyek hosszú távú befektetéssel kapcsolatos preferenciái
Forrás: Saját készítésű ábra Gallup alapján
31
A fenti grafikon az amerikai magánszemélyek hosszú-távú befektetéssel kapcsolatos preferenciáit ábrázolja. Az elmúlt három év adatai azt mutatják, hogy a megkérdezettek szívesebben preferálják a részvényvásárlást, a fix hozamú kötvénnyel szemben. A tőkepiaci befektetéseket előnybe részesítő magánszemélyek 24%-a választana részvényt és mindössze 12% fektetne kötvénybe 2011-ben. Az előző évek hasonló tendenciát mutatnak. A részvények a 2009-es illetve 2010-es évben is népszerűbbnek bizonyultak a lakosság körében, mint a fix hozamot biztosító, alacsonyabb kockázattal járó kötvények. Habár a nemzetközi pénzügyi helyzet bizonytalanságokat mutat, az amerikai befektetők mindezek ellenére előnyben részesítik a részvénypiac nyújtotta befektetési alternatívákat. A 2008-ban bekövetkező pénzügyi válság előtti időszakban magasan vezettek a részvények a befektetői preferenciát illetően. A válságot követő évben, a befektetők tőkepiaci befektetésekbe vetett bizalma csökkent. A részvények hosszú távon elérhető magas hozama kompenzálja a befektetőket a vállalt kockázatért.
5.2 A tőkepiac felépítése A tőkepiac további két részre bontható: •
elsődleges piacok (primary market)
•
másodlagos piacok (secondary market)
Az elsődleges piacokon történik az új értékpapírok kibocsátása. A gazdasági híreket hallgatva, sokszor találkozhattunk az IPO (Initial Public Offer) fogalmával, melynek jelentése is egyértelműen utal az elsődleges piacok jellemzőjére, azaz elsődleges (kezdeti) nyilvános kibocsátás. Az alapvető különbség a két piac között, hogy az elsődleges piacokon valódi tőkemozgásról beszélhetünk. Az elsődleges piac legfőbb funkciója, hogy a tőke eljuthasson a potenciális befektetőkhöz. [Empire S., 2006] A másodlagos piacokon azonban nem történik valódi tőkemozgás, mivel az értékpapírok csak gazdát cserélnek, azaz változik a befektető személye. Itt a hangsúly a már forgalomban lévő értékpapírok kereskedésén van. A másodlagos piacok esetében további négy alcsoportot is illik megemlíteni. [Epping, 2003] 32
•
First Market: Az Egyesült Államok valamely tőzsdéjén (NYSE Euronext) listázott értékpapírok kereskedelme.
•
Second Market: Azon értékpapírok kereskedelme, amelyek a tőzsdén nincsenek jegyezve. A piac szabályozását a NASD (National Association of Securities Dealers) végzi.
•
Third Market: Tőzsdén jegyzett értékpapírok kereskedelme a tőzsdén kívül. A piac résztvevői elsősorban intézményi befektetők. Nyugdíjalapok, befektetési alapok, biztosító társaságok nagy értékű vásárlásai.
•
Fourth Market: Intézmények közötti értékpapír kereskedelem bróker beavatkozása nélkül. A kereskedés nyomon követhető egy számítógépes rendszeren az Istinet-en (Institutional Network), ahol az intézmények végezhetik részvénypiaci ügyleteiket. [Empire S. 2006]
5.3 Az értéktőzsde A tőzsde az értékpapírok és áruk kereskedelmét lebonyolító koncentrált piac. A tőzsde egyfajta kommunikációs központként is működik, ahol a piaci helyzettel (árak, mennyiség) illetve az értékpapírokkal kapcsolatos információ áramlása megy végbe. [Rini, 2002] Az értéktőzsde az értékpapírok koncentrált, szervezett piaca, ami lehetővé teszi az értékpapírok kereskedelmét, új értékpapírok bevezetését és emellett rögzíti az értékpapírok árfolyamát. Azokban az országokban ahol a vállalatok finanszírozásában a bankhitel fontos szerepet tölt be, tehát ahol a pénzügyi piacok az univerzális bankokra épülnek, a tőzsdei kapitalizáció GDP-hez viszonyított aránya alacsony, megközelítőleg 20-40%. Az Egyesült Államok értéktőzsdéinek egyik legfőbb jellemzője az európai piacokkal ellentétben, hogy a tőzsdén jegyzett vállalatok többsége külső forrás igénybevétele nélkül megy piacra. Tehát a tőzsdei kapitalizáció GDP-hez mért aránya magasabb, mint 100%-ot is. [Rotyis, 2001]
33
8. ábra: A piaci kapitalizáció GDP-hez mért aránya
2009
2010
Egyesült Államok
107,4 %
117,5 %
Németország
39,0 %
43,2 %
Egyesült Királyság
128,7 %
138,3 %
Forrás: Saját készítésű táblázat World Bank alapján
5.3.1
A befektetők köre
A tőzsdék technikai fejlődésének és a befektetési szokások drasztikus változásának következménye, a befektetők körének megváltozása. A diverzifikált portfóliók térnyerésével a magánszemélyek mellett egyre fontosabb szerepet kapnak az intézményi befektetők, mint például a befektetési alapkezelők (mutual funds) és a nyugdíjalapok (pension funds).
34
9. ábra: A tőkepiaci befektetők köre az Egyesült Államokban 2010
20% Intézményi befektetők 80% Magánbefektetők
Forrás:Saját készítésű ábra www.the-linde-group.com alapján Az utóbbi években az elektronikus kereskedési rendszerek és a széles körben rendelkezésre álló
információ
(tőzsdeindexek
nyújtotta
piaci
információk)
jelentős
mértékben
megkönnyítette a magánszemélyek tőzsdén való befektetését. A tőzsdei ügyletek megkötésének
leegyszerűsödése
következtében
egyre
inkább
háttérbe
szorulnak
a
brókervállalatok és a befektetési alapkezelők által kínált szolgáltatások. Habár a tapasztalatok alapján, a magánbefektetők többsége a mai napig szívesen fordul egy intézményi befektetőhöz a megfelelő portfólió összeállításában. [Rotyis, 2001] 5.3.2
A piaci szereplők bizalma
Ha egy cég vállalja a nyilvánosságot, azt a képet sugározza, hogy bízik saját teljesítményében és nem lép vissza a megmérettetéstől. A tőzsdei részvétel előírja, hogy a kibocsátók rendszeresen nyilvánosságra hozzák gazdasági eredményeiket. A tőzsdei jegyzés egyfajta presztízsként szolgál, hiszen egy tőzsdén szereplő vállalatban a befektetők egy megbízható, tőkeerős társaságot látnak. A tőzsdére jutás azonban rendkívül költséges és bonyolult procedúra. Előnye azonban a nagyobb likviditás és a befektetők tranzakciós költségeinek csökkenése. [Mayo, 2001] 35
5.3.3
New York Stock Exchange (Big Board)
A New York-i tőzsde, nyílt kikiáltásos rendszerben működő értéktőzsde. A piaci kereskedés a NYSE piacán is egyre inkább elektronikus formában történik. A tőzsdei kereskedés 9:30-kor kezdődik az Opening Bell megszólalásával, ezt megelőzően információt gyűjthetünk a pre-market-en a piaci trendről. A tőzsde nyitása előtt érdemes a nemzetközi tőkepiacokkal
kapcsolatos
hírek
tanulmányozása,
amelyek
segítenek
abban,
hogy
felkészülhessünk a piac napi változásaira. A kereskedés New York-i idő szerint 16:00-kor fejeződik be, a Closing Bell-el. A részvények adás-vétele egy elektronikus árverési rendszeren keresztül megy végbe. A New York Stock Exchange a NYSE Euronext csoport tagjaként 2008-ban felvásárolta az American Stock Exchange-et (Curb market). A NYSE négy üzletágat működtet: Global Market Data, Trading Solutions, Exchange Solutions és a Global Connectivity. Az imént felsorolt üzletágak globális szinten biztosítják a piaci szereplők számára a tőkepiaci tranzakciókhoz nélkülözhetetlen infrastruktúrát és információkat. 5.3.4
A tőzsdére jutás feltételei
Ahhoz, hogy a vállalat részvényeivel megjelenhessen valamelyik tőzsdén, számos követelménynek meg kell felelnie. Ezzel bizonyítja a vállalat, hogy méret és jövedelmezőség szempontjából elérte a megfelelő színvonalat. A listázási követelmények a vállalat részvényére vonatkoznak illetve a vállalat jövedelmére. Amint a vállalalat részvénye megjelenik az imént említett értéktőzsdék egyikén, a részvény listázott értékpapírnak tekinthető. [Rotyis, 2001] Listed security: olyan értékpapírok, amelyek kereskedelme valamely szervezett értéktőzsdén történik. A New York Stock Exchange listázási kritériumai: •
A vállalat részvényeinek kibocsátásával kapcsolatos előírások, minimum 2000 round lot részvényes
•
A kibocsátott részvények piaci értéke 36
•
A részvény árazásával kapcsolatos kritériumok a listázás időpontjában ($4-os listázási ár)
•
A vállalat pénzügyi helyzetére vonatkozó követelmények /globális piaci kapitalizáció mértéke, cash-flow, adózás előtti jövedelem mértéke az utolsó 3 költségvetési évben, részvényesek száma/
5.4 Piaci kereskedés A tőzsdei tranzakciók létrejöttéhez a kereskedési rendszerek biztosítanak hátteret. A kereskedési rendszerek teszik lehetővé, hogy a megtakarítás befektetéssé válhasson. Nyitott pozíció: amikor egy ügyletet már megkötöttek, de még nem teljesült. A pozíció mindig a nyitással ellenirányú ügylettel zárul. A nyitott pozíció további jellemzője, hogy a befektetett eszköz értékének változása, nyereséget vagy veszteséget okoz a befektetőnek. 5.4.1
Piaci pozíciók
Attól függően, hogy a befektetőnek milyen várakozásai vannak, az értékpapírok árfolyamát illetően, kétféle piaci pozíciót különböztetünk meg. Hosszú pozícióról (Long position) akkor beszélhetünk, ha a befektető a részvény árának növekedésére spekulál. Ilyenkor a befektető bullish jelzőt kapja. A bullish (bika) kifejezés a bikára utal. A NYSE előtt található bikát ábrázoló szobor szarvával azt szimbolizálja, hogy a bika felemeli a piaci árakat. A befektető részvényt vásárol $55 részvényenkénti áron. A vásárlást követően a részvény ára $65-on zár. A realizált profit a tranzakción $10/részvény. Rövid pozíció (short position) az előző tranzakció ellentéte. A befektető arra spekulál, hogy a részvény ára a megvásároltnál alacsonyabb áron fog zárni. Ilyenkor a vásárló spekulációja bearish. A bearish kifejezés a medvére utal, ami mancsával „leüti” az árakat. A bullish és bearish jelzőt a tőkepiaci trendekre is használjuk. Ha a Dow Jones Industrial Average indexe negatívban zár, akkor a piac a bearish trendet követi.
37
5.4.2
Piaci szereplők
A befektetők által megadott megbízások teljesülését a tranzakciók lebonyolításáért felelős tőzsdei szereplők biztosítják. A NYSE-en a legfontosabb szereplők, a specialisták. Azok a kereskedők, akik nem saját részre bonyolítanak le tranzakciókat, hanem közvetítők egy értékpapír tranzakcióba, brókereknek nevezzük. Tehát pénzügyi tevékenységet végeznek, amiért cserébe jutalékot kell fizetnie a szolgáltatást igénybe vevő befektetőnek. (Rotyis, 2001) Az alábbi ábra szemlélteti, hogy egy tőzsdei tranzakció során milyen szereplőkkel találkozunk.
Vásárló (invesztor)⇔ Brókercég ⇔ Kereskedő (Floor Broker)⇔ Specialista A befektető felveszi a kapcsolatot egy brókercéggel, aki megbíz egy brókert, hogy teljesítse a rendelést. A kereskedő a rendeléssel kapcsolatban kérheti egy tőzsdei specialista vagy bróker segítségét. [BCE, 2008] Market maker: árjegyző vállalat vagy személy, aki fenntartja a piac likviditását, közvetlenül nem kereskedik befektetőkkel (Public), általában vállalatokkal és floor brókerekkel köti a díleket. A market maker fontos szerepet játszik a részvények árjegyzésében. Az árjegyző feladata meghatározni a bid és ask árat. Az áralakításnál arra törekedik, hogy létrejöjjön az egyensúlyi ár, ahol a kereslet és a kínálat találkozik. [Rini, 2002] Floor Broker: egy brókercég megbízottjaként végrehajtja a befektető által megadott tranzakciót vagy áttranszferálja a megbízást egy specialistának. [Empire S., 2006] Specialista:
a
hagyományos
kereskedővel
ellentétben,
feladatköréhez
szorosan
hozzátartozik a részvénypiac megfelelő működésének fenntartása, elérhetővé teszi a legjobb árakat és biztosítja a tőzsdei kereskedés aktivitását. Ügynökként megbízási díj ellenében teljesíti a megbízásokat általában brókervállalatok számára, illetve kereskedőként is tevékenykedik. A specialisták a NYSE piacán nyílt kikiáltási elektronikus rendszerben kereskednek, aminek köszönhető az átláthatóság és a hatékonyság. [Rotyis, 2001]
38
A tőkepiac volatilitásának köszönhetően, gyakran előfordul, hogy a specialista több azonos megrendelést kap, azonos áron. Ebben az esetben, követnie kell a következő sorrendet: •
Prioritás
A legjobb árral rendelkező rendelés prioritást élvez a többi megrendeléssel szemben. Ha több megbízás is szerepel azonos áron, akkor a paritás dönt. •
Paritás
Ha az ár alapján nem hozható meg a döntés a megbízások sorrendjével kapcsolatban, akkor az idő lesz a döntő faktor. Amelyik rendelés előbb beérkezett a specialista részére, az lesz teljesítve előbb. •
Fontossági sorrend (Precedence)
Ha a megbízások ára azonos, továbbá idő tekintetében is egyenértékűnek tekinthetők, akkor az ajánlat mérete lesz a döntő. A round-lot előnyt élvez az odd-lot-tal szemben. [Empire S. 2006] A specialisták meghatározó szerepet játszanak abban, hogy részvénypiacok hatékonyan és szabályozottan működjenek, és különös szerepük van a megbízások áralakításában. A specialista garanciát nyújthat, hogy az adott részvényt adott áron tartani fogja a bróker számára, egy maghatározott időpontig. Ezalatt az idő alatt, a brókernek lehetősége van a piac által kínált árakat összevetni a specialista által ajánlott árral. A folyamatot Stopping Stocknak nevezzük. [Mayo, 2001] 5.4.3
Tőzsdei tranzakciók
Az értékpapírokkal történő tranzakciók round lots-ban illetve odd lots-ban teljesülnek. A round lot az alapegység egy részvénnyel történő tranzakció esetében. Az egység általában 100 részvény. A 100 részvénynél kisebb tranzakciók az odd lot-ok. A tranzakciók a brókerek és specialisták árajánlataival kezdődnek (Bid and ask basis). Például egy kereskedő Apple részvényt vásárol $394 részvényenkénti áron, majd eladja $395-on. A bid and ask árkalkuláció
39
alapján a kikiáltási ár „394-395” lesz. A két ár közti különbség a spread. A spread gyakorlatilag a befektetés költségeként szerepel, amit a beruházó köteles megfizetni. 5.4.4
Derivatív ügyletek (Származtatott ügyletek)
A spread azonban nem feltétlenül csak költségként értelmezhető. Napjainkban egyre népszerűbbé válik a spread kereskedés a brókerek körében. A spread kereskedés a származtatott ügyletek csoportjába tartozik. A származtatott ügyletek (derivatív ügyletek) sajátossága, hogy az ügylet alapját egy másik befektetés (részvény, kötvény, részvényindex) képezi. A derivatív ügyletek nagyon magas kockázati szintet képviselnek, különösen akkor, ha az ügyletet magas tőkeáttétel jellemzi. A nagy tőkeáttétel lehetőségével, a befektetett tőke értékének sokszorosát érheti el az ügylettel a befektető. Ide sorolhatók az opciós-és határidős ügyletek. A származtatott ügyletek előnye, hogy növelik a tőzsde forgalmát és az ügyleteken keresztül ellensúlyozható a más befektetésekből származó kockázat. A spread trading lehetővé teszi, hogy két tranzakció között fennálló spread-et a kereskedő profitként könyvelje el. [Spread Trading]; [Rotyis, 2001] 5.5
Tőzsdeindexek
A piacok teljesítményét a tőzsdeindexekkel segítségével mérjük. A részvényindexek a részvények árfolyam ingadozását illetve a piac aktuális helyzetét tükrözi. Elsőként a Dow Jones Industrial Average-et szeretném röviden bemutatni. Az index a 30 tőzsdén jegyzett ipari vállalat részvényeinek átlagos piaci árát (priceweighed) összesíti. A Dow Jones index napi átlagát a The Wall Street Journal hozza nyilvánosságra. Az index befektetői szempontból a leginkább releváns információforrásként szerepel a NYSE és a Nasdaq részvényeinek áralakulásáról. Az index tartalmazza, hogy az értéktőzsde milyen ponton nyitott, az előző napon hogyan zárt, látható a napi legmagasabb pont (Day High), a napi legalacsonyabb pont (Day Low) és a kereskedési volumen, forgalom (Trading Volume). Az index harminc nagyvállalat részvényeinek árfolyamváltozását tükrözi. Az index a részvényárak változásának egyszerű számtani átlaga. Az index kiszámításánál problémát jelenthet, ha az indexkosárban szereplő részvények száma megváltozik. Fontos, 40
hogy az index tükrözze a vállalatokban bekövetkező változások tőkepiacra gyakorolt hatását. [Horváth, 1996] A harminc vállalat részvényei: JP Morgan, Bank of America (BAC), Disney, General Electrics (GE) Szállítmányozási vállaltok: Delta Airlines, UPS, Fedex Közszolgálati vállalatok: Exelon, Con-Edison, Centerpoint 10. ábra: A Dow Jones Industrial Average
Forrás:www.cnbc.com A grafikon a tőzsdenyitástól (9:30am) a zárás időpontjáig (4:00pm) mutatja a tőzsde részvényeinek alakulását. Az előző napi záró érték 12 020 pont volt, az adott napon pedig 11 905 ponton zárt az index. A változás 190.57 pont volt az előző naphoz képest, ami százalékban kifejezve 1.58 %. A záróár jelentősége, hogy a tőkepiac ez alapján értékeli az adott részvényt. A grafikon adatai 2011.11.16.-i napra vonatkoznak. Az index egyedüli hátránya, hogy viszonylag kevés vállalat részvényeit átlagolja, tehát a piac egészére nem mondható irányadónak. Ennek következménye, hogy a DJIA indexen kívül a befektetőnek érdemes nyomon követni más indexeket is, amelyek használatával pontosabb információt kaphat a piac teljesítményére vonatkozóan.
41
5.5.1
Standard & Poor’s 500 (S&P 500)
Az index 400 ipari vállalat, 20 szállítmányozói vállalat, 40 közszolgáltatási vállalat és 40 pénzügyi vállalat részvényeit elemzi. Az DJIA-al ellentétben, az index a vállalat részvényeinek piaci értékét, kapitalizációját (részvény napi átlagára * kinntlévő részvény mennyisége) veszi alapul. Az alábbi vállalatok részvényeit találhatjuk itt: American Express, AT&T, Amazon, Apple, Dell, Google. 5.5.2
New York Stock Exchange Composite Index (NYSE Index)
Az NYSE a Standard and Poor indexhez hasonlón a tőzsdén jegyzett vállalatok részvényeinek piaci értékét jegyzi (value-weighed). Az index 1700 vállalat többségi részvényét tartalmazza, amelyek jegyezve vannak a NYSE-en, az Amex-en és a Nasdaq piacán. A következő részvényekről kaphatunk információt: Aegon, Canon, Citigroup, CocaCola. 5.5.3
NASDAQ Composite Index
Az index a technológiai szektor 100 nem-pénzügyi vállalatainak részvényeit tartalmazza a piaci kapitalizációjuk alapján. Az indexben a telekommunikáció, a hardver-szoftver és biotechnológia területén működő vállalatok szerepelnek. A NASDAQ elektronikus tőzsdéjének irányadó indexe.
5.6 A tőzsdén kívüli piac (OTC) Egy vállalat részvényének első forgalomba hozatala után, az értékpapír az OTC piacra kerül, ahol elkezdődik a hivatalos kereskedés. Az OTC (Over The Counter Market) tőzsdén kívüli piacot jelent. Azon vállalatok, amelyek nem felelnek meg a tőzsdék által előírt követelményeknek, részvényeikkel csak az OTC piacán kereskedhetnek és részvényeiket listázatlan értékpapíroknak (unlisted security) nevezzük. Minden olyan értékpapír, ami nincs jegyezve egyik tőzsdén sem, valamely tőzsdén kívüli piacon kerül adás-vételre. A tőzsdén kívüli piacokon történő üzletkötésekre nem vonatkoznak 42
a tőzsdék által felállított szigorú szabályozások, illetve az értékpapírokról kevesebb és nehezebben elérhetőek az információk. 5.6.1
NASDAQ
A Nasdaq egy automatizált elektronikus kereskedési rendszer, ami összefoglalja mindazon vállalatok részvényeit, amelyek nem kerültek bejegyzésre valamelyik értéktőzsdére. A rendszer előnye az egyszerűség és a hatékonyság. A bróker feladata mindössze annyi, hogy a rendszerbe beírja a keresett vállalat betűkódját és máris megjelenik az eladási és vételi árajánlat az adott cég részvényeire. A részvényekről ugyanazok az információk elérhetőek, mint az értéktőzsdén. A Nasdaq rendszerében szerepel például az Apple, a Microsoft és a Google is. A részvényről az alábbi adatok állnak rendelkezésre:
• 52 hét legmagasabb ára (52 weeks high) • 52 hét legalacsonyabb ára (52 weeks low) • a vállalat neve és kódja (stock company) • a vállalat által fizetett osztalék, éves ráta (dividend) • hozam mértéke %-ban,a részvényár alapján kalkulált osztalék mértéke (yield) • P/E ratio • Napi legalacsonyabb ár • Napi legmagasabb ár • Napi záró ár • Árváltozás az előző napi záróárhoz képest %-ban kifejezve • Tranzakció volumene [NASDAQ]
43
5.7 A tőkepiaci szabályozás Az Amerikai Egyesült Államok tőkepiacának zavartalan működésének fenntartásáért, továbbá az esetleges csalások megakadályozásáért a SEC (Securities and Exchange Commission) felelős. A SEC (Értékpapír-és tőzsdefelügyelet) egy állami pénzügyi felügyeleti szerv, hasonló jogkörrel rendelkezik, mint hazánkban a PSZÁF (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete). A tőkepiac működését felügyeli a szövetségi jog hatálya alatt. Amíg egy vállalat értékpapírjai nincsenek regisztrálva a SEC által, addig nem értékesíthetőek a nyilvánosság felé. 5.7.1
SEC regisztrációmentes értékpapírok
Az amerikai tőkepiacon találkozhatunk olyan értékpapírokkal, amelyek forgalomba hozatalának nem feltétele a SEC regisztráció. Ide tartoznak az Egyesült Államok kormányzata által kibocsátott értékpapírok, mint a kincstári váltó (Treasury Bill), a kincstári jegy (Treasury Note) és a kincstári kötvény (Treasury Bonds). A következő csoport a városok által kibocsátott értékpapírok
(kötvények).
Regisztrációmentesek
továbbá
a
non-profit
szervezetek
értékpapírjai (The United Way), a koncessziós bankok és a biztosítási kötvények. Az első szövetségi szabályozás 1933-ban történt, ami az új értékpapírok első kibocsátásával kapcsolatban történt. A szabályzat előírja, hogy a vállalat köteles bizonyos információkat biztosítani a SEC számára, különös tekintettel a vállalat profiljára és teljesítményére. A már forgalomban lévő értékpapírok szabályozását az 1934-es Security Exchange Act tartalmazza. A szabályzat szigorúan tiltja a manipuláció tényét, a tények elferdítését és a csalásokat. A tőzsdén jegyzett vállalatok a szabályozás értelmében, kötelesek évente riportot (10-K riport) benyújtani a SEC részére. A fájl a vállalat teljesítményére vonatkozó legfontosabb információkat foglalja magában, amit a vállalat köteles eljuttatni a részvényesek számára egyaránt. A vállalatoknak ezen kívül folyamatosan informálni kell a befektetőket, részvényeseket minden olyan eseményről, ami pozitívan vagy negatívan 44
befolyásolhatja a részvények árfolyamának alakulását. A SEC-nek jogában áll felfüggeszteni azon vállalatok részvényeinek tőkepiaci kereskedését, amelyek nem hozzák nyilvánosságra a szabályzat által előírt információkat. A szövetségi szabályozás mellett, a New York-i tőzsde és a Nasdaq is alkalmaz helyi szabályozásokat, előírásokat. [Security and Exchange Commission]
5.8 A tőzsde előnyei A befektetőnek a kockázaton, a hozamon, a pénzügyi eszköz likviditásán kívül azt is feltétlenül tudnia kell, milyen lehetőségeket kínál maga a részvénypiac. Ahhoz, hogy az egyes ügyletek létrejöhessenek, szükség van egy hatékony, versenyképes piacra, amely lehetővé teszi, hogy a kereskedés zavartalanul működjön. 5.8.1
Hatékonyság
A tőkepiac a leghatékonyabban működő piac, ami azzal magyarázható, hogy a piac azonnal képes reagálni a médiában közölt információkra. Ez jelentős mértékben megkönnyíti a befektetők dolgát, mivel a közölt információ attól függően, hogy pozitív, avagy negatív hírrel állunk szemben, azonnal megjelenik az értékpapírok aktuális árfolyamában. Tehát a tőzsde információs központként működik 5.8.2
Költségek
A tőzsdék elsődleges célja, hogy az értékpapírok árfolyama tükrözze a kereslet-kínálat aktuális alakulását. Ha a tőzsde kereslet-kínálati viszonyoknak megfelelően alakítja az árakat, ezáltal megbízható információt nyújtva a tőzsdei termékekről, a tőzsdén megnő az ügyletek száma. A tőzsdén a tranzakciós költségek rendkívül alacsonyak, ami a piac magas fokú likviditásának köszönhető. Az üzletkötések költsége a tőzsdén meglehetősen alacsonyabb, mint a tőzsdén kívüli piacokon. [Horváth, 1996]
45
5.8.3
Kockázatkezelés
A tőzsdei ügyletek célja a tranzakciós költségek csökkentése mellett a kockázatok mérséklése. A tőzsde számos kockázatkezelési lehetőséget kínál a befektetőknek. Itt meg kell említenem az arbitrázs fogalmát. Az arbitrázsra akkor van lehetőség, amikor két különböző piacon ugyanazon befektetési eszköz árfolyama eltérő. Az arbitrázsőr például a NYSE-en $15 áron részvényt vásárol. Az üzletkötés pillanatában a részvény a londoni tőzsdén $19 áron eladható. Az arbitrázs kockázatmentes nyeresége 4 dollár. [BCE 2008] 5.8.4
Szabályozottság
A tőzsdék megbízható szabályozási rendszerének köszönhetően az árak a lehető leggyorsabb módon igazodnak az aktuális keresleti és kínálati viszonyokhoz. A szigorú szabályok lehetővé teszik, hogy a piac résztvevői azonos jogokkal rendelkezzenek. A tőzsde egyenlő esélyeket biztosít minden tőzsdei szereplő számára, attól függetlenül, hogy vállalatról, intézményi befektetőről vagy magánszemélyről beszélünk. 5.8.5
Átláthatóság
Az átláthatóság a technikai fejlődéssel magyarázható. A tőzsdei tranzakciók elektronizálása és automatizálása lehetővé tette, hogy a tőzsdék megbízhatóbban és a befektetők számára átláthatóbb módon működjenek. Az ügyletek egyszerűbben és gyorsabban megköthetők, illetve a piaccal és értékpapírokkal kapcsolatos információk minden tőzsdei résztvevő számára elérhetőek. [Rotyis, 2001] 5.8.6
Likviditás
Magánvállalatok, bankok, biztosító társaságok, befektetési alapok szabadon versenghetnek a befektetők által nyújtott források megszerzéséért. A részvények egyszerűen és gyorsan eladhatók és megvásárolhatók. A kisebb vállalatok számára ez különösen kedvező, hiszen lehetőségük nyílik a diverzifikációra és a birtokukban lévő értékpapírokat bármikor képesek értékesíteni.
46
Miután a befektető tisztában van a pénzügyi környezettel, a piac sajátosságaival és a személyes elvárásaival, elkezdődhet a részvény kiválasztásának folyamata.
Az amerikai részvénypiac számtalan lehetőséget biztosít a magánbefektetők számára. A fix hozamú befektetésekkel ellentétben a részvények hozampotenciálja meglehetősen magas. A részvények a tőzsdék magasfokú hatékonyságának és likviditásának köszönhetően a legkényelmesebb befektetési alternatívaként szolgálnak. A tőzsde szabályozottsága és a befektetők számára hozzáférhető információmennyiség lehetővé teszi, hogy befektetéseinket folyamatosan nyomon követhessük és az esetleges veszteség elkerülése végett.
6 Befektetési eszközök 6.1 A pénzügyi eszközök kialakulása Ahhoz, hogy elkezdődhessen a piaci kereskedés, két szereplőre lesz szükség: •
Vevő (a keresleti oldalt képviseli)
•
Eladó (a kínálati oldalt képviseli)
A tőkepiac működésének alapvető feltétele a források (megtakarítások) megléte. A megtakarításokat egyének, vállalatok és kormányok biztosítják. A befektetések piacán alapvetően két szereplőről beszélhetünk. Az egyik, aki megtakarítással rendelkezik, a másik szereplő, aki a megtakarítást igényli. Az értékpapírok és más pénzügyi eszközök teszik lehetővé a transzfert, tehát azt, hogy a megtakarítás eljusson egyik szereplőtől a másikhoz. Alapvetően két módja van annak, hogy a források eljussanak egyik szereplőtől a másikig. Az egyik a közvetlen befektetés, amely során a lakosság közvetítő bevonása nélkül hozzáfér egy adott vállalat forrásaihoz. Ennek legegyszerűbb módja, amikor a vállalatok új értékpapírokat hoznak forgalomba, amelyeket elérhetővé tesznek bárki számára. A befektető megvásárolva a vállalat pénzügyi eszközeit, részesedést nyer a vállalatból. 47
A második módja a források megszerzésének, a közvetett transzfer, amikor egy pénzügyi közvetítőn keresztül (például kereskedelmi bank) válik a megtakarítás befektetéssé. A közvetítő feladata, hogy a keresletet és a kínálatot összehozza, illetve biztosítsa a szükséges tőkét és infrastruktúrát. [Mayo, 2001] 6.1.1
Nyilvános kibocsátás (IPO)
A vállalatok életpályájuk során számtalanszor döntésre kényszerülnek a további fejlődés forrásainak megteremtésével kapcsolatban. A szükséges források származhatnak a társaság saját tőkéjéből, banki hitelből, és más kölcsön jellegű forrásból, például kötvénykibocsátásból. A forrásszerzés egyik jól bevált formája a vállalat rézvényeinek nyilvános értékesítése, azaz tőzsdére való bevezetése. Ha egy vállalkozás első alkalommal hozza forgalomba törzsrészvényeit elsődleges nyilvános ajánlatnak nevezzük. Ez lesz az úgynevezett IPO (Initial Public Offer). [Rini, 2002] Előnyök: •
A vállalat működését pozitívan befolyásolhatják a közösség érdekei.
•
A
cég
áthidalhatja
a
pénzügyi
intézmények
által
felállított
szigorú
követelményrendszert. Az első nyilvános kibocsátást követően a vállalatnak lehetősége nyílik további részvények értékesítésére, illetve új részvények kibocsátására a piaci keresleti és kínálati viszonyok függvényében. A tőzsdei bevezetés utáni részvénykibocsátás már lényegesen alacsonyabb költségekkel jár. A vállalatok az esetek többségében igénybe veszik egy befektetési bankár szolgáltatásait. Befektetési bankár (Investment banker): nem pénzügyi közvetítők, feladatuk a kereslet és a kínálat összehozása, általában, mint brókercégek vannak jelen a piacon. A legismertebb cégek az Egyesült Államok piacán: Merrill Lynch, Pierce Fenner, Smith, Legg Mason. A felsorolt cégek mindegyikére egyaránt igaz, hogy habár rendelkeznek saját értékpapírral, nem feltétlenül befektetési céllal kereskednek. A vagyonkezelő cégeket alapvetően két csoportba sorolhatjuk. A discount bróker-ként működő cégek feladatköre az 48
ügyletek végrehajtása. A teljes szervizt biztosító vállalatok a befektetés levezetésén kívül egyéb befektetéssel kapcsolatos szakmai tanácsokkal is szolgálnak, mint a befektetési stratégia tervezése, portfólió összeállítása, vagyonkezelés, alternatív befektetések, hitelnyújtás. [Merrill Lynch] Az értékpapírt kibocsátó vállalat feladata felkeresni egy brókercéget, majd megvitatni a nyilvános forgalomba hozatal folyamatát. A procedúrát underwriting-nak nevezzük. Szindikátus: Értékesítői csoport, több befektetési bankár alkotja, melyek egységesen elfogadták az első nyilvános kibocsátásra vonatkozó szerződés feltételeit. Feladatuk piacot találni a kibocsátandó értékpapírokra. Az IPO-k esetében a legnagyobb problémát az árak rögzítése okozza. Ha a brókercég underwriting-ban egyezik meg a vállalattal, akkor a magasabb kockázat következtében a magasabb kikiáltási árat fog kitűzni. Ha az ár meglehetősen magas, megnő a kockázata annak, hogy a brókercég képtelen lesz a részvényeket eladni. Ilyenkor azt mondhatjuk, hogy a részvények túl vannak árazva. Ebben az esetben a brókernek két opciója van: 1. Fenntartja a kikiáltási árat és az értékpapírok addig tartja, amíg azok eladásra nem kerülnek 2. Hagyja beavatkozni a piacot, lehetővé téve ezzel egy alacsonyabb árszintet, abban bízva, hogy a befektetőket az alacsonyabb ár vásárlásra ösztönzi A részvények beárazása komplikált és kockázatos feladat. A túlárazás a befektetők számára kedvezőtlen, melynek következménye, hogy a részvényekre alacsony lesz a kereslet. Az alulárazás ugyanakkor a vállalat számára okoz veszteséget. Az underwriter (brókercég) felelőssége megtalálni a megfelelő árat. Ha a brókercég folyamatosan alulárazza a vállalat részvényeit, nagy a valószínűsége annak, hogy a vállalat egy másik underwriter-t fog választani. [Mayo, 2001] Miután a vállalat megtalálta a számára megfelelő közvetítő brókercéget, az underwriter kibocsát egy előzetes bevezető prospektust (preliminary prospectus). [BCE 2008]
49
Preliminary prospectus: egy kezdeti dokumentum, amely a legfontosabb információkat tartalmazza a részvényt kibocsátó vállalat pénzügyi kondíciójáról. [Rini, 2002] A prospektus egyfajta bizonyítéka annak, hogy a cég értékpapírjai piaci kereskedésre alkalmasak és hivatalosan bejegyzettek a SEC (Securities and Exchange Commision) által. A prospektus nem tartalmazza az értékpapír árát. Az árat a kibocsátással megegyező napon a brókercég állapítja meg. Az ár megállapításában fontos szerepet kapnak a piaci kondíciók. Ha az értékpapírok piaci ára esik, a vállalatnak lehetősége van késleltetni illetve visszamondani a nyilvános forgalomba hozatalt.
6.2 A részvény A befektetőnek az előző három szempontot kell figyelembe vennie, a megfelelő értékpapír kiválasztásához. •
Milyen a jogviszony az értékpapír kibocsátója és a befektető között?
•
Milyen jellegű jövedelemre számíthat a befektető? (osztalék, kamat)
•
Milyen piacon hozható forgalomba az értékpapír? (tőzsde, OTC)
A befektetőnek válaszolnia kell az imént felsorolt kérdésekre, és a befektetési eszköz megvásárlása után is figyelnie kell az értékpapír árfolyamának alakulását. A felmerülő módosulások kockázatot is jelenthetnek a befektető számára, ezért a tőkepiaccal kapcsolatos hírek tanulmányozása a befektetési tevékenység fontos tényezője. [Rotyis, 2001] 6.2.1.1 Részvények fajtái Az amerikai tőkepiacon az elsőbbségi- (preferred stock) és a törzsrészvényt (common stock) érdemes kiemelni. A részvény tulajdonjogot testesít meg az adott vállalatban. A befektető egy részvény megvásárlásával a tulajdonosok jogait élvezheti. Ezek közé tartozik, a szavazati jog, a közgyűlés tagjainak (Board of Directors) megválasztása. Továbbá néhány vállalat elővételi jogot (preemptive right) is biztosít részvényesei részére. Az elővételi joggal a befektető, mint a vállalat részvényese megvásárolhatja az újonnan kibocsátott részvényeket, mielőtt az elérhetővé válna a nyilvánosság számára. 50
Elsőbbségi részvény: legfőbb sajátossága, hogy a részvényből származó jövedelem (osztalék) állandó (fixed income security). A befektetők állandó készpénz osztalékra számíthatnak, amit a társaság negyedévente fizet ki. Törzsrészvény: az elsőbbségi részvénnyel ellentétben lehetőséget nyújt tőkenyereség elérésére. A befektető célja a törzsrészvény vásárlásával az átlagosnál magasabb nyereségre szert tenni. 6.2.1.2 ADR’s (American Depository Receipt) A befektetők nem csupán hazai értékpapírokat vásárolhatnak, lehetőségük van külföldi részvényekbe is befektetni az amerikai tőkepiacon. A külföldi részvények először egy amerikai pénzintézethez kerülnek (kereskedelmi bank), ahol a bank kibocsát egy igazolást a részvényről. Ezután a külföldi részvényről kiadott igazolás a többi hazai értékpapírhoz hasonlóan kerülhet valamelyik tőzsdére vagy tőzsdén kívüli piacra. Az ADR megvásárlásánál a befektetőnek tisztában kell lennie azzal, hogy az ADR a hazai többségi részvénnyel ellentétben nem biztosít elővételi jogot illetve az részvényből származó osztalék USA dollárban értendő. Ennek következtében az értékpapír megvásárlójának számolnia kell az árfolyamkockázattal. [American Depository Receipt]
6.3 Elsőbbségi részvény Az elsőbbségi részvény vásárlásával a befektető fix osztalékhoz jut. A más fix hozamú értékpapírokkal szembeni előnye, hogy a törzsrészvényhez hasonlóan tulajdonjogot biztosít az adott vállalatban. Az osztalék rátáját a vállalat a részvény kibocsátásakor hozza nyilvánosságra.
51
6.3.1
Éves osztalék
Az elsőbbségi részvényeken belül többféle részvényosztály is létezik, az osztalék mértékét tekintve. Például 8%-os IBM elsőbbségi részvény után fizetett osztalékot a következőképpen kapjuk meg: Névérték 1: $100 100*0,08=8 dollár lesz az éves osztalék [Empire S, 2006] Az elsőbbségi részvény osztaléka a kifizetés
sorrendjét tekintve megelőzi a
törzsrészvényesek osztalékát. Befektetői szempontból fontos megjegyezni, hogy csődeljárás esetén, a törzsrészvényeseket fizetik ki utoljára. Az elsőbbségi részvény fix hozamából következik, hogy a törzsrészvénynél biztonságosabb befektetést tesz lehetővé. A portfólió összeállításánál fontos szerepet tölt be a kockázat csökkentése szempontjából. 6.3.2
Az elsőbbségi részvény és az irányadó kamatláb kapcsolata
A fix hozamú értékpapírok, mint az elsőbbségi részvény és a kötvények rendkívül érzékenyen reagálnak a kamatláb változására. Az elsőbbségi részvény ellentétes irányba mozog a kamatlábbal. A részvény árfolyama fordítottan arányos a kamatlábbal. Ha az irányadó kamatláb emelkedik, az elsőbbségi részvény árfolyama csökken. Ha az irányadó kamatláb csökken, a részvény árfolyama emelkedik. Azok a befektetők, akik fokozott hangsúlyt fektetnek a gazdasági környezetre, különösen a Federal Reserve kamatpolitikájára, a törzsrészvények előnyösebb befektetésnek bizonyulnak. Habár nem szabad megfeledkezni arról, hogy a befektetés sikerét, a befektető személye szabja
1
A vállalat számára irányadó érték. Az érték nincs kapcsolatban a piaci árfolyammal és a kibocsátási árral sem. A névérték alapján kalkulálható az osztalék.
52
meg. A konzervatív befektetők az elsőbbségi részvényt preferálják a törzsrészvénnyel szemben. 6.3.3
Átváltható elsőbbségi részvény
Az átváltható részvény (convertible preferred) előnye, hogy osztalékot fizet, illetve árfolyamnyereségre van lehetőség. Mivel a vállalat megadja a tőkenyereség lehetőségét, a fizetett osztalékot a cég csökkenteni fogja, ami a konvertálás ára. Átváltási ár (conversation price): az átváltási arányt kapjuk meg ennek segítségével Ha az átváltási ár $25, az elsőbbségi részvény névértéke $100 ⇒ átváltási arány: 4 [Rini, 2002]
6.4 A törzsrészvények jellemzői A törzsrészvény az elsőbbségi részvénnyel ellentétben biztosít a részvényesnek szavazati jogot. Olyan eseményekkel kapcsolatban kell szavazni, amik a vállalat üzleti tevékenységének részét képezik. A részvényes limitált információhoz is jut a vállalat teljesítményéről. A befektetésből származó jövedelemforrás: osztalék és lehetséges tőkenyereség (felmerülhet tőkeveszteség is) Likviditás: a részvényekkel való kereskedés egy szabályozott és szervezetten működő tőzsdén történik, vagy az OTC piacokon, tehát a részvény a likvid befektetési eszközök közé sorolható Kockázat: a törzsrészvény kockázatos befektetési eszköz, de hosszú távon (általában minimum tíz éves időtartamnál hosszabb távú befektetésnél) kalkulálható a hozam mértéke [Hornstein, 2003]
6.4.1
A részvényből származó bevételi források
A részvényvásárlásból származó bevételi források az osztalék illetve a tőkenyereség. A befektető a vállalat profitjából tulajdoni hányadának arányában jogosult az osztalékra. Az 53
osztalék kifizetési formáját tekintve, az osztalék lehet készpénz illetve részvény. A kifizetett osztalék mértékét az igazgató bizottság szavazza meg. Az osztalék értéke be van építve a részvény piaci árába. 6.4.1.1 Készpénz osztalék Az osztalék mértékét az osztalékfizetési ráta (dividend payout ratio) határozza meg, amit a P/E ráta és az éves osztalék hányadosaként kaphatunk meg. A defenzív szektor vállalatai általában magasabb osztalékot fizetnek, mint a növekedési szektor társaságai. IBM részvénye $25 az ex-dividend date 2előtti napon. Ha a vállalat $0,75 tesz közzé, akkor a következő kereskedési napon a részvény nyitási ára $24,25 lesz. [Empire S., 2006] Az osztalékszelvénnyel való kereskedés utáni napot követő második nap lesz a nyilvántartási nap (record date), amikor kiderül, hogy ki tekinthető részvényesnek, azaz ki jogosult osztalékra. 6.4.1.2 Részvény osztalék A részvény osztalék befolyásolja a részvény piaci értékét. Tételezzük fel, hogy a befektető 100 darab részvényt birtokol, $40- os részvényenkénti áron. A vállalat 25%-os részvény osztalékot fizet, ami az eddigi 100 részvényen felül, még 25 részvényt jelent. Az új piaci ár a következő lesz: ($40*100)/125= $32/részvény 6.4.2
Osztalék elszámolás
Részvényvásárlásnál, a befektető egy igazoláson keresztül információt kap a tranzakció részleteiről. Az üzletkötés dátuma (trade date) amikor a tranzakció végbe megy. A teljesítés dátuma a részvények esetében az üzletkötés dátumától számított harmadik nap. (T+3)
2
Ex-dividend date: osztalékszelvénnyel való kereskedés utáni nap, amit a tőzsde jelöl ki. Az exdividend nap után nem jár az osztalék a részvénnyel. [Rini, 2002]
54
A teljesítés napján (settlement date) a vállalat rögzíti az új részvényesek nevét és ilyenkor köteles a befektető a kifizetéseket teljesíteni (közvetítői díj, a részvények ára). [Rini, 2002]
6.5 Fundamentális elemzés A fundamentális megközelítés a vállalat pénzügyi elemzése alapján kaphatunk információt a részvény várható árfolyam alakulásáról. 6.5.1
Book value
A könyv szerinti érték a törzsrészvények értékének és a vállalat által kibocsátott részvény szám hányadosa. Például a vállalat részvényeinek értéke $6775, a kibocsátott részvények száma $3445. A részvény könyv szerinti értéke: $1,97. 6.5.2
Earning per share
A vállalat adózott nettó eredményét elosztva a kibocsátott törzsrészvények számával megkapjuk az egy részvényre jutó nyereséget. A vállalat által kifizetett osztalék ismeretében már kalkulálható a korábban említett osztalékfizetési ráta. 6.5.3
P/E ratio
A részvény aktuális piaci árát elosztjuk az egy részvényre jutó nyereséggel, megkapjuk az árfolyam/nyereség rátáját. Befektetői szempontból az alacsonyabb P/E ráta kedvezőbb, hiszen a nyereség aránya a piaci árhoz képest magas. Minél alacsonyabb a ráta értéke, annál rövidebb idő alatt térül meg a befektetés. A hányados önmagában nem irányadó, hiszen az érték szektoronként változik. A növekedési szektor, ahol elsősorban technológia részvényeket találunk, P/E értékük átlagosan magasabb, mint egy defenzív szektor részvényének rátája. [Horváth, 1996]
55
6.6 Befektető által elvárt hozam A befektető egy részvényvásárlásnál kétféle jövedelemforrásra számíthat. Az egyik az osztalék, ami a vállalat által realizált nyereségből való részesedés. A másik a tőkenyereség, ami a részvény értékének emelkedéséből származik. A befektető által elvárt hozamot a következő képlet segítségével kapjuk meg: E (r)=E (D)/P+E (g), Az elvárt hozamot úgy kapjuk meg, hogy az elvárt osztalék értékét elosszuk a részvény aktuális piaci árával és az így kapott értékhez hozzáadjuk az elvárt növekedési rátát. Tételezzük fel, hogy a vállalat által fizetett osztalék $1, az osztaléknövekedési ráta 7% és a részvény piaci ára $25. [Mayo, 2001] A befektetésen a várható hozam mértéke 11%.
7 Befektetési előkészületek A következő fejezetben szeretném bemutatni, hogy a magánszemélyek számára milyen befektetési lehetőségeket nyújt az Egyesült Államok részvénypiaca. Milyen tényezők motiválják a befektetőket? Milyen befektetési eszközök közül választhatunk? Milyen szempontokat kell szem előtt tartanunk, mielőtt kiválasztjuk az adott befektetési eszközt? Milyen faktorokat kell figyelembe vennünk, a számunkra megfelelő befektetési portfólió összeállítása előtt? A fejezetben a következő kérdésekre szeretnék választ kapni: •
Miért szükséges a befektetőnek meghatározni a kitűzött befektetési célokat?
•
Milyen kockázatokkal szembesülhet a befektető?
•
Miért nevezik hatékonynak (efficient) a pénzügyi piacokat?
A befektetéstől minden esetben jövedelemgyarapodást várunk el, melynek formája lehet kamat, osztalék, illetve az adott pénzügyi eszköz felértékelődése (tőkenyereség). 56
A napjainkban jellemző nagymértékű pénzügyi bizonytalanság, ami meghatározó szerepet játszott abban, hogy az átlagember körében is egyre nagyobb fontossággal bírnak a racionális befektetési döntések és a pénzügyek tudatos megtervezése. Először ki kell tűznünk az elérni kívánt célokat, tehát mit is várunk a befektetéstől. A befektetés indítéka lehet: felmerülő vészhelyzetek finanszírozása (betegség, munkahely elvesztése), gyermekünk tanulmányainak fizetése, nyugdíj célú befektetések. Szem előtt kell tartanunk, hogy minden hosszú távú befektetés jelentős stresszel jár. [Merrill Lynch]
7.1 Kockázat Mérlegelnünk kell, hogy a befektetés során milyen mértékű kockázatot szeretnénk, illetve tudunk vállalni a kívánt hozam elérése érdekében. Kockázat: A befektetések során annak a lehetősége, hogy a befektetésünk veszteséget realizál. Tehát a várható hozammal kapcsolatos bizonytalanság. A kockázat csökkentésének egyik leghatékonyabb eszköze a diverzifikáció, azaz egy olyan befektetési portfólió tervezése, amely során többféle pénzügyi eszközt alkalmazunk, melyek más-más kockázattal rendelkeznek. A személyes befektetési célok meghatározzák az egyén kockázattűrő képességét illetve azt, hogy mekkora kockázatot hajlandó vállalni az elérni kívánt hozam érdekében. Azok a befektetők, akik magasabb kockázatot képesek vállalni, magasabb hozamot ígérő befektetési eszközt választanak. A magas hozam elérésére, a legjobb lehetőséget a növekedési szektor vállalatainak részvényei kínálják. A vásárlóerő tulajdonképpen a vásárlóalap reálértéke, ami azt fejezi ki, hogy adott nagyságú vásárlóalapért a lakosság milyen nagyságú terméket és szolgáltatást képes megszerezni. A vásárlóerő egyenes arányosságban van a vásárlóalappal és fordított arányban az árszínvonal változásával (infláció). A kockázat mögött tehát általában negatív jelentéstartalom áll, azonban bizonyos szituációkban a bizonytalanság pozitív kimenetelt is eredményezhet. A befektetések piacán számos kockázati tényezővel találkozhatunk. 57
Piaci kockázat: az aktuális piaci tendenciák, befolyásolják az értékpapírok árának alakulását 2011. szeptember 29-én a New York-i Dow Jones tőzsdeindexe 10913.38 ponton zárt, ami az előző naphoz képest 2,16 %-os esést jelent. A piac szinte a nyitás pillanatától zárásig negatívban volt. Ennek következtében a New York Stock Exchange-en jegyzett részvények áraiban is csökkenés volt megfigyelhető. Vásárlóerő kockázat: a bizonytalanság, hogy az adott pénzügyi eszköz vásárlóerejét, így az ebből származó jövedelem nagyságát csökkenti az esetlegesen felmerülő infláció Az árak általános emelkedése vásárlóerő csökkenést eredményez a befektetésekben. Befektetési eszköznek a megtakarítási számlát választjuk egy kereskedelmi banknál. Az infláció várható mértéke évi 4%, így a megtakarítási számla évi 6%-os kamatot kínál. Tehát a befektetés várható hozama évi 2% (adózás előtt). Ha az infláció mértéke váratlanul 7%-ra emelkedik a megtakarítási számla vásárlóereje csökken. Ennek következtében a tényleges hozam értéke negatív lesz. [Mayo, 2001] Árfolyamkockázat: A különböző pénznemek piaci árfolyamának ingadozásai miatt keletkező bizonytalanság. Árfolyamkockázattal akkor kell számolnunk, ha külföldi pénzügyi eszközbe fektetünk be és a befektetésből származó hozam is külföldi valutában lesz realizálva. Egy amerikai befektető egy német vállalat részvényeiből vásárol. A részvények piaci árfolyama euróban van megadva, tehát a részvény által fizetett osztalékot a befektető euróban kapja. A dollár erősödése az euróval szemben árfolyamveszteséget eredményez, míg a dollár gyengülése árfolyamnyereséget okoz a befektető számára. Tehát, nem létezik olyan befektetés, ami ne járna minimális kockázattal. Pont ez, ami érdekessé teszi a befektetéseket, a mögöttük rejlő bizonytalanság. Azt viszont a befektetőnek kell eldöntenie, hogy mekkora hozamot szeretne elérni és emellé milyen mértékű kockázatot tud, illetve hajlandó elviselni. A kockázaton és a hozamon kívül meg kell említenem két fontos faktort. Ez nem más, mint a likviditás valamint a piacképesség vagy más néven eladhatóság. A két tényező más-más jelentéstartalommal rendelkezik, legtöbben mégis hajlamosak összetéveszteni a két fogalmat. 58
Likviditás (Liquidity): adott pénzügyi eszköz mennyi idő alatt konvertálható pénzre veszteség realizálása nélkül Eladhatóság (Marketability): adott pénzügyi eszköz milyen könnyen konvertálható pénzre, nem kizárva az esetleges veszteséget
8 A befektetők informálódási alternatívái A befektetési döntések meghozatalához, ismernünk kell a gazdasági környezet, a tőkepiac működését és az egyes befektetési eszközök nyújtotta lehetőségeket. A tőzsde, mint információs központ, korlátlan mennyiségben szolgáltat információt a piaci szereplők felé. A tőzsdék legfőbb mozgatórugója maga az információ. A piac érdeke, hogy a befektetésekhez szükséges adatok, a lehető leggyorsabban és minél szélesebb körben, minden tőzsdei szereplő számára egyformán elérhetőek legyenek.
8.1 Információforrások A tőzsdén történő befektetések megvalósulásához, elengedhetetlen a vállalat részvényeivel kapcsolatos információk megszerzése. A befektetőnek tisztában kell lennie az adott vállalat nyújtotta teljesítménnyel, és a vállalatot érintő esetleges változásokkal (felvásárlás, beolvadás). Az információt két csoportba sorolhatjuk, aszerint, hogy mire vonatkozik. Elsőként, mint beruházó ismerni kell a részvénypiac működését, szabályozását, illetve a gazdasági környezettel kapcsolatos összefüggéseit. Továbbá birtokában kell lennünk az értékpapírra vonatkozó ismeretekkel (hozam, aktuális árfolyam, vállalattal kapcsolatos események). A piaci szereplők arra törekednek, hogy a befektetések meghozatalához szükséges információk széles körben és gyorsan kerülhessenek nyilvánosságra. [Hornstein, 2003] A piacon találkozhatunk olyan gazdasági szereplőkkel is (kibocsátók), akik az információ visszatartásában érdekeltek és arra spekulálnak, hogy az információ eljuttatásának akadályoztatása nyereséget eredményezhet számukra. A kibocsátók célja, hogy a befektető, az 59
aktuális piaci árnál magasabb áron szálljon be egy részvénybe, vagy alacsonyabb áron adja el részvényét, a hiányos piaci ismeretei következtében. Továbbá a vállalatokról széles körben rendelkezésre álló adatok előnyt jelentenek a konkurens vállalatoknak. [Rotyis, 2001] 8.1.1
Bennfentes információ
Az információ nyilvánosságra hozatalát törvények szabályozzák. A SEC szigorúan bünteti a bennfentes információk felhasználását a tőkepiaci ügyletek kötésében és lebonyolításában. Bennfentes információ gyanúja akkor merül fel, ha egy piaci szereplő pénzügyi vagy jogi helyzetét kihasználva, olyan adatokat használ fel, amelyek a piaci tranzakció jövőbeli alakulására vonatkoznak, és amelyek a nyilvánosság számára szigorúan bizalmasak. Bennfentes személyek, akik például egy vállalat részvény árfolyamának várható alakulásáról belső információval rendelkeznek vagy más személynek titkos adatokat szolgáltatnak és ennek következtében nyereséget realizálnak egy adott tranzakción. [Horváth, 1996] 8.1.2
Éves riport
A társaságra vonatkozó legfontosabb információkat, a cég által kibocsátott éves riport tartalmazza. Az éves jelentés, egy részletes áttekintés a vállalat egészéről. A riport a vállalati működéssel és pénzügyi helyzetével kapcsolatos, befektetői szempontból releváns információkat tartalmazza. A jelentés ismerteti a vállalat által elért, pénzügyi szempontból jelentős eredményeket, eseményeket, a pénzügyi kimutatást (mérlegkimutatás, bevételek) és egyéb mellékletek. A riportnak tartalmaznia kell a társaság jövőre vonatkozó előrejelzéseit (osztalék mértéke, növekedés). [IBM]
8.2 SEC jelentés A vállalatok kötelesek jelenteni a SEC felé, amelyek később elérhetővé válnak a potenciális befektetők számára. Az egyik ilyen dokumentum a 10-K jelentés, ami az előző éves riporthoz képest sokkal részletesebben képet ad a vállalat pénzügyi helyzetéről. A jelentés tartalmazza a cég pénzügyi kimutatásait, eredményeit. A vállalatnak a költségvetési év utolsó napjától számított 90 napon belül kell a riportot a SEC részére kiküldeni. 60
Befektetői szempontból releváns információt nyújt a 10-Q riport, amit negyedévente köteles a vállalat a SEC részére továbbítani. A 8-K riport annyiban különbözik az előző két jelentéstől, hogy abban az esetben kell elkészíteni, ha a vállalatban olyan esemény következik be, ami befolyásolja a társaság részvényeinek értékét. Ebben az esetben 15 napon belül kell nyilvánosságra hozni a jelentést. [Security Exchange Commision] 8.2.1
Nyomtatott sajtó
A vállalati jelentések mellett, a nyomtatott sajtó jelentős információforrásként szolgál, azoknak a befektetőknek, akik szeretnének naprakészek lenni befektetéseik terén. A gazdasági lapok informálnak az tőkepiaccal kapcsolatos aktualitásokról, gazdaságpolitikai döntésekről, vállalati hírekről és a legfontosabb árfolyamindexek alakulásáról. A legismertebb pénzügyi napilapok és magazinok közül néhány: •
The Wall Street Journal
•
The Wall Street Journal Interactive Edition
•
Barron’s
•
Media General Financial Weekly
•
Business Week
•
Financial Management
•
Harvard Business Review
•
Forbes
A gazdasági napilapok, magazinok széles körű információt szolgáltatnak a tőkepiaci befektetésekről, melynek segítségével a befektető átfogó képet kaphat a piacokról, a technikai indikátorokról, az értékpapírok árfolyamáról, hozamáról, illetve a befektetési döntés meghozatalát is megkönnyíthetik. [Fellegi, 2003]
61
8.2.2
Internetes források
A nyomtatott sajtó mellett egyre fontosabb szerepet töltenek be az interneten hozzáférhető adatok. Az felsorolt pénzügyi napilapok, magazinok mindegyike elérhető elektronikus úton is, amivel a befektetések előrejelzéséhez szükséges ismeretek hatékonyabban sajátíthatók el. Ide tartoznak: cnbc.com, cnn.money.com, googlefinance.com, nyse.com, nasdaq.com, bloomberg.com A részvényelemzéshez a legmegbízhatóbb információforrást a befektetés-és hitelminősítők elemzései nyújtják (Standard&Poor, Moody’s). A befektetések meghozatalához és a megfelelő stratégia kialakításához a befektetőnek naprakésznek kell lennie befektetései terén. A széles körben rendelkezésre álló tőkepiaccal és értékpapírokkal kapcsolatos információk jelentős mértékben hozzájárulnak a befektetési döntés meghozatalához és a befektetési stratégia sikerességéhez. [Rotyis, 2001]
9 Portfólió menedzsment A befektető miután megszerezte a tőkepiaccal és az értékpapírokkal kapcsolatos információt elkezdődhet a pénzügyi tervezés folyamata, amelynek fontos részét képezi a portfólió menedzsment. A megfelelő portfólió összeállításához elengedhetetlen a befektetési eszköz jellemzőinek ismerete, különös tekintettel a hozamra, illetve a kockázatra. A befektető pénzügyi céljainak tudatában, determinálja a befektetésen elérni kívánt hozam mértékét és a befektetéshez kapcsolódó kockázatot.
9.1 Értékpapírok befektetést befolyásoló tulajdonságai Az értékpapíroknak a kockázaton és hozamon kívül a portfólió szempontjából lényeges a túlsúlyban lévő értékpapírokra vonatkozó egyéb jellemzők, mint a likviditás, az eladhatóság és a befektetésből származó jövedelemre vonatkozó adó mértéke. A részvények, kötvények likviditásukat
tekintve
közepes
(moderate)
kategóriába
sorolhatók.
A
spekulatív
törzsrészvények likviditása a külföldi kötvényekhez és a vállalati kötvényekhez hasonlóan 62
alacsony. A tőzsdén jegyzett részvények ellentétben a többi értékpapírral, kedvezőbb pozícióban vannak, ami elsősorban abból adódik, hogy a tőzsde szervezett, szabályozott piaca növeli a részvények likviditását. [Mayo, 2001] A befektetésből származó jövedelem utáni adófizetési kötelezettség kedvező azoknak a részvényeknek az esetében, amik tőkenyereséget eredményezhetnek, hiszen itt az adó fizetése késleltethető, addig, amíg a nyereséget a befektető nem realizálta.
9.2 A részvény-túlsúlyos portfólió A modern portfólió-elmélet alapja az egyik értékpapír árfolyamcsökkenését kompenzálja egy másik értékpapír árfolyamában bekövetkező növekedés. A portfólió összeállításának fontos alapja, hogy olyan értékpapírok szerepeljen a portfólióban, nagyobb arányban, amelyek várható hozama hosszú távon magasabb, és amelyek kedvezőbben reagálnak a gazdasági környezet változásaira (a kamatemelés és az infláció kedvezőtlenül hat a fix hozamú értékpapír befektetésekre). Azok a befektetők, akik kockázattűrő képessége magasabb és ennek reményében az átlagosnál magasabb hozamot szeretnének elérni, kitűnő befektetési lehetőségeket nyújt egy agresszívabb részvény-túlsúlyos portfólió összeállítása. A portfólió célja, hogy az átlagosnál magasabb reálhozamot érjen el, illetve hogy a befektetett tőke megőrizze reálértékét. A hatékony portfólió lényege, hogy minimális kockázathoz maximális hozamot rendeljen. A részvény-túlsúlyos portfóliók magas hozamot ígérnek és többféle szektor részvényeiből választva, összeállítható egy biztonságos, hosszú távon kalkulálható portfólió. A részvények rövid távon a legkockázatosabb befektetések közé tartoznak, azonban hosszú távon, a befektetés kimenetelét befolyásoló információk hatékony felhasználásával más befektetési
eszközöknél
lényegesen
magasabb
hozamot
biztosítanak.
A
portfólió
kialakításában a befektető kockázattűrő képessége nagyon fontos szerepet játszik. A kockázattűrő képességet számos tényező befolyásolja, többek között a befektető életkora, pénzügyi helyzete és az, hogy mit vár a befektetéstől, azaz milyen mértékű hozamra számít.[ Horváth, 1996] 63
11. ábra: Részvény-befektetési portfólió
10% 30%
25% 25%
Növekedési szektor Defenzív szektor Külföldi fejlődő piacok Államkötvény
Forrás: saját készítésű ábra a Financialworldonline alapján
A részvény-túlsúlyos befektetési portfóliót 90%-ban tartalmaz részvényt és 10%-ban fix kamatot fizető államkötvényt. A részvény-túlsúlyos portfólió agresszív befektetési stratégia alapján készült, azonban a különböző szektorok részvényei lehetővé teszik a kockázat diverzifikálását. A portfólióban 30%-os arányban szerepelnek a növekedési szektor részvényei. Ide olyan részvények tartoznak, amik árfolyamukat tekintve rendkívül volatilisek, nagy nyereséget, de ugyanakkor nagy veszteséget is eredményezhetnek. Ide sorolhatók a NASDAQ-en kereskedhető technológia részvények, mint például az Apple, a Google és a Netflix. A defenzív szektor részvényei 25%-os arányt képviselnek a portfólióban. A defenzív szektor részvényei megbízható, viszonylag egyenletes hozamot biztosítanak és csak kis mértékben volatilisek. Ide tartoznak az egészségügyi-, szállítmányozói- és közszolgáltatói vállalatok részvényei, mint a Time Warner Cable, UPS, Exxon. A külföldi (elsősorban fejlődő piacok) részvényei 25%-ot tesznek ki. A növekedési szektorhoz hasonlóan a volatilitás és a magasabb kockázat ezeknél a részvényeknél is meghatározó. Érdemes a következő országok vállalatainak részvényei közül választani: Brazília, Oroszország, Latin-amerikai térség, India. 64
Végül 10%-ban megtalálhatjuk az amerikai államkötvényt is, ami fix stabil hozamának köszönhetően csökkentheti a befektetés járó kockázatot.
9.3 Befektetési tanácsadó választása A magánbefektetők egy része, befektetéseihez igénybe veszi egy befektetési vagyonkezelő (Money Manager) szolgáltatásait, akik szakirányú segítséget nyújtanak a befektetések menedzselésében és kompenzációként jutalékot kérnek, ami a befektetett tőke utáni százalék alapján határoznak meg. A vagyonkezelői jutalék általában 1-2% -a a befektetett eszköz értékének. [Merrill Lynch] A vagyonkezelőkön kívül hasonló feladatkörrel rendelkeznek a pénzügyi tanácsadók, akik a befektetési tervezet összeállításában segítenek és a szolgáltatásért egyszeri díjat számolnak fel. A befektetési stratégia tervezése és aktív menedzselése széleskörű tudást igényel. Azok a befektetők, akik nem képesek 100%-ban kézben tartani befektetéseiket, és tudásukat nem kívánják kibővíteni oly mértékben, hogy átfogó képet kapjanak a részvénypiaci befektetésekről, érdemes felvenni a kapcsolatot egy befektetések terén felkészült pénzügyi szakemberrel.
65
10 Konklúzió A tőkepiac részét képező részvénypiac jelentős fontossággal bír az Egyesült Államok gazdaságában. A lakosság körében elterjedt negatív hiedelmek ellenére, a részvénypiaci befektetések hosszú távon kalkulálhatóak és a megfelelő ismeretek birtokában olyan eredményeket
érhetünk
el,
amelyek
más
befektetési
eszközök
esetében
szinte
elképzelhetetlenek. Az első lépés az ország gazdasági környezetének elemzése a részvények vonatkozásában. A racionális befektető olyan befektetési stratégiát épít ki, ami tökéletesen igazodik a gazdaság aktuális teljesítményéhez. Recessziós időszakban válasszuk olyan vállalat részvényét, amelyek a defenzív szektorban szerepelnek. A gazdasági bizonytalanságok ellenére, jó befektetésnek bizonyulhat egy közszolgáltatói vállalat részvénye, ami hosszú távon stabil hozamot biztosíthat. Továbbá jó befektetésnek minősülhet a technológia szektorból, a Microsoft vállalat, amelynek részvényei kevésbé volatilisek, ezáltal megbízható, magas osztalékot fizetnek. Ahhoz, hogy a befektetés profitáló legyen, tudni kell, hogy mikor vásároljuk meg a részvényt és mikor adjuk el. A befektetés időpontját minden esetben igazítsuk a gazdasági környezethez. A következő lépés, a részvénypiac alapos vizsgálata. A rossz befektető nem fordít kellő időt a piac elemzésére. A részvényindexek és a piaci trendek vizsgálata rendkívül hasznos a befektetés aktív menedzseléséhez. Az indexek napi szinten informálják a befektetőt a részvények napi forgalmáról, árfolyamáról és a részvénypiac aktuális irányáról. A fundamentális-és technikai elemzéssel pozitívan befolyásolhatjuk a befektetés sikerét. A részvénypiac volatilitásából származó magas kockázati szint ellenére, a részvények racionális kiválasztásával, illetve a piaci környezet elemzésével mindenki megtalálja az elvárásainak megfelelő befektetést. A széles körben elérhető információnak és a tőzsdék technológiai fejlődésének köszönhetően a magánbefektetők lehetőségei korlátlanok. Az
66
elektronikus és automatizált kereskedés jelentős mértékben megkönnyíti a részvénypiacon történő befektetést. A részvények a magas kockázatú befektetések közé tartoznak, a hosszú távon realizálható hozam azonban kompenzálja a befektetőt. Szakdolgozatom során felhasznált szakirodalmak és adatok felhasználásával arra a következtetésre jutottam, hogy a megfelelő tőkepiaci ismeretek birtokában lehetőség van arra, hogy a hozammal kapcsolatos elvárásainkat maximálisan tükröző befektetésnek legyünk birtokában.
67
11 Irodalomjegyzék 1. Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügy Tanszék (2008): Pénzügytan Egyetemi Tankönyv, Tanszék Kiadó, Budapest 2. Erdős Tibor (2003): Fenntartható gazdasági fejlődés, Akadémiai Kiadó, Budapest 3. Fellegi Tamás (2003): Bárki lehet tőzsdés, Egy befektető kalandjai a valutapiactól a tőzsdéig, Alinea Kiadó, Budapest 4. Helmut Hornstein (2003): Tőzsdepszichológia befektetőknek nyereséget elérni, veszteséget elkerülni, Z-press Kiadó, Debrecen 5. Herbert B. Mayo (2001): Investments An Introduction Sixth Edition, The Dryden Press, Orlando, FL 6. Horváth D. Tamás (1996): A magyar tőkepiac, Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest 7. Dr. Lentner Csaba (2007): Pénzügypolitikai stratégiák a 21. Század elején, Akadémia Kiadó, Budapest 8. Randy C. Epping (2003): Világgazdaság dióhéjban, Typotex Kiadó, Budapest 9. Rotyis József (2001): Tőzsdei befektetők kézikönyve, KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest 10. Roóz József (2002): Vállalkozások gazdaságtana, Perfekt Kiadó, Budapest 11. Steven Rice-Rueben Martinez, Empire Stockbroker Training Institute (2006): Series 7 Textbook, Melville 12. Terri Thompson-Lambert Gábor (2009): Gazdaság- Hogyan olvassuk? Hogyan írjunk róla? Hogyan értsük meg? Akadémiai Kiadó, Budapest 13. Simanovszky Zoltán-Czagány László (1999): Bevezetés a közgazdaságtanba, TRIMESTER, Tatabánya 14. William A. Rini (2002): Bevezetés a részvények, kötvények, opciók világába, Panem Kiadó, Budapest
68
15. Marktaw
(2004):
The
national
budget,
debt
and
deficit
http://www.marktaw.com/culture_and_media/TheNationalDebt.html , Letöltés: 2011. 08. 20. 14:56 16. Federal Reserve, US Census: http://usdebtclock.org/, Letöltés: 2011.08.21. 15:12 17. Bureau
of
Labor
Statistics
(2012):
Consumer
Price
Index
Summary
http://www.bls.gov/news.release/cpi.nr0.htm/ ,Letöltés: 2012. 02. 10. 12:30 18. Federal Reserve Bank of New York (1998): Monetary Policy and the US Economy http://www.ny.frb.org/education/addpub/monpol/chapter1.pdf Letöltés: 2011. 09. 10. 13:20 19. Federal Reserve Bank of New York (1998): The Financial Markets http://www.ny.frb.org/education/addpub/monpol/ Letöltés: 2011. 09.10. 13:31 20. Európai
Bizottság
Gazdaság
és
pénzügyek:
Az
infláció
következményei,
http://ec.europa.eu/economy_finance/focuson/inflation/consequences_hu.htm Letöltés: 2011.10.01. 23:52 21. MTA
Világgazdasági
Kutatóintézet
(2009):
A
globális
válság:
Hatások,
gazdaságpolitikai válaszok és kilátások, A válságkezelés egyes dimenzió: Nemzetközi pénzügyek, új regionalizmus, http://www.vki.hu/kot/ecostat/01-Farkas.pdf Letöltés: 2011. 10. 15. 17:12 22. US
Department
of
State
(2009):
Monetary
and
Fiscal
Policy
http://countrystudies.us/united-states/economy-7.htm Letöltés: 2011.11.16. 18:22 23. Efile: Income Tax Rates http://www.efile.com/tax-service/tax-calculator/tax-brackets/ Letöltés: 2011.09.28. 18:45 24. Fiscal Policy in the United States (2010): Automatic Stabilizers, Discretionary Fiscal Policy
Actions,
and
the
http://www.federalreserve.gov/pubs/feds/2010/201043/201043pap.pdf
Economy Letöltés:
2011.09.30. 16:40 25. Aegon (2011): Preliminary Prospectus http://www.aegon.com/Documents/aegoncom/Sitewide/Quarterly-results/2010-Q4/EN/20110224-Preliminary-ProspectusEquity-Issue.PDF Letöltés: 2011. 10.19. 12:55
69
26. US
Department
of
State
(2012):
Introduction
to
Capital
http://economics.about.com/od/stocksandmarkets/a/cap_market.htm?rd=1
Markets Letöltés:
2012. 04. 15. 22:58 27. The
Wall
Street
Journal
(2006):
Typical
US
family
net
worth
http://moneymanager.blogspot.com/2006/02/typical-us-familys-net-worth.html Letöltés: 2011.11.22. 18:22 28. Tőzsdeakadémia:
Részvény
szektorok,
Hogyan
kategorizáljuk?
http://tozsdeakademia.com/reszveny-oktatas/reszveny-szektorok-hogyankategorizaljunk Letöltés: 2011.11.29. 16:23 29. Financeworld (2012): Top 10 best stocks to buy now- A common sense investing approach for your portfolio http://financeworldonline.net/good-stocks-to-invest-in/ Letöltés: 2012.04.27. 01:22 30. Alpokalja-Online (2010): Az USA-ban nincs áfa és nem is nagyon akarják bevezetni, http://www.helyigazdasag.hu/az-usa-ban-nincs-afa-es-nem-nagyon-akarjak-bevezetni, Letöltés: 2011.11.29. 17:51 31. Index(2011): Napi gazdaság- Apjával bennfennteskedett egy bróker http://index.hu/gazdasag/vilag/2011/09/23/apjaval_benfenteskedett_egy_broker/ Letöltés: 2011.11.30. 22:30 32. Gallup Economy (2011): In U.S., 54% Have Stock Market Investments, Lowest Since 1999 http://www.gallup.com/poll/147206/stock-market-investments-lowest-1999.aspx Letöltés: 2011.12.03. 14:33 33. SEC (2012): The Laws That Governs the Securities Industry http://www.sec.gov/about/laws.shtml Letöltés: 2012.03.17. 18:19 34. Stock
Research
Pro
(2008):
How
to
calculate
dividend
http://www.stockresearchpro.com/how-to-calculate-dividend-yield Letöltés: 2011.12.04. 19:23 35. JP Morgan: Find out about ADRs https://www.adr.com/Education/AboutDRs Letöltés: 2011.12.04. 22:38
70
yield
36. Joe Ross- Trading Educators: What is spread trading? http://www.spread-trading.com/what-is-spread-trading.htm Letöltés: 2011.12.04. 37. Pénzügy sziget (2009): Adózás http://www.penzugysziget.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=134& Itemid=54 Letöltés: 2011.11.25. 08:33 38. The Foundry (2011): Chart of the Week- Where Does the Federal Government Get Its Revenue? http://blog.heritage.org/2011/12/11/chart-of-the-week-where-does-the-federalgovernment-get-its-revenue/ Letöltés: 2011. 09.14. 18:25 39. The World Bank: Market capitalization of listed companies (% of GDP) http://data.worldbank.org/indicator/CM.MKT.LCAP.GD.ZS 00:21
71
Letöltés:
2011.11.22.
12 Ábrajegyzék 1. ábra: A bizalmi index alakulása az Egyesült Államokban ....................................................12 2. ábra: Az Egyesült Államok gazdasági indikátorainak alakulása (2010-2011)......................15 3. ábra: USA adóbevételi forrásai 2010. ...................................................................................17 4. ábra: Szövetségi jövedelem adósávok USA, 2011 ................................................................23 5. ábra: Hozamok alakulása 2010..............................................................................................24 6. ábra: Összes befektetési eszköz az USA-ban ........................................................................31 7. ábra: Magánszemélyek hosszú távú befektetéssel kapcsolatos preferenciái .........................31 8. ábra: A piaci kapitalizáció GDP-hez mért aránya .................................................................34 9. ábra: A tőkepiaci befektetők köre az Egyesült Államokban 2010 ........................................35 10. ábra: A Dow Jones Industrial Average................................................................................41 11. ábra: Részvény-befektetési portfólió ...................................................................................64
72
13 Mellékletek A Merril Lynch egyik vezető befektetési tanácsadójával készített interjú az egyéni befektetők befektetési szokásairól. 1. How do investors get started in investing?
Average people usually get started in
investing in the U.S. when they start working and enroll in a 401(k) retirement plan. These plans require that the person choose an investment or investments for their retirement money. Other people may have some excess cash and don’t want to put it into a bank because the banks really don’t pay good returns. Consequently, they go into the stock market to get a better rate of return. The 3rd most common way people get involved is when they inherit stock from a relative who has just passed away. Under estate laws, the assets have to be given to the heirs ’as is’ and only the heirs can sell them. Therefore they are more or less forced to deal with the situation and have to educate themselves about the market. 2. What role do individual investments play in the US capital market? Indiviual investments are made for a variety of reasons including: increased returns on savings, planning for retirement, planning for education, inheritance, and charitable gifting. IPO’s provide needed capital to companies that come to the market allowing them to expand and grow (capital expenditures, new hiring, research and development etc.) which pumps money into the economy. Existing stock sales and purchases put money into the hand of individuals who can then spend it and help grow the economy and create wealth. 3. How many US households own a capital market investment? You can probably look this statistic up as well since it kind of goes with your last question. I would think that if you include retirment assets, it would have to be most households in the U.S. (I would guess around 75%). For capital market investments, I consider stocks, corporate bonds, municipal bands, governement bonds, agency bonds, preferred stock, convertible stock, ETF’s, hedge 73
funds, mutual funds, private equity, and venture capital as these are the most common. On top of that you have derivatives, commodities, and currencies. 4.What type of financial asset is the most popular for investors? I would say that most people are comfortable with mutual funds and ETF’s (exchange traded funds). These are popular because they offer diversity without having to purchase specific assets. Additionally, they are actively managed by professional money managers and are considered to be relatively safe. After that, I would say most people are familiar with stocks. 5. With what kind of questions do the investors turn to a wealth management firm? There are really two main types of wealth managements firms. The first is the ’discount broker’ which people mainly use for execution (the buying and selling of stocks and bonds etc.). The second is the full service wealth management firm. This type of firms works with client to buy and sell securities and also provides a variety of advice on investing (strategy, diversification, utilizing options, utilizing derivatives, wealth transfer, estate planning, lending, alternative investments, and hedging strategies). 6. What do you think about the future of individual investment? I think that indidual investing will continue to grow in the U.S., especially as companies continue to scale back on their retirement plans (thereby forcing individuals to create and manage their own retirement money). Also, I believe that individuals are becoming increasingly sophisticated (financially) which will not only lead to more investing and more sophisticated investing 7. What kind of investment do you usually recommend? Most investment rofessionals recommend some type of diversification strategy in order to maximize returns and minimize losses. This is the premice that modern porfolio theory is based on. An advisor must appropriately assess his client’s risk tolerance and then offer a strategy that will match that level of risk tolerence with the investment assets available. Many people are invested in some type of mutual fund becase they offer different strategies and they offer diversification at the same time. The typical portfolio does include a mixture of stocks and bonds.
74
8. Why individuals should invest in the stock market? •
Typically, the investment returns from the stock market are better than other types of investments (bonds or cash). Especially over the long term.
•
It has been shown that if you invest for at least 10 years, you most likely won’t lose money on your investment.
•
Investing is stock gives people a sense of ownership in a particular company and they also usually get to vote on company matters.
•
Investing in the stock market is considered more aggressive than other types of investing and therefore has the potential to provide greater returns (higher risk = higher reward).
•
It is relatively easy for an individual to get invested in the stock market.
•
An individual can diversify by buying into different companies in different sectors. This is one way to mitigate a certain level of risk.
75
76
77