A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG ELNÖKE AZ ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS ELNÖKE TÁJÉKOZTATÓ

A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG ELNÖKE AZ ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS ELNÖ KE

7156/2005/19. OIT Hiv.

Átiktatva: J/276

TÁJÉKOZTATÓ A BÍRÓSÁGOK ÁLTALÁNOS HELYZETÉRŐL ÉS AZ ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS IGAZGATÁSI TEVÉKENYSÉGÉRŐL 2004. január 1. – 2004. december 31.

1

I. B EVEZETŐ 2004. év végére befejeződött a négyszintű bírósági rendszer kiépítése, 2005. január 1-jén a törvény előírásainak megfelelően megkezdte működését a Debreceni és a Győri Ítélőtábla. Az ezt megelőző másfél évben a Legfelsőbb Bíróság és a három már működő ítélőtábla 35 000, nagyrészt hátralékos ügyet fejezett be, az ún. nagy ügyekben az ítélkezés felgyorsult. A Legfelsőbb Bíróság emellett 2004-ben 10 jogegységi határozatot, továbbá mintegy 200 elvi döntést hozott, amelyek célja szintén a bírósági jogalkalmazás egységének elősegítése, az alsóbb fokú bíróságok orientálása. A két új táblabíróság belépésével az ítélőtáblákon és a Legfelsőbb Bíróságon az ügyek intézése döntően naprakésszé vált, a Legfelsőbb Bíróság tevékenységében pedig az eddiginél is nagyobb hangsúlyt kap az országos ítélkezési gyakorlat egységesítése. 2004-ben tagja lettünk az Európai Uniónak. Ezzel párhuzamosan az információs társadalom újabb és újabb vívmányai vonulnak be a társadalom valamennyi területére, alapvetően megváltoztatva a korábbi munkavégzés gyakorlatát. Bíróságaink a térség országaiban elsőként ismerték és fogadták el az informatika korszakalkotó lehetőségét. A bírói munka elengedhetetlen feltétele, hogy a bíró minden szükséges joganyaghoz elektronikusan hozzáférjen. Az informatikai megoldások fejlődése lehetővé teszi a különböző szervezeteknél meglévő adatbázisok kölcsönös hasznosítását is. 2004-ben jelentős fejlesztésekre került sor. Ma már minden bíró számára elérhető a hazai joganyag magyarázatokkal, értelmezésekkel, az EU joganyaga több nyelven, továbbá az egységes jogalkalmazás elősegítése érdekében a Legfelsőbb Bíróság és az ítélőtáblák több mint 150 000 határozata. A rendszerváltozás óta a bírói kar összetétele jelentősen megváltozott. A helyi bírák mintegy 57%-a 10 évnél kevesebb gyakorlattal rendelkezik. A bírónál rendkívül fontos a hivatástudattal, önkorlátozással párosuló, a magánéletben és a hivatás gyakorlása során példát mutató magatartás tanúsítása, minthogy a bírák számára a viselkedési normák és követelmények szigorúbbak, mint az állampolgárokra érvényes szabályok. A tárgyalóteremben és azon kívül is fokozott követelmény a pártatlanság megőrzése, még az elfogultság látszatát is kerülni kell. Egy etikai kódex révén jobban tudatosítható, hogy a bírák számára nem elegendő a jogszabályok ismerete. Ezért 2004-ben az Országos Igazságszolgáltatási Tanács felkérte a Magyar Bírói Egyesületet, hogy a bíró kar legszélesebb körének bevonásával készítse elő a Bírák Etikai Kódexét, amely kifejezésre juttatja a bírói függetlenség alkotmányos előírásainak és a bírói karnak a társadalom iránt tanúsítandó felelőssége közötti összhangot, valamint azt, hogy a bírák meg kívánnak felelni a társadalom velünk szemben támasztott magas szintű elvárásainak. Ennek érdekében – mintegy önszabályozó eszközként – maguk határozzák meg a kiemelkedően lényeges etikai elveket, magatartási szabályokat, illetve ezek kereteit, abban a biztos tudatban, hogy azokat belső meggyőződésük és bírói esküjük alapján követik. 2

II. A BÍRÓSÁGOT ÉRINTŐ JOGALKOTÁS A korábbi évek tájékoztatóiban foglaltakhoz hasonlóan ismertetem a bíróságok igazgatásával, illetve ítélkező munkájával összefüggően a 2004. évben megalkotott lényegesebb jogszabályokat. 1. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény (Bjt.) módosítása A 2004. évi XXIX. törvény (az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról): 1.1. Módosította a Bjt. 6. § (2) bekezdését. A bírói állás betöltésére akkor nem kell pályázatot kiírni, ha a bíró szolgálati viszonya azért szűnt meg, mert – az OIT egyetértésével – nemzetközi szervezetnél, vagy az Európai Unió valamely szervénél pályázat alapján, vagy kijelölés ítélkezésre, vagy az igazságszolgáltatással összefüggő egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít, és az ott megjelölt megbízatása lejártát követő 30 napon belül kéri bíróvá történő ismételt kinevezését. A bíró kérelmére, pályázat kiírása nélkül a köztársasági elnök – az OIT javaslatára határozatlan időre bíróvá kinevezi, ha egyébként a bírói kinevezéshez szükséges feltételeknek megfelel. 1.2. A törvény beiktatta a Bjt.-be a 20/A. §-t. Eszerint a bíró hozzájárulásával az OIT döntése alapján tartós külszolgálatot láthat el. A tartós külszolgálatot ellátó bíró megtartja a bírói tisztségét, de nem ítélkezhet. 1.3. A törvény módosította a Bjt. 139. §-át. Felhatalmazást kapott a kormány, hogy a tartós külszolgálatot ellátó bírónak a törvény szerinti javadalmazásán kívüli egyéb juttatásait - az OIT egyetértésével rendeletben állapítsa meg. Hatályos: 2004. május 1-jétől. 2. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVII. törvény (Iasz.) módosításai 2.1. A 2004. évi XXIX. törvény (az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról) módosította az Iasz.-nak a szolgálati viszony létesítésére vonatkozó rendelkezéseit: 11. § (2) Igazságügyi alkalmazottnak – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – az a tizennyolcadik életévét betöltött, büntetlen előéletű, választójoggal rendelkező magyar állampolgár nevezhető ki, aki a munkakörére meghatározott iskolai végzettséggel és szakképzettséggel (a továbbiakban: képesítés) rendelkezik. 3

(3) Igazságügyi szakértőnek, szakértőjelöltnek, - a bírósági jegyzőkönyvvezető és a cégszerkesztő kivételével - írnoknak és fizikai dolgozónak azt a tizennyolcadik életévét betöltött, büntetlen előéletű személyt lehet kinevezni, aki: a) az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményben részes tagállam állampolgára, vagy b) az a) pontban meghatározott személyeknek az 1612/1968/EGK rendelet 11. cikkében meghatározott családtagja, ha a munkakörére meghatározott képesítéssel, valamint a munkakör ellátásához szükséges mértékű magyar nyelvismerettel rendelkezik. 2.2. A törvény módosította az Iasz. 39. § (1) bekezdését: Az igazságügyi alkalmazott köteles: e) az állami és a szolgálati titkot megtartani, valamint minden olyan magatartástól tartózkodni, amelynek következtében a tevékenysége során tudomására jutott tényekről illetéktelenek tudomást szereznének, vagy amelyek kiszolgáltatása miatt igazságügyi szerv, igazságügyi alkalmazott vagy bárki jogellenes előnyhöz jutna, illetve ilyen hátrányt szenvedne. Hatályos: 2004. május 1-jétől. 3. A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) módosításai 3.1. A 2004. évi XXVII. törvény (egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról) jogharmonizációs célú módosítást foglal magában. A Ptk. 270. § (2) bekezdése az újraszabályozott óvadék, mint sajátos zálogjog érvényes létrejöttének feltételeként szabályozza a rendelkezésre bocsátást, vagyis az átadást, e szakasz alkalmazásában átadásnak minősítette a számlán való jóváírást és minden olyan eljárást, amely alapján az óvadék tárgya egyértelműen azonosítható módon a kötelezett hatalmából a jogosult hatalmába kerül, vagy a kötelezett korlátlan rendelkezése alól egyébként kikerül. Hatályos: 2004. május 1-jétől. 3.2. A 2004. évi XLV. törvény (az európai részvénytársaságról) kiegészítette a Ptk 685. § c) pontját a gazdálkodó szervezet meghatározásánál az európai részvénytársaság fogalmával. Hatálybalépés: 2004. október 8-ától. 3.3. A 2004. évi CXIX. törvény (a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet módosításáról) módosította a törvényerejű rendeletet: Az állampolgárok jogbiztonságának biztosítása és a bírósági jogalkalmazás világosabbá tételének érdekében a Ptk. 38. § (2) bekezdése akként módosul, hogy a 4

telefax alkalmazása – a távírógéphez hasonlóan – írásbeli nyilatkozattételnek minősül. Hatályos: 2004. december 24-étől. 4. A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) módosításai 4.1. A 2004. évi CXXVII. törvény (a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint más, kapcsolódó törvények módosításáról) módosította a Pp.-t. A törvényben a Pp. szabályainak módosítása túlnyomórészt az elektronikus cégeljárás szabályozási köréhez kapcsolódik, a Pp. általános jelleggel rendelkezik arról a kérdésről, hogy az egyes okiratfajtákról készített elektronikus okiratok (másolatok) mit bizonyítanak, milyen bizonyító erővel rendelkeznek. A Pp. 195. §-ának (1) bekezdése szerint „az olyan okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is, amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít.” A közokirat jelleg tehát az okiratban foglaltak (az okirat tartalmának) valóságát, megtörténtét stb. bizonyítja. Ez a megállapítás vonatkozik mind a papír alapú formában, mind pedig az elektronikusan készített közokiratra. A Pp. 195. § (2) bekezdésének tartalma lényegében nem változott. A rendelkezés rögzíti, hogy az eredetileg papír alapú közokiratról készült másolatok - bármilyen technikai eszközzel készültek is, azok - a másolatot készítő személyére (bíró, közjegyző, hatóság, közigazgatási szerv, stb.) tekintettel megőrzik az eredeti közokirat bizonyító erejét, azzal azonos bizonyító erejük van. A törvény a másolatok bizonyító erejének tisztázása érdekében a Pp. 195. §-át új (3)-(4) bekezdésekkel egészíti ki. A 195. § (3) bekezdésében foglalt szabály az ún. elektronikus „másolatok” bizonyító erejének kérdését rendezi. Ha az eredeti akár papír alapú, akár elektronikus közokiratról elektronikus okirat készül, az eredeti közokiratéval azonos bizonyító ereje akkor van ennek az okiratnak, ha a közokirat kiállítására jogosult azt a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően állította ki és azon minősített elektronikus aláírást és – ha jogszabály így rendelkezik – időbélyegzőt helyezett el, illetve ha azt külön jogszabályban előírt más eljárási rend szerint készíti el, továbbá ha törvény az okiratot elektronikus közokiratnak minősíti. Hatályos: 2005. január 1-jétől. A Pp. 196. §-a a magánokiratok bizonyító erejéről rendelkezik.

5

A 196. § (2) bekezdése szerint „gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült felvétel (195. § (2) bekezdés), továbbá bármilyen adathordozó útján készített okirat bizonyító ereje az eredeti okiratéval, közokiratról készült másolat esetében pedig a teljes bizonyító erejű magánokiratéval azonos, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet, amely a felvételt készítette, vagy az okiratot kiállította, illetve őrzi, a felvétel vagy az okirat azonosságát szabályszerűen igazolta”. Hatályos: 2005. január 1-től. A Pp. felülvizsgálatot szabályozó rendelkezései az alábbiak szerint módosult: „271. § Nincs helye felülvizsgálatnak i) választási eljárásban, illetve a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek összeférhetetlensége ügyében hozott határozat ellen; p) ha törvény azt kizárja.” Hatályos: 2005. január 1-jétől. 4.2. A 2004. évi LXV. törvény (a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályokat tartalmazó egyes törvények módosításáról, illetve a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról) 4. §-a a Pp.-t a 333. §-sal egészíti ki, annak érdekében, hogy a kiskorúakat érintő közigazgatási ügyek elbírálásában a soron kívüli eljárás kötelezettségét megteremtse. Felsorolja azokat a pertípusokat, amelyekben soron kívül kell a bíróságnak eljárnia és meghatározza ezekben az ügyekben az egyes eljárási cselekmények megtételére irányadó határidőket is. Hatályos: 2004. július 15-étől. 5. A Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) módosítása 5.1. A 2004. évi CXXXI. törvény (a büntető jogszabályok módosításáról) Az Országgyűlés a 2004. november 8-i ülésnapján elfogadta az önkéntes haderő kialakításához szükséges alkotmánymódosítást, valamint a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvényt. Az önkéntes haderőre történő áttérés érinti a büntető jogszabályokat is, ezért ez a törvény elvégezte a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosítását. A törvény rendelkezéseinek lényege abban foglalható össze, hogy a hadkötelezettség békeidőben történő megszüntetése miatt egyrészt szükségessé vált a Btk.-nak a katonákra vonatkozó általános részi rendelkezéseit magába foglaló VIII. fejezetének egyes szabályait, másrészt a Btk.-nak a honvédelmi kötelezettség elleni bűncselekményeket tartalmazó XIX. fejezetét átalakítani. A büntető jogszabályok módosítására a sorkötelezettség és a békeidejű honvédelmi kötelezettségek rendszerének, illetve a Határőrség fegyveres erőként való meghatározásának megszűnése miatt került sor. Hatályos: 2005. január 1-jétől. 6

A törvény módosította a Btk.-nak a katona fogalmát meghatározó rendelkezését, amely azzal függ össze, hogy az Alkotmány módosítása szerint a fegyveres erők gyűjtőfogalma megszűnik, és a Határőrség a jövőben rendvédelmi szerv lesz. Ez a közjogi változás azonban a törvény szerint nem hat ki arra, hogy a Határőrség hivatásos és szerződéses állományú tagja továbbra is – büntetőjogi értelemben – katona maradjon. A törvény módosította a Btk. értelmező rendelkezései közül a közfeladatot ellátó személyek felsorolásánál a katona meghatározását, valamint a háború fogalmát, és új értelmező rendelkezéseket is beiktatott. Hatályos: 2005. január 1-jétől. 5.2. A 2004. évi XL. törvény a büntető jogszabályok módosításáról A Btk. 312. §-a szerinti csempészet és vámorgazdaság tényállását, és az ehhez kapcsolódó további büntető jogszabályokat módosította, mivel az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkra tekintettel a tényállást kitöltő vámjogszabályok lényegesen módosultak. A törvény pontosította továbbá a kábítószer Btk. szerinti fogalmát meghatározó értelmező rendelkezést. Hatályos: 2004. május 19-étől. 6. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) módosítása 6.1. A 2004. évi CXXXI. törvény (a büntető jogszabályok módosításáról): A Be. 471. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „A nem katonai büntetőeljárásra tartozó ügyben első fokon a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben kijelölt megyei bíróság katonai tanácsának bírája, másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsának bírája nem járhat el.” Hatályos: 2005. január 1-jétől. 7. Az Igazságügyi Minisztérium rendeletei 1/2004. (I. 8.) IM rendelet az európai közösségi jogászok szakmai megnevezéseiről 4/2004. (II. 27.) IM rendelet a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet és a bírósági végrehajtásra vonatkozó egyéb igazságügy-miniszteri rendeletek módosításáról

7

5/2004. (III. 23.) IM rendelet a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény végrehajtásáról rendelkező igazságügy-miniszteri rendeletek módosításáról 10/2004. (III. 30.) IM rendelet a jogi segítségnyújtás igénybevételének részletes szabályairól 11/2004. (III. 30.) IM rendelet a jogi segítő díjazásáról 13/2004. (IV. 16.) IM rendelet a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló 98/27/EK irányelv mellékletében meghatározott irányelvekkel összeegyeztethetőséget teremtő jogszabályok felsorolásáról 17/2004. (IV. 27.) IM rendelet a jogszabályszerkesztésről szóló 12/1987. (XII. 29.) IM rendelet módosításáról 20/2004. (V. 7.) IM-BM-PM együttes rendelet a lefoglalás és a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezelésének, nyilvántartásának, előzetes értékesítésének és megsemmisítésének szabályairól, valamint az elkobzás végrehajtásáról szóló 11/2003. (V. 8.) IM-BM-PM együttes rendelet módosításáról 22/2004. (V. 18.) IM rendelet a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet, valamint a bíróságokon és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalában foglalkoztatott egyes igazságügyi alkalmazottak munkakörének és képesítési feltételének meghatározásáról, ügyviteli vizsgájáról szóló 5/2001. (III. 13.) IM rendelet módosításáról 24/2004. (VI. 30.) IM rendelet a bírósági eljárásban megállapítható szabadalmi ügyvivői költségekről és a pártfogó szabadalmi ügyvivő részére megállapítható díjról és költségtérítésről 27/2004. (VIII. 26.) IM rendelet a bírósági végrehajtással kapcsolatos egyes igazságügy-miniszteri rendeletek módosításáról 31/2004. (IX. 24.) IM rendelet a cégbejegyzési eljárással és a cégnyilvántartással kapcsolatos egyes igazságügy-miniszteri rendeletek módosításáról 34/2004. (XI. 19.) IM rendelet az elektronikus dokumentumok közjegyzői archiválásának szabályairól és az elektronikus levéltárról 39/2004. (XII. 21.) IM rendelet a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény végrehajtásáról rendelkező igazságügy-miniszteri rendeletek, valamint a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény végrehajtásáról szóló 13/1991. (XI. 26.) IM rendelet módosításáról 40/2004. (XII. 21.) IM rendelet az elektronikus cégbejegyzési eljárás és cégnyilvántartás egyes kérdéseiről 41/2004. (XII. 21.) IM rendelet a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet módosításáról

8

A L EGFELSŐBB

III. B ÍRÓSÁG

HELYZETE

1. A Legfelsőbb Bíróság alkotmányos helyzete, feladatai és hatásköre A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának alkotmányos helyzete változatlan. Amellett, hogy az ország egységes, kiszámítható ítélkezési gyakorlatához jogegységi határozataival folyamatosan biztosítja a jogalkalmazás egységét, elvégzi és lefolytatja a hatáskörébe utalt bírói, közjegyzői és végrehajtói fegyelmi eljárásokat. A magyar igazságszolgáltatás új, négyszintű szervezeti rendszerének kiépítése befejeződött, megkezdte működését a Debreceni és a Győri Ítélőtábla 2005. január 1-jétől. A Legfelsőbb Bíróság valamennyi fellebbezési ügyben felszámolja ügyhátralékát 2005 folyamán, ezt követően kizárólag felülvizsgálati ügyekben jár el. A Fővárosi Ítélőtábla önálló épületének hiányából fakadó gondok továbbra is fennállnak. A fellebbezési fórum egy részének a Legfelsőbb Bíróság székházában történt elhelyezése megnehezíti mindkét jogszolgáltató ítélkezési tevékenységét. A táblabíróság épületgondjának megoldása egyre sürgetőbb. 2. A Legfelsőbb Bíróság szervezeti felépítése, személyi összetétele A Legfelsőbb Bíróság 2004. évben változatlan szervezeti rendben és nagyjából azonos létszámmal végezte alkotmányos feladatait. A személyi állomány kollégiumonkénti – és egyéb szervezeti egységenkénti – bontását, munkakör szerinti megosztását az 1. számú melléklet tartalmazza. A 2003. december 31. napjához képest a Legfelsőbb Bíróság bírói létszáma 4 fővel csökkent, jelenleg 77 fő, a berendelt bírók száma változatlanul 3 fő. A titkárok és fogalmazók száma 12 fő, a tisztviselők létszámának növekedésével (125 fő), az írnoki létszám 27 főre csökkent, a fizikai dolgozók létszáma 86 főről 87 főre változott. A bírák száma a vezetőkkel együtt 77 fő. Az elnökön túl egy elnökhelyettes, három kollégiumvezető, egy kollégiumvezető-helyettes, 30 tanácselnök és 41 bíró dolgozik. A személyzeti, a munkaügyi és az oktatási feladatokat – a Legfelsőbb Bíróság Titkársága alá rendelve – változatlanul a Személyzeti, a Munkaügyi és az Oktatási Osztály látja el. 9

A bírák életkor szerinti összetételét – kollégiumonkénti bontásban – a 2. számú melléklet tartalmazza. Ez az életkor-összetétel a legfelsőbb bírósági bírákkal szemben támasztható kellő élettapasztalatra és a magas fokú jogismeretekre vonatkozó igényt is tükrözi. A vezetőkkel együtt 77 legfelsőbb bírósági bíróból 46 nő. A bírák részletes, kollégiumonkénti és nem, valamint beosztás szerinti összetételét a 3-4. számú melléklet mutatja be. 3. A Legfelsőbb Bíróság ítélkező tevékenysége, a bíróságok jogalkalmazása egységének biztosítása 3.l. A jogalkalmazás egységének biztosítása A Büntető Kollégium jogegységi tanácsai 2004-ben négy jogegységi határozatot hoztak: 1/2004. BJE. A Btk. 274. § (1) bek. c) pontjában meghatározott – az ún. intellektuális – közokirat-hamisítás bűntettének elkövetési tárgyáról mondotta ki, hogy idetartozik minden olyan közokirat, amelynek rendeltetése, hogy a benne foglalt adat valóságát teljes bizonyító erővel bizonyítsa. Ezzel összefüggően állapította meg azt is, hogy a más nevére szóló valódi közokiratnak a személyi azonosság igazolására felhasználása is megalapozza a Btk. 274. §-a (1) bek. b) pontjának III. fordulatában meghatározott közokirat-hamisítás bűntettét. 2/2004. BJE. Ugyancsak a közokirat-hamisítás értelmezése tárgyában született, és elvi éllel mondotta ki, hogy a hamis vád bűntette mellett az intellektuális közokirat-hamisítás is megvalósul, ha az elkövető az ellene indított büntetőeljárás során más személynek adja ki magát, és erről a hatóság közokiratot készít. E határozat az intellektuális közokirat-hamisítás és a hamis vád bűntettének bűnhalmazatként előforduló azon esetét is értelmezte, amely a más nevére szóló valódi közokirat felhasználása által valósul meg. 3/2004. BJE. Az állam vagyoni sérelmével járó bűncselekmények miatti büntetőeljárás kapcsán értelmezte a pótmagánvád eljárásjogi intézményét, kimondva, hogy annak a Be. 53. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén helye lehet, és azt is elvi éllel állapította meg, hogy az államot mint sértettet, pótmagánvádlóként az a szerve képviseli, melynek érdekkörét a cselekmény érintette. 4/2004. BJE. Az orgazdaság bűncselekményével kapcsolatban folytatólagosság és bűnhalmazat megállapításának szempontjait értelmezte.

a

10

A 2004-ben hozott döntések közül a jogegységi tanács 25 határozatot ítélt elvi jelentőségűnek, és rendelkezett azoknak a Legfelsőbb Bíróság Határozatainak Hivatalos Gyűjteményében közzétételéről. A kollégium az OIT Hivatala Oktatási Főosztályával közösen két alkalommal tartott konzultatív tanácskozást az ítélőtáblák és a megyei bíróságok büntető kollégiumainak vezetői részére. E fontos szakmai tanácskozásokon az új büntetőeljárási törvény (1998. évi XIX. törvény) 87 vitatott szakaszának értelmezése tárgyában alakítottak ki álláspontot, amelyet a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiuma kollégiumi ülésein vitatott meg, és a Bírósági Határozatok 2004. évi 6. és 8. számának Fórum rovataiban tett közzé. A Bszi. 33. §-ának (4) bekezdésében rendelt kötelezettségének eleget téve, a kollégium vezetője vagy tagja részt vett a Fővárosi, a Pécsi és a Szegedi Ítélőtáblák kollégiumi ülésein, és tizenhárom meghívást fogadott el a megyei bíróságok kollégiumaitól. 2004-ben 1.299 ügy érkezett, míg 261 maradt folyamatban az előző esztendőről. A tárgy évben a kollégium 1310 ügyet fejezett be, és 227 maradt folyamatban 2005-re. A Polgári Kollégium három szakágában 2003. december 31. napján összesen 3871 ügy volt folyamatban, amelynek kb. egynegyed része volt még fellebbezett ügy, az azt meghaladó rész pedig a felülvizsgálati ügyekből tevődött össze. 2004. évben ugyancsak a három szakágban összesen 4168 ügy érkezett, amelyből már csak elenyésző szám, 77 ügy volt fellebbezett ügy, a többi felülvizsgálati, illetve peren kívüli ügy. 2004. évben a három szakág befejezett összesen 6630 ügyet. Ennek köszönhetően a fellebbezett ügyekkel kapcsolatos hátralék teljes egészében feldolgozásra került, a felülvizsgálati ügyekben mutatkozó hátralék feldolgozása pedig túlnyomó részben megtörtént. Jelenleg már csak elenyésző számban vannak hátralékos ügyek, amelyeknek a feldolgozása hamarosan befejeződik. A Polgári Kollégium 2004. évben 3 jogegységi határozatot hozott. Ezeken kívül egy, a Közigazgatási Kollégiummal közös jogegységi határozat meghozatalára is sor került. Az 1/2004. PJE számú jogegységi határozat kimondta, hogy az állami vállalat gazdasági társasággá történő átalakulása során az állami vállalat leányvállalataiból korábban átalakulással létrejött gazdasági társaságok üzletrészei, részvényei után az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló, 1992. évi LIV. törvény (Iát.) 42. §-ának (1) bekezdése szerinti – a leányvállalat belterületi földjének értékéhez igazodó – pénzbeli járandóság az önkormányzatot nem illeti meg.

11

A 2/2004. PJE számú jogegységi határozat rögzítette, hogy a felszámolási eljárás során hitelezői igényként bejelentett, a felszámoló által besorolt és visszaigazolt adókövetelésnek az APEH által harmadik személy javára történő engedményezése esetén a kötelezett tartozásaiért a reá vonatkozó anyagi jogi szabályok szerint helytállni köteles (mögöttesen felelős) személytől az engedményes polgári peres eljárásban nem követelheti az adótartozás megfizetését, mivel a mögöttesen felelős személy – az adó megfizetésére kötelező határozat hiányában – nem válik az ilyen tartozás kötelezettjévé. A 3/2004. PJE számú jogegységi határozat a közjegyző közhatalmi tevékenységével foglalkozott és kimondta, hogy a közjegyző közhatalmi tevékenységet gyakorol akkor is, amikor közokiratot készít, így az e tevékenysége során okozott károkért a Ptk. 349. §-a alapján tartozik felelősséggel. Ebből következően az ilyen kártérítési perek elsőfokú elbírálása a megyei bíróság hatáskörébe tartozik. Az 1/2004. KPJE számú jogegységi határozat a foglalkozás-egészségügyi alkalmasságról szóló másodfokú orvosi véleményre vonatkozóan mondta ki azt, hogy az nem közigazgatási határozatnak, hanem szakvéleménynek minősül, ezért – közigazgatási határozat hiányában – a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal szemben a vélemény felülvizsgálata iránt sem a Pp. XX. fejezete szerinti közigazgatási per, sem a Pp. 349. § (5) bekezdés szerinti, a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozó eljárás nem indítható. A jogegységi határozat iránymutatást tartalmaz arról is, hogy ha a vizsgált személy munkaviszonyban, illetve ezzel egy tekintet alá eső jogviszonyban áll, a munkáltatónak az alkalmasságról szóló vélemény alapján tett intézkedése a Pp. 349. § (1) bekezdése alapján munkaügyi perben vitatható. A munkaszerződés megkötésére irányuló eljárásban keletkezett vélemény pedig a Pp. 349. § (2) bekezdés a) pontja alapján lehet munkaügyi vita tárgya. A foglalkozásegészségügyi alkalmasságról szóló másodfokú szakvélemény közvetve ez eljárások keretében tehető vitássá. Kitért a jogegységi határozat arra is, hogy a nem munkaviszonyban, illetve ezzel egy tekintet alá eső jogviszonyban szerzett munkavégzés keretében foglalkoztatott személy, valamint a tanuló és hallgató az alkalmasságról szóló vélemény alapján meghozott intézkedéssel szemben a jogviszonyára irányuló törvényben meghatározott módon vehet igénybe bírósági jogorvoslatot. A Polgári Kollégium 2004. évben is élt a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 33. § (1) bekezdésében írt lehetőséggel és kollégiumi véleménynyilvánítást tett közzé a hibás teljesítés egyes jogértelmezési kérdéseiről. A véleménynyilvánítás közzétételét a Ptk. 2002. évi XXXVI. törvénnyel történt módosítása kapcsán kialakult bizonytalan ítélkezési gyakorlat tette szükségessé. Kollégiumi véleménynyilvánítás közzétételére került sor a felülvizsgálati eljárás elrendelésének közzétételével kapcsolatban, valamint a Ptk. kamatszabályait módosító törvény értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban is. 12

A kollégiumi véleménynyilvánításoknak a közzétételére a Bírósági Határozatokban került sor. A Polgári Kollégium szoros kapcsolatot tart és tartott 2004. évben is az ítélőtáblák és a megyei bíróságok kollégiumaival, illetőleg azok vezetőivel. A Polgári Kollégium vezetője, a kollégiumvezető-helyettes és a kollégiumi tagok az ítélőtáblák, a megyei bíróságok kollégiumi ülésein és regionális tájértekezleteken minden esetben részt vettek. Az ítélőtáblák kollégiumvezetőivel korábban kialakított rendszeres kapcsolatot kiterjesztette a két új ítélőtábla kollégiumvezetőjére is, és ennek keretében az ítélőtáblák kollégiumvezetőivel, kollégiumvezető-helyetteseivel meghatározott rendszerességgel szakmai kérdésekben egyeztető megbeszélést tart. Az információcserénél meghatározó fórum a polgári kollégiumvezetők részére megrendezésre kerülő konzultatív tanácskozás. Ilyen konzultatív tanácskozásra 2004. évben is sor került, amelyen több, az ítélkezési gyakorlat által felvetett kérdés megvitatása megtörtént. Így a tanácskozás foglalkozott a kereshetőségi jog egyes kérdéseivel, az eljáró bíróság kijelölésével kapcsolatos problémákkal, a felszámolási eljárás megszüntetése, a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedése után felvetett kérdéssel, a közigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősség egyes kérdéseivel, továbbá a közreműködőért való felelősség joggyakorlati kérdéseivel. A megvitatott kérdések és az arra a tanácskozáson kialakult elfogadott válaszok ugyancsak a Bírósági Határozatokban kerültek közzétételre. A Polgári Kollégium változatlanul nagy súlyt helyez arra, hogy az ítélőtáblák kollégiumaival, illetve kollégiumvezetőivel kiépített rendszeres munkakapcsolat mellett fenntartsa a szakmai kapcsolatot a megyei bíróságok kollégiumaival is. Ezért az ítélőtáblák kollégiumi ülései mellett a megyei bíróságok kollégiumi ülésén is részt vesz, a kollégiumvezető vagy a kollégiumvezető-helyettes, illetve szükség esetén a szaktanácsok elnökei bevonásával. Az ilyen kollégiumi ülésekre az ítélőtáblák, illetve a megyei bíróságok kollégiumvezetői által készített és előzetesen megküldött vitaanyagokat tanulmányozza, a szaktanácsok véleményének beszerzése kapcsán kialakított álláspontot pedig a kollégiumi ülésen a résztvevők elé tárja. A Legfelsőbb Bíróságra folyamatosan érkező jogszabálytervezetekkel kapcsolatban a Polgári Kollégiumhoz tartozó mindhárom szakágat érintő részeket illetően minden esetben részletesen észrevételeket tesznek. A 2004. év még döntően a hátralék feldolgozásának jegyében telt el, de 2005. évben már várhatóan lehetősége lesz a Polgári Kollégiumnak arra, hogy nagyobb súlyt helyezzen az elvi irányító tevékenységre. A Közigazgatási Kollégium a 2004. év folyamán a bíróságok jogalkalmazása egységének biztosítása érdekében az alábbi tevékenységet fejtette ki: 13

A Közigazgatási Kollégium jogegységi tanácsa a 2004. évben két jogegységi határozatot hozott az alábbi kérdésekben: -

A 2004. január 20. napján meghozott 1/2004. KJE szám alatti jogegységi határozatában a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Jogegységi Tanácsa kimondta, hogy a környezetvédelmi hatósági eljárásban a közigazgatási ügy érdemében hozott, így az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) 72. §-ának (1) bekezdése alapján bíróság által felülvizsgálható – egyebek mellett – a környezetvédelmi engedély megadására vonatkozó hatósági határozaton kívül a környezetvédelmi engedély iránti kérelmet elutasító határozat is. A jogegységi határozat 2. pontjában kimondta, hogy az állampolgárok által a környezetvédelmi érdekeik képviseletére létrehozott egyesületeket és más politikai pártnak, érdekképviseletnek nem minősülő – a hatásterületen működő – társadalmi szervezeteket a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 98. §-ának (1) bekezdése alapján a szakhatósági állásfoglalás tekintetében területükön az ügyfél jogállása – ezért keresetindítási jog – illeti meg azokban az államigazgatási eljárásokban, melyekben jogszabály a környezetvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalásának beszerzését írja elő. A jogegységi határozat indoklásában hivatkozott a 2001. évi LXXXI. törvénnyel kihirdetett, a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről, és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, Aarhusban 1998. június 25. napján elfogadott Egyezményre. Az Egyezmény 9. cikke írja elő, hogy a szerződő feleknek biztosítani kell a nyilvánosság számára a közigazgatási és bírói eljárásokhoz való hozzáférést, hogy ily módon megtámadhassák a magánszemélyek és hatóságok olyan lépéseit és mulasztásait, amelyek ellentétesek a környezetre vonatkozó nemzeti jog rendelkezéseivel. A magyar jogi szabályozás a nemzetközi és az Európai Unió elvárásaival összhangban tette lehetővé a Ktv. 98. §-ának (1) bekezdése szerint az állampolgárok által a környezetvédelmi érdekeik képviseletére létrehozott egyesületek és más, politikai pártnak, érdekképviseletnek nem minősülő – a hatásterületen működő – társadalmi szervezetek számára a környezetvédelmi államigazgatási eljárásokban az ügyféli jogosultság gyakorlását, és ebből következően kereset indítását is. A jogegységi határozat értelmében a más, pl. építési hatósági eljárásokban szakhatóságként közreműködő környezetvédelmi hatóságok hozzájárulása tekintetében is jogszabálysértésre hivatkozással a környezetvédő szervezet a Ktv. 98. §-ának (1) bekezdése alapján kérheti a közigazgatási határozat felülvizsgálatát.

14

-

A 2004. szeptember 30. napján megtartott ülésén a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Jogegységi Tanácsa 2/2004. KJE számú jogegységi határozatában kimondta, hogy a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1. és 8. §-ában előírt feladataik körében a helyi önkormányzatokat megilleti az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 3. §-ának (4) bekezdésében meghatározott ügyféli – valamint a Pp. 327. §-ának (1) bekezdésében szabályozott perindítási – jogosultság. A helyi önkormányzat perindítása esetén is az igényérvényesítési jogosultság (kereshetőségi jog) fennállásának megállapítása a jogvita érdemére tartozó kérdés; a kereshetőségi jog hiányában a kereset ítélettel való elutasításának van helye. A jogegységi határozat indokolásában kimondta, hogy az önkormányzatnak minden, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 1. és 8. §-ában foglalt rendelkezésen alapuló ügyfélképességét akkor indokolt elismerni, ha a közigazgatási ügy az önkormányzat feladatkörét, annak jogszerű gyakorlását közvetlenül érinti. A Pp. 327. § (1) bekezdésén alapuló kereshetőségi jog (perbeli legitimáció) alapvetően anyagi jogi kérdés, a félnek a vitában való anyagi jogi érdekeltségére vonatkozik, és így a jogvita érdeme körében bírálható el, hiánya a kereset ítélettel való elutasítását eredményezi.

-

A Polgári Kollégium, valamint a Közigazgatási Kollégium bíráiból álló 7 tagú jogegységi tanács 2004. szeptember 1. napján meghozott 1/2004. KPJE számú jogegységi határozatában kimondta, hogy a foglalkozás-egészségügyi alkalmasságról szóló másodfokú orvosi vélemény nem közigazgatási határozatnak, hanem szakvéleménynek minősül, ezért – közigazgatási határozat hiányában – a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal szemben a vélemény felülvizsgálata iránt sem a Pp. XX. fejezete szerinti közigazgatási per, sem a Pp. 349. § (5) bekezdés szerinti, a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozó eljárás nem indítható. Ha a vizsgált személy munkaviszonyban, illetve ezzel egy tekintet alá eső jogviszonyban áll, a munkáltatónak az alkalmasságról szóló vélemény alapján tett intézkedése a Pp. 349. § (1) bekezdése alapján munkaügyi perben vitatható. A munkaszerződés megkötésére irányuló eljárásban keletkezett vélemény a Pp. 349. § (2) bekezdés a) pont alapján lehet munkaügyi vita tárgya. A foglalkozás-egészségügyi alkalmasságról szóló másodfokú szakvélemény közvetve ezen eljárások keretében tehető vitássá.

15

A nem munkaviszonyban, illetve ezzel egy tekintet alá eső jogviszonyban szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott személy, valamint a tanuló és a hallgató az alkalmasságról szóló vélemény alapján meghozott intézkedéssel szemben a jogviszonyára irányadó törvényben meghatározott módon vehet igénybe bírósági jogorvoslatot. A 2004. évben a Közigazgatási Kollégium a jogegységi tanácsa által kiválasztott 30 elvi bírósági határozatot tett közzé a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 32. §-ának (5) bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróság Határozatainak Hivatalos Gyűjteménye 2004/1. szám alatt közzétett kiadványában. Ezekben a határozatokban olyan elvi jelentőségű jogkérdésekben foglalt állást a Legfelsőbb Bíróság, amelyeknek közzétételével elősegíti a közigazgatási perekben eljáró bíróságok ítélkezési egységének biztosítását. Megtörtént az előkészítése a 2004/2. számon megjelenő határozat gyűjteménynek is, melyben 35 elvi határozat közzétételére kerül sor. A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma a Bszi. 33. §-ának (1) bekezdése alapján a Fővárosi Bíróság Közigazgatási Kollégiuma, és a Csongrád Megyei Bíróság Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégiuma kezdeményezésére az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében véleményt tett közzé a keresetlevél benyújtására megállapított határidők számításáról szóló 4/2003. PJE számú jogegységi határozat alkalmazásához kapcsolódóan a közigazgatási perekben felmerülő sajátos kérdések értelmezésére. A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma a 2004. évben is folytatta azt a hagyományt, hogy a közigazgatási bírák részéről felmerült aktuális jogalkalmazási kérdésekről a Legfelsőbb Bíróság bírói által készített választervezetet a megyei bíróságok kollégiumvezetői részvételével tartott konzultációs értekezleten vitatja meg. Ennek eredményeként a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma a Bszi. 33. § (1) bekezdése alapján alakította ki véleményét: - perjogi kérdésekben, - kisajátítási, építési közigazgatási ügyekben, - alapítvány, társadalmi szervezetek nyilvántartásbavételével kapcsolatos kérdésekben, - adó-, vám- és illetékügyekben, - egyéb közigazgatási perben felmerült kérdésekben. A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása szempontjából különösen jelentős véleményében 55 aktuális jogalkalmazási kérdésben foglalt állást, amelyet a Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár 2005/2. számában, valamint a Bírósági Határozatok 2005/3. számában tett közzé. 16

A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának vezetője, illetőleg bírói összesen 12 alkalommal vettek részt a 2004. évben a Fővárosi Ítélőtábla, a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok polgári-közigazgatási kollégiumának ülésein. Az előre megküldött kollégiumi ülésre kidolgozott jogértelmezési kérdésekről a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának egyeztetett álláspontját a kollégiumvezető, illetve a kollégiumi ülésen résztvevő legfelsőbb bírósági bíró fejtette ki, és így segítette elő az ítélkezés egységének biztosítását. 3.2. A Legfelsőbb Bíróság ítélkező tevékenysége 2003. december 31. napján folyamatban maradt: 2004-ben érkezett: 2004-ben a LB-nek: 2004-ben a LB befejezett:

5 045 ügy, 6 383 ügy, 11 428 ügye volt, 9 491 ügyet.

Ez európai összehasonlításban magas szám, és azt is figyelembe kell venni, hogy a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságához bonyolult megítélésű ügyek érkeztek, amelyekben a legmagasabb szintű bírói tevékenységre van szükség, s amelyek társadalmi vonzata – néha a költségvetési kihatása is – kiemelkedő jelentőséggel bírt. A 2003. december 31. napján folyamatban maradt 5045 ügy közül: 1-2 éves volt 2193 ügy = 43,5% 2 éven túli volt 265 ügy = 5,25% A beszámolási időszak utolsó napján 2004. december 31-én a 62%-kal kevesebb folyamatban maradt 1937 ügyből: egy éven túli volt 188 ügy = 9,7% két éven túli volt 10 ügy = 0,5%. 4. A Legfelsőbb Bíróság részvétele a jogszabályok előkészítésében Jogszabály-előkészítési tevékenységük során a végrehajtó államhatalmi ág vezető szervei a Legfelsőbb Bírósághoz 217 megkeresést intéztek. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 28. §-a szerint további 78 tervezetre tettünk részletes észrevételt. 5. A nemzetközi kapcsolatok alakulása, az Európai Jogi Iroda tevékenysége A Legfelsőbb Bíróság nemzetközi kapcsolatait a Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Jogi Iroda szervezte 2004. évben, az Iroda feladata és tevékenysége 17

elsődlegesen Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozásához kapcsolódott. A bírák közösségi jogi felkészülését segítendően folytatódott az Európai Bíróság fontosabb ítéleteinek, joggyakorlatának a bírói karral történő ismertetése. Ennek érdekében a Bírósági Határozatokban megjelentek a Bíróság ítéleteinek fordításai, de – a korábbi gyakorlatnak megfelelően – az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéleteit is folyamatosan közreadtuk. A Legfelsőbb Bíróság nemzetközi kapcsolatai 2004-ben is igen kiterjedtek voltak. A Legfelsőbb Bíróságtól 10 bíró 6 nemzetközi konferencián, illetve szemináriumon vett részt. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunknak megfelelően e konferenciák szinte mindegyike a közösségi jog valamely területét érintette. A legfelsőbb bírósági bírók képzése a „Bírák és ügyészek EU-jogi képzése” elnevezésű Phare twinning program keretében folytatódott, a képzéseken a Legfelsőbb Bíróság részéről mintegy negyvenen vettek részt. Eleget tettünk a Legfelsőbb Bíróság működése és a magyar igazságszolgáltatási rendszer iránt érdeklődők megkeresésének. 2004. július 13-án a Közép-Európai Egyetem közel 60 hallgatóját fogadtuk; szeptember 20-án pedig 12 német joggyakornok érkezett a Bíróságra. A Külügyminisztérium felkérésére 2004. november 26-án két kínai emberi jogi szakértőt fogadtunk, a Thaiföldi Királyság Legfelsőbb Bíróságától pedig 2004. július 6-án érkezett küldöttség. A Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökeként a következő hivatalos látogatást tettem az elmúlt évben: 2004. január 21-24. között részt vettem az Emberi Jogok Európai Bíróságának hagyományos évadnyitó ülésén, melyen Luzis Wildhaber elnök a Bíróság elmúlt évi tevékenységéről, dr. Baka András bíró pedig az emelkedő számú, magyar vonatkozású ügyekről tartott beszámolót. 2004. márciusában a francia Semmítőszék elnökének meghívására Párizsba utaztam, ahol a francia Polgári Törvénykönyv kétszáz éves évfordulója alkalmából rendezett kollokviumon vettem részt és az alkalom adta lehetőséget kihasználva megalakult az Európai Unió legfelsőbb bírósági elnökeinek hálózata. Az Európai Unió valamennyi tagállamának legfelsőbb bírósági elnökeit tömörítő egyesület célja a közös érdeklődésre számot tartó kérdésekben való véleménycsere, s az Európai Bíróság joggyakorlatát érintően a tagországok által szerzett tapasztalatok egymás közti megosztása. Az egyesület alelnökévé választott. 2004 áprilisában Madridban részt vettem a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságok Nemzetközi Szervezetének VIII. kongresszusán, melynek témája a 18

közigazgatási határozatok végrehajtása volt. E szervezetnek Magyarország 1998 óta rendes tagja, s a mostani kongresszus alkalmával megrendezett közgyűlésen az igazgatótanács tagjává választottak. 2004. május 2-5. között a lengyel Igazságszolgáltatási Tanács elnökénél tettem hivatalos látogatást Varsóban. Szintén májusban Helsinkiben részt vettem a 25 tagúra bővült Európai Unió legfelsőbb bírósági elnökeinek és legfőbb ügyészeinek találkozóján, ahol szó esett a közösségi jog ismeretének nemzeti és európai szintű fejlesztéséről, az Európai Alkotmányt létrehozó szerződéstervezetről, ill. a büntetőjog harmonizációjáról. 2004. június 14-15-én Hágában került sor az Európai Unió Államtanácsai és Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságai Egyesületének 19. kollokviumára Az európai jog természete, megvalósítása és alkalmazása a nemzeti jogrendszerekben címmel. A rendezvényen az Unió 10 új tagállama már teljes jogú tagként találkozhatott az addigi 15 tagországot képviselő közigazgatási bírósági vezetőkkel. 2004. júniusában a közép-európai legfelsőbb bírósági elnökök találkozója alkalmából Szlovákiába látogattam. 2004. szeptember 27-29. között az újonnan csatlakozott tagországok főbírái közül elsőnek tehettem látogatást az Európai Bíróságon, elnökének, Vassilios Skouris úrnak meghívására. Megbeszélést folytattam Skouris úrral, melynek során szó esett a két magyar előzetes döntéshozatali eljárás iránt benyújtott kérelemről, találkoztam Juhász Endre és Czúcz Ottó bíró urakkal, s megismerhettem a magyar bírák munkáját segítő jogi munkatársakat. 2004. október 21-22-én Strasbourgba utaztam az Európa Tanács által a francia Polgári Törvénykönyv kétszáz éves évfordulója alkalmából rendezett konferenciára, melyen a Legfelsőbb Bíróság részéről dr. Nagy Gábor tartott előadást. 2004. november 6-14. között a Nagoyai Egyetem meghívására Japánba utaztam, ahol alkalmam nyílt találkozni Akira Machida japán főbíró úrral, s a Nagoyai Egyetem felkérésére előadást tartottam az európai uniós csatlakozás jogi vonatkozásait illető magyar tapasztalatokról. Az év során fogadtam a szlovák, a lengyel, a finn és a német legfelsőbb bírósági elnököt, a francia Államtanács elnökhelyettesét, az osztrák Közigazgatási Legfelsőbb Bíróság elnökét, illetve a Drezdai Felsőbíróság elnökét.

19

6. Informatikai fejlesztések 2004. évben a Legfelsőbb Bíróságon kezdődött az országosan egységes Gazdasági Integrált Informatikai Rendszer (GIIR) megvalósítása. A rendszer beüzemeléséhez az OIT Hivatala megrendelésében 1 db szerver került szállításra 1,6 millió Ft értékben. A nyár végén a rendszer bevezetésére kiírt OIT Hivatala pályázat nyertese a Legfelsőbb Bíróságon is elvégezte az alaprendszer telepítését, és 2005 januárjától a pénztári, a főkönyvi, az eszköz- és készletgazdálkodási és a kötelezettségvállalási modul használatba vétele kezdődött meg. A fejlesztés tovább folytatódik és a tervek szerint 2006 januárjával az új rendszerben történik a bérszámfejtés, és a GIIR adatokat szolgáltat az ügyviteli alkalmazás részeként fejlesztendő Vezetői Információs Rendszer (VIR) részére, azaz megtörténik a két rendszer integrációja. A hardver eszközök is jelentősen korszerűsödtek. Megvalósult a lokális hálózat aktív elemeinek korszerűsítése, melyre még 2003-ban 9,4 millió Ft támogatást kaptunk az OIT-tól. Saját forrásból 82 db számítógépet és 68 db lézernyomtatót vásároltunk mintegy 21,4 millió Ft értékben. Sor került az egyik Novell szerverünk memóriabővítésére, illetve a szerver mentésére használt szoftver verziófrissítésére összesen mintegy 400 ezer Ft értékben. Az OIT jóváhagyásában központi forrásból 11 db számítógép és 26 db nyomtató beszerzésére került sor 5 millió Ft értékben. A fenti fejlesztések által az öt évnél régebbi eszközök állománya jelentősen, mintegy 10%-ra csökkent. Elmondható, hogy informatikai eszközállomány ma alkalmas arra, hogy a Legfelsőbb Bíróságon rendelkezésre álló informatikai szolgáltatások minden felhasználó számára elérhetőek legyenek. 7. A Legfelsőbb Bíróság pénzügyi, költségvetési helyzete A Legfelsőbb Bíróság és jóléti intézményének 2004. évi kiadásaira az elemi költségvetésben 2 333 millió forint került jóváhagyásra. A tervezett kiadások fedezetének mintegy 94%-át a költségvetési támogatás biztosította. A hiányzó rész forrása saját bevétel volt. A bevételek döntően a székház üzemeltetésével kapcsolatos költségek egy részének a Legfőbb Ügyészségre és a Fővárosi Ítélőtáblára történő áthárításából és az üdülő bevételéből származtak.

20

A beszámolási időszakban a költségvetési kiadások egyenlegében 362 millió forint előirányzat növekedés következett be. Ebből az OIT Hivatala fejezeti hatáskörű intézkedése alapján 302 millió forint előirányzat növelésre került sor. A saját bevétel 10,6%-kal nőtt. A gazdálkodási lehetőségeket szélesítette az előző évről származó pénzmaradvány. Az éves gazdálkodásra 2.541 millió forintot fordítottunk. Ebből a működési kiadásokra 2 427 millió forintot, míg felhalmozási kiadásra (felújítás, beruházás) 114 millió forintot használtunk fel. A személyi juttatásokra rendelkezésre bocsátott előirányzatból a törvény szerint járó juttatásokon felül jutalmazásra és beiskolázási segély folyósítására került sor. 2004. évben az általános jutalmazás átlagos mértéke 210% volt, mely a 2004. év júliusi, októberi és decemberi OIT által jóváhagyott jutalmakból lett meghatározva. A Legfelsőbb Bíróság székházával kapcsolatos felújításra 67 millió forintot használtunk fel. Legnagyobb összeget a székház „TOMBA” tetőfelépítmény állapotának helyrehozására fordítottuk a veszélyes omlások elkerülése érdekében, melynek munkálatai 2005. évben tovább folytatódnak. A balatonszemesi üdülőben 2004. évben csak a legszükségesebb karbantartási munkákat végeztük el. Beruházásra összesen 47 millió forintot fordítottunk. Ezek lényegesebb tételei: kazánház (8,4 millió Ft), mozgássérültek számára lift (6,5 millió Ft), gépkocsi vásárlás (5,1 millió Ft), számítástechnikai eszközök (23,8 millió Ft), bútorok és egyéb eszközök vásárlása (3,2 millió Ft). A dologi kiadások, intézményüzemeltetés és egyéb folyó kiadások összértéke mintegy 237 millió forint volt. Ezen belül szakmai könyveket, folyóiratokat 15,8 millió forint értékben szereztünk be. A beszámolási időszakban a rendelkezésre álló pénzügyi eszközök biztosították a zavartalan gazdálkodást.

21

IV. A HELYI ÉS A MEGYEI BÍRÓSÁGOK, VALAMINT AZ ÍTÉLŐTÁBLÁK HELYZETE 1. Ügyforgalom, munkateher 1.1. Az ügyforgalom alakulásának főbb jellemzői 2004. évben A 2003. évi mérséklődés után ismét nőtt a bíróságok ügyforgalma. Az érkezett ügyek száma 2,4%-kal, 1 190 286-ra emelkedett. Mennyiségét tekintve a legtöbb 1997 óta. Az érkezések valamivel több, mint egyharmada volt peres ügy. A helyi bíróságok ügyérkezése szinte változatlan, s szinten maradt a benyújtott fellebbezések száma is. A megyei bíróságok, mint elsőfokú bíróságok ügyérkezése viszont, döntően a hatásköri változások következtében, közel 10%-kal emelkedett, s 4%-kal nőtt az ítélőtáblákhoz érkezett fellebbezések száma is. A felülvizsgálati eljárások száma összességében kismértékű növekedést mutat. A befejezések száma az érkezéseknél erőteljesebben, 3,6%-kal emelkedett. A növekedés csaknem általános érvényű volt az országban. Tovább folytatódott a hosszú pertartamú perek befejezése, számuk 7,1%-kal volt több, mint 2003-ban. Befejezéseken belüli arányuk továbbra is 14%. Ez egyben azt is jelzi, hogy a perek döntő többsége változatlanul egy éven belül lezárult. A befejezések hátralékcsökkentő hatása következtében a folyamatban maradt ügyek száma összességében 3,8%-kal mérséklődött egy év alatt. A peres ügyhátralék ennél lassabban csökkent. Ebben meghatározó szerepe a megyei bíróságok elsőfokú hátraléknövekedésének volt. A Legfelsőbb Bíróságon jelentősen csökkent a hátralék, a 2003. évi mennyiségnek mindössze négytizede volt. Fellebbezésekből mindössze 42 ügy maradt folyamatban december 31-én, a felülvizsgálati eljárásokból pedig 1.885. A folyamatban maradt ügyeken belül tovább csökkent az egy évnél is régebben érkezett perek száma, mintegy 1,5%-kal (37 000-re). Ügyhátralékon belüli arányuk (20%) nem változott. A területi koncentráció nem módosult, az ügyek 30%-a a fővárosba, 10%-a Pest megyébe érkezett.

22

Ügyforgalom alakulása, 2004. a) Érkezett ügyek Megnevezés száma Peres ügyek Nemperes ügyek Együtt Ebből szabálysértési ügyek Peres ügyek Nemperes ügyek, csőd-, felszámolási és cégügyek nélkül Csőd- és felszámolási ügyek Érdemi cégügyek b) Együtt Peres ügyek Nemperes ügyek Együtt Ebből szabálysértési ügyek Peres ügyek Nemperes ügyek, csőd-, felszámolási és cégügyekkel Mindösszesen Ebből c) 1-2 év közötti perek 2 év feletti perek 1 év feletti összesen

331 062 443 819 774 881 134 881

Időszak végén folyamatban maradt ügyek 2003.dec.312003. évi %száma ei %-ában ában

Befejezett ügyek

2003. évi %száma ában Helyi bíróságok 101,0 332 112 99,8 447 360 100,3 779 472 110,1 134 638 Megyei elsőfok 116,9 26 279

101,4 99,0 100,0 111,0

153 802 25 229 179 031 15 845

99,3 87,7 97,5 100,8

115,3

17 162

126,4

26 660

153,5

3 977

141,1

113,5 17 454 105,4 265 911 109,7 336 304 Megyei másodfok 40 172 79,1 40 914 27 968 161,3 27 369 68 140 100,0 68 283 685 117,3 680 Megyei bíróságok összesen 401 093 99,2 399 305

119,4 113,0 115,9

22 505 20 449 64 093

107,5 71,9 97,4

79,0 160,4 99,2 116,4

12 368 1 656 14 024 20

94,3 156,7 99,0 133,3

99,3

183 332

101,0

29 859 27 818

152,2

19 016 251 862 328 555

770 483

104,7

784 754

106,8

73 816

90,0

1 171 576

102,8

1 184 059 35 466 16 564 52 030

104,1 104,7 112,5 107,1

257 148 24 198 12 766 36 964

97,6 98,6 98,6 98,6

5 173 164,3 1 710 6 176 164,0 970 19 1 1 697 325,7 88 13 065 175,7 2 769 318 99,7 16 Legfelsőbb Bíróság Fellebbezett ügyek 387 8,4 1 525 14,0 42 Ebből peres 74 3,6 726 15,3 31 Felülvizsgálati eljárások 5 362 100,9 7 333 98,8 1 885 Egyéb ügyek 634 37,9 633 36,0 10 Együtt 6 383 54,9 9 491 47,2 1 937 Ebből 1 év feletti fellebbezett 1 006 49,3 13 1 év feletti felülvizsgálat 2 284 79,3 185 Bíróságok mindösszesen Elsőfokú ügyek 1 103 436 102,9 1 115 776 104,4 243 124 Ebből peres 360 921 102,1 358 391 102,3 170 964 Másodfokú ügyek 79 197 95,4 81 157 93,6 16 746 Ebből peres 45 400 78,7 46 813 78,4 14 109 Felülvizsgálati eljárások 5 379 101,2 7 352 99,0 1 886 Egyéb ügyek 2 274 96,4 2 330 102,2 98 Összesen 1 190 286 102,4 1 206 615 103,6 261854 a) A beszámolási rendszer 2004. évi változásai miatt az adatok összehasonlíthatóságát biztosítottuk. b) A folyamatban maradt ügyek száma az OIT által elrendelt adatgyűjtés adata. c) Magánváddal és szabálysértéssel együtt.

98,9 59,5 33,3 60,7 79,0 13,9

Fellebbezett peres ügyek Fellebbezett nemperes ügyek Felülvizsgálati eljárások Egyéb ügyek Együtt Ebből 1 év feletti perek

5 154 5 516 17 1 640 12 327

Ítélőtáblák 105,7 102,5 239,4 112,7

3,6 4,5 48,9 111,1 38,4 1,3 13,0 97,5 101,5 89,5 90,9 48,9 63,6 96,2

23

1.1.2. Helyi bíróságok A helyi bíróságokhoz a 2003. évivel csaknem azonos, 774 881 ügy érkezett, 37%-a perként, 45%-a nemperes eljárásként, 18%-a szabálysértésként. Az összetétel továbbra is a szabálysértések irányába mutat kismértékű elmozdulást. Érkezett ügyek száma a helyi bíróságokon 1998-2004 900 800 700 600 500 400 300 200 100

000 000 000 000 000 000 000 000 000 0

szab.sértés nemperes peres

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

év

A befejezések száma (779 472) összességében szintén megegyezett a 2003. évivel. Megoszlása az érkezésekhez hasonlóan alakult. A befejezések érkezéseket meghaladó mennyisége eredményeként tovább csökkent – 2,5%-kal –, a folyamatban maradt ügyek száma, főleg a nemperes eljárásoknál, ugyanakkor szabálysértésekből csaknem 1%-os volt a növekedés. Csökkent a pertartam: bár a peres ügyhátralékon belül szinte változatlan az egy évnél is régebben kezdődött peres eljárások száma és aránya, minden ötödik egy évnél régebben indult, de ezen belül csökkent a két évnél is régebben érkezettek száma és aránya. A helyi bíróságokon az egyes ügyszakok főbb jellemzői az alábbiak. 2004-ben a pereknek (szabálysértési peres eljárások nélkül) már több mint fele volt polgári per. Számuk, évek óta tartó csökkenés után, közel háromezerrel, 1,9%-kal nőtt egy év alatt.

24

Polgári perek szám a a helyi bíróságokon, 1998-2004 perek szám a

210 000 200 000 190 000

érkezés

180 000

befejezés

170 000 160 000 150 000 140 000 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

év

Az érkezések 24%-át változatlanul a házassági perek tették ki, további 23%-a szerződéses jogviszonyból származó kötelmi per, 11%-a gyermek tartása iránti per, 6-6%-a a gondnoksággal kapcsolatos, illetve tulajdoni per volt. Az érkezett perek több mint hattizedében a pertárgy értéke nem állapítható meg, további egyötödében nem haladta meg a 300 ezer Ft-ot, s mindössze 2%-ában volt 3 és 5 millió Ft közötti. Érkezett ügyek száma

Az eljárás tárgya peres nemperes peres Gazdasági nemperes Polgári

ügy ügy

154 067 276 860 13 612 30 068

1-300 ezer 22,4 66,8 36,9 63,5

Ebből 300 ezer – 1-3 millió 1 millió Ft perértékűek aránya, % 8,2 5,0 7,8 2,6 27,6 19,1 22,5 10,6

3-5 millió 2,4 0,7 7,5 3,0

A vizsgált időszakban 154 492 polgári pert fejeztek be, ugyanannyit, mint egy évvel korábban. A befejezett perek 46%-ában ítélet született, 9%-a egyezséggel zárult, 7%-át utasították el. A polgári perek 87%-át továbbra is egy éven belül befejezték. Az érkezéseket meghaladó befejezések 2004-ben tovább csökkentették az év végén folyamatban maradt polgári perek számát, bár ennek mértéke mindössze 0,6%-ot tett ki. Az ügyhátralék intenzitása nem változott, 5,4 hónap átlagérkezéssel egyenértékű országosan, főváros nélkül számolva 4,7 hónap. Az év végén folyamatban maradt polgári perek 19%-a, 13 071 érkezett egy évnél is régebben a helyi bíróságokhoz. Számuk egy év alatt 7,6%-kal csökkent. A perérkezés 4,7%-át a gazdasági perek adják, amelyekből 2004-ben az évek óta tartó csökkenés után 2,1%-kal több érkezett.

25

G azdasági perek szám a a helyi bíróságokon, 1998-2004 perek száma

20 000 18 000 érkezés

16 000

befejezés

14 000 12 000 10 000 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

év

Az érkezett gazdasági perek 37%-ának perértéke nem haladta meg a 300 ezer forintot, 28%-ánál az egymillió forintot, s mindössze 7,5%-ánál volt 3 és 5 millió forint között. Folytatódott a gazdasági perek befejezésének csökkenő tendenciája. 2004-ben 13 391 gazdasági pert fejeztek be, 3,8%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A befejezések négytizedében ítélet született, 4,2%-át elutasították, 4,1%-a pedig egyezséggel zárult. A gazdasági perek közel négyötöde fejeződött be az érkezéstől számított egy éven belül. Évek óta először 2004-ben nem haladta meg a befejezések száma az érkezésekét. Így a folyamatban maradt perek száma 2,9%-kal nőtt, és csaknem 7 hónap érkezésnek felelt meg, de a főváros nélkül számított mutató is megközelítette a 6 hónapot. A pertartam itt is mérséklődött, az egy évnél is régebben érkezett perek száma 3,3%-kal, 1893-ra csökkent. A folyamatban maradt gazdasági perekből minden negyedik azonban továbbra is egy évet meghaladó érkezésű. A peres érkezés kismértékű növekedésével egyidőben a polgári és gazdasági ügyszak érkezésének közel kétharmadát kitevő nemperes eljárásoké viszont számottevően, közel 25 ezerrel, 7,4%-kal csökkent az előző évihez viszonyítva. Ez a mennyiség a legkevesebb 1998 óta.

26

P o lg á ri és g a zd a sá g i n em p eres eljá rá so k szá m a a h ely i b író sá g o k o n , 1 9 9 8 -2 0 0 4 ü g y e k sz á m a

370 000 360 000 350 000 érk ezés

340 000 330 000 320 000 310 000 300 000 1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

év

A csökkenést szinte teljes egészében a fizetési meghagyások számának visszaesése eredményezte. A polgári nemperes eljárások közel kétharmadánál, a gazdasági nemperes eljárások 86%-ában a perérték nem haladta meg az egy millió forintot. A nemperes eljárások befejezése is több volt az érkezéseknél. Eredményeként 2004. december 31-én az előző évinek kevesebb mint négyötöde, 18 259 ügy maradt folyamatban. A munkaügyi bíróságokhoz a helyi bíróságok pereinek a 10%-a (28 856) érkezett, amely az előző évinél 3,2%-kal kevesebb, de mennyiségét tekintve a legtöbb a 2003. évi maximum után. Az érkezések meghatározó részét, 45%-át, továbbra is a társadalombiztosítási határozatok felülvizsgálata adta, bár számuk 4,7%-kal volt kevesebb, mint 2003ban. Ugyancsak csökkent – mintegy ezerrel – az érkezések további 21%-át kitevő munkabér és egyéb anyagi juttatások miatt indított jogviták száma. Ezzel szemben jelentősen emelkedett – 19%-kal – a munkaviszony megszüntetése (érkezések 18%a) miatt kezdeményezett pereké. Az év folyamán 29 300 peres eljárásban hoztak befejező határozatot a munkaügyi bíróságok, 9,7%-kal többet, mint a megelőző évben. A befejezett perek felében ítélet, 2,5%-ában egyezség született, 5,2%-ában elutasították a keresetlevelet. 2004. december 31-én 15 042 munkaügyi per maradt folyamatban, 2,9%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az ügyhátralék változatlanul 6 hónapot meghaladó érkezéssel azonos országos átlagban, főváros nélkül számítva is csak 2 héttel kevesebb. 27

A folyamatban maradt munkaügyi pereken belül nőtt az egy évnél régebben érkezett perek száma 1996-ról 2158-ra, aránya pedig 14% lett. Ezen belül a 2 éven túliak száma szinte változatlan. A munkaügyi nemperes ügyek száma 3%-kal emelkedett, ezt meghaladó volt a befejezések száma. Így az év végén folyamatban maradt nemperes eljárásoké 16%kal csökkent egy év alatt. A helyi bíróságok perérkezésének 32%-a (91 910) volt büntető per (előző évben még 39 volt). A közvádas perérkezés számának csökkenése 10%-ot meghaladó volt, a magánvádas pereké viszont csaknem 20%-kal emelkedett. A közvádas ügyek több mint háromnegyedét egy, további 20%-át két vádlott ellen emelték, s mindössze 0,02%-ában (18) indult olyan közvádas per, ahol a vádlottak száma meghaladta a 30-at. 2004-ben 92 282 büntető pert fejeztek be, 58%-ában ítélet, 3,3%-ában felfüggesztés született, 6,1%-ában megszüntették az eljárást. Ez utóbbiak háromnegyede magánvádas büntető per volt. 2004. év végén 50 433 büntető per maradt folyamatban, mindössze 0,7%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban, a közvádas büntető perek 1,4%-os csökkenése és a magánvádas 2,0%-os növekedése mellett. A közvádas büntető perek intenzitása országos átlagban 7 hónap, megyék átlagában (főváros nélkül számítva) 6,1 hónap, a magán- és a pótmagánvádasoké 4 hónap körüli. Az ügyhátralékon belül csökkent az egy évnél is régebben érkezettek száma és aránya. December végén 15.216 ilyen büntető per maradt folyamatban, közel két százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időpontjában. Ennek ellenére csaknem minden harmadik közvádas büntető per változatlanul több mint egy éve érkezett. A nemperes büntető ügyek száma megkétszereződött, s így a helyi bíróságokhoz összességében több büntető ügy érkezett, mint a korábbi években.

28

Érkezett büntető ügyek száma a helyi bíróságokon 1998-2004 160 140 120 100 80 60 40 20

000 000 000 000 000 000 000 000 0

nem peres peres

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

év

A nemperes büntető ügyek befejezése az érkezésekhez hasonló mértékben változott, de mennyiségében valamelyest elmaradt attól, így a folyamatban maradt büntető nemperes eljárások száma 2386-ra emelkedett, amely több mint négyszerese az egy évvel korábbinak. A szabálysértések száma 2001 óta évente átlagosan 14 ezerrel emelkedett. 2004-ben mintegy 12,5 ezerrel, 10%-kal nőtt, s az érkezés megközelítette a 135 ezret. Ennek több mint egynegyede volt a bíróságok hatáskörébe tartozó, elzárással is sújtható szabálysértés, aminek 29%-a a járművezetés az eltiltás ideje alatt, 24%-a veszélyes fenyegetés, 19%-a rendzavarás, 17%-a tiltott kéjelgés. Szabálysértési hatóság határozata ellen 32 ezer kifogást nyújtottak be, s közel 56 ezer ügyben érkezett kérelem a bírósághoz a szabálysértési határozat közérdekű munkára, illetve elzárásra történő átváltoztatására. A szabálysértések befejezése közel 11%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, de csekély mértékben kevesebb volt az érkezéseknél, így 0,8%-kal, közel 16 ezerre nőtt a hátralék. Az év végén folyamatban maradt szabálysértési ügyek mintegy háromnegyede peres eljárás volt, amelyeknek mindössze 3,3%-a érkezett egy évnél is régebben a bíróságokhoz. A helyi bíróságok ügyforgalmának (érkezés és befejezés alapján) területi megoszlásában a 2003-ban bekövetkezett kismértékű koncentráció-növekedés átmenetinek bizonyult. 2004-ben Pest megye részesedése mérséklődött, ismét 9,5% körül alakult. A megye kisebb részarányához a nemperes eljárások számának csökkenése járult hozzá. A többi megye nem mutat értékelhető változásokat. A főváros részesedése sem módosult, 27% körüli, ezen belül a peres eljárásokból (figyelembe véve a szabálysértési pereket) is 23%-os maradt. A folyamatban maradt peres ügyekből (szabálysértéssel együtt) a főváros aránya nem módosult, 31%, de több megye részaránya növekedést mutat: Pest 29

megyében (13), Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (6), Hajdú-Bihar megyében (6), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (4) és Fejér megyében (3). Ezekben a megyékben nőtt is a peres érkezés, de míg a többi növekvő érkezést regisztráló megyében igen, ezekben a megyékben a befejezések növekedése nem ellensúlyozta az emelkedést, a csökkenő befejezés szám miatt nőtt a hátralék. Kivételt képez még Csongrád és Nógrád megye, ahol a folyamatban maradt peres ügyek száma nőtt, de aránynövekedést nem eredményezett. Figyelembe véve a nemperes eljárások ügyhátralékát is, említést érdemlő részarány-eltolódás csak Borsod-Abaúj-Zemplén, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mutatható ki. Ezzel párhuzamosan jelentősebben csökkent az országos hátralékból való részesedése Bács-Kiskun, Győr-Moson-Sopron és Jász-NagykunSzolnok megyének. Az év végén folyamatban maradt peres ügyhátralék érkezési átlaghónapban kifejezett értéke (intenzitás) Borsod-Abaúj-Zemplén megyében továbbra is a gazdasági és a munkaügyi pereknél magasabb (fél évet meghaladó) a főváros nélkül számított megyék átlagánál, itt nőtt is az érték. Pest megye az, ahol az intenzitási mutató a főváros mellett valamennyi peres eljárásnál változatlanul meghaladta a fél évet, a szabálysértési perek kivételével, ahol 5,8 hónap, de ez a legmagasabb az országban (szabálysértésnél az országos átlag 3,3 hónap). Szabolcs-Szatmár-Bereg megyénél eddig valamennyi érték a főváros nélkül számított átlag alatt maradt, 2004-ben viszont a gazdasági pereknél már magasabb lett annál, 6,1 hónap. Bár a részarány növekedése nem jelentős, vagy éppen csökkent is, de néhány megyét ki kell emelni, ahol az intenzitási mutató értéke még mindig lényegesen meghaladja a főváros nélküli országos átlagot. Csongrád és Győr-Moson-Sopron megyében a gazdasági pereké 1-1,5 hónappal, Hajdú-Bihar és KomáromEsztergom megyében a közvádas büntető pereké 2-4 hónappal, munkaügyi pereknél Somogy, Bács-Kiskun és Fejér megyében 1-3,5 hónappal magasabb annál. Az ügyhátralékon belül országosan az egy évnél régebben érkezett perekből változatlanul nagyobb arányban részesedett a főváros és Pest megye, 46, illetve 18%-kal. Őket követően 4,2-4,8%-ot meghaladó arányban részesedett még HajdúBihar és Komárom-Esztergom megye, mindkettőnél a közvádas büntető perekből való magas részaránya miatt. 1.1.3.1. Megyei bíróságok – elsőfokú ügyek A jogszabályoknak megfelelően a hatásköri változások fokozatosan rendezik át az ügyforgalmat bírósági szintek és ügyszakok között. Ezek egy része már 2003ban is kimutatható volt, de 2004-ben volt mérhető az év egészében. Az elmúlt év folyamán 9,7%-kal nőtt a megyei elsőfok ügyérkezése a teljes ügyforgalmat figyelembe véve, amely 1998 óta a legtöbb, 328 555 ügy regisztrálását jelentette. A növekedés csaknem valamennyi ügyszakban tapasztalható volt és általános érvényű volt az országban Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kivételével. 30

Bár az érkezések döntő része, mint a korábbi években is, a cégregisztrációval volt kapcsolatos, de kismértékű arányeltolódás már megfigyelhető. Érkezett ügyek számának megoszlása, 2003-2004 9,1% 8,5% 8,5% 6,1% 5,6%5,8%

peres nemperes * csőd- és felszámolás cégügyek

79,8% 76,7%

* Csőd-, felszámolási és cégügyek nélkül.

A befejezések száma ugyancsak dinamikusan, 16%-kal nőtt egy év alatt. Megoszlása az érkezésekhez hasonló módosulást mutat. A befejezések erőteljes növekedése ugyancsak általános volt az országban. Itt is csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megye volt a kivétel, de míg az érkezések vonatkozásában szinte valamennyi terület, addig a befejezéseknél csak a cégügyek eltérő irányú változása okozta az országostól való eltérést ebben a megyében. A befejezések növekedése ellenére sem csökkent az év végén folyamatban maradt ügyek száma, figyelmen kívül hagyva a cégügyeket, 17%-kal lett több egy év alatt. E területen sem volt egységes a változás, az országos hátraléknövekedéssel szemben Bács-Kiskun és Heves megyében csökkent, Vas megyében pedig szinten maradt. Emelkedett a pertartam is, az egy évnél régebben érkezett perek száma csaknem egyharmadával, 924-gyel nőtt egy év alatt. Arányuk a folyamatban maradt pereken belül szinte változatlan, minden 5. per érkezett egy évnél is régebben. E területen Bács-Kiskun megye a kivétel, ahol az egy éven túli peres hátralék összességében kevesebb, mint 2003-ban volt. A hatásköri változások a peres ügyforgalom alakulásában még szembetűnőbbek. 2004-ben a megyei elsőfokú bíróságokhoz 29 859 per érkezett, 17%-kal több mint egy évvel korábban. 1998 óta megyei elsőfokon ez a második legnagyobb számú ügyérkezés, ennél nagyobb peres érkezés csak 1999-ben, a közigazgatási perek egyszeri áttétele miatt következett be.

31

Érkezett megyei elsőfokú perek száma, 1998-2004 45 000 40 000 35 000

katonai

30 000

büntető közigazgatási

25 000

gazdasági

20 000

polgári

15 000 10 000 5 000 0 1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

év

A perérkezés 37%-a volt már polgári per (előző évben még 29%-a), amelyek száma közel másfélszeresére, 10 960-ra emelkedett egy év alatt, s közel két és félszerese a 6 évvel korábbinak. A polgári perérkezések háromtizede vagyonjogi, 14%-a nyilvántartásba vett, cégnek nem minősülő szervezeteket érintő, 9-9%-a közigazgatási jogkörben okozott károk megtérítése iránti, illetve személyhez fűződő jogok megsértése miatti polgári jogi igényekkel kapcsolatos per volt. Bíróságok ellen kártérítés miatt 174 pert nyújtottak be 2004. év folyamán, az összes polgári pernek az 1,6%-át. Az érkezett polgári perek 58%-ában a pertárgy értéke nem állapítható meg, háromtizedében nem haladta meg a 10 millió forintot, s mindössze 1,7%-ában volt több mint 50 millió forint. Pertárgy értéke a 2004. évben érkezett ügyekben Érkezett ügyek száma

Az eljárás tárgya peres nemperes peres Gazdasági nemperes Közigazga- peres tási nemperes Polgári

ügy ügy ügy

10 960 12 297 4 539 7 642 11 586 5 670

5 millió alatti 13,6 69,6 18,6 73,1 21,3 0,3

Ebből 5-10 millió 10-30 30-50 50 és több millió millió millió Ft perértékűek aránya, % 17,5 8,5 1,2 1,7 4,8 1,7 0,2 0,3 22,7 17,6 5,8 10,4 10,6 5,7 1,1 1,4 3,5 1,0 0,3 0,6 0,1 0,0 0,0 0,0

32

A vizsgált időszakban 8463 polgári pert fejeztek be, másfélszer annyit, mint 2003-ban. A befejező határozatok 40%-a ítélet, 10%-a elutasítás, 1,4%-a egyezség volt. Az év végén 7.216 polgári per maradt folyamatban, szintén másfélszer annyi, mint egy évvel korábban. Nagyságrendjét jól érzékelteti, hogy ez a mennyiség a hatásköri változások előtti 2002. évi egész éves polgári peres ügyérkezés másfélszeresének felel meg. Intenzitása – a megnövekedett érkezések miatt – a 2003. évihez viszonyítva alig, 7,5 hónapról 7,9-re módosult, azonban változatlan érkezési átlaghónappal számolva, a mutató értéke már 18 hónap a 2002. évi 7,3 hónappal szemben. A befejezések intenzív emelkedése a „könnyebb” ügyek befejezését jelentette, ami a perek „elöregedéséhez” vezetett. Az ügyhátraléknak már több mint egy negyede, 1900 polgári per érkezett egy évnél is régebben, 66%-kal több mint egy évvel korábban. Növekedése valamennyi bíróságon érzékelhető, a fővárosban is nőtt 47%-kal, ennek ellenére az aránya 70%-ról 62%-ra mérséklődött. A gazdálkodó szervezetek egymás közötti pereskedésének növekvő tendenciája folytatódott a vizsgált időszakban is. A benyújtott 4.539 peres ügy közel egyharmadával több az egy évvel korábbinál és a megyei elsőfokú perérkezésnek már a 15%-át adta. Az érkezések 56%-a vagyonjogi per, 8%-a nemzetközi árufuvarozással vagy szállítmányozással volt kapcsolatos, 6%-a a cégek társasági határozatának a felülvizsgálata iránti per. A kezdeményezett perek 41%-ában a perérték nem haladta meg a 10 millió forintot, egytizede viszont 50 millió forintnál is több volt. A gazdasági perek befejező határozatainak a száma is dinamikusan, egyötödével nőtt. Több mint egyharmadukban ítélet született, 10%-ukban elutasították a keresetet, 2,9%-ukban pedig kiegyeztek a felek. A folyamatban maradt gazdasági perek száma közel 30%-kal emelkedett, amely mennyiségében megegyezik a 2003. évi érkezéssel. Itt is nőtt a pertartam, bár közel sem olyan mértékben, mint polgári pereknél. Az év végén az egy évnél is régebben érkezett perek száma 1123 volt, 6,2%-kal több az egy évvel korábbinál. Ügyhátralékon belüli arányuk e perfajtánál a legmagasabb, minden 3. gazdasági pert egy évnél is régebben nyújtották be. A területi koncentráció itt is csökkent, a főváros 2003. évi 75%-os részaránya kétharmadra mérséklődött. A közigazgatási ügyszakhoz 1,3%-kal kevesebb, 11.586 peres ügy érkezett. Ezek egynegyede adóval, vámmal, jövedékkel, illetékkel, 12%-a építésügyi hatóság határozatával, 9%-a földhivatal határozatával kapcsolatos per. Az érkezett közigazgatási perek több mint 70%-ában a perérték nem határozható meg, további 25%-ban pedig nem érte el a 10 millió forintot sem.

33

A befejezések száma e perfajtánál is meghaladta 2,2%-kal a 2003. évi mennyiséget. A befejezések 46%-ában ítéletet, 9%-ában elutasító végzést hoztak. A befejezések száma azonban elmaradt érkezésekétől, így a folyamatban maradt ügyek száma, évek óta először ismét emelkedett, 1,3 százalékkal. Intenzitása országos átlagban – főváros nélkül számítva – 4,2 hónap. Az ügyhátralékon belül az egy évnél régebbiek száma és aránya szintén nőtt valamelyest, de még így is csak 11,5%. Itt nőtt a főváros aránya, már ezeknek az ügyeknek a kétharmadával rendelkezett. A polgári, gazdasági és közigazgatási nemperes eljárások (csőd-, felszámolás és cégügyek nélkül) összességében 73%-kal, 25 609-re nőttek. Az érkezések héttizedét fizetési meghagyások, kéttizedét társadalmi szervezetek, alapítványok ügyei tették ki. A pertárgy értéke többségüknél nem haladta meg a 10 millió forintot. A befejezések számának növekedése követte az érkezésekét, de mennyiségében elmaradt attól, így a hátralék a nemperes eljárásoknál 40%-kal lett több. Büntető perekből – a perérkezés 5,7%-a – (katonai tanácsok nélkül) 1706 érkezett, 7,6%-kal több, mint egy évvel korábban. A közvádas büntető perek (59 pótmagánvádas per is érkezett) közel háromnegyede 1 vádlottas, egyötöde 2-5 vádlottas volt. Mindössze 31 olyan közvádas büntető pert nyújtottak be, ahol a vádlottak száma meghaladta a 10-et. Befejeztek 12%-kal több, 1527 büntető pert, 77%-ában ítélettel, 1%-ában megszüntető, 2%-ában felfüggesztető határozattal. December 31-én 1076 büntető per maradt folyamatban, egyötödével több, mint egy évvel korábban. Az ügyhátralék érkezési átlag hónapban kifejezett értéke – főváros nélkül, ahol 11,4 hónap – országosan 6,4 hónap volt, alig változott. Év végén már az ügyhátralék egyötödét is meghaladta az egy évnél régebbi érkezésűek aránya, számuk 152-ről 227-re emelkedett egy év alatt. Itt is nőtt a főváros részesedése, ezeknek a pereknek már csaknem a fele itt vár befejezésre. A büntető nemperes ügyekből 1844 érkezett, amely alig 60%-a a 2003. évinek. A befejezések számának csökkenése meghaladta az érkezésekét. Az év végén 353 nemperes büntető per maradt folyamatban, 44%-kal több, mint előző év végén. Katonai tanácsokhoz 17%-kal kevesebb, 1068 ügy érkezett 2004 folyamán. A perek 80%-ában a vádlottak száma 1 volt, 19%-ában 2-5, s mindössze 4 perben haladta meg a 10-et. A befejezések száma ezt meghaladó mértékben, 28%-kal csökkent. A perek 65%-ában született ítélet, 1-1%-át megszüntették, illetve felfüggesztették.

34

Az ügyhátralék másfélszeresére nőtt ugyan, de még így is, országos átlagban, csak 3 havi érkezésnek megfelelő, 261 per maradt folyamatban. Ebből mindössze 12 olyan, amelyet egy évnél is régebben nyújtottak be. A katonai tanácsokhoz 365 nemperes eljárás érkezett, másfélszer annyi, mint az előző évben, melyet csaknem teljes egészében be is fejeztek, az év végén mindössze 12 ilyen ügyük maradt folyamatban. Az elmúlt években, évente átlagosan 42 csődeljárást kezdeményeztek, s hasonló nagyságrendű volt a számuk 2004-ben is. A csődeljárásokból 36-ot kft., 3at betéti társaság, 5-öt pedig részvénytársaság ellen indítottak. A befejezések száma követte az érkezésekét, s az év végén így 11 csődeljárás maradt folyamatban, 2-vel kevesebb, mint 2003-ban. A felszámolási eljárások száma évről évre nőtt, 2004-ben már megközelítette a 19 ezret – amely 14%-os növekedésnek felelt meg – s ez közel két és félszer annyi, mint 1998-ban volt. Felszámolási eljárások száma a m egyei bíróságokon, 1998-2004 ügyek száma

20 000 15 000

érkezés befejezés

10 000 5 000 0 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

év

A felszámolások egyharmadát az APEH indította, főleg a betéti társaságok és a kft.-k ellen, 46%-át pedig gazdasági társaságok kérték, elsősorban kft.-kel szemben, 8%-ában pedig a kft.-k önmaguk ellen kérték. A felszámolási eljárások befejezése ugyancsak dinamikusan, egyötödével nőtt, egyharmaduk egyszerűsített felszámolással zárult, 1%-ában sikerült egyezséget kötni, 12%-át elutasították, 3%-át felfüggesztették. 2004. év végén 22.494 felszámolási eljárás maradt folyamatban, 7,5%-kal több mint egy évvel korábban. Ezeknek az eljárásoknak 10%-a érkezett 3 évnél is régebben a bíróságokhoz. A cégbíróságokhoz benyújtott regisztrációval kapcsolatos ügyek száma a 2003. évi erőteljes csökkenés után ismét emelkedett, 5,4%-kal. Az érkezések 60%-a módosítási kérelem volt, új regisztrációval kapcsolatban 43 000 iratot nyújtottak be. 35

A befejezések száma az érkezésekhez hasonló mértékben változott, s jelentősen meg is haladta azt. A cégtörvényességi ügyek száma nem változott, közel 20 000 volt 2004-ben is. A cégbíróságok ezeknek az ügyeknek közel felét kezdeményezték és 1228 úgynevezett fantom céget töröltek is a nyilvántartásból. A cégbíróságok változatlanul országos átlagban egy havi érkezésnek megfelelő hátralékkal rendelkeztek. A megnövekedett megyei elsőfokú ügyérkezés egészét tekintve nem változott a területi koncentráció, 38%-a továbbra is a fővárosba, 11,5%-a Pest megyébe irányult. A peres eljárások tekintetében viszont emelkedett a főváros részesedése, a perek 40%-át már ide nyújtották be, s bár az országos befejezésekhez ugyanolyan arányban járult hozzá, mint 2003-ban, a hátralékból 52%-ra nőtt az aránya. A hátralékának érkezési átlaghónapban kifejezett értéke, figyelmen kívül hagyva a katonai pereket, 7,0-12,1 hónap. 2004. év végén megyei elsőfokon folyamatban maradt perek száma összesen és érkezési átlaghónapban kifejezett értéke perfajtánként

intenzitás 13

folyamatban maradt 570 400 330 200 160

— 8 830 (3) — 570 (4) — 400 (5) — 330 (3) — 200 (5)

polgári gazdasági közigazg. büntető

Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a főváros részaránya az egy évnél régebben érkezett perekből (az ügyek számának növekedése mellett), ha kismértékben is, de mérséklődött. Ennek ellenére ezekből a perekből az ügyhátralékánál változatlanul nagyobb arányban, 63%-ban részesedett. Ellentétes irányú volt a változás Pest megyében, ahol a hátralékból való kismértékű aránycsökkenéssel egyidejűleg nőtt az éven túliakból a részesedése. A peres ügyhátralék nagyságát tekintve a főváros és Pest megye mögött – megelőzve a 2003. évben utánuk következő Fejér és Győr-Moson-Sopron megyét – Hajdú-Bihar, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megye részesedése lett a 36

legtöbb, az éven túli perek számának mennyisége alapján pedig e két megye sorrendje fordított. 1.1.3.2. Megyei bíróságok – fellebbezett ügyek Megyei bíróságokhoz 2004-ben ugyannyi fellebbezést nyújtottak be, mint 2003-ban. Ezen belül a peres eljárások száma egyötödével csökkent, a nemperes eljárásoké több mint másfélszeresére emelkedett. A befejezések száma is csaknem megegyezett a 2003. évi mennyiséggel. Az érkezésekhez hasonlóan a peres eljárások befejezése szintén egyötödével csökkent, a nemperes eljárásoké 60%-kal nőtt. A folyamatban maradt másodfokú ügyek száma ennek megfelelően a pereknél 5,7%-kal mérséklődött, a nemperes ügyeknél viszont másfélszer annyi volt az év végén, mint egy évvel korábban. Összességében a fellebbezett ügyek hátraléka 1%kal lett kevesebb. Az ügyhátralékon belül eddig sem volt jelentős a másodfokra érkezéstől számított egy évnél régebben érkezett perek száma és aránya, amely 2004-ben a fővárosnak köszönhetően tovább csökkent. Polgári perekből 11%-kal kevesebb, 19 914 érkezett a megyei másodfokú tanácsokhoz. Mennyisége évek óta először maradt 20 ezren belül. Érkezett megyei fellebbezett perek száma, 1998-2004 60 000 50 000

büntető 40 000

munkaügyi

30 000

gazdasági polgári

20 000 10 000 0 1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

év

Az érkezések egyharmadát szerződéses jogviszonyból származó kötelmi, 11%át szerződésen kívüli kártérítés iránti, 8%-át tulajdoni perben hozott elsőfokú határozat ellen nyújtották be, csak 7, illetve 5%-át a házassági, valamint a gyermek tartása iránti végzés ellen. A pertárgy értéke 63%-uknál nem volt megállapítható, további egynegyedükben kevesebb volt 1 millió forintnál is. 37

A polgári perek befejezése ugyancsak kevesebb volt, 9%-kal, mint 2003-ban. A befejezések 36%-ában tárgyaláson kívül hoztak határozatot. A befejezések 57%ánál ítélet született, 6%-ában hatályon kívül helyezték az elsőfokú határozatot. Tovább mérséklődött a folyamatban maradt perek száma 4,4%-kal. Az intenzitása országos átlagban 3,1 hónap, ennél – említésre méltóan – csak a fővárosban (5,1 hónap) magasabb. A másodfokú bíróságokon a polgári perek 98%-a egy éven belül befejeződött. Gazdasági perek elsőfokú határozata ellen 2657 fellebbezést nyújtottak be, amely 13%-kal maradt alatta a 2003. évinek. A pertárgyérték szerinti megoszlásuk nem mutat nagy eltéréseket, egyötödüknél nem volt megállapítható, további egyötödük 300 ezer Ft alatti volt, 20-25%-uk 300 ezer-1 millió, illetve 1-3 millió Ft közötti és 13%-uk volt 3 millió fölötti. A gazdasági perek befejezése az érkezésekhez hasonló irányban és mértékben változott, egyharmadukat tárgyaláson kívül bírálták el. A befejezések közel 60%ában ítéletet hirdettek, 12%-ában pedig hatályon kívül helyezték az elsőfokú határozatot. Az érkezéseket meghaladó befejezésszám következtében 1,6%-kal csökkent a hátralék, amely 4,4 hónap átlagérkezéssel azonos. Ezt meghaladó intenzitási mutatóval csak a főváros (7,5 hónap) és Győr-Moson-Sopron megye (4,6 hónap) rendelkezett. Az egy évnél régebben érkezett perek aránya 2%-on belül maradt. Polgári és gazdasági nemperes ügyekből 9129 érkezett másodfokra, amely több mint egyharmadával, 2,5 ezerrel haladta meg az egy évvel korábbit. Közel kétharmaduknál a pertárgy értéke nem volt meghatározható, további 20%-uknál nem haladta meg a 300 ezer Ft-ot, mindössze 5%-uknál volt 3 millió Ft-nál is több. A befejezések száma ugyancsak több mint egyharmadával nőtt, de mennyisége elmaradt az érkezésekétől, így a folyamatban maradt ügyek száma 40%-kal, 1172-re emelkedett. A fellebbezett munkaügyi perekből évente átlagosan 3200 érkezett, s ennek megfelelő mennyiségű volt 2004-ben is. A befejezések kismértékű növekedése ellenére számuk ettől valamelyest elmaradt. A perek egyharmadát tárgyaláson kívül bírálták el. A befejező határozatok kétharmada ítélet volt és 5,4%-ban hatályon kívül helyezés. A folyamatban maradt másodfokú munkaügyi perek száma 960-ra, 13%-kal emelkedett. Ez országos átlagban 3,6 hónap érkezéssel azonos. Három országos átlagot meghaladó intenzitású bíróság volt, a főváros (6,0 hónap), Győr-MosonSopron (4,3 hónap) és Pest megye (6,5 hónap). Az ügyhátralékon belül az egy évnél is régebben érkezett perek száma továbbra is elhanyagolható. Fellebbezett büntető perekből 13 697 érkezett, lényegesen kevesebb, mint egy évvel korábban. A közvádas perek 74%-ában egy, további egynegyedében 2-5

38

volt a vádlottak száma, s mindössze 38 olyan közvádas per érkezett másodfokra, ahol a vádlottak száma meghaladta a 10–et. Másodfokon 14 299 per fejeződött be, amely ugyancsak jóval alatta volt a megelőző évinek. A határozatok 61%-át tanácsülésen hozták, amelyek egyharmadában ítélet, több mint felében helybenhagyó végzés született. A megyei bíróságokon befejezett fellebbezett perek megoszlása, 2004 100% 90% 80% 70% 60%

tanácsülésen nyilvános ü. tárgyaláson

50% 40% 30% 20% 10%

Fő vá Ba ros ra n Bá y a cs -K Bo B é k rs od é s Cs -Aon Z gr ád G Fejé yő r r-M H -S aj dú H B Já eve s s K z -N om -S ár z om N -E óg rá d Pe s S Sz om t ab og ol cs y -S To B ln a V V a es s zp ré m O rs Zala zá go sa n

0%

A perek közel egyharmadában nyilvános ülésen döntöttek, ahol az ítéletek száma 58%-ot, a helybenhagyásoké 35%-ot tett ki. Tárgyaláson az ügyek 7,3%-át fejezték be, ugyancsak közel 60%-ban ítélettel, 23%-ban pedig helybenhagyással. Az elsőfokú határozatot a befejezett összes büntető per 5,9%-ában helyezték hatályon kívül, döntő többségüket tanácsülésen. A befejezett fellebbezések 10%-a volt olyan, amely a másodfokú bíróságokhoz több mint egy éve érkezett. December végén 5239 büntető per maradt folyamatban, 10,3%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban, 1998 óta a legkevesebb. Érkezési átlaghónapban kifejezett értéke országos átlagban 4,6 hónap, a főváros nélkül (8,1 hónap) számítva egy hónappal kevesebb. Az országos átlagot, több mint egy hónappal, a fővároson felül Győr-Moson-Sopron (5,6 hónap) és Pest megyében (7,1 hónap) haladta meg. A közvádas büntető perek ügyhátralékán belül csökkent az egy évnél is régebben érkezett perek száma (401-ről 249-re) és aránya a főváros hátralék feldolgozásának eredményeként ezeknek ugyanis közel négyötödét koncentrálja. A nemperes büntető eljárások elsőfokú határozata ellen benyújtott fellebbezések száma 75%-kal nőtt egy év alatt. Az érkezések felét a nyomozási

39

bírók feladatkörébe tartozó ügyek tették ki, főleg az előzetes letartóztatás ügyében tett intézkedések. A befejezések számának változása az érkezések dinamikáját követte. Az év végén 458 nemperes büntető fellebbezés maradt folyamatban, kétszerese a bázis időszakénak. Másodfokra szabálysértési ügyekből 685 érkezett, 17%-kal több mint 2003ban. 27%-uk járművezetés az eltiltás tilalma alatt, 22%-uk veszélyes fenyegetés, 13%-uk tiltott kéjelgés elsőfokú határozata ellen benyújtott fellebbezés. A befejezések száma az érkezésekkel csaknem megegyező volt, amelyek mintegy kétharmada az elsőfokú határozatot hatályban tartotta, mindössze 29 ügyben helyezték hatályon kívül, illetve 37 ügyben változtatták meg azt. Az év végén csupán csak 20 szabálysértés maradt folyamatban. A másodfokú ügyek alapján a területi koncentráció lényegében változatlan maradt, az összérkezésből és befejezésből a főváros részaránya 27, Pest megyéé 8, Borsod-Abaúj-Zemplén megyéé 5,9, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéé 5%-os volt. Ezen belül a peres érkezésben kismértékű elmozdulás figyelhető meg, BorsodAbaúj-Zemplén megyét kivéve, az előbb említett megyék javára. A folyamatban maradt ügyeket tekintve a főváros aránya jóval nagyobb, továbbra is 45% körüli, majd őt követi Pest megye mintegy 10%-kal. 1.1.4. Ítélőtáblák 2004-ben az ítélőtáblákra 10 670 fellebbezés érkezett, 4%-kal több mint 2003ban a Legfelsőbb Bíróságtól átadott és a közvetlen hozzájuk érkezett fellebbezések együttes mennyisége volt. Ezen belül a peres eljárások száma 5,7%-kal – teljes egészében a közigazgatási perek számának növekedése következtében –, a nemperes eljárásoké 2,5%-kal nőtt. Ez utóbbi növekedését a büntető és katonai nemperes ügyek határozták meg. Polgári perekből 1,9%-kal csökkent a fellebbezések száma, az érkezett 1996 polgári pernek 43%-a vagyonjogi, 15%-a közigazgatási jogkörben okozott károk megtérítése iránti, 7,4%-a személyhez fűződő jogok megsértése miatti polgári jogi igényekkel kapcsolatos volt. Gazdasági peres ügyekből 671 érkezett, 5,6%-kal kevesebb, amelynek több mint kétharmada volt vagyonjogi per. Közigazgatási perekből 1236 érkezett a Fővárosi Ítélőtáblához, kétszerese a 2003. évinek, amelyben szerepet játszott az is, hogy 2004. május 1-jétől a menekült ügyeket az Európai Unió gyakorlatának megfelelően peres ügyként kell elbírálni. Büntető perek elsőfokú határozata ellen 1082 fellebbezést nyújtottak be, amely 15%-kal kevesebb a tavalyi, Legfelsőbb Bíróságtól átvett és megalakulásuk óta érkezett másodfokú ügyek együttes mennyiségénél. Négyötödük egy vádlottas volt, s mindössze két olyan fellebbezés érkezett, ahol a vádlottak száma meghaladta a tizet.

40

Katonai tanácshoz az előző évinek alig kétharmada érkezett, mintegy háromnegyede egy vádlottasként. Az év folyamán az ítélőtáblák 11 349 másodfokú ügyet fejeztek be, másfélszeresét, mint megalakulásuk évében. A növekedés valamennyi ítélőtáblán, minden ügyszakban megfigyelhető. A civilisztikai perek közel felét tárgyaláson kívül fejezték be. A civilisztikai perek négytizedében született ítélet, s 11%-ában helyezték hatályon kívül az elsőfokon hozott határozatot. A büntető perek 46%-át tanácsülésen, nyolctizedében helybenhagyó végzéssel fejezték be, 38%-át nyilvános ülésen, több mint felét ítélettel és 16%-át tárgyaláson, közel háromnegyedét szintén ítélettel. Az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezéséről a befejezések 6,5%-ában döntöttek. A katonai tanács határozatainak a felét tárgyaláson, további 40%-át tanácsülésen hozta, közel felében ítélet, 40%-ában helybenhagyó végzés született. A befejezések érkezéseket meghaladó mennyiségének eredményeként tovább csökkent az ítélőtáblák másodfokú ügyhátraléka. December 31-én 1710 peres és 970 nemperes fellebbezett ügy maradt folyamatban, 1,1; illetve 40%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A peres eljárások közül a közigazgatási pereké mintegy másfélszeresére, a büntető pereké pedig 5,6%-kal nőtt, a többi területen jelentős csökkenés következett be. A nemperes eljárások száma civilisztikai eljárásoknál csökkent, büntető ügyszakban emelkedett. A peres hátraléknak civilisztikai ügyszakban kevesebb mint egy, büntető ügyszakban pedig kevesebb, mint 2%-a érkezett egy évnél is régebben. Felülvizsgálati kérelem 17 érkezett, mindössze 1 kérelem maradt az év végén elbírálatlan. Egyéb ügyekből csaknem két és félszeresére, 1640-re nőtt az érkezés. A befejezések száma ugyancsak megtöbbszöröződött. Így az év végén 88 egyéb ügy maradt folyamatban, az előző évinek a hattizede. 1.2. Munkateher A helyi bíróságokon a (szabálysértések nélkül számított) peres ügyforgalmi adatok eltérő irányban módosultak a büntető és a civilisztikai ügyszakban. Büntető ügyszakban csökkent az érkezések, a befejezések, és az év végén folyamatban maradt perek száma. Civilisztikai ügyszakban nőtt az érkezés, ezt meghaladóan nőtt a befejezés is, így a hátralék szintén mérséklődött. A tárgyaló bírák havi átlagos száma ezzel ellentétes irányban változott, büntető ügyszakban 3,8%-kal nőtt, civilisztikai ügyszakban 2,7%-kal csökkent. A bírák tárgyalási tevékenységét kifejező valamennyi mutatószám értéke büntető ügyszakban – a tárgyalási napok egy bíróra 41

jutó száma kivételével – csökkent, civilisztika területén pedig emelkedett. A változások a területi különbségek kiegyenlítődésének irányába mutatnak, a legmagasabb és a legkisebb érték között már 10-nél is kevesebb lett az eltérés az érkezett és a befejezett perek mutatói tekintetében. A folyamatban maradt perek mutatói szélső értékének különbsége gyakorlatilag változatlan büntető ügyszakban, az egy bírónál folyamatban maradt perek száma 129-ről 123-ra mérséklődött, civilisztikai ügyszakban viszont 20-szal nőtt a területi különbség, az egy bírónál folyamatban maradt perek száma 139-ről 142-re emelkedett. A helyi bíróságok büntető ügyszakában a meghatározó súlyú megyékben – a főváros kivételével – mindenhol többen tárgyaltak. Változatlanul a fővárosban, Komárom-Esztergom és Pest megyében volt a legmagasabb a folyamatban maradt büntető perek egy bíróra jutó száma 2004. év végén, bár sorrendjük módosult. Civilisztikai ügyszakban a megyék 4/5-ében csökkent a tárgyaló bírák havi átlagos száma, köztük a fővárosban és Pest megyében. Az egy bíróra jutó folyamatban maradt ügyek mutatója továbbra is – Pest megye és a főváros mellett – Győr-Moson-Sopron megyében a legmagasabb. Mindkét ügyszakban folytatódott a 3 éven túl folyamatban levő ügyek számának és ügyhátralékon belüli arányának csökkenése. Területi megoszlása nem változott, büntető ügyszakban továbbra is a fővároshoz, Pest megyéhez és Komárom-Esztergom megyéhez kötődik az ilyen hosszú tartamú perek döntő többsége, civilisztikai ügyszakban a két előbbihez. A megyei bíróságok fellebbezett ügyeinek száma összességében 2004-ben – az előző évi csekély mérséklődést követően – erőteljesen csökkent, az érkezett és a befejezett perek száma egyformán 21%-kal, a folyamatban maradtaké pedig 5,7%kal. Az ügyforgalmi adatok mindkét ügyszakban bekövetkezett jelentős mérséklődésével egyidejűleg a tárgyaló tanácsok havi átlagos száma is mindkét ügyszakban tovább csökkent, büntetőben 4,5%-kal, civilisztikaiban 2%-kal. Jelentősen befolyásolta a mutatószámok alakulását az is, hogy jogszabályváltozás következtében büntető ügyszakban másodfokon meghatározott ügyek esetében tanácsülésen is lehetővé vált e perek érdemi elbírálása. Mindezek együttes hatásaként ebben az ügyszakban a mutatóknak az előző években tapasztalt viszonylagosan kiegyenlített alakulását követően 2004-ben nagymértékű csökkenés látható. Civilisztikai ügyszakban is csak az egy tanácsra jutó tárgyalási napok, kitűzött ügyek és tárgyalt ügyek száma emelkedett körülbelül egy százalékkal, a többi kisebb-nagyobb mértékben szintén mérséklődött. A területi különbségek általában fokozódtak: civilisztikai ügyszakban valamennyi mutatószám vonatkozásában, büntetőben viszont a befejezett és a folyamatban maradt perek mutatója esetében kis mértékben csökkentek. Az ügyhátralék volumenét jelző intenzitási mutatószám mindkét ügyszakban nőtt, említésre méltóan a büntető pereknél, 3,3-ről 4,6 hónapra.

42

Az egy tanácsra jutó ügyhátralék büntető ügyszakban már évek óta a fővárosban és Komárom-Esztergom megyében volt a legmagasabb, 2004-ben azonban őket követően jelentősen módosult a megyék sorrendje. Civilisztikai ügyszakban a tárgyaló tanácsok 17%-os mérséklődését követően a hat mutatóból négy Somogy megyében volt a legmagasabb. Ebben az ügyszakban is a főváros tanácsai előtt maradt változatlanul a legtöbb fellebbezés folyamatban az év végén, ahol a tárgyaló tanácsok száma 2,6%-kal, az érkezéseké 2%-kal csökkent, így intenzitása is kis mértékben (5,5 hónapra) nőtt. A megyei bíróságok elsőfokú ügyforgalmi adatai tovább emelkedtek, ennek mértéke megegyezik az előző évivel. Ezzel egyidejűleg – az előző évek csekély mértékű növekedését követően – 2004-ben mindkét ügyszakban számottevően több a tárgyaló bírák száma, büntető ügyszakban 23%-kal emelkedett (a megyék 2/3-ában érvényesült az országos tendencia), emiatt az érkezett, a befejezett és a folyamatban maradt perek mutatói kissé mérséklődtek (a megyék 1/3-ában viszont nőttek e mutatók értékei). Civilisztikai ügyszakban a tárgyaló bírói létszám 18%-kal nőtt (az emelkedés eltérő mértékben ugyan, de valamennyi területen bekövetkezett), és az összes mutató értéke nagyobb az egy évvel korábbihoz képest. Közülük ki kell emelni az érkezett ügyek egy bíróra jutó számát, ahol a növekedés csak a megyék 2/5-ében valósult meg, de négy megyében mértéke meghaladta a 10%-ot. A befejezett és a folyamatban maradt perek mutatója esetében a megyék felében az országos tendenciával ellentétes volt a változás. Az ügyhátralék intenzitása mindkét ügyszakban 7 hónapot meghaladó. Büntető ügyszakban a peres ügyhátraléknak 2003. év végén több mint a fele, 2004-ben már 3/5-e koncentrálódott a fővárosra, Pest, Hajdú-Bihar és KomáromEsztergom megyére. Civilisztikai ügyszakban a peres ügyhátraléknak viszont már több mint a fele volt továbbra is a fővárosban. Változatlanul figyelmet érdemel ebben az ügyszakban Fejér megye, ahol a megfigyelt hat mutatószám közül öt a legmagasabb az országban. Ki kell emelni azonban, hogy – gyakorlatilag változatlan tárgyaló bírói szám mellett – 58%-kal nőtt az egy bíróra jutó befejezések száma. Az ítélőtáblákon a tárgyaló tanácsok havi átlagos száma összességében csökkent, civilisztikai ügyszakban ez 7%-os volt, ugyanakkor büntetőben gyakorlatilag változatlan maradt. A tanácsok együttesen közel 5000 fellebbezést bíráltak el. A mutatók értékei mindkét ügyszakban – az egy tanácsra jutó tárgyalási napok és a folyamatban maradt perek kivételével – elmaradtak az előző évitől. Az intenzitási mutató értéke büntető ügyszakban 1,8-ről 3,7, civilisztikai ügyszakban 2,2-ről 3,8 hónapra emelkedett.

43

2. Személyzeti helyzet 2.1. A bírák és az igazságügyi alkalmazottak (bírósági titkárok, bírósági fogalmazók, tisztviselők és írnokok) engedélyezett és tényleges létszámának változása 2004-ben – az ítélőtáblákon és a megyei bíróságokon összesen – 56 fővel emelkedett az engedélyezett bírói létszám (37. számú melléklet). Az ítélőtáblák és a fellebbviteli ügyészi szervek székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló 2002. évi XXII. törvény értelmében 2004. július 1. napjától Debrecenben Debreceni Ítélőtábla, Győrött Győri Ítélőtábla elnevezéssel további ítélőtáblák létesültek, amelyek tényleges működésüket 2005. január 1. napjával kezdték meg. Az OIT a 85/2004. (V. 4.) határozatával döntött a két új ítélőtábla engedélyezett létszámáról. Kimondta, hogy a Debreceni Ítélőtábla vezetőkkel (elnök, elnökhelyettes, két kollégiumvezető) együtt számított engedélyezett bírói álláshelyeinek száma 25 fő, melyből a tanácselnöki álláshelyek száma 5 fő, a bírói álláshelyeké 16 fő. Az OIT a Győri Ítélőtáblán a vezetőkkel együtt (elnök, elnökhelyettes, két kollégiumvezető) számított engedélyezett bírói létszámot 16 főben határozta meg, amelyből a tanácselnöki engedélyezett álláshelyek száma 3 fő, a bírói álláshelyeké pedig 9 fő. A bírói álláshelyekhez tartozó illetményt, annak járulékait, valamint a dologi kiadásokat és az első felszerelés költségeit az álláshelyek betöltésének időpontjától biztosította. A Debreceni és a Győri Ítélőtábla 2004. évi költségvetési előirányzatáról szóló 127/2004. (VI. 1.) OIT határozatot a 2004. június 1-jei ülésén fogadták el. Az OIT a Fővárosi Ítélőtáblán a 2003/144. (XI. 25.) számú belső határozatával 2004. január 1-jei hatállyal két 10. fizetési fokozatú tanácselnöki és öt 8. fizetési fokozatú bírói állást rendszeresített. Az álláshelyekhez tartozó illetményt, annak járulékait, valamint a dologi kiadásokat az álláshelyek betöltésének időpontjától a zárolt előirányzatból biztosította. Egyben felkért arra, hogy az álláshelyek tényleges betöltésének időpontjától rendelkezzek az összeg felhasználásáról. Az OIT ugyancsak a Fővárosi Ítélőtáblán a 2004/84. (VII. 6.) számú belső határozatával 2004. október 1-jei hatállyal egy 10. fizetési fokozatú tanácselnöki állást rendszeresített. Az álláshelyhez tartozó illetményt, annak járulékait, valamint a dologi kiadásokat az álláshely betöltésének időpontjától a 127/2004. (VI. 1.) OIT határozattal fel nem osztott, fejezeti kezelésű előirányzat terhére biztosította. A Pécsi Ítélőtáblán a Tanács a 2003/143. (XI. 25.) számú belső határozatával 2004. január 1-jei hatállyal egy 8. fizetési fokozatú bírói álláshelyet rendszeresített. Az OIT az álláshelyhez tartozó illetményt, annak járulékait, valamint a dologi kiadásokat az álláshely betöltésének időpontjától a zárolt előirányzatból biztosította. Egyben felkért arra, hogy az álláshely tényleges betöltésének időpontjától rendelkezzek az összeg felhasználásáról.

44

Az OIT a 2003. szeptember 9-ei ülésén tárgyalta meg a Fővárosi Bíróság ítélkezési helyzetének javítása és eredményesebb működésének biztosítása érdekében a 2001/78. (IX. 12.) számú belső határozatában előírt koncepció kialakítása tárgyában készült előterjesztést. Ennek eredményeként a 2003/102. (IX. 9.) számú belső határozatában 2004. január 1-jei hatállyal a Fővárosi Bíróságon öt megyei bírósági bírói álláshelyet létesített. Az álláshelyekhez tartozó illetményt, járulékait, valamint dologi kiadásokat az álláshelyek betöltésének időpontjától a zárolt személyi juttatás terhére biztosította. Felkért arra, hogy az álláshelyek tényleges betöltésének időpontjától rendelkezzek az összeg felhasználásáról. Az OIT a 2003. április 1-jei ülésén tárgyalta meg a legfelsőbb bírósági bírói álláshelyekről, az azokhoz tartozó illetményekről és járulékokról készült előterjesztést. A 2003/33. (IV. 2.) számú belső határozatában 2003. május 1-jei hatállyal a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróságon ideiglenesen egy megyei bírósági bírói álláshelyet rendszeresített és felkérte a megyei bíróság elnökét, hogy az OIT-ot tájékoztassa a gazdasági kollégiumban elsőként megüresedő megyei bírósági bírói álláshelyről. Tekintettel arra, hogy Erőss Károlyné dr. Vajvoda Ildikót, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság bíráját 2004. november 1. napjától az OIT a Debreceni Ítélőtáblára bírói munkakörbe áthelyezte, az általa betöltött, ideiglenesen létesített megyei bírósági bírói álláshely a gazdasági kollégiumban megüresedett. Erre figyelemmel a Tanács a 2004/124. (XII. 7.) számú belső határozatában az ideiglenesen rendszeresített 10. fizetési fokozatú megyei bírósági bírói álláshelyet 2004. december 10-ei hatállyal a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróságon zárolta azzal, hogy az álláshely további OIT intézkedésig nem tölthető be. Az OIT a 2004. június 1-jei ülésén tárgyalta meg az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellenőrzését végrehajtó bizottságokba megválasztott bírák bíróságra történő beosztása tárgyában készült előterjesztést. A 2004/67. (VI. 1.) számú belső határozatában a 2001. január 1. napjától létesített helyi bírósági bírói álláshelyeket 2004. július 1. napjától a határozatban megjelölt fokozatú megyei bírósági bírói álláshelyekké alakította át. Egyben döntött arról, hogy az átalakított álláshelyek közül a Komárom-Esztergom Megyei Bíróságról egy 4. és egy 5. fizetési fokozatú, a Somogy Megyei Bíróságról egy 10. fizetési fokozatú megyei bírósági bírói álláshelyet a Pest Megyei Bíróságra átcsoportosít. A Komárom-Esztergom Megyei Bíróságról történő átcsoportosítások időbeli hatályát – az 1994. évi XXIII. törvény módosítására tekintettel – 2004. július 1. napjában állapítottam meg. A Somogy Megyei Bíróságról történő átcsoportosításra – ugyancsak a törvény módosítására figyelemmel – még nem került sor. Az OIT a 2004/64. (VI. 1.) számú belső határozatában a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon az engedélyezett létszámon belül engedélyezte, hogy a megyei bíróság elnöke egy kollégiumvezetői álláshelyet egy megyei bírósági bírói álláshellyé

45

alakítson át. Az állás-átalakítás fedezete a megyei bíróságon a személyi juttatás és járulékai előirányzatában biztosított. Az OIT a 2004/76. (VI. 1.) számú belső határozatában elutasította a Vas Megyei Bíróság kijelölését olyan bírósággá, ahol a Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégiumban kollégiumvezető-helyettes működik. Ugyanakkor 2004. június 1. napjától engedélyezte, hogy a megyei bíróság elnöke egy megyei bírósági kollégiumvezető-helyettesi álláshelyet egy megyei bírósági csoportvezető bírói álláshellyé alakítson át. Az állás-átalakítás fedezete a megyei bíróságon ugyancsak a személyi juttatás és járulékai előirányzatában biztosított. Az OIT a 2004. szeptember 14-ei ülésén úgy döntött, hogy a 2004. november 1. napjától 2010. október 31. napjáig terjedő időtartamra kijelöli a Győr-MosonSopron Megyei Bíróságot olyan bírósággá, ahol a Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégiumban kollégiumvezető-helyettes működik. A bírák tényleges létszámának, állományának alakulása szempontjából a beszámoló időszakában kiemelkedő jelentőségű volt a Debreceni és a Győri Ítélőtábla személyi feltételeinek biztosítása. Ennek körében a testület kinevezte a két ítélőtábla elnökét, elnökhelyettesét és kollégiumvezetőit, valamint döntött bíráknak az ítélőtáblákra történő áthelyezése tárgyában. A két új ítélőtábla felállítása lényegesen átalakította több megyei bíróság személyi állományát. A Debreceni Ítélőtábla működésének megkezdése a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei, a Hajdú-Bihar Megyei és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróságot érintette személyzeti szempontból. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróságról egy megyei bírósági bíró kapott bírói beosztást a Debreceni Ítélőtáblára. Az OIT a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság elnökét az ítélőtábla elnökének, elnökhelyettesét az ítélőtábla elnökhelyettesének, egy kollégiumvezetőjét és egy tanácselnökét az ítélőtábla egy-egy kollégiumvezetőjének nevezte ki. A megyei bíróság egy kollégiumvezetője és három tanácselnöke tanácselnöki kinevezést kapott az ítélőtáblán, egy megyei bírósági csoportvezető bíró, nyolc megyei bírósági bíró, egy helyi bírósági elnök, egy helyi bírósági elnökhelyettes és két helyi bírósági bíró pedig ítélőtáblai bírói beosztást. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság egy megyei bírósági bírája tanácselnöki kinevezést kapott az ítélőtáblán, egy megyei és egy helyi bírósági bíró pedig bírói beosztásba került az ítélőtáblára. A Győri Ítélőtábla működésének megkezdése a Fejér Megyei, a Győr-MosonSopron Megyei és a Zala Megyei Bíróságot érintette személyzeti szempontból. A Fejér Megyei Bíróság egy kollégiumvezető-helyettese tanácselnöki kinevezést kapott az ítélőtáblán, egy megyei bírósági bíró pedig ítélőtáblai bírói beosztást.

46

Az OIT a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság elnökét az ítélőtábla elnökének, elnökhelyettesét az ítélőtábla elnökhelyettesének, egy kollégiumvezetőjét és egy kollégiumvezető-helyettesét az ítélőtábla egy-egy kollégiumvezetőjének nevezte ki. A megyei bíróság két tanácselnöke az ítélőtáblán tanácselnöki kinevezést kapott, öt megyei bírósági bíró pedig ítélőtáblai bírói beosztást. A Zala Megyei Bíróságról egy megyei bírósági bíró az ítélőtáblán bírói beosztásba került. A beszámoló időszakában az OIT – tekintettel az előzőekben vázolt személyi változásokra – különös figyelmet fordított az érintett megyei bíróságokon a bírósági vezetők kinevezésére, a bírói kar utánpótlására. A bírósági titkárok és bírósági fogalmazók engedélyezett létszámán belül – az ítélőtáblákon és a megyei bíróságokon – a titkári létszám az elmúlt évhez képest 29 fővel emelkedett, a fogalmazói létszám 9 fővel csökkent (38. és 39. számú melléklet). Az OIT a 85/2004. (V. 4.) határozatában a Debreceni Ítélőtáblán 7 főben, a Győri Ítélőtáblán 4 főben határozta meg a bírósági titkári munkakörben az engedélyezett létszámot. A 2003. november 25-i ülésén az OIT úgy döntött, hogy 2004. január 1-jei hatállyal a Fővárosi Ítélőtáblán két II/3. fizetési osztály/fokozatú bírósági fogalmazói álláshelyet rendszeresít a zárolt előirányzat terhére. Az OIT a 2003. szeptember 9-i ülésén a Fővárosi Bíróság helyzetének megoldásáról szóló, már hivatkozott 2003/102. (IX. 9.) számú belső határozatában – a zárolt személyi juttatás terhére – a Fővárosi Bíróságon 2004. január 1-jei hatállyal hét bírósági titkári álláshelyet létesített. A 2004. július 6-i ülésén hozott határozatával 2004. július 15. napjától kezdődő hatállyal a Fővárosi Bíróságon 10 bírósági fogalmazói álláshelyet megszüntetett és 10 bírósági titkári álláshelyet létesített. A fedezetet a Fővárosi Bíróság személyi juttatás és járulékai előirányzata biztosította. A 2004. szeptember 14-i határozatával 2004. október 1. napjával kezdődő hatállyal a Heves Megyei Bíróságon a személyi juttatás és járulékai előirányzatának terhére egy bírósági fogalmazói álláshelyet megszüntetett és egy bírósági titkári álláshelyet létesített. A tisztviselők és az írnokok engedélyezett együttes létszáma – az ítélőtáblákon és a megyei bíróságokon – 2004-ben 5214 főről 5288 főre, 74 fővel emelkedett. Ezen belül a tisztviselők engedélyezett létszáma 118 fővel emelkedett, míg az írnokoké 44 fővel csökkent (40. számú melléklet). Az OIT a már hivatkozott 85/2004. (V. 4.) határozatában bírósági ügyintéző munkakörben a Debreceni Ítélőtáblán 7, a Győri Ítélőtáblán 4 főben, felsőfokú iskolai végzettségű tisztviselői munkakörben a Debreceni Ítélőtáblán 15, a Győri Ítélőtáblán 13 főben, 47

-

középfokú iskolai végzettségű tisztviselői munkakörben a Debreceni Ítélőtáblán 9, a Győri Ítélőtáblán 7 főben állapította meg az engedélyezett létszámot.

A 2003. november 25-i ülésén felkért, hogy 2004. január 1-jei hatállyal a Pécsi Ítélőtáblán egy IV/5. fizetési osztály/fokozatú tisztviselői álláshelyet létesítsek és annak pénzügyi fedezetét a tényleges betöltésétől kezdődően a zárolt előirányzat terhére biztosítsam, továbbá arra, hogy 2004. január 1-jei hatállyal a Fővárosi Ítélőtáblán két III/5. fizetési osztály/fokozatú bírósági ügyintézői, valamint két IV/5. fizetési osztály/fokozatú tisztviselői álláshelyet létesítsek és annak pénzügyi fedezetét a tényleges betöltéstől kezdődően a zárolt előirányzat terhére biztosítsam. A bíróságok létszámmal és személyi juttatással való gazdálkodásáról szóló 1998. évi 4. számú OIT szabályzat 11. §-ának (4) bekezdése alapján a megyei bíróságok elnökeinek (a Fejér, a Heves, a Komárom-Esztergom, a Nógrád és a Pest Megyei Bíróság) indokolt kérelme alapján döntöttem továbbá új tisztviselői, írnoki álláshelyek létesítéséről (Fejér megyében két írnoki, Heves megyében egy tisztviselői, Komárom-Esztergom megyében egy tisztviselői és egy írnoki, Nógrád megyében egy végrehajtási ügyintézői, Pest megyében két tisztviselői állás). Az elmúlt évben a Pest Megyei Bíróság elnöke három fizikai dolgozói álláshelyet három tisztviselői álláshellyé alakított át. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács megalakulása óta egyik alapvető célkitűzésének tekinti a bírák tehermentesítését az adminisztratív feladatok ellátása alól és ennek érdekében a bíróságokon megfelelő létszámarány kialakítását. Ennek ellenére megállapítható, hogy az egy bíróra jutó tisztviselői, írnoki arány a beszámoló időszakában romlott. Míg 2002-ben ez a mutató 1,93 fő volt, 2003-ban pedig 1,95 fő, addig 2004-ben ismét 1,93 főre csökkent. 2.2. A bírói kar összetétele Az előző évhez képest tovább csökkent az első kinevezésre tekintettel határozott időre kinevezett bírák száma (a 2003. évi 313 főről 303 főre). A betöltött bírói létszámon belüli arányuk 11,1% volt. A helyi bíróságokon tovább csökkent a 10 év alatti gyakorlattal rendelkező bírák aránya, a 2003. évi 57,8%-hoz képest 56,9%-ra. A hosszabb bírói gyakorlattal rendelkező helyi és megyei bírósági bírák körében minimálisan csökkent a 11-20 éves gyakorlattal rendelkező bírák aránya, a 2003. évi 37,8%-ról 37,5%-ra. Ugyanakkor minimálisan emelkedett a 30 év feletti gyakorlattal rendelkező helyi és megyei bírósági bírák aránya, a 2003. évi 6,7%-hoz képest 7,4%-ra. Az ítélőtáblákon szolgálatot teljesítő bírák tekintetében a két új ítélőtábla felállításakor is meghatározó szempont volt a megfelelő időtartamú ítélkezési 48

tapasztalat szerinti kiválasztás. Ennek kapcsán megállapítható, hogy az ítélőtáblákon igen magas a hosszabb bírói gyakorlattal, ezen belül is a 11-20 éves (45,8%), valamint a 21-30 éves (31,8%) bírói gyakorlattal rendelkező bírák aránya (41-42. számú melléklet). A bírói kar nemek szerinti összetételét megvizsgálva megállapítható, hogy a helyi bíróságokra beosztott bírák közül 73,4%, a megyei bíróságokon működők körében 67,6% a női bírák aránya. A 2003. évihez képest 2004-ben a helyi bíróságokon 0,4%-kal csökkent, a megyei bíróságokon 1,6%-kal nőtt a női bírák aránya. Az ítélőtáblákon a nők aránya (62,4%) – az országos viszonylatnak megfelelően – magas (43-49. számú mellékletek). 2.3. A bírák kinevezése Az OIT 180 bírói állásra kiírt pályázatot bírált el. Valamennyi előterjesztést elfogadva, a Magyar Köztársaság elnöke 2004. január 1. és 2004. december 31. között 108 pályázót nevezett ki bíróvá, ezen belül az első kinevezésre tekintettel határozott időre kinevezett bírák száma 101 volt. A főváros bíróságain 37 új bíró kezdte meg működését (52. számú melléklet). A megyei bíróságokon a bírói tisztségre pályázók száma egy és tíz között változott. A Bjt. 11. §-ának (1) bekezdése értelmében – főszabályként – a bírói kinevezés első alkalommal három évre szól. A határozott időtartamra kinevezett bírák 1998 márciusától kezdődően kerültek kinevezésre. A megyei bíróságok elnökeinek a bíró tevékenységéről készített értékelése alapján, az OIT előterjesztésére, a köztársasági elnök 2004-ben 113 bírót nevezett ki határozatlan időtartamra. A törvényben meghatározott, legalább 18 hónap tényleges bírói működés hiánya miatt négy bíró újból határozott idejű bírói kinevezést kapott. 2.4. A bírák szolgálati viszonyának megszűnése A Magyar Köztársaság elnöke az OIT előterjesztésére 2 ítélőtáblai, 25 megyei bírósági és 30 helyi bírósági bírót mentett fel tisztségéből. Közülük 13 bírót a felső korhatár elérése, 18 bírót pedig az öregségi nyugdíjkorhatár elérése miatt. 21 bíró lemondott a tisztségéről, 1 bíró szolgálati viszonya az első bírói kinevezés lejártára tekintettel szűnt meg, 2 bíró a tisztségének ellátására tartósan alkalmatlanná vált, 2 bíró pedig a szolgálati viszonyát jogellenesen szüntette meg (50. számú melléklet). Az elmúlt évek adatait vizsgálva megállapítható, hogy a bírói hivatás helyett más pályát választó bírák száma minimálisan emelkedett (2003-ban 15-en, 2004-ben 21-en kérték a felmentésüket). Elsősorban a 36-45 év közötti bírák választanak más hivatást. Közöttük – mint ahogy a bírák körében is – általában magasabb a nők aránya, mint a férfiaké (51. számú melléklet). 49

2.5. A bírák elleni fegyelmi eljárások és fegyelmi kezdeményezése nélkül alkalmazott írásbeli figyelmeztetések

eljárás

Az elmúlt évben összesen 21 bíróval és hat bírósági vezetővel szemben alkalmaztak fegyelmi eljárás kezdeményezése nélkül írásbeli figyelmeztetést a megyei bíróságok elnökei. Az intézkedésre okot adó kötelezettségszegések közül az írásbafoglalási és ügyintézési késedelmeket kell kiemelni. Megállapítható ugyanakkor, hogy több olyan eset is volt, amikor a bírói hivatás tekintélyét sértő magatartás miatt került sor a bíró írásbeli figyelmeztetésére. A bírák egyetlen esetben sem kérték a fegyelmi eljárás lefolytatását. A megyei bírósági elnökök 2004-ben két megyei bírósági bíró és hat helyi bírósági bíró ellen kezdeményezték a fegyelmi eljárás megindítását. Egy további esetben a megyei bírósági bíró a jogerős fegyelmi határozat ellen új eljárást kezdeményezett. Két esetben adott okot a fegyelmi eljárás megindítására a bírói hivatás tekintélyét sértő magatartás, míg hét esetben a hivatali kötelezettség vétkes megszegése miatt indult eljárás. A hivatali kötelezettségszegés miatt indult fegyelmi eljárásokban – az elmúlt évekhez hasonlóan – leggyakrabban a határozatok írásba foglalása és a fellebbezett határozatok felterjesztése során mutatkozó késedelmes ügyintézés szolgált az eljárás megindításának alapjául. A 2004. évben indult kilenc fegyelmi eljárás közül a fegyelmi bíróságok hét ügyet fejeztek be jogerősen. Egy bíró feddés, három megrovás, egy bíró pedig egy fizetési fokozattal való visszavetés fegyelmi büntetésben részesült. A fegyelmi bíróság egy esetben az eljárást azért tagadta meg, mert a kezdeményezésre jogosult időközben a bírót írásbeli figyelmeztetésben részesítette. Egy további esetben a fegyelmi bíróság a bíró szolgálati viszonyának megszűnésére tekintettel az eljárást megszüntette. 2.6. A bírák ellen indult büntető- és szabálysértési eljárások A köztársasági elnök 2004-ben három helyi bírósági bíró elleni közlekedési szabálysértés, egy helyi bírósági bíró elleni közokirat hamisítás bűntette elkövetésének alapos gyanúja és egy megyei bírósági bíró elleni rágalmazás vétségének alapos gyanúja miatt járult hozzá a szabálysértési és a büntetőeljárás megindításához. Egy megyei bírósági kollégiumvezető mentelmi jogáról lemondott az ellene indult szabálysértési eljárásban.

50

A szabálysértési hatóság egy helyi bírósági bíró ellen – a közúti közlekedés rendjének megzavarása miatt – indult szabálysértési eljárást megszüntette, mivel a bíró által elkövetett cselekmény nem volt szabálysértés. Egy helyi bírósági bírót közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése miatt a szabálysértési hatóság figyelmeztetésben részesített. A bíró a határozat ellen kifogást nyújtott be, a bíróság a szabálysértési hatóság határozatát helybenhagyta. A szabálysértési hatóság egy megyei bírósági kollégiumvezetőt az elsőbbség és az előzés szabályainak megsértése szabálysértés miatt 15 000 Ft pénzbírsággal sújtott. Egy helyi bírósági bíró ellen a közlekedési szabályok megsértése miatt indult eljárás jelenleg is folyamatban van. A rágalmazás vétsége és a közokirat hamisítás bűntettének alapos gyanúja miatt indult büntetőeljárás jelenleg is folyamatban van. A bűntett elkövetésével gyanúsított bíró szolgálati jogviszonya – felmentésére tekintettel – 2004. október 31. napján megszűnt. 2.7. A bírák és az igazságügyi alkalmazottak javadalmazása és elismerése A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény 54. §-ának (1) bekezdése értelmében nem emelkedett a Bjt. 103. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb bírói alapilletmény. Ennek összege – a 2003. évi költségvetésről szóló 2002. évi LXII. törvény 48. §-a alapján 2003. november 1. napjától megállapított – 304 400 Ft maradt. A már hivatkozott 2003. évi CXVI. törvényben az Országgyűlés elfogadta a közalkalmazottak és a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók 5%-os illetményemelését, amelynek forrása 4%-ban központi bevétel, 1%-ban az intézmény saját bevétele volt. Az OIT a 2003/153. (XII. 2.) számú belső határozatával a bírósági szervezetben foglalkoztatott közalkalmazottak és fizikai dolgozók illetményemeléséhez szükséges rendszeres személyi juttatás és járulékai összegét zárolta. A Tanács a 2004. március 2-ai ülésén hozzájárult a bíróságokon foglalkoztatott közalkalmazottak alapilletményének 2004. január 1. napjától történő 5%-os emeléséhez. Erre tekintettel felkért, hogy a ténylegesen megvalósuló alapilletmény emeléshez szükséges rendszeres személyi juttatást és járulékait szabadítsam fel. Az OIT ugyanakkor fenntartotta a fizikai dolgozók 2004. január 1. napjától történő 5%-os illetményemelésre fordítható rendszeres személyi juttatás és járulékai összegének továbbra is zárolt keretként történő kezelését és hozzájárult annak a bíróságok 2004. évi jutalmazási keretének kiegészítésére történő felhasználásához. Az OIT 2003-2009. közötti célkitűzéseiről és cselekvési programjáról szóló 83/2004. (V. 4.) határozatának 2/a. pontjában rögzítette, hogy az igazságszolgálta51

tás és a bírói kar társadalmi elismerésének és tekintélyének növelése érdekében szükséges a korábban már megkezdett és előkészített, a bírói hivatáshoz méltó nyugdíjakat is magában foglaló bírói, továbbá igazságügyi alkalmazotti életpályamodell törvényi szintű kidolgozásának befejezése. A 84/2004. (V. 4.) OIT határozatban pedig rögzítette a bírói illetményalap 12%-os emelésének támogatását 2005. január 1-jétől, amelyre 6 540 millió Ft támogatást igényelt a költségvetési javaslatban. Rögzítette továbbá, hogy az életpályamodell első ütemének megvalósításához 2 332 millió Ft-ra tart igényt, amely a Ktv.-vel való megfeleltetéshez (35 éves jubileumi jutalom, képzettségi pótlék, nyelvpótlék, tanácsadói, főtanácsadói pótlék) és a bírák fizetési fokozatok szerinti szorzószámának 5%-os mértékű emeléséhez szükséges. A 2004. szeptember 14-i ülésén egyhangúlag a 2005. évi bírói alapilletmény 6,5%-os emelését javasolta a korábbi 12%-os javasolt emelés helyett, továbbá 2005. évben eltekintett a fizetési fokozatok közötti szorzószámok emelésétől. Az OIT 2004. március 2-i ülésén – az elmúlt három évtől eltérően – az előterjesztésben foglaltak szerint hozzájárult a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2004. évi soron kívüli előresorolásához, valamint az igazságügyi alkalmazottak jó munkájának elismeréseként adható illetményemeléshez. Ennek megfelelően felkért, hogy a szükséges fedezetet az általános tartalékként zárolt személyi juttatás és járulékai felszabadításával biztosítsam. Az OIT a 2004. áprilisi ülésén határozott a kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezetők, valamint a Legfelsőbb Bíróságra, az Igazságügyi Minisztériumba és az OIT Hivatalába beosztott bírák 2004. évi soron kívüli előresorolásáról. A bíróságokon a bírák és az igazságügyi alkalmazottak részére 2004. évben kifizetett jutalom átlagos mértéke 2,1 havi illetménynek megfelelő összeg volt. A Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvénnyel alapított kitüntetésben 2004-ben 15 bíró és 9 igazságügyi alkalmazott részesült. Az OIT a Bjt. és az Iasz., valamint a bírák és az igazságügyi alkalmazottak tevékenysége elismeréséről szóló 1999. évi 3. számú szabályzat rendelkezései értelmében kiváló munkavégzésért, a bíró tényleges beosztásánál magasabb bírói, az igazságügyi alkalmazottak esetében pedig főtanácsos és tanácsos címet adományozhat. Az OIT döntése alapján 2004-ben 2 megyei bírósági bíró címzetes táblabíró, 29 helyi bírósági bíró címzetes megyei bírósági bíró, 1 tisztviselő főtanácsos, 26 tisztviselő tanácsos címet kapott. Az OIT 2000. évi 3. számú szabályzattal alapított Juhász Andor díj arany fokozatát 3 bíró, ezüst fokozatát 6 bíró és 1 tisztviselő, bronz fokozatát 19 igazságügyi alkalmazott vehette át, az OIT 1 bírónak a Juhász Andor díj ezüst fokozat posztumusz kitüntetést adományozta. A címek és a díjak átadására hagyományosan a Bíróságok Napján, július 15. napján került sor.

52

3. Oktatás 3.1. A bírák és igazságügyi alkalmazottak hazai jogi központi képzése A központi oktatási tervet az OIT az ítélőtáblák és a megyei (fővárosi) bíróságok javaslatainak, az oktatásfelelősök és az Oktatási Tanács tagjai indítványainak figyelembevételével állította össze. Az OIT Hivatala a központi oktatási tervnek megfelelően 2004-ben 6 egyhetes tanfolyamot, 21 szemináriumot, 25 egynapos konferenciát, valamint 1 négyhetes nyelvtanfolyamot szervezett (53. számú melléklet). A határozott időre kinevezett bírák, illetve titkárok képzése kiemelt jelentőségű feladat. A kevesebb gyakorlattal rendelkező bírák minden oktatási évben kétszer 5 napos tanfolyam keretében tanulmányozzák az anyagi és eljárásjogi kérdéseket, foglalkoznak a tárgyalás előkészítésével, a hatékony pervezetéssel, valamint a határozatszerkesztéssel. A tanfolyamok tematikáinak fontos eleme volt továbbá a bírói etika, az emberi jogok, a korrupció kockázata és annak tipológiája (GRECO), a sajtó és nyilvánosság kérdése, valamint a tárgyalótermi krízishelyzetek kezelése. A büntető ügyeket tárgyaló bírák a tanfolyam keretében foglalkoztak még a tanú- és adatvédelem problémáival, a pártfogói felügyelet büntetőeljárásban betöltött helyével és szerepével, valamint a büntető ügyek bírósági szakaszban történő elévülését megakadályozó módszerek hatékony alkalmazásával. A bírósági titkárok központi képzése egyrészt a bírói munkára való felkészítésre, másrészt az önálló titkári hatáskör betöltéséhez szükséges ismeretek elsajátítására irányult. Választott szakterületüket érintő témákon túl a bírósági titkárok foglalkoztak a bírák jogállását, a bírói függetlenséget, a bíró fegyelmi felelősségét, valamint a bírói szerepet, kommunikációt, viselkedéskultúrát érintő kérdésekkel is. Fokozott figyelmet fordítottak az emberi jogok érvényesülése és érvényesítése, valamint az ehhez kapcsolódó szociológiai kérdések témakörére is, mint például a kisebbségi jogok törvényi hátterének, a kisebbségi közösségek kultúrájának, viselkedésformáinak alaposabb megismerésére is. A büntetőeljárásról szóló törvény hatályba lépése óta rendszeressé vált a törvény egyes rendelkezéseinek értelmezésével kapcsolatos képzések szervezése. Két alkalommal került sor a büntető kollégiumvezetők tanácskozására a Legfelsőbb Bíróság szakmai irányításával, amelyen részt vettek a Legfőbb Ügyészség és az Igazságügyi Minisztérium képviselői is. A konzultációkat követően 2004 53

októberében konferenciasorozat indult a büntetőeljárási törvény alkalmazásáról, melynek keretében 4 alkalommal vitatták meg büntető ügyszakos bírák az ítélkezési gyakorlatban felmerült legfontosabb kérdéseket. Újszerű eleme volt a bíróságok központi oktatási tervének az alapjogi bíráskodás elvi és gyakorlati kérdéseiről rendezett konferenciasorozat, melynek keretében a téma elismert szakértői foglalkoztak többek között az Alkotmánybíróság szerepével, a diszkrimináció tilalmával, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény gyakorlatával. A bírósági vezetőknek az igazságszolgáltatásban elfoglalt meghatározó szerepére tekintettel két-két alkalommal került sor a megyei és táblabíróságok elnökhelyettesei, valamint a kisebb és nagyobb helyi bíróságok elnökei háromnapos tanácskozására az időszerű igazgatási kérdések témakörében. A bíróságok és a sajtó közötti kapcsolattartás továbbfejlesztése érdekében rendszeressé vált a bírósági sajtószóvivők és sajtótitkárok képzése és tapasztalatcseréje. Állandó programként szerepel a bíróságok képzési tervében a négyhetes intenzív nyári nyelvtanfolyam, melynek keretében 2004. július 19. - augusztus 13. között nyílt lehetőség bírák számára részt venni angol nyelvű bentlakásos képzésen. A hazai oktatási rendezvényeken túl a magyar bírói kar egyre több nemzetközi tanácskozáson, képzési programon képviselteti magát. 2004-ben számos esetben vettek részt többek között az Európa Tanács, az Európai Bizottság TAIEX irodája, a Trieri Európai Jogakadémia, a Bajor Igazságügyi Minisztérium és egyéb nemzetközi szervezetek rendezvényein, illetve magyarországi tanácskozásokon. Az Európai Bíróképző Hálózat 2004. december 9-én Hágában tartott közgyűlésén egyhangú határozattal tagjai közé választotta az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot, mint a magyar bíróképzésért felelős szervet. A központi oktatási év rendezvényei között szerepelnek az igazságügyi alkalmazottak munkáját elősegítő szakmai programok is, mint például a belső ellenőrök és bírósági gazdasági vezetők szemináriumai, illetve a bírósági könyvtárosok konferenciája. A 2004. évtől kezdődően a bírák közösségi jogi továbbképzését szolgáló programok immár a központi oktatási program keretén belül kerültek megrendezésre. A közösségi joganyag szerves részét képezi a hazai szemináriumok tematikáinak, ezen túlmenően pedig valamennyi jogterületet felölelő közösségi jogi konferenciasorozat indult, melyben szakértőként közreműködtek a nemzeti trénerbírák. 54

3.2. Oktatás az Európai Unió jogáról A Magyar Köztársaság Kormánya a 2282/1996. (X. 25.) és a 2212/1998. (IX. 30.) Kormányhatározattal célul tűzte ki a bírák közösségi jogi felkészítését hazánknak az Európai Unióhoz való csatlakozását megelőzően. Az OIT figyelemmel e kormányhatározatokra, a csatlakozást követően a bírákra háruló jelentős új feladatokra, valamint a csatlakozás időpontjára, a tárgyalt időszakban rendkívüli figyelmet szentelt a bírák, és elsősorban a nemzeti trénerek közösségi jogi képzésére, a nemzeti trénerek alapos felkészítését a jövőbeni közösségi jogi képzés zálogának tekintette. A képzés eredményességének ékes bizonyítéka, hogy a 2004-2005. évi oktatási évre vonatkozóan jóváhagyott EU-jogi rendezvénysorozat már a nemzeti trénerek előadóként való rendkívül sikeres közreműködésével valósul meg. Az OIT Hivatala és a Legfőbb Ügyészség által közösen elnyert „bírák és ügyészek EU-jogi képzése” HU2001/IB/JH02 PHARE twinning program keretében a bírák alap- és továbbképzésének végrehajtása után – a Társintézményi Szerződés és annak kiegészítései alapján – az eredetileg tervezett tevékenységeken felül további számos rendezvény lebonyolítására nyílt lehetőség még a 2004-es esztendőben. Az 58 fős nemzeti tréneri kar valamennyi tagja EU-jogi specializációs területet választott. A 2004 májusáig terjedő időszakban a trénerek a meghatározott közösségi jogi témák tanulmányozásával foglalkoztak. 2004 tavaszán német szakértők bevonásával konzultációs rendezvények megszervezésére került sor, melyeken véglegesítették a témákkal kapcsolatos koncepciót. A tréneri továbbképzés eredményeként a nemzeti trénerek 2004. május 10-ig megküldték az OIT Hivatalának EU-jogi tárgyú tanulmányaikat, melyek kötetbe szerkesztve kerültek kiadásra valamennyi bíró számára. A specializációs felkészítés után már 2004 júniusában a nemzeti trénerek előadói közreműködésével négy közösségi jogi szeminárium került megszervezésre bírák számára. 2004 júniusában és júliusában lehetőség nyílt a nemzeti trénerek két csoportja számára brüsszeli és luxembourgi tanulmányutak megszervezésére. A tanulmányutakon a trénerek bepillantást nyerhettek az Európai Unió intézményeinek működésébe. Ezt követően a nemzeti trénerek októberben két alkalommal kerekasztalbeszélgetésen vehettek részt az Európai Bizottság meghívott képviselőivel.

55

A nyelvismerettel rendelkező bírák, bírósági titkárok és fogalmazók 2002-ben pályázatot nyújthattak be 27 napos külföldi tanulmányúton való részvételre. A PHARE twinning konzorcium 2002 novemberében döntött a 49 kiutazó személyéről. Ennek eredményeképpen 2004 áprilisában és májusában 16 fő tanulmányozhatta 4 héten keresztül Nagy-Britanniában, 1 fő pedig Németországban az igazság-szolgáltatás, illetve a közösségi jog rendszerét. Az eredetileg engedélyezett létszámon túl további 8 fő számára nyílt lehetőség, hogy 27 napos külföldi szakmai tanulmányúton vegyen részt, melynek keretében megismerkedhettek a német igazságszolgáltatás napi feladataival és működésével. A bővített Társintézményi szerződés a Legfőbb Ügyészséggel közös célkitűzéseket is tartalmazott. A tárgyalt időszakban tanulmány készült a bíró- és ügyészképzés intézményes keretek közötti megvalósíthatóságáról, valamint a bírák és ügyészek számára kialakítandó dokumentációs központról. A tanulmányok elkészítése céljából három-három külföldi szakértő érkezett Magyarországra, akik – többek között a Legfelsőbb Bíróság és az OIT elnökével, az OIT tagjaival, az OIT Hivatala vezetőjével, a legfőbb ügyésszel és más vezető beosztású bírákkal, valamint más vezető ügyészekkel történt találkozást követően – az igazságszolgáltatás rendszerét, azon belül pedig a képzés sajátosságait vizsgálták. Az elkészült tanulmányokat az OIT Hivatala véleményezésre megküldte a Legfelsőbb Bíróság főtitkárának, az ítélőtáblák és valamennyi megyei (fővárosi) bíróság elnökének, ezenkívül az Oktatási Tanács tagjainak. A tanulmányok és az arra érkezett vélemények alapján a Hivatal megkezdte a Magyar Bíróképző Akadémia létrehozásához szükséges előkészítő munkálatokat. Ezen túlmenően a Legfőbb Ügyészséggel két közös rendezvény megszervezésére került sor a PHARE program keretében. Három, bírák és ügyészek számára rendezett szeminárium tárgyalta az európai elfogatóparancs témakörét, és további két rendezvény foglalkozott a kisebbségvédelemmel, ugyancsak bírói és ügyészi részvétellel. A PHARE támogatás felhasználásával két német és egy francia nyelvű szakkönyv lefordítására került sor, melyek remélhetőleg hathatós segítséget nyújtanak a bírák és a nemzeti trénerek számára a közösségi jogi tárgyú kérdések alkalmazási szintű megismerésére. Ezenkívül lehetőség nyílt az Acquis Communautaire és a Csatlakozási szerződés magyar nyelvű változatának beszerzésére a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtáblák, valamennyi megyei (fővárosi) bíróság, az OIT Hivatala és a jövőbeni Magyar Bíróképző Akadémia számára. Az írott anyagokon kívül a Eurolaw adatbázishoz való hozzáférés segítette a bírákat a közösségi jogban való eligazodásban.

56

A Bíróképző Akadémia Tájékoztatási és Dokumentációs Központjának előkészítéséhez komoly segítséget nyújtott a PHARE twinning program adta lehetőség, melynek révén tanulmányutak keretében 2-2 fő tanulmányozhatta a holland, német és spanyol intézményekben működő hasonló gyűjteményeket. A PHARE program befejezését követően a 2004-2005. évi központi oktatási terv részeként október és december között összesen négy alkalommal került sor EU-jogi tárgyú konferencia megszervezésére. Az első rendezvényen dr. Donat Ebert, a PHARE program előcsatlakozási tanácsadója, az azt követő konferenciákon pedig a nemzeti tréner bírák tartottak előadást választott specializációs területükről bírák számára. A több mint négy évig tartó közösségi jogi képzési program (54. számú melléklet) a képzésben közreműködő intézmények és szakértők, valamint az Európai Bizottság országjelentésének értékelése szerint jelentős eredményeket ért el a magyar bírák csatlakozásra való felkészítésében. Az uniós és tagállami támogatás, valamint a hazai elkötelezettség révén lehetőség nyílt egy igen összetett, külföldi és hazai szakértelemmel támogatott képzési programsorozat összeállítására és kivitelezésére. A 2004-ben lezárult felkészítő periódus legfontosabb eredménye a bírák közösségi jogi ismereteinek megalapozásán túl az, hogy az 58 nemzeti trénert felkészítette a közösségi jogi előadói és tanácsadói szerepre. 3.3. Tájékoztató a Magyar Bíróképző Akadémia létrehozásának előkészítő munkálatairól Az OIT a bírósági szakemberek képzését kiemelten kezelte, ezért a 27/2000. (III. 1.) számú határozattal döntött a Magyar Bíróképző Akadémia létrehozásának előkészítéséről. A 190/2004. (X. 5.) számú OIT határozattal elfogadta a Magyar Bíróképző Akadémia létrehozásával kapcsolatos feladatok meghatározásáról és ütemezéséről szóló előterjesztést, amely az Akadémia működésének, szervezeti felépítésének irányelveit, a bírák és az igazságügyi alkalmazottak képzésének súlypontjait, az intézmény létrehozásával kapcsolatos jövőbeni feladatok meghatározását és ütemezését, valamint a bírósági kommunikációban való részvételét taglalja. A határozatnak megfelelően az Akadémia 2006 szeptemberében kezdi meg működését, mely során intézményes keretek között fogja ellátni a bírák és az igazságügyi alkalmazottak – éves oktatási tervre épített – rendszeres és folyamatos képzését. Kidolgozásra került a bírák és az igazságügyi alkalmazottak képzéséről, valamint az Akadémia Tájékoztatási és Dokumentációs Központjáról szóló részletes koncepció. Megindult továbbá a közbeszerzési eljárás az Akadémiának otthont adó épület kivitelezőjének kiválasztására. 57

A felvázolt feladatok elvégzését követi az oktatók felkészítő programjának kidolgozása. Az oktatói tevékenységet ellátó személyek korszerű felnőttoktatási és pedagógiai-módszertani képzésben fognak részesülni. Az OIT Hivatala pályázatot nyújtott be az Európai Unió „Átmeneti Támogatás” programjára, melyben az Akadémia informatikai felszerelésére és oktatási segédeszközeire, valamint szakértői segítségnyújtásra támogatást igényelt. A 2018/2005. (II. 10.) Kormányhatározat prioritásként kezeli és támogatja az Akadémia megalakítását. Az átmeneti támogatás pályázat elbírálása folyamatban van. 4. A bírósági épületek 2004. január 1-jei állapot szerint a magyarországi bíróságok 152 épületben működtek. A megyei (fővárosi) bíróságok, valamint a megyeszékhelyi városi bíróságok – tehát a nagy alapterületű bíróságok – zömmel a századforduló környéke és az I. világháború közötti időszakban épültek, míg a helyi bíróságok többsége a két világháború közötti időszakban. A bírósági épületek „új generációját” elsősorban a más funkcióra épült, a rendszerváltozás során átvett, volt párt- és munkásőr épületek jelentik. Az épületállomány korszerűsítésére az elmúlt évtizedekben csak szerény pénzügyi lehetőségek álltak rendelkezésre. Nem csak a nagyobbrészt 60-110 éve épült épületek rekonstrukciója maradt el, hanem a több mint tíz éve átvett épületek állaga is romlott, mert nem volt pénzügyi lehetőség átvételükkor a teljes felújításra. A bíróságok épület-karbantartásra fordítható pénzügyi lehetőségei nominálértéken másfél évtizede változatlanok, 2003-2004-re vonatkozóan is csökkentek, mert a költségvetés többletforrásokat nem biztosít. A felsorolt tényezők hatására az épületek fizikai romlása meghaladta a felújítások során elért eredményeket. 4.1. A bírósági épületállomány fő jellemzői A bírósági épületek műszaki állapotában, felszereltségében – a szűkös pénzügyi lehetőségek miatt – az előző évhez képest jelentős arányeltolódás mutatkozott, a befejezett és a folyamatban lévő beruházások tekintetében. A beruházások nagy része kettő vagy több évi átfutási idővel valósítható meg. Ebből kifolyólag 2004. évben teljes felújítás 5020 m², részleges felújítás 3400 m² bírósági alapterületen, míg 2005. évi befejezési határidővel teljes felújítás 12 915 m², részleges felújítás 2200 m² bírósági alapterületen történt meg. A fentiek szerint 2004. évben 23 535 m² bírósági alapterületen folytak a rekonstrukciós és felújítási munkák.

58

Az építési beruházások előkészítő munkái 25 165 m² területű bírósági épületnél teszik lehetővé, hogy 2005. évben az építési kivitelezési munkák elkezdődjenek, de a kényszerű ütemezés miatt csak 2006. évben kerülhetnek átadásra. A felújítással érintett bírósági épületeknél megvalósult a bíróságok biztonságát szolgáló biztonságtechnikai berendezések és rendszerek telepítése is. Az 55. számú mellékletben valamennyi bírósági épület építészetileg hasznos alapterületének (nettó m²) és műszaki állapot szerinti besorolásának (minősítésének) bemutatásával kívánom az általános megállapításokat alátámasztani: -

az 1. o. minősítésű épületek műszaki állapota jó; a 2. o. minősítésű épületek jó műszaki állapot mellett kisebb, akut műszaki kérdések megoldását igényelik; a 3. o. minősítésű épületek összességében – átmenetileg még elfogadható műszaki állapot mellett – egy vagy több műszaki kérdésben azonnali beavatkozást igényelnek; a 4. o. minősítésű épületek azonnal teljes rekonstrukciót igényelnek; az 5. o. minősítésű épületek bírósági célra alkalmatlanok.

Az épületállomány adatait nyilvántartó rendszerünk tartalmazza. Az OIT és a megyei bíróságok rendelkezésére álló adatállomány a döntéshozás eszközévé vált, segítségével az épületeket érintő legfontosabb műszaki adatokról azonnali információk állnak rendelkezésre. Az épületállomány rossz műszaki állapota mellett továbbra is gondot jelentett az elhelyezési lehetőségek szűkössége. Az elmúlt évtizedben több száz jogszabály bővítette a bíróságok feladatkörét, néhány jogszabály létszámbővítéssel is járt, melyet azonban finanszírozási okok miatt nem követhetett az elhelyezési lehetőségek bővítése. Az elmúlt évben a bíróságok beruházási lehetőségeinek felhasználásával, a bírák elhelyezési és munkafeltételeinek javítására az alábbi intézkedések történtek: - elkészült és átadásra került a Tolna Megyei Bíróság épületének teljes rekonstrukciója, a Hatvani Városi Bíróság új épülete; - a Szentendrei Városi Bíróság újonnan vásárolt épületének részleges felújítása megtörtént; - a Pesti Központi Kerületi Bíróság épületében az I. és II. ütemi rekonstrukciós munkák befejeződtek; - a Fővárosi Munkaügyi Bíróság bérelt épületbe költözött; - folyamatban van a Szegedi Ítélőtábla, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság, az Esztergomi Városi Bíróság épületeinek rekonstrukciója, továbbá a Baranya Megyei Bíróság és a Pécsi Ítélőtábla lepényépületének átalakítási és felújítási munkája; 59

-

elkészült a Hódmezővásárhelyi Városi Bíróság és a Sárvári Városi Bíróság épülete homlokzatának felújítása; megtörtént a Szekszárdi Városi Bíróság által használt épületrészhez az épület többi részének megvásárlása; befejeződtek a Magyar Bíróképző Akadémia épületének bővítési és átalakítási, a Kunszentmártoni Városi Bíróság, a Battonyai Városi Bíróság és a Csongrádi Városi Bíróság meglévő épületei rekonstrukcióinak, valamint a Győri Ítélőtábla, a Debreceni Ítélőtábla, a Kunszentmiklósi Városi Bíróság, a Kazincbarcikai Városi Bíróság és a Füzesabonyi Városi Bíróság új épületeinek építés-előkészítő munkái.

Kisebb volumenű épület-rekonstrukciós, illetve előre nem látható feladatok végrehajtására is sor került, összességében 208 764 ezer forint értékben: -

a Legfelsőbb Bíróság épületében a Tomba felújítása és a 100-as teremben klímaberendezés kialakítása; a Fővárosi Bíróság elektromos hálózatának részleges felújítása, valamint a dísztermi csillár felfüggesztése; a Fővárosi Bíróság Cégbíróságán lift javítása; a Lenti Városi Bíróság épülete homlokzat-felújítása; a Pest Megyei Bíróság (Rózsa u.) épületében fűtési alapvezeték és elektromos hálózat felújítása; a Pécsi Városi Bíróság épületében ablakok cseréje; a Somogy Megyei Bíróság könyvtár átalakítása és felújítása; a Csongrádi Városi Bíróság régi épületének megváltása és a tervezési munkák; a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság épületében a vizesblokkok felújítása; a Békési Városi Bíróság épületében a burkolat cseréje; a Győri Ítélőtábla ideiglenes elhelyezésének kialakítása.

A bíróságok által épület-rekonstrukciókra és beruházásokra fordítható összeg 2004. évben (4 620 ezer Ft) növekedett a 2003. évi pénzügyi lehetőséghez képest (3 346,5 ezer Ft). Ez a tendencia 2005-ben nem folytatódik, mert a rendelkezésre álló forrás kevesebb az előző évinél. 4.2. A bírósági épületek eszközellátottságának fő jellemzői A bíróságok korszerű működéséhez szükséges technikai feltételeket a rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségekből nem lehet biztosítani. Megállapítható, hogy nem elsősorban mennyiségi problémáról van szó, hanem arról, hogy a meglévő technikai eszközök jelentős része korszerűtlen. Cseréjük jó esetben fizikai elhasználódásukat követi, az erkölcsi kopás követése megoldhatatlan. A bíróságok technikai ellátására 2001-ben 190 millió forintot, 2002-ben 149 millió forintot fordíthattunk, míg 2003-ban 137 millió forint felhasználására volt 60

lehetőségünk. 2004. évben a bíróságok technikai ellátására pénzügyi keret nem állt rendelkezésre. 2004-ben a gépjárművek cseréje, és kényszerűségi okokból a biztonságtechnikai rendszerek kiépítése kapta a legnagyobb figyelmet, erre a célra 139,90 millió forint, illetve 105,84 millió forint állt rendelkezésre. 2005-ben a fenti célokra tartalékolt szűkös pénzügyi keret a felmerülő igények alapján évközben kerül felosztásra. 5. A bírósági informatika -

5.1. 2004-ben a főbb célkitűzések a következők voltak: az informatikai tevékenységre vonatkozó jogszabályok által előírt feladatok teljesítése (OIT szabályzatok készítése), a bíróságok munkájának informatikai támogatása (korszerű szervezési megoldások, adatbázisok elérési lehetőségeinek biztosítása), a PHARE program menedzselése, OSAP statisztika elkészítésének átmeneti informatikai támogatása, az elektronikus cégbírósági rendszer fejlesztés végrehajtása, az új rendszer munkahelyi környezetének kialakítása, a könyvtári informatikai rendszer hardver feltételének kialakítása, a Gazdasági Integrált Informatikai Rendszer bevezetésének előkészítése, a megalakuló ítélőtáblák informatikai támogatása (hardver, szoftver), a bírósági dolgozók informatikai képzése, továbbképzése, az informatikai infrastruktúra zavartalan működtetése, az informatikai szervezet fejlesztése, az informatikai kultúra egyre szélesebb körben való terjesztése (ECDL, belső honlap szolgáltatásainak fejlesztése), informatikai külső kapcsolatok minél szélesebb körű bővítése (hazai és nemzetközi), a bíróságok tevékenységének külvilág felé történő megjelenítése (honlap).

5.1.1. A bíróságokon alkalmazott korszerű szervezési és informatikai megoldások Üzemszerű használatba került a kötelező (felhasználók száma 4711) és ajánlott nyomtatványok (felhasználók száma 2292) számítógépes adathordozón tárolt változata, elkészült a kötelező nyomtatványok új, HTM alapú felviteli rendszere. Működik a belügyminisztériumi adatbázisok elérési rendszere, mely az ítélkezések átfutási idejének csökkentéséhez vezetett. A bíróságokon 2004-ben 1094 engedélyezett felhasználó volt.

61

-

-

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága és a Legfőbb Ügyészség adatbázisai elérésének kialakítása is megvalósult. A fejlesztés következő fázisaként a rendszer tesztelése következik. A Legfelsőbb Bíróság által használt adatbázis kibővítésre került a táblák határozatainak adatbázisaival, elérhetőségük biztosított. A bírósági szervezeteknél a gazdálkodást támogató számítógépes rendszerek korszerűsítése érdekében a közbeszerzési pályázat útján került kiválasztásra egy közbeszerzési eljárásban jártas cég a Gazdálkodási Integrált Informatikai Rendszer (GIIR) pályázatának kiírására és lebonyolítására. A nyertes pályázó, a Griffsoft Rt. „Forrás-SQL” programcsomagja bevezetésének első ütemében 2005. január 1-jétől a tervezési és beszámoló rendszert is magába foglaló főkönyvi, pénzügyi, kötelezettségvállalási, eszköz és készlet nyilvántartási rendszer részeket, a második ütemben 2006. január 1-jével az illetményszámfejtés, bér- és létszámgazdálkodás, a bírósági bevételek, a letétek és a bűnjelek nyilvántartását támogató rendszer részeket kell bevezetni. 2004-ben a bevezetendő modulok tesztelése sikeresen lezajlott, így az OIT a Projektirányító Bizottság ajánlása alapján engedélyezte a 2005. évi éles indítást. 5.1.2. A bíróságok munkáját segítő adatbázisok, programok A justicia.net hálózaton elérhetők a következő szolgáltatások: a Complex CD Jogtár (felhasználók száma 5692) és a HVG-Orac Jogkódex Plusz- Bírósági Határozatok Plusz (felhasználók száma 3501), Justicia-net szerver belső honlap szolgáltatásai (közhiteles nyilvántartások, LB adatbázis, átmeneti OSAP statisztika, lapszemle, stb.), IM Cégnyilvántartásból adatlekérés (autentikációval érhető el, kapcsolatot tartók száma 541), Lotus Notes levelező rendszer, Informatikai eszköznyilvántartó rendszer a BCS cég által fejlesztett szoftver segítségével.

IM határozatok végrehajtása kapcsán előterjesztés készült az OIT részére, illetve az így meghozott OIT döntésnek megfelelően kiírásra került a „távmeghallgatás és jegyzőkönyvfelvétel más módon” című tender. 5.1.3. A PHARE program menedzselése és eredményei A bírósági informatikai rendszer fejlesztése 2000-ben indult, a PHARE tender jelentős része az alkalmazói programok kifejlesztése és egységes rendszerbe foglalása (Bírósági Integrált Informatikai Rendszer – BIIR). Ez több alrendszerből áll: Bírósági Ítélkezési Rendszer (BÍR), amely az alapvető lajstromozási és adminisztratív tevékenységeken kívül támogatja a bírói, titkári, leírói tevékenységet (BÍR-O modul), valamint megoldja a Társadalmi szervezetek és

62

-

-

-

-

alapítványok lajstromozását, megyei és országos nyilvántartását (BÍR-S modul), és mindkét modulnál a statisztikai tevékenységeket is támogatja. Vezetői Információs Rendszer (VIR), amely a bírósági intézmények vezetői számára nyújt elemző információkat a bírósági ítélkezési ügymenetről, a bírók egyéni leterheléséről, gazdálkodási információkról, összesített személyi adatokról, műszaki eszközök országos helyzetéről, OIT határozatok, szabályzatok, emlékeztetők tartalmáról. Országos Nyilvántartások rendszere, melyben benne van a gondnokoltak, valamint a hirdetményi kézbesítések országos közhiteles nyilvántartása, melyből külső szervek, magánszemélyek jogosultságuknak megfelelően tudnak hozzájutni adatokhoz. Szintén ide tartozik a Társadalmi szervezetek és alapítványok országos adatbázisának külső igénylők felé történő szolgáltatása is. Külső Kapcsolatok Rendszere (KKR), melyben a bíróságok az infokommunikációs kapcsolatban lévő intézményektől közvetlen vehetnek át adatokat a számítógépes hálózaton (BM, BVOP, Legfőbb Ügyészség, cégnyilvántartás). A későbbiekben további intézményekkel is kialakul az online kapcsolat (földhivatal, közjegyzői kamara). Terheltek Országos Nyilvántartása (TONy), amelyben lehet, mind a bíróságokon adott időben, mind már korábban eljárás alá vont terheltekről információt kapni. Törzsadat Állományok Rendszere (TÁR), mely biztosítja az egész országban az egységes fogalmak használatát az adott eseményekre (pl. befejezésmódok), az országosan egységes statisztikák és elemzések érdekében. Szintén ennek feladata technikailag biztosítani minden bíróságon azonos programverziók működését. Emellett egyéb információkkal, adatállományokkal segíti a bírósági tevékenységeket (címtár, rendőrségi, ügyészségi, stb. elérhetőségi információk).

A bírósági informatikai alkalmazások szoftverfejlesztési munkálatai során a vállalkozó (KFKI Számítástechnikai Rt.) a tenderkiírás és saját – többször módosított – ütemezéséhez képest is jelentős késésbe került. Ennek következménye, hogy az új rendszerre való áttérés 2004. január 1-jei határidejét nem tudta tartani. 2004 novemberében már látszott, hogy a teljes rendszer éles beindulása 2005. január 1-jén nem fog megvalósulni, ezért az OIT 2004. december 7-én új, feszített ütemezést fogadott el, melyről tájékoztatta a CFCU-t, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) NFH-t és az EU képviseletet. A BIIR rendszer beindításának késlekedése által veszélybe került a BIIR indulását feltételező új statisztikai jelentések elrendelése, ezért átmeneti megoldásként az ügyforgalmi statisztika öt legjelentősebb elemének elkészítéséhez végre kellett hajtani mindazon adatok „tisztítását”, melyek az egységes lajstrom program későbbiek során történő bevezetéséhez szükségesek. A rendszer keretén belül bevezetésre kerültek az új rendszer által igényelt egységes fogalmak, kódok. A 63

feldolgozás rámutatott mindazon hiányosságokra, melyek a lajstromozás során előfordultak. A bíróságok rendkívül fáradságos munkája azt eredményezte, hogy mintegy három hónap eltelte után a statisztikák 1-2 nap alatt elkészülnek az országos szinten egységes fogalomrendszer és kódok segítségével. Részsikerként minősíthető, hogy időközben kifejlesztették a Társadalmi szervezetek, alapítványok nyilvántartásának rendszerét. 2004 szeptemberétől megkezdődött a régi megyei nyilvántartásból a lajstromban levő adatok átmásolása, migrálása az új rendszerbe. Az új megyei nyilvántartás adataiból az új program használatával létrejött az országos névjegyzék. Ugyancsak a PHARE program keretén belül megkezdődött az OIT határozatok adatbázisának felvitele is. Folyamatban van a Külső Kapcsolatok Rendszerének kialakítása, ezen belül megoldásra került az ügyészség és a BVOP adatbázisaihoz történő hozzáférés. 5.1.4. Informatikai oktatás Felhasználók oktatása, tájékoztatása 1.

OSAP statisztika oktatása

2.

TSZA oktatás

3.

Bevezetési munkacsoportok indító értekezlete

4.

BIIR oktatás, Plenáris képzések 2004.11.02-11.12.

5.

Pilot Laborképzések 2004.11.30-12.14.

6.

Vezetői tájékoztatás 2004. július 14.

7.

Nagyobb városi bíróságok elnökeinek tájékoztatása 2004.12.07.

8.

Kisebb városi bíróságok elnökeinek tájékoztatása 2004.12.14.

9.

GIIR oktatás

10. Bírói konferencia 2004. szeptember 16.

64

11. GH vezetők fóruma 2004. február 17. Informatikusok oktatása 1.

LOTUS adminisztrátori tanfolyam 2004. február 3. és 5.

2.

eTrust Antivírus V7.0 felhasználó-támogatói tanfolyam 2004. február 16. és 17.

3.

Informatikai vezetők szakmai továbbképzése 2004. május 27-28. 2004. október 4-5.

4.

Oktatás a Novell NetWare 6.5 operációs rendszerre való áttérésre 2004. október 28-29. 2004. november 2-3. 2004. november 4-5.

5.

Alapszintű Novell operációs rendszer oktatás 2004. november 9-12. 2004. november 16-19. 2004. november 23-26.

5.1.5. Informatikai célfeladatok, érdekeltségi rendszer A kiemelt informatikai feladatok eredményes végrehajtása érdekében félévenként a Bírósági Közlönyben meghirdetésre kerültek a célfeladatok, melyek elsősorban a PHARE program végrehajtásához, valamint egyéb, fontos témakörökhöz kapcsolódtak. A projektek eredményei az Intranet hálózaton kerültek közzétételre. 5.1.6. Az OIT megtárgyalta és határozatokat hozott, valamint elfogadta a tájékoztatókat az alábbi témakörökben: előterjesztés a bíróságok országos informatikai hálózatának működését biztosító Novell licencek beszerzéséről, előterjesztés videokonferencia útján történő távkihallgatás, távmeghallgatás feltételeinek gyakorlatban történő megteremtéséről, előterjesztés a bíróságok informatikai eszközeinek nyilvántartási rendszeréről, előterjesztés az OIT Hivatalánál zárolt 2004. évi intézményi beruházási előirányzat felhasználásáról, előterjesztés a bírósági szervezetek informatikai rendszereinek biztonságos működtetéséről,

65

-

előterjesztés a bíróságok egységes Gazdálkodási Integrált Informatikai Rendszerének bevezetéséről, előterjesztés a Gazdálkodási Integrált Informatikai Rendszer bevezetésével összefüggő feladatokról, előterjesztés az informatikai PHARE fejlesztés 2005. évi próbaüzemének ütemezéséről, tájékoztató a PHARE támogatásával megvalósuló bírósági informatikai fejlesztések helyzetéről, tájékoztató a bíróságok informatikai eszközeinek nyilvántartási rendszeréről, tájékoztató az informatikai PHARE fejlesztések eredményeiről, a 2005. január 1-jei bevezetés feltételeiről.

5.1.7. Az informatikai infrastruktúra működtetése Valamennyi bírósági szervezet egy egységes, országos informatikai hálózatban működik, amely mintegy 8000 munkaállomás, 123 lokális hálózat összehangolt üzemeltetését jelenti. 5.2. Az informatika szervezeti keretei A bíróságok informatikai szervezetei az OIT 2003/61. (VI. 18.) számú belső határozatában foglaltak szerint átalakultak. 2004-ben az informatikai létszám nem növekedett. A PHARE program és a GIIR várható bevezetése következtében jelentkező feladatok, az eszközállomány bővülése – a rendszeres szakértői közreműködés mellett is – hatalmas munkaterhelést jelentett az informatikusoknak. 5.3. Az informatika külső kapcsolatai Folyamatos a munkakapcsolat, illetve az együttműködés a bíróságok tevékenységéhez kapcsolódó intézményekkel, így pl. a Belügyminisztériummal, az Igazságügyi Minisztériummal, a Legfőbb Ügyészséggel, az ügyvédi és a közjegyzői kamarával, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságával, az Informatikai és Hírközlési Minisztériummal, a földhivatalokkal. A PHARE program menedzselése keretében folyamatos volt a kapcsolattartás és a jelentéstétel az EU delegációnak, az Államháztartási Hivatal Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egységének, a MeH-nek és a PHARE programokat „Brüsszel” megbízásából felügyelő, független angol cégnek. Folytatódott az a gyakorlat, hogy a különböző informatikai fejlesztő cégek a szakma eredményeiről az informatikai vezetők értekezletén bemutatót, illetve tájékoztatást adtak. A bírósági elnökök számára a PHARE program alakulásáról rendszeres írásos tájékoztató készült. A bírósági informatika helyzetéről, fejlődéséről 2004-ben 3 konferencia került megrendezésre.

66

Az elmúlt egy évben 10 újságcikk ismertette a bírósági informatikai alkalmazások eredményeit, feladatait. Az üzembe állított www.birosag.hu Internetes honlap folyamatos karbantartásával (melyet szerkesztő bizottság támogat) a bíróságok tevékenységéről a külvilág tájékoztatása megtörtént. 5.4. A bíróságok informatikai tevékenysége a számok tükrében 5.4.1. Alkalmazói számítógépes programok A PHARE program alkalmazásfejlesztési feladatainak határidőcsúszása következtében 2004-ben szükségessé vált az OSAP statisztika számítógépes támogatása. A KFKI Rt. által elkészített programok segítségével – néhány bíróság kivételével – a statisztika számítógépes támogatással készült. A statisztika elkészítéséhez szükségessé vált az adatok konzekvens tisztítása, mely a később bevezetendő alkalmazások előfeltétele is. A társadalmi szervezetek és alapítványok nyilvántartásának bevezetése során az új informatikai megoldást az egy hónapos kötelező próbaüzemet megelőzően a megyei bíróságokon már megismerték, tesztelték, használták. Változatlanul kiemelkedő a CD Jogtár felhasználóinak száma (5.692). Új program került bevezetésre az informatikai eszközök nyilvántartására, az Eszközgazdálkodási szabályzatnak megfelelően (alkalmazók száma 372). Az új program egyelőre kísérleti jelleggel működik, a lekérdezések fejlesztése folyamatban van. Sokan használják a bírósági kötelező nyomtatványokat (4711 felhasználó) és a bírósági határozatok programot (3501 fő), a Dokumentátor programot (2292 fő). A leggyakrabban használt programok az alkalmazó bíróságok száma szerint (OIT Hivatala nélkül) az 56. számú mellékletben találhatók. 5.4.2. Operációs rendszerek 2004. év feladata volt a Novell 6.5 hálózati operációs rendszerre történő áttérés végrehajtása, mely 94 szerveren megtörtént. Változatlanul működnek a Novell 5.1 szerverek és a GIIR telepítésével a Windows 2003 szervert is üzembe helyezték a bíróságokon. A számítógépes munkaállomásokon a korszerű Windows XP operációs rendszer jelentős tért hódított, számuk 46,6%-kal emelkedett és csökkent folyamatosan a DOS-os alkalmazások száma. Az alkalmazott szoftverek minden bíróságon jogtiszták. A hálózati operációs rendszerek és a számítógépes munkaállomásokon alkalmazott operációs rendszerek bírósági intézmények és operációs rendszerek szerinti megoszlását a 57-58. számú mellékletek tartalmazzák. 5.4.3. Hardver ellátottság A bíróságok országos hálózata 2004-ben 12,96%-kal bővült úgy, hogy használaton kívül helyeztek 270 munkaállomást. A hálózatba kapcsolt munkaállomások száma 8060 db a 2003. évi 7135 db-bal szemben. Az országos hálózat szolgáltatásait minden munkaállomásról elérik. Az önálló gépek száma 67

(211 db) kismértékben csökkent, a tárgyalótermekben 47 gépet helyeztek el, és 97 db Notebook állt a bíróságok rendelkezésére. Összességében a hálózatos, az önálló gépek és a szerverek száma 8647 db volt. 2004-ben a szerverek számában történt jelentős változás, 81 db szervert helyeztek használaton kívül, jelenleg 376 db szerver üzemel, mely magába foglalja a 2004-ben a GIIR működtetéséhez szükséges szervereket és a helyi bíróságokon üzemelő szervereket is. A számítógépes munkaállomások számát a 59/1., az önálló gépek számát a 59/2. és 59/3., a szerverek számát a 59/4. számú melléklet mutatja be bírósági intézményenként. A nyomtatók száma 2004-ben jelentősen nem változott, sőt a helyi bíróságokon csökkent, minőségi cserékre került sor. (59/5. számú melléklet) Jelenleg 4287 nyomtató üzemel a bíróságokon. Az ítélőtáblák felszerelése a legkorszerűbb eszközökkel történt. A Győri és a Debreceni Ítélőtábla működéséhez a szükséges munkaállomások biztosítottak, az országos hálózat szolgáltatásait a megyei bíróság hálózatán keresztül érik el. Az egy főre eső munkaállomások tekintetében a legjobban felszerelt a Baranya Megyei Bíróság. Legkevesebb az egy főre jutó munkaállomások száma a Fővárosi Bíróságon. Ezt mutatja az egy bíróra eső munkaállomások száma szerinti sorrend. Átlagosan az egy bíróra eső munkaállomások száma 2,76 db, az egy fő engedélyezett létszámra eső munkaállomások száma 0,73 db (az ítélőtáblák és az OIT Hivatala nélkül számolva). Mindezek ellenére megállapítható, hogy a bíróságokon minden bírónak lehetősége van számítógépes hozzáférésre (lásd 62-63. számú mellékleteket). 5.4.4. Informatikai szakember ellátottság 2004-ben az informatikusok létszáma nem változott jelentősen. A tényleges létszám az OIT Hivatala és az ítélőtáblák informatikusi létszámával együttesen 182 fő, az engedélyezett létszám ítélőtáblák nélkül pedig 196 fő volt. A létszámhelyzet komoly problémát jelent a feladatok ellátásában, mert az új rendszerek bevezetésének sikere az informatikusok közreműködésén múlik. Az informatikusok létszámának alakulását és a bíróságok létszám szerinti sorrendjét a 60., 61., 64. és 65. számú mellékletek mutatják be. 6. A bíróságok nemzetközi kapcsolatai A magyar igazságszolgáltatás nemzetközi téren végzett tevékenységének fő irányát az Európai Unióhoz történő csatlakozásra való felkészülés jelentette. A jog primátusára épülő és támaszkodó Unióba való belépés egyik sarkalatos feltétele – a jogharmonizáción túl – a közösségi jog átfogó ismerete, valamint az alkalmazásához szükséges képesség megszerzése volt. E cél érdekében ki kellett alakítani – szükség szerint pedig átalakítani – az ehhez kapcsolódó igazságszolgáltatási intézményi rendszert is.

68

Ismert tény, hogy a közösségi jogszabályok alkalmazása, szükség szerinti kikényszerítése mindig nemzeti keretekben történik. Ezért a magyar bírák közösségi jogi felkészülése, illetve felkészítése – a tagfelvételi kérelem teljesítése szempontjából is – stratégiai jelentőséggel bírt. Ehhez szorosan kapcsolódott a bíróságok informatikai rendszere fejlesztésének szükségessége is, ami lehetővé teszi a különböző hazai és külföldi – uniós – adatbázisokhoz való megfelelő hozzáférést, ez pedig az általános bírósági ügyvitel korszerűsítése révén az eljárások időszerűségének javítását is eredményezheti. Ezeknek a céloknak megvalósításához az Európai Unió jelentős PHARE támogatást biztosított, amely utolsó projektjeinek megvalósítása egészen 2004 végéig átnyúlt. 2004-ben számtalan két- és többoldalú nemzetközi találkozóra, rendezvényre került sor. A magyar bírák részvétele előmozdította a közösségi jog, illetve az adott külföldi ország jogrendszerének megismerését, az idegen nyelvtudás tökéletesítését, szakmai tapasztalatok cseréjét, közös érdeklődésre számot tartó szakmai kérdések megvitatását, stb. Ezen rendezvények közül kiemelendők a kisebbségi jog, a családon belüli erőszak, illetve menekültügy témában megvalósított konferenciák, illetve az Európai Igazságszolgáltatási Tanácsok éves ülésén történt részvétel, a konzultatív tanácskozások igazgatási témákban az osztrák és a holland bírósági igazgatási vezetők közreműködésével. Az európai integráció, uniós tagságunk egyik fontos következménye a tagországok igazságszolgáltatásai közötti közvetlen együttműködés kiszélesedése és a joghatóságok egységesülése, melyhez a nemzetközi együttműködés, a kapcsolatok egyre szorosabbá válása szinte észrevétlenül nyújt lehetőséget és segítséget. A kétoldalú nemzetközi igazságszolgáltatási kapcsolatok igen fontos eleme az ítélőtáblák, illetve a megyei bíróságok által kialakított önálló nemzetközi kontaktusok összessége. Természeténél fogva a kép igen változó, de fontosnak tűnhet az a tény, hogy e téren a bíróságok önállóan lépjenek fel, és egyéni igényeiknek megfelelően alakítsák külföldi kapcsolatokat. Itt említést érdemelnek olyan tradicionális tények, mint a Vas és a Zala Megyei Bíróság több évtizedes részvétele a háromoldalú osztrák-magyar-szlovén regionális igazságügyi együttműködésben (Pannon Jogásznapok), a Pest Megyei és a Fővárosi Bíróság francia, a Veszprém Megyei Bíróság német, a Pest Megyei Bíróság német, holland, a Veszprém Megyei Bíróság finn, lengyel, cseh, a Baranya Megyei Bíróság francia, horvát kapcsolatai, stb. Hosszú távú, kétoldalú igazságszolgáltatási kapcsolatok kiépítése, erősítése kezdődött meg, illetve folytatódott holland, francia, spanyol, német, finn, szlovák, lengyel relációban.

69

A napjainkra kialakított, országos bírósági informatikai rendszer segítségével az egyes bíróságok könnyen hozzáférhetővé tehetik mindenki más számára az önálló nemzetközi tevékenységük során szerzett, közérdeklődésre számot tartó szakmai tapasztalataikat. A nemzetközi kapcsolatok és együttműködés alakításának egyik természetes előfeltétele valamely idegen nyelv tudása. A központilag (Budapesten) biztosítható lehetőségeken túl egyes bíróságok önállóan is szerveztek nyelvtanfolyamokat, vagy támogatták a bírák nyelvtanulását az angol, francia, német és spanyol nyelv területén. 7. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás, és annak hatásai

7.1. A magyar bíróságok és az Európai Unió Hazánk európai uniós csatlakozása 2004. május 1-jétől új feladatok ellátását kívánta meg a magyar bíróságoktól: biztosítaniuk kell a közösségi jog maradéktalan érvényesülését, azaz a nemzeti jog alkalmazása mellett egy új, nemzetek feletti jogrend szabályait is figyelembe kell már venniük egy-egy ügy megítélése során. A tagállami bíróságok ilyen kötelezettsége azt is jelenti, hogy a két jogrend normái között fennálló kollízió esetén a bírónak a nemzeti jogot félretéve a közösségi jog normát kell alkalmaznia. Új típusú felelősség hárult tehát a magyar bírói karra. A tagállami működés első nyolc hónapjának tapasztalatai azt mutatták, hogy a magyar bírói kar zökkenőmentesen illeszkedett be az egységes európai igazságügyi térség, az Európai Unió tagállami bíróságai közé. Annak érdekében, hogy hazánknak az Európai Unióhoz történő csatlakozása, a közösségi jog alkalmazása akadálytalan legyen, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 1998-tól kezdődően átfogó képzési programokat szervezett. Részben az Európai Unió előcsatlakozási alapjának (PHARE), részben kétoldalú megállapodásoknak köszönhetően sikerült azt elérni, hogy 2004. május 1-jéig minden bíró, bírósági titkár és fogalmazó közösségi jogi alapképzésben részesült. 7.1.1. A nemzeti trénerek hálózata A tagállami bíró feladatainak ellátásához szükséges elméleti alapokat az említett közösségi jogi felkészítő program megadta. Annak érdekében, hogy a tagállami működés során a bírák saját kollégáik speciális ismereteire is támaszkodhassanak, 58 nemzeti tréner bíró működik országos szinten. Az eltelt évek alatt a trénerbírák önképzésen alapuló elmélyült európai jogi oktatásban részesültek, külföldi tanulmányutakon vettek részt. A képzés mellett maguk is közreműködtek a bírósági fogalmazók és titkárok közösségi jogi képzésében, az európai jogi tárgyú tanulókörök és beszámolók lebonyolításában. Hazánk uniós

70

csatlakozása azt igényelte, hogy a nemzeti trénerbírák az oktatói feladatokon túl a tagállami működést segítő közösségi jogi instruktori tevékenységet lássanak el. Az OIT 2004. májusi ülését követően a nemzeti trénerek szakértői csoportokat alakítottak az alábbi felosztás szerint: - Általános és intézményi ügyek; a Polgárok Európája, - A munkaerő szabad mozgása, a letelepedés joga és a szolgáltatásnyújtás szabadsága, - Versenypolitika; Fogyasztóvédelem, - A tőke szabad mozgása; Vállalkozások joga, - Belső piac; Vámunió; Adózás, - A szabadság, biztonság és a jog területe. Az Európai Közösségek Bírósága (továbbiakban: EK Bírósága) joggyakorlatának alapos ismerete elengedhetetlenül szükséges a tagállami bíró feladatainak ellátásához, ezért az EK Bírósága releváns döntéseit a nemzeti trénerek 12 főből álló csoportja kíséri figyelemmel és az általuk legfontosabbnak ítélt határozatok kivonatát a bíróságok európai uniós honlapján (http://unio.birosag.hu) kerül közzétételre. Két nemzeti tréner külön foglalkozik az Európai Igazságügyi Hálózatok, az Europol és az Eurojust tevékenységével. Valamennyi nemzeti tréner kötelezettsége az előzetes döntéshozatali eljárást érintő bármely kérdéshez, továbbá a szerződések, az EK rendeletek és az irányelvek, a kerethatározatok hatályához kapcsolódó tanácsadás, de a nemzeti tréner az európai közösségi jogot nem értelmezheti. A Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtáblák, a megyei (fővárosi) bíróságok elnökei a fenti feladatokon túlmenően az általuk szükségesnek ítélt tevékenység ellátásával bízhatják meg a bíróság területén működő nemzeti trénert.

71

7.1.2. Az európai közösségi jogi normák alkalmazási tapasztalatai A közösségi jogrendszer fejlődése nagy részben az EK Bírósága és a nemzeti bírák közötti együttműködés gyümölcse, amelyet az előzetes döntéshozatali eljárás tesz lehetővé. Az EKSZ 234. cikke szerinti eljárásban a nemzeti bíró a közösségi jog értelmezése vagy annak érvényessége körében egy konkrét jogvitában előzetes kérdéssel fordulhat az EK Bíróságához. A kérdésre adott válasszal az EK Bírósága a nemzeti bírót az előtte folyamatban lévő ügy elbírálásában segíti, de nem dönti el helyette az adott jogvitát. A csatlakozást követően a Szombathelyi Városi Bíróság a 2004. június 10-én kelt végzésével a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv 6. cikkének (1) bekezdésének értelmezését kérte. A Fővárosi Bíróság a 2004. június 24-én kelt végzésével az önkényuralmi jelképek használatával összefüggésben a diszkrimináció tilalma és az Alapvető Jogok Kartájának 10-12. cikk rendelkezéseinek értelmezését kérte az Európai Közösségek Bíróságától. Az előzetes döntéshozatali eljárás két ügyben történt kezdeményezése jól mutatja, hogy a magyar bírák élnek a Szerződések adta lehetőséggel, készek és képesek alkalmazni az új jogrendszer jogi eszközeit. Az egyes polgári jogi igazságügyi együttműködési tárgyú európai közösségi jogszabályok végrehajtása érdekében szükséges intézkedésekről szóló 1147/2002. (IX. 4.) Kormányhatározat tartalmazza a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről szóló 1206/2001/EK tanácsi rendelet, valamint a polgári és kereskedelmi ügyekben az Európai Igazságügyi Hálózat felállításáról szóló 2001. május 28-i tanácsi határozat (2201/470/EK) végrehajtása érdekében szükséges döntéseket és nyilatkozatokat. Az említett Kormányhatározat értelmében a 1206/2001/EK tanácsi rendelet alkalmazása során a tagállami bíróságoktól Magyarországra érkező közvetlen bizonyításfelvételi kérelmeket a megyei bíróság székhelyén működő helyi bíróság (Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság) teljesíti. A kérelmeket a Magyar Köztársaság angol vagy magyar nyelven posta, fax vagy e-mail útján fogadja és teljesíti. A tagállami működés első nyolc hónapja alatt a megyei bíróság székhelyén működő helyi bíróságok és a Budai Központi Kerületi Bíróság a tagállamoktól 21 bizonyításfelvételi kérelmet fogadott és teljesített, többségében angol nyelven. A kérelmek több mint 50%-a (11 db) a Budai Központi Kerületi Bírósághoz érkezett. Az eljáró bíróságok közötti közvetlen együttműködést szabályozó 1206/2001/EK tanácsi rendelet alapján érkező kérelmek határidőben és szabályosan történt teljesítése mutatja, hogy a bírói kar a közvetlenül hatályos európai jogi normák alkalmazására felkészült. 7.1.3. Hozzáférés az európai jogi normákhoz Az OIT mindig nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy a bírák és igazságügyi alkalmazottak már az európai uniós csatlakozást megelőzően is széles körű 72

tájékoztatást kapjanak az európai közösségi jogról, a tételes normákhoz és az Európai Bíróság joggyakorlatához hozzáférjenek. A csatlakozást megelőzően a Celex és a Euro-Law adatbázisokhoz való elektronikus hozzáférésre fizettünk elő, a csatlakozást követően a 2004. július 1-jétől ingyenessé vált Celex adatbázist tudják a bírák és igazságügyi alkalmazottak az Interneten elérni. Megvásároltuk az Európai Közösségek Bírósága és az Elsőfokú Bíróság ítéleteit tartalmazó Report of Cases angol nyelvű kiadásait, előfizettünk az Európai Unió Hivatalos Lapja magyar nyelvű változatára. A bíróságok számára előfizettünk a Hivatalos Lap különkiadásaira, amelyek az acquis communautaire 80 ezer közlönyoldalt kitevő magyar nyelvre fordított változatát tartalmazzák. A Magyar Hivatalos Közlönykiadótól a bíróságok számára megvásároltuk az EU Jogtár CD változatát, amely az elsődleges és származtatott jogforrások magyar nyelvű változatát tartalmazza. A csatlakozást követően a bírák munkáját hivatott segíteni a http://unio.birosag.hu honlap, amely lehetőséget nyújt a közvetlenül hatályos EK rendeletek alkalmazásához szükséges formanyomtatványok letöltésére; útmutatót tartalmaz az előzetes döntéshozatali eljárás szabályainak alkalmazásához; az Európai Közösségek Bírósága releváns határozatait kereshető formátumban összegyűjti; megjeleníti a magyar bíróságok által feltett előzetes kérdéseket és azokat az ügyeket, amelyek Magyarország érintettségével zajlanak. A honlapon keresztül elérhetőek a nemzeti trénerek, megtekinthető a nemzeti trénerek szakértői csoportfelosztása. Az Európai Alkotmány létrehozásáról szóló szerződés magyar nyelvű változata is olvasható a honlapon. Az OIT Hivatala a Bírósági Közlönyben havonta Európai jogi tájékoztatót tesz közzé, amellyel a bírák és igazságügyi alkalmazottak figyelmét kívánja felhívni az egyes fontos európai jogi normák tartalmára azzal, hogy az európai jogot ezek a tájékoztatók nem értelmezik, azok érvényességéről nem nyilatkoznak. 7.2. Az OIT, az OIT Hivatala és az Európai Unió Az OIT alapító tagja a 2004. május 20-án Rómában létrehozott Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatának (továbbiakban: Hálózat). A Hálózat célkitűzése az európai jogi térség kialakításának keretében a tagok közötti együttműködés biztosítása az alábbi területeken: az egyes tagok szervezetének és hatáskörének elemzése, információszolgáltatás a szervezetekről és hatáskörökről, tapasztalatcsere a különböző igazságszolgáltatási hatalmak szervezetéről és működéséről, az igazságszolgáltatási hatalmi ág függetlensége és más, közös érdeklődésre számot tartó kérdések, szakértői véleményadás, tapasztalat-átadás és javaslatok az európai, nemzetközi és tagállami intézmények számára.

73

A Hálózat célkitűzéseit kizárólagosan non-profit szervezetként hajtja végre. Az OIT tevékenyen részt vett a Hálózat célkitűzéseinek végrehajtásában, annak két munkacsoportjában is (Az igazságszolgáltatási tanácsok küldetése; A bírák értékelése) aktív feladatokat vállalt. A spanyol Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács felkérésére az OIT a Hivatalon keresztül részt vesz az Európai Unió által támogatott EUROsociAL projektet előkészítő négytagú konzorciumban. A spanyol Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács a konzorcium vezetője, annak tagjai Franciaország (a Francia Nemzeti Bíró- és Ügyészképző Iskola), Németország (Német Alapítvány a Nemzetközi Jogi Együttműködésért) és Magyarország (OIT és OIT Hivatala). A Latin-Amerika társadalmi kohézióját érintő projekt az igazságszolgáltatás igazgatása színvonalának, az igazságszolgáltatás minőségének és hatékonyságának emelését, a korrupció elleni hatékony fellépés megvalósítását célozza. A 1147/2002. (IX. 4.) Kormányhatározat az Európai Igazságügyi Hálózat központi kapcsolattartó pontjaként az Igazságügyi Minisztériumot és az OIT Hivatalát jelölte ki. Az Európai Igazságügyi Hálózat hatékonysága érdekében az Igazságügyi Minisztérium és az OIT Hivatala között problémamentes, szoros együttműködés létezik. Az OIT Hivatala közreműködött az Európai Igazságügyi Atlaszon közzétett, a 1206/2001/EK tanácsi rendelet alkalmazásához szükséges, a bizonyításfelvételi kérelmek teljesítésében eljáró magyar bíróságok és az illetékességi területükhöz tartozó települések összefoglaló adatbázisának kialakításában. A Hivatal közreműködött továbbá az Európai Igazságügyi Hálózat honlapján az uniós polgárok számára elérhető, a magyar bírósági rendszert, az egyes pertípusokban a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságokat bemutató információs-lapok elkészítésében. Az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság (EKTB) tagja az OIT Hivatalának vezetője, aki az EKTB ülésén a feladatkörét érintő napirendi pontok tárgyalása során jelen van. Az EKTB 22. szakértői csoportjának (Büntető- és polgári jog, igazságügyi együttműködés) és a 46. szakértői csoportjának (Európai Közösségek Bírósága előtti eljárások) tagja a Hivatal. A szakértői csoportokban való eredményes közreműködés érdekében a nemzeti trénerek a Hivatal megkeresése alapján segítséget nyújtanak a tárgyalási álláspont kialakításához. 8. Közreműködés a jogalkotásban A bíróságok jogalkotásban való közreműködését két törvény, a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (Jtv.), valamint a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (Bszi.) határozza meg. Az OIT megalakulásától kezdve e törvények vonatkozó részei nem változtak annak ellenére, hogy a korábbi évek tájékoztatóiban mindig hangot adtunk azon igényünknek, 74

miszerint az OIT és a bíróságok jogszabály kezdeményezésére, illetve a tervezetek észrevételezésére irányuló jogát – az adott sajátosságok érvényesítésével – a Jtv.-ben szerepeltetni kellene. Ilyen sajátosságnak tekintendő például az OIT testületi jellegéből eredő következtetések levonása. A közelmúltban javasoltam a Jtv. módosításának megfontolását a Legfelsőbb Bíróság véleményezési jogosultságát illetően. A hatályos törvény 28. §-a úgy rendelkezik, hogy „a törvény és kormányrendelet tervezetet meg kell küldeni a legfőbb ügyésznek, továbbá – ha az a bíróságok hatáskörét is érinti – a Legfelsőbb Bíróság elnökének is”. Úgy vélem, hogy a fenti megkülönböztetés szükségtelen, a Legfelsőbb Bíróságon összegyűlt ítélkezési tapasztalatok valamennyi törvényjavaslat és rendelettervezet esetén segíthetik az előterjesztő megalapozott kodifikációs munkáját. A bíróságok szakmai feladatát és az igazgatásukat érintő jogszabálytervezetekkel kapcsolatban felmerült problémák lényegében megegyeznek az elmúlt évek tájékoztatóiban foglaltakkal, legfeljebb bizonyos hangsúlyeltolódások fedezhetők fel. Az alábbi táblázat mutatja be azt a tendenciát, amely az érkezés számának emelkedését jelzi, megjegyezve, hogy egy adott tervezet a kimutatásban csak egyszer szerepel. Az egyeztetés folyamatában természetesen lényeges változtatások történnek, így sok esetben szinte már „új javaslatot” kell észrevételezni. 13 0 10 3

118

119

12 9

2 0 0 2 .év

2 0 0 3 .év

2 0 0 4 .é v

79

1 9 9 8 -1 9 9 9 . évek (E k ét é vre ö sszesített T á jé k o zta tó k észü lt)

2 0 0 0 .é v

2 0 0 1 .é v

A tervezetek közül külön kiemelést érdemel az Európai Unióhoz való csatlakozással összefüggő „törvénycsomag”, a közigazgatási bíráskodás hatékonyabbá tételével összefüggő tervezet, a családon belüli erőszak elleni jogi fellépéssel foglalkozó javaslatok, az ingatlan-nyilvántartás szervezeti és jogi átalakítására vonatkozó koncepció, a csődről szóló új törvény megalkotását célzó elképzelés, a gazdasági társaságok és a bírósági cégeljárás szabályainak

75

felülvizsgálata, illetve az OIT fellépése a bírákat és a bíróságokat sértő támadásokkal szembeni jogi fellépés eszközeiről szóló kezdeményezés megtételére. A tervezetek véleményezésénél továbbra is fennáll két – egymással részben összefüggő – komoly probléma. Az első az észrevételezésre megadott határidő kérdése. Jellemzőnek tekinthető, hogy a vélemények megadására az illetékes tárcák legfeljebb nyolc napot biztosítanak, amely sok esetben nem felel meg a Jtv. 31. §ában foglalt azon követelményeknek, miszerint a határidőt az előterjesztőnek úgy kell megállapítania, hogy az adott szerv megalapozott véleményt adhasson. A bíróságok alapvető feladata az ítélkezés, ezért észrevételeik megadása jelentős munkaterhet jelent, nem beszélve azok összegzéséről és integrált bemutatásáról. Úgy vélem, hogy a jelenlegi gyakorlaton, a hatályos Jtv. keretein belül maradva is lehet, illetve szükséges változtatni. Másik fontos tényező, hogy a bíróságok hatáskörét (azok növekedését) érintő jogszabályok jelentős része költségvetési többlettámogatást igényel. A szükséges fedezet (létszám, bér, elhelyezés, technikai feltételek) felmérése rendkívül felelősségteljes és nagy munkaigényű feladat. A rendelkezésre álló határidő tekintetében az előzőekben írtak itt is érvényesek. Sajnálatosnak tartom, hogy az OIT által beterjesztett és megalapozott költségvetési javaslathoz képest a tényleges támogatás nem minden esetben biztosítja a hatályba lépett jogszabályok hatékony és színvonalas alkalmazásához elengedhetetlen feltételeket. 9. A bíróságok jogi képviselete Az igazságügyi reform keretében lényeges szempont volt, hogy a bíróságok jogi képviseletét a továbbiakban maga a bírósági szervezet lássa el. E célkitűzést fogalmazza meg a Bszi. 39. § j) pontja, amely szerint az OIT gondoskodik a bíróságok jogi képviseletéről. E feladatot döntően az OIT Hivatala végzi, kisebb számban maguk a bíróságok látják el a képviseletüket. A tárgyidőszakban a bíróságok perben állásával 607 ügy volt folyamatban, amelyből 210 per fejeződött be jogerősen, míg 397 ügynek az eldöntése folyamatban maradt. A tavalyi tájékoztatómhoz képest az ügyek száma emelkedett, az előző évben 196, 2004. évben 234 új kereset érkezett. A több éve emelkedő ügyérkezés ellenére a fenti eljárások túlnyomó többsége már első fokon a perben álló bíróságok – alapvetően alperesek – pernyertességével fejeződik be. Ugyanilyen arány mutatható ki a másodfokon elbírált ügyekben is. Megjegyzem, hogy a Fővárosi, Pécsi és Szegedi Ítélőtábla működése eredményeként nagymértékben felgyorsult a fellebbviteli ügyszakban lévő ügyek

76

elbírálása, a két újabb ítélőtábla felállítása e kedvező folyamatot várhatóan tovább erősíti. A vonatkozó eljárások jogerős befejezését, annak alakulását az alábbi táblázat mutatja:

2 0 0 2 .é v 2 0 0 3 .é v 2 0 0 4 .é v

40%

30%

30% 35%

32%

33%

56%

30%

14%

1 é v a la tt b e fe je z e tt p e re k 1 -2 é v k ö z ö tt b e fe je z e tt p e re k 2 é v e n tú l b e fe je z e tt p e re k

A bíróságok javára jogerősen megítélt perköltségek behajtása iránt több mint 237 alkalommal került sor intézkedésre. A bíróságok ellen indított kártérítési perek pertárgyértéke évek óta irreálisan magas, 2004. évben a követelések összege 9 milliárd forint volt, ezzel szemben a bíróságokat a pervesztességük miatt (összesen 9 ügyben) mintegy 6,5 millió forintra marasztalták. Az irreálisan magas összegű igényérvényesítésekhez hozzájárul az is, hogy a bíróságok ellen indítható kártérítési perekben az ügyfelek az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 62. § (1) bekezdésének g) pontja alapján tárgyi illeték-feljegyzési jogosultak, azaz a felpereseknek a keresetlevél benyújtásakor nem kell leróniuk az illetéket, hanem a per befejezésekor a bíróság döntése alapján a pervesztes fél köteles azt megfizetni. Ezen kedvezmény arra ösztönzi a feleket, hogy magas összegű, néha teljesen alaptalan igényeket nyújtsanak be. Véleményem szerint indokolt lenne a hatályos jogi szabályozás felülvizsgálata, amely a valóban rászorultaknak nyújtott „kedvezmény” fenntartása mellett, felelősségteljesebb magatartásra bírhatná az ún. notórius perlekedőket.

77

A keresetindítás jogcímeit, azok százalékos arányát és az alapul szolgáló jogszabályokat az alábbi két táblázat tükrözi: I.

S z e m é ly is é g i jo g m eg sértése 5%

V ég reh a jtá si ig é n y p e r e k 0 ,5 0 %

M unkaügyi p erek 1%

V ég reh a jtá s m eg sz ü n tetése ir á n t i p e r e k 0 ,5 0 %

B ü n tető e lj á r á s r a a la p ít o t t k ö v e t e lé s 3%

M u n k á lt a t ó i k ö lc s ö n v is s z a f iz .ir á n t i p erek 1%

T ű résre k ö t e le z é s ir á n t i p erek 4%

A z e lh ú z ó d ó e lj á r á s r a a la p ít o t t k ö v e t e lé s 3%

B ű n j e lk e z e lé s b ő l e r e d ő k á r t é r ít é s 1%

Ö ssz b ü n tetési e lj á r á s s a l o k o z o tt k á r t é r ít é s 1%

A jo g erő s d ö n t é s v it a t á s a 80%

II. B üntető Törvénykönyv 3% Polgári Törvénykönyv 37% M unka Törvénykönyve 1%

C saládjogi törvény 2%

C sőd- és felszámolási eljárással kapcsolatos 1% Polgári perrendtartás 36%

B üntető eljárási törvény 9%

B írósági végrehajtási törvény 11%

78

Az első táblázatban foglaltakhoz néhány gondolatot fűzve mindenekelőtt az állapítható meg, hogy a bíróságok elleni keresetek döntő része most is a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 349. §-án (bírósági jogkörben okozott kár) alapul. Jellemző azonban, hogy e keresetek jelentős hányada tulajdonképpen a jogerősen elbírált ún. „alapügy” felülvizsgálatára irányul, mintegy új jogorvoslati fórumnak tekintve az említett eljárást. Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozásával, illetve az ehhez kapcsolódó jogi szabályozás változásával összefüggésben ma már érzékelhetően mutatkoznak meg azon perek, ahol a keresetet – mind a tágabb értelemben vett polgári ügyeknél, illetve a büntető ügyszakban is – az eljárások elhúzódására, a nem „ésszerű” határidőn belüli befejezésére, vagy a tisztességes tárgyaláshoz való jog megsértésére alapozzák. Az OIT a rendelkezésre álló igazgatási eszközök keretei között megteszi a szükséges lépéseket a további növekedés elkerülése érdekében. Néhány további tipikusnak tekinthető keresetindítási okot (jogcímet) is megjelölök, ilyenek például a következők: -

-

-

A felperesek eljárási hibák miatt személyiségi jogaik megsértésére hivatkoztak. Azért kértek kártérítést, mert a bíróság nem döntött a biztosítási intézkedés iránti kérelem tárgyában és ez által a követelés véglegesen behajthatatlanná vált. Az elhúzódó peres eljárás időtartama alatt az adós cég fizetésképtelen lett és emiatt a felperes a hitelezői követeléshez nem juthatott hozzá. A felperesek kereseti kérelmük jogalapjául arra hivatkoztak, hogy az önálló bírósági végrehajtó által okozott kár bírósági jogkörben okozott kárnak minősül. A végrehajtó törvénysértő működését hivatkozásuk szerint azon alperesi mulasztás tette lehetővé, hogy a végrehajtó átfogó felügyeleti ellenőrzésére nem került sor. A végrehajtó a jogszabályokat tévesen alkalmazta és ezzel hátrányt okozott a végrehajtást kérőnek. A bíróság az összbüntetési ítélet meghozatalakor olyan szabadságvesztés időtartamot állapított meg, amelyhez képest a vádlott már hosszabb időt töltött börtönben az alapügyekben kiszabott jogerős bírósági ítéletek alapján, s így a „túlülés” miatt élt vagyoni és nem vagyoni kártérítési igénnyel. A bíróság megalapozatlanul rendelte el és tartotta fenn az előzetes letartóztatást a felperessel szemben, ezért annak vagyoni és nem vagyoni kárt okozott. A még folyamatban lévő büntetőeljárás alatt a perbíróság kizárása érdekében indítanak kártérítés iránt pert, jól felismerhetően azért, hogy a büntető ügyben elfogultság miatt a továbbiakban más bíróság járjon el. A megyei bíróságok ellen azért indítottak pert, mert a hatályos szabályozás szerint a bíróság a letétbe helyezett pénz után nem térít kamatot, vagy a letétkezelés során a letétbe helyezett tárgyak állaga romlott. 79

10. A bíróságok sajtótevékenysége Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a társadalomban egyre nagyobb az igény a tájékozódásra. A bíróságok sajtótevékenységének ki kell elégítenie ezt az évről évre fokozódó igényt. A bíróságok felismerték sajátos helyzetüket, hogy döntéseik, és azok visszhangja milyen fontos hatást gyakorol a közvéleményre. Szinte valamennyi bíróságra jellemző volt az elmúlt esztendőben, hogy lehetőségeik szerint fokozták, és intenzívebbé tették a sajtóval való rendszeres kapcsolatot. Az ítélőtáblák, illetve a megyei bíróságok az összbírói értekezleteket követően – amelyeken rendszerint én is részt vettem – minden alkalommal sajtótájékoztatót tartottak, ahol lehetőség nyílt nem csupán az adott bíróság, de az egész bírói hatalmi ág aktuális helyzetéről tájékoztatni a sajtón keresztül a közvéleményt. Valamennyi bíróság kiemelt figyelmet fordított a helyi és az országos médiával való rendszeres kapcsolattartásra. A legtöbb bíróságon jegyzéket juttattak el a sajtó képviselőihez azokról az ügyekről, amelyek közérdeklődésre tarthattak számot. Külön is tájékoztatta a sajtót a fontosabb döntésekről, megmagyarázva a döntés indokait is. Különösen nagy e téren a bírósági szóvivők felelőssége, hiszen a bírósággal kapcsolatot tartó újságírók jelentős része nem rendelkezik jogi végzettséggel, kevéssé ismeri a bíróságok működését, ezért olyan módon kellett részükre az információkat megadni, hogy azt a laikus, joghoz nem értő közönség számára közérthetően tudják tolmácsolni. Az elmúlt esztendő egyik legfontosabb fejleménye volt a kommunikáció terén az informatika lehetőségeinek fokozottabb kihasználása. A bíróságok sajtó- és tájékoztatási tevékenységét egyre inkább az jellemezte, hogy a bírósági honlapokat mind a sajtóval, mind az állampolgárokkal történő közvetlen kommunikáció céljaira is egyre intenzívebben használták. A központi bírósági honlapon, valamint a táblaés megyei bíróságok saját honlapjainak egy részén már külön „sajtószoba” működik, ahol az újságírók közvetlen és naprakész információkhoz juthatnak, illetve a honlapok olyan hasznos ismereteket, adatokat is tartalmaznak, amelyek az állampolgárokat segítik ügyeik intézésében. Számos félreértésre adott okot az elmúlt esztendőben a bíráknak az a jogos igénye, hogy megfelelő védelmet élvezzenek az őket ért alaptalan rágalmakkal, személyiségi jogaikat sértő megnyilvánulásokkal szemben. Érdemes itt most ismételten hangsúlyozni, hogy ezek az elvárások nem jelentik a sajtószabadság csorbítását. A sajtószabadság odáig terjed, amíg az nem sérti mások jó hírnevét és személyiségi jogait, nem gázol mások becsületébe. A bíróságok és a bírák nem akarnak e téren többet, mint ami más természetes és jogi személyeket is megillet, de annyit mindenképpen.

80

V. A BÍRÓSÁGI SZERVEZET GAZDÁLKODÁSA 1. A bírósági szervezet gazdasági, pénzügyi helyzete 2004-ben Az OIT – a bíróságok működési feltételeinek alapos vizsgálata alapján – 2004. évre kidolgozott költségvetési javaslata a következő volt: Kiadás ebből központi beruházás Bevétel Támogatás

75 169,4 millió Ft, 7 350,0 millió Ft, 4 544,7 millió Ft, 70 624,7 millió Ft.

Az Országgyűlés által elfogadott és az OIT javaslata között mutatkozó 6,0 milliárd Ft különbözet döntően a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 5%-os illetményalap-emelése, a PHARE programhoz kapcsolódó hazai támogatás finanszírozása, az informatikai fejlesztések működési kiadása, illetve a felhalmozási és a központi beruházási kiadások fedezetét tartalmazta. Az Országgyűlés által elfogadott előirányzatok az alábbiak voltak: Kiadás ebből központi beruházás Bevétel Támogatás

69 141,0 millió Ft, 4 620,0 millió Ft, 4 544,7 millió Ft, 64 596,3 millió Ft.

A fenti előirányzatok 4 000,0 millió Ft fejlesztési többletet tartalmaztak, az alábbiak szerint: a Debreceni és a Győri Ítélőtábla 2004. július 1-jétől történő felállítására 2.088,8 millió Ft-ot, a jogi segítségnyújtásról szóló törvény végrehajtására 670,0 millió Ft-ot, az „Üvegzseb” törvény végrehajtására 180,0 millió Ft-ot, a 2003. évben az év közben belépő új feladatok szintre hozására 1 061,2 millió Ft-ot. A többletbevételeket is figyelembe véve a 2004. évi módosított előirányzatok a következők voltak: Kiadás ebből központi beruházás Bevétel Támogatás

76 615,2 millió Ft, 7 683,8 millió Ft, 12 018,9 millió Ft, 64 596,3 millió Ft.

81

A fenti költségvetési előirányzatok az alábbiak szerint teljesültek: Kiadás ebből központi beruházás Bevétel Támogatás

69 678,1 millió Ft, 3 590,5 millió Ft, 11 488,0 millió Ft, 64 596,3 millió Ft.

A 2004. évi előirányzat-maradvány 6 406,2 millió Ft volt, amelyből 129,7 millió Ft a központi költségvetésbe befizetendő, 5 976,5 millió Ft kötelezettségvállalással lekötött összeg. A lekötött előirányzat-maradványból 4 119,4 millió Ft a 2005. évre áthúzódó épületrekonstrukciókkal kapcsolatos kiadás, 55,9 millió Ft a Győri és a Debreceni Ítélőtábla informatikai eszközfejlesztésének fedezete, 1 801,2 millió Ft pedig 27 intézmény 2005. évre áthúzódó kötelezettségvállalása. A szabad maradvány 300,0 millió Ft volt. (A szabad maradvány az államháztartás egyensúlyi helyzetének javításához szükséges rövid és hosszabb távú intézkedésekről szóló 2050/2004. (III. 11.) Kormányhatározat alapján a fejezet által vállalt 300,0 millió Ft megtakarítás összege.) A személyi juttatásokra felhasznált összeg 39 886,0 millió Ft volt, amely az összes kiadás 57,2%-át tette ki. A rendszeres személyi juttatások összege 29 673,6 millió Ft, amely az illetményalap 2003. évi két ütemben történő növekedésének szintre hozását tartalmazta. A növekedés az előző évi felhasználáshoz viszonyítva 35,9%-os volt. A szolgálati jogviszonyban állók nem rendszeres személyi juttatásai címen 9 083,4 millió Ft került kifizetésre, mely az előző évit 2 661,3 millió Ft-tal haladta meg. A növekmény 66%-át a normatív és a teljesítményhez kötött jutalom tette ki, 34%-a pedig az illetményalap-emelés hatására megnövekedett, személyhez kapcsolódó költségtérítések (ruházati, üdülési) következménye. A külső személyi juttatásokra kifizetett összeg 1 129,0 millió Ft volt, amely az ítélkezésben, illetve a bírói eljárásban közreműködő ülnökök, szakértők, tanúk részére, és megbízási díjakra került felhasználásra. A munkaadókat terhelő járulékok címén teljesített kiadás 12 500,0 millió Ft volt, ebből a társadalombiztosítási járulék 10 804,9 millió Ft-ot tett ki. A munkaadókat terhelő járulékok összege az előző évi kifizetésekhez képest 33,3%kal növekedett, amely az illetményalap-emelés következménye. A dologi kiadási előirányzatok az előző évhez képest a saját bevételi többletek összegével és a fejlesztésekhez kapcsolódó előirányzattal növekedtek.

82

A felhasználás a 2003. évi 7 829,1 millió Ft-tal szemben 9 036,5 millió Ft-ot tett ki. A 2003. évhez viszonyított kiadási többlet a 2004. évben 1 207,4 millió Ft volt. A jelentősebb többletkiadások az alábbi tételeken mutatkoztak: -

egyéb üzemeltetési, fenntartási szolgáltatási kiadások vásárolt közszolgáltatások vásárolt termékek és szolgáltatások áfája

639,9 millió Ft, 400,5 millió Ft, 310,2 millió Ft.

Az egyéb üzemeltetési és fenntartási kiadások növekedésében a távhő, a gázenergia, a villamos energia, a víz- és csatornadíjak, a postai és szállítási szolgáltatás kiadásainak növekedése jutott kifejezésre. A vásárolt közszolgáltatások és áfa-kifizetések többletkiadásai a kirendelt védők, szakértők járandóságai elszámolásának változása (korábban személyi juttatásnak minősültek) és díjemelések következtében merültek fel. A fentiekben jelentkező többletkiadásokat a készletbeszerzések mérséklésével ellensúlyozták az intézmények. A bevételi előirányzatoktól történt lemaradás, illetve a kiadásoknak a tervezettől eltérő alakulása következtében 14 megyei bíróságon és az OIT Hivatalában jelentkezett likviditási gondok megszüntetése érdekében belső átcsoportosítások váltak szükségessé. Ezen intézmények fizetési képességének megőrzése érdekében 336,6 millió Ft átcsoportosítására került sor. Működési célú pénzeszköz-átadás 62,1 millió Ft volt, amely az önkormányzatnak történő és a Bíróságok fejezet intézményei közötti átadásból keletkezett. A felhalmozási kiadások teljesítése 8 193,5 millió Ft volt, ebből az intézményi beruházásokra felhasznált kifizetés 2 057,1 millió Ft. Ezen belül immateriális javak vásárlása 765,3 millió Ft, ingatlanok vásárlása, létesítése 204,0 millió Ft értékben valósult meg. A fejezet 27 intézményénél számítástechnikai, irodatechnikai gépek, berendezések, felszerelések vásárlására, informatikai hálózat kiépítésére, bővítésére 964,3 millió Ft szolgált. Járművek cseréjére és vásárlására 123,5 millió Ft-ot költöttek az intézmények. A bírósági épületek felújítására 320,6 millió Ft, gépek és berendezések felújítására 3,3 millió Ft került felhasználásra. A központi beruházási kiadások, valamint a felhalmozási célú pénzeszköz átadások teljesítése együttesen 5 812,5 millió Ft-ot tett ki. Ebből 2 222,0 millió Ft elszámolás-technikai okok miatt keletkezett. (Ez utóbbi összeg halmozott pénzforgalomnak tekinthető, ugyanis ugyanez az összeg a bevételek között is 83

megjelent.) Ennek kiszűrése után a tényleges kiadás 3 590,5 millió Ft, amelyet a fejezet épület-beruházásokra (-rekonstrukciókra) használt fel. A fenti beruházásokat (rekonstrukciókat) részletesen külön fejezet tartalmazza. A bevételek teljesítése 11 488,0 millió Ft volt. A 2 222,0 millió Ft halmozódás kiszűrését és az előző évi előirányzat-maradvány, 4.435,6 millió Ft igénybevételét követően a tényleges bevétel 4 830,4 millió Ft. A működési bevétel 4 644,9 millió Ft volt, amely döntően a hatósági és eljárási bevételekből keletkezett (3 897,2 millió Ft), a felhalmozási bevétel 185,5 millió Ft volt, ezek az előző évihez képest 13,3%os növekedést, illetve 59,4%-os csökkenést mutatnak. Az Állami Számvevőszék vizsgálata a fejezet költségvetési beszámolóját megbízhatónak és megalapozottnak minősítette. 2. Az OIT és az OIT elnöke legfontosabb költségvetéssel kapcsolatos határozatai Az OIT jóváhagyta az irányítása alá tartozó intézmények 2004. évi kiemelt költségvetési előirányzatait és azon belül meghatározta azokat az előirányzatokat, amelyeket az intézmények csak külön engedély alapján használhatnak fel. Döntött a 2004. évi intézményi költségvetések készítése során felmerült problémák rendezéséről, valamint a létszámra és az illetményre vonatkozó bírósági adatszolgáltatás egyeztetéséről. Hozzájárult a közalkalmazottak és a fizikai dolgozók alapilletményének 2004. január 1-jétől történő 5%-os emeléséhez, és határozott a szükséges fedezet rendelkezésre bocsátásáról. Határozott arról, hogy a létszámmal és személyi juttatásokkal való gazdálkodásról szóló 1998. évi 4. számú szabályzatnak azon rendelkezését – amely szerint a személyi juttatás megtakarítás 50%-át használhatják fel a bíróságok saját hatáskörükben – továbbra is fenntartja. Biztosította az ítélőtáblák és a megyei (fővárosi) bíróságok részére – a létszámfejlesztéssel is összefüggően szükségessé vált – talár-beszerzésekre a pénzügyi fedezetet. Döntött a bírák és igazságügyi alkalmazottak ruházati költségtérítésének és étkezési hozzájárulásának kifizetéséről.

84

Döntött a bírák és az igazságügyi alkalmazottak soron kívüli előresorolásáról, valamint az igazságügyi alkalmazottak jó munkájának elismeréseként adható illetményemelésről, és intézkedett a fedezet biztosításáról. Tájékozódott a 2003. évi épületrekonstrukciós munkákról, a beruházási és felújítási előirányzatok felhasználásáról, továbbá döntött a 2004. évi fejezeti kezelésű beruházási előirányzat felhasználásáról, továbbá a Fővárosi Munkaügyi Bíróság és a Pest Megyei Bíróság elhelyezési problémáinak megoldásáról. Jóváhagyta a bíróságok országos informatikai hálózatának működését biztosító NOVELL-licencek beszerzésére vonatkozó szerződést. Ehhez és a 2004. II. negyedévben megvalósítandó fejlesztésekhez – ezen belül a videokonferencia útján történő távmeghallgatási rendszer kiépítése I. üteméhez – a fedezetet biztosította. Döntött az államháztartás hatékony működését segítő szervezeti átalakításokról, intézkedésekről szóló 2050/2004. (III. 11.) Kormányhatározat alapján a Bíróságok fejezet 2004. évi költségvetési támogatásának csökkentéséről. Megállapította a lakáscélú támogatások keretét, majd azt év közben két ízben felemelte. Megtárgyalta és elfogadta a Bíróságok fejezet 2005. évi fejlesztési igényeit. Ennek során meghatározta – az előző évben elfogadott koncepcióra alapozva – a bírák és igazságügyi alkalmazottak életpálya modellje megvalósításának a 2005-2006. évi költségvetési támogatási szükségletét. Megtárgyalta a bíróságok 2003. évi zárszámadását és annak Állami Számvevőszék általi ellenőrzéséről készült jelentést. Az észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről az érintett intézmények elnökeitől tájékoztatást kért és kapott. Határozatot fogadott el a balatonszemesi és az alsóörsi üdülő kezelői jogának az OIT Hivatala részére történő térítésmentes átadására azzal, hogy az üdülő üzemeltetője változatlanul a Legfelsőbb Bíróság, illetve a Veszprém Megyei Bíróság. Döntött a 2004. évi zárolt intézményi eszközbeszerzésre jóváhagyott összeg szétosztásáról.

beruházási

előirányzatból

Engedélyezte a bírák és az igazságügyi alkalmazottak részére: - 2004. március 31-ei tényleges létszám szerinti, pótlékokkal növelt havi rendszeres illetményüknek egységesen 75%-át kitevő, - a 2004. július 31-ei tényleges létszám szerinti, pótlékokkal növelt havi rendszeres illetményüknek egységesen 50%-át kitevő, és - a 2004. szeptember 30-ai tényleges létszám szerinti, pótlékokkal növelt havi rendszeres illetményüknek egységesen 85,55%-át kitevő jutalom kifizetését. 85

Ezek egy része az intézmények rendelkezésére álló keretektől függően teljesítményhez kötött jutalomként került kifizetésre. Forrása a fejezeti átcsoportosításokkal kiegészített intézményi megtakarítás volt. Jóváhagyta a 2004. július 1-jétől felállításra került Debreceni és Győri Ítélőtábla 2004. II. félévi költségvetését és döntött a két új intézmény létszámának megállapításáról. Áttekintette az intézmények pénzügy helyzetét és a likviditási problémák elkerülése érdekében a jubileumi jutalom, a készenléti és ügyeleti díjak hiányzó összegére a zárolt keret felszabadításával fedezetet biztosított. Az ítélkezésben közreműködők díjának – részben az áfa bevezetéséből eredő – többletére (812,6 millió Ft) a fejezeti kezelésben lévő, a jogi segítség céljára szolgáló előirányzatból (645,0 millió Ft), részben a zárolt dologi kiadási előirányzatból (167,6 millió Ft) forrást biztosított. További 336,6 millió Ft dologi kiadási előirányzat hiányra ugyancsak a zárolt dologi előirányzatból biztosította a fedezetet. Év végéhez közeledve határozott a Bíróságok fejezet fejezeti kezelésben lévő, illetve az intézményeknél zárolt, összesen 1 269,0 millió Ft még meglévő szabad előirányzat, illetve a központi beruházási előirányzatból még lekötetlen 357,4 millió Ft felhasználásáról. A GIIR 2005. január 1-jei bevezetésével összefüggő feladatokról is határozott. Elrendelte a fejezet minden intézményénél a Forrás SQL rendszer meghatározott moduljainak használatát. 3. A 2005. évi költségvetési helyzet Az OIT a bíróságok működési feltétételeinek alapos vizsgálata alapján többszöri módosítás eredményeképpen 2005. évre a következő költségvetési javaslatot dolgozta ki: Kiadás ebből központi beruházás Bevétel Támogatás

80 392,2 millió Ft, 6 176,0 millió Ft, 5 240,3 millió Ft, 75 151,9 millió Ft.

86

Az Országgyűlés a kormány által javasolt előirányzatokat fogadta el, amelyek az alábbiak voltak: Kiadás ebből központi beruházás Bevétel Támogatás

69 581,2 millió Ft, 2 150,8 millió Ft, 5 240,3 millió Ft, 64 340,9 millió Ft.

Az Országgyűlés által elfogadott és az OIT javaslata között mutatkozó 10 811,0 millió Ft-os különbözet az alábbi többletigényeket tartalmazza: millió Ft-ban ⇒ 2004. évi zárolás bázisba építése 300,0 ⇒ 5%-os támogatási előirányzat-csökkentés 2 913,9 ⇒ Bírák, igazságügyi és közalkalmazottak 6,5%-os bérnövekményéhez 0,5% eltérés 222,3 ⇒ Képernyő előtti munkavégzés feltételeinek biztosítása 520,0 ⇒ Elektronikus cégnyilvántartás bevezetése 2005. január 1-jétől 200,0 ⇒ Közösségi védjegybíróság munkaterhe miatti 10 fős létszámfejlesztés 89,4 ⇒ Bevétel-kiesés ellensúlyozására a 8/1998. (V. 23.) IM rendelet 13. § hatályon kívül helyezése miatt 50,0 ⇒ Novell licencek hálózati működésére 240,0 ⇒ Be. törvény módosításából eredő működési többletkiadások 500,0 ⇒ „Üveg-zseb” törvény végrehajtására 380,0 ⇒ Jogi segítségnyújtásról szóló törvény végrehajtására 65,0 ⇒ PHARE és átmeneti támogatás önrésze 130,0 ⇒ Informatikai fejlesztések működési többletkiadásai 815,0 ⇒ Létszám igények (43 fő) 360,2 ⇒ Központi beruházás 4 025,2 Az eltérések jelentős része már hatályos jogszabály-módosításokból eredő többletfeladatokra igényelt támogatás volt. Több mint 3,2 milliárd Ft-ot jelentett a 2004. évi OIT által felajánlott 300 millió Ft-os zárolás bázisba építése, illetve a fejezet 2004. évi előirányzatának – hasonlóan a többi fejezethez – további 5%-kal történő csökkentése. Ezen tervezési metódus következtében – a 2005. évre biztosított fejlesztések ellenére – a fejezet 2005. évi eredeti támogatási előirányzata 0,4%-kal, 255,4 millió Ft-tal alacsonyabb lett, mint a 2004. évi eredeti előirányzat. Az intézmények gazdálkodási helyzetét tovább rontotta a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. tv. 51. § (1) bekezdésében elrendelt államháztartási tartalék létrehozása. A tartalék előirányzat tényleges elvonása esetén a fejezet támogatási előirányzata további 837,9 millió Ft-tal csökken, vagyis a 2005. évi felhasználható támogatási előirányzata 63 503,0 millió Ft lesz. 87

A 2004. évről 2005. évre szerkezeti változásként végrehajtott támogatáscsökkentés komoly erőpróba elé állítja a bíróságokat, az ítélőtáblákat és az OIT Hivatalát is, elsősorban azért, mert a csökkentés legnagyobb mértékben a dologi kiadásokat és a központi beruházásokat érintette. A központi beruházásoknál a 2005. évi előirányzat 46,6%-ra esett vissza a 2004. évi előirányzathoz viszonyítva. Ennek következtében több beruházást is át kellett ütemezni, amely mint köztudott a beruházási kiadások emelkedésével jár. A központi költségvetés biztosította a 2002. évi XXII. tv. 1. § (4) bekezdése alapján 2004. július l-jétől felállításra került Debreceni és Győri Ítélőtábla létszámfejlesztésének szintre hozását, valamint a lépcsőzetes állásbetöltések fedezetét (1 512,0 millió Ft). A két új intézmény 2005. január 1-jével kezdte meg tényleges működését és ezzel teljessé vált a négyszintű bíráskodás rendszere. Ugyancsak szintre hozásra került a központi költségvetésből a 2004. április 1jétől hatályba lépett jogi segítségnyújtásról szóló törvény végrehajtására biztosított előirányzat is (225,4 millió Ft). A támogatási előirányzat 2005. évi növekedésének legjelentősebb eleme a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 6%-os illetményalap-emelése, valamint a közalkalmazottak 6%-os bérnövekedésére biztosított támogatás, összesen 3 240,3 millió Ft. A bírák és az igazságügyi alkalmazottak javadalmazási rendszerének a köztisztviselőkével való megfeleltetése érdekében 2005. január 1-jétől a fejezetnél is bevezetésre került a 35 éves jubileumi jutalom kifizetése, amelyre a központi költségvetés 450,0 millió Ft támogatást biztosított. E fenti pozitív eredmények mellett a fejezet működési feltételeinek alakulásában kedvezőtlen változások következtek be. A 2005. évi dologi kiadások előirányzata – a végrehajtott báziscsökkentés következtében – mindössze 88%-a lett a 2004. évi eredeti előirányzatnak, amely abszolút összegben 1 048,1 millió Ft csökkenést jelent. Hasonlóképpen 86,6%-ra, 206,4 millió Ft-tal mérséklődött az intézményi beruházások előirányzata is. A dologi kiadások alakulása még kedvezőtlenebb, ha figyelembe vesszük, hogy az intézmények által tervezett bevételi többlet összege, 365,9 millió Ft itt került előirányzatosításra az ár- és díjemelkedések fedezetének biztosítására. Ebből a 2005. évi költségvetési törvényben jóváhagyott központi költségvetési befizetési kötelezettség növekedése miatt csak 329,7 millió Ft fordítható a dologi kiadások fedezetére. Évek óta az intézmények gazdálkodásában a dologi kiadások előirányzata képezi a szűk keresztmetszetet, miután csak a bevételi többlettel nem lehet forrást biztosítani a jelentkező kiadásokra. A bírósági bevételek növekedésének üteme nem tart lépést, de nincs is közvetlen összefüggésben a dologi kiadások emelkedésével. A postai díjszabások változása, az energiaárak növekedése és a számítógéppark üzemeltetésével jelentkező többletkiadások évről-évre egyre nagyobb terhet rónak az 88

intézményekre, amelyet az egyébként is nehezen tervezhető bevételi többletekkel már nem lehet fedezni. Az ítélőtáblák és a bíróságok működésének és üzemeltetésének európai színvonalon történő megvalósítása minél előbb szükségessé teszi központi többletforrások biztosítását. Az intézményi beruházások 2005. évi előirányzata 894,8 millió Ft. Ez képezi alapját a 27 intézménynél szükséges informatikai hálózatépítéseknek, irodatechnikai eszközök cseréjének, illetve beszerzésének. Az előirányzat jelentősége a központi beruházások igen mérsékelt támogatásával tovább nő a kisebb átalakítások és épület-beruházások finanszírozásában is. Sajnos ez az előirányzat évek óta nem biztosít lehetőséget a képernyő előtti munkavégzés feltételeinek megteremtésére. A központi beruházási előirányzat 2 150,8 millió Ft-os összegéből – amely 4 025,2 millió Ft-tal alacsonyabb az OIT által tervezettnél – 400,0 millió Ft a két új ítélőtábla épület-beruházásának befejezéséhez szükséges. A fennmaradó összegből elsősorban a már folyamatban lévő épület-beruházások megvalósítására kerül sor (a Pesti Központi Kerületi Bíróság, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság, az Esztergomi Városi Bíróság, valamint a Pécsi Ítélőtábla és a Baranya Megyei Bíróság lepényépület rekonstrukciója), és lehetőség nyílik néhány kisebb rekonstrukció előkészítésére (a Budapesti IV. és XV. ker. Bíróság, a Fonyódi, a Battonyai, a Kiskunhalasi Városi Bíróság). A beszámolóban már említett, a 2005. évi költségvetési törvény 51. §-ában elrendelt államháztartási tartalékból a központi beruházási előirányzatot terhelő összeg (10%) 215,1 millió Ft. A még rendelkezésre álló közel 400,0 millió Ft-ból kellene megoldani a bíróságok biztonságtechnikai rendszerének évek óta folyó kiépítését, az épületek akadálymentesítését, a zártcélú távközlő hálózat kiépítését, valamint az informatikai és egyéb eszközállomány fejlesztését. A fejezet 2005. évi költségvetésében az átmeneti támogatással megvalósuló programok között szerepel a Magyar Bíróképző Akadémia felszerelése. Az Akadémia beruházásának előkészítő munkái 2004. évben megkezdődtek. Az OIT Hivatala pályázatot nyújtott be az Európai Unióhoz az Átmeneti támogatások (Transition Facility) 2005. évi programjára „a bíróképző iskola létrehozatala” elnevezéssel. 2005. évben tovább folytatódik a PHARE-programok keretében a PHAREoktatás az igazságszolgáltatási kapacitás további megerősítése témakörben (CRIS 2003/004-347-0301 programszámon). A fejezeten belül a Bíróságok cím 2005. évi bevételi előirányzata 4 660,0 millió Ft, 365,9 millió Ft-tal, 8,5%-kal emelkedett az előző évi eredeti előirányzathoz viszonyítva. A bevételi többlet közel 90%-a az alaptevékenység bevételein belül a hatósági és eljárási bevételeknél (pénzbüntetés, pénz mellékbüntetés, bűnügyi költség, stb.) realizálódik. Ezeket a kiadott tervezési irányelvek alapján évről évre növekvő

89

összegben tervezik a bíróságok. A növekedés dinamikája azonban csökken, illetve intézményenként igen nagy szórást mutat. A behajtásnál – a lakosság gazdasági és szociális helyzetével is összefüggésben – a fizetési fegyelem lazulása érezteti hatását. Az alaptevékenység után a központi költségvetésbe befizetendő 50%-os kötelezettség miatt a realitáshoz közelítő tervezés jellemző az intézményekre. 4. A bírósági szervezet gazdálkodásának külső ellenőrzése Az Állami Számvevőszék vizsgálata a Bíróságok fejezetnek az OIT által elfogadott keretszámok alapján elkészített költségvetési javaslatát alátámasztottnak és megalapozottnak minősítette. 5. A bírósági szervezet gazdálkodásának fejezeten belüli ellenőrzése 5.1. A belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása – Ber. 31. § (3) bekezdés a) pontja A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (Bszi.) 39. § g) pontja alapján a Bíróságok fejezet felügyeleti szerve az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT). A fejezetben 2004. január 1-jén 25 önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény működött 131 szervezeti egységgel. A kialakított belső ellenőri álláshelyek száma mindösszesen 31 volt, melyből a 6 álláshely az OIT Hivatala Pénzügyi Ellenőrzési Önálló Főosztálya ellenőrzési feladatai ellátását volt hivatva biztosítani. A tárgyévben egy intézményben – sikertelen pályázat miatt – az ellenőri álláshelye betöltetlen maradt. A Pénzügyi Ellenőrzési Önálló Főosztályon a tárgyév végére üres álláshely nem maradt. A fejezetben és intézményeiben a belső ellenőrzési rendszer átalakítása az Áht. módosítása, valamint a Ber. mint új jogszabály alapján kezdődött el 2004-ben. A korábbi célokkal, módszerekkel, eljárásokkal és szervezeti keretekkel összehasonlítva az ellenőrzés hangsúlyai sok tekintetben megváltoztak, az EU követelményekhez igazodó gyakorlat teljes kialakítása több év alatt végrehajtandó feladat. A fejezet ellenőrzési rendszere alapjaiban megfelelt a reformból következő változások 2004-ben történő bevezetésének, melyet az alábbiak támasztanak alá: A fejezet belső ellenőrzési rendszere a szervezeti és gazdálkodási sajátosságoknak megfelelően több éve két szintre – a fejezet felügyeletét ellátó szintre, valamint az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek szintjére – kialakított. A beszámoltatási rendszer mindkét szinten kiépített és funkcionál, az ellenőrzési rendszer zártsága biztosítható. Az OIT a költségvetési gazdálkodás tekintetében végrehajtandó, fejezeti szintű ellenőrzései teljesítéséhez önálló főosztály szervezetű, közvetlen irányítása alá 90

-

-

tartozó ellenőrzési egységet működtet, ez a Pénzügyi Ellenőrzési Önálló Főosztály. A fejezetbe tartozó, önálló költségvetési gazdálkodást folytató, jogi személyként működő intézményeiben az ellenőrzési rendszer kialakításáért, működtetéséért az intézmények vezetői – elnökei – önálló felelősséggel bírnak. Egy engedélyezett belső ellenőri álláshely valamennyi intézményben biztosított, a Fővárosi Bíróságon a szervezet összetettségére tekintettel két álláshely. Az intézményekhez tartozó, gazdálkodási önállósággal nem rendelkező bíróságok (számuk 131) belső ellenőrzését a hatáskör szerinti önálló jogkörrel rendelkező költségvetési szerv vezetője közvetlen alárendeltségébe tartozó belső ellenőr teljesíti. Az ellenőrzési tervekre alapozott ellenőrzés követelménye érvényesült, az éves terveken kívül rövidebb időszakokra is megengedett volt a terv készítése. A számítógéppel támogatott ügyvitel és gazdálkodás megvalósítása mindig kiemelt helyen szerepelt, egyre több területen kerül sor „zárt folyamatok” kialakítására, e folyamatokban ellenőrzési pontok beépítésére. Az alaptevékenység ellátását segítő, valamint az ítélkezési tevékenységhez kapcsolódó gazdálkodási folyamatok is döntően jogszabályokban megfogalmazottak, eleve több vonatkozásban biztosítják az átláthatóságot. A fejezetben és intézményeiben a vezetői ellenőrzés több módszerét alkalmazzák, az információ áramlása megfelelő.

A bíróságok alapfeladataik ellátásának biztosításához jogállásukban, szervezeti felépítésükben, így működésükben is eltérnek a más, állami feladatot teljesítő szervezetektől. E sajátosságok, egyben jogosítványok megtartása mellett kezdődött el a reformból következő feladatok végrehajtása. A zökkenőmentes bevezetést akadályozták az új eljárások értelmezési problémái, a szükséges szakmai információk részlegessége, az alkalmazható módszertani anyagok hiánya, ezért a tárgyév átmeneti évként teljesült. 5.1.1. A tervfeladatok teljesítésének értékelése, a tervtől való eltérések indoka, a terven felüli ellenőrzések indokoltsága - Ber. 31. § (3) bekezdés aa) pontja

5.1.1.1. A tervfeladatok teljesítésének értékelése A) Fejezeti szinten a 2003. évről terv szerint 2004. április 30-ig áthúzódó ellenőrzés a „régi” módszer szerint fejeződött be, a további feladatok a lehetőségek figyelembevételével, az új követelmények szerint, pl. munkalapokon dokumentált, kockázatelemzésre alapozottan kerültek a tervekbe, majd végrehajtásra. A 2004. évi felügyeleti szintű költségvetési ellenőrzések ütemtervét a 106/2004. (V. 4.) OIT határozat rögzítette, e határozatból következő feladatként került sor a költségvetési szerveknél foglalkoztatott belső ellenőrök számára az egy

91

napos továbbképzés megszervezésére 2004. február, június, szeptember és december hónapokban. Az EU-konform eljárások és módszerek bevezetésével párhuzamosan, egyszerre két intézményben (azonos időben) folytak az ellenőrzések. Az átmenet nehézségei ellenére a Ber. szerint készültek el – az OIT cselekvési programja figyelembevételével – az ellenőrzés stratégiai, közép- és éves tervei, melyeket az OIT a 2005/8. (II. 1.) számú, a 2005/9. (II. 1.) számú, valamint a 19/2005. (II. 1.) számú határozataival hagyott jóvá. 2004. évben készült el a Belső ellenőrzési kézikönyv első tervezete, végleges formában az OIT 2005. májusi ülésén került elfogadásra. Az ellenőrzés 2004. év második félévi feladataiban az ügyelet és készenlét vonatkozásában szabályszerűségi ellenőrzési szempontokra is fókuszált, a tapasztaltakat tájékoztató formában ismerte meg az OIT. Az intézményekben teljesített ellenőrzéseket az alábbi táblázat tartalmazza: Ssz.

Intézmény megnevezése

1.

Fővárosi Bíróság

2.

Csongrád Megyei Bíróság

3.

Baranya Megyei Bíróság

4.

Zala Megyei Bíróság

5.

Pest Megyei Bíróság

6.

Tolna Megyei Bíróság

Ellenőrzési időtartam

Ellenőrzés jellege

1998. 01. 01. - 2002. 12. 31. (öt költségvetési év)

2003. 12. 01. 2004. 04. 30.

átfogó, (2003. évről terv szerinti)

2001. 01. 01. - 2003. 12. 31. (három költségvetési év) 1999. 01. 01. - 2003. 12. 31. (öt költségvetési év) 2000. 01. 01. - 2003. 12. 31. (négy költségvetési év) 2000. 01. 01. - 2003. 11. 30. (három költségvetési év)

2004. 05. 01. 2004. 06. 30. 2004. 05. 01. 2004. 06. 30. 2004. 09. 01. 2004. 10. 30. 2004. 09. 01. 2004. 11. 30. 2004. 11. 08. 2004. 11. 30.

Ellenőrzési időszak

2004. 01. 01. - 2004. 10. 31.

rendszer rendszer rendszer rendszer szabályszerűségi (utó)

Valamennyi feladat a határozattal egyezően, maradéktalanul megvalósult, az OIT számára az ellenőrzések lezárásához az előterjesztések időben elkészültek, a határozat meghozatala három megyei bíróság rendszerellenőrzéséhez kapcsolódóan 2005. évre húzódott át. Ennek oka, az év végi ünnepek miatti időkieséssel, az észrevételek, egyeztetések kötelező teljesítésével, az előző évről maradt kötelezettségekkel (az ellenőrzési munka Ber. alapján történő átszervezése, EU-s normáknak megfelelő módszerek és ügyvitel bevezetése) függenek össze. Az EU-konform eljárások és módszerek bevezetésével a végzett ellenőrzések folyamat szemlélete szigorodott, az ellenőrzések összefogottabbá és fegyelmezettebbé váltak. A kialakult kapcsolati rendszer hatékonyabb működését segítették a véleménykérések, illetve egyeztetések is. B) Az intézményi belső ellenőrök 70%-a a 2004. évi ellenőrzéshez éves, 25%a féléves tervet készített, döntően a "régi" jogszabályok és módszerek alapján. Egy 92

intézményben a belső ellenőri tevékenység nem volt biztosítva. A rendelkezésre álló kapacitás a tervezett feladatokban az ÁSZ által javasolt területek ellenőrzésére, javaslat hiányában döntően a pénzügyi folyamatok ellenőrzésére koncentrált. A tervezett ellenőrzések száma, az ellenőrzésekre tervezett idő nagy szóródást mutatott. Általában nem történt meg a szükséges idő elkülönítése a "tanácsadási" feladatokra, a soron kívüli ellenőrzésekre, az információk megszerzésére és adaptálására. A belső ellenőri kapacitás az intézményi működés valamennyi területének ellenőrzését nem tette lehetővé. A feladatok megvalósulásáról 2005. évben készített összefoglaló ellenőrzési jelentését több ellenőr "átdolgozta" annak érdekében, hogy az a Ber. előírásaihoz közelítő szerkezetű és tartalmú legyen. Az adaptálás jelentős nehézségeket okozott, a jelentések megküldése az OIT Elnöke számára 2005. április 18-áig folyamatosan történt. A jelentésekből megállapítható, hogy az intézményvezetők az OIT 2004/87. (VII. 6.) számú határozata teljesítéséhez, az ellenőrzési rendszer átalakítása megkezdéseként több intézkedést hoztak, például: az ellenőr szervezeti és funkcionális függetlenségének erősítése, (kinevezés, átsorolás,) az ellenőrzéssel történt lefedettség mind teljesebb biztosításához a működő belső ellenőrzési pontok bővítése, a FEUVE rendszer kialakítása, a vezetők ellenőrzési feladatainak újraelosztása, a kockázati tényezők feltárásának, kidolgozásának megkövetelése, az intézményi stratégiai középtávú tervek teljesülésének támogatására az ellenőrzési tervek elkészítésében a vezetői szint közreműködésének biztosítása. Belső ellenőr hiányában egy megyei bíróságon nem készült el a Belső ellenőrzési kézikönyv. A jelentés Ber. 31. § (3) bekezdés b) pontja szerint készítendő értékelő rész összeállításában az intézményvezetők mintegy 50%-a működött közre. Jelezték, hogy a belső ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok hasznosítását foganatosították, szorgalmazták a szigorúbb terv szerinti ellenőrzéseket. Összességében megállapítható, hogy az intézményekben a 2004. évi belső ellenőrzésekhez készültek tervek, az ezzel egyező végrehajtás az intézmények 25%ában teljesült. A PM és az ÁSZ által kiadott módszertani útmutatók, ajánlások, valamint a Pénzügyi Ellenőrzési Önálló Főosztály által elkészített, átadott munkalapok közvetlen alkalmazása az ellenőrzésekben megkezdődött. A Ber. által bevezetett ellenőrzési típusok, megnevezések alkalmazásában keverednek a fogalmak, az ellenőrzési típusok pontos azonosításai nehézkesek. Az új ismeretek, eljárások, módszerek megismerése érdekében szervezett központi oktatáson valamennyi ellenőr rendszeresen részt vett, az intézmény vezetője által engedélyezett "egyéb" oktatáson az ellenőrök 60%-ának részvétele biztosított.

93

5.1.1.2. A tervtől való eltérések indoka, a terven felüli ellenőrzések indokoltsága A) Fejezeti szinten, terven felüli ellenőrzésre nem került sor, ugyanakkor jelentős munkaidő ráfordítást és ellenőri kapacitást igényeltek az éves tervben rögzített feladatokon kívüli tevékenységek, melyek az alábbiak szerint teljesültek; tájékoztató (vitaanyag) készítése az OIT számára, - a belső ellenőrzés rendszerének átalakításához kötődő elképzelésekről, "Intézkedési Terv" javaslat összeállítása az OIT számára az új rendszerre történő áttéréssel kapcsolatban végrehajtandó legfontosabb feladatokról. Az OIT 2004/87. (VII. 6.) számú belső határozata teljesítéséhez az intézményvezetők javaslataikat megküldték. A közölt információk összegzése, értékelése megtörtént, a fejezeti szintű tervekbe beépítésük teljesült, pl.: a létszámfejlesztés vonatkozásában, a képzési rendszer kidolgozása kapcsán, az OIT Hivatala munkatársaival a szakmai együttműködés keretében tanácsadói tevékenységként: segédanyagok/véleményezések készítése; a Gépjármű üzemeltetési szabályzattal kapcsolatosan, a Bírósági Oktatási Központ témában, a gazdálkodási integrált informatikai rendszer moduljainak kialakításához kötődően, illetve munkalapok készítése a belső ellenőrök számára; továbbképzések keretében előadások tartása az ellenőrzések tapasztalatairól, a reformhoz kapcsolódó feladatokról a bírósági gazdasági vezetők konferenciáin, az ítélőtáblák és a megyei (fővárosi) bíróságok elnökhelyettesei konzultatív tanácskozásán, a helyi bíróságok elnökei vezetőképző tanácskozásán; bizottsági tagként részvétel a Pénzügyminisztérium Államháztartási Belső Pénzügyi Ellenőrzési Tárcaközi Bizottsága Belső Ellenőrzési Albizottsági ülésein (PEÖF vezető), az OIT Hivatalában leltárellenőrzési feladat teljesítése. A többletfeladatok teljesítésének oka és indoka információ "szerzés" és átadás, illetve felkérések voltak. B) Az intézményi belső ellenőrök 25%-a teljesítette tervével egyezően a 2004. évre rögzített feladatait. Az új, belépő ellenőrök féléves tervekkel dolgoztak, a nem "látható" feladatokra eleve több időt terveztek. Elmaradt feladat helyett több feladatot végzett az ellenőrök 50%-a. A három ítélőtáblán – melyek működésüket 2003. évben kezdték – a tervezett feladatok elsősorban a szabályozottságra irányultak és teljesültek 2004. évben. Az intézményekben az ellenőrzések elsősorban a letétkezelésekre, a beszámolók ellenőrzésére, a pénzkezelésre, illetve az igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó pénzügyi kihatású tevékenységekre terjedtek ki.

94

-

A tervtől történt eltérések okai között szerepeltek: valamennyi esetben a Belső ellenőrzési kézikönyv elkészítése, illetve a kapcsolódó stratégiai, középtávú, éves tervek elkészítésének időtöbblete miatti kiesés, az új jogszabályok miatti továbbképzési idő növekedése, tanfolyamok: 60%, iskolarendszerű továbbtanulás: 25%, személycsere, új belépés: 25%, terven felüli ellenőrzések végzése: 20%, betegség: 10%, áthúzódó ellenőrzés: 10%.

A terven felüli ellenőrzések többségét a helyi vezetők információ igényének kielégítése indokolta. Az intézményekben a belső ellenőrök több mint 40%-át vonták be ellenőrzési feladatokon kívüli tevékenységekbe, pl. szabályzat készítésébe. (PM.6124/2005.számú Kérdőívre adott válaszok alapján.) Feladatköri függetlenségük ezáltal sérült. A letétkezelés ellenőrzését az OIT 2003/139. (XI. 4.) számú belső határozata szerint valamennyi intézmény teljesítette. Az igazságszolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó pénzügyi kihatású folyamatok ellenőrzését (pl.: bűnjelkezelés, végrehajtók tevékenysége) a PEÖF javasolta, ezeket az intézményi belső ellenőrök 75% hajtotta végre.

5.1.2. Az ellenőrzések személyi és tárgyi feltételei, a tevékenységet elősegítő és akadályozó tényezők – Ber. 31. § (3) bekezdés ab) pontja 5.1.2.1. Személyi feltételek

A) A fejezeti szintű ellenőrzések végrehajtására az OIT több éve működteti független belső ellenőri egységét, önálló főosztály szervezetben hat fő ellenőri álláshellyel. 2004. év első harmadában a terv szerinti ellenőrzések teljesítése párhuzamosan történt az új ellenőrzési rendszer kialakításának első előkészítő munkáival. Az egy üres ellenőri álláshelyre a megfelelő szakember keresése folyamatos volt. Év végére az előírásokkal egyező végzettséggel rendelkező ellenőr felvételével az üres álláshely betöltése megtörtént. A folyamatos munkavégzés biztosításához, a reformból következő többlet feladatok teljesíthetőségéhez – engedéllyel – ismét bevonásra került a helyszíni ellenőrzésekbe az előző beszámolási időszakban is foglalkoztatott 2 fő könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező külső szakértő. 2004. évben a két szakértővel együtt az ellenőrzéseket átlagosan 7 fő végezte. A főosztály terhelése, felelőssége, a szakmai követelmények növekedésével, az új módszerek adaptálásával és alkalmazásának elkezdésével tovább nőtt.

95

-

A fejezeti szintű létszámfejlesztés indokai: a fejezetbe tartozó intézmények legalább háromévenkénti, fejezeti szintű rendszerellenőrzései folyamatos biztosítása, mely 2005. évtől 27 önállóan gazdálkodó intézmény és 131 szervezeti egysége ellenőrzését jelenti, az OIT által előzőleg jóváhagyott ellenőri képzések, konzultációk szervezésének és megtartásának teljesítése, melyek 2005. évtől negyedévente három napokká bővültek, az új módszerek megtanulása, az új eljárások szerinti munkavégzés alkalmazása (kockázat-elemzés, nyomon követés, dokumentálási többlet, munkalapok készítése, tervek összehangolása, elemzések készítése, stb.), ÁBPE bizottsági tagsággal járó kötelezettségek, az OIT Hivatala információs rendszerében történő aktív – hasznosítást eredményező – együttműködés fenntartása, az ellenőrzés tapasztalatainak átadása előadások, konzultációk, tanácsadói „szolgáltatások” formájában, a vezetői feladatok maradéktalan ellátása biztosítása, helyettes kinevezése, (szervezés, fejlesztés, beszámolás, képzési terv-készítés, módszertani anyagok összeállítása, Pénzügyi Ellenőrzési Önálló Főosztály irányítása, helyszíni ellenőrzésekben való részvétel, stb.).

A rendelkezésre álló kapacitás bővülése nélkül feladat elmaradással kell szembesülni, mely több területet érinthet, pl. a lefedetlen ellenőrzési területek számát, az új szakmai szinthez történő felzárkózást, a nyomon-követést, a munkalapok kidolgozását-alkalmazását. 2004. évben a főosztály ellenőreinek továbbképzése elmaradt a követelményektől, két ellenőr tudott részt venni az Állami Számvevőszék szervezésében megtartott Financial audit módszertani oktatáson. 2005. évre áthúzódó továbbképzésben a főosztály 5 ellenőre részvétele biztosított, egy ellenőr posztgraduális képzésben vesz részt. Az önképzés lehetősége elsősorban a szabadidő terhére biztosított. B) Az OIT 2004. januárban a 25 önállóan gazdálkodó költségvetési intézményeiben; Legfelsőbb Bíróság, ítélőtáblák, OIT Hivatala, megyei (fővárosi) bíróságok 25 fő függetlenített belső ellenőri álláshelyen foglalkoztatható ellenőr alkalmazását tette lehetővé. Egy intézményben (Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság) a folyamatos pályáztatás ellenére sem tudtak a követelményeknek megfelelő szaktudású ellenőrt alkalmazni, melynek egyik okát a bíróságok elismerési rendszerének „piaci ár” alatti szintjében „látta” a vezetők többsége. Az új ellenőrzési rendszer követelményei teljesítése érdekében az OIT 2004/87. (VII. 6.) számú belső határozatában felkérte az intézmények vezetőit, mérjék fel a belső ellenőri létszámfejlesztési igényeiket, értékeljék újra belső ellenőreik képzettségét és alkalmasságát, adjanak javaslatot az elismerési rendszerhez, valamint jelöljék meg a hiányzó tárgyi feltételeket is. Az összesítés alapján a következők kerültek rögzítésre.

96

-

-

-

-

Az intézményekben foglalkoztatott belső ellenőrök 25%-a felmentéssel rendelkezett a Ber. szerinti szakképzettség alól, 10% a képzettség megszerzéséért tanul. A létszámfejlesztési igény teljes körűen megfogalmazódott, a PM felé közlésre is került. A fejezeti szintű – a PEÖF és az intézmények együttes – létszámigénye 2005. évre 32 fő, 2006. évre +25 fő, 2007. évre +25 fő. A létszámfejlesztés meghatározása az intézményi költségvetési főösszeg nagysága, és az intézményekhez tartozó szervezeti egységek száma alapján történt. A fejezetben az önállóan gazdálkodó intézmények száma 2005. évtől 27, a szervezeti egységek száma 131, mindösszesen: 158. Az intézmények legalacsonyabb költségvetési főösszege is közelíti az 1,5 milliárd Ft-ot. A szervezeti egységgel nem rendelkező intézményekben is indokolt a két fő belső ellenőr alkalmazása. Az intézményvezetők 70%-a jelezte, hogy fedezet hiányában az ellenőrzési vezető beosztást nem tudja biztosítani belső ellenőre számára, pótlékot megállapítana, de forráshiány miatt erre is fedezetet igényel. A sikertelen pályázatok az elismerési rendszer alacsony szintjét mutatják. A személyi feltételek biztosításához az intézményvezetők 15-20%-a tervez időszakosan szakértőket bevonni. A vezetők 85%-a jól képzett, „kész tudású” szakemberek felvételével, tisztviselői kinevezéssel tartaná indokoltnak megerősíteni ellenőrzési rendszerét.

5.1.2.2. Tárgyi feltételek A) A fejezeti szintű ellenőrzési munka végzéséhez szükséges tárgyi feltételek

lényegében biztosítottak voltak. A helyszíni ellenőrzések során az ellenőrzött intézmények az ellenőrzés végrehajtásához szükséges információkat rendelkezésre bocsátották, illetve a hozzáférést lehetővé tették. A vezetés és a főosztály között konfliktusokra nem került sor. A Pénzügyi Ellenőrzési Önálló Főosztály vezetője a hivatali vezetői értekezletek rendszeres meghívottja, információ ellátása megfelelő. B) A tárgyi feltételek vonatkozásában a fejezethez tartozó intézmények

vezetői/ellenőrei közel 50%-a elhelyezési gondokat jelzett a belső ellenőr külön elhelyezését illetően. Az ellenőrök 75%-ának a számítógép, az internet hozzáférés, az iratai elkülönített tárolási feltételei (zárható őrzése) biztosítottak. Az ellenőrzéseik végrehajtásához szükséges hozzáférési jogosultságok hiányáról, konfliktusok létéről nem tartalmaztak információt az ellenőri jelentések.

5.1.2.3. Az ellenőrzéseket segítő, akadályozó tényezők A) A fejezeti szintű, korrekt ellenőrzések végrehajtását az ellenőrzött intézmények vezetői és dolgozói pozitív hozzáállásukkal, együttműködésükkel hatékonyan segítették. Valamennyi intézmény vezetője teljességi nyilatkozatot tett. 97

Az ellenőrzés megállapításaival összefüggésben megfogalmazott javaslatokat nem vitatták, a vezetők az Intézkedési terveket a jogszabállyal egyező módon, határidőben elkészítették és megküldték az OIT Elnökének. A javítható, jelzett hiányosságok megszüntetését minden ellenőrzött helyen már az ellenőrzés ideje alatt megkezdték. Az OIT azzal enyhítette a főosztályra nehezedő, a reformból következő terhelés nagyságát, hogy az ellenőrzésekbe a két külső szakértő bevonását ismét engedélyezte, arra a fedezetet biztosította. Ezzel megteremtette annak feltételét, hogy az OIT határozat valamennyi feladata teljesített legyen. A külső szakértők alkalmazása nélkül a tervvel egyező ellenőrzések végrehajtása, vagy a belső ellenőrzési kézikönyv készítése maradt volna el 2004. évben. Az új követelményekhez tartozó Belső ellenőrzési kézikönyv, munkalapok, iratminták kidolgozása megtörtént, az OIT határozatok meghozatala, illetve a kézikönyv jóváhagyása húzódott át 2005. évre. A Bíróságok fejezet felső szintű vezetése az ellenőrök továbbképzései szükségességét felismerte, az intézményi belső ellenőröknek központilag szervezett szakmai napjaira biztosította a kiemelt szaktudású és gyakorlott, viszont költségeiben is „piaci árral” honorálandó szakemberek, előadók bevonását. A megtartott konzultációk hasznossága bizonyítható. Az új módszerek bevezetéséhez szükséges és hasznos segítséget nyújtottak az Állami Számvevőszék és a Pénzügyminisztérium által rendelkezésre bocsátott segédanyagok, módszertani útmutatók, értelmezések. A Pénzügyi Ellenőrzési Önálló Főosztály kapcsolati rendszere hatékonyabbá válását segítette az OIT Hivatalán belüli véleménykérések és egyeztetések során megvalósuló együttműködés. Néhány helyi bíróságon, egy-egy alkalmazottnál, nehézkes munkavégzési módszerekkel történő feladat teljesítést tapasztalt az ellenőrzés. Ennek okát az elavult jogszabály- és szakmai ismeretekben, illetve a rendszeres helyi oktatás elmaradásában, valamint az informatikai ismeretek részlegességében „látja” az ellenőrzés. Ezekben az esetekben az ellenőrök számára ún. konzultációs idő többlet keletkezett. Az eltérő programokkal, számítógépekkel támogatott ügyviteli és gazdálkodási rendszer az egységes ellenőrzési eljárás alkalmazását gátolta. Az új ellenőrzési módszerek pontosan dokumentált, munkalapok sokaságára épített eljárási rendet követelnek, az ellenőri munkát a mobilizálható informatikai eszközök hiánya nagymértékben hátráltatja. Az ellenőrzések végrehajtását és a teljesített ellenőrzések nyilvántartását segítő, számítógéppel támogatott programok hiánya csökkenti az ellenőrzés hatékonyságát. B) Az intézményekben is, lényegében biztosított a belső ellenőrök szervezeti függetlensége. Az ellenőri munkát a BGH vezetéssel történő információs együttműködés erősítésével is segíti (értekezleti rendszer) az intézményvezetők többsége.

98

Operatív tevékenység végzésébe 2004. évben (szabályzatkészítés, irányításhoz köthető jogok "átadása") az ellenőrök több mint 40%-át még bevonták. 2005. évtől, funkcionális függetlenségük biztosítása érdekében kizárólag csak ellenőrzéseket végeznek, ezzel kapcsolatban javaslattételi és tanácsadói tevékenységüknek lehetősége azonban biztosított. Az ellenőrök 40%-a a vezetői értekezletek állandó, 25%-a eseti résztvevője. Információellátottsága az ellenőrök 35%-ának hiányos. Továbbképzésük a fejezeti szintű központi oktatásokon, valamint az intézményvezető engedélyével látogatható előadásokon, tanfolyamokon történő részvétellel 70%-ban biztosított. A dunántúli ellenőrök közös, „plusz képzéseket” szerveznek, melyekhez intézményük vezetői segítséget nyújtanak. Forrás- és időhiányra hivatkozva az ellenőrök mintegy 20%-ának képzésben történő részvétele elmarad a követelményektől. Az ellenőrök jelentései konfliktusokról, akadályoztatásokról nem tartalmaznak információt.

5.1.3. Az ellenőrzések fontosabb megállapításai – Ber. 31. § (3) bekezdés ac) pontja A) és B) Az intézmények belső ellenőrei által megfogalmazott, feltárt hiányosságok többsége összhangot mutatott a fejezeti szinten elvégzett rendszerellenőrzések tapasztalataival. Összességében megállapítható, hogy az ellenőrzés időszaka alatt a hibás gyakorlatot többnyire megszüntették, a szükséges intézkedéseket foganatosították. Az intézményekben fokozatosan és pozitív irányban változott a szabályozottság és a gazdálkodás színvonala. A korábbi ellenőrzések során feltárt hiányosságokat nagyrészt vagy teljes egészében felszámolták. Az ellenőrzés megállapításainak, javaslatainak értékelése, a kapcsolódó intézkedések megtételének felelőssége hangsúlyosabbá vált. A) A fejezeti szintű ellenőrzésben érintett intézményekben tapasztaltakat, megállapításokat, javaslatokat, öt területre koncentráltan tartalmazzák az alábbi pontok: 1. A szervezetek működési szabályozottságának legfontosabb dokumentuma az intézmények szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ). Valamennyi ellenőrzött intézmény rendelkezett hatályos, lényegét tekintve a jogszabályok szerinti SZMSZ-szel. A program szerinti ellenőrzött időszak nem érintette a 2004. évet, így az új, ellenőrzéssel kapcsolatos jogszabályok (Áht., Ber.) beépítésének megtörténtét sem, ezért e kötelezettség teljesítésére az ellenőrzés felhívta a vezetők figyelmét. A működést befolyásoló szabályozottság pontosítására néhány vonatkozásban tett javaslatot az ellenőrzés, melyek a részegységekké vált bíróságok (városi) hatásköri változására, az esetenkénti hatáskör leadások pontos rögzítésére, illetve a sajátos működési területek pontosabb kifejtésére, pl.: üdülő, vendégszoba fenntartása, helyiségek bérbeadása, stb. irányultak.

99

Az SZMSZ mellékleteit képező szabályzatok száma, elkészítésének színvonala igen eltérő. A BGH ügyrendjét eseti jelleggel a helyi bíróságok pénzellátásában, működésükben bekövetkezett változásokkal volt szükséges aktualizálni. A számviteli politika és mellékletei jellemző hiányossága, hogy nem tartalmazza az intézmény vezetőjének felelősségét a számviteli politika elkészítéséért és aktualizálásáért. Egy-egy terület, illetve melléklet vonatkozásában tett javaslatot az ellenőrzés az aktualizálásra, pontosításra. Ezek a pénzkezelési-, a gépjármű üzemeltetési szabályzatot, és egy-egy „régi” (analitikához kapcsolódó) számlaszám megszüntetését érintették. A belső ellenőri rendszer működése kiemelkedően jó színvonalú a Baranya Megyei Bíróságon, az ellenőrzés pozitív eredményei jól nyomon követhetők a Zala Megyei és a Pest Megyei Bíróságokon is. A belső ellenőri rendszer stabilizálása szükséges a Fővárosi Bíróságon a belső ellenőrök fluktuációjának megállításával. 2. A költségvetés végrehajtásával, a beszámolással, a mérleggel kapcsolatban az ellenőrzés megállapította, hogy az intézmények gazdálkodásukat az OIT által elfogadott költségvetések alapján végezték, beszámolási kötelezettségeiket megfelelő színvonalon teljesítették. Pontosítások megtételére eseti jelleggel került sor, összefüggésben a szabályzatokkal. Például: az analitikában egy-egy „régi” számlaszám alkalmazásának megszüntetése, a számlázási gyakorlat és a szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása kapcsán. A szabályozással összefüggésben hívta fel a figyelmet az ellenőrzés a vendégszoba használati díjak és az egyéb bérleti díjak évenkénti felülvizsgálatára, (önköltségszámítás) illetve a közüzemi díjak, egyéb szolgáltatások árváltozásai figyelembe vételére a díj-megállapításoknál. A kötelezettségvállalások naprakész és pontos nyilvántartásával az ellenőrzés időtartama alatt valamennyi intézmény rendelkezett, a szállítói analitika pontos vezetésére - figyelemmel a kötelezettségek év végi leltárára - ráirányította a figyelmet az ellenőrzés. 3. A személyi juttatás és létszámgazdálkodás tekintetében a vizsgált időszakban valamennyi intézmény engedélyezett létszámfejlesztést hajtott végre, a személyi juttatás kifizetésében jogtalan teljesítés megállapítására nem került sor. A személyi nyilvántartások vezetésének rendszere mintaszerű a Pest Megyei Bíróságon. A felelősségvállalási nyilatkozatokat a személyi anyagokhoz csatolták, a munkaköri leírásokat egy-egy esetben volt szükséges aktualizálni. Az „ügyelet és készenlét” elrendelés alapján, jogszabállyal egyezően történt, kifizetéseik teljesítése észrevételmentes volt. Az intézményekben kialakult gyakorlat nem egységes, a jogszabály következetes betartására hívta fel az ellenőrzés a figyelmet. 4. Az eszközgazdálkodás, készletgazdálkodás, beruházások ellenőrzése során megállapította az ellenőrzés, hogy az intézmények érzékelhetően eltérő feltételek mellett végzik gazdálkodásukat, teljesítik alaptevékenységükből következő feladataikat. Az eltérésekkel együtt is az eszközökkel, készletekkel takarékosan, a vagyonbiztonsági követelményeknek döntően megfelelő gazdálkodást folytatnak, az 100

eszközök mozgatásakor szükséges áthelyezési bizonylatok kiállításának következetes betartására azonban felhívta a figyelmet az ellenőrzés. Az egyes felújítások kivitelezéséhez az ajánlattevők szűkös „választéka” miatt a több írásos árajánlat beszerzése néhány esetben elmaradt. 5. A speciális bírósági tevékenységekkel kapcsolatban az ellenőrzés megállapította, hogy a bírói, elnöki letétek központosítását a vizsgált intézmények szabályszerűen teljesítették. Az igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó nyilvántartásokban előforduló részbeni hiányosságok, pontatlanságok egyik oka, hogy a „régi ügyek sorsa” nehezen rendezhető a jogszabályok módosulása, illetve a régi jogszabályok figyelembevétele mellett, ugyanakkor az eljárási rendben rögzített pontos és időbeni adatok, intézkedések rendelkezésre bocsátása is következetesebb munkavégzést igényel. Az ellenőrzés igazgatási hatáskörű intézkedések megtételének szükségességére kívánta ráirányítani a vezetők figyelmét, mivel az igazságszolgáltatáshoz kötődő területeken a „régi” ügyek kezeléséhez többletmunka, illetve költségnövekedés társul. Az utóellenőrzéssel érintett bíróság az OIT által jóváhagyott Intézkedési tervben foglalt feladatokat maradéktalanul végrehajtotta, a 2003. évi költségvetését az OIT határozatainak és a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően készítette el. B) Az intézményi belső ellenőrök által elvégzett ellenőrzések fontosabb megállapításai: Az ÁSZ zárszámadáshoz kapcsolódó ellenőrzése során feltárt hiányosságok megszüntetését még 2004. évben felszámolta az intézmények többsége. A belső ellenőri jelentések azonban még mindig tartalmaznak elmaradt intézkedéseket, pl. a gépkocsivezetők túlóra és napidíj elszámolási rendjének pontos szabályozása, az üzemanyag elszámolás dokumentálásának megkövetelése, az üzemanyag túlfogyasztásakor alkalmazott szankciók meghatározása, a gépkocsi magáncélú használatának szabályozása kapcsán. A gépkocsi üzemeltetés, elszámolás, cégautó adó megfizetésének ellenőrzését az intézmények 16%-ában végezte el a belső ellenőr, ehhez tartozóan a túlfogyasztás visszafizetésére egy intézmény tett intézkedést. Néhány jelentés, összhangban a Pénzügyi Ellenőrzési Önálló Főosztály által elvégzett ellenőrzések tapasztalataival – különösen a beszámolók ellenőrzése kapcsán –, a feltárt hiányosság megszüntetésére a központi szabályozás szükségességét vetette fel. Ennek oka, hogy jogértelmezési problémához, joghézaghoz köthető területről van szó, melyek az igazságszolgáltatási tevékenységgel, mint sajátosságokkal függenek össze. Helyi szabályozással az intézmények többsége „átmenetileg” jól megoldotta a problémát, de az egységes eljárást ez nem helyettesíti.

101

-

-

-

-

-

-

A jelzett területek az alábbiak: a bírósági rendelkezések adathiányai vagy téves adatai miatt akadályoztatás keletkezik a kapcsolódó gazdálkodási-pénzügyi feladatok végrehajtásában javításra történő visszaküldés, illetve az ehhez köthető aggályok miatt (maradvány letétek, régi bűnjelek és tárgyletétek, szakértői díjak kiutalása, költségjegyzékek műveletei), az igazságszolgáltatásban közreműködők díjának kiutalásakor/kifizetésekor felmerült költségek levonása teljesítésének szabályai a jogosult terhére (a költségvetésből kiáramló utalási, feladási költségek egyre nagyobb összegeket jelentenek, a kiutalandó összegek nagyságával azonos mértékben növekednek), az önálló bírósági végrehajtóknak kiutalt végrehajtói "előlegekköltségtérítések" nagyságrendje több millió forint. A fejezet egésze tekintetében a közel 1 milliárd forint visszatérülése egyre csökkenő tendenciájú, az elszámolás és az ellenőrzés zártsága a hatályos végrehajtási jogszabályok betartása mellett nem biztosítható, az igazságügyi követelések állományában a behajthatatlan, külön nyilvántartásban lévő tételek nagyságrendje növekvő, a követelések – elévülését, törlését "megengedő" jogszabályok értelmezése nem egységes – értékvesztésének elszámolása helyi szinten szabályozott, ám fejezeti szinten nem egységes, a szervezeti egységekben minimális pénzforgalom bonyolódik, visszaélést nem tapasztaltak, de e pénzkezelő helyek közel 70%-ában nem megoldott a pénzügyi szabályok szerint a kötelezettségvállalás – érvényesítés – ellenjegyzés – utalványozás – ellenőrzés rendszerének működtetése, az igazságszolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó gazdasági kihatású iratok, végzések, rendelkezések BGH-ba történő megküldése több esetben, eltérő mértékben késedelmes, ez növekszik a kiutalásig eltelt késedelemmel, a szabálysértési eljáráshoz kötődő behajtások gyakorlatának egységes szempontú értelmezése elmaradt.

A fejezeti szintű ellenőrzések megállapításaihoz kapcsolódó intézményi Intézkedési Tervek teljesítettségének vissza-ellenőrzéséről csak néhány jelentés tartalmaz információt. Az ellenőrzés nyomon követési rendszere 2004. évben kevés intézményben került kialakításra. Az SZMSZ módosítását és aktualizálását az új ellenőrzési rendszer követelményeinek, jogszabályi előírásainak beépítésével a jelentések 50%-a tartalmazta. A letétek központosításának visszaellenőrzését valamennyi intézményben elvégezték.

102

5.1.4. Jogellenes magatartások miatt tett jelentések száma - Ber. 31. § (3) bek ad) pontja A) A felügyeleti szintű ellenőrzés a vizsgált intézményeknél felelősség felvetésére okot adó tényt nem tárt fel. B) Jogellenes magatartások miatt büntetőeljárás kezdeményezése, illetve elbocsátás nem szerepel a jelentésekben. Anyagi jellegű szankció alkalmazása egy intézményben történt (OIT Hivatala), szóbeli figyelmeztetést szintén egy intézményben alkalmaztak (Baranya Megyei Bíróság).

5.1.5. A FEUVE javítása érdekében tett javaslatok - Ber. 31. § (3) bekezdés ae) pontja A) 2004. évben kifejezetten erre irányuló ellenőrzési szempont még nem került beépítésre a programokba, mivel a jogszabályi változásoknak megfelelő segédanyag és kapcsolódó módszertan kidolgozása 2004. évben nem történt meg. Az ellenőrzésekkel egyidőben tett javaslatok a meglévő rendszerhez kötődően megtörténtek, az intézményi ellenőrök javaslataival összhangot mutattak. B) A meglévő FEUVE rendszer működési szintje, fegyelme többnyire biztosítja a visszaélések kockázatának minimalizálását. A rendszer fejlesztésére vonatkozó javaslatait a belső ellenőrök mintegy 50%-a az alábbiakban fogalmazta meg: a különböző szintű vezetői ellenőrzések – irodavezetők, csoportvezetők, középszintű vezetők következetes ellenőrzési tevékenysége teljesítésének szigorítása, pl.: a bűnjelkezelés, letétkezelések, a végrehajtási eljárás, valamint a költségvetést speciálisan befolyásoló mentességi, feljegyzési jogok gyakorlásával összefüggésben, a megszűnt feladatok (pártfogói tevékenység, gyermektartásdíjak kiutalása) az új feladatok (óvadék átvétel - kezelés, belső ellenőrzés módosításával összefüggő feladatok, központosított letétkezelés) kapcsán a meglévő gazdálkodási rendszer felülvizsgálata alapján újraszervezni a BGH-k feladatelosztási rendszerét az intézményen belül, az igazságszolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó, gazdasági kihatású intézkedések szakszerű-pénzügyi ellenőrzési feladatai végzéséhez pl. a bírósági ügyintézők beosztása. A Bíróságok fejezetre jellemző, hogy az igazságszolgáltatási tevékenységet támogató, kisegítő feladatköröket ellátó tisztviselők munkájukat a hatályos jogszabályok és döntően a bírói utasítások alapján végzik, a FEUVE fejlesztésének eszközeként a jogszabályismeret szinten tartását, a kapott utasítások pontos, érthető és végrehajtható rögzítettségét, illetve időben megtörténtét emelték ki. A jelzett

103

területeken a munkavégzés hatékonysága lényegesen növelhető a pontos adattartalmú, időben továbbított dokumentumokkal. 5.2. Az ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok hasznosítása, az Intézkedési tervek megvalósítása – Ber. 31. § (3) bekezdés ba) pontja Az OIT a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (Bszi.) 39. § a) pontja alapján fejezeti jogosítványai érvényesítésére az ellenőrzései teljesítettségéről beszámolási kötelezettséget ír elő. A beszámolási rendszer jól működik. A) Az OIT, a PEÖF jelentéseiben, javaslataiban megfogalmazottakat is figyelembe véve hozta meg határozatait. A fejezet ellenőrzési rendszere átalakításának jogszabályokkal egyező megkezdésére „Intézkedési tervet” bocsátott ki, e feladatok végrehajtásának eredményeit az ellenőrzési tervek kialakításakor figyelembe vette. A fejezet gazdálkodási rendszere fejlesztésében a belső ellenőrzés tapasztalataira is támaszkodott, (GIIR) a központosított letétkezelést visszaellenőriztette, az eredményről tájékoztató készítését írta elő. A Pénzügyi Ellenőrzési Önálló Főosztály tervezett rendszerellenőrzéseihez kapcsolódóan az ellenőrzés irányultságát esetenként meghatározta, (ügyelet, készenlét) erről történt tájékozódását követően intézkedést foganatosított. Az OIT felismerte az oktatások szükségességét, a 2005. oktatási évtől határozatával erősítette meg a belső ellenőrök három napos konzultációinak megszervezési-tartási kötelezettségét. A 2004. évi ellenőrzési feladatok teljesítéséhez szükséges külső könyvvizsgálók bevonását engedélyezte, a fedezetet biztosította. Az ellenőrzések végrehajtását követően az ellenőrzött intézmények vezetői által elkészített „Intézkedési terveket” a jelentésekkel együtt értékelte, és határozatával zárta le, felelősség felvetésére okot adó tények hiányában szankció alkalmazására nem került sor. Támogatta az intézkedési tervek megvalósulásának PEÖF által történő ellenőrzésében – 2005. évtől kezdődően – a nyomonkövetés módszerével teljesítendő szabályszerűségi ellenőrzések bevezetését. A beszámoltatás rendszerét szigorította. Az OIT Hivatalával történő együttműködést támogatja. B) Az intézményvezetők döntő többsége a fejezeti szinten működő ellenőrzési rendszerhez hasonlóan támaszkodik saját belső ellenőre tevékenységére, illetve hasznosítja a kapott javaslatokat. A belső ellenőri jelentések nagy része nem tartalmazott kifogást a szükséges intézkedések elmaradására vonatkozóan.

104

-

-

-

Az éves jelentések 50%-ában az intézményvezetők részletesen kifejtették pozitív véleményüket a belső ellenőreik által végzett ellenőrzésekről, igazgatási hatáskörükben eljárva a szakmai vezetők felé is foganatosítottak intézkedéseket. Az intézményvezetők a belső ellenőrök által feltárt hiányosságokkal kapcsolatban a szükséges mértékben éltek a felelősségre vonás eszközével is. A letétkezelés központosítását követően az intézményi belső ellenőrök visszaellenőrzési tapasztalata is az, hogy a letétkezelés szigorodott. A Pénzügyi Ellenőrzési Önálló Főosztály által végzett rendszerellenőrzések megállapításait, javaslatait az érintett intézmények vezetői nem vitatták. E jelentések kapcsán elkészített intézkedési terveik megalapozottak és végrehajthatóak voltak, melyek teljesülését eltérő mértékben ellenőriztették vissza belső ellenőreikkel. Az ellenőrök továbbképzését többnyire biztosították, a tanultak beépítését az ellenőrzések végrehajtásában és a tervkészítés során számon kérték.

5.2.1. Az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatok – Ber. 31. § (3) bekezdés bb) pontja -

-

-

-

A)-B) A belső ellenőrzési rendszer fejezeti és intézményi szinten végrehajtandó feladatmegosztása újra gondolása, egyértelművé tétele, az átfedések megszüntetése. A létszám bővülés függvénye, hogy a feladatok átcsoportosításával együtt a fejezetbe tartozó intézmények legalább 3 évente történő rendszerellenőrzése hogyan biztosítható (27 intézményben és 131 szervezeti egységénél). A vezetői ellenőrzési feladatokhoz kötődő ellenőrzési nyomvonal teljes körű kiépítésével, az intézkedési utasításokban foglalt feladatok teljesülésének nyomon követésével az ellenőrzés tapasztalatai beépítése révén fokozni azok hasznosítottságát. Az ellenőrzések tervezéséhez a gazdálkodással összefüggő valamennyi információ rendelkezésre bocsátása a belső ellenőr számára, beleértve a gazdálkodásban használt számítógéppel támogatott adatbázisokhoz lekérdezési joggal történő hozzáférést is. Az intézményekben az együttműködés erősítése érdekében a belső ellenőr részvételét (szükség szerint) a vezetői értekezleteken lehetővé tenni, a gazdálkodást érintő valamennyi intézkedéshez hozzáférését biztosítani. A FEUVE rendszerben a számítógéppel támogatott programok adta lehetőségek mind teljesebb kiaknázásával csökkenteni a jogkörök gyakorlásához kapcsolódó kockázatokat. A manuális folyamatok, műveletek, nyilvántartások ellenőrzésében szigorítani a négy szem elve érvényesülését.

105

-

-

-

-

-

Az intézményi belső ellenőrzés megerősítéséhez szükséges szakmai képzések három napos rendszerűvé tétele útján a szakmai színvonal emeléséhez hozzájárulni a Pénzügyi Ellenőrzési Önálló Főosztálynak. A koordináló tevékenység folytatása az intézményi belső ellenőrökkel, ehhez az intézmények belső ellenőrei és a Pénzügyi Ellenőrzési Önálló Főosztály egy-egy tisztviselője között indokolt kialakítani a kapcsolattartás módját, hasonlóan a Költségvetési Fejezeti Főosztály kapcsolattartási modelljéhez (korlát: egy tisztviselőhöz maximum 4 intézmény tartozzon, ehhez minimálisan 7 fő ellenőr szükséges). Az új módszerek alkalmazása, az ellenőrzés nyomon követési eljárásának kidolgozása, az ezt támogató egységes felhasználói program fejezeti szintű beszerzése, biztosítása. Az ellenőrzés dokumentálása (munkalapok, kérdőívek, eredeti dokumentumok, adatbázis listák, elemzések) pontosításával a helyi szintű ellenőrzések alátámasztottságát biztosítani, a visszacsatolási rendszert a vezetők felé következetesen betartani. Az ellenőrök helyzetének megszilárdítása, az egységes elismerési rendszer kidolgozása és bevezetése (vezetői beosztás, pótlékrendszer). A létszámfejlesztés. Forrás biztosítása szükséges az új ellenőrzési rendszer kiépítéséhez, mely a létszámbővítés, költségigények, elismerési rendszer egységes kialakításához kötődnek. Biztosítani szükséges az ellenőri tevékenység végzéséhez az elkülönített elhelyezést, az ellenőri iratok biztonságos tárolását (néhány intézményben nem megoldott). Az ellenőri tervek időbeosztását reálisan tervezni, az ad hoc ellenőrzések számát csökkenteni, a tanácsadói, kapcsolattartási, beszámolási feladatok időszükségletét a továbbképzések, tanulási idők figyelembevételével megállapítani, az ellenőrzésre ténylegesen fordítható időt pontosabban kimunkálni, a kockázatelemzésre nagyobb kapacitást biztosítani. A feltárt hiányosságok szintjéhez igazodó egységes rendszerű számonkérés, szankció alkalmazás kidolgozása, az ellenőrzés megelőző jellegének erősítéséhez. 5.3. Az ellenőrzési tervek rövid értékelése, elemzése

A fejezetben és intézményeiben a belső ellenőrzési rendszer átalakítása 2004. évben elkezdődött. Az új feladatok zökkenőmentes teljesítését több tényező akadályozta, ennek következtében a tárgyév átmeneti évnek tekinthető. A 2004. évre összeállított éves ellenőrzési tervek még a "régi" módszerek alapján készültek, fejezeti szinten az áthúzódó ellenőrzést követő feladatokra viszont készült kockázatelemzés is. Lényeges előrelépés a 2005. évre elkészített ellenőrzési tervekben található, melyet valamennyi intézmény megküldött a Pénzügyi Ellenőrzési Önálló Főosztály számára. Az értékelés alapját ezek az ellenőrzési tervek képezik azzal, hogy az intézmények által elkészített, illetve készítés alatt álló stratégiai- középtávú tervekkel biztosított összhangjuk bemutatása érintőleges. A Belsőellenőrzési kézikönyv valamennyi intézményben elkészült. 106

Az ellenőrzési tervekkel kapcsolatban az alábbiak állapíthatók meg: 1. A fejezeti szinten elkészített tervek 2004-2005. évekre a Ber. követelményei szerint kerültek összeállításra, melyeket az OIT határozatával hagyott jóvá. Az intézményi tervek is láthatóan jelentős munkaerő ráfordítással készültek. A 25 intézmény 60%-a a Ber. követelményeivel egyezően, 17%-a a régi és új módszerek "vegyes" alkalmazásával, 23%-a a régi módszerrel állította össze 2005. évi ellenőrzési tervét. A kockázati tényezőket a tervek 65%-ában felsorolták, elemzésük bemutatására részben tértek ki. A tervekben a jogszabályokkal egyező fogalomhasználat kevésbé érvényesült, illetve a tervezett ellenőrzések típusának meghatározása keveredett. Egy tervezett ellenőrzés több ellenőrzési típusba is besorolásra került. A sajátosságokkal rendelkező Bíróságok fejezet kockázatelemzéséhez adaptálható módszer nem áll rendelkezésre, ez különösen megnehezíti a kockázati tényezők kimunkálását és elemzését. 2. A fejezeti szintű tervekhez folyamatosan, az intézményi tervek közel 75%ához készült időmérleg. A munkatervi feladatok teljesítésére fordítható időt a rendelkezésre álló kapacitás 70%-ában, a rendkívüli munkavégzésre annak 30%-át elkülönítetten indokolt meghatározni. Az intézmények belső ellenőreinek 25%-a időmérleget nem készített, 36%-a pedig nem különített el tartalék időt a soron kívüli feladatokra, tanácsadói tevékenységre. Az időmérleg hiánya, illetve az időbeosztás nem kellő átgondolása miatt az ellenőrzések teljesítésére felhasználni kívánt (tervezett) és a rendelkezésre álló kapacitás között - egy ellenőrre vetítve nagy a szóródás. [140-218 ellenőri nap/naptári év]. 3. A fejezetben, a tervezett ellenőrzések száma mindösszesen 308 darab. A rendszerellenőrzések 5%-át (hat intézmény), a szabályszerűségi ellenőrzések közel 5%-át (öt intézmény) a felügyeleti szintű ellenőrzés ütemezte be. A mindösszesen tervezett ellenőrzések 34%-a (104 db) rendszerellenőrzés, 29%-a (88 db) szabályszerűségi ellenőrzés, 14%-a (42 db) pénzügyi ellenőrzés, 5%-a (15 db) megbízhatósági ellenőrzés, 5%-a (16 db) informatikai rendszerellenőrzés, 4%-a (14 db) teljesítmény ellenőrzés, és 9%-a (29 db) soron kívüli ellenőrzés. Az intézményekben eltolódott az arány az újabb ellenőrzési típusok felé, mely kedvező jelenségként értékelhető. 4. Az ellenőrzésekre tervezett napok száma a fejezetben összesen 5039 ellenőri nap, a felügyeleti szintű ellenőrzésekre tervezett ennek 17%-a (861 nap). Az ellenőri kapacitás tényleges szükségletének felméréséről és bemutatásáról dokumentációt csak néhány intézmény készített, mely utal a források elmaradása miatti "jelentősége" körül kialakult bizonytalan helyzetre. A teljes lefedettséget biztosító ellenőrzésekhez szükséges kapacitás hiányát azonban jelezték az intézmények. A létszám fejlesztése alátámasztásához a következő évekre vonatkozó tervek részletes bemutatása indokolt. 5. A Belső ellenőrzési kézikönyv kivételével az intézmények közel 60%-a az ellenőrzésekre vonatkozó stratégiai és középtávú tervek elkészítését 2005. évre halasztotta.

107

A 2005. évi tervekbe ezeket a többlet feladatokat azonban csak részben építették be, mely a tervezési bizonytalansággal függ össze. 6. A rendelkezésre álló ellenőri kapacitás nem teszi lehetővé a költségvetési beszámoló ÁSZ módszerekkel történő megbízhatósági ellenőrzését, kötelező jellege sem egyértelmű, a beszámolók nyilatkozat nélküli ellenőrzését egy-egy részterületre az intézmények közel 5%-ában tervezték elvégezni 2005. évben. 7. Az összesítés a Bíróságok fejezetben 2005. évre tervezett belső ellenőrzésekről a 66. számú melléklet tartalmazza. A mellékletből kitűnik, hogy az intézményi ellenőrök, ellenőrzési típusonként, a végrehajtásra átlagosan 13 napot terveztek. Az új követelménynek megfelelő folyamat-szemléletű ellenőrzés teljesítéséhez ez az idő, különösen a megbízhatósági és a rendszerellenőrzések esetében mindenképpen kevésnek tűnik. Fejezeti szinten a rendszerellenőrzések több költségvetési év gazdálkodására terjednek ki, az egy ellenőrre jutó tervezett helyszíni ellenőrzési napok száma közel 13 nap. A tervezés módszertanának egységes értelmezése érdekében a 2006. évi ellenőrzési tervek elkészítése során a jelzett problémák kiküszöbölésére kiemelt figyelmet kell fordítani.

108

VI. AZ ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS MŰKÖDÉSÉNEK LEGFONTOSABB MUTATÓI

1. Az OIT ülései Az OIT 2004-ben 15 ülést tartott a következő időpontokban: 2004. január 13., 2004. február 3., 2004. március 2., 2004. március 23., 2004. április 6., 2004. május 4., 2004. június 1., 2004. július 6., 2004. július 15., 2004. szeptember 14., 2004. szeptember 20-21., 2004. október 5., 2004. november 2., 2004. december 7. 2. Az OIT ülésein megtárgyalt előterjesztések, tájékoztatók, javaslatok Az OIT 2004-ben 312 előterjesztést, 5 javaslatot, 70 tájékoztatót, illetve a hivatalvezetői beszámolót tárgyalt meg és 3 alkalommal nyilvánított véleményt. 3. Az OIT határozatai, szabályzatai, ajánlásai és belső határozatai 3.1. Az OIT határozatai Az OIT 2004-ben 231 határozatot hozott, ezek leggyakoribb témái a következők voltak: - bírák kinevezése, - bírák felmentése, - bírák kijelölése, - bírák beosztása, - bírák áthelyezése, - pályázati feltételek kiírása, - pályázatok elbírálása. Ezeken kívül az OIT legfontosabb döntései – időrendi sorrendben – a következők voltak: 23/2004. (I. 13.) OIT határozat az OIT 2004. I. félévi üléstervéről, 24/2004. (I. 13.) OIT határozat az önálló költségvetési szerv vezetőjének személyi juttatással való gazdálkodásáról, 35/2004. (II. 3.) OIT határozat a jogi segítségnyújtás költségeinek felméréséről szóló 152/2003. (XI. 4.) OIT határozat módosításáról, 38/2004. (III. 2.) OIT határozat a megyei (fővárosi) bíróságokon 2 éven túl folyamatban lévő elsőfokú perek vizsgálatáról,

109

55/2004. (III. 23.) OIT határozat a bírósági iratok kutatásának szabályozásáról, 56/2004. (III. 23.) OIT határozat az Emberi Jogok Európai Bírósága Magyarországot érintő ítéleteinek összegzéséről, 57/2004. (III. 23.) OIT határozat az arányos munkateher mérési rendszerének kidolgozásáról, 58/2004. (III. 23.) OIT határozat a bírósági eljárások gyorsításáról, egyszerűsítéséről, 59/2004. (III. 23.) OIT határozat a 2003. évi ügyforgalmi adatok alakulásáról, 60/2004. (III. 23.) OIT határozat a bíróságok informatikai eszközeinek nyilvántartási rendszeréről, 61/2004. (IV. 6.) OIT határozat a bírói egyéni adatszolgáltatásról, 62/2004. (IV. 6.) OIT határozat a Fővárosi Ítélőtábla szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyásáról, 63/2004. (IV. 6.) OIT határozat a letétek központosításának és a letétkezelés szabályszerűsége vizsgálatának végrehajtásáról, 64/2004. (IV. 6.) OIT határozat a bíróságok gépjárműveinek üzemeltetési és igénybevételi rendjéről szóló szabályzatok pótlólagos megküldéséről, 65/2004. (IV. 6.) OIT határozat az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatában való részvételről, 66/2004. (IV. 6.) OIT határozat a http://unio.birosag.hu honlap átdolgozásáról, 82/2004. (IV. 6.) OIT határozat a bíráknak és igazságügyi alkalmazottaknak Juhász Andor díj adományozásáról és a 2004. évi címadományozásról, 83/2004. (V. 4.) OIT határozat az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 20032009. közötti célkitűzéseiről és cselekvési programjáról, 84/2004. (V. 4.) OIT határozat a Bíróságok fejezet 2005. évi fejlesztési igényeiről, 85/2004. (V. 4.) OIT határozat a Debreceni Ítélőtábla és a Győri Ítélőtábla létszámának megállapításáról, 128/2004. (VI. 1.) OIT határozat a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi XXIV. törvény (az „Üveg-zseb” törvény) végrehajtásának intézkedési tervéről, 131/2004. (VI. 1.) OIT határozat a nemzeti trénerek feladatáról, 132/2004. (VI. 1.) OIT határozat a bíróságok központi oktatási tervéről, 135/2004. (VII. 6.) OIT határozat a Bírák Etikai Kódexének előkészítéséről, 148/2004. (IX. 14.) OIT határozat a bírósági szervezet érdekérvényesítési rendjéről, 189/2004. (X. 5.) OIT határozat a bíróságok egységes Gazdálkodási Integrált Informatikai rendszerének bevezetéséről, 190/2004. (X. 5.) OIT határozat a Magyar Bíróképző Akadémia létrehozásával kapcsolatos feladatok meghatározásáról és ütemezéséről,

110

192/2004. (XI. 2.) OIT határozat a nemzeti trénerek feladatainak a bírósági szervezeti és működési szabályzatokba történő beépítéséről, 193/2004. (XI. 2.) OIT határozat az öt évnél régebben indult és folyamatban lévő peres ügyekről, 210/2004. (XII. 7.) OIT határozat az OIT kommunikációs stratégiájáról, 211/2004. (XII. 7.) OIT határozat az informatikai PHARE fejlesztés 2005. évi próbaüzemének ütemezéséről, 212/2004. (XII. 7.) OIT határozat a Gazdálkodási Integrált Informatikai Rendszer (GIIR) bevezetésével összefüggő feladatokról. 3.2. Az OIT szabályzatai Az OIT a törvény által hatáskörébe utalt, normatív szabályozást igénylő kérdésekben 2004-ben 5 szabályzatot hozott a következő tárgykörökben: 2004. évi 1. számú szabályzat a bíróságok egységes iratkezeléséről szóló 2002. évi 4. számú szabályzat módosításáról, 2004. évi 2. számú szabályzat a bírósági statisztikai adatok gyűjtéséről és feldolgozásáról szóló 2003. évi 8. számú szabályzat módosításáról, 2004. évi 3. számú szabályzat a gazdálkodásról, 2004. évi 4. számú szabályzat a bírósági szervezetek informatikai rendszereinek biztonságos működtetéséről, 2004. évi 5. számú szabályzat a bírósági statisztikai adatok gyűjtéséről és feldolgozásáról szóló 2003. évi 8. számú OIT szabályzat módosításáról. 3.3. Az OIT ajánlásai Az OIT 2004-ben 3 ajánlást fogadott el a következő tárgykörökben: 2004. évi 1. számú ajánlás a bírósági vezetők, bírák és igazságügyi alkalmazottak 2004. évi szabadságolási rendjéről, 2004. évi 2. számú ajánlás a bírósági iratok kutatásának engedélyezéséről, 2004. évi 3. számú ajánlás a bíróságok szervezeti és működési szabályzatához készített minta SZMSZ-ről szóló 1999. évi 3. számú ajánlás mellékletének a nemzeti trénerek feladataival történő kiegészítéséről. 3.4. Az OIT belső határozatai Az OIT 2004-ben 129 belső határozatot hozott, többek között az alábbi tárgykörökben: 2004/5. (I. 13.) számú belső határozat a bírósági OSAP statisztikák előállításának 2004. első félévére vonatkozó átmeneti informatikai támogatásáról, 2004/6. (I. 13.) számú belső határozat az igazságügyi szakértői tevékenységről, az igazságügyi szakértő nemperes eljárásban történő kirendeléséről, valamint a kapcsolódó jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat tervezetéről,

111

2004/7. (I. 13.) számú belső határozat a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos 2004. évi feladatok előkészítéséről, 2004/13. (II. 3.) számú belső határozat a 2004. II. negyedévben megvalósítandó telekommunikációs fejlesztésekről, 2004/17. (II. 3.) számú belső határozat az eljárás elhúzódása miatti kifogásról és a bírósági eljárások gyorsítását elősegítő eljárásjogi szabályozás előkészítéséről, 2004/18. (II. 3.) számú belső határozat a 2326/2003. (XII. 13.) Korm. határozat által előírt feladatok végrehajtásáról (gyermekek jogai), 2004/20. (III. 2.) számú belső határozat a cégbíróságok tevékenységéről, 2004/21. (III. 2.) számú belső határozat a Legfelsőbb Bíróság, a megyei (fővárosi) bíróságok és az OIT Hivatala honvédelmi, polgári védelmi feladatainak végrehajtásáról, 2004/33. (IV. 6.) számú belső határozat a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szabályozási elveiről, 2004/37. (IV. 6.) számú belső határozat augusztus 20-a, államalapító Szent István ünnepe alkalmából állami kitüntetésre javasolt bírákról és igazságügyi alkalmazottakról, 2004/90. (IX. 14.) számú belső határozat az elektronikus cégeljárásról és a cégiratok elektronikus úton történő megismeréséről szóló 2003. évi LXXXI. törvény végrehajtásával kapcsolatos feladatokról és azok ütemezéséről, 2004/99. (IX. 21.) számú belső határozat a bírósági eljárások elhúzódása miatti kifogásról, 2004/100. (IX. 21.) számú belső határozat a „Minta Informatikai Biztonsági Szabályzat” jóváhagyásáról, 2004/102. (X. 5.) számú belső határozat a bírák személyét, a bíróságok tekintélyét sértő támadások elleni fellépés lehetőségeinek elemzéséről: „Az OIT felkéri a Hivatalt, hogy készítsen az OIT részére összeállítást a bírák személyét és a bíróságok tekintélyét sértő támadásokkal szembeni polgári jogi és büntetőjogi jogi fellépés lehetőségeinek elemzéséről.”, 2004/103. (X. 5.) számú belső határozat a társadalmi szervezetek nyilvántartásának ügyviteli szabályairól szóló 6/1989. (VI. 8.) IM rendelet, valamint az alapítványok nyilvántartásának ügyviteli szabályairól szóló 12/1990. (VI. 13.) IM rendelet módosításáról szóló igazságügy-miniszteri rendelet tervezetéről, 2004/104. (X. 5.) számú belső határozat a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló törvény tervezetéről.

112

VII. AZ ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS 2004. ÉVI MŰKÖDÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE ÉS A JÖVŐ FELADATAI

1.1. Az OIT célkitűzéseinek és cselekvési programjának megfelelően a bírósági igazgatásban 2004-ben kiemelt hangsúlyt kapott az ítélkezési tevékenység időszerűsége érdekében hozott intézkedések folyamatos figyelemmel kísérése, az országos tapasztalatok elemzése, összegzése, s a szükséges intézkedések meghozatala. a) Az OIT kiemelten vizsgálta a bíróságokon 30, illetve 60 napon túl írásbafoglalatlan határozatok alakulását. Az adatokból megállapítható volt, hogy bár az e tárgykörben elrendelt korábbi vizsgálat óta csökkent a törvényes határidőn túl írásbafoglalatlan ítéletek száma, azonban különösen a helyi bíróságok büntető ügyszakában a késedelem gyakori volt. A mulasztások okai között a bírák leggyakrabban betegségre, az átlagosnál nagyobb munkateherre, a bonyolult ügyek miatti részletes indokolás szükségességére, a hirdetményi kézbesítésből eredő hosszabb időtartamra, a saját munkakör ellátása melletti kirendelésekre hivatkoztak. A bíróságok elnökei figyelemmel arra, hogy az érintett bírák többségénél a mulasztások korábban nem, vagy ritkán fordultak elő, továbbá a késedelem csak egy-két nappal haladta meg a törvényben előírt határidőt, leggyakoribb fegyelmi intézkedésként a szóbeli, illetve írásbeli figyelmeztetést alkalmazták. Az OIT határozatában hangsúlyozta, továbbra is kiemelt vezetői feladat a jogszabályokban előírt határidőben történő írásbafoglalások ellenőrzése, s ennek érdekében az adatszolgáltatási kötelezettséget a bírói egyéni adatszolgáltatás részeként változatlanul fenntartotta. b) Az OIT részletesen elemezte a bíróságokon 2004. december 31-én 2 éven túl folyamatban lévő ügyeket is. Megállapította, hogy az időszerűségi mutatók javítása és a pertartam csökkentése érdekében a bíróságok vezetői számos intézkedést hoztak. Ezek eredményeként a helyi bíróságokon mindkét ügyszakban (büntető, civilisztika) csökkent a két éven túli pertartamú perek mennyisége, s növekedett azon bíróságok száma, ahol a két éven túli ügyek aránya nem haladta meg az öt százalékot, így azok jelentéstételi kötelezettséggel nem tartoznak. Ugyanakkor – részben a hatásköri változások következményeiként, – a megyei bíróságokon első fokon a két éven túli pertartamú ügyek aránya kedvezőtlenül alakult. c) Az OIT az időszerűség javítása érdekében az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek elemzése kapcsán elrendelte az öt éve folyamatban lévő 113

ügyek kiemelt vizsgálatát, s határozatot hozott az 1999. november 1-je előtt érkezett peres ügyek soron kívüli intézéséről. Egyúttal felkérte a bíróságok elnökeit, hogy kísérjék fokozott figyelemmel az 1999. november 1. és 2000. november 1. között indult peres ügyek intézését, s erről 2005-ben adjanak tájékoztatást. d) Részben személyzeti szempontból is kiemelkedő jelentőségű volt, hogy az OIT az ügyhátralék csökkentése érdekében, a bírói szervezet belső erőforrásainak felmérésével döntött az ítélőtáblák segítségnyújtásáról az illetékességi területükhöz tartozó megyei bíróságokat illetően. Határozatában kirendelte a Fővárosi Bíróságra, a Fővárosi, a Szegedi és a Pécsi Ítélőtábla bíráit, s meghatározta a részükre átadásra kerülő ügymennyiséget. A kirendelésre mind büntető, mind civilisztikai ügyszakban sor került. Az OIT további kirendelésekkel kapcsolatos döntéseket is hozott. Így felkérte a Pest Megyei Bíróság elnökét és az OIT Hivatalának vezetőjét, készítsenek előterjesztést arra vonatkozóan, hogy a Pest Megyei Bíróság ügyhátralékának csökkentése érdekében milyen módon nyújtható támogatás. A Debreceni Ítélőtábla bíráit a Borsod-Abaúj-Zemplén, a Hajdú-Bihar és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróságokra, a Győri Ítélőtábla bíráit pedig a Fejér, a Győr-Moson-Sopron, továbbá a Zala Megyei Bíróságokra rendelte ki az ítélőtáblai bírák korábbi szolgálati helyén még folyamatban volt ügyek befejezése érdekében. e) Tovább folytatódott az arányos bírói munkateher feltételrendszerének kidolgozása, amelynek részeként a nemzetközi tapasztalatok megismerésére is sor került. Elsősorban osztrák és holland bírósági szakemberek tartottak előadást, a bírósági munkateher mérési módszereiről. f) A bírói munka mérését jelentősen befolyásolják a hatásköri szabályok változásai is. E témakörben az OIT határozatot hozott a következmények helyszíni felméréséről és a problémák megoldására vonatkozó javaslatok kidolgozásáról. A vizsgálati szempontrendszer összeállítását követően a Fővárosi, BácsKiskun és Nógrád Megyei Bíróságokon helyszíni vizsgálatok elvégzésére került sor. 1.2. Az OIT munkájában változatlanul jelentős szerepe van a szabályzatmódosítási tevékenységnek. Ismeretes, hogy az OIT megalakulását követően a bíróságok szervezeti és működési szabályzatainak kidolgozását a szabályozás alapelveinek részletes kimunkálásával, a szervezeti struktúrára és működésre vonatkozó komplex tézisvázlattal és szó szerinti normaszöveget tartalmazó minta SZMSZ elkészítésével támogatta. Az említett intézkedésekkel biztosította a bíróságok azonos szervezeti és működési felépítését, a szervezetet, igazgatást, irányítást és vezetést érintő normák egységességét. Az SZMSZ-ek időszakos módosításait értékelve megállapítható volt, hogy azok a teljes körű és viszonylag új szabályozásra figyelemmel csekély mértékűek,

114

rész-témakörökre, a folyamatos igazgatási tevékenység zavartalan végzésének elősegítésére irányultak. Módosult a bíróságok egységes iratkezeléséről szóló 2002. évi 4. számú OIT szabályzat is. A változások pontosították a peres és nemperes ügyek fogalmát, ezáltal egységesebbé vált statisztikai kezelésük, továbbá kiegészültek az ügykezelésre vonatkozó egyéb szabályok is. 1.3. Az OIT a korábbi évek gyakorlatának megfelelően megvitatta az ítélőtáblák, továbbá valamennyi megyei (fővárosi) bíróság elnökének az érintett szervezetek éves tevékenységét tárgyaló összbírói értekezleti tájékoztatását. Az OIT az ítélőtáblák működési tapasztalatait első alkalommal értékelve megállapította, hogy e bírósági szinten kialakultak a működés lényeges feltételei, maradéktalanul feldolgozták a Legfelsőbb Bíróság által átadott ügymennyiséget, továbbá a hatáskörükbe, illetékességükbe tartozó ügyeket is. Az OIT valamennyi bíróság elnökének beszámolóját elfogadta, s a jövőt illetően az egyes ítélkezési szinteken meghatározta az ítélkezés időszerűségére vonatkozó speciális feladatokat. Így, több alkalommal is felhívta a figyelmet arra, hogy indokolt a tárgyalási napok számát, kihasználtságát, a befejezések mennyiségét, továbbá a folyamatban maradt ügyek alakulását illetően az országos átlag elérése, valamint a hosszú pertartamú ügyek számának csökkentése. 1.4. Az OIT a Fővárosi Bíróság helyzetének javításához hasonlóan kiemelten foglalkozott a Pest Megyei Bíróságon az időszerű és hatékony ítélkezést biztosító feltételek megteremtésével, az ügyforgalomhoz igazodó létszám megállapításával. Határozatot hozott a megyei bíróság létszámfejlesztés iránti igényéről, hozzájárult álláshelyek átcsoportosításához és rendszeresítéséhez. Egyúttal felkérte a Pest Megyei Bíróság elnökét, hogy a bíróság helyzetének megoldására 2005. végéig készítsen újabb előterjesztést, ennek részeként intézkedési tervet az ügyhátralék feldolgozása, s a működési feltételek javítása érdekében. Felhívta továbbá a figyelmét arra, hogy a létszámfejlesztési igények meghatározásánál tartsa szem előtt az arányos bírói munkaterhet, s tegyen intézkedéseket a tartósan távollévő bírák álláshelyeinek betöltésére. 1.5. Az OIT a cégbíróságok ügyforgalmi adatainak és a cégbírák munkaterhének elemzése kapcsán megállapította, hogy az ügyforgalom emelkedése miatt a cégbírák leterheltsége 2003. évhez képest növekedett. A cégbírák az érkezett ügymennyiséget döntően elintézték és az előző évhez viszonyítva is több ügyet fejeztek be. Ennek köszönhetően a cégbíróságokon az ügyhátralék számottevően mérséklődött, különösen az érdemi cégügyek tekintetében. Ugyanakkor a cégtörvényességi eljárásokat illetően már nem tehető ez a pozitív megállapítás, e téren a mutatók kissé romlottak.

115

A bejegyzési (változás bejegyzési) kérelmek folyamatos feldolgozásának következtében az ügyhátralék intenzitási mutatója egy hónapra csökkent. A cégbírák időszerű munkavégzését jelzi az is, hogy törvényes határidőn túli bejegyzésre a Fővárosi és Békés Megyei Bíróságon kívül más megyében nem került sor. Összegezve megállapítható, hogy a cégbíróságok, cégbírák 2004. évi tevékenysége a megnövekedett feladatok és a jogszabályváltozásokból eredő kedvezőtlen hatások ellenére hátralékmentes és időszerű volt. 1.6. Ugyancsak a cégbíróságokkal kapcsolatos igazgatási tevékenység részeként kapott jelentős szerepet az elektronikus cégeljárásról és a cégiratok elektronikus úton történő megismeréséről szóló 2003. évi LXXXI. törvény rendelkezéseiből az OIT-ra háruló feladatok teljesítése. A testület az említett jogszabályból kiindulva, a cégbíróságokra vonatkozóan felmérte az elektronikus ügyintézés, azaz az elektronikus aláírási jog meghonosításához szükséges feltételeket, és a cégbírósági informatikai rendszer korszerűsítésének fő irányait. 1.7. Az OIT a kormány felkérésére a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája rövid-közép és hosszú távú céljainak végrehajtásával kapcsolatban aktívan közreműködött az Országos Bűnmegelőzési Bizottság tevékenységében. Egyrészt a bíróságokon történő elemző kutatások engedélyezése tárgyában részletes ajánlást készített, másrészt a fiatalkorú bűnözés hatékonyabb kezelése érdekében a 2004/2005. oktatási évben speciális tanfolyamokat szervezett a kezdőbírák és fiatalkorúak ügyében eljáró bírák részére. Ugyancsak szakmai tanácskozásra került sor a bírák és a Pártfogó Felügyelői, Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Országos Hivatala munkatársainak részvételével. 1.8. Az OIT bekapcsolódott az IOM, azaz a Nemzetközi Migrációs Szervezet munkájába is. Ennek keretében közreműködött a bírák részére szervezett konferencia előkészítésében. A tanácskozás célja az emberkereskedelem elleni küzdelem alapismereteinek széles körű megismertetése, a szemléletváltás hangsúlyozása, s az áldozatsegítés problematikájának feltárása volt. E célok megvalósulását szolgálták a bírák részére biztosított kiadványok. 1.9. Az OIT áttekintette a bíróságokon bekövetkezett rendkívüli eseményeket. Megállapította, hogy ezek száma a korábbi időszakhoz képest növekvő tendenciát mutat. Az elmúlt évben 73 esemény történt, ebből 25 bombariadó, 15 bírák elleni fenyegetés volt, 2-szer fordult elő a peres eljárásokban a terheltek, illetve a felek erőszakos cselekménye, 4 esetben érkezett jelentés a bírákkal kapcsolatos eljárásokról, 9 esetben került sor a bírósági épületek megrongálására, 6 alkalommal fordult elő bíróság előtti tüntetés, illetve táblák elhelyezése és 12 az egyéb események száma.

116

Tapasztalati tény, hogy az előző értékelési időszakhoz képest a rendkívüli és egyéb események jellege változott. Egyértelműen agresszívabbá váltak a bírák elleni fenyegetések, amelyek esetenként kiterjednek környezetükre, családtagjaikra is. Ezért több alkalommal szükségessé vált a bírák személyes védelmének biztosítása az általuk tárgyalt ügyek időtartamára, vagy hosszabb időszakra. A fenyegetések tényét a büntetés-végrehajtási intézetek parancsnokai is jelezték, közölve a tudomásukra jutott fogvatartotti kijelentéseket, amelyek a szabadulást követően az ítéletet hozó bírák tervezett bántalmazására vonatkoztak. Az agresszív magatartás erősödése figyelhető meg a peres eljárásokban résztvevő terheltek, illetve felek, tanúk egymással szembeni erőszakos, vagy önmaguk ellen irányuló cselekményeiben is. Új állandósult formaként jelent meg a bíróságok előtti tüntetések kezdeményezése és végrehajtása, illetve a bíróságok területén politikai tartalmú táblák elhelyezése. Ezek alapvető célja a bírósági döntések befolyásolása, egyrészt közvetlenül a demonstrációkon való részvétellel, másrészt a média, illetve a közvélemény mozgósításával. Összegezve a tapasztalatokat, megállapítható, hogy bár a rendkívüli események száma az országos ügyérkezéshez és a tárgyalások nagyságrendjéhez viszonyítva nem jelentős, a bírák biztonsága, a jogállami elvek érvényesülése és az igazságszolgáltatás tekintélye szempontjából nem mellőzhető ezen események kiemelt kezelése, s az elhárításukhoz szükséges biztonsági személyzet foglalkoztatása költségvetési feltételeinek kormányzati megteremtése. 1.10. Az OIT évenként értékeli a honvédelmi igazgatási feladatok bírósági végrehajtásának tapasztalatait. Ezek sorából változatlanul kiemelkedik az ítélőtáblák, a megyei (fővárosi) bíróságok intézkedési terveinek felülvizsgálata, karbantartása. Az OIT a bírósági igazgatás részeként közreműködött a NATO és az EUcsatlakozás miatt szükségessé vált szabályozási folyamatokban. Komoly tervezési, előkészítő munkát jelentett a bíróságok védelem-gazdasági alapterveinek első alkalommal történt kidolgozása. A költségvetési feltételek alakulásának megfelelően továbbá folytatódott a bíróságok egyéni védőeszköz-ellátásának korszerűsítése. A tervek szerint a teljes ellátottság az évtized végéig valósulhat meg. 1.11. Az OIT a 83/2004. (V. 4.) számú határozatával elfogadta a 2003-2009. közötti célkitűzéseit és cselekvési programját. Ebben rögzítette egy komplex kommunikációs stratégia kidolgozásának szükségességét. A kommunikációs stratégia kidolgozása és elfogadása 2004 decemberében megtörtént (210/2004. (XII. 7.) számú OIT határozat). E stratégia legfőbb célkitűzése az igazságszolgáltatás nyitottá tétele, az átláthatóság biztosítása, a sajtóval és az állampolgárokkal való kapcsolat kiszélesítése. Ennek szellemében az 117

OIT kezdeményezte a bűnügyi és igazságügyi tájékoztatásra vonatkozó – részben alkotmányellenes, részben idejétmúlt – jogi szabályozás felülvizsgálatát. Döntött arról, hogy speciálisan képzett szóvivői hálózatot épít ki, illetve a már meglévő szóvivői hálózatot továbbfejleszti, az ehhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket biztosítja. Mindezt természetesen akkor tudja megtenni, ha a megfelelő költségvetési támogatás rendelkezésére áll. Az OIT a külső és belső kommunikációs célok eléréséhez számos eszközt vett igénybe, az állampolgárokhoz szóló tájékoztató anyagok készítésétől kezdve a bírósági honlap felhasználó-baráttá tételén és fejlesztésén keresztül az oktatásban történő olyan részvételig, mely az általános állampolgári jogismeret növelésének elérésre alkalmas. Az OIT felismerve azt, hogy egy szervezet vizuális megjelenítése is fontos eszköze az általános kommunikációnak, logot választott magának (lásd 67. számú melléklet). Az elmúlt évben az OIT egyik legjelentősebb személyzeti feladata volt a Debreceni és a Győri Ítélőtábla elnöki, elnökhelyettesi és kollégiumvezetői állásaira kiírt pályázatok elbírálásával, a vezetők kinevezésével, a bírák áthelyezésével kapcsolatos személyügyi igazgatási tevékenység ellátása. 2. A jövő feladatai A bírósági igazgatási tevékenységben hosszabb távon is kiemelt szerepe van az átfogó, nagy jelentőségű feladatok részletes kimunkálásának, amelyek a szakterület egészére komplex hatást gyakorolnak. Ilyenek a bírák arányos munkaterhének kialakítására vonatkozó konkrét megoldások, a hatékonyság méréséhez szükséges szempontrendszer véglegesítése, s ennek érdekében a bíróságokon számos speciális vizsgálat elvégzése. Ugyancsak a központi igazgatás egyes szakterületeinek összehangolt tevékenységét igényli az elektronikus cégeljárás több lépcsős bevezetése. Az ítélkezés időszerűségének javítását, a szolgáltató jellegű igazgatás megvalósítását jelentik az OIT azon állásfoglalásai is, amelyek egyrészt a szakterület erőforrásainak felmérésével hosszabb távon rendelkeznek az ítélőtáblák segítségnyújtásáról, az illetékességi területükhöz tartozó megyei bíróságoknál, illetve e bírósági szintek közötti együttműködésről, másrészt azok a vizsgálatok, amelyek a tárgyaló tanácsok számának növelését és az ítélkezésben való hatékonyabb részvételét segítik elő. Továbbra is biztosítani kell az országos hálózatban a több, mint 8000 munkaállomás zökkenőmentes üzemeltetését, a bírósági infrastruktúra 118

adathálózatának (2005. november 27-én a MATÁV szerződés lejár) működtetését, meg kell oldani a bírósági informatikai hálózat vírusvédelmét. Az egységes elektronikus levelező rendszer zavartalan működésével csökkenteni kell a papíralapú adatforgalmat. Be kell vezetni a Bírósági Integrált Informatikai Rendszert, a Gazdasági Integrált Informatikai Rendszer 1. ütemében meghatározott program modulokat és biztosítani kell a felhasználók képzését, valamint elő kell készíteni a 2. ütemben tervezett modulok bevezetését. Folyamatosan üzemeltetni kell az országos közhiteles nyilvántartási rendszereket. A PHARE program lebonyolítása során kapcsolatot kell tartani az EU delegációval, a Segélykoordinációs Titkársággal és a Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egységgel. Biztosítani kell az új (Debrecen, Győr) ítélőtáblák informatikai rendszerének zavartalan beüzemelését, rendszerbe illesztését. Tovább kell fejleszteni, és üzemszerűen működtetni kell a bíróságok internetes honlapját. Ki kell alakítani a bírósági határozatok közcélú adatbázisát (az elektronikus információszabadságról szóló törvény végrehajtásának figyelembevételével). Meg kell oldani az informatikai biztonsági ellenőrzést, a szerverszobák felülvizsgálatát. Biztosítani kell az Informatikai biztonsági szabályzat végrehajtását. 2005. szeptember 1-jétől működnie kell az elektronikus aláírásnak és hitelesítésnek a cégbírósági rendszerben. Ki kell alakítani az elektronikus aláíráshoz kapcsolódó bírósági illetékességi adatbázist. Ki kell fejleszteni az elnöki iratkezelési rendszert. Elektronikus formában működtetni kell az OIT határozatainak elérését. Biztosítani kell az adatbázisokhoz való hozzáférést (BM, ügyészség, ingatlan nyilvántartás, BVOP, MKK). Végre kell hajtani az Informatikai Eszközgazdálkodási szabályzatban foglalt feladatokat. Elő kell készíteni a videokonferencia útján történő távkihallgatás, távmeghallgatás feltételeinek megteremtését a gyakorlatban. Közre kell működni a bírósági folyamatok szervezésében és kialakításában (fizetési meghagyás). Javítani kell a lehetőségekhez képest az informatikai alkalmazások szervezeti, tárgyi, személyi feltételeit. Gondoskodni kell a technikai feltételek szintentartásáról. Korábbi kezdeményezésünkre 2005. január 1-jei hatállyal módosult az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet, melynek értelmében – a fejezet felügyeletét ellátó szerv által szabályozott módon – tartós kötelezettség vállalható a tartósan távollévő bírák álláshelyeinek részbeni betöltésére. A jogszabály módosításra tekintettel ezen a területen koncepció kialakítása, majd ezt követően szabályzat elfogadása szükséges. Az OIT továbbra is alapvető célkitűzésének tekinti a bíróságokon a bírák tehermentesítését, az egy bíróra jutó, ítélkező tevékenységet közvetlenül segítő 119

tisztviselői, írnoki arány fejlesztését és ennek érdekében az új álláshelyek kialakítására vonatkozó igény képviseletét. A bíróságoktól érkezett észrevételek, javaslatok alapján foglalkozik a bírósági titkárok és a bírósági ügyintézők hatáskörének elkülönítésével, a bírósági ügyintézők feladatkörét meghatározó kormányrendeletek felülvizsgálatával. 2005. évben folytatódnak – a közép- és hosszú távú tervek költségvetéshez igazításával – a bírósági épületek rekonstrukciói: - folytatódik és befejeződik a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság, a Szegedi Ítélőtábla, az Esztergomi Városi Bíróság épületeinek, a Baranya Megyei Bíróság és a Pécsi Ítélőtábla lepényépületének beruházása, a Szarvasi Városi Bíróság épülete tető-rekonstrukciójának építési munkái; - 2005. évben elkezdődnek és 2006. évre áthúzódó beruházásként a Magyar Bíróképző Akadémia épülete bővítési és átalakítási, a Kunszentmártoni Városi Bíróság, a Battonyai Városi Bíróság és a Csongrádi Városi Bíróság meglévő épületei rekonstrukciós, valamint a Győri Ítélőtábla, a Debreceni Ítélőtábla, a Kunszentmiklósi Városi Bíróság, a Kazincbarcikai Városi Bíróság és a Füzesabonyi Városi Bíróság új épületének építési munkái; - elkezdődik és befejeződik a Szekszárdi Városi Bíróság épületében egy, vásárolt emeleti szint felújítása; - elkezdődik a Legfelsőbb Bíróság balatonszemesi üdülőjének felújítása; - elkezdődik és be is fejeződik a Pesti Központi Kerületi Bíróság épülete rekonstrukciójának III. üteme; - elkezdődnek a Fonyódi Városi Bíróság új épületének, a Kiskunhalasi Városi Bíróság, a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság épület-rekonstrukciójának beruházás előkészítő és tervezési munkái. A 2005. évi beruházásokat a 68. számú melléklet tartalmazza. A jövő feladatait tekintve megjegyzem, hogy az eddigi gyors és hatékony ügyintézést természetesen fenn kell tartanunk, a továbblépés azonban alapvetően a jogalkotó szervek tevékenységén keresztül valósulhat meg. Folyamatosan célszerű egyeztetni és koordinálni a megyei bíróságokkal ezt a tevékenységet abból a célból is, hogy az egyes országok igazságszolgáltatási rendszerével fenntartott általános kétoldalú kapcsolatok, valamint a megyei bíróságok önálló kapcsolatai szervesen egészítsék ki egymást. Összegzésül elmondható, hogy rendkívül sok időt és energiát követelt és nyilvánvalóan követel majd a jövőben is az uniós tagságunkkal kapcsolatos feladatok végzése. Minden bizonnyal várható, hogy növekedni fognak az uniós együttműködés lehetőségei, illetve az erre vonatkozó konkrét elvárások. A nemzetközi kapcsolatok alakítása a közeljövőben is alapvetően e stratégiai célnak lesz alárendelve.

120

Az OIT a bírák képzési rendszerét át kívánja alakítani annak érdekében, hogy a társadalmi elvárásoknak megfelelő, még magasabb szinten képzett bírói kar álljon a polgárok szolgálatában. A képzés cél szerinti jövőbeni rendszerének biztosítékát egy központi oktatási intézmény jelenti. Az Akadémia a nemzeti feladatok teljesítésén túl kiemelt szerepet fog betölteni a többoldalú nemzetközi képzési rendezvények megvalósításában, illetve regionális közösségi jogi képzési és konferencia központként, továbbá szakmai kutató műhelyként fog tevékenykedni. A vázlatosan ismertetett kommunikációs stratégia az elkövetkezendő évekre is meghatározza azt az irányt, amelyet az OIT és a bíróságok a sajtóval és az állampolgárokkal való kapcsolatukban követni kívánnak. A jövő év feladata lesz egy olyan sajtószabályzat kidolgozása, amely egységessé teszi a bíróságok kommunikációját, még nyitottabbá és megismerhetőbbé teszi a bírósági gyakorlatot, és alkalmas arra, hogy minimálisra csökkentse, vagy akár teljesen kizárja azokat az esetenként előforduló korábbi súrlódásokat, melyek árnyékot vetettek a bíróságok és a sajtó kapcsolatára. Ehhez persze a sajtó részéről is korrekt és szakszerű együttműködés szükséges.

121

MELLÉKLETEK

122

1. számú melléklet A Legfelsőbb Bíróság létszáma szervezeti egységenkénti bontásban 2004. december 31. Elnök

A Legfelsőbb Bíróság elnöke Elnöki Kabinet Nemzetközi Kapcs. és Európai Jogi Iroda Belső ellenőrzés A Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese Elnökhelyettes titkársága Panaszügyi csoport Büntető Kollégium Polgári Kollégium Polgári szakág Gazdasági szakág Munkaügyi szakág Közigazgatási Kollégium Titkárság és az alárendelt szervek Főtitkár Tudományos Kabinet Ügykezelő Iroda Költségv. és Ell. Főoszt. Személyzeti Osztály Informatikai Osztály Műszaki Osztály Jogi Szakkönyvtár Rendészet Összesen:

Elnök helyettes

Kollégiumvez.

Kollégiumvez. h.

Tanácselnök

Beosztott bíró

Bíró

Titkár, fogalmazó

Tisztviselő

Fizikai dolgozó

Írnok

1

1 1

3

1

5

2

2

1

1

1

1

1 1 1 1

7

6

12 5 2 4

17 6 3 9

2 2 12

1 4 5 1 1 1

1

Összesen

1

3

1

30

41

3

11

23 6 8 13

2 5

1

4 2 33

6 4

1 1 1 1

64 28 15 30

1

6 2 28

1

4 2 17

6

14

1

2 7 5 2

1 1 1

125

27

5

15 1 1 62 1 8 86

123

3 9 68 4 8 329

2. számú melléklet A Legfelsőbb Bíróság bíráinak életkor szerinti összetétele Kollégiumok Elnök Elnökhelyettes Büntető Kollégium Polgári Kollégium Polgári szakág Gazdasági szakág Munkaügyi szakág Közigazgatási Kollégium Összesen

50 év alatt 51-55 év között (1954. és utána (1949-1953) születettek) 1

56-60 év között 60 év felett (1944. (1943-1948) előtt születettek)

1

1

4

5 2

8 3 2 3 17

6 3

5 14

4 17

Összesen

1 8

1 1 14

11 4 3 2 29

30 12 5 14 77

3. számú melléklet A Legfelsőbb Bíróság bíráinak nem szerinti összetétele kollégiumonként (szakáganként) Kollégiumok Elnök Elnökhelyettes Büntető Kollégium Polgári Kollégium Polgári szakág Gazdasági szakág Munkaügyi szakág Közigazgatási Kollégium Összesen

Férfi 1 1 10

Nő 4

Összesen 1 1 14

12 7 31

18 12 5 7 46

30 12 5 14 77

4. számú melléklet A Legfelsőbb Bíróság bíráinak összetétele nemek és beosztás szerint Beosztás Elnök Elnökhelyettes Kollégiumvezetők Kollégiumvezető h. Tanácselnökök Bírák Összesen

Férfi 1 1 1 1 17 10 31

Nő 2 13 31 46

Összesen 1 1 3 1 30 41 77

124

5. számú melléklet Ügyforgalmi adatok 2004. évben érkezett ügyek száma összesen Terület

Helyi bíróság

Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB Összesen

200 039 25 071 35 545 23 542 58 516 26 750 27 373 26 258 34 688 22 311 22 085 23 842 13 169 72 499 24 008 37 211 14 587 13 411 21 472 20 447 742 824

Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB Összesen

102,3 99,2 94,3 94,2 100,4 104,0 109,3 95,3 99,6 100,8 94,2 102,8 97,2 95,6 100,6 106,6 104,4 95,5 101,8 109,8 100,4

Munkaügyi bíróság

elsőfokú

6 337 123 2 121 11 796 1 157 12 515 784 8 182 2 220 11 743 998 11 321 1 100 11 012 2 220 11 450 1 577 17 123 1 031 6 971 787 7 852 1 239 7 961 748 4 061 1 875 37 910 1 186 7 565 1 923 12 527 1 305 4 512 1 136 5 303 1 012 8 033 1 301 7 355 32 057 328 2003. évi %-ban 89,2 108,7 91,1 119,3 91,7 109,2 85,3 113,7 115,5 105,0 101,2 108,3 84,4 114,6 122,3 111,5 118,8 121,6 108,2 109,3 82,3 105,4 108,4 116,3 84,0 119,1 90,8 110,7 95,6 111,2 115,8 88,2 75,5 111,9 114,3 106,7 113,7 111,6 91,5 115,3 97,4 109,7

Megyei bíróság elsőfokú csődfelszámo- fellebbe- Összesen lás és érdemi zett cég nélkül 18 310 18 663 348 402 2 041 2 310 41 298 2 424 2 896 52 113 1 695 2 337 34 845 2 287 4 043 76 522 2 367 2 983 42 052 1 897 2 262 41 747 2 541 2 105 42 033 2 976 3 242 56 630 1 402 1 699 32 012 1 984 2 589 33 313 1 467 2 459 35 501 990 1 323 19 301 5 243 5 482 117 766 2 247 2 587 35 346 1 945 3 429 55 090 1 103 1 243 21 647 1 175 1 594 21 444 1 829 2 735 33 252 1 754 2 159 31 262 57 677 68 140 1 171 576 117,7 153,0 151,1 152,0 146,4 147,8 136,3 149,2 160,6 150,6 103,3 177,4 137,5 124,3 130,8 127,0 156,0 116,5 134,5 153,9 131,7

99,3 94,2 95,6 112,1 91,2 98,8 112,0 112,3 92,1 96,6 110,5 110,6 94,6 99,1 93,1 102,5 102,7 93,9 104,6 106,3 100,0

104,0 103,4 97,5 99,0 100,9 104,6 109,9 101,3 105,4 102,6 97,4 106,3 100,3 100,1 101,9 101,8 103,4 98,8 104,6 109,9 102,8

125

6. számú melléklet Ügyforgalmi adatok 2004. évben érkezett összes ügy megoszlása százalékban Megyei bíróság Terület

Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB Összesen

Helyi bíróság

26,9 3,4 4,8 3,2 7,9 3,6 3,7 3,5 4,7 3,0 3,0 3,2 1,8 9,8 3,2 5,0 2,0 1,8 2,9 2,8 100,0

Munkaügyi bíróság 19,8 6,6 3,6 2,4 6,9 3,1 3,4 6,9 4,9 3,2 2,5 3,9 2,3 5,8 3,7 6,0 4,1 3,5 3,2 4,1 100,0

elsőfokú 37,5 3,6 3,8 2,5 3,6 3,4 3,4 3,5 5,2 2,1 2,4 2,4 1,2 11,5 2,3 3,8 1,4 1,6 2,4 2,2 100,0

elsőfokú csődÖsszesen felszámolás fellebbezett és érdemi cég nélkül 31,7 27,4 29,7 3,5 3,4 3,5 4,2 4,3 4,4 2,9 3,4 3,0 4,0 5,9 6,5 4,1 4,4 3,6 3,3 3,3 3,6 4,4 3,1 3,6 5,2 4,8 4,8 2,4 2,5 2,7 3,4 3,8 2,8 2,5 3,6 3,0 1,7 1,9 1,6 9,1 8,0 10,1 3,9 3,8 3,0 3,4 5,0 4,7 1,9 1,8 1,8 2,0 2,3 1,8 3,2 4,0 2,8 3,0 3,2 2,7 100,0 100,0 100,0

126

7. számú melléklet Ügyforgalmi adatok 2004. évben érkezett peres ügyek száma (szabálysértéssel együtt)

Terület Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB Összesen Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB Összesen

Helyi bíróság

Munkaügyi bíróság

69 313 5 896 11 495 2 008 15 792 1 038 10 099 666 23 310 2 005 11 466 886 10 705 850 9 985 1 980 16 792 1 453 9 670 910 11 183 673 9 128 1 131 5 968 723 28 872 1 661 10 029 1 006 15 862 1 771 7 411 1 233 5 820 1 008 9 541 793 9 765 1 165 302 206 28 856 2003. évi %-ában 103,3 87,8 97,7 88,1 101,7 88,6 94,2 95,7 100,4 115,2 102,6 111,3 106,8 82,6 94,3 126,4 102,7 118,8 104,6 102,4 100,8 82,3 94,2 110,4 102,5 83,3 103,1 90,6 98,1 88,0 99,5 119,3 100,2 75,4 93,8 116,5 98,7 108,5 117,4 89,8 101,4 96,8

Megyei bíróság elsőfokú

fellebbezett

Összesen

11 937 906 1 125 609 1 071 1 167 926 1 030 1 346 633 668 651 430 2 735 1 065 949 423 492 844 852 29 859

11 415 1 285 1 561 1 320 2 074 1 445 1 077 1 295 2 098 987 1 512 1 186 779 3 644 1 892 2 171 764 778 1 535 1 354 40 172

98 561 15 694 19 516 12 694 28 460 14 964 13 558 14 290 21 689 12 200 14 036 12 096 7 900 36 912 13 992 20 753 9 831 8 098 12 713 13 136 401 093

127,7 109,2 114,6 112,4 120,9 117,3 115,5 92,2 120,8 103,8 107,7 128,9 110,3 115,4 103,3 99,3 103,9 98,6 113,1 108,8 116,9

82,1 72,2 70,2 85,2 61,7 62,4 77,6 87,5 77,9 82,6 79,7 76,1 81,5 86,5 87,6 88,6 79,4 77,5 74,0 82,5 79,1

101,6 94,2 98,0 94,0 97,4 97,9 102,4 96,9 101,5 102,2 97,3 94,6 98,3 101,4 96,1 99,6 94,5 94,5 96,2 109,1 99,2

127

8. számú melléklet Ügyforgalmi adatok 2004. évben érkezett peres ügyek megoszlása százalékban (szabálysértéssel együtt)

Terület Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB

Helyi bíróság

Munkaügyi bíróság

Megyei bíróság elsőfokú

fellebbezett

Összesen

22,9 3,8 5,2 3,3

20,4 7,0 3,6 2,3

40,0 3,0 3,8 2,0

28,4 3,2 3,9 3,3

24,6 3,9 4,9 3,2

Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB

7,7 3,8

6,9 3,1

3,6 3,9

5,2 3,6

7,1 3,7

Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB

3,5 3,3 5,6 3,2 3,7 3,0 2,0 9,6 3,3 5,2 2,5 1,9 3,2 3,2

2,9 6,9 5,0 3,2 2,3 3,9 2,5 5,8 3,5 6,1 4,3 3,5 2,7 4,0

3,1 3,4 4,5 2,1 2,2 2,2 1,4 9,2 3,6 3,2 1,4 1,6 2,8 2,9

2,7 3,2 5,2 2,5 3,8 3,0 1,9 9,1 4,7 5,4 1,9 1,9 3,8 3,4

3,4 3,6 5,4 3,0 3,5 3,0 2,0 9,2 3,5 5,2 2,5 2,0 3,2 3,3

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

Összesen

128

9. számú melléklet Ügyforgalmi adatok 2004. évben befejezett ügyek száma összesen

Terület

Helyi bíróság

Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB Összesen

200 286 24 958 36 655 24 096 57 775 26 564 27 511 28 053 34 811 23 113 22 943 23 954 13 004 71 526 24 228 36 720 14 954 13 437 21 835 20 490 746 913

Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB Összesen

100,4 97,8 100,4 94,4 97,6 103,6 108,7 98,9 98,6 103,3 92,3 103,1 93,3 93,4 105,3 101,4 109,6 92,8 100,3 110,7 99,6

Megyei bíróság elsőfokú Munkaügyi csődÖsszesen bíróság elsőfokú felszámolás fellebbezett és érdemi cég nélkül 6 716 125 044 16 194 19 010 351 056 2 423 12 223 2 008 2 354 41 958 1 079 13 180 2 423 2 886 53 800 851 8 381 1 661 2 358 35 686 1 918 12 118 2 046 3 980 75 791 991 11 420 2 252 3 032 42 007 1 008 11 222 1 885 2 173 41 914 2 298 11 505 2 473 1 980 43 836 1 590 17 641 2 609 3 230 57 272 995 7 169 1 384 1 691 32 968 824 7 942 1 907 2 570 34 279 1 201 7 304 1 087 2 437 34 896 876 5 596 974 1 294 20 770 1 899 39 487 4 399 5 416 118 328 1 166 7 998 2 236 2 621 36 013 1 875 12 985 1 719 3 405 54 985 1 457 4 493 1 079 1 225 22 129 1 120 5 341 1 115 1 620 21 518 968 8 078 1 778 2 822 33 703 1 304 7 177 1 710 2 179 31 150 32 559 336 304 52 939 68 283 1 184 059 2003. évi %-ában 101,0 113,3 114,6 102,2 104,8 132,4 129,9 163,7 96,0 107,1 90,1 122,7 169,3 88,6 104,1 104,8 121,3 158,6 110,2 101,0 110,0 113,2 141,8 89,1 99,6 109,4 116,6 154,6 100,2 106,7 89,8 124,0 168,2 107,8 111,8 156,5 117,2 149,2 100,5 105,4 167,2 127,3 145,7 89,7 106,7 109,2 114,9 160,4 95,9 105,4 84,5 112,3 105,5 106,0 97,1 108,7 119,3 139,5 106,3 106,6 105,4 129,4 150,3 91,9 101,5 107,8 119,3 118,3 101,7 101,4 105,7 116,2 138,4 95,9 106,8 123,8 91,1 120,5 94,6 98,9 85,8 114,8 171,0 99,3 107,9 127,0 113,4 115,4 95,9 99,0 104,8 115,2 135,6 101,8 103,8 102,8 123,5 156,6 104,5 112,6 109,8 115,9 131,8 99,2 104,1

129

10. számú melléklet Ügyforgalmi adatok 2004. évben befejezett összes ügy megoszlása százalékban Megyei bíróság Terület

Helyi bíróság

Munkaügyi bíróság

elsőfokú

Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB

26,8 3,3 4,9 3,2 7,7

20,6 7,4 3,3 2,6 5,9

37,2 3,6 3,9 2,5 3,6

Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB Összesen

3,6 3,7 3,8 4,7 3,1 3,1 3,2 1,7 9,6 3,2 4,9 2,0 1,8 2,9 2,7 100,0

3,0 3,1 7,1 4,9 3,1 2,5 3,7 2,7 5,8 3,6 5,8 4,5 3,4 3,0 4,0 100,0

3,4 3,3 3,4 5,2 2,1 2,4 2,2 1,7 11,7 2,4 3,9 1,3 1,6 2,4 2,1 100,0

elsőfokú csődÖsszesen felszámolás fellebbezett és érdemi cég nélkül 30,6 27,8 29,6 3,8 3,4 3,5 4,6 4,2 4,5 3,1 3,5 3,0 3,9 5,8 6,4 4,3 3,6 4,7 4,9 2,6 3,6 2,1 1,8 8,3 4,2 3,2 2,0 2,1 3,4 3,2 100,0

4,4 3,2 2,9 4,7 2,5 3,8 3,6 1,9 7,9 3,8 5,0 1,8 2,4 4,1 3,2 100,0

3,5 3,5 3,7 4,8 2,8 2,9 2,9 1,8 10,0 3,0 4,6 1,9 1,8 2,8 2,6 100,0

130

11. számú melléklet Ügyforgalmi adatok 2004. évben befejezett peres ügyek száma (szabálysértéssel együtt)

Terület Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB Összesen Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB Összesen

Helyi bíróság

Munkaügyi bíróság

69 225 6 250 11 684 2 330 15 920 948 10 700 743 22 441 1 714 11 343 876 10 517 751 10 638 2 001 16 169 1 454 10 315 876 11 328 716 9 613 1 103 5 809 852 27 824 1 670 10 186 983 15 609 1 736 7 715 1 386 5 950 993 10 023 746 9 803 1 172 302 812 29 300 2003. évi %-ában 102,8 99,6 99,1 131,8 102,2 83,6 100,0 124,5 94,1 109,8 101,5 121,8 102,5 86,5 97,5 158,9 95,2 168,5 106,8 103,7 100,9 85,4 101,5 111,8 96,5 105,2 100,6 107,2 103,0 96,8 97,1 130,1 105,2 86,6 91,9 131,9 98,5 95,2 119,1 102,4 100,7 109,7

Megyei bíróság elsőfokú

fellebbezett

Összesen

9 720 858 1 125 619 888 1 084 901 987 1 106 633 610 545 423 2 386 1 035 949 406 448 772 784 26 279

11 860 1 395 1 630 1 341 2 092 1 530 1 049 1 177 2 083 1 004 1 524 1 176 768 3 587 1 936 2 182 754 807 1 667 1 352 40 914

97 055 16 267 19 623 13 403 27 135 14 833 13 218 14 803 20 812 12 828 14 178 12 437 7 852 35 467 14 140 20 476 10 261 8 198 13 208 13 111 399 305

116,2 113,9 133,1 125,8 104,3 123,6 155,9 92,8 104,9 114,5 112,3 116,2 127,0 121,7 109,6 111,6 117,3 97,2 107,2 107,5 115,3

85,3 77,7 67,0 83,7 61,7 65,9 76,3 75,5 74,8 83,4 77,3 71,8 79,4 88,3 91,2 80,1 76,1 80,4 75,3 78,9 79,0

101,2 101,0 98,2 100,1 91,5 98,3 101,0 100,1 95,9 104,7 97,2 99,0 96,6 100,6 101,2 97,6 99,9 94,3 95,1 110,9 99,3

131

12. számú melléklet Ügyforgalmi adatok 2004. évben befejezett peres ügyek megoszlása százalékban (szabálysértéssel együtt)

Terület Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB

Helyi bíróság

Munkaügyi bíróság

Megyei bíróság elsőfokú

fellebbezett

Összesen

22,9 3,9 5,3 3,5

21,3 8,0 3,2 2,5

37,0 3,3 4,3 2,4

29,0 3,4 4,0 3,3

24,3 4,1 4,9 3,4

Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB

7,4 3,7

5,8 3,0

3,4 4,1

5,1 3,7

6,8 3,7

Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB

3,5 3,5 5,3 3,4 3,7 3,2 1,9 9,2 3,4 5,2 2,5 2,0 3,3 3,2

2,6 6,8 5,0 3,0 2,4 3,8 2,9 5,7 3,4 5,9 4,7 3,4 2,5 4,0

3,4 3,8 4,2 2,4 2,3 2,1 1,6 9,1 3,9 3,6 1,5 1,7 2,9 3,0

2,6 2,9 5,1 2,5 3,7 2,9 1,9 8,8 4,7 5,3 1,8 2,0 4,1 3,3

3,3 3,7 5,2 3,2 3,6 3,1 2,0 8,9 3,5 5,1 2,6 2,1 3,3 3,3

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

Összesen

132

13. számú melléklet Ügyforgalmi adatok 2004. év végén folyamatban maradt ügyek száma összesen

Terület

Helyi bíróság

Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB Összesen

52 679 4 861 7 951 2 719 9 939 5 420 5 218 4 790 8 757 3 937 4 459 6 052 2 539 21 378 3 694 6 785 2 276 2 114 4 223 3 893 163 684

Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB Összesen a) Érdemi cégügyek nélkül.

99,5 102,4 87,7 83,1 108,1 103,6 97,4 72,7 98,6 83,1 83,9 98,2 107,0 104,8 94,4 107,8 86,1 98,8 92,1 98,9 97,6

Megyei bíróság elsőfokú Munkaügyi Összesen csődelsőfokú bíróság a) felszámolás fellebbezett a) és érdemi cég nélkül 4 121 18 424 10 317 6 356 81 580 804 1 092 439 282 7 039 659 1 471 460 412 10 493 245 669 266 302 3 935 1 038 1 618 767 718 13 313 327 1 283 445 285 7 315 682 1 398 625 316 7 614 1 015 1 173 604 479 7 457 785 2 159 828 534 12 235 319 669 246 239 5 164 266 927 369 270 5 922 492 1 175 650 330 8 049 279 502 200 205 3 525 1 515 5 840 2 620 1 366 30 099 575 963 462 321 5 553 636 1 587 625 566 9 574 305 445 221 134 3 160 405 611 229 160 3 290 318 803 430 410 5 754 561 835 336 339 5 628 15 347 43 644 21 139 14 024 236 699 2003. év végi %-ában 91,6 122,3 125,8 94,8 103,0 72,7 100,2 108,1 86,5 96,8 113,4 95,2 100,2 102,5 90,5 78,5 103,2 114,7 93,5 86,4 141,0 104,1 145,8 109,6 109,6 102,2 118,2 134,8 85,3 104,9 115,6 111,0 102,0 139,2 102,4 92,9 110,9 112,7 135,3 82,0 98,4 114,4 179,6 102,3 101,2 112,7 94,6 107,9 103,5 86,6 87,8 119,5 126,4 107,6 89,1 108,4 167,1 240,7 107,1 105,5 68,6 114,9 108,7 116,5 103,9 98,4 126,6 147,5 105,1 108,1 103,6 104,2 102,4 90,4 96,6 108,2 114,8 156,6 104,4 108,7 66,7 106,2 112,2 115,5 86,9 104,1 99,0 135,5 86,0 98,7 116,1 100,9 113,5 82,5 93,5 99,5 107,9 115,1 94,4 99,9 96,8 116,9 128,9 99,0 100,7

133

14. számú melléklet Ügyforgalmi adatok 2004. év végén folyamatban maradt összes ügy megoszlása százalékban Megyei bíróság Terület

Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB Összesen a) Érdemi cégügyek nélkül.

Helyi bíróság

32,2 3,0 4,9 1,7 6,1 3,3 3,2 2,9 5,3 2,4 2,7 3,7 1,6 13,1 2,3 4,1 1,4 1,3 2,6 2,4 100,0

Munkaügyi bíróság

26,9 5,2 4,3 1,6 6,8 2,1 4,4 6,6 5,1 2,1 1,7 3,2 1,8 9,9 3,7 4,1 2,0 2,6 2,1 3,7 100,0

elsőfokú a) 42,2 2,5 3,4 1,5 3,7 2,9 3,2 2,7 4,9 1,5 2,1 2,7 1,2 13,4 2,2 3,6 1,0 1,4 1,8 1,9 100,0

elsőfokú Összesen csőda) felszámolás fellebbezett és érdemi cég nélkül 48,8 45,3 34,5 2,1 2,0 3,0 2,2 2,9 4,4 1,3 2,2 1,7 3,6 5,1 5,6 2,1 2,0 3,1 3,0 2,3 3,2 2,9 3,4 3,2 3,9 3,8 5,2 1,2 1,7 2,2 1,7 1,9 2,5 3,1 2,4 3,4 0,9 1,5 1,5 12,4 9,7 12,7 2,2 2,3 2,3 3,0 4,0 4,0 1,0 1,0 1,3 1,1 1,1 1,4 2,0 2,9 2,4 1,6 2,4 2,4 100,0 100,0 100,0

134

15. számú melléklet Ügyforgalmi adatok 2004. év végén folyamatban maradt peres ügyek száma

Terület

Helyi bíróság

Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB Összesen

44 165 4 099 6 721 2 198 8 487 4 697 4 086 4 331 7 827 3 471 3 957 4 921 2 016 17 975 3 213 5 985 1 919 1 813 3 593 3 286 138 760

Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB Összesen

100,2 95,6 98,1 78,5 111,4 102,7 104,8 86,9 108,6 84,3 96,5 91,0 108,6 106,2 95,3 104,4 86,3 93,3 88,2 98,9 99,6

Munkaügyi bíróság

Helyi bíróságok együtt

4 089 48 254 780 4 879 641 7 362 227 2 425 1 023 9 510 324 5 021 652 4 738 996 5 327 780 8 607 314 3 785 249 4 206 471 5 392 278 2 294 1 495 19 470 568 3 781 612 6 597 300 2 219 404 2 217 295 3 888 544 3 830 15 042 153 802 2003. év végi %-ában 92,0 99,5 70,8 90,5 116,3 99,5 74,7 78,2 139,8 113,9 103,2 102,7 117,9 106,4 97,9 88,8 99,9 107,8 112,1 86,1 85,3 95,7 106,3 92,2 68,3 101,3 99,4 105,6 104,2 96,6 106,1 104,6 66,2 82,9 103,9 95,1 119,0 89,9 98,7 98,8 97,1 99,3

Megyei bíróság elsőfokú

fellebbezett

Összesen

8 830 376 399 176 569 359 540 526 664 199 289 323 160 1 922 425 331 181 188 382 323 17 162

5 816 191 305 259 607 242 238 448 499 207 214 295 170 1 195 291 499 108 132 350 302 12 368

62 900 5 446 8 066 2 860 10 686 5 622 5 516 6 301 9 770 4 191 4 709 6 010 2 624 22 587 4 497 7 427 2 508 2 537 4 620 4 455 183 332

133,5 114,6 100,0 94,6 147,4 130,1 104,9 108,9 156,6 100,0 125,1 148,8 104,6 122,2 107,6 100,0 110,4 130,6 123,2 126,7 126,4

92,9 63,5 81,6 92,5 97,1 74,0 113,3 135,8 103,1 92,4 94,7 103,5 106,9 105,0 86,9 97,8 110,2 82,0 72,6 100,7 94,3

102,5 90,5 98,7 80,1 114,2 102,4 106,6 92,5 109,9 87,0 97,1 94,6 101,9 106,8 96,8 103,9 85,4 96,2 90,3 100,6 101,0

135

16. számú melléklet Ügyforgalmi adatok 2004. év végén folyamatban maradt peres ügyek megoszlása százalékban

Terület

Helyi bíróság

Munkaügyi bíróság

Helyi bíróságok együtt

Megyei bíróság elsőfokú

fellebbezett

Összesen

Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB

31,8 3,0 4,8 1,6 6,1 3,4 2,9

27,2 5,2 4,3 1,5 6,8 2,2 4,3

31,4 3,2 4,8 1,6 6,2 3,3 3,1

51,5 2,2 2,3 1,0 3,3 2,1 3,1

47,0 1,5 2,5 2,1 4,9 2,0 1,9

34,3 3,0 4,4 1,6 5,8 3,1 3,0

Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB Összesen

3,1 5,6 2,5 2,9 3,5 1,5 13,0 2,3 4,3 1,4 1,3 2,6 2,4 100,0

6,6 5,2 2,1 1,7 3,1 1,8 9,9 3,8 4,1 2,0 2,7 2,0 3,6 100,0

3,5 5,6 2,5 2,7 3,5 1,5 12,7 2,5 4,3 1,4 1,4 2,5 2,5 100,0

3,1 3,9 1,2 1,7 1,9 0,9 11,2 2,5 1,9 1,1 1,1 2,2 1,9 100,0

3,6 4,0 1,7 1,7 2,4 1,4 9,7 2,4 4,0 0,9 1,1 2,8 2,4 100,0

3,4 5,3 2,3 2,6 3,3 1,4 12,3 2,5 4,1 1,4 1,4 2,5 2,4 100,0

136

17. számú melléklet A helyi bíróságok ügyforgalma 2004. évben érkezett ügyek száma Ebből Terület

Főváros Bíróság

Összesen

polgári per

gazdasági per

polgári és gazdasági nemperes

büntető közvádas

magánvádas

szabályszabálybüntető sértési sértési per pótmagán- nemperes a) nemperes b) vádas b)

munkaügyi per

munkaügyi nemperes

206 376

36 836

6 503

107 343

17 452

2 552

158

8 935

5 812

14 448

5 896

441

Baranya MB

27 192

5 542

410

8 324

3 090

610

39

1 809

1 804

3 443

2 008

113

Bács-Kiskun MB

36 702

8 360

623

10 860

4 000

598

26

2 080

2 185

6 813

1 038

119

Békés MB

24 326

5 002

149

7 641

2 411

376

19

1 578

2 142

4 224

666

118

Borsod-Abaúj-Zemplén MB

60 736

10 450

442

24 341

6 192

976

37

2 762

5 213

8 103

2 005

215

Csongrád MB

27 748

5 966

514

9 868

3 189

541

34

1 873

1 222

3 543

886

112

Fejér MB

28 473

5 879

446

11 833

2 744

458

30

1 591

1 148

3 244

850

250

Győr-Moson-Sopron MB

28 478

4 890

625

11 496

2 780

422

31

2 175

1 237

2 602

1 980

240

Hajdú-Bihar MB

36 265

8 069

435

11 399

4 110

646

36

1 974

3 496

4 523

1 453

124

Heves MB

23 342

4 468

338

8 246

2 447

380

25

1 122

2 012

3 273

910

121

Jász-Nagykun-Szolnok MB

22 872

5 004

245

5 716

3 416

551

15

1 138

1 952

4 048

673

114

Komárom-Esztergom MB

25 081

5 035

245

9 097

2 460

328

13

1 634

1 047

3 983

1 131

108

Nógrád MB

13 917

3 271

122

4 073

1 366

431

8

1 425

770

1 703

723

25

Pest MB

74 374

15 717

869

31 652

7 095

1 370

61

3 351

3 760

8 624

1 661

214

Somogy MB

25 194

5 405

309

9 998

2 421

501

26

1 002

1 367

2 979

1 006

180

Szabolcs-Szatmár-Bereg MB

39 134

7 588

220

10 868

4 949

724

35

2 576

2 346

7 905

1 771

152

Tolna MB

15 892

4 478

205

4 499

1 598

223

6

754

901

1 923

1 233

72

Vas MB

14 547

2 960

253

4 644

1 786

180

35

1 204

606

1 743

1 008

128

Veszprém MB

22 484

4 574

319

8 065

2 647

439

32

1 438

1 530

2 428

793

219

Zala

21 748

4 573

340

6 965

2 156

598

31

1 119

2 067

2 598

1 165

136

774 881

154 067

13 612

306 928

78 309

12 904

697

41 540

42 617

92 150

28 856

3 201

101,9

101,8

108,9

100,3

112,3

.

191,4

155,6

86,5

87,8

112,2

Összesen

2003. évi %-ában Fővárosi Bíróság

93,0

Baranya MB

98,5

92,7

111,4

85,3

83,0

156,0

.

262,2

143,3

112,7

88,1

226,0

Bács-Kiskun MB

94,2

103,5

86,4

76,6

84,8

134,7

.

176,3

142,1

100,0

88,6

130,8

Békés MB

93,9

94,9

88,2

75,3

71,6

113,9

.

315,6

138,1

116,8

95,7

52,9

Borsod-Abaúj-Zemplén MB

100,9

102,0

97,6

96,4

86,0

109,4

.

268,7

118,9

92,3

115,2

118,1

Csongrád MB

103,9

102,6

88,9

101,7

88,0

127,0

.

290,4

177,1

84,3

111,3

58,9

Fejér MB

108,0

104,0

110,1

104,5

99,0

123,5

.

252,5

145,3

105,5

82,6

90,9

Győr-Moson-Sopron MB

97,0

99,2

118,6

85,9

72,9

115,0

.

254,4

136,8

95,3

126,4

96,4

Hajdú-Bihar MB

100,3

102,5

102,4

82,3

81,4

130,0

.

390,9

141,9

110,2

118,8

119,2

Heves MB

101,1

101,9

119,0

92,0

82,2

139,2

.

281,9

155,0

93,1

102,4

189,1

Jász-Nagykun-Szolnok MB

93,7

94,3

131,7

69,4

89,6

126,7

.

241,6

146,2

110,9

82,3

82,6

Komárom-Esztergom MB

103,1

102,5

99,6

94,1

74,8

117,6

.

279,8

110,4

122,8

110,4

90,8

96,4

105,4

103,4

82,0

80,2

108,8

.

134,8

156,5

100,3

83,3

113,6

Nógrád MB Pest MB

95,5

105,2

95,0

83,0

88,0

107,5

.

304,4

137,6

100,0

90,6

92,6

Somogy MB

100,4

99,4

91,4

101,5

82,4

118,2

.

198,8

129,3

90,7

88,0

185,6

Szabolcs-Szatmár-Bereg MB

107,0

101,2

89,1

93,6

87,7

114,7

.

293,1

124,9

121,8

119,3

85,9

Tolna MB

101,2

108,6

78,2

88,2

73,1

100,5

.

369,6

150,7

151,5

75,4

78,3

Vas MB Veszprém MB Zala MB Összesen

96,7

100,8

97,3

82,3

85,0

72,6

.

181,1

98,5

113,3

116,5

99,2

102,3

103,0

86,9

95,7

79,9

166,9

.

277,1

122,9

97,9

108,5

137,7

108,5

111,7

69,2

109,5

89,5

141,7

.

148,8

238,7

81,3

89,8

109,7

100,3

101,9

102,1

92,6

85,6

118,8

.

232,9

140,3

100,1

96,8

103,0

a) 2003. év adata 2003. VI. 30-ig az előzetes letartóztatás ügyében hozott intézkedések számát tartalmazza. b) 2003. év számított adat.

137

18. számú melléklet A helyi bíróságok ügyforgalma 2004. évben befejezett ügyek száma Ebből Terület

Összesen

polgári per

gazdasági per

207 002

37 391

6 249

Baranya MB

27 381

5 767

Bács-Kiskun MB

37 734

8 418

Békés MB

24 947

5 414

Borsod-Abaúj-Zemplén MB

59 693

10 084

Csongrád MB

27 555

Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB

Fővárosi Bíróság

büntető

polgári és gazdasági nemperes

közvádas

magánvádas

büntető nemperes pótmagána) vádas

szabálysértési per

szabálysértési nempere s

munkaügyi per

munkaügyi nemperes

108 381

16 355

2 600

113

8 594

6 517

14 086

6 250

346

8 079

3 179

585

29

1 754

1 778

3 441

2 330

93

655

11 670

4 123

556

17

1 976

2 151

7 089

948

131

143

7 754

2 604

366

19

1 510

2 154

4 132

743

108

409

24 667

5 965

1 036

27

2 604

4 920

8 063

1 714

204

6 159

492

9 942

2 985

471

23

1 792

1 213

3 487

876

115

28 519

5 874

431

12 193

2 639

444

21

1 537

1 108

3 264

751

257

30 351

5 042

551

12 801

3 288

520

22

2 073

1 215

2 541

2 001

297

36 401

7 798

422

12 214

4 223

572

24

1 876

3 130

4 552

1 454

136

Heves MB

24 108

4 460

352

8 419

3 048

378

22

1 062

2 055

3 317

876

119

Jász-Nagykun-Szolnok MB

23 767

5 149

229

6 390

3 514

546

9

1 100

1 881

4 125

716

108

Komárom-Esztergom MB

25 155

4 990

272

8 841

2 783

433

8

1 528

1 127

3 972

1 103

98

Nógrád MB

13 880

3 073

126

4 098

1 330

452

6

1 410

822

1 687

852

24

Pest MB

73 425

15 305

925

31 912

6 671

1 252

45

3 170

3 626

8 620

1 670

229

Somogy MB

25 394

5 420

326

10 106

2 514

490

22

942

1 414

2 994

983

183

Szabolcs-Szatmár-Bereg MB

38 595

7 487

209

10 825

4 899

651

22

2 397

2 341

7 889

1 736

139

Tolna MB

16 411

4 375

243

4 598

1 775

252

4

733

1 066

1 908

1 386

71

Vas MB

14 557

2 949

247

4 624

1 906

200

26

1 171

622

1 692

993

127

Veszprém MB

22 803

4 614

373

7 981

3 013

390

27

1 399

1 606

2 432

746

222

Zala MB

21 794

4 723

391

6 908

2 143

623

22

1 079

1 901

2 700

1 172

132

779 472

154 492

13 391

312 403

78 957

12 817

508

39 707

42 647

91 991

29 300

3 259

Fővárosi Bíróság

100,4

101,2

98,2

98,0

91,7

113,8

.

186,4

170,8

82,5

99,6

122,6

Baranya MB

100,2

93,2

77,2

79,4

89,8

156,4

.

249,5

146,8

117,0

131,8

150,0

Bács-Kiskun MB

100,0

104,4

90,1

85,6

85,0

119,1

.

167,3

149,1

110,9

83,6

207,9

Békés MB

94,8

104,3

72,2

70,4

75,7

106,1

.

302,6

143,2

117,9

124,5

50,2

Borsod-Abaúj-Zemplén MB

98,0

96,4

89,1

96,6

78,7

112,2

.

253,1

112,0

91,8

109,8

112,1

Csongrád MB

103,8

104,7

82,3

101,3

82,8

118,0

.

297,7

182,1

85,9

121,8

61,5

Fejér MB

107,9

98,6

100,9

107,3

98,0

119,4

.

246,3

140,4

106,4

86,5

101,2

Győr-Moson-Sopron MB

101,8

103,1

107,0

93,2

78,9

146,1

.

241,6

127,4

88,3

158,9

142,1

Hajdú-Bihar MB

100,4

94,4

110,2

88,6

78,0

120,2

.

355,3

128,8

112,4

168,5

154,5

Heves MB

Összesen

466

2003. évi %-ában

103,5

96,3

110,3

94,1

97,5

129,9

.

271,6

162,3

96,8

103,7

180,3

Jász-Nagykun-Szolnok MB

92,0

95,4

121,8

64,5

89,3

128,5

.

236,6

148,0

118,7

85,4

78,8

Komárom-Esztergom MB

103,4

100,1

123,1

88,4

91,7

166,5

.

270,4

117,4

121,0

111,8

83,1

94,0

92,7

95,5

77,8

77,8

124,5

.

135,8

167,8

99,7

105,2

114,3

Nógrád MB Pest MB

93,7

99,5

99,1

80,5

89,6

104,2

.

293,2

136,1

102,5

107,2

112,3

Somogy MB

105,3

104,1

94,8

106,5

86,7

118,4

.

186,5

140,8

96,0

96,8

208,0

Szabolcs-Szatmár-Bereg MB

102,3

98,3

83,6

84,6

86,8

101,1

.

272,7

123,8

120,8

130,1

76,8

Tolna MB

106,8

104,7

92,4

91,7

83,6

124,8

.

366,5

189,0

159,4

86,6

73,2

94,8

94,7

80,2

79,7

90,2

71,2

.

172,2

98,6

107,2

131,9

98,4

100,5

99,3

101,6

92,2

83,3

143,4

.

272,2

130,0

98,9

95,2

158,6

110,2

116,1

82,0

110,8

89,5

167,0

.

146,6

212,2

81,6

102,4

107,3

100,0

100,1

96,2

91,6

86,6

119,5

.

224,5

141,8

100,8

109,7

110,7

Vas MB Veszprém MB Zala MB Összesen

a) 2003. év adata 2003. VI. 30-ig az előzetes letartóztatás ügyében hozott intézkedések számát tartalmazza.

138

19. számú melléklet A helyi bíróságokon folyamatban maradt ügyek megoszlása az eljárás időtartama szerint, 2004. december 31. Terület

Ügyek száma összesen

Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB Összesen

22 644 1 954 3 480 1 167 4 047 2 144 2 308 2 298 3 168 1 602 1 677 2 123 1 225 8 551 2 148 2 783 1 294 916 1 726 1 732 68 987

Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB Összesen

4 340 188 239 48 262 291 224 380 193 113 116 113 47 519 137 112 82 100 116 154 7 774

Ebből az érkezés napjától eltelt 0-3 hó 3-6 hó 6-12 hó 1-2 év 2-3 év 3 év felett időtartamúak aránya, % Polgári per 30,9 18,9 22,7 16,3 5,9 5,3 48,4 23,0 17,6 8,5 2,0 0,5 44,5 19,8 21,3 10,4 2,9 1,1 65,2 20,9 11,5 2,1 0,3 49,0 21,5 18,1 8,0 2,4 1,0 49,6 21,7 16,7 9,5 2,0 0,5 47,7 22,9 16,4 9,0 2,9 1,1 39,3 20,0 21,2 13,4 4,0 2,2 46,9 21,4 19,3 9,0 2,3 1,0 46,6 19,5 16,8 11,4 3,9 1,9 48,8 21,8 19,4 8,2 1,4 0,5 41,5 24,5 18,7 10,9 2,3 2,2 54,4 22,1 13,9 7,3 1,6 0,7 34,3 19,2 21,8 13,9 5,7 5,1 46,1 25,5 17,2 8,8 1,4 1,0 46,2 23,5 19,5 9,0 1,4 0,4 54,4 18,6 17,4 7,9 1,3 0,4 54,9 18,6 17,0 7,0 1,7 0,8 43,9 21,7 20,5 10,4 2,3 1,3 42,9 25,3 17,8 9,6 3,1 1,4 40,3 20,6 20,2 12,1 3,9 2,9 Gazdasági per 31,3 17,9 22,7 15,1 5,5 7,4 39,4 18,6 27,1 11,7 2,1 1,1 41,0 20,9 25,5 8,4 3,3 0,8 60,4 10,4 16,7 6,3 6,3 34,0 22,5 22,5 15,3 3,8 1,9 47,4 16,2 14,1 17,9 3,1 1,4 41,1 16,1 20,1 16,5 3,6 2,7 35,0 17,1 25,0 16,8 4,2 1,8 51,8 15,5 22,3 9,8 0,5 38,1 19,5 19,5 12,4 8,0 2,7 49,1 25,9 16,4 6,9 1,7 38,9 20,4 17,7 15,0 3,5 4,4 55,3 10,6 14,9 12,8 2,1 4,3 24,7 21,8 28,7 16,2 5,4 3,3 42,3 19,0 24,1 8,0 3,6 2,9 39,3 19,6 22,3 18,8 36,6 14,6 26,8 18,3 1,2 2,4 41,0 24,0 25,0 10,0 51,7 12,9 18,1 11,2 5,2 0,9 33,8 19,5 17,5 19,5 7,8 1,9 34,7 18,4 22,6 14,7 4,7 5,0

139

20. számú melléklet A helyi bíróságokon folyamatban maradt ügyek megoszlása az eljárás időtartama szerint, 2004. december 31.

Terület

Ügyek száma összesen

Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB Összesen

14 870 1 410 2 122 558 2 552 1 664 1 161 1 274 2 830 1 063 1 429 2 277 532 6 296 511 2 156 364 632 1 210 760 45 671

Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB Összesen

1 105 166 235 57 245 194 103 90 379 112 160 126 72 768 110 238 45 40 153 116 4 514

Ebből az érkezés napjától eltelt 0-3 hó

3-6 hó

6-12 hó

1-2 év

időtartamúak aránya, % Közvádas büntető per 17,6 15,5 24,7 25,8 33,9 24,4 26,5 13,3 27,9 18,4 27,3 21,8 53,9 22,2 15,9 5,9 40,6 21,0 21,1 11,8 27,8 21,9 29,0 14,8 36,9 22,0 28,2 11,0 38,7 18,8 19,3 18,3 25,7 17,1 27,7 21,9 31,3 19,1 23,6 20,3 39,2 23,5 25,3 9,7 17,9 13,4 20,0 28,2 44,4 20,3 23,5 10,2 15,9 13,3 26,1 27,4 57,3 17,4 17,2 7,0 35,9 21,4 27,4 11,3 54,7 19,5 19,8 6,0 37,5 20,9 29,3 10,0 34,6 16,5 22,1 13,7 49,3 23,2 23,3 3,9 26,2 17,4 24,8 20,6 Magánvádas büntető per 31,8 25,2 18,5 15,1 51,8 26,5 16,9 4,2 47,7 19,1 15,7 14,5 75,4 21,1 3,5 62,0 18,8 11,4 6,1 44,3 21,6 24,2 8,8 52,4 21,4 18,4 6,8 63,3 12,2 10,0 11,1 32,7 29,0 24,8 10,8 50,9 24,1 19,6 5,4 54,4 31,9 13,8 31,0 16,7 19,0 18,3 65,3 23,6 11,1 29,3 15,2 23,3 22,0 72,7 20,0 7,3 57,6 22,7 16,0 2,9 60,0 15,6 24,4 42,5 37,5 17,5 2,5 51,6 24,8 9,8 10,5 62,9 26,7 7,8 2,6 42,8 22,4 18,0 11,6

2-3 év

3 év felett

8,4 1,5 3,2 1,6 3,2 4,0 1,4 3,5 5,7 4,6 1,3 13,7 1,5 10,2 0,8 2,9 1,7 6,5 0,3 6,4

8,0 0,4 1,5 0,4 2,3 2,6 0,6 1,3 1,9 1,0 1,0 6,7 0,2 7,0 0,2 1,2 0,6 6,4 4,7

6,2 0,6 2,1 1,6 0,5 1,0 3,3 2,4 11,9 7,7 0,8 2,0 3,8

3,3 0,9 0,5 0,3 3,2 2,5 1,3 1,5

140

21. számú melléklet A helyi bíróságokon folyamatban maradt ügyek megoszlása az eljárás időtartama szerint, 2004. december 31. Terület Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB Összesen Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB Összesen

Ügyek száma összesen

Ebből az érkezés napjától eltelt 0-3 hó 3-6 hó 6-12 hó 1-2 év 2-3 év 3 év felett időtartamúak aránya, % Pótmagánvádas büntető per 72 33,3 30,6 25,0 11,1 11 36,4 36,4 18,2 9,1 11 63,6 9,1 18,2 9,1 2 50,0 50,0 14 57,1 7,1 14,3 21,4 11 45,5 27,3 27,3 12 50,0 16,7 25,0 8,3 14 35,7 28,6 21,4 14,3 16 43,8 25,0 18,8 12,5 7 28,6 28,6 42,9 6 33,3 33,3 33,3 5 40,0 60,0 3 66,7 33,3 17 41,2 29,4 23,5 5,9 4 100,0 13 46,2 7,7 46,2 3 66,7 33,3 9 11,1 55,6 33,3 6 66,7 33,3 12 50,0 25,0 16,7 8,3 248 40,7 25,0 25,8 8,5 Munkaügyi per 4 089 26,9 21,4 25,7 16,8 6,1 3,2 780 52,4 28,3 16,5 2,6 0,1 641 30,9 29,8 25,4 13,1 0,6 0,2 227 57,3 26,0 12,8 4,0 1 023 41,6 27,6 25,9 4,6 0,2 0,1 324 46,3 23,5 23,1 5,9 0,9 0,3 652 33,7 27,3 21,2 13,7 3,7 0,5 996 36,4 31,8 23,8 5,6 1,6 0,7 780 42,8 27,9 23,1 5,1 0,9 0,1 314 48,1 33,8 15,9 2,2 249 49,0 21,3 23,7 4,4 1,6 471 51,0 24,0 14,2 9,8 1,1 278 47,5 28,8 19,1 2,5 1,8 0,4 1 495 23,4 19,7 26,7 21,6 5,8 2,7 568 41,4 27,5 21,3 7,6 1,4 0,9 612 67,8 21,9 6,7 3,1 0,5 300 69,7 18,0 10,3 1,7 0,3 404 69,6 22,3 7,9 0,2 295 52,2 31,5 13,6 2,0 0,7 544 52,0 29,4 12,9 5,3 0,4 15 042 39,2 24,9 21,5 10,3 2,8 1,3

141

22. számú melléklet A helyi bíróságokon folyamatban maradt ügyek megoszlása az eljárás időtartama szerint, 2004. december 31.

Terület

Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB Összesen

Ügyek száma összesen

Ebből az érkezés napjától eltelt 0-3 hó

3-6 hó 6-12 hó 1-2 év 2 év felett időtartamúak aránya, % Szabálysértési per 1 134 72,2 18,9 7,9 1,0 370 73,5 18,4 8,1 634 62,0 22,6 10,1 5,4 366 89,6 9,3 0,8 0,3 1 367 72,9 15,5 10,2 1,3 393 62,8 21,6 11,7 3,8 278 72,7 18,3 8,6 0,4 275 60,4 21,5 15,6 2,5 1 241 58,7 29,5 10,3 1,5 574 51,9 25,3 17,9 4,5 0,3 569 57,6 27,8 12,1 2,3 0,2 277 73,3 15,9 9,4 1,4 137 77,4 17,5 4,4 0,7 1 824 45,4 26,5 17,7 9,4 1,0 303 79,2 19,8 1,0 683 64,0 24,6 9,7 1,8 131 75,6 14,5 8,4 1,5 116 64,7 31,0 4,3 382 53,4 30,9 13,1 2,6 512 51,8 34,4 11,1 2,7 11 566 62,6 23,0 11,1 3,1 0,2

142

23. számú melléklet A megyei bíróságok ügyforgalma (elsőfokú ügyek) 2004. évben érkezett ügyek száma Ebből Terület

Fővárosi Bíróság

Összesen

polgári, gazdasági és gazdasági közigazpolgári per közigazgaper gatási per tási nemperes

büntető per

büntető nemperes

katonai tanácsok nemperes ügyei

katonai tanácsok perei

csőd- és felszámolási eljárások

érdemi cégügyek

123 363

4 620

1 824

4 654

5 458

377

777

462

138

6 182

Baranya MB

11 796

323

130

408

1 124

45

11

-

-

612

9 143

Bács-Kiskun MB

12 515

392

221

414

1 173

98

126

-

-

754

9 337

Békés MB

98 871

8 182

259

84

230

1 002

36

84

-

-

378

6 109

Borsod-Abaúj-Zemplén MB

11 743

304

155

520

1 089

92

127

-

-

686

8 770

Csongrád MB

11 321

308

152

358

1 011

111

146

238

43

767

8 187

Fejér MB

11 012

356

179

343

942

48

29

-

-

744

8 371

Győr-Moson-Sopron MB

11 450

349

141

329

1 324

78

93

133

94

671

8 238

Hajdú-Bihar MB

17 123

444

185

470

1 480

117

114

130

36

1 049

13 098

Heves MB

6 971

236

118

241

700

38

69

-

-

292

5 277

Jász-Nagykun-Szolnok MB

7 852

266

87

241

1 231

74

85

-

-

545

5 323

Komárom-Esztergom MB

7 961

235

129

213

801

74

15

-

-

551

5 943

Nógrád MB Pest MB Somogy MB

4 061

164

48

188

548

30

12

-

-

276

2 795

37 910

1 040

365

1 165

2 445

165

63

-

-

2 937

29 730

7 565

352

172

345

1 106

91

22

105

54

447

4 871

12 527

295

160

411

987

83

9

-

-

771

9 811

Tolna MB

4 512

147

86

166

677

24

3

-

-

251

3 158

Vas MB

5 303

172

77

209

649

34

34

-

-

157

3 971

Veszprém MB

8 033

301

108

377

971

58

14

-

-

421

5 783

Zala MB

7 355

397

118

304

891

33

11

-

-

525

5 076

328 555

10 960

4 539

11 586

25 609

1 706

1 844

1 068

365

19 016

251 862

Szabolcs-Szatmár-Bereg MB

Összesen

2003. évi %-ában Fővárosi Bíróság

108,7

141,8

117,5

127,5

118,4

109,3

52,4

84,8

116,9

129,1

106,1

Baranya MB

119,3

146,8

166,7

85,9

286,7

78,9

9,8

-

-

100,3

115,2

Bács-Kiskun MB

109,2

174,2

129,2

78,9

216,0

160,7

159,5

-

-

89,1

103,7

Békés MB

113,7

187,7

113,5

83,6

234,1

65,5

57,9

-

-

114,2

106,2

Borsod-Abaúj-Zemplén MB

105,0

132,2

140,9

111,1

205,9

117,9

86,4

-

-

85,2

99,5

Csongrád MB

108,3

190,1

133,3

85,0

218,4

252,3

125,9

93,7

153,6

113,0

100,1

Fejér MB

114,6

172,8

190,4

75,4

182,6

102,1

39,2

-

-

136,3

109,1

Győr-Moson-Sopron MB

111,5

159,4

122,6

71,2

256,1

80,4

211,4

59,4

376,0

118,8

103,0

Hajdú-Bihar MB

121,6

135,4

133,1

113,3

229,1

144,4

190,0

86,1

109,1

103,9

116,8

Heves MB

109,3

177,4

124,2

72,4

256,4

77,6

143,8

-

-

97,0

102,5

Jász-Nagykun-Szolnok MB

105,4

123,1

334,6

84,3

113,1

80,4

40,1

-

-

128,8

104,3

Komárom-Esztergom MB

116,3

167,9

172,0

89,1

325,6

145,1

19,7

-

-

132,1

106,1

Nógrád MB

119,1

103,8

400,0

97,9

216,6

107,1

15,6

-

-

109,1

114,7

Pest MB

110,7

168,6

151,5

86,4

143,5

101,9

43,4

-

-

109,4

108,8

Somogy MB

111,2

132,3

181,1

72,5

189,1

107,1

34,9

96,3

138,5

107,2

104,4

Szabolcs-Szatmár-Bereg MB

88,2

99,7

117,6

93,2

189,1

100,0

16,7

-

-

98,1

82,5

Tolna MB

111,9

159,8

148,3

71,9

238,4

92,3

18,8

-

-

108,2

102,1

Vas MB

106,7

150,9

104,1

83,6

170,3

55,7

26,4

-

-

83,5

105,2

Veszprém MB

111,6

140,7

166,2

90,8

170,4

111,5

31,8

-

-

105,3

106,4

Zala MB

115,3

156,3

95,2

81,3

380,8

106,5

8,9

-

-

111,0

106,5

109,7

146,4

131,6

98,7

173,2

107,6

56,8

83,2

150,2

113,5

105,4

Összesen

143

24. számú melléklet A megyei bíróságok ügyforgalma (elsőfokú ügyek) 2004. évben befejezett ügyek száma Ebből Terület

Fővárosi Bíróság

Összesen

polgári per

polgári, gazdasági közigaz- gazdasági és per gatási per közigazgatási nemperes

büntető per

büntető nemperes

katonai csőd- és érdemi tanácsok felszámonemperes cégügyek lási ügyei eljárások

katonai tanácsok perei

125 044

3 379

1 592

4 073

5 640

270

697

406

137

4 944

Baranya MB

12 223

251

101

443

1 142

63

8

-

-

643

9 572

Bács-Kiskun MB

13 180

371

191

478

1 166

85

132

-

-

829

9 928

Békés MB

103 906

8 381

238

86

260

961

35

81

-

-

391

6 329

Borsod-Abaúj-Zemplén MB

12 118

189

118

496

1 023

85

135

-

-

863

9 209

Csongrád MB

11 420

231

147

374

994

89

132

243

42

684

8 484

Fejér MB

11 222

283

127

450

956

41

28

-

-

617

8 720

Győr-Moson-Sopron MB

11 505

265

121

370

1 307

98

89

133

90

624

8 408

Hajdú-Bihar MB

17 641

308

147

441

1 363

87

106

123

34

1 145

13 887 5 437

Heves MB

7 169

211

104

276

681

42

70

-

-

348

Jász-Nagykun-Szolnok MB

7 942

264

68

211

1 214

67

83

-

-

471

5 564

Komárom-Esztergom MB

7 304

178

112

203

528

52

14

-

-

459

5 758

Nógrád MB Pest MB Somogy MB

5 596

170

30

190

541

33

10

-

-

227

4 395

39 487

624

257

1 349

1 954

156

59

-

-

2 553

32 535

7 998

312

127

405

1 124

96

22

95

55

419

5 343

12 985

324

136

398

762

91

8

-

-

792

10 474

Tolna MB

4 493

125

66

190

670

25

3

-

-

249

3 165

Vas MB

5 341

146

57

199

631

46

36

-

-

223

4 003

Veszprém MB

8 078

255

77

404

993

36

13

-

-

465

5 835

Zala MB

7 177

339

106

309

916

30

10

-

-

508

4 959

336 304

8 463

3 770

11 519

24 566

1 527

1 736

1 000

358

17 454

265 911

Szabolcs-Szatmár-Bereg MB

Összesen

2003. évi %-ában Fővárosi Bíróság

113,3

139,1

107,2

112,0

133,1

112,5

49,6

70,7

116,1

112,7

113,1

Baranya MB

129,9

142,6

150,7

95,7

312,9

134,0

7,3

-

-

108,8

126,1

Bács-Kiskun MB

122,7

244,1

126,5

101,7

227,7

118,1

178,4

-

-

101,5

116,9

Békés MB

121,3

218,3

136,5

98,1

233,3

63,6

56,6

-

-

118,8

114,4

Borsod-Abaúj-Zemplén MB

113,2

101,6

114,6

105,1

224,8

94,4

98,5

-

-

122,9

107,6

Csongrád MB

116,6

187,8

153,1

96,1

226,4

329,6

116,8

100,4

150,0

139,6

108,1

Fejér MB

124,0

195,2

162,8

142,0

204,3

107,9

37,3

-

-

130,4

117,0

Győr-Moson-Sopron MB

117,2

138,7

130,1

85,8

248,5

136,1

202,3

48,0

391,3

126,6

109,7

Hajdú-Bihar MB

127,3

109,2

134,9

105,3

210,7

119,2

182,8

71,9

106,3

149,7

122,8

Heves MB

114,9

191,8

123,8

88,7

258,9

87,5

148,9

-

-

95,1

108,5

Jász-Nagykun-Szolnok MB

112,3

182,1

309,1

71,8

115,4

81,7

39,2

-

-

141,9

112,9

Komárom-Esztergom MB

119,3

150,8

157,7

87,1

224,7

110,6

18,7

-

-

118,6

116,2

Nógrád MB

129,4

158,9

200,0

100,5

227,3

150,0

13,0

-

-

110,2

126,6

Pest MB

119,3

148,2

120,1

114,4

121,2

106,8

40,4

-

-

135,0

118,3

Somogy MB

116,2

145,8

141,1

93,1

198,2

115,7

32,8

77,9

144,7

93,7

110,9

91,1

159,6

124,8

87,7

146,3

108,3

14,5

-

-

108,3

86,6

Tolna MB

114,8

145,3

129,4

105,6

249,1

86,2

18,8

-

-

102,9

104,1

Vas MB

113,4

143,1

87,7

81,2

167,4

93,9

28,1

-

-

162,8

111,0

Veszprém MB

115,2

146,6

148,1

88,0

181,5

102,9

29,5

-

-

99,1

111,5

Zala MB

123,5

185,2

114,0

72,9

381,7

103,4

8,1

-

-

138,0

114,0

115,9

149,6

121,2

102,2

175,7

111,6

55,2

72,2

149,8

119,4

113,0

Szabolcs-Szatmár-Bereg MB

Összesen

144

25. számú melléklet A megyei bíróságokon folyamatban maradt elsőfokú ügyek megoszlása az eljárás időtartama szerint, 2004. december 31. Terület

Ügyek száma összesen

Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB Összesen

3 801 184 146 77 240 139 210 190 259 78 107 108 72 838 170 134 59 72 159 173 7 216

Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB Összesen

1 835 71 110 28 109 60 106 94 135 64 39 58 26 316 92 88 45 50 63 67 3 456

Ebből az érkezés napjától eltelt 0-3 hó 3-6 hó 6-12 hó 1-2 év 2-3 év 3 év felett időtartamúak aránya, % Polgári per 23,3 18,4 27,2 18,4 6,8 6,0 42,4 20,1 20,1 13,0 3,8 0,5 36,3 24,7 23,3 11,0 2,1 2,7 67,5 7,8 19,5 5,2 31,3 15,0 28,8 15,8 3,8 5,4 44,6 17,3 22,3 12,2 2,2 1,4 40,0 16,2 18,6 15,7 2,9 6,7 36,3 23,7 22,1 13,7 3,2 1,1 34,7 17,4 34,7 10,8 1,5 0,8 46,2 17,9 21,8 7,7 3,8 2,6 42,1 16,8 22,4 13,1 2,8 2,8 41,7 12,0 33,3 8,3 1,9 2,8 51,4 9,7 15,3 18,1 2,8 2,8 21,4 21,1 29,6 20,0 5,1 2,7 31,8 18,8 22,4 18,8 2,4 5,9 56,0 14,9 17,2 10,4 1,5 45,8 15,3 27,1 11,9 38,9 16,7 23,6 15,3 4,2 1,4 33,3 17,0 21,4 21,4 5,0 1,9 44,5 10,4 28,3 13,3 2,9 0,6 29,2 18,1 26,4 16,9 5,1 4,3 Gazdasági per 22,0 14,0 23,1 20,3 9,6 11,1 35,2 22,5 23,9 14,1 4,2 44,5 13,6 23,6 14,5 1,8 1,8 50,0 17,9 17,9 10,7 3,6 20,2 19,3 24,8 19,3 9,2 7,3 45,0 21,7 16,7 11,7 5,0 38,7 12,3 24,5 16,0 3,8 4,7 27,7 22,3 34,0 10,6 2,1 3,2 36,3 14,8 25,2 19,3 1,5 3,0 28,1 10,9 32,8 28,1 35,9 20,5 28,2 10,3 2,6 2,6 39,7 17,2 19,0 10,3 6,9 6,9 46,2 3,8 26,9 3,8 3,8 15,4 26,3 15,2 27,5 20,3 5,1 5,7 46,7 19,6 20,7 9,8 3,3 50,0 20,5 11,4 11,4 5,7 1,1 53,3 17,8 15,6 8,9 4,4 48,0 20,0 18,0 10,0 4,0 31,7 22,2 20,6 15,9 3,2 6,3 20,9 14,9 44,8 13,4 4,5 1,5 28,2 15,4 23,9 18,0 6,9 7,6

145

26. számú melléklet A megyei bíróságokon folyamatban maradt elsőfokú ügyek megoszlása az eljárás időtartama szerint, 2004. december 31. Terület Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB Összesen Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB Összesen

Ügyek száma összesen

Ebből az érkezés napjától eltelt 0-3 hó 3-6 hó 6-12 hó 1-2 év 2-3 év 3 év felett időtartamúak aránya, % Közigazgatási per 2 714 33,8 28,6 23,0 11,5 2,4 0,7 103 53,4 36,9 6,8 2,9 103 64,1 22,3 6,8 4,9 1,9 57 57,9 21,1 14,0 7,0 184 49,5 33,2 14,1 3,3 85 62,4 18,8 9,4 9,4 192 57,8 18,2 16,7 4,7 2,1 0,5 161 46,0 29,2 19,3 5,6 124 75,8 16,1 5,6 2,4 50 60,0 26,0 10,0 4,0 86 64,0 25,6 8,1 2,3 78 41,0 23,1 28,2 6,4 1,3 51 54,9 9,8 17,6 7,8 2,0 7,8 648 33,3 27,6 23,9 12,0 1,9 1,2 131 55,0 29,8 12,2 2,3 0,8 87 72,4 6,9 19,5 1,1 68 63,2 22,1 13,2 1,5 55 52,7 25,5 16,4 5,5 113 54,9 20,4 13,3 10,6 0,9 72 66,7 19,4 8,3 2,8 2,8 5 162 42,1 26,7 19,7 9,2 1,7 0,6 Büntető perek ( katonai nélkül ) 359 21,4 17,0 31,2 22,8 3,6 3,9 18 38,9 27,8 16,7 11,1 5,6 40 47,5 20,0 22,5 7,5 2,5 14 35,7 14,3 35,7 14,3 36 55,6 27,8 13,9 2,8 50 40,0 26,0 24,0 10,0 32 43,8 18,8 21,9 12,5 3,1 41 29,3 14,6 24,4 26,8 4,9 88 30,7 25,0 31,8 9,1 1,1 2,3 7 85,7 14,3 57 31,6 22,8 24,6 14,0 3,5 3,5 79 17,7 21,5 34,2 13,9 7,6 5,1 11 36,4 18,2 27,3 18,2 120 25,8 15,0 35,0 19,2 3,3 1,7 15 46,7 13,3 26,7 6,7 6,7 22 68,2 9,1 18,2 4,5 9 44,4 22,2 33,3 11 63,6 9,1 27,3 47 59,6 10,6 17,0 12,8 11 72,7 9,1 9,1 9,1 1 067 32,1 18,4 28,2 16,0 2,7 2,5

146

27. számú melléklet A megyei bíróságokon folyamatban maradt elsőfokú ügyek megoszlása az eljárás időtartama szerint, 2004. december 31.

Terület

Ügyek száma összesen

Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB

121 -

Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB Összesen

25 40 58 17 261

Ebből az érkezés napjától eltelt 0-3 hó

6-12 hó 1-2 év 2-3 év 3 év felett időtartamúak aránya, % Katonai tanácsok perei 71,1 14,9 9,1 4,1 0,8 84,0 52,5 36,2 70,6 61,7

3-6 hó

40,0 25,9 23,5 20,3

16,0 7,5 27,6 5,9 13,4

5,2 3,1

1,7 0,8

147

3,4 0,8

28. számú melléklet A megyei bíróságok ügyforgalma (fellebbezett ügyek), 2004. évben érkezett ügyek száma Ebből Terület

Összesen polgári per

Fővárosi Bíróság

polgári és gazdasági gazdasági közvádas per nemperes

büntető

büntető szabálypótmagán- nemperes sértési per a) vádas

magánvádas

munkaügyi per

munkaügyi nemperes

18 663

6 343

1 003

2 067

2 671

214

9

5 181

131

1 044

0

Baranya MB

2 310

647

57

358

444

38

1

650

0

98

17

Bács-Kiskun MB

2 896

851

140

561

404

31

2

767

26

107

7

Békés MB

2 337

629

59

463

463

22

4

548

28

115

6

Borsod-Abaúj-Zemplén MB

4 043

692

91

653

1 054

70

1

1 284

26

140

32

Csongrád MB

2 983

668

113

436

509

21

0

1 083

33

101

19

Fejér MB

2 262

591

65

432

304

42

1

750

10

64

3

Győr-Moson-Sopron MB

2 105

655

81

167

391

31

2

643

37

98

0

Hajdú-Bihar MB

3 242

919

184

301

847

1

0

829

23

124

14 4

Heves MB

1 699

459

51

273

330

18

0

435

36

93

Jász-Nagykun-Szolnok MB

2 589

550

37

478

753

28

0

599

30

114

0

Komárom-Esztergom MB

2 459

437

60

337

541

15

1

925

22

110

11 0

Nógrád MB

1 323

468

19

157

179

25

2

387

16

70

Pest MB

5 482

2 216

210

650

876

39

0

1 186

56

247

2

Somogy MB

2 587

860

80

258

734

48

4

437

19

147

0

Szabolcs-Szatmár-Bereg MB

3 429

863

105

364

930

48

0

881

30

195

13

Tolna MB

1 243

418

59

217

189

16

1

258

15

66

4

Vas MB

1 594

359

81

316

254

14

0

498

23

47

2

Veszprém MB

2 735

517

96

358

669

39

2

829

80

132

13

Zala MB

2 159

772

66

283

326

36

3

522

44

107

0

68 140

19 914

2 657

9 129

12 868

796

33

18 692

685

3 219

147

Összesen

2003. évi %-ában Fővárosi Bíróság

99,3

100,8

76,2

110,7

53,1

109,2

.

171,9

136,5

109,4

-

Baranya MB

94,2

81,8

79,2

163,5

59,8

172,7

.

142,9

0,0

65,8

-

Bács-Kiskun MB

95,6

83,3

95,2

194,8

49,0

77,5

.

148,6

118,2

64,1

-

Békés MB

112,1

96,5

111,3

208,6

69,3

73,3

.

175,1

147,4

95,0

-

Borsod-Abaúj-Zemplén MB

91,2

63,4

57,2

211,3

58,4

93,3

.

168,9

70,3

72,5

-

Csongrád MB

98,8

75,4

63,1

175,8

46,5

58,3

.

237,0

150,0

104,1

-

Fejér MB

112,0

93,5

76,5

140,3

55,4

144,8

.

231,5

76,9

82,1

-

Győr-Moson-Sopron MB

112,3

98,5

0,0

111,3

60,6

110,7

.

263,5

217,6

80,3

-

Hajdú-Bihar MB

92,1

79,8

77,6

91,8

74,8

5,3

.

166,1

60,5

107,8

-

Heves MB

96,6

73,8

89,5

189,6

87,3

180,0

.

103,8

163,6

87,7

-

Jász-Nagykun-Szolnok MB

110,5

79,1

176,2

262,6

72,0

100,0

.

228,6

214,3

121,3

-

Komárom-Esztergom MB

110,6

69,9

105,3

229,3

73,2

78,9

.

178,6

100,0

114,6

-

Nógrád MB

94,6

95,5

105,6

68,9

49,1

156,3

.

180,8

133,3

137,3

-

Pest MB

99,1

93,6

99,1

110,7

65,3

83,0

.

162,2

107,7

130,0

-

Somogy MB

93,1

107,4

125,0

103,6

74,5

133,3

.

117,8

65,5

61,3

Szabolcs-Szatmár-Bereg MB

102,5

80,8

126,5

141,6

85,1

126,3

.

137,9

96,8

142,3

-

Tolna MB

102,7

82,6

115,7

187,1

61,5

160,0

.

195,5

83,3

97,1

-

Vas MB

93,9

69,3

135,0

82,9

77,7

46,7

.

159,6

63,9

142,4

-

Veszprém MB

104,6

82,9

97,0

162,0

59,6

118,2

.

258,3

170,2

91,7

-

Zala MB

106,3

85,5

95,7

142,9

61,6

180,0

.

271,9

122,2

135,4

-

Összesen 100,0 88,9 87,4 137,3 62,1 104,5 a) 2003. év adata 2003. VI. 30-ig az előzetes letartóztatás ügyében hozott intézkedések számát tartalmazza.

.

174,8

117,3

99,5

-

148

29. számú melléklet A megyei bíróságok ügyforgalma (fellebbezett ügyek), 2004. évben befejezett ügyek száma Ebből Terület

Fővárosi Bíróság

Összesen

polgári per

polgári és gazdasági gazdasági per nemperes közvádas

büntető magánvádas

pótmagánvádas

büntető szabálynemperes sértési per a)

munkaügyi per

munkaügyi nemperes

19 010

6 299

1 052

2 055

3 305

182

7

5 095

126

889

0

Baranya MB

2 354

690

58

313

486

39

1

642

1

120

4

Bács-Kiskun MB

2 886

840

128

486

499

32

0

764

26

105

6

Békés MB

2 358

665

54

471

458

26

2

542

28

108

4

Borsod-Abaúj-Zemplén MB

3 980

732

101

619

1 028

70

1

1 239

30

130

30

Csongrád MB

3 032

691

117

418

574

23

0

1 066

33

92

18

Fejér MB

2 173

576

70

386

283

39

1

734

11

69

4

Győr-Moson-Sopron MB

1 980

685

50

168

279

30

1

635

38

94

0

Hajdú-Bihar MB

3 230

973

206

310

732

4

0

823

21

147

14

Heves MB

1 691

476

51

253

324

20

0

430

36

97

4

Jász-Nagykun-Szolnok MB

2 570

576

34

454

753

27

0

592

31

103

0

Komárom-Esztergom MB

2 437

442

59

329

531

15

1

921

22

106

11

Nógrád MB

1 294

445

22

151

198

21

1

375

16

65

0

Pest MB

5 416

2 311

200

643

814

38

0

1 185

57

167

1

Somogy MB

2 621

827

75

265

699

39

3

420

20

273

0

Szabolcs-Szatmár-Bereg MB

3 405

920

113

332

896

46

0

880

29

178

11

Tolna MB

1 225

409

65

213

181

16

1

253

14

68

5

Vas MB

1 620

369

76

303

273

20

0

509

25

44

1

Veszprém MB

2 822

461

85

330

848

48

1

811

77

147

14

Zala MB Összesen

2 179

768

57

288

345

35

3

539

39

105

0

68 283

20 155

2 673

8 787

13 506

770

23

18 455

680

3 107

127

102,2

105,2

78,4

122,8

61,2

84,7

.

169,2

131,3

103,4

-

96,0

88,9

70,7

151,9

62,1

177,3

.

142,4

0,0

90,9

-

2003. évi %-ában Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB

88,6

75,5

71,1

156,3

55,6

78,0

.

148,6

118,2

58,7

-

110,2

99,6

103,8

205,7

65,1

108,3

.

176,5

147,4

81,2

-

89,1

66,0

62,3

202,3

57,1

101,4

.

160,7

83,3

61,9

-

Csongrád MB

100,2

81,6

63,2

168,5

51,3

52,3

.

233,8

157,1

86,8

-

Fejér MB

107,8

95,8

79,5

122,5

50,6

134,5

.

224,5

84,6

84,1

-

Győr-Moson-Sopron MB

100,5

104,7

384,6

100,0

38,6

100,0

.

260,2

211,1

80,3

-

Hajdú-Bihar MB

89,7

84,4

94,1

96,6

58,3

25,0

.

166,6

55,3

144,1

-

Heves MB

95,9

78,0

89,5

180,7

80,2

181,8

.

102,6

163,6

97,0

-

Jász-Nagykun-Szolnok MB

106,0

84,6

136,0

250,8

66,2

150,0

.

217,6

238,5

105,1

-

Komárom-Esztergom MB

106,3

69,5

105,4

233,3

66,1

88,2

.

179,5

95,7

103,9

-

Nógrád MB

91,9

94,5

146,7

65,9

50,6

95,5

.

176,9

123,1

122,6

-

101,7

98,2

102,0

119,5

64,6

126,7

.

162,6

111,8

98,2

-

Somogy MB

95,9

98,5

98,7

110,9

68,8

95,1

.

113,2

71,4

231,4

-

Szabolcs-Szatmár-Bereg MB

94,6

85,2

131,4

130,2

69,1

85,2

.

142,4

90,6

100,6

-

Tolna MB

99,3

80,5

138,3

185,2

54,2

145,5

.

197,7

77,8

95,8

-

Vas MB

95,9

73,4

131,0

79,1

81,3

62,5

.

168,5

71,4

110,0

-

Veszprém MB

101,8

70,9

80,2

140,4

67,8

145,5

.

252,6

167,4

115,7

-

Zala MB

104,5

85,6

86,4

157,4

58,7

87,5

.

285,2

97,5

136,4

-

99,2

91,0

85,9

136,9

61,2

96,4

.

173,3

116,4

101,7

-

Pest MB

Összesen

a) 2003. év adata 2003. VI. 30-ig az előzetes letartóztatás ügyében hozott intézkedések számát tartalmazza.

149

30. számú melléklet A megyei bíróságokon folyamatban maradt fellebbezett ügyek megoszlása az eljárás időtartama szerint, 2004. december 31. Terület

Ügyek száma összesen

Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB Összesen

2 699 118 117 98 103 100 150 185 124 69 68 56 87 463 121 170 65 76 140 171 5 180

Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB Összesen

627 13 27 16 12 22 8 31 60 6 7 6 59 12 12 1 11 23 16 969

Ebből az érkezés napjától eltelt 0-3 hó 3-6 hó 6-12 hó 1-2 év 2-3 év 3 év felett időtartamúak aránya, % Polgári per 36,1 36,8 24,2 2,6 0,3 0,0 80,5 18,6 0,8 96,6 2,6 0,9 86,7 9,2 4,1 90,3 7,8 1,0 1,0 93,0 6,0 1,0 58,7 28,0 10,7 1,3 1,3 68,6 22,7 7,0 1,1 0,5 89,5 4,8 4,0 1,6 85,5 5,8 5,8 2,9 85,3 5,9 7,4 1,5 92,9 3,6 3,6 92,0 6,9 1,1 69,1 17,7 10,8 2,2 0,2 90,9 5,0 4,1 75,9 15,3 5,3 3,5 95,4 4,6 73,7 14,5 11,8 70,0 18,6 10,0 1,4 67,8 22,8 8,8 0,6 56,3 25,9 15,6 1,9 0,2 0,1 Gazdasági per 26,8 37,3 33,7 2,2 100,0 74,1 18,5 3,7 3,7 81,3 12,5 6,3 100,0 95,5 4,5 62,5 12,5 12,5 12,5 67,7 32,3 46,7 36,7 15,0 1,7 83,3 16,7 100,0 83,3 16,7 64,4 25,4 8,5 1,7 83,3 16,7 75,0 25,0 100,0 90,9 9,1 69,6 26,1 4,3 100,0 43,1 31,3 23,6 1,9 0,1

150

31. számú melléklet A megyei bíróságokon folyamatban maradt fellebbezett ügyek megoszlása az eljárás időtartama szerint, 2004. december 31. Terület

Ügyek száma összesen

Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB Összesen

1 881 39 141 115 429 95 64 188 303 120 116 213 66 517 132 278 38 39 163 82 5 019

Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB Összesen

82 2 9 4 24 3 5 8 2 2 6 6 23 11 13 1 5 4 210

Ebből az érkezés napjától eltelt 0-3 hó

3-6 hó

6-12 hó

1-2 év

2-3 év

3 év felett

időtartamúak aránya, % Közvádas büntető per 27,8 25,9 92,3 7,7 56,7 33,3 66,1 27,0 66,7 24,2 67,4 24,2 78,1 14,1 62,2 20,7 54,1 30,4 68,3 26,7 90,5 7,8 71,4 22,1 50,0 22,7 31,1 20,7 94,7 4,5 58,3 29,5 92,1 7,9 92,3 2,6 68,7 20,2 62,2 32,9 48,8 23,8 Magánvádas büntető per 41,5 26,8 100,0 55,6 33,3 100,0 66,7 29,2 100,0 100,0 50,0 100,0 100,0 83,3 16,7 83,3 16,7 52,2 13,0 100,0 61,5 23,1 100,0 100,0 75,0 25,0 60,5 19,5

35,3 8,5 7,0 8,4 6,3 7,8 17,0 14,9 5,0 1,7 5,6 24,2 43,9 0,8 11,5 5,1 8,6 4,9 22,4

11,0 1,4 0,7 1,1 0,7 0,9 1,5 4,3 0,7 2,5 4,9

0,1 1,1 1,5 0,1

0,1 0,0

31,7 11,1 4,2 50,0 26,1 15,4 19,0

8,7 1,0

-

-

151

32. számú melléklet A megyei bíróságokon folyamatban maradt fellebbezett ügyek megoszlása az eljárás időtartama szerint, 2004. december 31. Terület

Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB Összesen Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB Összesen

Ügyek száma összesen

Ebből: az érkezés napjától eltelt 0-3 hó

3-6 hó

6-12 hó

1-2 év

2-3 év

3 év felett

időtartamúak aránya, %

Pótmagánvádas büntető per 2 50,0 50,0 2 100,0 2 100,0 1 100,0 1 100,0 1 100,0 1 100,0 10 90,0 10,0 Munkaügyi per 520 34,2 43,8 21,2 19 94,7 9 88,9 11,1 24 95,8 4,2 39 89,7 10,3 21 100,0 11 100,0 35 82,9 17,1 10 100,0 10 90,0 10,0 21 95,2 4,8 14 85,7 14,3 10 80,0 20,0 133 46,6 43,6 7,5 14 71,4 14,3 7,1 25 80,0 12,0 4,0 2 100,0 6 100,0 14 92,9 7,1 23 91,3 8,7 960 53,8 32,5 12,7

-

-

-

0,8 2,3 4,0 0,8

5,3 7,1 0,2

-

152

33. számú melléklet A megyei bíróságokon folyamatban maradt fellebbezett ügyek megoszlása az eljárás időtartama szerint, 2004. december 31.

Terület

Ügyek száma összesen

Ebből az érkezés napjától eltelt 0-3 hó

3-6 hó

6-12 hó

1-2 év

2 év felett

időtartamúak aránya, %

Szabálysértési ügyek Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB Összesen

5 1 2 1 1 4 6 20

100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

-

-

-

-

153

34. számú melléklet Az ítélőtáblák ügyforgalma (fellebbezett ügyek) 2004. évben érkezett ügyek száma Ebből Terület

Fővárosi Pécsi Szegedi Összesen

Összesen

7 858 1 123 1 689 10 670

polgári per

1 521 240 235 1 996

gazdasági per

közigazgatási per

394 112 165 671

polgári, gazdasági és büntető per közigazgatási nemperes

1 236 1 236

büntető nemperes

katonai tanácsok perei

katonai tanácsok nemperes ügyei

2 520 483 677 3 680

726 203 153 1 082

1 207 85 459 1 751

169 169

85 85

72,7 112,9 98,0 80,3

84,2 103,0 70,2 84,7

253,6 106,3 266,9 240,5

63,5 63,5

126,9 126,9

2003. évi %-ában Fővárosi Pécsi Szegedi Összesen

102,2 103,4 113,9 104,0

95,7 108,6 104,9 98,1

105,6 70,0 92,7 94,4

209,8 209,8

154

35. számú melléklet Az ítélőtáblák ügyforgalma (fellebbezett ügyek) 2004. évben befejezett ügyek száma Ebből Terület

Fővárosi Pécsi Szegedi Összesen

Összesen

8 451 1 164 1 734 11 349

polgári per

1 594 238 242 2 074

gazdasági per

közigazgatási per

469 136 160 765

polgári, gazdasági és büntető per közigazgatási nemperes

1 026 1 026

büntető nemperes

katonai tanácsok perei

katonai tanácsok nemperes ügyei

3 199 495 684 4 378

664 222 174 1 060

1 168 73 474 1 715

248 248

83 83

153,8 148,6 111,0 144,5

112,7 150,0 116,8 119,6

262,5 101,4 305,8 255,2

183,7 183,7

127,7 127,7

2003. évi %-ában Fővárosi Pécsi Szegedi Összesen

171,7 142,6 147,3 164,1

129,5 151,6 174,1 135,8

223,3 128,3 135,6 176,3

618,1 618,1

155

36. számú melléklet Az ítélőtáblákon folyamatban maradt fellebbezett ügyek megoszlása az eljárás időtartama szerint, 2004. december 31.

Terület

Fővárosi Pécsi Szegedi Összesen Fővárosi

Ügyek száma összesen

285 66 78 429

Ebből az érkezés napjától eltelt 0 - 3 hó

83,9 60,6 55,1 75,1

88

77,3

Pécsi Szegedi Összesen

30 65 183

66,7 44,6 63,9

Fővárosi Pécsi Szegedi Összesen

633 633

Fővárosi Pécsi Szegedi Összesen

335 30 48 413

Fővárosi Pécsi Szegedi Összesen

52 52

3 - 6 hó

6 - 12 hó

időtartamúak aránya, % Polgári per 11,6 4,2 0,4 24,2 13,6 1,5 38,5 6,4 18,4 6,1 0,5 Gazdasági per 15,9 6,8

26,7 3,3 47,7 6,2 29,0 6,0 Közigazgatási per 41,7 30,6 27,0 41,7 30,6 27,0 Büntető per (katonai nélkül) 29,0 25,4 43,6 96,7 3,3 79,2 16,7 4,2 39,7 22,8 35,8 Katonai tanácsok ügyei 71,2 71,2

1 - 2 év

21,2 21,2

5,8 5,8

2 - 3 év

3 év felett

-

-

-

-

-

3,3 1,5 1,1

-

-

0,6 0,6

-

-

2,1 1,7

-

-

1,9 1,9

-

-

156

37. számú melléklet Bírák engedélyezett létszáma és a betöltött álláshelyek száma

Bíróság Legfelsőbb Bíróság Debreceni Ítélőtábla Fővárosi Ítélőtábla Győri Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Összesen Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB Megyei bíróságok összesen MINDÖSSZESEN

2003. december 31. E B 83

84

77

75

14 21 112 697 95 123 85 179 106 82 85 131 72 88 80 52 218 90 120 61 47 81 70 2 562 2 757

2004. december 31. E

B

Változás %-a E

B

97,59

95,24

80 25 83 14 15 20 157 681 94 119 85 165 104 79 73 110 71 87 73 52 216 89

110,39

110,67

14 21 110 664 95 117 81 170 102 81 78 131 72 88 73 51 208 86

81 25 85 16 15 21 162 702 95 123 85 179 106 82 85 131 72 88 78 52 220 90

107,14 100,00 144,64 100,72 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 97,50 100,00 100,92 100,00

107,14 95,24 142,73 102,56 98,95 101,71 104,94 97,06 101,96 97,53 100,00 83,97 98,61 98,86 100,00 101,96 103,85 103,49

120 61 45 81 69 2 473 2 667

121 61 47 81 70 2 568 2 811

118 61 46 83 67 2 473 2 710

100,83 100,00 100,00 100,00 100,00 100,23 101,96

98,33 100,00 102,22 102,47 97,10 100,00 101,61

157

38. számú melléklet

Bírósági titkárok engedélyezett létszáma és a betöltött álláshelyek száma Bíróság

2003. december 31. E

Legfelsőbb Bíróság Debreceni Ítélőtábla Fővárosi Ítélőtábla Győri Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla

B 7

6

2004. december 31. E B

Változás %-a E

12

11 4 8 0 3 2

22

5

3 5

3 1

7 22 4 3 5

30

9

41

17

Fővárosi Bíróság

100

89

117

105

Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB Megyei bíróságok összesen MINDÖSSZESEN

13 22 11 41 29 14 16 24 9 14 14 11 47 16 18 9 9 6 7 430 467

12 18 9 11 27 9 15 10 5 7 6 5 45 15 18 4 4 6 6 321 336

13 22 11 41 29 14 16 24 10 14 14 11 47 16 18 9 9 6 7 448 501

13 22 10 21 29 13 16 9 10 12 12 5 46 13 18 7 6 6 7 380 408

Összesen

B

171,43

183,33

100,00

160,00

100,00 100,00

100,00 200,00

136,67 117,00

188,89 117,98

100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 111,11 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00

108,33 122,22 111,11 190,91 107,41 144,44 106,67 90,00 200,00 171,43 200,00 100,00 102,22 86,67 100,00 175,00 150,00 100,00 116,67

104,19 107,28

118,38 121,43

158

39. számú melléklet

Bírósági fogalmazók engedélyezett létszáma és a betöltött álláshelyek száma Bíróság Legfelsőbb Bíróság

2003. december 31. 2004. december 31. E

B 2

Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB Megyei bíróságok összesen MINDÖSSZESEN

B

E

B

50,00

33,33

3

1

1

16

2

22 1

0

16

2

23

116

128

106

118

91,38

92,19

16 30 19 30 7 17 19 18 14 14 13 10 35 14 25 10 10 19 15

18 36 19 45 7 20 19 32 18 21 21 14 35 12 25 9 16 20 19

16 30 19 30 7 17 19 18 13 14 13 10 35 14 25 10 10 19 15

19 32 19 36 7 17 19 31 13 16 15 16 34 16 25 12 15 18 18

100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 92,86 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00

105,56 88,89 100,00 80,00 100,00 85,00 100,00 96,88 72,22 76,19 71,43 114,29 97,14 133,33 100,00 133,33 93,75 90,00 94,74

451 453

534 553

440 443

496 520

97,56 97,79

92,88 94,03

Debreceni Ítélőtábla Fővárosi Ítélőtábla Győri Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Összesen

E

Változás %-a

137,50

159

40. számú melléklet

Kimutatás a bírák, tisztviselők és írnokok engedélyezett létszámáról, 2004. december 31.

Bíróság

Legfelsőbb Bíróság Debreceni Ítélőtábla Fővárosi Ítélőtábla Győri Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB Összesen

Bírák Tisztviselők Írnokok Tisztviselők, engedélyezett engedélyezett engedélyezett írnokok száma száma száma eng. száma 81 118 28 146 25 31 0 31 85 84 0 84 16 24 0 24 15 24 0 24 21 29 3 32 702 95 123 85 179 106 82 85 131 72 88 78 52 220 90 121 61 47 81 70 2 811

888 132 177 136 245 181 126 134 192 118 154 116 95 353 115 191 107 81 94 91 4 036

446 60 85 29 112 54 40 34 61 28 15 37 15 100 61 45 13 22 63 44 395

Egy bíróra jutó tisztviselők, írnokok száma 1,80 1,24 0,99 1,50 1,60 1,52

1 334 192 262 165 357 235 166 168 253 146 169 153 110 453 176 236 120 103 157 135 5 431

1,90 2,02 2,13 1,94 1,99 2,22 2,02 1,98 1,93 2,03 1,92 1,96 2,12 2,06 1,96 1,95 1,97 2,19 1,94 1,93 1,93

160

41. számú melléklet

Legfelsőbb bírósági, ítélőtáblai és megyei bírósági bírák bírói gyakorlat szerinti megosztása 2004. december 31-én Bíróság

Bírói gyakorlat 0-3 év

4-10 év

11-20 év

21-30 év 31 év felett

Összesen

Legfelsőbb Bíróság

0

2

23

27

28

80

Debreceni Ítélőtábla Fővárosi Ítélőtábla Győri Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Összesen

0 1 0 0 0 1

2 8 1 3 0 14

14 36 6 6 10 72

8 27 6 3 6 50

1 11 1 3 4 20

25 83 14 15 20 157

11 1 0 0 0 0 0 1 0 1 0 1 0 2 2 0 0 0 0 0 19 20

33 9 5 3 3 7 1 2 6 1 1 8 2 12 0 1 3 0 1 0 98 114

133 12 16 16 17 16 8 8 24 10 11 9 13 31 15 21 9 9 13 14 405 500

48 7 9 7 13 10 9 4 10 6 11 3 3 19 10 11 5 4 8 5 202 279

26 7 10 4 10 4 7 5 4 5 7 4 1 9 5 5 5 4 10 4 136 184

251 36 40 30 43 37 25 20 44 23 30 25 19 73 32 38 22 17 32 23 860 1 097

Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB Megyei bíróságok összesen Mindösszesen

161

42. számú melléklet

Helyi bírósági bírák bírói gyakorlat szerinti megosztása 2004. december 31-én Bíróság

0-3 év

Bírói gyakorlat Összesen 4-10 év 11-20 év 21-30 év 31 év felett

Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB

79 18 13 12 16 19 3 11

173 20 34 18 45 21 27 26

135 19 20 18 47 23 18 14

32 0 6 4 13 1 5 1

11 1 6 3 1 3 1 1

430 58 79 55 122 67 54 53

Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB Összesen

11 5 5 11 5 38 8 5 5 4 10 7 285

22 18 24 22 17 53 24 29 15 12 18 15 633

26 11 22 11 8 42 20 38 10 8 18 15 523

5 10 5 4 2 9 3 8 4 3 4 5 124

2 4 1 0 1 1 2 0 5 2 1 2 48

66 48 57 48 33 143 57 80 39 29 51 44 1 613

162

43. számú melléklet

Legfelsőbb bírósági, ítélőtáblai és megyei bírósági bírák 2004. december 31-én (összesen) Bíróság

Büntető Polgári

Gazdasági

Cég

Közigazgatási

Katonai

Összesen

0 0 4 0 0 0 4

80 25 83 14 15 20 157

Legfelsőbb Bíróság

15

37

14

0

Debreceni Ítélőtábla Fővárosi Ítélőtábla Győri Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla

13 19 5 6 8

12 51 9 9 12

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

51

93

0

0

14 0 9 0 0 0 9

50 12 16 11 16 11 9 5 15 7 12 9 6

76 13 13 11 12 17 9 6 16 9 11 11 7

47 5 5 4 4 0 1 2 4 4 2 1 3

52 5 4 3 4 4 4 4 5 3 3 2 2

21 1 2 1 7 3 2 1 2 0 2 2 1

5 0 0 0 0 2 0 2 2 0 0 0 0

251 36 40 30 43 37 25 20 44 23 30 25 19

20 9 15 6 5 10 5 249 315

28 11 10 9 7 11 9 296 426

9 3 2 3 0 3 3 105 119

11 3 5 3 2 4 2 125 125

5 4 6 1 3 4 4 72 95

0 2 0 0 0 0 0 13 17

73 32 38 22 17 32 23 860 1 097

Összesen Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB Megyei bíróságok összesen Mindösszesen

163

44. számú melléklet

Legfelsőbb bírósági, ítélőtáblai és megyei bírósági bírák 2004. december 31-én (férfiak) Büntető

Polgári

Gazdasági

Cég

Közigazgatási

Katonai

Összesen

Legfelsőbb Bíróság

11

16

0

0

7

0

34

Debreceni Ítélőtábla Fővárosi Ítélőtábla Győri Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla

5 9 2 5

8 7 5 4

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 4 0 0

13 20 7 9

Szegedi Ítélőtábla

3

7

0

0

0

0

10

24 14 9 8 4 6 5 4 3 2 3 4 4 4

31 16 3 4 2 6 7 2 1 5 1 1 4 1

0 10 1 1 1 1 1 0 2 1 3 1 1 2

0 7 1 2 1 3 2 1 0 3 1 1 1 0

0 4 0 0 0 4 0 1 0 1 0 2 0 1

4 5 0 0 0 0 2 0 1 2 0 0 0 0

59 56 14 15 8 20 17 8 7 14 8 9 10 8

2 5 5 4 4 5 3 98 133

8 3 4 4 4 3 2 81 128

1 1 1 2 0 1 1 32 32

1 2 0 1 2 0 0 29 29

1 2 3 1 3 1 2 26 33

0 2 0 0 0 0 0 12 16

13 15 13 12 13 10 8 278 371

Bíróság

Összesen Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB Megyei bíróságok összesen Mindösszesen

164

45. számú melléklet

Legfelsőbb bírósági, ítélőtáblai és megyei bírósági bírák 2004. december 31-én (nők)

Bíróság

Büntető Polgári

Gazdasági

Cég

KözigazÖsszesen gatási

Legfelsőbb Bíróság

4

21

14

0

7

46

Debreceni Ítélőtábla Fővárosi Ítélőtábla Győri Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla

7 10 3 1 5

5 44 4 5 5

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 9 0 0 0

12 63 7 6 10

26 34 3 8 7 9 7 5 2 13 4 8 5 2 18 4

63 66 10 9 9 7 8 7 5 11 8 10 7 6 20 8

0 34 4 4 3 3 0 1 1 3 1 1 0 1 8 2

0 45 4 2 2 1 2 3 4 2 2 2 1 2 10 1

9 16 1 2 1 3 3 1 1 1 0 0 2 0 4 2

98 195 22 25 22 23 20 17 13 30 15 21 15 11 60 17

10 2 1 5 2 149 179

6 5 3 8 7 220 304

1 1 0 2 2 72 86

5 2 0 4 2 96 96

3 0 0 3 2 45 61

25 10 4 22 15 582 726

Összesen Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB Megyei bíróságok összesen Mindösszesen

165

46. számú melléklet

Helyi bírósági bírák 2004. december 31-én (összesen) Bíróság

Büntető Polgári

Gazda- Közigazsági gatási

Munkaügyi

Összesen

Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB

147 21 32 24 56 26 21 20

214 31 45 28 60 37 30 28

39 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0

30 6 2 3 6 4 3 5

430 58 79 55 122 67 54 53

Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB Összesen

30 18 27 23 14 64 21 36 15 13 23 19 650

32 27 27 22 16 72 32 40 22 14 25 23 825

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 39

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

4 3 3 3 3 7 4 4 2 2 3 2 99

66 48 57 48 33 143 57 80 39 29 51 44 1 613

166

47. számú melléklet

Helyi bírósági bírák 2004. december 31-én (férfiak) Bíróság

Büntető Polgári

Gazda- Közigaz- MunkaÖsszesen sági gatási ügyi

Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB

36 8 13 7 24 11 7 8

34 10 10 6 12 8 10 7

7 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0

0 2 0 2 0 1 3 0

77 20 23 15 36 20 20 15

Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB Összesen

15 9 6 12 8 11 10 12 9 7 8 4 225

6 6 4 5 4 10 10 10 6 8 7 8 181

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 7

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 1 0 1 1 2 1 1 0 0 15

21 15 10 18 12 22 21 24 16 16 15 12 428

167

48. számú melléklet

Helyi bírósági bírák 2004. december 31-én (nők) Bíróság

Büntető Polgári

Gazda- Közigazsági gatási

Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB

111 13 19 17 32 15 14

180 21 35 22 48 29 20

32 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB Összesen

12 15 9 21 10 6 53 11 24 7 6 15 15 425

21 26 21 23 18 12 62 22 30 15 6 18 15 644

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 32

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Munka- Összesen ügyi 30 353 4 38 2 56 1 40 6 86 3 47 0 34 5 4 3 3 2 3 6 3 2 1 1 3 2 84

38 45 33 47 30 21 121 36 56 23 13 36 32 1 185

168

49. számú melléklet

Bírósági vezetők nemek szerinti bontásban 2004. december 31-én Bíróság Legfelsőbb Bíróság Debreceni Ítélőtábla Fővárosi Ítélőtábla Győri Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Összesen Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB Megyei bíróságok összesen Mindösszesen

Legfelsőbb Bíróság Nő Férfi Össz. Nő 2

4

6

2 6 2 0 1 11

2

4

6

11

Ítélőtáblák Férfi Össz. 2 0 2 4 3 11

11

Megyei bíróság Nő Férfi Össz.

Nő

Helyi bíróság Férfi Össz.

4 6 4 4 4 22

22

9 3 1 4 2 3 5 3 3 4 3 5 2 6 2 2 1 1 3 2 64 64

11 3 4 2 3 2 1 2 1 1 2 1 3 3 4 3 5 4 3 3 61 61

20 6 5 6 5 5 6 5 4 5 5 6 5 9 6 5 6 5 6 5 125 125

29 7 6 7 8 2 6 4 5 3 4 5 3 16 6 7 3 2 4 8 135 135

12 1 6 3 6 6 3 1 4 5 4 0 3 5 4 2 4 5 3 2 79 79

41 8 12 10 14 8 9 5 9 8 8 5 6 21 10 9 7 7 7 10 214 214

Összesen 6 4 6 4 4 4 22 61 14 17 16 19 13 15 10 13 13 13 11 11 30 16 14 13 12 13 15 339 367

169

50. számú melléklet

Kimutatás a Legfelsőbb Bíróságon, az ítélőtáblákon, a megyei (fővárosi) bíróságokon a bírói szolgálati viszony megszüntetéséről 2004. év Bíróság Legfelsőbb Bíróság

LB bíró

A bírói pályát elhagyók száma ítélőtáblai megyei bíró helyi bíró bíró

Összesen

4

Debreceni Ítélőtábla Fővárosi Ítélőtábla Győri Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla

4 2

2

Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB

10 1 3 0 0 1 0 2 1 0 0 1 0 1 1

9 1 1 1 4 0 0 0 3 0 0 0 2 3 0

19 2 4 1 4 1 0 2 4 0 0 1 2 4 1

Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB Igazságügyi Minisztérium Összesen

0 1 0 2 1 0 25

1 0 0 3 2 0 30

1 1 0 5 3 0 61

4

2

170

51. számú melléklet

Kimutatás a bírák szolgálati viszonyának megszűnéséről a bírói gyakorlat megoszlása alapján, 2004. Év

Bírói pályát elhagyók száma

0-3 4 és 7 8 és 11 12 és 17 18 és 23 24 és 29 30-tól Összesen

4 4 5 12 3 10 23 61

Kimutatás a bírák szolgálati viszonyának megszűnéséről a bírák kora alapján, 2004. Év 26 és 35 36 és 45 46 és 55 56 és 60 60-tól Összesen

Bírói pályát elhagyók száma 4 12 7 6 32 61

Kimutatás a bírák szolgálati viszonyának megszűnéséről a bírák neme alapján, 2004. Neme Férfi Nő Összesen

Bírói pályát elhagyók száma 27 34 61

171

52. számú melléklet

Kimutatás a bírói állásokra kiírt pályázatokról, kinevezésekről és áthelyezésekről (beosztásokról) 2004. évben

Bíróság Debreceni Ítélőtábla Fővárosi Ítélőtábla Győri Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Összesen Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB Megyei bíróságok összesen

21 9 12 1 1

2004-ben áthelyezések (beosztások) száma 21 8 10 1 1

44

41

2004-ben kiírt pályázatok száma

2004-ben kinevezések száma

49 4 4 6 5 5 1 7 3

37 3 4 6 3 5 1 7 3

10 1

2 13 3 19

1 5 3 15

1 1

6 1 1 1 4 2 136

4 1 1 1 4 2 106

2

2

3

20

172

53. számú melléklet

A KÖZPONTI OKTATÁSI TERVNEK MEGFELELŐEN LEBONYOLÍTOTT KÉPZÉSEK

2004. FEBRUÁR 1.

Konferencia belső ellenőrök számára Jelentkezők száma: 32 fő

2.

Egyhetes anyagi jogi tanfolyam a kevesebb gyakorlattal rendelkező büntető ügyeket tárgyaló bírák számára Jelentkezők száma: 56 fő

3.

Egyhetes anyagi jogi tanfolyam a kevesebb gyakorlattal rendelkező civilisztikai ügyeket tárgyaló bírák számára Jelentkezők száma: 58 fő

4.

A nemzetközi ügyekkel kapcsolatos eljárások gyakorlata, egynapos konferencia civilisztikai ügyszakban ítélkező bírák számára Jelentkezők száma: 164 fő

5.

Háromnapos szeminárium családjogi ügyeket tárgyaló bírák számára Jelentkezők száma: 65 fő

6.

A biztosítási szerződések, egynapos konferencia Jelentkezők száma: 138 fő 2004. MÁRCIUS

1.

Háromnapos konzultatív tanácskozás a megyei bíróságok elnökhelyettesei számára időszerű igazgatási kérdésekről Jelentkezők száma: 19 fő

2.

Kétnapos konzultatív tanácskozás civilisztikai kollégiumvezetők részére Jelentkezők száma: 32 fő

3.

A cégtörvény és a gazdasági társaságokról szóló törvény jogharmonizációs változásai, egynapos konferencia Jelentkezők száma: 103 fő

4.

Háromnapos szeminárium munkaügyi bírák számára Jelentkezők száma: 78 fő

173

5.

Háromnapos szeminárium közlekedési ügyeket tárgyaló bírák számára igazságügyi szakértők közreműködésével Jelentkezők száma: 68 fő

6.

A nemzetközi ügyekkel kapcsolatos eljárások gyakorlata, egynapos konferencia büntető ügyszakban ítélkező bírák számára Jelentkezők száma: 79 fő

7.

Egyhetes tanfolyam bírósági titkárok számára Jelentkezők száma: 100 fő 2004. ÁPRILIS

1.

Kétnapos konzultatív tanácskozás büntető kollégiumvezetők részére Jelentkezők száma: 29 fő

2.

A zálogjog – egynapos konferencia Jelentkezők száma: 128 fő

3.

Háromnapos szeminárium a civilisztikai ügyszakban ítélkező bírák számára a kártérítés egyes kérdéseiről Jelentkezők száma: 76 fő

4.

A kábítószerrel visszaélés új jogi szabályozása, egynapos konferencia Jelentkezők száma: 119 fő

5.

Az EU Tanácsának 1346/2000/EK rendelete az országhatárt átlépő fizetésképtelenségi eljárások szabályairól Jelentkezők száma: 82 fő 2004. MÁJUS

1.

Nagyobb helyi bíróságok elnökeinek vezetőképzése és tanácskozás az időszerű igazgatási kérdésekről Jelentkezők száma: 40 fő

2.

Kisebb helyi bíróságok elnökeinek vezetőképzése és tanácskozás az időszerű igazgatási kérdésekről Jelentkezők száma: 55 fő

3.

Háromnapos szeminárium a kártérítés egyes kérdéseiről Jelentkezők száma: 76 fő

174

4.

A szabálysértések elbírálásának gyakorlata, egynapos konferencia Jelentkezők száma: 91 fő 2004. JÚNIUS

1.

Háromnapos szeminárium a bírósági gazdasági vezetők számára a pénzügyiszámviteli szabályozás időszerű kérdéseiről Jelentkezők száma: 68 fő

2.

Konferencia belső ellenőrök számára Jelentkezők száma: 23 fő 2004. JÚLIUS-AUGUSZTUS Intenzív nyelvtanfolyam bírák számára Jelentkezők száma: 10 fő 2004. SZEPTEMBER

1.

Konferencia-sorozat belső ellenőrök számára, négy alkalommal I. rész Jelentkezők száma: 29 fő

2.

Háromnapos szeminárium katonai bírák számára Főbb témák: - a büntető anyagi és eljárásjogi szabályok változása, - a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények hatása a fegyveres erők és testületek személyi állományára, - a honi légvédelem és légierő vezetésének működése. Jelentkezők száma: 22 fő

3.

Konferencia-sorozat az alapjogi bíráskodás elvi és gyakorlati kérdéseiről, I. rész - az Alkotmánybíróság és a rendes bíróságok szerepe az alapjogi bíráskodásban, az Alkotmány értelmezésében, egynapos konferencia bírák számára Jelentkezők száma: 43 fő

4.

Kétnapos szeminárium igazságügyi alkalmazottak számára a titkos ügykezelés szabályairól Jelentkezők száma: 43 fő

5.

Kétnapos szeminárium igazságügyi alkalmazottak számára a titkos ügykezelés szabályairól Jelentkezők száma: 40 fő 175

6.

Konferencia a társasházakról Főbb téma: - az 1997. évi CLVII. és a 2003. évi CXXXIII. törvény áttekintése. Jelentkezők száma: 98 fő

7.

Konferencia ítélőtáblai és megyei (fővárosi) bírósági irodavezetők számára az elnöki ügyvitel aktuális kérdéseiről Jelentkezők száma: 36 fő 2004. OKTÓBER

1.

Háromnapos konzultatív tanácskozás az ítélőtáblák és a megyei bíróságok elnökhelyettesei számára időszerű igazgatási kérdésekről Jelentkezők száma: 24 fő

2.

Háromnapos szeminárium a bírósági gazdasági vezetők számára a pénzügyiszámviteli szabályozás időszerű kérdéseiről, két alkalommal Jelentkezők száma: 47 fő

3.

Egynapos tréning a bírósági sajtószóvivők és sajtótitkárok részére a sajtó és a bíróság közötti kapcsolattartás kérdéseiről Jelentkezők száma: 33 fő

4.

Egynapos konzultáció nemzeti tréner bírák részére Jelentkezők száma: 45 fő

5.

Konferencia-sorozat aktuális EU-jogi kérdésekről, problémákról Jelentkezők száma: 148 fő

6.

Háromnapos szeminárium közigazgatási ügyeket tárgyaló bírák számára Főbb témák: - a közigazgatási ügyeket érintő nemperes bírósági eljárások gyakorlatáról: összeférhetetlenség, eljárásra kötelezés, választás, gyülekezési jog, menekültügy, - bizonyítási eljárás lefolytatása közigazgatási perben a közigazgatási eljárás hiányos tényállásának tisztázásával kapcsolatban, - környezetvédelem. Jelentkezők száma: 60 fő

176

7.

Konferencia-sorozat a büntetőeljárási törvény alkalmazásáról, négy alkalommal, I. rész - Adat- és titokvédelem, valamint a titkos adatgyűjtés és a titkos információszerzés eredményeinek felhasználása a büntetőeljárásban, egynapos konferencia büntető bírák számára. Jelentkezők száma: 78 fő

8.

Háromnapos szeminárium családjogi ügyeket tárgyaló bírák számára Főbb témák: - házassági vagyonjog, - a házastársi közös vagyon megosztása a gazdasági társaságok tekintetében, - a cselekvőképességet érintő gondnokság, - a szülői felügyeleti jog megszüntetése, - gyermekelhelyezés, - rokontartás (gyermektartás, házastársi tartás), - a gyermekekkel kapcsolatos és a családon belüli erőszak sajátosságairól, - 2201/2003/EK rendelet a házassági jogi ügyekben és a szülői felelősséggel kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az ítéletek elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről. Jelentkezők száma: 70 fő 2004. NOVEMBER

1.

Nagyobb helyi bíróságok elnökeinek vezetőképzése és tanácskozás az időszerű igazgatási kérdésekről Jelentkezők száma: 45 fő

2.

Konferencia-sorozat az alapjogi bíráskodás elvi és gyakorlati kérdéseiről, II. rész - A diszkrimináció-tilalom, mint alkotmányos alapelv, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény gyakorlata, egynapos konferencia közigazgatási, civilisztikai ügyszakban ítélkező, valamint munkaügyi bírák számára. Jelentkezők száma: 80 fő

3.

Egyhetes eljárásjogi tanfolyam a határozott időre kinevezett civilisztikai ügyszakban tárgyaló bírák számára Főbb témák: - bírói magatartás, ügyfelekkel való bánásmód, - a BÜSZ szabályai, - sajtó és nyilvánosság, - tárgyalás-előkészítés, - pervezetés, perkultúra, 177

-

bizonyítás, a bíróság tájékoztatási kötelezettsége, perköltség, költségkedvezmények, a képviselők költségei, határozatszerkesztés, a határozatok kézbesítése, a határozatok jogereje, a felek meghallgatása, az egyezségkötésre való törekvés, mediáció, a végrehajtás elrendelése, a végrehajtási perek, bírói etika, emberi jogok, a korrupció kockázata és annak tipológiája (GRECO), - a tárgyalótermi krízishelyzet kezelése. Jelentkezők száma: 37 fő

4.

Konferencia-sorozat aktuális EU-jogi kérdésekről, problémákról Jelentkezők száma: 118 fő

5.

Konferencia-sorozat aktuális EU-jogi kérdésekről, problémákról Jelentkezők száma: 169 fő

6.

Egyhetes eljárásjogi tanfolyam a határozott időre kinevezett büntető ügyszakban tárgyaló bírák számára Főbb témák: - a tárgyalás előkészítése, - a tárgyalásvezetés, - határozatszerkesztés, - a magánvádas eljárás, az egyes különleges eljárások, - a büntető ügyek bírósági szakaszban történő elévülését megakadályozó módszerek hatékony alkalmazása, - ügyviteli szabályok, - a pártfogói felügyelet helye és szerepe a büntetőeljárásban, - elsőfokú eljárás az új Be. tükrében, - a bizonyítási eljárás, - a Be.-hez kapcsolódó egyéb jogi szabályozás, - perkultúra, - tanúvédelem, - adatvédelem, - nemzetközi együttműködés, - bírói etika, emberi jogok, a korrupció kockázata és annak tipológiája (GRECO), - a tárgyalótermi krízishelyzet kezelése. Jelentkezők száma: 61 fő

178

7.

Konferencia-sorozat a büntetőeljárási törvény alkalmazásáról, II. rész – négy alkalommal - A nyomozási bírák tevékenysége, kényszerintézkedések, a titkos adatszerzés engedélyezése és az óvadék problémái – egynapos konferencia büntető bírák számára. Jelentkezők száma: 88 fő 2004. DECEMBER

1.

Kisebb helyi bíróságok elnökeinek vezetőképzése és tanácskozás az időszerű igazgatási kérdésekről Jelentkezők száma: 44 fő

2.

Egynapos konferencia bírósági könyvtárosok részére Jelentkezők száma: 35 fő

3.

Konferencia-sorozat az alapjogi bíráskodás elvi és gyakorlati kérdéseiről, III. rész - A szólás- és sajtószabadság büntető és polgári jogi korlátai – egynapos konferencia bírák számára Jelentkezők száma: 79 fő

4.

Konferencia belső ellenőrök számára, II. rész – négy alkalommal Jelentkezők száma: 29 fő

5.

Konferencia-sorozat aktuális EU-jogi kérdésekről, problémákról – 10 alkalommal Tervezett főbb témák: - Bevándorlás és menekültügy, - Környezetvédelmi jog, - Kartell jog, - Adójog, - Általános európai jog – állami felelősség, - Büntetőjog, - Munkajog, - Szociális jog, - Fogyasztóvédelmi jog 1. (házaló kereskedés, fogyasztói hitel, tisztességtelen szerződési feltételek, az áru-adásvétel szabályai), - Fogyasztóvédelmi jog 2. (távollévők közötti kereskedelem, elektronikus kereskedelem, távollévők közötti pénzügyi szolgáltatások, késedelem az adós részéről), - Fogyasztóvédelmi jog 3. (termékfelelősség, közös tulajdonú üdülő időarányos használata, utazási szerződés, túlfoglalás és baleset a légi közlekedésben), 179

- Társasági jog, - Polgári eljárásjog, - Szellemi tulajdon joga, - Tisztességes verseny joga, - Csődjog. Jelentkezők száma: 104 fő

180

54. számú melléklet

KÖZÖSSÉGI JOGI KÉPZÉS 2004. ÁPRILIS 1.

Szeminárium az európai elfogatóparancsról 2004. április 15., Budapest - OIT Hivatala Jelentkezők száma: 22 fő

2.

Szeminárium az európai elfogatóparancsról 2004. április 19., Budapest - Fővárosi Bíróság Jelentkezők száma: 17 fő

3.

Szeminárium az európai elfogatóparancsról 2004. április 27., Budapest - OIT Hivatala Jelentkezők száma: 37 fő 2004. MÁJUS

1.

Szeminárium a kisebbségvédelemről az EU-jogban 2004. május 11., Budapest - OIT Hivatala Jelentkezők száma: 16 fő

2.

Szeminárium a kisebbségvédelemről az EU-jogban 2004. május 13., Budapest - OIT Hivatala Jelentkezők száma: 46 fő 2004. JÚNIUS

1.

Szeminárium az előzetes döntéshozatali eljárásról 2004. június 3., Budapest - Legfelsőbb Bíróság Jelentkezők száma: 155 fő

2.

Szeminárium a társasági jogi irányelvek hatásáról 2004. június 10., Budapest - OIT Hivatala Jelentkezők száma: 102 fő

3.

Szeminárium az európai versenyjog főbb anyagi és eljárásjogi szabályairól 2004. június 15., Budapest - OIT Hivatala Jelentkezők száma: 34 fő

181

4.

Szeminárium az EU tagállamai közötti bűnügyi együttműködés intézményeiről, lehetőségeiről, valamint az EU-jogot alkalmazó büntetőbíró szerepéről 2004. június 17., Budapest - OIT Hivatala Jelentkezők száma: 105 fő 2004. OKTÓBER Konferencia az EU-jog magyar vonatkozásairól és az ezzel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról 2004. október 19., Budapest - Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma Jelentkező száma: 153 fő 2004. NOVEMBER

1.

Konferencia az Európai Bíróság jogfejlesztő tevékenységéről, jogértelmezési módszereiről, valamint az állam kártérítési felelősségéről a közösségi jog megsértése esetén 2004. november 16., Budapest - Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma Jelentkezők száma: 118 fő

2.

Konferencia az igazságügyi együttműködésről polgári és kereskedelmi ügyekben az EU-ban, az előzetes döntéshozatali eljárásról a polgári perrendtartásban, valamint a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben keletkezett bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítésének szabályairól 2004. november 23., Budapest - Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma Jelentkezők száma: 167 fő 2004. DECEMBER Konferencia a közösségi jog közvetlen alkalmazásáról a Btk. és a Be. tükrében, az OLAF-ról a magyar büntető bíró szemével, valamint az Európai Bíróság legfontosabb büntető tárgyú ítéleteiről 2004. december 14., Budapest - Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma Jelentkezők száma: 104 fő NEMZETI TRÉNEREK KÉPZÉSE 2004. MÁRCIUS-ÁPRILIS Konzultációs találkozók német szakértők bevonásával a nemzeti trénerek számára, 17 alkalommal Budapest - OIT Hivatala; a Budapesti Fórum épülete 182

2004. JÚNIUS Tanulmányút a nemzeti trénerek első csoportja számára 2004. június 19-24., Brüsszel - Luxembourg Jelentkezők száma: 28 fő 2004. JÚLIUS Tanulmányút a nemzeti trénerek második csoportja számára 2004. július 3-8., Brüsszel - Luxembourg Résztvevők száma: 27 fő 2004. OKTÓBER Kerekasztal-beszélgetés a nemzeti trénerek számára 2004. október 11., Budapest - Fővárosi Bíróság Jelentkezők száma: 21 fő Kerekasztal-beszélgetés a nemzeti trénerek számára 2004. október 12., Budapest - OIT Hivatala Jelentkezők száma: 22 fő SZAKMAI TANULMÁNYUTAK BÍRÁK, TITKÁROK, FOGALMAZÓK RÉSZÉRE 1.

Nagy-Britannia 2004. április 19. és május 15. között Résztvevők száma: 16 fő

2.

Németország 2004. július 3-29. Résztvevők száma: 8 fő

3.

Németország 2004. július 18. és augusztus 13. között Résztvevők száma: 1 fő

183

SZAKMAI TANULMÁNYUTAK A MAGYAR BÍRÓKÉPZŐ AKADÉMIA DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONTJÁNAK ELŐKÉSZÍTÉSE ÉRDEKÉBEN

1.

Hollandia 2004. október 3-9. Résztvevők száma: 2 fő

2.

Németország 2004. október 9-15. Résztvevők száma: 2 fő

3.

Spanyolország 2004. október 16-20. Résztvevők száma: 2 fő

184

55. számú melléklet

Bírósági épületek hasznos nettó területe és minősítése 2005-ben Bíróság(ok) neve Baranya megye Baranya Megyei Bíróság és Pécsi Ítélőtábla Komlói Városi Bíróság Mohácsi Városi Bíróság Pécsi Városi Bíróság Siklósi Városi Bíróság Szigetvári Városi Bíróság Összesen: 6 db Bács-Kiskun megye Bács-Kiskun Megyei Bíróság Bajai Városi Bíróság Kalocsai Városi Bíróság régi épület Kalocsai Városi Bíróság új épület Kecskeméti Városi Bíróság Kiskőrösi Városi Bíróság Kiskunfélegyházi Városi Bíróság Kiskunhalasi Városi Bíróság Kunszentmiklósi Városi Bíróság Összesen: 9 db Békés megye Battonyai Városi Bíróság Békés Megyei Cég- és Munkaügyi Bíróság Békés Megyei és Gyulai Városi Bíróság Békéscsabai Városi Bíróság Békési Városi Bíróság Orosházi Városi Bíróság Szarvasi Városi Bíróság Szeghalmi Városi Bíróság Összesen: 8 db Borsod-Abaúj-Zemplén megye Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei és Miskolci Városi Bíróság Encsi Városi Bíróság Kazincbarcikai Városi Bíróság Mezőkövesdi Városi Bíróság Ózdi Városi Bíróság Sátoraljaújhelyi Városi Bíróság

Hasznos nettó terület m²

Épület minősítése*

7 867 1 283 978 3 102 1 049 957 15 236

2.o. 2.o. 2.o. 2.o. 2.o. 2.o.

5 615 2 906 1 791 1 867 6 320 880 1 628 1 922 261 23 190

4.o. 2.o. 5.o. 2.o. 1.o. 1.o. 3.o 4.o. 3.o.

1 181 1 445 11 178 1 987 844 1 009 932 826 19 402

4.o. 1.o. 1.o. 1.o. 1.o. 1.o. 3.o. 1.o.

2 277 8 338

1.o. 3.o.

768 505 1 050 1 171 2 700

2.o. 5.o. 1.o. 1.o. 2.o.

185

Bíróság(ok) neve Szerencsi Városi Bíróság Szikszói Városi Bíróság Tiszaújvárosi Városi Bíróság Összesen: 10 db Csongrád megye Csongrád Megyei Bíróság Csongrád Megyei Bíróság Csongrád Megyei és Szegedi Városi Bíróság Csongrádi Városi Bíróság Hódmezővásárhelyi Városi Bíróság Makói Városi Bíróság Szegedi Ítélőtábla Szentesi Városi Bíróság Összesen: 8 db Fejér megye Bicskei Városi Bíróság Dunaújvárosi Városi Bíróság Fejér Megyei Bíróság Fejér Megyei és Székesfehérvári Városi Bíróság Sárbogárdi Városi Bíróság Összesen: 5 db Győr-Moson-Sopron megye Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság Győr-Moson-Sopron Megyei Katonai Bíróság Győri Ítélőtábla Győri Városi Bíróság Mosonmagyaróvári Városi Bíróság Soproni Városi Bíróság Összesen: 6 db Hajdú-Bihar megye Berettyóújfalui Városi Bíróság Debreceni Ítélőtábla Debreceni Városi Bíróság Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Hajdúböszörményi Városi Bíróság Hajdúszoboszlói Városi Bíróság Püspökladányi Városi Bíróság Összesen: 8 db Heves megye Egri Városi Bíróság Füzesabonyi Városi Bíróság Gyöngyösi Városi Bíróság Hatvani Városi Bíróság

Hasznos nettó terület m² 1 113 946 1 494 20 362

Épület minősítése* 1.o. 3.o. 1.o.

1 216 788 9 159 738 1 156 1 509 1 063 1 368 16 997

2.o. 2.o. 4.o. 2.o. 3.o. 3.o. 4.o. 3.o.

760 1 749 1 667 5 155 1 578 10 909

3.o. 2.o. 3.o. 1.o. 3.o.

5 242 1.o. 403 1.o. építés folyamatban 4 209 2.o. 1 560 3.o. 1 631 1.o. 13 045 1 502 1.o. építés folyamatban 3 776 4.o. 5 687 2.o. 2 207 1.o. 775 1.o. 700 2.o. 670 1.o. 15 317 1 380 280 1 592 1 044

1.o. 3.o. 1.o. 1.o.

186

Bíróság(ok) neve Hatvani Városi Bíróság Heves Megyei Bíróság Hevesi Városi Bíróság Összesen: 7 db Jász-Nagykun-Szolnok megye Jász-Nagykun-Szolnok Megyei és Szolnoki Városi Bíróság Jász-Nagykun-Szolnok Megyei és Szolnoki Városi Bíróság Jászberényi Városi Bíróság Karcagi Városi Bíróság Kunszentmártoni Városi Bíróság Mezőtúri Városi Bíróság Tiszafüredi Városi Bíróság Összesen: 7 db Komárom-Esztergom megye Komárom-Esztergom Megyei Bíróság Esztergomi Városi Bíróság Komáromi Városi Bíróság Tatabányai Városi Bíróság Tatai Városi Bíróság Összesen: 5 db Nógrád megye Nógrád Megyei Bíróság „B” ép. Nógrád Megyei és Balassagyarmati Városi Bíróság Pásztói Városi Bíróság Salgótarjáni Munkaügyi Bíróság Salgótarjáni Városi Bíróság Összesen: 5 db Pest megye Pest Megyei Bíróság, Budakörnyéki Bíróság Ráckevei Városi Bíróság Budaörsi Városi Bíróság Ceglédi Városi Bíróság Dabasi Városi Bíróság Dunakeszi Városi Bíróság Gödöllői Városi Bíróság Monori Városi Bíróság Nagykátai Városi Bíróság Nagykőrösi Városi Bíróság Pest Megyei Munkaügyi Bíróság Pest Megyei Bíróság Pest Megyei Bíróság

Hasznos nettó terület m² 238 5 198 453 10 077

Épület minősítése* 4.o. 3.o. 1.o.

1 062

2.o.

5 937

4.o.

1 671 1 294 979 598 961 12 502

2.o. 1.o. 4.o. 1.o. 3.o.

3 160 1 278 1 411 2 118 730 8 697

3.o. 3.o. 3.o. 1.o. 1.o.

1 128 4 508

1.o. 1.o.

508 203 1 485 7 832

3.o. 1.o. 3.o.

5 897 925 2 854 1 150 1 209 897 1 326 1 662 844 411 734 1 890 262

4.o. 2.o. 1.o. 3.o. 3.o. 2.o. 3.o. 1.o. 1.o. 2.o. 1.o. 3.o. 2.o.

187

Bíróság(ok) neve Pest Megyei Bíróság Szentendrei Városi Bíróság új épület Váci Városi Bíróság Összesen: 16 db Somogy megye Barcsi Városi Bíróság Fonyódi Városi Bíróság Marcali Városi Bíróság Nagyatádi Városi Bíróság Siófoki Városi Bíróság Somogyi Megyei Bíróság Somogy Megyei és Kaposvári Városi Bíróság Somogy Megyei és Kaposvári Városi Bíróság Összesen: 8 db Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Fehérgyarmati Városi Bíróság Kisvárdai Városi Bíróság Mátészalkai Városi Bíróság Nyírbátori Városi Bíróság Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei és Nyíregyházi Városi Bíróság Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság Vásárosnaményi Városi Bíróság Összesen: 7 db Tolna megye Bonyhádi Városi Bíróság Dombóvári Városi Bíróság Paksi Városi Bíróság Szekszárdi Városi Bíróság Tamási Városi Bíróság Tolna Megyei Bíróság Összesen: 6 db Vas megye Körmendi Városi Bíróság Kőszegi Városi Bíróság Sárvári Városi Bíróság Vas Megyei és Szombathelyi Városi Bíróság Vas Megyei és Szombathelyi Városi Bíróság Összesen: 5 db Veszprém megye Ajkai Városi Bíróság Pápai Városi Bíróság Tapolcai Városi Bíróság Veszprém Megyei Bíróság

Hasznos nettó terület m² 1 133 1 668 1 675 24 537

Épület minősítése* 1.o. 1.o. 1.o.

1 014 515 765 1 034 2 903 478 6 143 2 449 15 301

2.o. 3.o. 2.o 3.o. 3.o. 3.o. 2.o. 2.o.

394 1 612 1 052 423 5 709

2.o. 3.o. 1.o. 3.o. 4.o.

3 637 435 13 262

3.o. 1.o.

876 1 287 1 160 1 779 841 3 967 9 910

1.o. 2.o. 1.o. 2.o. 1.o. 1.o.

1 338 671 675 1 373 4 658 8 715

2.o. 1.o. 2.o. 1.o. 2.o.

887 1 555 767 2 980

3.o. 1.o. 3.o. 1.o.

188

Bíróság(ok) neve Veszprémi Városi Bíróság Zirci Városi Bíróság Összesen: 6 db Zala megye Keszthelyi Városi Bíróság Lenti Városi Bíróság Nagykanizsai Városi Bíróság Zala Megyei Bíróság „A” épület Zala Megyei Bíróság „B” épület Zala Megyei Bíróság „C” épület Összesen: 6 db Budapest (Legfelsőbb Bíróság) Fővárosi Ítélőtábla Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Összesen: 2 db Budapest (Fővárosi Bíróság) Bírósági Képzési Központ Budai Központi Kerületi Bíróság Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság Budapesti XX-XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság Fővárosi Bíróság Fővárosi Bíróság (Cégbíróság) Fővárosi Bíróság (Gazdasági Kollégium) Fővárosi Bíróság (Katonai Tanács) Pesti Központi Kerületi Bíróság Pesti Központi Kerületi Bíróság (peren kívüli) Összesen: 12 db Összesítés: 152 db

Hasznos nettó terület m² 2 760 321 9 270

Épület minősítése* 1.o. 1.o.

1 492 406 1 025 2 018 1 021 1 943 7 905

1.o. 3.o. 3.o. 1.o. 1.o. 1.o.

4 023 22 969 26 992

1.o. 2.o.

1 230 5 808 1 878 2 660 1 940 2 898 23 452 5 037 7 606 1 784 27 874 4 757 86 924

2.o. 1.o. 4.o. 2.o. 1.o. 1.o. 3.o. 1.o. 3.o. 1.o. 4.o. 3.o.

376 235

*Megjegyzé s: 1. o. Jó, felújított állapotú 2. o. Megfelelő, kisebb javításokra szoruló 3. o. Nagyobb, részleges beavatkozás szükséges 4. o. Rossz, mielőbb teljes felújításra, korszerűsítésre szorul 5. o. Alkalmatlan elhelyezés, az épület bírósági célra nem alkalmas

189

56. számú melléklet A leggyakrabban használt programok az alkalmazó bíróságok száma szerint az OIT Hivatala nélkül, 2004. évben Alkalmazás neve Megyei bíróság Lajstrom/dr.Péntek: Megyei bíróság BERENC Bér modul/Nexon Kft: CD Jogtár: Megyei bíróság BERENC Humánpol./Nexon: Megyei bíróság Főkönyv/SALDO: Megyei bíróság GIRO/Giro Rt: Megyei bíróság PC pénztár/PC-Soft: Bírósági nyomtatványok, 2003: Informatikai eszköznyilvántartás (BCS): TSZA: Megyei bíróság K11 beszámoló és kvtés/APEH SZTADI: Megyei bíróság Kincstári vagyonnyt/KVI: BM kapcsolatot használók száma: Cégbírósági kapcsolatot használók száma: Bírósági Határozatok: OSAP statisztika: Megyei bíróság Nyugdíj/NYENYI: Megyei bíróság Bírói letét/Micro Comp: Helyi bíróság Lajstrom/dr.Péntek: Megyei bíróság Címtár/Justrosoft: Megyei bíróság Társ. szerv. nyt./Szíjjártó: DOKUMENTÁTOR (ajánlott nyomtatványok): Megyei bíróság Létszám pr/Micro Comp: Megyei bíróság Gyermektartás/Microcomp Megyei bíróság Biring ingatlannyilvántartó: Megyei bíróság Bírósági bűnjelnyt/ SZÜV: Megyei bíróság Végrehajtói letét/MIcro Comp: Megyei bíróság Szolgálati viszony pr/Kovács: Helyi bíróság Címtár/Justrosoft: Megyei bíróság Tárgyi eszköz/SALDO: Megyei bíróság Évközi adatsz/ APEH SZTADI: Helyi bíróság PC pénztár/PC-Soft: Megyei bíróság Készletnyilvántartó/SALDO: Megyei bíróság Felszámolói díj/Micro Comp: Megyei bíróság Anyag 92'/H-V Bt: Megyei bíróság Bevételi pr/Mikro Volán-Goto: Megyei bíróság Eszköz'92/H-V Bt:

Alkalmazó Felhasználó intézmények k száma száma 26 1 000 26 53 25 5 692 25 42 25 33 25 25 25 35 24 4 711 24 372 24 86 23 23 23 24 22 621 22 541 22 3 501 22 368 22 38 21 24 19 619 17 1 190 17 25 16 2 292 16 17 16 17 16 16 15 17 15 15 15 15 14 751 14 17 14 14 13 62 12 14 11 11 11 13 10 27 10 15

190

57. számú melléklet

Hálózati számítógépes operációs rendszerek eloszlása Hálózati operációs rendszer típusa (db) Sorsz.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.

Bíróságok

Legfelsőbb Bíróság Fővárosi Ítélőtábla Debreceni Ítélőtábla Győri Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB OIT Hivatala Összesen:

Novell 6.5

Novell 5.1

Novell 5.0

NT Server

Windows 2003 Server

Windows 2000 Server

Linux

AIX Unix

Egyéb

2003

2004

2003

2004

2003

2004

2003

2004

2003

2004

2003

2004

2003

2004

2003

2004

2003

2004

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 1 5 5 6 6 8 4 3 2 3 4 5 4 2 13 5 5 4 0 4 3 2

3 2 0 0 1 1 10 9 10 9 12 15 7 6 10 6 6 7 4 16 8 9 6 1 6 6 6

3 2 0 0 1 0 12 4 3 8 12 7 8 3 7 2 2 4 2 4 3 9 2 1 4 3 6

1 0 0 0 0 0 11 1 0 0 0 0 0 0 1 0 0 1 2 0 1 0 1 0 1 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 2 0 1 1 0 0 1 1 0 1 0 1 0 0 0 0

1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 6

1 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 6

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2

1 0 0 0 0 0 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2 0 0 0 0 0 0 8

1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 2 0 0 0 4 0 0 6

1 0 0 0 0 0 13 0 11 0 1 0 0 0 0 0 1 0 3 0 0 0 1 9 0 2 1

1 1 0 0 0 0 14 0 4 1 0 0 0 0 0 0 1 1 4 0 0 0 2 11 0 2 2

3 1 0 0 1 0 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 2 2 2

3 1 0 0 1 0 2 1 2 3 2 1 2 2 2 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 2 3

1 0 0 0 0 0 1 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 1 1 0 0 0 1 0 0 1 1 0 0 5 3 0 0 0 0 0 0 0 0

0

94

176

112

20

9

8

9

0

29

13

14

43

44

46

38

3

13

191

58. számú melléklet

Számítógépes munkaállomásokon alkalmazott operációs rendszerek száma (db) Munkaállomás operációs rendszer Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.

Bíróságok Legfelsőbb Bíróság Fővárosi Ítélőtábla Debreceni Ítélőtábla Győri Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB OIT Hivatala Összesen:

DOS

Win9x

2003

2004

%

183 0 0 0 0 0 0 0 0 0

183 0 0 0 1 0 0 0 0 0

100,0

23 0 4 0 3 1

9 3 1 0 4 0

39,1

0

0

11 0 8 5

11 0 2 0

0 7 1 0 6 0 252

0 7 1 4 5 0 231

25,0 133,3

100,0 25,0

100,0 100,0 83,3 91,7

Win ME

2003

2004

%

2003

2004

15 0 0 0 0 0 0 179 157 43

15 0 0 0 0 0 417 184 154 45

0 0 0 0 0 0 0 0 2 0

0 0 0 0 0 0 0 0 2 0

154 81 70 0 170 75

155 65 74 0 137 49

100,6 80,2 105,7 80,6 65,3

1 0 0 0 0 0

1 7 0 0 0 0

106

100

94,3

0

25 55 1 105

25 45 0 105

100,0 81,8 0,0 100,0

84 84 87 90 1 1 70 70 58 55 75 56 1 611 1 926

100,0 103,4 100,0 100,0 94,8 74,7 119,6

100,0

102,8 98,1 104,7

NT4.0 %

2003

2004

186 0 0 0 0 0 0 54 44 46

186 0 0 0 0 0 123 54 43 46

87 195 61 129 28 82

4

0 0 0 0

0 0 0 1

0 0 0 0 0 6 9

0 0 0 0 0 20 35

Win 2000 2003

2004

100,0 97,7 100,0

18 0 0 0 1 0 911 0 8 25

18 0 0 31 0 0 728 0 7 25

84 196 61 129 28 82

96,6 100,5 100,0 100,0 100,0 100,0

0 0 0 39 0 0

0 0 0 52 0 0

14

14

100,0

0

0

113 55 274 68

113 54 238 68

100,0 98,2 86,9 100,0

24 41 0 0

22 59 0 1

32 34 40 40 0 0 66 66 57 56 333,3 5 10 388,9 1 636 1 725

106,3 100,0

0 3 0 2 28 0 1 100

2 3 0 2 27 1 978

100,0

100,0

% 100,0

100,0 98,2 200,0 105,4

Win XP % 100,0

Linux

2003

2004

%

51 225 0 0 40 45 0 114 130 107

107 242 45 0 48 73 188 174 177 145

120,0 162,2

181 22 102 75 113 64

2004

%

152,6 136,2 135,5

1 0 0 0 0 0 0 0 0 0

1 0 0 0 1 0 0 0 0 0

269 30 151 75 148 108

148,6 136,4 148,0 100,0 131,0 168,8

0 0 0 1 0 0

0 0 0 1 0 0

71

103

145,1

1

0

70 3 316 84

96 12 450 103

137,1 400,0 142,4 122,6

0 0 0 0

0 0 0 0

154 202 49 56 0 0 100,0 74 89 96,4 74 84 84 120 88,9 2 248 3 295

131,2 114,3

0 1 121 0 0 0 125

1 0 153 0 0 0 157

79,9 87,5 100,0

133,3

91,7 143,9

100,0

209,8 107,6

2003

120,3 113,5 142,9 146,6

192

100,0

100,0

126,4

125,6

59. /1. számú melléklet Hálózatba kapcsolt munkaállomások száma (db), 2004. év december 31-i állomány* Sorsz.

Bíróságok

Ítélőtábla/Megyei bíróság 2003

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.

Legfelsőbb Bíróság Fővárosi Ítélőtábla Debreceni Ítélőtábla Győri Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB OIT Hivatala

selejt.

2004

0 234 249 0 225 247 0 0 37 0 0 38 0 41 49 0 43 73 555 35 746 114 0 175 109 0 130 75 0 79 123 71 164 214 0 219 87 0 112 101 0 105 134 33 143 93 3 94 150 0 148 80 0 86 60 2 66 187 42 248 143 0 143 116 0 148 74 6 82 50 0 61 85 2 93 76 3 79 170 9 208 3 Összesen: 206 4 022 339 * 2003. év - selejtezés + beszerzés = 2004. évi adat

% 106,41 109,78

119,51 169,77 134,41 153,51 119,27 105,33 133,33 102,34 128,74 103,96 106,72 101,08 98,67 107,50 110,00 132,62 100,00 127,59 110,81 122,00 109,41 103,95 122,35

Helyi Bíróság 2003 0 0 0 0 0 0 957 191 208 143 317 75 146 144 148 123 71 133 94 383 69 154 102 71 128 139 0

120,46 3 796

selejt. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 35 0 0 0 0 23 0 0 1 0 0 0 2 0 0 3 0

2004 0 0 0 0 0 0 805 207 248 178 341 82 174 153 168 142 95 146 97 433 117 172 112 93 135 140

64 4 038

Összesen %

2003

selejt.

2004

% 106,41 109,78

234 225 0 0 41 43 1 512 305 317 218 440 289 233 245 282 216 221 213 154 570 212 270 176 121 213 215 170

0 249 0 247 0 37 0 38 0 49 0 73 35 1 551 0 382 0 378 0 257 106 505 0 301 0 286 0 258 33 311 26 236 0 243 0 232 3 163 42 681 0 260 0 320 8 194 0 154 2 228 6 219 9 208

119,51 169,77 102,58 125,25 119,24 117,89 114,77 104,15 122,75 105,31 110,28 109,26 109,95 108,92 105,84 119,47 122,64 118,52 110,23 127,27 107,04 101,86 122,35

106,38 7 135

270 8 060

112,96

84,12 108,38 119,23 124,48 107,57 109,33 119,18 106,25 113,51 115,45 133,80 109,77 103,19 113,05 169,57 111,69 109,80 130,99 105,47 100,72

193

59/2. számú melléklet Önálló gépek száma (db), 2004. év december 31-i állomány Sorsz.

Bíróságok

Ítélőtábla/Megyei bíróság 2003

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.

2004

Legfelsőbb Bíróság Fővárosi Ítélőtábla Debreceni Ítélőtábla Győri Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB

10 10 0 0 1 6 3 29 0 3 1 4 5 1 1 3 1 0 3 27 9

11 10 8 3 4 8 3 17 3 4 6 5 5 1 1 3 1 1 3 8 3

22. Szabolcs-Szatmár-Bereg MB

1 13 2 3 6

1 2 1 2 4

12 154

23 141

23. 24. 25. 26.

Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB

27. OIT Hivatala Összesen:

%

Helyi Bíróság 2003

2004

100,00 29,63 33,33

0 0 0 0 0 0 0 13 0 13 5 1 2 0 5 0 0 0 2 2 15

0 0 0 0 0 0 0 13 0 13 8 2 2 0 16 0 4 0 2 1 6

15,38 50,00 66,67 66,67

16 0 0 1 2 0 77

110,00 100,00

400,00 133,33 100,00 58,62 133,33 600,00 100,00 100,00 100,00 100,00

191,67 91,56

%

Összesen 2003

2004

50,00 40,00

10 10 0 0 1 6 3 42 0 16 6 5 7 1 6 3 1 0 5 29 24

11 10 8 3 4 8 3 30 3 17 14 7 7 1 17 3 5 1 5 9 9

0 0 0 1 2

100,00 100,00

17 13 2 4 8

1 2 1 3 6

0 70

90,91

12 231

23 211

100,00 100,00 160,00 200,00 100,00 320,00

% 110,00 100,00

400,00 133,33 71,43 106,25 233,33 140,00 100,00 100,00 283,33 100,00 500,00 100,00 31,03 37,50 15,38 50,00 75,00 75,00 191,67 91,34

194

59/3. számú melléklet Önálló gépek a tárgyalótermekben és a Notebookok száma (db), 2004. év december 31-i állomány Ítélőtábla/Megyei bíróság Sorsz.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.

Bíróságok

Legfelsőbb Bíróság Fővárosi Ítélőtábla Debreceni Ítélőtábla Győri Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB

27. OIT Hivatala Összesen:

Önálló gépek

Tárgyalóteremben

Helyi bíróság

Notebook

11 10 8 3 4 8 3 17 3 4 6 5 5 1 1 3 1 1 3 8 3 1 2 1 2 4

0 0 0 0 0 2 0 9 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

1 10 8 3 3 6

23 141

0 11

Önálló gépek

Tárgyalóteremben

Összesen Notebook

3 0 3 1 5 3 5 1 0 3 1 0 2 3 2 1 1 0 1 2

0 0 0 0 0 0 0 13 0 13 8 2 2 0 16 0 4 0 2 1 6 0 0 0 1 2

0 0 0 0 0 0 0 13 0 10 0 0 0 0 9 0 1 0 0 0 2 0 0 0 1 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 3

23 91

0 70

0 36

Önálló gépek

Tárgyalóteremben

Notebook

0 1 0 3 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

11 10 8 3 4 8 3 30 3 17 14 7 7 1 17 3 5 1 5 9 9 1 2 1 3 6

0 0 0 0 0 2 0 22 0 10 0 0 0 0 9 0 1 0 0 0 2 0 0 0 1 0

1 10 8 3 3 6 3 0 3 1 8 3 6 1 3 3 1 0 2 3 2 1 1 0 1 2

0 7

23 211

0 47

23 98

195

59/4. számú melléklet Szerverek száma (db)*, 2004. év december 31-i állomány Sorsz.

Bíróságok

Ítélőtábla/Megyei bíróság 2003 selejt.* 2004

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.

Legfelsőbb Bíróság Fővárosi Ítélőtábla Debreceni Ítélőtábla Győri Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB

27. OIT Hivatala

11 3 0 0 2 1 37 5 9 6 7 5 5 5 9 5 5 6 6 7 5 6 5 7 3 5

2

7 2 0 0 0 1 3 2 1 2 1 0 0 1 0 0 1 0 0 0

1 22 Összesen: 187 24 * 2003. év - selejtezés + beszerzés = 2004. évi adat

%

10 5 1 1 3 3 38 5 10 8 9 5 5 6 8 4 5 9 8 8 6 7 5 9 4 6

90,91 166,67

27

122,73

215

114,97

150,00 300,00 102,70 100,00 111,11 133,33 128,57 100,00 100,00 120,00 88,89 80,00 100,00 150,00 133,33 114,29 120,00 116,67 100,00 128,57 133,33 120,00

Helyi bíróság 2003 selejt.* 2004 0 0 0 0 0 0 14 7 7 6 8 12 4 4 4 4 5 4 5 13 6 6 5 3 5 5

0 0 0 0 0 0 3 5 7 0 0 6 3 0 0 4 4 0 0 12 5 0 4 0 4 0

0 127

0

0

57

161

0 0 0 0 0 0 14 6 7 12 16 10 3 4 7 4 5 8 6 13 6 11 6 9 6 8

Összesen %

2003 selejt.* 2004

100,00 85,71 100,00 200,00 200,00 83,33 75,00 100,00 175,00 100,00 100,00 200,00 120,00 100,00 100,00 183,33 120,00 300,00 120,00 160,00

11 3 0 0 2 1 51 12 16 12 15 17 9 9 13 9 10 10 11 20 11 12 10 10 8 10

2 0 0 0 0 0 10 7 7 0 0 7 6 2 1 6 5 0 0 13 5 0 5 0 4 0

10 5 1 1 3 3 52 11 17 20 25 15 8 10 15 8 10 17 14 21 12 18 11 18 10 14

126,77

22 314

1 81

27 376

% 90,91 166,67

150,00 300,00 101,96 91,67 106,25 166,67 166,67 88,24 88,89 111,11 115,38 88,89 100,00 170,00 127,27 105,00 109,09 150,00 110,00 180,00 125,00 140,00 122,73 119,75

196

59/5. számú melléklet Nyomtatók száma (db)*, 2004. év december 31-i állomány Sorsz.

Bíróságok

Ítélőtábla/Megyei bíróság 2003

selejt.

2004

281 106 0 0 25 18 280 71 37 58 108 108 40 60 68 72 59 44 33 139 66 82 64 37 63 63

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 11 29 8 3 20 11 12 0 3 32 0 7 21 8 6 17

380 128 27 16 33 27 477 97 45 63 151 74 38 57 76 72 42 51 35 150 80 76 43 46 64 46

135,23 120,75

132 0 151 Összesen: 2 114 188 2 545 * 2003. év - selejtezés + beszerzés = 2004. évi adat

114,39

1. 3. 2. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.

Legfelsőbb Bíróság Fővárosi Ítélőtábla Debreceni Ítélőtábla Győri Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB

27. OIT Hivatala

%

132,00 150,00 170,36 136,62 121,62 108,62 139,81 68,52 95,00 95,00 111,76 100,00 71,19 115,91 106,06 107,91 121,21 92,68 67,19 124,32 101,59 73,02

Helyi bíróság 2003

selejt.

2004

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 19 0 0 0 8 4 0 6 0 42 0 3 1 0 0 5 0 1 0 4

0 0 0 0 0 0 221 70 76 96 196 29 39 91 93 117 33 79 30 192 92 81 60 36 52 59

0

0

595 80 71 65 204 25 36 97 78 99 19 82 27 158 73 88 60 33 47 63

0 120,39 2 000

93 1 742

Összesen %

2003

selejt.

2004

0 0 0 0 0 0 19 0 0 0 19 33 8 9 20 53 12 3 4 32 0 12 21 9 6 21

380 128 27 16 33 27 698 167 121 159 347 103 77 148 169 189 75 130 65 342 172 157 103 82 116 105

135,23 120,75

37,14 87,50 107,04 147,69 96,08 116,00 108,33 93,81 119,23 118,18 173,68 96,34 111,11 121,52 126,03 92,05 100,00 109,09 110,64 93,65

281 106 0 0 25 18 875 151 108 123 312 133 76 157 146 171 78 126 60 297 139 170 124 70 110 126

%

0 151 281 4 287

114,39

87,10

132 4 114

132,00 150,00 79,77 110,60 112,04 129,27 111,22 77,44 101,32 94,27 115,75 110,53 96,15 103,17 108,33 115,15 123,74 92,35 83,06 117,14 105,45 83,33 104,21

197

60. számú melléklet A bírósági létszám és az informatikusok arányának megoszlása* Engedélyezett létszám (fő) Sorsz.

Bíróságok

Összlétszám 2003

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.

Legfelsőbb Bíróság Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB OIT Hivatala Összesen:

2004

Össz. bírói létszám 2003

Össz. informatikusi létszám

2004

2003

2004

%

334 2523 365 511 330 687 424 323 322 492 278 327 286 226 841 365 445 228 200 305 259 147

331 2520 365 511 334 688 424 313 332 492 282 327 289 229 845 365 447 231 205 305 259 147

84 697 95 120 84 179 106 82 100 131 72 88 80 52 218 90 121 61 47 81 70 0

81 702 95 123 85 179 106 81 85 131 72 88 78 52 220 90 121 61 47 81 74 0

6 39 6 9 6 13 7 5 6 7 5 6 5 4 15 6 9 4 4 6 5 19

6 39 6 9 7 13 7 6 6 8 5 6 5 4 16 6 9 4 4 6 5 19

100,00 100,00 100,00 100,00 116,67 100,00 100,00 120,00 100,00 114,29 100,00 100,00 100,00 100,00 106,67 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00

10 218

10 241

2 658

2 652

192

196

102,08

Informatikusok aránya az összlétszámhoz viszonyítva 2003

2004

1,80% 1,81% 1,55% 1,55% 1,64% 1,64% 1,76% 1,76% 1,82% 2,10% 1,89% 1,89% 1,65% 1,65% 1,55% 1,92% 1,86% 1,81% 1,42% 1,63% 1,80% 1,77% 1,83% 1,83% 1,75% 1,73% 1,77% 1,75% 1,78% 1,89% 1,64% 1,64% 2,02% 2,01% 1,75% 1,73% 2,00% 1,95% 1,97% 1,97% 1,93% 1,93% 12,93% 12,93% 1,88%

1,91%

Informatikusok aránya a bírákhoz viszonyítva

Bírák aránya az összlétszámhoz viszonyítva/ összes

2003

2004

2003

2004

7,14% 5,60% 6,32% 7,50% 7,14% 7,26% 6,60% 6,10% 6,00% 5,34% 6,94% 6,82% 6,25% 7,69% 6,88% 6,67% 7,44% 6,56% 8,51% 7,41% 7,14%

7,41% 5,56% 6,32% 7,32% 8,24% 7,26% 6,60% 7,41% 7,06% 6,11% 6,94% 6,82% 6,41% 7,69% 7,27% 6,67% 7,44% 6,56% 8,51% 7,41% 6,76%

25,15% 27,63% 26,03% 23,48% 25,45% 26,06% 25,00% 25,39% 31,06% 26,63% 25,90% 26,91% 27,97% 23,01% 25,92% 24,66% 27,19% 26,75% 23,50% 26,56% 27,03%

24,47% 27,86% 26,03% 24,07% 25,45% 26,02% 25,00% 25,88% 25,60% 26,63% 25,53% 26,91% 26,99% 22,71% 26,04% 24,66% 27,07% 26,41% 22,93% 26,56% 28,57%

7,22%

7,39% 26,01%

25,90%

* Ítélőtáblák nélkül.

198

61. számú melléklet Informatikusok létszámának alakulása iskolai végzettség szerint* (betöltött létszám) Informatikusok iskolai végzettsége (fő) Sorsz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.

Bíróságok Legfelsőbb Bíróság Fővárosi Ítélőtábla Debreceni Ítélőtábla Győri Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Fejér MB Győr-Moson-Sopron MB Hajdú-Bihar MB Heves MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Komárom-Esztergom MB Nógrád MB Pest MB Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Tolna MB Vas MB Veszprém MB Zala MB OIT Hivatala Összesen:

Felsőfok

Középfok

2003

2004

2003

2004

5 1 0 0 2 1 12 5 9 4 11 2 5 6 7 3 5 5 4 12 4 8 3 4 5 2 12 125

5 1 2 1 2 1 15 4 9 4 11 2 5 6 7 3 5 5 4 15 4 6 3 4 5 2 13 131

1 3 0 0 0 1 12 1 0 2 0 5 0 0 0 2 0 1 0 0 2 1 1 0 0 3 3 35

1 3 0 0 0 1 23 2 0 3 0 5 1 0 0 2 1 1 0 0 2 2 1 0 0 3 3 51

Felsőf.végz.ar.% 2003 83,33 25,00

2004

Összesen 2003

2004

100,00 50,00 50,00 83,33 100,00 66,67 100,00 28,57 100,00 100,00 100,00 60,00 100,00 83,33 100,00 100,00 66,67 88,89 75,00 100,00 100,00 40,00 80,00

83,33 25,00 100,00 100,00 100,00 50,00 39,47 66,67 100,00 57,14 100,00 28,57 83,33 100,00 100,00 60,00 83,33 83,33 100,00 100,00 66,67 75,00 75,00 100,00 100,00 40,00 81,25

6 4 0 0 2 2 24 6 9 6 11 7 5 6 7 5 5 6 4 12 6 9 4 4 5 5 15

6 4 2 1 2 2 38 6 9 7 11 7 6 6 7 5 6 6 4 15 6 8 4 4 5 5 16

78,13

71,98

160

182

200

62. számú melléklet Megyék sorrendje egy bíróra eső munkaállomások száma szerint*, 2004. év Létszám (engedélyezett) Sorsz.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

Bíróságok

Fővárosi Bíróság Hajdú-Bihar MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Veszprém MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Csongrád MB Somogy MB Zala MB Komárom-Esztergom MB Békés MB Győr-Moson-Sopron MB Bács-Kiskun MB Legfelsőbb Bíróság Pest MB Nógrád MB Tolna MB Vas MB Heves MB Fejér MB

21. Baranya MB Összesen:

Össz bírói létszám

Munkaáll/ db

702 131 121 88 81 179 106 90 74 78 85 85 123 81 220 52 61 47 72 81

1 551 311 320 243 228 505 301 260 219 232 257 258 378 249 681 163 194 154 236 286

Egy bírára eső m.áll/ db 2,21 2,37 2,64 2,76 2,81 2,82 2,84 2,89 2,96 2,97 3,02 3,04 3,07 3,07 3,10 3,13 3,18 3,28 3,28 3,53

95

382

4,02

2 652

7 408

2,79

* Az OIT Hivatala és az ítélőtáblák nélkül.

201

63. számú melléklet Megyék sorrendje egy főre eső munkaállomások száma szerint*, 2004. Létszám (engedélyezett) Sorsz.

Bíróságok

Munkaáll/ db

Összlétszám

Egy főre eső m.áll/db

1. Fővárosi Bíróság

2520

1 551

0,62

2. Hajdú-Bihar MB

492

311

0,63

3. Csongrád MB

424

301

0,71

4. Nógrád MB

229 365 447 688 511 327 305 205 331 334 332 289 845 282 231 259 313

163 260 320 505 378 243 228 154 249 257 258 232 681 236 194 219 286

0,71 0,71 0,72 0,73 0,74 0,74 0,75 0,75 0,75 0,77 0,78 0,80 0,81 0,84 0,84 0,85 0,91

365 10 094

382 7 408

1,05

5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

Somogy MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Bács-Kiskun MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Veszprém MB Vas MB Legfelsőbb Bíróság Békés MB Győr-Moson-Sopron MB Komárom-Esztergom MB Pest MB Heves MB Tolna MB Zala MB Fejér MB

21. Baranya MB Összesen: * Az OIT Hivatala és az ítélőtáblák nélkül.

0,73

202

64. számú melléklet A megyék sorrendje a bírók és az informatikusok arányának megoszlása szerint*, 2004. év Engedélyezett létszám (fő) Sorsz.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.

Bíróságok

Fővárosi Bíróság Hajdú-Bihar MB Baranya MB Komárom-Esztergom MB Tolna MB Csongrád MB Somogy MB Zala MB Jász-Nagykun-Szolnok MB Heves MB Győr-Moson-Sopron MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Pest MB Bács-Kiskun MB Legfelsőbb Bíróság Fejér MB Veszprém MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Nógrád MB Békés MB Vas MB

Összesen: * Az OIT Hivatala és az ítélőtáblák nélkül.

Összlétszám 2 520 492 365 289 231 424 365 259 327 282 332 688 845 511 331 313 305 447 229 334 205 10 094

Össz. bírói létszám 702 131 95 78 61 106 90 74 88 72 85 179 220 123 81 81 81 121 52 85 47 2 652

Össz. informatikusi létszám 39 8 6 5 4 7 6 5 6 5 6 13 16 9 6 6 6 9 4 7 4 177

Informatikusok aránya a bírákhoz viszonyítva

Bírák aránya az összlétszámhoz viszonyítva/összes

5,56% 6,11% 6,32% 6,41% 6,56% 6,60% 6,67% 6,76% 6,82% 6,94% 7,06% 7,26% 7,27% 7,32% 7,41% 7,41% 7,41% 7,44% 7,69% 8,24% 8,51%

27,86% 26,63% 26,03% 26,99% 26,41% 25,00% 24,66% 28,57% 26,91% 25,53% 25,60% 26,02% 26,04% 24,07% 24,47% 25,88% 26,56% 27,07% 22,71% 25,45% 22,93%

6,67%

26,27%

203

65. számú melléklet Megyék sorrendje a bírósági összlétszám és az informatikusok arányának megoszlása szerint*, 2004. év Engedélyezett létszám (fő) Sorsz.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.

Bíróságok

Fővárosi Bíróság Hajdú-Bihar MB Baranya MB Somogy MB Csongrád MB Komárom-Esztergom MB Tolna MB Nógrád MB Bács-Kiskun MB Heves MB Győr-Moson-Sopron MB Legfelsőbb Bíróság Jász-Nagykun-Szolnok MB Borsod-Abaúj-Zemplén MB Pest MB Fejér MB Zala MB Vas MB Veszprém MB Szabolcs-Szatmár-Bereg MB Békés MB Összesen:

Összlétszám

Össz. bírói létszám

Össz. informatikusi létszám

Inform. aránya az összlétszámhoz viszonyítva

Bírák aránya az összlétszámhoz viszonyítva/ összes

2 520 492 365 365 424 289 231 229 511 282 332 331 327 688 845 313 259 205 305 447 334

702 131 95 90 106 78 61 52 123 72 85 81 88 179 220 81 74 47 81 121 85

39 8 6 6 7 5 4 4 9 5 6 6 6 13 16 6 5 4 6 9 7

1,55% 1,63% 1,64% 1,64% 1,65% 1,73% 1,73% 1,75% 1,76% 1,77% 1,81% 1,81% 1,83% 1,89% 1,89% 1,92% 1,93% 1,95% 1,97% 2,01% 2,10%

27,86% 26,63% 26,03% 24,66% 25,00% 26,99% 26,41% 22,71% 24,07% 25,53% 25,60% 24,47% 26,91% 26,02% 26,04% 25,88% 28,57% 22,93% 26,56% 27,07% 25,45%

10 094

2 652

177

1,75%

26,27%

* Az OIT Hivatala és az ítélőtáblák nélkül.

204

66. számú melléklet

Összesítő táblázat a Bíróságok fejezetben 2005. évre tervezett belső ellenőrzésekről

1. Bíróság (a+b) fejezet összesen 1/a OIT hat. alapján a PEÖF 1/b Fejezetbe n intézmény ek összesen

104/1963

14/125

16/170

15/241

6/673 98/1290

88/1543

42/614

29/383

5/188 14/125

16/170

15/241

83/1355

Végrehajtott (db/ellenőri nap)*

Összesen Tervezett (db/ellenőri nap)*

Végrehajtott (db/ellenőri nap)*

Soronkívüli ellenőrzés Tervezett (db/ellenőri nap)*

Végrehajtott (db/ellenőri nap)*

Pénzügyi ellenőrzés Tervezett (db/ellenőri nap)*

Végrehajtott (db/ellenőri nap)*

Tervezett (db/ellenőri nap)*

Végrehajtott (db/ellenőri nap)*

Megbízhatósági Szabályszerűség ellenőrzés i ellenőrzés Tervezett (db/ellenőri nap)*

Végrehajtott (db/ellenőri nap)*

Informatikai rendszerek ellenőrzése Tervezett (db/ellenőri nap)*

Végrehajtott (db/ellenőri nap)*

Teljesítményellenőrzés Tervezett (db/ellenőri nap)*

Végrehajtott (db/ellenőri nap)*

Fejezet megnevezése

Tervezett (db/ellenőri nap)*

Rendszerellenőrzés

308/5039 11/861

42/614

29/383

297/4178

205

67. számú melléklet

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács logoja

206

68. számú melléklet

Beruházások, rekonstrukciók költségének összesített adatai, 2005. ezer Ft Megnevezés 1. PKKB épület-rekonstrukciója III. ütem 2. Szabolcs-Szatmár-Bereg MB ép. rekonstrukció 3. Esztergomi Városi Bíróság ép. rekonstrukció Baranya MB és a Pécsi Ítélőtábla lepényépület 4. rekonstrukciója 5. Győri Ítélőtábla ép. előkészítése 6. Debreceni Ítélőtábla ép. előkészítése 7. Budapesti IV-XV. Ker. Bíróság ép. rekonstrukció előkészítés 8. Fonyódi Városi Bíróság ép. rekonstrukció előkészítés 9. Battonyai Városi Bíróság ép. rekonstrukció előkészítés 10. Kiskunhalasi Városi Bíróság ép. rekonstrukció 11. Kazincbarcikai Városi Bíróság új épülete 12. Előre nem tervezett feladatokra, előkészítésre, tartalék 13. Legfelsőbb Bíróság balatonszemesi üdülő felújításához 14. Csongrádi Városi Bíróság régi épület rekonstrukciója Összesen Mindösszesen

400 000 360 000 290 000

2005. évi előirányzatból szükséglet 151 344 360 000 290 000

135 000

135 000

325 000 75 000 30 000 30 000 110 000 30 000 110 000 289 376 16 144

325 000 75 000 30 000 30 000 110 000 30 000 110 000 289 376 0 0 1 935 720

2005. évre tervezett költség

2 200 520 2 200 520

2005. évi felújítási keret 248 656

16 144 264 800 2 200 520

207