A KÖZÉP-EURÓPAI EGYETEM A SZAKDOLGOZATÍRÁS KÖVETELMÉNYEIRE VONATKOZÓ SZABÁLYZATA A szakdolgozatírás az oklevél megszerzésének egyedülállóan fontos eleme. Próbatételnek veti alá a hallgatót, hogy képes-e egyrészt elkezdeni és elvégezni egy hosszan tartó, önálló kutatást és elemzést, másrészt részletesen kidolgozni és koherens formában, a tudóstársadalom szabályainak és konvencióinak megfelelő módon megírni azt. Mivel a CEU hivatalos oktatási nyelve az angol, a hallgatók kötelesek angolul írni szakdolgozatukat, olyan szabványos angolsággal, amelyet az angol nyelvet anyanyelvi szinten beszélő tudósok elfogadhatónak tartanak. Egy megfelelő szakdolgozatnak nemcsak módszertanában, elemzését és érvelését tekintve kell helytállónak lennie, hanem megfelelően tanúskodnia kell arról is, hogy szerzője ismeri a vonatkozó szakirodalmat; szintén fontos, hogy a dolgozat nyelvezete szabatos és egységes legyen, a megfelelő stílusban íródjon, pontosan alkalmazva a hivatkozás szabályait. Ezen túlmenően, felépítése és kidolgozása legyen logikus és áttekinthető annak érdekében, hogy az olvasó világosan megértse az előadott érveket. A szakdolgozat szerkezeti elrendezésének és külső megjelenésének is meg kell felelnie az egyetem által előírt szabványoknak. Jelen dokumentum célja, hogy felvázolja azokat a minőségbeli követelményeket és irányelveket, amelyeket a szakdolgozat megírásakor a szerkesztési- és íráskészség területén a hallgatónak követnie kell ahhoz, hogy műve a CEU által elfogadható legyen. Ezek az irányelvek csak érintőlegesen foglalkoznak a módszertan és a tartalom kérdéseivel, mivel ezek nagy valószínűséggel a tudományágtól függenek, sokkal inkább azokra a területekre koncentrálnak, amelyek általánosan, valamennyi tudományágra igazak. A tudományág-specifikus követelményekre, a benyújtás határidejére, és a szakdolgozat előkészületeihez szükséges dokumentumokra, például tervezetekre, vázlatokra vagy jegyzetekkel ellátott bibliográfiákra vonatkozó információkkal kapcsolatban a hallgatóknak a tanszéki koordinátorral kell konzultálniuk.
I. A szakdolgozat nyelve és formátuma A szakdolgozatot angolul kell megírni. Az idézeteknek általában szintén angolul kell szerepelniük, ahol ez szükséges, a lábjegyzetben feltüntetve az eredeti nyelvű szöveget. Ez alól kivételt képezhetnek azok az esetek, amikor a tudományág-specifikus irányelvek ezt megkövetelik (például a latin nyelv használata a középkor-tanulmányok során), vagy amikor olyan kérdések, mint az eredeti nyelv szóhasználata, vagy a különböző fordítások közötti különbségek még vita tárgyát képezik. Másféle kivételek lehetnek azok a rövid latin vagy francia kifejezések, amelyeket az angol nyelv jellemzően használ, mint például ‘raison d’être’ vagy ‘inter alia’; ezeket dőlt betűvel kell szedni. A hallgatóknak az e körben felmerülő problémák kapcsán témavezető oktatójukhoz vagy tanszékük más tagjához kell fordulniuk konkrét útmutatás érdekében. Könyvek, folyóiratok és napilapok címei megjelenhetnek az eredeti nyelven, amennyiben azok angol fordítása zárójelben vagy lábjegyzetben megtalálható. A cirill, arab és egyéb nem-latin írásrendszerek esetében latin betűs megfelelőiket kell alkalmazni. Amennyiben több átírási lehetőség
létezik, következetesen ugyanazt a változatot kell használni. Az átírási eljárással kapcsolatban a hallgatóknak konzultálniuk kell tudományos esszéírást oktató előadójukkal vagy tanulmányi tanácsadójukkal. 1.1 A részek elrendezése A szakdolgozat részeit a következőképpen kell elrendezni: Címlap Kötelező Szerzői jogra utaló megjegyzés (ha a tanszék kéri) Tartalmi kivonat vagy áttekintés (ha a tanszék kéri) Köszönetnyilvánítás vagy ajánlás Választható Tartalomjegyzék Kötelező Számadatok, táblázatok jegyzéke Ahol szükséges Rövidítések jegyzéke Ahol szükséges A szakdolgozat főrésze Kötelező Függelékek Ahol szükséges Szójegyzék Ahol szükséges Bibliográfia/Hivatkozások jegyzéke Kötelező A hallgatóknak tanszékükön kell megérdeklődniük, hogy a szakdolgozat tartalmazzon-e egyéb más tudományág-specifikus elemet, és ha igen, milyen formában. 1.2 Vázlat és külső megjelenés •
•
•
A szakdolgozatot számítógéppel kell kinyomtatni fehér, A4-es lapra, egyoldalas nyomtatásban, Times New Roman, Garamond vagy Arial betűtípussal, 12pt betűmérettel. A tartalmi kivonatban és a szakdolgozat főrészében dupla sorközt kell alkalmazni. Hosszabb táblázatokban, a szövegtől elválasztott idézet-blokkokban, lábjegyzetekben és a bibliográfia címszavainál szimpla sorközt kell használni. A bekezdéseket beljebb kell kezdeni, vagy ki kell hagyni egy üres sort a bekezdések között, a tanszéki követelményektől függően. A margókat minden oldalon egy inch-re vagy 2,5 cm-re kell beállítani, és a papírméret A4-es legyen, ne pedig US levélméret. Az oldalszámozás az oldal alján, középen, arab számokkal (1, 2, 3) történjen, a szűkebb értelemben vett szakdolgozat első oldalától (azaz a bevezetés első oldalától) kezdődően. Az ezt megelőző oldalakat kisbetűs római számokkal kell számozni (i, ii, iii). Az egyes fejezeteknek új oldalon kell kezdődniük, a szakaszoknak és alfejezeteknek azonban nem. 1.3 A bevezető részek szerkezete
1.3.1 Címlap A címlapon a következő információknak kell szerepelniük, az itt meghatározott sorrendben:
• • • • • • •
A szakdolgozat teljes címe A hallgató neve Az egyetem és a tanszék neve A következő kijelentés: „A ….. Master részteljesítéseként”. A témavezetők neve A benyújtás helye (Budapest, Magyarország) A benyújtás éve
diploma
követelményeinek
Az oldal elrendezése megtekinthető a dokumentum végén található címoldal mintájánál.
1.3.2 Szerzői nyilatkozat / Szerzői jogra utaló megjegyzés Egyes tanszékek kérhetik a szerzői nyilatkozatot vagy a szerzői jogra utaló megjegyzést. A speciális megszövegezéssel kapcsolatban a hallgatóknak tanszékükön kell felvilágosítást kérniük. 1.3.3 Tartalmi kivonat vagy áttekintés A tartalmi kivonatnak a tanszéki követelményektől függően 100-250 szóból kell állnia. A tartalmi kivonatot jelen időben kell megírni, és annak általában a következő információkat kell tartalmaznia: (1) a kutatás által megoldandó probléma ismertetése; (2) a felhasznált módszertan; (3) a fontosabb eredmények. Ha a tanszék másképpen nem rendelkezik, egyéb információkat nem kell közölni. 1.3.4 Köszönetnyilvánítás Nem kötelezően az oldal, ahol köszönetet lehet nyilvánítani mindazoknak – főleg, de nem kizárólagosan a szakdolgozat témavezető tanárának – akik segítséget nyújtottak a szerzőnek a szakdolgozat megírásában. 1.3.5 Tartalomjegyzék A szakdolgozatnak tartalmaznia kell egy tartalomjegyzéket, amely felsorolja a fejezetcímeket, a szakaszok és az alfejezetek címeit, a függelékeket és a hivatkozásokat, valamint azok megfelelő oldalszámait. A Microsoft Word (vagy a tanszék engedélyével más szövegszerkesztő szoftver) „Tartalomjegyzéke” általában használható tartalomjegyzék létrehozására; ezt a végső szerkesztés után kell elvégezni, hogy a tartalomjegyzékben hivatkozásként leírt oldalak számozása helyes legyen. 1.3.6 Számadatok, táblázatok és ábrák jegyzéke Ha szükséges, a szakdolgozat egy külön lapon tartalmazhatja a számadatok, táblázatok és ábrák jegyzékét, közvetlenül a tartalomjegyzék után. 1.3.7 Rövidítések jegyzéke Ha a szakdolgozat sok olyan rövidítést használ, ami az olvasó számára ismeretlen lehet, hasznos útmutatóul szolgálhat az ezeket tartalmazó jegyzék.
1.4 A mellékletek szerkezete 1.4.1 Függelékek Képletek, térképek, grafikonok, interjújegyzőkönyvek, vagy egyéb olyan hasonló adatok esetén, amelyeket a szakdolgozat főrésze nem tartalmaz, szükség lehet függelékekre. Ezeket logikus sorrendben az összefoglalás után kell megadni oly módon, ahogy említésre kerülnek a szakdolgozatban. A függelékekről össze kell állítani egy jegyzéket, sorszámmal vagy egymást követő betűjellel jelölve az egyes függelékeket. A jegyzéket fel kell tüntetni a tartalomjegyzékben is. Több függelék esetén mindegyiket címmel kell ellátni. Ha a szakdolgozat nem nyomtatott formájú függelékeket, mint például számítógépes adatokat, szoftvereket vagy audiovizuális anyagokat tartalmaz, a hallgatónak meg kell ismernie az erre vonatkozó tanszéki irányelveket 1.4.2 Szójegyzék Szükség lehet egy a speciális szakkifejezéseket vagy mozaikszavakat tartalmazó jegyzékre. Ez különösen igaz akkor, ha a szakdolgozat tárgya egy olyan szakmai szókinccsel rendelkező új terület, amit a témában átlagosan jártas olvasó nem ismerhet. Ennek a jegyzéknek a függelékek után kell következnie. 1.4.3 Bibliográfia / Hivatkozások jegyzéke A szakdolgozatban felhasznált források jegyzékét úgy kell megadni, hogy az eleget tegyen a tanszék által megadott, a szakdolgozat főrészében is követendő szerkesztési irányelveknek – ebben a jegyzékben csak azokat a forrásokat kell feltüntetni, amelyekből a hallgató idézett a szakdolgozatban.
II. A szakdolgozat szerkezete A szakdolgozatot logikus fejezetekre kell tagolni, bevezetést és következtetést kell tartalmaznia. A bevezetést és a következtetést leszámítva a szakdolgozatnak legalább három, de legfeljebb hat fejezetből kell állnia, kivéve, ha a témavezetővel erről másképp állapodtak meg. A fejezeteknek tükrözniük kell a kutatás jellegét és stádiumát. Tanszéktől függően a bevezetés és az összefoglalás is kaphat címet, és számozható a szakdolgozat első, illetve utolsó fejezeteként, illetve szerepelhet Bevezetés és Összefoglalás címmel. Ebben az esetben a bevezetés utáni első fejezet lehet az I. fejezet. A hallgatóknak ebben a kérdésben meg kell ismerniük a tanszéki irányelveket. 2.1 A szakdolgozat szerkesztése 2.1.1. Bevezetés A szakdolgozatnak egy általános bevezetéssel kell kezdődnie, amely egyrészt összefoglalja, miről szól a szakdolgozat, másrészt meghatározza annak a folyamatban lévő kutatásban elfoglalt helyét. Ezt általában a fennálló kutatásra való utalással kell megtenni, megállapítva azokat a területeket, amelyeknek a kutatása még nem fejeződött be, további kutatásuk szükséges, vagy ahol az új eredmények indokolttá tehetik a
meglévő ismeretek felülvizsgálatát. A kutatott probléma pontos meghatározását követően a bevezetésben javaslatot kell tenni a probléma kezelésére, általában megoldás formájában. A probléma megoldását a szakdolgozatban állításként, egy vagy két mondatban meg kell fogalmazni, és ennek során nemcsak a kutatás vagy megvitatás szándékát kell kifejezni, hanem egyértelművé kell tenni a kutatás célját is. Ha a tanszék engedélyezi, a szakdolgozatban foglalt állítás röviden (ha két mondatból áll, jellemzően a második mondatban) tartalmazhatja a szerző álláspontját vagy az eredmények összefoglalását. Ha a kutatás jellege illetve a tanszék megköveteli, a szakdolgozatban az állítást követően a választott módszer is bemutatható. A bevezetés utolsó szakaszában röviden fel kell vázolni a szakdolgozat fő részeinek szerkezetét. Ahol indokolt, ez összekapcsolható a módszertani leírással, ill. abból logikusan következhet. 2.1.2. Következtetés A bevezetés és a következtetés szoros összefüggést kell, hogy mutasson. A következtetésnek – a lehetőségek szerint – válaszokat és megoldásokat kell kínálnia a bevezetésben felvetett kérdésekre és problémákra. Röviden összegeznie kell a szakdolgozat érveit, tömören és világosan össze kell foglalnia a szerző fő érveit vagy megállapításait, anélkül, hogy utólag a szakdolgozat főrészében nem tárgyalt érveket sorakoztatna fel. Ha szükséges, a szerző kifejtheti, hogy a kutatási eredmények hogyan járulnak hozzá az adott területhez, és milyen átfogó jelentőségük lehet. Ahol indokolt, javaslat tehető a további kutatásra vonatkozóan, de ez nem követelmény. Előfordulhat, hogy néhány tudományág (kivált a matematika) a szakdolgozat e részéhez más megközelítést igényel. Ilyen esetekben a tudományág saját irányelvei elsőbbséget élveznek az általános irányelvekkel szemben. 2.1.3. Az irodalom áttekintése A tudományágtól és a kutatás jellegétől függően a már rendelkezésre álló irodalmat át lehet tekinteni a bevezetésben vagy az egyik fejezet részeként, de esetenként célszerűbb lehet ennek egy külön fejezetet szentelni. Az irodalmi áttekintésnek az a célja, hogy összefoglalja, értékelje, és ahol lehet, összehasonlítsa a terület azon fő fejleményeit és aktuális vitáit, amelyek kifejezetten az adott kutatási területre vonatkoznak, illeszkedve a nyilatkozatban meghatározott vezérelvhez. Az irodalmi áttekintés lényegében azt mutatja be, hogy a szerző ismeri a területet, és egyben alapot is teremt az empirikus adatoknak a későbbiekben szükséges elemzéséhez vagy bemutatásához és tárgyalásához. A jól kiválasztott források meggyőzik az olvasót arról, hogy a kutatás hiányosságait jól azonosította a szerző, és hogy a megfelelő kutatási kérdéseket tette fel, amelyekkel a későbbi fejezetekben részletesebben is foglalkozni fog. A többi szerző munkáinak egyszerű összefoglalása helyett ennek a fejezetnek világosan ki kell fejeznie, hogy mi az író álláspontja a felvetett kérdésekkel kapcsolatban. Az irodalom áttekintését valamilyen logikus szerkezetbe kell foglalni (időrendi, tematikus vagy egyéb kritériumok szerint), és ezt egyértelművé kell tenni az olvasó számára is.
2.2 A címek és alcímek megfelelő használata A címeket nagyobb pontmérettel, más betűtípussal, vastag vagy dőlt betűkkel, vagy ezek kombinációjával kell kiemelni a szövegből. Az azonos szintű címekhez azonos stílust kell alkalmazni, és az alacsonyabb szintű címeket kevésbé kell kiemelni, mint a magasabb szintűeket. Ha léteznek tanszéki stílus irányelvek a címekre vonatkozóan, ezeket kell követni. Példa (nem egy bizonyos tanszékre vonatkozik): 2. FEJEZET – CÍM (ARIAL BOLD SMALL CAPS 14-ES BETŰMÉRETŰ) 2.1 Szakasz címe (Arial Bold Italic 12-es betűméretű) 2.1.1 Pont címe (Times Bold 12-es betűméretű) 2.1.1.1 Alpont címe (Arial Bold 10-es betűméretű) Minden címet balra kell zárni, kivéve a fejezetcímeket, amelyeket középre kell igazítani. A lap aljára eső címek alá legalább két teljes sornyi szöveg jusson. Ha nem így jön ki, kezdődjön a cím a következő oldalon. A vizuális anyagokra (grafikonok, táblázatok, térképek) vonatkozó feliratok a hozzájuk tartozó anyaggal azonos oldalra kerüljenek. A fejezet- és szakaszcímeket következetesen be kell számozni a tanszék által javasolt számozási rendszernek megfelelően. Általában nincs szükség háromnál több fejezetszintre. Példák: I. fejezet, A szakasz, 1. pont, a) alpont vagy 1. fejezet, 1.1. szakasz, 1.1.1. pont, 1.1.1.1. alpont Minden táblázatot és ábrát meg kell számozni, vagy folyamatosan, vagy az egyes fejezeteken belül, pl. 1.1, 1.2, majd a következő fejezetben újraindítani, pl. 2.1, 2.2. A másik lehetőség az, ha folyamatosan számozzuk be őket az egész anyagban: 1. táblázat, 2. táblázat, stb. A címeknek világosan tükrözniük kell, hogy az adott fejezet vagy szakasz miről szól, és ezt tömör főnévi szerkezettel kell kifejezni (általában egy sornál rövidebbel). A magasabb szintű címben már leírt információt nem kell megismételni az alcímekben. Ahol lehet, az azonos szintű címeknek azonos legyen a szerkezete (pl. 3.1 Szokásjog, 3.2 Kontinentális jog, nem pedig 3.1 Szokásjog, 3.2 A Legfelsőbb Bíróság). 2.3. A szöveg felépítése és koherenciája
A szakdolgozatot egy olyan olvasó számára kell írni, aki szakértője az adott tudományágnak, de nem feltétlenül szakértője a konkrét témának vagy kérdésnek. Az írónak gondoskodnia kell arról, hogy a mondatok és a bekezdések logikusan kövessék egymást, és ne kívánjanak az olvasótól olyan tudást, amellyel esetleg nem rendelkezik. Ahol kétséges lehet az összefüggés két gondolat között, az író kötelessége, hogy egyértelművé tegye azt, és ne az olvasónak kelljen kikövetkeztetni az összefüggéseket. 2.3.1 A bekezdések felépítése A bekezdés több mondatból álló szövegegység, amely egyetlen kérdéssel, témával vagy aspektussal foglalkozik. Ezért nem egy mondatból kell állnia (eltekintve kivételes esetektől), és nem foglalkozhat több témával. Egy bekezdésben egy gondolatot kell kifejteni illusztráció vagy elemzés segítségével, és el kell jutni a következtetésig. Általában egy témát megjelölő mondattal kezdődik, amely bemutatja, hogy miről van szó, majd több mondatban kifejti ezt a témát, és végül eljut a következtetésig, amely után el lehet kezdeni egy új témát vagy másik aspektust. A mondatok logikus és koherens összekapcsolásánál az írónak gondoskodnia kell arról, hogy megfelelően használja az összekötő elemeket (pl. azonban, hasonlóképpen, ennek következtében, stb.) olyan helyeken, ahol fennáll a veszélye annak, hogy két mondat között nem világos az összefüggés. Alkalmazni kell az előző mondatokra történő visszautalást is (pl. ez, ezek, ilyen, ez a kérdés, ezek a problémák, ez a helyzet), amikor ezzel világosabbá lehet tenni a gondolatmenetet. A hallgatók további részletes útmutatást kaphatnak a bekezdések felépítéséről a Szakszövegírás Központ (Writing Center) tanfolyami anyagaiból, a vonatkozó weboldalról (webpage http://www.ceu.hu/writing/para.html), vagy a Központ oktatóitól. 2.3.2 Átmenet a bekezdések között Bár egy jól megszerkesztett bekezdés önálló egységet képez, a bekezdéseknek is logikusan kell követniük egymást, ezt pedig olyan eszközök segítségével érhetjük el, amelyek hasonlóak a bekezdésen belül lévő mondatokat összekötő eszközökhöz. Ahol egy téma- vagy módszerváltás oka esetleg érthetetlen lehet az olvasó számára, magyarázatra van szükség. A bekezdés jellegű szakaszokban meg kell lennie mind a koherenciának, mind a kohéziónak, és alkalmazni kell a megfelelő nyelvi eszközöket annak érdekében, hogy logikusan és világosan végig lehessen vezetni az olvasót az író által végzett elemzés vagy expozíció fázisain.
III. Nyelv és stílus A szakdolgozatot a megfelelő hivatalos tudományos stílusban kell megírni. Bár nem lehet előírni az első személy vagy a passzív alak használatát vagy éppen kerülését, sem a mondatok hosszát, a hallgatóknak törekedniük kell arra, hogy használják a rendelkezésre álló forrásokat, mint például a tanszék által javasolt stílus kézikönyveket, az Academic Writing Center (Szakszövegírás Központ) tanfolyami anyagait, vagy a megfelelő weboldalt (http://www.ceu.hu/writing/style.html), melyek alapján fel tudják mérni, hogy az írásbeli stílusuk megfelelő-e az adott tudományos területen. A zsargon vagy a szakkifejezések túlzott vagy felesleges használatát kerülni kell, és minden olyan
kifejezést vagy betűszót/mozaikszót (akronimát), amelyet az adott tudományággal foglalkozó, de a témát nem ismerő szakértő olvasó nem értene, meg kell magyarázni és/vagy fel kell venni a szójegyzékbe. Ahol csak lehetséges, a nemek szempontjából semleges nyelvezetet kell használni a dolgozatban, és kerülni kell a csak férfiakra utaló szavak használatát, mint pl. ‘man’ vagy ‘chairman’ olyan esetekben, ahol ezek helytelenül kirekesztőnek vagy diszkriminatívnak tűnhetnek. A hallgatóknak feltétlenül törekedniük kell arra, hogy a szakdolgozatuk ne tartalmazzon nyelvtani, lexikális vagy központozási hibákat. Nem elég csak a számítógép helyesírás ellenőrzőjét használni, hanem át is kell olvasnia a hallgatónak a dolgozatot, hogy ellenőrizze, nem maradtak-e benne olyan hibák, amelyeket a helyesírás ellenőrző program nem vesz észre. A szakdolgozatban következetesen vagy brit, vagy amerikai helyesírást kell használni, a két helyesírás váltogatása nélkül. A hallgatóknak arra is figyelniük kell, hogy az angol nyelv központozási szabályai minden bizonnyal eltérnek a saját anyanyelvük szabályaitól, ezért meg kell ismerkedniük az angol szabályokkal, és alkalmazniuk is kell azokat. Amikor számokat használunk a szövegben, százig általában ki kell őket írni betűvel, és ha a mondat első szava szám, akkor mindenképpen betűvel kell írni. A száz feletti számokat általában számmal írjuk (101, 102). Pontos útmutatást a tanszék által javasolt stílus kézikönyvből lehet kapni. A hallgató feladata, hogy az év folyamán a megfelelő forrásokat használja annak érdekében, hogy elsajátítsa a szakdolgozat minél kevesebb hibával történő megírásához szükséges ismereteket, valamint hogy képes legyen lektorálni dolgozatát és kijavítani hibáit. Az írásjelek pontos használatának részletes leírása megtalálható Kate Turabian “A Manual for Writers of Term Papers, Theses and Dissertations” című könyvében, valamint a Center for Academic Writing weboldal nyelvtani részében a http://www.ceu.hu/writing/sfaccess.html#Grammar címen. Ez a weboldal forrásokat is ajánl a nyelvtani problémák azonosításához és kijavításához. A CEU Multimédia könyvtárában is találhatók nyelvtani források.
IV. A források és az idézetek használata Minden olyan elsődleges vagy másodlagos, kiadott vagy kiadatlan forrásanyagot, amely a szakdolgozat írójától eltérő szerzők vagy intézmények szellemi tulajdonát képezi, jelezni kell, és teljes egészében pontosan kell idézni, beleértve az illusztrációkat, táblázatokat stb. is. Ennek elmulasztása plágiumnak minősül, és automatikusan elégtelen osztályzatot eredményez. A plagizálás - azaz egy másik személy szavainak, ötleteinek vagy érveinek a saját munkaként történő feltüntetése az idézetek, hivatkozások vagy lábjegyzetek megfelelő megjelölése nélkül - a tudományos integritási szabályok megsértését jelenti. Plágiumnak nevezzük azt is, amikor más szavait az illető nevének említése nélkül használjuk, és azt is, amikor más ötleteit vagy érveit úgy fogalmazzuk át, hogy az olvasóban azt a benyomást keltjük, mintha azok tőlünk származnának. Minden egyetemi hallgatónak meg
kell értenie az idézetek használatának helyes módját, és minden leadott anyagban alkalmaznia is kell azokat.1 5.1 Idézetstílusok használata Idézetek használatakor a szövegben mindig hivatkozni kell a szerzőre, és fel kell őt sorolni a bibliográfia/referencia listán. Ennek a módját a szakdolgozathoz választott idézet stílus jelzi (pl. Chicago, MLA, APA, stb.) A szakdolgozatban következetesen egyféle idézet stílust kell alkalmazni, mégpedig azt, amelyet a tanszék meghatározott (vagy ahogyan a konzulenssel megállapodtunk, ha a tanszék megenged némi rugalmasságot). Az idézetek alkalmazásával kapcsolatos pontos információkat a hallgatók a tanszékük által ajánlott stílus kézikönyvben találják meg. A források használatával kapcsolatban a hallgatók a Szakszövegírás Központ (Academic Writing Center) tanfolyami anyagaiból és/vagy az alábbi weboldalakról kaphatnak további információkat: http://www.ceu.hu/writing/sources.html http://www.ceu.hu/writing/sfaccess.html#sources 5.2 Idézés, átfogalmazás és összefoglalás Olyan esetekben, amikor a pontos megfogalmazás különösen fontos, fel kell tüntetni a forrásanyagot, és az idézetet mindig egyértelműen jelölni kell az idézet stílus követelményei szerint, beleértve az oldalszámokat is. A forrásokat át is lehet fogalmazni, vagy össze is lehet foglalni olyan esetekben, amikor a pontos megfogalmazás nem lényeges, de figyelni kell arra, hogy az átfogalmazással ne változzon meg az eredeti jelentés, és minden átfogalmazott és összefoglalt forrást pontosan meg kell jelölni az oldalszámokkal együtt. Ahol egy idézet módosul (pl. nagy betűk, írásjelek, megváltozott a hangsúly, vagy egy névmást főnévre cseréltünk), a változtatásokat egyértelműen jelölni kell az alkalmazott idézet stílus szerint. Bár az adott területen folyó kutatással való kölcsönhatás minden tudományos írásban követelmény, a szakdolgozat egy része sem állhat egyszerűen mások munkáinak az összefoglalásából, kivéve, ha azt a témavezető jóváhagyta. Az összefoglalt vagy idézett forrásanyag nem állhat önmagában, azt be kell vezetni, meg kell magyarázni, és világossá kell tenni az összefoglalás célját. Amikor különböző forrásokat hasonlítanak össze vagy állítanak egymással szembe, ezt a tényt és az okát egyértelművé kell tenni az olvasó számára. Gondoskodni kell arról, hogy az olvasónak ne támadjon kétsége a felől, hogy egy idézett szerző gondolatai hol végződnek, és hol kezdődnek a dolgozat írójának a gondolatai. Ahol ez kétséges, az idézett szerző nevét (vagy rá vonatkozó személyes névmást) lehet használni a mondatban egy megfelelő igével együtt, mintegy elmondva, hogy az a
1
“Academic Dishonesty and Plagiarism,” ahogy a Administrative Policy Paper-ben megjelent, (Central European University, 1996) no.25.
személy mit mondott, és így meg lehet különböztetni az ő gondolatait a szakdolgozat írójának a gondolataitól. 5.3 Az adatok magyarázata Amikor grafikonok, ábrák vagy táblázatok formájában közlünk adatokat, megfelelő magyarázattal kell ellátnunk azokat. A tendenciákat és a szabálytalan jelenségeket is ki kell emelni, továbbá a fontosabb megállapításokat el kell különíteni a kevésbé fontosaktól. A magyarázatban ne csak egyszerűen mondatok formájában ismételjük el az ábrán bemutatott információkat, hanem vitassuk is meg az összefüggéseket, problémákat és/vagy kivételeket a kérdéses adatokkal kapcsolatban. Hasonlóan minden egyéb anyaghoz, amelyet más kutatók munkájából vettünk át, a táblázatok, grafikonok, illusztrációk, ábrák vagy kapcsolódó anyagok forrását is fel kell tüntetni az adott információ mellett vagy lábjegyzetekben, a tanszéki stílus irányelveiben foglaltak szerint.
Záró észrevételek A hallgató feladata annak biztosítása, hogy a szakdolgozat megfeleljen a fent leírt szabványoknak, a témavezetőnek és a tanszéknek pedig az a feladata, hogy gondoskodjon arról, hogy a hallgató megtegye a szükséges lépéseket e követelmények betartása érdekében. Ha egy szakdolgozat egy vagy több szempontból nem felel meg a követelményeknek, vissza lehet adni felülvizsgálatra és újból történő beadásra, plágium esetén pedig elégtelen jegy adható rá. A hallgatókat az egyetem arra ösztönzi, hogy ismerkedjenek meg a fenti szabályokkal, és ahol szükséges, kellő időben éljenek az egyetem által biztosított segítséggel (Academic Writing Center, Multimédia Könyvtár, segítség a megfelelő tantestülettől stb.).
Budapest, 2004. október 12.
Yehuda Elkana
rektor Közép-európai Egyetem Mellékletek: 1. számú melléklet: Címoldal minta 2. számú melléklet: A szakdolgozat minta oldala
1. számú melléklet Címoldal minta
SZOCIO-POLITIKAI ÉS GAZDASÁGI KÉRDÉSEK A POSZTKOMMUNISTA RUTHÉNIÁBAN Írta: Anna Other
Beadva a Közép-európai Egyetem ... Tanszékére
A ... Master diploma követelményeinek részteljesítéseként
Konzulens: Mary Lamb professzor
Magyarország, Budapest
2004
2. számú melléklet A szakdolgozat minta oldala
1. fejezet: A nukleáris proliferáció okai Számos látszólag meggyőző magyarázattal álltak már elő annak indoklására, hogy a különböző országok miért döntenek atomfegyverek kifejlesztése mellett. Senki sem vitatja azonban azt az érvet, hogy a külső fenyegetések érzékelése alapvető szerepet játszik abban, hogy az egyes országok atomfegyver programok kifejlesztésébe fognak. Ez a fejezet áttekinti a különböző magyarázatokat, és kifejti a hagyományos, a biztonság fenyegetésére alapozott magyarázatot, mely az indiai-pakisztáni konfliktus esetében a leginkább helyénvaló.
1.1 A nukleáris proliferáció más elméleti magyarázatai Az atomfegyverek beszerzése hatékony eszközt ad az államok kezébe a nemzetközi konfliktusok megoldására. A nemzetközi kapcsolatok területén a különböző elméletek más okokat is említenek a nukleáris proliferáció magyarázataként. Noha mindegyik hozzásegít ahhoz, hogy megértsük, hogy miért akarnak az egyes országok atomfegyvert birtokolni, még mindig a realista/neo-realista iskola által adott magyarázat a legmeghatározóbb. Ez azt mondja, hogy a valós vagy potenciális ellenségek felől észlelt külső fenyegetések, különösen a nukleárisak, arra kényszerítik az államokat, hogy maguk is nukleáris fegyvereket szerezzenek be annak érdekében, hogy meg tudják védeni magukat oly módon, hogy válaszcsapással fenyegetnek, ami viszont biztonsági dilemmához vezet. Ez a magyarázat tűnik a legmegfelelőbbnek az indiai-pakisztáni esetben az alábbiakban részletesebben kifejtett okok miatt.
