A Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal szervezésében Székesfehérváron 2007. május 31.-én megtartásra került jegyzői értekezlet „A közoktatási intézmények átszervezésével kapcsolatos jogi és szakmai kérdések” című előadáshoz felterjesztett kérdések és Dr. Szüdi János szakállamtitkár válaszai. 1. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) parlamenti tárgyalás alatt álló módosítása be kívánja vezetni a fenntartói szintű munkaerő gazdálkodási rendszert, amely szerint a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt csak akkor szüntetheti meg felmentéssel, ha a rendszerbe bevont munkáltatók egyikénél sincs lehetőség a továbbfoglalkoztatásra. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) szerint az áthelyezéshez a közalkalmazott hozzájárulása is szükséges. Mi történik, ha a közalkalmazott nem járul hozzá az áthelyezéshez? Ha a munkaerő-gazdálkodás keretei között másik állást ajánlanak fel és azt a közalkalmazott nem fogadja el, abban az esetben a munkaviszonyát felmentéssel kell megszüntetni. Hasonló helyzet alakul ki, mint a Kjt. 32. §-a alapján, amikor is csak különösen indokolt esetben szüntethető meg a közalkalmazotti jogviszony, például akkor a közalkalmazott egyedülálló gyermeke tizennyolc éves koráig. Ilyen esetben, ha a munkáltatónál van olyan munkakör, amelynek ellátására a közalkalmazott alkalmas a jogviszonyt nem lehet felmentéssel megszüntetni, amíg a közalkalmazott ilyen munkahelyre áthelyezhető, feltéve, hogy ezt elvállalja. A Kjt. módosítása is kitér erre az esetre, ha az érintett nem fogadja el a felajánlott állást, a végkielégítés felére lesz jogosult. 2. Az Önkormányzat közös igazgatású közoktatási intézményt hoz létre. A Kt. 33. § (9) bekezdése szerint „ A közös igazgatású közoktatási intézmény és az általános művelődési központ vezetését, az intézményegységek munkájának összehangolását - az egyes intézményegységek azonos számú képviselőiből álló – igazgatótanács segíti, továbbá vezetői és szakértői testület segítheti. Az igazgatótanács- jogszabályban meghatározottak szerint - részt vesz a munkáltatói jogkör gyakorlásában. A 138/1992. Korm. rendelet 18. § (4) b) szerint a munkáltatói jog gyakorlóját megillető jogosítványok közül az intézményegységvezetői megbízásról és a megbízás visszavonásáról az igazgatótanács dönt.” A vezetési feladatok azt kívánnák meg, hogy az intézményegység vezetők tagjai legyenek az igazgatótanácsnak, de éppen ez a testület adja a megbízásukat. Kikből állhat össze az igazgatótanács, hogy a vezetési feladatokat és a munkáltatói feladatokat is el tudja látni? Az igazgató tanács összetételéről a közoktatásról szóló törvény nem rendelkezik. Ebből következik, hogy összetétele helyi szintű döntés és szabályozás kérdése. Ezekről az ügyekről a szervezeti és működési szabályzatban lehet rendelkezni. Célszerű, hogy az intézményegység-vezetők, tagintézmény-vezetők tagjai legyenek az igazgató tanácsnak, de nem szükségszerű. Ugyanakkor áll az az általános szabály és elvárás, hogy a saját ügyében való döntéshozatalban az érintett nem vesz részt. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 50. §-a alapján a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni az általános művelődési központ és a közös
2 igazgatású közoktatási intézmény vezetési szerkezetét, a vezetők közötti feladatmegosztás, az igazgató tanács létrehozásának és működésének szabályait. E rendelkezések szerint az intézményegység munkáját az intézményegység vezetője irányítja, intézményegység-vezető megbízást az intézmény vezetője, például az általános művelődési központ igazgatója is kaphat. Értelemszerűen az összeférhetetlenség kérdéseit is szabályozni szükséges. 3. A közös igazgatású közoktatási intézmények és az Általános Művelődési Központ gazdaságossági és szakmai szempontból milyen előnyöket jelentenek? A közös igazgatású közoktatási intézmény és az általános művelődési központ szervezési szempontból számos előnyt hordozhat. Gazdasági oldalról vizsgálva meg lehet szervezni a foglalkoztatást oly módon, hogy a megfelelő felkészültséggel rendelkező személyek több intézményegységben lássanak el munkát. A különböző eszközök és felszerelések több intézményegység keretében is alkalmazhatók. Az úgynevezett technikai személyzet létszáma racionálisan állítható össze. Szakmai szempontból össze lehet hangolni a pedagógiai tevékenységet, biztosítani lehet az átjárást a különböző iskolatípusok között. Felvételi ügyekben a meghatározó a pedagógiai program, felvételi eljárást nem lehet szervezni az odajáró tanulók részére. A többcélú intézményben egy szervezeti és működési szabályzatot, egy pedagógiai programot, az általános művelődési központban pedagógiai-művelődési programot kell szervezni. A közös igazgatási közoktatási intézményben és az általános művelődési központban egységes, minden intézményegységre kiterjedő jogkörrel működik az intézményi szülői szervezet, az ÁMK szülői szervezet, az intézményi diák-önkormányzat, az ÁMK diákönkormányzat. Ha a többcélú közoktatási intézmény az általános iskolai feladatok mellett gimnáziumi, szakiskolai, szakközépiskolai feladatokat is ellát, nem tarthat felvételi vizsgát azoknak, akik a többcélú intézmény keretében fejezték be az általános iskolai tanulmányokat. A tanulók a pedagógiai programban meghatározottak szerint folytathatják tanulmányaikat. 4. Általános Művelődési Központ vezetője lehet-e jogász vagy közgazdász, vagy pedig csak pedagógus végzettségű? A közoktatási törvény 18. §-ának (7) bekezdése szerint többcélú intézményben vezetői megbízást az kaphat, aki bármelyik az intézmény által ellátott feladatokra létesíthető intézmény vezetői megbízásához szükséges feltételekkel rendelkezik. Ha a feltételek bármelyike egyetemi végzettséget ír elő, a vezetői megbízáshoz ez szükséges. Közoktatási intézmény vezetői követelményei között közvetlenül a jogász vagy a közgazdász szakmai követelmény nem előírás. Ezért azt kell vizsgálni, hogy a többcélú intézményben pedagógus munkakört be lehet-e tölteni jogász vagy közgazdász végzettséggel. Ha van az általános művelődési központban szakiskola vagy szakközépiskola és abban oktatnak olyan ismeretet, amelynél elfogadható a jogász vagy a közgazdász szakképzettség, akkor ilyen vezetéssel betölthető az ÁMK vezetői megbízás is, ha az előírt szakmai gyakorlat megvan, és ha nincs a képzés szakirányának megfelelő tanárképzés (18. § (4) bek.). A közoktatásról szóló törvény 17. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerint ugyanis a szakmai elméleti tárgyat vagy szakmai előkészítő ismeretet, a szakmai
3 alapozó és pályaorientáció ismeretet a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú végzettséggel is el lehet látni. 5. Az intézményi minőségirányítási programok elkészítése és a jogszabályoknak, valamint az egyéb minőségbiztosítási előírásoknak megfelelő módosítása gondot okoz az intézményvezetőknek és a Polgármesteri Hivatalnak egyaránt. Egyik intézményükben sem dolgozik minőségbiztosításban jártas kolléga, így a minőségirányítási programok szakmai követelményeit sem ismerik. A független szakértő megbízása megoldás lenne, de az Önkormányzat költségvetése nem teszi lehetővé, hogy az érintett négy intézmény után kifizessék a szakértő megbízási díját. Rövidesen megjelennek olyan minták az OKM honlapján, amelyek segítséget fognak nyújtani az intézményi minőségirányítási program elkészítéséhez, amely feladat egyébként nem új, most csak a felülvizsgálatot kellett elvégezni. A minőségirányítási programot a 2003. évi LXV. törvény vezette be és 2003. IX. 1től hatályos. Ugyanettől az időponttól kezdődően él a közoktatási törvény 85. §ának (7) bekezdése, amely előírta, hogy a helyi önkormányzati intézményfenntartó is készítsen önkormányzati minőségirányítási programot. Az önkormányzati minőségirányítási program egy olyan szabályozó elem, amellyel az önkormányzat meg tudja mondani, hogy egyes intézményeinek a település oktatási feladatain belül milyen kötelezettségei és jogai vannak. Az intézményi minőségirányítási programnak összhangban kell állnia az önkormányzati minőségirányítási programmal. Az intézményeknek 2004. június 30-áig kellett az intézményi minőségirányítási programjaikat elkészíteni és megküldeni a fenntartónak. 2007. március 31-ig az egyéni teljesítményértékeléssel kellett ezeket a programokat kiegészíteni. A 2008/2009. tanévet kell először a minőségirányítási program alapján értékelni. A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendelet is segíti ezt az intézményi munkát. 6. Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1. számú melléklete "A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak - Iskolában és kollégiumban" rész 9. pontja szerint a tanuszodával rendelkező iskolában úszómester alkalmazása kötelező. Információik szerint azonban a 150 m2-nél kisebb felületű és 120 cm-nél nem mélyebb medencéknél ettől el lehet tekinteni! Erre vonatkozó írásos dokumentációt nem találtak, ezért tisztelettel kérnek állásfoglalást arról, hogy nevesített méretet el nem érő iskolai tanmedencék esetében szükséges-e úszómester alkalmazása. Az úszómester foglalkoztatása terén semmilyen jogszabályi előírás nem létezik. Az uszoda nagyságának függvényében nincsenek eltérő előírások. A létszám biztosítása kötelező a melléklet szerint. 7. Csolnok-Dág-Úny-Máriahalom települések Képviselő-testülete társulás létrehozását határozta el az iskola, illetőleg az óvoda közös fenntartására. A tagintézményi támogatás, kistelepülési tagintézményi támogatás esetén további feltétel, hogy a 2007. január 1. után tagintézménnyé váló iskola 2007. szeptember 1-jétől legfeljebb 1-6. évfolyammal működjön. Amennyiben a tagintézménnyé váló
4 iskolákban a 7. és 8. évfolyamot meg kell szüntetni, ez kizárja-e annak lehetőségét, hogy a székhely iskola kihelyezett b., c., stb. osztályt működtessen a tagintézményekben. A tagiskolai rendszer kialakításánál az ésszerűség és a hatékonyság követelményei szerint kell meghozni a döntéseket. A finanszírozás és a külön támogatás rendszere is ezt kívánja ösztönözni. Az átalakításra vonatkozó előírásokból nem vezethető le olyan értelmű korlátozás, amely tiltaná a székhely és telephely közötti feladatmegosztást oly módon, hogy a telephelyen működjön a székhely település hetedik és nyolcadik évfolyamon. Abban az esetben azonban, ha ez a megoldás nyilvánvalóan a finanszírozási szabályok kijátszását célozza, a jogszerűsége a döntésnek megkérdőjelezhető. Ez a helyzet alakul ki akkor is, ha egy nyolc évfolyammal működő általános iskolát jogilag kettévágnak és tagiskolává válik ugyanazon a telephelyen az első-hatodik évfolyam, míg a hetedik-nyolcadik évfolyam a székhely iskola tagintézményeként működik tovább. Valójában a tanulók a hatodik évfolyamról lépnek a hetedik évfolyamra és a nevelőtestület is feltehetően ugyanazokból áll. Ezt a megoldást egy ÁSZ vizsgálat esetén nem lehet eredményesen megvédeni. 8. Tanév közben miért vannak olyan törvénymódosítások, amelyek még az éppen folyó tanévre vonatkoznak? (pl. feladatellátás- 2006. szept. 1-től hatályos, 2006. decemberében eltörlik, 2007. május 1-től hatályos). Miért kell kétszer meghatározni a feladatot, hisz munkaköri leírása van mindenkinek. A hatálybeléptetésnél gyakorlat a szeptember 1-jei határidő alkalmazása, ettől kivételesen és igen ritka esetben tér el az Országgyűlés. - 2006. évi LXXI. törvény elfogadva: 2006. június 24-én. A hatálybalépés napja: 2006. szeptember 1-je, kivételek voltak a felvételi ügyeket rendező jogszabályok, amelyek 2007. szeptember 1-jén léptek hatályba, míg a foglalkoztatási szabályok egy része 2007. szeptember 1-jén léptek hatályba. - 2006. évi CXLVII. törvény kihirdetve: 2006. december 20-án, elfogadva: 2006. december 13-án, a törvény a kihirdetését követő ötödik napon lépett hatályba. Ez a törvény a költségvetési törvényt alapozta meg, előírásai túlnyomórészt költségvetési célú változtatásokat hozott. Ahol indokolt és szükséges volt ott átmeneti elírások könnyítették meg a bevezetést. - A feladatellátási terv 2007. májusi előírása az idei érettségivel függ össze. 9. Miért akarják leépíteni az 5-6 évfolyamon a szakos tanítást? Ez minőségi romlást eredményez. Inkább a szakos tanítást kell levinni az alsóbb évfolyamokra, főként a készségtárgyaknál, hiszen ezek ott sorvadnak el leginkább, mert főként az alapkészségek elsajátításán van a hangsúly. Készségtárgyakban az alsós tanítók nem igazán képzettek (pl. testnevelés, rajz, ének) Felső tagozatban már nem lehet helyrehozni, ami korábban kimaradt. A szakrendszerű és a nem szakrendszerű oktatás egymáshoz való viszonya nem jogi, hanem szakmai kérdés. A nem szakrendszerű oktatás lényege, hogy az alapkészségek a kulcskompetenciák fejlesztésére irányul és nem tekinthető tantárgy-specifikusnak. A különböző alapkészségek, mint szövegértés, beszédkészség, mozgáskultúra fejleszthető bármilyen tantárgyhoz kapcsolódóan. (Testnevelő tanár ma is foglalkoztatható az 1-4. évfolyamon.)
5
10. A tanórák száma és a tananyag mennyisége, minősége miért nincs szinkronban? A tartalmi szabályozás nem tananyag-specifikus. Fejlesztési követelményeket határoz meg a Nemzeti alaptanterv, az ehhez rendelt tananyag mennyisége az iskola helyi tanterv függvénye. Az új típusú érettségi sem a tananyag mennyiségére épül, hanem az ismeretek alkalmazására helyezi a hangsúlyt. Ily módon nyugodtan felül lehet vizsgálni minden helyi tantervet és csökkenteni lehet az iskola által előírt tananyagok mennyiségét. Ez a kérdés például szorosan összefügg a szakrendszerű és a nem szakrendszerű oktatás kérdéseivel. Kívánalom, hogy a nem szakrendszerű oktatásban a döntő hangsúly ne a követelménytámasztásra, ne az előírt ismeretek számonkérésére helyeződjön a hangsúly, hanem a kulcskompetenciák fejlesztésére. Nincs kötelező dokumentum, amely meghatározná, hogy melyik évfolyam végére milyen ismeretekkel kell, hogy rendelkezzen a tanuló, melyik évfolyam végére kell, hogy folyamatosan olvasson, illetve ismerje az egyszer egyet. 11. Szorgalmazzák az integrációt, de a feltételek nem adottak, hisz ehhez eleve kisebb osztálylétszám szükséges, most pedig éppen az ellenkezője történik, hisz az osztályok létszámánál a magas létszám elérése a cél! Ez ugyancsak minőségi romláshoz vezet. Kinek jó ez? Az iskolai integrációt külön normatíva segíti. Egyébként e feladat végrehajtása akkor is meg kell, hogy valósuljon, ha nincs hozzá külön támogatás. Önkormányzatok kötelező feladata, hogy az oktatáshoz való egyenlő hozzáférést biztosítsa minden tanuló részére. Ez alapvetően hozzáállás kérdése és nem költségvetési kérdés. 12. Miért kell többszörösen adminisztrálni azt, hogy dolgoznak a pedagógusok. Rettentően megnőtt a felesleges adminisztrációjuk. A pedagógusok kötelező óraszámának emelését egyértelműbben fel kell vállalni, nem burkolt trükköket kell kitalálni. A munkaidőt nyilván kell tartani minden munkahelyen nemcsak az iskolában. A pedagógusok munkaideje heti negyven óra, amellyel el kell tudniuk számolni (Mt. 140/A. §). 13. A túlóra és a helyettesítési díj miért negyedévente kerül kifizetésre. A pedagógusok kéthavi munkaidőkeretben dolgoznak, ebből következik, hogy a munkaidőkeret letelte után lehet megismerni teljesítettek-e túlórát vagy sem. A helyettesítés fogalmat általában rosszul alkalmazzák, mivel a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, külön díjazás illeti meg. A többlet tanítási órák elvégzése általában nem tekinthető helyettesítésnek. A 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 16. §-ának (6) bekezdése alapján a pedagógus más pedagógus munkáját a munkakörére előírt kötelező óraszámának kereteiben a sajátjával együtt tanítja helyettesítési díjra tarthat igényt, amelynek egy órára eső összege az óradíj ötven százaléka. Az óradíj ötven százalékának megfelelő helyettesítési díj jár a rendes munkaidőben végzett munka legfeljebb kettő órájára
6 az óvodapedagógusnak, ha az átfedési időben egyedül látja el az óvodai csoporttal kapcsolatos feladatokat. Ezek a díjak kifizethetők, mivel nincsenek összefüggésben azzal, hogy a pedagógus teljesíti-e a kétheti időkeretet. 14. Miért építik le közvetetten a művészetoktatást a normatíva csökkentésével és a szülői terhek növelésével. A művészetoktatással elérhető képességek és készségek fejlesztése olyan plusz lehetőségeket ad mind a tehetséges, mind a tanulásban gyengébb tanulóknak, amelyet ösztönözni lenne szükséges. A magas térítési díj mellett azonban egy jelentős réteg gyermekei számára nem lesz elérhető. Az alapfokú művészetoktatás nem tartozik az ingyenes szolgáltatások körébe. Soha nem is volt az, mindig térítési díj mellett lehetett igénybe venni. A művészetoktatás bevihető a tanrendbe és ekkor ingyenessé válik a hozzáférés. Az önkormányzatok felelőssége, hogy felvállalják-e ezt a szolgáltatást vagy sem. Így például a nem kötelező tanórai foglalkozások és a kötelező tanórai foglalkozások igénybevétele mellett az alapfokú művészetoktatás egységes iskola keretei között átadható bármelyik iskolatípus feladataihoz kapcsolódóan. Ugyanakkor művészeti foglalkozások szervezhetők szakkörként, önképző körként is. A művészeti oktatáshoz térítési díj előírása kötelező az új rendelkezések alapján, amelyre részletfizetés engedélyezhető a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek esetén. Havi négy-ötezer forint térítési díj általában nem haladja meg a családok teljesítőképességét. 15. A „közoktatásról” szóló 1993. évi LXXIX. tv. – Kotv. – 3. § (2) bekezdése a közoktatási intézmények fenntartói között a helyi önkormányzatot nevesíti, s a fenntartói irányítás körében is a helyi önkormányzat szerepel. A többcélú kistérségi társulások nincsenek nevesítve a törvényben, ugyanakkor a 2004. évi CVIII. tv. 2. § (1) bekezdés a) pontjára figyelemmel a 4. § (1) bekezdése értelmében közoktatási intézmények tekintetében alapítói, fenntartói jogkört gyakorolhat, s a többcélú társulásokról szóló törvény hatályba lépését követően a társulások megalakulásának ösztönzéséről, majd a normatívák igényléséről szóló kormányrendeletek s a 2007. évi költségvetési törvény 8. sz. melléklete is elismeri a többcélú kistérségi társulások közvetlen közoktatási fenntartói jogkörét. Kérdés, hogy a közoktatási törvénynek a helyi önkormányzatokra vonatkozó rendelkezései alkalmazhatók-e „automatikusan” a többcélú kistérségi társulásokra, avagy a társulási megállapodásokban célszerű tételesen szabályozni a fenntartói jogkörre vonatkozó szabályokat, illetőleg az is elegendő, ha a társulási megállapodás azt tartalmazza, hogy a társulás a közoktatási törvényben a helyi önkormányzatokra megállapított szabályokat tekinti magára nézve kötelezően irányadónak. A közoktatásról szóló törvény rendelkezik a többcélú kistérségi társulásokról a 89/A. §-ban. Többcélú kistérségi társulás esetén az önkormányzati feladatellátásra vonatkozó 85-89. §-ban foglaltakat kell alkalmazni. A fenntartói jogok eltérően alakulnak attól függően, hogy a többcélú kistérségi társulás intézményfenntartó vagy a többcélú kistérségi társulásba belépő önkormányzatok megtartják a fenntartói jogokat. Ha többcélú kistérségi társulás tartja fenn az
7 intézményt, akkor minden fenntartói jog átszáll a többcélú kistérségi társulásra. Ha a többcélú kistérségi társulás keretei között együttműködő önkormányzatok gyakorolják a fenntartói jogokat, akkor ezeket a kérdéseket a társulási szerződésben rendezni kell. Többcélú kistérségi társulás esetén is szükség lehet a különböző fenntartói jogok kérdésének a rendezése, hiszen a többcélú kistérségi társulásnak nincs saját bevétele és számos olyan feladat van, amelyet az iskola csak többletbevétellel tud ellátni. Természetesen az intézményfenntartásra vonatkozó részletszabályokat külön megállapodásban is meghatározhatják a többcélú kistérségi társulás tagjai. 16. Fenti kérdéssel szorosan összefügg a Kotv. 102. § (11) bekezdése: azaz a többcélú kistérségi társulás által fenntartott közoktatási intézmény esetén megilleti-e a kisebbségi önkormányzatokat az egyetértési jog. A fenntartói jog átadásakor a székhely intézményhez hat-hét tagintézmény fog tartozni, ezen esetekben kit kell érteni „érintett” települési kisebbségi önkormányzat alatt: az intézmény székhelye szerinti kisebbségi önkormányzatot, avagy az intézmény működési területe által érintett valamennyi kisebbségi önkormányzatot. Amennyiben a törvényi rendelkezés nem alkalmazható, úgy a társulási megállapodás biztosíthat-e a kisebbségi önkormányzat(ok) részére egyetértési jogot. A többcélú kistérségi társulás létrehozása nem teremt lehetőséget ahhoz, hogy megszűnjenek az oktatásban érdekeltek jogai. Így a kisebbségi önkormányzatok jogosítványait sem sértheti a társulás. E vonatkozásban a benyújtott közoktatásról szóló törvény „egyértelműsíti” a szabályokat. 17. Lehetséges-e a többcélú kistérségi megállapodásban a székhely intézmény volt fenntartó önkormányzata képviselő-testülete részére előzetes véleményezési jogot biztosítani a székhelyintézmény magasabb vezetői megbízatása tekintetében. Az önkormányzati társulás egyik alapelve, hogy egyik önkormányzat érdeke sem sérülhet. Minden önkormányzatnak azonos jogai vannak. Ezért sem a székhely település, sem más település önkormányzatának nem lehet több joga, mint a többi önkormányzatnak. A vezetői megbízás tekintetében minden érintett önkormányzat előzetes véleményezési joga indokolt, hogy fennálljon nemcsak a székhely önkormányzaté. 18. A Kotv. 91. § (4) bekezdése alapján a társulási megállapodás rendelkezhet-e a hatáskört gyakorló jegyző kijelöléséről. Rögtön felmerült egy újabb kérdés, hogy a Kotv. 91. §(4) bekezdése alapján a jegyző kijelölése a székhely intézmény székhelyéhez, avagy a fenntartói jogkört gyakorló társulás társulási tanácsa székhelyéhez kapcsolódik. Az önkormányzati társulások lehetséges formáiról, az abban ellátott feladatokról a helyi önkormányzatok szabadon dönthetnek. A helyi önkormányzatokról szóló törvény 41. §-a egyértelművé teszi ezt a kérdést az Alkotmány szövegével egyezően: a települési önkormányzatok képviselő-testületei feladataik hatékonyabb, célszerűbb megoldására szabadon társulhatnak. Az Alkotmány
8 egyébként nem korlátozza ezt a társulást, tehát valamennyi helyi önkormányzat társulhat, egyetlen korlátozással: a társulás nem sértheti az abban részt vevő helyi önkormányzatok önkormányzati jogait. Az önkormányzati társulásnak bármilyen formája és célja lehet. A helyi önkormányzatokról szóló törvény példálódzó jellegű szabályozást tartalmaz. Ezek között van például az intézményi társulás vagy a hatósági igazgatási társulás, illetve társult képviselő testület. Ezek mind alkalmasak arra, hogy a közoktatás feladatait hatékonyabban szervezzék. A társuláshoz különböző támogatási szabályok kapcsolódhatnak. Ilyen például a többcélú kistérségi társulás is, amely annyiban tér el minden más társulástól, hogy létrehozásához meghatározott feltételekre van szükség. Például arra, hogy a kistérségbe tartozó települések képviselő testületének több mint fele, de legalább két képviselő testület jóváhagyja a megállapodást, illetve hogy a jóváhagyó települések együttes lakosságszáma meghaladja a kistérségi lakosságszám hatvan százalékát. Meghatározott az is, hogy milyen feladatokat kell ellátni, melynek része az oktatás-nevelés, szociális ellátás, egészségügy, család- és gyermekvédelem, közművelődés stb. A közoktatásról szóló törvény 91. §-ának (4) bekezdése jegyzői, főjegyzői hatásköröket állapít meg, amelyeket társulás esetén a megállapodásban megjelölt önkormányzat jegyzője, főjegyzője lát el. Ez a kérdés e megállapodásban szabadon rendezhető, tehát kapcsolódhat akár a székhelyhez is, de eltérhet attól is. 19. A fenntartói jog átadással érintett székhely intézmények – mely fenntartói jog átadás jogutódlással történő átadást jelent -, megtartják-e avagy megtarthatják-e OM azonosító számukat, továbbá a Magyar Államkincstárnál vezetett törzskönyvi nyilvántartási számukat. Minden közoktatási intézménynek egy OM azonosítója van és egyszer lehet a törzskönyvi nyilvántartásban. Amennyiben tehát a közoktatási intézmény a székhelye mellett több különböző telephelye van, akkor sincs több OM azonosítója és nincs több nyilvántartása. Ha az intézmény megszűnt (jogutóddal vagy anélkül) mind az OM azonosítót, mind a törzskönyvi nyilvántartási számot törölni kell. A székhely-intézmény esetében több megoldás is elképzelhető, ha a fenntartó ezen intézmény alapító okiratát módosítja, akkor egyik regisztrációs szám sem szűnik meg. Ha jogutódlással új intézmény jön létre, akkor új azonosító és nyilvántartási szám kell, a korábbiakat pedig töröltetni szükséges. (A Kt. végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 12/A-B. §) 20. Lehetséges-e, hogy egy adott települési önkormányzat a közoktatási intézménye fenntartói jogát 1.-4. osztályos alsó tagozat tekintetében adja át a többcélú kistérségi társulásnak, mely a jövőben tagintézményként működik, ugyanakkor egyidejűleg az 5.-8. osztályos oktatás tekintetében egy másik települési önkormányzattal közoktatási intézményi társulást hozzon létre. Az önkormányzatok társulási szabadsága kiterjed arra is, hogy többféle társulásban vegyenek részt. Így nem kizárt, hogy a helyi önkormányzat részt vegyen a többcélú kistérségi társulásban és egyidejűleg másik, például intézményfenntartói társulásban. Jogilag nem zárható ki az sem, hogy a nyolc
9 évfolyammal működő általános iskola első-négy évfolyamát átvegye többcélú kistérségi társulás, míg az ötödik-nyolcadik évfolyamot bevigye egy intézményfenntartói társulásba. A többcélú kistérségi társulásról szóló törvény sem zárja ki például, hogy a többcélú kistérségi társulás feladatai érdekében más társulással, illetve helyi önkormányzattal együtt közösen oldjon meg közszolgáltatásokat, fejlesztéseket, beruházásokat. Finanszírozási szempontból van csupán megkötés. A költségvetési törvény 8. számú melléklet IV. részében meghatározottak szerint Kiegészítő szabályok 2.3.6. pontja értelmében „azon települési önkormányzat, melynek területén – önkormányzat fenntartásban – nem működik közoktatási intézmény vagy intézményegység, az átlaglétszám-számítás és a támogatás szempontjából legfeljebb egy intézményfenntartó társulás tagjaként vehető figyelembe. E rendelkezést a költségvetési törvény módosításáról szóló előterjesztés -, melyet az országgyűlési bizottságok jelenleg tárgyalnak és a tervezet szövege a www.mkogy.hu honlapon olvasható – oly módon kívánja pontosítani, hogy „Azon települési önkormányzat, amelynek a területén – önkormányzati fenntartásban – nem működik közoktatási intézmény vagy intézményegység, az átlaglétszámszámítás és a támogatás szempontjából az egyes óvodai, iskolai évfolyamok tekintetében legfeljebb egy intézményfenntartó társulás tagjaként vehető figyelembe.” Az általam idézett joghely, valamint a módosító javaslata alapján látható, hogy többcélú kistérségi társuláson keresztül lehívható normatív támogatás igénylése esetén kizárólag egy évfolyamra egy társulási megállapodás vehető figyelembe azon önkormányzatoknál amelyek területén nem működik közoktatási intézmény vagy intézményegység. 21. Az előző kérdés fordítottját jelenti, hogy az egyik érintett önkormányzat a felső tagozatos iskolai oktatásra intézményi társulást hozott létre a székhely önkormányzattal, mely intézmény fenntartói joga a többcélú kistérségi társulás részére kerül átadásra. Az alsó tagozat létszáma azonban rendkívül alacsony, mely kizárja a többcélú társulási támogatások igénybevételét, ezért az önkormányzat alapítványi fenntartást tervez az alsó tagozat vonatkozásában, mely 2007. július-augusztus hónapokban az alapítványi bejegyzési eljárás hosszas időtartamára tekintettel még nem valósítható meg. Lehetséges-e az adott önkormányzat részéről 1.-4. osztályos önálló iskola alapítása arra figyelemmel, hogy a Kotv. 133. §-ban foglalt rendelkezések 2008. augusztus 31-ig adnak határidőt a tagintézménnyé történő átalakításra. Egyszerűbben fogalmazva az önkormányzat alapíthat-e önálló iskolát, tulajdonképpen 1 éves időtartamra, mert 2008. augusztus 31-ig gondoskodni fog vagy az intézmény megszüntetéséről, vagy tagintézménnyé történő átalakításáról, vagy az önkormányzat által alapított alapítvány általi fenntartásáról. A helyi önkormányzat szabadon határozza meg, milyen módon oldja meg feladatait. Elméletileg nem kizárt, hogy a kistérség az ötödik-nyolcadik évfolyamot veszi át, míg az alsó tagozatot alapítvány veszi át. Az alapítványi átadásnak azonban külön szabályai vannak, így az önkormányzat köteles gondoskodni arról, hogy az ellátás továbbra is ingyenes maradjon. A benyújtott törvényjavaslat további szigorításokat állapít meg, közoktatási megállapodást kell majd kötni az alapítvánnyal és a kiegészítő hozzájárulást négy évig fizetni kell részére.
10
Újabb négy évfolyamos önálló iskola nem alapítható, mivel ez az iskolatípus megszűnt, 2008-ig át kell alakítani a már meglévőket. Ezért ilyen iskola egy évre már nem alapítható, sőt a Kt. alapelveivel is ellentmondásba kerülne a fenntartó (jogbiztonság, gyermekek mindenek feletti érdeke). 22. A „közalkalmazottak jogállásáról” szóló 1992. évi XXXIII. tv. 1. § (1) bekezdése rendelkezése szerint a törvény hatálya a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél dolgozó közalkalmazottak jogviszonyára terjed ki. A törvény szintén nem nevesíti a többcélú kistérségi társulásokat, melyből következően a közoktatási intézmények fenntartói jogának átadása - mely az ott dolgozók tekintetében munkáltatói jogutódlást jelent -, alkalmazható-e „automatikusan” a Kjt., avagy a társulási megállapodásban kell azt rögzíteni, hogy a társulás által fenntartott költségvetési szervek esetén a társulás magára nézve a Kjt. és annak végrehajtására vonatkozó kormányrendeletet tekinti irányadónak. Rendkívül méltánytalan helyzetet jelentene, ha a közalkalmazottak jogviszonyára a Kjt. nem lenne alkalmazható, mivel a fenntartói jog átadása sem a pedagógusokra, sem a tanulókra nézve gyakorlati változást nem eredményez. A többcélú kistérségi társulásokról szóló 2004. évi CVII. törvény 4. §-ának (1) bekezdése szerint a többcélú kistérségi társulás költségvetési intézményt hoz létre. Igaz, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény állami és helyi önkormányzati költségvetési szervekről rendelkezik, azonban a különböző törvények értelmezéséből le lehet vonni azt a következtetést, hogy a többcélú kistérségi társulás által működtetett költségvetési intézmények dolgozóira a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény előírásait kell alkalmazni. 23. Jogállás tekintetében van-e különbség telephely és tagintézmény között? A telephely és a székhely értelmezése megtalálható a közoktatásról szóló törvény 121. §-ának (1) bekezdésében. Telephely a székhelyen kívül működő szervezeti egység, amelynek egyik formája a tagintézmény, de lehet például kihelyezett osztály, csoport, műhely, gyakorlóhely, iroda, tanulószoba. Tagintézményről a székhelyen kívül azonos vagy más településen működő azonos vagy különböző feladatot ellátó intézményegység, ha a székhelytől való távolság a feladatok jellege miatt az irányítási, képviseleti feladatok a székhelyről nem vagy csak részben láthatók el. 24. Ha a városi önkormányzatok a megyei önkormányzatok részére az iskola fenntartói jogát átadják, akkor ezzel a feladatot vagy az intézményt adják át. Nevezetesen mi a sorsa az intézmény esetleges adósságállományának? A közoktatásról szóló törvény 88. §-ának (9) bekezdése szerint a községi, városi, fővárosi kerület a tulajdonában lévő közoktatási intézménnyel a nem kötelező feladatait nem kívánja továbbá ellátni, értesíti a fővárosi, megyei önkormányzatot, amely dönt arról, hogy az átvett feladathoz szükséges-e a feladatot ellátó intézmény további működtetése. A fővárosi, megyei önkormányzat kérésére a feladatot átadó önkormányzat a feladat ellátását szolgáló intézmény vagyonát köteles használatra átengedni a fővárosi, megyei önkormányzatnak. Az átadás ingyenesen történik. Az átadás eltérő megállapodás hiányában óvoda, iskola
11 esetén a bejelentést követő év július 1-je, más intézmény esetén a bejelentést követő év január 1-je. Többcélú intézmény esetén, amennyiben az intézményi vagyon nem osztható meg a fővárosi, megyei önkormányzat kérésére az ellátott feladatokkal együtt az intézmény teljes vagyonát át kell adni. A használatba adás ideje tíz évnél nem lehet rövidebb. Egyebekben a használatba adásra vonatkozó Ptk. rendelkezéseket kell alkalmazni. Az adósság „nem száll át” csak a használati jog. 25. Ha egy önálló intézmény a társulási megállapodás szerint tagintézménnyé válik, akkor az intézményvezető vezetői megbízását vissza kell vonni. A vezetői megbízás határozott időre vonatkozik, ezért jogosult-e a volt igazgató a vezetői pótléknak a határozott időtartamra vonatkozó teljes összegére, ha igen ez az összeg kit terhel. Az önálló közoktatási intézmény tagintézménnyé történő átalakítása együtt jár az intézmény megszűnésével. Ilyen esetben a jogutódlással történő megszűnés az ami szóba jöhet, hiszen a megszűnő önálló intézmény beolvad egy másik intézménybe, annak részeként működik tovább. A befogadó intézmény a jogutódja a befogadott intézménynek. Akkor, amikor a helyi önkormányzat dönt az önálló intézmény megszüntetéséről és másik intézménybe történő „beolvasztásáról”, a vezetői megbízást is vissza kell vonni, hiszen magasabb vezetői megbízás nem látható el csak az intézmény vezetési feladatai tekintetében. A magasabb vezető beosztás megszűnése azonban nem jelenti a közalkalmazotti jogviszony megszűnését is, ezért nem kerülhet sor a Kjt. 27. § (2) bekezdés alkalmazására a magasabb vezetői pótlék egy évre történő kifizetése tekintetében. A tagintézmény-vezető megbízása már nem tartozik testületi jogkörbe. A megbízás visszavonását a közalkalmazott kérelmére indokolni kell. Az indoklásból a visszavonás okának világosan ki kell derülnie. Amennyiben a bíróság megállapítja, hogy a megbízás visszavonása jogellenes, a közalkalmazottat kérelmére az eredeti magasabb vezetői megbízásba vissza kell helyezni, illetőleg elmaradt pótlékának összegét meg kell téríteni. Intézménymegszűnés esetén ez azonban egy valós indok, mivel nincs olyan feladat, amelyet magasabb vezetőként el lehetne látni. 26. A korábban önállóan működő oktatási intézmény tagintézménnyé válását követően alkalmazható-e az előző fenntartó által elfogadott pedagógiai, nevelési program, minőségirányítási program. Amennyiben egy önálló intézmény megszűnik és beolvad másik intézménybe, tehát tagintézménnyé válik, az intézményi dokumentumok is elveszítik érvényüket. Lényegében megszűnt az adott intézmény. Ilyen esetben elengedhetetlen, hogy a befogadó intézmény a beépülő intézmény dokumentumait a lehetséges legteljesebb körbe beépítse a saját dokumentumaiba. Elsődlegesen a pedagógiai program, illetve a helyi tanterv az amely igényli az összehangolást. A tagiskola pedagógiai programja és helyi tanterve addig kell, hogy éljen, ameddig az érintett tanulók befejezik tanulmányaikat. Így például, ha a megszűnő iskolában emelt szintű oktatás volt, míg a befogadó iskolában ilyen oktatás nem létezett, a tagiskolában folyó tanulmányokat az emelt szintű oktatás szerint kell befejezni.
12 27. Szeretnénk tájékoztatást kapni arról, hogy az oktatási hivatalok az oktatási intézmények továbbműködésének engedélyezése során milyen szempontok figyelembe vételével hozzák meg döntésüket. Az oktatási hivatal a továbbműködési engedélyek kiadása során minden ésszerű indokot figyelembe vett, így például a fogyatékosok ellátását, a nemzetiségi kérdéseket, a települési viszonyokat, a várhatóan növekvő gyermek-, illetve tanulói létszámot.
