A Kukorica Termésverseny szponzorai

2012

„…új kihívást jelent, hogy merre haladjon mezőgazdaságunk. Meggyőződésem szerint ez az út nem lehet más, mint az elektronika, a csúcstechnika, a minőség, az ökológia és a jövedelmező gazdálkodás harmóniájának megteremtése.” (Győrffy Béla)

A Kukorica Termésverseny szponzorai Támogató Monsanto Hungária Kft

Pénz Közvetlen támogatás, támogatás Ft értéke, Ft 1 500 000

Összes támogatás értéke

Fokozat

3 500 000

5 000 000

Főtámogató

Yara Hungária Kft

500 000

Axiál Kft

500 000

Syngenta Kft

600 000

Saaten-Union Hungária Kft

500 000 1 500 000

250 000

Fertilia Kft

500 000

100 000

Cheminova Magyarország Kft

100 000

Mezőmag Kft Összes szponzori támogatás A ProZea Alap támogatói: Perczel Mihály Sczaurski József Simon László Soltész Gyula

300 000

Különdíj felajánlás értéke, Ft

300 000 500 000

750 000

300 000

fokozatú 1 100 000 Arany támogató fokozatú 1000 000 Arany támogató fokozatú 600 000 Ezüst támogató fokozatú 2 250 000 Arany támogató fokozatú 1 350 000 Arany támogató 100 000

Támogató

300 000

Támogató

4 200 000 2 850 000 4 650 000 11 700 000 Kiadványunk hirdetői: Axiál Kft BASF Hungária Kft BioNat Kft Cheminova Magyarország Kft Euralis Kft

Fertilia Kft KWS Magyarország Kft NuFarm PC Agrár Kft Syngenta kft Yara Hungária Kft

A Kukorica Termésverseny a legkiválóbbak megmérettetésén túl egy, a hitelesített gyakorlati tapasz talatokból építkező minőségi adatbázis forrása is. Mindenki, aki segíti ennek a tapasztalati adatbázisnak a gyarapodását, a kukoricatermesztés fejlesztéséért hoz áldozatot, hozzájárulva ezzel a gazdák verseny képességének hosszútávú fennmaradásához. A szponzori jótékonyság nem marad viszonzás nélkül! A legkiválóbb eredmények bizonyítják a legkiválóbb termékek használatának előnyeit. Felelős kiadó: dr. Szieberth Dénes Kiadja: Magyar Kukorica Klub Egyesület Szerkesztés: Agroinform Design: Opal Média Kommunikáció Bt. Nyomda: Agroinfom Kiadó és Nyomda Kft. Budapest, 2012. december 14.

Előszó A 2012. esztendő mérföldkő a Magyar Kukorica Klub Egyesület életében. A 2009-ben elindított, és immár negyedszer sikerrel befejezett IV. Kukorica Termésverseny megszervezésének nemzetközi szintre emelésével megvalósult az alapítók elképzelése, hogy a szervezet ne csak tagságának összetételével, de tevékenységének kiterjesztésével is átlépje a határokat. Az elképzelés nem volt öncélú. Tudjuk, hogy a modern kor versenyeit nemzetközi pályákon futják. A versenyképesség feltétele, hogy közösen elfogadott szabályok korlátai között, a korlátlan tudáshoz jutás, a cselekvés és az emberi kapcsolatépítés szabadsága érvényesülhessen. A tiszta versenyben az elsők láthassák igazolva teljesítményüket, s a követőkkel közösen mérhessék fel a továbbfejlődés útjait és lehetőségeit. Az ilyen versenynek nincsenek győztesei és vesztesei, csak helyezettjei. A verseny sorrendjének akkor van értéke, ha a sor hosszú, mert a dicsőség olyan száguldó üstökös, amely arcok fényében ragyog.

Megköszönjük támogatóinknak, szponzorainknak, a versenyzők segítőinek és tanácsadóinak, a termésverseny kitűzött céljaival és módszereivel egyetértő, azok fejlesztését, megvalósulását támogató „háttérmunkásoknak”, de mindenekelőtt a versenyzőknek, hogy az igen nehéz, a növénytermesztés szempontjából kritikus 2012. esztendőben sem hagyták cserben ügyünket. Nincs olyan év, amikor mindenkinek kedveznek a feltételek, de az elmúlt termelési időszak időjárásának kevés kedvezményezettje volt. Mégsem mondjuk azt, hogy ők szerencsések voltak. Mindannyian valóban egyformán valljuk, hogy a szerencsés körülmények érvényesüléséhez is meg kell adni az esélyt, s hogy az ugyanannyi munkát és ugyanannyi szakértelmet kíván, mint bármikor máskor, vagy bárhol másutt. Külön köszönetet mondunk azoknak, akiket a többieknél is jobban sújtott az aszály, s mégis vállalták a részvételt, jelentősen növelve ezzel az egész verseny értékét! Kőszárhegy, 2012. december 14. dr. Szieberth Dénes

2

Kukorica Barométer

Díj-parádé 2012-ben ismét, immár harmadszor tértünk vissza Herendre, hogy ennek a híres porcelángyárnak a termékeivel ismerjük el versenyzőink semmi mással nem helyettesíthető teljesítményeit, s hogy mi is meggyőzően mutathassuk fel: tudjuk, mi a minőség, és azt is, hogy a minőséget csakis minőséggel lehet elismerni! A díjakról: A 2011-es évben 160. születésnapját ünneplő Viktória minta modern színhatású verziója az évszázad esküvőjén a Magyar Állam ajándéka volt a hercegi párnak. Így teremtve meg egy mítosz modernkori folytatását, hiszen az első – londoni – világkiállításon a herceg dédnagymamája, Viktória királynő rendelt először e bazsarózsás, lepkés, virágos ízig-vérig herendi mintából. (Kárpát-medencei és országos díjak) A Rothschild név a jólétet, a gazdagságot idézi, a herendi porcelán esetében pedig 1850 óta a legelső megrendelőjére, vevőjére utal. De a dekoráció a legszentebb érzésre a szerelemre is utal, hiszen a madárpár, mint az egymásra talált, szerelmes férfi és nő ősi szimbólumaként jelenik meg, ráadásul 12 különféle változatban. (Regionális díjak) AzApponyi – az egyik legismertebb herendi dekoráció – megszületése gróf Apponyi Albert nevéhez fűződik. Az ő számára készítette el először a Manufaktúra az „Indiai virágkosár” motívum leegyszerűsített változatát. A XXI. századnak megfelelően a minta évfordulójára a herendi mesterek türkiz és platina színek összhangjában teremtették újra a legendát. Csillogó, elegáns, egy modern lakásnak is méltó dísze! (Kategória díjak)

Kárpát-medencei Nagydíj

I.

II.

Országos díjak, Magyarország

I.

II.

III.

Regionális díjak, Magyarország, Szerbia

I.

II.

III.

Kategória díjak, szántás nélküli kategória

I.

II.

III.

3

Különdíj, 2011. A DEKALB-bal Törökországban A Magyar Kukorica Klub 2011. évi kukorica termésversenyének regionális győztesei a Monsanto Hungária Kft által felajánlott különdíj keretében Törökországban jártak. A résztvevők 2012. szeptember elején indultak – az a megtiszteltetés ért, hogy a csapattal tarthattam – és Isztambul érintésével érkeztünk utazásunk első állomására Izmírbe. A következő napon szakmai programon vettünk részt. A csoportot a Monsanto Törökországi Értékesítési vezetője, fejlesztési és kereskedelmi kollégája fogadta és adott számunkra egy rövid, tömör összefoglaló előadást a jelenlegi gazdasági helyzetről és mezőgazdaságról. Ma az ország a világ 16. legnagyobb gazdasága és – az elmúlt 7 évben átlag 4,3%-kal növekedett – 2015-re a 10. helyre várható. A kedvező időjárási és földrajzi feltételek, gazdag talaj és biológiai változatosság következtében a mezőgazdaság az egyik vezető szerepet tölti be a Török gazdaságban. A legfontosabb ágazatok: gabona (búza, árpa, kukorica), hüvelyesek (csicseri borsó, lencse, bab), állattenyésztés (szárnyasok, marha, borjú). Világelső mogyoró termelésben (70%-át adja a világnak). Kukoricatermesztés körülbelül 580 000 ha-on történik melyből valamivel 100 000 ha feletti a siló (FAO 600–800). A FAO 500–600-as csoport kb. 190 000 ha-t míg a FAO 650–700-as csoport ~280 000 ha-t képvisel. A gazdálkodói körre jellemző a kis méret. Az 50 ha alatti terület összesen közel 350 000 ha a 100 ha feletti pedig alig több mint 20–25 000. A belső előadást farmlátogatás majd egy állattenyésztő (hízómarha) telep felkeresése követte.

Érdekes volt számunkra a már betakarított és a nagyon nagy felületen vetett másodvetésű kukorica – búza után – aránya. Az átlagtermés közel 10 t/ha köszönhetően az öntözésnek, mely jellemzően árasztásos öntözés. A szakmai napot követően másnap Ephesos-ba az egyik leghíresebb ókori településre vezetett utunk. Virágkorát a Kr.előtti első évszázadban élte. Következő állomásunk – Pamukkale – az UNESCO Világörökség része. A hófehér mészkőmedencéket a földfelszín alól feltörő kb.35 Celsius fokos forrásvíz hozta létre, mely már az ókorban is látogatott gyógyfürdő volt. A csoport a program zárásaként 3 csodálatos napot tölthetett el az Antalya tartományhoz tartozó tengerparton. Papp Károly

4

Kukorica Barométer

Szakmai önéletrajz Popp József 1955-ben született Bonyhádon, az MTA doktora 2007 óta. A Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar egyetemi tanára, dékánhelyettese, a Gazdaságelméleti Intézet vezetője. Szűkebb szakterülete az agrár-közgazdaságtan. Tudományos munkásságának fő területe nemzetközi kereskedelem liberalizálásának, a nemzetközi agrárpolitikának, ezen belül kiemelten Közös Agrárpolitikának a tudományos vizsgálata. Popp József „Az EU közös agrárpolitikájának elmélete és nemzetközi mozgástere” című könyve (Agrárpolitikai Kft., Budapest, 2004) hiánypótló munkának tekinthető a hazai agrárgazdasági kutatásban. A nemzetközi agrárpolitikai változásainak elemzése mellett újszerű megközelítéseket alkalmazva olyan alternatívákat vázol föl, melyek kibővítik a lehetséges agrárpolitikai eszköztárat a hatékonyabb döntéshozatal érdekében. E téren elméleti és módszertani szempontból is úttörő munkát végzett és felhívta a figyelmet arra, hogy az EU-csatlakozás kihívásai a magyar élelmiszergazdaság azonnali alkalmazkodását követeli meg a hatékonyság számottevő javításával. A szerző a közjavakkal és externáliákkal összefüggésben nyomatékosan felhívja a figyelmet arra, hogy agrárpolitikának nem szabad összekeverni a jövedelemhelyzetet a közjavak szolgáltatásának támogatásával. Meghatározó egyéniség a magyar élelmiszer-gazdaság versenyesélyeinek javításáról és az élelmiszer-kereskedelem beszerzési és árképzési politikájáról szóló kutatásokban. Szerkesztője és társszerzője „A versenyesélyek javításának lehetőségei a magyar élelmiszer-gazdaságban. Alapanyag-termelő vagy nagyobb hozzáadott-értékű terméket előállító ország leszünk?” c. könyvnek (Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2008), amely részletes ágazati elemzéssel támpontot ad az élelmiszergazdaság szereplői számára képességeik és gyengeségeik konkrét számbavételéhez, hosszú távú üzletpolitikájuk kialakításához és versenyesélyeik javításához. Irányításával készült az „Az élelmiszer-kereskedelem beszerzési és árképzési politikája” című tanulmány (Agrárgazdasági Tanulmányok, 2009. 10. szám. Agrárgazdasági Kutató Intézet, Budapest). A téma aktualitását jelzi, hogy a gyakorlatban a kereskedelem számos esetben másképp működik (ráadásul gyakran eltérés tapasztalható a láncok között is, melyeknek külön-külön kell megfelelni), mint ahogy az elmélet alapján várható lenne, ugyanis az ellátási lánc – mezőgazdaság, élelmiszeripar és élelmiszer-kereskedelem – kapcsolatában a kereskedő a legerősebb fél. Kiemelkedő szerepet játszik a globális élelmezés-, energia- és környezetbiztonság összefüggéseinek közgazdasági elemzésében. Ezen belül is kiemelkedik a bioüzemanyag termelés ökonómiájával és kilátásaival, a bioenergia és élelmiszeripar termőföldért folytatott versenyével és a második generációs bioüzemanyaggyártáshoz szükséges cellulóz-alapú nyersanyag fenntartható előállításával foglalkozó kutatásai. Több konferencia keretében tartott komoly nemzetközi visszhangot kiváltó előadásokat (Economics of bioethanol production. OECD workshop: Sustainability of biofuels production on the landscape. Madrid, 21–24 October 2008; Economic balance on competition for arable land between food and bioindustry. Challenges for agricultural research. OECD Conference. 6-8 April 2009, Prague; Assesing trends in grain markets and the implications for ethanol producers. Biofuels in Central and Eastern Europe. F. O. Licht. 21–22 April 2009, Budapest; Tension between the 4 F’s Food – Fibre – Fuel – Feed”. IAMA: 19th annual food and agribusiness world forum and symposium. Global Challenges – Local Solution. June 21. Budapest; Tension between food, feed, fibre and fuel production. Global Biofuels Summit 2011, Fleming Europe, Barcelona, Spain January 26–27, 2011; Land-use conflicts-the increasing competition for biomass. Second Global Biofuels Summit 2012, Fleming Europe, Barcelona, Spain. January 25-26, 2012). 5

E témakörben több könyvfejezeteket is publikált nemzetközi kiadványokban (Economic balance: competition between food production and biofuels expansion. pp. 151–182. In: Lal, R. and Stewart, B.A. (eds), Advances in soil science. Soil quality and biofuel production. p. 210. Taylor and Francis Group, USA; 2010; Economic balance on competition for arable land between food and biofuel: global responsibilities of food, energy and environmental security pp.117–143. In: Challenges for Agricultural Research. p. 301. OECD Publishing, Paris, 2011; Sustainability of cellulosic biofuels on the landscape. p. 47. Summary Report of OECD Summit held October 2008 Madrid, Spain. OECD. Paris, 2009). Az élelmezés- és környezetbiztonság összefüggésében felhívta a figyelmet a közjavak szolgáltatásának jelentőségére. Előadásokat tartott az Európai Parlamentben (Rural development and public goods. Workshop on a new CAP. A longer-term vision beyond 2013. March 4, 2010. European Parliament, Brussels), a RISE Alapítvány által szervezett brüsszeli fórumon (The nature & scale of public goods delivered by EU land managers. 2nd Forum for the future of agriculture. Financing and governing food & environmental security – the new challenge. 17–18 March 2009, Brussels) és az Európai Agronómiai Társaság konferenciáján (Public goods from agriculture in the context of CAP reform. Agro2010 the XIth ESA Congress. August 29th – September 3rd, 2010 Montpellier, France. European Society for Agronomy: ESA). A RISE Alapítvány munkacsoportjának tagjaként részt vett a KAP-reform megalapozását szolgáló nemzetközi kiadvány elkészítésében az Európai Bizottság számára (Public goods from private land, Brussels, 2009. p. 66.). Legújabban az OECD felkérésére a növényvédelmi intézkedések közgazdaságtanáról tartott előadást (Costbenefit analysis of plant protection measures. Decision making and science - the balancing of risk based decisions that influence the sustainability of agricultural production conference. Berlin. 7–8 October 2010. OECD). E témakörben jelentek meg cikkei a Springer kiadó gondozásában (Cost-benefit analysis of crop protection measures. Journal of Consumer Protection and Food Safety, Volume 6, 105-112, 2011; Pesticide productivity and food security. A review. Agronomy for Sustainable Development, DOI: 10.1007/s13593-0120105). Hasonló témakörben számos hazai magyar és angol nyelvű folyóiratban is megjelentek publikációi. Iskolateremtő módon ötvözte az interdiszciplináris tudomány területeit közgazdasági elemzéseiben. Eredményei egyértelműen hatással voltak a hazai és a nemzetközi agrár-közgazdasági tudomány fejlődésére. Az elmúlt években készített részletes nemzetközi kitekintésekre is kitérő közgazdasági tanulmányai meghatározóak a magyar agrárstratégia kialakításában. Nemzetközi konferenciákon bemutatott előadásai és nemzetközi publikációi jelentős mértékben járultak hozzá a magyar agrárközgazdászok nemzetközi elismertségéhez. A magyar agrár-közgazdaságtan meghatározó egyénisége, akinek nemzetközi elismertsége példaértékű. Vezetésével agrár-közgazdasági iskola alakult az Agrárgazdasági Kutató Intézetben és a Debreceni egyetemen. Nemzetközi kutatói kapcsolatai kiterjednek a nemzetközi szervezetektől kezdve (OECD, Európai Bizottság, Európai Parlament, WTO stb) az európai és tengerentúli agrár-közgazdasági kutató intézeteken át (IAMO, VUZE, BAWI, Institute of Agricultural Economics and Development, Chinese Academy of Agricultural Sciences stb) a külföldi egyetemekig (Iowa State University, Kansas State University, Műszaki Egyetem München, Freising-Weihenstephan stb) bezárólag. Számos alkalommal tartott előadást az International Association of Agricultural Economics és a European Association of Agricultural Economics konferenciáin is. Közleményeinek száma 380, ebből 157 a tudományos közlemény (45 idegen nyelvű), 102 egyéb tudományos és 121 ismeretterjesztő mű. Impakt faktoros közleményeinek száma 6, összesített impakt faktor 3,093. Független hivatkozások száma tudományos közleményeire 239, egyéb tudományos műveire 35. Hirsch index 8. Budapest, 2012-11-23 Popp József

6

Kukorica Barométer

A mezőgazdaság jövője – a jövő mezőgazdasága (Popp József, egyetemi tanár, Debreceni Egyetem) Bevezetés Ma a világgazdaság meghatározó jelensége az integráció és a globalizáció. A magyar agrárgazdaság nem volt képes hatékonyan adaptálódni sem a globális, sem az európai integráció kihívásaihoz, hiányzott a nyitottság, a sokoldalú partnerség és az együttműködés. Ez a hiányosság már tapasztalható volt az uniós csatlakozási folyamat időszakában, de a csatlakozást követően sem változott a helyzet. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar szereplőinek hozzáállása azt sugallta, hogy nem igazán érdekelte őket az EU működése, célja és a csatlakozás lehetőségei. Ahelyett, hogy megértették és kihasználták volna a globalizáció és az európai integráció kínálta fejlesztési, fejlődési lehetőségeket, sokkal inkább e folyamatok kárvallottjának tekintik magukat. Így nem meglepő, hogy az EU-csatlakozás óta eltelt időszak változásait a szakmai közvélemény gyakran értetlenül, tehetetlenül, sőt egyre inkább kiábrándultan élte meg. Általában azt hallották, amit hallani szeretnének, és nem azt, amit tudniuk kellene. A rövidtávú érdekeket folyamatosan a hosszú távú perspektíva elé helyeztük, ami gyakran a megbízhatatlanság, a félrebeszélés és a látszatkeltés kultúrájával párosult. Ezzel a mentalitással nem kerülünk közelebb az európai élvonalhoz, de saját várakozásainkhoz sem. Hosszú távon ugyanis saját magunk jelöljük ki helyünket az Európai Unióban. Még mindig nem tudatosult bennünk, hogy az EU-ban sincs „ingyen ebéd”, ugyanakkor lehetőséget nyújt arra, hogy a tagországok képességeik szerint profitáljanak a nemzetközi munkamegosztásban. Az Európai Unió nem egyenlő a globalizációval, hanem sokkal inkább megoldási lehetőséget kínál a globalizációs problémákra. Ha jelenlegi mentalitásunk nem változik, egyelőre pedig nem változik, inkább romlik, akkor a jövőben sem fogjuk kihasználni az EU előnyeit, hanem továbbra is „szenvedésként” éljük meg a tagságot. Egyébként valóban van élet az Európai Unión kívül is. Kérdés azonban, hogy uniós tagság nélkül Magyarország milyen gazdasági teljesítményre lenne képes. Erre a válasz nem igényel nagy képzelőerőt. A viszonylag jó ökológiai adottságok ellenére az utóbbi években nem javult a magyar élelmiszergazdaság nemzetközi versenyképessége. A gyenge vásárlóerő, az olcsó termékek iránt növekvő kereslet ördögi köréből csak fejlesztések segítségével lehet kitörni. Amíg a lakosság fogyasztási döntéseinél az ár a meghatározó, a feldolgozóknál a minőség szerinti szelekció nem fog végbemenni. A magyar élelmiszeripar nemcsak a többi nemzetgazdasági ágazathoz, hanem korábbi pozíciójához képest is hanyatlott/hanyatlik. Hazai piaci részesedése csökkent, gyorsan növekedett az import aránya, közel nullszaldós a külkereskedelmi mérleg a feldolgozott (másodlagos feldolgozás) termékek forgalmában, de néhány meghatározó alapanyagból is (például sertéshús, tej és tejtermékek, gyümölcs) nettó importőri pozícióba kerültünk. A hazai állapotokat jellemzi, hogy több nagy nemzetközi élelmiszer-feldolgozó vállalat kivonult az országból, a külföldi tőke aránya pedig folyamatosan csökkent. Kiutat a legkorszerűbb technológia és élelmiszeripari ismeret alkalmazása, vagyis a tőkebefektetés jelenthet. Ennek jelét ma nem látjuk. A válság miatt hazánkban a kiskereskedelmi szereplők a kereslet stagnálásának, illetve visszaesésének következtében tovább növekedni csak a piac újrafelosztásával tudnak, ami a kiskereskedők között kíméletlen – horizontális – versenyt eredményez. Ennek eszköze az alapvető termékek esetében a minél alacsonyabb fogyasztói ár. Ezért a kereskedelmi láncok és beszállítóik kapcsolata vegyes képet mutat. A tőkeerős, elsősorban nemzetközi élelmiszer-feldolgozó és mezőgazdasági beszállítók számára még így is jövedelmező lehet a kereskedelmi láncok által biztosí7

PC AGRÁR Könyvelő és Tanácsadó Kft. H-7400 Kaposvár, Roboz u. 7. Telefon: (30) 993-8998 • E-mail: [email protected]

AO Agrár-Office programcsomag, a növénytermesztés adatainak egyszerű nyilvántartásához • Földbérlet modul, • Táblatörzskönyv – Gazdálkodási Napló modul, • GIS (térkép) modul, • Precíziós gazdálkodás modul Kérje még ma a program 30 napos tesztverzióját!

8

www.pc-agrar.hu

Kukorica Barométer

tott széles körű piaci jelenlét. Ezzel szemben a hazai szinten nagy, de kevésbé tőkeerős beszállítók alkupozíciója a legkritikusabb, számukra ugyanis még akár veszteséges áron is létkérdés a kereskedelmi láncok által nyújtott piaci jelenlét, mivel az alternatív értékesítési csatornák egy részéhez túl nagyok (független boltok), más részéhez pedig túl kicsik (exportpiacok). Paradox módon tehát a hazai piaci viszonyok között az élelmiszer-gazdasági vállalkozások növekedése a közép- és nagyméretű vállalati határon komoly jövedelmezőségi és értékesítési gondokhoz vezet. Az EU tagállamaként Magyarországon a versenyjogot az uniós és a harmonizált hazai versenyjogi szabályok jelentik. Az agrárszektor specialitásait ezzel szemben a közös és a nemzeti agrárpolitika jeleníti meg, az ágazati szabályozás keretében elsőbbséget biztosítva a versenyjogi szabályok alkalmazásával szemben. Az élelmiszerlánc teljes kizárása a versenyszabályok alkalmazása alól azonban az uniós tagállami kötelezettségeink felmondását jelenti, ezért nem jogszerű megoldásról lenne szó. A piaci zavarok esetében az állam piacbefolyásoló, árakat is érintő ad hoc beavatkozásai nem képesek a piaci folyamatokat tartósan befolyásolni, sőt csökkentik a tartós megoldások kialakulásának esélyét is (legfeljebb az indulatok csillapítására alkalmasak). A hazai és nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a közvetlen kiskereskedelmet korlátozó, vagy beszállítókat támogató közigazgatási eszközök rövid- és középtávú eredményt ugyan hozhatnak, de hatásuk nehezen mérhető és fenntartható. Joggal tehető fel ugyanakkor a kérdés, hogy az élelmiszer-kiskereskedelem szereplői között folytatódó kíméletlen verseny esetében célszerű-e a hazai élelmiszer-gazdaság további erodálódását meggátolni, illetve a racionális piaci szelekcióval szemben harcolni?

A főbb mezőgazdasági ágazatok diagnózisa Magyarország EU-csatlakozásának egyik legkritikusabb tényezője a csatlakozás előtt alkalmazott támogatáspolitika volt. Egyes országokban, mint pl. Romániában, Magyarországon és Csehországban a támogatások szintje az EU csatlakozás előtt megközelítette az EU-tagországok átlagos szintjét. Ezzel szemben a támogatások szintje nagyon alacsony volt Lengyelországban és Szlovákiában. E magas támogatások akár kedvező hatással is lehettek volna a csatlakozás után, ha azokat elsősorban a versenyképesség fokozására fordítják. Magyarországon, Romániában és Csehországban azonban a támogatásokat elsősorban ár- és piactámogatásként nyújtották és nem a versenyképesség fokozására. Ennek következtében a hatás negatív volt a fentebb említett országokban, mivel a csatlakozás szerény áremelkedést eredményezett, sőt egyes termékek (pl. nyerstej) esetében árcsökkenés következett be. A csatlakozás előtt alacsony támogatást, ezen belül minimális ár- és piactámogatást nyújtó országokban a gazdák kedvezően reagáltak a csatlakozásra, elsősorban Lengyelországban, ahol a csatlakozás után termelőknek nyújtott ösztönzők következtében a növekvő termelésre a kereskedelem is kedvezően reagált. A konszolidált üzem- és birtokszerkezettel rendelkező országokban (Lengyelország, Szlovénia) a mezőgazdasági termelők sokkal jobban és hatékonyabban tudtak alkalmazkodni a csatlakozás utáni körülményekhez. Magyarországon az üzem- és birtokkonszolidációt elősegítő agrárpolitika hiánya szintén negatívan hatott és hat ma is a bővülő piacok adta lehetőségek kihasználásában. Az állattenyésztés visszaszorulása miatt a gabonafélék hazai takarmánykereslete visszaesett, egyre inkább az egyéb ipari feldolgozás és az export jelenthetett értékesítési lehetőséget. Az olajos magvak exportvolumene a hazai feldolgozóipar alapanyagigényétől függ, többek között az újabb nyersolaj- (és esetleg biodízelgyártó) kapacitások megvalósulásától. A szántóföldi növénytermesztők nem reagálnak kellő gyorsasággal és ésszerűséggel a piaci folyamatokra, előrejelzésekre. Folytatás a 83. oldalon 9

IV. Kukorica Termésverseny A Kukorica Termésversenyt a Magyar Kukorica Klub Egyesület írja ki. A Termésverseny a Magyar Kukorica Klub Egyesület tevékenységi körébe tagozódik. A Termésversenyhez kötődő minden jog tulajdonosa és személyhez nem köthető jogkövetkezmények viselője a Magyar Kukorica Klub Egyesület. A Termésverseny felelőse: a Magyar Kukorica Klub Egyesület mindenkori elnöke.

A Termésverseny kiírásának célja: A Magyar Kukorica Klub Egyesület célja a Termésverseny kiírásával, hogy rávilágítson a Magyarországon és a környező országokban folytatott kukoricatermesztés lehetőségeire, népszerűsítse és elterjessze a legeredményesebb termesztési módszereket, hozzájáruljon a vidéki élet és a mezőgazdasági tevékenység jobb megismeréséhez, tekintélyének növeléséhez.

A Termésverseny tárgya: Maximális kukoricatermés elérése legalább 5, legfeljebb 10 hektáros területen.

A Kukorica Termésverseny 2012. Évi megvalósulása: 2012-ben száraz és öntözött, valamint hagyományos és szántás nélküli művelési kategóriákban lehetett jelentkezni. A verseny 5 hazai és 7 határon túli területi kategóriában zajlik. Amennyiben 5, vagy annál több a jelentkező egy -egy területi vagy művelési kategóriában, az első három helyezet-

1. ábra: A 4. Kukorica Termésverseny résztvevőinek területi eloszlása 10

Kukorica Barométer

tet díjazásban is részesítik. Ötnél kevesebb jelentkező esetén régió- vagy kategóriaösszevonásokat eszközölhetnek, vagy csak az országos összevont értékelésben állapítanak meg helyezést vagy díjat. 2012-ben, tekintettel a kedvezőtlen körülményekre, területi vagy művelési kategória összevonást nem alkalmaztak, hogy ezzel is elismerjék a versenyzők kitartását, illetve ösztönzést adjanak a jövőre nézve. Így lehetővé vált, hogy valamennyi meghirdetett kategóriában sor kerüljön helyezések és díjazás megállapítására, valamint lehetőség nyílt az újonnan bevezetett Kárpát-medencei Nagydíj fokozatainak első alkalommal történő elnyerésére. A már említett kedvezőtlen körülményeknek tudható be, hogy a nevezések száma az előző évhez viszonyítva hazánkban csökkent, de messze elmaradtak a várakozásoktól a határokon túli jelentkezéseket illetően is. Míg hazánkban összesen 74 jelentkezést regisztráltak, a környező államok területéről mindössze a délvidéki területekről jeleztek előre mintegy 20 résztvevőt, de tényleges regisztráció onnan is csak 3 érkezett. A két területről összesen 52 sikeres betakarítást hajtottak végre, Magyarországról 49-et, s Szerbiából (a Vajdasági Autonóm Tartományból) 3-at. Jellemzően az ország középső és déli vidékeiről regisztrált versenyzők vonták vissza jelentkezésüket. Arra tekintettel, hogy a várhatóan gyengébb termést ígérő versenyparcellák nevezését vonták vissza, a területi adatok nem alkalmasak a tényleges terméspotneciál összehasonlítására.

Statisztikai adatok: 1. táblázat: összefoglaló adatok a IV. Kukorica Termésversenyről régió/ kategória

sikeres betakarítás

t/ha

rel.% az magyarországi országos versenyátlaghoz

1 2 3 4 5 Öntözött Szántás nélkül Magyarország Szerbia-Vajdaság

12 12 9 3 12 1 11 49 3

10583 8107 12283 10125 10261 14504 10567 10174 8382

104,0 79,7 120,7 99,5 100,9 142,6 103,9 100,0 82,4

Megjegyzés: az öntözött parcella termését nem vettük figyelembe az országos átlag kiszámításánál

Ettől az évtől néhány módosítást eszközöltünk a Versenyszabályzatban. A módosítások legfontosabb eleme az volt, hogy csak megadott módszerrel elvégzett termésbecslés egyidejű megküldésével lehetett betakarítási ellenőrt kérni. Ennek révén hatékonyabban tudtuk szervezni a betakarítási ellenőrök munkáját, de tapasztalataink szerint maguk a versenyzők is több információt szerezhettek a versenyterületről, s a betakarítandó terület végleges megjelölésében sikeresebbek voltak. Számos megfigyelést végeztünk a betakarítási ellenőrzések során, s elemzés alá vettük a beküldött Technológiai adatlapokat is. Jóllehet ezek végleges feldolgozása még nem történt meg, annyit máris megállapíthatunk, hogy jelentős tartalékok maradnak kihasználatlanul. A termesztési eljárások finomításával további költségek felhaszálása nélkül, költség-átrendezéssel vagy viszonylag kis költség11

többlet felhasználásával lehetne emelni a termésátlagokat. A termés-elmaradások jelentős része vezethető vissza gyenge minőségű vetésre, nem jól megválasztott gyomirtó szer használatra vagy alkalmazásra, a talajfertőtlenítés elmulasztására, nem megfelelő vetési sorrendre, rovarkártevők, különösen a kukorica moly elleni védelem elhagyására. Azt is megállapítottuk, hogy ezek a jelenségek gyakran ott is előfordulnak, ahol a versenyzők viszonylag nagy termésátlagokat értek el, jelezve ezzel is, hogy még messze nem értük el a hazai kukoricatermesztés gazdaságossági határait.

A továbbiakban bemutatjuk a versenyzők teljesítményeit. 2. táblázat: A Kárpát-medencei Nagydíj helyezettjei/Positions of Award „Carpatic Basin” Bejegyzési szám

Versenyző neve

Fajta

Vetésidő

Betakarítás dátuma

Termés kg/ha

Szem nedvesség%

12-3-64

Papp György

DKC4490

4. 26.

10. 17.

16 496

17,1

12-KV-45

Borsos Csaba

DKC5007

4. 10.

9. 12.

14 272

15,5

Helyezések és díjazások, Magyarország

Papp György

DKC4490

4. 28. 10. 17. 16 496

17,1

162,1

Papp Mihály

DKC4995

4. 27. 10. 17. 15 660

17,3

153,9

12-3-47

3

3

3

i

Papp György

12-5-41

5

1

4

N

Kardos Csaba

12-5-07

5

2

5

i

Kardos Farm Kft.

Menyhárt-Farm Kft Menyhárt-Farm Kft

Termés az országos átlaghoz

i i

Számított szemnedvesség%

1 2

Fajta

Számított nettó termés kg/ha

1 2

Cégnév

Vetésidő

3 3

Országos sorrend

12-3-64 12-3-48

Regionális sorrend

Versenyző neve

Bejegyzési szám

Régió

Művelési kategória


3. táblázat: Országos sorrend, 1–5 helyezés, Magyarország/Country ranking, places 1–5, Hungary

DKC4590

4. 26. 10. 17. 15 463

17,3

152,0

DKC5276

4. 20. 9. 26. 15 224

17,7

149,6

DKC5007

4. 20. 10. 5. 14 027

16,0

137,9

Kardos Csaba

Kardos Farm Kft.

DKC5276 4. 20. 9. 26. 15 224

Termés a kategória átlaghoz%

N

Szem nedvesség %

4

Fajta

Termés, kg/ha

1

Cégnév


Országos sorrend

nem szánt

Versenyző neve

Vetés dátuma

Regionális sorrend

12-5-41


Bejegyzési szám

Régió

4. táblázat: Kategóriahelyezések, szántás nélkül, 1–5 helyek, Magyarország/Category of Conservation tillage, places 1–5, Hungary

17,7

147,5

12-5-28

nem szánt

2

9

N

Nagy Sándor

DKC4995 4. 5. 9. 26. 12 738

15,4

129,5

12-5-11

nem szánt

3

12

N

Kovács Sándor

DKC5007 4. 21. 10. 5. 12 374

16,9

130,1

12-1-35

nem szánt

4

16

N

12-3-31

nem szánt

5

25

N

12

Hartmann Farm Kft. Hartmann Farm Kft. Juhász János

Kor-An 98 Kft.

4. 15. 10. 4. 11 675

18,8

120,1

DKC5276 4. 12. 10. 18. 10 240

P9494

18,4

113,0

Kukorica Barométer

Termés a regionális átlaghoz%

Körmendi Szilárd

DKC4795

4. 17. 10. 3.

13 054

17,0 123,4

Nagy Szabolcs

DKC5007

4. 18. 10. 8.

12 825

16,2 123,8

12-1-46

1

3

10

i

Hegyi János

DKC4590

4. 18. 10. 12. 12 501

17,0 123,6

Lin-Co Kft.

12-1-35

1

4

16

N

Hartmann Farm Kft. Hartmann Farm Kft.

12-1-19

1

5

18

i

Schweighardt László

Aranykocsi Zrt.

Szemnedvesség%

i i

Fajta

Termés kg/ha

7 8

Cégnév

Vetésidő

1 2

Kárpát-medence

1 1

Országos sorrend

12-1-20 12-1-55

Regionális sorrend

Versenyző neve

Bejegyzési szám

Régió



5. táblázat:: Regionális sorrend, 1. Régió (Dunántúl-Észak), 1–5 helyezés, Magyarország/ Regional ranking, Region 1, (Trans-Danubia-North),places 1–5, Hungary

P9494

4. 15. 10. 4.

11 675

18,8 114,6

DKC4795

4. 24. 10. 5.

11 260

19,5 111,9


Deák István

Szemnedvesség%

i

Fajta

Termés kg/ha

6

Cégnév


1

Versenyző neve

Vetés dátuma

Országos sorrend

2


Regionális sorrend

12-2-67

Kárpát-medence

Bejegyzési szám

Régió

6. táblázat: Regionális sorrend, 2. Régió (Dunántúl-Dél), 1–5 helyezés, Magyarország/ Regional ranking, Region 2, (Trans-Danubia South), 1–5 places, Hungary

DKC5276 4. 20. 10. 10. 13 223 20,4

163,1

12-2-56

2

2

22

i

Németh Ferenc

DKC4014 4. 16. 9. 11. 10 475 14,0

129,2

12-2-70

2

3

24

i

Zöld-Mező 2000 Kft

Zöld-Mező 2000 Kft DKC4590 4. 21. 9. 27. 10 309 18,2

127,2

12-2-09

2

4

27

i

Szilvási János

DKC5190 4. 12. 9. 29.

9 353

14,9

115,4

12-2-58

2

5

30

i

Szente Mihály

DKC5276 4. 9.

8 806

18,7

108,6

Tricciana Zrt

9. 22.


Papp György

DKC4490 4. 28. 10. 17. 16 496

17,1

134,3

Papp Mihály

DKC4995 4. 27. 10. 17. 15 660

17,3

127,5

12-3-47

3

3

3

i

Papp György

DKC4590 4. 26. 10. 17. 15 463

17,3

125,9

Szem nedvesség%

i i

Fajta

Termés kg/ha

1 2

Cégnév

Vetés dátuma

1 2

Kárpát-medence

3 3

Országos sorrend

12-3-64 12-3-48

Regionális sorrend

Versenyző neve

Bejegyzési szám

Régió



7. táblázat: Regionális sorrend, 3. Régió (Alföld-Észak), 1–5 helyezés, Magyarország/ Regional ranking, Region 3, (Great- Plain North) places 1–5, Hungary

12-3-26

3

4

11

i

György Dániel

DKC4590 4. 19. 9. 14. 12 405

17,6

101,0

12-3-04

3

5

13

i

Sztrakon Zsolt

DKC4014 4. 16. 9. 14. 12 064

12,5

98,2

13

Szem nedvesség%


12-4-25

4

1

14

i

Ötvös Tibor

12-4-17

4

2

26

i

Dr. Vavró Iván

Hergevica Kft.

DKC5276

4. 12. 9. 26. 10 108

16,7

99,8

12-4-06

4

3

34

i

Schieber Markus

Jabba Kft.

DKC5276

4. 12. 10. 19. 8 337

15,4

82,3

Cégnév

Fajta

Phileaxx

Termés kg/ha


Versenyző neve

Vetés dátuma

Országos sorrend

117,8

Regionális sorrend

13,9

Bejegyzési szám

Régió


8. táblázat: Regionális sorrend, 4. Régió (Alföld-Nyugat), 1–3 helyezés, Magyarország/ Regional ranking, Region 4, (Great-Plain West), places 1–3, Hungary

4. 15. 9. 26. 11 931

Szem nedvesség%



17,7

148,4

Cégnév

Fajta

4

N

Kardos Csaba

Kardos Farm Kft.

DKC5276

4. 20. 9. 26. 15 224

Menyhárt-Farm Kft

DKC5007

4. 20. 10. 5. 14 027

16,0

136,7

DKC4995

4. 5.

15,4

124,1

12-5-07

5

2

5

i

Menyhárt-Farm Kft

12-5-28

5

3

9

i

Nagy Sándor

Termés kg/ha

1

Versenyző neve

Vetés dátuma

5


Regionális sorrend

12-5-41

Országos sorrend

Bejegyzési szám

Régió

9. táblázat: Regionális sorrend, 5. Régió (Alföld-Kelet), 1–5 helyezés, Magyarország/ Regional ranking, Region 5, (Great-Plain East), places 1–5, Hungary

9. 26. 12 738

12-5-11

5

4

12

N

Kovács Sándor

DKC5007

4. 21. 10. 5. 12 374

16,9

120,6

12-5-29

5

5

17

i

Szima György

DKC4608

4. 21. 9. 25. 11 588

15,7

112,9

ö

Deák István

Héjja Testvérek Kft.

DKC5007

5. 3.

10. 10. 14 504

Szem nedvesség %

Fajta

Termés kg/ha

Cégnév


1

Versenyző neve

Vetés dátuma

ö


Regionális sorrend

12-ö-23

Országos sorrend

Bejegyzési szám

Régió

10. táblázat: Öntözéses kategória/Category, irrigated

16,5

Helyezések és díjazások, Szerbia, Vajdasági Autonóm Tartomány

Borsos Csaba

Termés a régió átlaghoz%

i

Szem nedvesség %

1

Fajta

DKC5007

4. 10.

9. 12. 14 272 15,5

103,6

Termés kg/ha

1

Cégnév



Versenyző neve

Vetés dátuma

Országos sorrend

12-KV-45 KV

Regionális sorrend

Régió

Bejegyzési szám

11. táblázat: Regionális sorrend, Szerbia-Vajdaság, 1–3. Helyezés, Szerbia/Regional ranking, Serbia-Vojvodina, places 1–3, Serbia

12-KV-40 KV

2

2

i

id. Pál Károly

PR34B23

4. 15.

9. 27.

5 784

13,8

93,7

12-KV-39 KV

3

3

i

ifj. Pál Károly

PR34B23

4. 15.

9. 27.

5 089

15,6

100,0

14

Kukorica Barométer

1

1

i

Papp György

DKC4490 4. 28. 10. 17. 16 496 17,1 162,1

3

2

2

i

Papp Mihály

DKC4995 4. 27. 10. 17. 15 660 17,3 153,9

12-3-47

3

3

3

i

Papp György

12-5-41

5

1

4

N

Kardos Csaba

Kardos Farm Kft. Menyhárt-Farm Kft

12-5-07

5

2

5

i

Menyhárt-Farm Kft

12-2-67

2

1

6

i

Deák István

Termés az országos átlaghoz%


3

12-3-48

Fajta

Szem nedvesség %

Országos sorrend

12-3-64

Cégnév

Termés kg/ha

Regionális sorrend

Versenyző neve

Vetés dátuma

Bejegyzési szám

Régió


12. táblázat: A versenyzők országos névjegyzéke, Magyarország/Country list of Contestants, Hungary

DKC4590 4. 26. 10. 17. 15 463 17,3 152,0 DKC5276 4. 20. 9. 26. 15 224 17,7 149,6 DKC5007 4. 20. 10. 5. 14 027 16,0 137,9 DKC5276 4. 20. 10. 10. 13 223 20,4 130,0

12-1-20

1

1

7

i

Körmendi Szilárd

DKC4795 4. 17. 10. 3. 13 054 17,0 128,3

12-1-55

1

2

8

i

Nagy Szabolcs

DKC5007 4. 18. 10. 8. 12 825 16,2 126,1

12-5-28

5

3

9

N

Nagy Sándor

DKC4995

12-1-46

1

3

10

i

Hegyi János

12-3-26

3

4

11

i

György Dániel

Lin-Co Kft.

4. 5.

9. 26. 12 738 15,4 125,2

DKC4590 4. 18. 10. 12. 12 501 17,0 122,9 DKC4590 4. 19. 9. 14. 12 405 17,6 121,9

12-5-11

5

4

12

N

Kovács Sándor

DKC5007 4. 21. 10. 5. 12 374 16,9 121,6

12-3-04

3

5

13

i

Sztrakon Zsolt

DKC4014 4. 16. 9. 14. 12 064 12,5 118,6

12-4-25

4

1

14

i

Ötvös Tibor

12-3-27

3

6

15

i

György Gergő Dániel

12-1-35

1

4

16

N

Hartmann Farm Kft.

12-5-29

5

5

17

i

Szima György

Phileaxx

4. 15. 9. 26. 11 931 13,9 117,3

DKC4964 4. 19. 9. 14. 11 773 13,8 115,7 Hartmann Farm Kft.

P9494

4. 15. 10. 4. 11 675 18,8 114,8

DKC4608 4. 21. 9. 25. 11 588 15,7 113,9

12-1-19

1

5

18

i


Aranykocsi Zrt.

DKC4795 4. 24. 10. 5. 11 260 19,5 110,7

12-1-18

1

6

19

i


Aranykocsi Zrt.

DKC4490 4. 24. 10. 5. 11 078 20,7 108,9

12-1-21

1

7

20

i

Szentirmayné Varga Eszter

12-1-73

1

8

21

i

Rábapordányi MgZrt

12-2-56

2

2

22

i

Németh Ferenc

DKC4608 4. 24. 10. 11. 11 076 17,9 108,9 Sufavor

4. 18. 10. 24. 10 747 17,5 105,6

DKC4014 4. 16. 9. 11. 10 475 14,0 103,0

12-5-60

5

6

23

i

Sóvágó Sándor

Korpád Kft.

DKC4795 4. 23. 9. 25. 10 313 14,9 101,4

12-2-70

2

3

24

i



DKC4590 4. 21. 9. 27. 10 309 18,2 101,3

12-3-31

3

7

25

N

Juhász János

Kor-An 98 Kft.

DKC5276 4. 12. 10. 18. 10 240 18,4 100,7

12-4-17

4

2

26

i

Dr. Vavró Iván

Hergevica Kft.

DKC5276 4. 12. 9. 26. 10 108 16,7

12-2-09

2

4

27

i

Szilvási János

12-5-68

5

7

28

i

ifj. Hevesi István

99,4

DKC5190 4. 12. 9. 29.

9 353

14,9

91,9

DKC4964

9 317

12,3

91,6

4. 1.

9. 7.

12-3-61

3

8

29

N

Horváth Ferenc

Becő Kft.

DKC3511 4. 20. 10. 12.

9 176

17,1

90,2

12-2-58

2

5

30

i

Szente Mihály

Tricciana Zrt

DKC5276

9. 22.

8 806

18,7

86,6

12-5-10

5

8

31

N

ifj. Kovács Sándor

Kov-Perm Kft.

DKC4795 4. 21. 9. 25.

8 733

15,7

85,8

12-1-36

1

9

32

N

Hartmann Imre

NK Columbia 4. 17. 10. 4.

8 611

17,4

84,6

12-1-37

1

10

33

N

Takács András

DKC5007 4. 17. 10. 4.

8 502

16,3

83,6

4. 9.

Folytatás a következő oldalon/Continued at the nex tpage

15

Schieber Markus

Jabba Kft.

DKC5276 4. 12. 10. 19.

Termés az országos átlaghoz%

N

Szem nedvesség %

34

Fajta

Termés kg/ha

Cégnév


3

Versenyző neve

Vetés dátuma

4


Regionális sorrend

12-4-06

Országos sorrend

Bejegyzési szám

Régió

Folytatás/Continued

8 337

15,4

81,9

12-1-74

1

11

35

i

Rábapordányi MgZrt

DKC4975 4. 26. 10. 24.

8 246

18,1

81,0

12-2-71

2

6

36

i

Kovács Andrea

DKC5276 4. 27. 10. 3.

8 028

15,1

78,9

12-2-08

2

7

37

N

Schieber Markus

Aranyfürt Mezőgazdaság DKC5276 4. 17. 10. 31. Kft.

7 939

19,4

78,0

12-5-42

5

9

38

i

Csarnai Nándor

Tavasz-4 Bt.

7 885

14,7

77,5

Cseri Agrár Kft.

12-1-38

1

12

39

i

Forintos István

12-3-02

3

9

40

i

Takács Ádám

12-5-54

5

10

41

i

Dávid Máté

12-5-15

5

11

42

i

Baji László

12-5-53

5

12

43

i

Papp József

12-2-14

2

8

44

i

Binder Antal

12-2-43

2

9

45

i

Soltész Gyula

DKC5007 4. 21. 10. 5. 4. 26. 10. 4.

7 417

17,2

72,9

DKC4964 4. 23. 10. 4.

Surreal

7 273

15,6

71,5

7 221

11,9

71,0

Texxel

4. 6.

9. 18.

DKC4590 4. 10. 9. 18.

7 187 12,92 70,6

Papp József Kft.

Surreal

9. 26.

6 531

12,9

64,2

Fitoprodukt Kft.

DKC5276 4. 14. 10. 3.

6 468

14,5

63,6

Naki Mezőgazdasági Zrt. DKC5190 4. 14. 10. 1.

6 058

15,3

59,5

5. 1.

12-2-13

2

10

46

i

Ritecz József

DKC5276 4. 27. 10. 11.

5 634

14,0

55,4

12-2-72

2

11

47

i

Kovács Andrea

DKC5007 4. 29. 10. 3.

5 563

15,4

54,7

12-2-44

2

12

48

i

Soltész Gyula

Naki Mezőgazdasági Zrt. DKC5007 4. 15. 10. 1.

5 428

14,2

53,4

12-ö-23

ö

1

ö

Deák István

Héjja Testvérek Kft.

DKC5007

5. 3. 10. 10. 14 504 16,5

Jelmagyarázat: I = szántással, N = szántás nélkül, Ö = öntözött Legend: I = ploughed, N = not ploughed, Ö = irrigated; (ploughed and not ploughed are non irrigated) Header, respectively: registration number of Contestant; Region; Category of cultivation; Name of contestant; Denomination of farm; Name of hybrid; date of harvest; planting date; harvesting date; yield kg/ha; grain moisture, percentage of country/regional avg., resp.)

16

Kukorica Barométer Kárpát-medencei Nagydíj I. Országos I. 2012

Tanácsadó: Rádi Attila László, Kovács András Támogatók: Monsanto Hungária Kft., Yara Hungária Kft. Ellenőr: Mizik Zsolt, dr. Szieberth Dénes

Terméseredmény t/ha: 16,496 Fajta: DKC4490 Közigazgatási terület: Nyírderzs

Név: Papp György Születési év: 1979 Végzettség: aranykalászos gazda, érettségi Iskolák: 138. Sz. Ipari Szakközép- és Szakmunkásképző, Mátészalka Vállalkozás: őstermelő Az alkalmazott/tervezett technológia rövid, szöveges leírása: ősszel lazítással kezdtem, majd mélyszántás következett 30cm-en, tavasszal 6q 27%, és 4q 8:24:24 lett kiszórva és forgókapás magágy készítővel bedolgozva, így elkészítve a magágyat is. Vetésnél sorba Phylazonit 15l/ha dózissal valamint a talajfertőtlenítő is ekkor került kiszórásra, szintén sorba. Gyomirtás, vetés után két héttel kiegészítve agrosolution-nal 2,5kg + keserűsó 10kg. 8–10 leveles korában lombtrágyát juttattam ki rá Zn-kel kiegészítve.

17

Axial hirdetés

18

Kukorica Barométer Kárpát-medencei Nagydíj II. Szerbia – Vajdaság Autonóm Tartomány Régiós I. 2012

Tanácsadó: Justus Lilla Támogatók: Bio-Nat Kft. Ellenőr: Tamási Balázs, Varga János, dr. Szieberth Dénes

Terméseredmény t/ha: 14,272 Fajta: DKC5007 Közigazgatási terület: Adorján

Név: Borsos Csaba Születési év: 1975. Végzettség: Kereskedelmi Középiskola Felsőfokú Mezőgazdasági Iskola, Agrármenedzser Szak, Sabac Vállalkozás: Kontakt Kft, Állat- és Terményfelvásárlás Főprofilom a sertésfelvásárlás és értékesítés, de ezelőtt 5 évvel nyílt lehetőség arra, hogy állami földekhez jussanak a gazdák, így sikerült gazdaságomat bővíteni. Mára elértem a 260 ha-os birtoknagyságot, ami messze meghaladja a vajdasági átlagot. A 260 ha-ból 200 ha bérlemény, 60 ha pedig saját terület. A földművelést egy régi MTZ 82-es traktorral kezdtem, mára pedig fejlett gépparkkal rendelkezem. A Kukorica Termésversenyre 2011-ben jelentkeztem először, mivel azonban későn értesültem határon túli gazdaként a versenyről, előre nem tudtam erre felkészülni, így a versenyparcellákon is ugyanazt a technológiát alkalmaztam, mint a gazdaság egészén. Idei évben felkészültebben tudtam benevezni, a parcellát már tavaly ősszel kezdtem előkészíteni. Száraz, hagyományos művelés kategóriában indultam. Az elővetemény paprika volt, a terület humuszban gazdag öntéstalaj. Alapművelésként szántás történt, a magágykészítés kombinátorral. Tápanyag-visszapótlásként szerves trágyát, talajvizsgálatra alapozott műtrágyát és Mikro-Vital baktériumtrágyát használtam, a vetett fajta: DKC 5007-es volt, amivel 14.271 kg-ot sikerült hektáronként betakarítani a rendkívül aszályos területen, mivel a vegetációban mindösszesen 147 mm csapadék hullott. 19

20

Kukorica Barométer Országos II. Régiós II. 2012


Terméseredmény t/ha: Termésarány R%: Termésarány O%: Fajta: Közigazgatási terület:

15,660 127,5 153,9 DKC4995 Nyírderzs

Név: Papp Mihály Születési év: 1971 Végzettség: Aranykalászos gazda Vállalkozás: egyéni vállalkozó

Ősszel mélyszántás következett 30cm-en, tavasszal 6q 27%, 4q 8:24:24, lett kiszórva és forgókapás magágy készítővel bedolgozva, így elkészítve a magágyat is. Vetésnél sorba, 2q 15:30, phylazonit 15l/ha dózissal valamint a talajfertőtlenítő is ekkor került kiszórásra, szintén sorba. Gyomirtás a vetés után két héttel történt, kiegészítve keserűsóval, 10kg/ha. 8–10 leveles korában lombtrágyát juttattam ki rá Zn-kel kiegészítve.

21

AZ I N NOVÁCIÓ FOL Y TA T Ó D I K

TE R M Ő K É P E S S É G –V Í Z L E A D Á S –ST R E S S Z T Ű R É S 22

Kukorica Barométer Országos III. Régiós III. 2012



15,463 125,9 152,0 DKC4590 Nyírderzs

Név: Papp György Születési év: 1979 Végzettség: aranykalászos gazda, érettségi Iskolák: 138. Sz. Ipari Szakközép- és Szakmunkásképző, Mátészalka Vállalkozás: őstermelő Ősszel lazítással kezdtem, majd mélyszántás következett 30cm-en, tavasszal 6q 27%, és 4q 8:24:24 lett kiszórva és forgókapás magágy készítővel bedolgozva, így elkészítve a magágyat is. Vetésnél sorba Phylazonit 15l/ha dózissal, valamint a talajfertőtlenítő is ekkor került kiszórásra, szintén sorba. Gyomirtás május 8, kiegészítve keserűsóval 10kg/ha. 8–10 leveles korában lombtrágyát juttattam ki.

23

Az UMG MICRO mikrogranulált starter műtrágyákkal a kukorica kelése és gyökeresedése robbanásszerű! A jó

START megalapozza a magas hozam biztonságát!

• UMG MICRO ZeaStart

(7 N +32 P + 1 K + 2,4 S + 0,4 Fe + 4 Zn)

• UMG MICRO StarterMax (10 N +46 P + 2 Zn + 1 Fe)

A Gramix NP és Gramix NPK starter műtrágyák használata segíti a kukorica korai fejlődését, növeli a termény minőségét, és várható mennyiségét! • GRAMIX KUKORICA STARTER NPK 15-25-5 + 2 MgO + 5 CaO + 6 S + 0,1 % Zn + 0,05 % Mn + 0,05 % Cu UMG

• GRAMIX KUKORICA STARTER NPK 5-15-28 + 1 MgO + 3 CaO + 3 S + 0,2 % Zn UMG

• GRAMIX KUKORICA STARTER NP 15-30

+ 1 MgO + 4 CaO +7 S + 0,1 % Zn + 0,05 % Mn + 0,05 % Cu UMG

UMG MICRO és Gramix starter NPK az ideális kombináció!

Telefon: +36 (22) 572-059 www.fertilia.hu www.mutragyalicit.hu

24

Kukorica Barométer Kategória I. Régiós I. Országos IV. 2012

Tanácsadó: Kovács Zsuzsanna Támogatók: Fertilia Kft. Ellenőr: dr. Szieberth Dénes, Varga Péter


15,224 148,4 120,8 149,6 Hajdúböszörmény

Név: Kardos Csaba Születési év: 1985.11.08. Végzettség: Gazdasági Agrármérnök, Gödöllő Iskolák: Szent István Egyetem, Bocskai István Gimnázium, Hajdúböszörmény Vállalkozás: Kardos Farm Kft. 2011 őszi búza betakarítás után tarlóhántás következett, a kombájn által szétszecskázott búza szalmáját Vaderstadt Carrier-rel kevertük a talaj felszínébe. Augusztusban 300 kg NPK 6-21-21 komplex műtrágyát jutattunk ki a mélylazítás előtt. A mélylazítást átlag 40 cm mélyen Maschio Artiglio mélylazítóval végeztük. Ezt követően repcével vetettük be a területet. A száraz ősz miatt elég későn kelt ki a repce a télen jelentős fagyási kár keletkezett. A kora tavaszi fejtrágyázásnál még nem lehetett egyértelműen felmérni a kárt és elvégeztük rajta az első fejtrágyázást Fertisol folyékony nitrogén műtrágyával. Később mégis a kidolgozás mellett döntöttünk és április 19-én ugyancsak Carrierrel kitárcsáztuk a megmaradt, foltokban egész jelentős tömeget adó, szárba indult repcét. Következő napon 04.20-án be is vetettük a területet DKC5276 Cruiser csávázott vetőmaggal, a vetéssel egy menetben Gramix NPK 15-30-0 típusú műtrágyából 100 kg összes menynyiséget jutattunk ki a sorok mellé. Az egyenletesen kikelt, fejlődő állományt egyszer sorközművelő kultivátorozással szellőztettük és még fejtrágyaként jutattunk ki folyékony 28%-os oldat műtrágyát. 4-5 leveles korban Principal Plusz Gold gyomirtó szer kombinációval kezeltük bár, nem volt benne jelentős gyom, kevés megmaradt repce, kisebb kétszikűek és köles, valamint kakaslábfű volt elvétve a táblán, de a tartamhatás miatt, később is tökéletesen tiszta kukorica állomány volt. 6 leveles korban kipróbálás gyanánt 2 kg/ha Agrosolution növénykondicionáló levéltrágyát szórtunk ki permetezővel. Hozzátartozik még a terület leírásához, hogy ezen az adott területen évek óta csak szántás és forgatás nélküli művelést alkalmazunk, szántóföldi kultivátor és mélylazító segítségével. A kukorica előtt búza, azt megelőzően napraforgó és az előtt kukorica vetésváltást alkalmazva követték egymást.

25

Gratulálunk a

Nyerteseknek! Amalgerol Cyren EC Kentaur 5 G Maton 600 Nic-It Nic-It Turbo Nic-It Shado Pack Radistart mikrogranulátumok Shado Shado Gold Successor T Successor Top Pack Zinic 700

Vigyázunk a kukoricájára!

www.cheminova.hu Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék: Rácz Tibor - mobil: +36/20 943-8698 • Hajdú-Bihar, Békés megyék: Tóth Balázs - mobil: +36/20 456-6275 • Kelet-Bács-Kiskun, Csongrád megyék: Lécz István mobil: +36/20 286-9890 • Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Nógrád megyék: Tamasi József - mobil: +36/20 286-6204 Fejér, Pest megyék: Horváth József - mobil: +36/20 943-8696 • Nyugat-Bács-Kiskun, Tolna, Baranya megyék: Gyöngyösi 26Zsolt - mobil: +36/20 456-6675 • Gyôr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Veszprém megyék: Takács Gábor - mobil: +36/20 943-8649 • Vas, Zala, Somogy megyék: Dr. Varga Zsolt - mobil: +36/20 943-8622

Kukorica Barométer Kategória II. Régiós III. Tanácsadó: Dobi Mihály Támogatók: Monsanto Hungária Kft. Ellenőr: Mizik Zsolt

2012


12,738 124,1 125,2 DKC4995 Nádudvar

Név: Nagy Sándor Születési év: 1958.09.16. Végzettség: géplakatos, aranykalászos gazda Vállalkozás: egyéni vállalkozó, mezőgazdasági növénytermesztés és mezőgazdasági szolgáltatás, zöldség, gyümölcs kereskedelem Őszi alapművelés közép mély lazítás. Tavasszal március közepén talaj egyengetése kombinátorral. Vetés április 5. közvetlen előtte magágy készítés. Vetéssel egy menetben 180 kg Eurofertil Plus 35NP + Linzer Na27. Virágzáskor kapott lombtrágyát 2,5l Fertileadre AXIS +1,25l Fertileader VITAL+ 3l Amalgerol Prémiumot. Kijuttatás John Deere 4730. 120

Országos 109,65

90

80

70

60

Top20 gazdasági értékelés

100

Magyar Kukorica Klub

110

107

106,4

Fedezeti összeg, rel %

Vetőmag ár a fedezeti összeghez, rel %

102,89 97

Termési

Termés/Vízi

Vetőmag ár a legdrágábbhoz %

A DKC4995 éréscsoportja elején érő jó termőképességű és kiváló termés-szemnedvesség arányú hibrid. Jelentős vetőmag költségaránya ellenére fedezeti összeg termelő képessége szempontjából éréscsoportjában a legjobb.

27

Ügyfélszolgálat: +36 88 577 944

Kovács András kertészeti szaktanácsadó Kelet-Magyarország +36 30 6898 095 [email protected]

Dr. Térmeg János szaktanácsadó Dunántúl tel.: +36 30 3498 084 [email protected]

www.yara.hu • www.yaravita.hu • www.facebook com/YaraHungaria

Tóth Gábor szaktanácsadó Észak-Magyarország +36 30 6898 094 [email protected]

Gyuris Kálmán szaktanácsadó Dél-Magyarország +36 30 3839 341 [email protected]

Szaktanácsadók: Éri Ferenc kereskedelmi vezető +36 30 2772 556 [email protected]

Yara tápanyag-ellátási megoldások

28

Kukorica Barométer Szántás nélküli száraz művelés Kategória: III. 2012

Tanácsadó: Kovács László, Kovács András, Vígh József Támogatók: Monsanto Hungária Kft., Yara Hungária Kft., Kwizda Magyarország Kft. Ellenőr: Mizik Zsolt, dr. Szieberth Dénes, Varga Péter


12,374 120,6 121,6 DKC5007 Tetétlen

Név: Kovács Sándor Születési év: 1942 Végzettség: agrármérnök (1964), növényvédelmi szakmérnök (1974) Iskolák: Agrártudományi Egyetem, Debrecen Vállalkozás: Kov-Perm Kft. Az alkalmazott technológia hagyományos kukorica technológia napraforgó elővetemény után. Lazítás volt az alapművelés. A lazítónk szárnyas késes és egy menetben két sor hullámos tárcsa biztosítja a rögök aprítását és a megfelelő visszatömörítést. A gazdaságunkra általánosan jellemző, hogy szántást csak a kukorica után végzünk, egyéb előveteményeknél a lazításon alapuló alapművelést részesítjük előnyben. A napraforgó szár- és tányérdarabok lefúvásra kerültek a kombájnoláskor, ezért a szármaradványok egyenletesen oszlottak el a talajfelszínen. A vetést a kiválasztott fajta tenyészidejét és csírázáskori hőigényét figyelembe véve időben és ideális körülmények között sikerült végrehajtani. A műtrágyát alaptrágyaként és kultivátorozással egy menetben juttattuk ki. A vetéssel egy menetben starter műtrágyát juttattunk ki, mely az előző kedvező tapasztalatok miatt az egész vetésterületen a technológia része lett. A hatása rendkívül meggyőző volt. Ez a kukorica kezdeti gyors fejlődésén keresztül megfigyelhető volt. A kukorica kelése előtt a nagytömegű napraforgó árvakélés miatt hormonbázisú növényvédőszerrel kezeltük a területet, hogy a kezdeti gyomkonkurenciát kikapcsoljuk. Sorközműveléskor kiadtuk a még hiányzó műtrágya hatóanyag mennyiséget. Kultivátorozás után juttattuk ki a YaraVita Zintrac levéltrágyát. Ezek után már csak a betakarítás következett, egyéb technológiai elemet nem alkalmaztunk. Díjátadás, 2011. 29

Három az egyben

A világ leggyorsabb háromtestû vitorlása.

Gyors, mégis tartós és biztonságos hatás a három hatóanyag kombinációjának köszönhetôen. Kedvezô árú gyûjtôcsomag a kukorica magról kelô kétszikû, valamint magról kelô és évelô egyszikû gyomnövényei ellen. Egyszeri kijuttatás és osztott kezelés esetén is megállja a helyét.

Ahol a növény és a védelem találkozik www.nufarm.hu

Kukorica Barométer Hagyományos, száraz művelés 1. Régió Régiós I. 2012

Tanácsadó: Takács István, Térmeg János Támogatók: Monsanto Hungária Kft., Yara Hungária Kft. Ellenőr: Varga Péter, Nagy Bence


13,054 123,4 128,3 DKC4795 Komárom

Név: Körmendi Szilárd Születési év: 1977 Végzettség: aranykalászos gazda Iskolák: gépjármű technikai szerelő Vállalkozás: családi gazdaság

Az őszi búza betakarítását követően tarlóhántás + henger volt az első munkaművelet. Majd ezt követően a szántás előtt az őszi alapműtrágya kiszórása következett 400kg 8:20:30-as komplex. A szántást Kuhn Multimaster 122, 5 ekefejes váltvaforgató ekével végeztem el. Tavasszal a talaj lezárása simítós hengerrel történt. Ezután a terület 400kg 27% nitrogén hatóanyag tartalmú MAS műtrágyát kapott Kuhn Axis 30.1 típusú műtrágyaszóróval. A magágy készítés ásóboronával történt közvetlen vetés előtt. A vetés Kuhn Maxima vetőgéppel végeztem el 74.000 kivetett magszámmal. A vetéssel egy menetben Timac Eurofertyl Plus 35 NP 150-ot kg juttattam ki. A gyomirtás Steller+Dash készítménnyel posztemergensen történt. A növény 7–8 leveles állapotában rugókapás kultivátorral sorközműveléssel egy menetben 100kg ammónium-nitrát műtrágyát juttattam ki. A címerhányás kezdetén a kukorica hidastraktorral 1 l/ha YaraVita Zintrac lombtrágyát kapott. A betakarítás október 1. napján volt. Díjátadás, 2011.

31

Új csúcsokat hódítunk

Syngenta új kukorica hibridek a kiemelkedő hozamért

Az új Syngenta kukorica hibridek Force Zea csávázószerrel kezelve kerülnek forgalomba. Syngenta Kft. • 1117 Budapest, Alíz u. 2. • Telefon: 06 1 488-2200 • Fax: 06 1 488-2201 www.syngenta.hu • [email protected]

32

Kukorica Barométer Hagyományos, száraz művelés 1. Régió Régiós II. 2012

Támogatók: Monsanto Hungária Kft. Ellenőr: Pető Gábor, Tamási Balázs, Varga János

Terméseredmény t/ha: 12,825 Termésarány R%: 121,2 Termésarány O%: 126,1 Fajta: DKC5007 Közigazgatási terület: Pér

Név: Nagy Szabolcs Születési év: 1979 Végzettség: Mezőgazdasági gépésztechnikus Iskolák: Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakközépiskola, Csorna Vállalkozás: Szántóföldi növénytermesztés

A terület előveteménye kukorica volt, amely az aratás után meg lett tárcsázva, és váltva forgató ekével 30cm mélyen megszántva. Tavasszal, március közepén le lett simítva a terület, majd utána meg lett szórva vinasszal. (A vinasz egy szeszipari melléktermék, amely főleg káliumot tartalmaz) Utána kombinátorozás. A vetés 72.000 szemmel történt 04.18-án a vetéssel egy menetben a sor mellé 200 kg Linzer Gold műtrágya került. A gyomirtás Spirittel történt, majd június elején még megkultivátoroztuk, így már gyommentes maradt a terület.

Kádár Aurél: Vegyszeres gyomirtás és termésszabályozás – a kukorica gyomirtására vonatkozó rész elektronikus formában a www.magyarkukoricaklub.hu honlapon – a szerző hozzájárulásával! Készítették: dr. Szieberth Dénes, Timár András, Varga Péter 33

Hagyományos, száraz művelés 1. Régió Régiós III. 2012

Tanácsadó: Szobi Géza Támogatók: Fertilia Kft. Ellenőr: Grénus István, Tamási Balázs


12,501 118,1 122,9 DKC4590 Szilsárkány

Név: Hegyi János Születési év: 1956 Végzettség: okleveles agrármérnök, növényvédelmi szakmérnök Iskolák: Gödöllői ATE, Móvár ATE Vállalkozás: Linco Kft.

Elővetemény lekerülése után gyors talaj lezárás Carrier porhanyítós tárcsával. Őszi alapműtrágya kiszórása után ismét tárcsa-bedolgozás és tisztántartás céljából. Októberben 32 cm mélyen szántás+packer. Tavasszal megfelelő talajállapotnál terület lezárás He-Va Tiprollerrel. Közvetlen vetés előtt műtrágyaszórás majd vetőágy előkészítés kompaktorral (Lemken). Vetés 5 cm mélyen Kuhn vetőgéppel egy menetben Zeastart mikrogranulátum + 100kg MAS 27-es. Vetés után 2 nappal pre-emergens gyomirtás, ami jól sikerült, így nem volt szükség a posztemergens gyomirtásra. 50 cm növényállománynál sorköz kultivátorral 100kg MAS 27-et juttattunk ki. Ezután egy héttel Azospeed levéltrágyát szórtunk. Eredmény: megfelelően fejlett állomány. Igazság szerint az utolsó pillanatban mindig kaptunk csapadékot.

Ha a fajtaválasztási döntés után is elégedett szeretne lenni, tanulmányozza a Kukorica Barométer 10. és 13. számát! A jó fajta nem csak szép, de versenyképes is! 34


Tanácsadó: Major László Támogatók: Monsanto Hungária Kft. Ellenőr: Vörös Bálint, Cziráki László

Terméseredmény, t/ha: Termésarány, R%: Termésarány, O%: Fajta: Közigazgatási terület:

13,223 163,1 130,0 DKC5276 Murakeresztúr

Név: Deák István Születési év: 1956.04.15. Végzettség: mezőgazdasági kovács Iskolák: 407. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet Zalaegerszeg Vállalkozás: családi gazdálkodó

2011 őszén Lamborghini R7 típusú erőgéppel, és egy Vogel-Noot XS 850 váltva forgató ekével elvégeztük az őszi mélyszántást, 30 cm mélyen. Tavasszal, amint a földre rá lehetett menni, elvégeztük a talajlezárást 6,2-es Tytan simítóval. 2012.04.20-án elszórtunk hektáronként 500 kg 27-es pétisót Kuhn MDS 935 típusú műtrágyaszóróval. Ezt követően talaj előkészítés történt 5,6-os ásóboronával, majd a vetés következett, amelyet egy 6-soros Kuhn Maxima típusú vetőgéppel végeztünk el. A vetéssel egy menetben hektáronként 12 kg Force talajfertőtlenítő, 200 kg Timac NP 35 típusú műtrágya, valamint a DKC 5276 fajta vetőmag került a talajba, ami 78.000 tő/ha mennyiséggel lett elvetve. A gyomnövények kikeltével Hardy Commander Plus vegyszerező géppel 2l/ha Laudist, valamint 1 L/ha Cambiot használtunk a felülkezelésre. A kukorica virágzásakor történt még egy kezelés hidas permetezővel, amely a kukoricabogár elleni védekezésre irányult. Ehhez 0,3dl/ha Biscayat, illetve 1 L/ha Axist használtunk. A betakarítás 2012.10.10-én John Deere 9640i típusú betakarítógéppel, és Oros HSA kukorica adapterrel történt. A betakarított mennyiség nettó 13,23 t/ha.

35

Fokozzuk a sebességet. Növekedjen velünk! KWS – a legdinamikusabban fejlődő nemesítő ház. A világon egyre több gazdálkodó választja a KWS kukorica hibridjeit. Európában mintegy 2,5 millió hektár vetésterületen ismerik el a KWS fajták sikerét. A sikerünk titka: Európa egyik legsokoldalúbb kutatási programja, mely a helyi viszonyokhoz alkalmazkodó minőségi vetőmagot nemesít. Ez az az út melynek segítségével a növekedés lehetőségét megteremthetjük minden egyes régióban. Ön mikor csatlakozik hozzánk?

KWS Magyarország Kft. H-9027 Győr, Gesztenyefa u. 4. Tel.: 96/528-710 Fax: 96/528-711 www.kws.hu 36

Jövőt vetni 1856 óta

Kukorica Barométer Hagyományos, száraz művelés 2. Régió Régiós II. Tanácsadó: Lovász József Támogatók: Monsanto Hungária Kft. Ellenőr: Tamási Balázs, Weiszenburger József

2012


10,475 129,2 103,0 DKC4795 Hetes

Név: Németh Ferenc Születési év: 1952 Végzettség: agrármérnök Iskolák: agrártudományi egyetem Vállalkozás: családi gazdálkodó

120

Országos 109,60

90

80

70

60


100


110

110,82

109 101,4

97

Termési

Termés/Vízi




A DKC4795 hibrid 3 éve szerepel a Top20 kísérletekben ﬁgyelemre méltó eredménnyel. Nagy termőképességéhez nagyon jó termés-szemnedvesség arány járul. Ez a magyarázata, hogy viszonylag magas vetőmag költsége ellenére csoportjában a legmagasabb fedezeti összeg termelő képességgel rendelkezik.. 37

én

körü

körülm

Bármilyen területi adottságok ELYI JÓ TERMŐH IDEG esetén van Hmegoldásunk! SZÁRAZ ez

ényekh

körülm

ényekre

körülm

elyekre

termőh

SZÁRAZ

ELYI JÓ TköErüRlmMénŐyeHkhez

GYOMOS

ES moSQuito

ES Sigma

ES BlaSon Duo

helyekre

termő

MOS O Y G ES SEnSor Fao 350 kre

területe

Fao 390

Fao 280

kre

területe

ESSZCuBuS ÁRAZ re

őhelyek

term Fao 320

ES Flato

ES ZoDiaC

S

YOMO ESGCortES Fao 330

Erősebb gyökérzet – Magasabb termés

kre

területe

Fao 410

Fao 450

38

EURALIS Kft. 1118 Budapest, Rétköz u. 5. Tel.: 06-1/883-8884 Fax: 06-1/883-8885 www.euralis.hu

Regionális értékesítési vezetők Nyugat-Magyarország: Kristóf Milán, 06-70-328-4209 Kelet-Magyarország: Czina Zoltán, 06-30-405-9881

Fao 420

Kukorica Barométer Hagyományos, száraz művelés 2. Régió Régiós III. Tanácsadó: Lovász József, Támogatók: Monsanto Hungária Kft. Ellenőr: Vörös Bálint

2012


10,309 127,2 101,3 DKC4590 Magyaregres

Név: Kozári Tibor Születési év: 1959 Végzettség: mezőgazdasági technikum Iskolák: mezőgazdasági technikum Vállalkozás: Zöldmező 2000 Kft. Tulajdonos, ügyvezető igazgató

120

Országos

110

80

70

60


90

108

106,89


100

111,95 102,0 97

Termési

Termés/Vízi




A DKC4590 kiváló termőképességű, kiváló termés-szemnedvesség arányú, ennek megfelelően ár szempontjából is magasan értékelt hibrid. Fedezeti összeg termelő képessége szintén kiváló. 39

105

Országos

101,70

100

102

100,65

85 80 75 70 65 60


90


95 86,7

80

Termési

Termés/Vízi




Az Alexandra az értékarányos ármeghatározásnak köszönheti átlagnál jobb fedezeti összeg termelő képességét.

120

Országos

110

80

70

60


90


100

110

107,01 103,38

84,1

84

Termési

Termés/Vízi

Vetőmag árindex Max, rel %



A Phileaxx nagy termésének, kedvező szemtermés-szemnedvesség arányának köszönhetően jelentős fedezeti összeg termelésre képes. A vetőmag ármegállapítás hozzájárul a hibridre jellemző pénzügyi mutatók „jó megjelenéséhez”. 40


Tanácsadó: Ficsór Béla, Gyuris Kálmán Támogatók: Ragt Vetőmag Kft., Yara Hungária Kft. Ellenőr: Pető Gábor


11,931 117,8 117,3 Phileaxx Jánoshalma

Név: Ötvös Tibor Születési év: 1976 Végzettség: mezőgazdasági gépjavító és karbantartó Iskolák: Mezőgazdasági Középfokú Szakoktatási Továbbképző és Szaktanácsadó Intézet Vállalkozás: családi gazdálkodó Tulajdonos, ügyvezető igazgató

A Phileaxx termesztése mellett az RAGT Vetőmag Kft. szakembereinek tanácsainak alapján döntöttem. Az őszi mélyszántás tavasszal hengerrel kapcsolt simítóval zártam le. A magágynyitást kétszeri kombinátorozással végeztem. A vetés 72 000 mag/ha felhasználásával Kunh vetőgéppel 9 km/h sebességgel április 14-én történt. A vegyszeres gyomirtást sorköz kultivátorozással egészítettem ki. A növényállomány táplálása érdekében 160 N, 60 kg P, és 150 kg K hatóanyagot tartalmazó műtrágya kijuttatással oldottam meg.

Díjátadás, 2011.

41

Hagyományos, száraz művelés 4. Régió Régiós II. Tanácsadó: Papp Károly, Gyuris Kálmán Támogatók: Monsanto Hungária Kft., Yara Hungária Kft. Ellenőr: Pető Gábor

2012


10,108 99,8 99,4 DKC5276 Jánoshalma

Név: Dr. Vavró Iván Születési év: 1967.05.10. Végzettség: egyetem Iskolák: JPTE Vállalkozás: Hergevica Kft A versenyparcellán az elővetemény őszi búza volt. A betakarítást követően előbb tarlóhántást (Carrier) majd közép mélylazítást (Simba) végeztünk. Az őszi szántást tavaszi elmunkálás majd magágy előkészítés követte. A vetést 70.000 tőszámmal Kuhn Maxima vetőgéppel végeztük. Tápanyagellátás három menetben: ősszel 1,5q K60%, tavasszal 3q N64% és 1,5q Yara 7-20-28 majd levéltrágyaként a gyomirtást követően Zintrac került kijuttatásra. Növényvédelem: Pronik csomag (Casper + Milagro) majd mechanikai ápolás keretében Konskilde kultivátorozás történt. 120

Országos

110

80

70

60


90


100

113 108,35

106,73

97 91,1

Termési

Termés/Vízi

Vetőmag árindex Max, rel %



A DKC 5276 kiugró szemterméssel, kiváló szemtermés-szemnedvesség aránnyal, a kísérletben szereplő többi hibridét meghaladó fedezeti összeg termelő képességgel kiváló teljesítményt nyújt. Maximálishoz közelítő vetőmag ára értékarányos. 42

Kukorica Barométer Hagyományos, száraz művelés 4. Régió Régiós III. 2012

Tanácsadó: Papp Károly, Támogatók: Monsanto Hungária Kft. Ellenőr: Tamási Balázs


8,337 82,3 81,9 DKC5276 Bácsbokod

Név: Schieber Markus Születési év: Végzettség: Iskolák: Vállalkozás: Jabba Kft. Szántás nélküli talajművelés. A versenyparcellán az elővetemény őszi búza volt. A betakarítást követően előbb tarlóhántást (július 20.), majd (augusztus 15.) még egy tárcsázást végeztünk Köckerling Allrounder-rel. A területen október közepén nehézkultivátoroztunk (Horsch Tiger). Tavasszal vetőágy készítés (Köckerling Allrounder) ezt követően műtrágyaszórás és bedolgozás (Allrounder) történt. A vetést 72.000 tőszámmal 12 soros Monosem vetőgéppel végeztük. Tápanyagellátás három külön menetben tavasszal történt: MAP, K60%, N30 formában. Összesen kijuttatott hatóanyag: N-160kg, P-70kg, K-105kg hektáronként. Levéltrágyaként YaraVita Zintrac került kijuttatásra. Növényvédelem: korai post-Lumax 4l/ha

43

Országos V. 5. Régió Régiós II. 2012

Tanácsadó: Kovács László, Gyuris Kálmán Támogatók: Monsanto Hungária Kft., Yara Hungária Kft. Ellenőr: Mizik Zsolt


14,027 136,7 137,9 DKC5007 Kokad

Név: Menyhárt Dániel Végzettség: Gépjármű technikus Iskolák: Ezüst és Aranykalászos Gazda Tanfolyam Vállalkozás: Menyhárt Farm Kft., Kokad-2000 Kft. Rendszerváltás előtt háztáji gazdálkodás (paprika, torma) termesztéssel és sertéstartással foglalkoztam. 1992-től egyéni vállalkozásban, 2008 óta pedig mint Menyhárt-Farm Kft. termelek takarmány kukoricát, napraforgót, paprikát, burgonyát, ipari paradicsomot, zöldborsót, csemege kukoricát. A használt terület nagysága 140 ha. Emellett fő állásban 1993-tól a Kokadi Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke, 2000-től az átalakulással létrehozott Kokad-2000 Kft ügyvezetője vagyok. Technológiai leírás: 2011 évi munkálatok: Középmély lazításJD 7430 Gaspardo Maschio 7 késes, Tarlóhántás 4,2 IH Tárcsa, Szántás JD 7430 4 fejes Rabewerk 32-cm mélységben 2012: Szántás elmunkálás JD7430 Borona+Simitó 03.22-én Műtrágyaszórás 34% Ammónium-nitrát 500 kg/ha 04.19. Műtrágyaszórás Yara 8-24-24 500 kg/ha 04.19. Magágykészítés JD 6920 Kongskilde Kombinátorral 04.20. Pylazonit MC 15 liter/ha 04.20. Vetés JD 6330 + JD 1750 Vetőgéppel DKC5007 75000/ha talajfertőtlenítés Force 1,5 G 15 kg/ha 04.20. Állomány gyomirtás Cambio + ordax+ ammónium-nitrát 34% 05.15. Lombtrágyázás 05.24. Agrosol 2,5 hg/ha 05.31.

44

Kukorica Barométer Öntözéses művelés szántás nélküli kategória Tanácsadó: Kiss Ákos Péter, Gyuris Kálmán Támogatók: Monsanto Hungária Kft., Yara Hungária Kft. Ellenőr: dr. Szieberth Dénes

2012


14,504 – – DKC5007 Felgyő

Név: Deák István Születési év: 1978.08.22. Végzettség: Agrármérnök Iskolák: Debreceni Agrártudományi Egyetem Vállalkozás: Héjja Testvérek Kft. A durum búza betakarítása után tarlót hántottunk. A közép mély lazítást az ősz folyamán elmunkáltuk, amely előtt kiszórtuk az alapműtrágyát. Tavasszal a magágy készítés előtt kijuttattuk a nitrogén műtrágya egy részét, a többit két részletben kultivátorozással. Vetés 75.000 maggal történt hektáronként. A gyomirtást Lumax készítménnyel végeztük 3 leveles állapotban. Június közepétől augusztus végéig 45 mm csapadék hullott a térségünkben, ezért öntözéssel pótoltuk a hiányzó víz mennyiségét. Összesen 140 mm öntözővizet juttattunk ki 120

Országos 111,7

90

80

70

60


100


110 104,43

104,56

Termési

Termés/Vízi

105 100




A DKC5007 hibrid nagyon jó termőképességű és nagyon jó termés-szemnedvesség indexxel rendelkező hibrid. Vetőmag költsége magas, de arányban áll egyéb kedvező tulajdonságaival és fedezeti összeg termelő képességével. 45

A Termésverseny résztvevőinek teendői a verseny lebonyolítása során Ki a Versenyző? A Kukorica Termésverseny Versenyzője az a természetes vagy jogi személy, akinek a megfelelően kitöltött Jelentkezési Íve a Versenykiírásban meghirdetett határidőre a Magyar Kukorica Klubhoz beérkezett és ott nyilvántartásba vették. A versenyző vagy természetes úton (pl: a terület jogos használója), vagy a terület jogos használója által felhatalmazás útján rendelkezik a versenyterülettel.

Hogyan kell jelentkezni a Termésversenyben való részvételre? • Jelentkezési ív kitöltése és beküldése • Technológiai adatlap kitöltése és beküldése • Regisztrációs díj átutalása (A Jelentkezési Ív adatainak ellenőrzése után a Versenybizottság által meghatározott határidőn belül hiánypótlásra van lehetőség – pl.: koordináták pontosítása, technológiai adatok pontosítása. A nyilvántartásba vételről és a hiánypótlási igényről a Versenybizottság értesíti a Versenyzőt.)

Mik a Versenyző kötelezettségei a verseny során? A versenyző köteles minden, a verseny átlátható és megbízható lebonyolításához szükséges körülményt és eszközt biztosítani, mégpedig: • Hiteles mérlegelési lehetőséget • Hiteles szemnedvesség mérési lehetőséget • Betakarító és szállító kapacitást • Pártatlan tanú jelenlétét • Betekintési lehetőséget biztosítani a Gazdanaplóba (a versenyterület adataira nézve)

Mik a teendői a versenyzőnek a verseny során? • • • • • • • • • 46

Vezeti a Versenynaplót Elvégzi a termésbecslést Bejelenti a betakarítás várható időpontját és kéri a becsült terméshez szükséges ellenőrzést Versenyparcellán belül kijelöli a betakarítandó területet és elkülöníti a tábla többi részétől Amennyiben személykocsival nem járható az út, biztosítja az ellenőrök számára a versenyterületre jutást Bemutatja az ellenőröknek a mérleget és a szemnedvesség mérő műszereket, s a hitelesítő (kalibrálási) dokumentumokat Bemutatja az ellenőröknek a betakarító és szállító járműveket, azok alkalmasságát a feladat elvégzésére Irányítja a betakarítást A megfelelő helyeken ellátja aláírásával a Versenynaplót és a kísérő dokumentumokat

Kukorica Barométer

• •

A betakarítást követő 24 órán belül elektronikus levélben értesíti a Versenybizottságot a betakarítás megtörténtéről, a ténylegesen betakarított terület nagyságáról, a betakarítási átlagos szemnedvességről és az általa kiszámolt terméseredményről A betakarítást követő 48 órán belül regisztrált levélben feladja a Versenybizottság részére a teljes Versenynaplót mellékleteivel, s a szükséges aláírásokkal

Mik a versenyző jogai és lehetőségei a verseny során? • • • • • •

A versenyzőnek joga van tanácsadókat alkalmazni és felajánlott támogatásokat (szponzorációt) elfogadni A versenyző élhet azzal a lehetőséggel, hogy a Magyar Kukorica Klub a versenyzés évére és egy további évre versenyzői jogon ingyenes klubtagságot szerezzen, amennyiben a klubtagságot továbbra is fenn kívánja tartani, a rendes tagok kötelezettségeinek is eleget kell tennie A versenyző kérheti a Magyar Kukorica Klubot, hogy tanácsokkal lássa el a versenyben való részvétellel kapcsolatos ügyekben, szakmai kérdésekben A versenyző kérheti, hogy tanácsadóját, szponzorát a versennyel kapcsolatos közleményekben feltüntessék A versenyzőnek lehetősége van arra, hogy a parcelláját szélesebb körben bemutassa, versenyzői tevékenységével kapcsolatos szakmai rendezvényeket szervezzen A versenyző kérheti a Magyar Kukorica Klubtól, hogy az általa kezdeményezett rendezvények szervezésében és lebonyolításában közreműködjön – a Magyar Kukorica Klub az ilyen kezdeményezéseket támogatja

Az ellenőrök legfontosabb teendői a versenyparcella betakarításának ellenőrzésekor Ki a versenyellenőr? A Magyar Kukorica Klub által kiírt Termésverseny ellenőri tevékenységét csak a Versenybizottság által elfogadott versenyellenőr láthatja el. A versenyellenőr eleget tesz mindazon feltételeknek, amelyeket a Versenyszabályzat előír, a Versenybizottság felvette a Versenyellenőrök jegyzékébe és ellátta Versenyellenőri igazolvánnyal.

Mik a versenyellenőr feladatai? A betakarítási ellenőrzés kérése után felveszi a kapcsolatot a versenyzővel és megállapodnak a betakarítás részleteit illetően, tisztázzák, hogy a beküldött termésbecslés alapján hány fő és milyen minősítésű ellenőrre lesz szükség, s szükség lesz-e pártatlan tanúra. Megállapodnak a betakarítási módszerben, s amennyiben a versenyző ragaszkodik a teljes parcella betakarítási módszer végrehajtásához, figyelmezteti, hogy ezzel elveszíti annak lehetőségét, hogy vita, vagy termésszint (felfelé) átsorolás esetén eredményes betakarítást rögzíthessenek. A betakarítás megkezdése előtt ellenőrzi a Versenynaplót, s azt, hogy az megfelel-e az előírásoknak. Ellenőrzi a versenyterületet. Amennyiben úgy találta, hogy a versenyterület megfelel a bejelentéskor közölt adatoknak, s a betakarítandó terület el van választva a tábla többi részétől, ellenőrzi a betakarító és szállító jár47

művek alkalmasságát és előkészítettségét, a mérlegelés helyére vezető utat, a mérleget, a szemnedvesség mérő műszereket és ezek dokumentumait. Feljegyzi a szállító jármű(vek) rendszámát. A betakarítás résztvevőit tájékoztatja a versenyparcella betakarításának szabályairól és külön hangsúlyozza, hogy a szabályok megszegése a parcella kizárásához vezet. Megméri a területet és a mérési adatokat rögzíti a versenynaplóban. Jelt ad a betakarítás megkezdésére. Amennyiben nincs külön mérlegelési ellenőr, s a mérlegelő hely távolabb van, a mérlegelés idejére megállítja a betakarítást, bekíséri a megtelt járművet a mérlegeléshez, a mérlegelés befejeztével elkéri a mérlegjegyet, feljegyzi a szemnedvesség mérési adatokat és folytatják a betakarítást. Amennyiben van külön mérlegelési ellenőr, vagy a teljes betakarított mennyiség felfér a rendelkezésre álló szállító járművekre, a befejezésig folytatják a betakarítást. Amennyiben a tábla szabálytalan alakja indokolja, a ténylegesen betakarított terület pontos meghatározásához szükséges számú mérést végez a betakarítás során. A betakarítás befejeztével kitölti a Versenynapló megfelelő jegyzőkönyveit, s megkéri a felelősöket a megfelelő helyeken aláírásuk megtételére.

Figyelem! A versenyzőnek minden dokumentumot el kell látnia kézjegyével! Mielőtt elhagyja a versenyterületet (a jegyzőkönyvek kitöltésének helyszínét) ismételten meggyőződik, hogy minden dokumentumot megfelelően elkészítettek-e (aláírások, mellékletek), s csak abban az esetben tekinti befejezettnek a betakarítást, ha hiánytalannak találta a versenynaplót. Figyelmezteti a versenyzőt, hogy 24 órán belül elektronikus levélben be kell jelentenie a betakarítás tényét és az általa számolt eredményeket, és 48 órán belül regisztrált levélben el kell küldeni a papír alapú dokumentumokat a Versenybizottságnak (8152 Kőszárhegy, Kazinczy Ferenc utca 12.). A betakarítás tényét a mérési eredményekkel együtt telefonon vagy elektronikus levélben jelenti a Versenybizottságnak. A versenyellenőr, amennyiben a verseny bármely fázisában szabálytalanságot észlel, köteles a verseny folyamatát megszakítani. Amennyiben a verseny megszakításra került azonnal jelentést kell küldeni a Versenybizottságnak az okok részletes megjelölésével. Amennyiben a harmadolós betakarítási módszert választották, s a szabálytalanság súlya/természete nem indokolja a verseny folyatásának megtagadását, a betakarítás a következő harmadon folytatódhat, eggyel magasabb szintű ellenőrzés mellett. Ez az eljárás lép érvénybe akkor is, ha a termésátlag meghaladja azt a szintet, amelyet a jelenlévő ellenőrzési szint igazolni jogosult.

Figyelmeztetés: súlyos és szándékos szabálytalanság esetén a Versenybizottság megtagadhatja a verseny folytatását!

48

Kukorica Barométer Szerbia Régió, hagyományos, száraz művelés Régiós II. 2012

Tanácsadó: Justus Lilla, Sándor Ervin Támogatók: Bio-Nat Kft. Ellenőr: dr. Szieberth Dénes

Terméseredmény t/ha: Termésarány K%: Termésarány O%: Fajta: Közigazgatási terület:

5,784 69,0 PR34B23 Bácsfeketehegy

Név: Pál Károly Születési év: 1951. Végzettség: Főiskola Iskolák: Gimnázium, (Topolya), Közgazdasági Főiskola, (Szabadka). Vállalkozás: Családi gazdálkodó, valamint a VMSZ ügyvezető alelnöke, és Kishegyes Község Képviselő-testületének elnöke

Régiós III. Tanácsadó: Justus Lilla, Sándor Ervin Támogatók: Bio-Nat Kft. Ellenőr: dr. Szieberth Dénes

Név: ifj. Pál Károly


5,089 69,0 PR34B23 Bácsfeketehegy

Az alkalmazott/tervezett technológia rövid, szöveges leírása: Az elővetemény búza volt. A tarló tárcsázását, műtrágyázás (hektáronként 170 kg NPK 15-15-15), majd téliszántás követte. Vetés előtt két alkalommal történt meg a talajelmunkálás, hektáronként 170 kg urea műtrágya, és 1 liter Mikrovital baktériumtrágya bemunkálása. Vetés négysoros pneumatikus OLT vetőgéppel történt 70 cm sortávolságra, és 23 cm tőtávolságra. A vetést követően sor került a gyomirtószerek kijuttatására, kelés után pedig egy alkalommal történt meg a sorközi megmunkálás. Az aszály következményeken a versenyparcellákon elért hozam a gazdaságban 70 hektáron termelt kukorica átlaghozamának szintjén alakult. 49

A TOP20 kísérletek kukorica hibridjeinek termésstabilitása a 2012. évben Árendás Tamás MTA ATK Mezőgazdasági Intézet, Martonvásár A kukorica hibridek kiválasztásakor figyelembe vehető és veendő agronómiai értékmérők sorában termelőeszközként használhatóak azok az ismeretek, amelyek a termés jobb tervezhetőségéhez járulhatnak hozzá. Ezeknek a háttér-információknak a számszerűsítését segítik az ún. stabilitás vizsgálatok. Ezek egy részével könnyen és gyorsan értelmezhető ismereteket lehet szerezni, egyidejűleg több hibrid összehasonlításával. Az itt bemutatott ábrák egyenként 4-5, közel azonos tenyészidejű hibrid viselkedéséről tájékoztatnak az igen szélsőséges termésszinteket okozó 2012. évi TOP20 kísérletek eredményei alapján. Az értelmezés egyáltalán nem, csak első ránézésre lehet bonyolult. A grafikonok vízszintes tengelye az ún. környezeti átlagokat mutatja meg, vagyis a termelő itt jelölheti ki önmaga számára az egyes táblákon általa reálisan tervezhető termések nagyságát, intervallumait. A függőleges tengely azt mutatja meg, hogy miután a kukoricatermelő kiválasztott egy reális termésmennyiséget, s ahhoz a vízszintes tengelyre merőlegesen egy vonalzót illesztett, akkor az adott csoportban melyik hibrid vonala van legfelül, azaz melyik segítheti leginkább az elvárt eredmények megvalósulását. Minden ábrán szöveges formában is megadtuk, de egy függőleges vonallal (képzeletbeli vonalzóval) is jelöltük a TOP20 eredménysorból az adott éréscsoport idei országos termésátlagát. Mindezek alapján érdemes tehát ezzel párhuzamosan a magunk elvárható termésszintjeihez igazítani, tolni a vonalzót, s a korábbi – más időjárású – évek Kukoricabarométereinek hasonló információit is mérlegelve kiválasztani a bőséges kínálatból a legnagyobb biztonságot és eredményt ígérő hibrideket. 16 1 (FAO310) y = 0,952x + 0,6306 R = 0,9909

14 2 (FAO290) y = 1,0061x + 0,1021 R = 0,9749

Szemtermés t/ha

12

10 3 (FAO290) y = 0,9978x + 0,3148 R = 0,9391

8 4 (FAO290) y = 0,9347x + 0,6307 R = 0,9616

6

TOP20 FAO 290-349 csoport országos átlag = 8,66 t/ha 4 4

6

8

10

12

14

16

Környezeti átlag t/ha 1: DKC3511 st.

2: El3806

3: DKC3705

4: DKC4014

1. ábra Korai (FAO 300-349) kukorica hibridek termésstabilitása. TOP20 kísérletek, 2012. 50

Kukorica Barométer

16 1 (FAO310) y = 0,952x + 0,6306 R = 0,9909

14 2 (FAO310) y = 0,9851x + 0,2849 R = 0,9883

Szemtermés t/ha

12

10 3 (FAO330) y = 1,0102x - 0,7252 R = 0,9514

8 4 (FAO330) y = 1,1141x - 1,238 R = 0,9767

6


6

8

10

12

14

16

Környezeti átlag t/ha 1: DKC3511 st. DKC4025 3: DS0791C 4: ES FLATO 2. ábra Korai (FAO 300-349) kukorica2:hibridek termésstabilitása. TOP20 kísérletek, 2012.

16 1 (FAO360) y = 1,1142x - 0,9092 R = 0,9846

14 2 (FAO360) y = 1,1128x - 1,303 R = 0,938

Szemtermés t/ha

12 3 (FAO370) y = 1,0761x - 0,5628 R = 0,9787

10 4 (FAO370) y = 0,975x + 0,2108 R = 0,9883

8 5 (FAO380) y = 1,0293x - 0,5239 R = 0,9927

6


6

8

10

12

14

16

Környezeti átlag t/ha DKC4590 st. 2: SUFAVOR 3: WINXX 4: RH11084 5: DA SONKA 3. ábra Korai (FAO 1:350-399) kukorica hibridek termésstabilitása. TOP20 kísérletek, 2012.

16 1 (FAO390) y = 0,9307x + 0,5559 R = 0,9848

14 2 (FAO390) y = 1,0396x - 0,4238 R = 0,9712

Szemtermés t/ha

12 3 (FAO390) y = 0,9229x + 0,3497 R = 0,9769

10 4 (FAO390) y = 0,9056x + 1,0452 R = 0,9903

8 5 (FAO390) y = 0,9624x + 0,6967 R = 0,9808

6


6

8

10

12

14

16

Környezeti átlag t/ha 1: PR37N01 st.

2: ES ANTONETTI

3: ES SENSOR

4. ábra Korai (FAO 350-399) kukorica hibridek 4: DKC4795 5: DKC4490termésstabilitása. TOP20 kísérletek, 2012. 51

16 1 (FAO390) y = 0,9307x + 0,5559 R = 0,9848

14 2 (FAO390) y = 0,9066x + 0,5181 R = 0,9655

Szemtermés t/ha

12

10 3 (FAO395) y = 1,0355x + 0,0705 R = 0,993

8 4 (FAO400) y = 0,9892x + 0,2756 R = 0,977

6


6

8

10

12

14

16

Környezeti átlag t/ha 1: PR37N01 st.

2: P9494

3: DKC4717

4: DKC4964

5. ábra Korai (FAO 350-399) kukorica hibridek termésstabilitása. TOP20 kísérletek, 2012.

16 1 (FAO410) y = 0,8851x + 0,9838 R = 0,973

14 2 (FAO440) y = 1,011x + 0,1349 R = 0,9912

Szemtermés t/ha

12 3 (FAO400) y = 0,9632x + 0,4898 R = 0,9627

10 4 (FAO420) y = 0,9697x + 0,2588 R = 0,9777

8 5 (FAO450) y = 1,1711x - 1,8673 R = 0,9868

6


6

8

10

12

14

Környezeti átlag t/ha 1: PR37F37 st.

2: DKC5143 st.

3: DKC4964

4: ES CORTES

5: SUPERBIA

6. ábra Középérésű (FAO 400-450) kukorica hibridek termésstabilitása. TOP20 kísérletek, 2012. 52

16

Kukorica Barométer

16 1 (FAO440) y = 0,8903x + 0,9522 R = 0,9875

14 2 (FAO460) y = 1,0218x - 0,301 R = 0,971

Szemtermés t/ha

12 3 (FAO470) y = 0,9529x + 0,216 R = 0,9771

10 4 (FAO480) y = 1,0573x - 0,1821 R = 0,9894

8 5 (FAO480) y = 1,0974x - 1,8822 R = 0,9698

6


6

8

10

12

14

16


2: DKC4717

3: CADIXXIO

4: DKC5222

SUMBRA

7. ábra Középérésű (FAO 451-499) kukorica hibridek termésstabilitása. TOP20 kísérletek, 2012.

16 1 (FAO440) y = 0,8903x + 0,9522 R = 0,9875

14 2 (FAO490) y = 0,9404x + 0,961 R = 0,9833

Szemtermés t/ha

12

10 3 (FAO490) y = 0,9228x + 1,0777 R = 0,9775

8 4 (FAO490) y = 1,0073x + 0,1107 R = 0,998

6


6

8

10

12

14

16


2: DKC5276

3: DKC5007

4: DKC5190

8. ábra Középérésű (FAO 451-499) kukorica hibridek termésstabilitása. TOP20 kísérletek, 2012. 53

Hurrikán Neo Hurrikán Mega Zn

A nagysikerű

Mindent visznek!

mellett, már itt

a Hurrikán Mega, mely az Overdose®–zal kiegé szülve még markánsabb hatást biztosít már az évelő kétszikűek ellen is!

54

Felhasználás előtt olvassa e l a c í m k é n ta l á l h a t ó h a sz n á l a t i u ta s í t á st !

www.kwizda.hu

Kukorica Barométer

Top20 Fajtakísérleti eredmények, 2012. Lehetett volna több? Hasonlóan más aszályos évekhez, a 2012-ben is nagyszámú kísérletet veszítettünk el. Sok pénz és munka veszik ilyenkor kárba, mégis inkább az elveszett információt sajnáljuk. A veszteségek nagyobb részét nem önmagában okozza az időjárás. Ilyenkor az egyes elkövetett hibák hatása felerősödik, s a növényzet már nem képes azokat kompenzálni. Ezekre jó példa, hogy száraz évjáratban sok a gyengén kelt, kezdetben kiegyenlítetlen növényállományú parcella, több a kártevő, jobban kidomborodnak a tápanyag visszapótlási hibák, erősebben kirajzolódnak a fitotoxikus hatások. Az is természetes, hogy a kísérlet talajának egyenetlenségeit is ilyenkor mutatják meg magukat. Ebben az évben az elvetett 18 kísérletből csak 8-at értékeltünk. A fennmaradó tízről vagy már az első szemle alkalmával, vagy később, a növényfejlődés különböző szakaszaiban derült ki, hogy alkalmatlan az értékelésre. Legtöbb esetben agrotechnikai, tápanyag visszapótlási vagy növényvédelmi hiba miatt, vagy arra is visszavezethető okból kellett kimondani az alkalmatlan minősítést. Az értékelésből kizárt kísérleteket úgy igyekeztünk hasznosítani, hogy feljegyeztük a kizárás okait, ezeket megkonzultáltuk a kísérlet kivitelezőjével annak érdekében, hogy a jövőben ezek elkerülhetők legyenek. Vannak olyan általános következtetések is, amelyeket a köztermesztés is fel tud használni, ezért ezeket is közreadjuk. Ilyen jellegű tanulságokat vonhattunk le a szerves trágya használatról, az okszerű és célzott műtrágyázásról, a rovarölő szeres magcsávázástól és a talajfertőtlenítéstől várható valódi védelemről, egyes gyomirtó szerek fitotoxikusságáról és fajtakísérletekben való alkalmazhatóságáról, és más jelenségekről, a gyakorlatban sem ritkán előforduló hibákról. A fő tanulság azonban az, hogy ezek az itt tapasztalt hibák nem csak a kísérleti tevékenységre jellemzők. Mondhatjuk, mindennapi kísérői a gazdák tevékenységének. Ezért állítjuk felelősséggel, hogy további befektetések nélkül, csak a gazdák ismereteinek bővítésével és felelősségtudatuk, tudással is megerősített szakmaszeretetük erősítésével az országos termésátlag is tonnákkal lehetett volna több!

Általános technológiai jellemzők: A kísérleti célra szánt vetőmagvak kivétel nélkül rovarölőszeres csávázásban részesültek, kiszerelésüket a Mezőfalvi Mg. Zrt. vetőmag üzemében végezték. Az 1. sz. táblázatból megállapítható, hogy a fajtakísérleteket a kivitelezők a Magyarországon szokásos időszakban vetették el (április 11. és május 5. között). A talajállapot általában megfelelő volt, kivéve a majsi kísérleti helyet, ahol a magágy készítésnél nem vették figyelembe a talaj nedvességállapotát. A helytelen talajművelés egyenetlen keléshez és a kísérleti hely kizárásához vezetett. A tápanyag ellátás (1. táblázat) az ide vonatkozó előírások és szerződéses kitételek ellenére nem mindenütt ítélhető szakszerűnek. Három kísérletnél fordult elő, hogy szerves trágyát használtak közvetlenül a kísérlet alá. Ez egyenetlenségeket idézett elő a növények kezdeti fejlődése során. A ceglédi kísérletnél a szerves trágyahasználat következtében olyan mértékű volt az egyenetlenség, amely a kísérleti hely kizárását eredményezte. Orosházán a tápanyag visszapótlás teljes elhagyása indokolta a kísérlet alkalmatlanná minősítését. Itt az történhetett, hogy a korán vetett kísérlet az átmenetileg csapadékosra és hűvösre fordult időjárásban nem jutott felvehető fosz55

for és nitrogén tápanyaghoz, majd a két erős felhőszakadás kimoshatta a maradék ásványi nitrogént is a még fejlődésben lévő gyökérzónából. A hirtelen felmelegedésben és a talaj gyors kiszáradása miatt leálló talajélet már nem tudta a hiányt pótolni, s a minden talajban, így itt is meglévő egyenetlenségek statisztikai módszerekkel már kezelhetetlen eltéréseket okoztak. A Top20 kísérleteknek egyébként sem célja, hogy a kísérletbe állított hibrideket tápanyag hiányos környezetben tesztelje. A kísérletek elvetését követően az országban mindenütt volt elegendő csapadék a keléshez szükséges talajnedvesség biztosítására, s az április végi lehűlés nem okozott egy kísérletnél sem kritikus helyzetet.

Gyomnövények elleni védekezés: Az országos gyakorlattal megegyezően a posztemergens kezelések a leggyakoribbak a kísérletek gyomirtásánál is. Az eljárás hibája, hogy sok bizonytalanságot hordoz, számos olyan hatóanyagot használnak, amelyek fitotoxikusak lehetnek a kukoricára nézve is Különösen délen és délkeleten az okozott gondot, hogy a csapadékos és szeles időjárás miatt késlekedtek a posztemergens gyomirtások elvégzésével. A kedvezőtlen, gyomosító elővetemény (napraforgó) utáni védekezésnél Mezőhegyesen, valamint nehezen irtható gyommal (mezei acat) fertőzött területen, Pacsán 2,4D hatóanyagú gyomirtó szert is használtak, amely a kukorica fajtakísérletekben nem kívánatos. Ugyanígy vélekedünk a dikamba hatóanyagot tartalmazó szerekről is. Használatuk a kísérletekben azért is kerülendő, mert a hibridek velük szemben mutatott érzékenysége sem egyforma. 1. táblázat: A Top20 kísérletek tápanyag ellátása Kísérlet helye

Elővetemény

Vetés dátuma


Pacsa/Zalaszentmihály

repce

4. 19.

9. 28.

Mosonudvar

búza

4. 26.

9. 25.

Majs

szója

5. 3.

9. 7.

Kaposvár

repce

4. 26.

9. 25.

ősszel

tavasszal

N

P

K

N

P

K

0

30

84

135

0

0

60

60

60

150

0

0

159

60

90

0

0

0

Egyéb ˙(#,z#,.):

Iregszemcse

tavaszi tritikale

4. 17.

10. 10.

5

21

24

97

21

30

Dalmand

őszi búza

5. 5.

9. 19.

0

0

0

58

0

0

#: 50 q/ha

Jászboldogháza

búza

4. 20.

9. 27.

48

48

48

68

Cegléd

őszi búza

4. 26.

9. 14.

0

0

0

102

0

0

#: 50 q/ha

Mezőhegyes

naprafogó

4. 16.

9. 16.

12

52

Kardoskút

búza

5. 9.

9. 7.

0

50

50

102

0

0

Murony

búza

4. 28.

9. 11.

0

50

50

102

0

0

Kétsoprony

őszi búza

4. 27.

10. 2.

0

0

0

0

0

0

Orosháza

őszi Búza

4. 11.

9. 18.

0

0

0

0

0

0

Debrecen – Józsa

kukorica

4. 27.

9. 14.

0

50

50

102

0

0

Bruck/Leitha

őszi búza

4. 23.

10. 2.

40

20

73

95

49

30

56

34

#: 45 q/ha

Kukorica Barométer

Talajlakók elleni védekezés: Mint említettük, minden vetőmag rovarölő szerrel volt kezelve. Ismeretes, hogy a rovarölő szeres csávázás hozzájárul a kivetett mag és a fiatal növény megvédéséhez, de jelentősebb fertőzéses nyomás esetén nem nyújt kielégítő védelmet a talajlakók ellen. Mind a mocskospajor, mind a drótféreg, mind a kukoricabogár lárvája ellen talajfertőtlenítést is kell végezni. A kiegészítő védekezés elmulasztása miatt Kardoskúton a drótféreg, Debrecenben a kukoricabogár (lárva és imágó) kártétele miatt hiúsultak meg a kísérletek. Jászboldogházán a fél adag talajfertőtlenítő szer éppen hogy csak elegendő volt ahhoz, hogy a kártételt a kritikus szint alatt tartsa. 2. táblázat: A Top20 kíséreltek növényvédelme Kísérlet helye (legközelebbi település): Pacsa

Preemergens Spirit csomag

Mosonudvar

Posztemergens Dicopur Top 464 SL Lumax max

Majs

Lumax

Kaposvár

Adengo

Iregszemcse

Gurdian tetra

Dalmand

Lumax

Talajfertőtlenítés sorkezeléssel

Jumbo-Turbo

Santana Force 1,5G Force 1,5G Force 1,5G

Laudis

Force 1,5G

Jászboldogháza

Adengo

Force 1,5G

Cegléd

Clio+Akris+Break Thru

Force 1,5G

Mezőhegyes

Gardoprim Plus Gold

Mextrol Dezormon Cambio jumbo pack

Kardoskút

Nem kaptunk adatot

Nem kaptunk adatot

Murony

Cambio

Kétsoprony

Clio+Stomp 330+Dash HC

Orosháza

Laudis

Debrecen – Józsa

Adengo

Bruck/L

Kelvin star pack

Force 1,5G Santana

Megjegyzés: a dózisok és a felhasználás időpontjai adatbázisunkban megtalálhatók.

Az eredmények értékelése A 3. táblázatban bemutatjuk az egyes évjáratokban elért kísérleti termésátlagokat és ezek viszonyát a sztenderd fajták átlagához. Fontosnak tartjuk azt is megmutatni, hogy a kísérletekben szereplő legeredményesebb hibridek hogyan viszonyulnak a sztenderdek átlagához, illetve a kísérleti átlaghoz, mert ez a viszonyszám jellemzi a köztermesztés számára rendelkezésre álló genetikai potenciál erősségét.

57

Középérésűek 5 legjobbjának átlaga t/ha

Koraiak 10 legjobbjának átlaga t/ha

Középérésűek sztenderd átlaga t/ha

Koraiak sztenderd átlaga t/ha

Koraiak 5 legjobbja a sztenderdek%ában

Koraiak kísérleti átlaga a sztenderd%-ában

Középérésűek 5 legjobbja a sztenderd%-hoz

Középérésűek kísérleti átlaga a sztenderdek %-ában

3. táblázat: A Top20 kísérletek terméseredmény mutatói 2007-től

2007

93,2

99,4

94,9

97,5

7,36

8,25

7,18

8,20

2008

99,0

102,4

95,6

99,4

13,31

13,53

13,20

13,88

2009

100,4

102,0

100,2

103,4

11,43

11,84

11,82

12,09

2010

102,8

107,0

99,2

104,6

12,25

12,51

12,79

13,28

2011

101,4

105,9

101,2

106,8

12,43

12,86

13,25

13,62

2012

100,7

104,7

99,0

101,2

8,83

8,84

8,96

9,25

A 2012. esztendőre jellemző a 2007-i hasonló aszállyal szemben, hogy a korai csoport hibridjei kevésbé károsultak. Ez abban nyilvánul meg, hogy míg 2007-ben mind a sztenderd, mind az élvonalbeliek átlaga elmaradt a középérésűekétől, 2012-ben ez a különbség elhanyagolható. Ebből az következik, hogy a két évjárat aszályának biológiai hatása eltért egymástól. Meg kell azt is jegyezni, hogy 2007-ben a kukoricabogár kártétele összehasonlíthatalanul nagyobb volt. Ebből az következik, hogy a 2007-i aszály önmagában enyhébb lehetett a 2012-inél. A táblázat adataiból az is kiderül, hogy amíg a középérésű csoportban az élvonalbeli hibridek már jelentős előnyt képviselnek a sztenderd átlaghoz viszonyítva (sztenderdváltás szükséges), más szóval, a köztermesztésnek jobban kell ezekre a hibridekre koncentrálni, a koraiaknál elég erős a sztenderd, itt inkább a nemesítőknek kell újabb potenciálszintet bemutatni. A 2012-ben elért kísérleti termésszint és az országos termésátlag 100%-os eltérése reális lehetőségeket mutat a termelői szférának a termés biztonságos fokozása szempontjából.

Éljen a lehetőséggel: szavazzon kukorica hibridekre a www.magyarkukoricaklub.hu honlapon!

58

Kukorica Barométer

4. táblázat: Top20 fajtakísérletek, korai éréscsoport, országos összevont mutatók, 2012. Kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek 2012 – Korai érésű hibridek csoportja Small plot comparative variety trials 2012 – Early maturity group

Nemesítő rövid neve

Sorrend

Viszonyítás: standard fajták, csökkenő sorrend / standard variety, descending

Fajták (* = Standard fajta)

Szemtermés

t/ha

%b

50% nővirágzás vetéstől

Szárszilárdsági hiba

%

nap

%a

elt. a

elt. b

elt. a

elt. a

1

DKC4717*

Monsanto

9,17

103,9 100,0 15,08

0,14

0,94

76

1

1,2

-0,6

2

DKC4490**

Monsanto

9,16

103,7

-0,17

0,63

74

-2

1,1

-0,8

99,8

14,77

3

DKC4795

Monsanto

9,01

102,0

98,2

14,90

-0,04

0,76

76

1

1,1

-0,7

4

DKC4964

Monsanto

8,97

101,6

97,8

14,44

-0,50

0,30

75

-1

1,1

-0,8

5

DKC3705

Monsanto

8,96

101,4

97,6

14,25

-0,69

0,11

72

-4

1,4

-0,5

6

Winxx

RAGT

8,90

100,7

97,0

15,00

0,06

0,86

75

-1

2,2

0,3

7

DKC4590*

Monsanto

8,89

100,6

96,9

15,05

0,11

0,91

76

0

1,0

-0,9

8

Monsanto

8,88

100,5

96,8

14,44

-0,50

0,30

74

-1

3,0

1,1

8,83

100,0

14,94

0,00

76

0

1,9

0,0

9

DKC3511* Standard fajták átlaga DKC4025

Monsanto

8,82

99,8

96,1

14,40

-0,54

0,26

71

-5

1,8

-0,1

10

EI3806

Monsanto

8,82

99,8

96,1

14,14 -0,80

0,00

74

-1

5,7

3,8

11

RH11084

RAGT

8,78

99,4

95,7

14,68

-0,27

0,54

74

-2

2,3

0,4

12

PR37N01*

Pioneer

8,74

98,9

95,3

15,34

0,40

1,20

76

1

1,7

-0,2

13

DKC4014

Monsanto

8,73

98,8

95,1

14,53

-0,42

0,39

74

-1

2,8

0,9

14

ESANTONETTI

Euralis

8,72

98,7

95,0

15,12

0,17

0,98

77

1

3,1

1,2

15

DASONKA

DOW AS

8,53

96,5

92,9

14,73

-0,21

0,59

76

0

0,4

-1,5

16

P9494

Pioneer

8,49

96,1

92,5

14,63

-0,32

0,49

76

0

1,3

-0,6

17

SUFAVOR

Saaten-U.

8,48

96,0

92,4

14,97

0,03

0,83

75

0

1,7

-0,2

18

ESSENSOR

Euralis

8,46

95,8

92,3

14,87

-0,07

0,73

77

1

1,4

-0,4

19

ESFLATO

Euralis

8,41

95,2

91,7

14,23

-0,71

0,09

68

-8

1,3

-0,6

20

14,74

-0,21

0,60

75

-1

1,5

-0,4

–

75

-1

1,8

0,0

%a

Töréskori szemnedvesség

DS0791C

DOW AS

8,03

90,8

87,5

Átlag

8,75

99,0

–

SzD5%

0,42

0,44

1,0

1,5

SzD5% St.átlaghoz

0,34

0,36

0,83

1,22

C.V.%

3,42

2,13

0,97

57,19

Helyek száma

8

8

5

6

14,72 -0,23

* Standard fajták ** tenyészidő-információs céllal bejelentve % a – standardok átlagához viszonyított relatív mennyiség % b – maximumhoz viszonyított relatív mennyiség elt. a – standardok átlagához viszonyított abszolút eltérés elt. b – minimumhoz viszonyított abszolút eltérés

59

5. táblázat: Top20 fajtakísérletek, korai éréscsoport, helyenkénti terméseredmény, 2012 Kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek 2012 / Small plot comparative variety trials 2012 Korai éréscsoport – Terméseredmények, t/ha / Early maturity group – Harvest results, t/ha * = standard fajta / standard variety

Főátlaghoz%

Országos átlag

Alföld

Murony

Kétsoprony

Jászboldogháza

Dunántúl

Pacsa

Mosonmagyaróvár

Kaposvár

Fajták

Iregszemcse

Bruck

Kísérleti helyek / Trial locations

1

DKC3705

12,92

7,76

3,82

9,54

8,82

8,57

7,81

8,45

12,55

9,61

8,96

102,4

2

EI3806

13,42

7,38

3,69

9,51

7,58

8,32

8,67

9,10

11,18

9,65

8,82

100,8

3

DKC4014

13,44

8,16

4,40

8,51

8,20

8,54

8,57

7,29

11,25

9,03

8,73

99,8

4

DKC3511*

13,48

7,92

4,14

8,74

8,07

8,47

8,59

8,95

11,13

9,56

8,88

101,5

5

DKC4025

13,99

7,82

4,33

9,02

7,69

8,57

8,09

8,71

10,91

9,24

8,82

100,8

6

ES FLATO

14,45

6,66

4,09

8,50

7,11

8,16

7,67

7,46

11,36

8,83

8,41

96,2

7

DS0791C

13,46

5,74

3,73

7,26

7,33

7,50

8,20

8,28

10,21

8,90

8,03

91,8

8

DKC4590*

15,51

6,92

3,74

8,90

7,88

8,59

8,36

7,96

11,83

9,39

8,89

101,6

9

SUFAVOR

14,18

5,03

2,96

10,05

7,13

7,87

8,17

8,74

11,60

9,50

8,48

97,0

10

Winxx

15,24

7,23

4,06

9,74

7,45

8,74

8,30

7,43

11,74

9,16

8,90

101,7

11

RH11084

14,22

7,62

3,52

9,27

8,09

8,54

8,25

8,27

11,03

9,18

8,78

100,4

12

DASONKA

14,33

7,24

3,30

9,18

6,62

8,13

8,48

8,24

10,82

9,18

8,53

97,5

13

PR37N01*

13,99

7,79

3,70

8,95

7,53

8,39

8,24

9,06

10,66

9,32

8,74

99,9

14

ES SENSOR

13,79

7,55

3,50

9,38

7,02

8,25

8,13

8,50

9,84

8,82

8,46

96,8

15

ES ANTONETTI

14,58

8,12

3,76

9,02

6,49

8,39

7,85

8,10

11,81

9,25

8,72

99,7

16

DKC4490

14,61

7,77

4,52

9,33

7,67

8,78

8,03

9,55

11,79

9,79

9,16

104,7

17

DKC4795

14,48

7,75

4,59

8,93

7,85

8,72

8,81

8,81

10,85

9,49

9,01

103,0

18

P9494

13,43

7,29

4,13

9,13

7,13

8,22

8,33

7,09

11,38

8,93

8,49

97,1

19

DKC4717*

15,40

7,43

4,29

9,55

7,95

8,92

8,34

9,07

11,38

9,60

9,17

104,9

20

DKC4964

14,90

7,65

3,85

9,44

7,46

8,66

8,92

9,21

10,36

9,50

8,97

102,6

Átlag

14,19 7,34

3,91

9,10

7,55

8,42

8,29

8,41 11,18

9,30

8,75

100,0

Maximum

15,51

8,16

4,59

10,05

8,82

8,92

8,92

9,55

12,55

9,79

9,17

104,9

Minimum

12,92

5,03

2,96

7,26

6,49

7,50

7,67

7,09

9,84

8,82

8,03

91,8

SzD 5%

0,80

0,86

0,44

n.s.

0,69

0,46

0,37

1,05

n.s.

0,83

0,42

C.V.%

3,99

8,31

8,04

12,86

6,50

3,85

3,19

8,86

12,72

6,33

3,42

60

Kukorica Barométer

6. táblázat: Top20 fajtakísérletek, korai éréscsoport, töréskori szemnedvesség kísérleti helyenként, 2012 Kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek 2012 / Small plot comparative variety trials 2012 Korai éréscsoport – Szemnedvesség,% / Early maturity group – Grain moisture at harvest% * = standard fajta / standard variety

Eltérés a főátlagtól%

Országos átlag

Alföld

Murony

Kétsoprony

Jászboldogháza

Dunántúl

Pacsa

Mosonmagyaróvár

Kaposvár

Fajták

Iregszemcse

Bruck


1

DKC3705

17,51 10,38 15,13 15,33 13,39 14,35 15,68 12,15 14,48 14,10 14,25

-0,46

2

EI3806

16,96 11,13 15,25 14,65 13,28 14,25 15,55 11,98 14,33 13,95 14,14

-0,58

3

DKC4014

17,75 12,25 15,58 14,58 13,49 14,73 15,68 12,23 14,68 14,19 14,53

-0,19

4

DKC3511*

18,06 11,75 15,20 14,28 13,38 14,53 15,70 12,15 15,00 14,28 14,44

-0,28

5

DKC4025

18,23 11,25 15,50 14,38 13,88 14,65 15,78 12,20 14,03 14,00 14,40

-0,31

6

ES FLATO

18,16 11,75 14,90 14,58 13,31 14,54 15,58 11,88 13,70 13,72 14,23

-0,49

7

DS0791C

19,07 13,38 14,85 15,00 13,58 15,17 15,53 12,20 14,30 14,01 14,74

0,02

8

DKC4590*

19,47 13,63 15,10 15,25 13,49 15,39 15,63 12,10 15,75 14,49 15,05

0,34

9

SUFAVOR

19,17 14,13 15,08 14,95 13,15 15,29 15,73 12,38 15,20 14,43 14,97

0,26

10

Winxx

20,13 13,48 15,58 15,15 14,26 15,72 15,73 11,98 13,73 13,81 15,00

0,29

11

RH11084

19,01 12,63 14,83 14,90 13,36 14,94 15,53 12,05 15,13 14,23 14,68

-0,04

12

DASONKA

18,46 12,75 15,53 14,38 13,16 14,85 15,78 12,28 15,53 14,53 14,73

0,01

13

PR37N01*

18,88 14,63 16,18 14,93 14,13 15,75 15,90 12,73 15,35 14,66 15,34

0,62

14

ES SENSOR

18,46 13,00 15,43 14,83 13,48 15,04 15,60 12,35 15,83 14,59 14,87

0,16

15

ES ANTONETTI

18,96 13,38 15,30 14,50 13,76 15,18 16,00 12,35 16,70 15,02 15,12

0,40

16

DKC4490

18,81 12,00 15,38 14,83 13,67 14,93 15,95 12,23 15,33 14,50 14,77

0,06

17

DKC4795

18,84 14,50 15,85 14,00 13,54 15,35 15,88 12,28 14,35 14,17 14,90

0,19

18

P9494

18,18 12,88 15,00 14,83 13,41 14,86 15,43 12,35 14,95 14,24 14,63

-0,09

19

DKC4717

19,42 14,13 15,68 14,18 13,47 15,37 16,00 12,40 15,38 14,59 15,08

0,36

20

DKC4964

19,18 11,75 15,10 14,60 13,35 14,80 15,70 12,08 13,75 13,84 14,44

-0,28

Átlag

18,63 12,74 15,32 14,70 13,53 14,98 15,72 12,22 14,87 14,27 14,72

0,00

Maximum

20,13 14,63 16,18 15,33 14,26 15,75 16,00 12,73 16,70 15,02 15,34

0,62

Minimum

16,96 10,38 14,83 14,00 13,15 14,25 15,43 11,88 13,70 13,72 14,14

-0,58

SzD5%

0,78

1,32

0,38

n.s.

0,50

0,37

n.s.

0,18

n.s.

n.s.

0,44

C.V.%

2,95

7,32

1,75

5,11

2,62

1,75

1,98

1,07

12,58

4,31

2,13

61

7. táblázat: Top20 kísérletek, korai éréscsoport, kidőlt és megdőlt tövek kísérleti helyenként, 2012. Kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek 2012 / Small plot comparative variety trials 2012 Korai éréscsoport – Megdőlt tő% / Early maturity group – logged plants% * = standard fajta / standard variety

Iregszemcse

Kaposvár

Mosonmagyaróvár

Pacsa

Dunántúl

Jászboldogháza

Alföld

Országos átlag



1

DKC3705

0,00

2,30

0,25

0,76

0,83

0,00

0,00

0,66

0,29

2

EI3806

0,00

0,77

0,00

6,82

1,90

0,29

0,29

1,57

1,20

3

DKC4014

1,33

0,00

0,00

0,00

0,33

0,61

0,61

0,39

0,01

4

DKC3511*

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,91

0,91

0,18

-0,19

5

DKC4025

0,00

0,00

0,23

0,00

0,06

1,21

1,21

0,29

-0,09

6

ESFLATO

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,87

0,87

0,17

-0,20

7

DS0791C

1,06

0,26

0,00

0,00

0,33

0,95

0,95

0,45

0,08

8

DKC4590*

0,00

0,26

0,00

0,00

0,06

0,60

0,60

0,17

-0,20

9

SUFAVOR

0,00

0,26

0,00

0,00

0,06

0,60

0,60

0,17

-0,20

10

Winxx

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

5,24

5,24

1,05

0,67

11

RH11084

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

1,85

1,85

0,37

-0,01

12

DASONKA

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,31

0,31

0,06

-0,31

13

PR37N01*

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,59

0,59

0,12

-0,26

14

ESSENSOR

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

-0,37

15

ESANTONETTI

0,00

0,26

0,00

0,38

0,16

2,02

2,02

0,53

0,16

16

DKC4490

0,00

0,26

0,00

0,00

0,06

0,29

0,29

0,11

-0,26

17

DKC4795

0,00

0,00

0,00

0,38

0,09

0,60

0,60

0,19

-0,18

18

P9494

0,00

0,26

0,26

0,00

0,13

0,94

0,94

0,29

-0,08

19

DKC4717

0,00

0,00

0,00

0,38

0,09

0,92

0,92

0,26

-0,12

20

Fajták

DKC4964

0,27

0,26

0,50

0,00

0,26

1,20

1,20

0,45

0,07

Átlag

0,13

0,24

0,06

0,44

0,22

1,00

1,00

0,37

0,00

Maximum

1,33

2,30

0,50

6,82

1,90

5,24

5,24

1,57

1,20

Minimum

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

-0,37

SzD5%

n.s.

1,08

n.s.

n.s.

n.s.

1,57

1,57

n.s.

C.V.%

565,85

314,06

374,52

705,67

360,33

110,69

110,69

172,23

62

Kukorica Barométer

8. táblázat: Top20 fajtakísérletek, korai éréscsoport, cső alatt letört szár kísérleti helyenként, 2012. Kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek 2012 / Small plot comparative variety trials 2012 Korai éréscsoport – Letört tő% / Early maturity group – broken stalks% * = standard fajta / standard variety

Jászboldogháza

Alföld

Országos átlag


0,51

1,46

0,38

0,86

0,59

0,59

0,81

-0,72

16,33

3,26

3,79

5,12

0,59

0,59

4,37

2,83

Pacsa

0,00 0,00

Mosonmagyaróvár

1,92 2,24

Kaposvár

DKC3705 EI3806

Fajták

Iregszemcse

1 2

Bruck

Dunántúl


3

DKC4014

4,81

0,53

3,32

3,19

1,52

2,67

1,52

1,52

2,48

0,95

4

DKC3511*

4,81

1,36

6,89

1,91

0,38

3,07

1,50

1,50

2,81

1,27

5

DKC4025

3,21

0,00

1,03

3,12

1,14

1,70

0,96

0,96

1,57

0,04

6

ESFLATO

1,28

0,00

1,02

3,00

0,76

1,21

0,58

0,58

1,11

-0,43

7

DS0791C

1,66

0,00

1,02

1,36

2,16

1,24

0,33

0,33

1,09

-0,44

8

DKC4590*

1,92

0,00

0,00

1,72

1,15

0,96

0,29

0,29

0,85

-0,69

9

SUFAVOR

3,21

0,00

3,83

1,62

0,40

1,81

0,00

0,00

1,51

-0,03

10

Winxx

2,56

0,00

0,26

3,07

0,38

1,25

1,45

1,45

1,29

-0,25

11

RH11084

4,17

1,58

2,04

3,75

0,38

2,38

0,00

0,00

1,99

0,45

12

DASONKA

0,32

0,00

0,26

0,72

0,00

0,26

0,60

0,60

0,32

-1,22

13

PR37N01*

3,53

0,00

1,02

3,14

0,77

1,69

1,18

1,18

1,61

0,07

14

ESSENSOR

3,21

0,00

1,79

2,12

1,52

1,73

0,00

0,00

1,44

-0,10

15

ESANTONETTI

4,17

0,00

9,18

1,18

0,38

2,98

1,15

1,15

2,68

1,14

16

DKC4490

1,28

0,00

0,26

2,61

0,77

0,98

1,23

1,23

1,02

-0,51

17

DKC4795

0,96

0,00

0,51

3,77

0,00

1,05

0,59

0,59

0,97

-0,56

18

P9494

1,77

0,00

1,79

2,54

0,00

1,22

0,32

0,32

1,07

-0,46

19

DKC4717

1,30

0,00

0,00

1,88

2,65

1,17

0,31

0,31

1,02

-0,51

20

DKC4964

0,98

0,00

0,51

2,72

0,00

0,84

0,00

0,00

0,70

-0,83

Átlag

2,47

0,17

2,58

2,41

0,93

1,71

0,66

0,66

1,53

0,00

Maximum

4,81

1,58

16,33

3,77

3,79

5,12

1,52

1,52

4,37

2,83

Minimum

0,32

0,00

0,00

0,72

0,00

0,26

0,00

0,00

0,32

-1,22

SzD5%

2,88

n.s.

4,47

n.s.

n.s.

1,36

1,12

1,12

1,19

C.V.%

82,63

89,94

264,79

51,26

54,76

530,31 122,61

119,91 119,91

63

Középérésűek 9. táblázat: Top20 kísérletek, középérésű csoport, országos összevont adatok Kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek 2012 – Középérésű hibridek csoportja Small plot comparative variety trials 2012 – Medium maturity group

Fajták (* = Standard fajta)

1

Nemesítő rövid neve

Sorrend

Viszonyítás: standard fajták, csökkenő sorrend / standard variety, descending

DKC5276

Szemtermés

t/ha

Monsanto

9,42

%a

%b

Töréskori szemnedvesség

50% nővirágzás vetéstől napokban

Szárszilárdsági hiba

%

106,6 100,0 16,07

elt. a

elt. b

nap

elt. a

%a

elt. a

0,43

1,39

77

-1

0,9

-0,1

2

DKC5007

Monsanto

9,38

106,1

99,6

16,41

0,77

1,73

77

0

1,1

0,1

3

DKC5222

Monsanto

9,33

105,6

99,0

17,79

2,14

3,11

78

1

0,7

-0,3

4

DKC5190

Monsanto

9,17

103,8

97,4

17,85

2,21

3,17

78

1

1,6

0,6

5

DKC5143*

Monsanto

8,96

101,4

95,1

15,92

0,28

1,25

77

0

0,8

-0,2

6

DKC4964

Monsanto

8,90

100,7

94,5

14,68 -0,96

0,00

76

-2

1,4

0,4

7

DKC4717

Monsanto

8,89

100,6

94,4

16,09

1,41

77

-1

1,0

0,0

Standard fajták átlaga

8,84 100,0

77

0

1,0

0,0

8

CADIXXIO

RAGT

8,79

99,5

93,3

16,56

0,91

1,88

77

0

2,0

1,0

9

ES CORTES

Euralis

8,72

98,7

92,6

15,93

0,29

1,25

76

-1

1,4

0,5

0,45

15,64 0,00

#

PR37F73*

Pioneer

8,71

98,6

92,5

15,36

-0,28

0,68

78

0

1,2

0,2

#

PR35F38

Pioneer

8,68

98,3

92,2

16,54

0,89

1,86

77

0

1,2

0,3

#

SUPERBIA

Saaten-U.

8,36

94,6

88,7

17,83

2,19

3,16

78

1

0,9

-0,1

#

SUMBRA

Saaten-U.

7,99

90,4

84,8

17,94

2,30

3,26

79

2

1,3

0,3

-

77

0

1,2

0,2

1

n.s.

Átlag

8,87 100,4

-

SzD 5%

0,42

SzD5% St. átlaghoz

0,34

0,46

0,66

C.V.%

3,42

2,35

0,73

67,59

Helyek száma

8

8

5

6

* Standard fajták % a – standardok átlagához viszonyított relatív mennyiség % b – maximumhoz viszonyított relatív mennyiség elt. a – standardok átlagához viszonyított abszolút eltérés elt. b – minimumhoz viszonyított abszolút eltérés

64

16,54 0,89 0,56

Kukorica Barométer

10. táblázat: Top20 kísérletek, középérésű csoport, szemtermés kísérleti helyenként, 2012. Kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek 2012 Középérésű csoport – Terméseredmények, t/ha / Medium maturity group – Harvest results, t/ha * = standard fajta / standard variety

Bruck

Iregszemcse

Kaposvár

Mosonmagyaróvár

Pacsa

Dunnántúl

Jászboldogháza

Kétsoprony

Murony

Alföld

Országos átlag

Főátlaghoz%


1

DKC4964

14,21

8,46

4,22

10,10

7,07

8,81

9,18

9,39

8,57

9,04

8,90

100,3

2

PR37F73*

13,79

7,83

4,71

9,85

7,77

8,79

8,66

7,70

9,39

8,58

8,71

98,2

3

ES CORTES

14,30

7,35

4,18

9,62

8,34

8,76

7,99

9,08

8,93

8,67

8,72

98,4

4

DKC5143*

14,64

7,83

4,36

9,89

7,19

8,78

8,77

9,44

9,58

9,26

8,96

101,0

5

SUPERBIA

15,23

6,41

3,49

9,60

6,92

8,33

7,72

8,10

9,40

8,41

8,36

94,2

6

DKC4717

15,31

7,37

4,23

9,93

6,27

8,62

7,54

9,59

10,91

9,34

8,89

100,2

7

CADIXXIO

15,27

7,21

4,37

9,87

7,59

8,86

7,88

8,35

9,78

8,67

8,79

99,1

8

DKC5222

16,35

7,74

4,18

9,50

7,68

9,09

9,03

9,28

10,89

9,73

9,33

105,2

9

SUMBRA

15,07

5,03

2,66

9,33

6,61

7,74

7,97

8,65

8,60

8,41

7,99

90,1

10

DKC5007

15,19

8,33

4,44

9,23

7,77

8,99

9,10

10,42

10,57

10,03

9,38

105,7

11

DKC5276

14,96

7,89

4,19

9,88

7,96

8,98

9,03

10,44

11,03

10,16

9,42

106,2

12

DKC5190

15,71

7,53

4,27

10,10

7,40

9,00

8,50

9,66

10,22

9,46

9,17

103,4

13

PR35F38

14,75

8,20

4,46

8,57

7,33

8,66

7,90

9,03

9,24

8,72

8,68

97,9

Fajták

Átlag

14,98

7,48

4,14

9,65

7,38

8,72

8,40

9,16

9,78

9,11

8,87

100,0

Maximum

16,35

8,46

4,71

10,10

8,34

9,09

9,18

10,44

11,03

10,16

9,42

106,2

Minimum

13,79

5,03

2,66

8,57

6,27

7,74

7,54

7,70

8,57

8,41

7,99

90,1

SzD5%

0,88

0,64

0,47

n.s.

1,05

0,40

0,35

1,31

1,66

0,62

0,30

C.V.%

4,11

6,01

7,91

10,34

9,91

3,21

2,88

10,00

11,79

4,72

2,32

65

11. táblázat: Top20 kísérletek, középérésű csoport, töréskori szemnedvesség kísérleti helyenként, 2012. Kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek 2012 Középérésű csoport- Szemnedvesség,% / – Medium maturity group – Grain moisture at harvest% * = standard fajta / standard variety

Mosonmagyaróvár

Pacsa

Dunántúl

Jászboldogháza

Kétsoprony

Murony

Alföld

Országos átlag


DKC4964

Kaposvár

1

Fajták

Iregszemcse

Bruck


18,49

11,13

15,05

15,58

13,23

14,69

15,73

12,18

16,05

14,65

14,68

-1,86

2

PR37F73*

19,46

12,50

15,48

15,45

13,52

15,28

16,83

12,88

16,78

15,49

15,36

-1,18

3

ES CORTES

19,59

16,50

15,43

14,40

14,01

15,98

16,93

12,58

18,00

15,83

15,93

-0,61

4

DKC5143*

19,49

13,88

15,65

15,83

13,52

15,67

16,73

12,75

19,55

16,34

15,92

-0,61

5

SUPERBIA

21,75

20,38

18,00

16,05

14,23

18,08

18,08

13,18

21,03

17,43

17,83

1,30

6

DKC4717

18,69

14,75

15,93

16,60

13,81

15,96

16,50

12,48

19,98

16,32

16,09

-0,44

7

CADIXXIO

20,55

16,00

16,13

16,58

14,29

16,71

17,08

12,83

19,00

16,30

16,56

0,02

8

DKC5222

21,70

21,13

16,85

15,88

14,35

17,98

19,10

13,00

20,30

17,47

17,79

1,25

9

SUMBRA

22,35

22,25

16,63

15,95

14,60

18,35

19,08

14,00

18,65

17,24

17,94

1,40

10

DKC5007

19,90

14,13

15,78

15,35

14,46

15,92

17,38

12,20

22,10

17,23

16,41

-0,13

11

DKC5276

20,06

14,13

15,60

15,45

14,15

15,88

17,45

12,68

19,08

16,40

16,07

-0,46

12

DKC5190

20,46

20,00

17,00

15,63

14,92

17,60

19,00

12,98

22,83

18,27

17,85

1,31

15,63

16,38

15,38

14,41

16,57

18,35

12,88

18,23

16,48

13

PR35F38

21,05

16,54

0,00

Átlag

20,27 16,34 16,14 15,70 14,11 16,51 17,55 12,81 19,35 16,57 16,54

0,00

Maximum

22,35

22,25

18,00

16,60

14,92

18,35

19,10

14,00

22,83

18,27

17,94

1,40

Minimum

18,49

11,13

15,05

14,40

13,23

14,69

15,73

12,18

16,05

14,65

14,68

-1,86

SzD5%

0,71

1,56

0,66

n.s.

0,92

0,48

0,50

0,43

3,53

1,20

0,56

C.V.%

2,42

6,64

2,83

5,67

4,52

2,03

1,97

2,36

12,70

5,05

2,35

66

Kukorica Barométer

12. táblázat: Top20 kísérletek, középérésű csoport, kidőlt és megdőlt tövek kísérleti helyenként 2012. Kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek 2012 Középérésű csoport – Megdőlt tő% / Medium maturity group – logged plants% * = standard fajta / standard variety

Jászboldogháza

Alföld

Országos átlag


DKC4964

Dunántúl

1

Fajták

Mosonmagyaróvár

Kaposvár


0,00

0,00

0,00

0,33

0,33

0,11

-0,01

2

PR37F73*

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

-0,12

3

ESCORTES

0,00

0,00

0,00

0,33

0,33

0,11

-0,01

4

DKC5143*

0,00

0,00

0,00

0,37

0,37

0,12

0,01

5

SUPERBIA

0,00

0,26

0,13

0,32

0,32

0,19

0,08

6

DKC4717

0,00

0,00

0,00

0,71

0,71

0,24

0,12

7

CADIXXIO

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

-0,12

8

DKC5222

0,00

0,00

0,00

0,32

0,32

0,11

-0,01

9

SUMBRA

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

-0,12

10

DKC5007

0,00

0,00

0,00

0,64

0,64

0,21

0,10

11

DKC5276

0,00

0,00

0,00

0,34

0,34

0,11

0,00

12

DKC5190

0,27

0,00

0,14

0,68

0,68

0,32

0,20

13

PR35F38

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

-0,12

Átlag

0,02

0,02

0,02

0,31

0,31

0,12

0,00

Maximum

0,27

0,26

0,14

0,71

0,71

0,32

0,20

Minimum

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

-0,12

SzD5%

n.s.

n.s.

n.s.

n.s.

n.s.

n.s.

C.V.%

721,11

721,11

517,11

249,92

249,92

218,33

67

13. táblázat: Top20 kísérletek, középérésű csoport, cső alatt letört tövek kísérleti helyenként, 2012. Kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek 2012 Középérésű csoport – Letört tő% / Medium maturity group – broken stalks% * = standard fajta / standard variety

Bruck

Iregszemcse

Kaposvár

Mosonmagyaróvár

Pacsa

Dunántúl

Jászboldogháza

Alföld

Országos átlag



1

DKC4964

1,97

0,31

0,55

3,01

0,00

1,17

1,97

1,97

1,30

0,17

2

PR37F73*

3,27

0,00

1,09

2,47

0,00

1,37

0,35

0,35

1,20

0,07

3

ESCORTES

1,92

0,61

1,36

1,45

2,65

1,60

0,33

0,33

1,39

0,26

4

DKC5143*

0,64

0,30

0,82

1,25

1,14

0,83

0,00

0,00

0,69

-0,44

5

SUPERBIA

1,92

0,00

0,27

1,24

0,76

0,84

0,66

0,66

0,81

-0,32

6

DKC4717

0,99

0,00

1,09

2,26

0,39

0,94

0,70

0,70

0,90

-0,23

7

CADIXXIO

2,24

0,61

4,08

1,74

2,71

2,28

0,64

0,64

2,00

0,87

8

DKC5222

0,32

0,00

0,82

1,45

0,38

0,59

0,99

0,99

0,66

-0,47

9

SUMBRA

1,92

0,00

0,00

2,64

2,27

1,37

1,00

1,00

1,31

0,17

10

DKC5007

1,28

0,00

1,36

1,95

0,38

0,99

1,02

1,02

1,00

-0,13

11

DKC5276

0,32

0,00

1,36

2,45

0,00

0,83

0,64

0,64

0,79

-0,34

12

DKC5190

0,64

0,00

0,54

2,14

3,81

1,43

1,31

1,31

1,41

0,28

13

Fajták

PR35F38

1,28

0,00

2,45

2,63

0,78

1,43

0,32

0,32

1,24

0,11

Átlag

1,44

0,14

1,21

2,05

1,17

1,20

0,76

0,76

1,13

0,00

Maximum

3,27

0,61

4,08

3,01

3,81

2,28

1,97

1,97

2,00

0,87

Minimum

0,32

0,00

0,00

1,24

0,00

0,59

0,00

0,00

0,66

-0,47

SzD5%

n.s.

n.s.

n.s.

n.s.

n.s.

n.s.

n.s.

n.s.

n.s.

C.V.%

132,30

326,39

154,82

71,89

191,29

70,14

135,56

135,56

68,08

68

Kukorica Barométer

Magyarország éghajlatának alakulása a 2012. január-augusztus időszakban Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan alakult hazánk időjárása az idei év első nyolc hónapja során. Részletesen elemezzük az időszak hőmérsékleti- és csapadékviszonyait, és azoknak átlagtól való eltéréseit. Megvizsgáljuk a napfénytartamot és a talajnedvességet is. Az országos havi értékeket bemutató diagramok mellett a térbeli eloszlásokat ábrázoló térképek segítségével elemezzük azokat az időjárási körülményeket, melyek az idei súlyos aszály kialakulásához vezettek.

Hőmérsékleti viszonyok A 2012-es év első nyolc hónapjának országos középhőmérsékleteit láthatjuk az 1. ábránkon. Az átlagos éves menettel szemben a januári, idén közel +1°C-os érték helyett a februári országos átlag lett a legalacsonyabb, -4°C alatti középhőmérséklettel. Márciustól kezdve már mindegyik hónap a szokásosnál melegebb idővel telt, a júliusi érték a 23°C-ot is meghaladta. 25 °C

2012

20°C

1971-2000

15 °C 10 °C 5°C 0°C -5°C -10 °C

J

F

M

Á

M

J

J

A

1. ábra. Az országos havi középhőmérsékletek alakulása a 2012. január–augusztus időszakban,valamint 2012. az 1971–2000-es sokévi átlagok (interpolált adatok alapján) január

+1,9 °C

február -4,8°C március április május június

+2,3 °C +1,5 °C +0,9 °C +2,2 °C

július

+2,8 °C

augusztus

jan-aug

+2,6 °C

+1,2 °C

2. ábra. Az országos havi és az időszakos középhőmérsékletek eltérése a sokévi (1971–2000-es) átlagtól a 2012. január-augusztus időszakban (interpolált adatok alapján) 69

A 2. ábra a havi középhőmérsékletek anomáliáit mutatja az 1971-2000-es időszak átlagos értékeihez viszonyítva. Feltűnő a februári kiugró érték, az országos átlag ekkor majdnem 5°C-kal maradt el a megszokottól. A többi hónap mind pozitív anomáliával zárult, a különbség márciusban és a nyári hónapokban a 2°C-ot is meghaladta. Az év első nyolc hónapja összességében 1,2°C-kal volt melegebb az átlagosnál. Az I. táblázat az egyes hónapok sorszámát mutatja az 1901-től vett 112 év legmelegebb időszakai között. Az ideinél csak 11 hidegebb február fordult elő a múlt század eleje óta, ezt leszámítva ugyanakkor mindegyik hónap a 30 legmelegebb közé tartozik. Kiemelkedő helyet foglal el a három nyári hónap, az idei volt az ötödik legmelegebb június, melyet a második legmelegebb július és a negyedik legmelegebb augusztus követett. I. táblázat. A 2012. január–augusztus időszak hónapjainak sorszáma az 1901-től számított legmelegebb időszakok sorában (interpolált adatok alapján) Hónap Sorszám Január 18 Február 101 Március 14 Április 23 Május 30 Június 5 Július 2 Augusztus 4

A hőmérsékleti küszöbnapokat (II. táblázat) vizsgálva is jól látható az év első nyolc hónapjának átlagtól való eltérése. A vizsgált időszakban országosan 15 napon mértek -10°C-nál hidegebbet a szokásos 7 helyett. A zordnak nevezett napokból a legtöbb Zabar állomáson volt (38 nap), de még Budapest belterületén is 5 napon fordult elő ilyen hideg. Fagyos napokból is (amikor a minimumhőmérséklet nem éri el a 0°C-ot) több volt az átlagosnál, országosan 62 napon regisztráltak negatív hőmérsékletet. Téli napnak nevezzük, amikor a hőmérséklet egész nap fagypont alatt marad, augusztusig idén eddig az átlagos 16 helyett 19-szer fordult ez elő. II. táblázat. Hőmérsékleti küszöbnapok száma a 2012. január–augusztus időszakban Zord napok száma (tn <= -10°C) Fagyos napok száma (tn <= 0°C) Téli napok száma (tx <= 0°C) Nyári napok száma (tx >= 25°C) Hőség napok száma (tx >= 30°C) Forró napok száma (tx >= 35°C)

Országos átlag Normál Maximum

Maximum helye

Minimum

Minimum helye

15

7

38

Zabar

5

Budapest Belterület

62

59

99

Zabar

38

Budapest Lágymányos

19

16

54

Kékestető

13

Budapest Belterület, Budapest Újpest, Iklódbördőce, Sopron Fertőrákos, Tát

89

66

106

Szeged

21

Kékestető

45

19

65

Fülöpháza, Szeged

0

12

1

26

Túrkeve

0

A meleg időjárásra vonatkozó küszöbértékekből is több volt idén a megszokottnál. Országos átlagban augusztusig 89 nyári nap volt (a napi maximumhőmérséklet ≥ 25°C) a 66 helyett, még 70

Kukorica Barométer

Kékestetőn is 13 napon figyeltünk meg 25°C-nál melegebbet. Gyakori volt a 30°C-ot meghaladó hőség is, 19 helyett 45 hőségnapot regisztráltunk országos átlagban. Látható, hogy a 35°C-ot meghaladó forróság már nagyon ritkának számít, az országos sokévi átlag mindössze egyetlen nap. Idén átlagosan 12 forró nap volt, a legtöbbet, 26 napot Túrkeve állomásunkon rögzítettük. A 3. ábra a januártól augusztusig tartó időszak középhőmérsékletét mutatja. Az ország döntő részén 12–13°C közötti értékek láthatók, de a Dunántúlon néhány helyen, Pest megyében és az Alföld déli részén 13°C-nál is melegebb volt. Az első nyolc hónap középhőmérséklete nem érte el a 12°C-ot a nyugati határszélen, az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon, valamint a magasabban fekvő területeken, az Északi-középhegységben pedig helyenként 9°C alatt maradt.

3. ábra. A 2012. január-augusztus időszak középhőmérséklete Az idei év első nyolc hónapja szinte mindenütt melegebb volt az 1971–2000-es időszak átlagánál (4. ábra). A pozitív anomália az ország döntő részén meghaladta az 1°C-ot, de a Dunántúlon több helyen 1,5°C-nál is több volt.

4. ábra. A 2012. január-augusztus időszak középhőmérsékletének eltérése az 1971–2000-es sokéves átlagtól 71

Csapadékviszonyok Az 5. és 6. ábránkat tekintve, láthatjuk, hogy 2012 első nyolc hónapja közül csupán egy hónap, a július csapadékösszege haladta meg az 1971–2000-es átlagos értéket, illetve a májusi érték alakult a sokévi átlagnak megfelelően, a többi hónap csapadéka azonban rendre elmaradt a normál értéktől. A legszembetűnőbb, igen markáns különbségek március és augusztus hónapban jelentkeztek. Márciusban az 1971–2000-es normálnak csupán a 7%-át mértük, országos átlagban 2,3 mm-es csapadékösszeg adódott, s voltak olyan állomások is, ahol nem hullott mérhető men�nyiségű csapadék egész hónapban. Augusztusban ennél valamivel több csapadék hullott (7,3 mm), de a sokévi átlaghoz képest ez is elenyésző mennyiség volt, annak csupán 13%-a. Az időszak legcsapadékosabb hónapja, a július csak csekély 2%-kal haladta meg a sokévi átlagot, s így összességében 28%-kal maradt el az időszak csapadékösszege a normáltól. 120 mm 1971 – 2000

100 mm

2012

80 mm

60 mm 40 mm 20 mm 0 mm J

F

M

Á

M

J

J

A

5. ábra. Az országos havi csapadékösszegek alakulása a 2012. január–augusztus időszakban, valamint az 1971–2000-es sokévi átlagok (interpolált adatok alapján) 2012. január

84%

február március

96%

7%

április

73%

május

100%

június

79%

július augusztus

102% 13%

6. ábra. Az országos havi és az időszakos csapadékösszegek a sokévi (1971–2000-es) átlag százalékos arányában kifejezve a 2012. január–augusztus időszakban (interpolált jan-aug 72% adatok alapján) 72

Kukorica Barométer

A szokásostól szintén eltérést mutat, hogy a sokévi átlagok alapján hazánkban általában a február a legszárazabb hónap, idén azonban (eddig) három hónap is szárazabbnak bizonyult (január, március, augusztus) nála. A legcsapadékosabb hónap szintén nem a megszokott június volt, a májusi és a júliusi összeg is meghaladta az idei júniusi értéket. A hónapokat elhelyezve az 1901-től kezdődő legcsapadékosabb időszakok sorában, azt láthatjuk, hogy a május és a július a mezőny közepén, a január, február, április és június pedig a szárazabb, második harmadban helyezkedik el, míg a márciusi és augusztusi összegek, rekordot döntve, a sor legelejére kerültek, vagyis az elmúlt 112 év legszárazabb márciusa és augusztusa volt (III. táblázat). III. táblázat. A 2012. január-augusztus időszak hónapjainak sorszáma az 1901-től számított legcsapadékosabb időszakok sorában (interpolált adatok alapján) Hónap Sorszám Január 71 Február 65 Március 112 Április 87 Május 52 Június 76 Július 51 Augusztus 112

Március és augusztus hónapok szélsőségesen száraz időjárása a 7. ábránkon is szépen kirajzolódik, ahol a különböző küszöb feletti csapadékú napok számát olvashatjuk le havonta. Továbbá az is jól látszik, hogy nemcsak a havi és időszakos csapadékösszegek maradtak el az átlagostól, de nagy napi csapadékösszegek sem voltak jellemzőek a vizsgált nyolc hónapban. 18 nap

>=0,1mm >=1mm >=5mm >=10mm >=20mm >=30mm

16 nap 14 nap 12 nap 10 nap 8 nap 6 nap 4 nap

2 nap 0 nap J

F

M

Á

M

J

J

A

7. ábra. A különböző küszöbértékek fölötti csapadékú napok száma (országos átlag) a 2012. január-augusztus időszakban 73

A IV. táblázatban láthatjuk, hogy az egész időszakra vonatkozóan, országos átlagban, valamen�nyi csapadékos küszöbnap elmaradt a normáltól, a zivataros és havas napok száma pedig átlag körül alakult. IV. táblázat. A különböző küszöbértékek fölötti csapadékú napok, zivataros napok és havas napok száma a 2012. január-augusztus időszakban Csapadékos napok száma 1 mm feletti csapadékú napok száma 5 mm feletti csapadékú napok száma 10 mm feletti csapadékú napok száma 20 mm feletti csapadékú napok száma 30 mm feletti csapadékú napok száma 50 mm feletti csapadékú napok száma

Országos átlag Normál Maximum

Maximum helye

Minimum

Minimum helye

67

76

103

Mesztegnyő

34

Kétpó

47

57

79

Jánkmajtis

31

Kétpó

19

26

33

Sopron Kertváros

8

Kecskemét dél

8

12

20

Sopron Muck-kilátó

2

Kiskunmajsa, Szentes, Tarcal

2

3

9

Sopron Muck-kilátó

0

1

0

5

Budapest Rákoscsaba

0

0

0

2

Sopron Görbehalom

0

Zivataros napok száma

14

15

36

Sopron Görbehalom, Sopron Kertváros, Sopron Kuruc-domb

1

Bátorliget, Békésszentandrás, Egerfarmos, Füzesabony, Recsk, Tiszadorogma, Tyukod

Havas napok száma

16

16

39

Kékestető

5

Kerkafalva, Molnaszecsőd

A 8. ábrán a vizsgált időszak csapadékösszegének térbeli eloszlását figyelhetjük meg. A legtöbb, 500 mm-t meghaladó csapadék Sopron térségében hullott. A Dunántúl északi és déli részén, valamint elszórtan az Északi-középhegység és a keleti határ térségében 3-400 mm közötti értékek

8. ábra. A 2012. január–augusztus időszak csapadékösszege 74

Kukorica Barométer

rajzolódnak ki térképünkön, az ország jelentős részén azonban 2-300 mm közötti összegek voltak jellemzőek. A sokévi átlag százalékában tekintve a csapadékösszegeket, hasonló térbeli elrendeződést láthatunk (9. ábra). Egyedül Sopron térsége kapott 2012 első nyolc hónapjában átlag feletti csapadékot, az ország többi részén átlag körüli, illetve nagyobb részt átlag alatti értékek (60–80%) voltak jellemzőek. A legnagyobb eltérés a Balatontól délre fekvő területen rajzolódik ki térképünkön, itt a normál érték kevesebb, mint 60%-a hullott csupán.

9. ábra. A 2012. január–augusztus időszak csapadékösszege a sokéves (1971–2000-es) átlag százalékos arányában kifejezve A talaj szempontjából fontos szerepet játszó, országos átlagban vett, 30 napos csapadékösszegeket mutatja a 10. ábra. Az adott dátumhoz tartozó érték az addig lehullott 30 napos összeget jelöli. Az idei értékek az időszak legnagyobb részében a sokéves átlag alatt maradtak, csupán január ele-

90 mm 80 mm

70 mm 60 mm

50 mm 40 mm 30 mm

20 mm 10 mm

0 mm

J

F

M

Á

2012. január–augusztus

M

J

J

A

sokévi átlag

10. ábra. 30 napos csapadékösszegek országos átlagban, a 2012. január–augusztus időszakban, jelölve a 10 mm-t el nem érő értékeket (az adott dátumhoz tartozó érték az addig lehullott 30 napos összeget jelöli) 75

jén és július végén–augusztus elején jelentkeztek normált – érdemben – meghaladó összegek. A legkisebb értékek a márciusi és augusztusi szárazsághoz kapcsolódóan jelentek meg ábránkon március végén-április elején, valamint augusztus végén. Az aszály megfogalmazására számos definíció használatos (létezik mezőgazdasági, meteorológiai, hidrológiai stb. aszály), az egyik ezek közül, melyet a 2011. évi CLXVIII. törvény 2. § 1. bekezdése tartalmaz: „az a természeti esemény, amelynek során a kockázatviselés helyén az adott növény vegetációs időszakán belül harminc egymást követő napon belül a lehullott csapadék ös�szes mennyisége a tíz millimétert nem éri el”. Ezen definíció értelmezése szerint kiemeltük ábránkon az idei év első nyolc hónapjának – országos viszonylatban vett – két leginkább aszályosnak nevezhető időszakát (március 17–április 6. és augusztus 28–31. közötti időszak). Az aszály kialakulásáért felelős meteorológiai hatások az idő során összegződnek – egy ideihez hasonló erősségű aszálynak egy rövidebb csapadékos időszak még nem tud véget vetni, hiába éri el a csapadékösszeg a 10 millimétert egy hónapban. Láthattuk tehát, hogy a 2012-es csapadékviszonyok nem alakultak kedvezően, március és augusztus hónapban igen száraz, sőt aszályos időszakot, s a legtöbb hónapban az átlagosnál kisebb csapadékmennyiséget figyeltünk meg. S mindezt súlyosbítja az a tény, hogy az előző év is rendkívül száraz volt. A 2011-es év elején hazánk ugyan még a belvízzel küzdött (a 2010-es, szélsőségesen csapadékos év után), de a szinte állandó csapadékhiány végül súlyos aszályhoz vezetett. Nem csak az év, hanem kettő kivételével (július és december) minden hónap csapadékdeficitet mutatott tavaly. A legszélsőségesebb a novemberi csapadékösszeg volt, amikor is országos átlagban az egész havi csapadékösszeg az 1 mm-t sem érte el, csupán 0,4 mm volt. Ezzel a 2011-es november az 1901 óta mért legszárazabb november lett. Ugyanakkor az ősz egészében is rendkívül száraznak bizonyult, csapadékhozama a második legkisebb volt a mérések kezdete óta. A 2011-es évet 28%-os csapadékhiánnyal zártuk, mely – bár csekély különbséggel a korábbi rekordhoz képest – a legalacsonyabb értéknek számít 1901 óta. Következő térképünkön (11. ábra) a 2011-es év csapadékös�szegét láthatjuk a sokévi átlag százalékában kifejezve. Az, hogy idén két hónap is évszázados szárazsági rekordot döntött, önmagában is igen rendkívülinek számít, de ha ehhez hozzávesszük még a tavalyi, szintén rekordot állító novemberi csapadékösszeget is (10 hónapon belül 3 rekord száraz hónap), illetve azt, hogy 2011 eleje óta csupán három hónap csapadéka haladta meg a sokéves átlagot, akkor érezhetjük, hogy egy kivételesen szélsőséges időszak van mögöttünk.

11. ábra. 2011 csapadékösszege a sokéves (1971–2000) átlag százalékos arányában kifejezve 76

Kukorica Barométer

Napfénytartam A havi napfénytartam összegek (12. ábra) az idén szokatlanul magasak voltak az első nyolc hónapban. Már januárban is több, mint 100 napfényes órát regisztráltunk, márciusban pedig közel 250-et, ami jócskán meghaladja az áprilisi értéket, és még a májusi 270 órát is megközelíti. Nyáron is sokat sütött a nap, mindhárom hónapban több mint 300 órát. A legtöbb napfényes órát augusztusban mértük, közel 350 órát. 350 óra

300 óra 250 óra

1971 -2000 2012

200 óra 150 óra 100 óra

50 óra 0 óra

J

F

M

A

M

J

J

A

12. ábra. A napsütéses órák havi összegei 2012. január-augusztus időszakban, valamint az 1971–2000-es sokévi átlagok A 13. ábrán a havi napfénytartam összegeket láthatjuk az 1971-2000-es időszak átlagainak százalékában kifejezve. A nyolc hónap mindegyike naposabb volt a szokásosnál, januárban és márciusban az átlagosnál több mint 70%-kal többet sütött a nap. Idén augusztusig bezárólag az átlagos összeg 129 százalékát mértük. 2012. január

február

176% 116%

március április május június július augusztus

jan-aug

172% 119% 114% 123% 118% 134%

129%

13. ábra. A napsütéses órák havi és időszakos összegei az 1971–2000-es normál százalékában, a 2012. január-augusztus időszakra vonatkozóan 77

A napfénytartamot ábrázoló térképen (14. ábra) – a domborzati hatások mellett – északnyugatról délkelet felé növekvő értékek láthatók. Míg a Kisalföldön 1750 óra körüli összeg volt jellemző, addig az ország középső részén és délkeleten 1950 óránál is többet sütött a nap.

14. ábra. A napsütéses órák száma a 2012. január-augusztus időszakban

Talajnedvesség A 15. ábrán a talaj felső 1 méteres szintjében lévő három szelvény (0–20, 20–50 és 50–100 cm) talajnedvesség értékeit figyelhetjük meg országos átlagban, a 2012. január–augusztus időszakra vonatkozóan (a hónapok utolsó napjain), valamint a sokéves átlagokat. Jól látható a diagram ból, – ahogy az a csapadékviszonyok elemzésekor kapott eredményekből is sejthető volt – hogy már az év első hónapja átlag alatti talajnedvességgel indult – köszönhetően a szélsőségesen száraz 2011-es évnek. A legfelső, 20 cm-es talajréteg nedvessége, mely legjobban követi a csapadékviszonyok alakulását, július végére – a május és július átlaghoz közeli csapadékának köszönhetően – visszatért a normál értékhez közeli állapotba, majd az augusztusi szárazság következtében az időszak végére újra visszaesett. A mélyebb, 50–100 cm-es rétegben egész időszak alatt megmaradt a deficit, melyet csak egy több hónapos, átlagnál csapadékosabb idő tudna helyreállítani.

15. ábra. A talajnedvesség országos átlaga a hónapok utolsó napján, a 0–20, 20–50 és 50–100 cm-es talajrétegben, a 2012. január-augusztus időszakban, valamint az 1971–2000-es sokévi átlagok 78

Kukorica Barométer

79

80

Kukorica Barométer

16. ábra. Talajnedvesség százalékban kifejezve a hónapok utolsó napján, a 0–50 cm-es talajrétegben, 2011. október – 2012. augusztus közötti hónapokban

A 16. ábrán tizenegy térképet láthatunk, melyek a talajnedvesség országos eloszlását mutatják 2011. október és 2012. augusztus között. A térképek a talaj felső 50 cm-ének nedvességtartalmát ábrázolják százalékban kifejezve. Az értékek megmutatják, hogy a talaj a telítettség eléréséhez szükséges nedvességnek mekkora részét tartalmazza. 81

A térképek szerint tavaly ősszel a délnyugati országrész kivételével mindenütt súlyos vízhiány volt, amely a téli hónapokban sokat enyhült ugyan, de néhány területet leszámítva nem szűnt meg. Tavasztól azután fokozatosan egyre jobban kiszáradt a talaj, júniusra szinte az egész országban jelentős deficit alakult ki, amit csak az északi részeken enyhített számottevően a júliusi csapadék. Az utolsó térképen a hosszú augusztusi hőség és csapadékhiány következménye látható: a talaj kiszáradása fokozódott, nedvességtartalma az ország jelentős részén még a 20 %-ot sem érte el.

Összegzés A tavalyi év 11. ábrán látott csapadékhiánya komoly károkat okozott az országban. Idén tovább folytatódott az alapvetően száraz időjárás, az egyre súlyosbodó aszály főleg a mezőgazdaságban okozott jelentős károkat. Az MTI tájékoztatása alapján, szakértők szerint augusztus végéig több mint 400 milliárd forint kár érte a mezőgazdaságot. Kukoricából a korábban országosan várt 8 millió tonnának csak mintegy felét lehetett betakarítani, és az őszi kalászosok hozama is lényegesen csökkent az ötéves átlaghoz viszonyítva. A nyári forróság mellett, a takarmányárak növekedése miatt az állattartók helyzete is tovább romlott. Augusztus 29-én a vidékfejlesztési miniszter országos aszályhelyzetet hirdetett.

2012

82

Kukorica Barométer A mezőgazdaság jövője a jövő mezőgazdasága Popp József előadásanyagának folytatása.

A kockázatvállalási és -megosztási hajlandóság hiánya abból fakad, hogy a termelők nem figyelik a piacot, nincsenek tisztában az aktuális folyamatokkal, ráadásul nyilvántartásuk sem alkalmas az optimális gazdasági döntés meghozatalára egy adott piaci helyzetben. A kereskedők és a termelők viszonya sem problémamentes: míg a nagykereskedők esetében többé-kevésbé már kialakult a beszállítói kapcsolat és szerződéses fegyelem, addig a kiskereskedők, helyi felvásárlók és termelők kapcsolatában közel sem kielégítő a szerződéses fegyelem és a bizalmi kapcsolat. A szántóföldi növénytermesztésben nagyon fontos a megfelelő fajtaválaszték és agrotechnika alkalmazása. Ezzel szemben a felújítási arány (fémzárolt vetőmag) folyamatosan esik vissza és egyre inkább jellemző az után-termesztett vetőmag használata. További gond, hogy kevés az öntözhető terület, pedig a szélsőséges időjárás Magyarországon rendkívül nagy hozamingadozásokat okoz. A tengeri kikötőktől való elszigeteltségből eredő logisztikai hátrányunkat a vasúti áruszállítás csökkenő aránya tovább erősíti. Előrelépést jelent a pályahasználati díjak csökkentése a visszfuvarok arányának növelésével, a vasút munkájának megfelelő színvonalú szervezése, a berakó- és szállítókapacitások bővítése, illetve a szolgáltatások minőségének javítása. A termények belvízi szállítása sem zökkenőmentes, tekintettel a fedett rakodóhelyek és hajókapacitások hiányára, a gázlókra és szűkületekre, de legfőképp a vízszint szélsőséges ingadozására. A gabonakereskedelemben is (a húskereskedelem mellett) jelentősnek mondható a feketepiac, amihez hozzájárul a hiányos termelési nyilvántartás és a számla nélküli árumozgás. Emiatt a legálisan működő nagykereskedőket veszteség éri, mert időszakonként le kell mondaniuk néhány jelentősebb piacról. Kérdés, hogy a fordított áfa hatékony eszköz lesz-e a probléma kezeléséhez. A gabona-feldolgozó szakágak egyike sincs kedvező helyzetben, ami magában hordozta annak esélyét, hogy elsősorban alapanyag-termelőkké váltunk. A hazai termelők kiszolgáltatottsága nő, a piac beszűkül, a hozzáadott-érték főleg külföldön realizálódik (munkahelyeket exportálunk). A feldolgozóipar versenyesélyeit leginkább a kihasználatlan kapacitások, a gyenge műszaki színvonal, a feketegazdaság és a kereskedelmi láncok részéről az árakra gyakorolt nyomás és a szerződéses fegyelem hiánya rontja. A zöldség- és gyümölcstermelőknek komoly kihívást jelent a piaci igények gyors változása, az árak számottevő ingadozása, továbbá a hazainál olcsóbb importáru térnyerése. A kiszámíthatatlan időjárási jelenségek (aszály, kánikula vagy éppen csapadékbőség) miatt csúszik a szezonkezdet, így a rövid szezonidőszak miatt „összeérik” a termés, ami gyakran piaci zavarokhoz vezet. Mindez visszavetette a zöldség- és gyümölcstermelési kedvet, így ma már a belső fogyasztás egyre nagyobb hányadát importból fedezzük. A kivitel és behozatal egyenlege azonban még pozitív – ugyanakkor gyümölcsből nettó importőrök lettünk. További probléma, hogy nincs megfelelő volumenű, egységes minőségű árualap, mert a gazdák nagyon sok fajtát termesztenek elaprózott területeken. Rendkívül szervezetlen az értékesítés ott, ahol nem működik termelői és értékesítési szervezet (tész), mert alig akad nagyobb felvásárló. A kézimunkaerő hiányának következtében elmaradó válogatás, csomagolás stb. rendkívül heterogén minőségű termékek értékesítéséhez vezet. A zöldség- és gyümölcsfélék értékesítéséből a tészek még ma is csupán 20%-kal részesednek, a szakma által elvárt 40–50% helyett. A termelői összefogás a kertészeti ágazatokban gyenge, a gazdálkodók többsége ragaszkodik önállóságához és elképzeléseihez, ezért még a tészek sem tudnak egységes árualappal kilépni a piacra. A kertészeti termelést Magyarországon két szélsőség jellemzi. A gazdálkodók egy része a tőkehiány miatt elmaradott, elavult módszerekkel termeszt, aminek következménye az alacsony terméshozam. Kialakult viszont egy olyan termelői kör, amely intenzív, szakszerű termesztéstech83

nológiát alkalmaz, rendelkezésére állnak a szükséges eszközök, terméshozamai pedig elérik az európai élvonalat. A zöldségfélék hazai átlaghozama az EU tagállamokéval összehasonlítva többnyire a középmezőnyben helyezkedik el, ami számunkra versenyhátrányt jelent. Szembetűnő a hozamok évenkénti hullámzása, ami többek között a szétaprózódott birtokszerkezetre, a termesztéstechnológiai eltérésekre, az öntözés hiányára vezethető vissza. Persze e tényezők az árutermelő gazdaságokban nem egyformán érvényesülnek, így az egyes zöldségfajok és üzemek eredményei között nagyok az eltérések. A gyümölcsfélék átlaghozama a nyugat-európai vagy a hazai intenzív termesztésben elért hozamok felét-harmadát teszi ki. Ennek okai az időjárás szélsőségei, az elöregedett ültetvények mellett az öntözés korlátozott lehetősége, a gyakran hiányos növényvédelem és tápanyag-utánpótlás stb. Az ágazatban az egyik legsúlyosabb gond a 20 évesnél idősebb ültetvények magas aránya, az elavult faj- és fajtaszerkezet. Az elmúlt évtizedekben meggondolatlan fejlesztések jellemezték a gyümölcságazatot. Állami támogatás mellett többnyire elaprózott ültetvények jöttek létre. Elhibázott lépés volt az ipari céllal telepített ültetvények támogatása (elegendő léalma keletkezik a sérült és étkezési célra át nem vett gyümölcsökből). A piacvesztés ellenére, a versenyképesség alakulásától függetlenül további ültetvények telepítésének támogatása élvez(ett) prioritást. A számottevő vidéki munkanélküliség ellenére problémát jelent a kertészeti ágazatok magas kézimunka-igényének kielégítése, a legális munkaügyi szabályozás és a járulékterhek befizetése. A hazai zöldségtermés több mint negyedét, a gyümölcsök kétharmadát a konzerv- és hűtőipar dolgozza fel. A konzervipar bevételének döntő hányada exportból származik, ugyanakkor a konzervgyárak többsége az utóbbi években veszteséges volt. A termékkínálat koncentrált, a csemegekukorica és a zöldborsó mellett nincs egyéb jelentősebb mennyiségű tartósított termék. Ennek egyik oka, hogy a feldolgozóüzemek alapanyag-ellátása mindinkább nehézségekbe ütközik. Az ingadozó termésmennyiség és a magas felvásárlási árak miatt a legtöbb fagyasztóüzem az áruválaszték megtartása érdekében gyakran kényszerül külföldről árut vásárolni. Sok feldolgozóüzem hatékonyságát csökkentik a régi, nem megfelelően kialakított épületek, a szűk raktárkapacitás, az elavult gépek és berendezések. A csatlakozást követően a hazai tejtermelés visszaesett, holott gazdaságaink tehénállománya közösségi összehasonlításban magas koncentrációt mutat. A hazai tejtermelés költségszerkezetében egyik leggyengébb pont a magas takarmányköltség. Bár az üzemek között nagy a szórás, a termelők többsége a takarmányhasznosítás, a zöldtakarmány-felhasználás terén elmarad a versenytársaktól. A munkabérköltség viszonylag magas szintje arra utal, hogy a szervezettség, munkatermelékenység terén ugyancsak versenyhátrányban vagyunk. A tej- és tejtermékek külkereskedelmében 2004 óta mind volumenben, mind értékben nettó importőri pozícióba kerültünk. A kvótarendszer fokozatos kivezetése – az országos tejkvóta kihasználtsága alig éri el 80–85%-ot – a hazai tejágazatot közvetetten érintheti, mivel a hatékonyan termelő tagállamok kerülhetnek előnybe a Magyarország számára fontos olasz piacon. Az importált tejtermékek a hazainál általában alacsonyabb áron kerülnek a boltok polcaira. A koncentráció a feldolgozó vállalatok nagy száma ellenére viszonylag magas, a kapacitások kihasználtsága azonban igen alacsony (becslések szerint alig 50%). Nagyfokú rugalmatlanság jellemzi a tejpiacot, sem a termelők, sem a feldolgozók nem tudnak elég gyorsan reagálni a piaci változásokra. Ráadásul a hazai tejipar technológiai, hatékonysági szempontból lemaradásban van a versenytársaktól. Míg korábban a piaci részarány növelése volt az uralkodó stratégia, mára 84

Kukorica Barométer

az eredménynövelés vált a legfőbb célkitűzéssé, például a profiltisztítás, a kapacitások jobb kihasználása, a termékfejlesztés, új kiszerelések, modernebb csomagolás bevezetésével. Ennek ellenére a termék-innováció terén elmaradtunk a versenytársaktól, a hazai piacon ma is meghatározó szerepet játszanak a rendszerváltás előtti márkák. Hazai húsmarha állományunk jelentős része keresztezett állomány és a hazai magyar tarka, de jelen vannak a világfajták (hereford, limousine, aberdeen angus és a charolais) is. Az elmúlt évek bizonyították, hogy a húsmarhatartás nem bír el drága beruházásokat és tartástechnológiát. Magyarországon a levágott marhák többségét az idősebb, kiselejtezett tejhasznú tehenek teszik ki. A borjúvágás aránya elenyésző. A hazai vágóhidakon és élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben a szakosított húsmarhatartás termékei alig találhatók meg. A legnagyobb hazai marhafeldolgozó üzemek fél- vagy negyedelt marhát és darabolt marhahúst értékesítenek. A húskészítmények előállításával az utóbbi években kísérleti jelleggel kezdtek el foglalkozni. Továbbra is meghatározó marad az élő állat exportja. A fejlett sertéstartással rendelkező nyugat-európai országokkal szemben Magyarországon nem specializálódtak a gazdaságok, holott más tartástechnológiát igényel a tenyészállat és mást a hízósertés. Üzemi szerkezetünkre egyaránt jellemző a koncentráltság és a szétaprózottság. A sertéstartók döntő része termőföld hiányában kiszolgáltatott, mivel nem képes megtermelni a megfelelő mennyiségű takarmányt és biztonságosan elhelyezni a keletkezett hígtrágyát (nálunk még nem működik a régi tagországokban már kialakult közvetítő piac a trágya elhelyezésére), mivel a földtulajdon és -használat nagymértékben elszakadt az állattartástól. A hatékonyság tekintetében legsúlyosabb gondok a kisebb szaporulat, a lassú tömeggyarapodás és gyenge takarmányhasznosítás, a hosszú hízlalási idő, az elnyújtott kocaforgó, valamint a jelentős élőmunka-ráfordítás. A hazai sertéstartók földrajzi, gazdaságpolitikai és társadalmi okok miatt sem tudják felvenni a versenyt a fejlett sertéshústermelő országokkal. Magyarország földrajzi fekvése miatt a fehérjeforrások beszerzése, és a sertéshús harmadik országokba irányuló kivitele a magasabb szállítási költségek miatt egyaránt jelentősen drágább, mint versenytársainknál. A fűtési, hűtési költségek is magasabbak, mint pl. Dániában, Hollandiában, vagy Brazíliában, ahol kisebb a hőmérséklet ingadozása. Megnőtt az állattartó telepeken a vagyon elleni bűncselekmények száma, ezért az őrzés-védés megszervezése szintén növeli a termelési költségeket. További problémát jelent a hazai sertéstartók számára a felvett hitelek magas kamatfelára, a szervezetlen termékpálya, a szaktanácsadás hiánya. A hazai baromﬁágazat visszaeséséhez az uniós tartási követelmények és állategészségügyi előírások folyamatos szigorítása is hozzájárult. A háztáji baromfitartás eltűnése után megszűnt a közepes méretű gazdaságok jelentős része, így ma kevés számú nagytermelő irányítja a piacot. Az ágazatban a tartástechnológia elmarad a genetika optimális kihasználásához szükséges színvonaltól. A fejlesztésekhez (pl. teljes körű automatizálás) azonban nem áll rendelkezésre elegendő forrás, ráadásul a hitelek kamatterhe rendkívül magas. A hazai állomány magas arányú szalmonella-fertőzöttsége humán, állategészségügyi és külkereskedelmi szempontból is veszélyezteti az ágazat versenyképességét: a legsürgetőbb feladat az istállók padozatának cseréje és megfelelő szigetelésű álmennyezetek kiépítése (a legjobb esetben új istállók építése), továbbá mentes naposcsibék telepítése és hőkezelt takarmányok használata lenne. Sajnálatos tény, hogy az ágazatban a lopáskár komoly költségtényező. A hazai víziszárnyas-fogyasztást elsősorban a vásárlók árérzékenysége korlátozta. A fiatalabb korosztály számára a vízi szárnyasok magas kalória- és zsírtartalmuk miatt sem vonzóak. Az ágazatban a legfőbb gondot a szigorodó állatvédelmi szabályok okozzák, ami az utóbbi időben bi85

zonytalanná tette a hízott áru termelését. Az elhíresült Négy Mancs osztrák állatvédő szervezet lejárató kampányában a kacsa- és libamáj feldolgozása során keletkező darabolt termékek kerültek a célkeresztbe, amelyek a német piaci szereplők számára konkurenciát jelentenek. Az elhúzódó lejárató kampány bizonytalanná tette a hízottszárnyas-tenyésztésben érdekelt gazdálkodók megélhetését. A tartástechnológia nem megfelelő, a beruházási támogatásokkal a felújított zártrendszerű telepek kialakítását és a hagyományos tenyésztés visszaszorítását célszerű elősegítenie. A hatékonyság szempontjából viszont előnyös a víziszárnyas-termékpályán megvalósult vertikális integráció. A pecsenye- és húsáru-feldolgozásban az egyes feldolgozók mögött álló külföldi tőke elősegíti a hazai és nyugat-európai vágóhidak, feldolgozók közötti nézetkülönbségek enyhítését. Probléma, hogy az egycsatornás értékesítés és a tőkehiány miatt a termelők erősen kiszolgáltatottak a vágóhidaknak. A feketegazdaság komoly méreteket ölt a sertés- és baromfiszektorban (aránya becslések szerint 30-35%), ezért gátolja a koncentrációt is. A magas áfa miatt egyre többen kerülik el az adófizetést. A kis vágóhidak az illegális alapanyagot drágábban (számla nélkül) szerzik be, mint a nagy feldolgozók, de olcsóbban értékesítik (számla nélkül) az élelmiszerláncoknak.

Az élelmiszeripar helyzete Az élelmiszer termékpályákon képződő összes profit szintje más ágazatokkal összevetve önmagában sem magas, mert erős verseny jellemzi az élelmiszerpiacot. Különösen erős a verseny az alacsony feldolgozottságú, alacsony hozzáadott értékű termékeknél (a feketekereskedelem aránya is e termékeknél a legnagyobb). Mivel a magyarországi mezőgazdasági termelők és feldolgozók jellemzően nem prémium kategóriájú tömegtermékeket állítanak elő, maga a feldolgozóipar is erős versenynyomás alatt áll. Az élelmiszertermelés különböző fázisainak nemzetgazdasági szerepét nem a kibocsátás mennyiségén, hanem a hozzáadott-érték és az eredményesség alakulásán keresztül célszerű mérni. Sajnos, a mennyiségi bázisszemlélet (tonna, liter, százalék stb.) uralja a hazai köztudatot, gondolkodást, holott az eredményszemlélet sokkal többet mutatna a jövőbeni esélyekről, a kilátásokról. A feldolgozóipar beszerzésének földrajzi piaca az alapanyagok szállíthatósága és szállítási költsége miatt viszonylag korlátozott, ezzel szemben az értékesítési oldalon a magasabb hozzáadott-érték alacsonyabb fajlagos szállítási költségeinek köszönhetően egyre kiterjedtebb földrajzi piacra termel, ahol a potenciális vagy tényleges versenytársak növekvő számával kell versenyezni. Az értékesítési piacokon tapasztalható éleződő verseny aktuális piaci hatásait a feldolgozók kénytelenek közvetíteni a beszállítók felé. Az árhatások közvetítésének szintje attól függ, hogy az adott feldolgozónak milyen földrajzi piaci beszerzési lehetősége és/vagy földrajzi értékesítési pozíciója van. A rövidtávú hatások és a hosszú távú érdekek ütköztetése esetén derül ki, hogy a piaci szereplők milyen tartalékeszközökkel képesek kezelni a felmerülő piaci problémákat. Ha a piaci szereplők alacsony tartalékokkal és viszonylag erős tárgyalási pozícióval rendelkeztek, akkor a beszerzési oldalon kénytelenek a nyomásgyakorlás eszközéhez folyamodni. Az európai és tengerentúli élelmiszeripari nagyvállalatok tevékenységüket – piacszerzési céllal – az anyaországon kívülre is áthelyezték, illetve áthelyezik. Európában a határok e tekintetben (is) folyamatosan veszítenek jelentőségükből. A magyar élelmiszer-gazdaság szükségszerűen betagozódik a regionális „munkamegosztásba”, a szakosodás és a vezető cégek globális terjeszkedése elkerülhetetlen. Az élelmiszertermelés és -kereskedelem globalizálódása a logisztikai rendszerek globalizálódásával párhuzamosan megy végbe. A nemzetközi versenyképesség és fenntarthatóság (környe86

Kukorica Barométer

zetvédelem, kőolajár stb.) szempontjából növekvő szerepe van a szállításnak, a hűtésnek és a logisztika egyéb területeinek. A koncentráció, a specializáció, a feldolgozás és kereskedelem regionalizációja egyre erősebben érvényesül. A regionalizáció nyomán az élelmiszeripar és az élelmiszer-kereskedelem hatékonysága, ezáltal nyeresége nő, hiszen jobban ki tudják használni a különböző országok, illetve térségek eltérő fogyasztási szerkezetéből adódó előnyöket (pl. a sertésszalonna Magyarországon népszerű, ugyanakkor Ausztriában szinte eladhatatlan). A feldolgozással és élelmiszer-kiskereskedelemmel foglalkozó cégek igyekeznek optimalizálni az élelmiszerek terítését a más és más terméket előnyben részesítő piacokon. A feldolgozók is törekedtek a helyi fogyasztói szokásoknak, kereslet-kínálati viszonyoknak megfelelően optimalizálni termelésüket (pl. egyik országban a karaj, míg másikban a combhús keresettebb). Egy-egy vállalatcsoport több országban is termel, a termelési költségeket, folyamatokat és gyakorlatot („szokásokat”) napi szinten hasonlítják össze, a fejlesztési pénzeket pedig a legnagyobb nyereséggel kecsegtető vállalati tagokra összpontosítják. Döntéseiket befolyásolják az eltérő nemzeti szabályozásokból fakadó „profit-transzferálási” lehetőségek, amelyek a csak belföldi piacon működő hazai vállalkozások számára (lásd Magyarország) nem adottak. Magyarország kis fogyasztói piacnak számít. A vállalkozások (magyar cégek és külföldiek helyi érdekeltségei, leányvállalatai) nemzetközi mércével kisméretűek, termelésük döntőrészt a belpiaci igények kielégítését szolgálja. A magyar tulajdonú vállalkozásokat a piaci részesedés megőrzése mellett a tőkehiány, az elavult technológia, a szerény innováció, a csekély volumen, az elsősorban réspiaci termékek előállítása jellemzi. Az exportorientált élelmiszeripari befektetők folyamatosan kivonultak az országból vagy felhagytak a termeléssel, így csökken a szerepünk a regionális élelmiszertermelésben (eltekintve a nyersanyagnak tekinthető szántóföldi növényektől). A magyar élelmiszeripari vállalatok fejlesztési és beruházási hajlandósága, illetve képessége nemzetközi összehasonlításban alacsony. A megfelelő technológiával rendelkező cégek jelentős arányban külföldi befektetők tulajdonában vannak, multinacionális cégek leányvállalataiként működnek. A multinacionális vállalatcsoportokon belül a K+F feladatok a tagok között szétoszthatók. A valóban innovatív új terméket gyakran az anyavállalat fejleszti és gyártja, a leányvállalatok jobb esetben díj ellenében az eljárást veszik át, gyakrabban a készterméket közvetlenül importálja a kereskedelem. A középvállalatok rendszerint tőkeszegények, kutatásra, fejlesztésre kevés forrásuk marad. A termékpaletta gyakran túlságosan széles, a gyártható mennyiség kevés, ami a fejlesztéseket jelentősen drágítja. A helyzetet súlyosbítja, hogy a szakiskolák felszámolásának, a szakképzés és a piac eltávolodásának következménye az egyre inkább érzékelhető szakemberhiány a magyar élelmiszer-gazdaságban. Tény, hogy a szakképzett munkaerő számára ez a pálya egyelőre nem kínál vonzó jövőt, alig van már jelentkező például húsipari szakképzésre. Az alapanyag- és energiaár emelkedése, az élőmunkát terhelő adók és járulékok, a korszerűtlen üzemek és az elavult termékkínálat miatt, továbbá a kis- és középüzemek korábban erőltetett fejlesztési támogatásai következményeként folyamatosan megszűnnek a termelőkapacitások, a munkahelyek. A gyárbezárások, cégkarcsúsítások okai szerteágazóak: csőd, végelszámolás, a termelés kihelyezése (outsourcing), racionalizáció, profiltisztítás, technológiaváltás, minőségi munkaerőcsere, forintárfolyam, magas inputárak, piacvesztés.

Az élelmiszer-kereskedelem jellemzői Az élelmiszer-kiskereskedelem globalizálódása ma már a világ országainak mintegy felét érinti, ahol a Föld népességének közel 80%-a él. Az USA és Európa kereskedelmi vállalatainak működési területe ma még elsősorban a saját kontinens, ugyanakkor a célpiacok között megjelent és 87

növekvő részarányt képvisel Kína és India. A kereskedelmet és az élelmiszeripart is a koncentráció, a multinacionális vállalatok térhódítása jellemzi: a nem is olyan távoli jövőben legfeljebb néhány tucat élelmiszeripari vállalatcsoport fog működni globális szinten 20–25 márkanévvel, és az élelmiszerek döntő hányada világszerte néhány áruházláncon keresztül jut el a fogyasztókhoz. A koncentrációval párhuzamosan egyre kevésbé lesz arra lehetőség, hogy a termelők különböző önkéntes szabványok teljesítése, vagyis élelmiszer-biztonsági, minőségirányítási, környezetirányítási rendszerek működtetése nélkül beszállítói legyenek az élelmiszer-kiskereskedelemnek. Ugyanakkor egyre nagyobb vásárlói igény mutatkozik a közvetlen értékesítésre is, mert a fogyasztók előnyben részesítik a termelőtől vásárolt friss, megbízható, regionális és/vagy helyi élelmiszert. A Nyugat- és Közép-Európában található 30 legnagyobb élelmiszer-kiskereskedelemmel (is) foglalkozó cég a térség élelmiszer-kiskereskedelmi forgalmából mintegy 60%-kal részesedik. Magyarországon is hasonló a helyzet, ahol a hipermarket-, szupermarket- és diszkontláncok részaránya meghaladja a 60%-ot a hazai kiskereskedelmi forgalomból. A diszkont üzletek terjeszkedésével azonban az elsősorban kisebb és a nagyvárosoktól távoli vagy nehezen megközelíthető településeken található kisboltok száma elkerülhetetlenül csökken, egyre szűkül a vevőkör, piaci részesedésük folyamatosan zsugorodik (a kereslet visszaesése miatt az alapvető napi élelmiszereken kívül egyre kevesebb áruféleséget kínálnak). A termelés, a logisztika, a kiskereskedelem fejlődésének és globalizálódásának köszönhetően még a friss élelmiszerekre is a kínálat és választék stabilitása, relatív állandósága jellemző (már nem az adott földrajzi terület éghajlati sajátosságaihoz igazodik). A mozgástér bővítése céljából komoly befektetéseket hajtottak végre élelmiszer-beszerzési logisztikai rendszerek kiépítésében, amelyek adott földrajzi területen időjárási, vagy más okokból fellépő kínálati zavarok esetén a kereskedelem részére alternatív lehetőséget tudnak kínálni az alkalmazkodásra (többletmennyiség beszerzésével) és a tárgyalási pozíció erősítésére (árcsökkentési nyomásgyakorlással). A fogyasztók viszont örülnek a stabil kínálatnak és a nagyobb választéknak, mert nincs szükség házi tartósításra, vagy tartósított élelmiszerek beszerzésére. A friss élelmiszerek piacán tapasztalható erős és folyamatos versenyhatások következménye a növekvő importtermékek aránya. Az alkalmazkodási képesség és -készség hiányosságai mellett az utóbbi két évtizedben eltérő irányú koncentrációs folyamatok zajlottak az élelmiszerláncban. Az agrárszektorban, különösen a kiskereskedelemmel közvetlen kapcsolatot kiépítő ágazatokban dekoncentrációs folyamat ment végbe, ezzel szemben a feldolgozóipar kisebb, a kereskedelmi szektor gyorsabb ütemben koncentrálódott. Az éleződő versenyben a gyenge verseny- és alkalmazkodási képességű termelők piacról való kiszorulásához hozzájárul(t) a vertikális szintek közötti eltérő koncentrációs fokkal magyarázható érdekérvényesítési különbség és a számukra ebből adódó jövedelemvesztés. A Magyarországon található kiskereskedelmi láncok általában több tagállamban működnek, sőt globálisan is terjeszkednek. Ebből következik, hogy az egyes országokban működő leányvállalatok csak részben folytatnak önálló üzletpolitikát, ugyanis a döntések egy részét, mint például a teljes nemzetközi hálózatban forgalmazott saját márkákra vonatkozó üzletpolitikájukat nagyobb régiókra kiterjesztve hozzák meg. A beszállítók kiszolgáltatottságát növeli a saját márka arányának növekedése, mivel a kereskedelmi lánc az árdiszkrimináció eszközével a gyártói márkatermékek kiszorításával egyúttal versenytársa is a beszállítónak. Ezen túl a beszállító bizonyos külön szolgáltatásokat vásárol a kereskedelmi lánctól, ahol monopolista túlárazási veszélyeknek is ki van téve. 88

Kukorica Barométer

Ennek ellenére az elmúlt években elenyésző számban érkeztek beszállítói panaszok a versenyhatósághoz Magyarországon. A kilistázás reális veszélye is visszatartja a gyengébb pozíciójú felet a panasztétel lehetőségétől, a beszállítói pozíció megszerzése szintén előnyös a kapacitások jobb kihasználása szempontjából. A nagyobb volument korlátozott földrajzi piacon értékesítő beszállítóknak szinte lehetetlen alternatív csatornákat, értékesítési lehetőségeket találni, ezért ragaszkodnak a késedelmes, de biztosan fizető kereskedelmi láncokhoz (a kétes hátterű kereskedőkkel való helyettesítés kockázatos). Továbbá a stabil, jól működő együttműködés fenntartása kisebb tranzakciós költségekkel jár.

Nemzetközi tendenciák

A földterületért (vízfelhasználásért) az élelmiszeripar versenyez többek között a takarmány-, energia- és vegyiparral (lebomló csomagolóanyag-gyártás). Ezen felül a környezetvédelem, a biodiverzitás és a rekreáció is felértékeli a termőföldet.

Élelmezésbiztonság Árkilengések persze korábban is előfordultak, e legutóbbi ársokkot azonban számos tényező együttesen idézte elő. Az élelmiszerár-sokkot kiváltó tényezőket három fő csoportba sorolhatjuk: a mezőgazdasági termelést és kereskedelmet befolyásoló ökológiai és biológiai természetű tényezők; a makrogazdasági környezetre ható tényezők (népesség és fogyasztói jövedelmek növekedése, kőolaj világpiaci árának drasztikus emelkedése stb.) és az agrár- és kereskedelempolitikai tényezők (kereskedelemkorlátozó intézkedések, reformok, bioüzemanyag-gyártás ösztönzése stb.). A felsorolt tényezők egy része rövidebb, a másik hosszabb távon fejti ki hatását. Míg pl. a termelés visszaesése a vezető agrártermelő és -exportőr országokban inkább csak éven belül (ciklikusan) befolyásolja a piacokat, egyes makrogazdasági tényezők sokéves időszakon átívelő strukturális változásokat idéznek elő. Vajon paradigma-váltásnak lehetünk szemtanúi? Napjainkban a szabad kereskedelem helyett a protekcionizmus, az élelmezésbiztonság helyett az önellátás, a magánkészletezés helyett az állami készletezés erősödése, az import helyett az élelmiszer-termelés kiszervezése figyelhető meg. Dél-Korea, Kína, az Egyesült Arab Emirátusok, Szaúd-Arábia és Japán óriási földterületeket vásárol/bérel Afrikában, Ázsiában, Indonéziában és a Fülöp-szigeteken, de már Oroszország és Ukrajna is felkerült a befektetők listájára. Bár globális viszonylatban az egy főre vetített élelmiszerfogyasztás csökkent az elmúlt években, a gabonafélék és olajnövények kereslete ennek ellenére egyrészt az étrend változása, diverzifikációja (húsfogyasztás növekedése a feltörekvő országokban), másrészt az ipari felhasználás miatt rohamosan nőtt. Ugyanakkor említést érdemel, hogy elsősorban nem az előállított élelmiszer mennyisége a probléma, hanem annak globális elosztása a háztartások jövedelem helyzetének függvényében (a világon közel egy milliárd ember csak részben vagy egyáltalán nem tudja megvenni az élelmiszert). Erősen keresleti piacon már a globális termelés kismértékű visszaesésekor gyorsan apadnak a készletek. Ez többek között azzal magyarázható, hogy a mezőgazdasági termékek nemzetközi kereskedelmi forgalma a kibocsátáshoz viszonyítva nem jelentős: a búza 16 százaléka, a rizs 8 százaléka, míg a tejtermékek 8 százaléka kerül a világpiacra. Ráadásul a gabonafélék és olajnövények globális exportárualapjának döntő hányadát csupán néhány „hagyományos” exportőr (az Egyesült Államok, Kanada, az Európai Unió, Ausztrália, Argentína, Brazília, Oroszország, Ukrajna, Malajzia és Indonézia) adja, és ezek szerepe a jövőben is ugyanolyan meghatározó marad. 89

A globális termőterület 13,1 milliárd hektárt tesz ki, vagyis a földfelszín 18 százalékát. Ebből 5 milliárd hektár a mezőgazdasági terület (ebből 1,4 milliárd ha a szántó, 0,2 milliárd ha az ültetvény és 3,4 milliárd hektár a gyep), 4 milliárd ha az erdő és 4,1 milliárd ha az egyéb terület. A legfontosabb fehérjetakarmány, a szója mellett másik fontos fehérjehordozó, a halliszt termelése évről évre csökken. A földfelszín 71 százalékát kitevő óceánok már csupán 4 százaléka termékeny, azaz halászatra alkalmas. Ez is jelzi, hogy már középtávon is alternatív fehérjetakarmányra lesz szükség. Az állati termékek fogyasztásának növekedésével az állattenyésztés továbbra is a legnagyobb földhasználó lesz a világon. Az EU-ban a mezőgazdasági terület kétharmadát az állattenyésztés köti le, globális szinten ez az arány már meghaladta a 40 százalékot. A takarmánytermelés az utóbbi évtizedben nem tudott lépést tartani a népesség növekedésével, továbbá óriási regionális eltéréseket tapasztalhatunk az egy főre jutó takarmánykeverék-gyártásban. Amennyiben a fejlődő országokban emelkedik a takarmánytermesztés vagy a hústermelés önellátottsági szintje, akkor növelni kell a takarmánygabona termelését vagy importját. Kérdésként vetődik fel, hogy honnan szerzik be a takarmánygabonát vagy esetleg milyen egyéb nyersanyagok jöhetnek szóba takarmányozásra? Míg optimista vélemények szerint a mintegy 1,4 milliárd hektár globális szántóterületet akár a kétszeresére lehetne növelni, a pesszimisták úgy vélekednek, alig maradt termelésbe vonható föld a világon (csak Afrikában, Dél-Amerikában, Oroszországban, Ukrajnában és Kazahsztánban vannak még tartalékok), ezért a szántó legfeljebb 5%-os növekedéséről lehet szó. Tény, hogy többek között a népesség növekedése, valamint az urbanizáció és motorizáció is csökkenti a rendelkezésre álló mezőgazdasági területet. Az újabb földterületek termelésbevonását gyakran azok alacsony termőképessége és a növénybetegségek magas kockázata akadályozza. Mivel a mezőgazdasági földterület növelése korlátokba ütközik, fontos lenne a hozamok emelése. Ugyanakkor az elmúlt másfél évtizedben számos termény esetében a hozamok stagnáltak vagy csak szerény mértékben növekedtek. Ez különösen a búzánál (pl. Európában az 1990-es évtized eleje óta) és a rizsnél (pl. Kínában az 1990-es évtized közepe óta) szembetűnő. A legfőbb ok a fejlesztési beruházások hiánya – a termelési kapacitások visszafogásával azonban egyre nehezebben elégíthető ki a növekvő belföldi és globális kereslet. Ugyanakkor a komoly fejlesztések eredményeként a kukoricahozamok számottevően nőttek az elmúlt években. A főbb termények árának emelkedése hozzájárult a mezőgazdasági beruházások szerény növekedéséhez, de ezek nagyobbrészt a hektárhozamok emelése helyett inkább újabb földterületek művelésbe vonására koncentráltak, amire Afrikában és Dél-Amerikában számos példát találunk. A gabona esetében a normál biológiai és technikai hozamnövelés éves átlagban jelenleg 0,8 százalék, ezzel szemben a globális kereslet az elkövetkező évtizedben évi 1,0–1,3 százalékkal nőhet. A megcsappant készletek miatt már az átlagtól éppen csak elmaradó termés is gondokat okozhat, komolyabb terméskiesés esetén pedig akár katasztrofális következményekkel számolhatunk. A hektárhozamok növelésének szükségessége okán természetesen előtérbe kerül a géntechnológiailag módosított (GM) növények elterjedése is. A világ mind több országában fognak GM növényeket termeszteni függetlenül attól, hogy az Európai Unió milyen gyorsan, illetve egyáltalán engedélyezi azokat vagy sem. Az is nyilvánvaló, hogy a Közösség nem képes csökkenteni függőségét a mezőgazdasági nyersanyagimporttól, elsősorban a fehérjetakarmány behozatalától. A hektárhozamok növelését, stabilizálását az öntözésre alkalmas földterületek rohamos csökkenése is korlátozza. A víz egyre behatároltabb szerepet játszik a termelékenység fokozásában. Az elmúlt években a szárazság okozta terméskiesések jelzik, milyen komoly mértékben függ a me90

Kukorica Barométer

zőgazdaság a vízkészletek alakulásától. A világ számos térségében egyre élesebb verseny folyik a rendelkezésre álló vízforrások hasznosításáért a mezőgazdaság és az ipar, valamint a háztartások/közösségek között. A mezőgazdaság 70%-os részesedésével jelenleg a legnagyobb vízfogyasztó. Egyes térségekben, mint pl. Észak-Kínában már olyan mértékű a vízhiány, hogy a földterület egy része nem művelhető. Ez döntően arra vezethető vissza, hogy a sokmilliósra duzzadt nagyvárosok megnövekedett vízfogyasztása miatt a talajvízszint több méterrel apadt és nagy területek elsivatagosodtak. A globális gazdasági expanzió és a népesség folytatódó, noha lassuló ütemű (éves átlagban 1 százalék körüli) növekedése nyomán várhatóan tovább élénkül az élelmiszerek iránti kereslet. Ma a világ népessége meghaladja a 7 milliárd főt, 2050-re 9 milliárd főre emelkedik. A népesség 20%-a az Európai Unió, Észak- és Dél-Amerika területén kívül él, a gazdasági növekedés motorja pedig Ázsia, ahol a világ népességének 70%-a él, elsősorban Indiában és Kínában. E két ország, de az egész távol-keleti térség egyre meghatározóbb szerepet játszik a világgazdaságban. A jövedelem emelkedésével párhuzamosan nő a fehérjefogyasztás is. Egy milliárd főre kalkulálva – Kína vagy India lakossága ennél egyébként nagyobb – az évi húsfogyasztás fejenkénti 10 kilogrammos növekedésénél 40 millió tonna többlettakarmányra lesz szükség (1 kg élősúly-gyarapodáshoz átlagosan 4 kg takarmányt használnak fel). Az élelmiszerkereslet növekedésében a fogyasztói szokások változása is szerepet játszik. Kínában már a népesség 20 százaléka, mintegy 300 millió fő engedheti meg magának a magasabb színvonalú étkezést. Indiában kialakult egy 150–200 milliós, jómódú, évi mintegy 30 millió fővel bővülő középosztály, amelynek élelmiszerfogyasztási struktúrája mind inkább a nyugat-európaihoz hasonlítható. A vásárlóerő növekedésével a lakosság nemcsak kalóriából, hanem állati eredetű termékekből is többet fogyaszt. A hús- és tejtermékek iránti igények erősödésével párhuzamosan nő a gabonafélék és olajnövények kereslete, hiszen pl. egy kilogramm (élősúly) hús előállításához 2–8 kilogramm takarmányra van szükség. További gond, hogy az élelmiszer-termelés késleltetve követi az étrend változásából származó élelmiszer-fogyasztási szerkezet elmozdulását a tej- és hústermékek javára. A táplálkozási szokások gyors változása többek között a globális urbanizációval is összefügg. A földműveléssel felhagyó emberek tömegei költöznek a városokba, ahol – részben az életszínvonal növekedésének köszönhetően – étkezési szokásaik megváltoznak. Strukturális természetű folyamatról van szó, amely összességében növeli a keresletet. De szélsőséges esetben az urbanizáció a mezőgazdasági munkaerő „elszívásával”, továbbá az infrastruktúra, az ipari parkok és lakónegyedek terjeszkedésével az agrárkibocsátást is korlátozhatja. Ma a világ népességének több mint fele városokban él, a jövőben pedig elkerülhetetlenül még nagyobb túlsúlyba kerül a városi lakosság. Az urbanizációval – és a nemzetközi kereskedelem liberalizációjával – egyre távolabb kerülnek egymástól a termelés és fogyasztás földrajzi központjai, aminek következtében nő a szállítás, a raktározás és a hűtés jelentősége, és értelemszerűen az árukezelés költsége, ami ugyancsak hozzájárul az élelmiszerárak emelkedéséhez. Az időjárással kapcsolatos tényezők a kínálati oldalt befolyásolják, mert a jövőben is számolnunk kell a kedvezőtlen, esetenként szélsőséges időjárás által okozott terméskieséssel, a készletek megcsappanásával a főbb exportőr országokban. Ez persze még nem vezetne feltétlenül az árak drasztikus emelkedéséhez, ha nem nőne folyamatosan a globális élelmiszerfogyasztás. A mezőgazdasági termékek származékos (határidős és opciós) piacain pedig megnőtt a spekuláció szerepe, aminek szintén árfelhajtó hatása volt/van. A legtöbb és legélesebb kritika azonban a bioüzemanyag-gyártást éri, tekintettel arra, hogy mind az etanol-, mind a biodízel-előállítás 91

nyersanyagát ma még főleg olyan termények jelentik, amelyeket élelmiszer- és takarmánycélú felhasználásra termelnek. Bár a bioüzemanyagok a fosszilis eredetű üzemanyagok globális fogyasztásának egyelőre mindössze néhány százalékát váltják ki, kétségtelenül hatást gyakorolnak a terménypiacokra, hiszen az iparág ma évente már a globális cukornád és növényolaj-termelés legalább 10 százalékát, valamint a gabona-termelés 7–8 százalékát használja fel. A világ bioüzemanyag-kibocsátásának növekedése azonban csupán egy az élelmiszerárakat felfelé húzó tényezők sorában. Az élelmezésbiztonság nemcsak fizikai értelemben vett kérdés, hanem elsősorban az élelmiszerárak és a vásárlóerő alakulásának a függvénye, mert ettől függ az élelmiszerhez való hozzájutás esélye. A fizikai kínálat azért is fontos kérdés, mert az emberek attól is rettegnek, hogy még akkor sem jutnak élelemhez, ha van elegendő pénzük azok megvásárláshoz. A kockázatkezelés szempontjából az élelmiszerhez való hozzájutás kockázatáról beszélhetünk: pénzt lehet akár félelemből is csinálni, de élelmiszert nem! Ezért a globális élelmezésbiztonsági háló kiépítése sürgető feladat a visszafordíthatatlan következmények elkerüléséhez. A szegény országokban számítani lehet további élelmiszerválságokra (éghajlati tényezők), ezzel együtt a népesség-vándorlás (Délről Északra) veszélyére. Az Észak számára biztonsági kihívást jelent a migráció, így az EU számára elsősorban az Afrikából érkező bevándorlók. Ez azért is nagy probléma, mert Európában egyre nagyobb támadás éri a multikulturális társadalom modelljét. Az élelmiszerlánc veszteségének mérséklésével változatlan feltételek mellett egyrészt növelhető az élelmiszer kínálata, másrészt csökkenthető a fajlagos vízfelhasználás. Az élelmiszerlánc vesztesége eléri az 50–60 százalékot. A fejlett országokban a megvásárolt élelmiszer 30 százalékát kidobják, vagyis élelmiszerhulladék lesz. Ezzel együtt az élelmiszertermeléshez szükséges vizet és energiát is kidobunk.

Energiabiztonság Egy ideje egyre többen ismerték fel, hogy az ősmaradványi erőforrásokra épülő mesterséges társadalom nem tartható fenn sokáig, mert nem lesz többé olcsó erőforrás (kőolaj). Az elmúlt évtizedek óriási gazdasági növekedését egyszerűen annak köszönhetjük, hogy rendkívül olcsón tudtunk erőforrásokat felhasználni a termeléshez, szállításhoz, vagy a kényelmesebb életmódhoz. Az 1980-as évektől kezdve mind több kutató foglalkozott a készletek kimerülésének gondolatával, nevezetesen az olajhozam-csúcs elmélettel. A Földön a lélekszám emelkedésével párhuzamosan növelni kell az energiatermelést is. Mivel az emberek átlagos fogyasztása emelkedik, változatlan népesség mellett is egyre több erőforrást használunk fel, habár az energia-hatékonyság javítása mérsékelheti ezt a folyamatot. A növekvő világnépesség hatványozódó (exponenciális) erőforrás-felhasználást eredményez, a készletek viszont végesek. Ennek következtében elérünk egy csúcsot, amin túl a kőolaj kitermelése a véges készletek miatt már nem növelhető (ez az olajcsúcs). A politikusok és közgazdászok a gazdasági nehézségekre hivatkozva a folytonos gazdasági növekedés hamis képét ajánlják, sőt erőltetik megoldásként. Az erőltetett gazdasági növekedés akár a végpusztulásba juttathatja bolygónkat, mert az élővilág összeomlásával az üvegházhatású gázok kibocsátása megkétszereződne. A megújuló és zöld erőforrások helyzete sem bíztató, mivel napjainkban a primer energiafelhasználás csupán 13 százalékát teszik ki. A megújuló nyersanyagok állandóan újratermelődő anyag- és energiaforrások, amelyek hozzájárulnak az energiaellátás biztonságának javításához, a környezetterhelés, különösen a CO2 kibocsátás csökkentéséhez, a vidékfejlesztéshez és a nemzetközi kereskedelem bővítéséhez. A megújuló energiaforrások növek92

Kukorica Barométer

vő felhasználása mellett az energiahatékonyság és -takarékosság is fontos tényező az energiaimport-függőségből származó politikai és gazdasági kockázatok csökkentésében. A kőolaj világpiaci árának megugrása mindenekelőtt Kína és India ipari termelésének gyors bővülésével magyarázható. A kőolaj kereslete többek között a földgáz és nitrogénműtrágya árának alakulását is befolyásolja. Igaz, hogy a földgáz és a kőolaj piaca közötti kapcsolat manapság lényegesen gyengébb, ami a földgáz keresletének számottevő növekedésével, valamint a földgáz-kereskedelem liberalizációjával magyarázható. A földgáz nehezebben szállítható, ezért kínálata kevésbé rugalmas. Hosszabb távon azonban a földgáz ára várhatóan ismét szorosabban igazodik a kőolajéhoz, ugyanis a nagy fölgáz-importőrök jelentős kapacitásokat építenek ki a cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására és tárolására. Legújabban a palagáz kitermelése fénykorát éli, legnagyobb készlettel és kitermelési pontenciállal az USA rendelkezik. A kőolajfüggőség és magas kőolajár a mezőgazdasági termelés inputköltségeinek és a termékek szállítási költségének emelkedése mellett az alternatív, megújuló energiaforrások kínálta lehetőségekre irányította a politikai döntéshozók figyelmét. Már csak azért is, mert ezek használatával az üvegházhatású gázok kibocsátása is csökkenthető. A megújuló energiák, különösen a bioüzemanyagok nem tekinthetők környezetvédelmi csodaszernek, de a létező technikák körültekintő alkalmazásával elért és elérhető eredményeket nem szabad lebecsülni. A bioüzemanyagok használata mellett természetesen szükség van az energiahatékonyság javítására is. Ma technológiai realitás, hogy a bioüzemanyagoknak nincs azonnal, illetve a közeli jövőben alkalmazható alternatívája. Nem meglepő, hogy használatuk, bekeverésük sok országban ajánlott, illetve előirányzott vagy kötelező. A bekeverés ajánlása vagy előírása mellett a bioüzemanyagok előállítását ösztönző eszközök tárháza nagy. Az energiapolitika célja az energiakínálat kockázatának minimalizálása mellett az energiaárak alacsony szinten tartása és az energiafelhasználás környezeti hatásának csökkentése. Az energiából származó globális CO2-kibocsátás évi 30 milliárd tonna, ebből a közlekedésre legalább 10 milliárd tonna jut. Az EU energiaimport-függősége aggasztó, az energiaellátás zavartalan biztosítása érdekében egyre fontosabb lesz a behozatal és az elérhető energiaforrások diverzifikálása. Az EU közlekedési ágazata az összes energiafelhasználásból 30 százalékkal, az összes olajfelhasználásból 70 százalékkal részesedik. Az ágazatban felhasznált energia 98 százaléka azonban kőolajból származik. Nagyon kevés régió állít elő fosszilis energiát a világon, ráadásul többségében politikailag megbízhatatlan országokról van szó, amelyek gyakran a politikai zsarolási eszközként, stratégiai fegyverként használják az energiaexportot. A megújuló forrásból származó energia részaránya az EU-ban 2010-ben 10% körül alakult. 2020-ra a megújuló energiaforrások részarányát 20%-ra kell növelni az EU teljes energiafelhasználásában, ezen belül a bioüzemanyagok arányát 10%-ra (energia-egyenértékben kifejezve) tagállami szinten. A világ összes mezőgazdasági területének mindössze 2 százalékát művelik organikusan, következésképp műtrágya, azaz többletenergia nélkül lehetetlen kielégíteni a világ élelmiszerigényét. A műtrágya-felhasználás nagymértékben függ attól, hogy a termelők milyen gabona- vagy olajosmagárakra számítanak. (A gabonafélék vagy olajosmagvak árának várható emelkedése esetén a műtrágyák iránti kereslet nő.) A globális műtrágya-felhasználásból Kína 30 százalékkal, India 14 százalékkal, az Egyesült Államok 13 százalékkal, míg az Európai Unió 9 százalékkal részesedik. A legfontosabb műtrágyát, a nitrogéntartalmú ammónium-nitrátot közvetlenül földgázból állítják elő, ezért ennek termelési költsége – mint korábban említettük – a kőolaj és a földgáz árának alakulásától függ. A fontos kálium- és foszforlelőhelyek a nagy felvevőpiacoktól földrajzilag távol eső térségekben találhatók, vagyis a szállítási költségek emelkedése kihat e műtrágyák 93

árára. A műtrágyák előállítása a termelési kapacitások szűkössége miatt is költséges – nehezen megtérülő, tőkeigényes beruházásokról van szó. Az arab országok műtrágyatermelése azonban folyamatosan nő, így már nem csak a kőolajárakra, hanem a világ műtrágyaellátásán keresztül az élelmiszerárakra is befolyást gyakorolhatnak. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a mezőgazdasági inputok ára némileg a globális termelési szerkezetre is kihathat, hiszen például a magas műtrágyaárak mellett a gabonafélék termelésénél előnyösebb lehet pl. a szója termelése (a szója műtrágyaigénye ugyanis kisebb).

Környezetbiztonság A környezetbiztonság azt jelenti, hogy élelmiszert és energiát elkerülhető környezeti károk nélkül állítsunk elő. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy milyen gyorsan használjuk fel az egyelőre még olcsó természeti erőforrásokat (exponenciális erőforrás-felhasználás), és sokkal gyorsabban termeljük a hulladékot, mint amennyi idő alatt hasznos erőforrást tudunk nyerni belőle. 2000-ben az Unió összes üvegházhatású gázok kibocsátásának 27%-ért az energiaipar, 21%-ért a közlekedés, 10%-ért a mezőgazdaság volt felelős. Ha az EU-ban csökken az atomenergia alkalmazásának aránya, úgy ezzel párhuzamosan egyéb kiegészítő, alacsony CO2-kibocsátással járó energiaforrásokra lesz szükség a villamosenergia-termelésben, mert egyébként nem teljesíthető az üvegházhatást okozó gázok csökkentésére és az energiaellátás biztonságára vonatkozó célkitűzés. Az EU tagállamai vállalták, hogy 2020-ig uniós szinten 20%-ról csökkentik az 1990-es szinthez képest az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, továbbá 20%-ra növelik a megújuló energiaforrások részarányát. A klímaváltozás elsősorban a fejlődő országokat érinti, ahol továbbra is fő kérdés az urbanizáció, a növekvő vízhiány és a technológiai lemaradás. A technológia-transzfer eddig nemigen nyújtott segítséget a fejlődő országok számára a megfelelő birtokméret és szakértelem hiánya miatt. A vidéknek hozzáférési lehetőséget kell adni a modern élet hálózatához (közművek, egészségügy, villamosítás, oktatás, stb.) az ott élő lakosság életfeltételeinek javítása érdekében. Így a nettó agrárexportőr országoknak még több élelmiszert kell a nettó importőr országokba szállítani, hogy olcsó, megfizethető élelemhez jussanak.

Következtetések A világgazdaság felgyorsult fejlődése, a globalizáció az élelmiszergazdaságot is befolyásolja. A termelés feltételrendszere világszerte gyorsan változik és új kihívásokat támaszt az ágazattal szemben. A változások legfontosabb meghatározói: az átalakuló kereslet, a tradicionális mezőgazdasági termékek csökkenő relatív árai, az integrált vertikális termékpályák egyre nagyobb jelentősége, a gyorsuló koncentráció az élelmiszer-kereskedelemben és -feldolgozásban, a súlyosbodó környezeti problémák, a klímaváltozás hatásai, a globális kereskedelem liberalizációja és az agrárpolitikai reformok. Első helyen a kereslet átalakulását indokolt említeni. A gabonafélék iránt mutatkozó élelmiszer célú kerereslet növekedésének üteme fokozatosan mérséklődik, ugyanis az élelmiszer-fogyasztás mellett egyre jelentősebb lesz az állatállomány takarmányigénye. Ennek oka, hogy folyamatosan bővül az állati termékek, valamint a gyümölcs- és zöldségfélék iránti kereslet. Emellett egyre inkább előtérbe kerül a biztonságos, egészséges élelmiszerek fogyasztásának igénye. Ugyanakkor az egy főre jutó élelmiszerfogyasztás mennyiségi mutatói nem növekednek, sőt egyes termékeknél – például a gabonaféléknél – tartós csökkenés figyelhető meg az étrend folyamatos minőségi javulásával párhuzamosan a hús-és tejtermékek javára. 94

Kukorica Barométer

Új fejlemény, hogy nő az igény a bioenergia termelés alapanyagai iránt. A fosszilis energiahordozók gyorsan emelkedő árai és csökkenő készletei felértékelték a mezőgazdaságban rejlő energiatermelési lehetőségeket. A biomassza mellett az olajos növények és a gabonafélék, elsősorban a kukorica jön szóba energiatermelési alapanyagként. Ma a bioenergia-termelés inkább a jövő lehetősége, de már közeljövőben a bioenergia- termelés alapanyag igénye meghatározó szerepet tölt be a mezőgazdasági termelésben. Fontos tényező a nemzetközi árak alakulása. Az elmúlt években megtört a relatív árak csökkenő trendje és várhatóan ez a tendencia érvényesül az elkövetkező években is. Egyre inkább öszszekapcsolódik az energia és a mezőgazdasági termékek globális áralakulása. Ugyanakkor a mezőgazdasági termelés szempontjából fel kell készülni a mezőgazdasági termelői árak nagymértékű volatilitására. Az elmúlt évtizedben komoly szerepet játszott az integrált vertikális termékpályák kialakulása Ez a jelenség az élelmiszer-kereskedelem gyors koncentrációjával, vagyis a szuper- és a hipermarketek térhódításával párosult. Az élelmiszer-feldolgozás és – kereskedelem egyre magasabb fokon integrálja az élelmiszerlánc szereplőit az alapanyag termeléstől a végső fogyasztóig. Az élelmiszerek útját a szántóföldtől a fogyasztó asztaláig integrált rendszerek fogják át, ahol a feldolgozók és a kereskedelmi láncok követelményei, szabványai a meghatározóak. Közép-Kelet Európában is hasonló folyamat figyelhető meg. Az élelmiszer forgalom kétharmadát az öt legnagyobb kereskedelmi lánc adja Magyarországok (Lengyelországban „csak” a felét). A mezőgazdaság termelést az agrárpolitikai és intézményi környezet alakulása is befolyásolja. A WTO tárgyalások eredményeképpen előbb vagy utóbb a nemzetközi piacok további liberalizációja elkerülhetetlen, ugyanakkor megkönnyíti a fejlődő országok termékeinek nemzetközi piacra jutását (ha a megfelelő minőségű és mennyiségű terméket állítanak elő). A fejlett országokban viszont a tradicionális mezőgazdasági támogatási rendszer átalakulásával és ezzel együtt növekvő piaci versennyel kell számolni, ezen belül a KAP reformjával is. A változó kereslettel együtt a nemzeti és a nemzetközi mezőgazdasági piacok egyre nagyobb mértékű integrációja valósul meg. Ennek eredményeként a mezőgazdasági termelésben a tradicionális mennyiségi megközelítés helyett a piacra termelés és a jövedelem-centrikusság lesz meghatározó. A termelők sikerének záloga a teljes élelmiszerláncban való gondolkodás. A mezőgazdasági termelést tradicionálisan meghatározó emberi munka szerepe is átalakul, mert a fizikai erő helyett mindinkább a termelést szervező és vezető tényező, azaz a munkaerő minőségi oldala kerül előtérbe. A piaci kereslet határozza meg a termelői döntéseket, így a gazdaságok szintjén a termelés specializációjával számolhatunk, regionális szinten a termelés diverzifikációjával párosulva. A piaci kapcsolatok erősödésével párhuzamosan a termelési méretek is gyors növekednek, különösen az állattenyésztésben. Az iparszerű állattartó telepek a baromfi- és sertéshús-, valamint a tojástermelés egyre nagyobb hányadát adják. Hasonló tendenciák érvényesülnek a tejtermelésben kisebb méretnövekedés mellett. A modern nagyüzemi állattenyésztési technológiák könnyen alkalmazhatók a világ különböző régióiban. Az állattenyésztési technológiák fejlődése viszont egyre nehezebb helyzetet teremt a kisüzemek és a családi gazdaságok számára. A közelmúltban készült elemzések és előrejelzések szerint a nyitott piaci versenyben csak azok a termelők tudnak fennmaradni, akik képesek termelési méreteik számottevő növelésére a fentebb említett szektorokban. A kisüzemek hatékonysági előnye a hagyományos agrárgazdaság körülményei között nem vonható kétségbe. A családi munka nagyobb termelékenysége és a kisebb gazdaságok alacsonyabb 95

vezetési-, irányítási költségei általában kompenzálták a nagyobb üzemek fejlettebb technológiájából eredő előnyöket. Ma azonban nagy kérdés, hogy a kisüzem és családi gazdálkodás képes lesz-e megőrizni korábbi hatékonysági előnyeit az integrálódó élelmiszergazdasági piacok körülményei között. A tapasztalatok szerint csak szorosabb együttműködés, valamint egységes és szervezett piaci fellépés esetén lesznek képesek a tartós fennmaradásra. A mezőgazdasági termelésben egyre gyakrabban és hatványozottabban jelentkeznek a környezeti problémák, amelyek összefonódnak a globális klímaváltozás kihívásaival. Az intenzív mezőgazdasági termelési rendszerek környezet-károsító hatásának mérséklése komoly erőfeszítéseket igényel. A környezeti szempontból fenntartható, a klímaváltozás hatásait mérséklő mezőgazdasági termelés megvalósítása nem opció, hanem elengedhetetlen szükségszerűség. A tudomány eredményeire épülő gyors technológiai fejlesztés kiemelt prioritás. A világ mezőgazdaságában olyan termelési eljárások kifejlesztésére van igény, amelyekkel a fajlagos hozamok számottevően növelhetők a környezet károsodása nélkül szűkülő természeti erőforrások felhasználása mellett. A teljes élelmiszerlánc termelékenységének és minőségének a javításához a mezőgazdasági kutatási és fejlesztési ráfordítások gyors növelésére van szükség. Összefoglalva megállapítható, hogy a viszonylag jó ökológiai adottságokkal rendelkező magyar agrárgazdaság a globális és az európai integráció kihívásaihoz való hatékony adaptálódásához a nyitottság, a sokoldalú partnerség és az együttműködés mellett nélkülözhetetlen a legkorszerűbb technológia és szakismeret alkalmazása. Az élelmezés-, energia- és környezet-biztonság hármas prioritása által meghatározott erőtérben új, tudatos és harmonizált alkalmazkodási stratégiára van szükség. Az alkalmazkodási kényszer nem pusztán agrárérdek, ugyanis versenyképes mezőgazdaság ma már nem képzelhető el versenyképes feldolgozás, kereskedelem, oktatás-kutatás, innováció és versenyképes intézményrendszer nélkül. A „betegeskedő” magyar élelmiszergazdaság terápiájának talán legfontosabb eleme a tudás, a kutatás, az oktatás infrastruktúrájának és széles körű elérhetőségének megteremtése, valamint a nemzetközi tapasztalatcsere (nem szégyen másoktól tanulni). Magyarország ma nem ebbe az irányba halad! A hazai élelmiszergazdaság sem képes komoly pénzforrásokat költeni kutatásra, fejlesztésre és innovációra. Ebben a helyzetben a kutatás, a fejlesztés és az innováció a bérmunka szintjére süllyedt, jóllehet jelentős hozzáadott értéket termelne a végtermék értékesítésében. Nem tudunk minden területen versenyképesek lenni, de néhány szakágazatban talán igen, ahol érvényesülhetnének komparatív előnyeink. Hosszabb távon remélhetőleg erre is lesz példa. Budapest, 2012-11-24 Popp József Egyetemi tanár Debreceni egyetem

96

A Kukorica Termésverseny szponzorai

Recommend Documents