2
Extra 5.
2004. február
A kukorica az uniós csatlakozás küszöbén
M
agyarországon a kukorica a növénytermesztés főszereplője. Az elmúlt években részben az aszály miatt, részben pedig az értékesítési gondok miatt nem volt igazi sikernövény a kukorica (sem). A helyzet a kukoricabogár megjelenésével és a Dél-Dunántúlon történő súlyos pusztításával még nehezebbé vált. (Egyes vélemények szerint Tolna megyében 2002-ben és 2003ban a kukoricabogár évente két–két milliárd forint jövedelem-kiesést okozott a gazdálkodóknak, részben az elszenvedett kártétel, részben a védekezési költségek, részben pedig a kényszerű vetésváltás miatt elmaradt haszon formájában.) Ugyanakkor a kukorica „jó növény". A megfelelő talajokon, az ország kukoricatermesztésre kedvező hőmérsékleti adottságokkal rendelkező területein, kellően csapadékos évjáratokban nagy hozamokra képes. Termesztés technológiája egyszerű, jól gépesíthető, az előállított végtermék pedig a hazai, az európai és a világpiacon egyaránt jól értékesíthető. A kukorica árutételekkel szemben – eltérően a búzától – nincsenek, vagy legalábbis eddig nem voltak teljesíthetetlen minőségi követelmények, így a piaci „hisztériák” ezt a növényt nem érintették. A termesztés kedvező kilátásait ugyanakkor a biztató piaci viszonyok ellenére is mérsékli néhány tényező. Első helyen a kukoricabogár súlyos kártételi veszélyét kell említeni. Ez a kártevő az 1995-ös betelepedését követően 2000-ben érte el Tolna megyét, majd az ezt követő években óriási tömegben felszaporodva iszonyú károkat idézett elő. Sajnos a termelők egy része – a veszély kockázatát lebecsülve – saját kárán tanulta meg, hogy ezzel a bogárral nem lehet „kukoricázni". Esetenként a szakmai ajánlások is megtévesztők. A védekezés lehetséges hatásfoka a lárvák ellen gyakran csak 20–30 százalékos, jobb esetben 50 százalék körüli, ami erős fertőzöttség mellett nem elegendő a súlyos terméskiesés elkerülésére. Ez különösen azokban a térségekben megszívlelendő, ahol a kártevő új hó-
dítását követően megjelent ugyan, de az elrettentően súlyos lárvakártétellel kapcsolatban még nincs kellő termelői tapasztalat. A védekezés tekintetében a szakmai ismeretek az elmúlt 2-3 évben komoly fejlődést értek el. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a lehetséges megoldások nagy része a kukoricabogár elleni kémiai módszerekre koncentrál és nagyon kevés szó esik magáról a kukoricáról. Márpedig azokban a térségekben, ahol a kukoricabogár komoly károkkal fenyeget, alapjában kell átértékelni a kukoricatermesztés korábbi gyakorlatát. Új alapokra kell helyezni a termesztési eljárásokat és minden tekintetben optimumra kell azokat „járatni”. Az agrotechnikai műveletek minősége, a tápanyagellátás színvonala, a megelőző és kímélő gyomirtás precíz megvalósítása mind-mind nélkülözhetetlenül fontos feltétele a kukorica gyors kezdeti fejlődésének és az erőteljes gyökérnövekedésnek. A jól menedzselt állomány természetes ellenálló képessége a bogárral szemben megnő és a megfelelően megválasztott és gondosan kivitelezett kémiai eljárásokkal kiegészítve egyre inkább lehet reális esély a kukorica önmaga utáni termesztésének a bogár súlytotta területeken is. Ez a szakma nagy kihívása. És ez nem kevés, hiszen a kukorica ma a szántóföldi növénytermesztés egyik legjövedelmezőbb kultúrnövénye.
M
agyarországnak az Unióban a kukoricatermesztésben komparatív előnyei vannak. A kedvező éghajlati és talajadottságok, a termesztési tapasztalatok, a szakmai ismeretek, valamint az erős megélhetési kényszer egyaránt arra biztatja a termelőt, hogy – ahol lehet – kukoricát termeljen. Mégpedig felsőfokon! Ezzel szeretne az Agrofórum jelen kiadványával a termelők munkájához hozzájárulni. Dr. Csíbor István
Extra 5.
2004. február
3
Adalékok a kukoricatermesztés agrotechnikai alapjaihoz ◆ a sok madárkár (fácán, galamb) az elhúzódó kelés miatt.
Dr. Menyhért Zoltán Csúrné dr. Varga Adrienne Szent István Egyetem, Gödöllő 1990 után a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen (GATE, ma Szent István Egyetem) olyan törekvés látszott megvalósulni, hogy az országos mezőgazdasági kiállításokat (OMÉK) Gödöllőn, részben az egyetem meglévő vagy megépítendő helyiségeiben, illetve a körülötte meglévő kísérleti telepeken rendezzék meg. Ez a törekvés két alkalommal sikerrel járt. A GATE keretei között a Növénytermesztési Intézet vállalta, hogy a kukoricatermesztés biológiai alapját (azaz a különböző cégek hibridjeit) és a termesztéstechnika egyes elemeit, (így pl. a vetésidő, állománysűrűség, gyomirtás, gyomirtó szerek összehasonlítását) s az ehhez szükséges demonstrációs kísérletet – saját kutatására építve – bemutatja. Ehhez készült egy demonstrációs anyag (12. ábra), amely a kukoricatermesztést bemutató kísérleti téren volt kiállítva, szemléltető anyagként. Az 1-2. ábra csaknem mindent elmond a vetésidő, a termés és az állománysűrűség problémáiról, de maga az agrotechnika ennél jóval több. A teljesség igénye nélkül – s arra számítva, hogy a különszám többi írása is kiegészíti az idevonatkozó ismereteket – igyekszünk a vetésidő és néhány agrotechnikai elem fontosságára kitérni. A vetésidő és a termés összefüggése Minden növényfajnak, ezen belül a kukorica egyes fajtáinak is megvan az optimális vetésideje (1. ábra). Ekkor vessünk! Az optimálisnál korábbi vetéskor több lehet a tőhiány, aminek oka lehet: ◆ a nem megfelelő vetőmag minőség, emiatt többletvetőmag szükséges; ◆ a hideg talaj a vetésmélységben; ◆ a túl mélyre történő vetés; 1. ábra
Ha túl sok a tőhiány, újravetés is szükséges lehet. Ezt kerüljük el, mert ez dupla vetési költséget jelent! Az optimális vetésidő hossza nem több 8-10 napnál. Ezen időintervallumon belül vessünk korán, mert a korán vetett kukorica: ◆ generatívabb, több csövet, csövenként több szemet nevel; ◆ nagyobb lesz az ezerszemtömege; ◆ jobb lesz a beltartalmi értéke; ◆ hamarabb beárnyékolja a talajt, ezzel csökken a felszínről elpárolgó víz mennyisége; ◆ hamarabb elnyomja a gyomokat, kevesebb vegyszer felhasználásával termelhetünk; ◆ jobban ki lehet használni a télen és kora tavasszal leesett csapadékot, jobb lesz a termésbiztonság; ◆ hamarabb virágzik és hamarabb érik; ◆ a korábban beérett kukoricát nagyobb részt a nap szárítja meg, így kevesebb szárító energiát kell felhasználnunk. Jelenleg 100 kg szemeskukoricából 1 % nedvességet – szárítóüzemtől függően – 3850 Ft értékű hőenergiával lehet elvonni. Ha az optimálisnál később vetünk: ❑ már eleve rövidebb tenyészidejű, tehát (zömmel) genetikailag kisebb termőképességű fajtát választhatunk; ❑ kevesebb lesz a tövenkénti csőszám és a csövenkénti szemszám; ❑ kisebb lesz az ezerszemtömeg; ❑ minden nap késés a vetéskor 1 %-kal csökkenti a termést; ❑ később érik be; ❑ magasabb lesz a szemek betakarításkori nedvességtartalma, emiatt többe kerül a szárítás; ❑ a szemek nagyobb víztartalma miatt több lesz a szállítási költség; 2. ábra
4
Extra 5. 1. táblázat
Előveteménytől függő műveletsor javaslatok A. Korán lekerülő elővetemények (búza, kalászosok, borsó, repce stb.)
B. Későn lekerülő elővetemények (napraforgó, cukorrépa, dohány, burgonya)
C. Kukorica monokultúra
Őszi talajmunkák Szántás-előkészítés, Szántás-előkészítés a, Mélylazítás: a terület tárcsázással tárcsázással (kukorica, 1/4-én (25 %) Mélylazítás b, Szántásos, ill. lazításos napraforgó, dohány) a terület 25 %-án Levélmaradványok művelés: a terület Műtrágyakiszórás szétzúzása (cukorrépa, 3/4-én (75 %) Szántás burgonya) a-1, Mélylazítás-szántás Barázdabehúzás Műtrágyakiszórás Talajlazítás Szántáselmunkálás Őszi szántás Tarlóhántás Barázdabehúzás Tarlólezárás Szántáselmunkálás Tarlóápolás Műtrágyakiszórás Őszi szántás Barázdabehúzás Szántáselmunkálás a-2, Mélylazítás, szántás nélkül Talajlazítás Tarlóhántás Tarlólezárás Műtrágyakiszórás Tárcsás talajművelés b, Szántásos művelés Tarlóhántás Tarlólezárás Tarlóápolás Műtrágyakiszórás Őszi szántás Barázdabehúzás Szántáselmunkálás Tavaszi talajmunkák (A-B-C-nél azonos) Talajtípusok és talajállapottól függő alternatív műveleti sorok: a, 1. Simítózás 2. Kultivátorozás 3. Fogasolás (ásóborona) talajtípustól és talajállapottól függően választani 4. Kombinátorozás b, Műtrágya- és herbicid kiszórás, talajba dolgozás + magágynyitás c, Vetés + fertőtlenítőszer + startertrágya-kijuttatás d, Vetést követő ápolás preemergens herbicidek kijuttatása posztemergens herbicidek kijuttatása növényvédelmi permetezés sorköz-kultivátorozás levéltrágyázás + növényvédelmi permetezés Őszi betakarítás (A-B-C-nél azonos) Silózás vagy CCM-készítés, vagy szemes kukorica betakarítása. Tartósítható: szárítással nedves tárolással vegyszerrel Tárolás alatti kezelés (szárításos tartósításkor szükség szerint)
❑ több lesz a betegség miatti tőkidőlés és a szemkárosodás (csőfuzárium stb.); ❑ a szemtermés rosszabb minőségű lesz, ezért alacsonyabb áron adható el; ❑ ha takarmánynak használjuk, egységnyi súlygyarapodáshoz vagy tejtermeléshez többet kell felhasználni; ❑ több fehérjekoncentrátumot kell a keveréktakarmányhoz adni.
2004. február A tőszám és a termés összefüggése Az optimális tőszámintervallum (2. ábra) függ: ■ a termesztendő fajtától (hibrid, genotípus, tenyészidőcsoport); ■ a termőhelytől (vízellátás, tápanyagellátás, talajok víz- és tápanyagszolgáltató képessége); ■ az alkalmazott agrotechnikától (vetésidő, gyomirtás, növényvédelem, öntözhetőség); ■ az éghajlati stresszek fellépésének valószínűségétől (évjárathatás). Figyelem: Ha a tápanyagellátás és vízellátás jelenti a korlátokat, akkor minden esetben az optimális tőszámintervallum legkisebb tőszámait vessük ki! Ennek eredményeként: ❏ csökken a stresszhatások károsító ereje; ❏ kedvező évjáratban a többcsövűség, a több szem, a nagyobb ezerszemtömeg kiegyenlíti a relatíve kisebb tőszámot. Túl ritka állomány esetén: ❏ a hibrid nem tudja kifejteni a genetikai termőképességét. Nincs elég tő és cső, így a termőhelyi adottságok (hő, fény, tápanyag, víz) kihasználatlanul maradnak; ❏ a növényzet nem árnyékolja be kellően a talajt (nő az evaporáció, rosszabb a gyomelnyomó képesség, ami tovább rontja a termésképzést); ❏ az esetlegesen fel nem használt, de kijuttatott tápanyagok, különösen a N lemosódhat az altalajba, ahonnan az élővizekbe kerülhet, ami eutrofizációt okozhat.
Az első kérdések között felmerül: mikor kell, vagy mikor lehet a kukoricát vetni? Nem kétséges, hogy a kukoricatermesztés legfontosabb momentuma, munkaművelete, a vetés. A vetés már egy megkezdett agrotechnikai láncolat fontos, de nem önálló, hanem más műveletsortól függő eleme, melynek előveteménytől függő részeit az 1. táblázat mutatja be. Az őszi talajmunkák jelentősége a kukoricatermesztésben Az eredményes kukoricatermesztés – még aszályos körülmények között is, sőt ekkor még inkább – az őszi, megelőző évi talajmunkáktól függ. Ezek a mun-
2004. február kák 60-80 %-ban eldöntik a következő tavaszon elvetett kukorica termésmennyiségét, mivel a tőlünk független csapadékvíz tárolásában és megőrzésében játszanak kiemelkedő szerepet. Az elővetemény lekerülése után – főleg ha az kalászos, vagy más, nyár végén, vagy ősz elején betakarított növény – azonnal porhanyítsuk fel a tarlót, szüntessük meg az ülepedett talaj mikropórusait, amely az altalaj felől a még meglévő vízkészletet szállítja a felszín felé és ezáltal segíti azt a levegőbe elpárologni. Az ezt követő összes többi talajmunkának is az legyen a célja, hogy a talaj az ősszel és télen leesett csapadékból minél többet fogadjon be, a víz minél mélyebbre hatoljon be és ott raktározódjon. Emellett minden szerves anyag, legyen az akár gyökér, akár más növényi maradvány – ha van, főként istállótrágya! – még ősszel legyen bedolgozva a talajba. Ezek legyenek egyenletesen bekeverve a felső 18-25 cm-es talajrétegbe, hogy ott még ősszel, elég meleget és oxigént kapva elkorhadhasson. Fontos a jó talajba dolgozás és elkeverés, azaz minél kevesebb növényi maradvány maradjon a felszínen. A szerves anyagok lebomlását felgyorsíthatjuk elégséges, de nem sok műtrágyával is. Ha az ősszel és télen leesett csapadék nem folyik el a talajról, akkor annak 70-80 %-a a következő tavaszon elvetett kukoricanövényt táplálja majd, feltéve, ha a gyomirtást is eredményesen végeztük el. Ezzel szemben a késő tavasszal, vagy nyáron leesett csapadéknak csak kb. 20 %-a hasznosul. A többi csak a legfelső talajréteget nedvesíti át, 80 %-a rövid időn belül elfolyik, vagy elpárolog a talajból. (Ezért volt jó gondolat a dr. Bocz Ernő és munkatársai által szorgalmazott ún. „tározó öntözés”, amely pontosan ezt kívánta megvalósítani.) A talajt ennek megfelelően ősszel úgy kell megmunkálni, hogy tegye lehetővé a gyors beszivárgást, a minél mélyebbre történő talaj-átnedvesedést. Ezért még ősszel el kell végezni a mélyművelést, amely lehet altalajlazítás, vagy mélyítő szántás, vagy más művelés. Mivel a kukorica gyökereinek 60-80 %-a a felső 15-35 cm-es rétegben helyezkedik el, lényeges, hogy ez kellően elmunkált, vízzel és tápanyagokkal jól ellátott legyen. Az őszi, legutolsó talajművelésnél a talajfelszín már
Extra 5.
5
lehet egy kissé durvább is, ami segít a hó jobb megtartásában a leesett csapadék befogadásában és tárolásában. Ezeket a hantosabb részeket a téli fagy hamar átjárja, szétaprítja, s lehetővé teszi a tavaszi talajmunkák során az aprómorzsás, kedvező talajfelszín kialakítását. Mottóul lebegjen előttünk, hogy a kukorica az a növény, amely minden más kultúrnövénynél jobban meghálálja a gondos ápolást, szinte érzékenyebb a tápanyagellátást és gyomirtást is magában foglaló talajápolásra, mint a talajadottságokra. Legyen gondunk arra, hogy a talajt a szükségesnél jobban ne dolgozzuk meg, „ne műveljük agyon”! A túlzottan sok talajmunka drága, emellett tömörré, kompakttá teszi a talajt, ami a víz befogadása ellen hat és felgyorsítja a felszíni elfolyást. Ha van rá lehetőségünk, használjunk eszközkapcsolást, amely csökkenti a talajterhelést és felgyorsítja a munkát. Tavasszal, amint lehetséges, azonnal egyengessük el, porhanyítsuk fel a talajfelszínt, ami szintén vízmegőrző, de emellett gyomirtó hatású is. Csak a vetést megelőzően – ha lehetséges, kombinátorral – végezzük el a magágy-előkészítést. Természetesen a tavaszi talajmunkák ideje és eszköze attól is függ, hogy végzünk-e herbicid kijuttatást. Mind ősszel, mind tavasszal ügyeljünk az egyes műveletek helyes időzítésére. Túlzottan nedves talajon ne végezzünk semmiféle talajmunkát, mert a legtöbb esetben olyan rögös talajt „állítunk elő”, amit szinte lehetetlen kultúrállapotba hozni. Műveléskor a talaj legyen könnyen omlós, ne keletkezzenek nagy hantok, ami főleg agyagos, réti, vagy erdőtalajon lehet nagyon káros.
Megfelelő hibrid a megfelelő helyre Mielőtt a vetésre sor kerülne, már több, legalábbis a vetéssel egyenrangú döntést kell hoznunk, mégpedig: " Hol lehet, – s milyen eredménnyel – kukoricát termeszteni? " Milyen fajtát (hibridet) választunk az illető termőhelyen? " Egy, vagy több fajtát veszünk-e, mitől függ a fajtamegválasztás? 3. ábra " Monokultúrában Az egyes kukorica fajok beosztása az endospermium összetétele alapján vagy vetésváltásban történjen-e a termesztés? " Mi legyen az elővetemény? Fenti kérdések megválaszolását segíthetik a következő ismeretek: A kukoricát több mint 7000 éve vették kultúrába Dél-Amerikában és kb. 5000 éve Közép-Amerikában. A ma ismert kukorica valószínűleg több vad ős keresztezéséből jött létre, miközben a feltételezett, kezdeti vad ős kipusztult, nem ismer-
6
Extra 5.
2004. február
jük. A kezdeti időktől a mai na4. ábra Magyarország termésökológiai körzetei pig a 3. ábrán és a 2. táblázat34 (LÁNG, 1980) ban összefoglalt alfajai alakultak 35 Számozás: lásd a 4. táblázat 6 VIII. ki. 33 Mivel a kukorica származási he32 29 6 lyét elég jól be lehet határolni, eb28 10 31 30 ből vezetik le sokan, hogy nagy a III. 17 14 16 hő- és fényigénye, és sokszor 9 11 27 (többnyire helytelenül!) megemlí26 7 17 tik, hogy rövidnappalos növény. 18 VII. 15 Az előbbi két állítás (hő- és fény25 II. igény) ma is többnyire igaz, a nap12 19 17 1 4 szakosság viszont csak a trópuso2 IV. kon, vagy az Egyenlítőhöz közeli 20 termőhelyeken fogadható el, amit I. V. 21 13 könnyű belátni, hiszen amikor Ko22 lumbusz Kristóf 1492-ben felfedez8 3 te ezt a növényt, akkor már az 23 VI. 24 Egyenlítőhöz közel fekvő géncentrumaiból dél felé Dél-Amerika középső részéig, északon pedig csaknem a Nagy Tavak vidékéig terzők közül a klíma hatása kb. 30 %-ra, az agrotechnika mesztésben volt, azaz a napszakosság a mérsékeltövi kö- együttesen kb. 50 %-ra, az egyéb termőhelyi elemek rülményekhez is kialakulhatott. (domborzat, talaj, hidrológiai viszonyok) hatása kb. 20 %-ra tehető (3. táblázat). A kukorica termesztés komplex vizsgálatához meg kelTermőhelyigény lett határozni az ország tájkörzetenkénti öko-potenA kukoricát a világon mintegy 120 millió hektáron termesztik, s ebben a legkülönfélébb talajok fellelhetők. ciálját. Erre a legteljesebb felmérést a Láng István vezetMagyarországon a termőterülete az összes rendelkezésre te kollektív munka adta (Láng 1980, 1981, Láng et al. álló szántóterület 40-42 %-a, ami 1-1,2 millió hektárt tesz 1982). Ennek a felmérésnek az alapja az volt, hogy az orki. Természetesen, ahol termeszteni lehet, ott a rendelke- szágot a Ghimessy L. (1984) által megszerkesztett 35 közésre álló talajok nem mindig elégítik ki a kukorica opti- zéptájra, ezen belül viszonylag homogénnek vehető tamális igényét. A kukorica ugyanis a talaj tekintetében lajtípusokra bontották fel, s így 135 sajátos mikroklímájú eléggé toleráns, tehát megterem a homokos és kötött termelési körzetet lehetett elkülöníteni. Ebből a kukoriföldben is, de legjobban a mély termőrétegű, humusz- ca, mint kis klíma-toleranciájú növény, már a középtájú ban gazdag agyag- és vályogtalajokat szereti. Bittera Mik- bontásban is jól elkülöníthető. A 35 középtáj térképe és lós (1922) szerint „semmi esetre sem szabad nagyon so- elhelyezkedése a 4. ábrán látható. vány, túlságosan száraz (szárazságra, aszályra hajló) vagy A szemes kukoricatermesztésre „kiválóan alkalmas köerősen vizes talajba vetni.” zéptájak”: Magyarországra a kukorica az 1600-as évek elején keDunai Alföld (I:): rült (1611-ben), és sokáig hazánkat úgy tekintették, hogy - Bácskai-hátság (csernozjom típusú talajok) Európában nálunk van a kukoricatermesztés északi hatá- Mezőföld (csernozjom típusú és barna erdőtalajok) ra. Ma már ez nem igaz, de az feltétlenül továbbra is fenn- Drávamenti-síkság (barna erdő- és réti öntéstalajok) áll, hogy a szemeskukorica-termesztés Magyarország teTiszai Alföld (II:): rületén még mindenütt megoldható, de tőlünk észa- Közép-Tiszavidék (csernozjom típusú talajok, pl. Jászság) kabbra már inkább a szilázsnak történő termesztése a jel- Alsó-Tiszavidék (csernozjom típusú talajok, pl. lemző. Magyarországon sem azonos az egyes tájak kuCsongrádi-sík) koricatermesztési alkalmassága. Ezt sokan, más-más - Hajdúság (csernozjom típusú talajok) megközelítésben vizsgálták. - Berettyó-Kőrösvidék (réti talajok, Kőrösvidék) A területi elhatárolás azért is nehéz és néha félreérthe- Kőrös-Maros-köze (csernozjom típusú talajok) tő, mert a kukoricát, mint nagy hőigényű növényt csoDunántúli dombvidék (V.): - Külső-Somogy (mészlepedékes csernozjom) portosítani lehet csupán hőigénye alapján (effektív hőösszegigény) és talajalkalmasság alapján is. Akik A kukoricatermesztésre „jó adottságú középtájak”: mindezeket együttesen vizsgálták, azok abból indulhattak ki, hogy az ország termőtájain mit milyen eredméDunai Alföld (I.): nyességgel lehet termeszteni. Így alakultak ki a termőtáj - Dunamenti-síkság (pl. Mohácsi síkság) - Duna-Tisza közi hátság (pl. Kiskunsági löszös hát) alkalmassági vagy tájtermesztési besorolások. (Ennek a Tiszai Alföld (II.): kukoricatermesztésnél nincs olyan kiugró jelentősége, - Észak-Alföldi hordalékkúp síkság (pl. Hevesi-sík) mint pl. a zöldség-, szőlő- [bor] és gyümölcstermesztésKisalföld (III.): ben, de az eredményességet nagymértékben befolyásol- Győri-medence (pl. Mosoni-síkság) ja.) - Komárom-Esztergomi-síkság (pl. Igmánd-KisbériUgyanannyi befektetést feltételezve jó kukoricatermő medence) Dunántúli dombvidék (V.): területen a profit másfél, sőt kétszeres is lehet, mint az ar- Belső-Somogy ra kevésbé alkalmas területen. Saját vizsgálataink szerint - Tolna-Baranyai-dombság (pl. Tolnai-dombság) (Menyhért, szerk. 1987) hazánkban az ökológiai ténye-
2004. február
Extra 5.
7 2. táblázat
A silókukorica-termesztésA kukorica (Zea mays L.) alfajai, a szem felépítése és alakja alapján re alkalmas kiváló és jó terü(Menyhért, 1985) letek megegyeznek a szemeskukorica termőterüRészaránya Latin neve leteivel. Azonban, mivel zölFelMagyar a világ den (silóérett állapotban) beJellemzése használási neve teraz európai szakaz amerikai szaktakarítható, hőigénye alacsoterület melésében irodalomban irodalomban nyabb, mint a szemeskukoricáé, így szemeskukorica 14 % simaszemű Ismerünk: sima Emberi táplálk. Zea mays Zea mays L. számára kockázatos talajo- convar. vulgaris takarmány, kemény szemű, kukorica indurata kon is termeszthető. liszt, gríz sima puha (Sturt. 1883) (Koern. 1873) Az egyes középtájakon szemű más-más a talaj-, és éghajlati változatokat elemkombináció, ezért azo73 % Főleg takardent típusú lófogú Zea mays Zea mays L. nos befektetést feltételezve convar. dentimány ipari felkukorica kukorica indentata más-más lesz a kukoricater- formis (Koern. (Sturt. 1894) dolgozás száraz mesztés profitabilitása (jöveés nedves őrlés, 1873) delmezősége). liszt Ha a mindenkori átlagjövealkoholos italok delmezőséget egységnek kb. 1 % Humán rizsszemű, pattogatni Zea mays Zea mays L. (100 %) vesszük, akkor az convar. microtáplálkozás hegyes (egérvaló everta egyes kistájak között jól érzécsomagolófogú) és sima kukorica (Sturt. 1894) sperma keltethetők a különbségek (Koern. 1873) anyag szemű, gyöngy (4. táblázat). Amint a 4. tábváltozatai lázat és a 4. ábra mutatja, köismertek zéptájanként a magyar kukokb. 1 % csemege- fehér, sárga, lila Tejes állapotban Zea mays sacZea mays L. ricatermesztés jövedelmező- convar. saccha- charata (Sturt. főzve, konváltozatai kukorica ségét meghatározó tervezheismertek, frissen zervként saláta, 1883) rata (Koern. tő termésszint az országos átétkezésnél fogyasztásra és 1873 lagtermés százalékában 65„köret" élelmiszeripari 139 % között változhat, azaz feldolgozásra nem mindegy, hogy hol ter12 % Emberi a legősibb, Zea mays amy- lisztes vagy Zea mays L. mesztjük, annak ellenére, fogyasztásra, puha, lisztes puha lacea (Sturt. amylacea hogy elméletileg az ország liszt, endospermiukukorica, 1894) (Sturt. 1894) művelhető területein ez keményítős mot tartalmazó kenyértészta csaknem mindenütt megtestb. kukorica kukorica hető. Véleményem szerint, átmeneti forma felemás Zea mays Zea mays L. ha az állattenyésztés igényei a lisztes és a kukorica amyleasacchaconvar. nem követelik meg (pl. siló- amyleasacchacukor- (cserata (Sturt. kukorica termesztés miatt!), mege) kukorica 1886) Montg. rata (Greb. azokon a helyeken, ahol az között 1949) átlaghozam nem éri el a 85Ipari Kínában mutáviaszos Zea mays cerZea mays L. 90 %-ot, ott nem feltétlenül convar. cerati- atina (Kulesch kukorica feldolgozásra ció révén kell szemeskukoricát ter- na (Kulesch. alakult ki, 1928) meszteni. 100 %-ban 1928) Amint a 4. táblázat mutatja, amilopektinekMagyarország relatíve kis teből áll a rülete is eléggé széleskörűen keményítő „megrostálja” azokat a helyeköztes forma a átmeneti Zea mays L. ket, ahol ésszerűen érdemes convar. aorista sima kemény kukorica kukoricát termeszteni. Ebben (Greb. 1949) szemű és a nemcsak a talaj fizikai összelófogú kukorica tétele, genetikai alkata, haközött nem a csapadékeloszlás és ábra mutatja be. mennyiség, valamint a levegő relatív páratartalma is A klímaelemek jelentkezése és esetleges átfedése a nagymértékben szerepet játszik. Magyarország terüle- hőmérsékletben, a csapadék mennyiségében, megtén ugyanis három klímaelem találkozik, a szubatlanti, oszlásában és a széljárásban jelenik meg. A kontinena szubmediterrán és a szubkontinentális (pusztai klí- tális klíma sok meleget, de kevés csapadékot jelent a ma). Ezek szeszélyesen jelentkeznek, néha átfedik egy- vegetációs idő alatt, ez jellemző többnyire a Tiszántúl mást és rapszodikusan befolyásolják a várható termést. időjárására. Az atlanti és mediterrán klímára a relatíve Van, amikor az atlanti és a mediterrán klímaelemek el- több csapadék és a mérsékelten erős felmelegedés jelérik a Tiszai Alföld területét is, de az is előfordulhat, lemzi. A Kisalföldön relatíve több a csapadék és több hogy a keleti, pusztai kontinentális klíma a Dunántúl- a borult nap, s magasabb a levegő relatív nedvességnak a Dunához közeli részét is eléri és ott aszályt okoz. tartalma, ami kedvezőbb a kukorica fejlődésének. A klímaelemek találkozását és esetleges átfedését az 5.
8 (Vagy legtöbb esetben kedvezőbb, mint a víz nélküli, alacsony relatív páratartalmú, igen magas hőmérséklettel járó pusztai klímahatás). Az Alföld és a Tiszántúl nagyüzemi, intenzív gazdálkodására a ’60-90-es években az volt a jellemző, hogy a nagy táblák biztosítása érdekében sok helyen felszámolták a tanyákat, a kisebb utakat, ezzel együtt a facsoportokat, útszéli fasorokat, ami szabad utat nyitott a szélnek, megnövelte a deflációt, s csökkentette a levegő relatív nedvességtartalmát. Ennek következtében (a globális felmelegedés mellett – feltehetően – ez is) erőteljesen fokozta az aszály kialakulásának lehetőségét. A vegetációs idő hossza Az, hogy helyileg milyen tenyészidejű kukoricát tudunk termeszteni, az attól függ, hogy mikor van a tavaszi utolsó fagyos nap időpontja és mikor várható az őszi első fagyok ideje. A kettő közötti időintervallum kijelöli a kukorica zavartalan fejlődéséhez rendelkezésre álló napok számát. A kukorica csírázásához és jó keléséhez a vetés mélységében – fajtától függően – 8-12 oC-ra van szükség. A kukorica csírázása kemény szemű fajták esetében 8 oC-nál kezdődik, a lófogú típusúaknál 10 oC szükséges. Ha ez a hőmérséklet kellő talajnedvesség mellett rendelkezésre áll, akkor a kukorica 8-12 nap alatt kikel. A vetés megkezdése nagyon fontos időpont, hiszen minél korábban vetünk, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a talaj a szemek csírázásához még elegendő nedvességet kap. Az optimális vetésidő az ország déli részén csaknem három héttel korábban van, mint az
Extra 5.
2004. február
északi és nyugati peremvidékeken (6. ábra). Vetés előkészítés, vetőágy előkészítés A vetést előkészítő műveleteknek (1. táblázat) (legyenek azok akár ősszel, akár tavasszal elvégzendő munkák) arra kell irányulniuk, hogy az elvetendő mag számára a vetési időintervallumon belül (ami nem több 5-8 napnál), minél jobb feltételeket teremtsünk a csírázáshoz, keléshez, valamint a kezdeti gyors fejlődéshez. Alapvető követelmény, hogy a mi körülményeink között a termést nagymértékben korlátozó és meghatározó csapadékvízből – ami az elővetemény után ősszel és télen leesett – minél többet tudjunk a talajban elraktározni. Ezen túl törekednünk kell arra, hogy vetéskor a talaj már kellően felmelegedett, apró morzsás, a vetés mélységében ülepedett, felvehető tápanyagokban jól ellátott és kellő nedvességű legyen. Fontos az is, hogy a vetőmag csírázásakor ne legyenek jelen a tápanyagokért és vízért versengő gyomnövények. A vetést úgy kell elvégeznünk, hogy az akkor és az addig elkövetett hibáinkat később már nem lesz módunk kijavítani. A jó termést tehát már a vetéskor kell megalapoznunk. A vetés ideje a talaj ideális állapotán túl függ: " a talaj hőmérsékletétől (termőhely); " a vetőmag minőségétől (Cold-teszt érték); " a naptári időponttól.
Az elérhető (potenciális) termésszint szemes kukorica esetében Magyarországon elméle5. ábra. tileg 25-26 tonna/ha körül van. Ezt elérni szántóföldi körülmények között Magyarország főbb éghajlati típusainak földrajzi megoszlása (Bacsó, nemigen tudjuk, de arra kell töreked1961 nyomán) A nyilak az időjárási hatások irányát jelzik. nünk, hogy minél többet tudjunk a rendelkezésre álló hő-, víz- és tápanyagmennyiségből – ami végeredményben a termésben realizálódik – felhasználni. Tudnunk kell azt is, hogy ősszel, amikor az első őszi dér vagy fagy a zöld asszimiláló leveleket „leperzseli”, akkor már nincs többé lehetőség tápanyagokat megkötni és a szemekbe raktározni. A fajtát úgy kell megválasztani, hogy az első komolyabb fagy előtt 12-15 nappal már betakarítható legyen. Erre az időtartamra kell kiszámítani és megadni minden fajtához azt a hőmennyiséget, amely az érést lehetővé teszi. Ezt hívják effektív hőegységnek, ami nem más, mint a vetés és betakarítás közötti 10 oC-nál több, de 30 oC-nál alacsonyabb napi átlaghőmérsékletek összege. Úgy tapasztaljuk, hogy az utóbbi 30 A klímatípusok megoszlása az ország területén: Dunántúl nyugati és évben a tavaszi első vetésre alkalmas északi részén a szubatlanti (A), Dél-Dunántúli és a Dél-Alföld egy nap, valamint az őszi fagyos nap megjelenése eltolódik, ami hosszabb vegerészén szubmediterán (M), az ország keleti felén pedig a pusztai (P) tációs időt valószínűsít. Emellett is főklímajelleg a gyakoribb. Ezekben az országrészekben tehát az év nagy leg a tavaszi korábbi vetés fontosságát részében a vele szomszédos európai klímatípus hazai módusulata az kell hangsúlyozni, mert ezzel: uralkodó. " megnyújthatjuk (tavasz felé) a ve-
Extra 5.
2004. február 3. táblázat A terméskialakító tényezők hatásfelbontása (Menyhért et al. 1987) Hatásuk a termésre
Termésalakító elem
Agrotechnika *Ebből: trágyázás fajta növényszám egyéb Klímahatás Ebből: évjárathatás területhatás Egyéb agrotechnikai hatások Mindösszesen
50 % 14 % 13 % 10 % 13 % 30 % 18 % 12 % 20 % 100 %
*(Győrffy, 1976)
getációs időt; " több vizet tudunk megspórolni a talajban (gyorsabban nő és árnyékolja be a talajt a kukorica lombozata).
9
nap 16 %-kal és 30 nap 27 %-kal csökkenti a termést. Magyarországon a legjobb hőellátottságú helyen az optimális vetésidő április 10-25., a legrosszabban ellátott helyeken pedig április 25. és május 5. között van. Vetésmélység Vessünk olyan sekélyen, amennyire lehet, de olyan mélyen, amennyire szükséges! Általában elégséges 5-8 cm mélységre vetni. Korai vetésnél, amikor még elég nedvesség van a talajban, vethetünk sekélyebben, de késői vagy megkésett vetésnél ajánlatos mélyebbre tenni a magot! Ha a talaj laza, akkor vessünk mélyebben, ha túl kötött, akkor vethetünk sekélyebben. A mag mérete is befolyásolhatja a vetésmélységet. Nagy ezerszemtömegű mag több nedvességet igényel a csírázáshoz, ezért itt is indokolt – de nem feltétlen kötelező – a mélyebb vetés. Nagyon fontos, hogy minden mag egyforma mélyre kerüljön, hiszen ez biztosítja az egyenletes kelést és talajborítást. Tapasztalatunk szerint, ha a megcélzott 6 cm helyett 8 cm-re vetünk, ez 1,5-2 nappal meghosszabbítja a kelési időt. Ahol sok a fácán vagy varjú, esetleg a galamb, ott jobb a mélyebb vetés, mert csökkenti a tőhiányt. (Nem tudják kiszedni a csírázó szemeket.) A gyengébb Cold-teszt értékű vetőmagot a vetési időintervallum végén, a már 1215 oC-ra felmelegedett talajba, még nedves talajréteget elérve vessük ki, hogy lehetőleg minél gyorsabban kikeljen. Fontos, hogy az a mélység, ahová a vetőmag kerül, kellően tömörített, vagy ülepedett legyen, hiszen ez szolgálja a jó vízellátást, fölötte viszont még kellő vastagságú, apró morzsás, a mag számára gyorsan áttörhető réteg legyen. Ezt a mai modern kombinátorok a vetőágy előkészítésnél könnyen megvalósítják,
Kell-e félni a késő tavaszi fagyoktól? Természetesen kell, de ha a fagy nem túl erős és a helyileg észlelt tavaszi legkésőbbi fagyok idejére a kukorica már elérte a 2-5 leveles állapotot, akkor a kukorica levelei ugyan leperzselődnek, de ha a fagy nem olyan erős, hogy a föld felszíne alatt lévő tenyészőkúp is elfagyjon, akkor a kukorica újból kihajt (a csíranövényke még zömmel a szem endospermiumából táplálkozik!) és szinte észrevehető veszteség nélkül hoz termést. Bittera Miklós (1922) erről így ír: „A tengeriszemnek aránylag nagy melegre van szüksége, hogy kicsírázhasson … 9-10 oC-nál indul csírázásnak. Ilyenkor kell a kukoricát vetni, mindig ügyelve arra, hogy minél korábban vetünk, annál korábban fog az megérni. Igaz, hogy 4. táblázat a kukorica kényes a fagyra, de A kukoricatermesztés százalékos eltérése azonos ráfordítás mellett, mégis mindig kisebb hiba lesz, biaz országos átlaghoz képest zonyos határok között a korai, mint a késői vetés. Ha a fagy a kuRelatív Relatív koricát zsenge korában éri, amikor Középtáj Középtáj hozam* hozam* csak egy-két levele van, nem tesz benne nagy kárt. Ez az egy-két le19 Kemeneshát 90-94 1 Dunamenti-síkság 110-114 vél leperzselődik ugyan, de ezt ha20 Zalai-dombság 90-94 2 Duna-Tisza közi hátság 65-69 mar kiheveri, ha jó az idő. Még ha 21 Külső-Somogy 115-119 3 Bácskai-hátság 135-139 2-3 levele volt is, amikor elfagyott, 22 Belső-Somogy 95-99 135-139 akkor is kihajt. Kései vetés mindig 4 Mezőföld 23 Tolna-Baranyai-dombság 120-124 5 Drávamenti-síkság 115-119 kései éréssel jár. Ez bizonytalanná 24 Mecsek és Mórágyi-rög 105-109 75-79 teszi a termést. Legjobb tehát úgy 6 Felső-Tiszavidék vetni, hogy fagyosszentek idején 7 Közép-Tiszavidék 25 Bakony-vidék 90-94 95-99 egy-két levélben álljon a tengeri” 26 Vértes és Velencei-hegység vidéke 105-109 8 Alsó-Tiszavidék 100-104 Amint a 6. ábra mutatja, helyileg 9 Észak-alföldi hordalékkúp síkság 27 Dunazug-hegység 105-109 95-99 eltérő az optimális vetésidő. Ha ezt 10 Nyírség 28 Duna-kanyar hegyvidéke 75-79 85-89 elhalasztjuk, akkor – fajtától függő- 11 Hajdúság 29 Nógrádi-medence 90-94 130-134 en – minden egyes nap késés kb. 30 Cserhát-vidék 90-94 12 Berettyó-Körösvidék 85-89 1-1 %-al csökkentheti az elérhető 31 Mátra-vidék 90-94 125-129 maximális termést. Győrffy (1976) 13 Körös-Maros-köze 32 Bükk-vidék 80-84 14 Győri-medence 90-94 szintén azt tapasztalta, hogy 1 hó33 Heves-Borsodi medencék 80-84 80-84 napos késés 20-25 %-os terméski- 15 Marcal-medence és dombságok 16 Komárom-Esztergomi-síkság 115-119 esést okoz. Rossmann és Cook 34 Észak-Borsodi-hegyvidék 65-69 80-84 (1966) 10 évet átfogó kísérletükben 17 Alpokalja azt tapasztalták, hogy az optimális- 18 Sopron-Vasi-síkság 35 Tokaj-Zempléni-hegyvidék 70-74 100-104 hoz képest 10 nap késés 9 %-al, 20 * A mindenkori országos átlag = 100 %
10
Extra 5.
rosító, megtermékenyülést csökkentő hatását. A hibridmegválasztás speciális oka lehet az is, hogy mi a végtermék felhasználási célja. A fentebb elmondottak inkább a szemeskukorica termésre igazak. De előfordulhat, hogy szilázs vagy CCM (Corn Cob Mix) esetleg LKS (Liesch Kolben Schrot) készítés, vagy nedvesen zúzott silózás a cél. Ekkor a fajtamegválasztás speciális céljait kell követni. Szilázs célú termesztésnél pl. jó, ha a szemek lassú vízleadásúak. (Szemben a szemeskukorica gyors, ezáltal még mesterséges szárítással is gyorsabban szárítható szemeivel, ahol így szárítási energiát, s ezáltal pénzt takaríthatunk meg.) Ez nem lényegtelen, mivel a mesterséges szárítás költségei jelenleg igen tetemesek, elérik elvont vízszázalékonként és tonnánként a 380-500 Ft-ot. Ez a teljes termelési költség 20-30 %-át is kiteheti, hiszen a betakarítás általában 22-23 %-os víztartalom mellett kezdődik és legalább 12-13 %-ra kell leszárítani a szemes kukoricát ahhoz, hogy tárolni lehessen! A kukoricatermesztés felhasználási területeit felölelő áttekintés a 7. ábrán látható.
A vetésidő kezdő napja Magyarországon hőegységenként
azáltal, hogy a kombinátor pálcáshengere a vetőmélységben tömörít, a fölötte lévő réteget a rugósfogak lazítják, majd vetés után a vetőcsoroszlya mögötti kerék elvégzi a sorok tömörítését. Külön hengerezésre vetés után már csak akkor lehet szükség, ha a vetést követően nagy mennyiségű csapadék érné a táblát és a felszínen cserepesedés következne be. Ekkor küllős kapa vagy könnyű gyűrűshenger lehet a megoldás – ha a herbicides gyomirtást ezzel nem zavarjuk. Vetési sorrend Kisebb gazdaságokban, ahol csak néhány hektár vetésére van lehetőség, nem kell sokat törődnünk a vetési sorrenddel, mivel az a cél, hogy a saját vagy bérelt betakarítógép minél gyorsabban betakarítsa a termést. Ha nagyobb gazdaságról van szó, ott a mindenkor rendelkezésre álló szárítási kapacitás szabja meg a betakarítás intenzitását (azt, hogy a szárító torony hány tonna kombájntiszta szemes kukoricát képes fogadni). Ilyenkor a kombájnok és szállító eszközök kapacitását össze kell hangolni a szárító torony teljesítményével. Ha kevés a szárító kapacitás, akkor eltérő tenyészidőbe tartozó fajtákat válasszunk és a legkorábbi tenyészidejű fajtával kezdjük a vetést, majd a helyileg még beérő későbbivel fejezzük be. Ha viszont a szárítókapacitás kielégítő, vagy nem képez akadályt, akkor igyekezzünk minél előbb túl lenni a szárításon, hiszen ősszel nem ritka az esős napok jelentkezése. Igyekeznünk kell, nehogy egy esetleges eső vissza-nedvesedést okozhasson. Ilyenkor a vetést a legkésőbbi fajtával kezdjük és a korábbival fejezzük be – ilyen esetben az érés összecsúszik és kevesebb nap alatt lehet végezni a betakarítással. Ha elégséges területünk van, ne feledkezzünk a termésbiztonság olyan lehetőségéről, hogy azonos éréscsoportokon belül is több, eltérő genetikai alkatú hibridünk legyen és ezen belül is a virágzási idők térjenek el egymástól. Ez egyébként a szárító kapacitásnál elmondottakra is igaz! Az eltérő időben virágzó hibridek csökkentik a virágzás időpontjában esetleg fellépő aszály-stressz termést ká-
2004. február
6. ábra
Sortávolság Magyarországon jelenleg 70-76,2 cm (30 coll) sortávolságra vetik a kukoricát. Amerikai, német és magyar tapasztalatok azt mutatják, hogy 50-100 cm sortávolság között kivetve a hektáronként meghatározott tőszámot, a szűkebb (50 cm), illetve a tágabb (akár 100 cm) sortávolság az elérendő termést számottevően nem befolyásolja. Újabban – főleg biotermelésnél – ismét felmerült az ikersoros termesztés lehetősége, ami a teljes vegetáció alatti gyomirtást könnyebbé, több gépi- és kevesebb kézi munka felhasználásával tenné lehetővé, illetve megoldhatóvá.
Tőtávolság (állománysűrűség) Martonvásári, szegedi tapasztalatok és saját kísérleti eredményeink is azt igazolják, hogy jelenleg a FAO 300-400-as éréscsoportokba tartozó hibridek termesztése a leggazdaságosabb. Ezekben a csoportokban elegendő számú, elégségesen tág genetikai alkatú hibridet lehet találni. Az ennél rövidebb tenyészidejű hibrideket csak másodvetéshez, vagy igen korai betakarítási céllal termesztenek. A 300nál kisebb FAO számú hibridek többnyire 1-1,5 tonnával kevesebbet teremnek hektáronként, a 400-nál későbbiek némileg magasabb termésfölénye pedig a betakarításkori nagyobb nedvességtartalom szárítási költsége miatt többnyire gazdaságtalan. A FAO 300-400-as hibridek termőtőszáma 55-65.000 között határozható meg. A vetési norma korai vetésnél a tervezett betakarítási tőszám + 10 %. Később a többlet vetőmag mennyiséget 5 %-ra lehet csökkenteni,
Extra 5.
2004. február mivel ekkor csaknem minden szem kikel. Az elméleti tőtávolság meghatározásakor a tervezett vetési norma szemszámát az 1 ha-on található kukorica sorok teljes hoszszára kell elosztani.
A kukorica takarmányozási célú felhasználásának különböző formái Zscheischler et al. (1990)
11 7. ábra
Siló
Vetésváltás vagy monokultúra? A második világháború előtt a kukoricát világszerte vetésváltásban termesztették, rendszerint két gabona közé illesztve. Ez időzölden ben még Amerikában is el- feletetett terjedt volt a kukorica-szója-búza forgó. Ez csak akkor változott meg, amikor kézzel vagy géppel végzett mechanikai gyomirtás helyett kémiai (herbicides) gyomirtást kezdtek kiterjedten alkalmazni. Az első periódusban olyan herbicideket alkalmaztak, amely után nem lehetett kétszikű növényt vetni. Ezt követően még szigorúbb, fajspecifikus (szelektív) herbicidek alkalmazására került sor, ami megkövetelte a kukorica önmaga utáni vetését, így kialakult a monokultúrás termesztés. A kukorica bizonyos ideig elviseli az önmaga utáni vetést, s csak a 3-4. év után következik be termésvisszaesés. Ez abban jelentkezik, hogy a kijuttatott műtrágyák hasznosulása romlik, a herbicidek gyomirtó hatása is elégtelenné válik, herbicid-rezisztens gyomok, illetve gyom-rassszok jelennek meg. Ezek együtt rontják a gazdaságosságot, nő a fajlagos ráfordítás. Ezt a gazda – ha ragaszkodik a monokultúrás termesztéshez – úgy védi ki, hogy növeli a kijuttatott műtrágyák hatóanyag mennyiségét és a gyomirtó hatás fenntartásához több, vagy más hatóanyag-tartalmú – sok esetben drágább – herbicidet alkalmaz. A növekvő herbicid és műtrágya (főleg nitrogén) bevitel egy határon túl viszont azt eredményezi, hogy pl. a bevitt N egy része nem a termésbe kerül, hanem a leesett csapadékkal bemosódik az altalajba, ahonnan az altalajvizet elérve, azzal együtt vándorolva megjelenik az élővizekben, ott megnövelve a nitrátkoncentrációt, ami eutrofizációt vált(hat) ki. Amerikai kutatók kimutatták, hogy az amerikai kukoricabogár megjelenése is szorosan kapcsolatba hozható a monokultúrás termesztéssel, valamint a megnövelt nitrogénműtrágya-hatóanyag kijuttatással. Eleinte a kukoricabogár kártétele ellen állománypermetezéssel és talajfertőtlenítő szerek kijuttatásával tudtak védekezni (a talajban élő lárvák ellen) valamint légi permetezéssel az imágók kártétele ellen. Ez jelenleg évente 1 milliárd dolláros „üzletet” jelent a növényvédő szereket szállító kémiai cé-
geknek, illetve ugyanennyi kiadást a gazdáknak, amiben még nincs benne az okozott kár miatti terméskiesés értéke. Mára világossá vált, hogy a kémiai védekezés önmagában nem elég. Nemesítési módszereket kell alkalmazni (erősebb gyökérrel rendelkező hibrideket kell előállítani!), ésszerű vetésváltással, vetésforgóval szükséges védekezni, amiben több helyet kell adni a hüvelyeseknek, pillangósoknak is, ami az állattenyésztés fokozott fontosságát vetíti előre. Amint a leírtakból kitűnik, ez az anyag nem fogja, nem is foghatja át teljes terjedelmében a kukorica agrotechnikáját. A célunk az volt, hogy felhívjuk a figyelmet a vetés kiemelt fontosságára. Minden agrotechnikai művelet és döntés alapvetően azt célozza, hogy hol, mikor, milyen fajtát, milyen állománysűrűséggel vessünk. Az agrotechnika további célja az, hogy a kiválasztott fajtákhoz és tőszámhoz hogyan biztosítsuk a vizet, tápanyagokat és hogyan gátoljuk meg az eróziót, deflációt illetve az esetleges tápanyag-kimosódást. Utóbbiak viszont már egy további – gazdálkodási stratégiát is magában foglaló – elemzés tárgyai lehet(né)nek. Ismételten hangsúlyozni szeretnénk, hogy a gazdának földjét, körzetének időjárását alaposan fel kell térképeznie és az ettől függő fajtát, művelési eszközt – minden tudását összegezve és gyarapítva – saját magának kell megválasztania. A helyismeretre alapozott szakértelem a gazdálkodásban egyenértékű a többi gazdasági beavatkozással, így azt más gazda tapasztalata kiegészítheti, de nem pótolhatja! Ezért olvasson el és nézzen meg mindent, ami a gazdálkodásához hasznosnak látszik, de döntenie saját magának kell! Ennek kockázatát csak akkor mérsékelheti, ha a döntése mögött elégséges tudás (szaktudás!) áll. ■
I n t e r n e t c í m ü n k : W W W. a g r o f o r u m . h u
12
Extra 5.
2004. február
GYÁRTÓK ÉS FORG ALMAZÓK OLDALA
NK kukorica hibridekkel versenyképesen az EU-ban is „Ki mint veti ágyát… úgy váltja valóra álmát” A megújított közmondás igaz akkor is, amikor arra gondolunk, hogy áprilisban, még mint EU-n kívüli ország termelője vetjük el kukorica hibridjeinket, de a betakarítást már EU-tagként végezzük és a betakarítási eredményünk birtokában mérlegeljük, mennyire tudtunk nyereségesen termelni a csatlakozás első évében. A jól megválasztott hibrid nagymértékben hozzájárul a termesztés sikeréhez. A kukorica várhatóan az egyik legjövedelmezőbb szántóföldi kultúra lesz Magyarországon a csatlakozást követően. Az már bebizonyosodott az elmúlt aszályos években, hogy kukoricát eredményesen termelni csak komolyan és kellő szakértelemmel lehet, hiszen így még a szélsőséges időjárás kedvezőtlen hatásait – ha nem is teljes mértékben, de valamilyen szinten – mérsékelni tudjuk és elfogadható termést tudunk betakarítani. Az előzőleg emlegetett szakértelembe nemcsak a különböző, jól megválasztott agrotechnikai fogások – talajelőkészítés, vetés, gyomirtás… – tartoznak bele, hanem a gazdálkodásba bevont hibridek ésszerű megválasztása is. Kutatással, fejlesztéssel a kukoricatermesztés biztonságáért A nemesítői munka mindig is a termelői igényeknek volt alárendelve és így lesz ez a jövőben is. Ennek a munkának az eredményeként csak olyan hibrideket hozunk a magyar piacra, melyek a megbízhatóságot jelentik a gazdák számára. Széles, az egész ország területét átfogó kísérleti hálózatunkból csak azok a legjobb hibridek kerülhetnek köztermesztésbe, melyek új értékeket hordoznak magukban. Ez az érték csak akkor realizálódik nagy termésben, ha a legmodernebb vetőmagfeldolgozási rendszerrel előállított vetőmagot használunk. Ezért építettük meg Európa legkorszerűbb vetőmagüzemét Mezőtúron, ahol a hazánkban megtermelt összes kukoricavetőmag feldolgozása történik. Termés és termésbiztonság NK hibridekkel Magyarországi hibrid ajánlatunkban a legfontosabb érésidőkre összpontosítunk. A FAO 300-as éréscsoportban négy, immár jelentős ismertséget és közkedveltséget szerző hibridet kínálunk partnereinknek, ezek a Kanada, az Alpha, az Occitan és a Furio, a korai 400-asok közül pedig az egyre közkedveltebb Celest és az újonnan minősített NK Cisko hibridet. Valamennyi rendelkezik az NK hibridek legfőbb értékeivel: a legmagasabb termésszinten teljesítenek, mindezt biztonsággal teszik a legkülönbözőbb évjáratokban és termőhelyi körülmények között. A Kanada az éréscsoport elején érik, ezáltal a korai betakarítás lehetőségét nyújtja. Terméselőnye különösen a száraz években szembetűnő a hasonló érésidejű fajtákhoz képest. Az Alpha, kereskedelmi bevezetése óta, évről évre jelen-
tős területi részaránnyal rendelkezik, ezt jelzi, hogy a legnagyobb területen termesztett 10 hibrid egyike. Az ország teljes területére ajánljuk, s ami nagy előnye, hogy jól termeszthető a nehezebben felmelegedő talajokon is, hiszen már alacsony, 8 Co-os talajhőmérsékleten is egyenletesen kel. Korábbi virágzásából adódóan nagyobb eséllyel kerüli el a július közepi száraz-meleg időszakot, tökéletes megtermékenyülést biztosítva ezáltal. Az Occitan az utóbbi években a megbízhatóság jelképévé vált. Még a legmostohább körülmények között is elfogadható termést ad. Nemcsak a Dunántúl, hanem a szárazabb, melegebb Alföldnek is egyik legkedveltebb fajtája lett. Gyors éréskori vízleadásával jelentős szárítási költséget takaríthatunk meg. „Flexibilis” csőtípusa lévén nem igényli a magas tőszámot, így a kukoricaállomány stressztűrése fokozható. Furio hibridünk jó választási lehetőség a kistermelők számára is. Alacsonyabb vetőmagáron beszerezhető, ugyanakkor az éréscsoport vezető hibridjeinek termőképességével rendelkezik. Bizonyította mindezt a 2003-as évben is. Az előzőekből következik, hogy egy olyan kukoricáról van szó, amelyik az egyik legjobb érték–ár aránnyal rendelkezik a korai érésű hibridek között. A FAO 400-as eleji hibridek jelentősége az utóbbi években erősödött. A csoport végén érő hibridek sem tudtak többet teremni a szélsőséges időjárás miatt. Átlagos, vagy annál jobb termőhelyi körülmények között pedig jelentős terméstöbbletük van a vezető FAO 300-as hibridekhez képest is. A Celest az elmúlt évek hivatalos OMMI kísérletei alapján, az egyik legjobb terméseredménnyel és legkedvezőbb betakarításkori víztartalommal rendelkezik a középérésűek között. Hasonlóan jól teljesített nagyüzemi körülmények között is, ezért évről évre egyre növekszik vetésterülete. Ugyancsak a FAO 400-as éréscsoport elején érik az újonnan állami elismerésben részesült NK Cisko. Az új genetikai háttérrel rendelkező hibrid többéves termékfejlesztési kísérletekben és az OMMI regisztrációs kísérleteiben bizonyította kiváló képességét a hazai termesztési körülmények között is. Széles alkalmazkodóképességét jelzi, hogy Európa, sőt az USA hasonló érésidőbe tartozó területein szintén kimagasló eredményekkel büszkélkedhet. A gyors éréskori vízleadásának köszönhetően jelentős szárítási költség takarítható meg. A Syngenta Seeds Kft. hibridkínálatával, szolgáltatásaival, kiszámítható üzletpolitikájával mindenkor hosszú távú partnerkapcsolatra törekszik. Innovációs készségünk pedig biztosítja partnereink számára, hogy részesüljenek mindazokból az előnyökből, amit az új tudományos ismeretek, a legmodernebb nemesítési eljárások kínálnak számunkra. Az NK hibridek a nyereséges, versenyképes gazdálkodás biológiai alapjai az uniós csatlakozásunkat követően is. Dr. Szabó Péter termékfejlesztő Syngenta Seeds Kft.
Extra 5.
2004. február
15
GYÁRTÓK ÉS FORG ALMAZÓK OLDALA
A Saaten Union hibridkukorica ajánlata 2004-re A Südwestdeutsche Saatzucht (SWS) a hibridkukorica európai megjelenésével egy időben indította kukoricanemesítési programját. 1965-ben 6 nemesítőházzal együtt alapító tagja volt a SaatenUnion csoportnak, amelyet az egységes piaci fellépés érdeke hívott életre. Az SWS nemesítési programjának és hibridjeinek sikerét mutatja, hogy az 1990-es évek elejére már 30 % feletti piaci részesedést mondhatott magáénak az SWS és a Saaten-Union Németországban, ezen kívül jelen voltak már a fontosabb európai piacokon is. Saját nemesítői állomásokat hoztak létre az egykori Kelet-Németországban, Ausztriában, Franciaországban, Portugáliában a régió igényeinek megfelelő hibridek előállítása érdekében, valamint Argentínában a téli tenyészkert elhelyezése okán. 1997-ben a Saaten-Union nemesítőházai az SWS irányítása alatt egyesítették kukoricanemesítési programjaikat, ezzel biztosítva a még intenzívebb és hatékonyabb nemesítést, a kitűzött nemesítési célok gyorsabb, és biztosabb elérését. Az SWS hosszútávon kíván megbízható partnere lenni a magyar termelőknek is, ezért már 1990-ben elindította magyarországi nemesítési programját. Ennek célja a magyarországi viszonyoknak leginkább megfelelő, és a Kárpát-medence országainak igényeit kielégítő hibridek előállítása. Az évről-évre bővülő nemesítési program – évente közel 50 hektár –, az intenzív nemesítés legfontosabb céljai a termőképesség és termésstabilitás növelése, a koraiság, a biotikus és az abiotikus stressz-hatásokkal szembeni rezisztencia, valamint a különleges minőségi, beltartalmi tulajdonságok felkutatása és vizsgálata. A tenyészkertekben előállított hibridek hatékony tesztelését Magyarországon az SWS kiterjedt kísérleti hálózata – évente közel 15.000 kísérleti parcella – biztosítja. Az SWS és a Saaten-Union magyarországi leányvállalatának együttműködése akkor vált határozottá, amikor 2002-től a Saaten Union Hungária Kft. termékpalettájára felkerültek a legújabb nemesítésű hibridek. Az URANUS (FAO 320), mint a korai éréscsoport elején, zöldszáron érő hibrid elsősorban azok érdeklődésére tarthat számot, akik viszonylag szerényebb költségráfordítás és kedvezőtlenebb termőhelyi adottságok mellett egy korán betakarítható, kalászos előveteményeként is szóba jöhető, stabilan termő, jó alkalmazkodóképességű hibridet keresnek. Korai, hideg talajba történő vethetősége valamint a tenyész-
időszak végéig is erőteljes szára biztosítja a szárítási költségek minimalizálhatóságát, ill. korai betakaríthatóságát. A ZAMORA (FAO 460), mely 2001-ben nyert állami elismerést, már annak az évtizednyi fejlesztőmunkának a sikerét jelzi, melyet az SWS Magyarországon folytat. Középérésű hibridként már a minősítő kísérletekben is jelezte, hogy a hazánkra oly jellemző aszályos években is kiemelkedő termés várható tőle, hiszen pl. 2000-ben termésszintje az összehasonlító fajtákét több mint 5 %-kal meghaladta. Köztermesztésbe kerülése után 2002-ben és 2003-ban is hasonló mértékben múlta felül termése az éréscsoport hibridjeinek átlagát. Kiemelkedő teljesítményét termelői viszszaigazolások is megerősítették mind a kifejezetten intenzív, mind extenzívebb termőhelyekről is. Zöldszáron érő hibridként vízleadóképesség tekintetében is állja a versenyt a csoportvezető hibridekkel, köszönhetően vékony csutkájának és az azon mélyen ülő szemeknek. A ZAMORA attraktivitását kiemelkedő teljesítménye és alkalmazkodóképessége mellett korai vethetősége és kiváló műtrágya-reakciója tovább növeli. A SUM 420 (FAO 420) nevű, 2002-ben állami elismerésben részesült hibrid egyesíti a középérésűek magas terméspotenciálját a koraiak vízleadásával. A szemre is tetszetős, magas növekedésű, szintén zöldszáron érő hibridet jó termőképességén felül elsősorban rendkívül gyors és dinamikus vízleadása teszi figyelemreméltóvá. Az államilag elismert középérésű hibridek hivatalos kísérletei szerint betakarításkori szemnedvessége 2002-ben közel 1,5 %-kal kedvezőbb volt, mint a csoportátlag. 2003-ban közel 9 t/ha átlagtermés mellett ismét 1 %-kal alacsonyabb szemnedvességgel takarították be, mint középérésű vetélytársait. Rendkívül erős, stabil szára lehetővé teszi a biztonságos „lábon” szárítást is. Mint az SWS hibridek általában, úgy a SUM 420 is jól tűri az alacsonyabb talajhőmérsékletet, így korai vetése is javasolható. A SUM 330 (FAO 330) hibriddel SIRIUS néven már találkozhattak korábban, hiszen 2002-ben ezzel a névvel került állami elismerésre. Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk okán kellett az eredeti elnevezést megváltoztatni és a Saaten-Union új típusú névadásához igazítani. Kiemelkedő teljesítményében és tulajdonságaiban azonban semmi sem változott! Átlag feletti termőképessége rendkívül dinamikus vízleadás-
16
Extra 5.
sal párosul. 2002-ben a koraiak átlagánál közel 1 %-kal alacsonyabb szemnedvességgel takarították be, 2003ban pedig csupán 1 hibrid mutatott nála jobb vízleadást a FAO 300-as éréscsoportban! A SUM 330 stabil, magas szárú hibrid, oldalra kihajló, igen nagy csövekkel. Elsősorban intenzív és félintenzív termőhelyekre javasoljuk, különösen oda, ahol kiemelt jelentőségű a szárítási költségek minimalizálása. 2004 tavaszán a Saaten-Union két olyan hibridet is bemutat, amelyek többcélú felhasználást, ill. új értékesítési lehetőségeket nyitnak meg a termelők előtt. A STARDUR (FAO 330), ill. a SUM 490 (FAO 490) hibridek közös jellemzője ugyanis, hogy kiválóan alkalmasak élelmiszeripari alapanyag (gríz, liszt) előállítására. Elsősorban a kemény, üveges szemek, az egészséges érési folyamat, az intenzív sárga szín, a kitűnő úszási szám azok a tulajdonságok, amelyek átlagon felül alkalmassá teszik ezen hibrideket az élelmiszercélú feldolgozásra. Mind hazai, mind külföldi malmok vizsgálatai egyértelműen megerősítették ezeket a pozitív tulajdonságokat. Míg a STARDUR egy igen korai betakarítást tesz lehetővé, addig a SUM 490
2004. február
azok számára nyújt új lehetőséget, akik az eddigi ipari kukoricák szántóföldi termőképességével voltak elégedetlenek. A SUM 490 a minősítő kísérletek 3 viszontagságos éve alatt (2001-2003) ugyanis a hagyományos, takarmány standardok termőképességét 3,7 %-kal múlta felül! További információk:
Saaten Union Hungária Kft. Tel./Fax: 74/566-055 e-mail:
[email protected] Tel.:30/ 9025-909 Területi képviselők Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye: Farkas Péter 30-335-4656 Pest, Nógrád, Heves, Borsod, Szabolcs, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun megye: Csikós Zoltán 30-335-4655
TERJESZTÉS – OLVASÓSZOLGÁLAT : FÜZESI ZOLTÁNNÉ Címünk: Mezőföldi Agrofórum Kft. 7101 Szekszárd 1. Pf.: 189.
Mobil: 30-9577-275, Tel/Fax: 74-414-376, Tel/Üzenetrögzítő: 74-511-111 M E G R E N D E L E M az alábbi kiadványokat:
❑ a 2004-ben megjelenő számokat, folyamatosan lemondásig.............példányban. Ára 5460 Ft, (külföldről 55 euró vagy 14460 Ft,) amely magában foglalja az áfá-t és postaköltséget. A lap példányonkénti ára 750 Ft áfá-val, postaköltséggel. ❑ a VESZÉLYES–24 c. kiadványt................példányban, amely a leggyakoribb gyomnövényeket és az ellenük való védekezés lehetőségeit ismerteti. Ára: 1 200 Ft/db áfá-val+postaköltség. ❑ AGROFÓRUM FÜZETEK - A NÖVÉNYEK „NÉGY TESTŐRE“ kiadványsorozatot...............példányban. "A szőlő növényvédelmének tervezése, szervezése – másképpen (Agrofórum Füzetek 7.) "Növényvédőszerekről - egyszerűen (Agrofórum Füzetek 8.) "Egyszerű növényvédelem a gyümölcsösökben (Agrofórum Füzetek 9.) "A zöldségeskert növényvédelme - egyszerűen (Agrofórum Füzetek 10.) Az áruk együttesen: 1 200 Ft, áfá-val és postaköltséggel. ❑ AGROFÓRUM EXTRA 2. Kukoricatermesztőknek c. különkiadványt...............példányban. ❑ AGROFÓRUM EXTRA 3. A kímélő és vízmegőrző talajművelés c. különkiadványt...............példányban. ❑ AGROFÓRUM EXTRA 4. A kukoricabogárról c. különkiadványt..............példányban. Az áruk egyenként: 450 Ft/db, áfá-val és postaköltséggel. Megrendelő neve: .............................................................................................. Tel.: Cím:
............................................................helység, ......................................................u. ...........hsz.
A számla címzettje: .......................................................................................... Tel.: Cím:
2004.
............................................................helység, ......................................................u. ...........hsz.
........................... hó ........ nap aláírás, bélyegző
2004. február
Extra 5.
17
Hogyan születnek nagy kukoricatermések a „kis Iowában”? Az 1962-ben alakult Naki Dózsa Mezőgazdasági Szövetkezet mai jogutódja a zártkörű Naki Mezőgazdasági Rt. természetesen a jogok mellett a kötelezettségekkel együtt örökölte meg a gazdaságot. Az rt. vezetése az átalakulás után felajánlotta az aktív és nyugdíjas üzletrész tulajdonosoknak egyaránt, hogy aki másképpen képzeli a jövőt és az itt folyó közös gazdálkodás ellenére van, annak kifizeti az üzletrészét. Így maradt 65 részvényes, akik közt 12 bírja az 51 %-ot és 9 külső érdekeltségű is található közöttük. Mindez az alaptevékenységet jó irányba befolyásolta, hiszen 2.150 ha bérelt területen – amiből 1.950 ha szántó – valóban okszerű gazdálkodás, célirányos, minőségcentrikus szakmai termelés indulhatott meg. A földbérletekért ötéves tartam alatti időre 1.100, öt év felett 1.210 Ft/AKt fizet az rt., függetlenül a művelési ágba sorolástól. Mindezt Soltész Gyula,, a Naki Rt. vezérigazgatója mondja el a fentieknél sokkal részletesebben – aki egyébként növényvédő szakmérnök – és nem túlzás talán azt állítani róla, hogy a kukorica szerelmese. Ennek magyarázata, hogy ez a térség adottságainál fogva valóban egy „kis Iowa”, hiszen a kukorica nagyon jól érzi itt magát, öröm vele foglalkozni az átlagosan 32 AK-s területeken. Szerelemből azonban nem lehet megélni a mondás szerint sem, ezért ökonómiai adatokkal támasztja alá érzelmi kötődését. Ebből kitűnik, hogy rossz eloszlású csapadékellátottság esetén is (460-660 mm/év, aminek jó esetben fele esik a tenyészidőszakban) 8-10,5 t/ha közötti kukoricatermések születtek. Ez, a kiszámíthatatlanul változó felvásárlási árakkal is tisztes jövedelem elérését tette lehetővé. A gazdaságon belül csökkent ugyan a kukorica vetésterületi részesedése, de még így is 50 % maradt. A másik 50 %-on az őszi árpa, a malmi minőséget és alomszalmát adó őszi búza, valamint a napraforgó osztozik, így a szakszerű vetésváltás megoldható. A nagy takarmányfelvevő a társaság sertéságazata, ahol 700 kocás állomány és szaporulata – ami 16-17 ezer db hízókibocsátást takar – gondoskodik arról, hogy „bőrbe kötve” még eredményesebb legyen az értékesítés, a gazdálkodás. Az ágazat már most is EU-konform számadatokkal büszkélkedhet – mint pl. az egy kocára jutó hízókibocsátás, ami 24-25 db évente – de más érték- és színvonal-mérő paraméterek is imponálóak. Persze van még
javítani való is – pl. az 1 kg élősúly előállításhoz felhasznált takarmány tekintetében – és a célirányos beruházások folytatása sem várathat sokáig magára. A prosperáló gazdaság rövid bemutatása után Soltész Gyula örömmel vállalkozik arra, hogy válaszoljon a kukoricatermesztéssel kapcsolatos kérdéseinkre, ugyanakkor nem titkolt érdeklődéssel várja, hogyan lehet egy cikkbe bezsúfolni azt a temérdek ismeretet, amiről beszélgetünk? Az alábbiakban kísérletet teszünk minderre. – Milyen szempontok indokolják a kukorica ilyen nagy területi részesedését a gazdaságon belül? A jövedelmezőségi vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a kukorica itt a nyerő növény – ehhez nem fér kétség. A jövedelmezőség, a társágazat kiszolgálása és a szakmaiság azok a kulcsszavak, amelyek ezt alátámasztják. A termelés színvonalát pedig évről évre javítanunk kell, annak ellenére, hogy szép eredmények jöttek az utóbbi években is. A kukoricatermelés mottója Nakon: „nagy termést elérni, kis költséggel!” Ehhez meg kellett találni a módszereket, a technológiai fogásokat a talajműveléstől a betakarításig. A költségcsökkentés viszont csak addig lehetséges, ameddig nem jár a terméseredmények csökkenésével. Vannak tartalékok a talajművelés, a gyomirtás, és a műtrágya-felhasználási technológiákban. Arra azonban nincs lehetőség, hogy a vetőmag-felhasználásnál vagy a fajtahasználatnál ugyanezt megpróbáljuk, hiszen szakmai értelemben ez nálunk konstans. – Valóban ilyen nagy szerep jut a termesztett hibridek kiválasztásának? Meggyőződésem, hogy a hibridkiválasztással, a szortiment-összeállítással és a vetőmagnormával lehet megalapozni a nagy terméseket. Ennek alapja a saját próba, vagyis a saját területeken való vizsgáztatás. Így volt mód annak megállapítására, hogy az 500-as FAOszámú hibridek az évek óta tapasztalható éghajlatváltozás következtében kiesnek, a 300-400-as hibridek viszont kiválóan és meggyőzően teljesítenek. A FAO200-as kukoricák pedig nyilvánvalóan csak szükség-kategóriát jelentenek. A „házi kísérletek” jelentősége tehát óriási, amitől a jövőben sem kívánunk eltekinteni
18 amellett, hogy a fajtatulajdonosok és forgalmazók tanácsait is megszívleljük. A döntést azonban nem engedjük ki a kezünkből. – A matematikai hasonlatnál maradva, tudjuk mi a konstans a termelési folyamatban, de mi a változó? Szerencsére többváltozós a folyamat, ezért a mozgástér alaposan kitágul e tekintetben. Említhetném mindjárt talajművelést, aztán persze sorban a többi éppen aktuális munkát is. Előbbinél valóban nagyon fontos, hogy optimális időben történjen és jó minőségben. A kukoricatermesztés már az elővetemény – ami kalászos vagy napraforgó – betakarítása után elkezdődik! Mindegyik őszi kalászos szalmája értékes alom, szükség van rá az állattartásban, ezért be kell takarítani. Utána a terület egy részén mélylazítás következik (5060 cm) – amire négyévente kerül sor – másutt tarlóhántás és vízmegőrző talajlezárás a nyárvégi program. Ez a munka nagyjából egy hónapot vesz igénybe, és biztosítja a gyomok gyors kelését. Következik a szántás, ami túl korán persze nem végezhető el, mert nagyon kiszáradhat és kigyomosodhat az ősz folyamán. Ennek érdekében inkább a tarlókat ápoljuk, hogy az őszi mélyszántás optimális időben – általában szeptember második felében – kezdődhessen. Van 100-150 ha „kedvezményezett” terület évente, amelyik a mélyszántás előtt szervestrágyázásban részesül. Az így leszántott területeknél számítani kell őszi gyomosodásra, ami még szántásápolást igényel. Az őszi tápanyagvisszapótlás, a műtrágyázás is erre az időszakra esik, ahol az előzetes talajvizsgálati eredmények alapján adott szaktanács segíti a munkát. Van persze ettől eltérés, hiszen a jó gazda a területein, minden foltot ismer, és egy megszállott kukoricatermesztő a kísérletezés élményét a világért sem adná fel. – Azért a tudomány és a technika legújabb vívmányainak gyakorlati alkalmazása és az ún. „szakmai finomságok” nélkül a kiváló termőhelyi adottságokkal sem lehetne ilyen látványos eredményeket elérni?! Természetesen a helyspecifikus kijuttatási rendszer gyakorlatával egyetértünk, amit a hozamtérképekkel látunk igazolva. A tápanyag-kijuttatásnál a hozamfokozó vagy szinten tartó kategóriákat ismerjük és alkalmazzuk. Minden gazda szereti, ha vannak kisebb titkai, saját ötletei, megfigyelései még akkor is, ha a tudomány fejlődése ma óriási segítséget nyújt ehhez a munkához. A cél ma a harmonikus- és semmiképp nem a feltöltő tápanyag-ellátás, mert utóbbira nincs szükségünk. Az alapműtrágya szuszpenzió formájában jut a földekre, mégpedig a rendelkezésre álló közel száz variációból kiválasztva és összeállítva a szükséges hatóanyagok arányainak figyelembevételével. A nyomelemek közül időszerű lesz a következő évben már a cink és mangán kiegészítés is, hiszen ezek az elemek ürülnek leginkább a talajból. A hatóanyag 0,5:1:1,5 arányú N:P:K. Említhetném persze a kitűnő gépkonstrukciókat is,
Extra 5.
2004. február
amelyek nélkül biztosan nem lennének ilyen eredményeink. Így az őszi mélyszántási munka dandárja Rábewerk váltva-forgató ekékkel történik, szántás elmunkálóval kiegészítve. Ugyanezek a gépek – számos nagyszerű állítási lehetőség jóvoltából – kiváló minőségben forgatják le a kukoricatarlókat is, immár több mint tíz éve. Törekedtünk arra, hogy a gépek jó minősége mellett elégséges kapacitással is rendelkezzünk, vagyis minden munkát optimális időben végezhessünk el. Ilyen pl. a tavaszi vízmegőrző simítózás, amely akkor kezdődik, amikor már taposási károk nélkül lehet a talajon dolgozni, tehát nem túl korán. Gép- és eszköz-kapacitás birtokában a tavaszi mintegy 1.300 ha kukorica és napraforgó vetés alá 5 nap alatt lezárjuk a talajokat. – A kukoricatermesztés gyakorlatában megoszlanak a vélemények a tápanyag-visszapótlás, de különösen a N-kijuttatás időpontjáról és módjáról. Önöknél mi a bevált gyakorlat e tekintetben? Az elméletek helyessége mindig a gyakorlatban igazolódik. Nálunk az osztott N tápanyag-kijuttatás vált be az évek során. Hiszem, hogy nemcsak egy elfogadható tápanyag-visszapótlási módszer állja ki a próbát, hiszen számos kiszámítható és legalább annyi ki nem számítható körülmény befolyásolhatja a tenyészidőszakban a növény számára a tápanyagokhoz történő hozzáférést. Biztosan helyes elmélet az egy időben kiadott teljes mennyiség is a kukorica – mint folyamatos tápanyagfelvevő növény – számára, hiszen a fejlődő gyökerek eljutnak a létfontosságú elemek egy bizonyos részéhez. Azonban az osztott tápanyag-kijuttatás legalább olyan jó eredményekkel szolgál. Két előnye is beigazolódott, hiszen tápanyagokból kevesebb illan el, kevesebb mosódik le, és válik ezáltal felvehetetlenné. Továbbá megmarad a gazdának az a nagyszerű érzése, hogy – a tervezett költségek túllépése nélkül – akkor adhat a növény számára, amikor az igazán igényli. Nos, ennek megfelelően kapja meg ősszel a kukoricavetésre kijelölt tábla a teljes P és K mennyiséget, valamint a folyékony N mennyiség 20 %-át. Tavasszal a magágy-készítő munkát megelőzően a 40 %-át, a vetéssel egyidejűleg ismét 20 %-át és a sorközművelő kultivátorozással pedig az utolsó 20 %-át. Ez összesen 170 kg/ha N-hatóanyag mennyiségnek felel meg, ami ezzel az osztott kijuttatási módszerrel a növény folyamatos igényét minden bizonnyal jól szolgálja. – A jövedelemcentrikus kukoricatermesztés kritériuma a költségek ésszerű csökkentésén alapul. Hogyan sikerült ebben eredményeket elérni? Öt éve már annak, hogy megfogalmaztuk a költségcsökkentés fontosságát és a technológiai folyamatban elodázhatatlanul megkerestük azokat a pontokat, ahol ezt megvalósíthatónak éreztük. A két legfontosabb területként a gyomirtást és a tápanyag-visszapótlást céloztuk meg, ahol – sok munkával ugyan – a költségek ökonómiai és technológiai optimumra történő leszorításával már az első évben szép eredményt lehetett elérni. Ehhez persze technikai eszközökre is szükség
2004. február volt, mint pl. JD-1760, 8 soros vetőgép, amelyet több funkcióssá kellett bővíteni. A dolog úgy indult, hogy elkezdtük „öltöztetni a karácsonyfát”, ami a vetőgép alapfunkciójának meghagyása mellett további technológiai fázisok egyidejű elvégzését is lehetővé tette. Kapott a vetőgép egy sávos folyadék kijuttató rendszert, amely a vetőgép mögött a herbicides kezelés egyidejű elvégzését szolgálja, egy fésűs takarást végző elem pedig elvégzi a preemergens szer bedolgozását. E készítmények hatásmechanizmusa csapadékfüggő, és az utóbbi évek száraz tavaszi viszonyai miatt ez a kiváló technológia is lassan felülvizsgálatra szorul. Ennek lényege az lehet, hogy a sávos módszerről nem lemondva, de posztemergenssé átalakítva kell a módszert valószínűleg alkalmazni a későbbiekben. – Első hallásra egy tökéletes gyomirtási technológia birtokában miért gondol máris egy következő, egy még jobban alkalmazható változatra? Talán további költségcsökkentés lehetősége rejlik a szerhasználat, a tápanyag-visszapótlás és az új technikai lehetőségek komplex alkalmazásában? A jelenleg alkalmazott sávos preemergens technológia ott alkalmazható, ahol a gyomflóra ezt el tudja fogadni – nincsenek évelő egy- és kétszikű gyomok – tehát a kapás kultúrára jellemző egy- és kétszikű egyévesek vannak jelen. Itt is elsősorban a T3-T4 gyomok a komoly ellenfelek, hiszen a T1 és T2 kategóriákba soroltak a korrekt magágy-készítés során eltűnnek a területről. Természetesen azért foltokban előfordulnak évelők is, amelyekkel szemben posztemergens foltkezelést alkalmazunk, s így összességében jól karbantarthatók a kukoricatermő területeink. Az ökonómiai „varázslat” abban áll, hogy ezzel a sávos preemergens módszerrel a ma ismert és kukoricában általánosan alkalmazott preemergens technológiák költségének 40 %-ából megoldható a hatékony kezelés. A „díszített karácsonyfa”, vagyis a „felöltöztetett vetőgép” elv lényege tehát, hogy a vetéssel együtt megy a starter műtrágya – folyékony N és P, utóbbi egy ideje a korai antociánosodás megszüntetésére – és a preemergens herbicid kijuttatás, továbbá egy granulátumkijuttató rendszer gondoskodik a talajfertőtlenítő szer talajba juttatásáról, amely a csoroszlya mögött kerül a magágyba. Ez utóbbi műszaki megoldás, kialakításánál fogva további két lehetőséget rejt. Alkalmas a granulátum közvetlenül mag mellé helyezésére, és sávos szórására is. Ez a megoldás alkalmas lett volna a sávos, preemergensen alkalmazott gyomirtószer-granulátum kijuttatására is. Sajnos, egyelőre nem hozzáférhető a kereskedelemben olyan pontos szemcseméretű, egyés kétszikűek elleni komplex hatóanyagot is tartalmazó, jó vízoldékonyságú, jó hatástartamú granulált készítmény, amely a gépnek ezt a funkcióját kiszolgálhatná. Így a komplex védelem érdekében csak a folyékony technológia alkalmazható továbbra is. A tábláinkra adaptált gyomirtási technológia nálunk nem érte el a 7.000 Ft/ha költséget. – Az évről évre bizonyíthatóan mind kevesebb csa-
Extra 5.
19
padék nagyon kedvezőtlenül befolyásolja a korábban jól bevált gyomirtási technológiák eredményességét. Hogyan lehet mégis gyommentesen tartani, „lefedni” a kukorica állományt? Kiszámíthatatlan, ugyanakkor döntő fontosságú tényező lehet a csapadék a gyomirtási technológia szempontjából. Preemergens kezelés „nem működik” eső nélkül. A presowing technológia csapadékfüggő ugyan, de sok csapadék esetén szintén eredménytelen. Ezért a kevésbé esőfüggő posztemergens technológiára érdemes talán nagyobb figyelmet fordítani a jövőben. A kezelések „pillanat”-jellege azonban korlátokat szab, hiszen ha a kukorica fenológiai állapota túljut az optimális kezelési időszakon, akkor már fitotoxikus tünetek jelentkezhetnek. Ha még nem kelt ki a gyom, akkor nem sokat ér, mert nincs tartamhatása. Természetesen a gyomirtási technológiát a területek adottságainak ismeretében lehet csak oly módon optimalizálni, hogy a költségek már-már a hihetetlenség határát súrolják. Így sikerült a közelmúltban 700 Ft/ha táblaszintű (85 ha-os táblán) szerköltséggel eredményes gyomirtást végezni. Ez sokak számára valóban hihetetlennek hangzik, de igaz – hiszen önmagát nem csapja be az ember. Kiegészíteném azzal, hogy véleményem és meggyőződésem szerint az ilyen eredmények csak a gazdálkodók egy szűk rétege számára érhetők el, akik valóban szakemberek – a szó valódi értelmében –, akik az ismeretek, az alkalmazási praktikák, a kockázatok és az eszközök birtokában vannak, és ezek figyelembevételével dolgoznak. – A kukorica vetésidő mennyire igazodik a naptárhoz? Meglepne, ha éppen a vetés körül nem alkalmaznának valami finom szakmai fondorlatot… Ideális időpont a 8-10 °C-os talajhőmérséklet, akkor, ha az megfelelő talajnedvességgel párosul. Ilyen talajviszonyok mellett 7 cm az ideális és évek óta bevált vetésmélység, amely csak akkor lehet ennél több, ha valóban nagyon száraz viszonyok uralkodnak a talaj felső rétegében. A JD vetőgép nagyon könnyen kezelhető, állítható, és gyorsan üríthető a fajta-váltások között. A vetőgép menetsebessége soha nem haladhatja meg a 10 km/h-t, hiszen az a minőség rovására mehet. Nem tartható ugyanis biztonságosan a vetőmag-normával összhangban a 17-25 cm közötti tőtávolság és a vetésmélység sem lesz egyöntetű. Ez utóbbi viszont feltétele az egységes, egy időben történő kelésnek, ami a naki határban szerencsére jellemző. Ha elérkezik a vetésidő, akkor a gépek 24 órában dolgoznak, hogy az 1.000 ha-t meghaladó területen a kukorica-vetőmag mielőbb a talajba kerüljön. Mire az utolsó ha-ok vetése folyik, addig az elsőként vetett területeken már a kelés örömteli tényét regisztrálhatjuk elégedetten. Ez azt jelenti, hogy két géppel 10 nap elegendő a vetés elvégzéséhez, hiszen az égi csatornák sajnálatos tavaszi „eltömődése” nem nagyon hátráltatja a munkát. A tőszám tekintetében egy picit fölfelé korrigálunk, ami azt jelenti, hogy a fajta szortimentet figyelembe véve 78-82 ezer mag/ha közötti mennyiséget vetünk ki. Ez a FAO 300 és 400-as számú hibridek ajánlott vetőmag-normá-
20 inál valamivel több. A kukorica nem kompenzálja a tőhiányt olyan mértékben, mint az elvárható lenne, ezért kell a tőszám biztonsága. Én a magam részéről egy cső párti vagyok, az esetleges második az „grátisz”, de nem az növeli lényegesen a terméseredményt. – A technológiai elemek közül a növényápolás mechanikai munkái nagyon felértékelődtek a kukoricabogár megjelenése óta. Önöknél ez hogyan valósul meg és milyen tapasztalatokkal? A sorközművelés eszköze a kultivátor, ami természetesen a sávos gyomirtás alkalmazásával együtt tökéletes. Első alkalommal az a feladata, hogy lazítsa a talajt, és a kelő gyomokat pusztítsa el. A másodiknál, amellett hogy lazít, gyomot irt, töltöget, még tápanyagot is juttat ki, ill. azt betakarja. A kultivátor szerepét a kukoricabogár megjelenése és elterjedése óta ismét érdemes átgondolni! A kultivátor szerepe ugyan nélkülözhetetlen volt eddig is, mert jelentős költségmegtakarítást eredményezett a hatékony gyomirtó munkája révén. Ugyanez elmondható a kibővült funkciója – a folyékony műtrágya kijuttatás – után is, hiszen az eloszlás, a pontos felhasználási helyhez juttatás és így a veszteségek megakadályozása révén szintén nagyon gazdaságosan dolgozik. Öregapáink sem véletlenül adagolták „kiskanállal” a kukorica tövéhez a pétisót annak idején, felismerve azt, hogy így hasznosul legjobban a növény számára – idézi a múltat a szakember. Aztán felemlíthetném ismételten a csapadék eloszlásbeli fontosságát, mert ha keléskor, meg virágzáskor van kiadós eső, akkor számíthatunk nagy termésre. Sajnos az utóbbi időben nem így jött össze, és a tenyészidőszakban egyébként is több vizet igényelt volna a növény. Ezért még hangsúlyosabbá válik a téli-tavaszi vízmegőrzés jelentősége, mert ez az egyetlen limitáló tényező, amibe nincs beleszólásunk a öntözés nélkül. – Megkerülhetetlen téma a kukoricabogár, amely a Tolna megyei térségben már évek óta jelen van és károsít. Hogyan és milyen eredménnyel sikerült felvenni ellene a harcot? Szinte kizárólag a kukoricabogár lett „a kártevő” az utóbbi néhány évben – állíthatom most már bizonyossággal. Mindenkit szívesen beengedünk a gazdaságunkba, aki a kukoricabogár elleni védekezésben valami újat, használhatót tud mondani, s azt nálunk – hangsúlyozom, hogy nálunk – bizonyítani is tudja. Ez a komplex védekezési technológiánk egyik fő eleme és a cél érdekében „áldozunk fel” monokultúrás területet. Jelenleg is rendelkezésre áll 30 ha, ahol bármelyik bejelentkező avatott szakember bizonyíthatja, hogy van garantáltan eredményes módszere, amiből értelemszerűen a Nak Rt. is szeretne profitálni. Az önerő ugyanis ehhez a hatalmas feladathoz kevésnek látszik, annak ellenére, hogy a technikai eszközökben, felkészültségben – talán szerénytelenség nélkül mondhatom – nincs hiány. Ma azt tesszük a kártevő ellen, amit az ismereteink és tapasztalataink alapján leginkább jónak találunk. Az egyik védekezési hely a fekete tarló, amely elveszi az imágó életterét, s nem tud
Extra 5.
2004. február
eredményesen petét rakni. A másik lehetőség gradáció idején, a légi úton történő védekezés (Diabro CS + Invite EC) ellene. A más területekről való betelepülés – a nagyon erős migráció – ellen azonban ez sem elegendő védelem minden esetben. Természetesen emellett a szakszerű vetésváltás már évek óta napirenden van, mint ahogy a monokultúrás termesztés is gyakorlatilag megszűnt. Ez utóbbi kényszerű kukorica vetésterület csökkenéssel járt, amit 25 milliós nyereség kieséssel tudomásul kellett vennünk. A lárvakártételt sikerült eddig szinte teljesen elkerülni, védekezést a kísérlet szintjén és preventív okokból mégis végeztünk. Az imágók ellen a területről való kiszorítás elve vált be eddig leginkább. A kukoricabogár megjelenése óta arra készültünk, hogy ne engedjük be a gazdaságba. A következő két év annak jegyében telik, hogy megtanuljunk együtt élni a kártevővel, annak jelenléte és minimális kártétele mellett. Az ezt követő években pedig szeretnénk ismét nagyobb területen, a jelenlegi 75 %-án nagy termésekkel – monokultúrában is – biztonságosan kukoricát termelni. – A nagy kukoricatermések biztonságos betakarítása, tárolása és különösen a jó áron való értékesítése sem könnyű feladat mostanság. A „vantól ugyan nem kell félni”, ahogy az öreg gazdák mondják, de azért 8-10 ezer t kukorica sorsáról, felelősen hogy lehet jól dönteni? A kukorica a hízlalás alapanyaga az rt.-ben, éppen ezért a betakarítási munkát is alapvetően meghatározza. Amikor a víztartalom 20 % alá esik, megindul a munka. A terület 1/3-án termő kukorica mennyiséget propionsavas tartósítással kezelve, ún. nedves tárolással készletezzük 18 % víztartalommal – amely toxinszint növekedését gátló módszer – az állatok részére. Itt megtakarítás jelentkezik a szárítás mellőzése miatt, amelyet a tartósítószer költség valamelyest csökkent. A többi termés árualapot képez, amely általában nagyon jó minőségű. Ennek oka, hogy a JD 2266 „lejtőkiegyenlítő” rendszerű kombájnok minőségi munkát végeznek, a tisztító és szárító után pedig közel 100 % tisztaságú, 2 % alatti törtszem-tartalmú áru képződik, amit a piac már sajnos nem igazán ismer el az árban. Az értékesítésben is lehet rutint szerezni, és ezt igyekszünk érvényesíteni. A tartósan eredményes, magas színvonalú kukoricatermesztéshez tehát nem elég sem külön az elméleti, sem külön a gyakorlati tudás megszerzése, a kettő „összegyúrt” változata lehet csak üdvözítő. Nagyon sok megfigyelés, saját tapasztalat és kísérletezés kell ahhoz, hogy kiegészítse a lexikális ismereteket, nem beszélve arról a külön – szinte megtanulhatatlan – érzékről, amellyel a termést a legjobb időben a legjobb áron értékesíteni lehet. Ez utóbbi mozzanat további, nem remélt többletjövedelem elérését teszi lehetővé, átírva akár a teljes termelési folyamat ökonómiáját, és még nagyobb kedvet generál a jövőbeni kukoricatermesztéshez. Nagy Zoltán
26
Extra 5.
2004. február
A fajtaválasztás dilemmái a minősítő szakember szemével…
A genetikai haladás nyomon követése kukorica fajtakísérletekben „Adj egy pontot, amelyen megállhatok és kimozdítom a Földet!” (Archimedes) Dr. Szieberth Dénes OMMI, Budapest
Nem egyszerű dolog élő rendszerek teljesítményét mérni. Különösen, ha túl sok a nem mérhető elem. Szinte lehetetlen, ha a mérhető elemek hatását sem tudjuk pontosan megmondani. A fajták teljesítménymérése mégis „működik”. A kísérletező nem tesz mást, mint sok mozgó pont (mennyiségi és minőségi tulajdonságok) egymáshoz viszonyított elmozdulását figyeli. Ha már eleget figyelt, megadatik a pillanat, amikor felkiálthat: „Most! … – mintha történt volna valami!” A haladás ára A gyakorlat sajátosan reagál az újdonságokra. Egyrészt érdeklődik irántuk, mert mielőbb szeretné kihasználni a bennük rejlő gazdasági előnyt. Másrészt tartózkodik tőlük, mert az új mindig rejt magában kockázatot. A kockázat természete szintén kettős. Előfordul, hogy az új mégsem jobb, mint elődei, sőt később, már a kísérletek befejezését követően derül ki róla, hogy kedvezőtlen tulajdonságokat is hordoz. Az új hibrid előnyei megfelelő agrotechnikai és agroökológiai körülmények között fejeződnek ki az elvárt mértékben. A kellő termelési tapasztalat megszerzéséhez, így a megbízható, sokat termő fajták kiválasztásához is idő kell, s addig nem jelentkezik a többlethaszon. Nem ritka eset, hogy a már elfelejtett hibrid teljesítménye még mindig felülmúlná a helyette választottat. A kérdés önként adódik: ez a termelő normális kockázata, a haladás ára, vagy egyszerűen csak tévedés? Cikkbeli barangolásunk nem öleli fel a teljes fajtaválasztékot, sőt nem tér ki a kisebb jelentőségű igen korai és késői érésű csoportok jellemző fajtáinak vizsgálatára sem. Még akkor sem, ha ezzel megfosztjuk magunkat a Helga – elismerve 1990-ben, s még ma is az igen koraiak standardja, vagy a Florencia – elismerve 1993-ban – szintén „lecserélhetetlen” standard a késői érésűek között – tiszteletet parancsoló teljesítményeinek értékelése során átélhető élvezetről. Megelégszünk a nagyon markáns Asgrow 043 (korai érésű) és a Colomba (középérésű) hibridek történetének és ezen keresztül az őket kísérő stabil, vagy kevésbé megbízható fajták sokéves eredményeinek bemutatásával. A kimondott, leírt kételyek és tanulságok segítséget nyújt-
hatnak a hibridválasztás során. Egyikük sem volt hivatalos standard, viszont mindkettőt széles körben termesztik még ma is. Népszerűségük illusztrálására elmesélek egy, a Colombával kapcsolatos epizódot: Közös kísérleti szemle során egy jól ismert nemesítő megállt a Colomba parcellájánál, s megjegyezte: „Szép is, jó is ez a Colomba, de azért van egy hibája!” „Mi az?” Kérdeztem vissza gyanútlanul. „Nem a mi fajtánk!” – volt az egyszerű válasz. A fenti két fajta történetének bemutatása különösen megfelelőnek tűnik abból a szempontból, hogy mindketten a honi hibridkukorica-termesztés tanulságos, sok ellentmondással teli korszakát fémjelezték. A korszak első felére a politikai és gazdasági rendszerváltás mezőgazdasági termelést is érintő jelenségei nyomták rá bélyegüket (technológiai színvonal visszaesés, a termelés 1950-es évekéhez hasonló „átpolitizálása”, birtokrendszer váltás, a vetőmag kereskedelem átalakulása stb.), miközben új, korszerűbb, s nagyobb teljesítményű hibridek kerültek köztermesztésbe. A korszak második felét – a mezőgazdálkodás fokozatos konszolidációjával együtt – a verseny felerősödése, s az elismert hibridek számának jelentős növekedése jellemezte (1. ábra). A mozgás természete Felvetődhet a kérdés, hogy mit mérünk: az új fajták tényleges teljesítményelőnyeit a régebben nemesítettekkel szemben, azaz a nemesítői munka tényleges eredményét, vagy a korábban nemesített hibridek „elöregedését”, azaz a kórokozókkal szembeni ellenállóságuk gyengülését, a fejlődő termesztéstechnika kínálta lehetőségekkel szembeni érzéketlenségüket? A kukorica esetében szerencsések vagyunk, hiszen a beltenyésztéses hibridizáció adta lehetőségek miatt a nemesítőnek érdeke a fajtaváltás. Gyorsan eltűnnek a leszálló ágba került fajták, s a fajtakísérletekben többnyire a tényleges genetikai haladás mérésére adódik lehetőségünk. Az OMMI fajtakísérletei bizonyos értelemben tartamkísérleteknek is felfoghatók. Az egyes standardok több éven keresztül mérik az újak teljesítményét, s ez fordítva is igaz: a standardok teljesítményét is évről évre mérik az új fajták. Az államilag elismert fajtáknak az ország különböző pontjain beállított kísérleteiben együtt találhatók a jól ismert, több éven keresztül szereplő, a köztermesztésben nagyobb területen rendszeresen elve-
Extra 5.
2004. február tett hibridek s a legújabbak is. A köztermesztésbe kerülő növényfajtákkal szemben elvárás, hogy minél változatosabb ökológiai és termesztéstechnikai körülmények között hozzanak jövedelmező termést. A fajtakísérletek egyik fő célja éppen az, hogy az alkalmazkodóképességet vagy annak hiányát megállapítsák. A hibridkukorica fajták örökletes felépítésüknél fogva eltérően válaszolnak a különféle időjárási anomáliákra. Egymástól eltérő módon tűrik a tápanyag- és vízhiányt. A vizsgálati időszak alatt próbára teszik őket különféle talajok, időjárási körülmények, vetésidő eltérés, abszolút vagy relatív tápanyaghiány, stb. Magyarországon 3 éves vizsgálat szükséges az állami fajtaelismeréshez, majd az ezt követő hosszabb rövidebb mérés és megfigyelés az elismert fajták kísérletében általában elegendő ahhoz, hogy a hibridek legfontosabb alkalmazkodóképességbeli tulajdonságaira fény derüljön. A statisztikai adatokból kitűnik, hogy az átlagosan 46 éves megfigyelési idő alatt szinte valamennyi kritikus környezeti esemény előfordul a fajta életében. Joggal bizakodhatunk abban, hogy a megfelelő módszerekkel feldolgozott kísérleti adatok eredményeként a gyakorlati termesztés számára hasznos információt kapunk.
27
náltak egy olyan fix pontot, ahonnan az első pillanatra kaotikusnak tűnő állapot – ha nem is teljesen – de valamelyest átlátható. Asgrow 043 Az Asgrow 043 1994-es elismerését követően 1995ben kezdte pályafutását az államilag elismert szemeskukorica hibridek kísérletében, s 105 %-os teljesítménnyel 19 csoporttársa közül a 3. helyen végzett. Az 1993-ban elismert Occitan (107.8 %) és az 1992-ben elismert Stira (107.2 %) előzték meg. Az időjárás ebben az évben csak a Dunántúlon kedvezett a kukoricatermesztésnek. Az Alföldön a szárazság és a júliusi forróság súlyos károkat okozott. A következő évben, 1996-ban (kedvezőbb általános időjárási feltételek mellett) meglehetősen nagy különbséggel ugrott az első helyre (110.1 %). Huszonkét versenytársa közül az Occitan 106.4 (második helyen), az 1995-ben elismert Madona (negyedik helyen) 105.7 %, a Stira (ötödik helyen) 105.6 %, s az 1991-ben elismert Furio 105.5 % teljesítményt nyújtva követte. (A Nemzeti Fajtajegyzékből időközben törölt hibrideket nem említem.) Állócsillagok
A kísérleteknek is van saját természetük A kísérleten belüli ismétlések, az adott évben használt több kísérleti hely, a több éves megfigyelés és az adatfeldolgozási módszerek biztosítják a hibák lehetőségének és megnyilvánulásának csökkentését. Az OMMI által folytatott államilag elismert hibridek kísérletében a módszerek és elvek állandóak, de a fajtaösszetétel évről évre változik. A fajtajelöltek három éves megmérettetését szolgáló hivatalos kísérletekben standardokat használnak. Ők jelentik a „fix” pontot. Az államilag elismert hibridek kísérletében ezt a sokkal bizonytalanabb kísérleti átlag helyettesíti. Sokszor tűnik a fajták értékelése egyfajta szafári vadászathoz hasonlónak, amikor száguldó autóból kell a szökkenő gazellára ugró gepárdot eltalálni. A rendelkezésre álló adatok áttekintése során megállapítottam, hogy azért ennél könynyebb dolgunk van. Talált módszer Az államilag elismert fajták kísérletében már lehet tudni, hogy a szereplők az elismeréshez szükséges vizsgálati időszak átlagában az éppen ügyeletes standardok értékét a legfontosabb tulajdonságokban elérték, vagy meghaladták. Esetünkben a példa fajtákat hasonló teljesítményt nyújtó, széles körben ismert és termesztett fajták kísérték. Az alább felsorolt kísérő fajták eddigi piaci életük során általában elérték a 3-6 %-os részarányt (egyik-másik még nagyobbat is). Sikerült tehát a puskához „támasztó villát” találnom. Az Asgrow 043 mellett az Occitan és a Furio tartottak ki, távolabbról kísérte őket a DK 386. A Colombát a Dekalb 493, Dekalb 471, DK 527 és (2002-ben egy év szünettel) a Tornádó kísérték el. Így együtt már felkí-
Kövessük tovább a történetet a 2. ábra segítségével! Az ábráról leolvasható, hogy az Occitan, jóllehet többször volt első, előnye nem volt olyan meggyőző, mint versenytársáé. Így alakulhatott, hogy a vizsgált 9 év eredményeit összesítve minimális előnnyel (0.6 százalékpont) az Asgrow 043 került ki győztesen. A Furioval szembeni terméselőny meggyőzőbb (3.1 százalékpont) volt. Az időjárás kedvezően alakult 1997-ben, és soha nem látott nagy terméseredményeket produkált a fajtakísérletekben. A kísérletekben ekkor 31 korai fajta szerepelt. Az Asgrow 043 (106.7 %) az 5-ik helyen végzett az első Occitan (107.5 %), a másodikként befutó, 1997-ben regisztrált Alpha (107.4 %), a harmadik helyezést elért Evelina (107.3 %), s a negyedik DK 443 (107.2 %, szintén 1997-ben elismerve) mögött. A Furio 106.1 %-os teljesítménye ebben az évben a 6. helyezéshez volt elegendő. A következő év – 1998 – nem szolgált meglepetéssel az élen. Az átlagosnál melegebb és csapadékban is bővelkedő nyári hónapok kedveztek a kukorica fejlődésének, jóllehet az előző évi kiemelkedő teljesítményt (11.72 t/ha kísérleti átlag) nem érték el a hibridek. A 33 hibriddel képviselt korai csoport termésátlaga 1998ban 10.77 t/ha volt. Az Asgrow 043 107.1 %-kal a negyedik volt, az Evelina (107.6 %), az Alpha (107.4 %), és az Occitan (107.2 %) előzték meg. Az ötödik helyre a Kiskun SC 4388 (106.9 %), a hatodikra a Peso (106 %) érkezett. A verseny szorosságára jellemző, hogy az első és a hatodik helyezett között a különbség nem éri el a két tized tonnát, míg a SZD5% több mint 0.4 tonna. Az államilag elismert hibridek kísérleti eredményei – megjegyzem, az országos termés szempontjából is – az 1999-es esztendőben megközelítették az 1997-ben elért eredményeket. Az Asgrow 043-as még egyszer – s úgy
28
Extra 5.
2004. február
1. ábra
2 00 2
2. ábra
Államilag elismert korai érésű hibridkukoricák kisparcellás kísérleti eredményei, 1995-2003
4
%-os eltérés a Colomba termésétől
0 -2 -4 -6 -8 -10
Relax
Danubius
DK 366
Goldaris
KWS 383
DeKalb 386
Sirius
Asgrow 043
0
-5
-10
-15
-12
DK 527
Occitan
Furio
Kísérleti átlag
DK386
1996 1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
Kísérleti átlag
1998
1999
2000
2001
2002
2003
8. ábra
eltérés a Colomba termésétől, t/ha
-0.5
-1.0
-1.5
2002
1997
Államilag elismert középérésű hibridkukoricák kisparcellás kísérleti eredményei, 2001-2003
1.0
0.0
2001
Tornádó
3. ábra
0.5
2000
Dekalb 493
2003
Államilag elismert korai érésű hibridkukoricák kisparcellás kísérleti eredményei, 2000-2003
1.0
Dekalb 471
-20
-16
2003
-2.0
0.5
0.0
-0.5
-1.0
-1.5
2001
2002
2003
átlag
1.0
2002
2003 Kiskun SC 4410
Maraton
Szegedi TC 377
SUM 420
Kalis
KWS 474
Kiskun 4474
Szegedi 463
Anjou 425
Kiskun SC 4389
-3.0 átlag
Átlag
Kiskun SC 4337
Danubius
DK 366
Goldaris
DeKalb 386
KWS 353
Kanada
KWS 383
Furio SC
Alpha
Occitan
PR37M81
Asgrow 043
DK 443
PR37M34
DK 391
DK 440
-2.5
Kiskun 4368
Átlag
Kiskun SC 4345
2003
Alteza
2002
DeKalb 493
2001 -2.0
-2.0
Kiskun SC 4442
-1.5
-1.5
Zamora
-1.0
-1.0
DeKalb 471
0.0 -0.5
0.0 -0.5
Celest
0.5
0.5
PR36R10
1.0
DeKalb 527
eltérés a Colomba termésétől, t/ha
1.5
Maraton
9. ábra
Államilag elismert középérésű hibridkukoricák kisparcellás kísérleti eredményei, 2002-2003
Colomba
Államilag elismert korai érésű hibridkukoricák kisparcellás kísérleti eredményei, 2001-2003
Szegedi 463
KWS 474
Kiskun SC 4389
Kiskun SC 4442
Kiskun 4368
Anjou 425
átlag
Alteza
DeKalb 493
Celest
DeKalb 471
Colomba
PR36R10
DeKalb 527
Kiskun SC 4337
Danubius
DK 366
DeKalb 386
KWS 353
Kanada
Átlag
Furio SC
Alpha
Occitan
Asgrow 043
PR37M81
DK 443
DK 391
-2.0
4. ábra eltérés az Asgrow 043 termésétől, t/ha
7. ábra
5
-14
eltérés az Asgrow 043 termésétől, t/ha
PR37M34
PR37M81
DK 443
LG 3362
Államilag elismert középérésű hibridkukoricák kisparcellás kísérleti eredményei, 1996-2003
10
2
%-os eltérés az Asgrow 043 termésétől
DK 391
2 00 3
átlag Kiskun SC 4337
2 00 1
Szegedi SC 352
2 00 0
PR38A24
DK 440
1 9 80
2003
Kiskun 4343
1 9 95
2002
-2.0
31
Kanada
1 9 90
-1.5
KWS 353
86
-1.0
KWS 381
77
-0.5
átlag
250 194
0.0
Mv TC 277
317
0.5
Alpha
335
1.0
Furio SC
eltérés az Asgrow 043 termésétől, t/ha
4 00 3 50 3 00 2 50 2 00 1 50 1 00 50 0
Államilag elismert korai érésű hibridkukoricák kisparcellás kísérleti eredményei, 2002-2003
1.5
Occitan
Az államilag elismert kukorica hibridek számának alakulása 1980 és 2003 között
5. ábra
Extra 5.
2004. február
29
6. ábra
lett kiértékelve), s az „élcsapat” megbomlása a lehetséges kritika árnyékát is vethetik a kísérleti eredményekre, 0.9 jóllehet az értékelt kísérleti helyek C.V. (variációs együttható, amely a kísérlet 0.4 megbízhatóságára utal) értékei nem adtak ilyesfajta aggodalomra okot. Et-0.1 től az évtől az Asgrow 043 előnye a kísérleti átlaghoz folyamatosan romlik, -0.6 jóllehet a vele együtt indult, s mindezidáig kitartó hibridekhez való viszo-1.1 nya (Occitan, Furio, DK 386) nem vál-1.6 tozott. (3. ábra) A kukoricatermesztés szempontjából kedvezőbb időjárás a 2001. évben nem tükröződik vissza a fajtakísérleti összesített átlagban. Az értékelt 11 kísérleti hely átlaga (10.14 t/ha) alig különbözött a 2000tűnik, utoljára – „megmutatta foga fehérét”, második ik évben elért 10.06 t/ha-tól. A kísérleti helyek közötti lett 110,9 %-os teljesítménnyel. Körülötte a (néhány tagkülönbség viszont csak 2 tonna körül alakult hektárongal kibővült) megszokott csapat. Az Occitan 112.4 %-kal ként, míg 2000-ben ugyanez az adat 5.06 tonna volt. Az lett első, a Nonius 108.5 %-kal a harmadik, a Bonanza Asgrow 043 108.3 %-os teljesítménye már „csak” a 7. he108.1 %-kal a negyedik, s az Alpha 108 %-kal az ötödik lyezésre volt elegendő. A korábban bejegyzett Alpháthelyezett. tól (109.3 %) eltekintve 2000-ben a DK 391 (108.4 %), a Az ezredforduló (a 2000. év) nemcsak az időszámíPR37M81 (108.6 %), illetve 2001-ben a Nemzeti Fajtatásban hozott változást, hanem a magyarországi (hibridkukorica) fajtahasználatban is újabb fordulat évének jegyzékbe felvett DK 440 (112.3 %), a tiszavirág életű tekinthető. Ettől az évtől kezdve új hibridek jelennek PR37H24 (110.6 %) és a PR37M34 (110.2 %) előzték meg a Nemzeti Fajtajegyzékben, amelyek megváltoztat- meg (4. ábra). A kelés idején drótféreg tizedelte a kukoricát, később ják a korai éréscsoport eddigi vezető fajtáinak helyzehőstressz, a termést is jelentősen rontó, járványszerű tét. A hagyományosnak mondható versenytársak négolyvásüszög fertőzés, és általánosan aszály jellemezte melyike (Occitan: 12. hely, 104.8 %, Furio: 16. hely, 103 a köztermesztést és a kísérleti tevékenységet egyaránt %) kissé hátrább szorult a rendkívül forró és száraz, 2 0 0 2 -ben. (Az országos termésátlag 6.3 t/ha-ról 5.1 t/haegyenetlen keléshez vezető agrotechnikai hibákkal terhelt 2000. évben. Az Alpha (4. hely, 108.8 %) megma- ra esett vissza, 2001-ről 2002-re.) Az Asgrow 043 106.2 radt a közvetlen környezetben, míg a frissen elismert %-os teljesítménye a sok „befurakodó” miatt a 9. helyet PR37M81 (113.7 %) vette át a vezetést. Az Asgrow 043 biztosította (5. ábra). Azért kell itt egy pillanatra megállni és értékelni az 108.6 %-os teljesítménnyel került az 5. helyre. Az adatok eredményt, mert az egyre nagyobb teljesítményű hibriönmagukban még nem mutatják, hogy jelentős változás indult a fajtakínálatban. A kísérleti átlagot jelentő- dek nagyobb száma is érezteti hatását a kísérleti átlagsen meghaladó teljesítmény sem utal arra, hogy a pél- ban. Talán ez az a pont, ahol a cikk által célul kitűzött, a dának választott fajta „romlásnak indult” volna. A kísér- terméseredményben megmutatkozó genetikai haladás leti helyek nagy selejtezési aránya (20 elvetettből csak 6 kétséget kizáróan tetten érhető („…- mintha történt volna valami”!). Az Asgrow 043-at már 10. ábra „hagyományosan” megelőző DK 440 Államilag elismert középérésű hibridkukoricák (119 %), DK391 (115 %), PR37M34 1.0 kisparcellás kísérleti eredményei, 2003 (109.6 %), PR37M81 (106.9 %) mellé az LG 3362 (110.4 %), PR38A24 (108.8 %) 0.5 és a Szegedi SC 352 (108.1 %) is betársult. A régieket a DK 443 (109.3 %) 0.0 képviselte a jobbak táborában, míg a -0.5 korábbi „holdudvarba” tartozó Occitan (103.6 %) és Alpha (102.3 %) tartot-1.0 ták az „alsó szomszéd” pozícióját. A Furio (99.9 %) ebben az esztendőben -1.5 kicsit lemaradt. A beállított 21 kísérletből 9-et tud-2.0 tunk bevonni az értékelésbe az utolsó 100 év legforróbb nyarával dicsekedhető 2003-ban. A kísérleti átlag egy tonnával volt kevesebb, s ugyanennyiRelax
Kiskun 4350
Kiskun SC 4410
Kiskun Sc 4472
Szegedi TC 377
SUM 420
Kalis
Cathar
Goldami
Kiskun 4474
Kiskun SC 4389
Szegedi 463
Szegedi 455
Kiskun SC 4345
Alteza
Kiskun 4368
Kiskun SC 4442
Zamora
DK 526
DeKalb 493
PR36N70
DeKalb 471
DKC 5211
Kiskun SC 4337
Stardur
Goldaris
Danubius
Galga
DK 366
KWS 474
Maraton
Satolas
KWS 383
Kiskun 4343
Eric
Sirius
KWS 381
Szegedi 331
KWS 353
átlag
DeKalb 386
Anjou 425
Mv TC 277
KWS 328
átlag
Kiskun TC 4420
Kanada
Szegedi SC 352
PR37M34
Alpha
Asgrow 043
LG 3362
Furio SC
Celest
Occitan
DK 443
PR37M81
Colomba
Hunor
DK 391
PR36R10
PR38A24
DK 440
DKC 3511
DeKalb 527
eltérés a Colomba termésétől, t/ha
DKC 4626
eltérés azAsgrow 043 termésétől, t/ha
Államilag elismert korai érésű hibridkukoricák kisparcellás kísérleti eredményei, 2003
30
Extra 5.
vel maradt el az országos termésátlag is az előző évitől. A kukoricatermesztés gondjait az előző évihez viszonyítva hosszabban tartó aszályos időszak, a (nem a talajadottságokhoz igazodó magágykészítés következményeként) kelési hiányosságok és ugyancsak az előző problémára visszavezethető fokozott gyomosodás növelték. Az előző évben tapasztalt golyvásüszög-fertőzés nem alakult ki annak ellenére, hogy mind a molyfertőzés, mind a gyapottok-bagolylepke fertőzés, hasonló mértékű volt. Az Asgrow 043 103.6 % teljesítményt mutatott fel a kísérleti átlaghoz viszonyítva, s ezzel a 12. helyre került. Szándékosan nem a „csúszott” szót használom, mert véleményem szerint nem a nevezett fajta teljesítményének romlásáról, hanem a kísérleti átlag javulásáról kell beszélnünk. A viszonylagosság összetevői pozitívak! Igaz, ebben az évben a teljes „holdudvar”, az Occitan (104.6 %), a Furio (104 %), az Alpha (103.8 %), és a DK 443 (106.7 %) is megelőzte, de a korábbi helycserékre is tekintettel ebben nem kell keresni semmi rendkívülit. Ugyanígy nem kivételes az a jelenség sem, hogy az előző években jobbnak bizonyult néhány hibrid most kissé hátrébb szorult. Szélsőségekre utal a jelentős adatselejtezés és az a körülmény is, hogy a kísérleti helyek közötti legnagyobb eltérés meghaladta a 6 tonnát hektáronként! Figyelemre méltó azonban, hogy néhány újonnan elismert hibrid nagyon határozottan tört az élre: DKC 3511 (115.1 %), DKC 4626 (109.9 %), Hunor (107.5 %). Továbbra is jó versenypozíciót mutatott a DK 440 (110.8 %), a PR38A24 (108 %), a DK 391 (106.8 %), a PR37M81 (106 %) és az LG 3362 (103.8 %). A PR37M34 (103.4 %) és a Szegedi SC 352 (101.8 %) teljesítménye, ahogy már említettem, nem számít megingásnak. Érdemes viszont figyelni a Kanada (102.4 %) felkapaszkodására! A vizsgált 9 évet két szakaszra oszthatjuk. Az első, 1995-től 1999-ig tartott, s úgy tűnik, nem történt különösebb változás a kísérletekben szereplő fajták egymáshoz való viszonyában – már ami a termőképességet jelenti. (Itt nem vizsgáljuk az egyéb tulajdonságokat, mint a vízleadás, szárszilárdság, betegségellenállóképesség stb.) 2000-től azonban elindult egy folyamat, amely mindenképpen megkülönböztetett figyelmet érdemel. Ezt a korszakot a 3., 4., 5., és 6. ábra segítségével tekinthetjük át.
2004. február Nóvák és szupernóvák
A fix pontot alkotó csapat 1999-ben vezette utoljára a korai érésű hibridek mezőnyét. Azóta sem szakadtak el egymástól, de a vezető pozíciót kénytelenek voltak átadni egy folyamatosan bővülő új csapatnak. Ma még nehéz volna megmondani, melyek lesznek a jövőben hasonlóan kitartók. Az azonban világosan látszik, hogy a „csillagvizsgáló távcsövet” új „csillagképre” kell fókuszálni. Colomba A Colomba (7-10. ábra) 1995-ben kapott állami elismerést. Még ebben az évben bekerült az elismert fajták kísérletébe és fölényesen, a fajtakísérleti átlagot 11.1 %kal meghaladva végzett az első helyen. Azóta rendszeresen szerepel ebben a kísérleti rendszerben, de kitartó „társakra” csak 1996-tól akadt. Az 1996-os 105.8 %-os szereplés a DK 527 (110 %) mögötti második helyet jelentette számára. A sorrendben a Dekalb 471 (105.1 %) és a Dekalb 493 (103.9 %) követték. A Kiskun 4474 (102.4 %) az ötödik helyen szerepelt. 1997-ben a valószínűleg tévedésből ebbe a kísérleti csoportba tett, korai (FAO 399) Kiskun 4337 (107.6 %) volt az első helyezett. A második helyre a Dekalb 471 (106.1 %) futott be, harmadik a Dekalb 493 (105.6 %) volt. Negyedik a DK 526 (105.1 %), ötödik a DK 527 (105 %), míg a Colomba 103.1 %-os teljesítménnyel a hatodik helyre került. Ebben a kísérletben a Kiskun 4474 a 7. volt. A következő évben, 1998-ban ismét a Dekalb 527 (108.5 %) vette át a vezetést, a Kiskun 4474 (107.3 %) előtt. A Colomba (107.1 %) a harmadik volt, s az előző évben elismert Dunia (106.3 %) követte a negyedik helyen. A Dekalb 471 az ötödik helyen végzett 104 %-kal, míg a Dekalb 493-as (100.8 %) 13-ik lett. 1999-ben a Kiskun 4474 (108.7 %) került az első helyre, a második helyet az1996-ban elismert Duplo szerezte meg. Teljesítménye nem okozott különösebb meglepetést, hiszen már az előző évben is a hatodik volt, 102.9 %-kal. A Colomba 105.1 %-os teljesítménnyel a 3. helyen szerepelt. A Kiskun TC 4420 (104.2 %) a negyedik, a Dekalb 471 (103.8 %) az ötödik, a Pioneer 3515 (103.5 %) a hatodik, a Dekalb 527 (103.1 %) a hetedik, a DK 526 (102.5 %) a nyolcadik, s a Dekalb 493 (102.3 %)
TERÜLETI KÉPVISELŐ SZAKMÉRNÖKÖT KERESÜNK AGRÁR VÉGZETSÉGGEL, mezőgazdasági vegyszerek forgalmazására. Pest, Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun és Csongrád megyében, agilis, jó kommunikációjú jelöltek közül. Jelentkezés: levélben, önéletrajzzal 2004. február 20-ig. Cím: Cherole Kft. 1022 Budapest, Hankóczy Jenő u. 25/a.
Extra 5.
2004. február
31
a kilencedik helyet szerezte meg. A Dunia a tizedik lett, szintén 102.3 %-os teljesítménnyel. A kukoricatermesztés szempontjából kedvezőtlenebbnek bizonyult 2000-ben „ismét helyreállt a rend”. Az aszálytűrésben jobban jeleskedő, s általában kiegyenlítettebb teljesítményt nyújtó Dekalb 471 (111.2 %) hódította el az első helyet, szoros versenyben a Dekalb 493-mal (110.2 %) és a Colombával (109.2 %). A Kiskun TC 4420 (106.9 %) a Dekalb 527 (105.3 %) és az 1999-ben elismert DK477 (105.1 %) folytatták a sort. A következő évben (2001) a Colomba (106.7 %) második lett a Dekalb 527 (109.3 %) mögött, éppen csak megelőzve az újonc PR36R10-et (106.5 %), az előző évi győztes Dekalb 471-et (105.1 %) és az ötödiknek befutó Dekalb 493-at. Az aszály – volt már szó róla – 2002-ben megviselte a kukoricát. A DK 527 111.5 %-os, eléggé meggyőző előnnyel, elsőként „jött ki belőle”. A PR36R10 108.5 %kal lett a második. A harmadik-negyedik helyet a Colomba kénytelen volt megosztani az ugyanakkora termésátlagot (9.87 t/ha) produkáló Celesttel, s így mindketten 106.7 %-os teljesítményt értek el. A Dekalb 471 104.4 %-kal került az ötödik helyre. A leszakadt Dekalb 493 ebben az évben a kísérleti átlag körüli (100.3 %) teljesítményt nyújtva 29 induló fajta között a 12. helyezést érte el. 2003-ban Dekalb 527 (115.9 %), DKC 5211 (111.3 %), PR36N70 (109.7 %), Dekalb 471 (108.9 %), PR36R10 (108.5 %), Colomba (107.7 %), Celest (107.4 %), Dekalb 493 (105.9 %) sorrend alakult ki. Az eredmények szerint az újonc DKC 5211 és a PR36N70 helyet követel magának a legjobbak között, de a Celest is itt szeretne ragadni. Ebben az éréscsoportban – úgy tűnik – nem lehet olyan markánsan tetten érni a genetikai haladást, mint ahogy azt a korai csoportban láttuk. Az okokra rendkívül nehéz határozottan rámutatni. Kereshetjük abban is, hogy a 2000. évtől a kukorica számára kedvezőtlenebbre fordult időjárási feltételek ebben az éréscsoportban nem engedték „kibontakozni a tehetségeket”. A genetikailag hosszabb tenyészidőben rejlő többletet elvette az aszály miatt többnyire augusztus közepén kényszerűen befejeződő vegetációs periódus. Arra is gondolhatunk, hogy a középérésű csoportban a kilencvenes évek közepén bekövetkezett jelentős előrelépést nem követte egy ezredfordulós váltás. Ma annak lehetünk tanúi, hogy a ’90-es évek közepén a Colomba, a Dekalb 527, a Dekalb 471 „csatasorba állásával” fémjelzett jelentős genetikai haladást az újak (PR36R10, DKC 5211, Celest, PR36N70) most erősítik meg megjelenésükkel.
dő folyamán a korai éréscsoportban két időszak is tetten érhető (a ’90-es évek első fele, s a 2000-es évek eleje), amikor az új fajták ugrásszerű terméseredmény többletet hordoztak magukban. A középérésű csoport eredményeiből az olvasható ki, hogy a ’90-es évek közepén tapasztalt ugrást még nem követte újabb. A két csoport terméseredményeiben mutatkozó, csekélyre zsugorodott különbség is arra utal, hogy a hazánk területének nagy részén rendelkezésre álló aktív hőösszeget jobban hasznosító középérésű csoportban haladásnak kell történni ahhoz, hogy a tenyészidő/termőképesség korrelációja helyreálljon. Szerencsés körülménynek mondható, hogy a példafajtákat több, szintén közismert és jelentős területen termesztett hibrid kísérte végig. Ők adataikkal erősítik a megállapítások hitelét. ■
Összefoglalva
Mag–Ro Invest Kft.
Két, általánosan ismert, az államilag elismert szemeskukorica hibridek kísérleteiben 9 éven keresztül szerepelt hibrid sokéves kísérleti adatain keresztül igyekeztem bemutatni, hogy a vizsgált időszakban növekedett-e a fajtaválaszték teljesítménye. A bemutatott „történet”-ből jól látszik, hogy az elmúlt majd 10 eszten-
Telefon: 30-475-94-52
Ilyen még nem volt!
KONI biológiai gombaölő szer a napraforgó és sok más növény termesztésében a szklerotínia ellen. A KONI használatával a termesztés biztonságosabbá válik. A KONI WG beilleszthető az integrált növényvédelmi technológiákba (IPM), és jó eredménnyel használható a bio(öko)termesztésben is. A KONI WG megfelel a legszigorúbb EU előírásoknak. Bővebb információk a forgalmazótól:
Fax: 88-483-645
32
Extra 5.
2004. február
Zsigereiben érzi a kukoricára leselkedő veszélyt… Enyingen, a 64-es út kivezető szakaszán még azok az autósok is megbámulják az alig 2 év alatt semmiből lett Mikó-tanyát, akiknek semmilyen affinitásuk nincs a mezőgazdaság iránt. Mikó Ferenc saját tervei és elképzelései alapján olyan mértani és funkcionális rendbe építette fel „birodalmát”, hogy az még kényes ízlésű szakemberek részéről sem hagyhat kívánnivalót maga után. A termelési profil pedig: szántóföldi növénytermesztés felsőfokon. A kalászos, a napraforgó és a kukorica váltja egymást a tanya közelében elhelyezkedő 34 AK érték körüli, igényesen megmunkált földeken. Látszólag semmi különös nem történik a gazdaságban, „csak” egyszerűen rend van. Minden munka igényes szakmaisággal, a tervezettnek megfelelően optimális időben és patikai pontossággal történik. A recept tehát egyszerű, legyen szó bármelyik kultúra termesztéséről, azonban mégis van egy kis eltérés másoktól, ami pénzben, eszközben aligha mérhető. Ez pedig a szemlélet, amely különös hajtóerő. Megszűnnek az időhatárok, összemosódnak a napok, napszakok, ha a növény kiszolgálásáról van szó. Ehhez azonban a földek minden szegletét ismerni kell és be is kell járni a tenyészidőszakban. A látottakat, tapasztaltakat azonnal fel kell dolgozni és adott esetben azonnal cselekedni, ahogyan azt Mikó Ferenc tette és teszi lelkiismeretesen egyre bővülő ismeretei birtokában. A kukoricát is nagyon szereti, aminek termesztése most ismét komoly kihívás lett a kukoricabogár megjelenése óta.
nyen 10-60 db imágót lehetett megszámolni, másutt a kiváló minőségű földeken a tíz gyökérszálból hatot elrágtak a lárvák. Egy gyökérzet alatt nem volt ritka a 10-14 db lárva sem. Ezt a kártételt csapadék hiányában már nem tudta a kukorica kompenzálni, mert képtelen volt regenerálódni. A kár gazdasági szempontból érzékeltetve olyan nagy volt, hogy a korábbi év 12 t/ha termése ellenében 5,5 t/ha volt betakarítható. Ezért nem árt a határban nyitott szemmel járni – mondja Mikó Ferenc – hiszen akkor ez a kárkép még fel sem tűnt a kárvallott gazdáknak. Az imágók kártétele a levélhámozással kezdődött, majd amikor megjelent a bibe, akkor oda települt és azt rágta. Két nap múlva a kibújt címerhez vándorolt, de olyan kárt nem tudott okozni, hogy a termékenyülést megakadályozhatta volna. A gyökérben okozott lárvakártétel és a szárazság együttesen jelentette a csapást a termésre. Az imágók elleni védekezés, egyelőre helikopterrel és Diabro CS + Invite EC szerekkel, méhkímélő technológiával valósítható meg eredményesen. A repülés kétségtelenül költséges megoldás, de a hidas traktor alkalmazása számos ökonómiai és agrotechnikai problémát is felvet, ezért alkalmazása egyelőre nem valós elképzelés 350 ha kukorica termesztése során. A helikopterek kiszorulása és a bogár térnyerésének mértéke persze hozhat változást ebben a vonatkozásban a következő években, akkor azonban a szolgáltatásban hidas traktorral végeztetett védekezés látszik ésszerűen megvalósíthatónak.
„Térdre kényszerült” a kukoricabogár A kukoricabogár két éve jelent meg a térségben, s az imágók jelenléte már előrevetítette a következő évi támadásukat. Ezért a lárvakártétel megelőzésére már védekezni kellett valamilyen módon, hiszen a 190 ha monokultúrás kukorica biztonsága ezt feltétlenül megkívánta. Mikó Ferenc a talajfertőtlenítés mellett döntött. A saját technikai megoldással kijuttatott készítmények közül a fenyércirokkal fertőzött területeken a Furadan 10G, míg másutt a Counter 5G alkalmazása megbízhatónak bizonyult. A sikeres szerhasználat annak is köszönhető, hogy a száraz tavaszi viszonyok között nem tudott a hatóanyag kimosódni, így hatékonyságához nem férhetett kétség. A szomszédos gazdák tábláin a védekezés nélkül termelt kukorica állományra jellemző volt, hogy egyetlen növé-
A szárazság mértéke már-már elviselhetetlen a kukorica számára A 2003. év rendkívüli szárazságát jellemzi, hogy a csapadék mennyisége a tenyészidőszakban nem érte el a 110 mm-t (nem tévedés!). Ennek ellenére Mikó Ferencnek a másokkal szomszédos, levédett tábláján 7 t/ha szemes és 24,6 t/ha silótermés volt, és csak elvétve lehetett bevándorolt kukoricabogár imágót találni, lárvát pedig egyáltalán nem. Érdekességként említhető, hogy a szomszédos napraforgótáblát – annak is a szegett részén 18 sort – szívesen látogatták az imágók. A sárga sziromleveleket kedvelték leginkább, ami azért elgondolkodtató, mert ha az egész táblára bevándoroltak volna, akkor vajon felelősen szabadna-e utána kukoricát vetni a fertőzés alapos gyanúja miatt? A megfigyelés tanulsága lehet,
2004. február hogy óvatosságból is célszerű a tarlókat mindig feketén tartani. A monokultúrás kukoricatermesztésről pedig egy jó időre mindenképpen le kell mondani – zárja a gondolatot Mikó Ferenc. A kukorica alá az őszi tápanyag-visszapótlás címén 80 kg/ha K-, 80 kg/ha P-műtrágya hatóanyagot kellett kijuttatni a talajvizsgálati eredmények alapján. Ezt a Lemken váltva-forgató ekével történő szántás követte, amely kiváló minőségben dolgozik. Tavasszal a simítózás előtt a talaj 180 kg/ha N-hatóanyagot kap karbamid formájában, amelyet általában a vetés előtt 30 nappal lehet több év átlagában elvégezni. A házilag elkészített vassimító kiváló munkát végez, asztal simaságú területet hagy vissza, s a vetésig már-már „beéredett” talajról beszélhetünk. Ekkor kikelhet a gyomnövények egy része, amelyet a kompaktorral végzett magágy-készítés természetesen elpusztít. Crosskill-henger végzi a viszszatömörítést, majd a kizárólag 6-7 km/óra sebességgel haladó Monosem vetőgép a nagyon pontos vetést, a talajfertőtlenítéssel együtt. A gyomnak esélyt sem szabad adni A gyomirtásban Mikó Ferenc szívesen ismer meg és próbál ki újabb szereket is, ugyanakkor a jól beváltakhoz ragaszkodik. Hangsúlyozza, hogy a szerválasztáshoz nagyon jól kell ismerni a területi adottságokat, a talajjellemzőket. A preemergensen kijuttatott Komondor tavaly nem volt hatásos a csapadékhiány miatt, ezért rá kellett menni Motivell Turbóval, ami megoldotta a problémát. Más területen az atrazinnal kombinált és a talajba dolgozott Proponit Terra vált be, amely kevés csapadékkal is tisztán tartotta az állományt. A Merlin hatása a silókukoricában kiváló volt, és egyáltalán nem fogta vissza a növényt. A bedolgozásos prekezelések előnye, hogy abszolút nincs gyom-konkurencia a későbbiekben. Ezzel szemben a poszt-kezeléseknél meg kell várni a gyom jelenlétét, ami bizony már víz- és tápanyagveszteséget okoz a kukorica rovására. A kukoricánál is általános érvényű rendezőelv, hogy minél kevesebb és szakszerűbb szerhasználattal igyekezzünk óvni a környezetet. Nagyon fontos a preventív módon kialakított jó kultúrállapot megteremtése okos agrotechnikai beavatkozások révén, amihez jó eszközök, jó érzék és jó időpontválasztás szükséges. A jó fajtaválasztás növeli a nagy termések esélyét A hibridek szerepe mind a szemes-, mind a silókukoricatermesztésben nagyon lényeges. Korábban, amikor több csapadék volt, szinte verhetetlenek voltak a Pioneer fajták. A klimatikus helyzet azonban megváltozott és tapasztalataim szerint a Dekalb fajták ehhez jobban alkalmazkodtak. Enyingen a 440-es kiváló termőképességű és jó vízleadó fajta és ez harmonizál az országos adatokkal is. A legnagyobb termést korábban (14 t/ha) mégis a Pioneer FAO 380-as Rezeda fajtája adta, azonban ma már vízzel nem lehet kiszolgálni. A fajták versenye természetesen folytatódik és az válthatja le a
Extra 5.
33
régit, amelyik bizonyítottan többre képes az adott határrészben. A betakarítást Geringhof adapterrel felszerelt Claas Lexion kombájnok végezték, nagyon kíméletesen. A szárítást mellőzni lehetett, de a tisztítás is csak jelképes volt, hiszen az idegenanyag- és törtszem-tartalom összesen csak 0,8 %-ot tett ki. A vadonatúj, 74 milliós beruházással épült KWA tisztító, szárító, továbbító, tároló rendszer terményszárító munkájára tavaly így nem is volt szükség.
Ökonómiai megfontolások mindenek előtt A hozamnövelés módjai közül jelentős szerep jut azoknak az új fajtáknak, amelyek a helyi adottságokhoz legjobban alkalmazkodnak. A technológiai finomításokban is van némi tartalék, azonban a növényt maximálisan ki kell szolgálni, kárára nem vonható meg semmi. A múlt évi önköltség elérte a 120 ezer Ft-ot hektáronként. Az ésszerű költségcsökkentési törekvések természetesen napirenden vannak – mondja Mikó Ferenc – ezt azonban „a növény nem veheti észre”. Elsősorban a műveletek összevonása, a menetszám csökkentés, a jó szerválasztás jelent tartalékokat. A tápanyag-visszapótlásnál viszont a karbamid alkalmazása (46 % N-tartalom) és különösen az ősszel történő megvásárlása – a tavaszi kiszóráshoz – nagyon kedvező. A növényvédő szerekkel történő, jó ritmusú beavatkozások azonban nagyon jó befektetésnek bizonyultak mindeddig, hiszen bekerülésük többszörösét hozták meg. Ugyanez a rendezőelv a kukoricabogár ellen is, azaz védekezni kell, még akkor is, ha mások hanyagsága miatt esetleg valamelyest kevesebb termés várható. A kukorica vetésterülete – tekintettel az évek óta tartó szárazságra – az összes terület 25 %-át teszi ki a következő időszakban, amire a kukoricabogár jelenléte is jelentős hatással van. Kétségtelenül jól jövedelmező növény a kukorica, azonban a kalászosok és a napraforgó is tisztességesen terem és meghálálja a törődést. Ezért az ideális növényi sorrend – ami a növénytermesztés szakmai egyensúlyban tartásának alapja – megteremtése érdekében nincs kedvezményezett növény Mikó Ferenc gazdaságában még akkor sem, ha a kedvezőbb piaci pozíciók miatt olykor nagy is a csábítás. Nagy Zoltán
www.agroforum.hu K a t t i n t s o n rá n k . . . www.agroforum.hu
34
Extra 5.
2004. február
GYÁRTÓK ÉS FORG ALMAZÓK OLDALA
Inszekticid csávázással a kártevők ellen Az elmúlt évben a GAUCHO-t közel 30-30.000 hektáron alkalmazták a termelők kukorica, illetve napraforgó kultúrákban A mezőgazdasággal közvetlenül, vagy csak közvetett módon kapcsolódók nap mint nap tapasztalhatják, a verseny egyre nehezebbé válik. 2004-ben még kiélezettebb körülmények között próbálnak talpon maradni a termelők, a beszállítók és a gyártók is. A beszűkült vetésforgó miatt növekszik két fő kapásnövényünk, a kukorica és a napraforgó termesztésének intenzitása. Az alcímben leírt adatok is ezt a tényt támasztják alá. A tavalyi évben tapasztalt rendkívüli „rovarhelyzet” veszteségeiből okulva sok termelő gondolkodik el azon, hogyan lehetne megfelelő hatékonysággal és olcsón védekezni az e két kultúrában fellépő károsítók ellen. A károsítók elleni védekezés fontosságát egy, a kukoricatermelők körében tavaly ősszel elvégzett felmérés eredménye is megerősíti, amely szerint 356 válaszadó termelő átlagosan 7-7 % terméskieséssel számol a talajlakó kártevők, a kukoricabarkó, a földibolhák és a kukoricamoly kártétele esetén. Kukoricabogár lárvakártétele esetén átlagosan 21 %, kukoricabogár imágó esetén 11 %, gyapottok-bagolylepke károsítása esetén pedig átlagosan 10 % termésveszteséggel számoltak a termelők. Egyértelműen növekszik a rovarok elleni védekezés tervezettsége is: a fenti felmérés szerint a kukoricatermelők 71 %a előre betervezi ezt a technológiai elemet. Tavalyi adatokból kiindulva a szemes kukorica kritikus hozamszintje a kártevők ellen védekezési kényszerben levő területeken – a jónak számító 30.000 Ft/t piaci ár esetén – 5-6 t/ha-ra tehető. Ez azt jelenti, hogy védekezés nélkül az ország északi – kukoricabogár lárvákkal kevésbé fertőzött –területein hektáronként minimum 5-6 q (azaz 15-18.000 Ft), a kukoricabogár imágóval és a lárvával jobban „ellátott” déli megyékben pedig hektáronként minimum 7,5-9 q (azaz 22.500-27.000 Ft.) veszteség érheti a termelőt. Ha GAUCHO-val csávázott vetőmagot vetünk, akkor a kukorica esetében kb. 3 q (napraforgóban ez a szám még kisebb!) termény áráért, kezdettől fogva kimagasló és hosszan tartó védelmet biztosíthatunk a kifejlődő fiatal növényeknek. A talajlakók, a korai lombszinten károsítók, és a rejtőzködő életmódú kártevők ellen egy olyan védekezési eljárást választhatunk, amely:
❑ ideális IPM eszköz (kevésbé toxikus a hasznos szervezetekre); ❑ nincs káros kölcsönhatása a szulfonil-karbamid hatóanyagokat tartalmazó posztemergens gyomirtó szerekkel; ❑ idő-, eszköz- és költségtakarékosabb, mint a többszöri kezelések. A GAUCHO ún. „emelt” dózisának engedélyeztetési vizsgálatai, és a 2003. évben elvégzett egyéb kísérletek eredményei alapján több, különböző forrásból is megerősítést nyertek a Bayer tengerentúlról származó tapasztalatai: ez a védekezési eljárás olyan, kukoricabogár által már kolonizált térségekben jöhet számításba, ahol még gazdasági kártétellel fenyegető népesség nem alakult ki, vagy első és másodéves kukoricában, ahol kisebb lárvapopuláció várható. Mindezek alapján a GAUCHO „emelt” dózisának engedélyeztetése folyamatban van! Napraforgóban való alkalmazását röviden a következőkkel indokoljuk: egy levéltetű elleni védekezés költsége több mint a GAUCHO-é! Gyakorlati tapasztalatok alapján a GAUCHO alkalmazása elsősorban munkaegészségügyi és munkavédelmi szempontból előnyös. A GAUCHO-val kezelt vetőmag használatakor rövidül a vetőgép tankolási ideje, ugyanakkor a kiszolgáló személyzetnek nem kell figyelmet fordítania a talajfertőtlenítő szerek beöntésére, a gépek kalibrálására. A talajfertőtlenítő granulátumszórók a vetés során időnként eldugulnak, az erre a munkára beosztott emberek nem szívesen keresik a hiba okát a tartály fenekén lévő adagoló szerkezetben. Ez a – többnyire óvatosság diktálta – felületesség csak később, a tenyészidőben mutatkozik meg a soronként változó növényszámban. A napraforgóban öt évből, 3-4 évben kell a korai levéltetű fertőzés ellen védekezni. Ezt a problémát a talajfertőtlenítők sajnos már nem oldják meg, de a GAUCHO igen! Már a csávázás alacsonyabb költsége által is megtérül a GAUCHO ára. Csorba Csaba, Bayer CropScience www.bayercropscience.hu
Extra 5.
2004. február
43
Az árukukorica kártevői elleni védekezés Dr. Vörös Géza Tolna Megyei NTSZ, Szekszárd Az 1990-es évek közepéig a kukorica növényvédelmi szempontból biztonságosan termeszthető növénynek számított. A gyomirtáson kívül a termelők más védekezést (esetleg talajfertőtlenítés) csak ritkán alkalmaztak. Kórokozók A vetőmaggal terjedő, csírakorban károsító betegségek megelőzésére a vetőmag-előállító üzemekben kötelező fungicides vetőmagcsávázás biztos védelmet nyújt. Csapadékos nyarakon az állományban gombás megbetegedések jelentkezhetnek, pl. a fuzáriumos szártörés, a golyvásüszög, vagy a csőpenészek, de komolyabb kártételi veszélyt önmagukban nem jelentenek. Kártevők A kártevő rovarok közül legveszélyesebbek a talajlakók (cserebogár pajorok, drótférgek, vetési bagolylepke), a barkók, a kukoricamoly, a gyapottok-bagolylepke és az amerikai kukoricabogár. Egyes években felszaporodhatnak a földibolhák, a fritlégy, a levéltetvek és a takácsatkák. Talajlakók (cserebogarak, pattanóbogarak, vetési bagolylepke) A cserebogarak lárvái a pajorok és a pattanóbogarak lárvái, a drótférgek több éves fejlődésűek, s a fiatal kukorica gyökérzetét, szik alatti szárrészét rágják meg a talajban. Kártételük nyomán számottevő tőszámveszteség jelentkezhet. Nagyon érzékenyek a talaj nedvességtartalmára, hosszan tartó aszályos időszakban nem károsítanak, a mélyebb talajrétegekbe húzódnak. A vetési bagolylepkének évente két nemzedéke van. Lárvája, a „mocskospajor” május végén – június közepén támadja meg a növényeket (1. kép). Durva berágásai alapján könnyen megkülönböztethető más gyökérkártevőtől, pl. az amerikai kukoricabogár vékony járataitól. Barkók A kukoricában legnagyobb egyedszámban a kukoricabarkó található. A bogarak tavasszal a kelő kukoricát károsítják. Ha a szárazság következtében a növények vontatottan kelnek, a levélveszteség olymértékű lehet, hogy tőpusztulás következik be. 4-6 lombleveles kortól már nem veszélyesek, a növény kinő a kártevő „foga alól”.
Kukoricamoly Éghajlatunk melegedésével hazánk főbb kukoricatermő területein a kártevőnek bizonyítottan két nemzedéke fejlődik. Az első nemzedék hernyói a címerbe rágnak, jelenlétükre finom rágcsálékuk és ürülékük, főképpen pedig a letört címer hívja fel a figyelmet (3. kép). Később berágnak a szárba, s a bélszövetben haladnak lefelé úgy, hogy a szárcsomóknál kirágnak. A fertőzött szár erős szél hatására eltörhet. A második nemzedékű lárvák szívesen behatolnak a csövekbe is, s itt a szemeket fogyasztják (5. kép). A fejlett hernyók a szárban egészen a legalsó nóduszig (szárcsomóig) lejuthatnak és ott bábozódnak (2. és 4. kép). Gyapottok-bagolylepke A világméretű klímaváltozás hazai hatásaként az egyre forróbbá és szárazabbá váló nyarainkon gyakoribb lett a migráns (vándorló) gyapottok-bagolylepke berepülése és kisebb-nagyobb kártétele a kukoricacsövekben (6. kép). Az ezredfordulótól nyári jelenléte állandósult a növényállományokban, s 2003-ban minden eddiginél súlyosabb pusztítást okozott. Minden csőben károsított legalább egy hernyó, s a nyár folyamán a berepülő egyedek utódai kiegészültek a helyben fejlődő népesség egyedeivel és tetemes (kb. 15-20 %-os) szemveszteséget okoztak. Általában a kukorica nővirágzásának kezdetétől számíthatunk megjelenésére, s a lepkék petéiket a bibeszálakra vagy a csuhélevelekre helyezik. A kikelő hernyók először megrágják a „bajuszt”, majd általában a cső felső végén furakodnak be (7. kép). Előfordulhat, hogy egy csőben több hernyó is károsít, de azonos táplálkozási térben a kannibalizmus érvényesül – a legerősebb lárva marad életben. A fejlettebb hernyók színe rendkívül változatos; jellemző a zöldes színárnyalat, de rózsaszíntől lilásbarnáig minden előfordul. Nyáron gyakori, hogy a kifejlett hernyók a csőben bábozódnak, az őszi nemzedék utódai vagy visszarepülnek délre, vagy a talaj felső rétegében bebábozódnak. Hazai áttelelésük egyre inkább valószínűsíthető. Amerikai kukoricabogár Európába az amerikai földrészről behurcolt amerikai kukoricabogár északi terjedése során 1995-ben Magyarországot is elérte, s a század végére déli megyéinkben a gyökérkártétel mértéke a gazdasági kárszintet meghaladta. Az észlelést követő időszakban a kártétel robbanásszerűen fokozódik és súlyos veszteséget idéz elő. A kifejlett bogár és lárvája (8. és 9. kép) egyaránt károsítja a kukoricát. A bogarak kezdetben a levélzetet hámozzák, majd a virágrészek megjelenésétől a címerben a pollent, a nővirágzaton a bibeszálakat fogyasztják.
44 Nagy hőség esetén megfigyelhető, hogy az újonnan kikelő imágók a talajban a támasztógyökereket, a csövekben a fejlődő szemeket rágják meg. A „látványosabb” kárt a lárva okozza; a kukorica gyökereivel táplálkozik, így azokat többé-kevésbé elpusztítja. Kárképük az enyhe megdőléstől a teljes talajra fekvésig (elszáradás) változik. Jellegzetes tünet az ún. „lúdnyakas” görbület, amikor a károsított kukoricatő közvetlenül a talaj felett S alakban meghajlik. Elegendő talajnedvesség esetén a lárvák fejlődésének befejeződése után a növény gyökérzete regenerálódni próbál, s képessé válhat a csövek kinevelésére is. A megdőlt növényállomány betakarítása nehéz, a veszteségek mérséklésére sokszor kalászemelővel felszerelt gabonakombájnra van szükség. A kártevőnek évente egy nemzedéke fejlődik, tojás alakban telel a talajban. Egyes évjáratokban felszaporodó kártevők Földibolhák Szélsőségesen aszályos években – így a 2003-as évben is – tömegesen megjelenhetnek a kukoricában. A kifejlett bogarak már a néhány lombleveles növénykéket megtámadják, s az epidermiszt (a növény bőrszövetét) csíkokban hámozzák. A károsítás időszaka nagyon hosszú lehet, még nyár végén is folytatódik. Előfordul, hogy a bolhák a csőkezdeményekben lévő zsenge szemeket sem kímélik. Szaporodásuk az évi egy nemzedékük ellenére rendkívül intenzív, gócokban egy növényen százas-ezres nagyságrendben is előfordulhatnak. Fritlégy Nedves tavaszokon fordul elő. Lárvája a kelés után, 68 lombleveles korig károsítja a kukorica tenyészőcsúcsát, lombozatát. Az utóbbi évtizedben alig észleltük. Levéltetvek A levéltetvek általában június végén – július elején települnek be tömegesen a kukoricatáblákba. Évente több nemzedékük fejlődik; telepeik a lombozaton és a csőkezdemények (csövek) környékén a leggyakoribbak. A környezeti tényezők gazdasági jelentőségüket nagymértékben befolyásolják. Szívogatásuk nyomán erős mézharmat-képződés alakul ki, melyre rátelepszik a korompenész. A mézharmat a méheket is odacsalogatja. A jelenség a pollenszóródás befejeződése után a méhveszélyes készítmények alkalmazhatóságát is befolyásolja. Takácsatkák A pókfélékhez tartozó parányi élőlények imágói és lárvái egyaránt szívogatják a kukorica leveleit és virágrészeit. Több nemzedékük lévén a nyár közepére szaporodnak el, ha folyamatosan száraz-meleg klímaviszonyok uralkodnak. Az utóbbi nyarainkra jellemző hőségben a levegő relatív páratartalma olyan kicsi volt, hogy az atkák is „kisültek”.
Extra 5.
2004. február
A kukorica kártevői elleni integrált növényvédelmi technológia elemei Agrotechnikai védekezés Vetésváltás Az amerikai kukoricabogár kártételének megelőzésére jelenleg a legbiztosabb eljárás. A lárvák csak a kukorica gyökérzetén képesek kifejlődni, néhány egyszikű növényen átmenetileg képesek magukat fenntartani. Egyébként a vetésváltást a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény és annak végrehajtására kiadott 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet is előírja: amennyiben a terület lárvával fertőzött, a következő évben tilos ott kukoricát termelni. Másrészt a talajlakó kártevők felszaporodása esetén is célszerű az utónövény váltása pl. kalászosra. Szármaradványok megsemmisítése, leszántása A kukoricamoly kifejlett hernyója a szár alsó harmadában telel. Szárzúzással és a maradványok alászántásával ezt akadályozzuk meg! A növényvédelmi tevékenységet szabályozó 5/200l. (I. 16.) FVM rendelet 2. §-ának c. bekezdése előírja továbbá, hogy május 15-ig a kinn hagyott kukoricaszárat meg kell semmisíteni. Gyomnövények kaszálása, a tarló „feketén” tartása A kukoricatáblák környezetében, szegélyén a gyomnövényeket rendszeresen kaszáljuk, így elkerülhetjük, hogy a pattanóbogarak és a vetési bagolylepke imágói odatelepedjenek. E talajlakó kártevők előszeretettel táplálkoznak a virágzó gyomnövényeken, s a kellően sűrű állományba petéznek. A jó „gyalogosként” ismert mocskospajorok könnyen eljutnak a szomszédos kukoricába. Az amerikai kukoricabogár imágók szívesen látogatják a kizöldülő gabonatarlókon virágzó gyomnövényeket. A pollenfogyasztás után a tarló talajába petéznek, ahová jövőre kukoricát vetünk. Ne engedjük a tarló elgyomosodását, rendszeres talajmunkával akadályozzuk meg a bogarak jövetelét. Vetési idő, fajta megválasztása Az amerikai kukoricabogár lárvái súlyos kárt okoztak a korai (április közepe) vetésű állományokban. A késői vetés alig károsodott – természetesen csak rövid tenyészidejű fajta jöhet szóba! Olyan fajtát válasszunk, melynek jobb a gyökér-regenerációja; a kukoricabogár lárvák gyökérpusztítását néhány fajta korábban és intenzívebben tolerálja. Csapdázás A legveszélyesebb kukorica kártevők, így az amerikai kukoricabogár és a gyapottok-bagolylepke rajzását, táblára települését szexferomon-csapdákkal megbízhatóan előrejelezhetjük. Erre a célra a gyakorlatban jól beváltak a CSALOMON típusú csapdák. A kukoricabogár imágóit PHEROCON AM típusú, sárga ragadós lapokkal is megfigyelhetjük (10. kép). A csapdázási adatok segítséget nyújtanak az optimális védekezési időpont megválasztásához.
45
Extra 5.
2004. február
1. táblázat
A kukorica fontosabb kártevői ellen a gyakorlati tapasztalatok alapján ajánlott rovarölő készítmények (2003. december)
*** *** *** * N N *** N *** *** *** N
+ +
III. II.
N ***
III. II. III. II. II. II. III. I.
N N * *** N *** ***
++
III. II. I.
* * ***
++ ++ +
++ ++ ++ ++ ++ + +
++ ++ ++ ++ ++ ++
++ ++ ++ ++ ++ ++ ++ ++ ++ ++ ++
++ ++ ++ ++ ++ ++ ++ ++ ++ ++ ++
Takácsatkák
I. I. I. I. II. II. I. I. I. I. I. III.
imidakloprid 1,75 µl/mag tiametoxam 9 l/t mag bifentrin 2,5-5 l/t mag acetamiprid 7 kg/t mag teflutrin 12-15 kg/ha terbufosz 20-25 kg/hax karbofurán 15-20 kg/hax forát 18-25 kg/hax karbofurán 2 l/ha klórpirifosz 2 l/ha karboszulfán 2 l/ha Bacillus thuringiensis 1 l/ha var. Kurstaki Trichogramma spp. 75 kapszula/ha metilparation 1,5 l/ha klórpirifosz + 0,15+0,85 kukurbitacin l/ha acetamiprid 0,15 kg/ha benszultap 1 kg/ha dimetoát 2 l/ha endoszulfán 2 l/ha indoxakarb 0,17 kg/ha triflumuron 0,5 kg/ha béta-cipermetrin + 1-1,5 l/ha kinalfosz Karate Zeon 5 CS lambda cihalotrin 0,25-0,3 l/ha Fury 10 EC zeta-cipermetrin 0,2 l/ha Ultracid 40 WP metidation 1,5-2 kg/ha
Gaucho 600 FS Cruiser 350 FS Semafor 20 ST Mospilan 20 SP Talaj-fertőt- Force 1,5 G lenítés Counter 5 G (sorkezelés) Furadan 10 G Thimet 10 G Chinufur 40 FW Pyrinex 48 EC Marshal 25 EC Nyári Dipel ES állománypermetezés Trichoplus Parashoot CS Diabro CS + Invite EC Mospilan 20 SP Bancol 50 WP Danadim 40 EC Thionex 35 EC Steward 30 DF Alsystin 25 WP Chintop
Levéltetvek
Méh veszélyesség
Kukoricamoly
Dózis (l;kg/ha
Talajlakók
Hatóanyag
Barkók
Vetőmagcsávázás
Szer neve
Gyapottok bagolylepke
Védekezési mód
Amerikai kukoricabogár
Hatékonyság a kártevők ellen Forgalmi kategória
+ + + + + + + + +
+
++
+ ++
++ ++ +
+ + + + +
++ ++ ++ ++ ++
++ +
+
++ ++ ++
+
+ +
+
++
Jelmagyarázat: X : teljes felületkezelés ***: kifejezetten veszélyes *: mérsékelten veszélyes N: nem veszélyes ++: jó hatás +: közepes hatás
Biológiai védekezés Baktériumok használata A különféle (Bacillus thuringiensis törzseket tartalmazó) baktérium-készítményekkel a lepkekártevők (kukoricamoly, gyapottok-bagolylepke) hernyóit pusztíthatjuk el. Előnyük, hogy a méhekre és a környezetre nem veszélyesek; hátrányuk, hogy lúgos kémhatású növényvédő szerekkel nem keverhetők és nagyon pontos időzítést, alkalmazástechnikát igényelnek. Peteparazitoidok alkalmazása A fenti lepkekártevők természetes ellenségei a (Trichogramma spp.) fürkészdarazsak. A kártevő petéit parazitáló parányi hártyásszárnyúakat báb alakban, kapszulázott formában helyezzük ki a kukoricanövényekre, s a kirepülő imágók petéiket a kártevők petéibe helyezik. A fejlődő fürkészdarázs lárva feléli a gazdaállat petéit, így elpusztítja azokat. Előnye a környezet teljes körű kímélése; hátránya a nagyobb költség, a kézi munkaerő-igény és a kukoricabogár elleni beavatkozás tilalma (a darazsak bármilyen rovarölő szertől elpusztulnak). Kémiai védekezés Rovarölőszeres vetőmagcsávázás A magkezelést a vetőmag-előállító üzemekben központilag végzik – a termelő a készre csávázott magot
vetheti el. A felszívódó és transzlokálódó (a növényben szétterjedő) hatóanyagok megvédik a növényt a fiatalkori kártevők ellen, pl. talajlakók, földibolhák, barkók, fritlégy, s bizonyos hatásuk van az amerikai kukoricabogár korábban kelő lárváira és a betelepedő levéltetvekre is. Előnye, hogy külön beavatkozást nem igényel, pontosan dozírozható, a kijuttató személyzetre nem toxikus. Hátránya, hogy hatástartama függ a talajnedvességtől és a kukoricabogár lárvák kártételét csak mérsékli. Talajfertőtlenítés vetés előtti teljes területkezelés: a gyakorlatban nem terjedt el; drága és nem összpontosítja a hatóanyagokat a vetőágyba. sorkezelés a vetéssel egy menetben: a leghatékonyabbnak tűnő talajfertőtlenítési mód. A kontakt és gázosodó mellékhatású foszforsav-észterek és egy teflutrin hatóanyagú piretroid a talajviszonyoktól függően biztosabban elérik a talajfelszín közelében tartózkodó barkókat és földibolhákat. A fiatalkori kártevők ellen még tartósabb hatást biztosítanak a felszívódó karbamát hatóanyagú készítmények. Mindkét hatásmechanizmusú csoport megfelelő védelmet nyújt a kukoricabogár lárvák ellen is; a növénydőlés esélye csekély. A készítmények granulátum és folyadék formulációjúak lehetnek. A vetőgépeken inkább granulátum-
46 szórókat láthatunk (néha pontatlan a dozírozás), a folyadék pontosabban adagolható. sorkezelés állományban: a kultivátorozható növényfejlettségnél lehetőség nyílik a készítmények sorközi kijuttatására és bedolgozására. A kukoricabogár lárvák kelésekor végzett eljárás hatékonysága eddig nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Hátránya a gyomirtási technológiához történő rugalmatlan igazodása. tőpermetezés állományban: a kukorica 8-12 lombleveles fejlettségénél ikerszórófejekkel felszerelt permetezőgépekkel bő lémennyiségű (500 l/ha) rovarölő szer áztatásszerű kijuttatása a növények tövéhez. Előnye a pontos időzítés a kukoricabogár lárvák kelésére – sajnos eddig ez sem hozott átütő eredményt. (Talajlakók lárvái ellen jobbak a tapasztalatok.) Nyári állománypermetezés Az amerikai kukoricabogár rajzó imágói, a gyapottok-bagolylepke és a kukoricamoly kelő lárvái ellen szinte minden évben szükséges a nyári állományvédelem. Egyes évjáratokban indokolt lehet a levéltetvek és a takácsatkák elleni permetezés is. Több évre tervezett kukoricatermesztés esetén a preventív (megelőző) jellegű kukoricabogár-gyérítés minden táblán ajánlatos, a kezeléseket gyakran meg kell ismételni. Így a megtizedelt nőstények csak töredéknyi petét tudnak lerakni, ami nem elegendő a jövő évi gyökérdőlések kialakulásához. Aszályos nyáron a gyapottok-bagolylepke gyors felszaporodása miatt szintén „kötelező” a védekezés. Amennyiben lehetséges, célszerű mindkét kártevő ellen a védekezést kombinálni. A készítmények kijuttatása hidas traktorral vagy légi eszközzel (helikopter, repülőgép) történhet. Nagyon fontos a minél nagyobb lémennyiség elérése, hidas traktornál 300-400 l/ha, légi gépnél legalább 80 l/ha. A tapadásfokozó anyagok hozzáadása növeli a hatástartamot. A pollenszóródás időszakában a méhekre mérsékelten veszélyes szerek csak méhkímélő technológiával juttathatók ki. A méhekre kifejezetten veszélyes szerek ilyenkor nem használhatók. (Lásd az 5/2001. (I. 16.) FVM rendelet 9. §. (1) bekezdés). Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy az árukukorica-termesztés növényvédelmének lényegét az amerikai kukoricabogár elleni technológia képezi. Legjobb megoldás a vetésváltás. Ha ez nem biztosítható, akkor preventív védelem szükséges a bogarak ellen (összefüggő területen végrehajtott legalább két permetezés) és így tárgyévben elegendő a vetőmagcsávázás. A csávázás véd a talajlakók és barkók támadásától is. Ha több évre tervezzük a kukoricát, akkor minden évben hatékonyan gyérítsük a bogarakat, s vetéskor vagy csávázzunk, vagy talajfertőtlenítsünk sorba adagolva. A technológia csak akkor lesz sikeres, ha egybefüggő térségekben a gazdák összefognak és együtt szervezik a növényvédelmet. Az ismertetett védekezési módokat számszerűsítve 2003-ban úgy kalkulálhatunk, hogy a vetőmagcsává-
Extra 5.
2004. február
zás költsége (kb. 8-9 ezer Ft) és két imágó elleni védekezés (15-20 ezer Ft), vagy a talajfertőtlenítés (kb. 15 ezer Ft) és a két állománykezelés ára kb. 1 tonna kukorica árának felel meg. Az integrált növényvédelmi eljárásokat ésszerűen alkalmazva van esélyünk az új „kukorica-ellenségek” visszaszorítására oly módon, hogy az ágazat jövedelmezősége is megmaradjon. A kukorica kártevői ellen engedélyezett készítmények ajánlati listáját az 1. táblázat foglalja össze. ■
„Az AMALGEROL ér téke t terem” A RÉSZLETEKET BESZÉLJÜK MEG: A Dunántúlon és Bács megyében az 51.,52. sz. utak mentén: Horváth József 20-9438-696 Az ország többi részén Rácz Tibor 20-9438-698 Forgalmazzák a Cherole Kft. márkakereskedői!
PÁLYÁZATOK KÉSZÍTÉSE!
Ag ro ko n z u l t K f t . 7100 Szekszárd, Keselyűsi út 9.
Telefon/Fax: 74-511-975
2004. február
Extra 5.
47
GYÁRTÓK ÉS FORG ALMAZÓK OLDALA
Védekezés csemegekukoricában kukoricamoly és gyapottok-bagolylepke ellen
A DuPont-megoldás: Steward® Az utóbbi években a gyapottok-bagolylepke (Heli- pozott védekezési technológiát a kukoricamoly és a coverpa armigera) rohamosan szaporodott fel ha- gyapottok-bagolylepke ellen? zánkban. Ahogy az közismert, ez a vándorlepke faj az eredeti gyapottermő vidékekről, tehát trópusi1. Előrejelzés, az első védekezés idejének szubtrópusi térségekből vándorol északra, ahol a számeghatározása raz, meleg időjárású területeket kedveli. A 2003-as orA kukoricamoly esetében a hagyományos fénycsapdás, szágos aszály miatt a „hagyományos” tápnövények míg a gyapottok-bagolylepke esetében a szexferomon (csemegekukorica, kukorica, dohány, zöldség- és dísz- csapdás előrejelzésre hagyatkozhatunk. A rajzáscsúcs növényfélék) mellett károsította a napraforgót, lucer- megfigyelését követően az első védekezésre a tömenát, sőt különböző gyümölcs kultúrákat is (pl. szőlő, ges tojásrakás és a lárvakelés kezdetekor kerüljön sor, alma, körte, szilva, őszibarack). A felsorolás valószínű- azaz a rajzáscsúcsot követően 3-4 nappal. A gyakorlatleg nem teljes, hiszen polifág kártevőről van szó. ban a gyapottok-bagolylepke esetében ez a módszer Mindazonáltal a mai társadalom egyre nagyobb igé- csupán az első kezelés idejének meghatározására volt nyeket támaszt az egészséges élelmiszerek iránt. Ez – elegendő. Az elmúlt két évben a legtöbb termőterületöbbek között – döntően befolyásolja a növényvédel- ten a következő nemzedékek (legyen szó az adott temi kutatásokat, s egyre nagyobb figyelmet igényel e rületen kifejlődött és a máshonnan berepült nemzekutatások eredményeinek felhasználóitól, azaz a ter- dék imágóiról) egyedszáma folyamatosan olyan mamelőktől. gas volt, hogy nem adott lehetőséget a további nemA növényvédelemmel szemben a hagyományos igé- zedékek rajzáscsúcsainak detektálására. nyek, mint a hatékonyság és a kedvező költség mellett A védekezés időzítésének másik, s egyre inkább a új elvárások is megfogalmazódtak: a lehető legalacso- gyakorlatban is alkalmazható módszere a kukorica nyabb környezetterhelés, talajvizek védelme, egészsé- fenológiai stádiumának megfigyelése. Ezen esetben ges, vegyszermaradványoktól mentes élelmiszer elő- az első kezelés a címerhányás idejére időzíthető. állítása, méhkímélő technológiák alkalmazása, integrált növényvédelem.. 2. Permetezési intervallum A fenti elvárásoknak igyekszik megfelelni a DuPont Ennek meghatározásához jól kell ismerni a Stekutatásának, fejlesztésének legújabb eredménye, az ward® sajátosságait! indoxakarb hatóanyag, mely egy 1. táblázat teljesen új hatóanyagcsoport első ® 30 DF gyapottok-bagolylepke lárvák elleni hatása A Steward tagja. Hatásmechanizmusa teljea második kezelés után sen eltérő az eddig ismert ható(Hajdú-Bihar Megyei NTSZ, Balmazújváros, 2003) anyagokétól, az érzékeny fajok A kezelés időpontja: 2003. július 5., július 23. nátrium-csatornáját blokkolja. A szelektivitás alapja a rovarokon Az értékelés időpontja: 2003. július 28., augusztus 4. belül is eltérő nátrium-csatorna Növénykultúra: csemegekukorica és eltérő enzimrendszerekben Élő hernyók száma Hatékonysági % rejlik. Ismétlés, 10x20 növényen Kezelés ® 30 átlag A készítmény (Steward 5. nap 12. nap 5. nap 12. nap DF, Avaunt® 150 SC) gyomor- és 1. 185 196 érintő méregként is hatásos, a ku- kezeletlen kontroll 2. 126 148 tikulán át is felszívódik. A tünetek átlag 155,5 172,0 sajátosak: a kezelt rovarok a teljes endoszulfán 1. 46 64 ingerhiány miatt paralízisbe es2. 35 48 nek, a kezelést követően 2-8 órán (standard kontroll) 1,5 l/ha átlag 40,5 56,0 73,95 67,44 belül táplálkozásuk leáll, teljes ® 30 DF* Steward 1. 13 11 pusztulásuk 24-48 óra múlva kö170 g/ha 2. 8 21 vetkezik be. átlag 10,5 16,0 93,24 90,69 Mi viszi sikerre a DuPont által ® * öntözőberendezéssel kijuttatva 5 mm-es víznormával kifejlesztett és a Steward -ra ala-
48 A készítmény hatáskifejtéséhez idő kell, mivel a táplálkozás során a bioaktivációval a toxikus metabolit koncentrációja rohamosan nő. A készítmény 2003-ban is kiválóan vizsgázott mind a gyapottok-bagolylepke (1. táblázat), mind pedig kukoricamoly ellen (2. táblázat). A fentiek alapján gyenge imágórajzás esetén 10-14 napos, míg erős rajzás esetén 8-10 napos permetezési intervallumot javaslunk.
Extra 5.
2004. február 2. táblázat
A Steward® 30 DF kukoricamoly lárvák elleni hatása a második kezelés után (Hajdú-Bihar Megyei NTSZ, Balmazújváros, 2003) A kezelés időpontja: 2003. július 5., július 23. Az értékelés időpontja: 2003. július 28.,augusztus 4. Növénykultúra: csemegekukorica
Kezelés
kezeletlen kontroll endoszulfán (standard kontroll) 1,5 l/ha Steward® 30 DF* 170 g/ha
Ismétlés, átlag
1. 2. átlag 1. 2. átlag 1. 2.
Fertőzött tövek száma 4x100 növényből
Élő hernyók száma 4x100 növényen
5. nap 12. nap
5. nap 12. nap
210 238 165 187 187,5 212,5 51 71 36 50 43,5 60,5 8 25 11 16
411 482 328 350 369,5 416,0 42 66 69 93 55,5 79,5 9 34 8 22
átlag
9,5
20,5
8,5
28,0
Hatékonysági % Tőfertőzés alapján
Hernyók száma alapján
5. nap 12. nap 5. nap 12. nap
-
-
-
-
76,80 71,52 84,97 80,88
94,93 90,35 97,69 93,26
* öntözőberendezéssel kijuttatva 5 mm-es víznormával
3. Kijuttatás-technológia: „insectigation” A kártevők elleni védekezésben az új és a csoportjában eddig egyetlen hatóanyag mellett a kijuttatás módszerében is merőben új módszert kíván a sikeres védekezés. Ezt az olykor igen nagy imágó- és peteszám, a vándorló életmód, a rejtőzködő lárva, a nagy kezelendő és védendő felület is indokolta. Ezek alapján vizsgálatok indultak a kijuttatás módszere és a hatékonyság összefüggésének meghatározására. A részletek ismertetése nélkül ez alapján megállapítást nyert, hogy például a légi kijuttatás hatékonysági értékei a „chemigation” technológia eredményeihez képest akár 30-50 %-kal is elmaradhatnak. (chemigation: növényvédő szerek öntözőberendezéssel kijuttatva.) A technológia az úgynevezett „chemigation” rendszeren belül az „insectigation” nevet kapta, mivel a lineár típusú öntöző rendszerekkel rovarölő szer kijuttatásáról van szó. A védekezés során az öntözőberendezés 5-7 mm-es víznormával, akár a sötétedés beálltáig működhet. A törzsoldat mennyisége az injektor teljesítményének függvényében (10-40 l/ha) változhat. Ebben kerül feloldásra a Steward®, 170 g/ha dózisban, valamint a tapadást segítő anyag; e célból 3 l/ha napraforgóolajat javasolunk. A hidas permetezők, illetve emelt hasmagasságú permetezőgépek alkalmazása esetén vizsgálataink eredményei alapján azt javasoljuk, hogy a lémenynyiség minimum 500 l/ha legyen. 4. A készítmény-megválasztás alapja, a készítmények tulajdonságai Milyen tulajdonságokkal felel meg a Steward® a ki-
váló hatékonyság követelményének? Tojás- és lárvaölő hatás. Hosszú hatástartam: 8-12 nap. Esőállóság: eső, illetve öntözővíz sem csökkenti a hatékonyságot. Méhekre nem veszélyes besorolás: a védekezés a károsítóhoz időzíthető. Munka-egészségügyi várakozási idő: 0 nap. Hibridkukoricában a védekezés a károsítóhoz időzíthető. Élelmezés-egészségügyi várakozási idő: 3 nap. Öntözéses technológiában egyedüliként engedélyezett készítmény Magyarországon. 5. Kombinációs partner alkalmazása Szükség esetén az imágók gyérítése céljából piretroidokkal a Steward® jól kombinálható. Milyen előnyöket hordoz a Steward®-ra alapozott védekezési technológia a termelő számára? Nagyfokú hatékonyság. Hosszú hatástartam. A méhek megjelenésétől a címerezés idejétől (hibrid esetén) függetlenül tervezhető időzítés. Rövid élelmezés-egészségügyi várakozási idő, gyors betakaríthatóság, akkor is ha azt a feldolgozó korábbra hozza. Alacsony melegvérű-toxicitás. Integrált védekezésben is alkalmazható „ZÖLD” készítmény. Egyre több kultúrában engedélyezett. Fazekas Károly, Dr. Tóth Elemér, Dr. Molnár István DuPont Magyarország Kft. - A Steward® az E.I. du Pont de Nemours and Company bejegyzett márkaneve ®
2004. február
Extra 5.
49
A gyomirtás tervezésének sarokpontjai a kukoricában Benécsné dr. Bárdi Gabriella Fővárosi és Pest Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat, Gödöllő Hartmann Ferenc Komárom-Esztergom Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat, Tata
A kukorica gyomosodásának, gyomirtási technológiájának változásai Magyarország növénytermesztésében meghatározó szerepet játszanak a gabonanövények, ezen belül az őszi búza és a kukorica. Hazánk az egymillió hektárnál nagyobb területen kukoricát termelő országok között az 1980-as években nemzetközi tekintélyt vívott ki, egyrészt a termelés összes mennyisége tekintetében (1989-91 között a világ összes kukoricatermelésének 1,33 %-a!), másrészt a magas (1989-91 között 5,73 t/ha) termésátlagok alapján (1982-ben pl. az USA után a 2. helyet foglaltuk el a világranglistán). A hazai kukoricatermesztés számos jelentős változáson ment keresztül az elmúlt 40 év során. A múlt század ’60-as éveitől kezdődően, a biztos genetikai alapot nyújtó, beltenyésztéses hibridek megjelenése után dinamikusan növekedett a technológiában az ipari eredetű inputok (műtrágya, vegyszeres gyomirtás, modern gépek stb.) felhasználása, s a ’80-as évek elejéreközepére a régi hagyományos termesztési módot felváltotta egy teljesen gépesített, „iparszerű”, meglehetősen kötött technológiai rendszer. A nagyüzemi gazdálkodás alapvetően monokultúrás termesztési formát alakított ki, melyben a vetésváltás hiánya, az azonos hatóanyagcsoportokba tartozó, illetve azonos hatásmódú herbicidek több éven át tartó folyamatos használata a kukorica területek gyomflórájának teljes átalakulását, leszűkülését eredményezte. A rendszeres atrazin- (Atrazin Flow 500, Gesaprim 500 FW, Mazina 500 SC, Aktikon 80 WP) és 2,4-D (Dikamin D, Dezormon, DMA-6, Esteron 60, Maton 60) használat felszaporította az egyéves (kakaslábfű, muhar fajok, köles) és az évelő egyszikű (elsősorban a fenyércirok) gyomfajokat. Megjelentek a triazinrezisztens gyombiotípusok (szőrös disznóparéj, fehér libatop) és a karbamid típusú herbicidekre, illetve általában a preemergens gyomirtásokra biológiájuk miatt (pl. mély talajrétegekből való kelési képesség, mag keményhéjúsága stb.) kevésbé érzékeny egynyári kétszikű fajok (pl. parlagfű, csattanó maszlag, szerbtövis fajok, selyemmályva) is. A leszűkült termelési szerkezet (csak búza, kukorica, napraforgó termesztése) a napraforgó árvakelés elleni küzdelemmel is „színesítette” a kukorica
gyomirtását. A nagyüzemek a ’80-as évek végén, a rendszerváltás környékén még mindig a monokultúra, „generálta” gyomflórával küszködtek, de új és újabb energia-bevitellel, új és még újabb technológiákkal többé-kevésbé jól megoldották a gyomproblémákat. A rendszerváltást követően a kárpótlással és a privatizációval elkezdődött a földterületek tulajdonviszonyi átrendeződése. A privatizált földterület az összes szántóterület csaknem felét érintette, amelynek egy részén megindult a kisüzemi gazdálkodás, amely helyét kereste az új agrárstruktúrán belül. Azért csak egy részén, mert többszázezer, közel félmillió hektár parlagon maradt, az új tulajdonos meg sem kísérelte a termelést rajta. Az új kis- és törpegazdálkodók nem csak helyüket keresték – bár ez látszólag csak formai dolog – még az elnevezésük is „nyögvenyelősen” alakult ki (farmergazdaságok, családi gazdálkodók, egyéni vállalkozók, őstermelők stb.), csak ritkán és kevesen beszéltek, beszélnek parasztgazdaságokról. Móra Ferenc, a magyar irodalom „szegedi kubikusa”, „paraszt-szakértő” csak bámulna, látva ennyi tanácstalanságot a parasztkérdésben (is). A kisméretű gazdaságok jelentős részében a kukorica termesztése a növénytermesztés meghatározó, jövedelemtermelő eleme lett. A tőkehiány és az agrárolló folyamatos nyílása, valamint a gazdálkodók tapasztalatlansága tagadhatatlanul a termesztéstechnológia erózióját vonta maga után (kevesebb műtrágya, növényvédő szer, talajmunka, szerényebb biológiai alapok stb.). Ezt szerencsére valamelyest mérsékelni tudták, más pozitív hatások (pl. a monokultúra és a nagy táblaméret hegemóniájának megszűnése, eltolódás az integrált módszerek felé, nagyobb egyéni érdekeltség stb.). A kukorica gyomflórája diverzifikálódott, változatosabb lett. Sajnos a talajművelés hiányosságai és a leszűkült vetésszerkezet következményeként újra felszaporodtak olyan évelő gyomok (pl. mezei acat, folyondár szulák, tarackbúza), amelyek csak a régi, hagyományos, kapálásra alapozott művelésben voltak általánosak. Tovább nőtt a nehezen irtható kétszikűek (pl. szerbtövis fajok, parlagfű) borítása és újabb – korábban csak ruderálián gyomosító – nehezen leküzdhető fajok (pl. selyemkóró, az ország egyes részein a mandulapalka) vannak felszaporodófélben a kukoricatáblákon. Mindezek mellett a kukorica gyomirtására felhasználható herbicid hatóanyagok köre igen nagymértékben megnőtt az utóbbi évtizedben. Mára már az engedélyokirattal rendelkező készítmények száma meghaladja a 130-at. A bőséges szerválaszték mellett bővültek a gyomirtási, technológiai lehetőségek (pl. pre/poszt technológia, levél alá permetezések, Clearfield rendszer stb.) is, amelyek komolyabb szakmai ismereteket,
50
Extra 5.
fejlettebb kijuttatás technikát, technológiai szaktudást igényelnek. A kukorica gyomirtásának tervezése tehát bizonyos szempontból könnyebbé (megfelelő szerválaszték, bővülő technológiai elemek stb.), más szempontból viszont nehezebbé (heterogén gyomflóra, korlátozott eszközellátottság, szaktudás hiány stb.) vált. Egy adott gazdaság kukorica termesztésében a gyomirtási technológia kialakításakor célszerű bizonyos tervezési sarokpontokat kialakítani, amelyek végiggondolásakor dönthet a gazdálkodó, hogy milyen eszközökkel, azok milyen arányaival kívánja elérni azt a szintű gyommentességet, amely számára még gazdaságosan megvalósítható, és egyben a terméseredmény révén profitot is eredményez. A kukorica vegyszeres gyomirtásának alapelvei A termelési technológia elemei különböző mértékben befolyásolják a terméseredményt. A kukorica vegyszeres gyomirtása előfeltétel jellegű láncszeme a technológiának. Talajaink jelenlegi gyommag- és vegetatív szaporítóanyag készlete mellett a gyomnövények egymagukban akár nullára is tudják csökkenteni a terméshozamot. A kukorica termesztésének minden eleme (vetésváltás, talajelőkészítés, tápanyag-utánpótlás, hibrid, tőszám, vetésidő stb.) egyben a gyomirtást is szolgálhatja, de a gyomosodást is elősegítheti megfelelő szakértelem hiányában. A termesztésben a genetikai, ökológiai és technológiai tényezők harmóniájának megteremtése a gazdaságos, tehát profittermelő kukoricatermesztés alapja. A korábbi és mostani termelési rendszerek sikeres kukorica technológiáinak egyik titka az egymásra épülő elemek arányos, egymással kompatibilis fejlesztése. Ezt a szemléletet a termelőknek sem szabad szem elől téveszteni, még ha félintenzív vagy extenzív körülmények között gazdálkodnak is. Még világosabban fogalmazva: alacsony szintű biológiai alapok, gyenge tápanyag-utánpótlás, szerény talajmunka, nem megfelelő tőszám esetén a korszerű és elég drága herbicidek, kombinációk alkalmazása „profitrabló” lehet. Ilyen esetben célszerűbb az integrált védekezési lehetőségek más elemeit (pl. okos vetésváltás, sorközművelő kultivátor, sorkezelés stb.) jobban kihasználni, tehát a vegyszeres gyomirtás mellett a gyomok korlátozására, ill. elpusztítására alkalmas összes védekezési eljárásnak biológiailag hatékony és egyéb gazdaságos kombinációját kell kialakítani, amely közelít az integrált védekezéshez. Az egy gazdaságon belüli gyomirtás nem korlátozódhat egy kultúrára (kukorica) és egy adott termelési évre: táblaszinten differenciált és több évre tervezett, koordinált védekezési stratégiát kell kialakítani, különösen akkor, ha egy terület évelő és nehezen irtható, veszélyes gyomfajokkal is fertőzött. A vetésváltás szerepe a gyomirtási technológiában Több mérvadó, hiteles szakember véleménye szerint
2004. február
a kukorica termesztéstechnológiájának, ezen belül gyomirtásának a fejlesztésében, illetve javításában a legnagyobb tartalékokkal az ésszerű vetésváltásban rendelkezünk. Mind a termesztett gazdasági növények számának növelése, mind az alkalmazott gyomirtó szerek váltogatása a gyomflóra diverzitását támogatja, és ezzel segíti is hosszú távon a vegyszeres védekezést. Az évelő és nehezen irtható gyomfajokat a vetésforgónak abban a szakaszában kell elpusztítani, ahol az a leggazdaságosabban, legkönnyebben és a legkisebb peszticidterheléssel oldható meg. Pl. a kalászosok tarlóján jól és viszonylag olcsón irthatók az olyan veszélyes kukorica gyomok, mint a fenyércirok vagy a mezei acat. A kukoricával szinte egy időben kelő és igen versenyképes köles esetében ismert tény, hogy szemtermései a talajba jutva, ha mélyebb rétegekbe nem forgatjuk, csak rövid ideig és kis százalékban őrzik meg csírázóképességüket. Ezért ha egy területen magérlelését meg tudjuk akadályozni, akkor 2-3 év alatt teljesen eltűnik. Ha ilyen, kölessel fertőzött területen a kukorica monokultúrát kalászosokkal váltjuk fel, megfelelő tőszámmal, rendes talajműveléssel (korai aratás, tarlóhántás) hamar eltűnik a gyom a táblákról. Kaszálható pillangósok vetésszerkezetbe iktatása szintén önmagában is gyomkorlátozó, gyomirtó hatású lehet pl. a mezei acat, illetve a fenyércirok esetén. Triazinrezisztens disznóparéj, parlagfű stb. populációk megjelenésekor egy egyszerű kukorica-napraforgó vetésváltás is megoldást hozhat, a napraforgóban alkalmazott, nem triazin típusú gyomirtó szerek felhasználása révén. A jelenlegi – elsősorban jövedelmezőségi okok miatt – leszűkült vetésszerkezetben igyekezzünk legalább azt betartani, hogy két év kukorica után más növény következzék, lehetőleg sűrű állományú, gyomelnyomó hatású, viszonylag korán lekerülő növény. A vetésváltás, a kukorica utáni utóvetemény tervezésekor figyelemmel kell lennünk ara, hogy atrazin hatóanyagú készítmény felhasználása esetén a dózistól és az időjárástól, csapadéktól függően, nem maradt, illetve maradhatott-e a talajban káros gyomirtó szer? A jelenleg engedéllyel rendelkező atrazintartalmú herbicidekkel, egyszeri alkalmazással 0,72-1,40 kg/ha aktív hatóanyagot juttatunk ki. Ez a hatóanyag mennyiség – ha a kezelést május 10-ig elvégezték és hat hónapon belül legalább 350 mm csapadék hullik a területre – képes lebomlani a talajban. De az átlagostól eltérő időjárás esetén (és ilyen volt az utóbbi 2 év kukorica vegetációs időszaka) számolni kell a szermaradékkal, aminek jelenlétéről még az új, érzékeny kultúra vetése előtt egyszerű bioteszttel célszerű meggyőződni. A vizsgálat módja a következő: A kukorica betakarítása után, de még a talajmunkák megkezdése előtt, a tábla nagyságától függően, elszórtan min. 10-15 db, fél ásónyomnyi talajmintát kell venni a talaj felső 10-15 cm-es rétegéből. A tábla közeléből, bizonyítottan vegyszerrel nem kezelt területről kontroll mintát is kell képezni. A gyomirtó szerrel kezelt területről származó mintákat jól össze kell keverni, és a kavicsok, növényi maradványok leválasztása céljából 5 mm-
2004. február es lyukbőségű szitán célszerű átrostálni a talajt. 6 db 1215 cm-es átmérőjű műanyag cserepet meg kell tölteni a vizsgálandó, 6 db cserepet pedig a kontroll talajjal. 3-3 cserépbe zabot vagy olaszperjét, 3-3 cserépbe fehér mustárt vagy kerti zsázsát, esetleg repcét, mint egy- és kétszikű tesztnövényeket szükséges vetni, általában 2025 db-ot (azonos számút, az összehasonlíthatóság érdekében) minden edénybe. Igény szerinti öntözés és normál fény- és hőmérsékleti viszonyok mellett a csíranövénykék 7-10 napon belül megjelennek, további 4-5 nap alatt a kétszikűeknél már az első két valódi lomblevél is kibomlik. Ha ilyenkor azt tapasztaljuk, hogy az egészséges kontrollhoz képest a feltételezetten vegyszermaradványos talajban nevelkedett növényeinknél, az egyszikűeknél a hajtáscsúcs sárgulása, száradása, a kétszikűeknél pedig az első lomblevelek levélcsúcstól, széltől kiinduló sárgulása majd nekrotizálódása, esetlegesen a csíranövénykék pusztulása következik be, akkor ténylegesen jelenlévő hatóanyagmaradékkal számolhatunk. Gyenge, csak néhány százalékos tünetek esetén a legalább 20-25 cm mélységű, keverő szántás jelentős gyomirtó szer felhígulást eredményez, lehetővé teszi a vetésváltást. Komoly rendellenességek, nagyobb arányú tesztnövény pusztulás esetén érdemes szakemberrel megbeszélni az esetet, és ez alapján dönteni a vetésváltási lehetőségekről. A talajmunka szerepe a gyomirtásban, illetve a technológia kialakításában Ha a gazdaságban korán lekerülő növény után következik a kukorica, akkor a rendszeres tarlóművelés vagy a vegyszeres tarlókezeléssel kombinált tarlóápolás számos veszélyes gyom megjelenését korlátozza a kukoricában. Ha későn szabadul fel a tervezett kukorica vetésterület, akkor azt lehetőleg minél hamarabb szántsuk fel, ha sok a tarlómaradvány, akkor szárzúzóval teremtsünk olyan állapotokat, hogy a növénymaradványokat tökéletesen alá tudjuk forgatni. A szántás mélysége legalább 28-30 cm legyen, de 3-4 évente a művelőtalptömörödés elkerülésére mélyítő jellegű művelés is szükséges. A kukoricától jó kelés és fejlődés csak akkor várható, ha a talaj művelt (kb. 40 cm-es) rétegének mélysége biztosítja a jó víz- és tápanyag-ellátottságot és kellően lazult, a gyökerek által jól átszőhető. Az alap-gyomirtószerek (ppi, pre) megfelelő hatásához is ilyen talajállapotokra van szükség. A tavaszi szántás mindenképpen kerülendő. Tavasszal a magágy készítés legjobb eszköze a kombinátor, amely biztosítja a rögmentes, egyenletes talajfelszínt, megakadályozza a télen betárolt csapadék elpárolgását, elősegíti a talaj korábbi felmelegedését, és nem utolsósorban hozzájárul az alap-gyomirtószerek hatásosságának javulásához is. A viszonylag lazább szerkezetű, korán felmelegedő és művelhető talajokon lehetőség van arra, hogy április elején-közepén, a kukorica vetése előtt 14-21 nappal végezzék el az utolsó talajmunkát. A tervezett vetés idejére így a gyomok tömegesen kicsíráznak, és gyakorlati-
Extra 5.
51
lag gyomos földbe és ülepedett magágyba kerül a mag. A vetés után, a kelést megelőző 3-4 napig a termelőnek lehetősége nyílik arra, hogy akár engedélyezett posztemergens herbiciddel, akár a kukoricára posztemergensen nem szelektív, a gyomokat a hajtáson keresztül is irtó preemergens készítménnyel hatékonyan irtsa a már kikelt gyomokat, sőt a preemergens készítmények tartamhatásával a későbbi gyomkelést is megakadályozza. Ha ez sikerül, akkor a kukorica gyakorlatilag gyommentes talajban kel ki, korai fejlődését sem a gyomok, sem a posztemergens herbicid hatóanyag esetleges fitotoxikus hatása nem zavarja. A módszer legsikeresebben az ún. monokultúra-gyomokkal (pl. köles, csattanó maszlag, sövényszulák stb.) fertőzött területeken alkalmazható, ahol 2-5 gyomfaj fordul csak elő, de az tömegesen. A leggyakrabban alkalmazható hatóanyagok: fenuron (Fenuron 50 WP), linuron (Afalon Dispersion, Linurex 50 WP), terbutrin (Igran 500 FW, Saterb 40 FW), 2,4-D (Dikamin D, Dezormon, DMA-6, Esteron 60, Maton 60), glifozát (Fozát 480, Glialka 70 WSP, Glyfos Kapazin, Medallon Prémium, Roundap). A szerválasztáshoz, kombinációk kialakításához pontosan ismerni szükséges a tábla gyomviszonyait és a szerek hatásspektrumát. Összegezve ennek az ún. pre/poszt technológiának a főbb előnyeit: Kevésbé csapadékfüggő, mint a klasszikus, preemergens kezelések, a herbicidek preemergens és posztemergens hatásspektruma összegződik, primér poszt- és szekunder talajon keresztüli hatással lehet számolni, nincs vagy kisebb mértékű a kukoricára nézve a fitotoxikus veszély, nagyobb a hatásfokozókkal, műtrágyákkal való kombinációs lehetőség, ésszerű alkalmazás esetén olcsóbb és jól kombinálható az integrált védekezés más módszereivel (pl. kultivátorozás május végén, június elején). A kukorica termesztése során kifejezetten mechanikai gyomirtási céllal végezhető el a sorközök kultivátorozása. Erre általában az alapkezeléses technológiák kiegészítéseként kerül sor, ahol a gyomirtáson kívül a talajfelszín megmunkálásával javítjuk is egyben a talaj vízmegtartó képességét és fokozzuk a talajéletet. A saraboló, lúdtalpkapákkal szerelt sorközművelő kultivátorokkal szemben a talajt forgató, megmozgató művelőszerszámokkal szerelt kultivátorok gyomgyérítő hatása a talaj nagyobb mérvű mozgatása, a gyomok beforgatása révén kedvezőbb. A kifejezetten töltögető jellegű kultivátorozás az alapkezelések után, a tartamhatás gyengülésével, a második hullámban, de már nem tömegesen kelő egyes gyomok pl. köles, parlagfű, kukorica soron belüli irtását, elnyomását is jól szolgálja. Évelőkkel nem kifejezetten fertőzött területeken az is megvalósítható, hogy a kukorica vetésével egy menetben (megfelelő gépi eszközökkel) csak sávpermetezést (sorirányban, kb. 30 cm szélességben) végezzenek preemergens herbiciddel, amely 50-60 % gyomirtószer-megtakarítást eredményez, a sorközt pedig később kiegészítő gépi-mechanikai gyomirtásban részesítsék.
52 A tápanyagellátás, a hibrid választás, a tőszám és a vetésidő szerepe a gyomosodásban, illetve a gyomirtásban A kukoricatermesztésben a fajtaválasztás a hibridek tenyészidején és egyéb agronómiai tulajdonságain (pl. N-reakció, sűríthetőség stb.) keresztül közvetetten hat a gyomosodásra, és befolyásolja az alkalmazható gyomirtási technológiát, az egyes elemek érvényesülését. Mindig saját termőhelyi és ökonómiai adottságainkhoz és lehetőségeinkhez megfelelő hibrideket válasszunk, s ha a termesztéssel szembeni igényeiket megfelelően kielégítjük, közvetetten a gyomirtást is segítjük. A tápanyagellátás tervezésénél figyelembe kell vennünk, hogy a gyomnövényeknek általában erősebb a trágyareakciójuk, mint a kukoricának, azaz gyakran gyorsabban és nagyobb mennyiségben képesek felvenni a tápanyagokat, mint a kultúrnövény és ez a gyomok fejlődését serkenti nagyobb mértékben. Bármilyen is a gyomok és a kukorica relatív műtrágya reakciója, fontos, hogy a tápanyagokat oda helyezzük, ahol a kultúrnövény a legjobban és a gyomok a legkevésbé képesek felvenni. Ilyen szempontból felértékelődik a vetéssel egy menetben a sorra adagolt starter jellegű, komplex műtrágya és a N-műtrágya tenyészidőben, talajba dolgozva történő kijuttatásának relatív gyomszabályozó hatása. A kukorica gyomirtó szereinek csak igen kis hányada tekinthető szuperszelektívnek, ezen túlmenően az egyes hibridek meglehetősen eltérő érzékenységet mutatnak az egyes hatóanyagokkal szemben. A fajtatulajdonosok ismertetőikben közölnek ajánlásokat, hogy mely herbicid hatóanyagok használatát mellőzzék a termelők, illetve hol célszerű mérsékeltebb dózisokat alkalmazni. Ezeket célszerű figyelembe venni, míg az új, a köztermesztésbe éppen csak most bekerült hibridek gyomirtásában kerüljük a rizikós megoldásokat (pl. kései poszt permetezés), hogy ne érjen minket kellemetlen, látványos fitotoxicitásban és terméskiesésben megnyilvánuló „meglepetés”. Általában ismert tény, hogy a kukorica relatív kompetitív képessége és gyomelnyomó hatása fokozható a növénysűrűség növelésével. Ugyanakkor számolni kell azzal, hogy a különböző hibridek eltérő tőszámreakcióval rendelkeznek, tehát eltérő hektáronkénti növényszámon adják a legtöbb termést, és termésükkel különböző módon reagálnak az optimálisnál magasabb, illetve alacsonyabb tőszámra. A jelenlegi szűkös tápanyagellátási körülmények és az aszályos időjárás gyakori volta, a nyári vízhiány miatt tekintettel kell lennünk arra a tényre, hogy a túlsűrítés ilyenkor a terméscsökkenés fokozott veszélyét jelenti. Viszont kapásnövényeknél általános tapasztalat, hogy kedvező időjárásban a növényenként egyedileg is nagy termésre képes fajták, hibridek a kisebb tőszámból eredő terméscsökkenést több, nagyobb cső kifejlesztésével képesek kompenzálni, ellenben a túlsűrített állománynak általában csak a negatív következményei érvényesülnek (pl. csapadékosabb időben a betegségekkel szembeni érzékenység fokozódik, aszályban a
Extra 5.
2004. február
növények satnyulnak, kisülnek /intraspecifikus kompetíció/). A kukorica vetésideje, illetve az ezzel összefüggő utolsó talajelőkészítési munka naptári ideje befolyásolja a területen megjelenő gyomosodást, a faji összetételt. A korábbi, áprilisi vetésekben még megjelennek az olyan T3 életforma csoportba tartozó gyomok, mint a vadrepce vagy repcsényretek, de az április vége után vetett kukoricákban már inkább a melegkedvelő, T4-es gyomok (disznóparéj fajok, csattanó maszlag, parlagfű stb.) és a gyökér- és szártarackos évelők (pl. mezei acat, fenyércirok) dominálnak. Túl korai vetés esetén, az átlagosnál hűvösebb időjárásban csökken a vetés előtt bedolgozott herbicidek gyomirtó hatása és szelektivitása, a csak preemergens kezelésekre alapozott gyomirtásoknál pedig június közepére, végére már elégtelen lehet a szerek tartamhatása. Túl kései vetés esetén megnő annak a valószínűsége, hogy az alapkezelések nem kapnak elegendő bemosó csapadékot, illetve a posztkezelések idején tartósan száraz és már igen meleg (25 C° feletti hőmérséklet) időjárásban fokozódik a fitotoxicitás veszély, és a kezelések kevésbé hatásosak a megvastagodott kutikulájú, viaszosabb levelű, a hatóanyagok felszívódását gátló morfológiájú és a hatóanyagok transzlokációját hátráltató, csökkent anyagcseréjű gyomnövények miatt. Egyéb agrotechnikai lehetőségek, amelyek befolyásolják a gyomosodást Felsorolásszerűen megemlítjük azokat az agrotechnikai, illetve a növényhigiénia fogalomkörébe tartozó eljárásokat, amelyek hosszabb távon csökkentik a gyomosodást prevenciós jellegüknél fogva: # tiszta, fémzárolt vetőmag használata; # a tárolók kitisztítása gyommagvakkal erősen fertőzött tételek után; # a művelő és betakarító gépek megtisztítása még a fertőzött táblán, hogy a gyommagvakkal és vegetatív szaporító képletekkel ne hurcoljuk be új kukoricatáblákra a veszélyes gyomokat (pl. fenyércirok); # talajművelési, vetési, betakarítási sorrend meghatározása egy adott gazdaságon belül a táblák gyomfertőzöttsége alapján (pl. kölessel erősen fertőzött táblák legkésőbbi vetése, ha presowing védekezésre (is) alapozunk); # okszerű szervestrágya-kezelés és -kihelyezés; # ruderális területek, út- és táblaszegélyek kaszálása, gyommentesítése; # a táblán csak éppen megtelepedett, igen kis egyedszámban megjelenő, de hosszú távon, esetleges felszaporodásuk révén nagy veszélyt jelentő gyomfajok (pl. selyemkóró, fenyércirok) mechanikai eltávolítása. A terület gyomflórájára vonatkozó információk jelentősége a gyomirtás tervezésében A kukorica vegyszeres gyomirtásának sikerét alapvetően az határozza meg, hogy a gyomirtó szerek megválasztásánál mennyire igazodunk az adott területen
2004. február megjelenő gyomflórához. Az ún. táblatörzskönyv vezetésébe bele kell, hogy tartozzon a tábla gyomviszonyainak a pontos feljegyzése is, amelyhez célszerű minden évben, évente többször is átjárni a területet felírva a fontosabb gyomfajokat előfordulásuk tömege (borítottság) és gyakorisága sorrendjében. A kukoricában majd esetlegesen megjelenő gyomfajokra a korábbi évek kapáskultúráinak,, illetve a korai betakarítású kultúrák, elsősorban kalászosok tarlójának a gyomviszonyaiból következtethetünk. Az ún. alapkezelések (ppi, pre) esetében csak a korábbi évek információira támaszkodhatunk, a posztemergens kezelések tervezéséhez viszont már a kukorica kelése és négyleveles állapota közötti folyamatos megfigyelés és gyomfelvételezés is támpontokat ad. A jó gazda a herbicides kezelések után értékeli azok hatékonyságát, az egyes vegyszerek, kombinációk hatását a fontosabb gyomokra. Ez a tapasztalatok folyamatos begyűjtése mellett azért is fontos, mert lehetővé teszi, hogy az esetlegesen rezisztens gyombiotípusokat időben észleljük és rezisztenciatörő technológiákra térhessünk át. Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy egy adott herbicid hatékonyságáról nem lehet csak egy év tapasztalatai, esetlegesen extrém időjárási körülményei után végleges véleményt alkotni, több, eltérő évjárat adataira van szükség. A kukorica vegyszeres gyomirtásának lehetséges módjai és időpontjai Vetés előtti (presowing, preplanting) kezelések Lassan három évtizede használatosak Magyarországon az ún. tiokarbamát hatóanyagú herbicidek, illetve kombinációik. Közülük elősorban az EPTC (Alirox 80 EC, Eradicane 6 E, Niptán 80 EC) és butilát ( Anelda 80 EC) futott be nagyobb karriert, az 1980-as évek végétől pedig a hosszabb hatástartamú és a kukoricára nézve kevésbé agresszív butilát ( Anelda 80 EC) használata került az előtérbe. Jelenleg is elsősorban ez a hatóanyag, illetve acetoklórral (Flekszenit) és propizoklórral (Proponit Terra) alkotott kombinációi szerepelnek a gyakorlatban. A tiokarbamátokat magas gőztenziójuk és fényérzékenységük miatt kijuttatásukat követően lehetőleg azonnal, de legkésőbb 30 percen belül 6-8(10) cm mélyen a talajba kell dolgozni, pl. tárcsával, de igen jó eredményt ad a permetezéssel egy menetben, ásóboronával végzett bedolgozás is (pre planting incorporated = ppi kezelés). Kifogástalanul előkészített talajon megfelelő lehet a kombinátor is kétszeri járatással. A tiokarbamátok elsősorban a magról kelő egyszikű gyomokat irtják, beleértve a kukorica veszélyes, monokultúrás gyomnövényei közül a kölest és a fenyércirok magról kelő alakjait. Az 1990-es évek elejéig, vagyis a szélesebb egyszikűirtó spektrumú posztemergens szulfonil-karbamidok (1990: Titus 25 DF, 1993: Motivell) megjelenéséig ezek a ppi kezelések jelentették szinte az egyedüli lehetőséget a köles és a fenyércirok elleni védelemben. Emellett kétségtelen előnyük volt (és ez érvényes ma is!), hogy a talajba való bedol-
Extra 5.
57
gozással részben helyettesíthető a bemosó csapadék, így átlagos, nem túl hűvös időjárás esetén a gyomirtó hatásra biztosan számítani lehetett. A nagyüzemi gazdálkodásban a ’80-as években, a tiokarbamátok folyamatos alkalmazása következtében a hatóanyagcsoport lebontásában szerepet játszó mikroorganizmusok tömegesen elszaporodtak a monokultúrás táblák talajában, és a felgyorsult biológiai degradáció miatt gyengült ezen herbicidek hatása. Vetésváltásos gazdálkodásban – és figyelembe véve az egyre gyakoribb csapadék deficites tavaszokat – azonban ma is eredményesen használhatók ezek a szerek, hiszen általában jó kezdeti gyommentességet biztosítanak a kukoricának egyszikűekkel erősebben fertőzött területeken, a kétszikűek pedig később, célzott, posztemergens kezeléssel pusztíthatók el. Az ország egyes területein (pl. Somogy, Veszprém, Pest megye) megjelenő, veszélyes mandulapalka ellen is ezek a ppi kezelések és a bentazon hatóanyaggal végzett posztemergens permetezések jelentik jelenleg a kukoricában a viszonylag elfogadható hatékonyságú gyomkorlátozó hatást. A tiokarbamátok alkalmazásának főbb szempontjai: Rossz szerkezetű, túlzottan kötött vagy túl laza talajon, szélsőségesen savanyú kémhatású vagy erodált, 1 %-nál kisebb szervesanyag-tartalmú talajokon kerüljük alkalmazásukat. Nedves talajra nem szabad kipermetezni őket, mert a bedolgozás, a talajmunka rossz minőségű lesz, illetve a szerek gáztenziójának növekedése miatt sok szer elillanhat, rontva a hatékonyságot. A permetezést és bedolgozást a vetés előtt 4-6 nappal kell elvégezni, hogy ne károsítsa a kukoricát. A hibridek speciális tiokarbamát érzékenységére vonatkozó információkat a fajtatulajdonosoktól, vetőmag-forgalmazóktól be kell szerezni. A vetési ütemtervben a presowing kezelésben (is) részesülő táblákat célszerű az utolsók közé sorolni, mert a veszélyes egyszikűek melegkedvelők, általában május első dekádjában csíráznak tömegesen és a tiokarbamátok sem hatnak túl korai vetés, túl hideg talaj esetén. A kukorica vetése utáni, kelése előtti (preemergens) kezelések A kukorica vetését követően, lehetőleg 1-4 napon belül kell a preemergens herbicideket, illetve kombinációkat a jól elmunkált, aprómorzsás, egyenletes felszínű, rögöktől mentes talajfelületre kipermetezni. A hatóanyagok vagy bemosó csapadék útján kerülnek a felső 1-2 cm-es rétegbe, ahonnan a gyommagok zöme is csírázik, vagy filmszerű réteget képeznek a talaj felszínén, reverzibilisen kötődve a részecskékhez, vagy adszorbeálódva a szerves anyagok felületén. A preemergens vegyszerek hatásához a kipermetezést követő két hétben legalább 10-20 mm csapadék szükséges. Egyes speciális hatóanyagok, mint pl. az izoxaflutol, (Merlin WG) a flumioxazin (Pledge 50 WP) vagy a mezotrion (Callisto) azzal a jó tulajdonsággal rendelkeznek, hogy a kezelést követően száraz időszakban is viszonylag stabilan a talajfelszínen maradnak, és a 3-4. hétben bekö-
58 vetkező 8-10 mm-es megázás után aktivizálódni tudnak, és a már megjelent csíranövényeknek „utánanyúlnak”. A preemergens herbicidek dózisát általában a talaj kötöttségéhez és szervesanyag-tartalmához kell igazítani. Laza szerkezetű, humuszban szegény talajok kisebb adag vegyszert bírnak el. A talaj kémhatása (pH) is jelentősen befolyásolhatja a gyomirtó szerek aktivitását és lebomlási ütemét, perzisztenciáját (pl. lúgos körülmények, magas pH esetén általában lassabban ürülnek ki a talajból a szulfonil-karbamidok). 1-1,5 % szervesanyag-tartalom alatt bizonyos hatóanyagok (pl. fenuron, (Fenuron 50 WP) linuron (Afalon Dispersion, Linurex 50 WP) vagy az izoxaflutol, (Merlin WG) acetoklór (Acenit, Guardian, Trophy)) alkalmazását kerülni kell, mert a kukorica károsodhat. Szervesanyagban igen gazdag láp- és kotutalajokon pedig azért kell mellőzni a preemergens gyomirtó szerek alkalmazását, mert az erőteljes megkötődés, a talajkolloidokhoz való kapcsolódásuk miatt nem hatnak. Ilyen területeken állománykezeléssel kell védekezni. Az 1980-as évek végéig a termelők számára a kukorica gyomirtását alapvetően a preemergens kezelés jelentette. Ennek több oka is volt. Egyrészt bizonyos egyszikűek ellen a ppi mellett, illetve kiegészítéseként ez volt az egyetlen megoldás, másrészt megfelelő csapadékviszonyok esetén jó hatékonyságú volt a könnyen irtható (pl. disznóparéj fajok) magról kelő kétszikű gyomok ellen. Biológiai okok is indokolják, hogy a kukoricát minél hamarabb, lehetőleg már a kelését követően azonnal mentesítsük a gyomnövények okozta negatív hatásoktól. Az idő ugyanis nagyon fontos faktor a versengésben (kompetícióban), és hatása két időtartammal írható le. Az első a kritikus gyommentes periódus, amely annak az időnek a hossza, amikor a kultúrnövénynek a versengéstől szabadnak kell lennie, hogy megakadályozzuk a termésveszteséget. A második a kompetíció tolerálható időtartama, vagyis annak az időnek a hossza, amíg a gyomok a kultúrnövény-állományban maradhatnak, mielőtt csökkenteni képesek a termést. A két időtartam közötti intervallum a gyomirtás ún. kritikus periódusa. Jóllehet ez változhat a herbicid, a környezeti és agrotechnikai feltételek hatására, mégis alapvetően figyelembe veendő a gyomirtás tervezésében. Bizonyos esetekben mindössze néhány napos eltérés a kelésben vagy az állomány záródásban eldöntheti, hogy a gyomok valóban hatással lesznek-e a termésre. Tudományos irodalmi adatok és a gyakorlati tapasztalatok szerint a kukoricában a gyomfaj összetételtől függően a kritikus periódus a kelés utáni 4-5. héttől kezdődik és általában a kukorica 12-14 leveles koráig tart (kelés utáni 10-12. hét). A preemergens kezelések, ideális csapadékviszonyok mellett, hatástartamuk révén képesek ebben az 5-7 hetes kritikus időszakban mentesen tartani a kukoricát a magról kelő gyomoktól. A preemergens kezelések ezért ma is alapbázisát jelentik a kukorica gyomirtásának. Ez még akkor is igaz, ha számos más, később részletezett ok miatt a ’90-es évektől kezdődően az állománykezelé-
Extra 5.
2004. február
sek aránya egyre nőtt, és már nem csak az alapkezelések esetleges hibáinak a kijavítására használták őket. Minden olyan területen indokolt az alkalmazásuk, ahol a korábbi gyomflóra ismerete (zömmel könnyebben irtható, nem mélyről kelő, magról kelő gyomok) ezt alátámasztja, a gépkapacitás pedig olyan, hogy nem lehet teljesen csak állománykezelésekre alapozni, mert nem végezhető el megfelelő fenológiai időben, néhány nap alatt az összes permetezés. A preemergens permetezések munkaszervezését pozitívan érintő tény, hogy ma már számos olyan hatóanyag van engedélyezve kukoricában, amely nemcsak kelés előtt, de utána is, a kultúrnövény 2, max. 3 leveles koráig szelektíven és hatásosan kijuttatható. Így az alapkezelésre fordítható időszak ezekkel az ún. korai posztemergens gyomirtásokkal kitolható, a korábbi éles határ pre és poszt között megszűntethető. A kukorica kelése után, az állományban végezhető (posztemergens) kezelések A posztemergens gyomirtás időpontjai a kukorica fejlettségétől függően még tovább csoportosíthatók: # korai posztemergens gyomirtás (szögcsíra–2(3) leveles kor) # „klasszikus” posztemergens gyomirtás (3-5 leveles kor) # kései posztemergens gyomirtás (5-7 leveles kor) A kukorica 7-8 leveles stádiuma után általában már nem szabad állománykezelő szereket alkalmazni, mert a legtöbb herbicid ebben a fenológiai állapotban (a növényen belül már megkezdődött a csőkezdemények differenciálódása!) már károsítja a kukoricát. Viszonylag kevés az olyan posztemergens hatóanyag, amely viszonylag tág kukorica- és gyomfejlettségi határok között, szelektíven kipermetezhető, ilyen pl. a mezotrion (Callisto) vagy a klórmezulon (Mikado). A legtöbb herbicid felhasználása szigorúan fejlettséghez kötött a fitotoxicitás elkerülése miatt (pl. a 2,4-D (Dikamin D, Dezormon, DMA-6, Esteron 60, Maton 60), dikamba (Banvel 480 S, Cadence 70 WG, Dikamba 480) max. 3-5 leveles korig, az acetoklór (Acenit, Guardian, Trophy), metolaklór, pendimetalin (Stomp 330, Panida 330 EC) dimetenamid (Frontier 720 EC), izoxaflutol (Merlin WG) csak preemergensen vagy legtöbbször kombinációkban, korai posztemergensen). Az állománykezelésben újabban megjelent hatóanyagok egy része nem rendelkezik tartamhatással, így ezeknél a kezelés időzítése, vagy tartamhatással bíró kombinációs partner biztosítása nagyon fontos lehet. A kezelések általában akkor hatásosak, ha gyökérváltás előtti, 1-3 leveles egyszikűek és zömmel 2-4 (6) leveles kétszikű gyomok ellen végezzük el őket. A posztemergens gyomirtás tervezését indokolja a kukoricában: # évelő gyomok, illetve/és veszélyes, nehezen irtható, magról kelő kétszikűek (pl. szerbtövis, csattanó maszlag, selyemmályva stb.) dominanciája a területen; # a ppi vagy pre gyomirtások sikertelensége miatti gyomosodás.
2004. február A hatékony kezelés feltétele a kukorica kelése után megjelenő gyomok faji összetételének és a gyomok pillanatnyi fejlettségének naprakész ismerete, az ez alapján való gyors döntési képesség és a gyors kivitelezéshez szükséges megfelelő nagyságú gépkapacitás és azonnal rendelkezésre álló vegyszerkínálat. A területen kikelt gyomnövényzet ismerete célzott kezelést tesz lehetővé, ahol pontosan megtervezhetők az adott gyomok ellen legjobb hatású herbicidek. A módszer ebből adódóan általában költség- és környezetkímélő lehet, és további előnye, hogy kevésbé időjárásfüggő, mint a preemergens kezelések. A posztemergens permetezéseknél elterjedt a különböző hatásfokozók (műtrágyák, nedvesítő szerek) használata, amelyek elsősorban az egyszikűek és egyes viaszos és szőrös levélzetű kétszikű gyomok (pl. fehér libaparéj, csattanó maszlag) elleni gyomirtó hatást fokozhatják. Nem szabad elfelejteni, hogy a megkésett kezelések és a kijuttatáskori túl magas hőmérséklet esetén a hatásfokozók a fitotoxikus hatást is fokozzák. Kijuttatás-technikai szempontból a posztemergens kezeléseknél (kivéve a kontakt hatású bromoxinil (Bromotril 25 SC) és bentazon (Basagran, Basagran Forte) hatóanyagokat) a kisebb cseppképzésű és kettős réselésű permetező fúvókákat részesítsük előnyben, mert ezek kétirányú permetsugara jobban kiküszöböli a kultúrnövény árnyékoló hatását, és jobb borítást biztosít a gyomokon. Az állománykezelések speciális lehetősége az irányított, ún. levél alá permetezés. Megfelelő műszaki megoldásokkal (pl. szántóföldi kultivátor trapézszerkezeteire, a kapák helyére szerelt, soronként talajvezérelt szórófejek, illetve átszerelt szántóföldi permetezőkeret, sorköz fölé szerelt, belógatott hosszabbító szárakkal, végükön egymáshoz képest szögben állítható szórófejtestekkel) olyan herbicideket juttathatunk ki, akár 40-90 cm-es kukoricaállományban is, amelyek ilyenkor már kevéssé lennének szelektívek a kukoricára, de még képesek elpusztítani a gyomokat. Levél alá permetezésre pl. köles ellen felhasználhatók az ún.
Extra 5. pre/poszt kezelésben is jól alkalmazható linuron (Afalon Dispersion, Linuron 50 WP) és terbutrin ( Igran 500 FW, Saterb 40 FW) hatóanyagú szerek. A linuron olajadalékkal, nedvesítővel is kiegészíthető. A fenyércirok elleni küzdelemben a magról kelő és a rizómáról kihajtó alakok elleni hatásos gyomirtás posztemergensen legtöbbször csak ún. osztott kezelésben (ún. split technológia) valósítható meg. Ezen kívül a rimszulfuron (Titus 25 DF, Titus ATG) és nikoszulfuron (Motivell) után mára megjelent újabb ALS-gátló hatásmódú, tartamhatással nem rendelkező posztemergens hatóanyagok (pl. foramszulfuron), illetve gyári kombinációik szintén javasolhatók osztott, illetve ismételt kezelésre többhullámú gyomkelés esetén. Ezekben az esetekben előfordulhat, hogy a második permetezés a gyomok szempontjából akkor válik időszerűvé, amikor a kukorica fejlettségéből, valamint a magasabb hőmérsékleti viszonyokból adódóan a szelektivitásuk már nem biztonságos. Ilyenkor az osztott technológia második permetezése helyett javasolható a levél alá permetezés. Természetesen ez a technológia az összes kukoricaterületnek csak kisebb hányadán alkalmazható, mert a módszer területteljesítménye nagyvonalakban fele a normál permetezésnek, és egyenletes talajfelszínt és precíz, soros vetést, nagy technológiai pontosságot feltételez. Speciális gyomirtási eljárás a kukoricában, az ún. Clearfield gyomirtási rendszer A „Clearfield” szó jelentése magyarul tiszta föld. Leegyszerűsített megközelítésben arról van szó, hogy bizonyos kukorica hibridek, amelyeket irányított mutáció és többszörös visszakeresztezés útján nemesítettek ki, ellenállnak olyan gyomirtó szereknek, amelyek a többi hibridet elpusztítják vagy maradandóan károsítják. Mi ez a gyomirtó szer? Ez az imazamox + pendimetalin (Escort, Master) hatóanyagok kombinációja,
59 FARMCENTER KFT. AZ ÖN PERMETEZÉSTECHNIKAI PARTNERE A HATÉKONY, KÖRNYEZETKÍMÉLŐ NÖVÉNYVÉDELEMBEN
Világszínvonalú
termékek, melyek az igazi minőséget képviselik! NÖVÉNYVÉDELEM GÉPESÍTÉSE SZAKTANÁCSADÁSSAL!
Légbeszívásos fúvókák
Kettős lapossugarú fúvókák
Szívó- és nyomószűrők
Nyomásszabályzók Permetezésellenőrző automatikák Szórópisztolyok SALVARANI habjelző berendezések CARPI kis- és nagynyomású szivattyúk CARPI kézi-, háti és motoros permetezők FARMCENTER KFT. 2100 GÖDÖLLŐ, Tessedik S. u. 4. Fax: +36 28 513-446 Tel: +36 28 513-445;+36 28 511-724 Mobil: +36 20 967-0433, BENKÉNÉ, Margit +36 30 958-9329, HUSZÁR Jenő +36 30 919-5329, Dr. TÁTRAI György
E-mail:
[email protected]
60 és ezen belül az imazamox az, amelyet mintegy tucatnyi imidazolinon ellenálló változatú hibrid tolerál, károsodás nélkül elvisel (IMI, IR, IT, SUMO jelzésű hibridek, amelyeknek egységes jelzése CL), de más hibridek nem. Ezen belül a SUMO jelzésűeket szulfonil-karbamid rezisztenciára nemesítették elsősorban, de egy részük jól tolerálja az imidazolinonokat is. A Clearfield technológiai rendszert csak a technológiában megadott hibridekre szabad alkalmazni. A gyomirtó szer kijuttatásánál arra is ügyelni kell, hogy az a szomszédos táblán termesztett kukoricát károsíthatja, ezért „Isten őrizz!” a maradék permetlét – jó szándékkal, de egyeztetés nélkül – a szomszéd kukoricaföldjére kipermetezni. Az imazamox + pendimetalin (Escort, Master) kombinációt korai posztemergensen kell kijuttatni, tehát levélen keresztül is hat, de talajon át, ha később bemosódik, megakadályozza a további gyomkelést is. A magról kelő gyomok mellett a főbb évelőket is jól gyéríti, ha azok már megfelelő levélfelülettel rendelkeznek a permetezéskor (mezei acat, apró szulák, fenyércirok, tarackbúza). A korai posztemergens kijuttatásra azért kell ügyelni, mert a kölest igazán jól három leveles koráig irtja, és a nehezebben irtható, viaszosabb, szőrösebb levelű egynyári kétszikűek is inkább szikleveles-kétleveles korban érzékenyek a kombinációra. A kötött talajok évelője, a mogyorós lednek ellen ez is hatástalan. Az ilyen készítménnyel való gyomirtás után 12 hónapon belül repce és cukorrépa nem vethető az adott táblán! A kukorica gyomirtása és a kukoricabogár Régóta hangoztatjuk írásban és szóban, hogy a gyomnövények elleni gazdaságos védekezés egyik alapvető követelménye a monokultúra megszűntetése és egészséges, vetésváltásos gazdálkodás bevezetése. Ez ugyanis nemcsak a veszélyes „monokultúragyomok” mérséklődését jelentené, hanem az amerikai kukoricabogár felszaporodását is nehezítené. Tehát most már két komoly érv szól a hosszú távú monokultúra megszüntetése mellett. Jelenleg a mintegy 1 millió 300 ezer ha kukorica vetésterületből több mint félmillió hektáron még monokultúrás termesztés folytatnak, és érthetetlen, vagy tán nagyon is érthető módon éppen a legveszélyeztetettebb déli megyékben: Baranya, Tolna, Békés, Somogy megyében igen magas ennek az aránya (40-50 %). A lárvakártételt mutató, fertőzött területek kötelező vetésváltása mellett várhatóan terjedni fog a talajinszekticidek használata azokban a nagy termésátlagokat elérő, és a jövedelemtermelésben a kukoricára alapozó gazdaságokban, ahol kényszerűségből 2-3 évig marad a kukorica ugyanazon a területen. A vetéssel egy menetben végzett talajfertőtlenítések, illetve az állományban végzett lárva elleni kezelések kihatással vannak a gyomirtási technológiára is. Egyrészt figyelembe kell venni, hogy ha szerves
Extra 5.
2004. február
foszforsavészter típusú szerrel végezzük a talajfertőtlenítést, akkor egyes szulfonil-karbamid hatóanyagú (pl. rimszulfuron (Titus DF, Titus ATG), nikoszulfuron (Motivell)) szerek, illetve kombinációik posztemergens használatáról, a szelektivitás romlása miatt le kell mondanunk, ami elég nagy ár lehet veszélyes egyszikűekkel (pl. fenyércirok Tolna és Baranya megye kukorica tábláin) fertőzött területeken. Másrészt, ha a talajfertőtlenítő szert, a kukorica 4-6 leveles állapotában a sorközbe kultivátorral bedolgozva kívánja a gazda kijuttatni, vagy a sorra, a kukorica tövére permetezve és kultivátorral feltöltögetve, akkor számolnia kell azzal, hogy az adapter lazító és keverő hatása miatt a már gyomirtott tábla május végén, június elején újra kigyomosodhat. Ezt csak kései, nagy fitotoxikus veszélyt jelentő posztemergens kezeléssel vagy még későbbi, irányított levél alá permetezéssel lehet megszüntetni. A tiokarbamátok „hőskorában” Magyarországon is próbálkoztak az ún. sweep ekével, amellyel sorközbe lehetett adagolni a gyomirtó szereket, május végén, június elején. Ha az inszekticid és herbicid keverhető egymással hatásuk csökkenése nélkül, talán el lehetne indulni ezen az úton az utógyomosodás kiküszöbölésére, nem okvetlenül tiokarbamátokkal, esetleg más gyomirtó szerekkel is. Összefoglalás A kukoricaterületek gyomflórája változatosabb lett a rendszerváltás óta, s a gazdálkodás színvonalában és a gyomirtási technológiákban is ez a tendencia mutatkozik. A gyomirtás megtervezésekor a gazdálkodó akkor dönt helyesen, ha óvakodik az éppen futó „divatáramlatoktól” (pl. csak a célzott posztkezelések „üdvözítése”), és körültekintően, saját pénzügyi, ökológiai és műszaki, gépesítettségi viszonyainak legjobban megfelelő, arányosan fejlesztett technológiát alkalmaz. Figyelembe veszi táblái gyomfertőzöttségét, számba veszi agrotechnikai lehetőségeit, a nem vegyszeres, illetve közvetett hatású védekezési módokat, és olyan kukorica gyomirtási technológiát dolgoz ki, amely a presowing, preemergens és posztemergens gyomirtásoknak és egyéb speciális eljárásoknak olyan jól szervezhető arányát adja, ami biztosítja, hogy a lehető legkisebb herbicid költséggel és környezeti terheléssel, arányos munka- és energiaráfordítással hatásos és gazdaságos gyomirtást hajtson végre. Ehhez általános receptet, egységes algoritmust képtelenség megadni, és nem is szabad. Mégis reméljük, hogy cikkünkben olyan tervezési sarokpontokat jelöltünk ki, amelyek végiggondolásával és tudatosulásával a termelő meghozhatja azokat a döntéseket, amelyek végül is egységes algoritmussá, lépésről lépésre rögzített tervvé állnak öszsze, és a végeredmény a sikeres, eredményes gyomirtás lesz. ■
Extra 5.
2004. február
61
GYÁRTÓK ÉS FORG ALMAZÓK OLDALA
MI A PIONEER? Vetőmagvállalat vagy nemesítő cég? NETALÁN SOKKAL TÖBB? Ön, Kedves Termelő ebben az időszakban általában azzal találkozik e rovatban, hogy a fajtatulajdonosok hibridjeiket, fajtáikat, termékeiket mutatják be, ajánlják – magyarul el akarják azt adni. Talán már unja is egy kicsit. Bizonyos vagyok abban, hogy kollégáim – a PIONEER agronómusok – már felkeresték Önt és termékeinket részletesen bemutatták. Ezért engedje meg, hogy ma ne a hibridekről beszéljek, hanem a PIONEER más, a termékhez kapcsolódó tevékenységeivel – SZERVIZ SZOLGÁLTATÁSAIVAL – ismertessem meg Önt. Látni fogja, hogy az a termelő, aki használni tudja a PIONEER SZERVIZ adta lehetőségeket, sokkal sikeresebben termelhet, mint aki nem használja azokat. Először talán nézzük meg mit jelent a PIONEER SZERVIZ, SZOLGÁLTATÁS: Minden olyan PIONEER tevékenységet, amely a termelő jobb informáltságát biztosítja és ezáltal a gazda sikeresebb, nagyobb jövedelmet garantáló termelést tud folytatni, a PIONEER SZERVIZ fogalmába sorolunk. A SZOLGÁLTATÁS lehet agronómiai kísérlet eredménye, kártevő elleni védekezés módszere, a termék beltartalmára vonatkozó információ, a termék termesztésével, netalán értékesíthetőségével kapcsolatos kérdés vagy éppen az adott hibrid helyre adaptálása – a lényeg, hogy segítse a termelő munkáját, javítsa jövedelem-pozícióit. Ugye egyetértünk, hogy ez így nagyon általános? Nézzük a kézzel fogható konkrétumokat! Valójában milyen PIONEER SZERVIZT ajánlunk Önnek? 1. Diabrotica-program 2003-2005: A mai magyar kukoricatermesztés legnagyobb kihívása a kukoricabogár okozta kártétel, terméskiesés. A PIONEER vallja, hogy ebben a „csatában” nem lehet a termelőt magára hagyni. E hitvallás szellemében 2003-ban a PIONEER – felhasználva az anyavállalat anyagi hátterét – 3 éves kísérleti programot indított el Magyarországon. A fő cél, hogy a ma és a közeljövőben használatos talajfertőtlenítő szerek és rovarölő csávázószerek kukoricabogár lárva elleni hatékonyságát összehasonlító kísérletekben vizsgáljuk. Az eredményeket a termelők rendelkezésére bocsássuk, javaslatokat tegyünk, ezáltal hozzájáruljunk, hogy növekedjen a termelés biztonsága. A kísérletek kivitelezésével a PIONEER a megyei növény és talajvédelmi szolgálatokat bízta meg. A program első évén vagyunk túl.
Az eredményeket minden termelő megismerheti a PIONEER agronómus kollégákon keresztül. 2. Kukoricabogár Kockázat Elemzés (KKE): A PIONEER azoknak a termelőknek nyújtja ezt a SZOLGÁLTATÁST, akik 2004-ben kukoricát termelnek, és nem tudják eldönteni, hogy 2005-ben termelhetnek-e az adott területen ismét kukoricát, kell-e számítaniuk kukoricabogár lárvafertőzésre vagy sem. A termelő számára ez a kérdés nem könnyen megválaszolható, sőt a 2005. év vetésszerkezetét, eredményességét jelentős mértékben befolyásoló döntést kell hoznia. Ma ehhez a döntéshez a kukoricatermelő gazda a PIONEER-en kívül senkitől sem kap kézzelfogható segítséget. A KKE egy olyan program, amely keretében a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Növényvédelemtani Tanszéke és a PIONEER együttműködésének eredményeként a PIONEER agronómusok segítséget tudnak adni annak eldöntéséhez, hogy 2005-ben vethető-e kukorica az adott táblán. A Növényvédelmi Tanszék felvértezi a PIONEER agronómusokat azokkal az ismeretekkel, amelyek révén a kérdés eldönthető. Annak a termelőnek a tábláján, aki ezt a PIONEER SZOLGÁLTATÁST igényli, a PIONEER agronómus csapdákat helyez el az imágórajzás idején és a termelővel közösen értékeli ki a csapda tartalmát. A eredmény alapján a gazdálkodó tud dönteni a 2005. évi kukoricájáról. 3. ISO 9001 minőségbiztosítási rendszer a PIONEER kísérletekben: Ma általános jelenség, hogy Önt, a termelőt kereskedők, fajtatulajdonosok keresik fel és különböző kísérletek adatainak felhasználásával próbálják meggyőzni arról, hogy milyen hibridet érdemes vetni. Ezek az adatok sok esetben egymásnak ellentmondóak. A PIONEER számára mindig kulcskérdés, hogy az általa közölt adatok megbízhatóságához kétség se férhessen. 2003-tól a PIONEER a szántóföldi fajta-összehasonlító kísérleteit az ISO 9001 minőségbiztosítási rendszer szigorú követelményeinek betartásával folytatja. Miért fontos ez Önnek? Miért minősül ez SZERVIZNEK? Azért, hogy a kísérletek és azok eredményei megbízhatóan szolgálják a termelők érdekeit. Ez a minőségbiztosítási rendszer átfogóan kiterjed a kísérleti kivitelezés minden fázisára, a terület-kiválasztástól egészen a kísérleti adatok értékeléséig. Az elkötelezett munka-
62 végzés mellett a rendszeres, független külső ellenőrzés a további garanciája a kísérleti eredmények megbízhatóságának. A PIONEER agronómusok csak az ISO 9001 által ellenőrzött adatot használnak munkájuk során. Van egy másik apropója is az ISO bevezetésének. Az EU-csatlakozás után lehetőség nyílik hibridek EU listáról való behozatalára a magyar köztermesztésbe. Az Ön számára még fontosabb lesz, hogy megbízható információt kapjon az adott fajtáról. A hibridet ajánló felelőssége megnő. A PIONEER hibridek esetében az ISO 9001 rendszer lesz az alapja az EU-listáról a magyar köztermesztésbe bekerülő hibridek vizsgálatának is. A PIONEER csak és kizárólag olyan hibrideket kíván a magyar gazdának ajánlani, amelyeket a hazai viszonyok között több éven keresztül az ISO 9001 rendszer alapján tesztel, és alkalmasnak talál a köztermesztés számára. 4. Agronómiai tanácsadás: A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Növénytermesztési és Tájökológiai Tanszéke minden évben több agronómiai tulajdonságra vizsgája a legújabb PIONEER kukorica hibrideket. Ezek a tulajdonságok a vetésidő-, tőszám- és tápanyag-reakció, valamint a vízleadás-dinamika. A PIONEER ezeket az agronómiai adatokat agronómusain keresztül az Ön rendelkezésére bocsátja. A PIONEER SZERVIZ része olyan agronómiai információkkal segíteni a termelőt, amely révén, az ő területén a legjobban teljesítő hibridet tudja kiválasztani. A SZERVIZ része a helyre adaptálás. Ennek kivitelezéséhez elengedhetetlen a fenti agronómiai tulajdonságok ismerete. 5. Beltartalmi adatok: A közeljövő új lehetősége lesz az étkezési célú kukorica termesztése. Ez egy új értékesítési csatornát jelent, amely szintén az Ön több lábon állását, biztonságát növeli. Azonban nem minden kukorica alkalmas étkezési célra. Számos tulajdonságnak (olajtartalom, fehérjetartalom, keményítőtartalom, hektolitersúly, a mag textúrája, mérete stb.) kell, hogy megfeleljen az a hibrid, amely alkalmas étkezési feldolgozásra. Különös hangsúlyt kap a toxintartalom, illetve toxinmentesség. A napokban lép életbe az EU-ban az új szigorító rendelkezés. 2003-ban minden ma használatos és az elkövetkező 3 évben bevezetésre kerülő PIONEER kukorica hibridből mintákat vettünk és azokat az USA-ban, laboratóriumban vizsgálják az étkezési célú felhasználás szempontjából fontos tulajdonságokra. A PIONEER hibridekre vonatkozó adatok hamarosan rendelkezésre állnak. Mielőtt a termelő elkötelezi magát egy esetleges étkezési célú termeltetésre, a PIONEER agronómusoktól, a PIONEER SZERVIZ keretében, információt kaphat arról, hogy mely hibridek alkalmasak erre a hasznosítási irányra. 6. Silóprogram: Mind a tejtermelő, mind a húsmarhatartó gazdaságok közül ma már csak a legjobb színvonalú tud talpon maradni. A sikeres állattenyésztés alap-
Extra 5.
2004. február
ja a kifogástalan, magas energiatartalmú takarmány. A PIONEER silóprogramja ehhez nyújt SZOLGÁLTATÁST. A siló tömegtakarmány előállítását a program komplexen kezeli. A PIONEER az egyetlen cég, amely vizsgálja hibridjeinek vegetatív részeiben lévő energiatartalmat. Ez fontos a bevihető energia mennyiségének kiszámítása során. A silókukoricát, mint alapanyagot, a szilázst, mint végterméket értékeljük. A jó minőségű szilázs előállításához magas csőarányú, nagy zöldtömeget biztosító hibrideket és oltóanyagokat javaslunk használni. A kivitelezéshez technológiát adunk. Mindezt a PIONEER SZERVIZ keretében a PIONEER agronómusokon keresztül juttatjuk el Önhöz. 7. Vetőmagminőség: Ön jogosan kérdezi: mi ebben szolgáltatás, hiszen csak kiváló minőségű vetőmag kerülhet forgalomba? Ez igaz is – bár sajnos sokszor csak elméletben. A legjobb fajta is megbukhat a vetőmag gyenge minősége miatt. A PIONEER SZERVIZ alapja az, hogy Magyarországon üzemel a PIONEER ma legjobb minőséget előállító kukorica vetőmagüzeme. 2004-ben 2 milliárd forintos beruházás révén a szarvasi PIONEER vetőmagüzem egy újabb, komplett vonallal (fogadó, fosztó,- válogató, szárító, morzsoló) bővül. Ezzel a világ legnagyobb vetőmagüzeme épül meg. Amikor a PIONEER agronómus kiváló tulajdonságú hibrideket ajánl, akkor sosem felejti el, hogy a vetőmag e tulajdonságok hordozója. Hátunk mögött a szarvasi vetőmagüzemmel képesek vagyunk az Ön különleges igényeit is kielégíteni. Legyen az a vetőmag frakciójára, alakjára, csomagolására, kiszállítására vagy a cold-teszt értékére vonatkozó igény. Számunkra természetes, hogy az ilyen igények kielégítése is a PIONEER SZERVIZ része. 8. A PIONEER agronómus: Minden SZOLGÁLTATÁS a PIONEER agronómusokon keresztül jut el Önhöz. Vállalatunk munkatársait folyamatosan és magas színvonalon képzi. Azonban nem elegendő csak képezni kollégáinkat, képessé kell tenni őket az ismeretek átadására is. Ennek érdekében kialakítottuk saját, belső képzési és értékelési rendszerünket. A rendszer az ISO 9001 része. Minden PIONEER munkatársnak időrőlidőre számot kell adnia tudásáról, és erről PIONEER certifikációt, egyfajta bizonyítványt kap. Kedves Termelő! Azt ígértem, hogy a cikk végére kiderül, hogy mit értünk PIONEER SZERVIZEN. Bízom benne, hogy ennél többet is sikerült elérni, és a PIONEER kiváló tulajdonságokkal rendelkező kukorica hibridjei mellett igénybe veszi a PIONEER által nyújtott SZOLGÁLTATÁSOKAT is. Ön ezt bármikor megteheti, hiszen munkatársaink, a PIONEER agronómusok, felkeresik Önt és a legmagasabb színvonalú PIONEER SZERVIZT biztosítják Önnek a jövedelmezőbb kukoricatermesztés érdekében. Kara Béla termék- és agronómiai menedzser
Extra 5.
2004. február
65
GYÁRTÓK ÉS FORG ALMAZÓK OLDALA
Táplálunk és védünk a kukoricában is! A kukorica esetében is igaz: a termesztett növény töretlen és egészséges fejlődése jelentősen növeli a szükséges növényvédelmi beavatkozások sikerét. A kiegyensúlyozott tápanyag-ellátottságú kukorica kelése, növekedése homogén, így a posztemergens gyomirtás, vagy a rovarkártevők (kukoricabogár, kukoricabarkó stb.) elleni védelem is hatékonyabb lesz. A kukorica alaptrágyázása nagyrészt a hagyományos, mikroelemeket nem tartalmazó NPK komplexekre épült. Az egyoldalú, zömében makroelem-tartalmú műtrágyák hatására a talajban lévő mikroelem készletek (pl. Cu, Fe, Zn) lekötődtek. Liebig óta tudjuk, hogy a tápelemek hasznosulását mindig a relatíve legkisebb arányban jelen lévő komponens határozza meg. A mikroelemek közül a kukorica – szöveti felépítéséből, fotoszintetizáló rendszeréből adódóan – cinkből igényli a legtöbbet. Hiányában növekedése lassul, az ízközök rövidülnek és alacsonyabb lesz az állomány. Az idősebb leveleken a középér mindkét oldala mellett világos, klorotikus csíkok jelennek meg, amelyek a levélalaptól a levélcsúcsig terjednek. A fiatalabb levelek világossárgák, közel fehér színűek lesznek. Későbbi tünetként a virágképződés késése vagy elmaradása jelentkezhet, a csöveken kevés és deformált szemek fejlődnek. A cink a kukorica életében számos enzim működését szabályozza, valamint a sejtekben a stabil metalloenzim-komplex kialakításában van jelentősége. Mivel a cink fontos szerepet játszik a nitrogén-anyagcserében és a hajtások megnyúlásos növekedésében, megfelelő cink ellátással a növények intenzív növekedését is pozitívan tudjuk befolyásolni. A kukorica számára nélkülözhetetlen mikroelemek hatékony és gyors bevitelére a növényvédelmi munkákkal egy menetben elvégzett levéltrágyázás a legalkalmasabb. Cinkhiányos tünetek megelőzésére és az intenzív növekedés elősegítésére a Wuxal szuszpenziós levéltrágya-család legújabb tagját, a Wuxal® Cinket javasoljuk. A termék 6 % (86 g/l) cinket tartalmaz, amely teljes egészében egy új, szerves kelatizáló anyaggal képzett komplexben található meg, így a növények levélen keresztül, gyorsan és hatékonyan képesek felvenni a perzselés legkisebb veszélye nélkül. A készítmény cinken kívül, annak felvételét segítő 5 % (70 g/l) nitrogéntartalommal is bír, valamint a termékcsaládra jellemző permetezés-technikai adalékanyagokat is tartalmaz. Kijuttatását a kukorica posztemergens gyomirtásával egy menetben, 2 l/ha dózisban javasoljuk. Amennyiben a kukorica számára biztosítjuk a fejlődéséhez szükséges tápanyagokat, akkor számolhatunk azzal, hogy növényvédelmi beavatkozásaink elérik a tervezett célt. Számos kérdés fogalmazódhat meg, most ezek közül emeljük ki és válaszoljuk meg a legfontosabbakat. Hol fordulhat elő probléma a kukoricabogárral? Ma már minden olyan területen, ahol az előző évben, években kukorica volt és ott is, ahová az előző évi kukorica a virágporát elszórta (szomszédos területek). Várható olyan területeken is, ahol ugyan nem kukorica volt az elővetemény, de az
életfeltételei biztosítottak (pl. tök, szója, több kultúr- és gyomnövény). Milyen egyéb problémák jelentkezhetnek a területen? Ahol évek óta kukoricát termelnek, ott fokozottan jelentkeznek a kukorica speciális kártevői is, mint pl. a kukoricabarkó, vagy az egynyári és évelő egyszikű gyomnövények. Mindkettő kifejezetten súlyos, és nehezen, ill. költségesen megoldható probléma. Milyen tapasztalatokat szereztünk a kukoricabogáron kívüli gondok megoldásában? A barkók elleni védelem tapasztalatai azt mutatták, hogy az inszekticid csávázószerek, vagy a részleges hatású talajfertőtlenítők használata sokszor nem volt elegendő. Az ilyen területeket nemritkán 5-8 alkalommal is rovarölőszeres állományvédelemben kellett részesíteni. Lényeges, hogy a kukorica posztemergens gyomirtásában sikeresen alkalmazható szulfonil-karbamid típusú gyomirtó szerek (pl. Titus® ATG stb.) használatakor ne legyen összeférhetetlenségi probléma! Ilyen termesztéstechnológia esetén csak a komplex hatású (érintő, gáz és felszívódó) talajfertőtlenítő szerek hatékonyak. A növényt kímélő és komplex hatást csak a karbamát típusú talajfertőtlenítők biztosítják. Ilyen a Furadan® 10 G és a Marshal® 25 EC. A formulációk közötti választást a rendelkezésre álló kijuttató eszköz határozza meg. Van-e felhasználóbarát technológia? A Marshal® kijuttatása az ismert pumpás rendszerrel egyértelműen az. Zárt technológiája garancia arra, hogy a legkisebb terhelést okozza a felhasználók számára. Kétségtelen, hogy a granulátumok használata nagyobb expozíciós veszélyt jelent, de a Furadan® kiváló fizikai paraméterei – elsősorban a felhasználók által is tapasztalt porlásmentesség – mérséklik ezt. Adagolása egyszerűbb, biztonságosabb és pontosabb. Nem elhanyagolható, hogy a granulátumszóró adaptert messzemenően kíméli. A kijuttatás utáni kultivátoros takarás biztosítja a méh- és vadtoxicitás kockázatának csökkentését. Az imágók elleni védelem ma már több megoldást kínál. A gyapottok-bagolylepke hernyója, a kukoricamoly hernyója, és a barkó kártevők ellen egyaránt hatékony terméket is választhatunk. Az engedélyokirattal rendelkező Fury® 10 EC kiemelkedő hatású az említett kártevők ellen, és a kukoricabogár imágója ellen is kiváló. Van tehát komplex javaslat? Igen, a Magyar Kwizda ajánlata. A speciális műtrágyák és növényvédő szerek, a kijuttatás technológia, a hatásspektrum, a hatástartam, a szulfonil-karbamid típusú gyomirtó szerekkel való összeférhetőség mind ezt igazolja, ezt bizonyítja. Antal Anikó, Kormányos Ferenc Magyar Kwizda Kft.
66
Extra 5.
2004. február
GYÁRTÓK ÉS FORG ALMAZÓK OLDALA
Szaporodó gondok – sikeres megoldások Fenyércirok (Sorghum halepense – SORHA) Minden kultúrában jelentősen gyomosít, rossz évjáratban még a kiritkult gabonákban is komoly termésveszteséget okozhat. Szaporodási stratégiájának alapja a hosszú, több ízre tagolt rhizóma, de maggal történő terjedése sem elhanyagolható. Az irtására tudatosan készülni kell, mert önmagában a gyomirtószeres védekezés, de még a legjobb szer sem jelent 100 %-os megoldást az adott évben. A program alapja, hogy az előző évben „illik” minél kisebbre összedarabolni a rhizómákat. A magról kelő alak az évelőtől általában eltérő időpontban jelenik meg, gyakran ennek az eredménye, hogy az egymenetes védekezés nem hozhat teljes sikert. A fenyércirok a rengeteg irtási lehetőség ellenére tovább terjed. Vadköles (Panicum miliaceum – PANMI) A másik gyom, ami a kukoricatermesztés iparszerűvé tétele miatt „futott be fényes karriert”. Az ország déli és nyugati részeiről tovább terjeszkedik keletre, és ott is északra: Hajdú Biharban és a Nyírségben is megjelent. Nagy a magprodukciója, a magvak jó része képes több évig is elfeküdni a talajban. Több hullámban kel, emiatt nehéz az irtása annak ellenére, hogy ügyes vetésváltással és megfelelő technológiával irtható. Agresszív, nagyra nő, bírja a szárazságot, ezért csak a jó hatékonyságú megoldások jöhetnek számításba. Vetőmaggal, művelő eszközökkel szívósan és folyamatosan terjed. Úgy tűnik, nem lehet megállítani. A Monsoon és a Mester átütő és látványos sikere A Bayer CropScience új termékei valósággal berobbantak a piacra. Olyan új és korszerű posztemergens gyomirtó szerek, amelyek megbízható hatásúak a kukorica legfontosabb gyomnövényei ellen. A siker alapja az új foramszulfuron hatóanyag. A kezelést követően a hatóanyag gyorsan felszívódik gyomnövényekbe; az esőállóság kialakulása mindössze két óra. A kezelést követően a gyomnövények növekedése szinte azonnal leáll, majd sárgulás, vörösödés, majd csúcs- és szárbarnulás alakul ki. A gyomnövények teljes elhalása 24 hét után következik be, de a gyomok a kezelés után már nem jelentenek konkurenciát a kukorica számára. Monsoon – a kukorica-gyomirtás specialistája A Monsoon szinte az összes kukoricában gondot okozó egyszikű gyomnövény ellen hatékony. Eredményesen alkalmazható a kakaslábfű, a perjefélék, a vadköles, a muharfélék, a de az évelő fenyércirok és a tarackbúza ellen is. Hatásos ezen kívül jónéhány széles levelű gyomnövény ellen is, mint a parlagfű, a disznóparéj félék stb. Felhasználási javaslatok A Monsoon a kukorica 2-7 leveles fejlettségénél alkalmazható.
A magról kelő egyszikű gyomok ellen az optimális kijuttatási időpont a gyökérváltás végéig tart. A kétszikűek a szikleveles, vagy a 2-4 leveles fejlettségnél a legérzékenyebbek vele szemben. Ajánlat fenyércirokkal fertőzött területekre Az évelő fenyércirok 20-30 cm növénymagasságnál kezelhető a legeredményesebben. Ha a fenyércirok fejlettsége egyöntetű, egyszeri kezelés elegendő. Ha elhúzódóan, folyamatosan kelnek a gyomok, osztott kezelésre lehet szükség. Javaslat vadkölessel fertőzött területekre A vadköles gyökérváltásának vége előtt 2-3 leveles korában a legérzékenyebb. Elhúzódó, több hullámban újra induló kelése miatt azonban legtöbbször szükséges a kezelés megismétlése. Tankkombináció Heterogén gyomösszetétel, eltérő gyomfejlettség esetén a hatásbiztonság osztott kezeléssel és/vagy kombinációs partner hozzáadásával tovább fokozható. Ajánlat általános gyomviszonyok esetén A kukoricában legelterjedtebb kakaslábfű és egyéb magról kelő kétszikűek ellen a Mester az igazán költséghatékony megoldás. Mester – az univerzális megoldás A Mester, több mint csak egy új gyomirtó szer, igazi újdonság! Új hatóanyagok kombinációja: a foramszulfuron – főleg egyszikűirtó hatású, számos kétszikű gyom elleni hatékonysággal, a jodoszulfuron pedig tovább erősíti a kétszikűek elleni hatékonyságot. Rendkívül széles hatásspektrum Alkalmazásával eredményesen védekezhetünk a kukoricában gyomosító legtöbb gyomnövény ellen. A Mester hatékony a kukoricában gondot okozó pázsitfűfélék közül a magról kelő kakaslábfű, a perjefélék, a vadköles, a muharfélék, de még az évelő fenyércirok és a tarackbúza ellen is. Hatásos ezen kívül olyan széles levelű gyomok ellen is, mint a parlagfű, a disznóparéjfélék, a libatopfélék, a vadkender, a selyemmályva, a szerbtövis, a csattanó maszlag stb. Kimagasló parlagfű elleni hatás A Mester önmagában alkalmazva is rendkívül hatékony a kukoricában a kétszikűek közül első helyen gyomosító, valamint allergén hatása miatt kiemelten fontos parlagfű ellen. Rikk István Bayer CropScience
Extra 5.
2004. február
67
GYÁRTÓK ÉS FORG ALMAZÓK OLDALA
Minden évjáratban működő megoldások a kukorica gyomirtására A kukorica gyommentesen tartása nem könnyű feladat. Még a növényvédelem jelenlegi állapotában sem, amikor rengeteg eszköz van a kezünkben, hiszen sokféle eljárás és készítmény áll a rendelkezésünkre. Mégis, mi alapján és melyiket válasszuk? Nincs két egyforma évjárat, várjuk, lessük a bemosó csapadékot, minden évjáratban más-más dominanciában jelennek meg a gyomnövények a területünkön, és egyre terjednek a viszonylag nehezen irtható gyomfajok az országban. A kukorica gyomirtását megoldhatjuk mechanikai úton (kultivátor, kapa) – ennek bizonyos területi korlátai vannak. Ha a kémiai út mellett döntünk, alapvetően háromféle eljárás (presowing, preemergens, posztemergens) közül választhatunk. A presowing (ppi) módszer „kikopott” a gyakorlatból, maradt a preemergens és a posztemergens módszer. Kutatások számolnak be arról, hogy mely tényezők befolyásolják a kétféle módszer sikerét, és ezeket a rizikófaktorokat vajon mi magunk mennyire vagyunk képesek befolyásolni? A végeredmény: a preemergens módszer legfontosabb rizikófaktorait (talajelőkészítés, egyenletes fedettség, permetezésre alkalmas időjárás, nagymagvú gyomfajok, évelő gyomfajok, bemosó csapadék, a talaj minősége) átlagosan 49 %-ban tudjuk befolyásolni. A posztemergens megoldás esetében a rizikófaktorok (egyenletes fedettség, permetezésre alkalmas időjárás, a felszívódás hatékonysága, a légszárazság, az esetleges fitotoxicitás veszélye) természetesen itt is jelen vannak, ám ezek befolyásolhatósága a felmérés eredménye alapján lényegesen magasabb: 83 %. Ha az utóbbi 150 év időjárási adataira tekintünk, a csapadék éves mennyiségének lassú, de biztos csökkenése mutatkozik. Míg a XIX. évszázad második felében a különösen csapadékos és különösen aszályos évek előfordulásának valószínűsége azonos volt (22,5-22,5 %), addig az utóbbi 20 évben az aszályos évjáratok előfordulási valószínűsége (52,6 %) több mint duplája a csapadékos évjáratok előfordulási valószínűségének (21,1 %). A kukorica gyomflórája időről-időre változik, ezt igazolják a legújabb, 1996-1997. évek során elvégzett IV. országos gyomfelvételezés eredményei is. Szaporodófélben vannak olyan nagymagvú, viszonylag mélyről csírázó, melegigényes, Ujvárosi Miklós besorolása szerint T4-es életformájú gyomfajok, mint a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), csattanó maszlag (Datura stramonium), selyemmályva (Abutilon theophrasti), szerbtövis-fajok (Xanthium spp.) és többek között az ország nagy területén várhatóan 2004-ben is gyomosító árvakelésű napraforgó (Helianthus annuus). Ezen gyomfajok „kordában tartását” nem végezhetjük kellőképpen hatékonyan
preemergens módon, ahogyan nem várhatunk megfelelő hatékonyságot a preemergens készítmények alkalmazásától olyan évelő gyomfajok ellen sem, mint például a fenyércirok (Sorghum halepense), a tarackbúza (Elymus /Agropyron/ repens), a mezei acat (Cirsium arvense), az apró szulák (Convolvulus arvensis) vagy a sövényszulák (Calystegia sepium). A IV. országos gyomfelvételezés eredménye alapján a legelterjedtebb 10 gyomfaj közül 6 olyan, amely vagy nagymagvú vagy évelő, tehát preemergens módon nem irtható megfelelő hatékonysággal. Igazi megoldást ezek ellen a gyomfajok ellen kizárólag a posztemergens gyomirtási módszerek nyújtanak. Ez az irány érvényesül a DuPont fejlesztő munkájában, és bátran állíthatjuk: a célt elértük, hatékony és egyben költségtakarékos megoldások születtek az elmúlt években. A fent leírtak miatt az utóbbi tíz esztendő során átalakultak a kukorica vegyszeres gyomirtásának „szokásai” Magyarországon: a premergens kezelések aránya lényegesen csökkent, míg a tervezett posztemergens kezelések aránya megháromszorozódott mindamellett, hogy a korrekciós posztemergens kezelések aránya is nőtt. Négy alapvető helyzetet feltételezve (csapadékos évjárat; aszályos évjárat; magrólkelő, aprómagvú gyomfajok, illetve nagymagvú, mélyről csírázó és évelő gyomfajok) és ezen alapesetek összes kombinációját megvizsgálva (1. ábra) arra a következtetésre jutunk, hogy a négy alapesetből mindössze egy esetben – ha csapadékos az évjárat és a területen aprómagvú, magrólkelő gyomfajok vannak – várhatunk üzemileg elfogadható, 90 % fölötti gyomirtó hatást a preemergens készítményektől. A többi három esetben kizárólag a posztemergens módszerek adhatnak megfelelő megoldást, az alapkezelések felülkezelésre szorulnak, ami extraköltséget jelent. Ahogy más területeken, a kukorica gyomirtásának témakörében is a tökéletességre törekszik a DuPont. Technológiák átlagos hatékonysága Melyik a kiszám íthatóbb ? Csapadékos évjárat
1. ábra
Aszályos évjárat
100 100 90 90
80
80
70
Preemergens
70
Preemergens
60
60
Postemergens
Postemergens
50
50
4040 3030 2020 1010 00
Aprómagvú
Nagymagvú + ével ő
Aprómagvú
Nagymagvú + ével ő
A n em m ű köd ő alapgyomirtá s újrakezelése extrak öltséget jel ent!
68
Extra 5.
Kezeletlen
1. kép
Titus® Plus DF+Trend™ 383 g/ha+0,1 % Debrecen-Látókép, 2003
Nincs olyan gyomfaj a kukorica hazai gyomflórájában, amely ellen a DuPont ne rendelkezne megoldással vagy ne tudna olyan kombinációt ajánlani, amely megoldást jelenthet az adott gyomprobléma ellen. A gazdálkodók részéről háromféle alapvető igény fogalmazódik meg a posztemergens eljárásokkal kapcsolatban: ● legyen tervezhető, ugyanakkor biztosítsa a korrekciós kezelések lehetőségét is, ● speciális gyomproblémákra is adjon megoldást, ● legyen olcsó, ám egyben hatékony a technológia. A DuPont mindhárom típusú igény kielégítésére rendelkezik megoldással.
A tervezhető gyomirtás: az új Titus® Plus DF Az említett két gyomfaj csoport (a nagymagvú, mélyről csírázó magrólkelő gyomfajok csoportja, illetve az évelő gyomfajok csoportja) ellen jól tervezhető megoldást jelent a Titus® Plus. A Titus® Plus egy olyan gyári kombináció, amely a gazdaságok méretétől függetlenül egyaránt képes alkalmazkodni a legkülönbözőbb igényekhez. Hatékonyságát tekintve felveszi a versenyt a jelenleg a piacon lévő bármelyik konkurens készítménynyel, illetve kombinációval. Az új Titus® Plus DF gyári kombináció, fizikai szemcsekeverék. Előnye ennek a formulációnak, hogy nem kell külön kimérni és adagolni az egy- és kétszikűirtó komponenst, ezeket a készítmény optimális arányban tartalmazza. Adagolása egyszerű: egy hektár kukorica gyomirtására egy vízoldható tasak szolgál (a fenyércirokkal, tarackbúzával vagy kölessel fertőzött területek kivételével, mert ezeken a területeken az osztott kezelés javasolt: az első kezelésre 3 vízoldható tasak új Titus® Plus DF 4 hektárra, a második kezelésre pedig 1 vízoldható tasak 2 hektárra). Az sem mindegy, hogy mennyi a
2004. február
göngyöleg, a környezetvédelmi szempontok miatt. Az új Titus® Plus DF esetében a csomagolóanyag csak a két vízoldható tasakot magába záró csomagolás, amelynek tömege mindössze néhány gramm. Az új Titus® Plus DF -hez a nedvesítő szer, a Trend™ 90 a megszokott módon jár. Az új Titus® Plus DF alkalmazható a „korrekciós” kezelések esetén is (a megkésett vagy rosszul sikerült preemergens kezelések kijavítására is alkalmas készítmény). Kijuttatható a kukorica és a gyomnövények fejlettségének függvényében az adott gyomproblémához igazodva, így egy menetben védekezhetünk a nehezen irtható, mélyről csírázó, nagymagvú magrólkelő és az évelő gyomfajok ellen is! Az új Titus® Plus DF elődeihez hasonlóan a kukorica 3 és 7 leveles állapota között juttatható ki. Egyszikű gyomnövények elleni hatását mutatja be a 1. kép (Debrecen-Látókép, 2003). Összefoglalva az új Titus® Plus DF tulajdonságait: ● könnyen kezelhető, ● környezetbarát csomagolással rendelkezik, ● megoldást jelent a nehezen irtható nagymagvú, későn és mélyről csírázó magrólkelő, valamint az évelő gyomfajok ellen is, ● ahol éveken keresztül következetesen használják osztott kezelés formájában, ott jelentős mértékben visszaszorítja a fenyércirok-fertőzést, ● teljes a gyomirtó spektruma. A megoldás speciális gyomproblémákra: Titus® 25 DF ® A Titus 25 DF megoldást jelent olyan speciális gyomproblémákra is, mint például a fenyércirok, a tarackbúza vagy a köles. Ezek ellen a gyomfajok ellen a nagyfokú hatékonyság elérése céljából osztott posztemergens kezelést célszerű végezni. A kukoricában az első kezelést akkor végezzük, ha a rizómás fenyércirok vagy tarackbúza 10-15 cm-es nagyságú, a köles 1-2 leveles. Ha a kukorica ekkor még nincs 5 leveles állapotban, akkor használjunk 15 g/ha Basis®-t, vagy ha a kukorica már elérte az 5 leveles kort, akkor az első kezelésre 30 g/ha Titus®-t. A területen jelenlévő kétszikű gyomfajok ellen válaszszunk megfelelő kétszikűirtó tankkeverék partnert (és természetesen soha ne feledjük el a keverékhez a nedvesítőszert, a Trend™-et hozzáadni). A második kezelést akkor végezzük el, amikor a rizómás alakok újrahajtottak és elérték a 10 cm-es nagyságot, vagy a köles újrakelés 1-2 leveles állapotban van. Ekkor a kukorica 7 leveles állapotáig 20 g/ha Titus®-t használjunk. Amennyiben nincs erős fertőzés a területünkön vagy viszonylag egyöntetű a gyomnövények kelése (pl. öntözés esetén), akkor egyszeri védekezésben is gondolkodhatunk, ekkor a kukorica 7 leveles koráig 50 g/ha Titus® kijuttatása javasolt. A Titus® kijuttatható a kukorica 1 és 7 leveles állapota között. A kezelést mindig a gyomnövények fenológiájához kell igazítani. A fenyércirok elleni hatékonyságot vizsgálva megállapítható, hogy a Titus®-ra alapozott technológia hosszabb ideig megtartja a hatékonyságát, mint a konkurens posztemergens ajánlatok, ráadásul, ha ki-
Extra 5.
2004. február
2. kép
Titus® + Mustang*+Trend™+N-műtrágya: 50 g/ha+0,8 l/ha+0,1 %+4 kg/ha 3. kép
Basis® + 2,4 D+Trend™: 20 g/ha+0,83 l/ha+0,1 %+kultivátor számoljuk az osztott kezelések költségét, akkor a DuPont technológia 35-40 %-kal kedvezőbb megoldást kínál a termelők részére. Érdekes megfigyelés, hogy a fenyércirok előfordulása szorosan összefügg a talaj kémhatásával, ugyanis elsősorban bázikus jellegű talajokon fordul elő. Sem ezeken a talajokon, sem pedig más jellegű talajokon a Titus®-szal nincs semminemű utóvetemény probléma. A Titus® egyik kombinációs lehetősége a Mustang*, ennek a kombinációnak a hatékonyságát mutatja be különböző gyomfajok ellen a 2. kép (Gödöllő, 2003.). Az olcsó és hatékony megoldás: Basis® 75 DF A DuPont valódi korai posztemergens készítménye a Basis® 75 DF, amelyet a kukorica 5 leveles állapotáig használhatunk. A „valódi korai posztemergens” elnevezés alatt azt értjük, hogy ezt a készítményt a cég valóban korai posztemergens felhasználásra tervezte, nem pedig valamely preemergens célra fejlesztett készítmény korai posztemergens módon történő felhasználásáról van szó. Az elmúlt évtized második felének csapadékos évjárataiban végzett kísérletek eredményei szerint a Basis®-szel gyomirtott kukorica mindig több termést adott, mint a preemergens készítményekkel korai posztemergens módon kezelt kukorica.
69
Mi a helyzet aszályos évjáratban? Még nagyobb a különbség a Basis® javára a termésátlagokat tekintve olyan területen is, ahol viszonylag egyszerűen irtható gyomfajok (aprómagvú, magrólkelő egy- és kétszikűek) fordulnak elő. A Basis® dózisa 20 g/ha, kombinációs partnerként hektáronként 300 gramm aktív 2,4-D hatóanyagú készítményt javaslunk használni. Ez a kezelés biztosítja az állomány záródásáig a gyommentességet (3. kép – Szákszend, 2003.) Amennyiben a területen erős a csattanó maszlag-fertőzés, akkor a kombináció kiegészíthető hektáronként 500 g aktív hatóanyagú atrazinnal, ebben az esetben a tankkeverékhez minden esetben szükséges a nitrogénműtrágya hozzáadása. A kombinációhoz minden esetben szükséges hozzákeverni a Trend™ 90 nedvesítő szert 0,1 %-os koncentrációban (0,1 liter Trend™ 100 liter permetléhez). A Basis® kijuttatásának optimális időpontja az egyszikű gyomfajok 1-3, a kétszikűek 2-4 leveles állapota. További jellemzője: annak ellenére, hogy posztemergens készítményről van szó, talajhatással is rendelkezik, ez a talajhatás nedves talaj esetén 2-3 hetes is lehet. A kiváló hatékonyságon túl a Basis® akár 20-40 %kal olcsóbb lehet más, hasonló megoldásoknál. A költségtakarékosság alapja ebben az esetben is a gyomirtás pontos tervezése. Mind az új Titus® Plus DF,, mind a Titus®, mind pedig Basis® esetén kötelező a permetlé-oldathoz a Trend™ 90 nedvesítőszer hozzáadása 0,1 %--os koncentrációban. Száraz, aszályos időszakban a gyomnövények is védekeznek a vízvesztés ellen: vastagabb bőrszövetet fejlesztenek, viaszosabbak a leveleik, zártabbak a légzőnyílásaik. Ilyen esetben a herbicidek felvétele is gátolt. Ezt leküzdhetjük, ha a permetléhez nitrogénműtrágyát adagolunk: ha ammónium-nitráttal rendelkezünk, akkor 4 kg/ha, ammónium-szulfátból 3 kg/ha, folyékony nitrogén (UAN) -oldatból pedig 8-10 l/ha a javasolt dózis. Végezetül megállapíthatjuk, hogy a kukorica legfontosabb gyomfajaitól történő gyommentesítését posztemergens módon is megoldhatjuk, sőt, a gyomflórától függően, bizonyos esetekben csak így oldhatjuk meg, ezáltal a gyomflóra ismeretében a posztemergens megoldás is tervezhetővé válik. Ehhez kíván hozzájárulni a DuPont készítményeivel, az új Titus® Plus-szal, a Titus®-szal és a Basis®-szel. Dr. Tóth Elemér, Borsos László, Rácz István DuPont Magyarország Kft. Készítményeink használata előtt minden esetben olvassa el és kövesse a termékek csomagolásán található címke felhasználási utasításait! ® az E.I. du Pont de Nemours and Company bejegyzett márkaneve ™ az E.I. du Pont de Nemours and Company márkaneve * a Mustang a Dow AgroSciences márkaneve
70
Extra 5.
2004. február
GYÁRTÓK ÉS FORG ALMAZÓK OLDALA
Korszerű és hatékony – megújult formában A Merlin 75 WG az elmúlt néhány évben méltán vált közkedvelt, és a legnagyobb területen használt preemergens kukorica gyomirtó szerré Magyarországon. A Merlin más, mint a többi kukorica gyomirtó szer. Korszerű és hatékony megoldás több mint 40 különböző egy- és kétszikű gyomnövény ellen. A gyomok ellen látványosan fejti ki gyomirtó hatását a gyökéren és a levélen keresztüli felszívódás egyedi kombinációjával. Mindazokat a gyomokat, amelyek később kelnek, a Merlin a már ismert módon – újraaktiválódva – képes elpusztítani. Az izoxaflutol (IFT) hatóanyagnak köszönhetően csak a Merlin rendelkezik azzal a képességgel, hogy az eső hatására újraaktiválódjon és elpusztítsa a később kelő gyomokat az állomány záródásáig. Többéves kutatás és széleskörű szántóföldi kísérletek eredményeként sikerült továbbfejleszteni ezt a páratlan gyomirtó szert. Az új forma: vizes szuszpenzió koncentrátum (SC). Szuszpenzió, azaz homogén kétfázisú rendszer, melyben olyan finom a szemcseméret, hogy a hatóanyag szilárd részecskéi egyenletes eloszlásban lebegnek a folyadékban. A gyártás során a hatóanyagot 1-1,5 mm átmérőjű cirkónium gyöngyök között, vizes közegben őrlik. Az őrlést 50 km/óra kerületi sebességgel addig végzik, amíg a hatóanyagszemcsék 3-10 mikron méretűek lesznek. A rendkívül precíz gyártástechnológiának köszönhetően a Merlin 480 SC a permetlékészítéskor közvetlenül a vízbe önthető, ahol a keverés során gyorsan feloldódik. A Merlin 480 SC egyesíti a Merlin 75 WG kiemelkedő gyomirtó hatékonyságát és a folyékony forma előnyeit, a könnyű keverhetőséget és kényelmes kezelhetőséget. A Merlin 480 SC a hatóanyagot magas koncentrációban tartalmazza, így továbbra is alacsony dózisban alkalmazható. A folyékony formának köszönhetően könnyen és precízen adagolható. A könnyű keverhetőség gyorsabb permetlékészítést tesz lehetővé. Korszerű formában készül, szerves oldószert nem tartalmaz. A Merlin 480 SC kényelmesen használható 1 literes kiszerelésben kapható, ami átlagos dózisban alkalmazva 5 ha kezelésére elegendő. Felhasználható: magról kelő egy- és kétszikű gyomok ellen kukoricában (takarmány, siló), valamint mákban a gyomosodási viszonyoktól függően önál-
lóan, vagy egyszikűirtóval tankkombinációban. Hatásmód: a hatóanyag a csírázó gyomok maghéján, gyökerén, szárán és levelén keresztül egyaránt felszívódik, ezért a gyomok már a kelés folyamán, vagy azt követően elpusztulnak. Hatásspektrum: a Merlin® 480 SC a magról kelő gyomnövények széles köre ellen hatékony. - érzékeny kétszikű gyomnövények: baracklevelű keserűfű, csattanó maszlag, disznóparéj-félék, fekete csucsor, kis gombvirág, lapulevelű keserűfű, libatop-félék, napraforgó, parlagfű, pásztortáska, repcsényretek, selyemmályva, szerbtövis fajok, terebélyes laboda, vadkender, vadrepce; - érzékeny egyszikű gyomnövények: egynyári perje, fenyércirok (magról kelt), közönséges kakaslábfű, muhar-félék, vadköles. Adagolás: a gyomosodási viszonyoktól és a talaj tulajdonságaitól függően 0,18-0,22 l/ha. Átlagos talajadottságok és gyomviszonyok között a Merlin® 480 SC dózisa: 0,2 l/ha. A kijuttatáshoz szükséges szer mennyiségét a talaj kötöttsége, szervesanyag-tartalma, valamint a korai posztemergens alkalmazásnál a gyomnövények fejlettsége határozza meg. Javasolt technológia kukoricában 1. A kukorica vetése előtt 0-10 nappal a gondosan előkészített magágyra kell kijuttatni 0,18-0,22 l/ha dózisban a talajtípustól függően. A készítményt bedolgozni szigorúan tilos! 2. Vetés után, kelés előtt (preemergensen) 0,18-0,22 l/ha dózisban kell alkalmazni, talajtípustól függően. 3. Állományban (korai posztemergensen) a kukorica szögcsíra állapotától 3 leveles koráig, a magról kelő kétszikű gyomnövények 2-4 leveles, a magról kelő egyszikűek 1-3 leveles állapotában (gyökérváltásukig) kell kijuttatni, 0,18-0,22 l/ha dózisban. Magról kelő egyszikűek (közönséges kakaslábfű, muhar-félék) erős fertőzése esetén a vetés előtti, valamint preemergens alkalmazásnál kombinációban javasolt kijuttatni. Kombinációs partnerek lehetnek a kukoricában preemergensen engedélyezett, egyszikűek elleni készítmények, az engedélyokiratukban előírt legnagyobb dózisuk 50 %-os csökkentésével. A Merlin megalapozza a maximális termés elérését. Biztosítja a kukorica erőteljes és gyors kezdeti fejlődését korai gyomkonkurencia nélkül. Újraaktiválódva megakadályozza a későbbi gyomosodást is. Rikk István Bayer CropScience
2004. február
Extra 5.
71
Kicsiben ugyan, de alaposan megtanult „kukoricául”… Pápateszéren él és a Bakony nyugati lejtőin 130 ha-on gazdálkodik Valler Tibor családi gazdálkodó, aki precíz szakmaisága és gazdaboltja révén ismert a környék gazdái körében. Jó érzéke van a növénytermesztéshez, nem gépiesen és előírásszerűen végzi a munkát, hanem gondolkodik, és az egyre sokasodó saját tapasztalataira épít. Az ökonómia és a piac törvényszerűségei, valamint területi adottságainak megismerése ráébresztették arra, hogy „kukoricául” kell minél hamarabb megtanulni ahhoz, hogy eredményesen gazdálkodhasson. A kukorica tanulmányozása, minél jobb megismerése érdekében kialakult „szimbiózis” elválaszthatatlan ember-növény szerelemmé fejlődött. Az elmúlt években elképzelhetetlenné vált számára, hogy – akár kis mértékben még a vetésváltás szabályait is megsértve – területének legalább 75 %-án ne ezt a növényt termelje. A kukoricabogár imágójának múlt évi tömeges – de számottevő kártétel nélküli – megjelenése természetesen korábbi álláspontja felülvizsgálására és a monokultúrás termesztés feladására késztette. Ez azonban a jövedelmező növény iránti vonzódását cseppet sem csökkentette, sőt minden ismert módszert hajlandó bevetni annak érdekében, hogy a kukorica állományt a betolakodóktól megvédje. A kukoricabogár betelepülése ellen azonban vajmi keveset tud tenni, hiszen az a „gazdaszomszédság” káros következménye. Csak reméli, hogy a gazdatársak is idejében felismerik a veszélyt, és komolyan veszik a bogár elleni – elsősorban agrotechnikai – preventív védekezést. Erre azért is jó okuk lenne, mert a lárvakártétel a környező határrészekben már az ún. „lúdnyak” jelenségig gyötörte az állományok egy jelentős részét. Együtt kell élni a kukoricával Valler Tibor maga kombájnoz, amihez azért is ragaszkodik, mert a fülkéből a tenyészidőszak végén még egyszer látni akarja a terület minden szegletét, és minden egyes termő kukorica egyedet, csövet – ha futólag is – de vizsgálat tárgyává tesz. Így végleg megerősítheti magában az állomány kelése óta bejárásokkal tett megfigyeléseit. Fentről kiválóan látja a talajminőség eltéréséből adódó különbségeket, az esetleges fejlődési rendellenességeket. Nem túlzás azt állítani, hogy táblá-
inak minden m2-ét ismeri, így a következő év tápanyag-visszapótlásánál ezt kamatoztatni tudja. A homokos és erdőtalajra emlékeztető foltokkal tarkított középkötött vályogtalajon – ahol az AK-érték 20-37 között hektikusan változik – okszerű műveléssel, sikerült a kukorica számára jó feltételeket teremteni. A kukoricatermesztés sikeréért sokat és következetesen kell tenni, amellett, hogy együtt él az ember a növénnyel a tenyészidőszak alatt – mondja Valler Tibor. Minden technológiai fázis, minden kigondolt és elvégzett munka csakis kiváló minőségben váltja be a hozzá fűzött reményeket. A cél a kukorica magas termésszinten tartása, hiszen ebben a térségben ez a növény egyértelműen a leginkább jövedelmező. Ez azonban csak erős szakmai meggyőződéssel, továbbá a területismeretből eredő és arra épülő szakmai „finomságok” révén érhető el. Ezek között a minőségi talajmunkák vezető helyen állnak, s ez már nem nélkülözheti a korszerű technikai hátteret. Ma a vezető mezőgazdasági gépgyártók termékeiben sokszor megtalálható az elektronikai csúcstechnológia, amit tudomásul kell venni, hiszen a földdel való bánásmód is egyre nagyobb igényességet követel. Így lehet kis gazdaságban is nagy eredményeket elérni! Néha egészen apró szakmai finomságok döntenek Mivel egy vérbeli kukoricatermelő gazda napokig tudná mesélni a növénnyel kapcsolatos tapasztalatait, csak a szakmai finomságok közül van mód mazsolázni az alábbiakban, „Valler-módra”. A szántás mélysége (28-30 cm) és minősége váltvaforgató és változtatható fogásszélességű ekével végezhető igényesen a Bakony-alján, amely mélylazító tüskével van ellátva. Fontos műszaki szempont a kiegyenlített vonóerő biztosítása is, amely változó talajszerkezeti viszonyok esetén is képes folyamatosan garantálni az állandó és jól megválasztott menetsebességet. A vártnál több téli csapadékvíz felfogásához, eltárolásához furfangos módon, a laposabb területeken még ún. nyitott barázdás vízelvezető módszert is kidolgozott az esetleges belvízkár megelőzésére, ill. minden csepp téli csapadék megőrzésére. Mindig az aszályos évek gyötrő emlékei közepette kell lelkiismeretesen vé-
72 gezni ezt a munkát is – magyarázza Valler Tibor – amely egészen biztos nem felesleges pénzkidobás. Az első tavaszi munka, a rónázás vagy simítózás csak a hozzá nem értők számára tűnik egyszerű vagy éppen elnagyolható dolognak. A téli kevés vagy sok csapadék biztonságos eltárolása itt a cél, – ami nagyon sokat érhet a későbbiekben – és soha nem tudni, milyen száraz évjárattal kell szembenézni. Néha le kell ásni, máskor talajhőmérsékletet mérő szondával kell következtetni a betárolt víz mennyiségéről, a talajszelvényben való elhelyezkedéséről. A tápanyag-visszapótlás egyelőre „lelkiismereti alapon” komplex műtrágya kijuttatásával kezdődik meg a mélyszántás előtt 45-45 kg N:P:K hatóanyag kijuttatásával. Ezen a megérzéses megoldáson persze túl kell lépni és a talajvizsgálatok elvégeztetése elodázhatatlan feladat lesz a következő évben. Az alacsony költségigényű, a gyomirtó szerek kijuttatásával összekapcsolt magágykészítés a saját kivitelezésű – kifejezetten a helyi talajadottságokra konstruált – kompaktorral történik egy menetben, amelyet 50 kg/ha hatóanyag mennyiségű N-műtrágya kijuttatás előz meg. A komputeres vezérlésű Rauch műtrágyaszóró a már említett precizitás érdekében szinte nélkülözhetetlen, a mellé adaptált műholdas helyzet-meghatározóval. Utóbbi garantálja a szórásnál a párhuzamos haladást, kiküszöböli az átfedést és a sávelhagyást egyaránt. A növényvédelem és -ápolás a lelkiismeretes betegápolás analógiájára épül A talajhőmérsékleti optimum szerint, jellemzően az április végi néhány napban, Monosem késes-csoroszlyás vetőgéppel történik meg nagy alapossággal a vetés. Az ezzel egy időben adott komplex starterek nem váltak be az előző években, ezért a jelenlegi gyakorlatban 30 kg/ha N hatóanyag jelenti a tövek mellé kijuttatott starter-műtrágyázást. Ez sokak szerint nem kamatozik, Valler Tibor azonban úgy ítéli meg, hogy pozitívan segíti a növény energikus indulását. Kiváló tapasztalatokat szerzett viszont állományban Polifeed lombtrágya alkalmazásával, s ami egyszer bizonyíthatóan bevált, ahhoz később is ragaszkodik. A kukorica gyommentesen tartása sem egyszerű feladat. Amikor májusban a jelentéktelennek tűnő gyomnövénykék (selyemmályva, parlagfű stb.) megjelennek, sokan vállrándítással mennek el a probléma mellett. Ezek a gyomok versenyt kezdeményeznek a vízért a kukoricával. Ekkor kell beavatkozni a kultivátoros mechanikai eljárással, amely házilag megoldott módon alkalmas egészen olcsó herbicidek kijuttatására is. Ez a kombinált módszer különösen hatékonynak és költségtakarékosnak bizonyult az évek során. S ezzel még nem szűnt meg teljesen a gyomok elleni küzdelem, mert a foltokban megjelenő „túlélő” gyomok ellen levél alá permetezéssel, foltkezeléssel érdemes védekezni, hiszen ez a költségtakarékosság mellett a környezet terhelésének mérséklése szempontjából is fontos.
Extra 5.
2004. február
Szabad fajtaválasztás, innovatív vágyak, ökonómia Nem mellékes a fajtaválasztás, és természetesen a preventív védekezés formájában a rovarölő szerrel csávázott vetőmag használata sem. A FAO 390-400-as tenyészidejű fajták érzik itt igazán jól magukat és teremnek megbízhatóan. Persze, ha biztosat tudnánk az időjárás alakulásáról, akkor a hosszabb tenyészidejű fajták további terméstöbblettel rukkolhatnának elő, ez azonban egyéb gondokat rejt magában. A 6-8 ha-os „házi tenyészkert” 10-12 fajtával jelenti az útmutatást a következő évek fajtaválasztásához. Valler Tibor már az idén nagy kísértést érzett arra, hogy a kukoricabogár imágója elleni eredményes védekezés érdekében egy hidas traktort vásároljon. Műszaki ember lévén azonban a gép ára és a műszaki kihívás saját megoldásának varázsa tartotta vissza. Nem tesz le arról, hogy maga építse meg ezt a későbbiekben valószínűleg nélkülözhetetlen gépet. Mint ahogy képes volt megoldani a lárvakártétel elleni, gyökérzónába történő szer kijuttatás módszerét is. A kukoricatermés az elmúlt aszályos évben is elérte a 8,5 t/ha termésszintet, ami arról tanúskodik, hogy a gazda érti a dolgát. A költségek mértéke meghaladta a 100 ezer Ft/ha nagyságrendet, pedig a takarékosság elve minden munkafázisban megvalósult. Volt már korábban ezt meghaladó, 10 t/ha feletti termése is, mégsem elégedett egészen önmagával. Sok finomítást igényel még saját birtokán belül a kukoricatermesztés – mondja a gazda – legjobban mégis az foglalkoztatja, hogy a környezetében gazdálkodók is higgyenek végre az egységes fellépés sikerében a betolakodó kukoricabogár ellen. Most ez jelenti a következő évek kukoricatermesztésének potenciális veszélyét, s ez ellen nagyon fontos lenne egységes szemlélettel és cselekvéssel fellépni. Mások hanyagsága, ismerethiánya miatt ne kelljen lemondani arról a növényről, amely annyi örömet, szakmai sikert és tisztes jövedelmet hozott az elmúlt évek során. Nagy Zoltán
Extra 5.
2004. február
73
GYÁRTÓK ÉS FORG ALMAZÓK OLDALA
MINDENT BELE! A végeredmény a fontos! Ön is így gondolja? A kukorica termésének alakulásában a gyomosodás önmagában is meghatározó tényező. A gyomok a talajból jelentős mennyiségű vizet és tápanyagot vonnak el, s ebben a versenyben a kukorica megfelelő gyomirtó szerek alkalmazása nélkül alulmaradna. Hazai kísérletek azt bizonyítják (Újvárosi 1965), hogy a kezdeti gyomosodás jelentős termésveszteséget idéz elő a kukoricában. A gyommentesség biztosítása különösen a tenyészidőszak első 6-8 hetében fontos, amikor a kukorica fejlődését a gyomok komolyan hátráltatják. A kelés után 5 (!) nappal a gyomirtott területen az elérhető termés 87,9 %-át takarították be. A kelés után két héttel végzett gyomirtás esetén a termés a gyommentes parcellákkal összehasonlítva 73,8 % volt. A harmadik héten gyomtalanított területen 51,8, a kelés után egy hónappal gyommentesített területen pedig a kontrollhoz viszonyítva csak 38 % termést tudtak betakarítani. A kontrollt a preemergensen kijuttatott szerrel a keléstől fogva gyommentesen tartották. A termelő alapvető érdeke tehát a gyomkonkurencia mielőbbi tartós megszüntetése. Erre a legmegfelelőbb megoldás a preemergens, illetve a bedolgozásos termékek alkalmazása. Az utóbbi évek száraz időjárása a posztemergens szerek alkalmazása mellett a korábbi évtizedeken keresztül domináns, bedolgozásos (ppi: preplanting incorporated) technológiák alkalmazásának létjogosultságát hozza ismét előtérbe. A késői, célzott gyomirtás a termésre gyakorolt hátrányos hatáson túl más problémákat is felvet. A kivitelezésre egy viszonylag szűk időintervallum áll rendelkezésre, amely nagyobb terület kezelése esetén gépkapacitási, munkaszervezési problémát jelenthet, különösen akkor, ha a kezelés optimális időszakában kedvezőtlen időjárás nehezíti a permetezést. Sok esetben egyetlen nap elegendő lehet, hogy a gyomnövény gyors fejlődése miatt a herbicid hatékonysága jelentősen csökkenjen, így a kivárásos stratégia könnyen nagymértékű és kezelhetetlen gyomfertőzöttséget okozhat. Ezzel szemben a ppi technológia legfőbb előnyei a következők: $ nincs szükség bemosó csapadékra, a gyomirtás kockázatmentes és biztonságos; $ a kukorica kezdeti fejlődésétől biztosítja a gyommentességet és a zavartalan fejlődést; $ a bedolgozás a magágy-előkészítéssel egy menetben elvégezhető, így az nem jelent többletköltséget. A Nitrokémia 2000 Rt. a kukorica gyomirtására ajánlott preemergensen és ppi módon kijuttatandó termékeinek alkalmazását egy technológiai elem – a talajba dolgozás – beiktatásával javasolja. A „Mindent bele” program keretében a készítmények hatásbiztonságát a talajba juttatott hatóanyagok szavatolják sekély, illetve közepes mélységű bedolgozással. A ppi technológiában alkalmazható és a kukorica vetőmag-előállításban nép-
szerű FLEXENIT III 690 EC mellett az árukukorica gyomirtására a PROPONIT TERRA 840 EC-t ajánlja, amely a bedolgozásos szerek családjának legújabb képviselője. A PROPONIT TERRA 840 EC kettős hatású szer, mivel a tiolkarbamátok csoportjába tartozó komponenst (butilát), ill. egy klóracetanilidet (propizoklór) tartalmaz. A két hatóanyag egymást kiegészítve tökéletes védelmet nyújt a kukoricát leginkább veszélyeztető, magrólkelő egyszikű gyomok (kakaslábfű, muharfélék, kölesfélék), ill. a propizoklór révén egyes magról kelő kétszikű gyomok (disznóparéjfélék, libatopfélék) ellen. A PROPONIT TERRA 840 EC hatástartama 4-6 hét, amely elegendő idő arra, hogy a kukorica gyomelnyomó képessége érvényesüljön. A PROPONIT TERRA 840 EC dózisa 3,0-4,5 liter hektáronként. A kezelést a vetést megelőzően kell elvégezni, és a szert a kijuttatás után azonnal 6-8 cm mélyen a talajba kell dolgozni. Lazább szerkezetű, szerves anyag tartalomban szegényebb talajokon a kisebb, kötöttebb, szerves anyag tartalomban gazdagabb talajokon a nagyobb dózist kell kijuttatni. Az alkalmazhatóság alsó határa 1,5 %, míg felső határa 4,0 %. Ennél több humuszt tartalmazó, ill. túl nedves talajokon (60 % felett) a butilát hatóanyagnak a talajkolloidokhoz való lekötődése, ill. nedves környezetben fokozott gőztenziója miatt nem javasolt az alkalmazása. A magrólkelő kétszikűek elleni hatás szélesítése érdekében a PROPONIT TERRA 840 EC kombinálható atrazin hatóanyagú készítményekkel tankkombinációban (ppi), vagy a PROPONIT TERRA 840 EC kezelés után pre-, ill. posztemergens kijuttatással. Költségtakarékossági okokból az egymenetes kijuttatás javasolható. Kiváló kombinációs partnere az Atrazin 500 FW 2,2-2,8 liter/ hektár dózisban. Évelő kétszikűek ellen, amennyiben szükséges, kiegészítő kezelésként Dikamin 720 WSC 1,0-1,5 liter/hektár adagjával védekezhetünk posztemergensen. Az egymenetes bedolgozást a magágy-előkészítő gépekre szerelhető permetező adapterek teszik lehetővé, melyekre számos gépkereskedő – köztük az INTERAT Rt. és a HUNIPER Kft. – készséggel tesz ajánlatot az érdeklődők részére. Egy technológia és annak költségei nagymértékben befolyásolhatják az üzemi eredményességet. Mindezt egy ingyenes költségkalkulációs számítási rendszer alkalmazásával tudjuk szemléltetni, melyet a NITROKÉMIA 2000 Rt. területi kereskedelmi képviselői biztosítanak igény esetén. Kérjük, hívják őket! A 2003-as esztendő ismét bebizonyította a termelők számára a korábban alkalmazott bedolgozásos (ppi) gyomirtási technológiák biztonságát. Ezért 2004-ben is javasoljuk, hogy: „MINDENT BELE”! Szabó Géza, Oláh István
74
Extra 5.
Már elődeink is írták... Amikor még a növénytermesztés tantárgyat tanultam, – és az bizony már lassan negyven évvel ezelőtt volt – a monokultúra szó szinte a kukoricával azonosult. Monokultúrában, azaz évekig önmaga után, egyedül a kukoricát vetették különösebb növényvédelmi, vagy más termésleromlási kockázat nélkül. A vegyszeres gyomirtását is elsők között ennek a növénynek oldották meg. Vetésváltásra maradt a napraforgó növényegészségügyi kényszerből, és a gabonákat sem volt (és ma sem!) tanácsos több évig ugyanabban a táblában termeszteni. A cukorrépa, burgonya és más szántóföldi növények sem követik önmagukat ugyanazon a területen, nagy felületen egyedül a kukorica maradhatott helyben napjainkig. Miért napjainkig? Mert amikor jött az amerikai kukoricabogár, annak megérkeztével nálunk is leáldozott a kukorica monokultúrás korszaka. Ezek után lehet talán már okafogyottá is vált a monokultúra és vetésforgós rendszer előnyeinek – hátrányainak összehasonlítása, mégis erre gondoltam, amikor fellapoztam Samuel L. Tisdale és Werner L. Nelson A talaj termékenysége és a trágyázás 1966-ban magyarul is megjelent könyvében A vetésforgó és a monokultúrás termesztés összevetése című fejezetet. Mert az alig néhány évtizedes monokultúrás kukorica termesztéstechnológiai tapasztalatokon szerzett ismeretek máris archivált tudománynak számítanak és éppen most a szemünk láttára válnak szakma-történelmi adatokká. „A folytonos termesztés, illetve a monokultúra nem új.”– így indul az első bekezdés – „Erre az egész világon már vannak példák, így Távolkeleten a rizs, az Egyesült Államok szubhumid vidékén a búza, illetve délen a gyapot esetében. Bár valaha a monokultúrát is a gyenge gazdaság-vezetés jelének tekintették, az 1950-es években megnövekedő kémiai nitrogénellátás mindazokon a talajokon, ahol az erozió nem komoly probléma, fokozta a kukorica monokultúra iránti érdeklődést. A kapott adatok arra mutatnak, hogy a különböző forgók értékét felül kell vizsgálni (írták ezt a szerzők 1966-ban, és mennyire igaz lesz ez a közeljövőben, egész más előjellel – I.P.) mindazon esetekben, amikor nem áll fenn a terméshozamokat korlátozó nem megfelelő tápanyagellátás. Önmagában a kukoricanövényben semmi olyan sincs, amely megnehezítené a folytonos termesztését. Inkább a nem kielégítő trágyázás és a túlzásba vitt talajművelés okolható a kukoricatermesztéssel együttjáró talajkárosító hatásokért. Az 1950-es évekig a folytonos kukorica-parcellákat az ilyen rendszer helytelensége példájaként mutatták
2004. február
Dr. Inczédy Péter rovata
be. A legtöbb ilyen parcella nem kapott megfelelő műtrágyázást, főképpen nem nitrogént, és ezeket a pillangós növényeket is magukba foglaló forgókkal hasonlították össze. Így a folytonos kukoricatermesztés kedvezőtlen képet mutatott. Azóta az összehasonlításokat sokkal ésszerűbben állítják be. Álatában a nagy termést biztosító körülmények között a kukorica monokultúra terméseredményei 15 %-kal kisebbek, mint a forgókban termesztett kukoricáké. Bizonyos időszakokban viszont, amikor a nedvesség korlátozó, a folytonos kukorica jobb lehet, mint pl. a lucerna után következő kukorica. A lucerna a talajszelvényből mélyen felveszi a vizet és az utána következő kukorica vízhiányban szenvedhet. Még nincs világosan meghatározva, hogy milyen körülmények között lehet a folytonos kukoricatermelést állandó nagy termések fenntartásával véghezvinni. Az eddigi tapasztalatok arra mutatnak, hogy a kukorica-monokultúra a talajviszonyok széles változatában megengedhető, feltéve hogy a talaj kielégítően sík fekvésű. Iowában úgy vélik, hogy a 0-2 %-os lejtőkön a folytonos kukoricatermesztés lehetséges, a 2-5 %-os lejtőkön csak az eroziós veszély gondos figyelembevételével és elhárítása mellett van rá mód, 5 %-osnál meredekebb lejtőkön a monokultúrás termesztéssel nem szabad megpróbálkozni. (Dincan N. Schaller,1962). Kétségkívül megvan a lehetősége, hogy monokultúrában bizonyos betegségek és rovarok elszaporodjanak. Ekkor a monokultúrát meg kell szakítani és más növénytermesztési gyakorlathoz kell folyamodni. (Ma sem igen van jobb megoldás az ilyen esetre! – I.P.) Nem szabad szem elől téveszteni, hogy a kukorica-monokultúra nem jelenti azt, hogy az egész gazdaság kukoricával van bevetve. A kukoricát az erre alkalmasabb táblákon kell termeszteni, míg a többi terület gyepesítendő.” Néhány bekezdést átugorva eljutunk a Hatás a talaj szerkezetére alcímhez. Ebben a következőket olvashatjuk: „Jól trágyázott kukorica kb. ugyanannyi föld feletti maradványt hagy, mint egy pillangós. A kukoricatermesztésnél általánosságban használt talajművelési módszerek azonban a szervesanyag eléggé gyors elbomlását segítik elő. A gyökérrendszer itt más, mint valamely mélyen gyökerező pillangósnál, pl. lucernánál. A finom szövetű tömör altalajt átjáró lucernagyökerek minden bizonnyal kedvező hatásúak. A széles sortávú növények monokultúrája nagyobb traktorforgalommal és a talaj több bolygatásával jár, ennek következtében pedig a talaj tömödötté válik,
Extra 5.
2004. február szerkezete leromlik, szervesanyag-tartalma elbomlik és felszíni erózió lép fel. Ezeknek a nehézségeknek egy részét a helyesen trágyázott növények sűrűbb állománya egyensúlyozza. A minimális talajművelés jó hatású. A síkfekvésű sötét talajokon a szerkezet fenntartása végett kívánatosabb az őszi mélyszántás a tavaszinál, mivel a fagyás és kiengedés ilyen tekintetben határozottan jó hatású.” És akkor lássuk a két termesztési rendszer összehasonlítását az akkori felfogásban: „Vetésforgó rendszer. 1. Az egész területen időszakonként mélyen gyökerező pillangósok termeszthetők. 2. Több a folytonos növényborítottság és így valószínűleg kisebb az erózió. 3. A talaj fizikai állapota kedvezőbb lehet. 4. Különbözőképen táplálkozó gyökérzetű és tápanyagigényű növények váltakoznak; mélyen gyökerező, illetve sekélyen gyökerező, erélyesen, illetve gyengén táplálkozó, valamint nitrogén megkötő és nem pillangós növények. 5. Kedvezőnek tartják a gyom- és rovarirtó hatást, bár ezen a téren egyre inkább a vegyi anyagok hatásosabbak. 6. Kedvezőnek tartják a betegségeket leküzdő hatást. A növénymaradványok változása elősegíti a ta-
75
laj szervezetei közötti versengést és így hozzájárulhat a patogének visszaszorításához. 7. A vetésforgó révén a munkaigény időben széthúzható és a bevételi források is változatosabbak. Folyton termesztés vagy monokultúra. 1. Nagyobb lehet a haszon. 2. A talajt valamely növény, pl. a kukorica vagy a takarmány sajátságaihoz lehet alkalmazni. 3. Az éghajlat egy bizonyos növény számára a legbiztonságosabb; így pl. a Kukorica Övezetben a kukorica a megfelelőbb, mint a zab. 4. A gépesítési és épületköltségek valószínűleg kisebbek. 5. A termelő egyetlen növényt helyezhet előtérbe és ennek szakértőjévé válhat. Kevés ember szerezhet elegendő tájékozottságot nagyszámú növény szakszerű termesztéséhez és emellett még az állattenyésztéshez. Ugyanakkor a monokultúra nagyobb ügyességet kíván, beleértve a növényvédelmet és a tápanyag-ellátottság szabályozását. 6. Módot ad arra, hogy a termelő ne legyen kénytelen az egész éven át a gazdálkodással foglalkozni.” Ebben az összehasonlításban persze ma a kukoricabogár dönt a termelő helyett, de talán mégsem jár olyan nagy áldozattal visszatérni a vetésváltáshoz!
V E T Ő M AG HÍVJON MINKET! VEGYSZER EGYÜTT
a
SZEKSZÁRDI Növény-Védő Kft. KÍNÁLATÁBAN.
Vetőmagban: Vesztergombi Angélát, növényvédő szerben: Török Bélát. Telefon:
74-410-420
