Bevezetés ……………………………………………………………………………….. ...4 1. Irodalmi áttekintés……………………………………………………………………...7 1.1. Kukorica származása…………………………………………………………...7 1.2. Kukorica rendszertan…………………………………………………………...8 1.3. Kukorica morfológiája…………………………………………………............12 1.4. Kukorica gazdasági jelentősége……………………………………………......13 1.4.1. Kukorica állati takarmányozása……………………………………...13 1.4.2. Kukorica ipari felhasználása………………………………………....14 1.4.3. Kukorica emberi fogyasztása………………………………………...15 1.5. Napraforgó származása………………………………………………………...16 1.6. Napraforgó rendszertana………………………………………………...…......18 1.7. Napraforgó morfológiája. ………………………………………………….......19 1.8. Napraforgó gazdasági jelentősége………………………………………….......20 1.8.1. Napraforgómag élelmiszeripari feldolgozása………………...………20 1.8.2. Napraforgókaszat állati takarmányozása…..........................................21 2. Anyag és módszertan………………………………………………………...................23 3. Caussade Semences Csoport bemutatása……………………………….…………….24 3.1. Caussade Semences nemzetközi jelenléte..........................................................25 3.1.1. Kutatás………………………………………………………………..26 3.1.2. Vetőmag előállítás……………………………………………………27 3.1.3. Vetőmag feldolgozás……………………………………....................27 3.1.4. Kereskedelem és marketing………………………………………….28 3.2. Caussade Semences Hungary Kft…………………………………..................29 3.2.1. 2015.év tavaszi szezon portfóliója…………………….……………..30 4. Hibridek népszerűsége a dél-alföldi régióban……………………...............................32 1
4.1. Kereskedelem…………………………………………….............................32 4.2. Népszerű napraforgó hibridek…………………….…...…........................... 35 4.2.1. Fushia CL……………………………………...………………….35 4.2.2. Klarika CL (HO)………………………………………………….36 4.3. Népszerű kukorica hibrid…………………………..…………………….…38 4.3.1. Realli CS……………………………...…………………………..38 5. Vizsgálati eredmények………………………………..…………………………….41 6. Összefoglalás……………………………………………….......................................42 Irodalomjegyzék……………………………………………………………................44 Ábrajegyzék…………………………………………….……......................................45 Táblázatok…………………………………………………..……………………...…46 Köszönetnyilvánítás………………………………………….....................................47
2
„… A mag a vég és a kezdet, az öröklődő lényeges tulajdonságok hordozója, jelképezi a sokszorozodást és az elterjedést, a folyamatosságot és a változást, a túlélést, a megújulást és a születést…”
Heidegger filozofikus szavai
3
Bevezetés A világon a termesztett szántóföldi kultúrák közül a gabonaféléket termeszti a gazdálkodó társadalom a legnagyobb területen. A gabonafélék közül a búzát követően, amelyet 240-250 millió hektáron takarítanak be, a kukoricát termesztik a második legnagyobb felületen. A világon művelhető szántóterület 16 %- át teszi ki, amely 161 millió hektár. Hazánkban ez a szám a termő területnek 27 % - án, 1,2 millió hektáron valósul meg. Magyarországon az adott gazdásági évtől függően éves össztermés mennyiségünk 5-8 millió tonna körül alakul. A kukorica a világon és itthon egyaránt az egyik legfontosabb élelmiszer, takarmány és ipari növény. A fő kukorica termesztő nemzetek USA, Brazília, Kína mely „hármas” a világ vetésterületének 50 % - át teszik ki. Évek átlagában a világ kukorica összes termésének, amely 820 millió tonna/év 65 % -át e három nemzet adja. Európában Francia ország foglalja el a vezető szerepet termésmennyiség vonatkozásában. A vetésterület tekintetében a sorrend: Ukrajna 5,2 millió hektár; Románia 2,6 millió hektár; Magyarország 1,2 millió hektár; Olaszország 1 millió hektár. Napjainkban humán táplálkozásra, állati takarmányozásra, illetve az egyre nagyobb jelentőséggel bíró ipari feldolgozásra is nagy mennyiségben kerül sor. A kukorica vetés területe és mennyisége a világon 2018-ig tovább fog nőni, elsősorban az ipari felhasználás a bioetanol előállítás növelése miatt. Jelenleg az Európai Unió 5 legnagyobb
bioetanol
előállítója:
Franciaország,
Németország,
Spanyolország,
Lengyelország, Magyarország. Idehaza az ipari feldolgozás kettő bázison valósul meg. A korábban létesült feldolgozó Szabadegyházán működik. Éves szinten több mint 1 millió tonna kukoricát dolgoz fel a gyár, amit belföldi piacon vásárol meg a magyar gazdaságoktól. A gyárban bioetanol ( E85 Green Power) izocukor, keményítő, alkohol,fermentációs anyagok gyártása folyik. Szabadegyháza mellett a másik jelentős feldolgozó egység Dunaföldváron üzemel, mely 2012-ben indult el. Éves szinten 600 ezer tonna kukoricát használ fel a gyártás során. E gyár az Európai Unióban a legtisztább bioetanolt gyártja, és továbbá az egyetlen amerikai típusú kukoricatörkölyt. A közeljövőben megépül Hajdú-Bihar megyében Püspökladányon egy évi 500 ezer tonnás kapacitású kukorica feldolgozó gyár, ami főként izocukor gyártásra fog beállni. 4
A napraforgó legfontosabb és legnagyobb területen termelt olajnövényünk a világon, ezáltal az utóbbi évtizedekben folyamatosan nőtt a vetés területe. Hazánkban a napraforgó vetésterület az adott gazdasági évtől függően 600 ezer hektár körül alakul. Napjainkban a vetésterület eléri globálisan a 10 millió hektárt. Magyarország a világ napraforgó termelő országai közül a bevetett terület alapján „
csak” 12-15. helyen áll. A legnagyobb napraforgó termő területekkel a keleti országok,
köztük Oroszország 5,6 millió hektár és Ukrajna 4,2 millió hektárral bír. Elmúlt évtizedek kutatási – nemesítési eredményei illetve a gyakorlati technológiai fejlesztés együttesen azt eredményezték, hogy hazánk jelentős termésnövekedést ért el. Magyarország és Franciaország már 2009. gazdasági évben kiemelkedő országos termésátlagot értek el. A fent említett két országban 2348kg/ha és 2364kg/ha teremés eredmények születtek még a legnagyobb területen termelő országok lényegesen kisebb 10001500kg/ha termésátlagot könyvelhettek el. Mindezek alapján, büszkén kijelenthetjük, hogy napjainkra a sokéves 1,2-1,5 millió tonna/év termés mennyiséggel 5-7. helyen helyezkedünk el a világon. A hazai napraforgótermésnek a belföldi feldolgozó kapacitása igen jelentős a közép európai térségben. Feldolgozásra mintegy 1,2 millió tonna kerül évente elsődlegesen étolaj gyártására. A magyarországi feldolgozói igény 3 fő bázison valósul meg: Martfű, Foktő, Kiskunfélegyháza. A martfűi gyár a 2006. évi mintegy 32,7 millió dolláros beruházást követően Európa egyik legnagyobb komplex gyára lett. A már említett étolaj gyártáson túl a szappan és margarin gyártásnak és a kozmetikai, növényvédőszer iparnak is szolgáltat alapanyagokat az idehaza feldolgozott ipari napraforgó. Továbbá kiemelt jelentőséggel bír a nyersolaj előállításakor visszamaradó extrahált napraforgódara és héj. Fehérjében gazdag takarmányként kerül felhasználásra, főképpen az állattartásban a tejelő szarvasmarha állományok takarmányozására szolgál. Választásom azért esett a két legfontosabb tavaszi vetési idejű kapás növényre, hogy az alapvető faji ismertetésen túl említést tehessek a dolgozatom során az országban működő igen jelentős feldolgozói kapacitásról. Véleményem szerint a magyar gazdálkodók részére ezen jelenleg üzemelő ipari egységek biztos jövőbeni tervezésnek adnak alapot. 5
Célom a mindennapi munkám során az IKR Agrár Kft déli vetőmag értékesítési régiójában tapasztaltakról, piaci trendekről tudjak ismertetést adni a diplomamunkám által. Továbbá a Caussade Semences Hungary Kft kukorica és napraforgó portfolióját fogom bemutatni, illetve a bizonyos hibridek jelentős fokú népszerűségét az elmúlt évek alapján.
6
Irodalmi áttekintés 1.1 . Kukorica származása A kukorica az amerikai kontinensről származik, hogy a földrész melyik országaországai tekinthetők a kukorica őshazájának igen vitatott napjainkra is. Vélhetően Közép és Dél Amerika a mai Mexikó, Guatemala, Peru, Columbia hegyes vidékei a kukorica gén centruma. A legrégebbről származó kukoricacső maradványait Mexikó területén találták, amely régészeti leletet 7000 évesre becsülnek. A konkrét származási helyén kívül ismeretlen még a kukorica ősi alakja is, mivel vad alakját nem találták meg. A vad ősből keletkezett a Teosinte (Euclaena mexicana) sok millió évvel korábban és a vad ős pedig kihalt. A mai kukorica közvetlen ősének tartják a Zea mays var. tunicatát (pelyvás kukorica) és a Zea mays var. microspermát (pattogatni való kukorica) amely a kettő keresztezéséből jött létre. Egyértelműen a kukorica őse nem ismert, de valószínű, hogy a Tripesacum és az Euchlaena nemzetség keresztezéséből alakult ki az ősi kukoricaforma, amit az idők folyamán az emberiség tudatos kiválogatással „szép nagy cső kiszelektálásával végzett el”. ( Pepó Péter, 2005) Amerika felfedezése után ismerkedett meg Európa a kukoricával. A kukoricáról az első írásos feljegyzés Kolumbusz Kristóftól származik, aki 1492. november 06-án jegyezte fel, hogy Kuba belsejében találtak egy mahiz-nak nevezett növényt, a mai kukorica ősét. Európába, Spanyolországba 1493-ban hozta be Kolumbusz. Az Öreg kontinensen és majd az egész világon a kukorica termesztését hamar megszerették a könnyű ápolása, jó termőképessége és a hosszú távú kedvező tárolhatósága miatt. Magyarországra 1590-ben hozták be Olaszországból vagy Dalmáciából, de megjelent a törökök közvetítésében is az 1600-as években is. A több vonalról való beérkezése okán hívják tengerinek illetve törökbúzának is.( Pepó Péter, 2005) A kukorica vadon emberi beavatkozás nélkül tovább szaporodásra teljesen képtelen növény. A magja nem pereg, az esetleg csővestől a földbe kerülve és ezáltal csokrosan kikelő sok növény egyed termést hozni képtelen. Svéd botanikus Linné a görög kifejezésű zea szóból, amely gabonaféléket jelent, és az indián mahiz szóösszetételből megalkotta a mai használt nevét Zea mays L.
7
1.2. Kukorica rendszertana A kukorica /Zea mays L./ a pázsitfűfélék /Poaceae/ családjába, a kukorica /Zea/ nemzetségébe tartozik. A nemzetségnek csak egyetlen faja van, a kukorica. A kukoricának a szemtermés és egyéb jellegzetességének alapján több változata /convareitans/ van. A termesztésben a létező több változat közül csak néhánynak van nagyobb jelentősége. (Győrffy et al., 1965) Változatok: 1. Lófogú kukorica /Zea mays L. convar. dentiformis/ Az első, lófogú szemtípusba sorolható fajták, a XIX. század első felében jöttek létre. Döntő többségben ebbe a csoportba tartozó hibridet termesztünk hazánkban. Jellemzőjük, hogy a szem felső részén a lófog kupájához hasonló horpadás, bemélyedés található. A szem általában hosszú, lapos. Az endospermium lisztes állományú része a szem csúcsán helyezkedik el, kemény, szaruszerű rész csak a szem oldalán és alján található. Morzsolási arányuk általában igen jó, 80-90%, a csutka vastagságától függően. A lófogú hibridek terméspotenciálja a legnagyobb. Száruk magas, vastag, szilárd. Vízleadó képességük sokkal jobb, mint a simaszemű kukoricáké.
1.
Ábra: Szemes lófogú kukorica. (Forrás: www.anubis.kee.hu)
8
2.Simaszemű kukorica /Zea mays L. convar vulgaris/ A XIX. században volt nagy jelentősége, amikor a kukorica élelmezési célú felhasználása nagyobb arányú volt. Jellemző rájuk a sima, gömbölyített felszínű szem. Vízleadásuk, termőképességük rosszabb, mint a lófogú kukoricáké. A XIX. században volt nagy jelentősége, amikor a kukorica élelmezési célú felhasználása nagyobb arányú volt. Jellemző rájuk a sima, gömbölyített felszínű szem. Vízleadásuk, termőképességük rosszabb, mint a lófogú kukoricáké. Ebbe a csoportba tartozó kukoricák fehérjetartalma magas, morzsolási arányuk jó, 8590%. Termőképességük viszonylag nagy, de valamivel kisebb, mint a lófogú kukoricáké. A szem táplálószövetében (endospermium) legnagyobb részben nagyon kemény, üveges törésű szövet található (65-71%). Puha, lisztes rész csak a csíra környékén helyezkedik el. Az endospermium felépítéséből adódóan, éréskor a nedvességet lassabban adják le, emiatt általában a szárítási költségük magasabb. A szem kicsi, ezermagtömegük 120-250 g között van. Étkezési célra kiválóan alkalmasak (kukoricaliszt, dara), ezért elsősorban ott van jelentőségük, ahol a kukoricát élelmezési célból termesztik.
3. Csemege kukorica /Zea mays L. convar saccharata/ A szem érett állapotban ráncos, mazsolaszerű, a magas cukortartalom miatt áttetsző. A cukrok keményítővé alakulása egy génmutáció következtében akadályozott, ezért tejesérésben még sok cukrot tartalmaznak. Az édesség tekintetében több változata van. Zsenge állapotban kellemes ízű, értékes táplálék, jelentős a szénhidrát- és vitamintartalma, valamint fontos kalcium-, vas-, foszfor-, magnéziumforrás. Jellemzője, hogy az élelmiszeripari feldolgozásra alkalmas, zsenge érési állapot viszonylag hosszú ideig tart.
9
Általában kistermetűek, vékony szárúak, igényesek, a szuperédes hibridek különösen érzékenyek a termesztés körülményeire, az egyenletes vízellátásra, tápanyagellátásra. Általában érzékenyek a gyomirtó vegyszerekre. A csemegekukoricát természetesen étkezési célra termesztjük, amelynek a friss fogyasztása is jelentős, de nagyobb részben konzerv- vagy hűtőipari feldolgozásra kerül.
2. ábra: csemegekukorica; (www: desszertkukorica.hu)
2. Pattogatni való kukorica /Zea mays L. convar microsperma/ A szem alakja apró, gömbölyded (gyöngy típus) vagy hegyes (rizsszemű típus). A szemben a kemény, szaruszerű endospermium körbefogja a puha, lisztes részt. Hevítéskor a vízgőz nagy nyomással repeszti szét a vastag, kemény réteget, a szem hirtelen szétnyílik, és a belső szövet térfogata jelentősen megnő. Speciális felhasználású, étkezési célra termesztjük (pattogatott kukorica, popcorn).
10
3. ábra: Pattogatni való kukorica: (Forrás: www.agroinform.com)
3. Viaszos kukorica /Zea mays L. convar ceratina/ A szem alakja apró, gömbölyded (gyöngy típus) vagy hegyes (rizsszemű típus). A szemben a kemény, szaruszerű endospermium körbefogja a puha, lisztes részt. Hevítéskor a vízgőz nagy nyomással repeszti szét a vastag, kemény réteget, a szem hirtelen szétnyílik, és a belső szövet térfogata jelentősen megnő. Speciális felhasználású, étkezési célra termesztjük (pattogatott kukorica, popcorn).
4. Dísz kukorica /Zea mays L.convar. japonica/ Nagyon változatos megjelenésű a szem és a cső. Az egészen apró, 5 cm-es mérettől a nagy, 30 cm-es hosszúságig változhat a cső hossza. A szem színe lehet fehér, sárga, piros, kék, fekete, ezek árnyalatai és átmenetei. Egy csövön lehetnek különböző színű szemek is. Nemesítése során óriási formagazdagságot alakítottak ki, ami lehetővé teszi a díszítésre való széleskörű alkalmasságát.
11
4. ábra: Díszkukorica; (Forrás: www.epitkezes-kert.vatera.hu)
1.3Kukorica morfológiája A kukorica (Zea mays L.) egy éves, egy szikű váltivarú és egylaki növény. A pázsitfűfélékre jellemzően bojtos gyökérzete van, de viszont eltérően alakul a gyökérzete a kalászos gabonákhoz képest. A bojtos gyökérzet elsődleges és másodlagos vagy más elnevezéssel járulékos gyökerekre tagolható. Az elsődleges gyökereket a csíra gyököcskéjéből fejlődő főgyökér, valamint a szik alatti szárrészből (hypocotyl) fejlődő mellékgyökerek adják. Az elsődleges vagy alapgyökér a talaj mélyebb rétegei felé növekszik, 2 méternél mélyebbre is lehatolhatnak. A mellékgyökereket járulékos gyökereknek nevezzük, abban az esetben, ha a szikközépi szárból (mezocotyl) fejlődnek, továbbá a járulékos gyökerekhez soroljuk a földalatti szárcsomókból eredő gyökereket és a föld feletti nóduszokból fejlődő támasztó gyökereket is (Győrffy et al, 1965). A járulékos gyökerek a növény megtámasztásában és kisebb arányban a tápanyagfelvételben vesznek részt, ugyanakkor mélyre hatol és a téli félévben felhalmozódott víz felvételében is közreműködik.
5. ábra: Kukorica gyökérzete: (Forrás: www.biokontroll.hu)
12
1.4. Kukorica gazdasági jelentősége Hazánk és az egész világ egyik legjelentősebb szántóföldi kultúrnövénye a kukorica, a vetésterület, humántáplálkozás és állati takarmányozásban betöltött szerepe alapján. A XVII. század második felében kezdett elterjedni, de a XVIII. század végére már ismert növény lett az ország egész területén. Termőterülete elterjedésétől kezdve szinte állandóan nőtt és az 1930-as - 1940-es években már olyan jelentős növényünk, hogy a szántóterület kb. 20%-án termesztettünk kukoricát. A termőterület növekedése tovább folytatódott, és jelenleg az egyik legjelentősebb kukoricatermesztő ország vagyunk Európában, a termőterület nagysága és aránya alapján. Nem csak a kukorica termőterülete nőtt. Párhuzamosan nőtt a termésátlag és a második világháború után a termés országos átlagban 2,2 t/ha-ról 6 t/ha szintre nőtt. A termésátlag növelés azért is jelentős, mert a kukoricatermelés gazdaságossága - a termelési költségek növekedése miatt - csökkenő tendenciát mutat. Ezért a termésátlag növelést úgy kell megvalósítani, hogy azok a költségek növekedését minél nagyobb mértékben ellensúlyozzák 1.4.1. Kukorica állati takarmányozása A kukorica évtizedek óta legjelentősebb takarmánynövényünk, vetésterülete 1967-71 közötti időszakban is 1,2 - 1,3 millió hektár között ingadozott. Napjainkban a XXI. század elején is ekkora területen termesztik hazánkban. Az 1955-71 közötti évek eredményeit alapul véve akkoriban a kukoricatermesztés volt a mezőgazdaság legeredményesebben fejlődő ágazata. ( Váczi 1973) A kukorica az állatok takarmányozásában elsősorban energiaszolgáltató, de a termés nagyságrendje miatt fehérje gazdálkodásunkban is jelentős a szerepe. Fedezi szemes abrakszükségletünknek körülbelül 65-70%-át, még fehérjeigényünk 40%-át. Az intenzitás növekedésével párhuzamosan a fajták terméspotenciálja nőtt, de a nyers fehérjetartalom a hagyományos fajtákhoz (Mindszentpusztai sárga) képes 13%-ról 8-9%-ra csökkent. A kis fehérjetartalmú Pioneer –hibridek elterjedése okozta kukoricából származó fehérjevolumen ilyen mértékű csökkenését. A kukoricafehérje az egyéb takarmányokhoz viszonyítva kisebb
13
értékű. Mert a fehérjét alkotó aminosavak aránya nem felel meg az állatok igényének. Elsősorban lizin-,metionin-,cisztein-,treonin-,és triptofán tartalma kisebb a szükségesnél. Hagyományosan a kukoricaszár a szarvasmarhák tömegtakarmánya. A második világháború után nagymértékben elterjedt a silókukorica termesztése. A sertések takarmányozásánál abrakként használható a CCM (Corn-Cob-Mix) szem-csutka keverék. Az optimális rozstartalom miatt a keverék szárazanyagban a csutka aránya nem lehet több 4-5%nál, ugyanakkor a kukoricacsőben a csutka aránya 14-15%. (Bocz E. 1996)
6. ábra: Corn-Cob-Mix: (Forrás: www.geekalerts.com)
1.4.2. A kukorica ipari felhasználása Korábban az ipar a kukoricát többnyire csak szesz és keményítő előállítására használta. Jelenleg már kibővült a kukorica ipari feldolgozása: étolajat (kukorica csíraolaj), cukrot (izocukor - HFCS - High Fruitos Corn Sirup), keményítőt, finomszeszt és egyéb készítményeket állítanak elő kukoricából, melyeket nagyobbrészt az élelmiszer-, gyógyszer-, textil- és papíripar használ fel. De a söripar felhasználása is jelentős, mivel az adalékanyag kb. 30%-a kukorica. 100 kg légszáraz kukoricából átlagosan 63-64 kg keményítő és melléktermékként 3 kg csíraolaj és fehérjetakarmány nyerhető; a keményítőből pedig 50 kg finomított folyékony cukrot lehet előállítani. Ezt főleg az élelmiszeripar használja fel. A kukoricacsutkából és csuhélevélből egy természetes édesítőszer is előállítható, ez az úgynevezett Xilli.
14
Napjainkra kiemelt jelentőséggel bír az hazánkban működő feldolgozó ipar. Kijelenthetjük, hogy éves szinten mintegy 1,600.000 millió tonna kukorica kerül feldolgozásra, amiből a fent említetteken túl főként bioetantolt gyártanak. Jelenleg Szabadegyházán és Dunaföldváron működő ipari egységek mellett megépül egy új mintegy 500.000 ezer tonna/évi kapacitású gyár Hajdú-Bihar megyében Püspökladányon. Ezen feldolgozókra a stabil likviditás és a korrekt elszámolás a jellemző, ami kellő biztonságot adhat a jövőbeni tervezéshez mind a felvásárló integrátorok és ezáltal a termelők részére is egyaránt.
7. ábra: Bioetanol szimbólum Forrás: (www.autovasarlas.eu)
1.4.3. A kukorica emberi fogyasztása Közvetlen emberi fogyasztását a kukorica nagy energiatartalma és jó emészthetősége indokolja. Ennek ellenére emberi fogyasztásra nagyobb arányokban csak a távoli országokban, Indiában, Portugáliában, Brazíliában, Guatemalában, Venezuelában és Mexikóban használják. Ezeken az országokon kívül még számos országban fogyasztanak kukoricát kisebb-nagyobb mértékben. Az utóbbi években - választékbővítés céljából - több országban, így nálunk is előtérbe került a kukorica emberi fogyasztásra való felhasználása. Ilyen pl. a kukoricapehellyel sütött kenyér, a kukoricaliszt és dara, de egyéb élelmiszerféleségek forgalmazása is várható. Hazánk területén az Őrségben található a legtöbb tradicionális kukorica alapú étel, Erdélyben pedig kedvelt népi eledel a puliszka. Nagyanyáink leggyakrabban prószát, gánicát, dödöllét és kukoricás
kenyeret
készítettek 15
belőle.
Továbbá említést érdemel a csemegekukorica /konzervált, gyorsfagyasztott/ és a pattogatott kukorica emberi fogyasztása is. A kukorica nemcsak ízletes, de egészséges is. Figyelemre méltó B1, B5, B9 és C-vitamintartalma. Élelmi rostban gazdag, ásványi anyag tartalma (vas, foszfor és magnézium) magas. (http://tudatosvasarlo.hu/cikk/mi-fan-teremkukorica) A kukorica fogyasztása kedvező a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében. Hatékonyan segít a tüdőt érő káros hatások tompításában. Az agyműködés serkentése révén fejleszti emlékezőképességünket. Hatóanyagai serkentik a mellékvesét, felkészítik a stresszhatások kivédésére. A kukorica bajuszából a népi gyógymód követői vizelet- és hashajtó teát készítenek.(http://www.izekeserzesek.hu/magazin/taplalkozas/egy-nepszer-gabona-akukorica_58.html)
1.5. Napraforgó származása A napraforgó latin nevét a görög mitológiából eredeztetik. A történet szerint egy fiatal és gyönyörű lány, Clytia, beleszeretett a Napistenbe, Heliosba. A gőgős isten azonban nem viszonozta érzelmét. Clytia fájdalmas szerelme csillapíthatatlan volt, ezért más sem tett, csak naphosszat a Napistent figyelte, míg végül bánatában Heliantusszá vált. Így, ahogy életében, virág létében is örökké a Nap felé fordult. A napraforgó növényt az észak-amerikai indiánok gyógyszerként és élelmiszerként is használták. A XVI. században Cortez és hajósai - Új Világ meghódítására indult expedíciójukkal találták meg és hozták el Európába, amely ezután fokozatosan elterjedt a világ minden táján. (Wikipédia) A napraforgó Észak-Amerika nyugati részéről származik és Európába Amerika felfedezése után került. Származását észak-dél-amerikai eredetre vezetik vissza, és 68 fajt sorolnak a Helianthus nemzetségbe. Ezekből a fajokból azonban Európában, valamint a többi kontinensen elsősorban a H.annuus var cultus alfajából és változataiból állítják elő, nemesítik a fajtákat. Az 1550-es években az Ibériai-félszigeten honosodott meg, mint dísznövény, és ezt követően terjedt el Franciaországban, majd Itálián át Európa északi és keleti részében ugyancsak még, mint dísznövény. Ipari olajnövényként az 1700-as évek elején ismerték el, amikor a londoni szabadalmi hivatal találmányként „magjából való olajkivonásra” fogadta el. 16
Az 1800-as évek elején kezdődött étkezési olaj kinyerésére a termesztése, de a Balkánon majd Magyarországon csak a múlt század utolsó évtizedeiben jelent meg a növénytermesztésben. Az
1890-es
évektől
kezdve
azzal
vált
népszerűvé,
hogy
a
kukorica
szegélynövényeként a mezsgyéken, illetve a dűlőutak szélén egy-két sort vettetek. Mindezeket követően kialakultak a bizonyos tájfajták melyekre még 30-40 cm-es tányérátmérő, a 2-3 m magasságú szár és a 35% körüli olajtartalom volt a jellemző. A második világháborút megelőzően az 1930-as években a bizonyos hadigazdálkodási rendeletek írták elő a napraforgót termesztését a gazdaságok számára. A folyamatos szelekciónak,
illetve
a
nagyfokú
és
eredményes
nemesítésnek
köszönhetően
a
napraforgószárát 2 m alá szorították, így előállított Lovászpatonai, Mezőhegyesi, (Miseta), Kisvárdai (Teichmann), és Iregi (Kurnik) fajtákat, amelyeket gyakorlatilag az 1960-as évekig folyamatosan termelt a hazai gazdálkodó társadalom. 1960-as éveket követően a 45%-os nagy olajtartalmú ipari fajták honosításra kerültek, ilyenek voltak a Peredovik, a VNIIMK 6540 illetve a Csakinszki 269. Ezen fajták terméshozama az országos termésátlagot alig növelte, de az olajkihozataluk lényegesen jobb volt. Mindezzel párhuzamosan bebizonyosodott a táplálkozás-élettani szempontból is a napraforgó étolaj fölénye az állati eredetű zsírokkal szemben. Ennek megfelelően Magyarország lakossága is folyamatosan áttért a napraforgó olaj használatára, ami a vetésterület igen jelentős mértékű növekedését eredményezte. A szegedi Gabona Termesztési Kutató Intézet állította elő az első hazai nagy olajtartalmú napraforgó fajtát a GK 70-et. Első hibrid napraforgó fajták 1975-től kezdődően jelentek meg. Elsőként a déli szomszédunktól Jugoszláviából, illetve Franciaországból és Romániából származó hibridek kerültek honosításra és termesztésre az országban import vetőmaggal. Hibrid napraforgó vetőmagot először 1977-ben szaporították a bácsalmási állami gazdaságban. A hazai hibrid napraforgó nemesítésével Szegeden, Nyíregyházán, és Iregszemcsén foglalkoztak. Ennek eredményeként a 80-as években számos hazai hibridet állítottak elő és minősítettek. Kiemelkedik a GKI-ban előállított VIKI nevű hibrid 51-55 % olajtartalommal. (Antal József 1996)
17
Napjainkban elmondhatjuk, hogy mind a hazai és világviszonylatban is a köztermesztésben számos nagyon jól teljesítő napraforgó hibrid található. Kijelenthetjük a folyamatosan történő és intenzív nemesítési munkának köszönhetően, hogy a napraforgó vetőmag portfólióban számos nagy olajtartalmú és egyben nagy termőképességű hibrid közül választhat a gazdálkodó. Elmúlt években igen jelentős termőterülettel növekedett a magas olajsavas (HO; High oleic acid) napraforgó vetésterülete. 2015. tavaszán a 625,152 ezer ha -os vetésterületből mintegy 140 ezer ha.-on magas olajsavas napraforgót vettek a magyar gazdák. (www.ksh.hu). A magas olajsav tartalmú napraforgó a jövő egészséges étolajfogyasztásának egyik fő forrása Európában. A világ napraforgó olaj fogyasztásának mintegy 10 százalékát teszi ki a magas olajsavas napraforgóból készült termék. E téren Franciaország jár az élen, ahol a vetésterület körülbelül 60 százaléka már ebbe a kategóriába tartozik, Spanyolországban 30 százalék és folyamatosan nő.
1.6. Napraforgó rendszertana A
korszerű
rendszertanban
a
napraforgó
az
Angiospermatophyta
törzs,
Dicotyledonopsida osztályának Rhoeadales-Asterales ágazátába, ezen belül az Asterales rend Asteracae családjának Asteroiddeae alcsaládjába tartozó Helianthus nemzetség egyéves faja. (Izsáki Zoltán és Lázár László 2004) A nemzetség felosztását 4 fajcsoportra javasolják anélkül, hogy azokat formális rendszertani egységeknek ismernénk el. A négy fajcsoport a következő: I: Annui (14 faj) II: Ciliares (6 faj) III: Divaricati (30 faj) IV: Fructicosi (18 faj) A Helinthus genusba mintegy 70 faj található, melyek közül a legfontosabb az egyéves termesztett napraforgó (Helianthus annus L.) A Helianthus nemzetség n=17 kromoszóma 18
számmal jellemezhető, beleértve a diploid,a tetraploid és hexaploid fajokat is. A Helianthus annus a napjainkban termesztett napraforgó az Annui fajcsoport fajai között található. (Izsáki Lázár 2004.)
1.7. Napraforgó morfológiája A napraforgó egyéves, lágyszárú növény, erőteljes főgyökérrendszerrel rendelkezik. A főgyökér lefelé arányosan vékonyodik, néha elágazik. Az orsó alakú főgyökere 2-3 m (akár 4-5 m) mélységbe is lehatol. A fejlődés kezdetén a főgyökér gyorsabban nő, mint a növény föld feletti részei. Szikleveles állapotban a főgyökér 4-8 cm hosszú és 6-10 oldalgyökere vagy gyökérága van, 4-5 leveles korában pedig a főgyökér már 50-70 cm mélyre hatol, s növekedésének maximumát a virágzás kezdetén éri el. (Izsáki és Lázár 2004.) A főgyökér teljes hosszában képződő oldalgyökerek jól behálózzák a talajt. A gyökérnyak közelében lévő oldalgyökerekből hajszálgyökerek fejlődnek, ezeket a felszíni talajrétegekben elhelyezkedő hajszálgyökereket eső- vagy harmatgyökereknek is nevezik. A napraforgó szára felálló, egyenes, általában nem ágazik el, a fejlődés kezdetén dudvaszerű, később elfásodik. A szár serteszőrökkel borított, magassága 120-250 cm közötti, a nagy olajtartalmú hibridek jellemzően alacsonyabbak. A szár hosszát a környezeti hatások is erősen befolyásolják. A fényintenzitás csökkenése, a későbbi vetés, a sűrűbb növényállomány növeli a napraforgó magasságát. A napraforgó egyik legváltozatosabb szerve a levél, alakja nagymértékben függ a levél helyétől. A lomblevelek három különböző része: levélalap, levélnyél, és a levéllemez. A legjellemzőbb a kerekded szív alak, de lehet háromszög, tojásdad, kerek, vese alakú vagy lándzsás is. A levélszám általában 12-40 között van, de vannak különlegesen sok (140-160 db) levéllel rendelkező, egyedi morfológiájú szülővonalak is. (Izsáki- Lázár 2004.)
19
8. ábra: Napraforgó növény: (Fotó: Czakó István)
1.8. Napraforgó gazdasági jelentősége A napraforgó gazdasági jelentősége az utóbbi években mit sem változott. A legfontosabb és a legnagyobb területen termesztett olajnövényünk ezért meghatározó szerepe van a hazai növényolaj-termelésben és állatok takarmányozásában is. A napraforgó termesztése is évről-évre folyamatosan fejlődő tendenciát mutat. A világon a vetésterülete az utóbbi években elérte a 10 millió hektárt. Magyarországon 2015-ös gazdasági évben 625,152 hektáron termesztettek napraforgót, ami mintegy 26 ezer hektárral nagyobba a tavalyi évhez képest.
1.8.1. Napraforgó élelmiszeripari feldolgozása A napraforgóolaj energiatartalma és emészthetőség szempontjából a legjobb növényi olajok közé tartozik és nagyon megközelítő a vaj tápértékét. E jó tulajdonságai következtében egyre nagyobb szerepet kap a modern dietikus étrendben. A napraforgókaszatban lévő olaj nagy energiatartalma révén élelmiszereink egyik jelentős energia forrása, amely egyben esszenciális tápanyagokat is tartalmaz az emberi szervezet számára. Tápértékét növeli, hogy zsírokban oldódó vitaminokat (A-, D- és E- vitamint) és provitaminokat is tartalmaz. A napraforgóolajból kivont foszfatidokokat, illetve a lecitint az édesipar, a konzervipar és más élelmiszert gyártó iparok használják fel. A napraforgó-étolaj 20
85-91 % telítetlen zsírsavakból áll. A zsírsavak nagy része, 20- 50 %- a olajsav és 50-70 %-a linolsav. A linolsav az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen. A telítetlen zsírsavakban gazdag és telített zsírsavakban szegény zsírok a vér koleszterin és a foszfatid tartalmát is csökkentik. Olajának energia tartalma 36,8 J/g, amiből az emberi szervezetben mintegy 98 % hasznosul.(Szántóföldi
növénytermesztés).
A
gyengébb
minőségű
napraforgóolajt
szappangyártásra használják, illetve a növényvédőszer ipar, a mosó és kozmetikai szerekhez, képzőművészeti festékekhez is szolgáltatnak széles körben alapanyagot. A hazai napraforgótermésnek a belföldi feldolgozó kapacitása igen jelentős a közép európai térségben. Feldolgozásra mintegy kb. 1,2 millió tonna kerül évente elsődlegesen étolaj gyártására. A magyarországi feldolgozói igény 3 fő bázison valósul meg: Martfű, Foktő, Kiskunfélegyháza. A martfűi gyár a 2006. évi mintegy 32,7 millió dolláros beruházást követően Európa egyik legnagyobb komplex gyára lett. A martfűi körülbelül 600.000 tonna/év, a foktői 500.000 tonna/év még a kiskunfélegyházi 200.000 tonna/évi feldolgozói kapacitással bír. A sokéves évi 1,2-1,5 millió tonna hazai termésünk igen jelentős részben feldolgozásra kerül, így a felmerülő export igényeket a környező országokban nem tudjuk kielégíteni. Az olajipari napraforgó mellett az utóbbi időben jelentősen nőtt a nagy kaszattömegű étkezési napraforgó felhasználása. A törögetésre alkalmas, pirított napraforgón kívül a korszerű hántolási technika elterjedésével megjelent és keresett termékké vált a légmentes csomagolású, hántolt (natúr, sózott, illetve pirított) napraforgómag. (Szántóföldi vetőmag termesztése és kereskedelme Izsáki Zoltán és Lázár László.)
1.8.2. Napraforgókaszat állati takarmányozása 1 tonna napraforgókaszat feldolgozásakor átlagosan 300-350 kg extrahált darát nyernek, ami jelentős fehérjeforrás az állatok takarmányozásában. A jó minőségű napraforgódara átlagosan 45 % nyersfehérjét tartalmaz. Apróbb kaszatú napraforgó madár és galamb eleségként is igen keresett termék. (Szántóföldi növények vetőmagtermesztése és fajtahasználata).
21
9. ábra: Kiskunfélegyházán készülő Kunsági Éden étolaj (Forrás: www.ntkft.hu)
22
2. Anyag és Módszertan A diplomamunkám által tájokoztatást fogok adni az olvasó részére a mindennapi munkámban tapasztaltakról, a napjaink vetőmag piacának az alakulásáról. Az IKR Agrár Kft kecskeméti területi központjában dolgozom területi képviselőként és az aktív értékesítésben veszem részt. Elmúlt kettő év értékesíti, eredményeit veszem alapul az általam képviselt területen gyűjtött adataim alapján. A Caussade Semences Hungary Kft, mint vetőmag beszállító kereskedelmi partner fő kukorica és napraforgó portfolióját ismertetem, aktuális terméseredményekkel kiegészítve. A kiemelt hibridek népszerűségét mutatom be a déli országrészben ismertek alapján. Hasznosnak és érdekesnek találtam a téma feldolgozását, hisz egy olyan munkát készíthetek el, amely nem egy klasszikus szántóföldi növényfaj termesztési technológiáját, növényvédelmét, mutatja be egy üzem által. Célom, hogy az egyik hazai legnagyobb integrátor képviselőjeként ismertetést adjak a dél-alföldi értékesítési régióban tapasztalható fő hibrid választásról az elmúlt gazdasági évben. A szakdolgozat első részében az alapvető kukorica, napraforgó növényfaji ismertetést írtam le (származás, rendszertan, morfológia), amelyhez felhasználtam a szükséges szakirodalmakat. A szakanyagokat a legfontosabb szakirodalmakból, szaklapokból, internetről gyűjtöttem ki. A második részben a Caussade Semences csoport és a Caussade Semences Hungary Kft történetét és a tevékenységét, mutatom be. Továbbá a magyarországi fejlesztési vezetője által mért és gyűjtött reprezentatív eredményeket használtam fel, amelyeket a saját magam által tapasztalt értesítési eredményekkel egészítettem ki. Továbbá említést teszek a munkahelyem IKR Agrár Kft közelmúltjáról, a jelenleg betöltött piaci szerepéről a hibrid vetőmag kereskedelemben.
23
3. Caussade Semences Csoport bemutatása A Caussade Semences Csoport francia eredetű vetőmag nemesítő vállalat, mely hagyományosan nagy hangsúlyt fektet a kor magas elvárásainak megfelelő genetikai potenciállal
rendelkező
szántóföldi
vetőmagok
nemesítésére
és
előállítására.
Széles portfoliója 50 kultúrát számlál, genetikáját a termelők világszerte több mint 34 országban alkalmazzák. A több növényfaj nemesítésével foglalkozó Csoport az évszázad leginnovatívabb és legfejlettebb koncepcióit és technológiáit alkalmazza a mezőgazdaság és agráripari ágazat támogatására. A társaság több mint 50 év tapasztalattal a háta mögött professzionális csapatával arra törekszik, hogy megfeleljen a technológiai kihívásoknak, a partnerek – mezőgazdasági
termelők,
forgalmazók
és
agráripari
területen
dolgozók
–
által
megfogalmazott magas szakmai és minőségi követelményeknek. A 100%-ban termelői tulajdonban lévő Caussade Semences Csoport az elmúlt 50 év alatt képes volt úgy növekedni és sikereket elérni, hogy közben hű maradt küldetéséhez, célkitűzéseihez, önmagához és gyökereihez.
10.ábra: Caussade Semences központi épület része. (Forrás: caussade-semences.hu)
24
3.1. A Caussade Semences Csoport nemzetközi jelenléte A Caussade Semences több, mint 50 éve aktív résztvevő a nemzetközi vetőmag nemesítés és a kereskedelem piacon. 1958: A közös érdekű Mezőgazdasági Társaság létrehozása vetőmagvak szárítása és kondicionálása céljából (SICA SCS). 1972: Partnerségi megállapodás megkötése egy amerikai vetőmag előállító céggel. A minősített
kukorica
vetőmagok kereskedelméhez
kapcsolódó
marketing
tevékenység
fejlesztése. 1987: A kukoricanemesítési tevékenység megkezdése az amerikai vetőmag-előállító céggel való partneri viszony megszűnése után. 1991: A SICA SCS felveszi a Caussade Semences SA vállalat nevet; Az ELF SANOFI a vállalat többségi részvényesévé válik. A SICA SCS részvényesei létrehozzák a Caussade Financement-t, mely a Caussade Semences SA második legnagyobb részvényesévé válik. 2002: Caussade Semeces Benelux létrehozása. 2008: Kutatóállomás létrehozása Romániában (Mircea Voda falu, Braila megye). 2010:
A
leányvállalatának
létrehozása
Magyarországon,
Bulgáriában,
Szerbiában,
Lengyelországban. 2012: A törökországi és ukrajnai leányvállalatának létrehozása.
11. ába: A Caussade Csoport terjeszkedése a világon; (Forrás: caussade-semces.hu)
25
3.1.1. Kutatás A Caussade Semences Csoport modern kutatási infrastruktúrával rendelkezik, éves árbevételének 16%-át fordítja kutatásra. 7 nemesítő állomásából négy Európában, három pedig Európán kívül található.
A bolygó déli féltekén létesített nemesítő állomás segítségével szántóföldi körülmények között egyetlen naptári év alatt két vegetációs ciklus érhető el, ami jelentősen felgyorsítja egy új hibrid nemesítési folyamatait. Ezen kívül a Csoport számos tesztközponttal rendelkezik Európa szerte, valamint Észak-Amerikában, Japánban, Új-Zélandon és DélAfrikában is. A biológiai sokféleség felértékelődésének, valamint a nemesítés iránti szenvedélynek köszönhetően kerültek a magas genetikai potenciállal rendelkező Caussade Semences vetőmagok piaci bevezetésre. A fajtákkal kapcsolatos kutatási munka alapja a számos mezőgazdasági és ipari üzletlánc (élelmiszer- és nem élelmiszer piacok) elvárásainak való megfelelés, ami a teljes kutatási munkának a látható mozgatórugója. „A mezőgazdaságnak többet kell előállítania kevesebb erőforrás felhasználásával!” A Caussade Semences Csoport kész megfelelni ennek a kihívásnak, amelyet már sok évvel ezelőtt megsejtett. Így ma rendelkezik egy „csíraplazma könyvtár”-ral, mely tárolja azokat a genetikai jellemzőket, amelyek lehetővé teszik a fajták, illetve hibridek létrehozását a természeti erőforrások leghatékonyabb felhasználása és a kockázatok minimalizálása mellett. A Caussade Semences csíraplazma alap az egyik legnagyobb a világon. A fejlesztési tevékenysége során a legújabb biotechnológiai felfedezések eredményeit ülteti át a gyakorlatba. A többi vetőmag előállító céggel stratégiai együttműködés keretében vesz reszt a nagyszabású „Amazing" kukorica, a „Sunrise" napraforgó es a „Breedwheat" gabona felek nemzetközi es európai projektjében. Kiemelt figyelmet kap a kelet-európai klímához igazodó napraforgók kutatása, melynek kutatási központja Mircea Voda Romániában. A kelet-európai fejlesztési tevékenységének a fő célja az új fajták es hibridek adaptálása azonosítása, tesztelése, fejlesztése és értékesítése. 26
3.1.2. Vetőmag előállítás A vetőmag-előállítási koncepció alapja a szántóföldi előállítást végző partnerek szigorú kritériumok szerinti kiválasztása, ahol elsősorban a szaktudást és a technikai felszereltséget veszik figyelembe. A hálózat összesen több mint ezer, szaporítással foglalkozó gazdából áll. A csoport vetőmagüzemi kapacitása 60.000 ezer tonna (kukorica, napraforgó, repce, kalászosok). A vetőmag előállító terület 37.000 ha, ebből 3.500, ha Kelet Európa mezőgazdasági területein tálalható. A szakember gárda folyamatos megfigyelés alatt tartja a vetőmag előállítást, minden egyes technológiai láncszemet ellenőriznek. A cég szakmai-technikai tanácsot is nyújt a szaporítással foglalkozó gazdák részére és biztosítja a vetőmagtételek ellenőrzését a kultúra teljes vegetációs időszaka alatt.
3.1.3. Vetőmag feldolgozás A vetőmagok genetikai és fiziológiai tulajdonságainak megőrzése érdekében a Caussade Semences Csoport újgenerációs berendezésekkel és feldolgozó sorokkal rendelkezik. A Franciaországban található 5 vetőmagüzemének feldolgozó kapacitása évi 1,5 millió zsák kukorica és 30 ezer tonna gabona. A cégcsoport laboratóriumaiban évente megvalósuló 63 000 elemzés garantálja a fajták magas értékű csíraképességét és tisztaságát. A vetőmagok minőségi elemzését végző laboratóriumok a francia jog szerint felhatalmazott intézetek megfelelően akkreditált laboratóriumai, melyek a legmodernebb berendezésekkel vannak felszerelve. Mindezek alapján kivételes minőségű vetőmagok előállításához, melyek fajtatisztasága több mint 99, 7%
27
3.1.4. Kereskedelem és marketing A Causade Semences Csoport dinamikusan növekszik, világszerte 34 országban értékesíti vetőmagjait. A vállalat a legtöbb európai országban rendelkezik leányvállalattal, ezen kívül Japánban, Kanadában, Ukrajnában, Oroszországban, Észak-Afrikában és KözépAmerikában is jelen van termékeivel. A vállalat értékesítési stratégiája a szakma, a mezőgazdasági termelők, forgalmazók, valamint a vetőmagok feldolgozásával foglalkozó iparágak dolgozói iránti tiszteleten és partnerségen alapul. Marketing stratégiájának alapja, hogy a vállalat és munkatársai megfelelő szakmai támogatást nyújtsanak partnereinek a vásárlási és termelési folyamat minden szakaszában. A marketing részleg fő célkitűzése magas színvonalú szolgáltatás biztosítása, a termékismeret maximális átadása, mely elengedhetetlen a Caussade fajták és hibridek sikeres termesztéséhez.
11. ábra: Caussade Semences Kelet-Europai részlegei; (Forrás: caussade-semences.hu)
28
3.2. Cuassade Semences Hungary Kft A magyarországi teljes körű képviseletet a Caussade Semences Hungary Kft látja el az ország egész területén. A Caussade márkát ugyan ismerhették már a magyar gazdák a leányvállalat magyarországi alapítása előtt, hiszen a kiváló fajták és hibridek már jó ideje jelen vannak a köztermesztésben, de 2010 előtt még önálló arculattal nem rendelkeztek. Önálló értékesítés tehát 2010 óta van Magyarországon az akkor megalakult Caussade Vetőmag Kft működésében. Az induló évben még 2 értékesítő dolgozott a vállalatnál, egy fő Dunántúlon, egy pedig az Alföld területén A korábbi években a Saatbau Linz portfólióján voltak elérhetőek a hibridek, illetve az egyik akkori legnagyobb hazai integrátor IKR Zrt kis és nagy parcellás kísérleteiben kerültek bemutatásra. A kezdetekkor főként a nyugati országrészben Győr-Moson-Sopron megyében voltak az úttörő hibridek igen ismertek és népszerűek. Ilyenek voltak a Realli CS, Gerzi CS kukorica és Imeria CS, Fabiola CS napraforgó hibridek. Nyilvánvalóan a Saatbau Linz fő tevékenységi területe miatt azon országrészben. A későbbiekben az IKR Zrt. volt az első országos lefedettségű kereskedelmi partner. 2011-ben már több mint 80 fajtakísérleti helyen bizonyított a versenytársakkal szemben a Caussade márka. Mára egyre többen ismerik a kiváló genetikájú hibrideket és vásárolják előszeretettel. A magyarországi leányvállalat legfőbb vezető személye a cégvezető. A fejlesztési felelés ország egész területén számos szántóföldi demó, platform és üzemi próbatermesztésben vizsgálja az adott termékek termő- és adaptációs képességét. Napjainkra az értékesítési csapat az ország egész területén jelen van. 2 regionális értékesítési vezetőből és 8 területi képviselőből áll. A kísérleti hálózat országos kiterjesztésű, és több szintű: micro parcellás NÉBIH kísérlet, termelői demo kísérletek, üzemi táblaszintű és forgalmazói fajtasor kísérletekben zajlik. Évente 50-52 új kukorica, 15-18 új napraforgó, 13-15 új kalászos gabona, és 15-18 új repce hibrid/fajta vizsgálata folyik hazánkban.
29
3.2.1. 2015.év tavaszi szezon portfoliója A 2015.évi tavaszi szezonban 4 napraforgó hibridet kínált a termelőknek, melyek közül 1 db magas olajsavas (HO) hibrid a többi linolsavas (LO). Hibrid
Érésidő
Technológia
Imeria CS (LO)
Középkorai
Clearfield
Fushia CL (LO)
Középkorai
Clearfield
Himalia CS (LO)
Középkorai
Clearfield
Klarika CL (HO)
Középkorai
Clearfield
1. táblázat: A 2015.évi napraforgó portfolió.
Elmúlt évek alapján a dél-alföldi értékesítési régióban, ahol a tevékenységemet végzem a napraforgó vetőmag portfolió vezető hibridjei a magas olajsavas szegmensben a Klarika CL (HO) még a linolsavas Fushia CL (LO). A meglévő kínálatot képviselő hibridek „régi” jól teljesítőknek számítanak. A választék bővülni fog a 2016. év tavaszán további 2 új hibriddel bővül.
A kukorica hibridek vonatkozásában a 2015.évi brosúra 15 db szemes és 2 db abszolút siló hibridet kínál. A 15 db szemes hibrid közül 3 db újként mutatkozik be a köztermesztésben. Hibrid
FAO szám
Hasznosítás
Isberi CS
230
szemes
Herkuli CS
310
szemes
Arkadi CS (ÚJ)
320
szemes
Clariti CS
320
szemes
Tessali CS
330
szemes
Loubazi CS
350
szemes
Trilogi CS (Új)
350
szemes
Portile CS (Új)
350
szemes
Pardi CS
370
szemes
30
Realli CS
380
szemes
Pincki CS
410
szemes
Labeli CS
410
szemes
Gerzi CS
430
szemes
Gasti CS
450
szemes
Venici CS
510
szemes/siló
Duo CS 610 (Colonia;Oneli)
550<
siló
2. táblázat: A 2015.évi kukorica hibrid kínálat.
A hibrid név utáni CS betűk a Caussade Semences rövidítéséből adódok. A kínálatból kitűnik, hogy az extra korai és a középkorai érési idejű hibridek közé 10 db tartozik. Mindezek alapján a portfólió meghatározó 2/3-ad részét képviselik e hibridek, így a genetika a dél-alföldi régióban kiváltképp meghatározó tud lenni az érési idő tekintetében. Többek között a régióban a vezető hibridek közé a Realli CS és a Loubazi CS tartozik. A Realli CS hibrid a szomszédos Ausztria piac vezető hibridjei közé tartozik. A jelenlegi legnagyobb projekt a klímaváltozáshoz igazodó aszállyal és a vegetációs időben fellépő vízhiánnyal, klimatikus stresszekkel szemben toleráns hibridek nemesítése. Ez részben a rövidebb tenyészidejű hibridek vizsgálatára irányul. Egyértelmű cél a termés szint megtartásával minél stressz tűrőbb hibrid nemesítése. A kínálat a 2016.évi szezonban 5 új kukorica hibriddel fog bővülni.
31
4. Hibridek népszerűsége a dél-alföldi régióban 4.1. Kereskedelem Az IKR Agrár Kft területi képviselői csapatában dolgozom immár kettő éve. A prágai székhelyű Agrofert Holding mintegy két éves előkészítő munka után 2012. december 1.-vel megvásárolta az IKR Zrt. input anyag (műtrágya, növényvédő szer, vetőmag) és terménykereskedelemi üzletágait, az üzletágakhoz tartozó infrastruktúrával együtt. A munkáltatóm immár harmadik éve működik önállóan, nagyon sikeresen és eredményesen a hajdani IKR Zrt. bábolnai székhelyén. A Kft országos lefedettséggel rendelkezik, ami alapján 15 területi központ és 9 műtrágyaüzemmel rendelkezik. Az értékesítői csapatba mintegy 50 fő tartozik országosan. Az akvizíció eredményeképpen szakmai befektető lett a Kft. tulajdonosa. Az Agrofert Holdinghoz mintegy 250 vállalat tartozik. Árbevételének jelentős részét ma még a vegyipari tevékenység adja (Négy műtrágyagyárával Európa második legnagyobb nitrogén műtrágya gyártó kapacitásával rendelkezik, mint pl.: a felvidéki Vágsellyén üzemelő Duslo ), de a megtermelt nyereség döntő hányadát az élelmiszeripari vertikum kiteljesítésére fordítja, elsősorban Csehországban, Szlovákiában. Jelentős piaci részesedéssel bír a malom és sütőipari kapacitások területén, a sertés-, baromfitenyésztés integrációja és vágókapacitása területén. Közel 70 mezőgazdasági termelő üzemet tulajdonol cca. 130.000, ha területtel döntően Csehországban.
12. ábra: IKR Agrár Kft logó (Forrás: www.ikragrar.hu)
32
Tevékenységi területem Bács-Kiskun megye, illetve Nyugat Pest megye az M5-ös autópálya és a Duna folyó közötti terület. A vidék talaj adottságait tekintve igen változó a homoktalajtól a humuszos-homok talajokon keresztül a kötött, réti és öntés talajokig bezárólag. A területen számos magán és családi gazdálkodóval, a nagyobb gazdasági földterületeket művelő Kft-kel, szövetkezetekkel, illetve termelői csoportokkal vagyok kapcsolatban. A kapcsolat tartás igen szoros, mondhatni bizonyos termelői körrel mindennapos is. A fő feladatom az általam „felügyelt” területen a gazdálkodói igények minél szélesebb körben való kiszolgálása, a kölcsönös megelégeltség elérése a megkötött üzletek után. Egyértelműen az input anyag kereskedelemben a hosszú távú tervezés alapja a gyors, korrekt és kellően rugalmas kiszolgálás. A rugalmasság nélkülözhetetlen az árképzésben is, illetve a fizetési határidők meghatározásában egyaránt. Kijelenthetjük, hogy napjainkban igen jelentős számú azon vállalkozások sora, akik az input anyag kereskedelemben óhajtják megkeresni a megélhetésüket. Tehát a konkurencia száma nagy, illetve jelentős „erőt” képviselő vállalkozásokat jelentenek. Ezen vállalkozások mondhatni mamut cégek, cégcsoportok és holdingok, akik a tevékenységhez szükséges stabil likviditással rendelkeznek.
3. táblázat: Kukorica vetőmag forgalmazási sorrend 2012-2014 (Forrás:Kleffnnmanngroup
A grafikonból egyértelműen látszik, hogy az IKR Agrár Kft a fent megnevezett években a stabil második volt a jelentősebb hazai forgalmazók közül a kukorica vetőmagok 33
értékesítésében. A 2012.évi megalakulást követően kijelenthető, hogy igen jelentős mértékű a piac szerzése a vállalkozásnak.
4. táblázat Napraforgó vetőmag forgalmazói sorrend, 2012-14 (Forrás: Kleffmanngroup)
A kukorica vetőmag forgalmazói sorrendhez hasonlóan a vállat szintén a stabil második helyezett a forgalmazok között. A 2012-2013-as években igen jelentős mintegy 3 %ék körüli növekedést ért el, amit további növekedés követett a 2015. évben. A konkrét feladatköröm a vetőmag, növényvédőszer, műtrágya értékesítés, illetve a termény felvásárlás (őszi búza, őszi árpa, tritíkálé, kukorica, napraforgó, őszi káposztarepce). Továbbá a mindezen folyamtokhoz szükséges szerződések kötése, jegyzőkönyvek készítése. A szakdolgozat e részében mindennapi munkám során a vetőmag értékesítés során tapasztalt tényeket veszem alapul. Kijelenthetem, hogy olyan országos lefedettségű integrátor vállalkozásnak vagyok a dolgozója, aki a hibrid vetőmag forgalmazásban igen jelentős piaci részesedéssel bír és ezáltal meghatározó. Első kézből tapasztalom a piaci igények alakulását, a hibrid választékot a gazdák köréből az értékesítési területemen a dél-alföldi régióban.
34
4.2. Népszerű napraforgó hibridek A korábban leírtak szerint a Caussade Semces Hungary Kft 2015.év tavaszán 4 napraforgó hibridet kínált a termelők részére, amelyből kettő kiemelt hibrid a Fushia CL és a Klarika CL (HO) értékesítésben elért eredményét ismertetem. Továbbá a térségbeli demo eredményeket és alapvető növényi jellemzőket mutatom be. 4.2.1.Fushia CL Alapvető növényi jellemzők: Közepes növény magasság, Phomopsisra, Sclerotiniara mérsékelten érzékeny, Phomára kevésbé érzékeny, Peronoszpora rezisztencia 100, 300, 304, 310, 330, 700, 703, 710, 730, 770 rasszokra. Beltartalmi mutatok:
Olaj tartalom (%)
53-54
Ezer kaszat tömeg (g)
60-65
Hektolitersúly (kg/hl)
40-43
Tányér telítettség (%)
95-98
Terméspotenciál (kg/ha)
4500-5000
A Fushia CL termés potenciálja 2014. évi demo eredménye 8 helyszín alapján szemléltetve, tanúsítva a hibridben rejlő terméspotenciált.
5.táblázat: A 2014.évi Fushia CL demo eredmények; (Forrás: www.caussade-semences.hu)
35
Az értékesítési számai alapján jelentős piaci előretörést könyvelt el a Fushia CL középkorai érésidőbe tartozó hibrid a dél-alföldi régióban. A vizsgálatban kettő év a 2014. és a 2015. gazdasági évek szerepeltek.
40 35 30 25 20 15 10 5 0
37
19
18
9
2014 2015
Nyugat-Pest
Bács-Kiskun megye
6. táblázat: 2014-2015 években a Fushia CL százalékos értékesítése
A diagramból kitűnik, hogy mindkét megyében-megye részben a vizsgált mind két év alatt nagy százalékban választották a termelők a hibridet az általam mért saját értékesítési számaim alapján. A mért és mutatott százalékos érték az összesen eladásra került napraforgó hibridhez viszonyítva kerül bemutatásra. Kiemelendő Bács-Kiskun megye, ahol jelentősen nőtt a hibrid eladási száma, mintegy 19 %-kal az előző évi 2014-hez képest.
4.2.2. Klarika CL (HO) Alapvető növényi jellemzők: Alacsony-közepes növénymagasság, erős gyökérzet, jól beporzandó nagy tányérok, Phomomsisra mérsékelten érzékeny, Sclerotiniára és Phomára kevéssé érzékeny, Plasmopara ellenálló a 100, 300, 304, 310, 330, 700, 703,704, 730, 770 rasszokkal szemben. Beltartalmi mutatok:
Olajtartalom (%)
50-55
Ezer kaszat tömeg (g)
55-60
Hektolitersúly (kg/hl)
40-45
Tányér telítettség (%)
95-98
Terméspotenciál (kg/ha)
4500- 5000
36
A Klarika CL (HO) magas olajsavas hibrid konkrét terméseredményei 6 helyszinen a konkrens hibridekkel párhuzamban 2014-ben.
7. táblázat: Klarika CL (HO) demo erdményei. (Forrás:www.caussade-semences.hu)
Értékesítési eredményeket figyelbe véve a Klarika CL (HO) a korábbi hibridhez hasonló jelentős növekedésen ment keresztül. 50
46
40 29
30
22
20
2014 2015
14 10 0 NyugatPest
Bács-Kiskun megye
8.táblázat: Klarika CL (HO) százalékos értékesítése két év alapján
37
A fenti diagrammból leolvasható,hogy a magas olajsavas hibridek vonatkozásában a térségben szintén az éllévasok közé tartozik a Klarika CL (HO). Mindét vizsgált esztendőben reprezentetív értékesítési növekedésen ment keresztül. Bács-Kiskun megyében, mintegy 24%os növekedést ért el az egymást követő éveken belül. Egyértelmű tény, hogy növekedett országosan, így a térségben is a magas olajsavas hibridek vetésterülete. A hibrid megtartotta a stabil piaci helyét, illetve növekedni is tudott. A termelői vélemények alapján, főként a növekedést a biztos termés stabilitásnak a jó ár/érték
arányanak, és nagyon
kedvező
beltartalmi mutatóinak köszönheti. A vizsgált napraforgó hibridek vonatkozásában megállapíthatom az értékesítési területem déli részén Bács-Kiskun megyében nagyobb volumenben kerültek értékesítésre a hidridek. Ezen eredményeket egyértelműen a térségbeli kedvező termelői tapasztalok, a jól mükődő és nagy számú demo kisérlet beállításán túl a napraforgó hibrideknek megfelelő talajtani és klimatikus viszonyokra alapozom.
4.3. Népszerű kukorica hibrid A Cassade Semces Hungary Kft 2015 tavaszán 15 db szemes hasznosítási tipusú kukorica hibridet kínált a termlői kör részére. A napraforgóhoz hasonlóan az értékesítés során a legkeresetebbet és a portfolió kiemelt hibridjét a Realli CS hibridet ismertetem. Továbbá a térségbeli demo eredményeket és alapvető növényi jellemzőket mutatom be.
4.3.1. Realli CS Középkorai érésidejű hibrid FAO 380. Lófogú szem és nagy kukoricacső, illetve nagyon jó termékenyülés az alapvető jellemzői előtt. Alapvető
növényi
jellemzők:
Kiemelkedő
genetikai
alappal
rendelkezik,
éréscsoportjában az egyik legtermelékenyebb hibrid, nagyon jó tűrőképességgel rendelkezik a jelentős betegségekkel szemben, kedvező vízleadási sebesség a fiziológiai érés után.
38
A 2014. évi demo terméseredményeket a következő 9. táblázat szemlélteti. Adatok 9 megyéből származnak, amiből kiderül a Realli CS terméspotenciálja. Az eredmények a magyar szabvány szerinti nedvesség tartalom mellett értendőek.
9. táblázat: Realli CS terméseredménye 9 megyében.
A Realli CS kukorica hibrid értékesítési mutatóját szemléltetem a saját értékesítői tapasztalatok alapján. A vizsgált évek a korábbiakhoz hasonlóan 2014 és 2015.évek.
20
19
15 10
14
13
11 2014 2015
5 0 Nyugat-Pest Bács-Kiskun megye
10. táblázat: A Realli CS százalékos értékesítési volumene a 2 év alapján
39
Az előzőekhez hasonlóan a területemen mért értékesítési számokat vettem alapul az összes értékesített hibrid vonatkozásában. A diagramból látszik, hogy a hibrid kukorica vonal nem képvisel akkor részt az értékesítésben, mint a fent korábban ismertetett napraforgó hibridek. Bács-Kiskunban szintén erősebb a kereslet a Realli CS hibridre, mint Nyugat-Pestben. Ugyanakkor elmondhatjuk, hogy mind a kettő megyében az előző évihez képest néhány százalékos növekedést ért el a forgalom, úgy hogy a piacon számos nemesítő jó hibridjei a „kihívók”. A hibrid iránti termelői „hűség” és piaci rész növekedés főként, a terméspotenciálon túl a kedvező vízleadási erélyében rejlik a fiziológiai érés után.
13. ábra: Realli CS hibrid állományban 2015.07.22; (Fotó: Czakó István)
40
5. Vizsgálati eredmények A szakdolgozatom második részében a munkám során tapasztaltakról írtam. Egy olyan nemesítőt ismertettem, aki jelenleg még a magyar hibrid vetőmag piacon nem tartozik a dobogósok közé. A vizsgálatom eredményéül a saját értékesítési számaim alapján az általam kiszolgált partneri körben stabilan meghatározhatóak a napraforgó, illetve részben a kukorica vetőmag igények. Egyértelmű beigazolásra talált, hogy a francia eredetű genetikai vonalak már jelenleg és a jövőben is kimondottan meghatározóak a köztermesztésben. Olyan tavaszi vetési idejű kapás növényfajok hibridjét ismertettem a termés potenciállal a vásárlási számok növekedésével, amelyek az adott régión kívül nem olyannyira ismertek. Meghatározható, hogy jelenleg még a Caussade Semences Hungary Kft hibrid kukorica vetőmag kínálata nem olyannyira domináns a piacon, mint a napraforgó vetőmag portfolió. Kijelenthetem, hogy a napraforgó portfolió igen erős és népszerű az értékesítési adataim alapján. A dél-alföldi régióban (Bács-Kiskun megye) az elmúlt két év alapján, a területemen történő vetőmag értékesítést jelentősen meghatározó két hibrid: a magas olajsavas Klarika CL (HO), illetve a linolsavas Fushia CL.
41
6.Összefoglalás A diplomamunkámat a kereskedelmi oldalról szemléltetve írtam. A Caussade Semences Hungary Kft napraforgó és kukorica portfoliójának az igen népszerű hibridjeit szemléltettem, a kereskedelemben elért értékesítési számai alapján. Első részben a kukorica és napraforgó növényfajok általonos faji ismertetéséről és gazdasági jelentőségükről írtam. Mindezekhez felhasználtam a szükséges és legfontosabb szakirodalmi forrásokat. A gabonafélék közül a búzát követően, amelyet 240-250 millió hektáron takarítanak be, a kukoricát termesztik a második legnagyobb felületen. A világon művelhető szántóterület 16 %- át teszi ki, amely 161 millió hektár. Hazánkban ez a szám a termő területnek 27 % - án, 1,2 millió hektáron valósul meg. A vetésterület tekintetében a sorrend: Ukrajna 5,2 millió hektár; Románia 2,6 millió hektár; Magyarország 1,2 millió hektár; Olaszország 1 millió hektár. Napjainkban humán táplálkozásra, állati takarmányozásra, illetve az egyre nagyobb jelentőséggel bíró ipari feldolgozásra is nagy mennyiségben kerül sor. Idehaza az ipari feldolgozás kettő bázison valósul meg. Napjainkra kiemelt jelentőséggel bír az hazánkban működő feldolgozó ipar. Kijelenthetjük, hogy éves szinten mintegy 1,600.000 millió tonna kukorica kerül feldolgozásra, amiből a fent említetteken túl főként bioetantolt gyártanak. Jelenleg Szabadegyházán és Dunaföldváron működő ipari egységek mellett megépül egy új mintegy 500.000 ezer tonna/évi kapacitású. A napraforgó legfontosabb és legnagyobb területen termelt olajnövényünk a világon, ezáltal az utóbbi évtizedekben folyamatosan nőtt a vetés területe. Hazánkban a napraforgó vetésterület az adott gazdasági évtől függően 600 ezer hektár körül alakul. Napjainkban a vetésterület eléri globálisan a 10 millió hektárt. Magyarország a világ napraforgó termelő országai közül a bevetett terület alapján „
csak” 12-15. helyen áll. A legnagyobb napraforgó termő területekkel a keleti országok,
köztük Oroszország 5,6 millió hektár és Ukrajna 4,2 millió hektárral bír. A hazai napraforgótermésnek a belföldi feldolgozó kapacitása igen jelentős a közép európai térségben. Feldolgozásra mintegy kb. 1,2 millió tonna kerül évente elsődlegesen étolaj gyártására. 42
A magyarországi feldolgozói igény 3 fő bázison valósul meg: Martfű, Foktő, Kiskunfélegyháza. A martfűi gyár a 2006. évi mintegy 32,7 millió dolláros beruházást követően Európa egyik legnagyobb komplex gyára lett. A martfűi körülbelül 600.000 tonna/év, a foktői 500.000 tonna/év még a kiskunfélegyházi 200.000 tonna/évi feldolgozói kapacitással bír. A sokéves évi 1,2-1,5 millió tonna hazai termésünk igen jelentős részben feldolgozásra kerül, így a felmerülő export igényeket a környező országokban nem tudjuk kielégíteni. A szakdolgozat második részében a saját értékesítői tevékenységemből jövő számokat használtam fel a munkám során. Kizárólag a saját munkaterületemen kialakuló piaci trendet és hibrid választás alakulását dolgoztam fel az elmúlt két év alapján. Célom a mindennapi munkám során az IKR Agrár Kft déli vetőmag értékesítési régiójában tapasztaltakról, piaci aktualitásokról tudjak ismertetést adni és egy olyan nemesítő házat ismertessek, akinek a hibrid kínálata jelenleg még kevésbé ismert a szakmában. Ugyanakkor e hibridek kereslete növekvő és jelentős számú a térségben. A vizsgálatból kijelenthetem, hogy a napraforgó portfolió igen erős és népszerű. A dél-alföldi régióban (Bács-Kiskun megye) az elmúlt két év alapján, a területemen történő vetőmag értékesítést jelentősen meghatározó két hibrid: a magas olajsavas Klarika CL (HO), illetve a linolsavas Fushia CL. Bizonyára sokaknak talán egyáltalán nem ismert a Caussede Semences csoport és a hazai egyre növekvő szerepvállalásuk. A munkám elolvasásával reményeim szerint sok új és hasznos információt szolgáltatok a jövőben e témával foglalkozó kollégák részére. Továbbá a vetőmag kereskedelem egy, ez idáig kevésbé ismert szegmensét és aktualitását írhattam le egy országos hálózatú integrátor képviselőjeként. Véleményem szerint a jövőben egy következő dolgozat alap témájául szolgálhat a diplomamunkám egy érdeklődő kolléga számára. Egy bizonyos termelői kör hibrid választását és az adott hibrid értékesítési „paraméterit” vizsgálva regionálisan esetleg országosan.
43
Irodalomjegyzék 1. Bocz E.(1996). Kukorica-Éghajlatigény, Talajigény, Talajművelés, Vetésváétás. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 379-387. 2. Győrffy B. – I Só I.-Bölöni I. (1965). Kukoricatermesztés. Mezőgazdasági Kiadó. 3. Izsáki Z.- Lázár L: 2004. év Szántóföldi növények vetőmagtermesztése és kereskedelme. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 4. Pepó P.:(2005), Növénytermesztéstan 2.(Olaj- és ipari növények) Mezőgazda Kiadó 5. Pepó Péter, Sárvári Mihály (2011) Debreceni Egyetem.
Internetcímek www.caussade-semences.hu www.ikragrar.hu www.desszertkukorica.hu www.anubis.kee.hu www.agroinform.com www.epikezes-kert.vatera.hu www.biokontroll.hu www.geekalerts.hu www.autovasarlas.eu www.ntkft.hu
44
Ábrajegyzék: 1. ábra: Szemes lófogú kukorica. (Forrás: www.anubis.kee.hu 2. ábra: Csemegekukorica; (www: desszertkukorica.hu)
9.oldal
10. oldal
3. ábra: Pattogatni való kukorica: (Forrás: www.agroinform.com) 11.oldal 4. ábra: Díszkukorica; (Forrás: www.epitkezes-kert.vatera.hu) 12.oldal 5. ábra: Kukorica gyökérzete: (Forrás: www.biokontroll.hu 13.oldal 6. ábra: Corn-Cob-Mix: (Forrás: www.geekalerts.com) 14.oldal 7. ábra: Bioetanol szimbólum Forrás: (www.autovasarlas.eu) 15. oldal 8. ábra: Napraforgó növény: (Fotó: Czakó István) 20. oldal 9. ábra: Kiskunfélegyházán készülő Kunsági Éden étolaj (Forrás: www.ntkft.hu) 22.old. 10. ábra: Caussade Semences központi épület része. (Forrás: caussade-semences.hu) 24.ol 11. ábra: A Caussade Csoport terjeszkedése a világon; (Forrás: caussade-semces.hu) 28. ol 12. ábra: IKR Agrár Kft logó (Forrás: www.ikragrar.hu) 32.oldal 13. ábra: Realli CS hibrid állományban 2015.07.22; (Fotó: Czakó István) 40.oldal
45
Táblajegyzék 1. táblázat: A 2015.évi napraforgó portfolió 30. oldal 2. táblázat: A 2015.évi kukorica hibrid kínálat 31. oldal 3. táblázat:
Kukorica
vetőmag
forgalmazási
sorrend
2012-2014
(Forrás:
Kleffnnmanngroup) 33. oldal 4. táblázat: Napraforgó vetőmag forgalmazói sorrend, 2012-14 (Forrás: Kleffmanngroup) 34. oldal 5. táblázat: A 2014.évi Fushia CL demo eredmények; (Forrás: www.caussadesemences.hu) 35.oldal 6. táblázat:2014-2015 években a Fushia CL százalékos értékesítése 36. oldal 7. táblázat: Klarika CL (HO) demo erdményei. (Forrás:www.caussade-semences.hu) 37.oldal 8. táblázat: Klarika CL (HO) százalékos értékesítése két év alapján 37.oldal 9. táblázat: Realli CS terméseredménye 9 megyében. 39. oldal 10. táblázat: A Realli CS százalékos értékesítési volumene a 2 év alapján 39. oldal
46
Köszönetnyilvánítás Köszönetet mondok, Molnárné Fehér Gyöngyinek a Caussade Semences Hungary Kft fejlesztési felelősének a segítségért, a diplomamunka megírásának a támogatásért, illetve a hasznos anyagokért.
47
