JÓZSEF A
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM
Változat: 3. Lap: 1/93
A JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA A KÖZOKTATÁSI (1993. évi LXXIX.) TÖRVÉNY ALAPJÁN
Az eredeti, nyomtatott példányt külső fél számára csak az igazgató adhatja át! Másolat csak tájékoztató jelleggel készíthető az intézményben, mivel annak nem biztosított az érvényessége.
Változat: 3
Készítette (vezető):
Dátum: 2009. 03. 15.
Bányai Miklós
Bélyegző:
Alkalmazotti közösség jóváhagyásának dátuma Fenntartóhoz történt benyújtás dátuma Fenntartó jóváhagyásának dátuma Kisebbségi önkormányzat egyetértés dátuma Tervezett felülvizsgálat időpontja
Érvényes a mellékletében szereplő jóváhagyás szerint. A kötelező felülvizsgálat dátuma: Dátum: 2010. 03. 31.
2009. március 26 2009. március 31. 2010. augusztus 31.
JÓZSEF A
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM
Változat: 3. Lap: 2/93
TARTALOMJEGYZÉK 1 A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM ÉS JOGSZABÁLYI HÁTTERE...................................................................3 1.1 A Minőségfejlesztési program rendeltetése.............................................................................................................3 1.2 Az IMIP funkciója....................................................................................................................................................4 1.3 A Minőségfejlesztési program felhasználási köre....................................................................................................5 1.4 A Minőségfejlesztési program módosítása..............................................................................................................5 1.5 Elosztás....................................................................................................................................................................6 1.6 Fogalmak..................................................................................................................................................................7 1.7 A Minőségfejlesztési program végrehajtásának értékelése......................................................................................9 2 AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA...............................................................................................................................10 2.1 Az intézmény bemutatása......................................................................................................................................10 2.2 Szabályozottság......................................................................................................................................................11 2.3 Az Intézmény részletes szervezeti felépítése.........................................................................................................11 3 MINŐSÉGPOLITIKÁNK ÉS HÁTTERE......................................................................................................................13 3.1 Küldetésünk............................................................................................................................................................13 3.2 Jövőképünk............................................................................................................................................................13 3.3 Fenntartói elvárások az ÖMIP-ben........................................................................................................................13 3.4 Minőségpolitika......................................................................................................................................................20 4 A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER.......................................................................................................................21 4.1 Általános rész.........................................................................................................................................................21 4.2 A dokumentálás követelményei az intézményben.................................................................................................23 5 A VEZETÉS....................................................................................................................................................................25 5.1 A vezetőség elkötelezettsége a minőségközpontú szolgáltatás iránt.....................................................................25 5.2 Partnerközpontúság................................................................................................................................................25 5.3 A minőségpolitika, mint a vezetőség eszköze........................................................................................................25 5.4 Tervezés.................................................................................................................................................................25 5.5 Az eredményes működés kereteinek biztosítása az intézményben........................................................................26 5.6 A stratégiai tervezés...............................................................................................................................................28 5.7 Az iskolai munka éves tervezése............................................................................................................................28 5.8 A vezetői ellenőrzés...............................................................................................................................................28 6 AZ ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ GAZDÁLKODÁS .................................................................................................29 6.1 Az erőforrásokkal való gazdálkodásról általában..................................................................................................29 6.2 Emberi erőforrásokkal való gazdálkodás...............................................................................................................29 6.3 Infrastruktúra..........................................................................................................................................................30 6.4 A nevelő-oktató munka megfelelő környezete......................................................................................................31 7 NEVELŐ-OKTATÓ TEVÉKENYSÉG MEGVALÓSÍTÁSA ......................................................................................31 7.1 A szolgáltatás megtervezése..................................................................................................................................31 7.2 A partnerekkel kapcsolatos folyamatok.................................................................................................................32 7.3 Tervezés és fejlesztés.............................................................................................................................................33 7.4 Tankönyvek és a nevelés-oktatás egyéb feltételeinek beszerzés...........................................................................33 7.5 Nevelő-oktató szolgáltatásunk megvalósítása........................................................................................................33 7.6 Mérőeszközök és alkalmazásuk.............................................................................................................................34 8 AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK ELLENŐRZÉSE, MÉRÉSE, ÉRTÉKELÉSE ÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE. .35 8.1 Ellenőrzés...............................................................................................................................................................35 8.2 Mérés......................................................................................................................................................................35 8.3 A nem megfelelő szolgáltatás, reklamáció és panaszok kezelése..........................................................................36 8.4 Önértékelés.............................................................................................................................................................36 8.5 Folyamatos fejlesztés.............................................................................................................................................37 9 MELLÉKLETEK............................................................................................................................................................38 9.1 Megfeleltetés a Közoktatási (1993. évi LXXIX.) törvénynek és a 3/2002. OM rendeleteknek, illetve a minőségirányítást érintő törvényi szabályozás.............................................................................................................38 9.2 Az IMIP felülvizsgálat, a megvalósítás értékelése................................................................................................40 9.3 Folyamatszabályozások kézikönyve......................................................................................................................41 9.4 Fejlesztési tervek a minőségpolitikai célok megvalósítására.................................................................................76 9.5 Fejlesztési tervek a minőségpolitikai célok megvalósítására.................................................................................76 Legitimáció.................................................................................................................................................................93 9.6 A képviselőtestület jóváhagyó határozata..............................................................................................................93
JÓZSEF A 1
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM
Változat: 3. Lap: 3/93
A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM ÉS JOGSZABÁLYI HÁTTERE
1.1
A Minőségfejlesztési program rendeltetése
A Minőségfejlesztési program egységes keretbe foglalja az intézmény minőségirányítási rendszerébe tartozó tevékenységeket, és biztosítja a nevelő-oktató szolgáltatáshoz szükséges tevékenységek szabályozását. A kialakításánál figyelembe vettük a közoktatási, oktatási törvényt és a kapcsolódó rendeleteket. Alapja a 1993. évi LXXIX. közoktatási törvény. 1.1.1
Az IMIP és elemeinek értelmezése
Az Intézményi Minőségirányítási Program (IMIP) tartalmát a közoktatási törvény határozza meg: 40. § (A működés rendje) • (10) „A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minőségirányítási program). Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék (Kt. 60-61. §) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat (Kt. 63. §) véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. • (11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia.” • (12) A szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az intézményi minőségirányítási programot nyilvánosságra kell hozni. A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, tanulónak át kell adni. 1.1.2
Az IMIP helye az intézményi működést szabályozó dokumentációs rendszerben
A közoktatási intézmények eddigi szabályzó dokumentumai (Alapító Okirat, Pedagógiai Program, Szervezeti és Működési Szabályzat, Házirend) mellett az IMIP jellegzetessége és szükségessége:
JÓZSEF A
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM
Változat: 3. Lap: 4/93
Ktv. 85.§ (7) szerint a helyi önkormányzati intézményfenntartó elkészíti az önkormányzati közoktatási intézményrendszer működésének minőségirányítási programját (a továbbiakban önkormányzati minőségirányítási program - ÖMIP). Az ÖMIP az önkormányzati közoktatási rendszer egészére határozza meg • a fenntartó elvárásait az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait, • a közoktatás rendszerének és a közoktatást érintő más ágazatok – gyermek-, és ifjúságvédelem, szociálpolitika, munkaerő-gazdálkodás, közművelődés, egészségügy- kapcsolatait, • a fenntartói irányítás keretében tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzések rendjét. Az IMIP-nek összhangban kell állnia az ÖMIP-pel. A törvényi utasítások alapján az IMIP-et az ÖMIP elkészítése előzte meg, melyet az intézmény rendelkezésére bocsátott a fenntartó önkormányzat. Az ÖMIP meghatározza • a fenntartónak a közoktatási rendszer egészére vonatkozó elvárásait, • valamint intézményi szinten az elvárásokkal kapcsolatos feladatokat. A helyi oktatáspolitika fejlesztése nem csupán a politikai akarat, hanem a település adottságainak és lehetőségeinek (demográfiai helyzet, helyi pedagógiai tradíciók, településszerkezetben elfoglalt hely, közlekedési viszonyok, pedagógusellátottság, saját, önkormányzati bevételek, településfejlesztési tervek, regionális területfejlesztési tervek, stb.) sajátos függvénye. 1.1.3
A 3/2002-es OM-rendelet 4. § (1)
A intézmény folyamatos minőségfejlesztő munkájának kereteit a 3/2002. OM rendelet adja, melyhez kapcsolódó szabályozások szintén a Minőségirányítási Programhoz tartoznak: • 4. § (1) A közoktatási intézmény folyamatos, önértékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenységet folytat. Az önértékelés keretében a közoktatási intézmény azonosítja partnereit, folyamatosan méri azok igényeit, illetve elégedettségét. • A mérések eredményeinek elemzése alapján meghatározza szakmai céljait és szolgáltatásainak fejlesztését, amelyek megvalósításához intézkedési terveket készít. Az intézkedési tervek megvalósulását értékeli, és azok eredményeit felhasználja működésének folyamatos fejlesztéséhez. • 5. § (1) A nevelési-oktatási intézményben folyó minőségfejlesztési feladatok végrehajtásának összehangolása az intézményi minőségfejlesztési szervezet (csoport) feladata. A minőségfejlesztési szervezet (csoport) figyelemmel kíséri a munkatervben foglaltak teljesülését és szervezi a minőségfejlesztési folyamat egyes feladatainak végrehajtását. • (2) A közoktatási intézmény a minőségfejlesztési feladatok végrehajtásához munkatervet készít. A munkaterv tartalmazza a minőségfejlesztési folyamat szakaszait, az elvégzendő feladatokat, azok időbeni ütemezését és a végrehajtásért felelős személyek neveit. 1.1.4
A 211/2007. (VIII. 7.) Korm. Rendelet
A 211/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet (a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet módosításáról) értelmében az intézményi minőségirányítási program része a gyakornoki szabályzat is. 1.2
Az IMIP funkciója
Az IMIP egy irányítási rendszer szabályozó dokumentuma. • A vezetés eszköze, mely az intézmény működésének folyamataiban biztosítja a minőség iránti elkötelezettséget, a munkatársak (pedagógusok és nem pedagógusok) bevonását, a minőségi szolgáltatás folyamatos fejlesztését. • Meghatározza az intézmény minőségpolitikáját, az abban foglalt minőségcélok megvalósításának stratégiáját. E minőségpolitikai célok alapvetően az intézmény egyedi küldetéséből, il-
JÓZSEF A
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM
Változat: 3. Lap: 5/93
letve a szűkebb és tágabb környezet adta jövőképből adódnak. Jellemzőjük, hogy legalább középtávúak, megvalósításuk alapos tervezést, összetett, kitartó munkát igényel, mely egyedi, nem egyezik a napi rutin feladatokkal. Megfogalmazásuknál figyelembe kell venni egyrészt a fenntartói elvárásokat, a partneri igényeket és a pedagógiai program kiemelt pedagógiai céljait. (Nem tévesztendőek össze a fejlesztés módszertanát illetően a rövid távú, egyszerű akciókkal, illetve a napi általános feladatokkal.) Jellemzőjük a mérhető sikerkritérium, illetve a megvalósítás határideje. • Az IMIP, mint irányítási rendszert szabályozó dokumentum funkciója az intézmény, mint szervezet működésének átfogó szabályozója, támogatja a többi dokumentum használatának összehangolását, az intézmény stratégiai céljainak érdekében folytatott működés megalapozását, a minőség-központú szemlélet érvényesítését. 1.3
A Minőségfejlesztési program felhasználási köre
A Minőségfejlesztési program szolgálati használatra rendelt dokumentáció, mely az intézmény tulajdona. Csak az intézmény keretein belül használható, és külső személynek (pl. külső vizsgáló és engedélyező szerveknek, hatóságoknak) kizárólag az igazgató engedélyével adható át. Ugyanakkor az IMIP az intézmény minden alkalmazottja, valamint a tanulók és szülők számára hozzáférhető. Tartalma belső oktatás keretében ismertetésre kerül. Fontos, hogy az intézmény dolgozói (pedagógusok és nem pedagógus munkatársak) megértsék, és tevékenységük alapjává tegyék a szervezet minőségpolitikáját, s az annak megvalósításához szükséges tennivalókat, kötelezettségeket, illetve tevékenységük folytatásához alkalmazzák a minőségirányítási rendszer részét képező folyamatszabályozásokat és formanyomtatványokat. 1.4
A Minőségfejlesztési program módosítása
A Minőségfejlesztési program egyes fejezeteit, valamint a folyamatszabályozásokat az illetékes területekért felelős vezetők készítik el közvetlen munkatársaik bevonásával. A teljes rendszer összhangját a minőségirányítási vezető vizsgálja és biztosítja. A minőségirányítási rendszer közoktatásban rögzített részeit a közoktatási törvény 40. § (10), illetve (12) alapján kell véleményezni, jóváhagyni, illetve nyilvánossá tenni. A többi kapcsolódó dokumentumot az igazgató hagyja jóvá az eredeti példány címlapjának aláírásával. A Minőségfejlesztési programban és mellékleteiben leírtak módosítását minden intézményi dolgozó kezdeményezheti. A változtatást, módosítást írásban kell kérni a minőségirányítási vezetőtől, és indokolni kell. A módosításnál figyelembe kell venni a kapcsolódó részterületeket, folyamatokat is. A módosító javaslatokat a minőségirányítási vezető véleményezi, és a legközelebbi vezetői értekezleten előterjeszti azokat. Az igazgató megvizsgálja a javaslatokat és dönt azok elfogadásáról vagy elutasításáról. A módosításokat a minőségirányítási vezető dolgozza ki, szükség esetén a minőségfejlesztési team közreműködésével. Minden esetben vizsgálni kell, hogy a változás közvetlenül érinti-e az IMIP tartalmát, maga után vonja-e a jogszabály szerinti véleményezési, jóváhagyási folyamatot. A Minőségfejlesztési programot a jogszabályok, illetve a fenntartó elvárásainak megváltozása esetén is módosítani kell.
JÓZSEF A 1.5
Sorszám 1.(T)
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM
Változat: 3. Lap: 6/93
Elosztás1
Beosztás / szervezet
Név
Minőségirányítási vezető
Komolay Szabolcs
2.
Igazgató
Bányai Miklós
3.
Könyvtáros
Szabóné Tóth Judit
4.
Felsős tanári
5.
Alsós tanári
Komolay Szabolcs Barkócziné Linzenbold Erika
Aláírás
Átvétel dátuma
Visszavonás dátuma
(T)
= Törzspéldány * = Változások átvezetésére nem kötelezett példány
( )
Ez a lap nem cserélhető!
1
Az intézmény vezetőségének többi tagja, minden tanára, oktatója és dolgozója a belső hálózaton éri el a dokumentációs rendszer (Intézményi alapdokumentumok: PP, SzMSz és mellékletei, Házirend, IMIP, Folyamatszabályozások Kézikönyve és feljegyzésformátumok) aktuálisan érvényes változatát.
JÓZSEF A 1.6
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM
Változat: 3. Lap: 7/93
Fogalmak
FOGALOM Minőség-fejlesztés
Minőség-irányítás Minőség-politika
Cél Siker-kritérium Intézkedési terv, cselekvési terv, projektterv Folyamat
MAGYARÁZAT Az intézményen belüli tevékenységek és folyamatok eredményességének és hatékonyságának növelése az intézmény és a partnerek igényeinek mind teljesebb kielégítése és a partnerek elégedettségének növelése érdekében. A folyamatos fejlesztés (innováció) a komplex intézményértékelés alapján a vezető által jóváhagyott fejlesztési stratégia alapján zajlik. A fejlesztések projekt-szerűen történnek az intézményben, ami azt jelenti, hogy a vezető minden egyes fejlesztés esetében megszabja az adott fejlesztési projekt célját, időtartamát, költségkereteit. Megbízza a fejlesztésben résztvevőket, biztosítja a fejlesztés végrehajtási feltételeit. A folyamatos fejlesztés eszközrendszeréhez tartozik az egyes folyamatok működésének eredményességét, hatékonyságát mérő rendszer (Pl. folyamatvégi értékelések és beavatkozások tervezése; szabályozások belső ellenőrzésének tervezése, stb.) Közoktatási tv. 121. § (1) 23. minőségirányítás: az a tevékenység, amelynek során a közoktatási intézmény folyamatosan biztosítja a szakmai célkitűzések és az intézmény működésének egymáshoz való közelítését, a tanulók, a szülők, a pedagógusok, valamint a fenntartók, továbbá a munkaerőpiac igényeinek kielégítése céljából; Az intézményvezetési feladatköröknek minden olyan eleme, amely a helyi minőségfogalom kialakítására, a minőség javítása érdekében célkitűzések és feladatok megfogalmazására, valamint azok megvalósítására irányul. Az a rövid, általában egy oldalas dokumentum, mely az intézményt három területe alapján mutatja be tömören: 1. küldetéséből adódó szolgáltatásai, 2. jövőképéből adódó, valóban felvállalt, a szolgáltatások fejlesztését biztosító, a megvalósításában, folyamatban lévő, prioritásában elsődleges céljai (23 év viszonylatában, sikerkritériumokkal), melyek hatékony megvalósítása mellett még „nem áll le” a fő tevékenység, 3. a célok elérését támogató legfontosabb eszközök, működési módok, rendszerek, szakmai módszerek. A közoktatási intézmény minőségpolitikája támaszkodik a fenntartó elvárásaira, ugyanakkor mind a szervezet, mind az egyéb partnerek irányában vállat célokat összesít. Amit a szervezet el akar érni küldetésével, jövőképével, illetve a szolgáltatásaiban érdekeltek elvárásaival összhangban. Sikerkritériumhoz és határidőhöz köthető. A cél elérését egyértelműen mérhetővé tevő jellemző Egyszeri folyamat (egymásra épülő cselekvések sora) egy konkrét cél (sikerkritérium, határidő) elérése érdekében Tevékenységek ismétlődő algoritmusa. Mind a folyamatoknak, mind az azok elemeit képező tevékenységeknek vannak bemenetei és kimenetei. A folyamat szemléltethető folyamatábrával, vagy mátrixban. A legtöbbször a tevékenységek egyértelmű meghatározásához szükség van a folyamat szöveges leírására.
JÓZSEF A Kulcs-folyamat Fő-folyamatok Vezetési folyamatok Tervezési folyamatok
Mérési folyamatok
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM
Változat: 3. Lap: 8/93
Az intézmény priorizált céljainak elérését, a partnerközpontú működést elsődlegesen szolgáló folyamatok. Az intézmény első megközelítésben a kulcsfolyamatokat szabályozza. Az Alapító okiratunkban meghatározott szolgáltató tevékenységek megvalósítását szolgáló folyamatok (pl: beiskolázás, felvétel – nevelés-oktatás megvalósítása) A szervezet irányításának folyamatai, melyek az intézmény elvárásoknak megfelelő működtetését, képviseletét, irányítását érintik A tervezési folyamatok a PDCA logikára (tervezés - megvalósítás - ellenőrzés, értékelés - korrekció, beavatkozás, fejlesztés) érvényesítését jelentik. A tervezési folyamatok a következő területeket jelenthetik: • Stratégiai tervezés (helyzetelemzésre épülő célrendszer és megvalósítási tervek) • Éves tervezés (szakmai és pénzügyi) A mérésekkel (mérhető mutatók, szempontok megadásával, a szempontokhoz, mutatókhoz illeszkedő megfelelő mérőeszközökkel) biztosítjuk, hogy a kitűzött célok közelítése, elérése a megadott időszakossággal, mintával ellenőrizhető, értékelhető. Mérések során az intézmény olyan adatok, mutatók vizsgálatát végzi az ezek mérhetőségét biztosító speciális eszközökkel, melyek révén objektív, tényszerű eredményeket kap.
Ellenőrzési folyamatok
A PDCA logika értelmében az ellenőrzési feladatok a megtervezett feladatok végrehajtás közben végzett folyamatközi, valamint záró-ellenőrzések elvégzését jelentik. Az ellenőrzéseket az elvárt eredménykritériumhoz viszonyított szempontok határozzák meg. Az ellenőrzési, mérési feladatok rendszerszerű elvégzése a vezető hatásköre. Az egyes méréseket - ellenőrzéseket beosztások, kompetenciák, érintettség alapján a vezető delegálhatja a megfelelő szintre.
Értékelési folyamatok
A különböző területeken kitűzött célok, eredmények elérésének értékelése az adott területre meghatározott vizsgálati szempontok, illetve a végzett mérések ellenőrzések alapján. A tervezési szintekhez és területekhez hasonlóan az értékelés is többféle szinten többféle tartalomra vonatkozhat. Ugyancsak különbözhetnek az értékelések az időszakosság megszabásában is (pl. féléves, éves, ciklusközi, stb.) Az értékelés szabályozásánál az intézmény meghatározza az értékelés tárgyát, az értékelés szempontjait, az értékelés időszakosságát, az értékelés felelősét, a legitimálási és dokumentálási rendet. Az egyes területek értékelései közül a közoktatási intézmények esetében kiemelt fontosságú területek a szakmai működés, illetve humán erőforrás-gazdálkodás területéhez kötődik. Az intézmények munkáját a fenntartó és az OKÉV is folyamatosan méri, ellenőrzi, értékeli. Az ÖMIP és Intézkedési terv éppen ezeket a mérési - ellenőrzési - értékelési szempontokat, időszakosságot, eszközöket szabja meg az intézmény számára, melyeket figyelembe kell vennie a mérési - ellenőrzési - értékelési rendszer létrehozásakor.
Partner
A nevelés-oktatásban érdekeltek (a tanulók, a fenntartó, a pedagógusok, a nem pedagógusdolgozók, stb. az intézmény által lefolytatott partnerazonosítás szerint)
JÓZSEF A 1.7
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM
Változat: 3. Lap: 9/93
A Minőségfejlesztési program végrehajtásának értékelése
A 1993. évi LXXIX. törvény 40. § értelmében az IMIP végrehajtását évente értékelni kell, első ízben a 2008/2009. tanévet, a tanévzáró nevelőtestületi értekezlet alkalmával. Az értékelést a minőségirányítási vezetőnek kell előkészítenie, az intézményvezetőnek kell levezetnie, illetve abban részt kell venniük a nevelőtestület tagjainak és a szülői közösség választmányi tagjainak. Az értekezlet kapcsolódó napirendi pontja: az éves minőségirányítási munkaterv értékelése. Az értékelés szempontsora: • Az ÖMIP-ben meghatározott feladatok időarányos teljesítése • Az országos mérési eredmények alapján a tanulók egyéni fejlődése. Egyes osztályok teljesítményei • Az IMIP-ben szabályozott folyamatok értékelése - Az intézmény pedagógiai programjának felülvizsgálata, módosítása - Éves intézményi munkaterv készítése - Vezetői ellenőrzés - Vezetők és pedagógusok teljesítményértékelése - Partneri igény- és elégedettség mérése, értékelése - Teljes körű intézményi önértékelés • Javasolt szakmai és működéssel kapcsolatos értékelések Az elkészült értékelést legitimálnia kell a nevelőtestületnek és szülői szervezetnek, melyről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az elkészült és jóváhagyott értékelést és a javasolt intézkedéseket az intézményi és minőségügyi irattárakban meg kell őrizni, illetve az igazgatónak kell megküldenie a fenntartó számára. Az értékelés összegzését a 9.2 mellékletbe kell felvezetni.
JÓZSEF A 2
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM
Változat: 3. Lap: 10/93
AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA
Neve: Székhelye: E-mail: Honlap: Alapítója: Fenntartója: Az alapító okirat kelte: 2.1
2.1.1
József Attila Általános Iskola 4030 Monostorpályi u. 63.
[email protected] ;
[email protected] www.djozsefattila.fw.hu Debrecen Megyei Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 173/2008.(VI.26.) Ö.h.
Az intézmény bemutatása
A helyi pedagógiai program kínálatának fő elemei
A város egyik legjobban felszerelt iskolája, amely otthonos környezetet biztosít tanulóink számára. Ezt elősegíti a pedagógusok gyermekközpontú szemlétet, szakmai felkészültsége. Egyaránt fontos számunkra a különböző irányú tehetségek kibontakoztatása, fejlődésük további segítése /szakkörök, önképzőkörök, stb./, valamint a tanulásban lassabban haladók segítése, korrepetálások a fő tantárgyakból. Tanulási folyamatot segíti jól felszerelt könyvtárunk és informatika termük, internet eléréssel. A pedagógiai program egyaránt biztosít, a humán érdeklősét mutató és igénylő családok gyermekeinek – kommunikációs ismeretek, második idegen nyelv tanulása, képzőművészeti ismeretek fejlesztése. A reál irányba érdeklődők matematikai, számítástechnikai, angol nyelvi ismeretekből álló lehetőséget kapnak. A szabadon választható tárgyak tanulását biztosítjuk alsóban: logikai, kommunikáció, sport, idegen nyelv, kézműves, környezetvédelem, műszaki rajz, idegen nyelv /angol-német/, sport, plusz matematika órák. Óvodás kortól lehetőség van a tornaoktatásra, szakedző segítségével. Intézményünk ad otthont a Főnix Alapfokú Művészetoktatási Intézménynek, ahol lehetőség nyílik, minimális térítés ellenében néptánc oktatás igénybevételére. Az iskolában működő alapítvány jelentős mértékben támogatja a tanulók versenyeztetését, jutalmazását. A szociális gondokkal együtt élők segítséget, támogatást kaphatnak az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőseitől. Az intézmény az Apáczai Kiadó bázisiskolája. 2.1.2
Az alkalmazott pedagógiai módszerek jellemzői
Hagyományos módszer, az Apáczai Kiadó tankönyvei alapján. Alsó tagozatban iskolaotthonos nevelés van. 2.1.3
Sajátosságok
A kötelező órákon túl a következő szabadon választható tárgyakat tanulhatják tanulóink. Alsó tagozatban: sport, idegen nyelv, logika, kommunikáció, kézműves; felső tagozatban: plusz matematika órák, sport, idegen nyelv, műszaki rajz, háztartástan, környezetvédelem-egészségtan-csillagászat, kommunikáció, kézműves.
JÓZSEF A 2.1.4
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM
Változat: 3. Lap: 11/93
Tanórán kívüli lehetőségek
Ingyenes: korrepetálás, szakkör (sport, kézműves, rajz, informatika, természetjáró, ének, további szakkörök az igényeknek és lehetőségeknek megfelelően), felvételi előkészítő matematika, magyar igény szerint idegen nyelv tantárgyakból nyolcadik osztályos tanulók részére 2.2
Szabályozottság
Központi szabályozás legfontosabb elemei: • az 1993.évi LXXIX. törvény a közoktatásról, Fenntartói szabályozás: • József Attila Általános Iskola Alapító okirata • Fenntartói Minőségirányítási Program Helyi szabályozás: • A József Attila Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata, • A József Attila Általános Iskola Pedagógiai Programja, • A József Attila Általános Iskola Minőségirányítási Programja, • A József Attila Általános Iskola Házirendje. 2.3
Az Intézmény részletes szervezeti felépítése
JÓZSEF A
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM
Változat: 3. Lap: 12/93
Az intézmény szervezeti felépítése IGAZGATÓ
--minőségfejlesztő csoport vezetője -- iskolatitkár -- gyermek és ifjúságvédelmi felelősök -- szabadidő-szervező -- fejlesztő pedagógus -- rendszergazda -- tankönyvfelelős -- DÖK vezető -- szülői munkaközösség -- műszaki ellenőr -- munkavédelmi megbízott -- gazdasági összekötő -- udvaros -- fűtő, karbantartó
Igazgatóhelyettes l l-- 1-4. évfolyamon tanító pedagógusok l-- 5-8. évfolyamon tanító pedagógusok l-- napközi otthonban tanító pedagógusok l-- könyvtáros l-- oktató-nevelő munkát segítő dolgozók - pedagógiai asszisztensek - portások - takarítók - eljáró
JÓZSEF A 3
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
Változat: 3. Lap: 13/93
MINŐSÉGPOLITIKÁNK ÉS HÁTTERE
3.1
Küldetésünk
A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete különböző. Nevelőmunkánkban igyekszünk ehhez a helyzethez igazodni. Tanórán és tanórán kívül segítjük a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását. Ugyanakkor kiemelt feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is. Programunk, munkánk révén célunk a gyermekek minél szabadabb személyiségének fejlődését segítő készségek, képességek fejlesztése, demokratikus szellemű gondolkodás, magatartás kialakítása, a közösségben való viselkedés alapvető szabályainak elsajátíttatása, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását segítő integráció megvalósítása, a beilleszkedési nehézségek kezelését támogató pedagógiai tevékenység. 3.2
Jövőképünk
Az iskola egy olyan fejlődni képes szervezet, ahol a tantestület kompetenciakészlete folyamatosan tovább bővül, pedagógiai kulturáltsága erősödik, a tanulói kompetenciák stabilizálásával, az eredményes középfokú beiskolázással segíteni tudjuk a helyi társadalom munkahelyteremtő stratégiáját. Fejlesztési stratégiánk irányai a következők: 1. Képesség és tudásszint emelése a pedagógus kompetenciák, tanulói kompetenciák területén 2. Egyre reálisabb helyzetelemzésekre (mérések, értékelések a működés minden területén) épül az erőforrások és struktúrák célszerű, hatékony fejlesztése, alkalmazása 3. Növekszik a társadalmi igény az egészséges, biztonságos iskolai és általános emberi környezet iránt. Minőségpolitikánk lehetővé teszi az oktatási környezettől való különbözőségünk, sajátos szolgáltatási fókuszaink megfogalmazását és elérését, mely intézményünk jövőjének záloga. 3.3
Fenntartói elvárások az ÖMIP-ben
Az Minőségirányítási Program elkészítésekor figyelembe vettük a közoktatási törvényben előírtakat, valamint Fenntartó által elfogadott, és hatályba léptetett Önkormányzati Minőségirányítási Programot (2007-2012). Az ÖMIP megfelelő támogatást nyújt az IMIP elkészítéséhez, hiszen: • az alábbiakban is ismertetett közoktatási minőségpolitika alapjául szolgál az intézményi minőségpolitikának, • a stratégiai célok elősegítik az intézményi minőségcélok megfogalmazását, • az ÖMIP meghatározza az IMIP-re vonatkozó általános elvárásokat, az azokhoz kapcsolódó főbb elemeket 3.3.1
A közoktatási rendszer egészére vonatkozó célokhoz, elvárásokhoz való kapcsolódásunk
„Kiemelt jelentőségűnek tartjuk, hogy minden gyermek, tanuló ismerje nemzetünk és Városunk értékeit, hagyományait, azt megbecsülve tudása, képessége legjava szerint fáradozzon továbbgyarapításán.
JÓZSEF A •
•
•
•
• •
•
•
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
Fenntartó által adott feladat Debrecen iskolastátuszának megtartását, erősítését a jövőben is fontosnak tartjuk. A Város régióközponti szerepe megköveteli, hogy folyamatosan biztosítsuk az önként vállalt regionális közoktatási feladatok ellátásához szükséges feltételeket. Régiócentrum szerepkörében az Önkormányzat részt vesz a térségi feladatok ellátásában. Debrecen Megyei Jogú Város - a környezete által is jónak tartott tradíciókat megtartva és folytatva részt vállal a térségi egyenlőtlenségek mérséklésében, az iskolázási hátrányok felszámolásában. Helyi közoktatási információs rendszert működtetünk (TANINFORM). Az önkormányzati és intézményi minőségirányítási rendszerek működtetésének támogatásával biztosítjuk a nevelési, oktatási szolgáltatások színvonalának és hatékonyságának folyamatos javulását. A racionálisabb és hatékonyabb működésből származó megtakarítás egy részét a fenntartó visszaforgatja a szakmai munka feltételeinek javítására. • Kiemelten kezeljük a nyelvoktatást
A törvényi előírások betartásával biztosítjuk a diák- és tömegsport, valamint a mindennapos testnevelés feltételeit. • Támogatjuk és ösztönözzük a differenciált képességfejlesztés, felzárkóztatás és tehetségfejlesztés intézményi megvalósítását. •
•
A mentálhigiéniás preventív, megelőző foglakozások rendszerének kialakítását intézményi és intéz-
Cél Intézményünknek közvetlen feladatot nem jelent
Változat: 3. Lap: 14/93
Felelős
Határidő
Ped. programunk részeként megvalósult, 1.-2. évfolyamon választható, 3. évf. kötelező, 7-8. évf. második idegen nyelv választható Ped. programunk részeként megvalósult
Intézmény-vezető
Tanévenként munkaterv szerint
Intézmény-vezető
Minden tanévben kiszűrjük a tanulási problémákkal küzdő tanulókat és kapcsolódunk a városi tehetséggondozó programhoz
Intézményvezető, fejlesztő pedagógus, iskolapszichológus Intézményvezető, gyermekés ifjúságvé-
Tanévenként munkaterv szerint Minden tanév október 30.
Intézményünknek közvetlen feladatot nem jelent
Intézményünknek közvetlen feladatot nem jelent Intézményünknek közvetlen feladatot nem jelent
Intézményünknek közvetlen feladatot nem jelent Intézményünknek közvetlen feladatot nem jelent
Intézményünknek közvetlen feladatot nem jelent
Ped. programunk részeként megvalósult
Tanévenként munkaterv sze-
JÓZSEF A
•
•
•
•
•
•
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
Fenntartó által adott feladat ményközi szinten is támogatjuk. A kötelező beiskolázás körzethatárainak megállapításánál érvényesítjük a Köot. által előírt normákat. A szakvizsga vagy szakvizsgával egyenértékű képzések támogatása mellett nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a pedagógusok képzésében, átképzésében előtérbe kerüljön a módszertani képzés. Kiemelt területként kell kezelni a mérés-értékelés erősítését, a pedagógusok mérési és értékelési kultúrájának fejlesztését. Debrecen kiterjedt intézményhálózata széleskörű pedagógiai szakmai szolgáltatás igénybevételét feltételezi. A helyi nevelési, oktatási, képzési szolgáltatások fejlesztésében a megyével, régióval együttműködünk a közösen elkészített regionális, illetve megyei fejlesztési tervek alapján. Biztosítjuk a pályaorientációt az alapfok 7 – 8. évfolyamán és középfokon is a tanulói képességek, készségek figyelembe vételével az intézmény belső értékelési rendje alapján. Kiemelten kezeljük a közoktatási intézmények nevelési funkcióját.
Elérjük, hogy, az 5. évfolyam végéig minden gyermek úszás oktatásban vesz részt, beleértve a gyógyúszást is. • Megtervezzük és megvalósítjuk az akadálymentesítést azokban az intézményekben, ahol a sajátos nevelési igényű (elsősorban testi fogyatékos) gyermekek, tanulók nevelése-oktatása folyik. • A hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlősége biztosítása érdekében szorosan együttműködünk a családvédelmi intézményekkel és a gyermekjóléti szolgálattal. A pre•
Cél
Változat: 3. Lap: 15/93
Felelős Határidő delmi felelősök rint
Intézményünknek közvetlen feladatot nem jelent. Továbbképzési tervünket felülvizsgáljuk, kiemelten kezeljük a módszertani képzéseket, mérés, értékelés módszertanát.
Intézményvezető
Felülvizsgálat a törvények által előírt időközönként
Intézményünknek közvetlen feladatot nem jelent Intézményünknek közvetlen feladatot nem jelent
Ped. programunk részeként megvalósult
Intézmény-ve- Tanévenzető, ként munosztályfőnökök katerv szerint
Ped. programunk részeként megvalósult
Intézmény-vezető
Ped. programunk részeként megvalósult
Intézmény-vezető
Tanévenként munkaterv szerint Tanévenként munkaterv szerint
Megvalósult az új épületrészben
Ped. programunk részeként megvalósult
Intézmény-vezető gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök
Tanévenként munkaterv szerint
JÓZSEF A
•
• •
•
•
•
•
•
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
Fenntartó által adott feladat venciós programokban, kezdeményezésekben részt veszünk. A debreceni illetékességű gyermekek, tanulók ellátása mellett, lehetőség szerint biztosítjuk a nem debreceni gyermekek és tanulók fogadását az önkormányzati fenntartású közoktatási intézményekben. Együttműködünk a pedagógusképző felsőoktatási intézményekkel. Fontosnak tartjuk, hogy a közoktatási intézmények megfelelően tegyenek eleget tájékoztatási, együttműködési kötelezettségüknek. A szülők és a tanulók kérdéseire minden esetben szakszerű, érdemi választ kell adni. Szem előtt kell tartani a gyermek, a tanuló mindenek felett álló érdekét. Biztosítjuk – a pedagógiai programok szükséges összehangolásával – hogy a tanulók zökkenőmentesen tudjanak intézményt váltani, alkalmazkodva a pedagógiai program alapján megfogalmazott eltérő célokhoz és követelményekhez. Erkölcsileg és anyagilag is ki kell fejezni megbecsülésünket azon pedagógusok iránt, akik emberi és szakmai szempontból egyaránt példaértékűek. Szükség esetén élni kell a pedagógus kirendeléssel annak érdekében, hogy a megfelelő szakos ellátás minden intézményben megvalósuljon. Erre az intézményvezetők is legyenek fogadó készek, együttműködők. Meg kell teremteni a közoktatási intézmények kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltaknak megfelelő tárgyi infrastruktúrát. Intézményeinktől elvárjuk, hogy vegyék figyelembe a kompetencia mérések eredményeit, ennek megfelelően szervezzék meg a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozásokat, valamint a ped. tovább-
Cél
Változat: 3. Lap: 16/93
Felelős
Határidő
Intézmény-vezető
Tanévenként munkaterv szerint
Intézményvezető
Minden tanév 08.31.
Intézmény-vezető
Ped. program felülvizsgálatával egy időben Ped. program felülvizsgálatával egyidőben
Intézményünknek közvetlen feladatot nem jelent
Az együttműködés megvalósult Ped. programunk részeként megvalósult
Intézményünknek közvetlen feladatot nem jelent
Az IMIP részeként a pedagógusok teljesítmény értékelése megvalósult a jelen törvényi keretek között Intézményünknek közvetlen feladatot nem jelent
A kötelező taneszköz jegyzéket felülvizsgáljuk, a hiányzó eszközöket beszerezzük
Felülvizsgáljuk a ped. prog- Intézményveramban szereplő kötelező zető tanórai foglalkozások szerepét és a nem kötelező foglalkozások arányát, és ehhez igazítjuk a pedagógus to-
JÓZSEF A
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
Fenntartó által adott feladat képzéseit. 3.3.2 •
Cél
Felelős
Határidő
vábbképzést
Az ÖMIP általános iskolákkal kapcsolatosan megfogalmazott céljai, elvárásai
Fenntartó által adott feladat A 4. és 6. évfolyamon elvégzett kompetencia mérés eredménye nem lehet kevesebb, mint a megyei jogú városokban mért eredmények átlaga.
Helyzetfeltáró neveltségi szintet mérünk az 1. és 5. évfolyamokon, amelyet egy évvel később megismétlünk. Ez által láthatóvá kell tenni a bekövetkező változást. Cél, hogy az iskola világa olyan értéket közvetítsen, amely biztos alapul szolgál a felnőtt világban való boldoguláshoz. • A pedagógus képzésben és továbbképzésben előtérbe helyezzük a módszertani, illetve a mérés-értékeléssel kapcsolatos kompetenciák erősítését. •
Elsősorban a hátrányos helyzetű tanulók számára szorgalmazzuk az iskolaotthonos oktatási és nevelési forma kialakítását az 1-4. évfolyamokon. Ugyanakkor lehetőséget biztosítunk arra, hogy a szülők gyermekeik számára a napközis foglalkozási formát is választhassák. • A részképesség-kieséssel küzdő gyermekek gondozását, az általános iskolákban oldjuk meg önálló képességfejlesztő pedagógusok közreműködésével. Biztosítjuk, hogy a gyermekek, tanulók igényeinek megfelelő számú fejlesztő pedagógus végzettséggel rendelkező pedagógus lássa el feladatát a nevelési, oktatási intézményekben. Fontosnak tarjuk, hogy ebben a feladatvégzésben az egész nevelőtestület, tantestület tájékozott és együttműködő legyen. • Biztosítjuk a tanulók logopédiai ellátásának, gyógytestnevelésben való rész•
Változat: 3. Lap: 17/93
Cél Készüljenek olyan programok, amelyek elősegítik, hogy a kompetencia mérés eredménye elérje a megyei jogú városok szintjét Pontos képet kapjuk az 1. és 5. oszt. tanulók neveltségi szintjéről, és ehhez készüljenek mérőeszközök
Felelős Intézményvezető Minőségirányítási vezető Munkaközösség-vezetők
Határidő 2011.09.0 1.
Fejlesztő pedagógus Osztályfőnökök Iskolapszichológus
Minden tanév 10.31.
Rendelkezünk továbbképzési programmal, melyben ezek a prioritások szerepelnek
Intézményvezető
Az alsó tagozat egészén kiépüljön a rendszer
Intézményvezető
Felülvizsgálat a törvények által előírt időközönként 2011.09.0 1.
Az intézmény szükIntézményvezeségleteinek megfelelő tő számú és képzettségű pedagógus álljon a feladat ellátásához
Megvalósult városi szinten
2011.09.0 1.
JÓZSEF A
•
•
•
•
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
Fenntartó által adott feladat vételének személyi és tárgyi feltételeit. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók esetében törekedni kell arra, hogy integrációt az esélyteremtés jegyében valósítsuk meg a közoktatási intézményeinkben, úgy, hogy ahhoz adottak legyenek a személyi és tárgyi feltételek. Biztosítjuk 1-8. valamint 9-12. évfolyamokon a sajátos nevelésű igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai oktatását, szakiskolai képzését. A kötelező óraszám emelésével bekövetkező létszámváltozás miatt az intézményvezetőknek szükséges a nyugdíjasok továbbfoglalkoztatását újragondolni. A pedagógusok IMIP-ben rögzített értékelésének elvégzése, az értékelési adatok figyelembe vétele a döntésnél.
Az együttműködési megállapodást fenntartjuk a Debreceni Egyetemmel és a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolával a pedagógusjelöltek intézményeinkben történő gyakorlati képzéséhez. 3.3.3
Cél
Felelős
Készüljenek egyéni Intézményvezefejlesztési tervek az tő SNI-s gyerekek számára és legyen ehhez elegendő képzett szakember
Határidő Minden tanév 09.15.
Megvalósult, beépítettük a ped. programunkba és az alapító okiratba Intézményünknek közvetlen feladatot nem jelent Minden évben végezzük el a pedagógusok teljesítmény értékelését, és vegyük figyelembe a személyi döntések meghozatalánál. Az igényeknek megfelelően készüljön megállapodás az érintett intézményekkel.
Intézményvezető
Minden tanév 06.30.
Intézményvezető
Éves munkaterv szerint
Az ÖMIP által intézményünkkel kapcsolatosan megfogalmazott céljai, elvárásai
Fenntartó által adott feladat Cél • „Minden hátrányos helyzetű gyermek Készüljenek egyéni részesüljön egyéni fejlesztésben, fejlesztési tervek az érintett tanulók részére • fokozza a gyermek és ifjúságvédelmi Csökkenjen a súlyos munka hatékonyságát, fegyelmi kihágások száma A harmadik feladat a Pedagógiai Programunk módosítása miatt került törlésre. •
Változat: 3. Lap: 18/93
Felelős Fejlesztő pedagógus Szaktanárok
Határidő 2010.09.30.
Gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök, osztályfőnökök
2011.09.01.
JÓZSEF A 3.3.4
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
Változat: 3. Lap: 19/93
Minőségfejlesztési rendszerre vonatkozó kitétel
A József Attila Általános Iskola minőségcéljainak megfogalmazásakor figyelembe vettük a fenntartói elvárásokat, melyeket az ÖMIP vonatkozó része tartalmaz.
JÓZSEF A
3.4
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
Változat: 3. Lap: 20/93
Minőségpolitika
A József Attila Általános Iskola, mint közoktatási intézmény a gyerekek életkori sajátosságainak, képességeinek, családi hátterének és igényeinek figyelembevételével folytat nevelést-oktatást. Intézményünk Debrecen azon iskolái közé tartozik, melyek területi elhelyezkedésüknél fogva számos szociálisan hátrányos és családi problémákkal küzdő tanulóval működnek. A társadalmi és tanulási tapasztalatok széles körét kívánjuk biztosítani számukra, figyelembe véve helyzetüket. Programunk, munkánk révén célunk a gyermekek személyiségének fejlődését segítő készségek, képességek fejlesztése, demokratikus szellemű gondolkodás, magatartás kialakítása, a közösségben való viselkedés alapvető szabályainak elsajátíttatása, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását segítő integráció megvalósítása, a beilleszkedési nehézségek kezelését támogató pedagógiai tevékenység. Minőségpolitikai céljaink: • Korábbi fejlesztéseinkre is építve, iskolánkban kidolgoztuk és bevezettük és továbbfejlesztjük a kompetencia alapú oktatás rendszerét 2009. szeptember 1-re. Majd az első év tapasztalatai alapján értékeljük, továbbfejlesztjük, majd teljes körűen bevezetjük azt 2010. szeptember 1re. • A tanulók fejlesztésének javítása, az ismeretek alkalmazni tudásának fejlesztése, megfelelés a kompetenciaméréseknek. Ennek kapcsán a 2010-es mérésen az országos átlagot, a 2011-es kompetenciamérésen szövegértésből és matematikából elérjük a megyei jogú városok szintjét, illetve minimális szintnek tekintjük, hogy a felmért évfolyamokra meghatározott 1. képességszintet a tanulók legalább fele eléri szövegértésből és legalább huszonöt százaléka eléri matematikából. Céljaink elérése érdekében: • Az intézmény vezetése és munkatársai elkötelezettek a megteremtett szakmai értékek fenntartásában, a minőségközpontú nevelő-oktató szolgáltatás megvalósításában, hogy minden tanuló jól érezze magát, és sikeres legyen iskolánkban. • A hatályos törvényi szabályozásokat betartva, a pedagógiai programban deklarált céljaink megvalósításáért olyan önfejlesztő szervezetet alkot közösségünk, melyben minden érintett szereplő tudja, mikor mit kell tennie, és hogyan. • Együttműködünk közvetlen és közvetett partnereinkkel, hisszük, hogy javaslataikat a jobbító szándék motiválja. • Nevelőtestületünk tagjai változatos és korszerű módszerekkel, szeretetteljes légkörben foglalkoznak tanulóinkkal. • Minőségirányítási programunk alapján kidolgozzuk és működtetjük a folyamatszabályozásokat is tartalmazó minőségirányítási rendszerünket, különös tekintettel a kulcsfolyamatokra. • A minőségirányítási rendszer, valamint a szakmai munka eredményességének folyamatos javítására folyamatos fejlesztést valósítunk meg. • A bevezetett minőségirányítási rendszert évenként felülvizsgáljuk, illetve szükség szerint aktualizáljuk. Debrecen, 2009. 03. 31. ________________________ Bányai Miklós igazgató
JÓZSEF A
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
Fenntartó által adott feladat A 2008/2009-es tanévtől beindítottuk az iskolaotthonos nevelést, és célul tűztük ki, hogy a teljes alsó tagozaton bevezetjük azt 2011/2012-ig.
4
4.1
Cél
Felelős
Változat: 3. Lap: 21/93
Határidő
A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER
Általános rész
Az intézmény minőségirányítási rendszere biztosítja stratégiájának és folyamatszabályozásainak egységes értelmezését. Ugyanakkor a működésünkre vonatkozó törvények minőségirányításra vonatkozó előírásait is figyelembe vettük: Közoktatási törvény (1993. évi LXXIX.), illetve 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról. Ezáltal biztosítjuk az intézmény minőségirányítási alapelveinek és folyamatszabályozásainak egységes értelmezését. Ezen belül: • meghatároztuk, hogy milyen folyamatokra van szükség a minőségirányítási rendszerben a velünk szemben támasztott követelmények kielégítése érdekében (MIP 9.9 melléklet), • meghatároztuk a definiált folyamatokat és alapvető kapcsolataikat, valamint besoroltuk őket aszerint, hogy a vezetés, a tervezés, a mérés, az ellenőrzés, illetve az értékelés-e az alapvető funkciójuk (lásd MIP 9.9. melléklet), • meghatároztuk a folyamatok eredményes működtetésének és szabályozásának biztosításához szükséges kritériumokat és módszereket (lásd folyamatszabályozások), • folyamatosan gondoskodunk arról, hogy rendelkezésre álljanak azok az erőforrások és információforrások, amelyek e folyamatok működéséhez és figyelemmel kíséréséhez szükségesek, • figyelemmel kísérjük, mérjük és elemezzük e folyamatokat, valamint • alkalmazzuk azokat a tevékenységeket, amelyek a tervezett eredmények elérése és a folyamatok folyamatos fejlesztése érdekében szükségesek (F561 - Stratégiai tervezés, illetve Intézményi önértékelés - F841) A rendszer fenntartását és működését az intézmény valamennyi munkatársának aktív közreműködése és elkötelezettsége biztosítja. A minőségirányítási rendszer fenntartásával elérhető, hogy minden (a partnerek, jogszabályok, előírások, illetve saját magunk által támasztott) követelmény teljesüljön, és ezáltal csak olyan szolgáltatás jöjjön létre, mely az elvárásoknak eleget tesz. A minőségirányítási rendszer átfogja az intézmény minden területét, amit a Minőségfejlesztési program részletesen leír. A tevékenységek célirányos, és megfelel időben való tervezésével, valamint a kapcsolódó tevékenységek szabályozásával, az illetékességek egyértelmű meghatározásával biztosított a szervezett munka és a hibák megelőzése. A rendszer átfogó folyamatmodelljét a 2. ábra mutatja be. Az intézményi folyamatokat közoktatási törvény értelmében a következő csoportokba soroljuk: • vezetés, • tervezés,
JÓZSEF A
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
Változat: 3. Lap: 22/93
• mérés, • ellenőrzés, • értékelés Egyébként pedig a funkciójukat illetően azonosítottunk • fő, • vezetési, • és támogató folyamatokat. Mindkét besorolás szerint folyamataikat a 9.9 melléklet mutatja be. A fő folyamatok az alapító okiratunkban meghatározott szolgáltató tevékenységek megvalósítását szolgálják, a vezetési folyamatok szervezetünk irányításának eszközei, a támogató folyamatok a rendszer működését kiszolgáló egyéb folyamatok. Kapcsolódásaikat, kölcsönhatásaikat a 9.2 sz. melléklet szemlélteti. Az egyes folyamatok eredményes működésének és szabályozásának kritériumait és módszereit az adott folyamat szabályozásánál rögzítjük. Gondoskodunk a folyamatok működésének és figyelemmel kísérésének támogatásához szükséges erőforrásokról, illetve e folyamatokat figyelemmel kísérjük, mérjük és elemezzük. Céljaink elérését, illetve folyamataink fejlesztését szolgálja stratégiai célrendszerünk működtetése (F561 jelű folyamatszabályozásban szabályozva), valamint a rendszer működésére vonatkozó méréseink, azok eredményeinek elemzése, beépítése a fejlesztésbe, és a hibák, reklamációk kezelését, megelőzését szolgáló tevékenységünk. A minőségpolitikai célok elérését elsődlegesen meghatározó kulcsfolyamatok szabályozására, folyamatos fejlesztésére kiemelt hangsúly fektetünk. E folyamatokat a 9.1 és 9.2 mellékletek tartalmazzák. A rendszer folyamatmodellje
Minőségirányítási rendszer folyamatos fejlesztése E l Gazdálkodás az v erőforrásokkal á r á Erőforrások s o k Megvalósítás
Célok Vezetőség Eredmények Mérés, értékelés, továbbfejlesztés Folyamatok
Szolgáltatás
E l é g e d e t t s é g
1. ábra Az általunk végzett szolgáltatásban, annak minőségére alapvető hatást gyakorló beszállítók is közreműködnek (pl. a tankönyvpiac szereplői). E folyamatok szabályozása, szolgáltatásunk minősége érdekében, szerves részét képezi minőségirányítási rendszerünknek.
JÓZSEF A 4.2
4.2.1
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
Változat: 3. Lap: 23/93
A dokumentálás követelményei az intézményben
A dokumentálásról általában
A rendszer alapdokumentuma a Minőségfejlesztési program, mely tartalmazza minőségpolitikánkat, alapelveiben és átfogóan leírja az intézmény minőségirányítási rendszerét. A Minőségfejlesztési program utalásainak egy része az egyes folyamatszabályozásokra vonatkozik, melyek azok konkrét végrehajtását szabályozzák a tevékenységek végrehajtásáért felelősök meghatározásával. Bonyolultabb területeken (pl. humán erőforrás gazdálkodás) a részfolyamatok, műveletek szabályozását utasítások (pl. teljesítményértékelés és minősítés szabályozása) is rögzíthetik. A rendszerben használt feljegyzések, számítógépes nyilvántartások igazolják, hogy az adott tevékenység az előírásoknak megfelelően történt, biztosítják a rendszer folyamatainak áttekinthetőségét, visszakereshetőségét. A kötött formátumú feljegyzések, és jelölések mintáit a Feljegyzések Albuma mutatja be. Az intézmény minden pedagógus és nem pedagógus dolgozója munkaköri leírással rendelkezik, amely tartalmazza a minőség szempontjából fontos tevékenységeket, valamint a munkakör betöltéséhez szükséges követelményeket. A munkatársak rendszeres képzése és továbbképzése lehetővé teszi, hogy elkötelezettségük, tudásuk és képességük megfeleljen a mindenkori vezetői és szakmai elvárásoknak. 4.2.2
A dokumentumok kezelése
Az intézmény megfelelő mélységig dokumentált formában szabályozta folyamatait, amelyhez kialakította és működteti az intézmény jellegének megfelelő dokumentációs és bizonylatolási rendet, meghatározta a dokumentumok megőrzésének rendjét, időtartamát. A vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési folyamatokat szabályozó dokumentumok kezelésének során az intézmény biztosítja a dokumentumok • kibocsátás előtti szakmailag megfelelő voltának ellenőrzését, • rendszeres átvizsgálását, és szükség esetén aktualizálását, • érvényes kiadási állapotának azonosítását, • a rendelkezésre állását minden olyan helyen, ahol az intézmény működésének minősége szempontjából meghatározó tevékenységet végeznek, • kikereshetőségét, könnyű azonosíthatóságát, olvashatóságát, • a külső eredetű dokumentumok azonosítását elosztásuk előtt, • érvénytelen változatai használatának megakadályozását, • nyilvántartását. Mindezekre vonatkozóan a Dokumentumok kezelése (F421) folyamatszabályozás tartalmazza a részletes szabályozást. A dokumentumok egyik típusának, a feljegyzések kialakításának és használatának ismertetését a következő fejezet tartalmazza. A dokumentumok minden intézményi dolgozó számára elérhetőek a tanáriban elhelyezett számítógép „intézményi dokumentumok/minőségirányítási dokumentáció” alkönyvtárában, illetve olvasásra a könyvtárban. A teljes dokumentációs rendszerünket (SZMSZ, Pedagógiai program, IMIP, Házirend) a vezetői ciklus első éve után, majd a ciklus lejárta előtt egy évvel, az éves munkatervünkben megadott önértékelést megelőzően átvizsgáljuk, amennyiben az intézmény érdekei, illetve a tapasztalatok azt diktálják, átdolgozzuk. Abban az esetben is átdolgozásra kerülnek dokumentumaink, amennyiben az azok alapját képező jogszabályok megváltoznak. A dokumentum hatályba lépését, illetve érvényességi határidejét a címlapján fel kell tüntetni.
JÓZSEF A
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
Változat: 3. Lap: 24/93
Az érvényességet, a változások követését, nyilvánossá tételét a Dokumentumok kezelése (F421) folyamatszabályozás írja le részletesen. 4.2.3
A feljegyzések, űrlapok kezelése
A minőségirányítási rendszer megfelelő voltának, eredményes működésének, valamint a szolgáltatások paramétereinek igazolására megfelelő feljegyzésrendszert alakítottunk ki és alkalmazunk. A feljegyzésekkel kapcsolatos tevékenységeket részletesen a Feljegyzések kezelése (F422) jelű folyamatszabályozás szabályozza. A feljegyzéseket irattári terv szerint kezeljük, mely összhangban van a 11/1994. (VI. 8.) OM rendelet 4. számú mellékletével. Az alkalmazott, nyomdai előállítással készült feljegyzéstípusokat a Feljegyzések Albuma (FA) tartalmazza. A saját készítésű, a minőségirányítási vezető által karbantartott bizonylatok esetén, a tanáriban elhelyezett számítógépről az „intézményi dokumentumok/minőségirányítási dokumentáció/folyamatszabályozások” elérési úton lehet azokat elérni. E fájlok formátumát csak a minőségirányítási vezető módosíthatja. Az albumban, illetve a minőségirányítási dokumentációban meghatározott a bizonylatok kiadása, kezelése, tárolása, azonosítása, valamint az archiválásra, selejtezésre vonatkozó minden előírás és a felelősségi kör. Mindez összhangban áll az adat és információ megőrzési kötelezettség törvényi és szakhatósági előírásaival. A feljegyzések ellenőrzése a folyamatszabályozás szerint kiterjed azok helyességére, teljességére, egyértelműségére, a szolgáltatáshoz vagy folyamathoz való hozzárendelhetőségére és megfelelő olvashatóságára. Az intézmény minőségirányítási feljegyzésrendszere alkalmas a kívánt minőség elérésének, és a minőségirányítási rendszer hatásosságának kimutatására. Az ellenőrzéseket és vizsgálatokat előíró szabályozások minden esetben rendelkeznek a vizsgálati eredmények dokumentálási módjáról. A feljegyzések egyértelműen kimutatják, hogy a vizsgálati eredmények megfeleltek, vagy sem a meghatározott elfogadási kritériumoknak. A feljegyzések megadják az eredmények kibocsátásáért felelős személyt, aki jogosult az ellenőrzés, vagy vizsgálat elvégzésére. A partnereinknek nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos feljegyzések közül az azok megvalósulását igazolókat a partner, vagy képviselője rendelkezésére bocsátjuk. 4.2.4
Az adatok kezelése
Az adatok, illetve információk megőrzése papíron, vagy elektronikus adattárolón történik. Az adatés információtárolók, valamint feljegyzések megfelelő tárolási feltételeiről intézményünk gondoskodik, illetve megfelelő védelmi rendszert alkalmaz azok megőrzésére. Ehhez biztosítjuk az adatok, dokumentumok azonosítását, tárolását, a szükséges mértékben ellenőrzött mozgatását, és védelmét. Az intézmény működésével, a megrendelőkkel, partnerekkel, illetve a szolgáltatásteljesítéssel kapcsolatos adatok és információk tárolása és kezelése során a hozzáférhetőséget kizárólag az illetékes személyek számára biztosítjuk. A számítógépes adattárolás esetén az adatállomány folyamatos frissítéséről, illetve biztonsági mentéséről havonta gondoskodunk. Az intézmény működésével, illetve a megrendelőkkel és partnerekkel kapcsolatos információkat és adatokat a törvényi és a szakhatósági előírásoknak megfelelően kezeljük. Az iskola adatszolgáltatási kötelezettségeinek a vonatkozó jogszabályok, illetve a fenntartói elvárások szerint eleget teszünk. A nyilvános adatokat az iskola informatikai rendszerben, a hozzáférések kiosztásával elérhetővé tesszük.
JÓZSEF A 5
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
Változat: 3. Lap: 25/93
A VEZETÉS
5.1
A vezetőség elkötelezettsége a minőségközpontú szolgáltatás iránt
Intézményünk vezetése azzal bizonyítja elkötelezettségét a minőségi szolgáltatás megvalósítása és továbbfejlesztése iránt, hogy • tudatosítja minden munkatársában a partnerek által támasztott, valamint a törvényekben és rendeletekben szereplő követelmények teljesítésének fontosságát, • meghatározza minőségpolitikáját, azon belül a legnagyobb prioritással bíró, átfogó fejlesztéseket igénylő minőségpolitikai céljait, • gondoskodik arról, hogy a rövidebb határidejű, de a partnerek igényeit szintén képviselő minőségcélok mindig meghatározásra kerüljenek, • intézményi önértékelést és arra épített fejlesztést végez, • gondoskodik a működéshez és a folyamatos fejlesztéshez szükséges erőforrásokról. Továbbá folyamatosan javítja a minőségirányítási rendszer, az intézmény működését. 5.2
Partnerközpontúság
A partnereink, a szolgáltatásainkban érdekeltek, illetve a belső partnerek igényeinek minél magasabb szintű megismerése és kielégítése érdekében az intézmény a Partnerközpontú Működés Modell működtetése folyamán nyert információkat felhasználja a szolgáltatásunk minőségének, illetve minőségirányítási rendszer javítására. 5.3
A minőségpolitika, mint a vezetőség eszköze
Partnereink érdekében fogalmazza meg, és újítja meg vezetőségünk szolgáltatásaink jellemző fókuszait, és gondoskodik, hogy a pedagógus és nem pedagógus munkatársak munkáját meghatározzák ezek a fókuszok. (Lásd: Küldetés, jövőkép, minőségpolitika és az megvalósító stratégia - 3. fejezet) A célokat szolgáló stratégia keretében meghatározzuk minőségpolitikai és minőségi céljainkat, deklaráltuk ezek iránti elkötelezettségünket. A vezetőség rendszeres belső képzéssel, illetve pedagógus továbbképzésekkel gondoskodik arról, hogy ezeket a szervezet minden szintjén megismerjék, megértsék, és megvalósítsák. 5.4
5.4.1
Tervezés
Minőségcélok
A vezetés, a közoktatási törvény értelmében elkészítette Minőségirányítási programját (MIP), melynek keretében megfogalmazta célrendszerét, melyet ismertetett és elfogadtatott a pedagógus és nem pedagógus dolgozókkal. A minőségpolitikai céljaink megvalósítását szolgáló fejlesztési terveket figyelembe vesszük az éves munkatervünk készítésénél. A célok elérését szolgáló lépések megvalósítását a fejlesztési terv szerinti részhatáridőkben az arra kijelölt vezető ellenőrzi, ha szükséges, beavatkozik a fejlesztés folyamatába.
JÓZSEF A
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
Változat: 3. Lap: 26/93
A kisebb léptékű fejlesztési célokat, melyek elsősorban az elégedettségmérésre, illetve a reklamációkra támaszkodnak, illetve operatív és rövid határidejű feladatokat adnak, egyszerű akciók keretében valósítjuk meg. A minőségcélok átfogó kereséséhez felhasználjuk a Közoktatási Minőségfejlesztési Program Partnerközpontú Működés Modell működtetésében az önértékelésből, a partnerek elégedettségvizsgálatából nyert információkat. (Lásd 8.4 és 8.5 fejezetek!) Az kapcsolódó minőségcélok kiterjednek a nevelés-oktatással kapcsolatos minden lényeges funkcióra, és a nevelés-oktatás szervezésében érintett, valamennyi szervezeti egységre, illetve személyre. Gondoskodunk arról, hogy azok • az érintettek számára érthetőek, • az intézmény minőségpolitikájával összhangban legyenek, • igazodjanak az intézmény közoktatási, szakképzési és felnőttképzési, valamint szolgáltató tevékenységéhez, a jogszabályi és szakmai követelményekhez, a belső előírásokhoz, • mérhetőek, alkalmasak legyenek az objektív értékelésre, • megvalósításához az intézmény vezetése hozzárendelje az elvárt teljesítés határidejét, és sikerkritériumát, a végrehajtásért, az ellenőrzésért viselt felelősségeket, határidőket és erőforrásokat. Az adott tanévben a céljainkat az Éves munka tervezése (F541 jelű) folyamatszabályozás szerint valósítjuk meg. 5.4.2
Minőségirányítási rendszer tervezése
Intézményünk gondoskodik arról, hogy • a minőségirányítási rendszerünk tervezését az MIP 4.1. fejezetében megadott követelmények teljesítése és a minőségcélok elérése érdekében elvégezzük, • a minőségirányítási rendszerünk szabályozásai biztosítsák a működőképesség fenntartását arra az esetre is, ha a működésünkbe módosításokat tervezünk és vezetünk be. A minőségi célokhoz minden esetben hozzárendeljük az elvárt teljesítés határidejét és a végrehajtásért, felügyeletért, az igazoló ellenőrzésért való felelősségeket. A célok megfogalmazásánál rögzítjük az elfogadhatósági kritériumokat, illetve az igazolásukhoz szükséges feljegyzésigényt. Gondoskodunk arról, hogy a minőség megvalósulását, illetve a kockázatok kizárását minőségirányítási folyamatszabályozások vagy utasítások által szabályozzuk, figyelembe véve a szükséges eszköz, forrás- és szaktudásigényt. 5.5
5.5.1
Az eredményes működés kereteinek biztosítása az intézményben
Felelősségi körök és hatáskörök
Az intézmény működéséért annak teljes munkatársi köre felelős. E felelősség megosztását a Humán erőforrás gazdálkodás (F21) folyamatszabályozás, illetve az SZMSZ kapcsolódó fejezetei írják le. A minőségirányítási rendszer kiépítéséért, bevezetéséért és felügyeletéért, valamint a vezetés részére szóló, a működőképességére vonatkozó jelentésekért közvetlenül a minőségirányítási vezető a felelős. A beszámolók alapján az intézmény vezetőjének, ha az eredményes működés megköveteli, be kell avatkoznia. Az egyes szakterületek vezetői felelősek az irányításuk alá tartozó szervezeti egység szabályozásáért, a tevékenységek összehangolásáért, a jogosultságok és az illetékességek meghatározásáért.
JÓZSEF A
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
Változat: 3. Lap: 27/93
Minden dolgozó munkaköri leírással rendelkezik. A minőségirányítási vezetőnek, az igazgatónak és az egyes tevékenységek felelőseinek (vezetőség tagjai) hibák megtapasztalása esetén joguk és kötelességük beavatkozni az intézmény működésének folyamataiba. 5.5.2
A minőségirányítási vezető
Az intézmény irányítási rendszerének működtetéséért elsődlegese a minőségirányítási vezető felel, aki az igazgató közvetlen alárendeltségébe tarozik, és e területen minden más szervezeti egységtől független. Felelős a rendszer működőképességéért, valamennyi területen a folyamatszabályozások kidolgozásáért, bevezetéséért, a rendszer felügyeletéért, kiértékeléséért, az önértékelések megszervezéséért és levezényléséért, a helyesbítő és megelőző tevékenységekért, s ezen keresztül az intézmény minőségirányítási tevékenységének folyamatos javításáért. Feladata, hogy biztosítsa a minőségpolitikában megfogalmazottak megvalósulását, megakadályozza a nem megfelelő nevelő-oktató szolgáltatás előfordulását, szükség esetén beavatkozzon a folyamatokba. A minőségirányítási vezető tervezi, koordinálja, felügyeli a rendszerre vonatkozó intézkedéseket. Karbantartja és aktualizálja a minőségirányítási rendszert. Folyamatosan beszámol a vezetésnek a minőségirányítási rendszer működésének eredményességéről. Feladata ellátásához a minőségirányítási vezető rendelkezik minden szükséges jogosultsággal, felhatalmazással, és ismerettel. A feladattal való megbízását a Humán erőforrás gazdálkodás (F21) folyamatszabályozás szerint kell végezni. 5.5.3
Szervezet
Az Intézmény hatékony működtetéséhez megfelelő létszámú, jól felkészült, jól szervezett, a partneri igények kielégítésére rugalmasan alkalmazkodni képes munkatársat kell biztosítania a vezetőségnek. A munkatársak ismereteinek folyamatos korszerűsítése a minőségirányítási célok elérésének meghatározó eszköze. A szolgáltatásainkhoz szükséges alapvető szakmai kompetenciákat a Humán erőforrás gazdálkodás (F21) folyamatszabályozás szerint kell biztosítani. A tantestületen belül kiemelt feladatot látnak el a szolgáltatásaink fejlesztésében a következőre állandó teamek: • Mérés-értékelés • Minőségfejlesztés, partneri mérésekre vonatkozó mérőeszközök fejlesztése 5.5.4
Kommunikáció
Az intézmény szolgáltató tevékenységének megszervezéséhez, megvalósításához és fejlesztéséhez kiemelt fontosságú feltételként szolgál a szervezeten belüli és kívüli kommunikáció. A belső információcserét, kapcsolattartást és kommunikációt az SZMSZ szabályozza. Az intézményi kommunikáció alapvető kerete, hogy az igazgató nyilvánossá teszi a munkatársak számára a teles intézményi szabályozó dokumentációt a tanáriban elhelyezett számítógépen, illetve az iskola belső hálózatán. Ugyanakkor külső partnereink számára elérhetővé tesszük minőségirányítási programunkat az intézményünk saját honlapján. Kiemelten biztosítjuk hozzáférésüket minőségpolitikánkhoz, azon belül céljainkhoz.
JÓZSEF A 5.6
5.6.1
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
Változat: 3. Lap: 28/93
A stratégiai tervezés
Az intézmény működésének, helyzetének értékelése
Az intézmény vezetősége az éves munkatervben rögzített időpontban végzi az intézmény önértékelését a Comenius 2000 irányított önértékelési modell szerinti, az Önértékelés (F841) folyamatszabályozás írja le. Ezzel biztosítjuk erősségeink, illetve fejlesztendő területeink feltárását. Az önértékelés a minőségirányítási rendszerre vonatkozóan is megállapításokat tesz, melyek a rendszer fejlesztésének alapját jelentik. Az önértékelés kitér a fejlesztési lehetőségekre és a minőségirányítási rendszerben megvalósítandó változtatások szükségességére, beleértve a minőségpolitikát és a minőségcélokat is. 5.6.2
Stratégiai tervezés
Az önértékelés mellett, vizsgálja a vezetőség a környezetünk jellemzőit is, SWOT elemzés keretében. Erre alapozva vizsgáljuk felül jövőképünket, illetve a környezet adta lehetőségek kihasználását, az onnan jelentkező veszélyek kivédésének módját. Erre építjük célrendszerünket és annak megvalósítását a Stratégiai tervezés (F561 jelű) folyamatszabályozás szerint. A stratégiai tervezés keretében • Vizsgáljuk felül és módosítjuk küldetésünket (átfogó adottságbeli változások esetén), jövőképünket (alapvető környezeti változások esetén), minőségpolitikánkat. • A céljaink lebontásával, a megvalósításuk biztosítását, jelentő projekteket tervezzük, fejlesztés, vagy intézkedési tervek formájában. • A környezeti és belső változásokra válaszként stratégiai tervezésünket megújítjuk. • Az intézményfejlesztési terveinket összehangoljuk a minőségpolitikával és a stratégiai célrendszerrel. 5.7
Az iskolai munka éves tervezése
Az adott tanév nevelő-oktató- képző munkájának, szolgáltatásaink megvalósításának alapja egy tanévre annak megtervezése az Éves munka tervezése (F541 jelű) folyamatszabályozás szerint. A folyamata fő elemei: • A fenntartóval való egyeztetés • A tantárgyfelosztás elkészítése az óratervi órákra • Tantárgyfelosztás jóváhagyása • Az Éves munkaterv készítése • Az Órarend elkészítés • Munkaközösségi munkaterv készítése • Az egyes pedagógus éves munkájának megtervezése A lépések részletes szabályait az F541 jelű folyamatszabályozás írja le. 5.8
A vezetői ellenőrzés
Az intézmény vezetősége az éves Ellenőrzési terv szerint végzi ellenőrző munkáját, mely kiterjed a stratégia megvalósításának folyamatára, a pedagógiai és nem pedagógiai tevékenységek rendszeres ellenőrzésére. Az ellenőrzés az egyik alapja a teljesítményértékelésnek. (Lásd Vezetők és pedagógusok teljesítményértékelése (Vezetők és pedagógusok teljesítményértékelési rendje - E6212).
JÓZSEF A 6
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
Változat: 3. Lap: 29/93
AZ ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ GAZDÁLKODÁS
6.1
Az erőforrásokkal való gazdálkodásról általában
A vezetés folyamatosan vizsgálja az intézmény feladatainak eredményes végrehajtásához szükséges erőforrások meglétét, rendelkezik tematikus erőforrás-fejlesztési tervvel. Ennek megvalósításához felhasználja a pályázati projektciklus-menedzsment eszközeit is. Az önértékelések alkalmával értékeli az erőforrás-fejlesztési célok megvalósulását. 6.2
Emberi erőforrásokkal való gazdálkodás
Az emberi erőforrásokról való gondoskodást a Humán erőforrás biztosítása (F621 jelű) folyamatszabályozás szabályozza. Ezen belül a pedagógusok teljesítményének értékelésére a közoktatási törvény értelmében kidolgoztuk és alkalmazzuk a Vezetők és pedagógusok teljesítményértékelési rendjét (E6212), mely az IMIP 9.4. mellékletében található. 6.2.1
Munkatársak felvétele
A vonatkozó jogszabályok figyelembevételével a munkaköri leírásokban meghatároztuk, hogy mely munkakör betöltéséhez milyen iskolai végzettséggel és/vagy gyakorlati tapasztalattal, esetleg minősítéssel kell rendelkeznie a dolgozónak (Humánerőforrás biztosítása – F621 folyamatszabályozás). Ezt abban az esetben is alapul vesszük, ha nálunk nem főállású dolgozót alkalmazzuk szolgáltatásunk megvalósítására, pl. helyettesítőként, szerződéses viszonyban. (Lásd Beszerzés – F741 folyamatszabályozás). Az új dolgozó kiválasztását az igazgató – az igazgatóhelyettes, illetve a munkaközösség-vezető véleményének kikérésével – végzi pályázat és elbeszélgetés alapján. 6.2.2
Új munkatársak mentorálása
A kiválasztott új dolgozó betanításáról is gondoskodunk. Az újonnan belépő pedagógusok mentorálását és értékelését a 211/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet értelmében a Gyakornoki szabályzat (E6213) írja le. Amennyiben nem vonatkozik rá a jogszabály, akkor is mentor biztosítja a beilleszkedését. (A nem pályakezdők beilleszkedésének támogatása a munkaközösség-vezető feladata.) Az új munkatársakat munkába lépésüket megelőzően minőségirányítási és munkavédelmi oktatásban részesítjük. Ekkor kapnak részletes tájékoztatást az intézmény feladatairól, a működésünk, minőségirányítási rendszerünk alapelveiről és összefüggéseiről. A teljes dolgozói kör rendszeres szakmai és minőségügyi képzésben részesül, melynek célja a legkorszerűbb szakmai és ismeretek birtoklása, alapja pedig a képzési terv. A képzési terv kialakításában meghatározó szerepe van a minőségpolitikai, illetve a minőségcéloknak, továbbá az ezekből levezetett fejlesztési projektek személyre szabott feladatainak, akár az aktuális minőségcélok megismertetésének. A pedagógus és nem pedagógus munkatársak felvételét és továbbképzését részletesen a Humánerőforrás biztosítása (F621) folyamatszabályozás, illetve a kapcsolódó szabályzatok írják le. 6.2.3
A munkatársak ellenőrzése, értékelése, minősítése
Minden, a szolgáltatásainkban közvetlenül résztvevő munkatársunkat, elsősorban a pedagógusokat, a tevékenységükkel kapcsolatosan értékelnek a szolgáltatásainkban közvetlenül érdekeltek (tanulók, szülők, pedagógusok). A kapcsolódó adatgyűjtést a Partnerek elégedettség - és igényfelmérése
JÓZSEF A
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
Változat: 3. Lap: 30/93
(F723) folyamatszabályozás írja le, az értékelést évente egy alkalommal átfogóan a Humán erőforrás biztosítása (F621) folyamatszabályozás, illetve Vezetők és pedagógusok teljesítményértékelési rendje (E6212) alapján végezzük. A pedagógusok esetében, az értékeléshez és a minősítéshez rendszeresen vizsgálni kell a következő területeket: • A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek • A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka • A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség • A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat • A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet • A végrehajtási rendelet által meghatározott egyéb szempontok A vezetők esetében rendszeresen vizsgálni kell a fentieken kívül a következő területeket is: • A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkájának színvonala • A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkavégzésének szervezése, melynek keretében a vezető biztosítja-e 6.2.4
A továbbképzés és dokumentálása
A teljesítmények értékelésének egyik konzekvenciája, illetve az intézmény aktuális stratégiájának következménye, hogy a vezető lehetőséget biztosít a gyengeségek kiküszöbölésére a továbbképzési rendszer keretében. Ennek kereteit a Humánerőforrás biztosítása (F621) folyamatszabályozás írja le. Az emberi erőforrásokkal való gazdálkodás, annak fejlesztése érdekében a képzésekről és értékelésükről feljegyzéseket készítünk. Ez az alapja a témakörben áttekintést biztosító Emberi erőforrás térképünknek, mely tartalmazza az adott munkatárs alapvégzettségeit, továbbképzésének adatait és a tapasztalataira, referenciáira vonatkozó adatokat, valamint speciális kompetenciáit (pl. sikerrel alkalmazott pedagógia módszerek). 6.3
Infrastruktúra
Az intézmény rendelkezik a 11/1994. (VI. 8.) OM rendelet 7. számú mellékletében meghatározott, kötelező (minimális) eszközökkel és felszerelésekkel, illetve a szolgáltatásainkhoz szükséges infrastrukturális feltételekkel, amit az előírt területeken a rendszeres szakhatósági vizsgálatok jegyzőkönyvei is igazolnak. A gyors, megbízható, kielégítő színvonalú szolgáltatás biztosítása érdekében rendszeresen karbantartjuk az intézmény épületét, belső számítógépes hálózatát, annak perifériáit és minden más kommunikációs és információs eszközét, hogy azok műszakilag és gazdaságossági szempontból is megfelelőek, üzemképesek legyenek. Ezt a tevékenységet a Megfelelő munkakörnyezet biztosítása (F641) folyamatszabályozás írja le. Az intézményi fejlesztési célok meghatározásánál alapvető feladatnak tekintjük a működőképesség fenntartását és a partneri elégedettségre fontos hatást gyakoroló infrastrukturális feltételek folyamatos javítását. 6.3.1
Információs rendszer és biztonság
Munkatársainknak biztosítjuk a szolgáltatásaink megvalósításához szükséges adatokat és információkat, illetve biztosítjuk számukra a tevékenységük kifogástalan végrehajtásához szükséges érvényes dokumentumok rendelkezésre állását. A szabályozó dokumentumokhoz való hozzáférést az MIP
JÓZSEF A
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
Változat: 3. Lap: 31/93
4.2.3. fejezetében szabályoztuk, míg az információ szervezeten belüli áramlást az MIP 5.5.3. fejezete szerinti kapcsolattartási formák biztosítják. Az intézmény működtetésével kapcsolatos jogi követelmények folyamatosan aktualizált változatát minden érintett munkatársunk számára elérhetővé tesszük a tanáriban elhelyezett számítógépen. Az információs rendszer jó minőségét az adatok, információk továbbítását, rendszerezését, kiértékelését, tárolását hatékony számítógépes informatikai háttér támogatja. Az adatokhoz való hozzáférést és az adatvédelmet a Dokumentumok kezelése (F421) folyamatszabályozásban leírtak szerint biztosítjuk. 6.4
A nevelő-oktató munka megfelelő környezete
A munkakörnyezet kialakításánál meghatározóak a jogszabályban előírt, illetve a hatóság által megkövetelt feltételek. Ezen belül kiemelt hangsúlyt fektetünk a megfelelő, illetve a hatóságilag előírt higiéniai, egészségvédelmi és biztonságtechnikai feltételek teljesítésére. A biztonságos munkavégzést a Tűzvédelmi és Munkavédelmi szabályzatokban előírtak betartása segíti elő. A munkahelyi kockázatértékelés elkészítéséhez az intézmény külső szakértőt vesz igénybe, és folyamatosan a lehető legalacsonyabb szinten tartjuk a kockázati értéket. Ha rendellenességet, veszélyforrást észlel, azonnal jeleznie kell az igazgatónak, aki dönt annak elhárításáról. A minőség magában foglalja a munkakultúra minőségét is. Ennek részletes szabályozását a Megfelelő munkakörnyezet biztosítása (F641) folyamatszabályozás írja le. 7
7.1
NEVELŐ-OKTATÓ TEVÉKENYSÉG MEGVALÓSÍTÁSA
A szolgáltatás megtervezése
Intézményünkben, minőségirányítási rendszerünk többi folyamatával összhangban, megterveztük és kialakítottuk azokat a folyamatokat, amelyek szolgáltatásaink megvalósításához szükségesek (lásd még MIP 4.1 fejezet). A szolgáltatás folyamatainak tervezése során meghatároztuk: • az egyes szolgáltatásainkra vonatkozó minőségpolitikai- és minőségcélokat, valamint a követelményeket (Lásd a Pedagógiai program szakmai részét!), • a folyamatok és a dokumentumok kialakítását, valamint a hozzájuk szükséges konkrét erőforrásokat (Lásd a Nevelés-oktatás megvalósítása - F751, Tanulók mérése, értékelése F755 folyamatszabályozásokban), • a szolgáltatásainkkal kapcsolatos szükséges igazolási, figyelemmel kísérési, ellenőrzési és vizsgálati tevékenységeket, valamint a szolgáltatás megfelelőségi kritériumait (Lásd a Nevelés-oktatás megvalósítása - F751, Tanulók mérése, értékelése - F755 folyamatszabályozásokban és a Pedagógiai program szakmai részében!), • azokat a feljegyzéseket, amelyek szükségesek annak bizonyításához, hogy a szolgáltatásaink folyamatai és az ezek megvalósítása kielégítik a követelményeket (lásd még MIP 4.2.4 fejezet és a fenti folyamatszabályozások). A minőségirányítási rendszer folyamatait minőségirányítási folyamatszabályozások (folyamatszabályozások) által szabályoztuk. A folyamatok közötti sorrendiséget és kölcsönhatásokat a folyamatszabályozások kölcsönös hivatkozásai biztosítják. A folyamatok elsődleges kapcsolatrendszere az MIP mellékletében (9.2 fejezet) található. A folyamatok működésének, a fő és a kiszolgáló folyamatok kapcsolatainak ellenőrzését és a továbbfejlesztési lehetőségek feltárását az MIP 8. fejezetében ismertetett intézkedésekkel támogatjuk.
JÓZSEF A
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
Változat: 3. Lap: 32/93
A szabályozási, dokumentációs és képzési rendszerünk segítségével gondoskodunk e folyamatok megfelelő működéséről, hatékonyságáról és eredményességéről, amit feljegyzésrendszerünk igazol (Lásd MIP 4.2.4 fejezet!).
7.2
7.2.1
A partnerekkel kapcsolatos folyamatok
A szolgáltatásra vonatkozó követelmények meghatározása
A partneri igények és elvárások azonosítása érdekében az intézmény vezetése megfelelő kommunikációs csatornákat (lásd MIP5.5.3 fejezet) tart fenn. Igényeinek és elégedettségük pontos azonosítására rendszeres, a Partnerek elégedettség - és igényfelmérése (F723) folyamatszabályozásban szabályozott vizsgálatokat folytatunk. A felmérések kiértékelését a minőségirányítási vezető végzi, feljegyzésben igazolt módon. A szolgáltatásaink megtervezése és fejlesztése során a közvetlen partnerek (tanulók, szülők, pedagógusok, fenntartó önkormányzat stb.) igényeit, elvárásait figyelembe vesszük. A külső és belső továbbképzések (lásd MIP 6.2.2 fejezete), intézményi fejlesztések révén biztosítjuk, hogy munkatársaink a legkorszerűbb szakmai ismeretekkel rendelkezzenek, és képesek legyenek azokat a követelményeket is figyelembe venni, amelyek az adott szakterület tudományos álláspontjának érvényesítése érdekében, illetve a központi oktatásirányítás minőségpolitikájának megvalósításaként figyelembe kell venniük szolgáltatásainknál. A szolgáltatásainkkal kapcsolatos jogszabályokban szereplő követelmények ismeretét folyamatosan biztosítjuk (Lásd Dokumentumok kezelése - F421 folyamatszabályozás), illetve figyelembe vesszük azok megtervezésénél, megvalósításánál. 7.2.2
A szolgáltatásainkra vonatkozó követelmények átvizsgálása
A finanszírozó által megfogalmazott követelményeket jogszabályok (törvények, rendeletek), a fenntartói minőségirányítási program (ÖMIP), illetve hatósági előírások rögzítik. A többi partnerünk igényeinek pontos azonosítására rendszeres elégedettségi vizsgálatokat folytatunk (Igény- és elégedettség mérése (F721). A nevelő-oktató szolgáltatásainkról partnereinket azok meghirdetésével, vagy partnereink megkeresése esetén (pl. nyílt nap) tájékoztatjuk. Minden esetben vizsgáljuk a meghirdetésre kerülő szolgáltatásokra vonatkozó feltételek meglétét. Ezt elvégezzük, még mielőtt az intézmény kötelezettséget vállalna ezekre. Biztosítjuk, hogy intézményünk képes legyen a követelmények teljesítésére a szakmaiságot és a kapacitást tekintve. Az átvizsgálás folyamatát a Nevelés-oktatás megszervezése, megvalósítása (F751) folyamatszabályozás szabályozza. Az átvizsgálás eredményeiről és az ebből következő tevékenységekről készült feljegyzéseket megőrizzük (lásd MIP 4.2.4 fejezet). A partnereinkkel való kommunikáció (MIP 7.2.3) biztosítja, hogy egyértelműen tisztázásra, és a partnerek által elfogadásra kerüljön a követelmények teljesíthetősége. Kínálatunk módosítása előtt minden esetben felülvizsgáljuk, hogy adottságaink a tervezett módosításoknak megfelelnek-e. 7.2.3
Kapcsolat a partnerekkel
Az intézmény a partnereivel való kommunikációja során biztosítja az őket érintő, bármilyen információ teljes bizalommal történő kezelését. Biztosítjuk ugyanakkor, hogy teljes körű információjuk legyen az intézményünkben folyó tevékenységekről. Ezért elérhetővé tesszük számukra hirdetőtáblánkon, illetve az intézmény honlapján intézményünk ismertető anyagait, a szolgáltatás folyamán szükséges információkat, közérdekű tájékoztatókat.
JÓZSEF A
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
Változat: 3. Lap: 33/93
Intézményünk jövője a szolgáltatásaink iránti igények pontos megismerésén alapul. Az információk gyűjtése a következőket foglalja magába: • jogszabályok és a vonatkozó nemzeti és nemzetközi irányelvek figyelemmel követése, • állandó kutatás a változó partneri igények kihatásának vizsgálatára (Partnerek elégedettség – és igényfelmérése, F723 jelű folyamatszabályozás). • a korszerű szakmai, pedagógiai, tudományos és technikai színvonal megismerése (konferenciákon, tudományos ismertetőkön, kiállításokon stb.). A partnerekkel való kapcsolattartás terén nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy elvárásaik a lehetőségekhez mérten maradéktalanul teljesüljenek, és a nekik szánt információk egyértelműek legyenek. A panaszok rögzítését, hatékony kezelését a Partnerek elégedettség – és igényfelmérése (F723) folyamatszabályozás végrehajtása szabályozza. 7.3
Tervezés és fejlesztés
Az iskola tanévének tervezését az Éves munka tervezése (F541 jelű) folyamatszabályozás írja le, mely szerint a közvetlen pedagógia munkára vonatkozóan meghatározza, hogy az egyes szaktanár hogyan tervezi meg, hogy az adott tanévben, az adott osztályban, az adott tantárgyat milyen ütemezésben, milyen módszerekkel tanítja. A pedagógus ehhez a folyamatszabályozás szerint tanmenetet, indokolt esetben óravázlatot készít. Az illetékes vezetőnek meg kell győződnie szeptember 30-ig, hogy a szaktanár tervező munkája megfelelő-e, kellő megalapozottsággal biztosítja-e a minőségpolitikai, illetve minőségcélok elérését. A terv megvalósítását értékelnie kell az óralátogatások, illetve a pedagógus teljesítményének értékelése alkalmával. (Humán erőforrás biztosítása (F621 jelű) folyamatszabályozás, illetve Vezetők és pedagógusok teljesítményértékelési rendje (E6212).) 7.4
Tankönyvek és a nevelés-oktatás egyéb feltételeinek beszerzés
Az intézmény szakmai tevékenységében fontos szerepet játszanak azok a munkatársak, akik nem tartoznak a szervezet alkalmazottai közé, de munkájuk jelentősen hozzájárul a feladataink végrehajtásának eredményességéhez, ezáltal a partnereink elégedettségéhez. Az ő kiválasztásuk, támogatásuk, nyomon követésük és értékelésük folyamatát a Humán erőforrás biztosítása (F621 jelű) folyamatszabályozás szabályozza. Az intézmény gazdaságos működtetése, fenntartása, és a napi munkát, az intézményben megjelenő partnereink véleményét, közérzetét befolyásoló, megfelelő infrastrukturális feltételek biztosítása megkívánja, hogy nagy figyelmet fordítsunk a technikai szolgáltatást nyújtó beszállítók, alvállalkozók teljesítésére is. A beszerzés folyamatát a Beszerzés a nevelés-oktatás feltételeinek biztosításához (F741) folyamatszabályozás szabályozza, mely elsődlegesen kitér a tankönyvek beszerzésének folyamatára. (Ennek szakmai, tartalmi szempontjait a Pedagógiai program helyi tantervének 2. fejezete tartalmazza.) 7.5
7.5.1
Nevelő-oktató szolgáltatásunk megvalósítása
A szolgáltatásunk megvalósításának szabályozása
Nevelésünk-oktatásunk, szolgáltatásaink végrehajtását szabályozott feltételek között tervezzük és végezzük. E feltételek a következők:
JÓZSEF A
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
Változat: 3. Lap: 34/93
• A szolgáltatásunk jellemzőit leíró dokumentáció és információ az MIP 7.2 és az MIP 7.3. fejezetei szerint biztosított. Gondoskodunk róla, hogy a szolgáltatásba bevont munkatársak számára nyilvánvalóvá váljanak a partneri, valamint a jogi szabályozásban szereplő, illetve a minőségirányítási rendszer működtetésével kapcsolatos követelmények. • Az IMIP 6.2.2. fejezetében ismertetettek szerint a szolgáltatás teljesítésében résztvevő munkatársaknak rendelkezésére állnak a szükséges információk, dokumentumok és adatok. • A megfelelő infrastrukturális erőforrásokat az MIP 6.3. fejezete szerint biztosítjuk. • A szolgáltatási folyamat szabályozását az alábbi folyamatszabályozások biztosítják: Partnerek elégedettség - és igényfelmérése (F723), Nevelés-oktatás megvalósítása (F751), Tanulók mérése, értékelése (F755). A folyamatszabályozások rögzítik a folyamatok résztevékenységeit, az azokban viselt felelősségeket és a megvalósítás megfelelő voltának kritériumait. A középiskolai beiskolázás a központi felvételi rendszeren, keresztül történik. Tudatában vagyunk annak, hogy a megfelelően végrehajtott eredményes és hatékony folyamatok biztosítják intézményünk partnereink hosszú távú elégedettségét. • Az MIP 7.6. fejezete szerint meghatározzuk a feladatok végrehajtásához szükséges vizsgálati eszközök (tesztlapok, dolgozatok, mérőlapok) körét. Figyelemmel kísérjük, hogy az eszközöket a szolgáltatási folyamatban rendeltetésszerűen, illetve szakszerűen alkalmazzák-e. 7.5.2
Azonosítás és nyomon-követés
Tevékenységünket úgy valósítjuk meg, hogy lehetővé tesszük az intézményben végbemenő folyamatok, tevékenységek valamennyi szakaszában a szolgáltatások egyértelmű azonosítását és a vonatkozó dokumentumokhoz való hozzárendelését. E dokumentumokat az irattárban tároljuk. Ezzel lehetővé válik annak azonosítása és igazolása, hogy a jogszabályok követelményei és a minőségirányítási előírások maradéktalanul teljesülnek, illetve nyomon követhetővé válik mind az intézmény, mind az egyes pedagógus munkája. Az intézményben végzett tanulók későbbi, középiskolai teljesítményét az országos kompetenciamérés adatbázisából (KIR rendszer) a tanulói azonosító segítségével lehet legyűjteni, majd értékelni. (Lásd Tanulók mérése, értékelése (F755 jelű) folyamatszabályozás.) 7.5.3
A partnereink tulajdonának védelme
A partnereink tudomásunkra hozott személyes, illetve szervezeti adatait, szellemi termékét a jogi szabályozás és a létrejött szerződés értelmében kezeljük, illetéktelennek át nem adjuk. A tulajdonukat képező dokumentumokat, azok állagát megőrizzük, jól azonosítható módon kezeljük. A szolgáltatásainkat igénybe vevő partnerek személyes tulajdonának biztonságáért a lehetőségeink szerint mindent megteszünk, biztonságos intézményt működtetünk. Ahol ebben korlátozottak a lehetőségeink, arra felhívjuk a figyelmüket. (Pl. a ruházat, egyéb vagyontárgyak biztonsága.) Amennyiben a tanulók, vagy szolgáltatásaink más megrendelőinek tulajdona az intézményünkben elvész, megsérül, vagy illetéktelenhez kerül a velük kapcsolatos információ, azt írásban, azonnal közöljük velük. Az erről szóló feljegyzést megőrizzük. 7.6
Mérőeszközök és alkalmazásuk
Az intézmény meghatározta, hogy szolgáltatása megfelelő végrehajtásához, illetve annak igazolására, milyen méréseket és megfigyeléseket kell végeznie, illetve milyen mérő eszközöket kell alkalmaznia.
JÓZSEF A
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
Változat: 3. Lap: 35/93
Azokban az esetekben, amikor léteznek a megfelelő szolgáltatás megvalósításához szükséges kérdéssorok, feladatlapok, kérdőívek, azokat használjuk, amennyiben nem, kidolgozzuk azokat, illetve alkalmazásuk rendszerét. Az eszközök kiválasztása az előrelátható alkalmazási, környezeti feltételek figyelembevételével, az aktuális tudományos színvonal és az általános szakmai gyakorlatra alapozva, a teamekben történik. Csak megfelelően azonosított, jelölt eszközöket használunk. Az eszközöket alkalmazó pedagógus gondoskodik arról, hogy minden esetben szakmailag elfogadott, felülvizsgált, ellenőrzött eszközt alkalmazzon. 8
AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK ELLENŐRZÉSE, MÉRÉSE, ÉRTÉKELÉSE ÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE
Az intézmény létrehozta, és működteti folyamatai paramétereinek, indikátorainak és a partneri elégedettség mérésére és elemzésére szolgáló rendszerét, amellyel biztosítja a PDCA-ciklus értékelési (C) és beavatkozási (A) pontjának intézményi szintű megvalósítását. A mérés, értékelés és az azt követő fejlesztés az intézményi folyamatok szintjén is, tervezetten és szisztematikusan megtörténik. 8.1
Ellenőrzés
Az intézményben folyó munkát az Ellenőrzési terv szerint kell végezniük a vezetőség illetékes tagjainak. Az ellenőrzés különös részét képezi a pedagógiai munka tevézésének, megvalósításának, értékelésének és fejlesztésének ellenőrzése, melyet figyelembe kell a vezetők és pedagógusok teljesítményének értékelésekor. (Lásd Humán erőforrás biztosítása (F621) folyamatszabályozás, illetve Vezetők és pedagógusok teljesítményértékelési rendje (E6212).) 8.2
8.2.1
Mérés
Tanulók, tanítás eredményességének mérése
A központi mérések esetén az azokhoz mellékelt utasításokat tekintjük irányadónak. Egyébként iskolánkban a tanulói mérést a Tanulók mérése, értékelése (F755 jelű) folyamatszabályozás szerint végezzük. A mérések tartalmi jellemzőit a Pedagógiai program, illetve a tantárgyi programok szabályozzák. Mind a központi méréseket, mind az iskola mérési rendszerében, valamint az adott tantárgy tanmenetben rögzített mérését elsősorban diagnózisra kell használnia a pedagógusnak. Természetesen e mérések között kell megterveznie, hogy melyik mérések alkalmasak a tanulók értékelésére. 8.2.2
A partnerek elégedettsége
Az intézmény szolgáltatásának minőségét a partneri elégedettség, és a reklamációk jelzik. Megrendelőink, partnereink véleményét rendszeresen kikérjük, gyűjtjük és értékeljük a szolgáltatás színvonalának emelése érdekében. Az esetleges reklamációkat kivizsgáljuk, azok kapcsán helyesbítő, illetve megelőző tevékenységeket végzünk. Ezt a folyamatot a Partnerek elégedettség - és igényfelmérése (F723) folyamatszabályozás szabályozza.
JÓZSEF A 8.3
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
Változat: 3. Lap: 36/93
A nem megfelelő szolgáltatás, reklamáció és panaszok kezelése
A nem megfelelő szolgáltatásaink (pl. elmaradt órák, eltérő tartalmú órák, téves informálása a tanulónak, szülőnek stb.) azonosításáról és korrekciójáról gondoskodni kell, attól függetlenül, hogy ez a tanuló, szülő vagy más partner tudomására jutott-e. Az esetleges reklamációkat ki kell vizsgálni, azok kapcsán helyesbítő (a konkrét esetre vonatkozó), illetve megelőző (analógiák figyelembe vételével kiterjesztett védekezés) tevékenységeket kell végeznünk. A folyamat fő lépései: • A probléma azonosítása (pl. vezetői ellenőrzésből, reklamációból) • A probléma okainak meghatározása • A megoldás tervezése és kivitelezése • A megvalósított megoldás eredményességének ellenőrzése • Beavatkozás, korrekció nem kielégítő eredmény esetén • Visszacsatolás a problémát felvető(k)höz A nem megfelelő szolgáltatás, reklamáció és panaszok kezelését, az ehhez tartozó felelősségi és hatásköröket a Nem megfelelő szolgáltatás kezelése (F831) folyamatszabályozás adja meg. Az eltérésekről és a megtett intézkedésekről készült feljegyzéseket meg kell őrizni. 8.4
Önértékelés
Meghatároztuk, gyűjtjük és elemezzük azokat az adatokat, amelyek alkalmasak az intézmény megfelelő működésének és eredményességének igazolására, illetve annak értékelésére, hogy hogyan lehetséges az intézmény működésének folyamatos fejlesztése. (3/2002. OM rendelet) Teljes körű önértékelést végzünk (IMIP 5.6) az adottságainkra és eredményeinkre épülő Intézményi önértékelés (F841) folyamatszabályozás szerint, a vezetői ciklus lejárta előtt egy évvel, az új ciklus második évét, illetve negyedik évét követően. Az önértékelés alapját képezi a Comenius 2000 modell szempontrendszere, és a hozzájuk rendelkezésre álló Bevezetési útmutató. Az önértékelést egy ezzel megbízott team végzi, melynek tagjait részben a vezetők, részben a pedagógusok közül kéri fel és bízza meg az igazgató. Eredményei az intézmény céljainak és minőségpolitikájának felülvizsgálatára, illetve működésének megítélésére szolgálnak. Alapját képezik a vezetőség által kiadott intézkedési terveknek. Az önértékelés kiterjed, az intézmény adottságait illetően • a vezetésre, • az intézmény stratégiájának meghatározására és megvalósítására, • az emberi erőforrások menedzselésére, • a partnerkapcsolatokra és a partneri igények figyelembevételének módjára, • az intézmény működését jelentő folyamatokra. Az eredmények vonatkozásában vizsgáljuk: • a nevelés-oktatásban részt vevők véleményét, az intézmény szolgáltatásairól, • az intézmény alkalmazottainak véleményét az intézményről, • az intézmény szakmai és civil közéletben kifejtett tevékenységéről, • az intézmény nevelés-oktatási tevékenységének kulcsfontosságú eredményeit, illetve mutatóit. Az intézményi önértékelés tartalmazza a pedagógusok teljesítményértékelési eredményeinek statisztikáját is.2 További kulcsfontosságú eredménynek tekintjük, és évente gyűjtjük önértékelésünkhöz 2
Az ÖMIP 11.4 alapján!
JÓZSEF A
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
Változat: 3. Lap: 37/93
az országos kompetenciamérés statisztikáit is. (Tanulók mérése, értékelése (F755 jelű) folyamatszabályozás) 8.5
Folyamatos fejlesztés
Az intézményünkben folyó minőségfejlesztés célja annak garantálása, hogy a társadalmi és a helyi igényeknek megfelelő szolgáltatásokat nyújtunk. Ennek érdekében folyamatos, önértékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenységet folytatunk.3 Az önértékelés keretében azonosítottuk partnereinket, folyamatosan mérjük igényeiket, illetve elégedettségüket. Lásd a Partnerek elégedettség – és igényfelmérése (F723) és az Intézményi önértékelés (F841) folyamatszabályozásokat! A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése során vizsgálni kell, hogy az intézményi minőségpolitika és a minőségfejlesztési rendszer betöltötte-e a célját. 4 Vizsgálni és értékelni kell továbbá az intézmény eredményességét. Különös tekintettel a nevelési, illetve pedagógiai programban megfogalmazottak teljesülésére, az intézményi nevelési, tanítási és tanulásirányítási módszerek, az alkalmazott tankönyvek, taneszközök, fejlesztő eszközök beválását, a teljesítményértékelés gyakorlatát, a szülők, a tanulók elégedettségét. A mérések és a vizsgálatok eredményeinek elemzése alapján meghatározzuk szakmai céljainkat és szolgáltatásaink fejlesztését, amelyek megvalósításához intézkedési terveket készítünk. Az intézkedési tervek megvalósulását értékeljük, és azok eredményeit felhasználjuk működésének folyamatos fejlesztéséhez. A folyamatos fejlesztés a napi munkánk lényeges, szemléletbeli eleme: Nem a jót és a rosszat akarjuk megítélni, hanem a fejlesztés lehetőségét és indokoltságát keressük az erősségek mellett, a gyengeségeink azonosításával.
3 4
3/2002. OM rendelet 4. § (1) 3/2002. OM rendelet 5. §
JÓZSEF A
9
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
Változat: 3. Lap: 38/93
MELLÉKLETEK
9.1
Megfeleltetés a Közoktatási (1993. évi LXXIX.) törvénynek és a 3/2002. OM rendeletek nek, illetve a minőségirányítást érintő törvényi szabályozás
Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
11. 12. 13. 14.
1993. évi LXXIX. törvény paragrafusa 16. § (6) A közoktatási intézményben a munkáltatói jogok gyakorlása során figyelembe kell venni az intézményi minőségirányítási programban meghatározott szempontok és értékelési rend szerint kialakított teljesítményértékelést. 33. § (7) A többcélú intézményben egy … intézményi minőségirányítási programot … kell készíteni. 40. § (10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (továbbiakban: intézményi minőségirányítási program). Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában, a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia. 40. § (12) Az intézményi minőségirányítási programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában, a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. 54. § (1) A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel … az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási programjának működéséért. 57. § (1) A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik f) … az intézményi minőségirányítási program elfogadása; 85. § (7) A helyi önkormányzati intézményfenntartó elkészíti az önkormányzati közoktatási intézményrendszer működésének minőségirányítási programját …az önkormányzati közoktatási rendszer egészére határozza meg a fenntartó elvárásait az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait, a közoktatás rendszerének és a közoktatást érintő más ágazatok - gyermek- és ifjúságvédelem, szociálpolitika, munka -
MIP fejezet MIP 6.2. fejezet n. r. MIP 3. fejezet MIP 8.2 fejezet MIP 3 és 4. fejezetek MIP 4-8. fejezetei MIP 6.2. fejezet és E6212 MIP 8.4. fejezet és F841 MIP 3.5, 8.2.1, 8.4. fejezet MIP 1.7. fejezet és 9.2 melléklet
MIP 2.0, 5.5.4 fejezetek MIP 5.5.1 fejezet MIP 1.1.1 fejezet és 9.4 melléklet Különös tekintettel az MIP 3.3 és 3.4 fejezetek
JÓZSEF A Sorszám
15.
16. 17. 18.
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK 1993. évi LXXIX. törvény paragrafusa
erő-gazdálkodás, közművelődés, egészségügy - kapcsolatait, a fenntartói irányítás kere tében tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzések rendjét. Az intézményi minőségirányítási programnak összhangban kell állnia az önkormányzati minőségirányítá si programmal. 94. § (1) Az oktatásért felelős miniszter szabályozza… c) az ágazati minőségpolitikai feladatok ellátásának, az országos mérési feladatok szer vezésének, a teljesítmény értékelésének rendjét és elveit, a közoktatás minőségbiztosításával összefüggő tevékenységet, az intézményi szakmai minősítési eljárást, a szakmai mi nősítő testület létrehozását és működését, a minősítési eljárásban szakértőként való köz reműködés feltételeit, a minősítő testület által meghatározható szakmai kritériumokat, a szakmai minősítési eljárás során kiadható minősítést, a minősítéshez kapcsolódó költ ségvetési támogatási rendet, a szakmai minősítési eljárásért kérhető díj megállapításának rendjét, mértékét, a befizetésének szabályait, a befolyt összeg felhasználását; 94. § (3) A Kormány rendeletben szabályozza… l) … az intézményi minőségirányítási programban meghatározott szempontok és értéke lési rend alapján adható anyagi elismerés rendjét… 102. § (2) A fenntartó … f) jóváhagyja a közoktatási intézmény … minőségirányítási programját…; 103. § (1) A fenntartó …az intézményi minőségirányítási program jóváhagyását akkor tagadhatja meg, ha az jogszabályt sért. Az intézményi minőségirányítási program jóváhagyása megtagadható akkor is, ha a végrehajtásához szükséges feltételek nincsenek biztosítva, továbbá ha nincs összhangban az önkormányzati minőségirányítási programmal. …az intézményi minőségirányítási programot, illetve… módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a fenntartó harminc napon belül, helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetén - ha a döntést a képviselő-testület (közgyűlés) hozza - a harmincadik napot követő első képviselő-testületi (közgyűlési) ülésen nem nyilatkozik.
Változat: 3. Lap: 39/93
MIP fejezet
n. r.
n. r. n. r. n. r.
3/2002. OM rendelet 19.
20.
4. § (1) A közoktatási intézményekben folyó minőségfejlesztés célja annak garantálása, hogy a közoktatási intézmények a társadalmi és a helyi igényeknek megfelelő szolgáltatásokat nyújtsanak. A közoktatási intézmény ennek érdekében folyamatos, önértékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenységet folytat. Az önértékelés keretében a közoktatási intézmény azonosítja partnereit, folyamatosan méri azok igényeit, illetve elégedettségét. A mérések eredményeinek elemzése alapján meghatározza szakmai céljait és szolgáltatásainak fejlesztését, amelyek megvalósításához intézkedési terveket készít. Az intézkedési tervek megvalósulását értékeli, és azok eredményeit felhasználja működésének folyamatos fejlesztéséhez. 5. § A nevelési-oktatási intézménynek a minőségirányítási program végrehajtásának értékelése során vizsgálnia kell azt, hogy az intézményi minőségpolitika és a minőségfejlesztési rendszer betöltötte-e a célját. Vizsgálni és értékelni kell továbbá a nevelési-oktatási intézmény eredményességét, így különösen a nevelési, illetve pedagógiai programban megfogalmazottak teljesülését, az intézményi nevelési, tanítási és tanulásirányítási módszerek, az alkalmazott tankönyvek, taneszközök, fejlesztő eszközök beválását, a teljesítményértékelés gyakorlatát, a szülők, a tanulók elégedettségét.
MIP 8.5 fejezet
MIP 8.5 fejezet
JÓZSEF A 9.2
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
Változat: 3. Lap: 40/93
Az IMIP felülvizsgálat, a megvalósítás értékelése
Felülvizsgálat oka (éves, vagy jogszabályok változásához kapcsolód)
Értékelés / megállapítás
Felülvizsgálatot végezte
Ez a lap nem cserélhető! Szükség esetén a nyilvántartás pótlap behelyezésével folytatható.
Aláírás
Dátum
Érvényességi határidő
JÓZSEF A 9.3
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
Változat: 3. Lap: 41/93
Folyamatszabályozások kézikönyve
9.3.1
Folyamatszabályozások listája
F421
Dokumentumok kezelése
F422
Feljegyzések kezelése
F541
Éves munka tervezése
F561
Stratégiai tervezés
F621
Humán erőforrás biztosítása
E6211
Vezetők és pedagógusok teljesítményértékelési rendje
E6212
Továbbképzési szabályzat
E6213
Gyakornoki szabályzat
F641
Megfelelő munkakörnyezet biztosítása
F721
Beiskolázás
F723
Partnerek elégedettség – és igényfelmérése
F741
Tankönyv és egyéb beszerzés
F751
Nevelés-oktatás/képzés megvalósítása
A szolgáltatás kulcsfolyamatai
vezetői ellenőrzési – értékelési folyamatok (ped. telj. ért. is)
értékelési folyamatok
ellenőrzési, mérési folyamatok
tervezési folyamatok
vezetési folyamatok
Megnevezés
Azonosító
Az Intézményben azonosított és szabályozott folyamatok több, a közoktatási törvényben és az ÖMIP-ben azonosított funkciót is ellátnak. Nem minden szabályozott folyamatunkat érdemes ezekbe a kategóriákba besorolni.
JÓZSEF A
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
F755
Tanulók mérése, értékelése
F831
Hibák, reklamációk, panaszok kezelése
F841
Intézményi önértékelés
Változat: 3. Lap: 42/93
Intézményünkben első lépésként a kulcsfolyamatok szabályozását valósítottuk meg. A többi folyamat leírását a 2010-11. tanévre kell megvalósítani és bevezetni azok alkalmazását.
JÓZSEF A
9.3.2
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
Folyamattérkép
Vezetés Tervezés Mérés Ellenőrzés Értékelés
VEZETÉS Intézményi önértékelése (F841)
Beiskolázás (F721)
P F Ő F O L Y A M A T
Változat: 3. Lap: 43/93
Nevelés-oktatás-szervezése, megvalósítása (F751) Igények felmérése (F723)
Tanulók mérése, értékelése (F755)
Szabályozó dokumentumok kezelése (F421)
Tankönyv és egyéb beszerzés (F741)
A
C
D
Megfelelő munkakörnyezet biztosítása (F641)
TÁMOGATÁS
Feljegyzések kezelése (F422)
s z o l g á l t a t á s
Elégedettség mérése (F723)
Stratégiai HumánerőforHibák, Éves munka reklatervezés rás mációk, tervezése biztosítása pana(F561) szok (F621) (F541) kezelése • (F831) Teljesítményért
JÓZSEF A
9.3.3
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
Változat: 3. Lap: 44/93
Kulcsfolyamatok szabályozása
9.3.3.1 Éves munka tervezése (F541) A folyamatleírás célja Az intézmény tantárgyi struktúrájának alapul vételével a szükséges személyi kapacitás felmérése és a tanári feladatok optimális megosztása, valamint az intézmény egészét, így az egyes pedagógusokat érintő éves feladatok tervezése. Alkalmazási terület Az intézmény elkövetkező évi/félévi munkájának tervezése. Hivatkozások Minőségirányítási Program Pedagógiai program Szervezeti és Működési Szabályzat Házirend Humán erőforrás biztosítása (F621) Vezetők és pedagógusok teljesítményének értékelése (E6211) Intézményi önértékelés (F841)
5.4 és 6.2 fejezetei
A folyamatleírás tartalma A tantárgyfelosztás elkészítése A tantárgyfelosztás elkészítése az időkeret meghatározásához Az időkeret meghatározása az igazgató feladata, melyhez a Pedagógiai programból, és az abban rögzített Óratervből kell kiindulni, figyelembe véve a fenntartó által engedélyezett osztály-, iskolaotthonos osztály és napközis csoportok számát. A teljes tantárgyfelosztás elkészítése A Tantárgyfelosztás elkészítésénél a Pedagógiai programból, és az abban rögzített Óratervből kell kiindulnia az igazgatóhelyettes és intézményegység vezetőnek. Első lépésként a Pedagógiai program óratervei, illetve az előző évi Tantárgyfelosztás felhasználásával készíti el az első változatot. Ezt követően egyeztetnek a munkaközösség vezetőkkel minden év június 30-ig. A kidolgozásánál figyelembe kell venni a felmenő rendszer érvényesülését, valamint az azonos munkaközösségbe tartozó tanárok egyenlő munkamegosztását. Az igazgató minden év augusztus 31 –ig jelöli ki az új osztályfőnököket. Az Óraterv rögzíti, hogy az egyes évfolyamokon, osztályokban a tanulók milyen tantárgyakat, milyen óraszámban, esetleg milyen csoportbontásban, vagy milyen formában, esetleg modulokban tanulnak. A Teljes Tantárgyfelosztást (B5412) az igazgatónak és az igazgatóhelyettesnek kell összeállítania a közoktatási törvény figyelembe vételével.
44
JÓZSEF A
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
Változat: 3. Lap: 45/93
A teljes tantárgyfelosztás tanáronként és osztályonként az óratervi órákon kívül tartalmazza az egyes tevékenységekkel járó kedvezményeket (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői stb.), az óraterven kívüli órák (szakkörök, korrepetálások, diáksportkör, stb.) felosztását. A teljes tantárgyfelosztás kimutatja a kötelező- és túlórákat, a tanórák és tanórán kívüli órák megtartására vonatkozó megbízásokat. Ebben a fázisban mutatható ki, hogy milyen tantárgyak esetén van tanárhiány, és az olyan mértékű-e, hogy belső helyettesítéssel, óraadóval, vagy új alkalmazottal oldható fel. Amenynyiben óraadót, vagy új kollégát kell alkalmazni, a Humán erőforrás biztosítása (F621) jelű folyamatszabályozást kell alkalmazni. Nevelő-oktató szolgáltatásunk minőségének egyik alapkérdése, hogy munkatársaink ne legyenek túlterhelve. Erre vonatkozóan a közoktatási törvény és végrehajtási utasításai rendelkeznek az egyes pedagógus beosztások mellett kötelezően ellátandó órák számáról. Ebből adódik, az összes ellátott óra alapján az adott tanár túlóráinak száma. A teljes tantárgyfelosztás véleményeztetése Az elkészült teljes tantárgyfelosztást vizsgálnia kell az intézményvezetőnek, hogy van-e hiányzó, vagy felesleges munkaerő az intézményben. Amennyiben hiányzó emberi erőforrás van, és óraadóval nem látható el a feladat, a Humán erőforrás biztosítása (F621) folyamatszabályzás szerint kell eljárni. A teljes tantárgyfelosztás jóváhagyása A teljes tantárgyfelosztás végül az intézmény igazgatója vizsgálja át és hagyja jóvá. Az elkészítés, véglegesítés határideje minden év augusztus 31. A jóváhagyás után az igazgatónak kell megküldenie a fenntartó önkormányzatnak, mint az intézmény következő évi finanszírozásának egyik alapdokumentumát, a fenntartó által meghatározott időpontig. A megküldés tényét az Iktatókönyvben (Tü. 804) kell rögzíteni. Az éves munka tervezése A tanév rendjét az azt megelőzően kiadott miniszteri rendelet rögzíti. A tanév helyi rendjét, az egész intézményt érintő programok idejét, felelőseit az Éves munkaterv határozza meg. Az éves munkatervet az igazgató készíti el, és a Szervezeti és Működési Szabályzat értelmében a tanévnyitó tantestületi értekezlet hagyja jóvá. Dönt a nevelő-oktató munka lényeges tartalmi változásairól (pedagógiai program következő tanévre vonatkozó módosításáról, az új tanév feladatairól), • az iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és időpontjáról, • a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról és programjáról, a házirend módosításáról, • az Éves munkaterv jóváhagyásáról. Az Éves munkaterv részletesen tartalmazza a feladatokat, ütemezésüket, felelősöket. A feladatok részletezését, aktualizálását a felelős végzi a program előtt 3 héttel. •
Órarend készítése A tantárgyfelosztás alapján az igazgatóhelyettes, vagy az ezzel megbízott hozzáértő pedagógus végzi az iskola órarendjének összeállítását. Szükség szerint konzultál az igazgatóval, illetve a munkaközösség-vezetőkkel, pedagógusokkal. Az órarend készítésénél kiindulási alapként kell kezelni • •
a Teljes Tantárgyfelosztást (B5412), a Pedagógiai Programban található Óratervet. 45
JÓZSEF A
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
Változat: 3. Lap: 46/93
Az órarend elkészítésénél prioritást kell biztosítani • a testnevelés órák beosztásának, • a szakszerű oktatásnak, • a folyamatos tanulói foglalkoztatásnak, • adott tantárgy órái blokkosításának, vagy elosztásának, • a nagy óraszámú pedagógus továbbképzéssel való összehangolásnak. Az intézményben folyó munka gyors átláthatósága, a szükséges helyettesítések, óracserék, teremcserék hatékony megoldása érdekében az Összesített órarend, Osztály órarend (B5416), Tanári órarend (B5415) is készül. Az elkészült órarendeket az igazgató hagyja jóvá, illetve javasolja esetleges módosításukat, biztosítva azok augusztus 31-ig való elkészültét. Az órarendeket az Osztálynaplókba (Tü. 33, Tü.32/4, Tü.32. Tü. 40/új Tü.910, Tü.41) kell bevezetni, illetve a tanulókkal Ellenőrzőjükbe (Tü. 102/c/1, Tü.102/A,) az első osztályfőnöki órán beíratni, első osztály esetén beírni. Az órarendeket és a Tanári órarendet (B5415) ki kell függeszteni, vagy el kell helyezni a tanári szobában, valamint a Tanterembeosztást (B5418) a tanári szobában a gyors tájékozódás, illetve tájékoztatás érdekében. Az órarendet minden tanévi félévnél (a Tanév rendje szerinti utolsó tanítási napon), illetve ahogyan azt a tanév rendje megkívánja, felül kell vizsgálnia az azt készítő igazgatóhelyettesnek ill. az azzal megbízott pedagógusnak.. A nevelő-oktató munka tervezése tantárgyanként A pedagógus az egyes osztályokban, tanulócsoportokban folyó nevelő-oktató munka éves tervezését a Tanmenet, elkészítésével valósítja meg elsősorban szeptember 15-ig. A tanmenetek a tankönyvekhez kiadott formátumúak, ha nincs ilyen, akkor szabadon alakítja ki a pedagógus a formát. Miden esetben be kell építeni a kompetenciafejlesztést a tanmenetbe témánként. A Tanmenet a Pedagógiai Program helyi tantervében megadott tantárgyi programra épül, mely tartalmazza • a tantárgyi program célját, • a tananyagot és a követelményeket tanévekre lebontva, • a tananyag kapcsolódását más tantárgyakkal. Ebből kiindulva tervezi meg a pedagógus a tananyag elsajátításának ütemét, módját. A Tanmenetek elkészítésének koordinálása a munkaközösség vezető feladata, a jóváhagyása az igazgató feladata. Ez biztosítja az adott szakmai munkaközösség, nevelő-oktató tevékenységének, illetve a többi pedagógiai tevékenységnek az egységességét, tervezettségét. A Tanmenetnek minimálisan tartalmaznia kell • a több órát felölelő téma címét, összes óraszámigényét, • a téma lebontását alcímekre, tanórákra, • a nagyobb tananyagegységek összefoglalásának ütemezését, • Tanmenetek (Tü.135.) esetében a tervezhető írásbeli számonkérések ütemezését is. A tanmeneteket a pedagógusoknak a munkaközösség-vezetőhöz kell benyújtani, akik annak szakmai ellenőrzését elvégzik szeptember 15-ig. Az igazgató szeptember 20-ig hagyja jóvá a tanmeneteket. Azoknál a tantárgyaknál, illetve tanóráknál, melyeknél a pedagógus, a kompetencia alapú képzés érdekében új módszerek bevezetését választja, részletes tervezést kell végeznie Óravázlat elkészítésével. Ezeket nem kell beadnia a tanmenettel, azonban óralátogatáskor be kell 46
JÓZSEF A
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
Változat: 3. Lap: 47/93
mutatnia a látogatást végző vezetőnek. A tervezettség szakszerűségét is figyelembe kell venni a pedagógus munka értékelésénél (Humán erőforrás gazdálkodás- F621, illetve Vezetők és pedagógusok teljesítményének értékelése - E6211) A pedagógiai munka megvalósítása és annak dokumentálása Amennyiben az nevelő-oktató munka folyamán végzett mérések, ellenőrzések indokolják, a pedagógus eltérhet a tanmenet szerinti ütemezéstől, szem előtt tartva, hogy a tananyag oktatását lezárja a tanév végére. A több óra tananyagát felölelő, írásbeli számonkéréseket össze kell hangolni az adott osztályban tanítóknak. Egy napra két témazáró írásbeli számonkérésnél több nem tervezhető a Házirend értelmében. Az ütközések elhárítására, a témazáró dolgozatokat az Osztálynapló ( haladási részében előre kell jelezni. A pedagógusnak a Tanmenet (Tü.135.) egységeinek magvalósítását az Osztálynapló haladási részébe óráról órára be kell írnia. Eltérés? A pedagógusnak a Tanmenetet (Tü.135.) a megvalósítás folyamán jegyzetül is kell használnia annak rögzítésére, hogy az általa tervezett oktató- nevelő munka megvalósítását hogyan kívánja módosítani a későbbiekben. Amennyiben a tanórát Óravázlat formájában, részletesen tervezte, az értékelő, illetve korrekciós megjegyzéseket ide kell rögzítenie. A megtartott órákat a pedagógusok a Tanítási időkeret (B54110) bizonylaton vezetik, ez egyben a túlmunka elszámolás alapjául is szolgál. Kéthavonta kerül sor a Tanítási időkeretben teljesített órák elszámolására. Az iskolában az igazgatóhelyettes és intézményegység vezető végzi e dokumentumok ellenőrzését. Az ellenőrzés után a gazdasági ügyintéző részére továbbítja azokat. Az éves munka értékelése Az éves pedagógiai munka értékelése a félévi és tanév végi tantestületi értekezletek alkalmával (félévkor a releváns eredményekre kiterjedően, év végén teljes körűen) történik az Intézményi önértékelés (F841) folyamatszabályozás szerint. A pedagógiai munka érékelésekor a munkaközösségeknek vizsgálniuk és értékelniük kell a Tanmenet megvalósítását. (Amennyiben a tanórát a pedagógus Óravázlat formájában tervezte, az ő felelőssége és kötelessége annak értékelése és korrekciója. Erről, illetve a munkájukhoz tartozó egyéb kérdések kezeléséről munkaközösségi értekezleteken kell dönteni, melyről Feljegyzést kell készíteni.) A folyamat feljegyzései 1. Teljes tantárgyfelosztás 2. Iktatókönyv 3. Éves munkaterv 4. Órarend 5. Tanári órarendet 6. Osztály órarend 10. Ellenőrző 11. Tanterembeosztás 12. Tanmenet 13. Tanítási időkeret 14. Óravázlat 15. Feljegyzés
B5412 Tü. 804 B5414 B5415 B5416 Tü. 102/K B5418 Tü. 135 B54110
A folyamatszabályozás módosítása 47
JÓZSEF A
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
Változat: 3. Lap: 48/93
A folyamatszabályozás tartalmi és formai módosítása csak a Dokumentumok kezelése (F421 jelű) folyamatszabályozásban leírtak szerint lehetséges. A folyamatszabályozás értékelése A folyamatszabályozás betartását az önértékelésnél ellenőrizni kell.
48
JÓZSEF A
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
Változat: 3. Lap: 49/93
Partnerek igénye és elégedettsége (F721) A folyamatleírás célja A partnerek, az intézmény tevékenységében érdekeltek azonosításának, igényeik és elégedettségük mérésének, a velük folytatott kommunikációnak a szabályozása. Alkalmazási terület A partnerek intézményi szolgáltatásokról alkotott véleményének megismerése. Hivatkozások Minőségirányítási Kézikönyv 7.2. fejezete Iratkezelési szabályzat 1992. évi LXXIII. törvény a személyes adatok védelemről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról Dokumentumok kezelése (F421) Stratégiai tervezés és vezetőségi átvizsgálás (F561) Humánerőforrás biztosítása (F621) Megfelelő munkakörnyezet biztosítása (F641) Beszerzés a képzés feltételeinek biztosításához (F741) Meghatározások Partnerek (érdekelt felek): Az intézmény szolgáltatásait igénybe vevő, tevékenységével kapcsolatosan, elvárásokat megfogalmazó, működésére befolyással bíró intézmények, szervezetek, személyek, csoportok. A folyamatleírás tartalma A partnerek, érdekeltek azonosítása Az intézmény azonosította érdekelt feleit (partnereit). A partnereket képviseleti szerveikkel, képviselőikkel a Partneri nyilvántartásban (N7231) tartjuk számon. Kapcsolattartás a partnerekkel Intézményünk minden partnerével, illetve partneri körével tartunk kapcsolatot a Partneri nyilvántartásban (N7231) megadott módon. A közvetlenül a nevelésben, oktatásban részt vevő külső partnereinkkel kapcsolatunkat a pedagógusokon és az intézmény dolgozóin keresztül tartjuk. Különös szerepe van ezen belül az osztályfőnököknek, illetve az iskolatitkárnak, akikkel közvetlen kapcsolatuk van a szolgáltatásainkat igénybe vevőknek. Ugyanakkor egyes (jogszabályban adott) esetekben a kapcsolattartás az adott partnercsoportot képviselő szervezeten, vagy személyen keresztül valósul meg. Ugyanakkor a nevelésben, oktatásban érdekelteknek időről időre meg kell kérdezni a véleményét a tapasztalataikról, a neveléssel, oktatással kapcsolatos elvárásaikról. Ezt az alábbiak szerint kell végezni, illetve az eredményt számukra is nyilvánossá kell tenni, amit a minőségirányítási vezető tesz meg. A kapcsolattartás keretében foglalkozni kell partnereink reklamációival a Reklamáció és panaszkezelés, nem megfelelő szolgáltatás (F831) folyamatszabályozás szerint. A kapcsolattartás felületeiként kell alkalmazni az iskolai hirdetőtáblákat és az iskola honlapját.
49
JÓZSEF A
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
Változat: 3. Lap: 50/93
A partnerek azonosításának gyakorisága, a partneri nyilvántartás aktualizálása A partnerazonosítás folyamatát évenként meg kell ismételni a Partneri nyilvántartás (N7231) folyamatos karbantartása mellett. Az adott partnerre vonatkozó folyamatos karbantartásért a minőségirányítási vezető felel, aki a partneri listában, mint az intézményben a korrekcióért felelős személy került megnevezésre. A karbantartás során a tudomására jutott változásokat minden kiadott partneri listában három napon belül köteles kézírással átvezeti, az elektronikus listát félévente karbantartja. A partnerazonosítást minden tanév szeptember 30-ig kell elvégezni, amit az Éves Munkatervben is rögzíteni kell. Az adatállomány hozzáférhetősége Az adatállomány az intézmény valamennyi munkatársa számára hozzáférhető, elektronikus és nyomtatott formában a minőségirányítási vezetőnél és az iskolatitkárnál. Az elektronikus adatállományok hozzáférhetőségét a személyiségi jogok, és az 1992. évi LXXIII. törvény a személyes adatok védelemről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény értelmében kell kezelni. A felmérés eszközeinek kidolgozása Az intézmény alkalmazottai bonyolítják le a felmérést, amit a minőségirányítási vezető irányít, ahhoz feladat és időtervet készít. A minőségfejlesztő csoport feladatai: • Új kérdőívek elkészítése, illetve a korábban már használtak felülvizsgálata, módosítása, • Kérdőívek sokszorosítása, ha szükséges postázása, • A kérdőívek kiosztása a tanulóknak, hallgatóknak, • A kérdőívek kiosztása a munkatársaknak, • Gyűjtőládák elhelyezése, • A kitöltött kérdőívek típusonkénti gyűjtése, • Az adatok Excel táblákban való rögzítése, feldolgozása, • Elszámolás a kiadásra nem került kérdőívekkel. A mérés szervezésében és lebonyolításában, a minőségfejlesztő csoport tagjain kívül, az iskolatitkárnak, az osztályfőnököknek kell közreműködniük. A kérdőívek készítése Mivel a méréseknek ismételhetőknek és összehasonlíthatóknak kell lenniük, a minőségirányítási vezető határozza meg a kérdőívek fő tartalmi területeit. A kérdőíveket a minőségfejlesztési csoport tagjai állítják össze, szakterületenként zárt végű és nyitott kérdéseket fogalmazva meg. A következő állandó partneri igény és elégedettségmérő kérdőíveket használjuk: • Tanulói kérdőív (B7231) • Szülői kérdőív (B7232) • Pedagógusok kérdőíve (B7233) • Nem pedagógus munkatársak kérdőíve (B7234) A kérdőívek állandó, alapvető tartalmi területei: Közoktatás, illetve iskolarendszerű képzés esetében • szakmai munka, 50
JÓZSEF A • •
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
Változat: 3. Lap: 51/93
az intézmény működése, a partneri viszony.
A kérdések összeállítása A kérdések összeállításának az alábbi szempontok figyelembe vételével kell történnie: • a kérdések legyenek egyértelműek, világosak, lehetőleg rövidek, • ne tartalmazzanak kettős állításokat, • legyen egy kérdés arra vonatkozóan, hogy a válaszadó összességében hogyan értékeli az intézmény tevékenységét, • a válaszadás (a felkínált válaszlehetőségek alkalmazásával, vagy áttekinthető osztályozással) gyors és egyszerű legyen, • lényegi kérdéseket kell megfogalmazniuk. A minőségirányítási vezető felel azért, hogy a bevezetés előtt, az igény és elégedettség vizsgálatára szánt kérdőívek tesztelése, ill. tökéletesítése (pl. a vizsgálati alany számára nem egyértelmű megfogalmazások pontosítása) megtörténjen. A kérdőíveket a munkatársak, illetve a Dokumentumok kezelése (F421) jelű folyamatszabályozás szerinti módosítási javaslat alapján lehet módosítani. A mérés előtt két héttel az igazgató hagyja azokat jóvá. A kérdőívek szerkesztése A kérdőívek egységes formátum és logikai felépítés szerint készülnek. Minden kérdőív fejlécet kap, amely tartalmazza a kérdőív azonosításához szükséges információkat a Dokumentumok kezelése (F421) folyamatszabályozás szerint. A kérdőívek az alábbi fő tartalmi egységekből épülnek fel: • Bevezető, felvilágosító rész, amely tartalmazza a felmérés célját, a visszaküldéssel, gyűjtőládába helyezéssel, a kitöltéssel kapcsolatos tudnivalókat. • Kérdések a válaszadói csoportok megismeréséhez, szegmentálásához. • Kérdések arról, hogyan értékelik az intézmény tevékenységét, szolgáltatásait. • A befejező részben két nyílt végű kérdés, amely az elégedettségre és elégedetlenségre kérdez rá. Kérdőív kipróbálása, korrekció A fenti tartalmi és formai követelmények szerint elkészült kérdőíveket kismintán ki kell próbálni, amennyiben új kérdőívet vezetünk be, vagy a kérdések több mint 30%-át megváltoztatjuk. A kipróbálást 4.3 fejezet szerinti mintába nem vont partnerek köréből választott kismintán kell végezni. A lehetőségekhez mérten meg kell akadályozni, hogy a minta tagjaihoz információk jussanak a kérdőív tartalmáról. A kipróbálásnál minden körülményt fokozottan figyelni kell, és a megkérdezettek véleményét ki kell kérni a kérdőív kérdéseinek érthetőségéről. A tapasztalatokat a minőségirányítási vezető összegzi, a kidolgozókkal valósítják meg a kérdőív esetleges módosítását. Az igazgató ezután hagyja jóvá a végleges kérdőívet. Mintavételi folyamatszabályozás A partnerazonosítás és a mérőeszközök kidolgozását, ellenőrzését követően, a minőségirányítási vezető partnerenként megállapítja a mintavétel nagyságát. A felmérés szervezése 51
JÓZSEF A
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
Változat: 3. Lap: 52/93
A felméréseket a Partneri igény és elégedettségmérési előírásban (E7231), leírtak szerint kell megszervezni. A lebonyolítást a minőségirányítási vezető, a minőségirányítási csoport tagjai, a mérésekkel megbízott kolléga, illetve az osztályfőnökök, iskolatitkár végzik (mérő-biztosok). Az igény és elégedettségmérés eredményeinek rögzítése, feldolgozása A mérés lebonyolítását a Partneri igény és elégedettségmérési előírásban (E7231) leírtak szerint kell végezni. Az eredmények adatösszesítése osztályonként történik. Az adatbevitelt és az adatok számszerű feldolgozását az iskolatitkár végzi. A feldolgozás és a rögzítés számítógépen történik, táblázatok, diagramok és grafikonok formájában. Az intézményi szintű szöveges összegző értékelést a minőségirányítási vezető készíti el. Az összegző értékelés rövidített változatát el kell juttatni a partnerekhez. A kérdőívek és a feldolgozásukból nyert információk kezelése Az eredményeket elektronikus és nyomtatott formában is tárolni kell. Egy nyomtatott példányt dossziéban lefűzve a minőségirányítási vezetőnél kell elhelyezni, ahol az intézmény munkatársai, a kifüggesztett anyagok bevétele után is, bármikor megtekinthetik. Elektronikus formában a minőségirányítási dokumentációban, a minőségirányítási vezető számítógépén kell meg őrizni. A személyiségi jogok védelmét a kérdőív névnélküliségével kell biztosítani, és csak a minőségirányítási munkában szabad felhasználni. A kitöltött kérdőíveket a feldolgozás befejezéséig az intézmény zárható irattárában kell tárolni, utána az Iratkezelési szabályzatnak megfelelően kell megsemmisíteni. A felméréssel nyert információkat fel kell használni • az önértékelése alkalmával (F841), • valamint a beszerzésnél (F741). Az igazgató, a vizsgálati eredmények alapján határozatot hozhat a Stratégiai célrendszer felülvizsgálatáról, illetve a szükséges helyesbítő tevékenységekre Intézkedési tervet (T5611) ad ki. Visszacsatolás a partnerekhez Az adott partneri körre vonatkozó felmérés eredményeit a korábban ismertetett kapcsolattartási keretekben kell visszacsatolnia, ismertetnie a kapcsolattartásért felelősnek (az osztályfőnöknek). A folyamat dokumentumai, bizonylatai 1. Megbízás 2. Partneri nyilvántartás 3. Éves munkaterv 4. Intézkedési terv 5. Tanulói kérdőív 6. Szülői kérdőív 7. Pedagógusok kérdőíve 8. Nem pedagógus munkatársak kérdőíve
N7231 T5611 B7231 B7232 B7233 B7234
Az folyamatszabályozás módosítása Az folyamatszabályozás tartalmi és formai módosítása csak a Dokumentumok kezelése (F421 jelű) folyamatszabályozásban előírt módon lehetséges. Az folyamatszabályozás értékelése A folyamatszabályozás betartását az önértékelésnél ellenőrizni kell. 52
JÓZSEF A
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
Változat: 3. Lap: 53/93
9.3.3.2 Tankönyv és egyéb beszerzés (F741) A folyamatleírás célja Az intézmény beszerző tevékenységének szabályozása annak érdekében, hogy a szolgáltatásaink megvalósításához a megfelelő tankönyvek, eszközök, anyagok, információk, szolgáltatások álljanak rendelkezésre. Alkalmazási terület Az intézmény minden szolgáltatási tevékenységénél. Hivatkozások Minőségirányítási program 7.4. fejezet Pedagógiai program: Tankönyvválasztás szempontjai, tantárgyi programok Közbeszerzési törvény Humán erőforrás biztosítása (F621) Dokumentumok kezelése (F421) Beszállítók minősítése (F7411) Éves munka tervezése (F541) 2004. évi XVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 5/1998. (II. 18.) MKM rendeletet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről A folyamatleírás tartalma A beszerzési folyamat a képzéshez szükséges eszközök, segédeszközök, szemléltető eszközök, valamint információhordozók (tankönyvek, folyóiratok, elektronikus adathordozó eszközök) beszerzését foglalja magában. Beszerzési igények feltárása Az óraadó tanárokra, illetve pedagógiai és egyéb szakmai szolgáltatásokra vonatkozó igényeket az Éves munka tervezése (F541) folyamatszabályozás szerint kell felmérni és kielégíteni. A tankönyvekre vonatkozó igények felmérésénél (majd a beszerzésnél) alapul kell venni a 2004. évi XVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről, valamint az 5/1998. (II. 18.) MKM rendeletet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről jogi kereteit. Az igényfelmérést a munkaközösségek végzik, melynek során az alábbi szempontokat kell figyelembe venniük: • Illeszkedés a tantárgyi követelményekhez; • Illeszkedés a tantárgyi programhoz; • Az adott tantárgy kompetencia alapú oktatásának legyen megfelelő eszköze az illetékes munkaközösség véleménye alapján. • Új tankönyvek, különösen tankönyvcsaládok beszerzését meg kell előznie referenciák beszerzésének, illetve a kiadótól igényelt mutatványpéldány, minden a tárgyat tanító pedagógus által való alapos áttanulmányozásának. Az egyéb anyagok (egyes papír, írószer, karbantartási) beszerzéséért az iskolatitkár, valamint az eljáró technikai személyzet a felelős. Alapja az iskolatitkárhoz leadott igények, illetve az általa kiállított, és az igazgatói által engedélyezett, illetve a gazdasági egység vezetője által ellenjegyzett megrendelő. Papír, írószer igény (B7411). Minden beszerzésnél, illetve annak jóváhagyásánál vizsgálni kell a beszerzendő anyag, eszköz, szolgáltatás specifikációját, annak ára mellett az elvárható termék-, illetve szolgáltatási színvonalat. 53
JÓZSEF A
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
Változat: 3. Lap: 54/93
Az ügyvitelhez szükséges anyagok beszerzését a munkatársak kérései alapján folyamatosan, az igazgató hagyja jóvá, a gazdasági egység vezetőjének ellenjegyzésével. A beszerzés kiskereskedelmi, nagykereskedelmi forgalomban, illetve központosított közbeszerzés alapján történik. Beszerzési lehetőségek feltárása A beszerzési lehetőségek feltárása óraadóknál a Humán erőforrás biztosítása (F621) folyamatszabályozás szerint történik. Egyéb szolgáltatások esetén az azok beszerzéséért felelős vezetőnek kell gondoskodnia, hogy a beszerzési lehetőségek, alternatívák vizsgálatánál a szolgáltatásra vonatkozó specifikációt vegyék alapul. Az adott tankönyvre vonatkozó beszerzési lehetőségek feltárásánál alapvető tényezők, melyeket a tankönyvfelelősnek alapul kell vennie: • ár, • szállítási keretfeltételek (határidő, kötbér és egyéb garanciák stb.) Az egyéb anyagok beszerzése a kiskereskedelemben történik. A beszerzéssel megbízottnak elsődlegesen az árat és az ár-érték viszonyt kell alapul vennie a döntéseinél. Megrendelés A szolgáltatások és termékek beszerzésénél minden esetben figyelembe kell venni a közbeszerzési törvényt, különösen annak értékhatárait, melynek számításánál az adott naptári évre kell összegezni egy bizonyos termék-, vagy szolgáltatásfajtát. A tankönyvekről, illetve lehetséges szállítókról a munkaközösségek, valamint a tankönyvfelelős javaslatára az igazgató dönt, és megrendeli azokat. A beszerzés felelősének Megrendelőt kell készítenie a pontos specifikáció megadásával. A Megrendelőt az igazgató hagyja jóvá a tankönyvrendelést kivéve gazdasági egység vezetőjének ellenjegyzése mellett. A kiskereskedelmi forgalomban beszerezhető eszközökre anyagokra ez nem, csak az előző pont vonatkozik. Szolgáltatások esetén mindig, amennyiben szükséges, termékek beszerzésére is Szerződést kell kötni a szállítóval. A megérkezett, átadott termék, vagy szolgáltatás átvétele Amennyiben az intézmény szolgáltatást vesz igénybe, a beszerzéséért felelős vezetőnek kell gondoskodnia, hogy az intézmény számára végzett szolgáltatás megfeleljen a szerződésben rögzített követelményeknek. Az eszközök, tankönyvek átvételénél, a beszerzésért felelősnek kell gondoskodnia arról, hogy megvizsgálja, minden rögzített, vagy elvárható követelménynek megfelel-e az adott eszköz, tankönyv. Ebbe az állagon kívül beleértendő a szállítás határideje is. A kiskereskedelemben beszerzést lebonyolító a számlafizetéshez a Pénzkezelési szabályok szerint kap készpénzt, amivel a beszerzést követően 1 munkanapon belül köteles elszámolni. Tárgyak, berendezések saját szállítása Az áru átvétele a szállító telephelyén történik, számla alapján. A számlát a Szállítólevél helyettesítheti. Az ellenőrzés során a csomagolás megfelelő voltát, az azon fellelhető adatokat kell ellenőriznie a szállításért felelősnek.
54
JÓZSEF A
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
Változat: 3. Lap: 55/93
Postai, vagy kivitelezői szállítás A mennyiségi és minőségi átvétel tényét, ezzel egyben a kifizethetőséget a postai úton érkezett számlán, ill. a kivitelezői szállítás esetén, a Szállítólevélen, vagy a Számlán kell igazolnia a megrendelőnek. Reklamáció nem megfelelő termék, vagy szolgáltatás esetén Amennyiben késedelmes a szállítás, vagy a beérkezett termék nem megfelelő, illetve a megvalósított szolgáltatás nem felel meg a szerződéses követelményeknek, reklamálnia kell a megrendelőnek. Az ilyen leveleket, a nyomon követés érdekében, a Szállítói reklamációk nyilvántartásában (N7412) is rögzítenie kell az iskolatitkárnak, majd nyomon kell követnie a reklamáció sorsát. A folyamat bizonylatai 1. Szállítólevél 2. Papír, írószer igény 3. Egyéb anyagok beszerzése 4. Szállítói reklamációk nyilvántartása 5. Szerződés 6. Minősített beszállítók nyilvántartása 7. Jegyzőkönyv 8. Számla
B7411 B7412 N7412 N7411
A folyamatszabályozás módosítása A folyamatszabályozás tartalmi és formai módosítása csak a Dokumentumok kezelése (F421 jelű) folyamatszabályozásban leírtak szerint lehetséges. A folyamatszabályozás értékelése A folyamatszabályozás betartását az önértékelésnél kell ellenőrizni.
55
JÓZSEF A
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
Változat: 3. Lap: 56/93
9.3.3.3 A munkatársak teljesítményértékelési és minősítési rendszere (E6212) A teljesítményértékelés céljai A pedagógus teljesítmény vizsgálatának legáltalánosabb célja az, hogy hozzájáruljon az iskolai munka színvonalának emeléséhez az iskola Pedagógiai Programjában megfogalmazott intézményi szintű célok és az iskolában dolgozó egyes pedagógusok munkateljesítménye között teremtve kapcsolatot. A minősítés célja a munkaköri feladatok ellátásának megítélése, az ezt befolyásoló ismeretek, képességek, személyi tulajdonságok értékelése, továbbá a szakmai fejlődés elősegítése. Általános célok • lehetőség biztosítása a vezető és a beosztottak számára az elért eredmények áttekintésére, a teljesítmény-visszajelzésére; • javuljon a vezetők és pedagógusok egyéni teljesítménye, erősödjön a teljesítményelvű szemlélet, az emberi erőforrással való hatékonyabb és eredményesebb gazdálkodás valósuljon meg; • a vezetőkkel és pedagógusokkal szemben támasztott szakmai elvárásokat számon kérhető módon határozzák meg; • fejlődjön a pedagógusok és vezetők feladat-centrikus együttműködése, a nagyobb teljesítményt elősegítő emberi viszonyok; • a fejlődéséhez szükséges lépések meghatározása az egyéni teljesítmények és a munkakapcsolatok javítása területén, valamint az egyén szakmai előrehaladása érdekében; • információk szolgáltatása a munkaerő-tervezés és a képzési szükségletek tervezése számára, rendszeressé váljanak a munkatársaktól jövő visszajelzések; • kommunikációs lehetőség biztosítása az alkalmazott és a vezetés között, az elvárások tisztázására; • a rendszeres információgyűjtés segítse a teljesítmény-menedzsment erősítését, a jobb vezetői tevékenység és a pedagógus munka kialakítását. A pedagógiai munka szakmai színvonalának emelésére irányuló célok • rögzíteni és méltányolni az elért egyéni teljesítményeket és a kimutatható fejlődést; • minden pedagógus képet alkothasson arról, hogy teljesítményét hogyan ítélik meg kívülről, egy nevelőtestületi konszenzus alapján létrehozott és általa elfogadott kritériumrendszer szerint; • segíteni az esetleges egyéni problémák feltárását, és az arra épülő tanácsadással, egyéni célok kitűzésével – végső soron azonban az érintett döntéseire hagyatkozva - elősegíteni a pedagógus szakmai fejlődését. Az igazgatás színvonalának emelésére irányuló célok • növelni a vezetői tevékenységben a személyzeti feladatok súlyát, erősíteni a stratégiai gondolkodásukat a munka tervezésében, értékelésében és fejlesztésében; • elősegíteni a színvonal emeléséhez szükséges iskolai tárgyi/igazgatási feltételekkel kapcsolatos problémák azonosítását és megoldását; • elősegíteni az iskolai feladatok jobb elosztását; • elősegíteni az egyéni igények/szükségletek és a továbbképzés összehangolását; • adatokat szolgáltatni az iskolai Pedagógiai Program aktualizálásához; • javítani a pedagógusok és az iskolavezetés közötti kommunikációt; • adatokat, információkat szolgáltatni a beosztással kapcsolatos személyi döntésekhez; • adatokat, információkat szolgáltatni a bérezéssel, jutalmazással kapcsolatos döntésekhez. 56
JÓZSEF A
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
Változat: 3. Lap: 57/93
Alkalmazási terület Az intézménnyel jogviszonyban álló, pedagógusi és vezetői munkakörben foglalkoztatott minden alkalmazottra vonatkozik. Hivatkozások Minőségirányítási program 6.2. fejezet 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról Humán erőforrás biztosítása (F621) Szervezeti és Működési Szabályzat Munkaköri leírás Vezetői pályázat Pedagógiai program Fenntartói minőségirányítási program (ÖMIP), Intézményi minőségirányítási program (IMIP), Éves munkaterv A munkatársak teljesítményértékelési és minősítési rendszere A munkatársak (vezetők, és pedagógusok és nem pedagógusok) értékelése egyrészt folyamatos nyomon követéssel s rendszeres visszajelzéssel történik, másrészt négyévente egy alkalommal összegző értékelésre és minősítéssel együtt járó visszajelzésre kerül sor. A későbbiekben vezetőn értjük a Kjt. fogalomhasználata szerinti megbízással rendelkező intézményi dolgozókat. A követelményrendszer alapjai • az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített, a pedagógus munkakör általános, helyi és személyre szóló (az érintett pedagógus és az igazgató megegyezésén alapuló) elemeket tartalmazó Munkaköri leírása; • egy, a munkaköri leírás többnyire formális minimumkövetelményein túlmutató, a pedagógusi és vezetői munkához szükséges kompetenciák; • az adott tanévre egyedileg felkért/vállalt feladatok megvalósítása (pl. fejlesztési célok kidolgozásában és megvalósításában való közreműködés); • az előző értékelési ciklus végén született, egyénekre vonatkozó megállapítások, amelyek rögzítik a kiemelkedően sikeres területeket, és fejlesztési célok formájában kijelölik a jövőben fejlesztendő területeket. A vizsgálandó területek A fenti összetevők egy összetett, szerteágazó követelményrendszert alkotnak. Éppen ezért feltétlenül szükség van szelekcióra, bizonyos prioritások kijelölésére. A pedagógusok esetében rendszeresen vizsgálni kell a következő területeket: • A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek • A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka • A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség • A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat • A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet • A végrehajtási rendelet által meghatározott egyéb szempontok A vezetők esetében rendszeresen vizsgálni kell a fentieken kívül a következő területeket is: 57
JÓZSEF A • •
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
Változat: 3. Lap: 58/93
A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkájának színvonala A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkavégzésének szervezése, melynek keretében a vezető biztosítja-e
Az első számú vezető teljesítményének értékelésére a fenntartó hivatott. Az ahhoz szükséges bemeneti adatokat, mint célrendszert megfogalmazó dokumentumok: • Vezetői pályázat, • Pedagógiai program, • Fenntartói minőségirányítási program (ÖMIP), • Intézményi minőségirányítási program (IMIP), • Éves munkaterv. E dokumentumok azonosítják azokat a célokat, melyek megvalósítása a vezető felelőssége. Az értékelés alapvető eszköze a célok elérésének vizsgálata. A teljesítménykövetelményeket a közvetlen vezető aktualizáltan állapíthatja meg. Személyenként más és más követelmény előírása lehet indokolt, de az egyéni követelménynek minden esetben kapcsolódniuk kell a munkaköri feladatokhoz, illetve az intézmény kiemelt céljaihoz. A teljesítményértékelés és minősítés folyamata A teljesítménykövetelményeket a vezető, pedagógus munkaköre és az intézmény kiemelt céljai alapján, egyénileg kell megállapítani a vezetőnek. Ezek teljesítését évente írásban értékelnie kell. A 360º-os szabály A teljesítményértékelésnél mindig alkalmazni kell az un. 360º-os szabályt. Tehát a vezetőnek az adott munkatárssal kapcsolatosan az értékelést el kell végeztetnie az értékelt valamelyik beosztottjával, mellérendelt kollégájával is. Pedagógusok esetén, amennyiben nem a munkaközösség-vezető végzi a teljesítményértékelést, az óralátogatások értékelése mellett, egyéb területeken is ki kell kérni a véleményét a kérdőíven. A vezetőnek az értékeléseket fel kell használnia a saját maga által készítendő értékelés kialakításához. A mellé- és alárendelt kollégáknak csak azokban a kérdésekben kell értékelést adniuk az értékelő lapokon, melyekre lehet releváns információjuk. A többi kérdést ki kell zárni a véleményezésből. A teljesítménykövetelmények megállapítása A vezetővel, pedagógussal kapcsolatos teljesítménykövetelményeket a tanévre vonatkozóan előre, írásban kell megállapítania a közvetlen vezetőnek, illetve jóváhagynia az igazgatónak. Ennek határideje a tanévnyitó tantestületi értekezlet. A teljesítményértékelés és minősítés alaki követelménye az írásbeliség. • Az objektív értékelés alapja, hogy előzetesen írásban rögzítsék a számon kérhető elvárásokat. Ha a vezető, pedagógus nincs tisztában a vele szemben támasztott követelményekkel, akkor az elvárásoknak megfelelő munka sem kérhető rajta számon. • Az írásbeliség hiánya önkényes döntéshez vezethet. Az írásbeliséget nélkülöző „teljesítményértékelés” érvénytelen, azt tilos alkalmazni. • Az egyéni követelményeket előre kell megállapítani. • Ehhez abból kell kiindulni, hogy az egyéni követelményeknek az intézmény kiemelt céljaihoz is kell kötődniük, ekkor tekinthetjük azokat megalapozottnak. • Ezek a célok elsősorban az intézmény Pedagógiai Programjában, Minőségpolitikájában, valamint az elégedettségmérésre, kompetenciamérésre épülő fejlesztési cé58
JÓZSEF A
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
Változat: 3. Lap: 59/93
lokban találhatóak. Az intézmény minőségpolitikája tartalmazza a fenntartó célrendszerének közvetlenül kapcsolódó elemeit is. Az egyéni követelményeket a közvetlen vezetőnek kell átadnia, és meg kell beszélnie beosztottjával. A megbeszélésen a vezető, pedagógus lehetőséget kap, hogy észrevételt tegyen, amely alapján az egyéni követelmények megváltoztathatóak. A Munkaköri leírás a teljesítményértékelés alapdokumentuma, ezért a változásoknak megfelelően folyamatosan aktualizálni kell azt. Ha év közben módosul a munkakör, akkor a tárgyévben módosítani kell a teljesítménykövetelményeket, és az értékelést mindkét munkaköri leírás figyelembe vételével kell elvégezni az időarányoknak megfelelően. A munkaköri leírások elkészítését a Humán erőforrás gazdálkodás (F621) folyamatszabályozás írja le. A teljesítmény munkatársi, tanulói értékelése A munkatársakat értékelő teambe kell bevonni, míg a tanulók véleményét kérdőíves felméréssel kell gyűjteni. (Tanulói értékelő pedagógusról - B6211) A teljesítmény értékelése önértékelés révén A vezetőknek és pedagógusoknak önértékelést kell végezniük a rájuk vonatkozó kérdőívével azonos tartalmú segédletekkel: • Vezetők teljesítménye – önértékelés (B6212), • Pedagógusok teljesítménye – önértékelés (B6213), • Nem pedagógus munkatársak teljesítménye – önértékelés (B6217) A teljesítmény vezetői, összegző értékelése A teljesítményértékelést a tanév elteltével, a tanévzáró tantestületi értekezlet előtt egy héttel el kell készíteni. Óralátogatások A vezetői értékelésen belül, az értékelés alapját képezik a vezetői óralátogatások megállapításai is. Az óralátogatást a Humán erőforrás biztosítása (F621) folyamatszabályozás szerint kell szervezni és megvalósítani. Ahhoz fel kell használni a Pedagógusok teljesítménye – összesítő értékelést (B6214) kijelölt szempontjait is. (Óralátogatás feljegyzése (B6215)) A vezetői teljesítményértékelést az azt végzőnek a kiválasztott munkatársak (Véleményező mátrix) véleményének figyelembe vételével, a tanulói értékelés, valamint az önértékelés és az óralátogatás feljegyzése alapján kell elkészítenie a tanévzáró tantestületi értekezletet megelőzően 2 héttel: • Vezetők teljesítménye – összesítő értékelést (B6216), • Pedagógusok teljesítménye – összesítő értékelést (B6214), • Nem pedagógus munkatársak teljesítménye – összesítő értékelés (B6218) Meg kell határozniuk az összesítő értékelés alapján azokat a területeket, amelyeken a munkatárs jól dolgozik és azokat, amelyeket fejlesztendőnek tart. Az erősségek és a fejlesztendők meghatározását, első megközelítésben a vezető számítással értékeli, az összesítő értékelések fejlécében található szorzók alkalmazásával. Amennyiben az adott kérdés esetén nem minden értékelői szegmensből szerez információt, arányosan kell felszoroznia az értékeket. Az egyes sorok értékelésének véglegesítése a teljesítményértékelés megbeszélése alkalmával történik Az igazgató értékelését a fenntartó végzi. Az értékelést az intézményben bizalmas személyi anyagként kell kezelni, meg kell őrizni 10 évig. Minősítés 59
JÓZSEF A
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
Változat: 3. Lap: 60/93
A teljesítményértékelés szempontrendszere szerint a közalkalmazottakat a Kjt. 40. § (1), (2), (3) bekezdései szerint meghatározott időpontokban a teljesítményértékelés szempontrendszere alapján minősíteni kell. A minősítés során az egyes minősítési szempontok értékelésekor a következő pontszámokat kell alkalmazni: • kiemelkedő minősítés 3 pont, • megfelelő minősítés 2 pont, • kevéssé megfelelő minősítés 1 pont, • nem megfelelő minősítés 0 pont. (1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 7)) A vezető és a pedagógus minősítésének eredményeként kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan minősítést kaphat. A minősítés eredményét az egyes minősítési szempontok értékelésekor adható legmagasabb pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kell megállapítani: • nyolcvantól száz százalékig kiválóan alkalmas, • hatvantól hetvenkilenc százalékig alkalmas, • harminctól ötvenkilenc százalékig kevéssé alkalmas, • harminc százalék alatt alkalmatlan. Ettől eltérően, a vezető, vagy pedagógus alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő. A minősítést 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 1. sz. melléklete szerinti Közalkalmazotti minősítési lapon kell dokumentálni. A teljesítményértékelés, minősítés megbeszélése, új célok kitűzése Ezek után, a tanévzáró tantestületi értekezletig a vezetőnek minden értékelt pedagógus és nem pedagógus munkatárssal, illetve vezetővel meg kell beszélnie az értékelés eredményeit. A szóbeli megbeszélés előtt a vezető köteles valamennyi érintett munkatársat együttesen tájékoztatni a megbeszélés céljairól és az értékelés szempontjairól, valamint szabályairól. A megbeszélésen az értékelteknek lehetőséget kell kapniuk arra, hogy észrevételt tegyenek. Az értékelő megbeszélésen a vezető határozza meg – az illető vezetővel, pedagógussal, illetve nem pedagógus munkatárssal egyetértésben – a következő évre vonatkozó teljesítményfejlesztési célokat, a célok eléréséhez szükséges, s az illető vezető, vagy munkatárs által vállalt feladatokat, valamint a feladatok eredményes végrehajtásához nélkülözhetetlen intézményi feltételek biztosítását. A teljesítménykövetelmények megállapításának, a teljesítménykövetelmények értékelésének, valamint az azokkal kapcsolatos szóbeli megbeszélésről készített Emlékeztetőknek egy példányát az érintett vezetőnek, pedagógusnak, illetve nem pedagógus munkatársnak is át kell adni, aki az átvételt aláírásával igazolja. Ekkor kell ismertetni a vezetőkkel, pedagógusokkal a minősítésüket is. Amennyiben az értékelt, minősített nem ért egyet az értékelés, minősítés eredményével, az igazgatóhoz, illetve fenntartóhoz fordulhat észrevételével, akinek ebben az esetben értékelnie kell a helyzetet az értékelt és az értékelést végző vezető meghallgatását, valamint a kapcsolódó vélemények tanulmányozását követően. Az igazgató a tanévzáró tantestületi értekezleten ismerteti az intézmény teljesítményértékelésekből, minősítésekből megállapítható általános helyzetét. Az igazgatónak, mint munkáltatónak, a jogi kereteken belül figyelembe kell vennie a teljesítményértékelés eredményeit az adott munkatársra vonatkozóan annak támogatásához, a Beiskolázási tervek kidolgozásánál (továbbképzés, tréning), más feladatokkal való megbízásához, díjazásához, jutalmazásához, egyéb konzekvenciák levonásához. A kapcsolódó feljegyzések 60
JÓZSEF A
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
1. Tanulói értékelő pedagógusról 2.Vezetők teljesítménye – önértékelés 3.Pedagógusok teljesítménye – önértékelés 4. Pedagógusok teljesítménye – összesítő értékelést 5. Óralátogatás feljegyzése 6.Vezetők teljesítménye – összesítő értékelés 7.Nem pedagógus munkatársak teljesítménye – önértékelés 8.Nem pedagógus munkatársak teljesítménye – összesítő értékelés 9. Véleményező mátrix 10. Közalkalmazotti minősítési lap 11. Emlékeztető 12. Beiskolázási terv
Változat: 3. Lap: 61/93
B6211 B6212 B6213 B6214 B6215 B6216 B6217 B6218
A folyamatszabályozás módosítása A folyamatszabályozás tartalmi és formai módosítása csak a Dokumentumok kezelése (F421 jelű) folyamatszabályozásban leírtak szerint lehetséges. A folyamatszabályozás értékelése A folyamatszabályozás betartását az önértékelésnél kell ellenőrizni.
61
JÓZSEF A
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
Változat: 3. Lap: 62/93
9.3.3.1 Tanulók mérése, értékelése (F755) A folyamatleírás célja A Pedagógiai program tantárgyi programjaihoz, valamint az országos kompetenciaméréshez illeszkedő mérési rendszer kidolgozása, működtetése és folyamatos fejlesztése. Az országos kompetenciamérések célja az, hogy az iskolában tovább erősödjék a pedagógiai-szakmai mérés-értékelés ismertsége, terjedjenek annak módszerei, eszközei, érzékelhetővé váljanak előnyei. A mérés lehetővé teszi az iskola számára, hogy egy-egy fontos pedagógiai szakasz végén képet kapjunk diákjaink teljesítményéről. Ezek alapján fejlesztési tervek készülnek. Alkalmazási terület Az intézmény nevelő-oktató munkájában a tanulók tudásának és kompetenciájának mérése. A legutóbbi évtized központi méréseinek dokumentációja kivétel nélkül hangsúlyozza, hogy szükség van az információs kommunikációs technológiák kiszélesítésére, a szövegértési és matematikai kompetenciák fejlesztésére. A szövegértés kellő színvonala nélkül nem lehetséges az információk közötti eligazodás, a felnőtt lét szerepeinek való megfelelés, a társadalmi beilleszkedés, az egyéni képességek kiteljesítése, nem lehetséges tanulás. A matematikai kompetenciák nélkül pedig szintén kicsi az esélyük a munkaerőpiacon. Hivatkozások Minőségirányítási program Közoktatási törvény 11/1994 MKM rendelet 2§ (2) g) - A tanulók állóképességének vizsgálata Pedagógiai program
7.5, 8.2. fejezetek 40. § (11), 99. § (7)
Alapfogalmak: • Mérés: a dolgokhoz valamilyen szabály szerinti számok hozzárendelése • Mérési adat: (szabályok, útmutatók alapján) a dolgok valamely tulajdonságát mennyiségileg (kvantitatív módon) jellemző számok • Trend: a változás tartósan érvényesülő fő iránya Törvényi háttér az országos kompetenciaméréshez Kt. 40. § (11) A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia. Kt. 99. § (7) Ha az adott iskolában folyó pedagógiai tevékenység az országos mérés, értékelés eredményei szerint nem éri el a jogszabályokban meghatározott minimumot, a fenntartó köteles felhívni az iskola igazgatóját, akinek intézkedési tervet kell készítenie a törvényben leírtak figyelembevételével. 62
JÓZSEF A
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
Változat: 3. Lap: 63/93
Ha a felhívást követő harmadik évi országos mérés, értékelés eredménye szerint az iskola ismét nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot, az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont felhívja a fenntartót, hogy három hónapon belül készítsen intézkedési tervet. A folyamatleírás tartalma A tanulók mérésének és értékelésének folyamatát az Intézményünkben folyó oktatás teljes vertikumára az alábbi mátrix foglalja össze, megadva az adott mérés • Mérési-értékelési célfeladatot • A mérés módját • A mérés idejét • A mérés megvalósításának sikerkritériumát • A mérés megvalósításának felelősét • A méréshez kapcsolható nyilvánosság paramétereit • A méréshez kapcsolódó dokumentáció és fejlesztések jellegét Minden méréshez kapcsolódóan követelmény, hogy az eredmény függvényében történjen visszacsatolás a nevelés-oktatás folyamatába. Az iskolai mérési rendszer és folyamat Mérési-értékelési célfeladat a tanMérésmód évek folyamán I. A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE Bemenet mérések DIFER Írásmozgás koor- Kulcs-kompedináció tenciák - Alap-készségek Beszéd-hanghallás állapota Reláció-szókincs - Visszamérés a Elemi számolási problémás tukészség dáselemeknél Tapasztalati következtetés Minimum mérések Tesztlap - Matematika - Magyar - Környezet-ismeret A tanulók állókéA testnevelést tapességének vizsgá- nítók által összelata állított feladatok 11/1994 MKM elvégzése. rendelet 2§ (2) g´)
Átjárhatósági vizsgálatok 2. és 4. évfolyam, és 6. évfolyam
Tesztlap + a szövegértés és számolási készségmérés eredményei. Helyi mérés és OKÉV mérés eredményei
Idő Minden év szeptember 30-ig. Következő év március, illetve a második osztályban szeptemberben Minden év május.
Sikerkritérium
Felelős
Nyilvánosság, dokumentáció Fejlesztések kijelölése
Ellenőrzés
A mérés Az első évelvégzése, folyam tanídokumen- tói. tálása
Szóban, írásban, munkaközösségi meg-beszélésen. Fejlődési napló tanulónként. Egyénekre, csoportokra szabott fejlesztési tervek. Fejlesztési tervek értékelése.
Munkaközösségvezető, igazgató
55 ± 10%
Írásban: - szülő - tanuló - pedagógus
Igazgató-helyettes.
Szóban és írásban dokumentálás táblázat formátumban. Fejlesztési lehetőségek meghatározása.
Munkaközösség-vezető
Érintett osztályfők és a munkaközösség-vezető Minden év Az előző Test-neveoktóber vagy méréshez lést tanítók. november. viszonyí- Az iskola is illetve min- tott 5 %- összeállíthat den év ápri- nyi fejlő- feladatsort a lis dés. méréshez (felsősöknek Cooper Teszt) 2. év-folyam A mérés Az érintett május megtörosztályfő4. év-folyam ténte, a nökök és a március vé- 80 % munkaköge 6. év-fo- vagy a fe- zösség-velyam április letti telje- zető. vége sítmény, ill. 55 +/-
Szülői kérelem + nyom- Igazgató tatott és fájl formátum, szóbeli tájékoztatás.
63
JÓZSEF A Mérési-értékelési célfeladat a tanévek folyamán
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK Mérésmód
Idő
Szövegértő olvasás Szépirodalmi szö- Minden év mérése veg / mese / felmárcius hó. 2. évfolyam tanulói dolgozása. iskolai mérés
4. évfolyam tanulói Ismeretterjesztő szöveg feldolgozása. 5. évfolyam
Szépirodalmi és ismeretközlő szöveg feldolgozása
6. évfolyam OKÉV OKÉV mérőlapomérés kon 7. évfolyamban
Szépirodalmi és ismeretközlő szöveg feldolgozása
8. évfolyam OKÉV OKÉV mérőlapomérés kon
Funkcionális helyesírás vizsgálata 2., 4. 5. 6. 7. 8. évfolyamokban Íráskép vizsgálata 2. 4. 5. 6. 7. 8. évfolyamokban Számolási készség vizsgálata 2. évfolyam: szor-
OKÉV mérés által meghatározott időpontban Minden év márciusban iskolai mérés
Sikerkritérium
Felelős
10% meghatározása A fejlesztésre, ill. a tehetséggondozásra való út meghatározására. A mérés Munkakömegtörzösség-veténte. zető. Osztály-tanítók és szak-tanítók
A mérést, értékelést a munkaközösség-vezető által Az orszá- kijelölt gos átlag szak-tanáfelett leg- rok végzik a alább 5 %. munkaközösség-veOKÉV mé- Országos zetők által meg-határoréshez igazí- átlag zott iránytott időpont- elérése mutatás ban Belső mérés Az orszá- szerint gos átlag felett legalább 5 %. OKÉV mérés
Változat: 3. Lap: 64/93
Nyilvánosság, dokumentáció Fejlesztések kijelölése
Ellenőrzés
Szóban, írásban, munka- Igazgató közösségi meg-beszélésen és nevelőtestületi értekezleten. Fejlesztési tervek egyénekre és csoportokra szabottan
Országos átlag elérése
Fejlesztések folytatása
6. osztályos felmérések kijavítása, feldolgozása, teendők meghatározása Fejlesztési tervek egyénekre és csoportokra szabottan Hozzáadott érték meghatározása
Az országos átlag felett legalább 8 %.
Szépirodalmi szö- Minden év vegen / mese / Is- március hó. meretterjesztő szövegen
Az elemzés megtörténte.
Munkaközösség-vezető.
Szóban, írásban, munka- Igazgató közösségi meg-beszélésen és nevelő-testületi értekezleten.
Szépirodalmi szö- Minden év vegen /mese/ Ismárcius hó. meretterjesztő szövegen Szempontsort a munkaközösségek határozzák meg. Tesztlap Minden év március hó Belső mérés
Az elemzés megtörténte.
Munkaközösség-vezető.
Szóban, írásban, munka- Igazgató közösségi meg-beszélésen és nevelő-testületi értekezleten.
A mérés megtörténte.
Munkaközösség-vezető
Szóban, írásban, munka- Igazgató közösségi meg-beszélésen és nevelő-testületi 64
JÓZSEF A Mérési-értékelési célfeladat a tanévek folyamán zó és bennfoglaló táblák, összeadás és kivonás 100 körében. Számolási készség vizsgálata 4. évfolyam, írásbeli műveletek ezres számkörben. - Összeadás - Kivonás - Szorzás - Osztás
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK Mérésmód
Tesztlap Elemi számolási készség mérő lapok OKÉV mérés
Idő
Minden év márciusban belső mérés OKÉV mérés május hó.
Számolási készség vizsgálata 6. évfolyam 8. évfolyam
Tesztlap
OKÉV mérésekhez igazítottan
3. évfolyamon 7. évfolyamon Erkölcsi arculat vizsgálata
Tesztlap Minden év (forrás: Kósáné nov. Ormai Vera: A mi iskolánk)
1; 3; 5; 7; évfolyamokban Tanulók figyelmének vizsgálata a tanulás tanulásához
Tesztlapok: A ta- Minden év nulók figyelméoktóberében nek vizsgálatához.
II. PEDAGÓGUSOK Pedagógusok telje- Pedagógus önérté- Évente sítmény-értékelése kelő, értékelő és összesítő lap
Vezetői feladatkör- Vezetői értékelő ben foglalkoztatot- jegyzék tak értékelése.
Évente
Nem pedagógus munkakörben al-
Évente illetve az ellen-
Ellenőrzési terv szerint
Sikerkritérium
Felelős
Az országos átlag felett legalább 8 %. A mérés Munkakömegtörzösség-veténte. zető. Az országos átlag felett legalább 8 %.
A mérés megtörténte. Az országos átlag felett legalább 8 %. A mérés megtörténte, a fejlesztés kijelölése A mérés megtörténte, a fejlesztés kijelölése Az értékelések megtörténte, dokumentálása, megerősítések, fejlesztések megjelölése. Az értékelések megtörténte, dokumentálása, megerősítések, fejlesztések megjelölése. Az értékelések
Változat: 3. Lap: 65/93
Nyilvánosság, dokumentáció Fejlesztések kijelölése értekezleten
Ellenőrzés
Szóban, írásban, munka- Igazgató közösségi meg-beszélésen és nevelő-testületi értekezleten. Fejlesztések teljesülése, újabb fejlesztések kijelölése
Munkaközösség-vezető.
Szóban, írásban, munka- Igazgató közösségi meg-beszélésen és nevelő-testületi értekezleten. Fejlesztések teljesülése, újabb fejlesztések kijelölése
Osztályfőnöki munkaközösség Osztályfőnökök Napközis nevelők Osztályfőnökök, napközis nevelők
A mérés megtörténte, a fejlesztés kijelölése
Igazgató
A mérés megtörténte, a fejlesztés kijelölése
Igazgató
Az eljárásrendben megjelölt értékelési csoport
Szóban, írásban, elhelyezés a személyi anyagban.
Az eljárásrendben megjelölt értékelési csoport
Szóban, írásban, elhelyezés a személyi anyagban.
Igazgatóhelyettes
Szóban, írásban
Igazgató 65
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
JÓZSEF A Mérési-értékelési célfeladat a tanévek folyamán kalmazottak ellenőrzése, értékelése.
Mérésmód
Idő
Sikerkritérium
Felelős
Nyilvánosság, dokumentáció Fejlesztések kijelölése
Ellenőrzés
őrzési terv- megtörben megjeténte, dolöltek szerint kumentálása, megerősítések, fejlesztések megjelölése.
III. PARTNEREK - Gyermekek A 3 E mentén: Didaktikus játék - Szülők Kérdőív - Alkalmazottak Kérdőív - Fenntartó Interjú - Iskola Kérdőív - Orvos, védőnő Interjú
Évente Évente Évente Évente Évente Két-évente
Az előző méréshez viszonyított pozitív irányú 4 %-os elmozdulás
MinőségSzóban, írásban, nevelő- Igazgató irányítási testületi meg-beszélésen csoport a minőségi körök bevonásával
- Egyházak
Interjú
Két-évente
- Sport és művelődési intézmények Összehasonlító elemzés
Interjú
Két-évente
Dokumentumelemzés
Trendvizsgálat
Dokumentumelemzés
Mérés meg- Azonossá- Minőségtörténte után gok, küirányítási 30 napig. lönböző- csoport ségek meghatározása Évente Fejleszté- Minőségsek meg- irányítási határozása csoport és intézkedé- nevelő-tessi tervek- tület legitiben málásával
IV. CÉL, TARTALOM VIZSGÁLAT SWOT-analízis SWOT-tábla Minden év őszén
Klímavizsgálat
Változat: 3. Lap: 66/93
Teszt
Intézményi önérté- Comenius 2000 I. kelés modell
Kétévente Ötévente kétszer
Erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek meg-határozása Az elemzés megtörténte Adottságok, elért eredmények meghatározása. Intézkedési tervek készítése
Szóban, írásban, nevelő- Igazgató testületi megbeszélésen
Szóban, írásban, nevelő- Igazgató testületi meg-beszélésen
Minőségirányítási csoport
Szóban, írásban, nevelő- Igazgató testületi meg-beszélésen
Minőségirányítási csoport Minőségirányítási csoport
Szóban, írásban, nevelő- Igazgató testületi meg-beszélésen Szóban, írásban, nevelő- Igazgató testületi meg-beszélésen
66
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
JÓZSEF A
Mérési-értékelési célfeladat a tanMérésmód Idő évek folyamán Dokumentumok felülvizsgálata, karbantartás - Helyi Pedagógi- Törvények megis- A dokumenai Program merése, dokumen- tumokban - benne a NAT-ra tum-elemzés megjelöltek épülő kerettanszerint terv - IMIP - SZMSZ - Házirend - Továbbképzési terv - Alapító okirat Gazdálkodással Törvények, doku- Évente kapcsolatos felül- mentumok vizsgálat
Ellenőrzési rendDokumentumszer felülvizsgálata elemzés
Évente
Sikerkritérium
Változat: 3. Lap: 67/93
Nyilvánosság, dokumentáció Fejlesztések kijelölése
Felelős
Ellenőrzés
Pontosítá- Nevelő-tessok meg- tület vagy történte az erre alakult minőségi körök
Szóban, írásban, nevelő- Igazgató testületi megbeszélésen
A vizsgálat elvégzése. Pontosítások megtörténte Megerősítés, illetve korrekció
Gazdasági vezető
Szóban, írásban, nevelő- Igazgató testületi meg-beszélésen
Iskolai menedzsment
Szóban, írásban, nevelő- Igazgató testületi meg-beszélésen
Az országos kompetenciamérésre vonatkozó szabályozás Az érintett évfolyamok 1
2
3
4
5
6
7
8
A mérés, értékelés folyamata az országos kompetenciamérés esetében A mérés lebonyolítását meghatározó tényezők: • Az oktatási miniszter a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben határozza meg, • országos szinten az Oktatási Hivatal koordinálja, • a méréshez szükséges kérdőívek, feladatlapok elkészítését, továbbá a beérkezett adatok rögzítésével, valamint az iskoláknak és az iskola-fenntartóknak megküldött CD elkészítésével kapcsolatos feladatokat az Oktatási Hivatal Értékelési Központja végzi, • a kompetenciamérés lebonyolítása a 4. 6. 8. 10. évfolyamon történik, (zavartalan lebonyolításáért az intézmény vezetője a felelős). • A mérés előkészítését (tájékoztatás is), lebonyolítását az OH segédanyagai szabályozzák. A mérés eredményét az Oktatási Hivatal a honlapján hozzáférhetővé teszi: • Bárki hozzáférhet az országos, regionális, megyei, fenntartói és intézményi adatokhoz. • A jogosultságok kiosztása mellett, az Oktatási Hivatal honlapján az intézmény, illetve vezetői, pedagógusai az iskola, a telephelyeik, az osztályok, sőt a tanulók adataihoz, eredményeihez is hozzáférhetnek, ott elemzéseket végezhetnek. A kompetenciamérés eredményeinek felhasználását az alábbi folyamatábra szemlélteti.
67
JÓZSEF A
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
Változat: 3. Lap: 68/93
Ha az intézmény eléri vagy meghaladja a jogszabályban meghatározott minimumot, az iskola fejlesztési tervet készíthet. Ha nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot, köteles intézkedési tervet készíteni. Nyilvánosság: • Amennyiben indokolt a fejlesztési terv készítése, a fenntartó közzéteszi az eredményt és a fejlesztési, vagy intézkedési tervet az általa szokásos módon /honlapján/. A kompetenciamérés hasznosításának lehetőségei • Mérési-értékelési tapasztalat. • Az eredmények értékelése, elemzése. A céltudatosan gyűjtött és áttekinthető struktúrába rendezett adatok elemzésekre, következtetésekre adnak lehetőséget: összevont adatok, mutatók képzésére, trendek jelzésére, összehasonlító elemzésekre. • Az eredmények elemzésének színterei: intézményi, munkaközösségi. • Az eredményességre, és/vagy sikertelenségre visszavezethető okok feltárása. • Kritériumorientált értékelési szemlélet (intézményvezető, pedagógus). • A továbbfejlesztés irányvonalainak meghatározása. • Fejlesztési terv készítése. • A tanulók önmagukhoz viszonyított teljesítményének nyomon követése. • Motiváció: a gyakorlati életben jól hasznosítható tudás megszerzésére, új tanulás-tanítási munkamódszerek alkalmazására. Az országos kompetenciamérés folyamatleírásának összegzése az intézményre Fő tevékenység 1. A mérés előkészítése és lebonyolítása
Résztevékenység
Határidő
Mérési koordinátor
Tanulói teljesítménylista elkészítése; ülésrend, tantermek kijelölése
Mérés előtt 1 héttel
Tájékoztatás
Mérési koordinátor Mérési koordinátor, Mérési koordinátor, Felmérésvezetők Felmérésvezetők Mérési koordinátor Felmérésvezetők Mérési koordinátor Mérési koordinátor Matematika és Humán munkaközösség-vezető Mérési koordinátor Mérési koordinátor
Előadás tantestület előtt Team-munka: felmérésvezetők Egyeztetés Jegyzőkönyvek elkészítése, lefűzése
Mérés előtt 1 héttel Mérés előtt 3 nappal Mérés előtt 1 nappal
Egyéni tanulói Válogatás Elhelyezés zárható szekrénybe
Május 30.
Válogatás az OKÉV szempontok szerint Ellenőrzés, rendszerezés
Május 31.
Dokumentálás A dolgozatok megíratása A dolgozatok összeszedése, tárolása A beküldendő dolgozatok kiválogatása A beküldendő dolgozatok dobozolása A kijelölt évfolyamon a dolgozat kijavítása Adatbevitel 3. Adatok
Módszer
Felkészülés
Kiképzés
2. Adatfeldolgozás
Felelős
Teljesítmények kimutatása
Javítókulcs alapján tanév vége Számítógépes program Osztályok, egyének teljesítménye: tantárgyanként, felada-
Az OKÉV feldolgozott ada68
JÓZSEF A Fő tevékenység elemzése
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
Résztevékenység
Összehasonlító elemzések Ok-feltárás A tantestület és a szülői szervezet tájékoztatása 4.Fejlesztési célok meghatározása
5. Fejlesztési terv készítése
6. Fejlesztési terv végrehajtása
Felelős
Mérési koordinátor Mérési koordinátor intézményvezető
Módszer tonként összesítve, Táblázat készítése Problémalista készítése
Változat: 3. Lap: 69/93
Határidő tainak megérkezése után: 1 hónap
Ok-feltárási módszer: Team-munka nyomtatvány az összehasonlító vizsgálat eredményeiről, a problémák okairól
Tantárgyfejlesztési célok és sikerkritériumok
Munkaközösségvezetők
Team-munka
Intézményi szintű fejlesztési irányok Stratégiai célok és sikerkritériumok meghatározása A fejlesztési célok elfogadása Humán munkaköz. fejlesztési tervének készítése
Igazgató
Szintetizálás Koherencia
Igazgató
Tantestületi döntés
Humán munkaközösség-vezető
Team-munka
Matematika munkaközösség fejlesztési tervének készítése
Matematika munkaközösség-vezető Mérési koordinátor Igazgató
Team-munka
Igazgató
Tantestületi döntés
Igazgató
Határozat: fenntartói jóváhagyással válik érvényessé Ütemterv (az iskolai éves munkaterv melléklete)
augusztus 31.
Munkaközösségvezetők
Munkaközösségi munkaterv melléklete
Szeptember 15.
Pedagógus
Tanmenetek melléklete
Pedagógus
Ellenőrzés, értékelés, korrekció Dokumentálás Beszámolók
Szeptember 15. Szeptember Május
Intézményi mérési fejlesztési terv készítése A szülők tájékoztatása a fejlesztési tervekről A fejlesztési tervek elfogadása A fejlesztési terv megküldése a fenntartónak A külső-belső méréseket a fejlesztési célokhoz rendelő mérési-értékelési ütemterv elkészítése Fejlesztési feladatok beépítése a munkaközösségi munkatervekbe Egyéni fejlesztési terv készítése (szövegértés) A fejlesztési terv folyamatos megvalósítása (után követés) Tanév végén a munkaközösség-vezetők összegzést készítenek a fejlesztés eredményeiről
Mérési koordinátor
Munkaközösségvezetők
1 hónap (legkésőbb április végéig) Június 15.
Team-munka
Június 15.
Megbeszélés
Szeptember 15. augusztus 25.
Szeptember 15.
Június 15.
69
JÓZSEF A
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
Változat: 3. Lap: 70/93
Az elemzés folyamatábrája Kompetenciamérés
Kiértékelés, prezentáció nevelőtestületi értekezleten igazgató Elemzés - problémafeltárás igazgató Intézményi stratégia meghatározása igazgató
Elemzés: tanulók, osztályok pedagógus
Erősség?
Okok meghatározása pedagógus Elemzés: pedagógusok , módszertan Ill. igazgatóhelyettes , munkaközösségvezető
Erősség?
Okok meghatározása igazgató
Módszertani eszköztár használata
Tankönyvbeszerzés
Továbbképzés
Pedagógus , munkaközösségvezető, tankönyvfelelős
Pedagógus , munkaközösségvezető, igazgató
Egyéb
Pedagógus , munkaközösségvezető, igazgatóhelyettes
Javító intézkedések kidolgozása igazgató Intézményi szintű fejlesztési terv kidolgozása
Munkaközösségi fejlesztés kidolgozása
Pedagógus szintű fejlesztési terv kidolgzoása
igazgató
munkaközösség-vezető
pedagógus
Megvalósítás igazgató
Ellenőrzés
Következő mérés
70
JÓZSEF A
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
Változat: 3. Lap: 71/93
A folyamat bizonylatai 1. Fejlődési napló 2. Fejlesztési terv 3. Csoportra szabott fejlesztési terv 4. Mérőlapok 5. Határozat 6. Ütemterv (az iskolai éves munkaterv melléklete) 7. Munkaközösségi munkaterv 8. Tanmenetek 9. Ellenőrzés, értékelés, korrekció 10. Dokumentálás 11. Beszámolók A folyamatszabályozás módosítása A folyamatszabályozás tartalmi és formai módosítása csak a Dokumentumok kezelése (F421 jelű) folyamatszabályozásban leírtak szerint lehetséges. A folyamatszabályozás értékelése A folyamatszabályozás betartását az önértékelésnél kell ellenőrizni.
71
JÓZSEF A
9.3.4
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
Változat: 3. Lap: 72/93
További folyamatok szabályozása
9.3.4.1 Intézményi önértékelés (F841) A szabályozás célja Az intézmény – a vezetői ciklushoz igazodva, 3 évenként – az irányított önértékelés során kapott tényekre alapozva állapítsa meg erősségeit és fejlesztendő területeit, jelölje ki a további fejlesztésének, fejlődésének útját. Az irányított önértékelés lehetővé teszi a szervezet számára, hogy rangsorolja a fejlesztési feladatait és beépítse a stratégiai tervébe a legfontosabb tennivalókat, szükséges beavatkozásokat, a fejlesztés lépéseit. Alkalmazási terület Az intézmény működésére átfogóan Hivatkozások IMIP 8.4 Comenius 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Modell I. Bevezetési Útmutató és Módszertani Eszköztár A folyamat tartalma Az irányított önértékelés gyakorisága, időpontok, határidők: 2008. január-február végétől számítva 2.5 évente. Mintavétel: alkalmazotti kör 60%- a piramiselv alapján Adatgyűjtés: a 2.5 év során a 3E felmérés összefoglalóiból illetve a Sencz-féle kérdőívekből történik. Aktuális adatfelvétel: január-február Elemzés, értékelés, dokumentálás: összefoglalók elkészítése Visszacsatolás: szóban – félév/tanévzáró értekezletek, megbeszélések (alkalmazotti, DÖK, SZM) írásban: (faliújság, iskolaújság) Hozzáférhetőség biztosítása: az intézményben megszokott módon és helyen történik. Alkalmazott módszerek, munkaformák: • Team munka, adatgyűjtés, elemzés, súlyozás • Partneri körben végzett mérések, SWOT- analízis • Összehasonlító elemzések, trendvizsgálat, diagram • Dokumentumelemzés,- készítés, összehasonlító elemzések. Felelősök: programfelelős, team tagjai, igazgató (az adott munkaszakasznak megfelelő) A folyamat lépéseinek tevékenységlistája a PDCA-elv alapján: • A tantestület, a partnerek tájékoztatása az irányított önértékelés céljáról • Teamek alakítása a feladat elvégzésére, feladatértelmezés • A munkában résztvevők felkészítése (eljárásrend, minta, módszerek, eszközök áttekintése) • A vizsgálandó területekhez kapcsolt módszerek, eszközök áttekintése, véglegesítése A méréseredmények, adatok, tények, dokumentumok elemzése, értékelése, részösszefoglalók készítése. Összefoglaló készítése: adottságok-eredmények területekről Következtetések levonása, célmeghatározás az erősségekre, a fejlesztésre váró területekre alapozva (feladatok megjelölése, intézkedési tervek készítése) 72
JÓZSEF A
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
Változat: 3. Lap: 73/93
Az irányított önértékelés összefoglalójának alkalmazotti körben való legitimációja. Az eljárásrend felülvizsgálata, korrekciója A partnerek tájékoztatása. Az önértékelés Az önértékelés területei Adottságok 1.1. A vezetés értékelése Az irányítási rendszer működtetése személyes részvétel, példaadás együttműködés a partnerekkel 1.2. Stratégiai és operatív tervezés Partneri igények figyelembevétele Hosszú távú stratégiai tervezés és a tervek megvalósítása Az éves munka tervezése, megvalósítása, az intézményi PR 1.3.A dolgozók irányításának értékelése Kétirányú kommunikáció A dolgozók teljesítményének mérése, értékelése A dolgozók kreativitásának kibontakoztatása, lehetősége 1.4.Az erőforrások felhasználása Humán erőforrások biztosítása, fejlesztése Tárgyi feltételek és pénzügyi erőforrások biztosítása, fejlesztése. Nevelő- oktató munka vizsgálata (módszerek, eljárások, eszköztár) 15. Az oktatási – nevelési és a működési folyamatok, valamint szabályozottságuk értékelése Az alapdokumentum ismerete Az alapdokumentumban leírt célok, eljárási módok megvalósulása 1.6. A folyamatos fejlesztés alkalmazásának szintje -Az iskolát érintő külső - belső mérések, értékelések tapasztalataink összegzése, és beépítése az intézményi szabályozás rendszerébe -A kitűzött célok teljesülése
Módszerek, eszközök
Időpont, határidő
Résztvevők, felelősök
Kérdőívek (Szervezési klímateszt) dokumentumelemzés
Adatgyűjtés: január Alkalmazottak Feldolgozás, elem- Támogató szerv zés: február vezetője
Kérdőívek PP- dokumentum elemzés Munkatervek dokumentum elemzés Vezetői pályázat Éves beszámolók
Adatgyűjtés: január Alkalmazottak Dokumentum elem- Támogató szerv zés:február eleje vezetője Feldolgozás, összefoglaló készítése:február vége
Kérdőív, dokumentum elemzés (Intézmény szabály..)
Adatgyűjtés: január Alkalmazottak Dokumentum elem- Támogató szerv zés:február eleje vezetője Feldolgozás, összefoglaló készítés:február vége
Kérdőív Adatgyűjtés: január Alkalmazottak (továbbképzés, terv, belső érté- Feldolgozás: febru- Támogató szerv kelési, ösztönzési rsz. Működte- ár vezetője tése)
Dokumentumelemzés (intézmény alapdokumentumai) kérdőív
Adatgyűjtés: január Alkalmazottak Feldolgozás: febru- Támogató szerv ár vezetője
A Com I. modell kiépítésének tapasztalatai Dokumentumelemzés
Adatgyűjtés: január Alkalmazottak Feldolgozás: febru- Támogató szerv ár vezetője
73
JÓZSEF A
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
Az önértékelés területei
Módszerek, eszközök
Változat: 3. Lap: 74/93
Résztvevők, felelősök Adatgyűjtés: január Alkalmazottak Feldolgozás: febru- Támogató szerv ár vezetője Időpont, határidő
1.7.A szervezeti kultúra és klíma értékelése Szervezett kultúra eredményei, mutatói Munkatársak bevonása Motiváció, elismerés, jutalmazás Az emberi kapcsolatok rendszere, alá – fölérendeltségi viszonyok a társadalom által elfogadott és öröklődő tartalmak, szabályok és hitek rendszere. Eredmények 1.8.A munkatársak részvétele (bevonás mértéke) az intézményi programok és fejlesztések végrehajtásában. Stratégiai, operatív tervezés Minőség biztosítási rendszer Intézményi rendezvények
Kérdőív (klímateszt) Dokumentumelemzés
Dokumentumelemzés (beszámolók) (munkanaplók),munkatervek
Adatgyűjtés: január Alkalmazottak Feldolgozás: febru- Támogató szerv ár vezetője
1.9 Közvetlen partnerek (szülők, tanulók) elégedettsége Partnerkapcsolat alakulása Együttműködés, kommunikáció Mérések tervezése, lebonyolítása, tapasztalatok beépítése a fejlesztő munkába 1.10.A közvetlen partnerek (pedagógusok és a pedagógiai munkát segítő munkatársak) elégedettsége Munkakörülmények, pénzügyi források Nem anyagi megbecsülés Iskola menedzselése Szakmai irányítás, iskolai légkör 1.11. Közösségi, társadalmi szerepvállalás Az iskola által szervezett versenyek, rendezvények 1.12.Az intézmény oktatási – nevelési eredményei Beiskolázási mutatók Tanulmányi átlagok Tanulmányi verseny, kulturális, sportversenyek eredményei (lemorzsolódási ráta)
Kérdőív Dokumentumelemzés A 3E mérés eredményeink felhasználása
Adatgyűjtés: szep- Alkalmazottak tember Támogató szerv dokumentum elem- vezetője zés értékelés, elemzés: október
Kérdőív Dokumentum elemzés A 3E mérés eredményeink felhasználása
Adatgyűjtés: január Alkalmazottak Feldolgozás: febru- Támogató szerv ár vezetője
Dokumentum elemzés (intézményi statisztikák, félévi és év végi statisztikai kimutatások) Dokumentum elemzés (intézményi statisztikák, kimutatások)
Adatgyűjtés: január Alkalmazottak Elemzés: február Támogató szerv vezetője Adatgyűjtés: január Elemzés: február
Mérés, értékelés, az irányított önértékelés dokumentálása, legitimációja • Az önértékelés részterületeiért felelősök a határidőként megjelölt hét utolsó munkanapjáig adják át rész-összefoglalóikat a támogató szervezet vezetőjének, aki folyamatosan figyelemmel kíséri az egyes területek munkáját. 74
JÓZSEF A
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
Változat: 3. Lap: 75/93
Az összefoglalót a programfelelős szerkeszti egybe, és terjeszti a team elé véleményezésre, esetleges korrekcióra. • A team által véleményezett összefoglaló intézményi legitimációja az alkalmazotti értekezleten történik meg. • Az alkalmazotti értekezlet határozatában dönt az irányított önértékelés elfogadásáról, az eljárásrend esetleges korrekciójáról, a fejlesztési területek kijelöléséről, javaslatot tesz a végzett munka elismerésére, annak formáira. A határozatot jegyzőkönyv rögzíti. Határidő: az irányított önértékelés tantestületi elfogadásának időpontja Felelős: igazgató •
A folyamat bizonylatai 1. Kérdőívek 2. Összefoglalók 3. Önértékelés összefoglalója A folyamatszabályozás módosítása A folyamatszabályozás tartalmi és formai módosítása csak a Dokumentumok kezelése (F421 jelű) folyamatszabályozásban leírtak szerint lehetséges. A folyamatszabályozás értékelése A folyamatszabályozás betartását az önértékelésnél kell ellenőrizni.
75
JÓZSEF A
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
9.4
Fejlesztési tervek a minőségpolitikai célok megvalósítására
9.5
Fejlesztési tervek a minőségpolitikai célok megvalósítására
9.5.1
Változat: 3. Lap: 76/93
A pedagógusok felkészítése a képességfejlesztő oktatásra
1. Előzmények: 1.1. Az ok-elemzés eredménye, okok: • A pedagógusok még nem elég gyakorlottak a kompetencia alapú oktatás új módszereinek és tanítási segédeszközeinek használatában. • A tanítási órákon nagyobb teret kell adni az ilyen irányú tervezett képességfejlesztésre. 1.2.Az intézmény céljaival való összevetés alapján az indokok a következők: • Az IMIP célokban megjelenik a kompetencia alapú nevelés-oktatás. • Az intézmény Pedagógiai Programjában több helyen is megjelenik a kompetenciafejlesztés, a kompetencia alapú oktatás, és a differenciált fejlesztés, valamint a lemorzsolódás megakadályozása. 2. Cél: Az iskolánkban kidolgoztuk, bevezettük és továbbfejlesztjük a kompetencia alapú oktatás rendszerét. 3. Elvárt eredmény: Kidolgozott rendszer és felkészített pedagógusok 2009. augusztus 31-re A teljes rendszer felülvizsgálata és tovább fejlesztése az 2009/10-es tanév alatt szerzett tapasztalatok alapján 2010. augusztus 31-re. 4. A fejlesztő team tagjai: Koordinátor: Komolay Szabolcs (MÉCS vezető) Munkacsoportok vezetői: Berdóné Deli Zita (mkv.) Vizler Pálné (mk.) 5. Időtartam: 2009. április 1-2010. augusztus 31. 6. Erőforrások: Humán: • Az intézmény vezetője (ellenőrzési feladatok) • Az intézményben működő munkaközösségek vezetői (koordináció) • Az intézmény pedagógusai (továbbképzések, mérőeszközök fejlesztése) • MECS (kompetenciamérés továbbképzés, fejlesztés és koordináció) • Fejlesztési munkacsoport (tervezés, koordináció) Infrastrukturális: • Számítógépek internet elérési lehetőséggel, nyomtató • Állandó helyiség a műhelymunkára • Közös idő biztosítása Dologi: • A szükséges továbbképzések finanszírozása • A MECS tagjainak anyagi elismerése
76
JÓZSEF A
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
Változat: 3. Lap: 77/93
Intézményi szintű fejlesztési terv Feladat/ tevékenység P- tervezés 0. Az országos kompetencia mérés eredményeinek elemzése, értékelése, trendvizsgálat 1. A fejlesztő csoport megalakulása és a tervező munka elvégzése (MECS) • Az országos kompetencia mérés eredményeinek elemzése, értékelése, trendvizsgálat • A célok meghatározása • Ötletbörze a lehetséges tevékenységekről • Az ötletek szelektálása, véglegesítése • Az egész iskolára vonatkozó fejlesztési terv elkészítése- a munka menetének körvonalazása 2. Pedagógus továbbképzések megszervezése
D-megvalósítás 2.A tantárgyi munkacsoportok tájékoztatása
Elvárt eredmény Az eredmények áttekintése
Időigény, Határidő
Feladat résztvevői Felelős
Egyéb erőforrás
Határidő: 2009. 04.15.
Igazgató, vezetőség
Statisztikák
Elkötelezett csapattagok min- Határidő: den munkaközösségből 2009. 03.31. (munkacsoport vezetők v. innovatív szaktanárok)
Résztvevők: tantestület, Mcs vezetők
Műhelymunkára alkalmas helyiség Flip-chart papír, filctoll a tervezőmunkához Számítógép Nyomtató Jelenléti ív, jegyzőkönyv
Felelős: MECS vezető
Ellenőrzés igazolása
Szövegértés és matematikai kompetencia oktatását támogató módszertani képzésen való részvétel munkaközösségenként A kompetenciamérés eredményeinek elemzéséhez szükséges informatikai és mérésmetodikai ismeretek elsajátítása. Teljes képet kapni arról, hogy mi a cél, mit-mikorra kell elkészíteni, hogyan zaj-
Határidő 2009. 04.15.
Résztvevők: munkacsoportok tagjai Felelősök: mcs. ve-
Műhelymunkára alkalmas helyiség Flip-chart papír, filctoll a 77
JÓZSEF A
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
Feladat/ tevékenység
Elvárt eredmény
Időigény, Határidő
lik majd a munka menete. Pontos feladat-meghatározások. 3. Kutató munka A fellelhető jó gyakorlatok, a piacon forgalomban lévő mérési szoftverek tanulmányozása, a korábbi kompetencia mérési lapok összegyűjtése és továbbítása munkacsoportok felé.
4. A fellelt feladatlapok, feladatsorok, demók áttanulmányozása. (feladatbank készítés első lépése) készítése munkacsoportonként. Párhuzamosan zajló folyamat: A tankönyvrendelés korrekciója a céloknak megfelelően. 5. Módszerek kiválasztása a tankönyvekhez 6. Feladatbank készítés első lépése: Egyénileg, vagy páros munkában típusfeladatok készítése és a feladatok értékelésének leírása összhangban a kompetencia alapú mérések feladatainak értékelésével.
Mérőeszköz minták állnak rendelkezésre. Fellelhető szoftver demók Korábbi kompetencia-, ill. PISA mérések feladatlapjai.
Mindenki ismeri a fellelt dokumentumokat, a feladattípusokat, tudja azonosítani, hogy miben tér el az általa szokásos „dolgozattípusoktól”, a mérőeszközökben lévő instrukciók és az értékelés miben térnek el „szokásostól”. A tankönyvválasztást a célokhoz igazítják. Adekvát, tantárgyakra, évfolyamokra lebontott módszerek Tantárgyankénti feladattípusok állnak rendelkezésre értékelési szempontokkal együtt.
Határidő: 2009. 04. 30.
Határidő: 2009. 05. 15.
Határidő: 2009. 05. 31. Határidő: 2009. 05. 31.
Változat: 3. Lap: 78/93
Feladat résztvevői Felelős zetők
Résztvevők: Feladatlapok gyűjtése: Minden pedagógus. Felelősök: munkacsoport vezetők Szoftverek és korábbi mérőlapok beszerzése: MÉCS vezető Résztvevők: Minden pedagógus egyénileg. Felelősök: Kivonatokat összegzik: munkacsoport vezetők Programok adaptációs, ill. megvásárlási lehetőségeiről tájékoztat: MÉCS vezető Munkaközösség vezetők Feladat résztvevői: Minden pedagógus Felelősök: Munkacsoport-vezetők
Egyéb erőforrás
Ellenőrzés igazolása
tervezőmunkához Jelenléti ívek, emlékeztető az mcs. megbeszélésről Szgép, nyomtató Szgép, internet, Dokumentumlista arról, amit sikerült fellelni, illetve a szoftverek elérhetőségéről.
Szgép, Összegző „jelentések” www.tankonyvkutato.hu
Tankönyvek Szakirodalom Szgép Kész feladatok.
78
JÓZSEF A
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
Feladat/ tevékenység Továbbá annak megjelölése, hogy melyik évfolyamon, mikor alkalmazhatjuk. 7. Feladatok „köröztetése” egymás között a munkacsoportban, véleményezés, újabb ötletek.
Elvárt eredmény
Időigény, Határidő
Változat: 3. Lap: 79/93
Feladat résztvevői Felelős
Minden kolléga ismeri az adott tantárgy összes elkészült feladattípusát és a kiegészítéseiket is megtették. Kialakított könyvtárak.
Határidő: 2009. 06. 10.
9. A mérőeszközök megrendelése és betanulás
Kész eszközök, amelyek használatára kiképzett szakember van az iskolában.
Határidő: 2009. 06. 15.
Felelős: igazgató, Mécs vezető
10. Új módszertani lehetőségek gyűjtése
Módszertani gyűjtemény
Határidő: 2009. 06. 15.
Munkaközösség vezetők
11. A feladatokból feladatlapok készítése évfolyamonként 3 mérési időpontra.
Feladatlapok évfolyamonként egységesített szerkezetben és dokumentálva a megfelelő könyvtárakba.
Határidő: 2009. 06. 30.
12. Szakember előadása az egyéni fejlesztési tervről és a fejlesztés dokumentálásáról, nyomon követéséről.
Minden kolléga tudja, miről szól az EFT, hogyan érdemes készíteni, milyen együttműködés kell hozzá stb. A következő tanévre vonatkozóan minden kolléga tudja, melyik osztályban, melyik tanulóval milyen kompetenciafejlesztést kell felerősíteni, és ez bekerül a következő tanévi
Határidő: 2009. 06. 30.
Résztvevők/felelősök : Munkacsoport-vezetők és informatikus a szerkesztéshez és dokumentáláshoz. Feladat résztvevői: Szakértő A teljes nevelőtestület.
8. Iskolai hálózaton mérési könyvtár létesítése évfolyamonként és erről a kollégák tájékoztatása.
13. A 2007/2008-es tanév országos mérésének alapján osztály/ csoport- és egyéni szinten a fejlesztési célok meghatározása, csoportra és egyénekre vonatkozó fejlesztési tervek készítése
Határidő: 2009. 06. 30.
Határidő: 2009. 06. 30.
Feladat résztvevői: Minden pedagógus Felelősök: Munkacsoport-vezetők Résztvevők: Informatikusok és MÉCS vezető.
Feladat résztvevői: A teljes nevelőtestület Felelős: MECS vezető
Egyéb erőforrás
Ellenőrzés igazolása
Szgép, hálózati elérések Javított, kiegészített feladattípusok. Szgép Tájékoztató levél a kollégáknak a könyvtárak eléréséről. Szgép, pénzügyi források a programra. Szerződés. Emlékeztető Szakirodalom Munkaközösségi megbeszélések Szgép, hálózat, Emlékeztető.
Szgép, projektor, előadóterem PPT-s előadásanyag. Jelenléti ív. Szgép, hálózat, csoportos és egyéni fejlesztési tervek
79
JÓZSEF A
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
Feladat/ tevékenység
Elvárt eredmény
Időigény, Határidő
Változat: 3. Lap: 80/93
Feladat résztvevői Felelős
Egyéb erőforrás
Ellenőrzés igazolása
munkatervekbe is C- ellenőrzés 14. Ellenőrzés, beépítés az intézmény működésébe – pl. egy tanévre vonatkozó folyamatszabályozással 15. A fent vázolt folyamat megvalósításának ellenőrzése, értékelése a tanév végi beszámolókban
Mindenki világosan látja, mit Határidő: sikerült megvalósítani a fej2009 06. 30. lesztési tervből, érti, hogy ennek alapján hogyan használhatja a saját fejlesztési tervét a PDCA ciklus szerint
A-beavatkozás 16. Teljes körű bevezetés Felülvizsgálat, kiegészítés, fejlesztés
Feladat résztvevői: A teljes nevelőtestület Felelős: igazgató
Szgép, hálózat tanév végi igazgató és munkaközösségi elemzés, értékelés (a beszámoló részeként)
2009 aug. 31. 2010. aug. 31.
Munkaközösségi szintű fejlesztési terv Feladat/ tevékenység 1. Az országos mérés eredményeinek értékelése munkaközösségi szinten 2. Belső továbbképzés, műhelymunkák • Hospitálás • Bemutató tanítások • Egyéni produktumok bemutatása 3. Feladatlapok gyűjtése Szoftverek és korábbi mérőlapok be-
Elvárt eredmény Intézményi jelentés megismerése, elemzés a mérés honlapján Tájékozottság, szakmai fejlődés
A fellelhető jó gyakorlatok, a piacon forgalomban lévő mé-
Időigény, Határidő 2009. 04. 15. 2009. 04. 30-tól
Feladat résztvevői Felelős Iskolavezetőség, munkaközösség-vezetők, tantestület Tagok, mk-vezető
2009. 04. 30-tól
Tagok, mk-vezető
Egyéb erőforrás projektor
Ellenőrzés igazolása Jegyzőkönyv az értekezletről Osztálynapló, jelenléti ív
Számítógép, fénymásoló, nyomtató 80
JÓZSEF A
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
Feladat/ tevékenység szerzése 4. Feladatlapok készítése
Elvárt eredmény rési szoftverek ismerete Önálló feladatbank
5. Tanév végén az egyéni pedagógus munka önértékelése
Időigény, Határidő
Változat: 3. Lap: 81/93
Feladat résztvevői Felelős
Egyéb erőforrás
Ellenőrzés igazolása
Határidő: 2009. 06. 15. Határidő: 2009. 06. 30.
Tagok, mk-vezető
számítógép
Feladatlapok
Tagok, mk-vezető
kérdőív
Óralátogatás Egyéb dokumentumok
Időigény, Határidő Határidő: 2009. 04. 15.
Feladat résztvevői Felelős Csop.vez. tanító, szaktanár
Pedagógus szintű fejlesztési terv Feladat/ tevékenység
Elvárt eredmény
1. Az országos mérés eredményeinek értékelése
Érintett osztályok, tanulók eredményeinek elemzése
2. A helyi tanterv felülvizsgálata a fejlesztés szempontjából a munkaközösségbe való visszacsatolással 3. Az alapképességekre vonatkozó tantárgyi fejlesztési terv, hogyan lehet fokozottabban beépíteni a tanulási folyamatba az alapképességek fejlesztését?
Dokumentumelemzés
4. A tankönyvválasztás felülvizsgálata a fejlesztés szempontjából 5. Továbbképzések átadása egymásnak 6. A helyi tanterv alapján olyan tantárgyi tanmenetek készítése, amelyek kö-
Egyéb erőforrás Országos feladatlap, tesztfüzet
Csop.vez. tanító, szaktanár
Kerettanterv
Ellenőrzés igazolása Jegyzőkönyvek, kijelölt mérőbiztos Helyi tanterv
Játékos formák az óravezetésben Kis létszámú tan.csop.ok Motiváció Tevékenykedtetés Mindennapi életből vett feladatok megoldása Tájékozódás a tankönyvpiacon
Határidő: 2009. 04. 30.
Szaktanár, diák
Új tanítási módszerek megismerése, ped.tov.képz.
Határidő: 2009. 05. 15.
Csop.vez. tanító, szaktanár
Pedagógiai program
Munkaközösségi, tantestületi megbeszélések Tanfolyamok, továbbképzések, munkaközösségi ülések
Határidő: 2009 06. 30. Határidő: 2009. 09. 15.
Csop.vez. tanító, szaktanár Csop.vez. tanító, szaktanár
A költségek fedezetének biztosítása www.tankonyvkutato.hu Adott szakmai anyagok belső dokumentumok, törvények
Tanmenetek Pedagógiai
jegyzőkönyvek
81
JÓZSEF A
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
Feladat/ tevékenység zéppontba állítják az alapképességek fejlesztését. 7. Olyan belső mérések beindítása, amelyek mérik az egy tanév alatti pedagógiai hozzáadott értéket, és hasonlóak az országos kompetenciamérésekhez 8. Egymástól tanulás, ötletbörze 9. Mérések elvégzése, elemzése
Elvárt eredmény
Be- és kimenet mérése Bemutatóórák Az Országos kompetenciamérés füzetei értekezletek Munkaközösségi megbeszélések
Időigény, Határidő
Változat: 3. Lap: 82/93
Feladat résztvevői Felelős
Egyéb erőforrás
Ellenőrzés igazolása program
2009. 09. 30-tól
Csop.vez. tanító, szaktanár
Feladatlapok, internet
Óralátogatások feljegyzései, beszámolók
2009. 09. 30-tól következő év június 15-ig 2009. 09. 30-tól következő év június 15-ig
Csop.vez. tanító, szaktanár
feladatlapok
jegyzőkönyvek
Csop.vez. tanító, szaktanár
feladatlapok
Óralátogatások feljegyzései, beszámolók
82
JÓZSEF A
9.5.2
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
Változat: 3. Lap: 83/93
Tanulói mérés-értékelés, egyéni fejlesztési tervek fejlesztése
Előzmények: Nem megfelelő szintű teljesítés az országos szövegértés és matematika méréseken 2. A kompetenciamérés eredményeinek elemzése alapján megállapíthatóak 1.
A szövegértés kompetencia mérésének eredményei • A képességpont eloszlásának diákcsoportok szerinti jellemzői − Az egyes diákcsoportok átlagos képessége: A 8. évfolyamon a mérés eredményei szerint az „a”osztály jobb (509 pont), mint az országos eredmény (12 ponttal – 497 pont), azonban a városok átlagától elmarad (13 pont – 522 pont); míg a „b” osztály lényegesen gyengébb (455 pont), elmaradva az országos eredménytől (42 pont), illetve a megyei átlageredménytől (67 pont). − Az egyes diákcsoportok képességeloszlásának főbb jellemzői: 8. évfolyamon ez mindkét osztályban egyenletesebb, azonban láthatóan jobban teljesít az „a” osztály. − A diákok eloszlása a képességskálán és a képességszinteken A 8. évfolyamon belül az „a” osztályban nincsenek „1” szint alatt teljesítők, ellentétben a „b”-vel, illetve vannak „4” szintűek, szintén ellentétben a „b” osztály eredményeivel. Az „a” osztály képességszintenkénti eloszlása jobb eredményeket mutat némileg. • Feladatonkénti elemzések − A feladatok százalékos megoldottsága A feladatok többségét hasonló arányban oldották meg a tanulók, mint az ország, illetve a városok iskoláiban. A 8. osztályok esetében szintén vannak feladatok, melyek minden esetben (mindkét osztály, országos, városi) alacsony arányban megoldottak (pl. 1203, 2607, 6008). Ezekben az esetekben a követelményrendszert, illetve a kompetenciamérés feladatait kell minden bizonnyal felülvizsgálni. Ugyanakkor vannak feladatok, melyek esetében lényegesen gyengébb az intézményi, osztályonkénti teljesítmény, vagy nincs is értékelhető eredmény, esetleg az egyik osztályban (pl. 1904, 2809, 5003, 1212). Ugyanakkor az is előfordul, hogy az iskolai eredmény lényegesen jobb, mint az országos, vagy a városi, esetleg csak az egyik osztályban (pl. 1907, 6011, 6012). Következtetések: • Eredmények (eredménytelenségek), ezek lehetséges okainak feltárása Az országos követelmények és mérési rendszer gyengeségei mellett is vannak olyan területek, melyek gyengék vagy ellentmondásosak. Ezeket tételesen fel kell tárnia a szaktanároknak. Azért is fontos, hogy szaktanári elemzések készüljenek, mert az osztályok összetételében rejlő adottságok különbözősége mellett is felfedezhetőek olyan tananyagrészek, melyek megtanítása bizonyára fejleszthető, és másik osztályban, vagy a viszonyítási körökben eredményesen elsajátíthatóak voltak. Az eredmények alapján megfogalmazhatóak mind a teljes intézményre, mind az egyes tantárgyakat tanító pedagógusokat összefogó munkaközösségekre, mind az egyes pedagógusokra értelmezhető fejlesztési tervek. 83
JÓZSEF A
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
Változat: 3. Lap: 84/93
E terveknek azokkal a jelenségekkel kell foglalkozniuk, melyek okai az intézményben, a munkaközösségekben, illetve a pedagógusokban lelhetőek fel. • Fejlesztési célok megfogalmazása – fejlesztési terv Két alapvető fejlesztési célt kell megfogalmaznia és megvalósítania az intézménynek: − Egyrészt fel kell készíteni, a korábbiakhoz képest lényegesen alaposabban, a teljes tantestületet a kompetencia alapú oktatás módszereire, tervezésére, eredményeinek diagnosztikus mérésére, értékelésére és fejlesztésére. − Másrészt be kell építeni az intézményi oktatásba a kompetencia alapú képzést, annak feltételeit folyamatosan biztosítva és fejlesztve. A matematikai kompetencia mérésének eredményei • A képességpont eloszlásának diákcsoportok szerinti jellemzői − Az egyes diákcsoportok átlagos képessége A 8. évfolyam mérési eredményei közül szintén a „b” osztályé gyengébb, az országos átlag (491 pont) alatt van 74 ponttal, illetve 96 ponttal a megyeszékhelyek átlaga alatt. Az „a” osztály 98 ponttal teljesített jobban a „b”-nél, fölötte van a megyeszékhelyi átlagnak (513 pont) is. − Az egyes diákcsoportok képességeloszlásának főbb jellemzői A 8. évfolyam mérési eredményei szerint a („b” osztály) összességében gyengébben teljesít. Míg az „a”-ban is vannak viszonylag gyengébbek, de kevesebben, és relatíve jobb eredményekkel. − A diákok eloszlása a képességskálán és a képességszinteken A 8. évfolyam „b” osztályában lényegesen több az „1” szint alatti, a „2” szintű, de nincs „3. és 4.” szintű sem, ellentétben az országos és a megyeszékhelyi átlagokkal. A képességszintek lemzéséből egyértelműen kiderül. hogy az „a” osztály viszonylag egyenletesen mutat jobb eredményeket, míg ezek egyike sem jellemző a „b”-re. • Feladatonkénti elemzések − A feladatok százalékos megoldottsága A 8. évfolyamon feladatok többségét hasonló arányban oldották meg a tanulók, mint az ország, illetve a megyeszékhelyek iskoláiban. Vannak feladatok, melyek minden esetben alacsony arányban megoldottak (pl. 40201, 40202, 38302). Ezekben az esetekben a követelményrendszert, illetve a kompetenciamérés feladatait kell minden bizonnyal felülvizsgálni. Ugyanakkor vannak feladatok, melyek esetében lényegesen gyengébb az intézményi, osztályonkénti teljesítmény, vagy nincs is értékelhető eredmény (pl. 08301, 39801). Ugyanakkor az is előfordul, hogy az iskolai eredmény lényegesen jobb, mint az országos, vagy a megyeszékhelyi, esetleg csak az egyik osztályban (pl. 40201, 38302) Következtetések: • Eredmények (eredménytelenségek), ezek lehetséges okainak feltárása Az országos követelmények és mérési rendszer gyengeségei mellett is vannak olyan területek, melyek gyengék vagy ellentmondásosak. Ezeket tételesen fel kell tárnia a szaktanároknak. Azért is fontos, hogy szaktanári elemzések készüljenek, mert az osztályok összetételében rejlő adottságok különbözősége mellett is felfedezhetőek olyan tananyagrészek, melyek
84
JÓZSEF A
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
Változat: 3. Lap: 85/93
megtanítása bizonyára fejleszthető, és másik osztályban, vagy a viszonyítási körökben eredményesen elsajátíthatóak voltak. Az eredmények alapján megfogalmazhatóak mind a teljes intézményre, mind az egyes tantárgyakat tanító pedagógusokat összefogó munkaközösségekre, mind az egyes pedagógusokra értelmezhető fejlesztési tervek. E terveknek azokkal a jelenségekkel kell foglalkozniuk, melyek okai az intézményben, a munkaközösségekben, illetve a pedagógusokban lelhetőek fel. • Fejlesztési célok megfogalmazása – fejlesztési terv Két alapvető fejlesztési célt kell megfogalmaznia és megvalósítania az intézménynek: − Egyrészt fel kell készíteni, a korábbiakhoz képest lényegesen alaposabban, a teljes tantestületet a kompetencia alapú oktatás módszereire, tervezésére, eredményeinek diagnosztikus mérésére, értékelésére és fejlesztésére. − Másrészt be kell építeni az intézményi oktatásba a kompetencia alapú képzést, annak feltételeit folyamatosan biztosítva és fejlesztve. 3. Cél: A kompetenciamérés eredményeinek javítása az országos mérésben mind szövegértésből, mind matematikából. A Fejlesztési terv kiemelt feladatai • Különös hangsúlyt azon feladatok kiszűrésére kell helyezni, melyek esetén az országos, illetve más összehasonlítás szerinti eredmények lényegesen jobbak, mint az intézményé (típushibák). Ezt az elemzést feladatonként el kell végezni intézményi és osztály szinten. • A diákok fejlesztendő részképességeinek kimutatása alapján, a fejlesztéshez differenciálási lehetőségeket kell beépíteni a fejlesztésbe. • Egyes tanulók eredményes fejlesztéséhez vizsgálni kell további elemzésekkel, hogy melyek azok a feladatok, feladatcsoportok, melyeket az adott diák sikertelenül oldott meg. Ezekre vonatkozóan differenciált fejlesztést kell tervezni. • Minden pedagógusnak meg kell vizsgálnia tanítási módszereit (nem csak a szövegértében, illetve a matematikában közvetlenül érintetteknek, hisz a kompetenciamérésből tudjuk, hogy más tantárgyak tartalmainak felhasználása is tárgyak a kompetenciamérésnek), azok fejlesztési lehetőségeit (régies módszerek, követelmények, sok elmaradás stb.). Minden egyes pedagógus feladata, saját fejlesztendő képességeinek azonosítása és a szükséges lépések megtétele annak érdekében. • Azért, hogy ezek a szándékok hatékonyan érvényesüljenek, minden munkaközösségnek elemzést kell folytatnia a saját tevékenységét illetően a következő tanévet megelőzően. Ennek eredményét be kell építeniük a tanév tervezésébe, melynek megvalósítását értékelni kell munkaközösségi, illetve intézményi szinten is. • Szükséges a szabályozó dokumentáció felülvizsgálata és korrekciója (célrendszer fejlesztési tervekkel, kulcsfolyamatok meghatározása, szabályozása, fejlesztése: pl. tanulói mérés-értékelés, teljesítményértékelés, éves munka tervezése…) • Annak érdekében, hogy az intézmény külső anyagi és szellemi forrásokat is igénybe tudjon venni, szükséges - a fenntartó közreműködésével - pályázati projektciklus menedzsment működtetése. (A későbbiekben várhatóan újra kiírásra kerülő TÁMOP 3.1.4 projekt hatékony támogatást biztosít a továbbfejlesztésre.) 4. Elvárt eredmény: A tanulók fejlesztésének javítása, az ismeretek alkalmazni tudásának fejlesztése, megfelelés a kompetenciaméréseknek. Ennek kapcsán a 2010-es mérésen az országos átlagot, a 2011-es kompeten85
JÓZSEF A
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FOLYAMATSZABÁLYOZÁSOK
Változat: 3. Lap: 86/93
ciamérésen szövegértésből és matematikából elérjük a megyei jogú városok szintjét, illetve minimális szintnek tekintjük, hogy a felmért évfolyamokra meghatározott 1. képességszintet a tanulók legalább fele eléri szövegértésből és legalább huszonöt százaléka eléri matematikából. 5. A fejlesztő team tagjai: koordinátor: munkacsoportok vezetői: zök fejlesztése)
Komolay Szabolcs (MÉCS vezető) Károlyiné Lengyel Edina (MérőeszköBarkócziné Linzenbold Erika (Egyéni és csoportos fejlesztési tervek egységesítése)
6. Időtartam: 2009. 02. 15. – 2011. augusztus 31. 7. Erőforrások: Humán: • Az intézmény vezetője (ellenőrzési feladatok) • Az intézményben működő munkaközösségek vezetői (koordináció) • Az intézmény pedagógusai (mérőeszközök fejlesztése) • MECS (fejlesztés és koordináció) • Fejlesztési munkacsoport (tervezés, koordináció) Infrastrukturális: • Számítógépek internet elérési lehetőséggel, nyomtató • Állandó helyiség a műhelymunkára • Közös idő biztosítása Dologi: • A szükséges továbbképzések finanszírozása • A MECS tagjainak anyagi elismerése
86
JÓZSEF A
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM
Változat: 3. Lap: 87/93
Intézményi fejlesztési terv Feladat / tevékenység P-tervezés 0. A 2008-as országos kompetencia mérés eredményeinek elemzése. 1. A fejlesztő csoport megalakulása és a tervező munka elvégzése (MÉCS) 1. Az országos kompetencia mérés feladatainak elemzése 2. A célok meghatározása 3. Ötletbörze a lehetséges tevékenységekről 4. Az ötletek szelektálása, véglegesítése 5. Az egész iskolára vonatkozó fejlesztési terv elkészítése - a munka menetének körvonalazása D-megvalósítás 2. Szakirodalom tanulmányozása. Eredményesnek vélt módszerek átvétele, alkalmazása a tanítási órákon. 20. A nem szakrendszerű oktatásra való építés a kompetencia alapú oktatás érdekében
Elvárt eredmény
Időigény Határidő
Feladat résztvevői Felelős
Egyéb erőforrás
Megfelelőség kritériuma
Kész elemzés
Határidő: 2009. 04. 15.
Igazgató, vezetőség
Statisztikák
Helyzetelemzés
Elkötelezett csapattagok minden munkaközösségből (vezetők v. innovatív szaktanárok)
Határidő: 2009. 04. 15.
Résztvevők: munkaközösség vezetők
Műhelymunkára alkalmas helyiség, papír, filctoll a tervezőmunkához Számítógép Nyomtató
Jelenléti ív, jegyzőkönyv
Számítógép, szaklapok, vonatkozó szakirodalom, kapcsolatok Tanmenetek, óravázlatok
Jelenléti ív
Felelős: MÉCS vezető
Ismertető előadás a tantestületben
2009. 09. 15től
Résztvevők: minden pedagógus Felelős: mk.vez.
5. évfolyamon folytatás, a 6. évfolyamon bevezetés a 2009/10-es tanévben a matematikai kompetenciák, illetve a kommunikáció / szövegértés, szövegalkotás kompetenciák területén
2009. 09. 15.
Teljes tantestület/ Igazgató, vezetők
A megvalósított képzés összahangja a pedagógiai programmal. A teljesítményértékelés megállapításai igazolják vissza
Ellenőrzés igazolása
JÓZSEF A
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM
Feladat / tevékenység
Elvárt eredmény
Időigény Határidő
3. A fentiek alapján a tanmenetek áttekintése, új technikák beépítése, tantárgyanként.
A változatosabb munkaformák felkeltik a tanulók érdeklődését.
2009. 09. 15.
4. Dyslexiás, dysgrafiás tanulók kiszűrése, szakemberhez irányítása, fejlesztő óra biztosítása. 5. A szint alatt teljesítő tanulók felzárkóztató foglalkozásainak megszervezése és elindítása.
A feladatlapok könnyebb értelmezése
2009. 09. 30.
Kimutatható fejlődés Óralátogatások
2009. 10. 15.
6. Kompetencia alapú feladatok beépítése a tantárgyi mérésekbe.
Tanulói kompetenciák kimutatható javulása az országos kompetenciamérés alkalmával Jó módszerek, pedagógiai fogások egymástól, másoktól való „eltanulása”, alkalmazás képessége, jobb teljesítmény a tanulóktól. Jobb felkészültség, szakmai gazdagság, eredményesebb tanítás. Kapott bizonyítvány, tanúsítvány Rutinszerzés a kompetencia alapú feladatlapok megoldásához
2009. 10. 15.
Kitöltött mérőlapok
7. Belső, intézményi szintű, szervezett tapasztalatcserék elindítása 8. Újabb továbbképzések szervezése, látogatása a kapcsolódó tárgykörben 9. A félévi és év végi felmérő lapok átdolgozása, a feladatok típusainak közelítése a kompetencia mérések feladataihoz. C-ellenőrzés 10. Követő mérések a 4. 6. és 8. évfolyamokon
2009. 11. 15.
Változat: 3. Lap: 88/93
Feladat résztvevői Felelős Résztvevők: minden pedagógus Felelős: IMIP vezető, munkaközösség-vezetők Szaktanárok, a tantestület fejlesztő pedagógusai. Az intézmény minden pedagógusa Résztvevők: a 4.; 6. és 8. osztályban tanító pedagógusok Felelős: IMIP vezető Munkaközösség-vezetők, pedagógusok
Egyéb erőforrás
+ óra az intézmény törvényes órakeretén belül Korrepetálás Számítógép, szakkönyvek, feladatlapok, tankönyv
Megfelelőség kritériuma az eredményeket Átdolgozott tanmenetek
Vizsgálatkérő lapok, egyéni fejlesztési terv Beépítés az éves munkatervbe és feladatok elosztásába Megoldott feladatlapok Feljegyzés és jelenléti ív a tapasztalatcseréken
A beiskolázási terv, illetve a visszaigazolások szerint
Igazgató
A tanfolyam térítési költsége-rendelkezésünkre álló kereteken belül
Oklevelek, képzések látogatásának igazolásai
2009. 12. 20.
Munkaközösség-vezetők, pedagógusok
A központi kompetencia feladatlapok internetről való levétele
Átdolgozott felmérőlapok
2010. 05.30.
MÉCS tagok, mérésre beosztott pedagó-
Számítógép, nyomtató, fénymásoló,
Ellenőrzés igazolása
JÓZSEF A
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM
Feladat / tevékenység
Elvárt eredmény
Időigény Határidő
Változat: 3. Lap: 89/93
Feladat résztvevői Felelős gusok
Egyéb erőforrás
Megfelelőség kritériuma
tantermek
11. Feladatlapok javítása, összesítése
Javított, összesített feladatlapok
2010. 06.10.
Szaktanárok, mk.vez.
Javítási útmutató, összesítő lap
Összesítő lapok osztályonként
12. Adatfeldolgozás, adatok elemzése, összehasonlítás az év eleji mérési adatokkal
Kimutatható fejlődés, átlagon alul teljesítők kiszűrése Feldolgozott eredmények összehasonlítása a félévi eredményekkel. Átlagon alul teljesített tanulók névsora Módszertani gyűjtemény
2010. 07. 10.
Szaktanárok, mk.vez. Felelős: MÉCS vez.
Számítógép, nyomtató, fénymásoló.
Statisztika
2010. 08. 30.
Munkaközösség vezetők, pedagógusok
14. Módszerek kiválasztása a tankönyvekhez
Adekvát, tantárgyakra, évfolyamokra lebontott módszerek
2010. 09. 05.
Munkaközösség vezetők, pedagógusok
Szakirodalom Munkaközösségi megbeszélések Tankönyvek Szakirodalom
15. Új tanmenetek, illetve az új módszerek esetén a pedagógiai munka részletes tervének kidolgozása
Tanmenetek, részletes tervek az órákra (gyakornokok, illetve új módszert alkalmazók esetén)
2010. 09. 15.
16 A-korrekció Visszacsatolás az egyéni fejlesztési tervek korrekciója
Korrigált egyéni fejlesztési tervek
2010. 09. 30.
Gyakornok, vagy új módszert alkalmazó pedagógus / vezető, illetve órát látogató vezető Szaktanárok, osztályfőnökök, mk.vez.
Minden munkaközösség vezessen be új módszert Minden munkaközösség vezessen be új módszert a használt tankönyvekhez Tanmenetek, az órák részletes tervei (utóbbiak folyamatában az alkalmazáshoz)
17. Továbbképzésben való részvétel a tanév folyamán
Tanított tantárgyanként 1-1 fő
2010. 09. 30.2011. 06. 30.
Pedagógusok/ igazgató
18. Újabb módszerek alkalmazása
Megtartott tanítási órák
2011. 09. 01.
Igazgató, vezetők
13. Újabb módszertani lehetőségek gyűjtése
A részletes tervezés formátuma
Műhelymunkára alkalmas helyiség, számítógép, nyomtató Képzések költsége (rendelkezésre álló anyagi keretek között) Tanmenetek, óravázlatok
Tanúsítványok, igazolások A teljesítményértékelés megállapításai igazolják vissza
Ellenőrzés igazolása
JÓZSEF A
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM
Feladat / tevékenység 19. Újabb módszerek értékelése, esetleges felülvizsgálata 21. A teljes intézményi kompetencia alapú oktatási rendszer kidolgozása a következő tanévre 22. A teljes intézményi kompetencia alapú oktatási rendszer bevezetése a következő tanévre
Változat: 3. Lap: 90/93
Időigény Határidő
Feladat résztvevői Felelős
Munkaközösségi értékelés
2011. 08. 25.
Tanévnyitó tantestületi értekezlet
2011. 08. 25.
Munkaközösség vezetők Teljes tantestület/ Igazgató, vezetők
Tanévnyitó tantestületi értekezlet
2011. 09. 01.
Teljes tantestület/ Igazgató, vezetők
Időigény Határidő Határidő: 2009. 04. 15.
Feladat résztvevői Egyéb erőforrás Felelős MÉCS vezető/nevelők Nevelők, és a kompetenciamérés eredménye Igazgató, munkaköNevelők, kerettanzösségek terv, helyi tanterv munkaközösség-veze- Szaktanárok, tantő könyvkiadók ajánlatai Szaktanár, Fejlesztő ped. Osztályfőnök, szaktanárok Munkaközösség-veze- Helyi tanterv, tantők, nevelők könyvek, számítógép
Elvárt eredmény
Egyéb erőforrás Munkaközösségi megbeszélések Tankönyvek, mérőeszközök, pedagógus munka tervei A demonstráció eszközei
Megfelelőség kritériuma az eredményeket Minden módszerről készüljön értékelés Tervezett pedagógus munka
Ellenőrzés igazolása
Kompetencia alapú oktatási program jóváhagyása
Munkaközösség Tevékenység/ Feladat 1. A 2008-as országos kompetencia mérés eredményeinek elemzése. 2. A helyi tanterv felülvizsgálata a fejlesztés szempontjából 3. A tankönyvválasztás felülvizsgálata a fejlesztés szempontjából
Elvárt eredmény értekezlet
Munkaközösségi megbeszélé- Határidő: sek 2009. 06. 30. Tankönyvkínálat megismerése Határidő: 2009. 06. 30.
3. Tanulásirányítás önértékelése, Egyéni tanulási tempóhoz iga- Határidő: fejlesztési irányok meghatározása zított tanulásirányítás 2009. 08. 31. 4. A helyi tanterv alapján olyan Tantárgyankénti tanmenetek tantárgyi tanmenetek közös kékészítése szítése, amelyek középpontba állítják az alapképességek fejlesztését
2009. 09. 15.
Megfelelőség kritériuma Jegyzőkönyv Kiegészített helyi tanterv Tankönyvrendelés
Átdolgozott tanmenetek
Ellenőrzés igazolása
JÓZSEF A
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM
Tevékenység/ Feladat 5. Olyan belső mérések beindítása, amelyek mérik az egy tanév alatti pedagógiai hozzáadott értéket, és hasonlóak az országos kompetenciamérésekhez (év elejei és tanév végi képesség-mérés, osztályonkénti összehasonlítással, ld. fenti szempontokat) 6. Mérések elvégzése, elemzése, adatbázis kialakítása 7. Egymástól tanulás, benchmarking 8. Továbbképzések átadása egymásnak
Változat: 3. Lap: 91/93
Időigény Feladat résztvevői Egyéb erőforrás Határidő Felelős DIFER mérése, A mérési folya- MÉCS vezetők/ szak- DIFER tesztlapok, Szövegértés mérése, matema- matszabályozás tanárok, tanítók mérőlapok tikai alapkészségek mérése, szerint témazáró dolgozatok Elvárt eredmény
Mérés-elemzés osztályonként, 2010. június 15. Tanítók, szaktanárok tanulónként október 15. és Csoport-tréning Munkaterv sze- tantestület rint munkaértekezlet Továbbképzés Igazgató/ nevelők után 1 hónap
Megfelelőség kritériuma
Ellenőrzés igazolása Mérési eredmények
Minőségbiztosítási csoport tagjai nevelők
Értékelő lapok
tantestület
Jelenléti ív
Jelenléti ív
Pedagógus szintű fejlesztési terve Tevékenység/ Elvárt eredmény Feladat 1. A 2008-as országos kompeten- Megbeszélés cia mérés eredményeinek elemzése.
Időigény Határidő Határidő: 2009. 04. 15.
Feladat résztvevői Felelős MIP csoport szaktanárok
2. A helyi tanterv felülvizsgálata a fejlesztés szempontjából
Határidő: 2009. 08. 31.
tantestület
Határidő: 2009. 08. 31.
Minden pedagógus
3. Tanulásirányítás önértékelése, fejlesztési irányok meghatározása
Javaslat a helyi tantervhez
Egyéb erőforrás
Megfelelőség kritériuma
Központilag kiadott értékelés, helyi iskolai dokumentumok Kerettanterv, helyi tanterv,
Helyi tanterv
Ellenőrzés igazolása
JÓZSEF A
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM
Tevékenység/ Feladat 4. Az alapképességekre vonatkozó tantárgyi fejlesztési terv, hogyan lehet fokozottabban beépíteni a tanulási folyamatba az alapképességek fejlesztését? 5. A tanulási zavarokkal küzdő tanulók egyéni eredményeinek elemzése, egyéni fejlesztési terv készítése 6. Tanév végén az egyéni pedagógus munka önértékelése (teljesítményértékelés)
Változat: 3. Lap: 92/93
Időigény Határidő Tantárgyi fejlesztési tervek és Határidő: tanmenetek összekapcsolása 2009. 09. 15.
Feladat résztvevői Felelős Igazgató/ nevelők
Fejlesztő foglalkozások
2009. 10. 15.
Fejlesztő pedagógus/ nevelők
Kérdőívek kitöltése
2010. június 15. Igazgató, pedagógusok
Elvárt eredmény
Egyéb erőforrás Átdolgozott tanmenetek
Megfelelőség kritériuma Fejlesztési terv
Fejlesztő pedagógus Egyéni fejlesztési terv Az érintett nevelő, kérdőívek
Kérdőívek
Ellenőrzés igazolása
JÓZSEF A
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM
Változat: 3. Lap: 93/93
Legitimáció A ________________________________________________________________________________ _____________________________________ i n t é z m é n y i m i n ő s é g i r á n y í t á s i p r o g ramjának elfogadása és jóváhagyása A ___________________________________________________ minőségirányítási programját az iskolai diákönkormányzat ____________ év _____________ hó _________ napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: _________________, _______________________ __________________________________ iskolai diákönkormányzat vezetője
A _____________________________________________________________ minőségirányítási programját a Szülői Szervezet Választmánya ____________ év _____________ hó _________ napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: _________________, _________________, _______________________ __________________________________ szülői szervezet vezetője
A _____________________________________________________________ minőségirányítási programját az iskola alkalmazotti közössége ____________ év _____________ hó _________ napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: _________________, _______________________ __________________________________ igazgató 9.6
A képviselőtestület jóváhagyó határozata