A HVS tartalmi egységei 1. Vezetői összefoglaló A(z) Abaúj Leader Egyesület területe 81 települést foglal magába, melyek közül 4 város. A térség lakossága 56.339 fő, a városokban élő lakosok száma 16.929 fő. A térségen belül a legtöbb vállalkozás a Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a Közszféra szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0. A térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 20 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg. A térségben összesen 31 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 32%-a, 10 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik. A térségben összesen 45 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 9 db – az Egyéb infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik. Legfontosabb probléma • A térségben a gazdasági folyamatokkal szoros összefüggésben a munkaerőpiacot az évek óta tartó stagnálás jellemzi. • A térség foglalkoztatási helyzetét jellemzi, hogy a regisztrált munkanélküliek több mint egyharmada egy éven túli tartós munkanélküli, és kétharmada szociális segélyezett, • Jelentősen csökkent a mezőgazdaság eltartó képessége, • A fiatalok a szakképzettség megszerzése után elhagyják a térséget munkalehetőség híján, • A térségre az elöregedése jellemző, • A roma munkaképes korúak körében 80% az átlag munkanélküliség, sok településen ez 100%-os. Helyzetüket súlyosbítja az alulképzettség, és az elavult szakmák megléte. Legfontosabb lehetőség A térség adottságainak maximális kihasználása: turisztikai potenciálra alapozott fejlesztések, a gyümölcstermő kapacitásra alapozott, feldolgozás és kereskedelem (pl.: Gönci barackpálinka, Tokaji bor), a helyi adottságokra alapozott termékek előállítása és piacra juttatása, az erdőgazdálkodásban rejlő lehetőségek, egységes Abaúji arculattervezés a térség értékei „eladhatósága” érdekében, a határ mentiségből adódó lehetőségek (nemzetközi repülőtér Kassa, Kenyheci Ipari Park), nemzetközi közlekedési folyosókból származó előnyök (Helsinki folyosó), az E95 (M3) számú főútvonal gyorsforgalmúvá tételéből származó gazdaság élénkülés 1.1
A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe A térségünk legfontosabb kihívása, az elöregedés és az elvándorlás csökkentése, megállítása, a helyi emberek minél nagyobb számban való munkalehetőséghez juttatása,
1
az informáltsági szint emelése, Abaúj, mint egység megismertetése, és elismertség megszerzése. Ennek érdekében gazdaságélénkítő beruhazásokkal kacsolatos pályázati lehetőségek megadása a III-as tengely keretében, valamint a LEADER fejlesztés keretében a vállalkozás fejlesztési lehetőségekhez, források biztosítása. Továbbá térségi információs hálózat kiépítése, egységes arculat, és megjelenés kialakítása a különböző fórumokon. 1.2
Főbb célkitűzések Vidéki élet minőségének javítása A térség gazdasági versenyképességének növelése Térségi turisztikai potenciál növelése Civil társadalom erősítése Térségi PR és Marketing A térségben élők kompetencia fejlesztése
1.3
A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának célja
A HVS felülvizsgálat indoka a helyi, hazai, és globális gazdasági és társadalmi környezetben bekövetkezett folyamatok, valamint a HVS végrehajtásának előrehaladása és a HVS által a felülvizsgálatig elért eredmények. A HVS felülvizsgálat célja, hogy az említett változásokra a HVS adekvát válaszokat tudjon adni. Tehát az új kihívásokra adandó új válaszokra, vagy a továbbra is fennálló problémákra való hangsúlyosabb odafigyelés a célja az intézkedések átfogalmazásának vagy újakkal való helyettesítésének és a hozzájuk kapcsolódó forrásallokáció felülvizsgálatának, átalakításának. 1.4
A HVS felülvizsgálat során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők
A HVS felülvizsgálatban való részvétel lehetőségéről először is az Egyesületünk honlapján tájékoztattuk az érdeklődőket. Ezt követően valamennyi egyesületi tagnak, és önkormányzatnak elküldtük e-mailban azt a hirdetményt, amely a HVS felülvizsgálat menetét (két szakaszát) időbeni sorrendben lépésről lépésre ismerteti. Majd ugyanezt a hirdetmény mind a 81 település – helyben szokásos rendje szerint – hírdetőtábláján elhelyeztük írásos formában, hogy a lakosság is informálódhasson róla. Ezen túl az egyesületünk honlapján a HVS felülvizsgálattal kapcsolatos valamenyi dokumentum megjelenik, a Hírek , és Dokumentumtár rovatban, az Eseménynaptárban pedig folymatosan lehet tájékozódni a leendő fontos történésekről. A honlapon túl a facebook közösségi oldalon is folyamatosan megjelennek a HVS átdolgozásával kapcsolatos információk. A minél szélesebb körű társadalmi véleménynyílvánítás esélyét megadva a kistérségi Encsi Hírekben és a Mi Újság? abaúj-hegyközi lapokban is megjelennek az ezzel kapcsolatos információk, értékelések, hírdetmények. Az utóbbi újság internetes oldalán is folyamatosan frissítik az információkat. A HVS felülvizsgálattal kapcsolatos információk a térségi, és helyi televíziókban is megtalálhatók és informálódhatnak az érdeklődők. Továbbá minden friss hír, illetve esemény az Egyesületünk facebook oldalán is olvasható. A három kistérséget 12 mikrotérségre osztottuk, és 13 db HVS felülvizsgáló fórum megtartására került sor ahol 163 fő vett részt, a többség véleményével, projektötletével hozzájárult a HVS átalakításához. A fórumokon elhangzott javaslatok projektötlet lapon írásban is rögzítve lettek. Eddig 145 projektötlet adatlap került kitöltésre. A civil szervezetek,
2
egyházak az összes adatlap kb. 55 %-át adták. A projektötletek közül az önkormányzatok kb. 30%, míg a vállakozásoktól a maradék 15 % érkezett. 1.5 2 2.1
A HVS felülvizsgálat során elfogadott módosítások Helyzetelemzés A LEADER Helyi Akciócsoport által lefedett terület ismertetése
A térség általános jellemzői A(z) Abaúj Leader Egyesület területe 81 települést foglal magába, melyek közül 4 város. A térség lakossága 56.339 fő, a városokban élő lakosok száma 16.929 fő. Az elmúlt három évben jellemzően mintegy 3.000 fővel kevesebb Abaúj térségi lakosság szám. A térség három mikro térségre (statisztikai kistérségre) osztható: • Az Encsi kistérség (36 település, 449 km2, 23.544 fő) a Hernád jobb partján található, a területhez tartozik a csereháti dombvidék jelentős része is. • Abaúj - Hegyköz térsége (22 település, 440 km2, 14.296 fő) a Hernád folyó bal partján fekszik és hozzá tartozik a Zempléni hegység egy része is. Ez a mikro térség jelentős erdőterületekkel rendelkezik. Az aprófalvas településszerkezet jellemzi leginkább e területet, ami a térség hegyvidéki jellegének köszönhető. • Szikszó és térsége (23 település, 300 km2, 18.499 fő) a Cserehát dombságon helyezkedik el, a 3-as fő út, valamint a Bódva és a Hernád folyók völgye között található. A LEADER Közösséget alkotó mindhárom statisztikai kistérség a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik. A térség vállalkozásaira a beruházás, korszerűsítés igen szerény mértékben, vagy egyáltalán nem jellemző, ezáltal veszélyeztetett a hosszabb távú versenyképesség. A meglévő szerény fejlesztések sok esetben csak a szinten tartást biztosítják, de vannak települések, ahol még azt sem. A térségnek igen gyenge a tőkevonzó képessége. A kistérségekben a gazdasági folyamatokkal szoros összefüggésben a munkaerőpiacot is az évek óta tartó stagnálás jellemzi. A szolgáltatást nyújtó mikrovállalkozások száma és foglalkoztatási szerepvállalása sem bővült érdemben, mivel a bővülésnek korlátot szabott az alacsony szintű fizetőképes kereslet. A térség viszonylag nagyobb foglalkoztatói évek óta inkább csökkentik a foglalkoztatottak számát. Ennek alapvető oka: nem tudják növelni piaci részesedésüket, jövedelmezőségüket, ezáltal elmaradnak az elengedhetetlenül szükséges fejlesztések, mely természetesen kihat jövőbeni versenyképességükre. Egyre jellemzőbbé válik az a cégvezetői gyakorlat, miszerint a megrendelés hullámzása szerint veszik fel, vagy bocsátják el a dolgozókat, lehetőség szerint minimalizálva a kiadási költségeiket. Az időszaki foglalkoztatás bővülést jelenleg is a közmunkaprogramok jelentik. A térség tartós válsághelyzete több irányú és egyre súlyosabb következményekkel jár az itt élők helyzetére: • Alacsony iskolázottságuk, és képzettségük, • Fokozatos elszegényedésük, • Halmozottan hátrányos helyzetű lakosság növekvő száma, aránya, • Versenyképes szakmák hiánya, • Szakképzett munkaerő elvándorlása.
3
A térség környezeti állapota, földrajzi jellemzői, földhasználati módok A területet keletről a Zempléni-hegység, északról a Magyar - Szlovák országhatár, nyugatról a Csereháti-dombság határolja. A térség két nagyváros – Miskolc és Kassa – közé ékelődik be, mely városok a térség életére mindig jelentős hatást gyakoroltak. Történelmileg e tekintetben Kassa városának vannak nagyobb hagyományai, de az ismert 20. század elejének országunkra nézve negatív eseménye következtében a térségre gyakorolt hatása csökkent, helyét Miskolc városa vette át. A térségben meghatározó jelentőséggel bír a nemzetközi 3-as számú főútvonal jelenléte, mely az un. Helsinki-folyosó része. A főútvonal a térségen észak-dél irányban halad keresztül, jelentős közúti teherforgalommal. A térségi mellékutak döntően kelet-nyugat irányúak, minőségük kevésbé megfelelő. A Hernád völgyében fut a folyó jobb partján a Miskolc-Kassa közötti, nemzetközi vasútvonal, amely jelentős teherforgalmat is lebonyolít. A térség számára földrajzilag meghatározó jelentőségű a Szlovákiában eredő, Magyarországon a Sajóba torkolló Hernád-folyó. A térségre az aprófalvas településrendszer a jellemző, a Közösség 81 településéből 68 településen a lakosságszám az 1000 főt sem éri el, így a tömegközlekedés hiányosságaiból, és a zsákfalvas jellegből adódóan az alapellátást biztosító (közoktatási, szociális, és gyermekjóléti ellátás) intézményrendszer szolgáltatásai nem elegendőek és a munkalehetőségek hiánya a fiatalabb és képzettebb korosztályt elvándorlásra kényszeríti. Az aprófalvas településszerkezet kikényszeríti többek között a közigazgatási, oktatási, gazdasági, üdülő, egészségügyi funkciók megosztását, a települések közti együttműködést. Demográfiai helyzet A térség településszáma, földrajzi kiterjedése, lakosság száma: Abaúj - Hegyközi kistérségből 22 település, az Encsi kistérségből 36 település, míg a Szikszói kistérségből 23 település alkotja a közösséget. Összesen 81 település. Az Abaúj - Hegyközi kistérség 440 km2, az Encsi 449 km2, a Szikszói 300 km2. A közösség földrajzi kiterjedése összesen 1189 km2. A lakónépesség száma az Abaúj - Hegyközi kistérségben 14.296 fő, az Encsi kistérségben 23.544 fő, míg a Szikszói kistérségben 18.499 fő. Összesen 56.339 fő a lakosság száma a közösség területén. Sajnos az eltelt három évben közel 3.000 fővel csökkent a népesség száma a térségben, ezen belül a városok lakossága közel 2.000 fővel Ez köszönhető egyrészt az elköltözéseknek, másrészt pedig az elöregedés miatti népesség csökkenésnek, és a születések csekély számából adódó folyamatnak. A lakónépesség korcsoportos megoszlását vizsgálva feltűnő, hogy a 0-14 éves korosztály aránya itt a legmagasabb a megyében, ami nyilvánvalóan összefügg a roma lakosság magas arányával. Ugyanakkor a 30-59 éves korosztály aránya a legrosszabbak közé tartozik a megyében. A nagyarányú gyermek korosztály mellett jelen van a lakosság elöregedése is. A kistérségben napjainkra egy igen tartós demográfiai trend változott meg, ami ugyanakkor együtt járt egy nagyobb mértékű lakosságcserével, a lakónépesség etnikai összetételének megváltozásával. A térségben a roma lakosok aránya az országos átlagot (10,8%) jóval meghaladó, a 2001. évi népszámlálás alkalmával a lakosság közel 20 %-a vallotta magát roma származásúnak, ebből adódóan is a térség, jelentős részében fokozottan jelen vannak a társadalmi feszültségek, gazdasági, foglalkoztatási gondok. A lakónépesség 21,5 %-a 500 fő alatti településen lakik, amely a legnagyobb arány a megyében. A 100 fő alatti települések száma 14, amely az összes település 17 %-a
4
Gazdasági környezet A térségben, adottságait tekintve mindig is meghatározó jelentőséggel bírt a mezőgazdasági termelés. A terület termék előállításának többségét ez az ágazat képviselte. Az ipar kisebb jelentőséggel bírt, bár egyes térségközpontokban több évtizedes hagyománnyal és megfelelő termékstruktúrával működő üzemek alakultak ki. A térségben működő vállalkozások helyzete az utóbbi évtizedekben jelentősen romlott. A korábban meglévő ipari üzemek (bútorgyár, mezőgép, fafeldolgozók) túlnyomó része megszűnt, illetve csökkentett termeléssel és létszámmal működik tovább. A térségben egy közepes vállalkozás és több tucat kisvállalkozás található, a vállalkozások többsége mikrovállalkozás, az egyéni vállalkozások dominanciájával, amelyeket leginkább az önfoglalkoztatásra hoztak létre kényszermegoldásként. A térségben két ipari park címmel rendelkező ipari terület van, amely beruházók hiányában az elmúlt közel 10 évben markáns fejlődést nem tudott felmutatni. Mivel nem jellemző a térségben meghatározó termék előállítást folytató vállalkozás jelenléte, így a beszállítói hálózatnak még a csírái sem alakultak ki. A vállalkozások közötti együttműködés hiánya tovább rontja a fejlődési esélyeket, ezáltal a vállalkozások versenyképességét. Kedvezőtlen a földrajzi elhelyezkedés tekintettel arra a tényre, hogy az autópályától, illetve városoktól relatív távolságban található a térség. A nagyobb befektetők ide településének az előbbieken túl legfőbb akadálya a szakképzett munkaerő hiánya. A tulajdonviszonyok megváltozása következtében a korábban elfogadhatóan működő mezőgazdasági nagyüzemek többsége darabjaira hullott szét, jelen állapot szerint a térségben 5 olyan nagyüzem gazdálkodik, amelynek a területe eléri legalább az 1000 ha-t. A mezőgazdasági termelők túlnyomó többsége családi gazdálkodó, illetve őstermelő, amelyek pár száz, pár tucat hektáron gazdálkodnak. Utóbbiakra különösen jellemző a tőkehiány, amely gátat szab az optimális termékszerkezet, illetve gazdaságos termelői egységek kialakításának. Itt az integráció, a szakmai összefogás nagy segítség lenne ehhez azonban az önszerveződéshez is a tőrére lenne szükség. A tulajdonviszonyok rendezetlensége ugyancsak gátat szab a fejlődésnek. A szolgáltatás területén működő vállalkozások a helyi igényekre alapozottan végzik tevékenységüket a mikro körzeti központokban koncentrálódva. A térség vállalkozásai tekintetében nagy elmaradottság tapasztalható a piaci versenyképességet biztosító készségekben, kompetenciákban. A térségben viszonylag kevés az innovatív, modern termékszerkezetet kialakítani képes igazi „menedzser-típusú” vezető. Az utóbbi 10 évben a for - profit cégek nem hoztak létre jelentős többletfoglalkoztatást a térségben. Az eddigi felzárkóztatást elősegítő fejlesztések, állami támogatások és területi preferenciák, kedvezmények mindeddig nem fejtettek ki mérhető eredményt e leszakadó, hátrányos helyzetű kistérségeknél. Társadalmi környezet A térségben tevékenykedő jelentősebb non-profit szervezetek: Abaúj Leader Egyesület Az Egyesület 2008-ban alakult, jelenleg 148 tagja (tagszervezete) van, Abaúj felzárkóztatásának elősegítésére az Európai Uniós fejlettséghez, kiemelten az Egyesületet létrehozó Helyi Közösséget alkotó térség önkormányzatainak, vállalkozásainak és civil szervezeteinek a fejlesztésére, értékeinek, hagyományainak védelmére, és a gazdasági élet élénkítésének szervezésére.
5
Aba Turisztikai Egyesület A térség természeti és kulturális örökségének megóvása érdekében létrejött civil kezdeményezés, mely a magán és közszféra partnerségén, közös érdekeltségén alapuló összehangolt turisztikai termékfejlesztés. Az előre haladás érdekében turisztikai célú pályázatok figyelése, pályázatok kiírásának kezdeményezése, pályázatokon való részvétel, a szereplők tájékoztatása mellett. Csereháti Településszövetség 1989-ben jött létre 46 önkormányzat 44 magánszemély és 2 vállalkozás alkotja a tagságát. A turizmus, felnőttképzés, tájgazdálkodás, szociális gondoskodás és a kézművesség terén valósított meg projekteket és egyfajta szellemi központja a Cserehátnak, ugyanakkor módszertani bemutatóhelyként is funkcionál a hasonló helyzetű kistérségek fejlesztéséhez. Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség (ATÖSZ) Az 1997-ben létrejött egyesület tagságát a 3503-as encsi statisztikai kistérségben található 35 önkormányzat alkotja. Fő feladata, hogy a térségfejlesztés egyik központja és szellemi műhelye legyen. A szövetség célja az abban résztvevő települések és gazdasági szereplők összehangolt fejlesztése, közös programok kialakítása, a fejlesztések megvalósítását szolgáló közös pénzalap létrehozása. Abaúj Térségi Gazdaság- és Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (AGVA) A teljes térséget lefedő (83 település) szakmai, gazdasági érdekképviselet. Az alapítvány célja: A régió összehangolt gazdaság- és vállalkozásfejlesztésének segítése, támogatása Vállalkozóknak nyújtott információ biztosítása 3503-as, 3510-es és 3512-es statisztikai körzetek működési területén a korábbi évek során a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal történt együttműködés kapcsán kialakításra került a vállalkozásokat és vállalkozókat segítő hálózat. A szaktanácsadáson túl forráskutatás, pályázatírási segítségnyújtás is biztosított a vállalkozóknak. Gergely-hegyi Településszövetség Fony központtal működő terület- és térségfejlesztési szervezet A kistérség társadalmi – gazdasági és táji környezeti helyzetének, adottságainak megfelelően a kistérség menedzselése, kistérség jövedelemtermelésének érdekében a bel- és külföldi befektetések támogatása, más bel- és külföldi kistérségekkel való kapcsolattartás. Cigány Kisebbségi Önkormányzatok és Civil Szervezetek Encsi Kistérségi Társulás Egyesülete A 17 tagú egyesületet létrehozók feladatuknak tekintik a térségben élő romák érdekvédelmét, többszörösen hátrányos helyzetük javítását, felzárkóztatását a többségi társadalomba. A Csereháti Egyházközösségek Fejlődéséért Alapítvány Célja a térségben élők, fiatalok esélyének javítása, ezáltal a falvak további elnéptelenedésének megállítása. Szent Ivó Borlovagrend A Szent Ivó Borlovagrendet helyi, szülőföldjüket és a bort szerető emberek hozták létre azzal a céllal, hogy a térség kivételes értékeit széles körben ismertté tegyék. A térségi problémák és lehetőségek összefoglalása jeleníti meg azt a gondolatot, mely alapján készül az Abaúj Leader Egyesület a következő három évre a fejlődés és előre haladás érdekeit szem előtt tartva.
6
2.2
A LEADER Helyi Akciócsoport és a helyi partnerség
Az Abaúj Leader Egyesület tagságát 60 önkormányzat, 40 civil szervezet, 44 vállalkozás és 2 fő magánszemély alkotja. Az akciócsoport tagságán belül az egyes szférák érdekeiket és véleményüket a tagozatokon és az egyesület közgyűlésén keresztül juttatják érvényre. Az egyesület kifejezett figyelmet fordít a térségben a helyi partnerkapcsolatainak kiszélesítésére. Immár hagyományosan, évente kerül kiírásra az térség iskolái számára egy rajzpályázat, melynek központi témája Abaúj, ill. az ÚMVP. Az eddigiekben 26 alkalommal került sor olyan térségi jelentőségű rendezvény lebonyolítására, melyben az akciócsoport támogató partnerként jelent meg, továbbá nyolc egészségnap lebonyolítását generáltuk Abaújban. Több, térségi szinten jelentős szervezettel működik közre az akciócsoport, úgymint a Hernádmedence Térségi Közalapítvány, a Fogadó Észak - Abaúji Közösségfejlesztők Köre Egyesület, Abaúj-hegyközi Térségi Civil Szövetség, a három helyi többcélú kistérségi társulások, a helyi TDM szervezet az Aba Turisztikai Egyesület. Ez utóbbi négy szervezettel közösen hívtuk életre azt a kezdeményezést, melynek segítségével az Abaúji térség egységes arculatát kívánjuk megteremteni.
7
2.3
A LEADER megvalósítás során elért eredmények áttekintése A 2008 évben elfogadott Helyi Vidékfejlesztési Stratégiánk, melyet 2009 évben több alkalommal módosítottunk, amely – az alapvető prioritások változtatása nélkül – meghatározta az Egyesület eddigi tevékenyégét. A megvalósítás során pályázatok keretében igyekeztünk olyan irányt adni, mely a fő célkitűzéseket tükrözi. ÚMVP III-as tengely 1. körös meghirdetet jogcímei Falumegújítás és fejlesztés Mikro vállalkozások létrehozása és fejlesztése Turisztikai tevékenység ösztönzése Vidéki örökség megőrzése Összesen
Nyertes pályázatok száma (db)
Kötelezettségvállalás (Ft)
29
329 049 567
23
397 834 412
29
495 206 663
9
274 150 709
90
1 496 241 351
Az első körös támogatási kérelmek benyújtásakor összsen 135 db pályázat érkezett, melyből 90 db nyertes pályázat lett közel 1,5 milliárd forint kötelezettség vállalással. Jellemzően a turisztikai pályázatok iránt volt a legnanyobb érdeklődés, melynek keretében a falusi szálláshely szolgáltatások száma bővülhet a legnagyobb mértékben, aholis 21 db pályázat keretében, mintegy 170 falusi szálláshely jön létre. 2 db pályázat keretében mintegy 55 fővel bővül az ifjúsági szálláshelyek száma, egy pályázat esetében a horgászturizmus növelése érdekében 24 db szálláshelyet alakítanak ki. Ugyanakkor bővül a szálláshelyen túl pl. a falusi vendégasztal szolgáltatás több pályázat esetében. A vadászati turizmussal, és egyéb turisztikai szolgáltatással is gazdagodik Abaúj térsége, mely az itt eltöltött vendégéjszakák számának növelését célozza meg. A vállalkozások jobb helyzetbe hozása érdekében a térség szolgáltatásának fejlesztése bizonyult a leginkább keresett pályázati alapelvnek, de a beadott pályázatok alapján mintegy 30 új munkahely is létesül, mely az itt élők megélhetési gondjait javítja, ugyanakkor megmarad jelentős számú munkahely a fejlesztéseknek köszönhetően. A vidéki élet minőségének javítása érdekében a falufejlesztés és megújítás pályázati kiírásra 29 db pályázat tulajdonosa lett kedvezményezett, ezen belül a térségben megépül 13 db európai szabványoknak megfelelő játszótér (eddig elkészült 5 db). Szintén 13 településen létesül közpark, és e jogcím keretében kerül felújításra 2 település nem műemlék temploma. Továbbá két kegyeleti hely felújítása is megtörténik. Örvendetes. hogy itt kistérségi pályázattal lett nyertes 3 telpülés, ami némi biztatást ad a jövőre nézve. Egy településen pedig a Mezőgadasági Tájmúzeum külső felújítása valósult meg. A vidéki örökség jogcím keretében, amely szintén a telpülés élhetőbbé tételét célozza meg 9 db pályázat lett kedvezményzett. Így felújításra kerül 6 db műemlék templom, melyből elkészült 2 db, míg egy db kb. 70%-ban elkészült, egy darab tájház került kialakításra, és rövidesen kezdődődnek egy kúria helyreállítási munkálatai. Mindezen munkaálatok Abaúj gazdag épített örökségének megóvását, ezáltal a települések életminőségének javítását szolgálják.
8
ÚMVP III-as tengely 2. körös meghirdetet jogcímei Falumegújítás és fejlesztés Mikro vállalkozások létrehozása és fejlesztése Turisztikai tevékenység ösztönzése Vidéki örökség megőrzése Összesen
Befogadott kérelmek száma (db)
Várható kötelezettségvállalás (Ft)
17
135 424 549
12
121 177 788
14
147 866 707
12
115 730 509
55
520 199 553
A második körben beadott III-as tengelyes pályázatoknál érzékelhető, hogy az első körben viszonylag nagy számú kérelem érkezett, míg e körben mindössze 80 db. Ennek okait elemezve nem jelentett előnyt, az a bizonytalanság amely a megszokottnál hosszab ideig tartó döntés. Ez a kötrülmény kicsit visszavetette a pályázók bizalmát. Azonban a beadott 80 db pályázat értékelsét követően 55 db kérelem esetében várható a kötelezettség vállalás. Továbbra is a falufejlesztés és megújítás a legnépszerűbb támogatási jogcím a pályázók körében, ugyanakkor a vidéki örökség megőrzésére most bátrabban pályáztak, és minőségben is jobb pályázatok érkeztek. Talán az is visszavetette a pályázói kedvet, hogy pontszámhoz volt kötve a maximálisan elnyerhető összeg. A falufejlesztés és megújítás keretében e körben a leköthető forrásból most sokkal kevesebben pályáztak játszótér kialakítására, összesen 3 db-ra várható kötelezettség vállalás, Ugyanakkor nem műemlék templom, és parókia felújításra lényegesen többen, míg a falvak közösségi tereinek parkosítására került beadásra több pályázat. E körben várható kötelezettségvállalás községi piactér kialkítására, és kegyeleti helyek felújítására is. A vidéki örökség megőrzése jogcímben 12 pályázat esetében várható kötelezettség vállalás. Itt egy pályázat kivételével valamennyi kérelem műemlék templom felújítására, vagy állagmegóvó javítására érkezett. Egy pályázat Vizsolyban a Vizsolyi Biblia nyomtató műhelyének rekonstrukciójára érkezett. Ez annál is örvendetesebb, mert a magyar nyelv sokszínűségét is bizonyító egyházi irodalmi mű nemzeti örökségünk kincse. A felújítás révén a jelentős turisztikai vonzerővel bíró településre remélhetőleg még több érdeklődő látogat el. A mikrovállalkozások fejlesztésénél ismét a szolgáltatásfejlesztés került előtérbe. Ezen belül kereskedelmi és vendéglátó egységek felújítása, bővítése, és olyan hiánypótló tevékenység is amely teljesen újszerű Abaújban, amely például mozgó éttermi szolgáltatást nyújt rendezvények szervezésénél. Ide sorolható a vállakozási alapon működő vidékfejlesztési iroda eszközbeszerzése is. A turisztikai szolgáltatás fejlesztése keretében ismét a szálláshely bővítésé a főszerep, ezzel mintegy 110 férőhellyel bővülhetne a falusi szálláshelyek száma, egy pályázat ifjúságiszálláshely fejlesztésről szól, mely 20 fő számára biztosítana olcsó, komfortos szállás lehetőséget. Itt a turisztikai szolgáltatások sajnos nem a célkitűzések szerint valósulnak meg, hiszen turisztikai attrakció fejlesztésére e körben nem történt pályázás.
9
Jogcím LEADER térségek közötti és nemzetközi együttműködés LEADER vállalkozás alapú fejlesztés LEADER térségen belüli együttműködés LEADER rendezvény LEADER tervek és tanulmányok LEADER képzés LEADER közösségi célú fejlesztés Összesen
Befogadott kérelmek száma (db)
Várható kötelezettségvállalás (Ft)
7
11.690.436
6
117.719.192
4
38.230.573
10 1 5 8
31.539.739 4.137.420 26.669.119 95.174.568
41
325.16 1.047
A pályázat kiírásának céljai között szerepelt többek között térségi gazdasági , civil és önkormányzati szféráiban a nemzetközi kapcsolatok kiépítése és támogatása. (Népi hagyományok felelvenítése, ápolása, magyarság tudat erősítése, tájspecifikus gasztronómiai napok szervezése, az irodalmi nyelv ápolása, vallási kisebbségi kultúrák közelítése. Mindez határon átnyúló együttműködés jön létre térségünk szereplői és más külföldi térség szereplői között. A korábban elfogadott HVS-ben szereplő céloknak megfelel a várható kötelezettségvállalás, hiszen 7 pályázatra vonatkoztatva látható, hogy létre jön 5 határon túli kapcsolat, melyből 4 teljesen újszerű. Ugyanakkor megvalósul az a cél is, hogy a civil, a vállalkozói, és az önkormányzati szféra összefogásával kerülnek megrendezésre a kölönböző programok. A magyar nyelv ápolása, más kultúrákkal való megismerkedés, vagy pedig Abaúj értékeinek másokkal megismertetése is teljesül. A vállalkozás alapú fejlesztés keretében a termékek elsődleges feldolgozását elősegítő beruházások révén jelentős foglalkoztatás növekedés (főleg képzetlen munkaerő bevonásával) és jövedelemtöbblet érhető el, ezáltal az itt élők jövedelemviszonyaiban is jelentős javulást előidézve volt a cél. A jelenlegi kötelezettségvállalás keretében megvalósul a fenti cél, hiszen helyi termékek elsődleges feldolgozása történik meg. Így többek között Abaúj egyik „záslós hajója” a Gönczi Barack pálinka készítéshez, kereskedelmi forgalomba hozatalát elősegítő beruházók közül kettő is lehetőséget kap a piacra jutáshoz, Abaúj megismertetésére a nagyvilággal. Ezen túl borászati fejlesztés és helyi terméket, különböző lekvárokat, gyümölcsbefötteket készítő vállalkozás is részese a kedvezményezetteknek. Lényeges szempont, hogy 10 új munkahely létesül a fejlesztés hatására. A térségen belűli együtműködések célja, hogy a térségi civileket segítő szakértői hálózati szolgáltatás alakuljon ki, mely alapot teremthet egy szoros civil partnerségi együttműködésnek. Továbbá partneri tevékenységek kialakítását támogató források tegyék lehetővé, hogy az együttműködő termelők nagyobb eséllyel jelenjenek meg a piacon, nagyobb érdekérvényesítő képességgel. Itt is megvalósul a cél hiszen a 4 db kötelzettségvállalás keretében a térségi vállalkozások közelebb kerülnek egymáshoz, megismerhetik mások napi gondjait és egymást segítve kerülhetnek job helyzetbe a piacon. A civilek estében a tervezett fejlesztési folyamat által segíthetik a napi gondok megoldását, közösségfejlesztő folyamatok indulnak el, mely hatására a civil szervezetek elláthatják azokat a társadalmi feladatokat, amelyekre létrejöttek. A rendezvények jogcímben található a legtöbb kötelezettségvállalás. Itt a cél Abaúj megismertetése másokkal vonzó programok szervezése, arculat kialakítás és a 10
marketing eszközökkel a térség ismertségének javítása országos szinten. A kötelzettségvállalással e cél elérhető, hiszen olyan pályázók lettek kedvezményzettek akik e cél kívánják megvalósítani. A képzés keretén belül a cél az alacsonyan képzettek fejlesztése, a hiányos idegen nyelvi ismeretek bővítése volt. E célnak valamennyi pályázó megfelelt, hiszen számítástechnikai alapismeretek, alapfokú idegen nyelvi képzések, életviteli, életmód változást segítő képzések, és szakma specifikus képzések is szerepelnek a kedvezményezettek képzési tematikájában. Ezek valamennyien hátrányos helyzetű személyek érdekében valósulnak meg, hogy az eleve lemaradással idulók ne kerüljenek hátrányba kerüljenek a munkaerőpiacon. A közösségi célú fejlesztések jogcímben a térség-image és marketing koordinációs tevékenység kialakítása és fenntartása, hatékony térségi marketingszervezés és kapcsolattarttás, valamint információ továbbítás – több irányba – volt a cél. A várható kötelzettség vállalás keretében ez megvalósul, továbbá olyan térségi kisebbségi szolgáltató központ is létrejön amely nagy segítségére lesz a halmozottan hátrányos helyzetű embereknek. Továbbá egy Öko-demo bemutatócentrum kialakítása során faelgázosító kazán és hozzá kapcsolódó napkollektor rendszer kiépítésére kerül sor, valamint kiadványok, szórólapok előállítására, terjesztésére, az ismeretek bővítése végett. 2.4
A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának indokoltsága A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia (HVS) első váltaozatának elkészültekor, nem láttuk, hogy lényegében évente 1.000 fővel csökken a térség lakoságának száma. Nem volt előre látható, hogy a fejlesztési források nehézkesen kerülnek a Kedvezményezettekhez (hosszú, döntési folyamat), és az is bizonytalan volt, hogyan valósulnak meg utófinaszírozással a nyertes pályázók fejlesztései. A HVS első változatának prioritásai mai is időszerűek, abban változtatásra nincs szükség, azonban a magvalósítás során a térség gazdasági versenyképességének növelése érdekében a gazdaságélénkítésre, a munkahelyek számának növelésére, sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni. A vállalkozás alapú fejlesztések markánsabb megjelenése kitűnik a célterültek megfogalmazásából is. A forrásallokálás alkalmával e területet kell előtérbe helyezni, más nem termelő fejlesztésekkel szemben. A falusi szálláshelyek száma lényegesen nőtt, az előző HVS-ben megfogalmazott célok megvalósultak. A turisztikai attrakciók fejlesztését, és az egyéb turisztikai szolgáltatások fejlesztését kell a következő időszakban előtérbe helyezni. Összegzést írni a forrás átcsoportosítások indoklásával, főbb változásokra való utalásokkal.
11
2.5
SWOT elemzés
Erősségek ‐ A térség természeti adottságai kedveznek a vízi turizmusnak és a megújuló energiahasznosításnak ‐ Ipari szennyező forrásoktól mentes, jelentős tájképi értéket képviselő természeti környezet a Hernád mentén (nagyarányú erdősültség, hegyvidéki-ligetes tája bal parton, mezőgazdaságilag művelt területek a jobb parton) ‐ Helyi termékekkel kapcsolatos kezdeményezések ‐ Gazdag helyi történelem és hagyományok ‐ Négy kis város is a helyi akciócsoport területén belül található ‐ Turisztikai szempontból jelentős az épített örökség (várak, kastélyok,), és kulturális örökség (Rákóczi hagyományok, Vizsolyi Biblia) ‐ Közúti és vasúti közlekedésbe bekapcsolt a térség a fő közlekedési útvonal szintjén ‐ Kiépített telefonhálózat, szélessávú internet, helyi újság
Gyengeségek ‐ A térség természeti adottságainak kiaknázására nem elegendő turisztikai infrastruktúra, helyi tudásszint ‐ A helyi termékekkel kapcsolatos kezdeményezések elszigeteltek, az összefogás nem jellemző ‐ A fenntartható, környezetbarát gazdálkodással kapcsolatos tapasztalatok hiánya ‐ Hiányos tömegközlekedési hálózat a belső területeken ‐ Turistajelezések, esőbeállók, kulcsos házak hiánya ‐ Tőkehiány, kedvezőtlen hitelfelvételek, alacsony pályázati intenzitás a térségben ‐ Ipartelepek hiánya, feldolgozó kapacitás hiánya, értékesítési csatorna nincs kiépítve, állattartás elenyészően kicsi ‐ Alapfokú oktatás alulfinanszírozása, működés pénzügyi feltételei a települések jelentős részén nem kielégítő ‐ Kiskereskedelmi ellátás lefedettsége erősen hiányos ‐ A hagyományos falusi ellátás mostoha körülményei ‐ Munkanélküliség demoralizáló hatása erős ‐ Turisztikai „vendégcsalogató” rendezvények hiánya ‐ Turisztikai szolgáltatásszerkezet hiányos, nincs kialakult környezettudatos szemlélet ‐ a kistérségre jellemző ajándéktárgyak, reklámhordozók hiánya
12
Lehetőségek ‐ Támogatott vidékfejlesztési és területfejlesztési beruházások ‐ A térségben elindult, tervezett hagyományerősítő kezdeményezések, rendezvények, civil összefogás ‐ A térség településein jellemző önkéntes munka, kezdeményezések ‐ Növekvő belső piaci igények a helyi előállítású élelmiszerekre ‐ A közeli nagyváros, mint felvevő piac szerepének erősödése ‐ Nemzetközi repülőtér (Kassa) közelsége ‐ Országos turista útvonal menti fekvés ‐ Belső területek, elzártsága, érintetlensége ‐ Jó minőségű vadászható vadállomány ‐ Falusi vendéglátás fejlődése, szálláshelyek gyarapodása ‐ Olcsó, üresen álló parasztházak, középületek
3 3.1
Fenyegetések ‐ A LEADER pályázatokkal kapcsolatos csökkenő pályázói aktivitás ‐ A hátrányos helyzet újratermelődése ‐ A fiatalok elvándorlása a térségből folytatódik, elöregedési folyamat szinte megállíthatatlan ‐ A biodiverzitás csökkenése földterületek termelésből való kiesése (gazdálkodók felhagynak a termeléssel, nincs gazdaságátadás) ‐ Periférikus fekvés, centrumok nagy földrajzi távolsága ‐ Közömbösség, befelé fordulás ‐ Informáltsági szint alacsony ‐ Aktív korosztály hiánya, innovatív lakosság alacsony aránya ‐ A halmozottan hátrányos helyzetű népesség magas aránya
A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe
A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia tervezése során törekedtünk a helyzetfelmérés során megfogalmazott térségi nehézségek, problémák széleskörű válaszainak megfogalmazására. A legfontosabb cél ennek a hátrányos helyzetű térségnek a felzárkóztatása az országos átlag figyelembe vételével. A helyzetkép megmutatta azokat a krízis pontokat, melyek felkarolása nélkül a térség felzárkózása megvalósíthatatlan. A vállalkozások tőkehiányos helyzete ellehetetleníti azokat a fejlesztéseket, melyek nélkül nem lehetnek versenyképesek a piaci környezetben és nem tudnak újabb és újabb munkahelyeket létrehozni a térségben élők számára. A települések élhetőbbé tétele nélkül nem adatnak meg azok az emberi minimumok az itt élők számára, melyek az itthon maradás egyik feltételeként elvárhatóak. A közösségi kezdeményezések ösztönzése nélkül nem alakulnak ki azok a települési, kistérségi szintű emberi kapcsolatok, amik szintén hozzájárulnak a térség megerősítéséhez. A tervezési időszak végére a térség civil szervezetei, vállalkozói, és állami szervei közötti együttműködés és integráció olyan szintjét kívánjuk elérni, amely lehetővé teszi minél több egyéni és közösségi kezdeményezés ösztönzését és támogatását a térség gazdasági és társadalmi fejlődése érdekében.
13
3.2
A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia kapcsolódása a térség szükségleteihez
A tervezési dokumentumban a fő célkitűzésekként megfogalmazott elemek teljes mértékben leképezik a helyzetelemzésben felvázolt problémákra, nehézségekre adandó válaszokat. A rögzített célkitűzések mind a gazdasági környezetben, mind a természeti környezetben, mind pedig a társadalmi környezetben vázolt térségi nehézségekre választ kívánnak adni. A térség egyik legnagyobb problémája az alacsony foglalkoztatás. „A térség gazdasági versenyképességének növelése” fő célkitűzés erre a problémára is választ kíván adni. Ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban az UMVP-n túlmutató válaszokat is azonosítottunk az elemzés során, melyekre további források bevonásával is igyekszünk válaszokat adni a térség felzárkóztatása érdekében. „Vidéki élet minőségének javítása” fő célkitűzés arra az igényre kíván választ adni, hogy a térség élhetőbbé tételével járuljon hozzá a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Abaúj felzárkóztatásához. A természeti környezet elemzése során is láthatóvá vált a térség gazdagsága az épített környezet vonatkozásában. Ennek társadalmi, gazdasági kihasználása érdekében született a „Térségi turisztikai potenciál növelése” és a „Térségi PR és Marketing” fő célkitűzés, mely kitörési pontként segítheti Abaúj felzárkóztatását. A közösségi kezdeményezések erősítése, az elszigetelődő kisközösségek együttműködésének elősegítése céljából született a „Civil társadalom erősítése” fő célkitűzés. A célkitűzés hozzájárul a térségi demokráciaépítéshez, az együttműködés erejének elterjesztéséhez, a közösségi aktivitás élénkítéséhez, melyek nélkülözhetetlen katalizátorai a térség felemelkedésének.
3.3
A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia fő célkitűzései
A mikro-vállalkozások általános támogatását indokolja a vidéki térségek alacsonyabb mérethatékonyságából következő gazdaságossági hátrányok enyhítése. Fontos a mezőgazdaság és azon kívüli jövedelemszerzési és vállalkozási lehetőségek elősegítése nemcsak a gazdálkodók,hanem a munkaképes vidéki lakosság számára is. A térség turisztikai kapacitása és forgalmi adatai messze elmaradnak a lehetőségektől. A potenciál kihasználáshoz mindenképpen szükséges a vonzerő és más turisztikai szolgáltatások fejlesztése. Az életminőség egyik legfontosabb aspektusa maga a települési környezet, az élhetőbb település kialakítása, a közbiztonsági feltételrendszer megteremtése.Így a sürgős és jelentős intézkedések elengedhetetlenek. A szociális és közösségi szolgáltatások fejlesztése, valamint a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának erősítése feltétele annak, hogy az életminőséget javító új szolgáltatások induljanak. A vidéki környezetben élők számára alapvető fontosságú a tájékoztatás,illetve képzések biztosítása a felmerülő igények alapján. A vidéki vállalkozók, önkormányzatok non-profit szervezetek és magánszemélyek részére nyújtott, iskolarendszeren kívüli szakmai képzések tartása, ügyfélszolgálati tájékoztatás, PR és marketing tevékenységek támogatása szükséges.
14
