A hazai energiaellátás és Paks biztonsága

Paks és a nukleáris biztonság kérdései

A hazai energiaellátás és Paks biztonsága

NKE Katasztrófavédelmi Intézet, Iparbiztonsági Tanszék Készítette: Pátzay György Budapest, 2015. április 28.

Tartalom • Magyarország energiaellátásával kapcsolatos viták, kérdések • Hazánk energia ellátásának helyzete, biztonságának kérdései • • A példa Németország? • • biztonságának kérdései • Konklúzió Készítette: Pátzay György Budapest, 2015. április 28.

Ajánlás

apósomnak Sáray Ber talan emlékének!

Készítette: Pátzay György Budapest, 2015. április 28.

kapcsolatos kérdések, viták • • • • • • • • • • •

A kérdések és viták egy része sajnos politikai hovatartozás kérdésévé silányult! Kell-e fosszilis alapú villamos energia termelés? Kell-e atomenergia alapú villamos energia termelés? Mekkora hazánk reális megújuló energia potenciálja és ennek gazdaságosan hasznosítható része? -e a teljes energiafogyasztásban és a villamos energia fogyasztásban az atomenergia alternatívokkal, megújulókkal? (Szél Bernadett) Lehet-e, szabadVan-e Paks II-nek -e a 2 új blokk? Biztonságos-e a jelenlegi 4 blokk és biztonságosabb lesz-e a 2 új blokk? Várhatóátvészelni? Valóban nyilvánossá kellkapcsolatban?

A válaszokat csak szigorú elemzéssel lehet

és gazdasági adatokon alapuló korrekt (potenciál Készítette: Pátzay György Budapest, 2015. április 28.

2-3. Hazánk energia ellátásának helyzete, energiaellátásának biztonsági kérdései


Primerenergia-termelés, EU-28, 2012 (az összérték %-ában, a tonnában kifejezett olajegyenérték alapján ) - Forrás: Eurostat

Környezetünk: Az EU tagja vagyunk!

Az olaj és gáz esetén nagyon magas! ! ! !

Megújuló: 24,30% Fosszilis: 45,22% Atom: 28,65%

ráta, EU-28, 2002 2012

toe

Készítette: Pátzay György Budapest, április 28. tonna2015. olaj ekvivalens

energia~42GJ

Primer megújuló energia-termelés, EU-28, 2012 (az összérték %-ában, a tonnában kifejezett olajegyenérték alapján ) - Forrás: Eurostat

A biomassza és a víz dominál! ! !


Összes energiatermelés importfüggése 2013

Magyarország: 52,3%


mér tékben importból élünk! ! ! !


TPES (összes primerenergia ellátás forrásai Magyarországon (ktoe) Források Földgáz Szén, lignit Atom Megújulók

Fosszilis: 76% ! ! !

toe

tonna olaj ekvivalens energia~42GJ Készítette: Pátzay György Budapest, 2015. április 28.

Hazai olaj és gáztermelés 1937-2009 (Mtoe)

Hazai olaj és gáztermelés 2004-2010 (Mboe)

Folyamatos csökkenés! ! ! boe- barrel of oil equivalent hordó olaj ekvivalens energia Készítette: Pátzay György Budapest, 2015. április 28.

felhasználás 1990-2018

kb/d

kilobarrel/nap,

1 barrel=119,24 liter

Termelés 1/3-ra csökkent és 22-23 kb/nap termelésen stabilizálódik 20-30 évig! Import ~110 kb/nap, importfüggés 8384% Készítette: Pátzay György Budapest, 2015. április 28.


Hazai kőolajfogyasztás szektoronként, 1973-2011

felhasználás lecsökkent. Készítette: Pátzay György Budapest, 2015. április 28.

Közép-Európában

Hatásterületek


Hazai földgáz termelés és felhasználás 1990-2018

mcm million cubic meter köbméter

millió

Termelés 1/2-re csökkent és 2200 mcm/év termelésen stabilizálódik néhány évig! Import ~8000 mcm/év, importfüggés 77-78% Készítette: Pátzay György Budapest, 2015. április 28.

Magyarország földgáz infrastruktúrája


Hazai földgáz felhasználás szektoronként, 1973-2011

felhasználás.


Földgáz import függés Magyarország 2012-ben földgáz felhasználásának 76%-át importálta. Ennek mennyisége 2011-ben 8,7 milliárd köbméter gáz volt. 2011-ben az importált földgáz 65%-a, 2012-ben 44%-a Oroszországból érkezett, a többi import más országokból, bár ennek zöme is orosz eredetű földgáz volt. Földgáz import források szerint, 1973-2009 és 2012


Stratégiai földgáz tárolók (Európában a 4.)


Stratégiai földgáz tárolók (Európában a 4.) Inter venció-piac zavarok esetén beavatkozás

Tárolási kötelezettség- piaci zavarok ellensúlyozására Stratégiai tároló - ellátás biztosítására zavarok esetén


Hazánk megújuló energia termelése 2010 és a becsült potenciálok

Túlbecsült!

201055,25PJ megújuló ! ! !György !!!!!!!!!!!!!!! Készítette: Pátzay Budapest, 2015. április 28.

A megújuló energiahordozók felhasználása a 2013. évben*

2013-ban összesen 82,8 PJ (biomassza 62,5PJ. geotermia 4,5PJ, szél 2,6PJ) ! ! ! Készítette: Pátzay György Budapest, 2015. április 28.

A hazai villamosenergia termelés RENDSZERSZINTŰ KOORDINÁCIÓBAN RÉSZTVEVŐ VILLAMOS ERŐMŰVEK



GWh/év

2010-ig a termelés nagyjából fedezte a fogyasztást, azóta az olcsó import


-

50,7%! !

2013-ban a 42,189TWh felhasználásból 30,311 TWh volt a hazai termelés és 11,877TWh az import! Veszélyes hosszútávú kockázat! Készítette: Pátzay György Budapest, 2015. április 28.

NEMZETKÖZI KERESKEDELMI VILLAMOSENERGIA-FORGALOM 2013


RENDSZERSZINTŰ KOORDINÁCIÓBAN RÉSZTVEVŐ ERŐMŰVEK

2018-tól kb. 2000 MWe kapacitás szükséges


SZÉLERŐMŰVEK KIHASZNÁLTSÁGA 2011-2013


4. A német példa!!???!! Volt igazi áttörés?


Még mindig a fosszilis energiahordozók dominálnak! ! ! ! ! ! ! Németország energiamixének összetétele 2014 13095 PJ Fosszilis 80,2% Atom 8,1% Megújuló 11,1%


Németország villamosenergia termelése 2014 610,7 TWh Fosszilis Megújulók Atom


53,2% 25,8% 15,9%

Magyarország primerenergia fogyasztása 2014 22,7411 MToe


Magyarország villamosenergia termelése 2014 20,83 TWh

Fosszilis 32,66% Megújulók 4,1% Atom 61,04%

http://www.mekh.hu/statisztika/energia-statisztika/adatok-es-tablazatok/villamosenergia-ipari-tarsasagokadatai.html


Atomenergia termelés 2013

Megújuló energia részesedése a

2013

Magyarország: 9,8% Németország: 12,4%

Magyarország:3976,8 ktoe Készítette: Pátzay György Budapest, 2015. április 28.

2000-2022

Valóban ez a biztonságos megoldás számunkra??? Készítette: Pátzay György Budapest, 2015. április 28.

Villamos energia termelési költsége (US$/MWh)

Discount rate

leszámítolási kamatláb Készítette: Pátzay György Budapest, 2015. április 28.

költségei

Forrás: Nuclear Energy and Renewables: System Effects in Low-carbon Electricity Systems, © OECD 2012 NEA No. 7056 NUCLEAR ENERGY AGENCY ORGANISATION FOR ECONOMIC CO-OPERATION AND DEVELOPMENT


5. Az atomenergia szerepe és jövője Miért atomenergia? • • • • • • •

Koncentrált energiaforrás CO2-mentes termelés Nincs oxigén fogyasztás Versenyképes áramár Stabil alaperőművi áramforrás Jó üzemanyag készletezhetőség Ellátásbiztonsági előnyök

2013 434 blokk(48 ideiglenesen áll) 69 blokk építés alatt

Konténment Nyomásfokozó

Generátor

Szabályozó rudak

Reaktor tartály


Turbina

Kondenzátor

Az atomenergia veszélyes, de biztonságos

Az OECD országokban az atomenergiai balesetek áldozatainak száma 2OECD országok (1970-2008) energiaiparában a halálozások száma –frekvencia összefüggés (Burgher et. al. 2004) Készítette: Pátzay György Budapest, 2015. április 28.

Az atomenergia veszélyes, de biztonságos 5 halálesetnél több esettel járó komolyabb balesetek 1970-2005 között

Csernobil: eddig 31 meghalt+4000 potenciális áldozat! (a) The Banqiao and Shimantan dam failures of 1975 in China together caused 26 000 immediate fatalities and 126 000 indirect fatalities due to epidemic and starvation (Wayne, 1999). (b) According to WHO Factsheet 303 (www.who.int/mediacentre/factsheets/fs303/en/index.html) the Chernobyl accident caused 28 immediate fatalities due to radiation (to which 3 immediate fatalities due to the explosion itself must be added) as well as up to 4 000 potential latent fatalities evacuees latter figure was derived by a WHO Expert Group based on the linear no threshold methodology adopted by the International Commission on Radiological Protection. It corresponds to a 3-4% increase in the number of cancers that would have been likely to happen otherwise in the concerned groups. Source: Wayne, 1999.

Forrás: Nuclear Energy and Renewables: System Effects in Low-carbon Electricity Systems, © OECD 2012 NEA No. 7056 NUCLEAR ENERGY AGENCY ORGANISATION FOR György ECONOMIC CO-OPERATION AND Készítette: Pátzay DEVELOPMENT Budapest, 2015. április 28.

Nukleáris hányad az országok villamosenergia termelésében 2010-ben

Dr. Pátzay György


Típuseloszlása (70 blokk) (2014)

(VVER) arány!


- Alapelvek Az biztonsági alapelve: • a ter vezés, • építés, • indítás és • üzemelés során sohasem bocsáthat ki a lakosságra káros nagy radioaktív anyagot. Ezt a mélységi védelem filozófiájával biztosítják, a radioaktivitás környezetbe való kikerülését nagyszámú egymás utáni gátakkal akadályozzák meg. Az orosz matrjoska hasonló egymásba ágyazott védelmi gátak akadályozzák a radioaktív anyagok környezetbe jutását.

Veszélyek: • Primerköri vízelfolyás • Zónaolvadás • Hidrogén-, CO-robbanás • • Radioaktív jód, nemesgáz, cézium kijutás • Áramkimaradás • Természeti katasztrófa • Emberi beavatkozás Készítette: Pátzay György Budapest, 2015. április 28.

Atomerőművek biztonsága - Alapelvek Több biztonsági szintet alkalmaznak annak megakadályozására, hogy egyik gát se kerüljön veszélybe olyan rendkívüli esemény, mint berendezés meghibásodás, emberi hiba, vagy természeti jelenség következményeként: 1. Maximális biztonságot terveznek a normális üzemre és maximálsi tűrési képességet rendszer hibák esetére. Természeténél fogva (inherens) konstrukciós elveket alkalmaznak a biztonságos üzemeléshez, elsőrendűen fontos: a minőség, a túlméretezés, az ellenőrizhetőség és vizsgálhatóság biztosítása üzembevétel előtt és üzemelés során. (Például negatív reaktivitás biztosítása, sugárzástűrő anyagok alkalmazása.) 2. Feltételezik, hogy a gondos tervezés, konstrukció és üzemeltetés ellenére események és téves műveletek előfordulhatnak. ezért a biztonsági rendszert úgy alakítják ki, hogy a személyzetet és a lakosságot óvják és ilyen események bekövetkezése során a sérüléseket minimalizálják. Például zóna vészhűtő rendszer (ECCS) alkalmazása primerköri hőhordozó veszteség (LOCA) esetén, vagy feszültségkiesés esetére tartalék dízel generátorok alkalmazása. Készítette: Pátzay György Budapest, 2015. április 28.

Atomerőművek biztonsága - Alapelvek 3. További biztonsági rendszereket alkalmaznak , hipotetetikus üzemzavarok és balesetek hatásainak kezelésére, feltételezve , hogy egyes biztonsági védelmi rendszerek a baleset során meghibásodnak . nem látható és nagyon kis események hatását is figyelembe veszik.

4. A TMI baleset után ezt a biztonsági elemzést kigészítették az összes új passzív vagy inherens biztonság kialakításánál a meghibásodások biztonságának, a , a megfutások biztonságának és az elnézések biztonságának a figyelembe vételével. A meghibásodások biztonságánál biztosítani kell, hogy egy fontos komponens hibája esetén a rendszer biztonságos állapotba legyen. A biztosítja az bármilyen veszélyes emberi beavatkozással szemben. A megfutások biztonsága teszi, hogy a rendszer ideig biztonságban marad egy baleset kezdete során, miután biztonságos állapotba térítették vissza. Az elnézések biztonsága azt jelenti, hogy a reaktor elvisel egy vagy hibás emberi beavatkozást baleseti helyzetbe kerülés nélkül.


Atomerőművek biztonsága - Alapelvek A jelenleg üzemelő 2. generációs atomerőművek néhány biztonsági berendezése A zóna-vészhűtő rendszer (Emergency Core-Cooling System, ECCS). Ha a teljes hűtőközeg elfolyik sorsdöntő, hogy a zóna ne hevülhessen túl. Erről az ECCS gondoskodik. A két legfontosabb LWR típusra eltérő megoldást dolgoztak ki. A PWR-VVER Az ECCS sémája a következő ábrán látható. Általában 3 független (2 aktív és 1 passzív) alrendszert működtetnek: 1. A hűtőközeg kismértékű elfolyása esetén, a nyomás kismértékben csökken (pl. 155 barról, 110 barig). Ekkor beindul a nagynyomású injektor rendszer (HPIS), amely bóros vizet pumpál a reaktorba. 2. Nagyobb törések esetén jelentősebb az elfolyás, gőz fejlődik és a gyors nyomásesés lép fel. Ekkor az akkumulátor injektor rendszer (AIS) lép üzembe. Ez kettő, vagy több független tartályból nitrogén-gáz nyomás segítségével hideg bóros-vizet pumpál (pl. 14-45 bar nyomáson) a főkeringtető szivattyú utáni reaktorba belépő csővezetékbe. Ha a rendszernyomás a gáznyomás alá esik az ellenőrző szelepek kinyitnak és a gáz benyomja a hideg bóros-vizet a zónába. 3. Nagyon nagy elfolyás, azaz igen jelentős nyomás-csökkenés esetén az alacsony nyomású injektáló rendszer (LPIS) lép működésbe. Ez hosszú ideig képes bóros-vizet juttatni a rendszerbe az akkumulátor tartályok kiürülése után is. Készítette: Pátzay György Budapest, 2015. április 28.

Atomerőművek biztonsága - Alapelvek berendezései A HPIS és az LPIS rendszer aktív mozgatja a folyadékot, ezért többszörös tartalék energiaforrást biztosítanak számára. A z AIS passzív rendszer, szivattyúk és motoros szelepek nélkül üzemel.

Létfontosságú a szint-, nyomás-, -


6. A Paksi Atomerőmű jelenlegi és jövőbeni helyzete A Paksi Atomerőmű (4 db VVER-440/213 blokk 2000 MWe

2 vízkörös nyomottvizes

Szekunder kör: Generátor Kondenzátor

Primer kör: blokk (349 köteg)

szivattyú

szivattyú Gáztalanító táptartály

és nyomástartó


Tápszivattyúk Nedvességleválasztó és

MWe ) jelenlegi szerepe


A Paksi Atomerőmű (4x500 MWe) jelenlegi szerepe


VVER reaktorok a világban Jelenleg a világban 37 VVER reaktorblokk üzemel (20 VVER-1000 és 16 VVER-440) Építés alatt áll 9 VVER egység (6 VVER-1200 (NPP-2006) és 3 VVER-1000 (standard V-320)) 2010-ben 170TWh elektromos energiát termeltek Átlagos teljesítmény tényezőjük (Load factor) 81.3% 31 db INES besorolású esemény történt (28 db „0” és 3 db „1” besorolású a „0-72 fokozatú skálán) A Pakson üzemelő 4 db VVER-440/213 atomerőművi blokk biztonsága Az erőmű biztonságának növelését célzó tevékenység 1986-ban, tehát már az utolsó blokk üzembe helyezése előtt megkezdődött. Később, a biztonságnövelő intézkedések körét fokozatosan bővítették és pontosították a blokkok üzemeltetése során felismert nem megfelelő megoldások, a külföldi erőművekből érkező üzemi tapasztalatok feldolgozása, valamint az erőműben lebonyolított nemzetközi felülvizsgálatok javaslatai alapján. Készítette: Pátzay György Budapest, 2015. április 28.

MWe ) biztonsága A világ 25 „legjobb” atomerőművi blokkja 2002


MWe ) biztonsága Load Factor) = biztonság+gazdaságosság

Büszkék lehetünk!


MWe ) biztonsága Az erőmű primerköri rendszerei túlnyomásra méretezett helyiségrendszerben, az úgynevezett hermetikus térben helyezkednek el. A hermetikus tér kibocsátás visszatartási funkciójának fenntartását egy passzív és három aktív nyomáscsökkentő rendszerrel biztosítják. Ezek az alábbiak: 1. a passzív nyomáscsökkentő rendszer (lokalizációs torony), 2. a sprinkler rendszer, 3. a hermetikus tér izoláló rendszere, 4. a hidrogénkezelő rendszer. A lokalizációs rendszer a hermetikus tér nyomáscsökkentő rendszerének passzív eleme,. A lokalizációs torony két fő részből áll, a buborékoltató kondenzátorból és a légcsapdákból. A sprinkler rendszer a hermetikus tér nyomáscsökkentő rendszerének aktív eleme. A sprinkler rendszer feladata a hermetikus térben az üzemzavar során kialakuló nyomás csökkentése, a hermetikus helyiségek atmoszférájában lévő jód lekötése, valamint az atmoszféra hűtése. A sprinkler rendszer három egymástól független részrendszerből áll. A hidrogénkezelő rendszer feladata üzemzavar esetén a hermetikus térbe jutó hidrogén eltávolítása. A hidrogénkezelő rendszer passzív automatikus rekombinátorokból áll.


MWe ) biztonsága

A radioaktív izotópok kijutásának akadályai

A reaktor aktív zónájának üzemzavari

csoportot alkotnak:

• nagynyomású aktív rendszer, • kisnyomású aktív rendszer, • passzív rendszer.


Paksi Atomerőmű és a környező atomerőművek zónái 3/30/300 km



Jelenlegi paci követelmények

1. Emberi hibákat is korrigáló passzív biztonsági rendszerek jelenléte 2. 4 éves megépítés, berendezések sorozat 3. 60 éves élettartam 4. Fejlett polgári technológiák, moduláris szerkezetek 5. Az erőmű területének csökkentése 6. A turbina egység gazdaságosságának növelése 7. Üzemelési lehetőség töltés utáni állapotban 8. Digitális I&C automatikus ellenőrzés 9. Maximális kiégési szint 70 MW nap/kg U értékig 10. Töltet csere – egyszer 2 évente 11. Karbantartási időkiesések max. 18 nap 12. Általános főjavítás és csere egyszer 8-10 évente

13. Szabványosított dizájn, egyszerű licenc folyamat , lecsökkent és időigény az építésre 14. A teljes életciklus során a folyamatok megnövelt automatizálása, az erőmű, berendezései és komponensei virtuális modelljeinek széleskörű alkalmazása Készítette: Pátzay György Budapest, 2015. április 28.

Az új atomerőművek biztonsági alapjai • Defense-In-Depth elv; • A nemzeti dokumentumok, IAEA előírások és EUR direktívák betartása; •

•

A létező atomerőművek biztonsági elemzéseinek figyelembe vétele; Integrált biztonsági értékelési megközelítés (komplemens determinisztikus és valószínűségi elemzések);

• A támogató kutatások eredményeinek figyelembe vétele. Valószínűségi dizájn kritériumok AES-2006 • • •

Kumulatív zónaolvadás gyakorisága kisebb mint 10-5 db/erőmű-év; Olyan baleseti szcenáriók kizárása, melyek nagy kibocsátást eredményeznek a baleset kezdeti szakában; Maximális kumulatív kibocsátási gyakoriság kisebb mint 10-7 db/erőmű-év. BDBA - Beyond design basis accident, tervezési alapon túli üzemzavar SAM - Severe Accident Management, súlyos baleseti kezelés H2-PAR – H2-Passive Autocatalytic Recombiner, H2-passzív autokatalitikus rekombinátor P-CHRS – Passive Containment Heat Removal System, passzív konténment hűtő rendszer PHRS-SG - Passive Heat Removal System via Steam Generators, gőzfejlesztők passzív hűtő rendszere Készítette: Pátzay György Budapest, 2015. április 28.

A valószínű megoldás:

VVER-1200 (AES-2006) madár távlatból


VVER-1200 (AES-2006) primerkör és reaktor tar tály


A VVER-


A VVERBDBA kezelő rendszer sémája az AES-2006 reaktor esetén

1 – a konténment passzív hűtő rendszere; 2 – a gőzfejlesztő passzív hűtő rendszere; 3 –PHRS vészhűtővíz tartály; 4 – vészhűtő vegyszeres rendszere; 5 – hidrogén rekombináló rendszerek a konténmentben; 6 - a hidrogén koncentráció mérő távadói a konténmentben; 7 – nyomásfokozó biztonsági szelepe; 8 – zónaolvadék csapda; 9 – vészhűtő vízellátó rendszer a zsompoktól és a fűtőelem pihentető medencéből; 10 – a JNK rendszer bórozott víz tartályai; 11 – szelepek; DBA - Design basis accident, tervezési alapba tartozó üzemzavar PHRS –Passive Heat Removal System, passzív hőelvonó rendszer JNK – borated water storage system, bóros vészhűtő víz tároló rendszer Készítette: Pátzay György Budapest, 2015. április 28.

A VVER(többlet) biztonsága

Zónaolvadás átlagos gyakorisága 5.94*10-7 esemény/év; Kumulált, határértéken felüli baleseti kibocsátás gyakorisága 1.8*10-8 esemény/év Készítette: Pátzay György Budapest, 2015. április 28.

A VVER-


A VVERPHRS/SG (Passive Heat Removal System via Steam Generators) és CHRS (Containment Heat Removal System) (séma) PHRS/SG (gőzfejlesztő passzív vészhűtése) Tervezési alapon túli üzemzavar esetén a zónaolvadás elkerülésére (pl. teljes áramkimaradás, teljes tápvíz vesztés, primerköri víz kismértékű vesztése), a komolyabb következmények megakadályozására alkalmazzák. CHRS (konténment vészhűtő rendszere) Tervezési alapon túli üzemzavar (áramkimaradás, sprinkler rendszer hiba stb.) esetén a konténment hőtartalmának hosszú távú eltávolítására szolgál. 1 – vészhűtő tartályok; 6 – gőzfejlesztő; 2 - gőzcsövek; 7 – kizáró szelepek 3 – kondenzátum csövek; 4 – a PHRS-SG szelepei; 5 – a PHRS-C hőcserélő kondenzátorai; Készítette: Pátzay György Budapest, 2015. április 28.

És a radioaktív hulladék…… ? Egy tipikus 1000 MWe reaktorban évente • 30 tonna kiégett fűtőelem (2,73 m3), • 4-11 m3 nagy aktivitású hulladék HLW • Max. 400 m3 kis- és közepes akt. Hulladék keletkezik

Radioaktív hulladékok eredete ágazatok szerint Magyarországon


1000 MWe teljesítményű erőművek fogyasztása és emissziója

Fogyasztás/kibocsátás Szén

lignit

olaj

földgáz

uránoxid

energiahordozó

2x106 t/év

7,6x106 t/év

1,3x106 t/év

9,2x105 t/év

20 t/év

oxigén

3,8x106 t/év

4,8x106 t/év

3,27x106 t/év

1,6x106 t/év

0 t/év

széndioxid

5,2x106 t/év

6,6x106 t/év

4,49x106 t/év

2,2x106 t/év

0 t/év

Salak

1,5x105 t/év

9,5x105 t/év

2x103 t/év

0 t/év

0 t/év

Gipsz

7,5x104 t/év

1,1x105 t/év

2,2x105 t/év

0 t/év

0 t/év

radioaktivitás

80 kBq/év

90 kBq/év

0 kBq/év

0 kBq/év

*52800

kBq/év

* ami a környezetbe kikerül Forrás: Efficiency in Elctricity Generation, VGB Powertech, 2005


Összefoglalás • A világ és hazánk energetikai helyzetére jellemző, hogy döntő a fosszilisek aránya, az atomenergia szerepe pedig viták tárgya. • A jövő energiaellátásában súlyos problémák fogalmazódtak meg és korlátozottak a lehetséges válaszok. • A megújuló energián alapuló energiatermelés jelenleg kiegészítő szerepet kap, még Németországban is. • Az atomenergia biztonsági kérdései a nyilvánosságot széleskörűen foglalkoztatja, de sajnos számos tévhit került be a köztudatba. • A biztonság két szempontja: az energiaellátás biztonsága és az atomerőmű működésével kapcsolatos biztonság. • Hazánk energiaellátásának lehetőségei és biztonsága a közeli jövőben indokolják az atomenergia további felhasználását. • A Paksi Atomerőmű jelenlegi biztonsága kiváló és szerepe hazánk energiaellátásában kulcsfontosságú. • Az atomenergia jövőbeni szerepe hazánkban továbbra is fontos és a tervezett új atomerőmű biztonsága garantáltnak tűnik Készítette: Pátzay György Budapest, 2015. április 28.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!



A hazai energiaellátás és Paks biztonsága

Recommend Documents