Iktatószám: GY/001/00876-0003/2017 Tárgy: Elsofokú kötelezést kiszabó határozat GYRI JÁRÁSI HIVATAL Ügyiratszám: GY/001/00876-3/2017 Tárgy: Kötelezésre szóló határozat Telefon: (96) 795 - 951 Határozatszám: 1707K-00216 HATÁROZAT I. A Gyor-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Gyori Járási Hivatala, mint fogyasztóvédelmi hatóság (továbbiakban: hatóság) a Ro-Im Alpintechnika Kft. (székhelye: 9071 Gönyu, Rákóczi Ferenc u. 63., tevékenységi helye: 9071 Gönyu, Kossuth u., adószáma: 24368698-2-08) számára - megtiltja a jogsérto magatartás folytatását, mivel a fogyasztókat mindenkor az általuk kért és kifizetett mennyiségu termékkel köteles kiszolgálni, továbbá - elrendeli a jogsérto állapot megszüntetését, mivel a vásárlók könyvét a fogyasztók számára jól látható módon és könnyen hozzáférheto helyen köteles elhelyezni, továbbá a 2 számára jól látható módon és könnyen hozzáférheto helyen köteles elhelyezni, továbbá a vásárlók részére térfogat szerint forgalmazott terméket csak hatóságilag hitelesített méroeszközzel történo lemérés után szabad kiszolgálni. Fenti kötelezettségének a vállalkozás e határozat jogerore emelkedésének napjától köteles eleget tenni. A hatóság a jogeros határozatot nyilvánosan közzéteszi. II. E határozat ellen a kézhezvételtol számított 15 napon belül a Pest Megyei Kormányhivatalhoz címzett, de a Gyori Járási Hivatalnál
(9022 Gyor, Türr István u. 7.) benyújtandó, a végrehajtásra halasztó hatályú fellebbezésnek van helye. A Pest Megyei Kormányhivatal a sérelmezett döntést, valamint az azt megelozo eljárást megvizsgálja, melynek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. A fogyasztóvédelmi hatóság döntése ellen fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag közvetlenül összefüggo okból, illetve csak a döntésbol közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet. A fellebbezésben részletesen elo kell adni annak indokait. A fellebbezésben nem lehet olyan új tényre hivatkozni, amelyrol az ügyfélnek a döntés meghozatala elott tudomása volt. Az elkésett fellebbezést, a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést, az önálló fellebbezéssel meg nem támadható végzés ellen irányuló fellebbezést, valamint az elozo bekezdésben rögzítetteknek nem megfelelo fellebbezést az elso fokú döntést hozó hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A fellebbezés eljárási illetéke a vitatott összeg minden megkezdett 10.000,- Ft-ja után 400,- Ft, de legalább 5.000,- Ft és legfeljebb 500.000,- Ft. Ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5.000,- Ft. Az illetéket a beadványon illetékbélyeggel kell leróni vagy az ügyfél neve, lakcíme vagy székhelye, és az ügyszám (iktatószám) megjelölésével banki átutalással kell megfizetni. Banki átutalás esetében az illetéket a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01012107-00000000 számú számlára kell teljesíteni, amely összegnek a beadvány Hatósághoz érkezését követo legkésobb 8. napon a számlán kell lennie. 3 Az eljárási költség megtérítésérol nem kellett dönteni, mert az eljárás során eljárási költség nem merült fel. INDOKOLÁS
A Gyor-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Csornai Járási Hivatala 2017. június 24. napján hatósági ellenorzést végzett a 9071 Gönyu, Kossuth u. utcán megrendezésre került „Földön-Vízen-Levegoben 2017. koncert” elnevezésu rendezvényen kitelepült RO-IM Alpintechnika Kft. által üzemeltetett vendéglátó egységnél, ……. ügyvezeto, és ………. alkalmazott jelenlétében. Az ellenorzés során a hatóság munkatársai 2x2 dl Varga Rose édes bort vásároltak 800,- Ft értékben. A vásárlásról sem kézi, sem gépi nyugta nem került kiállításra, sem átadásra. A hatósági ellenorzés végén a hatóság munkatársai az italokat fogyasztás nélkül visszaadták, a pénzt visszakapták. A próbavásárlást követoen, miután a visszajárót visszakapták a hatóság munkatársai, a jelen lévo alkalmazott a hutopult irányába távozott. A hatóság munkatársai ekkor jelezték, hogy még maradnak, hatósági igazolványukat bemutatva felfedték kilétüket, és tájékoztatták az alkalmazottat a hatósági ellenorzésrol. Ezt követoen a hatóság munkatársai a próbavásárolt italokat kalibrált méroeszközzel visszamérték, és az alábbiak szerinti eltéréseket tapasztalták: - A kért 200ml borért (200,- Ft/dl) 400,- Ft-ot fizettek. A visszamérés után megállapításra került, hogy a kiszolgált mennyiség 162 ml volt, melyért 324,- Ft-ot kellett volna fizetni. Az eltérés a fogyasztó hátrányára 76,- Ft. - A kért 200ml borért (200,- Ft/dl) 400,- Ft-ot fizettek. A visszamérés után megállapításra került, hogy a kiszolgált mennyiség 164ml volt, melyért 328,- Ft-ot kellett volna fizetni. Az eltérés a fogyasztó hátrányára 72,- Ft. A hatósági ellenorzés során megállapításra került, hogy a 2x2 dl bor próbavásárlása során a fogyasztói megkárosítás mindösszesen 148,- Ft volt. A térfogatra értékesített termékek méréséhez hitelesített méroeszközt a helyszínen bemutatni nem tudtak. A hatósági ellenorzés során megállapításra került továbbá, hogy a vállalkozás a helyszínen a vásárlók könyvét bemutatni nem tudta. 4
A hatósági ellenorzés megállapításait a GYFO-001394 sorszámú jegyzokönyv tartalmazza, amelyet ……. alkalmazott az aláírásával igazolt. Az ellenorzés során 6 db fényképfelvétel készült. A vállalkozás a feltárt jogsértéssel kapcsolatban a jegyzokönyvben eloadta, hogy „Az alkalmazott kiszolgálta a két hölgyet, 2x200 ml bort vásároltak! A hölgyek azt mondták, hogy még egy pillanat, ezért az alkalmazott azt gondolta, hogy még vásárolnak, ezért visszament a hutohöz a borért! Nem gondolta befejezettnek a vásárlást! A nyugtát a teljes kiszolgálás után készült volna megírni, azonban a hölgyek már nem vásároltak tovább, hanem az igazolványukat mutatták fel! A pénzmozgás akkorra már megtörtént!”. A hatóság a 2017. június 28. napján kelt levelében tájékoztatta a NAV Gyor-Moson-Sopron Megyei Adó-és Vámigazgatóságát arról, hogy a próbavásárlás során számla vagy nyugta nem került kiállításra, a hatáskörébe tartozó további eljárás lefolytatása céljából. A hatóság a 2017. június 28. napján kelt levelében tájékoztatta Gönyu Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatal jegyzojét a hatósági ellenorzésrol, a hatáskörébe tartozó, kereskedelmi tevékenység jogszeruségének kivizsgálására irányuló eljárás lefolytatása céljából. A hatóság 2017. június 28. napján kelt levelében értesítette a vállalkozást a közigazgatási hatósági eljárás hivatalból történo megindításáról, az ügyféli jogokról, az ügyintézési határidorol. Az ügy iratai alapján a hatóság megállapította, hogy a vállalkozás a kereskedelmi tevékenysége gyakorlása során nem tartotta be a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (továbbiakban: Fttv.) 3. § (1) bekezdését, miszerint: „Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat.” Az Fttv. 2. § d) pontja értelmében: „kereskedelmi gyakorlat: a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru fogyasztók
részére történo értékesítésével, szolgáltatásával … közvetlen kapcsolatban álló magatartása, tevékenysége, mulasztása … vagy egyéb kereskedelmi kommunikációja…” Az Fttv. 2. § e) pontja alapján: „kereskedelmi kommunikáció: a vállalkozás önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével közvetlenül összefüggésben történo információközlés, függetlenül annak megjelenési módjától, eszközétol…” Az Fttv. 3. § (2) és (3) bekezdései szerint: „Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszeruen elvárható szintu szakismerettel, illetve nem a jóhiszemuség és tisztesség alapelvének megfeleloen elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) 5 tisztesség alapelvének megfeleloen elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelhetoen rontja azon fogyasztó lehetoségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas. A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtéveszto (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §).” Az Fttv. 6. § (1) bekezdésének bb): „Megtéveszto az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényezo tekintetében és ezáltal a
fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas: … b) az áru lényeges jellemzoi, így különösen …. bb) mennyisége …” Az Fttv. 9. § (1) bekezdése szerint: „A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértéséért felel az a vállalkozás, amelynek a kereskedelmi gyakorlattal érintett áru értékesítése, eladásának ösztönzése közvetlenül érdekében áll.” Az Fttv. 10. § (1) bekezdése értelmében: „A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt … a fogyasztóvédelmi hatóság jár el.” Az Fttv. 19. §-a kimondja, hogy: „A kereskedelmi gyakorlat tisztességtelenségének megállapítására irányuló eljárásra az e törvényben meghatározott eltérésekkel a) a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása tekintetében a fogyasztóvédelemrol szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) … rendelkezéseit kell alkalmazni.” Az ügy iratai alapján megállapításra került, hogy a vállalkozás a tevékenysége gyakorlása során nem tartotta be a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeirol szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdését, amely kimondja: „A vásárló részére tömeg, térfogat vagy egyéb mérték szerint forgalmazott terméket … csak hatóságilag hitelesített méroeszközzel történo lemérés után szabad kiszolgálni…” illetve nem tartotta be a mérésügyrol szóló 1991. évi XLV. törvény 6. § (2) bekezdését és (3) bekezdésének a) pontját, illetve a 7.§ (3) bekezdésének c) pontját, amely kimondja: „Joghatással járó mérést a mérési feladat elvégzésére alkalmas hiteles méroeszközzel vagy használati etalonnal ellenorzött méroeszközzel kell végezni. Hiteles az a méroeszköz, amelyet a mérésügyi szerv hitelesített… A kötelezo hitelesítésu méroeszköz hitelesíttetésérol…meghatározott idoközönként (idoszakos hitelesítés) a méroeszköz tulajdonosának, illetve használójának kell gondoskodnia.” A Mérésügyrol szóló törvény végrehajtására kiadott 127/1991. (X. 9.) Kormányrendelet 2. számú mellékletének 8. pontja alapján a
kereskedelemben használatos, anyagi mértékek (italkiszolgáló térfogatmérték) hitelesítésének érvényességi ideje korlátlan. 6 Megállapításra került továbbá, hogy a vállalkozás kereskedelmi tevékenységének gyakorlása során nem tartotta be a kereskedelemrol szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 5. § (4) bekezdését, mely alapján: „Az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférheto helyen a kereskedelmi hatóság által hitelesített, folyamatosan számozott oldalú vásárlók könyvét kell elhelyezni. A vásárlók a vásárlók könyvébe bejegyezhetik az üzlet muködésével, továbbá az ott folytatott kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos panaszaikat és javaslataikat. A vásárlót e jogának gyakorlásában megakadályozni vagy befolyásolni tilos.” Az Fgytv. 45/A. § rendelkezése alapján „(1) A fogyasztóvédelmi hatóság ellenorzi – a szerzodés létrejöttére, érvényességére, joghatásaira és megszunésére vonatkozó rendelkezések kivételével – a) a forgalmazással, szolgáltatásnyújtással, … d) a panaszkezeléssel … összefüggo, e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén. (2) A fogyasztóvédelmi hatóság ellenorzi a külön jogszabályban fogyasztóvédelmi rendelkezésként meghatározott rendelkezések betartását, és – ha a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény eltéroen nem rendelkezik – eljár azok megsértése esetén. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott rendelkezéseken túl, ha külön törvény vagy kormányrendelet eltéroen nem rendelkezik, a fogyasztóvédelmi hatóság ellenorzi a) az áru fogyasztók számára való értékesítésére, … c) a fogyasztóknak értékesítésre szánt, illetve értékesített áru mérésére, hatósági árára vagy egyébként kötelezoen megállapított árára, d) a fogyasztói panaszok intézésére, … vonatkozó rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén.”
A Fgytv. 47. § (1) bekezdése értelmében, ha a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a 45/A. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését, az eset lényeges körülményeinek – így különösen a jogsértés súlyának, a jogsérto állapot idotartamának, a jogsérto magatartás ismételt tanúsításának, illetve a jogsértéssel elért elony – figyelembevételével és az arányosság követelményének szem elott tartásával az alábbi jogkövetkezményeket állapíthatja meg: … a) elrendelheti a jogsérto állapot megszüntetését, b) megtilthatja a jogsérto magatartás további folytatását, (…) i) fogyasztóvédelmi bírságot (a továbbiakban: bírság) szabhat ki.” Az Fgytv. 47. § (5) bekezdése értelmében: „Az (1) bekezdés alkalmazásában a jogsértés súlyát különösen a jogsértéssel érintett fogyasztók száma, érdekeik sérelmének köre, a jogsérto magatartás kiterjedtsége, valamint a jogsértéssel érintett áruk értéke alapozhatja meg.” A vállalkozás terhére meghatározott jogkövetkezmény megállapításánál az eset lényeges körülményeit a hatóság értékelte. Mérlegelte a jogsértéssel megvalósult fogyasztói érdeksérelem körét és súlyát, vagyis azt, hogy a vállalkozás az indokoltnál magasabb eladási ár felszámításával a fogyasztók vagyoni érdekeit súlyosan megsértette, továbbá a termék forgalmazásával összefüggo lényeges követelményt sértett meg, mert a fogyasztóknak mindenkor joguk van az általuk ténylegesen kért és kifizetett 7 összefüggo lényeges követelményt sértett meg, mert a fogyasztóknak mindenkor joguk van az általuk ténylegesen kért és kifizetett mennyiségnek megfelelo termékhez, valamint a vagyoni érdekeiket is veszélyeztette, mivel indokolatlanul magasabb eladási árat számított fel. Megállapításra került továbbá, hogy a vállalkozó azzal, hogy nem hiteles méroeszközt használt, megsértette a fentebb
hivatkozott jogszabályokban rögzített pontos mérés követelményét. Ebbol következoen naponta veszélyeztette a fogyasztók anyagi érdekeit, mivel megsértette a fogyasztóknak azt a jogát, hogy részükre a tömeg, térfogat, vagy egyéb mérték szerint forgalmazott terméket – a nettó tömeget, térfogatot vagy egyéb mértéket feltünteto eredeti csomagolásban forgalmazott termék kivételével - csak hatóságilag hitelesített méroeszközzel történo lemérés után adják át. Mérlegelésre került, hogy a vállalkozás a vásárlók könyvének hiányával megsértette a fogyasztók érdekérvényesítéshez való alapveto jogát. A vásárlók könyve ugyanis egy olyan alapveto panasztételi fórum, amelybe a fogyasztók a helyszínen bejegyezhetik az üzlet muködésével, továbbá az ott folytatott kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos panaszaikat és javaslataikat. Amennyiben a vállalkozás nem tesz eleget ezen jogszabályi eloíráson alapuló kötelezettségének, akadályozza a fogyasztót e jogának gyakorlásában. A döntés meghozatalánál a fentieken túl a hatóság figyelembe vette azt is, hogy a vállalkozás - a nyilvános létszám- és gazdálkodási adatainak értelmében - a kis- és középvállalkozásokról, fejlodésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. tv. (továbbiakban: Kkvtv.) 3. § (1) bekezdésében meghatározott kritériumok figyelembe vételével kis/középvállalkozásnak minosül, ezért a Kkvtv. 12/A. §-ában foglaltakra figyelemmel a hatóság a fogyasztóvédelmi bírság kiszabását mellozte, és a fent megjelölt mérlegelési körülmények figyelembevételével a rendelkezo részben foglaltak szerint döntött. A hatóság felhívja a vállalkozás figyelmét, hogy az ugyanezen fogyasztóvédelmi rendelkezést tartalmazó jogszabály ismételt megsértése esetén a vállalkozás terhére fogyasztóvédelmi bírság szabható ki az Fgytv. 47. § (1) bekezdése alapján.
Mindezekre tekintettel a hatóság a vállalkozás számára elrendelte a jogsérto állapot megszüntetését, és megtiltotta a jogsérto magatartás folytatását. Az eljárás során a vállalkozást terhelo eljárási költség nem merült fel, ezért a hatóság annak megállapításáról és viselésérol nem rendelkezett. 8 A hatóság a jogeros határozat nyilvános közzétételérol a Ket. 80/A. § (1) bekezdés j) pontja és az Fgytv. 51.§ (3)-(4) bekezdései alapján gondoskodik. A hatóság a határozatot a hivatkozott jogszabályhelyek alapján hozta meg. A döntés alakszeruségét a Ket. 71.§ (1) és 72. § (1) bekezdései alapozzák meg. A jogkövetkezmény(ek) meghatározása az Fgytv. 47. § (1) bekezdés a) és i) pontja alapján történt. A hatóság hatásköre az Fgytv. 45/A. (3) bekezdésének a) pontján, illetve a fogyasztóvédelmi hatóság kijelölésérol szóló 387/2016. (XII.2.) Korm. rendelet 1. és 2. §-án, az illetékesség pedig a Ket. 21. § (1) bekezdés a) pontján, valamint a 66/2015.(III.30.) Kormányrendelet 1.sz. melléklet 7. pontján alapul. A hatóság a jogorvoslatról a Ket. 98-99.§-ai, valamint az Fgytv. 48/A. § alapján, az illeték mértékérol az illetékekrol szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 29. § (2) bekezdése alapján, megfizetésének módjáról az Itv. 73.§-a alapján rendelkezett. Gyor, 2017. július 13. Kelt: Gyor, 2017. Kapják: IRATTÁR, GAZDASÁGI FOOSZTÁLY,