A gyógyíthatatlan betegek pszichodinamikus pszichoterápiája Riskó Ágnes Klinikai szakpszichológus, pszichoanalitikus Országos Onkológiai Intézet, „A” kemoterápia
Az onkopszichológia meghatározása
Új tudományág az onkológia, a klinikai pszichológia, a pszichiátria, a szociológia, és a rehabilitáció területén dolgozó szakemberek együttm ködésével alakult ki. (NY 1950, OOI 1988” Pszichoszociális és pszichobiológiai (lelki és magatartásbeli tényez k szerepe” dimenzió A betegek onkoterápiája és a kísér , egyénre alakított szomato-pszichoszociális rehabilitációja holisztikus szemlélet , multidiszciplináris tevékenységgé b vítette az onkológiai kezel csoport tagjainak m ködését. Klinikai pszichológus onkológiai team tagként dolgozhat.
Legfontosabb feladataink az onkopszichológia területén
Klinikai gyakorlat, oktatás, kutatás Klinikai gyakorlat:megfigyelés, egységes nyelv kialakítása (együttm ködés alapja - vizit”, pszichológiai sz rés/pszichodiagnosztika, pszichoedukáció, tanácsadás, pszichoterápia Oktatás: páciens, hozzátartozók, szakemberek, graduális, posztgraduális képzés Kutatás: diagnózisközlés pszichoszociális vonatkozásai, depresszió, szorongás, coping, QL, PTSD, burn out Betegségfolyamat tudatositása, integrálása, megküzdés, természetgyógyászat
Az onkoló onkológiai kezelé kezeléshez tö törté rtén alkalmazkodá alkalmazkodás, együ együttm ködés f pszichoszociá pszichoszociális té tényez i
A daganatos betegséghez, kezeléséhez, majd a gondozáshoz történ sikeres alkalmazkodást társadalmi tényez k, a beteg személyiségében és életútjában rejl faktorok, a rákbetegség és kezelésének bizonyos sajátosságai egyaránt befolyásolhatják.
Együ Együttm ködést nehezí nehezít tényez k
Családi/társadalmi elszigeteltség, kedvez tlen társadalmi/gazdasági helyzet
szenvedélybetegség jelenléte, tartós érzelmi krízis, aktuális, vagy rendezetlen érzelmi veszteség, merev megküzdési mód, megoldhatatlannak érzett, idült stresszt okozó ingerek (pl. anyagi gondok, munkanélküliség, emberi konfliktusok” jelenléte és a daganatos betegségek kezelésével kapcsolatos korábbi, kedvez tlen tapasztalatok.
A daganatos betegek csoportosítása a pszichoszociális támogatás szempontjából 1.
2. 3.
4.
Aktív, gyógyulási esélyt adó kezelésben részesülők Sikeresen túlélők Palliatív kezelés alatt állók, terminális állapotba kerülők, haldoklók Onkogén hordozók, pozitív tumormarkerrel rendelkezők
A daganatos betegek leggyakoribb pszicholó pszichológiai, pszichiá pszichiátriai zavarai Szorongás Depresszió Delírium Fokozott, merev lelki védekezések Kondicionálódott mellékhatások Érzelmi krízis állapota Betegségélmény integrálatlansága
Az onkoló onkológiai pszichoszociá pszichoszociális intervenció intervenciók formá formái
Az adott osztály érzelmi légköre Az onkológiai szetting Nem verbális pszichoterápiák (mozgásterápia, relaxáció, m vészetterápia, stb.” Verbális pszichoterápiák (egyéni, csoportos” Pszichofarmakonok alkalmazása F célok: ha szükséges, a beszámíthatóság er sítése, alkalmazkodás és stresszel való megküzdés támogatása, QL javítása. Indikáció alapján a betegségélmény és kezelés tudatosítása, érzelmi feldolgozásának el segítése.
Kemoterá Kemoterápia alatt álló lló páciens önarcké narcképe
Önarckép a palliatív kezelés elkezdésekor
Barabás Júlia verse Félelem
Pró Próbálj engem úgy ölelni, hogy ne fé férjen hozzá hozzám senkisem. Tolvajok já járnak kö körülöttem éhesen. Lelkem má már ré régen eltemettem sírné rnélkü lküli sí síromon kuporgok most és hallgatom az örök éj zené zenéjét s a férgeket ké kémlelem, melyek fogaikat fenve vá várjá rják, hogy érkezem. Maradj mé még itt és tarts kezedben Emeld rá rám tekinteted Hozz le a komor felh k kö k öz ül Egy pará parány ké kék eget. Úgy ölelj, hogy ne mehessek Bármennyire vá várnak ott Segí Segíts ragyogni egy percig mé még egy hulló hulló csillagot.
A betegek leggyakoribb lelki problémái palliatí palliatív gondozá gondozás
Fokozott érzékenység, b ntudat, düh, szorongás, depresszió, pánik reakciók, halálfélelem, önmaga és hozzátartozói anticipált gyásza (bizonytalanság”
A betegek leggyakoribb lelki problémái – terminális állapot Halál elutasítása Düh Alkudozás Depresszió Belenyugvás (Elizabeth KüblerRoss”
Elég jó terminális állapot
Elfogadható pszichoszociális és testi életmin ség az élet utolsó szakaszában Különösen fontos a különböz köt dési igényeknek megfelel gondozás megvalósítása, fenntartása A haldokló minden egyes közeli hozzátartozójára (családtagok, barátok” gondot kell fordítanunk, f leg a gyerekekre. Van id az életút, a kapcsolatok, az életesemények átgondolására, megbeszélésére, elrendezésére – szükség szerint, a beteg a vezet ! Van id és mód a kívánt találkozások és beszélgetések megvalósítására Az élet olyan, mint egy étkezés. Ha igazán jóllaktál, nem kívánod megismételni a fogásokat, és emiatt nem szenvedsz.
Hozzátartozók
Azonosulás a beteg hozzátartozóval B ntudat Fokozott testi, lelki, anyagi terhelés Életmód, szokások, önállóság változása Az egyenrangú párból beteg és hozzátartozó válik Szeparációs szorongás, anticipált gyász
A szakemberek érzelmi terhei
Folyamatos kognitív, érzelmi, fizikai terhelés egyszerre, emiatt kevés energia a team-ben és a családban, stb. a kommunikációra Mindennapos terhelés+egy-egy súlyos lelki reakciójú beteg/család hatásai
A klinikai szakpszicholó szakpszichológus lehet ségei az onkoló onkológiá gián
Feltétel: multidiszciplináris összetétel , flexibilis onkológiai csapat, nyílt és folyamatos kommunikáció, rugalmas munkavégzés Feltétel: megfelel tárgyi környezet és munkaszervezés, onkopszichológiai képzés és szupervízió elérhet sége Feltétel: együttm ködésre alkalmas, onkológiai team tagként dolgozó klinikai szakpszichológus Az onkológiai pszichológiai tevékenység kell felkészültség és szupervízió mellett végezhet . Humánus, költséghatékony, állandó tanulási folyamat.
Onkopszicholó Onkopszichológia a gyakorlatban Szerk. Horti J., Riskó Á. Medicina, 2006
