2013. NOVEMBER
A
V Á R O S
K Ö Z É R D E K Û
I N F O R M Á C I Ó S
L A P J A
Befejezõdött a Bajnai-kormány idején elõkészített klinikaépítés Szegeden
A jövõ kórházában gyógyulhatnak a betegek
Magyarország egyik legmodernebb, 21. századi klinikaépülete Többévi elõkészítõ munka elõzte meg a napokban befejezõdött új, 265 ágyas szegedi klinikai tömb kivitelezését. Kezdõdött azzal, hogy 2007-ben – Magyarországon példa nélküli módon – Sze-
geden a város vezetése integrálta az egyetemi és önkormányzati egészségügyi intézményeket, hogy ezzel nyisson utat az új klinika építésének. Ezt követõen az önkor-
mányzat közremûködésével sikeres pályázatot nyújtott be az egyetem az Európai Unióhoz, miközben a város sikeresen lobbizott a Bajnai-kormánynál és az Uniónál a klinika megépítéséért. Az orvos-
Sorsközösség az egyetemmel A város akkor fejlõdik, ha az egyetem és a tudomány is fejlõdik, de ez fordítva is igaz, Szeged nagyon gyorsan megérzi, ha a felsõoktatásban valamilyen probléma van – mondta Botka László a Magyar Tudomány Ünnepének szegedi megnyitóján. A polgármester hangsúlyozta: 2007 és 2013 között 220 milliárd forint uniós fejlesztési forrás érkezett Szegedre. Ez magasan a legtöbb a magyar nagyvárosok közül. Ebbõl újultak meg a szegedi tudomány legfontosabb intézményei. Bõvebben az 5. oldalon
technikai és ápolási eszközök beszerzésével együtt 12,3 milliárd forintos fejlesztésbõl az építési munkálatok költsége mintegy 7 milliárd forintot tett ki. A fennmaradó összegbõl a
mai orvostechnika csúcsát jelentõ gépekkel és diagnosztikai berendezésekkel szerelik fel a klinikát. A betegellátás tavasszal indulhat el a jövõ kórházában. Cikkünk a 3. oldalon
Beépíthetõség a kiskertekben 2002 óta számos olyan fejlesztést hajtott végre az önkormányzat a szegedi kiskertekben, amely az ott élõk helyzetét javította. Engedélyezte, hogy akik életvitelszerûen a kiskertekben élnek, bejelentkezhetnek oda állandó lakcímre. Pályázati
és városi pénzbõl utakat épített, korszerûsítette a közvilágítást az önkormányzat, amely most azt vizsgálja, hogyan növelheti meg a törvényi szabályozás keretében a beépíthetõséget a kiskertekben. Részletek a 2. oldalon
Közmeghallgatás Szeged Megyei Jogú Város önkormányzata értesíti a lakosságot, hogy december 4-én 16 órakor a Városháza dísztermében közmeghallgatást tart. Téma: a 2014 és 2020 közötti európai uniós fejlesztési ciklus legfontosabb városi projektjei, elképzelései. Minden érdeklõdõt tisztelettel várnak.
2 Szegedi Tükör
2013. november
●
Már most látható, hogy 1 milliárd forint hiányzik a szegedi költségvetésbõl
Solymos: Folytatódik az önkormányzatok kivéreztetése Solymos László szerint jövõre is folytatódik az önkormányzatok kivéreztetése. Az alpolgármester elmondta, már most látható, hogy 1 milliárd forint hiányzik a szegedi költségvetésbõl. – Magyarország 2014-es költségvetési tervezetébõl az látszik, hogy a kormány nem akarja visszaállítani az önkormányzatok gazdasági önállóságát – mondta Solymos László alpolgármester. Elmondta, 2010-ben mintegy 1200 milliárd forint volt az önkormányzatok költségvetése. Jövõre ennek a felébõl, mintegy 600 milliárd forintból gazdálkodhatnak. Ennyi pénzt kapnak az államtól
a kötelezõ feladataik ellátásához. – Szegeden idén a feladatok átvételével, államosításával aránytalanul nagy összeget vett el az önkormányzattól a kormány. Hiszen az államosított feladatok ellátásához képest 1,5 milliárd forinttal több költségvetési forrást vont el Szegedtõl. Ennyivel több pénzt kellett az önkormányzatnak kigazdálkodnia az idei évben. A parlament elõtt lévõ költségvetési tervezetbõl az látszik, hogy jövõre is folytatódik az önkormányzatok kivéreztetése – hangsúlyozta az alpolgármester. Solymos László szerint is látszik az országos költségvetési tervezetbõl, hogy 2014-ben
újabb megszorítások érik az önkormányzatot és az önkormányzati szférát, hiszen az elmúlt években bevezetett mintegy negyven különbözõ új adónem jelentõs része érinti a városi tulajdonú közszolgáltató cégeket is. Így például a közmûvezeték-adó, a hulladéklerakási járulék, valamint az e-útdíj is érinti az önkormányzati cégeket. Az alpolgármester elmondása szerint a közszolgáltató gazdasági társaságok jelentõs bevételkiesést szenvedtek az elmúlt hónapokban a rezsicsökkentés miatt is, amit nem kompenzált a kormány, nem pótolta a kiesõ forrásokat sem a víz- és csatornaszolgáltatónál, sem pedig a környezet-
gazdálkodási társaságnál. Közölte, a cégvezetõk 2014-ben mintegy 2 milliárd forintos állami forráselvonással számolnak. – A legnagyobb feladatunk az lesz jövõre is, és ez a szegedi költségvetési koncepcióból is kitûnik, hogy fenntartsuk a városi tulajdonú cégek mûködõképességét, illetve a kötelezõ önkormányzati feladatokat továbbra is megpróbálják ellátni ezek a cégek – mondta az alpolgármester, aki így folytatta: – A november elején bejelentett önkormányzati adósságkonszolidáció kapcsán az is látszik, hogy nem lesz könnyû feladat a 2 milliárd forintos forráselvonás pótlása. Az elõre
beharangozott adósságátvállalás ugyanis Szeged esetében 2014-ben körülbelül 1 milliárd forint körüli adósságszolgálat-felszabadulást jelent. Így látható, további 1 milliárd hiányzik a szegedi költségvetésbõl – mondta Solymos László. Hangsúlyozta, az önkormányzat célja, hogy a kormányzati elvonásokkal együtt is megpróbálja a közszolgáltató cégeket 2014-ben is talpon tartani, illetve ugyanolyan szolgáltatási színvonalat biztosíttatni, és a kötelezõ feladatokat elláttatni velük, mint ahogy az az elmúlt években is történt. A 2014-es szegedi költségvetést februárban tárgyalja és fogadhatja el a városi közgyûlés.
2002 óta utakat építettek, közvilágítást korszerûsítettek a szegedi kiskertekben
A legnagyobb kedvezményt biztosítaná a város Botka László polgármester befogadta a Családok a Kiskertekért Egyesület javaslatait. Szabó Sándor kabinetvezetõ elmondta: megvizsgálják, hogy a törvényi szabályozás milyen mértékben engedélyezi a kiskertek beépíthetõségét. – 2002 óta számos olyan fejlesztést végzett az önkormányzat a szegedi kiskertekben, amelyek az ott élõk helyzetét javították. Így például az önkormányzat 2002 után engedélyezte, hogy akik életvitelszerûen a kiskertekben élnek, bejelentkezhetnek oda állandó lakcímre. Ennek érdekében utcákat neveztek el, és házszámokat adtak. Pályázati és önkormányzati pénzbõl utakat épített, fejlesztett a város. Ebben sok esetben a kiskertekben élõk is segítettek. Az önkormányzat évrõl évre bõvítette a kiskertekben a közvilágítást is – mondta Szabó Sándor. A polgármesteri hivatal kabinetvezetõje a Szegedi Építési Szabályzat (SZÉSZ) komplex felülvizsgálata kap-
csán beszélt a kiskertesek problémáiról. Elmondta, a SZÉSZ komplex felülvizsgálata során több alkalommal tárgyalt már a közgyûlés a Szeged környéki kiskertekrõl, ahol jelenleg 3 százalékos a beépíthetõség. A központi jogszabályok és az OTÉK
Az egyesület javaslata Subasa és Baktó esetében azt javasolta az egyesület, hogy közmûvesítettség megvalósulásáig az új építések esetén 5 százalékos legyen a beépíthetõség, a már meglévõ ingatlanok pedig 10 százalékos beépítettségig fennmaradási engedélyt kaphassanak. Tompaszigeten, Gyálán és Tápén az egyesület a saját pénzén készíttetett egyedi felmentési kérelmeket azon ingatlanoknál, ahol 3 és 5 százalék közötti a beépítettség.
Állandó lakcímre is be lehet jelentkezni a kiskertekben.
Pályázati és önkormányzati pénzbõl utakat építettek. (Országos Településrendezési és Építési Követelményekrõl szóló kormányrendelet) folyamatosan változik. Ennek következtében jelentõsen átalakultak a kiskertekre vonatkozó elõírások. Szabó Sándor hangsúlyozta, Botka László polgármester fogadta a Családok a Kiskertekért Egyesület vezetõit, akik a SZÉSZ komplex felülvizsgálata során számos, a kiskertekben élõk helyzetét javító javaslatot fogalmaztak meg. Ezekbõl a leglényegesebb kérdés a kiskertek beépíthetõségi mértékének növelése. Botka László mérlegelés nélkül befogadta az egyesület javaslatait, és kezdeményezte, hogy vizsgálják meg ezeket a SZÉSZ komplex felülvizsgálatának tárgyalásakor. – Meg kell nézni, hogy a törvényi szabályozás milyen mértékben engedélyezi a kiskertek beépíthetõségét, milyen köve-
telményeket ír elõ a beépíthetõség növelésére, és milyen követelményeket támaszt az ott élõ tulajdonosokkal szemben. A központi jogszabályok továbbra is nagyon szigorú feltételekhez kötik a kiskertek be-
Szabó Sándor kabinetfõnök
építhetõségi százalékának növelését. Itt fõként a közmûvek, a szenny- és csapadékvíz-hálózat kiépítésére hívnám fel a figyelmet, amelyek a mostani szabályozás szerint is jelentõs lakossági hozzájárulást igényelnek – mondta Szabó Sándor. A kabinetvezetõ hangsúlyozta, úgy kívánnak eljárni a SZÉSZ komplex felülvizsgálatánál, hogy a központi jogszabályok által nyújtott legnagyobb kedvezményt biztosítsák a kiskerteseknek. Elmondta, amit a törvényi és jogszabályi változások megengednek, azt beépítik a SZÉSZ-be. Mivel azonban az eljárásban nem csupán a polgármesteri hivatal, hanem számos szakhatóság, kormányzati és környezetvédelmi hivatal vesz részt, hosszabb ideig is eltarthat a SZÉSZ felülvizsgálata – fogalmazott Szabó Sándor kabinetvezetõ.
2013. november
Szegedi Tükör 3 ●
Befejezõdött a Bajnai-kormány idején elõkészített klinikaépítés
A jövõ kórházában gyógyulhatnak a betegek Befejezõdött az új, 265 ágyas szegedi klinikai tömb kivitelezése, az ötszintes épületbe a jövõ év elsõ negyedében költözhet be tizenegy egészségügyi osztály. Magyarország egyik legmodernebb, 21. századi klinikaépületében elõször a mûtõket szerelik föl, majd kétágyas, saját fürdõszobás szobákba várják a betegeket. Az orvostechnikai és ápolási eszközök beszerzésével együtt 12,3 milliárd forintos – uniós támogatással megvalósuló – fejlesztésbõl az építési munkálatok költsége mintegy 7 milliárd forintot tett ki. A fennmaradó összegbõl a mai orvostechnika csúcsát jelentõ gépekkel és diagnosztikai berendezésekkel szerelik fel a klinikát.
Az integráció nyitott utat a fejlesztésnek Az új szegedi klinika alapkövét tavaly májusban rakták le, ám az építkezést megelõzõen többévi elõkészítõ munkára volt szükség.
Víztorony tér és a klinikák között.
Garzonlakásra emlékeztetõ kórtermek A klinikai tömb alapkövét a kormányváltás után tették le. A 21 és fél ezer négyzetméteres, ötszintes, 265 ágyas klinikai tömb szerkezetének építése tavaly év végén fejezõdött be. A klinikai tömb tervezõje az Artonic Kft., kivitelezõje az Aktív Kft. és a Ferroép Zrt. alkotta konzorcium volt. Mára befejezõdött az épület mûszaki átadása. Jelenleg a használatbavételi engedélyezési eljárás folyik, amely várhatóan az év vége
2012. december 6-án tartották a bokrétaünnepet. 2007-ben – Magyarországon példa nélküli módon – Szegeden a város vezetése integrálta az egyetemi és önkormányzati egészségügyi intézményeket, hogy ezzel nyisson utat az új klinika építésének. Ezt követõen az önkormányzat közremûködésével sikeres pályázatot nyújtott be az egyetem az Európai Unióhoz, miközben a város sikeresen lobbizott a Bajnai-kormánynál és az Uniónál a klinika megépítéséért. Az önkormányzat a siker érdekében átvállalta a területrendezés és a közmûépítés 750 millió forintos költségét is. Emellett az önkormányzat a közel 30 milliárd forintos tömegközlekedési projekt keretében kiépítette a klinikákig a 8-as és 10-es trolibusz felsõvezetékét. A 8-as troli már 2011 óta közlekedik a klinikákig, a 10-es troli pedig – amely a 10-es autóbuszt váltja fel – december 20-ától három új és három régi trolival közlekedik majd a tarjáni
elõtt befejezõdhet. A valódi betegellátás az ütemezett költözés és a mûködési engedély megszerzését követõen tavasszal indulhat el. Az 1300 tonna betonacélból és 11 ezer köbméter betonból épített épület a legmoder-
2010. január 14-én Botka László polgármester és Hiller István oktatási miniszter jelenlétében 12,3 milliárd forintos támogatási szerzõdést írt alá az új klinika építésérõl Szabó Gábor, a szegedi egyetem rektora és Kõvári Attila, a Strukturális Alapok Programiroda igazgatója. így a páciens, függetlenül attól, hogy a kórtermek közül hol fekszik, valamennyi szolgáltatást elérheti. A mûtõk sem osztályokhoz rendeltek, gyakorlatilag órarendszerûen használhatók. A jövõ kórházában kétágyas, úgynevezett hotel jellegû szobákban gyógyulhatnak majd az ide költözõ 11 osztály betegei, de az ambulanciákon sem kell majd sötét, keskeny folyosókon szorongani. Az új szárnyban nem lesznek zsúfolt kórtermek: a kétágyas szobákhoz külön vizesblokk tartozik – ezzel szinte egy garzonlakásra emlékeztetnek majd.
tõvé teszi a lényegében „vérmentes” operációt, jelentõsen csökkentve a beavatkozások kockázatát. Ezek mellett az egyetem vásárolt két ultrahangos vágókészüléket is, amelyeket a mellkas vagy
Környezetbarát energiaellátás A tömb fûtését geotermikus energia biztosítja, a melegvíz-ellátást napkollektorok segítik majd, a csapadékvizet gyûjtik és öntözésre használják, a lapos tetõket növényzettel ültették be, a
Az önkormányzat kiépítette a klinikákig a 8-as és 10-es trolibusz felsõvezetékét. nebb technológiával készült. Rugalmas, úgynevezett mátrixrendszerben alakították ki,
ták el. Az épület üzemeltetésének költsége a számítások szerint így is 3-400 millió forintba kerül majd. Az építési munkákkal párhuzamosan zajlott az orvostechnikai eszközök beszerzése, az ezzel
külsõ nyílászárókat pedig hõvédõ üvegezéssel és természetes árnyékolással lát-
A mûtõk a legmodernebb technológiával készültek. kapcsolatos tenderek több mint fele már lezárult. Az új klinikai tömbben alakítják ki Magyarország legmodernebb sebészeti központját. A program megvalósulásával egy tömbbe kerülnek a technológiaigényes szolgáltatások, és létrejön a döntõen egy helyen, egységes elvek alapján történõ betegellátás, amellyel a klinikai központ mûködtetése is költséghatékonyabbá válik. Egy közbeszerzés során 189 millió forintért 17 korszerû, nagyfrekvenciás sebészeti vágókészüléket szereztek be, de ultrahangos vágókkal és májsebészeti vágókészülékkel is gazdagodott a mûszerpark. A klinikai tömb tizennégy mûtõjének mindegyikébe a jelenleg elérhetõ legkorszerûbb nagyfrekvenciás sebészeti vágó kerül, amely lehe-
a has megnyitása nélküli, úgynevezett minimálinvazív beavatkozásoknál használnak majd.
Folytatódik a fejlesztés A tervek szerint jövõre tovább folytatódik a szegedi klinika fejlesztése. Egy uniós projektben 2,7 milliárd forintból megkezdõdhet az új tömbbel a szomszédos 410 ágyas klinikaépület mûszaki felújítása is, amelynek tûzvédelmi, elektromos és mûszaki berendezései az elmúlt évtizedekben már elavultak. Az épületegyüttes várhatóan 2015 végére lesz teljesen készen.
4 Szegedi Tükör
2013. november
●
Sánta Tamás: Minden hajléktalan ellátást kap, ha kér
Szegeden felkészültek a krízisidõszakra Szegeden az Indóház téren, a Bajai úton, az Acél utcában és a téli krízisidõszakban a Moszkvai körúton várják a rászoruló hajléktalanokat. – A szegedi hajléktalanellátó rendszer egy három plusz
egy lábon álló egység – kezdte Sánta Tamás, a Sze-
gedi Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézmény Hajléktalan Ellátó Intézmény egységvezetõje. Ezek közül három egész évben folyamatosan
Az Algyõi úti nappali melegedõ és népkonyha reggel 7-tõl délután 5-ig tart nyitva.
nyitva tart, a negyedik pedig csak a november elsejétõl április 30-áig tartó téli krízisidõszakban. Az Indóház téren az átmeneti szállón 21 férfit és 10 nõt tudnak elhelyezni. Télen ez a szám 9 nõi férõhellyel bõvül. – A Bajai úti létesítményünk csak férfiakat fogad. Az átmeneti szálló befogadóképessége 20 fõ, az éjjeli menedékhelyé pedig 41 fõ, ami 12 hellyel egészül ki a téli idõszakban. Az átmeneti szálló emelt szintû szolgáltatást nyújt, ezért térítési díjat fizetnek. Az éjjeli menedékhelyen ételmelegítésre van lehetõségük, fekhely áll rendelkezésükre, illetve tisztálkodni és mostani is tudnak a rászorulók. A menedékhely este hattól másnap reggel nyolcig van nyitva – magyarázta az egységvezetõ. A nappali melegedõ és népkonyha az Algyõi út 3. szám alatt található. Reggel 7-tõl délután 5-ig folyamatosan nyitva van. A népkonyhán 11 és 13 óra között ebéddel várják a rászorulókat. A nappali melegedõben
50 ember fér el, a népkonyhán 80 adag ételt osztanak ki. Az egész napot eltölthetik itt. Lehet tisztálkodni, mosatni, szociális munkás segít nekik az ügyintézésben, tévét nézhetnek, olvashatnak, pihenhetnek, társas életet élhetnek. A negyedik hajléktalanellátó intézmény a csak a krízisidõszakban mûködõ Moszkvai körúti éjjeli menedékhely, amely 50 férfi befogadására alkalmas. Este hat órakor nyit, másnap reggel nyolckor zár. Sánta Tamás úgy fogalmazott, akkor is baj van, az is tragikus, ha csak egyetlen hajléktalan van az utcán. – Aki Szegeden ilyen helyzetbe kerül, és ellátást kér, az biztosan megkapja. Senkit nem küldünk el – tette hozzá. A Szegeden élõ fedél nélküliek pontos számát a szakember nem tudta megbecsülni. A rejtõzködõ hajléktalanok ugyanis valamilyen oknál fogva nem kívánnak a szolgáltatás látókörébe kerülni. A becslések szerint körülbelül 500 hajléktalan él Szegeden.
Elsõbbséget élveznek a tömegközlekedési utak, a Belvárosi híd és a körutak
2000 tonna sóval, 630 tonna homokkal várják a telet A Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. 2000 tonna sóval, 630 tonna marosi homokkal, 50 tonna környezetbarát kalcium-kloriddal és a teljes gépparkjával felkészült a télre. A cégnél remélik, az idei tél nem lesz olyan szélsõséges, mint a tavalyi. Akkor 12 ezer köbméter havat kellett éjjelente elszállítaniuk. Szegeden három szolgáltató cég kötelessége az utak, járdák tisztán tartása. Az állami közutakat – a nagykörút és az onnan kivezetõ összes sugárút – takarítása a Magyar Közút Nonprofit Zrt. feladata. A villamosmegállók és fizetõparkolók síkosságmentesítése a Szegedi Közlekedési Kft., az ingatlanokhoz kapcsolódó járdák takarítása pedig a tulajdonos vagy a bérlõ kötelessége. – A Szegedi Kör nyezetgazdálkodási Nonprofit Kft. a vonatkozó közgyûlési rendelet alapján végzi a síkosságmentesítést – mondta Bakacsi Zoltán, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. szállítási és logisztikai részlegvezetõje. Elsõbbséget élveznek 240 kilométer hosszan a tömegközlekedési utak, a Belvárosi
híd, a Tisza Lajos körút, a Móravárosi, Rókusi és Makkosházi körút. – 5 centiméter hóvastagság esetén csak ezeken a forgalmas, fõbb útszakaszoknál írja elõ a kivonulást 12 órán belül a rendelet. A kevésbé forgalmas utaknál csupán a személygépkocsival történõ járhatóságot szükséges biztosítani – magyarázta a részlegvezetõ. A Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. telephelyén 2000 tonna útszóró só, 630 tonna marosi homok, 50 tonna környezetbarát kalcium-klorid áll rendelkezésre. A géppark 16 nagygépbõl, 15 kisgépbõl, 3 rakodógépbõl és egy ügyeletes járõrkocsiból áll. – Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a várható síkosságmentesítési napok száma körülbelül húsz. Ebbõl 12-14 alkalommal a teljes gépállomány kivonul. Váltómûszakos beosztásban ez mintegy 55 fõ gépjármûvezetõt és kisgépkezelõt jelent. Az elöregedett, 20 év körüli átlagéletkorú géppark gyakori meghibásodása miatt ez a létszám kiegészül 20 fõvel, akik éjjel-nappal rendelkezésre állnak – tette hozzá Bakacsi Zoltán. A környezetgazdálkodási kft. az Országos Meteorológi-
ai Szolgálat elõrejelzését alapul véve szervezi az ügyeleti rendszert. A sofõrök így otthoni vagy telephelyi ügyeletben várakoznak mobiltelefonnal a kezükben. A cég 300 közhasznú munkást és 110
saját, kézi munkaerõt foglalkoztat. – Reméljük, hogy a 30 évente beköszöntõ, tavaly év eleji extrém idõjárás, a közel 40 centiméteres hóréteg és a 3 hétig tartó mínusz 10 fok
alatti hõmérséklet nem tér vissza. Akkor a belváros „életben tartásához” 12 ezer köbméter havat kellett éjjelente elszállítani több rakodógéppel és kamionnal – mondta Bakacsi Zoltán.
A Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. gépparkja 16 nagygépbõl, 15 kisgépbõl és 3 rakodógépbõl áll.
2013. november
Szegedi Tükör 5 ●
Teret neveztek el Szent-Györgyi Albertrõl December elsejétõl Szent-Györgyi Albert nevét viseli a Fekete Ház melletti tér. A Rotary Club és Szabó Gábor rektor javaslatát nagy többséggel támogatta a szegedi városi közgyûlés. A Szent-Györgyi Albert Rotary Club Szeged és Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora kezdeményezte az önkormányzatnál, hogy Szent-Györgyi Albertrõl nevezzék el a Fekete Ház melletti, a Nádor, Somogyi és Bajza utca által határolt kis teret. A javaslat arra épült, hogy a közelben vannak a szegedi tudomány fellegvárai, Szent-Györgyi Albert szobra és esetlegesen további Nobel-díjasok szobrai. A kezdeményezõk fontosnak tartották, hogy a turisták a lehetõ legtöbb he-
Botka László: Szeged jövõjét a tudományos fejlõdés jelenti
lyen találkozzanak SzentGyörgyi Albert nevével, hiszen õ a város legismertebb polgára. A lakosság, Sz. Fehér Éva városi fõépítész, valamint a körzet önkormányzati képviselõje után a szegedi közgyûlés is nagy többséggel támogatta legutóbbi ülésén, hogy az eddig névtelen kis teret Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudósról nevezzék el. Így december elseje után egy újszegedi utca után egy kis belvárosi tér is SzentGyörgyi Albert nevét viseli majd.
500 millióból újul meg a Kossuth Lajos sugárút
Botka László polgármester Dékány Imre SZAB-elnök, Dudits Dénes akadémikus és Szabó Gábor rektor társaságában. A város akkor fejlõdik, ha az egyetem és a tudomány is fejlõdik, de ez fordítva is igaz, Szeged nagyon gyorsan megérzi, ha a felsõoktatásban valamilyen probléma van – mondta Botka László polgármester a Magyar Tudomány Ünnepének szegedi megnyitóján.
Ha az idõ engedi, még idén befejezik az útfelújítást. November 4-én kezdte el felújítani a kivitelezõ a Kossuth Lajos sugárút állami kezelésben lévõ részét a nagykörút és a rókusi csomópont között. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. megyei igazgatóságának munkatársai lezárták az utat: elsõ ütemben Budapest felé a Francia utcától a nagykörforgalomig a két külsõ és a leállósávon dolgoznak, a forgalom a belsõ sávon haladhat. Emiatt értelemszerûen a keresztezõdéseket is lezárták; a sugárútra felhajtani a rókusi csomópont elõtt a Francia utcából lehet. A Belváros irányába a két közlekedõsávot zárták le, autózni a leállósávon lehet. A forgalomkorlátozás nagyobb torlódást eddig nem okozott. A kivitelezõ az ütemtervnek megfelelõen halad; a Belváros irányába a kötõréteg elkészítése után a közmûfedlapokat állítják szintbe, majd kopóréteggel vonják be az útfelületet. A körforgalom felé a szükséges
fakivágásokat és a kiemelt útszegély javítását végezték el eddig. A kivitelezõnek összesen 60 napja van arra, hogy ezt az elsõ ütemet és a további sávok lezárását, felújítását is elvégezze. Az ütemezés az idõjárástól függ, ha marad a jó idõ, még idén befejezik a felújítást. Ha nem, tavasszal folytatják. A valamivel több mint egy kilométeres útszakaszra most van pénz, ezért javítják most. A beavatkozás egy 1,5 milliárd forint értékû Csongrád megyei útrekonstrukciós csomag része, 500 millió forintba kerül. A megyei útépítésekre a DME Konzorcium kapott megbízást, amelynek tagja a Duna Aszfalt Kft., a STRABAG Általános Építõ Kft. és az EuroAszfalt Kft. Komplex felújításról van szó: a villamospálya melletti két oldalán teljes szélességben 14 centiméter mélyen felmarják a jelenlegi burkolatot, majd ugyanilyen vastagságban két réteg aszfaltot kap a felület.
A Szegedi Akadémiai Bizottság székházában november elején Dékány Imre, a SZAB elnöke elmondta, az egy hónapos rendezvénysorozat célja, hogy népszerûsítsék a tudomány és a kutatómunka jelentõségét. Dudits Dénes akadémikus hangsúlyozta, mindenkinek mást jelent a tudomány. Miután a kutatás költséges, együttmûködésre van szükség. Szabó Gábor, a szegedi egyetem rektora szerint a tudomány legnagyobb reklámja, ha tudomásul vesszük, velünk élnek a kutatások eredményei. Elmondta, bár a kutatásokra fordított pénzügyi források nem csökkentek, a felsõoktatásból ugyanakkor drasztikus mértékû forrásokat vont el a kormány. Márpedig nem lesz sikeres Magyarország fejlõdõ és sikeres felsõoktatás nélkül.
220 milliárd fejlesztésre – Tisztában vagyunk azzal, hogy Szeged súlyát, nagyságát és jövõbeni lehetõségeit az határozza meg, hogy egyetemi város, tudásközpont vagyunk – mondta beszédében Botka László polgármester. Minden évben lehetõségünk volt arra – fogalmazott –, hogy be tudjunk számolni olyan, az egész város fejlõdése szempontjából kiemelkedõ közös beruházásokról, amelyek az egyetem, a kutatóintézetek és a város együtt-
mûködésébõl születtek. Ebben az uniós ciklusban több mint 220 milliárd forintnyi uniós fejlesztési forrás érkezett Szegedre. Ez magasan a legtöbb a magyar nagyvárosok közül. Ebbõl újultak meg a szegedi tudomány legfontosabb intézményei.
nyertük meg az Európai Unió támogatását – mondta Botka László. – Hamarosan újabb stratégiai együttmûködés keretében határozzuk meg azokat a prioritásokat, amelyekkel szeretnénk az Unió támogatását elnyerni. Egy város ugyanis két dolgot tehet: vagy folyamatosan építkezik és fejlõdik, vagy lemarad. Szeged mindig a fejlõdést képviselte – mondta a polgármester.
Korszakhatárhoz értünk
Sorsközösség az egyetemmel
– Ezekben a napokban is két, hat-hét évvel ezelõtt közösen indított beruházás érkezett fordulóponthoz: befejezõdött az új klinikai központ mûszaki átadása. Ezt is közösen indítottuk 2007-ben, amikor az országban elsõként és egyedülálló módon megvalósítottuk a teljes szegedi egészségügyi integrációt, majd közösen pályáztunk és nyertük el az Unió támogatását. Ezzel párhuzamosan az új klinikához tartozó teljes infrastruktúrát – szintén uniós támogatásból – a város kiegészítõ beruházásaként valósítottuk meg. Az új klinikai központtal korszakhatárhoz érkezik a város és a régió egészségügyi ellátása: valódi 21. századi infrastruktúrával leszünk gazdagabbak. – Heteken belül lerakhatjuk a lézerközpont alapkövét, és megkezdõdhet az építkezés. A szegedi önkormányzat és az egyetem közösen hozta létre azt a céget, amely elkészítette a központ koncepcióját, ezzel
– A sorsközösség, amely kilenc évtizede megköttetett a város és az egyetem között, azt jelenti, a város akkor fejlõdik, ha az egyetem és a tudomány is fejlõdik, de ez fordítva is igaz, Szeged nagyon gyorsan megérzi, ha a felsõoktatásban valamilyen probléma van. Aggodalommal látjuk, hogy az elmúlt 3 évben a kormány harmadával csökkentette a magyar felsõoktatás költségvetési támogatását. – Szeged is abban érdekelt, hogy az egyetemi és tudományos beruházások, a kutatás, fejlesztés és innováció rendszerét biztosítani tudjuk. Ezért a város számára kiemelt beruházásként fogjuk szerepeltetni a következõ hét évben mind a lézerközpont körül kialakítandó több mint 70 hektáros ipari-innovációs park építését, mind pedig az új klinikai tömb mellett egy egészségügyi park létrehozását – mondta Botka László polgár mester.
6 Szegedi Tükör
2013. november
●
Közel 13,5 tonna használt sütõolajat gyûjtöttek a lakók
Szeged, a zöld város A szegediek rekordmennyiségû, közel 13,5 tonna használt sütõolajat vittek a kutakra a Mol „Köszi az olajat, jövünk egy bulival!” kampányának ideje alatt, ezért utcabált nyert a város. Sokak véleménye szerint ez is jól mutatja, hogy Szeged zöld város, amelynek lakói igyekeznek tenni a környezetükért. Szeptember elsején zárult a Mol „Köszi az olajat, jövünk egy bulival!” kampánya. A társaság két éve szervezi a használt sütõolaj gyûjtését és újrahasznosítását célzó programját, hogy minél több embert meggyõzzenek arról, az olajat ne dobják ki otthon. Ma Magyarországon a statisztikák szerint az évente forgalomba kerülõ több tíz-
ezer tonna étolaj mindössze 14-15 százalékát gyûjtik vissza. Idén 170 töltõállomáson várták azokat, akik környezetbarát módon akartak megszabadulni a sütéshez használt olajtól. Szegeden rekordmennyiséget, közel 13,5 tonnát adtak le a vásárlók. A használt sütõolajat egy komáromi üzemben újrahaszUtcabált nyert Szeged a Mol-kampányban, amelyen több ezren vettek részt a Széchenyi téren.
A koncertek mellett kóstolni is lehetett.
nosítják, és bioüzemanyagot állítanak elõ belõle. A legtöbb használt olajat összegyûjtõ megyeszékhely Budapest után Szeged és Miskolc lett. A nyereményük egy zenei és gasztronómiai programokkal összekötött nagyszabású utcabál volt, amelyet a múlt hónapban rendeztek meg. Október 19-én a Széchenyi téren két helyi és két budapesti zene-
kar lépett fel: elõbb a SKAtch és az Útközband, õket a Brains és a Vad Fruttik követte. – A város segítõ kezet nyújtott a Molnak az utcabál szervezésében, hiszen a megtiszteltetés mellett a rendezvény azt mutatja, Szeged zöld város, a lakói pedig igyekeznek tenni a városukért – mondta Pancza Zoltán. A szegedi polgármesteri hivatal kabinetének munkatársa hozzátette,
helyi vendéglátósokat vontak be, akik kitelepültek a rendezvényre. – Rengetegen voltunk, a szervezõk elismerõen nyilatkoztak – tette hozzá Pancza Zoltán. A koncertek mellett családi programokkal is várták az érdeklõdõket: többek között volt szörpkóstoló, zöldségfigura-készítés, fûszerfelismerõ és illatkvíz, valamint az elmaradhatatlan ugrálóvár.
A harmadik korosztály a társadalom aranytartaléka
Szabadegyetem az idõseknek Új néven, de a régi tartalommal kezdte a tanévet az idõseknek szóló szabadegyetem a Senior Center és az Agóra közös szervezésében. – Az idõsek nem tehetetlen és paszszív, hanem aktív tagjai a társadalomnak, akiknek akkor is használni kell a tudását, ha nyugdíjassá válnak – mondta Boros Gyula, a város idõsügyi referense, a Senior Center vezetõje, amikor az idõseknek szóló elõadás-sorozatról kérdeztük, amely korábban Idõsek Akadémiája néven futott. Az új elnevezés: a Harmadik Korosztály Egyeteme, mert a referens szerint ez jobban érzékelteti azt az elvet, amit évek óta követnek. – A közéleti információk minden korosztálynak fontosak. Itt van például a választási kampány. Ilyenkor minden pártnak hirtelen fontossá válnak a nyugdíjasok. El is mennek szavazni, az egyik legstabilabb választási csoport. De ha nem tudják, milyen prog-
Hallgatók a Harmadik Korosztály Egyetemén az Agórában. ramokra, célokra adják a voksukat, hogyan lehetnének felelõsségteljes szavazók? Sokan most hallanak elõször az új választási törvényrõl, az át-
Elõadások Agóra: november 25., 16.30: Szuperüstökös Nap-közelben – Az év természeti csodája, elõadó: Szalai Tamás, az SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék tanára; december 16., 16.30: És gyermek született nekünk… – Zenés karácsonyi zenetörténet, elõadó: Meszlényi László zenetanár. Senior Center: december 18., 15 óra: Szociális támogatási lehetõségek a harmadik korosztály részére, elõadók: Novkov Veszelinka, a Humán Közszolgálati Iroda irodavezetõje és Zsótér Antal, az SZKTT Egyesített Szociális Intézmények igazgatója; 2014. január 22., 15 óra: Ami kimaradt a történelemtanítás során, és ma sem beszélnek róla, elõadó: Bíró János középiskolai tanár.
alakult választási körzetekrõl. Ehhez a tájékoztatáshoz igyekszünk mi is segítséget adni a klubjainknak – mondta Boros Gyula. A Senior Centerhez 72 nyugdíjasklub tartozik, ami közel 12 ezer tagot jelent. Így aztán nem meglepõ, hogy az októberi nyitóelõadáson háromszáznál is többen voltak az Agórában. A Harmadik Korosztály Egyeteme két helyszínen zajlik: a Senior Centerben elsõsorban közéleti, az Agórában pedig tudományos témájú elõadásokat szerveznek. Volt már elõadás a feledékenység és az öregedés összefüggéseirõl, a sírkövek üzenetérõl, az üstökösökrõl, a természet csodáiról. A Senior Centerben Szeged elmúlt 10
Papp Edina, az SZTE Pszichiátriai Klinika klinikai szakpszichológusa is elõadást tartott a szabadegyetemen. évérõl, fejlõdésérõl tartott elõadást Nagy Sándor önkormányzati képviselõ, korábbi városfejlesztési alpolgármester. – A hallgatók között vannak, akik amúgy soha nem mennének be az Agórába. Sokan vannak olyanok is, akik még nem látták az autópályáinkat vagy a harmadik hidunkat. Elvittük õket a helyszínekre. Hat busszal mentünk, de még így is volt, aki lemaradt. Az idõsek is nyitottak mindarra, ami Szegeden történik. A harmadik korosztály a társadalom aranytartaléka, hiszen a nyugdíjba vonuló tanár, mérnök, bolti eladó továbbra is értékes polgára a városnak – mondta az idõsügyi referens.
2013. november
Szegedi Tükör 7 ●
1956 hõseire emlékezett Nagy Imre szobránál az alpolgármester
Solymos László: Elég volt! Elég volt, hogy ez a hatalom gátlástalanul épített magának katedrálist a félelem és megfélemlítés, az erõnek álcázott erõszak, a demokráciának hazudott diktatúra, a minden valós alapot nélkülözõ sikerpropaganda tégláiból – mondta Solymos László alpolgármester a forradalom és szabadságharc 57. évfordulójára rendezett városi ünnepségen Nagy Imre szobránál. – Nagy ünnepeinken sokszor használjuk a kifejezést: „a velünk élõ történelem”. Való igaz, a magyarság sorsfordító, nagy pillanatai így vagy úgy velünk élnek. Befolyásolják világlátásunkat, gondolatainkat, érzelmeinket. 1956. október 23-án – ahogyan Márai Sándor fogalmazott: „…meghasadt a mennybolt, mert egy nép azt mondta: elég volt” – kezdte ünnepi beszédét Solymos László. Az alpolgármester így folytatta: a világháború pokla és pusztításai után volt néhány rövid esztendõ, amikor ez a nép bízva bízott: az újjáépítés végre meghozza az áhított változást, az erõfeszítések a jutalmukat. Sokan, nagyon sokan hitték, hogy a romokon valóban igazságosabb világ épülhet. Ezt a bizalmat orozta el, tiporta meg az akkori hatalom.
Harci riadót fújt a hatalom – Elég volt. Elég volt, hogy ez a hatalom gátlástalanul épített magának katedrálist a félelem és megfélemlítés, az erõnek álcázott erõszak, a demokráciának hazudott diktatúra, a minden valós alapot nélkülözõ sikerpropaganda tégláiból. Elég volt, hogy a hatalom vitát nem tûrve tévedhetetlen bölcset ültetett hamis katedrálisa tetejére – bálványnak. Elég volt, hogy a hatalom szünet nélkül, külsõ és belsõ ellenséget vizionálva fújt harci riadót csak azért, hogy önmagát igazolja –
hangsúlyozta mester.
az
alpolgár-
Egy népet nem lehet megalázni – Az ötvenes években, így 1956-ban is nagyon nehéz körülmények között éltek az emberek. Volt szegénység, volt egyenlódenkabát, voltak lesöpört paraszti padlások, és voltak iszonyú, túlhajszolt gyári normák. De nem ezért hasadt meg az égbolt. A lélek béklyói tûrhetetlenebbek voltak, mint a fizikai lété. Az érzelmek és indulatok, amelyek fölsisteregtek azon a bizonyos õszi napon, a legfõbb, legfontosabb jogától, a szabadságától megfosztott, a bizalmában megsértett ember érzelmei és indulatai – mondta a szónok, aki felidézte, október 23-án este hat óra tájban a szegedi utcákon hömpölygött a nép. – Egy népet ideig-óráig lehet rabságban, lehet szegénységben tartani – de nem lehet megalázni, és fõleg nem lehet a bizalmával viszszaélni. Mert egyszer csak
Solymos László alpolgármester szerint a bálványok sorsa az, hogy ledöntik õket. ben a szavak újra visszanyerik értelmüket, és nyomornak nevezhetõ a nyomor, erõszaknak az erõszak, ostobaságnak az ostobaság – mondta Solymos László.
23 éve hittel hittük
– 23 éve a szabadság hajnalán megint egyszer tele voltunk bizalommal és bizakodással. 23 éve ismét hittel hittük, hogy mi és az utánunk következõ nemzedékek számára a szabadság immár egyszer s mindenkorra olyan természetes lesz, – mondta Solymos László. mint az, hogy lélegzünk. Hogy azt mondja: elég volt. És visz- olykor kemény, olykor szelíd szahelyezi jogaiba a szabad csatákat vívunk majd – de véleménynyilvánítást, amely- mindig a nézeteink, és soha
1956 igazsága figyelmeztet: a hamis katedrálisok összeomlanak, a bálványok sorsa pedig az, hogy ledöntik õket.
többé nem egymás között. Hogy a jövõben ismeretlen lesz az a félelem, amelynek oka meggyõzõdésünk, hitünk, bõrünk színe vagy pártállásunk. Hogy gyermekeink abban a sokszínû, sokarcú világban nõnek fel, amelyben az érvényesülés képesség és szorgalom, s nem a szülõi pénztárca kérdése. Amelyben a tehetséget szárnyalni tanítják, s nem egyforma, kezes alattvalóvá gyúrják magukat felkentnek képzelõ ostobák – mondta az alpolgármester. Elmondta, 23 éve hittel hittük, hogy olyan demokráciát építünk, amelyben a hatalom okosan irányít, de nem kizárólagos, és nem uralkodik. Olyat, amely nem osztja jókra és gonoszokra, hazafiakra és hazaárulókra, mieinkre és tieitekre a társadalmat, amely nem ítélkezik,
és nem kirekeszt, hanem fölemel, és együttmûködik.
Összeomlanak a hamis katedrálisok – Ismét épül a katedrális, a félelem és megfélemlítés, az erõnek titulált erõszak, a demokráciának álcázott önkény, a gátlástalan sikerpropaganda tégláiból. És a hamis katedrálisba beköltözött a tévedhetetlennek, az igazság egyedüli letéteményesének hazudott bálvány. A bizalmunkat újból meglopják. De történelem, 1956 igazsága figyelmeztet: a hamis katedrálisok összeomlanak, a bálványok sorsa pedig az, hogy ledöntik õket. Ez adjon erõt és kitartást, nekünk, szegedieknek és nekünk, magyaroknak 2013. október 23-án – mondta végezetül Solymos László alpolgár mester.
Keleti Éva fotói a REÖK-ben Törõcsik Mari, Hofi Géza és Latinovits Zoltán portréit is láthatják az érdeklõdõk január 12-éig a REÖK-ben, a színházi fotózást megújító Keleti Éva tárlatán. Törõcsik Mari, Hofi Géza, Gobbi Hilda, Ruttkai Éva, Latinovits Zoltán és még számtalan legendás mûvész nem mindennapi, sokszor szórakoztató, néha megindítóan intim szituációkban: így látta õket Keleti Éva, így engedték magukat láttatni a mûvészek a színházi fotográfia mára ikonikus egyéniségének, aki iskolát teremtett a színházi fotózásban. Jelentõs korszak, a színházi
Keleti Éva leghíresebb képe Latinovits Zoltánról és Ruttkai Éváról.
aranykor kiemelkedõ figuráinak nagy pillanatait kapta lencsevégre. Keleti Éva Visszapillantás: a kultúra vonzásában címû tárlatán többek között láthatják azt a képet, amely Darvas Ivánról készült akkor, amikor már tudható volt, hogy forradalmi tevékenysége miatt börtönbe zárják. Timár Józsefrõl készült fotója azt a kulisszák mögötti pillanatot ábrázolja, amely során az akkor már halálos beteg színész azt próbálgatta, elbírja-e még a kellékbõröndöket. Talán a leghíresebb sorozat Latinovits Zoltán és Ruttkai Éva közös életébe enged betekintést. Ám a ké-
pek egy öröknek hitt, felemésztõ szerelem pusztulásáról is árulkodnak. A kiállításon nemcsak a fent említett színészportrékat láthatja a közönség, hanem táncprodukciók részleteinek felvételeit, riportfotókat, költõk, írók, rendezõk, képzõmûvészek portréját. A közel száz alkotást felvonultató, reprezentatív kiállításon ismerõs, szeretett arcok köszönnek vissza, a fotók legtöbbje már önmagában legendásnak számít – túl azon, hogy valódi legendák fontos pillanatait örökítette át számunkra a múltból. A tárlat január 12-éig látogatható a REÖK-ben.
8 Szegedi Tükör
2013. november
●
Többször is pechje volt karrierje során a szegedi mûkorcsolyázónak, mégis sikert sikerre halmoz
Lajtos Szandra harmadszor is olimpikon A szegedi Lajtos Szandra késõn kezdte a mûkorcsolyázást, mégis elsõ edzése után három évvel már téli olimpián szerepelt, most pedig harmadszor is kvalifikálta magát az ötkarikás játékokra. Tizenkét évesen hallotta, hogy megalakult a Szegedi Korcsolyázó Egyesület, így testvérével együtt elment a mûjégpályára. Megfogta a jó hangulat és a társaság, így ott maradt. A mûkorcsolyázásban ez nagyon késõi kezdésnek számít, de tehetsége és szorgalma révén Lajtos Szandra három évvel késõbb már Salt Lake Cityben találta magát, ugyanis 15 évesen õ volt a 2002-es téli olimpia magyar küldöttségének legfiatalabb tagja. Miután belekóstolt az ötkarikás játékok közegébe, és minden olimpiai ciklus legnagyobb motivációja a kvalifikáció kiharcolása volt. Tiné-
dzserként 500 méteren 28., 1000 méteren pedig 19. helyen végzett, és a mai napig ez számít a legjobb olimpiai eredményének, ugyanis Torinóba nem juthatott el, Vancouverben pedig tartalékként volt a helyszínen. Természetesen utóbbi is nagy eredmény, az olaszországi eseményrõl pedig csak egészségügyi okok miatt maradt le, ugyanis a lehetõ legroszszabbkor jelentkeztek nála szívproblémák, ritmuszavarok. Ennek ellenére is küzdött helyéért a válogatottban, amit nem kapott meg, de erre számítani lehetett. Szeged egyetlen téli olimpikonja karrierjében volt még egy kellemetlen eset: 2008-ban a válogatott edzõtáborban egy szerencsétlen esés után három helyen eltört a bokája, így nem utazhatott el az Európa-bajnokságra. A többi kontinensviadalról viszont nem hiányozhatott, amelyeken két bronz-
és egy ezüstérmet szerzett 3000 méteres váltóban, a világbajnokságokon pedig sorra elõdöntõs szerepléseket harcolt ki válogatott társaival, most pedig a váltó tagjaként újra kiharcolta a kvalifikációt a téli olimpiára. – Az edzéseken is sokszor eszembe jutott, hogy most vagy soha. Csak erre készültem, és a szerencse is mellénk pártolt. A torinói világkupán kizártak minket, ekkor már nem is volt reális esélyünk a kijutásra, de a kolomnai versenyen mindhárom feltétel teljesült: a hollandok elestek, az amerikaiakat kizárták, mi pedig hoztuk a hatodik helyet, így ott lehetünk Szocsiban. Még most sem fogtuk fel, hogy mit értünk el, hihetetlen érzés – árulta el Lajtos Szandra, aki nem az egyetlen szegedi a válogatott váltójában, ugyanis a két éve Budapestre költözõ tehetség, Kónya Zsófia is ott lesz a februári téli olimpián.
Lajtos Szandra 12 évesen kezdett el mûkorcsolyázni.
Tápéi Bálint Sándor Általános Iskola nyerte az elsõ fordulót
Tíz iskola küzd a Diadal-pajzsért
A verseny legfontosabb célja a sport, a mozgás megszerettetése a gyerekekkel. A tavalyi nagy siker után nem lehetett kérdés, hogy ebben a tanévben is megszervezi a Vidám Kft. azt a versenysorozatot, amelyen tíz általános iskola 200 tanulója küzd meg a Diadal-pajzsért, amelyet egy évig õrizhet a gyõztes iskola. A Diadal-pajzsot jelenleg a Rókusi Általános Iskola õrzi, amely megnyerte a tavalyi versenysorozatot. Persze nem csak ezért küzdenek a diákokból és tanárokból álló csapatok. A rendezvényt támogatók jóvoltából kirándulásokért és értékes nyereményekért küzdhetnek meg egymással. – A tavalyihoz hasonlóan idén is tíz csapat nevezését tudtuk elfogadni – mondta Makra Orsolya, az ötletgazda cég ügyvezetõje. Ami kü-
lönbség – folytatta az ügyvezetõ –, hogy két iskola Algyõrõl és Kistelekrõl érkezett, így most összesen öt új csapat van versenyben. A vetélkedõn részt vevõ intézmények: a Szegedi Arany János Általános Iskola, a Szegedi Gregor József Általános Iskola, az SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskola, az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola, a Tarjánvárosi III-as számú Általános Iskola, a Szõregi Kossuth Lajos Általános Iskola, a
Szegedi Béke Utcai Általános Iskola, a Tápéi Bálint Sándor Általános Iskola, valamint a Kisteleki Általános Iskola és az Algyõi Általános Iskola. Mivel tíz csapatnál nem tudnak többet fogadni a versenyekre, ezért kénytelenek válogatni a fõszervezõk. Ez azt jelenti, hogy az iskolák között ma már presztízskérdés, hogy ki vesz részt a Diadal-vetélkedõn. Az ötfordulós verseny legfontosabb célja a sport, a mozgás megszerettetése, az egészséges versenyszellem kialakítása, valamint természetesen a közös élmények és szórakozás. – Nem volt kérdés, hogy az
idei tanévben is megrendezzük-e a vetélkedõt, hiszen a diákoktól és tanároktól, valamint a támogatóktól kapott visszajelzések alapján a Diadal nagy sikert aratott. Ez egy olyan rendezvénysorozat, amely az iskoláknak, a diákoknak és a pedagógusoknak is kihívást és dicsõséget jelent. Többségében cégek, intézmények vállalták a költségek elõteremtését, de mellénk álltak Szeged legnagyobb sportcentrumai a sportcsarnoktól kezdve a mûjégpályán át a Maty-éri Olimpiai Központig. Tavalyi tapasztalataink azt mutatták, sok diák nem is ismeri az öszszes helyi sportlétesítményt, a Diadal pedig kiváló alkalom arra, hogy ezt a hiányosságot is pótolják – mondta Makra Orsolya. Elmondása szerint 200 gyereket közvetlenül érint a verseny, a rendszeres mozgás, de a velük tartó szurkolókkal együtt biztosan jóval több mint ezer résztvevõ kapcsolódik a rendezvénysoro-
A fordulók December 13.: városi mûjégpálya, 2014. február 21.: Napfényfürdõ Aquapolis, 2014. április: Maty-éri Olimpiai Központ, 2014. május: városi sportcsarnok. zathoz. Ráadásul a szurkolóknak is van versenyük, hiszen amelyik iskolával a legtöbb drukker jár, azoknak egész napos tanévzáró bulit rendeznek majd a Rádió 88 közremûködésével. De hát hol van az még! Csak most vannak túl az elsõ fordulón. November 8-án az újszegedi sportcsarnokban volt a nyitórendezvény, az elsõ forduló, amelyen a Tápéi Bálint Sándor Általános Iskola volt a legjobb. A következõ fordulót december 13-án, a városi mûjégpályán rendezik meg. A vetélkedõrõl további, bõvebb információk a diadalter.hu weboldalon találhatók.
Hírek a városról, a polgármesterrõl még: www.szeged.hu; www.szegedvaros.hu; a Facebookon: www.facebook.com/drbotkalaszlo
SZERKESZTI A SZERKESZTÕBIZOTTSÁG. KIADJA A LAPCOM ZRT. DÉLMAGYARORSZÁG KIADÓ KIADÓIGAZGATÓ: KÓTI ZOLTÁN ALAPÍTÓ: SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA
