A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról figyelemmel a 2008. évi XLVII. Törvény rendelkezéseire
Előadó: dr. Papdi Andrea főtanácsos
a jogszabály célja a fogyasztók érdekeinek védelme a tisztességes piaci magatartás előmozdítása tisztességtelen
kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni hatékony fellépés arra a kereskedelmi gyakorlatra terjed ki, amely Magyarország területén valósul meg, továbbá arra is, amely Magyarország területén bárkit fogyasztóként érint. hatályba lépés ideje: 2008. szeptember 01.
Fogalmak Kereskedelmi gyakorlat: a vállalkozásnak vagy a javára eljáró személynek az áru fogyasztók részére történő értékesítésével, szolgáltatásával, eladásösztönzésével közvetlenkapcsolatban álló magatartása, tevékenysége, mulasztása, reklámja, marketingtevékenysége, vagy egyéb kereskedelmi kommunikációja
Fogalmak Kereskedelmi kommunikáció: A vállalkozás önálló foglalkozásával, vagy
gazdasági tevékenységével közvetlenül összefüggésben történő információ közlés, függetlenül annak megjelenítési módjától eszközétől Reklám: a reklám törvényben meghatározott fogalom
Fogalmak – vásárlásra felhívás: a kereskedelmi kommunikációban az áru jellemzőinek és árának, illetve díjának feltüntetése oly módon, hogy ezáltal lehetővé válik a fogyasztó számára az áru megvétele, illetve igénybevétele – Ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá, hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban
Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalma Szakmai gondosság követelménye: a kereskedelmi gyakorlat
megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és a tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el és ez érzékelhetően rontja a fogyasztó lehetőségét a termékkel kapcsolatos megalapozott döntés vonatkozásában ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti amelyet nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas ( fogyasztói magatartás torzítása )
törvény mellékletét képező tisztességtelen magatartások
(31. pontban felsorolt)
Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat típusa Megtévesztő (tevőleges, mulasztásos) Agresszív
Minden körülményre tekintet nélkül
tisztességtelen ( melléklet 31. pont)
Megtévesztő kereskedelmi gyakorlat Az Fttv. 6. § (1) pontja szerint megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat: amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt – figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére – olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az áru lényeges jellemzői különösen – 18 pont – tekintetében, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas.
Tevőleges megtévesztő tevékenységek A félrevezetésnek az alábbi információk vonatkozásában kell megvalósulnia. Például: az áru létezése, megnevezése az áru lényeges jellemzői (Pl.: összetétel, mennyiség, származás, beszerezhetőség, szállítás, egészségre gyakorolt hatás stb.) az áru ára, illetve szolgáltatás díja, az ár, illetve díj megállapításának módja, különleges árkedvezmény, vagy árelőny megléte stb.
Megtévesztő mulasztás A kereskedelmi gyakorlat akkor is megtévesztőnek minősülhet, ha a kereskedelmi gyakorlat figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt, a kommunikáció eszközének korlátait, a fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges Jelentős információt elhallgat, elrejt Jelentős információt homályos, érthetetlen, félreérthető módon bocsát rendelkezésre a vállalkozás nem nevezi meg az adott kereskedelmi gyakorlat célját, ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas.
Agresszív kereskedelmi gyakorlatok a vállalkozás a fogyasztóval szembeni hatalmi helyzet
kihasználásával Pszichés vagy fizikai nyomásgyakorlással Zaklatással Kényszerítéssel Nem megengedett befolyásolással korlátozza a fogyasztó áruval kapcsolatos választási szabadságát illetve lehetőségét a tájékozott döntés meghozatalára, ezáltal olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti a fogyasztót amelyet nem hozott volna meg.
Feketelista A törvény melléklete minden egyéb körülményre való tekintet nélkül tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot tartalmaz. Ilyenek pl. Gyógyító hatással kapcsolatos információk Megtévesztő látszat keltése a fogyasztó jogairól Minőségi jelzés jogosulatlan feltüntetése
Felelősség Elsődlegesen felel az a vállalkozás, amelynek a
kereskedelmi gyakorlattal érintett áru értékesítése, eladásának ösztönzése közvetlen érdekében áll Ez a vállalkozás felel akkor is, ha a kereskedelmi gyakorlatot szerződés alapján más személy valósítja meg a vállalkozás érdekében vagy javára A vállalkozással egyetemlegesen felel a kereskedelmi kommunikáció közzétevője, illetve megalkotója, kivéve, ha a jogsértés a vállalkozás utasításának a végrehajtásából ered.
Eljárási kérdések Eljáró hatóságok:
Versenyt nem érintő ügyekben: Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság – általános hatáskörrel Magyar Nemzeti Bank ha az érintett kereskedelmi gyakorlat a vállalkozás olyan tevékenységével függ össze, melyet az MNB felügyel
Eljárási kérdések ( folyt.) Versenyt érintő ügyekben: Gazdasági Versenyhivatal – ha a kereskedelmi gyakorlat a gazdasági verseny érdemi befolyásolására alkalmas - hatáskörvizsgálat Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság – ha a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat kizárólag a terméken, annak csomagolásán, illetve a használati és kezelési útmutatóban vagy jótállási jegyben jelenik meg ( nem kell hatáskör vizsgálat)
Eljárási kérdések ( folyt.) DE! – ha a címkén megjelenített
kereskedelmi gyakorlat azonos formában és tartalommal más kommunikációs eszköz útján is megvalósul, így a gazdasági verseny érdemi érintettsége miatt az eljárás a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozik. (GVH)
A gazdasági verseny érdemi érintettsége Objektív feltételek: (nevesített módon versenyérintett esetek Fttv.11.§(2) a gazdasági verseny érdemi érintettsége minden egyéb körülményre tekintet nélkül fennáll) 1. A kereskedelmi gyakorlat országos műsorszolgáltatást végző műsorszolgáltatón keresztül valósul meg; 2. A kereskedelmi gyakorlat országos terjesztésű időszakos lap vagy legalább három megyében terjesztett napilap útján valósul meg; 3. A fogyasztók közvetlen megkeresésének módszerével végzett kereskedelmi gyakorlat legalább három megye fogyasztói felé irányul; 4. Az áru eladásának helyén alkalmazott eladásösztönző kereskedelmi gyakorlat legalább három megyében megszervezésre kerül. Kivételek: Ha a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat kizárólag címkén, vagy használati kezelési útmutatóban, illetve jótállási jegyben jelenik meg; Vagy valamely termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatban jogszabályban előírt tájékoztatási kötelezettség megszegésével valósul meg.
A gazdasági verseny érdemi érintettsége Szubjektív feltételek: ( nem nevesített esetek Fttv.11.§(1) bekezdés A jogsértéssel érintett piac sajátosságainak figyelembevételével a következő szempontok irányadóak: 1.
2.
az alkalmazott kereskedelmi gyakorlat kiterjedtsége, figyelemmel különösen a kommunikáció eszközének jellegére; a jogsértéssel érintett földrajzi terület nagyságára; a jogsértéssel érintett üzletek számára; a jogsértés időtartamára; a jogsértéssel érintett áru mennyiségére; a jogsértésért felelős vállalkozás mérete a nettó árbevétel nagysága alapján.
Kereskedelmi gyakorlat kiterjedtsége A vizsgálat során figyelemmel kell lenni a kommunikáció
eszközére: Szórólap: nagyságrendileg 10.000 db felett valószínűleg versenyérintett Hiper és szupermarketek akciós újságjai: 3 megyés sazbály akkor is ha 1db terméket érint Internetes tájékoztatás: kizárólag 1 db internetes oldalon megvalósuló jogsértés vizsgálata a hatáskörünk- többi eset GVH Szóbeli tájékoztatás: 3 megyés szabály + érintett fogyasztók száma – árubemutatók – ha legalább 100 főhöz eljut, versenyérintett és GVH Plakátok: 3 megyés szabály
Versenyérintettség vizsgálati szempontjai az eljárás minden szakaszában vizsgálja a hatóság -
hatáskörvizsgálat nincs hatáskör átteszi GVH-hoz Ügyleti döntés jelentősége: a fekete listás eljárások kivételével mindig vizsgálni kell, hogy a jogsértő magatartás alkalmas-e a fogyasztók ügyleti döntésének torzítására, azaz arra, hogy hogy a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti amelyet egyébként nem hozott volna meg.
Áttétel Ha a fogyasztóvédelmi hatóság a
fogyasztóvédelmi ellenőrzés során olyan tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot észlel, amely a GVH hatáskörébe tartozik, átteszi az ügyet a GVH-hoz Ha a fogyasztóvédelmi hatóságnak kérelem alapján jut tudomására olyan tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, amely a GVH hatáskörébe tartozik, átteszi a kérelmet a GVHhoz. Határidő: 30 nap
A fogyasztóvédelmi törvény, mint háttér jogszabály A fogyasztóvédelmi hatóság az Fgytv-ben
meghatározott szankciórendszert alkalmazhatja. Ha a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat még nem valósult meg, de a vállalkozás tevékenysége alapján valószínűsíthető hogy arra sor kerülne, a hatóság jogosult a tervezett kereskedelmi gyakorlat előzetes megtiltására.
Áttétel Ha a fogyasztóvédelmi hatóság a
fogyasztóvédelmi ellenőrzés során olyan tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot észlel, amely a GVH hatáskörébe tartozik, átteszi az ügyet a GVH-hoz Ha a fogyasztóvédelmi hatóságnak kérelem alapján jut tudomására olyan tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, amely a GVH hatáskörébe tartozik, átteszi a kérelmet a GVHhoz. Határidő: 30 nap
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
