A földjogi szabályozás aktuális kérdései Dr. Simon Attila István közigazgatási államtitkár Földművelésügyi Minisztérium
2015. július 6.
1
A termőföld, mint természeti erőforrás • Szakértői vélemények szerint Magyarországon a természeti erőforrások – amelyek közé a termőföldet, az erdőt és a bányakincseket soroljuk - a nemzeti vagyonnak a 35%-át képezik. Ezen belül a termőföld és az erdő 75%-os részarányt képvisel, tehát az összes nemzeti vagyonnak mintegy a 26%át. • A téma fontosságának közgazdasági alapon történő alátámasztásánál (közgazdasági okfejtésnél) azonban figyelembe kell venni azt a tényt, amely szerint, míg a nemzeti vagyon nagyobbik része (például az épületvagyon, és a működő tőke) bővíthető, addig ez a megállapítás nem vonatkoztatható a termőföldre. 2
• Az ország művelési ágak szerinti besorolása alapján a termőterület
nagysága
7,5
millió
hektár,
mezőgazdasági területé 5,5 millió hektár.
ebből
a
Ezen belül a
művelési ágak közül a legnagyobb jelentőséggel bíró szántó nagysága 4,5 millió hektár, amely a mezőgazdasági területnek a 81%-át képezi. • A törvény hatálya tehát Magyarország területének a 80%-ára terjed ki. 3
Tulajdon-, birtok- és üzemi struktúra A tulajdonszerkezet
4
Földhasználat megoszlása szektorok között 2013. FÖNYIR statisztika (FÖMI)
Bejegyzett földhasználók száma (fő) 10 473
3 321
magánszemély gazdálkodó szervezetek 331 503
egyéb
5
Földhasználat megoszlása szektorok között 2013. FÖNYIR statisztika (FÖMI)
Bejegyzett földhasználattal érintett földrészletek területe (ha) 232 205
magánszemély 2 766 264
3 371 087 gazdálkodó szervezetek egyéb
6
Földhasználat megoszlása szektorok között 2013. FÖNYIR statisztika (FÖMI)
Bejegyzett földhasználattal érintett földrészletek száma (db) 78 571 419 314 magánszemély
1 582 385
gazdálkodó szervezetek egyéb
7
A földhasználat jogcímek és szektorok szerinti megoszlása 2013. (hektár)
FÖNYIR statisztika (FÖMI) 2013. 01. 01.
1 800 000 1 600 000 1 400 000 1 200 000
1 620 350
1 000 000
61 484
800 000
2 903
124 645 600 000 400 000
642 032 32 219
3 226
36 846 4 468
132 652
65 562
egyéb
1 801
200 000
257 225 1 431
0
330 656 1 592 402 saját tulajdon szívességi használat
8 742 818 457 haszonbérlet haszon-kölcsön
gazdasági társaságok 16 704 szövetkezetek
543 785 egyéb
magánszemélyek
8
A birtokszerkezet • A privatizációs folyamat eredményeként jelenleg Magyarországon 8.609.364 hektár nagyságú külterületi földrészlet (beleértve a termőterületet, a művelés alól kivett területet és zártkertet) 3.948.628 darab önálló helyrajzi számú földrészletre oszlik meg, amelyek átlagos mérete 2,2 hektár nagyságú. • Ma Magyarországon 2,8 millió (természetes) személy összesen mintegy 6 millió ha területet (mg. terület + erdő) tulajdonjogával rendelkezik. • 1,8 millió tulajdonos adja bérbe a földjét. • Mindez alátámasztja a birtokrendezés szükségességét. 9
• A magyar mezőgazdaság birtokszerkezete duális jellegű. Egyrészről kevés számú, nagy területtel rendelkező társasági illetve kisebb számban termelőszövetkezeti formában működő nagyüzemek, másrészről
az
életképesség
küszöbén
egyensúlyozó
kisebb
birtokméretű - a családtagok közvetlen munkavégzésén alapuló kisgazdaságok együttes jelenléte jellemzi hazánk mezőgazdaságát. • Mindebből látható és megállapítható a középbirtok hiánya, amely tényező
semmiképp
versenyképességének.
nem Ezen
kedvez
a
probléma
magyar
mezőgazdaság
központilag
birtokrendezés útján lenne egyedül megoldható.
irányított 10
A törvény birtokpolitikai céljai • A törvényben a családi gazdaságok képezik a szerzési preferenciák elsődleges tárgyát, mivel azok kell, hogy alkossák a középbirtokok derékhadát, a magyar mezőgazdaság gerincét, amelyek a családtagok foglalkoztatásának biztosításán keresztül előmozdítják a vidéki térségek által nyújtott megélhetési lehetőségek szintjének emelését is. •
A Kormány a nagyobb birtokok számát, a gazdaságok közötti súlyát és arányát csökkenteni akarja (80%-20%), de anélkül, hogy felszámolásukra törekedne. A nagyobb birtokok (zömmel társas gazdaságok) is fontos szerepet
kaphatnak
nagytömegű
és
mezőgazdasági termékek előállításában.
azonos
minőségű,
piacképes 11
A Földforgalmi tv. megalkotásának indokai A föld stratégiai fontosságú erőforrás, ezért a Magyar Kormány sarkalatos törvényben kívánta szabályozni, ki és milyen feltételekkel juthat termőföldhöz Magyarországon. Magyarország számára 2014. április 30-ával lejárt a földmoratórium - a föld a helyben lakó földművelő gazdák tulajdonába és használatába kerüljön - a termőföld nemzeti hatáskörben tartása (az EU-s szabályozással összhangban) - a bel- és külföldi spekulánsok kiszűrése
Mit szabályoz az új törvény és mit nem? A
föld tulajdonjogának és földhasználati jogosultság megszerzését, vagyis a földek forgalmát szabályozza
• •
a szerzőképesség alanyi és tárgyi feltételei az elővásárlásra és az előhaszonbérletre jogosultak sorrendje, e jogok gyakorlásának módja • a földszerzésig vezető folyamat anyagi és eljárásjogi rendelkezései, • szerzési korlátozások ellenőrzése •
helyi földbizottságok
13
Az új törvény eszközrendszere 1)
2) 3) 4) 5)
a földtulajdon, valamint használati jogosultság szerzésének hatósági engedélyezési körbe vonása, tulajdonszerzésnél helyi földbizottság vétójoggal; földműves státusz – professzionális gazdálkodás; személyes művelési kötelezettség – spekulatív (nem termelési, hanem tőkejövedelmi célú) földszerzés kizárása; elővásárlási, illetve előhaszonbérleti jogosulti sorrend belülről kifelé halad – fokozatos birtokrendezés; földszerzési és birtokmaximumok 14
Mennyi föld szerezhető? Tulajdon-, és földhasználati jog Természetes személyek 1 ha termőföldet vásárolhatnak. a) Természetes személy 1200 ha földterültet birtokát (tulajdonát + használatát) szerezheti meg, amelyből 300 ha lehet a tulajdonában b) Jogi személy 1200 ha földterület használati jogát szerezheti meg 1800 ha-ig lehetőség van a birtokmaximum túllépésére: - Állattartás esetén (2 ha/ÁE), - Vetőmag előállításra kijelölt területtel (ha a szántóterülete min. 10%án vetőmagot állít elő), - Tagtól bérelt területtel
15
Földműves • Magyarországon nyilvántartásba vett [38/2014. (II. 24.) Korm. rendelet] • belföldi természetes személy vagy tagállami állampolgár, • az 504/2013. (XII. 29.) Korm. rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik vagy • igazoltan legalább 3 éve – mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet • saját nevében és saját kockázatára folyamatosan Magyarországon folytat, és ebből igazoltan árbevétele származott, vagy • az árbevétel azért maradt el, mert a megvalósult mező- vagy erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, vagy – a legalább 25%-ban tulajdonában álló, Magyarországon bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet olyan tagjának minősül, aki mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve mező-, erdőgazdasági és az azokat 16 kiegészítő tevékenységet személyes közreműködésként végzi.
Kivételes szerzési lehetőségek Földművesnek nem minősülő természetes személyek közül földtulajdont szerezhetnek: • a közeli hozzátartozók akkor is, ha nem földművesek: Ennek indoka, hogy a családon belüli, azaz a közeli hozzátartozók közötti földmozgás a családi vagyon olyan belső átrendeződése, amelybe az államnak nem szabad beavatkozni. A törvény ezért lehetővé teszi, hogy a családtagok között ne csak halál esetén, hanem még élők között is akadálymentesen áramolhasson a föld tulajdonjoga. • legfeljebb 1 ha mértékig bármely tagállami állampolgár: Alkotmányosan nem védhető a föld, mint termelési tényező, azaz a saját szükséglet kielégítés alapjául is szolgáló eszköz tulajdonjogának megszerzésétől a földművesnek nem minősülő személyek teljes elzárása. 17
Szerzőképesség A föld tulajdonjogát megszerezheti: • az állam a Nemzeti Földalapról szóló törvényben meghatározott földbirtok-politikai irányelvek érvényesítése, valamint közfoglalkozás, illetve más közérdekű cél megvalósítása érdekében • a bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye tartási, életjáradéki, gondozási, ajándékozási szerződés alapján, valamint végintézkedéssel, • jelzálog-hitelintézet a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvényben foglalt korlátozásokkal és időtartamra, • a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat közfoglalkoztatás és szociális földprogram és településfejlesztés céljára 18
Szerzőképesség Föld tulajdonjogát nem szerezheti meg: • külföldi természetes személy; • az államon kívüli más állam, illetve annak valamely tartománya, helyhatósága, ezek bármely szerve; • a törvényben meg nem határozott más jogi személy. A különválással, kiválással, egyesüléssel (beolvadással, összeolvadással), szervezeti formaváltozással (szervezeti átalakulás) létrejött jogi személy – ide nem értve a bevett egyházat, vagy annak belső egyházi jogi személyét – a jogelődje által a termőföldről szóló törvény szerint, vagy a termőföldről szóló törvény hatálybalépését megelőzően megszerezett tulajdonát képező föld tulajdonjogát nem szerezheti meg. 19
Mezőgazdasági termelőszervezet • Nyilvántartásba vett, • tagállami székhelyű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amelynek • alaptevékenysége olyan mező-, erdőgazdasági tevékenység, illetve kiegészítő tevékenység, amelyet a jogügyletet megelőzően legalább 3 éve folyamatosan folytat, • éves értékesítése nettó árbevételének több mint a fele a mező-, erdőgazdasági tevékenységből, illetve a kiegészítő tevékenységből származik, és • legalább egy vezető tisztségviselője, vagy a cégvezetője a mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve a kiegészítő tevékenységet a szervezetben fennálló tagsági viszonyához kapcsolódóan gyakorolja, és meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel, vagy a mezőgazdasági igazgatási szerv által igazolt legalább 3 éves üzemi 20 gyakorlattal rendelkezik.
Földműves nyilvántartásba vétel iránti eljárások 2014. május- 2015. február (országos göngyölített adat) 2014. év
2015. év
Összesen
Nyilvántartásba vételi kérelem összesen
92844 db
9930 db
102774 db
Földművesként való nyilvántartásba vételi kérelem
88201 db
9582 db
97783 db
Mezőgazdasági termelőszervezetként való nyilvántartásba vételi kérelem
4328 db
285 db
4613 db
Újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezetként való nyilvántartásba vételi kérelem
315 db
63 db
378 db
Nyilvántartásba vett összesen
80549 db
8968 db
89517 db
Földművesként nyilvántartásba vett
77186 db
8675 db
85861 db
Mezőgazdasági termelőszervezetként nyilvántartásba vett
3086 db
230 db
3316 db
Újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezetként nyilvántartásba vett
277 db
63 db
340 db
Az adás-vételi szerződések nyilvánosságra hozatala és engedélyeztetési kötelezettség • A tulajdonjog átruházásáról szóló szerződést a mezőgazdasági igazgatási szerv hagyja jóvá. • Nem kell engedély: a) az állam tulajdonszerzéséhez, b) az állam, illetve az önkormányzat tulajdonában álló föld elidegenítéséhez, c) a föld tulajdonjogának ajándékozás jogcímén történő átruházásához, d) a közeli hozzátartozók közötti tulajdonjog átruházásához, e) a tulajdonostársak közötti tulajdonjog átruházáshoz, ha ezzel a közös tulajdon megszűntetésére kerül sor, f) mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként megvalósuló adásvételhez, g) a telekalakítási engedélyezési eljárás keretében történő tulajdonszerzéshez, h) bevett egyház, önkormányzat, jelzálogbank tulajdonszerzéshez. 22
Biztonsági okmány A föld tulajdonjogának átruházására vagy a föld tulajdonjogát érintő más jogügylet írásba foglalására csak olyan papír alapú okmányon kerülhet sor, amely meghatározott biztonsági kellékekkel rendelkezik. A rendelkezés célja a korábban dátum nélkül kötött zsebszerződések hatályosulásának megakadályozása.
23
Elővásárlási jogosultságok A föld eladása esetén az alábbi sorendben elővásárlási jog illeti meg: a) Magyar Államot; b) a földet használó olyan földművest, ba) aki helyben lakó szomszédnak minősül, bb) aki helyben lakónak minősül, vagy bc) akinek az üzemközpontja olyan településen van, melynek a közigazgatási határáról közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van a föld fekvése szerinti település közigazgatási határától; c) az olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül, d) az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül, e) az olyan földművest, akinek az üzemközpontja olyan településen van, melynek a közigazgatási határáról közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van a föld fekvése szerinti település 24 közigazgatási határától.
1.
2.
3.
A szántó, rét, legelő (gyep), vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén a c) pontban foglalt földművest – az elővásárlásra jogosultak sorrendjében – megelőzi az a földműves, aki a föld fekvése szerinti településen az elővásárlási joga gyakorlását megelőzően legalább 1 éve állattartó telepet üzemeltet, és a tulajdonszerzésének a célja az állattartáshoz szükséges takarmányelőállítás biztosítása. A szántó, kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén a c) pontban foglalt földművest – az elővásárlásra jogosultak sorrendjében – megelőzi az a földműves, aki számára a tulajdonszerzés célja a földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítása és feldolgozása, vagy ökológiai gazdálkodás folytatása. A közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának harmadik személy javára történő eladása esetében az előzőekben meghatározott földműveseket – az államot kivéve – megelőzi 25 a földműves tulajdonostárs.
Azonos jogosulti csoportokon belül az elővásárlásra jogosultak sorrendje a következő: a) családi gazdálkodó, illetve a gazdálkodó család tagja, b) fiatal földműves, c) pályakezdő gazdálkodó. Ha a sorrend így sem dönthető el, az eladó választ.
26
helyben lakó: az a természetes személy, akinek az életvitelszerű lakóhelye legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén az adás-vételi, a csere, illetve a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik; helybeli illetőségű: az a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amelynek mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik; mezőgazdasági üzemközpont: a földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezet tulajdonában, illetve használatában álló, a mező- és erdőgazdasági tevékenység vagy a mező- és erdőgazdasági tevékenység és a kiegészítő tevékenység célját szolgáló gazdasági, lakó, illetve iroda épülettel beépített ingatlan vagy a tanya, amely a gazdálkodás végzésének vagy megszervezésének a mezőgazdasági igazgatási szervnél bejelentett helyéül szolgál; 27
A helyi földbizottság eljárása A helyi földbizottság feladata, hogy a földbirtok-politikai célokkal összhangban befolyásolja a település közigazgatási területén a földek tulajdonjogának forgalmát a birtokviszonyok átláthatósága, a spekulatív földszerzések megelőzése, az üzemszerű művelés alatt álló élet- és versenyképes, egységes birtoktagot képző fölbirtokok kialakítása és megőrzése, valamint a helyi gazdálkodói közösség érdekeinek érvényesítése érdekében. A földhivatal a rendelkezésére álló okiratok és az általa készített jegyzék másolatának megküldésével haladéktalanul megkeresi a helyi földbizottságot az állásfoglalásának beszerzése céljából. A helyi földbizottság – a mezőgazdasági igazgatási szerv megkeresésének a beérkezésétől számított – 15 napon belül adja ki az adás-vételi szerződés jóváhagyásának megtagadásához, vagy a jóváhagyás megadásához szükséges állásfoglalását. Ha a helyi földbizottság a meghatározott határidőn belül az állásfoglalását nem adja ki, a mezőgazdasági igazgatási szerv egy alkalommal – újabb 15 napos határidő 28 kitűzésével – felhívja az állásfoglalásának kiadására.
A helyi földbizottság az adás-vételi szerződést a köztudomású tények és legjobb ismeretei alapján, különösen a következő szempontok szerint értékeli: a) az adás-vételi szerződés alkalmas-e a tulajdonszerzési korlátozás megkerülésére; b) megállapítható-e, hogy a felek már az új törvény hatálybalépése előtt megállapodtak a tulajdonjog átruházásában, de az adás-vételi szerződést csak a jelen eljárás keretében léptetnék egyikük nyilatkozatával, illetve harmadik személy jognyilatkozatának megtételével hatályba;
29
c) az adás-vételi szerződés jóváhagyása esetén az adás-vételi szerződés szerinti vevő, illetve a jegyzék szerinti, az első helyen álló elővásárlásra jogosult, vagy ha több elővásárlásra jogosult áll az első helyen, akkor valamennyi első helyen álló elvásárlásra jogosult ca) alkalmas-e az adás-vételi szerződés kötelezettségvállalások teljesítésére, cb) elnyer-e olyan jogi helyzetet, amelynek révén a jövőben az elővásárlási jogát visszaélésszerűen gyakorolhatja, vagy cc) indokolható gazdasági szükséglet nélkül, felhalmozási célból szerezné meg a föld tulajdonjogát; d) az ellenérték a föld forgalmi értékével arányban áll-e, s ha nem, az aránytalansággal a vevő elővásárlásra jogosultat tartott távol az elővásárlási 30 jogának gyakorlásától.
A helyi földbizottság az értékelését köteles azonos szempontok szerint, a jegyzékben szereplő összes elővásárlásra jogosult, és az adás-vételi szerződés szerinti vevő vonatkozásában elvégezni. Az értékelés során a helyi földbizottság több elővásásra jogosultat támogathat. Ha a helyi földbizottság az értékelés alapján egyik elővásásra jogosult esetében sem támogatja az adás-vételi szerződés jóváhagyását, állást kell foglalnia abban, hogy az adás-vételi szerződés szerinti vevővel támogatja-e az adásvételi szerződés jóváhagyását. A földhivatal az adás-vételi szerződés jóváhagyását megtagadja ha a helyi földbizottság állásfoglalása alapján egyik elővásárlásra jogosulttal és az adásvételi szerződés szerinti vevővel sem támogatja az adás-vételi szerződés jóváhagyását. 31
A Földforgalmi törvény 103. § (1) bekezdése értelmében ha a településen 2014. május 1-jéig a helyi földbizottság tagjainak megválasztására nem kerül sor vagy a megválasztott helyi földbizottság működésképtelen, a mezőgazdasági igazgatási szerv a föld tulajdonjoga megszerzésének a hatósági jóváhagyása iránti eljárásban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának a föld fekvése szerinti területi szervét keresi meg állásfoglalás kiadása céljából, azaz a Kamara jár el a helyi földbizottság hatáskörében. A feladatot a NAK megyei elnöksége látja el, munkáját azonban segíti a települési agrárgazdasági bizottság. A TAB csak javaslatot tesz a megyei elnökségnek, de a döntést végül az elnökség hozza meg. Garanciális szabály, hogy a megyei elnökség, illetve a TAB a tagjai saját vagy hozzátartozójuk ügyével összefüggő eljárásban nem vehetnek részt. Továbbá abban az esetben sem vehetnek részt az ügyben, amennyiben annak tárgyilagos megítélése tőlük nem elvárható, továbbá az ügy jogukat, illetve jogos érdeküket érinti. 32
17/2015. (VI. 5.) AB határozat A földtulajdon sajátos természeti és vagyoni jellemzői, nevezetesen a föld véges jószág volta, nélkülözhetetlensége, megújulóképessége, különleges kockázatérzékenysége és alacsony nyereséghozama a földtulajdon különös szociális kötöttségét testesítik meg, ezek a körülmények indokolhatják a tulajdonosi jogokkal szemben a közérdek érvényesítését vagy a tulajdonjogszerzés korlátozását. A földbizottság jogállására vonatkozó szabályok alapján, illetve a hatósági jogkörre utaló törvényi rendelkezés hiányából megállapítható, hogy a földbizottság nem közhatalom gyakorlására került felhatalmazásra, nem hatósági jogkört gyakorol. A földbizottságnak olyan sajátos magánjogi jogosultságot biztosít a Földforgalmi törvény, amelyet a termőföld forgalmában érdekelt, de az egyes adásvételi szerződések tekintetében saját alanyi joggal nem rendelkezők (nem szerződő felek és nem elővásárlási jogosultak) képviseletében gyakorol. 33
A földbizottság állásfoglalásának közjogi jogkövetkezményeit – az adásvételi szerződés jóváhagyását, illetve megtagadását – nem maga, hanem a földhivatal alkalmazza. Mivel a földbizottság nem közhatalmat gyakorol a termőföld adásvételével kapcsolatos eljárásban, nem hatósági jogkörben, hanem közvetett magánjogi érdekeltként jár el, a rá vonatkozó szabályozás is e körben értékelhető. Az Alkotmánybíróság 17/2015. (VI. 5.) AB határozata elvi éllel megállapította, hogy a földbizottságok állásfoglalásának a törvényben megkövetelt értékelést olyan részletességgel kell tartalmaznia, hogy annak okszerűsége érdemben is elbírálható legyen a hatósági eljárásban, továbbá a hatósági döntés ténybeli megalapozottsága és jogszerűsége pedig nemcsak formai szempontból, hanem érdemben is felülbírálható legyen a bírósági felülvizsgálat során. A helyi önkormányzat képviselőtestületének a földbizottság állásfoglalása ellen benyújtott kifogást elbíráló határozata, mint közbenső érdemi döntés ellen bírósági felülvizsgálat igénybe vehető. 34
Aggály: a Földforgalmi törvény 27. § (1) bekezdés a) pontja ab) alpontja szerinti hallgatólagos vétó olyan egyoldalú jogot biztosított a földbizottság számára a konkrét szabályozási környezetben, amely a közérdek vizsgálása nélkül képes volt meghiúsítani az eladónak a termőföld-tulajdonával rendelkezését, a termőföld elidegenítését, amely a tulajdonhoz való jog lényeges tartalma. A közigazgatási határozatok törvényességének bírói felülvizsgálata nem korlátozódhat a jogszerűség pusztán formális szempontok szerinti, az eljárási szabályok betartására korlátozódó vizsgálatára. A közigazgatási ügyben eljáró bíróság nincs kötve a közigazgatási határozatban megállapított tényálláshoz, és a jogszerűség szempontjából felülbírálhatja – sőt, felül kell bírálnia – a közigazgatási szerv mérlegelését is a polgári perrendtartás 339/B. §-ában írt korlátozás figyelembe vétele mellett. Az érdemi felülvizsgálat lehetősége a földhivatalnak a termőföld adásvételére vonatkozó szerződést jóváhagyó vagy megtagadó döntése bírósági felülvizsgálatára is vonatkozik. A bíróság nemcsak a földhivatal határozatának törvényességi ellenőrzését végzi el, hanem egyúttal jogorvoslati fórumként is eljár: a földhivatal határozata ellen nem lehet más közigazgatási fórumhoz fordulni, azt csak a bíróság előtt lehet megtámadni. A bíróság általi érdemi felülvizsgálat viszont csak akkor kerülhet szóba, ha a földhivatal döntése is érdemi jellegű, ez pedig megköveteli, hogy a földhivatal a földbizottság állásfoglalását érdemben értékelhesse. Ennek az összetett feltételnek a teljesülése a földbizottság kifejezett 35 vétója esetén lehetséges, a hallgatólagos vétó esetén azonban fogalmilag kizárt.
Hatósági jóváhagyás iránti eljárások 2014. május-2015. február (országos göngyölített adatok)
Beérkezett kérelem összesen
Földhasználati jogosultság megszerzésének hatósági jóváhagyása iránti eljárások (Járási földhivatalok adatai) 2014. év 2015. év Összesen 44.911 22.910 67.821
Tulajdonszerzés hatósági jóváhagyása iránti eljárások (Megyei földhivatalok adatai) 2014. év 33.236
2015. év 13.016
Összesen 46.252
•
Jóváhagyó döntés
19.615
17.150
36.765
11.835
6.764
18.599
•
Megtagadó/Elutasító/Eljárást megszüntető döntés
8.124
4.836
12.960
6.141
1.379
7.520
27.739
21.986
49.725
17.976
8.143
26.119
62
91
153
509
81
590
Összes döntés Bírósági jogorvoslat Kamara döntései Támogató állásfoglalás
-
13.157
6.307
19.464
Nem támogató állásfoglalás
-
347
309
656
-
687 68
542 72
1.229 140
•
• •
Nem adott állásfoglalást Kifogások
Tulajdonszerzés hatósági jóváhagyás iránti eljárások (országos göngyölített adatok)
Zártkerti ingatlan művelés alóli kivonása A tulajdonos 2016. december 31-ig kérheti az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott ingatlana művelési ágának művelés alól kivett területként történő átvezetését. A zártkerti ingatlan művelési ágának művelés alól kivett területként történő átvezetése a zártkerti ingatlan meghatározott részére is kérhető. Ez esetben a zártkerti ingatlant meg kell osztani. A kivont zártkerti ingatlant egy földrészletként kell nyilvántartani. A zártkerti ingatlan művelési alóli kivonásához az építésfelügyeleti hatóság által kiállított hatósági bizonyítvány szükséges, mely igazolja, hogy az ingatlanon építmény található. Tárgyánál fogva díjmentes a zártkerti ingatlan művelés alóli kivonására irányuló eljárás. 38
Uniós kötelezettségszegési eljárások Két eljárás zajlik: 1. Osztrák kezdeményezésre a nem közeli hozzátartozók közötti szerződéses haszonélvezeti jogok ex lege megszüntetése miatt; 2. A Földforgalmi törvény korlátozásainak és tilalmainak uniós joggal való összhangja miatt. 1. Haszonélvezetek: 2014. április 8-án a Bizottság kérdéseket küldött 2014. április 28-án válasz 2014. június 20-án Bizottság további kérdések 2014. július 14-én válasz 2014. október 15-én a Bizottság hivatalos felszólítással kötelezettségszegési eljárást indított 2014. decemberében Magyar kormány választ adott. A magyar válasz vonatkozásában a Bizottság 2015. június 18-án a Bizottság indokolt véleményt bocsátott ki, amelyre a Magyar Kormánynak 2015. augusztus 18-ig kell választ adnia. 39
Uniós kötelezettségszegési eljárások 2. Korlátozások: 2014 júniusában indult EU Pilot eljárás keretében a Bizottság számos kérdést intézett a Magyar Kormányhoz 2014. szeptember 18-án a Kormány válaszolt 2015. március 26-án küldött hivatalos felszólítást a Bizottság, amelyben jelezte, hogy a EU Pilot eljárás során elismerte, hogy Magyarország válasza számos kérdést tisztázott, valamint elősegítette, hogy a Bizottság szolgálatai jobban megértésék a magyarországi helyzetet, azonban a válaszok nem tudták teljes mértékben eloszlatni a felmerült aggályokat 2015. június 29-én a Kormány válaszolt Főbb aggályok: 1. jogi személyek tulajdonszerzésére vonatkozó tilalom, 2. földművesekre vonatkozó szakismereti (agrár végzettség) és gyakorlati követelmény előírása, külföldön megszerzett gyakorlat el nem ismerhetősége, 3. személyes művelési kötelezettség előírása, 4. az adásvételi szerződések előzetes jóváhagyására vonatkozó feltételek nem kellő objektivitása, helyi földbizottság döntésével szembeni bírósági felülvizsgálat hiánya, 5. ültetvények haszonbérleti ideje túl rövid (20 év). 40
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Dr. Simon Attila István közigazgatási államtitkár Földművelésügyi Minisztérium
