Semmelweis Egyetem, Testnevelés és Sporttudományi Kar Doktori Iskola
A FIZIKAI TELJESÍTOKÉPESSÉG ÉS AZ ECHOCARDIOGRAPHIÁS PARAMÉTEREK ÖSSZEFÜGGÉSEI ELHÍZOTTAK ÉS ÉLSPORTOLÓK ESETÉBEN
Ph.D. értekezés tézisei
Témavezeto: Prof. Dr. Pavlik Gábor
Szerzo: Dr. Sidó Zoltán
Budapest, 2004.
1
Bevezetés A felnottkori elhízás szoros összefüggést mutat a cardiovasculáris morbiditással és mortalitással, aminek a jelentoségét növeli, hogy a gazdaságilag fejlett országokban a férfilakosság mintegy 20 %-a, a nok több mint 30 %-a elhízott. A KSH szerint (2000. évi Országos Lakossági Egészségfelmérés) a férfiak esetében 38,3 % túlsúlyos és 18,4 % elhízott, míg a nok 27,9 % túlsúlyos és 20,4 % elhízott. A mozgásszegény életmód nemcsak hazánkban, hanem a gazdaságilag fejlett nyugati országokban is jelentos szerepet játszik a szív-érrendszeri betegségek rizikójának számottevo növekedésében. A WHO 1998-ban krónikus betegségként definiálta az elhízást. Ugyanez évben az Amerikai Szívgyógyász Társaság (AHA) elsodleges rizikófaktornak fogadta el az elhízást a cardiovasculáris megbetegedésekben. Nemzetközi felmérések alapján az egészségügyi összkiadások 4-8 %-ot teszi ki az elhízás kezelése. Természetesen az indirekt kiadások, melyek összefüggésbe ho zhatók az elhízással, nagyságrenddel többet tesznek ki. A sportolóknál fellelheto adaptációs változásokat „edzett szív” elnevezéssel illeti az irodalom. A sport-adaptációs balkamra hypertrophia lényegesen különbözik a kóros szívhypertrophiától, melyet pl. hypertoniában vagy hypertophiás cardiomyopathiában figyelhetünk meg. A „edzett szív” hypertrophiája abban különbözik a kóros bal kamra hypertrophiától, hogy az utóbbiban felszaporodnak a kötoszöveti elemek is, melyek jelentosen rontják a diastolés tágulékonyságot. A két hypertrophia-forma elkülönítése rendkívül fontos, de ugyanakkor idonként nehézségekbe is ütközik.
Célkituzések 1. A túlsúlyosak és elhízottak echocardiographiás paramétereinek vizsgálata. 2. Az elhízás és az enyhe hypertonia együttes hatásainak echocardiographiás vizsgálata. 3. Az echocardiographiás paraméterek összehasonlítása elhízottaknál, élsportolóknál, valamint szabadido sportolóknál. 4. Az echocardiographiás mutatók összefüggéseinek vizsgálata a fizikai teljesítoképességgel élsportolóknál és elhízottaknál. 5. Összehasonlítani a különbözo kondicionáló programok hatását az echocardiographiás és terheléses paraméterek változásaira elhízottaknál. 6. A tartós testsúlycsökkentés hosszú távú eredményeinek echocardiographiás vizsgálata elhízottaknál. Fo célkituzésem annak megállapítása volt, hogy elhízottaknál és sportolóknál milyen hasonlóságok, és eltérések vannak az elso megközelítésben egyaránt létrejövo balkamra hypertrophia típusaiban és az esetleges funkcióváltozásokban. Bár izoláltan történtek vizsgálatok mindkét subpopulatióban, de összehasonlító elemzésük ez idáig nem történt meg.
2
Vizsgált személyek és módszerek Vizsgálataimat az Országos Sportegészségügyi Intézet Kondicionáló és Belgyógyászati Osztályán végeztem 1994 és 2003 közötti idoszakban. Az elso vizsgálati csoportot a hospitalizált, 39 túlsúlyos és 59 elhízott egyén képezte. A nemek szerinti megoszlás: 36 férfi és 62 no, akik rendszeres testmozgást nem végeztek. Külön vizsgálat tárgyát képezte az enyhe fokú hypertonia hatása az elhízottak echocardiographiás paramétereire. A normotoniás elhízottak csoportját a férfiaknál 18 fo, míg a nokét 19 beteg képezte. Az enyhe fokú hypertoniás, elhízott férfiak csoportjába 23 beteg került, míg az enyhe fokú hypertoniás, elhízott noket 28 beteg reprezentálta. Vizsgáltam továbbá azt, hogy miképpen változnak a különbözo echocardiographiás paraméterek az intézetben történo, többszöri kezelés hatására három év után azon betegeknél, akiknek sikerült tartós fogyást elérni. A hosszú utánkövetési ido miatt, hét no és kilenc férfi adatait vizsgáltam, akik a három év alatt 6 alkalommal vettek részt az intézeti kondicionáló programban. Tizenkét hónapos, ambuláns kondicionálásban résztvevo elhízott 19 no és 8 férfi vizsgálatát is elvégeztem. A második vizsgálati csoportot 39, közel azonos életkorú férfi élsportoló (labdarúgó-24, kosárlabdázó-15) alkotta. A harmadik csoportban az idosebb korosztályba tartozó (átlag 43 év), aktív (24) és a nagyon aktív (22) életet élo, szabadido sportoló férfi adatait az elhízottak (21), valamint a normál testsúllyal rendelkezo kontroll csoport (24) adataival hasonlítottam össze. A kontroll csoportot kardiológiai konzíliumra küldött, a kivizsgálás során egészségesnek bizonyult, normális testsúlyú személyek képezték. Összesen 110 fo, melybol 65 normál testsúlyú, egészséges, átlagosan edzett férfi és 45 no volt, akik heti 1-2 alkalommal sportoltak. Az echocardiographiás vizsgálat Dornier AI 4800 ill. Wingmed System V készülékekkel történt, 2,5 MHz-es transducert használva standard körülmények között. A méréseket az Amerikai Echocardiographiai Társaság (ASE) ajánlásai szerint végeztem. Két-dimenziós echo- vezérelte, M- mód képeket rögzítettem parasternális rövid és hossztengelyi síkokban, valamint a csúcsi két- és négyüregu felvételeken vége ztem el a méréseket. Az idexek képzésénél a testfelület hatványkitevore korrigált értékét használtam fel. Elhízottak esetében a submaximális terheléses vizsgálat a program elején és végén JaegerHellige kerékpár-ergométeren történt. A nyugalmi méréseket követoen (pulzus, vérnyomás, EKG) 50 Wattról indulva, kétpercenként 25 Wattal emeltük a terhelést az életkori submaximális pulzusszám eléréséig, vagy valamilyen tünet, vagy panasz megjelenéséig. Folyamatos, 12-elvezetéses EKG monitorozás, valamint lépcsonként és a restitúció 1., 3. és 6. percében vérnyomás- mérés is történt. Az élsportolóknál futószalagon végeztem a teljes kifáradásig tartó gázanyagcserés vizsgálatot. A futószalag sebességét, valamint az emelkedés szögét kétpercenként 3 %-kal változtattuk a maximális életkori paraméterek eléréséig. Folyamatosan rögzítettem az EKG-t, gázcsereparamétereket, pulzusszámot és a vérnyomást a terhelés alatt, valamint a piheno hatodik percéig. Az intézeti kondicionáláson résztvevo elhízottak naponta 2-4 alkalommal, 30 perces kondicionáló gyógytornát végeztek csoportosan, gyógytornász vezetésével. Ezen kívül, az elso terheléses vizsgálat alapján megállapított munkapulzus szerint naponta, átlagosan 1,5-2 órás, egyéni gyalogló programot is végrehajtottak. A kezdeti intenzitás a terheléses vizsgálat során elért maximális pulzusszám 60 %-a volt, melyet 70-80 %-ig emeltünk, az egyéni reakció függvényében. A napi 3-4 étkezésre elosztott kalóriamennyiség, ellenjavallat hiányában 600-800 kcal volt.
3
Az ambuláns programban résztvevo elhízottak mozgásprogramját heti 2-3 alkalommal, 20-30 perc közepes intenzitású, elsosorban dinamikus, nagy izomcsoportokat megmozgató testmozgás, leggyakrabban gyaloglás alkotta. Étrendjükben az intézeti kondicionáláson résztvevoknél leírtakat tartottuk szem elott. A napi energia-bevitel a férfiak esetében 15001800 kcal, míg a noknél 1000-1300 kcal volt, napi öt részre elosztva. Két csoport között a különbségeket kétmintás t-próba segítségével határoztam meg. Több csoport esetén egyszempontos variancia analízist végeztem (ANOVA) és amennyiben a csoportok között különbséget láttam, Tukey féle post hoc analízissel állapítottam meg, hogy mely csoportok között szignifikáns a különbség.
Eredmények és megállapítások A kialakult túlsúly is jelentos, a vizsgált paraméterek dönto többségében szignifikáns növekedést okoz a szív méreteiben. A tartós, adott esetben 10 évet eléro, vagy meghaladó elhízás pedig egyértelmu, szignifikáns növekedést hoz létre a szív üreg - és falméreteiben egyaránt, mindkét nem esetében. Vizsgálati eredményeim is arra utalnak, hogy elhízás hatására nemcsak a kamrák üreg - és falméreteiben, hanem az aorta és a pitvarok méreteiben is jelentos növekedés figyelheto meg. A balkamra izomtömege mindkét nem esetében igen jelentos mértékben megnövekszik a hosszú ideje fennálló elhízás hatására. Elhízott férfiak esetén a balkamra átlagos súlya 330,4±73,3g (a kontroll csoporté: 197,2±36,7g), az elhízott noknél, pedig 205,3±62,6g (a normál súlyúaké: 139,9±34,8g). A balkamra izomtömeg idexekben ne m volt szignifikáns a különbség. A balkamra funkcionális paramétereinek vizsgálatából megállapítható, hogy mindkét nem esetében az elhízás szignifikáns eltéréseket okoz a systolés és a diastolés funkcióban egyaránt. A nok esetében már a túlsúly is szignifikáns, globális balkamra funkcióváltozást idéz elo. A túlsúlyos férfiak esetében az ejekciós frakcióban figyeltem meg szignifikáns csökkenést a kontroll csoporthoz viszonyítva. Meg kell azonban jegyezni, hogy az általam vizsgált személyek esetében a funkcionális eltérések még a klinikailag normál tartomány határain belül maradtak, de a változások tendenciája mindenképp külön figyelmet érdemel. A noknél, a társult hypertonia további szignifikáns nagyobbodást hozott létre mind a pitvarok, mind pedig a balkamra geometriai méreteiben (LVM átlaga normotoniásoknál: 179,9±41,6g, hypertoniásoknál: 233,5±71,7g; LVMi normotoniásoknál: 65,3 ± 18,5g/m3 , hypertoniásoknál: 81,3±22,9g/m3 ). Mindkét nem esetében az enyhe hypertonia tovább károsította az elhízottak diastolés funkcióját. Az E/A szignifikánsan alacsonyabb volt mindkét nemben, az elhízott, hypertoniás férfiaknál kóros tartományban volt. Meg kell jegyezni, hogy a diastolés funkció károsodása korábban jelentkezik az elhízottaknál, különösen az elhízott hypertoniá soknál, mint a systolés funkció romlása. A tartós elhízás hatására mind a szív méreteiben, mind pedig a szív systolés és diastolés funkciójában kedvezotlen változások alakulnak ki. A változások szoros összefüggésben állnak az elhízás mértékével és fennállásának idotartamával egyaránt. A geometriai és funkcionális elváltozások mértéke tovább fokozódik, már az enyhe hypertonia jelentkezése esetén. Az egyéves ambuláns program igen figyelemre méltó eredményeket mutatott a testsúlycsökkenésben (12,9 % a férfiaknál és 5,6 % a noknél). A tartós testsúlyvesztés pedig szignifikáns balkamra izomtömeg csökkenést hozott létre (12,3 % a férfiaknál és 21,9 % a noknél), a funkcionális paraméterek szignifikáns javulása mellett. A nok testsúlyvesztését jelentosen meghaladta a balkamra izomtömegének csökkenése. A terheléses haemodynamikai mutatók változásai arra utalnak, hogy a kondicionáló program hatásaként jelentosen csökken a korábban megfigyelt sympaticotonia és javul a terhelhetoség.
4
A három éves utánkövetéses vizsgálataim adatai azt mutatják, hogy a szignifikáns mértéku fogyás (férfiaknál 10,4 %, noknél 11 %) nemcsak zsírvesztést jelent, hanem a korábban fennálló elhízás hatására létrejött balkamra hypertrophiának a mérséklodését is. Elsosorban a falméretekben jött létre szignifikáns csökkenés a három év alatt, bár a noknél az üregméret is szignifikánsan csökkent. Egyértelmu, szignifikáns balkamra izomtömeg csökkenést figyeltem meg mindkét nemben (férfiaknál 8,4 % , a noknél 7,2 %). A jelentos fogyás hatására javult mind a systolés, mind a diastolés balkamra funkció, valamint a terhelhetoség is szignifikáns javulást mutatott. Ezek az adatok azt mutatják, hogy még a hosszú ideje fennálló elhízásban megfigyelt kedvezotlen elváltozások is sokáig reverzibilisek lehetnek. A rövid kondicionálás hatására (átlagosan 10 nap), közvetlenül a program vége elott elvégzett terheléses vizsgálatok adataiból megállapíthatjuk, hogy a szignifikáns testsúlycsökkenés hatására (férfiaknál 5,1 % a noknél 3,4 %) a terhelhetoség szignifikánsan javult mindkét nemben és a haemodynamikai reakciók (maximális kettos szorzat és a restitúciós kettos szorzat) is sokkal kedvezobb képet igazoltak. A nyugalmi kettos szorzat is lényegesen alacsonyabb szinten volt a program végén, ami a komplex testsúlycsökkento program hatására létrejött csökkent sympaticotoniával magyarázható. Az egyéves ambuláns kondicionálást követoen is kifejezett javulást észleltem minden vizsgált terheléses paraméterben a férfiak esetében. Szignifikánsan javult a terhelhetoség és kedvezobbek voltak a nyugalmi és a terheléses haemodynamikai mutatók is. A nok esetében a terhelhetoség lényegesen nem növekedett, de a terhelésre adott haemodynamikai reakció szignifikánsan jobb volt. A nemek között megfigyelt különbség a fogyás mértéke közötti jelentos eltéréssel magyarázható, mivel a férfiak testsúlycsökkenése lényegesen nagyobb volt (12,9 % vs. 5,6 %). Az élsportban alkalmazott igen jelentos és tartós fizikai igénybevétel hatására kifejezetten nagyobbak a pitvarok, a balkamra falméretei és különösen a balkamra izomtömege (kosarasok: 354,9+75,7g, labdarúgók: 277,5+52,7g), mint a kontroll csoportban (191,7±35,1g). Ugyancsak jobbak a balkamra funkcionális paraméterei is az élsportolóknál (kosarasok E/A: 2,4+0,56; labdarúgók E/A: 1,8+0,54), mint a kontroll csoportban (E/A: 1,5±0,3). Az elhízás hasonló mértéku balkamra izomtömeg növekedést okoz, mint a rendszeres és eroteljes fizikai igénybevétel. Az elhízottaknál nagyobb a balkamra üregmérete is, azonos hátsó fal méret mellett. Ugyanakkor az elhízottak septum- vastagsága kisebb. Az elhízás - a kifejezett volumenterhelés miatt - lényegesen jobban megnöveli a bal pitvar méretét is, mint a jelentos fizikai igénybevétel. A rendszeres sportolás elsosorban a septum megvastagodását hozza létre, míg elhízásban az üregméretek növekedése a domináló. Azaz az elhízottaknál excentrikus, míg a nagyon aktív életmódot folytatóknál koncentrikus balkamra hypertrophia igazolható. Súlyosan elhízottak diastolés paraméterei lényegesen különböznek a szabadido sportolóknál mért adatoktól. Kisebb a koradiastolés csúcssebesség (E), nagyobb a késodiastolés csúcssebesség (A), ebbol adódóan csökken az E/A hányados, valamint hosszabb az isovolumetriás relaxatiós ido (IVRT). Az is megállapítható, hogy a súlyosan elhízott személyeknél fellelheto excentrikus balkamra hypertrophia, megromlott diastolés funkció mellett, nem képes olyan systolés funkciót produkálni, mint amilyet a nagyon aktív életmódot folytató személyeknél megfigyelheto fiziológiás, koncentrikus balkamra hypertrophia mellett meglévo, kiváló diastolés funkció hoz létre. Más szerzok adataival összevetve úgy tunik, hogy a rendszeres testedzés alkalmasnak látszik a balkamrai compliance életkorfüggo romlásának csökkentésére. Ennek sikere azonban jórészt függ a fiatalkori aktivitástól: igazi sikert akkor remélhetünk, ha a fiatalkori sporttevékenységet folytatjuk az idosebb életkorban.
5
Az is leszurheto az adatokból, hogy a rendszeres fizikai aktivitás képes megorizni, sot javítani is a szív systolés és diastolés funkcióját egyaránt. Éppen ezért minden életkorban javasolt az ésszeruen alkalmazott fizikai aktivitás.
Következtetések 1. A hosszú ideje fennálló kismértéku túlsúly is már jelentos geometriai és funkcionális változásokat hoz létre a szív-érrendszerben, a férfiaknál és a noknél egyaránt. 2. A súlyosan elhízottaknál jelentos mértéku, kóros, excentrikus balkamra hypertrophia és relatíve korai diastolés dysfunctio figyelheto meg. Az elhízás mértékétol és fennállásának idotartamától függoen késobbiekben romlik a balkamra systolés funkciója is. 3. Elhízottaknál már az enyhe hypertonia társulása is további méretbeli és funkcióbeli változásokat hoz létre a szívben. 4. Tartós testsúlycsökkenés esetén, az elhízottaknál korábban észlelt balkamra hypertrophia jelentosen csökken, a systolés és a diastolés funkció lényegesen javul, valamint jobbak a fizikai teljesítoképesség mutatói is. 5. A tartós testsúlycsökkentés elérése és hosszú ideju megtartása érdekében együtt kell alkalmazni az ambuláns kondicionáló programot, idoszakonként ismételve a kórházi kezelésekkel. 6. A sportolóknál megfigyelheto fiziológiás és a különféle betegségekben látható kóros balkamra hypertrophia elkülönítésében segítségünkre van a diastolés funkció vizsgálata.
Az eredmények gyakorlati hasznosítása 1. Szükségesnek vélem a túlsúlyosak és elhízottak kardiológiai vizsgálatát az elhízásban megfigyelt kedvezotlen elváltozások korai detektálása érdekében. 2. Az elhízottak diétával és a fizikai aktivitás fokozásával történo tartós testsúlycsökkentése szükséges a balkamra hypertrophia mérséklése, a systolés és diastolés funkció javítása, valamint a fizikai terhelhetoség növelése érdekében. 3. Az élsportolóknál az edzés hatására létrejövo jelentos, fiziológiás balkamra hypertrophia nem rontja, sot javítja a balkamra globális funkcióját. 4. A rendszeres testedzés alkalmasnak látszik a balkamrai compliance életkorfüggo romlásának csökkentésére. Ennek sikere azonban jórészt függ a fiatalkori aktivitástól: igazi sikert akkor remélhetünk, ha a fiatalkori sporttevékenységet folytatjuk az idosebb életkorban. Az ésszeruen alkalmazott fizikai aktivitás minden életkorban javasolt.
6
Az értekezés témájával kapcsolatos publikációk 1. Sidó Z., Jákó P., Martos É., Haász P.: Elhízottak impedancia-kardiográfiás vizsgálata. Sportorvosi Szemle 35, 143-149, 1994. 2. Sidó Z., Jákó P., Martos É., Ékes E., Haász P.: Elhízottak echokardiográfiás vizsgálata. Orvosi Hetilap 136, 2667-2671, 1995. 3. Sidó Z., Martos É., Jákó P., Ékes E., Haász P.: Normotoniás és hypertoniás elhízottak echokardiográfiás vizsgálata. Sportorvosi Szemle 2, 105-113, 1995. 4. Sidó Z., Jákó P., Martos É., Haász P.: Obesitas és stroke. Sportorvosi Szemle 37, 203-213, 1996. 5. Sidó Z., Jákó P., Pucsok J., Martos É., Haász P.: Elhízott cukorbetegek kondicionálásával szerzett tapasztalatok. Sportorvosi Szemle 37, 31-40, 1996. 6. Resch M., Sidó Z.: Obesitas a psychoszomatikus tükör elõtt. LAM 7, 802-807, 1997. 7. Jákó P. (szerk).: Sportorvoslás alapjai. Sidó Z.: Sportkardiológiai fejezet. 267-287. Print City kiadó és nyomda, Sárbogárd. 1998. 8. Pavlik G., Olexó Zs., Osváth P., Sidó Z., Vajk Z.: Echokardiográfiás edzettségi jelek különbözo életkorokban. Sportorvosi Szemle 39, 73-90, 1998. 9. Sidó Z.: Kondicionáló program az elhízás terápiájában. Sportorvosi Szemle 39, 133138, 1998. 10. Pavlik G., Olexó Zs., Bánhegyi A., Sidó Z., Frenkl R.: Gender differences in the echocardiographic characteristics of the athletic heart. Acta Physiol. Hung. 86, 222226, 1999. 11. Pavlik G., Olexó Zs., Sidó Z., Frenkl R.: Doppler-echocardiographic examinations in the assessment of the athletic heart. Acta Physiol. Hung. 86, 17-22, 1999. 12. Resch M., Jákó P., Sidó Z., Haász P.: A psychoterápia és a fluoxetin hatékonysága obesitasban. Orvosi Hetilap, 140, 2221-2225, 1999 13. Sidó, Z., Jákó, P., Pavlik, G.: The effect of moderate weight loss on echocardiographic parameters in obese female patients. Acta Physiol. Hung. 87, 241251, 2000. 14. Pavlik G., Olexó Zs., Bánhegyi A., Sidó Z., Frenkl R.: Echokardiográfiás adatok és testméretek. Cardiol. Hung. 1, 9-16, 2001. 15. Pavlik G., Olexó Zs., Osváth P., Sidó Z., Frenkl R.: Echocardiographic characteristics of male athletes of different age. Br. J. Sports Med. 35, 95-99, 2001. 16. Sidó Zoltán: A fizikai tréning szerepe az elhízás kezelésében. Hyppocrates. III. évf. 5. sz. 279-282, 2001. 17. Sidó Z., Jákó P., Bánhegyi A., Pavlik G.: Balkamra hypertrophia és diasztolés funkció edzett és elhízott férfiaknál. Sportorv. Szemle 42, 9-20, 2001. 18. Sidó Z., Jákó P., Pavlik G.: A mérsékelt, tartós testsúlycsökkenés hatása az echokardiográfiás paraméterekre elhízottaknál sibutramin kezeléssel. Cardiol. Hung. 4, 303-312, 2001. 19. Sidó Z., Jákó P., Bánhegyi A., Pavlik G.: Labdarúgók és kosárlabdázók echokardiográfiás adatai. Sportorv. Szemle. 42, 73-83, 2001. 20. Németh H., Horváth P., Petridisz L., Bánhegyi A., Sidó Z., Pavlik G.: Szinkronúszók echokardiográfiás edzettségi jelei. Sportorvosi Szemle 44, 2-3, 2003. 21. Sidó Z., P.Jákó, G. Pavlik: Cardiac hypertrophy and diastolic function in well trained and in obese men. Int. J. of Obesity 27, 1347-1352, 2003. 22. Sidó Zoltán: Az életmód változtatás szerepe a szív-érrendszeri betegségek kezelésében és megelozésében. Sportorvosi Szemle 44, 2-3, 69-78 2003. 23. Sidó Zoltán: Korunk epidémiája az elhízás. LAM 13, (7): 541-547 2003.
7
Az értekezés tárgykörébol elhangzott idézheto eloadások 1. Veress J., Sidó Z., Jákó P. : Terheléses összehasonlító vizsgálatok értékelése túlsúlyos egyéneknél. Magyar Sportorvos Társaság Konferenciája 1988. Tata. Sportorvosi Szemle (Abstr.) 31 1-4, 41-42 1990 2. Jákó P., Sidó Z., Hertzka P., Szamosi K. : The effect on an alternate diet and physical activity onto the coronary risk factors in obese patients. In: Sports, Medicine, Health : Proceeding of the XXIVth World Congress of Sports Medicine, Amsterdam, 27 May - jun. 1. 1990. Excerpta Medica, 837-84l 1990 3. Sidó Z., Veress J., Jákó P. : Comparative examinations by physical exercise testing among patients with overweight. In: VI th Europ. Congr. of Sports Medicine, 17-21 June Budapest, Abstr. 139 1991 4. Pártay É., Pavlik G., Olexo Zs., Sidó Z., Petrekanits M., Vajk Z. : Relationship between the relative aerobic power and resting cardiac parameters in adult athletes and non-athletes. In. MÉT LVIII. Vándorgyulés 4-7 júl. Debrecen Abstr. 62 1993 5. Veress J., Jákó P., Pucsok J., Martos É., Ékes E., Sidó Z. : Kondicionáló program inaktív túlsúlyos betegek különbözo csoportjainál. Magyar Elhízásellenes Alapítvány III. Kongresszusa 1994 Sportorvosi Szemle 35 3, 193 1994 6. Sidó Z., Jákó P., Haász P. : Obesek echokardiográfiás vizsgálata Magyar Elhízásellenes Alapítvány III. Konferenciája Sportorvosi Szemle 35 3, 185 1994 7. Pucsok J., Martos É., Jákó P., Ékes E., Sidó Z., Veres J.: A vérlipidek és vizelet hormonmetabolitok vizsgálata elhízott egyéneken kondicionáló program hatására. Magyar Diabetes Társaság XII. Kongresszusa Gyor 1994. 8. Sidó Z., Martos É., Jákó P. Haász P.: Elhízott cukorbetegek kondicionálásával szerzett tapasztalataink. Magyar Diabetes Társaság XII. Kongresszusa Gyor 1994 9. Sidó Z., Jákó P., Martos É., Ékes E., Haász P. : Elhízottak echokardiográfiás vizsgálata. Magyar Sportorvos Kongresszus 1995. márc. 23-25 Budapest Sportorvosi Szemle 36 l, 83 1995 10. Ékes E., Sidó Z., Jákó P. : Weight reduction in wrestling. In: 8th FIMS European Sports Med. Congress, Granada, 23-27 Oct. Abstr. 331 1995 11. Sidó Z. Jákó P., Martos É., Ékes E., Haász P. : Echocardiorgaphy in obese patients. In: 8th FIMS European Sports Med. Congress, Granada, 23-27 Oct. Abstr. 1995 12. Martos É., Pucsok J., Kocsár I., Sidó Z.: Fibrinolízis és metabolikus szindróma. Magyar Atherosclerosis Társaság XI. Kongresszusa. Eloadáskivonatok, Sporon 1996 13. Martos É., Kocsár I., Sidó Z., Pucsok J., Jákó P.: Obesitas és fibrinolízis. Magyar Elhízásellenes Alapítvány VII. Konferenciája Eloadáskivonatok 14, Balatonlelle 1996 14. Sidó Z., Martos É., Jákó P., Pavlik G.: A diasztolés funkció echokardiográfiás vizsgálata élsportolóknál. Magyar Sportorvos Társaság Kongresszusa, Budapest Sportorvosi Szemle 38/4/ 260 (Abstr.) 1997 15. Pavlik G., Olexo Zs., Osváth P., Sidó Z.: Echokardiográfiás edzettségi jelek különbözo életkorban. Magyar Sportorvos Társaság Kongresszusa, Budapest Sportorvosi Szemle 38/4/ 248 (Abstr.) 1997 16. Szamosi K., Jákó P., Sidó Z.: Az obesitas foka és a kísérobetegségek incidenciájának összefüggése. Magyar Sportorvos Társaság Kongresszusa, Budapest Sportorvosi Szemle 38/4/ 265 (Abstr.) 1997
8
Z. Sidó, É. Martos, P. Jákó, G. Pavlik: Echocardiographic examination of the diastolic function in top athletes and obese persons. International 15th Puijo Symposium ”Physical Activity in the Prevention and Treatment of Obesity and Its Metabolic CoMorbidities” Kuopio Poster 1998 18. Pavlik G., Olexó Zs., Bánhegyi A., Sidó Z., Frenkl R.: Morfológiai funkcionális és regulációs echokardiográfiás edzettségi jelek különbözo életkorú noi sportolókban. MÉT. július 5-8 (abstarct) 1999 19. Z. Sidó, P. Jákó, G. Pavlik.: Echocardiographic examination of the diastolic function in obese persons and top athletes. 9th European Congress on Obesity 3-6 June 1999, Milano, Italy. International Journal Of Obesity Vol: 23. Suppl. 5 May Poster N: 450, S140 1999 20. Z. Sidó, P. Jákó, T. Sydó.: Effects of the conditioning program onto obese diabetic patients. 9th European Congress on Obesity 3-6 June 1999, Milano, Italy. International Journal of Obesity Vol: 23. Suppl. 5 May Poster N: 571, S172 1999 21. Jákó P., Sidó Z., Szamosi K.: Patterns and trends in physical activity of hungarian adults. 10th European Congress on Sports Medicine. September 22-24. 1999. Innsbruck, Austria. Österrechishes Journal für Sportmedizin. N. 3/Abstract s. 26. 1999 22. Sidó Z.: PNB labdarúgók echokardiográfiás vizsgálata. Magyar Sportorvos Kongresszus 2000. április 27-29. Budapest. Sportorvosi Szemle 41/1/ Abstract 69 2000 23. Harasztiné Sárosi I., Sidó Z.: Obesitasban szenvedok psychológiai vizsgálata I. Magyar Sportorvos Kongresszus 2000. április 27-29. Budapest. Sportorvosi Szemle 41/1/ (Abstract) 42 2000 24. G.Pavlik, Z. Sidó, A. Bánhegyi, J. Faludi, Zs. Olexo: Echocardiographic characteristics of the athletic heart in 9-20-year-old male subjects. 5th Central European Symposium in Echocardiography 19-21 oct. Szeged, Hungary Abstract 2000 25. Pavlik G., Bánhegyi A., Gyimesi Zs., Olexó Zs., Sidó Z., Frenkl R.: Az aerob kapacitás és az echokardiográfiás edzettségi jelek összefüggése gyorsasági és állóképességi versenyzokben. (E68) MÉT LXVI Vándorgyulés Szeged, június 6-8. (abstr.) 2001 26. Sidó Z., Jákó P., Pavlik G.: A mérsékelt, tartós testsúlycsökkentés hatása az echokardiográfiás paraméterekre elhízottaknál sibutramin kezeléssel. Balatonfüred, Kardiológiai Kongresszus. Cardiol. Hun. /2 (abstr.) 41 2001 27. Sidó Z., Jákó P., Pavlik G.: The effect of moderate weight loss on echocardiographic parameters in obese women treated with sibutramin. (E 290, 110. o) 11th European congress on obesity Vienna, Austria. 30 May –2 june 2001. Int.J. of Obesity vol. 25, suppl. 2, May (abstr 290.) 2001 28. Sidó Z., Jákó P., Bánhegyi A, Pavlik G.: Cardiac hypertrophy and diastolic function in well trained and in obese men. Euroecho 5, Nice, France, Dec.5-8. (Echocardiography, abstr. N 108. S 19) 2001 29. Sidó Zoltán, Bánhegyi Andrea, Jákó Péter, Pavlik Gábor.: Hypertonia és obesitas echokardiográfiás adatok. Budapest, Hypertonia Kongresszus, 2001. Dec. 5-8. (Hypertonia és nephrologia.; (5) S4: 135-218 (abstr.) 201, 2001 30. Z. Sidó, Á. Andó, P. Jákó, A. Bánhegyi , G. Pavlik: Left ventricular hypertrophy in trained and in obese men. XXVII FIMS World Congress of Sports Medicine, 5-9 June, Budapest, Hungary (abstr. s. 96.) 2002 31. Z. Sidó, Á. Ágota, A. Bánhegyi, G. Pavlik.: Differences in cardiac hypertrophy in trained men and in extremely obese men. ISP 2002 4th International congress of pathophysiology. June 29-july 5, 2002, Budapest, Hungary. (abstr. Acta Physiol Hun vol. 89, N 1-3, s. 263.) 2002 17.
9
32. Sidó Z.: A sibutramin kezelés kardiológiai vonatkozásai. Magyar Elhízástudományi Társaság jubileumi kongresszusa Budapest június (Abstr. Obes. Hun.) 2002 33. Sidó Z. Jákó P. Pavlik G.: Cardiac hypertrophy in hypertension and in obesity. 12th European Congress on Obesity May 29 – June 1, in Helsinki, Finland. 2003 34. Sidó Z. Jákó P. Pavlik G.: Influence of hypertension and obesity on heart in women. European Congress on Sports Medicine May 14-17, in Hasselt, Belgium. 2003 35. Pavlik G., Kneffel Zs., Kispéter Zs., Horváth P., Petrakanits M., Sidó Z.: Relationship between relative aerobic power and Echocardiographic characteristics. European Congress of Sports Medicine May 14-17, in Hasselt, Belgium. 2003 36. Sidó Z. Jákó P. Pavlik G.: Hypertonia és obesitás echokardiográfiás vizsgálata noknél. MET 4. Kongresszus. Budapest, 2003. 09. 12-13. (abstr. Obesitologia Hung. Suppl (3), 21, 32 2003 37. Sidó Z., Andó Á., Jákó P., Pavlik G.: Az elhízás és az enyhe hypertonia együttes hatása az echokardiográfiás paraméterekre. Budapest, 2003. 12. 04. A Magyar Hypertonia Társaság XI. kongresszusa. Hypertonia és Nephrologia; 7 (S4): 150 2003
10
