A FARSANGI NÉPSZOKÁSOK (forgatókönyv) 1. diák I. A farsang története A farsang január 06-tól, vízkereszttıl a Húsvétvasárnapot megelızı 40 napos böjt kezdetével, hamvazószerdával zárul. A farsang utolsó napját jelölı húshagyó elnevezés a böjt, a böjti étkezés kezdetét jelenti. A farsang éveként ismétlıdı, rövidebb-hosszabb ideig tartó idıszak, amelyet évszázadok óta az evés, ivás, lakodalmak, disznótorok, jelmezes felvonulások jellemeznek. A farsang a tavaszvárás ısi örömünnepe.
II. Farsang jeles napjai A farsang ideje vízkereszt napjától (január 6.) hamvazószerdáig tart. Ebben az idıszakban több jeles nap is felbukkan. Január 6. Vízkereszt - a karácsonyi tizenketted zárónapja Január 22. Vince napja - termésjósló nap: "Ha megcsordul Vince, teli lesz a pince". Február 2. Gyertyaszentelı Boldogasszony napja - egyházi ünnep, az emberek azonban idıjósló napnak is tartották: „Ha a medve szép idıt lát, Tovább folytatja az álmát, De ha hideg, csúf az idı, Akkor már a tavasz megjı.” Február 3. Balázs-nap: gyertyát és almát szenteltek, s ezeket a gyermekek torokfájásának gyógyítására használták. A balázsolás ma is élı hagyomány. Március 12. Gergely-nap: az iskola téli idıszakának befejezı napja, amikor a tanulók adományokat győjtöttek a tanítónak és az iskolának: A, a, a, ma vagyon Gergely napja, melyben szegény diákok járnak , mint a szegények E,e,e, hozzanak nekünk ide egy nagy teli csutorát vagy egy darab szalonnát! I, i, i, örülünk most ezen mi, hogy hiába nem járunk e becsületes házba. Ó, ó, ó, valamit adnak, mind jó,
Azért erszényt nyissanak, egy-két garast adjanak! N, n, n, erre mondjunk mi ament. 2. diák A farsang szó eredetérıl: - A vaschang bajor-osztrák jövevényszóból származik, ami eredetileg csak a böjt elıtti napokat jelölte. - Magyar elnevezésként csak a 15. században tőnt fel. 3. diák A farsangi szokásokról: - A farsang végére összpontosultak: farsangvasárnapra, farsanghétfıre és húshagyó keddre. - A szokások a középkorban honosodtak meg. 4. diák A farsangi napoknak is megvannak a magyar nyelvben jellegzetes táji megnevezései: - A farsangvasárnapot megelızı kövércsütörtök, zabálócsütörtök elnevezése onnan származik, hogy ilyenkor kezdték meg a farsangi ételek készítését. - A böjt kezdetének elnevezései:hamvazószerda, szárazszerda, böjtfogadószerda. - Az e nap után következı csütörtökön, az ún.csonkacsütörtökön el lehetett fogyasztani a maradékot. 5. diák A szlavóniai Korógyon mondogatták: „Inkább a has fakaggyon, mintsem az étel megmaraggyon.” 6. diák A farsang jellegzetes étele: - a farsangi fánk vagy pampuska - herıce vagy forgácsfánk - kocsonya - a rétes III. A bálok, táncmulatságok 7. diák A farsang utolsó három napján táncmulatságot rendeztek, amelynek leggyakrabban a kocsma volt a színtere. A legények sorra járták a lányos házakat, hívogatták a lányokat és a táncköltségre, a muzsikusok megfizetésére adományokat győjtöttek. A farsangi báloknak elsısorban a párválasztásban volt jelentıs szerepük. A lányok ilyenkor adták a legényeknek a bokrétát, amelyet ık farsangvasárnap a kalapjukra tőztek, s így mentek el a bálba. Ott azzal kellett elıször táncolnia, akitıl a bokrétát kapta. 8. diák „Fruskák, Zsuzskák, Dorottyák, Járjátok a bolondját: Dínomdánom, vigalom –
Nincs a táncra tilalom! Maskarások, bolondok, Rázzátok a kolompot. Takarodjon el a tél – Örvendezzen, aki él.”
(Sarkady Sándor: Farsang)
IV. Köszöntık 9.diák A farsangi köszöntık többnyire gyermek, egyes helyeken lányok, legények adománygyőjtı szokása, mely már a 17. században is ismert volt. A farsang utolsó napjaiban kosárral, tarisznyával jártak házról házra a köszöntık. Szerepjáték: 10. diák: „Szabad-e farsangot köszönteni?” Ezután énekszó következett: „Adjon az Úristen…” „Adjon az Úristen ennek a gazdának Száz kereszt búzát, száz kereszt rozsot, Száz kereszt árpát, Száz kereszt zabot, Haj, regı-rejtem Azt is megadhatja Az a nagy Úr Isten.”
V. Február 03. Balázs napja 11. diák Szent Balázst a torokbetegség gyógyítójának tartották. A legenda szerint megmentette egy özvegyasszony fiát, aki halszálkát nyelt. Az asszony hálából ételt és gyertyát vitt neki. Ennek emlékére szokás az ún. Balázs- áldás vagy balázsolás, amikor a katolikus pap a gyermek álla alá két gyertyát tesz keresztbe és imát mond. Almát is szentelnek ilyenkor abban a hitben, hogy ez a torokfájás ellen alkalmas gyógyszer. 12. diák „Szépen könyörgök, segíts rajtam, Szent Balázs! Gyermekkoromban két fehér gyertyát tettek keresztbe gyenge nyakamon s úgy néztem a gyertyák közül, mint két ág közt kinézı ijedt ızike. Tél közepén, Balázs-napon szemem pislogva csüggött az öreg papon, aki hozzád imádkozott fölém hajolva, ahogy ott térdeltem az oltár elıtt, kegyes szokás
szerint, s diákul dünnyögve, amit sem én, s ı se jól értett. De azért te meghallgattad és megóvtad gyermeki életem a fojtogató torokgyíktól s a veszedelmes mandulák lobjaitól, hogy fölnövén félszáz évet megérjek, háladatlanul, nem is gondolva tereád. Óh ne bánd csúf gondatlanságom, védj ma is, segíts, Sebasta püspöke!” (Babits Mihály: Balázsolás)
13. diák A balázsjárás: Az iskolás korú gyermekek házról házra járó, adománygyőjtı, iskolába toborzó, köszöntı szokása. Feltehetıen kezdetben a tanító a tanítványaival együtt járta sorra a falut. Késıbb már csak az iskolás korú fiatalok jártak, elmondták éneküket, ezután ajándékot kaptak, ami a tanítót illette.
Szerepjáték: 14. diák: „Dicsértessék a Jézus Krisztus! Be szabad-e jönni a balázsoknak? Én vagyok az elöljáró, elküldött vitéz, Hogy kegyelmük szobája csakhamar legyen kész. Az úri méltóságok, kik mindjárt bejönnek, Szállást készíteni engemet rendeltek. Orsókat, rokkákat félre nem dobálják, Mert annak is nagy kárát tapasztalják, Ha az népemet jó szívvel nem fogadják.” Kardjával megüti az ajtót. „Jöjjetek be, katonáim!” Együtt eléneklik a következı dalt: Emlékezzél, házigazda… „Emlékezzél házigazda, ma van Balázs napja, Dobd el búdat az ágy alá, mondjad: hejje, hujja! Lám minékünk van jó kedvünk, semmivel mi nem törıdünk, Tanítónk regulájától éppen ma nem félünk. Ezért tehát házigazda, eressz hát bemenni, Jancsit, Ferkót, Andrást, Miskát ábécét tanulni!
Szép mesterség a tanulás, és nagy haszon a szép írás. Ezért ereszd hát bemenni Jancsit, Ferkót, Tamást!”
15. diák A Nyitra környéki falvakban a farsang elıtti vasárnap neve talalaj vagy tananaj vasárnap. Iskoláskorú lányok mentek korán reggel, néha ebéd után csoportosan házról házra, s mindenütt ezt énekelték: „Talalaj, talalaj, Tök Lırinc! Láncba szökött a kakas, feldöntötte a vajat mivel sütjük a rétest? Kutyi vízzel Hát a bélest? Pataki vízzel Agyigó, agyigó, fassang, fassang!”
VI. Maszkos alakoskodások, dramatikus játékok 16. diák A farsangi játékok másik jellegzetes csoportját alkotják a maszkos alakoskodások,a dramatikus játékok. A farsangi álarcos játékokról már a 15. században Temesvári Pelbárt ferences szerzetes tudósít. Mátyás király Itáliából hozatott álarcokat, ekkora tehetı az elterjedésük is.
17. diák „Tetszik a maszkom? Csupaszín festék. Belátsz-e mögé, Hol vagyok én? Míg a manézsban Adom a hetykét, Ne akkor tedd A szíved elém. Tekintetembıl Néz rád a lényeg, Kékjében semmi produkció. Vedd végre észre, Úgy kérlel téged: Ne két bukfencért Légy hozzám jó!” (N. Horváth Péter: Látsz-e?”) VII. Farsangtemetés
18. diák A farsangtemetésnek különbözı változatai alakultak ki, a farsangot jelképezhette szalmabáb, rongybáb. Ezt a rongybábut a Tiszához vitték, és ott meggyújtották. A falu utcáin végigvonulva több tréfás jelenetet rögtönöztek. Elmulott a rövid farsang, de mi azt nem bánjuk, sirassák a lányok itthon maradások , kiknek a nagy méreg miatt ráncos az orcájok. / Baranya megye /
19. diák
Elmúlt farsang el, el, el Kinek használt, kinek nem. Nekem használt, neked nem Én táncoltam, te meg nem.
20. diák „Serceg a zsír, sül a fánk. Fényessárga serpenyıbıl Ragyog ránk. Illatozik, nı, dagad, az orrunkat csiklandozó jó falat. Már a tálon a sok fánk, fehér cukorfelhı alól nevet ránk. Ránk nevet és integet. Itt a farsang, vidám farsang, gyerekek!”
VIII. Farsangi receptek: Farsangi apró fánk Elkészítési idı: kb. 60 perc Hozzávalók 4 személyre: 5 dkg vaj, 15 dkg liszt, 5 dkg cukor, 4 tojás, 1 citrom reszelt héja, só, porcukor, olaj. Elkészítése: A vajat egy csipet sóval és a lereszelt citromhéjjal egy edénybe tesszük, felöntjük 7,5dl vízzel, és összeforraljuk. A tőzrıl levéve hozzáadjuk a lisztet, simára
dolgozzuk, majd visszatesszük a tőzre és folytonos keverés mellett addig fızzük, amíg el nem válik a tészta az edény falától. Ekkor levesszük a tőzrıl és hozzáadjuk a cukrot. Egy serpenyıben felhevítjük az olajat, és kiskanállal beleszaggatjuk a tésztát. Aranypirosra sütjük mindkét oldalát, majd szőrıkanállal kivesszük, szalvétával kibélelt tálba, tálcára tesszük, hogy a felesleges olajat felszívja. Még melegen meghintjük porcukorral, és azonnal kínáljuk. Farsangi szalagos fánk Elkészítési idı: kb. 180 perc Hozzávalók 6 személyre: 50 dkg liszt, 5 dkg vaj, 5 dkg porcukor, 2 tojássárgája, 0,5 l tej, 3 dkg élesztı, 3 cl rum, egy csipetnyi só. Elkészítése: Az élesztıt belemorzsoljuk 3dl langyos tejbe, hozzáadunk 1 kanál porcukrot és 3 kanál lisztet. Jól elkeverjük, és meleg helyen, letakarva felfuttatjuk. A maradék porcukrot a tojássárgájával elkeverjük, és a felfuttatott élesztıs tejhez adjuk. Hozzákeverjük a langyos vajat, a lisztet, és annyi sós tejet, hogy lágy tésztát kapjunk. Húsz percig dagasztjuk, majd a tetejét liszttel megszórjuk, és meleg helyen, letakarva megkelesztjük. A tésztának másfél kétszeresére kell dagadnia. A megkelt tésztát lisztezett gyúródeszkára borítjuk, és kezünkkel ujjnyi vastagságúra szétnyomkodjuk. Fánkszaggatóval, vagy egy vizes pohárral kiszúrjuk a tésztát, és kifelé körkörösen megnyújtjuk, hogy a fánkok közepe kissé elvékonyodjon. Majd letakarjuk, és még fél órát pihentetjük. A pihenı idı elteltével közepesen forró, bıséges olajban sütjük ki, mégpedig úgy, hogy elıször a fánkokat tetejükkel lefelé fordítva helyezzük az olajba, és lefedjük az edény tetejét. Amikor a fánkokat átfordítjuk, már fedı nélkül fejezzük be a sütést. Ha jól dolgoztunk, fánkjaink oldalán ujjnyi széles világos sáv keletkezik.
Túrófánk Elkészítési idı: kb. 40 perc Hozzávalók: 25 dkg finomliszt, 25 dkg félzsíros tehéntúró, 2 tojássárgája, 2 dkg vaj, fél csomag sütıpor, 12 dkg porcukor, 1 csomag vaníliás cukor, 1 mokkáskanál reszelt citrom-, vagy narancshéj, egy csipetnyi só. Elkészítése: A lisztet összegyúrjuk a tehéntúróval, hozzáadjuk a vajat, a tojássárgájákat, a sütıport, a sót, a cukrot és a reszelt citromhéjat, vagy narancshéjat. Az egészet összedolgozzuk, majd lisztezett deszkán ujjnyi vastagra kinyújtjuk, és közepes nagyságú pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk. Az így kapott kis fánkokat forró olajban kb. 4-5 perc alatt megsütjük. Elıször szalvétára szedjük ki, hogy a felesleges olaj felszívódjon. Ezután porcukorral meghintve, baracklekvárral kínáljuk.
