Minden napunk az iskolában újabb és újabb üzenet a jövőnek, melyet mi vagyunk hivatva kézbesíteni, ugyanakkor minden napunk lehetőség is arra, hogy megtudjuk, kik voltak és mire törekedtek elődeink, mi magunk pedig felfedezhessük, kik vagyunk, és miért vagyunk ezen a világon.
A DUNAKESZI RADNÓTI MIKLÓS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
„Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra” Weöres Sándor
2013
TARTALOMJEGYZÉK A. NEVELÉSI PROGRAM............................................................................................................................7 1. BEVEZETŐ ............................................................................................................................................9 1.1 A lakókörnyezet bemutatása ......................................................................................................10 1.2 Iskolánk rövid története .............................................................................................................10 1.3 Gondolatok iskolánkról, tanítványainkról és eredményeinkről ................................................... 12 2. ISKOLÁNK TANTESTÜLETÉNEK PEDAGÓGIAI HITVALLÁSA ......................................................................17 3. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI .................... 20 3.1 Kiemelt célok és feladatok .........................................................................................................20 3.2 Részletesebb nevelési és oktatási célok és feladatok...................................................................21 3.3 Elérendő célkitűzések ................................................................................................................23 4. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ................................................26 4.1 A tanulók erkölcsi nevelése........................................................................................................26 4.2 A tanulók értelmi nevelése .........................................................................................................26 4.3 A tanulók esztétikai nevelése .....................................................................................................26 4.4 A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése ..................................................27 4.5 A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése................................................................................... 27 4.6 A tanulók akarati nevelése.........................................................................................................27 4.7 A tanulók hazafias nevelése .......................................................................................................27 4.8 A tanulók állampolgári nevelése................................................................................................ 28 4.9 A tanulók munkára nevelése ......................................................................................................28 4.10 A tanulók testi nevelése .............................................................................................................28 4.11 Az iskola tehetséggondozó tevékenysége, és ezek módszerei....................................................... 28 4.12 Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanítványaink nevelése ...................................30 4.13 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program..........................................31 4.14 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység...................................................................32 5. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ..................................................... 34 5.1 A különféle iskolai közösségek megszervezése, nevelői irányítása ..............................................34 5.2 A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. ...............34 5.3 Az önkormányzás képességének kialakítása. ..............................................................................35 5.4 A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése................................................................ 35 5.5 A tanulói közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. .......................................35 5.6 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai........................................................... 35 6. KÖRNYEZETI NEVELÉSI ÉS EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM ......................................................................37 6.1 Bevezető ....................................................................................................................................37 6.2 Környezeti nevelési program .....................................................................................................37 6.2.1 6.2.2 6.2.3
6.3
A környezeti nevelés színterei ....................................................................................................40 6.3.1 6.3.2 6.3.3 6.3.4
6.4 6.5 6.6
Tantárgyi rendszer ........................................................................................................................ 50 Mindennapos testnevelés .............................................................................................................. 50 Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv...................................... 50
Egészségfejlesztés tanórán kívül az iskolában ............................................................................51 6.9.1
6.10
Általános célok ............................................................................................................................. 47 Helyi célkitűzések......................................................................................................................... 48
Felelősök köre ........................................................................................................................... 49 Egészségfejlesztés a tanórákon ..................................................................................................50 6.8.1 6.8.2 6.8.3
6.9
Tanóra, tantárgy keretében............................................................................................................ 40 Javaslatok a tantárgyak vonatkozásában ........................................................................................ 42 Környezeti nevelés a tanórán kívül az iskolában............................................................................ 42 Iskolán kívüli tevékenységek......................................................................................................... 43
A környezeti nevelés értékelése..................................................................................................44 Mellékletek ................................................................................................................................ 45 Egészségnevelési program .........................................................................................................47 6.6.1 6.6.2
6.7 6.8
Alapelveink .................................................................................................................................. 37 A környezeti nevelés általános (hosszú távú) céljai........................................................................ 38 Hagyományaink ............................................................................................................................ 39
Egyéb lehetőségek ........................................................................................................................ 51
Egészségfejlesztés az iskolán kívül ............................................................................................. 51
3
7.
A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK ............................................................................... 53 7.1 Hagyományőrző tevékenységek.................................................................................................. 54 7.2 Diákönkormányzat..................................................................................................................... 55 7.3 Tanulószoba .............................................................................................................................. 55 7.4 Diákétkeztetés ........................................................................................................................... 55 7.5 Tehetséggondozó foglalkozások ................................................................................................. 55 7.6 Sportköri foglalkozások ............................................................................................................. 56 7.7 Szakkörök és verseny-előkészítők............................................................................................... 56 7.8 Versenyek, vetélkedők................................................................................................................ 57 7.9 Tanulmányi kirándulások .......................................................................................................... 57 7.10 Erdei iskola............................................................................................................................... 57 7.11 A nem ingyenes szolgáltatások körében vállalt szabadidős programok ...................................... 58 7.12 Az iskolai könyvtár .................................................................................................................... 58 7.13 Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata ................................ 58 7.14 Hit- és vallásoktatás, erkölcstan ................................................................................................ 59 7.15 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok............................................................ 59 8. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI .......................................... 61 8.1 Tájékoztatási formák ................................................................................................................. 61 8.2 Együttműködési formák ............................................................................................................. 62 8.2.1 8.2.2 8.2.3 8.2.4 8.2.5 8.2.6
9.
Családlátogatás............................................................................................................................. 62 Szülői értekezlet ........................................................................................................................... 62 Fogadó óra ................................................................................................................................... 63 Nyílt tanítási napok ...................................................................................................................... 63 Írásbeli tájékoztató, kérelem, felvetés ........................................................................................... 63 Közös programok szervezése ........................................................................................................ 64
A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK.............................................................................................................. 65 9.1 Magyar nyelv és irodalom ......................................................................................................... 65 9.2 Történelem ................................................................................................................................ 73 9.3 Angol nyelv ............................................................................................................................... 78 9.4 Német nyelv............................................................................................................................... 79 9.5 Francia nyelv ............................................................................................................................ 80 9.6 Matematika ............................................................................................................................... 81 9.7 Informatika................................................................................................................................ 84 9.8 Fizika ........................................................................................................................................ 85 9.9 Biológia .................................................................................................................................... 89 9.10 Kémia........................................................................................................................................ 93 9.11 Földrajz..................................................................................................................................... 96 9.12 Ének-zene................................................................................................................................ 100 9.13 Rajz és vizuális kultúra............................................................................................................ 101 9.14 Testnevelés.............................................................................................................................. 102
B. HELYI TANTERV................................................................................................................................ 105 10. AZ ISKOLAI KÉPZÉS ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI........................................................................................ 107 10.1 Az iskolai képzés általános jellemzői, szakaszai és formái........................................................ 107 10.2 Iskolánk képzési rendszerének szerkezeti felépítése.................................................................. 109 10.3 Az iskola egyes képzési szakaszainak rövid leírása .................................................................. 116 10.4 Az egyes tantárgyak tantervei .................................................................................................. 120 10.5 A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei........................................................... 121 10.6 A magasabb évfolyamra lépés feltételei, az iskolai vizsgák rendszere, és a helyi vizsgák lebonyolításának szabályai ...................................................................................................... 122 10.7 Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei ..................................................................... 125 10.7.1 A nyolcosztályos (kilencosztályos) gimnázium felvételi vizsgáiról ............................................... 126
10.8
A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése, az írásbeli és szóbeli beszámoltatások szerepe és súlya .......................................... 127 10.8.1 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli házi feladatok meghatározásának elvei és korlátai....................................................................................................................................... 131
4
10.8.2 A tanulók fizikai állapotának és edzettségének méréséhez szükséges módszerek ......................... 131 10.8.3 A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése ................................................................ 133 10.8.4 A tanulók jutalmazásának és elmarasztalásának formái ............................................................... 134
C. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK.......................... 137 11. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK .................................................... 139 11.1 A pedagógiai program érvényességi ideje................................................................................ 139 11.2 A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata .................................................................... 139 11.3 A pedagógiai program módosítása........................................................................................... 140 11.4 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala ...................................................................... 140 D. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA............................................... 141 E. FELHASZNÁLT IRODALOM............................................................................................................. 145
5
A.
NEVELÉSI PROGRAM
7
1.
BEVEZETŐ
Modern, XXI. századba lépett világunk minden korábbinál gyorsabb ütemű fejlődésével mélyreható változásokat indított el emberi társadalmunk legkülönbözőbb területein. A gazdaság és tudomány dinamikus kölcsönhatásában rendkívüli mértékben felértékelődött a tudás szerepe és a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás képessége. Miközben az emberi szellem chipekbe zárt információs forradalma soha nem látott mértékben alakítja át a gazdaságot, globalizálja társadalmunkat, az evolúciós léptékű fejlődéshez szokott, biológiai korlátai közé zárt ember lelki folyamataiban egyre nehezebben alkalmazkodik e változásokhoz. A szellem és a lélek összhangjának föl-fölbomló jeleire Konrád Lorenz figyelmeztetett legmegrázóbban még az elmúlt század 70-es éveinek elején. A civilizált emberiség bűnei között többnyire olyanokat sorolt fel, amelyek az emberi kapcsolatok beszűküléséhez vagy a korábban említett, szellemi és lelki összhang felbomlásához vezethetnek. Milyen találóak ezen állapotok leírására Pilinszky János sorai: „Hol járunk az éden fáitól! Világunk büszke madarának csőrében porladunk.” Csodálkozhatunk-e azon, hogy napjainkra a gazdaság és a társadalom gyors átalakulása változásra késztette iskoláinkat is. Azokat az intézményeket, ahol – az egykori olasz bíboros szerint –: „…a műveltség módszeres és kritikus elsajátítása által kiformálódik a teljes ember.” Valljuk, hogy az iskola még modernségében is szükségképpen konzervatív intézmény, hiszen a múlt megismertetésével a jelenben gyökerezteti a jövőt. A pedagógia tudománya pedig minden újszerű próbálkozása mellett is ellenáll azoknak a változásoknak, amelyek gyökeresen próbálják átalakítani működési környezetét. Az ellenállást pedig semmiképpen sem szabad maradiságnak vagy kényelmi szempontok okaiként értelmezni, sokkal inkább a lényegéből és napi gyakorlatából következő nevelési folyamatok tehetetlenségének kell tulajdonítani, amelyek egyfajta állandóságot igényelnének. Számos egyedi és csoportos pedagógiai kísérlet jelezte már korábban, hogy iskoláink a legkülönbözőbb módon próbáltak reagálni az őket ért hatásokra. A mi iskolánk a nyolcosztályos képzés bevezetésével hajtott végre jelentősebb reformot, ugyanakkor számos apróbb változtatás jelezte, – mint pl. a nyelvi és informatikai képzésünk újjászervezése, hogy képesek vagyunk a társadalom újszerű kihívásainak és elvárásainak megfelelni. Az újjá alakítandó pedagógiai program és az 50 éves iskolai évforduló alkalmat teremt arra, hogy megkérdezzük ismét önmagunktól, kik vagyunk, milyenek iskolai közösségeink, mennyire korszerűek nevelési és oktatási elképzeléseink, mit jelent iskolánk nekünk és szűkebb környezetünknek. Mennyit ér ma a több száz középiskola között a dunakeszi Radnóti Miklós Gimnázium? Ha régi, nagyhírű, patinás iskola lennénk, ezekre a kérdésekre adott válaszaink is lehetnének nagyvonalúak. Lehetnének leegyszerűsítettek, mégis többnek tűnnének, hiszen az évszázadok alatt az iskola által nevelt nagyságok: híres államférfiak, művészek, tudósok által teremtett hírnév, az általuk megírt történetek, visszaemlékezések iskolát megörökítő szellemisége pótolhatná mindennapi gyöngeségeinket. Mi azonban csak annyit érünk, amennyit e rövid idő alatt értékként teremtettünk, s amennyit ezekből diákjainknak át tudtunk adni. Feltett kérdéseinkre a választ mindenkinek önmagának kell megadnia. Egykori és jelenlegi diákjaink és szüleik, a velünk kapcsolatban lévő általános iskolában tanító kollégáink, a mi tanáraink ezt bizonyára meg is teszik, s ezek alapján kaphatunk igazán hű képet iskolánkról. 9
Nem hihetjük, hogy az így kialakuló kép minden vonatkozásban kedvező lesz. A legfontosabb azonban mégis az, hogy mindenkori diákként és tanárként elmondhatjuk-e: megtettünk mindent azért, hogy az iskolánkról alkotott kép jobb legyen, és diákjaink nálunk eltöltött iskolai évei fiatalságuk boldog és szép, s nem csak megszépült emlékei lettek. Mielőtt rátérnénk pedagógiai alapelveink ismertetésére szeretnénk röviden bemutatni az iskola vonzáskörzetében lévő településeket. 1.1
A LAKÓKÖRNYEZET BEMUTATÁSA
Amikor iskolánk jövőjét terveztük, alapvető fontosságúnak tekintettük annak a lakóhelyi környezetnek az oktatási és nevelési igényeit, melyet iskolánk működésével szolgálni kíván. Dunakeszi, Fót és Göd helyzetét tekintve a főváros agglomerációs övezetében fekvő települések, melyek lakossági összetétele és száma is gyorsan változik. A Dunakeszin élő emberek egy része helyben vállalkozó, alkalmazott vagy a felaprózódott korábbi nagyüzemek valamelyikében dolgozik. Ma már egyre jelentősebb az a réteg is, amelyik a fővárosban vállal munkát, s így érthetően igényeit és elvárásait az ottani szinthez próbálja igazítani. Elmondható, hogy fiatal városunk fejlődése szempontjából a szó legszorosabb értelmében mindinkább polgárosodó jelleget ölt. A földrajzi adottságok – kevés megművelhető és beépíthető földterület – és a társadalmi folyamatok mind nyilvánvalóbbá teszik, hogy az itt lakók megélhetését a szolgáltató ipar, a kereskedelem, az igényesebb hivatalnoki és szellemi foglalkozások fogják biztosítani. Az a vállalkozói, alkalmazotti és hivatalnoki réteg, mely lehetőségeit tekintve a társadalom középosztályához sorolható, különös érzékenységgel keresi azokat a kitörési pontokat, melyekkel társadalmi helyzetét javíthatja, de legalábbis megőrizheti. Amennyiben hiszünk hazánk, s ezen belül Dunakeszi és vonzáskörzetének polgári fejlődésében, úgy el kell fogadnunk ennek egyik fontos szociológiai következményét is, miszerint a polgárság mindig nagy hangsúlyt fektetett gyermekei iskoláztatására, mert elsősorban ezzel tudta biztosítani társadalmi pozícióit. Fontos tényezőként kell figyelembe venni, hogy az országosan tapasztalható demográfiai hullámvölgy ellenére Dunakeszi lakossága 40 000 fölé emelkedett, s ezzel változatlanul megmarad iskolánk iránti fokozott érdeklődés, sőt a lakosság létszámának jelentős változása miatt, kapacitásbővítésre is szükség lehet. Fót és Göd a két legjelentősebb település, ahonnan nagyobb arányban jelentkeznek még iskolánkba tanulók. A két településről járó diákok száma a gimnázium tanulólétszámának kb. ötöd részét teszik ki. A szülők nagyobb része a fővárosban dolgozik, de jelentős azoknak a száma is, akik helyben vagy éppen Dunakeszin találtak munkát. Göd (nemrégiben kapott városi rangot) esetében az üdülőhelyi jelleget kell kiemelni, sok fővárosi lakos nyaralója található itt, míg az ugyancsak nem régen várossá nőtt Fóton jelentős a magánvállalkozások nagy száma és a kereskedelmi tevékenység aránya. Az utóbbi egy-két évben egyre jelentősebbé vált a Dunakanyar egyéb településeiről hozzánk járó tanulók aránya. Tapasztalataink szerint az iskolánkkal kapcsolatba került szülők megszerették a gimnáziumot, s ma már nem csak a földrajzi közelség miatt járatják intézményünkbe gyermekeiket. 1.2
ISKOLÁNK RÖVID TÖRTÉNETE
A Dunakeszi Gimnázium 1963-ban a 2. Számú Általános Iskolával közös igazgatás alatt kezdhette meg működését. Az akkor még nagyközség 3 általános iskolája biztosította a tanulói utánpótlást az évfolyamonként egy osztállyal működő intézmény számára. Az intenzív iparosí-
10
tás és az átlagosnál könnyebb lakáshoz jutási lehetőségek felgyorsult betelepülési hullámot idéztek elő, mellyel együtt járt az iskoláskorúak számának robbanásszerű növekedése. Ezért került a gimnázium is a jobb elhelyezési lehetőséget biztosító 3. Számú Általános Iskolába és 1979-ig 3. Számú Általános Iskola és Gimnázium néven működött. Az 1977-ben várossá váló Dunakeszi vonzó letelepedési lehetőséget kínált a fővároshoz való közelségével és erőteljes lakótelepi építkezéseivel, így nem csoda, hogy az iskolai hálózat újabb fejlesztésre szorult. Folyamatos változások eredményeként iskolánk 1980-ban önállóvá vált, majd 1983-ban új épületbe költözött az akkor alakuló 5. Számú Általános iskolával. Az 1980 és 1990 közötti időszak volt az, amikor iskolánk elnyerte igazi gimnáziumi arculatát. Ezt jelezte többek között az 1985-ös névadó ünnepség, ahol már a megye egyik legeredményesebb középiskolájaként vehettük fel Radnóti Miklós nevét. A korábban nagy vetélytársnak számító fővárosi és váci középiskolák elszívó hatása egyre kevésbé érvényesült, részben a fakultációs program sokszínűségének, részben a tantestületi munka szülők körében való elismertségének köszönhetően. A város rendkívül komoly anyagi áldozatok árán, több éves építési kölcsön felvételével biztosította, hogy a gimnázium az 1990/91-es tanévet új, modern és a gimnáziumi oktatás követelményeinek szinte mindenben megfelelő körülmények között kezdhesse el. Ekkorra értek meg a feltételei annak, hogy iskolánk intenzívebb mennyiségi és minőségi fejlődése megvalósulhasson. Az 1992/93-as tanévtől helyi tantervvel indított nyolcosztályos gimnáziumi programunk elismertté vált a szülők és a tanulók körében. Az iskola statisztikai adatai azt mutatják, hogy a kisgimnazisták megjelenése nem eredményezte a hagyományos korosztály kiszorulását a gimnáziumból, csupán a minőségi oktatás számára teremtett kedvezőbb lehetőséget. Külön ki kell emelnünk, hogy – ellentétben sok más településsel – nálunk nem keletkeztek ellentétek az általános iskolák és a gimnázium között a nyolcosztályos képzés indítása miatt, mert sikerült elfogadtatnunk, hogy az évfolyamonként indított egy osztály a vonzáskörzet kb. 400 azonos korú tanulója számára a korábbiaknál jobb feltételeket biztosít. Természetesnek tartjuk azt is, hogy eredményeink e térség valamennyi iskolájának közös munkájaként értékelendők. Néhány érdekesebb statisztika adat az utóbbi két évtizedből:
92/93
93/94
94/95
95/96
96/97
97/98
98/99
99/00
Tanulói létszám Az iskola tanulmányi átlaga 4,7-nél jobb átlagú tanulók
91/92
Adatok
90/91
TANÉV
360 3,58 17
401 3,70 29
438 3,83 44
442 3,98 57
483 4,10 73
514 4,22 114
515 4,24 129
545 4,31 156
536 4,39 189
537 4,46 212
568
554
564
4,51
4,48
4,49
4,48
4,49
4,40
4,41
4,42
4,45
4,44
4,36
4,35
-
200
208
217
217
213
206
209
225
248
239
221
236
-
597
625
665
669
11
12/13
561
11/12
06/07
555
10/11
05/06
553
09/10
04/05
542
08/09
03/04
533
07/08
02/03
Tanulói létszám Az iskola tanulmányi átlaga 4,7-nél jobb átlagú tanulók
01/02
Adatok
00/01
TANÉV
662
Mint az táblázatunkból látható, az 1991/92-es tanévtől közel 250 fővel növekedett iskolánk létszáma. Tehát a nyolcosztályos képzésbe bevont 130 kisgimnazista úgy növelte az iskola létszámát, hogy eközben a hagyományos csoportjainkba járó diákok száma is növekedett. Iskolánk iránti fokozott érdeklődést jelzi az a tény is, hogy miközben a beiskolázásra jelentkező évfolyamokon jelentős demográfiai csökkenés tapasztalható, a hagyományos évfolyamainkon közel háromszorosra növekedett, a kisgimnazistáknál pedig változatlanul közel négyszeres maradt a felvételire jelentkezők aránya. Bízunk abban, hogy az új köznevelési törvény alacsonyabb maximális osztálylétszámai csökkentik majd az egyes osztályok jelenleg zsúfolt 36-os létszámát. A kollégáinkra eső terhek növekedését jelzi az is, hogy a fent említett időszakban az egy pedagógusra jutó átlagos tanulólétszám 8,76-ról 14,22-ra emelkedett, miközben jelentős minőségi fejlődésen ment keresztül az iskola. Iskolai életünk megújításában fontos szerepet szántunk öntevékenységi köreink elindításának. 1993-tól szervezetten működött néptánc csoportunk, négy korcsoporttal, melynek működtetését a Farkas Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola vette át az utóbbi néhány évben, de az együttes legfontosabb bázisát ma is a gimnáziumi tanulók jelentik. Ugyanettől az időponttól indult színjátszó körünk tevékenysége is, akik néhány évben angol nyelvű csoporttal is dolgoztak. E művészeti csoportunk tanévente a tanulói létszám közel ötödét is megmozgatta, miközben lehetőséget teremtett volt diákjainkkal való kapcsolattartásra is. Hagyományaink megteremtésében és tradícióink megszilárdításában fontos része volt az 1998-ban alapított Radnótidíjnak, tanítványaink közéleti nevelésében pedig a Rotary club által 2004-ben alapított Rotarydíjnak. Ebben a kitüntető címben részesülhetnek azok a tanulóink és dolgozóink, akik kiemelkedő és példamutató munkájukkal hozzájárulnak értékeink megőrzéséhez, iskolánk hírnevének öregbítéséhez. Az iskola 40. évfordulójának évében fogtunk hozzá pedagógiai programunk megújításához, mely az intenzív nyelvi és informatikai képzés beindításával új távlatokat nyitott az iskolánkban tanulmányaikat folytatóknak. Az iskolai tanév jobb tervezhetősége érdekében 2005-től minden tanév elején tanítványainknak Diáknaptárt adunk át. Az új köznevelési törvény elfogadásával újra kell terveznünk iskolánk működését. Bízunk abban, hogy meg tudjuk őrizni azokat a szerkezeti elemeket, amelyek iskolánkat sikeressé, tanítványaink tudását pedig versenyképessé tették, melyet az utóbbi évek 90%-os továbbtanulási adatai jeleznek. 1.3
GONDOLATOK ISKOLÁNKRÓL, TANÍTVÁNYAINKRÓL ÉS EREDMÉNYEINKRŐL
Volt időszak, amikor a legalapvetőbb feltételek megteremtése igényelt sok energiát, később a színvonal emelésével és vonzó programok megalkotásával kellett bizonyítanunk életképességünket, a váci és budapesti iskolákkal való versenyképességünket. Diákjainktól szerzett tapasztalatok azt mutatták, hogy iskolánkhoz való viszonyukat a kiemelkedő tanáregyéniségeken túl jelentősen befolyásolták azok a tanórán kívüli foglalkozások, melyek programjaira ma is szívesen emlékeznek. Tanulmányi téren a legkiemelkedőbb teljesítményt földrajz tantárgyból értük el, melyet az e tantárgyból az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek rangsorában elfoglalt 3. helyezésünk bizonyít. De örömmel tapasztaltuk, hogy diákjaink az utóbbi években informatikából, idegen nyelvekből, matematikából, különböző természettudományos tantárgyak versenyeinek országos döntőibe kerültek, mint ahogy sporteredményeink is javuló tendenciát jeleztek. Örömmel tapasztaltuk azt is, hogy diákjaink a legszínvonalasabb hazai egyetemek frekventált szakjaira is bejutnak, s ilyen irányú érvényesülésüknek csupán egyéni képességeik és szorgalmuk szabhat gátat.
12
Az írásbeli érettségi vizsgákon és az országos kompetenciaméréseken elért eredmények alapján az elmúlt két év kimutatásai szerint a 100 legjobb magyar középiskola rangsorában iskolánk előbb a 49., majd utóbb a 36. helyet érte el. Az elmúlt három év érettségi eredményeinek bemutatásával szeretnénk érzékeltetni iskolánkban folyó tanulmányi munka színvonalát. Részletes érettségi eredmények 2009/2010: Tantárgy Magyar Matematika Történelem Angol Német Francia Fizika Kémia Biológia Rajz Ének Földrajz Informatika Testnevelés Média Tanulói átlagok átlaga Tantárgyi átlagok átlaga
13.b (30fő) 4,57*79% 4,10*67% 4,40*76% 4,73*85% 5,00*84% 4,50*81% 4,60*81% 4,33*67% 5,00*90% 4,50*78% 5,00*96% 4,71*80% 4,49*78%
13.d ( 36fő) 4,56*79% 4,44*78% 4,89*87% 5,00*92% 5,00*93% 4,67*84% 5,00*96% 3,67*53% 5,00*86% 4,67*80% 5,00*96% 4,78*81% 4,74*84%
Iskolai 4,56*79% 4,29*73% 4,67*82% 4,87*88% 5,00*92% 4,50*81% 4,63*82% 5,00*96% 4,00*60% 5,00*87% 4,57*79% 5,00*96% 4,75*81% 4,62*81%
4,62*81%
4,74*84%
4,70*83%
Országos összehasonlítás: Tantárgy Magyar Matematika Történelem Angol Német
Iskolai középszint 4,56*79% 4,17*72% 4,65*82% 4,86*88% 5,00*93%
Iskolai emelt szint 4,83*76% 5,00*81% 5,00*97% 5,00*89%
Országos középszint 3,51*57% 2,91*46% 3,68*62% 3,67*62% 3,53*59%
Országos emelt szint 4,32*62% 4,65*72% 4,65*70% 4,57*68% 4,64*72%
Iskolai átlag 4,56*79% 4,29*73% 4,67*82% 4,87*88% 5,00*92%
13
Részletes érettségi eredmények 2010/11: Tantárgy Magyar Matematika Történelem Angol Német Francia Fizika Kémia Biológia Rajz Ének Földrajz Informatika Testnevelés Etika Média Tanulói átlagok átlaga Tantárgyi átlagok átlaga
13. a (31fő) 4,68*81% 4,55*81% 4,74*83% 4,78*88% 4,91*86% 4,60*71% 5,00*92% 4,75*90% 4,00*79% – 5,00*92% 4,60*81% 5,00*99% – 4,50*83% 4,70*83%
13. b (36fő) 4,61*78% 3,89*64% 4,89*85% 4,75*83% 4,33*79% 4,50*80% 4,25*74% 4,00*75% 4,00*63% 5,00*84% – 4,71*83% 4,33*75% 5,00*93% – 5,00*89% 4,54*78%
13. c (33fő) 4,58*81% 4,64*79% 4,61*80% 4,96*90% 4,65*83% 5,00*80% 4,60*79% 3,50*57% 4,75*70% – 4,00*65% 5,00*84% 4,43*77% – 5,00*98% 5,00*94% 4,65*81%
Iskolai 4,62*80% 4,34*74% 4,75*82% 4,81*86% 4,70*83% 4,60*76% 4,55*80% 3,67*63% 4,55*76% 4,50*81% 4,00*65% 4,87*87% 4,44*77% 5,00*96% 5,00*98% 4,80*88% 4,63*81%
4,72*86%
4,55*79%
4,62*80%
4,60*81%
Országos összehasonlítás: Tantárgy Magyar Matematika Történelem Angol Német
Iskolai középszint 4,62*80% 4,21*73% 4,74*84% 4,81*88% 4,63*82%
Iskolai emelt szint 4,86*78% 4,80*75% 4,85*77% 5,00*90%
Országos középszint 3,66*61% 3,09*50% 3,82*65% 3,77*63% 3,33*54%
Országos emelt szint 4,36*63% 4,64*74% 4,72*72% 4,59*69% 4,47*67%
Iskolai átlag 4,62*80% 4,34*74% 4,75*82% 4,81*86% 4,70*83%
Részletes érettségi eredmények: 2011/2012 Tantárgy Magyar Matematika Történelem Angol Német Francia Fizika Kémia Biológia
14
13. a (37fő) 4,75*84% 4,51*79% 4,53*77% 5,00*93% 5,00*92% 5,00*92% 5,00*86% 5,00*89%
13. b (32fő) 4,16*69% 4,09*71% 4,31*72% 4,69*82% 4,86*87% 5,00*90% 4,75*79% 4,88*75%
13. c (35fő) 4,71*82% 4,51*77% 4,43*72% 4,96*91% 4,87*88% 4,50*78% 4,00*60%
Iskolai 4,55*78% 4,38*76% 4,43*74% 4,89*89% 4,88*88% 4,89*88% 4,86*82% 4,80*77%
Rajz Ének Földrajz Informatika Testnevelés Etika Média Filozófia Tanulói átlagok átlaga Tantárgyi átlagok átlaga
– 5,00*81% 4,36*79% 4,63*84% 5,00*96% 4,78*88% 4,70*86%
4,00*64% – 4,63*82% 4,00*60% 5,00*95% 5,00*99% 4,00*65% 4,40*75%
4,86*84% 3,67*66% 5,00*100% 4,43*78% 5,00*90% 4,65*81%
4,00*64% 4,79*84% 4,19*74% 4,77*89% 5,00*98% 4,56*81% 5,00*90% 4,59*80%
4,83*86%
4,53*78%
4,58*80%
4,69*82%
Országos összehasonlítás Tantárgy Magyar Matematika Történelem Angol Német
Iskolai középszint 4,55*78% 4,22*73% 4,45*78% 4,89*90% 4,88*89%
Iskolai emelt szint 5,00*76% 4,96*83% 4,37*63% 4,90*79% 5,00*87%
Országos középszint 3,48*57% 3,04*49% 3,56*59% 3,58*59% 3,57*60%
Országos emelt szint 4,31*62% 4,59*71% 4,39*64% 4,61*70% 4,52*68%
Iskolai átlag 4,55*78% 4,38*76% 4,43*74% 4,89*89% 4,88*88%
Büszkék lehetünk arra, hogy tanulóinknak közel 3/4-ed része négyes vagy annál jobb év végi eredményt ér el, s ennek köszönhetően iskolai átlagunk is több mint tíz éve 4,4 körül ingadozik. Nagy öröm pedagógusként olyan osztályokban tanítani, ahol a tanulmányi átlag 4,7 vagy még annál is jobb, ugyanakkor óriási felelősség és kihívás is a magas szintű elvárásoknak megfelelni. Manapság diákjaink többsége azért választja iskolánkat, mert abban bízik, hogy eredményesen készülhet fel a választott felsőoktatási intézmény követelményeire. E tényt megújítandó pedagógiai programunk célkitűzéseinek megfogalmazásakor nagyon fontos prioritásként kezeltük. Kiemelkedő sikereket értek el diákjaink a különböző országos tanulmányi és sportversenyeken. Ezek utóbbi öt évről készült rövid statisztikáját mellékeljük.
Versenyeredmények 1-10. hely Sport Megyei verseny
Országos verseny
Tanulmányi versenyek
OKTV (11-12. évfolyam) II. Döntő fordulóVárosi Megyei Országos Döntős 1-15. ba hely jutott
2005/6
39 helyezés 23 helyezés 10 fő
25 fő
4 fő
9 fő
3 fő
3 fő
2006/7
18 helyezés 12 helyezés
50 fő
21 fő
6 fő
2 fő
1 fő
9 fő
15
2007/8
44 helyezés 10 helyezés
7 fő
57 fő
20 fő
11 fő
2 fő
2 fő
2008/9
38 helyezés 14 helyezés 12 fő
15 fő
12 fő
13 fő
3 fő
0 fő
2009/10
23 helyezés 18 helyezés
9 fő
5 fő
12 fő
13 fő
4 fő
1 fő
2010/11
20 helyezés 14 helyezés
9 fő
13 fő
22 fő
19 fő
7 fő
6 fő
2011/12
26 helyezés 16 helyezés 13 fő
14 fő
25 fő
15 fő
3 fő
3 fő
Munkánk teljesítményének egyik legfontosabb mutatóját az érettségi és felvételi vizsgák, valamint a kompetenciamérések eredményei jelentik, melyeket az érdeklődők iskolai honlapunkon tekinthetnek meg. (www.dkrmg.sulinet.hu)
16
2.
ISKOLÁNK TANTESTÜLETÉNEK PEDAGÓGIAI HITVALLÁSA
Tantestületünk összetételében sokat változott az elmúlt időszakban. Szerencsére jelentős arányban vannak tapasztalt idősebb és a középgenerációhoz tartozó, munkájukat hivatástudattal végző kollégáink, ugyanakkor a sok fiatal tehetséges kolléga beépülése a tantestületbe iskolai tradícióink megőrzésével és kibővítésével járt együtt. Immár 5 évtizednyi hagyományainkra és tapasztalatainkra építve a következő alapelveket szeretnénk érvényre juttatni oktató-nevelő munkánkban. Mivel diákjaink életük jelentős részét töltik el nálunk, fontosnak tartjuk, hogy otthon érezhessék magukat iskolánkban. Ennek megvalósulása érdekében:
tiszteletben tartjuk személyiségüket, bevonjuk őket az iskola belső szabályainak és életrendjének kialakításába, azok fenntartásába, olyan képzési rendszert valósítunk meg, amely illeszkedik képességeikhez és életkori sajátosságaikhoz, figyelembe veszi egyéni törekvéseiket, számol a szülők elképzeléseivel, olyan kompetenciákat alakítunk ki bennük, amelyek az értelmiségi életmód megéléséhez szükségesek, a folyamatos tanulásban teszi őket érdekeltté, kialakítjuk bennük az egészséges életmód iránti igényt, előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, tudatosítjuk bennük elvárásainkat, melyek függhetnek képességeiktől és távlati terveiktől, minden, iskolánkkal kapcsolatba kerülő tanuló számíthat pedagógusaink jóindulatú segítségére mind a tanulmányi munkában, mind pedig életének egyéb problémáiban, törekszünk az iskolai élet egészét átható szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására valamennyi, az oktató-nevelő munkával kapcsolatba kerülő közvetlen partner (tanulók, szülők, tanárok, az iskola egyéb munkatársai) között, ugyanakkor elvárjuk a munkánk iránti tiszteletet, esetleges hibáinkkal szembeni türelmet és megértést.
Legfontosabb pedagógiai feladatunknak a tanulók személyiségének fejlesztése mellett, az értelmiségi ember számára nélkülözhetetlen képességek és készségek kialakítását, bővítését tartjuk, miközben korszerű ismeretekhez, a tudományos gondolkodás alapjainak megismeréséhez is el kívánjuk juttatni őket. Tantestületünk szellemileg, testileg és lelkileg egészséges nemzedéket akar nevelni a rábízott fiatalokból. Ezek megvalósítása érdekében a kétféle korosztály (1014 évesek kisgimnazisták és 14-18 évesek nagygimnazisták) egyidejű iskolai jelenlétére való tekintettel: a kisgimnazistákra vonatkozóan a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget ad, fontosnak tartjuk, hogy tanulóink megismerkedjenek különböző tanulási technikákkal, elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, kialakítsák saját tanulási módszerüket, szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és munkának becsülete legyen, az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széles körű fejlesztésében és az emberi kultúra kincseinek átadásában látjuk,
17
törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, nagy gondot fordítunk a tanulási kompetenciák kialakítására, fejlesztésére, szeretnénk diákjainkat megismertetni nemzetünk és Európa kultúrájának és történelmének eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és népi hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk gyermekeinkben a haza, a szülőföld és Európa iránti szeretetet, törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre.
a nagygimnazistákra vonatkozóan a fenti értékrendre alapozva iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák és fejlesztik tanulóink általános műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, segítjük őket képességeiknek, céljaiknak és szorgalmuknak megfelelő pályairány kialakításában, az előttük álló érettségi és felvételi vizsgák minél sikeresebb teljesítésében, a felsőoktatásba való bekapcsolódásukban, el akarjuk érni, hogy tanulóink nemzeti értékeink megbecsülése és megtartása mellett megismerkedjenek az európai kultúra főbb áramlataival, történeti eseményeivel, gazdasági és társadalmi intézményrendszereivel, az európaiság formálódó eszményével, az emberiség egészére jelentősebb hatást gyakorló kultúrák értékeivel, segítjük diákjainkat észrevenni és értékelni a jót – megelőzni, és felismerni a rosszat – mind saját, mind mások cselekedeteiben, törekszünk arra, hogy a nálunk végző fiatalok legalább két európai világnyelven kommunikációképesek legyenek, szeretnénk elérni, hogy valamennyien – igyekezetüktől függően – legalább az egyik tanult idegen nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tehessenek, rendelkezzenek mindazokkal a kompetenciákkal, amelyekre a jövő értelmiségének szüksége lesz. Iskolánk – főként a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk és szűkebb régiónk életében. Ennek megvalósítása érdekében:
18
rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, megismertetjük a szülőket a gyermekeikre leselkedő veszélyekkel, azok megelőzésével és lehetséges kezelési módszereivel, törekszünk arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai, ennek érdekében valamennyi iskolai ünnepségünket nyitottá tesszük, feladatunknak érezzük a szülők pedagógiai továbbképzését, mellyel segítségükre lehetünk a gyorsan változó társadalmi környezet okozta nevelési problémáik megoldásában, gyermekeik jobb megértésében, szeretnénk bővíteni eddigi kapcsolatainkat iskolánk vonzáskörzetéhez tartozó iskolákkal, közművelődési intézményekkel közös kulturális, szakmai és pedagógiai programok, továbbképzések szervezésével, feladatunknak érezzük, hogy – eddigi hagyományainkhoz híven – iskolánk képviseltesse magát a fontosabb városi rendezvényeken és felkérés esetén részt vegyünk azok lebonyolításában,
az iskolaszék intézményén keresztül szélesebb körű kapcsolatot tartunk fel a szülőkkel és a diákokkal.
Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen az alábbi pozitív emberi tulajdonságok közül minél többet képes magába építeni. Az alábbi tulajdonságok mindegyikét bizonyára nem tudjuk valamennyi tanulónkban kialakítani, azonban mindennapi oktató-nevelő munkánk arra irányul, hogy ezekből minél többet építhessünk be tanulóinkba. Az általunk eszményített tanuló:
humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott, kreatív, alkotó; becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, a tudást; képes a problémák érzékelésére és megoldására, tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, az általa választott szakterületen alkotó jellegű problémamegoldásra, szeretetet adni és kapni, gondolatait helyesen és szabatosan írásban és szóban megfogalmazni, eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, erejéhez és képességeihez mért feladatokat eredményesen megoldani, számítógépes és idegen nyelvi kommunikációra; tanulmányai végére rendelkezik azokkal a kompetenciákkal, amelyekkel képességeit érvényesíteni tudja nem csak önmaga, de szűkebb és tágabb közösségei érdekében is; ismeri a tanulás helyes és számára hatékony módszereit, az általa választott szakterületen képes alkotó jellegű probléma megoldásra; alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit; betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat; tiszteli, óvja, ápolja: nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket; a természet és a környezet értékeit; más népek értékeit és hagyományait; az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit; van elképzelése jövőjét illetően, jó eredményekre törekszik, öntevékenyen és aktívan vesz részt a tanulásban, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, egészségesen él, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott, társaival együttműködő, társait és nevelőit tiszteli, megérti és tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, segíti és támogatja a hátrányos helyzetben lévőket.
Ezeken túl a nevelési folyamat végére alkalmassá válik az őt érő társadalmi hatások közül azokat kiválasztani, amelyek hozzájárulnak egyéni boldogulásához és szűkebb környezetének gazdagításához anélkül, hogy másoknak kárt okozna. Önállóságának folyamatos kiteljesedésével képes családban, nemzetben gondolkodni, igazodik a pozitív erkölcsi értékekhez, egyéni érdekeit képes az értelmiségi lét normáinak alárendelni. Legyen vele tisztában, hogy ő is tevékeny tagja az emberi civilizációnak. Az emberi kultúra főleg most, az informatika korában, már nem osztható fel országnyi, kontinensnyi részekre. Továbbá, a XXI. század elejére sok olyan probléma keletkezett (globális környezetszennyezés, fegyverkezés, járványok, gazdasági krízis), melyeken a teljes emberiség osztozik. A fejlett országok felelőssége nem köthető országhoz, kontinenshez – döntéseink az egész Földre kihatással lehetnek.
19
3.
AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI
A dunakeszi Radnóti Miklós Gimnázium működésével hagyományainak megfelelően két képzési típusban kívánja szolgálni tanulóinak iskolai nevelését és oktatását. Bár a képzési típusok időtartamuk és az alkalmazott módszereik tekintetében különböznek, mégis egységesek abban, hogy követik a korábbi klasszikus gimnáziumi hagyományokat: miszerint a tanulók erkölcsi arculatának formálását, és intellektuális képességeik fejlesztését tekinti elsődleges feladatának. A nyolcosztályos gimnáziumi képzés indításakor fontos szempontnak tekintettük, hogy a dunakeszi és környékén élő, azonos korosztályhoz tartozó 5-600 tanuló legalább 5 %-a – már a statisztikai valószínűség szerint is – az átlagot lényegesen meghaladó képességekkel rendelkezik és tanulmányaiban gyorsabb haladásra képes. Elsősorban az ő számukra kívánunk továbbra is olyan programot megvalósítani, amelyben a tehetséggondozás, a kreatív problémamegoldó gondolkodás, a hazafias értékeket előtérbe helyező erkölcsi és közösségi nevelés kap kiemelt szerepet. A tantárgyi oktatás alap szakaszában elsősorban nem a több ismeret elsajátítására, hanem a biztosabb és mélyebb tudásszint elérésére törekszünk, miközben építünk a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra, az új közösség teremtette magasabb színvonalhoz való igazodásra. A középfokú gimnáziumi képzés szakaszában elsősorban a Dunakanyar településein élő középiskolás korú fiatalok jönnek számításba. Az eddigi tapasztalataink szerint kb. 60-70% helyi és 30-40%-nyi Dunakanyarhoz tartozó településről érkező tanulót veszünk fel, akikhez társulnak a 8 osztályos képzésben résztvevő diákjaink. Számukra az oktatás területén a differenciált képességfejlesztés, az önálló ismeretszerzés, a kötelező és választható érettségi vizsgatantárgyak kétféle szintjének követelményeihez igazodó képzés kap kiemelt szerepet, figyelembe véve gyerekeink többféle irányultságát. A nevelés terén saját és a kerettanterv által megfogalmazott célokra és elért eredményekre alapozva folytatjuk tanulóink személyiségfejlesztését, a különböző közösségi csoportjainkban való önállóbb, kezdeményezőbb részvételükkel pedig kialakítjuk tanítványainkban az értelmiségi életformához nélkülözhetetlen kapcsolatteremtő és kooperációs készséget, a társadalomba való beilleszkedés legfontosabb szabályainak elfogadását. 3.1
KIEMELT CÉLOK ÉS FELADATOK
Amikor iskolánk nevelő és oktató munkájának középpontjába a magas szintű műveltség átadását, az egyéni képességek minél teljesebb kibontakoztatását és a haza szeretetére való nevelést helyezzük, pedagógiai munkánk azon alapvető irányultságát kívánjuk kifejezni, hogy tanítványainkat értelmiségi létre készítjük fel. Ennek érdekében olyan képzési struktúrát valósítunk meg, amelyben legalább három (legfeljebb négy) tantárgyból lehetővé tesszük – tanulóink választásához igazodóan – az emelt szintű érettségi vizsga letételét, s így a felsőoktatásba vagy a felsőfokú szakképzésbe való bekapcsolódásukat, ugyanakkor a polgári tradíciók családcentrikus szempontjait figyelembe vevő nevelési programot valósítunk meg. Lényegesnek tartjuk, hogy képessé váljanak önálló vélemény kialakítására, alternatívák felismerésére és mérlegelésére, majd ezeken alapuló felelős döntésekre. Mivel egy évtizede az Európai Unió tagjai vagyunk elengedhetetlen, hogy diákjaink gimnáziumi tanulmányaik végére mindkét tanult idegen nyelvből olyan szintet érjenek el, amellyel a mindennapi életben biztonsággal tudnak kommunikálni. Szerezzenek kellő nyelvtani alapokat 20
ahhoz, hogy a későbbi tanulmányaikhoz szükséges szaknyelvet már önállóan elsajátíthassák. Bízunk abban, hogy különösen az első idegen nyelv vonatkozásában a legjobbak már a felsőfokú nyelvvizsga szintjének is képesek lesznek megfelelni, ugyanakkor valamennyien a középfokú nyelvvizsga követelményeit elérik. E célunk megvalósítása érdekében 2004-től fokozatosan, minden induló évfolyamon biztosítjuk az intenzív nyelvi és informatikai képzésben való részvételt. Fentieken túl különös hangsúlyt kell fektetni az EU társadalmi intézményrendszerének, és az éppen napjainkban formálódó európai alkotmány biztosította jogok és kötelességek megismertetésére. A jövő értelmisége számára az egyik legnagyobb kihívás az lesz, hogy mennyire tud eligazodni és mennyire lesz képes rendet teremteni a hozzá eljutó óriási mennyiségű információs halmazban. Tanulóinkat összefüggésekben és rendszerekben való gondolkodásra kívánjuk nevelni. Iskolai tantervünk megalkotásakor kitüntetett szerepet szántunk azon kompetenciák beépítésének, amelyeket a NAT a nálunk tanuló korosztályok számára meghatározott. Ebben fontos szerep jut a megszerzett tudás alkalmazásának a mindennapi helyzetekben. Kiemelten kívánjuk kezelni a különböző információszerzési technikák elsajátítását, s ezen belül az informatika és tanulásmódszertan oktatását. Az iskolai képzés lehető legtöbb területén lehetőséget akarunk teremteni a számítógép használatára, ugyanakkor kerülni kell az öncélú alkalmazásokat. Az értelmiségi ember egyben olvasó ember is. Fontosnak tekintjük éppen a bevezetőben leírtak miatt, hogy tanulóink különösen az alsóbb évfolyamokon sok olvasmány élményhez jussanak. Kapjanak lehetőséget irodalmi élményeik megbeszélésére, az olvasottak szóbeli értelmezésére. Tudatosítani kell bennük, hogy életük egyik legfontosabb célja belső univerzumuk felfedezése, melyhez legközelebb, talán irodalmi olvasmányaik juttatják őket. E céljaink megvalósításában támaszkodni szeretnénk a szülők segítségére, akik ösztönözhetik és ellenőrizhetik gyermekeik minél gyakoribb olvasását. Rá kell döbbentenünk tanítványainkat arra, hogy népünk számarányát messze meghaladó mértékben járult hozzá az európai kultúra és a világ tudományos fejlődéséhez. Az egyes szaktárgyak oktatása során ismerjék meg az adott terület jelentősebb magyar felfedezéseit és a tudományok, művészetek legkiemelkedőbb hazai képviselőit. Rendkívül fontos, hogy iskolánk nem csak a tanórai foglalkozásokon ad lehetőséget gyermekeink képességeinek fejlesztésére. Mindenben támogatjuk azokat az öntevékenységi köröket, tanulószobai elfoglaltságokat, amelyek a korábbi hagyományok alapján, spontán, önkéntes részvétel útján szerveződnek. A közösségi élet és iskolai demokrácia alakulásában azért tartjuk lényegesnek ezeket a szerveződéseket, mert bennük diákjaink belső késztetései, egyéniségük legrejtettebb vonásai és személyiségjegyei kerülhetnek előtérbe, melyekre a tanórai foglalkozásokon ritkán vagy egyáltalán nem adódik lehetőség. E foglalkozásokon az inkább háttérbe húzódó tanári jelenlét a segítségnyújtás eshetőségét kínálja fel. 3.2
RÉSZLETESEBB NEVELÉSI ÉS OKTATÁSI CÉLOK ÉS FELADATOK
Olyan iskolai környezetet biztosítunk, amelyben tanítványaink jól érzik magukat, amely pozitívan befolyásolja az ott élők kulturális színvonalát. Elvárjuk tőlük a rend és tisztaság fenntartását, az otthonos környezet megteremtésében való közreműködést. Védjék és óvják az iskola vagyonát! Tudatosítani kívánjuk bennük, hogy az átlagosnál lényegesen jobb körülmények megteremtésében a város polgárainak átlagon felüli áldozatvállalása is megjelenik.
21
Az iskolai oktatás tartalmát a teljes képzési időtartamban úgy alakítjuk, hogy az egyéni képességek lehető legszélesebb körű fejlesztését valósíthassuk meg. Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy néhány tanulónk egy-egy szűkebb területen kimagasló teljesítményre képes, ezért egyéni képességfejlesztő foglalkozásokkal kívánjuk biztosítani előrehaladásukat. Az utolsó két évfolyamon az alap óraszámú képzésnek a középszintű, míg a választható óraszámokkal kiegészülő képzésnek pedig az emelt szintű érettségire való felkészülést kell biztosítania. A nyolcosztályos képzésben a magyar nyelv és irodalom, az élő idegen nyelv, valamint az átmeneti időszakban a történelem tantárgyak tanterve sok helyütt különbözik a négyosztályos gimnázium tantervétől. Ezért elengedhetetlennek tartjuk, hogy e csoportjainknak a 11. évfolyam végéig biztosítani tudjuk a gyorsabb ütemben való haladást. Kiemelt iskolai ünnepségeink és rendezvényeink megszervezését osztályközösségeink végzik. Ezeknek a komoly felkészülést igénylő programoknak szolgálniuk kell a közösségi szellem fejlesztését, a kötelességtudat alakítását, a jeles történelmi események ünnepeinek pedig a nagy elődeink iránti tiszteletet. Tanítványaink az átlagosnál nagyobb szellemi megterhelésnek vannak kitéve, az ennek feloldásához szükséges testedzés és egyéb szabadidős foglalkozások lehetőségét biztosítjuk. A testnevelés órákat (minden évfolyamon a kötelezőnél 1 órával több) úgy szervezzük, hogy tanulóink fizikai állóképességének fejlődését szolgálják, ugyanakkor a szabadidős sportfoglalkozásainkat diákjaink igényeihez igazítjuk.
A gyógytestnevelésben résztvevők tanórai foglalkozását igények szerint külön csoportokban szakirányú képzettséggel rendelkező kollégáink végzik. Külön programot dolgozunk ki diákjaink egészséges életmódra nevelése érdekében. Ennek egyik legfontosabb eleme a később
22
ismertetendő egészségvédelmi és környezeti nevelési program, melynek felelőse a nevelési igazgatóhelyettes és az osztályfőnöki munkaközösség lesz. Iskolai közéletünket úgy alakítjuk, hogy a teljes iskolaközösség előtt kiemeljük azokat a tanulói és tanári teljesítményeket, eredményeket, amelyek dicsőséget szereztek iskolánknak. Ügyelnünk kell arra, hogy ne csupán a tanulmányi versenyek helyezettjei kapjanak iskolai közösség előtti elismerést, hanem a kulturális események, sportversenyek szereplői is pozitív megerősítésben részesüljenek. Pedagógiai munkánkban fontos feladatnak tekintjük, hogy az 5. és 9. évfolyamokat kezdő diákjainkat segítsük a megváltozott iskolai követelményekhez való alkalmazkodásban. A legtöbb diákunk egykori iskolájának vagy osztályának legjobbjai közé tartozott. Ezért az új környezetben, ahol csupa hasonló képességű diák veszi körül, könnyen lemaradhatnak azok, akik nehezen alkalmazkodnak az új közösséghez, s szinte észrevétlenül csúsznak le az új hierarchikus viszonyokat kialakító osztályközösségben. 3.3
ELÉRENDŐ CÉLKITŰZÉSEK
Elérendő célkitűzésnek tartjuk, hogy végzős diákjaink:
a választott érettségi vizsgaszintnek megfelelő követelményeket – a végzett tanulók átlagában – legalább jó szinten teljesíteni tudják, rendelkezzenek önismerettel, önálló ismeretszerzési stratégiákkal, alakuljon ki bennük a folyamatos önművelés és a világ megismerésének igénye, legyenek jártasak a számítógépes ismeretszerzés formáiban, tudják rögzíteni, kulturált formában közölni és továbbítani saját ismereteiket. Tudják alkalmazni az elterjedtebb felhasználói szoftvereket, minél többen legyenek képesek az ECDL vizsga letételére, legyenek képesek mindkét tanult idegen nyelven mindennapi témákról kommunikálni, váljon igényükké, hogy ezen tudásukat későbbi tanulmányaik során a szaknyelv irányába is kiterjesszék, legalább az egyik idegen nyelvből a középfokú nyelvvizsga szintjének megfelelő tudást szerezzenek az érettségi vizsgáig, világos célkitűzésük és tervük legyen egyéni életük alakításáról, életszemléletükben az önálló család alapítása az egyik legfontosabb emberi értékként szerepeljen, legyenek igényesek önmagukkal, de környezetükkel szemben is, legyenek képesek a mindennapos testnevelés bevezetésével az egészséges életmód kialakítására, a szabadidő hasznos eltöltésére, rendelkezzenek kellő önbizalommal képességeik szerinti feladatvállaláshoz, tartsák fontosnak testi és lelki egészségük megőrzését, tiszteljék és védjék az életet, óvják a természetet, legyenek fogékonyak az élő és életéttelen természet szépségei iránt, értelmi és érzelmi szinten megalapozott hazafisággal rendelkezzenek, merjék és akarják vállalni magyarságukat, ugyanakkor aktív alakítói legyenek a formálódó európaiság eszméjének, tartsák tiszteletben a törvényességet, az emberi és állampolgári jogokat, legyenek fogékonyak a közéletiség és a demokrácia szabályainak betartása iránt, legyenek alkalmasak az érettségihez kötött szakmák elsajátítására.
Az iskolánkban folyó oktató és nevelő munka feladata, hogy a fentebb felsorolt nevelési célok megvalósulását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési és képzési program különböző feje-
23
zeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli tevékenységek, egészségvédelmi és környezeti programok, az ezekhez kapcsolódó ellenőrzési és értékelési formák, valamint az iskola által kiépítendő minőségfejlesztési és minőségbiztosítási rendszer. Nevelési céljaink megvalósítását legközvetlenebbül a különböző szintű iskolai foglalkozásokkal, az osztályfőnök irányítói és vezetői tevékenységével a gyerekeket tanító pedagógusaink érhetik el. Ehhez feltétlenül szükség van a szülőkkel való hatékony együttműködésre, mely során egyrészt a tanulók személyiségének fejlődését vizsgáljuk a bennük rejlő lehetőségekhez, az általunk megfogalmazott értékekhez és szülői elvárásokhoz viszonyítva, másrészt elemezzük tanítványainknak az iskolai (és nem iskolai) közösségekben végzett tevékenységét, magatartási és viselkedési formáit. Valójában pedagógusaink azok, akik tanítványaik értékvilágának formálását direkt és indirekt hatásokkal végzik. A család és a társadalom egyéb tényezőinek ráhatása többnyire spontán jellegű, ritkábban tapasztalunk tervszerűséget. Az iskolák többségében, így a mi iskolánkban is alkalmazott nevelési eljárások és módszerek az alábbi csoportokba oszthatók:
közvetlen (vagy direkt) módszereknek nevezzük azokat az eljárásokat, amelyek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolata révén hat a tanulókra, közvetett (vagy indirekt) módszerek alkalmazása során a nevelő hatása áttételesen a tanulói közösségeken keresztül érvényesül.
A kollégáink által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési módszerek: Közvetlen módszerek 1. Szokások kialakí- – Követelés, utasítás, elvárás. tását célzó, be- – Személyes példamutatás. idegző módszerek – Gyakoroltatás. – Segítségadás. – Ellenőrzés, számonkérés. – Ösztönzés. – Megbeszélés. – A pedagógus vezetői szerepéből fakadó spontán hatás felhasználása.
2. Magatartási mo- – dellek bemutatása, – társadalmi szere- – pek közvetítése – – – 3. Tudatosítás (meg- – győződés kialakí- – tása) –
24
Közvetett módszerek
– A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. – Közös célok kitűzése, együtt megbeszélt és elfogadott értékrend felállítása. – Pozitív és negatív példák kiemelése, a tapasztalatok értékelése. – Korábbi iskolai tradíciók elfogadtatása, hagyományok kialakítása. – Számonkérés, ellenőrzés és értékelés. – Ösztönzés, visszajelzés az osztály-, esetleg iskolai közösség és a szülők felé. Személyes példamutatás. – A nevelő részvétele a tanulói közösség Elbeszélgetés. tevékenységében. Tények és jelenségek bemutatása – A követendő egyéni és csoportos min(pl. szerep- és szituációs játékok). ták kiemelése a közösségi és mindenMegbeszélés. napi életből. Műalkotások bemutatása által, érzelmi állásfoglalásra késztetés. Korábbi tapasztalatok, szituációk elemzése. Magyarázat, beszélgetés. – Felvilágosítás a betartandó magatartási A tanulók önálló elemző munkája. normákról. Vélemények ütköztetése, s azok – Vita alapján a lehetséges megoldások alapján a legoptimálisabb megoldás felszínre hozása. kiválasztása.
Céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük oktató-nevelő munkánkat sikeresnek, ha az iskola minőségirányítási programja szerinti elvárásokat teljesíteni tudjuk. Ezekből itt a legfontosabbakat emeljük ki:
az utolsó évfolyamon a kötelező érettségi tárgyakból elért eredményei alapján számított érettségi vizsgaátlaga négyesnél jobb; legalább 97-98 %-a minden tantárgyból és minden évben megfelel a tantervben meghatározott továbbhaladási feltételeknek; az utolsó évfolyam utáni felvételi eljárásban a jelentkezőknek legalább 85-90 %-a felvételt nyer felsőfokú oktatási intézmény biztosította képzésre; ha a tanulmányok végén megkérdezett tanulók legalább 90 %-a lényegében elégedett az általunk nyújtott képzéssel; a tanulók jelentős többsége a nálunk tanult első idegen nyelvből középfokú nyelvvizsgát tesz, a második idegen nyelvből pedig a végzettek legalább fele tanulmányainak végére középfokú nyelvvizsgát tesz, vagy ezzel egyenértékű vizsgaeredményt ér el a szintfelmérő vizsgákon vagy az érettségin; jelentős többsége tanulmányainak végére határozott elképzeléssel bír további tanulmányait és távolabbi jövőjét illetően; neveltségi helyzetét vizsgáló felmérések igazolják azok hatékony beépülését és teljesülését az általunk kiemelt célok körében, ugyanakkor tanítványaink szüleinek döntő többsége elégedett az iskolánk által biztosított pedagógiai munka eredményeivel; jelentős része a 9. évfolyam végéig elsajátítja a kulturált viselkedéshez, az emberi kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedési és magatartási formákat; jelentős része a 10. évfolyam végéig számára hatékony egyéni tanulási módszerrel rendelkezik és azt képes is rendszeresen alkalmazni, mely tükröződik tanulmányi eredményeiben. (Az osztályok döntő többségében a tantárgyak átlagában számított tanulmányi átlag nem rosszabb négyesnél!)
A pedagógiai program módosítása és a helyi tanterv megalkotása során a NAT-ban meghatározott kulcskompetenciákat és fejlesztési területeteket vettük figyelembe. Fejlesztési területek Erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés A testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása
Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos és technikai kompetencia Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A hatékony, önálló tanulás
25
4.
A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK
Az iskolai tevékenységeink megszervezése során alapvető feladatunknak tartjuk tanulóink személyiségének lehető legszélesebb körű fejlesztését. Ennek megvalósítása során tekintetbe kell venni a kétféle korosztály iskolai jelenlétét. Mivel kisgimnazistáinkat a kezdetektől fogva több mint négyszeres jelentkezési arány mellett választhatjuk ki, ez a tény – eddigi tapasztalataink szerint – biztosítja, hogy nagyon jó képességű tanulókkal dolgozhassunk együtt. Esetükben az alapvető cél a bennük rejlő különleges adottságok és képességek felismerése, tudatosítása és folyamatos fejlesztése elsősorban a szaktárgyak rendszerén keresztül. A nagyobbaknál az önismeret kiteljesedésével, a képességeikkel összhangban lévő lehetséges pályairányok megtalálása és az erkölcsi értékek megszilárdítása válik kiemelt jelentőségűvé. A tanulók személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink az alábbiak: 4.1
A TANULÓK ERKÖLCSI NEVELÉSE
Ezen belül az alapvető erkölcsi értékek megismertetését, tudatosítását és meggyőződéssé alakítását tekintjük feladatunknak, melyekhez irodalmi és a filmművészeti alkotások mellett a mindennapi tapasztalatok osztályfőnöki órákon feldolgozott témái lehetnek segítségünkre. Az iskolai élet kínálta kötöttségek és szabályok megtanulása, betartása és betartatása egyúttal az egyén szabadságának felfedeztetését is segíti. Az etika és az erkölcstan tantárgyak kínálta lehetőségek már az erkölcsi értékek lehetséges rendszerezésére adnak módot, ugyanakkor a tanulmányok végére alakuló, formálódó egyéni világnézetük igazodjék a legfontosabb erkölcsi értékekhez. Az osztályfőnöki órák során tudatosan törekszünk az emberi erények megismertetésére és diákjainkat ösztönözzük az ezekhez való igazodásra. 4.2
A TANULÓK ÉRTELMI NEVELÉSE
Feladatunk az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének felkeltése. Ki kell alakítani tanulóinkban esetleges különleges képességeik fejlesztése iránti elkötelezettségüket, az e területhez kapcsolódó problémamegoldó és alkotó jellegű gondolkodás képességének átlagon felüli fejlesztési igényét. Külön lehetőséget biztosítunk a rendkívüli képességű diákokkal való foglalkozásra. Az emelt szintű tantárgyakat tanító kollégáinkat ösztönözzük a tanulóikkal való mind magasabb szint elérésére, a különböző tanulmányi versenyekbe való bekapcsolódásra és azokon tanítványaik képességeihez igazodó eredmények elérésére. 4.3
A TANULÓK ESZTÉTIKAI NEVELÉSE
Feladatunk, hogy elősegítsük tanulóinkban a szépség puszta érzékelésétől az esztétikai élményig vezető út megtapasztalását. Váljanak alkalmassá a világunkra zúduló, csupán a sekélyes szórakoztatást szolgáló tömegproduktumoktól megkülönböztetni a maradandó, személyiségüket érzelmileg is gazdagító művészi értékeket. A művészeti nevelés kiemelt szerepet kap az irodalom, az ének-zene, a rajz és vizuális kultúra, a mozgókép kultúra és a néptánc oktatásában, de diákjaink öntevékenységi köreiben is. Utóbbi célok megvalósítása érdekében szorosabb együttműködést alakítunk ki, a Farkas Ferenc Alapfokú Művészeti Iskolával.
26
4.4
A TANULÓK KÖZÖSSÉGI (TÁRSAS KAPCSOLATOKRA FELKÉSZÍTŐ) NEVELÉSE
Feladatunk az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A középiskolai korosztály esetében előtérbe kerülnek olyan szocializációs célok, mint az önvezérlő képesség, mely a külső elvárások és belső igények és törekvések összehangolásában valósul meg; a realitásérzék, mely a valóságról szerzett tapasztalatok alapján a már elfogadott normák módosításában érvényesül; a kreativitás, amely a magatartási normák rendszerének önálló és innovatív továbbfejlesztésére, finomítására irányul; a relativitás és racionalitás, mely a különböző normák közötti tájékozódás képességében, valamint a már elfogadott, a magatartásukat szabályozó normák érvekkel történő alátámasztásának, indoklásának képessége. 4.5
A TANULÓK ÉRZELMI (EMOCIONÁLIS) NEVELÉSE
Ezen belül fontos feladatunk az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. Különleges szerep jut ebben a folyamatban az iskola közvetítette szépirodalmi olvasmányoknak, melyek érzelmi töltésüknél fogva, a katarzis átélésével szinte észrevétlenül formálják tanítványaink jellemét, erkölcsi arculatát. A megismerési folyamatokban kapjon szerepet az élményszerűség és a tapasztalati átélés. Értékeléseinkben törekednünk kell a pozitív, a közösség javát szolgáló cselekedetek és tevékenységek kiemelésére, megerősítésére. Rendkívül fontos, hogy diákjaink képesek legyenek kezelni azokat a vizuális információkat, amelyek a legkülönbözőbb médiumokon keresztül jutnak el hozzá. Ismerjék a modern infokommunikációs eszközök kínálta lehetőségeket, de legyenek tisztában ezek személyiséget torzító veszélyeivel is. 4.6
A TANULÓK AKARATI NEVELÉSE
Feladatunk az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. Ismerkedjenek meg az önvizsgálat, önfeltárás, önirányítás-önalakítás módszereivel, erősségeik és gyengeségeik feltárásának és azok javíthatóságának lehetőségeivel. Mivel a feladat összetettsége és a fejlesztések személyre lebontott tervszerű munkát igényel, osztályfőnökeink az iskolapszichológussal együttműködve végzik feltáró és fejlesztő munkájukat. Elengedhetetlen a legfontosabb célok minél előbb való megfogalmazása, írásban való rögzítése, a fejlődés nyomon követése és a szülőkkel való egyeztetése. Ez az egyik olyan terület, ahol nélkülözhetetlen az iskola és a család összefogása. 4.7
A TANULÓK HAZAFIAS NEVELÉSE
Feladatunk a szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása és megbecsülése, a hazaszeretet érzésének felébresztése. Főként az irodalom, a történelem, a földrajz, a művészeti tantárgyak tartalma és a különböző szaktudományok magyar felfedezőkhöz fűződő emlékeinek feldolgozása kínál jó lehetőségeket feladatunk megvalósításában. De egyedi és mélyreható élményt jelenthetnek a jól szervezett tanulmányi kirándulások, múzeum és színházlátogatások, valamint ünnepségeink magas szintű műsorai és azok közös osztály szintű előkészítései is.
27
4.8
A TANULÓK ÁLLAMPOLGÁRI NEVELÉSE
Ebben a témakörben az alapvető magyar és európai állampolgári jogok és kötelességek megismertetése a feladatunk. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységre, az iskola közéletben való részvételre, az európai ifjúsági szervezetekkel való kapcsolatteremtésre. Az iskola belső életének demokratizálásával biztosíthatunk lehetőséget a közéletiségben szerezhető tapasztalatok átélésében, az önkormányzatiság osztály és iskolai szintű intézményrendszerei kezdeményezőkészségre és aktivitásra nevelhetik diákjainkat. A közéletiség alkalmat ad érveik ütköztetésére, a kulturált vitakészség kialakítására, álláspontjuk és érdekeik védelmére, mely későbbi értelmiségi létük fontos tényezője lehet. A történelem és állampolgári ismeretek tanóráin megismertetjük tanulóinkat a hazai és európai demokratikus intézményrendszerek fejlődési útjával, a választói jog felelősségével, a többpártrendszer értelmével és előnyeivel. Kiemelt feladat az európai közösség intézményrendszereinek megismertetése. 4.9
A TANULÓK MUNKÁRA NEVELÉSE
Be kell láttatni tanítványainkkal, hogy a munka önmegvalósításuk legfontosabb formája és lehetősége. Iskolai tevékenységük egyik kiemelt célja éppen az, hogy megtalálják leendő hivatásukat, művelt emberré váljanak. Tanulják meg, hogy minden munka (tehát a fizikai is) lehet egyenrangú, ha azt végzője odaadással, hivatástudattal és alkotó jelleggel végzi. A munkakultúra nem nélkülözi a tervszerűséget, szervezettséget, döntési, önellenőrzési és értékelési mechanizmusok gyakorlását, az egészség és a környezet védelmét, melyet éppen tanulmányaik alkalmazásával élhetnek át iskolai tevékenységük során. 4.10
A TANULÓK TESTI NEVELÉSE
A tanulók testi adottságainak és képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése egyik legfontosabb feladatunk. Az egészséges életmód, edzettség elérése különösen fontos a szellemi munkát végzők körében, mert a munka jellege és a testmozgás hiánya számos modern korunkhoz tartozó szervi és lelki betegség kialakulásához vezethet. Azzal, hogy fokozatosan 5-re növeljük a testnevelés órák számát minden évfolyamon, iskolánknak azon elkötelezettségét is kifejezzük, hogy az egészség megőrzésének közösségi és személyes feladatunkká kell válnia. Diákjaink egészségének megóvását egy védőnő, egy iskolaorvos, egy pszichológus és egy drog prevenciós szakember segíti pedagógusaink ilyen irányú tevékenysége mellett. Ők az osztályfőnökökkel összehangolt program szerint szerepet vállalnak a szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzésében is. Átalakított pedagógiai programunk kiemelt része lesz az egészséges életmódra és környezeti nevelés, amely évente visszatérő témákban, de megújuló programokkal biztosítja diákjaink egészségének megőrzését, az aktív és környezetkímélő viselkedési- és életformák elsajátítását. 4.11
AZ ISKOLA TEHETSÉGGONDOZÓ TEVÉKENYSÉGE, ÉS EZEK MÓDSZEREI
Amikor iskolánk képzési programját kialakítottuk fontos szempontnak tekintettük a tehetség felismerését, kiválasztását, fejlesztését. A nyolc évfolyamos gimnáziumi képzés egyik kiemelt szempontja volt a tehetséggondozás, melyhez társult az öt évfolyamos képzésben résztvevők körében a tehetséges diákok felismerése, azok bekapcsolása tehetségfejlesztő programjainkba. Valljuk azt a közkeletű felfogást, miszerint a tehetséget a gyakorlás, céltudatos fejlesz-
28
tés által kibontakoztatott képességnek tartják, amely az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több területén az átlagosat messze meghaladó teljesítményre képes. Tudjuk, hogy a tehetség rendkívül sokféle területen megjelenhet, ezért képzési rendszerünket úgy alakítottuk ki, hogy a legszélesebb spektrumban képesek legyünk támogatni a tanítványainkban fellelhető tehetségformákat. Ez irányú tevékenységünk kialakításakor legfontosabb szempontok az alábbiak:
hogyan történjen a tehetséges tanulók felismerése és kiválasztása? mely pedagógiai eljárások a legalkalmasabbak a sokszor személyre szabott oktatás megteremtésében? milyen széles legyen ezeknek az iskolai lehetőségeknek a skálája?
Felismerés, kiválasztás:
A felvételi eredmények tanulmányozása és elemzése Részben a városi szintű versenyek eredményeinek megismerése A vonzáskörzet iskolái honlapjainak tanulmányozása az iskolai eredmények szempontjából A szaktanári és vezetői kapcsolatok felhasználása a tehetségek megismerésében Az első szintfelmérők és dolgozatok tapasztalatai Személyes kapcsolatok kialakítása
A tehetséggondozás formái:
Tantárgyi verseny-előkészítők Szakkörök, sportköri foglalkozások Növelt óraszámú és emelt szintű tanórák Öntevékenységi körök Speciális önfejlesztő formák felkínálása (KÖMAL, ABACUS, KÖKÉL, Internetes versenyek) Egyéni és egyedi csoportos fejlesztési formák
A tehetségfejlesztés során alkalmazott pedagógiai eljárások: E területen a szakirodalom három elterjedtebb módszert nevez meg.
gyorsítás: a szokásosnál hamarabb kezdődő és nagyobb iramú oktatás (évösszevonás, évugratás) Ez nálunk ritkábban alkalmazott eljárás, de számos esetben ez összevont vizsga, előre hozott osztályozó vizsga, előre hozott érettségi vizsga, bekapcsolódás felsőfokú intézmény kínálta tehetséggondozó programokba elkülönítés, szegregáció: a tehetségek kiemelése és külön csoportban foglalkoztatása, Nálunk ilyen a nyolc évfolyamos képzés, országos tehetséggondozó programokba való bekapcsolódás, verseny-előkészítő csoportjaink tevékenysége, egyéni felkészítési formák, országos versenyek munkájába való bekapcsolódás gazdagítás: kiegészítő anyag differenciált oktatása, emelt szintű oktatás, speciális külön órák, szakköri foglalkozások
Természetesen iskolánk különböző művészeti és sport csoportjain keresztül is támogatja a tehetségek fejlesztését. Azzal, hogy e csoportok munkájában jelenlegi és volt diákjaink is együttműködnek, a közösségépítésnek és tehetségfejlesztésnek különleges és egyedi vonásai jutnak érvényre.
29
4.12
BEILLESZKEDÉSI,
MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL KÜZDŐ TANÍTVÁNYAINK NEVE-
LÉSE
Az iskola része a mindenkori társadalomnak, tükröződnek benne mindazok a jelenségek, folyamatok, amelyek a társadalom egészében megtalálhatók. Tanítványaink tevékenységében, céljaiban és irányultságaiban fellelhetőek azok a negatív társadalmi jelenségek is, amelyek károsan befolyásolják személyiségük fejlődését. Ilyenek lehetnek többek között a felgyorsult élettempó, a túlzott teljesítmény centrikusság, az információs technológia gyors térhódítása, a családok felbomlása, a hagyományos értékek háttérbe-szorulása, elhanyagoltság, anyagiasság. Az iskolának feladata, hogy feltárja e problémák okait, egyúttal segítse ezek kezelését, feldolgozását, s amennyire teheti, megóvja tanítványait ezek hatásaitól. Az elmúlt évtizedekben sokkal erőteljesebben érvényesülnek azok a hatások, amelyek kivonják fiataljainkat a több generációs csoportok közvetítette társadalmi kapcsolatokból, és e helyett egy elkülönülő korosztályi réteg értékrendjében gondolkodó, e szerint építkező, céljait is e szerint alakító közösség tagjaivá válnak. Az X, majd Y generáció megjelenését hozó évtizedek után, immár néhány évre szűkülő horizontális generációk születnek, sajátos érdek és érték közösséggel, rendkívül hatékony kommunikációs kapcsolatokkal. Nem is csodálkozhatunk, hogy ez a kor természetes módon „termeli” azokat a fiatalokat, akik a világ erőteljesebb változásai miatt lelki problémákkal, magatartási, beilleszkedési zavarokkal küszködnek. Bár ezeknek a tanulóknak száma iskolánkban százalékosan alacsony, osztályonként 1-2 fő, problémáikat mégis kezelni kell, mert közösségen belüli megnyilatkozásaik rendkívül kedvezőtlenek, sokszor bomlasztó hatásúak. Az iskola csak ritkán tudja megszüntetni azokat az okokat, amelyek egy-egy tanulónál viselkedési zavarokat váltanak ki, de segíthet a következmények mérséklésében, és hozzájárulhat ahhoz, hogy ezek a fiatalok felülkerekedjenek a nehézségeiken, változtassanak viselkedésükön, és kézbe vegyék sorsuk irányítását. Beilleszkedési, magatartási zavarokkal küszködik az a tanuló, aki
nem fogadja el az iskola szabályait, rendszeresen megsérti azokat, megsérti mások jogait, fenyegeti mások testi épségét, erőteljesen elkülönült, alulszocializált, bezárkózó, lelki problémákkal küszködik (szorongás, depresszió, pánik), önkárosító (drog, alkohol, öngyilkosság).
Az iskola feladatai Az osztályfőnökök, az ifjúságvédelmi felelős és az iskola egészségügy szolgálata segítségével
30
a személyiség- és magatartászavarral, beilleszkedési problémákkal küzdő tanulók minél hamarabb történő kiszűrése, regisztrálása, állapotuk felmérése. egyénre szabott intézkedési terv elkészítése, amelynek az elkészítésében részt vesz az igazgató, az osztályfőnök, az iskolaorvos/pszichológus, az ifjúságvédelmi felelős a szülőkkel konzultálva. a tanárok felkészítése (külső és belső továbbképzéseken) arra, hogy legyenek képesek az ilyen jellegű problémák felismerésére, az ezekkel a problémákkal küszködő tanulókkal való foglalkozásra, a konfliktuskezelésre. az iskolai prevenciós munkát segítő hálózat kiépítése
Prevenciós tevékenységek:
4.13
a tantárgyi ismeretek átadása mellett fordítsunk figyelmet tanulóink egyéni problémáira, irányítsuk őket olyan közösségeink felé, amelyek újfajta kapcsolódási lehetőségeket kínálnak, kiragadják őket korábbi helyzetükből, csoportos és egyéni beszélgetések során kezeljük sajátos problémáikat, drog- és bűnmegelőzési programok szervezése, rendszeres önismereti és személyiségfejlesztő foglalkozások, tréningek a tűrőképesség fokozására az iskolapszichológus bevonásával, mentálhigiénés programok, kapcsolattartás a családokkal, kapcsolattartás a városi ifjúságvédelmi szolgálattal, kapcsolattartás a városi nevelési tanácsadóval, patronáló rendszer kialakítása, elsősorban olyan felnőttek és fiatalok bevonásával, akiket az ilyen tanítványaink elfogadnak. A
TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM
A felzárkóztatás elsődleges célja a feltárt hiányok pótlása, hogy azok ne legyenek gátjai az új ismeretek befogadásának, illetve a részképességekben jelentkező elmaradások feltárása, fejlesztések elindítása. Első lépésként fel kell mérni, hogy mely tanulóknak milyen területeken van lemaradásuk. A 9/ny évfolyam különösen alkalmas arra, hogy egy-egy részképesség hiányára fény derüljön, mert az első szintfelmérők feltétlenül jelzik, azokat a diákokat, akik segítségre szorulnak. A magasabb évfolyamokon is az első dolgozatok jelzés értékűek, melyre különösen akkor célszerű figyelni, a hiányosság szakadék jellegűek, azaz csak egy tantárgyból, vagy képzési területről jelentkezik. A továbbiakban is fontos, hogy a szaktanárok figyelemmel kísérjék a tanulók haladását, szükség esetén korrepetálás vagy egyéni segítségnyújtás formájában orvosolják a tanulási gondokat. Különösen fontos ez olyan csoportoknál, ahol várható a tanulók jelentős előképzettségbeli eltérése, pl. idegen nyelvek, informatika, természettudományok. Sajnálattal tapasztaljuk, hogy egyes esetekben nem is a tanuló az okozója a hiányosságnak, inkább a rossz előképzettség, pl. nem megfelelő szakos ellátottság. Fontos tehát a tanulók esetleges lemaradásának okait feltárni, hogy a szerint lehessen elvégezni a korrekciót, mert nem mindegy, hogy tartós hiányzás, nem kielégítő szorgalom, egyéni adottságok vagy a nem megfelelő tanulási technika áll a háttérben. Iskolánkban szervezett korrepetálás csak német nyelvből van a 9/ny évfolyamon, ahol csoportszervezési okok miatt inhomogén tudásszintű csoportok alakulhatnak ki. A felvételi után megíratott nyelvi szintfelmérő egyértelmű lehetőséget kínál a csoport kialakítására. Tanulmányi előmenetellel kapcsolatos hátrányok (tanulási kudarcok) leküzdésében megoldáskereső programtervezet: Feladatunk a tanulási kudarc okainak megkeresése, mely leggyakrabban:
pszichés (teljesítéstől való félelem, motiváltság hiánya), önismereti, beállítódásból származó (szülő jelzi, ő sem tudta a tárgyat), önelfogadásból származó, 31
módszertani (tanulás módszertan), családi háttérből adódó (család szociokulturális háttere, családi elvárások), iskolaváltásból eredő – (létszámproblémák, egyes tantárgyakra korlátozódó tananyagbéli elmaradás), ritkábban találkozhatunk fiziológiai okokkal (diszlexia, diszgráfia,…), az okok korai felismerésében segíthet a formálódó osztályközösség, a kortárs-képzés, az okoknak megfelelően a szülőkkel együttműködve kérhetjük szakember segítségét, illetve tarthatunk egyénre szabott foglalkozásokat.
A tanulási kudarcok enyhítését szolgáló tevékenységformák:
a korrepetálás, tanulópárok kialakítása, projekt jellegű feladatok feladása, számonkérése, beszélgetés, módszertani útmutatás, tanulás módszertani foglalkozások, személyiségfejlesztés, felzárkóztató programok szervezése, önismereti csoportok létrehozása, pályaorientációs tevékenység.
A foglalkozások az igényeknek, az egyéniségnek megfelelőek legyenek. A közösség a tanulási kudarcok leküzdésében, feldolgozásában olyan mikrokörnyezetet jelenthet, mely segíti a hátrányos helyzetű tanulók beilleszkedését, értékrendjének formálását – ezáltal a tanulással kapcsolatos problémák enyhítését. 4.14
A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG
Szociálisan hátrányos helyzetűek azok a tanulók, akiket különböző jellegű szociális tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésükben. Feladatunk segíteni minden hátrányos helyzetű – de különösen a szociális hátrányban lévő tanulók képességeinek kibontakoztatásában. Kiemelt feladatunk a korai felismerés, olyan diszkrét kezelési formák kialakítása, amelyek mind a családok, mind a tanulók szempontjából hatékony kezelést, nyílt kapcsolatot biztosítanak. Károsan ható tényezők: Családi mikrokörnyezet:
a család gazdasági helyzetéből adódó lakásviszonyok, a túlságosan alacsony egy főre eső jövedelem, a kulturális háttér (a művelődés, műveltség lebecsülése), családi hagyományok, a család élete, magatartása, csonka családban felnövő gyerekek.
Családi házon kívüli környezet:
32
az utca, lakókörzet negatív hatása helytelen viszony, kapcsolat kifogásolható magatartású, erkölcsű gyerekcsoportokkal, felnőttekkel.
Iskolai környezet:
az oktatási intézmény hiányos tárgyi, személyi ellátottsága, az iskolába naponta távolról való bejárás, kedvezőtlen csoporthatás (osztály összetétele), a tanítás hatékonyságának a színvonala helytelen nevelői magatartás, rossz tanár-diák viszony, a tanulók értékelésének merev módszerei, a tanulók nem megfelelő helyzete a különböző közösségekben.
A szociális hátrányok leküzdésében megoldáskereső programtervezet: Kötelességünk felfigyelni diákjaink ez irányú gondjaira. A hátrányok számbavétele után meg kell állapítani, hogy:
a tanulók egyes képességeinek kibontakozását milyen tényezők gátolják leginkább, mihez viszonyítva, milyen mértékben vannak lemaradva, milyen módon segíthet az iskola a hátrány enyhítésében.
A hátrányok felmérése után következik az azok enyhítését célzó tevékenységformák meghatározása, programterv készítése, a kiválasztott tevékenységi formák megvalósítása. A szociális hátrányok enyhítését célzó tevékenységi formák:
felzárkóztató, ill. tehetséggondozó programok szervezése, önismereti csoportok létrehozása (működtetése), drog- és bűnmegelőzési programok, pályaorientációs programok, felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, levél útján, stb., ismernünk kell azokat a lehetőségeket, jogszabályokat, melyek egy-egy családot átsegíthetnek a krízishelyzeten., helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése, a tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása, a menzatámogatás elveinek, mértékének meghatározása, anyagi hozzájárulás a kirándulások költségeihez.
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység:
ösztöndíjak, pályázatok figyelése, részvétel pályázatokon, szülői munkaközösség és a különböző alapítványok támogatásai.
A szociális hátrányok leküzdésében jelenleg is kiemelten pozitív hátteret jelent iskolánkban a szülői munkaközösség, az iskolai alapítvány. Célunk, hogy diákjainkban kialakítsuk a másokra figyelést e téren is (gyűjtési akciók). Megszervezzük a tanév végi, már nem használt tankönyvek begyűjtését, rászorulók segélyezése céljából. Iskolánknak most formálódó hagyománya a „Mentsünk meg egy családot” akció, amely rászoruló iskolatársak és családjaik számára nyújt támogatást. Iskolánk a Rotary klubon keresztül is szervez támogatási akciókat. A közösségi szolgálat is segíthet a szociális hátrányban élők támogatásában.
33
5.
A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK
Amint azt korábban jeleztük, tanulóink személyiségének fejlesztésének közvetlen útja a pedagógusokkal való személyes kapcsolatban valósul meg, míg a különböző iskolai közösségek hatásai a fejlesztés közvetett útjait kínálják. Természetesnek tartjuk ezért, hogy minél sokszínűbb, tartalmasabb iskolai közösségi rendszert tudunk életre hívni, ezzel arányosan tudjuk befolyásolni diákjaink személyiségének fejlődését. Napjainkban számos olyan információszerzési lehetőség jelent meg – pl. számítógép, táblagép, internet, okostelefon, televíziózás, videojátékok –, amelyek egyrészt gátolhatják a korábban jól működő hagyományos iskolai közösségek kedvező hatásait, másrészt olyan iskolán kívül szerveződő zárt korosztályi kapcsolatok, virtuális közösségek kialakulásához vezethetnek (pl. Facebook), amelyek esetleges káros hatásaival szemben éppen az erős iskolai és osztályközösségek jelenthetnek kiutat. Különösen fontos a jó közösségi rendszer kiépítése és megléte, amelyben tanulóink jól és biztonságban érezhetik magukat, mert a 10-18 éves korosztályban életkori sajátosságaiknál fogva is spontán jelen vannak az egymás felé fordulásnak, a társas kapcsolatok kiszélesedésének, a korosztályi kapcsolatokban való felnőtt szerepek kipróbálásának életlehetőségei és megnyilvánulási formái. A kamaszos lázadásoktól az ifjúvá vált ember letisztuló jelleméig vezető út fontos színterét jelentik iskolai közösségeink, melyek kialakításában és fejlesztésében hagyományainkra alapozva a következő feladatokat jelöljük meg: 5.1
A KÜLÖNFÉLE ISKOLAI KÖZÖSSÉGEK MEGSZERVEZÉSE, NEVELŐI IRÁNYÍTÁSA
Feladatunk az iskolai élet egyes szervezeti egységeihez, területeihez (osztályhoz, tanulmányi csoporthoz, évfolyamhoz, tanórákhoz és tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. Különösen fontos az iskola egészét átható hagyományok és belső szabályok (pl. házirend) megismertetése és elfogadtatása a belépő diákokkal, mert ezek jelentik együttélésünk demokratikus rendszerét. A közösségeket alkotó egyének értékei csak akkor válhatnak az adott közösség értékeivé is, ha mindenki képességeinek megfelelő aktivitással kap szerepet a közös feladatokban, s ez nem nélkülözheti a pedagógusok – elsősorban az osztályfőnökök – összehangolt, tervszerű munkáját. 5.2
A
TANULÓK ÉLETKORI FEJLETTSÉGÉNEK FIGYELEMBEVÉTELE A TANULÓKÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉBEN.
Feladatunk a tanulói közösségek irányításánál az életkorral változó közösségi magatartáshoz való alkalmazkodás. Az iskolába belépő 10 éves tanuló személyiségét még jellemzi a felnőttek elvárásainak való megfelelés vágya, mely fokozatos átalakulás során válik autonóm, önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé. Természetes hát, hogy a fejlődésének más-más szakaszában élő tanulók közössége fejlettségének megfelelő irányítási módozatokat tud elfogadni. Kezdetben a tanulói aktivitásra épülő direkt nevelői irányítási módszereket fokozatosan fel kell váltani a közvetett hatásokon alapuló nevelői irányítási módszereknek, melyeknek el kell vezetni a tágabb közösség érdekeit szem előtt tartó autonóm közösségi élet kialakulásáig. Mivel ezek az eltérő fejlettségű közösségi csoportok együtt vannak jelen az iskolában, a tantestület feladata ezen közösségeink tevékenységének egymás hatását erősítő összehangolása.
34
5.3
AZ ÖNKORMÁNYZÁS KÉPESSÉGÉNEK KIALAKÍTÁSA.
A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani, hogy az iskolai képzés kezdeti időszakában tanári segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangoltan tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. Fejlettségük magasabb szintjén (a 10.vagy 11. évfolyamtól) az önálló feladatvállalásnak és célkitűzéseknek is fontos szerep jut, a tanári tevékenység inkább segítségnyújtásra, illetve korrekciós folyamatokra korlátozódik. Ekkorra már ki kell alakulnia a közösségi megbízatások olyan rendszerének és önszerveződő képességének, amelyben mindenki találhat érdeklődési köréhez, személyiségéhez és aktivitásához illeszkedő feladatokat. 5.4
A TANULÓI KÖZÖSSÉGEK TEVÉKENYSÉGÉNEK MEGSZERVEZÉSE.
Feladatunk a mindennapi működést segítő közösségi automatizmusok – hetesi, csoportfelelősi és ügyeletesi megbízatások rendszerének – működtetése és szervezése mellett, az osztály és iskola közéletét formáló osztály és iskolai diákönkormányzatok tevékenységének szervezése is. A pedagógus beavatkozási szintje alkalmazkodik a gyerekközösség fejlettségéhez és önállóságához. Ezeken a területeken az osztályfőnöki munkaközösség, a diákpatronáló tanár tevékenységének együttműködése a tanulói közösségekkel kiemelkedően fontos. Feladatunk az iskolai munkatervben, az osztályfőnöki foglalkozási tervben és a diákönkormányzat munkatervében megfogalmazottak összehangolt cselekvési programját megvalósítani. Tanáraink a közösségi feladatok megvalósulása során adatokat és információkat gyűjtenek a közösség életének fejlesztése és ezek munkájában résztvevő tanulók személyiségjegyeinek alakulására vonatkozóan. Támogatni kívánjuk az egy-egy feladatra önszerveződő, vagy azonos érdeklődési irány alapján alakuló öntevékenységi köreink munkáját, mert ezek válhatnak iskolai közösségi életünk hagyományt teremtő legértékesebb elemeivé. Az egyes osztályok minden évben kapnak mind a hagyományőrzés, mind az egészségvédelmi program keretében olyan feladatokat, amelyek megvalósításakor, mint közösség léphetnek a nagyobb iskolaközösség elé, s megmutathatják sajátos egyedi értékeiket és erényeiket. 5.5
A TANULÓI KÖZÖSSÉG EGYÉNI ARCULATÁNAK, HAGYOMÁNYAINAK KIALAKÍTÁSA.
Feladatunknak tekintjük a tanulói közösségeinkre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszerének kialakítását, a közösségi hagyományok megőrzését. Ennek megvalósítása érdekében kiemeljük azokat a közösségeinket, tanulóinkat, akik tanulmányi munkájukkal és eredményeikkel javítják iskolai munkánk színvonalát, kulturális tevékenységükkel, sport és tanulmányi versenyeredményeikkel öregbítik iskolánk hírnevét. Az iskolazászló, az iskolai címer, az iskola alapította díjak olyan tradicionális elemei és jelképei közösségeinknek, melyek tiszteletét elvárjuk minden iskolai tanulónktól és szüleiktől is. 5.6
A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI
A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése,
35
a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre
36
Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.
6. 6.1
KÖRNYEZETI NEVELÉSI ÉS EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM BEVEZETŐ
Amikor az iskola arra vállalkozik, hogy olyan tevékenységi formákat, amelyeket korábban már eredményesen végzett rendszerbe foglalja, akkor nem csak a meglévő programokat szedi össze, hanem keresi azokat a lehetőségeket is, amelyek teljesebbé teszik az addig működő tevékenységi formákat. Iskolánk programjának megalkotása során igyekeztünk összegyűjteni minden olyan lehetőséget, amely elképzeléseink szerint megvalósítható, ugyanakkor tág lehetőséget biztosít kollégáinknak, iskolai közösségeinknek egyéni elképzeléseik megvalósítására. Az elkövetkező években is útkereséssel, a diákok és tanárok e témakörhöz való viszonyulásával válik teljessé. A sokféle programlehetőség közül lehet választani minden évben, és majd lassan eldől, vernek-e gyökeret és válnak hagyománnyá. Tehát ez a programunk folyamatosan alakuló, építkező jellegű. Feladatunknak tekintjük, hogy az elkövetkező év alatt gyűjtsük azokat a meglévő lehetőségeinket, melyek ebben a témában rendszerbe foglalhatók. 6.2
KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM
6.2.1 Alapelveink A környezet is és a nevelés is minden egyes embert érint. A környezet alatt komplex módon a természeti, mesterséges (alkotott) és társadalmi környezetet értjük. Ezek – és az ezekkel kapcsolatos kérdések – egymástól elválaszthatatlanok. Egyikük javulásához legtöbbször a többi javulása is szükséges, illetve azzal együtt jár. A nevelés nemcsak az intézményes nevelést jelenti, hanem a bölcsőtől a sírig tartó folyamatot. A környezeti nevelés célja – a tudatformálás – a társadalmi környezet olyan javítása, amely nélkül nem képzelhető el a másik kettőben érdemi változás, nem létezhet fenntartható élet. A fenntartható fejlődés olyan gondolkodásmód kialakítását igényli a környezeti nevelés minden szereplőjétől – a társadalom minden tagjától –, amely képes a világ kihívásait rendszerben szemlélni, és azokra választ adni úgy, hogy nem szül újabb ellentéteket az ember és a természet között. A fenntartható fejlődés legfontosabb üzenete tehát, hogy a gazdaság, társadalom és környezet kérdései egyetlen rendszert alkotnak, s hogy a globális válságok nem oldhatók meg sem egyik, sem másik kérdéskör túlhangsúlyozása mellett. A fogalom nem jelent mást, mint olyan fejlődést, amely mindig elegendő forrást hagy a jövő nemzedékek életfeltételeinek kielégítésére (életminőségének jobbítására). A környezeti nevelés tartalma az utóbbi időben világszerte kiszélesedett. Magában foglalja a természet és az emberiség jövőjének fenntarthatóságát. Ezért a jövőben diákjainknak a mindennapi életükben képeseknek kell lenniük a bonyolultabb természeti, társadalmi, gazdasági és politikai kérdéseket kezelni, megoldani. Nagyobb hangsúlyt kap a környezeti tudat és erkölcs. Ezért szükség van hatékony személyiségformálásra, az önszabályozásra és egyben a társas együttműködés és konfliktuskezelés készségeinek erősítésére. A fenntarthatóságra nevelés lényegében azt jelenti, hogy az oktatás kapcsolatokat hozzon létre környezeti, a társadalmi és a gazdasági rendszer között a célból, hogy megértessük e kapcsolatok működési szabályait. Ennek központi gondolata a „környezeti polgárrá” nevelés, azaz a természeti, az épített, a társas-társadalmi környezet fenntarthatósága (és ezen belül a fenntartható fejlődés, a fenntartható fogyasztás) érdekében szükséges ismeretek, magatartásminták, értékek és életviteli szokások megtanítása. 37
A környezeti kérdések összekapcsolják a természettudományos (biológia, antropológia, földrajz és történelem) és a humán tárgyakat (filozófia, jog, szociológia, történettudományok, művészetek, etika és irodalom). A tanterveknek a fenntartható fejlődés szempontjából a központi tudományágak (tantárgyak) közötti szoros összefüggéseket kell bemutatniuk. Ez a megközelítés azért előnyös, mert a fenntarthatóság ideális rendezőelv az integrált gondolkodás elősegítéséhez. A fenntarthatóság tanulásának szükségszerű velejárója, hogy leomlanak a falak a különböző tudományágak között, talán éppen azáltal, hogy egy bizonyos valós problémára összpontosítunk és azt különböző szemszögből közelítjük meg. Kutatók szerint a gyermekek és az ifjak igen fogékonyak a teljes, az egész befogadására. A nemzeti alaptanterv és a kerettantervek lehetőséget nyújtanak arra, hogy ne tantárgyakra elaprózva tanítsunk, hanem holisztikusan ismerkedjünk a világgal, és arra is, hogy az oktatás középpontjában ne a tananyag, hanem a tanuló fejlesztése álljon. Kívánatos, hogy a jövő nemzedékek nevelése során az iskolai életet az eddigieknél sokkal jobban hassa át a környezeti nevelés. Feladatunk, hogy általánossá tegyük minden területen, és megvalósítsuk. 6.2.2 A környezeti nevelés általános (hosszú távú) céljai Tanulóinkban
elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát (NAT); kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást, egyéni és közösségi szinten egyaránt, mely váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé; tanulóinkat érzékennyé tenni a környezet állapota iránt; tanulóinkat bekapcsolni a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába; legyen meghatározó életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség vállalása; váljon meghatározóvá a környezeti károk megelőzésére való törekvés; képessé tenni, hogy személyes tapasztalatai alapján együtt tudjon működni a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén; elismertetni, hogy közös és egyéni kötelesség; az emberiség közös öröksége; a környezet minőségének fenntartása és javítása; az általános emberi egészségvédelem; az ökológiai egyensúly fenntartása; a természeti erőforrások előrelátó és ésszerű felhasználása; minden egyes ember hozzájárulása a környezet védelméhez; képessé válni az élethosszig tartó tanulásra.
A környezeti nevelés céljaiból adódóan feladatunk tehát, hogy
38
környezetbarát attitűdöket, szokásokat alakítunk ki a tanulókban; a természeti és társadalmi környezetről tényeket, ismereteket, problémamegoldó gondolkodást közvetítünk;
segítjük a környezeti folyamatok, összefüggések megértését.
Mindig szem előtt kell tartanunk, s éreznünk kell annak a felelősségét, hogy a „környezeti nevelés, szándékos, megtervezett pedagógiai folyamat, összetett személyiség-, közösség-, magatartás-, és attitűd-formálás, amely képessé tesz másokkal való együttműködésre, együttélésre.” (Havas Péter) 6.2.3 Hagyományaink A hagyomány egy adott közösség tudásának, tapasztalatainak összessége, mely a közösség fennmaradását támogatja. Nem öröklés útján jutnak el egyik nemzedéktől a másikig, hanem az eltanulás (nyelv, megfigyelés, mozgásformák leutánzása), elsajátítás folyamatában válnak a különféle típusú közösségek tagjainak birtokává, szervezik ezek viselkedését, tevékenységét. A hagyomány megsértését a közvélemény bünteti. Közösségeket összetartó társadalmi hagyományaink részben kihaltak, részben eltorzultak a nagy változások során. Számos természettel kapcsolatos hagyomány azért szűnt meg, mert a közösségek természettel való korábbi kapcsolata is megszűnt. A fogyasztói társadalom ideológiája nem szereti a tárgyak megóvásában, megőrzésében megnyilvánuló hagyományokat. A hagyományos helyett inkább az újravásárlási szokásokat helyezi előtérbe. Huxley a Szép új világ-ban már a második világháború előtt parodizálta ezt („Ami régi, el vele, így jutunk csak felfele!”). A hagyományok ápolásához idő és egymás felé fordulás szükséges. A hagyományok önszerveződő – újraszerveződő – társadalmunkban fontosak, akár új (nem lakóhelyi, családi) közösségek összetartó erejeként is. 6.2.3.1 Iskolánk hagyományai a környezeti nevelés szempontjából
természetismeret, papírgyűjtés, szárazelem-gyűjtés; erdei táborok, sítábor, kirándulások, csillagászati megfigyelések, természetes anyagokkal való kézművesség, úszásoktatás, Világnapok, nevezetes napok megrendezése, társastánc, néptánc tanulása, tanítása, 24 órás foci, kezdeményezés: csak az egyik oldalán használt papír összegyűjtése, felhasználása, zöld növények ültetése, szaporítása az aulában, ebédlőben, faültetés, közös év végi iskolatakarítás, az udvar ápolása, gondozása.
6.2.3.2 Javaslataink
ne engedjük, hogy pozitív vagy kedves, a természettel és egymással való együttélés, együttműködés során kialakult és csiszolódott hagyományaink eltűnjenek, ismerjünk meg, őrizzünk meg, és tanítsunk minél több, a természettel együtt létezést tükröző hagyományt, mert ezeknek ma is lehet pozitív pedagógiai hatása. Keressük a
39
6.3
Kárpát-medence népeinek hagyományait. Törekedjünk arra, hogy a természetismeret hagyományai párosuljanak a környezetvédelem, a nemzeti kulturális örökség természeti, műemléki és műtárgyakban fennmaradt értékeinek megismertetésével, a védelmükkel kapcsolatos tudnivalók oktatásával, a szeretetükre, védelmükre való neveléssel, tudatosítsuk az egészséges életmód korábbi hagyományait, de kritikusan rostáljuk ki a hatástalan módszereket, tudatosítsuk, hogy a nevelés fő bázisa továbbra is a család és az iskola. Megnövekedett feladatkörüket csak együtt, összefogva tudják ellátni. A kiterjedt családra gondoljunk: nagypapák, nagymamák, nagynénik, unokatestvérek is, mindenki mást tud és mást tesz hozzá ehhez a tudáshoz. A család és iskola közös megbeszélései (tanár, szülő) a közös kirándulások, táborok, családi vetélkedők pl. gyerekekkel, a közös kerti vagy erdei munka stb. fokozzák a nevelés hatásfokát, a nevelési, tanítási módszerek közül korábban is beváltak a kirándulások, látogatások, könyvtári, múzeumi programok, eredményes lehet a szakköri, egyesületi munka, őrizzük meg ezek hagyományát, igyekezzünk arra, hogy természet- és környezetvédelmi jeles napjaink a természetvédő mindennapjaink közül ünnepként emelkedjenek ki. Alakítsuk, fejlesszük őket! vizsgáljuk meg hagyományainkat, s tudatosítsuk, ha valamelyik káros a környezeti nevelés szempontjából. A KÖRNYEZETI NEVELÉS SZÍNTEREI
6.3.1 Tanóra, tantárgy keretében Az iskolai oktató-nevelő munka nem szorítkozik ugyan a tantárgyak óráira, de a feladat zömét mégiscsak e keretek között valósítjuk meg. Kiemelkedően fontos terület lehet a biológia és földrajz, ahol az orientációs órák jó lehetőséget biztosítanak a környezeti nevelésre. (pl. állatkerti látogatás, múzeum látogatás, terepi megfigyelések stb.). Kétségbevonhatatlan, hogy a természettudományi tárgyaknak igen nagy a felelőssége, hiszen a természetre vonatkozó kultúra a környezeti nevelés egyik pillére. A társadalomtudományi tárgyak feladata, hogy a társadalomszerveződés, valamint az emberi viselkedés és kultúra irányából közelítsék meg a kérdést. A környezeti válság megoldása nem képzelhető el a jelenlegi társadalmi viszonyok meghaladása nélkül. A korábbi döntések elemzése segíti a jelenben való eligazodást, növeli a jövő iránti felelősséget. Ezek a tárgyak tehát útmutatást (és gyakorlatot) adhatnak a környezeti gondok felismeréséhez és megoldásához, a közügyekben való részvételhez. Az emberismereti, humán tárgyak feladatai közé tartozik az is, hogy bemutassák a fogyasztói modell helyett javasolt utakat, a környezeti válság megoldásához szükséges világképet és erkölcsi értékrendet, valamint a rendelkezésünkre álló – és szükséges – gazdasági és jogi eszközöket. A technika, életviteli és gyakorlat tantárgyak nagy lehetősége, hogy gyakorlati szempontból elemezzék a környezetbarát létformát, s helyes példákat mutassanak be. Az erkölcstan és etika órákon szintén tág lehetőségek vannak a környezettudatos viselkedés kialakítására.
40
A művészeti tárgyak megkülönböztetetten alkalmasak a kérdéskör érzelmi megközelítésére, keretet adnak a természet és az ember alkotta környezet szépségének átéléséhez, az „érintetlen” természettel vagy a leromlott környezettel kapcsolatos érzések művészi megfogalmazásához, a természet és a kultúra szoros kapcsolatának bemutatásához, a mítoszokban, jelképekben rögzített ökológiai tudás közvetítéséhez. E tárgyak hatásosan fel tudják hívni a figyelmet az értékvesztésre, az uniformizálódásra, kulturális örökségünk megőrzésének fontosságára. A test- és egészségnevelési tárgyak a környezet és az egészség szoros kapcsolatának megéreztetésével, megértetésével, az igények kialakításával tehetik a legtöbbet. A nemzeti alaptanterv és a kerettanterv lehetőségeit kihasználva a tantárgyi programokból kiindulva meghatároztuk a környezeti nevelési tananyagot, a fenntartható fejlődés pedagógiáját megvalósító módszereket. (pl. a tanulás tanítása, kooperatív és interaktív technikák alkalmazása, drámapedagógia, döntéstechnikák, a cselekedetek következményeinek előre tervezése). Figyelembe vesszük az életkori sajátosságokat: 6.3.1.1 Prepubertálók A prepubertálók (10-13 évesek) már nem követik egyértelműen a felnőtt társadalom mintáit; kezdik kialakítani saját, belső mintáikat. Kulcskérdés, hogy pl. a természettel szemben miféle erkölcsi modelleket alakítanak ki. Erre a korcsoportra az ellenállhatatlan versenyezhetnék, a csillapíthatatlan munkakedv és a szenvedélyes gyűjteménykészítés a legjellemzőbb. Ezek a tulajdonságok nagyon hasznosak lehetnek egy jó pedagógus kezében, hiszen az ő irányításával pl. abban versenyeznek, hogy ki tanul meg több növénynevet (akár latinul is), ki ismer föl több ásványt, ki tudja több veszélyeztetett faj eszmei értékét, ki tudja felsorolni a Duna összes bal parti mellékfolyóját stb. Ha megtaláltuk azt a témát és tevékenységformát, amit versenyként fölvállalnak, akkor akár „a csillagokat is lehozathatjuk velük az égről”. Ezen alapszik a kis-tizenévesek legendás munkakedve. Ugyanez érvényes a gyűjteménykészítésre is. Készíthetnek – akár híres autóversenyzők arcképei mellett – a védett fajok képeiből, termésekből, életnyomokból, lehullott levelekből, kavicsokból stb. is gyűjteményt. 6.3.1.2 Kamaszok A kamaszok (12-16 évesek) számára fontosak a törvényszerűségek; keresik a természeti és a társadalmi törvényeket is. Ők a környezeti szabálysértők legkönyörtelenebb bírái, a természet legelszántabb védői. Központi problémájuk az Én-azonosság keresése, ez pedig döntő a Környezethez való viszonyulás és értékrend kialakulása szempontjából is. Ekkorra érik meg az időészlelésük is annyira, hogy már lehetséges jelen életvitelük környezeti hatásait a jövő felől vizsgálni. A kamaszok szélsőségekben gondolkodnak és éreznek, a középút keresése nem az ő stílusuk. Ebből – az általános pedagógiai nehézségeken túl – a környezethez való viszonyukra nézve is adódik egy nehézség: míg a környezeti gondolkodásmód sokszempontú, dialektikus és rendszer-szemléletű, a kamasz gondolkodására az egyszempontúság, a leegyszerűsítő túlzások és az „imádom-utálom” szélsőségei jellemzőek. Míg a környezeti gondok megoldása a mérlegelő dialektikát, az is-is szemléletet igényli, a kamaszok sokkal jobban szeretik a kizáró vagyvagy-ot.
41
6.3.1.3 Ifjak Az ifjak (16-22 évesek) is szenvedélyes, harcos környezetvédők lehetnek, mert elfogadott elveiket végletesen követik és követelik. Megkérdőjelezik a felnőttek fennálló rendjét, kemény vitatkozók. Idejükből, energiájukból szívesen áldoznak kisebbekre; „vezetőként” igen fontos környezeti nevelői feladatokat vállalhatnak. (Sok felnőtt nem a jövő értékeiért harcolót, hanem a vele szemben álló ellenséget látja az ifjúban, s ezért nem is meri rábízni a kisebbeket.) Az egyes tantárgyak vonatkozásában különböző témakörökön keresztül tudjuk a környezeti nevelést hangsúlyozni. A tantervek és tanmenetek részletesen kitérnek ezekre a probléma körökre. 6.3.2 Javaslatok a tantárgyak vonatkozásában Szorgalmazzuk, hogy minden pedagógus tekintse feladatának a környezeti nevelést. Erősíteni kell azt a szemléletet, hogy a környezeti nevelés csak részben természettudomány, emellett – és elsősorban! – látás- és gondolkodásmód, ezért a humán tantárgyaknak ugyanúgy alapvető feladata. Valamennyi tantárgyba kerüljenek be a szükséges környezeti nevelési ismeretek, készségek, értékek, fejlesztési követelmények! Össze kell hangolni az egyes tantárgyak mondanivalóját a szemléleti ellentmondások, a hézagok, illetve átfedések elkerülése végett! A humán tantárgyak tanulmányi versenyein, pályázatain is jelenjenek meg a környezeti nevelési szempontok. Fontos a környezeti nevelést segítő eszközrendszer (szemléltető anyagok, oktatófilmek, vizsgáló eszközök stb.) fejlesztése. A tanórán a tananyagon kívül még sok apróság is nevel a környezet megóvására, környezetbarát életmódra. Vannak olyan mozzanatok, amelyek minden tanórán megvalósíthatóak, például a termek esztétikus díszítése. 6.3.3 Környezeti nevelés a tanórán kívül az iskolában Az iskolai környezeti nevelés nem szűkíthető le a „tananyag leadásától a számonkérésig” húzódó ívre. A tevékenységeknek ennél sokkal szélesebb körét foglalja magába, s ezeknek csupán kis hányada illeszthető be a tanórák adta lehetőségek közé. Sok olyan oldala van, amely a tanterem vagy az iskola falain is túlnyúlik. Az intézményünk tanulói a közösségi szolgálat keretében választhatnak olyan tevékenységet, amely a környezet védelméhez, a környezeti nevelés segítéséhez, a lakókörnyezet ápolásához kapcsolódik. Ezzel megalapozható egy-egy társadalmilag fontos és cselekvőképes közösség kialakítása, kialakulása. Tanórán is sokat tehetünk az ügy érdekében, de ott nagyon nehezen mozdulhatunk el az ismeretek szintjéről, így az ottani környezeti nevelés ritkán válik cselekvést befolyásoló erővé. A tanórán kívüli tevékenységek gyakran hatékonyabbak is a tanórára tervezhető tevékenységeknél. Mindezt alátámasztja az a tény is, hogy a hazai környezeti nevelés éppen az iskolai, de tanórán kívüli tevékenységekből indult fejlődésnek, és ma is ezen a területen hat a legerőteljesebben. folyosók, tantermek tisztasága, rendje (ügyeletesek, gondnokság),
42
különösen fontos tevékenység az iskola virágszigetek ápolása, gondozása, melyet egyegy osztály végez, heti rendszerességgel, a környezetvédelmi jeles napok megünneplése. (ezek listáját a 2. sz. melléklet tartalmazza) a programokat magunk is szervezhetjük, de csatlakozhatunk helyi vagy országos környezetvédő szervezetek akcióihoz, bekapcsolódás megyei, országos természetismereti vetélkedőkbe, versenyekbe; pl. Hermann Ottó és Kitaibel Pál verseny, az egész iskolai életre ható, átfogó környezeti nevelési projektek szervezése pl. ökonap, fotókiállítás, rajzpályázat, irodalmi pályázat, egy-egy környezetvédelmi problémát, témakört dolgozzanak fel önállóan a tanulók. egy tanár vezetése mellett. Pl.: tanulók felmérést végezhetnek az iskolai víz-, fűtés-, világításrendszerről, az ezzel kapcsolatos költségekről, elkészíthetik a csepegő csapok térképét, kutathatják a hulladék kezelési módjait stb. A megszületett eredmény rögzítésének formája sokféle lehet (szakmai dolgozat, rajz, fotó, irodalmi alkotás), amelyet kiállításon mutathatunk be, vagy sajtóban közölhetünk, egészségvédő és környezetvédő szokások kialakítása, a környezeti nevelési programban rögzítjük, hogy kisiskolás kortól folyamatosan milyen szocializációs, környezetbarát szokásokat alakítunk ki, folytatjuk az egészségnevelési programot, környezetvédelmi akciók szervezése: hulladékgyűjtés, parlagfű szedése, a lakosság felvilágosítása, tiszta, rendes osztály akció stb., kiállítások rendezése: nyitott, a nagyközönség által is látogatható környezetvédelmi kiállításokat is rendezhetünk (pl. szemétszobrászat, természeti értékeket, helyi problémákat bemutató kiállítás). (Lehetőség a környező iskolákkal való kapcsolattartásra) Természettudományi Múzeum meghívása, kőzetkiállítás szervezése, növénybemutató, iskolai kiadvány – színvonalas szakmai kiadvány megjelentetése. Például: iskolaújságba „Zöld hírek”, „Zöld sarok”, Zöld hét” program megvalósításának lehetősége, egyéb területek: az iskolai étkeztetés minősége és formái, taneszközök és irodaszerek beszerzése, könyvtári állomány összetétele, higiénia, iskolakörnyéki közlekedés.
6.3.4 Iskolán kívüli tevékenységek
nyári táborok, iskolai kirándulások: Érdemes olyan tábort tervezni, ahol nem csak ismereteket szereznek a tanulók, hanem konkrét gyakorlati problémát is megoldhatnak (pl. monitorozás, élőhely helyreállítása, térképezés, mérések stb.). Kirándulásokat szervezzünk, egy- vagy többnapos tanulmányutat egy-egy konkrét téma részletesebb megismerésére, egy-egy terület, táj megismerése céljából. Ellátogathatunk kisebbnagyobb gyerekcsoportokkal tanösvényekre, (pl. Vác – Ártéri tanösvény) nemzeti parkokba, természetvédelmi területekre, vadasparkokba, botanikus kertekbe, múzeumokba, síelés, korcsolyázás, szervezése, erdei iskola legalább egy alkalommal a tanulmányok során, kapcsolattartás külső segítő partnerekkel – Valamelyik nemzeti park, vagy társadalmi szervezet segítségével szervezzünk a gyerekeknek természetvédelmi akadályversenyt. A felügyelőségek, vagy környezetvédelmi cégek bevonásával műszeres vizsgálatokat is végezhetünk (pl. zajszint, talaj-, levegőszennyezettség),
43
kutatómunkába való bekapcsolódás az országos diákkutató program keretében, ahol környezetvédelmi, ökológiai kutatásokra is sor kerülhet, intézménylátogatás (múzeum, könyvtár, üzem, kutatóintézet, egyetem stb.), akciók indítása és részvétel akciókban, mozgalmakban: csapadékmérés, savasesőprogram, patakvizsgálat, energiahasználat felmérése, környezet-átalakítás (takarítás, mázolás stb.), szelektív hulladékgyűjtés, vetélkedők, pályázatok, zöld szervezetekkel való kapcsolattartás (levelezés, rendezvények) stb.
6.3.4.1 Ehhez kapcsolódó egyéb javaslatok
6.4
az iskolafenntartók és az iskolák vezetői tegyék lehetővé a gyerekek és a pedagógusok tevőleges közreműködését az iskola életét érintő környezeti problémák megoldásában; írjanak ki olyan pályázatokat, amelyek megfelelnek ennek a célnak, törekedni kell arra, hogy a tanórán kívül megvalósítható környezeti nevelés minél nagyobb mértékben kerüljön be az iskola minden gyermeke számára kötelező helyi programba, illetve tantervbe, a pedagógusok törekedjenek munkatársaik fokozatos, de minél szélesebb körű bevonására a tanórán kívüli környezeti nevelés folyamatába. Vegyenek részt olyan tevékenységekben, amelyekben nem természettudományi szakos kollegák közreműködése is szükséges, szervezzenek minél több természetben végezhető tevékenységet. Helyezzék előtérbe a környezeti nevelés élményt adó, személyes, érzelmi kötődést kialakító tevékenységeit. A gyerekek számára szervezett tevékenységekben emeljék ki a vizsgált téma társadalmi vonatkozásait is (felmérések, riportok elemzése, eltérő vélemények kezelése, történetiség, földrajzi helyzet, a társadalmi helyzettől függő megoldási kísérletek, szerepjáték, drámapedagógia stb.), és tartsák szem előtt az ezekhez kapcsolható képességek (kommunikáció, problémamegoldás, konfliktuskezelés, beleélés, tolerancia stb.) fejlesztését, a pedagógusok ne csak a „természetbe vigyék ki” a gyerekeket, hanem „vigyék be” a saját településükre, illetve attól eltérő jellegű településekre; ismertessék meg azokat az intézményeket, amelyek működtetik, szervezik a település életét, szorgalmazni kell az iskolai taneszközök környezetbaráttá tételét, hathatósan javítani kell az iskolák környezet-egészségügyi – higiéniai, mentálhigiéniai – helyzetén, erősíteni kell az iskolákban a demokratikus hagyományokat, különös tekintettel a környezetre vonatkozó kérdések megtárgyalásában, a döntések meghozatalában, ki kell alakítani a környezetbarát iskola fogalmát; részletesen kidolgozni és közzé tenni az ilyen iskola életmódjának, működésének kívánalmait. A KÖRNYEZETI NEVELÉS ÉRTÉKELÉSE
A környezeti nevelés pedagógiai céljai, feladatai, illetve előírt követelményei határozzák meg azokat a tartalmakat, melyek értékelése a feladatunk. Az értékmegőrzésre, az értékteremtésre és értékátadásra vállalkoztunk, a gyermek teljes személyiségét fejlesztjük.
44
A pedagógusok környezeti nevelési gyakorlatának színvonalát minősíthetjük az alábbi elvárások megítélésével:
rendelkeznek-e mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak? felkészülésüket áthatja-e az együttműködésre törekvés? törekednek-e fenntartani az egyensúlyt a személyiség szabadsága és a munkavégzés rendje között? tanulóik számára jól szervezett tevékenységek során biztosítják-e a sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetőséget és kommunikációs helyzetet? alkalmat adnak-e az önálló elemzés, szabály, sejtés tanulói megfogalmazásának? segítik-e a szabály, összefüggés, megállapítás napi élethelyzetekben megjelenő példáinak és a szükségszerűségeinek felismerését? lehetőségeket biztosítanak-e arra, hogy a tananyag legyen természetes valóságában tanulmányozható és élményt nyújtson? megszervezik-e az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítják-e a differenciálás lehetőségeit a képességek fejlesztésének folyamatában?
A tanulók környezeti nevelési eredményeinek értékelési szempontjai: egyes tanulók esetében;
az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulása, a szociális képességek alakulása, a beállítódások és értékorientáció fejlődése, a csoporthelyzet megismerése, a konfliktuskezelés módjai.
osztályközösségek esetében 6.5
a csoportviszonyok alakulása, a közvélemény, a morális gondolkodás változása, az informális kapcsolatrendszerek alakulása, a tevékenységrendszer megismerése. MELLÉKLETEK
1. sz. melléklet A sportfoglalkozások rendje Iskolánkban. a sportköri és a mindennapos testnevelést biztosító foglalkozásokra két időpontban lehet jelentkezni. Egyrészt a tanévet megelőző szorgalmi időszakban – április közepéig – a diákok a szabadon választható tanórákra és foglalkozásokra jelentkezhetnek írásban. Ezek az órák a délelőtti órákhoz kapcsolódóan az iskolai tantárgyfelosztásban is tervezettek, s a jelentkezésnél a diákok ismerik a foglalkozásokat tartó pedagógusok nevét is. A másik jelentkezési időnek a tanév első két hetében van, amikor a diákok a DSE és az iskola együttműködési alapján meghirdetett foglalkozásokra jelentkeznek. Ezt a diákok a dél-
45
előtt és délutáni órarendjük ismeretében tehetik meg, így szeretnénk biztosítani, hogy minél többen igénybe vehessék ezeket a foglalkozásokat. Természetesen az utóbbiaknál megszűnnek az osztály és évfolyami keretek, hiszen kosárlabda, foci stb. sportköreinkre szélesebb körben jelentkezhetnek az érdeklődő diákok. Ezek a szabadidős tevékenységi formák kapcsolódnak a városi atlétikai szakosztály programjaihoz, amelyek foglalkozásai a városi sportegyesületeknél vannak megtartva. 2. sz. melléklet Jeles napok Szeptember 16. 20. 22. 23. 26. 30. Október 4. 10. 15 21. November 8. 15. 20. 22. December 1. 3. 29. Január 1. Február 2. Március 1. 6. 8. 21. 23. Április 3. 7. 8. 46
Az ózonréteg védelmének napja Gyermekek világnapja Európai autómentes nap Nemzetközi hulladékgyűjtő nap Tisztahegyek napja A hallássérültek világnapja Az állatok világnapja A lelki egészség világnapja A természeti katasztrófák csökkentésének világnapja A fehér bot nemzetközi napja Földünkért világnap Városok napja Füstmentes nap Ifjú zenebarátok világnapja A magyar közoktatás napja AIDS-ellenes világnap A fogyatékkal élő emberek világnapja A biodiverzitás védelmének világnapja A béke világnapja A vizes élőhelyek világnapja A nukleáris fegyverek elleni nemzetközi harc napja Nemzetközi energiatakarékossági világnap Nőnap Költészet világnapja A víz világnapja Meteorológiai világnap Csillagászati világnap Egészség világnapja Az emberszeretet világnapja
10. 11. 18. 22. 29. Május 1. 2. 4. 5. 15. 18. 22. 24. 25. 31. Június 1. 5. 8. 6.6
Nemzetközi rákellenes nap A költészet napja Nemzetközi műemléki nap A Föld napja A tánc világnapja Európai uniós csatlakozás napja A magyar sport napja Anyák napja Az esélyegyenlőség napja A klíma nemzetközi akciónapja – A család nemzetközi napja A madarak és fák napja A biológiai sokféleség napja Az európai nemzeti parkok napja Gyermeknap Dohányzás ellenes nap Pedagógusnap Környezetvédelmi világnap Az óceánok világnapja
EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM
6.6.1 Általános célok Az egészségfejlesztés (health promotion) az a folyamat, amely lehetőséget teremt, és képessé teszi az embereket arra, hogy egyre fokozódó kontrollt szerezzenek saját egészségi állapotuk felett, és ezáltal képessé váljanak annak javítására, alakítására. A teljes fizikai, szellemi és szociális jólét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy meg tudja fogalmazni, és meg tudja valósítani vágyait, hogy kielégítse megfogalmazódott szükségleteit, valamint környezetével változzék vagy alkalmazkodjék ahhoz. Az egészséget tehát, mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. A harmadik évezredben egy szabad, magabiztos és produktív társadalom kialakítása lenne számunkra kívánatos. Ez a társadalom az emberi méltóságot, testi, lelki és szociális jólétet valamint az alkotóképességet kiemelt fontosságúnak tartja. Mindannyian tudjuk és tapasztaljuk, hogy az utóbbi évtizedekben milyen kedvezőtlenül alakult a népesség egészség állapota. A helyzet kialakulásáért az egészségtelen életmód, a hiányos egészségkultúra, a környezeti tényezők és a hiányos prevenciós tevékenység felelős. Az egészségtelen életmód egyes elemeit illetően (dohányzás, alkoholfogyasztás, táplálkozási szokások, mozgáshiány) Magyarország a nemzetközi statisztikák élén foglal helyet. A halálozások felét az önpusztító életmód következményeként kialakult megbetegedések okozzák. Az egyének egészségi állapota szorosan összefügg társadalmi-gazdasági státuszukkal, jövedelmi helyzetükkel. A kedvezőtlen halálozási arányokért az alábbi kockázati tényezők felelősek: a mozgásszegény életmód, az egészségtelen táplálkozás, a dohányzás, a mértéktelen alkoholfogyasztás, az egészséget károsító környezet hatásai, felelőtlen magatartás a közlekedésben, a ház körüli te-
47
vékenységekben, az élet megpróbáltatásaival való megbirkózás képességének hiánya és a rendezetlen, felelőtlen párkapcsolatok. A nemzeti egészségpolitikai stratégia célja, hogy minden magyar állampolgár a lehető legegészségesebben éljen. A program átfogó keretet ad a prioritások kiválasztásához és megvalósításához, az erőforrások és közösségek mozgósításához. 6.6.2 Helyi célkitűzések Az egészségnevelés lényegét nem az akciókban, hanem a gondolkodás megváltoztatásában, megváltozásában látjuk. Abban, hogy mindennapi tevékenységeink nagyon fontos nézőpontja az egészség megőrzése legyen, mert enélkül semmi sem valósítható meg az életben. 6.6.2.1 Egészséges „Oktatási Intézmény” tanulóink részére Lehetőséget biztosítunk tanulóinknak az egészséges életmód gyakorlására:
közétkeztetésben az egészséges táplálkozást biztosítjuk, a törvényi előírásoknak megfelelően, felmenő rendszerben a mindennapi testedzést, mozgást bevezetjük, foglalkozunk a stresszt okozó környezeti tényezőkkel, s igyekszünk csökkenteni hatásukat, iskolánkban ifjúságvédelmi felelős dolgozik.
6.6.2.2 Egészséges munkahelyi környezetet biztosítunk tanítványaink részére Törekszünk a dohányzás s egyéb káros szenvedélyek visszaszorítására. Cél: a gyermekek, tanulók dohányzásra való rászokásának csökkentése. A dohányzás elfogadottságának csökkentése ma már társadalmi norma. A dohányzók számának csökkentését kívánjuk elérni azzal, hogy a dohányzást térben korlátozzuk, illetve a jelenlegi jogszabályoknak megfelelően szigorúan ellenőrizzük betartását. Közösségi programok Helyi, közösségi (színtérorientált/korspecifikus) programok támogatása, dohányzásellenes programok tesztelését és bevezetését, iskolai dohányzásellenes tevékenység kidolgozása (tananyag alkalmazása, tanár-tréning, szülők bevonása, leszokás elősegítése) + programok, különös tekintettel a kortárs oktatókat alkalmazó módszerekre, diákok által tervezett, kivitelezett, szülőket is bevonó programokra. 6.6.2.3 Az alkohol- és drog-prevenció Cél: az alkohol- és drogfogyasztás és az általuk okozott egészségi és szociális károk viszszaszorítása és megelőzése. Az alkohol gyermekkori és ifjúsági kipróbálásnak lényeges csökkentése. Kirándulásokon, iskolán kívüli közös programokon is tiltjuk az alkoholfogyasztást, s szigorúan betartatjuk. Prevenció fejlesztése: elsődleges és másodlagos (Az elsődleges prevenció az egészséget támogató életmód gyakorlására és a környezeti károsító tényezők kiiktatására irányuló erőfeszítéseket jelenti. A másodlagos prevenció körébe tartoznak az egészséges emberek között
48
végzett időszakos vizsgálatok, melyeknek célja a betegségek megelőzése. Az egészségügyi prevenció tartalmilag fontos része a drog-prevenció.) prevenció fejlesztése. Figyelmet fordítunk a szektákra, az antiszociális értékeket képviselő radikális referenciacsoportokra és mozgalmakra, különös tekintettel a fiatalkori csoportok (pl. sporteseményeken diszruptív viselkedést mutató csoportok) tevékenységére. Számolva ezek alkohol- és drogérintettségével is. 6.6.2.4 Egészséges táplálkozás elterjesztése Cél: a táplálkozással összefüggő betegségek gyakoriságának csökkentése és a gyerekek egészségi állapotának javítása egészséges táplálkozással. Oktatásfejlesztés: „az egészséges táplálkozás a családban kezdődik” - a szülők bevonása ebbe a folyamatba. Az egészséges táplálkozás alapjainak oktatása az 5. osztályban. Közétkeztetés fejlesztése: Az egészséges táplálkozás alapelveinek érvényesítése az étlap tervezésben (kevesebb zsír-, állati zsír-, koleszterin-, sótartalom; bőséges zöldség-, főzelékfelhasználás). Legyen ún. „zöld” választék. 6.6.2.5 Aktív testmozgás elterjesztése Cél: kialakuljon a mozgásgazdag életmód, a testedzés szerves szükségletté váljon, a sportolás közösségi és társadalmi programként általánosan elfogadott legyen. Az ötórás testnevelés bevezetésével egyidejűleg már most is biztosítjuk minden tanuló számára minden iskolai évfolyamon (5-12.) a mindennapos testedzést, egészségfejlesztő testmozgást. 6.6.2.6 AIDS prevenció Prevenció: Az iskolákban az egészségnevelés részeként családi életre nevelési ismereteket oktatunk, elősegítve a fiatalok értékrendjének, személyiségének fejlődését, felelős szexuális és drogelkerülő magatartásának kialakítását. A prevenció színtere az osztályfőnöki óra illetve a biológia és egészségtan óra. A munkát segíti az iskolai védőnő is. 6.6.2.7 Interaktív egészségfejlesztési program kialakítása, melynek során a tanulók aktív, cselekvő részesei lesznek egészségük fejlesztésének. 6.7
FELELŐSÖK KÖRE
Egészségnevelési programunk összeállítása közös feladat, az alábbi kollégák segítségével történik:
az intézményi szakmai vezetés képviselője (nevelési igazgató helyettes), a drogügyi koordinátor a drog-prevenciós feladatok összeállítását, beépítését vállalja, drogprevenciós szakember évek óta foglalkozik, dolgozik diákjainkkal. Az ő munkáját kiemelkedően fontosnak tartjuk intézményünkben, a különböző tantárgyak helyi tanterveibe kerülő témák képviselői (osztályfőnöki, emberismeret, biológia, testnevelés, kémia stb.) a szaktárgyakhoz kapcsolódó egészségvédő ismereteket állítják össze,
49
az iskolapszichológus, iskolaorvos, védőnő, gyermek és ifjúságvédelmi felelős, balesetvédelmi felelős a program speciális területeinek kidolgozásában működik közre, szülői munkaközösség képviselője a családi háttér feltérképezésében, s a fejlesztésben segít, az iskolai étkeztetés felelőse az egészséges étrend összeállításáért felelős, az iskolai büfé képviselője segíti a diákok egészséges étkeztetését.
Az így összeállított programhoz beszerezzük az iskola-egészségügyi szolgálat véleményét. A program elfogadása a nevelőtestület hatásköre. 6.8
EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS A TANÓRÁKON
6.8.1 Tantárgyi rendszer Feltárjuk az egyes tantárgyak lehetőségeit az egészségfejlesztés terén, s nagyobb hangsúlyt helyezünk ezekre a tanítás során. A lehetőségek figyelembevételével alakítjuk ki a tanmeneteket. 6.8.2 Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, sportolás lehetőségei az iskolában az alábbiak szerint:
felmenő rendszerben a törvényi előírásoknak megfelelően bevezetjük az 5 órás testnevelést, minden további osztálynak 1 órával több testnevelés órát biztosítunk, évfolyam szinten szervezett mindennapos testnevelés 8 óra, átmenetileg a DSE által biztosított sportköri foglalkozások, elsősorban szakosztályi szinten pl. kosárlabda, röplabda stb.
6.8.3 Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv A program elsősorban a biológia és egészségtan órákhoz kapcsolódik, ahol a tantervhez kapcsolódóad tanítványaink elsajátíthatják a legfontosabb ismereteket. Az iskola osztályfőnöki óráinak legalább 20%-a egészségvédelmi programokat tartalmaz, melyből néhány a vöröskereszt közreműködésével megszervezhető, ahol fontos szerep jut az elsősegély-nyújtási ismeretek átadásának. Minden év első osztályfőnöki óráinak témája a balesetvédelemhez és tűzvédelemhez kapcsolódik. Ugyancsak fontosak azok a programok, amelyek a közlekedési ismereti órákon valósulnak meg, ahol a leggyakoribb sérülések kezelését tanulhatják meg tanítványaink. Elsősegély-nyújtási ismeretek legfontosabb színtere:
egészségtan és biológia órák, természetismereti órák, osztályfőnöki órák, természettudományi tanórák balesetvédelmi része, testnevelési órák során segítségnyújtási ismeretek.
Az iskola ifjúságvédelmi felelőse szervezi az iskola vöröskeresztes csoportját, akik eddig is szép eredményeket értek el a körzeti és megyei versenyeken. A csoport tagjai tanórákon is bekapcsolódnak az elsősegélynyújtás ismeretek gyakorlati bemutatásába. Az iskola területén a sportcsarnokban és az aulában találhatók olyan helyek, ahol a legfontosabb elsősegély-nyújtási eljárások, szabályok kifüggesztésre kerülnek. 50
6.9
EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS TANÓRÁN KÍVÜL AZ ISKOLÁBAN
A tanórán kívüli tevékenység alapja a 2003. tanévben kidolgozott egészségnevelési program. Minden tanév elején egészségnevelési programot dolgozunk ki a tanévre, amely az adottságainkat és lehetőségeinket tükrözi. A munkánkat segítheti a világnapok jegyzéke, amelyek közül néhány az év során feldolgozásra kerül közösségi programok, előadások formájában. 6.9.1
Egyéb lehetőségek
Diák-szülő, szülő-szülő sportprogram szervezése évente legalább egy alkalommal (közös foci, vagy egyéb sportágban), közös kerékpártúra stb. Félévente legalább egy alkalommal egészségneveléssel kapcsolatos szeminárium szervezése szülők részére (magatartásproblémák, öltözködéskultúra, táplálkozástudomány stb. témakörben; iskolaorvos, iskolapszichológus v. más szakember javaslata, szülői kérés alapján). A környezeti neveléshez kapcsolódóan kiállítások szervezése (Természettudományi Múzeum, virágkiállítás, növénybemutató, stb.). A helyi rendőrség bevonásával tájékoztató szervezése Dunakeszi droghelyzetéről, a szórakozóhelyek fertőzöttségéről. Iskolaújságban külön rovata legyen az egészség- és környezetnevelésnek, ezzel kapcsolatos hírek, pályázati lehetőségek felmutatásával. Iskolai rendezvények fokozott ellenőrzése alkohol-, drog-, dohányzás megelőzése szempontjából. Erősíteni diákjainkban a mindennapos testedzés fontosságát, s egy fontos mérkőzést követő napon eltekinteni a témazáró dolgozat megíratásától, feleltetéstől. A példamutatás erejével számolva pedagógusaink is törekednek a mozgásban gazdagabb életmód megvalósítására, s erre biztatják a szülőket is. Egészségünk egyik meghatározója az étkezés. Ezért folyamatosan odafigyelünk az ebéd, valamint a büfé kínálatára, az étrend megtervezésére. Iskolaorvos, iskolapszichológus, védőnő segíti munkánkat. Tevékenységüket messzemenően támogatjuk, s javaslataikat felhasználjuk nevelőmunkánkban, valamint a szülőkkel történő kapcsolattartáson keresztül. Az iskolai konditerem használatára van lehetőség. Ennek rendje a házirendben rögzített. 6.10
EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS AZ ISKOLÁN KÍVÜL
Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink minél több sporttal megismerkedjenek, hogy nagyobb összhangban tudjanak élni a természettel. Ezért szervezünk számukra úszásoktatást, vízitúrát, sítúrákat, kirándulásokat. A természet tiszteletén és szeretetén túl fontosnak tartjuk, hogy ezeken a kirándulásokon is előtérbe kerüljenek az egészséges táplálkozással kapcsolatos kérdések. Az egészségfejlesztés egyik fontos tere az évenkénti osztálykirándulás, erdei tábor. Ezek programjának összeállításakor külön fejezetet szentelünk az egészség- és környezetnevelésnek.
51
Bekapcsolódunk az egészséggel, környezetneveléssel kapcsolatos városi, vagy más iskolai akciókba, versenyekbe (pl. parlagfű akció)
52
7.
A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK
A tanulói személyiség-fejlesztésének legfontosabb színtere a kötelező és nem kötelező (választható) tanítási óra. Az iskolánkba kerülő diákokat az átlagosnál szélesebb merítési körből választhatjuk ki, ezért a kezdeti időszakban kevés gondot jelent a tanulók motiválása, a tanulói aktivitás biztosítása és a differenciálás. Az 5-6. évfolyamokon a tanórák szervezésével és tervezésével szeretnénk biztosítani, hogy mindenkinél és minden tantárgyból felszínre kerülhessenek a jó átlagot is meghaladó sajátos képességek. A csoportbontások matematikából még nem a kiválasztást, hanem az egyéni foglalkozásokat, az esetleges alapkészségek kialakítását, kiegészítését szolgálják. A 7-8. évfolyamokon történelemből és matematikából biztosítunk emelt szintű képzést, ahová a tanulók korábbi teljesítményeik figyelembevételével jelentkezhetnek. Irodalomból az 58. évfolyamokon a tanórákat bontva tartjuk, mellyel a gyerekekben meglévő közlésvágy kielégítésének, aktivitásuk fenntartásának és szóbeli kifejezőkészségüknek átlagot meghaladó szintre hozása a célunk. Kiemelt szempontnak tartjuk, hogy legyen kellő idejük olvasmány élményeik megbeszélésére, az azokból kiolvasott érzelmi élmények feldolgozására és tanulságok leszűrésére. Az 5-8. évfolyamon még csak egy idegen nyelvet tanítunk emelt szinten úgy, hogy az osztályt három csoportra osztjuk, ahol a tanulók előképzettségének megfelelő szinten angol nyelvet tanítunk, a kerettantervi óraszámnál (az 5-6. évfolyamokon) 2 órával, a (7-8. évfolyamokon ) 1 órával magasabb időkeretben. A tananyag tartalmát illetően nem kívánunk lényegesen többet tanítani, inkább a tanultak elmélyítésével szeretnénk biztosabb tudáshoz, hatékonyabb tanulási módszerekhez juttatni diákjainkat. Már ebben a képzési szakaszban lehetőség van az iskolai könyvtárunk és az Internet kínálta lehetőségekkel élve megkezdeni az egyéni ismeretszerzés technikáinak bevonásával tökéletesíteni tanulási módszereiket, szélesíteni ismereteiket. Különösen vigyázunk arra, hogy diákjaink tanulmányi munkájának értékelésekor a viszonyítási alapot nem a csoportokban kiugró teljesítményt nyújtók jelentsék, hanem a tantervben megfogalmazott követelmények. El akarjuk kerülni a relatív viszonyítási szint okozta túlterhelést tanulóinknál. A 9/ny nyelvi előkészítő évfolyamon megvalósítandó intenzív nyelvi és informatikai képzés nem csak e két megjelölt terület hatékonyabb fejlesztésére ad alkalmat, hanem számos új lehetőséget kínál. Elérhető lesz, hogy a kötelező érettségi tantárgyakból a sokféle iskolából érkezett tanulók számára jó alapokat építsünk ki a későbbi fejlesztésekhez, a közösség építésére nagyobb gondot tudjunk fordítani, más népek kultúrájának hatékonyabb megismerését tudjuk megvalósítani, ugyanakkor az eddigieknél fontosabb szerepet kaphatnak az egyes tantárgyak tanulás-módszertani ismeretei is. Ezekkel párhuzamosan szeretnénk olyan körülményeket teremteni, melyekkel jelentősen javíthatnánk iskolánk nemzetközi kapcsolatait, a tanult idegen nyelvek anyanyelvi környezetben való alkalmazását. A 9-12.(átmenetileg13.) évfolyamokon a gondolkodási szint összetettebbé válásával, az absztrakt-logikai készség kialakulásával már lehetőség adódik a tudományos gondolkodás elemeinek megismerése, az egyéni irányultságok kialakulása útján szélesebb körben kínálni az egyéni képességeket jobban fejlesztő emelt szintű oktatást, de még mindig csak orientációs jelleggel tesszük. A matematikát, történelmet, ma-
53
gyart és I. idegen nyelvet kivéve még nem adunk külön osztályzatot az emelt szintű tananyag elsajátítására, alapozunk diákjaink pozitív irányultságára, érdeklődésére. A cél ebben az időszakban is a begyakoroltatás, a képességek és jártasságok kialakítása, a választott tantárgyak megszerettetése, a bennük rejlő tananyag tartalmak mélyebb összefüggéseinek felismertetése. Iskolánkban a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek és közösségi formák segítik: 7.1
HAGYOMÁNYŐRZŐ TEVÉKENYSÉGEK
Fontos feladatunknak tartjuk iskolai ünnepségeink magas szintű megrendezését, melyeket a szülők és külső érdeklődők számára is elérhetővé teszünk. Ezek színvonala egyrészt biztosítja történelmünk kiemelkedő eseményeinek megismerését, a hazaszeretet érzésének megtartását, osztály és egyéb iskolai közösségeink, művészeti alkotócsoportjaink bemutatkozását. Kiemelt hagyományőrző iskolai programjaink és ünnepségeink az alábbiak:
október 6., az aradi vértanúkról való megemlékezés ünnepe, október 23., az 56-os forradalom és szabadságharc ünnepe, Radnóti-nap (minden év november 6. és 10-e között egy nap), karácsonyi ünnepi műsor, szalagavató ünnepség, március 15., nemzeti ünnep, ballagás, Nemzeti összetartozás napja.
Közösségi rendezvényeink:
Gólyatábor, Gólyabál, Radnóti-bál, farsangi programok (a kisgimnazistáknál), Diáknap, Anyák napja (kicsiknél), Fáklyás ballagás, tanévnyitó és tanévzáró.
Az egyes ünnepek és rendezvények megszervezése, programjának összeállítása és megrendezése osztályközösségeink feladata. A műsorokat az osztályfőnöknél tartott videoszalagra vesszük fel, melyen közösségeink gyűjtögethetik iskolai élményeiket, különböző közösségi megmozdulásaikat. El kívánjuk érni, hogy ezek az anyagok iskolai szinten is archiválásra kerüljenek, mellyel az iskola közösségi életének kortörténeti dokumentumaivá válnak. Az archiválásért a mindenkori rendező osztály, és az iskola médiaismeretet tanuló csoportjai a felelősek. Az összegyűjtött anyagokból – szellemi termékként – iskolai kiadványt fogunk szerkeszteni. A ballagási és a szalagavató ünnepséget a mindenkori 11.(12.) évfolyamosok szervezik a végzős évfolyamnak. A rendezvény forgatókönyve számos tradicionális elemet tartalmaz, a szülők és az idelátogató vendégek véleménye szerint is maradandó élményt tudunk nyújtani az ünnepségen résztvevőknek. A Radnóti napot az 5 évenkénti iskolai évfordulón a névadó munkásságát felidéző irodalmi műsorral ünnepeljük, míg a közbülső években különböző kulturális rendezvényekkel, tanít-
54
ványaink képzőművészeti alkotásainak kiállításával, neves szakemberek tudományos népszerűsítő előadásaival tesszük emlékezetessé. Az iskola udvarán létesített parkban felállított Radnóti mellszobrot a mindenkori 5. osztályosok koszorúzzák meg rövid megemlékezés keretében. Az ötévenkénti évfordulókra az iskolai eseményeket számba vevő évkönyvet jelentetünk meg, melyben helyet kapnak iskolai újságunk, a Diákvilág legszínvonalasabb cikkei is. Az újság egyébként évente 2-4 alkalommal kerül kiadásra, melyet tanári irányítással diákokból álló szerkesztőség jelentet meg. 7.2
DIÁKÖNKORMÁNYZAT
A tanulók és tanulói közösségek érdekképviseletét és a szabadidős tevékenységeket segítő legitim önkormányzati elven működő szervezet, mely korosztályi szinteknek megfelelően szerveződik, de egymással kapcsolatot tartanak. Összefogja az osztályok diák-önkormányzati szerveinek működését, szervezi az iskolai diáknap, a diákközgyűlés, az iskolai táncos rendezvények programját, az iskolarádió működését, képviseli az iskola diákjait az iskolaszék és a DSE ülésein, ellátja az oktatási törvény által ráruházott egyéb képviseleti, részvételi, egyetértési és döntési jogokat. Igény esetén keresi más diákönkormányzatokkal a kapcsolatot, közös programokat is szervezhetnek. Szervezett formában véleményt formálnak az iskola oktató-nevelő tevékenységéről. A szervezet saját anyagi forrásokkal nem rendelkezik, de a működéséhez, esetleges továbbképzésekhez szükséges költségeket az iskola biztosítja. 7.3
TANULÓSZOBA
Mivel tanulóink képességei nem teszik szükségessé szervezett korrepetálások tartását, az esetleg felmerülő hiányosságok pótlására kollégáink egyéni foglalkozásokkal előre egyeztetett időpontokban lehetőséget adnak. Azonban a szülők kérésére az így rendelkezésünkre álló órakeretet a kiemelkedő képességű tanulóinkból álló csoportjaink képességfejlesztésére, orientációs foglalkozásaira, verseny-előkészítőire, szabadidős tevékenységekre, öntevékenységi köreink működtetésére, érettségi előkészítőkre használjuk fel, továbbá a mindennapos testnevelés megvalósítását szolgáló foglalkozásokra, valamint ebédeltetés alatti ügyeletre fordítjuk. 7.4
DIÁKÉTKEZTETÉS
Valamennyi jelentkező számára menzai ellátást tudunk biztosítani. A térítési díjakat az iskola fenntartója állapítja meg. A befizetést az iskolában a hónap meghatározott napjain lehet megtenni, lemondásra telefonon vagy személyesen van mód. Az ebédidő 11.30-tól 14.45-ig tart. 7.5
TEHETSÉGGONDOZÓ FOGLALKOZÁSOK
Az egyéni képességek minél hatékonyabb fejlesztését segíti az a tanórán kívüli foglalkozási rendszer, mellyel biztosítani szeretnénk tanulóink szerteágazó igényeit, a mind magasabb továbbtanulási elvárásoknak való megfelelésüket. Az eddig alkalmazott és bevált szervezeti formák:
szakkörök, differenciált képességfejlesztő foglalkozások öntevékenységi körök (néptánc, énekkar, színjátszó kör), érettségi és egyetemi előkészítő foglalkozások, verseny előkészítő foglalkozások. 55
A fejlesztő foglalkozásokat heti 1 órában tartjuk a tanulók igényeinek figyelembevételével. Az érettségi előkészítők az utolsó két évfolyamon vehetők fel, igazodva a tanulók választásához. Míg a növelt óraszámú vagy emelt szintű tantárgyakból az utolsó két évben, addig a középszintű érettségi tantárgyakból az utolsó évben lehet ilyen foglalkozásokra jelentkezni. A foglalkozás indításának feltétele az évfolyam szintű 12 fős átlag elérése. 7.6
SPORTKÖRI FOGLALKOZÁSOK
A tanórai foglalkozásokkal együtt biztosítjuk tanulóink mindennapi testedzését. Amíg a tömegsport jellegű foglalkozások mindenki számára nyitottak, szervezésüket úgy oldottuk meg, hogy az aerobik foglalkozásoktól kezdve, a különböző labdajátékokon át (foci, röplabda, kosárlabda, pingpong) az erősítő foglalkozásokig szabadon választhassanak diákjaink, addig az egyes iskolai szakosztályok foglalkozásaiba csak a rendszeres munkát végzők kapcsolódhatnak be. Országos szinten is kimagasló eredményeket értünk el a diákolimpián atlétikában – egyéni, és csapatversenyeken is –, röplabdában és kosárlabdában. Rendszeresen jól szerepelnek kosarasaink, röplabdásaink és focistáink, sakkozóink is a megyei versenyeken. A szakosztályi szintű foglalkozások finanszírozását a városi sportbizottság és az iskolai DSE látja el, utóbbi szervezet e mellett az iskolai alapítvány támogatásával a legkisebbek úszás oktatását is biztosítja. Az iskolai DSE-nek minden tanulónk tagja. A sokféle csapat utaztatása, versenyeik bírói díja jelentős költségekkel járnak, melynek költségeit az iskola a DSE-vel közösen biztosítja az iskolával kötött hosszú távú együttműködés keretében. A diákolimpiai országos döntőin való részvétel utazási költségeit az iskola, az egyéb költségeit a DSE biztosítja. A DSE lehetőségeinek biztosítása érdekében az iskolaszékkel és a tantestülettel egyeztetve tagdíjat szed. Az iskolaszéknek a tagdíj megállapításakor egyetértési jogköre van. (Az éves tagdíj nem haladhatja meg a minimálbér 50-ed részét.) Évek fejlesztői munkájával elértük, hogy diákjaink állóképességét a téli sportok területén – elsősorban síeléssel –, a nyári időszakban pedig evezéssel tudjuk fejleszteni. Egy osztálynyi tanuló számára rendelkezünk a síeléshez szükséges lécekkel és cipőkkel, valamint a kenu-túrákhoz nélkülözhetetlen saját hajókkal és biztonsági felszerelésekkel. Minden igényt kielégítő – gyakorlatilag három részre osztható – sportcsarnokunk a sportudvarral együtt jól szolgálja tanulóink megnövekedett testedzési igényeit. 7.7
SZAKKÖRÖK ÉS VERSENY-ELŐKÉSZÍTŐK
A kiválasztás és az egyéni képességek fejlesztésének leghatékonyabb foglalkozási formái. A kisgimnazistáknál az 5-6. évfolyamoknak összevontan rajzból, matematikából, a 7-8. évfolyamokon – ugyancsak összevontan – az előzőeken túl történelemből, magyarból, számítástechnikából és a természettudományos tantárgyakból szervezünk. De ezeken kívül tartunk öntevékenységi jellegű foglalkozásokat az újságíróknak és a színjátszóknak is. A középiskolai korosztály számára a különböző tanulmányi versenyekre felkészítő szakköröket szervezünk, amelyeket már 4-5 fővel is elindítunk a rendelkezésünkre álló egyéni képességek fejlesztését szolgáló órakeret terhére. Szinte minden felvételi tantárgy esetében van jelentkezőnk. Kiemelkedőek iskolai eredményeink földrajzból, melyből az elmúlt tíz év átlagában az OKTV országos rangsorának 2.- 3. helyét foglaljuk el, csakúgy, mint a 9-10. évfolyamok számára szervezett Lóczy Lajos Földrajzversenyeken. De egyre jelentősebbek az informatika, idegen nyelvi és természettudományos tantárgyakból elért eredményeink is. Informatikából a Nemes Tihamér Informatikai Országos Tanulmányi Versenyen és az OKTV-n az utóbbi években mindig volt döntős tanítványunk, az egyikük diákolimpiai kerettag lett.
56
7.8
VERSENYEK, VETÉLKEDŐK
Közel egy évtizede a mi iskolánk szervezi és rendezi meg a városi matematikaversenyt, mely jó alkalmat teremt a város iskoláival való kapcsolatteremtésre, de lehetőséget ad tanulóink versenyen kívüli indulásával arra is, hogy felmérjük diákjaink tudásának alakulását a korosztályi csoportokban. Szinte elindulása óta egyik bázis iskolája vagyunk a Nemes Tihamér Országos Számítástechnikai Versenynek, melynek megyei fordulóit rendezik nálunk. A kevés óraszám ellenére szinte minden évben van országos döntőbe kerülő tanulónk, mely tanáraink önzetlen felkészítő, és tanulóink kitartó munkája eredményének tudható be. A sok továbbjutó tanítványunk miatt újabban a Varga Tamás Matematikaverseny, és Általános Iskolai Angolverseny megyei II. fordulóját is iskolánk szervezi. Fentieken túl számos esetben ki mit tud, szaktárgyi házi versenyek szervezésével, művészeti és kulturális vetélkedőkön, irodalmi és rajz pályázatokon való indulással nyújtunk lehetőséget tanulóinknak tudásuk és felkészültségük megmérettetésére. A KLIK szervezésében megtartott versenyek a kiírástól függően ingyenesek. Az ezeken kívül megrendezésre kerülő további versenyek nevezési díjához, részben vagy egészben az iskolai alapítványunk, a fenntartó és a városi önkormányzat hozzájárulhat. 7.9
TANULMÁNYI KIRÁNDULÁSOK
Az iskola tanárai a nevelői munka elősegítése és az osztályközösségek fejlesztése, hazánk természeti és kulturális értékeinek megismertetése érdekében 1 napos osztálykirándulásokat szerveznek, a nem ingyenes iskolai szolgáltatások körében. Ezek költségeit teljes egészében a szülőknek kell vállalniuk, de a törvényi előírásoknak megfelelően minden finanszírozási kérdésben kötelező egyeztetni a szülőkkel. Az iskola a kísérő tanárok költségeit sem tudja fedezni, esetükben az utazás szervezőkkel kell megállapodást kötni, a gyerekek részére az iskolai alapítvány - rászorulók esetében - támogatást nyújt. Ezeken túl vannak még olyan nem kötelező szakmai kirándulások, (pl. planetárium vagy TIT előadások látogatása, paksi atomerőmű megtekintése, múzeumi és művészeti előadások megtekintéséhez kapcsolódó foglalkozások), amelyek egy-egy szűkebb terület speciális fejlesztési igényeit elégítik ki. Ezek költségeit a szülőknek kell vállalniuk, de rászorulók esetén ilyen esetekben is alapítványi hozzájárulás igényelhető. Ezeken a programokon a tanulók részvétele nem kötelező. Amennyiben a program az iskola rendelkezésére álló szabadon felhasználható tanítás nélküli munkanapokra esik, akkor a programon részt nem vevő tanulók számára az iskolában külön programot biztosítunk. 7.10
ERDEI ISKOLA
A környezeti nevelés fejlesztési követelményeinek teljesítését segítik elő ez az oktatási és nevelési forma. Elsősorban a kisgimnazisták számára szerveződnek. Az iskola csak a nem ingyenes szolgáltatások körében tudja biztosítani, azonban a rászorulók esetén az iskolai alapítványi támogatást nyújt. Egy adott osztály csak egy alkalommal szervezheti programját a szorgalmi időszakra, de ekkor is a többi tantárgy tantervi követelményeit teljesíteni kell. A fenntartó az általa vállalt mértékig a pedagógusok részére a tanulmányi kirándulások költségeiből az utazás, szállás, étkezés költségeit előzetes megállapodás szerint vállalja. Az előzetes megállapodást az iskola helyi tanév rendjében meghatározottak figyelembe vételével kell megállapítani. A költségek tekintetében a fenntartót előzetesen tájékoztatni kell. A távollévő pedagógusok helyettesítése a szokásos helyettesítési rend szerint történik.
57
7.11
A NEM INGYENES SZOLGÁLTATÁSOK KÖRÉBEN VÁLLALT SZABADIDŐS PROGRAMOK
A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésének lehetőségét kínálja iskolánk azzal, hogy a tanulók igényeihez és a szülők anyagi teherbíró képességéhez igazodó szabadidős programokat szervezünk. Nagy hagyományai vannak a nyári kenutúráinknak. Természetesen a tavaszi és téli szünetben is kínálunk lehetőségeket közösségi programokra, télen a síelést gyakorolhatják tanulóink, tavasszal pedig a nyelvi képzést segítő tanulmányi kiránduláson vehetnek részt a megfelelő anyagi kondíciókkal is rendelkező érdeklődők. Ezekhez kapcsolódnak a hétvégi evezős-, gyalogos-, barlangász- és kerékpártúrák, amelyek nomád jellegüknél fogva szinte mindenki számára elérhetők. Az intenzív nyelvi és informatikai képzésben résztvevő tanulóink részére szeretnénk biztosítani, hogy minden érintett legalább 1 hét időtartamra eljusson arra a nyelvi területre, amelynek nyelvét tanulta. Célunk a nyelvi tudásszint emelésén kívül az adott nép kulturális, történelmi és művészeti értékeinek megismertetése. Ennek megvalósítása érdekében az iskola kötelezettséget vállal arra, hogy részben pályázatokon, uniós kapcsolatokat elősegítő alapokon keresztül, valamint az iskolai alapítványon keresztül forrásokat keres, csupán a fennmaradó költségvetési részhez kérjük a szülői támogatást. A részvétel természetesen itt sem kötelező. E folyamat kiszélesítéséhez szeretnénk a testvériskolai kapcsolatok bővítésével hozzájárulni, melynek fontos része lesz az EU államaiból érkező fiatalokkal szervezett találkozók szervezése, esetleges elszállásolása. A nem ingyenes programok körébe tartozó projektek finanszírozását az érintett szülői és tanulói csoportok bevonásával kell lebonyolítani, de az elszámolás kötelezettsége minden esetben fenn áll. Az iskola nevében csak az iskola pedagógusa szervezhet programot, melyhez kötelező az igazgató jóváhagyását kérni. 7.12
AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR
Könyvtárosaink a gyerekek szabadidejéhez és az iskolai szükségletekhez igazodóan biztosítják tanulóink egyéni tanulását, felkészülését a könyvtári kutatómunkára. A korosztály számára legfontosabb ismeretterjesztő művek, sorozatok, kötelező olvasmányok elégséges számban állnak diákjaink rendelkezésére. A könyvtár folyamatos informatikai fejlesztésével elértük, hogy az egyik leggyakrabban használt könyvtári gépi adatkezelő rendszerrel megismerkedjenek diákjaink, továbbá az Internet is hozzáférhető legyen az adatokat és információkat kereső diákjainknak. 7.13
AZ ISKOLA LÉTESÍTMÉNYEINEK, ESZKÖZEINEK EGYÉNI VAGY CSOPORTOS HASZNÁLATA
A tanulók és egyéb iskolai közösségeink számára lehetővé tesszük – előzetes egyeztetés után – az iskola létesítményeinek tanári felügyelet melletti használatát. Azonban ez idő alatt is csak a rendeltetésszerű használatot tudjuk engedélyezni. Lehetőség van osztály jellegű klubdélutánok tartására, azonban ezek nem veszélyeztethetik a tanórán kívüli foglalkozások megtartását, illetve a másnapi tanítás indulását. A szülők iskolai célú összejöveteleire, megbeszéléseire ingyenesen helyet biztosítunk, rendelkezésükre bocsátjuk ezen összejövetelek megtartásához szükséges technikai eszközeinket. Új elemként kell figyelembe venni, hogy az iskola működtetője – előnyben részesítve az iskolai programokat – a le nem kötött időben szabadon bérbe adhatja az iskola létesítményeit.
58
7.14
HIT- ÉS VALLÁSOKTATÁS, ERKÖLCSTAN
Valamennyi bejegyzett, területileg illetékes egyházi felekezet számára lehetővé tesszük, hogy a tanulók és szüleik önkéntes választása mellett vallásoktatást szervezzen. Ezeken a foglalkozásokon a részvétel önkéntes. Törekszik iskolánk arra, hogy az oktatás az iskolai tanórák előtt, vagy közvetlenül azok után megszervezhető legyen. Az iskolai beiratkozások alkalmával lehetővé tesszük minden egyházi jogi személy számára a hittan beíratás megszervezését. Biztosítjuk a foglalkozások időbeli védelmét azáltal, hogy ezekkel egyidejűleg semmilyen iskolai foglalkozást nem szervezünk. Ehhez kapcsolódóan új elemként jelenik meg programunkban a hit és erkölcstan tanítása, melynek sikeres megvalósítása érdekében együttműködünk a történelmi és bejegyzett egyházak képviselőivel. A jogszabályban előírt és biztosított módon, adottságaink keretein belül lehetővé tesszük a tárgy felekezetek szerinti csoportbontásban való tanítását. 7.15
A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK
Az ifjúságvédelem folyamatos munka, mely minden pedagógus feladata. A tantestület ilyen irányú munkáját az ifjúságvédelmi felelős koordinálja, szervezi. Feladata, hogy segítse pedagógusaink ifjúságvédelmi tevékenységét, s ennek érdekében összehangolt munkát folytat elsősorban az osztályfőnökökkel. Feladatai közé tartozik különösen:
a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik esetén fordulhatnak, családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztetettségi okok feltárása érdekében, a családokról tudomására jutott adatokat csak a problémában segíteni tudók körében tárja fel, a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot és az iskola pszichológusát, az osztályfőnökökkel együtt részt vesz a káros szenvedélyek elleni iskolai feladatokban, figyelemmel kíséri az ilyen veszélyeztetettséggel küzdő diákjaink sorsát, kapcsolatot tart a drog prevenciós szakemberrel, segíti az iskolai egészségvédelmi és környezeti program megvalósítását, segíti és folyamatos kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti szolgálat munkatársaival, tanulók anyagi veszélyeztetettség esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását, kedvezményes étkeztetés biztosítását, az év elején pedig tankönyvtámogatás megítélését kezdeményezi, tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról, megkísérli az érintett tanulók beszervezését iskolai közösségi csoportokba, az osztályfőnökkel együtt figyelemmel kíséri az érintett tanulók továbbtanulását, az iskolai alapítványon keresztül támogatást kér felvételi jelentkezésének anyagi körülményeinek támogatására, az iskolai tankönyvfelelőssel koordinálja az ingyenes és kedvezményes tankönyvtámogatás rendszerét.
Pedagógusaink tanulóinkkal való személyes kapcsolataik és családlátogatásaik során törekszenek a gyermekeket veszélyeztető problémák feltárására. Segítik tanítványaikat szociális hátrányaik, veszélyeztetettségük okainak enyhítésében, kiküszöbölésében. Gyermekvédelmi tevékenységünk három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzősére, feltárására, megszüntetésére. A problémák feltárásának elsődle59
ges célja, hogy az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél előbb tudja kezelni a gyerekek gondjait, meg tudja előzni a súlyosabb következmények kialakulását. Legfontosabb feladataink az ifjúságvédelmi munka területén:
felismerni és feltárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a tanulónak és a családnak a zavarok kezelésében, jelezni kell a problémát a gyermekjóléti szolgálat iskolával kapcsolatban álló munkatársának.
A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésében együttműködünk a következő szervezetekkel, intézményekkel, személyekkel:
nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal, családsegítő szolgálattal, polgármesteri hivatal szociális ügyosztályával, gyermekorvossal, iskolaorvossal, iskolapszichológussal, a gyermekvédelemben közreműködő szervezetekkel, alapítványokkal, egyházakkal.
Iskolánk pedagógiai munkájában a következő tevékenységi formák szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását:
60
egyéni tanácsadás, az indulási hátrányok leküzdése, tehetséggondozó foglalkozások, a pályaválasztás segítése, felzárkóztató egyéni foglalkozások, egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, családi életre történő nevelés, iskolai kedvezményes étkezési lehetőségek biztosítása, egészségügyi szűrővizsgálatok, azok előírásainak nyomon követése, a tanulók szabadidejének szervezése, az érintett tanulók szociális helyzetének javítása (segély, alapítványi támogatás), kedvezményes tankönyvjuttatás, a szülőkkel való együttműködés, tájékoztatás a gyermek- és családjóléti szolgáltatásokról.
8.
A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI
A demográfiai változások, az oktatási rendszer hagyományos belső szerkezeti rendszerének változásai, a társadalom demokratizálódása, az oktatási és nevelési programok sokfélesége mára komoly versenyhelyzetet teremtett a középiskolák vonatkozásában. Úgy érzékeljük, hogy elsősorban a továbbtanulás felé igyekvők szempontjából felértékelődött a gimnáziumi oktatás és nevelés, mely talán legnagyobb biztonsággal juttatja be tanulóit a felsőoktatási intézményekbe. Gyorsan változó világunk azonban számtalan olyan veszélyt is hozott, amelyek a modern kor társadalmának betegségeit, tradicionális értékeinek lebomlását jelzik, mint pl. a családok instabilitása, a munkabiztonság és a közbiztonság romlása, a környezeti ártalmak, valamint a fiatalokra leselkedő veszélyek (drog, AIDS, erkölcsi züllés, káros fogyasztói szokások kialakulása) növekedése. Ezek a tények azt jelzik, hogy a társadalmi beilleszkedés előtt álló fiataljainknak olyan felkészítést, útravalót kell adnunk, mellyel képesek lesznek e káros hatások jelentette veszélyeknek ellenállni, maguk és kortársaik számára pedig biztonságosabb társadalmi környezetet tudnak majd felépíteni. Ennek a feladatnak a teljesítéséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskola közvetlen partnerei között a korábbiaknál szorosabb, nyíltabb kapcsolat épüljön ki és ez folyamatosan működjön is. Ezt segíti annak a prevenciós szakembernek az alkalmazása, aki immár második éve segíti tevékenységünket ezeken a területeken. Erősíteni kell a középiskolák nevelői tevékenységét. Ennek elérése érdekében hagyományos jó kapcsolatainkra építkezve és azt tovább javítva az alábbi kapcsolatformákat valósítjuk meg. 8.1
TÁJÉKOZTATÁSI FORMÁK
A tanulókat az iskola életéről, az iskola munkatervéről, az aktuális feladatokról az igazgatója vagy közvetlenül, vagy a diákönkormányzat iskolai és osztályszintű vezetősége, vagy az osztályfőnök tájékoztatja. Ezek lehetséges módjai a következők: Az igazgatói közvetlen tájékoztatás történhet:
tanévnyitó és tanévzáró ünnepségen, az 1-2 havonta tartandó iskolagyűlésen, igazgatói utasítással az iskolarádión, vagy az igazgatói faliújságon keresztül, az évenként megrendezésre kerülő diákközgyűlésen, az iskolai honlapja útján, a tanulók és szülők értesítését szolgáló tájékoztató füzet, vagy sokszorosított levél útján.
A diákönkormányzat vezetőjének tájékoztatása történhet:
iskolagyűlésen, a havonkénti diák-önkormányzati vezetőségi ülésen, iskolarádión vagy az iskolai újságon keresztül, sokszorosított levél útján.
Az osztályfőnöki tájékoztatás történhet:
folyamatosan az osztályfőnöki órákon, elektronikus napló útján, a tájékoztató füzet útján.
61
A tanulókat és szüleiket a tanuló fejlődéséről, tanulmányi előmeneteléről, a különböző országos mérések eredményeiről az osztályfőnök és a szaktanárok folyamatosan tájékoztatják. Ezek történhetnek szóban, az iskolai honlapon, elektronikus napló vagy a tájékoztató füzeten keresztül írásban. Az osztályközösség fejlődésének alakulásáról, a felmerülő problémákról szülői értekezleteken az osztályfőnök, rendkívüli – egyedi – esetekben az igazgató, vagy valamelyik helyettese ad tájékoztatást. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, az osztályfőnökükkel, az iskola tanáraival, a tantestülettel, az iskolaszékkel vagy létrejötte esetén az iskolai tanáccsal. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az iskolai munka értékeléséről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója vagy az osztályfőnök tájékoztatja. Az igazgatói tájékoztatás fórumai és formái a szülői értekezletek összevont részei, létrejötte esetén az iskolai tanács, az iskolaszék olyan ülései, amelyre a teljes szülői választmány meghívást kap, illetve az iskolai honlap ilyen célú oldalai. 8.2
EGYÜTTMŰKÖDÉSI FORMÁK
A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: 8.2.1 Családlátogatás Nem kötelező jellegű. Elsősorban a kezdő évfolyamokon és a kisgimnazistáknál erősen ajánlott. Hátrányos helyzet vagy veszélyeztetettség felmerülése esetén az osztályfőnöknek kötelező jelleggel kell kezdeményeznie. Elsődleges feladata a gyermek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztése érdekében. A családlátogatások tervezetét az osztályfőnöki foglalkozási tervben célszerű rögzíteni, a szülőkkel pedig jó előre egyeztetni. A látogatások szervezését az önismereti és szociometriai kérdőívek eredményei alapján célszerű megtervezni. 8.2.2 Szülői értekezlet Alapvetően három fő feladata van:
62
a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása különösen az alábbi témákban: o az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, o a közoktatás-politika alakulásáról, ezek hatásai miatti változásokról, o a helyi tanterv követelményeiről, o az emelt szintű oktatás rendszeréről, o a továbbtanulási lehetőségekről, annak rendszeréről, o az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, o saját gyermekük előmeneteléről, iskolai magatartásáról, o a középiskolai felvételre jelentkező tanulók szülei vonatkozásában az iskola pedagógiai programjáról, o gyermeke osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi helyzetéről, o az iskolai és osztályközösség céljairól, feladatairól, eseményeiről, gondjairól;
a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatója felé, ugyanakkor az iskola kéréseinek tolmácsolása a szülők felé.
8.2.3 Fogadó óra Elsődleges célja a szülők és pedagógusok közötti személyes találkozás, információ és véleménycsere, mely során nem csak a pedagógus ad tájékoztatást, tanácsokat a tanuló egyéni fejlesztése érdekében, hanem információkat kap a tanuló otthoni és iskolán kívüli kapcsolatairól, tevékenységi köréről. Csak ettől a kölcsönös tájékoztatási folyamattól várható, hogy a gyermek érdekében a szülők és a pedagógusaink együttműködő, fejlesztő munkát végezhessenek. 8.2.4 Nyílt tanítási napok Ennek legfontosabb célja, hogy az iskolánkba jelentkező diákok és szüleik számára bemutassuk lehetőségeinket, ismertessük az iskola képzési és nevelési rendszerének lényegét. A felvételi tájékoztatóban közzétett témákban kérdéseket tehessenek fel, személyesen is megtapasztalhassák az iskolában folyó mindennapi munka menetét és tartalmát. Legyen módjuk találkozni az iskola jelenlegi diákjaival, azoktól érdeklődhessenek tapasztalataikról mind a tanítási folyamat színvonalát, mind a közösségi élet tartalmát illetően. A nyílt napokon a magas osztály és csoportlétszámok miatt nem tudjuk biztosítani az órák meglátogatását. 8.2.5 Írásbeli tájékoztató, kérelem, felvetés Feladata, hogy a szülők tájékoztatást kapjanak gyermekük tanulmányi előmenetelével, magatartásával összefüggő eseményekről, különféle iskolai és osztály szintű programokról. Ugyanakkor lehetőség van arra is, hogy a szülő gyermeke iskolai életével összefüggésben (családi ok miatti hiányzás, osztályozó vizsga, független bizottság előtt teendő vizsga stb.) kéréseket fogalmazzon meg, vagy gyermeke ügyében az iskola munkájára vonatkozóan észrevételt, véleményt fogalmazzon meg, s azzal kapcsolatban intézkedést kérjen pedagógusainktól vagy az iskola igazgatójától. A tanulók részére évente Diáknaptárt biztosítunk, amelyben a legfontosabb közös feladatainkat bejelöljük, tájékoztatjuk őket a közös programokról tanítási szünetekről, a fontosabb vizsgák időpontjáról, ünnepeinkről. A szülői értekezleteket, fogadó órákat, iskolaszék összejöveteleit, a nyitott napok időpontjait az iskolai munkatervben közzé tesszük és azokról a szülőket a tájékoztató füzet útján értesítjük. Természetesen lehetőséget adunk arra is, hogy előzetes egyeztetés után soron kívüli találkozók jöhessenek létre pedagógusaink különböző csoportjai és egyes szülők vagy szülői csoportok között. Amennyiben szülői közösségeinknek problémáik vannak, azzal kapcsolatban együttesen vagy képviselőik útján, akár szóban, akár írásban tehetnek észrevételt az iskola igazgatójának, osztályfőnöknek vagy az érintett pedagógusoknak. Az iskola az éves munkaterv legfontosabb feladatairól és célkitűzéseiről, az előző tanév iskolai szintű tanulmányi eredményeiről, a szülőktől kért támogatásokról évenként legalább egy alkalommal tájékoztatót ad ki, melyet az iskolai honlapon teszünk közzé, kivételes esetben írásbeli tájékoztatót küldünk. Támogatási kérelem esetén ebben szerepelnie kell az iskolaszék állásfoglalásának is. Ennek érdekében a levelet az igazgató vagy a nevelési igazgatóhelyettes mellett az iskolaszék vezetője is aláírja.
63
8.2.6 Közös programok szervezése Ezek leggyakoribb formái: szülői találkozók, jótékonysági akciók, kulturális programok, szülői továbbképzések, nevelési célú előadások, drog prevenciós programok, egészségügyi előadások.
64
9.
A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK
Az iskolai nevelő-oktató munkát segítő szemléltetést és a tanulók tevékenykedtetését az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják (tantermenként egy-egy): írásvetítő, meghatározott termekben diavetítő, fali vetítővászon, televízió, meghatározott termekben DVD lejátszó, kazettás magnetofon, CD lejátszó. 9.1
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM A tankönyvekről az évente megjelenő tankönyvjegyzék alapján választunk.
Legalább egy olyan magyar szaktanteremnek kell lennie 2013 végéig, amely multimédiás oktatásra is alkalmas. (Elzárható formában tartalmaz egy hordozható számítógépet, egy televíziót, egy DVD lejátszót, televíziót és egy középkategóriás projektort, és digitális tananyag kezelésére képes rendszert.) 5-12. évfolyam A magyar nyelv és irodalom, valamint a mozgókép-és a médiaismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Az alap szintű képzési szakaszban
Térkép (irodalomtörténeti)....................................................................................3 db Írói arcképsorozat.................................................................................................3 db Magyar értelmező szótár.......................................................................................5 db Szinonima szótár ..................................................................................................5 db Helyesírási tanácsadó szótár..................................................................................5 db Életrajzi lexikon....................................................................................................5 db Helyesírási szabályzat és szótár...........................................................................20 db Hanganyag (hangkazetta, CD) o Népdalok, népmesék o János vitéz o Mitológiai és bibliai történetek o Versek (Petőfi, Arany) o A kis herceg o Görög regék és mondák o Rege a csodaszarvasról o Népballadák o Arany: A walesi bárdok o Toldi o Egri csillagok (részletek) o Janus Pannonius, Balassi Bálint, Zrínyi Miklós, Csokonai Vitéz Mihály versei o Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János, Jókai Mór művei o Halotti beszéd és könyörgés o Ómagyar Mária-siralom
65
o Móricz Zsigmond: Hét krajcár, Légy jó mindhalálig (rádiójáték) o Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila, Radnóti Miklós versei o Megzenésített versek Videofilmek, CD-k o Magyar népmesék o Koldus és királyfi (rajzfilm, film) o János vitéz (rajzfilm) o A Pál utcai fiúk (film) o Rab ember fiai (film) o Magyar mondák Álmos vezér A fehér ló mondája A szentgalleni kaland Botond Lehel kürtje István megkoronázása o Arany: A walesi bárdok o Ludas Matyi (rajzfilm) o Egri csillagok (film) o Janus Pannonius emlékére o Mátyás könyvtára o A Corvinák o Balassi, Csokonai: A felvilágosodás o Mikszáth: Szent Péter esernyője (film) o Mikszáth prózája o Liliomfi (film) o A reformkor I-II. o Petőfi o Egy magyar nábob (film) o Kárpáthy Zoltán (film) o A kőszívű ember fiai (film) o Halotti beszéd o Légy jó mindhalálig (film) o Móricz és a Légy jó mindhalálig o Móricz élete o Nyugat o A fiatal József Attila o Erőltetett menet (film) Könyv o Népmese gyűjtemények.................................................................................. 10 db o O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások .......................................... 5 db o Gabnai Katalin: Drámajátékok.......................................................................... 5 db o Kaposi László: Drámafoglalkozások................................................................. 5 db o Montágh Imre: Mondjam vagy mutassam......................................................... 5 db o Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk...................................................................... 30 db o Gárdonyi Géza: Egri csillagok........................................................................ 30 db o Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője ........................................................ 30 db o Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig........................................................... 30 db 66
o Szigligeti Ede: Liliomfi....................................................................................30 db o Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa ..................................................................30 db o Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák ................................................................30 db o Mark Twain: Koldus és királyfi .......................................................................30 db o Móra Ferenc: Rab ember fiai...........................................................................30 db o Mándy Iván: Csutak és a szürke ló ..................................................................30 db o Fekete István: Téli berek.................................................................................20 db o Fekete István: Bogáncs ...................................................................................20 db o Shakespeare mesék .........................................................................................30 db Fali tablók o Hangtan............................................................................................................2 db o A teljes hasonulás..............................................................................................2 db o Jelentéstan ........................................................................................................2 db o Szótan ..............................................................................................................2 db o A szófajok ........................................................................................................2 db o Jelentés .............................................................................................................2 db o Szerkezet ..........................................................................................................2 db o Mondattan ........................................................................................................2 db o Magyar nyelvemlékek .......................................................................................2 db o ABC .................................................................................................................2 db o Nyelvcsaládok A középszintű képzési szakaszban
Írói arcképsorozat (tantermenként 1 sorozat, magyar- és világirodalom) Irodalomtörténeti térkép .......................................................................................3 db Magyar értelmező szótár.......................................................................................3 db Szinonima szótár ..................................................................................................3 db Helyesírási tanácsadó szótár..................................................................................5 db Életrajzi lexikon o magyar irodalom...............................................................................................3 db o világirodalom....................................................................................................3 db Helyesírási szabályzat és szótár...........................................................................30 db Irodalmi szöveggyűjtemény: o 9. évf. .............................................................................................................90 db o 10. évf. ...........................................................................................................90 db o 11. évf. ...........................................................................................................90 db o 12. évf. ...........................................................................................................90 db Hanganyag, kazetta, CD o Villon balladák o Balassi versei o Halotti Beszéd, Ómagyar Mária-siralom o Csokonai versei o Berzsenyi versei o Kölcsey versei o Vörösmarty versei o Petőfi versei o Arany versei o A parnasszisták versei 67
o Ady versei o Babits versei o Kosztolányi versei o Juhász Gy. versei o Tóth Á. versei o József A. versei o Radnóti M. versei o Pilinszky János versei Zenei anyagok o Carmina Burana CD o Gregorián dallamok CD o barokk zene CD o a romantika zenéje CD o új zenei irányzatok a XX. században: Bartók, Kodály CD o Himnusz CD o Szózat CD o Bánk bán CD o Czillei és a Hunyadiak CD o Kodály: Magyarokhoz II. CD o kurucz dalok CD v. hanglemez Videófilmek, CD-k o Antigoné o Napfivér, Holdnővér o Romeó és Júlia o Tartuffe – színházi felvétel o Robinson Crusoe o Csokonai: Dorottya o A párizsi Notre Dame o Nyomorultak o Bánk bán o Csongor és Tünde o A helység kalapácsa o Az arany ember o Egy magyar nábob o Kárpáthy Zoltán o A falu jegyzője o Az ember tragédiája o Mózes (színházi felvétel) o Az özvegy és leánya o Különös házasság o Noszty fiú esete Tóth Marival o Vörös és fekete o Bováryné o Háború és béke (amerikai feldolgozás) o Napfogyatkozás o Árvácska o Mario és a varázsló o Az öreg halász és a tenger 68
o Tóték o Szerelem Könyvek o Biblia (teljes) ....................................................................................................5 db o Mitológiai és bibliai történetek .......................................................................10 db o Görög regék és mondák .................................................................................10 db o Római regék és mondák .................................................................................10 db o Homérosz: Odüsszeia .....................................................................................30 db o Homérosz: Iliász ............................................................................................10 db o Szophoklész: Antigoné – görög drámák ..........................................................30 db o Dante: Isteni színjáték ....................................................................................30 db o Villon: Nagy testamentum ..............................................................................30 db o Boccaccio: Dekameron ..................................................................................30 db o Balassi kötet ..................................................................................................20 db o Shakespeare drámái (Hamlet, Rómeó és Júlia).................................................30 db o Zrínyi M.: Szigeti veszedelem ........................................................................30 db o Mikes Kelemen levelei ...................................................................................30 db o Moliére drámái (Tartuffe, Fösvény).................................................................30 db o Defoe: Robinson Crusoe ................................................................................30 db o Swift: Gulliver ...............................................................................................30 db o Goethe: Faust ................................................................................................30 db o Kármán Fanni hagyományai ...........................................................................10 db o Csokonai versei ..............................................................................................20 db o Berzsenyi Dániel versei ..................................................................................20 db o Hoffmann: Arany virágcserép .........................................................................30 db o V. Hugo: Nyomorultak ..................................................................................10 db o V. Hugo: A párizsi Notre Dame .....................................................................10 db o Puskin: Anyegin .............................................................................................30 db o Katona: Bánk bán ..........................................................................................30 db o Madách: Az ember tragédiája .........................................................................30 db o Vajda János versei ..........................................................................................20 db o Kemény Zs.: Özvegy és leánya .......................................................................10 db o Mikszáth: Tóth atyafiak, A jó palócok.............................................................30 db o Mikszáth: Beszterce ostroma .........................................................................30 db o Mikszáth: Új Zrínyiász ...................................................................................10 db o Gavallérok .......................................................................................................5 db o Noszty fiú esete Tóth Marival ........................................................................20 db o Különös házasság ...........................................................................................20 db o XIX/XX. század novellistáinak kötetei.......................................................... 5-5 db Petelei István Gozsdu Elek Bródy Sándor Gárdonyi Géza Tömörkény István Thury Zoltán Ambrus Zoltán Papp Dániel Csáth Géza
69
o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o
70
Móra Ferenc Krúdy Gy.: A vörös postakocsi ...................................................................... 10 db Krúdy Gy.: Szindbád novellák ........................................................................ 10 db Stendhal: Vörös és Fekete.............................................................................. 30 db Stendhal: A pármai kolostor............................................................................. 5 db Flaubert: Bováryné......................................................................................... 20 db Gogol: A revizor .............................................................................................. 6 db Gogol: Holt lelkek ......................................................................................... 15 db Tolsztoj: Háború és béke................................................................................ 10 db Tolsztoj: Feltámadás ...................................................................................... 10 db Tolsztoj: Anna Karenina................................................................................. 10 db Tolsztoj: Iván Iljics Halála.............................................................................. 30 db Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés.................................................................... 30 db Csehov: novellák (A 6. sz. kórterem) ............................................................... 6 db Csehov: drámák (Sirály)................................................................................. 30 db Ibsen: drámák (A vadkacsa, Solmers építőmester, Babaszoba)........................ 30 db Király I.: Ady................................................................................................. 10 db Ady versei...................................................................................................... 20 db Ady novellái, publicisztikái............................................................................. 10 db Babits versei................................................................................................... 20 db Babits regényei............................................................................................... 10 db Kosztolányi versei.......................................................................................... 10 db Kosztolányi: Édes Anna ................................................................................. 30 db Kosztolányi: Aranysárkány............................................................................. 10 db Kosztolányi: Pacsirta...................................................................................... 10 db Kosztolányi: Néró, a véres költő .................................................................... 10 db Kosztolányi: Esti Kornél novellák................................................................... 30 db Kosztolányi: Hattyú (novellák)....................................................................... 10 db Móricz: Úri muri............................................................................................ 20 db Móricz: Rokonok........................................................................................... 20 db Móricz: Árvácska........................................................................................... 20 db Móricz: Novellák ........................................................................................... 10 db Juhász Gy. versei............................................................................................ 20 db Tóth Á. versei................................................................................................ 20 db Karinthy: Így írtok ti ...................................................................................... 10 db Karinthy:Utazás a koponyám körül................................................................. 20 db Karinthy: Tanár úr kérem ............................................................................... 20 db Az avantgarde mozgalmak ............................................................................. 10 db Thomas Mann: A varázshegy ......................................................................... 10 db Thomas Mann: Mario és a varázsló ................................................................ 20 db Bulgakov: A Mester és Margarita................................................................... 30 db Brecht drámái – Kurázsi mama és gyermekei.................................................. 30 db Beckett: Godot-ra várva................................................................................. 30 db Dürrenmatt drámái A fizikusok, Az öreg hölgy látogatása, A nagy Romulus... 20 db Illyés Gy. versei Illyés Gyuláné: József Attila József A. versei Hemingway: Az öreg halász és a tenger.......................................................... 10 db
o Radnóti versei, gyűjteményes kötete................................................................20 db o Pilinszky J. versei............................................................................................20 db o Nagy László versei..........................................................................................20 db o Márai Sándor versei........................................................................................20 db o Márai Sándor: Napló.......................................................................................10 db o Szabó Lőrinc versei.........................................................................................10 db o Németh László: Gyász ....................................................................................10 db o Németh László: Iszony....................................................................................10 db o Németh László: Égető Eszter ..........................................................................10 db o Ottlik G.: Iskola a határon...............................................................................20 db o Örkény I.: Tóték .............................................................................................30 db o Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom.................................................................30 db o Schiller drámái................................................................................................30 db o Voltaire: Candide............................................................................................30 db o Rousseau: Vallomások....................................................................................20 db o Goethe: Az ifjú Werther szenvedései.................................................................5 db o Szerb A.: Magyar irodalomtörténet ...................................................................5 db o Szerb A.: A világirodalom története o Benczédy-Fábián-Rácz-Velcsovné: A mai magyar nyelv o Idegen szavak és kifejezések szótára o Filozófiai kislexikon o Idegen nevek kiejtésének szótára.......................................................................5 db Képzőművészeti albumok o antik szobrászat, építészet .................................................................................3 db o középkor művészete (festészet, szobrászat, építészet) .......................................3 db o itáliai reneszánsz (festészet, szobrászat, építészet) .............................................3 db o művészetek Mátyás király udvarában.................................................................3 db o klasszicista művészet.........................................................................................3 db o romantika művészete (festészet, szobrászat, építészet) ......................................3 db o realista művészetek ...........................................................................................3 db o naturalizmus......................................................................................................3 db o impresszionisták (festészet)...............................................................................3 db o avantgarde művészetek kubizmus...............................................................................................3 db futurizmus .............................................................................................3 db expresszionizmus...................................................................................3 db dadaizmus .............................................................................................3 db szürrealizmus.........................................................................................3 db konstruktivizmus ...................................................................................3 db neo irányzatok a XX. sz. elején..............................................................3 db Fali tablók o Hangtan mgh-k rendszere....................................................................................3 db msh-k rendszere ....................................................................................3 db o Mássalhangzók törvényszerűségei.....................................................................3 db o Igeragozás ........................................................................................................3 db o Igenevek ...........................................................................................................3 db o Nyelvrokonaink családfája.................................................................................3 db 71
o Szállóigék, aforizmák – folyamatosan gyarapítva minden tanteremben o Nyelvjárási térkép ............................................................................................ 3 db o Hangképzés ..................................................................................................... 3 db Egyéb eszközök o antik szobrászat, építészet (diasorozat) o Magyar Napló folyóirat az érettségizők felkészüléséhez o középkori festészet, szobrászat, építészet o román és gótika (diasorozat) o reneszánsz festészet, szobrászat, építészet (diasorozat) o barokk festészet, szobrászat, építészet (diasorozat) o rokokó festészet, szobrászat, építészet (diasorozat) o klasszicista építészet (diasorozat) o romantikus festészet, szobrászat, építészet (diasorozat) o realizmus a képzőművészetben (diasorozat) o impresszionista festészet (diasorozat) o avantgard festészet, szobrászat, építészet (diasorozat) kubizmus futurizmus expresszionizmus dadaizmus szürrealizmus konstruktivizmus neo irányzatok
72
9.2
TÖRTÉNELEM
Legalább egy olyan történelem szaktanteremnek kell lennie 2014 végéig, amely multimédiás oktatásra is alkalmas. (Elzárható formában tartalmaz egy hordozható számítógépet, egy televíziót, egy DVD lejátszót, képmagnót, televíziót és egy középkategóriás projektort.) A történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Falitérkép o Az ókori Kelet o Az ókori Görögország o A Római Birodalom o Magyarország X-XI. sz. o A magyar népvándorlás és a honfoglalás o Európa Nagy Károly korában o Magyarország a korai feudalizmus idején o A feudális Magyarország a XIII. sz. közepétől a XV. sz. elejéig o Magyarország 1526-1606 o Európa a XIV-XV. században o A feudális Magyarország a XV. században o Magyarország a XVII. században o Európa a XVII. század közepén o Az európaiak felfedezései és a gyarmatosítás XV-XVII. század o Magyarország Bethlen Gábor korában (1629) o Magyarország népei a XVIII. század végén o Európa a XVIII. század végén o A Föld népei a XVI-XVIII. században o Az 1848/49-es szabadságharc o Európa a XIX. században o Európa 1815-1849. o A gyarmati rendszer 1830-1914. o Az Osztrák – Magyar Monarchia 1914-ben o A gyarmati rendszer felbomlása (1917-1975) o A Tanácsköztársaság honvédő harcai o Európa a II. világháború idején o Magyarország a Hunyadiak és a Jagellók korában o A trianoni béke 1918-22 o Magyarország gazdasága és kultúrája 1301-1526 o Hazánk felszabadítása o Az 1514-es parasztháború Magyarországon o A feudális Magyarország o Magyarország a XV. sz-ban. o A feudális Magyarország a XIII. sz. közepétől a XV. sz. elejéig o Magyarország a XVII. sz-ban, Erdély Bethlen G. o Az emberiség az őskorban i.e. 4000-ig o Amerika független államainak kialakulása o Európa a XIX. sz. II. felében o Európa az 1. világháború idején
73
o Német nyelvű világtérkép o A Föld népei a XIV-XV. sz-ban o II. világháború o Európa a IX-XI. sz-ban o A megosztott Európa 1945 után o Európa a XVIII. sz. végén o Európa a II. világháború idején o Egyiptom és Mezopotámia i.e. 4. sz-ig o Európa a XI. sz. végén o Európa 1000 körül o Európa a XII-XIII. sz-ban o A gyarmati rendszer felbomlása o Európa a XIV-XV. sz-ban o Európa a XIX. sz-ban o Európa a XVII. sz-ban o A gyarmati rendszer 1830 o Világtérkép 1914 o Az európaiak felfedezései és a gyarmatosítás a XV-XVII. sz-ban Műsoros videókazetták: o Ki öröktől vagy: Ehnaton o Az ókori Hellász I-IV. Európa bölcsője Mükénei monarchiák A polisz kialakulása Gyarmatok és rabszolgák o Az ókori Hellász V-VII. A perzsa háborúk A demokrácia fényes százada Ókori villámháborúk o Az ókori Hellász A hellenizmus o Európa bölcsője: Róma o Középkor Birodalmak romlása és születése Nagy Károly birodalma Lovagok, szerzetesek, parasztok Pápák, császárok o Középkor A középkori város Katedrálisok, egyetemek A reneszánsz és a világpiac o Arabisztika Az arabok eredete Az arabok története o Az államalapító István király alakja a magyar történelemben o Magyar évszázadok I-VIII. Szent István intelmei
74
o
o o o o
o
o
o
Szent István törvényei Aranybulla IV. Béla törvényei Károly Róbert pénzügyi reformjai Nagy Lajos: Az ősiség Zsigmond 1405. évi városi törvényei Élet a középkori Európában Falusi hétköznapok Városi hétköznapok Templomok és kolostorok Hol fedezte fel Kolumbus Amerikát? Mátyás király Mátyás király könyvtára Magyar évszázadok IX-XVI. Mátyás törvénykönyve Az 1514. évi törvények Werbőczy István hármaskönyve A reformáció és a török veszedelem A XVI. sz. honvédelmi törvényei A nemesek kereskedéséről Bocskai István és a bécsi béke A nagy fejedelem: Bethlen Gábor Magyar évszázadok XVII-XXIV. I. Lipót és az ellenreformáció Az örökös királyság elfogadása A Pragmatica Sanctió Mária Terézia törvényei II. József rendeletei II. Lipót és a magyar nemesség A Lánchíd építéséről A felelős kormány (1847-48-as országgyűlés) Tévémagiszter 22. Széchenyi öröksége I. Agrártörténet A vidék forradalma Széchenyi öröksége II. Széchenyi és az örökváltság kérdése Agrártörténet: A magyar búza Széchenyi öröksége III. Széchenyi családfája Agrártörténet: A vidék forradalma A mezőgazdaság fejlődése és iparosodás kezdetei a XIX. sz. végén Filab videó Fegyvert, s vitézt éneklek Vár állott, mos kőhalom Ide veled régi kardunk Emlékek a magyar szabadságharcról
75
o Magyar évszázadok XXV-XXXII. A felelős kormány Unió Erdéllyel A jobbágyfelszabadítás A kiegyezés A zsidóság egyenjogúsítása Az osztrák-magyar vámunió Vasúti törvények A népiskolai törvények o Magyar évszázadok XXXIII-XXXVIII. A nemzetiségi törvény Az ipartörvények Az egyházpolitikai törvények A kivételes törvények A Habsburg-ház trónfosztása o Világkiállítás: Millennium o A kiállítás emlékképei o Magyar évszázadok XXXIX-XLIII. Király nélküli királyság Trianon Az olasz-magyar barátsági szerződés A Horthy-korszak szociálpolitikája A győri program Horthy Miklós életútja o Trianon – Történelemóra 70 év után o NOSZF: október krónikája o Magyar évszázadok XLIV-XLVII. Az első bécsi döntés A második bécsi döntés Magyarország és a háromhatalmi egyezmény A zsidótörvények o Sztálin I-III. rész o A nulladik óra előtt (A II. vh. előzményei) o Hitler – számadás o I. Nap: II. világháború Magyarország története a Szovjetunió megtámadásáig o Compiegne-től Sztálingrádig o Sztálingrádtól a német határig o Győzelem a frontokon o Postdami konferencia o Hirosima o Európa 1945 után – Fulton – 1949 SzU atombombája o Az atomháború veszélye o Nürnberg 1946 o Az 1950-es forradalom o A nemzetközi helyzet alakulása az 1956-os forradalom után o Magyarország az 1956-os forradalom után o "Aki magyar, velünk tart"
76
o A kádárizmus tanúi: 1956. okt. o A kádárizmus tanúi: 1968 Csehszlovákia Menni vagy nem menni? Megszállás: 1958: Csehszlovákia o A kádárizmus tanúi: Kádár és a Rajk-per 1956. okt. Konszolidáció Kádár módra Munkástanácsok 1956 végén A Nagy Imre per Kádár-féle egypártrendszer Milyen volt a Kádár-rendszer? A kádárizmus tanúi: A 60-as évek elején Az új hullám o Viharos emberöltő o Nagy Imre életútja o Halálra ítéltek: 1956-os forradalom o A SzU története Sztálintól Brezsnyevig o Az 1960-70-80-as évek (Gagarintól Gorbacsovig) o Az ókori Egyiptom o A kínai Nagy Fal o Az ókori Hellász o Az ókori Róma o Róma építészete o Honfoglalás, államalapítás o Aquincum o Élet a középkori Európában o A románkori művészet o Mátyás király o Hunyadi János o Mátyás országa o Mátyás király könyvtára o Nagy Szulejmán és kora o Rákóczi szabadságharca o A francia forradalom o Reformkor I-II. rész o A kiegyezés o Oroszország a cártól Sztálinig o Versailles o A II. világháború o 1956. október 23. Egyéb: o Transzparens sorozat a gimnáziumi történelem tanításához
77
9.3
ANGOL NYELV
A 2017-es év végéig szeretnénk elérni, hogy a kisebb nyelvi termekben is alkalmazhatók legyenek az IKT-s eszközök. (Ebbe egy nagyképernyős LCD-s televízió, egy hordozható számítógép és egy DVD lejátszó tartozna.) Alapóraszámú, emelt szintű és nyolcosztályos képzés közös taneszközei:
Nyelvi termenként o nyelvtani táblázatokat tartalmazó falitablók o szókincsbővítést szolgáló falitablók Szaktanároknak fejenként: 1 CD lemez és kazetta lejátszására alkalmas készülék A könyvtárban megtalálható nyelvoktatást segítő CD-k. A könyvtárban megtalálható nyelvvizsga előkészítő hangzó- és írott anyagok. (Ezen anyagok folyamatos újítást igényelnek, ezért konkretizálni nem lehet őket.) A tanulók nyelvi készségének fejlődéséhez nagyban hozzájárulhat az önálló vagy csoportos órai ún. Project munkák elkészítése. Ehhez lenne szükség nagy alakú karton papírra, színes filctollra, zsírkrétára, ollóra, ragasztóra stb. A táblára felrögzítendő képekhez blue-tackre. A gyakorló feladatok csoportosításához dossziékra. Tanulást segítő kártyák és tételek készítéséhez lamináló berendezésre és fóliára. Tanulást segítő kártyák és tételek készítéséhez lamináló berendezésre és fóliára.
Alapóraszámú képzés
Tankönyv, munkafüzet, hangzóanyag: A tankönyvjegyzék alapján.
Emeltszintű képzés
Tankönyv, munkafüzet, hangzóanyag: A tankönyvjegyzék alapján.
Nyolcosztályos képzés 5-8.
78
Tankönyv, munkafüzet, hangzóanyag: A tankönyvjegyzék alapján.
9.4
NÉMET NYELV
A német nyelv tanítását segítő eszközök, 5-9. és 9-12. osztály:
Tankönyvek és munkafüzetek a tankönyvjegyzék alapján Németország (falitérkép) A névelő és ragozása (falitabló) Időbeli, módbeli segédigék (falitabló) Ige ragozása (falitabló) Személyes névmás és ragozása (falitabló) Elöljárószó (falitabló) A melléknév fokozása (falitabló) Birtokos névmás (falitérkép) A melléknév ragozása (falitabló) Elöljárószó (falitabló) Határozatlan névmások (falitabló) Kötőszavak, mellé- és alárendelt (falitabló) Mondatfajták (falitabló) Aktív-passzív szerkezetek (falitabló) Határozatlan névmások ragozása (falitabló) Főnév ragozása (falitabló) Feltételes mód (falitabló)
79
9.5
FRANCIA NYELV Tankönyvek és munkafüzetek a tankönyvjegyzék alapján
Az alap szintű képzési szakaszban:
betűkártyák szókártyák nyelvtani táblázatok tematikus képek hangkazetták
a középszintű képzési szakaszban:
tankönyv o Michel Soignet–Szabó Anita: France-Euro-Express 3 (tankönyv, munkafüzet, hanganyag); csak érettségizőknek tankönyvi segédlet o Pataki Pál: Francia nyelvtan o Karakai Imre: 220 nyelvtani gyakorlat (könyvtári példányok) o Panorama 1-4 (könyvtári példányok) o Francia nyelv alapfokon szótárak o Eckhardt Sándor: Magyar-Francia Kéziszótár o Eckhardt Sándor: Francia -Magyar Kéziszótár o Eckhardt Sándor: Magyar-Francia Nagyszótár o Eckhardt Sándor: Francia -Magyar Nagyszótár o Larousse: Le Petit Robert, Le Micro Robert taneszközök o televízió, video o magnó o írásvetítő o kihajtható tábla o francia nyelvű újság vagy folyóirat (könyvtárban) o Franciaország (falitérkép)
80
9.6
MATEMATIKA
2015 végéig elérjük, hogy minden matematika szaktanteremben állandóan rendelkezésre álljon egy hordozható számítógép projektorral együtt, s rendelkezzen a munkaközösség olyan szoftverekkel, amelyek segítik a tantárgy hatékony oktatását. Az alap szintű szakaszban (a dőlt szedés azt jelenti, hogy az eszköz a középszintű képzésben is felhasználható):
Táblai körző ............................................................................................................. 6 Táblai vonalzó 45.................................................................................................... 6 Táblai vonalzó 60.................................................................................................... 6 Táblai szögmérő ....................................................................................................... 2 Méterrúd .................................................................................................................. 2 Törtekkel végzett műveleteket szemléltető taneszköz................................................ 9 3 Összerakható m ...................................................................................................... 2 Alaphálók, alapábrák ................................................................................................ 2 Nagy matematikusok arcképei ...................................................................... 2 sorozat Sík és mértani modellezőkészlet................................................................................ 2 Számegyenes, koordinátarendszer (fólia) .................................................................. 2 Helyiérték táblázat (írásvetítő fólia) .......................................................................... 2 Oszthatósági szabályok (falikép) ............................................................................... 4 Százalékszámítás (falikép) ........................................................................................ 4 Hatványozás azonosságai (falikép)........................................................................... 4 Halmazok (falikép) ................................................................................................... 4 Lineáris függvények (falikép) ................................................................................... 4 Másodfokú függvények (falikép) ............................................................................... 4 Abszolutérték függvény............................................................................................. 4 Mértékegységek (falikép).......................................................................................... 4 Területszámítások (falikép)....................................................................................... 4 Kocka, téglatest (Testek)........................................................................................... 4 Űrmérték sorozat...................................................................................................... 2 3 Szétszedhető dm .................................................................................................... 2 Tükrözés (falikép)..................................................................................................... 4 Terület és kerületszámítások (falikép)....................................................................... 4 Kör területe, kerülete (falikép).................................................................................. 4 Szögpárok (falikép) .................................................................................................. 4 Hasábok (falikép) ..................................................................................................... 2 Eltolás (falikép) ........................................................................................................ 2 Pithagorasz tétele (falikép)....................................................................................... 4 Az egyenes körkúp, gúla (falikép) ............................................................................ 2 Az egyenes henger, gömb (falikép) ........................................................................... 2 Műanyag henger ...................................................................................................... 4 Műanyag gúla .......................................................................................................... 4 Műanyag kúp............................................................................................................ 4 Tananyagot feldolgozó fóliasorozat minden osztályhoz ................................. 1 sorozat
81
Tananyag feldolgozását segítő interaktív számítógépes programok................1 sorozat Műanyag ötszög alapú hasáb.................................................................................... 4 Műanyag hatszög alapú hasáb.................................................................................. 4 Testek felszíne, térfogata (falikép) ............................................................................ 4 Valószínűségi játékok ............................................................................................... 5 Halmazok, halmazműveletek..................................................................................... 5 Mértékegységek (tárgy) ............................................................................................ 2 Testek építésére alkalmas sokszögek......................................................................... 2 Sík parkettázása (eszköz).......................................................................................... 1 Számrendszerek........................................................................................................ 2 Egyenes és fordított arányosság ................................................................................ 2 Interaktív koordináta tengely és számegyenes............................................................ 2 Párhuzamosság, merőlegesség .................................................................................. 2 Távolság fogalma és bemutatása ............................................................................... 2 Háromszögek tulajdonságai, speciális háromszögek .................................................. 2 Négyszögek tulajdonságai, speciális négyszögek ....................................................... 2 A szög fogalma, részei.............................................................................................. 2 A szög fajtái, mérése................................................................................................. 2 Geometriai transzformációk ...................................................................................... 2 A kombinatorikus gondolkodás fejlesztését segítő színes munkaeszköz ..................... 4 A valószínűség fogalmát bemutató, interaktív eszköz ................................................ 4 A valószínűségi szemlélet kialakítását segítő eszköz.................................................. 4 Statisztikai adatokat, grafikonokat bemutató, azok értelmezését segítő eszköz.......... 2 A természet és művészet szimmetriáit bemutató eszköz............................................. 4 A bizonyítási igény kialakítására alkalmas eszköz (átdarabolások) ........................... 4 Számítógépes feladatbank Mágnestábla ................................................................ a matematika szaktantermekbe
Középszintű képzést segítő eszközök:
82
Matematikatörténeti érdekességek ............................................................................ 2 Bizonyítási igény szemléltetésére alkalmas eszköz..................................................... 2 Különböző diagramok............................................................................................... 4 Prímszámok, négyzetszámok (demonstrációs tábla)................................................... 4 Algebrai kifejezések és átalakításaik.......................................................................... 4 Négyzetes, abszolutérték, reciprok és négyzetgyök függvény.................................... 2 Átlátszó és nem átlátszó, különböző alapú egyenes és ferde hasábok (demonstrációs eszköz) ..................................................................................................................... 4 Átlátszó és nem átlátszó, egyenes és ferde hengerek (demonstrációs eszköz)............. 4 Átlátszó és nem átlátszó, különböző alapú gúlák, kúpok, gömbök (demonstrációs eszköz) ..................................................................................................................... 4 Kör, gömb, szögfelező, szakaszfelező merőleges szerkesztésére alkalmas eszköz ...... 4 Hasonló síkbeli és térbeli alakzatok........................................................................... 2 Hatványozás és gyökvonás........................................................................................ 2 Számlák, betétek, űrlapok bemutatása....................................................................... 2 Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszerek ............................................................ 2 Másodfokú függvények grafikonjai ........................................................................... 2
Hegyesszögek szögfüggvényei.................................................................................. 2 Thalesz tétele és bizonyítása ..................................................................................... 2 A háromszögek nevezetes vonalai és pontjai ............................................................. 2 A háromszögek egybevágóságának és hasonlóságának alapesetei.............................. 2 Vektorok felbontása ................................................................................................. 2 Szögfüggvények és tulajdonságaik ............................................................................ 2 Másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek............................................................... 2 Kétismeretlenes egyenlőtlenségek ............................................................................. 2 Geomag készletcsalád……………………………………. ........................................ 1 Testek síkmetszeteit bemutató eszköz....................................................................... 2 Függvénytranszformációk, geometriai transzformációk ............................................. 2
83
9.7
INFORMATIKA
84
2 felszerelt gépterem, egyenként o a kor követelményeinek megfelelő felszerelésű munkaállomások..................... 18 db o tanári munkaállomás......................................................................................... 1 db o projektor.......................................................................................................... 1 db o interaktív tábla ................................................................................................. 1 db o interaktív táblavezérlő szoftver......................................................................... 1 db fájlszerver o a két géptermet megfelelően kiszolgáló konfigurációval.................................... 1 db internetkapcsolat...................................................................................min. 20 Mbit/s szoftverigény (minden munkaállomásra és a tanári gépekre) o operációs rendszer (MS Windows) o irodai programcsomag (MS Office) o programfejlesztői környezetek Logo Pascal vizuális programozási nyelv o vektorgrafikus rajzolóprogram o bitképes rajzolóprogram o internetes kliens egyéb o tartalék egér ..................................................................................................... 5 db o tartalék billentyűzet .......................................................................................... 5 db o táblafilc ................................................................................................. havi 4x4 db
9.8
FIZIKA
A fizika előadóban egy darab állandó beállítással, elzárható formában elhelyezett multimédiás eszközcsomagnak (projektor, video-lejátszó, DVD-lejátszó, hordozható számítógép) kell lennie legfeljebb 2013 végéig. A tantárgy oktatásához elérhető és jól használható szoftvereket be kell szerezni. A fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök az alap és középszintű képzési szakaszban:
írásvetítő fólia-sorozat (fiz.6-8. oszt.) ....................................................................... 1 mágneses rúd pár fatokban...................................................................................... 10 táblai mágnes 25mm-es........................................................................................... 50 fényből áram (videokazetta)...................................................................................... 1 részecskemodell (videokazetta)................................................................................. 1 fizikusok arcképcsarnoka (falikép) ............................................................................ 1 SI mértéktáblázat (falikép)........................................................................................ 2 mágneses készlet (komplett) ..................................................................................... 2 a naprendszer (tabló) ................................................................................................ 1 lejtőmodell ............................................................................................................... 2 Mikola-cső ............................................................................................................. 10 mechanikai I. tan. kísérleti eszközkészlet................................................................. 11 nyomás, súrlódás vizsgálatára alkalmas eszköz........................................................ 25 rugós erőmérő ( 10 N-os) ......................................................................................... 2 rugós erőmérő ( 5 N-os) ........................................................................................... 2 rugós erőmérő ( 2,5 N-os) ...................................................................................... 25 kétkarú emelő........................................................................................................... 5 karos mérleg, súlyzósorozattal.................................................................................. 5 hőmérő garnitúra. (10 db-os). ................................................................................... 2 hőtágulást bemutató tanári eszközkészlet .................................................................. 3 kétütemű motorminta................................................................................................ 1 négyütemű motorminta ............................................................................................. 1 áramátalakító ............................................................................................................ 4 csengő reduktor........................................................................................................ 2 dugaszos ellenállásszekrény ...................................................................................... 1 generátor minta......................................................................................................... 1 elektromotor és generátor......................................................................................... 4 elektrovaria (demonstrációs eszközkészlet)............................................................... 2 transzformátor modell............................................................................................... 2 mérőműszer (voltax)............................................................................................... 17 tanulókísérleti eszközkészlet áramkörök létrehozására ............................................ 25 sztatikus elektromosságot létrehozó eszközkészlet.................................................. 25 optikai pad................................................................................................................ 9 prizmatartó ............................................................................................................... 1 prizma 60°-os ........................................................................................................... 2 prizma 45°-os ........................................................................................................... 1 demonstrációs stopper .............................................................................................. 1 85
86
demonstrációs hőmérő .............................................................................................. 3 Bunsen állvány........................................................................................................ 11 borszeszégő ............................................................................................................ 11 elektromos főzőlap ................................................................................................... 1 hőtani tanulókísérleti csomag. ................................................................................. 11 golyós hőtágulási demonstrációs. eszköz................................................................... 1 bimetál szalagok ....................................................................................................... 2 hőtani demonstrációs készlet..................................................................................... 1 barométer ................................................................................................................. 1 demonstrációs állványok + tartozékok ...................................................................... 6 üvegkád (500*400*400 mm) .................................................................................... 1 üvegkád (130*130*250 mm ) ................................................................................. 11 üvegkád ( 40*90*190 mm ) .................................................................................... 11 eszköz a hővezetőképesség vizsgálatára.................................................................... 1 Infra + UV lámpa...................................................................................................... 1 ételtermoszok (1-1,5 l-es) ......................................................................................... 6 mérőhengerek ......................................................................................................... 25 mechanikai II. tanuló kísérleti eszközkészlet............................................................ 15 mágnespatkó............................................................................................................. 2 laptájoló.................................................................................................................... 2 iránytű .................................................................................................................... 11 emelők – súlyok...................................................................................................... 11 hengerkerék.............................................................................................................. 1 csigasorozatok.......................................................................................................... 3 közlekedőedények .................................................................................................... 3 pipetták .................................................................................................................. 15 kerékpár pumpa ........................................................................................................ 1 levélmérleg ............................................................................................................... 1 ködfénylámpa, foglalattal .......................................................................................... 4 szigetelő állványok.................................................................................................. 12 síkkondenzátor állványra szerelhető .......................................................................... 1 ampermérő, egyenáram (demonstrációs) ................................................................... 5 ampermérő, váltóáram (demonstrációs)..................................................................... 5 elektromos tan. kísérlet csomag ................................................................................ 9 tan. kísérleti transzformátor .................................................................................... 10 elektromos csengő modell......................................................................................... 2 magnetométer ........................................................................................................... 1 stopper ..................................................................................................................... 6 közegellenállás bemutatásához eszköz....................................................................... 1 csörgőóra ................................................................................................................. 1 gömbtükör................................................................................................................ 2 síktükör .................................................................................................................... 1 Melde cső ............................................................................................................... 11 ejtőgép ..................................................................................................................... 1 ballisztikai pisztoly.................................................................................................... 2 hullámkád ................................................................................................................. 3
sípok ........................................................................................................................ 2 metronóm................................................................................................................. 5 hangvilla (dobozos) .................................................................................................. 6 írófejes hangvilla....................................................................................................... 2 G-M cső ................................................................................................................... 1 radioaktív sugár-forrás (ólomdoboz)......................................................................... 1 Wilson-féle ködkamra............................................................................................... 1 vízibuzogány............................................................................................................. 1 Párkányi-féle útsokszorozó ejtőgép........................................................................... 1 oszcilloszkóp ............................................................................................................ 7 stroboszkóp.............................................................................................................. 1 porszívó ................................................................................................................... 1 légpárnás sín............................................................................................................. 1 légpárnás asztal......................................................................................................... 1 potenciométer........................................................................................................... 8 szikrainduktor........................................................................................................... 2 Torricelli-cső ............................................................................................................ 1 tolóellenállás 1000 ohm ............................................................................................ 2 tolóellenállás 20 ohm ................................................................................................ 2 tolóellenállás 100 ohm .............................................................................................. 2 tolóellenállás 325 ohm .............................................................................................. 1 tolóellenállás 13 ohm ................................................................................................ 1 vízbontó készülék ..................................................................................................... 1 Magdeburgi félgömbök............................................................................................. 1 fényhullámhossz mérő............................................................................................. 10 pontfénylámpa ........................................................................................................ 10 Franklin-tábla ........................................................................................................... 1 Galilei-lejtő............................................................................................................... 2 golyós szimulátor...................................................................................................... 2 grafitrács .................................................................................................................. 1 jódrács...................................................................................................................... 1 kisülési csősorozat .................................................................................................... 1 Kundcső ................................................................................................................... 1 köpűs légszivattyú .................................................................................................... 1 térközepes fémrács ................................................................................................... 1 váltóáramú demonstrációs eszköz ............................................................................. 2 karos forgó (forgómozgás, körmozgás) .................................................................... 1 kondenzátor sorozat ................................................................................................. 1 forgómozgást vizsgáló készlet .................................................................................. 2 folyadékáramlási készlet ........................................................................................... 1 Pascal-törvényre eszköz (hidrosztatikai paradoxon) .................................................. 1 laser.......................................................................................................................... 1 laserhez illeszthető optikaipad................................................................................... 1 mechanikai tanulói kísérleti eszköz pótalkatrészek .................................................... 1 elektrométer ............................................................................................................. 2 szívó-nyomókút állvánnyal........................................................................................ 1 87
88
szívókút.................................................................................................................... 1 mikroszkóp............................................................................................................... 1 interface.................................................................................................................... 1 interface légpárnás kisasztalhoz................................................................................. 1 centrifugagép............................................................................................................ 1 Avométer................................................................................................................ 10 Whatestone-híd......................................................................................................... 9 fotocella.................................................................................................................... 1 diavetítő ................................................................................................................... 1 tápegység MT83....................................................................................................... 3 Van de Graaf generátor............................................................................................. 2 Holics féle kiskocsi ................................................................................................... 9 ingasorozat ............................................................................................................... 1 mechanikai demonstrációs készlet ............................................................................. 2 változtatható hajlásszögű lejtő................................................................................... 1 videókazetták (saját felvételek) ............................................................................... 20 Televideó: Fizika I. Mechanika ................................................................................. 1 Televideó: Fizika II. Hő, optika, hullámok és hangok................................................ 1 Televideó: Fizika III. Elektromos és mánesestér........................................................ 1 Televideó: Fiz. kísérletek: Termodinamika ................................................................ 1 Televideó: Fiz. kísérletek: Radioaktivitás .................................................................. 1 Televideó: Öveges J. legkedvesebb kísérletei............................................................. 5 Serfőző Attila: Fizika (videósorozat)....................................................................... 18 ELTE Videóstúdió: Fizikai kísérletek (I. - V. ).......................................................... 5 merülőforraló.......................................................................................................... 10 camping gázégő ........................................................................................................ 5 edények vízmelegítéshez ......................................................................................... 11 forgószék.................................................................................................................. 1 Segner kerék............................................................................................................. 3 elektrondiffrakciós készülék...................................................................................... 1 periódusos rendszer .................................................................................................. 2
9.9
BIOLÓGIA
A biológia előadóban egy darab állandó beállítással, elzárható formában elhelyezett multimédiás eszközcsomagnak (projektor, video-lejátszó, DVD-lejátszó, hordozható számítógép) kell lennie legfeljebb 2013-ig. A tantárgy oktatásához elérhető és jól használható szoftvereket be kell szerezni. A biológia tanítását segítő felszerelések és taneszközök az alap- és középszintű szakaszban:
vegyszerálló tanulói asztalok (víz, gáz csatlakozással)..................három tanulónként 1 elszívóberendezés .............................................................................. tantermenként 1 vegyszerálló mosogató.................................................................... két asztalonként 1 fali mosogató..................................................................................... tantermenként 1 poroltó .............................................................................................. tantermenként 1 mentőláda.......................................................................................... tantermenként 1 eszköz- és vegyszerszekrény..................................................................................... 2 méregszekrény (zárható)........................................................................................... 1 eszközszállító tolókocsi ..................................................................... tantermenként 1 törpefeszültségű csatlakozások ....................................................tanulóasztalonként 1 Videókazetták o Állatok viselkedése ............................................................................................... 1 o Az emberi test I.-III. ............................................................................................. 1 o Az emberi test IV.-VI. .......................................................................................... 1 o Az emberi test VII.-VIII. ...................................................................................... 1 o Élet egy csepp vízben............................................................................................ 1 o Magyarország állatvilága I. ................................................................................... 1 o Neked vannak álmaid ............................................................................................ 1 o Védett természeti értékeink................................................................................... 1 o Vizek és vízpartok élővilága.................................................................................. 1 Falitérkép o Agy....................................................................................................................... 1 o Belső elválasztású mirigyek................................................................................... 1 o Csont ................................................................................................................... 1 o Emberi izomzat ..................................................................................................... 1 o Emberi vérkeringés ............................................................................................... 1 o Embrió.................................................................................................................. 1 o Fog....................................................................................................................... 1 o Fül ....................................................................................................................... 1 o Hormonális szabályozás ........................................................................................ 1 o Szem..................................................................................................................... 1 o Szív ..................................................................................................................... 1 o Vegetatív idegrendszer.......................................................................................... 1 Eszközök o Biológiai egységcsomag ...................................................................................... 11 o Bonctű................................................................................................................ 35 o Kézi nagyító........................................................................................................ 15 o Kiskés................................................................................................................. 20 o Lámpa ................................................................................................................ 24 89
o Metszettároló........................................................................................................ 6 o Mikroszkóp......................................................................................................... 24 Modellek o Árvacsalán virága.................................................................................................. 1 o Burgonya virága.................................................................................................... 1 o Búza virágzata ...................................................................................................... 1 o Gyökér felszívó régiói ........................................................................................... 1 o Gyökércsúcs ......................................................................................................... 1 o Kankalin virága ..................................................................................................... 1 o Kocsányos tölgy.................................................................................................... 1 o Növényi sejt .......................................................................................................... 1 o Szilvafa virága....................................................................................................... 1 o Tulipán virága ....................................................................................................... 1 o Vadrepce virága .................................................................................................... 1 o Veteményborsó virága........................................................................................... 1 o Béka csontváz....................................................................................................... 1 o Csípőcsont ............................................................................................................ 1 o Csípőizület metszete.............................................................................................. 1 o Csöves- és laposcsont szerkezete .......................................................................... 1 o Csövescsont metszete............................................................................................ 1 o Csövescsont .......................................................................................................... 1 o Denevér ................................................................................................................ 1 o DNS kettős spirál.................................................................................................. 1 o Emberi agy............................................................................................................ 1 o Emberi bőr (bőrmetszet) ....................................................................................... 1 o Emberi csontváz.................................................................................................... 1 o Emberi embrió fejlődése 8 db-os............................................................................ 1 o Emberi fejmetszet.................................................................................................. 1 o Emberi fog ............................................................................................................ 1 o Emberi torzó ......................................................................................................... 1 o Emlős csontváz ..................................................................................................... 1 o Fácán .................................................................................................................... 1 o Fogtípusok............................................................................................................ 1 o Fül ........................................................................................................................ 1 o Fürge gyík csontváz .............................................................................................. 1 o Fürj....................................................................................................................... 1 o Gége ..................................................................................................................... 1 o Gerincvelő ............................................................................................................ 1 o Görény.................................................................................................................. 1 o Hal csontváz ......................................................................................................... 1 o Hallás és egyensúly szerv ...................................................................................... 1 o Hallás és egyensúly szerv ...................................................................................... 1 o Házityúk ............................................................................................................... 1 o Hörcsög................................................................................................................ 1 o Hüllőfarkú ősmadár............................................................................................... 1 o Juh koponya.......................................................................................................... 1 o Koponya ............................................................................................................... 1 o Korróziós tüdő...................................................................................................... 1
90
o Lábtípusok............................................................................................................ 1 o Laposcsont metszete ............................................................................................. 1 o Madár csontváz..................................................................................................... 1 o Mókus .................................................................................................................. 1 o Pete barázdálódása................................................................................................ 1 o Sertés koponya ..................................................................................................... 1 o Sikló csontváza..................................................................................................... 1 o Szem..................................................................................................................... 1 o Szív ...................................................................................................................... 1 o Tüdő..................................................................................................................... 1 o Vadréce ................................................................................................................ 1 o Vese ..................................................................................................................... 1 o Cserebogár bélcsatornája (formalin) ...................................................................... 1 o Csirke fejlődése (formalin) .................................................................................... 1 o Csupasz csiga (formalin) ....................................................................................... 1 o Galamb belső szervei (formalin) ............................................................................ 1 o Gerincesek agytípusai (formalin) ........................................................................... 1 o Gerincesek szívtípusai (formalin)........................................................................... 1 o Kecskebéka fejlődése (formalin)............................................................................ 1 o Pézsmapolip (formalin) ......................................................................................... 1 o Pisztráng fejlődése (formalin) ................................................................................ 1 o Repülőhal (formalin) ............................................................................................. 1 o Szarvasmarha szeme (formalin) ............................................................................. 1 o Szarvasmarha veséje (formalin) ............................................................................. 1 o Tengeri szivacs (formalin) ..................................................................................... 1 o Tengeri zöldmoszat (formalin) .............................................................................. 1 o Zöldgyík (formalin)............................................................................................... 1 Fali tabló o Anyarozs .............................................................................................................. 1 o Árpa feldolgozása ................................................................................................. 1 o Cukorrépa feldolgozása......................................................................................... 1 o Edényes virágtalanok ............................................................................................ 1 o Egy- és kétszikű növények közti különbség........................................................... 1 o Hazánk főbb talajtípusai........................................................................................ 1 o Járulék és módosult gyökerek ............................................................................... 1 o Magaskőris ........................................................................................................... 2 o Módosult levelek .................................................................................................. 1 o Mohák .................................................................................................................. 1 o Műtrágyák ............................................................................................................ 1 o Napraforgó támadó vajvirágok.............................................................................. 1 o Rák tagolt váza ..................................................................................................... 1 o Rovar testtagoltsága ............................................................................................. 1 o Rovarlárva és bábtípusok ...................................................................................... 1 o Rovarok fejlődése ................................................................................................. 1 o Selyemhernyó ....................................................................................................... 1 o Szőlőperonoszpóra ............................................................................................... 1 o Termések.............................................................................................................. 2 o Zuzmók ................................................................................................................ 1
91
92
Diafilmsorozatok o Állatismeret......................................................................................................... 35 o Magyarország védett állatai I.(1-39) II.(40-78)...................................................... 1 o Magyarország védett vadvirágai............................................................................ 1 o Magyarországi rétek, erdők gombái ...................................................................... 1 o Növény- és állatrendszertan (1-246) ...................................................................... 1 o Növényhatározó.................................................................................................. 35
9.10
KÉMIA
A kémia előadóban egy darab állandó beállítással, elzárható formában elhelyezett multimédiás eszközcsomagnak (projektor, video-lejátszó, DVD-lejátszó, hordozható számítógép) kell lennie legfeljebb 2013-ig. A tantárgy oktatásához elérhető és jól használható szoftvereket be kell szerezni. A kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök az alap- és középszintű szakaszban:
vegyszerálló tanulói asztalok (víz, gáz csatlakozással)..................három tanulónként 1 elszívóberendezés .............................................................................. tantermenként 1 vegyszerálló mosogató.................................................................... két asztalonként 1 fali mosogató..................................................................................... tantermenként 1 poroltó .............................................................................................. tantermenként 1 mentőláda.......................................................................................... tantermenként 1 eszköz- és vegyszerszekrény..................................................................................... 2 méregszekrény (zárható)........................................................................................... 1 savszekrény .............................................................................................................. 1 eszközszállító tolókocsi ..................................................................... tantermenként 1 törpefeszültségű csatlakozások ....................................................tanulóasztalonként 1 „u” cső ................................................................................................................... 20 Büretta ................................................................................................................... 18 Dörzsmozsár .......................................................................................................... 10 Drótháló kerámia betéttel........................................................................................ 20 Égetőfogó ................................................................................................................ 5 Égetőkanál ............................................................................................................. 10 Égetőtégely ............................................................................................................ 10 Elektrolizáló felszerelés .......................................................................................... 18 Erlenmeyer lombik................................................................................................ 100 Fémcsipesz ............................................................................................................. 20 Főzőpohár ............................................................................................................ 120 Galvánelem............................................................................................................... 1 Gázfejlesztőkészülék................................................................................................. 5 Hőmérő .................................................................................................................. 25 Kémcső ................................................................................................................ 500 Kémcsőállvány........................................................................................................ 40 Kémcsőfogó ........................................................................................................... 40 Kettősdió................................................................................................................ 22 Kísérleti tálca (30 cm x 50 cm) ............................................................................... 50 Lombikfogó............................................................................................................ 25 Mérleg.................................................................................................................... 16 Mérőhenger ............................................................................................................ 40 Óraüveg ................................................................................................................. 70 Ph papír.................................................................................................................. 20 Pipetta.................................................................................................................... 30 Rázótölcsér .............................................................................................................. 5 Termosztát ............................................................................................................... 1
93
94
Tölcsér ................................................................................................................... 20 Vasállvány .............................................................................................................. 22 Vasháromláb........................................................................................................... 20 Vízbontó készülék .................................................................................................... 1 Modellek o Atommolekula modell ........................................................................................... 1 o Czézium-klorid modell .......................................................................................... 1 o Hatszögletes fémrács............................................................................................. 1 o Ionrács.................................................................................................................. 1 o Jódrács.................................................................................................................. 1 o Kalotta (molekulamodell)...................................................................................... 2 o Kristályrács (grafit) ............................................................................................... 1 o Kristályrács (gyémánt) .......................................................................................... 1 o Kristályrács (NaCl) ............................................................................................... 1 o Lapközepes fémrács.............................................................................................. 1 o Molekula orbital modell ........................................................................................ 1 o Pálcikamodell........................................................................................................ 1 o Szerves molekula készlet....................................................................................... 1 o Szilícium-oxidrács................................................................................................. 1 o Térközepes fémrács .............................................................................................. 1 Írásvetítő, transzparens kötetek o Kémia (anyagszerkezet) I. kötet ............................................................................ 1 o Kémia (fehérjék, szénhidrátok).............................................................................. 1 o Kémia (halmazok, reakciók) II. kötet .................................................................... 1 o Kémia (lipidek) ..................................................................................................... 1 o Kémia (szerves) IV. kötet ..................................................................................... 1 o Kémia (szervetlen) III. kötet ................................................................................. 1 Videókazetták o Általános és szervetlen reakciók ............................................................................ 1 o Kölcsönhatások..................................................................................................... 1 o Látványos kémiai kísérletek (I.-III.) ...................................................................... 1 o Oldatok, kristályosítás........................................................................................... 1 o Színes kémia alapfokon (I.-II.) .............................................................................. 1 Falitérkép o Atomok elektronvonzó képessége ......................................................................... 1 o Elektronhéjak kiépülése......................................................................................... 1 o Fémek jellemerősségi sora..................................................................................... 1 o Periódusos rendszer .............................................................................................. 1 Falitablók: o Alumíniumgyártás – timföldgyártás ....................................................................... 1 o Kőolaj................................................................................................................... 1 o Kőolaj – benzinek ................................................................................................. 1 o Vasgyártás – acélgyártás ....................................................................................... 1 Egyéb anyagok o Ásványgyűjtemény ................................................................................................ 1 o Vegyészek arcképsorozata1 .................................................................................. 1 o Vegyszerek .............................................................................................................
Védőkesztyű.................................................................................... 4 + tanulónként 1 Védőszemüveg ................................................................................ 4 + tanulónként 1
95
9.11
FÖLDRAJZ
A földrajz előadóban egy darab állandó beállítással, elzárható formában elhelyezett multimédiás eszközcsomagnak (projektor, video-lejátszó, DVD-lejátszó, hordozható számítógép) kell lennie. A tantárgy oktatásához elérhető és jól használható szoftvereket be kell szerezni. 7-8. évfolyam: A tantárgy óráit az eredményesség érdekében jól elsötétíthető szaktanteremben kell tartani mely számítógéppel kell, hogy rendelkezzen. Eszközszükséglet (tanári demonstrációs és tanuló eszközök)
96
nagyméretű falitábla filccel írható tábla írásvetítő diavetítő képmagnó projektorral televízió vetítőernyő diakép sorozatok transzparenssorozatok videofilmek multimédiás számítógép számítógépes programok elektronikus atlasz (CD változatban is) természetföldrajzi naptárkeretes földgömb a Föld országai földgömb földszerkezeti földgömb (szétszedhető) dombormű térképek (a Föld és Magyarország) domborzati modellek falitérképek lehetőség szerint vaktérképes oldallal talajgyűjtemény kőzet és ásványgyűjtemény, s a vizsgálatukhoz szükséges tanulói eszközök ősmaradvány-gyűjtemény ablakhőmérő talajhőmérő iránytű barométer kis meteorológiai állomás csapadékmérő laptájoló kézi nagyító gördülő távolságmérő tellúrium demonstrációs rajzgömb térképtartó állvány
oktatótáblák, faliképek szabadpolcok a könyvek, folyóiratok, modellek, tárgyak számára szakirodalom, heti és havi folyóiratok faliújság (Földrajzi Híradó) sötétítő függöny
97
TERMÉSZETISMERET
5-6. évfolyam
98
nagyméretű falitábla filccel írható tábla írásvetítő diavetítő képmagnó projektorral televízió vetítőernyő diakép sorozatok transzparenssorozatok videofilmek multimédiás számítógép számítógépes programok elektronikus atlasz (CD változatban is) természetföldrajzi naptárkeretes földgömb a Föld országai földgömb földszerkezeti földgömb (szétszedhető) dombormű térképek (a Föld és Magyarország) domborzati modellek falitérképek lehetőség szerint vaktérképes oldallal talajgyűjtemény kőzet- és ásványgyűjtemény, s a vizsgálatukhoz szükséges tanulói eszközök ősmaradvány-gyűjtemény ablakhőmérő talajhőmérő iránytű barométer kis meteorológiai állomás csapadékmérő laptájoló kézi nagyító gördülő távolságmérő tellúrium demonstrációs rajzgömb térképtartó állvány oktatótáblák, faliképek Magyarország domborzata c. térkép, Magyarország megyéi c. térkép, Európa felszíne c. térkép, A Föld felszíne c. térkép, dombormű térképek, applikációs jelek, makettek (hegy, vulkán stb.) kőzetgyűjtemény,
hőmérő, növénymakettek (virág, termés stb.) faliképek, préselt növények, kitömött állatok, csontvázak és koponyák (rovarevő, ragadozó stb.) folyadékos preparátumok, mikroszkóp, üveghenger, üvegkád, mérőhengerek, petri csésze, borszeszégők, Bunsen-állvány, nagyítók, mágnesrudak, kémcsövek, térfogat mérésére szolgáló eszközök
99
9.12
ÉNEK-ZENE
Eszközök:
100
pianínó................................................................................................................. 1 db videólejátszó........................................................................................................ 1 db TV....................................................................................................................... 1 db magnó (hordozható) ............................................................................................ 1 db CD-lejátszó (hordozható)..................................................................................... 1 db ének-zene szaktantermi (beépített) jó minőségű CD-lejátszó ................................ 1 db ének-zene szaktantermi (beépített) jó minőségű magnó ........................................ 1 db CD a zenehallgatási tananyag kiegészítéséhez..................................................... 20 db ötvonalas tábla..................................................................................................... 1 db ritmushangszerek o kisdob.............................................................................................................. 2 db o triangulum........................................................................................................ 2 db o tikfa ............................................................................................................... 15 db o csörgő.............................................................................................................. 5 db
9.13
RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA
Egy darab projektor és hordozható számítógép, amely alkalmas digitális tananyagok kivetítésére és bemutatására. A rendszernek zoom technikával alkalmasnak kell lennie a digitális fényképek, diák egyes részleteinek kiemelésére. Könyvek o Pázmány Ágnes – Permay Éva: Látás és ábrázolás o Beke László: Műalkotások elemzése o Herendi Miklós: Művészettörténet I-II. o Pataki Gábor: Művészettörténet I-II. o Szabó Attila: Művészettörténet vázlatokban o Imreh Zoltánné: Korok és stílusok o Imreh Zoltánné: Korok és divatok o Lantos Ferenc: Képekben a világ o László Enikő: Rajz I-II. o Ihász Zsuzsa: Művészeti technikák könyve o Johannes Itten: A színek művészete o Kovács Károly: Népművészet I-II. o Artner Erzsébet: Kézművesség Videó o Magyar népmesék Diaképek o Művészettörténet az őskortól napjainkig o Népművészet o Vizuális jelek o Animáció o Színelmélet o Ábrázoló geometria o Anatómia o Műfajok, technikák Kézi modellek o drapéria o mértani testek o természeti formák o csontváz
101
9.14
TESTNEVELÉS
102
Atlétika o ugródomb ........................................................................................................ 2 db o magasugró mérce ............................................................................................ 2 pár o magasugró léc .................................................................................................. 5 db o súlygolyó ....................................................................................................... 20 db o rajt ................................................................................................................... 6 db o váltóbot ......................................................................................................... 10 db o gát ................................................................................................................. 10 db o távolugró nekifutó gumi................................................................................. 30 db o súlylökő kör ..................................................................................................... 1 db o mérőszalag....................................................................................................... 3 db o stopperóra........................................................................................................ 6 db o emelkedésmérő ............................................................................................... 1 db Asztalitenisz o pingpongasztal ................................................................................................. 6 db o pingpongháló ................................................................................................. 10 db o pingpongütő................................................................................................... 25 db o pingponglabda ..............................................................................................200 db Labdajátékok o röplabda......................................................................................................... 30 db o röplabdaállvány............................................................................................... 1 pár o röplabdaháló .................................................................................................... 2 db o antenna ............................................................................................................ 1 db o kézilabda........................................................................................................ 30 db o kézilabda kapu ................................................................................................ 2 pár o háló................................................................................................................. 2 pár o kosárlabda...................................................................................................... 80 db o kosárgyűrű...................................................................................................... 3 pár o háló............................................................................................................... 10 pár o palánk ............................................................................................................. 3 pár o állvány ............................................................................................................ 1 pár Labdarúgás o foci ................................................................................................................ 20 db o teremfoci........................................................................................................ 10 db o kiskapu ........................................................................................................... 1 pár Torna o ffi korlát........................................................................................................... 1 db o női korlát ......................................................................................................... 1 db o gerenda ............................................................................................................ 2 db o gyűrű ............................................................................................................... 1 db o talaj szőnyeg .................................................................................................. 10 db o ugrószőnyeg..................................................................................................... 6 db o nyújtó .............................................................................................................. 1 db o ugrószekrény.................................................................................................... 3 db o ugróló .............................................................................................................. 1 db
o dobbantó...........................................................................................................4 db Egyéb eszközök o zsámoly...........................................................................................................30 db o tornakarika .....................................................................................................30 db o ugrálókötél .....................................................................................................30 db o gumikötél........................................................................................................30 db o medicinlabda 1 kg ...........................................................................................30 db o medicinlabda 2 kg ...........................................................................................30 db o medicinlabda 3 kg ...........................................................................................30 db o medicinlabda 4 kg ...........................................................................................20 db o medicinlabda 5 kg ...........................................................................................10 db o stukklabda ......................................................................................................30 db o kézisúlyzó 1 kg ...............................................................................................50 db o kézisúlyzó 2 kg ...............................................................................................30 db o kézisúlyzó 3 kg ...............................................................................................10 db o polifoam .........................................................................................................30 db o homokzsák.................................................................................................... 30 pár o mászókötél......................................................................................................10 db o húzókötél..........................................................................................................1 db Mezek o foci ...............................................................................................................3 garn. o kosár.............................................................................................................5 garn. o atléta...............................................................................................................60 db Sportcsarnok eszközei o eredményjelző ...................................................................................................1 db o számítógép........................................................................................................1 db o kézi jelző ..........................................................................................................1 db o asztal tanuló......................................................................................................3 db o szék ................................................................................................................10 db o tornapad 2 m...................................................................................................10 db o tornapad 4 m...................................................................................................10 db o öltözőpad........................................................................................................24 db o szemetes kicsi .................................................................................................16 db o szemetes nagy.................................................................................................20 db o hamutartó nagy...............................................................................................10 db o takarítógép........................................................................................................1 db o törlő fa..............................................................................................................4 db o lábtörlő .............................................................................................................5 db o rádiómagnó.......................................................................................................2 db o hangosító ..........................................................................................................1 db o keverő ..............................................................................................................1 db o mikrofon...........................................................................................................1 db o videó.................................................................................................................1 db
–
Pálya vonalazás o kézilabda............................................................................................................... 1 o kosárlabda ............................................................................................................ 1 o röplabda................................................................................................................ 1
103
Kondicionálás o kondigépek ...................................................................................................... 8 db
A testnevelés órán az egyéb eszközök címszó alatt szereplő eszközöket természetesen minden sportág felkészítésénél használjuk. Az iskola felszerelését a bérlők szintén használhatják korlátozott feltételekkel.
104
B.
HELYI TANTERV
105
10. AZ ISKOLAI KÉPZÉS ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 10.1
AZ ISKOLAI KÉPZÉS ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI, SZAKASZAI ÉS FORMÁI
Épületünk legfeljebb 20 osztály számára biztosít megfelelő elhelyezési lehetőséget úgy, hogy a szükséges csoportbontások számára is rendelkezünk kellő számú kisteremmel. Hagyományainknak megfelelően a 8 osztályos (átmenetileg intenzív nyelvi képzéssel kiegészülő) gimnáziumi tanterv szerint működő évfolyamainkat egy, míg az intenzív nyelvi és informatikai képzéssel induló, s így öt évfolyammal működő évfolyamainkat két párhuzamos osztállyal indítjuk. Tapasztalataink szerint ez a szerkezet bevált és jól szolgálta a kétféle korosztály igényeit és a szülők elvárásait. Amíg a nyolcosztályos gimnáziumi program elsősorban a helyi, kisebb részben a szűkebb vonzáskörzet 12 általános iskolájának kiemelkedő adottságú és gyorsabb ütemű haladásra képes diákjainak nyújt speciális képzési lehetőséget, addig az öt évfolyamos gimnáziumi képzésben, a korábban kimaradóknak, a normális fejlődési ütem szerint érőknek, ugyanakkor a felsőoktatás felé igyekvőknek nyújtunk lehetőséget iskolánk munkájába való bekapcsolódásra, de már szélesebb beiskolázási körzet tanulói számára. Iskolánk az oktatási törvény korábbi 2003-as módosítása által kínált lehetőséget megragadva oktatási rendszerébe beemelte az intenzív nyelvi és informatikai képzés programját. (Az egyszerűség kedvéért a későbbiekben erre időnként „nyelvi előkészítő” elnevezéssel is hivatkozunk.) A programot először 2004 szeptemberétől indítottuk egy osztállyal német és angol irányultságú csoporttal, majd minden további évben egy-egy újabb osztályt vontunk be ebbe az új képzési rendszerbe. 2006-tól már a 8 osztályos csoportunkba járók részére is elérhetővé tettük ezt a képzési formát. E képzési típus sikerét mi sem jelzi jobban, mint hogy az elmúlt tanévben már a nyelvvizsgát tett diákjaink száma meghaladta a végzősök számát, negyedük pedig felsőfokú nyelvvizsgával zárta tanulmányait. Tantestületünk tapasztalva a nyelvi előkészítős osztályok kiváló eredményeit, elhatározta, hogy az új kritériumrendszerhez igazítva, megtartja s egyben megújítja ezt a képzési formát. A képzés óratervét az elkövetkező fejezetben bemutatjuk. Látszólag az eredmények nem felelnek meg az új kritériumi elvárásoknak, de ennek okát abban kell keresni, hogy a képzés indításakor elsődleges cél nem a kétféle nyelvből a nyelvvizsga megszerzése volt, hanem az, hogy legalább az egyik nyelvből minél magasabb tudásszintre juttassuk el tanítványainkat, s emellett minél többen merjék vállalni a többi tantárgyból is az emelt szintű vizsga letételét. Ugyancsak nem elhanyagolható szempont, hogy minden korábbit meghaladó számban nőtt a nyelvi OKTV döntőbe bejutott, s ott eredményesen szereplő diákjaink száma. A 2011/12-es év adatait mutatjuk be a következő táblázatban.
107
A nyelvvizsgák alakulása a 2011/2012-es tanévben
Középfokú nyelvvizsga I. idegen nyelvből Középfokú nyelvvizsga II. idegen nyelvből Középfokú nyelvvizsga III. idegen nyelv Felsőfokú nyelvvizsga I. idegen nyelvből Felsőfokú nyelvvizsga II. idegen nyelvből Felsőfokú nyelvvizsga III. idegen nyelvből Középfokú nyelvvizsga összesen Felsőfokú Nyelvvizsga összesen A nyelvvizsgát tett tanulók száma az osztálylétszámhoz viszonyítva A nyelvvizsgák számának aránya az osztálylétszámhoz viszonyítva
Az osztályban nyelvvizsgát tett tanulók aránya Az új kritériumok szerinti számítás
108
I
13.a 37 fő 23
13.b 32 fő 13
13.c 35 fő 20
Évfolyamon öszszesen 56
8
7
9
24
0
0
2
2
12
3
10
25
1
0
0
1
0
0
0
0
31
20
31
82
13
3
10
26
II
33 8 89% 22% 89%
III
I
II
III
0
16 50%
7 22% 50%
0
I
II
30 9 86% 26% 74%
41/37
23/32
41/35
111%
72%
117%
III 2
I
II
III
76 24
2
73%
105/104 101%
33/37
16/32
27/35
76/104
89% 50% 77% 73% I.ny II.ny I.ny II.ny I.ny II.ny I.ny II.ny 89% 22% 50% 22% 77% 26% 73% 25%
10.2
ISKOLÁNK KÉPZÉSI RENDSZERÉNEK SZERKEZETI FELÉPÍTÉSE
Az iskolánkban folyó oktató munka szerkezeti áttekintését segíti a következő táblázat. Az oktatás három (négy) egymáshoz csatlakozó szakaszból áll:
5–8. évfolyamokon alap szintű képzés szakasza, emelt szintű képzéssel kiegészítve, a 9/ny évfolyamon az intenzív nyelvi és informatikai képzés időszaka, 9–10. (11.) évfolyamokon növelt óraszámú és emelt szintű képzés szakasza, 11–12. (13.) évfolyamokon a kétszintű érettségihez igazodó növelt óraszámú és emelt szintű képzés szakasza. (Átmenetileg, az elkövetkező 4 évben az évfolyamok számozásának változása miatt, maradnak 13. évfolyamaink is.)
Nyolcosztályos Négyosztályos gimnáziumi gimnáziumi Évfolyam irány irány a osztály b osztály c osztály 12. 11. 10. 9. 9/ny 8. 7. 6. 5. 4. 3. 2. 1.
**
* Felvételi
Intenzív nyelvi és informatikai képzés évfolyama
* Felvételi
Az évfolyam specialitása a differenciált képességfejlesztés jellege szerint A továbbtanulás iránya és az érettségi szintjei szerinti növelt óraszámú és emelt szintű képzés FELSŐ KÖZÉPISKOLA Az egyéni képességek fejlesztését szolgáló, növelt óraszámú és emelt szintű képzéssel támogatott orientációs szakasz ALSÓ KÖZÉPISKOLA Központi felvételi írásbeli vizsga, az idegen nyelvből pedig szintfelmérő
A program módosításával párhuzamosan figyelemmel kísérjük a vonzáskörzet általános iskoláinak programjait. Központi felvételi írásbeli vizsga
**Az átmenet időszakában 4 éven keresztül még marad a képzés, mert a szülőknek így lett meghirdetve a program. Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező években a következő oldalon szereplő táblázatban feltüntetett ütemezéssel és tartalommal folyik az oktatás. A táblázat az évfolyamok számozásának változását is jelzi. A nyelvi előkészítő osztályok programjának kivezetése a nyolcosztályos gimnáziumi képzésből felmenő rendszerben történik. Az iskola 2013/14-es tanévben nem indít 5/ny nyelvi előkészítőt a nyolcosztályos képzésben, ugyanakkor a nyolcosztályos képzésben bennlévőknek – kimenő rendszerben a régi pedagógiai programban meghirdetett forma, de az új kerettantervi tartalmak szerint –, még négy évig megtartja a nyelvi előkészítős képzést. Természetesen erre a képzési formára is vonatkozik a 20/2012 EMMI rendeletben meghatározott kritériumrendszer. 109
Az intenzív nyelvi és informatikai képzés átvezetésének, és az új kerettanterv bevezetésének ütemterve az egyes évfolyamokon
12-13 13-14 14-15 15-16 16-17 17-18 18-19 19-20 20-21 21-22 22-23
5.a nr k k k k k k k k k k
Jelmagyarázat:
110
6.a nr nr k k k k k k k k k
7.a nr nr nr k k k k k k k k
8.a nr nr nr nr k k k k k k k
9.any nr nk nk nk nk
9.bny nr nk nk nk nk nk nk nk nk nk nk
9.cny nr nk nk nk nk nk nk nk nk nk nk
10.a
10.b
10.c
9.a nr nx nk nk nk nk k k k k k
9.b nr nx nk nk nk nk nk nk nk nk nk
9.c nr nx nk nk nk nk nk nk nk nk nk
9.d
k
11.a
11.b
11.c
10.a nr nr nx nk nk nk nk k k k k
10.b nr nr nx nk nk nk nk nk nk nk nk
10.c nr nr nx nk nk nk nk nk nk nk nk
n – nyelvi előkészítővel meghirdetett gimnáziumi képzés k – az új kerettanterv szerinti oktatás bevezetése x – átmeneti program szerinti tanítás r – régi tanterv szerinti képzés az a és a d jelű osztályok a nyolcosztályos képzésben vesznek részt.
10.d
k
12.a
12.b
12.c
11.a nr nr nr nx nk nk nk nk k k k
11.b nr nr nr nx nk nk nk nk nk nk nk
11.c nr nr nr nx nk nk nk nk nk nk nk
11.d
k
13.a
13.b
13.c
12.a nr nr nr nr nx nk nk nk nk k k
12.b nr nr nr nr nx nk nk nk nk nk nk
12.c nr nr nr nr nx nk nk nk nk nk nk
Osztályok száma 12.d
k
19 19 19 19 19 19 19 19 19 18 18
Az iskola végleges óraterve TANTÁRGYAK Magyar nyelv és irodalom Történelem, társ és áll. ism / Latin örökségünk Erkölcstan/Etika/Hit és et. Idegen nyelv I. A Idegen nyelv I. A Idegen nyelv I. A Idegen nyelv I. N Idegen nyelv II. N Idegen nyelv II. N Idegen nyelv II. F Idegen nyelv II. OL Idegen nyelv II. A Matematika B Informatika B Természetismeret Fizika Kémia Biológia - egészségtan Földrajz. Ének-zene Vizuális kultúra Hon és népismeret* Tánc és dráma
5.a 2+2B
6.a 2+2B
2 1 3+2 3+2 3+2
2 1 3+2 3+2 3+2
7.a 1+2B 2+3E
8.a 2+2B 2+3E
1 3+1 3+1 3+1
1 3+1 3+1 3+1
9/nby 1 1
9!nyc 1 1
12 12
12
12 6
6
OSZTÁLYOK 9.b 9c 10.a 10.b 10.c 4+4+4+5E 4+4+4+5E 2+3E 2+2+3E 2+3E 2+2+3E 9.a
3+1 3+1
3+2 3+2
3+1
3
6
4+4 2*
3+1,3+1 1+1 2*
* * 1 1
1 1
3+3+1E 1+1
3+3+1E 1+1
2 1+05 2 1+0,5 1 1
1+,05 2 1+0,5 2 1 1
3+2
3+2 3
3+1 3+1
3+1
3 6 1 3+3
1 3+3
3+2 3+2
3
3+2
3+2 3
11b 11c 4+4+4+6E 3+5E 3+3+5E 1 3+1 3+1
3+1
3 3+1
3 3+3+3+4E+5E 1+1 1+1 1+1
3 3+3+3+4E+5E 1+1 1+1 1+1
2 2
2 2
2 2
2 1 1
2 1 1
2 1 1
1
1
1
2 2 2 2 1 1
1 3 3
3+2
1 3
3 3+2
12.b 12.c 4+4+4+7E 3+6E 3+3+6E
3+1 3+1
3+1
2 2 2 2 1 1
3 3
3+2
3+2
2+E 1 1
2+E E 2+E E 1 1
3 1
2+E
2+E
3+3+3+6E+6E E
1 -
1 -
E E 2+E E
0,5 0,5 -
0,5 0,5 -
2+E
1 1
2
2
2
1**
1**
1**
1
1
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
A tanuló max. óraszáma
28
28
31
31
Választható tanórák
2
3
3
3
4
4
6
8
35 0
4
4
36 4
35 4
6
1
2
2
3 3+2
Technika, Életvitel és gyakorlat**
30
12 3 3+3
2
2
1+2 -
2+2 2
3+3 2
1 1 1 1 -
2 2 2 2 2
3 3 3 3 2
3+2
2+E
Mozgóképkultúra és médiaismeret
0
1
Emelt szintű csoportok plusz órái 8 9 10 11 1 1 2 1 1 1 2+2
3+1
3+3+3+5E+5E E 2+E
7
3+2
3+1
2 2 2 2 1 1
12.a
3+2
3+1
1*
11a
6
1+2 1 1 1 -
2
35 8
8
Jelenlegi számításaink szerint az iskolai összes óraszám az elkövetkező 5 évben 1010-ről, a törvényben biztosított – korábbiaknál magasabb – 1107-re fog növekedni. Ez tanítványaink számára a korábbiaknál jobb lehetőségeket biztosít, tágabb teret ad a differenciálásra, és jobb lehetőséget teremt a tehetséggondozásra. A nyolcosztályos gimnáziumban a nyelvi előkészítő kivezetése után változik az óraszám.
111
A köznevelési törvény heti óraszámai, az iskola órakerete 2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben iskolánkban: A
évfolyam
B
C
tanulók heti óraszáma
osztályok heti időkerete
osztályok száma az évfolyamon testnevelés testnevelés nélkül
a hittan többlet órakerete intézményünkben órák testneveléssel
engedélyezett
Köznev. 6 és 8 évf. Törv. 27. §. gimnázium 5. bek. többlet- órái alapján *
heti összes időkeret
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
0 0 0 0 1 1 1 1
20 20 20 22 23 23 26 26
5 5 5 5 5 5 5 5
25 25 25 27 28 28 31 31
52 52 52 55 51 51 56 56
0 0 0 0 0 0 0 0
2 2 2 2
1 1 1 1
0 0 0 0 53 53 58 58
Nyelvi előkészítő
3
25
5
30
56
0
0
3
168
9. 10. 11. 12.
3 3 3 3
30 31 30 30
5 5 5 5
35 36 35 35
57 57 58 58
0 0 0 0
2 2 2 2
3 3 3 3
173 173 176 176
Összesen
19
0
16
19
1107
* Az oszlop órái csak az iskolai óraszámot növelik Az iskolai teljes órakerete a rendszer teljes kiépülése esetén a jelenlegi csoportokkal számolva 1107 óra
112
A nyelvi előkészítő évfolyam óraterve Tantárgy I. idegen nyelv (angol vagy német) II. idegen nyelv (angol, német, francia vagy olasz) Informatika (bontásban) Magyar nyelv és irodalom Képességfejlesztés, felzárTörténelem kóztatás Matematika Testnevelés Osztályfőnöki/ Tanulásmódszertan/ Önismeret Összes tanóra a tanuló szempontjából
9ny 12 6 3 1 1 1 5 1 30
Az iskola által tervezett szakkörök, differenciált képességfejlesztő foglalkozások, érettségi és verseny-előkészítő foglalkozások (a csoportok indulása függ a jelentkezők számától és a rendelkezésre álló órakerettől): Tantárgyak
5.évf.
6.évf.
7.évf.
Magyar /Bolyai+ érettségi előkészítő
1
I. Id. ny/verseny/nyv
1
8.évf.
8.
11.évf.
12.évf.
3 1
1
10.évf.
4
II. Id. ny/ nyv Matek/VargaT/AranyD/ érelek
9/ny 9.évf.
6
6
3
1
5
1
1
1
1
Történelem/Savaria/ érelek
1
1
1
1
5
Fizika/Eötvös/Mikola/érelek
1
1
2
Kémia/Irinyi/érelek
1
1
Biológia/Hermann/érelek
1
Földrajz/Lóczy/érelek
1
Énekkar
1
1
2 1
2
1
2
1
Mozgóképkultúra
2
Vizuális kultúra
1
ebéd +szabid.
5
1
Informatika/NemesT/ éretts. el.
1 2
Könny. és gyógytesn./érelek
3
Napközis foglalkozás*(Igény esetén)*
15
Sportkör, tömegsport*
*
Összes óraszám az egyes évfolyamokon
7
2
2
1
3
3
3
15 *
19
9
* 19
1
17
13
* 7
29
113
Az iskola által tervezett növelt óraszámú, vagy emelt szintű foglalkozások megszervezése az egyes évfolyamokon Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelvek II. Idegen nyelvek Matematika Történelem Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Művészetek Informatika Szabadon tervezhető órakeret
5.évf. 5. 6.évf. 6. 7.évf. 7. 8.évf.
3+2
4
2
2
8.
9/Ny 9/ny 9.évf. 9. 4+1 3+2 0
3+2
2
3+1
1
3+1
1
4+4
1
3+1*
1
3+1*
1
0
0
3+2v1
2+1*
1
2+1* 0,5
1 0,5
0
0
2+2v1
0,5
0,5 0,5
0,5
0,5
0,5
3
3
3
2+1 2+1 0 2+1
0
4
1 2 0 2 2 1 1 0 1
10.évf. 10. 11.évf. 11. 12.évf. 12. 4+1 3+2 0 3+2v1 2+2v1
2+1 2+1 2+1 2+1
1 2 0 2 2 1 1 1 1
4+2 0 3+2 3+2v2 3+2v2
2+2 0+2 2+2 0+2 2+2 0+2
4
6
2 0 2 2 2 2 2 2 2 2 2
4+3 0 3+2 3+3v3 3+3v3
0+3 0+3 2+3 0+3 2+2 0+2 8
Szabadon választható órák felhasználása: * az adott évfolyamon csak az egyik tantárgyat lehet választani a 9. és a 10. évfolyamon a matematikát vagy történelmet 2 órában választók mást nem vehetnek fel a 9. és a 10. évfolyamon a matematikát vagy történelmet 1 órában választók másik emelt szintű tantárgyat is felvehetnek az idegen nyelv + 2 órája minden jelzett évfolyamon kötelezően választandó Ebben a rendszerben a nyolcosztályos képzésben az 5. évfolyamra nem hirdetünk nyelvi előkészítő képzést A nyolcosztályosok 7. év végén eldöntik a 9.-ben melyik II. nyelvet tanulják (német, olasz vagy francia)
114
3 0 2 3 3 3 3 3 3 2 2
Megjegyzések az iskolai óratervhez
A magyar irodalom tantárgy esetében az 5-8. évfolyamon az órákat bontásban tanítjuk, amelynek elsődleges célja a tanulók beszédkészségének fejlesztése, a kötelező és ajánlott olvasmányaik tartalmi feldolgozása, a gyerekekben meglévő nagyfokú közlésvágy kielégítése. Az erkölcstan helyett a tanulók hit és erkölcstan tantárgyat is választhatnak a jogszabályban meghatározott eljárásrend szerint. Az első idegen nyelvet az 5-8. évfolyamokon a nyolcosztályos gimnáziumi osztályainkban hármas bontásban tanítjuk (ennél az iskolatípusnál ez az angol lehet). A kisgimnazistáink a szabadon választható keretből az 5-6. évfolyamon +2 órát, míg a 7-8 évfolyamokon pedig +1 órát kaptak az idegen nyelv magasabb szintű tanulására (emelt szintű képzés). A 9-10. évfolyamokon minden iskolánkba járó tanuló az I. idegen nyelvet, a 11-12. évfolyamokon pedig a II. idegen nyelvet emelt szinten tanulja, azonban ezeken az évfolyamokon csak az osztályok két csoportra való bontását tudjuk vállalni, a csoportok kialakítását nyelvi szintfelmérő segítségével végezzük el. Az emelt szint követelményeit a nyelvi előkészítő évfolyammal együtt tudjuk biztosítani. Vállaljuk, hogy a jogszabályban elvárt követelményeket teljesítjük. A matematikát csoportbontásban tanítjuk, a 7-13. évfolyamokon a jelentkezők számától függően emelt szintű és emelt óraszámú képzést is lehet választani. A csoport indításának feltétele legalább 12 fő jelentkezése. Újabb csoportot akkor lehet képezni, ha a jelentkezők száma legalább 26. Ebben az esetben figyelembe kell venni a tanulók korábbi évek során alkalmazott csoportképzéseit. (Pl. a nyolcosztályosokat célszerű azonos csoportban hagyni.) Az informatikát végig csoportbontásban tudjuk csak tanítani. A természetismeret tantárgyat (heti 2 óra) az 5. osztályban a földrajz, a 6. osztályban a biológia szakos kollégák tanítják 2-2 órában. A latin örökségünk tantárgyat történelem szakos kollégáink fogják tanítani. Az ének zene és vizuális tantárgyak tanterve a 11. évfolyamon tartalmazza a művészetek tantárgyak követelményeit. A mozgókép és médiaismeret tantárgyat a 12. évfolyamon tanítjuk, az érettségizők magasabb óraszámban is választhatják. A 9. évfolyam óratervébe került be a tánc és dráma, melyet rajz és ének szakos tanáraink tanítják. A testnevelés tantárgy óraszámát felmenő rendszerben 5-re emeljük, 2 órában biztosítjuk a szakosztályi sportfoglalkozások figyelembe vételét a követelmények teljesítésekor.
115
10.3
AZ ISKOLA EGYES KÉPZÉSI SZAKASZAINAK RÖVID LEÍRÁSA
Az alap szintű képzés szakasza (5-8. évfolyam) lényegében a kerettanterv anyagához szorosan illeszkedik. Attól eltérés az idegen nyelvi emelt szintű és a 7-8. évfolyamokon a történelem és matematika tantárgyak növelt óraszámú oktatása miatt van. A matematikát növelt óraszámban választókat külön csoportban magasabb szintű követelmények szerint tanítjuk (heti 4 órában), míg történelemből az alapórákhoz kapcsolódóan a helyi tantervben meghatározott követelményeknek megfelelő oktatás folyik, ahol az alap órákon együtt tanul az egész osztály, a növelt óraszámú követelmények témáit pedig külön 1 órában dolgozzuk fel. A növelt óraszámú képzés választása önkéntes jelentkezéssel később ismertetendő rendszerben történik. A két növelt óraszámú tantárgy közül csak az egyiket lehet választani, mindkét esetben együtt osztályozzuk az alap és emelt szint követelményeit. Elsődleges cél a tanult ismeretek elmélyítése, begyakorlása, kreatív alkalmazása, a gondolkodási képesség alkotó jellegű fejlesztése. Az intenzív nyelvi képzés időszakában (9/ny évfolyam) elsődleges cél az I. idegen nyelvből olyan nyelvi tudás kialakítása a tanulókban, amellyel képesek lesznek egyrészt az emelt szintű érettségi, másrészt a B2-es nyelvvizsgaszint követelményeinek megfelelni. (Meggyőződésünk, hogy a legjobbak akár a felsőfokú nyelvvizsgát is elérhetik.) A II. idegen nyelv vonatkozásában alapozó szakasznak tekintjük ezt az időszakot. Elérendő cél, hogy diákjaink többsége tanulmányaik végéig ebből is elérje a B2-es vizsga tudásszintjét. Mindezek mellett szeretnénk tanítványainknak olyan informatikai képzettséget is adni, amellyel gyakorlottak lesznek a legfontosabb felhasználói programok alkalmazásában, és képesek lesznek azokat gimnáziumi és későbbi tanulmányaik során alkalmazni. A képességek fejlesztése során az osztályfőnöki és a három kötelező érettségi tantárgy (magyar, matematika, történelem) keretében szeretnénk átadni azokat a tanulás-módszertani ismereteket, amelyekkel hatékony és személyiségüknek leginkább megfelelő tanulási módszereket alakíthatnak ki. A II. idegen nyelv tanításával jó alapokat kell teremteni későbbi idegen nyelvi tanulmányaikhoz. A hagyományos tantárgyaknál fontos célként tűzzük ki, hogy részben szinten tartsuk legfontosabb ismereteiket, ugyanakkor kiegészítsük azokat olyan gyakorlati példákkal, témákkal, amelyekre későbbi tanulmányaik során biztosan támaszkodhatnak. A nyelveket és informatikát leszámítva minimális mennyiségű házi feladatot adunk, hogy minél inkább nyelvi és informatikai tanulmányaikra tudjanak koncentrálni. Szeretnénk tágabb teret biztosítani a kooperatív jellegű csoport munkára és önálló ismeretszerzési technikák elsajátítására. A szülőkkel összefogva mindent megteszünk azért, hogy legalább egy alkalommal ezek a tanulók eljussanak az adott nyelvterületre, és megszerzett ismereteiket anyanyelvi környezetben is gyakorolhassák. Az orientációs képzés szakaszában (9-10. évfolyam) már több tantárgyból megjelennek az orientációs foglalkozások és az emelt szintű oktatás szabadon választható tanórái. Célja, hogy a mellékelt táblázatban található tantárgyakból – tanulóink igényeihez is igazodó struktúrában – emelt szintű képzéssel, a kerettanterv követelményeit kiegészítő ismereteket adjunk át, melyekkel erősíthetjük a tantárgyak iránti kötődést, fejleszthessük tanulóink képességeit, előkészítsük a 11-12. évfolyamokon a továbbtanuláshoz nélkülözhetetlen emelt szinten tanulandó tantárgyak reális kiválasztását. Fontos tudni, hogy a II. idegen nyelvet a mi iskolánkban a 11. évfolyamtól emelt szinten kell mindenkinek választani, hiszen idegen nyelvből a középfokú nyelvvizsga szint elérése kiemelt célkitűzéseink között szerepelt. A 9-10. évfolyamokon a növelt óraszámmal tartott órákon is osztályozunk, változatlanul az elsődleges cél a tantárgy iránti érdeklődés fenntartása, a tanult ismeretek elmélyítése.
116
A tantervek elkészítésekor ügyelünk arra, hogy – az idegen nyelv kivételével – magasabb évfolyamokról nem hozunk át alsóbb évfolyamokra témaköröket azért, hogy a felső középiskolai szakaszban is lehetővé tegyük diákjaink bekapcsolódását az emelt szintű oktatásba. A szabadon választott tanórák rendszeréről a 9. évfolyamot megelőző tanév áprilisában (lehetőleg a tankönyvrendelés előtt) tartunk ismertetőt, amelyre a tanulók mellett szüleiket is meghívjuk. Az orientációs órák rendszere tanulmányozható az alábbi táblázatban. A zárójelben az egyes alapóraszámokat kiegészítő orientációs és emelt szint óraszámait tüntettük fel, az I. és II. idegen nyelv órái nem szerepelnek a táblázatban. A szabadon választható óraszám terhére kialakított növelt óraszámú struktúra a 9-10. évfolyamon – a 2. idegen nyelvből 2 óra kötelező Felvehető óraszám maximum 4 óra I.SÁV II.SÁV MAT E1. MAT E2. TÖR E1. TÖR E2. 2 ÓRA 1 ÓRA 1 ÓRA 1 ÓRA MAGYAR E. FIZIKA E 1 ÓRA 1 ÓRA BIOLÓGIA** E KÉMIA E 1 ÓRA 1 ÓRA FÖLDRAJZ 1 ÓRA Megjegyzések:
Az egy oszlopban (sávban) szereplő órák egy időben vannak, azokból csak egyet lehet választani. A történelem E1 csoport csak a nyolcosztályos gimnazisták számára választható. * A matematika, magyar nyelv és irodalom valamint történelem tantárgyak oktatását külön emelt szintű csoportban végezzük. Indításához legalább 12 fő kell. **A biológia csak 10. osztályban indul. A matematika emelt szintű csoport óraszámai a 9-10. évfolyamokon összesen 1 vagy 2 órával haladja meg az alap tantervben tanulók óraszámát, a magyar óraszáma pedig mindkét évfolyamon 5 óra. Az egész orientációs rendszer legfontosabb szerepe a közép- és emelt szintű érettségi tárgyak helyes megválasztásában és a tanulók tudásának elmélyítésében van. Az eredményes működtetés szükségessé teszi az egy évfolyamon tanítók összehangolt munkáját és használt tankönyvek egyeztetett kiválasztását.
Az emelt szintű érettségire felkészítő képzés szakaszában (11-12.) évfolyam) fontos cél a kétszintű érettségire való felkészülés segítése. Itt már a képzés szerkezete több ponton jelentősen eltér az alapórák követelményeitől. Talán abban leginkább, hogy az emelt szintű érettségi követelményei miatt már a kerettantervi követelmények kiegészülnek az érettségi vizsga magasabb követelményeivel, mindemellett a diákok tanulmányi előmenetelét történelemből, matematikából, magyar nyelv és irodalomból és I.-II. idegen nyelvből az emelt szint figyelembevételével értékeljük. A többi emelt szintű tantárgy esetében a tanulók együtt készülnek az érettségire a vizsga szintjétől függetlenül, azoknak a tanulóknak viszont akik, csak a közép szintű érettségit választják nem adunk osztályzatot – természetesen az ő bizonyítványukba nem is kerülhet
117
be az emelt szintű bejegyzés. Azoknak a tanulóknak, akik az utolsó évfolyamon akarnak bekapcsolódni az emelt szintű képzésbe, lehetőséget adunk erre, azonban az emelt szint követelményei szerinti különbözeti vizsgát kell tenniük. Erre a különbözeti vizsgára a tanulóknak önállóan kell felkészülniük. Az emelt szintű órák figyelembevételével az utolsó két év tantárgyi szerkezetét a következő két táblázat tartalmazza. A 11. évfolyamon tanított tantárgyak rendszere Tantárgyak
Kötelező érettségi tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem és társ. ism. Matematika I. Idegen nyelv II. Idegen nyelv Választható érettségi tárgyak Fizika Biológia Kémia Informatika Rajz és vizuális kultúra Földrajz/ Társ. ismeret Testnevelés Egyéb tantárgyak Etika Ének zene Osztályfőnöki Összes óraszám
Kötelező óraszám
Emelt szintű tantárgyakhoz felvehető óraszám I. II. OSZLOP OSZLOP
Összes tantárgyi óraszám Alapszint
Emelt szint I. Oszlop II. Oszlop
4 3 3 3 5
2 0 2
0 2 0
4 3 3
6 0 5 3 5
0 5 0
2 2 0 0 1 0 5
0 2 0
2 0 2
2 2 0 0 1 0 5
0 4 0
4 0 2
1 1 1 30
2 2 2
2
2 vagy 4
1 1 1 30
2 2 2
31-34
Megjegyzések:
118
A tanulók egy oszlopból legfeljebb egy emelt szintű tantárgyat vehetnek fel, így az I. és II. idegen nyelvvel együtt 4 tantárgyból tudnak diákjaink emelt szintű érettségit tenni. A testnevelés kötelező óraszám feletti 2 órája nem iskolai tanórákon, szakosztályi keretben is teljesíthető. A nyolcosztályos gimnazisták számára külön emelt szintű csoport indul. Az informatika a középszintű érettségire készíti fel a tanulókat. A rajz és vizuális kultúra, informatika valamint a földrajz emelt szintű óráit délután tartjuk, hogy az egész évfolyamról lehessen azokra jelentkezni. Az indítás feltétele legalább 6 fő választása. A két idegen nyelv közül csak az egyik kötelező az érettségin, azonban az iskolai képzés szintje lehetővé teszi mindkét nyelvből az emelt szintű vizsga letételét. Az emelt szintű oktatásra a 11. évfolyamot megelőző tanév áprilisában kell jelentkezni egy erre a célra rendszeresített jelentkezési lapon.
Ha egy tantárgyból magasabb a jelentkezők száma (pl. kémia), akkor két csoport is indítható, és az egyik csoport áthelyezhető a másik sávba, ezzel is igazodva a tanulók sokféle irányultságához
A 12. évfolyamon tanított tantárgyak rendszere Tantárgyak
Kötelező érettségi tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika I. Idegen nyelv II. Idegen nyelv Választható érettségi tárgyak Fizika Biológia Kémia Informatika Rajz és vizuális kultúra Mozgókép és médiaismeret Földrajz Testnevelés Egyéb tantárgyak Technika és gyakorlati ismeret Osztályfőnöki Összes óraszám
Kötelező óraszám
Emelt szintű tantárgyakhoz felvehető óraszám I. II. OSZLOP OSZLOP
Összes tantárgyi óraszám Alapszint
Emelt szint I. Oszlop II. Oszlop
4 3 3 3 5
3 0 3
0 3 0
4 3 3
7 0 6 3 5
0 6 0
0 2 0 0 0 2 0 5
0 3 0
3 0 3
0 2 0 0 0 2 0 5
0 5 0
3 0 3
2* 2 2 3
1 1 29
2* 2 2 3 .
1
2 vagy 3
2 vagy 3
1 29
35
35
Megjegyzések:
A tanulók egy oszlopból legfeljebb egy emelt szintű tantárgyat vehetnek fel, így az I. és II. idegen nyelvvel együtt az intenzív nyelvi képzésben részesülők 4, míg a többiek 3 tantárgyból tudnak emelt szintű érettségit tenni. A testnevelés kötelező óraszám feletti 2 órája nem iskolai tanórákon, szakosztályi keretben is teljesíthető. A nyolcosztályos gimnazisták számára történelemből külön emelt szintű csoport indul. Az informatika a középszintű érettségi vizsgára készíti fel a tanulókat. A rajz és vizuális kultúra, földrajz, valamint a médiaismeret emelt szintű óráit délután tartjuk, hogy az egész évfolyamról lehessen azokra jelentkezni. A művészetek modul keretében ebben az évben mozgókép és médiaismeretet tanítunk a rajzba építve. A két idegen nyelv közül csak az egyik kötelező az érettségin, de intenzív nyelvi képzésben részesülőknél az I. idegen nyelvből emelt szintű vizsgára készítjük fel, míg a II. idegen nyelvi csoportjainknál a középszintű érettségi letétele a reális cél, ugyanakkor a tanulók többsége képes lesz a középfokú nyelvvizsga követelményeinek is megfelelni. A technika tantárgy tartalma pályaorientációs jellegű, ezért azt az osztályfőnökök fogják tartani.
119
10.4
Ha egy tantárgyból magasabb a jelentkezők száma (pl. kémia), akkor két csoport is indítható, és az egyik csoport áthelyezhető a másik sávba, ezzel is igazodva a tanulók sokféle irányultságához. AZ EGYES TANTÁRGYAK TANTERVEI
Külön mellékletben találhatók. Az iskola az egyes tantárgyak tanterveit meghatározó részben adja meg a felhasznált kerettantervet, annak szintjét és típusát. Az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet mellékleteként kiadott kerettanterveket alkalmaztuk, azzal a kiegészítéssel, hogy igazodva diákjaink átlagot meghaladó tudásszintjéhez, a legtöbb tantárgy esetében a magasabb elvárásokat megfogalmazó tantervet alkottuk meg. Azoknál a tantárgyaknál, amelyeknél az emelt szinthez nem készült központi tanterv – pl. földrajz –, ott az iskola korábbi gyakorlatában szereplő tantervi tartalmakat, illetve az érettségi vizsga kimenetei követelményeit vettük alapul a helyi tantervünk megalkotásakor. Főleg a 9. és 10. évfolyamon a szabad órakeret felhasználásával, 1 órával növelt óraszámban tanítunk egyes tantárgyakat, melyeket korábban orientációs képzésként jelöltünk. Törekedtünk arra, hogy iskolánk eddigi gyakorlatának megfelelő, a kétszintű érettségi követelményeihez igazodó tanterveket alkossunk, amelyekben a legszélesebb körű választást biztosítottuk diákjainknak. Az iskola által használt kerettantervek megnevezése az egyes évfolyamokon Tanított tantárgy Évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem, társ és áll. ism. Latin örökségünk Erkölcstan/Etika/Hit és et. Idegen nyelv I. A Idegen nyelv I. N Idegen nyelv II. N Idegen nyelv II. F Idegen nyelv II. OL Idegen nyelv II. A Matematika B Informatika B Természetismeret Fizika Kémia Biológia - egészségtan Földrajz. Ének-zene Vizuális kultúra Hon és népismeret* Tánc és dráma Mozgóképkultúra és médiaismeret Technika,
120
5. KA K
6. KA K
Választott kerettanterv típusa 7. 8. 9/ny 9. 10. KA KA H K.A K,A K,N K,N H K,N K,N
K K KN
K K KN
K KN
K KN
KN
KN
KN
KN
K
K K K
K K
K K
KB KB KA K KA K
KB KB KA K KA K
K
KA K K*
KA K
K E K K K E H H
KN E KN K K K KEA K
KN E KN K K K KEA K
11. K,A K,E
12. K,A K,E
K KN K KN K K E KE H
KN K KN K K E KE H
KB KB KB H KB,N KB,N KN KN KB KB,N KB,N K K H H KA KA KA K K K,H H K K,H
K
K
K
K
Életvitel és gyakorlat** Testnevelés és sport Osztályfőnöki
K H
K H
K H
K H
K H
K H
K H
K H
K H
A kerettanterv típusa lehet: K: A: B: K,N EÓ: E: H:
A kerettantervben megadott változatra épülő Kerettantervre épülő A változat Kerettantervre épülő B változat Kerettantervre épülő növelt óraszámú képzés Kerettanterv emelt óraszámú képzésére készült tanterv Kerettanterv emelt szintű képzésére készült tanterv Az iskola korábbi hagyományai alapján készült tanterv
10.5
A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI
Az egyes tantárgyakhoz használatos tankönyveket és taneszközöket a tantárgyi szakmai munkaközösségek határozzák meg, a szaktanárok véleményének figyelembevételével. A taneszközök kiválasztásánál tekintettel kell lenni a tankönyvek forgalmazásának rendjéről kiadott miniszteri rendelet előírásaira, s arra is, hogy azok beszerzése a szülő számára jelentős anyagi többlet teherrel nem járhat. Az emelt szintű oktatás hatékonysága miatt elengedhetetlen, hogy a tankönyveket évfolyam szinten lefolytatott egyeztetés után rendeljük meg. Egy adott tanév végét megelőző január hónapban kiadjuk azoknak a tankönyveknek a jegyzékét – az aktuális beszerzési ár és raktári szám feltüntetésével –, amelyet a következő tanévben használni fogunk. A tanuló csak azokat rendeli meg, amelyet önmaga nem tud beszerezni (pl. felsőbb iskolatársától, nagyobb testvérétől). A tanuló használt munkafüzetet nem használhat! Az ingyenességi körbe tartozóknál az iskola kölcsönözni tud – elsősorban a szociálisan rászorulók részére – (tartós) tankönyveket, melyek állapotának megőrzéséért a házirend szabályai szerint anyagilag felelős. Figyelembe kell venni, hogy az új szabályozás szerint jelentősen csökkenni fog az egy adott évfolyamon forgalmazott tankönyvek, tankönyvi segédletek száma. Ezért a kiválasztás során az egyes munkaközösségek fontos szempontként kezeljék a következőket:
képzésünkhöz igazodó jó szakmai színvonal, lehetőleg digitális tananyagháttér biztosítottsága, esetleg korábban tapasztalt megbízhatóság, célszerű olyan tankönyvi rendszer választása, amely a kerettantervhez igazítottsága mellett, egymásra épültségével egységes szemléletet tükröz, a tankönyvet a munkaközösség többségi megállapodással választja.
A megrendelt tankönyveket a tanuló vagy a szülő köteles átvenni, a beszerzésre javasolt tankönyvekkel a tanulónak rendelkeznie kell. A tanuló a tankönyvet az iskolán keresztül szerzi be. Különös gondot kell fordítani a nyelvi előkészítő évfolyamra jelentkező tanulók nyelvi tankönyveinek kiválasztására. Olyan egymásra épülő tankönyvsorozat kiválasztása célszerű, amely az 5 év során hatékonyan biztosítja a minél magasabb nyelvi szint elérését. A kiválasztáskor előnyben kell részesíteni azt a tankönyvsorozatot, amelyhez hang és videó anyag is kapható, ugyanakkor a tankönyvjegyzékben szerepel.
121
A következő évben szükséges taneszközökről az osztályfőnökök a tanévet megelőző utolsó szülői értekezleten adnak felvilágosítást. Az iskolánk kezdő évfolyamaira felvételt nyert tanulóknak és szüleiknek a felvételi vizsgákat követő május végi szülői értekezleteken adunk részletes tájékoztatást. A lehetséges kedvezményekről, tankönyvi támogatás igénybevételéről is a tankönyvfelelős segítségével ekkor tájékoztatjuk őket. Tanáraink csak olyan tankönyvet, munkafüzetet, példatárat rendelhetnek meg a tanulóknak, amelyet lényegében teljesen feldolgoznak a tanév során. Az egyes tantárgyakból szükséges felszerelések jegyzékét (pl. körző, vonalzó, számológép stb.) a szaktanárok adják meg, de erről legkésőbb a tanév lezárását megelőzően kell tájékoztatni a szülőket és a tanulókat. Az újabb rendelkezések lehetővé teszik az érintettek meghatározott körére az ingyenes tankönyvellátást. A tanulók részére a tankönyvi tájékoztatóval egyidejűleg olyan nyomtatványt ad ki az iskola tankönyvfelelőse, amelyben a diákok és szüleik számára tájékoztatást ad a kedvezményre jogosultak köréről és az igénybevételhez szükséges eljárás rendjéről. A folyamatosan változó rendelkezések miatt az iskola az adott tanévre aktualizált útmutatást ad ki a tankönyvek forgalmazásáról, amely a tankönyvfelelősnél szerezhető be. Ennek rendjét az iskolai SZMSZ tartalmazza. 10.6
A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI, AZ ISKOLAI VIZSGÁK RENDSZERE, ÉS A HELYI VIZSGÁK LEBONYOLÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI
A vizsgaszabályzat célja Az iskola tanulói által tehető vizsgák megismertetése, rendszerbe foglalása, a vizsgák lebonyolításának és értékelésének bemutatása. Kiterjed az értékelés módjára, valamint a vizsgaeredmények minősítések során való alkalmazására. A vizsgaszabályzat hatálya A vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozik, azaz:
osztályozó vizsgákra, különbözeti vizsgákra, javítóvizsgákra, helyi tantárgyi vizsgákra.
Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:
aki osztályozó vizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít aki a tanév rendjében előírt tantárgyi vizsgán vesz részt.
Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira
122
akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írta elő.
Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Az osztályozó, javító és különbözeti vizsgákra a tanulók a vizsga előtt legalább egy hónappal bejelentkeznek az iskola igazgatóhelyettesénél, míg a helyi vizsgákra az osztályfőnökök és szaktanárok útján értesítést kapnak. A helyi vizsgák időpontját a helyi tanév rendjében a tanév elején közzétesszük és az iskola honlapján is nyilvánosságra hozzuk. A vizsgák részletes követelményeit, évfolyamonkénti elvárásait részletesen a tantárgyi tantervek tartalmazzák. Az egyes iskolai vizsgaformákkal kapcsolatos előírások:
Az írásbeli vizsga időtartama középszintű helyi vizsgaszintek esetén legalább 45 perc, de nem több 180 percnél, míg emelt szintű vizsgák esetén legalább 45 perc, de nem több 240 percnél. A helyi szóbeli vizsga legalább 10, de legfeljebb 15 perc lehet. A vizsga éremjegyének megállapításakor, ahol írásbeli és szóbeli vizsga is van, az írásbeli vizsga és szóbeli vizsga teljesítményét 2:1 arányban kell figyelembe venni. Kétes jegy esetén a vizsgabizottság tagjainak meghallgatása után az elnök dönt az érdemjegyről. SNI-s, vagy bármely okból írásbeli agy szóbeli alól mentesített tanuló vizsgája esetén az érettségi vizsgák során biztosított vizsgarend szerint kell eljárni, a kedvezményeket is ezek szerint kell megállapítani. Ha a tanuló az egyik vizsgaformát másikkal helyettesíti, akkor az érdemjegy megállapításakor a két feleletet egyenlő mértékben kell figyelembe venni.
Formai követelmények:
Az iskola minden vizsgáról jegyzőkönyvet készít, amelynek formája a központilag kiadott jegyzőkönyv minta szerint töltendő ki. A vizsgák jegyzőkönyveit az iratkezelés szabályzatban leírtak szerint kell megőrizni. Az egyes vizsgákat 3 fős vizsgabizottságok vezetik, amelyből két fő lehetőleg az adott vizsga tárgyához kapcsolódó szakos végzettséggel rendelkezik. A vizsgák szervezését az igazgatóhelyettesek irányítják, a szükséges iratokat az iskolatitkár és pedagógiai asszisztens készíti elő. A vizsgák anyagát az iratkezelési szabályzatban, illetve az egyes vizsgákra vonatkozó központi utasítások szerint kell megőrizni. A szükséges tárolási idő után az iratokat az iratkezelési szabályzatban leírtak szerint kell megsemmisíteni.
A központi vizsgák szervezését azok előírásai szerint kell megszervezni, a helyi vizsgák lebonyolítását a fenti szempontok betartásával kell lebonyolítani. A helyi vizsgák eredményeiről legfeljebb 3 munkanapon belül tájékoztatni kell a vizsgázót. Augusztusi javító, pótló vizsga esetén ez nem lehet több egy munkanapnál. Azok a diákjaink, akik a tanult II. idegen nyelvből B2 szintű C típusú államilag elismert nyelvvizsgát tesznek, olyan B2 kimeneti szintű osztályozó vizsgát tehetnek, melynek legalább 60%-os teljesítése esetén ötös érdemjegyet kapnak az adott évfolyam(ok)ra vonatkozóan, és ez által mentesülnek az órák látogatása alól. A 60%-ot el nem ért tanulók osztályozó vizsgája sikertelennek minősül, és újabb vizsgát csak a következő vizsgaidőszak alkalmával tehetnek.
123
A vizsgáknak írásbeli és szóbeli részei vannak, a továbbhaladás minimum követelményeit a helyi tantervnek megfelelően az alábbiak szerint határozzuk meg:
A tanuló az egyes tantárgyak évfolyamra meghatározott kulcsfogalmait elsajátította és rendelkezik azzal az előzetes tudással, amelyet a tanterv a következő évfolyamra előírt. Ezek a helyi tanterv tantárgyi tematikai egységeinek elején és végén megtalálhatók. (Előzetes tudás, kulcsfogalmak címszó alatt).
Továbbhaladás és a vizsgák kapcsolata
124
A tanuló az iskola magasabb évfolyamára a 9/ny évfolyam kivételével akkor léphet, ha az előző fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamra előírt tantárgyakból teljesítette. Az a tanuló, aki valamely emelt szinten tanított tantárgy tantervében meghatározott követelményeket nem tudta elégséges szinten teljesíteni, az évfolyamot csak az augusztusi osztályozóvizsga sikeres letétele után folytathatja. Ebben az esetben az osztályozó vizsga kérdéseit úgy kell összeállítani, hogy a tanuló tudása az adott évfolyamra megállapított helyi tanterv alap követelményei és emelt szintű követelményei szerint is értékelhető legyen. Amennyiben a tanuló az osztályozó vizsgán csak az alap szintű követelményeknek tud eleget tenni, akkor tanulmányait az alaptanterv szerint tanuló csoportokban folytathatja, amennyiben az alap szintű követelményeket sem tudja teljesíteni, úgy tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével és alap szintű csoportban folytathatja. Az I. idegen nyelv esetében a továbbhaladás feltétele az emelt szintű tananyag követelményeinek elégséges szintű teljesítése év végén vagy a következő tanévet megelőző osztályozó vizsgán. A követelmények teljesítését a szaktanárok a tanulók év közbeni érdemjegyei alapján bírálják el. A tanulónak az 5-12. évfolyamokon – „az intenzív nyelvi és informatikai képzést biztosító évfolyamot leszámítva” – minden tantárgyból az év végi legalább elégséges osztályzatot kell megszereznie a továbbhaladásához. Amennyiben a tanuló az 5-13. évfolyamokon – 9/ny évfolyam kivételével – bármely tantárgyból elégtelen év végi osztályzatot szerez, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. Amennyiben a javítóvizsga bármely tantárgyból sikertelen (elégtelen minősítésű), akkor az adott diák tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Amennyiben a tanuló az intenzív nyelvi és informatikai képzést biztosító évfolyamon (9/ny), az osztályozott tantárgyak bármelyikéből elégtelen minősítést kapott, javítóvizsgát tehet, azonban magasabb évfolyamra csak akkor léphet, ha javítóvizsgája sikeres volt. A magasabb évfolyamba lépéshez, az év végi osztályzat megállapítása végett a tanulónak az alábbi esetekben kell osztályozó vizsgát tennie: o az igazgató felmentette a tanulót a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; o az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; o az iskola igazgatója engedélyezte, hogy az emelt szintű oktatásba való bekapcsolódáshoz különbözeti vizsgát tegyen; o egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott és ezért nem osztályozható, vagy valamely tantárgyból a mulasztott óráinak a száma elérte az éves óraszám 30%-át és a tantestület engedélyezte számára az osztályozó vizsga letételét;
10.7
o magántanuló volt. A 250 óránál többet mulasztott és ezért nem osztályozható tanulók, illetve a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: o 5-6. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika, latin örökségünk, természetismeret, erkölcstan/ hit és erkölcstan, testnevelés, technika, informatika, tanult idegen nyelv; o 7-8. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz, informatika, erkölcstan/ hit és erkölcstan, testnevelés, tanult idegen nyelv o 9/ny évfolyamon: I. és II. idegen nyelv, informatika, testnevelés o 9-10. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, fizika, kémia, biológia, informatika , földrajz, testnevelés, tanult idegen nyelvek, mégpedig a választott szintnek megfelelően; o 11-12. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, történelem, fizika, kémia, biológia, mozgóképkultúra és médiaismeret, technika, testnevelés, tanult idegen nyelvek, mégpedig a választott érettségi szintnek megfelelően. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI
Mindkét képzési típusnál az iskolába való bekerülés feltétele az 5. vagy a 9. évfolyamokra meghirdetett felvételi vizsgákon való eredményes részvétel. A beiratkozáskor ezen kívül a tanulónak igazolni kell a 4. illetve 8. év végi bizonyítványával, hogy az alapfokú oktatás addig előírt követelményeit teljesítette. Eddigi tapasztalataink azt mutatták, hogy a kisgimnazisták esetében a kiemelkedő tanulmányi eredményt elérőknek, míg a nagyoknál a legalább négyes rendűeknek van reális esélye a felvételre. Magasabb évfolyamokra való átvételről a szabad férőhelyek függvényében az igazgató dönt. Az átvétel feltételeit (különbözeti vizsga, osztályozó vizsga, mentesítés idegen nyelv tanulása alól stb.) az esetleges határidők megjelölésével együtt írásba kell foglalni és a tanulónak, az ügyet intéző igazgatóhelyettesnek valamint osztályfőnökének és érintett szaktanároknak át kell adni. Iskolánk képzési programja követi a kerettanterv és az érettségi vizsga követelményrendszerét. Ez a törvényi előírásokon túl azért is lényeges, mert a 4. és 8. évfolyamokon tartott felvételi vizsgákon csupán a kerettanterv követelményeit lehet alapul venni. A szakszerűség megtartása érdekében iskolánk a központi felvételi eljárás szerinti felvételi feladatlapokat íratja meg. A nyelvi előkészítő évfolyamra jelentkezőknek nívócsoportba sorolásuk miatt nyelvi szintfelmérőt is kell írniuk, amely nem számít bele a felvételi pontszámba. (A korábbi évek szintfelmérői az iskola honlapján megtalálhatók és letölthetők.) Csoportonként 14-18 tanulót tudunk felvenni. A felvételi pontszám kialakítására vonatkozó részletes előírásokat mindkét iskolatípusra vonatkozóan az évente megjelenő beiskolázási tájékoztatóban közöljük, amely mindenben igazodik a törvényi előírásokhoz, és a tantestület hagyja jóvá. A beiskolázási tájékoztatót az iskola honlapján tesszük közzé, de az érdeklődőkhöz kiadvány formájában is eljuttatjuk.
125
10.7.1 A nyolcosztályos (kilencosztályos) gimnázium felvételi vizsgáiról Az országos beiskolázási kötelezettség mellett elsősorban Dunakeszin és vonzáskörzetében állandó lakhellyel rendelkező tanulók jelentkezésére számítunk. A vizsga (a központi előírásokhoz igazodóan) írásbeli és (a törvényi előírásoktól függően) szóbeli részből áll, de figyelembe vesszük a tanulók általános iskolában elért eredményét is. A vizsgáról minden évben a tanévet megelőző év szeptemberében részletes tájékoztatót juttatunk el az általános iskolákhoz és az érdeklődő tanulókhoz. Iskolánk a központi írásbeli rendszert alkalmazza a felvételi során. Ennek utóbbi változatait az iskola honlapja is tartalmazza. Az írásbeli vizsga tantárgyai:
anyanyelv (központi) (helyesírás, szövegértés, fogalmazás); matematika (központi).
A szóbeli vizsga tantárgyai (amennyiben a központi utasítás nem tiltja):
matematika; magyar nyelv és irodalom (értő olvasás, kommunikáció, nyelvtan).
Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a felvehető 32 helyre kb. 110-130 tanuló jelentkezik. A vizsga követelményei a kerettantervi elvárásokhoz igazodnak. A (négyosztályos) ötosztályos gimnázium felvételi vizsgáiról A beiskolázási körzet elsősorban Dunakeszi, Dunakeszi vonzáskörzete, valamint a Dunakanyar települései. A vizsga szóbeli és írásbeli részből áll. A szülőket és a diákokat a tanévet megelőző év szeptemberében kiadandó beiskolázási tájékoztatóval segítjük. A követelmények az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet mellékleteként kiadott kerettantervek elvárásainak felelnek meg. Az írásbeli vizsga tantárgyai:
anyanyelv (központi) (szövegértés, helyesírás, fogalmazás); matematika (központi); a korábban tanult idegen nyelv (ez csupán szintfelmérő jellegű). A német csoportból csak egy indul, ezért az ilyen csoportba jelentkezőknek és szüleiknek jelezni kell, hogy elvárás a nyolcadik végére meghatározott, A KÖZÖS EURÓPAI LÉPTÉKRE ÉPÜLŐ nyelvi szint elérése, amelyet a nyelvi szintfelmérő 40%-os szintje jelez. Ez alatti szintfelmérő esetén javasoljuk a szülőknek, gondolják meg esetleg az iskolai jelentkezési sorrend módosítását. Kezdő nyelvi tudásszinttel nem tud a tanuló a csoport munkájába bekapcsolódni.
A kétosztálynyi helyre maximum 68 főt tudunk felvenni, a jelentkezési arány kb. háromszoros. Az 5. és 9. évfolyamra történő beiratkozáson be kell mutatni:
126
a tanuló születési anyakönyvi kivonatát; általános iskolai bizonyítványát; a tanuló diákigazolványát; a tanuló egészségügyi könyvét; az előző iskola által kiállított átjelentkezési lapot.
A magasabb évfolyamra történő felvételnél be kell mutatni:
a tanuló születési anyakönyvi kivonatát; az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványát; az előző iskola által kiállított átjelentkezési lapot; a tanuló diákigazolványát és egészségügyi könyvét.
Az 5-12. évfolyamokra jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények és tanulási szint szerinti – különbözeti vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket az előző iskolájában a bizonyítvány bejegyzései vagy az átjelentkezési lap adatai szerint nem tanult, vagy nem a későbbi csoportjára előírt tanulási szintnek megfelelően tanult. A különbözeti vizsga időpontját az igazgató határozza meg, melynek sikertelensége esetén a tanuló a vizsgát két hónapon belül, de legfeljebb a pótvizsgákkal egyidejűleg megismételheti. Amennyiben az ismételt különbözeti alap tantervű vizsga is sikertelen, akkor a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja, ha azonban a tanuló csak az emelt szintű követelményeknek megfelelő szintet nem tudta teljesíteni, de megfelelt az alaptantervi követelményeknek, akkor tanulmányait az adott évfolyam normál szintű csoportjaiban folytathatja. Az I. idegen nyelv esetében (intenzív nyelvi előkészítő évfolyamra felvetteknél) az emelt szintű követelmények teljesítése a feltétele a továbbhaladásnak. A tanév közben jelentkező diákok felvételéről, a szülők és a tanuló kérésének megfelelően, a tanuló előző tanulmányi eredményeinek, illetve magatartás és szorgalom jegyeinek, valamint az adott osztályba és nyelvi csoportba járó tanulók létszámának figyelembevételével az iskola igazgatója dönt. Azokra az évfolyamokra, amelyeknél a jogszabályok kritérium szintet határoztak meg, a tanuló csak akkor vehető fel, ha tanulmányi eredménye megfelel az iskola átlagának (legfeljebb 0,1-0,2-del kevesebb), illetve teljesítette az adott időpontig előírt kritériumokat, pl. nyelvvizsga, központi szintvizsga. Minden olyan esetben, amikor az iskolánkba való átjelentkezéskor a tanuló ellenőrzője és korábbi év végi eredményei alapján megállapítható, hogy az átjelentkezés oka – feltételezhetően – rossz magaviselete, a tanuló felvétele előtt az igazgató kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett osztályfőnökök véleményét is. A felvehetők száma nem haladhatja meg a 34-et. Magasabb osztálylétszám csak a fenntartó utasítására vagy jogszabályi feltételek teljesülése esetén alakítható ki. 10.8
A
TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE, AZ ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI BESZÁMOLTATÁSOK SZEREPE ÉS SÚLYA
Iskolánk oktató-nevelő munkájának egyik legfontosabb területe diákjaink tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzése és értékelése. Közös céljaink megvalósításához elengedhetetlenek azok a megállapodások, amelyeket a pedagógiai munka mindennapi gyakorlatában alkalmazunk az ellenőrzés és értékelés területén. Az előírt követelményeket a tantárgyi specialitások figyelembevételével a tanulók szóbeli feleletei, írásbeli munkái és gyakorlati tevékenysége alapján kell ellenőrizni és értékelni. Kiemeljük, hogy ez akkor igazán hatékony, ha tervezett, rendszeres és állandó részét képezi a tanórai munkának. Napjainkig számos formája és jelrendszere jött már létre az értékelésnek, itt most azokat a legfontosabb formáit foglaljuk össze, amelyeket eddigi tapasztalataink szerint legjobban tudtunk használni és a továbbiakban is alkalmazni kívánunk.
127
Valamennyi tantárgyból a pedagógus a tanulók teljesítményét év közben folyamatosan érdemjegyekkel értékeli, a félév és a tanév végén pedig osztályzattal minősíti. A tanulókat minden tantárgyból értékeljük, félévkor és év végén osztályozzuk, kivéve az előző fejezet 11.7.7. bekezdésében felsorolt eseteket. Az I. és II. idegen nyelvet, az emelt szintű matematikát, történelmet és magyart külön csoportban és külön követelmények szerint tanítjuk csakúgy, mint a tanulók választása szerinti emelt szintű közismereti tantárgyakat, (utóbbiaknál nem biztosított az alap órán a külön csoport), ezért a bizonyítványokban az emelt szint megjelölésével írjuk be a tanulók osztályzatát. A félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban fel kell tüntetni, ha a tanuló az adott tantárgyat emelt szinten vagy megnövelt óraszámban tanulta. Annak érdekében, hogy diákjaink megismerkedjenek a különböző vizsgaformákkal, megérezzék ezek légkörét és hangulatát, gyakorolhassák a felkészülés fázisait, egyes munkaközösségeink helyi vizsgákat szervezhetnek a kötelező érettségi tárgyakból az alábbi évfolyamokon:
magyarból, matematikából és a tanult idegen nyelvből a 8. évfolyamon a központi felvételi dolgozatok illetve a helyi nyelvi szintfelmérők megírásával egyidejűleg, magyarból szóbeli beszámoltatással is a tanév végén, I. idegen nyelvből a 8. évfolyam és a 9/ny évfolyam végén, (írásbeli és szóbeli vizsga) a vizsgák eredményei alapját képezhetik a későbbi nívócsoportos oktatásnak. Az a tanuló, aki a 10. évfolyam előtt teljesíti a B2-es nyelvvizsgaszintet, minden félév elején témazáró szintű jelest kap. Tanulóink kötelesek bekapcsolódni az állam által szervezett szintvizsgákba, annak eredménye tantárgyi érdemjegyként figyelembe vehető. történelemből 10.a osztály a tanév végén, (írásbeli és szóbeli vizsga) II. idegen nyelvből a 12. évfolyam első félévének végén (írásbeli) matematikából (írásbeli, az emelt szintnél szóbeli is) az utolsó évfolyam 2. félévének elején (még a tavaszi szünet előtt) vizsga szintjének megfelelően.
A vizsgák pontos időpontját az év eleji munkaterv elfogadásával egyidejűleg kell meghatározni. A vizsga időpontjáról, elvárásainkról és a tételekről a diákoknak pontos információkat kell adni legalább fél évvel a vizsga megtartása előtt. Fentieken kívül csak központi vizsga szervezhető. A II. idegen nyelvből azok a tanulók, akik elérik a B2-es nyelvvizsgaszintet, az ezt igazoló okirat felmutatása után, minden félévben két témazáró értékű jeles érdemjegyet kapnak. Abban az esetben, ha országos vagy fenntartói mérés van meghatározva az adott évfolyamra, akkor a gyerekek terhelése miatt a vizsga elhagyható. Az eredményekről pontos százalékos kimutatást és szaktanári elemzést kell készíteni. A vizsga napjára a tanulóknak tanórák alóli felmentést kell adni. A szóbeli vizsga 3 fős bizottság előtt folyik, melynek tagja az igazgató vagy helyettese, vagy azok megbízottja, a tanulót tanító szaktanár és egy további munkaközösségi tag vagy a tanuló osztályfőnöke. A vizsgán a szülői vagy diákszervezet képviseltetheti magát. A vizsgák eredményeit mindig egyetlen érdemjeggyel kell minősíteni, mely piros jegynek minősül, így témazáró dolgozattal megegyező súllyal kell figyelembe venni az év végi vagy félévi jegy meghatározásakor. A teljesítmények megítélésekor az érettségi vizsgán használatos ponthatárokat kell alkalmazni. A dolgozatokra, szóbeli feleletekre, beszámolókra adható érdemjegyek és év végi vagy félévi osztályzatok a következők lehetnek: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2) és elégtelen (1).
128
A félévi és év végi osztályzatot a tanuló évközi érdemjegyei alapján a szaktanár állapítja meg. Ha a félévi és év végi javasolt tanári osztályzat jelentősen eltér az érdemjegyek alapján számított súlyozott átlagtól (az érdemjegyek átlaga és az osztályzat közötti különbség nem lehet nagyobb 0,7-nél), a tantestület a szaktanár véleményének meghallgatása után – a tanuló javára – az osztályzatot módosíthatja. Amennyiben a tanuló érdemjegyeinek átlaga nem éri el az elégséges szintet, a szaktanár nem köteles alkalmazni a korábban jelzett a 0,7-es szabályt, azonban ekkor is az osztályzat megállapításakor a tanuló előmenetelét, helyzetét, képességeit és szorgalmát figyelembe kell venni. A készségtárgyak (vizuális ismeretek, ének-zene, testnevelés) kivételével, egy-egy tanítási egység (téma) feldolgozása végén a tanulók előmenetelét témazáró dolgozattal kell ellenőrizni. Ennek érdemjegyét (jegyeit pl. magyar) piros színnel kell a naplóba és az ellenőrzőbe beírni. Minden téma feldolgozása során a tanult ismeretek jellegétől és az ellenőrizni kívánt megnyilvánulási formától függően (szóbeli vagy írásbeli felelet, házi feladat ellenőrzése, kiselőadás tartása, esetleg gyakorlati bemutató) adjanak számot tanulóink tudásukról, felkészültségükről. Az így kapott érdemjegyet meg kell különböztetni a (pirossal beírt) témazáró dolgozatétól, ezért egységesen kék színnel írjuk a naplóba és az ellenőrzőbe. A számonkérést és értékelést úgy kell alakítani, hogy a minősítést jelentő osztályzatok kialakításakor tanulóink kellő számú érdemjeggyel rendelkezzenek. Követjük azt a gyakorlatot, miszerint az osztályzatok megállapításához a témazáró dolgozat jegyét súlyozottan (két kék jegy) vesszük figyelembe. Lehetővé kell tenni, hogy a szülők a témazáró dolgozatokat megtekinthessék. Azoknál a tantárgyaknál, amelyeknél a heti óraszám nem haladja meg az 1,5-et, legalább kéthavonta kell érdemjegyet adni, amennyiben az érdemjegyek száma félévente kettőnél nem több, lehetővé kell tenni a tanulóknak, hogy még a félévi vagy év végi osztályozó értekezlet előtt kérésükre tudásukról a félévi vagy éves tananyag átfogó követelményeiből (javítási céllal) tudásukról számot adhassanak. A javító feleletre csak egy érdemjegy adható, az osztályzatot az így adódó érdemjegyek alapján kell meghatározni. Nagyon fontos, hogy szaktanáraink a témazáró dolgozatoknak ne csak az egyéni, hanem osztály-, vagy csoport-szintű kiértékelését is elvégezzék, hiszen ez ad módot az esetleges hiányosságok pótlására és az eredményesebb szaktanári munkára. Az ezekből levonható következtetéseket ajánlott írásba foglalni, mely egyrészt az év végi szaktanári beszámoló elkészítéséhez nyújthat segítséget, másrészt a tanulókkal közösen végzett szakmai munka fejlesztésének egyik legfontosabb adatbázisát képezi. Különösen fontos az ilyen jellegű kiértékelés azoknál a dolgozatoknál, amelyeket évfolyam szinten egyeztetve íratunk. Ezek időpontját a munkaközösségek munkatervében fogjuk jelölni és kiértékelését a munkaközösségi beszámolóban meg fogjuk adni. Legalább a kötelező érettségi tárgyak esetében az átmeneti időszakban nagyon fontos a folyamatos mérésekkel való ellenőrzés. Élünk azokkal a lehetőségekkel, hogy vállalkozó kollégák részvételével országos szintű felmérésekben is részt vegyünk, hiszen ezek már teljesebb képet adhatnak iskolai folyamatainkról. Az egyes osztályozott tantárgyakból írt témazáró dolgozatok száma igazodik az év során feldolgozott nagyobb egységek (témák) számához, de félévente 1-nél nem lehet kevesebb, de (az intenzív nyelvi és informatikai képzés évfolyamát leszámítva) 8-nál több sem. A témazáró dolgozatot egy héttel korábban be kell jelenteni a tanulóknak. Aki számára javító dolgozat megírását tesszük lehetővé, a felkészülésre biztosított idő 1 hétnél nem lehet rövidebb.
129
Egy napon két témazáró dolgozatnál többet nem lehet íratni. Egy tanévben egy adott tantárgyból előírt témazáró dolgozatok számának 75%-át minden tanulónak teljesítenie kell. Ettől csak kivételes esetben és alapos indokkal lehet eltérni. (Pl. hosszú ideig tartó betegség, külföldi tartózkodás, de ebben az esetben is a tanárnak beszámoltatással meg kell győződnie a minimális követelmények teljesítéséről.) Az igazoltan hiányzókkal a témazárót pótoltatni kell. A dolgozatok pótlására az iskola a helyi tanév rendjében meghatározott időpontokban, szervezett módon lehetőséget biztosít. Bejelentés nélkül röpdolgozat az előző két óra anyagából bármikor íratható, azonban több tanórai anyag számonkérését már legalább az előző órán jelezni kell a diákoknak. Azzal a tanulóval, aki olyan tanóráról mulaszt igazolatlanul, ahol előre bejelentett egész órás írásbeli számonkérés volt, a szaktanára nem köteles biztosítani pót témazáró dolgozatot megírásának lehetőségét. Egyórás tantárgy követelményeinek teljesítését félévente tartott egyszeri beszámoltatással is számon lehet kérni (lehet írásbeli vagy szóbeli is), de a beszámoltatás időpontját a tanulókkal két héttel korábban közölni kell. Ebben az esetben egy alkalommal lehetővé kell tenni azt is, hogy a diákok kérésükre javíthassanak, ezért a beszámoltatást a félévi vagy év végi osztályozó előtt legalább 1 hónappal kell megtartani. Az egyes évfolyamokon a tanuló bizonyítványának megfelelő rovatába be kell jegyezni, ha a tanuló az adott tantárgyat emelt szinten tanulta. Az emelt szintű tantárgyra egyetlen osztályzatot kell adni még akkor is, ha más tanítja a tanulót az alap tantervi órán és más az emelt szintű órán. Az iskola saját fejlesztésű elektronikus naplót használ mindaddig, amíg központi utasítás más elektronikus napló kötelező használatát elő nem írja. A napló használatát az iskolai SZMSZ szabályozza. Amennyiben egy tanulót az adott tantárgyból több tanár is tanít, akkor az érettségi vizsgán javító és kérdező tanárként az emelt szintű tananyagot tanító tanárt kell kijelölni a vizsgabizottság tagjának. Az érettségi vizsgát szervező igazgatóhelyettes az igazgatóval való egyeztetés alapján ettől eltérhet, de ezt a vizsgabizottság kiírásakor jelzi az érintett tanároknak. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító tanárok: Teljesítmény %-ban 5-8. évfolyamon 9-12. évfolyamon 0-33 0-33 34-50 34-50 51-75 51-69 76-90 70-84 91-100 85-100
Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)
Fentiektől egy-egy szaktárgyi munkaközösség eltérhet (pl. idegen nyelv témazáró dolgozat, szódolgozat, memoriter, definitív ismeretek, stb.), de akkor az átváltás szaktárgyra érvényes rendszerét a tantárgy tantervének megfelelő helyén fel kell tüntetni, vagy a tanulóval előre közölni kell. Az eltérésnek természetesen oka lehet a különböző érettségi vizsgák pontátváltási gyakorlata is, azokat célszerű már a tanulmányok alacsonyabb évfolyamain is alkalmazni.
130
10.8.1 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli házi feladatok meghatározásának elvei és korlátai A tanulók otthoni önálló munkájának megszervezése és tervezése fontos eleme képességeik fejlesztésének. Kiemelkedő szerepe van az önálló tanulási készség kialakításában, az egyéni ismeretszerzési technikák elmélyítésében és megszilárdításában. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy az otthonra adható feladatok mennyisége függ a tanulók életkori sajátosságaitól és képességeitől is. Tekintettel kell lennünk arra is, hogy diákjaink eltérő tanulmányi szintje eltérő követelményeknek való megfelelést ír elő. Az önálló munka szervezésében – különösen az utolsó két évfolyamon – dominánsnak kell tekinteni azt a számonkérési módot (írásbeli, szóbeli, gyakorlati), amely a kimeneti pont adott vizsga szintjén elvárt a diákoktól. Az otthoni feladatok mennyiségét illetően általános elvként kell elfogadnunk, hogy a tanulók önálló munkája ne haladhassa meg, az adott életkorra előírt tanórai elfoglaltság
30%-át az 5-8. évfolyamon, 40%-át a 9-11. évfolyamokon, 50%-át az utolsó két évfolyamon.
Ennek betartása érdekében tanárainknak törekednie kell arra, hogy a házi feladatokat úgy tervezzék meg, hogy azok várható elkészítési ideje átlagos képességű tanulóknál se lépje túl, az általuk tanított tantárgy heti óraszámának fent megadott százalékait. Az utolsó két évfolyam kivételével a tanítási szünetekre nem adunk írásbeli házi feladatot, ekkor kell módot teremteni arra, hogy diákjaink elolvassák kötelező és ajánlott olvasmányaikat, megnézhessenek ajánlott filmalkotásokat, lehetőséget kapjanak sportolásra és a szabadidő egyéb módon való hasznos eltöltésére. Az otthoni feladat jellege szerint lehet:
kötelezően előírt írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati feladat (pl. rajz, makett elkészítése, mozgássor begyakorlása, stb.) Ezen belül különösen a végzős évfolyamokon projekt jellegű, átfogóbb és összegző feladatok is adhatók, melyeknél több tanuló közös vagy önálló munkájára építünk. önállóan vállalt feladat (pl. kiselőadás, gyűjtőmunka, versenyfeladat megoldása, iskolai szabadidős vagy közösségi program összeállítása).
Aki alapos indokkal nem készíti el írásbeli házi feladatát, annak pótlási lehetőséget kell biztosítani megadott és teljesíthető határidővel, amennyiben az új időpontig sem pótolja azt a tanuló, akkor otthoni feladatát elégtelennel kell minősíteni. Ha a tanuló otthoni kötelező feladatát hanyagságból, feledékenységből nem készíti el, akkor ezt a szaktanár elégtelen érdemjeggyel minősítheti, vagy részére pótlást írhat elő. A tanuló által önállóan vállalt feladatot értékelni kell. Diákjaink szóbeli feleleteit lehetőség szerint nem csak érdemjegyekkel értékeljük, hanem annak tanulságait kiemelve, a tanulói közösség előtt – azok bevonásával – célszerű röviden elemezni. 10.8.2 A tanulók fizikai állapotának és edzettségének méréséhez szükséges módszerek A köznevelésről szóló törvény kimondja, hogy a köznevelési intézményekben évente egy alkalommal tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Az általános teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez,
131
lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. A motorikus képességek fejlődésének legfőbb faktorai: kondicionális képességek és koordináció. A motorikus képességek fejlődését és fejlesztését befolyásoló tényezők: biológiai fejlődés/érés és sokoldalú általános és speciális fizikai képzés. A motorikus képességek színvonala függ az adottságoktól (öröklött fiziológiai, biológiai, testi adottságok) és a gyakorlástól. A tanulók fizikai és motorikus képességének mérésére összeállított tesztek
egyszerűek, kevés szerigényűek, és bárhol végrehajthatók, megmutatják a gyerekek fizikai felkészültségének a mértékét.
A vizsgálatok megszervezése
A teszt-vizsgálat értéke és hatékonysága nagymértékben a szigorú gyakorlati végrehajtáson és a tanulóknak a testnevelő tanártól kapott motiváltságán múlik, a vizsgálatot testnevelő tanár végzi az osztályban, a teszteket évente egyszer, tanév áprilisában a tanév helyi rendjében rögzített időpontban végezzük el, a teszteket megfelelő sorrendben kell elvégezni. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy az egyensúlyi teszt mindig a kezdő s az állóképességi futás az utolsó. A tanulóknak mindig megfelelő pihenési időt kell hagyni a tesztek között, az összehasonlíthatóság érdekében a tesztek végrehajtási körülményei hasonlóak minden diáknál, minden részletben, a tesztek eredményeit minden gyermeknek személyre szólóan adjuk meg, az eredményeket számítógépen dolgozzuk fel.
A mérések általános szempontjai
a tanulók valamennyi tesztet sportfelszerelésben hajtják végbe, valamennyi tesztet jól szellőző teremben kell elvégezni, minden tesztre vonatkozóan külön utasítások vannak, amelyeket gondosan tanulmányozni kell, és minden tanulónak el kell olvasni, a tesztek között a tanulók pihenjenek, a tanulók nem próbálhatják ki előre a teszteket.
A motoros tesztek és végzésük sorrendje
132
egyensúlyi teszt, végtagmozgás gyorsaságát mérő teszt, hajlékonysági teszt, dinamikus láberőt mérő teszt, törzserőt mérő teszt, funkcionális karerőt mérő teszt, futási sebességet mérő teszt, kardio-respiratorikus állóképességi teszt.
10.8.3 A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése Diákjaink magatartásának értékelését minden évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2), a szorgalom minősítését pedig a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) osztályzatokkal adjuk meg. A kisgimnazistáknál a naplóban az osztályfőnök minden hónap végén értékelheti a tanuló magatartását és szorgalmát. Szaktanár kollégáinknak a következő hónap közepéig van módjuk az osztályfőnöknek módosítást javasolni, az után az érdemjegy véglegessé válik. Az osztályfőnök az év végén ezek és az osztályozó konferencián elhangzottak figyelembevételével állapítja meg a tanuló szorgalmát és magatartását. Az osztályozó értekezleten résztvevő tanárok közössége szavazással a magatartás vagy szorgalmi jegyek átlagától eltérő döntést is hozhat, ha azt a tanuló viselkedése, előmenetele indokolja. Bár tanév közben a 9-12. évfolyamokon nem adunk érdemjegyet, de félév és év vége előtt két héttel az osztályfőnök jelzi saját és az osztályközösség egyesített javaslatát. A szaktanároknak, amennyiben ezektől eltérő javaslata lenne, azt az érintett tanuló osztályfőnökével egyezteti. Vitás esetben az osztályozó konferencia dönt. Az osztályzatok kialakításánál négy szintről szerzett információkat használunk fel:
a tanuló önértékelését; az osztály véleményét; az osztályfőnök értékelését (évközi beírásokat, igazolatlan órák számát); a nevelőtestület (elsősorban az osztályban tanítók) megállapításait.
Az iskolában a magatartás és szorgalom minősítésének a követelményei az alábbiak: A magatartás jegyek elbírálása A tanuló magatartása PÉLDÁS:
ha iskolai és iskolán kívüli viselkedése kifogástalan, aktív kezdeményező, pozitív hatást gyakorol társaira, segítőkész, vállal közösségi feladatokat, azokat képességei szerint elvégzi. Az iskola házirendjét betartja. – fegyelmi bejegyzése nincs; – maximum kétszer késett; – legfeljebb 3 szóbeli figyelmeztetése van; – nem bukott egy tantárgyból sem.
JÓ:
ha iskolai és iskolán kívüli viselkedése lényegében kifogástalan, a rábízott közösségi munkát szívesen, megbízhatóan végzi, a legfontosabb iskolai rendszabályokat következetesen megtartja. – írásbeli figyelmeztetése lehet.
VÁLTOZÓ: ha a közösségi munkában kis aktivitással vesz részt, és a közösségben nem mindig megbízható, az iskolai házirendet többször megsértette. – írásbeli intése van; – magánéletében elítélendő erkölcsi magatartást tanúsít; – rendszeretete ingadozó, de igyekezet tapasztalható nála a hibák kijavítására.
133
ROSSZ:
ha társainak általában rossz példát mutat, hanyag munkával és fegyelmezetlenségével, erkölcsi magatartásával a közösség fejlődését súlyosan hátráltatja és sorozatosan megsérti az iskolai együttélés szabályait. – igazgatói megrovása, vagy igazgatói szigorú megrovása van.
3 osztályfőnöki, illetve 1 igazgatói dicséret egy kategóriát emelhet. A szorgalom jegyek elbírálása A tanuló szorgalma PÉLDÁS:
ha iskolai feladatait maradéktalanul teljesíti, lelkiismeretesen látja el. Teljesítménye megfelel képességeinek. Összességében példamutató. Az érdeklődésének megfelelő területeken él az önművelődés lehetőségeivel. Jobb képességű tanulók részt vesznek a különböző tanulmányi versenyeken, ezekre kellően felkészülnek.
JÓ:
ha munkájában lelkiismeretes, a tanórákra felkészül. Teljesítménye képességeihez mérten jónak értékelhető.
VÁLTOZÓ: ha tanulmányi munkáját tanári ösztönzéssel, változó teljesítménnyel végzi. Otthoni munkája nem megfelelő. HANYAG:
ha tanulmányi munkáját nem végzi megfelelően, otthoni munkája hiányos. Teljesítménye hanyag munkát tükröz, valamely tantárgy követelményeinek nem felelt meg.
Nevelési szempontból fontosnak tartjuk, hogy tanítványainknak ne csak tanulmányi, hanem teljes iskolai és iskolán kívüli tevékenységét is (kulturális-, sport-, közösségi munka), folyamatosan értékeljük. Ezeket segítik azok az elismerési formák, amelyeket eddigi pedagógiai gyakorlatunk során kialakítottunk. Fenti szempontokat az iskola házirendjében is közzé kell tenni. 10.8.4 A tanulók jutalmazásának és elmarasztalásának formái A jutalmazás formái és módjai Azokat a tanulókat, aki képességeikhez mérten kiemelkedő eredményt érnek el a tanulmányi vagy különböző szintű közösségi munkában, tartósan példamutató magatartást tanúsítanak vagy bármely más módon hozzájárulnak az iskola hírnevének öregbítéséhez, az iskola jutalomban részesíti. Az iskolai jutalmazás formái:
szaktanári dicséret; osztályfőnöki dicséret; igazgatói dicséret; nevelőtestületi dicséret.
Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő közösségi vagy tanulmányi munkát végzett tanulók a tanév végén dicséretben részesíthetők, melyet a bizonyítványba megfelelő záradékkal be kell jegyezni: 134
szaktárgyi teljesítményért;
tanulmányi munkáért; kiemelkedő közösségi munkáért; kulturális munkáért, tevékenységért
Azokat a tanulókat, akik egy adott tanévben kiemelkedő kulturális, iskolai szintű közösségi, vagy tanulmányi munkát végeztek a tanévzáró ünnepségen könyvvel és oklevéllel jutalmazzuk, az országos szintű eredményt elért diákjainkat városi kitüntetésre terjesztjük fel. Azokat a végzős iskolai tanulókat, akik teljes iskolai tanulmányi idejük alatt kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végeztek Radnóti-díjra terjeszthetik fel osztályfőnökeik. A díj odaítélésének körülményeit az iskola külön szabályzata tartalmazza, melyet minden iskolánkba érkező diák megismerhet. Azokat a végzős tanulókat, akik a sportban kiemelkedő eredményeket értek el, testnevelés szakos tanáraink véleménye alapján „Jó tanuló – jó sportoló”, vagy „Az év sportolója” címmel lehet jutalmazni. Azokat a tanulók, akik általános iskolai és középiskolai tanulmányaik alatt végig kiemelkedő tanulmányi eredményt értek el, kiemelt könyvjutalmat és Dunakeszi Város jelvényét kapják, melyet vagy a város polgármestere, vagy annak megbízottja a ballagási ünnepségen ad át. A Radnóti-díjat kapott vagy országos szintű versenyeredményt elért, illetve a kiemelkedő sportmunkát végzett diákjaink fényképét dicsőségtáblára helyezzük ki, eredményeik feltüntetésével. A jelentősebb dicséreteket írásba kell foglalni és a szülő tudomására kell hozni a megfelelő indoklással együtt. Az elmarasztalás módjai és formái Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, a házirend előírásait megszegi, igazolatlanul mulaszt vagy rendszeresen késik, bármely módon árt közösségünk hírnevének büntetésben lehet részesíteni. Az iskolai büntetések formái:
szaktanári figyelmeztetés, osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki intés, osztályfőnöki megrovás, igazgató figyelmeztetés, igazgatói intés, igazgatói megrovás, tantestületi figyelmeztetés, tantestületi intés, tantestületi megrovás.
Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elvét kell alkalmazni, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyának megfelelően – el lehet térni. Visszatérő esetben a büntetés hatékonysága érdekében a tanulót egyes szabadidős közösségi rendezvények látogatásától el lehet tiltani, azonban az eltiltás időtartama nem lehet hosszabb egy évnél, és nem vonatkozhat tanulmányi előmenetelét segítő szabadidős programokra, pl. író-olvasó találkozó, sportrendezvények stb.
135
A büntetést írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására kell hozni az indoklással együtt.
136
C.
A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK
137
11. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK 11.1
A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE
Az iskola 2013. szeptember 1. napjától szervezi meg oktató-nevelő munkáját e pedagógiai program szerint, azonban a felsőbb évfolyamokon (6.-tól és 10.-től) kimenő jelleggel a korábbi program szerint folyik a tanítás. A pedagógiai programban található helyi tantervet 2013. szeptember 1. napjától az 5., 9ny, és 9. évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben vezetjük be. A nyolcosztályos gimnazisták esetén a nyelvi előkészítő évfolyam a 2012/13-as tanévben tanulmányaikat megkezdő évfolyamok számára biztosított, feltéve, hogy az iskola teljesíti a kritériumrendszerben előírtakat. Mivel a nyolcosztályos gimnazisták a középiskolai szakaszban az emelt szintű képzés szervezése szempontjából a hagyományos osztályokkal együtt alkotnak csoportokat, ezért a 9. évfolyamon náluk is az új képzésre térünk át. Az átmeneti időszakban a kimenő tantervek és a belépő új tantervek egyedi megoldásokat igényelnek, melyeket az adott tantárgyak tanmeneteiben kell realizálni, illetve tantestületi határozatokban kötelező rögzíteni. Ha egy adott képzés új tantervi követelményeit a korábbi képzéssel diákjaink teljesítették (pl. informatika), akkor átmenetileg az adott évben rendelkezésre álló óraszám másik tantárgyhoz, pl. második idegen nyelv átcsoportosítható. Ezt a tényt az adott tantárgyak tanmenetében is rögzíteni kell, ugyanakkor a tanuló tanórai terhelése nem lépheti át a törvényi keretet. A testnevelés tantárgy magasabb óraszámának biztosítása egy évfolyammal előbb biztosított. Iskolánk a pedagógiai programot 5 évre fogadta el, azonban a törvényi szabályozás esetleges változásai miatt évente felül kell vizsgálni. Az ilyen változásokat a pedagógiai program mellékletében kell rögzíteni, majd 5 év elteltével azokat be kell építeni a megújítandó dokumentumba. 11.2
A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRTÉKELÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA
A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja az alábbiak szerint:
a nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és a helyi tantervben megfogalmazott tantárgyi célok és követelmények megvalósulását, a tanulók személyiségének fejlődését és tanulmányi előmenetelének alakulását vizsgáló – felmérésre megjelölt – évfolyamok végén elemezni kell, hogy a helyi tanterv szerinti oktatásban részt vevő tanulók az előírt tantervi követelményeket milyen szinten teljesítik, az iskola minőségfejlesztési rendszerének kiépítésével egyidejűleg elemezni kell az iskolai munka megújításának és továbbfejlesztésének lehetőségeit, vizsgálni kell, hogy a kétszintű érettségi rendszer bevezetésének gyakorlati tapasztalatai igényelnek-e az iskola belső struktúrájában szerkezeti átalakításokat,
139
11.3
az iskola igazgatója – a mindenkori megbízatásának lejárta előtti tanév végén – beszámol az iskolaszéknek és a tantestületnek, hogy a pedagógiai programban leírt legfontosabb célok és feladatok hogyan valósultak meg az elmúlt időszakban, minden olyan kérdésben, amelyben a fenntartóra vagy működtetőre többletfeladat, vagy magasabb költségvetési teher hárul, ki kell kérni egyetértésüket, melyet írásban kell elfogadtatni. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA
A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:
az iskola igazgatója a nevelőtestület bármely tagja a nevelők szakmai munkaközösségei az iskolaszék megalakulása esetén az iskolatanács az iskola fenntartója vagy működtetője.
A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül az iskolaszék szülői, illetve diák-önkormányzati képviselői útján az iskolaszéknek javasolhatják. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni. 11.4
A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA
Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya – annak elfogadása után – a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:
140
az iskola irattárában az iskola könyvtárában az iskola tanári szobájában az iskola honlapján az iskola igazgatójánál.
D.
A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA
141
1. A módosított pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat a 2013. év március hó ...... napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: …………................................................ az iskolai diákönkormányzat vezetője
2. A módosított pedagógiai programot a szülői munkaközösség iskolai vezetősége és az iskolaszék a 2013. év március hó ...... napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: ................................................... az iskolaszék elnöke
3. A módosított pedagógiai programot a nevelőtestület a 2013. év március hó ...... napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: ................................................. igazgató
4. A Dunakeszi Radnóti Miklós Gimnázium módosított pedagógiai programját a Dunakeszi Radnóti Miklós Gimnázium igazgatója 2013. év március hó ......napján jóváhagyta. Kelt: ................................................. igazgató 5. A Dunakeszi Tankerület igazgatója a Dunakeszi Radnóti Miklós Gimnázium Pedagógiai Programjában foglaltakkal egyetért, azt jóváhagyásra javasolta. Kelt: ................................................. igazgató
143
E.
FELHASZNÁLT IRODALOM
145
1. A kerettantervek alkalmazása. Szerző: Balla Árpád Oktatási Minisztérium, Bp., 2000 2. A NAT 2012. évi változata, az új köznevelési törvény és az iskolák működését szabályozó rendelet, valamint a kerettantervek kiadásáról szóló EMMI rendelet. 3. Az Oktatási Államtitkárság „Útmutató a kerettantervek helyi adaptációjához” című kiadvány, 2013 4. Az alapfokú és középfokú nevelés-oktatás kerettantervei Oktatási Minisztérium, Bp., 2007 5. A dunakeszi Radnóti Miklós Gimnázium pedagógiai programja (Kézirat) Radnóti Miklós Gimnázium, Dunakeszi, 1997, 2004, 2008 6. Gordon W. Allport: A személyiség alakulása Kairosz Kiadó, 1998 7. Dr. Makai Katalin: Iskolai önértékelés hogyan OKKER Kiadó, Bp., 1999 8. Bagdy Emőke – Telkes József: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában Tankönyvkiadó, Bp., 1988 9. Dr. Petrikás Árpád – Dr. Brezsnyánszky László: Közösségfejlesztés a felső tagozatban Tankönyvkiadó, Bp., 1987 10. Marunák Ferenc: Minta pedagógiai program Modinfo Kft, Bp., 2000 11. Varga Tibor: Az igazgató tervező munkájának gyakorlata a dunakeszi Radnóti Miklós Gimnáziumban Diplomamunka, Dunakeszi, 2000 12. Minőségfejlesztési kézikönyv Oktatási Minisztérium, Bp., 1999 13. Rókusfalvy Pál: A nevelés erkölcsi nevelés is Pedagógiai Szemle, 1999/3. 3-11.o. 14. Bábosik István: Az iskolai nevelés hatékonyságának mutatói Pedagógiai Szemle, 2000/7-8- 3-11. o. 15. Zsolnai József – Zsolnai László: Mi a baj a pedagógiával? Tankönyvkiadó, Bp., 1989 16. Dr. Setényi János: A minőség kora. Bevezetés az iskolai minőségbiztosítás gyakorlatába Raabe Kiadó, Bp., 1999 17. Nemzeti Alaptanterv Oktatási Minisztérium, Bp., 1995 18. Marunák Ferenc- Marunák Ferencné: Gyakorlati útmutató a pedagógia program felülvizsgálatához és átdolgozásához Modinfo Kft. 2003 19. Ungvári Jánosné Dr.: Segédlet az iskolai egészségvédelmi és környezeti nevelési program kialakításához Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szolgáltató Iroda 2003
147
