Bevezető.
A Csúry nevével kezdetben a szakirodalomban találkoztam. A következő alkalom az volt, amikor már az Órások Szövetkezetében dolgoztam (1962). Mivel abban az időben az „Óragyár” (Pesterzsébeti) profilt váltott, ami azt jelentette, hogy az óragyártást megszüntette. A maradék alkatrészeket nem akarták kidobni, így az Órások Szövetkezete bérmunkában elvállalta a „REPETITION” ébresztő és a 8 napos falióra szerkezetek szerelését. Reggeltől estig a kész szerkezetet valójában csak tokozni kellett. Itt volt vezető beosztású Csúry László. Később sok anyagot gyűjtöttem Csúry Lászlóról és a híres édesapjáról, Csúry Ferenc Toronyóra készítőről. A „Csúry Művek” cím magyarázata. Ilyen címen volt vállalkozása Csúry Ferencnek. Volt egy olyan időszak amikor Csúry László ott dolgozott. Ferenc és László sok óraszerkezettel – óraművel gazdagította a magyar óraipart.
Csúry Ferenc életrajzi adatok.
Az interneten sok írás olvasható Csúry Ferencről. A következőkben csak az általam gyűjtött anyag kerül ismertetésre
Csúry – (Csuri) Ferenc órás- és toronyóra készítő mester. (Szeged, Csongrád vármegye. 1893. jan. 28.-Szeged, 1959. márc. 4.) Sírja. Szeged, Belvárosi temető: XI-9-619. Fotó: Csányiné Bali Emese Az órás és ékszerész mesterséget Szegeden a Brauswetter cégnél tanulta. 1909.évben „szabadult” (órás segédlevelet kap, ez napjainkban OKJ szakképesítésnek számit). Kezdetben Fischer Mór órás alkalmazottja.
1911. 06. 02. önálló üzletet nyit.
Kárász utca 16. Portál.
1930-as években már 15-17 főt foglalkoztató kisüzem tulajdonosa (órásműhely, toronyóra-üzem, vas- és rézöntöde).
1925. ARANY ÉREM.
Munkásságáért több kitüntetést kap.
1926. Kiállítási aranyérem.
1927. ARANY ÉREMMEL.
Több kiállításon vesz részt, és mindenütt nagy sikert arat.
Képek a kiállításokról.
Csúry Ferenc legismertebb művei: 1930. A szegedi Fogadalmi-templomba toronyórája, melynek számlapja 4,3 m-es átmérőjével hazánkban a legnagyobb. 1934. A budapesti „Rákóczianum” templom harangjátéka 1936. A Budapesti Pálosok Sziklakápolna harangjátéka 1937. Fő műve, amely országos hírnevét megalapozta. a Szegedi Tudomány Egyetem Kémiai Intézetének homlokzatán dallam- és bábjátékos óra. A szegedi bábjátékról sok információ található. Csúry László a híres szegedi órás fia volt szíves egy pár információhoz juttatni. Mint ismeretes a Dóm téri épületegyüttes tervezője, Rerrich Béla már 1929ben eltervezte a déli homlokzatra a zenélőórát, amelyet akkor az egyetem jelképének szántak. Az első tervek szerint a figurák vallási személyeket mintáztak volna. Például a 12 apostolt. Mivel ilyen bábjáték már volt akkoriba, ezért úgy döntöttek, hogy magyar valóságos nevezetes alakokról mintázzák a figurákat.
Az első tervezett makettje az apostolokkal.
Egy érdekes újságcikk az előkszületekről.
A bábjáték előkészítésről és utóéletéről Csúry László Úr a következőket írja: „Először Siklós Albert a Zeneművészeti Intézet igazgatója celestára játszotta szerzeményét, melyet hanglemezre vettek fel és hangszórón keresztül kizárólag a térre sugárzott zene volt hallható. Erről 10 lemezfelvétel készült a németországi Pátria- Ultravox gyárban. Egyetlen példányát én őrzöm. Második variáció. A kivitelező Csúry Ferenc Óraműves később ezt felcserélte Fricsay Ferenc szerzeményével a város kérésére és Svájcból megrendelt fésűshengert elektronikus úton felerősítet hanggal működtetett, kellemes hangzással. A harmadik kialakítás 3 oktávos gongrúdas harangjátékkal való működtetés lett. A gong rudakkal elektronikus úton való felszereléssel a harang hű utánzását sikerült elérni. Így az 1936-1931-ig való fejlesztés befejeződött és hírnevessé, idegenforgalmi nevezetességé vált a szegedi bábjátékos-harangjátékos óramű, 21 darab egyaránt 130 cm magas szobrokat mozgatott. Ezek kivitelezője a szegedi Kulai József faszobrász művész volt. A fő feladat az volt, hogy negyedóránként és egész óránként a Westminster dallamos ütést, valamint déli 12.15 és délután 17.45 órakor 8 és ½ percig tartó órajáték, azt kísérő zene nem zavarhatja, az egyetem tanítási rendjét. Ezért nem lehetett valódi harangokat szerelni. Több fázisban készült a zenei rész.
Ma is működik a berendezés, azaz csak működne, ha a szegedi városházán áramtakarékossági szempontból nem állították volna le….. Így csak a nyári Szegedi Szabadtéri Játékokon 2 hétre kapcsolják be a nagy takarékoskodók. Meg kell jegyezni még azt, hogy a II. világháború vége felé a gongrúdas harangjátékot, a behangolt és elektronikus tartozékokkal együtt lévő gongrúdas szerkezetet jó szándékkal a Városháza pincéjébe rejtették el, ahol végül is megsemmisült. Ezek után 1957-58 ban mint az Állami Óragyár főmérnöke vezetésesemmel egy mérnök brigád újra elkészítette az autómatikát. A hangvisszaadás már nem gong rudakkal történik, hanem Vaszy Viktor szegei Zene főigazgató szerzeményét a Filmgyárban bronz csőhengerekre játszották és 36 mm – es magnószalag adja a zenekíséretet, a szobrok mozgásához. Egyedül a negyed és egész órákat üti az óramű gong rudakra, mint eredetileg is”
Csúry Ferenc 1949.V.20. összeírta a végzett toronyóra szereléseit. Apátf alva
A felszabadulás előtt Komló
Újjáépítési munkálatok Szentes Katolikus templom
Apostag
Keczel
Szentes Református templom
Badacsonytomaj
Mezőkövesd
Szentes felsőapáti torony
Balatonfüred Batt onya
Medgyesbodzás (Fotó) Miskolc (Harangjáték)
Békéscsaba
Nagykanizsa
Szentes Evangélikus torony Szentes Református templom harangütő Szeged – Rókus kétt orony
Budapest. Rákócziánum Nagymaros Szeged Fogadalmi templom (harangjáték) (Harangjáték) Cegléd Orosháza Elek község Csantavér Örszenti ván Keczel nagyközség Deszk Pereg Szőreg nagyközség Dés (Harangjáték) Pécs Siklós nagyközség Elek Püspöklele Esztergom villamos szerkezet Eszteregnye Sajókeresztúr Csongrád Esztergom Sajóvámos Miskolc (Harangjáték) Felsőgalla Somorjád Végegyháza Gyékényes Szeged. Fogadalmi Templom (2.) Kölesd Gyergyószentmiklós Szeged – Móraváros Mélykút Hőgyész Szeged (Harangjáték) Várostanya Keszthely Szeged – Alsóközpont Hajdúnánás Fentieken kívül sok korház és egyetemi intézet részére műszer stb. munkálatok. Kiskinizs Tengelic Kokad Törtel
Forrás: Csúry László
CSÚRI FERENC TORONYÓA MÜVES SZEGED feliratú szerkezet.
Medgyesbodzás.
Saját fotó/1965
Csúriy Ferenc toronyóra szerkezeti.
Aki valóságban szeretné látni Csúry Ferenc toronyóra szerkezetei, az látogasson el Kovács Jenő (Székesfehérvár), vagy Hanga István (Kecskemét) múzeumába.
1949. december. 29. cégét államosították. Ezután csak javítási munkákat végzett haláláig
Az interneten található írások. http://www.bibl.u-szeged.hu/ha/szeged/ora/ora.html https://www.youtube.com/watch?v=CmaPWmAMbyQ http://lexikon.katolikus.hu/C/Cs%C3%BAry.html http://www.agt.me.hu/varga/foto/voltak/bel/csury-f.html https://www.youtube.com/watch?v=kkSYiTY3LKs http://szegedma.hu/cimke/csury-ferenc
