Budapesti Gazdasági Főiskola
Külkereskedelmi Főiskolai Kar Külgazdasági szak Nappali tagozat Tőzsde – és pénzintézetek szakirány
A Budapesti Értéktőzsde története
Készítette: Beréti András Budapest, 2007
Tartalomjegyzék: 1
Bevezető: ....................................................................................................................................................... 3
2
A Budapesti Értéktőzsde 1945-ig .................................................................................................................. 4 2.1 A tőzsde megalapítása ......................................................................................................................... 4 2.2 A virágzó BÉT .................................................................................................................................... 6 2.3 Tőzsde a két világháború között ......................................................................................................... 8 2.4 A BÉT bezáratása 1948-ban .............................................................................................................. 10 2.5 A Budapesti Áru - és Értéktőzsde szervezete és szabályai ................................................................ 11 2.5.1 A közgyűlés.............................................................................................................................. 12 2.5.2 A Tőzsdetanács......................................................................................................................... 12 2.5.3 Alkalmazottak .......................................................................................................................... 12 2.5.4 A tőzsdebiztos .......................................................................................................................... 12 2.5.5 A Tőzsdebíróság....................................................................................................................... 13 2.6 Ügyletek a tőzsdén ............................................................................................................................ 14 2.6.1 A lajstromozás.......................................................................................................................... 15 2.6.2 Az árjegyzés ............................................................................................................................. 15 2.6.3 Az elszámolás........................................................................................................................... 16
3
A magyar értékpapírpiac újjászületése ........................................................................................................ 18 3.1 I. szakasz (1982-1986) ....................................................................................................................... 18 3.2 II. szakasz (1986-1989) ..................................................................................................................... 20
4
A BÉT első 15 éve....................................................................................................................................... 23 4.1 A tőzsdenyitás 1990-ben ................................................................................................................... 23 4.2 Az első veszélyek a BÉT-en ............................................................................................................. 26 4.3 A tőzsdei privatizáció és részvénybevezetések ................................................................................. 28 4.4 Az első nagyobb árfolyamemelkedés (1994-1995) ........................................................................... 31 4.5 Az első elektronikus rendszer, a CMSS ............................................................................................ 33 4.6 Tőzsdeválságok (1997 - 1998) .......................................................................................................... 35 4.7 A fejlődő piac…................................................................................................................................. 39 4.8 Ínséges idők (2001-2003) .................................................................................................................. 42 4.9 EU - csatlakozás előtt-után (2003 - 2005) ......................................................................................... 43 4.10 Indextörténelem ................................................................................................................................ 47 4.11 A kockázatkezelés és a spekuláció .................................................................................................... 52 4.12 A BÉT szervezetének átalakulása részvénytársasággá (2004-2005) ................................................. 54 4.13 Tulajdonosi viszonyok (2003 - 2004) ................................................................................................ 56 4.14 Tőzsdeszövetség lehetséges kialakulása (2004-2005) ....................................................................... 58
5
A közelmúlttól napjainkig ........................................................................................................................... 59 5.1 A hazai részvénypiac alakulása (2005 - 2006)................................................................................... 59 5.2 Nemzetközi részvénypiacok; kitekintés az európai piacra... .............................................................. 63 5.3 A közelmúlt főbb változásai .............................................................................................................. 64 5.4 Jelzálog-hitel botrány ........................................................................................................................ 67 5.5 MOL-OMV ........................................................................................................................................ 69 5.6 EUR-USD-HUF................................................................................................................................. 72
6
Mi lesz a közeljövőben? .............................................................................................................................. 73
7
Összefoglalás:.............................................................................................................................................. 78
8
Felhasznált irodalom: .................................................................................................................................. 80
9
Függelékek .................................................................................................................................................. 81 9.1 Képek ................................................................................................................................................. 81 9.2 Táblázatok:......................................................................................................................................... 83 9.3 Diagramok ......................................................................................................................................... 87
1 Bevezető: A Budapesti Értéktőzsde 2004-ben ünnepelte megalakulásának 140. évfordulóját, idén pedig a 17-et. Ez azért lehetséges, mert miután vége lett a II. világháborúnak és a kettészakadt Európában Magyarország a Szovjetunió befolyása alá került, többé már nem volt, nem lehetett helye a tőzsdének a gazdaságban illetve a mindennapokban. A rendszerváltás után fiatal és frissen diplomázott közgazdászok, bankszakemberek újra felfedezhették lépésről lépésre, miként lehet először kötvényekkel, majd részvényekkel hatékonyan tőkepiacot, értékpapírpiacot, végül pedig egy lehetséges tőzsdét létrehozni, elszakadva ezzel a szocializmustól. A magyar történelemben már többször volt olyan időszak, amikor a fejlett nyugat-európai országokhoz szerettünk volna felzárkozni és ezzel együtt létrehozni a kornak megfelelő infrastrukturát, gazdasági fejlődést, tőkepiaci eszközöket és - intézményeket. Ez történt a kiegyezéskor és ugyanez következett be 1980-tól kezdve, ami 1990-re teljesedett ki. Így lett a közép-kelet-európai gazdasági élet egyik mérföldköve 1990. június 21-e a magyar tőzsdenyitási nap. Sajnos hazánkra mindig jellemző volt az elmaradottság és ez a tőkepiaccal sem volt másként. A XIX. században a több száz éves hátrányunkat néhány évtized alatt sikerült ledolgozni, majd újabb próba elé nézve a rendszerváltás után – a négy évtizedes szovjet befolyást követően – a 90-es években igyekeztünk felzárkózni és mára a világ vezető tőzsdéi között jegyzik a Budapesti Értéktőzsdét. Az ezredfordulóra a magyar tőzsde lassan kinőtte magát. Sikerült túlélnie kisebb-nagyobb válságokat, különböző be - és kivezetéseket könyvelhetett már el, majd pár múlva, a privatizáció útjára léphetett. Ezt a lépést mindenki másképp értékeli és sok helyen ma is vita téma. Szakdolgozatomban igyekeztem a Budapesti Értéktőzsdéről egy átfogó képet adni és magát az intézményt bemutatni, miként próbált azonosulni vagy ellenállni a piaci helyzetnek, a világgazdaság hatásainak. A tőzsde, mint intézmény, a mai gazdaság és kereskedelem egy szerves része, így közvetlenül vagy közvetve, de minden közgazdász életében ”fontos” szerepet játszik. Dolgozatom a bemutatás mellett kiterjed a jövőbeli fejlődési lehetőségekről és elképzelésekről, valamint kifejtem saját véleményemet a közeljövő lehetséges változásairól is.
2 A Budapesti Értéktőzsde 1945-ig 2.1 A tőzsde megalapítása 1 A XVIII. század közepéig érvényben lévő jogrendszer (Werbőczy féle Hármaskönyv) még nem ismerte egyáltalán az értékpapír fogalmát. Ebben az időben Európában már jó ideje használtak váltókat, ám Magyarországon ez a fajta a fizetési módszer teljesen ismeretlen volt. Mária Terézia segítségével Ausztriában már 1777-ben létrejött a bécsi tőzsde, ahol osztrák államkötvények voltak forgalomban. Annak ellenére, hogy közös volt az uralkodó és egységes a pénzrendszer, a bécsi tőzsde megalakulás hazánkra semmi hatással nem volt. Az itthoni tőkehiányon csak a váltó és a ”részvénytársaságok” segíthettek. A reformkorban egymás után alakultak a részvénytársaságok: 1837-ben a Pozsony – Nagyszombati Vasút Rt., 1839-ben a Pesti Hengermalom Rt., 1841-ben pedig a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt., amivel a későbbi magyar tőzsde értékpapír -„portfoliójának” legfontosabb részei – a vasúti, a malomipari és a pénzintézeti – meg is jelentek.2 A részvények másodlagos piaca lassan alakult ki. A központosított gabonakereskedelem létrehozása sokkal sürgetőbb volt. A pesti gabonakereskedők egy kávéházban már az 1840-es években rendszeresen találkoztak, de az 1848-as forradalom és a szabadságharc végett vetett ezeknek az összejöveteleknek. Állami kezdeményezésre jött létre 1853-ban a pesti Lloyd társulat, amely a következő évben létre is hozta a gabonacsarnokot. Ebben a gabonacsarnokban találkozhattak ezután az ország gabonakereskedői, de az üzletkötéseket még nem foglalták írásba és a teljesítés egymás között zajlott. A nagykereskedők egy szorosabb szervezetet akartak létrehozni, később ők lettek a tőzsde alapítói. A krími háborúnak, az 1861-es oroszországi jobbágyfelszabadításnak, az 1860-as években zajló olasz-osztrák-francia -, a porosz-dán - és a porosz-osztrák háborúknak köszönhetően megnőtt a kereslet a gabona iránt, ami a magyar termelők számára az aranykort jelentette. Az épphogy létrejött pesti gabonatőzsde rögtön Európa egyik meghatározó intézményévé vált. Ausztriában a tőzsdék állami szervként jöttek létre. Ezt a módszert szerette volna követni az osztrák kormányzat Magyarországon is. 1860-ban egy császári rendelet előírta, hogy a 1
Korányi G. Tamás, Szeles Nóra: Tőzsde születik, 1864-1990 Félegyházi Ágoston: A budapesti tőzsde töténete, 1864-1895 2 Korányi G. Tamás, Szeles Nóra: Tőzsde születik, 1864-1990; 9. oldal
birodalom nagyvárosaiban (pl.: Prágában, Temesvárott) hozzanak létre államilag jóváhagyott szabályok szerint működő gabonatőzsdéket. 1863-ban a pesti Lloyd Társulat kapott egy felszólítást, hogy állítson fel egy tőzsdetervezetet, amit ő áru - és értékpapírtőzsdéről is készített. Hamar megérkezett az uralkodói jóváhagyás és megnyílt a Pesti Áru - és Értéktőzsde (A „Budapesti” nevet csak a két főváros 1873-as egyesítését követően vette fel az intézmény).
2.2 A virágzó BÉT 3 A tőzsdén az indulásakor, 1864-ben 9 váltót, 11 külföldi pénznemet, 17 részvényt és egy záloglevelet (Magyar Földhitelbank) jegyeztek. A részvények között négy pénzintézet (Budai Takarékpénztár, Pesti Takarékpénztár, Óbudai Takarékpénztár Pesti Magyar Kereskedelmi Bank,), két malom (Pannónia és Pesti Hengermalom), három bánya (Brassói-Domokosi Kux, Szent István, Rima-Murányi) két biztosító (Pannónia Biztosító, Magyar Biztosító), a PozsonyNagyszombati Vasút (kétféle sorozattal), a Pesti Lloyd épület, a Lánchíd, az Alagút és a Balatoni Gőzhajózási Rt papírjai szerepeltek. A lista tartalmazta szinte az összes, Magyarországon akkoriban működő részvénytársaságot.4 A tőzsdenyitás csak a gabona szempontjából volt jól időzített, az értékpapírpiacon egészen a hatvanas évek végéig nem nagyon bonyolítottak forgalmat. A tőzsdei papírok száma folyamatosan emelkedett, blue chipekből azonban akkor sem volt több mint manapság. A bankok nagy része az alapítás után rögtön jókora osztalékot fizetett. A folyamatos kibocsátásokhoz árfolyamemelkedés is kellett, amit saját részvényeik vásárlásával értek el. A tőzsde forgalmának nagy részét a fix papírok – elsősorban a záloglevelek – adták, de népszerű volt a magyar állam által kibocsátott 4 %-os aranyjáradék kötvény is.5 A XIX. század vége felé ismét fellendülés következett, ami az akkori beruházási növekedésnek volt köszönhető. Világszerte kelendőek voltak az aranybányarészvények. A magyar tőzsde nemzetközi jelentősegét mutatja, hogy XIX. század végétől a budapesti jegyzéséket Bécsben, Frankfurtban, Londonban és Párizsban is közölték. Ebben az időben a kapcsolattartás már telefonon történt. Csak az 1900-as évek elején kezdődött az újabb, a korábbiaknál már lassabb, de tartósabb fellendülés. A XX. század elején a budapesti tőzsde lassan különvált Bécstől, a magyar bankok nagyobb részvényportfoliókat tudtak előállítani és a kötvények likvid papíroknak számítottak Párizsban és Londonban is.
3
Korányi G. Tamás, Szeles Nóra: Tőzsde születik, 1864-1990 Félegyházi Ágoston: A budapesti tőzsde töténete, 1864-1895 Félegyházi Ágoston: Tőzsdei értékpapírok, Budapesti Áru – és Értéktőzsde1896 4 Korányi G. Tamás, Szeles Nóra: Tőzsde születik, 1864-1990; 13. oldal 5 Korányi G. Tamás, Szeles Nóra: Tőzsde születik, 1864-1990; 14. olda
A századforduló környékén 310, az első világháborúig csaknem 500-féle értékpapírral kereskedtek a tőzsdén. Az átlagos éves forgalom 1913-ban elérte az 1 millió darabot. Eközben a gabonaforgalom is dinamikusan bővült: a világháború előtt csaknem 1,5 millió tonna gabona fordult meg a tőzsdén. A BÁÉT ezzel Európa vezető gabonatőzsdéjének számított.6
A Budapesti Áru - és Értéktőzsde tagjainak száma (1865-1913) A Budapesti Áru - és Értéktőzsde tagjainak száma (1865-1913)
Év 1865 1870 1880 1890 1895 1900 1910 1913
Tőzsdetagok Ügynökök 332 1098 937 1149 1580 1419 1565 1809
205 143 171 187 204 216 215
Ügynökök az áruüzletben
Ügynökök az értéküzletben
Árjegyzőlap vezetői
153 102 127 135 144 154 155
52 41 44 52 60 62 60
27 190 224 477 563 n.a. n.a. n.a.
Táblázat 1.7
6
Korányi G. Tamás, Szeles Nóra: Tőzsde születik, 1864-1990 Engel-Bartha: A Budapesti története 1864-1914
7
2.3 Tőzsde a két világháború között 8 Az első világháború kitörését megelőző napon a bécsi kormány elrendelte a tőzsde bezárását, aminek hatására a magyar kormány is kénytelen volt hasonló képpen cselekedni. Eredetileg csak pár napra tervezték a szüneteltetést, de elhúzódott a háború végéig. Félhivatalosan (a kormány tudomásul vette és engedélyezte is) azonban tovább folyhattak a kereskedések, de ezt szigorúan szabályozták. Korlátozták az állampapírok forgalmát és csak 12 ügynök kereskedhetett. 1914 végétől a részvényárfolyamok emelkedni kezdtek. A részvényforgalom fejlődését jól mutatja, hogy 1918ban már 7,2 millió papír cserélt gazdát a félhivatalos forgalomban.9 Az elszámolást a Budapesti Giro - és Pénztáregylet Rt végezte. Lloyd bank részvénye (1921)
Kép 1.10
A Tanácsköztársaság kikiáltása után, a tőzsdét bezárták, de szerencsére nemsokára újra megnyílt az intézmény. Ezután óriási infláció alakult ki, amely — paradox módon — emelni kezdte a tőzsdei forgalmat. A középosztálybeliek tovább vasárolták a részvényeket a korona
8
Korányi G. Tamás, Szeles Nóra: Tőzsde születik, 1864-1990 Havas Miksa: Az értéktőzsde, 1922 Kertészné Spilák Márta: Magyarországi értékpapírok története 1945-ig 9 Korányi G. Tamás, Szeles Nóra: Tőzsde születik, 1864-1990; 19. oldal 10
Budapesti Értéktőzsde belső anyag
esése ellenére. A rohamosan növekvő inflációnak egy nagyobb kölcsön és a pengő bevezetése vetett véget. Ennek hatására, sok jó nevű cégnél tőzsdei áresés következett be. Az 1929-i New York-i tőzsdekrach előtt a magyar tőzsde nem bonyolított túl nagy forgalmat, így a válságot nem nagyon érzékelte. Csak a kivitelre szakosodott vállalatok árfolyama esett, a bankok ellenálltak, a pengő is stabil fizetőeszköznek bizonyult. A csapás csak a válság második évében ért el bennünket. A 30-as évek elején újra lelassult a forgalom, aztán csak lassan indult be újra. Nemsokára a magyar kormány elrendelte a hazai és a külföldi piacok mesterséges szétválasztását, a nosztrifikálást, vagyis a számjegyzékbe való vételt. Forgalomképesek ezután csak a nosztrifikált papírok voltak, a budapesti tőzsdén, megszűnt a külföldről illegálisan érkező kereskedés. Ennek köszönhetően a nosztrifikált értékpapírok árfolyama néhány hét alatt megnőtt. 1937-ben a zsidótörvények életbe lépése tőzsdetagok többségét személyükben is érintette, előbb megélhetésük, majd életük került veszélybe. 1944-ben a tőzsde több száz tagját deportálták. Magyarország II. világháborús hadba lépése a tőzsdén eddig nem tapasztalt fellendülést eredményezett. 1942-ben a kormány beavatkozva a tőzsde autonómiájába, megszigorította a BÁÉT alapszabályát. A tőzsdét átalakító rendelet megszüntette az Értéküzleti Egyezmény hatályát, bármely tőzsdetag lehetett girotag is. Az értékpapír-forgalomra kivetett adót, több mint duplájára emelték majd megduplázták a tőzsdének fizetendő forgalmi díjat is.11 A kormányrendelet szigorúan büntette a részvények magán úton történő forgalmazását és bejelentési kötelezettséget írt elő a részvényportfóliókra. A tőzsdét viszont nem zárták be egészen Budapest ostromának kezdetéig. Az intézmény 1944. december közepéig működött.
11
Korányi G. Tamás, Szeles Nóra: Tőzsde születik, 1864-1990; 24. oldal Ebben az időben: egy sima, nem „day-trade” jellegű részvényügylet költsége alkuszdíjjal, girodíjjal, a veszteségbiztosítási alap pótlékkal együtt 1,2075 százalék volt, amihez 0,8 százalékos adó járult
2.4 A BÉT bezáratása 1948-ban 12 A BÉT kinyitása rögtön a főváros bevétele után szóba került. Szerencsés fejlemény volt, hogy a Tőzsdepalota viszonylag nem szenvedett nagyobb sérüléseket. A következő évben a megmaradt tőzsdetagok megválasztották az új tőzsdetanácsot. Ennek vezetőségében a kommunista párt jelöltjei is bekerültek. Az árutőzsde meg is nyílt, de az értéktőzsde indulását nem engedélyezték. Ebben az időszakban élénk magánforgalom, valóságos valuta- és aranytőzsde zajlott a romos tőzsdeépületben és a környező kávéházakban. A háború után megnőtt a kereslet az aranyra, mivel ez volt az egyetlen olyan eszköz, ami még tudta őrizni az értékét. A hivatalos újranyitásra a forint bevezetésével együtt került sor. A koronában és pengőben jegyzett kötvényekre senki sem teljesített kifizetéseket, a részvénytársaságok pedig a háborús veszteségek miatt nem fizettek osztalékot, ezért az árfolyamok rendületlenül estek. Végül pár hónappal az államosítások után, 1948. május 25-én a kormány hivatalosan is feloszlatta a Budapesti Áru - és Értéktőzsdét, valamint annak vagyonát állami tulajdonba vette. A magántulajdonban lévő részvényeket és kötvényeket hamarosan a Magyar Nemzeti Banknak, illete a Pénzintézeti Központnak kellett beszolgáltatni, de ezt nem mindenki tette meg. A 70-es években jelentek meg az antikváriumokban az értékpapírok, de birtoklásuk továbbra is kényes volt politikai szempontból.
12
Korányi G. Tamás, Szeles Nóra: Tőzsde születik, 1864-1990
2.5 A Budapesti Áru - és Értéktőzsde szervezete és szabályai 13 Már a XIX. században is érzékelték, hogy a szoros állami felügyelet alatt álló német és osztrák tőzsdéktől eltérően a pesti tőzsde inkább az angolszász modelt követte. Szabad intézményként csak annyiban állt a kormányzati ellenőrzés alatt, hogy alapszabályát, csakúgy, mint minden más egyesületnek, be kellett mutatnia előbb a Helytartórácsnak, később a kereskedelmi miniszternek.
2.5.1 Tagság A látogatás valamint az üzletkötés eleinte ingyenes volt. Tag csak az lehetett, aki írásban benyújtotta felvételi kérelmét és ezt legalább három, egyenként már hároméves tagsággal bíró tőzsdetag támogatta. Ha egy tagot kizártak vagy elutasítottak, az őt ajánló tagok felelősségét is megvizsgálták. A századfordulón tőzsdetag az lehetett, aki minimum 3 éve rendelkezett látogatójeggyel, vagy ha látogatójegye rövidebb ideig nem is volt, de már legalább egy éve Budapesten bejegyzett kereskedőnek számított. Ezt a látogatójegyet megvonták mindenkitől, akit a Tőzsdetanács a szabályok megsértése vagy álhírek terjesztése miatt a tőzsdéről kizárt, vagy akit fizetésképtelennek nyilvánított. 14 Tagsági igazolvány (Kalmár Gyula igazolványa)
Kép 2.15
13
Korányi G. Tamás, Szeles Nóra: Tőzsde születik, 1864-1990 Engel Emil, Bartha László: A budapesti tőzsde története 1864-1914; Félegyházi Ágoston: Budapesti Áru – és Értéktőzsde 14 Tagság: A tőzsde célja a Helytartótanács által jóváhagyott alapszabály szerint: „mindennemű kereskedelmi javaknak, veretlen aranynak és ezüstnek, pénznemeknek és váltóknak, a magyar iparvállalatok felsőbb engedelem folytán kibocsátott részvényeinek és kötvényeinek eladását és vevését, végre zálog-, biztosítási és szállítási üzleteket megkönnyíteni”. A tőzsdére eleinte minden olyan, „a férfinemhez tartozó, feddhetetlen jellemű, illemes magaviseletű egyén” beléphetett, aki a „vagyonra vonatkozó törvényes határozatoknál fogva érvényes kötelezettségeket vállalhat magára”. (Nők a régi tőzsde 84 éve alatt nem lehettek tagok). 1865-ben azonban már 12 ezüstforintért kellett éves „látogatójegyet” vásárolniuk a kereskedőknek. 15 Budapesti Értéktőzsde belső anyag
2.5.2 A közgyűlés A tőzsde irányító testülete az összes tagot magában foglaló közgyűlés volt. Itt fogadták el a Tőzsdetanács beszámolóját az előző évről és választottak tagokat a tanács megüresedett helyeire. Annak ellenére, hogy a BÁÉT-nak lassan több mint ezer tagja lett, a közgyűléseket kevesen látogatták. A határozatképességhez az alapszabály szerint elég volt 70, később 100 tag jelenléte. 2.5.3 A Tőzsdetanács A Bizottság (illetve Tanács) képviselte kifelé az intézményt, megállapította a tőzsdei szokásokat, meghatározta a tőzsdei órákat, gondoskodott a terem rendjének fenntartásáról, felvette az új tagokat, hivatalnokokat és a szolgálókat, valamint kezelte a tőzsde bevételeit és kiadásait. A tanácsnak fegyelnmi és bírósági jogköre is volt. A tőzsdebizottság elnevezést később felváltotta a Tőzsdetanács. A tanács létszáma az évek során folyamatosan bővült. A tagok kiválasztásánál feltétel volt a legalább ötéves tőzsdetagság, a magyar állampolgárság, a budapesti állandó lakás, a jó üzleti hírnév, majd a magyar nyelvtudás is (Az üzletkötés, a dokumentumok kitöltése kezdetben németül folyt). A tanácstagok mandátuma három évre szólt, de gyakran újraválasztottak őket A BÁET elnökei, alelnökei és a tőzsdetanácsosok tisztüket a régi tőzsde 84 éves története során mindvégig tiszteletdíj nélkül látták el. Véleményem szerint ez példaértékű lehet a mindenkori vezetőség számára. 2.5.4 Alkalmazottak A tőzsde alkalmazottai természetesen kaptak fizetést. A legtöbbet a főtitkár, aki külön irodával is rendelkezett. Mellette volt még árutőzsdei titkárság, a tőzsdetanács titkársága, a tőzsdebíróság segédhivatala és a gazdasági hivatal. Később változott egy kicsit az alkalmazottak szerkezete, új pozíciókat hoztak létre, de lényegében maradt a régi.
2.5.5 A tőzsdebiztos A kereskedelmi miniszter a tőzsde feletti felügyeleti jogát az általa kinevezett tőzsdebiztos segítségével gyakorolhatta. A biztos mindennap jelen volt a tőzsdén, minden tanácsülésen részt vett. Ha közigazgatási ügyben törvénysértőnek tartott határozatot vett észre, annak végrehajtását felfüggeszthette, ezzel egyidejűleg azonnal a kereskedelmi miniszternek jelentenie kellett, aki a határozatot megsemmisíthette.
2.5.6 A Tőzsdebíróság A tőzsde egyik legfontosabb szerve a Tőzsdebíróság volt. A bíróság már akkor is évekig elhúzódó peres ügyekkel szemben azonnal döntött és döntése ellen fellebbezni csak a Királyi Kúriához lehetett. A panaszok elsősorban a szóbeliségre, illetve az ügyletek késedelmes ügyintézésére vonatkoztak. A tőzsdebíróságon nem volt állandó intézmény, tagjai a tőzsdetanácsosok voltak. Az elnökből és négy bíróból álló tanács az adott tárgyalási napon alakult meg, úgy hogy mindkét peres fél két-két tanácsost választott, akik megegyeztek az elnök személyében. (Ha ez nem sikerült, a Tőzsdetanács elnöke nevezte ki a bíróság elnökét.)
2.6
Ügyletek a tőzsdén 16
Az ügyletek legfontosabb alapszabálya végig érvényben volt: az üzletet nyíltan, hangosan kellett megkötni. A árajánlatra bárki mondhatott az ”adok”-ot vagy ”veszek”-et, a megkötött üzletet a tőzsdetitkárok azonnal fel is jegyezték. Az áru - és értéküzlet szokásrendjét a később valutaüzleti szabályokkal is kiegészítették. Készáruügyletnek minősült minden, aminél az árut azonnal és ténylegesen kellett szállítani. Az értéktőzsdén kötésegységekkel kereskedtek, ami azt jelentette, hogy a kötvény jellegű értékpapíroknál 10 ezer korona, részvényeknél 25 darab tett ki egy kötést. Ez alól azonban sok volt a kivétel, így nagyon tapasztaltnak kellett lenni ahhoz, hogy valaki jól kiismerje magát az üzletben. Azok a kötvények, amelyek hárommal osztható névértékűek voltak, (pl: a legtöbb fővárosi kölcsön) 9600 korona volt a kötésegység, míg 5000 korona a nyereménykölcsönöknél.17 Határidős ügyletek többfélék lehettek. Az egyszerű díjügylet lényegében ugyanolyan volt, mint egy opciós ügylet. A vevő egy meghatározott díj ellenében vételi vagy eladási jogot szerzett az adott értékpapírra egy megadott határidőben. A „még annyit” ügyletnél az eladó úgy adja el a vevőnek az összes értékpapírt, hogy fenn tartja magának a jogot arra, hogy megduplázhassa a mennyiséget, vagy a vevő hívhat le még ugyanannyi papírt átvételére. Az előbbinél az ár a napi árnál alacsonyabb, míg az utóbbinál magasabb. A sztellázs-ügyletnél az eladó feljogosítja a vevőt arra, hogy a határidő lejártával az adott mennyiségű értékpapíból, adott mennyiséget tetszése szerint megvegyen vagy eladjon a sztellázs-ügylet kötelezettjének. Abban különbözik az opciótól, hogy a jogosultnak mindenképp vagy eladni, vagy venni kell a papírt, de semmi esetre sem állhat el az ügylettől. Az ügyletet kettős árfolyamon kötik, a vételi vagy eladási ár közötti különbség a sztellázsügylet kötelezettjének lesz a díja.18 A halasztott ügyletek az értékpapír-kölcsönzést és a lombardírózást szabályozták. Ha a vevő a határidő teljesítésének napján nem akarta átvenni a papírt, keresett valakit, aki ezt helyette átmenetileg megtette (kosztba vette) a következő határidőig, ami egy hónapot jelentett. Ha az 16
Korányi G. Tamás, Szeles Nóra: Tőzsde születik, 1864-1990 Akik Budapesten egyeztek meg, azoknak a kötést követő hétköznap, akik a fővároson kívül, azoknak 8 napon belül kellett sort keríteni a lebonyolításra. A „körülbelül”- lel jelzett árúnál a szállítónak joga volt a szerződésben foglalthoz képest maximum 5%-kal eltérni. A különbözetet a kötés árfolyamán számolták el. A határidős ügyleteket legfeljebb egy évre előre lehetett kötni: adott hónap végére (ultimóra) vagy a 15. napra (médióra). Az áruk fizikai jellemzői is részletesen megszabottak voltak. 17 Korányi G. Tamás, Szeles Nóra: Tőzsde születik, 1864-1990; 33. oldal 18 Korányi G. Tamás, Szeles Nóra: Tőzsde születik, 1864-1990; 34. oldal
eladó nem akart eladni, egy hónapra kölcsönvehetett papírt. A kosztpénz nagyságát a kamatszint, az adott papír gyakorisága, várható áralakulása határozta meg. Az első világháború kitörésekor a ”spekulációs jellegű” ügyleteket betiltották, és ez a tilalom fennállt a háború után is. Az elszámolás havonta kétszer történt, így a legtöbb ügylet határidős volt. A hosszabb távra játszó besszisták vagy hosszisták olyan üzleteket kötöttek, amelyeket el lehetett két héttel halasztani. Az árutőzsdén viszont működött határidős piac is. Ez fizikailag is teljesen elkülönült az árutőzsdei azonnali piactól. Búzával és kukoricával rendszerint több hetes határidővel kereskedtek. 2.6.1
A lajstromozás
A tőzsdei bevezetés (lajstromozás) engedélyezésének joga a Tőzsdetanács kezében volt, de feltételei meglehetősen szigorúak voltak, különösen a csődök után. Az állampapírok tőzsdére való bevezetését a pénzügyminiszter kérésére az intézmény köteles volt elrendelni. A többi értékpapír (elsősorban a részvények) lajstromozását a századfordulótól kezdve csak bank kérhette, a kérelemről a tanács döntött. A döntés ellen fellebbezésnek nem volt helye, és az elutasítást a tanácsnak nem kellett megindokolnia. 2.6.2
Az árjegyzés
Az árjegyzés a tőzsde egyik legfontosabb feladata volt. Először az értékpapírok, pénznemek, váltók és árucikkek árait a tőzsde végeztével az alkuszok által beterjesztett kötések alapján a tőzsdebizottmány állapította meg. A záró árfolyamokat kifüggesztették a tőzsdén és az újságokban. Később létrehoztak egy kisebb bizottságot, ahol a tagok bizonyos idő elteltével váltották egymást.Ha valamelyik árfolyam meghatározásánál nézeteltérés alakult ki, a bizottságnak jogában állt egy napra felfüggeszteni az árjegyzést, míg döntenek róla.
A Budapesti Áru - és Értektőzsdén jegyzett értékcímletek (1864-1913) A Budapesti Áru - és Értektőzsdén jegyzett értékcímletek (1864-1913) Államkötvény Közüzleti kötvény Záloglevél Elsőbbségi kötvény Kötvények összesen Pénzintézet Malomipar Bánya, vas - és gépgyár Közlekedés Egyéb vállalatok Részvények összesen Sorsjegy Pénznem Váltó Összesen
1864
1870
1880
1890
1900
1910
1913
3 1 4 5 3 5 6 2 21
14 4 9 27 35 17 13 17 21 103
11 8 44
4 8 107
31 3 17 24 75 31 9 10 18 12 80 4 8 10 177
37 5 40 29 111 31 8 11 26 20 96 16 9 10 242
32 3 73 22 130 36 8 31 36 43 154 19 12 8 323
28 4 120 26 178 52 8 30 31 43 164 18 12 9 384
35 7 136 26 204 56 10 31 30 50 177 17 13 9 419
Táblázat 2. 19
2.6.3
Az elszámolás
Tőzsdei kereskedés elképzelhetetlen külön elszámolás nélkül. A BÁET megalakulása idején a megkötött üzleteket a tagok egymással közvetlenül számolták el. Később egyre jobban nőtt a csekk - és a váltóforgalom. Időszerűvé vált, egy elszámoló hivatal, amely mögött, mint garantőr, maga a tőzsde állt volna. Ezt a közgyűlés elvetette, mert féltette az intézmény pénzügyi stabilitását a felelősségvállalástól. Eközben Bécsben és Londonban is létre jött a tőzsdetagok és bankok klíringszerű elszámolása, így Budapesten is felvetődött a giro megalapítása, ezért létrehozták a Budapesti Giro - és Pénztár Egylet Rt-t. Az intézmény részvényei maguk is lajstromozva voltak a tőzsdén, de forgalom szinte nem volt belőlük. A két világháború között az elszámolás fontos részének számított az Értéküzleti Egyezmény, amelyet a Budapesti Giro - és Pénztár Egylet tagjai kötöttek. A tőzsdetagok minden második nap végéig kötelesek volt bejelenteni vásárlásaikat és eladásaikat a Budapesti Giro - és Pénztár Egylet Rt irodájának, majd ez meghatározta az úgynevezett teljesítési napokat, amikorra a feleknek be kellett szolgáltatniuk a papírokat vagy átutalniuk a pénzt. Aki nem teljesítette ezt a kötelezettségét, azt még aznap fizetésképtelennek
19
Engel-Bertha: A Budapesti tőzsde története 1864-1914.
nyilvánították. A fizetőképtelen tőzsdetag nyitott üzleteinek lezárását a forgalom biztonsága érdekében igen aprólékosan szabályozták.20
20
Egy öt-hét tagból álló, a tanács által kinevezett lebonyolító bizottság, a fizetésképtelen tag, illetve a vele üzleti kapcsolatban állók bejelentése alapján tisztázta a függő ügyeket, és amit vétellel vagy eladással el lehetett intézni, azt lezárta. Mindezt szigorúan a fizetőképtelenség kihirdetését követő napon. A fizetőképtelen tag után maradó veszteséget a megkötött ügyletek arányában osztották föl a partnerek között, és aki nem fizette be egy napon belül a rá kirótt veszteséget, azt is fizetőképtelennek nyilvánították. A rendszer évtizedekig olajozottan működött.
3 A magyar értékpapírpiac újjászületése 3.1 I. szakasz (1982-1986) 21 A nyolcvannégy év sikeres működés után bezárt Budapesti Áru és Értéktőzsdét és csak 42 évvel később, 1990. június 21-én nyitották meg újra. A nemzetközi közvélemény Budapesti Értéktőzsde megnyitásában a kelet-európai rendszerváltást ünnepelte. Alighogy megalakult az első demokratikus kormány, máris megnyílt a tőzsde. Azonban egy hatékony tőkepiac létrehozásának gondolata az egyetemeken a hallgatókat és a tanárokat, illetve a bankszféra sok fiatal közgazdászát már régóta foglalkoztatta. Az értékpapírpiac első eszközei a szocialista vállalati és államkötvények voltak. Az OTP bocsatotta ki a 80-as évek elején az első kommunális kötvényeket, de ebből nem sokat jegyzett le a lakosság. Ezt követően jött az első vállalati kibocsátás, az Országos Kőolaj - és Gázipari Tröszt Állami Fejlesztési Bank által forgalomba hozott 10 éves értékpapírja 11,5%os kamatlábbal. Ezeket a gázbekötés miatt le is jegyeztek. A 15 éves futamidejű, évi 4% kamatot fizető kötvényeket formailag a Központi Váltó - és Hitelbank (KVH) bocsátotta ki.22 Ekkor meg senki sem gondolt arra, hogy a kötvényeknek lehet másodlagos piaca is. 1990-ben azonban a frissen megnyílt tőzsdén is feltűntek KVH- papírok. A háttérben az ország katasztrófális pénzügyi helyzete állt. Amikor engedélyeztek a kötvénypiacot: a szocializmus már nem volt többé fenntartható. Az állam nem tudta az újraelosztásából finanszírozni a gazdaságot, ezért megengedte, hogy a jólmenő vállalkozások kötvénykibocsátásokkal foglalkozzanak, finanszírozva a gyengélkedő cégeket. Állami vállalatok hiteleztek állami vállalatoknak, a banki betétkamatlábnál magasabbal, állami garanciavállalás mellett, mivel ezek a vállalatok nem mehettek csődbe. Az első, lakosság által is vásárolható, valódi kötvények a 80-as években jelentek meg. Ezek a papírok egyenlő vagy változó részletben törlesztették a tőkét és kamatot évente vagy félévente fizettek.23 Szép lassan egyre több kötvényre volt kereslet. Lakossági kötvénykibocsátáshoz 1988-ig pénzügyminisztériumi engedély kellett. Az Állami Fejlesztési Bank majd a Magyar
21
Korányi G. Tamás, Szeles Nóra: Tőzsde születik, 1864-1990 Járai Zsigmond: Az értékpapírpiac fejlődési irányzatai hazánkban Bozzai Rita: Tőzsdei kalauz 22 Korányi G. Tamás, Szeles Nóra: Tőzsde születik, 1864-1990; 53. oldal 23 A kibocsátó vállalatok különböző juttatásokkal próbálták meg honorálni a magánszemélyek esetén „a pénzhez jutást”: évente gépkocsit sorsoltak ki a kötvénytulajdonosok között (1987-ben ez még ritkaság volt! ) felsőruházat-vásárláskor kedvezményt biztosított; egy vegyipari cég pedig műtrágyavételi árengedményt ígért...
Nemzeti Bank is megnyitotta kötvényirodáját. Ekkor még nem volt kétszintű bankrendszer, a vállalatok is itt vezették számláikat. Az Állami Fejlesztési Bank és az MNB jóvoltából idővel már több száz kötvény létezett a meglehetősen szabályozatlan piacon. Lassan minden piaci szereplő számára nyilvánvalóvá vált, hogy nem elég kibocsátani a kötvényeket, forgalmazni is kell azokat. Egyre több kötvénybirtokos sürgölődött a banki kötvénypénztárakban. Eljött az idő az értékpapírok beárazásához, amit akkor nem lehetett megtanulni. A befektetők és a bankárok is ”elárazták” a kötvényeket, ami befektetésre ösztönzött.
3.2 II. szakasz (1986-1989) 24 Az 1980-as évek közepétől a kibocsátások száma nőtt, mellette egyre változatosabb törlesztési és kamatkondíciók jelentek meg. Az évente egyszer történő kamatfizetés általános volt, de ennek a nagyságát sokféleképpen határozták meg. A kibocsátók egyre gyakrabban új konstrukciókkal próbálkoztak. Kitalálták például az átváltoztatható kötvényt is. A kötvénykibocsátás nagysága 1986-ban a megelőző évi érték duplájára nőtt, s több pénzintézet (pl.: az Agrit Agrár Innovációs Bank) is bekapcsolódott A banki kötvény-kibocsátási jutalék ezzel szemben a verseny következtében a felére csökkent, a szolgáltatás színvonala pedig emelkedett.25 A kétszintű bankrendszer létrejöttével, teljesen átrendeződött a piac szerkezete: az MNB kötvénykészletét több bank örökölte, így azoknak már kötvényekkel is foglalkozniuk kellett. Hirtelen túlkínálat lett és elkezdődhetett a verseny az értékpapírpiacon, de sajnos ekkor megugrott az infláció is. A pénzromlást negyven év óta először hivatalosan is elismerték. Az emberek pénzzé akarták tenni kötvényüket, ami árfolyamesést okozott. A helyzet enyhítésére elkezdtek kamatprémiumot fizetni a kötvénybirtokosoknak, hogy visszafogják a kötvények eladásat. Sajnos a kamatprémiumokat is gyakran helytelenül árazták be. Pozitív fejlemény volt, hogy ekkora a piacon 234 vállalat kötvénye forgott. A kamatadó beköszöntével, piacmentő céllal kezdett el a Budapest Bank határidős visszavásárlási árakat jegyezni. A konstrukcióban a kötvény letétben maradt, míg a kínált 15 % meghaladta az akkoriban egyre nagyobb népszerűségnek örvendő letéti jegyek kamatát.26 Ez jó volt a banknak is, mert olcsó forrást biztosított és jó volt a befektetőnek is, mert nagyobb hozamot kapott. Az ügylet másik előnye a rugalmasság volt: ha valaki még a lejárat előtt be akarta váltani letétét, nyugodtan megtehette. A másodlagos kötvényforgalom ugyanakkor tovább csökkent, mivel a bankok erre a konstrukcióra használták fel kötvénykészleteiket.
24
Korányi G. Tamás, Szeles Nóra: Tőzsde születik, 1864-1990 Járai Zsigmond: Az értékpapírpiac fejlődési irányzatai hazánkban Járai Zsigmond: Értékpapírpiac és tőzsde Magyarországon 25 Korányi G. Tamás, Szeles Nóra: Tőzsde születik, 1864-1990; 59. oldal 26 Korányi G. Tamás, Szeles Nóra: Tőzsde születik, 1864-1990; 62. oldal
Az idő múlásával a központi irányítás tarthatatlanná vált. A privatizációról még ”álmodni” sem lehetett, de a magánszektor tovább nőtt. Ekkor már rengeteg gazdasági munkaközösség működött. Ezzel egy időben átszervezték az adórendszert, bevezették a személyi jövedelemadót, az áfát, amit áremelés követett. A kialakult gazdasági egyensúlytalanság és a rohamos pénzromlás megakadályozta a kötvénypiac kialakulását. 1987. végére készen állt az értékpapír-kereskedelmi megállapodás (EKM), amelyet 22 bank, biztosító, továbbá a Pénzügyminisztérium és a Magyar Gazdasági Kamara írt alá. Az EKM tartalma már igazodott egy elképzelt intézményi modellhez, amit különböző külföldi útakon szerzett tapasztalatokból és anyagokból merítettek. A szervezett értékpapírpiac működését egy intézmény irányítaná, amit titkárságnak neveznek. Két héttel az EKM aláírása után, megalakult az Értékpapír-Kereskedelmi Titkárság (EKT).27 A titkárság rendezvényei arra volt alkalmasak, hogy a bankárok, jövőbeli brókerek megismerjék egymást. A tévéhíradó tudósítani kezdte a gyűléseket, az újságok riportereket küldtek a helyszínre. A tőzsde szó kezdett beépülni a köztudatba, de ezzel párhuzamosan a kötvénypiac 1990 végére szinte teljesen elhalt. Mialatt a kötvénypiacon folyamatosan nőtt a pesszimizmus, a parlamentben már kidolgozták a legnagyobb reformokat: a társasági törvényt, az átalakulási törvényt, ami lehetővé tette a szocialista vállalatoknak, hogy gazdasági társasággá alakuljanak át. Annak ellenére, hogy nem ismerték a tőzsdefejlesztési szempontokat és nem volt értékpapírtörvény, a részvénytársasági szabályozás az alapfeltétele volt bármilyen tőzsde-előkészítő munkának. Ekkor már 170 részvénytársaság létezett, összesen 90 milliárd forint alaptőkével.28 A tőzsdetanács elnöke, Járai Zsigmond a Pénzügyminisztériumban folytatta munkáját, ahol miniszterhelyettesként egyik feladata a tőkepiac fejlesztése volt. A tőzsde-előkészület egyre nagyobb teret nyert. Budapesten hosszabb időt töltő Világbank szakértője, Hans Horch és a német jegybankár Bernhardt Oppenheim segítették a magyar tőzsdeszakértők képzését véleményükkel. Az ÉKT már korábban levelező tagjává válhatott a Nemzetközi Tőzsdeszövetségnek (FIBV), a londoni és a milánói tőzsdével pedig igen jó kapcsolatot ápolt.
27 28
Korányi G. Tamás, Szeles Nóra: Tőzsde születik, 1864-1990; 64. oldal Korányi G. Tamás, Szeles Nóra: Tőzsde születik, 1864-1990; 68. oldal
A magánbefektetők érdeklődésének és a piaci szereplők növekedésének köszönhetően idővel már heti három alkalommal rendeztek tőzsdét. A kereskedés a befektetők kedvenc és jövedelmező időtöltése lett. A bankok általában itt akarták lecserélni vagy itt szerettek volna megszabadulni az idegen kötvényektől, de megfeledkeztek arról, hogy áraik ne biztosítsanak learbitrálható profitot. Összességében a tőzsdenapok forgalma alacsony volt, a bankfiókoknál sokkal több kereskedés zajlott. 1989. júniusáig 340 különböző kötvényt helyeztek forgalomba. A tőzsdén egy hónap alatt 220-230 üzlet jött létre, alig 100-150 millió forintot képviselve. Ebben a forgalomban benne voltak a részvények is. A megalakulásának időpontjában 350 részvénytársaság működött, 200 milliárd forint alaptőkével — igaz, a részvények túlnyomó része közvetlenül vagy közvetve állami tulajdonban volt. A részvénykapitalizáció az 1990-es GDP 10, a kötvénykapitalizáció pedig 1,5 százalékát tette ki.29
29
Korányi G. Tamás, Szeles Nóra: Tőzsde születik, 1864-1990; 71. oldal
4 A BÉT első 15 éve 4.1 A tőzsdenyitás 1990-ben 30 Budapesti Értéktőzsde történetének második meghatarozó pontja az 1989-es kormánydöntés, az értékpapírtörvény elkészítése volt. Ebben döntő szerepe volt Járai Zsigmondnak, aki pénzügyminiszter-helyettesként a kormány elé terjesztette a tőzsdetanács által elkészített elképzelést. 1990. március 1-jével lépett érvénybe a januárban elfogadott értékpapírtörvény. Ez volt az első kelet-európai törvény, ami a tőkepiacot szabályozta. A törvény kimondta: befektetés szolgáltatói, értékpapír-kereskedelmi tevékenységet csak kizárólagosan lehet folytatni, ugyanakkor megengedte a bankoknak, hogy még két évig a tőzsdén kereskedhessenek és saját brókercéget birtokolhassanak. A tőkekövetelményeket öt-, tíz- és ötvenmillió forintban határozta meg, attól függően, hogy a kft.-ként vagy rt.-ként alakuló brókercég milyen jogosultságokat kívánt szerezni az értékpapír-kereskedelem terén.31 Ennek a törvénynek köszönhető, hogy magyar értékpapírt külföldi tőzsdére is be lehet vezetni, de csak abban az esetben, ha azt már a hazai tőzsdén is jegyezték. A Budapesti Értéktőzsde új közgyűlése ugyanakkor jött létre, mint amikor a törvény hatályba lépett és ekkorra tervezték az Európai Tőzsdeszövetség soron következő gyűlését Budapestre is. A közgyűlés először személyi kérdésekben döntött. Mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy az elnöki pozícióra Bokros Lajos a legesélyesebb jelölt, hiszen az ő közreműködésével történt az értékpapírtörvény előkészítése és a tőzsde működési rendjének kidolgozása, így a várakozásoknak megfelelően az elnöki pozíciót Bokros Lajos szerezte meg. A közgyűlés elfogadta a BÉT alapszabályának alapelveit. A tőzsdetanács tagja lett Terták Elemér; Iványi György Kepecs Gábor; Debreczeni Kálmán, Száz János, Réthy Imre és Lantos Csaba. A közgyűlésen azonban kiderült, hogy számos tag, akik egyébként egy-egy szavazattal rendelkezhettek a szavazások során, nem rendelkezik még az AEF értékpapír-forgalmazói engedélyével.
30
Szeles Nóra, Korányi G. Tamás: Tőzsde születik, 1864-1990 Scheuer Gyula: A budapesti értéktőzsde 31 Szeles Nóra, Korányi G. Tamás: Tőzsde születik, 1864-1990; 75. oldal
A Budapesti Értéktőzsde alapító tagjai közül a pénzintézetek 3-3 millió forinttal, az MNB 30 millió forinttal, magyar állam pedig a Vörösmarty téri tőzsdeterem 61,6 millió forintra értékelt örökös használati jogával járult hozzá a BÉT összesen 211,6 millió forintos induló vagyonához.32 A tőzsde létrehozásához még két el nem hanyagolható tényező kellett: brókerek és részvények. Képzettséggel és némi tőzsdei tapasztalattal rendelkező üzletkötőket még lehetett is találni, de nyilvánosan kibocsátott részvényeket még nem: a rengeteg brókercég mellett egyetlen bevezetett részvény volt, mégpedig az IBUSZ-é. Az Ibusz részvény
Kép 3.33
Annak ellénere, hogy 1989 végétől a bécsi üzletemberek fokozott érdeklődést mutattak a magyar befektetési lehetőségek iránt, hiszen náluk már lehetett kereskedni a Novotrade és a Skála-Coop részvényeivel, azonban a papírok nem voltak kellő képpen likvidek. Olyan részvényre volt tehát szükség, ami egy maga is húzóereje lehet a megalakuló magyar tőzsdének. Erre a legmegfelelőbbnek az IBUSZ látszott. A bécsi tőzsdén való megjelenéshez az akkori kormány 1989. végén 1,2 millió forintról 800 millióra emelte az IBUSZ tőkéjét34, azonban budapesti bejegyzés nélkül az IBUSZ nem mehetett Ausztriába. Ekkor az IBUSZ tőkeemelésére kidolgoztak egy tervet. Az Állami Vagyonügynökség a bécsi érdekeltségű Girozentrale Budapest közreműködésével létrehozta a privatizációs koncepciót: 32
Szeles Nóra, Korányi G. Tamás: Tőzsde születik, 1864-1990; 77. oldal Budapesti Értéktőzsde belső anyag 34 Szeles Nóra, Korányi G. Tamás: Tőzsde születik, 1864-1990; 80. oldal 33
400 millió forinttal megemelték a jegyzett tőkét, 40 millió forintnyi állami papírt nyilvánosan eladtak, további 40 milliónyit pedig az alkalmazottak jegyezhettek. Így az állam egyfelől hazaiaknak, másfelől külföldieknek adta a vállalatot, a papírok 10%-át pedig a dolgozók kaphatták. A kibocsátás sikere minden várakozást felülmúlt, ugyanis 10,2 millió részvényre érkezett jegyzés, ebből 350 ezer Magyarországról.35 Az első kerekedési nap 1990. június 21-én volt, aminek kezdesét a New Yorkból érkezett tőzsdei csengő jelezte. A kereskedést egy felügyelő tartotta kézben, ő erősítette meg fennszóval a kötéseket. A kereskedők egy hárompéldányos bizonylatot töltöttek ki, és ezeket a nap végén összesítettek. A Keler megalakulásáig (1993. októberi) a forgalom elszámolását a tőzsdetitkárság végezte. Komoly viták folytak arról, hogy kereskedési időben az emberek hogyan férhessenek hozzá az árfolyam-információkhoz, de az év végére a televízión beindult a teletextrendszer, amin láthatókká váltak az adatok a kereskedés ideje alatt is (15 perces késleltetéssel). Az első év tőzsdei részvényei Az első év tőzsdei részvényei Részvény Ibusz Rt. Martfűi Sörgyár Rt. Konzum Rt. Dunaholding Rt. Fotex Rt. Müszi Rt. Sztráda Skála Rt. Skála-Coop Rt. Nitroil Rt. Novotrade Rt. Styl Rt. Bonbon Hemingway Rt. Összesen:
Részvény névértéke (Ft)
Árfolyam (Ft)
Bevezetéskori alaptőke (M Ft)
440 135 60 90 500 80 70 50 81
1 000 1 000 10 000 10 000 100 10 000 10 000 10 000 10 000 10 000 1 000
4 900 2 550 90 000 38 000 198 18 000 14 600 15 000 2 850
1 200 935 460 1 700 3 101 330 292 3 261 275 425 500
160
1 000
2 500
170
1 666
74 100
188 598
12 649
Bevezetés Időpontja
Kibocsátás névértéke (M Ft)
1990.06.21 1990.10.29. 1990.11.01 1990.11.09 1990.11.13. 1990.12.04. 1991.01.07. 1991.01.10. 1991.02.06. 1991.04.07. 1991.06.21. 1991.06.21.
Táblázat 3.36
35 36
Szeles Nóra, Korányi G. Tamás: Tőzsde születik, 1864-1990; 81 oldal Szeles Nóra, Korányi G. Tamás: Tőzsde születik, 1864-1990; 83. oldal
4.2 Az első veszélyek a BÉT-en 37 A BÉT megnyitását követő öröm sajnos nem tartott sokáig, mert ismét közbeszólt a nemzetközi helyzet. A hosszt tönkretette az iraki-kuvaiti háború. A hazai gazdaság sem volt éppen a legjobb helyzetben és semmi sem utalt arra, hogy javulás várható. Ekkor zajlottak a spontán privatizációk, amik az államot bevételhez nem juttatták és a társadalomban is elégedetlenségeket szült. Az infláció 1990. végére 30% körül mozgott. 35 Ezek érzékelhetőek voltak a tőzsdén is. A forgalom egyre csökkent és az IBUSZ árfolyama is folyamatosan esett. Az elemzők általában forgalom-hiánnyal próbálták magyarázni a helyzetet. Szerencsére ekkorra több részvény is kibocsátásra várakozott. Ebben az időben vezették be a Martfűi Szövetkezeti Sörgyár papírját, ami hozta is a tőle elvárt kisebb-nagyobb ingadozásokat. Nem sokkal ezután került bevezetésre a Fotex, ami az első igazi magyar blue chipnek számított. Várszegi Gábor hozta létre a gyors fotószolgáltatással foglalkozó céget. A Skálával együttesen (közös tulajdonban voltak) nagyarányú felvásárlásba kezdett. Várszegi Gábor volt az első, aki megvalósította a BÉT első magánkibocsátását. A Fotex jegyzett tőkéjét 2 milliárdos goodwillérték bevezetésével 230 millióról 2,6 milliárdra tornászták fel, ehhez járult az 500 milliós tőkeemelés 199 forinton (a névérték 100 forint volt).38 A Fotex volt az a részvény, ami kitette 1990. év forgalmának jelentős részét, majd a tulajdonos a következő évben 14,5 millió részvényt adott el külföldieknek, ami tovább növelte értékét a parketten. A befolyt tőkét a Fotex nagyon jól visszaforgatta és különböző cégvásárlásokba fektette: egyik ilyen vállalata a Domus bútorkereskedő áruházlánc, amit szintén bevezettek a tőzsdére. A következő nagy kibocsátások a Dunaholdingé és a MÜSZié volt. Az előbbi szintén nyereségesen zárult, míg az utóbbi inkább az akkor még nem ismert marketingeszköznek, a televízió-raklámnak köszönhette sikerét. Ez a cég kereskedelemmel, ügyvitelszervezéssel, ingatlanüzletekkel foglalkozott és részvénye népszerű is volt a kisbefektetők körében.
37
Szeles Nóra, Korányi G. Tamás: Tőzsde születik, 1990-2005 A Budapesti Értéktőzsde éves jelentései 1990-2005 Tőzsdei kézikönyv 38 Szeles Nóra, Korányi G. Tamás: Tőzsde születik, 1990-2005; 86. oldal
A tőzsde napi forgalma az első években alig haladta meg árfolyamértéken a 10-20 millió forintot. Az 1991. évi Fotex-tőkeemelésnek sikerült forgalomnövekedést generálnia, igazolva azt a feltevést, hogy a külföldi befektetők nagy érdeklődéssel várják az új papírokat. Az időpont is szerencsés volt, mert az Öböl-háborúnak ekkor lett vége és a nemzetközi tőzsdéken a forgalom újra növekedhetett.
4.3 A tőzsdei privatizáció és részvénybevezetések 39 A tőzsdei privatizáció annak ellenére, hogy lassan indult el, később annál fontosabb lett a szerepe a gazdaságban. Az első három évében csak hat privatizált állami vállalat került a parkettre, de pár év múlva a tőzsdei részvények többsége ugyanebbe a kategóriába tartozott már. Ma a privatizált állami vállalatok adják a BÉT összforgalmának 95-96%-át, részesedésük a tőzsdei kapitalizációban eléri a 90%-ot. A magyar privatizáció 1999 végéig tartó első tíz évében realizált 1630 milliárd forint bevétel 35,6 százaléka, azaz 82 milliárd származott a hazai nyilvános és külföldi zártkörű emissziókból; 18 milliárd tőzsdei bevezetésekhez kapcsolódó dolgozói részvényértékesítésből; 11,6 milliárd tőzsdei blokk-kötésekben (főként TVK) történt állami részvényeladásokból; és kamatokkal növelt névértéken számolva 76 milliárd forint, azaz 4,7 százaléka kárpótlási jegyes nyilvános értékesítésekből. Így a tőzsdei tranzakciók 1999 végéig 42,1 százalékban járultak hozzá a privatizációs bevételekhez.40 Ha a tőzsdei társaságok hazai és külföldi befektetőknek felajánlott nyilvános és zártkörű részvénykibocsátásait vesszük figyelembe, akkor az eredmény; a tőzsdére a privatizáció során bevezetett társaságok és jelenleg is működő magáncégek pedig több milliárd forint tőkéhez jutottak. Ha ideszámítjuk a részvényeladásokat is, akkor a magyar tőzsdei társaságoknak a hazai nyilvános és külföldi intézményeknek szóló zártkörű tőkeemelések eddig körülbelül 1018 milliárd forintot, azaz átlagos dollárárfolyammal számítva 5,65 milliárd dollárt eredményeztek.41 A tőzsdei privatizációnak látványosabb fejezete kezdődött, amikor a Picket és a Danubius Szálloda Rt-t vezették be a BÉT-re. A két cégnél az ÁVÜ (Állami Vagyonügynökség) teljesen eltérő privatizációs technikát alkalmazott. A nemzetközi hírű szalámigyártót alapvetően külföldi befektetőknek kívánták eladni, s Járai Zsigmond szervezésében az első ”szabályos” nemzetközi kibocsátás zajlott le. A szállodavállalat privatizációját viszont a kormány propagandacélokra akarta felhasználni, megteremtve a magyar kisbefektetői réteget.
39
Szeles Nóra, Korányi G. Tamás: Tőzsde születik, 1990-2005 Martin Hajdú György: Tőzsdei kézikönyv Korányi G. Tamás: Privatizáció a tőzsdén keresztül http://www.pick.hu/hu/cegunkrol_cegtortenet_1992-1994.html 2007. november 29. 15:20 40 Szeles Nóra, Korányi G. Tamás: Tőzsde születik, 1990- 2005; 92. oldal 41 Szeles Nóra, Korányi G. Tamás: Tőzsde születik, 1990- 2005; 92. oldal
A szalámirészvény zártkörű nemzetközi emissziója az amerikai értékpapírtörvény alapján zajlott, ezzel a nagy amerikai alapok számára is megvásárolhatóvá vált a Pick. Ekkor került sor először ”befektetőkörútra”, amiből az ÁVÜ vezetői azt a következtetést vonták le, hogy a magyar részvények iránti két évvel korábbi lelkesedés már nem a régi, így igen alacsonyra (1200 forintra) határozták meg a kibocsátási árat. A Pick a tőzsde fontos papírjává vált, de árfolyama a kibocsátási ár körüli 10 százalékos sávból 1993 őszéig nem tudott kilépni. Ugyanakkor ez a részvény az angolszász alapkezelők egyik kedvenc közép-európai papírjává vált. A Pick tőzsdére vitele az állam számára inkább politikai jelentősséggel bírt, a cégnek azonban komoly pénzügyi előnyöket hozott. A Pick a jól kigondolt kibocsátás példája volt: a BÉT legaktívabban tőkét bevonó társaságává nőtte ki magát és alig pár év alatt több millió dollárnyi friss tőkéhez jutott részvénykibocsátásával. A Danubiust igazi propagandakibocsátásnak szánta a népszerűségét addigra már elvesztő Antall-kormány. A tévénézők tömegei ekkor ismerkedtek meg a jegyzés, a kibocsátási ár, a névérték és az árfolyam fogalmával. A Danubius részvényeiből elég sokat szántak a kisbefektetőknek, de a jegyzési kedv kisebb volt a vártnál, és még meg is maradt egy kevés. Később már látszott, hogy a nagybefektetőket is be kell vonni és számukra is vonzóvá kell tenni a papírokat, ezért az ÁVÜ mindent megtett, hogy szakmai tulajdonost találjon a Danubiusnak. A Pick 1992 decemberi bevezetése után, a tőzsde harmadik működési évének végén a parketten már több mint 20 részvény forgott, igaz, a brókercégek száma még mindig több volt ennél. A részvényforgalom 1992-ben kevesebb volt, mint a júniusi nyitás utáni hat hónapban. Átalakult a tőzsdetagok köre is és ez be is váltotta az 1990-es értékpapírtörvény alkotóinak vágyait: a brókerszakma önállósodása középtávon egyértelműen használt a tőkepiacnak. Az 1990-es értékpapírtörvény 1992 végéig adott haladékot a bankoknak arra, hogy kivonuljanak a parkettről és az értékpapírkereskedelmet brókerházaiknak adják át. 1994-ben már égetően szükségessé vált a piac fejlődése: a BÉT elveszítette addigi regionális vezető szerepét. A tőzsdén kívüli piac viszont igen erős volt: az 1993 elejétől vezetett adatbázis a tőzsdén kívüli ügyletekről azt mutatta, hogy az első négy év teljes értékpapír-piaci
kereskedelmének 80 százaléka, 1750 milliárd forint forgalom folyt a tőzsdén kívül!42 Bár a tőzsde aránya növekedett, és leginkább a részvénypiacon növelte részesedését, mégis messze elmaradt a korábbi elképzelésektől. A privatizáció késlekedésével, a részvénycserék beindulásával a tőzsdén kívül havonta több milliárd forintnyi részvényforgalom bonyolódott. A tőzsde tárt karokkal igyekezett a parkettre csábítania magáncégeket. 1993 tavaszán viszont egy máig sikeres tőzsdei társaság belépője következett: a Zwack Unicum Rt.-é. A Zwack az egyik legrégebbi hazai márka, a legendás gyomorkeserű likőr kétszáz éves múltra tekint vissza. Zwack Péter rendszerváltás küszöbén tért vissza négy évtizedes emigrációjából Magyarországra és vásárolta vissza az államtól családja italgyárát. Kétszázmilliós tőkeemelést követően a 2 millió darab ezerforintos részvény negyedét ajánlotta fel nyilvános megvételre, az IBUSZT-t is bevezető Girocredit szervezésében, 2250 forintos árfolyamon. A kibocsátást nagyarányú hirdetési kampány kísérte.43 A Zwack név hatására több tízezer magyar család vásárolt be az unicum-papírból, és a részvényesek viszonylag nagyobb része mai napig hűséges maradt a részvényhez. A külföldi pénzügyi befektetők 1994 elején szinte pillanatok alatt fedezték fel maguknak papírt (a Fotexen és a Zwackon kívül akkor nem is volt más igazi, a média számára is vonzó magáncég a BÉT-en), fel is ment az árfolyama pár év alatt egészen 5500 forintig, majd onnan tovább nőtt. A Zwack részvény alakulása (1995-2000)
Diagram 1.44
42
Szeles Nóra, Korányi G. Tamás: Tőzsde születik, 1990-2005; 98. oldal Szeles Nóra, Korányi G. Tamás: Tőzsde születik, 1990-2005; 99. oldal 44 http://www.portfolio.hu/history/adatletoltes.tdp 2007. november 29. 11:30 43
4.4 Az első nagyobb árfolyamemelkedés (1994-1995) 45 Zwack megjelenése már az élénkülés első jelének tekinthető, még ha a tőzsdeindex pont ekkor érte e1 az abszolút minimumát. 1993. június 21-én, a BÉT harmadik születésnapján 730 pont volt az index értéke.46 A BUX index alakulása (1991-1994)
Diagram 2.47
Erről a mélypontról indult el a BÉT történetének első nagy hossza. A lökés Lengyelorszagból érkezett. A Varsói értéktőzsde 1992 elején ugyancsak 1000 pontról induló indexe, a WIG az 1992 nyári 635 pontos minimum és az 1993. januári 1000 pont után júniusban már 4500, szeptember elején pedig 7000 pontot mutatott.48 A külföldi alapkezelők felfedezték a magyar papírokat is. (A forgalom nagyrészét ekkor a Fotex, a Pick, a Danubius és a Zwack adta.). A külföldön kínált részvények ára villámgyorsan nőtt. Az index 1993 végéig a mélyponthoz képest folyamatosan emelkedett. Decemberben újabb privatizációs bevezetések történtek, a parkettre került a Prímagáz, a Globus és a Fotex által ellenőrzött Domus részvény is. Az újév első napjaiban nagy erővel indult be a hossz, az árfolyamok egy hónap alatt megduplázódtak. A Pick az év végi 4000-ről 11 000-ig, a Prímagáz az 1300 forintos
45
Szeles Nóra Korányi G. Tamás: Tőzsde születik, 1990-2005 Bokros Lajos: A BÉT ötödik évfordulója alkalmából Banyár László: 10 éves a budapesti értéktőzsde 46 Szeles Nóra Korányi G. Tamás: Tőzsde születik, 1990-2005; 99. oldal 47 http://www.portfolio.hu/history/adatletoltes.tdp 2007. november .29. 11:35 48 Szeles Nóra Korányi G. Tamás: Tőzsde születik, 1990-2005; 99. oldal
kibocsátási árról 4800-ig, a Fotex 560-ig, a Zwack 8000-ig száguldott.49 A részvényforgalom már napi több száz milliárd forint körül mozgott, ami hatalmas előrelépésnek számított. Sokan szkeptikusan vártak, hogy mikor lesz ennek a felfelé ívelésnek vége, de a tőzsdei árfolyamok hirtelen összeomlása elmaradt. A napi áringadozások több részvénynél is meghaladták a 10%-ot, amit eltérő véleménnyel fogadtak a brókerek. Ez a fellendülés ”simán landolt” és az index az év végig nyitóérték felett maradt. A BUX index alakulása (1995)
Diagram 3. 50
49 50
Szeles Nóra Korányi G. Tamás: Tőzsde születik, 1990-2005; 100. oldal http://www.portfolio.hu/history/adatletoltes.tdp 2007. november 29. 11:40
4.5 Az első elektronikus rendszer, a CMSS
51
A tőzsde beadott egy pályázatot 1991 októberében, melyet az Európai Unió koordinált. Ezt a pályázatot pénzintézeti modernizációra írtak ki és Magyarország valamint Lengyelország rendszerváltását segítette elő a PHARE-program keretében. A pályázatot a BÉT nyerte meg. A tőzsde szerencsere ugyanekkor máshonnan is támogatáshoz jutott: a brit kormány knowhow alapja tanácsadóinak támogatásával az előzőhöz hasonló nagyságrendű összeget kapott, azaz összesen csaknem 300 millió forintot.52 A norvég tőzsdén kívüli kereskedésre kifejlesztett CMSS (Központi Piactámogató Rendszer) szoftver lett Magyarország legjelentősebb nemzetközi projektje. A szofver telepítése által értékes kapcsolati tőkéhez is jutott a BÉT, sokkal ismertebb és elismertebb lett Nyugaton. A CMSS-t 1993-ban kezdték el használni. Először csak olyan rendszerként, ami a nyílt kikiáltást támogatta. A korábbi eljárást már nehezen lehetett fenntartani, mert eddig úgy volt, hogy egy ügylet akkor jött létre, ha azt a levezető megerősítette, miközben körülbelül 20 bróker ajánlatait és ellenajánlatait hallgatta a kereskedési pozíció környékén. Az 1993 márciusában az elhamarkodottan aláírt „go alive” megállapodás szerinti bevezetést követő egy évben a nyílt kikiáltásban a brókerek a korábbi manuális ajánlatijegy-kitöltést, a kötésrögzítést és az ajánlatikönyv-vezetést tudták a CMSS-terminálon elvégezni. Még egy további évig folytak a szakmai viták, a tőzsde végül csak az 1994. januári verziót fogadta el a szerződés teljesítéseként. Ekkor már történtek előkészületek az elektronikus kereskedés bevezetésére. Bevezettek egy úgynevezett kétáras renden alapuló ajánlatpárosítást, amit két évvel később beszüntettek, mert vissza lehetett élni az algoritmus adta lehetőségekkel. Egyszerre csak egy-két papírra tették lehetővé az elektronikus kereskedést, de a forgalom lassú emelkedésével a rendszer már augusztusra túlterhelést jelzett, a központi egységet bővíteni kellett. Ekkorra már ötszörösen haladta meg a tőzsdére jutó ajánlatok száma az 1991 júniusi szerződésben rögzített paramétereket. Végül a tőzsde saját fejlesztőket vett fel, akik stabilizálták a CMSS működését.53
51
Szeles Nóra, Korányi G. Tamás: Tőzsde születik, 1990-2005 Szeles Nóra, Korányi G. Tamás: Tőzsde születik, 1990-2005; 102. oldal 53 Szeles Nóra, Korányi G. Tamás: Tőzsde születik, 1990-2005; 102. oldal 52
A 90-es évek második felétől egy újonnan kifejlesztett távkereskedési lehetőség rászoktatta a brókereket az irodai üzletelésre: mindegyik tőzsdetag vehetett egy CMSS-terminált, és lassan alig maradt azonnali piaci üzletkötő a teremben. A CMSS-nek sajnos rengeteg apróbb hibája volt még, amik ellehetetlenítették a kereskedést, így 1999-ben megszűntették az alkalmazását.
4.6 Tőzsdeválságok (1997 - 1998) 54 Egy kisebb visszaesés után 1997-ben, újabb Mol - és Richter - csomag került a tőzsdére és indított el újabb vásárlási hullámot. A Mol 19 százalékára terjedt ki 2970 forintos (308 millió dolláros), a Richter felemelt alaptőkéjének 14 százalékra és 14 160 forintos (218 millió dolláros) áron indult.55 Ebben az időben az angolszász alapok túlsúlyban voltak a külföldi befektetők között, így a dollár ekkori erősödése a márkához képest növelte vásárlóerejüket.* Ugyanekkor két nagy hitelminősítés is javított a magyar államadósság besorolásán. Az 1997. évi amszterdami EUcsúcson pedig világossá vált, hogy az ország az Unió tagjává válhat néhány éven belül. Ez év tavaszán a kanadai többségi tulajdonban lévő orosházi Mezőgép, majd az USA-ban is autóbuszgyártó üzemmel rendelkező NABI megjelent a tőzsdén. Az 1997-es év ígéretesnek tűnt, mert a Pick és Graboplast is emelte tőkéjét, de egy nem várt krach következett be: napra pontosan az 1987. októberi New York-i tőzsdekrach tízéves évfordulóján több mint 10%-ot esett a hongkongi tőzsde, amelyet New Yorkban a Dowjones is követett. Magyarországon a nemzeti ünnep miatt csak pár nappal később nyitott ki a tőzsde, de ekkor bekövetkezett a legnagyobb hazai zuhanás, 16,5%-kal. Mire sikerült volna egy kicsit újra talpra állítani, újabb esés jött: a BUX két nap alatt 1100 ponttal, 12,7 százalékkal, 5561 pontig esett.56
54
Szeles Nóra, Korányi G. Tamás: Tőzsde születik, 1990-2005 Fellegi Tamás: Amit a BUX üzletekről tudni kell *a magyar valutakosár 70 százalékban márka, 30 százalékban dollár összetételű volt Takács Tibor: A BÉT 55 Szeles Nóra, Korányi G. Tamás: Tőzsde születik, 1990-2005; 115. oldal 56 Szeles Nóra, Korányi G. Tamás: Tőzsde születik, 1990-2005; 116. oldal
A BUX index alakulása (1997. október-november)
Diagram 4.
57
A világméretű tőzsdei visszaesés a lehető legrosszabbkor jött az ÁPV számára. Ekkora árazták az OTP második nemzetközi bevezetését, novemberben pedig a magyar privatizáció legnagyobb tőzsdei tranzakciója, a Matáv-emisszió árazása következett. Sokan a „Matávműveletek” elhalasztását tanácsoltak, de később azoknak lett igazuk, akik a halasztás ellen voltak: a Matáv beváltotta és túlszárnyalta a reményeket. A MTelecom és az OTP részvény alakulása (1997. nov-dec.)
58
Diagram 5.
Diagram 6.
59
Szerencse volt, hogy a kibocsátását még a válság bekövetkezte előtt határozták meg. A 60 százalékban a Deutsche Telekom és az Ameritech tulajdonában lévő magyar telekomcég 1 milliárd 30 millió részvényéből 280 milliót bocsátottak ki. Az emisszió összértéke (730 forintos, 3,65 dolláros árfolyamon) elérte a bűvös egymilliárd dollárt.60 Annak ellenére, hogy
57
http://www.portfolio.hu/history/adatletoltes.tdp 2007. november 29. 11:45 http://www.portfolio.hu/history/adatletoltes.tdp 2007. november 29. 11:50 59 http://www.portfolio.hu/history/adatletoltes.tdp 2007.november 29. 11:55 60 Szeles Nóra, Korányi G. Tamás: Tőzsde születik, 1990-2005; 116. oldal 58
a csomagot a befektetők többszörösén túljegyezték, a novemberben bekövetkezett válság miatt sokan vissza akarták mondani és a művelet majdnem kudarcba fulladt. Így az ár a korábban elképzelt jegyzési ársáv legalján alakult ki. A Matáv volt az első magyar részvény, amelyet bevezettek ADR-ek, vagyis úgynevezett globális letéti igazolások formájában a New York-i értéktőzsdére. Éppen emiatt kellett meghosszabbítani a délutáni kereskedéseket, mert ilyenkor csak a Matávval lehetett kereskedni. A Matáv bevezetésének napja trendfordulónak bizonyult: az év végéig nyolc hét alatt csaknem 50 %-kal erősödött az index (8000 pont).61 A távközlési papír bevezetése egy csapásra csaknem másfélszeresére növelte a BÉT részvénykapitalizációját, 1997 végén a 3060 millió forintos érték már tízszerese volt a két évvel korábbinak. A részvényforgalom még nagyobb ütemben, 1996-ban és 1997-ben évente hatszorosára, két év alatt 87 milliárdról 2870 milliárd forintra bővült.62 Sajnos 1998 elején a folyamatos rossz nemzetközi hírek következtében, a hongkongi tőzsdéről kapott negatív információ és a dollár iránti bizalom megingatta, kicsit elrettentette a brókereket. Ezt tetőzte, hogy a világpiacon eddig nem tapasztalt mélypontra süllyedt az olajár. De márciusban az ÁPV a MOL újabb 11,2 százalékos pakettjét adta el a szokásos kombinált (zártkörű intézményi és nyilvános hazai kibocsátás) formában, 48 milliárd forintért (313 millió dollárért). A 6100 forintos (30 dolláros) ár dollárban is csaknem négyszerese volt az első tranzakció két és fél évvel korábbi árának.63 A MOL-emissziót egy másik sikeres kibocsátás, a Démász tőzsdei bevezetése követte. Az EDF többségi tulajdonában lévő Démász egyharmadát dobta a piacra 17 500 forintért, összesen több mint 100 millió dollárért.64 Nemzetközi kilátások továbbra sem voltak valami biztatóak és jöttek a parlamenti választások is, amik további csökkentést eredményeztek. 1998 nyarán az orosz gazdaság megroppant, a jegybank leértékelte a rubelt és felfüggesztette a külföldi adósságok fizetését. Az orosz pénzügyi válság óriási hatást gyakorolt a nemzetközi és hazai gazdaságokra, a magyar tőzsdét is érintve. Annak ellenére, hogy megszabadultunk az orosz piaci függéstől, a tőzsdei cégek egy része a vállalatoknak abba a tizedébe tartozott,
61
Szeles Nóra, Korányi G. Tamás: Tőzsde születik, 1990-2005; 117. oldal Szeles Nóra, Korányi G. Tamás: Tőzsde születik, 1990-2005; 117. oldal 63 Szeles Nóra, Korányi G. Tamás: Tőzsde születik, 1990-2005; 118. oldal 64 Szeles Nóra, Korányi G. Tamás: Tőzsde születik, 1990-2005; 118. oldal 62
amely vagy vásárlóként (mint a Mol) vagy szállítóként (mint az Egis, a Richter, a Graboplast és a Globus) szoros kapcsolatban állt Oroszországgal. A külföldi befektetők elkezdték kivonni tőkéjüket, ami hamarosan drámai mértéket öltött. Többször is előfordult, hogy a BUX 5-10%-ot zuhant. Szeptember 21-én a BUX már csak 3775 ponton állt (a mai napig ez a legalacsonyabb érték 1996 vége óta), a Richter 3700, az Egis 2950, a Mol 2780, a TVK 1350 forintig esett. A mélypontig a BUX augusztus eleji értékének 54 százalékát vesztette el, ennél csak a moszkvai tőzsde csaknem 80 százalékos esése volt ijesztőbb. A magyar tőzsdére érkező szinte árkorlát nélküli eladási megbízások, amelyek valósággal sokkolták mind a brókereket, mind a hazai befektetői rétege azonnali erőteljes devizavételekkel jártak együtt. Így a forint augusztus végén a 4,5 százalékos ingadozási sáv erős szélétől napok alatt gyenge oldalig süllyedt, anyagi romlásba döntve a „kosarazókat”, vagyis mindazokat a magyar cégeket és magánszemélyeket, akik forint ellenében adtak el 30 - 70 % arányban dollárt és márkát. A két tőzsdén ötszázmilliárd forint értékű devizakontraktus volt nyitva. Szinte csak a magánszemélyek álltak az eladási oldalon, velük szemben pedig kizárólag bankok.65 A BUX index alakulása (1998. január 01-1998. november 30.)
Diagram 7. 66
65 66
Szeles Nóra, Korányi G. Tamás: Tőzsde születik, 1990-2005; 120. oldal http://www.portfolio.hu/history/adatletoltes.tdp 2007. november 29. 12:00
4.7 A fejlődő piac…67 A Kelerre nagyon nagy teher hárult a kereskedés napi kockázatának ellenőrzésében, de szerencsére a tömeges fizetésképtelenséget sikerült elkerülni. A fokozatosan előforduló elszámolóár-manipuláció elkerülés érdekében a tőzsde és a Keler hatásos intézkedéseket hozott, felállítottak egy bizottságot, amely jogosult a piaci elszámolóár megállapítására. Egyesek ugyanis úgy próbálták kikerülni az ellenőrzést, hogy egy-egy ajánlattal vagy kötéssel az elszámolóárat igyekeztek megváltoztatni. Ez az ár lenne az alapja a napi elszámolásnak, amelynek során a határidős nyitott pozíciókon keletkező veszteségeket be kellett volna fizetni a Kelernek. A tőzsdekrach rendkívüli változásokat hozott a hazai tőkepiac összetételében. Csökkent a hazai magánbefektetők száma és a tőzsde tőkebevonó képessége ellehetetlenült. A kibocsátások megszűntek és sokáig senki sem akart próbálkozni a tőzsdén keresztül történő alaptőkeemeléssel. Az orosz pénzügyi válság okozta hatás szinte kézzel tapintható volt a tőzsdén: megtört a forgalom növekedése és az index nem tudott kilepni a 6300-as nyitóérték körüli sávból. További bizonytalanságra adott okot a NATO Jugoszlávia elleni háborúja, de ez a stagnálás a következő évben már megfordult. A BUX index alakulása (1998. szeptember 01-1999. május 30.)
Diagram 8. 68
67
Szeles Nóra, Korányi G. Tamás: Tőzsde születik, 1990-2005 Budapesti Értéktőzsde éves jelentései 68 http://www.portfolio.hu/history/adatletoltes.tdp 2007. november 29 12:10
1999-ben megjelent a Synergon. A 4 millió darabos részvényemisszióból 2,3 millió tőkeemelésből származott, a 200 forint névértékű részvényeket 2700 forintos áron adták el. Maga a tőkebevonás sikerült, ám a befektetők nem jártak igazán jól: a Synergon árfolyama az egy évvel későbbi „it-hossz” időszakát leszámítva végig alatta maradt a kibocsátáskori árszintnek.69 Szerencsére a tőzsde hírneve nemzetközi szinten csendben tovább nőtt. A BÉT 1999-től kétszer egymás után nyerte el a Central European magazin legjobb közép - európai tőzsdének kijáró díját, majd a koszovói háború után végre tovább növekedhetett, ám a MOL ekkor belpolitikai okokból elszenvedett egy nagy árfolyamesést. Orbán Viktor szeptember elején bejelentette, hogy nem a szakértők által reálisnak tartott arányban emeli a földgáz hatósági árát, hanem sokkal kevesebbel és ez a MOL-nak több 100 milliárdos veszteséget okozott. Ezután a kormány hajlandó lett volna a MOL gázüzletágának megvásárlására, hogy átvállalja a veszteségeket, ám az üzlet nem történt meg. Eközben a gyógyszeriparban is nőtt a veszteség az állami fogyasztói ár meghatározás miatt. Infláció és hiány a kilencvenes évek végén
Év 1996 1997 1998 1999 2000
Infláció és hiány a kilencvenes évek végén GDP Költségvetési Bruttó Külföldi Euró az változás hiány Adósság év végén %-ban (Mrd Ft) (Mrd USD) (Ft) 81 22,5 1,3 204,89 340 22,1 4,6 225,54 371 23,3 4,9 255,70 339 29,0 4,2 254,92 369 33,1 5,2 264,94
USD az év végén (Ft) 164,93 203,50 219,03 252,52 284,73
Táblázat 4. 70
A kialakult helyzetben magyar tőzsdét ismét a Matáv mentette meg. A BÉT történetének harmadik nagy hosszperiódusa ismét egy vállalaton belüli részvényesi tranzakcióval kezdődött. A Matáv 1999 szeptemberében bejelentette, hogy megvásárolja az eddig 51 százalékban általa tulajdonolt vezető magyar mobilszolgáltató (az akkor Westel, ma már TMobil Rt) maradék 49 százalékát, éppen akkor, amikor a mobiltelefónia volt a varázsszó a külföldi alapkezelők számára. Aznap a BUX 10 471,91 ponton zárt, ezt a rekordot csak 2004-
69 70
Szeles Nóra, Korányi G. Tamás: Tőzsde születik, 1990-2005; 122. oldal Szeles Nóra, Korányi G. Tamás: Tőzsde születik, 1990-2005; 122. oldal
ben sikerült megdönteni. Októbertől márciusig 65 százalékkal nőtt az index értéke, zömmel a Matáv révén.71 Ekkor a Fotex elnöke, Várszegi Gábor kiváló időzítéssel bejelentette: internetes áruházat nyit. A papír árfolyama az 1999. évvégi 90 forintról úgy nőtt az ötszörösére, hogy ez mindenki számára nagy meglepetést okozott. A Fotex részvény alakulása (1999. december-2000. április)
Diagram 9.
72
Ugyanebben az időben történt az állampapírpiac kivonulása a tőzsdéről, ami egy elszámolástechnikai újításnak, a gyors lebonyolítást lehetővé tevő VIBER bevezetésének volt köszönhető. Az állampapírpiac szereplői közvetlenül egymással üzleteltek. Ez a tőzsdének nem jelentett bevételkiesést, mert az aukció az MMTS rendszer bevezetése óta a tőzsdén történt.
71 72
Szeles Nóra, Korányi G. Tamás: Tőzsde születik, 1990-2005; 122. oldal http://www.portfolio.hu/history/adatletoltes.tdp 2007. november 29. 12:55
4.8 Ínséges idők (2001-2003) 73 A válságot követő időkben forgalom csökkenésével, a tőzsdetagok száma is apadt. 1997-től, a hongkongi válság előtt, még rengeteg brókercég kereskedett, de számuk alig 5 év alatt több mint a felére esett.Sajnos nem mindenki tudta kezelni és átvészelni a válságokat, így a megszűnő cégek többsége vagy egyesült egy másik társasággal vagy kivonult a piacról, ügyfélállományát átadva egy még kereskedést folytató, korábbi vetélytársának átadva. Ez a visszaesés a brókerszakma egészét érintette. Ezt az időszakot a hatalmas forgalomcsökkenés, a tömeges részvény kivezetések, a kibocsátók eredményének stagnálása vagy visszaesése, az állampapír-forgalomnak szinte teljes mértékben a bankközi piacra terelődése jellemezte. Volt ugyan egy meglehetősen rövid ”dotcom-hossz” időszak, amelyet azonban újabb visszaesés követett. A BÉT újra hullámvölgybe került olyannyira, hogy sokan már nem reménykedtek a kilábalásban sem. A magyar részvények 80%-át birtokló külföldi befektetőket nemcsak a kevésbé előnyös nemzetközi piaci viszonyok, de a magyar kormány több intézkedése is visszatartotta. A hatósági árszabályozás nemcsak a MOL-t, de az áramszolgáltatókat és a gyógyszergyártókat is súlyosan érintette. A hazai befektetőknek újra számolni kellett az árfolyamnyereség-adó 2001-es újbóli bevezetésével. Részvényforgalom a BÉT-en
2000 2001 2002 2003 2004
I.
II.
767 354 290 245 256
748 326 237 192 372
Részvényforgalom a BÉT-en (havonta, árfolyamértéken, milliárd ft-ban) III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X.
XI.
XII.
I-XII.
754 249 242 233 617
361 239 233 310 661
604 214 346 311 440
6807 2771 3027 3692 5219
577 196 296 298 589
609 274 276 377 554
430 164 204 427 301
338 140 205 277 258
379 143 213 280 307
533 240 189 356 405
707 232 292 386 459
Táblázat 5. 74
A
befektetői
érdektelenségek,
a
csökkenő
vállalatfelvásárlók kedvét. 73
Szeles Nóra, Korányi G. Tamás: Tőzsde születik, 1990-2005 Jaksity György: A pénz természete Szeles Nóra: A tőzsdesztori 74 Szeles Nóra, Korányi G. Tamás: Tőzsde születik, 1990-2005; 125. oldal
árfolyamok
azonban
meghozták
a
4.9 EU - csatlakozás előtt-után (2003 - 2005) 75 Pozitív tendencia 2003-ban jelentkezett, amikor a látszólag elfelejtett kárpótlásijegy a tavaszi választási kampányban váratlanul komoly szerephez jutott. Hogy mennyi volt közkézen, azt nem lehetett tudni, de a kárpótlás lezárásának ígérete elhangzott. Az év végére összeállt egy új, jegyért kínált portfóliótársaság koncepciója. A Forrás 9 millió részvényét 2003 nyarán kínálták fel a kárpótoltaknak. A Forrás kezdeti híreire is megélénkült a tőzsdei jegyforgalom, a jegyzés napjaiban árfolyama soha ne látott, 1350 forint feletti magasságokba emelkedett.76 2000 óta 2003 volt az első olyan év, amikor világszerte emelkedni kezdtek az indexek, annak ellenére, hogy a befektetőket kissé elbizonytalanította az amerikai nagyvállalatok könyvelési botránya. A tőzsde vonzerejének növelésére 2002 nyarán létre jött a Tőzsdeképes Cégek Klubja (TCK), ami az érdeklődő vállalatok és a tőzsde közötti folyamatos kapcsolattartásért volt felelős Ez a klub volt hivatott biztosítni egy bemutatkozási lehetőséget is a cégek részére, még mielőtt a gazdasági sajtó előtt nyilvánosságra kerültek volna. Ezzel a lehetőséggel élt is például: az RTL Televízió, a Karsai Holding, az FTC, a Wáberer és a Bookline is. A TCK első sikere a Freesoft volt. A magánkézben lévő szoftvercég mintegy 40%-kal, 1 milliárdról 1,38 milliárdra emelte jegyzett tőkéjét, az 1800 forintos árfolyamon csaknem 700 millió forint friss tőkét bevonva. 5 év óta ez volt az első magánemisszió, ráadásul a papír azóta is rendszeres szereplője a virtuális parkettnek.77 A BÉT forgalma ugyan már 2003-ban folyamatosan emelkedő trendet mutatott, de az éves részvényforgalom a korábbi évekhez képest még mindig kevés volt. A 2003 márciusában tartott magyar népszavazást ugyancsak kedvezően értékelték a külföldi befektetők. Az index a 7500 pontos szintről elindult felfelé, és a felívelő trend Euró kurzus alakulásától is függő visszaesések ellenére lényegében 2005 márciusáig, a 17 ezer pont eléréséig folytatódott.78
75
Szeles Nóra, Korányi G. Tamás: Tőzsde születik, 1990-2005 Szeles Nóra, Korányi G. Tamás: Tőzsde születik, 1990-2005; 136. oldal 77 Szeles Nóra, Korányi G. Tamás: Tőzsde születik, 1990-2005; 137. oldal 78 Szeles Nóra, Korányi G. Tamás: Tőzsde születik, 1990-2005; 137. oldal 76
A BUX index alakulása (2003. január-2005. március)
Diagram 10.
79
A magyar befektetők a spanyol, portugál és görög csatlakozásból kiindulva a hazai EUcsatlakozástól az árfolyamok gyors felívelését várták, de ez nem egészen úgy következett be, ahogy ők azt remélték. Az ”ínséges” években várt konvergenciahossz nem egészen úgy jött, ahogy várták. 2004 februárjában ugyan az index áttörte a 10 ezer pontos lélektani határt, felülmúlta a 2000 márciusi 10 471 pontos csúcsot, és április közepén 11 760 ponton állt, de ekkor megtorpant és csak a nyár közepén folytatta felfelé vezető útját. Ismét beigazolódott a régi bölcsesség: ha valamire mindenki számít, az nem akkor és nem úgy következik be.80 Ebben a pár hónapban a MOL 8000 forintról több mint a duplájára, az OTP a 4000 szintről csaknem a kétszeresére, a Richter az előzőektől lemaradva, a 20 000 szintről harmadával emelkedett. A Matáv a fellendülések ellenére sem nagyon tudott kilépni a 800—900 forintos sávból.
79 80
http://www.portfolio.hu/history/adatletoltes.tdp 2007. november 29. 13:00 Szeles Nóra, Korányi G. Tamás: Tőzsde születik, 1990-2005; 138. oldal
A MOL és Richter részvények alakulása (2003. március-2005. december)
Diagram 11. 81
Diagram 12. 82
Az OTP és MTelekom részvények alakulása (2003. március-2005. december)
Diagram 13. 83
Diagram 14. 84
Az árfolyamok emelkedése természetesen a részvényforgalom növekedésével járt együtt. Míg 2003-ban az átlagos havi forgalom 310 milliárd forintra rúgott, 2004-ben 440 milliard volt. Ez kedvezően befolyásolta a 2002 óta már részvénytársasági formában működő BÉT eredményét. Míg 2002-ben az átalakulás miatt még 63 milliós vesztesége volt, 2003 már milliós eredményt, 2004 pedig 1 milliárd 20 milliós profitot hozott.85 A tőzsde vezetéői az ezred forduló utáni nehéz időszakból kiindulva óvatosan terveznek.
81
http://www.portfolio.hu/history/adatletoltes.tdp 2007. november 29. 13:05 http://www.portfolio.hu/history/adatletoltes.tdp 2007. november 29. 13:10 83 http://www.portfolio.hu/history/adatletoltes.tdp 2007. november 29. 13:15 84 http://www.portfolio.hu/history/adatletoltes.tdp 2007. november 29. 13:20 85 Szeles Nóra, Korányi G. Tamás: Tőzsde születik, 1990-2005; 138. oldal 82
A tőzsde saját népszerűsítésére immáron több pénz tudott költeni. Ennek jegyében rendezte meg a tőzsde partnereivel közösen 2004-2005-ben a Tőzsdemágusként elnevezett tőzsdejátékot. A mágus címért több 10 000-en vetélkedtek. Szinte minden játékosnak sikerélménye volt.
4.10 Indextörténelem 86 Nem sokkal a tőzsde megalapítása után, felmerült már az igény egy piaci jelzőszám, egy index létrehozására. Kisebb-nagyobb szakmai viták után, 1991. áprilisában tették közzé a Budapesti Tőzsde Indexet. A BTI-be beszámították a darabszám, a kapitalizáció arányában a benne foglalt részvények napi átlagárát. A kezdőértéket 1000 pontban határozták meg. Az index tehát a sok év alatt megsokszorozódott és nemzetközi elfogadottsága jól mutatja, hogy a bizottság sikeresen oldotta meg a feladatot. A BUX index alakulása (1991-2007)
Diagram 15. 87
A BTI névvel jelzett kísérleti szakasz három és fél évig tartott. 1993 augusztusában hajtották végre a kísérleti időszak legnagyobb változasát: kettéválasztották a névre szóló és a bemutatóra szóló sorozatokat, ugyanis ezek árfolyama különféleképpen mozgott.88 Az első hivatalos indexkosár 17 papírt tartalmazott: a Danubiust, a Domust, a Dunaholdingot, az Egist, az Első Szövetkezet Sörgyárat, a Fotexet, a Global TH-t, a Globust, a Goldsunt, a
86
Szeles Nóra, Korányi G. Tamás: Tőzsde születik, 1990-2005 http://www.protfolio.hu/history/adatletoltes.tdp 2007. november 30. 8:00 88 Szeles Nóra, Korányi G. Tamás: Tőzsde születik, 1990-2005; 141. olda 87
Graboplastot, az Inter-Európát, a Pannon-Váltót, a Picket, a Prímagázt, a Richter Gedeont, a Skála-Coop „T”-t és a Zwackot. A BUX kosár összetétele BUX-kosár tartalma (súlyok százalékban) Részvények Antenna Hungária Borsod Chem Danubius Démász Domus Dunaholding Egis FHB Fotex Global Globus Graboplast Goldsun Inter-Europa Bank Martfui Sorgyar Matáv Mol Nabi OTP Pannonplast Pick Primagaz Rába Richter Synergon Skala-Coop TVK Zalakerámia Zwack Unicum BUX éves nyitópont
1995. január 5,46 1,02 4,52 12,37 14,46 3,51 1,38 1,95 0,64 1,75 2,29 2,48 12,15 5,68 19,43 5,35 5,55
2000. január 4,98 1,49 2,4 2,67 0,22 0,75 26,83 15,63 0,62 17,51 1,59 2,32 0,27 0,8 15,42 1 5,11 0,39 -
2005. január 0,37 0,63 0,91 1,12 2,17 1,63 0,25 16,01 28,04 33,75 0,22 13,88 1,02 -
1 481
8 715
14 739
Táblázat 6. 89
Az összetétel képviselte a tőzsdei tőkesités 81%-át, a forgalom 90%-át, az üzletkötések számának 88%-át.90 A BUX népszerűsége egyre nőtt, amit az is nagyon jól mutat, hogy több
89 90
Szeles Nóra, Korányi G. Tamás: Tőzsde születik, 1990-2005; 141. oldal Szeles Nóra, Korányi G. Tamás: Tőzsde születik, 1990-2005; 141. oldal
ügynökség jelentkezett az index nepszerűsítésére, amennyiben a neve megjelenik az index nevében. A BUX mai formáját 1997. április l-jén nyerte el, amikortól a tőzsde 5 másodpercenként teszi közzé. A modern kori BUX-történelem első legnagyobb eseménye a külföldiek részvételének engedélyezése, az ebből származó profit repatriálhatóságának elismerése volt. Az MNB, mint devizahatóság 1996. szeptember 30-i keltezéssel adta ki az engedélyt, amit a tőzsdei szabályzatok módosítása után 1997. január 24-től alkalmaznak.91 A lehetőség biztosítása elengedhetetlen volt egy olyan piacon, ahol a részvényekkel többnyire külföldiek kereskedtek. Persze ez nem azt jelenti, hogy a hazai brókerek nem kedvelték, de a külföldiek a határidős kereskedést jóval kevésbé részesítik előnyben, mint az azonnali részvénypiacot. Az ezredforduló előtt az indexbizottság bevezetett egy új súlyt: a közkézhányad arányát beállította a képletbe. Nagy előnyt jelentett ez az indexkereskedőknek, mert a több tulajdonossal rendelkező részvények papírjai likvidebbek lettek, ez pedig szükséges a megbízhatóan tervezhető kereskedéshez. A BÉT 1996-tól teszi közzé a CESI-t (a Central European Stock Indexet), amelyet a varsói, a budapesti, a prágai, a pozsonyi és a ljubijanai tőzsde fontosabb papírjainak súlyozott árfolyamából számolnak ki.
91
Szeles Nóra, Korányi G. Tamás: Tőzsde születik, 1990-2005; 141. oldal
A CETOP alakulása (2002. május-2007. november)
Diagram 16.
92
A CESI-ben szereplő több mint hetven papírból 2002 óta publikálják a CETOP 20-at. A CESI Bizottság mára beleolvadt a BUX-ot fejlesztő indexbizottságba, amely 2004-ban bevezetett még egy indexet. A BUMIX a kis- és középméretű (maximum százmilliárd forint kapitalizációjú),
minimum
tizenkettő,
maximum
huszonöt
tőzsdei
vállalat
részvényárfolyamaiból a BÉT által képzett, a közkézhányaddal korrigált kapitalízáció súlyozású, a BUX-hoz hasonlóan portfólióalapú index, amelyet először 2004 júniusában, 2004 januárjáig visszamenőleg kiszámolva, 1000 pont kezdőértékkel, tizennégy részvényből álló kosárral publikáltak. 93
92 93
http://www.protfolio.hu/history/adatletoltes.tdp 2007. november 30. 8:05 Szeles Nóra, Korányi G. Tamás: Tőzsde születik, 1990-2005; 143. oldal
A BUMIX összetétele A BUMIX induló kosara (2004. június) Kötvényhányad Részvény mértéke (%-ban) Antenna Hungária 15,42 Borsod Chem 10,54 Danubius 40,94 Démász 39,02 Egis 49,01 FHB 38,34 Fotex 49,10 Global 25,05 Graboplast 33,66 Nabi 45,69 Pannonplast 79,35 Rába 54,52 Synergon 64,65 TVK 15,59
Súly a kosárban (%-ban) 4,17 10,95 8,89 11,42 15,05 10,94 6,25 2,22 5,03 2,13 4,85 5,47 2,37 10,24
Táblázat 7 94
A Bumix alakulása (2004. június-2007. november)
Diagram 17.
94 95
Szeles Nóra, Korányi G. Tamás: Tőzsde születik, 1990-2005; 143. oldal http://www.protfolio.hu/history/adatletoltes.tdp 2007.november 30. 9:00
95
4.11 A kockázatkezelés és a spekuláció 96 Nem sokkal a tőzsde megalakulasa után felmerült a határidős és az opciós kereskedés igénye. Kezdetben a rendszeresen regisztrált opciós és határidős kötéseket a tőzsde csupán rögzítette és minimális ”infrastruktúrát” biztosított elszámolásukra. Az első pár évben többnyire sima vételi opciók, valamint viszonylag rövid lejáratú határidős ügyletek születtek. Mivel ezeknek az ügyleteknek beárazásához még nem sokan értettek, néhány spekuláns hamarosan rászokott az opciók vételére, ugyanis az opciós díjak alacsonyak voltak. A Keler megalakulása előtt az opció kötelezettje vagy a határidős ügylet bármely résztvevője nem szállított, a jogosult követelését a többi bróker pénzéből lehetett csak teljesíteni. Évekig nem volt ebből probléma. Várható volt a Keler megalapítása, amelynek elkülönült alaptőkéje a garancia fedezetét jelenti, valamint magasabb színvonalú szolgáltatást nyújthat. Az árutőzsde pedig 1992-ben meghírdette a határidős devizakontraktusok bevezetését. A BÉT nem engedhette meg magának, hogy ne vegye fel a versenyt.97 A deviza piacon nem történt változás, de több újítást bevezettek és két új terméket is létrehoztak: az akkor még ismeretlen BUX-ot és a három hónapos diszkontkincstárjegyek kontraktusát. A Budapesti Árutőzsdén 1995-ben a devizaszekció forgalma a hatszorosára (162 milliárd forintra), 1996-ban pedig még öt és félszeresére (855 milliárd forintra) emelkedett. A BÉT határidős devizaforgalma ekkor még jóval ezen érték alatt maradt. A BUX viszont sikertörténetté vált: az 1996. eleji napi félmilliárd forint forgalom az évvégére a duplájára, 1997-ben majdnem a hatszorosára nőtt (2,35 milliárdra), és havi 80 ezer kontraktus cserélt gazdát. 98
96
Szeles Nóra, Korányi G. Tamás: Tőzsde születik, 1990-2005 www.portfolio.hu www.napigazdaság.hu 97 Szeles Nóra, Korányi G. Tamás: Tőzsde születik, 1990-2005; 145. oldal 98 Szeles Nóra, Korányi G. Tamás: Tőzsde születik, 1990-2005; 147. oldal
1997 végére határozttan nőni kezdett a határidős ügyletek forgalma és rengeteg brókerháznál ezzel az üzletággal külön osztalyrész foglalkozott. A határidős kereskedelem az MMTSrendszer fejlesztésével 1999-ben elektronikussá vált, így az utolsó brókerek is elhagyták a parkettet és a tőzsdetermet. Az egyre inkább népszerűbbé váló határidős BUX mellett az OTP, a Matáv, a Mol és a Richter határidős ügyletei is megjelentek. Ezt a sort később az összes A kategóriás, 2002-től az összes B kategóriás részvénnyel (pl.:Econet, Emász, Pannon-Flax, Phylaxia) kibővítették. Ezek a termékek felváltották a lombardhitelezést és a forgalmat legtöbbször a befektetők finanszírozási igényei határozzák meg, míg velük szemben általában vagyonkezelők álltak. A BÉT 2000-ben létrehozta az új opciós piacot is, de ez alulmúlta a várakozásokat.
4.12 A BÉT szervezetének átalakulása részvénytársasággá (2004-2005) 99 A Budapesti Éréktőzsdét a rendszerváltás után elfogadott alapszabálynak megfelelően a Tőzsdetanács/Igazgatóság irányította. A kilencfős testület tagjainak mandátuma három évre szólt. A tőzsdetanács 17 éve során egymástól elterő vezetési stílusok következtek. A törvényes működestől számítva, Bokros Lajos majdnem 5 éves elnöksége alatt a tőzsdetanács fő célja a piac életben tartása, majd élénkítse volt. Ezekben az években alakították ki a piac szerkezetét, ami szinte a mai napig fennmaradt. A tőzsde nemzetközi elfogadottsága és elismerése az évek alatt megszilárdult, sikerült önállósítani a brókerszakmát, majd üzembe helyezték a CMSS kereskedési rendszert s létrehozták a Kelert. Ezt követően megtörtent a határidős piac fejlesztése is. Ugyanakkor a tőzsde alulmúlt bizonyos várakozásokat is: a kibocsátók megnyerése a tőzsdei privatizáció terén. Az Antall-kormány átállította a kibocsátási szerkezetet, nekivágott a kárpótlásnak és a bankkonszolidációnak, de nem alkotta meg a tőzsde számára fontos privatizációs törvényt. Így termékhiánnyal küszködő tőzsde az első években nem kapta meg az átmeneti gazdaságtól várható legfőbb muníciót, az állami magánosításból származó részvények forgalmazásának lehetőségét. 100 A tőzsde fontos szerephez jutott a privatizáció terén a következő két elnök (Száz János és Járai Zsigmond) irányítása alatt. Bevezették az elektronikus kereskedést és a BÉT átállt a ”háromszekciós
modellre”.
Bokros
Lajos lemondásakor
bizonyos
változások
már
érzékelhetőek voltak, ezért olyan vezetőre volt szükség, aki a reformokat érdekeltség nélkül tudta véghez vinni (ő volt Száz János). Az ő irányítása alatt már nem volt olyan erős az elnöki dominancia. A sui generis forma — mint nem profitorientált, demokratikus, kereskedők (felhasználók) által irányított vállalat — nehézkességének hátrányai a válságok hatására 1999—2000-re
99
Szeles Nóra, Korányi G. Tamás: Tőzsde születik, 1990-2005 www.vilaggazdaság.hu www.napigazdaság.hu 100 Szeles Nóra, Korányi G. Tamás: Tőzsde születik, 1990-2005; 150. oldal
végbemenő piaci átrendeződések nyomán ütköztek ki egyre inkább. A társasági forma megváltoztatását több tényező indokolta. 101 1996-ban, a második értékpapírtörvény tervezésénél a jogalkotók rájöttek, hogy a jogszabályban rengeteg hiányosság és ellentmondás van, többek között a társasági törvénnyel is. Ekkor gondoltak először arra, hogy megváltoztassák a tőzsde társasági formáját. Persze ennek az ötletnek azonnal rengeteg ellenzője lett. Eltelt néhány év, túlélt kisebb - nagyobb válságot, aminek az lett a tanulsága, hogy a BÉT versenyképességét fokozni kell. Egy profitorientált vállalat hatékonyabban tud működni és rugalmasabban alkalmazkodik a piac lehetséges átrendeződéséhez. Egy lehetséges egyesülés vagy új tulajdonosok megjelenése elősegítheti a részvények eladásat vagy cseréjet. 1998-tól a tagság már szövetkezeti keretben működik, így a szavazás az előző évi befizetések arányában történt. Ebben az évben a tőzsde a legnehezebbnek tűnő kérdéssel, a szövetkezeti formában osztatlan közös vagyonként kezelt közös tulajdon felosztásával volt elfoglalva. Meghatározták, hogy a Magyar Nemzeti Bank 7 %-os vagyonhányadot kap, mert ő adta az alapításkor a legnagyobb összegű hozzájárulást, míg a tagok akkor egyenlő értékű hozzájárulása az évek során lebonyolított tőzsdei forgalom, azaz a jutalékfizetés arányában változott. 102 Az ezredfordulón a fő cél a részvénytársasággá való átállás volt. A szavazásra 2002-ben került sor párhuzamosan az új igazgatóság megválasztásával. Ezután a tőzsdetanács maga választott elnököt Jaksity György személyében. 2002. július 1-én létrejött a Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság 550 millió forintos jegyzett tőkével. Simor András elnökségének ideje alatt tovább folyt az átalakulás részvénytársasági formává és az MMTS rendszert is ekkor vezették be. Ez a rendszer, lehetővé tette a tőzsdeteremtől való teljes elszakadást, tulajdonképpen a kereskedői és tulajdonosi jogviszony ketteválását is. A részvénytársasággá alakult a BÉT élén az igazgatóság áll, melynek tagjait a részvényesek választják, majd ők döntik el, ki legyen az elnök.
101 102
Szeles Nóra, Korányi G. Tamás: Tőzsde születik, 1990-2005; 153. oldal Szeles Nóra, Korányi G. Tamás: Tőzsde születik, 1990-2005; 153. oldal
4.13 Tulajdonosi viszonyok (2003 - 2004) 103 Miután még a közgyűlés megszavazta a tőzsde vagyonfelosztásának arányait, elkezdődhetett a kereskedés a vagyonhányadokkal. Sajnos ebben az időben és még egy-két évig nagyon alacsony volt a forgalom, új bevezetés szinte nem is volt (ez az orosz válság utáni időszakban volt). Ezt követő időszakban a vagyonhányadok értéke folyamatosan csökkent, nőtt az eladók száma, így a BÉT kénytelen volt megengedni, hogy akár magánszemélyek is vásárolhassanak tőzsdetulajdont. Miután névérték alatt is elkeltek részesedések, elérte a mélypontot. Ez fel keltette néhány pénzügyi befektető figyelmét és elkezdődhetett a tulajdonosi szerkezet átalakulása. A részvények immár szabadon forgathatóak voltak, a résztvevőknek csak bejelentési kötelezettségük volt az adásvételekről. Ez alatt az idő alatt a BÁT is részvénytársasággá alakult és ott is megjelentek új tulajdonosok. Első alkalommal 2003-ban jutott a HVB Bank egy jelentősebb csomaghoz. A tőzsde tulajdonosai miatt a figyelem középpontjába került. Az évvégére a részvénykönyvben jól látható volt, hogy a HVB Bank az érvényben lévő alapító okirat értelmében megszerezhető tízszázalékos részesedés birtokosa volt, az „A—B—C” konzorcium ( Arago – Baal – Cashline) pedig már több mint ötven százalékot szerzett.104 A következő év elején rendkívüli közgyűlést hívtak össze, melyben a BÁT-tal való egyesülésről szerettek volna szavazni. Ezzel egyidejűleg a BÁT Rt is hasonló módon járt el. Egyértelmű volt, hogy a két tőzsdén hasonló tulajdonosi szerkezet állt fenn: az A—B—C konzorcium a BÁT-ben is jelentős többséget ért el, ami megmagyarázta, hogy miért lehetnek azonos tartalmúak a határozatok. A két tőzsdét ellenőrző új befektetői csoport a két magyar tőzsdét egyesíteni akarta, majd az egyesítéssel kivásároltatni a Keler Rt.-ből az MNB-t. A Keler ugyanis a tőkepiac legjövedelmezőbb intézménye, saját tőkéje ekkor mintegy 12 milliárd forintra rúgott. A konzorcium javaslata az volt, hogy a BÉT vegye meg a BÁT 25%-os Keler-részesedését a pakett sajáttőke-alapon számított értékéért (2 milliárd 892 millió forintért), így a 2,5 milliárdos pénztartalékkal bíró BÉT a Keler 50%-os tulajdonosává válik. Ezzel egyidejűleg a BÉT átvenné az árutőzsdei tevékenységet a BÁT-tól, létre jön az integrált tőzsde, a BÁT Rt.
103
Szeles Nóra, Korányi G. Tamás: Tőzsde születik, 1990-2005 www.vilaggazdaság.hu www.napigazdaság.hu 104 Szeles Nóra, Korányi G. Tamás: Tőzsde születik, 1990-2005; 158. oldal
maga pedig a csaknem 3 milliárd forintos pénzvagyonnak a részvényesek közötti kiosztása után alvócéggé válik. 105 Ennek az elképzelésnek megfelelően, kisebb-nagyobb ellenvetésekkel elkezdődött a kivitelezés, de március végén azonban az MNB bejelentette, hogy élni kíván a szerinte létező, de a két tőzsde által akkor éppen vitatott elővásárlási jogával a BÁT Keler-pakettjére vonatkozólag.106 Ez azt eredményezte, hogy a jegybank vette meg a BÁT-csomag kétharmadát (azért nem többet, mert a BÉT maga is fele akkora tulajdonos volt, mint az MNB). Az MNB megszerzte az ellenőrzést a Keler felett, így nem jöhetett létre az elszámolóházat is magába foglaló integrált tőzsde. Ezzel azonban a BÉT - BÁT egyesülés is elvesztette jelentőségét az új tulajdonosok számára. Az Arago - Baál - Cashline konzorcium a villámgyors eladás mellett döntött. A HVB bank azonnal lecsapott a lehetőségre, ugyanis ők már regóta szerették volna megszerezni a többségi tulajdont. A következő közgyűlésen a nagytulajdonosok egymás után szavazták le az alapszabály-módosító javaslatokat. A HVB Bank (Bank Austria-Creditanstalt csoport tagja) számára hamarosan kiderült, hogy stratégiai okokból nem birtokolhat többségi tulajdont a magyar tőzsdékben. Olyan konzorciumot kellett létrehozni a tőzsdevásárláshoz, amelyben övé a vezető szerep, de tulajdonosi részesedése nem lépi túl a 25%-ot. Ám ekkor bekerült a képbe a bécsi tőzsde és annak néhány részvényese: az Österreichische Kontrollbank, ami a magyar brókerháza révén már így is BÉT-tulajdonos. A nemzetközi tranzakciót a budapesti HVB Bank vezényelte le. 2004. május 18-án a HVB-csoport müncheni főhadiszállásán jóváhagyta az üzletet és a felek aláírhatták az azonnali adásvételről szóló szerződéscsomagot. Május 20-án került sor arra a váratlan sajtótájékoztatóra, amelynek hírét az újságok a címoldalakon vitték tovább: Osztrák kézbe került a tőzsde! A sajtótájékoztatón Stefan Zapotock a bécsi értéktőzsde vezérigazgatója vázolta a nagy ívű tervet: a BécsBudapest tengelyre egy regionális tőzsdeszövetséget lehetne felfűzni.107 Ezt követte a HVB Bank bejelentése, hogy össze kívánja olvasztani a két tőzsdét. Elképzeleseik szerint meg tudnak egyezni az MNB elővételi jogával kapcsolatosan a jegybankkal. Ezzel párhuzamosan megjelent egy hír a varsói értéktőzsde esetleges csatlakozásáról, ami tovább bonyolította az akkori helyzetet.
105
Szeles Nóra, Korányi G. Tamás: Tőzsde születik, 1990-2005; 158. oldal Szeles Nóra, Korányi G. Tamás: Tőzsde születik, 1990-2005; 159. oldal 107 Szeles Nóra, Korányi G. Tamás: Tőzsde születik, 1990-2005; 161. oldal 106
4.14 Tőzsdeszövetség lehetséges kialakulása (2004-2005)
108
Most már csak a brüsszeli versenyhivatalnak kellett jóváhagyni a tranzakciót. Ez idő alatt azonban
a
BorsodChem
tulajdonosai
elhatározták,
hogy
a
londoni
nemzetközi
részvényértékesítéssel a varsói értéktőzsdére is bevezetik a részvényeiket. A tőzsde vezetői továbbra is a BÉT-részvények bevezetését szerették volna valóra váltani, de ehhez szükség volt megvárni a versenyjogi eljárás befejezését. A részvénymozgás (adás-vétel) a minimálisra csökkent, mindenki az emissziós tervek részleteire várt . A várakozás ideje alatt a vezetőség meg tudta akadályozni az árfolyamnyereségadó bevezetését: sikerült meggyőzni a közvéleményt és a képviselőket arról, hogy a tőzsdei ügyleteket megadóztatásával többet vesztenek, mint amennyit az adó hozna. Ezek után a BUX sorozatban döntötte meg a rekordokat és nőtt a forgalom is. Az Európai Bizottság engedélye végül 2005. márciusaban megérkezett.
Diagram 18. 109
108 109
Szeles Nóra, Korányi G. Tamás: Tőzsde születik, 1990-2005 Szeles Nóra, Korányi G. Tamás: Tőzsde születik, 1990-2005; 164. oldal
5 A közelmúlttól napjainkig 5.1 A hazai részvénypiac alakulása (2005 – 2006) 110 2005. év végéig a Budapesti Értéktőzsde részvényszekciójában nem sok változás történt. A makrogazdaság vegyes hírekkel tudott szolgálni a befektetők számára. A harmadik negyedévben 4,5%-kal nőtt a GDP és az infláció is csak 3,2% volt októberben.
111
A
részvények közül az OTP volt a legérzékenyebb. Általában a bankok érzik meg elsőként a makrogazdasággal kapcsolatos, a hosszabb távra is kiterjedő gondokat. Ez lehetett a magyarázata annak, hogy a papír 6700 forintos sáv alá csökkent, pedig az OTP az egyik legaktivabb bank a régióban. A MOL hatékonyságának növelése érdekében 5 éves stratégiába fogott. Az eredmények terén a Magyar Telekom felül múlta blue-chip társait. Annak ellenére, hogy a 900 és 1000 forint közötti árfolyamsávban ragadt, nagy forgalmat bonyolítottak le. A Richter folyamatosan a 40 ezres álomhatárt szerette volna elérni. Az OTP és MTelekom részvények alakulása (2006. január-április)
Diagram 19.112
110
Diagram 20. 113
http://www.bankestozsde.hu/online/cikk.html?aid=1000370; (2006. augusztus 24.) 2004. november 4. 20:05 http://www.bankestozsde.hu/online/cikk.html?aid=1000370; (2006. augusztus 24.) 2004. november 4. 20:10 112 http://www.portfolio.hu/history/adatletoltes.tdp 2007. november 30. 9:15 113 http://www.portfolio.hu/history/adatletoltes.tdp 2007. november 30. 9:20 111
A Richter és MOL részvények alakulása (2006. január-április)
Diagram 21.114
Diagram 22. 115
A következő év elejétől megugrott a forgalom. A BUX február végére már 24000 pont fölötti értékkel új rekordot ért el, de sajnos nem sokára visszaesett. E csúcs elérése nagyban köszönhető a külföldi tőke hirtelen beáramlásának, ami a blue-chipeket szintén felemelte. 2006 elején az infláció 2,7% volt.116 Az áfacsökkentések ellenére a pénzromlás mégsem következett be. Az állampapír-piaci hozamok emelkedtek és a részvények továbbra is tartották vonzerejüket. A BUX index alakulása (2005. január-2006. április)
Diagram 23. 117
114
http://www.portfolio.hu/history/adatletoltes.tdp 2007. november 30. 10:00 http://www.portfolio.hu/history/adatletoltes.tdp 2007. november 30. 10:05 116 http://www.bankestozsde.hu/online/cikk.html?aid=1000359; (2006. március) 2007. november 5. 9:00 117 http://www.portfolio.hu/history/adatletoltes.tdp 2007. november 30. 10:10 115
A BUX februári 24 ezer pont fölé emelkedésére nincs igazán magyarázat. A hónap végén a Richter részvényekkel már 44 500 forintos áron kereskedtek. Ez már a duplája volt az Egis árfolyamának. Április végén a Budapesti Értéktőzsde indexe még 24 000 pontos magasságba volt, de ekkor a régóta várt lufipukkanás be is következett. Május végén 19 400 pont körül zárt az index.118 BUX index alakulása (2006. április-2006. december)
Diagram 24. 119
Bár a visszaesésnek kézzel fogható indokai voltak, mégsem járt sokkal jobban a lengyel, a cseh és az orosz tőzsde sem. A hazai folyamatokat nehéz elválasztani a régióra jellemző bizonytalanságtól, de világosan észlelhető volt a választások utáni hirtelen esés. Ennek egyik oka: a kormány csak igen általános programot hírdetett, így a piac inkább csökkentette a “kintlévőségeit”. Továbbá ekkor tette közzé az IMF a véleményét, hogy az államháztartás 2006-os hiánya akár 10% is lehet az elvárt 6% helyett.120 A nyáron megélénkült a részvénypiac és az árak újra emelkedtek. A nagyok közül hol az egyik, hol a másik blue-chip állt az esés vagy az emelkedés élére. A Magyar Telekom (záróára 23-án: 821 forint) zuhanása ellentmondásos volt az európai távközlési részvényekkel, ugyanis máshol mind erősödtek ebben az időben. Az OTP (5399 forint) június elején elkezdett esni annak ellenére, hogy a bank Oroszországban, Ukrajnában, Romániában is aktív résztvevője a banki szektornak. A különféle indexekben a likvid OTP reprezentálja a 118
http://www.bankestozsde.hu/online/cikk.html?aid=1000370; (2006. augusztus 24.) 2007. november 6. 18:10 http://www.portfolio.hu/history/adatletoltes.tdp 2007. november 30. 14:20 120 http://www.bankestozsde.hu/online/cikk.html?aid=1000370 2007. november 6. 18:10 119
legerősebben Magyarországot, ráadásul a "csomag" előzetes változata különösen erősen érinti a legnagyobb lakossági bankot, ezért mégsem meglepő a részvény által a csúcsához képest elszenvedett 30%-nyi esés. A MOL (20 500) részvényének alakulása elég érdekes volt, mely először a 21 760 forintos ár alá került, ezen az áron a vállalat felvásárolta az államtól 10,9 millió saját részvényét, majd visszafordult onnan. A Richter (37 500) 7,5%-ot zuhant (36 300 forintig), azután szintén fölfelé vette az irányt. 121 MOL részvény alakulása (2006. május-szeptember)
Diagram 25.122
Richter részvény alakulása (2006. május-szeptember)
Diagram 26.123
121
http://www.bankestozsde.hu/online/cikk.html?aid=1000370; (2006. augusztus 24.) 2007. november 06. 15:10 http://www.portfolio.hu/history/adatletoltes.tdp 2007. november 30. 14:20 2007. december 1. 8:05 123 http://www.portfolio.hu/history/adatletoltes.tdp 2007. november 30. 14:20 2007. december 1. 8:10 122
5.2 Nemzetközi részvénypiacok; kitekintés az európai piacra...124 Európában, az Egyesült Államokhoz hasonlóan, 2005-2006-ban elsősorban a kamatemelési várakozások voltak dominánsak. Már regóta várható volt a magasabb kamatszint csökkenése, ami idővel be is következett. A tőzsdén a fapados légitársaságok - RyanAir és az EasyJet – részvényei emelkedtek. Az autóipari cégek közül a Fiat felfelé, a Renault lefelé tért el az évi eladásai tervektől. Jelentősen bővült még a BASF részvénnyel törtenő kereskedelem, ami az értékpapír árának emelkedéshez vezetett. Az elmúlt időszakban az európai indexek ugyancsak felfelé tartottak, amit a sok jó vállalati eredmény megjelenése indokolt. Újra nyereséges lett a Volkswagen, erősödött a Diageo és intenzíven nőtt a nyereségét a L`Oréalnak is. A pénzügyi és banki szektor részvényei azonos ütemben léptek felfelé. A 2006-os év sikeres volt a távközlési szektornak Európában. Az üzletpolitikájával a France Télécom, a Deutsche Telekom, a Vodafone és a Telekom Italia hatékonyan növelte a részvények forgalmának emelkedését. A Jukosz eladott egy litván finomítót a lengyel PKN Orlennak, és az Arcelort a Mittal Steel elől orosz vevő vásárolta meg. Az acélipar többi potenciális célpontjának papírjai emelkedni kezdtek.
124
http://www.bankestozsde.hu/online/cikk.html?aid=1000370; (2006. augusztus 24.) 2007. november 06. 15:10 http://www.bankestozsde.hu/online/cikk.html?aid=1000359; (2006. július-augusztus) 2007. november 06. 15:10
5.3 A közelmúlt főbb változásai 125 Magyarországon legnagyobb a külföldi tőke aránya, közölte 2006 márciusában a Korea Center for International Finance. Ennek a felmérésnek alapján kiderül, hogy a magyar tőzsde igen vonzó a külföldi tőkebefektetők számára, akik az eddig felmerült problémák ellenére is kitartottak a BÉT mellett. Ez azonban némi aggodalomra is következtetni enged. Ha a körülmények változása a határon túliak befektetésének megszüntetését eredményezi, a BÉT komoly gondban lenne. A tőzsde részvényeinek - a kimutatások alapján - nem egész 80%-a külföldi kézben van, míg a lakosságé kb 4%.126 A 2006-os választások előtt a BUX már elérte és megdöntötte a 24000-es határt. Ezzel egy időben a legtöbb Index Európa szerte szárnyalt, de a BUX új rekordjai önmagáért beszéltek. Sajnos márciusra az EKB és a FED kihírdette127 kamatemelési szándékait, ennek következtében az amerikai és német állampapírok nem sok jót ígértek, így a valuták tovább gyengültek. Az esések nem csupán országspecifikusak voltak, mert a régióban esett a lengyel, a román, az orosz, a török és a cseh index is. A szakértők véleménye alapján ehhez hozzájárult az olaj ár emelkedése és az amerikai börze negatív irányba való fordulása. Ezt követően tovább fokozta a hazai index esését a választások utáni bizonytalanság. Augusztusra kezdett magára találni a gazdaság, a BUX a 30%-os csökkenés után ismét emelkedésnek indult, amihez jelentős hajtó erőt adott az EU első pozitív nyilatkozata a kormány programjáról. Lassan, de biztosan emelkedett és várta az új részvények bevezetését (például: Állami Autópálya Kezelő Rt...). 128 2006. második felében az emelkedés szintje beváltotta az elemzők elvárásait. A 2005-ös év azonos időszakához képest 26%-kal nagyobb volt az árbevétel a tőzsdei cégeknél.129 A piacot meghaladva bővült a MOL, a BorsodChem, a TVK és az Állami Nyomda is. Összegezve az elmúlt időszakot a tavalyi év első felében a részvénybefektetés volt a legjövedelmezőbb, míg ezzel ellentétben több államkötvény negatív mérleggel zárt, melyhez nagyban hozzájárult az árfolyamveszteség is. Az amerikai állampapírok a dollár gyengülése
125
www.bankestozsde.hu www.vilaggazdaság.hu www.napigazdaság.hu www.gkm.hu 126 www.vilaggazdaság.hu; 2006. március 14. 127 www.vilaggazdaság.hu; 2006. március 14. 128 www.vilaggazdaság.hu; 2006. május 14. 129 www.gkm.hu; Magyar Gazdaság 2006/4; 2007. november 06. 15:30
miatt csak a befektetés nominális értékét tudták megőrizni. Azok jártak a legjobban, akik nemesfémbe fektettek, mert az olaj és az arany értéke folyamatosan emelkedett és emelkedik tovább (20%-kal nőtt az arany ára, az ezüst is több mint 32%-os nyereséget hozott a befektetőinek).130 Az eurózonaban a 50 blue-chipet magába foglaló Euro Stoxx 50 index 1,9 %-kal, míg a DAX 7,4 %-kal bővült. 131 A hazai börze életében fontos újdonságnak számított a tavalyi év során bevezetett BUX ETF, az index követő alap. Erre a papírra már régóta volt igény. Legnagyobb előnye, hogy egyetlen tranzakcióval megvásárolható lett a BUX-kosár, így a befektetők igen alacsony költséggel juthattak hozzá a portfolióhoz. Az új „termék” ára a tőzsdén folyamatosan változik, így lehetővé teszi a day-tradet is. Az alapkezelői díj is sokkal alacsonyabb a többi nyíltvégű alaphoz viszonyítva. Az ETF tehát magába foglalja a részvény és a befektetési jegyek előnyeit. A portfolió megbízhatóságát prezentálja az amerikai AMEX, amelynek eszközértéke több milliárd dollárra nőtt. A BUX ETF kibocsatási jogát az OTP nyerte el 3 éves intervallumra.132 Az egész világot folyamatosan bizonytalanságban, kritikus helyzetben tartja a nyáron kialakult és egyre tovább gyűrűző amerikai jelzálogpiaci botrány. A 2007. év első felében meglepetések jellemezték a hazai tőzsdét. Már decemberben sikerült a régió nagy tőzsdéinek (cseh, lengyel, orosz, osztrák) új rekordokat elérnie, de januártól ez tovább emelkedett és húzta magával a magyart is. Kiemelt tényezőnek bizonyult, hogy az EU szerint a kormány által felállított célkitűzések elérhetőnek minősültek, így a pesszimisták is bátrabban mertek vásárolni a BÉT-en. Sajnos februárban kisebb visszaesés történt (7%), de a BUX csak a világ vezető indexeit követte. Ezt követő időszakban az árfolyam a régió tőzsdéin emelkedő irányt mutatott, ezek közül kiemelkedett a német, mely több mint 20%-ot is elért. Ezzel egyidőben az amerikai piacon is intenzív volt a fejlődés ebben az időszakban: a DJIA és a NASDAQ is több mint 10%-os emelkedést ért el. A Nyugat-európai tőzsdék szintén hasonló értékeket mutattak a változások tekintetében. A kelet-közép európaiak közel azonos szintet értek el, megközelitőleg 10%-kal bővültek. Ez alól csak az orosz volt kivétel, mely mindössze 1,72%-os növekedést tudott felmutatni. A BUX az év első felében csak 9%-kal bővült, de számos rekordot is megdöntött. Június elején elérte a 27000 forintos álomhatárt és még
130
www.világgazdaság.hu; 2006. július 16. www.gkm.hu; Magyar Gazdaság 2006/2; 2007. november 06. 15:10 132 www.vilaggazdasag.hu; 2006. november 27. 131
mindig nem volt megállás. Ezekben a hónapokban napi 30 milliárd fölött volt az átlagos forgalom.133 A BUX index alakulása (2007. január-július)
Diagram 27.
134
A tőzsdei gyorsjelentések alapján a 18 „A” kategóriás cég első negyed éves adózás utáni eredménye megközelítőleg 60%-kal növekedett, az előző év ugyanezen időpontjához képest. Sajnos a MOL-nak csökkent az árbevétele (-35%) és az adózott eredménye is (-48,5%). Ehhez hozzájárult, hogy az oroszok megépítették az Unercha-Primorsk vezetéket és a Barátságon csökkent a szállítandó olajmennyiség. Növelte árbevételét a Magyar Telecom Nyrt és az OTP (40%-kal) lett a legkedveltebb papír a forgalomban.135
133
www.gkm.hu; Magyar gazdaság 2007/2; 2007. november 7. 19:00 www.portfolio.hu/history/adatletoltes.tdp 2007. december 1. 8:15 135 www.gkm.hu; Magyar gazdaság 2007/1; 2007. november 7. 19:00 134
5.4 Jelzálog-hitel botrány
136
A jelzálog-hitelezési botrány szele Európába is elért. A londoni bankpánik rávilagított arra, hogy napjaink stabilnak vélt pénzügyi rendszere milyen sérülékeny is valójában. A subprime jelzáloghitelezés az 1990-es évek második felétől indult gyors növekedésének az USA-ban. A subprime és az Alt-A hitelek terjeszkedése 2004-re felgyorsult: 2006-ra az ez a hitelnyújtási lehetőség 40%-ra emelkedett. Ebben az időszakban gyorsan emelkedtek az ingatlan árak, amik lehetővé tették a kétes anyagi helyzetű ügyfeleknek a hitelek felvételét. A hitelezők menet közben fokozatosan lazítottak a hitelezési feltételeken, hogy több ember is fel tudja venni. A kamatszint idővel emelkedett és ez elősegítette a törlesztési problémák felszínre kerülését (emellett a felvett hiteleket sem a megfelelő célra használták). Így a késedelmes subprime hitelek aránya 2007. első negyedévében 14%-kal emelkedett. A fizetések elmaradása magával vonta az eszközfedezetű értékpapírok és a strukturált hiteltermékek csökkenését, amivel jelentős veszteségeket okoztak több banknak is. A bankok nemfizetési derivatívák vásárlásával próbáltak fedezetet generálni, de ezeknek az ára megugrott a kereslet növekedésével. Ezután a pénzintézetek forrásaik csökkenése miatt egyedi eszközfedezetű értékpapírjaikat és strukturális hiteltermékeiket piacra bocsátották. Ezeknek értéke a túlkínálat miatt drasztikusan csökkent. Sok pénzintézet ezután csődöt jelentett.137 A subprime válság a kockázatok újraárazását és értékelését eredményezte. Az alacsony hitelminősítési vállalati papírok drágábbak lettek A nem állami szervezetek által irányított jelzálogpiac lényegében leállt, megközelítőleg évi több száz milliárd dollárról van szó. Az amerikai bankárok sokáig azt nyilatkozták, hogy úrrá vannak a helyzeten, de sajnos átterjedt a gazdaság és a világgazdaság más szektoraira is. Sokak szerint a piaci helyzet több évtizede nem volt ilyen kritikus, mint jelenleg és több milliárd dollárral fog csökkenni a folyósításra került jelzáloghitelek összege, amely nem sok jót sejtet a lakáspiacra és így a GDP alakulására nézve. A hitelkamatok nőnek és a betéti kamatok csökkennek majd feltehetőleg. Valószínűleg több milliárd dollárnyi subprime hitel fog bedőlni. Ennek a folyamatnak a következménye, hogy valószínüleg gazdasági lassulás
136
www.vilaggazdasg.hu www.napigazdaság.hu www.figyelo.hu 137 www.vilaggazdasg.hu 2007. szeptember 5.
következi, amivel helyreállna a piaci bizalalom, de így a FED–nek el kellene ismernie, hogy a helyzet súlyosabb, mint ahogy ők azt korábban jelezték.
5.5 MOL-OMV A MOL 2006. év elején közzé tette árbevételét a 2005-ös évre vonatkózóan, ami közel 2500 milliárd forintot mutatott. A kutatás és fejlesztés területén a MOL prezentálja folymatosan a legnagyobb növekedést, eredménye közel megduplázódott.138 Más területeken is jelentősen nőtt a hatékonysága: a kőolajtermelés nemzetközi szinten 19,2%-kal növekedett.139 A kiemelkedő eredményeknek köszönhetően egyre több befektetőnek keltette fel korábban is az érdeklődését, de ez 2006-tól felgyorsult. A 2005. év során a MOL hatalmas nyereségre tett szert: üzleti eredménye 25%-kal, nettó nyeresége további 38%-kal140 emelkedett. Azonban a dollár euróhoz viszonyított ára negatívan befolyásolta az eredményeket, de a folyamatos terjeszkedése jó hatással volt a róla alkotott képre. Kiemelkedő lelőhely volt neki Pakisztán és Kazahsztán is, melyek jelentősen gazdagították. Mindehhez hozzá járult Rahimkulov szakvéleménye. Az OTP-ét és a MOL-t az ország legjobban fejlődő két cégének tartja, de megítélése szerinte ezek is a regió legtöbb vállalatának sorsára jutnak, vagyis felvásárolják őket.141 Ebben az esetben az eladási áruk jelentős lesz. Ez a felvásárlási szándék hamarosan be is következett. A MOL és az OMV már régóta kerülgette egymást, mígnem az OMV 2007. június 26-án közzé tette nyilatkozatát, hogy a MOL Nyrt-ben a részesedése elérte 18,6%-ot.142 A MOL alapszabálya szerint minden tulajdonos csak 10% erejéig szavazhat függetlenül attól, mekkora a részesedése a vállalatban. Ezután a MOL megindította saját részvényeinek visszavásárlását,143 mely a tőzsdei részvények emelkedéséhez vezetett elérve a 26 000-es szintet. Az OMV ekkor ”baráti” tárgylást kezdeményezett. A vonzó körülmények ellenére, hogy egy konkurens nagy értékű részesedést szeretne a vállalatban, MOL elutasította a közöledést. A menedzsmentjének megítélése, hogy egy esetleges összeolvadás a regiós verseny kiiktatását jelentené, amely egyertelműen előnytelen számukra. A vezetés nem tartja kedvezőnek, egy jelentős állami befolyással rendelekező külföldi vállalat nagyarányú tulajdoni hányadát. A megnövekedett keresletnek köszönhetően a részvény ára a 29 000 körüli értéken mozgott.
www.vilaggazdasg.hu 2006. május30. www.vilaggazdasg.hu 2006. július 14. 140 www.vilaggazdasg.hu 2006. augusztus 10. 141 www.vilaggazdasg.hu 2007. június 26. 142 www.vilaggazdasg.hu 2007. június 26. 143 www.vilaggazdasg.hu 2007. június 26. 138 139
A MOL részvény alakulása (2006-2007)
Diagram 28.
144
Szorosan ide kapcsolódik az Európai Bíróság előtt lévő per, ahol a VW-Porsche csatában a VW alul maradt. A VW-nél érvényben lévő szabályzat alapján százalékos szavazati korlátot állítanak a tulajdonosok elé. Hasonló záradék van a MOL-ban is, amit Brüsszel nem néz jó szemmel és ez a 10%-os szavazati határ. Válaszként gyakran azzal védekeznek a MOL ”szimpatizánsok”, hogy többezer európai vállalat közül sokban található hasonló kikötés. Azzal, hogy az EU a VW-Porsche ügyben a részvényesek mellett döntött, tovább bátorította az OMV-t: "Az Európai Bíróság egyértelműen állást foglalt a részvényesek szavazati jogának korlátozása ellen, amely ellentétes az EU joggal. A bíróság ítélete megerősíti azt a nézetünket, hogy a MOL alapszabályában foglalt szavazati korlátozás közvetlen akadálya a tõke szabad mozgásának és ellentétes az európai joggal." 145 A Raiffeisen vélemenye szerint az EU nem kíván semmilyen olyan protekcionista, felülről jövő állami lépést tolerálni, amely eleve kizárttá teheti egyes cégek felvásárlását. A döntés ugyanakkor nem a cégeknek azon jogára vonatkozik, hogy megvédhessék magukat ellenséges felvásárlás ellen.146 Tehát valamilyen módon, de mégis tolerálja az EU a cégek ilyen fajta védekezését a versenytársakkal szemben. Váratlan fordulat történt, mikor Ausztria pénzügyminisztere kijelentett, hajlandó lenne az OMV-ből állami részvenyeket eladni, csak hogy MOL részvényeket vásároljon (Az osztrák 144
http://www.portfolio.hu/history/adatletoltes.tdp 2007. december 1. 8:20 www.vilaggazdasg.hu 2007.október 26. 146 www.vilaggazdasg.hu 2007.november 9. 145
kormánynak jelenleg 31,5%-os tulajdona van az OMV-ben). Nyugati szomszédaink hajlandóak lennének 32 000 forintot fizetni a MOL-részvényekért, amennyiben eltörlik az alapszabályban lévő 10 %-os szavazati korlatot, illetve a vele „baráti” viszonyban lévő magyar cégek 40 százalékos tulajdonhányadát sikerül semlegesíteni. Ez már igen komoly ajánlat volt, mert menetközben 20,2%-ra növelte az OMV a részesedését a magyar vállalatban. 147 A válasz továbbra is nemleges, de sok múlik Brüsszel döntésén, ami meghatározhatja a végső kimenetet.
147
www.vilaggazdasg.hu 2007.szeptember 25.
5.6 EUR-USD-HUF Az elmúlt időszakban sok embernek okoz komoly gondot a deviza piac alakulása. A forint árfolyama a fél évvel ezelőttihez képest 10%-kal erősödött és 280 E/Huf-ról 245 E/Huf-re csökkent, majd itt próbált stabilizálódni. Míg az euró stabilan tartja magát a 250 E/Huf-os sávon, addig a dollár megközelítőleg 20%-ot esett és a másodlagos hitelpiaci botránynak köszönhetően ez tovább csökken. A különböző gazdaságok nehezen tudják ezt elfogadni és igyekeznek a gyors, hatékony megoldásra. A világpiacon ez hatalmas veszteségeket jelent. Elsősorban európai és ázsiai vállalatoknak, mivel nyeresége csökken illetve veszteséges nekik az USA-ba exportálni. Az Unióban felvetődött az euró leértékelése is, de idáig nem történtek ilyen jellegű lépések. A lassan 1,5 E/$ -hez közelítő árfolyam egyre inkább tarthatatlan. Az USA jelenleg likviditási gondokkal küzd, komoly költségeket jelent számára az iraki háború, így véleményem szerint az Uniónak kellene korrekciós lépéseket tennie. Ezt a kialakult piaci helyzetet a magyar állam előnyösen is kihasználhatná, ha nem szenvedne ő is likviditási gondokkal. Megítélésem szerint az euró leértékelése esetén fontos lenne az államadóság jelentős csökkentése, melyre jelen feltételek és körülmények között nincs sok esély Az euró és a dollár alakulás a forinthoz képest (2006. október-2007. október)
Diagram 29.
148 149
148
http://www.portfolio.hu/adatletoltes.tdp 2007. december 1. 8:20 http://www.protfolio.hu/adatletoltes.tdp 2007. december 1. 8:25
Diagram 30.
149
6 Mi lesz a közeljövőben? Hogy mi lesz a BÉT jövője...? Azzal, hogy osztrák kézbe került, már egy lépéssel közeledett a regióba való integráláshoz. Sokan ezt nem pozitívan ítélik és szívesebben vennék, ha a Budapesti Értéktőzsde újra hazai, lehetőleg állami kézbe kerülne, de ennek bekövetkezésére nagyon kicsi az esély. Az osztrák többségi tulajdonosoktól eddig nem nagyon szivárogtak ki hírek, hogy mi a szándékuk a BÉT-tel. Egyes elemzők szerint a bécsi börzének hosszú távú befektetési tervei vannak. A közép-kelet európai régióból szeretne kisebb tőzsdéket felvásárolni, majd tovább értékesítené őket. Érdekes lehet, hogy amennyiben ez megvalósul és a Varsóit (ennek kicsi az esélye, mivel a lengyelek semmiképp sem hajlandóak megválni a jól működő tőzsdéjüktől, bár a kormányváltás új lehetőségeket lebegtet) meg a Prágait is sikerül megnyerni, mennyiben lehetne így konkurenciája ez az integráció az Euronext NV (párizsi, amszterdami, brüsszeli, liszaboni)-nek, a frankfurtinak vagy a londoninak csak Europából, globálisan pedig ott van versenytársnak a New York-i vagy a Shanghai-i. A mai elektronikus kommunikációs eszközöknek köszönhetően igazából nincs nagy jelentősége ezeknek a fúzióknak, ugyanis az internet segítségével már bárki bonyolíthat tranzakciókat bármelyik tőzsdén A Budapesti Értektőzsde eddigi története alapján némileg következtetni lehet arra, hogy a külföldi vállalatoknak nem éppen a legvonzóbb a hazai környezet tőzsdei bevezetések számára. Gyakorlatilag a 4 blue-chip nélkül a tőzsde be is zárhatna. Ahhoz, hogy a külföldieket és a hazai vállalatokat érdekeltté tegyük a tőzsdei bevezetésére, ösztönözni kell őket a letelepedésre, vagy új cégek alapítására. Ennek egyik eszköze az adócsökkentés lehetne. A közgazdaságtanban lévő Laffer-görbe törvényszerűségét véleményem szerint időszerű lenne kihasználni, mely alapján csökkenő adóterhek mellett a gazdaság „kifehéredik” és hosszú távon több bevételt eredményezhet. Ennek realizálására szükséges bizonyos időintervallum, amit korábban felhalmozott tartalékokból kellene fedezni. Megítélésem szerint az adórendszerünk váltóztatása szükséges és kiemelt, hangsúlyos feladat, melyet elsődlegesen kell kezelni. A „törveny” gyakorlati szemléltetésére jó példa Írország, melynek gazdasági fejlődése példaértékűvé vált. De megéri-e Magyarországból vezető tőzsdei országot csinálni? Túl drága lenne és bizonytalan. Hosszú távú jövedelmezőség szerintem egyértelmű, de a jelenlegi tendenciák alapján informació-technológiai szolgáltatóközpontok települnek hazánkba. Számukra vonzó az olcsó és képzett munkaerő, ugyanakkor a fejlődés lassú. Amennyiben megvalósul a
konvergencia program, befejeződnek az infrastrukturális fejlesztések és csökkenne az adóteher is, országunk küldföldi nagyvállalatok számára sokkal vonzóbb lenne. A világ közgazdászait komoly probléma elé állítja a jelenlegi dollár árfolyam rohamos csökkenése. Az amerikaiak jelenleg komoly likviditási gondokkal küzdenek, és a probléma kezelésére megoldást még nem találtak. Emellett ott van még az iraki háború, ami komoly költségeket jelent az USA-nak. Infláció-csökkentő ugyan, de az árfolyam korrigációt igényel. Az EU-nak időszerű a reagálás. A csökkentés valószinűsége egyre nő, de kérdéses, hogy ennek következtében a tagországok mekkora veszteséget szenvednek el. A lakóság nagy része az elmúlt időszakban devizában vette fel hiteleit, egy esetleges forint-erősödés nagyon felboríthatja a háztartásokat. A forint árfolyamát óvatosan, ennek figyelembe vételével szükséges majd magállapítani. A BUX jövőképét tekintve nagyon kiszolgáltatott a piaci viszonyoknak és a világgazdaságnak. A jelenlegi konvergencia programmal ugyan sokan nem értenek egyet, de véghezvitele előrébb viheti a gazdaságot. Amennyiben a befektetők úgy érzik, hogy a gazdaság biztosan fejlődik, növelheti a befektetést, a bevezetéseket és emelkedhet az árfolyam. Az érzékeny gazdaságok és indexek, mint a miénk, sajnos túl sok tényezőnek vannak kiszolgáltatva. Az ilyen váratlan tényezőkkel, mint például a jelenlegi másodlagos jelzáloghitel válság (szerencsére még nem érintett mélyebben bennünket), nem tudunk számolni. Szerencsére idáig még nem ért bennünket komolyabban, de ezek a külső hatások mindenképpen befolyásolják az index alakulását. Egy nemrégiben készült interjú kapcsán azt állítja Michael Buhl, a Wiener Börse társvezérigazgatója azt állítja, hogy a bécsi tőzsde nem kívánja eltüntetni a BÉT-et, sőt szeretne a szorosabb együttműködés érdekében engedményeket tenni. Szerinte fontos, hogy a tőzsdénk megőrizze a függetlenségét, emellette igyekeznek fokozni a kooperaciót is: a know-how csere folyamatos a két intézmény között, tavaly például fontos tanácsokkal láttak el a BÉT-et a BUX ETF elindításakor, az új társaságok tőzsdére csábítása során szerzett tapasztalatokat pedig rendszeresen megosztják egymással.150 Igyekeznek minél előbb megvalósítani, hogy a magyar befektetők számára is kereskedhetővé váljanak az osztrák részvények nem csak jogilag, de technológiailag is. A közeljövőben szeretnének kiépíteni egy egyirányú kapcsolatot Budapestről Bécs felé, hogy a magyar befektetők közvetlenül kereskedhessenek a Wiener
150
http://www.portfolio.hu/ 2007.október 25. cikk 14: 39
Börse papírjaival, de ugyanez fordítva csak közvetetten működhetne, mint jelenleg is. Ez védelmezné a magyar brókercégek piaci részesedéset, de a BÉT ez idáig nem reagált. Feltehetőleg attól félnek, hogy a bécsi papírok elszívnák a pénzt a magyar piactól. A budapesti -, a varsói -, a prágai - és a bécsi tőzsde havi forgalma (2001-2007)
Diagram 31.
151
A varsói piac az elmúlt időszakban jelentősen nőtt és jó esélye van, hogy túlszárnyalja a bécsi tőzsdét vagy megelőzi a forgalom tekintetében. Ennek ellenére a lengyel tőzsde vélemenyem szerint nem jelenthetne komoly konkurenciát a régiós tőzsdei konszolidáció vezetésében. Ennek az egyik fő oka lehet: Varsóban rengeteg az IPO és valóban nagy a forgalom, de leginkább azért, mert számos kis IPO-t szívnak el a szomszédos piacoktól azzal, hogy a törvényeik értelmében a lengyel nyugdíjalapok csak olyan részvényekbe fektethetnek, amelyeket Varsóban is jegyeznek. Meglátásaim szerint ez a szabályozás nem EU konform és ezért hamarosan meg kell szüntetni, amivel Varsó egyetlen vonzereje tovatűnik.152 Azonban azzal, hogy Lengyelországban most kormányváltás történt, újra megkezdődhetnek a 151 152
http://www.portfolio.hu/ 2007.október 25. 14:39 http://www.portfolio.hu/ 2007.október 25. 14:39
privatizaciós tárgyalások. A most leváltott kormány megválasztása előtt ez a folyamat már végső fázisába ért, mikor végül visszakoztak. Az új kormány már jóval nyitottabnak tűnik és ha nem az első időszakban, de hamarosan napirendre kerül. Ha ez bekövetkezik, valószínűnek tartom, hogy Bécs és Budapesttel kooperálva jelen lesz a tárgyalásokon. Miért érné meg Varsónak és Prágának ehhez a szövetséghez csatlakoznia és nem pedig egy meglévő, nagyobb börzéhez? Véleményem szerint úgy válhatunk komoly tényezővé Európában, a világban, ha a kis régiós piacok összefognak, nem pedig azzal, ha csatlakoznak valamelyik nagy tőzsdéhez. A közép-kelet európai piacban rejlő lehetőségeket csak a közép-kelet európai szereplők tudják jelenleg igazán kihasználni. Ha a konszolidáció végbement és elértünk egy bizonyos méretet, akkor már más a helyzet, akkor szóba jöhet egy nagyobb egyesülés is.153 Magat a pán-európai tőzsde lehetséges kivitelezését én sem tartom megvalósíthatónak, se nem jó elképzelésnek, annak ellenére, hogy minél inkább globalizált világban élünk és az emberek, az intézmények egyre inkább mobilisabbak. Ennek létrehozásában nem látok nagy lehetőséget. Minden kultúrának és szervezetnek meg van a maga varázsa és sajátossága. Így van ez a tőzsdével is, ami egy olyan üzlet, ami bármennyire is globális, helyi tapasztalat, helyi szakemberek és a helyi sajátosságok ismerete kell hozzá. A bécsi tőzsde forgalmának alakulása (2002-2007)
Diagram 32.
153 154
http://www.portfolio.hu/ 2007.október 25. 14:39 http:// www.portfolio.hu/ 2007.október 25. 14:39
154
Sajnos a BÉT-ről az elmúlt években több részvényt vezettek ki, mint amennyit bevezettek. Ez is egy globális probléma, nem a BÉT menedzsmentjének felelőssége. Emellett olyan cég van, amelyik már megérett a tőzsdére, de nem vezetik egyelőre be őket. Ezek a bevezetések mostanában elmaradnak és emiatt romlik a statisztika. Érdemesebb azon elgondolkodni, hogy mit lehetne tenni azért, hogy pótolják a hiányt, persze a meglévők fenntartásával. Emellett jelentős a tőzsdeérett cégek száma, da a bevezetések különböző okok miatt elmaradnak. Érdemesebb azon elgondolkodni, hogy mit lehetne tenni azért, hogy pótolják a hiányt, persze a meglévők fenntartásával. Talán megoldás lehetne egyfajta "light" jegyzésmód kialakítása is, mely valamivel alacsonyabb transzparenciát követel meg a tőzsdével még csak ismerekedő vállaltok számára, de egyelőre még keressük a megoldást.155 Jelentős változást eredményezhet a forgalomban, ha a Budapesti Értéktőzsdén nem csak a meglévő szektortagok bonyolíthatnak kereskedést, hanem külföldi vagy hazai ”befektetők” is. Ezt még jogszabály sem köti, csak a BÉT házi rendje. Ennek módosítása, váltóztatása többször felvetődött. Egy felmérés nagyon jól mutatja, hogy miként kezdett el növekedni a forgalom a Bécsi tőzsdén, miután megengedték, hogy mások is ráléphessenek a parkettre. Ezzel a külföldi cégek itthon is közvetlenül tudnának üzletelni és nem a hazai bróker irodákon keresztül történnének a tranzakciók. Természetesen ez nekik komoly bevételkiesést jelentene, de a tőzsdei kereskedést ugrásszerűen fellendíthetné.
155
http://www.portfolio.hu/ 2007.október 25. 14:39
7 Összefoglalás: Sajnos a Budapesti Értéktőzsde és a magyar gazdaság között sok tekintetben párhuzamot tudunk vonni: kicsi, külső hatásokra érzékeny és befolyásolható, valamint a külföldi befektetők nélkül valószínűleg életképtelen lenne. A magyar börze is elválaszthatatlan része lett a hazai gazdaságnak. Rá is hatással vannak, mint az átlag emberre, az élet minden területéről érkező ingerek. Először a kiegyezéskor alapították és szinte azonnal fejlődni kezdett a maga lassú, de biztos tempójában. Túl élt két világháborút, gazdasági válságokat, de a kommunizmussal szemben már nem tudott felül kerekedni. Nem illett bele az akkori politikai szemléletbe és 84 sikeres év után bezárták. A szocializmus fenntarthatlanságára már voltak jelek a 80-as évektől, így az értékpapírpiac már ekkor éledezni kezdett, aztán 42 év kényszerszünet után a Budapesti Értétőzsdét újra megnyitották. Újra kellett ”tanulni” a brókerszakma rejtelmeit és ”oktató” hiányában saját tapasztalatokra alapozva ismét lassan, de biztosan fejlődni kezdett a tőzsde. A BÉT a közeljövőben várhatóan követi a trendeket, és szerves része lesz az európai tőzsdei “globalizációnak”. Fonotos lenne, hogy a vezetőség az elmúlt 17 évből leszűrje a pozitív és negatív tapasztalatokat, ezekből okulva probálja hatékonyabbá tenni működését, hogy felkészültebben tudja kezelni a világgazdasági változásokat. Mivel osztrák többségi tulajdonban van jelenleg a magyar börze, sajnos nem tudjuk nagyon befolyásolni működését. Hogy ez megvalósulhatott, sok mindenkinek nem tetszik és még többen maradtak szkeptikusak a hazai tőzsde esetleges fejlődésével. Ezért fontos lehet a befektetők bizalmának megtartása érdekében a részvénykínálat bővítése, erre a bécsi vezetőség hamarosan különböző reformokkal próbál majd kísérleteket tenni. Sokan úgy vélik, hogy a Wiener Börse és a BÉT csatlakozása egy lehetséges Közép-Kelet európai tőzsdei integráció első lépcsőfoka. Számomra sem elképzelhetetlen, de véleményem szerint ez egy nagyon hosszú folyamat lesz és ennek kivitelezhetősége túl sok mindentől függ. Annak a jelentősége, hogy egy részvénnyel való kereskedés melyik parketten folyik, a mai globalizált világban egyre csökken, mivel az internet segítségével már bárki üzletelhet.
Szerintem ha megvalósul a közép-kelet-európai tőzsdék csatlakozása, igen erős versenytársa lesz a világ nagyobb börzéinek, de hogy mennyire lesz domináns a BÉT ebben a ”szövetségben” azt még nehéz lenne megmondani...
8 Felhasznált irodalom: Korányi G. Tamás, Szeles Nóra: Tőzsde születik 1864-1990; Budapest 2005 Félegyházi Ágoston: A budapesti tőzsde töténete; Budapest 1864-1895 Engel-Bartha: A Budapesti története; Budapest 1864-1914 Havas Miksa: Az értéktőzsde, Budapest 1922 Kertészné Spilák Márta: Magyarországi értékpapírok története 1945-ig, Budapest 1988 Engel Emil, Bartha László: A budapesti tőzsde története 1864-1914; Budapest 1914 Félegyházi Ágoston: Budapesti Áru – és Értéktőzsde; Budapest 1895 Járai Zsigmond: Az értékpapírpiac fejlődési irányzatai hazánkban; Budapest 1988 Bozzai Rita: Tőzsde kalauz; Budapest 1988 Járai Zsigmond: Értékpapírpiac és tőzsde Magyarországon; Budapest 1989 Scheuer Gyula: A budapesti értéktőzsde; Budapest 1990 A Budapesti értéktőzsde éves jelentései 1990-2005; Budapest 2005 Martin Hajdú György: Tőzsdei kézikönyv; Budapest 1991 Korányi G. Tamás: Privatizáció a tőzsdén keresztül; Budapest 1999 Jaksity György: A pénz természete; Budapest 2003 Szeles Nóra: A tőzsdesztori; Budapest 2004 Fellegi Tamás: Amit a BUX üzletekről tudni kell; Budapest 1998 Bokros Lajos: A BÉT ötödik évfordulója alkalmából; Budapest 1995 Banyár László: 10 éves a budapesti értéktőzsde; Budapest 1995 Takács Tibor: A BÉT; Budapest 1998 www.bet.hu www.vilaggazdasag.hu www.napigazdasag.hu www.bankestozsde.hu www.gkm.hu www.pick.hu www.portfolio.hu www.figyelo.hu www.hvg.hu
9 Függelékek 9.1 Képek
Kép 1.
Kép 2.
Kép 3.
9.2 Táblázatok:
A Budapesti Áru - és Értéktőzsde tagjai (1865-1913)
Év 1865 1870 1880 1890 1895 1900 1910 1913
Tőzsdetagok Ügynökök 332 1098 937 1149 1580 1419 1565 1809
Ügynökök az áruüzleten
Ügynökök az értéküzletben
Árjegyzőlap vezetői
153 102 127 135 144 154 155
52 41 44 52 60 62 60
27 190 224 477 563 n.a. n.a. n.a.
205 143 171 187 204 216 215
Táblázat 1.
A Budapesti Áru - és Értektőzsdén jegyzett értékcímletek (1864-1913) Államkötvény Közüzleti kötvény Záloglevél Elsőbbségi kötvény Kötvények összesen Pénzintézet Malomipar Bánya, vas - és gépgyár Közlekedés Egyéb vállalatok Részvények összesen Sorsjegy Pénznem Váltó Összesen
1864
1870
1880
1890
1900
1910
1913
3 1 4 5 3 5 6 2 21
14 4 9 27 35 17 13 17 21 103
11 8 44
4 8 107
31 3 17 24 75 31 9 10 18 12 80 4 8 10 177
37 5 40 29 111 31 8 11 26 20 96 16 9 10 242
32 3 73 22 130 36 8 31 36 43 154 19 12 8 323
28 4 120 26 178 52 8 30 31 43 164 18 12 9 384
35 7 136 26 204 56 10 31 30 50 177 17 13 9 419
Táblázat 2.
Az első év tőzsdei részvényei Részvény Ibusz Rt. Martfűi Sörgyár Rt. Konzum Rt. Dunaholding Rt. Fotex Rt. Müszi Rt. Sztráda Skála Rt. Skála-Coop Rt. Nitroil Rt. Novotrade Rt. Styl Rt. Bonbon Hemingway Rt. Összesen:
Bevezetés Időpontja
Kibocsátás névértéke (M Ft)
Részvény névértéke (Ft)
Árfolyam (Ft)
Bevezetéskori alaptőke (M Ft)
1990.06.21 1990.10.29. 1990.11.01 1990.11.09 1990.11.13. 1990.12.04. 1991.01.07. 1991.01.10. 1991.02.06. 1991.04.07. 1991.06.21.
440 135 60 90 500 80 70 50 81
1 000 1 000 10 000 10 000 100 10 000 10 000 10 000 10 000 10 000 1 000
4 900 2 550 90 000 38 000 198 18 000 14 600 15 000 2 850
1 200 935 460 1 700 3 101 330 292 3 261 275 425 500
1991.06.21.
160
1 000
2 500
170
1 666
74 100
188 598
12 649
Táblázat 3.
Infláció és hiány a kilencvenes évek végén GDP Költségvetési Bruttó Külföldi Euró az változás hiány Adósság év végén %-ban (Mrd Ft) (Mrd USD) (Ft) 81 22,5 1,3 204,89 340 22,1 4,6 225,54 371 23,3 4,9 255,70 339 29,0 4,2 254,92 369 33,1 5,2 264,94
Év 1996 1997 1998 1999 2000
USD az év végén (Ft) 164,93 203,50 219,03 252,52 284,73
Táblázat 4.
2000 2001 2002 2003 2004
I.
II.
767 354 290 245 256
748 326 237 192 372
Részvényforgalom a BÉT-en (havonta, árfolyamértéken, milliárd ft-ban) III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X.
XI.
XII.
I-XII.
754 249 242 233 617
361 239 233 310 661
604 214 346 311 440
6807 2771 3027 3692 5219
577 196 296 298 589
609 274 276 377 554
430 164 204 427 301
338 140 205 277 258
Táblázat 5.
379 143 213 280 307
533 240 189 356 405
707 232 292 386 459
BUX-kosár tartalma (súlyok százalékban) Részvények Antenna Hungária Borsod Chem Danubius Démász Domus Dunaholding Egis FHB Fotex Global Globus Graboplast Goldsun Inter-Europa Bank Martfui Sorgyar Matáv Mol Nabi OTP Pannonplast Pick Primagaz Rába Richter Synergon Skala-Coop TVK Zalakerámia Zwack Unicum BUX éves nyitópont
1995. január 5,46 1,02 4,52 12,37 14,46 3,51 1,38 1,95 0,64 1,75 2,29 2,48 12,15 5,68 19,43 5,35 5,55
2000. január 4,98 1,49 2,4 2,67 0,22 0,75 26,83 15,63 0,62 17,51 1,59 2,32 0,27 0,8 15,42 1 5,11 0,39 -
2005. január 0,37 0,63 0,91 1,12 2,17 1,63 0,25 16,01 28,04 33,75 0,22 13,88 1,02 -
1 481
8 715
14 739
Táblázat 6.
A BUMIX induló kosara (2004. június) Kötvényhányad Részvény mértéke (%-ban) Antenna Hungária 15,42 Borsod Chem 10,54 Danubius 40,94 Démász 39,02 Egis 49,01 FHB 38,34 Fotex 49,10 Global 25,05 Graboplast 33,66 Nabi 45,69 Pannonplast 79,35 Rába 54,52 Synergon 64,65 TVK 15,59 Táblázat 7.
Súly a kosárban (%-ban) 4,17 10,95 8,89 11,42 15,05 10,94 6,25 2,22 5,03 2,13 4,85 5,47 2,37 10,24
9.3 Diagramok
Diagram 1.
Diagram 2.
Diagram 3.
Diagram 4.
Diagram 5.
Diagram 6.
Diagram 7.
Diagram 8.
Diagram 9.
Diagram 10.
Diagram 11.
Diagram 12.
Diagram 13.
Diagram 14.
Diagram 15.
Diagram 16.
Diagram 17.
Diagram 18.
Diagram 19.
Diagram 20.
Diagram 21.
Diagram 22.
Diagram 23.
Diagram 24.
Diagram 25.
Diagram 26.
Diagram 27.
Diagram 28.
Diagram 29.
Diagram 30.
Diagram 31.
Diagram 32.