A Budapest Főváros Kormányhivatala Fogyasztóvédelmi Felügyelőségének tanácsai a karácsonyi vásárlásokhoz A Budapest Főváros Kormányhivatala Fogyasztóvédelmi Felügyelősége az idei karácsonyi szezonban célzott, tematikus ellenőrzéssorozattal biztosítja, hogy az ünnepek előtti ajándékvásárlási időszakban is megfelelően érvényesüljenek a fogyasztók vagyoni érdekei, illetve a biztonságos termékekhez való joguk. A már október folyamán megkezdett ellenőrzések során a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség munkatársai vizsgálták az árfeltüntetések helyességét, az akciós ajánlatok megvalósulását, illetve az árucikkek biztonságosságát. Az ellenőrzéssorozat eredményeképpen nagyszámú eljárást indított a Fővárosi Felügyelőség a megtévesztő akciók, illetve egyéb fogyasztótájékoztatási hiányosságok, valamint veszélyes és tiltott termékek forgalmazása miatt, amelynek keretében a kereskedelmi forgalomban talált nem biztonságos árucikkek lefoglalásra is kerültek. A Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége önmagában nem tudja biztosítani valamennyi fogyasztó védelmét, az ünnepi vásárlások során felmerülő jogsértésekkel szemben, így nagyon fontos, hogy maguk a vásárlók is lehetőleg minél körültekintőbben, a saját jogaikra, érdekeikre odafigyelve, „tudatos fogyasztókként” vegyenek részt a karácsonyi üzleti forgalomban. Ebből a célból, a Budapest Főváros Kormányhivatala Fogyasztóvédelmi Felügyelősége az alábbiakban néhány alapvető vásárlási tanácsot kíván megosztani a vásárlókkal: Akciós ajánlatok A karácsonyi szezonban a kereskedelmi egységek előszeretettel hirdetnek olyan, különleges akciós ajánlatokat, mint pl. „egyet fizet – kettőt kap” akciók, illetve amelyekben egy adott termék megvásárlása esetén egy másik termék „ajándékba” adását ígérik. Az akciós ajánlatok azonban nem mindig valósulnak meg a gyakorlatban. Gyakran az „ajándékba” ígért plusz termékért is felszámítanak kisebb-nagyobb összeget. Az ilyen megtévesztő akciókkal szembeni védekezésként, amennyiben arra az adott üzletben lehetőség van, érdemes az akciós csomag tartalmát képező, de önállóan, önmagukban is árusított termékek árát a vásárlás előtt összehasonlítani az akciós csomag árával, így kiderül, hogy a csomagban szereplő plusz „ajándék” terméket valóban ingyen adja-e a kereskedő. Szavatosság, jótállás A gyakori karácsonyi ajándékok közé tartoznak a nagy értékű műszaki – pl. szórakoztató elektronikai – eszközök. Már csak a műszaki összetettségük és az értékük miatt is, az ajándékok közül, leggyakrabban e termékek tekintetében merülnek fel meghibásodási és így a szavatossági, jótállási problémák. A forgalmazott termékek hibáiért való felelősséget szabályozza a szavatosság, valamint a jótállás jogintézménye. A szavatosság alapja a Ptk. hibás teljesítésre vonatkozó szabálya, amely lényegében a forgalmazó (kereskedő), mint kötelezett szigorú felelősségét jelenti. Ez a kellékszavatosság akkor terheli a kötelezettet, ha hibásan teljesít, azaz a szolgáltatott dolog a teljesítés (, azaz az eladás) időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. illetve ha a hiba oka szakszerűtlen összeszerelés (amit a kötelezett végzett, vagy a jogosult végzett, de hibás használati útmutató szerint). A szavatosság akkor is terheli a forgalmazót (azaz, a kötelezettet), ha állítása szerint a terméket neki a gyártó szállította hibásan, vagy ahogyan mondani szokták, a kereskedő csak eladja, de nem gyártja a terméket. A fogyasztóval szemben viszont mindig az felel, akivel a fogyasztó a szerződést köti (fogyasztói szerződés), így a forgalmazó, azaz a kereskedő tartozik helytállással a szavatosság alapján. A szavatossági igények érvényesítésére nyitva álló határidő 2 év (tartós használati cikkek tekintetében 3 év). Ez azt jelenti, hogy a kijavítás, kicserélés, vételár leszállítás, elállás iránti igényünk a vásárlástól számított 2 éven belül lehet megalapozott. Ha a vásárlástól számított első 6 hónap alatt keletkezik a hiba arról azt kell feltételezni, hogy a vásárláskor is megvolt már (tehát, eleve hibás terméket vettünk), így a vásárlónak nem kell semmit sem bizonyítania ezzel kapcsolatban.
2
A szavatosság mellett, a jótállás jogintézménye ad többletvédelmet a fogyasztónak. A vonatkozó jogi szabályozás értelmében, aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A jótállás a jogosultnak a törvényből eredő (pl. szavatossági) jogait nem érinti. A jótállási kötelezettség alapulhat jogszabályon (kötelező jótállás), valamint a kötelezett (pl. a kereskedő) általi önkéntes (szerződéses) vállalásban. A fordított bizonyítási teher szabályán túlmenően (azaz, hogy a kötelezettnek kell bizonyítania, hogy a szolgáltatott dolog hibája a teljesítés után keletkezett) a jótállás tartalmát (pl. időtartamát, a jótállási jogokat, azok érvényesíthetőségének feltételeit stb.) alapvetően a jogszabály vagy a jótállási kötelezettséget keletkeztető szerződés, reklám határozza meg. Ha mindezekről jogszabály vagy szerződés nem rendelkezik, akkor ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, mint a szavatosságra. A jótállási idő alatt tehát, ugyanolyan jogokra tarthat a fogyasztó igényt, illetve az igényérvényesítés feltételei azonosak, mint szavatosság ideje alatt azzal a különbséggel, hogy első esetben a kötelezett mentesülése érdekében a termék hibátlanságát a kötelezett bizonyítja, míg utóbbi esetben a hibát a jogosult bizonyítja. A fent említett nagy értékű (10.000.-Ft-ot meghaladó bruttó vételárú) műszaki eszközök nagy része jogszabály által előírt kötelező jótállás körébe tartozik. A termékek körének felsorolását az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet melléklete tartalmazza. A jogszabály alapján az alább felsorolt termékekre külön gyártói vagy forgalmazói kötelezettségvállalás hiányában is egy éves kötelező jótállás vonatkozik, ennek bizonyításához pedig elegendő a nyugta, blokk, vagy jótállási jegy bemutatása. Előfordul, hogy üzletpolitikai, márkaépítési megfontolásokból egy-egy gyártó a kötelező, vagy szokásos mértéket meghaladó önkéntes, szerződéses jótállási nyilatkozatot is tesz, amely tekintetében a kötelező jótállás jogszabályi feltételein túl további, illetve más igényérvényesítési feltételeket is támaszthat. Ilyen esetben, a vásárláskor célszerű meggyőződni, hogy pontosan mik a szerződéses jótállás eme többletfeltételei. Fontos kiemelni, hogy az ilyen önkéntes, szerződéses jótállási ajánlatok nem befolyásolják a jogszabályon alapuló, fent bemutatott kötelező jótállási feltételeket. A fenti szavatossági és jótállási igények érvényesítése, érvényesíthetősége tekintetében fontos tudatában lenni a következőknek: A kötelező jótállás esetében mindig a forgalmazó a kötelezett, tehát ott élhetünk panasszal, igénybejelentéssel, ahol a terméket megvásároltuk. A vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján azonban a fogyasztó a kijavítás iránti igényét a forgalmazó által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál (szervizvállalkozásnál) közvetlenül is érvényesítheti. A választás a fogyasztót illeti, tehát a forgalmazó nem küldheti „automatikusan” a szervizbe a vásárlót. A vásárlás tényének, a vásárlás időpontjának, valamint a forgalmazó (, azaz a jótállásra köteles) személyének egyértelmű bizonyíthatósága és így a jótállási ügyek intézésének problémamentessége szempontjából fontos, hogy a vásárlók meggyőződjenek arról, hogy a kereskedő átadja részükre a jogszabálynak megfelelően kitöltött jótállási jegyet. Ezt a vásárlási nyugtával (blokkal, számlával) együtt célszerű gondosan megőrizni és a jótállási, illetve szavatossági ügyintézés során a forgalmazónak bemutatni, mert e dokumentumok az igényérvényesítés során alapvetően bizonyító erejűek. Fontos továbbá, hogy a jótállási, szavatossági ügyek intézése során a vásárlók ragaszkodjanak hozzá, hogy a forgalmazó a kifogásról megfelelően felvegye a jogszabályban meghatározott jegyzőkönyvet és annak egy példányát adja át részükre, mivel az esetleges további jogérvényesítési lépések szempontjából e dokumentumnak is fontos jelentősége lehet. Az e körbe tartozó készülékek rendeltetésszerű használata és így a meghibásodásának megelőzése szempontjából szintén fontos dokumentum a magyar nyelvű használati-kezelési útmutató, amelynek átadása a kereskedő jogszabályban meghatározott kötelezettsége, azonban ennek ellenére, a
3 vásárlóknak is célszerű meggyőződnie arról, hogy azt valóban elhelyezte-e pl. a termék dobozában a üzlet. A kötelező jótállás körébe tartozó termékek tekintetében a fentieken túl egy további, a vásárlók érdekeit védő speciális szabályt is tartalmaz a már említett kormányrendelet. E szerint, amennyiben egy ilyen termék már a vásárlást követően meghibásodik, vagy eleve hibásan adták azt el és a vásárló a csereigényét a vásárlástól számított 3 munkanapon belül érvényesíti, úgy a forgalmazó nem vizsgálhatja a csere előtt, hogy a hiba oka vajon a vásárlást követően keletkezett-e, vagy azt megelőzően (, azaz pl. gyártási eredetű), hanem köteles azt nyomban kicserélni. Ilyen esetekben a forgalmazónak tehát nincs választási lehetősége, mindenképp cserélni kell, ettől eltérni nem lehet. Amennyiben esetleg nem tud nyomban cserélni, mert nincs készleten a termék, úgy törekednie kell a legfeljebb 15 napon belül történő cserére. Ugyanakkor, fontos kiemelni, hogy a cserének mindig ugyanolyan típusú termékre kell történnie. Amennyiben ez nem oldható meg, például az a típus már elfogyott és nem is lesz készleten, úgy a vételár visszafizetését lehet kérni, azaz fogyasztó elállhat a szerződéstől (azzal a megkötéssel, hogy jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye). Hibátlan terméket viszont, nem köteles kicserélni a forgalmazó 3 munkanapon belül sem. Mindez azt jelenti, hogy a karácsonyi vásárlási időszak sem ad lehetőséget több igényérvényesítési lehetőségre, mint az év más időszaka, ugyanazok a jogai vannak a fogyasztóknak, mint máskor. Leértékelt terméknél is ugyanezek a jogok illetnek meg minket, kivéve, ha a kereskedő felhívja figyelmünket a termék valamely hibájára, amely a leértékelés oka, így ezzel a hibával kapcsolatban nem élhetünk minőségi kifogással. A vásárlástól való későbbi elállásra csak abban az esetben van mód, ha a terméket, nem hagyományos üzletben vásárolunk, hanem olyan, ún. „távollévők közötti ügylet” keretében, mint pl. internetes webáruház, vagy a termékbemutató. Az ilyen esetekben, a termék kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül indoklás nélkül elállhat a vásárló a szerződéstől, akkor is, ha a termék hibátlan. Ebben az esetben mindössze a termék visszaszolgáltatásának költségét kell kifizetnie a fogyasztónak, vételárat a pedig kereskedőnek harminc napon belül vissza kell fizetnie. Ruházati termékek Szintén gyakori ajándéktípus karácsonykor a ruházati termék. Kiválasztásuk során a boltban célszerű számításba venni, hogy e termékek méretezése még azonos gyártók esetében sem tekinthető mindig biztos és feltétlenül megbízható információnak. A hagyományos konfekció méreteket sem szabad feltétel nélkül elfogadni, mert meglepően nagy eltérések mutatkozhatnak az azonos számozású, de eltérő gyártójú termékek méretei között. Ha nem vagyunk biztosak a döntésünkben, inkább ne vásároljuk meg a ruhát, mert a forgalmazó nem köteles pusztán ezért cserélni, vagy a vételárat visszafizetni. Fontos tehát tudni, hogy nincs jogszabály, amely arra kötelezné a forgalmazót, hogy hibátlan terméket visszavegyen, vagy kicseréljen. Amennyiben a hibás teljesítés esete nem áll fenn, a szavatossági igények érvényesítése e termékek tekintetében fogalmilag kizárt. Mivel ennek ellenére, számos forgalmazó – bizonyos megkötésekkel – önszántából biztosít cserelehetőséget az általa forgalmazott ruházati termékekre, ezért ennek esetleges lehetőségéről a vásárlást megelőzően célszerű tájékozódni az üzletben. Ruházati termékre tehát, jogszabályi előíráson alapuló kötelező jótállás nem vonatkozik, ennek következtében a forgalmazó hibás teljesítésével kapcsolatban a Polgári Törvénykönyv szavatosságra vonatkozó szabályait kell alkalmazni, amelyekről már szó esett. Játékok A karácsony előtti hetek a játékvásárlásoknak is a fő időszaka. A veszélyes termékekkel szembeni fokozott védelmet igénylő gyermekekre való tekintettel a Fővárosi Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége kiemelt figyelmet fordított e termékekre. A felügyelők által tapasztalt leggyakoribb hibák, hiányosságok a következők voltak: a játékokról, illetve csomagolásukról hiányoztak a
4 korcsoportjelölések, illetve a kisgyermekek szempontjából felmerülő veszélyekre felhívó figyelmeztető feliratok, de egyes – főleg piacokon lévő - árusítóhelyeken találtak egészségre káros festékeket és egyéb vegyi anyagokat, illetve fulladásveszélyt magukban hordozó kisméretű alkatrészeket tartalmazó és így veszélyes gyermekjátékokat is. A fentiek alapján, az első fokú hatóság azt tanácsolja, hogy játékszereket kizárólag csak megbízható helyeken, elsősorban áruházakban és egyéb szaküzletekben vásároljanak a fogyasztók, kerüljék az ilyen termékeknek a piacon és más ellenőrizetlen forgalmazási úton való beszerzését. Játékok vásárlása esetén, vegyük komolyan a célcsoport korára vonatkozó minősítést és az ezzel összefüggő biztonsági figyelmeztetéseket. mindettől függetlenül, 3 évesnél fiatalabb gyermek részére ne vásároljunk apró, leválasztható, illetve könnyen leválló alkatrészekkel rendelkező játékokat. A 3 évesnél fiatalabb gyermekeknél komoly veszélyt jelent a fulladás, mivel hajlamosak mindent a szájukba venni. Vásárlás előtt, már a játék kiválasztása során lehetőleg olvassuk el a használati utasítást és az abban, valamint a csomagoláson szereplő minden figyelmeztetést. Kerüljük az olyan termékeket, amelyek nem tartalmaznak magyar nyelvű leírást, használati utasítást, illetve, amelyeken nincs feltüntetve a gyártó neve és címe, mivel a forgalomba hozott termék biztonságosságáért elsődlegesen ez a vállalkozás a felelős. Ne vásároljunk olyan játékszert, amelyen nincs feltüntetve a CE megfelelőségi jelölés, mivel az arra is utalhat, hogy vagy nem gyermekeknek szánták, vagy a játék használata vélhetően nem biztonságos a gyermekek számára. A CE-jelölés kötelezettségvállalás a játék gyártójától arra nézve, hogy a játék megfelel valamennyi alkalmazandó uniós biztonsági előírásnak, amely előírások egyébként a világon a legszigorúbbak. Fényfüzérek Tipikus karácsonyi szezonális terméknek minősülnek az ünnepi fényfüzérek és egyéb díszkivilágítási eszközök is. Erre tekintettel a Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége külön vizsgálta a fogyasztói forgalomban lévő ilyen termékeket. A tapasztalatok szerint, a leggyakoribb hiba az égőfüzérek vezetékének keskeny keresztmetszete, ami fokozott tűzveszélyt jelent. A csatlakozó dugó mérete és minősége, valamint a helytelen szigetelés is könnyen problémákhoz, pl. áramütéshez vezethet. Mivel, az ilyen nem biztonságos eszközök felbukkanási helye szintén elsősorban a piacokon és egyéb hasonló „üzleten kívüli” kereskedelmi formák, ezért a Felügyelőség azt tanácsolja, hogy ilyen termékeket is alapvetően szakboltokban vásároljanak a fogyasztók. A választékból pedig leginkább olyan fényfüzért ajánlott választani, amelyet biztonságtechnikailag bevizsgáltak. Ennek tényére utal például a német TÜV Rheinland GS jelölése, vagy a magyar MEEI jel. A fentieken túl, a következőkre szükséges odafigyelni az ilyen termékek vásárlásakor: - A csomagoláson legyen feltüntetve a gyártó neve, vagy jele, a termék típusa, vagy fantázianeve, a CE jelölés, a műszaki adatok, a kül-, vagy beltéri használatra utaló felirat, vagy jel. - Magyar nyelvű tájékoztatás legyen megtalálható a csomagoláson, vagy külön mellékelve (pl. kül-, vagy beltéri jelleg, izzók cserélhetősége, egyéb figyelmeztető feliratok). - Magán a füzéren fel van-e tüntetve az adatmegjelölés (típustábla), amely tartalmában megegyezik csomagoláson lévővel. Ezen kívül a termék szemrevételezésével az átlagfogyasztó számára is feltűnő lehet a termék alacsony minősége a csomagolás színvonala, a nagyon vékony vezetékek, a nem kidolgozott csatlakozó dugó, illetve a vezérlődobozból kicsúszkáló, nem megfelelően rögzített vezetékek alapján.
5 A veszélyes és így forgalmazási tilalom alá eső termékek listáját az NFH honlapján találják meg a fogyasztók, az alábbi linken: http://www.nfh.hu/hasznos/termekbiztonsag/termbizt_110127.html Budapest Főváros Kormányhivatala Fogyasztóvédelmi Felügyelőségéhez az ünnepek alatt is fordulhatnak tanácsért a fogyasztók a következő telefonszámon: 328-01-85.
