A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben VÁRSZEGI ÁRPÁD (Bőr- és Cipőipari Egyesülés)
Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően a szakma éves tevékenységéről rövid, nem teljesen átfogó értékelést kell adni annak érdekében, hogy megfelelő információ birtokában minden termelő el tudja helyezni magát a bőr- és bőrfeldolgozóiparon belül, és azonosulni tudjon az általános vagy attól eltérő tendenciákkal. Sajnálatos módon a meglévő statisztikák állandóan változnak tartalmukban és formájukban is, így az összehasonlítás nehézségekbe ütközik. A tartalmi változásokban jelentős szereppel bír, hogy évenként eltérő számú cégek adatai kerülnek feldolgozásra. Remélhető, hogy a szakma rendelkezésére bocsátott információk segítséget nyújthatnak egy jövőbeni fejlődés irányainak meghatározásához. A bőr- és bőrfeldolgozóipar 2003 évi tevékenységét az elmúlt időszakoktól eltérő tendenciák jellemzik. Súlyos krízissel találta magát szemben nem egészen váratlanul az elmúlt évben. A nagyobb vállalkozások a nyugat-európai és USA-beli recesszió hatására termelésüket mérsékelték, sok esetben jelentős létszámleépítést hajtottak végre. A kisebb cégek a hazai piaci problémák (távol-keleti import, piac telítettsége) termelésüket mérsékelték és szintén a felesleges létszámot elbocsátva próbálták megteremteni a gazdasági egyensúlyukat. A termelés nagyságrendjére az ugrásszerű csökkenés jellemző, a volumen közel 35%-al mérséklődött. Egyes szakemberek véleménye szerint a 2003-as év olyan súlyos veszteségeket okozott a szakmánkban, mint az 1990-1992. évek sokkja. A csökkenést olyan paraméterek mutatják, mint a létszám, a beruházások mértéke, a piacok helyzete, a stabil partnerek hiánya. A termelés volumene 2003 évben: 57827 millió Ft volt, a megelőző év 70091 millió Ft-al szemben. Az értékesítésen belül változatlanul érvényesül az export domináns és növekvő szerepe, és erős ütemben mérséklődik a hazai piaci részarány. Az export csökkenés indexe: 82,3%, míg a belföldi értékesítésé: 64,2%. A belföldön való szerepvállalás csökkenő mértéke összefügg a magas importversennyel, a saját bolthálózat hiányával, a lassú piaci reakcióképességgel, a fekete kereskedelem jelenlétével, a szürke gazdaság sajátos piaci csatornáival. Feltételezhető, hogy a hazai piaci részesedés magasabb, mint a statisztikai adatok által történt bemutatás, mivel a kistermelők egy része nem jelenti, illetve nem a tényeknek megfelelően nyújt adatszolgáltatást. (Ennek okai az adórendszer megkerülésében rejlenek.) A kialakult tendenciákat jellemzik 2003. év főbb adatai is, melyek a következők: Termelés (%) Cégek száma * (db) Létszám (fő) Bruttó bér alakulása (MdFt) Bőr- és cipőipar
82,5
402
21242
72.544 Ft (107,7%)
(Forrás: KSH, az adatok %-ban a megelőző év azonos időszakához viszonyítva) * jogi személyiséggel rendelkezők – az egyéb gazdálkodók száma: 940
A bőr- és bőrfeldolgozóipari termékek gyártásában egyértelműen megállapítható, hogy a termelés naturális mutatói csökkennek, az exportbérmunka nagyságrendje lassúbb ütemben, de folyamatosan csökkenő.
2
Cipőipari termékek termelési adatai /e pár/ (3): előző év azonos (4): 2002. index% IV. n. év. I-IV. n. év. időszaka index% 3. 4. 5. 6. 2218 14953 95,3 81,7 2003.
Árucikkek 1. Lábbeli bőr felsőrésszel (sportcipő nélkül) Lábbeli textil felsőrésszel Lábbeli egyéb felsőrésszel Lábbeli (sport- és munkavédelmi lábbeli nélkül) Szabadidő- és túracipő Lábbeli fém orrmerevítővel
2002. 2. 18296 600 1132 20028
173 173 2564
1090 879 16922
50,2 85,9 84,6
181,7 77,6 84,5
1872 308
137 57
721 220
35,1 54,6
38,5 71,4
A szakágazat súlyát évek óta a cipőipar adja. Termelése naturális mértékegységgel számolva 2003 évben a KSH adatai alapján közel 3 millió párral csökkent. E csökkenő tendencia az előre jelzéseket figyelembe véve várhatóan 2004 évben is érvényesül. A bőriparra vonatkozóan a statisztikai adatok nem ismertek, azonban a BCE becslése alapján megállapítható, hogy 2003-ban a nyersbőrökből előállított készbőrök mennyisége 40%-al, wet-blue-ból készült készbőrök pedig 5%-al csökkent. A hazai készelőállítás összességében alig éri el a 1,5 millió m2-t. A szakmacsoportban dolgozók száma évről évre mérséklődik 2003 év végén 207 fő foglalkoztatott volt. A hazai bőr- és cipőipar 2003 évi export és import tevékenységét az 1996 évi adatokkal hasonlítjuk össze bemutatva a jelentős változást. Az összehasonlíthatóság érdekében az 1996. évi tényleges adatokat USD-ban korrigáltuk az árfolyam változás mértékével. A bőr-, szőrme-, konfekcionáló- és cipőipari termékek 1996 és 2003 évi export és import forgalmát az 1. sz. táblázat mutatja be. Összehasonlítva a bázisidőszakkal (1996 évvel) megállapítható, hogy az export USD-ben mérve 35 %-kal, az import pedig 15 %-kal növekedett. A legnagyobb mértékű emelkedés a cipőipari termékek exportjánál következett be: 57,1%, a bőrkonfekcióipari termékeknél 43,7%, a bőrdíszműipari termékeknél 26,4%, míg a bőripari áruknál a visszaesés igen jelentős mértékű 13,3%. Ez természetesen összefűgg azzal a ténnyel, hogy az eltelt időszakban három nagy bőrgyár szűnt meg. (Ezek a nemzetgazdasági adatok a termelésen kívüli exportot is tartalmazzák, azaz a reexportot és a kereskedelem által lebonyolított kivitelt, valamint a raktárkészletek értékesítését is.) Az exporton belül a legnagyobb súlyt a cipőipari termékek képviselik (63,7%), és fejlődésük az elmúlt két év kivételével töretlen volt. Visszaszerezte a helyét az exportban a kesztyűipar. A szőrmeipari termékek exportja nem számottevő, ami a szőrmeipar alacsony koncentrációjával, forráshiányával, nem exportképes árualapjával és belföldi értékesítésben való érdekeltségével magyarázható. Az importon belül a legnagyobb részarányt a bőripari termékek adják (58,3%), melyek döntő többsége a cipőipari és bőrfeldolgozóipari export bérmunka végzésére irányul. Csökkenő a
3 hazai termelői célú beszerzés is, alapvetően alacsony és közepes árfekvésű termékek területén. Változatlanul magas és emelkedő tendenciájú a cipőipari késztermékek és alkatrészek importja. A növekedés az alkatrészeknél az exportbérmunka termékszerkezetének változásával függ össze (nőtt az importált felsőrészek aránya), a késztermékeknél az importkvóta megszűnésével függ össze. Elősegítette a behozatal fejlődését a CEFTA országokkal megkötött 1998 évi egyezmény is. Az importverseny mind erőteljesebb fejlesztési tevékenységet kíván meg a magyar gyártóktól. Az importon belül a készbőrök kivételével minden egyéb termék behozatala megduplázódott. A fenti adatokból is látható, hogy meghatározó szereppel bír a szakágazaton belül az export, és jelentősége a jövőben csak erősödhet. A következő években számolni kell az EU országok cipőiparának nagyobb expanziójával a hazai piacon, így a lehetséges növekedés vagy a kapacitások megtartása csak külpiacokon történhet. Éppen ezért különös fontossággal bír a bőr- és bőrfeldolgozóipari export és import folyamatos elemzése.
A bőr-, bőrkonfekcionáló- és bőrdíszműipari export és import megoszlása országonként A hazai bőr-, bőrkonfekcionáló- és bőrdíszműipar nemzetközi kapcsolatai az elmúlt év során tovább bővültek. Exportban 2003-ban 58 országgal folytattunk üzleti kapcsolatot, importban pedig 67 országgal. Az export- és importforgalom alakulását a 2., 2/1., 3., 3/1. táblázatok mutatják be. Az export 97,7%-a, az import 80,2%-a az EU országokba, illetve országokból keletkezett. Ez a kapcsolati rendszer magas foka elősegítheti a szakma gyorsabb integrációját az EU csatlakozás után. 1996-ban az exportban a hagyományosnak tekinthető országok (Németország, Olaszország, Ausztria) voltak a listavezetők. Az elmúlt nyolc év során a helyzet átrendeződött. Legnagyobb külföldi partnerünkké Olaszország vált, míg Németország is megtartotta helyét, addig a korábban jellemzően magas kapcsolattal rendelkező országok (Ausztria, Hollandia, USA, Svájc) visszaestek vagy kivonultak a magyar exportból. A változások szembetűnőek és megfelelnek az európai tendenciáknak, például: Ausztria bőr- és cipőipara lényegesen visszafejlődött. Partnerek egy része (USA, Spanyolország, Belgium, Svájc) Románia felé bővítette kapcsolatait. A nyugati partnerek részéről a bizalom megvan, azonban a piaci recesszió és a növekvő költségek miatt egyre nagyobb ütemben tervezik termelésük áthelyezését. A táblázatban szereplő 10 kiemelt ország adja exportunk 91,4%-át, a többi nagyságrendje elenyésző. Az olasz és a német exportban a vezető szerep a bőrdíszmű (51,3%) és a bőrkonfekció (44,4%). Az Olaszországba irányuló kivitel közel 200%-kal növekedett, melynek döntő része bérmunkában bőrdíszmű termék, bőrruházat és személygépkocsi üléshuzat. A FÁK országaiba irányuló közvetlen export volumenében meghaladja a 3 M USD-t, alacsony színvonalú. Feltételezéseink alapján, a Magyarországon bérmunkáltató külföldi cégek részesedése jelentős ezen a területen, de általunk nem mutatható ki. Az exportszerkezeten belül érzékelhető a reexport szerepe, mivel egyes termékek egységára oly alacsony, hogy azok Magyarországon nem készülhettek. A Magyarországra irányuló import növekedése magas, de elmarad az export növekedési ütemétől. Az országok közül az első öt helyen nem történt változás. Kína, Németország,
4 Olaszország, Ausztria és India adja az import közel 75%-át. Erőteljesen növekvő ütemben fejlődik Románia, Pakisztán, Vietnam és Thaiföld importja, ami megfelel a világban lejátszódó változásoknak. Piaci térnyerésük nemcsak nálunk, hanem a világ kereskedelmében is ilyen ütemű. Az import kiszélesedése az országok számának bővülésével szélesebb áruskálát eredményezett a hazai választékban. Hagyományos partnereink az exportbérmunka fokozásával párhuzamosan növelték felénk irányuló exportjukat. A német ipar, mint a legnagyobb együttműködő, alapvetően a cipőgyártáshoz szállít be anyagokat, de jelentős a bőrönd és a bőrdíszmű termékek előállításában való közreműködése. Az olasz importon belül a bérmunkáltatáshoz szükséges anyagok mellett igen jelentős a divatos, magas minőségű késztermék behozatal majd minden bőrkészítmény területén. Az ázsiai országok kivétel nélkül késztermék beszállítók, tőlünk semmit sem importálnak. Termékeik között egyaránt szerepelnek magas minőségű és silány, alacsony értékű áruk. Tendenciaként megfigyelhető, hogy javul a szállított termékek minőségi és árszintje.
A cipőipari termékek export- és importmegoszlása országonként A lábbelikre vonatkozó főbb adatokat: lábbeli export 2003 évben a 4. sz., a lábbeli export országonként 4/1., a 2003 évi lábbeli export – kiemelt és egyéb országok- 4/2. táblázatok mutatják be. A magyar lábbeli export az elmúlt évekhez hasonlóan magas volument és értéket képvisel, azonban közel 2 millió párral kevesebb, mint 2002-ben. Struktúráját jól tükrözi a 4. sz. táblázat. Alacsony az export mennyisége a 6401 és a 6402 csoportokban, mely kategóriákban már évek óta Magyarországon nem folyik jelentős termelés, mivel előállításuk gazdaságosan nem folytatható. A statisztikákban megjelenő mennyiség az egységárak alapján is megállapítható, hogy alacsony árfekvésű reexportból származik. Az export döntő többségét a hazai iparra jellemző 6403 és 6405 cikkcsoportban készült termékek adják. A magasabb exportárak jól tükrözik, hogy termékeink termelői áron a közepes árkategória alsó határán vannak, akkor is, ha az export 95%-a export bérmunka. Ebből fakad a jövendő cél is: magasabb értékkategóriák előállítását kell kezdeményezni a megfelelő termelési értékesítési feltételek megteremtésével. A lábbeli export országonkénti bemutatására a 4/1. sz. táblázatban kerül sor. Az egyszerűsítés végett csak a jelentősebb országokat értékeltük (42 ország), abból is kiemeltük a vezető 10 országot, melyek a következők: Németország, Olaszország, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Hollandia, USA, Szlovénia, Japán, Szlovákia. Megállapítható, hogy az elmúlt évek során jelentős változások következtek be az országok között. Hagyományos és legnagyobb partnereink (Németország, Olaszország, Ausztria) változatlanul a legnagyobb importálók, de mögöttük jelentősen átalakult a piac. 10 évvel ezelőtt Svájc, Belgium, Franciaország, Dánia, Oroszország vásárolt tőlünk lábbeli termékeket, míg jelenleg a környező országok a közvetlenebb partnereink. A piacváltás feltehetően azért következett be, mivel termékeink árszínvonala az adott országok lakosságának életszínvonalához igazodik. Természetesen e területeken is domináns tényező a távol-keleti áruk rexportja, mely nem magyar termék. 2003 év újdonsága: 127.300 páras Japánba irányuló export 12 USD/pár átlagáron, ami egy merőben szokatlan, új partner megjelenésére utal. Érdekes megfigyelni az országonkénti export átlagos árszintjét. Míg Németország és Ausztria felé irányuló export átlagára 23 USD/pár, addig az Olaszországba kerülő termékek átlagára – az eltérő termékszerkezet figyelembevételével is – csak 10 USD/pár, mely utal arra a lehetőségre is, hogy a bérmunka partnerek sajátos elszámoló-árat alkalmaznak.
5
A lábbeli import országonkénti bemutatására a 5., 5/1., 5/2. sz. táblázatokban kerül sor. A statisztikai adatok alapján csak 71 országot vettünk figyelembe, azokból is külön értékeltük a 10 legnagyobbat. Az import termék struktúráját elemezve megállapítható, hogy annak arányai az elmúlt évek átlagában nem változtak. Az olcsó, alacsony ár- és minőségkategóriájú csoportokban az import döntő többsége változatlanul távol-keletről érkezik. A 6403, 6404 és a 6405 termékcsoportok volumene (ez a közepes és magas árkategóriát jellemzi) évek óta nem változik, ami utal a hazai piac telítettségére és a lakosság életszínvonalára. Megállapítható két jelentős tényező a távol-keleti importban: 1. Az import volumene jelentősen csökkent, mely egyaránt visszavezethető a piac telítettségére, a hazai érdekvédelmi szervezetek által kikényszerített kormányzati intézkedések kedvező hatására. 2. Az import átlagára az alacsony árkategóriájú termékeknél ugrásszerűen megnőtt. A változás a hazai fogyasztók magasabb igényeivel függ össze, és a megtett kormányzati lépésekkel. Az import országonkénti értékelésében összehasonlítva 10 évvel ezelőtti időszakot vagy az elmúlt éveket megállapítható, hogy jelentősebb átrendeződésre is sor került. Változatlanul a legnagyobb beszállítók a távol-keleti országok (Kína, Hong Kong, Vietnam). Természetesen a Hong Kong-i termék is kínai eredetű, csak rájuk nem vonatkozik az EU és ma már azonos magyar lábbeli import kvótarendszer. A korszerűbb és divatosabb termékek változatlanul Olaszországból, Spanyolországból kerülnek a hazai piacra. Érdekes tény, hogy korábban jelentős osztrák és német lábbeli import szint teljesen megszűnt, aminek két oka is lehetséges. Egyik tényező, hogy ezekben az országokban a termelés lényegesen lecsökkent, kihelyezésre került olyan országokba, mint Románia és Spanyolország, ahonnan terítik Magyarországra. A második tényező, hogy a magyarországi korábban exportra szánt termelésből kerül hazai értékesítésre az áru. A nyugat-európai recesszió miatt a magyar piac is felértékelődött. A jövőben – a kínai példa alapján is – egyre jobban kell számolni a török lábbeli import előretörésével, hiszen 2002-ben 0,5 millió pár volt, 2003-ban pedig már közel 1.4 millió párra növekedett. Növekvő partnerként jelenik meg a hazai piacon Malajzia is, ahol az európai termelés kihelyezés eredményeképpen létrejött nagyipar terjeszkedésével lehet számolni.
A bőr-, bőrfeldolgozó- és cipőipar exportjának termékszerkezete A bőr- és cipőipar 2003 évi exportját az 6. sz. táblázat mutatja be. A legnagyobb részarányt a cipőipar adja a maga 74,1%-ával. Exportban erős szakágazati jelleget mutat a bőrdíszműipar is, melyben a legjelentősebb termék a Magyarországon gyártott bőröndök száma. A bőrkonfekció előállítása évről évre növekedést mutat, elsősorban az autógyártáshoz huzatok, kárpitok volumenének bővülésével. A bőripari termékek exportjában a hagyományos árucikkek kivitele valósult meg. Legnagyobb részben a sertésbőrök (72,0%), kisebb volumenben a teljes barkás marhabőrök (12,2%) kiszállítására került sor. A bőripari exportbérmunka az elmúlt évekhez képest mérséklődött. A juh és báránybőrök exportja egy termelő megszűnése miatt a minimumra mérséklődött. A szőrmeipari termékek exportja az elmúlt évek alatt folyamatosan csökkent, 2003. évre megszűnt. A kesztyűcikkek exportjának forgalma stabilizálódott. A bőrruházati termékek exportja visszaesett, melynek okait e termékek európai piacon való visszaszorulásában illetve a növekvő török exportban keresendők.
6 A cipőipari termékek a szakágazatban a legmagasabb nagyságrendet képviselnek, a fejlődést, változást bemutatását a 7. sz. táblázat emeli ki. 1996 évhez viszonyítva a lábbelik exportja naturáliában 11.804 ezer párról 14.671 ezer párra (124,3%), értékben pedig mintegy 49 millió USD-vel nőtt. Igen jelentős a bérmunkában gyártott felsőrészek nagyságrendje, valamint egyéb alkatrészek előállítása. Az export szerkezetében a 6403 termékcsoport részaránya 64,3%-ról 80,0-ra nőtt. A lábbelik egységára az 1996 évi 13,35 USD/párról 16,87 USD/párra emelkedett. Az egységár növekedés egyaránt tükrözi a magasabb értékű anyagfelhasználást, a termékszerkezet változását és a feldolgozási költségek magasabb szinten való érvényesítését. A szállított lábbelifelsőrészek 94%-a természetes bőrből készült és figyelembevéve átlagos, becsült 10 USD/pár egységárat megfelel 9.7 Mpár felsőrész termelésnek, azaz kb. normaperc alapon 3,8 Mpár készcipő kapacitásnak.
A bőr-, bőrfeldolgozó- és cipőipar importjának termékszerkezete A bőr-s cipőipar 2003 évi importját a 6/1. sz. táblázat mutatja be. A legnagyobb részarányt az importban is a lábbelik teszik ki, azonban jelentős a készbőrök és a bőrdíszmű termékek importja is. A magas import részarány összefügg azzal a ténnyel, hogy a hazai gyártású export alapanyag szükségletét a külföldi tulajdonosok behozatalból biztosítják. Egyes termékek előállításához (autóülés huzat, ruházati konfekció) megfelelő minőségű magyar termékekkel nem rendelkezünk. A bőripari termékek importja magas, évi mintegy 52 millió USD-t tesz ki, lényeges meghaladja az exportot (4 millió USD). Az import szerkezetében a marhabőrök részaránya a legnagyobb, de jelentős a lóbőrök mennyisége is. A keményáru talpbőrök importja egyre alacsonyabb, ami utal arra, hogy a szerkezeten belül jelentős változást eredményezett a bőrtalpú lábbelik részarányának nagymértékű csökkenése. Változatlanul érvényes az a megállapítás, hogy a hazai készbőrtermelőknek nagyobb hangsúlyt - marketing tevékenységet - kellene fektetni a Magyarországon tevékenykedő, külföldi tulajdonú, exportáló vállalkozások megnyerésére. Ezt támasztja alá az importból beszerzett különböző készbőrök egységára is. Számottevő a kecske és juh készbőrök importja, melynek fő felhasználója a kesztyű- és ruházati ipar. A szőrmeipari termékek importja nem számottevő. A bőrkonfekció és kesztyűtermékek importjának jelentős része a ruházati konfekciókereskedelemben kerül értékesítésre döntően bőrruházati cikként, illetve azt kiegészítő termékként. Alacsony értékű termékek behozatalára került sor választékbővítés céljából, illetve nem piacképes árak és megfelelő hazai gyártás hiánya miatt. Bőrdíszműipari termékek importjára és összetételére a választékbővítés jellemző, valamint a kézi munkával előállított termékek részarányának növelése. Domináns termék az importban nincs, közel azonos nagyságrendben kerül behozatalra bőrönd, akta- és iskolatáska, kézi táska, aprótermék, útitáska és egyéb tok, tartó alapvetően választékbővítés céljából - a hüllőbőrből készült termékek kivételével – közepes árszinten. A cipőipari termékek importja a legnagyobb nagyságrendet képviseli (61,3%). Mennyisége a hazai piac felvevőképessége, a reexport jelentősége (Magyarország áruelosztó jellege középEurópában), lábbeli import globálkvóta rendszer (az EU felé 2001.01.01-el megszűnt) szelleméből fakadóan évről évre nőtt. Előreláthatóan, az EU a kínai és vietnami lábbeli import kvótarendszert a következő évben megszűnteti, és felszabadítja az oroszországi importot is. A lábbeli import az 1996 évi 25.302 ezer párról 2003-ra 27.043 ezer párra nőtt (8. sz. táblázat). A behozatal értéke mintegy 100 millió USD-vel nőtt. A lábbeli import egységára az 1996 évi 3,14 USD/párról 6,59 USD/párra emelkedett. Változatlanul jelentős a távol-keleti
7 olcsó termékek nagyságrendje és aránya a beszerzésben. Mind a piac, a cipőkereskedelem és az ipar törekvéseinek következtében egyre jobb minőségű termék kerül az országba, de az is igaz, hogy sok még a silány termék. A lábbeli import szerkezetében a vízhatlan, műbőr- és textilfelsőrészű lábbelik importja folyamatosan visszaszorul, nő a magasabb minőségű és árkategóriájú termékek aránya. A távol-keleti importon belül észrevehető a szerkezetváltás, mivel a 6401 csoportban az 1996. évi 2,81 USD/pár egységárral szemben 2003-ban már 4,27 USD/pár, 6403 csoportban 7,91 USD/pár helyett 18,98 USD/pár, 6404 árocsoportban 1,94 USD/pár helyett 7,85 USD/pár, egyes terméktípusokban (női bőrcipő) 11-12 USD/pár egységáron is érkezik be lábbeli, mely feltételezhetően magas minőséget is takar.
A távol-keleti lábbeli import helyzete az elmúlt években Az elmúlt évek során úgy a szakma, mint annak érdekvédelmi szervezete, a Bőr- és Cipőipari Egyesülés kiemelten foglalkozott a távol-keletről, döntően Kínából érkezett lábbeli import belföldi piacra gyakorolt hatásával, azok gondjaival. Az értékelések alapján több szakmai javaslat született a kormányzati szervek felé, melyeket „igen hosszú ideig vizsgálva” kozmetikázva ugyan, de elfogadtak. A nagy volumenű lábbeli import rendkívüli helyzetet teremtett a hazai piacon. A termelők és a többségében magyar tulajdonú cipőnagykereskedők évről évre egyre jobban kiszorultak a belföldi piacról. Jelenleg a fogyasztásnak csak mintegy 10-12%-át adják. Természetes folyamatként lehet értékelni azt a helyzetet, mint ahogy a lábbeli import elkezdődött, hogy egyes termékek hazai előállítása gazdaságtalanná vált a nagy sorozatokban, kiemelkedő termelékenységgel gyártott távol-keleti árukkal szemben. Az első időszakban a szükséges szerkezetváltás be is következett, a magyar termelők egyes igénytelen, olcsó termékek gyártását meg is szüntették. A későbbi időszakban azonban „furcsa szokások” lettek úrrá az importálókon. A termékek jelentős részét u.n. alulszámlázással, azaz lényegesen az értéke alatt importálták 0,2-0,5 USD/pár egységáron. A szakmai érdekvédelmi tevékenység keretében a BCE kikényszerítette a következő kormányzati intézkedéseket: - a lábbeli importkvóta rendszert átalakítatta értékrendszerről naturális kvótákra, - mérsékeltette az import kvóta nagyságrendjét, - erősebb vámellenőrzést követelt ki (cipőkommandó), - bevezettette a lábbeli importnál az összehasonlító anyagtartalom alapján való ellenőrzést, - bevezettette a minimálárakon való vámellenőrzést.
A lábbeli import csökkenés okainak vizsgálata Előző évekhez viszonyítva 2003. évben a megtett intézkedések hatására a lábbeli import drasztikus csökkenése következett be, az alábbiak szerint: Év 1998.
Mennyiség /e pár/ 57.122
Érték /e USD/ USD/pár 185.616 3,25
8 41.350 42.797 27.043
2000. 2001. 2003.
93.451 99.289 178.211
2,26 2,32 6,59
A származási hely szerint 2003. évben a két legnagyobb volumenű behozatal Hong Kongból és Kínából történt. Az import átterelése a magyar szabályozás kikerülésére irányult, mivel Hong Kong WTO ország, és így vele szemben nem alkalmazható az EU és azzal azonos magyar behozatali kvótarendszer. (A BCE többször is kérte, hogy a magyar szervek követeljék meg a származási bizonyítványt e relációból. Ez azonban előírásszerűen nem alkalmazható, csak akkor, ha a vevő a szerződésben előírja. A vevők természetesen ezt a módszert nem alkalmazzák.) 1998-ban Kína, mennyiségét tekintve 26.677 ezer párral az összes import 46,7 %-át, értékben 25.690 ezer USD-ral, az összes forgalom 13,8 %-át adta. Egységárakat tekintve az összes import 3,25 USD/pár értékével szemben 0,96 USD/pár áron szállított. 1998-ban Hong Kong még nem szerepelt a tíz legnagyobb importáló ország között, holott e tíz kiemelt ország mennyiségét tekintve az összes import 80,8 %-át tette ki. A BCE 2000. júniusában – a szakminisztériumok részére - készített „Javaslatokban”- az 1999. évi import adatokat idézve felhívta a figyelmet a Hong Kongból származó termékek volumenének drasztikus emelkedésére /szakmai szervezetek közös beadványa VPOP részére/ mely szerint: VTSZ 6402 6403 6404 6405 Hong Kong összesen:
Mennyiség /e pár/ 582 802 4.638 2.293 8.315
Kína összesen:
Érték /e USD/
17.878
209 372 1.027 723 2.331
USD/pár 0,359 0,464 0,221 0,315 0,280
19.521
1,092
Megjegyzés: 1999-ben a Hong Kongból származó lábbelikre nem kellett 3 % statisztikai illetéket és 2 % vámkezelési díjat fizetni, szemben a kínai termékekkel.
A további években Kínából és Hong Kongból származó lábbeli behozatal az alábbiak szerint alakult: Év 2000.
Megnevezés Összes import ebből: - Kína - Hong Kong
2001.
Összes import
e pár 41.350 24.172 5.639
% (1) 100,0 58,5 13,6
42.797
100,0
USD/pár % (2) 2,26 72,1 0,79 /kettő együtt/ 0,21 2,32
9
2003.
ebből: - Kína - Hong Kong
17.162 14.540
40,1 34,0
1,01 74,1 /kettő együtt/ 0,14
Összes import ebből: - Kína - Hong Kong
27.043 4.931 13.333
100,0 18,2 49,3
6,59 6,00 67,5 /kettő együtt/ 2,07
% (1) összes importból kiemelve Kína és Hong Kong /mennyiségben/; % (2) összes importból fenti két ország részesedése mennyiségben. A 2003. éves import drasztikus csökkenése, egyértelműen a kínai import /2001-hez viszonyítva/ mintegy 30%-ra való csökkenésének tulajdonítható. Okait vizsgálva, három tényező együttes hatásának tulajdonítjuk e jelentős csökkenést: - a 2003 július 1-el bevezetett EU engedélyezési folyamat kiszűri a több országban bejelentett azonos tulajdonú cégek párhuzamos kvótaigényét, - a VPOP kiemelt figyelme a vámérték vizsgálata terén; - új piacok; - vámvizsgálatot megkerülő „fekete” behozatal, mely a hivatalos statisztikai adatokban értelemszerűen nem jelenik meg. Mindezek alapján megállapítható, hogy a kormányzati szervektől kikényszerített intézkedések kedvező hatással bírtak a lábbeli import volumenének, egységárainak alakulására. Meg kell azonban jegyezni, hogy a költségvetésnek befizetett összegeken túlmenően a hazai piacon nem érezhető a csökkent import keresletnövelő hatása. Feltehetően azért sem, mivel igen magas raktárkészletekkel rendelkeznek a távol-keleti importőrök. 2005 január 1-el bekövetkező változások (a jelenlegi EU és Kína közötti tárgyalások az a lábbeli import önkorlátozására, kvótarendszer megszűntetése) eredménye vagy eredménytelensége nem mérhető fel. A jövőben az EU szakirányú szervezeteivel való együttműködés során többoldalú (25 ország) teljes egyetértése, együttes fellépése esetén várható csak kedvező eredmény. Túl az elvárható intézkedéseken azonban nem szabad elfelejteni, hogy nem mindig csak a szabályozás a hibás, hanem a nemzetközi kereskedelemben és a munkamegosztásban úgy a termelőknek, mind a kereskedőknek meg kell keresni a megfelelő megoldást, mellyel a versenyképesség feltételei és a hatékony gazdálkodás megvalósítható.
